Keceli Hírek - 2013. január by Keceli Hírek

INGYENES KIADVÁNY 1. SZÁM III. ÉVFOLYAM 2013. JANUÁR MEGJELENIK HAVONTA KECEL VÁROS KÖZÉLETI LAPJA

A lap, ami rólunk, nekünk szól!

A Keceli Hírek internetes változatát megtalálja a www.kecel.hu oldalon. Olvasói leveleiket az ujsag@kecelkonyvtar.hu e-mail címre várjuk.

Fizetett hirdetés

2 0 1 3 . J A N UÁ R

Még mindig varázslat Huszonhatodik alkalommal rendezte meg Kecel Város Önkormányzata a FLORA Virágfesztivált és tizedik alkalommal az Országos Fazekas Kiállítást. A háromnapos rendezvényre sokan érkeztek vidékrõl és a határon túlról is, de jóval kevesebben az elõzõ évekhez képest. Az idei eseményre közel hatezren látogattak el Kecelre. Hosszas szervezés és elõkészítõ munka után december 7-én nyitotta meg kapuit a XXVI. Virágfesztivál Kecelen. A Városi Sportcsarnokban szervezett ünnepélyes megnyitón beszédet mondott Bányai Gábor, a megyei közgyûlés elnöke, valamint Haszilló Ferenc, Kecel polgármestere. „A virág az ünnep szinte nélkülözhetetlen kelléke. Örömünket, hálánkat, köszönetünket fejezzük ki vele. Virággal emlékezünk szeretteinkre.” Az eddigi megnyitóktól eltérõen, most mûsor is színesítette az ünnepet. Balett bemutatót láthattak a vendégek Pogurelszka Okszana tanítványainak elõadásában. A 10 éves koráig Kecelen élõ Vincze Anna, valamint Kovács Szilárd a Gyõri Balett és a budapesti Operettszínház táncosa csodálatos táncbemutatóját követõen Gombás Attila ismertette a virágkötészeti verseny eredményeit, melynek díjait keceli vállalkozók, a rendezvény támogatói adták át. (A rendezvényen jelentette be Gombás Attila a virágkiállítás eddigi szervezõje, a versenyek vezetõje, hogy a jövõben egy megújult egyesület fogja a szakmai koordinációt végezni a virágkiállításokon, melynek vezetõje Boros Attila. ) A fõmegnyitót követõen nyílt meg a Szín-vonal címû kiállítás a Városi Könyvtár és Mûvelõdési Ház kiállítótermében. A tárlat 5 keceli képzõmûvész - B. Boros Ilona, Thámm Lászlóné, F. Mencsik Rita, Palástiné Haszilló Enikõ és Lipka Mariann - alkotásait mutatta be. A kiállítást Rajnai Miklós, Bánffy-díjas, Kecelrõl elszármazott bölcsész nyitotta meg. A kiállításon többféle technikával készült alkotásokat tekinthettek meg a látogatók. Volt ún. tûfestéssel készült faliszõnyeg, szövés és hímzés ötvözet, valamint rekesz- és festõzománc. Ugyancsak pénteken nyílt meg a DunaTisza Közi Népmûvészeti Egyesület bemutatkozó tárlata a Mûvelõdési Ház emeleti termében. A kiállítást Polyák Albert, a Bács-Kiskun Megyei Közmûvelõdési Intézet fõtaná-

csosa méltatta. Hangsúlyozta, hogy napjainkban ismét egyre inkább elõtérbe kerülnek a népi hagyomány eszközei a hétköznapi háztartásokban is. Ennek oka egyszerû. Egyre jobban ragaszkodunk saját örökségünkhöz, és újra megtapasztaljuk ezen tárgyak hasznosságát. A Flora Virágfesztiválra a Városi Múzeum is két új tárlattal készült. Dr. Garai István Levente országgyûlési képviselõ „Babavilág-meseország” címû kiállítására, Gérné Me-zõsi Aranka Lebegés címû tárlatára várta a vendégeket. Dr. Garai István Levente kiállítását a Halas Galéria képviseletében Jakobovics Angéla nyitotta meg. Elmondta, hogy ezek a babák különösen nagy értéket hordoznak magukban. Mind arcvonásaikban, mind ruházatukban megmutatkoznak születési körülményeik, az éppen akkor aktuális korszak divatja. Gérné Mezõsi Aranka Lebegés c. kiállítását Várhelyi György szobrászmûvész nyitotta meg. A Virágkiállítás részeként immár 10. alkalommal nyílt meg az Országos Fazekas Kiállítás, bemutatkozási lehetõséget biztosítva a hazai kézmûves ipar remekeinek. A jubileumi Fazekas Kiállítást – köszöntõjében - egy hagyomány életben tartójának nevezte Kecel polgármestere. Imre Károly, a Megyei Közmûvelõdési Intézet igazgatója teremtõknek nevezte a fazekasokat. A X. Keceli Fazekas Kiállítást Font Sándor, térségünk országgyûlési képviselõje nyitotta meg. Kovács László fazekasmester - a rendezvény életre hívója - arról beszélt, hogy az elmúlt 10 év az összefogásnak és a támogatók segítségének köszönhetõ. Az idei kiállításon 32 fazekasmester képviseltette magát, az ország szinte minden pontjáról. Többen nemcsak kiállítottak, hanem be is mutatták az érdeklõdõknek, hogyan dolgoznak. Most elõször jött el Kecelre egy perui származású, Hollandiában alkotó mûvész, Flor Maria. A Virágfesztivál történetének elsõ alkalommal válhatott részévé a Keceli Ízek

Utcája, ahol 6 termelõ mutatta be portékáit. Az érdeklõdõk megkóstolhatták, illetve meg is vásárolhatták a helyben készült gyümölcsleveket épp úgy, mint az itt elõállított zöldségféléket, lekvárokat, süteményeket, füstölt árut, valamint a környéken termett mézet is. A látogatók Kecel borait is megízlelhették. A keceli Borker Kft. jóvoltából felállított Mari néni kocsmája elõtt mindig sor állt. A finom nedûket a Benyeda borászat, a Béla Borászat, Minda Gábor, és Huszár István is kínálta három napon át. A Kék Iskola fedett udvarán mutatják be évek óta az állattenyésztõk szebbnél szebb galambjaikat, papagájaikat. A rendezvény zavartalan lebonyolítását a város Grúber Károlynak és nejének, Herczeg Attilának és nejének, Fejesné Kókai Juditnak és a gyerekeknek köszönheti. Az eredményhirdetésre vasárnap került sor. A XXVI. FLORA Virágfesztiválra és X. Országos Fazekas Kiállításra közel hatezren voltak kíváncsiak, Debrecentõl Nyíregyházán át, Budapestig. Kecel Város Önkormányzata és a szervezõ intézmények nevében köszönöm mindazon magánszemélyek, közösségek, vállalkozások és szervezetek támogatását, akik a XXVI. FLORA Virágfesztivál és X. Országos Fazekas Kiállítás szervezésében, lebonyolításában részt vettek, és a megvalósításhoz munkájukkal vagy anyagi támogatásukkal hozzájárultak. Haszilló Ferenc Kecel város polgármestere (A sok hangos vagy kevésbé hangos kritikát megfogalmazók bizonyára nehezen szembesülnek azzal, hogy egyre nagyobb kihívás figyelemfelkeltõ rendezvényt létrehozni. Ilyenkor a segítség mindig jól jön. Biztos vagyok abban, hogy jó és hasznos ötlettel, vagy csak két tenni akaró kézzel, ha megkeresik a szervezõket, nem fogják azt mondani, hogy nem kell a segítség. - szerk.-) Czár L.

2 0 1 3 . J A N UÁ R

Városi Hírek - Válogatás a KecelMédia híranyagaiból A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA A LEGFÕBB CÉL Tavaly több mint 1 millió forintot költött helyi mecenatúrára a keceli Német Nemzetiségi Önkormányzat. Az összeg több mint háromszorosa a 2011. évinek. Az elnök szerint jó a munkakapcsolatuk a városvezetéssel, amelyet a számtalan közös program is bizonyít. Tiszteletdíjat egyetlenegy képviselõ sem vesz fel, minden pénzt helyben költöttek/költenek el évek óta. Városunkban a német nemzetiséghez mintegy 300-an tartoznak. A közösség számára jelentõs volt a 20 éves testvérvárosi kapcsolat méltó megünneplése. A sváb hagyományok ápolását segíti évek óta a nemzetiségi nyelvoktatás. Az általános iskolában közel 200 diák tanulja emelt óraszámban a német nyelvet. ARZÉNMENTES VÍZ KECELEN December 12-én rendkívüli ülésen döntött Kecel Önkormányzata az arzénmentes víz biztosításának módjáról a városban. Ennek értelmében egy vállalkozáson keresztül kaphatna a lakosság egészségesebb ivóvizet. Vagyis a város valószínûleg egy céggel szerzõdik majd a folyamatos ellátás érdekében. Bár Haszilló Tamás képviselõ felvetette, hogy ezt ivóvíz áron kellene biztosítani, ebben nem született döntés, sõt egyelõre az érintett vállalkozóval sincs szerzõdése a városnak. FELÚJÍTÁSRA VÁR A SPORTCSARNOK VIZESBLOKKJA

Hortobágyiné Németh Tünde képviselõ hívta fel a figyelmet a sportcsarnok vizesblokkjának állapotára. A képviselõ szerint mihamarabb kulturáltabb körülményeket kellene ott teremteni, mivel nagyon sokan használják azt, és nem csak városunkból. A megoldás elõkészítése már elindult. A város szakemberei közös erõvel keresik a korszerûsítések lehetõségeit. KECELMÉDIA SIKER Közösségi médiaszolgáltató lett a Kecel Városi Televízió. A közel 8 éve mûködõ televízió kérelmének kedvezõ elbírálásáról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a közelmúltban küldött ér-

tesítést. A döntés azt is jelenti, hogy a továbbiakban a Kecel Városi Televízió mentesül a médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. Ezzel együtt pedig új pályázati lehetõségek nyílnak meg számukra. LESZ A JÖVÕBEN URNÁS TEMETÉS? Interpelláció hívta fel a figyelmet a november végi képviselõ-testületi ülésen, hogy Kecelen igény mutatkozik az urnás temetésekre. Dr. Beke József kiemelte, hogy volt szó egykor egy urnafal megépítésérõl, de ez végül elmaradt. Burányi Roland plébános azt nyilatkozta a KecelMédiának, hogy ha megkeresik õt is a kérésekkel, megépítik a falat; ám ez eddig csak egy ízben történt meg. Kecelen ma a temetések 10-15%-a urnás temetés. A képviselõ szerint biztosan megtalálják a módját, hogy miként lehet megvalósítani ezt a falat. A keceli temetõben korlátozott a sírhelyek száma. Az urnafal erre is megoldást nyújthat.

pon keresztül, február végéig dolgoznak majd. A munkabérek 85 százalékát, mintegy 3 millió forintot az állam biztosítja, az 536 ezer forintos önrészt pedig a foglalkoztatók állják. A havi keresetük attól függ, 6 vagy 8 órában dolgoznak. A korábbi, szeptemberben indult közmunkaprogramban 12 fõ kapott munkát. Ezt megelõzõen pedig idén már 4 pályázatot nyert meg Kecel Önkormányzata a helyi munkanélküliek foglalkoztatására. 2013ban folytatódik mindez, de már a Start Program keretében. FORGALOMLASSÍTÓ SZIGET A MEGOLDÁS! Úgy tûnik, egységes álláspont alakult ki az 54-es számú fõút Kecelt érintõ szakaszának forgalomlassítása ügyében. A Farkas László önkormányzati képviselõ kezdeményezésére összehívott legutóbbi helyszíni egyeztetésen ugyanis minden résztvevõ a forgalomlassító sziget megépítése mellett érvelt. A forgalomszervezõ szakember, valamint a közútkezelõ és a város képviselõje szerint is a helységnévjelzõ tábla áthelyezése, valamint a gyakoribb sebességmérés mellett ez a leghatékonyabb módja a jármûforgalom lassításának. Kiderült az is, hogy minden megoldás költségvonzata az önkormányzatot fogja terhelni.

RONGÁLÁSOK AZ ISKOLÁBAN Hónapok óta randalíroznak fiatalok az általános iskola udvarában. Az éjszakai tivornyák után pezsgõs üvegek, energiaitalos flakonok maradnak hátra. Már az intézmény szabadtéri oktatóhelyének - csavarokkal rögzített - padjait is összetörték. Az igazgató jelezte az eseteket a rendõrségnek, illetve a helyi polgárõrségnek, ám az események azóta is folytatódnak. Sõt a rongálások mellett lopások is elõfordulnak az intézmény és a sportcsarnok közös udvarán. Legutóbb a fûtéskorszerûsítés ideje alatt vittek el ismeretlenek 5 mázsa vasat, s egyre gyakoribbak a kerékpár lopások is.

CSÖKKEN A KÁTYÚK SZÁMA Bár elmaradt a kommunális adó emelése, vagyis bizonytalanná vált az önkormányzati utak 2013. évi javítása, egy váratlan pályázati forrás mégis enyhíthet a gondokon. Kecel Önkormányzata ugyanis a Start Program keretében 2.4 millió forintos támogatáshoz jutott. A munkálatok már januárban megkezdõdhetnek. A kátyúk eltüntetése - téli idõszak lévén - hidegaszfalttal történik majd, amely kevésbé tartós megoldás, mint a hagyományos útjavítás.

ÚJABB KÖZMUNKAPROGRAM INDULT KECELEN Ha már tartós munka – a mostani gazdasági helyzetben - ritkán adódik Kecelen, a közfoglalkoztatás segíthet azokon, akik hosszabb ideje nem tudnak elhelyezkedni. A december elsején felvett 17 tartós munkanélküli 4 intézményben - a Polgármesteri Hivatalban, a falugazdász irodában, az óvodában, valamint a Kecel Kertészeti Kft.-nél - helyezkedett el. 3 hóna-

MÉG TÖBB KIADÁS Idén minden jel szerint többet kell fizetni a szemétszállításért, ennek összegébe a városnak gyakorlatilag nincs beleszólása. A Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt keretében ugyanis 82 településen egységesen 8%-kal fog emelkedni a szolgáltatás díja. Hasonló mértékben növekszik jövõre a kéményseprés éves öszszege is. Itt azonban – törvényi változások miatt - a füstnyílás nagyságától függ majd a díj mértéke. Cz. L.

2 0 1 3 . J A N UÁ R

Az országgyûlés többsége hozott döntést arról, hogy 2013. január elsejétõl nem szerepelhet cég, civil szervezet, sajtótermék elnevezésében; közintézmény vagy közterület sem viselheti majd olyan személy nevét, aki a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezetõ szerepet töltött be. Az új utcanevekrõl döntött - a lakosság véleményét elõzetesen kikérve - Kecel Város Képviselõ-testülete. A legutóbbi testületi ülésen több utcanév változat is szóba került. Dr. Borbényi Ilona képviselõasszony távolléte miatt - csak levélben tudta elmondani véleményét, nagyobb utánajárást javasol ennek a rendeletnek a megalkotásához. Úgy érzi, hogy a képviselõk szakmailag nem kompetensek megítélni azt, hogy kik tartoznak az önkényuralmi rendszerekhez és kik nem. Horto-bágyiné Németh Tünde képviselõ szintén azt javasolta, hogy ne döntsenek most ebben az ügyben. Ugron Gyuláné képviselõ kiemelte, hogy õ mindenképpen a változtatás mellett fog szavazni, hiszen neki személyes érintettsége is van az adott nevekkel kapcsolatban, nem szeretné tömeggyilkosok nevét olvasni az utcanév-táblákon. Herczeg Imre amellett érvelt, hogy az utca lakosai szeretnék, ha végre döntés születne, ugyanis az utána következõ

iratmódosítások is idõt vesznek igénybe. Végül a testület a Felszabadulás utca kivételével elfogadta az új neveket, miszerint az eddig Bacsó Béla Bacsóra, a Dobi utca Dobóra, a Fürst Sándor Fürt utcára, a Kisz lakótelep Kis lakótelepre módosul. A Mezõ Imre utca új neve Mezõ, a Rajk László Óvoda utca, a Ságvári Endre utca Páfrány, míg a Szabó Pál utca Szabó utcára változik. A Klopcsek köz (a Kossuth és Thököly utcákat öszszekötõ u.) elnevezés végre hivatalossá válik. A Felszabadulás utca esetében szó-

Flora! Megmaradsz nekünk? Nem volt eseménytelen Kecel Város Képviselõ-testületének 2012. évi utolsó, ünnepi, nyílt ülése. A napirendi pontok megtárgyalása után több képviselõ szóvá tette a Virágkiállítás alacsony látogatottságának köszönhetõ csalódását. Véleményük szerint stratégiát kellene változtatni. A polgármester válaszában kifejtette, hogy azért, mert idén ilyen kevesen voltak, még nem kell temetni a 26 éves múltra visszatekintõ eseményt. Nehéz ilyenkor azonnali, jó döntést hozni, ha kevesen látogatnak el egy rendezvényre, amely részben a rossz idõjárásnak is köszönhetõ. Itt Kecelen nem esett nagy hó, viszont az országos televízió csatornák végig arról tájékoztattak, hogy hatalmas hó várható. Volt is a környéken nagy hó, Kecelt ez némiképp elkerülte, de pont elég volt ahhoz, hogy sok száz embert visszatartson attól, hogy Kecelre látogasson a 26. Virágfesztiválra. Több képviselõ azonban nem csak ebben

látja a város legnagyobb rendezvényének alacsony látogatottságát. Berger József képviselõ arra a kérdésre szeretett volna választ kapni, hogy miért nincs nagyobb lobbi ereje a virágkiállításnak, ugyanis idén csupán 3 virágkötõ csapat indult el, tudomása szerint azonban 10 van az országban. Hortobágyiné Németh Tünde képviselõ új szervezõbizottság felállítását kezdeményezte, olyan személyekkel, akik már akár 26 évvel ezelõtt is benne voltak a szervezésben. Haszilló Ferenc polgármester kiemelte, hogy azért, mert egyszer alacsony a látogatottság, még nem jelenti azt, hogy abba kell hagyni a város legnagyobb, nemzetközi múltra is visszatekintõ eseménysorozatát. Idén a költségvetésbõl valamivel több, mint 8 millió forintot áldozott erre a városvezetés. A jövõ évi rendezvényre már vannak ötletek. Abban mindenki egyetértett, hogy hamarabb kell elkezdeni egy ilyen volumenû rendezvény szervezését. Czár

ba került az egykori Öregszöllõ elnevezés, illetve a Szent István utca. Errõl a késõbbiekben fogják kikérni a lakosok véleményét. Az utcanév-változás több fontos módosítást igényel a lakosság részérõl: lakcímkártya (ezt ingyenesen cserélik a Járási Hivatalban), õstermelõi igazolvány, MVH regisztrációs ig., földalapú támogatás igénylése, vállalkozói igazolvány, társadalombiztosítás, nyugdíj, szociális ügyek, NAV bejelentések, cégbíróság, egyéb civil szervezetek nyilvántartása, üzletek nyilvántartása. A Kecelvíz Kft. ingyenesen elvégzi az új utcanevekkel járó adminisztrációt, ezért külön nem kell befáradni az ügyfélszolgálatra. (Úgy tudjuk, a KISZ lakótelepen élõk nem fogadják el a testületi döntést, ezért fellebbeznek az önkormányzathoz.) Cz.

Ketten hagyják el a Városházát Megkezdõdött a keceli Városháza átszervezése az épületben január elsõ napjaiban elindult Járási Hivatal helyigénye miatt. Az építési-beruházási csoport már az elsõ emeleten mûködik, és ide költözik a közbeszerzés is. Az osztályok régi helyét a gyámügy, illetve a járási ügysegéd foglalja majd el. A hivatal személyi állományában is jelentõs változások lesznek, részben azért, mert néhány köztisztviselõ a járáshoz kerül, részben azért, mert két kulcsember felmondott. A sort novemberben Szabóné dr. Opauszki Zsuzsanna jegyzõ kezdte, aki szerint a hivatal létszámának nem szabad csökkennie, csak a személyek változnak. Szerinte a távozók nagy részét pótolni kell szakemberekkel, ám addig sincs veszélyben a Városháza mûködése. Ugyancsak elhagyja az önkormányzatot Lukácsné Dudás Ilona pénzügyi vezetõ. Ettõl függetlenül elõ fogják terjeszteni a 2013. évi költségvetést a törvényben elõírt határidõig. - cézé -

2 0 1 3 . J A N UÁ R

Karácsonyi ajándék Az ünnep elõtt mindenkinek kérdés, mit ajándékozhatna azoknak, akiket szeret. Legkisebbjeink, az óvodások és nevelõik - mint évek óta mindig - verseket, dalokat, táncot ajándékoztak jókívánságaikkal együtt a karácsonyi ünnepségen megjelent vendégeiknek, a még kisebb pajtásaiknak, de szeretettel adták át a Kecel Városi Televízió adásán keresztül városunk minden lakójának is. Ajándékot a gyerekek is kaptak: az óvó nénik bábjátékkal kedveskedtek, de a nagy táska finomság sem maradt el. Köszönet érte

mindenkinek, aki eljött, aki segített. Öröm lesz majd jó idõben használatba venni a schwarzenbrucki lakosok által gyûjtött, a Német Kisebbségi Önkormányzaton keresztül eljuttatott pénzen vásárolt 9 darab futóbringát. Köszönjük a gyermekek nevében.

Újra Comenius Ismét egy két éves lehetõséget kínál óvodapedagógusoknak a Tempus Közalapítvány 2013 februárjától, melynek keretében alkalom nyílik újabb országokkal, újabb partnerekkel való együttmûködésre. A pályázat témáját a „föld-víz-levegõ, környezetvédelem” témakörben fogják

beadni velünk együtt kilenc ország résztvevõi. Az elõkészítõ lengyelországi megbeszélésen két keceli óvónõ - Ledenyák Klára és Antóniné Lantos Helga - vett részt december elején. Erre 820 eurót nyert óvodánk.

Gyerekszáj Marcsi köhög, tüsszög. Peti: Óvó néni, ez a Marcsi ez, hepciás! A gyerekek lovas kocsit látnak az utcán. A lovak patkója hangosan kopog az aszfalton. Valaki felkiált: Óvó néni kopogós cipõjük van a lovaknak! Kirándulni voltunk a Kenderföldi-tónál. Másnap: Óvó néni! Ugye, hogy voltunk a Tengerföldi-tónál? Máskor: Jön értünk a busz, a könyvtárba indulunk. Józsika: Megint megyünk a Kenderpartra? Ádám: ...ez négyzet, ez meg izé… körzet. V.E. gyûjtése

Új lendülettel az általános iskolában! A LOGO Országos Számítástechnika verseny eredményei: 3-4. osztály: 1. Radics Viktória, Pásztor Márton János 2. Király Lilla Anett, Sendula Kata, Szabó Dominika 3. Kiss Gréta 5-6. osztály: 1. Markó Dániel 2. Herczeg Lili 3. Kakuk Kata 7-8. osztály: 1. Szabó Ezékiel 2. Téglás Tamara 3. Sendula Ronald 9-10. osztály: 1. Herczeg Zsófia. A 25 versenyzõbõl 13 továbbjutott a megyei fordulóba.

Mikulás-verseny volt. A köztes idõszakban karácsonyi üdvözlõkártyákat készítettek a gyerekek. A német nemzetiségi nyelvet tanuló diákok Kiskõrösön, majd Baján egy játékos csapatversenyen mérették meg magukat. A 17 csapat közül 5. helyezést értek el. Csapattagok: Borbényi Sára, Cseri Patrícia, Rideg Bettina, Sárvári Viktor. A felsõsök a Városi Múzeum jóvoltából Thámm Lászlóné Ottika nénivel adventi koszorúkat és ajtódíszt készítettek. A koszorúkkal megajándékozták Kecel város intézményeit.

A TÁMOP 3.1.4 pályázat fenntartásában ismét volt Tél és ünnepei projekt. A tanulók karácsonyi mûvekkel, hagyományokkal, játékos feladatokkal találkoztak a három hét során. Mézeskalács sült a tankonyhában, a központi térben karácsonyi asztalt terítettek, a tornateremben

December 1-jén a nevelõtestület lelki napon vett részt Kecskeméten, ahol Bábel Balázs kalocsai érsek celebrált misét, majd Hoffmann Rózsa államtitkár aszszony tartott elõadást a közoktatást érintõ változásokról. December 17-én a diákok készültek Urunk megtestesülésének ünnepére. A lelki gyakorlaton ismét itt voltak a verbita atyák, a szegedi karolina nõvérek, és lehetõség nyílt gyónásra is. A lelki nap szentmisével zárult.

A Máltai Szeretetszolgálat Keceli Csoportja nagyon sok rászoruló gyermeket örvendeztetett meg karácsony elõtt csomagokkal, ruhákkal. A tanulók és szüleik örömmel vették át az ajándékokat. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani az iskola nevében, hogy gondoltak a családokra és a gyermekekre. December 21-én az ötödikes tanulók és az énekkarosok pásztorjátékot mutattak be a Városi Sportcsarnokban. Felkészítõik: Sajdikné Béla Györgyi, Rónainé Varga Zita, Gibertné Domonyi Eszter, dr. Hegedûsné Borbényi Edit, Fejes Éva, Pap József. A díszletet Thámm Lászlóné készítette. A színdarab végén Solti Kálmán igazgató úr kívánt áldott ünnepeket.

2 0 1 3 . J A N UÁ R

KecelMédia… élt 7 évet? A november 28-ai testületi ülésen váratlan - írásos formát nem öltött - elõterjesztés borzolta a kedélyeket. Haszilló Ferenc polgármester szóban tárta a képviselõk elé, hogy közvetlen irányítása alá kívánja vonni a Városi Sportcsarnokot, illetve a KecelMédiát. A bizottságok által nem tárgyalt, az érintett intézmény tudta nélküli elképzelés heves ellenérzéseket váltott ki. „Kerüljön vissza egyéb feladatként a sportcsarnok a polgármester vezetése alá. Ezt azért akarom, és tovább is, és az önkormányzat feladataként kerüljön vissza a média. Ezt én azért akarom behozni megfontolásra, a sportcsarnokot is, a Kecelvíz Kft. elment a Kõrösvíz Kft.-hez, az iskola egyházi fenntartású lett, a járási hivatalokhoz elmegy az okmányiroda, elmegy a gyámügy, az építésügy, a polgármesternek egyre szûkül a feladata. Most én ezt komolyan mondom, úgy érzem, hogy többet kéne dolgoznom.” Ez volt az a polgármesteri bejelentés, amely a jegyzõt és több képviselõt is meglepett, s ezért értetlenségüknek adtak hangot a tavalyi év utolsó elõtti testületi ülésén. A polgármester késõbb azzal is indokolta döntését, hogy mivel a média nem kötelezõ feladat, nem is biztos, hogy lesz rá pénz, s hogy vannak olyan települések, ahol egy fõállású alkalmazottal mûködtetnek tv-t. Haszilló Ferenc elképzelése mellett csupán Ugron Gyuláné érvelt, aki hangsúlyozta, hogy a média és a sportcsarnok jövõje is akkor lesz anyagi biztonságban, ha az önkormányzat hatásköréhez tartozik: „Ezt így kell végiggondolni, hogy a semmit vagy a valamit.” A KecelMédia jövõjét veszélyeztetõ elõterjesztés nyomán kialakult vitában a város vezetõje megemlítette Soltvadkertet, ahol - tudomása szerint - egy-két emberrel is tudnak televíziót csinálni. Úgy tûnik azonban, hogy ez a modell sokaknak nem tetszik Vadkerten. A decemberi közmeghallgatáson ugyanis egy helyi lakos levelét olvasta fel Lehoczki Ferenc, a szomszéd város polgármestere. Weinhardt Jánosné éles hangú kritikát fogalmazott meg az ottani televízió mûsoraival kapcsolatban. A soltvadkerti asszony szerkesztõségünkhöz is eljuttatta hozzászólásának szövegé: Szegényesnek találjuk a „palettát”, hiszen mindössze csak két mûsora van.

Az, hogy ezekben mirõl is lesz szó, csak a kezdéskor derül ki. … Itt jegyzem meg, több alkalommal láthattam Kecelen az ottani stáb adásait. Hát elmondhatom, ég és föld a kettõ. Ott rendszeresen, láthatóan jelzik, mikor milyen programot sugároznak. Változatos, sokrétû, színvonalas, önállóan szerkesztett programok vannak, nem csupán bizonyos eseményekrõl (esküvõk, sportbál, rendezvények, …stb.) felvett anyagok lejátszása, ismétlése. Hiányoljuk még a teljes vallási (szentmisék, istentiszteletek) mûsorokat is. Sok olyan beteg, nehezen járó ember van, akik nagyon örülnének, ha a helyi egyházak rendezvényeit láthatnák otthonukban. Kecelen erre is nagyon nagy gondot fordítanak. Minden felekezet vasárnaponta a megadott idõben bemutatkozhat, ismétlik a megadott idõpontokban. Lehetne tõlük tanulni! Az említett elõterjesztést követõen egy keceli vállalkozás képviselõje is szót kapott. Az Astron Kft. kereskedelmi vezetõje szerint nincs ok hozzányúlni a KecelMédiához. Városi Anett elmondta, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a Városi Könyvtár és Mûvelõdési Ház által 2 éve mûködtetett összevont médiát, és a város javát szolgálják a színvonalas mûsorok. A kibontakozó vitában a feladat elvonásban érintett intézmény, a Városi Könyvtár és Mûvelõdési Ház igazgatója is szót kért. Widnerné Fenyvesi Bernadett kiemelte többek között, hogy amíg az önkormányzat felügyelete alatt mûködött a Városi Sportcsarnok és az egykori helyi lap, addig lényegesen többe került a városnak, viszont reklámbevételük jóval (milliós nagyságrenddel!) kevesebb volt. A Keceli Újság az önkormányzat kiadásában 2009/2010-ben 6.758.000 Ft-ba került, míg a Keceli Hírek a Városi Könyvtár és Mûvelõdési Ház keretében 2011/2012-ben 4.782.547 Ft-ba. A Városi Sportcsarnok mûködése az önkormányzat felügyelete alatt 2009/2010ben 26.967.000 Ft volt, a Mûvelõdési Ház felügyelete alatt 2011/2012-ben 25.221.753 Ft.

A város weboldala (www.kecel.hu) közvetlen önkormányzati mûködtetésben 2009/2010-ben 3.000.000 Ft-ba került, míg a Városi Könyvtár és Mûvelõdési Ház üzemeltetésében 2011/2012-ben 395.925 Ft-ba. A Kecel Városi Televízió eddigi 7 éves mûködése során 7 nyertes pályázatot könyvelhet el (6.357.666 Ft eszközfejlesztésre, 6.283.000 Ft mûködésre). A vita hevében a polgármester megszavaztatta szóbeli elõterjesztését, amelyet 4 igen 3 nem szavazattal a jelenlévõ többség elfogadott (Dr. Borbényi Ilona és Haszilló Tamás képviselõk nem voltak jelen). A jegyzõ azonban felhívta a figyelmet arra, hogy - bár a polgármester által említett, járáshoz került feladatok eddig sem tartoztak a felügyelete alá, azok jegyzõi hatáskörbe tartoztak - a két intézmény csak akkor kerül közvetlenül a polgármester irányítása alá, ha azt az alapító okiratba is átvezetik. A kialakult helyzetben a polgármester némileg viszszakozott, és kitolta ennek határidejét február 15-ig. Belátva Kecel költségvetésének helyzetét a Kecel Városi Televízió - az elmúlt évekhez hasonlóan - decemberben pályázatot szeretett volna beadni a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatósághoz, annak érdekében, hogy 2013. évi mûködési költségünk 50%-át állami és ne önkormányzati forrásból biztosítsuk. Meglepõ módon azonban Kecel polgármestere, Haszilló Ferenc nem támogatta aláírásával pályázatunkat, így közel 5 millió forintnyi támogatás lehetõségétõl estünk el. Kedves Olvasóink! Ismételten köszönjük a sok-sok biztató szót, telefonhívást és támogató levelet, amelyet folyamatosan kapunk. Mi - amíg tehetjük - Önökért dolgozunk nap mint nap, s továbbra is igyekszünk pártatlan tájékoztatást nyújtani mûsorainkban. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a 7 éves Kecelmédia jól szolgálja az itt élõket, s jelenlegi formájában mûködhessen tovább. -cézé-

2 0 1 3 . J A N UÁ R

A ló túlsó oldalán Jó néhány továbbtanulni készülõ diák és szülõ töltötte bizonytalanságban az ünnepeket. Nem kis dilemma az a felvételi elõtt 2 hónappal, hogy miképp alakuljon a jövõ. Mivel a Hallgatói Önkormányzat januárban tárgyal Balogh Zoltánnal, a döntés még tovább várat magára. Az már bizonyos, hogy a kormány nem enged abból, hogy aki állami támogatással végzi az egyetemet, ne menjen külföldre. Az is biztosnak tûnik, hogy a közgazdasági és jogi tanulmányokért fizetni kell. Nem biztos a döntés abban, hogy 1 vagy 2 szemesztert lehet pluszban állami támogatással elvégezni. De miért is tartunk itt, ahol tartunk? Olvasom a hozzászólásokat, és egy valamiben mindenki egyetért. A felsõoktatást át kell szervezni. Akkor estünk át a ló túlsó oldalára, amikor oly alacsonyra vitték le a pontszámokat, hogy az épp, hogy hármas tanulók is felsõoktatásban tanulhatnak. Nálunk ma a fiatalok majdnem

50%-a egyetemre vagy fõiskolára jár. A többi országhoz képest ez igen magas arány. A második átpottyanást a kreditrendszer hozta.

forrás: internet

Sokan bizony húzzák a tanulmányaikat, mint a rétestésztát. Akár 10 évre is elnyújtják tanulóéveiket. Az is megdöbbentõ adat, hogy a hallgatók több mint 40%-a nem végzi el azt a szakot, amit elkezdett. A ló túlsó oldalára esést még meg is lendítette a fejkvóta rendszer. Egyetemek indítottak értelmetlennél értelmetlenebb szakokat, csak hogy tanu-

Január télhó, fergeteg hava, boldogasszony hava Ünnepek: 1. Újév, 6. Vízkereszt, Három királyok ünnepe, Farsang kezdete, 22. Szent Vince, termésjósló nap: „Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince.” Jeles napok: 1. Petõfi Sándor születésnapja, 22. A magyar kultúra, a Himnusz születésének napja Évfordulók: 70 évvel ezelõtt kezdõdött a II. világháború egyik legborzalmasabb csatája, a doni ütközet. 20 éve: Kecelen a Gondozóházat Szociális Otthonná minõsítették és a „Csendes Õsz” nevet kapta. A képviselõ testület rendeletet alkotott a nagyközségi címer és zászló alapításáról és használatának rendjérõl. Ezt csinálták januárban a régiek: kosárfonás, seprõkötés, szerszámjavítás, favágás.

Ünnep után A szorgalom, a jövõrõl való gondoskodás jelképe a mesebeli hangya. Nem kell részletezni, mit jelent az elõrelátás, gondoskodás a mindennapok megélhetésérõl, a biztonságos tartalékról, mert ugye jöhet bármi, pél-

dául egy piros betûs napon esetleg nem lesz nyitva egy bolt sem. /Rosszabbra ne is gondoljunk!/ Megfordul az ember fejében, hogy csinálták ezt régebben az elõdeink, mikor hétvégén zárva voltak az üzletek, vagy hogyan szaladt a boltba a tanyasi gazdaszszony? Sehogy. Pedig az élelmiszerek eltartása sokkal körülményesebb volt, mint napjainkban. Maradjunk annyiban, hogy ma is ugyanúgy tudnánk egy kicsit elõregondoskodni, tervezni, de mikor olyan jó családi program egy vasárnapi bevásárlás! Ja, hogy az eladó is ember, esetleg neki is van családja …? Ünnep elõtt igyekszik mindenki megtölteni a spájzot, a hûtõszekrényt, amibõl aztán bõven marad még az ünnep utánra is. Hangya? Hát lehet, hogy ez már inkább kissé hörcsög... Több, mint elõrelátás. Ennyi minden azért nem kellett volna! /Sajnos erõs késztetés a „Vedd és vidd!”, a „Dobd el, vegyél másikat!”/ Bizonyára restellné magát ez a mesebeli hörcsög, ha szembetalálkozna szegény rokonával, a templom egerével, esetleg a tücsökkel, aki szeretett volna még hegedülni, de már nem tudott, mert nem kellett a muzsikája. -V.J.-

lókhoz jussanak. Anyaegyetemek leányegyetemei növekedtek ki, mint földbõl a gomba. Még a legkevésbé hozzáértõ is érezheti, hogy ennyi fõiskolához ilyen kis országban hol találnak valóban egyetemi szintû elõadót. Vagyis a rendszer hibáit a most továbbtanulni szándékozók tapasztalhatják meg saját bõrükön. Mi légyen most akkor veled édes lányom, kedves fiam? Tanulj tovább? Vagy hallgassunk a most leghangosabbakra, akik azt hangoztatják, minek annyi diplomás? Munkáskézre van szükség, nem papírra. Hát én már csak maradok a saját nézeteimnél. Ha tanulni akarsz, tudni is akarsz, vannak céljaid, és nem csak egy diplomát akarsz egy nevenincs fõiskolán, akkor menj és valósítsd meg álmaid! A tudástól nem kell félni, azt senki el nem veheti tõled. A tudás szabadságot és több lehetõséget ad. V.W. Tercsi

Fogy a lakosság Megdöbbentõ adatok láttak napvilágot decemberben, amikor a KÉSZ helyi szervezete ismét összefogásra kérte a város lakosságát az Imaháló keretében. Mint a felhívásból is kiderült, Kecel városa az elmúlt 30 évben ugyanazt az utat járta végig a házasságkötések és gyermekszámok alakulásának tekintetében, mint amit hazánkban bárhol megfigyelhettünk. Egy emberöltõ sem kellett ahhoz, hogy a házasságkötések száma szinte harmadára csökkenjen. 1982-ben 80-an, 2012-ben 26-an kötöttek házasságot. Hasonlóan alakult a megszületett és az iskolába járó gyerekek létszáma. Míg 1982-ben 150-en születtek, 2012-ben 67 újszülöttnek örülhettek a családok. 1982-ben még 1322 tanuló koptatta a keceli Arany János Általános Iskola padjait, a 2012/2013 tanévben 617-en járnak a II. János Pál Katolikus Általános Iskolába. A második imaháló célja a népességcsökkenés megállítása volt. Cz.

2 0 1 3 . J A N UÁ R

Foglalkozása: olajbányász Irakban • Titkolod egyébként, vagy szoktál róla beszélni? - Nem, egyáltalán nem titkolom, nem hencegek vele, de ha kérik, mesélek róla. • Mit szólnak hozzá? - Nagyon hallgatják.

Én is tátott szájjal hallgattam László Sándort, és szinte lélegzetvisszafojtva vártam a választ a kérdésre, hogyan kerülhet ki az arab világba egy fiatal keceli férfi, majd odakint hogy érzi magát, és milyen tapasztalatokat hoz haza. Részesüljön ezekbõl a kincsekbõl a kedves olvasó is: - Sokan nem tudják, hogy létezik ilyen munkakör, hogy olajbányász. Egyébként Magyarországon a mi cégünk az egyetlen, amelyik olajbányászattal foglalkozik, a MOL-nak szállítunk. Eredetileg jászszentlászlói származású vagyok, még ott éltem, mikor jelentkeztem a cégemhez. Újsághirdetés alapján értesültem róla; elõtte szinte lehetetlen volt bekerülni. Elsõre sikerült bejutnom, mivel az alapszakmám géplakatos, így gépésznek, motorkezelõnek vettek föl. Elég gyorsan belejöttem a szakirányú részébe. Hasonlít a hajógépész feladatához, szinte mindenhez kell érteni. Ahhoz, hogy az olaj a felszínre jöjjön, kell egy lyukat fúrni a földbe (persze ez nagyon bonyolult geológiai ismereteket igénylõ feladat). Van egy torony, ami képes a több száz tonnás fúrószerszámot föl-le mozgatni. Ilyen helyen vagyok én gépész folyamatos mûszakban, mert ha a berendezés munkában van, nem lehet megállni. 4 hétig vagyunk kinn és 4 hétig itthon.

Amikor kiderült, hogy külföldön lehet dolgozni, az biztonságot jelentett számunkra, mert az itthoni munkaellátás eléggé akadozott. Megbeszéltük a feleségemmel, s rábólintottunk. Ez a döntés anyagilag jelentõs emelkedést jelentett. Hála Istennek, most Irakban nyugalom van. Az a rész, ahová mi járunk Kurdisztán, amely Irak jóvoltából önálló államot alapíthatott. Az utóbbi idõben rengeteg építkezés folyik, óriási felhõkarcolók emelkednek ki a földbõl, láthatóan hatalmas a fejlõdés. Ezen a területen, Erbil környékén, nincsenek harcok. A biztonságra nagyon adnak; állandó fegyveres kíséretet kapunk. Ha útnak indulunk, a buszban fegyveres õr van, elõttünk és mögöttünk felfegyverzett autó halad. Az idõjárás ilyenkor télen kb. 10 fokkal több, mint itthon, nyáron az 50 fok sem ritka. Mi szerencsések vagyunk, mert hegyek csúcsán voltak a fúrások, és ott nem éreztük a nagy meleget. Furcsa, de az ottani hõség nem annyira elviselhetetlen, mint itthon. Állandóan erõs szél fúj, esõ az viszont egyáltalán nincs, csak télen. Ha kimegyünk a táborból, csak akkor látunk nõket. Ott, a modern nagyvárosokban már nem nagyon járnak csadorban, de kendõt sokan viselnek. Az, hogy csak a szemük látszik, igen ritka. Az arabok bõre sötétebb, mint a miénk, alacsonyabbak és elég vékonyak. Én nagyon furcsának tûnök nekik, mert magasabb vagyok, a pocakommal is gyakran cikiznek. Bár náluk a kövérség a magasabb társadalmi rangot, a gazdagságot jelenti. A férfiak közül, fõleg az idõsebbek hor-

danak kendõt, gyakori az olyan ruha, mint egy overál, felül szûkebb, alul bõ nadrág (törökbasás) és hegyes orrú cipõ, meglepõ módon ezt még az öltönyhöz is felveszik. Az étkezés külön érdekes dolog. A táborban, ahol lakunk, teljes ellátást nyújtanak nekünk, mosnak, takarítanak és természetesen fõznek is ránk. Pakisztáni szakácsot kaptunk, aki már az elején kikötötte, hogy õ egy híres szakács dinasztiából való, így ennek jogán nem enged beleszólást a munkájába. Eleinte kedveskedésbõl próbált magyar ételeket fõzni, pl. csirkepörköltet, de valahogy a belereszelt sárgarépától, ami ott ropogott a fogunk alatt, úgy éreztük, nem az igazi. Kapott tõlünk angol nyelvû magyar szakácskönyvet (igazi Gundelt) azóta fõzött is nekünk Jókai bablevest, abba is beletett mindent (…), de azért finom volt. Próbálkozott gulyással, belekerült sok érdekes dolog, de nekem ízlett.

Olyan igazi kenyerük nincsen; ami náluk van, az inkább a kalácshoz hasonlít. Reggelire többnyire virslit kapunk tojással és ezeknek mindenféle változatát, de a reggelit én megoldom itthonról házi kolbásszal és sonkával. Irakban csirkét és marhát esznek többnyire (a disznót tiltja a vallásuk). Leginkább ebbõl áll az ebéd, mindig van zöldség - vagy párolva, vagy grillezve -, és sok a hal (amit a többiek nehezményeznek, de én szeretem). Mostanában a séf fõz csirkelevest. Eddig belerakta a mellehúsát és a combját, a

2 0 1 3 . J A N UÁ R

igen-igen fiatal lányt vett el, azt hiszem, 16 éves a felesége. Ez náluk a szokás. Még mindig van többnejûség, azzal a kikötéssel, hogy minden feleség számára azonos anyagi körülményeket kell megteremteni, ez pedig csak a gazdagoknak lehetséges.

többit eldobta, de hozzáértõbb munkatársaim megsúgták neki, hogy legalább fõzze bele a szárnyát, ha nem is tálalja, csak az íze miatt. Ramadán idején (40 napos böjt) problémák vannak az arab munkatársakkal. Ilyenkor a hívõk napfelkeltétõl napnyugtáig nem ehetnek, nem ihatnak és nem szórakozhatnak. Arabok leginkább segédmunkásként dolgoznak a cégnél, ami elég nagy fizikai megterhelést jelent, gyakran 50 fokban a tûzõ napon. Sokszor ezt kibúvóként szokták alkalmazni az évnek ebben a szakában, de a dolgosabbak rendesen végzik a feladatukat, a fejükre vizes kendõt kötnek, és ha nagyon szomjasak, azzal törölgetik a szájukat. Városokban lehet látni, hogy a teázókban ülnek a férfiak (oda nõk nem mehetnek) és egész nap képesek ott elüldögélni, beszélgetni. Bolt, bolt hátán van, mert kereskedni nagyon szeretnek. Elindulsz az utca elején és egy garázsnyi boltban élelmiszert árulnak, majd a következõ ház aljában megint élelmiszer, bár egy picit más kínálattal, majd aztán rájössz, hogy végig az egész utcában élelmiszer bolt van. A másik utcában meg bádogosok és így tovább, minden telis-tele boltokkal. Elüldögélnek a boltban, naponta néhány dolgot eladnak, de ebbõl hogy lehet megélni, nem tudom. A családok az állam részérõl hatalmas támogatást kapnak. Nincs adórendszerük, tehát nem fizetnek adót, közüzemi számlák nincsenek, a víz, gáz, villany nem ke-

10.

rül pénzbe. Az autókat nem kell vizsgáztatni, és a benzin nevetségesen olcsó. A segédmunkás 2 hét alatt 1000 dollárt keres. Hivatalos pénzük az iraki dinár. A dollárt mindenhol elfogadják. Érdekes és szokatlan volt nekem, hogy az arabok közelebb mennek egymáshoz, mint mi magyarok, mikor beszélgetnek. Kollégáim között sokan nehezményezik ezt a furcsa viselkedést, és meg is szólják õket. Volt ebbõl többször konfliktus. Már abból látni a más kultúrájukat, ahogy a buszon utaznak. Ha valakinek nincsen helye, akkor képesek hárman szorongani 2 ülésen, vagy egymás ölébe ülni a férfiak. Arrafelé tényleg sokkal gyakoribb a férfiak közötti kapcsolat, mint nálunk. Adódhat ez abból is, hogy a házasság elõtt – vallási okokból - nem érintkezhetnek a leendõ feleségükkel vagy más nõkkel, de az idõpont, mire sikerül megteremteni az anyagi hátteret a házasodáshoz, nagyon távoli lehet. Helybéli munkatársaim közül az egyik megnõsült. Már a harminchoz közelített, és

Mikor azon gondolkodtam, mit lehetne hozni ajándékba a családnak, elõször a hímzett kendõ jutott eszembe. Ez hozzátartozik a kurd népviselethez. A bazárokban hatalmas a választék. Rengeteg szép és érdekes vallási tárgy kapható. Hoztam is onnan „Allah Szemét”, ami náluk minden házban ki van téve, ahogy nálunk a kereszt. A muzulmánnak naponta ötször kell imádkozni, hangszórókból harsog már kora hajnalban a müezzin éneke, ami imára hívja az embereket. A házak a városokban egymás hegyénhátán vannak. Mindegyik lapos tetejû, kb. azonos kaptafára készültek. Kis udvart látunk, ahogy belépünk, mindenhol beton. A házba csak mezítláb szabad bemenni. Rengeteg a szõnyeg – az õ szõnyegeik sokkal vastagabbak. Bútort szinte egyáltalán nem láttam, csak a konyhában a szekrényeket. A szobában volt kanapé, egy szék és tv. Híradástechnikai eszközeik ugyanolyanok, mint a mieink. Az arab kitartás és összefogás nagyon irigylésre méltó. Ebben õk teljesen mások, mint mi, magyarok. Megtörtént, hogy az egyik helyi munkással kiabált az egyik magyar munkatársam. Az összes arab dolgozó összegyûlt, még a másik munkaterületen lévõket is behívták, és beültek mindannyian. Kijelentették, õk addig nem veszik föl a munkát, míg a kollégám bocsánatot nem kér a sértettõl. - Ha nálunk történne mindez, minket mennyire érdekelne két dolgozó veszekedése? Én biztos nem foglalkoznék velük, majd kibékülnek, az õ dolguk. - Meg kellet törni a durván beszélõnek, és bocsánatot kellett kérnie. Ennyire vérre menõ az összetartás. Az arabok azonnal megbocsátanak, és soha többé nem emlegetik fel a sérelmet, nem is éreztetik. László Sanyi, ha lett volna még idõ, szerintem órákig tudott volna mesélni errõl, a számunkra különleges és távoli országról. Szinte érezni a beszámolójából Irak fûszeres illatát és a szûnni nem akaró forró szél zúgását. B.

2 0 1 3 . J A N UÁ R

„Láss, ne csak nézz!”

/Bródy J./

„…hol az ég a földet éri…” Napjainkban úgy érezzük, hogy összement a világ, felgyorsult az idõ. Pár óra alatt eljutunk a Föld túloldalára, az információ szédületes sebességgel jut el hozzánk olyan mennyiségben, hogy befogadni képtelenek vagyunk. Néhány percen belül tudjuk, hogy lezuhant a Himalájában…, földrengés Japánban… stb. A földgömbön, a térképen is pillanatok alatt be tudjuk azonosítani, hogy mindez hol történt. Számítógépes világunkban a virtuális technika odarepít bennünket, ahova repülõbõl látnánk. Szempillantás alatt megtaláljuk, megnézhetjük, hol van a mi Kecelünk ezen a Földön. Szinte belelátunk Julka néni fazekába. Rögtön ott az adat is, hogy az a keceli fazék az elképzelt hálón az északi szélesség 46 fok 31 percén és a keleti hosszúság 19 fok 15 percén található, Európa közepén. Ma már egy GPS vagy okostelefon is bárhonnan hazavezet bennünket a mûholdak és rádióhullámok segítségével. „Föntrõl nézve térkép e táj…” A házak körül szinte mindenütt ott van a kerítés, de hol van a kerítése a településünknek? A tréfás mondás szerint Vadkert és Kecel között ott a drótkerítés, hogy ne hallatszszon át a harangszó. Igaziból csak birtokhatárok vannak, amelyeket hivatalosan nyilvántartanak. A határokkal mindig baj volt nagyban is, kicsiben is. Keceli –halasi határperekrõl ír a Kecel- történet. Elõdeink dombokkal jelölték a települések határait, melyeket gyakran elrontottak vagy arrébb hordattak a birtoknagyságukkal elégedetlenkedõk. Hegyeink nincsenek, csak buckáink. A tengerszint felett átlagosan 96 méterre vagyunk, a város legmagasabb pontja a templom környéke: 105 méter. Címerünkben mégis ott a három domb. Mit jelenthetnek ezek a dombok? Hármas halom: jellegzetes címerkép. Jelentései: Golgota, - Koronázási domb,- Tátra, Mátra, Fátra, - Pannonhalmát jelképezi, -

Középkori ország 3 fõ rendje, - Stilizált korona, - Ég és föld kapcsolódásának a helye, az égig érõ világ-oszlop része. Léteznek hazánkban védett, hajdani temetkezési helyül szolgáló épített halmok, dombok. Nekünk megmaradt egyetlen egy domb a Kiskõrös felé vezetõ vasútvonal mellett, amit nem a szél hordott össze. Nem túl magas, a 97 méter tengerszint feletti területbõl kiemelkedõ kb. 4-5 m magas földhányás. Határ-halomnak, Hármas halomnak, Négyes dombnak, Nyulak dombjának is nevezik. Egyesek emlékezete szerint tényleg egyike a határt jelölõ domboknak, melyet a szomszédos három település lakói építettek valamikor régen. Van, aki úgy tudja, hogy a címerben lévõ három domb közül ez az egyik. Mások szerint a közeli Kölesérben létezett középkori falu temetõjébõl elõkerült emberi csontokat-, még mások szerint valamikori itt lezajlott csata áldozatainak csontjait ide hordták össze a régiek és emelték fölé ezt a dombot. Azt is mondják, hogy többszörösen bolygatott dombocska és nem rejt semmit. Már az 1770-es években az érseki építész-földmérõ által készített térképen Csonthalom nevû domb található ezen a környéken. A két domb azonban nem azonos. Annyi köze van a „valódi” Csonthalomhoz, hogy az innen nem messze létezett, ott, ahol a valamikori falu lehetett, és valóban határ halom volt több társával együtt. (Fehér halom, Teve halom, Zöld halom) Az idõ elmosta az emlékét, hogy katonák voltak-e vagy kaszás, vasvillás parasztemberek vagy békés pásztornép, akik itt éltek-haltak. Talált leletek bizonyítják, hogy mindig lakott volt ez a környék. Ha tényleg csontokat rejt ez a domb is, mi már csak annyit tehetünk, ha arra járunk, hogy fejet hajtunk az aprócska „piramis” elõtt és egy pillanatra azokra gondolunk, akiknek a csontjai szétszóródtak ezen a tájon. Virágról gondosko-

dik a természet. Ha meg „csak” határ halom, akkor tiszteletben tartjuk elõdeink elhatározását, amellyel a dombot emelték. A hompnak is nevezett dombocska térképészeti alappont, magánterületen van, de közös örökségünk része. Varga Józsefné

FITÓ ICA Sorsvonat Fut a sorsvonatunk, le ne késsünk róla! Mondd, állomásain megállunk-e néha? Leszállunk-e olykor csak egy röpke percre? Ide igyekeztünk, vajh’ erre a helyre? Tudunk-e átszállni kisiklott vonatról? Vagy beletörõdve nézzük az ablakból, míg elzúg mellettünk a zakatoló sors? Bár szívünk ritmusa lenne még oly gyors, de nem merünk, nem szabad… s az élet elszalad. Elhalad. Elhal. Ad?

11.

2 0 1 3 . J A N UÁ R

november 20. - december 20.

SZÜLETTEK Panczi Lóránt Andor (an.: Kolompár Anasztázia) Kalderás Dóra Rebeka (an.: Nagy Judit Magdolna) Farkas Dániel (an.: Kapitány Anikó) Morvai József (an.: Kollár Gyöngyi) Kuhl Róbert (an.: Szarka Hajnalka)

HÁZASSÁGOT KÖTÖT TEK Csengõdi István - Drenkovics Tünde Fang Krisztián - Morvai Katalin Magdolna

Építési telek a városközponttól 500 m-re eladó. Tel.: 70/450-8601 Gyümölcsöst vásárolnék (meggyest, szilvást, bodzást). Tel.: 20/9333-916 Tûzifa akció! Tûzifa több méretben, kuglizva és hasítva, szállítással rendelhetõ. Pontosság és megbízhatóság. Tel.: 30/8906-842 Gyermekjelmezek farsangra. Tavasz u. 4. Tel.: 78/420-407 Kecelen a Kodály Zoltán utcában családi ház eladó. Tel.: 70/3353-492 Nyílászáró akció! Minõségi mûanyag és fa nyílászárók megrendelhetõk beépítéssel. Német alapanyagból, német szabvány szerint. Tel.: 70/450-8604 Vállalkozásra és gazdálkodásra alkalmas családi ház eladó a Sugár utcában. Tel.: 20/317-7585 Száraz akác fûrészpor kapható. Babenyecz Józsefné, Magyar u. 12/1. Tel.: 78/421-382 A Soltvadkerti u. 7. szám alatti ház eladó. Tel.: 20/532-3247 Akciós tûzifa (tölgy, gyertyán, akác) méterben, kuglizva, hasítva eladó. A kiszállítás ingyenes. Stenczel Tûzifa Kft. Tel.: 70/866-5292 Családi videókazetták (VHS-ek) archiválása DVD-re gyors határidõvel. Tel.: 70/367-3578

12.

Védekezzünk ellenük! A Béke Vadásztársaság felhívja a gyümölcsöskertek tulajdonosainak figyelmét, hogy a téli nyúlrágás ellen védekezni szíveskedjenek. Rendszeresen ellenõrizzék a kerítések állapotát! A hibákat, amelyek a nyulak bejutását lehetõvé teszik, ki kell javítani! A bejutott nyulakat ki kell hajtani a kertbõl! Amenynyiben ez nem sikerül, úgy a 06-20/9718-180-as telefonszámon lehet a vadásztársaság segítségét kérni. dr. Beke József elnök

2 0 1 3 . J A N UÁ R

Pálinkában is a legjobb

90 év

Véget ért az V. Keceli Pálinkaünnep a T.G. Virágdekor Szakképzõ Iskolában. Az intézmény amellett, hogy több hagyományos rendezvényt is útjára indított már negyed évszázados mûködése során (Virágkiállítás, Ehetõ Virágok Fesztiválja, stb…), most a legjobb hungarikumok dél-alföldi versenyének adott otthont. Elmondható, hogy évrõl évre egyre jobb minõségû mintákkal neveznek a termelõk, így jövõre az iskola rendezi a régió legjobb szõlõpálinkája versenyt is.

Az Ady Endre utcában Noska Sándorné Herczeg Juliannát 90. születésnapja alkalmából köszöntötte Haszilló Ferenc polgármester. A néninek 1 lánya, 2 unokája és 3 dédunokája van. Párja halála óta egyedül él, lánya ápolja nagy szeretettel, amiért minden szavával hálás. „Ettõl rosszabbul ne érezzem magam, mindenem megvan, gondoskodnak rólam”- mondja. Egészségi állapota korához képest jó, bár nehezen mozog, így egyedül hagyni nem lehet. Lánya elmondása szerint születésnapját már nagyon várta, ezért elérzékenyülve vette át a miniszterelnök úr által aláírt emléklapot és a szép virágcsokrot. KE

A Pálinka Lovagrend bevonulásával kezdõdött az idei, ötödik pálinkaünnep hivatalos záróeseménye. Mielõtt kihirdették volna a gyõzteseket, Font Sándor, térségünk országgyûlési képviselõje, az Országgyûlés Mezõgazdasági Bizottságának elnöke beszélt az aktuális problémákról, amelyek a pálinkapiacon felmerülnek a termelõk részérõl. A vendégeket köszöntötte dr. Pataki Mihály, az Európai Unió Oktatási Szövetségének tagja is. Õ adta át idén nyáron Magyarország legmodernebb, oktatási célokra alkalmas pálinkafõzõ berendezését, melynek köszönhetõen a térségben egyedül itt Kecelen lehet minõsített pálinkafõzõ képesítést szerezni. A verseny kategóriái: alma, körte, cseresznye, meggy, õszibarack, kajszi, szilva, bogyós, szõlõ, törköly és borszármazékok. A zsûri nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkezõ szakmai vezetõje, Krizl Edit elmondta, hogy a versenyen 199 nevezett tétel volt, 49 aranyérem, 42 ezüstérem és 44 bronzérem talált gazdára. Béli Géza, a zsûrit irányító szakember a KecelMédiának elmondta: - A pálinka népszerûsítésében a hazai versenyek, a szakma fejlõdése nagyon sokat segített. Az a korábban megfogalmazott cél, hogy a vasúti restikbõl a polgári asztalokra kerüljön a pálinka, mára tökéletesen megvalósult. A legjobb magánfõzött párlat Pencz László kadarka szõlõpárlata, illetve Ari András

almapárlata lett. A legjobb bérfõzetett párlat Kása Tibor szilvapárlata. A legjobb kereskedelmi pálinka a Birkás Pálinka Kft. cigánymeggy pálinkája. A verseny legjobb pálinkájának a kiskõrösi Vinotrep Kft. körte pálinkája bizonyult. Kecelrõl Hugyi László és a Sendula Pálinka Manufaktúra is a díjazottak között volt. Az ünnepség keretein belül, ott a helyszínen döntötték el, hogy a Madarasi a régió legjobb kajszibarack pálinkája. A közel 80 tagból álló társadalmi zsûri különdíját pedig a Márkházi Pálinkafõzõ Társaság Kft. irsai szõlõpálinkája nyerte. Az ünnepségen jelentette be Téglás András igazgató, hogy jövõre az intézmény rendezi a térség legjobb szõlõpálinkája versenyt is. Czár

Városi rendezvények 2013 január-február JANUÁR 12. (szom.) Lovas bál 19. (szom.) Hagyományos jótékonysági bál 20. (vas.) Családi sportnap 22. (kedd) Magyar Kultúra Napja 26. (szom.) Polgárõr bál 26. (szom.) Boronkay Kupa Január 6., 13., 19. és 27. - Téli Teremlabdarúgó Bajnokság. FEBRUÁR 2. (szom.) Iskolás bál 9. (szom.) Tûzoltó bál 16. (szom.) Vadász-borász bál 16. (szom.) Alsó tagozatos farsang 23. (szom.) Óvodabál 23. (szom.) Karate gála Február 3., 10. és 17. - Téli Teremlabdarúgó Bajnokság.

A képen: Téglás András - igazgató, Krizl Edit - szakmai vezetõ, Béli Géza - jövedéki szakértõ

A Városi Múzeum folyamatosan várja a kedves látogatókat!

Keceli Hírek Kiadó: Városi Könyvtár és Mûvelõdési Ház 6237 Kecel, Szabadság tér 17. Telefon: 78/420-344 E-mail: ujsag@kecelkonyvtar.hu Szerkesztõ: Czár László E-mail: info@kecel.hu Felelõs szerkesztõ: Widnerné Fenyvesi Bernadett E-mail: igazgato@kecelkonyvtar.hu Hirdetésszervezés: Paplanos Ildikó • Tel.: 06/70-4530-870 Számítógépes tördelés: BI-Design Reklámstúdió Nyomdai munkák: Druk-Ker Kft. 6200 Kiskõrös, Csokonai utca 47. Felelõs vezetõ: Markó János Megjelenik havonta 3500 példányban ISSN 2062-7300

13.

2 0 1 3 . J A N UÁ R

Kecel-kvíz VÁLASSZA KI, MELYIK IGAZ!

1. Petõfi Sándor szerint „Hol a boldogság mostanában?” a) „Lenn az Alföld tengersík vidékén” b) „Barátságos meleg szobában.” c) „Tündérországban (hol) híre sincs a télnek” 2. Kik voltak a „Háromkirályok”? a) Endre, Béla, Levente b) I. Béla, II. Béla, III. Béla magyar királyok c) Gáspár, Menyhért, Boldizsár 3. Mi volt a nótárius foglalkozása? a) énekkar vezetõ b) elõénekes a templomban c) a település jegyzõje. 4. Mi volt a „Vince vesszõ”? a) a tanító fegyelmezõ eszköze b) csodás tulajdonságú, boszorkányûzõ pálca c) levágott szõlõvesszõ; rügyeibõl az évi termésre következtethettek 5. Mit kell csinálni a gyereknek disznóöléskor, hogy vastag legyen a szalonna? a) énekelni b) fütyülni c) nevetni 6. Mirõl volt híres Gazsi néni? a) kocsmájáról b) kifõzdéjérõl c) takács mester volt 7. Hol volt Kecelen a Taxi-állomás? a) a templom elõtt b) a „Söci” kocsmánál c) a mai buszmegálló helyén 8. Hol épült két db egyemeletes bérlakás 1963-ban Kecelen? a) Kenderföldön b) Avar téren c) Vasút utcában 9. Hol kezdte mûködését a „Csendes Õsz” Idõsek Otthonának elõdje? a) a volt Óvodaiskolában b) a Virág utcában c) Mari néni kocsmája helyén (a mai Fürtös vendéglõ helyén) 10. Mi a Kecelring? a) Kecel belterületét elkerülõ utak b) autó-motor sportpálya c) keceli újító által feltalált gépalkatrész A megfejtés – korhatár nélkül – leadható a Keceli Hírek szerkesztõségében vagy elküldhetõ az info@kecel.hu címre január 20-ig. Decemberi megfejtés: 1. Templom elõtt – Nepomuki Szent János szobor, 2. Fõ tér - Istenek kútja, 3. Pintér Mûvek - szoborcsoport

Helyes megfejtõ: Polgár Judit. Gratulálunk!

14.

Levélben köszönt el a polgármestertõl és a Kecel Futball Club elnökségétõl, játékosoktól, szurkolóktól Császár Ferenc Csaszi. Sokan megdöbbenéssel értesültek a hírrõl, hogy 40 év után teljesen szakít a keceli labdarúgással az egykori sikeres sportoló. Császár Ferenc a KecelMédiának elárulta, hogy nem tartja kizártnak, hogy egyszer visszatér, de most el akarja kerülni a füves pályát. Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Elnök Úr! Nézd el nekem, hogy levélben fordulok hozzád a bejelentésemmel. De az ezzel járó kellemetlenségeket, meddõ vitákat szeretném elkerülni. Több mint negyven éve vagyok a futball vérkeringésében. Megértem sok sikert, igaz kudarcot is. Az életemet ez tette teljessé. De egyszer eljön az a pillanat, hogy szép volt, jó volt, de elég volt, és azt tesszük, amit szívünk szerint nem, de a mai élet adta körülmények miatt meg kell tennünk. Személy szerint én nagyon sok szépet kaptam Kecel labdarúgásától. De úgy érzem, én is tettem egy keveset érte. De száz szónak is egy a vége. A mai naptól mindennemû keceli labdarúgással kapcsolatos tevékenységemet befejezettnek tekintem. Biztos vagyok benne, hogy a jelenlegi helyzetben lesz, aki ezt a munkát tovább irányítja vagy irányítják. A mai feladatok elvégzéséhez egy labdarúgó clubnál egy fõfoglalkozású vagy 3-4 ember idõszakos munkájára van szükség. A nálam lévõ információkat szívesen átadom, ha igényli valaki. A csapatok mellett dolgozó edzõk remek munkát végeztek eddig, és bízom benne, hogy nélkülem is ezt teszik a jövõben. Most egy nagyon jó közeg veszi körül Kecel labdarúgását. Ez a további sikernek záloga lehet. Egyébként büszke vagyok minden keceli színekben szereplõ labdarúgóra! Igazán õk tettek meg mindent a pályán a sikeres, eredményes szereplés érdekében. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani mindegyiküknek, és kívánok további sikeres szereplést. Köszönettel tartozom minden támogatónak, szponzornak, sporttársnak, hogy munkámat segítették. Sporttársi üdvözlettel: Czászár Ferenc Csaszinak mi is köszönjük azt a sok segítséget, amelyet a KecelMédiának nyújtott. Segített a mérkõzések felvételénél, riportoknál, tudósításoknál.

Néha még õ is mikrofon mögé ült, és kommentálta az eseményeket. További sok sikert és jó egészséget kívánunk neki! -cézé-

Eladó Kecel központjában a Dózsa Gy. u. 2/2. sz. alatti, 1972-ben épített tégla falazatú, 3 szoba, konyha, kamra, fürdõszoba, elõszoba helyiségekbõl álló családi ház. Gáz, központi fûtés, 2 db cserépkályhás fûtés. Víz, gáz, csatorna. 80 m2 lakótér, 21 m2 fedett terasz, 45 m2 melléképület, garázs, 781 m2 telek. Irányár: 8,8 millió forint. Tel.: 30/2979-233, 30/9438-333

2 0 1 3 . J A N UÁ R

Újra itt van a nagy csapat Harmadik alkalommal rendezték meg a Városi Sportcsarnokban az Astron Kézilabda Találkozót. A szervezõk ezúttal is törekedtek arra, hogy szinte minden korosztály pályára léphessen. Igazi örömünnep volt ez, ahol közel ezer ember szurkolta végig a mérkõzéseket. Megállta a helyét a mondás, hogy a sport összehozza az embereket. Közel 20 csapat részvételével zajlott le az idei Astron Kézilabda Találkozó január elsõ hétvégéjén. A legkisebbektõl a legnagyobbakig mindenki pályára lépett, akinek kicsi kapcsolata is volt a kézilabdával. A rövid megnyitót követõen a szivacskézilabdás fiatalok vették birtokba a pályát. Ezt követõen 5 perces szünetekkel zajlottak az összecsapások, a legtöbb esetben igen izgalmas mérkõzésnek lehettek szemtanúi a nézõk.

Jó érzés volt látni azokat a játékosokat és tanárokat is küzdeni, akik egykoron meghatározó játékosai voltak a keceli kézilabdának.

A nap végén több díjat is kiosztottak a szervezõk, így többek között a 2012. év kézilabdázójának járó elismerést is. U10es kategóriában Liska Bálint, U13-asban Laki Gábor, serdülõ kategóriában Györgye Tibor, a felnõttek között Markó István érdemelte ki a kitüntetõ címet. Különdíjban részesült munkája elismeréseként Fejes Andor, az egyesület volt elnöke, a Kézilabda Találkozó létrehozója. Részemrõl minden tisztelet a szervezõknek, akik a remények szerint jövõre szintén megrendezik az akkor már negyedik gálát, ugyancsak január elsõ hétvégéjén.

A tudósítás írásakor nagy izomláz közepette emlékszek vissza a hétvégi játékokra. Köszönet minden szervezõnek, segítõnek, dolgozónak, játékosnak, szülõnek, szurkolónak, hogy itt voltak, eljöttek, végig szurkolták ezt a csodálatos napot. (Sajnos a nap végét beárnyékolta, hogy az abszolút sportszerû magatartással ellentétben valakik elloptak több kerékpárt is a sportcsarnok mellõl és a könyvtár elõl. Az egyik pont egy olyan dolgozóé, aki egész nap azon fáradozott, hogy hangulatos és zökkenõmentes legyen a nap.) Czár

15.

Keceli Hírek

16.

2 0 1 3 . J A N UÁ R