„FÖLTÁMADOTT A TENGER...”

A hagyományokhoz híven a II. János Pál Katolikus Általános Iskola és Óvoda hatodik évfolyama előadásában került megszervezésre a március 15-i megemlékezés, mely nem csak iskolai, hanem városi ünnepség is volt.

Az eseményen beszédet mondott Haszilló Ferenc polgármester, majd ezt követően a gyerekek műsora következett. Idén egy komolyabb betegséghullám is nehezítette a felkészülést, de az előadásra a szülőknek és a gyer- mekorvosoknak hála, majdnem minden gyermeket sikerült „talpra állítani”. A hatodik évfolyam tanulói mellé Máté Anna 5. b osztályos kisdiák is csatlakozott, aki Csézy, „Ez az otthonunk” című dalával kápráztatta el a közönséget. A műsort Illés- né Márin Éva, Berger Renáta és Palásti Dóra tanította be.

Az előadást követően a város vezetői, az iskolavezetés, valamint helyi társadalmi- és civil szervezetek helyezték el koszorúikat a Szabadság-szobornál.

Köszönjük a megemlékezést!

AZ 1848-1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARCRA EMLÉKEZTEK

E jeles napon a Szentháromság-templomban ünnepi szentmisével, valamint a Városi Múzeumban a „Zúg Március! – a forradalom és szabadságharc képeslapokon” című kiállítás megnyitójával tisztelegtek a hősök előtt. Március 15-e minden magyar ember számára fontos és meghatározó dátum. Idén 175 éve, hogy nemzetünk harcolt a szabadságáért, továbbá a Petőfi 200 emlékévet is ünnepeljük.

A szentmisén főtisztelendő

Fekete Szabolcs plébános prédikációjában egy viszonylag ritkán emlegetett oldaláról beszélt Petőfi Sándornak, mégpedig a vallásosságáról. Az atya beszédében elmondta, hogy Petőfi költészete nem volt vallásos jellegű. Inkább a politika, a szerelem, az érzelmek és a vidéki élet jelennek meg munkásságában. Azonban ez nem jelentette azt, hogy nem volt hívő. Ágostai hitvallású, azaz lutheránus felekezetű volt. Hangsúlyozta, hogy a költő vallásos lelkületéből tudta végigvinni azt a munkát és küldetést, melyért az utolsó leheletéig kiállt. Az istentisztelet után a Városi Múzeumban folytatódott a megemlékezés, a Kiss Csaba és Turnai Ágnes gyűjteményéből rendezett képeslapkiállítás megnyitójával. Először Maszlik Nóra szavalatában hallgathatta meg a közönség Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét. Ezt követően dr. Agócs Ákos képviselő, a Kulturális, Sport és Idegenforgalmi bizottság elnöke vette át a szót. Köszöntőjében kiemelte, hogy ’48-at három okból is ün- nepelhetik a keceliek. Az első a megújítás, megújulás, mely leginkább a jogászok forradalma volt, egy új alkotmányos alapnak a lerakása. A második, ami a vidéki társadalmat érintette, a parasztság felemelését és egyenjogúsítását foglalta magába. A harmadik az átalakulás, mely a régi rendi feudalista Magyaror- szágot átvezette egy népképviseleten alapuló demokráciába. Zárásképpen Balázs Ferenc, az intézmény vezetője nyitotta meg a kiállítást, röviden felelevenítve a forradalom- és szabadságharc meghatározó szereplőit, mozzanatait.

A megemlékezés színvonalát a Kistérségi Nemzetőr Egyesület – Kecel huszárjai emelték jelenlétükkel.

Formabont Technika

A Bruxelles Art Vue Alapítvány 2022-ben meghirdetett pályázatán Szentgyörgyi Erika festőművészt különdíjjal jutalmazták az ítészek. Munkája bekerült a 2022 Éves Díj - Festmény kategória katalógusába.

Az alapítvány fő célja a kortárs művészet és a kortárs művészek támogatása, népszerűsítése. Küldetésük, hogy az embereket összekapcsolják a művészettel, albumok kiadásával, versenyek és kiállítások szervezésével, valamint különböző oktatási lehetőségek biztosításával.

A tavaly kiírt pályázatra többezer alkotás érkezett a világ minden tájáról, melyek közül alig párat díjaznak. Erika munkája a Hőszigetelt városkép címet viseli, anyaga hungarocellhulladék, pigment és plextol. Munkájához főként az elektronikai eszközök csomagolóanyagának védő- borítóit használta fel, melyeket formára vágott, egy felületre felragasztott, majd erre készítette el festményét. Ez a technika saját ötleteként született meg. Tavaly ugyancsak ezzel a módszerrel készített képét a 11. Gro-