Összefoglalás Arany János élete és költészete
Arany János 1817. március 2-án, Nagykőrösön született Arany György és Megyeri Sára tizedik, egyben egyetlen fiúgyermekeként. A költőnek idős szülei mellett nyugodt, békés gyermekkora volt. Tanulmányait Nagyszalontán, Kisújszálláson és Pesten végezte. Utóbbi helyen osztályelső is volt, mégis önként abbahagyta a tanulást, helyette szobrásznak állt. Ez nem hozott számára sikert, ezért hazatért, szülőföldjén …………………………., írnokként és …………………………………… is dolgozott. 1840-ben megnősült, feleségül vette Szendrey Juliannát, akivel később két gyermekük született, Juliska és Sándor. A Kisfaludy Társaság pályázatára több művét is beadta, de az igazi sikert a János vitéz című alkotás hozta meg számára. Ezzel elnyerte …………………………………… tiszteletét és barátságát is. Petőfivel
és
Tompa
Mihállyal
……………………………………………………………………………..…, uralkodóvá tegyék a népet a költészetben.
hárman mellyel
az
alkották volt
céljuk,
a hogy
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején aljegyzőként részt vett a katonai mozgósításban és a nemzetőrség felállításában, kis időre ő maga is beállt ………………………………….. A világosi fegyverletétel után számos veszteség érte: egy ideig neki is bujdosnia kellett, emellett elvesztette legjobb barátját, Petőfit és állását is. Ezért nevelői állást vállalt Geszten a Tisza családnál, majd tanárként dolgozott a nagyszalontai református gimnáziumban. 1858-ban a tagja, később a főtitkára lett a …………..……………………………........, 1860ban pedig a Kisfaludy Társaság igazgatója. 1865-ben meghalt lánya, ezzel évekre elhallgatott benne a költő. Ezután visszavonultan élt, alkotott, verseit a Margitszigeten írta a barátjától kapott „záras könyvbe”, a versciklus címe …………………………………… Barátja, Petőfi szobrának Duna-parti szobrának felavatásán még ott volt, azonban megfázott, amit amúgy is meggyengült egészsége már nem bírt, így 1882. október 22-én elhunyt.
Nemzetőr-dal Melyik sorokból derül ki az, hogy:
a nemzetőrség a haza önkéntes szolgálatát jelentette? „Nem kerestek engem kötéllel; / Zászló alá magam csaptam én fel” „Ne félj babám, nem megyek világra: / Nemzetemnek vagyok katonája.”
a magyar katona mindenét odaadná a haza védelmének érdekében? „Van nekem még öt-hat garajcárom… / Azt is. Ha kell, hazámnak ajánlom.”
a nemzetőrség célja nem idegen országokban való hódítás volt, hanem a haza védelmezése a rátámadóktól? „Olyan marsra lábam sem billentem, / Hogy azt bántsam, aki nem bánt engem”
A nemzetőr-dal toborzó dal. Mit nevezünk toborzó dalnak, és mi jellemzi őket? A
katonának besorozott legények toborzó dalokat énekeltek,
hogy kedvet ébresszenek a nehéz katonai szolgálathoz. A
toborzó dalok között vannak vígabb változatok (kalandvágyat,
férfiasságot éreztetnek), és vannak szomorúak is (siratják az otthont, a családot, a szerelmet). A
toborzó dalok népdalok, ez a vers is őrzi a népdalok hatását –
népdalküszöb.
A
vers rímképlete
a a b b – párosrím Milyen
a mű verselése?
ütemhangsúlyos Milyen
a vers műfaja? nevezd meg fogalmát! miért
különleges a mű ebből a szempontból? helyzetdal: a költő egy jellegzetes figura helyébe képzeli magát. de! arany nemcsak beleképzeli magát a szerepbe, hiszen ő maga is volt nemzetőr.
A fülemile Foglald össze néhány mondatban, miről szól a mű! (helyszín, időpont, szereplők, események, tanulság)
a történet helyének (Tiszahát), idejének (nemrégiben) és szereplőinek bemutatása (Péter és Pál, szomszédok, akik folyton veszekednek valamin)
Péter és Pál vitája okának ismertetése: diófa Pál kertjében, aminek egy ága átnyúlik Péter kertjébe, erre az ágra egy fülemüle szállt (csalogány, dallamvilága nagyon változatos)
veszekedés, verekedés a madárfütty jogáért
Péter és Pál is bíróhoz fordul, próbálják őt megnyerni a saját ügyüknek
a bíró nem tud törvényesen ítélkezni, ezért egyikőjüknek sem ad igazat, helyette megtartja magának a pénzt
tanulság: két fél veszekedéséből a harmadik húz hasznot (a
magyaroknak
nem
veszekedni
kellene,
hanem
összefogni a bécsi udvar, a császár ellen)
ironikus
megjegyzés
az
emberi
gyarlóságról,
mindenkor jellemző (volt) az emberekre szatíra
ami
oMit jelentenek a következő kifejezések? Magyarázd meg őket saját szavaiddal! Péter és Pál [...] / Összeférnek a naptárban [...].” Rossz szomszédság: török átok [...].”
oA költemény egy anekdotára épül. Mit hívunk anekdotának? Olyan szájhagyomány útján terjedő rövid, szórakoztató történetet, ami csattanószerű befejezéssel rendelkezik.
oA fülemile egy szatíra a nép életéből. Mit jelent ez? Olyan mű, amely nevetségessé teszi az emberi visszásságokat. A fülemile a kicsinyes viták szatírája.
oA mű tanulsága szállóige. Mit nevezünk így? Olyan irodalmi műből, vagy ismert személytől származó idézetet, ami a közbeszédben használt fordulattá, szólássá vált.
Szondi két apródja A ballada olyan műfaj, amely egyesíti a három műnem tulajdonságait. Hogyan mutatkozik ez meg ebben a műben? epika: történetet mond el, van cselekménye (Drégely vár pusztulását) líra: érzelmeket fejez ki (hűséget a haza iránt) dráma: párbeszédeket tartalmaz (törökök és magyarok párbeszéde)
A mű történetében kihagyások vannak, elbeszélésmódja szaggatott. Hogy nevezzük ezt? Balladai homály
Fejezd be a mondatokat!
A Szondi két apródja című költemény első két versszaka az alaphelyzetet írja le, megtudjuk, hogy: Drégely vára és védői elestek, az apródok gyászolnak, Ali
győzelemünnepet ül.
A 3. és 4. strófa Ali és szolgái párbeszédét ismerteti, amiből kiderül, hogy : Ali hívatja az apródokat, de hiába, ők Szondit siratják
Az 5. versszaktól az apródok és a török szolgák felváltva szólnak, felidézik: a drégelyi ostrom végső szakaszát
Az
apródok elmesélik, hogy :
Ali felküldte Márton papot a kapitányhoz, hogy megadásra szólítsa fel, de Szondi nem kért kegyelmet. Ezért Ali parancsot adott a vár lerombolására, de Szondi inkább megsemmisítette értékeit, lovait, hogy ne kerüljenek lerombolásra. Szondi egyetlen kívánsága a török vezérhez, hogy apródjait kímélje meg. A
török szolgák szavaiból azt tudjuk meg, hogy :
rá akarták beszélni az apródokat, hogy menjenek Ali táborába. Először szép szóval kérlelték őket, majd gazdagsággal kecsegtették őket.
Milyen alakzatok, költői képek a következő idézetek? „Felhőbe
hanyatlott a drégeli rom”: megszemélyesítés
„Bülbül-szavu „Mért
rózsák két mennyei bokra”: metafora
nem jön a Szondikét dalnoka, mért?”: kérdés
„Szemközt
vele nyájas, szép zöld hegy-orom / Zsibongva hadával a völgyben
alant”: ellentét „Jézusa
kezében kész a kegyelem”: alliteráció
Magyarázd meg a következő szavakat, kifejezéseket! apród: tusa:
főúri vagy királyi szolgálatban álló fiatal fiú
harc
kopja:
lándzsaszerű szúrófegyver
bülbül: gyaur:
a fülemüle török neve
hitetlen
kaftán:
bokáig érő férfikabát
Rusztem: Hulla Eb
persze hős, akit a törökök is tiszteltek
a hulla: hullottak a halottak
a hite: hitetlen
A török követ háromféle érvvel próbálja rábeszélni az apródokat, hogy vele menjenek Ali táborába: másként érvel a nyolcadik,
másként
tizennyolcadik
a
tizedik,
versszakban.
és
Hogyan
megint próbál
máként hatni
a
rájuk?
Rendezd az egyes érvek mellé a csábításul, ijesztésképpen vagy fenyegetésül megnevezett kilátásokat! Csábítás:vigalom, Ijesztés:
győzelem-ünnep
sötétedik, hideg lesz
Fenyegetés:
vesszeje vár, börtöne kész
A vásárban Milyen látvány hívja elő az alföldi táj képeit, a költő gondolatait? alföldi
szekér
Képzeletben hol foglalja el nézőpontját a költő, amikor felidézi az aratást? a
boglya tetejéről szemlélődő gém nézőpontjából
Hogyan állítja szembe Arany János a gyerekkori aratást a mostanival? gyerekkorában
vidámság volt, „gazdagság”, most szegénység, „fájdalom”
Az 5. versszakban fordulat következik be, ezt milyen költői képpel fejezi ki a költő? párhuzammal,
ami a földművelés a nyelvművelés között van
Mit fájlal a költő a vers zárószakaszában? hogy
ő elszakadt az anyatermészettől
Milyen a költemény szerkezete? Keretes
szerkezetű
Aranynak ebben a versében egyidejűleg valósul meg az időmértékes és az ütemhangsúlyos verselés is. Hogy nevezzük ezt? Szimultán
verselés
Milyen műveit nevezte Arany tréfásan „mondacsok”-nak? néhány
soros rögtönzéseit
Párosítsd az egyes verseket a rájuk vonatkozó állítások betűjelével! Szülőhelyem: A
B, C, G, I
csillag-hulláskor: A, E,
Sejtelem:
D, F, H,
A.rendjelei
inkább zavarták, mint boldogították, a neki kijáró megszólításon is csak viccelődött
B.játékos
rímek és s alliterációk, szójáték jellemzi
C.a
helységnév arra utal, hogy Arany falusi emberként a nép fia, a helyiségnév ezzel szemben a gazdag, előkelő életmód helyszíne
D.egyetlen E.a
metaforát visz végig a versen
költő kételkedett magában, előléptetéseit nem érezte megérdemeltnek
F. jelentősek
a rímek, a vers hangzásának játékossága és humora enyhíti az élettől elköszönő költő szavainak fájdalmát
G.a
költő természetességre törekszik, és nem csupán az életvitelben, hanem az írásban is
H.a
megtört költő búcsúverse
Epilógus Mit jelent a mű címéül szolgáló epilógus szó? Milyen kapcsolatban áll ez a jelentés a vers költő életművében való elhelyezkedésével?
’befejezés, utószó, végszó, zárószó’
a cím utalhat a versciklus és a megöregedett költő életének lezárására is létösszegző vers
Az első sor ismétlődései három részre osztják a verset. Melyiknek mi a témája? Melyik milyen idősíkhoz kapcsolható?
1-5. versszak: kikkel találkozott - múlt
6-10. versszak: számvetés, mit kapott az élettől – jelen
11-15. versszak: mit várt az élettől, be nem teljesült vágyak – jövő
A vers kulcsgondolata: a költő mást kapott az élettől, mint amit kért. Csoportosítsd e szempontból a szövegben fellelhető konkrétumokat, a 7. és a 12-14. versszakból merítve! Kapott: nem
címet, hírt-nevet
kapott: nyugalmat, nyugodt életet, otthont,
munkás, vidám öregkort