A TOLDI TÖRTÉNELMI HÁTTERE Károly Róbert és Nagy Lajos kora
XIV.SZÁZADI MAGYARORSZÁG KÁROLY RÓBERT (1288-1342)
Egységes gazdasági nagyhatalommá tette Magyarországot. Reformokat vezetett be: • Kiépült a hivatalrendszer. Új arisztokrácia jött létre, háttérbe szorultak a régi nemzetségek. A hivatalviselők a magyar arisztokrácia soraiból kerültek ki. • Megalapította a Szent György lovagrendet. • Létrehozta a banderiális hadszervezetet: a birtokosok kötelesek voltak katonákat kiállítani - A főúri bandériumokon kívül létrejöttek királyi, egyházi és vármegyei bandériumok is. • Gazdasági reformjai révén megteremtődtek a hivatalok és a hadsereg ellátásának pénzforrásai: királyi birtokok, várak jövedelmei, földbér, cenzus, új pénz, pénzverési monopólium, kapuadó, harmincad vám
• Teli kincstárat hagyott fiára, Lajosra, akinek uralkodása alatt az ország kincstára teljesen kiürült. • Békés külpolitikát folytatott: Jó kapcsolatokat épített ki Csehországgal és Lengyelországgal. Nézeteltérésbe kerül viszont Ausztriával, sikerült visszaszereznie Pozsony vármegyét.
NAGY LAJOS (1342-1382)
Magyarország ebben a korban érte el legnagyobb területi kiterjedését. • Uralkodása idején megszilárdult az új arisztokrácia : nem nemzetségi, hanem hivatali arisztokrácia. Tagjai hivataluk betöltésével váltak jogosulttá nem adományozható és nem öröklődő birtokra (honor), melyet a király bármikor visszavehetett. A megadományozott általában a királyi udvarban tartózkodott, a honorbirtok irányítását ispánjára bízta, aki részesedett a birtok jövedelmeiből. • Törvényei: 1351. évi törvények: kötelező kilencedszedés …. ősiség törvénye
Nagy Lajos uralkodásának középpontjában a hadakozás állt. Lovagkirálynak tartotta magát. Velencével szinte örökös háborúskodásban állt a dalmát városok birtoklása miatt. Nápoly elleni hadjáratait öccse, András meggyilkolása váltotta ki, de nem vezettek eredményre. További területszerző hadjáratokat is folytatott: Bulgáriába, majd a pogány litvánok ellen. 1366-ban került sor az első török-magyar összecsapásra, melynek eredménye vitatott.
Toldi Miklós élete • Tanult ember volt, elsajátította a latin nyelvet is • Meggyesi Móric pozsonyi ispán mellett dolgozott • Pozsony megyében várnagyságig majd alispánságig vitte (1354). • Mivel Meggyesi részt vett Nagy Lajos király 1351-52-es nápolyi hadjáratában, bandériumában valószínűleg ott volt Toldi is. • Váradi Miklós esztergomi érsek familiárisa lett. Szolgálata katonai jellegű volt; s mint az érsek vazallusa, főleg a király környezetében tartózkodott. • 1359-ben Firenzéből két oroszlánkölyköt kellett elhoznia.
• Éveket szolgált Itáliában és részt vett a különböző városok, államok és nemesek egymás között zajló harcaiban. Magyar zsoldosokat vezetett. • 1366-tól ismét a királyi udvartartás tagja, egymás után kapta a magas tisztségeket. A király vazallusa, így feudális famíliájának tagja lett, s tartósan Nagy Lajos környezetében tartózkodott. 1366-ban Gömör, 1372-ben Heves megyében , három évvel később Biharban, 1383-ban pedig Szabolcs megyében volt ispán.
KÉRDÉSEK?