LA FONTAINE RAJZPÁLYÁZAT 2015. Botev
A felfuvalkodott Béka Egyszer meglátta a réten az ökröt a béka. - Milyen hatalmas állat! - gondolta magában irigykedve. A többi békához pedig így szólt: - Megláthatjátok, hogy még ma megnövök én is ekkorára! - s elkezdte szívni a levegőt magába. A többi béka körülállta s csodálkozva nézte. -Hagyd abba az erőlködést! - mondta az egyik. - Elég már, így is te vagy a legnagyobb köztünk - így a másik. A béka azonban nem hagyta abba. Kidüllesztve a mellét, mérgesen kérdezte: „Melyikünk nagyobb hát? Az ökör vagy én?" - Az ökör - felelték. A béka még elszántabb lett. A pocakját még jobban fölfújta, még több levegőt szívott magába, már úgy nézett ki mint valami labda. - No, ki nagyobb? - nyögte ki nehezen. Ám a választ már nem hallhatta. Hatalmas pukkanással szétrepedt.
Nyári Zsuzsanna – 2.a
Kenyeres-Vígh Lilla – 2.a
Kovács Jonatán – 2.a
Beke Olivér – 4.b
Magyar Gergely – 4.b
A farkas és a bárány Megszomjazott a bari, kiment a patakra, Hát egy ordas farkas is akkor tévedt arra. Lejjebb ivott a bárány, a farkas meg följebb, mégis szörnyű ordasa a bárányra förmedt: „Hogy mered a vizemet zavarni, te hitvány?” „Megbocsásson, farkas úr, de hogyan is bírnám – szólt a bárány csendesen –, hisz kelmed áll feljebb.” „Szemtelen! Hát illik így velem feleselned? Most már látom: tavaly is te gyaláztál.” – „Kérem, farkas uram, de tavaly én még nem is éltem.” „Nem éltél még? Akkor a bátyád volt!” – „A bátyám? Nincs is bátyám.” – „Rokonod volt akkor, te bárány! Különben is, kár a szó. Bántott, aki bántott: kutya, pásztor, egyre megy; én most bosszút állok!” Azzal magát a szegény bárányra vetette; széttépte s megette. (La Fontaine, Rónay György feldolgozása)
Rónay Boglárka – 6.a
A galamb és a hangya A hangya lement a patakhoz, hogy a szomjúságát csillapítsa. Jött egy hullám, elsodorta s majdnem el is merítette. A galamb ágat vitt csőrében, meglátta, hogy merül a hangya, s ledobta az ágat neki a patakba. A hangya ráült az ágra s megmenekült. Nemsokára jött egy vadász és madárfogó hálót vetett a galambra. Már készült is a hálóját összecsapni, de a hangya felmászott a lábára s megcsípte: nyögött egy nagyot a vadász és a hálót elejtette. A galamb meg kirepült és messze szállott.
Segesdi Niké – 3.a
A holló és a róka Holló úr ült a fatetőn Csőrébe sajt volt, jókora, S kit a jóillat csalt oda, A róka szólt hízelkedőn: "Á, jónapot, te drága holló! Mi szép vagy! nincsen is hozzád hasonló! Nem tódítok, de hogyha hangod Olyan, mint rajtad ez a toll, ó Akkor a madarak között első a rangod." A holló erre rendkívül örül, Torkán egy hangot köszörül, Kitátja csőrét, földre hull a sajtja A róka felveszi és egyre hajtja. "A hizelgő, akármi fajta, Azokból él, akiknek hízeleg: Felér a sajttal ez a lecke - vedd." A holló ámul, pironkodva, végre Megesküszik, hogy nem megy soha jégre.
/Kosztolányi Dezső/
Balogh Botond – 4.b
Bartl Dzsenifer - 1.a
Berzsenyi à ron – 1.c
Cseke Dorka – 1.d
Dikter Ábel – 1.d
Éri Péter – 1.a
Falusi Eszter – 3.b
F贸ris Joel - 2.c
Gonda Gellért – 4.b
Horváth Bence – 1.a
Jurácsik Laura – 3.c
Kukoda Ă ron- 4.b
Lantain Zora Lili – 4.b
Litauszki Barbara – 8.b
Majerik Julia Anna – 1.b
Mogyor贸si Laura - 4.b
Nagy Géza Zsombor – 8.b
Németh Anna – 1.a
Pikler Csanád – 3.c
Piltman Kinga – 3.c
Polák Bence – 4.b
Szabó Gergő – 4.b
Szab贸 Zsombor Kriszti谩n - 4.b
Vígh Patrik Kevin – 4.b
Zsoldos Eszter – 2.c
A róka meg a gólya
Meghívta a gólyát a róka egyszer ebédre,
s egy lapos tányért tett, színig levessel elébe.
A gólya éhes volt, de hosszú csőre
miatt egy jóízű kortyot belőle nem ehetett.
A róka nézte, falt és nevetett.
Aztán a gólya másnap visszahívta a rókát.
Palackban gőzölgött a sokféle ritka finomság.
A róka éhes volt, de csak szagolta
az ételt: nem fért a palackba az orra.
Éhen maradt, s a gólyáé lett a sok finom falat.
A lakoma végén, mikor fölálltak:
„Remélem – szólt a gólya –, éppoly jónak találtad ebédem,
mint én tegnap a tiédet, barátom;
konyhádon tanult főzni a szakácsom.”
A róka csak nézett, s korgó gyomorral elszaladt.
La Fontaine – Rónay György fordítása
Balogh Boglár Alíz – 4.b
Boros Laura – 2.c
Budai Richárd – 3.c
Dézsi Barbara Eszter – 4.b
Ézsiás Boglárka – 1.d
Juhász Máté – 1.b
Kovács Mátyás – 4.b
Nagy Zsigmond – 4.b
Szabó Kincső – 1.d
A róka és a szőlő Róka koma a szőlőhegyre tartott. A farkas megkérdezte: „Mit akarsz ott?” Felelt a róka: „A tyúkpecsenye Után jólesnék egy kis csemege.” És ment. A szőlőben a lugasok Léceiről dúsan lógott a sok Finom fürt. Rókánk lábujjhegyre állva Ágaskodott utánunk, de hiába: nem érte el, s búsan elkullogott. Az első, akivel találkozott, a farkas volt; így hunyorgott feléje: „Nos, ízlett?” – „Mi?” – „A csemege!” – „Miféle csemege?” – „ Hát a szőlő!” – „Ja vagy úgy? Nem kellett. Utálom a savanyút.” Rónay György feldolgozása
Pék Csenge – 3.b
A tücsök és a hangya
Mit csinált a Tücsök nyáron? Csak muzsikált hét határon. Aztán jött a tél a nyárra, s fölkopott a koma álla. Szomszédjában élt a Hangya. Éhen ahhoz ment panaszra, s arra kérte, egy kevéske búzát adjon neki télire. „Búzát? – szólt a Hangya sógor. – Már ez aztán a sok a jóból! Tél elején sincs búzád már? Hát a nyáron mit csináltál?” „Mit csináltam? Kérem szépen, muzsikáltam – szólt szerényen Tücsök mester. – Aki kérte, nótát húztam a fülébe!” „Nótát húztál, ebugatta? No hát akkor – szólt a Hangya – járd el hozzá most a táncot! Jó mulatságot kívánok.”
Bíró Anna – 4.b
Cseke Dénes – 1.d
Erchardt Enikő – 6.c
Fű Bence – 8.b
Kiss Botond – 4.b
Nagy Levente – 4.b
Réti Márton – 4.b
Szabó Krisztina – 2.c
Uhrin- Hmirov Viktor – 2.c
Veres-Bocskay Levente – 4.b
A teknős és a nyúl
Hetvenkedve szaladgált a nyúl a mezőkön. "Fülemet rá, futásban nincs, aki legyőzzön! Nos, ki áll ki velem? - szólt. - Kezdődjék a torna!" Nagy szerényen a teknős: "Megpróbálom" mondta. "Te? - kacagott föl a nyúl. - Volna hozzá merszed? Nem elég a hátadon házadat cipelned? Velem futna versenyt egy ilyen lomha jószág?" "Akkor is - szólt a teknős - vállalom a próbát." Körülállja a pályát a közönség. "Rajta!" Kocogni kezd a teknős. Nevet a nyúl rajta, párat ugrik, van már vagy fél pálya előnye. "Buta teknős!" - Gondolja: csúfot űz belőle.
Megáll, nézi gúnyosan, hogy izzad a másik, majd lehever, mintha ágy lenne csak a pázsit, nyújtózkodik, hunyt szemmel fekszik hason, háton, s addig színlel alvást, míg elnyomja az álom. Azalatt a teknős csak lépked lankadatlan, elcsoszog a szunnyadó nyúl mellett is lassan, s mire a nap az erdő fái mögé csúszik, holtfáradtan bár, de már a cél előtt kúszik. Hűsebb lesz a levegő, fölriad a nyúl rá. Rémültében fölugrik, nagyot rikkant: "Hurrá!" s rohan. - Késő! Így jár a hetvenkedő néha: henceg, s még a teknős is előtte ér célba.
Badics Helka – 3.c
Baján Roland – 2.a
Csuta Sára – 2.a
Ézsiás Dóra – 1.d
Heklinger Ádám – 3.a
Horváth Dalma – 1.a
Kiliti Eszter – 2.a
Kocsis Lola – 5.b
Krenács Marcell – 3.a
Lakatos-Bartók Zsuzsa – 2.a
Mahunka Nóra – 2.a
Molnár Dorottya – 3.b
Nagy Borbála – 2.a
Németh Liza Polett – 2.b
Sárai Flóra – 2.a
Sári Zita – 3.b
Schunck Stefánia – 1.d
Segesdi Zina – 1.a
Varga Dorka – 2.a
Varga Rebeka Krisztina – 1.a
Vörös András – 2..a
A telhetetlen kutya
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kutya. Egy napon sze-ren-csé-vel
járt, mert szép darab húst lopott a hentestől.
Az erdő felé vette útját, hogy ott zsákmányát nyugodtan el-költ-hes-se
A patakhoz érve meglátta a vízben saját képmását, de persze nem tudta,
hogy az az ő tü-kör-ké-pe. Egy kutyát látott nagy szelet hússal a szájában.
Amint próbált balra kerülni, a másik kutya is balra lépett. Ha meg jobbra
indult, az a másik is jobbra ol-da-la-zott
„Úgy látszik, nem akar kitérni előlem – gondolta. – Talán el kellene ven-
ni tőle a zsákmányát, és már két darab hús lehetne az enyém!” – jutott
eszébe. Ezzel be-le-gá-zolt a patakba, és harcba szállt az idegen kutyá-
val. Hanem ahogy a vizet iz-gal-má-ban fel-ka-var-ta, eltűnt a tükörkép
is. S mire újra megjelent, már nem tartott húst a szájában.
Ekkor vette észre a kutya, hogy a küzdelem hevében kiejtette a
húst a szájából. rá-a-dá-sul a patak ezen a helyen örvénylő
zava-ros is volt, elnyelte a húst már régen.
A pórul járt kutya sokáig keresgélt még, de hiába.
El akarta venni a másét, s így éhen maradt.
La Fontaine nyomán
Ferenczy Eszter – 1.c
Klausz Anna – 1.c
Staub Liliána – 1.c
Szabó Gellért – 1.c