A BARCASÁGI BORICA TÁNC
ZENÉJE
Kobozreneszánsz sorozat
Csenki-Túri Luca – Csenki Zalán
A BARCASÁGI
BORICA TÁNC ZENÉJE
HEGEDŰ- ÉS KOBOZPÉLDATÁR
LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM BUDAPEST, 2021
© Csenki-Túri Luca, Csenki Zalán, 2021 LEJEGYZÉS • Csenki-Túri Luca, Csenki Zalán © 2021 KOTTAGRAFIKA • Csenki-Túri Luca © 2021
OLVASÓSZERKESZTŐ, SZAKMAI LEKTOR • Bolya Mátyás
A TANULMÁNYT SZAKMAILAG ELLENŐRIZTE • Tari Lujza A HEGEDŰSZÓLAMOK LEJEGYZÉSÉT LEKTORÁLTA • Lipták Dániel
A KÖTETBEN SZEREPLŐ DALLAMOKAT GYŰJTÖTTE Domokos Pál Péter, Dövényi Péter, Jagamas János, Nagymarosy András, Pávai István, Veress Gábor
A Repertoárbővítés és kobozreneszánsz című fejezet Bolya Mátyás munkája. Az Egy helyi tánc és egy nagy múltú hangszer című fejezet Tari Lujza munkája.
A kötet alapjául szolgáló kézirat az NKA Halmos Béla Program Ideiglenes Kollégium támogatásával készült el.
A kötet megjelenését az NKA Könyvkiadás Kollégiuma támogatta.
ISMN 979-0-9024402-6-4
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
REPERTOÁRBŐVÍTÉS ÉS KOBOZRENESZÁNSZ 7
EGY HELYI TÁNC ÉS EGY NAGY MÚLTÚ HANGSZER 9 A SZERZŐK ELŐSZAVA 1 1
BEVEZETŐ TANULMÁNY ÉS GYAKORLATI TANÁCSOK
A BARCASÁG TÖRTÉNETE, NÉPCSOPORTJAI 1 5 Földrajzi áttekintés 1 5 Történelem 1 5 TÁNCOK, ÉNEKEK ÉS SZOKÁSOK 1 7
A BARCASÁG JELLEGZETES TÁNCA, A BORICA 1 8 JELLEMZŐ JÁTÉKTECHNIKAI ELEMEK A HEGEDŰJÁTÉKBAN ÉS A HEGEDŰDALLAMOK KÖZLÉSMÓDJA 2 2
A BARCASÁGI KOBOZJÁTÉK REKONSTRUKCIÓJA 2 4 GYAKORLATI TANÁCSOK A BORICA TÁNCOK ELŐADÁSÁHOZ 2 5 KOBOZ HÚROZÁSA ÉS HANGOLÁSA 2 6 A KÖTETBEN HASZNÁLT AKKORDOKRÓL 2 7
PÉLDATÁR
HEGEDŰ ÉS KOBOZ 3 1 1 Egyes borica 3 3 2 Egyes borica 3 4 3 Egyes borica 3 5 4 . Egyes és kettes borica 3 7 5 Egyes borica 3 8 6 Egyes borica 4 0 7 . Négyes borica 4 2 8 Négyes borica 4 3 9 Négyes borica 4 4 10 Négyes borica 4 5 11 Török borica 4 6 12 . Török borica 4 9 13 Török borica 5 2 14 Török borica 5 4
DALLAMPÉLDÁK KOBOZRA 5 7 15 . Egyes borica 5 9 16 Négyes borica 6 0 17 Török borica 6 1
SZÖVEGGYŰJTEMÉNY
ZAJZONI RAB ISTVÁN: A BORICZA 6 5
ORBÁN BALÁZS: A SZÉKELYFÖLD LEÍRÁSA (RÉSZLETEK) 6 8
HORGER ANTAL: A HÉTFALUSI CSÁNGÓK BORICATÁNCA (RÉSZLET) 7 2
FÜGGELÉK
A KOBOZTABULATÚRA HASZNÁLATA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 7
A PÉLDATÁR DALLAMAINAK ADATAI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 8
BARCASÁGI NÉPZENEI GYŰJTÉSEK LISTÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 0
A KOBOZ A BARCASÁGRA VONATKOZÓ FORRÁSOKBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 2
IRODALOMJEGYZÉK 8 4 KÉPJEGYZÉK 8 6
TÁNCOK, ÉNEKEK ÉS SZOKÁSOK
A hétfalusi csángók egykori táncéletéről igen keveset tudunk. A magyar–román–szász együttélés természetes következménye, hogy mindhárom népcsoport táncai fellelhetők a vidéken, a magyar anyag sajnos töredékes, megkopott formában. Ismerték a verbunkot: magyar tánc, csűrdöngető vagy kalákás néven. Gyűjtők leírásai és a helyiek elmondása alapján a 19–20. században csárdást és a németes polgári táncokat járták.21 Román körés lánctáncok,22 valamint forgatós jellegű páros táncok23 is elterjedtek a vidéken.24 Ezek dallamairól Kallós Zoltán 1960-as évekbeli barcasági gyűjtései is tanúskodnak. A nagy mennyiségben termesztett kender és len feldolgozása sok munkával járt, amelyet a guzsalyosban végeztek.25 Ezek Hétfaluban már a századfordulón megszűntek, így a gyűjtések során a legidősebbektől is csak töredékesen lehetett összegyűjteni az egykor virágzó fonóbeli és ünnepkörökhöz kapcsolódó szokásokat.26
A hétfalusi csángóktól felgyűjtött vokális zenei anyag igen sokszínű, a régi és új stílusú, valamint az ünnepekhez kötődő dallamok mellett számos idegen eredetű27 és műzenei hatású népies dal lelhető fel. Jagamas János elődei és saját 1958-as gyűjtései alapján arra következtetett, hogy a hétfalusiak dallamkincse a 19. század második felében még gazdag és változatos lehetett, és a hagyományos kultúra hanyatlása a századforduló környékén indulhatott a vidéken. A magyar eredetű dallamok nagy része az egész nyelvterület dalaival rokonítható, kisebb részük azonban csak egy-egy tájegységhez kapcsolódik.28
3 kép: Hétfalusi csángó tánc, 1918
21 Ceppel, keringő, gólya, polka.
22 Brâu, hora, sârba.
23 Ardeleană, învârtita.
24 Pávai István i. m.
25 N. N.: „Guzsalyas.” In: Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar Néprajzi Lexikon Második kötet F–Ka (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1979). Magyar Elektronikus Könyvtár https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-743.html
26 A barcasági csángók táncéletéről, ünnepeiről, népszokásairól átfogó képet kaphatunk Seres András 1984ben megjelent, a barcasági magyar népköltészetet és népszokásokat bemutató könyvéből. Seres András: Barcasági magyar népköltészet és népszokások . (Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1984.) 355.
27 Román és szlovák.
28 Jagamas János: „Népdalgyűjtés a hétfalusi csángók között.” In: Benkő András (szerk.): Zenetudományi Írások (Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1983.) 85–117. 92.
A BARCASÁGI KOBOZJÁTÉK REKONSTRUKCIÓJA
Már a 19. század második feléből vannak adataink a barcasági kobozhasználatról,68 de jelenleg mégsem áll rendelkezésemre olyan gyűjtési felvétel, amelyen magyar táncdallamokat kobozkísérettel hallhatok. Ennek hiányában a rekonstrukció során két közvetett forrásra támaszkodhattam. Megvizsgáltam Kallós Zoltán 1960-as évekbeli és Tobak Ferenc 2005-ös barcasági kobzos gyűjtéseit, amelyeken román táncdallamok hallhatók hegedűvel és kobozzal. Ezt követően összevetettem ezeket Veress Gábor 1900-as évek elején készült, valamint Jagamas János és Domokos Pál Péter 1958-as felvételeivel, ahol kísérő funkcióban használt hegedű – továbbiakban hegedű-kontra – hallható a kíséretben. Ezek felhasználásával már elképzelhetővé vált a borica tánc kobozkíséretének rekonstrukciója. A zenei anyag feldolgozása közben különböző technikai nehézségek merültek fel az értelmezés kapcsán. A két ismert hegedű-kontrás gyűjtésnél problémát okozott, hogy hol a rögzítés technikai színvonala, hol a kísérő zenész felkészültsége töredékessé teszi a forrásokat. Jagamas János és Domokos Pál Péter felvételein jól kivehető a kontrás játéka, aki kevés harmóniát használ, viszont azokat gyakran keresgéli, nemegyszer rossz helyen váltja. Az akkordfűzések esetlegessége miatt ebben az esetben leginkább a vonózást és a ritmusok játékmódját tudtam alapul venni a rekonstrukció során. Veress Gábor korai felvételein pedig a gyenge hangminőség miatt csak töredékesen követhető a kíséret játéka. A jegyzőkönyv adatai szerint három zenész hallható a felvételeken, de a hegedű mellett csak az akkordhangszer – feltételezhetően a kontra – azonosítható. A kontrás itt több akkordot használ és megfelelően váltja azokat, de mivel a ritmus alig hallható, így leginkább a harmóniákat vettem alapul. A kobozkíséretek kidolgozásánál az említett források alapján az egyszerű és kevés akkordot használó, valamint a jellegében ritmusközpontú kíséreteket részesítettem előnyben. Ha egy dallam esetében nem állt rendelkezésemre kísérettel ellátott helyszíni felvétel, akkor a dallamvariánshoz legközelebb álló kíséretes változat mintájára alkottam meg a harmóniai kíséretet.
Alapvetően három különböző tánckísérő ritmusról, illetve pengetésmódról beszélhetünk a boricák esetében. Az egyes boricánál elsősorban a kontrakíséretek alapján rekonstruáltam a pengetésmódot69, a ritmus pedig idomult az egyes hegedűs előadásmódok ritmusához. Így lehetséges, hogy a felvételek között leggyakoribb kvintolás jelleg mellett van egyenletes nyolcadoló és szinkópás kíséret is.70 Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy újabban, vagyis a jelenleg is aktív helyi hagyományőrzők játékában már csak az egyenletes forma maradt meg, nem jellemzőek más ritmizálások sem a hegedű, sem a kísérő hangszerek esetében.
A négyes és török boricák esetében leginkább a Moldvában kezes vagy más megegyező ritmusú dallamokhoz használt esztam kíséreteket vettem alapul,71 mivel a barcasági román táncok között nincs olyan, amely tempóban és karakterben egyértelműen megfeleltethető lenne ezekkel.72
68 Orbán Balázs i. m. 147. Horger Antal i. m. 109.
69 Hasonló pengetésmóddal találkozhatunk Kallós Zoltán 1966-os gyűjtéseiben, amelyeken Marceavela Radu kobzos a ardeleană de la mîna és ficiorească dallamhoz használ ilyet. Igaz, a tánckíséret ritmusa nem egyezik meg a boricáéval.
70 Pávai István szóbeli közlése alapján elképzelhető egy sârba típusú, triolás jellegű kíséret is, javaslom ezt is kipróbálásra.
71 Csenki Zalán: A tánckíséret játéktechnikai elemei a hagyományos kobozjátékban MA szakdolgozat. Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2018. (Kézirat). 31-35.
72 A barcasági gyűjtések román táncdallamainak részletes vizsgálata még további eredményekkel szolgálhat. Javaslom hallgatásra a témában Kallós Zoltán 1966-os és 1968-as gyűjtéséből a bătută ţigănească és bătrînesc táncokat.
c c
c c c c b c c c c c c b c c
m
Cirea János Pürkerec (é. n.)
œ œ œ ‰ œ
f a f a a f f f a f a a f f
f a f a a f f f a f a a f f
œ œ œ œ .œ œ
f a f a a f f f a f a a f f
c a c a c c a c a c a c c a
œ œ œ
œ
œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ c a c
œ œ œ
œ .œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ a a a a c a a
a a a a c a a
a a a a c a a a a a a c a a œ œ œ œ œ œ œ
a a a a c a a a a a a c a a
œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ œ c a c a c c a c a c a c c a
œ
a a a a c a a a a a a c a a
a a a a c a a a a a a c a a
m ≥ ≥
a a a c a a a a a a c a a
a a a a c a a a a a a c a a
c a c a c c a c a c a c c a
Nehezen hallható felvétel. Egyes helyeken Deutsch Jenő eredeti lejegyzéséből vettem át részleteket. * Szerkezet: AABBCCVDD
14 kép: Zenész
* Bartók Béla: Magyar népdalok Egyetemes Gyűjtemény Pávai István, Richter Pál (szerk.): Digitális közreadás. Második, átdolgozott kiadás. Az eredeti támlap digitális elérése: http://systems.zti.hu/br/hu/search/13400?plc=80.