Civil kezdeményezésű és non-profit lakásközösségek a megfizethető- és fenntartható lakozásért BP-en by Bence Komlósi

MoholyNagy Művészeti Egyetem Doktori Iskola Civil kezdeményezésű és nonprofit lakásközösségek a megfizethető és fenntartható lakozásért Budapesten Szerző: Komlósi Bence Témavezető: Vámos Dominika 1

2014/15. tanév 1. félév Tartalomjegyzék: 34. oldal:

A lakásközösségek a kutatás témájának és céljának rövid bemutatása

56. oldal:

Lakásközösségeket Budapestre

78. oldal:

Lakhatás, lakásépítés a magyarországi, budapesti lakáshelyzet rövid elemzése, bemutatása a budapesti lakóingatlanok válsága

9. oldal

A lakásközösségek, mint alternatív kiút a lakhatási válságból avagy hogyan és ki hozzon létre lakásközösségi szövetkezeteket?

10. oldal

Fenntarthatóság a lakásközösségek vizsgálata a fenntarthatóság három alappillére szerint

1116. oldal

Társadalmi fenntarthatóság a bottomup és a topdown kezdeményezések

1720. oldal Gazdasági fenntarthatóság megfizethető lakozás, nonprofit és forprofit, tulajdoni viszonyok 2122. oldal

Környezeti fenntarthatóság sharing is caring megosztás, energiatudatosság, szükséges minimum, nonprofit

23. oldal

Megosztott terhek, közös örömök a lakásközösségek

24. oldal:

Grand Home Budapest az első lakásközösség Budapesten

25. oldal:

A DLA kutatás és a féléves írás, cikk margójára

ábra

A zürichi “Kraftwerk1Hardturm” egyik lakásközösségének lakói vacsora közben A lakók szeretnek esténként együtt vacsorázni, a részvétel természetesen nem kötelező! Fotó: Luisa Baselgia Forrás: http://montagsmailer.ch/lebensformen/15menscheninzwei wohnungenwillkommenindergrosswg/ letöltve: 2014. október 18.

A lakásközösségek a kutatás témájának és céljának rövid bemutatása A “sharing economy” megosztáson alapuló gazdaság egyre elterjedtebb már Magyarországon is. Megosztjuk az autónkat “Uber”, a szófánkat “Couchsurfing”, a tudásunkat “Creative Common”, a pénzünket “Crowdfunding”, de az otthoni mindennapjainkat még nem. Legalábbis idehaza még nem. A gazdaságilag fejlettebb országokban már léteznek olyan lakozási1 formák amelyek társadalmilag,

Az szövegben szándékosan jelenik meg a lakozás kifejezés a lakhatás helyett. A lakhatás egyfajta esetlegessége, külső engedélyhez kötöttssége leszűkíti az élni, együttélni, lakni, … fogalmak többlettartalmát. A lakozás az angol “housing” kifejezéshez is jobban kapcsolható, annak többlettartalmát jobban kifejezi. 3

gazdaságilag, kulturálisan és környezetileg is fenntartható alternatívákat kínálnak. A “cohousing2”ok olyan lakozási formák, amelyek célja a terhek megosztása, a megosztásnak köszönhető új lehetőségek kihasználása és a nagyobb társadalmi szerepvállalás. Hazánkban a cohousingok szinte egyáltalán nincsenek jelen, annak ellenére sem, hogy megfelelő alternatív megoldásokat nyújthatnának napjaink lakozási problémáira. A cohousingok népszerűsítését és elterjesztését apró lépésekkel lehet elkezdeni. A lakásközösségek3 a cohousingok “legkisebb” formái, ahol egykét fős “kisháztartások” néha akár gyerekes szülők is osztoznak egy “óriás lakáson”. Ez a speciális lakozási forma főleg a társadalmi normáktól eltérő háztartásoknak tud megfelelő otthont biztosítani. Köszönhetően demokratikus szervezeti felépítésüknek és működésüknek az együttlakás teljesen szabad akaratú, mindenki maga döntheti el, hogy kivel és hogyan szeretne együttélni. Mik azok a lakásközösségek? Miért jó a megosztás? “Sharing is caring!” Miért számítanak megfizethetőnek? Miért számítanak a lakásközösségek fenntarthatónak? Miért jó megoldások a jelenlegi magyarországi lakhatási válságra? Milyen társadalmi, gazdasági és környezeti előnyei és feltételei vannak egy ilyen lakozási forma létrejöttének? Milyen pozitív

hatással vannak a lakásközösségek saját lakóikra illetve

lakókörnyezetükre?

“A cohousing” jelenség legfontosabb jellemzői az együttműködésen alapuló, közösségorientált lakozás, ahol a civilek jövőbeli lakók összefogva, saját maguk teremtik meg otthonaikat nonprofit alapon. A jelenség összetettsége miatt még a nemzetközi gyakorlatban sincs teljesen tisztázva összes tulajdonsága illetve pontos definíciója. 3 A “lakásközösségek” az angol “sharedflat” illetve a német “WG Wohngemeinschaft” lakozási jelenségek magyarországi megfelelője. A lakásközösségek sokban hasonlítanak a Magyarországon ismert albérletekhez, társbérletekhez, bérlakásokhoz vagy szociális bérlakásokhoz de néhány fontos, azoktól különböző tulajdonsága miatt fontos őket külön említeni és definiálni. 4

ábra

Egy lakásközösség több “kisháztartás” közös otthona A privát szobák száma, azok kapcsolata a közösségi terekkel, … mindmind a lakók által definiált tulajdonságok. Ábra: Komlósi Bence

Lakásközösségeket Budapestre A cél, hogy Budapesten olyan “sharing economy”n, megosztáson alapuló lakozási formák jöjjenek létre, amelyek nonprofit alapon teremtenek otthonokat és biztosítanak megfizethető lakozási alternatívákat maguknak a lakóiknak. Az első és legfontosabb feladat, hogy a lakásközösségekről “sharedflats”, “Wohngemeinschaften” minél

többet megtudjunk és a megszerzett tudást minél több érdeklődőhöz eljuttassuk. Fontos, hogy a jövőbeli lakók maguk ismerjék fel a lakásközösségekben rejlő pozitív lehetőségeket és maguk kezdeményezzenek újabb és újabb közösségi otthonokat. A következő néhány hónap, egykét év feladata, hogy a hazai viszonyoknak megfelelően létrejöjjön egy olyan eszköztár, amely leírja, hogy milyen jogi, gazdasági, társadalmi, épített környezeti és kulturális feltételei vannak egy jól működő és fenntartható lakásközösségi “rendszernek”. Az eszköztár leírja, hogy a lakásközösségek kezdeményezőinek milyen lehetőségei és eszközei vannak, hogyan és milyen felületeken tudnak “lakótársakat” keresni, milyen pénzügyi lehetőségek állnak rendelkezésükre, milyen együttélési szabályrendszereket kell lefektessenek a sikeres és fenntartható lakásközösségekhez, … stb. A lakásközösségeknek nincs meghatározott célközönsége, mindenki aki szeretné megosztani az együttélés terheit és örömeit csatlakozhat és segítheti újabb és újabb közösségi otthonok létrejöttét.

ábra

A magyarországi, budapesti lakhatási válságra legjellemzőbb tulajdonságok kollázsa A bérlakások alacsony száma, üresen álló lakóingatlanok százezrei, növekvő hajléktalanság, devizahitelesek válsága, megfizethetetlen lakóingatlanok, magántulajdon válsága, ... Kollázs: Komlósi Bence

Lakhatás, lakásépítés a magyarországi, budapesti lakáshelyzet rövid elemzése, bemutatása a budapesti lakóingatlanok válsága Magyarországon a gazdasági válság óta egyre kevesebben engedhetik meg, hogy saját lakást, otthont vásároljanak maguknak, ezáltal a bérlakások hiánya is egyre láthatóbb. Míg a válság előtt gyakran vásároltak főleg hitelre akár a középosztálybeli szülők is lakást egyetemista, pályakezdő gyermekeiknek, addig mára ez a tendencia nagyon lecsökkent. A bankok nehezebben adnak hitelt, az emberek jobban meggondolják, hogy mit jelent számukra a megfizethetőség, mekkora és milyen otthont engedhetnek meg maguknak. Sokan nem tudják önerőből tovább törleszteni hitelüket, és sajnos jobb megoldás “hiányában” el kell adják otthonaikat. A másik jelentős probléma, hogy a 7

jelenlegi bérlakásállomány (kb. 8%, jóval a nyugateurópai átlag alatt!) sem képes ezeknek a lakás nélkül maradt embereknek, családoknak a kiszolgálására. A kutatás célja, hogy a meglévő bérlakásállományt tovább bővítse, még több ember számára teremtsen megfizethetőbb lakozást. A kutatás célközönsége az a társadalmi réteg, amelynek nincs megfelelő gazdasági háttere saját lakás vásárlására. A budapesti lakóingatlanok válságát több fontos tényező is meghatározza, amelyek együttesen alkotják azt a komplex és nehezen átlátható probléma halmazt, amelynek javítását csak több kisebbnagyobb megoldás tudná szolgálni. Könnyelműség lenne azt állítani, hogy a mai budapesti lakásproblémákra egy tökéletes megoldás van. Ez a kutatás sem próbálja megadni ezt a “tökéletes” megoldást, inkább egy kisebb alternatív szegmensre fókuszálva, arra lehetséges választ adva próbálja segíteni a kilábalást a komplex probléma halmazból.

ábra

Felmerülő kérdések és egy lehetséges válasz Ábra: Komlósi Bence

A lakásközösségek, mint alternatív kiút a lakhatási válságból avagy hogyan és ki hozzon létre lakásközösségi szövetkezeteket? Hogyan lehet Magyarországon létrehozni egy hosszú távon fenntartható és jól működő lakásközösségi rendszert szövetkezetet, amelyben a lakók képesek megfizethető otthonokat teremteni önmaguknak? Milyen meglévő, lakásközösségszerű jelenségek, kezdeményezések vannak ma Magyarországon, milyen múltra tekintenek vissza, mik az előnyeik és a hátrányaik? Mi a különbség a bérlakások, albérletek, társbérletek és lakásközösségek között? Mik a főbb gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti tulajdonságai a nyugateurópai lakásközösségeknek (shared flats, Wohngemeinschaften), milyen hátrányai és előnyei vannak? Hogyan lehet alulról jövő / civil lakásközösségi kezdeményezéseket elkezdeni? Mit jelent a megfizethetőség? A kutatás célcsoportja leginkább a társadalom azon rétege, amelyik nem engedheti meg magának, hogy saját lakást vásároljon, illetve amelyik csoport nem szeretne “egyedül” élni, szívesen és önként költözik össze másokkal, hogy megossza a lakozás gazdasági, szociális, kulturális és környezeti hátrányait, terheit és előnyeit. 9

ábra

Fenntarthatóság Komplex stratégiák a fenntartható fejlődés társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok figyelembe vételével Forrás: https://www.iusb.edu/csfuture/blog/wpcontent/uploads/2012/08/IUSBSustainabilityEESsmall.jpg letöltve: 2015. január 12.

Fenntarthatóság a lakásközösségek vizsgálata a fenntarthatóság három alappillére szerint Azon kívül, hogy a fenntarthatóság szó manapság nagyon divatos, rendkívül fontos is. A hosszú távú, jövőbe mutató tervek és stratégiák kidolgozásánál elengedhetetlen a komplex analízis és gondolkozás. A lakásközösségek vizsgálata kapcsán is nagyon fontos a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok együttes figyelembe vétele, illetve fontos, hogy a stratégiákban mindegyik tényezőre legyen válasz is. A következő három fejezet ezeket a szempontokat járja körül. 10

ábra

Topdown és bottomup fejlesztések Ideális esetben a topdown és a bottomup kezdeményezések egymással párhuzamosan, egymást segítve hoznak létre hosszú távon fenntartható lakásépítést Forrás: Oleg Golubchikov and Anna Badyna, Sustainable Housing for Sustainable Cities (UNHabitat, 2012), 64 a szerző által átdolgozva

Társadalmi fenntarthatóság a bottomup és a topdown kezdeményezések Az ábra jól mutatja, hogy milyen piramis rendszerben épülnek fel az egyén szintjéről felfelé, a állam szintjéről pedig lefelé haladó fenntartható fejlesztések. Azért érdemes foglalkozni és kettéválasztani a lakozás szempontjából is a két irányt, mert ugyan egy végcélért küzdenek fedél legyen a fejek felett mégis más érdekek irányítják a döntéseket. Az állami szintről induló “indítványok”, fejlesztések célcsoportja mindig a társadalom szélesebb rétege, míg az egyének, közösségek szintjéről induló 11

kezdeményezések célcsoportja mindig maga az egyén, köz függetlenül attól, hogy a társadalom mely rétegébe tartozik. Ma Magyarországon a lakozás terén túlsúlyban vannak a topdown kezdeményezések, stratégiák és programok. Ide sorolhatóak a kormányzati fejlesztések mellett a profitorientált lakásépítő beruházásokat létrehozó piaci szereplők is. A topdown projektek esetében főleg a társadalom legnagyobb, középső szegmense a célcsoport, így a társadalom peremén lévő, “speciális” csoportok csak nagyon nehezen tudnak megfelelő lakozási feltételekhez jutni.

Topdown programok, fejlesztési stratégiák A válság óta Magyarországon több százezer háztartást4 érint a devizahitelek problémája, így szorulva állami, önkormányzati segítségre. Az első topdown, kormányzati projektként az ócsai lakótelep megépítését szánták, mely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A tervezett 500 ház helyett, csak 80 épült meg, és az első ütemben csak 42 család talált otthonra bennük, a szigorú pályázati feltételek miatt.5 Mára már mind a 80 ház lakottá vált, de ezt úgy sikerült csak elérni, hogy már nem csak a devizahitelesek pályázhattak, hanem a katasztrófák miatt otthon nélkül maradt családok is. Egy későbbi kormányzati döntés, nem az új lakások építésében látta a megoldást amely az ócsai esetben szegregációhoz is vezethet , hanem megpróbálták elősegíteni a fizetőképtelen családok otthonukban maradását. 2011ben megalapították az Otthonvédelmi Program keretében a Nemzeti Eszközkezelő Zrtt, mely banki és állami segítséggel megvásárolja a hitelre vett lakásokat, és a tulajdonosok bérlőként lakhatnak tovább otthonaikban, meghatározottan alacsony bérleti díjat fizetve a NET Zrt. felé. A program nehéz indulása után, a cég 2013 őszére már majdnem 10 ezer ingatlan tulajdonosává vált, mellyel meghatárzó szerepet tölt be a magyarországi magáncélú ingatlanbérbeadó szektorban.6 A NET Zrt. ilyen ütemű fejlődése jó alapként szolgálhat egy egységes “bérlakás rendszer” program kiépítéséhez, és előremozdíthatja

http://index.hu/gazdasag/2014/03/19/devizahitel/ letöltve: 2015.01.10.

http://nol.hu/belfold/20140117vege_az_ocs_ai_kiserletnek1438597 letöltve:2014.12.27.

http://hvg.hu/gazdasag/20130923_Van_egy_mindenkinek_tetszo_es_sikeres_dev/ letöltve: 2014.12.27. 12

a bér illetev saját tulajdonú lakások aránynak változását, ami hosszú távon pozitív hatással lehet az ország gazdaságára is. 2011ben felismerve a bérlakás szektor hiányát, profit orientált cégek megalapították az Első Magyar Bérlakásépítő Klasztert. A klaszter küldetése, “környezettudatos és energiahatékony építési technológiák felhasználásával referenciajellegű közhasznú bérlakás állomány létrehozása annak érdekében, hogy a nemzetközileg élenjáró technológiai rendszerek és építészeti megoldások az EU számára mintaként rendelkezésre álljanak.”7 Talán pont a piac tudna kapcsolatot teremteni a két oldalról induló, de egy irányba tartó kezdeményezések között? Az, hogy a lakozási problémákra megoldást nyújtó alternatívák keresése közben nem szabad kihagyni a piaci szereplőket, az biztos, de hogy milyen összefüggésben vannak jelen, az további kutatást igényel. A fenntarthatóság szempontjából azonban biztos, hogy maguk a felhasználók a főszereplők, ezért nagyon fontos, hogy az alulról jövő, civil kezdeményezések minél fontosabb szerepet töltsenek be az állami szintű döntéseknél. A finanszírozás kérdése a topdown és a bottomup kezdeményezéseknél is meghatározó szempont, de a piac pont ebben tud segíteni és mintegy katalizátorként tud működni egy később önnfentartó lakásközösség létrehozásában. Ha a bottomup kezdeményezéseket jogi, és pénzügyi oldalról támogatják a topdown fejlesztések, akkor valós igények kielégítésével, gyors és hatékony válaszok adhatóak a lakozás problémájára.

Szociális lakhatás Mit jelent itthon és külföldön? “...2013ban 25%ra nőtt azok aránya, akik azért veszítették el otthonukat, mert nem tudták fizetni annak költségeit.”8 olvasható a Habitat for Humanity jelentésében. Magyarországon a szociális bérlakás, mint fogalom a szegénységre, a mélyszegénységben élőkre utal. Az a tévhit él, hogy csak azoknak van, lehet rá szüksége, akik anyagi gondokkal küzdenek és önerőből nem tudják biztosítani saját 7

Első Magyar Bérlakásépítési Klaszter alapítói okirat, http://www.embk.hu/download/1357770545.pdf

letöltve: 2015.01.12. 8

http://www.habitat.hu/hu/hirek/novekvolakhatasiszegenysegvalodipolitikaimegoldasoknelkul?id=132 13

lakozási feltételeiket. De gondoljunk csak bele, hogy megálljae a helyét ez az értelmezés? Egy pályakezdő fiatal, szűlői támogatás nélkül, fent tude tartani egy lakást a folyamatosan növekvő árak mellett9 úgy, hogy mellette minőségi életet tud élni? Az európai szóhasználatban és felfogásban a “social housing” kifejezés magában foglalja, a bérlakáshoz jutás elősegítését is. A szociális támogatás a társadalom mindent rétegében jelen van. A Habitat for Humanity által készített 2013as adatokon alapuló Éves jelentés a lakhatási szegénységről című, 2014ben kiadott statisztikák alapján ma Magyarországon 1,5 millió ember érintett a a lakás megfizethetőségi kérdésben.10 Ez a lakosság közel 15%a. Természetesen vannak állami kezdeményezések, melyek próbálnak segítséget nyújtani, de jelenleg nincsen országos hosszú távú lakáspolitikai stratégia. A szociális lakhatási támogatásnak két fajtáját lehet megkülönböztetni. Az egyik, az otthontalanok bérleményhez jutását támogatja (szociális bérlakás rendszer), a másik nagyobb réteget érintő a lakásfenntartási költségeket csökkentő támogatások. Állami szinten ezek lehetnek minden állampolgárt érintő általános csökkentések (például: rezsicsökkentés), vagy pályázat alapján elnyerhető támogatások, melyek általában a helyi önkormányzat fennhatósága alá tartoznak. Misetics Bálint szociálpolitikus szerint viszont “egy olyan programra van szükség, amely hosszú távon fenntartható, amely nagyobb támogatottságot élvez úgy, hogy különös figyelmet fordít a köz, a politikai és gazdasági érdekekre is.”11. Nyilatkozta a Szociális Lakásügynökségek – egy innovatív lakáspolitikai megoldás című kerekasztal beszélgetésen ahol a Szociális Lakásügynökség, a közösségi bérlakásrendszer modell, mint megoldási alternatíva került bemutatásra. A Habitat for Humanity és a Városkutatás Kft. által kidolgozott program a magántulajdonban lévő ingatlanok szociális bérlakásrendszerbe való bevonásában látja a megoldást. A piaci alapon ki nem

http://hvg.hu/ingatlan/20141225_Durvan_elszabadultak_az_alberletarak/ letöltve: 2014.12.27.

Habitat for Humanity: Éves jelentés a Magyarországi lakhatási szegénységről, 2013,

http://www.habitat.hu/files/Lakhatasi_Jelentes_2013_hosszu.pdf letöltve: 2015.01.12. 11

http://www.habitat.hu/hu/hirek/novekvolakhatasiszegenysegvalodipolitikaimegoldasoknelkul?id=132

letöltve: 2015.01.12. 14

adott, üresen álló magán ingatlanok szociális célra való felhasználása rent supplement külföldön már használt és működő modell.12 A program lényege, hogy bővítse az egyébként nagyon kicsi önkormányzati bérlakásállományt. Lakásminőségi biztosítékot, meghatározott időre biztos bevételt és adókedvezményeket nyújt a lakástulajdonosnak, otthont és lakhatási kedvezményeket biztosít a bérlőknek. A programra meghatározott feltételek mellett a helyi önkormányzatoknál pályázhatnak a lakáskeresők, de a projekt menedzsmentje egy nonprofit szervezet a Szociális Lakásügynökség feladata. Ezek az állami szintű topdown próbálkozások természetesen nyújthatnak jó megoldást, de a mostani, jellemzően gyorsan változó politikai környezetben, nehéz rájuk építeni. Ezért is lennének fontosak a bottomup kezdeményezések, amelyek függetlenül a politikai csatározásoktól illetve a profittól, valódi megoldásokat tudnának hozni a mai lakhatási problémákra.

Bottomup kezdeményezések, fejlesztések A bottomup projektek egyének vagy közösségek által kezdeményezett és létrehozott lakozási projektek. Céljuk, hogy a lakók, használók igényeit és lehetőséget figyelembe véve hozzanak létre otthonokat. Jelenleg a lakozás kérdésével foglalkozó egyik legnagyobb itthoni civil szervezet a Habitat for Humanity, akik a világon közel 80 országban küzdenek azért, hogy minden ember megfizethető, méltó otthonban élhessen. Évente adnak ki jelentéseket, a magyarok lakozási helyzetéről, és kutatnak megfelelő megoldást nyújtó alternatívák után. De nem csak elméleti síkon segítik a fejlődést, hanem tudásukkal és önkéntes munkájukkal fizikai szinten is építenek ahol arra van szükség. Ők a Szociális Lakásügynökség kidolgozói is, amely rendszer jól mutatja, hogy a topdown és bottomup kezdeményezések együttműködése hosszú távon fenntartható megoldásokat kínálhat. A civil szervezetek mellett vannak egyházak által fenntartott ingatlanok is, amelyek lakhatást kínálnak a rászorulóknak, és esetenként dolgozóiknak is. Ezen 12

http://www.citizensinformation.ie/en/social_welfare/social_welfare_payments/supplementary_welfare_

schemes/rent_supplement.html letöltve: 2014.11.22. 15

kezdeményezések is a bottomup típusba sorolhatóak. Főként a nyugdíjas korosztály idősek otthona, az alacsony jövedelműek és szociálisan rászorulók a célcsoportjaik. A lakásközösségek, mint alulról jövő kezdeményezések azonban inkább a civil szervezetek felépítéséhez állnak közelebb, miszerint saját magukat képviselik, a tagok érdekeit, és a csoport közös érdekeit helyezik előtérbe. Gyakori eset, hogy a cohousingok társadalmilag is felelősséget vállalnak, helyet biztosítanak a hátrányos helyzetű embertársaiknak is, hogy ezzel is segítsék a szociális integrációjukat. A fenntarthatóság szempontjából azonban a legfontosabb, hogy a bottomup és topdown egy irányba tartsanak, segítsék egymást.

ábra

A megfizethető lakásépítésért a lakásépítés három fő szereplője: I. az állam II. a piac III. a közösségek Forrás: https://www.academia.edu/4288792/Social_housing_provision_in_the_ Italian_region_of_Lombardy_Between_market_state_and_community 5. oldal letöltve: 2014. szeptember 27.

Gazdasági fenntarthatóság megfizethető lakozás, nonprofit és forprofit, tulajdoni viszonyok A gazdasági fenntarthatóság

kapcsán fontos beszélni

többek között a

megfizethetőségről, a profitról és a tulajdoni viszonyokról, amelyek nagyban meghatározzák lakozási feltételeinket. 17

Megfizethető lakozás A megfizethető lakozás affordable housing kifejezés és jelenség arra utal, hogy adott háztartás havi, évi bevételének hány százalékát költi lakozásra. A megfizethetőség egy arányszám, minél kisebb a százalékos érték, annál kevesebb pénzt költ az adott háztartás otthonának megteremtésére és fenntartására. Minél kisebb ez az érték, annál több pénze marad a háztartásoknak más irányú fejlesztésekre. Ma Magyarországon a háztartások átlagosan a jövedelmük 27 %át költik lakásfenntartásra13 olvashatjuk a Habitat for Humanity kiadványában. Ez a százalék a legalacsonybb jövedelmű hártartások esetén akár a 4050 %ot is eléri. Ezekből az adatokból is jól látszik, hogy nagyon fontos a megfizethetőség kérdése ma

Magyarországon. Természetesen leginkább a

legszegényebb rétegeket érinti a kérdés, de az adatok azt is mutatják, hogy ez a határ kezd egyre feljebb tolódni, már a középosztály alsóbb rétegét is érinti a probléma.

Nonprofit és forprofit A megfizethetőség mellett, azzal párhuzamosan megjelenik a profit is, mint fontos befolyásoló tényezője a lakozási kiadásoknak. A piaci lakásépítő cégek, a hitelt szolgáltató bankok nagy része, illetve a privát lakásokat kiadók mindmind profitorientált szereplői a lakhatásnak. A gazdasági válság óta egyre inkább felértékelődnek a bérlakások is. A bérelhető lakások száma nagyon alacsony a piacon, illetve nagyon kevés új bérlakás épül, amelyek együttesen szintén az árak emelkedéséhez vezetnek. A nonprofit lakásépítéssel, lakáskiadással foglalkozó kezdeményezők száma is nagyon alacsony, a magánszemélyeken akik saját maguknak építenek házakat, szinte egyáltalán nem létezik nonprofit lakásépítői szektor. Az a néhány szervezet, amelyek próbálnak nonprofit alapon működni, pedig szinte semmilyen állami támogatást nem kapnak.

http://www.habitat.hu/files/habitat_prezentacio_Kompatibilitasi_mod.pdf letöltve: 2014.11.22. 18

Új helyzet új lakástulajdoni viszonyok Magyarországon nagyon eltolódott a saját tulajdonú lakások aránya a bérlakásokkal szemben, de a tulajdonolt lakások nagy arányban hitelekből vásároltak. A gazdasági válságnak, a megnövekedett törlesztőrészletek okán sokan nem tudták, tudják fizetni a részleteket, amire topdown megoldásként hozták létre a már fentebb említett Nemzeti Eszközkezelő Zrt., melynek “... feladata egy olyan program működtetése, amely a jelzáloghiteltörlesztés miatt súlyosan eladósodott, a gazdasági válság miatt kiszolgáltatott helyzetbe került családok lakhatását hosszú távon biztosítani képes. Az Eszközkezelő a hiteladósok ingatlanát az állam javára megvásárolja, egyben biztosítja a bérlés lehetőségét. A társaság küldetése a fentiekkel összhangban az otthonok és a családok védelme, a gazdasági válság hatásainak tompítása.”14 Egyébként is kérdésként merül fel, hogy a hitelből vásárolt lakás tulajdonlása mit is jelent a papíron szereplő néven túl, de az így kínált megoldás pont a célt saját tulajdonú lakást veszi el az embertől. Másik szemszögből nézve, viszont növeli a bérlakások arányát, mivel az így megvásárolt állami tulajdonú lakásokban bérlőként maradhatnak a volt tulajdonosok. Sokan gondolják, hogy bérleti díjat fizetni kidobott pénz, de Adam Posen15 szerint tudományosan alátámasztható, hogy a lakástulajdonlás nem a legjobb befektetés, és globális gazdasági szempontok szerint sem előnyös. Az adatok az is mutatják, hogy a jóléti társadalmakban sokkal magasabb a bérlakások aránya mint Magyarországon. Igaz, Magyaroszágon is sokan laknak albérletben, de pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre, ami magyarázható a bérlések jogi és adózási rendszerével is. A tulajdonviszonyok kérdésében meg kell vizsgálni, ki és miért bérel egyáltalán lakást Magyarországon? Alapvetően a hely ahol lakunk, lehet saját tulajdonú ingatlan vagy bérlemény. A saját tulajdonú ingatlan lehet meglévő anyagi forrásból, vagy hitel segítségével vásárolt. Az ingatlanokat pedig csoportosíthatjuk a használóik szerint, hogy a tulajdonosuk lakja, vagy albérletként valaki más. A bérlemények lehetnek állami, 14

http://www.netzrt.hu/ letöltve: 2014.12.31.

Adam Posen: “The cult of home ownership is dangerous and damaging” Financial Times, 2013.07.26. 19

intézményi kézben, civil szervezetek, vagy magán személyek tulajdonában. A bérlések nagy része itthon is piaci alapon történik főleg a magas magántulajdoni aránynak köszönhetően de természetesen vannak szociális alapon kiadott bérlakások is. A bérlők nagy hányadát, a felsőoktatás miatt más városba költöző diákok, a lakásra elegendő megtakarítással nem rendelkezők, ideiglenes betelepülő külföldiek ez főleg Budapesten jellemző teszik ki. Ezért is lett a kutatás célcsoportja ez a társadalmi réteg, mert az igényeik adottak és a fiatalabb korosztály talán nyitottabb lehet a külföldön már bevált, itthon még úttörőnek számító cohousingok, lakásközösségek létrehozásában. A cohousingok, így azon belül a lakásközösségek is másfajta tulajdonviszonyokkal rendelkeznek, mint az itthon eddig ismeretes lakásszövetkezeti formák. Az elterjedésükben így nagyon fontos szerepet játszik a jogi háttér megteremtése is. A kutatás egyik célja, hogy feltárja a jelenleg hatályban lévő jogi helyzetet és szakemberek bevonás mellett alternatívát nyújtson a jövőbeni cohousingok jogi formáinak megteremtésére. 20

ábra

Környezeti fenntarthatóság Nem a mosógépre, hanem tiszta ruhára van szükségünk. A túlfogyasztásra nyújthat megoldást a megosztáson alapuló gazdaság. Forrás: A grafikát a “sharing economy” n alapuló Peers készítette. http://www.theguardian.com/technology/appsblog/2013/aug/05/sharingeconomyuberlyftpeers letöltve: 2014. szeptember 27.

Környezeti fenntarthatóság sharing is caring megosztás, energiatudatosság, szükséges minimum, nonprofit A futótűzként terjedő megosztáson alapuló gazdasági formák modellje, jól átültethető a lakozásra is. Az új gazdasági forma lényege, hogy peer to peer kapcsolatot teremt kínálat és kereslet között. Csökkenti az egyébként is fellépő költségeket, és hatékonyan felhasználja a kiaknázatlan lehetőségeket. Mit jelent ez a cohousingoknál, lakásközösségeknél? A közvetlen kapcsolat maguk a lakók (kereslet) létrehozók (kínálat) között van, a kínálatot maga a kereslet határozza meg, így valós igényeket elégít ki. A lakozás nyilvánvalóan költségekkel jár, de a kezdetektől jelen lévő

tudatosság és tervezés nagyban csökkenti a mindennapi kiadásokat. Ki ne szeretné megválogatni szomszédait és ki ne szeretne jó kapcsolatot ápolni velük? A környezeti fenntarthatóság egyik alapja az energiatudatosság. A közvetlen lakókörnyezetünkkel összefogva, sokkal hatékonyabban tudunk energiát megtakarítani. Míg például egy háztartásnak egyedül kialakítani egy geotermikus energiát felhasználó fűtési rendszert sokkal nagyobb költség és sokkal hosszabb távon megtérülő anyagi befektetés,

addig

egy

lakóközösségnek

gyorsabb

megtérülést

nagyobb

környezettudatosságot jelent. A fenntarthatóság eszméje arra épül, hogy a Föld energiakészlete, az élőlények tűréshatára véges, ezért fontos, hogy a jövőbeni modern életvitelünket úgy alakítsuk ki, hogy minimalizáljuk az okozott károkat, minél jobb kapocsolatot ápolva a környezetünkkel. A cohousingok, lakásközösségek a participatív tervezéssel készülő tervek alapján valódi igényekre építenek, így alapvetően az és úgy épül meg ami az adott csoportnak a legmegfelelőbb és leghasználhatóbb, csökkentve ezzel is a mai társadalomra jellemző túlfogyasztást.A szükséges minimumra alapozva, a jövőbeni használókat bevonva, nem az épül meg ami a legjobban eladható, hanem amire valóban szükség van.

ábra

A zürichi Kraftwerk1Heizenholz egyik lakásközösségének alaprajza A különböző kék felületek jelzik a teljesen privát tereket, a barna területek pedig a lakásközösség közösségi tereit. Forrás: http://www.kraftwerk1.ch/assets/plaene/heizenholz/Kraftwerk1_Heizenholz_Clusterwohnung.pdf letöltve: 2013. június 7.

Megosztott terhek, közös örömök a lakásközösségek A lakásközösségek sokban hasonlítanak a bérlakásokra, albérletekre, társbérletekre, de néhány egyedi tulajdonságuk miatt fontos beszélni róluk. Nonprofitok, megfizethetőek, megosztáson alapulnak, fenntarthatóak!

10. ábra A budapesti Grand Home Budapest lakásközösségi kezdeményezés internetes fóruma, felülete Forrás: https://www.facebook.com/grandhomebudapest letöltve: 2014. december 29.

Grand Home Budapest az első lakásközösség Budapesten A “Grand Home Budapest” 2014ben alakult azzal a céllal, hogy létrehozza az első budapesti civil kezdeményezésű és nonprofit lakásközösséget illetve megalapozzon egy jövőbeli lakásközösségi szövetkezetet. A Facebookos “Grand Home Budapest” oldal az első kommunikációs, “találkozási” felület a lakásközösségek iránt érdeklődők számára.

11. ábra “Research by design” és “Research by doing” Dalston Mill közösségi projekt az EXYZT csoport közreműködésével Fontosnak tartom, hogy a DLA kutatás szorosan kapcsolódjon meglévő, kurrens problémákhoz és azokkal “együttműködve”, azokat segítve jöjjön létre. Forrás: https://www.flickr.com/photos/exyzt/3784863574/in/set72157621806933145 letöltve: 2015. január 9.

A DLA kutatás és a féléves írás cikk margójára Ezt az írást, cikket szeretném majd megjelentetni egy építészeti folyóíratban, illetve az

“issuu” webes felületen elérhetővé tenni mindenki számára. Az első féléves írás egy összefoglalója az első félév kutatásának, ahol célom volt a DLA kutatás pontos problémafelvetésének, kérdésének, hipotézisének, céljának meghatározása. Az első féléves írás cikk célközönsége még egyelőre a szakma és a lehetséges társszakmák alternatív közgazdaságtan, ingatlanfejlesztés, jog alternatív ingatlan tulajdoni viszonyok, környezetpszichológia közösségi lakásformák.

Én építészként és, mint a projekt összefogója szeretnék részt venni a kutatásban, társ diszciplínák bevonásával, workshopok, közös beszélgetések szervezésével.