A BIÓFŰ, AMI IGAZÁBÓL MŰFŰ

Nyilván sokan úgy gondolkodnak, hogy ha be akarnak tépni, és ez úgy összességében illegális, akkor több veszélyt rejtenek az ismeretlen kemikáliák. És ebben van igazságuk. Persze ez azért nehéz kérdés, mert a „klasszikusok” is a fekete piacon forognak, így a használó soha nem lehet biztos abban, hogy mit, milyen töménységben vásárol.

És, azért számos kemikália maradt a piacon. Azt sem tudjuk róluk mifélék, hogy a nálunk lévő szertől mit várhatunk, legális vagy illegális, milyen szennyező anyagokat tartalmaz stb.

A dizájnerekkel párhuzamosan jelentek meg a szintetikus cannabis-szerű anyagok („műfű”), amit egy csomó fiatal az abszolút tájékozatlanság állapotában egyszerűen csak biófűnek nevez. Annyira bió ez a cucc, mint amennyire természetes ital a tablettás bor. Szóval semennyire. Ezek továbbra is néhány vegyület forgalmazásának betiltása ellenére – zúdulnak ránk.

Alapvegyületük valamilyen JWH származék. Hatásuk kezdetben „fűszerű”, de inkább szorongóvá tesznek, könnyebben okoznak hallucinációt és erősebb a függőséget kialakító hatásuk is. Az elmúlt hónapokban több eszméletvesztéssel járó rosszulléte volt “beműfüvezett” fiataloknak, akiket a sürgősségi osztályokon láttak el. Felismerni onnan tudjuk, hogy az általunk birtokolt növényi törmeléknek acetonszerű vegyszerszaga van. A leírtakról Besenyő Pista bácsinak a hülyeségről elmondott alapműve jut eszembe, ahol az ételbe tett térfogatnövelőre mondja, hogy nem finom, de legalább sok. „Egyen térfogatlevest az, aki ezt kitalálta.” A mértékletesség filozófiája is a minőségről és nem a menynyiségről szól, azt pedig már a szocializmus bukása óta tudjuk, hogy a mennyiségi változások sosem csapnak át minőségi változásokba. Ahhoz máshogyan kell nekiállni a történetnek. Kulturált kikapcsolódást kívánok, így az év vége felé közeledve is.