TARTALOMJEGYZÉK
HOSSZÚTÁV (2010 – 2040) JÖVŐTERVEZÉS ÉS HOSSZÚTÁVÚ STRATÉGIA BACKCASTING VS. FORECASTING CÉLOK SZCENÁRIÓK
3 4 5 6
KÖZÉPTÁV (2017 – 2027) KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI CÉLOK VÁROSRÉSZEK ÉS AKCIÓTERÜLETEK AZ ITS CÉLRENDSZERE BUDAÖRS SMART STRATÉGIÁJA
8 9 10 11
RÖVID TÁV (2017 – 2022) TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV TAK FELÉPÍTÉSE KARAKTERTÉRKÉP KŐHEGYI ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ
13 14 15 16
JELEN (2017) ÉPÍTÉSÜGYI VÁLTOZÁSOK ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS VS. BEJELENTÉS MI ÉPÜL MA BUDAÖRSÖN? TELEPÜLÉS-KÉP VÉDELEM ÚJ ESZKÖZEI
18 19 20 21
HOSSZÚTÁV 2010 – 2040
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
JÖVŐTERVEZÉS ÉS HOSSZÚTÁVÚ STRATÉGIA JÖVŐTERVEZÉSI MÓDSZEREK ÉS A BUDAÖRSI TFK
A jövőtervezés és célkitűzés döntő fontosságú egy város életében, viszont meglehetősen összetett, bonyolult és soktényezős folyamat, ezért stratégiai tervezés szükséges a vágyott jövőkép eléréséhez és a cél megvalósításához. A stratégia tervezése a jövőkép(ek) megfogalmazásával kezdődik. A jövőképalkotási módszerek kísérletet tesznek annak meghatározására, hogy milyen legyen az elképzelt jövő egy kitűzött, távoli időpontban. Ennek eléréséhez azonban több fejlesztési út is kínálkozhat, illetve a jövőkép egyes elemei különböző hangsúlyokkal jelenhetnek meg. Ezeket a markánsan eltérő végcélokat különböző jövőkép forgatókönyvek (szcenáriók) rögzítik. A jövőtervezés két, egymással ellentétes gondolkodási irányú módszere a forecasting és a backcasting. A közismertebb forecasting a jelen tendenciákra építve határozza meg a lehetséges jövőkép forgatókönyveket. Ezzel szemben a backcasting metódus a jövőbeli cél kitűzése után írja le, hogy milyen lépések szükségesek a jelenben az eltervezett cél eléréséhez. Minden jövőkutatási megközelítésnél érvényes, hogy a megvalósulási valószínűségeket az időtáv növelésével növekvő bizonytalanságok terhelik. A bizonytalanságok miatt a maximális elkötelezettség mellett is lehetséges, hogy a befektetett erőforrások nem a várt mértékben hozzák az eredményeket. FORECASTING VS. BACKCASTING Budaörs fejlesztési tevékenységének orientálása érdekében a TFK-ban három karakteresen eltérő, elvi jövőkép-forgatókönyv (szcenárió) került kifejtésre (leszámítva a nulladik, pesszimista változatot). A különböző forgatókönyvek nem zárják ki egymást és többféle kombinációjuk is megvalósítható. Az egyes elemeik együttes alkalmazása és hangsúlyainak eltolása esetén is számos alváltozat alakítható ki. Mindhárom szcenárió alapfeltevése, hogy 2030-ra Európát és Magyarországot nem érintik „földindulásszerű” változások. Az Európai Unió, mint gazdasági és politikai közösség fennmarad, mérsékelt növekedés mellett meg tudja őrizni gazdasági centrum jellegét. Magyarország az Unió része marad és közepesen fejlett ipari- és szolgáltatás-alapú gazdaságként ki tudja használni az új ipari technológia kínálta előnyöket. A három szcenárió közül a “B” forgatókönyvben leírtak tudják a leginkább erőforrás-kímélő módon a legnagyobb fejlesztési hasznot eredményezni a TFK időtávja alatt, ezért a továbbiakban erre a verzióra épít a város stratégiája. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (TFK) A stratégiai tervezés folyamatának elemei kölcsönhatásban vannak egymással, ezeket az összefüggéseket szemlélteti a célrendszer hierarchia-ábrája. Egy-egy részcél vagy átfogó cél önmagában való teljesülése nem lenne elégséges a kívánt jövőkép megvalósulásához, ezt a részcélok együttes teljesülése éredményezné.
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
3
BACKCASTING VS. FORECASTING ELLENTÉTES GONDOLKODÁSI IRÁNYÚ JÖVŐTERVEZÉSEK
FORECASTING GONDOLKODÁSI IRÁNY
LEHETSÉGES JÖVŐK
A jelen tendenciákra alapozva milyen jövőképet képzelünk el?
VÁGYOTT JÖVŐKÉPEK Szcenárió A Jelen
Szcenárió B Szcenárió C
2015
2020
2025
2030
LEHETSÉGES JÖVŐK
2035
2040
BACKCASTING GONDOLKODÁSI IRÁNY Milyen lépéseket kell tennünk, hogy elérjük a vágyott jövőt?
VÁGYOTT JÖVŐKÉPEK Szcenárió A Jelen
Szcenárió B Szcenárió C
2040
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
2035
2030
2025
2020
2015
4
CÉLOK A CÉLRENDSZER HIERARCHIÁJA
PROJEKT ELEMEK
PROJEKT CÉLOK
STRATÉGIAI CÉLOK
ÁTFOGÓ CÉLOK
VÁGYOTT JÖVŐKÉP
ALTERNATÍV JÖVŐKÉPEK
VAGY
VAGY
INTEGRÁLT TELEÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
LEHETSÉGES SZCENÁRIÓK
KÖZÉPTÁV (7–10 ÉV)
HOSSZÚTÁV (15–20 ÉV)
TÁVOLI JÖVŐ (20+ ÉV)
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
5
SZCENÁRIÓK BUDAÖRS 3 LEHETSÉGES JÖVŐKÉPE
VÁGYOTT JÖVŐKÉPEK Szcenárió A
TUDÁSRA ÉS A KREATÍV GAZDASÁGRA ÉPÍTŐ FEJLESZTÉSI FORGATÓKÖNYV
Budaörs egy helyi kutatóbázissal és felsőfokú képzéssel, illetve tech és IT irányultságú szakképzéssel rendelkező elővárosi centrum lesz, amely élenjáró technológiai ágazatok valamelyikében (pl. környezetvédelmi ipar, könnyűszerkezetes repüléstechnika, vagy drón- és robottechnológia) sikeres spin-off és start-up cégeknek ad otthont. A kreatív munkaerőre építve sikeres cégek működnek például az ipari formatervezés és a számítástechnikai alapú vezérlés területén. A megtartott és betelepülő nagyvállalatok építenek a kiépülő képzési bázisra és a helyben elérhető munkaerőre. Megmaradnak a jelenlegi termelési, szolgáltatási és kiskereskedelmi nagyfoglalkoztatók is. A város ’okos’ megoldások segítségével, illetve nyitott és toleráns környezet biztosításával ösztönzi a’kreatív osztály’ megjelenését, és a hálózati gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználását.
Szcenárió B
AZ INNOVATÍV IPARI ÁGAZATOK VONZÁSÁRA KONCENTRÁLÓ FORGATÓKÖNYV *KIVÁLASZTOTT JÖVŐKÉP
A hangsúly az innovatív ágazatok Budaörsre vonzásán van, viszont az adaptív innováció cégei kerülnek előtérbe, biztosítva a kompakt város modell megvalósítását és az élhető környezet fenntartását. 2030-ra legalább két tudásalapú tevékenységet folytató, közel 50 kutatót foglalkoztató cég működik a városban. A start up cégek helyzetbe hozása is részét képezi a befektetés-ösztönzési politikának, csakúgy mint a nagyvállalati - K+F tevékenységet is folytató központok megtelepedésének segítése. A település törekszik a meglévő vállalatok többségének megtartására, a nagyfoglalkoztató kiskereskedelmi és szolgáltató egységek mennyiségének fenntartására.Az önkormányzat közösségi célú és infrastrukturális beruházásai alapvetően a lakossági életminőségre vannak pozitív hatással, ami közvetetten a gazdaság humán bázisát erősíti.
Szcenárió C
TURIZMUS-ORIENTÁLT FORGATÓKÖNYV
A budaörsi gazdaság diverzifikálásának új eszköze a szabadidő gazdaság és a turizmus lehetőségeinek kihasználása. A turisztikai vonzerők és szolgáltatások esetében a település kihasználna olyan réspiacokat, mint a konferencia turizmus, speciális célcsoportokat célzó vonzerők, illetve a családokat célzó szabadidős szolgáltatások bővítése. A különleges táji, vagy kulturális vonzerők mellett előtérbe kerülnek a speciális hobbikhoz és szabadidős tevékenységekhez köthető szolgáltatások (pl. hobbi repülés, lovas turizmus). Nemzetközi tendencia a konferencia helyszínek felértékelődése, viszont Budapesten a fejlődés egyik korlátja a nagy befogadóképességű (2000 főt ellátni képes) konferencia központ hiánya. A főváros nyugati kapujaként Budaörs nyithat ebbe az irányba, versenyhelyzetet teremtve a reptérhez kötődő lokációk számára. A családi programok tekintetében a vonzerők egyedisége kevésbé meghatározó, inkább követő jellegű.
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
6
KÖZÉPTÁV 2017 – 2027
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI CÉLOK BUDAÖRS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS)
A Településfejlesztési Koncepcióban (TFK) meghatározott hosszú távú (1520 éves távlatú) átfogó fejlesztési célok eléréséhez szükséges középtávú (710 év) beavatkozásokat az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) tartalmazza. Az ITS fejlesztési programja magában foglalja a TFK-ban megfogalmazott környezeti, társadalmi, gazdasági célok megvalósítását szolgáló középtávú stratégiái célokat és az ezekhez szükséges beavatkozásokat, programokat, a megvalósítás eszközeit és a folyamat nyomon követéséhez elengedhetetlen indikátorokat. A célrendszer hierachiájának megfelelően a középtávú stratégiai célok eléréséhez különböző, egymásra épülő és egymással kölcsönhatásban lévő projektcélokat és projektelemeket határoz meg. A projektek lehetnek beruházási vagy soft jellegűek (pl.: foglalkoztatási, képzési, szemléletformáló, közösségfejlesztő, társadalmi felzárkóztatást célzóak). KÜLÖNBÖZŐ PROJEKTTÍPUSOK AZ ITS-BEN Az ITS elkülönít egymástól hálózatos, akcióterületi és akcióterületen kívüli projekttípusokat. Az osztályozást befolyásolja a beavatkozás térbeli kiterjedése, időbeli koncentráltsága, a fejlesztések száma, azok kapcsolata és komplexitása. A kulcsprojektek azok a tervezett fejlesztések, amelyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének. Ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. AKCIÓTERÜLETEK Az akcióterület fizikailag összefüggő terület, melyen egymással időben és tartalmukban is összefüggő fejlesztési projektek valósulnak meg az akcióterület meghatározott fejlesztési céljainak elérése érdekében, tervezett módon. BUDAÖRS SMART STRATÉGIÁJA Az EU 2016-os Amszterdami Paktuma 2050-ig előretekintve határozta meg, hogy milyen trendek befolyásolják az urbanizáció jövőjét. A prioritások között önállóan is megjelenik a digitális átalakulás, mint a városi digitális alapokon nyugvó intelligenciájának, „okosításának” szükségessége. A budaörsi ITS részeként elkészítette az Intelligens Város Stratégiáját, melyben Innovacity városmárkájához hűen - hazánkban az elsők között - kísérli meg összehangolni az ITS fejlesztési irányait és terveit a digitális átalakulás lehetőségeivel. A smart stratégia az ITS logikájával megegyezően az egyes fejlesztési témákat stratégiai irányokként, másokat kulcsprojektként kategorizálja. A stratégiai irányok (akcióterületek) hosszabb távú, még nem paraméterezhető fejlesztések. A kulcsprojektek a konkrét, programozható fejlesztéseket határozzák meg.
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
8
VÁROSRÉSZEK ÉS AKCIÓTERÜLETEK A JÖVŐKÉP MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK
6 AT4
5
AT3
4
AT4
4
1
8
AT6 AT5
2
3
AT1
AT10
7
AT7
AT2 AT8
Akcióterület
10
9
Kulcsprojekt Projekt elem 1
Nyugati Ipari gazd. terület
AT1
Nyugati Fejlesztési Területek
2
Hegyvidékek
AT2
Törökugrató
3
Intézményi városközpont és Lakótelep
AT3
Alsószállás
4
Szállások területe
AT4
Frankhegy
5
Hegyvidéki erdőterület
AT5
Templom tér és környéke
6
Frankhegy
AT6
Kőhegy
7
Történelmi belváros
AT7
Budaörs Alközpont
8
Kertvárosias lakóterület
AT8
Szilvás
9
Autópálya-és vasútsormenti gazd. terület
AT9
Kamaraerdő Tétényi-fennsík
10
Szilvás
AT10
Volt PVCSV-kenyérgyár
11
Kamaraerdő
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
11 AT9
9
AZ ITS CÉLRENDSZERE AKCIÓTERÜLETEK CÉLJAI ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEIK
AKCIÓTERÜLETEKEN VÉGREHAJTANDÓ PROJEKTEK CÉLJAI AT1
AT2
AT3
AT4
AT5
AT6
AT7
AT8
AT9
ÁTFOGÓ CÉLOK
Budaörs
AT10
S1
S3 S4
innovatív város
S5 S6 S7 S8 S9 S10
egészséges város
B SZCENÁRIÓ
S2
kompakt város
KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI CÉLOK S2 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése
S6 Meglévő adottságorkra építő turisztikai infrastruktúra fejlesztése
S3 Közmű infrastruktúra fejlesztése és energiahatékonyság növelése
S7 Meglévő adottságorkra építő turisztikai infrastruktúra fejlesztése
S4 Gazdasági társaságok helyben tartása, új vállalkozások városba vonzása
S8 Humán infrastruktúra szolgáltatásainak fejlesztése
S1 Kulturális gazdaság erősítése
S9 Az épített és term. környezet értékörző fejlesztése
S5 Digitális jövő mintaváros megteremtése S9 A befektetésre alkalmas gazdasági területek helyzetbe hozása Nincs kapcsolat
Gyenge kapcsolat
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
Erős kapcsolat 10
BUDAÖRS SMART STRATÉGIÁJA OKOS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS KULCSPROJEKTEK KAPCSOLATRENDSZERE
SMART AKCIÓTERÜLETEK
SMART KULCSPROJEKTEK Budaörs – A digitális jövő városa Permanens Intelligens Városstratégia tervezés Okos térképrendszer fejlesztés Városi kommunikációs platform Okos kisközösségek A város és intézményeinek virtuális kiterjesztése Digitális technológiák az oktatásban Nyilvános és közösségi internetelérés Okos közbringa, és kerékpározást támogató rendsz. Intelligens parkolási rendszer kialakítása Intelligens megállók, töltőállomások, utcabútorok A közlekedés jövője Többfunkciós köztéri kamerarendszer kiépítése Komplex okos környezetalakítási K+F Innovációs és startup támogató központ Budaörs – Az animáció fővárosa A helyi közadatvagyon hasznosítása Egészségügyi informatikai rendszerfejlesztés Informatikai e-közigazgatási stratégia
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
Okos város e-közigazgatás
Digitális közszolgáltatások
Digitális helyi gazdaság
Okos környezetalakítás
Intelligens közlekedés
Erős kapcsolat
Digitális jövőkutatás
Gyenge kapcsolat
Kommunikáló város
Nincs kapcsolat
Okos / intelligens tervezés
Okos város fejlesztés intézményesítése
11
RÖVID TÁV 2010 – 2040
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV BUDAÖRS ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEI ÉS ARCULATI JELLEMZŐI
A Településképi Arculati Kézikönyv (TAK) egy ezidáig nem létező, újonnan bevezetett szabályozási műfaj. A települési döntéshozók és a lakosság tájékoztatását segítő, szemléletformáló kiadvány, ami mindenki számára érthető módon mutatja be egy közösség környezetalakítással kapcsolatos elvárásait. A TAK CÉLJA A kézikönyv a település múltjából kiindulva a jelent és a jelenkori építési tevékenységeket ábrázolja, feltárja az összefüggéseket a régi és új épületek arculata, formavilága között. Célja az építészeti szemléletformálás és a városhoz kötődő identitástudat kialakítása is, mely célok beépülésével egy igényesebb, esztétikusabb településkép elérését vetíti előre, így hatását nem a bevezetésével egy időben, hanem később, a közeljövőben fogja kifejteni. A TAK ESZKÖZRENDSZERE A kézikönyv a településképi, természeti és épített környezet jellemzőinek és értékeinek feltárását követően lehatárolja az eltérő karakterű területeket, meghatározza arculati jellemzőiket és ehhez kapcsolódóan a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat. A településképhez illeszkedő építészeti elemeket és beépítési vázlatokat ismertet, irányt mutatva ezzel az építtetőknek. KARAKTERTÉRKÉP Budaörs városrészeinek lehatárolása nem tekinthető teljeskörű kiindulási alapnak a településkép szempontjából meghatározó, eltérő karakterű területek lehatárolásánál, hiszen az egyes városrészek nem épített környezeti arculati vonatkozásukban lettek kijelölve. Emiatt az eltérő karakterű területek átnyúlnak a városrészek határain, így új rendezőelv alapján szükséges gondolkodni és területeket lehatárolni. A budaörsi karaktertérkép és a település kilenc eltérő karakterének meghatározása kétféle karakterelemzési módszer - a várost osztatlan egységként kezelő és az egyes épületek külön elemzésén alapuló - közös vizsgálatának eredményeként alakult ki. HELYI VÉDELEM A TAK kiemelten foglalkozik a helyi építészeti értékek megőrzésével és fenntartásával. A város építészeti örökségének helyi védelméről szóló rendeletben rögzítettek alapján a védelem alatt álló épületek felújítására, átalakítására, bővítésére szigorúbb előírások vonatkoznak, melyek a védett épületek tömegarányainak, formáinak, nyílásainak és karakterének megőrzésére irányulnak. Budaörsön jelenleg több, mint 100 db épület áll helyi védelem alatt, melyek helyreállításánál a még megmaradt értékek továbbörökítését, azok ápolását kell szem előtt tartanunk, hogy a hagyományos értékek megtalálják helyüket a mai igények mellett is.
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
13
TAK FELÉPÍTÉSE A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV ESZKÖZRENDSZERE ÉS CÉLJAI
HOMLOKZAT
ÉPÍTÉSZETI NYÍLÁSOK ÉPÍTETT KÖRNYEZET
ARÁNYOK, FORMÁK, ANYAGOK
MŰEMLÉKI
SZIMMETRIA
ÉPÍTÉSZETI SZEMLÉLETFORMÁLÁS
LÁBAZAT HELYI VÉDELEM
TETŐ
NÖVÉNYVILÁG
ÁLLATVILÁG
TÁJI- ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET
MEGHATÁROZÓ, ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK
ILLESZKEDÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETHEZ
TÁJELEMEK
TEREPHEZ IGAZODÁS
ESZTÉTIKUS TELEPÜLÉSKÉP KIALAKULÁSA
TELEPÍTÉS BEÉPÍTÉS MÉRTÉKE TELEPÜLÉSKÉPI KARAKTERHEZ ILLESZKEDÉS
UTCAKÉP TELEPÜLÉSKÉPI KÖRNYEZET
IDENTITÁSTUDAT ERŐSÍTÉSE
MAGASSÁG ÉPÜLETEK SZÁMA
BEÉPÍTÉS MÓDJA
ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA
SZINTSZÁM
TELEPÜLÉSKÉPI LEHATÁROLÁS
AJÁNLÁSOK, JÓ PÉLDÁK
CÉL
TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV (TAK)
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
14
KARAKTERTÉRKÉP TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK
Lakótelepi terület
Intézményi terület
Városközpont
Lakott terület
Gazdasági terület
Átalakuló terület
Üdülőterületek
Mezőgazdasági terület
Kőhegy és környéke
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
15
KŐHEGYI ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ AJÁNLÁSOK A VÉDETT TERÜLETRE TERVEZETT ÉPÜLETEK FORMÁLÁSÁRA
BONYOLULT TETŐFORMA
ÖSSZETETT TÖMEGFORMA
TÖRDELT TÖMEGFORMA
KÜLÖNBÖZŐ FORMÁK KEVERÉSE
SEMMIHEZ NEM ILLESZKEDÉS
TELEPÜLÉSIDEGEN FORMÁK HASZNÁLATA
ASZIMMETRIKUS TETŐ
TETŐ KONTYOLÁS
TETŐBŐL KIUGRÓ TÖMEGEK
ARÁNYTALANUL NAGY NYÍLÁSOK
KÜLÖNBÖZŐ NYILÁSKIOSZTÁSOK
LÁBAZAT LÉPCSŐZTETÉSE
MEGTÖRT TETŐSÍK
TÚLLÓGÓ ERESZ
"KUTYAÓL" TETŐFELÉPÍTMÉNYEK
TÚLZOTT SZIMMETRIA – MEGLÉVŐ
TÚLZOTT SZIMMETRIA – ÚJ
TÚLFORMÁLT LÁBAZAT
EGYSZERŰ FORMA
EGYSZERŰ OROMFALAS TÖMEGKIALAKÍTÁS
"HARCSASZÁJ" TETŐABLAKOK
ASZIMMETRIKUS NYÍLÁSOK – MEGLÉVŐ
ASZIMMETRIKUS NYÍLÁSOK – ÚJ
EGYSZERŰ LÁBAZATKÉPZÉS
TETŐ ÉS TÖMEGFORMÁLÁS
Alkalmazandó megoldás
NYÍLÁSOK
LÁBAZAT
Kerülendő megoldás
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
16
JELEN 2017
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
ÉPÍTÉSÜGYI VÁLTOZÁSOK EGYSZERŰ BEJELENTÉSI ELJÁRÁS ÉS ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS
2016. január 1-én - mintegy 3 nappal a vonatkozó kormányrendelet elfogadását követően - váratlanul radikális változás lépett életbe a magyar építésügyben a bürokráciacsökkentés jelszava alatt: a legfeljebb 300m2 hasznos alapterületű lakóépületeket kivették az építési engedélyezés hatálya alól, és csak egy „egyszerű bejelentés” nevű, speciális eljárás lefolytatását írták elő. Az eljárás lényege – az eredeti jogszabály értelmében - az volt, hogy csak egy nagyon korlátozott műszaki dokumentációt kellett benyújtani (helyszínrajz és utcakép), amelyet az építési hatóság csak formailag (vagyis csak az előírt tervlapok számát tekintve) vizsgálhatott, tartalmilag nem. A kezdeti eljárás különlegessége volt, hogy meghatározta azt a csekély vonatkozású szempontot, amelyeket a Helyi Építési Szabályzatból figyelembe kellett venni, vagyis a legtöbb, településképet érintő előírás figyelmen kívül hagyható volt. Az új eljárási rendet széles körű kritikák érték a szakmai szervezetek és a települési önkormányzatok részéről egyaránt, többek között a településkép figyelmen kívül hagyása és a településen történő változások kontrollálhatatlansága miatt, ezért az eredeti rendeletet azóta többször módosították, folyamatosan közelítve egymáshoz a hagyományos építési engedélyezési eljárás és az egyszerű bejelentési eljárás kötelezettségeit. A módosítások visszahozták a Helyi Építési Szabályzatnak való teljeskörű megfelelést. Kibővítették a leadandó tervdokumentáció tartalmát, gyakorlatilag megegyezik - vagy néhány szempontból részletesebb - mint egy hagyományos építési engedélyezésnél. Az egyszerű bejelentési eljárások felügyelete átkerült a járási Építéshatósági Osztályoktól a járási Építésfelügyeletekhez, akinek sem jogalapja, sem megfelelő apparátusa nincs a beadott tervanyagok tartalmi ellenőrzéséhez. Ezzel egyidejűleg kibővült az egyszerű bejelentési eljárás alá tartozó épületek köre, már nem csak az új építésű, 300 m2 hasznos alapterület alatti épületek építése, de a meglévő ilyen épületek bővítése, illetve a saját részre épülő, 300 m2 hasznos alapterületet meghaladó épületek is ebbe az eljárásfajtába tartoznak. Az egyszerű bejelentési eljárás bevezetése és többszöri módosítása okán kialakult kaotikus helyzet normalizálása tette szükségszerűvé azokat a jogszabályi változásokat, amelyek a közelmúltban zajlottak le (és zajlanak még a továbbiakban is) az összes településen, vagyis a Településképi Rendelet és a Település Arculati Kézikönyv megszületésének kényszerét. Az egyszerű bejelentési eljárás különlegessége, hogy nem csak az adott település önkormányzatának nincs betekintése a folyamatba, hanem még az érintett telek szomszédjainak sincs rálátása, hogy mi épül a környezetében. Elmondható, hogy a kialakult új eljárási rend szakmai megítélése vegyes. Bár valóban egyszerűsödött maga az eljárás, a szakma nem szereti ezt az eljárási módot, ugyanis sokkal több felelősséget helyez az építész szakmára, mint a hagyományos építési engedélyezési eljárás. Míg ott születik egy olyan határozat (az Építési Engedély), amely a továbbiakban hivatkozási alapot képez, itt a folyamat végéig, vagy akár azon túl is az építész vállalja a felelősséget azért, hogy helyesen igazodott el a naponta változó - és nem ritkán egymásnak vagy akár önmagának ellentmondó - jogszabályi környezetben. 4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
18
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS VS. BEJELENTÉS EGYSZERŰ BEJELENTÉSI ELJÁRÁS ÉS ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS FOLYAMATÁBRÁJA
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉS
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS
(nem lakóépület, vagy 300m2 hasznos terület felett, nem saját részre)
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLY
ÉPÍTKEZÉS
HASZNÁLATBAVÉTEL HASZNÁLATBAVÉTELI ELJÁRÁS
ÉRINTETTEK
ÉPÍTTETŐI SZÁNDÉK + ÉPÍTÉSI TELEK
HÉSZ, TKR, OTÉK, ÉTV,
FŐÉPÍTÉSZI IRODA
ÉPÍTÉSI HATÓSÁG
(BUDAÖRS)
(BUDAKESZI)
TAK
EGYSZERŰ BEJELENTÉSI ELJÁRÁS (Lakóépület saját részre, vagy 300m2 alatti hasznos alapterületű lakóépület)
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
SZAKHATÓSÁGOK
(SZOMSZÉDOK)
ÉPÍTÉSFELÜGYELET (ÉRD)
ÉPÍTKEZÉS
HASZNÁLATBAVÉTEL HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY
19
MI ÉPÜL MA BUDAÖRSÖN? EGYSZERŰ BEJELENTÉSI ELJÁRÁS ÉS ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS MEGOSZLÁSA
Építési Engedélyezés Egyszerű Bejelentési Eljárás
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
20
TELEPÜLÉSKÉP–VÉDELEM ÚJ ESZKÖZEI TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK VÁLTOZÁSA
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (HÉSZ) BEÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (HÉSZ) BEÉPÍTÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
TELEPÜLÉSKÉPRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÖNÁLLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK HELYI ÉRTÉKVÉDELEM REKLÁM TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉS TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET (TKR) TELEPÜLÉSKÉPRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK HELYI ÉRTÉKVÉDELEM REKLÁM TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉS TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV (TAK) AJÁNLÁSOK A TELEPÜLÉSKÉPBE VALÓ ILLESZKEDÉSHEZ
2017.10.01. (2017.12.31.) ELŐTT
4. Budaörsi Építész Szüret – Kreatív Budaörsi Városstratégiák
2017.10.01. (2017.12.31.) UTÁN
21
IMPRESSZUM A KIÁLLÍTÁS KÉSZÍTŐI A KIÁLLÍTÁST SZERVEZTE A KIÁLLÍTÁS KURÁTORA A KIÁLLÍTÁST ÖSSZEÁLLÍTOTTA GRAFIKA
HÚSZNEGYVEN BUDAÖRSI FIATAL ÉPÍTÉSZEK MŰHELYE EGYESÜLET DOBOS BOTOND ZSOLT DLA KURUCZ OLÍVIA PUCZ DÁNIEL
A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap, Budaörs Város Önkormányzatának és az Intramuros Építésziroda támogatásával, a Húsznegyven Budaörsi Fiatal Építészek Műhelye Egyesület szervezésében került megrendezésre 2017 október 14 – november 8. között.
FACEBOOK.COM/HUSZNEGYVEN