Temesváry ferenc vadászfegyverek

T em esváry F erenc

Uadászfegywrek Z r ín y i K ia d ó B udapest

T ARTALOM

E L Ő SZ Ó /5 VADAK ÉS V A D Á SZA TO K / 7 ÍJA K , CSA PD Á K ÉS EGYÉBB ESZK Ö Z Ö K / 13 L Ő PO R O K ÉS LŐ FEG Y V ER EK / 20 R É G I HAZAI P U SK A M Ű V E SSÉ G NY OM ÁBAN / 33 K É PJE G Y Z É K / 247 JE G Y Z E T / 302 FE L H A S Z N Á L T IR O D A LO M / 304 M U T A T Ó / 306

ELŐSZÓ

Sorozatunk harm adik kötete a M agyar N em zeti M úzeum gazdag vadásztörténeti gyűjtem ényébe nyújt bepillantást, m iáltal m egism er­ kedhet az olvasó a nem , vagy csak ritkán látható nem zeti kincseink szűkebb csoportjával. T erm észetes, hogy a rendelkezésre álló tér nem teszi lehetővé a több ezer darabból álló együttes teljes közreadását, de m inden bizonnyal ezzel a válogatással is dicsérni tudjuk a m unkát, az em ber alkotókészségét, és érzékeltethetjük a fejedelmi, főúri, gazdag polgári em lékanyagban a letűnt évszázadok iparosainak művészi for­ m ában jelentkező üzeneteit.

G yűjtem ényünk kialakulása évszázadokig tarto tt, de a szabadságharcok, az idegen zsoldos haderő m eg-m egújuló jelenléte, a világhá­ borús események, M agyarország felosztása, Erdély és Felvidék el­ vesztése, a m agyar főúri gyűjtem ények idegen kézre kerülése nem zeti gyűjtem ényünk nagyságrendjét körülhatárolja.

A nnak ellenére, hogy a nagy családi gyűjtem ények a törvénytelen elkobzások következtében többnyire m egsem m isültek, és a m egm a­ radt vékony réteg kései örökösei féltve őrizték a m ind művészi érték­ ben, m ind m ennyiségben számottevő anyagukat, sokan m aradtak olyanok, akik átérezték, hogy egy nem zet dicsősége az „em lékjelek­ nek fenntartása által örökösödik és m agasztaltatik.” 1 Ezek közé ta rto ­ zott Jankovich M iklós, a reform kor (1825— 1848) kiemelkedő nagy gyűjtője, aki gyűjtem ényét, amely „ .. .É L Ő B IZ O N Y S Á G A a M a­ gyarok Tudom ányos és M íves szorgalm ának, azaz a legrégibb időktől im m ár tündöklő T udom ány, és M űbeli C ultúrájának - E L E V E N E M L É K E D iadalm as Hőseinek - S E R K E N T Ő , s lelkesen buzdító P É L D Á JA a jobbágyi H űségnek, nem különben, m int buzgó H aza­ szeretetnek - K IN C S T Á R A a H ajdani M agyar, és Erdélyi drága kies fegyvereknek - m indennem ű m ívbeli csinos E szk ö zö k n ek ...”2 - , m egvételre felajánlotta a magyar nem zetnek, s ezzel lerakta azokat az alapokat, amelyekre nem zedékek építeni tudtak.

K étségtelen, hogy másfél század elteltével sem kelhetünk verseny­ re E urópa államainak legtöbbjével, mégis azt kell m ondanunk, hogy az egybegyűjtött anyag érdeklődésre tarth at számot, ugyanis a M a­ gyar N em zeti M úzeum vadászattörténeti anyaga csaknem teljesen ism eretlen a külföld előtt, jóllehet számos kiemelkedő osztrák, ném et, francia, olasz, cseh, belga, sőt angol készítm énnyel is rendelkezik.

E gyűjtem ényben a K árpát-m edence területén készült egyedi dara­ bok is szép számmal sorakoznak, s igazolják, hogy e szűk területen, nehéz történelm i háttérrel, élethalálharc közepette is, hosszú évszáza­ dokon át képes volt az alkotni vágyó em ber oly rem ekm űveket létre­ hozni, am elyekben nem csak a fejedelmek, főurak, gazdag polgárok igénye, a csőkovácsok, huzagolók, lakatkészítők, agyazók, vésnökök, ötvösök verejtéke, hanem a m anuális ipar és a fennkölt művészet igyekvése és tehetsége is egyesült.

VADAK ES VADASZATOK A K árpát-m edence ezer éven át az itt élő népek vadászparadicsom a volt. Szinte érintetlen rengetegek, változatos erdőségek az északi és keleti részeken, a Bükk, Vértes, Bakony az ország belsejében, a nagy árterek gazdag növényzete, m int az euro-turáni flóra és faunavidék része csodálatos állatvilággal rendelkezett.

Eleink letelepedése az új hazában nagy életformaváltással járt.

A sztyeppi népek vadászkultúrája, a vad elejtésének ezer és egy formája átöröklődött, a helyi állatvilághoz és viszonyokhoz alkalmaz­ kodott. A letelepedett életform ára való kényszerű áttérés és az új jogrend - az őshazában még oly term észetes - szabad vadászatot korlátok közé szorította. A nagy vad vadászatát Szent István (1001— 1038) m ár csak birtokos részére engedélyezte, de ham arosan jöttek az újabb és újabb törvények, amelyek a vadászati jogot a m indenkori uralkodó osztálynak biztosították. T erm észetesen a vad­ ban leggazdagabb helyek a királyt illették meg.

I. A ndrás királyunk (1047— 1060) - írta A nonym us - azt a földet, am elyet K elpatakónak neveztek, elcserélte, „mivel úgym ond a kirá­ lyoknak vadászatokra alkalmas vala” . T huróczi I. Géza király (1074— 1077) ingoványi erdőjéről emlékezik. II. E ndre (1205— 1235) és IV. Béla (1235— 1270) alatt a beregi erdő vált híressé. Egyes felfogások szerint Bereg és U gocsa királyi udvartartásra rendelt va­ dászterület volt. Sokat em legetett helységek közé tartozott a Vértes erdeje, V örösberény, M egyer, a Zirc m elletti terület, de ezek valójá­ ban soha nem érték el H unyadi M átyás (1458— 1490) Buda, Visegrád, T ata, Zólyom, Diósgyőr, N yék, Csepel területén kialakított vadászkertjeinek gazdagságát. Csepel M átyás első felesége, Podjebrad K atalin m enyasszonyi jószága volt, gyönyörű kastéllyal és vadas­ kerttel, a vadban bővelkedő Tökölhöz és Szentm ártonhoz hasonlóan.

A legtöbbet em legetett vadaskert azonban Nyék volt.3 Alapjai m ár M ária királynő (1382— 1395) és férje, Zsigm ond (1387— 1437) u ral­ kodása alatt kiépültek. A hagyom ány szerint itt búvott meg a legszebb királyi vad, akit az irodalom Szép Ilonka néven ismer.

Ezekhez a helységekhez a néphagyom ány m ondák töm egét fűzte.

Az itt talált fegyvereket, vadászeszközöket, vagy apróbb használati tárgyakat előszeretettel hozták uralkodókkal, elsősorban H unyadi M átyással kapcsolatba. Jankovich M iklós is, egy kútban talált ezüst ivóeszközt egyenesen M átyás vadászcsutorájának tulajdonított.

A K árpát-m edence vadállom ánya évszázadokon át elkápráztatta az utazókat. K öztük O ttó freisingi püspököt is, aki 1147-ben II I . K onrád ném et-róm ai király keresztes hadával vonult keresztül M agyaror­ szágon. „E rdőkben felette gazdag, erdei tele vannak a vadaknak m inden fajtájával és felületének term észetes szépsége éppen olyan bájos, m in t amilyen dús földjének term ékenysége... úgy, hogy m in t­ egy Isten Paradicsom ának, avagy a pom pás Egyiptom nak - boldog A rábiának - lehetne nevezni azt.”4

Zsigm ond király 1412 tavaszára m eghirdetett körvadászatán egy nap alatt ezerhatszáz vaddisznót, szarvast és őzet terítettek le, a szárnya­ sokat és nyulakat pedig számba sem vették.

A nyest m ennyiségét igazolja a nyestbőradó. Az őz, vadkan, dám ­ vad szinte m inden forrásanyagban előkelő helyet foglal el. Szarvasál­ lom ányunk bőségéről tudósít C uspinianus, aki elm ondja, hogy egy nagyobb vadászaton esetenként egy-egy vadász 150 szarvast is elej­ tett. Sok volt a vadkecske, m edve és bölény is. Az utóbbiak gyakorisá­ gát bizonyítja a Bihar megyei Belényes, a G öm ör megyei Belény falvak neve. A m adarak közül a fajdtyúk, fogoly, fácán, gerlice nagy m ennyiségéről a budai vásárokon lehetett m eggyőződni, amely egyi­ kére 80000 darabot vittek eladásra.

A vadaskertek e bősége O láh M iklós érseket is bám ulatba ejtette.

1536-ban jegyezte fel a B udáról nyugatra elterülő, fallal körülkerített nyéki vadaskertről, hogy „ ... M érhetetlen töm egű fácán, fogoly, fe­ nyőrigó, túzok s m inden nem e a szárnyasoknak s vadaknak tanyázik itten, dámszarvasok, vaddisznók, nyulaknak beláthatatlan sokasá­ g a I I . Szulejmán történetírója, Dselalzáde M usztafa em líti, hogy annyi vadat ejtett el, hogy ki nem lehet m ondani. T em érdek darvat, gémet, fajdot, foglyot, kacsát, ludat és fürjet fogott darufogó nemes sólymokkal, fácánfogó kerecsenekkel, csakirokkal, húzókkal, balbunokkal és karvalyokkal.5 A török m egszállás alatt nagy volt a pusztítás m inden vadas­ kertben, s m indez inkább m észárlásra, m in t vadászatra em lékez­ tetett. H asonlóan cselekedett A lexandriai N agy Sándor is egyko­ ron, a hódító jogán, aki Q. C urtius R ufus 8. könyvének állítása szerint, Bazaria tartom ányba érkezve egy kőfallal körülvett, vadász­ tornyokkal ellátott vadaskertben egész seregét hajtásra felhasználva négyezer vadat gyilkolt le.6 A vadászat - amely a társadalom egy részének, nálunk magyaroknál is a megélhetés nélkülözhetetlen eszköze volt - a főúri életm ód velejá­ rója lett. Szent László királyunk (1077— 1095) I. törvénykönyve az ünnepek alatti vadászatokat tiltja meg, am ikor kim ondja: „K i vasár­ nap vagy nagyobb ünnepeken vadászik, kutyájától és lovától megfosztassék, de lovát ökörrel beváltsa. H a pedig pap vadászik, a ren d ­ ből kilépjen, míg elégtételt nyújtván, m egjavul.”7 Term észetesen ezen tilalmaknak foganatja nemigen volt. A budai zsinat is erről tanúskodik, amely 1279-ben foglalkozott e kérdéssel, és kihirdetett rendelete szerint, ha egy szerzetes kutyákkal vagy m adarak­ kal vadászik, annak vadászeszközeit bárki elveheti. K álm án király (1095— 1116) törvénye arra enged következtetni, hogy az egyház kie­ melkedő nagyságai, ugyanúgy, m int a főurak, a vadászatot nagy elősze­ retettel a vallásos áhítat elé helyezték. „M ise csak megszentelt helyen tartassák - kivévén valami nagy szükség id e jén ... D e csak úgy útban, vagy utazásban lehet ezen szükség, nem pedig vadászatban...”8 II. Géza királyunk (1141— 1161) nem csak vadászott, hanem a vad védelm ét is szem előtt tartotta. 1157-ben rendelte el, hogy m inden harm adik esztendőben, am ikor m egparancsolja, száz darab kősót adjanak a vadászispánok részére, hogy azok a sótöm böket szükség szerint a szarvasok gyülekezési helyén elhelyezzék.

Az uralkodói és főúri nagy vadászatok jelentős károkat is okoztak.

E lőfordult, hogy a nemesség kényszerítette a királyt vadászattal kap­ csolatos rendelkezések kiadására. II. A ndrás 1222-ben a híres A rany­ bullában kénytelen törvénybe iktatni, h o g y : „A királyi lovászoknak, ebfalkároknak és solymászoknak ne legyen szabad a nem esek falvai­ ban m egszállni” .9 Az uralkodó 1231-ben ismét ígéretet tett erre, ami ékesen bizonyítja, hogy a nagy királyi vadászatok 1222 után sem szűntek meg.

II. Ulászló király (1490— 1516) V. számú rendeletében a vadászati tilalmak körét tovább bővíti. „M ivel m inden főpap és báró urak és a többi országlakosoknak jobbágyai és lakói közül igen sokan a szőlők és földek m űvelését csaknem abbahagyván és félretévén, egyedül vadászattal és m adarászattal foglalatoskodnak, annyira, hogy n em ­ csak köz, hanem vasárnapokon és a szentek más ünnepnapjain, sőt szent K arácsony napján is vadásznak, ami által az Isten ellen, m ert parancsát meg nem tartják vétkezni és földesuraikat ezen jövedelme­ iknek elvonásával m egcsalni nem irtóznak, sőt inkább m aguk is, m iután ennek a haszontalan m unkának rabjai lettek, többnyire kol­ dusbotra jutnak. Hogy tehát a bajt kellő szerrel orvosoljuk, m egálla­ pítottuk, hogy m ostantól fogva, jövőre az ország jobbágyai és paraszt­ jai közül senki sem m erjen bárm i m ódon, vagy bárm ilyen m esterség­ gel szarvasokra, őzekre, nyulakra és vadkanokra vadászni.” 10 II. Lajos rövid uralkodása (1516— 1526) alatt a m indent letipró nagy vadászatok óriási károkat okoztak, s ha hihetünk a krónikásnak, évi jövedelmének egynegyedét em észtették fel. U gyanakkor folytató­ dott a jobbágyokat sújtó törvények m eghozatala, amely 1514-ben az O pus T rip artitu m b an tetőzött.

1541 után, am ikor M agyarország három részre szakadt, a rendelke­ zéseket igazán nehéz volt betartani. Főúrnak, jobbágynak egyaránt m egkeserítette életét az állandó hadakozás, a török jelenléte. Jól tükrözi a m ondottakat O rosztonyi P éter szerényi tiszttartó N ádasdy T am ás tiszttartójának, Csányi Ákosnak írt levele, mely szerint: „V adnak szerét nem tehetjük, jól lehet vad elég volna, de nem m e­ rünk vadászni, m ert igen utánunk vannak az pogányok.” 11 1729-ben II I . K ároly 22. törvénye a vadászati tilalm at m ár a polgárokra és külföldiekre is kiterjeszti. II. József (1780— 1790) igye­ kezett ugyan rendeletileg a visszaéléseket m egszüntetni, de a jobbá­ gyok helyzetén ténylegesen változtatni nem tu dott. K atona József, a nagy m agyar drám aíró Bánk bánjában T ib o rc személyén át a m últba tekintett, de megrázó megfogalmazásában az élő valóságot ábrázolta. „Szép földeinkből vadászni, berkeket csinálnak, ahová nekünk belépni nem szabad. S ha egy beteg feleség, vagy egy-egy szegény himlős gyerek m egkívánván lesújtunk egy rossz galambfiat, tü stént kikötnek. És, aki száz meg százezert rabol, bírája lészen annak, akit a szükség garast rabolni kényszerített.” 12 A vadászok népes táborát a királyi vadászszervezet - élén a királyi vadászispánnal - irányította. A lárendeltjei között találjuk a királyi vadászokat (bölényvadászok, erdőóvók, ebhordozók, agárviselők, fé­ szekszedők, darvászok stb.), akik példás rendben, központi elgondo­ lás szerint egy folyam atosságot jelentettek. Évszázadokon keresztül

kiváltságokat élveztek, s még 1714. február 17-én is szabadalomlevelet kaptak, „...ezen fent em lített embereket, vagy cselédjeiket, bárkinek kérelmére is jelesül másoknak adósságai, vétkei és kihágásaikor szemé­ lyükben letartóztatni, jószágaikat, holmijokat és cikkeiket lefoglalni és elvenni soha és semmi m ódon ne m erészeljétek...”13 Pálóczi H orváth Ádám 1784-ben gúnyos sorokban emlékezik meg róluk: „Ha fő s’vic ispány Uraink Gálnak városába M entek von’ vadászni, a pince torkába O tt jobb hajtok lettek volna a király vadászi E zek a z inkább Báchus, mint Diana szolgái” K ülön tartották nyilván a váradi regesztrum által is em legetett bö­ lényvadászokat. Az alárendeltek harm adik nagy csoportját a királyi solymászok képezték. Szentantalfalván a farkasvadászok töm örültek.

A legjelentősebb központok egyike Szentgál, ahol a királyi vadászok az idők folyamán céhhé alakultak N em es K irályi Vadász K om pánia néven. Figyelm et érdem el artikulusuk azon pontja, amely előírja, hogy a vadászat után áldom ást kell inni. Pálóczi H orváth Á dám nem kis iróniával jegyzi meg, hogy az artikulusok közül a másodikat, vagyis az áldom ásra vonatkozót betartani soha el nem m ulasztották.

Az egykori M agyarország legnagyobb vadja a bölény volt. (A medve és a vadkan csak közepes vadnak szám ított.) A Bakony vadjai között még a X V III. században is előfordult. Igazi hazája azonban Erdély, s a vadászatát fejedelmi m ulatságnak tartották. H erm án O ttó tanítóm estere, Petényi János Salamon tu d n i véli, hogy az utolsó példányt 1814-ben U dvarhelyszéken ejtették el.

M ellette főúri vadászcsemegének szám ított az őstulok, amelyről m ár em lítést tett A bu H am id el G arnati arab utazó is, aki attayta néven - leginkább ökörnek felelhet meg - ismeri, m egem lítvén, hogy húsa jóízű, szarvai pedig m egnőnek, m int az elefánt agyarai. A leírá­ sokban az őstulok és a bivaly fogalma gyakran keveredik.

Vadásztak még a nagyterm etű erdei és a sakálszerű réti farkasra.

Farkas szavunk m ár a tihanyi oklevélben megjelenik. A Balaton m entén még a X IX . században is gyakori volt. A Hassághi Farkas család címere - a nyakán nyíllal átlőtt farkas - 1418-ból származik.

D úvadnak szám ított a vadkan. Vadászata veszélyes volt. I. István gyermekének, Im re hercegnek életét 1031-ben, Zrínyi M iklós költő és hadvezér életét 1664-ben vadkan oltotta ki. Zrínyi M iklóst tehát nem azzal a vadászpuskával lőtték le, amelynek agyára helyezett ezüstlemez szövege fennen hirdette, hogy az ottoki erdőben Póka István lőtte le Zrínyit, s a puskát a te tt örök em lékére a tettes unokája, Póka G ábor 1755-ben Benyovszky Pálnak ajándékozta. Ez a fegyver a második világháborúban, a M agyar N em zeti M úzeum ban pusztító tűzvészben m egsem m isült. A finoman kidolgozott, kovás szerkezetű puska m inden kétséget kizáróan X V III. századi m unka volt, s így, m int Zrínyi egyik életrajzírója is m egállapította: „ ...a z z a l ugyan 1664-ben M agyarország legnagyobb vitézét senki agyon nem lőh ette.” 14 Vadászták még a hiúzt, a vadm acskát, a rókát, a nyulat, és az őzet.

A X V I—X V II. században a nagy vadászatok hetekig eltartottak.

H ajtők, pecérek, kürtösök, élelem hordók százai kísérték a főurakat.

Taracklövéssel jelezték a vadászat kezdetét. Az éjszakákat bölény- és m edvebőrökön töltötték, és lobogó tüzeknél zeneszó m ellett m ulat­ tak. M ég 1812-ben is megesett, hogy Esterházy M iklós ozorai vadá­ szatán a vadászok zöld gallyakból készült sátorban, hat vadásztárogatós zenéjének hallgatása közben várták, hogy a vad puskalövésnyi távolságra érjen.

Voltak, akik nehezen viselték, ha a vadászat nem járt sikerrel.

Condé hercegéről jegyezték fel, hogy egy eredm énytelen vadászat után egy háza tetejét cserepező parasztot lelőtt, s m ikor figyelmét felhívták tettére, így válaszolt: „£ m b er volt? Bőregérnek néztem .”

Feltevéseink szerint m ár őseinket segítették a vadászatban az agarak, de róluk valójában nem sokat tu d u n k . A nnyi bizonyos, hogy a honfoglalók sírjaiban a vadászagarak csontvázait m ár k i­ m utatták.

Lényegesen több adatunk van a töröktől eltanult solymászatról.

Valószínű, hogy Ázsia nom ád népeinél, a végtelen pusztákon, őseink életében m ár szerepet játszott. Ábrázolását megtaláljuk az U tyam ilszkben előkerült, m agyar m unkának vélt ezüsttálon is, így nem kizárt, hogy rajta egy korai magyar solymászt örökítettek meg. D e ott vannak a római Santa Saba tem plom X. századi dom borm űvén, a főúri paloták padlótégláin, tem plom ok freskóin, Á rpád-házi pénze­ ken, a fazekasok és szőnyegszövők rem ekbe készült alkotásain.

A solymászat m últjának kutatói az adatok töm egének elemzéséből arra a következtetésre jutottak, hogy feltehetően a keleti sztyepp­ vidékeken m eghonosodott vadászati m ódot a m agyar m estersolym ászok közvetítették N yugatra.

Első hazai megjelenését a Csongrád megyei M ártélyhoz köthetjük, ahol is egy népvándorlás kori tem ető sírjában vadászsólyom csontvá­ zára bukkantak. Számos fajtája élt az Á rpádok idejében. Ism erjük az izlandi sólyomnak nevezett kerecsent, a karvalyt, héját, ölyvöt, a tu ru lt, de a sorból nem m aradhat ki a nem es-, vándor-, fekete-, törpesólyom sem. Vadásztak sassal is, m int a tatárok, akikről M arco Polo írja, hogy rókát, őzet, farkast ejtenek el vele. V ám béry, a híres utazó feljegyezte, hogy jól idom ított b ö rkütért vagy tuganért, vagyis a sólymok ezen különleges fajtájáért két lovat, vagy hat tevét is adtak.

Az írott forrásanyag a X III. század közepétől gazdagon ontja a solymászatra vonatkozó ism ereteket. Ezek közül i s i i . Frigyes császár (1212— 1250) „A m adarakkal való vadfogásról” és vele szinte egy időben A lbertus M agnus (1193— 1280) „D e falconibus, asturibus etaccipitribus” - sólymokról, héjákról, karvalyokról - írt m űve a solymászismeretek gazdag tárháza. Leírásukból kiderül, hogy m ár e korai periódusban alkalmazták a solymászkesztyűt, a sapkát, a b ilin­ cset, a csengőt. Frigyes császár szerint nem hiányozhat a kellékek közül a solym ásztáska-tarisznya sem, am elyben a sólyom jutalm azá­ sára szolgáló eledelt kell elhelyezni, no meg a tollasbábut, amelynek felm utatásával tér vissza a vadászsólyom gazdájához.

T örténelm ünk telis-tele van solymászatot kedvelő uralkodókkal, főurakkal, solymásztelepekkel, mestersolymászokkal. A legism erteb­

bek egyike N agy Lajos solymásza, M agyar László, akinek tankönyv­ ként forgatott m unkáját külföldön is megbecsülték. Sajnos e nagysze­ rű írásból csak töredékek m aradtak az utókorra. Hasznos tanácsait a kései solymász is szem előtt ta rto tta15.

1541 után a három részre szakadt országban Erdélynek különleges szerep jutott. A török befolyás növekedésével Erdély különböző aján­ dékokkal igyekezett a török udvar kegyét m egtartani. A P orta öröm ­ mel fogadta a betanított sólymot ajándékba, olyannyira, hogy ez lassan valóságos adó lett. Az élelmes erdélyiek idővel a kötelező számú m adáron felül ajándék sólymokat is vittek K onstantinápolyba, m ert így a szultánok, basák és bégek számos dolog fölött szemet hunytak. K öveteinket ezért a X V I. században a szultán környezete, m int erdélyi m adarászokat tartotta nyilván.

B etanított m adarakkal az erdélyi fejedelmeket is gazdagon ellátták.

A szenvedélyes vadászok közé tartozott II. Rákóczi Ferenc is, akiről feljegyezték, hogy X IV . Lajos kíséretében, clunyi tartózkodása ide­ jén „ ... rárókkal, sólymokkal, kerecsenyekkel, ölyvökkel és agarakkal fogdostatott nyulakat, fácánokat és egyéb m adarakat.”

A sólymok beszerzésével, illetve tanításával foglalkozó solymászokat, m adarászokat a fejedelmek kiváltságokban részesítették. Előjo­ gaikat még 1758-ban is élvezték.

A solymászat eszközei közül a források beszélnek a sólyomtáskáról, bőrkesztyűről, lábzsinórról, pórázról, sapkáról. Ezek nemesi cím ere­ ken is megtalálhatók. Balassi Bálint a lábzsinórnak állított em léket: „Immár sólymocskádat, Kedves madárkádat, A lit karodon hordoztál K lárisokkal rakott, Skófiummal varrott Lábzsinóron tartottál”16 A régi vadászatoknak megvoltak a szabályai, amelyek m indenkor az adott korszak szellemiségéhez igazodtak. A főúri csemeték alighogy m egszülettek, m ár tanulták a lovaglást, fegyverforgatást, de elsajátí­ tották a vadászat tudom ányát, szertartásait, még a vad nyúzásának és bontásának m esterségét is.

A vadászat többnyire lóhátról történt. R észt vehettek benne az asszonyok, leányok, gyermekek is, ha a vadászat nem gyalog, járatlan ösvényeken folyt. Term észetesen nagy szerepet kapott a ló, amelyet különleges gonddal vadászati célra neveltek. A jó lónak gyorsnak, erős tüdejűnek, az ágak súrlódására, lárm ára, lövésre, kürtölésre, a trom bita harsogására, a kutyák ugatására érzéketlennek kellett lennie.

K em ény János 300 aranyért vette kedvelt vadászparipáját. II. Rákó­ czi Ferenc m unkácsi várában vadászlovakat tarto tt, s m iként arról az inventárium ok beszélnek, számos vadásznyerget is magáénak tu d h a ­ tott.

M indenütt pom pa, fény és drágaság. A kápák, nyeregpárnák, ol­ dalbőrök - a mai szóhasználattal függönyök - , hevederek és szíjazatok a legfinomabb bőrből készültek. A vörös, kék színű karm azsinnal,

posztóféleségekkel, bársonnyal, selyemmel bevont nyeregvánkosokat és az em lített függönyöket arany-ezüst skófiumok ékesítik, míg a kápákat csontberakások, vésett, esetenként aranyozott ezüstlemezek és nem utolsósorban drágakövek gazdagítják. H asonlóan pom pásan kim unkáltak a gyermek és „asszonyem bernak való” nyergek is.

N em csak a nyereg, hanem a vadász is részese volt a pompának.

Zolnay László, a neves polihisztor szem léltetően jegyezte meg, hogy: „A nagy erdélyi vadászatokon - Apafi korában utoljára - a régi hagyom ányok csillannak fel. Id om ított vadászlovak, a fejedelem há­ romszáz vadászebének, számtalan sólymának, m egannyi vadásznak összehangolt, nehéz és kollektív m unkája - amelyből az együttes bármelyike kiszakíthatatlan - azokat a keleti vadászemlékeket idézi fel, amelyekkel csak a régi keleti népek, az I—V. századi hunok, a V I— V III. századi avarok, a .X III. századi mongolok, m ajd a X IX . századi turkm ének kérkedhettek.”17 Vadászainkra jellemző volt a színes viselet. E rre vonatkozóan jó adalékkal szolgálnak a címeres levelek. Példaként hozhatjuk fel M artonfalvi Cseh Bálint - G eréb M átyás horvát-dalm át bán udvari vadá­ sza - 1514-ben kapott címeres levelét. Ebből kitűnik, hogy a báni vadászok m ár egységes ruhát viseltek. M entéjük zöld volt, nadrágjuk vörös. A m ente alól kisejlett a zöld gallér és a vadászdolm ány zöld ujja. A sarkain lecsapott, csücskös talpú pajzson a vadkannal viaskodó férfi zekéje vörös, nadrágja zöld. Az udvarhoz, gazdag főurakhoz tartozó dámák még ha vadásztak is, valójában divatbem utatót ta rto t­ tak, ahol még a sólyom lábzsinórja is - Balassit visszaidézve - skófium m al volt varrva, klárisokkal kirakva. r

IjA K , CSAPDÁK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Sokan m egállapították m ár, hogy a vadászat kezdetét egy néphez kötni nem lehet. A vadászat a bibliában, regékben, m ondákban, vagy a nép ajkán született egyszerű m esékben a legváltozatosabb form ában jelentkezik. A barlangok fenekéről, a nagy elemi csapások, földcsu­ szamlások, árvizek ősi iszap- és löszrétegeiből, vagyis a paleolit kor em berének otthonából olyan fegyverm aradványokat, állati csontokat hoztak felszínre, amelyekből kiolvasható, hogy az em ber összes tény­ kedése közül - a tüzet leszámítva - talán a legjelentősebb a vadászat­ ban felm utatott haladása és műveltsége. A csaknem állati szinten élő ősünk veleszületett testi ereje a többi vad erejéhez viszonyítva elenyé­ sző volt, de az em ber félelmetessé lett abban a pillanatban, am int fegyverzetét találékonyságával kialakította. Az em ber volt az egyet­ len, aki term észetadta fegyvereit és egyre m agasabban szárnyaló gondolatait összhangba tu d ta hozni.

N em volt karma, m int a kőszáli sasnak, mancsa, m int az oroszlán­ nak, de volt ítélőképessége, amellyel m egalkotta a kőbaltát, az íjat, s ezzel, ha nem is egy csapásra, a ragadozók fölé em elkedett.

Az íj a távolra ható fegyverek egyike, amely a bunkó után az em beriség nagy részének legősibb eszköze. Az első fegyver volt, amely a rugalm asság felhasználásán alapult. A reflexíj az íjnak fejlet-

tehb változata, amelynek íve ajzatlan állapotban nem egyenes, hanem az ellenkező oldalra félkörívet vesz fel. Felajzásához nagy erőre és megfelelő tapasztalatra volt szükség. Ezt a m űveletet az ókor és a népvándorlás korának ábrázolásai szerint a földön, térden állva lehe­ tett végrehajtani. A jzott állapotban az ív középső része az ideghez lényegesen közelebb került, ami által feszítőereje m egnövekedett, s egyben rövidebb vesszők kilövésére is alkalmassá vált. A régi magyar, s vele többé-kevésbé hasonló fejlődésen átm ent kun és tatár íjak különböző alakjait láthatjuk a X IV . századi K épes K rónikában, vala­ m int a turnicsei, gelencei, bibarcfalvi falfestm ény-ábrázolásokon.

A nyílhegyeket 70-80 cm hosszú vesszőbe tűzték, vagy köpüsen illesztették. A zsidók nyílvesszője, m int más keleti népeké, beleértve a X V II. századi törököket is, nádból, míg az európaiaké kőris- vagy gyertyánfából készült.

A hegyek formája rendszerint rom busz, rom boid, deltoid, de nem ritka a levél alakú, vagy szakállas kivitel sem. Eleink íjkészítésével foglalkozó Cs. Sebestyén K ároly írta, hogy: „H arci vagy vadászati feladat szabta meg a nyílcsúcs alakját, és így - noha sok ezer között nincs két egyforma nyílvasunk - , a honfoglalás kori magyar nyílcsúcs lényegében hat alaptípusra redukálható.” 18 Évszázadokon át a he­ gyes nyílhegyeket szőrős vadra, ütő nyílhegyeket kábításra, koronása­ kat sasra, keselyűre, villás és vágó nyílhegyeket nagytestű ugróvadak izmainak elvágására, a bunkós nyílhegyet nyuszt, nyest, m enyét, nemes szőrű vadak elejtésére használták. Vadászatukról megem léke­ zik Béla király névtelen jegyzője , aki feljegyzi, hogy őseink értékes szőrű vadbőrökkel kereskedtek. Példaként szolgálhat még H orvátor­ szág, amelynek cím erképében a nyest az egykori nyestbőradóra utal.

K ülön csoportot képeznek a nyílhegyek között a rangjelző, ún. m inuszkulás példányok, amelyek feltételezhetően lövészegyesületek elöljáróinak, nyílkirályoknak a jelvényei voltak.

Az egyszerű és reflexíj m ellett a X I I I — X IV . században M agyaror­ szágon is elterjedt a számszeríj, amely az íjnak aggyal való kom binálá­ sából keletkezett. Fő alkotórészei az ív, amely kezdetben fából, ké­ sőbb szaruból, illetve acélból készült, az agy a diószerkezettel és az elsütőberendezéssel, valam int a húr.

Vegetius 385 körül az arcuballistáról és a m anuballistáról, m int könnyebb kézi lövőfegyvérről m ár em lítést tett. A IV. században a gall-római kőemlékeken a számszeríj ábrázolása is megjelent. Amm ianus M arcellinus tudósítása szerint a gótok a IV. században hasz­ nálták. Az újabb kutatások feltalálását K ínába helyezik, s - elfogadva a m andarinok állítását - H uangli kínai császárnak tulajdonítják. K é t­ ségtelennek látszik, hogy az i. e. X II. században K ínában valóban elterjedt. Az i. e. I II. században C huko-L iang m egszerkesztette a tíz lövés leadására alkalmas ism étlő számszeríjat is. E urópai ábrázolása viszonylag korai. M agyarországi elterjedését papirosok vízjelei iga­ zolják.

A II. lateráni zsinat 1139. április 3-án használatát m egtiltotta, de az egyházi átokkal való fenyegetés nem járt sikerrel, ugyanis az euró­ pai hadseregekben a X III. században m ár szinte m indenütt bevezet­

ték. Praktikus voltát a városi polgárság bizonyította be, amelynek fő fegyvere volt a nemesség elleni harcban. T ornyokra, szekerekre erő­ sítve lövedéke 250 lépésről a lem ezvérten is képes volt áthatolni.

M agyar neve a szláv samostreli szóból ered, amely magától lövő nyilat jelent, s így feltételezhető, hogy M agyarországon nem ném et közvetítéssel, hanem a szlávok révén vették át vadászati, később harcászati célra. Elsősorban a felvidéki városokban tű n tek fel azok, akik m agukat arcufex-, balistarius-, bognernek nevezték, s főleg cé­ hekben űzték az ipart. M ellettük ott találjuk term észetesen a köcherer, azaz tegezkészítő m estereket is. A számszeríjak felületén a va­ dászjelenetek, sárkányok, növényornam entika, mitológiai képsorok ugyanúgy m egtalálhatók, m int az uralkodó címerképe.

A XV. századtól a rétegzett szaruíveket a kovácsolt acélívek váltják fel. M echanizm usuk fő része a X V I. század közepéig a dió volt, amelynek kiváltására 1550— 1560 között a gyorsítót is m egszerkesz­ tették. A század közepétől a diós szerkezet m ellett a karmos zár is m egjelent, s századokon át tarto tta magát.

A könnyebb számszeríjakat övbe akasztott horoggal és kengyellel, míg a nehezebbeket számszeríj felhúzó készülékkel lehetett ajzott állapotba hozni.

G olyókivető változatát golyóvető számszeríjnak nevezzük. U gyan­ csak a X V I. században fejlesztették ki Itáliában a Balláster néven is em legetett parittyaíjat, amely golyót vetett ki és apró szárnyasok elejtésére szolgált.

A számszeríjak széles körű használata a X IX . század végéig megfi­ gyelhető. Egyik legnagyobb előállítója a m últ században C ontriner bécsi m ester, aki nemcsak felnőttek részére készített rem ek példányo­ kat, hanem a nők és gyermekek által is használható típusokat alkotott, s ezekkel M agyarországot is elárasztotta.

Szám ítások szerint egy átlagos képességű, de a fegyver használatá­ tól nem idegen em ber reflexíjjal percenként 20-25, kivételes esetek­ ben 35 lövést tu d o tt leadni, míg számszeríjból legfeljebb 6-8 lövést.

A könnyebb, kis vad elejtésére szolgáló, ún. m adarászó számszer­ íjakat számszeríjfelhúzó horoggal is m ár ajzott állapotba lehetett hozni. Ezt a horgot a derékszíjra erősítették, és az idegbe akasztották.

A számszeríj törzsének elejére szerelt kengyelbe lépve az em beri test

felegyenesedésével az ideg megfeszült, és az elsütőszerkezet diójába került.

A tekervény a nehezebb típusú számszeríjak felajzásához használt szerkezet volt. Az angol rendszerű áttétes csigasorból állt, amelynek végén elhelyezett karm ok az idegbe kapaszkodtak, és forgatáskor az ideget a zárószerkezetbe, dióba vonták. Egyszerűbb és könnyebben kezelhető volt a ném et szerkezet, amelynek fő része egy karmos végű fogazott rúd. Ennek m űködtetésére m ár egy kéz is elegendőnek bizo­ nyult.

A csigás készülékekkel 60 kp erőt lehetet kifejteni, míg az övre akasztott horgok esetében a kifejtett erő 10 kp-nak felelt meg. Egy 12 dekás vesszőt 87 m éter/sec. körüli kezdősebességgel 120 lépésig tudtak a leghatékonyabban használni, term észetesen célpontáthelye­ zéssel, m ert a vessző az alacsony kezdősebesség m iatt ezen a távon több decim étert esett.

Az íj m ellett évszázadokon át használatban volt a parittya, a csúzli, a vetőrúd és a hajító kereszt. Ez utóbbi a középkori hadifegyver késői leszármazotta, amelyet a nép libucütő keresztnek is nevezett. Főleg a gázlómadarak rendjébe tartozó szalonkaféleségek elejtésére használ­ ták. Hasonló eszköz volt a hajítófa, ami alatt a X X. század hajnalán még két végén hegyesre faragot keményfa cöveket értettek, s még a farkas ellen is kiválóan bevált. Ú jabban a felugró nyúl lábainak elüté­ sére alkalmazott, gyakran rózsagyökérből készült, faragott, végén bunkóban végződő, esetenként b eütött ólommal nehezített fabunkót jelenti, amelynél a bunkó középtengelye nem esik egybe a nyél középtengelyével, s így az eldobáskor a forgómozgást könnyebben felvette.

A vadászeszközök között az elm últ évszázadokban előkelő helyet foglalt el a vadászlándzsa. M agyarországon a honfoglalás u tán hono­ sodott meg, s ebben nem kis szerepet játszhattak a nyugati lovagok.

K orai előfordulására ókori adataink vannak. H asználata term észetes volt uralkodók által is. T öbbek között N agy Lajosról jegyezték fel, hogy 1353 őszén lándzsával tám adt egy m edvére, s csak hajszálon m últ, hogy nem következett be tragédia. D obay M árton 1517-ben kelt címeres levelében a vadkan és a vadászlándzsa egy emlékezetes vadászatra utalhat.

A lándzsa hegye 15-30 cm között váltakozik, nyelének hossza a 2-3 m étert is elérheti. Form ája, m érete gyakran változott. Ennek ellenére a X —X V II. század szórványleleteinek korát m egállapítani csak nagy vonalakban lehet. Ism erjük típusait, vadász- és katonai változatait.

K ülönbséget tu d u n k tenni török és m agyar készítmények között.

M ár a IX. században gyakori, hogy a köpüket rövid vállakkal látják el. Ezeket a X V I. századig m int szárnyas lándzsákat emlegetik.

A X V II. századtól a szárnyakat szaruból faragott, vagy vadkanagyar­ ból kidolgozott pecek váltja fel, ami elegendőnek bizonyult arra, hogy a sebzett vad a lándzsát csak rövid távon tudja magával vonszolni.

Jelentőségét még a X IX . században is m egtartotta.

K önnyebb változata volt a vadászdárda, amelyet leginkább lóhátról alkalmaztak. N yelét gyakran szíj fonatokkal borítják a biztosabb fogás érdekében. 1896-ban az ezredéves kiállítás vadászati tárlatán bem uta­ to tt 813 rem ekbe készült em léktárgy között vadorzó és erdőkerülő

puskák, ékszerfegyverek, vadászfestmények, kürtök, pipák, táskák és tarsolyok, toporok, solymászkesztyűk és -táskák, vadászattal szorosan összefüggő céllövő fegyverek és céltáblák, evőkészségek, tűzszerszámok, kulacsok, ivócsészék m ellett - jelentőségének megfelelően - a vadászlándzsák gazdag sorozatát vonultatták fel.19 A lóhátról történő vadászatoknál az íj, nyíl, vadászlándzsa, szám ­ szeríj és - a külön fejezetben tárgyalásra kerülő - lőfegyverek m ellett szerepet kapott m ég a vadászkard, a buzogány, a korbács és az ólmosbot. A XV. századig a kard és a vadászkard formailag nem különült el, de bizonyosra vehető, hogy m ár a XV. század előtt alkalmazták a tőrkardokat, köztük a fúrókardot, a N yugat-E urópában kialakult hosszú tőrféleséget, am elyet a m agyar hegyestőr elődjének tekinte­ nek. A XV. századtól m ár egyértelm űen látszik az elkülönülés. M eg­ jelentek és széles körben elterjedtek a vadászkardok, vadásznyársak, önvédelem re és vadászatra form ált késféleségek. Bessenyő János allovászm ester még a hagyományos karddal m entette meg N agy Lajost a m egsebzett m edvétől, az erdélyi fejedelmek és főurak viszont míves vadászkardokkal vonultak a nagy vadászatokra.

A vadászkardokból fejlődött ki a vadászkés. K orai ábrázolását a H árom szék megyei gelencei tem plom ban az 1420— 1440 között m eg­ festett Szent László oldalán láthatjuk.

A X V I. században az egyenes pengék m ellett divatba jöttek a hajlított pengék. D íszítésük a barokk korban volt a leggazdagabb, am ikor feliratok, bölcs m ondások, nap-hold-csillag m otívum ok, a tűzaranyozott hárítón vadász- és szerelmes jelenetek ékesítették.

M arkolatát csont, elefántcsont, keleti fák, teknőc felhasználásával formázták. H üvelyük bőrből készült, dom borm űves torkolat-, sarués felkötőpánttal. M ég m indig alkalmazzák a capabőrt, amely a fából készített tokok veretek közötti részének bevonására szolgált. A capabőr a tengeri halak kikészített, szemölcsös bőre, am elyet ma m ár ékezettel cápás bőrnek is emlegetnek. H albőr hiányában kecskebőrrel pótolták.

A X IX . század elején Pák D ienes alapvető m unkájában, amelynek „V adászattudom ány” cím et adott, azon kesereg, hogy a szarvaskés, amelyet ebben a korban handzsárnak is neveztek - amely term észete­ sen nem azonos a Balkánról oly jól ism ert, fegyverként is alkalmazott kardféleséggel - , m ár olyan em ber övén is fellelhető, aki szarvast életében nem látott. Pedig hajdan csak az viselhette, aki a vadászat tudom ányát tisztességgel elsajátította, sőt „szabadítványlevele” is volt. Vadásszá ütéskor, avatáskor adták át, ugyanis azzal tulajdonosa szarvast, vaddisznót tu d o tt elejteni, vadorzók és nagyvadak ellen védekezni.20 A X V III. század közepétől a vadászkések két fő típusa terjedt el: a francia és a ném et kés. A franciát rövid keresztvassal szerelték, míg a ném et „perechajtókával” készült. Tokjának hüvelyében bontókést, villát találunk. A kés étkezésre, a bőrök lenyúzására, csontozásra egyaránt alkalmas volt. Bal oldalon hordták övön, vagy jobb vállon keresztül vetett panyókán, a régiek szóhasználatával patyingon.

A M agyar N em zeti M úzeum fegyvergyűjtem ényének egyik leg­ szebb, még kardnak is beillő vadászkése 1638-ból származik. A rany­

nyal kirakott pengéjén III. F erdinánd lóhátas képe, felette FE R D (inandus) I II. D(ei) G (ratia) R O M (anorum ) IM P(erator) GER(m aniae) H V N G (ariae) BOH(emiae) D A L(m atiae) SLAV(oniae) REX . A R C H ID (ux) A V ST(riae) D V X . B U R G (undiae) etc.

1638 felirat látható. Ezt követően M iksa bajor herceg és pfalzi válasz­ tó, Johan de W ert császári és bajor vezér lovas alakja magyarázószö­ veggel, m ajd cím erpajzsban ágaskodó griff I.C .P. V.W . betűkkel, zászlót tartó kar, két egymással szembenéző püspökfej figyelhető meg. A penge túloldalán város előtt csatázó császári és svéd csapatok vonulnak, m ögöttük zavaros ném et szöveg olvasható. H ossza m egha­ ladja az egy m étert, a penge szélessége eléri a 45 m m -t.

A kés egyébként szilárd, kemény, szívós és rugalm as anyagból készült vágó-, szúróeszköz, az em beriség egyik legrégibb szerszáma.

A barlangi leletek és konyhahulladékok gödrei nagy szám ban szolgál­ tattak kovából és más kőfajtából készült pengéket. Az igazi kések azonban csak a bronzkorban tűntek fel. A népvándorlás korában használt kism éretű, egyélű, rövid vaskések a sírleletekből általánosan ism ertek. A X IV . században Olasz- és Franciaországban kialakult form a N ém etország közvetítésével M agyarországon is elterjedt.

A ném et parasztháborúban, a huszitáknál és 1514 után a magyar jobbágyság körében megjelentek a n yújtott form ájú, esetenként egy m étert is elérő parasztkések. M agyarországi elterjedését W erbőczy jobbágyságot sújtó rendelete segítette elő. E törvény - m int ism ere­ tes - m inden fegyver viselésétől fővesztés terhe m ellett a jobbágyot eltiltotta, a kés azonban nem szám ított fegyvernek, így m érete növe­ lésével a dúvadak ellen védelm ül szolgált.

A túlm éretezett késféleségek közé tartozik időnként a bicska, amelynek másfél m étert is elérő példányai a M agyar N em zeti M ú ­ zeum gazdag gyűjtem ényében is ritkaságnak számítanak.

A vadászkészletek fontos része a darabolókés, amely nagyságánál, töm egénél fogva az elejtett vadak feldarabolására, a csontok, inak átvágására is alkalmas. H osszuk gyakran elérte a 60-70 cm -t. L eg­ többjének felületén csatornák, áttörések, vadász- és mitológiai jelene­ tek, harci események sorakoznak. Előfordult, hogy testőrségi couseból alakították ki, s ezért a m otívum kincsében a kétfejű sas, jogar és más uralkodói szim bólum is megtalálható.

E tém akörbe sorolható a cinquedea is, az ökörnyelvként is ism ert, Itáliában a X IV . századtól elterjedt, tövénél öt ujj széles tőr. Egyik leghíresebb készítője Ercole de Fideli ferrarai aranym űves, akinek díszítőm otívum kincsében a mitológiai jelenetek a leggyakoribbak.

M agyarországi előfordulásuk ritka. Egy, az átlagnál is finomabb darab eredetileg a szom bathelyi Savaria M úzeum birtokában volt, de nyoma veszett. Pengéjét a kezét tűzbe tartó M ucius Scaevola - h át­ térben lovaskatonákkal - , és Paris ítélete díszítette. A M agyar N em ­ zeti M úzeum egyik példányán indák közül sárkányfejek nőnek ki, m egjelenik rajta V ictoria, a győzelem istennője, de egyesek az elhal­ ványult finom vonalak között látni vélik H ercules küzdelm ét a krétai bikával, és L ucretia halálát is.

E tőrféleséget a szakirodalom a velencei nemesek rövid kardjának tekinti. K alm ár János neves fegyvertörténészünk védelmi késnek

_ _ COrtMl] (RHWVmi UilíBOŰAS |Dtrx:£TCAfi633

19

határozta m eg.21 A kezdeti időszakot nem tekintve, ezek a tőrfélesé­ gek a vadászfelszerelések kiegészítő darabjaként is feltűntek, vadász­ jelenetekkel díszítették, hüvelyében bontókést helyeztek el.

Speciális vadászkés volt a génuai kés. Pengéje egyélű, félhosszú­ ságban elvékonyodott, és a csúcs közelében áttört volt, m ert fűzőár­ ként is alkalmazták. Főleg a X V II—X V III. században terjedt el.

A vadászkések közül sokat készítettek a felvidéki, Kassa környéki késesek, akik a penge fokába nyílvessző alakú jegyet véstek, de fran ­ cia, ném et és osztrák m esterek term eléséből is - m int vadászruhatartozék - jelentős darabok kerültek a hazai kastélyokba.

A keleti nom ádok nyom án terjedt el Európában, így hazánkban is a pányvával való vadászat. E m egállapítást tám asztja alá az a V I— V II. századi perm i ezüstcsésze, amely egy ilyen vadász jelenetet tü n ­ tet fel. Jelentős esem énynek szám ított e vadászati form a még a X V II. században is. Ábrázolása, színes képeink egyikén jól láthatóan egy keréklakatos vadászpuska gyönyörű csontfaragványai között is fenn­ m aradt.22 Eleink a farkast a rossz szellem m egtestesítőjének vélték, ami a vadászatának form ájában is kifejezést nyert. A m enekülő állatot lóhá­ ton üldözték, bekerítették, buzogánnyal, korbáccsal, ólm osbottal agyonverték. K rónikások elejtett szavaiból tudjuk, hogy m ár az ava­ rok és kunok is a nagy eskütételek esetén farkast koncoltak fel. Ősi vadászati form a a farkasverem , csapda, különböző tőrök és hurkok felállítása is, amelyeket nyelvrokonaink ugyanúgy használták, m int a közép-ázsiai nomádok. A nagy testű, veszedelmes állatok ellen élelemszerzés céljából és nem utolsósorban a háziállatok védelm ében alkalmazták.

A m edvének csapdával való elejtése sokáig fennm aradt. Okát a néprajztudósok abban látják, hogy a m edve a néphit szerint az égisten kiválasztott állata, s így gyilkosát az égisten haragja sújtja. A csapda term észetesen egészen más, m ert ott a medve maga nyársalja fel magát. A vogulok és az osztjákok az egykori nagy m edvetorok idején fennhangon dicsérték a medve képességeit és szépségét, másrészt m entegetőztek, hogy nem ők voltak a m edve halálának okozói.

A m ondottak ellenére gyakori volt, hogy a verem m el m egfogott farkast, m edvét, bölényt bunkókkal, vadászbaltákkal verték agyon.

A m últ században még gyakran találkozunk a vastőrrel vagy a berlini tőrrel. Ezek hattyú, róka, farkas fogására szolgáló csapdaféle­ ségek voltak.

Csapdának tekinthetjük a hálót is, amely évezredeken keresztül a vadászat egyik legbiztosabb eszköze. A hagyom ány szerint a görögök­ nél a hálót H ippolit találta fel, de m egtaláljuk a Római Birodalom ban, sőt az ősmagyaroknál is. Okleveles forrásanyag gyakran tesz em lítést hálókötőkről, hálóhordozókról, királyi H álóhordozó Hivatalról. Egy 1684-ben kelt leltárból azt is m egtudjuk, hogy egy háló 20 darabból áll. A tasnádi összeírás arról tájékoztatja az érdeklődőt, hogy egy apróvad elejtésére alkalmas háló 28 öl hosszú és két öl széles.

II. Lajos m agyar király - a m ohácsi csata szágból hozatta. I. Rákóczi G yörgy Törökországból rendelte meg a hálóit. 1644-ben is kap egy értesítést a Portáról, hogy a szederjes,

selyem m adarászhálója elkészült. Ezekért a fejedelem általában só­ lyommal fizetett.

M agas vadászkultúránk igazolására a hálók sokféleségéből m egem ­ lítjük a szarvas-, őz-, rókafogó-, rókafogó kerítő-, nyúlfogó-, nyúlfogó kettős-, nyúlfogó les-, fácán-, fogoly-, csúcsos fogoly-, sövény-, fedeles-, seregélyfogó- és pacsirtahálót, de tucatjával sorolhatnánk még tovább népünk találékonyságának ékes bizonyítékául.23 A vadászatok nem nélkülözhették a kürtöt, amely valójában ősi hangszer. K ezdetben bika, ökör, tehén szarvából, később rézlem ez­ ből készült. Egyik végére szopóka illeszkedik, míg a tölcséresedő hangvetőt sárgaréz lemez toldalékkal látták el, így tisztább, harsá­ nyabb a hangképződés. Segítségével indították és fújták le a vadásza­ tokat, irányították a hajtókat és adtak utasításokat az ebeknek. A kü rt teste kezdetben egyenes volt, később görbítették, m iután rájöttek arra, hogy a hosszú hangcső feleslegessé válik annak görbítése által.

Reliefmaradványok tanúbizonysága szerint a régi egyiptomiak, hébe­ rek, görögök, rómaiak elterjedten használták. Érdekességként em lítjük meg, hogy am ikor Oswald von W olkenstein, Zsigm ond király barátja, muzsikusa, énekese M agyarországon járt, a király tiszteletére körvadászatot rendezett, amelyen 86 királyi kürtös vett részt.

L ő p o r o k és l ő f e g y v e r e k A lőpor olyan keverék, amely m eggyújtva hirtelen gázzá változik, térfogata erősen megnő, s ezáltal nagy nyom ást gyakorol a lőfegyve­ rekben lefojtott lövedékre. A X IX . századig repesztésre, robbantásra is ezt használták, bár a század közepétől fokozatosan megjelentek a kiegészítő anyagok, a lőgyapot, a nitroglicerin és a dinam it. A közön­ séges lőpor, m int fekete lőpor vagy füstös lőpor vált ism ertté. A lkotó­ részei a faszén, salétrom, kén. Egy átlagos lőpor keveréséhez 14,6 rész szént, 11,5 rész ként, 73,9 rész salétrom ot kellett venni. A salétrom arányának növelésével a gázfejlődés felgyorsult, s így feszítő hatása megnövekedett. Keverés előtt a lőport finom ra kellett törni vagy őrölni. E m űveletet régen zúzómalmok, nagym éretű kalapácsok vé­ gezték. Ezeket gyorsan forgó hengerekbe helyezett bronzgolyók vál­ tották fel. A lőporkészítés fő központjai a Felvidéken Beszterce, Kassa, Szepesség, M unkács, H uszt, N agybánya, Erdélyben N áznánfalva, Borzás, T rap o ld , Nagyszöllős, Szász-buda, M usna, Szent A n­ na, K őhalom , míg a D unántúlon Várpalota, Csobánc, Gyulakeszi, Kőszeg, az Alföldön N agykőrös és Cegléd, hogy csak a nagyobb telepeket em lítsük.

M a m ár kevesen vannak, akik a lőpor feltalálását ne Schwarz Berthold szerzetes nevével hoznák kapcsolatba. A nagy bűvész, eredeti nevén A nklitzen K onstantin a X IV . század elején Freiburgban, más adatok szerint D o rtm u n d b an született. Arca több alkalommal m eg­ égett, a lőportól befeketedett, ami m iatt a kolostorban a Schwarz nevet ruházták rá. Am ikor 1853-ban szobrot emeltek neki, a tudom á­

20

nyos világ m ár tudta, hogy a puskaport jóval korábban ism erték és alkalmazták, s feltalálása nem a tudom ányos kutatás, hanem a véletlen eredm énye volt.

A X IX . század végén, am ikor a huzagolt lőfegyverek egyre széle­ sebb körben elterjedtek, jelentős feladat volt a füst nélküli lőpor előállítása. E követelm ény kielégítésére a szakem berek különböző nitrópreparátum okat javasoltak. A kísérletezők m indegyike szem előtt tarto tta Schönhein 1846-ban felfedezett nitrocellulózát. E talál­ m ány lényege, hogy a salétromsav és a kénsav keverékébe gyapotot m ártottak. Ezzel feltaláltak egy olyan robbantó anyagot, amely ro b ­ bantásra kiváló, míg lövésre teljesen alkalmatlan volt. Lénk volt az, aki igyekezett a gyapot robbantó hatását toló hatásúvá átalakítani.

E redm ényt azonban csak a század végén Vieille francia vegyész ért el a zselatinálási eljárás feltalálásával. L őporának lényegesen nagyobb volt az energiatartalm a, és ugyanakkor a cső fém anyagát nem tám ad­ ta m eg.24 A kétfajta lőport sokáig egymás m ellett használták, s így a fegyve­ rekre kerülő fegyver jegyeknek még inkább m egnőtt a jelentőségük.

A X V I. századig a lőfegyvert vadászatra csak esetlegesen vették igénybe. Zolnay László, akire m ár tö rtén t utalás, úgy tekintette, hogy: „A lőfegyver megjelenése és elterjedése a vadászó em berek s a vadászott állatok világában akkora változást idézett elő, m int egy kisebb fajta jégkorszak, vagy m int egy kontinentális, sőt superkontinentális vadállat-pestis.”25 Az első, kifejezetten vadászati célokat szolgáló puskák m ár kerékla­ katos szerkezettel m űködtek. A X V III. század elejéig használták.

A szerkezet fő része egy öngyújtókerékhez hasonló, recézett felületű acélkerék, amelyet egy felhúzókulccsal m egfeszített állapotba hoztak.

A kerék előtt vagy m ögött helyezkedett el a kovatartó pofa. A billen­ tyű elhúzásakor a forgó kerék és a rá fekvő kova - esetenként p irít szikrát keltett, amely a serpenyőbe' helyezett lőport m eggyújtotta.

A láng innen jutott a gyúlyukon keresztül a torkolat irányából lőpor­ ral, golyóval és fojtással lövéskész állapotba hozott csőbe, és bekövet­ kezett a lövés.

A vadászpuskák m ellett m egjelentek a rövidebb puskaféleségek, a karabélyok is. N evük az arab karab szóból származik. M agyarország­ ra francia közvetítéssel kerültek, és elsősorban a m adarászás eszközei voltak. A keréklakatos fegyverek között messze földön híressé váltak a csinkapuskák. V ont, mai szóhasználattal huzagolt csövű, 10 mm űrm éretű, sajátosan készített kurlandi szerkezettel m űködő, szarvas­ pata alakú tusával készült puskaféleségek, amelyeket a X V I. század m ásodik felétől az északnyugati szláv területeken gyártottak, és a magyar, cseh, lengyel, szász főúri körökben is nagyon kedveltek. Ö sszeírásokban tescheni puskának em lítik, a legnagyobb részüket gyártó-forgalm azó T eschen város neve után. A hozzá tartozó lőpor­ tartó a golyótartó zacskóval egy egységet alkot, így form ájában eltér az E urópában ism ert típusoktól. A por P éter erdélyi elterjedését ki­ hangsúlyozza. D íszítésében a csont-, gyöngyház lemezek, zöld pasz­ ták, sárgaréz lom bozatok, geom etrikus ábrák, a rozetták számos vál­ tozatai szerepelnek.

Rövid csövű puska a stucc. E fegyvertípus volt Zrínyi M iklós kezé­ ben is, am ikor azon a végzetes vadászaton a vadkan megölte. Az inventárium ok gyakran említik ezeket a fegyvereket. K istapolcsány 1708. évi leltárában aranyos, ezüstös, vont nyakú, tarka agyú és szürke stucc is szerepel. Ecsed várának 1669. évi összeírásában a vontcsövű stuccok huzagainak számát is pontosan megjelölik. K ivá­ lóan lehetett velük célba lőni. íg y érthető, hogy II. Rákóczi Ferenc 1806-ban a palotás ezredének századait 10-10 stuccpuskával látta el, azzal a meghagyással, hogy a lövészek ezekkel „ ... m indig az ellenség tisztjeit vegyék célba” .

A stuccok legtöbbje keréklakatos szerkezetű, de elterjedtek a kovás vágóstuccok is. Volt közöttük, amelynek az agya a Hintáéval, illetve a karabélyéval azonos volt.

A stuccok díszítését nagyon kedvelték. I. Apafi M ihály 1665. évi leltárában aranyozott csövű, gyöngyházzal és csonttal kirakott stuccokról tudósítanak, egyiknek-másiknak még a kerekét is arannyal futtatták.

Az egykori leírások szerint ezek a stuccok voltak igazán finoman, gazdagon és magas színvonalon díszítve. A m otívum anyag között, csövön, lakatszerkezeten esetenként feltűnik a készítő m ester neve, a készítés helye, időpontja.

A puskából és pisztolyból kilőtt golyó golyóöntő form ában készült, amelynek az alakja kétszárú fogóra emlékeztet. Összecsukott állapot­ ban az öntőnyíláson át töltötték meg folyékony ólommal. Szétnyitás után a kiképzésétől függően golyó, m ajd a X IX . században a kúpgo­ lyó feltalálásakor kúp alakú lövedék keletkezett. A kézi lőfegyverek elterjedésével jelentek meg, és a X IX . század végén is használták.

A puskakulcs a X V I—X V II. századi keréklakatos lőfegyverek fel­ húzására kialakított kalapács alakú eszköz. Egy nyílással sima kivitel­ ben, két három nyílással, nyelében lőporadagolóval vagy felporzóval készült. A X V II—X V III. század fordulóján gyakoriak a zergekampóra, összenyom ott szarvból készült lőportartókra szerelt kulcsválto­ zatok.

M ellettük m egtaláljuk a kulcs nélküli puskapor adagolót is. M ensura, pattantyús m érték néven is ism ert mérőeszköz, am elyen a skála­ beosztás a lőporadag pontos m egállapítására szolgált. A lőporadag m ennyiségét a lőpor ereje határozta meg. Ennek m érésére 1697-ben fedezték fel a pisztoly alakú lőporvizsgáló készüléket. A cső helyére egy fogazott, skálabeosztásos tárcsát helyeztek el, amelynek vége egy lőporkam rát zárt le. Egy m eghatározott adag lőport a lezárt kam rában belobbantottak, a feszítőerő a tárcsát elm ozdította, s így azon az erőhatás m értéke értékelhető volt. A X V III. században a zsebben is elhelyezhető, kism éretű készülékekkel folytattak eredm ényes kísérle­ teket.

Erdélyben a X V II. század m ásodik felében terjedtek el a flinták. Ez könnyű, kovás fegyver volt. A kovás lakat a X V I. század első harm a­ dában feltalált és a X IX . század közepéig használatban lévő elsütő­ szerkezet. Feltalálásának helye és ideje a mai napig tisztázatlan.

A legkorábbi írásos utalások az 1520-as évekből, Itáliából származnak.

Főbb típusai a holland, spanyol, itáliai, svéd, angol, skót, francia zár.

-3

M indegyiknek jellemzője, hogy a gyújtás ütéssel kiváltott szikra által történik. E rendszerben a kovatartó pofát kézzel lehetett felhúzni.

Elsütéskor a kova egy durva felületű acéllemezhez ütközött, s a keletkezett szikrák (izzó acélrészecskék) a serpenyőbe helyezett finom lőport begyújtották. Ezzel kiiktatták a kereket, elhagyták a kulcsot és olcsóbbá tették a fegyvert.

A vadászó sólymok és más, az em ber által betanított állatok a lőfegyver elterjedése u tán jelentősen m egcsappantak, sőt közülük számos csak m int emlék m aradt az utókorra. A sörétes fegyver m eg­ kedvelése pedig az esztelen vadgyilkolást eredm ényezte. A körülm é­ nyeket jól ismerő, m ár több esetben idézett A por P éter így ír: „ ... hogy az puskák eljövének, senki abban az időben - ti. 1670— 1680 körül - vadászni járván, az kinek serétes puskája volt, soha vadhoz véle nem lőtt, csak m adarakhoz. Az vadhoz ak k o r... egyes golyóbis­ sal lőnek vala. H a találta ott m aradott, ha nem találta, ritkán m ent el seb b en ... A zért oly bő vala akkor az vad, hogy bár az falutól nem m entél volna igen messze, mégis elég vadat találtál volna. M ost pedig amióta az flinta bejöve, és seréttel kezdettek lőni vadhoz m inél több vad megyen el sebtében, az mely osztán haszontalanul döglik meg, m int az, aki úgy esik el, hogy hasznát veg y ed .. .”26 M agyarországon a X V II. századtól terjedt el lengyel hatásra a toporként is em legetett kom binált fegyver, amely legtöbbször rövid nyélre szerelt, lövésre is alkalmassá tett fokosbalta, csákány, fokoscsá­ kány, tő r kombinációja. A legrégibb példányok katonai jellege szem­ betűnő. K ésőbb a X V II—X V III. század fordulójától fejedelmek, főurak, sőt gazdag polgárok számára is készültek elefántcsonttal, ékkövekkel, gyöngyházzal, esetenként m alachittal, nemesfémekkel, nagy művészi hozzáértéssel kom ponált vadászjelenetekkel díszített ékszerfegyverek.

A trom bonpuskák és pisztolyok a X V III. századtól jöttek igazán divatba. M ár 1530 körül V. K ároly spanyol hadseregében m egtalál­ hatók, m ajd könnyebb kivitelük az olasz hadseregben is elterjedt.

A tölcsérszerűen kiszélesedő csövű fegyver nevét az olasz trom bone (trom bita) szóból kapta. Lövedéke vas-ólom darabokból, sőrétekből állt. Ö nvédelm i és vadászati célokra egyaránt alkalmazták.

A sorozat korábbi köteteiben m ár több alkalommal em lítést tettünk arról, hogy K özép-E urópa és a Balkán a fegyverm echanizmusok, -típusok tekintetében is eltérést m utatnak.27 A Balkánon a katonai és polgári fegyverek nem különülnek el igazán. így indokolt azokból néhány típ u st a vadászfegyverek között bem utatni.

A másfél évszázados török megszállás idején, a felszabadító hábo­ rúkban kereskedelem, zsákmány folytán sok puskaféleség került az országba. A különösen szép, török csövű, arannyal, ezüsttel bevont fegyvereket gyakran szétszerelték és vadászágyazattal látták el. Bőven van közöttük várpuska, sáncpuska, janicsárpuska is.

Az átszerelt zsákm ánypuskák közül néhányat vésett rézlemezzel láttak el, amelynek szövegéből kiderül, hogy azok 1686-ban Budánál, egy pedig 1697-ben Zentánál részt vettek a hadi eseményekben.

Eredetileg ötszög tusájú janicsárpuska részei lehettek.

A vadászok körében megfigyelhetjük még a XV. században felta-

Iáit, a sűrített levegő energiáját felhasználó szélpuskát is. M egszer­ kesztésének idejét 1430-ra keltezik és a nürnbergi G uterrel hozzák kapcsolatba. Az egyik legnagyobb technikatörténész, F. M . Feldhaus feltalálását H ans Lobsingernek tulajdonítja, s idejét 1556-ban jelöli meg. A X V III. században m ind több feltaláló foglalkozott vele, annak ellenére, hogy használata nem fért össze a korszak lovagias felfogásával. Alattomos orvvadászfegyvernek tartották, és ezért 1766ban L inzben halálbüntetéssel sújtottak m inden szélpuskakészítőt és tulajdonost. Fontos tartozéka volt az acéltartály, am elyet sűrítőbe­ rendezéshez lehetett csatlakoztatni. Egy megfelelő szakértelemmel elkészített tartálynál - Boeheim szerint - akár 200 atm oszféra nyo­ m ást is el lehetett érni. Feltöltésére sűrítőgép, a pum pa továbbfejlesz­ tett, kerékkel forgatott, nagy teljesítm ényű változata szolgált. A sűrí­ tőgépet a polgári életben a szélpuskákkal történő nagy vadászatok alkalmával, míg hadihelyzetben a G irardoni-rendszerű szélpuskák töltéséhez 1780 és 1815 között használták.28 A kisebb vadak elejtésére való szélpuskákat közönséges pum pákkal hozták üzemkész állapotba. Ezek egy feltöltéssel több lövés leadására is alkalmasak voltak. T alálunk közöttük olyanokat, amelyeknél a tartályt és a pum pát a fegyver agyába építették be.

A X V III. században a fegyverek tűzgyorsaságának növelése érde­ kében E urópa-szerte kísérletek folytak. M egjelentek a kötegelt csövű, többlövetű vadászkarabélyok, autom atikusan töltő vadászpuskák, re­ volverkombinációk, a hátultöltő fegyverek kísérleti példányai. Az egységes töltény feltalálásáig ezek a fegyverek nagy áttörést nem jelentettek.

A sugárcsövű puskák közt a legkönnyebb a m adarászópuska volt, amelyet kásasöréttel töltöttek. Csövének hossza alig érte el a 70 centit.

K om olyabb fegyvernek m inősült az, amelynek csöve m eghaladta az egy m étert. Ebből nagyobb és kisebb sörétet is lehetett lőni. A négy­ lábú vadak és szárnyasok téli bundájának és tollazatának átlövésére is alkalmasak voltak.

A sörét nagyságát általában nem számozták, hanem azon állatról nevezték el, amelyre leginkább használták. Ennek megfelelően talál­ kozunk nyúl-, ruca-, fogoly-, szalonkasöréttel, míg a durva vagy nullás söréttel farkasra, hattyúra, túzokra, vadlúdra, darura, gödény­ re, sasra vadásztak.

Sörétet viszonylag jó m inőségben lehetett készíteni hazai anyagból is, hiszen H ont, Krassó, G öm ör, L iptó, Bihar, Szatm ár, M áram aros, N ógrád, Zólyom várm egyékben az ólom nak bőséges leihelye volt.

Sokan házilag állították elő oly m ódon, hogy a forró, híg ólmot néhány m éter magasból, egy rostélyon át vízbe csurgatták, s így a rostélynak megfelelő m éretű, apró golyócskák keletkeztek.

A ngliában kétszáz lépés magas toronyból öntötték az ólm ot, s így a világ egyik legjobb sörétjét sikerült előállítaniuk.

A sörétet söréteszacskóban tárolták és vitték a vadászatra.

A X IX . században még gyakoriak a bőrből készült, adagolóval ellá­ tott, m egnyúlt söréttartók. Ezeket vállon átvetve, keskeny szíjazaton viselték. A hátultöltő korszakban a sörétet a töltény tartalm azta, s így a sörétes zacskók, tartók elvesztették szerepüket. M egjelentek azon-

bán az asztal szélére felfogható lőszerperem ező gépek a Lefaucheuxrendszerű és gyújtású, papírhüvelyes, kézi töltésű sörétes vadásztöl­ tény töltés utáni leperemezéséhez.

Az előző fegyvereknél lényegesen nagyobb és súlyosabb volt a ruca, vagy tópuska. Csöve átlagosan 180-200 centim éter, de nem ism eretlenek a 300-400 centim éteresek sem. A fegyver töm ege ese­ tenként hat-nyolc kilót is elérte. Főleg túzok, hattyú, vadlúd, gödény, daru, fajdtyúk és más, csak távolról lőhető szárnyasokra alkalmazták.

N ádasokba rejtett csónakokon különösen eredm ényesnek bizonyult, m ert a vadász nem volt szem előtt, míg a puska csöve kiért a nádasból, és az a sörét útját nem akadályozta.

A tópuskát a nagy ű rm éret jellemzi, fala vastag, s így erősebb töltetet is elbírt. Elöltöltő puskáról lévén szó, töltése rendkívül bo­ nyolult, különösen csónakban. H asználata ugyanakkor eredm ényes volt, m ert egy lövéssel több tucat m adarat lehetett vele elejteni.

A vadászattól ugyan nem idegen, mégis külön kategóriába tartoz­ nak a céllövő fegyverek.29 T u d ju k , hogy a lövésztársaságok N ém eto r­ szágban m ár a X I I I — X IV . században szerveződtek, de ezek m inden bizonnyal az adott korszak katonai fegyverzetét alkalmazták céllövé­ szetre. Az íjat, a nyilat, a számszeríjat, de nem volt idegen előttük a lándzsadobás sem. K ésőbb ávették szerepüket a tűzfegyverek. Évszázadokon át csak a katonai, vagy a városok védelm énél haszná­ latos fegyverekkel volt szabad céllövészetet rendezni. A X V II. század közepétől a keréklakatos vadászpuskák némelyike az irányzék és cél­ gömb m ellett fel van m ár szerelve nézőkével és gyorsítóberendezés­ sel, ami egyértelm űen m utatja, hogy a fegyvert nem csak vadászatra, hanem céllövészetre is használták. M indez igaz annak ellenére, hogy kivételként m egem lítjük, m iszerint a vontcsövű puskákkal folytatott kísérletek alkalmával Lipcsében 1498-ban a céllövészetnél m ár bizo­ nyították a vontcsövű fegyver fölényét a sima furatú fölött.

A X V III. századra tehető a hadifegyverektől elkülönülő speciális külsővel és szerkezettel ellátott céllövő fegyverek megjelenése. Ezeket nagyobb vadak elejtésére is használták. A X IX . század elején Pák D ienes is leírja, hogy: „Czélpuska, melly lövészpályán, v. lövőhe­ lyen, vagy vadászatokon is nagy vadakra egyes golyóbissal használtatilc.”30 A X IX . század közepétől a K irner, Pauer, Zoller M átyás és A ntal és más neves m űhelyekben kifejezetten céllövészetre alkalmas fegyverek, puskák és pisztolyok egyaránt nagy m ennyiségben készül­ nek.

Ezeknek súlya, súlyelosztása, agykiképzése, a vertikálisan és h o ri­ zontálisan is állítható irányzéka olyan volt, hogy még az elöltöltős korszakban is a nagy pontosságú fegyverek közé tartoztak. A század második felében tucatjával jelennek meg a katonai fegyverek m echa­ nizm usát követő céllövő fegyverek.

Az em lített lövészegyletek sokban hasonlítottak az ipari céhekre.

E szervezetek összetétele és feladata évszázadok alatt sokat változott.

A XV—X V I. században a N ém etországgal szoros kapcsolatban álló felvidéki városok ném et m intára alakították meg szervezeteiket. L ő ­ cse, Szepesváralja, K ésm árk, Igló, Szepesbéla lövészcéheinek létét okiratok sokasága igazolja. A késmárkiak 1583-ban kelt céhlevele utal

az alapítás indítékára is: „ ...n e m c sa k azért engedik meg a lövész­ egyesület szervezését, m ert háborús időket élnek és célszerű, hogy az ifjak a fegyver kezelésében oktatást nyerjenek, hanem azért is, mivel ez a szomszédainknál régóta dívik.”31 A városokra a veszélyt nem feltétlenül a terjeszkedő török hatalom , nem is a kuruc-labanc harcok jelentették, hanem a városok különállására, gazdagságára féltékeny kedő nemesség.

A X IX . században a lövészegyletek elvesztették fontosságukat, átszerveződtek és a polgárság szórakozását szolgálták. Tagjaik között nagy szám ban tűnnek fel a vadászok. A vadászok m indenkori jelenlé­ tét a lövészegyleti céltáblák m otívum anyaga bizonyítja. A korai tá b ­ lák kifejezési form ájuk lényegét tekintve nem tértek el a ném etországi gondolat- és érzésvilágtól. Készítőik sem formailag, sem tartalm ilag nem kerestek új kifejezési módokat. Fejlődésük legmagasabb fokát a Felvidéken érték el, ahol az ábrázolásokat évszázadokon keresztül áthatotta az azokat létrehozó társadalom életszemlélete. A lőtáblákon kezdetben inkább vallásos tém ákat (bibliai jeleneteket, szenteket) látunk. K ésőbb N ém etországban és M agyarországon egyaránt a m in ­ denkori reális, zsánerképszerű ábrázolás jött divatba.

A táblák elkészítésében megfigyelhető pom pa a feltörekvő polgár­ ság „csakazértis” szemléletét jelezte a nemességgel szemben. A táblák érzékeltették az új születését, és kifejezték a polgárság öntudatosodá­ sát, erősödését. Bár felületesen nézve egyes megoldások évszázadokig m egcsontosodott m erevségben éltek tovább, tartalm ilag állandóan változtak. - K ülönösen érezhetővé vált ez akkor, am ikor a lövészcé­ hek kikerültek az egyházi irányítás alól. A táblák központjába a világi élet ábrázolása került. A tem plom oknak, kápolnáknak, az erény jelké­ pes nőalakjának m ár csak másodlagos szerep jutott. Egyre gyakrab­ ban kaptak helyet rajta pajzán utalások is, amelyeknek csattanói feliratokban, versekben voltak elrejtve. A régebbi táblák világos vonalvezetésűek, és az egykori madárlövészetek emlékét idézik. A kö­ zépkori ném et városokban a kakukk, papagáj, galamb, liba a tavasz visszatérését, a term észet újraébredését szimbolizálták, m int a tavasz előhírnökei pom pás, színgazdag tollazatukkal.

A X IX . században, am ikor a lövészszervezetek elvesztették fontos­ ságukat, a táblák művészi értéke sokat csökkent, de egyúttal m ind realisztikusabb szellemben készültek.32 A X IX . század első felében a vadászfegyverek fejlődésének felgyor­ sulása a csappantyús zárszerkezet feltalálásával függött össze. K ifej­ lesztése 1814— 1818 között történt, de 1820-tól a vadász- és céllövő fegyvereken is elterjedt. Feltalálója ism eretlen. A kísérleteket Peter Hawker, James Purdey, Joseph Egg, Joseph M anton angol, illetve Joshua Shaw amerikai kutatók végezték, így feltételezhető, hogy a feltalálót közöttük kell keresni.33 E rendszer alapja a sokak által Eggnek tulajdonított csappantyú, az a sárgaréz lemezből préselt kis­ m éretű harang, amelynek alsó részébe durranóhiganyt (kalciumklorát, üvegpor és enyvoldat keverékét) helyezték el.

1812-ben Pauli szabadalm aztatta hátultöltő fegyverét, D reyse fel­ találta az egységes töltényt, A m erikában alkalmazni kezdték a rézh ü ­ velyt, s ezzel m egvetették a sorozatlőfegyverek alapjait.

A X IX . század második felében beléptünk a hátultöltő fegyverek korszakába. A gyártó m esterek őrzik a hagyom ányokat és igények szerint folyam atosan gyártják még a század végén is az elöltöltő fegyvereket, de az új felé hajló réteg igényeit is kielégítik. A korszak nagy m esterei a K im erek, Zollerek, Beness, R óth, Prusa, D áhnis, W lasák, Alexy, K obza, Fischer, K ülm ann, M üller, H indelang, K adletz, Borsay m esterek szerepéről és gondjaikról, a kisipari fegyvergyártás hanyatlásáról és válságáról a gyáripar előretöréséről külön fejezetben em lékezünk meg.

Az elöltöltős fegyverek nélkülözhetetlen kelléke a lőportartó, amelyből a puska töltésekor a szükséges lőport a csőbe juttatták.

Form áját a célszerűség alakította ki. A X V I. századtól gyakoriak a korong vagy félgömb alakú palackok, de közism ertek az ökör szarvá­ ból laposra nyom ott form ák is, amelyeket könnyű előállíthatóságuk m iatt évszázadokon át használtak. Egyes példányokon tűzaranyozott veretek, jelenetek tűnnek fel. G yakoriak a szaruból, vagy később a X IX . század folyam án a préselt lemezből készített dom borm űves palackformák. A század közepétől az A usztriából és Angliából M a­ gyarországra került lőportartókat rugós adagolóval szerelték.

A felporzók, amelyeket a serpenyők felporzására használtak, szaru­ ból, fából, csontból, elefántcsontból, bőrből készültek. Alakjuk a lőportárt ók form aváltozásait követte. H asználatuk a tűzifegyver fel­ találásával kezdődött, és a hátultöltős fegyverek elterjedéséig tartott.

K ülön típ u st képviselnek a szarvasagancs lőportartók. E lterjedésü­ ket a K árpát-m edence területén a Thököly-R ákóczi korban figyel­ hetjük meg. M a m ár bizonyos, hogy nem lenne szerencsés ezeket m int ahogy eleink tették - egyszerűen „a m agyar népies m űipar legjellemzőbb alkotásai” közé sorolni. Az emlékanyag egy részét többnyire „körzővel” kialakított m értani elemek jellemzik. Ezeken a vadállatok csak térkitöltő szerepet kapnak. A második csoport m o tí­ vum anyaga is geom etriai eredetű, de a külső körökhöz csápok, vito r­ lák kapcsolódnak, s az így kelekezett stilizált figurákon keresztül a mesevilággal kerülnek szoros kapcsolatba. A harm adik csoportot a növényi elemek hű, m értéktartó utánzata jellem zi.34 A szarvasagancs lőportartók készítőinél sajátos kettősség m utath a­ tó k i: egyrészt ügyetlenek az em ber és állat ábrázolásában, m ásrészt művészek a növények stilizálásában. Az esetenként feltűnő erotikus jelenetek a term ékenység kifejezői, m int ahogyan évezredekkel ko­ rábban is m ár azok voltak a barlanglakó em ber ábrázolásában.

A népi form át követik, de annál gazdagabban faragva, cím erképek­ kel, latin nyelvű feliratokkal kiegészítve jelentek meg a nemesség fényűzését tükröző készítmények.

Az Esterházy, Teleki, Zolnay családhoz kötődő, kiemelkedően szép m űtárgyak is érzékeltetik, hogy ezek m erőben más kultúrkörhöz tartoznak. Jobb oldalon viselték - A por P éter szavaival élve - a lódingnak nevezett, a puskapor, golyó, sörét, valam int a szükséges kellékek, később az egyesített töltések - nem tö ltén y ek ! - elhelyezésé­ re szolgáló táskán. M aga a lóding többnyire posztóból, selyemből, vagy bársonyból készült. Felületét gyakran skófiumos virág- és lom b­ díszítések borították.35

A jó vadász még olyan szereléktartó ládával is rendelkezett, am elyben a lövészethez, hibaelhárításhoz szükséges legfontosabb eszközök kap­ tak helyet. A puskaporos szaru, a sörét- és golyótartó, faggyús-szappanos vászondarab, fojtás, kova, a kova vagy p irit foglalásához szük­ séges ónlevélke, puskapor-, sörétm érce, golyóvonó körömvas, hara­ pófogó, reszelő, törlőrongy, gyúlyuktisztító toll, olajosüveg. Gyakori, hogy a ládácska helyett a borjúbőrből készült puskátok rekeszeibe helyezték el a felsoroltakat. Esetenként a tokot m egnyúlt vadászta­ risznya helyettesítette, hogy eső esetén a szétszedhető fegyver egyes részei védhetők legyenek.

Volt, aki a csövet tartotta a fegyver legértékesebb részének, m ert az m eghatározó volt a vad elejtésében és a vadász biztonsága szem pont­ jából. Az acélcső megjelenéséig számos m anufaktúra rendezkedett be gyártására. A legjobb csövek a damaszkcsövek voltak. Ezeknek több változata ismert. M indennapos volt a szalagdamaszk, a pata, patkó m intáját követő damaszk, a rózsa; L am inett-, Bernard-dam aszk.

G yártási eljárásukból adódott, hogy m intázatuk nemcsak a cső felszí­ nét borította be, hanem teljes keresztm etszetében jelen volt. Ezek a készítmények lényegesen erősebbek voltak, s így nagyob védelmet nyújtottak, de ugyanakkor csodálatosan kom ponált, előre kiszám ított rajzolatuk szépsége értéknövelő tényezőként is szerepel a piacokon, így nem véletlen, hogy az acélcsövek megjelenése után - e kérdéskör­ re a későbbiekben még visszatérünk - , m ind gyakoribbak lettek a hamis damaszkok. Ezeket m aratási eljárással varázsolták a sima vagy acélcsövekre, de ez az eljárás csak keveseket tévesztett m eg.36 A cső értékét növelte a díszítéséhez felhasznált drágakő, a féldrága­ kőnek m inősülő türkiz, a korall, az arany, az ezüst, a réz. A tetszetős megjelenési form a m ellett a viszonylag a könnyű kezelhetőségük m iatt alkalmazták. A sárgaréznek még az a tulajdonsága is gazdasá­ gosnak bizonyult, hogy a 20% horganyt tartalm azó ötvözete az arany selymességének hatását nyújtotta. A leggyakrabban mégis az ezüsttel találkozunk. Az ezüst könnyen m egm unkálható, ugyanakkor az ötvö­ zéssel a színezüst látszat m egtartása m ellett a minősége rontható.

29

Ezen utóbbi jelenség főleg a teljes ezüstágyazatú balkáni fegyvereknél figyelhető meg. Alig van olyan európai szakmunka, amely ne hívná fel a figyelmet az e tém akörbe tartozó anyag taglalásakor, hogy e fegyve­ rek agyazata rosszezüstből készült.

A fegyverek értékét növelték a hitelesítő jegyek. Ezek közül elsőnek a m esterek nevére, a készítés helyére hívjuk fel a figyelmet, m ert ezek a készítés idejének m eghatározását könnyítik meg. Sok m indenről árulkodnak a belövőjegyek is. P ontosították a cső készítésének helyét, de fontos adatokat szolgáltatnak arról is, hogy a cső m inőségét feke­ te-* vagy nitrólőporral ellenőrizték. A koronás oválisba helyezett, csillaggal kiegészített E L G a legism ertebb belga jegyek egyike, de a csappantyús korszak közel száz éve alatt alig lehetett olyan fegyvertu­ lajdonos, aki ne tu d ta volna, hogy a kiterjesztett szárnyú sas - mellén valamilyen szám értéket viselő pajzzsal - melyik osztrák belövőállo­ m ást jelöli. A m odern fegyverek még több inform ációt hordoznak.

Esetenként a belő vés pontos idejét is jelzik, megadják az űrméretet, a kamra hosszát, a sörétes fegyvereknél a szűkítés értékét és más, a fegyver biztonságos használata szempontjából fontos útm utatást nyújtanak.

M agyarországon a lőfegyverek kötelező megvizsgálását az 1891. évi X X X IV . törvénycikk 10. §-a írta elő, amely 1892. m ájus 5-én lépett hatályba. Ettől az időponttól kezdve kötelezően ütötték be a körbe helyezett m agyar királyi koronát B P betűkkel, az agancsos I-t, vala­ m in t a kettős csövek esetében a három szögbe írt I I - t.37 A m agyar korona rajza a lőfegyvereken első ízben K irn er György - 1781— 1847 - M agyarországon készült csappantyús fegyverein tű ­ nik föl, városmegjelölés nélkül. Az aranyfüst borítású beütés a fegy­ verek lakatszerkezetén, a csövön és esetenként a csőfarnyúlványon található.

A lakatszerkezetet, azt az acéllemezt, amelyre a m echanizm us rá­ épült, szintén nagy gonddal díszítették. Ezen a helyen csatajelenetek, lovas és gyalogos vadászok, m enekülő vadak és rohanó vadászkutyák közé rejtik a készítő m ester nevét és m űködési területét. Évszámmal ritkán, főleg a pozsonyi m esterek örvendeztetik meg a kései kutatót,

melyekből m egtudhatjuk, hogy városukat hol Pressburgnak, hol P resspurgnak jelölik.

A cső és a zárszerkezet elkészítése sok időt igényelt, de az ágyazatra még ennek is sokszorosát fordították. így lehettek ezek a tárgyak a kor képes bibliái.

A lőfegyverek fejlődésének korai időszakára nem igazán jellemző, hogy a m esterek a főurak részére készített fegyvereken a saját nevüket is elhelyezték volna. A művészi form akincsük, az alkalm azott techni­ ka mégis lehetőséget nyújt a m űködési területük meghatározásához.

Ez vonatkozik a világviszonylatban is kiemelkedő, 1626-ban készült díszpuskára, amelyen gyöngyház, csont képezi az agy borítását, am e­ lyen G yőr 1594. évi ostrom a látható a hatalmas török sátortáborral, a császári csapatok be- és kivonulásával, centrum ba helyezve gr.

H ardegg F erdinánd várkapitány és Periin - gyakrabban Poriinnak írt - M iklós alkapitány kivégeztetését, akik a várat átadták a töröknek.

Ide sorolható a kőszegi puska is, amelynek hovatartozását a városi cím erből lehet megállapítani. Az Esterházy család fraknói várából származó egyik puska m agyar eredetét elefántcsont díszítése bizo­ nyítja, amelyen oroszlán ellen vágtató, hegyestőrt tartó, tárcsapajzsos figurát láthatunk.

Az elm ondottakból következik, hogy a m otívum anyag vizsgálata nem csak az ipar fejlettségének meghatározása, de területi hovatarto­ zása szem pontjából is lényeges. Annál is inkább, m ert a hazai és a nem zetközi kereskedelem ben a fegyvereknek évszázadokon át m eg­ határozó szerepük volt. M agyar és erdélyi készítmények - e két terület között 1541 és 1686-os események m iatt, vagyis az ország három részre szakadása, a török megszállás és a felszabadulás m iatt különbséget kell tennünk - m egjelentek az európai piacokon, főúri, fejedelmi udvarokban, a nyugat-európai, a balkáni és a török, eseten­ ként perzsa fegyverek pedig beáram lottak. Az egyre erősödő kölcsön­ hatás a Felvidéken és főleg Erdélyben a művészi fegyveripar óriási fellendülését eredm ényezte.

A tömeges m egrendelések következtében, am elyben a kincshalm o­ záson kívül M agyarországon is nagy szerepet játszott a főurak m űvé­ szi igénye, művészi központok jöttek létre, ahol a m esterek magyarok voltak vagy m agyarrá lettek, és sajátos remekeket alkottak. A nagy erdélyi fejedelmek csak az alapját vetették meg ennek az iparágnak, de a nagy m űveltségű francia, olasz, ném et m egrendelők siettették a teljes kibontakozást. Az idegen hatások következtében az európai stílusváltozások befolyásuk alá vonták a m űvészt, a főurat, vagy a gazdag polgárt egyaránt. A dom borítás, vésés, cizellálás, az öntés legrafináltabb formái, az aranyozás különféle nemei, a filigrános tech­ nika egész köre, több régóta dívó s néhány akkoriban feltalált zom áncozási m ód, drágakő, türkiz, korall, gyöngy, megannyi pompás díszítő­ elem m inden valamire való művész eszköztárába beletartozott. A mes­ terek m aguk készítették el rajzaikat, kísérletezték ki és alkalmazták a m otívum okat. M űhelytitkaikat, hagyom ányaikat nem zedékről nem ­ zedékre adták tovább. M ások a külföldi m intákat követték egyesítve a m agyar és külföldi m otívum okat, hogy versenytársai lehessenek a jobb körülm ények között m űködő külföldi művészeknek. A köznapi

használatban lévő fegyveranyagon is alkalmazták az új formakincset, éreztették a „keleti szem léletet” tom pítottabb form ában. A tárgyakra bölcs m ondásokat, intő szavakat, esetenként a m egrendelő címerét vésték. Alkotásaik bám ulatosan gazdag képzelőerőről és a jelképek iránti nagy vonzalomról tanúskodnak. K edvelt volt a mitológiai, em beri és állati lények ábrázolása. M egjelenítésükkel a kor gondolko­ dásának megfelelően kifejeztek valamit. Sok művész tém áiban a B ib­ liához, a keresztény legendák alakjai felé fordult. Ezek között jelentős szerepet kapott N oé bárkája, Szent György, vagy a gyermekét tartó M ária. A m esterek a szobrászati, vagy dram atikus hatást opálok, gyöngyök diszkrét fényével, smaragdok, rubinok, zafírok erős színha­ tásával, vagy a szerencsésen kiválasztott nemes keleti fákkal, elefántcsonttal és a sokszínű kövekkel versenyző zománcokkal érték el.

M otívum kincsük tehát rendkívül változatos. Fényt, világosságot, összhangot, arányosságot, esetenként az em beri testet, indákat és virágokat érzékeltetnek, vagy magas szinten kom ponálnak. Em léke­ zés, emlékeztetés, bátorság, nagylelkűség, szeretet, szerelem kifejezé­ se, az érzelmek visszaidézése és a hangulatkeltés ism erhető fel törek­ véseikben. A női szépség m estestesítője, Vénusz, a szerelm et jelképe­ ző Á m or és a kísértés - a szárnyas ördög elmálázó női alakkal - hosszú évszázadokon át alkalm azott formák. Szfinxek, am orettek, szirének,

szárnyas lovak, sárkányok, tengeri kígyók, kéfejű sasok, kagylón csó­ nakázó Vénuszok, kígyótestű medúzafejek, táncoló Gráciák, bőség­ szaruk, a boroshordón ülő, dőzsölő Bacchus, M itrász, a bikaölő p e r­ zsa napisten, Vulcanus a vasak, N ep tu n u s a vizek, Silvanus az erdők és vadállatok istene - gyakori m otívum ok. D e ott van a sorban Szent Egyed a vadászok védőszentje, D iana, más néven A rtem is a női erény védelmezője, az asszonyok pártfogója és a vadászat istennője, akit a rómaiak szarvasistennőnek tiszteltek, s az A quincum i vadászt is védte a veszedelemtől. Az állatvilágból legsűrűbben előforduló lény az ábrázolt m otívum ok között a pogány kori kultuszok egyik totem álla­ ta, a m egkeresztényesített szarvas, de vele egyenrangú a vaddisznó, Vénus különös ellensége, hiszen ennek képében ölte, vagy ölette meg M ars A donist.38 Az alkotások szinte elm aradhatatlan díszítm énye a női test. Ezer és egy alakban jelenik meg virágok, indák közé fonva, vonalak közé szőve, közvetítve az adott kor női ideálját, kecsességét, vonzó ido­ mait. A női fejekből és testekből csom ópontokat terem tenek. A díszek belőlük indulnak ki és legtöbbször velük zárulnak. A kantusz- és szőlőlevelek, napraforgók, búzavirágok, tulipánok, lom bozatok, vi­ rágszirm ok, oszlopfők és koszorúk, hangszeres trófeák a m ár koráb­ ban em lített m otívum ok kiegészítői. M indez együtt kiválóan alkal­ mas volt a csontfaragó művészek és a fegyvert gyártó ötvösök gondo­ latvilágának kifejezésére. A fegyveripar a X V I—X V II. században általában, Erdély területén pedig különösen a nem zet szellemi életé­ nek fontos és elm aradhatatlan kiegészítője lett, és nem csupán valami

esetleges divatot szolgált.39 A fegyverm esterek nemcsak tárgyakat produkáltak, hanem nem zeti szellemet, gondolkodási m ódot is fo r­ máltak. Bár ipar volt, de a művészetekkel egyenlő rangra emelkedett.

R égi hazai pu sk a m ű v esség NYOMÁBAN A magyar puskam űvesség kezdete m ajdnem egyidős a lőfegyverek feltalálásával. M ár a X IV . századból származó magyarországi okleve­ lekben em lítik a puskaport, bom bardákat és puskákat; a század m áso­ dik felében pedig a városok nagyobb részét ellátták puskaporral, nagyobb és kisebb lövőszerkezetekkel. T ö b b oklevélben „büchsenm eysterekkel” is találkozhatunk.40 A lőfegyverek magyarországi elterjedésének egyik bizonyítéka, hogy 1444-ben, a várnai csata u tán a törökök számos hadiszekérrel szállították el a m agyaroktól zsákmányolt puskákat. A tüzifegyverek ham arosan adó form ájában is megjelentek. M átyás király 1471-ben rendelte el, hogy a brassóiak 100 darab kézipuskát szolgáltassanak be.

A török ellen készülő király hadfelszerelésében m ár kétezer darab kézipuskát em lítenek. A X V I. század elején a puska K ántor Benedek címerlevelében is m egjelent; ez volt a lőfegyver első magyarországi ábrázolása. A cím ert 1509-ben II. Ulászló király adom ányozta K án ­ tornak, m ert az az uralkodó szeme látára egy szarvast sebzett halálra puskával.41 Az egri püspökség 1508. évi leltára szerint a püspöki várpalotában 52 puskát, 12 tonna lőport tároltak az egyéb fegyverek százai mellett.

A fegyverek karbantartására ennek a leggazdagabb m agyar püspök­ ségnek a számadásai (a M odenában őrzött H ippolyt-kódexek) szerint fegyverkovácsot tartottak. A kódexek további fegyvertörténeti adato­ kat is tartalm aznak, többek között a keréklakatos szerkezeti rendszer­ ről és annak m agyar vonatkozásairól. E rendszert a szakirodalom szerint Johann K iefus, korának egyik legjelentősebb ném et puska­ művese találta fel 1517-ben (más adatok szerint 1515-ben). N éhány éve a m agyar és nem zetközi szakirodalom néhány művelője a H ippolyt-kódexekre hivatkozva e szerkezeti rendszer feltalálásának idő­ pontját az 1500 körüli időre helyezi, sőt van, aki azt állapította meg, hogy a keréklakatok első, prim itív form áját a M iskolc környéki hám o­ rokban állították elő.42 A keréklakatos pisztolyok hazai használatának legrégibb forrása egy 1543-ból származó beszámoló Székesfehérvár törökök általi el­ foglalásáról. Ezeket a keréklakatos „pufferokat” a X V I. század végén, a X V II. század elején a lovasságnál is használták. Alighogy a kerékla­ katos fegyverek előnyeit a lovasság számára felismerték, az új elsütő­ berendezés elterjedt a vadászok között, annak ellenére, hogy az új típusú fegyver nem volt olcsó. A fegyverek száma M agyarországon a várakban, főúri gyűjtem ényekben és a csapatoknál gyorsan növeke­ dett. N agyarányú elterjedésüket elősegítette a XV. században feltalált csőfúrás. Vékonyabb csövek készítése révén a fegyver súlyát lényege­

sen csökkenteni lehetett. A „pisztoly” szó először a T iroli-gyűjtemény 1596. évi inventárium ában tűnik fel „pistolos, altfränkisch Petstollen” form ában.43 A középkorban, de még a következő évszázadokban is N yugatE urópához képest M agyarország ipara fejletlen volt. Az ország élőál­ latot exportált, és annak fejében csaknem kizárólag iparcikkeket, főként posztót és fém árut hozott be. Ennek ellenére néhány magyar városban - ha nem is folyam atosan - a fegyvergyártás a középkortól nyom on követhető. A nagyobb központok egyike volt Kassa. Egy 1461-ből származó céhszabályzat szerint a fegyverkészítők ekkor még nem önállóan, hanem a lakatosokkal együtt alkottak szervezetet, de maga a fegyverkészítés m ár specializálódott.

1510-ben a puskaágyak gyártási joga m iatt a kassai lakatosok és asztalosok céhe a városi tanácshoz fordult igazságért. A kassai lakatos, sarkantyús, óragyártó és puskam űves egyesült céh 1557-ben kelt szabályzatában pontosan körülhatárolta a segéddé válás feltételeit.

K öztük m ár m egtalálható a belső fekvésű és a külső fekvésű lakatszer­ kezetekre való utalás.

1627-ben a puskacsinálók a lakatosokkal együtt nyújtották be a városi tanácsnak árszabályzatukat. K észítettek pisztolyt, pisztolytás­ kát, bányai puskát, karabinpuskát, puskakerekeket és puskakulcsot.

Levéltári adatok szerint azonban elsősorban puskaágyakat és alkatré­ szeket gyártottak, összeszereléssel foglalkoztak, a csöveket pedig a Szepességben vásárolták, ahol G ölnicbányán 1535-ben H annes m es­ tert, 1555-ben pedig V alter K huglschm idtet em lítették. Kovács M i­ hály jászói puskam űves nevével 1556-ban, Scherdinger G yörgy kés­ m árki puskaművesével 1561-ben kelt iratokban találkozunk.44 1636-ban Schirger (Sürger) O rbán, M entzel János és Schwab K ristóf puskam űvesek, Schm idthan M ihály puskaágycsináló („Büchenschifter” ) és K noll Farkas óragyártó kérelemm el járultak a kassai tanácshoz, hogy hagyja jóvá különválásukat a m agyar lakatosok céhé­ től. Ezek az iparosok K assára települt ném et szakem berek voltak, akik különválásukat nem zeti hovatartozásukkal kívánták indokolni. Új céhszabályzatuk m esterrem ekről szóló része a követelm ényt igen magasan szabta meg. Az első kassai puskam űves, Lang Jakab neve 1573-ban tűnik fel. A m ár em lített Schirger O rbán 1626-ban kapott K assán polgárjogot, Schés m űködését még 1643-ban is nyom on tu d ­ juk követni. Schindler János 1628 körül, M entzel János 1631 és 1647, Schwab K ristóf 1633 és 1642 között, V onner János 1642-ben, Schm id János pedig 1646 és 1647 között szerepel Kassa város tanácsi jegyzőkönyveiben. Em lítik még a jegyzőkönyvek Denck Tóbiás nevét, aki K örm öcbányán Tienes puskaműves családnál tanulta a m estersé­ gét. Jungs Jánost a kassai számadáskönyvek 1736-ban jegyezték be.

A puskaágycsináló m esterek száma is jelentős volt. K alpruch L őrincz 1587 és 1590 között, H erm ann H ans 1599-ben, Reis János 1602-ben te tt eleget a m egrendeléseknek. Schm idthan M ihályt, aki A m bergből szárm azott, 1635-ben vették fel Kassa polgárai közé.

1642-ben Puskaágycsináló M ihály, 1643-ban H am m er János tevé­ kenykedett Kassán. 1679-ben Schifter M árto n puskaágycsináló m es­ ter özvegye végrendelkezett.

Egy 1727-ben kelt árszabás szerint a kassai puskam űvesek, akik a lakatosokkal ismét egy céhet alkottak, egy puskaágyat bükkfából 51 dénárért, egy pár pisztolyágyazatot pedig, a legszebb kivitelben, 2 forint 30 dénárért készítettek.

A debreceni kovácsok, csiszárok, sarkantyúsok 1489-ben kiadott céhszabályzatuk szerint csak szúró- és vágófegyvereket gyártottak.

1607-ben a lakatgyártók is beléptek a céhbe. 1619-ben a városi tanács hozzájárult a lőfegyverek készítéséhez. A m esterlegények körében azonban annyira elterjedt a fegyver, hogy a városi tanács 1633-ban m indenféle fegyver viselését betiltotta. Bár a debreceni polgárok visszaéltek a rendelkezéssel, a városi tanács 1639-ben a puskaacél készítését ismét engedélyezte a lakatosoknak. 1651-ben a fegyverké­ szítés jogát az ötvösökre is kiterjesztették, m ert a lakatosok m ár nem győzték a m unkát.

A fegyvergyártás fejlődése Pozsonyban is a város előírt önvédelm é­ vel függött össze. T ö b b oklevél m ár a XV. század elején em líti a fegyverkovácsokat. 1439-ben a pozsonyi puskacsináló udvarban hat puskam űves m ester - legényekkel, inasokkal ágyúkat, tarackokat, tűzgolyóbisokat és puskaport készített. Em iatt sűrűn vásároltak ként, ecetet, égetett bort, szenet, salétrom ot. Az utóbbit Bécsből, vagy a Pozsony megyei Pernekről szerezték be. A városi elszámolásokban találkozunk kézipuskához való magvassal, ro n to tt puskák feldarabo­ lásához való pörölyökkel is.

A puskam űves m estereket eleinte Bécsből hozatta a város, de m int egy 1456-ban kelt levélből kitűnik, o tt is csak nagy nehézségek árán lehetett m estert szerezni. A helybeli puskam űvesek közt elsőként Péter m ester nevét em lítik 1457-ben. 1476-ban H enrik, 1492-ben M üller A ndrás, 1499-ban János, 1525-ben G yörgy m ester m űködé­ séről tudunk.

H íresek voltak a pozsonyi m esterek később is. Czerm ák Carl, Fischer Johann, Pacholik (Paholek) W enzel készítményei a X V III. századi M agyarország legszebb darabjai közé tartoznak. D e ism ert m esterek a X V III-X IX . században A ndoni Englis, K eller W enzel, T rib e r József, W acholt D ániel, V ilgraeter Joseph, Fiala F erdinánd, H ofm an György, K obza K ároly, Stitz Jakab és T u g en d F riedrich is.

Lilla pozsonyi puskam űves egyik alkotása a győri X antus János M ú ­ zeum ban található.

Sopronban a városi forrásanyag 1600-ból em líti Q uintner György „pixenm eister” nevét, m íg 1676-ban H asslberger M árkus, 1694-ben Eichinger János és fia, M enyhért puskam űvesek tűnnek fel. A fiú 1729-ben, apja halálát követően kapott polgárjogot, 1731-ben a bás­ tyákon lőfegyvereket szerelt. Az 1703-ban elhunyt Schwarz György puskam űves végrendeletét 1704 elején olvasták fel. 1707-ben a rohonci születésű Spängl K ristó f kapott polgárjogot, aki m int puska­ műves 1720-ig, haláláig tevékenykedett a városban. W eber A lbrecht, egy soproni sarkantyúkészítő fia, puskam űves ipart tanult és 1715ben remekelt. Fischer G o tthardot 1718-ban m int elhunyt puskam ű­ vest említik. 1721-ben és 1733-ban Steigleiter M iklósról, 1724-ben W aeserm ayer Sim onról, 1725-ben a polgárjogot nyert K leinrath M á­ tyásról, 1775-ben pedig Kiss G áspárról közölnek adatokat. Az idő­ sebb és ifjabb Petz D ániel soproni polgárok feljegyzéseiből az 1780ban m űködő G m einer János puskam űves nevével ism erkedünk meg.

1784-1785-ben Bäder (Pader) Ferencet és F itsch G ottliebert említik.

1796-ban Loy János puskam űves fia nyer polgárjogot. 1797-ben tűnik fel Steichleder Dániel. U gyanebben az évben a csehországi N eustadtban született K opetzky A dalbert Báder Ferenc puskam űves özvegyét vette nőül, de csak 1810-ben kapott polgárjogot.

A X IX . század elején a város puskam űvesipara változatlanul virág­ zott. Ebből az időből m ár nemcsak a m esterek neve, de remekbe készült fegyvereik is fennm aradtak. K ressl Fülöp 1800-ban m int puskam űves dolgozott, de polgárjogot nem nyert. G rubits M iklós végrendeletét 1811. IX. 13-án olvasták fel, Báder L őrinc, az em lített Báder (Pader) Ferenc fia 1813-ban szerezte meg a m esterlevelet, majd polgárjogért folyam odott. Berch A dalbert puskam űves özvegye 1818-ban K ayser János puskam űves részére engedte át az üzletét.

1823-ban a soproni céhszervezet K opetzky Ferenc puskam űvest vet­ te fel tagjai közé. A nevével 1832-ben is találkozhatunk, amikor K oller Em ánuel Józsefné házrészét megvásárolta, 1837-ben pedig a polgárjog elnyerésével kapcsolatban említik. 1824-ben K och Ignác szerezte meg a puskam űves mesterlevelet. Egy torzsalkodási ügyhöz fűződik Schmöglich G ottfried puskam űves neve 1834— 1835-ben.

A vitatkozó másik puskam űvest, W etzlavszky Vincét, aki Báder p u s­ kaműves özvegyének üzletvezetője, a soproni céh 1836-ban tagjai közé fogadta. Bergm ann József 1847-ben a soproni iparm űkiállításon m utatta be készítményeit. Tevékenysége 1872-ig követhető nyom on, ekkor az Ö denburger K alender még m egem lítette.

1608-ból m aradt ránk a sárospataki puskam űvesek céhlevele, amely teendőiket következőképpen szabta m e g : „Puskagyártó tartoz­ zék csinálni, jó kézi puskát, mely legyen aczél is, más jó puskát, azt is aczéllal, m ind agyával egyetem ben elkészítvén, harm adszor jó taplós puskát.” Ebből kitűnik, hogy Sárospatak nem tartozott a fegyverm űvesipar kiemelkedő helyei közé, ugyanis a X V II. század elején a fejlett központokban a lőfegyverek ágyazatát m ár agy azó m esterek készítették.

Besztercebányán 1634 körül H artm ann G áspár m űködött, aki I. Rákóczi G yörgynek, a bajor hercegnek és II I . F erdinánd királynak is dolgozott.

A X V III. századi jó nevű magyar m esterek között kell megem líteni Stranski Ferenc fraknói, Alexi L őrinc lőcsei, G aichlinger, Stanam anger szom bathelyi, Zsernich Blak nagyszom bati m estereket, akik a Pálffyak, Galgócziak, Erdődyek, a kistapolesányi Keglevichek m eg­ rendeléseit elégítették ki, de a bécsi udvar számára is állandóan szállítottak a legsikerültebb darabjaikból.

A X V I-X V II. század hadi eseményei befolyásolták a fegyverzet tökéletesítését, élénk forgalm at nyitottak a hadiáruknak, és a szükség­ leteknek megfelelő ipart terem tettek. A fegyveripar volum enét érzé­ kelteti D uchon M enyhért tiszttartó 1634-ben kelt levele I. Rákóczi Györgyhöz. Ebből kiderül, hogy Besztercebányán egy hónap alatt 30 puskát tudtak előállítani, míg a korom pai puskakészítők csak 20 darab gyártására vállalkoztak.

Bár nem tartozik szorosan a tém ához, em lítést kell tennünk azokról az összefüggésekről, amelyek a felvidéki puskaművesség, általában a fegyveripar és az ugyanitt kialakult lövészcéhek között figyelhetők meg. M agyarországon a lövészcéhek a X V -X V I. században, elsősor­ ban ném et közvetítéssel terjedtek el. Szepes vármegye polgárai alakí­ tották az első szervezeteket, amelyeknek tagjai között számos puska­ műves is található. A lövészcéhek virágzása és a polgárság fegyveres szolgálata a városok védelm ében a puskam űvesipar olyan m éretű fejlődéséhez vezetett, hogy a Felvidék Kassa és Besztercebánya közé eső területe a X V II. század végére a magyarországi fegyvergyártás egyik bázisává lett. A hadiipar konjunktúráját M agyarországon azon­ ban elsősorban mégis a X V I-X V II. századi török háborúk és a H absburg-ellenes függetlenségi harcok hozták meg. A hadiipar term elése elsősorban ott érhette el a legnagyobb eredm ényeket, ahol szervesen bele tu d o tt kapcsolódni az évszázados fejlődésbe. D e a nagy állami m egrendelések ellenére sincs nyom a annak, hogy akár a puskaportö­ résben, akár puska- vagy kardgyártásban a céhes kereteknél fejlettebb term elési formák bontakoztak volna ki.45 Volt ugyan egy bizonyos munkam egosztás a csőverésben és a puska, pisztoly készítésében, ez azonban a kézművesség kereteit nem lépte túl.

Sajnos a szabadságharccal együtt járó sarcolás m inden jelentősebb városban a városok védelmére felhalm ozott katonai és a polgárság használatában levő ékszer vadászfegyverek tömeges pusztulásához is vezetett. Csak Selm ecbányán 1703 őszétől 1704 tavaszáig 3000 p u s­ kát, karabélyt, pisztolyt, míg Szendrő várában ezer em berre való pisztolyt és karabélyt, 2021 m uskétát szolgáltattak be. A fegyvergyár­ tás legfőbb bázisa ebben az időben Besztercebánya és Kassa közötti terület volt. K iem elkedő szerep jutott Besztercebányának, Csetneknek, Rozsnyónak, de em lítésre m éltó M ecenzéf, R em ete, Svédler, G ölnicbánya, Szomolnok és Stósz term elése is.

A puskák és általában a lőfegyverek legfontosabb részét, a csövet a X V III. század első éveiben a felvidéki hám orokban készítették, az ágynak és a hozzá tartozó részeknek a gyártása azonban általában a más városokban élő lakatosok és puskam űvesek dolga volt, akik a fegyverek javítását és tisztogatását is végezték. K orabeli adatokból tudjuk, hogy a besztercebányai, Selmecbányái, kassai, debreceni, rozsnyói, rim aszom bati, miskolci, hegyaljai, mecenzéfi és szepességi

lakatosok a puskam űvesipar egyes m űveleteit is végzik, kapacitásukat azonban más irányú m egrendelések m iatt pontosan m eghatározni nem lehet. Az egyes megyei limitációk - 1705-1706-ban például Abaúj és G öm ör m egyében - egész puskák készítésére is kitérnek.

A legdrágább puskák G öm ör m egyében, elsősorban Rozsnyó m elletti K rasznahorka váralján készültek. A leghíresebb lakatosok, akik p u s­ kákat is gyártottak, a lőcseiek voltak. Az Abaúj és G öm ör megye területén vert puskacsövek „felkészítésére” vonatkozó árszabást talá­ lunk Szepes, Zólyom, K ishont, N ógrád, H ont, Ugocsa, Bereg, Sza­ bolcs, Szatm ár és Bihar megyék limitációiban.

A bécsi udvarnak az 1711-es szatm ári békekötést követő rendelke­ zései, a belső viszonyok és adottságok a m agyar ipar fejlődését általá­ ban, a fegyveriparét pedig különösen visszavetette. Valamelyes eny­ hülést hozott e téren az 1723. évi 117. törvénycikk, amely elrendelte, hogy mivel az ország „hosszú nyom orúsága” m iatt erősen csökkent a kézművesek száma, külföldről kell kézm űveseket behívni, akik 15 évre adóm entességet kapnak, s hogy m egm aradjanak szakmájuknál, eltiltják őket a földvásárlástól. A céhes keretek között dolgozó hazai, félparaszt iparosok m ellett állami segítséggel megjelenő külföldi ipa­ rosréteg, amely adóm entesen, a céhek m erev kereteit kikerülve kap­ csolódott az áruterm elésbe, a kontárokhoz hasonlóan olcsóbban te r­ m elt, és közülük egyesek kapacitása egyre jelentősebb lett. A term elés m ennyiségének növekedése és az árviszonyok m ind a céhm estereket, m ind a földvásárlási tilalom alá eső önálló m estereket differenciálta; egy részük a X V III. század végére magas term elési költséggel előállí­ tott, drága áruival kiszorult a piacról, s az eredm ényesebben term elő réteg m unkaerő-szükségletét elégítette ki. „Az a nyugalm i állapot, amely a középkor óta szinte jellemző volt, a határokon túlról érkező anyagi változások következtében új áram latok hatására a hazai piacon ez ideig betöltött term elő-elosztó szerepét néhány évtized alatt elve­ szíti és a gyáripartól, a tőkétől kezd függeni.”46 Az em lített term elési nehézség és a függési viszony volt a céhrend­ szer bukásának egyik alapvető oka. II. József 1786-ban hozott rendelete eltörli a fejlődést akadályozó céhszervezeteket, s m indenkinek teljes szabadságot ad m estersége gyakorlására. Ennek feltételei azon­ ban még nem értek meg. A m egvont, de valójában funkcionáló céh­ privilégium ok m in d en ü tt és m induntalan keresztezték a magyar kéz­ m űipar fejlődésének útját. Ez annál inkább lehetséges volt, m ert a hazai m anufaktúrák a céhes kézm űvesipartól alig különböztek. A k ü ­ lönbség elsősorban a m egterm elt cikkek m ennyiségében m utatkozott meg. Ugyanez vonatkozik a korabeli statisztikák és felmérések által em legetett „gyárakra” is, amelyeknek nagy részében a foglal­ koztatott m esterek évszázados hagyom ányokon alapuló, kézügyessé­ gükből adódó vezető helyzetüket nem vesztették el. A gépek elterje­ dése, a gőzerő alkalmazása azonban egyre nagyobb rést ü tö tt az 1790-ben visszaállított céhek keretein. A technika fejlődésének el kellett söpörnie az olyan ipart, amely a kézügyességen alapult. De jelentős szerepe volt az állami beavatkozásnak is, amely a céhek és a nagyrészt céhm esterekből álló városi tanácsok törekvéseit megfékez­ te, illetőleg korlátozta. Esetenként csak a helytartótanács, sőt a király

beavatkozásával lehetett eltávolítani a fejlődés útjában álló akadályo­ kat.47 A X IX . század elején az általános ipari fejlődésen belül különösen lassú ütem ű a m agyar fegyveripar fejlődése. K orabeli statisztikai feljegyzések szerint például 1807-ben Pesten 19 lakatos, 6 puskam ű­ ves és 3 kardkovács m űködött; 1840-re a lakatosok száma 74-re em elkedett, de a puskam űvesek, illetve kardcsiszárok harm inc év alatt nem gyarapodtak. Fényes Elek 1847-ben készített összeállítása szerint a magyarországi fegyveriparosok száma megközelítőleg h ar­ m inc év alatt 1 puskam űvessel és 3-4 kardkováccsal növekedett.

1847-ben 232733 kézm űvest tartottak nyilván, ebből Pesten 7694 iparos élt, azaz m inden 51 lakosra egy kézműves jutott, nem számítva az inasokat és a legényeket.

A m últ század elején m ár fellelhetjük a puskaművesség fejlődését is gátló, de az egész századot jellemző körülm ényeket; a magyar vasipari termelés aránytalanságát, a nyersanyag kiszállítását, a készáru behoza­ talát. Az iparcikkek nagy részét a X V III. század második felétől az elszaporodó házalók, csempészek, kereskedők juttatták M agyarország­ ra, olyan mennyiségben, hogy 1790-ben m ár az országgyűlés is kényte­ len volt foglalkozni a kérdéssel. Jac. Ferdinand M iller 1793-ban kia­ dott m unkájában felháborodva ír arról, hogy a jelentős mennyiségű magyar nyersanyag ellenére külföldről áram lott be sok iparcikk.

A nagy gazdasági nyomás, amely M agyarország fejlődését hátrál­ tatta, a puskam űvesiparban is m egm utatkozott. Ü zem alapítási p ró ­ bálkozásokról tudunk, de néhány éves, esetleg évtizedes vergődés után a tulajdonosok tönkrem entek, és külföldön kerestek boldogu­ lást. A M agyarországon m egtelepedett és egy évszázadon át m űködő K irner család az egyetlen, amely kiemelkedve a fegyverkészítő m este­ rek népes táborából - kisipari szinten - versenyképes volt és m aradt a X IX . század folyam án az osztrák vadászfegyveriparral szemben.

A kisipari fegyvergyártás fejlődését, hanyatlását, m ajd válságát e család életútjának nyom on követése jól szem lélteti.48 A m agyar főurak egy része az 1808-ban M agyarországra telepedett K irner család m űhelyéből szerezte be luxusfegyvereit. A m űhely alapítója K irner György, aki 1781-ben a bajorországi M aninban született. 1813. decem ber 24-én kapott polgárjogot Budán. 1827-ben áttelepült Pestre, s az 1808-ban született, 1824-ben inassá fogadott József nevű fiát - a későbbi híres puskam űvest - 1827-ben felszabadí­ totta. K irner József Bécsben, L ü ttich b en , Brüsszelben, Párizsban és Prágában ism erkedett a puskam űvesiparral. M unkái, valam int fiá­ nak, az 1838. novem ber 19-én született és a század második felében m űködő ifjabb K irn er Józsefnek a feljegyzései is igazolják, hogy a család a belga iskolától sohasem tu d o tt elszakadni.

1832-ben K irner G yörgy és idősebb K irn er József társulásával alakult meg a „K irn er és F ija” cég. A m űhely gyarapodását, a term e­ lés kiszélesítését a céhes ipar m ár nem tu d ta lényegesen befolyásolni, ugyanis az 1840-es X V II. törvénycikk kim ondta a „gyáralapítás” szabadságát és ott a „m esterséget űző segédm unkások” szabad alkal­ mazhatóságát. így az anyagi és jogi feltételek szerencsés találkozása elősegítette az üzem további felvirágzását.

1842-ben az üzem életében döntő esemény következett be. E bben az esztendőben rendezték meg az első iparm űkiállítást, amelyen K irner és Fia ezüst em lékérm et nyert. Ez a későbbi évek aranyérm eivel is felért. Az első m agyar iparm űkiállítás hivatalos jelentésében K ossuth Lajos, a magyar ipar lelkes támogatója rendkívül elism erően emléke­ zett meg a magyar fegyverkészítő iparról és különösen a K irn er és Fia puskam űves cég készítményeiről. „M időn az Iparm űegyesület K ir­ ner uraknak puskam űveikért ezüst em lékpénzt nyújtott, csak azon közelismerésnek lett tolmácsává, m ellyet ezen iparág remekei közé m éltán szám ított jeles műveikkel, nem csak e honban m ár rég kivív­ tak : - m ert alig lesz országszerte egy-egy m űbaráti puskatár, melly K irner U rak lőfegyvereit díszének nem tartaná, hanem magokat még külföldön is m egism ertették, m inthogy m űveikből m ár C onstantinápolyba, Syriába, s a Nagy B ritánniába is küldözgettek.”49 Az iparm űkiállítás megrendezése a hazai ipar fejlődése szem pont­ jából kiemelkedő fontosságú volt, m ert m egm utatta, hogy a magyar ipar színvonala megfelelő, és még a luxuscikkeket tekintve is képes lenne a belföldi igényeket kielégíteni, ha a fogyasztók nem részesíte­ nék előnyben a külföldi árukat. 1846-ban az iparm űkiállítás alkalmá­ val a század elejének stílustalanságáról, ízléstelenségéről m ár senki sem beszélt, sőt a kiállítás versenybizottsága m egállapította, hogy „. . . a m agyar m űiparterm ékek készítését illetőleg csinosság és szépér­ zék szem pontjából a lefolyt pár év alatt hihetetlen nagyságú előreha­ ladás észlelhető.” 50 Ezen a kiállításon id. K irn er József arany emlék­ pénzt nyert. Az 1846-os kiállítás u tán a híres puskam űves család idős tagja, K irner György visszavonult, és 1847-ben, hatvanhat esztendős korában elhunyt.

Az 1847-es európai gazdasági válság M agyarországot is erőteljesen érintette. Számos üzem és vállalkozás bezárta kapuit, vagy bezárással fenyegetőzött. A kiutat ebből a kilátástalanságból az 1848-1849-es szabadságharc elsősorban azok számára jelentette, akik a hadiiparba bele tudtak és akartak kapcsolódni.

A szabadságharc bukása után a fegyvergyárak és a kisipari üzemek összefonódása m egszűnt, ami azonban nem vezetett a régi céhes term elési formákhoz való visszatéréshez. E m egállapítást eredm énye­ zi Pest és Buda fegyveriparának, ezen belül elsősorban a K irner család üzem ének vizsgálata, ami az ország egész területére érvényes következtetések levonására is lehetőséget nyújt.

1848— 1849-ben a K irner-üzem — m in t a legtöbb magyarországi fegyverm űhely — lényegében m egsem m isült. Fegyvertárát a magya­ rok is, az osztrákok is kisajátították, a haditerm elésbe való bekapcso­ lódás pedig M agyarország gazdasági helyzetéből, a politikai élet és a hadiszerencse bizonytalanságából adódóan nem volt kifizetődő. Az önkényuralm i rendszer gazdasági-politikai nyomása a fegyverkészí­ tőket különösen érintette. Iparengedélyüket másfél évre — 1850 végéig — megvonták, a term elést leállították, ami a b etanított m unká­ sok szétszéledéséhez vezetett. Id. K irner József volt az egyetlen, aki 1851-ben a politikai helyzet ném i enyhülését ki tu d ta használni, és fegyvereit az 1851-es londoni világkiállításon be is m utathatta.

A m ester személyesen részt vett a kiállításon, ahol elsősorban a be-

m utato tt külföldi fegyvereket és az angol fegyveripart tanulm ányoz­ ta. Anyagi helyzete lehetővé tette, hogy az 1852-es N ew York-i világkiállításon is részt vegyen. Személyes megjelenésével és kiállított fegyvereivel reprezentálni tudta a nehezen m agára találó magyar m űipart, öregbítette a sok évszázados m agyar fegyveripar külföldi hírnevét.

1852-ben K irner m ár ismét 10 em berrel dolgozott, tanulókat szer­ ződtetett, köztük fiát, ifj. K irner Józsefet, a későbbi császári és királyi udvari puskam űvest, akit 1856-ban szabadított fel.

Ezekhez az évekhez fűződik Casim ir Lefaucheux párizsi puskam ű­ ves találm ányának, a gyúszeges egyesített töltényen alapuló kézi lőf l ' fegyvereknek a m agyarországi térhódítása. Az első hazai kísérleteket 1854-ben végezték, s még ugyanebben az évben a K irner-üzem a fegyverek gyártását is megkezdte, bár K irner hangsúlyozta, hogy a X Lefaucheux-töltények rendkívül veszélyesek a perem felső részén elhelyezett lőkúp m iatt. Ennek ellenére szorgalm azta a Lefaucheuxfegyverek gyártását, am inek több oka is volt. Egyrészt Angliában és Franciaországban ez a lőfegyverrendszer az ötvenes évek második felében m ár általánosan elterjedt, attól függetlenül, hogy a nyugat­ európaiak is előítélettel viseltettek vele szem ben, legalább annyira, m int a magyarok, m ásrészt alkatrészeit könnyen és olcsón be lehetett szerezni, így a fegyver magyarországi előállítása megfelelő piac bizto­ sítása esetén előnyösnek m utatkozott.

Az 1850-es években tű n t fel Pesten Ludvig József, aki haláláig, 1879-ig jelentős m esternek szám ított. Bár K im ernek nem lehetett versenytársa, üzletei, az osztrák fegyveripar készítm ényeinek forgal­ mazása a hatvanas években érzékenyen érintették a gyárost. N em kisebb konkurencia volt K irner számára Zoller M átyás sem, aki 1860-ban kért iparengedélyt Pest város tanácsától. A kiadott enge­ dély érdekes adatokat tartalm az a céhszervezetek és a beáram ló iparo­ sok kapcsolataira vonatkozóan: „Egy mai napon kelt tanácsi határo­ zat folytán önnek a szükséges kellékek kim utatása után a puskam űvesi engedély ezennel m egadatik. M iről a csatolm ányok visszaszerkesztése m ellett azon megjegyzéssel értesíttetik, m iszerint Ö n általa egy­ szersm ind tagjává lesz a helybeli lakatos czéhnek az ipartörvények 107. paragrafusában kifejezett kötelezettségek m ellett.”51 A tanácsi határozat a céhszervezetek hanyatlását bizonyítja. A m estert nem a céhszervezet, hanem a város vette fel, s a céhszervezetet a tényről utólag értesítették. így K irner hiába tö ltö tt be jelentős szerepet a céhszervezet életében, a ném et és a belga kapcsolatokkal rendelkező Zoller felvételét — aki már a kezdetektől komoly versenytársnak ígérkezett — m indössze tudom ásul vehette. Érvényre jutott tehát az 1859 decem berében kelt „nyílt parancs”, amely az 1851. évi „Ideiglenes utasítás” helyére lépve az iparszabad­ ságot honosította meg, jóllehet a tradíció kedvéért külső keretként a céheket m egtartotta.

Az 1853 és 1862 között végbem ent fejlődést az 1862-ben m egren­ dezett londoni világkiállításon bem utatott tárgyak bizonyítják a leg­ jobban. A term elésben bekövetkezett változás elsősorban nem m enynyiségi, hanem m inőségi, m int azt a kiállításra szánt K irner-fegyve-

rek leírása is igazolja. K ülönösen kiem elkedett a L efaucheux-rendszerű, m oiré damaszkcsövekkel szerelt puska — írják a lapok a m ester készítm ényeiről —, am elyet arannyal dúsan kirakott, féldom ború alakokkal és vadászjelenetekkel díszített. A fegyver ágyazata szaru­ ból, tusája diófából készült. Ugyancsak nagy feltűnést keltettek az arannyal gazdagon tausírozott, reneszánsz ízlésű, rózsa dam aszkcsö­ vekkel szerelt célpisztolyok, amelyeket elefántcsontból és paliszan­ derfából gyártott kazettákban helyeztek el.

1863-ban ifj. K irn er József is engedélyért folyam odott fegyverek és lőszerek készítésére és eladására. Am ikor a család harm adik tagja m egkezdte önálló m űködését, a puskam űvesipar még fellendülőben volt. A puskaporellátás ugyan akadozott, m int pl. 1864-ben, amikor az ellenőrzés m egszorítása érdekében Buda városi tanácsa elrendelte, hogy a szokásos lőporutalványokat csak a városi „engedélyezett b irto ­ kosoknak” szolgáltassák ki. T erm észetesen a fegyverek tartását is korlátozták, de az ipar fejlődésére ez lényegesen nem hatott ki, m ert a letelepedett polgároknak viszonylag könnyen m egadták a fegyvertartási engedélyt. A kisipari fegyvergyártást elsősorban az 1859. évi rendelkezés befolyásolta, amely a lőfegyverek készítését nem kötötte képesítéshez, és ezt a könnyítést az országban nagyon sokan kihasz­ nálták. Az 1864-ben m esterré lépett ifj. K irner József is a kontárok elszaporodásában látta a legnagyobb veszélyt. K ésőbb, m int az orszá­ gos iparegyesület igazgatósági tagja, m indent elkövetett annak érde­ kében, hogy a felsőbb szerveket meggyőzze a kontárok m űködésének rendkívül kedvezőtlen, a m agyar fegyvergyártás színvonalát és kül­ földi hírnevét veszélyeztető voltáról, s nem kis része volt abban, hogy 1867-ben a hatóságok ezt elismerték.

1868-ban báró W enckheim Béla belügym iniszter nyílt levélben fordult „Pest sz. k. város” közönségéhez a közbiztonság m egszilárdí­ tása érdekében. E levélből országosan jelentkező zavargásokról érte­ sülünk, ezért W enckheim a fegyvergyártási jog szigorítását követelte.

Bár W enckheim nézeteit teljes egészében nem fogadta el a tanács, szerinte ugyanis engedélyt csak olyan egyéneknek adtak ki, akiknél visszaéléstől tartani nem kellett, mégis m egszigorították a fegyver­ gyártási jogot. Ennek következtében a fegyverengedélyek kiadása és a tűzifegyverek kereskedelmi forgalma visszaesett.

Ifj. K irner József figyelmét atyja, id. K irner József 1869. május 2-án bekövetkezett halála után a m ár korábban elkezdett kísérletei kötötték le. M indenekelőtt a M agyarországon használatos töltények egyszerűsítését szerette volna m egoldani, ugyanis a vadásztársadalom joggal kifogásolta a forgalom ban levő külföldi és hazai töltények egyenetlen idom át. Az a megközelítőleg hatvanfontnyi lőpor, amelyet apja évenként kapott, m ár kevésnek bizonyult a m unkához. Ezért, am ikor apja halála után a lőporátvételi jog átruházását kérvényezte, egyben a lőporm ennyiség felemelését is igényelte, m ert a városi és megyei őrség számára is sok lőszert készített, s a saját üzem ében előállított fegyverek kipróbálásához szintén jelentős m ennyiségre volt szüksége.

K im ernek a Lancastar-féle lőfegyverrel folytatott újítási kísérletei 1869-ben eredm ényre vezettek, és találm ányát rövidesen szabadal­

m aztatta. „T öbbféle góctüzű fegyverrendszerek fölhasználása után egy olyan L ancaster-fegyvert alkotott - írják a korabeli lapok mely gyakorlott vadászok ítélete szerint nem csak igen jónak és élesen lövőnek bizonyult, hanem alak és kezelésre nézve is jóform án m inden igénynek megfelel.” 52 A hatvanas évek végére K im er üzeme a luxusfegyverek gyártásá­ ban is figyelemre m éltó helyet vívott ki magának. Szervita téri üzleté­ ben külön kis kiállításokon m utatta be egy-egy szebben sikerült darabját. N agy tetszést aratott egy 1869-ben készített puskája, am ely­ nek csövét a legfinomabb török (rózsa) damaszkból dolgozta ki. Agyát diófából készítette és szép dom borm űves faragvánnval ékesítette.

K ülönös figyelmet fordított a választékos és finom ízlésű vésetekre, amelyeket m űvészi m ódon aranyberakásokkal díszített. A különböző fegyverrészekre 10 magas dom borm űalakzatot vésett. Az ékítmények egymásba font s arannyal gazdagos tausírozott vonalakból álltak.

K ülönösen nagy érdeklődést keltett a fegyver elsütőberendezése.

A kígyó alakú sárkány m inden pikkelye aranygyönggyel volt berakva, s szemei gránátkövecskék voltak.

M agyarországon a hatvanas évek végén a puskam űves ipar orszá­ gos szintű hanyatlása figyelhető meg. K im ern él ez a hanyatlás csak a fejlődés ütem ének csökkenésében jelentkezett, míg az önálló kisipa­ rosok nagy részét a válság csaknem katasztrofális helyzetbe sodorta.

E bben az esetben sem hagyható figyelmen kívül M agyarország általá­ nos gazdasági helyzete az 1867-es kiegyezés után, amelyet továbbra is a nagyarányú behozatal és a kism éretű kivitel jellemez. M ivel A usztria fegyveriparának term ékeit hazai piacán nem tu d ta értékesí­ teni, m inden eszközzel nemcsak gátolni igyekezett nehezen m egte­ rem tett iparunk fejlődését, hanem azt el is akarta sorvasztani.53

Az 1860-as évek végén a céhszervezetekben is változások következtek be. Bár a szabad ipart 1860. május 1-jén kihirdették, a céhszervezetek - ha egyre gyengülő form ában is - az ipari term ékek m inőségét védő rendszabályokat még egy ideig fenn tudták tartani. A helyzet azonban 1869-ben m egváltozott, am ikor összeállították az ipartörvény-tervezetet, amely a szakmabeliek között nagy felháborodást keltett. A cé­ hekbe töm örült régi m esterem berek a tervezet első paragrafusát ta r­ tották különösen sérelmesnek, amely szerint: „A magyar korona területén m indenki, aki élte 24. évét betöltötte, nem re való tekintet nélkül az illetékes hatóságnál tett szóbeli, vagy írásbeli bejelentés, s erről nyert igazolvány alapján, bárm ely iparágat bárhol önállóan és szabadon gyakorolhat.” A m esterek követelték a paragrafus m ódosí­ tását, m iszerint a kérelmező „önállóan és szabadon gyakorolhatja azon iparágat, melyet ta n u lt” .54 Végül is 1872. február elején az országgyűlés az eredeti szöveggel fogadta el az Ipartörvényt tartalm a­ zó 1872/V III. tc.-t.

A magyar ipar helyeztének felm érését szolgálta az 1872-ben K ecs­ kem éten m egrendezett kiállítás, amelyen három puskam űves szere­ pelt, K irner, U nschuld Ede, akit ekkor m ár szintén fegyvergyáros­ ként em legettek és Kiszela K ároly pesti puskaműves.

A kecskeméti kiállítás próbaköve volt az 1873. évi bécsi világkiállí­ tásnak, amelyre a m agyar fegyverművesek pénzt és időt nem kímélve készültek. E zúttal K irner, ha lehet, még jobban ügyelt a szerkezeti rendszerek pontosságára, m ert a konkurens cégek is kiemelkedően szép darabokkal kívánták a vásárlók figyelmét m agukra vonni. A k ü l­ földet csodálatba ejtette K irner fegyvereinek nagy m ennyisége és kivitele: „. . . pontos m unkára nézve vetélkednek készítményei az an­ golokkal, eleganciára nézve a francia és bécsi gyártm ányokkal.”55 A világkiállításon K irneren kívül Berger K ároly nagyszom bati, K adlecz Ede esztergomi, H razdil Ede szegedi és Schuschek Jakab károlyvárosi m esterek képviselték a m agyar fegyveripart.

Az 1873. évi kiállítás is bizonyította, hogy fegyverm űveseink te r­ melőképessége megfelelő és „. . . a kivitel ízlésességét illetőleg a m o­ narchia többi országával, s a Lajtán túli fővárossal is győzelmesen versenyeznek.” 56 A lem aradás egyrészt abban m utatkozott meg, hogy M agyarországon hiányoztak a finom abb (damaszk) csöveket készítő csőkovácsok, m ásrészt viszonylag kevesen vállalkoztak luxusfegyve­ rek előállítására. Ennek okát a szakképzett iparosok hiányával, a m egrendelők túlzott igényeivel és főleg a fegyverek alacsony árával magyarázták. A hetvenes évek közepén különösen a rossz kereseti lehetőségek tették súlyossá a helyzetet. Ebből következett a m unka­ erőhiány és közvetve a m unkam egosztás fejlődésének igen lassú üteme.

Az elm ondottakból kitűnik, hogy a megfelelő m unkások hiánya, a jó külföldi szakem bereknek kifizetett 15-20% -kai m agasabb m unka­ bér, a hiányos jogszolgáltatás és nem utolsósorban a „drága tőke” határozta meg a hetvenes évek m agyar fegyveriparát. Az olcsó term e­ lést az üzemek technikai felkészültsége sem tette lehetővé. A viszony­ lag legjobban felszerelt K irner-m űhelyben is csak egy csőfúró, egy csőkihúzó és egy kézi erővel hajtott esztergapad volt. Évenként 150-

45

200 díszfegyver hagyta el az üzem et 25-30 szakem ber napi 12 órás m unkájának eredm ényeként.

1873-ban K im e rt m int udvari „fegyvergyárost” a Haladás É rdem ­ kereszttel és az Olasz K irályi U dvar Szállítója címmel tü n tették ki.

A „gyáros” kifejezés azonban megtévesztő. Az iparkam ara 1875-ös megfogalmazása szerint „gyárnak azon m űhely, illetőleg vállalat te ­ kinthető, amely rendesen a közéletben annak neveztetik ..., m elyben mozgató gépek alkalmaztatnak, s m elyben többnyire nagyobb m enynyiségben és nem csak m egrendelésekre term eltetnek az illető készít­ m ények.” 57 K irn er üzem ében esetenként 30 em bert is alkalmazott, a vállalatot a korabeli term inológia szerint mégis inkább az ún. „készletes rendszer” kategóriájába sorolhatnánk, ahol m ár nem csak m egren­ delésre, hanem raktárra term elnek, sőt idegen vállalatok anyagát is árulják a tulajdonos üzletében.

Az üzem term elésének szélesebb alapokra állítását megakadályozta a tőkehiány. H itelszerzésre K im ernek is volt lehetősége, azonban a 10% -os kam atláb és az osztrák, belga, angol verseny következtében lenyom ott forgalm i ár időnként az újraterm elést is alig tette lehetővé, s a bővített újraterm elésre csak egészen kivételesen kerülhetett sor, pl. nagyobb m ennyiségű fegyver eladása esetén a M agyarországtól délre eső piacokon.

K irner a többi m agyar fegyveriparoshoz viszonyítva jobban bírta a konkurenciát. Sokat foglalkozott a puskam űves ipar m egm entésének lehetőségeivel. A válságból kivezető u tat az iparügy rendezésében látta. Elsősorban azt vizsgálta, hogy iparosaink a hazai piacon milyen eszközök felhasználásával válhatnak versenyképessé. Véleménye sze­ rin t a kézm űiparnak „kézm űvészetté” kell átalakulnia, m ert ellenkező esetben m enthetetlenül áldozatul esik a gyáripar, éspedig nálunk a külföldi gyáripar megerősödésének.

1874-ben K irn er m ódosított szerkezeti rendszerű fegyvereket te r­ jesztett az Ipartestület elé. „A bem utatott három fegyver K irner József helybeli gyárostól, egy javított W ánzl-rendszerű tárcsakurtály, és egy másik W erndl-féle, m indkettő pom pásan vésve és berakva, továbbá egy központi tüzű vadászfegyver egészen angol m odorban, igen finom an kidolgozott. A szakosztály ezen hazai iparunknak való­ ban becsületére váló m űveket érdekeltséggel szemlélte és a készítőnek teljes elism erését fejezte ki.” 58 Az acélcsövek magyarországi térhódítása a m agyar puskam űvesipar gyors alkalmazkodását bizonyítja. K irnerék az acélcsövekkel m ár az 1862-es londoni tárlaton m egism erkedtek, elsősorban a franciák igen díszes kivitelű fegyverein. E bben a periódusban a bem utatott darabok inkább csak érdekesek voltak. H asználhatóságukat erőtelje­ sen csökkentette a csövek nagy súlya, ugyanis m egnehezítette a cél­ zást. Az olcsó acélcső ennek ellenére gyorsan elterjedt, és az általános vélemény is m egváltozott róla, m iután H. H olland puskam űves L o n ­ donban gyártott acélcsöveivel egy bem utatólövészeten kiváló ered­ m ényeket értek el. E nnek hatására K irner 1873-ban nagy m ennyisé­ gű acélcsöves fegyvert dobott piacra.

Az acélcső gyors elterjedését nem lehetett megállítani, főleg azután, hogy Sir Joseph W ithw ort és T hom as K ilby ism ételten bebizo-

nyitották az új anyag használhatóságát. 1879-ben a lüttichi nagy fegyverpróbán az acélcső végleg győzött, s ettől kezdve m inden szá­ m ottevő szakem ber elism erte a fölényét. K irnerék N ém etországból hozatták az acélcsöveket, de az angol, belga és francia damaszkcsöveket továbbra is alkalmazták, annak ellenére, hogy a K ru p p -, Cockerill-, Böhler- és N ow otny-féle acélcsövek elterjedése a damaszkcsöveket m indjobban kiszorította. Az új anyag szilárdsága többszöröse volt a réginek, és így nagyon alkalmasnak m utatkozott az alkatrészek előállítására is. M ár 1874-ben egyértelm űen meg lehetett állapítani, hogy .. luxus fegyvereknél is gyakrabban alkalmaztatik, kivált olya­ noknál, ahol egyes závárrészek és rendszerek előállítása kovácsolt vasból jelentékeny technikai nehézségekkel és fokozottabb költségek­ kel jár.”59 Az acélcső a damaszkcsövekkel ellentétben lehetővé tette az ol­ csóbb fegyverek előállítását. A költségek csökkentése pedig lényeges szem pont volt, m ert a hetvenes évek közepén - am int erről a b u d a­ pesti iparkam ara jelentése beszám olt - külföldről továbbra is nagy m ennyiségű silány, de olcsó fegyver áram lott M agyarországra. A m a­ gyar fegyverkészítők azonban, bár elismerték az acélcsövek jelentősé­ gét, a piac igénye m iatt nem nélkülözhették a damaszkcsöveket.

A zonban ezek költséges készítése m iatt nem tudták az árat csökkente­ ni. A csöveket Belgiumból és Angliából, a többi fegyveralkatrészt A usztriából és Csehországból im portálták. N em fogadható el tehát Kőnek Sándor statisztikus, egyetemi tanár m egállapítása, mely sze­ rin t: „ . . . a fegyvergyártás ... újabban nagyszerű fejlődést tanúsít M agyarhonban.” Ugyanacsak kétellyel fogadható az is, hogy „vadász és fényűzési lőfegyverek K irn er budapesti cégnek 1808 óta fennálló és helyesen felszerelt (kiemelés tőlem, T . F.) gyárában és az egyes városokban nagy számban levő és újabb haladással lépést tartó puska­ m ű v e se k .. . által term eltetnek” .60 Az igazság ezzel szem ben az, hogy K irner üzem ében nem volt se csőkovács, se olyan berendezés, amely egy jól felszerelt üzem jellemzője az 1870-es években.

A puskam űvesek kevesen is voltak. 1875-ben m indössze 33 puska­ műves volt az országban. N em volt jobb a helyzet a fegyverműves tanulók körében sem.

A fegyveripar helyzetét súlyosbította még a magyar és a külföldi fegyverek árkülönbsége is. 1865-ben egy francia készítésű Lefaucheux-puska 60 forintba került, K irner fegyvereinek ára viszont 100 forint volt. U nschuld Ede puskam űves 1867-ben fegyvereit 70, 80, 90, 100 és 120 forintért hirdette, am ikor a külföldieket 50, 60, 70 forintért kínálták. A problém ákat a budapesti iparkam ara is látta, s m egállapították, hogy a legfőbb baj az, hogy M agyarországon, de még a fővárosban is hiányoznak a fényűzési fegyverek készítésére alkalmas munkások, akiktől „a m unka technikai kivitelét illetően sokkal több kívántatik, m inek folytán nagyobb bérkövetelésekkel is lépnek fel” .62 N em m ódosítja az általános képet az a tény, hogy a finom abb, úgynevezett precíziós fegyverek itt olcsóbban készültek, m int Angliában, sőt részben m in t Belgium ban is.

Az 1875-ben bevezetett luxusadó a fegyveriparban újabb válságot idézett elő. Egy évvel később a budapesti iparegyesület m egállapítot-

47

ta, hogy a fővárosi és a vidéki fegyverkészítők m ár m ajdnem kivétel nélkül m egszüntették üzletüket. A helybeliek közt csupán egy - K irner József - dolgozik még 8-10 segéddel, és csak két-három olyan iparos van, ki legfeljebb egy segédet tart. 1874 előtt az em lített nagyobb gyár állandóan 20-24 m unkást foglalkoztatott, s a többiek is két-három segédnek adtak m unkát.

Az általános helyzetről ad képet a budapesti egyesült lakatos, p u s­ kaműves ipartestület 1877. évi számadási jelentése, amelyből kiderül, hogy az ipartestületben 100 em ber m unkanélküli. A megállapítás term észetesen a szervezet egészére vonatkozik, és nem kifejezetten a puskam űvesekre, akik önálló ipartestületet nem alkottak. „A céhek fennállásakor a rend a m unkaadó, vagy a m unkás érdekében sokkal szigorúbban és pontosabban fenntartatott. A m unkás rendes egészsé­ ges étel, lakás és egyéb szükséglettel elláttatott, m iáltal szorgalmas m unkálkodásra felbátoríttatott, míg ellenben m ost a m unkás magára van hagyatva és aljas lebujokban tartózkodik, ahol élvezhetetlen ételt és italt kap és m inden egyéb ápolástól meg van fosztva.”62 Ebből a rövid idézetből is következtethetünk a m unkásosztály akkori helyze­ tére. A foglalkoztatott iparos- és m unkásréteget a puskam űvesiparban is az elnyom orodás jellemezte. Sokan m egkísérelték az önállósu­ lás valamilyen form áját, de ezek a törekvések általában nem jártak sikerrel. A puskam űves-lakatos szövetség sajnálkozik ugyan a gyakori kudarc felett, de azt is kifejti, hogy a tapasztalat szerint elsősorban azok m ennek rövid idő alatt tönkre, akik önállóak lesznek anélkül, hogy az ipart kitanulták volna. A m esterem berek az iparszabadság elismerése m ellett azt kárhoztatták, hogy szakképesítés nélkül is bárki űzhet bárm ilyen ipart. E nnek az intézkedésnek azt tulajdonították, hogy a lakatos- és rokonüzletek száma ugyan egyre em elkedett, de az iparszabadság uralm a alatt kárt szenvedtek, virágzásuk abbam aradt, sok m unkaadó kénytelen volt üzletével felhagyni és m int munkás folytatta tevékenységét különféle m űhelyekben. M ásrészt a vagyonos iparosok, hogy elkerüljék a jelentős károkat, inkább m egszüntették az üzem üket.

1878-ban a képviselőházi viták azt tanúsítják, hogy a m agyar nagybirtokos osztály még m indig kétségbe vonta az ipar fejlesztésének szükségességét: . oly kizárólagos törekvés, mely hazánkat hatalmas és existenciáját kizárólag biztosítani alkalmas iparos állammá kívánná fejleszteni, ártalm ára válnék az országnak, m ert agrikol fejlődésünk­ nek elhanyagolásával..., s ő t ... nagym érvű veszélyeztetésével is jár­ n a.” Simonyi Lajos képviselő volt az, aki ezt az álláspontot határozot­ tan visszautasította és kijelentette, hogy aki ma M agyarország föld­ művelő jellege m ellett kiáll, az M agyarország szegénysége, gyarmati helyzete m ellett emel szót.63 Az iparkam arák véleménye sem egységes az iparosodást illetően.

Amíg a budapesti kam ara az ország mezőgazdasági jellegét általában tarthatatlannak m inősítette, addig a miskolci iparkam ara szerint csak a föld a vagyon, az adja meg a nagyságot és a tekintélyt.

A kisipari fegyvergyártás válságát m utatja a budapesti kereskedel­ mi és iparkam ara 1878. évi jelentése: „M agyarországon a kőbányai fegyvergyár megszűnése óta csak fényűzési fegyverek készülnek, de

ezek gyártása nem csak nem em elkedett, hanem terjedelem tekinteté­ ből inkább hanyatlott. A m esterek száma megfogyott, és a fennállók sokkal kevesebb segéddel dolgoznak, m int korábban. Ezt egyrészt a szükséglet csökkenése okozta, másfelől pedig Belgium versenye tö ­ m egesen term elt olcsó fegyvereivel, amelyek M agyarországon hason­ ló áron a m unkabér drága volta, s a jó segédek hiánya m iatt továbbra sem készíthetők.”64 A nyolcvanas évek elején a hazai piacon az áruk értékesítésével nem voltak bajok, annál több gondot okoztak a M agyarországtól délre fekvő piacok, m ert a magyar hatóságok m ár a legkisebb zavargások alkalmával betiltották a szállítást. A kevésbé óvatos Franciaország és Anglia épp ezért egyre nagyobb teret foglalhatott el közvetlen szom ­ szédságunkban.

A puskam űves- és fegyverkovácsipar (az 1880-as években a kettő között még különbséget tettek) hanyatlását azonban néhány üzem term elésének növekedése nem tu d ta m egállítani. A fegyveripar ebben az időben két irányban fejlődött. A term ékek egy része - annak ellenére, hogy kisiparosok m űhelyéből került ki - a töm egterm ékek kategóriájába sorolható, a másik része művészi alkotás ugyan, de a m esterekből kiveszett a nemes értelem ben vett m űvészi érzék és fantázia, s csak a divat követelménye volt az irányadó.

Ennek a hanyatlásnak egyik fő oka a m ár em lített 1872. évi ip artö r­ vény volt, amely nem követelte meg a szakképesítést a puskam űvesiparban. Az Országos M agyar Iparegyesület 1880. évi jelentése kény­ telen m egállapítani, hogy „az ezüstm űvesek, ércnyom ók, kardm űve­ sek és puskam űvesek stb. egészen eltűnnek a tanodáinkban képviselt iparágak lajstrom ából” .65 Az iparosok tömeges részvételével lezajlott 1879. évi m ásodik ipa­ rosgyűlés eredm énytelenül követelte a szakképesítés bevezetését.

N em volt foganatja K irn er írásának sem, aki a drága gépekre és a hiányzó szakképzésre hivatkozva síkra szállt am ellett, hogy az állami kedvezm ényt a fegyveriparra is terjesszék ki. 1881-ben a puskam űve­ sek bejelentették, hogy nem vesznek részt külföldi kiállításokon.

A helyzetet tovább rontotta az 1883-ban bevezetett fegyver- és vadá­ szati adó. így az 1880-as évek végére a budapesti puskam űvesek nagy része tönkrem ent; üzletüket csak öten tudták fenntartani, és ők is csupán 23 főt foglalkoztattak összesen.

1884-ben, az új ipartörvény előkészítése során ism ét fellángolt a vita a szakképesítésről. A budapesti iparosok követeléséhez, hogy iparengedélyt csak képesítéssel rendelkező egyén kaphasson, csatla­ koztak D ebrecen, Kassa, M iskolc, Pécs, Pozsony, Sopron és T em es­ vár érintett kézművesei is. U gyanakkor a nem zet hasábjain Heltai Ferenc tollából az ipar teljes szabadságát hirdető sorok jelentek meg: „Egy újabb sorozatot képeznek azon mesterségek, amelyeknek qualifikátióhoz való kötése azért sem indokolt, m ert ezen m esterségek a gyáriparral szemben elvesztették existenciájuk föltételeit. H a lehetne, akkor föl kellene tartóztatni m egsem m isülésük folyam atát, de m in­ den erre irányuló kísérlet hasztalannak bizonyult eddig. A qualifikátiótól való függővé tétel sem lenne más, m int ilyen kísérlet, amely m egakaszthatná ezen átalakulást, amely annál kevésbé fájdalmas mi

nél gyorsabb. Ezek a következők; . . . fegyverkovácsok, . . .p u sk am ű ­ v e s e k ...”66 Szakképesítés-ellenes volt K ossuth Lajos is, aki szerint m indenkinek m unkát kell adni, aki dolgozni akar. H ogy ki kontár, azt m egítélni a közönség d o lg a: attól, aki rossz m unkát végez, nem veszi meg tákolmányát.

A budapesti kereskedelm i és iparkam ara K irn er Józsefet kérte fel állásfoglalásra. Az ism ert udvari puskam űves hosszú évek tapasztala­ tai alapján fontosnak tartotta, hogy a puskam űves iparágat felvegyék azon iparok közé, amelyek űzéséhez képesítést kívánnak, ellenkező esetben a puskam űvesipar hanyatlásnak indulhatna, s végül tönkre­ m enne, m ert nem képzelhető el olyan puskam űves, aki tevékenységét anélkül folytathatná, hogy gyakorlata lenne. K irner hivatkozik arra, hogy A usztriában a puskam űvesipar szintén kvalifikációhoz van k ö t­ ve. Végül is az 1884. évi új ipartörvény az iparszabadság fenntartásá­ nak hangsúlyozása m ellett a sarkantyúsok, puskam űvesek és kardko­ vácsok képesítését is megkövetelte.

Az 1884. évi statisztikai kim utatás szerint M agyarországon, a D ráva-Száva közét nem számítva, 141 puskam űves m űködött 71 alkal­ mazottal. A puskam űvesipar századvégi állapotára jellemző, hogy a 141 m esterre összesen egy esztergapad jutott, a 30 alkalmazottal dolgozó 8 bronzm űvesnek ugyanakkor 13 esztergapadja volt.

A m agyar ipar pártolására 1885-ben B udapesten országos kiállítást rendeztek, ahol csak m agyar term ékeket m utattak be. K irn er ezúttal m egállapította, hogy a bem utatott fegyverek szerkezeti megoldásai, kivitelezésük szépsége jól tükrözi az 1873. évi bécsi világkiállítás óta elért fejlődést. Puskam űveseink lépést tartanak az osztrák és cseh puskaművesekkel, a golyós fegyverek dolgában pedig a biztonság oly tökélyét érték el, hogy még Anglia fejlett fegyveripara sem haladja túl a m iénket, am it nemcsak sportköreink, hanem a nyugat-európai fegy­ verkészítők is elismernek. A hazai viszonyokat elemezve rám utatott arra, hogy itt nincsenek olyan fegyvergyárak, amelyek töm egesen és rendszerint rosszabb m inőségben állítanának elő fegyvereket. Puska­ m űveseink szolid vadászfegyvereket készítenek, jól kovácsolt vasból, kiváló szerkezettel, a vevőközönség ízléséhez alkalmazkodva igen sokféle kivitelben. A zonban kevés iparágnak kell a korabeli magyar viszonyok m iatt annyit küzdenie, m int éppen a fegyveriparnak. A va­ dászati adó és a szabad vadászat korlátozása csak a gazdagabb osztá­ lyoknak teszi hozzáférhetővé a vadászatot, tehát éppen azoknak, akik aránylag kevésbé tám ogatják a hazai ipart. A földm űves nem tart többé fegyvert, ezért az 1-2 m unkást foglalkoztató vidéki puskam ű­ vesek más iparágra tértek át, s ezzel a hazai jó m unkaerő teljesen eltűnt.

A század második felében az igények változásával a verseny jellege is m egváltozott. M íg régebben a piacon a minőségi árut keresték, a század vége felé inkább az olcsó fegyvereket vásárolták. K irner legje­ lentősebb versenytársa, a karintiai Ferlach és a belga L ü ttich iparosai a nyolcvanas évek m ásodik felében különösen nagy m ennyiségű olcsó term ékkel árasztották el az európai piacokat. A kettő közül a ferlachiak voltak kevésbé veszélyesek, m ert a gyártm ányok árát nem csök­ kentették, és a term elést a m inőség rovására fokozták. A lüttichiek vi­

szont a „gazdag töke”, az olcsó és jó m unkaerő lehetőségei révén kiváló m inőségű fegyvereikkel, alacsony áraikkal szerteágazó és nagy piacot tudtak terem teni.

U gyanakkor a m agyar kisipari fegyvergyártás nem tu d o tt lépést tartani a konkurenciával, m ert hazánkban a m odern eszközök m egvá­ sárlása, a korszerű beruházás nem volt gazdaságos. A mi körülm énye­ ink között arra nem kerülhetett sor, hogy Birm ingham hez hasonlóan a kism esterek összeálljanak és közösen szerezzék be a drága gépeket.

K irner szót em elt a külföldi nyersanyagokra és félgyártm ányokra kivetett magas vámok leszállítása érdekében is. Érveit elsősorban azzal tám asztotta alá, hogy M agyarországon ezeket nem lehet besze­ rezni, és így a külföldnek teljesen ki vagyunk szolgáltatva. K ülönösen érvényes volt ez a M agyarországon erős hagyom ánnyal bíró damaszkcsőre, amelynek előállítása nálunk a század végén is számos technikai nehézséggel járt még az önm agukat ném i túlzással gyárak­ nak nevező, E urópa élvonalában számon tarto tt üzem ekben is. Az egyre növekvő m unkabérek pedig még annak rem ényét is elvették, hogy ez a csakis kézi m unkával űzhető iparág az acélcső elterjedésé­ nek idején hazánkban valamikor is fejlődni fog.

A Soroksári úti fegyvergyár ebben a korai periódusban vadászfegy­ verek gyártására nem rendezkedett be, jóllehet a kezdeti nehézségek leküdzése után a legszigorúbb feltételeknek is könnyen eleget tu dott tenni. M atlekovits Sándor politikus, jeles közgazdasági író szerint a gyár „a fegyverek alkotó részeit oly m inuciózus pontossággal gyártja, hogy azok egymással bárm ely általuk gyártott fegyverben könnyen felcserélhet ők” .67 A gyár vezetősége világosan látta, hogy az ízlés gyakori változása m iatt, a drága felszereléssel és a nagy rezsivel nem versenyezhetett volna eredm ényesen L ü ttich és Ferlach iparosaival, ahol a vadászfegyverek gyártása még m indig háziiparszám ba m ent, és ősrégi tradíciókon alapult.

A fentiekből következik, hogy a m agyar polgári igényeknek m egfe­ lelő kisipari fegyvergyártást elsősorban nem a katonai gyáripar - főleg nem a Fegyver- és G épgyár - veszélyeztette. Annál inkább A usztria, amely 1890-ben tíz vállalat közrem űködésével, 10283 m unkással gyártotta a katonai fegyvereket és alkatrészeiket, de a kisiparban is 667 önálló m ester tevékenykedett 5798 alkalmazottal.

Ezzel szemben Magyarországon 1885-ben a fegyveriparban összesen 290-en dolgoztak - természetesen leszámítva a fegyvergyár alkalmazottait.

Ebből 201 volt bejegyzett önálló iparos. 1890-re számuk 180-ra csökkent, míg a fegyveriparban termelők összlétszáma 292-re emelkedett.

A század végén a fegyverművesség helyzetén keveset segített az a rendelkezés, amely szerint a fegyvergyártással foglalkozó üzem ek is állami kedvezm ényben részesülnek. U gyanis a közép- és kisiparnak nyújtott adókedvezmény jelentéktelen volt és kevésnek bizonyult arra, hogy az ipar fejlesztését szolgálja. S ha igaz volt a nyolcvanas évek elején, hogy a „czéhbeli m esterségek űzői szűkre szabott ketre­ cükben m áról holnapra tengetik életüket”, különösen igazzá lett e megállapítás a század végére, am ikor is ezek szinte fantasztikus bele­ nyugvással kénytelenek nézni, hogy „ . . . . a z idegen verseny árvize m űködésük terét lábuk alól darabról darabra elszaggatja” .68

A m agyar kisiparosok tehát nem tu d tak lépést tartani a nagy átala­ kulási folyam attal. A századfordulón azzal vádolták a puskam űvese­ ket, hogy nem haladnak a korral, és ezért szorítja ki őket a piacról beáram ló külföldi áru. A fegyvergyártó kisiparosok szerint azonban a valódi ok a kiviteli fegyvereket gyártó külföldi üzem ek gyors elszapo­ rodása volt, amelyek képesek voltak nagy m ennyiségben jutányos áron term elni. Ennek előfeltétele külföldön is a tőkeigényes, korszerű gépi berendezések m egterem tése volt, amely azonban csak akkor jövedelm ezett, ha a gépek szünet nélkül üzem eltek. A tőkeszegény M agyarországon a külföldihez hasonló nagyüzem i term elés nem va­ lósulhatott meg. Ehhez a tőkehiányon kívül a korábbiakban felsorolt okok - a m unkabér magas szintje, az ügyes, e szakmában alkalmazha­ tó m unkások csekély száma, a szakképzett iparosok hiánya - is hozzá­ járultak. A vidéki m űhelyek megszűnésével pedig azok a „szakisko­ lák” tű n tek el, amelyek a puskam űves-utánpótlást biztosították. így országosan csökkent a puskam űvesiparban a term elés, s nem a busás haszon, hanem a szűkös m egélhetés vált fő céllá.

M indezeknek látszólag ellentm ond a K irner-üzem forgalma.

A zonban néhány évvel később, 1896-ban m ár csak a korábbi években készült aranyérm es fegyvereit - köztük R udolf trónörökös részére alkotott rem ekm űvét - tu d ta bem utatni a m illennium i kiállításon. így lett „K irn er József kiállítása utolsó csillanása ennek a hajdan oly szép és elegáns iparnak.” 69 Term észetesen K irn er koránál fogva sem tu d ta az iparosoktól kívánt átalakulási processzust végigcsinálni, ami nélkül az ipar alapvető kérdéseit jól ismerő G elléri M ór ipartörténeti szakíró szerint: „ .. .bárm ily hangzatos jelszavakkal biztassák is őket - m egkondul fölöttük a halál harangja.”70 A század végére az ipartestületekhez fűzött rem ények szertefosz­ lottak, az ipartörvény pedig nem n yújtott lehetőséget a legegyszerűbb kérdések megoldására sem. így például am ikor 1900-ban a fegyver­ gyár alkalmazottai vadász- és céllövő fegyverek javításával kezdtek foglalkozni, és ezért iparos küldöttség tiltakozott a gyár igazgatóságá­ nál, valam int az Ipartestületnél, két évet kellett várni, amíg a gyári alkalmazottak iparigazolványát bevonták, és a gyáron kívüli m unkát m egtiltották nekik, és még egy év telt el az iparügyi m iniszter 1903. január 6-án kiadott rendeletéig, amely m egerősítette a határozatot, illetve a honvéd iparosok fegyverkereskedését is beszüntette.71 A fegyvergyár egyik nagy sikerét az 1924-ben konstruált vadászfegyverekkel érte el. 1928-ban egy újabb sörétes vadászfegyvert al­ kottak, amely nem csak a legkonzervatívabb vadászkörök kívánalmait elégítette ki, de m ár több szerkezeti újítást is tartalm azott. A sikerso­ rozat 1929-ben folytatódott, am ikor a stockholmi lövész világ- és Európa-bajnokságon a m agyar fegyverekkel több világ- és E urópabajnoki cím et nyertek.

A cég 1928-tól megkezdte a felsőkulcsos fegyverek, 1930-ban a külsőkakasos kétcsövű vadászfegyverek előállítását, 1931-ben piacra kerültek a C ham pion-puskák. Ezeknek a szerkezetét a nem zetközi versenyeken elért tapasztalatok figyelembevételével alakították ki.

1932-ben nagy sikert aratott a gyár dzsungelpuskája, amelyet sörétes és golyós tölténnyel egyaránt lehetett használni. N agy lőtávolsága,

olcsó ára m iatt elsősorban a távol-keleti vadászok körében volt n ép ­ szerű. A nagy fellendülés 1935-ig tarto tt, am ikor F rom m er Rudolf, a m integy 660, túlnyom órészt lőfegyverekkel kapcsolatos szabadalom birtokosa nyugállom ányba vonult.

A Fegyver- és G épgyár Rt. a nagy gazdasági válság után nem tu d o tt igazán talpra állni. Ezért a gyár m ögött álló pénzügyi körök úgy döntöttek, hogy a gyár 1935. novem ber 15-én a M agyar Fém - és Lám paárugyár R t.-vel egyesül. így született meg a Fém áru Fegyverés G épgyár Rt. A telepek átszervezése, a korszerűsítés, a piacelosztás és az új részlegek létesítése a háborúra való felkészülés jegyében m ent végbe.

A fegyvergyárban a nagy katonai m egrendelések m ellett a polgári igények kielégítésére is gondot fordítottak. A második világháború végéig azonban a m eghatározó a hadügy ellátása volt. A 12-es, felső­ kulcsos galamblövő puska hellyel-közzel folyam atosnak m ondható gyártása is szinte csodaszámba m ent.

1944. július 2-án bekövetkezett bom batám adást követően a Fegy­ vergyár szinte teljesen lebénult. Egyetlen éjszaka 449 alapvető gép vált használhatatlanná, olyannyira, hogy közülük sok a javítást köve­ tően is csökkent értékű m aradt. A kitelepítés időszakában 642 gép elveszett. Ebből 300-at a ném et cégeknek osztottak szét, 342 pedig G leiwitznél - ma Lengyelország, Gliwice - K rakkótól alig 100 kilo­ m éterre az előrenyom uló szovjet hadsereg hadizsákm ánya lett. A So­ roksári úton eltűnt 195 gép, m ajd 208 jóvátételbe, leszerelésre került, k|özte volt a Fém hengerm ű teljes berendezése.

A Fegyvergyár teljesítőképességének 60-65 % -át elvesztette ugyan, de az új alapokra helyezett vezetés, a kibontakozásba vetett rem ény olyan erőforrásnak bizonyult, amely az újjáépítés kilátástalannak lát­ szó napjaiban a visszatekintés helyett a békésebb em beri törekvések kielégítésének körvonalait vázolhatta fel. „M eggyőződésünk - írták hogy bár a veszteségek, amelyek a Fegyvergyárat érték, igen kom o­ lyak, m egm aradt gépberendezése elegendőnek fog bizonyulni, hogy annak term elésére támaszkodva, gyártását újra egészséges alapokon rendszeresíthesse, és a tám adt hézagokat folytatólagosan kipótolja.

Az erős kereslet, amely gyártm ányai iránt a legközelebbi években előreláthatólag m utatkozni fog, a vállalatot ebben a törekvésében hathatósan tám ogatni fogja.”72 N agy áttörésnek szám ított a gyár életében, hogy a Szövetséges Ellenőrző H atóság 1946 februárjában engedélyt adott 600 darab vadászpuska legyártására, 350000 darab bányagyutacs kiszerelésére.

Egyben lehetőség nyílt 450 darab égett vadászpuska helyrehozatalára és piacra dobására. Egy hónappal később m ár a vadászpuskák gyártá­ sához szükséges gépek előállításáról is vannak híreink.73 1946 eleje tehát a kísérletezés korszaka, s igazán nagy rem ényeket nem fűztek az igazi profil, vagyis a fegyvergyártás újraindításához, annak ellenére, hogy a vadászfegyver-gyártásról Rajk László akkori belügym iniszter kedvezően nyilatkozott. Szeptem berben elérkezett­ nek látták az időt, hogy a töltény gyártás beindítására engedélyt kérje­ nek. A Belügym inisztérium az engedély m egadását - bár vadásztölté­ nyekről van szó - kezdetben elutasította, m ondván: .. az igazgató­

ság összetételét nem tartja eléggé dem okratikusnak.”74 K étségtelen, hogy a vezetésben voltak olyanok, akik negyvenéves fegyvergyári m últtal rendelkeztek, s ezekben az új rend a szovjet elleni háború fegyvergyártóit látta. H árom nappal később viszont - szeptem ber 24-én - K ondratov vezérőrnagy engedélyezett 300 darab sima csövű sörétespuska legyártását egymillió vadásztölténnyel, de forgalm azá­ sát belügym iniszteri jóváhagyáshoz kötötte.

T erm észetesen a m agyar FEG -gyártm ányokon kívül angol, am eri­ kai, belga, francia, ném et, osztrák, szovjet, cseh és más nem zetek korszerű term ékei is m egtalálhatók hazánkban, de jelen sorok írója alapvetően a m últat kutatja, s a készítm ényekben nem a vad elejtésé­ nek eszközét, hanem a művésszé vált fegyverművesek alkotásait látja.

A m odern fegyverek rejtelm es világában neves szakem berek m ár eligazítást adtak,78 s így ezekkel foglalkozni nem igazán szükséges egy olyan em bernek, aki m inden gondolatával és szíve teljes melegével nem a vadász, hanem az üldözött vad oldalán áll, és a neves puskam ű­ veshez hasonlóan rem élem , hogy A fegyvergyár 1947-ben, néhány hónap alatt m integy 7 milliós deficitet „term elt” . A vezetés szanálási tervet n yújtott be, amelyben többek között a Soroksári úti és a törökbálinti telep kiürítésére is javaslatot tettek. E tervezet szerint a pisztoly-, vadászpuska- és a gépgyártás m egszűnt volna. M indezt olyan körülm ények között te r­ jesztették be, am ikor a vadászpuskagyártás 9 milliós forgalm at jelen­ tett. A szanálási tervet kem ény bírálat érte, amely a bajok okául a vállalat vezetését, ezen belül elsősorban a gyártás gazdaságosságát biztosítani tudó m űszaki vezetők hiányát jelölte meg, és egyben rá­ m utato tt arra: „H a a vállalat a fegyvergyártást kiadja kezéből, annak rendeltetése m iatt m inden bizonnyal más vállalatnál megvalósul és akkor ennek a gyártási ágnak végleges elvesztésével kell szám olni.”76 Hosszú évekre volt szükség, hogy a gyár magára találjon, piacrendsze­ rét kiépítse, és nyereséges legyen. Vadászfegyver-gyártásában az egysze­ rűbb olcsó és a drága, de a külföldi piacokon is helytálló, mutatós készítmények egyaránt megjelentek. Az egycsövű fegyverek közül a külsőkakasos H unor 12-es és 16-os, valamint a rejtett kakasos Hammerless típusú 12-es és 16-os vált ismertté. A kétcsövű fegyverek közül a felsőkulcsos, külsőkakasos, 16-os űrmérettel készült fegyvereket az 50-es években dobták piacra, majd a továbbfejlesztett M onté Carlok lettek népszerűek. Ide sorolhatók a M onté Carloval azonos szerkezetű Conti­ nental és az 1967 óta gyártott Victoria típusú fegyverek is. A M onté Carlo alaptípusa és a Victoria 20-as űrm érettel is készült. Gyártották még a BZ 12-es és a BZ 16-os jelű, kétbillentyűs és a B 12 E egybillentyűs Bockpuskákat, a GSB 12-es jelű golyós-sörétes 12/7 x 65 R és a 12/7 x 57 R kaliberűt csúszócsővel, távcsőszereléssel, gyorsítós elsütőszerkezettel, a GSB 16-os golyós-sörétes, 16/7 x 57 R és 16/7 x 65 R kaliberű fegyvert gyorsítóval, az előbbihez hasonlóan csúszócsővel, távcsőszereléssel. Vé­ gezetül a F É G vadászfegyverei közül említésre méltó még a G V I jelű, 7,62-es, távcsőszereléses golyós vadászpuska.77

„C sak idő kérdése, m iko r, de o kvetlen b e fo g k ö v e tk e z n i a tá rsa d a lm i fejlettség a zo n magasabb álla p o ta , m időn a lőfegyver czélja m ár csak v a d a k - s nem egyszersm ind és fő k é p p em berek elejtése lesz, s m időn a z élő n em zed ék m éltán fo g csod á lko zn i a zo n , m in t dicsekedhettek őseink am a s z á z a d polgá risu ltsá g á va l, m ellyn ek évkönyveibe - e polgárisultság áldásai g y a n á n t - L ip csék, és W a terlo o k és K ö n ig g ra tze k v a n n a k je g y e zv e . . . e l kell érni a z t a »netovábbot«, m elly a z igazság és jo g kérdéseinek a zo n tú l háború ú tjá ra való bocsátását m ár m agában lehetetlenné tegye.”

K IR N E R J Ó Z S E F 1866

» ■ 1 A M a rto n fa lv i C seh csa lá d c ím e r e , 1514

7-8 E m b e r - és állatalak ok k al, cso n tlem ezek k el, gyön gyh áz betétekkel gazdagor b erak ott keréklak atos díszpuskák, XVII. század

*

'

-n

m

K

i.

'í y i

h

n

-

1

M

1

\ /

✓

\ kőszegi p usk a b al Idala A p u leu s v á ltozásával adászkarabély átalakított «.óvás sz erk ezettel, vVII. század x erék la k a to s d íszp u sk a g azd agon d ísz íte tt old ala

g:;

K eréklakatos pisztolypár fö ld ö n tú li lények kel, m ito ló g ia i jelen etek k el, IF m o n o g r a m m a l, XVII. század

I>-27-28 -iból esztergályozott, - n tgyűrűkk cl és ilagokkal gazdagon 'ZÍtctt felp orzók M — XVII. század

J

C:

-

sr=

1 11//«'•áj ^V hH ^Sr .ÖEM?5l

r

í K eréklakatos p iszto ly tojásd ad alakú m a r k o la tg o m b b a l, XVII. század

V ító ' m ■S£-

K eréklakatos p iszto ly éb en fa ág y a za tta l, N ü rn b erg b en b eü tö tt LH m o n o g r a m o s jeggyel, 1660 körül

39 K eréklakatos adászpuska g a zd agon esett kerék fed ő le m e z z e l, adászjelen etek k el, XVII. század

40 K eréklakatos puska, csövén PK m e ste r jegyével, XVII. század

41 M agyar g y á rtm á n y ú k erék lak atos puska, v a d ászjelen etek k el, csövén DAVIT H A C H E R IN p a e s t fe lir a tta l, 1730 körül

D arab oló, stiliz á lt sárkányfejben végződő k eresztvassal, XVI. század

46 T e stő rsé g i c o u se -b ó l k é sz íte tt d arab oló kétfejű császári sassal, M M m o n o g r a m m a l, XVII. század

47 K eréklakatos csink apuska r é sz le te k ürtös lovas k ép ével, XVII. század 48 F ran ciak ovás szerk ezetű vadászkarabély, XVII. század

lőfeg y v erek h ez, XVI— XVII. század

53 A c é lív e s szá m szeríj csap p an tyú s sz erk ezettel, XVII. század

60-62 S zá m szeríj fela jzá sá r a szolgáló tek ervén yek , X V I-X V II. század

63 S zá m szeríj fela jzá sá ra szo lg á ló , csigak erek es, an gol tek ervén y, X V -X V I. század

64 S zá m sz e r íj d ú san fa ra g o tt tö rzse, 1597

65 K eréklakatos p usk a r é sz lete m ed v eö lő v a d á ssza l és sárk án yölő S zen t G yörggyel, XVII. század

66 K eréklakatos puska részlete sárkányölő S zen t G yörggyel, XVII. század

67-70 M egn y ú jto tt pen géjű parasztk ések , XV. század

71-75 L á n d zsa csú cs-típ u so k , X V -X V II. század

76 K anócos és kerék lak atos szerk ezettel sz er e lt puska r é sz lete , 1597

77 B al sz em r e k észü lt kerék lak atos puska m a x i m i l a n w e n g e r m ű h e ly é b ő l, 1630-1670 k özött 78 B al sz em r e k észü lt k eréklak atos puska, csövén h e i n r i c h r e i m e r felirat.

1680 körül

79 K eréklakatos puska, csövén

80 K eréklakatos puska, csövén

I. B E R P A C H E R IN LINZ,

CH R ISTIA N K O P P L E R

la k a tle m e z é n

LiN TZ

M IC H EL R IN SPA C H E R i s tö rz ig fe lira t,

1720 körül

felira t, XVII. század

81 S ajátosan k iv ite le z e tt, előagy n élk ü li kerék lak atos puska, XVII. század

82 E sz ter g á ly o zo tt, p la sztik u sa n fa ra g o tt lő p o r ta r tó , a m ely b ő l az e r ed etile g b e é p íte tt irá n y tű hián yzik , XVI. század 83 E sz ter g á ly o zo tt felp o rzó , XVII. század

84 S ö rétö n tő form _ XVII. század 85 G olyóön tő forrni.

XVII. század

99-102 Z ergek am p ób ól k észü lt felp orzók p u sk ak u lccsal, XVIII. század

98 Lőportartó puskakulccsal, 1678

103-106 L ő b eren d ezéses fok osb alták - toporok kerék lak atos, kovás, csap p an tyú s sz erk ezettel, XVII— XIX. század

V ad ászk arab ély tu sáján ak (12) két o ld ala,

XVII. század

112

N a g y m é r e tű kerék lak atos puska ga zd a g o n d ísz íte tt á gyazatb an , 1640 körül

113-114 K eréklakatos v a d á sz ­ puskák la k a tle m e z e i T IT R IC H H U SZ H A U ER é s c a s p a r z e l n e r m űhe­ ly éb ő l, XVII. század

115-116 A tö b b lö v etű k ísér le ti pus* b al o ld ala

117 A u to m a tik u s tö ltő b e r en d e zé sű vad ászp u sk a (117) jobb o ld ala

118 N égycsövű , fo rg ó cső k o szo rú s vad ászp u sk a ré sz lete , XVIII. száz^;

115 K. \ ás szerk ezetű vad ászp u sk a a u to m a tik u s tó b eren d ezéssel, (115) R VN. B E R SE LL I B O LO G N ESE IN ROM A

¿.irattal, 1695 körül

N ég y csö v ű k ováspu sk a, (116) XVIII. század m á so d ik fele

K ovás sz erk ezetű v a d á szp u sk a (117) a u to m a tik u s tö ltő b e r en d e zé sse l, XVIII. szá za d k özepe

119 K ovás szerkezetű puska nyolc töltet befogadására alkalm as forgódobos tárral, XVIII. század közepe

120

K ovás szerk ezetű tro m b o n k a ra b ély m b écsi m ű h e ly é b ő l, XVIII. század

ayer

121

122

H á tu ltö ltő vad ászp u sk a

T ro m b o n k a ra b ély b ecsu k h ató tusával, k é sz íte tte c h i n e l l i m este r, XVIII. százafl

L EO PO L D SH ACNER i n s p u r g fe lir a tta l, XVIII. század első fele

123 K eréklakatos ékszerp u sk a HN m e ste r n é v b etű iv el, 1609

124 É k sz e rp u sk a -p á r v a d k a n v a d á s z a t á b rá z o lá s s a l f ra n z z e ln e r s a lz b u rg i m ű h e ly é b ő l,

1650

k ö rü l

127 K eréklakatos vad ászp u sk a r é sz lete , csövén j o h . g e o r g d i n c k l i n h a l l felira t olv ash ató, 1720-1735 között

ekszerpuska ágyazatának kinagyított részletei

134 V ad á szk a ra b ély -p á r m ív e s, keréklakatos elsütőszerkezete, M A R TÉ N LA SIG TH O RN

m este rn év v e l, XVII. század m á so d ik fele

138 S z a rv a sa g a n cs lő p o rta rtó a Z olnay csa lá d c ím e r é v e l z o l n a i S á n d o r fe lir a tta l, XVIII. szá za d eleje

WwWti \v!Sm

140-141 L őp or- és golyótartók csin k ap u sk áh oz, XVII. század

149-151 V ad ászk arab éh trom bonkaralK és karabélym ér készült csinkapu XVII. század

V ad ászk arab ély (150) cso n tés gyön gyh áz lem ezek k el, k ite r jesz tett szárn yú m a d áralak k al d ísz íte tt r é sz le te

152 K ovás szerk ezetű , c so n tle m e z e k k e l gazd agon b erak ott ék szerfeg y v er c ím e rk ép es, a r c tá m a szo s o ld ala XVIII. eleje

155 la p o s r a n y o m o tt szaru ióp ortartó m a g y a r c ím e rr e l, YTVAT CARL RAAB - GYŐR -

felira tta l, v á r k a p u -á b r á z o lá ssa l, 1734

156-159 K ovás szerk ezetű török-balkará p u sk atíp u sok sp an yol lakattal XVIII. század

165-167 B a lk án i kováspu sk ák k aton ai lakar.

XVIII. szá za d vége, XIX. század ele -1 168 C sappantyús szerkezetű balkáni pusk^ XVIII. század

169-171 K övekkel, zom án cok k al, filigrános m otívum okkal díszített keleti felporzók, XVII— XVIII. század

160-164 K ovás sz erk ezetű tö rö k -b a lk á n i p u sk atíp u sok fra n cia (160-161) és sp a n y o l (162-164) lak attal, XVIII. szá za d eleje

165-167 B a lk án i kováspu sk ák k aton ai lakar.,.

XVIII. szá za d vége, XIX . század eleji

C sappantyús szerkezetű balkáni púk--.

XVIII. század

180-183 V ad ászk és-típ u sok , XVIII. század

188 V ad ásztőr csavart m a rk o la tta l, XVIII. század

184 Fűzőáras vadásztőr, XVIII. század

186 P an d ú rk és vad k acsát áb rázoló h á rító v a l, v a d á szjelen etes c so n tm a r k o la tta l, XVIII. század 185 V ad ászkés ív elt p en gével, csa ta jelen etes c so n tm a r k o la tta l, XVIII. század

187 V ad ászkés bun kót ta rtó k en ta u rra l, XVIII. század

189-190 L őp orad agoló m ércék , XVIII. század 191-195 F elp orzótíp u sok , XVIII. század

199 K ovás szerk ezetű v ad ászp u sk a H E IN R IC H W INCK a b r e s l a u felirattal, XVIII. század

200 S án cp u sk áb ól a lak ított, kovás szerk ezetű vad ászp u sk a, XVII. század vége, XVIII. szá za d eleje K ovás puska (176) török csővel 201 K ovásp uska, FRANZ STRANSKI A. FO R C H T E N ST E IN -

Fraknó - fe lir a tta l, 1725 körül

K ovás szerk ezetű v ad ászk arab ély GIO G IU S E P P E VIANO IN VIENNA

fe lir a tta l, XVIII. század

209-211 V ad á szk és-típ u sok XVIII. század

' • 'v M ÿ * j

220 E z ü stte l h ím z e tt, v irá g d ísz e s, v a d állatok k al g a z d a g íto tt so ly m á sz tá sk a , 1781

!»W

221-222 K ét sp a n y o l lak a tta l szerelt török p usk a lakat felő li o ld a la , XVIII. század

G azd agon fa ra g o tt vad ászk ü rt, XVIII. század 228

B á th o ry István em lék én ek tisz te le té r e k észü lt vad ászk ü rt, a feje d e le m m ellk é p é v el, L en g y elo rszá g L itv á n ia c ím e r é v e l, XIX. szá za d első fele

K ovás szerk ezetű vad ászp u sk a, jós H E IM B E C K IN K O M M O T A l

fe lir a tta l, X V III-XIX szá za d ford u lója 232 K ovásp uska, koroná" b é ly eg é b e n c h r i s t o p r i s fe lir a tta l, XVIII. század 233 K ovás szerk ezetű vad ászp u sk a v i n c e n / b i v a b r e s c i a felíra tta XIX . század eleje

I I I I

,

■adászkészség rozsé gyújtasara szolgáló lő b e re n d ez é ssel, ié s s e l és v illá v a l, XVIII. század

243-245 G olyóön tő fo rm á k , X V II-X IX . század

246 L ő szerp erem ező , X I X .s z á z a d m ásod ik fele

248-249 S ö rétta rtó k ad agolófejjel, XIX. század

S zélp u sk a sű rítő k , XVIII. század

256 L őp ortartó la p o sra n y o m o tt b iv a ly sza rv b ó l, XIX. század

257 P alack alakú felp o rzó adagolófejjel.

XIX. század 258 L őp orad agoló m érce, XIX. század

259 F elp orzó, kiöntőcsap j. d i x o n e t s SH EFFIELD

felira tta l.

XIX . száza.

JNepi, szar . lőp ortartó.

1810

261 S ö réttartó zacskó kettős k iö n tő v el, XIX. század

262 G olyótartó őzláb körm ös b őréb ől, XIX. század

263 C sa p p an tyú ad agoló k észülék sz étsz ed ett á lla p o tb a n , XIX. század m á so d ik fele

264 F o rg ó d o b tá ra s, hatlövetű, gazdagon v é se tt csap p an tyú s puska h á ro m n ézete. C sövén H E U B E R G E R JO S.

fe lir a t, XIX . szá za d közepe pesten

|M

267 >116 v ad ászk u tya • írm én ek lev á g á sá h o z, JX . század vége

268 C sap p an tyú s szerk ezetű p uska KIM M EL i n w i e n fe lir a tta l, XIX . század m á so d ik fele 269 C sap p an tyú s szerk ezetű b elga tro m b o n , XIX. század m á so d ik fele 270 M agyar g y á rtm á n y ú , csap p an tyú s szerk ezetű vad ászp u sk a k o b z a p ozson yi m ű h e ly é b ő l, XIX. század m á so d ik fele

271 C sap p an tyú s szerk ezetű v ad ászp u sk a B E N E SS ANDRÁS

fe lir a tta l, XIX. század m á so d ik fele

pesten

272 C sap p an tyú s vad ászp u sk a p i r k o b écsi m ű h e ly é b ő l, 1850 k örül

carl

273 C sap p an tyú s puska, a M ICH L L IP E R T IN E G E R

fe lir a tta l, 1850 körül

276 St. Iitie n n e -b e n fr a E .il h ad ip u sk áb ól készül: vad orzóp u sk a, XIX . század közepe

274 1844 M . orosz h ad ip u sk áb ól k észü lt v a d orzó puska, 1852 275 S zétcsa v a rh a tó , kovás szerk ezetű vad orzó puska, XVIII. század vége

277-280 M ed veรถlล lรกn d zsรกk , X V II-X IX . szรกzad

281-282 C sap p an tyú s szerk ezetű vadászp u sk ák n o w o t n y b écsi m ű h e ly é b ő l, XIX. század első fele 283 C sap p an tyú s szerk ezetű vad ászp u sk a m ü l l e r c s á k b e r é n y fe lir a tta l, 1860 k örül

84 la p p a n t y ú s szerk ezetű ad ászp u sk a i d . k i r n e r J ó z s e f »esti m ű h e ly é b ő l, 1850 körül 85 l a p p a n t y ú s p u s k a carl ir k o in w ie n f e l i r a t t a l ,

ÍIX. század k özepe 86

la p p a n t y ú s vad ászp u sk a .l e x i fe lir a tta l, XIX. század násodik fele

wmgmMSmiíwmm

I É m ë î -;5 fe H p M fi

m -

1MB ' . .-

'■' -' w: -'

H

Mi

i

A S M l ■ « P S

eí » ;

-É *. _ t $PfcÆi .

mi

m í '

mt

3 3K SSEf

awm

Ilii s l

¡go;gpl 1IH MM

Irai IS S 1 I lii

!

■BHr 1S

1SB íjjHH

Mi

B

■ "

W

m

m

m

\

'v

■ W W■ «

?

I

.iH jto = tíg ? , > 9

Sí B i l

¡1118

|Í Hf Bf W m' —

r 284, 282, 271 D am aszkcsövek KIRN ER p esti, NOWOTNY b écsi, B E N E SS p esti m esterek m ű h e ly é b ő l, XIX. század

P

1

:

JH WB I lNB :

' 1

J i fSlr ■Kwág B á 'J

vsmsm

L

;K

H

I Ír

288 C sap p an tyú s szerkezetű vad ászp u sk a c a s p e r n e i m j é p ozsonyi m ester k észítir..XIX . század első fele 289 C sap p an tyú s puska C. R Ü C K E L T A M A NGERING H [

fe lir a tta l, XIX. század első fele K étcsövű , csap p an tyú s v a d á szfeg y v er (287) c. Pianí b é c si m ű h e ly é b ő l

290 N ég y csö v ű csap p an tyú s puska, a felira t szerin t k é sz íte tte k i r n e r é s f i j a p e s t e n , 1840 körül 291 V ad ászk arab ély, csappantyús szerkezettel, W. W LASÁK IN TEM ESV Á R

fe lir a tta l, XIX . század m á so d ik fele

292 g a s s e r revolverp u sk a, XIX . század vége

293 Ifjabb k i r n e r J ó z s e f n evével fé m je lz e tt golyós vad ászp u sk a és r észlete, tá v csö v ét 1961 körül h ely ezték a feg y v erre, XIX. szá za d m ásod ik fele

k ia la k Ă­tv a , f ia p e s t e n

k ir n e r ĂŠ s

fe lira tta l,

297 F e lir a to s, g a zd agon d ísz íte tt iv ó sza ru és r é sz lete , X IX . száza d eleje

Z V/ *

• VU

>SBor .”« >

U-C vt*„

■r,«r llímjjir,, • í l j r *

^2QtrL\ KTi,vi>u"o MíiéA^iB'V

茂 eszletek az iv 贸 sz a r u r 贸 l

298 T örök ered etű , S n id er r e n d szerű golyós vad ászp u sk a, 1868 299 H en ry -M a rtin i ren d sz er é t felh a sz n á ló vad ászp u sk a, XIX. század m ásodik fele

300 W erndl ren d szerű k aton ai puska, p o lg á ri v a d á sz v á lto z a ta , 1871

301 1895 M .

1

M a n n lich erh ad ip u sk a v a d á szfeg y v erálto za ta , XX. szá za d e le ;

A W ern d l-p u sk a (300) g e r en d e ly z á r a

A S n id e r -p u sk a (298) zá ro ló tö m b ö s z á rszerk ezete

A M a n n lich er E x celsio r k özép ágytáras v ad ászp u sk a (301) z á rszerk ezete

302 D re y se -p u sk a g y erm ek részére, XIX. szá za d vége 303 F ló b ert-p u sk a , XIX. század vége

304 A M agyar F egyvergyárb an - FE G - k észü lt ism é tlő , 5,6 m m -e s vad ászk isp u sk a, XX. század első fele

*31 ■ B b '¿ O V1 v# 1 H é \PsSL~' ív® « ’. ^ x - ' ;

M S I I

W

á S E lf m lM

j t vwf

v í^ i |'

ie /j ^

Iliit'' ]j0^ \ ' 1I ' " T i fi í M l ír j •< f -íf‘ í f ,Tf ^>. m,'j-M ¿MSI m k í'á ö l J ||W ... ■ \,S'/ ^j *y5^* x:Sí‘^ r ! S'Jií(' f ' 3 -;-íü I -

í

#

W /^ ? :

áX

.m i ,»t ■j ^f M ( . 1 .

* A w m M Uj

j

™

m^Wmrnm

306 L őp ortartó lá b szá r c so n tb ó l egy ivó és egy p á n síp o t ta rtó k en tau rral, XIX . század

- " 1

*wpf O l h ^ ;\s \ ^«assasá;X^’’*'"’““''"II *'*i

319-321 S za rv a sp a ta felp orzók , v a la m in t cson tszalagok k al és cson tgyű rű k k el b erak ott, k oron g alakú lő p o r ta r tó , XVIII. század

332 H á tu ltö ltő vad ászp u sk a b o r s a y d eb recen i m ű h elyéb ől XIX. szá za d m á so d ik fele 333 H á tu ltö ltő vad ászp u sk a, k é sz íte tte p r u s a v . d e v e c s e r b e XIX. szá za d m á so d ik fele 334 H á tu ltö ltő , d u p la csövű vad ászp u sk a, csövén j. f i n k c o m p . i n s c h u l fe lir a tta l, XX. szá za d eleje

335 sap p an tyú s szerk ezetű , etcsövű vad ászp u sk a > SA LIER U. SOHN A SUHL

d ir a tta l, 1860 körül 36 rannyal ta u sír o z o tt -ap p an tyú s puska k i r n e r YÖRGY é s ID. K IRN ER JÓ Z SE F

esti m ű h e ly é b ő l, 1840 körül ;37 sap pan tyús, k étcsövű adászpuska b e n e s s a n d r á s .lira tta l, XIX. század lásod ik fele

pesten

I

* U

/

pÉ f

t

338 R u d o lf trón örök ös részére k észü lt ék szerpu sk a, i f j . K IR N E R JÓ Z S E F p C S t i

m ű h e ly é b ő l, 1880 körül

1

'2

341 1912 M . fejős W in ch ester, XX. század első fele

vad ászp u sk a zárszerk ezete, XX. század eleje

B elg a , ö n tö ltő B ro w n in g zá rszerk ezete, X X . század eleje

344 F űk ért k oronapu ska v á ltó c ső v e l, 1898-1899 345 1932 M. golyós, vad ász W in ch ester, XX. század első fele 346 F orgózárd u gattyú s, sö rétes, 16-os ű r m ér e tű vad ászp u sk a, a zá rsz e r k e ze té t a K 98-as k aton ai j M a u se r-z á r sz e r k e - f ze tb ő l alak ították ki, XX. század eleje 342 E lő á g y tá ra s, sö rétes, a u to m a ta Sjögren , XX. század eleje

347 1897 M . 16-os ű r m ér e tű , fejős W in ch ester, XIX. szá za d vége 348 A z osztrák G asser cég á lta l fo r g a lm a z o tt W in ch ester, XIX . század m á so d ik fele 349 1866 M. előágytáras, 11 m m -e s , golyós W in ch ester, XIX . század m á so d ik fele 341 1912 M . 20-as ű r m é r e tű fejős W in ch ester, XX. század eleje

350 A F É G -n él k észü lt, M a n n lic h e r S ch ö n a u er r en d szerű vad ászp u sk a, az 1935 M . h ad ip u sk a p o lg á ri v á lto za ta , X X . szá za d első fele

351 1903 M . h ad ip u sk a M a n n lic h e r S ch ön au er E x c e lsio r 1908 M. ism é tlő v a d á sz fe g y v e r -v á lto z a ta , X X . század eleje 352 1898 M . M au ser h ad ip u sk a p o lg á ri v a d á sz v á lto z a ta , csövén SC H Ö F FE R LÓRÁND PU SK A M Ü V ES M ESTER BUD APEST

fe lir a tta l, XX. század eleje

Az 1898 M. M au ser (352) m a g a ssá g b a n á llíth a tó , a r c tá m a szo s tu sája

353 W eip ertb en k észü lt F űkért k oronapu ska ré sz lete , 1901

A 353-354. sz á m ú puskák bal old ala

355 ^ A F É G -n él k észü lt M onté C arlo vad ászp u sk a v i c t o r i a típ u sa , 1969 356 A M onte C arlo CON TIN EN TA L típ u sa , 1971 357 EL 2 H jelű, eg y lö v etű , sö rétes v ad ászp u sk a, 1972 358 M on te C arlo felső S c o tt k u lccsa l, 1955 359 M on té C arlo,

lá m pa g yá r

B U D A P E S T M A DE IN HUNGARY

fe lir a tta l, 1958

A F É G -n él k észü lt M onté C arlo fegyverek (358, 356, 359) b al o ld ala

360 A F É G -L a m p a r t M űvekm k észü lt k ülsőkakasos vad ászp u sk a, 1954 361 S zovjet g y á rtm á n y ú , eg y csö v ű vad ászp u sk a, XX. század első fele 362 A F É G -n él

k é s z ü ltH U N T E R

típ u s ú , e g y c sö v ű v ad ászp u sk a,

1964

363 HU N O R

típ u sú , 12-es,

' egycsövű v ad ászp u sk a,

1966

364 A n é m e t K rupp cégn él készül B ock v ad ászp u sk a, X X . százai 365 C seh szlovák g y á rtm á n y ú ZH 101-es típ u sú sö r éte s B oci XX. szá za d m á so d ik fele 366 A F É G -n él k észü lt B 12-es jel B ock vad ászp u sk a f e r u n i o n S U P E R P O S É E -M A D E IN HUNGARY

fe lir a tta l, 1969

367 B 12-es jelű B ock vad ászp u sk a M A DE IN HUNGARY FÉ G -B U D A P E S T

f e l i r a t t á 1 1 Qr ■

368 C seh szlovák g y á r tm á n y ú ZH 104-es típ u sú B ock vad ászp u sk a, k ü lö n leg esség e, h ogy a g o lyós cső felü l van, 1963

369 N é m e to r sz á g b a n W. C olla th m ű h e ly é b e n , és ter v e i alap ján k észü lt d r illin g v ad ászp u sk a, X X . szá za d eleje 370 N é m e to r sz á g b a n , a FRANZ SO DIA

cég n él k észü lt d r illin g v ad ászp u sk a, 1928

371 N ém et g y á rtm á n y ú , a S U h l i E. SC H M ID T

cégnél k észü lt d rillin g , 1929 H EB ER M A N N

A N é m e to r sz á g b a n k észü lt (370-369) vad ászpuskák k in a g y íto tt lak a tszerk ezete

372 N agy te lje sítm é n y ű , a la p v ető en sp o rtcélo k a t szo lg á ló lég feg y v er, XX. század k özepe

—

— — 1

373 Az N D K -b an k észü lt h a e n e l g y á r tm á n y ú m o d e l l 310-es lég ifeg y v e r , XX. század k özepe

374 S zovjet, Izsevszk i g y á r tm á n y ú , JI jelű , .22-es légp u sk a, X X . század m ásod ik fele

K é p je g y z é k

1. Címerkép 1514 Az adományban M ártonfalvi Cseh Bálint fiai, János, Gábor és M ihály részesültek a végeken szerzett érde­ meikért. A címerkép János hőstettére és bátorságára utal. Ő volt az, aki Geréb Mátyás dalmát-horvát-szlavón bán életét m entette meg azáltal, hogy puszta kézzel fogta le a lándzsával megsebzett, bánra támadó vadkant.

A címeradományt Báthory Zsigmond 1584-ben megerősítette.

2 Puska 1626 Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt réz cél­ gömbbel szerelt csővel. M otívum ­ anyagát egy stilizált gólya vezeti be, majd egy szárnyas, haltestű kürtös groteszk, rohanó szárnyas lovak kö­ vetkeznek. A sort egy kagylósan kidol­ gozott biztosítógomb szakítja meg.

Ezután a fantasztikus elemek, gro­ teszkfejek és állatok következnek, kö­ zöttük repülő szárnyas, lángot lövellő sárkányok, mezítelen fanfáros, szár­ nyas lovak, majd ismét szárnyas, hal­ testű fantasztikus elem. Nagym éretű sárkányán a kovatartó pofákat sár­ kányfejnek képezték ki. Alatta egy hantos, félig ember, félig hal, vadász­ kutya, stilizált állatfej látható. Vas sá­ torvasa ujjtámaszos. Elsütőszerkezete gyorsítós. Torkolat alatt kezdődő, bar­ na faágyazatának zárólemeze egyik ol­ dalon pótolt, a másikon egy alabárdos rerfialak tűnik fel. A cső alatti részt adászjelenetek töltik ki. A szokásostól eltérően e remek darab alkotója más motívumsort m utat be a két oldalon.

A felhasználásra kerülő anyag csont, gyöngyház és réz. A jobb oldalon a motívumsort egy Atlasz-figura indítja.

Ezt követően csontszalagokkal határolt mezőben csontból faragott indák, leve­ lek, tekergő groteszkek, lándzsás vadá­ szok, rohanó kutyák, menekülő vadak iltják fel egymást. Ezen az oldalon ap­ róvadak, míg az előagy bal oldalán a nagyobb vadak - medve, vaddisznó adászata kerül bemutatásra. Az ágyazat alsó részén áttört csontlemezek hosszú sora következik. A lakatlemez előtt az

ágyazat kiszélesedik. Itt egy turbános, török szablyás mellkép díszíti. Az ágyazatnak ettől a részétől kezdve a fegyver vadászjellege megváltozik.

Előtérbe lépnek a mitológiai jelenetek és a kor ízlésének megfelelően a harci ábrázolások. Először egy rézből kidol­ gozott, vésett felületű, nyugati típusú, spádés, alabárdos páncélos lovagot láthatunk csontindák, virágok, réz- és gyöngyház berakások között. T ovább­ haladva előtűnik Justitia a karddal és mérleggel, majd megjelenik a részeg Dionisos boroshordón ülve, kezében serleget és kancsót tartva. Az elsütő­ szerkezet mögött a tüzérek védőszent­ je, Borbála a pálmaággal és kehellyel, lejjebb almát tartó, önmagát ledöfő Lucrétia zárja a sort. Az arctámasz belső felén két kilencszirmú rozetta van. Az egyik befelé hegyesedő, kívül legömbölyített végű levelekből össze­ tett, míg a másik szélkerékre emlékez­ tet. M indkét rozettában három réz, három gyöngyház és három festett csontbetét található. A két korong kö­ zött a szokásos csontszalagok, rozetták, zománc- és gyöngyház virágok m ellett saját húsával kicsinyeit tápláló pelikán ékesíti. A tusa arctámaszos ol­ dalán, de még a lakatlemez előtt lán­ dzsás és puskás harcosok sorakoznak zászlóval és dobbal. A díszfegyver ké­ szítője itt egy várat helyezett el bás­ tyákkal és tornyokkal. A sarokban fel­ tevések szerint Hardegg és Periin akasztását, illetve fejezését láthatjuk.

Valamivel hátrább sátortábor követ­ kezik gyalogos és puskás harcosokkal, négy lóval vontatott ágyúval. A tusa arctámasztékos részén a fő díszítőelem egy bástyákkal, tornyokkal, ágyúállá­ sokkal kiépített, vizesárokkal körül­ vett vár. A várat támadó csapatok ve­ szik körül, muskétásokkal. A puska gerincét nyugati ízlésű ruhába öltözött muskétások harca tölti ki. A tusaüreg rugós fedelének csontborításán is har­ ci jelenetet ábrázoltak. Ezúttal a nyu­ gati csapatokkal szemben török-tatár csapatok sorakoznak fel, az őket jel­ lemző íjjal felszerelve. A tusa gerin­ cén, csontlemezen B T 1626. olvasha­ tó. A gerincen csontszalagok, indák és levelek között gyöngyház, réz, festett csontvirágok is megjelennek a változa­ tos fomában készült rozetták mellett.

A tusa talplemezén, stilizált címer­ pajzsban V L K 1626 a fegyver készíté­ sének pontos idejét jelöli.

247

Ezt a puskát a magyar fegyvertörté­ nészek a vár és a kivégzési jelenet után székesfehérvári, majd később győri puskának tartották.

Később a kutatások megállapítot­ ták, hogy C. S. mester egy G U R-nak rövidített helyről származik, ahol m el­ lette még H. S. és M . B. mesterek is dolgoztak. A párizsi Musée de l’Arm ée-ben is van egy hasonló puska, amelyet a Pauilhac-gyűjteményből vásároltak meg. A legújabb kutatások a Gurkkal kapcsolatos feltevéseket elvetik és a készítés helyéül Türingiát jelölik meg. Fő méretek: teljes hossz: 1381 mm, csőhossz: 1057 mm, űrm é­ ret: 8 mm. M N M . L tsz .: 56.5574 3 Pisztoly XVI. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, sima furatú, elöl hengeres, hátul szög­ letes csővel készült, puffernak is neve­ zett pisztoly. Lakatlemeze díszítés nélküli, kerékborítója áttört. A sár­ kány oldalán indás motívumok m a­ radványai láthatók. Viszonylag vé­ kony sátorvas tartozik hozzá. Barna faágyazatát vékony csontszalagok dí­ szítik, s a torkolat alatt csontlemezzel záródik. A csőrögzítő csap magasságá­ ban elhelyezett csontbetéteket levél­ ornamentika, a markolati részt szélke­ rékmotívum gazdagítja. Csontszalagokkal és négy fonatos dísszel mezők­ re osztott markolatának vége nagymé­ retű gömb. Fő m éretek: teljes hossz: 500 mm, csőhossz: 290 mm, ű rm éret: 15 mm. M N M . Ltsz.: 56.3857

4 Pisztoly XVI. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, sima furatú, elöl hengeres, hátul szög­ letes, díszítés nélküli csővel készült, puffernak is nevezett pisztoly. A csö­ vön az 1590-es években beütött augsburgi fáklya- és retekjegy, a nagymé­ retű lakatlemezen szablya alakú bé­ lyeg látható. Teljes barna faágyazatát a torkolat alatt csontlemez zárja le.

Csontból kidolgozott szalagdíszei a markolatgombig húzódnak. A csőrög­ zítők magasságában ovális, vésett felü­ letű csontbetéteket helyeztek el. Sá­ torvasa áttört, két balusztertagból ki­ képzett kengyele van, elsütőbillentyű­ je csontbetétben mozog. Nagyméretű, gömb alakú markolatgombját csont­ szalagok hat mezőre tagolják. A fona­ tos díszű szalagok közét csontgyűrűk és körmotívumok töltik ki. Fő mére-

tek: teljes hossz: 495 mm, csőhossz: 295 mm, űrméret: 15 mm. MNM. L tsz.: 55.3241 5 Pisztoly X VI. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres, gazdagon metszett m űvű csővel készült, puffernak is ne­ vezett pisztoly. A cső díszítésének so­ rát egy kardot tartó katona nyitja meg, a továbbiakban növények között egy női alak látható lándzsával és m adár­ ral, majd a kezében nyílvesszőt tartó másik női alak zárja a sort. Lakatlem e­ zét a növényornamentika teljesen ki­ tölti. A kerékfedő lemezen kétfejű sas tűnik elő. Sátorvasának kengyele baluszteres kidolgozású. Az aranyozott felületű, öntöttbronz sávokkal tagolt ágyazaton csontbetétek, szalagok, vi­ rágok, groteszkek, emberfők sorakoz­ nak. A csőtorkolat alatt lándzsát tartó és fúvós hangszeren játszó alakokkal díszített csontlemezt helyeztek el. Rozettákkal, emberfőkkel motivált, ara­ nyozott felületű, nagyméretű, gömb alakú markolatgombját öntöttbronz szalagok öt mezőre osztják. A m ar­ kolatgom bot oroszlánfő díszíti. É r­ dekessége, hogy a bem utatott darab párja a H adtörténeti M úzeum tulaj­ donában van. Fő m éretek: teljes hossz: 540 mm, csőhossz: 292 mm, űrm éret: 13 mm. M N M . Ltsz.: 55.3243

6 Pisztoly XVI. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, két egymás alatt fekvő, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, gyűrűkkel tagolt csővel készült, puffernak is ne­ vezett pisztoly. Nagym éretű lakatlemezén kettőzött elsütőberendezés ta­ lálható. A serpenyőfedők és a sárká­ nyok vésése egyszerű. A sátorvas ken­ gyele és az elsütőbillentyű vége baluszteres kidolgozású. A barna faágya­ zat első részét, a csőtorkolat alatt, akantuszos csontlemez borítja. Az ágyazat csontdíszei nagyon változato­ sak. A lovast, a puskát tartó vadászt, a rohanó kutyákat, a vaddisznó elejtésé­ nek részleteit aprólékosan dolgozta ki alkotója. A gyalogos vadász lándzsá­ val, a lovas karddal igyekszik a vadász­ kutyák által letepert vaddisznónak a halálos döfést megadni. Egy gyalogos puskás vadászkutyával követi őket.

A további szabad felületen tavon úsz­ káló és repülő madarak figyelhetők

meg. Az ágyazat alsó része szintén gazdag díszítésű. A csontborítású töltővesszőtartó hüvelyén fegyveres férfi elmosódott képe tűnik fel. Az inda- és növényornamentikák csontberakását nagy művészi hozzáértés jellemzi. Az angyalokkal, állatokkal, torzfőkkel dí­ szített, nagyméretű, gömb alakú markolatgombját tűzaranyozott szalagok öt mezőre tagolják. A mezőket indák, növények, gránátalma-motívumok ékesítik. A gomb végét tűzaranyozott oroszlánfej zárja. Fő m éretek: teljes hossz: 540 mm, csőhossz: 300 mm, űrm éret: 11 mm. M N M . Ltsz.: 55.3244 7 Puskapár X V II. század közepe Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt, réz célgömbbel szerelt csővel. Lakatleme­ zére áttört, hálós díszű, vésett felüle­ tű, állatokkal, levelekkel, virágokkal díszített bronzlemezt helyeztek. A ke­ réktengely két oldalán stilizált kétfejű sas látható. A lakatszerkezet biztosító­ ja groteszkfejes. Sárkánya vésett, m et­ szett művű, kiterjesztett szárnyú, saját szárnyát tépő madárral és egy tekergő sárkányalakkal gazdagított. Elsütőbe­ rendezése gyorsítós. Ujjtámaszos sá­ torvasa a kengyelrészen kiszélesedik.

Torkolat alatt kezdődő, barna faágya­ zata csontlemezekkel, gyöngyház be­ tétekkel, csontszalagokkal és virágok­ kal, emberi és állati alakokkal dúsan díszített. A m otívumokat az ágyazat első részén egy vadkan- és egy kutya­ ábrázolás vezeti be, majd ezt követi az indák között egy sárkány, ülő gro­ teszkfigura és nyúl. A sárkányalakok, groteszkek, menekülő nyulak egymást váltják a gyöngyház lemezekkel hatá­ rolt mezőkben. Az ágyazat torkolati részénél, a csontlemez borítás felüle­ tén, zárt keretben, egymásnak háttal álló baglyok vannak. Töltővesszőtartó hüvelye faragott csontlemez. Az ágya­ zat tusarészén a fegyver díszítése gaz­ dagodik. A sátorlemez helyén egy le­ tepert nyulat, vadászkutyát, menetelő vadászokat hátukon egy-egy nyúllal, gyöngyházból kidolgozott növénye­ ket, míg a tusa alsó részén, a lakatszer­ kezet magasságában egy vadkant leölő lándzsás vadászt, ülő állatokat, gránátalma-motívumokat, négylevelű lóherére emlékeztető gyöngyház beté­ teket helyeztek el. A tusa jobb és bal oldalán, valamint az éleken szalagdí­

248

szek által határolt mezőben a minták még dúsabbak. A tusa bal oldalán egy rövid kardot tartó turbános, lovas férfi képezi a fő díszítményt. Körülötte gyöngyházból berakott állatok, csont­ szalagok és virágok teljesen kitöltik ^ felületet. H átrább széles pengéjű, törökös szablyát viselő, kürtös vadász zárja le a díszítőelemek sorát. A tus^ gerince az oldalakhoz hasonlóan kivi­ telezett. Indák, növények, gyöngyház rozetták között egy stilizált sárkány­ alak, az egyetlen állatfigura tűnik ele Lényegesen gazdagabban megmun­ kált a tusa jobb oldala. A felső éle: vadásztőrrel őzet leszúró vadász, meg­ rettent apró állatok, gyöngyház rozet­ ták ékesítik. A tusa alsó részén kiemel­ kedő motívumnak tekinthető az az áll: vadász, akinek oldalán egy hosszú, aláhajló keresztvassal ellátott vadász­ tőr figyelhető meg. Golyótartó tusaüregét rugós, csontlemezekkel b o n ­ tott lemez fedi. A tusatalp csontlemer borítása sem m aradt üresen, bagoly­ motívum tölti ki. Fő m éretek: teljes hossz: 1100 mm, csőhossz: 835 mir. űrm éret: 16 mm. M N M . Ltsz.

55.3756.1-2

8 Puska X V II. század Vadászkarabély, keréklakatos szerke­ zeti rendszerrel. Huzagolt, nyolcszög­ letes, réz célgömbbel, ékelt irányzékkal szerelt, vésett növénymintás csévei készült. Lakatlemeze díszítés né.küli. Sátorvasa ujjtámaszos. Torkol. alatt kezdődő, barna faágyazatát el faragott csontlemez zárja le. T ölt:vesszőjének csontkupakja hiányzü Az ágyazat egész felülete csontszaLgokkal, fonatokkal, menekülő állatokkal, gyöngyház korongokkal ízlésese díszített. A töltővesszőtartó hüve~. csontból kidolgozott, felülete hálósa: faragott. Hasáb alakú, rövid tusája _ ágyazathoz hasonlóan, csak gazdaga’: bán kimunkált. A sátorlemez helyei indák és növények között szörnyei majd stilizált állatok, a tusa bal olc^ részén korong alakú, ovális, szögié:gyöngyház lemezek között csontszal.gok, növények, virágok és egy lóhát, ülő, bal kezén sólymot tartó vadász. . tusa jobb oldalán menekülő vadkor szárnyas állat, gyöngyház lemezekb képzett ovális motívumok és csontsa lagok figyelhetők meg. A tusa alsó r- szén egymással szemben ülő vadáll­ tok, a tusatalp csontlemez borítása:

rohanó nyúl látható. A golyótartó tusaüreg rugós fedőlemeze egyszerű barna fa, de felületén nagyobb csont­ lemezek és csontszalagok sorakoznak.

Fő m éretek: teljes hossz: 1000 mm, csőhossz: 850 mm, űrm éret: 8 mm.

M N M . L ts z .: 54.1476

9 Puska X V II. század Keréklakatos fegyverből átalakított vadásztrombon, kovás szerkezeti rendszerrel, sima furatú, hengeres, majd szögletessé váló tölcséres csővel, a csőgerincen rézből kidolgozott cél­ gömbbel, holdsarló alakú mesterjegygyel. Lakatlemeze díszítés nélküli. Sá­ torvasa elveszett. Torkolat alatt kez­ dődő, barna faágyazatát elöl faragott csontlemez zárja le. M indkét oldalon csontlemezek, korongok, szalagok, csontlemezekből képzett nyúl, róka, groteszkek díszítik. K ét fém töltőveszszőtartó hüvely, fa töltővessző tartozik hozzá. A sátorlemez helyén a csontbe­ rakás dúsabb. Itt a fő motívum egy nyúlra lecsapó sólyom. M ellette gyöngyház lemezekből képzett négy­ levelű lóhere, korongok, gránátalmák.

A tusanyak kidolgozása ugyancsak rendkívül díszes. A művész itt is csontlemezeket, csontkorongokat, rozettákat és szalagokat, vadállatokat, stilizált groteszkeket alkalmazott.

A csőfarnyúlvány két oldalán egy viszszafelé néző nyúl, madárfejes, szár­ nyas groteszkek láthatók. A rövid, sé­ rült tusanyak ellaposodik. A tusanyak középső m otívum a egy erdőrészlet­ be kom ponált, m adár farkát elkapó kutya. K örülötte gyöngyház lemez­ ből négylevelű lóherére emlékeztető növények vannak. A tusatalp csont­ lemez borításán egy hosszú csőrű m adár, szájában vergődő kígyó fi­ gyelhető meg. Fő m éretek: teljes hossz: 1033 mm, csőhossz: 678 mm, torkolatátm érő: 35 mm. M N M .

Ltsz.: 56.5422 10 Puska X V II. század Kovás szerkezeti rendszerrel, huzagolt, hengeres, m etszett művű, gyű­ rűkkel tagolt, ékelt célgömbbel, állít­ ható lemezes irányzékkal szerelt cső­ vel. Keréklakatos puskából alakították át. Aranyozott bronz lakatlemezén ha­ dijelenet, lóháton ülő és gyalogos ka­ tonák, sátortábor látható. A fák és a díszítőmotívumok között poncolt ala­ pú mezők vannak. A sárkány oldalát

egy lángot lövellő sárkányfej, illetve egy ülő alak, míg a rugóház oldalleme­ zét ágaskodó sárkány díszíti. Sátorle­ meze áttört, aranyozott bronzlemez, amelynek futó indái és növényei kö­ zött rohanó nyúl, ugató kutya, gyer­ mek, egy ülő szarvast átölelő, hiányos öltözetű nő hívja fel magára a figyel­ met. A sátorvas kiszélesedő ujjtámaszos kengyelrészén oválisba helyezett, poncolt alap van, babérkoszorús férfi­ fejjel. A kengyel előtt profilált pere­ m ű, akantuszleveles lezárású keretben egy harci szekercét tartó álló férfi lát­ ható. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazata vésett, poncolt alapú, akan­ tuszleveles bronzlemez zárja le. H á­ rom szögletes töltővesszőtartó hüvely, rézkupakos töltővessző található itt.

Rövid hasáb alakú, tusaüreggel ellá­ tott, fagombos, faragott tusájú golyó­ tartó, rézzel borított, rugós záróleme­ zét egy kiterjesztett szárnyú sas, egy hosszú hajú lándzsás vadász, zászlók­ ból, dobokból álló haditrófea és alul egy bújtatott groteszk fej ékesíti. T usatalpát szarulemez fedi. Fő méretek: teljes hossz: 1110 mm, csőhossz: 827 mm, űrm éret: 18 mm. M N M . Ltsz.: 56.5355

11 Puska 1670 Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt cél­ gömbbel és irányzékkal szerelt csővel.

N agym éretű lakatlemeze szegélyét zárt mezőben - hullámvonalas dísz tölti ki. A kerék mögött, indák és leve­ lek között, hadi jelenet látható. A la­ katlemez e részének fő m otívumanya­ gát egy dom btetőre épített várkastély, kerekes lafettán elhelyezett nagymére­ tű ágyú, célzó tüzér, lőporos hordók és egy sátor adja. Itt tűnik fel az IK , PP mesterbélyeg az 1670-es évszámmal.

A kerék előtt, két sátor között, vállán m uskétát tartó férfialak és egy várkas­ tély díszíti. Kerékfedője áttört rézle­ mez. Felületét karmai között kardot tartó, koronás, kétfejű sas vésett képe gazdagítja. Serpenyöfedője rugósán működik. Sárkányát egy groteszkfej, valamint egy hattyút támadó tekergő kígyó teszi érdekessé. Sátorvasa ujjtámaszos, elsütőberendezése gyorsítós.

Barna faágyazata gazdagon kimunkált.

A torkolat alatt záró csontlemezen két oldalról, keretezett alapba helyezett virágmotívumok és csontszalag bera­ kás tűnik elő. Az ágyazat két oldala 249

azonos formában díszített. Csontsza­ lagokkal határolt mezőkben csontko­ rongok, gyöngyház lemezek, ezüstsza­ lagokból képzett növényornamenti­ kák, faragott felületű csontlemezeken groteszkek, vadászati és mitológiai je­ lenetek sorakoznak. A képsort egy sár­ kány vezeti be, majd ezt követően ülő és menekülő nyulak, rohanó vadász­ kutyák, őz, szarvas, unikornis került a felületre. Középen egy oldalán tőrrel felszerelt puskás vadász, majd egy gyermeket elragadó oroszlán követke­ zik. Az előagy díszítését egy szárnyas, koronás fekvő férfialak és egy stilizált fekvő nő zárja le. Az előagy alsó részén a csontlemezek áttörtek, faragottak és helyenként színezettek. Groteszkek, tekergő szárnyas állatok, indák, növé­ nyek és virágok itt is nagy számban jelennek meg. A sátorlemez helyén csontkeretben hadijelenet van. Ismét feltűnik egy sokbástyás vár, tüzér az ágyúval. Gazdagítják a képet lőpo­ ros hordók, ágyút védő fonott kosa­ rak és a tüzet irányító parancsno­ kok. A sátorvas előtti felületen fér­ jének mezítelen fenekét verő aszszony nyújt meglepő látványt. A tu ­ sa arctámaszos részén ezüstszala­ gokból képzett növények, csontko­ rongok, gyöngyház virágok között egy Apuleus átváltozásával kapcso­ latos táncjelenet képezi a fő m otívu­ mot. Férfiak és mezítelen nők, lan­ ton és fanfáron játszó művészek har­ monikus egysége az egyik legki­ emelkedőbb művészi alkotássá teszik e m űtárgyat. Ism ét megjelenik a m es­ ter pirosra festett bélyege IIv m o­ nogrammal, kiegészülve anno 1671 felirattal. Az arctámasz alsó részén „APULUS WIERD VERWENDELT ZU E INEN W ILDEN ÖLBAUM DASELBST KO­ M ÉN DIE NYM PHEN AN BEW OHNTEN z i e r t e n d e n b a u m ” felirat a képsor értelm ét adja. A tusa gerin­ cét vadászjelenetek, két vár, vadász­ kutya által üldözött unikornis ékesí­ ti. A tusaüreg fedőlemezén Ganymedes a sassal és anno 1671-es év­ szám az IK monogram m al újból feltűnik. A tusa talplem ezén, csont­ lapra faragva Kőszeg város címere és „DÉR KÖN. FREY STATT GÜNE IN SIEGEL ODER W APPEN ANNO 1671” magyarázószöveg látható. Fő mére­ tek: teljes hossz: 1080 mm, csőhossz: 807 mm, űrm éret: 12 mm. M N M .

Ltsz.: 55.3751

und

12 Puska X V II. század Keréklakatos fegyverből átalakított vadászkarabély kovás szerkezeti rend­ szerrel, sima furatú, hengeres, gyű­ rűkkel tagolt, célgömbbel szerelt cső­ vel. Lakatlemeze díszítés nélküli. Vas sátorvassal készült. Torkolat alatt kez­ dődő, barna faágyazatát elöl csontle­ mez zárja le. Az ágyazat mindkét olda­ la csontvirágokkal, növényekkel és in­ dákkal, szalagokkal, valamint gyöngy­ ház motívumokkal berakott. Az ágya­ zat közepétől a fegyver díszítése gaz­ dagodik. A sátorlemez helyén zárt csontkeretben egy kiterjesztett szár­ nyú madár látható a csontszalagok, in­ dák és gyöngyházlemez-virágok kö­ zött. Különösen díszes a rövidre sza­ bott lapos tusa, amelynek bal olda­ lán a m otívum anyag egy szarvassal egészül ki. A tusa jobb oldalát ki­ terjesztett szárnyú, színezett sas d í­ szíti. Faragott tusatalpát tulipánm otívumos csontlemez fedi. Fő m ére­ tek: teljes hossz: 920 mm, cső­ hossz: 645 m m , ű rm éret: 12 mm.

M N M . L ts z .: 56.5321 13 Puska 1750 körül Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt, állít­ ható irányzékkal szerelt csővel. Cél­ gömbje elveszett. A csőgerincen a c. d e t e n r i e d e r A. u l m feliratból az 1750 körül működő m ester neve, illetőleg működési területe ismerhető meg. L a­ katlemeze gazdagon díszített, vésett és maratott. Felületén erdőrészlet, h át­ térben a kelő nap, stilizált vár, míg az előtérben legelő vadak és egy tüzelő vadász látható. A lakatlemezhez ha­ sonlóan vésett a sárkány oldallemeze és a rugóház fedele. Sátorlemeze pro­ filált perem ű bronzlemez, amelyen az indák és növények, valamint a poncolt mezők egymást váltják. A középső mezőt egy vésett vadász alakja tölti ki.

Elsütőberendezése gyorsítós. Ö n­ töttbronz sátorvasa ujjtámaszos. T o r­ kolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl berakott szarulemez zárja le. Szarukupakos fa töltővesszővel látták el.

A csőfarnyúlvány mögött a nézőke zárt keretű. Rövid tusája hasáb alakú, csontszalagokkal, gyöngyház virágok­ kal, állatokkal berakott. A tusa bal ol­ dalának középső m otívuma egy gyöngyházból kidolgozott váza, amelyben különböző gyöngyház virá­ gok vannak. A golyótartó tusaüreget

bordázott, szarulemezekkel és csont­ szalagokkal ékesített fedél borítja. T usatalpa bronzlemez. Fő m éretek: tel­ jes hossz: 1000 mm, csőhossz: 700 mm, űrm éret: 15 mm. M N M .

Ltsz.: 56.5299

14 Puska X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, célgömbbel szerelt csővel. Irányzéka elveszett.

Vésett felületű lakatlemezén vadászje­ lenet látható. A vésetek egy lándzsát tartó vadásszal kezdődnek, ezt egy hiúzzal küzdő, lándzsás vadász és va­ dászkutyák követik. A keréktengely körüli kopott vésetek koszorúkba he­ lyezett szárnyasalakot m utatnak. El­ sütőberendezése gyorsítós. Vas sátor­ vasa ujjtámaszos. Torkolat alatt kez­ dődő, barna faágyazatát elöl szarule­ mez zárja le. Szarukupakos töltőveszszőjét csontszalagok és vésett csontrozetták, az ágyazat mindkét oldalán csontszalagok, növények, indák, kü­ lönböző formára alakított rozetták tar­ kítják. Az ovális lemezek egy része el­ veszett. A bal oldali lemezeken egy hiúz vadászkutyával, s szárnyassal menekülő róka tűnik fel. Az ágyazat további részeit fekvő, fegyverrel célzó vadász, szarvas és őz, ülő nyúl, va­ dászlándzsát tartó férfi és egy lóhátas vadász ékesíti. Ugyancsak vadászjelenetes az ágyazat alsó része a sátorvas előtt, ahol ovális korongban egy álló, vadászlándzsás férfi, majd valamivel lejjebb egy mókusra tüzelő, keréklaka­ tos vadászpuskát tartó, térdelő vadász teszi változatossá a műtárgyat. A va­ dász ruháján alig látható az SP m o­ nogram. Rövid, hasáb alakú, sérült tu ­ sája különösen gazdagon díszített.

A tusa bal oldalán a motívum sort egy lándzsás vadász vezeti be, majd egy pajzsot tartó, tőrkardot viselő gyalo­ gos követi. A középső nagy ovális le­ mezen egy oroszlán által földre tepert haldokló férfit, illetve az oroszlánra lándzsát dobó lovast, míg a másik ol­ dalon puskával tüzelő férfit figyelhe­ tünk meg. A tusa jobb oldalán két ová­ lis mezőt indák, növények, gránátal­ mák kötnek össze. Az egyik mezőbe egy fekvő, tüzelő vadászt, összerogyó szarvast, míg a másikba egy orr­ szarvúra támadó lándzsás vadászt he­ lyezett a mester. A tusatalp szarule­ meze elveszett. A golyótartó tusaüreg zárólemeze újabb eredetű. Fő m ére­ 250

tek: teljes hossz: 1153 mm, csőhossz: 861 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 55.3754

15 Puska 1676 Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, sima furatú, hengeres, gazdagon m et­ szett művű, célgömbbel és irányzékkal felszerelt csővel. A csövön V. Károly és a hét választófejedelem képe, illetve címere sorakozik. Díszítés nélküli la­ katlemezén a beütött mesterjegyet G L m onogram egészíti ki. Kerékszerkeze­ tét újabb eredetű, szív alakban áttört bronzlemez fedi. Elsütőberendezése elveszett, sátorvasa ujjtámaszos. T o r­ kolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl csontlemez zárja le. Csontkupakos töltővesszője harántcsíkosan fara­ gott. Ágyazatát pikkelyes, berakott, faragott csontrozetták, akantuszos, ovális csontlemezek díszítik. A sátor­ lemez helyén a faragás stílusa megvál­ tozik. Poncolt alapokon növények emelkednek ki, míg a közbülső felüle­ ten ovális csontlemezeken menekülő vadállatok, szárnyas vadak tűnnek föl.

Rövid, hasáb alakú tusáját jobb olda­ lán címerpajzs ékesíti. Fő motívuma egy buzogányt tartó férfialak, 1676-os évszám IC H betűkkel. A betűk és az évszám a tusatalp csontborításán meg­ ismétlődnek. Fő méretek: teljes hossz: 1022 mm, csőhossz: 825 mm, űrm éret: 12 mm. M N M . Ltsz.: 56.5272 16 Puska X V III. század eleje Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt cél­ gömbbel, állítható, lemezes irányzék­ kal szerelt csővel, a csőgerincen be­ ütött stilizált oroszlános jeggyel. L a­ katlemezét rendkívül gazdagon vésett és m aratott vadászjelenetek töltik ki.

Lóháton ülő vadászok, szarvast tám a­ dó kutyák, erdőrészletek gazdagon so­ rakoznak egymást követően. A serpe­ nyő oldallemezén i o c h w e n c l b ö h m i n e g e r , az 1720-1740 között működő mester neve és működési területe fi­ gyelhető meg. A sárkány oldalán nagyméretű levelek között kutyafej tűnik fel. A fegyver öntöttbronz sátor­ lemeze is gazdagon megmunkált.

A sort egy szárnyas, nagy keblű, kezé­ ben puskát tartó emberalak vezeti be három vadászkutyával. Ezután nyilat, íjat tartó Cupido, majd menekülő őzek, leterített állatok fölött diadal­

maskodó kutyák következnek. A le­ mez fő motívumanyaga egy szerel­ mespár. Előttük pajzs, tegez és egy íj helyezkedik el. A férfialak a nőt átöleli, kebleit szorongatja. H átuk mögött egy szárnyas démon látható, amint ujját a szájára teszi. Elsütőberendezése gyor­ sítóval szerelt. Bronzból öntött sátor­ vasa ujjtámaszos, a kengyelrészen kis­ sé kiszélesedik, poncolt alapon egy vándor alakja díszíti. A két végén a motívumokat groteszk fej zárja. T o r­ kolat alatt kezdődő, barna faágyazata elöl növénymintás, részben rácsozott felületű rézlemezzel erősített. Három vésett, szögletes töltővesszőtartó hü­ vellyel, sima rézkupakos fa töltőveszszővel készült. Rövid, vasgombos, ha­ sáb alakú ágyazata faragott és bronzle­ mez betétekkel gazdagított. A tusa bal oldalát bronz címerpajzsban egy szarvas hátán ülő nő, a tusa alsó részét poncolt alapon egy groteszk fej, roha­ nó kutya és menekülő állatok ékesítik.

A faragott golyótartó tusaüreg fedelét részben rézlemezek borítják. A hátsó rézlemezen egy ülő nőt szárnyas gyer­ mek kínál gyümölccsel, elöl poncolt alapon egy ülő pár jelenik meg bárá­ nyokkal. Talpborítása egyszerű rézle­ mez. Fő m éretek: teljes hossz: 1068 mm, csőhossz: 756 mm, űrm éret: 16 mm. M N M . L tsz .: 56.5289

17 Puska X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, vastag falú, célgömbbel szerelt csővel. Irányzéka elveszett. Gazdagon vésett lakatleme­ zén, a kerékrendszer mögött egy íjat tartó, szarvasra nyilazó vadász látható.

Aranyozott, áttört kerékfedő lemezé­ ben két stilizált állatalak van. Az elsü­ tőberendezés biztosítógombja öntött oroszlánfej. Sárkányát egy griff fejű szárnyas oroszlánból, egy nagy és kicsi oroszlánfejből és egy griffből szer­ kesztették. A rugóház borítása szív­ alakban áttört.

Elsütőbillentyűje gyorsítós. A kengyelrészen kiszélese­ dő sátorvasa ujjtámaszos. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl faragott csontlemez zárja le. Csontkupakos, fa töltővesszővel látták el. Az ágyazat mindkét oldalát csontállatok, menekülő vadak, szárnyasok, csont­ szalagok, korongok és gyöngyház be­ tétek díszítik. A jobb oldalon egy m a­ dár, futó vadászkutya, két szárnyas, ugró róka, míg a bal oldalon madarat

tépő sas bagollyal, futó kutya ördög­ fejjel, négy madárból szerkesztett csoportozat, két m adár stilizált tulipá­ nokkal, róka és két szárnyas egérmotí­ vum sorakozik. Rövid, vasgombos, hasáb alakú tusáján a díszítés dúsabb.

A tusa bal oldali részén csontszalagok, növények, valamint nyolc gyöngyház korong között egy szárnyas zergén nyargaló lantos angyal, előtte két ma­ dár között stilizált kürtön ülő majom tűnik fel. A tusa jobb oldalán a mene­ külő állatok, csontmadarak és grotesz­ kek ismét megjelennek. A felső hajla­ ton egy nyulat hajtó agár, a követke­ zőn fácán, fájd és vadkan, gyermek, alul méltóságteljesen lépdelő dámvad, vizet fújó delfin, iramodó nyúl, legelé­ sző szarvasbika követik egymást.

Gyöngyház korongokkal, csontszala­ gokkal és indákkal, evettel enyelgő gyermekkel díszített tusaüreg-zárólemeze van. A szarulemezzel borított tusatalpat egy fülelő nyúl és F. P. mo­ nogram ékesíti. Fő méretek: teljes hossz: 1021 mm, csőhossz: 725 mm, űrm éret: 15 mm. M N M . Ltsz.: 58.7527

18 Puskapár X V II. század Vadászkarabély, keréklakatos szerke­ zeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszög­ letes, réz célgömbbel, állítható irány­ zókkal szerelt csővel. A csőgerincen m a r c u s z e l n e r i n w i e n n , felirat a 1680-1730 között működő m ester ne­ vét, illetőleg működési területét jelöli.

Lakatlemezének vésett bronzlemez borításán, növények és indák között, ülő alakok, íjat és nyilat tartó Cupido, szárnyas állat látható. A lakatlemez alatt IS monogram tűnik elő. Sárká­ nyát vésett felületű, növények, indák díszítik. Elsütőberendezése gyorsítós.

Bronzból öntött sátorvasa ujjtáma­ szos. Á ttört, aranyozott, bronz sátor­ lemezén vésett állatok, szárnyasok, kutya és egy szárnyas angyalt elfeneklő, meztelen nő motívuma sorakozik.

Torkolat alatt kezdődő, barna faágya­ zatát elöl aranyozott bronzlemez zárja le. K ét vésett bronz töltővesszőtartó hüvely, szarukupakos töltővessző tar­ tozik hozzá. Rövid, gombos, hasáb alakú tusával készült. A tusagerincét berakott, aranyozott bronzkagylók, il­ letve a kagylók bal és jobb oldalán aranyozott figurák ékesítik. Golyótar­ tó tusaürege sérült. Rugós, részben szarulemez borítású fedele bordázott.

251

T usatalpát szarulemez borítja. Fő mé­ retek : teljes hossz: 840 mm, csőhossz: 555 mm, űrm éret: 15 mm. M N M .

Ltsz.: 56.5302.1-2

19 Lőportartó palack XVI. század Lapockából készült, nagym éretű testtel, amelynek m indkét oldalán vadászjelenetek sorakoznak. Pere­ mén fonatos díszű keret, majd ezt követően külön határolt mezőben levélmotívumok zárt rendje követ­ kezik. A lőportartó középső részén egy vadkanvadászat figyelhető meg.

A képek sorát egy lovas vadász ve­ zeti be. Ezután kezében lándzsát tartó gyalogos vadász két vadászku­ tyával, a háttérben erdőrészlet és apró házak láthatók. A túloldalon a vadkant egy támadó oroszlán váltja fel. Ez előtt egy bunkós, hosszú ru ­ hás férfi, mögötte egy hosszú nyelű lándzsát tartó lovas vadász és egy vadászkutya tűnik elő. Pereme és alja széles vaspánttal erősített. Alsó és felső részén karikába helyezték a széles, piros selyem vállpántot, bel­ seje egyszerű bélés, külseje ezüst- és aranyszálakkal szőtt. Kiöntőcsapja vas. Perem én piros és sárga bojtok húzódnak. Fő m éretek: magasság: 570 mm, szélesség: 300 mm, kiöntőcsaphossz: 93 mm. M N M . Ltsz.

57.6388 20 Lőportartó palack XVI. század Lapockából készült, nagym éretű testtel, amelynek m indkét oldala rendkívül gazdagon faragott. Az ol­ dalak perem ét fonatos díszű kerete­ lés övezi, amelyen belül valamelyest szélesebb mezőben levélmotívumok követik egymást. A belső mezőt két oroszlán által vontatott hadiszekéren ülő, jobb kezében jogart, bal kezé­ ben kulcsot tartó koronás hadiisten díszíti. A hadiszekér előtt és m ögött ovális pajzsot tartó, lándzsás római harcosok, a háttérben erdőrészlet és néhány épület látható. A lőportartó oldala a keretrészen azonosan kidol­ gozott. A középső fő felületet öt hattyú által vontatott négy női figu­ rás hadiszekér ékesíti. Fölötte repü­ lő szárnyasok, az első hattyút irá­ nyító szárnyas angyal, C upido az íj­ jal és egy ördögszarvas kentaur m o­ tívum ok sorakoznak. Perem én széles vaspánt húzódik, amelyen a két nagym éretű, kovácsolt karika a se-

lyemből szőtt széles vállöv felerősíté­ sét szolgálta. Kannelurás akantuszlevelekkel díszített nagyméretű kiöntőcsappal készült. Fő m éretek: magas­ ság: 550 mm, szélesség: 345 mm, kiöntőcsap hossz: 108 mm. M N M .

L tsz .: 57.6387 21 Pisztolypár XVI. század Keréklakatos szerkezeti rend szer­ rel, sima fu ratíu elöl hengeres, h á­ tul szögletes, réz célgöm bbel ellá­ to tt csővel készült pisztoly. D om ­ borodó lakatlem ezét kiterjesztett szárnyú sasok díszítik. A lemez ke­ rék feletti részén, a tengely két ol­ dalán egy-egy sasm otívum ism étlő­ dik. T orkolatnál kezdődő, barna faágyazatának csaknem m inden négyzetcentim éterét gyöngyház és csontlevelek, inda-, valam int állatés stilizált em beralakok díszítik. Az előagy két oldalának m egm unkálása azonos. A m otívum anyagból itt az egym ásnak h áttal álló sárkányok, kutyák, a lakat túloldalán k ite r­ jesztett szárnyú m adár h átán ülő, lándzsás férfi hívja fel m agára a figyelm et. A m arkolat képsorát egy szörnyet lovagló gyerm ek ve­ zeti be, m ajd sárkányok, inda-, növény- és virágm otívum ok követ­ keznek. K issé ellaposodó m arkola­ tát ovális, fél tojás alakú, vésett fe­ lületű, a lakatlem ezzel hasonló íz­ lésben d íszített, vasból készült m arkolatkupak zárja le. Fő m ére­ tek: teljes hossz: 513 m m , cső­ hossz: 330 m m , ű rm éret: 12 mm.

M N M . L tsz.: 56.3944. 1-2 22 Pisztolypár X V II. század Keréklakatos szerkezeti rend szer­ rel, sima furatú, bordázott, gyű­ rűkkel tagolt csővel készült pisz­ toly. A csőfaron az 1625— 1640 kö­ zötti időszakban b eü tö tt IF m es­ terjegy látható. Lakatlem ezét koro­ nás, bajuszos em berfő, rézből k i­ dolgozott kerékborítóját em berfejű szárnyas, állattestű figurák díszítik.

Sátorvasát az egyszerű kivitelezés jellemzi. A kovaszorító ajkak sár­ kányfej alakúak. Csőtorkolat alatt kezdődő teljes ágyazatát a gyöngy­ ház lemezek szinte teljesen b e b o rít­ ják. Em berek, földöntúli lények, állatok, m itológiai jelenetek, szfin­ xek, sárkányok, lovas katonák sű ­ rű n váltakoznak a felületén. Az

egyik

m arkolatán

PERSPECTIVA,

g e o m e triq v e ,

AQUITRACTURE,

A RI-

feliratokkal jelzett négy nagyobb alak emelkedik ki. Rövid, rézborítású, szögletessé váló m ar­ kolatának gerincét fémhuzalokkal rakták be. M arkolatgom bját ovális, vésett növénym otívum os, fém m ar­ kolatkupak zárja le. Párjáról a fel­ iratos alakok hiányoznak. Fő m ére­ tek: teljes hossz: 770 mm, csőhossz: 590 mm, űrm éret: 8 mm. M N M .

L tsz.: 55.3389. 1 -2

m e triq v e

23 Lőportartó X V II. század Ú gynevezett felporzó, elefántcsont­ ból esztergályozott, nyom ott gömb alakú testtel. K étoldalt figurális dí­ szekkel és feliratokkal gazdagított ezüstlemezzel. Az egyik oldalon fegyvertrófeával övezett ezüstlapon Em ánuel bajor választófejedelem MAX. EMAN. ELECT. BAVARIAE felirat­ tal. A túloldalon az ezüstlemez kö­ zépső motívumán l e o p o l d , i. t u r c v i k t o r . Oválisokban z o l n o c k , u n g WÁR, KASCHAU, TOCKAY, EPERIES, N O VYGRÁD, GRAZ, SARRAVAS, VEROVITIZA,

városok nevei sorakoznak. K i­ öntőcsapja hiányzik. Bronzból öntött, csuklón mozgó, profilált perem ű sze­ lepzárral, egyszerű vaslemezből haj­ tott rugóval készült. Az egyik bronz felkötőgyűrűje letörött. Fő m éretek: magasság: 110 mm, átmérő: 85 mm.

M N M . L tsz.: 53.1181

n eusel

24 Lőportartó X V II. század Ú gynevezett felporzó, elefántcsont­ ból esztergályozott, korong alakú, középen gyűrűkkel díszített, áttört, elefántcsonttal perselyezett testtel.

Egyik oldalán p a p felirat. Alul baluszteres, a torkolat irányában gyű­ rűkkel gazdagított réz kiöntőcsap­ pal látták el. Zárószelep nélkül ké­ szült. Réz felkötőgyűrűiből az egyik elveszett. Fő m éretek: m a­ gasság: 102 m m , átm érő: 72 mm, kiöntőcsaphossz: 32 mm. M N M .

L tsz.: 55.3715

25 Lőportartó X V II. század Ú gynevezett felporzó, elefántcsont­ ból, korong alakú, több helyen re ­ pedezett testtel, viszonylag nagy­ m éretű, ívben hajtott, végén p ro fi­ lált perem ű rézlem ezből kinövő hengeres kiöntőcsappal. D ugója, il­ letve elzárószelepe nincs. Egyszerű

252

vascsavarokkal készült. Fő m ére­ tek: m agasság: 78 m m , átm érő: 60 mm, kiöntőcsaphossz: 17 mm.

M N M . L tsz.: 59.7922

26 Lőportartó X V II. század Ú gynevezett felporzó, fából eszter­ gályozott, korong alakú, középen áttört, csontlem ezzel perselyezett testtel. Elő- és hátlapját rézkörökbe helyezett csontkorongok és gyűrűk, középen rézszegek díszítik. P ere­ m én a csontkorongok szabálytala­ nul sorakoznak. A körbefutó csont­ gyűrűk több helyen sérültek. Egy­ szerű vas kiöntőcsappal, zárószelep nélkül készült. K ét felkötőfülecse van.

Fő m éretek: magasság: 120 m m , átm érő: 96 mm. kiöntő­ csaphossz: 30 mm. M N M . L tsz.: 59.7908 27 Lőportartó X V II. század Ú gynevezett felporzó, fából eszter­ gályozott, félgöm b alakú testtel.

Lapos hátlapján körkörös karcola­ tok, rozetták és szalagok, a középső nagym éretű csontkorongon szélmo­ tívum látható. Előlapja a hátlaphoz hasonló, de csigás csontszalagokkal, karcolt díszű csontlem ezekkel és la­ pocskákkal lényegesen gazdagabban díszített. Vas kiöntőcsapját vi­ szonylag széles pántra helyezték.

Elzárószelepét egyszerű lemezes rugó m űködteti. K ét hengeres felkötőfüleccsel látták el. Fő m éretek: m agasság: 120 mm, átm érő: 80 mm, kiöntőcsaphossz: 37 mm.

M N M . L tsz .: 55.3714 28 Lőportartó X V I. század Fából esztergályozott, korong alakú testtel. M indkét oldalán és az éleken körkörös gyűrűmotívumok, apró csontgyűrűk, illetve a középső gyűrűk mindegyikén két rendkívül apró, hat­ ágú rézcsillag látható. Baluszteresen tagolt csont kiöntőcsappal, rugó nél­ küli, harántcsíkosan vésett vasszelep­ pel készült. A hossznégyszög alakú fülecsekből az egyik hiányzik. Középen áttört csontlemezzel perselyezték.

Fő m éretek: magasság: 185 mm, át­ mérő: 140 mm, kiöntőcsaphossz: 30 mm. M N M . Ltsz.: 55.3709

29 Pisztolypár X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel.

Sima furatú, hengeres csövét két sű­

rűn kannelírozot felület három tükör­ re osztja. M etszett m űvű, aranyozott vésetei és gondos kivitelezése m iatt a szakirodalom a fegyveripar remekei közé sorolja. A többszörösen tagolt felületek növény- és indaornam enti­ kája között stilizált sárkányalakok, a torkolatnál egy-egy sisakos harcos fi­ gyelhető meg. Az első tükrön az ön­ magát tőrrel halálosan megsebző Lucretia, T arquinius Collatinus neje lát­ ható, akit Tarquinius Superbus fia, Sextus gyalázott meg. A középsőn Holofernes fejével és kivont karddal Juditot ismerjük fel. M indkét női ala­ kot két oldalról egy-egy mellékalak egészíti ki. A hátsó tükörfelületet lándzsás, sisakos vitézt közrefogó angya­ lok, haditrófeás sárkányok díszítik.

A lakatszerkezet kidolgozása a csőhöz hasonló ízlést tükröz. Az egyiken a páncélba öltözött M ars háromlovas harci szekéren ülve, lovai előtt térdre ereszkedett harcossal látható. A kerék­ borítón két torzfő ékeskedik. Az ara­ nyozott, vésett felületű kovatartót sárxányfejre alakították ki. Párjának la­ katlemezén Bellona, a római hadi istenasszony, a lovai előtt legázolt har­ cos tűnik fel. A sátorvas kengyelét haditrófea tölti ki. Közepén a pajzs stilizált emberfej alakú. Barna faágya­ z a ta - levél- és indaintarziákkal díszít­ ve - a csőtorkolatnál kezdődik. Vi­ szonylag rövid markolata ellaposodik.

Ovális markolatkupakját pikkelyes keretezésű, haditrófeás motívum zárja le. Fa töltővessző tartozik hozzá. Gás­ pár Spät mester alkotása. A hagyo­ mány szerint II. M átyás király (1557. február 24.-1619. március 20.) apósá­ tól, Tiroli Ferdinándtól kapta. Felüle­ tének díszítése a római Equiria ünnep­ ségekre emlékeztet, amelynek ideje megközelítőleg egybeesett II. Mátyás születésnapjával. Fő m éretek: teljes hossz: 570 mm, csőhossz: 375 mm, irm éret: 12 mm. M N M . L ts z .: 55.3860. 1-2 30 Pisztolypár X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, röúri kivitelben, sima furatú, nyolc­ szögletes, egyszerű csővel, m ester jegy nélkül készült. Torkolatnál kezdődő, rarna faágyazatán dús csont- és gyöngyház berakás látható. M otívum myagából a tulipándíszek, a csontból kidolgozott nyúl-, róka- és kutyaalak érdemelnek figyelmet. M andula alakú

gombbal lezárt rövid markolatát nyolcszirmú rozetták, köralakok, apró csontvirágok, indák, gyöngyház m e­ dalionban férfi mellkép és I. B. B. mo­ nogram díszítik. Fő m éretek: teljes hossz: 630 mm, csőhossz: 437 mm, űrm éret: 12 mm. M N M . Ltsz.: 54.1472. 1-2

31 Lőportartó X V II. század Laposra nyom ott szarvból. Előrészén vésett keretben prim itív kidolgozású vadászjelenet, egy rohanó, vagy ugra­ ni készülő vadászkutyával és egy stili­ zált, hegyes kucsmás vadásszal.

A köztük hagyott teret rendszertele­ nül elhelyezett vonalkák osztják meg. A lőportartó másik oldalán körkörös motívum ok, az éleken ha­ rántcsíkos vonalak vannak. Fenékle­ meze ovális, az egyik oldalon egy csavarral, a másik oldalon egy füleccsel. Szájnyílásán vas kiöntőcsap és egyszerű lemezes rugóval m űkö­ dő zárószelep található. A kiöntő­ csap m elletti adogatórugó kacskaringós lezárású. Fedőlemeze egysze­ rű csavar elmozdításával nyitódik.

Fő méretek: magasság: 290 mm, fe­ nékhossz: 97 mm, kiöntőcsaphossz: 77 mm. M N M . L tsz.: 53.1179 32 Lőportartó XVI. század Szaruból, laposra nyom ott testtel.

K ülső oldalán a zárt keretben lévő hadijelenet bal oldali figurája egy sisakos, fokéles, rövid keresztvassal ellátott szablyát tartó harcos N é ­ m etországban használatos viselet­ ben. N agym éretű kagylóba épített, bordás d udorral ellátott, csúcsban végződő pajzzsal készült. A jobb oldali figura sisakja, ruhájának fel­ ső része az ellenfél ruhájához h a­ sonlít, jobb kezében nagym éretű tőrkardot tart, de lábszára fedetlen, és nadrágja nem a térd alatt zárul.

A ljában az em lített pajzs m egis­ m étlődik. Az éleken fonatos dísz, hátsó részén körök és félkörök lát­ hatók. Egyszerű vas fenéklemezzel, rugós zárószerkezettel m űködtetett kúpos kiöntőcsappal látták el. A da­ golószerkezete elveszett, egykori m eglétére csak a V alakú lemezes rugó utal. Egy felkötőfülecse van.

Fő m éretek: m agasság: 315 mm, fenékhossz: 104 m m , kiöntőcsap­ hossz: 8 6 mm. M N M . L tsz.: 59.7851

253

33 Lőportartó X V II. század ívben hajtott, lapos szarutesttel.

M indkét oldalát növények, virágok, stilizált állatfigurák, címerpajzsok díszítik. Az egyik oldalon szász cí­ m er stilizált koronával, mellette két egymáson átfektetett kard, alatta növénym otívum ok között egy m ene­ külő róka és egy rohanó vadászku­ tya, a másik oldalon a címerpajzs közepén egy makkot fogó mókus látható. Csipkézett szélű fenékleme­ zét áttört körbe futó indam otívum és zárt keretben sisakból, lándzsá­ ból, hadicsákányból, buzogányból, m ellvértből, szablyából, török pajzs­ ból és íjból álló haditrófea ékesíti.

Szájnyílása hasonló. A haditrófeát itt zászlók, kardok és egy dob képe­ zi. H atoldalú, gúlás kiképzésű, m in­ den lapján vésett felületű kiöntőcsap­ ján rombuszos motívumok tűnnek elő.

Rugó nélküli, vésett elzárócsapja pro­ filált perem ű, kissé megnyúlt vége kagylóra emlékeztet. Fő m éretek: m a­ gasság: 187 mm, fenékhossz: 85 mm, kiöntőcsaphossz: 50 mm. M N M .

L tsz.: 55.3711 34 Lőportartó XVI. század ívben hajtott, barna fatesttel, amely­ nek előlapján csontszalagokkal kerete­ zett mezőben rézszalagokkal és csillagocskákkal kitöltött, növényeket után­ zó motívumok között gyöngyház le­ mezekből készült sas, galamb, nyúl és egyéb állatok, gyöngyház levelek, ko­ rongok, rácsozott felületű makkmotí­ vumok sorakoznak. Hasonlóan kidol­ gozott a lőportartó két éle és a fenékle­ meze is. A külső élen a motívumok sorát egy stilizált szárnyas emberfej vezeti be, majd egy ősállat, oroszlán és végül gyümölcscsendélet követi. A fe­ néklemezen a már ismert motívumok összetekerődző gyöngyház halformá­ val egészülnek ki. A belső élen a kö­ zépső motívum egy szárnyas ragado­ zó, alatta egy stilizált emberfej. Négy­ szög keresztmetszetű, perem én ha­ rántcsíkos díszítésű, aranyozott vasle­ mez elzárónyílásából kúpos, erősen elvékonyodó kiöntőcsap és az egy­ szerű rugóval ellátott adogató karja nyúlik ki. H átoldalt a fenéklemez alá érő, ívben hajtott, fölső részén tagolt akasztóhorog található. Két füleccsel, piros, ezüst és zöld szá­ lakból font bojtos zsinórral készült.

Fő m éretek: magasság: 220 mm,

fenékhossz: 88 mm, kiöntőcsaphossz: 61 mm. M NM . L tsz.: 53.1420 35 Puska X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, sima furatú, nyolcszögletes, cél­ gömbbel, ékelt irányzókkal szerelt, torkolatnál m etszett m űvű, lándzsam otívum os, m ester jegyes csővel.

N agym éretű lakatlemeze díszítés nélküli. Sátorvasa hiányzik. T o rk o ­ lat közelében kezdődő, alul kannelírozott barna faágyazatát elöl fara­ gott csontlemez zárja le. K ét töltővesszőtartó hüvelyből a töltővessző hiányzik. A lakat alatt és a sátorle­ mez helyén az ágyazat díszítése dúsabb. Rézszalagokkal berakott, réz­ szegekkel kivert volutás díszek kö­ zött faragott csontlemezek láthatók.

A csőfarnyúlvány két oldalán a be­ tétek oválisak, a tusanyakban a le­ mez megnyúlik és fonatos díszű.

Tusája rövid, oldalt szögletessé vá­ lik. Felületén csontlemezek, rézhu­ zalok, volutás díszítések gazdag vál­ tozatai sorakoznak. Hasonlóan m eg­ m unkált a tusaüreg fedőlemeze is.

A tusatalp lemeze elveszett. Fő m é­ retek: teljes hossz: 1605 m m , cső­ hossz: 1263 mm, űrm éret: 13 mm.

M N M . L tsz.: 56.5332

36 Pisztoly X V II. század Keréklakatos elsütőszerkezettel. Csö­ ve sima furatú, elöl hengeres, hátul nyolcszögletes. Ágyazatát csontleme­ zek és -szalagok díszítik. Kissé aláhajló, csontberakásos markolatát tojásdad alakú markolatgomb zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 770 mm, cső­ hossz: 565 mm, űrm éret: 10 mm.

M N M . L tsz.: 56.5315 37 Pisztoly 1600 körül Keréklakatos szerkezeti rendszerrel.

Sima furatú, hengeres csövén N ürnbergben 1600 körül beütött L H monogramos jegy látható. Vésett m űvű lakatlemezzel és aranyozott kovatartó­ val készült. Ébenfa ágyazatát faragott csont- és gyöngyház lemez berakások díszítik. M arkolatát gyöngyház berakású, korong alakú markolatgomb zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 795 mm, csőhossz: 580 mm, űrm éret 10 mm.

M N M . L tsz.: 56.5314 38 Számszeríj X VI. század Acélívvel, csontborítású törzzsel.

Acélívének külső fele sima, belső fele és az élek m aratott díszűek. Az éleken egymásba kapcsolt, oválisba helyezett rozetták, míg a belső felületen, poncolt alapon, virágok, futó indák között menekülő vadak és üldöző vadászku­ tyák láthatók. Idege és törzsrögzítő bandázsa sértetlen. Csontlemezekkel borított törzsének bal oldalán haditró­ feák vannak. A felhúzószerkezet meg­ tartására beépített, m aratott acéltüske mögött egy ágyú melletti dombon S N betűk tűnnek elő. A törzs alsó részé­ nek fő m otívuma egy emelvényen álló, mezítelen, kancsót tartó nő és egy gro­ teszk feje. Ezeket növények, volutás díszek követik. Tüskés elsütőbillen­ tyűje az ágyazatba hajlik. Fő méretek: teljes hossz: 615 mm, ívhossz: 610 mm.

M N M . L tsz.: 54.2105

39 Puska X V II. század K eréklakatos szerkezeti rendszerrel, sima furatú, nyolcszögletes, ékelt réz célgömbbel és irányzókkal sze­ relt csővel. V ésett felületű lakatle­ mezén durván kidolgozott erdőrész­ let, prim itíven m egform ált szarvas, sas és rejtve néhány groteszk látha­ tó. Kerékfedő lemeze vésett, sátor­ vasa ujjtámaszos. Elsütőberendezése gyorsítós. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl rohanó állatok­ kal, indákkal és növényekkel díszített ezüstkupak zárja. A tusa alsó részén oválisba helyezett rohanó szarvas tű ­ nik fel. A rövid tusa bal oldalán az ovális ezüstlemez ismét megjelenik.

Felületén levelekből font koszorú­ ban kürtölő, lándzsát tartó vadász és rohanó állatok vannak. A tusa al­ só részén faragott levélsor fut kör­ be. Jobboldalt rugósán m űködő, ezüstlemezzel díszített, részben fara­ gott fedelű tusaüreg található. A tusa­ talp szaruhorítása elveszett. Fő m ére­ tek: teljes hossz: 1002 mm, csőhossz: 717 mm, űrm éret: 14 mm. M N M .

L ts z .: 59.7966

40 Csinkapuska X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, célgömbbel és irányzókkal szerelt, vésett felületű, PK bélyeges csővel. Rugórendszere kívül fekvő, sárkánya visszacsapódó, biztosítóval ellátott. Sátorvasa elve­ szett. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatán csontlemezek, szalagok, körök, futó állatalakok, fonatos díszek,

254

kör alakú gyöngyház lemezek látha­ tók. Rövid tusája a nyakban erősen elvékonyodik. Felületén a fonatos dí­ szek, gyöngyház lemezek és csontbe­ rakások új típusú rozettákkal, állatok­ kal egészülnek ki. A tusa jobb oldalán a fő motívum egy rohanó róka, balol­ dalt egy szarvast lakmározó sas. A tusa jobb oldalán rugósán működő, kes­ keny csontlemezzel díszített, faragon fedelű tusaüreg található. Vasgombos csont tusatalppal készült. Fő m éretek: teljes hossz: 1150 mm, csőhossz: 895 mm, űrm éret: 9 mm. M N M .

Ltsz.: 59.7968 41 Puska 1730 körül Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt cél­ gömbbel, nagyméretű, rézből kidol­ gozott, ékelt irányzókkal szerelt cső­ vel. Díszes lakatlemezén d a v i t h a c h e r i n p a e s t feliratból, az 1730 körű!

Pesten működő mester neve, illetve működési területe ismerhető meg.

A bélyeg m elletti vadászjelenetből egy vaddisznót támadó két vadászkutya, illetve pisztolyát elsütő lovas vadász alakja érdemel említést. A sárkány ol­ dalán egy puskás vadász egy elejtett szárnyast tart kezében, míg a rugóhaz fedőlemezén egy rohanó kutyát látha­ tunk. Elsütőszerkezete gyorsítós. Sá­ torlemeze áttört, az indák és motívu­ mok között egy tüzet lövellő, legin­ kább oroszlánra emlékeztető vadállat van. Bronzból öntött sátorvasa ujjtá­ maszos, a kengyel előtti rész vésett Torkolat alatt kezdődő, barna faágya­ zatát elöl szarulemez zárja le. Szarukupakos fa töltővesszővel látták el Tusája hasáb alakú, az arctámaszon csontberakások. Egy hatágú, fekete­ fehér színűre festett csontcsillagot eg; pajzsos, lándzsás keresztény vitéz-, il­ letve egy bögrét tartó turbános töröl* fog közre. A golyótartó tusaüreget szarulemezzel díszített bordás lemez fedi. Tusatalpa szarulemezzel készült Fő m éretek: teljes hossz: 1170 mm. csőhossz: 838 mm, űrm éret: 15 mm M N M . Ltsz.: 56.5269 42 Puska 1693 Keréklakatos szerkezeti rendszerrel huzagolt, nyolcszögletes, fából készí­ tett, ékelt vas irányzókkal szerelt csóvei. Célgömbje elveszett. Lakatleme­ zén vésett felületű növények, középen egy koronás groteszk alak láthat :

A lakatlemez hátsó részén, növények­ kel övezett zárt mezőben j o h a n n g e o r g l a u t t e r e r felirat, lejjebb 1693. évszám a Tysklandban működő m es­ ter nevét és a fegyver készítési idejét jelöli. Díszes sárkánylemeze felületén a koronás alak egy ágaskodó oroszlán­ nal kiegészülve ismét megjelenik.

A rugóház fedőlemezén saját farkába harapó sárkányalak tűnik fel. Elsütő­ szerkezete gyorsítós. Ujjtámaszos sá­ torvasa a két végén vésett és áttört.

Torkolat alatt kezdődő, barna faágya­ zatát elöl faragott felületű csontlemez zárja le. Hasonlóan kidolgozott a töltővesszőtartó hüvelye is. Csontkupakos fa töltővessző tartozik hozzá. Ágyazata faragott. A sátorlemez he­ lyén prim itív módon kimunkált mene­ külő szarvas és rohanó kutya van.

Ugyancsak a prim itív faragás jellemzi az ágyazat többi részét. Ez elsősorban a vasgombos, rövid, hasáb alakú tusá­ ra jellemző. A tusa bal oldalán koszo­ rúba helyezett csontkorong, egy ülő őz, míg a gerincen rohanó kutya, a tusa jobb oldalán három faragott ro­ hanó állat, két kutya, egy róka és egy ovális csontlemezen stilizált vadászeb motívuma sorakozik. A tölténytartó tusaüreg rugós fedőlemezét akantuszlevelek és egy ovális csontkorong dí­ szíti. Tusatalpát csontlemez borítja.

Fő m éretek: teljes hossz: 1220 mm, csőhossz: 887 mm, űrm éret: 15 mm.

M NM . L tsz .: 58.7525

43 Cinquedea XV. század vége Lapos, széles, középen vércsatornás pengével, mesterjegy nélkül készült.

Keresztvasa ívben aláhajlik. K özé­ pen kidudorodó m arkolatvasán csontlemez markolathéj található.

Egyik oldalon a borítás sérült. E re­ deti szegecseinek bronz alátétlem e­ zei növénymintával díszítettek.

Gombja félköríves, bevert körökkel, félkörökkel ékesített. A markolatvas oldalán bronz gyöngysor fut végig.

Fő méretek: teljes hossz: 615 mm, penjeszélesség: 80 mm. M N M . Ltsz.: 54.1535 44 Cinquedea XV. század Lapos, sima, széles, kétélű, mindkét oldalán keskeny vájattal ellátott, mester jegy nélküli pengével. Bronz keresztvasa ívben aláhajlik, középen a penge hegye felé kissé kicsúcsoso­ dik. M arkolatát két nagyobb és két

kisebb bronzrozetta díszíti. Pere­ m én harántcsíkos, félköríves gombja bronzból készült. Fő m éretek: teljes hossz: 725 mm, pengeszélesség: 97 mm. M N M . L tsz.: 54.1536 45 Vadászkés XVI. század Rövid, széles, kétélű pengéje három szakaszban csatornázott. A penge­ toldaton három -három beütött csi­ szárjegy, a pengén sws h a n s m o v m .

A0155, majd s a l i n g n m e f e c i t fel­ irat látható. A penge túloldalán a szöveg megismétlődik. Stilizált sár­ kányfejben végződő keresztvasán és öntött hárítóján növénymotívumok sorakoznak. M arkolatát a kereszt­ vashoz hasonlóan töm ör vas növé­ nyek, apró rozetták díszítik. A m ar­ kolatkupak két oldalát egy-egy stili­ zált halfej zárja le. Fő m éretek: tel­ jes hossz: 665 mm, pengeszélesség: 57 mm. M N M . L tsz.: 58.7466

46 Vadászkés XVII. század Testőrségi couse-ból kialakított. A penge oldalán császári kétfejű sas, alatta M . M . m onogram látható.

A gancsm arkolatát öt díszes fejű sze­ gecs rögzíti. Fő m éretek: teljes hossz: 665 mm, pengeszélesség: 70 mm. M N M . L tsz.: 58.7598

47 Csinkapuska X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, berakott réz indákkal díszített, ékelt réz cél­ göm bbel szerelt csővel. Lakatlemeze díszítés nélküli. A rugóhíd borítékja tulipánm otívum os rézlemez. Vésett sárkányának tulipán- és növénym in­ tái stilizált szörnyekkel egészülnek ki. Elsütőberendezése elveszett, sá­ torvasa ujjtámaszos. T orkolat alatt kezdődő, barna faágyazata sérült, töltővesszőtartó hüvelyei és töltő­ vesszője hiányzanak. Az ágyazat két oldalán csontkorongok, gyöngyház lemezek, m ókusfigura látható. A la­ katlemez magasságában az ágyazat gazdagodik. M enekülő nyúl, rohanó kutya, a csőfarnyúlvány két oldalán fonatos díszek sorakoznak. A tusa bal oldalán a fő m otívum csontsza­ lagokkal, korongokkal, gyöngyház lemezekkel övezett m ezőben egy kürtös vadász. A tusa jobb oldalát egy szarvas ékesíti. G olyótartó tusaüregét hálósán faragott, csontlemez díszes, rugós fedél zárja. T usatalpán

255

szarulemez található. Fő m éretek: teljes hossz: 962 mm, csőhossz: 690 mm, űrm éret: 7 mm. M N M . Ltsz.: 55.3687 48 Puska X V II. század Keréklakatos fegyverből átalakított vadászkarabély, francia kovás szer­ kezeti rendszerrel, sima furatú, nyolcszögletes, célgömbbel szerelt csővel. A csőfaron vésett bronzle­ mez borítás található. Lakatlemeze díszítés nélküli, sárkánya és acélja szokatlanul nagy m éretű. U jjtám a­ szos vas sátorvassal készült. T orko­ lat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl vasveret zárja le. Egy vas töltő­ vesszőtartó hüvely és fa töltővessző tartozik hozzá. Ágyazata csontszala­ gokkal és korongokkal, gyöngyház betétekkel gazdagon díszített. A tu ­ sa bal oldalán egy hossznégyszög alakú csontlemezen hosszú csőrű, kiterjesztett szárnyú m adár látható.

G olyótartó tusaüregén sérült, rugós fedőlemez van. Fő m éretek: teljes hossz: 880 mm, csőhossz: 593 mm, űrm éret: 13 mm. M N M . L tsz.: 56.5307 49 Puskakulcs X V II. század Vasból, keréklakatos lőfegyverhez.

Kissé ívben hajló, szögletes nyakán három nyílással ellátott, profilált fejjel, amelynek lezárása csavarhúzó alakot m utat. Nyaka stilizált halfejre emlékeztet, két kialakított szemmel.

Alatta balusztertagú díszen haránt­ csíkolt gyűrű található. M ozgó, kör alakú felkötőfüleccsel készült. Szára nyolcszögletes. Oldalán lévő sima, egyszerű, külsőrugós csap, m űköd­ tetésével a szár lőporadagoló m érce­ ként is szolgál. Belsejében a négyszögletes tüske a lőporadagok beál­ lítását teszi lehetővé. Fő méretek: teljes hossz: 190 m m , fejszélesség: 29 mm. M N M . L tsz.: 59.7917

50 Puskakulcs X V I. század K eréklakatos lőfegyverhez. Anyaga vas, teste kalapács alakú. C satorná­ zott, harántcsíkolt, kétnyílású, hen­ geres fejjel készült. S űrűn gyűrű­ zött szárán perem én bordázott, mozgó felkötőfüleccsel szerelt gyű­ rű található. Vége kiszélesedő, ko­ rong alakú. Belül stilizált BSB m o­ nogram látható. Széle profilált, el­ keskenyedő, csavarhúzó-lezárással.

Fő méretek: teljes hossz: 192 mm, fejhossz: 72 mm. M N M . L ts z .: 55.3693

51 Puskakulcs X V II. század Keréklakatos lőfegyverhez. Anyaga vas. Kissé ívben hajló nyakán há­ rom nyílással ellátott, profilált ki­ képzésű fejének lezárása csavarhú­ zó alakú. N yaka stilizált, állatfejre em lékeztet. A latta egy balusztertagú díszítésen harántcsíkolt gyűrű található, mozgó kör alakú felkötőfüleccsel. Szára nyolcszögletes, fe­ lül farkasfogas, alul harántcsíkolt gyűrűvel. O ldalán egy rugós, vésett díszű csap, amelynek m űködtetésé­ vel a szár lőporadagoló m érceként is szolgál. A belsejében lévő négyszögletes tüske apró lyuksora, az adagok beállítását teszi lehetővé.

Fő m éretek: teljes hossz: 185 mm, fejszélesség: 23 mm. M N M . L tsz.: 55.3694 52 Számszeríj X V I. század Acélívvel ellátott világos barnafa törzsét berakott csontszalagok, in ­ dák, virágok díszítik. Diós rendsze­ rű. Vesszőrögzítője újabb eredetű, egyszerű fémlemez. A törzs alsó részén a csontborítás gazdagodik.

Az elsütőszerkezet előtt egy kardot m arkoló férfialak, 1596-os évszám, elsütőszerkezete m ögött egy nagy bajuszú, nagy szakállú, bő nad rág ­ gal ábrázolt férfialak látható. E lsü ­ tőberendezését gyorsítóval látták el, a finom ítócsavar m ögött pajzs alakú m ezőben kettős keresztet m utató bélyeg található. A törzs két oldalán kiálló acéltüske a szám ­ szeríjfelhúzó rögzítésére szolgál.

Elöl kism éretű akasztóhorog. A fe­ lületén lévő aranyozott kötélban­ dázst kék bojtok díszítik. Az ív első részén egy vastagabb piros és két zöld zsinór húzódik. Az e lsü tő b il­ lentyű t védő, elöl szögletesre ko­ vácsolt, m ajd hengeressé váló ujjtám asz alsó részén is aranyozott bandázs van. Idege hiányzik. Fő m éretek: teljes hossz: 660 m m , ív ­ hossz: 560 m m . M N M . L tsz .: 54.2104

53 Számszeríj X V II. század Polírozott, acélívvel, amelynek belső oldalán kovácsjegy figyelhető meg.

Idege eredeti, kötélből font ban­

dázzsal, kör alakú akasztóval ké­ szült. Szerkezeti rendszere csappan ty ú s, a szaruleszorítója tö rö tt.

A szám szeríj felső részét cso n tle­ mez, elejét, illetve végét növény­ m otívum ok borítják. Alsó részén csontszalagok, növények sorakoz­ nak. E lsütőberendezése gyorsítóval szerelt. U jjtám asza elöl szögletes, középen baluszteresre kidolgozott, h átul hengeresre kovácsolt.

A törzs két oldalát csontindák és apró korongok között m enekülő rókák, nyíllak, rohanó vadászku­ tya, szarvasra lövő, oldalán nagy­ m éretű szablyát viselő vadász, míg a túlo ld alo n egy őzet tám adó va­ dászkutya díszíti. Fő m éretek: te l­ jes hossz: 610 mm, ívhossz: 500 mm.

M N M . L tsz.: 54.2115

54 Szám szeríjfelhúzó horog XV. század V asból, két vékony összekötő tag ­ gal és egy hevederdobbal készült.

Az alul lévő kettős karm ot az ideg szám ára alakították ki. Fő m ére­ tek: m agasság: 98 m m , szélesség: 57 m m . M N M . L tsz .: 58.7688

55 Szám szeríjfelhúzó horog XV. század Vasból kovácsolt, két m erevítőpál­ cával, középen egy hevederdobbal.

Alsó részén a kettős karom az ideg beakasztására szolgál. Fő m éretek: magasság: 108 mm, szélesség: 65 mm.

M N M . L tsz.: 54.1548

56 Szám szeríjfelhúzó horog XV. század Vasból kovácsolt, három m erevítő pálcával, forgó hevederdobbal ké­ szült. Alul kettős karom helyezke­ dik el az ideg szám ára.Fő m éretek: teljes hossz: 142 mm, szélesség: 62 mm. M N M . L tsz.: 54.1549

57 Számszeríjkengyel XV. század.

V asból kovácsolt, körte alakú te s t­ tel, rom busz keresztm etszetű szá­ rakkal, kiszélesedő, alul m erevítő­ vel elláto tt talpalóval. T etején sza­ bálytalan felfekvőlem ezzel készült.

Fő m éretek: m agasság: 125 m m , szélesség: 123 m m . M N M . L tsz .: 54.1544

256

58 Számszeríjkengyel XV. század K ism éretű, nyom ott körte alakú, rom busz keresztm etszetű szárakkal, alul m erevítővel ellátott, kiszélese­ dő talpalóval. T etején a felfekvőlemez szabálytalan alakú. Fő m ére­ tek: magassága: 97 m m , szélesség: 116 mm. M N M . L tsz.: 54.1546 59 Számszeríjkengyel _ X V I-X V II. század fordulója Ö ntöttvasból, alacsony, trapéz ala­ kú, rom busz keresztm etszetű szá­ rakkal, alul m erevítővel ellátott, ki­ szélesedő talpalóval. Fő m éretek: magasság: 85 mm, szélesség: 113 mm.

M N M . L tsz.: 54.1545

60 Tekervény X V I. század Vékony fogazott rúddal. K erékdob­ ja alján zsinórhúrok, borítékján él­ bordás fedőlap található. Bélyege pajzs alakba helyezett hatküllős ke­ rék, m ellette O. B. monogram.

Forgatókarja m eghajlik. Esztergályozott fafogantyúja csontgyűrűvel készült. Fő m éretek: teljes hossz: 308 m m , dobszélesség: 50 mm.

M N M . L tsz.: 54.1540 61 Tekervény X V II. század Vadász számszeríj felajzására. Egy fogazott testből, egy zárt dobból, kapaszkodókból és egy felhúzókar­ ból áll. T estének oldalán m aratott növényeket, fákat, illetve a fák kö­ zött legelésző őzet, szarvasokat, egy favágó férfit, míg a túloldalon egy ugró szarvast és legelésző őzet fi­ gyelhetünk meg. A dob oldalán a m otívum ok változnak. Egy erdő­ tisztáson nagym éretű fa alatt pus­ kát töltő vadász, vadászkutyák és egy többszintes épület, a dob köze­ pén végighúzódó bordán rohan»: nyúl, illetve kutya; a borda túlol­ dalán pedig, a dob felszínén fa alatt álló, puskájára tám aszkodó va­ dászt, legelésző lovat, két vadász­ kutyát láthatunk. Alul íves pajzs alakú cím erpajzsban három ötágú csillag fegyver jegy jelöli. K észíté­ sének a helye ism eretlen. Egyik vé­ gén kettős karom , a m ásikon övbe akasztó horog található. Felhúzó­ karja alsó része négyszögletes, majd ívben hajlított. Esztergályozott fa fogantyúját alul egy csont­ gyűrű határolja. Fő méretek: teljes

hossz: 355 mm, dobszélesség: 95 mm.

M N M . L tsz .: 54.1538 62 Tekervény XVI. század Négyszög keresztm etszetű, foga­ zott, egyik végén kettős karom m al ellátott rúdból, zárt dobból álló n é­ met rendszerű szerkezettel. A dob külső felületén cím erpajzsba helye­ zett csillagos, réz fegyverkovács­ jegy figyelhető meg. A dob belső oldalán, nagym éretű kovácsolt fülecsben felerősítő bandázs van. K ör keresztm etszetű karja végén esztergályozott gyűrűkkel tagolt, díszes gomb látható. Fő m éretek: teljes hossz: 325 mm, dobszélesség: 66 mm.

M N M . L ts z .: 57.7383 63 Tekervény X V -X V I. század Angol rendszerű, csigakerekes átté ­ tellel, újabb zsinórzattal. A szám ­ szeríj tusájára húzható vaslemez tok áttö rt m űvű, két oldalán egyegy hatküllős zsinórkerékkel. A fe­ lette lévő zsinórhenger két végéhez rom busz keresztm etszetű szárral ellátott, egyenes karú fogantyú csatlakozik. A fogantyú borítása esztergályozott fa. O ldalán nagy­ m éretű, középen áttö rt akasztóho­ rog van. A zsinórzat m ásik végén egy nagyobb és egy kisebb kerék­ rendszerből álló kettős akasztóho­ rog található. A két külső oldalán vésett felületű, végein kissé kiszéle­ sedő zsinórkerekét keresztm otívum zárja le. Oválisba helyezett fegy­ verjegye m a m ár nem m eghatároz­ ható. Fő m éretek: tengelyhossz: 230 m m , rögzítőtök: 3 4 x 4 2 mm.

M N M . L tsz.: 54.1553

64 Számszeríj törzse 1597 Fából, gyerm ek részére. M indkét oldala növényornam entikával, in ­ dákkal gazdagon díszített. Az arc­ támaszon stilizált cím erpajzs, m íg a túloldalon m enekülő szarvas, nyúl, üldöző lándzsás vadász és egy va­ dászkutya, alább oválisba helyezett WH M Z N 1597 évszám látható.

A törzs végét groteszk fő zárja.

Csappantyús szerkezettel, ív nél­ kül. T etején irányzékkal és cél­ gömbbel ellátott szögletes csövecske, a kisméretű golyó befogadására szol­ gált. Fő méretek: teljes hossz: 625 mm, tusaszélesség: 70 mm. M N M .

Ltsz.: 72.9566

65 Puska X V II. század K eréklakatos szerkezeti rendszer­ rel, sima furatú, nyolcszögletes, ékelt réz célgöm bbel szerelt csővel.

Irányzéka, lakatlemeze és elsütőbe­ rendezése hiányzik. Ujjtám aszos sátorvasa kiszélesedik, díszítés nél­ küli. T o rk o lat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl csontlem ez zárja le.

Előagya sérült és hiányos. A tusán gyöngyház és csontberakások van­ nak. A gyöngyház berakások apró körökből állanak, a csontberakások figurálisak. A tusa bal oldalán lom ­ bozatok, virágok, sárkányölő Szent György, míg a jobb oldalon, különlcülön mezőbe helyezve róka, szarvas és kutya látható. A fegyvernek legjel­ lemzőbb motívuma a lovával előre­ vágtató Szent György, amint hosszú dárdáját a sárkány torkába döfi. Ezért e fegyvert Szent György-ös puskának említik. A háttérben szarvast űző ku­ tya és egy várrészlet tűnik elő. Bár a fegyveren mesterjelzést nem találunk, Szent György-ábrázolása után m a­ gyarországi készítménynek tekinthet­ jük. Ruházatának darabjai is kifejezet­ ten magyarországi divatra emlékeztet­ nek. Feltevések szerint a Szepes me­ gyei Krom pachon gyártották.

Báró Berényi György 1656-ban összeírt bodoki fegyverei között már szerepel. A család utolsó tagja, gr. Be­ rényi György ajándékozta az adomá­ nyozónak. Fő m éretek: teljes hossz: 1188 mm, csőhossz: 908 mm, űrm é­ ret: 13 mm. M N M . Ltsz.: 56.5354

66 Puska X V II. század Vadászkarabély, keréklakatos szerke­ zeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszög­ letes, célzóléces csővel, egyszerűen vésett, rozettákkal és rácsozott felület­ tel borított lakatlemezzel. Elsütőbe­ rendezése hiányzik. Sátorvasa ujjtá­ maszos. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazata sérült. Az ágyazat mindkét oldalán csontszalagok, indák, stilizált állatok, gyöngyház korongok díszítik.

Különösen gazdag az ágyazat tusájának motívumanyaga, amelyen kürtös szörnyek, emberfejű és testű alakok állati végtagokkal, medveölő vadász, a tusa bal oldalán a sárkányt ledöfő Szent György tűnik fel. A golyótartó tusaüreg fedőlemeze és a töltővessző elveszett. A tusagerinc csontindái és gyöngyház berakása között sas látható.

A tusatalpát fedő csontlemez felü­ 257

letét egy kiterjesztett szárnyú m a­ dár alakja tölti ki. Fő m éretek: teljes hossz: 946 m m , csőhossz: 657 m m , ű rm ére t: 12 m m . M N M .

L tsz .: 56.5308 67 Parasztkés XV. század Egyélű, m indkét lapjában csator­ nás pengével. M arkolatvasa hom orúan kovácsolt, vége nyeregtetős lezárást kapott. H árom szegecs­ lyukkal. M akk idom ú akasztótüs­ kével. Fő m éretek: teljes hossz: 581 m m , pengehossz: 438 m m , pengeszélesség: 44 mm. M N M .

L tsz .: 53.284

68 Parasztkés XV. század E rősen keskenyedő, egyélű pengé­ vel. E redeti fa m arkolatborítással, két szegeccsel, egy szegecslyukkal.

O ldalán legyezőszerűen szétnyíló, vésett felületű akasztótüske van.

Fő m éretek: teljes hossz: 800 m m , pengehossz: 655 m m , pengeszéles­ ség: 55 m m .M N M . L tsz .: 72.9546 69 Parasztkés XV. század Egyélű, erősen korrodált pengéjű kés. A m arkolat vas egyik oldala hom orúan kovácsolt. Vége sá to rte ­ tős lezárást kapott. A pengető m indkét oldalán erősítőlem ezek vannak. Szegecslyukai k itö redezet­ tek. E redetileg a m ark olatborítást öt szegeccsel erősítették fel. E gy­ kori m arkolatborítása viszonylag jó állapotban van. Fő m éretek: teljes hossz: 824 m m , pengehossz: 681 m m , pengeszélesség: 48 mm.

M N M . L tsz .: 53.291 70 Parasztkés XV. század Széles, hirtelen keskenyedő, erő ­ sen korrodált, szablyaszerű pengé­ vel. Végén sátortetős lezárású m arkolatvasa egyik oldalon hom o­ rúan kovácsolt. H árom szegecs­ lyukkal készült. A penge tövében, a m arkolattám aszon tojásdad alakú akasztótüske található. Fő m ére­ tek: teljes hossz: 840 m m , penge­ hossz: 690 m m , pengeszélesség: 53 m m . M N M . L tsz.: 55.3203 71 Lándzsacsúcs XV. század Vasból, megnyúlt, háromszög alakú, enyhén gerincéles, alul meredeken le­ csapott pengével. Rézzel forrasztott

köpűje kúpos, három kör alakú nyílással ellátott. Fő m éretek: te l­ jes hossz: 310 mm, pengeszélesség: 50 mm. M N M . L ts z .: 58.7455 72 Lándzsacsúcs K özépkor H osszú, levél alakú, gerincéles pengével. H engeres, kúpos köpűje a köpűnyílásnál kissé összeszűkül.

Fő m éretek: teljes hossz: 313 mm, pengeszélesség: 34 mm. M N M .

L tsz.: 56.5975 73 Lándzsacsúcs X V -X V I. század Levél alakú, gerincéles, alsó részén egyenesen lecsapott pengével. N y a­ ka karcsú, kiszélesedő kúpos köpűvel. A köpűben a nyél rögzítésére szolgáló egyik szegecs még m egfi­ gyelhető. Fő m éretek: teljes hossz: 456 mm, pengeszélesség: 60 mm.

M N M . L tsz.: 57.7371

74 Lándzsacsúcs K özépkor T ö rt hegyű, gerincéles levél alakú pengéje durván h ajto tt kúpos köpűbe megy át. Fő m éretek: teljes hossz: 327 m m , pengeszélesség: 38 mm. M N M . L tsz.: 56.5974 75 Lándzsacsúcs X V II. század Sekély gerincéles, lándzsacsúcs, le­ vél alakú pengével. N yakán lapos gyűrűvel, sokszögletű, m ajd henge­ ressé váló, kúpos köpűvel készült.

Fő m éretek: teljes hossz: 335 mm, pengeszélesség: 30 mm. M N M .

L tsz.: 53.912

76 Puska 1597 Kanócos és keréklakatos szerkezeti rendszerrel, sima furatú, nyolc­ szögletes, célgöm bbel és irányzékkal szerelt, vastag falú csővel.

A cső gerincén N ü rn b erg b en 1597 körül b eü tö tt rák, alatta sisakos fejjegy látható. R endkívül finom an kidolgozott, nagym éretű lakatlem e­ zén a suhli jegyek m egism étlődnek.

Serpenyőjén rugós fedőt találunk.

Kerékszerkezete borítékban m űkö­ dik. T orkolat alatt kezdődő, cso n t­ betétekkel kirakott barna faágyaza­ ta két oldalán faragott, illetve vé­ sett és feketített, volutás díszű, 100 m m hosszú betétlem ezek vannak.

Töltővesszője elveszett. T usája rö ­ vid, kétoldalt szögletes. A tusatalpon cím erpajzs alakú csontbetétben 1597-es évszám olvasható. Fő m é­

retek: teljes hossz: 1457 mm, cső­ hossz: 1105 mm, úrm éret: 17 mm.

M N M . L tsz.: 56.5411 77 Puska X V II. század közepe K eréklakatos szerkezeti rendszer­ rel, sima furatú, nyolcszögletes, ékelt irányzékkal szerelt csővel.

Célgöm bje elveszett. A csőgerincen a T ysklandban 1630— 1670 között m űködő m a x i m i l i a n w e n g e r m es­ ter neve, a lakatlem ezén növények és indák között egy négylevelű ló­ herére em lékeztető m esterjegy lát­ ható. A lakatlem ez fő m otívum ­ anyaga egy m enekülő szarvas.

A zárt borítékú kerék tengelyét ko­ szorú övezi. A sárkány — kakas — vésetei között egy tekergő sárkány tűnik elő. Elsütőberendezése gyorsí­ tá s . Vasból kidolgozott sátorvasa ujjtámaszos. T orkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl szarulemez zárja. Hasáb alakú tusája bal szemre készült. Az arctám aszt menekülő rókák díszítik. A golyótartó tusaüreget egyszerű lemez fedi. A tusatalpat szarulemez borítja. Fő m éretek: teljes hossz: 1310 mcsőhossz: 1007 mm, ű rm éret: 15 mm. M N M .

L tsz.: 56.5271 78 Puska 1680 körül Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt, réz célgömbbel, állítható vas irányzék­ kal szerelt csővel. A csőgerincen h e i n r i c h r e i m e r , az 1675-1680 között Kropszéban működő m ester neve és baltás em bert formáló bélyege lát­ ható. V ésett lakatlemezén a kerékfe­ dő m ellett tem plom , míg a kerékfe­ dőn a kerék tengelyét övezve nö­ vénykoszorú m otívum tűnik elő.

Gazdagon vésett sárkányfejét felül egy tengeri szörny, nyakán egy tu li­ pánt lenyelő sárkányfej díszíti. A la­ katrugó borításán a fő m otívum egy groteszk fej.

Elsütőberendezése gyorsítós, nagym éretű sátorvasa ujj­ támaszos. T orkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl szarulemez zárja le. Töltővesszője hiányzik.

Rövid, gom bban végződő, hasáb alakú tusája bal szemre kidolgozott.

G olyótartó tusaüregén szarulemezes fedő van. Fő m éretek: teljes hossz: 1160 mm, csőhossz: 863 mm, ű r­ m éret: 13 mm. M N M . L tsz.: 56.5340

258

79 Puska 1720 körül Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, réz célgömb­ bel szerelt csővel. Irányzéka elve­ szett. A csőgerincen i. b e r p a c h e r i n L i n z m esternév, illetve m űködé­ si terület, lakatlem ezén, a kerék­ tengely alatt, M ICH EL RINSPACHER I s t ö r z i n g (Stössing), az 1720 körül működő mester felirata látható. Elsü­ tőberendezése gyorsítós. Bronzból öntött sátorvasa ujj támaszos. T orko­ lat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl rézlemez zárja le. Három réz töltővesszőtartó hüvelyében rézkupakos töltővessző van. Rövid ágyazata hasáb alakú, profilált perem ű rézlemezekkel, csontszalagokkal, gyöngyház virágok­ kal, a tusa bal oldala, szalagok között, egy gyöngyház címerpajzzsal bera­ kott. A tusaüreg fedőlemezét rézlemez borítja, amelynek áttöretében csont­ szalagok és gyöngyház virágok ékes­ kednek. Bronz tusatalpát lemez fedi.

Fő m éretek: teljes hossz: 1055 mm. csőhossz: 765 mm, űrm éret: 16 mm.

M N M . Ltsz.: 56.5300

80 Puskapár 1696 Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, vasból ki­ dolgozott, ékelt, lemezes vas irányzék­ kal. A csőgerincen a C h r i s t i a n k o p p l e r LiN TZ 1696 felirat a mester nevét, illetve működési területét jelöli. La­ katlemezén rendkívül díszes vésetek között margaréták, tulipánm otívu­ mok, növények, indák sokasága, roha­ nó farkaskutyák, menekülő vadkan, a lakatlemez sarkán IM , Türingiában 1635 körül beütött mesterjegy látható. Á ttört, gazdagon vésett sárkánya nagy fogú, tá to tt szájú, halfarokban végződő sárkánym otívum . A lakat­ lemezhez hasonlóan a rugóház bo­ rítását is teljesen kitöltik a vésetek.

Elsütőrendszere gyorsítós, elsütöbillentyűje levélform ára kiképzett.

N agym éretű ujjtám aszos sátorvasa a tusatalp irányában villásan kiala­ kított. T orkolat alatt kezdődő, bar­ na faágyazatát elöl csontszalagokkal berakott szarulemez zárja le. T öltő­ vesszője elveszett. Faragott, rövid, vasgombos, hasáb alakú tusájának keskeny golyótartó üregét szaru- és csontlemezek díszítik. Fő méretek: teljes hossz: 1018 m m , csőhossz 738 mm, űrm éret: 14 mm. M N M .

Ltsz. : 56.5341. 1-2

81 Puska X V II. század K eréklakatos szerkezeti rendszer­ rel, huzagolt, sokszögletes, majd hengeressé váló, végén nyolcszög­ letesen lezárt, ékelt célgöm bbel és irányzékkal szerelt csövei, belső fekvésű kerékkel, a kerékfedő lem e­ zen elkeskenyedő, szív alakú áttö ­ réssel. Sárkánya kagylósan kidolgo­ zott. A sárkány pofalem ezeit a sár­ kányábrázolásokról ism ert fogak díszítik. E lsütőrendszere gyorsítós. Ú jabb eredetű vas sátorvassal. Előagya nincs, tusája hasáb alakú.

A csőfarnyúlvány a tusatalpig fut.

A golyótartó tusaüreget egyszerű rugós lemez fedi. T u satalp át szaru­ lemez borítja. Fő m éretek: teljes hossz: 1084 m m , csőhossz: 828 mm, űrm éret: 15 mm. M N M .

L tsz.: 56.5275 82 Lőportartó X V I. század vége Fából esztergályozott testtel. Hátsó része faragott, gyűrűkkel élénkített, a középső felület perem én holdsar­ lóra emlékeztető m otívum ok sora­ koznak. Középen ún. iránytűjelzés, illetve imitáció. D om ború előlapját gyűrűk tagolják. A szélső gyűrűk köze egymásba fonódó levélm otívu­ mokkal plasztikusan faragott koszo­ rúra emlékeztetnek. A következő mezőben indák, növények, virágok láthatók szim m etrikus elhelyezés­ ben. A közepén lévő, vésett felületű körökkel, nagym éretű rozettával és egy ún. ankersorm otívum m al gaz­ dagított rézlemez egykoron az iránytű része volt. M a m ár csak az iránytű alaplem eze, egy faragott csontlemez m aradt meg. Felületét két egymás felé néző, valójában az iránytű középpontjára tekintő férfi­ fej díszíti. Élén egymással összeérő, négyküllős kerékm otívum okkal ki­ töltött rézpánt fut körbe. K iöntője hengeres, egyszerű vaslemez rugó­ val m űködő elzárócsapja profilált szélű. Fő m éretek: magasság: 145 mm, átm érő: 115 m m , kiöntőcsaphossz: 30 mm. M N M . L tsz.: 55.3710

83 Lőportartó X V II. század Úgynevezett felporzó, fából, fél­ gömb alakú, esztergályozott gyűrűk­ kel gazdagon díszített, végén kis gombbal lezárt testtel. Rugós vas ki­ öntőcsapját két kisméretű füleccsel

látták el. Fő méretek: magasság: 135 mm, átm érő: 90 mm, kiöntőcsaphossz: 45 mm. M N M . Ltsz.: 53.1180

84 Sörétöntő forma X V II. század Egyik fele bronz, tizenegy 8 mm-es sörét öntésére szolgált. Kissé kúpo­ sán kidolgozott beöntőnyílással, egy közös csatornával, a négy sarkon il­ lesztőtüskékkel készült. A hátolda­ lán található kism éretű fülecs a fogó számára szolgált. Fő m éretek: teljes hossz: 60 mm, szélesség: 27 mm.

M N M . L tsz.: 57.7166 85 Golyóöntő forma X V II. század K ét részét bronzból öntötték. Öt 14 mm-es hengeres golyó öntésére szolgált. Az egyiken négy aklaszög, a másikon négy illesztőnyílás van.

Beöntőnyílása tölcsér alakúra kikép­ zett, egy közös csatornával. Form ája megközelítőleg négyszögletes. Két négyszögletes füleccsel látták el. Fő m éretek: teljes hossz: 61 mm, szé­ lesség: 48—51 mm. M N M . L tsz.: 74.9693

bevont. Gom bnyom ásra működő fe­ dőlemezét belső rugóval látták el.

Belül rézlemezzel fedett ötfuratú betét található. Fő m éretek: magas­ ság: 130 mm, fenékhossz: 90 mm.

MNM. L tsz.: 56.5816

88 Tölténytartónak is nevezett töltéstartó X V II. század Csontszalagokkal, rozettákkal gaz­ dagon díszített, elöl félköríves, há­ tul lapos, oszlopos fatesttel. A m otí­ vumok sorát a két szélen fonatos dí­ szek vezetik be, ezt követően a rozetták és a fonatos díszek egymást váltják. Kiszélesedő fenéklemezét szegecsekkel erősítették fel. K étol­ dalt egy-egy tartógyűrű található rajta. Fedőlemezének alsó része csipkézett. Gom bnyom ásra működő kupakja belső rugó hatására felpat­ tan. Belül ötfuratú fabetéte van. Fe­ ketített fa hátsó lapját csontszalagok keretezik, illetve sarkát átlósan át­ szelik. Alul és fölül egy-egy rozetta díszíti. Fő m éretek: magasság: 120 mm, fenékhossz: 70 mm. MNM. L tsz.: 56.5815

86 Lőpor- és golyótartó X V II. század Csinkapuskához, lekerekített végű, hengeres alakú, egész felületén apró U alakú rézhuzalokkal díszített fa­ testtel. Az U -m otívum ok m indegyi­ két négy-négy rézszeg díszíti. F e­ néklemeze sárgaréz, karcolata stili­ zált tulipánra emlékeztet. Szájnyílá­ sát vésett rézlemez keretezi, amely egyben a golyótartó bőrzacskót is rögzíti a lőportartó testéhez. Réz ki­ öntőcsapját gyűrűkkel erősítették meg. Faragott, baluszteres dugóval készült. Elzárószerkezetét belső ru ­ gó m űködteti. Fogójának vége lapí­ tott. G olyótartó bőrzacskója sallangos keretezésű. Fő m éretek: magas­ ság: 120 mm, szélesség: 75 m m , kiöntőcsaphossz: 31 mm. M N M .

L tsz.: 53.1183 87 Tölténytartónak is nevezett töltéstartó X V II. század Elöl félköríves, hátul lapos, oszlo­ pos testtel. Reneszánsz ízlésben fa­ ragott, kötélm otívumos keretelésű, áttö rt előlapján indadíszes csontbe­ tétek láthatók. H ajtogatott fenékré­ sze kiszélesedik, durván kidolgozott, hátoldalára három felkötőfülecset helyeztek. Középső része halbőrrel

259

89 Nyílvessző XV. század Számszeríjhoz, rom busz kereszt­ m etszetű heggyel, durván hajtoga­ tott kúpos köpűvel. Tölgyfából ki­ dolgozott vesszőjén m indkét vezető­ szárny ép. Fő m éretek: teljes hossz: 380 mm, 361 mm, csúcshossz: 80 mm, 85 mm, átm érő: 18 mm, 16 mm.

MNM. Ltsz.: 57.6235. 1-2

90 Nyílhegy XV. század Vasból számszeríjhoz, szakállas ki­ vitelben készült. A szakáll ágai a köpű alá nyúlnak. A penge egyik ol­ dalán beütött em berfőt ábrázoló jegy látható. Fő m éretek: teljes hossz: 96 mm, szélesség: 61 mm.

MNM. L tsz.: 53.581 91 Nyílhegy XIV—XV. század Vasból, szakállas kivitelben. Az egyik szakáll vége törött. Csavart nyakkal, hosszú, kúpos köpűvel ké­ szült. Fő m éretek: teljes hossz: 117 m m , szakállszélesség: 45 mm.

MNM. L tsz.: 54.2083

92 Nyílhegy XV. század Vasból, számszeríjhoz, szakállas ki­ vitelben készült, szakállai a kúpos köpű alá érnek. Fő m éretek: teljes

hossz: 104 mm, szélesség: 58 mm.

M N M . L tsz.: 53.557 93 N y ílh eg y XV. század Számszeríjhoz villás kivitelben. G e­ rincélesre kidolgozott villák rövid kúpos köpűvel készültek. Fő m ére­ tek: teljes hossz: 91 mm, szélesség: 45 mm. M N M . L tsz.: 58.7695 94 N y ílh eg y X IV —XV. század Kézi íjhoz, vasból, széles levél ala­ kú, egyik oldalt gerincéles, rongált heggyel. Rövid kúpos köpűje törött.

Fő m éretek: teljes hossz: 107 mm, szélesség: 33 mm. M N M . L tsz.: 57.6014 95 N y ílh e g y X IV . század Számszeríjhoz vasból, villás kivitel­ ben. Gerincéles pengével, rövid k ú ­ pos köpűvel. Fő m éretek: teljes hossz: 98 mm, szélesség: 44 mm.

M N M . L tsz.: 57.7356 96 N y ílh eg y XV. század Számszeríjhoz, szakállas kivitelben, erőteljes gerincéles pengével, rövid hengeres köpűvel készült. A szakáll két ága a köpű alá nyúlik. Fő m ére­ tek: teljes hossz: 120 mm, széles­ ség: 60 mm. M N M . L tsz.: 53.573 97 N y ílh eg y XV. század Vasból, számszeríjhoz, szakállas ki­ vitelben készült. A penge két olda­ lát enyhe gerincéllel képezték ki.

Szakállainak vége ívelt. A szakállágak a kúpos rövid köpű alá nyúl­ nak. Fő m éretek: teljes hossz: 111 mm, szélesség: 61 mm. M N M .

L ts z .: 53.568 98 Lőportartó X V II. század ívelt, lapos szarutesttel, m indkét ol­ dalán egyszerű, kézzel faragott le­ vél- és állatmotívumokkal. Külső oldalán fegyvertrófea m ellett, egy nagy tulipánm otívum alatt G R m o­ nogram, míg lejjebb E F látható.

A túloldalát egy szarvas, mögötte négyszirm ú virágok díszítik. M in d ­ két oldalán szív alakú lezáródású, kereszt alakú alaplemezre keréklaka­ tos puskát m űködtető vaskulcsot szereltek. Az alaplemez szív alakú kiképzése töm ör és áttört form ában váltakozik. Alul 1678-as évszám ol­ vasható. Fenéklemeze vas. O sztott mezőkre tagolt, rövid, kissé balusz-

teres, gyűrűs kiöntőcsappal, makkos lezárású elzárószeleppel, ívben haj­ tott, harántcsíkosan díszített rugó­ val készült. Fő m éretek: magasság: 172 mm, fenékhossz: 62 mm, kiöntőcsaphossz: 25 mm. M N M . L tsz.: 59.7907 99 Lőportartó X V III. század Úgynevezett felporzó, zergekampóból, hengeres, végén kissé ellapított, visszakunkorodó testtel, amelynek egyik oldalára profilált vasnyúl­ vánnyal díszített, keréklakatot m ű­ ködtető felhúzókulcsot szereltek.

T orkolatát rézkupak fedi. Recézett gyűrűkkel tagolt, rövid réz kiöntő­ csappal készült. Fadugója acéltüské­ ben végződik. Fő m éretek: teljes hossz: 170 mm, átm érő: 27 mm, kiöntőcsaphossz: 22 mm. M N M .

L tsz.: 58.7522

100 Lőportartó X V III. század Úgynevezett felporzó, zergekampóból, kissé nyomott, végén visszakun­ korodó testtel, amelynek mindkét ol­ dalára finoman kidolgozott, profilált, vasnyúlványokkal díszített, keréklaka­ tot működtető kulcsot szereltek. T o r­ kolatát ovális rézkupak fedi. Kúpos kiöntőcsapjának oldalán egyszerű ru ­ góval működő elzárószelep van. Külső oldalára recézett felületű csiholóacélt helyeztek. Fő méretek: teljes hossz: 170 mm, átm érő: 37 mm, kiöntőcsaphossz: 35 mm. M N M . L tsz .: 55.3699 101 Lőportartó X V III. század Úgynevezett felporzó, zergekampóból. Hengeres, végén visszahajló test­ tel, amelynek mindkét oldalára dur­ ván kidolgozott, keréklakatos puskát működtető kulcsot szereltek. Torkola­ ti részét apró körökkel és függőleges vonalkákkal díszített rézgyűrű erősíti.

Menetes végű, gyermekcuclira emlé­ keztető kiöntőcsapja szaru. Elzáró­ szerkezet nélkül. Fő méretek: magas­ ság : 225 mm, átm érő: 30 mm, kiöntőcsaphossz: 42 mm. M N M . L tsz.: 59.7905 102 Lőportartó X V III. század Úgynevezett felporzó, zergekampóból, kissé nyom ott, végén vissza­ kunkorodó testtel, amelynek m ind­ két oldalára finom an kidolgozott, profilált vasnyúlványokkal díszített, két-két keréklakatot m űködtető kul­ 260

csot szereltek. T orkolatát ovális, al­ só részét csipkézett, újabb eredetű rézkupak fedi. Végén elzáróablakkal készült. Fő m éretek: teljes hossz: 137 m m , átm érő: 31 mm. M N M .

L tsz.: 54.1676

103 Topor X V II. század vége Lőberendezéses fejsze, keréklakatos szerkezeti rendszerrel. Sima furatú, hengeres csövén csillagmotívumok láthatók. Lakatlemeze díszítés nélküli.

A kissé felugró hegyű, ferdén levágott élű balta az ágyazat fölé nyúlik. Oldal­ lapját keresztcsatornák barázdálják.

Mesterjegye nem azonosítható. Barna faágyazatán egyszerű, hosszú csontle­ mezek vannak. Nyom ott félgömb ala­ kú, csontlemezes berakású, gerezdek markolatgombban végződik. Alsó ré­ szén kör alakú csontgyűrűn egy ba­ bérkoszorús férfifej tűnik elő. Fő mé­ retek: teljes hossz: 590 mm, csőhossz: 236 mm, űrm éret: 15 mm. M N M .

L tsz .: 54.2504 104 Topor X V II. század Lőberendezéses fokosbalta, kovás szerkezeti rendszerrel. Sima furatú. hengeres, gyűrűkkel tagolt csővel, vé­ sett lakatlemezzel, gombos elsütőbil­ lentyűvel látták el. Fokosa négyszög keresztmetszetű fokkal, kétszeresen hajlított négyszögletes csákánnyal ké­ szült. Oldalán virágok, tulipánok, a fok alsó részén H. W. S. betűk látha­ tók. Egy újabb eredetű réz csőrögzítö pánt is található rajta. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazata az első ré­ szen díszítés nélküli, hátul csontleme­ zek, korongok, volutás csontszalagok és gyöngyház lemezek töltik ki. Csont­ lezárása harántcsíkosan faragott. Fc m éretek: teljes hossz: 887 mm, cső­ hossz: 582 mm, űrm éret: 14 mm.

M N M . Ltsz.: 54.2503 105 Topor X V III. század Lőberendezéses fokosbalta, kovás szerkezeti rendszerrel. Sima furatu. hengeres, fari részén metszett, rokokc ízlésben vésett csővel készült. Lakatés bronzból kidolgozott sátorlemeze: haditrófeák díszítik. Sátorvasa bronz.

Foka köríves, profilált négyszögletű.

Torkolat alatt kezdődő, barna faágya­ zata elöl díszítés nélküli. K ét réz töltővesszőtartó hüvellyel is ellátták. Réz­ kupakkal lezárt, barna fanyele a háts. részén kissé aláhajlik, kétoldalt fona-

tos. A gerincen indákkal és növé­ nyekkel boríto tt vaslemez fut végig.

Fő m éretek: teljes hossz: 595 mm, csőhossz: 338 mm, űrm éret: 15 mm. M N M . L ts z .: 54.2505

106 Topor X IX . század második fele Lőberendezéses balta, kovás szer­ kezetből átalakított csappantyús szerkezeti rendszerrel. Sim a furatú, díszítés nélküli nyolcszögletes cső­ vel, vas csőrögzítő pánttal, sima la­ katlemezzel és sátorvassal készült.

A balta aláhajló része három szög alakú. H ullám díszes oldalán akasz­ tóhorog található. Négyszögletes fokának sarkain kiugró tüskék van­ nak. A fok és az él között kétoldalt rézlemez betétek díszítik. Barna fa­ nyelének végét vasgyűrű zárja. Fő m éretek: teljes hossz: 655 mm, csőhossz: 390 mm, űrm éret: 12 mm. M N M . L tsz.: 54.2506 107 Puska X V II. század Katonai karabély, keréklakatos szer­ kezeti rendszerrel, sima furatú, nyolc­ szögletes, célgömbbel szerelt csővel.

Díszítés nélküli lakatlemezén C. N. M. mesternév és három királyfej, a lakat előtt rózsabélyeg látható. U jjtámaszos, baluszteresen kidolgozott, többszörösen tagolt kengyelrészén ki­ szélesedő, csónakos sátorvassal. T o r­ kolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl vaslemez zárja le. A profilált pere­ mű csőkapcsokat vas alátétekkel látták el. Töltővesszője és lapos tusájának keretlemeze elveszett. Fő méretek: teljes hossz: 1140 mm, csőhossz: 813mm, űrm éret: 16 mm. M N M .

Ltsz.: 56.5316

108 Puska X V II. század második fele Katonai karabély, keréklakatos szer­ kezeti rendszerrel, sima furatú, hen­ geres, majd szögletessé váló, ékelt, hasított célgömbbel szerelt csővel.

Irányzéka elveszett. N agym éretű la­ katlemeze és erőteljes sátorvasának kengyelrésze egyszerű vaslemez.

Torkolat alatt kezdődő, barna fa­ ágyazatán elöl szíjkarika van. Rézkupakos fa töltővesszővel készült.

Kicsi, ellaposodó tusáján kannelírozott felületű fém gyűrű, a tusatalpon rozetta látható. Fő m éretek: teljes hossz: 1088 mm, csőhossz: 750 mm, űrm éret: 16 mm. M N M .

Ltsz.: 56.5318

109 Puska X V II. század második fele Katonai karabély, keréklakatos szer­ kezeti rendszerrel, sima furatú, hen­ geres, majd szögletessé váló, horgony­ jegyes csővel. Irányzéka elveszett. La­ katlemeze díszítés nélküli. Egyszerű vas sátorvassal látták el. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazata gyengén faragott. Lapos, ívben aláhajló, rövid tusája vas tusaborító gyűrűvel készült.

Fö m éretek: teljes hossz: 1035 mm, csőhossz: 708 mm, űrm éret: 16 mm.

M N M . L tsz.: 56.5317 110 Puska X V II. század második fele Katonai karabély, keréklakatos szer­ kezeti rendszerrel, sima furatú, hen­ geres, célgömbbel és irányzékkal sze­ relt csővel. A csövön EK , 1650-1680 között N ürnbergben beütött bélyeg látható. Egyszerű, hátul fekvő, a ken­ gyelrészen teknősödő vas sátorvassal készült. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazata elöl vasverettel erősített.

Vas talplemezzel borított tusája erő­ teljesen ellaposodik. Fő m éretek: tel­ jes hossz: 1015 mm, csőhossz: 674 mm, űrm éret: 15 mm. M N M .

L tsz.: 56.4893 111 Csobolyó X V II. század Golyó alakú, úti vascsobolyó egyik ol­ dalán tölcsérszerű mélyedéssel, két fülecsben vaslánccal és egy peremes fo­ góval. Hullámvonalas díszítésű felüle­ tét harántcsíkos sávok között rene­ szánsz levélindás motívumok díszítik.

Belseje két részre osztott. K ét beépí­ tett, tölcsér alakú parázstartóval ké­ szült. Fő m éretek: átmérő: 340x370 mm. M N M . L ts z .: 62.8343 112 Puska 1640 körül Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, sima furatú, nyolcszögletes, célgömb­ bel, ékelt irányzékkal szerelt csővel, erőteljesen megnyúló csőfarnyúlványnyal. A csőgerincen 1640 körül be­ ütött PL és egy koronás jegy látható.

Lakatlemezén kívül fekvő rugórend­ szer van. Kereke borítékban mozog.

Ujjtámaszos sátorvasa nagyméretű.

Torkolat alatt kezdődő, barna faágya­ zatát elöl rézlemez zárja le. Az ágyazat két oldalán hossznégyszög alakú, vé­ gükön legömbölyített, vésett felületű rézlemezek, S alakú rézszalagok és ap­ ró rézszegecsek sorakoznak. Ugyanez a díszítési mód ismétlődik a tusa alsó részén, ahol a hossznégyszögű lemeze­

ket jobbára korong alakok váltják föl.

A sátorlemezen a motívumanyag egy részét az ágyazatról már ismert hullá­ mos rézszalagok és szegecsfejek képe­ zik, de a díszítmények között, csepp alakú lemezeken, két egymás felé né­ ző, ülő helyzetű, lángot lövellő sár­ kány is megfigyelhető. Középen, ová­ lis lemezen kiterjesztett szárnyú ma­ dár, feltételezhetően sas tűnik elő. Az ágyazat bal oldalát virágok, gránátal­ mák, illetve tagolt rombuszalakok dí­ szítik. A csőfarnyúlvány két oldalán vésett felületű, dús rézborítás húzó­ dik hátra a rövidre szabott tusa irá­ nyába. A tusa jobb oldalán az előagy motívum anyaga újra megjele­ nik. A fő díszítőelem itt egy ovális lemezbe helyezett, lángot lövellő sárkány. A tusa bal oldalán ovális lemezben egy emberfej. A tusatalp alsó, m egnyúlt részét növénymintás, réz talplemez borítja. Fő méretek: teljes hossz: 1520 mm, csőhossz: 1154 mm, űrm éret: 17 mm. M N M .

L tsz.: 56.5412 113 Puskapár X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt réz cél­ gömbbel, állítható irányzékkal szerelt csővel. A csőgerincen t i t r i c h h u s z h a u e r i n o l m i t z felirat a X V II. szá­ zadban működő mester nevét, illetve működési területét jelöli. Vésett lakat­ lemezén a hátteret dombokkal, az elő­ teret fákkal, őzzel és szarvassal, ülő kutyával díszítették. A keréktengely környékén egy ülő nőalak, majd mel­ lette egy kutya hátán ülő szárnyas gyermekalak tűnik elő. A növények és indák a lakat egész felületét kitöltik, átterjednek a sárkány oldalára, ahol egy botot tartó, csaknem mezítelen keblű nőt öveznek. A rugóház fedőle­ mezét egy ülő vadászkutya és egy va­ dászkürtöt fújó férfi alakja tölti ki.

A lakatlemezhez hasonlóan igen díszes az áttört, vésett, sárgarézből öntött sá­ torlemez is. Az aprólékosan kidolgo­ zott vadászjelenetben egy menekülő őzet, rohanó kutyát, pisztolyokkal és puskákkal felfegyverzett lovas va­ dászt, a háttérben egy oldalán spádéval díszített franciás hajviseletű főurat és egy úri dámát figyelhetünk meg.

Elsütőberendezése gyorsítós. Az ön­ tött bronz sátorvas felületén ujjtáma­ szos, barokkos ízlésű kagylókkal öve­ zett groteszk fej van. Torkolat alatt

kezdődő, barna faágyazatát elöl szaru­ lemez zárja le. H árom , sokszögletűre kidolgozott töltővesszőtartó hüvelye bronz. Rövid tusája hasáb alakú. A tusaüreget egy rugós rendszerű, faragott felületű, rézlemezekkel díszített fedél borítja. Fő méretek: teljes hossz: 1100 mm, csőhossz: 795 mm, űrm é­ ret: 14 mm.

MNM. Ltsz.: 56.5279.1-2

114 Puskapár X V II. század vége Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt réz cél­ gömbbel, többszörösen állítható, le­ mezes irányzékkal szerelt csővel.

A csőgerincen arannyal étetve a Salz­ burgban 1680-1725 között működő C a s p a r z e l n e r mester neve, vésett la­ katlemezén vadász-, illetve szerelmi jelenetek láthatók. Az állatok sorát egy üvöltő kutya és egy leterített vadkan vezeti be. Ezt követi három kutya, gyermekek, köztük íjjal Diana és Ámor nyílvesszővel. A sárkány vésett növényei között alig láthatóan ülő nő figyelhető meg. Á ttört sátorlemeze bronz. Az indák és levelek között egy menekülő vadkan és két vadászkutya tűnik elő. Elsütőberendezése gyorsítós. Bronz sátorvasa ujjtámaszos, a kengyel és a kengyel előtti felületek vésettek. Torkolat alatt kezdődő, b ar­ na faágyazatát elöl fehér csontszalag betétes szarulemez zárja le. Hasonlóan kidolgozott a töltővessző kupakja is.

Három vésett felületű réz töltővessző­ tartó hüvellyel készült. Vasgombos, rövid tusája faragott. A tusa gerince rézlemezekkel díszített. Golyótartó üregét egy berakott, bordázott lemez fedi. A tusatalpat, a szabványtól elté­ rően, vésett felületű rézlemez borítja.

Fő méretek: teljes hossz: 1105 mm, csőhossz: 830 mm, űrm éret: 16 mm.

M N M . L tsz.: 56.5284.1-2 115 P u s k a 1695 körül Kovás szerkezeti rendszerrel, automa­ tikus töltőberendezéssel, sima furatú, hengeres, majd nyolcszögletessé váló, célgömbbel, illetve hasított irányzék­ kal szerelt csővel. A csőgerincen f r a n . b e r s e l l i b o l o g n e s e i n r ó m a felirat az 1695 körül működő mester nevét és működési területét jelöli. Lakatlemeze gazdagon vésett. A véseteket egy ha­ ditrófea vezeti be, majd a m ester fel­ irata megismétlődik. A sárkány olda­ lát és az acélrugó fedőlemezét indák,

növények, bújtatott sárkányfejek dí­ szítik. A sátorlemez oldalán lévő karos felhúzószerkezet és a töltőkamra pus­ kaporral, illetve golyóval megtöltve a kakasszerkezetet felhúzza és a serpe­ nyőt az acéllappal lezárja. A puskapor- és golyóellátás a tusába fúrt csa­ tornán keresztül történik. Csőfarnyúlvány vésetei között sárkányfej látható.

A m andula alakú sátorvas kengyelén indák, hullámvonalas díszek között a sárkányfej ismét megjelenik. Csöve le­ csavarható. Ágyazata törött, tusája la­ pos. A tusa nyitható vas talplemeze a golyótartó üreget fedi. Fő méretek: teljes hossz: 1325 mm, csőhossz: 855 mm, űrm éret: 14 mm. M N M .

Ltsz.: 56.5757 116 Puska X V III. század második fele Kovás szerkezeti rendszerrel, három rövidebb, szögletesre kidolgozott, egy hosszú, hengeres, majd szögletessé váló, sima furatú csővel, m inden csö­ vön serpenyővel és acéllal. Jobboldalt a lakatlemezt indák, növények, címer­ pajzs díszíti. Sátorvasa réz. A kengyel előtti rögzítő elmozdításával a fegyver négy lövés leadására vált alkalmassá.

Bronz sátorlemezén indák, növények és egy m adár látható. Rövid ágyazatán két szíjkengyel, egy töltővesszőtartó hüvely található. Réz talplemeze dí­ szítés nélküli. Fő méretek: teljes hossz: 1462 mm, csőhossz: 1060 mm, űrm éret: 13 mm. M N M . Ltsz.: 56.5797 117 Puska X V III. század közepe Kovás szerkezeti rendszerrel, automa­ tikus töltőberendezéssel, ágyazat nél­ küli, feketített, huzagolt, nyolcszögle­ tes, ékelt réz célgömbbel szerelt cső­ vel. A csőfart, illetve a csőfarnyúlványt ezüstszalagok, virágok, szarvas, egy lóháton ülő nő és egy álló em ber­ alak díszíti. A sátorlemez oldalán elhe­ lyezett töltőkar elforgatásával a lőpor és a golyó a töltőkamrába került, és a fegyver automatikusan felhúzódott, a gyújtóserpenyő lezárult. A bronzból öntött sátorvas kengyele vésett. N övé­ nyek és indák között ovális mezőbe helyezett mellkép látható. A recézett tusanyakat állatfejnek alakították ki.

Tusája arctámaszos, a tusaüreget ru ­ gós, díszítés nélküli fedőlemez zárja.

Bronzból öntött talplemezének gerin­ cét vésett indák és növények között

262

egy groteszk fej és egy ülő szarvas dí­ szíti. Fő m éretek: teljes hossz: 1045 mm, csőhossz: 613 mm, űrm éret: 11 mm. M N M . Ltsz.: 56.5758 118 Puska X V III. század vége Kovás szerkezeti rendszerrel, négy rö­ vid, szögletesre kidolgozott, A-tól Dig jelzett csővel, m inden csövön serpe­ nyővel és acéllal. A lakatlemezen gaz­ dagon m aratott, illetve m etszett vésetek, indák és levelek között alig látható címerpajzs van. Barna faágyazata fara­ gott, tusája arctámaszos. Bronzból ön­ tött, vésett talplemezzel készült. G o­ lyótartó tusaüregének fedőlemeze el­ veszett. Fő m éretek: teljes hossz: 545 mm, csőhossz: 140 mm, űrm éret: 13 mm. M N M . Ltsz.: 56.5759

119 Puska X V III. század közepe Kovás szerkezeti rendszerrel, sima fu­ ratú, hengeres, majd bordássá váló, irányzékkal szerelt csővel, nyolc töltet befogadására alkalmas forgódobos tárral. A cső mögött elzárható felporzó található serpenyőkkel. Egyszerűen vésett lakatlemezének acélját hosszú karon a csőfalra illesztették. Bronz sá­ torvasa újabb eredetű. Rövid, fara­ gott, barna faágyazata finoman kidol­ gozott. Arctámaszos, öntött, vésett fe­ lületű tusáját bronz talplemez borítja.

Fő m éretek: teljes hossz: 735 mm, csőhossz: 305 mm, űrm éret: 12 mm.

M N M . L tsz .: 56.5760 120 Trombonkarabély X V III. század második fele Kovás szerkezeti rendszerrel, henge­ res, célzósínes, réz célgömbbel szerelt csővel. A csőgerincen 1850 körül Bécsben beütött m a y e r mesternév fi­ gyelhető meg. Kism éretű lakat- és profilált perem ű sátorlemeze díszítés nélküli. Ujjtámaszos fa sátorlemeze rézlemezzel erősített. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát két réz töl­ tővesszőtartó hüvellyel, egy réz szíj­ kengyellel és vas felerősítő csavarral látták el. A fonatos díszű tusanyak ge­ rincén kitöltetlen címerpajzs tűnik fel.

Arctámaszos tusáját réz talplemez borítja. Fő m éretek: teljes hossz: 932 mm, csőhossz: 573 mm, torkolatátm é­ rő: 45 mm. M N M . L tsz.: 58.7534

121 Puska X V III. század első fele Kovás szerkezeti rendszerrel, hátul­ töltő, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt

célgömbbel és irányzékkal szerelt cső­ vel. A csőgerincen l e o p o l d s h a c h n e r i n s p r u g felirat, a X V III. század első felében működő mester neve, m űkö­ dési területe, illetve ágaskodó sár­ kánnyal díszített, LS monogramos bé­ lyege látható. Lakatlemezét egy vár előtt vállán puskát tartó vadász díszíti.

Sátorlemeze barokkosán vésett rézle­ mez, amelyen a fő motívumanyag kagylók között ülő kutya. A bronzból öntött sátorvas kengyele előtt két rög­ zítőretesz található, amelynek össze­ nyomásával a fegyver csöve lehajtha­ tó. Torkolat alatt kezdődő, barna fa­ ágyazatát elöl szarulemez zárja le. H á­ rom réz töltővesszőtartó hüvelyben szarukupakos fa töltővessző van. Ágyazata, illetve tusája faragott, arctámaszos. A golyótartó tusaüreget díszí­ tés nélküli rugós lemez fedi. Bronzból öntött talplemeze a gerincrészen ba­ rokkos ízlésben vésett. Fő m éretek: teljes hossz: 1150 mm, csőhossz: 778 mm, űrm éret: 13 mm. M N M . L tsz.: 56.5755

122 Trombonkarabély _ X V III. század Úgynevezett nyeregpuska, kovás szer­ kezeti rendszerrel, hengeres, gyűrűk­ kel tagolt, majd szögletessé váló, be­ ütött liliomos, állatalakos bélyegű cső­ vel. Díszítés nélküli lakatlemezén c h i n e l l i m ester neve olvasható. Sátorva­ sa elveszett, profilált perem ű sátorle­ meze díszítés nélküli. Barna faágyaza­ ta elöl sérült, egészében faragott, ba­ rokkos ízlésben kidolgozott. Tusája elhajtható, rögzítőgombja a tusanyakon van. Tusája egyszerű talplemezzel borított. A fegyver bal oldalán lévő akasztóhorog a nyereghez való erősí­ tésre szolgált. K ét fém töltővesszőtar­ tó hüvellyel készült. Töltővesszője nincs. Fő m éretek: teljes hossz: 862 mm, csőhossz: 510 mm, torkolatátm é­ rő: 40 mm. M N M . Ltsz.: 58.7581

123 Puska 1609 Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, réz cél­ gömbbel, állítható, lemezes rézirányzékkal szerelt csővel. A csőfar két ol­ dalán pajzsalakban RR névbetűket ütöttek be. Lakatlemezét áttört rézle­ mez borítja. Hálódíszes felületén kü­ lönböző, többnyire halfarkú állatala­ kok sorakoznak, amelyek között stili­ zált sast, őzet, rókát, karvalyt és egy

kutyát különböztethetünk meg. K e­ rékrendszerét kiemelkedő fedőlemez zárja, lakatlemeze biztosítógombbal ellátott. Sátorvasa ujjtámaszos. T o r­ kolat alatt kezdődő, barna faágyazata csontszalagokkal, korongokkal, rozettákkal, indákkal, növényekkel, növé­ nyek közé helyezett groteszk fejekkel, rohanó rókával, medvével és vaddisz­ nóval berakott. A díszítés különösen dús az ágyazat tusarészén. A sátorva­ sat egy hóna alatt dobot tartó groteszk, hat groteszk fej, csontszalagok, fona­ tok és növények ékesítik. Ugyanez a m otívum sor megjelenik a sátorlemez térségében, ahol a fonatok közét egy groteszk emberalak tölti ki és a gro­ teszk fejek sárkányfejekkel, csontsza­ lagok közé bújtatott apró állatokkal méhekkel, csigával, nyúllal - egészül­ nek ki. Tovább gazdagodik a fegyver a tusa bal oldali részén, ahol a felületek csaknem m inden egyes részét csontle­ mez fedi, vagy berakás díszíti. A ko­ rábbiakon túlm enően itt rohanó figu­ rákat, sárkányokat ledöfő szárnyas groteszkeket, rókákat, kiterjesztett szárnyú szörnyeket figyelhetünk meg.

De találunk a felületen dobot, lantot és egyéb hangszereket is. Különösen figyelmet érdemel a tusa gerince, ahol indák, illetőleg levelek és a már emlí­ tett állatfigurák mellett szerényen el­ helyezve tűnik fel az 1609-es évszám - a fegyver készítési ideje H N m es­ ter névbetűivel. Ugyancsak rendkívül műves a tusa jobb oldali része. A tusatalp csontlemezén lévő címerpajzs mellett fő motívumanyaga egy álló kecske SP monogrammal. A golyótar­ tó tusaüreget rugós fedőlemez zárja.

A fegyver kidolgozása egyértelműen mutatja, hogy az ékszerfegyverek ka­ tegóriájába tartozott. Fő méretek: tel­ jes hossz: 1142 mm, csőhossz: 864 mm, űrm éret: 14 mm. M N M . Ltsz.: 55.3752 124 Puskapár X V II. század közepe Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt cél­ gömbbel, vasirányzékkal szerelt cső­ vel. A cső gerincén f r a n z z e l n e r i n S a l z b u r g , az 1650 körül működő mes­ ter neve, működési területe és bélyege látható. Vésett felületű lakatlemeze rendkívül díszes, csatajelenetet ábrá­ zol. A háttérben egy sátortábort, az előtérben egymásra tüzelő és karddal egymásra sújtó lovasokat ábrázolt a

263

mester. A serpenyő alatt a mester ne­ ve, illetve működési területe ismét megjelenik. A sárkány oldallemeze a lakatlemezhez hasonlóan díszített. El­ sütőberendezése gyorsítós. Ujjtám a­ szos sátorvasa öntött bronz. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazata elöl szarulemezzel lezárt, csontszalagokkal berakott. Hasonlóan megmunkált a töltővessző kupakja is. Az ágyazat egész felületét csontlemezek, növé­ nyek, rozetták, rohanó kutyák, illetve menekülő nyulak díszítik. Az ágyazat csontberakása a lakatlemez térségében gazdagodik. A sátorlemez bronz, vé­ sett felületű áttört motívumanyagában címerpajzsba helyezett W. P. mono­ gram van. A tusa jobb oldalán egy életéért küzdő vadkant láthatunk, szá­ jában vadászkutyával. Tőle jobbra, il­ letve balra csontvirágok, indák között lándzsás vadászok. A tusa gerincré­ szén és jobb oldalán az üldöző kutyák, menekülő vadak több változatban is­ mét megjelennek. Hasáb alakú, rövid tusájában a bordázott felületű tusa­ üreget csontszalagokkal és szaruleme­ zekkel díszített fedél zárja le. Fő mére­ tek: teljes hossz: 1127 mm, csőhossz: 820 mm, űrm éret: 15 mm. M N M .

L tsz.: 55.3758.1-2 125 Puska X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt réz cél­ gömbbel és irányzékkal szerelt csővel.

A csőgerincen pelikános mesterjegy látható. Vésett lakatlemezén növények között j o s e p h s c h w e d i n g r a z felirat a mester nevét, illetve működési terüle­ tét jelöli. Sárkánya sérült, bronz sátor­ vasa ujjtámaszos. Elsütőberendezése gyorsítós. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazata elöl megrongálódott.

Három töltővesszőtartó hüvelyében nincs töltővessző. Az előagy két olda­ lán csontszalagok, indák, indákból és csontgyűrűkből képzett növények, ro­ hanó állatok vannak. A sátorlemez he­ lyén, nagyméretű csontlemezen egy vadkannal viaskodó, lándzsát tartó, hosszú hajú, kalapos vadász hívja fel magára a figyelmet. Az ágyazat tusaré­ szén, főleg a tusa bal oldalán a díszítő­ motívumok gazdagodnak. A már em­ lített csontszalagok, növények és álla­ tok, újabb állatfajtákkal, címerpajzszsal, lándzsás lovas vadásszal, patás groteszk hátán ülő emberalakkal egé­ szülnek ki. A golyótartó tusaüregét a

tusa jobb oldalán hossznégyszög ala­ kú, rugósán működő, az ágyazathoz hasonlóan díszített fedél borítja. T u satalpa bronzból készült. Fő méretek: teljes hossz: 1152 mm, csőhossz: 814 mm, űrm éret: 14 mm. M N M .

L tsz .: 59.7967

126 Puska X V II. század Vadászkarabély ágyazata, eredetileg keréklakatos lőfegyver részére. M in d ­ két oldala csontszalagokkal, koron­ gokkal, volutás díszekkel, rohanó ál­ latalakokkal, négylevelű lóherére em­ lékeztető gyöngyház betétekkel, a sá­ torlemez helyén stilizált oroszlánnal ékesített. Tusája hasáb alakú. A tusa bal oldalán az állatok, csontfák, indák és levelek, volutás díszek, gyöngyház tulipánok egy tüzelő vadásszal egé­ szülnek ki. Az ágyazat gerincén gro­ teszk fejek, jobboldalt, a golyótartó tusaüreg borítékján makkot evő m ó­ kus, kiterjesztett szárnyú sas látható.

Tusatalpát szarulemez zárja le. Fő mérete: teljes hossz: 950 mm. M N M .

L tsz .: 56.5353 127 Puska X V III. század eleje Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt irányzékkal és célgömbbel szerelt csővel.

A csőgerincen j o h . g e o r g d i n c k l i n h a l l felírás, az 1720-1735 között m ű­ ködő mester neve, illetve működési te­ rületét jelöli. Lakatlemeze, a golyótartó tusaüreg fedele és töltővesszője elve­ szett. Ujjtámaszos, rózsamotívumos és liliomos öntött bronz sátorvasa a ken­ gyelrészen kiszélesedik. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl szaru­ lemez zárja le. Az ágyazat két oldalán csontszalagok és indák, virágok, grá­ nátalmák között apró madárkák, roha­ nó állatok, kutyák, rókák, őzek és szar­ vasok tűnnek fel. Rövid, hasáb alakú, vasgombos tusája bal oldalán virágok és indák között, nagy korongalakba he­ lyezett sodronyos vassapkás és harci sisakos férfifej látható. A középső motí­ vum egy városcímer. Az ágyazat jobb oldala faragott. A gerincen a csontlemezek közét vésett indákkal és növé­ nyekkel borított rézlemez betétek gaz­ dagítják. A tusa alsó részén egy korong alakú mezőben, szakállas férfifejes m e­ dalion van. Tusatalpán rézlemez talál­ ható.Fő méretek: teljes hossz: 1233 mm, csőhossz: 890 mm, űrméret: 15 mm. M N M . Ltsz.: 56.5348

128 Puska 1600 körül Vadászkarabély, keréklakatos szerke­ zeti rendszerrel, sima furatú, henge­ res, bronz célgömbbel, illetve irányzékkal szerelt csővel. A csőgerincen Augsburgban 1600 körül beütött, ágaskodó kecskére emlékeztető, b a monogramos jegy található. Lakatle­ mezén a mesterjegy megismétlődik.

Rugóházának hídját áttört, vésett fe­ lületű bronzlemez fedi, amelynek mo­ tívumanyagában hat sárkányfej van.

Sátorvasa összetett, ujjtámaszos része csapon kihajtható. Torkolat alatt kez­ dődő, barna faágyazata gazdag díszíté­ sű: a Bibliából vett jelenetben Noé bárkája, jobboldalt bárkába vonuló madarak, baloldalt négylábúak sora­ koznak, A sátorlemez helyén a bal ol­ dali részen is a szárnyasok láthatók, amelyek a rövid vasgombos, hasáb alakú tusán elhelyezett bárka felé igyekeznek. U gyanitt feltűnik az Atyaisten és a bárka tövében Noé alakja. A tusa alsó részét lovak, ökrök, elefántok díszítik. A tusaüreg borító­ lemezén párducot, oroszlánt és más négylábú állatokat figyelhetünk meg.

Fő m éretek: teljes hossz: 950 mm, csőhossz: 685 mm, űrm éret: 13 mm.

M N M . L tsz.: 56.5310

130 Puska X V II. század Vadászkarabély, keréklakatos szer­ kezeti rendszerrel, sima furatú, nyolcszögletes, ékelt irányzékkal és célgömbbel szerelt csővel, a csőge­ rincen b s monogrammal. Lakatle­ meze díszítés nélküli, sárkánya viszszacsapódó, egyszerű, sima kerékfe­ dő lemezzel. Ujjtámaszos sátorvasa osztott, rövidíthető, illetve behajt­ ható. T orkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát csontlemezek, szalagok és indák gazdagon díszítik. Bal ol­ dalán Noé bárkájába igyekvő szár­ nyasok, jobboldalt elefántok, szar­ vasmarhák, lovak, medvék, farka­ sok, hiúzok, rókák, juhok, nyulak, majmok, m enyétek, tevék, szarvasok tömege látható. Rövid tusájának ge­ rince és két oldala az ágyazathoz ha­ sonlóan megmunkált. A tusa bal olda­ lán repülő madarak között feltűnik Noé bárkája és Noé kucsmás alakja.

A bárka felett csontból képzett felhők­ ből az Atyaisten bontakozik ki. Hossz­ négyszög alakú tusaüregét csontlemez­ zel borított, koronás, mezítelen, önma­ gába tőrt döfő Lucretiával díszített ru­ gós fedél zárja. Fő méretek: teljes hossz: 827 mm, csőhossz: 570 mm, űrméret: 10 mm. M N M . Ltsz.: 59.7959

129 Puska X V II. század Vadászkarabély, keréklakatos szerke­ zeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögle­ tes, célgömbbel szerelt csővel. Irányzéka és sátorvasa elveszett. A csőfaron a beütött mester jegyből i h olvasható ki.

Lakatlemeze díszítés nélküli. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazata csont­ szalagokkal, virágokkal, menekülő va­ dakkal, stilizált szárnyas állatokkal, va­ lamint gyöngyház rozettákkal díszített.

A rövid, hasáb alakú, vasgombos tusa díszítése gazdagodik. A sátorlemez he­ lyén egy szárnyas szörny, majd azt kö­ vetően egy furulyázó groteszk, ülő és menekülő nyulak láthatók. A tusa bal oldali részét csontszalagokból, növé­ nyekből képzett hat szörnnyel övezett stilizált címerpajzs ékesíti. A címer­ pajzs közepében ovális, díszítés nélküli gyöngyház lemez tölti ki a központi teret. Golyótartó tusaüregét rugós le­ mez fedi. Felületén az ágyazatról is­ mert állatok, szörnyek, csontlemezek és gyöngyház betétek sorakoznak. Fő méretek: teljes hossz: 725 mm, cső­ hossz: 495 mm, űrm éret: 13 mm.

M N M . Ltsz.: 56.3941

131 Puska 1640 körül Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt réz cél­ gömbbel, vasból kidolgozott, állítható irányzékkal szerelt csővel. Lakatleme­ zén 1640 körül N ürnbergben beütött h r csillagos mesterjegy látható. Rugó­ borító lemeze áttört, kerékhídlemeze baluszteres. Nagym éretű sárkánya vé­ sett felületű sárkányfej. Elsütőberen­ dezése, sátorvasa és töltővesszője elve­ szett. Torkolat alatt kezdődő, csonttal teljesen beborított ágyazata vadászje­ lenetekkel, férfi és női alakokkal, kas­ télyrészletekkel, indákkal és növé­ nyekkel gazdagon díszített. A csontfaragványok között megfigyelhetünk menekülő nyulakat és őzeket, letepert szarvasokat, vaddisznót ledöfő va­ dászt, lasszós farkasvadászt, vadakat űző lovasokat, kürtösöket, a sátorle­ mez helyén egy mezítelen férfit és nőt. nap-hold motívumokat, valamint ülő gyermekeket. Az ágyazat alsó részén S alakú csontindák között akantuszlevelek sorakoznak, majd egy zászlót tartó fiatal mezítelen nő, indák és mo­ tívumok, Landsknecht-figura követ­

264

kezik. A motívumanyagban egy kör­ gyűrűbe helyezett sisakos férfifej, hosszú szakállú főúri viseletű férfi, egy hasonlóan öltözött, lándzsát tartó va­ dász és végül egy felszarvazott, nagy bajuszú groteszk fej hívja fel magára a figyelmet. Az ágyazat jobb oldalán kastélyrészletek, szarvast űző vadá­ szok, vaddisznók, menekülő állatok, kutyák és vadászjelenetek követik egy­ mást. A csőfarnyúlvány két oldalán egy hosszú ruhás nő, illetve egy virág­ csokrot tartó, térdig érő, bő nadrágot viselő férfi tűnik elő. Rövid, vasgom­ bos, hasáb alakú tusája az ágyazathoz hasonlóan gazdagon vésett, csonttal borított. A tusa jobb oldalán egy nőt átölelő férfi, holdmotívum, majd m el­ lette egy stilizált Krisztus, nyakában szívvel, kereszttel, felette akantuszok, volutás díszek és koszorúk között sisa­ kos emberfők, szárnyas groteszkek so­ rakoznak. Hasonlóan kidolgozott a tu ­ sa gerince is, ahol szalagmotívumokon Németországból és Olaszországból is­ mert szövegimitációk láthatók. Gaz­ dagon díszített a tusa bal oldala is, ahol az említett növények, indák kö­ zött az egyházi és világi életre utaló jelenetek ismerhetők fel. Ábrázolták többek között az Atyaistent, kürtös angyalokat, ördögfiókákat, Éva terem ­ tését a bűnbeesés jelenetével, Ádám és Éva kiűzetését a paradicsomból. A tusatalpra egy oroszlánra térdelő turbános férfialak képe került. Fő méretek: teljes hossz: 1418 mm, csőhossz: 1127 mm, űrm éret: 14 mm. M N M .

L tsz .: 56.5301

132 Puska X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt réz cél­ gömbbel, állítható lemezes vasirányzékkal szerelt csővel. A csőgerincen vésett indák, levelek közé bújtatott szarvas, kutya, őz és j o h a n e r n t j e i d e l t i n b r i e n mester neve, illetve m ű­ ködési területe látható. Lakatlemeze öntött bronz. Felületét gazdagon vé­ sett növények, rohanó állatok, kutyák, szarvasok, ülő férfialak, valamint ágyúkból, lándzsákból, dobokból, hangszerekből kiképzett haditrófea díszíti. Vörösréz kerékborító lemezét markaiban tőrt tartó, kétfejű sas ékesí­ ti. A lakatlemez felső részén f r a n t z f e i d t e l m ester neve olvasható. Sárká­ nya a lakatlemezhez hasonlóan áttört, növényekkel, állatokkal borított.

A sárkány pofarészét egy nagyméretű fogakkal ellátott sárkányfej, s egy a sárkány szemét vájó, kiterjesztett szár­ nyú m adár képezi. Alatta egy másik sárkány található. A motívumsort egy kisméretű madár, s egy nagyméretű, lándzsát tartó vadász zárja le. Elsütő­ berendezése gyorsítós. Sátorvasa és töltővesszője elveszett. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatának elöl fekvő, növénymintás szarulemeze fa­ ragott. Ágyazata sérült, a lakatlemez magasságában csonttulipánnal, míg a sátorlemez helyén csontból kidolgo­ zott virágokkal berakott. Rövid, hasáb alakú tusából a golyótartó tusaüreg fe­ dele, a tusa jobb oldalát borító állat­ alakok és a tusatalp szarulemeze hi­ ányzik. Fő méretek: teljes hossz: 1106 mm, csőhossz: 831 mm, űrm é­ ret: 14 mm. M N M . Ltsz.: 56.5347 133 Puska X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt, állít­ ható irányzékkal szerelt, aranyleme­ zekkel gazdagon borított, vésett és m aratott felületű csővel. Irányzéka el­ veszett. Lakatlemeze a csőhöz hason­ lóan aranyozott. Keréklemezét áttört, koronás kétfejű sárkány, illetőleg alul ágyúkból, lándzsákból képzett hadi­ trófeák díszítik. A lakatlemez egész felülete hadijelenetes. Várrészlet, bás­ tyákról tüzelő harcosok, ágyúk, ágyú­ állás, lőporos hordók, vizesárok, a hát­ térben sátortábor és lándzsás harcosok tömege figyelhető meg. A lovasalakkal gazdagított sárkányfej aranyozása le­ kopott. A rugóház zárólemezét lóhá­ ton dobot ütő harcos tölti ki. Elsütő­ berendezése, sátorvasa és töltővessző­ je elveszett. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl tulipánm otívumos csontlemez zárja le. Rövid, hasáb alakú tusája alul ötágú címerpajzsból képzett díszlemezzel berakott. A tusa bal oldaláról az egykor ezüstvirágok­ kal övezett, nagy, ovális díszlemez hiányzik. A tusa alsó éle vadászjele­ nettel kitöltött csontlemez. A tusaüreget rugós lemez fedi. Fő m éretek: tel­ jes hossz: 1038 mm, csőhossz: 778 mm, űrm éret: 13 mm. M N M . L tsz.: 56.5297

134 Puska X V II. század második fele Vadászkarabélypár, keréklakatos szer­ kezeti rendszerrel, sima furatú, nyolc­

265

szögletes, majd hengeressé váló, a cső­ farnál ismét nyolcszögletesre alakított, ék elt'réz célgömbbel szerelt csővel.

A torkolati rész, a csőfar m etszett m ű­ vű, indák, növények motívumai borít­ ják. Ugyanez a díszítés jelenik meg a szív alakú végződéssel ellátott csőfarnyúlványon is, de itt a szabad felületek aranyozottak. A csőgerincen m a r t é n la s ig th o r n m esternév olvasható.

N agym éretű lakatlemezén vésett in­ dák, növények, virágok, menekülő szarvas és célzó puskás vadász, a lakat­ lemez végén aranyozott felületű bronz csókolódzó sólyompár látható. A ke­ rék fedőlemeze vésett, növénymintás, virágos bronzlemez. A sárkányról a borítás egy része elveszett. A megma­ radt lemez központi motívuma egy nagyméretű szarvas. A rugóházon puttófej díszítés van. Rendkívül gaz­ dagon megmunkált a sátorlemez is.

Alapját vaslemez képezi, felülete át­ tört, groteszkalakos, indásan szőtt bronzlemez. A kengyelrész csónakos sátorvasát indák, növények, aranyo­ zott mezők ékesítik. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazata ezüstle­ mezzel erősített. K ét vésett, rozettás díszű töltővesszőtartó hüvellyel és egyszerű vas töltővesszővel készült.

Az ágyazat két oldala a lakat előtt, a csőfarnyúlványnál, valamint a tusagerincen ezüstszalagokkal berakott. El­ laposodó tusája ívben levágott. T alp­ lemezén áttört, indákból, növények­ ből, virágokból képzett díszítőelem és két nagyméretű kócsag hívja fel magá­ ra a figyelmet. Fő m éretek: teljes hossz: 995 mm, csőhossz: 660 mm, űrm éret: 14 mm. M N M . Ltsz.: 56.5323.1-2 135 Lőportartó X V II. század Szarvasagancsból, kétágú, finoman csiszolt, gazdagon díszített testtel. Fe­ lületén lombokkal övezett keretben napmotívum, erdőrészlet, a háttérben több-bástyás vár, míg középen orrlyu­ kán nyíllal keresztüllőtt szarvas, a nö­ vények között a két ág felső részében 1696-os évszám látható. A jobb száron gondosan kivitelezett, hosszú farkú páva, míg a bal oldalon egy kastély előterében nyilat és íjat tartó Cupido figyelhető meg. Torkolati részét ere­ detileg futó indák díszítették, de ké­ sőbb a szárak végével együtt palmettás lezárású ezüstlemezzel borították. Az ezüstlap középpontjában, nagy ovális­

ba helyezve

a

Teleki-cím er,

p a u l u s s.

R. I. COMES TELEKI DE SZÉK AO.

míg fölötte a n tu r

at

iu v e n e s

et

le o n e s

e s u riu n t,

1711,

pauber

majd alatta

q u a e r e n t a v tf .m j e h o v á m o i n d i g e n t u l o b o n o p s a lm x x x ii

ágon: ATTOLLIS

felirat, a jobb

TANQUAM m o n o c e r o -

TIS CORNU-MEUM, PERFUNDENDO OLEO v i r e n t i p s a lm x c ii.

A

bal ágon: s ic u t

CERVUS GLOCITAT ADALVEOS AQUARUM,

alatta sic

a b im a m e a g l o c i t a t a d t e -

szöveg olvasható. El­ zárószerkezetének fogója eredetileg ágaskodó mókussal díszített csontle­ mez volt. Ugyanez a m otívum az ezüstlemez borítékra is fölkerült. Két hossznégyszög alakú szíjtartó ken­ gyellel, hosszú ezüst, tagolt kiöntő­ csappal készült. Az övtöredék csatja hasonlóan ezüst. K ét végét nagymére­ tű virágmotívummal díszített szamárhátalak zárja le. Fő m éretek: magas­ ság: 370 mm, szélesség: 270 mm, kiöntőcsaphossz: 46 mm. M N M . L ts z .: 73.9640 d e u s p s a lm x l i i

136 Lőportartó X V II. század Szarvasagancsból, kétágú, dúsan fara­ gott, fényezett testtel, amelynek előol­ dalán zárt növénykoszorúval övezve nagyméretű, szájában szárnyast tartó róka látható. Utólagosan a rókam otí­ vumot egy keleties ízlésben vésett, profilált peremű, aranyozott ezüstrozettával takarták ki. Egyik szárát csip­ kézett szélű, növényekkel díszített, ro­ hanó állatokkal gazdagított ezüstku­ pak zárja. M otívumanyaga között gro­ teszkfejű emberalak is kivehető.

E boríték alatt egykoron zegzugos vo­ nalsorral határolt mezőben akantuszlevélsor húzódott. Hasonlóan későbbi a torkolatpántja is. Alsó része csipké­ zett, apró köröcskékkel áttört. Felüle­ tén rohanó vadászkutyák, vadászok, lándzsások, köztük ugró bikára emlé­ keztető állat tűnik elő. Felső részén, a gyűrűkkel tagolt kiöntőcsapot övezve, tulipánok, haltestű állatok és delfinek váltakozva jelennek meg. Fő méretek: magasság: 265 mm, szélesség: 215 mm, kiöntőcsaphossz: 32 mm.

M N M . L tsz.: 53.1175 137 Lőportartó X V III. század Szarvasagancsból, háromágú, csiszolt felületű, gazdagon faragott testtel, amelynek előlapján á b r a h á m z o l n a i felirat, a család nemesi címere látható holddal, csillaggal, koronával és gaz­

dag foszladékkal. A címerpajzs alatti részt medvevadászat két vadászkutyá­ val, lándzsát tartó gyalogos vadásszal, a szárakat pedig szárnyasok, szarva­ sok, oroszlán, stilizált pelikán díszíti.

A torkolat alatt és a szárak végén hul­ lámvonalas és fonatos dísz, valamint geometrikus motívumok váltják egy­ mást. Torkolatán lévő sárgaréz ku­ pakhoz menetes végződéssel kapcso­ lódik az elzárószerkezet és a kiöntő­ csap. Az elzárószerkezet karját belső fekvésű rugó működteti. Kiöntőcsapja egyben az adagolója is a szokásos adagbeosztások nélkül. Rézszerelése újabb eredetű. K ét felkötőgombbal, egy füleccsel készült. Fő m éretek: m a­ gasság: 305 mm, szélesség: 205 mm, kiöntőcsap hossz: 34 mm. M N M .

Ltsz.: 53.1235

138 Lőportartó X V III. század eleje Szarvasagancsból, gazdagon díszített testtel, három ággal. A motívumok so­ rát a torkolati résznél zárt keretben futó indák, apró levelek és tulipánok vezetik be. Középen nagyméretű ová­ lisban indákkal, növényekkel, stilizált kagylókkal és groteszkekkel övezve a Zolnay család címere pajzsba helye­ zett koronával, holdsarlóval és csillag­ gal, z. s. monogrammal látható. Alatta különböző szárnyasok és vadállatok, sólyom, menekülő tigris, üvöltő oroszlán, távolabb szarvas, nyúl, őz, gólya, kenguru díszíti. Kissé oldalt a Zolnay-címer más kivitelezésben, a szokásos foszladékkal övezve ismét megjelenik. Fölötte z o l n a i S á n d o r , a tulajdonos neve olvasható. Alább egy nagyméretű oroszlán, denevér, őz, va­ dászkutya figyelhető meg. Csontból esztergályozott, két helyen hullámvo­ nalas díszítésű kiöntőcsapja gyűrűkkel tagolt. A fenékrészek egyszerű fale­ mezzel lezártak. Fő m éretek: magas­ ság: 325 mm, szélesség: 225 mm, ki­ öntőcsaphossz : 50 mm. M N M . L ts z .: 53.1177

139 Pisztolypár X V II. század Kovás szerkezeti rendszerrel, sima furatú, hengeres, gyűrűkkel tagolt, bor­ dázott csövén LAZARINO COMINAZZO, az 1650-1696 között m űködött fegy­ verműves neve, lakatlemezén vésett, m etszett m űvű állatfej, állat hátán nyargaló sárkány, valamint p o n s i n o b o r g o g n o n e b r e s c i a felirat látható.

Sátorvasát és sátorlemezét rendkívül 266

gazdag vésés borítja. Kengyelét és a kengyel előtti felületet, valamint a kengyel előtti lemez két oldalát - in­ dák és növények között - több mezíte­ len ember alakja díszíti. A sátorlemeze hasonló kidolgozású. Töltővesszőjé­ nek végét virágszirmot tartó majom zárja le. A töltővesszőtartó hüvelye­ ken az emberábrázolás ismétlődik.

A markolat gerincének díszítése külö­ nösen dús. A csőfarnyúlvány mögötti motívum egy nagyméretű emberalak. Öntött, levélindás, állat- és emberala­ kos, vésett markolatkupakját hosszú oldalnyúlványokkal látták el. Fő mé­ retek : teljes hossz: 485 mm, csőhossz: 316 mm, űrm éret: 12 mm. M N M .

Ltsz.: 58.7686.1-2

140 Lőpor- és golyótartó X V II. század Csinkapuskához, fából faragott, le­ gömbölyített végű, hengeres testtel.

Felülete vésett rézlemezekkel, pán­ tokkal mezőkre tagolt. A mezőkben korong- és négyszög alakú fehér és zöld gyöngyház lemezek, a fenékleme­ zen körkörös díszítés és hat zöld gyöngyház korong található. A közép­ ső ékköve elveszett. Legömbölyített első részét alul szarulemez zárja le.

Réz elzárószerkezet fedi. A szarule­ mez perem ét farkasfogas motívumsor határolja. Egy vaskarikával és vi­ szonylag kisméretű szarvasbőr golyó­ tartóval készült. Fö m éretek: magas­ ság: 85 mm, szélesség: 70 mm.

M N M . Ltsz.: 53.1182

141 Lőpor- és golyótartó X V II. század Csinkapuskához. Elöl félköríves. hátul lapos, oszlopos barna fatest­ tel. F elületét apró gyöngyház ko­ rongok és csipkézett szélű gyöngy­ ház kerekek díszítik. Felső és alsó részét erősítő rézlemez gyűrűn, far­ kasfogas díszítésre em lékeztető mo­ tívum sor látható. Szélén harántcsí­ kos faragású előlapja szarulemez, kiöntőcsapja gyűrűsen tagolt, fadu­ góval lezárt. A lőportartó belsejé­ ben elhelyezett elzárószerkezet fo­ gantyúja faragott szarulem ez. Vas felkötőgyűrűvel készült. Felső ré­ szét bőrből készült sallangos golyó­ tartó zacskó zárja le. Fő m éretek: m agasság: 115 mm, szélesség: 75 mm, kiöntőcsaphossz: 31 mm.

M N M . L tsz .: 53.1424

142 Csinkapuska X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, réz cél­ gömbbel, vas irányzékkal szerelt cső­ vel. Lakatlemezét indák, növények, tulipánmotívumok ékesítik. A kerékés rugóhíd fedőlemezét vésett felüle­ tű, részben áttört, bújtatott, groteszk­ fejek díszítik. Sárkányának vésetei kö­ zött, a tulipánm otívum ok mellett egy szárnyas m adár elmosódott alakja lát­ ható. Vas sátorvasa ujjtámaszos. T o r­ kolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl faragott csontlemez zárja le. T ö l­ tővesszője szarukupakos. Az első töltővesszőtartó hüvelyt csontból, majd az ezt követő, újabb eredetűt kimet­ szett rézlemezből dolgozták ki. Az ágyazat két oldalán lévő ovális, fonatos díszű csontbetétek a csőfarnyúlvány kereteként is megjelennek. A csont­ motívumok a tusa oldalán gazdagod­ nak, de egészében véve durva módon kivitelezettek, összhatásukban prim i­ tív munkának tűnnek. A tusa bal olda­ li részén gömbölyű csontkorongban egy nagy bajuszú, stilizált férfi, mel­ lette gyöngyház korongok, szívalakok, míg a tusa perem én magyaros tulipán­ motívumok vannak. A tusa jobb olda­ la hasonló. Hosszú golyótartó tusaüregét rugós fedél, a tusatalpat szaru­ lemez borítja. Fő m éretek: teljes hossz: 1173 mm, csőhossz: 850 mm, űrm éret: 12 mm. M N M . L ts z .: 55.3685 143 Csinkapuska X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, célgömbbel, lemezes irányzékkal szerelt csővel.

A cső torkolati részén, középen és a lakatszerkezet magasságában vésett és aranyozott indákkal, levelekkel borí­ tott. Lakatlemezének vésetei kopot­ tak, a kerék és rugóhíd zárólemeze aranyozott. Sárkányán tulipánm otí­ vumok, indák közé bújtatott groteszk­ fej látható. Ujjtámaszos sátorvasán az eredeti aranyozás még kimutatható.

Torkolat alatt kezdődő, barna faágya­ zata csontkupakos töltővesszővel sze­ relt. Faragott indás csont töltő vessző­ tartó hüvely található rajta. Az ágyazat két oldalát csontszalagok, növények, virágok, gyöngyház motívumok, rozetták, menekülő vadak, stilizált sár­ kányok díszítik. Különösen dús a tusa díszítése, amelynek bevezető m otívu­ ma egy szörny hátán ülő lantos férfi.

Ezt követően ülő és menekülő állato­ kat, hárfázó férfiakat, groteszk fejeket, kürtös vadászt, csontkorongokat, sza­ lagokat, gyöngyház rozettákat és virá­ gokat követhetünk nyomon. H a­ sonlóan gazdagon díszített a tusa jobb oldali része, amelynek közepén a fő m otívum egy sárkányokkal, illetve szörnyekkel övezett ovális gyöngyház lemez. Golyótartó tusaüregén kes­ keny, rugós fedél van. A tusatalp csontborításán, növények között nyúl tűnik elő. Figyelmet érdemel az ágya­ zat alsó részének a kidolgozása, ahol a megszokott motívumok mellett egy indiánra emlékeztető, tolikoszorúval övezett férfi hívja fel magára a figyel­ met. Fő méretek: teljes hossz: 1155 m m, csőhossz: 900 mm, űrm éret: 8 mm. M N M . L tsz.: 55.3684

144 Csinkapuska X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel.

Huzagolt, nyolcszögletes, ékelt réz célgömbbel, vas irányzékkal ellátott csővel készült. Elöl, középen és hátul fonatos díszű, vésett felületű rézle­ mezzel berakás található. Vésett rézle­ mez borítású lakatlemezén, valamint az áttört rugó- és kerékhídborítón in­ dák, növények közé bújtatott tulipán­ motívumok és virágok láthatók. Á ttört a sárkány oldallemeze is, amelyen egy pelikán mellett növényekből, indákból kinövő, nagyszakállú groteszk fejet fi­ gyelhetünk meg. Elsütőbillentyűje fo­ natos díszű rézlemez betétben mozog.

Sátorvasa ujjtámaszos, ágyazata sé­ rült. Töltővesszőtartó hüvelye réz, alul kimetszett. A különösen gazdagon berakott tusa oldalán vésett rézleme­ zek, fehér és zöld színű gyöngyház lemezek, stilizált madarak, sárkányok ékesítik. A golyótartó tusaüreg fedele és a tusatalp zárólemeze elveszett. Fő m éretek: teljes hossz: 1232 mm, cső­ hossz: 963 mm, űrm éret: 10 mm.

M N M . L tsz.: 55.3682 145 Csinkapuska-pár X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel.

Huzagolt, nyolcszögletes, réz cél­ gömbbel szerelt csővel készült. Irányzéka elveszett.

A csőgerincen Tysklandban 1625 körül beütött iw monogram található. Lakatlemeze vé­ sett díszű, rugó- és kerékhídborítója rézlemez. Sárkányán növények, indák közé bújtatott állatok és groteszkek so­ rakoznak.

Sátorvasa ujjtámaszos.

267

Torkolat alatt kezdődő, barna faágya­ zata elöl faragott, hálósán díszített csontlemezzel lezárt. Az ágyazat mindkét oldalán csontszalagok, növé­ nyek, korongok, gyöngyház betétek, menekülő vadak láthatók. Az ágyazat díszítése a lakatszerkezet magasságá­ ban gazdagodik, ahol is az említett csont- és gyöngyház motívumok szörnyalakokkal egészülnek ki. Az ágyazat alsó részén egy ülő szarvas, hátrébb tulipán, míg a tusa bal oldalán indák, növények, csontszalagok között egy nagyméretű oroszlán tűnik elő.

A tusa jobb oldalán menekülő nyúl, ülő mókus, illetve a már említett csont- és gyöngyház motívumok sora­ koznak. Golyótartó tusaüregét nö­ vénymintás csontlemezzel borított ru ­ gós fedő takarja. Fő m éretek: teljes hossz: 1250 mm, csőhossz: 958 mm, űrm éret: 10 mm. M N M Ltsz.: 55.3678.1-2

146 Csinkapuska X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt réz cél­ gömbbel, lemezes irányzékkal szerelt csővel, a csőgerincen és lakatlemezen egykori vésetek nyomával. Sárkányát tulipánmotívumok díszítik. Elsütőbe­ rendezése gyorsítós. Ujjtámaszos vas készült. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl csontlemez zárja le.

Az ágyazat két oldalán csontszalagok, indák és növények, menekülő vadak, stilizált állatok, díszes gyöngyház ko­ rongok láthatók. Különösen gazdag a puska tusa része, amelyen kürtös an­ gyalok, majmok, címerpajzsot tartó sárkányok, csontszalagok gazdagon, ízlésesen megkomponálva sorakoz­ nak. A golyótartó tusaüreg rugós fede­ lén a díszítés az ágyazat díszítésétől nem tér el. A tusa jobb oldalán a díszí­ tőmotívumok közül kiemelkedik két egymással küzdő emberfejű szárnyas szörny és egy tüzet okádó stilizált sár­ kány. A tusatalp szaruborítását roha­ nó vadállat ékesíti. Fő m éretek: teljes hossz: 1120 mm, csőhossz: 868 mm, űrm éret: 8 mm. M N M . Ltsz.: 57.7519 147 Csinkapuska X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel.

Huzagolt, nyolcszögletű, ékelt irány­ zékkal szerelt csővel. Célgömbje elve­ szett. Lakatlemeze vésett, a rugó- és kerékhídborító rézből készült. Sár­

kányán egy nagyméretű, szakállas em­ berfej látható. Ujjtámaszos sátorvas­ sal. Elsütőbillentyűje fonatos rézle­ mez betétben mozog. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl szaru­ lemez zárja le. Három kimetszett, fo­ natos töltövesszőtartó hüvellyel, vas töltővesszővel. Az ágyazat m indkét ol­ dalán fonatos rézlemezek és csontko­ rongok ékesítik. A motívumok a lakat­ szerkezet magasságában dúsabbak.

Tusáját fonatos díszű, hosszú rézle­ mez betétek, indák, növények díszítik.

Baloldalt egy nagy korongban gyöngyház virág, gyöngyház koron­ gok, szív alakú motívumok tűnnek elő.

Hosszú, növénym intás, rézlemez borítású golyótartó tusaüregén ru ­ gós fedő, tusatalpán újabb eredetű rézlemez található. Fő m éretek: tel­ jes hossz: 1060 mm, csőhossz: 798 mm, űrm éret: 9 mm. M N M . Ltsz.

55.3676

148 Csinkapuska X V II. század Keréklakatos szerkezeti rendszerrel.

Sima furatú, nyolcszögletes, m p monogramos, ékelt célgömbbel és irányzékkal szerelt csővel. A csövön elöl, középen és hátul besüllyesztett, vésett levélmotívumos, kissé m egtört csőfarnyúlványán fonatos díszű rézlemezt helyeztek el. A fegyver fonatosan ke­ retezett lakatlemeze, a rugó- és kerékhíd rézlemez borítéka áttört. Rajta vé­ sett indák, tulipánm otívum ok, stilizált állatok, míg a hozzá tartozó sárkányon groteszk fejek és lángot lövellő sár­ kány látható. Elsütőbillentyűje gyorsítós. Vas sátorvasa ujjtámaszos. T o r­ kolat alatt kezdődő, barna faágyazata gazdagon díszített. Egy zárt és három kimetszett, vésett felületű, növény­ mintás és fonatos töltövesszőtartó h ü ­ vellyel, egyszerű fa töltővesszővel. Az ágyazat jobb és bal oldalát rézlemez, sárkányok, menekülő vadak, gyöngy­ ház korongok, kerekek, színes kövek díszítik. A lakatszerkezet magasságá­ ban az ágyazat díszítése gazdagodik.

A sátorlemez helyén egy fekvő rézsár­ kány, esetenként zöld színűre festett gyöngyház korongok, szívalakok, rozetták sorakoznak. A csőfarnyúlvány két oldalán ovális, faragott csontle­ mez. Rövid tusája csinka formára ki­ képzett, vasgombos, erőteljesen elhegyesedő. M indkét oldalán csontleme­ zek, rézkristályok, fehér és zöld színű gyöngyház szívek és rozetták teszik

ékessé. A tusa jobb oldalán kiképzett golyótartó tusaüreget rézborítású, át­ tört, esetenként színezett, növény­ mintás zárólemez fedi. Rézlemezes tusatalpát egy stilizált szárnyas tölti ki.

Fő m éretek: teljes hossz: 1248 mm, csőhossz: 961 mm, űrm éret: 9 mm.

M N M . L tsz.: 55.3677

149 Puska X V II. század Vadászkarabély, keréklakatos szerke­ zeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszög­ letes, célgömbbel és állítható irányzékkal szerelt vésett csővel. A csőge­ rincen Suhlban 1625 körül beütött fegyverjegy látható. Lakatlemeze dí­ szítés nélküli, sárkánya visszacsapódó, biztosítóval ellátott. Ujjtámaszos vas sátorvassal készült. Elsütőberendezé­ se gyorsítós. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatán csontszalagok, nö­ vények, szegecsek, különböző álló és rohanó állatok, gyöngyház korongok vannak. Csontkupakos fa töltővessző­ vel látták el. Töltövesszőtartó hüve­ lyén a tulipán faragott. A lakatszerke­ zet magasságában, a tusa két oldalán fanfározó szörny, ülő szarvas, hátrafe­ lé néző patás állat, rohanó és m enekü­ lő vadak, háziállatok, csontszalagok, csontszegecsek, gyöngyház rozetták sorakoznak. Jobb oldalán rugósán működő az ágyazathoz hasonlóan dí­ szített fedelű tusaüreget képeztek ki.

Csonttal borított tusatalpon tulipán­ motívum, illetve indák és növények között gi< monogram. Fő m éretek: tel­ jes hossz: 782 mm, csőhossz: 534 mm, űrm éret: 12 mm. M N M . L tsz.: 59.7963

150 Puska X V II. század Trom bonkarabély, keréklakatos szer­ kezeti rendszerrel, réz célgömbbel, célzósínnel, gyűrűvel tagolt csővel.

Lakatlemeze díszítés nélküli, sárkánya visszafelé csapódó. Vas sátorvassal, egyszerű vas elsütőbillentyűvel ké­ szült. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazata elöl faragott, növénymintás csontlemezzel szerelt. Az ágyazat ol­ dalán gyöngyház lemezek, csontko­ rongok, szalagok és oválisba helyezett növények díszítik. A lakat magasságá­ ban a csontszalagokból és korongok­ ból képzett növényformák dúsulnak.

Vékony, finoman kidolgozott, rövid tusájának két oldalán gyöngyház le­ mezek, gyöngyházból készült almák, lóheremotívumok, kiterjesztett szár­ 268

nyú, hosszú csőrű madár, míg a túlol­ dalon egy sas látható. A tusatalp csontlemezén a fő motívum egy össze­ kötözött, bajuszos, süveges férfi. Fő méretek: teljes hossz: 783 mm, cső­ hossz: 520 mm, űrm éret: 35 mm.

M N M . Ltsz.: 59.7962

151 Csinkapuska X V II. század Csinkapuska, keréklakatos szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, vésett, arannyal tausírozott, célgömb­ bel és irányzékkal szerelt csővel. Vé­ sett és aranyozott, kívül fekvő lakat­ szerkezetét biztosítóval látták el. U jj­ támaszos sátorvassal készült. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elő! csontlemez zárja le. K ét csont töltővesszőtartó hüvellyel, szarukupakos fa töltővesszővel. Az ágyazat két oldalán csontszalagok, csontgyümölcsök és -korongok, gyöngyház lemezek, ro­ hanó állatok motívumai sorakoznak.

A lakatszerkezet magasságában stili­ zált szárnyas állatok, mókusok, szarvasok, csontszalagok és gyöngy­ ház rozetták vannak. Tusája rövid.

Jobboldalt rugósán működő, keskeny fedővel borított tusaüreget képeztek ki. A tusatalp csontlemezét növények­ ből kiemelkedő nyúl díszíti. Fő mére­ tek: teljes hossz: 757 mm, csőhossz: 533 mm, űrm éret: 9 mm. M NM .

L tsz .: 59.7961 152 Puska X V III. század eleje Kovás szerkezeti rendszerrel, enyhén huzagolt, damaszkolt, nyolcszögletes csővel. A csőfaron három azonos for­ májú, nem meghatározható jegy látha­ tó. Lakatlemeze díszítés nélküli. Sá­ torlemezét, poncolt alapon, haditrófe­ ák között, két oroszlántól vontatott hadiszekéren M ars díszíti. Ujjtáma­ szos bronz sátorvasa a kengyelrésze:: karéj os, poncolt alapon puskára akasz­ tott nyúllal és egy gyalogos vadássza! ékesített. Torkolat alatt kezdődő, bar­ na faágyazatát rézlemez zárja le. Ke: töltövesszőtartó hüvelyben fa töltő­ vessző található. Ágyazatának égés: felületén berakott csontindák, virá­ gok, rohanó állatok, szalagok vannak A tusán a díszítés erőteljesen gazdago­ dik. A növények és indák között nyű!, a golyótartó fedőlemezén rókát üldöz! kutya, míg az arctámaszos részen, csont címerpajzsba helyezve egy ágas­ kodó kecske tűnik fel. A talplemez tusagerincre hajló részén nyulat támac.

sólyom, kutyákkal övezett vadász, vé­ gezetül egy indiánfejre emlékeztető groteszk motívum van. Fő méretek: teljes hossz: 1245 mm, csőhossz: 840 mm, űrm éret: 16 mm. M N M . L ts z .: 56.5549 153 Lőportartó XVI. század Félgömb alakú, indákkal, kerek csont­ lapokkal, szalagokkal, csontszegecsek­ kel díszített testtel. A csontkorongo­ kon női és férfimellképek láthatók. Pe­ remén erőteljes vas szorítógyűrű van.

K ét szíjtartó kengyellel, elzárószerke­ zettel és a tövén gyűrűkkel tagolt, át­ tört kiöntőcsappal készült. A lőportar­ tó közepén a gömbsüveg alakú, alul gyűrűsen kiképzett gomb a töltést tet­ te lehetővé. Főbb m éretek: magasság: 201 mm, átm érő: 157 mm, kiöntőcsaphossz: 44 mm. M N M . Ltsz.: 59.7910

154 Lőportartó X V II. század Korong alakú, fából, csontszalagok­ kal, indákkal, osztott rozettákkal, grá­ nátalmákkal, csontkorongokkal, in­ dákból és korongokból képzett növé­ nyekkel gazdagon díszített testtel. K ö­ zépső, hengeres része mindkét oldalán lezárt. A zárógyűrűkben egyrészt négylevelű lóherére emlékeztető m otí­ vum, míg a másik oldalon napsugaras alapra helyezett, finoman faragott, alul szamárhátasra kiképzett elefántcsont címerpajzs van. Csont kiöntő­ csapja gyűrűkkel tagolt. K ét felkötő­ gyűrűvel készült. Fő m éretek: magas­ ság: 168 mm, átmérő: 115 mm, kiöntőcsaphossz: 53 mm. M N M . Ltsz.: 59.7909 155 Lőportartó 1734 Laposra nyom ott szarvból, szokatla­ nul nagy m éretben készült. Előoldalát koszorúba helyezve v i v a t c a r l felirat, alatta stilizált magyar címer, zászlók­ ból, ágyúkból, dobból és lőporos hor­ dókból összeállított haditrófea díszíti.

A túloldalon kéttornyos várkapu, vál­ lán puskát tartó ném et katona, alább bejárati ajtó 1734-es évszámmal, r a a b - g y ő r - felirat, míg a vár fölött kiter­ jesztett szárnyú m adár látható, szájá­ ban stilizált pálmaággal. A rézlemez fenékoldala csipkézett. Torkolata hal­ szájú stilizált emberfejre emlékeztet.

Rövid réz kiöntőcsappal, egyszerű vaslemezből hajtott, profilált szélű le­ mezes rugóval alakították ki. A rugó

oldalán H. W. S. betűk olvashatók. Fő méretek: magasság: 465 mm, fenék­ hossz: 118 mm, kiöntőcsaphossz: 27 mm. M N M . L tsz.: 53.1416 156 Puska X V III. század Török, kovás szerkezeti rendszerrel, spanyol lakattal, sima furatú, kissé tölcséresedő torkolatú, hengeres, majd szögletessé váló, réz célgömbbel sze­ relt csővel. Irányzéka elveszett. L a­ katlemezén nem azonosítható török mesterbélyeg látható. Sárkányát, illet­ ve a rugóház előlapját vésett levélmin­ ták borítják. Sátorvasa elveszett. H á­ rom, elöl szamárhátas lezárású, poncolt alapú mezőben indákkal és virá­ gokkal kitöltött réz csőrögzítő pánttal látták el. A csőgerincen A.(ntonio) m o r e t t a , a Bresciában 1720-1725 kö­ zött ism ert m ester neve, jobbra s ü l ­ lyesztett mezőben csőbélyege tűnik fel. Barna faágyazatán lévő vaslemez egész felülete hullámvonalas, hátul farkasfogas keretezésű indák és növé­ nyek, elöl rácsozott négyszög m otí­ vum van. Harántcsíkos vonalakkal dí­ szített töltővesszőtartó hüvelye egy darabból készült. Ágyazatának díszí­ tése a lakat alatti részeken dúsabb, far­ kasfogas keretezésű mezőkben finom, vonalas kagylók jelennek meg.

Ugyanez a m otívumsor az elvékonyo­ dó, aláhajló, talpas lezárású tusára is átterjed. A tusa oldala, illetve egyes részei egykoron korallkövekkel voltak berakva. A tusanyakon rézbandázs ta­ lálható. Fő m éretek: teljes hossz: 1660 mm, csőhossz: 1340 mm, űrm é­ ret: 16 mm. M N M . L tsz.: 57.6839 157 Puska X V III. század Török, kovás szerkezeti rendszerrel, spanyol lakattal, sima furatú, kissé ki­ szélesedő nyolcszögletes, ezüst cél­ gömbbel, hasított rézirányzékkal sze­ relt csővel. A cső torkolati részén réz­ szegek, súlyomra emlékeztető ezüst­ motívumok, szalagok vannak. A cső közepén és a csőfaron az ezüstm otívu­ mok, indák, fonatos díszek ismét meg­ jelennek. Az irányzék két oldalán cirill betűs felirat, a lakatlemezen 1859 M. 19 dátum. Lakatszerkezete biztosító­ val készült. A tusa irányába megnyú­ ló, baluszteresen tagolt, díszes öntött bronz sátorvas kengyele áttört, vésett indákkal borított, egészében véve nagy kígyófejre emlékeztet. Végét korallkő zárja le. H at réz csőrögzítő

269

pántja mindegyikén poncolt alapú mezőkön virágok, fonatos díszek, in­ dák és levelek sorakoznak. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatán lévő rézlemez, a szokástól eltérően nem összefüggően, hanem motívumanya­ gokká formálva, profilált peremekkel jelenik meg. A rézlemez borítás a cső­ középtől kezdve összefüggővé válik és áttört holdsarlóra emlékeztető m otí­ vumsorokba megy át. A tusa alatt poncolt alapon sértetlen virágok, nö­ vények és indák tűnnek elő. Apró ko­ rallkövekkel, berakott rézlemezekkel, áttört indákkal és levelekkel gazdagí­ tott, aláhajló, el vékonyodó tusája tal­ pas lezárású. A talplemez egy része a tusagerincre visszahajlik. Rövid sza­ kaszon a rézlemezt vaslemez váltja fel.

Baluszteres, hullámvonalas vas töltő­ vesszővel látták el. Fő méretek: teljes hossz: 1559 mm, csőhossz: 1235 mm, űrm éret: 17 mm. M N M . L tsz.: 57.6838

158 Puska X V III. század Török, kovás szerkezeti rendszerrel, spanyol lakattal, sima furatú, henge­ res, majd szögletessé váló, célgömb­ bel, hasított irányzékkal szerelt csővel.

Lakatlemezének török bélyege nem azonosítható. Ö ntött bronz sátorvasa virágmotívumos.

Elsüt őbillentyűj e visszahajtott. K ét vas csőrögzítő pánt­ tal készült. Barna faágyazatán hosszú, farkasfogas keretezésű torkolatpánt van. A kétoldalt dom borított és vésett növénymintás rézlemezzel fedett, el­ vékonyodó tusa erőteljesen kiszélese­ dő talpa rétegezett. Vas töltővessző tartozik hozzá. Fő m éretek: teljes hossz: 1728 mm, csőhossz: 1400 mm, űrm éret: 16 mm. M N M . Ltsz.: 57.6850 159 Puska X V III. század Török, kovás szerkezeti rendszerrel, spanyol lakattal, sima furatú, henge­ res, majd hátul enyhén szögletessé vá­ ló, célzósínes, célgömbbel szerelt cső­ vel. Ékelt irányzéka elveszett. A cső gerincén A.(ntonio) m o r e t t a , a Bres­ ciában 1720-1725 között működő mester neve olvasható. A lakatlemez török bélyege nem azonosítható. Elsü­ tőbillentyűje visszahajtott. Vésett sá­ torvasa újabb eredetű. H ét szamárhá­ tas végződésű, dom borított, virág­ mintás, ún. rosszezüst csőrögzítő pánttal készült. Torkolat alatt kezdő-

dő ágyazatán dom borított, indás ezüstlemez van. Ugyanez a díszítőm otívum lényegesen gazdagabb for­ mában jelenik meg a sátorvas előtt és a karcsú tusán. Rétegesen felépí­ tett tusatalpát nagym éretű csontle­ mez fedi. Fő m éretek: teljes hossz: 1528 mm, csőhossz: 1205 mm, ű r­ m éret: 16 mm. M N M . L tsz.: 57.6851

160 Puska X IX . század Balkáni, kovás szerkezeti rendszerrel, francia lakattal, sima furatú, hengeres, majd szögletessé váló, réz célgömbbel és hasított villás irányzékkal szerelt csővel. A gerincen v e n t u r a b e r t a r i mesternév olvasható. A cső fari részén groteszk, nyugati lakatlemezén g . n a v e felirat látható. Rövid ágyazatán két, nem eredeti csőrögzítő pánt van. Az ágyazat első része sérült. Ezt követően a megmaradt barna felület áttört tulipánmotívumos, indákkal és levelekkel gazdagított vaslemez borítást kapott, amely csaknem folyamatosan a tusa végéig tart. Sárgaréz sátorvasa újabb eredetű. D urva megmunkálású réz sá­ torlemezén a növénymotívumok ismét megjelennek. A tusa végét 30 mm szé­ les, két mezőben liliomos rézlemez zárja. Fő méretek: teljes hossz: 1695 mm, csőhossz: 1370 mm, űrm é­ ret: 13 mm. M N M . L tsz.: 68.8920 161 Puska X V III. század Balkáni, kovás szerkezeti rendszerrel, francia lakattal, sima furatú, hengeres, metszett művű, arannyal és ezüsttel berakott, vas célgömbbel, szamárhá­ tas irányzékkal szerelt török csővel. Újabb eredetű sátorlemeze és sátorva­ sa réz. A cső torkolati részén kétoldalt zegzugos motívum látható. Vas töltő­ vesszővel látták el. H at szamárhátas, vésett felületű ezüst csőrögzítő pánttal készült. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl 105 m m hosszú ezüst­ lemez fedi. Az ágyazat és a lapos tusa egész felületén ezüstdrótból képzett indák és növények vannak. A díszítés különösen a tusarészen gazdagodik.

A kannelírozott tusa végére 37 mm széles ezüstlemezt helyeztek. A tusa gerincén végigfutó, díszítés nélküli ezüstlemezt rézszegekkel erősítették fel.

Fő méretek: teljes hossz: 1280 mm, csőhossz: 923 mm, űrm éret: 16 mm.

M N M . Ltsz.: 68.8918

162 Puska X V III. század Török, kovás szerkezeti rendszerrel, spanyol lakattal, sima furatú, hengennak. A díszítés különösen a tusarészen gazdagodik. A kannelírozott tusa vé­ gére 37 mm széles ezüstlemezt helyez­ tek. A tusa gerincén végigfutó, díszí­ tés nélküli ezüstlemezt rézszegekkel erősítették fel. Fő méretek: teljes hossz: 1280 mm, csőhossz: 923 mm, űrm éret: 16 mm. M N M . L tsz.: 68.8918

162 Puska X V III. század Török, kovás szerkezeti rendszerrel, spanyol lakattal, sima furatú, henge­ res, majd nyolcszögletessé váló, cél­ gömbbel szerelt, bordás csővel. Újabb eredetű réz csőrögzítő pántjai vannak.

Irányzék nélkül készült. Az ezüsttel tausírozott csőfaron, növénymotívu­ mok között, süllyesztve egy liliomos fegyverjegy, valamint egy RA monogramos bélyeg tűnik elő. Gombos elsü­ tőbillentyűje csontbetétben mozog.

A torkolat közelében kezdődő, barna faágyazatát elöl 100 mm hosszú szaru­ lemez zárja. Hathengeres, lándzsa ala­ kú motívummal díszített tusája elvé­ konyodik. A tusa végén 55 mm átm é­ rőjű, gyűrűkkel díszített csontlemez található. Fő m éretek: teljes hossz: 1390 mm, csőhossz: 1028 mm, űrm é­ ret: 17 mm. M N M . Ltsz.: 57.6901 163 Puska X V III. század Török, kovás szerkezeti rendszerrel, spanyol lakattal, sima furatú, henge­ res, arannyal és ezüsttel tausírozott, csőből kiképzett célgömbbel, szamár­ hátas irányzékkal szerelt csővel.

A csőfarnál feltűnő török m esterbé­ lyeg nem identifikálható. A csőfarnyúlványt poncolt alapú, dom borí­ tott, növénydíszes ezüstlemez fedi.

Lakatlemezét a csőhöz hasonlóan arannyal tausírozták. A rugó fölött, süllyesztve a török fegyverjegy ismét megjelenik. Egy csőrögzítő pánttal, gombos elsütőbillentyűvel készült.

Vas töltővessző tartozik hozzá.

A torkolat közelében kezdődő, dí­ szítés nélküli barna faágyazatát elöl egy 76 m m hosszú, dom borított, poncolt alapú, tulaezüstre emlékez­ tető lemez erősíti. Elvékonyodó, hengeres, osztott tusája 40 mm m a­ gas csontgyűrűvel lezárt, amelyen a tulaezüst rátét ismét feltűnik. Fő m éretek: teljes hossz: 1280 mm, 270

csőhossz: 970 mm, űrm éret: mm. M N M . L tsz.: 57.6902

17

164 Puska X V III. század Török, kovás szerkezeti rendszerrel, spanyol lakattal, sima furatú, henge­ res, majd szögletessé váló, szamárhá­ tas, hasított irányzékkal szerelt csővel.

Célgömbje elveszett. Lakatlemeze dí­ szítés nélküli, sátorvasa újabb erede­ tű, elsütőbillentyűje nyugati típusú.

A sátorlemez hegyén felerősítő gyűrű van. Torkolat alatt kezdődő, barna fa­ ágyazata elöl törött. Kissé ellaposodó, enyhén ötszögletű, osztott tusája vé­ gén csontlemez található. Fő m éretek: teljes hossz: 1118 mm, csőhossz: 805 mm, űrm éret: 16 mm. M N M .

L tsz .: 57.6903 165 Puska X V III. század vége Balkáni, kovás szerkezeti rendszerrel, francia lakattal, hosszú, sima furatú. hengeres, majd szögletessé váló, hasí­ tott, villás, elöl és hátul akantuszlevéllel lezárt irányzékkal szerelt, metszett m űvű csővel. A cső középpontjában harántcsíkos díszítés található. A cső fari részének fő motívumanyagát egy lándzsát tartó férfialak képezi. G erin­ cén négyszögletes alapon van a mes­ terbélyeg, a m ester nevének feltünte­ tésével. A francia lakaton c h i n e l l i mester neve olvasható. Réz sátorleme­ ze rácsozott, nyúlványa harántcsíkosan vésett. Ágyazata rövid, dúsan fa­ ragott. A tusa vésett rézlemezzel, gyöngyház lemezekkel, gyöngyház le­ mezekből képzett hatszirm ú rozettákkal és körkörösen elhelyezett rézsze­ gekkel gazdagon megmunkált. N yu­ gati típusú, réz talplemeze újabb ere­ detű. Fő m éretek: teljes hossz: 1370 mm, csőhossz: 1010 mm, űrm é­ ret: 16 mm. M N M . L tsz.: 57.6897 166 Puska X IX . század eleje Balkáni, kovás szerkezeti rendszerrel, katonai lakattal, huzagolt, nyolcszög­ letes, réz célgömbbel szerelt, damaszkolt csővel. Irányzéka elve­ szett. Lakatlemeze díszítés nélküli.

Bronzból öntött, fonatos motívumú sátorvasa harántcsíkos keretezésű.

Torkolat alatt kezdődő, barna faágya­ zatát elöl rézlemez fedi. Három réz töltővesszőtartó hüvellyel készült. Vé­ sett ágyazata a csőközépnél sérült. Az ágyazat alsó része a cső első harmadá­ tól kezdve egy dom borított, növény­

mintás, vésett felületű- rézlemezzel borított, amelynek díszítése a X IX . századi magyar szecesszióra emlékez­ tet. Hasonlóan szokatlan a sátorlemez is. A tusanyak elvékonyodik. Nyugati típusú tusája lapos, kissé arctámaszos, Balkánon készített áttört rézlemezek díszítik. A golyótartó tusaüreg fede­ lén, mindkét oldalon hullámos bera­ kás látható. Kétrészes talplemeze van.

Fő méretek: teljes hossz: 1220 mm, csőhossz: 860 mm, űrm éret: 15 mm.

M N M . L tsz .: 57.7175

167 Puska X V III. század Balkáni, csappantyús szerkezeti rend­ szerrel, átalakított lakattal, sima furatú, hengeres, majd szögletessé váló, igen durván vésett, néhol rézszalagok­ kal berakott, célgömbbel szerelt cső­ vel, három újabb eredetű, réz csőrög­ zítő pánttal. Elsütőbillentyűje réz, sá­ torvasa elveszett. Barna faágyazatát rézszegek, ötszirmú rézboglárok, át­ tört rézlemez díszíti. Poncolt alapú növénymintás sátorlemeze az ágyazat többi részéhez hasonlóan dom borí­ tott, hullámvonalas keretezésű. A tusa helyenként elszögletesedik, felületén az áttört, vésett felületű m otívumsor gazdagodik. A rézlemezeket elválasztó felületeket rézszegekkel verték ki.

A tusát lezáró talplemezen a sátorle­ mez motívumanyaga újra megjelenik.

Fő méretek: teljes hossz: 1150 mm, csőhossz: 818 mm, űrm éret: 15 mm.

M N M . L tsz.: 57.6906 168 Puska X V III. század Balkáni, kovás szerkezeti rendszerrel, spanyol lakattal, sima furatú, henge­ res, majd szögletessé váló, vésett réz­ lemezzel berakott csővel, öt szamárhá­ tas lezárású, poncolt alapon fonatos díszű csőrögzítő pánttal. Célgömb és irányzék nélküli. Vésett lakatlemezén török mesterbélyeg van. Elöl hosszú, rézlemezzel fedett ágyazatát a csőkö­ zéptől vaslemez borítja. A fonatos dí­ szítés a vasfelületen növénymotívu­ mokkal, hullámdíszes vonalakkal és két Dávid-csillaggal egészül ki. A sá­ torvas kengyele kiszélesedik, hátsó ré­ sze elvékonyodva a tusa felé hajlik.

Sátorlemeze és a tusa egész felülete aranyozott, poncolt alapú, dom borí­ tott, vésett indákkal és levelekkel gaz­ dagon díszített rézlemezzel erősített.

A tusatalpat egyszerű vaslemez zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 1195 mm,

csőhossz: 875 mm, űrm éret: 16 mm.

M N M . L tsz.: 57.6905 169 Keleti lőportartó X V II. század Szarv alakú bronztesttel, amelynek külső része határolt mezőkben fonatos díszekkel, rombuszokba helyezett ke­ resztalakokkal, részben bronzkristá­ lyokkal övezett medalionokra helye­ zett türkizkövekkel ékesített. Belső fe­ lülete egyszerűen vésett, prim itíven kidolgozott. A fenékrész csipkézett peremén szám szerint tíz kitöltetlen ékkőfoglalat látható. Recézett felületű rézlemez rugóval m űködtetett elzáró­ szerkezetét a lőportartó belső ívének közepére helyezték. K ét bronz szíjka­ rikával látták el. Fenéklemeze elve­ szett, rögzítőcsavarjának fülében kari­ ka van. Fő méretek: magasság: 140 mm, fenékátmérő: 25 mm.

M N M . L tsz.: 68.9135 170 Keleti lőportartó X V III. század Úgynevezett felporzó, bronzból ön­ tött, U alakba hajtott testtel. M indkét oldalán rekeszelt mezőkben zöld, kék, sárga, piros és fehér keretes zománc­ dísz ékesíti. Hasonlóan megmunkált a fenékrésze is, amelyet egy menetes, a rekeszzománcos rozetta középpontjá­ ban elhelyezett áttört bronzcsavar zár le. Külső élén öt kisméretű gyűrű és két szíjtartó fülecs található. Rövid le­ mezes rugóval m űködtetett elzáróbe­ rendezése a török lőportartókra jel­ lemző módon, a hajlat belső felében van. Fő m éretek: magasság: 70 mm, fenékhossz: 34 mm. M N M . Ltsz.: 54.1601

tött, csipkézett peremű, kétoldalt az egykori vésetek nyomait m utató test­ tel. M indkét oldalán középen plaszti­ kus rozettával, alsó részén hat kismé­ retű füleccsel készült. Rövid kiöntő­ csapját körgyűrűk díszítik. Egyszerű elzárószerkezetét m űködtető egykori rugója elveszett. Szíjtartó kengyelét az oldalán helyezték el. Fő m éretek: magasság: 8 6 m m , átm érő: 53 mm.

M N M . L tsz.: 54.1608 173 Keleti lőportartó X V III. század Úgynevezett felporzó, korong alakú, mindkét oldalán gyűrűkkel mezőkre tagolt, öntött bronz, lapos testtel.

A mezők szamárhátas és holdsarló ala­ kú rekeszeit fehér, kék, piros keleti zománc tölti ki. A középső rész nagy­ m éretű rozettára emlékeztet, amely­ nek felülete a peremhez hasonlóan re­ keszzománcos. Alsó felén négy kismé­ retű fülecs, az egyikben láncmarad­ vány található. K ét szíjtartó kengyel­ lel készült. Rövid bronz kiöntőcsapja sérült. Nyakban vésett, bordás, hátsó részén kissé kiszélesedő elzárószerke­ zetét egyszerű lemezes rugó m űködte­ ti. Fő m éretek: magasság: 85 mm, át­ m érő: 52 mm. M N M . Ltsz.: 54.1609

171 Keleti lőportartó X V III. század Úgynevezett felporzó, szarv alakú ezüsttesttel. Fölforrasztott, tekeredő kígyóra emlékeztető, filigrán hatást mutató sávval, amelynek szélét egy­ más mellé helyezett várbástyákra ha­ sonlító m otívum sor tölti ki. G yűrűk­ kel tagolt fenéklemeze farkasfogas le­ zárású. Végén fülecsbe helyezett rövid lánccal készült. Elzárószerkezetét a belső oldal hajlatába szerelt egyszerű lemezes rugó m űködteti. A billentyű külső oldalát apró gömböcskék díszí­ tik. Fő m éretek: magasság: 85 mm, fenékátmérő: 24 mm. M N M . Ltsz.: 54.1600

174 Puska X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel, sima fu­ ratú, hengeres, török bélyeges, ezüst­ veretes, célzósínes, célgömbbel és sza­ márhátas hasított irányzékkal szerelt keleti csővel. Vésett felületű lakatle­ mezén, a sárkány mögött egy kutya által üldözött szarvas, a sárkány előtt egy lovas, egy gyalogos vadász, a ser­ penyő alatt IOSEPH HAMERL IN W IENN felirat, az 1720-1730 között működő m ester neve, illetve működési területe látható. Bronz sátorlemeze barokkos ízlésben áttört, öntött bronz sátorvasa ujjtámaszos, vésett felületű, a kengye­ lét női mellkép díszíti. Barna faágya­ zata két m etszett felületű réz töltővesszőtartó hüvellyel készült. Bronz talplemeze barokkos ízlésű. Középső részén a fő motívumanyag egy női mellkép. A tusanyakon a stilizált, át­ tört, koronás címerpajzs monogramja nem határozható meg. Fő méretek: teljes hossz: 1275 mm, csőhossz: 896 mm, űrm éret: 17 mm. M N M .

L tsz.: 56.5724

172 Keleti lőportartó X V III. század Úgynevezett felporzó, bronzból ön­

175 Sáncpuska X V II. század Kovás szerkezeti rendszerrel, spanyol

271

lakattal, huzagolt, sokszögletes, hasí­ tott célgömbbel, szamárhátas irányzékkal szerelt, arannyal és ezüsttel tausírozott, gazdagon motivált török csővel. A csőgerincen a török sátrakról és szőnyegekről jól ismert medalio­ nok, mandulamotívumok láthatók. Az aranyozás egyes helyeken kopott, a tö­ rök bélyeg nem azonosítható. Sárká­ nyát és a rugók oldalát hullámvonalas díszítés, míg az acél felett elhelyezett rézlemez betétet rácsozott felületek gazdagítják. Bronzból öntött sátorva­ sának a kengyele kiszélesedik. Felüle­ tét stilizált kartust közrefogó akantuszlevelek borítják. A sátorlemez he­ lyén barokk ízlésű rézlem ezen: d i s e s , ROHR, WURDE EROBERT ZU OFFEN DEN 2 . s e p t e m b e r 1686. felirat olvasható.

Torkolat alatt kezdődő, barna faágya­ zata elöl sérült. Három hullámvona­ las, sokszögletű réz töltővesszőtartó hüvelyében szarukupakos, nagymére­ tű töltővessző van. T usáját nyugati ízlés szerint alakították ki. Gerincre hajló, felül vésett növényekkel bo­ rított talplemezzel készült. Fő m ére­ tek: teljes hossz: 1405 mm, csőhossz: 970 mm, űrm éret: 25 mm M N M .

Ltsz.: 56.5518

176 Puska X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel, huza­ golt, hengeres, m etszett m űvű, erede­ tileg kövekkel kirakott, irányzóéles, damaszkolt török csővel, nem azono­ sítható török jeggyel. Célgömbje elve­ szett, lakatlemezén vésett indákkal és motívumokkal díszített felületben egy menekülő róka és kutya látható. Bronz sátorlemezét akantuszlevelekből, in­ dákból, lángot lövellő sárkányfejből képezték ki. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl szarulemez zár­ ja le. Vésett, eredeti sátorvasa elve­ szett. Réz töltővesszőtartó hüvellyel készült. Faragott tusája arctámaszos, a tusaüreg fedele bordázott. A bronz talplemez gerincre hajló részét akantuszlevéllel lezárt vésetek díszítik. Fő méretek: teljes hossz: 1275 mm, cső­ hossz: 893 mm, űrm éret: 19 mm.

M N M . L tsz.: 56.5639 177 Puska 1780 körül Kovás szerkezeti rendszerrel, huza­ golt, nyolcszögletes csővel. Célgömb és irányzók nélküli, a csőgerincen T. p o l t z (Bolz), az 1760-1780 között működő karlsbadi mester neve látha­

tó. Lakata és sátorlemeze elveszett.

Elsütőbillentyűje gyorsítós. Kéztámaszos bronz sátorvasát a kengyelrészén vésett, poncolt alapon vállán puskát tartó vadász képe díszíti. Torkolat alatt kezdődő, barokkosán faragott, elöl rokokó ízlésben vésett, barna fa­ ágyazatát aranyozott bronzlemez zárja le. K ét töltővesszőtartó hüvellyel ké­ szült. A tusanyakon babérkoszorúval övezett címerpajzsban a Batthyányak címere tűnik fel. Felette a foszladék helyén lóhátas, páncélba öltözött, bal lábát levágott törökökre helyező vitéz található. Tusája arctámaszos. A go­ lyótartó tusaüreg fedele dom borított, vésett rézlemezzel borított. Rajta egy lándzsás vadász és két kutya által meg­ tám adott vaddisznó képe van. A díszes réz talplemez tusagerincre hajló részé­ nek alsó felét három lóhátas, felül gro­ teszk és végül egy akantuszlevél tölti ki. Fő m éretek: teljes hossz: 1065 mm, csőhossz: 675 mm, űrm é­ ret: 16 mm. M N M . L tsz.: 56.5491 178 Puska X V III. század közepe Kovás szerkezeti rendszerrel, huza­ golt, nyolcszögletes, ékelt réz cél­ gömbbel, állítható irányzókkal szerelt csővel. A csőgerincen t . ( h a d d e u s ) b o l t z (Polz), vésett díszű barokkos lakatlemezén t h a d e u s p o l t z felirat, a Karlsbadban 1760—1780 között m ű­ ködő mester neve. Kakasa törött, elsü­ tőberendezése gyorsítós. Profilált pe­ remű réz sátorlemezén poncolt alapú indák, növények vannak. Az indák kö­ zött egy kiterjesztett szárnyú m adár és egy rohanó kutya látható. Kéztámaszos sátorvasa a sátorlemezhez hason­ lóan bronz. Felületén az egykori ara­ nyozás nyomai még előtűnnek. A sá­ torvas kengyelén két barokk kagylóval övezve egy őz és egy szarvas, a torkolat irányába m utató részén groteszk fej és egy akantuszlevél díszük. Egykoron torkolat alatt kezdődő, barna faágya­ zata elöl sérült. K ét töltővesszőtartó hüvellyel készült. Az ágyazat és az arc­ támaszos tusa barokk ízlésben vésett.

A golyótartó tusaüreg fedele hiányzik.

A tusanyak kitöltetlen címerpajzsát egy szárnyas szörny tartja a szájában.

A talplemez tusagerincre hajló, profi­ lált perem ű felületét növények és in­ dák között egy íjat és lándzsát tartó kutyás vadász, valamint egy szárnyas madár tölti ki. Fő m éretek: teljes hossz: 1068 mm, csőhossz: 672 mm,

272

179 Reszelő X V III. század közepe Fából készült, dohány reszelésére. Re­ szelőlemeze bordázott, hossznégyszögű, egyik végén keskenyedik. Előoldalának fő motívuma zárt keretben van.

A naiv felfogásban megfaragott jele­ netek egyszerű, népi művész keze munkájára utalnak. A motívumok so­ rát fára akasztott vadásztáska és nyúl vezeti be, amelyet egy kovás puskával célzó, vadászkéses férfi, egy vadászku­ tya által űzött menekülő és egy viszszatekintő szarvas, végezetül egy fekvő kilőtt állat, két vadászkutyával viaskodó, életéért küzdő vaddisznó követ. K ét oldalán dobokból, ágyú­ ból, pisztolyokból és más hadiszer­ számokból álló trófeák láthatók. Fő m éretek: teljes hossz: 660 mm, szé­ lesség: 130 mm. M N M . L tsz.: 57.6479 180 Tőr X V III. század közepe Egyélű, fokéles, hosszan hegybefutó pengével. Töve rokokó ízlésben vésett leveles ággal, pávával, torz szarvas­ emberfővel díszített. Nyaka profilált, előre ugró állatfejes akasztóhoroggal készült. Szarumarkolata csavartan fa­ ragott, sodronnyal és díszes fémlemez sávokkal tagolt. Markolatkupakja vé­ sett ezüstlemez. Fő méretek: teljes hossz: 415 mm, pengeszélesség: 35 mm. M N M . Ltsz.: 53.1395 181 Vadászkés X V III. század Egyenes, széles, egyélű pengével.

Egyik lapjában rézzel berakva m a r , a másik oldalon i h s betűk láthatók. Vas­ ból készült, aláhajló, öntött keresztva­ sa rozettában végződik. Ovális, áttört hárítójában szarvasalak figyelhető meg. Szarvasagancs markolatát ovális, vésett vaslemez zárja. Fő méretek: tel­ jes hossz: 400 mm, pengeszélesség: 40 mm. M N M . L tsz.: 54.2192 182 Tőr X V II-X V III. század fordulója Kés alakú, egyélű, fokélre köszörült, csatornázott pengéjű tőr. Fokát m et­ szett kígyóalak díszíti, pengéje három részre tagolt. Tövénél az egyik olda­ lon, szalagon függő ovális medalion­ ban női mellkép, mögötte haditrófea.

A másik oldalon hasonló megoldásban férfi mellkép figyelhető meg. Nyaka tagolt, puszpángfából faragott, m ar­ kolatán Ádám, Éva és az Életfa. Lapos gombja hatgerezdes. Capás bőrrel be­

vont hüvelye sima pántokkal szerelt.

Fő méretek: teljes hossz: 345 mm, pengeszélesség: 38 mm. M N M . L tsz .: 34.1618

madó vadászkutyák díszítik. Főbb m éretek: teljes hossz: 605 mm, pengehossz: 475 mm, pengeszélesség: 30 mm. M N M . Ltsz.: 54.2286

183 Tőr X V III. század Rövid kétélű pengével. Tövét vésett lombozat díszíti.

Keresztvasának mindkét vége háromkaréj osra kidol­ gozott. Szarumarkolata szakaszosan faragott. A markolat végét lezáró vas­ lemezen F. M. monogram látható.

Pengéje gerincéles, a markolat töve tagolt. Fő m éretek: teljes hossz: 325 mm, pengeszélesség: 28 mm.

M N M . Ltsz.: 54.1533

187 Vadászkés XVIII. század Kétélű, enyhén keskenyedő, csúcsba futó, barokkos ízlésben vésett pengé­ vel. A pengezömök fonatos díszítésű.

Rövid, gerincéles, négyszög kereszt­ metszetű, mindkét oldalán hat-hat pontm otívum os keresztvassal készült.

Sárga csontmarkolatán bunkót tartó kentaur látható. A kentaur mögött, a faragott kereten belül lombos fát fi­ gyelhetünk meg. Markolatkupakja ovális vaslemez. Fő méretek: teljes hossz: 705 mm, pengehossz: 555 mm, pengeszélesség: 38 mm. M N M .

Ltsz.: 67.8512

184 Vadásztőr X V III. század Egyélű, fűzőár végződésű. Vágópen­ géjének a hegye letört. Széles fokát finom vésetek díszítik. Nyakán balusztertagra emlékeztető ezüstgyűrű figyelhető meg. M arkolata csavart sza­ ru, amelyben ezüst sodronybetétek láthatók. Fő méretek: teljes hossz: 330 mm, pengeszélesség: 31 mm.

M N M . L tsz.: 55.3706 185 Vadászkés X V III. század Egyélű, fokéles, ívelt, szablya alakú pengével. M indkét lapjában maratott, kaballisztikus jegyek, a penge fokában pedig hosszú vésett nyílvessző, ún. csiszárjegy látható. Ö ntött bronz ke­ resztvasa egyik végén törött, másik vé­ ge állatfejben, stilizált kígyófejben végződik. Középen, m indkét oldalon, poncolt alapon állatfigura díszíti. Fe­ hér csontmarkolata rendkívül gazda­ gon faragott csatajelenetet ábrázol.

Szereplői: sisakos, pajzsos, kardot markoló férfi, majd egy szablyás turbános alak, lábánál eldőlt korsóval és két rövid tőrt tartó hiányos öltözetű figura. Vésett felületű ovális rézlemez zárja le. Egyszerű fekete bőrrel bevont tok tartozik hozzá. Fő m éretek: teljes hossz: 675 mm, pengehossz: 525 mm, pengeszélesség: 35 mm. M N M .

L tsz .: 54.2287 186 V ad ászk és X V III. század Egyélű, fokéles, szablya alakú pengé­ vel. M indkét lapjában kivont szablyájú pandúralak v i v á t p a n d ú r felirattal és három -három talpas kereszt látha­ tó. Ö ntött bronz keresztvasa egyik ol­ dalon törött, hárítója vadkacsát ábrá­ zol, faragott fehér csontmarkolata ál­ latfejben végződik, oldalt szarvast tá­

188 Tőr XVIII. század Késnek is minősülő tőr egyélű pengé­ vel, széles fokkal. Szaruból készült csavart markolatát ezüstlemez zárja le.

Egyszerű barna bőrtokba helyezték.

Fő m éretek: teljes hossz: 282 mm, pengeszélesség: 19 mm. M N M .

Ltsz.: 59.7946

189 Lőporadagoló mérce XVIII. század Anyaga bronz. Hengeres testét gyű­ rűk, zegzugos vonalak, hosszanti és harántcsíkolt vésetek töltik ki. Egyik végén fogantyú, kétoldalt egy-egy mozgó felkötőfülecs található. Nyolc­ szögletesre kovácsolt belső tüskéjét a lőporadagoknak megfelelő beosztással látták el. Rövid szíjjal készült. Fő mé­ retek: teljes hossz: 172 mm, átmérő: 19 mm. M N M . L tsz.: 59.7873

190 Lőporadagoló mérce XVIII. század A vasból kissé szögletesre kovácsolt teste ezüstcsillagokkal, gyűrűkkel, ap­ ró indákkal tausírozott. Egyik legöm­ bölyített vége négyszög keresztmet­ szetben áttört a dugattyú számára.

A négyszögletesre kovácsolt dugattyút a lőporadagoknak megfelelő beosztá­ sokkal látták el. Hossznégyszög alakú füle bronz. Fő méretek: teljes hossz: 116 mm, átm érő: 23 mm. M N M .

L tsz.: 54.1607

191 Lőportartó XVIII. század Úgynevezett felporzó, laposra nyo­ m ott szarutesttel, díszítés nélküli csi­ 273

szolt felülettel. Fenekét ovális rézle­ mez zárja. Kiöntőcsapja baluszteresen tagolt. Egy füleccsel és réz felerősítő gyűrűvel készült. Fő méretek: magas­ ság: 110 mm, fenékhossz: 42 mm, kiöntőcsaphossz: 20 mm. M N M . L tsz .: 53.1427

192 Lőportartó 1729 Úgynevezett felporzó, szarvaspatából kialakított testtel, amelynek fenékle­ mezét ezüstlemez zárja le. Felületén JB 1729 felírat látható. D úsan faragott előoldalát Vénusz és Ámor-jelenet, lombos fa, rászögezett ezüst pelikánok díszítik. Profilált perem ű lemezre épült kiöntőcsapja rugóval készült. Fő méretek: magasság: 93 mm, széles­ ség: 70 mm. M N M . L tsz.: 55.3712 193 Lőportartó X V III. század Úgynevezett felporzó, esztergályozott, pirosra festett, gyűrűkkel gazda­ gon díszített, középen csavarmenettel összeállított szarutesttel. Egyszerű, végén törött, szaru kiöntőcsappal ké­ szült. Fő m éretek: magasság: 120 mm, szélesség: 35 m m , kiöntőcsaphossz: 30 mm. M N M . L tsz.: 53.1469 194 Lőportartó X V III. század Úgynevezett felporzó, szaruból kidol­ gozott, körte alakú testén vékony gyű­ rűk képezik a díszítőelemet. Alsó és felső részén ólomsáv látható. Henge­ resen áttört fenékzáró gombja mene­ tes. Végén esztergályozott kiöntője menettel kapcsolódik a testhez. H á­ rom füleccsel és felkötőgyűrűvel ké­ szült. Fő m éretek: magasság: 88 mm, szélesség: 37 mm, kiöntőcsaphossz: 18 mm. M N M . L ts z .: 66.8463 195 Lőportartó X V III. század Úgynevezett felporzó, vékony gyű­ rűkkel díszített, körte alakú szarutest­ tel. Alsó részén ólomsáv látható. Ele­ fántcsontból esztergályozott fenékel­ záró gombja menetes. A fenékcsaphoz hasonlóan elefántcsontból kialakított kiöntője menettel kapcsolódik a lőpor­ tartó szájnyílásához. Három füleccsel és felkötőgyűrűvel készült. Fő mére­ tek: magasság: 83 mm, szélesség: 35 mm, kiöntőcsaphossz: 15 mm.

M N M . Ltsz.: 53.1465 196 Sólyomsapka X V II-X V III. század Préselt barna bőrből, zöld bársonyol­

dalakkal, fehér szíjakkal kiegészítve.

A sapka középső sávjában az indák és növények harántcsíkolt keretben he­ lyezkednek el. Fő m éretek: magasság: 60 mm, szélesség: 67 mm. M N M .

L tsz .: 59.7958

197 Sólyomsapka X V II-X V III. század Zöld és barna bőrből. Alsó része fehér szíjjal összehúzható. T etején sárgaréz hüvely látható. Fő m éretek: magas­ ság: 80 mm, szélesség: 74 mm.

M N M . L tsz.: 57.6424

198 Sólyombilincspár X V II-X V III. század Fehér szíjból varrt, rézcsörgőkkel fel­ szerelt solymászeszköz. Fő m éretek: teljes hossz: 105 mm. M N M . Ltsz.: 57.6429.1-2 199 Puska X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel, sima furatú, sokszögletes, gyűrűkkel tagolt, nem azonosítható török jegyes, török feliratos, szamárhátas, hasított irányzékkal szerelt csővel. Célgömbje elve­ szett. Lakatlemezén a sárkány mögött haditrófeák, míg a lakat előtt h e i n r i c h w i n c k a b r e s l a u felirat az, 1800 körül működő mester neve, illetve működési területe látható. Bronz sá­ torlemeze pikkelyes testű, sárkányfe­ jes kidolgozású. Az aranyozott felüle­ tű, öntött bronz sátorvas kengyelré­ szén rozetta, míg a kengyel előtti felü­ leten akantuszlevél van. Csőközépnél kezdődő, barna faágyazatát elöl szaru­ lemez zárja le. Három réz töltővesszőtartó hüvellyel készült. Faragott, b ar­ na faágyazata arctámaszosan, a tusaüreg fedele egyszerűen kidolgozott.

A bronz talplemez kengyelrészét rácsozott felület, vésett tulipánm otívu­ mok, akantuszlevelek borítják. Fő m é­ retek: teljes hossz: 1442 mm, cső­ hossz: 1077 mm, űrm éret: 20 mm.

M N M . L tsz.: 56.5681

200 Sáncpuska X V II. század Kovás szerkezeti rendszerrel, sima furatú, sokszögletes, gyűrűkkel tagolt, réz célgömbbel, szamárhátas irányzékkal szerelt csővel. Egyszerű, díszí­ tés nélküli lakattal, réz sátorlemezzel látták el. Ö ntött bronz sátorvasa profi­ lált peremű. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl szarulemez zár­ ja le. Három réz töltővesszőtartó h ü ­

velyében, szarukupakos fa töltővessző van. Ágyazata faragott, tusája arctámaszos. A tusanyakban stilizált címer­ pajzson T M monogram figyelhető meg. Bronzból öntött, egyszerű talp­ lemezzel készült. Fő méretek: teljes hossz: 1368 mm, csőhossz: 976 mm, űrm éret: 23 mm. M N M . Ltsz.: 56.5521

201 Puska 1725 körül Kovás szerkezeti rendszerrel, huzagolt, sokszögletes, majd nyolcszögle­ tessé váló, gyűrűkkel tagolt, célgömb­ bel szerelt, szokatlan formában elhe­ lyezett két csővel. A csőgerincen Stranski Ferenc fraknói mester fáklyabélyegekkel övezett csillagos jegye figyelhető meg. A fáklyabélyegek a rö­ vid, hengeres, majd szögletessé váló, gyűrűkkel tagolt, a tusa irányába néző csövön megismétlődnek. K ét lakattal készült. A jobb oldalon f r a n z s t r a n s ­ k i , míg a bal oldalon A. f o r c h t e n s t e i n felirat a Fraknón 1725 körül műkö­ dő mester nevét és működési területét jelzi. A cső alá kisméretű, rugósán működő, lándzsa alakú vadászszu­ ronyt helyeztek. Csőközépnél kezdő­ dő, barna faágyazatát elöl szarulemez zárja le. K ét hengeres, vas töltőveszszőtartó hüvellyel látták el. Töltőveszszője elveszett. Barokk ízlésben fara­ gott ágyazata arctámaszos. Egyszerű vas talp lemeze van. Fő méretek: teljes hossz: 1190 mm, csőhossz: 780 mm, űrm éret: 14 mm. M N M . Ltsz.: 59.7952

202 Puska X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, réz célgömbbel szerelt csővel. Irányzéka elveszett.

A csőgerincen n e u r e i t e r p r a g , az 1720-1730 között működő mester ne­ ve, lovas bélyege, illetve működési te­ rülete, a lakatlemez növényei és indái között I.C .P. m ester névbetűi látha­ tók. A sárkány mögött az akantuszle­ vél sárkányfejben végződik. Sátorle­ meze elveszett. Ujjtámaszos, AZ monogramos bronz sátorvasát a kengyel­ részen egy körgyűrűn áthaladó nö­ vény díszíti. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl szarulemez zár­ ja le. Három réz töltővesszőtartó hü­ vellyel készült. Faragott ágyazata a tusarészen arctámaszos. A tusanyakat egy erőteljes fogakkal ellátott szörny feje gazdagítja. A golyótartó tusaüreg

274

fedőlemeze bordázott szarulemez.

Egyszerű, gerincre hajló réz talpleme­ ze van. Fő m éretek: teljes hossz: 1070 mm, csőhossz: 718 mm, űrm é­ ret: 12 mm. M N M . L tsz.: 56.5558

203 Puska X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, rézirányzékkal szerelt csővel. A csőfaron a n t o n k l e i n i n w i e n n felirat az 1700-1750 között működő mester nevére, illetve működési területére utal. A lakatleme­ zen a m ester neve megismétlődik. Réz sátorlemeze díszítés nélküli. Fából ki­ dolgozott sátorvasát rézszalaggal erő­ sítették meg. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl rézlemez zárja le. Három töltővessző tartó hüvelyé­ ben, szarukupakos fa töltővessző van.

Tusája enyhén arctámaszos, barokk ízlésben faragott. Gerincre hajló, réz talplemezzel készült. Fő méretek: tel­ jes hossz: 1055 mm, csőhossz: 715 mm, űrm éret: 14 mm. M N M .

L tsz .: 56.5551

204 Puskapár X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, állítható irányzékkal szerelt csővel. Ékelt célgömbje elveszett. A csőgerincen a n t o n k l e i n i n w i e n n felírat m utatja az 1700-1750 között működő mester nevét és műkö­ dési területét. Lakatlemezén a mester felirata megismétlődik. Sátorlemeze profilált peremű, díszítés nélküli.

A kéztámaszos fa sátorvas alján rézle­ mez erősítés fut végig. Torkolat alatt kezdődő, barokk ízlésű, barna faágya­ zatát elöl rézlemez zárja le. Három sárgaréz töltővesszőtartó hüvellyel ké­ szült. A kissé arctámaszosan alakított tusa jobb oldalán levő golyótartó tusa­ üreg fedele a talplemezhez hasonlóan rézlemez. Fő méretek: teljes hossz: 1045 mm, csőhossz: 663 mm, űrm éret: 15 mm. M N M . Ltsz.: 56.5473.1-2

205 Puskapár X V III. század Vadászkarabély, kovás szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes réz célgömbbel szerelt csővel. Ékelt irányzéka elveszett. A csőgerincen a g i o g i u s e p p e v i l a n o i n w i e n n a felirat a mester nevét, illetve működési terü­ letét jelöli. Profilált peremű, kéztáma­ szos réz sátorvassal és sátorlemezzel.

Vésett lakatlemezén, a m ester felirata megismétlődik. Torkolat alatt kezdő­

dő, barna faágyazatát elöl szarulemez zárja le. K ét töltővesszőtartó hüvellyel készült. Barokk ízlésű ágyazata a tusarészen arctámaszos. A golyótartó tusaüreg fedőlemeze kannelírozott. T alp ­ lemeze a tusagerincre hajlik, pereme profilált, vésett. Fő m éretek: teljes hossz: 920 mm, csőhossz: 550 mm, űrm éret: 14 mm. M N M . Ltsz.: 56.5475.1-2

206 Számszeríj X V III. század Kovácsolt acélívén belül süllyesztett mezőben kereszt alakú jegy van. Idege elveszett. Fonott bandázsa és a zöld díszítő bojtok eredetiek. Barna fa­ ágyazatán, illetve törzsén elöl ková­ csolt akasztóhorog kapott helyet. Két oldalát áttört, karcolt csontlemez be­ rakás díszíti. Tusája arctámaszos, tő­ ben faragott. Az arctámaszán növé­ nyek között egy lovas kürtölő vadász, a törzs gerincén elöl vájatos csontle­ mez látható. A célgömb szerepét be­ töltő, oldalirányba állítható csontbetét hiányzik. Csappantyús szerkezeti rendszerének zárólemeze groteszkfőt m utat, vesszőszorítója elveszett.

A törzs hátsó részéről a rokokó ízlésű zárt keretbe elhelyezett em berfőt kö­ vetően a berakott csontlemezek sérül­ tek, illetve hiányoznak. Elsütőberen­ dezése gyorsítóval szerelt, zárt ujjtámaszos sátorvassal készült. Fő mére­ tek: teljes hossz: 710 mm, ívhossz: 560 mm. M N M . L tsz .: 66.8462

207 Számszeríj X V III. század Vékony, viszonylag gyenge acélívvel, eredeti ideggel. Világos barnafa tö r­ zsének első részén kovácsolt vas akasztóhorog van. Oldalait, illetve a törzs fölső részét csontszalagok díszítik.

Tusája arctámaszosra kiképzett, amelynek oldalán a berakott csontke­ ret által határolt mezőben stilizált cí­ merlemez látható. A törzs felső részén a csontlemezek m indkét irányban ro­ kokó ízlésű lezárást kaptak. Az arctá­ masz túlsó oldalán lévő vesszőtartó üreg fedőlemezén a csontlemezek megismétlődnek. Elsütőberendezése gyorsítóval szerelt, ujjtámasza réz.

A tusa alsó részén egy vasgomb talál­ ható. Hozzá tartozik egy kisméretű csont- és vascsúccsal szerelt emelős rendszerű felhúzókészülék és két nyíl­ vessző. Fő méretek: teljes hossz: 780 mm, ívhossz: 575 mm. M N M .

L tsz .: 56.4794

208 Vadászöv X V III. század Széles ezüstpaszománnyal borított, zöld színűre festett bőr. Veretei között feltűnik egy öntött ezüst dámszarvas­ fej, amely szájában három ezüstláncon feltételezhetően F. T . monogramos grófi, koronás címerpajzsot tart. Vé­ gén díszes csat és szíjvég, egy másik ezüstfej, valamint barokk keretben va­ dászkürt található. Fő méretek: teljes hossz: 850 mm, övszélesség: 86 mm.

M N M . L tsz.: 58.7699

209 Vadászkés XVIII. század Egyenes, kétélű, hegybe futó, barokk motívumos, részben aranyozott pen­ gével, bevésett 1414-es évszámmal, amely Húsz János Konstanzba történt megidézésére utal. Az évszámok előtt, mindkét oldalon rohanó állatfigura látható. Rövid, S alakban hajtott vas keresztvasa kétoldalt poncolt. Fara­ gott, fehér csontmarkolatának gomb­ része leveles díszítésű. Fekete bőrrel bevont hüvelye egyszerű vas torkolatés felkötőpánttal, valamint réz saru­ pánttal szerelt. Fő m éretek: teljes hossz: 725 mm, pengeszélesség: 37 mm. M N M . L tsz.: 54.2279

210 Vadászkés XVIII. század Egyenes, egyélű, fokéles pengével.

M indkét pengelap m aratott, a penge­ zömök haditrófeával díszített. A pen­ ge fokán lévő vésett nyílvessző Kassá­ ra, a készítés helyére utal. Ö ntött bronz, rokokó ízlésű hárítója áttört m űvű kagylókkal peremezett. K e­ resztvasa bordázott. Ö ntött, vésett fe­ lületű, rézkupakkal lezárt szarvas­ agancs markolatát rézhuzallal erősí­ tették meg. Barna bőrből készült tok­ ján a torkolatpánt rokokó ízlésben dom borított. A tokhoz kisméretű, őz­ patára emlékeztető gombban végződő kés és villa tartozik. Fő m éretek: teljes hossz: 683 mm, pengeszélesség: 41 mm. M N M . L tsz .: 54.2298

211 Vadászkés XVIII. század Egyenes, kétélű, hegybe futó pengé­ vel. A pengelap egyik oldalán: f r a n z rö g e r, b ü rg . sc h w e rd fe g e r w o h n HAFT IN DÉR KARNER STRASS BEY DÉR

1073 IN W Ia m ester műhelyére utaló felirat olvasható. Egyenes, rövid, lapos vas keresztvassal, kisméretű, ívelt lezárású, bordás hárítóval készült. Fehér csontmarkolatát barokk ízlésű faragás,

WEISSEN SCHWANNEN NO enn,

275

külső oldalát búzakalászra emlékezte­ tő motívum díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 790 mm, pengeszélesség: 49 mm. M N M . L ts z .: 54.2275

212 Vadászkés X IX . század Egyélű, szélescsatornás, m aratott, növényornamentikás pengével. Egyenes, bronz keresztvasának két vége kutya­ fejben végződik. A középső mező egyik oldalát egy álló kutya, a másik oldalát legelésző szarvas díszíti. Vese alakú hárítója bronzból öntött, felüle­ tén poncolt alapon két vadászkutya és egy medve látható. M arkolata szarvas­ agancs, markolatfeje öntött vadkanfő.

Fekete bőr hüvelye préselt torkolat-, felkötő-, illetve sarupánttal szerelt. Fő m éretek: teljes hossz: 693 mm, penge­ szélesség: 29 mm. M N M . Ltsz.: 58.7565

213 Vadászkés X IX . század Egyenes, egyélű, arannyal tausírozott pengéjében a sollingeni kardcsiszár, Wilhelm Clauberg neve, profilált pe­ remű hárítóján pihenő állatok látha­ tók. Egyenes, gombos végű vas ke­ resztvasa m etszett művű. Gombos vé­ gű markolatát poncolt alapú, metszett indák és növények között saspár és sasfiókák, három vadász és egy va­ dászkutya művészi szinten kidolgo­ zott képe díszíti. Kígyóbőrös hüvelyé­ nek torkolatpántjában egy bontókés található. Formája, markolatának gaz­ dagsága a vadászkéssel azonos. M otí­ vumanyagában a vadászkürt, lándzsa, vadászpuska, oldaltáska a kor ízlésé­ nek megfelelő. A torkolatpánt külső oldalán egy m adárra lecsapó róka, míg a sarupánt belső felén oválisba helye­ zett medve figyelhető meg. Fő mére­ tek: teljes hossz: 530 mm, pengeszé­ lesség: 25 mm. M N M . L tsz .: 54.2337

214 Vadászkés XIX . század Sima, egyélű, széles csatornás pengé­ vel. Ö ntött bronz keresztvasa indián­ főben végződik. A keresztvas középső részén egymásnak háttal álló, nyitott szájú szörnyalakok láthatók. Vese ala­ kú hárítóján, poncolt alapon két va­ dászkutya és egy viaskodó medve tű ­ nik fel. M arkolata szarvasagancs, alsó részét poncolt felületű, bronzkristá­ lyos, gyűrűkkel tagolt, vésett lemez zárja. Ö ntött bronz kutyafejes gomb­ bal készült. Fekete bőrrel bevont hü­ velyén a torkolat-, felkötő-, illetve sa­

rupánt ezüstözött. A torkolatpánt fel­ ső részén poncolt, hossznégyszög ala­ kú mezőbe helyezett, akantuszleveles koronával díszített groteszk emberfő érdemel figyelmet. Felkötőpántjának előoldalán, poncolt alapon, egy va­ dászkürt és egy szarvasfej motívum van. Sarupántja három nagyobb egy­ ségre tagolt, m indhárom egységben a tölgylevelek, makkmotívumok ism ét­ lődnek. A felső mezőt álló szarvas, a középsőt menekülő nyúl, míg az alsót egy fácán díszíti. Bontókése hiányzik.

Fő méretek: teljes hossz: 748 mm, pengeszélesség: 28 mm. M N M .

L tsz .: 58.7698 215 Puska X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel, sima furatú, hengeres gyűrűkkel tagolt, majd szögletessé váló, célgömbbel szerelt csővel. A csőgerincen arannyal tausírozva i o : w a a s mesternév, gazdagon m etszett lakatlemezén, a sárkány m ö­ gött pórázon kutyát vezető, stilizált szárnyas angyal, a sárkány előtt egy farkast puskával elejtő, vadászkutyák­ kal körülvett vadász, a rugólemezek között i o h a n w a a s i n w i e n n felirat, a mester neve, illetve működési területe látható. Az áttört bronz sátorlemezét aranyozott indák, levelek töltik ki.

Központi motívum a egy összeroskadt, négy vadászkutya által tám adott szar­ vas. Aranyozott bronz sátorvasa ken­ gyelén vésett indák és növények kö­ zött, alig látható egy férfimellkép. Rö­ vid ágyazata sérült. Három réz töltővesszőtartó hüvellyel készült. Rokokó ízlésben faragott tusája nyakán a Batthyányak ismert koronás címerpajzsa a mancsában kardot tartó, ágaskodó oroszlánnal és a kiterjesztett szárnyú, saját húsát tépő pelikánnal - található.

Vésett, aranyozott, gerincre hajló talplemez gerincét levelek, indák kö­ zött egy női mellkép ékesíti. Fő m ére­ tek : teljes hossz: 1473 mm, csőhossz: 1093 mm, űrm éret: 15 mm. M N M .

L tsz .: 56.5736 216 Puska X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt célgömbbel szerelt, arannyal és ezüsttel tausírozott csővel. Irányzéka elveszett. M et­ szett művű lakatlemezén indák, növé­ nyek között, a serpenyő alatt c : s h e i t h a v e r : i n g r a t z e n felirat, a m ester ne­ ve, illetve működési területe látható.

Bronz sátorlemezét vadkanvadászat a háttérben kastély, vadászlándzsás, vadásztőrös gyalogos, lovas vadász és egy vadkan két kutyával - tölti ki.

A kengyelen fonatos díszek, poncolt mezők sorakoznak. A kengyel előtt, nagyméretű oválisban egy bal kézben íjat tartó, kutyát simogató vadász ké­ pe. Torkolat alatt kezdődő, barna fa­ ágyazatát szarulemez zárja le. K ét töl­ tővessző tartó hüvellyel készült. Fara­ gott tusája arctámaszos. A tusanyakban kiterjesztett szárnyú sas és két ku­ tya által marcangolt ökörfej képezi a címerpajzs fő motívumanyagát. A go­ lyótartó tusaüreg fedőlemeze faragott.

A talplemez gerincre hajló részén át­ tört, vésett indák, növények, levelek között egy nyúlra lecsapó két sólyom, felette íjat és nyilat tartó kutyás va­ dász, a lemez végén groteszk fej és akantuszlevél figyelhető meg. Fő m é­ retek: teljes hossz: 1120 mm, cső­ hossz: 746 mm, ürm éret: 16 mm.

M N M . L tsz.: 56.5728

217 Puskapár 1750 körül Kovás szerkezeti rendszerrel, sima furatú, hengeres, célgömbbel szerelt, ezüstszalagokkal és réz berakásokkal díszített, stilizált emberalakos csővel.

Gazdagon vésett lakatlemezén a sár­ kány előtt haditrófea, a sárkány m ö­ gött egy ülő nő látható. A vésetek kö­ zött a CHRISTIAN PRANSTAETER IN W I­ ENN felirat, az 1750 körül működő mester nevét, illetve működési terüle­ tét jelöli. Gazdagon díszített a sátorle­ meze is, amelyen a római hadiszekéren ülő M ars stilizált formában, groteszk­ fejjel jelenik meg. Jellegében hasonló a kocsit vontató, kürtöt fogó, illetve a kocsit követő, vadkanfejet tartó férfi is. Az öntött bronz, vésett sátorvas kengyelrészét egy ülő alak tölti ki. Rö­ vid ágyazatát elöl rézlemez zárja le.

Három töltővesszőtartó hüvellyel ké­ szült. A faragott tusa réz talplemezét, a gerincre hajló részen egy térdeplő puskás vadász, kilőtt nyúl, őz, legelő szarvas és egy kutya képe díszíti. Fő m éretek: teljes hossz: 1485 mm, cső­ hossz: 1100 mm, űrm éret: 16 mm.

M N M . L tsz.: 56.5585.1-2

218 Puska X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel, sima furatú, hengeres, majd rövid szakaszon enyhén szögletessé váló, célzósínes, célgömbbel szerelt, ezüstveretes, da-

maszkolt török csővel. Vésett lakatle­ mezén, a sárkány mögött egy nyulat tartó ember, a sárkány előtt egy férfi lándzsával és kutyával, az indák és nö­ vények között DÁNIEL WACHOLT PRESp u r g felirat, az 1679— 1730 között működő m ester neve, illetve működési területe látható. Díszes, bronz sátorle­ mezét erődítmény, egy katonai sátor, hadfelszerelési tárgyak, zászlók, do­ bok, ágyúk és egy ülő, illetve egy álló, puskát tartó katona díszíti. Ujjtámaszos sátorvasa bronz. A kengyelrészen egy kutyát simogató férfimotívum tű­ nik elő. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elől rézlemez zárja le. H á­ rom töltővesszőtartó hüvellyel ké­ szült. Az utolsó hüvelyen egy lándzsát tartó páncélos férfi van. Egy kagylók­ kal és női mellképpel kitöltött csőrög­ zítő pánttal látták el. Tusája arctáma­ szos. A tusaüreg fedőlemeze rézle­ mezzel szakaszosan borított, rajta in­ dák között egy ülő Diana és egy mene­ külő szarvas. A réz talplemez alsó ré­ szét egy nagyméretű szarvas, míg a gerincre hajló, gazdagon vésett és ara­ nyozott felületet egy lantos és egy szarvas agancsát fogó ülő alak ékesíti.

A tusanyak a talplemezhez hasonlóan megmunkált. A szarvas nyakát átölelő, ülő figura itt egy lóháton ülő, kardot tartó férfival egészül ki. Fő méretek: teljes hossz: 1285 mm, csőhossz: 900 mm, űrm éret: 15 mm. M N M .

Ltsz.: 56.5636

219 Solymásztáska X V III. század Vörös bársony, aranyskófiummal hí­ mezve. Felületén skófiumos indák, le­ velek, kagylók, stilizált virágok sora­ koznak. Nyakán ovális fémmerevítő és ehhez csatlakozó bőrzacskó figyelhető meg. H áta bőrrel borított. Fő mére­ tek: magasság: 500 mm, szélesség: 360 mm. M N M . Ltsz.: 58.7567

Solymásztáska 1781 Bőrfelülete ezüsttel hímzett, virágdí­ szes, négyzetes, raffolt felső része zöld selyemmel borított. Előoldalának alsó részén három virágmotívum, felső ré­ szén két hálósán fedett, hím zett keretelésű ablakdísz, az egyik ablakban egy hím zett sólyom látható. Hátoldala egykoron hasonlóan volt megmunkál­ va, ma már nagyon hiányos. A csukló­ sán mozgó réz szájnyílás kerete két oldal- és három főlemezből áll. Az ol­ dallemezek a táska külső, selyemmel 220

/

276

borított tasakját zárják, míg a gomb­ nyomásra nyíló belső lemezek hozzá­ férhetővé teszik a középső, vese alakú, hímzett felületű bőrtasak négy reke­ szét. M inden rekesz szájnyílásának két oldalát gazdagon díszítették. A növé­ nyek, esetenként virágok között páva, lesben álló vadászkutya, menekülő szarvas, vaddisznó, róka, farkas, só­ lyom, galamb, míg a belső táska alsó peremén a n n o 1781 felirat figyelhető meg. Fő m éretek: magasság: 480 mm, szélesség: 475 mm. M N M . L tsz.: 55.3838 221 Puska X V III. század Török, kovás szerkezeti rendszerrel, spanyol lakattal, sima furatú, nyolc­ szögletes, célgömbbel, hasított irányzékkal szerelt csővel. A csőgerincen a p e d r e t t i , az 1772 körül említett m es­ ter neve olvasható. Lakatlemezén nem azonosítható török mesterjegy van.

Rendkívül díszes, öntött bronz sátor­ vasa a tusa irányába elvékonyodik, rombuszos felületű, nagy kígyófejre emlékeztet. Hullámvonalas, baluszteresen tagolt, vas töltővesszővel látták el. Tizenkét, elöl szamárhátas lezárású, poncolt alapon indákkal, növé­ nyekkel, keleti ízlésű réz csőrögzítő pánttal készült. Az első pánt alul ki­ metszett. Az ágyazat közepétől kezdve a rézlemez korong alakú, cseppformájú gyöngyház lemezekkel egészül ki.

Elvékonyodó, aláhajló, két oldalán dom borított és vésett, az ágyazathoz hasonlóan rézlemezzel fedett, korong, csepp és háromszög alakú, recézett pe­ remű gyöngyház lemezekkel és elszór­ va korallkövekkel gazdagított tusája lapos. Fő méretek: teljes hossz: 1672 mm, csőhossz: 1323 mm, űrm é­ ret: 16 mm. M N M . L tsz.: 68.8921 222 Puska X V III. század Török, kovás szerkezeti rendszerrel, spanyol lakattal, sima furatú, henge­ res, majd szögletessé váló, célgömbbel és hasított irányzókkal szerelt csővel.

A cső torkolati része és a csőfar indás ezüstlemezekkel berakott. Itt látható a süllyesztett alapon kiképzett m ester­ jegy. A lakatlemez török bélyege nem azonosítható. A sárkány és a lakat ol­ dallemeze vésett. Ö ntött bronz, áttört és vésett sátorvasa nagyméretű kígyó­ fejre emlékeztet. Nyúlványán baluszteres esztergált fagömb van. Vas töltő­ vesszővel, nyolc, a gerincén poncolt

alapon fonatos díszekkel, kétoldalt in­ dákkal és levelekkel borított, réz cső­ rögzítő pánttal látták el. A csőrögzítő pántok alsó részén oválisba helyezett, stilizált akantuszlevélre emlékeztető motívum. Barna faágyazatán hosszú, vésett felületű vasszalag található.

A töltővessző két oldalán a lemezek egyesülve, m intázatukban gazdagodva érik el a sátorvas előtti felületet. Alá­ hajló, elvékonyodó tusája talpas lezá­ rásit. A tusagerincen a csőfarnyúlvány motívumsorához kapcsolódva fonatos dísz fut végig. A tusa két oldalán az áttört bronzlemezt esetenként gyöngyház lemezek és korallkövek gazdagítják. Fő m éretek: teljes hossz: 1645 mm, csőhossz: 1310 mm, űrm é­ ret: 15 mm. M N M . L tsz.: 68.8922

223 Puska X V III. század Görög, kovás szerkezeti rendszerrel, spanyol lakattal, sima furatú, henge­ res, majd szögletessé váló, célgömbbel és ékelt irányzékkal szerelt csővel.

A csőgerincen g a b r i e l c h i n e l l i , az Itáliában a X V III. század második fe­ lében ismertté vált mester felirata lát­ ható. Lakatlemezén török jegy tűnik elő. Sátorvasa elveszett. Elsütőbillen­ tyűje gombos. Hat, csúcsba futó, vé­ sett felületű réz csőrögzítő pánttal, vas töltővesszővel készült. Ágyazatát pon­ colt technikával díszített, majd vésett rézlemez borítja. ívben aláhajló, fecs­ kefarkas végződésű, elvékonyodó tusájának felületét indák, a kiszélesedő rész jobb és bal oldalát stilizált akantuszlevél ékesíti. A tusa szabadon m a­ radó felületén rácsos motívumok és szalagdíszek töltik ki. Egyszerű vas töltővessző tartozik hozzá. Fő mére­ tek: teljes hossz: 1598 mm, csőhossz: 1230 mm, űrm éret: 17 mm. M N M .

L ts z .: 56.4909

224 Puska X IX . század eleje Görög, kovás szerkezeti rendszerrel, francia lakattal, sima furatú, hengeres, majd szögletessé váló csővel, a csőfa­ ron vésetek nyomaival, a lakatlemezen imitált szöveggel. Elsütőbillentyűje nyugati típusú. A bronzból öntött, ki­ szélesedő sátorvas kengyelét nagymé­ retű rozetta díszíti. Hat, poncolt ala­ pon növényekkel, indákkal borított, szamárhátas lezárású, réz csőrögzítő pánttal szerelték. A legutolsó pánt ge­ rincén van a hasított irányzók. Az egész ágyazaton rézlemez, dom borí­

277

tott indák, az indák között rozetták találhatók. A motívumanyag a sátorle­ mezen, a szíjkarika környékén ágyúk­ ból és egyéb hadieszközökből képzett haditrófeával egészül ki. Elvékonyodó tusája fecskefarkas végződésű. A tusa alsó és felső részét barokk és empire motívumok díszítik. A tusa bal olda­ lán egy haditrófea és egy repülő madár látható. Ugyanez a motívum megjele­ nik a tusa jobb oldalán is. Fő méretek: teljes hossz: 1538 mm, csőhossz: 1174 mm, űrm éret: 18 mm. M N M .

L tsz.: 57.6848

225 Puska, török tüfenk X V II. század Kovás szerkezeti rendszerrel, spanyol lakattal, huzagolt, nyolcszögletes, réz célgömbbel, két lyukas szamárhátas irányzékkal szerelt, ezüsttel tausírozott csővel. A cső gerincén indák, fu­ tónövények, stilizált virágok követik egymást. Hosszú csőfarnyúlványát, a kovatartó pofát és a rugóház oldalle­ mezét vésett felületű levelek borítják.

Gombos elsütőbillentyűje csont be­ tétlemezben mozog. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatán elöl réz­ gyűrűk, színes csontlemez található.

Egyszerű, tört, újabb eredetű fa töltő­ vesszője, egy szamárhátas végződésű, vésett, növénymotívumos ezüst cső­ rögzítő pántja van. Ágyazatán a lakat előtt háromszögekkel díszített rézgyű­ rűk, rézszegecsek láthatók. A lakatle­ mez alatt és az ötszögletű tusán a bera­ kás gazdagodik. Az említett rézgyű­ rűk, illetve az ezekből képzett geomet­ rikus elemek csontszalagokkal, hullá­ mos csontsávokkal, illetve a tusa alsó részén rézgyűrűkkel és rozettákkal ki­ vert zöld és fehér csontlemezekkel színpompásan egészülnek ki. A tusa középső részét zöld, fehér és mozaikos csontszalagok tagolják. A tusatalpat szarulemez zárja le. A tusanyakon el­ helyezett bandázsban rövid, szakadt szíj figyelhető meg. Fő m éretek: teljes hossz: 1200 mm, csőhossz: 835 mm, űrm éret: 17 mm. M N M . Ltsz.: 57.6882

226 Puska, török tüfenk X V II. század Kovás szerkezeti rendszerrel, spanyol lakattal, huzagolt, nyolcszögletes, damaszkolt, arannyal tausírozott, díszes, célgömbbel, a gerincén arannyal és ezüsttel berakott szamárhátas irány-

zékkal szerelt csővel. A cső torkolati része tizenöt mezőre osztott. A m e­ zőkben arannyal tausírozva, poncolt alapon növényornamentika látható.

Ugyanez a motívumanyag gazdagab­ ban, a mezők számát növelve a csőfa­ ron is jelentkezik. H at dom borított, díszes, ezüst csőrögzítő pánttal szerel­ ték. A lakatszerkezet egész felülete - a rugó kivételével - gazdagon m egm un­ kált. Gombos elsütőbillentyűje profi­ lált perem ű csont betétlemezben m o­ zog. Torkolat alatt kezdődő ágyazatát elöl csontlemez zárja le. Az ágyazat egész felülete csontszalagokkal hatá­ rolt mezőkre osztott, rézgyűrűkkel, szegekkel, illetve ezekből kombinált motívumokkal, a tusa csontbetétekkel, aranyozott bronz-, illetve rézgyűrűk­ kel, szegecsekkel, m otívum kom biná­ ciókkal díszített. Fő m éretek: teljes hossz: 1175 mm, csőhossz: 845 mm, űrm éret: 15 mm. M N M . L ts z .: 58.7587

emlékének tiszteletére készítették. Fő méretek: teljes hossz: 450 mm, hang­ vetőátmérő: 4 1 x 5 0 mm. M N M .

Ltsz.: 59.7943

Préselt, növénymintás rézveretekkel szerelt szarutesttel. Gazdagon fara­ gott, vadászjelenetes felületén három gyalogos, két lovas vadász, vadkan, farkas és vadászkutyák élethalálharca követhető nyomon. A lándzsás, vadásztőrös, kürtös alakok között ritka ábrázolásként egy vadászpisztolyt fi­ gyelhetünk meg. Fúvókája szaruból készült. Fő m éretek: teljes hossz: 423 mm, tölcsérátm érő: 7 0 x 7 5 mm.

M N M . L tsz.: 59.7944

229 Lőportartó X V III. század ívben hajtott, laposra nyomott szaru­ testtel, aranyozott, vésett művű, ba­ rokk ízlésű vadászjelenetet ábrázoló fenék- és oldallemezekkel. Külső ol­ dalán poncolt alapú, szarulemezbe ra­ kott, profilált peremű, aranyozott fe­ lületű díszlemezen rókát üldöző va­ dászkutya, célzó és egy jobb kezével a menekülő vadra m utató vadász, a le­ mez első részén pedig, a kiöntőcsap fölött, poncolt alapon egy visszatekin­ tő róka látható. A motívumok között, de a motívumanyaggal egybehangolva a lőportartó oldalából keréklakatos szerkezetet működtető, hármas felhú­ zókulcs emelkedik ki. A belső felüle­ tén, hasonló keretelésben, lombos fák között menekülő róka, szarvas, szár­ nyas, üldöző vadászkutya és egy pisz­ tolyt markoló lovas vadász, a lemez első felét, a kiöntőcsap alatt, poncolt alapon menekülő nyúl díszíti. Bordá­ zott élei díszítés nélküliek. A levágott sarkú fenéklemezen leveles keretezés­ ben, süllyesztett mezőben, poncolt alapon két vadászkutya, egy menekülő nyúl és egy róka. A stilizált halfej ala­ kú kiöntő szájából rövid csap lóg ki.

Elzárója törött. Fő m éretek: magas­ ság: 235 mm, fenékhossz: 70 m m , kiöntőcsaphossz: 10 mm. M N M . L tsz .: 53.1421

228 Vadászkürt

230 Lőportartó X IX . század eleje

XIX , század első fele Enyhén ívelt, gazdagon faragott testé­ nek fúvókája egy nagy szemű, agyaras, stilizált állatfej. Alatta a nyakon levél­ díszes gyűrű az első függesztőkariká­ val, az apró ívekkel lezárt hangvetőn zegzugos vonalsor látható. Faragott lombdíszei egy empire, címerpajzs alakú vázából nőnek ki. Ez alatt sza­ lagkeretben: s t e p : d . g . r . szöveg ol­ vasható. A szalag bal végéről kulcs függ alá. A felirat alatt, ovális keretben Báthory István koronázott mellképe és egy fegyvertrófeás címerpajzs vonja magára a figyelmet. A másik oldalát két ovális címerpajzs díszíti. Egyikben Lengyelország, a másikban Litvánia címere. A faragások sorát palmetták és griffalakok zárják. E kürtöt a X IX . század 40-es éveiben Báthory István

Laposra nyom ott szarvból, aranyo­ zott, öntött bronzveretekkel szerelt testtel. Fenékrésze díszítés nélküli, peremén akantuszlevélsor. Előlapján zászlókból, vadászkürtből, vadászfegyverekből, trom bitákból, szuronyos puskából, kardból és sisakból álló haditrófea látható. Többszörösen ta­ golt torkolati része a testhez akantuszlevélsorral kapcsolódik. Alább gyű­ rűkkel osztott hullámvonalak, apró köröcskék díszítik. Felkötő füleccsel készült. Fő m éretek: hossza: 245 mm, fenékhossz: 75 mm, kiöntőcsaphossz: 42 mm. M N M . Ltsz.: 53.1419

227 Vadászkürt XVIII. század

231 Puska X V III-X IX . század fordulója Kovás szerkezeti rendszerrel, két, egymás mellett fekvő, sima furatú,

278

hengeres, célgömbbel szerelt csővel, két lakattal. A lakatlemez vésetei kö­ zött j o s . h e i m b e c k , míg a lakat párján i n k o m m o t a u , a m ester neve, illetve működési területe olvasható. K ét töltővesszőtartó hüvelyében szarukupakos fa töltővessző van. Rövid ágyazata dúsan faragott, előagya rácsozott díszű. Hasonlóan m egmunkált a nagy­ m éretű oroszlánfejes tusanyak is.

A tusa bal oldalán ülő őzek, egyszerű vas talplemezén növények és egy tizenegy szirmú rozetta látható.

A kengyelén kiszélesedő sátorvasát ti­ zenkét szirmú rozetta tölti ki. A ken­ gyel előtti részt empire virágvázára emlékeztető motívum ékesíti. Fő mé­ retek: teljes hossz: 1232 mm, cső­ hossz: 833 mm, űrm éret: 15 mm.

M N M . L tsz .: 58.7582

232 Puska X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel, sima fu­ ratú, hengeres, majd szögletessé váló, levelekkel tagolt, célgömbbel szerelt csővel. A csövön arannyal beütött ko­ ronás bélyegben c h r i s t o f r i s , az 1710-1750 között Bécsben működő mester neve, illetve kereszt alakú je­ gyei láthatók. Lakatlemeze gazdagon díszített, ezüst, illetve aranyozott pon­ colt felületekre tagolt. A sárkány mö­ gött, a finoman tervezett indák és nö­ vények között egy ülő nő két kutyával, a sárkány előtt egy menekülő szarvas és két vadászkutya tűnik elő. Hasonló stílusban díszített a fegyver sárkánya és acélja is. A sárkányon indák között a fő motívumanyag egy repülő sas.

Ezüst sátorlemezét barokkos keretbe elhelyezett vadászjelenet tölti ki. A tá­ volban egy vadászkastély, az előtér­ ben, poncolt felületen egy menekülő szarvas három vadászkutyával és két lovas vadász motívuma sorakozik. Fá­ ból kidolgozott sátorvasát finom vona­ lú, barokkos kagylókkal, levelekkel, rozettákkal kiszórt ezüstlemezzel erő­ sítették meg. Három szögletes, vésett felületű, ezüst töltővesszőtartó hüve­ lyében ezüstkupakos töltővessző van. Ágyazata rövid, elöl barokkosán díszí­ tett ezüstlemez zárja le. Tusája fara­ gott, arctámaszos. A tusanyakon egy címerpajzsban kardot tartó szárnyas oroszlán található. Gazdagon vésett levelekkel, indákkal, barokk kagylók­ kal ékesített ezüst talplemezét egy íjjal felfegyverzett, kezén sólymot tartó Diana, míg a gerincet kagylókkal öve­

zett poncolt alapú felületen egy lándzsás férfi és egy vadászkutya díszíti.

F5 m éretek: teljes hossz: 1188 mm, csőhossz: 1100 mm, űrm éret: 16 mm.

M N M . L ts z .: 60.8100 233 Puska X IX . század eleje Kovás szerkezeti rendszerrel, két egy­ más alatt elhelyezett, sima furatú, hengeres gyűrűkkel tagolt, majd szög­ letessé váló, m etszett művű, célgömb­ bel szerelt csővel. K ét lakattal készült.

A díszítés nélküli lakatlemezeken v i n c e n z o b i v a , illetve b r e s c i a felirat ol­ vasható. A kiszélesedő bronz sátorvas kengyelét nagy groteszk fej tölti ki.

A kengyel előtt nagyméretű vázamotí­ vum van. Rövid ágyazata elöl vésett rézlemezzel borított, előagya recézett díszű, rombuszos. Hasonlóan kidol­ gozott a nagyméretű szarvasfejjel dí­ szített tusanyak is. A tusanyakon, vas címerpajzsban koronára helyezett, agancsokkal övezett kereszt látható.

Rövid tusája arctámaszos. Bronz talp­ lemezét groteszk fej, a tusa gerincét empire virágkosár díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 1290 mm, csőhossz: 890 mm, űrm éret: 16 mm. M N M .

L tsz.: 58.7583 234 Puska X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel, sima fu­ ratú, hengeres, majd szögletessé váló, gyűrűkkel tagolt, m etszett művű, damaszkolt csővel. A csőfaron egy gro­ teszk fejen álló, íjat és nyilat tartó, aranylemezzel borított nő, alatta in­ dák, akantuszok és rozetták között két sasfej, alább vadásztrófea, fonatos dísz, stilizált emberfej látható. A kö­ zöket poncolt alapon aranylemez bo­ rítja. A csőhöz hasonlóan rendkívül díszes a fegyver lakatszerkezete is.

Sárkányának egy része letörött. A sár­ kány mögötti részt egy indák közé he­ lyezett, poncolt alapon kidolgozott, nagy szárnyas ember tölti ki. A sátor­ vas előtti részen vadászkutyát simoga­ tó, íjjal és nyíllal felszerelt Ámormotívum, előtte i t v o h l . f . a . p o s n e c k felirat van. Aranyozott, indás, áttört sátorlemezét szörnyalak, a középső ré­ szét egy női mellkép tölti ki. A sátor­ vas kiszélesedő kengyelén barokkos motívumok között a sisakos női m ell­ kép ismét feltűnik. Torkolat alatt kez­ dődő, barna faágyazatát elöl szarule­ mez zárja le. Az ágyazat két oldala ezüstszalagokkal berakott. Négy kan-

nelírozott vas töltővesszőtartó hüve­ lyében szarukupakos töltővessző talál­ ható. A tusanyakat akantuszleveles, nyitott szájú, stilizált vadkanfej díszí­ ti. Koronás címerpajzsa kitöltetlen.

Gerincre hajló talplemezét vadásztró­ fea, fonatos díszek, indák, aranyozott poncolt mezők ékesítik. Fő méretek: teljes hossz: 1385 mm, csőhossz: 998 mm, űrm éret: 16 mm. M N M . Ltsz.: 56.5661 235 Puska 1800 körül Kovás szerkezeti rendszerrel, két egy­ más m ellett fekvő, sima furatú, henge­ res, majd szögletessé váló, célgömbbel szerelt, arany indákkal és metszett m űvű növényekkel, virágokkal díszí­ tett csővel, a csőfarnyúlványon hasí­ tott irányzékkal. A csősínen l a l e m a n d . a . r o u e n n . t o r d u felirat olvas­ ható. A metszett, haditrófeás, aranyo­ zott poncolt felülettel gazdagított la­ katlemezen a felirat megismétlődik.

Különösen gazdagon aranyozott a sár­ kány oldala. A sátorvas kengyelén el­ helyezett haditrófea központi darabja egy sisakos félvért. Csőközépnél kez­ dődő, barna faágyazatát három töltő­ vesszőtartó hüvellyel szerelték. Fémkupakos szaru töltővesszővel, recézett előaggyal és tusanyakkal, arctámaszos tusával készült. Profilált perem ű talp­ lemezén rózsák, virágok, a gerincen vadásztrófea látható. K ét szíjkengyele van. Fő m éretek: teljes hossz: 1205 mm, csőhossz: 807 mm, űrm é­ ret: 15 mm. M N M . L tsz.: 56.5798 236 Puska X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel, sima fu­ ratú, hengeres, gyűrűkkel tagolt, ara­ nyozott m űvű csővel. A cső egész felü­ letét aranyrátétek, futó indák, akantuszlevelek teszik gazdaggá. A csőkö­ zépnél egy holdból, csillagból, zász­ lókból képzett trófeán Justitia jelenik meg, egyik kezében karddal, a másik kezében mérleggel. A csőfari részén a díszítés még dúsabb. A sort egy ágyúkkal, tőrökkel stb. kiegészített haditrófea vezeti be két emberi fejjel, majd lejjebb egy újabb haditrófea kö­ vetkezik babérkoszorús férfival, két koronázó angyallal. A cső további ré­ szén emberalakok, két egymásba karo­ ló nő, jobb kezükben egy-egy em ber­ fejjel, két alabárdos katonamotívum látható. Vésett lakatlemezén haditró­ feák és növények tűnnek elő. A sár­

279

kány előtt, ágyúcsövön egy lándzsát tartó, vadászkutyát simogató, nőies arcú emberalak van. Á ttört bronz sá­ torlemezének középső m otívumanya­ ga egy groteszk fej. A kengyelrészen kannelírozott sátorvasa egyszerűen ki­ dolgozott. Felülete a többi verethez hasonlóan aranyozott. Faragott ágya­ zata törött. Viszonylag egyszerű, ara­ nyozott bronz talplemezét a gerincen akantuszlevél zárja le. A tusanyakban elhelyezett címerpajzs kitöltetlen. Fő m éretek: teljes hossz: 1480 m m , cső­ hossz: 1115 mm, űrm éret: 15 mm.

M N M . Ltsz.: 56.5663 237 Nyárs X V III. század Hajító típus, négyélű, végén megvas­ tagodó, lándzsa alakú heggyel. Nyaka baluszteresen kiképzett. Vas, nyolcol­ dalú teste a hegye felé vékonyodik.

M inden szögleten felváltva arany, il­ letve ezüst hullámvonalas dísz fut vé­ gig. Szétcsavarható markolati részéről az aranyozás lekopott. Tokja fekete bőrrel bevont, aranyozott ezüst, trébelt m űvű, leveles, indás, barokk motívumos saru-, torkolat-, illetve felkö­ tőpántokkal szerelt. Belső kiképzése m utatja, hogy eredetileg párban ké­ szült, de az egyik darab elveszett. Fő méretek: nyárshossz: 760 mm, tok­ hossz: 695 mm. M N M . Ltsz.: 56.4382 238 Lobbanásmérő X V III. század Pisztolyra emlékeztető alakú, sima, egyszerű kovás lakatszerkezettel. Fa­ ágyazatának markolatát profilált pere­ m ű rézkupak zárja. Hengeres puska­ poros kamráján 12 osztással jelzett, fogazott tárcsa látható. Fő méretek: teljes hossz: 325 mm, tárcsaátmérő: 51 mm. M N M . Ltsz.: 55.3705 239 Tűzszerszám X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel. Pisztoly alakú, faragott, barna faágyazatát felül növények díszítik. Rövid, alig hajló markolata hosszú oldalnyúlványokkal készült. Oldalt recézett, növénymin­ tás, groteszk fejes kupak található. L a­ katlemeze díszítés nélküli. Sátorvasa bronz, áttört, profilált, vésett, növényornamentikával gazdagított, stilizált sárkányfejben végződik. A cső helyén van a tűzszerszám szerkezeti rendszere, amely az elsütés pillanatá­ ban a beléhelyezett kanóccal égő álla­ potban kiugrik a készülékből. A ké­

szülék bezárása az ágyazat alsó részén található, vésett felületű bronzlemez segítségével történik. A csőimitáció felső részét, valamint a csőfarnyúlványt vésett és poncolt felületek, kagylók díszítik. Fő méretek: teljes hossz: 290 mm, torkolatátmérő: 14 mm. M N M . L tsz.: 54.1592

gömbölyű és egy kúpos golyó öntésére szolgált. Feje hossznégyszög alakú, külön csapon mozgó lemezzel, ame­ lyen a két beöntőnyílás van. A leme­ zen c o l t s p a t e n t szöveg látható.

A lemez elfordítva az öntőcsap levágá­ sára szolgált. Szárai laposak. Fő m ére­ tek: teljes hossz: 125 mm, fejátmérő: 19 mm. M N M . L tsz.: 54.1685

240 Szélpuska X V III. század vége Sima furatú. hengeres, majd szögle­ tessé váló, célgömbbel és irányzékkal szerelt, gyűrűkkel tagolt csővel. Vé­ sett, növénymintás és virágos lakathá­ zának tetején f r a n t z p r e i s e i n p a e s t felirat olvasható. Barna bőrrel borított acélpalackja tusa alakú. Tusatalpát aranyozott rozetta díszíti. Faágyazat nélkül, kívül fekvő rugórendszerrel készült. Fő m éretek: teljes hossz: 1375 mm, csőhossz: 923 mm, űrm é­ ret: 11 mm. M N M . L tsz.: 56.5776

241 Vadászkészség X V III. század K ét egymás melletti apró bronz cső­ vel, terzerol rendszerű, kovás lakat­ szerkezettel. Bronz, karcsú markolatá­ nak végét gömb zárja. A csövek mel­ lett balra egy fém töltőléc, a két cső között egy lehajtható, rugósán m űkö­ dő kés, míg párján, ugyanott egy villa látható. Vadászatokon tűzgyújtásra és étkezéshez használták. Fő méretek: teljes hossz: 218 mm, űrm éret: 4 mm.

M N M . L tsz.: 56.5434, 56.5435

242 Vadászbunkó X IX . század Rózsagyökérből, végén beütött ólom­ nehezékkel, hosszú nyéllel. A prim itív népek egyszerű harci eszközére hason­ lít. Veszprém megyében a nyúlra va­ dászok kedvenc fegyvere volt. Fő m é­ retek: teljes hossz: 820 mm, bunkóát­ mérő: 80 mm. M N M . L ts z .: 64.8403

243 Golyóöntő forma X IX . század vége Anyaga bronz, fogó alakú, két kúpos golyó öntésére szolgáló, hossznégy­ szög alakú fejjel készült, külön csapon mozgó lemezzel, amelyen a két beöntőnyílás van. A lemez elfordítva az öntőcsap levágására szolgál. Hasáb alakú, majd ellaposodó, kissé szétálló szárai vannak. Fő m éretek: teljes hossz: 177 mm, fejátmérő: 23 mm.

M N M . L tsz.: 54.1684

244 Golyóöntő forma X IX . század Anyaga bronz. Fogó alakú teste egy

245 Golyóöntő forma X V II. század Vasból, fogó alakú testtel, hengeres, a beöntőnyílásnál laposra kovácsolt fej­ jel, lapított szárakkal, amelyek kissé befelé hajlanak. 18 mm-es golyó önté­ sére szolgált. Fő m éretek: teljes hossz: 125 mm, fejátmérő: 18 mm. M N M .

Ltsz.: 58.7520

246 Lőszerperemező gép XIX . század második fele Asztal szélére felfogható, csavarrögzí­ tésű kivitelben. Lefaucheux rendsze­ rű és gyújtású, papírhüvelyes, kézi töltésű sörétes vadásztöltény töltés utáni leperemezésére való. A szerkezet egyik oldala csiszolt vaslemezzel le­ zárt, rajta M . D ., alatta 14-es szám.

A forgatható hajtókar egy sárgaréz peremezőfejet forgat, amelynek oldalán a 12 -es szám a kaliberjelzést mutatja.

A X IX . században minden űrm éret­ hez másik eszköz tartozott. A belül bordázott és kúpos peremfogó gyűrűn felül kialakított nyílás a töltényperem ­ ből kiálló gyúszeg részére szolgál.

Központi gyújtású lőszerhez is hasz­ nálható. Fő m éretek: teljes hossz: 130 mm, csukva: 105 mm. M N M .

L tsz.: 88.10084 247 Vadásztáska X IX . század Bőrből készült, sötétbarnára érett fe­ lületű. Borítólapjának külseje hasított, preparált, négykörmös őzpata bőrrel alábélelt. Belül kétreteszes, 1-1 gomb­ bal záródik. A táskához tartozik egy fotó, amelyen a táska egy idős vadász vállán figyelhető meg. A hagyomány szerint Péty Nagy József használta a X IX . század közepén Erdélyben W es­ selényivel történt vadászat alkalmával.

A kép az em lített vadászt idős korá­ ban, 1911-ben ábrázolja. Fő m éretek: magasság: 210 mm, szélesség: 270 mm. M N M . Ltsz.: 73.9658 248 Söréttartó X IX . század Bőrből kidolgozott csatos szíjon, váll­ ra vethető elrendezésben. Torkolati

280

részén lévő belső betéthez menetes végződéssel kapcsolódik az adagoló­ szerkezet és a kiöntőcsap. Sárgaréz adagoló rendszerén a sajátosan kikép­ zett elzárószerkezet, a kereszttengely­ be épített, profilált peremű lemez se­ gítségével működik. Végén rugós re­ teszelésű, menetes csavarral ellátott adagolóhüvely található. Fő méretek: teljes hossz: 540 mm, szélesség: 57 mm, kiöntőcsaphossz: 24 mm.

M N M . Ltsz.: 60.8087 249 Söréttartó X IX . század Csatos szíjon, vállra vethető kidolgo­ zással. Torkolati részén lévő fémbe­ téthez, menetes végződéssel kapcsoló­ dik az adagoló és a kiöntőcsap. Sárga­ réz adagolórendszerén a sajátosan ki­ képzett elzárószerkezet, a keresztten­ gelybe épített, profilált perem ű lemez segítségével működik. Végén rugós reteszelésű menetes csavarral állítható adagolóhüvely található. Fő méretek: teljes hossz: 630 mm, szélesség: 55 mm, kiöntőcsaphossz: 21 mm.

M N M . Ltsz.: 60.8086 250 Szélpuskasűrítő X V III. század Hengeres, illetve sokszögletűvé váló, gyűrűkkel tagolt testtel. Bronz csatla­ kozómenetéről a szarukupak hiányzik.

Torkolatpántjának anyaga bronz.

D urván kovácsolt lapos fogóval ké­ szült. Fő m éretek: teljes hossz: 700 mm, fogantyúhossz: 241 mm.

M N M . L ts z .: 59.7953

251 Szélpuskasűrítő X V III. század Acélból, hengeres testtel. Csatlakozó­ menete szarukupakkal lezárt. Lapos, vas fogantyúval készült. Fő méretek: teljes hossz: 845 mm, fogantyúhossz: 195 mm. M N M . Ltsz.: 58.7579

252 Szélpuskasűrítő X V III. század Hengeres vas testtel. Csatlakozóme­ netét szarukupak zárja le. Lapos fogó­ ja középen kissé kiszélesedik. Fő m é­ retek : teljes hossz: 747 mm, fogantyú­ hossz: 180 mm. M N M . Ltsz.: 56.5782

253 Szélpuska X IX . század közepe Sima furatú, nyolcszögletes, ékelt cél­ gömbbel, állítható irányzékkal szerelt csővel. A cső gerincén m a r i n g e r i n w i e n felirat a mester nevét, illetve működési területét jelöli. Ujjtámaszos vas sátorvassal készült. Elsütőberen­

dezése gyorsítós. A sátorvas előtti bil­ lentyű a cső rögzítését, illetve oldását szolgálja. Torkolat alatt kezdődő, bar­ na faágyazatát elöl szarulemez zárja le.

Három vas tisztítóvessző-tartó hüve­ lyében szarukupakos favessző van. Ágyazata a lakat előtt recézett. N agy­ méretű, ún. céllövő tusája arctámaszos. A tusában elhelyezett sűrítőbe­ rendezés a jobb oldalon látható négy­ szög keresztmetszetű csap segítségé­ vel hozható üzemkész állapotba. Alul volutásan kidolgozott, vas talplemez borítja. A tusa gerincéről a nézőke hi­ ányzik. Fő méretek: teljes hossz: 1120 mm, csőhossz: 743 mm, űrm é­ ret: 7 mm. M N M . L ts z .: 56.5795

254 Szélpuska X IX . század második fele Sima furatú, nyolcszögletes, zárt cél­ gömbbel, állítható ékelt irányzókkal szerelt rézbetétes csővel. Az ezüsttel tausírozott csőgerincen v o l k m a n n p é t e r p e s t e n , az ism ert magyar mes­ ter nevét és működési területét jelző felirat olvasható. Lakat- illetve sátor­ lemezének helye recézett. Vésett, réz­ lemez betétes, ujjtámaszos sátorvasa bronz. Elsütőberendezése gyorsítós.

Sátorvas előtti billentyűje a cső oldá­ sát, rögzítését szolgálja. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl szaru­ lemez zárja le. K ét kimetszett tisztító­ vessző-hüvelyében rézkupakos fa­ vessző található. Előagya recézett, tu ­ sája arctámaszos. A csőfarnyúlványon kialakított talapzaton a zárt nézőkének csak a helye van meg. Fehér fém tusatalpa alul volutásan díszített. A tusá­ ban lévő sűrítőberendezés a jobb olda­ lon elhelyezett négyszög keresztm et­ szetű csap segítségével hozható üzem­ kész állapotba. Hozzá tartozik egy 225 x 90 x 43 mm-es alkatrészdoboz­ ban egy felhúzókulcs, vertikálisan és horizontálian állítható irányzók és egy hatfuratos betét öt szárnyas vastüské­ vel. Fő m éretek: teljes hossz: 1118 mm, csőhossz: 730 mm, űrm éret: 6 mm. M N M . L tsz.: 56.5796. 1-2

255 Szélpuska X IX . század első fele Sima furatú, hengeres, feketére festett fával borított rézcsővel. K ism éretű la­ katháza bronz. A sétabot alakú szél­ puskát vas sárkánnyal, kívülfekvő ru ­ góval látták el. K isméretű, fekete bőr­ rel bevont acélpalackjának végén a töl­

téshez szükséges csatlakozóidom he­ lyezkedik el. Fő m éretek: teljes hossz: 930 mm, csőhossz: 767 mm, űrm éret: 9 mm. M N M . L tsz.: 56.5783

látható a szokásos s h e f f i e l d jelzés nélkül. Fő méretek: magasság: 100 mm, szélesség: 37 mm, kiöntőcsaphossz: 20 mm. M N M . Ltsz.: 68.9020

256 Lőportartó XIX . század Laposra nyom ott bivalyszarvból, ara­ nyozott bronz véretekkel. Fenékleme­ zének perem ét akantuszlevélsor díszí­ ti. Előlapján két poncolt alapú, profi­ lált perem ű rézrozetta között két egy­ másnak háttal álló, rózsafüzért tartó szirén által közrefogott női fejes m e­ dalion figyelhető meg. Vésett felületű, barokkosán tagolt, gyűrűkkel díszített kiöntőcsapja levélmotívumos lezárás­ sal kapcsolódik a lőportartó oldalához.

K ét felkötőfüleccsel, zöld zsinórral látták el. Fő m éretek: magasság: 248 mm, fenékhossz: 92 mm, kiöntőcsaphossz: 40 mm. M N M . Ltsz.: 60.8097 257 Lőportartó X IX . század Úgynevezett felporzó, préselt palack alakú vörösréz testtel. Elő- és hátolda­ lán virágcsokor, stilizált kartus, rácsozott szív alakú motívum, folyó indák láthatók. Réz kiöntőszerkezetének el­ záróját C alakban hajtott, kívülfekvő rugó m űködteti. K ism éretű kiöntő­ csapja egyben adagolószerkezet is, a szokásos adagbeosztások feltüntetése nélkül. Fő méretek: magasság: 102 mm, szélesség: 42 mm, kiöntőcsaphossz: 15 mm. M N M . Ltsz.: 53.1466

258 Lőporadagoló mérce X IX . század Anyaga sárgaréz. Hengeres testtel, ol­ dalt kiöntőcsappal, s a beállítás céljára áttöréssel és számozással készült.

Nyaka rövid, négyszög keresztm et­ szetű, fekete nyele esztergályozott fa. Fő m éretek: teljes hossz: 130 mm, fejhossz: 25 mm. M N M .

L tsz.: 75.9730

259 Lőportartó XIX . század Úgynevezett felporzó, keskeny olda­ lán szögletesen végződő, díszítés nél­ küli vörösréz testtel. Szájnyílását apró csavarokkal felerősített sárgaréz ku­ pak fedi, amelyhez rövid, kúpos végű kiöntőcsap kapcsolódik a szokásos adagjelzések feltüntetése nélkül. Elzá­ rószerkezetét kívülfekvő, C alakba hajtott rugó m űködteti. Kiöntőcsapjá­ nak oldalán j . d i x o n & s o n s felirat

281

260 Lőportartó 1810 Laposra nyomott szaruból. Előlapján pontozásos technikával készült álló szarvast, 1810-es évszámot figyelhe­ tünk meg. Aranyozott sárgaréz fenék­ lemezzel, csont rögzítőcsappal látták el. A fenéklemez belső részén egykori német szöveg maradványa olvasható.

Torkolata díszítés nélküli, aranyozott rézlemezzel lezárt. Rövid, menetesen kapcsolódó kiöntőcsapjára két felkötő­ gyűrűt helyeztek. Fő m éretek: magas­ ság: 260 mm, fenékhossz: 104 mm.

M N M . Ltsz.: 68.8833 261 Söréteszacskó X IX . század Barna bőrből varrt, lapított palack ala­ kú testen vörösréz kiöntőcsapok van­ nak. Zöld zsinórral lehet összekötni.

M indkét zacskóban különböző méretű sörétek találhatók. Fő m éretek: ma­ gasság: 125 mm, szélesség: 72 mm.

M N M . L tsz.: 55.3717 262 Golyótartó X IX . század Körmös őzláb bőréből kialakított harmonikás testtel, szíjjal összehúzható nyakkal. A nyakrész külső felületén, tulipánm otívum fölött az egyik olda­ lon K, míg a másikon M varrott mo­ nogram látható. Fő m éretek: magas­ ság: 190 mm, szélesség: 100 mm.

M N M . L tsz.: 54.1590 263 Csappantyúadagoló készülék X IX . század m ásodik fele Zsebóra alakú testtel.

Anyaga bronz. Belsejében a csappantyúkat spirálisan helyezték el. Orarugóra emlékeztető, hengerre erősített rugó m űködteti. A túloldalán m utatóval szerelt skálán a készülékben levő csappantyúk száma állandóan meg­ határozható. A m utató két oldalán s p e r , illetve g a n g felirat látható.

Számozása 60-ig terjed. Az egész szerkezet egy tokban van, amelynek oldalán: f a b r i i c v o n c h o w a n e t z r t BARTH IN TESCHEN K. K. OESTR. AUSS. PRIV. KUPFERHUTCHEN ZETZER SZÖVeg

o lv a s h a tó . K issé o v ális fü le c c se l k é ­ sz ü lt. F ő m é r e te k : m a g a s sá g : 99 m m , á tm é rő : 60 m m . M N M . L ts z .:

55.3716

264 Puska X IX . század közepe Csappantyús szerkezeti rendszerrel, hatfuratú forgó hengerrel, sima furatú, nyolcszögletes, célgömbbel szerelt, damaszkolt csővel. A cső gerincén a h e u b e r g e r jós. p e s t e n felirat a XIX. század közepén m űködő magyar m es­ ter nevét, illetve működési területét jelöli. Széles forgódobján metszett m űvű vésett levelek, indák, virágok, illetve ezekből képzett koszorúkba he­ lyezett vadállatok, nyúl, őz, oroszlán, sas, róka és egy vadászkutya látható.

A dob hídjára nézőkét helyeztek. Az alsó híd és az előagy a dobpalásthoz hasonlóan m etszett m űvű indákkal, levelekkel, virágokkal gazdagon borí­ tott. A dob mögött a tusa egyik olda­ lát, zárt keretben három szarvas, míg a másik oldalát két lesben álló puskás vadász és két vadászkutya díszíti.

A dob előtt rugós töltőszerkezet talál­ ható. A tusa nyaka recézett. Tusája arctámaszos. Egyszerű, m etszett m ű­ vű talplemezzel készült. Fő méretek: teljes hossz: 1305 mm, csőhossz: 818 mm, űrm éret: 16 mm. M N M .

L tsz .: 56.5769 265 Bicska X IX . század Sima pengéjén beütött, talpas kereszt­ re emlékeztető, nem azonosított bé­ lyeg látható. Szaruborítású m arkolat­ vasa vésett díszű, növénymintás, he­ lyenként rácsozott m otívum ú bronz­ lemezekkel tagolt. Fő m éretek: teljes hossz: 740 mm, pengeszélesség: 30 mm. M N M . L tsz.: 54.2345 266 Bicska X IX . század Egyélű pengéjének egyik lapjában, kettős keretelésben növénym otívu­ mok, míg a másik oldalon hasonló megoldásban ma m ár nem olvasható, m aratott spanyol szöveg figyelhető meg. A penge működését a m arkolat­ gerincre helyezett, hossznégyszög alakban áttört vaslemez, illetve a pen­ ge végét lezáró fogazott toldalék bizto­ sítja. A markolat pengéhez eső részét egy 85 mm hosszú, részben harántcsí­ kos, részben rácsozott díszű rézlemez borítja. A markolat végét 155 mm hosszú rézlemez fedi, amelynek díszí­ tése az első lemezhez hasonló. A két rézlemez közötti területet két keskeny, vésett felületű rézpánt három mezőre tagolja. M inden mezőt szarualapra helyezett nyolc, kisméretű, kör alakú gyűrűvel keretezett korongmotívum

díszít. Fő méretek: teljes hossz: 700 mm, pengeszélesség: 37 mm.

M N M . L tsz.: 70.9432

retek: Teljes hossz: 964 mm, cső­ hossz: 567 mm, űrm éret: 18 mm, 5 7 x 2 5 mm. M N M . L tsz.: 58.7556

267 Olló X IX . század vége Vadászkutya körmének levágására.

Pengéje horgasan kiképzett, egyik szá­ ra ívelt, rugója eltörött. A másik szár végét agancsos gomb zárja. A plaszti­ kus díszű, öntöttbronz hüvely elő- és hátlapja egyaránt két nagyobb mezőre tagolt. A felső mezőkben elmosódva kölykeit etető pelikán, az alsó mezők közepén virágvázára emlékeztető m o­ tívum látható. Fő m éretek: hossza tok nélkül: 200 mm, tokhosszúság: 165 mm. M N M . Ltsz.: 54.2353

270 Puska X IX . század második fele

268 Puska X IX . század második fele Csappantyús szerkezeti rendszerrel, sima furatú, két egymás mellett fekvő, célgömbbel szerelt, damaszkolt cső­ vel. A csőgerincen lévő felirat k o b z a P o z s o n y b a n , a mester nevét és m űkö­ dési területét jelzi. A lakatlemez két oldala gazdagon vésett. Jobb oldalán egy kutya és négy szárnyas, a bal olda­ lán menekülő szarvas látható. A sár­ kányfej groteszkes kiképzésű. A hoszszú csőfarnyúlvány elején egy ülő állat képe van. K ét töltővesszőtartó hü­ vellyel szerelt. Gazdagon faragott, rö­ vid ágyazata rózsák, a faragások között szakaszosan elhelyezétt nikkelveretekkel készült. Hasonlóan nikkelből ki­ dolgozott a sátorvas is, amelynek ken­ gyelén zárt keretben, poncolt alapon vadászjelenet tűnik elő. Tusája arctá­ maszos, a tusanyak recézett. Egyszerű nikkel talplemezét egy nagyméretű rozetta tölti ki. Fő m éretek: teljes hossz: 1172 mm, csőhossz: 770 mm, űrm é­ ret: 17 mm. M N M . Ltsz.: 56.5526

269 Trombonkarabély X IX . század második fele Csappantyús szerkezeti rendszerrel, két egymás alatt fekvő trom bon, illet­ ve huzagolt, réz célgömbbel szerelt csővel. A cső gerincén b . m a b i l l o n a r g e r r a b r u x e l l e s felirat olvasható.

A tromboncső alatt két vas töltőveszszőtartó hüvely van. Rézkupakos vas töltővessző tartozik hozzá. Lakatle­ mezeit S alakú motívumsor keretezi.

Előagya nincs, a tusanyak fonatos dí­ szű. Egyszerű vas talplemezzel látták el. A vas sátorvas szélein, zárt hatá­ rokkal övezett mezőben az S alakú motívum sor ismét megjelenik. Fő m é­

282

Csappantyús szerkezeti rendszerrel, huzagolt, hengeres, célzósínes, ékelt célgömbbel és irányzékkal szerelt, arannyal tausírozott rózsadamaszk csővel. Gazdagon vésett, hátsó fekvé­ sű, vadászjelenetes lakatlemezén erdő, szarvas, illetve őz látható. A sárkány alatt k i m m e l mester neve olvasható.

A lakatlemezhez hasonlóan m egm un­ kált sátorlemezét egy vadászkastély és legelésző vaddisznók képe díszíti. Itt tűnik fel az i n w i e n felirat, a mester működési területe. A sátorvas kengye­ lén egy kutya és egy őzfej van. Elsütő­ berendezése gyorsítós. Rövid, barna faágyazata elöl faragott oroszlánfejben végződik. Egy töltővesszőtartó hü­ velyben vas töltővessző található. Elő­ agya recézett, tusája arctámaszos.

A tusanyak alsó része faragott vadkan­ fejre emlékeztet. Egyszerű vas talple­ mezén, vésett növények között pihenő állatok sorakoznak. Fő m éretek: teljes hossz: 1048 mm, csőhossz: 655 mm, űrm éret: 15 mm. M N M . Ltsz.: 56.5482

271 Puska X IX . század második fele Csappantyús szerkezeti rendszerrel, két egymás mellett fekvő, sima furatú, hengeres, réz célgömbbel szerelt, ró­ zsadamaszk csővel. A cső gerincén a b e n e s s a n d r á s p e s t e n felirat a XIX. század második felében működő mes­ ter nevét, illetve működési területét jelöli. A fegyver díszes csőfarnyúlványán szárnyas, menekülő szarvas, álló, puskát tartó vadász, m aratott és vésett növények figyelhetők meg. A lakatle­ mez jobb oldalát, indák és növények között egy madarakra leső róka, míg a bal oldalon nvulat űző vadászkutyák díszítik. Sátorvasa vasból és szaruból készült. A kengyelen a rókamotívum ismét megjelenik. K ét hengeres töltő­ vesszőtartó hüvellyel, rézkupakos fa töltővesszővel, szíjkengyellel és fel­ erősítőcsavarral látták el. Rövid, bar­ na faágyazata a tusanyakban recézett, tusája arctámaszos. A gerincre hajló talplemezét vésett indák, levelek és egy mocsárba helyezett szárnyas éke­ síti. Fő m éretek: teljes hossz: 1107 mm, csőhossz: 698 mm, űrm é­ ret: 17 mm. M N M . Ltsz.: 58.7704

272 Puska 1850 körül Csappantyús szerkezeti rendszerrel, két egymás mellett fekvő, sima furatú, illetve huzagolt, ékelt célgömbbel és irányzékkal szerelt, damaszkolt cső­ vel. A cső gerincén c a r l p i r k o i n w i e n feliratból az 1850-1867 között működő mester nevét és működési te­ rületét ismerhetjük meg. Gazdagon vésett csőfarnyúlványán indák, leve­ lek sorakoznak. A rögzítőcsavar fölött poncolt alapon farkas látható. K ét la­ katlemezzel és szerkezettel készült.

Gazdag maratásai és vésetei között egyik oldalon szárnyasok, a másikon vadászkutya szájában lelőtt szárnyas­ sal jelenik meg. A sárkány előtt a mes­ ter neve, míg a túloldalon működési területe megismétlődik. M indkét elöl­ ről hátrafelé mozgó lakatszerkezet csappantyúbiztosítós. Elsütőberende­ zése gyorsítós. A kengyelrészen kiszé­ lesedő sátorvasán oválisba helyezett rókamotívum van. K ét töltővesszőtartó hüvellyel, szíjkengyellel, szarukupakos fa töltővesszővel szerelték. Rö­ vid, barna faágyazata a lakatszerkezet előtt és a tusanyakban recézett. A tusanyakon négyszögletes lapon koronás monogram figyelhető meg. Tusája arctámaszos, a golyótartó tusaüreg fe­ dőlemezét faragott akantuszlevél és rozetta díszíti. Fő m éretek: teljes hossz: 1068 mm, csőhossz: 672 mm, űrm éret: 16, 17 mm. M N M . L tsz.: 56.5866

273 Puska 1850 körül Csappantyús szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, réz cél­ gömbbel és vas irányzékkal szerelt csővel. A cső gerincén az 1850 körül működő MICH L LIPERT IN EGER, az 1720-1750 között híressé vált g e o r g l i p p e r t unokájának jegye figyelhető meg. Vésett lakatlemezét a sárkány mögött szarvast támadó két vadászku­ tya, míg a sárkány előtt ülő vadász díszíti. A vésetek között stilizált m be­ tű tűnik elő. Bronzból öntött, a ken­ gyelrészen kiszélesedő sátorvasán kagylókba helyezett szarvas, profilált peremű sátorlemezén menekülő szarvas, rohanó vadászkutya, néhány növénymotívum sorakozik. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát elöl szarulemez zárja le. Három réz töltővesszőtartó hüvellyel, töltényből ki­ dolgozott, rézkupakos töltővesszővel, szíj kengyellel és felerősítőcsavarral

látták el. Tusanyakán kitöltetlen cí­ merpajzs van. A faragott tusa jobb oldalán a golyótartó tusaüreget rugós lemez borítja. A profilált perem ű, vé­ sett réz talplemez gerincre hajló ré­ szén a fő motívumanyag egy vadász­ kutya és egy puskát tartó vadász. Fő m éretek: teljes hossz: 1020 mm, cső­ hossz: 625 mm, űrm éret: 15 mm.

M N M . L tsz.: 58.7558

ták. Lakatszerkezete csappantyús rendszerű, lakatlemeze hátulfekvő.

Felületén m . r e r . l e d e s t e t i e n n e felirat és egy ovális süllyesztett mező­ ben koronás gyári jegy látható. Vas sátorvassal készült. Hátsó része a levá­ gott tusára hajtott.

Szíjkengyele hiányzik. Fő méretek: teljes hossz: 405 mm, csőhossz: 258 mm, ű rm éret: 18 mm. M N M . Ltsz.: 61.8268

274 Puska 1852 1844 M . csappantyús, elöltöltő, sima furatú, orosz gyártmányú hadipuská­ ból készült orvvadász fegyver. Csöve, ágyazata és tusája csonkított. Irányzéka hiányzik. Torkolat közelében fel­ erősített csőpántjának jobb oldalán az izsevszki gyár íja, nyílvesszője és m a betűk, a hosszan hátranyúló lakatle­ mezen cirill i is b 1852-es évszám lát­ ható. Az évszám a sátorvas két végén újra megjelenik. A csőfar bal oldalán N° 6643-as fegyverszám olvasható.

Bronzból öntött sátorvasának hátsó része a levágott tusára hajlik. Szíjken­ gyele ovális alakú. Fő méretek: teljes hossz: 480 mm, csőhossz: 300 mm, űrm éret: 19 mm. M N M . Ltsz.: 61.8269

277 Lándzsa X IX . század M edveölő lándzsa levél alakú, gerinc­ éles, nikkelezett pengével. Erőteljes köpűje négyszögletes, gúla alakú.

Benne csavarokkal rögzített, négyszögletes fa nyél. A köpű alatti szíjbandázs rögzíti az agancsvég oldalkoloncot. N yelén az egymást keresztező körülcsavart bőrszíjazat, a kézben való elcsúszást akadályozta. A pengét bőr­ ből készült védőburok takarja. Gyár­ totta Gab. Kellner Bécsben. Fő mére­ tek: teljes hossz: 2035 mm, penge­ hossz: 408 mm, pengeszélesség: 66 mm. M N M . L tsz.: 53.1410

275 Puska X V III. század vége Kovás szerkezeti rendszerrel, eredeti­ leg szétcsavarható, szögletes csővel.

Lakatlemeze díszítés nélküli, sátorle­ meze egyszerűen vésett. A kengyelré­ szen kiszélesedő bronz sátorvasát hét­ szirmú rozetta díszíti. A cső első része hiányzik. A tusanyakban rézgyűrű, amely lehetővé teszi, hogy a tusa fél fordulattal elfordítható legyen. Tusája alig arctámaszos. A gerincen akantuszlevéllel lezárt bronz talplemez ta­ lálható. A fegyvert minden valószínű­ ség szerint a X IX . század végén egy orvvadász alakította át. Fő méretek: teljes hossz: 570 mm, csőhossz: 188 mm, űrm éret: 15 mm. M N M .

Ltsz. : 56.5761 276 Puska X IX . század közepe Francia eredetű, St. Etienne-ben ké­ szült, katonai lőfegyverből kialakított orvvadász fegyver, csonkított csővel, ágyazattal és tusával. Csöve hengeres, sima furatú. Célgömb és irányzék nél­ küli. A cső hátsó bal oldalán alig látha­ tóan 81 p u és süllyesztett mezőben p betű van. Csőrögzítő pántját újabb eredetű vaslemezből durván kovácsol-

283

278 Lándzsa XIX . század Vadászati célra, durván kovácsolt, ge­ rincéles pengével. Nyaka meredeken levágott, köpűje hengeres. A köpűben lévő nagyméretű csavar a keresztvas szerepét töltötte be. Nyele kör kereszt­ metszetű. Fő méretek: teljes hossz: 1985 mm, lándzsahossz: 514 mm, pen­ geszélesség: 53 mm. M N M . Ltsz.: 59.7957

279 Lándzsa Középkor Medveölő lándzsa deltoid alakú pengé­ vel, erőteljes gerincéllel. Nyaka elkes­ kenyedik. Alatta gombban végződő, hengeres keresztvas, a kúpos köpűn pe­ dig lapos, kiemelkedő gyűrű található.

Nyele újabb eredetű. Fő méretek: lán­ dzsahossza: 365 mm, pengeszélesség: 65 mm. M N M . Ltsz.: 53.1414

280 Lándzsa X IX . század Medveölő lándzsa levél alakú, gerinc­ éles, nikkelezett pengével. Erőteljes köpűje négyszögletes, gúla alakú.

Benne csavarokkal rögzített, négyszögletes fanyél. A köpű alatt szíjban­ dázs, rögzíti az agancsvég oldalkoloncot. N yelén az egymást keresztező kö­ rülcsavart bőrszíjazat a kézben való elcsúszást akadályozta. A pengét bőr­ ből készült védőburok takarja. Gyár­ totta Gab. Kellner Bécsben. Fő mére­

tek: teljes hossz: 2033 mm, penge­ hossz: 406 mm, pengeszélesség: 65 mm. N M M . L ts z .: 53.1411 281 Puska X IX . század eleje Csappantyús szerkezeti rendszerrel, két egymás alatt fekvő, sima furatú, hengeres, réz célgömbbel szerelt, damaszkolt csővel. A csőgerincen m a t h i a s n o w o t n y i n w i e n felirat, az 1845-1850 között ism ertté vált mester nevét, illetve működési területét jelzi.

Míves lakatlemezén és sátorvasán in­ dák, levelek között a mester felirata arannyal tausírozva ismételten megje­ lenik. A lakatlemezek egyikén egy hal­ testű férfialak tartja a mester nevét, míg a másikon egy haltestű női alak a város nevét. A csappantyúfészek stili­ zált halfejre emlékeztet. A fegyver első része nem került ágyazatba. A cső jobb oldalán lévő három töltővesszőtartó hüvelyben rézkupakos fa töltő­ vessző van. Az utolsó hüvelyen a felvi­ déki mesterekre emlékeztető nyíljegy látható. A csövön oválisba helyezett e l g , az elöltöltő fegyverek belga, füs­ tös lőporra alkalmazott jegye tűnik fel.

Szíjkengyellel és felerősítő csavarral készült. A vas sátorvas kengyelét egy vadászkutya és róka élethalálharca töl­ ti ki. A sátorvas előtt egy lovas vadász, a hosszú, m etszett m űvű csőfarnyúlványon, indák és növények között, arannyal tausírozott keretben egy vál­ lán bunkót tartó meztelen férfi m otí­ vuma sorakozik. Tusája arctámaszos, a talplemez gerincrészét indák, növé­ nyek borítják. Fő m éretek: teljes hossz: 1088 m, csőhossz: 673 mm, űrm éret: 17 mm. M N M . L tsz.: 56.5535 282 Puska 1850 körül Csappantyús szerkezeti rendszerrel, két egymás alatt elhelyezett, huzagolt, célgömbbel és irányzékkal szerelt, damaszkolt csővel. A cső gerincén m a t h i a s n o w o t n y i n w i e n felirat, az 1845-1850 között működő ismert mester nevét és működési területét je­ löli. A cső fari részén zárt keretben zerge, míg a csőfarnyúlványon egy groteszk fej, álló szarvas, vaddisznó­ fej, egymásba fonódó levelek és indák láthatók. Díszes a fegyver két lakatle­ meze is, amelyen növények, őzek, szarvasok között a mester felirata is­ mételten feltűnik. Elsütőberendezése gyorsítós. A kengyelrészén kiszélese­

dő sátorvasán menekülő szarvasalak díszíti. Egy szögletes és egy hengeres töltővesszőtartó hüvellyel készült.

Töltővesszője elveszett. Szíjkengyel­ lel és felerősítő csavarral szerelték.

Előagy nélküli. Arctámaszos tusáján, a jobboldalt lévő, viszonylag nagymé­ retű golyótartó tusaüreget egy m ara­ tott szarvasokkal, növényekkel díszí­ tett lemez borítja. Szarvasmotívum­ mal és levelekkel gazdagított vas talp­ lemeze gerincre hajlik. Fő m éretek: teljes hossz: 1020 mm, csőhossz: 625 mm, űrm éret: 15 mm. M N M .

L tsz.: 58.7555

283 Puska 1860 körül Csappantyús szerkezeti rendszerrel, huzagolt, nyolcszögletes, ékelt cél­ gömbbel és irányzékkal szerelt csővel.

A cső gerincén c s á k b e r é n y felirat ol­ vasható. Lakatlemezén egy vadkan, m aratott és vésett indák, levelek kö­ zött a c s á k b e r é n y a magyar m ü l l e r mester nevével egészül ki. Elsütőbe­ rendezése gyorsítós. Fából és vasból kidolgozott, a kengyelrészen kiszéle­ sedő sátorvas felületén egy menekülő szarvas, illetve egy vadászkutya látha­ tó. A csőfarnyúlvány erőteljesen meg­ nyúlik. A csappantyú mögött pótirányzék van. A gerincen arannyal étetve koronás jz monogram tűnik elő.

Torkolat alatt kezdődő, barna faágya­ zatát elöl szarulemez zárja le. K ét vas töltővesszőtartó hüvellyel, fémkupakos fa töltővesszővel, szíj kengyellel és felerősítő csavarral készült. Tusanvaka recézett, tusája arctámaszos. Alul beépített állítócsavarok, a gerincen m aratott talplemez található. Fő m é­ retek: teljes hossz: 1020 mm, cső­ hossz: 635 mm, űrm éret: 15 mm.

M N M . L ts z .: 66.8482.

284 Puska X IX . század közepe Csappantyús szerkezeti rendszerrel, két egymás m ellett fekvő, sima furatú, hengeres, célgömbbel szerelt, damaszkolt csővel. Vésetei között arany­ nyal berakva k i r n e r j ó z s e f p e s t e n , a híres magyar puskaműves család ala­ pító tagjának és József nevű fiának tá r­ sulása idején, 1847-1856 között alkal­ m azott felirata olvasható. A lakatle­ mezek vésetei között indák, növények és virágok által övezve aranyozott, zárt mezőben egy szarvas, bal oldalon egy vadászkutya látható: A lakatlemeze­ ken a felirat megismétlődik. A díszes

284

csőfarnyúlványon a zárt aranykeretek egymást követik. Egyikben egy ülő nyúl, a másikban egy figyelő őz, míg a harmadikban egy rágcsáló mókus tű ­ nik fel. Kengyelrészén kiszélesedő, ujjtámaszos, szarutoldalékkal kiegé­ szített sátorvas vésetei között, aranyo­ zott keretben egy menekülő állat ismét megjelenik. K ét hengeres töltővessző­ tartó hüvellyel, rézkupakos fa töltő­ vesszővel és szíjkengyellel készült.

Rövid, barna faágyazata a sátorvas előtt, illetve a tusanyakon recézett, tu ­ sája arctámaszos. Gerincre hajló talp­ lemezét virágok, növények, indák és zárt keretbe helyezett szárnyasok dí­ szítik. Fő méretek: teljes hossz: 1127 mm, csőhossz: 723 mm, űrm é­ ret: 18 mm. M N M . Ltsz.: 58.7705

285 Puskapár X IX . század közepe Csappantyús szerkezeti rendszerrel, két egymás mellett fekvő, célgömbbel szerelt, rózsadamaszk csővel. A csősí­ nen c a r l . p i r k o i n w i e n felirat, az 1850-65 között működő m ester neve, illetve működési területe figyelhető meg. A lakatlemezeken a m ester fel­ irata ismét megjelenik. Csappantyú­ biztosítóval, két elsütőbillentyűvel látták el. A m ester a vésett vas sátorvas kengyelén, növények közé egy rohanó kutya képét rejtette. K ét töltővessző­ tartó hüvellyel és szíjkengyellel ké­ szült. Rövid ágyazata az előagyi részen és a tusanyakon recézett, tusája arctá­ maszos. A tusanyakon négyszögletű lemezen koronás, gótikus monogram van. Vas talplemez fedi. Fő méretek: teljes hossz: 1150 mm, csőhossz: 742 mm, űrm éret: 17 mm. M N M .

L tsz.: 56.5527.1-2

286 Puska X IX . század második fele Csappantyús szerkezeti rendszerrel, két egymás mellett fekvő, sima furatú, hengeres, célgömbbel szerelt csővel.

A cső gerincén l . a l e x i á . k a s s á n fel­ irat, a m ester neve, illetve működési területe figyelhető meg. M indkét la­ katlemezén gazdagon vésett növé­ nyek, indák, menekülő állatok sora­ koznak. Lakatlemezét biztosítóval lát­ ták el. A sátorvas kengyelét poncolt alapból kinövő indák között ugró vadmacska-motívum díszíti. Két töltő­ vesszőtartó hüvelyében egyszerű fa töl­ tővessző van. Rövid, barna faágyazata a tusanyakban recézett. Tusája arctá­ maszos, vas tusatalpon nagyméretű

rozetta található. K ét szíjkengyellel készült. Fő m éretek: teljes hossz: 1198 mm, csőhossz: 795 mm, űrm é­ ret: 16 mm. M N M . L tsz.: 56.5525 287 Puska X IX . század közepe Csappantyús szerkezeti rendszerrel, két egymás mellett fekvő, huzagolt, hengeres, ékelt célgömbbel és állítható irányzókkal szerelt, damaszkolt cső­ vel. A csősínen c. p i r k o i n w i e n , az 1850-1865 között működő m ester ne­ ve és működési területe olvasható. Két biztosítóval ellátott lakatszerkezetén metszett m űvű indák, virágok, a sár­ kányon kutyafej, a sárkány mögött ki­ terjesztett szárnyú madár látható.

A lakatlemez párján a madarat egy szi­ matoló róka váltja fel. Sátorvasa ujjtámaszos. Egy része szaruból, a kengyel és a kengyel előtti rész vasból készült.

Felülete vésett, m aratott, a kengyel kiszélesedő részén őzalak tűnik fel. Ágyazata rövid, elöl elkeskenyedik, metszett m űvű fémlemez zárja le. H á­ rom töltővesszőtartó hüvelyében, rézkupakos fa töltővessző van. Az arctámaszos tusa nyaka fonatos díszítésű.

K ét szíjkengyellel készült. A golyótar­ tó tusaüreg ovális, m etszett m űvű, ru ­ gós fedőlemezét csappantyús puskát tartó vadász, távolban lévő templom díszíti. Vas talplemezét indák, levelek borítják. Fő m éretek: teljes hossz: 1134 mm, csőhossz: 720 mm, űrm é­ ret: 15 mm. M N M . L tsz.: 56.5531 288 Puska X IX . század első fele Csappantyús szerkezeti rendszerrel, kémiai gyújtással, huzagolt, nyolc­ szögletes, ékelt réz célgömbbel, állít­ ható, lemezes vas irányzókkal szerelt csővel. A cső gerincén c a s p e r n e i m a n mester neve, illetve bélyege, a lakatle­ mezen p r e s b u r g felirat látható. Elsü­ tőberendezése gyorsítós. Fa sátorvasát egyszerű vaslemezzel erősítették meg.

Torkolat alatt kezdődő, barna faágya­ zatát elöl szarulemez zárja le. Három töltővesszőtartó hüvellyel készült.

Töltővesszője elveszett. K ét szíjken­ gyellel szerelték. Előagya és a tusa nyaka recézett. Tusáját faragott, nagyméretű levelek és indák díszítik.

Golyótartó tusaüregét recézett felüle­ tű, rugós lemez fedi. Egyszerű vas talplemeze van. Fő m éretek: teljes hossz: 1210 mm, csőhossz: 824 mm, űrm éret: 13 mm. M N M . L tsz.: 69.9269

289 Puska X IX . század Csappantyús szerkezeti rendszerrel, két egymás mellett fekvő, huzagolt, nyolcszögletes, célgömbbel és irány­ zókkal szerelt csővel. A csőfaron LC (Lecler 1782-1830) monogramos be­ ütött jegy tűnik elő. K ét lakattal ké­ szült. A lakatlemezen arannyal tausírozva c. r ü c k e l t a m e n g e r i n g h a u s e n felirat, a mester neve és működési te­ rülete. Lakatszerkezetét biztosítóval szerelték. A sátorvas kengyele kiszéle­ sedik, nagy oválisba helyezett szarvas, a kengyel előtt hosszú csőrű m adár­ alak díszíti. Viszonylag rövid, barna faágyazatát elöl vasveret zárja le, ame­ lyen az oválisba helyezett madáralak ismét megjelenik. Három rövid töltő­ vesszőtartó hüvellyel készült. Előagya és tusanyaka recézett, fa töltővesszője rézkupakos. K ét szíjkengyel található rajta. Tusája arctámaszos. A tusaüreg fedőlemeze fa, a reteszénél vadászku­ tya képe látható. A tusa oldalára hajló erőteljes talplemezét vízimadarak, a tusagerincen oválisba helyezett va­ dászkutya ékesíti. Fő m éretek: teljes hossz: 1178 mm, csőhossz: 783 mm, űrm éret: 15 mm. M N M . L tsz.: 56.5529

290 Puska 1840 körül Csappantyús szerkezeti rendszerrel, négy sima furatú, hengeres, damasz­ kolt csővel. A cső gerincén k i r n e r é s f i j a p e s t e n , a híres magyar puskam ű­ ves család alapító tagjának és József nevű fiának 1832-1847 között alkal­ mazott felirata olvasható. Gazdagon vésett lakatlemezének indái és növé­ nyei között a mesterek neve és m űkö­ dési területük megismétlődik. Négy elsütőbillentyűvel készült. H ullám dí­ szes keretezésű sátorvasa kengyelén egymásba kapcsolódó növények és in­ dák figyelhetők meg. Előagya a fegy­ ver két oldalán van. K ét csőkapoccsal, három töltővesszőtartó hüvellyel, szíjkengyellel látták el. Töltővesszője nincs. Az arctámaszos tusa nyaka re­ cézett. A gerincrészen vésett talple­ mezen növények, hullámvonalas dí­ szítések sorakoznak. Fő m éretek: tel­ jes hossz: 1115 mm, csőhossz: 730 mm, űrm éret: 16 mm. M N M .

L tsz .: 59.7948

vő, sima furatú, hengeres, damaszkolt csővel. A csőgerincen a w. w l a s a k i n T e m e s v á r felirat a mester nevét és m ű­ ködési területét jelöli. A két cső kö­ zött, jobb oldalon két hengeres töltő­ vesszőtartó hüvely található. T öltő­ vesszője elveszett. Csappantyús, m et­ szett m űvű, hátulfekvő lakatlemezén növények, rohanó kutyák, nyúl, míg a túloldalon róka és egy arany tausírozású fogoly látható. A kengyelén kiszéle­ sedő vas sátorvasán, aranykeretelésben egy puskát tartó vadász tűnik elő.

Előagy nélküli fegyver. Arctámaszos tusával, recézett tusanyakkal, növény­ díszes, állatfigurás vas talplemezzel készült. Fő m éretek: Teljes hossz: 862 mm, csőhossz: 474 mm, űrm éret: 17 mm. M N M . L tsz.: 56.5493

292 Puska X IX . század vége Gasser revolverpuska, nyolcszögletű, huzagolt csővel, állítható, íves irány­ zókkal. Revolverdobja hatlövetű, revolverező szerkezetű, Adams rendsze­ rű. Fémrészeit vésett növények, indák borítják. A dob előtt g a s s e r p a t e n t felirat és 55001-es fegyverszám látha­ tó. Ágyazata a torkolat alatt kezdődik, elöl szarulemez zárja. Tusája arctáma­ szos, markolata recézett, talplemeze díszítés nélküli, sátorvasának nyúlvá­ nya csigás kiképzésű. Fő m éretek: tel­ jes hossz: 900 mm, csőhossz: 495 mm, űrm éret: 9 mm. M N M . Ltsz.: 68.8707

293 Puska X IX . század második fele A magyar K irner József nevével fém­ jelzett, billenő csövű, golyós vadászfegyver, huzagolt csővel, amelybe ké­ sőbb peremgyújtásos, Long-Rifle be­ tétcsövet helyeztek el. Sima csőgerin­ ce hosszú réz célgömbbel, egyszerű kétlemezes, 100 és 150 méterre szóló irányzókkal, utólagosan felhelyezett céltávcsővel készült. Elsütőszerkezete visszaugró kakasos, Roux-kulccsal. Ágyazata rövid, recézett barna fa. T u ­ sája arctámasz nélküli. Fém tusaborító lemezén lévő ovális zárólemez alatt négy töltény befogadására alkalmas tölténytárolót alakítottak ki. A tokon, szerszámlemezen, kakason és a foglalványokon vésett csigamenetes, rozettás díszítés van. A cső gerincén k i r n e r JÓZSEF CS. KR. UDVARI PUSKAMŰVES BU­

291 Puska X IX . század második fele Vadászkarabély, csappantyús szerke­ zeti rendszerrel, két egymás alatt fek­

285

a neves m ester 1872 és 1905 között alkalmazott felirata olvasható.

A lakatlemezen a m ester neve megis­ DAPESTEN,

métlődik. Csigás, kagylós sátorvasa al­ só részén 5778-as fegyverszám, míg a tusa alsó felén koronás FJ monogram található. A hozzá tartozó céltávcső 1960 körül a M agyar Film gyárban ke­ rült a fegyverre, mereven rögzített, kétirányú beosztással, illetve állító csavarokkal. Jelzése 41-1961-692112, a távcső alsó részén 610004. A cső alsó részén rom buszos alapba süllyesz­ tett S betű figyelhető meg. Fő m é­ retek: teljes hossz: 945 m m , cső­ hossz: 550 mm, eredeti űrm éret: 11 mm, betétcsőűrm éret: 5,6 mm, táv­ csőhossz: 166 mm. M N M . L tsz.: 69.9334.1-2 294 Puska 1740 körül Kovás szerkezeti rendszerrel, elfordít­ ható, két egymás alatt elhelyezkedő, sima furatú, hengeres, majd szögletes­ sé váló, célgömbbel szerelt csővel.

A csőgerincen w o l f g a n g s c h i r m e r i n b a m b e r g felirat az 1735-1740 kö­ zött ismertté vált m ester nevét, illetve működési területét jelöli. M inden csö­ vén serpenyő, illetve acél van. L akat­ lemeze, bronz sátorlemeze és sátorva­ sa díszítés nélküli. A sátorvas osztott kengyelének első részét rögzítőnek ké­ pezték ki. Elmozdítása a csövek forga­ tását teszi lehetővé. FIárom töltőveszszőtartó hüvellyel készült. Töltőveszsző nincs benne. Torkolatnál kezdő­ dő, barna faágyazatát a csőpár két oldalára helyezték. Faragott tusája arctámaszos. Bronz talplemeze ge­ rincre hajlik. Fő m éretek: teljes hossz: 1158 mm, csőhossz: 768 mm, űrm éret: 16 mm. M N M .

Ltsz.: 56.5819

295 Puska X V III. század második fele Csappantyús szerkezeti rendszerrel, átalakított lakattal, két egymás alatt fekvő, sima furatú, illetve huzagolt, hengeres, majd szögletessé váló, cél­ gömbbel szerelt csővel. Irányzéka el­ veszett. A cső gerincén jós. h i l s c h n e r i n s t e r n b e r g felirat, a m ester nevét és működési területét adja meg. A lakat­ lemez két oldalán a mester felirata rö­ vidítve megismétlődik. A jobb oldali lakaton vadász jelenet, szarvas, va­ dászkutya, egy kürtös, vadászkést tar­ tó vadász, a sárkány előtt, a csappan­ tyúfej alatt ülő őz és nyúl, a túloldalon szárnyasok, a sátorlemezen pedig ba­ rokk kagylókkal övezve őz, szarvas,

lovas vadász és vadászó gyermek mo­ tívumok vannak. Bronzból öntött sá­ torvas kengyelén puskát tartó vadász látható. A kengyelbe épített billentyű a fegyver csöveinek elfordítását teszi lehetővé. Vadászjelenetes csőfarnyúlványán, a cső közelében, barokk kagy­ lókkal övezve a m ester neve újra feltű­ nik. Szíjkengyele oldalt van. Vésett felületű rögzítő csavarral látták el.

Torkolatnál kezdődő, barna faágyaza­ ta a csövek oldalán húzódik végig. Két harántcsíkosan bordázott réz és egy újabb fém töltővesszőtartó hüvellyel szerelték. Rézkupakos fa töltővessző tartozik hozzá. Gerincre hajló bronz talplemeze profilált perem ű, barokko­ sán vésett, egy szablyát tartó huszár, illetve egy sas díszíti. A golyótartó tusaüreget rugós lemez borítja. Fő m é­ retek: teljes hossz: 1130 mm, cső­ hossz: 753 mm, űrm éret: 14, 15 mm.

M N M . L tsz.: 56.5748 296 Puska X IX . század közepe Csappantyús szerkezeti rendszerrel, két egymás m ellett fekvő, sima furatú, damaszkolt, célgömbbel szerelt cső­ vel. A cső gerincén k i r n e r é s f i a p e s ­ t e n , a híres magyar puskaműves csa­ lád alapító tagjának és József nevű fiá­ nak 1832-1847 között alkalmazott fel­ irata figyelhető meg. Jobb, illetve bal oldali lakatszerkezetén két-két csap­ pantyú van. Lakatlemezein vésett, m aratott vadászkutyák, ülő szárnya­ sok, menekülő róka, illetve őz látható.

A motívumanyag között a mesterek neve és működési területük ismét föl­ tűnik. A m ester a csőfarnyúlványon címerpajzsba D L monogramot helye­ zett. K ét töltővesszőtartó hüvellyel, két szíjkengyellel, rézkupakos fa töltő­ vesszővel szerelték. Rövid ágyazata a tusanyakban recézett, törött. Tusája arctámaszos, vas talplemeze a ge­ rincre hajlik. A fegyver az em lített család kísérleti darabja. A két csőbe négy töltet került, csövenként egy­ másra töltöttek. A jobb oldali cső két sárkányát a jobb oldali billen­ tyű, míg a bal oldali csövet a bal ol­ dali billentyű hozta m űködésbe.

A lakatszerkezeten lévő biztosító le­ hetetlenné tette a két egymás mögé helyezett sárkány egy időben tö rté­ nő kioldását. Fő m éretek: teljes hossz: 1235 mm, csőhossz: 840 mm, ű rm éret: 17 mm. M N M .

L ts z .: 56.5870

286

297 Ivószaru X IX . század eleje M egvastagodott része fehérre csi­ szolt, középtől nyolcszögletes és fe­ ketített. M egvastagodott részét hár­ mas tagolás jellemzi. A díszített fe­ lület fonatos motívumokkal és XVI. Lajos korabeli stílusban kivitelezett rozettákkal több tükörfelületre bon­ tott. A torkolat alatt és a középen kialakított 3-3 tükörfelületen a bor dicséretét és a benne rejlő veszedel­ met hármas sorokba szedve énekelte meg alkotója. „A ’ Szöllő édes leve Savanyúsággá leve - ’S Borrá vála neve. Jó is ez az Em bernek. - Ha közzé nem kevernek - Sok vizet a’kik nyernek - Erőt ád a gyengé­ nek - T alálm ányt’ az elmének M egújulást a’ Vénnek. A’ Szomjast megitatja - A’ Bánatost biztatja Az álm atlant nyugtatja. - De nem kell neki hinni - M ert kárba szokta vinni - K i m óddal nem tud inni Sokból ki rá veszteget - Csinál ne­ héz beteget - Szegényt is hogy ké­ regét” . A középső széles mezőt is a hármas tagolás és a zárt kompozíció határozza meg. Az első tükörfelüle­ ten magyaros ruhába öltözött zené­ szek láthatók. H árm an vonós hang­ szeren - hegedűn, brácsán, csellón - , míg a másik három zenész fúvós hangszeren - klarinéton, trom bitán, kürtön - játszik. A kürtös átnyúlik a második mezőbe, jelezve a két mező közötti kapcsolatot. A zenészek fe­ lett egy puttó m ondatszalagot tart: Vivant Hi, Vivant Hae, Vivant ubicunque - Éljenek ezek és éljenek azok (Éljenek a nők és éljenek a fér­ fiak - megjegyzés tőlem, T F .) Élje­ nek m indenhol. A második tükörfe­ lületen bort ízlelő főúri társaságot ábrázoltak. Ezúttal is puttó zárja a képet, kezében mondatszalagot m e­ revít ki. R ajta: H orum H arum Quorum Q uarum sanitatem bibim us felirat. - Ezeknek és azoknak akik­ nek és akiknek (vagyis ezen nőknek és férfiaknak) egészségére inni fo­ gunk. A harm adik tükörfelületen is idilli jelenet látható. Ezen egy fel­ nyergelt lovat tartó lovászfiú érdek­ lődve és némi gúnnyal az arcán szemlél egy magáról megfeledkező férfit, aki éppen egy terebélyes aszszonyság szoknyáját emelgeti.

A puttó mondatszalagján: Hős et Has, Quos et Quas, Nos umari Cupim us olvasható. - Azokat és azo-

kát, akiket és akiket mi szeretni vá­ gyunk. Fő m éretek: teljes hossz: 245 mm, szájátm érő: 5 5 x 6 5 mm.

M N M . L ts z .: 69.9360

298 Puska 1868 T örök eredetű, Snider rendszerű, golyós vadászfegyver. Hengeres, enyhén vékonyodó, huzagolt csővel, oldalirányba állítható, ék alakú cél­ gömbbel, hátrafelé csapódó, keretes irányzékkal, amelyen 5-6-7-es, a talp jobb oldalán 1-4-es latin szá­ mok figyelhetők meg. O ldalra nyíló, zároló tömbös zárszerkezete a Sni­ der rendszerű katonai fegyverek m intáját követi. A zárolótöm b előtt két nyolcküllős fogaskerék és a Snider-em blém a, a nyílvesszővel átlőtt S betű látható. A zárolótöm b belső oldalán koronás X 25-ös szám, vala­ m int Y 30-as szám, míg a zároló­ töm b tetején a Snider em blém a s n i ­ d e r p a t e n t felirattal tűnik fel. M el­ lette a CA -ba helyezett nyílvessző­ vel átlőtt S betű újra megjelenik.

Lakatszerkezete a jobb oldalon van.

A lakatlemezen L. S. A. CO 1868 gyártási évszám a fegyver keletkezé­ sének idejét pontosan jelöli. T o rk o ­ lat közelében kezdődő, barna fa­ ágyazata csőrögzítő pánttal szerelt, amelyből az első sima, míg a hátsó három szam árhát alakú. Fém tisztí­ tóvesszővel szerelték.

M arkolata karcsú, tusája szokatlanul keskeny, arctámasz nélküli. Ú n. rosszezüst lemezzel borított tusatalpa hosszan a tusa gerincére nyúlik. Réz sátor­ vassal készült. Fő m éretek: teljes hossz: 1137 mm, csőhossz: 690 mm, ű rm éret: 15 mm. M N M .

Ltsz.: 68.8708 299 Puska X IX . század második fele Egylövetű, hátultöltő vadászfegyver, amelynek tokba süllyedő zárolótöm bje a H enry-M artini-féle kato­ nai fegyverek m intáját követi. Csö­ ve, lakatháza és az ágyazat ezüsttel dúsan berakott, illetve tausírozott.

H engeres csöve enyhén vékonyodik, a felforrasztott ék alakú célgömb, valamint a török számokkal ellátott, csapós keret irányzéka 100-800 in­ ig teszi lehetővé a pontos célzást.

Sátorvasa m ögött alsókulcs, a lakat­ ház jobb oldalán ún. csepp alakú biztosítókar található. A lakatházon

a fegyver étetése zárt kompozíciót m utat, a széleken zárt keretben le­ vélm otívumok, míg középen növé­ nyek, virágok tűnnek fel. A cső ge­ rincén a növényi elemek m eghatáro­ zóak. T orkolat közelében kezdődő, barna faágyazatát ezüstspirálok, in­ dák, növények és ügyetlenül képzett kompozíciók, az ágyazatnak a cső­ höz eső részét hullámvonalas dísz tölti ki. R endkívül faragott, illetve berakott a fegyver markolata és tu ­ sája. Alapvetően itt is a növényi ele­ mek a meghatározóak, de a tiszta faragványt helyenként ezüst hullám ­ vonalakkal, csigavonalakkal, S alakú motívum okkal kom binálta a mester.

A m arkolat két oldala rövid szaka­ szon recézett. A tusa végén a növé­ nyek és indák között meghatározó díszítőelem egy nyolcszirm ú rozetta.

T usatalpát fémlemez zárja le. Fő m éretek: teljes hossz: 925 mm, cső­ hossz: 543 m m , űrm éret: 11 mm.

M N M . L tsz.: 68.8914

300 Puska 1871 W erndl rendszerű, gerendely zár­ szerkezetű katonai puska polgári változata. Zárszerkezete a zárfogan­ tyú kivételével az 1867 M . hadipus­ ka kialakítását követi. H uzagolt csö­ vét hatszögletű, célgömbbel, kis m éretű nézőkével szerelték. A tö l­ tényűr bal oldalán 71-es szám, a la­ katlemezen 871(1871), körbe helye­ zett R gyártási évszám, illetve belö­ vőjegy látható. Sátorvasa díszítés nélküli, finom an kivitelezett. Cső­ középnél kezdődő, barna faágyazata recézett m arkolattal, arctámasz nél­ küli angol aggyal készült. H eveder­ tartó gombja bordázott felületű. Fő m éretek: teljes hossz: 990 mm, cső­ hossz: 530 m m , űrm éret: 12 mm.

M N M . L tsz.: 68.8694 301 Puska XX. század eleje M annlicher Excelsior, középágytáras, hátultöltő, központon gyújtó lő­ szert tüzelő, egyenes húzású zárdu­ gattyús, ismétlő golyós vadászfegy­ ver, az 1895 M. M annlicher hadi­ puska vadászfegyver-változata. K ü ­ lönlegesen csiszolt felülettel készült, fogójának végét nagym éretű bordá­ zott gomb zárja. Célgömbje hosszú, recézett felületű talpon ül. Egyszerű csapóirányzékkal, a tok felső részén távcsőtartóval szerelték. Zárdugaty287

tyúja tokban reteszel. Ism étlőszer­ kezete társzekrényes, elsütőberen­ dezése kétbillentyűs, gyorsítós.

Barna faágyazata a csőközépnél kezdődik. M arkolata pisztolyfogású. Rövid tusája kism éretű arctá­ masszal rendelkezik. Recézett tusa­ talpát ebonitlemez borítja. A tok bal oldalán 1 2 0 0 -as fegyverszám, a szekrény alsó részén C betű látható.

Szarurózsája ovális alakú. Fő m ére­ tek: teljes hossz: 995 mm, cső­ hossz: 480 m m , űrm éret: 8 mm.

M N M . L tsz.: 69.9308 302 Puska X IX . század vége H átultöltő, Dreyse-puska, gyermek részére, rövid, nyolcszögletes, sima furatú csővel, ékelt célgömbbel és irányzékkal. Töltőkarja jobboldalt található, tetején töltőüreg van. Ágyazata csőközépnél kezdődik, elöl faragott, tusanyaka recézett, arctámaszos tusáját levélindák díszítik.

A tusa talpát fekete ebonitlemez zárja. A tusa jobb oldalán lévő sze­ relvényüreg rugós fedővel zárható.

Ebonit sátorvasa törött. Szíjheve­ derrel látták el. Fő m éretek: teljes hossz: 812 mm, csőhossz: 403 mm, űrm éret: 8 mm. M N M . Ltsz.: 56.5767 303 Puska X IX . század vége Flóbert rendszerű, W enzl által m ó­ dosított zárszerkezettel,, nyolcszög­ letes, kis űrm éretű, .2 2 -es csővel.

A csőre ékelt célgömböt, illetve nyílt irányzékot helyeztek. E lsütő­ szerkezete kakasos, hüvelykivetője a reteszelőtömb felemelésével m űkö­ dik. A reteszelőtömb bal oldalán csillagos L a peronnal, míg a csőfar bal oldalán a m ár em lített jegyek koronás oválisba helyezett, csillagos E L G belga fekete lőporos jeggyel egészülnek ki. Alatta F L .22 C., a kaliberre utaló jelzés, míg a zár­ töm b karja előtt 77-es szám, a cső alsó részén 9196 S. B. felirat látha­ tó. Ágyazata rövid, az irányzók kö­ zelében kezdődik, m arkolata pisztolyfogású, recézett, tusája arctámaszos. Díszítés nélküli tusatalpát fémlemez borítja. Elsütőszerkezete egybillentyűs, sátorvasát több kagy­ lóból képezték ki. Fő m éretek: tel­ jes hossz: 996 mm, csőhossz: 595 mm, űrm éret: 5,6 mm. M N M .

L ts z .: 68.8639

304 Puska XX. század első fele M agyar gyártmányú, a FÉ G -nél ké­ szült, középágytáras, huzagolt csövű, ismétlő-, golyós vadászfegyver, az 1929 M. céllövő puska vadászfegyver­ változata. Célgömbje ékelt, recézett talpra helyezett, irányzéka elveszett.

Forgó zárdugattyúja tokra reteszel, tá­ ra szekrénytáras, ismétlőszerkezettel elátott. Töltényűrje Long-Rifle, peremgyújtásos töltényt tüzel. A cső bal oldalán f é m á r u - f e g y v e r é s g é p g y á r r . t . , míg a jobb oldalon 2442-es fegy­ verszám látható. Barna faágyazata a csőközépnél kezdődik, pisztolyfogású markolata recézett, tusája arctámasz nélküli, tusatalplemeze kopott, recé­ zett ebonit. Fő m éretek: teljes hossz: 1074 mm, csőhossz : 620 m m űrm éret : 5,6 mm. M N M . I.tsz. : 70.9427 305 Puska XX. század első fele Német gyártmányú, forgó zárdugatytyús, középágytáras, ,2 2 -es űrm éretű, H ornét golyós vadászfegyver. Végig agyazott, karabély jellegű puska előagya külön lecsavarozható. Célgömbje magasított, recézett talpú, célgömbtő­ kén ül, vadászirányzéka kétlapos. T á ­ ra kivehető. A tok felületén prizmavájat van a céltávcső részére. Elsütőszer­ kezete kétbillentyűs, gyorsítós, forgó zárdugattyúja csak a tokon reteszel.

Fogantyúja ellaposodik, tokra hajlik, nyakán koronás N belövő jegy találha­ tó. A tok bal oldalára helyezték a recé­ zett felületű bizosítót. A táron azono­ sítójegyek nincsenek. Pisztolyfogású markolata recézett, rózsája ebonit a tusatalplemezhez hasonlóan, az u tó b ­ biról a suhli embléma hiányzik. Agya arctámaszos. A cső bal oldalán s p e z i a l - g e w e h r l a u f s t a h l , míg az átm e­ neti kúpon k a l . 2 2 h o r n e t sasos belö­ vőjegy és koronás U (Untersuchung) végső ellenőrzőjegy látható. A tok fel­ ső részén a suhli fegyverkovácsos embléma s u h l felirattal, alatta m ó d ,92-es jelzéssel, míg a bal oldalon a belövőjegyek megismétlődnek és U D 0 0 0 2 2 -es fegyverszámmal egészülnek ki. Az ágyazat alsó felületén a sátorvas és a tár között háromszögbe S betűt és ZA(108)107 cikkszámot ütöttek. Fő méretek: teljes hossz: 1020 mm, cső­ hossz: 490 mm űrm éret: 5,6 mm.

M N M . L tsz.: 73.9588 306 Lőportartó X IX . század Állati lábszárcsontból kialakított test­

tel, amelynek felső és alsó harm adá­ ban, valamint az éleken zárt mezőben fonatos dísz húzódik. Ezek a keretek a lőportartó egészét tükrökre tagolják.

Az alsó széles mezőben akantuszlevelek, míg feljebb mitológiai jelenetek láthatók. A motívumok sorában egy ivó kentaur, majd egy gyermek kenta­ ur és egy szarvára m utató, bal kezében pánsípot tartó kentaur következik, vé­ gül a sort apró épületek, növények és egy ágaskodó kecske zárják. A fölső széles sávot stilizált emberfejek, gro­ teszkekkel gazdagított levélindák dí­ szítik. Fenéklemeze sérült, kiöntő­ csapja hiányzik. Fő méretek: magas­ ság: 218 mm, fenékátmérő: 85 mm.

M N M . L tsz.: 68.8997 307 Vadászkés X IX . század eleje Egyélű, gerincéles pengéje aláhajló, kannelurás, akantuszleveles, kacska­ ringósan visszahajló, bronz kereszt­ vassal szerelt. Indákkal, növényekkel gazdagon kitöltött hárítója profilált peremű. Agancsmarkolatát oválisok­ kal körkörösen díszített, vésett felüle­ tű kupak zárja. Fekete bőrrel bevont hüvelyét préselt, indás, aranyozott vé­ retekkel, aranypaszományos felkötő­ övét aranyozott csatokkal látták el. Fő m éretek: teljes hossz: 595 mm, penge­ szélesség: 28 mm. M N M . Ltsz.

58.7562

309 Topor X V III. század Lőberendezéses fokosbalta, kovás szerkezeti rendszerrel. Sima furatú, kí­ vül hengeres, majd szögletessé váló csővel. Négyszögletes fokának sarkán négy kiugró tüske található. Nagyívű éllapja aláhajlik. Torkolat alatt kezdő­ dő, barna faágyazatát csontszalagokkal határolt mezőben vadászjelenetek töl­ tik ki. A csontlemezekkel, volutás csontszalagokkal, korongokkal, gyöngy­ ház lemezekkel változatossá tett felü­ leten a sorban az első egy menekülő nyúl, majd ezt rohanó kutyák követik.

A tusán a díszítő felületek kiszélesed­ nek, jelentősen gazdagodnak. A bal oldalon egy fekvő férfialakon álló, nagy ősemlős, hátrább két állatlábak­ kal ábrázolt ülő férfi látható. A nyele végén elhelyezett csontgyűrű egyik ol­ dalát egy nagy keblű, szabadon ábrá­ zolt női mellkép, a túloldalát nagybajuszos török férfifej díszíti. A tusa jobb oldala a bal oldalhoz hasonlóan gazdag. Itt is látható a fekvő, leláncolt férfialak az őshüllő szájában, de m el­ lette az ülő férfialakok helyett egy éle­ téért küzdő medvét két kutyával ábrá­ zolt alkotója. Elsütőbillentyűje gom­ bos. A cső alá vas töltővesszőt helyez­ tek. Fő m éretek: teljes hossz: 896 mm, csőhossz: 510 mm, űrm éret: 14 mm. M N M . L ts z .: 54.2502

310 Topor X V II. század 308 Topor X V II-X V III. század fordulója Lőberendezéses fokosbalta, kovás szerkezeti rendszerrel, sima furatú, hengeres, majd szögletessé váló, irány zó váj attal ellátott csővel. Lakat­ lemeze egyszerű, kovaszorító lemeze elveszett. Torkolatnál kezdődő, barna faágyazatát csontszalagok, indák, nö­ vények, kétoldalt egy-egy vadászkutya és két-két menekülő, visszatekintő nyúl díszíti. Az elszórt gyöngyház le­ mezeken groteszk fejek vannak. Sátor­ vas nélkül, bronz elsütőbillentyűvel készült. A tusán a topor díszítése gaz­ dagodik. Jobb oldalon, a lakatlemez mögött turbános, bajuszos férfi mell­ képe tűnik elő. Bronz, kissé aláhajló fokosát a nyakban utólagosan erősítet­ ték meg. A tusa közepénél elhelyezett széles bronzlemeznél az ágyazatból 520 mm hosszú tőr vonható ki. Fő m éretek: teljes hossz: 782 mm, cső­ hossz: 428 mm, űrm éret: 10 mm.

M N M . L tsz.: 77.9844

288

Lőberendezéses fokosbalta, kovás szerkezeti rendszerrel. Sima furatú, kívül hengeres, majd szögletessé váló csővel. Baltája négyszögletes fokú, él­ lapja háromszög alakban az ágyazatra hajlik. Díszítés nélküli lakatlemezzel készült. Világos, barna faágyazatán csontszalagokkal határolt mezőben, volutásan elhelyezett, csontból alakí­ tott növények között vadállatok sora­ koznak. A sort egy visszatekintő nyúl vezeti be, ezt követi egy groteszk fej.

Bizonyos változással a két motívum ismétlődik. Rohanó farkasok, egy gro­ teszk fej, egy stilizált sasfej, a m arko­ lati részen korongba helyezett stilizált emberfejek, majd egy koronás, lanton játszó, halfarkú emberalak és három nyúl díszíti. A túloldalon az állatok váltakoznak. Stilizált oroszlánok, sár­ kányok, halfejű szörnyek követik egy­ mást. A tusa végét lezáró csontlemez egyik oldalán egy női, a másik oldalán egy turbános férfimellkép látható.

A cső alá töltővesszőt helyeztek el. Fő

m éretek: teljes hossz: 874 mm, cső­ hossz: 437 mm, űrm éret: 11 mm.

M N M . Ltsz.: 54.2500 311 T o p o r 1805 Lőberendezéses fokos, kovás szerke­ zeti rendszerrel, sima furatú, henge­ res, poncolt alapú, célzósínnel, réz célgömbbel szerelt gyűrűs csővel.

A csőgerincen négy rózsajegy egy ágaskodó lovasbélyeget vesz közre.

Lakatlemeze díszítés nélküli, a sátor­ vas kengyele kissé kiszélesedik. Foko­ sa bronzból készült, vas éllel. Pengéje aláhajlik, kétoldalt angyalfej, a köpűrészen oroszlánfej látható. A köpű ol­ dalát egy nagy szakállas, kopasz férfi­ fej díszíti. Csövének végéről a szu­ ronykiegészítés elveszett. Barna fa­ ágyazatán ezüstszalagok vannak, a fo­ kos pengéje alatt, ezüstszalagok között 1805-ös évszám olvasható. Fő m ére­ tek: teljes hossz: 675 mm, csőhossz: 313 mm, űrm éret: 13 mm. M N M .

L tsz .: 66.8477 312 T o p o r X IX . század Lőberendezéses fokosbalta, kovás szerkezeti rendszerrel. Sima furatú, kívül hengeres, majd szögletessé váló csővel készült. A csőgerincen ezüsttel tausírozva m e m e n t o m ó r i , a lakatle­ mezen p . m a r t i n o n i , az Itáliában 1750 körül működő mester neve ol­ vasható. A cső csavarmenettel rögzí­ tett végén négyélű, S alakban hajtott keresztvassal ellátott szurony van. Sá­ torvasa réz, fokosa öntöttbronz. Él­ lapja vassal erősített, foka négyszög keresztmetszetű. Az éllap alatt felkunkorodó horog, bevert kör és csillag alakú m otívum ok láthatók.

A köpűt öntött oroszlánfej zárja le.

A köpű alatt tagolt, középen recé­ zett, barna fanyele ezüstszalagokkal, ezüstszalagokból készült fonatos in ­ dákkal és díszekkel berakott. Vas töltővessző tartozik hozzá. Fő m ére­ tek: teljes hossz: 950 mm, cső­ hossz: 270 mm, ű rm éret: 13 mm.

M N M . L tsz.: 54.2507

313 Vadászkés XVIII. század Egyenes, egyélű pengéjének töve ara­ nyozott. Egyik lapjában: J u p i t e r v a VIT LA FILLE AGENOR DÜ ROY DE PHOENICIENS DANS L ’lSLE DE GRETE OVIDIAS l i v r e 2m felirat olvasható.

Másik lapját egy bikán ülő alak és két puttó díszíti, fokán nyílvessző, amely

m e ta m

kassai gyártásra utal. Ö ntöttbronz há­ rítólemezén vadászjelenet látható.

Gazdagon díszített, indás, állatalakos markolata növénymintás kézvédő­ pánttal készült. Fekete bőrrel bevont hüvelyén vésett rézpántok vannak. Fő m éretek: teljes hossz: 621 mm, penge­ szélesség 29 mm. M N M . Ltsz.: 54.2294

314 Vadászkés XVIII. század Enyhén ívelt, fokéles, díszítés nélküli pengével. Ö ntöttbronz keresztvasa S alakban hajlott, áttört hárítója fona­ tos motívum ú. Rézmarkolata pata ala­ kú. Fekete bőrrel bevont hüvelye sa­ rupánttal és préselt, kagylós torkolat­ pánttal készült, az oldalában lévő kés és a villa markolata pata alakú. Fő m éretek: teljes hossz: 492 mm, penge­ szélesség: 25 mm. M N M . Ltsz.: 60.8098

315 Vadászkés XVIII. század Egyenes, egyélű pengéjét vadászjele­ netek, aranyozott bronz hárítólemezét oroszlánfej díszíti. Enyhén aláhajló keresztvasa stilizált állatfejben végző­ dik. Karneolcsíkokkal berakott, fara­ gott szarumarkolatát állatfej zárja. Fe­ kete bőrrel bevont hüvelye bronz­ pántokkal szerelt. Savoyai Jenő ne­ ves hadvezér tulajdona volt. Fő m é­ retek: teljes hossz: 735 m m , penge­ szélesség: 27 mm. M N M . L tsz.: 54.2305

316 Pisztolypár XVII. század második fele Kovás szerkezeti rendszerrel, sima fu­ ratú, elöl hengeres, hátul szögletes csővel. Lakatlemezén alig kibetűzhetően l o u r o u x m ester neve, a lemez többi részén virágot szagoló nő, a bronzból öntött sátorvas kengyelén pedig női fej látható. Bronz sátorleme­ zén stilizált nő- és férfi-, valamint szörnyalakok sorakoznak. A csőtorko­ latnál kezdődő ágyazatot a m ester ele­ fántcsontból dolgozta ki. A markolat végét stilizált állatokkal, szörnyekkel díszített sisakot viselő harcos feje zárja le. Rézkupakos töltővessző tartozik hozzá. A New York-i M et­ ropolitan M useum ban lévő hasonló példány keréklakatos elsütőszerke­ zettel készült. Fő m éretek: teljes hossz: 485 mm, csőhossz: 312 mm, ű rm éret: 13 mm. M N M . L tsz.: 55.3859.1-2

317 Trombonpisztoly X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel, m et­ szett m űvű, hengeres, arannyal tausírozott, gyűrűkkel mezőkre tagolt cső­ vel. A csőhöz hasonlóan gazdagon ki­ vitelezett csőfarnyúlványon 1138-as török évszám tűnik fel, amely megkö­ zelítőleg 1728-at, a készítés évét jelöli.

Lakatlemezét, sárkányát, acélját, sá­ torlemezét és sátorvasát berakás ékesí­ ti. Torkolat alatt kezdődő, barna fa­ ágyazata ezüsthuzalokkal, réz- és ezüstszegekkel díszített. Az aranyhu­ zalokkal keretezett motívumok az ágyazaton és a puskatus alakú agyon sűrűbbek. Fő m éretek: teljes hossz: 370 mm, csőhossz: 190 mm, torkolat­ átmérő: 49 mm. M N M . Ltsz.: 56.3904

318 Trombonpisztoly X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel, tölcséres, hengeres, vésett csővel. Fegyver­ jegy nélkül. Keleties ízlésű m otívum ­ anyaga egyenetlen. Lakatlemezének egykori díszítése ma már alig érzékel­ hető. Sátorvasa és sátorlemeze egysze­ rűen kivitelezett acéllemez. Torkolat alatt kezdődő, barna faágyazatát ezüsthuzalokból képzett rozetták, rom busz- és romboidalakok, hullám­ vonalak és ezüstszegek töltik ki. M ar­ kolata puskatus alakú. Sima, acél tusaborító lemezét két csavar rögzíti. Fő m éretek: teljes hossz: 350 mm, cső­ hossz: 162 mm, torkolatátm érő: 53 mm. M N M . L tsz.: 56.3905

319 Lőportartó X V III. század Szarvaspatából kialakított úgyneve­ zett felporzó, gyöngyház korongokkal és rozettákkal, valamint három fona­ tos rézkoronggal berakott testtel. Zsa­ néron mozgó fenéklemeze és kiöntő­ csapja ezüst. Baluszteresen díszített dugója csavarmenettel működik. Fő m éretek: magasság: 90 mm, széles­ ség: 55 mm, kiöntőcsaphossz: 20 mm.

M N M . Ltsz.: 53.1426

320 Lőportartó X V III. század Úgynevezett felporzó, szarvaspatából kialakított testtel. Előlapján faragott keretben fonott ezüsthuzalok, korong alakú gyöngyházlemezek láthatók.

Középen menetes lyukú fenéknyílását szarulemez zárja le. Kiöntőcsapja el­ veszett. Fő méretek: magasság:

mm, szélesség: 62 mm. M N M .

L tsz.: 55.3713

88

321 Lőportartó X V III. század Fából esztergályozott, korong alakú csontlemezzel perselyezett testtel, amelynek egész felületét ezüstszálak­ ból képzett, koncentrikusan elhelye­ zett és egymásba kapcsolódó gyűrűk, csontbetétek, apró ezüstszegek töltik ki. A középső gyűrű fehér csontlemez alapjában apró, barna színű csontle­ mezek figyelhetők meg kereszt alakú motívumokkal. Pereme gyűrűkkel be­ rakott, csontlemezekkel és ezüstsze­ gekkel díszített, de itt a gyűrűk nem kapcsolódnak egymásba, és a középső motívumanyagból a keresztalakok is hiányoznak. Egyszerű hengeres kiön­ tőcsappal, zárószelep nélkül készült.

A kiöntőcsap egyik oldalán egy profi­ lált perem ű, harántcsíkos, poncolt és rácsozott motívumokkal díszített ezüstlemez van, amelynek fülecsében kisméretű, hosszúkás láncszem talál­ ható. Két vas füleccsel, újabb eredetű bojtos zsinórral látták el. Fő m éretek: magasság: 145 m m , átmérője: 120 mm, kiöntőcsap hossz: 27 mm.

M N M . L tsz.: 59.7901 322 Lőportartó X V III. század Úgynevezett felporzó, ívben hajtott, szarv alakú faragott testtel. Előoldalán menekülő vadkant támadó vadászku­ tya látható. A torkolat irányában fona­ tos díszű gyűrűkkel övezett, egymásra boruló levélmotívumok vannak. K i­ öntőcsapja nagyméretű, torz állatfő.

Fenékrészénél fonatos gyűrűkkel ha­ tárolt hullámvonalas dísz tűnik elő.

A fenék alsó részét faragott levél díszí­ ti. Szokatlan a felporzó hátoldala is, ugyanis egy keresztalakkal kitöltött cí­ merpajzs, fölötte stilizált állatfejben végződő oromdísz általában a főoldal motívuma. K ét újabb eredetű rézfüleccsel szerelték. Fő m éretek: magas­ ság: 165 mm, szélesség: 42 mm.

M N M . L ts z .: 59.7923 323 Lőportartó X V III. század Úgynevezett felporzó, elefántcsontból faragott, korong alakú, mindkét olda­ lán vadászjelenetekkel gazdagon kitöl­ tött testtel. Az egyik oldalát oroszlán, nyúl, vadkan, vadászkutya, őz, szarvas stb. egymásba font, szinte áttekinthe­ tetlenül elhelyezett alakjai díszítik, míg a másik oldalon elefánt, szarvas,

medve, valamint vadászkutyák sora­ koznak. K erülete kannelurás, kiöntő­ csapja esztergályozott szaru. Profilált fadugóval látták el, felkötőfülecsek nélküli. Középen áttört, csonttal per­ selyezett. Fő méretek: magasság: 120 mm, átmérője: 75 mm, kiöntőcsaphossz: 27 mm. M N M . Ltsz.: 59.7921

324 Lőportartó X V III. század Úgynevezett felporzó, szarv alakú, csontból faragott testtel, belső hajlatá­ ban egyszerű rugóval működő, száj­ nyílást záró billentyűvel. Torkolata két állatfej, az egyik gazella, a másik kecske. A középső gyűrűnél egy tigris­ fej és egy ism eretlen állat feje díszíti.

A gyűrűk hátsó részén rohanó állatok, növények, apró körökből képzett rozetták, tigrisfej, elefántfej és egy kecs­ ke faragott képe látható. Fő méretek: magasság: 185 mm, szélessége: 36 mm. M N M . Ltsz.: 54.1604 325 Puska X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel, huzagolt, célgömbbel szerelt, nem azono­ sítható törökbélyeges csővel. A cső egész felületét keleties ezüstszalagok borítják. Lakatlemeze vésett. A lakat m ögött két őz előtt ülő nő és egy fekvő kutya, a növények között j o h a n n f i s c h e r i n p r e s p u r g felirat, az 17201740 között működő m ester neve és működési területe látható. Díszes sá­ torlemezén a m ester egy medvevadá­ szatot ábrázolt, amelyben a medvét egyrészt egy ló hátáról tőrrel, másrészt gyalogosan lándzsákkal és kutyákkal támadják. A sátorlemez jobb oldalán egy lantos férfi képe van. Az ujjtámaszos, bronzból öntött sátorvas kengye­ le barokk kagylókkal és növényekkel kitöltött. Ágyazata sérült. Egy töltővesszőtartó hüvellyel, kissé arctámaszos tusával készült. Bronz talplem e­ zét a tusa gerincén kagylókkal övezett nő, míg a tusanyak stilizált címerét nagy oválisba helyezett szakállas férfi díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 1288 mm, csőhossz: 908 mm, űrm é­ ret: 18 mm. M N M . Ltsz.: 56.5592

326 Puska X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel, sima fu­ ratú, hengeres, majd szögletessé váló, gyűrűkkel tagolt, metszett m űvű, tö­ rök bélyeges, célgömbbel szerelt cső­ vel. Vésett lakatlemezén a lakat előtt

ülő nő, mögötte groteszk fej látható.

Az indák és motívumanyag között tű ­ nik fel (Johann) f i s c h e r p r e s b u r g , az 1720-1740 között működő m ester ne­ ve és működési területe. Á ttört bronz sátorlemeze közepén két kutya által letepert szarvasmotívum. Ujjtámaszos sátorvasa bronzból öntött, kagylósan és fonatosan díszített. Rövid ágyazatát elöl szarulemez zárja le. Tusája fara­ gott. Bronz talplemezének gerincre hajló részét indák és növények között pajzsot és lándzsát tartó nő díszíti. Két réz töltővesszőtartó hüvellyel készült.

Fő m éretek: teljes hossz: 1508 mm, csőhossz: 1117 mm, űrm éret: 15 mm.

M N M . L tsz.: 56.5589 327 Puska X V III. század Kovás szerkezeti rendszerrel, sima fu­ ratú, hengeres, majd szögletessé váló, gyűrűkkel tagolt csővel. A csőgerin­ cen CANNA. FATTA. A. TORTIGLIONE. d a . e g i d i o . l e o n p , az Itáliában 1730 körül hibásan rávésett felirat, lakatle­ mezén, a sárkány mögött egy szarvas, nyúl, míg előtte egy kutyára támadó oroszlán és egy lándzsát tartó vadász látható. Bronzból öntött sátorlemezét főúri kastély, legelésző őz, egy ülő va­ dász és egy vaddisznó díszíti. A ken­ gyelrészén kiszélesedő, ujjtámaszos, bronzból öntött sátorvasán egy stili­ zált, lándzsát tartó férfi motívum fi­ gyelhető meg. Rövid, barna faágyaza­ ta három töltővesszőtartó hüvelyében szarukupakos fa töltővessző van. Fa­ ragott, barna fatusája bronz talple­ mezzel borított. Gerincre hajló részét egy szoknyás, turbános alak képe tölti ki.

Fő méretek: teljes hossz: 1435 mm, csőhossz: 1057 mm, űrm é­ ret: 16 mm. M N M . Ltsz.: 56.5593 328 Lőportartó X IX . század Vörösrézből, palack alakú testtel, amelynek előlapját szecessziós ízlésű keretelésben négy fogolyból álló szár­ nyas csoport díszíti. A madarak fölött rombusz alakban i e k R d 7, 3 jelzésű jegy látható. Hátoldala díszítés nélkü­ li. K ét sárgaréz füleccsel szerelték.

Szájnyílását apró csavarokkal felerősí­ tett sárgarézlemez kupak zárja le. E l­ záróbillentyűjének rugós rendszere kívülfekvő. A kupak felső részén JAMES. DIXON & SONS SHEFFIELT, a gyártó cég neve és működési területe olvasható. Szokásos jelzésekkel ellá­ tott kiöntőcsapja egyben a lőpor ada­

golására is szolgált. Fő méretek: m a­ gasság: 200 mm, szélesség: 91 mm, kiöntőcsaphossz: 30 mm. M N M .

L tsz .: 58.7542 329 Lőportartó X IX . század Vörösrézből préselt, palack alakú test­ tel, amelynek előoldala és háta több mezőre tagolt. Alsó harm adát négyle­ velű lóherére emlékeztető motívumok díszítik, nagyméretű kagylós lezárás­ sal. Négy apró fűleccsel és felkötőgyű­ rűvel készült. Apró csavarokkal fel­ erősített sárgaréz torkolatkupakja fel­ ső részén j a m e s d i x o n e t s o n s s h e f f i e l d , a gyártó cég neve, illetve m űkö­ dési területe olvasható. Az elzárósze­ lep karját kívülfekvő, ívben hajtott ru ­ gó m űködteti. Kiöntőcsapja egyben állítható adagolója, amelynek oldalán a szokásos jelzések sorakoznak. Fő méretek: magasság: 200 mm, széles­ ség: 97 mm, kiöntőcsaphossz: 30 mm.

M N M . L tsz.: 58.7545 330 Lőportartó X IX . század Vörösrézből dom borított, palack ala­ kú testtel, amelynek mindkét oldalán pikkelyes mezők által közrefogott, ovális alapra helyezett ötszirm ú rozetta van. Felső részén két kisebb, köze­ pén egy m egnyúlt levélmotívum lát­ ható. Szájnyílását sárgarézlemez ku­ pak zárja, elzárócsapját egy kívülfekvő c-rugó m űködteti. Kiöntőcsapja egy­ ben az adagolója. Elzárószerkezete és adagolója újabb eredetű. Fő méretek: magasság: 180 mm, szélesség: 87 mm, kiöntőcsaphossz: 30 mm. M N M .

Ltsz.: 68.8832

331 Lőportartó X IX . század Szarulemezből préselt, palack alakú testtel, amelynek perem én rézlemez pánt fut végig. Három fűleccsel és fel­ kötőkarikával készült. Hátoldala sima, előlapja erdőrészletbe helyezett va­ dászjelenettel kitöltött. A jelenet érde­ kessége, hogy a vadász lóháton ül, s kezében puska helyett korbácsot tart.

A menekülő és egyben az életéért vias­ kodó vadkan, a négy vadászkutya erő­ teljesen érzékelteti a vadkanvadászat veszélyességét. Torkolatán lévő hor­ nyolt felületű rézlemez kupakhoz m e­ netes végződéssel kapcsolódik az ado­ gatószerkezet és a kiöntőcsap. K e­ reszttengelye egyben az adagolórend­ szere a szokásos adagjelzések feltünte­ tése nélkül. Fő m éretek: magasság:

190 mm, szélesség: 100 mm, kiöntő­ csaphossz: 18 mm. M N M . Ltsz.: 68.9021 332 Puska X IX . század második fele Hátultöltő, magyar mesternévvel ellá­ tott, két egymás melletti, sima furatú, bordázott, damaszkolt célgömbbel szerelt csővel rendelkező vadászfegy­ ver. A cső gerincén b o r s a y s d e b r e c z e n b e n felirat olvasható. Ágyazata rövid, előagya ékelt, tusanyaka gazda­ gon vésett, indák, levélmotívumok borítják. A csőrögzítő retesz a sátorvas első felénél található. A baszkül olda­ lai gazdagon vésettek, maratottak, poncolt alappal díszítettek. A vasvere­ tek nagyobbik részén tausírozott levélindák, arany girlandok, levelek, virágmotívumok láthatók. A lakatle­ mezét arannyal tausírozott keretben rohanó vadászkutyák, a másik oldalon két róka ékesíti. Barna diófa ágyazata finoman faragott. Az előagy vasrészét elmerengő, vadászkutyát simogató, pipázó vadász képe tölti ki. Ujjtámasza szaruból készült. Fő méretek: tel­ jes hossz: 1130 mm, űrm éret: 16 mm.

M N M . L tsz.: 64.8380 333 Puska X IX . század második fele Lanchaster rendszerű, dupla csövű, sörétes, egymás melletti csőelrendezé­ sű, Lam inett-dam aszk kivitelezésű vadászfegyver, felső csősínén réz cél­ gömbbel. Ágyazata angolkulcsos, me­ rev kakasos. Kétbillentyűs elsütője hátul rugózott. Rövid, vésett barna faágyazata arctámaszos, német agy.

A baszkülje, sátorvasa, lakatlemezei vésett díszűek, levélindákkal, keretek­ be helyezett róka, szarvas, őz, vadász­ kutya alakokkal ékesített. A felső cső­ sínen és a szerszámlemezeken p r u s a v. d e v e c s e r b e n felirat olvasható. A fegy­ ver száma: 5117. Fő m éretek: teljes hossz: 1145 mm, csőhossz: 745 mm, űrm éret: 16 mm. M N M . L tsz.: 71.9507 334 Puska XX. század eleje H átultöltő, két egymás mellett fekvő csövű, ékelt célgömbbel, állítható irányzékkal szerelt vadászfegyver.

Gerincén j. f i n k c o m p . i n s c h u l fel­ irat olvasható. Alsó biztosítóval ellá­ tott kulcsa vésett, anyaga vas. Előagyán indák, levelek, kagylós m otívu­ mok között oválisba helyezett tükörfe­ lületen, mindkét oldalon ülő, illetve

291

fekvő szarvas látható. A hasonlóan vé­ sett lakatlemezek egyik oldalát egy va­ dászkutya, a másikat egy menekülő őz díszíti. Ujjtámasza szaruból faragott, markolata recézett, tusája arctáma­ szos. Fő méretek: teljes hossz: 1143 mm, csőhossz: 737 mm, űrm é­ ret: 17 mm. M N M . L tsz.: 56.5528 335 Puska 1860 körül Csappantyús szerkezeti rendszerrel, két egymás mellett fekvő, huzagolt, damaszkolt, ékelt célgömbbel és irányzékkal szerelt csővel. A cső ge­ rincén az IP SALLER U. SOHN A SUHL felirat az 1860 körül működő mesterek nevét, illetve működési területüket je­ löli. M indkét vésett, m aratott felületű, indákkal, levelekkel gazdagon borított lakatlemezén biztosító található.

A sárkány mögött az egyik oldalon egy aranyozott ülő szarvas, míg a másikon egy vaddisznó képe tűnik elő. K ét el­ sütőbillentyűvel, gyorsítós lakatszer­ kezettel készült. Ujjtámaszos sátorva­ sa volutás díszű. A sátorvas kengyelét egy aranyozott őz díszíti. K ét henge­ res töltővesszőtartó hüvelyben fémkupakos fa töltővessző van. Csőközépnél kezdődő, barna faágyazata faragott, ólomkristályokkal kiszórt. Az arctá­ maszos tusa egyik oldalán faragványok, indák, levelek és oroszlán nya­ kába harapó medve, míg a túloldalon egy őzmotívum sorakozik. M aratott és vésett vaslemezzel fedett rugós golyó­ tartó tusaüreg motívuma egy aranyo­ zott ülő őz. M aratott és díszített felü­ letű vas talplemeze elvékonyodva a tusagerincre hajlik. Hosszú csőfarnyúlványán aranyozott kutya és m aratott levélmotívumok láthatók. Fő mére­ tek: teljes hossz: 1170 mm, csőhossz: 753 mm, űrm éret: 16 mm. M N M .

L tsz .: 56.5860 336 Puska 1840 körül Csappantyús szerkezeti rendszerrel, két egymás mellett fekvő, huzagolt, arannyal tausírozott, ékelt célgömb­ bel, állítható lemezes irányzékkal sze­ relt, damaszkolt csővel. A cső gerin­ cén k i r n e r És F i] a p e s t e n , a híres ma­ gyar puskaműves család alapító tagjá­ nak és József nevű fiának 1832-1847 között alkalmazott felirata olvasható.

A cső fari részén arannyal tausírozott indák, levelek és virágok láthatók.

A motívumanyag a csőfarnyúlványon barokkos kagylóktól övezetten, csó­

nakban egy ülő és egy álló férfialakkal egészül ki. A tusanyak tetejét, poncolt alapon, arannyal tausirozott címer­ pajzs teszi látványossá. A lakatleme­ zek egyikén vaddisznót támadó va­ dászkutyák mellett p e s t e n , míg a m á­ sikon ülő őzek előtt k i r n e r mester ne­ ve megismétlődik. Elsütőszerkezete gyorsítós. Az arannyal tausirozott, metszett m űvű sátorvas kengyelén há­ rom kentaur tűnik fel. K ét vas töltővesszőtartó hüvellyel, két szíjkengyel­ lel készült. Töltővesszője elveszett. Ágyazata rövid, az arctámaszos tusa nyaka recézett. Gerincrészét m etszett indák, növények, madarak és egyéb vadállatok ékesítik. Fő m éretek: teljes hossz: 1152 mm, csőhossz: 760 mm, űrm éret: 16 mm. M N M . L tsz.: 59.7949

337 Puska XIX. század második fele Csappantyüs szerkezeti rendszerrel, sima furatú, két egymás m ellett fekvő, hengeres, célgömbbel szerelt rózsadamaszk csővel. A csősínen a b e n n e s s a n d r á s p e s t e n felirat a XIX. század második felében működő, kiemelkedő magyar mester neve és működési terü ­ letére utal. A cső fari része és a csőfar nyúlvány gazdagon vésett, metszett művű. A felületén arannyal keretezett mezőben, indák között repülő szár­ nyas és kutyafej látható. K ét elsütőbil­ lentyűvel, lakattal és a csőfarnyúlványhoz hasonlóan gazdagon díszített lakatlemezzel készült. Az egyik olda­ lon egy rohanó kutya, a másikon egy menekülő róka képe tűnik fel. A sár­ kánytengely közelében, indák és növé­ nyek között a mester felirata arannyal tausirozott kagylóban megismétlődik.

K ét hengeres töltővesszőtartó hüvelylyel, egy csőkapoccsal, szíj kengyellel és felerősítő csavarral készült. Fa töltővesszője rézkupakos. O sztott, a kengyelrészen vas sátorvasát indák, növények, ovális rácsozott mező, in ­ dákból kinövő kutyafej díszíti.

A szaru sátorvas hátsó része ujjtámaszos. Ágyazata rövid, a tusa nya­ ka recézett. O ldalt arctámaszos tu sáját a gerincrészen elvékonyodó vas talplemez borítja. A tusa alsó részé­ ről az egykori tulajdonosra utaló K, G y. monogramos címerpajzs elve­ szett. Fő m éretek: teljes hossz: 1200 mm, csőhossz: 812 m m , ű r­ m éret: 18 mm. M N M . L tsz.: 56.5854

338 Puska 1880 körül K ét egymás m ellett fekvő, sima fu­ ratú, rózsadamaszk csövű, réz cél­ gömbbel, hossznégyszög alakú, fé­ nyezett tokban. Csövén k i r n e r J ó ­

hossz: 732 mm, űrm éret: 15 mm.

M N M . L ts z .: 58.7709

zsef

Bőrrel bevont üveg. Lefelé m ind szé­ lességében, m ind vastagságában keskenyedik. H átul sima, hosszan hasí­ tott, így a kulacs tartalma ellenőrizhe­ tő. Előoldala díszített. A kép egy hor­ dó köré letelepedő, négy személyből álló társaságot ábrázol. Egy fő hoked­ lin, egy támlás széken ül. A hordó tetején fedeles kupa látható. Alul ba­ goly és vadászkürt díszíti. Csavaros belső és külső kupakkal készült. Fő m éretek: magasság: 195 mm, széles­ ség: 110 mm. M N M . Ltsz.: 91.10104

p e s te n

m.

k ir.

u d v ari

feg y ­

felirat olvasható. A cső­ far bordákkal és aranyszalagokkal tükörfelületekre osztott. A lakatle­ mezeken vésett, m etszett indák és növények között arannyal berakott szárnyasok és vadászkutyák sorakoz­ nak. Előagya és alsó fekvésű kulcsa elefántcsontból készült. Lakatszer­ kezete központi gyújtású. A lakatle­ mezen a k i r n e r p e s t e n felirat m eg­ ismétlődik. Barna faágyazata arctá­ maszos. A sátorvas m ögötti ujjtámasz és a tusalemez ugyancsak ele­ fántcsontból készült. A tok fedelén kulcstároló üreg, amelyet vésett fe­ lületű fémkorong zár. Rajta: ő c s á ­

v e rg y á ro s

sz á ri

És

KORONA

KIRÁLYI

FENSÉGE

h e rc z e g n e ic

RUDOLF

le g m é ly e b b

HÓDOLATTAL AJÁNLJA KIRNER JÓZSEF PESTEN M . K. UDVARI FEGYVERGYÁROS

szöveg figyelhető meg. A tokban tisztítóvessző, csavarhúzó és egyéb kellékek is találhatók. Fő m éretek: teljes hossz: 1090 mm, csőhossz: 714 m m , dobozm éret: 8 3 0 x 2 2 2 mm, ű rm éret: 14 mm. M N M .

L tsz.: 56.5262 339 Puska 1830 körül Csappantyús szerkezeti rendszerrel, két egymás mellett fekvő, huzagolt, szögletesre kidolgozott, ékelt cél­ gömbbel és irányzékkal szerelt csővel.

A cső gerincén k i r n e r a p e s t , a neves magyar puskaműves családalapító tagjának, K irner Györgynek 1827— 1832 között alkalmazott felirata olvas­ ható. Lakatlemezén a m ester bélyege mellett a m ester neve és működési te­ rülete megismétlődik. A sárkányok mögött állatalakok - kutya, nyúl és szárnyas - , a sátorvas kiszélesedő ken­ gyelén ovális mezőbe helyezett virág­ m otívum sorakozik. K ét töltővessző­ tartó hüvellyel, rézkupakos fa töltő­ vesszővel, szíjkengyellel és felerősítő csavarral készült. Csőközépnél kezdő­ dő, barna faágyazatát elöl vésett felü­ letű, siklót fogó gólyával díszített vas­ lemez zárja le. Arctámaszos tusája a nyakban recézett, a tusanyak orosz­ lánfejnek kialakított. A vas talplemez gerincrészén haditrófea látható. Fő méretek: teljes hossz: 1023 mm, cső­

292

340 Vadászkulacs XIX. század második fele

341 Puska XX. század első fele 2 0 -as öbű, előágytáras, sima csőfura-

tú, 1912 M . W inchester pum p action - fejős - ismétlőszerkezettel ellátott sörétes fegyver. Lakatszerkezete rej­ tett kakasos, szerkezete, a reteszelés módja merőben eltér a korábbi típu­ soktól. Lakatszerkezete a töltényem e­ lővel a tokból alulról kiemelhető, a cső és az alatta elhelyezkedő csőtár 4 töl­ tény befogadására képes. A csőtár a csúszó előaggyal és felhúzórúddal a tokról leemelhető. A csövet és a tárat elfordítva, a fegyver szállításhoz két részre bontható. A sátorvasban toló­ gombos biztosító van. Egyszerű cél­ gömbbel, irányzék nélkül készült.

A cső gerincén oválisba helyezett p v bélyeg, oldalán n i c k e l s t e e l t r a d e MARK WINCHESTER MODEL 12-20 GA. 23/4 FULL REG. IN U. S. PAT. OFF FGN MADE IN U. S. A. WINCHESTER REPEATING ARMS CO. NEW HAVEN. CONN. PAT

21. 1896. f e b . 22. j u n e 14. 1898.

7. 1909. MAY 17. 24. 31. j u n e 7.

14. 28. j u l y 5. 12. 1910. j u l y 22. 1913 felirat található. Előagya bordázott, markolata pisztolyfogású. Tusája arc­ támasz nélküli. T usa talplemeze hiányzik. A tartály alsó részén nyíl­ vessző és 530 665-ös fegyverszám van, amely a tok alsó részén megismétlő­ dik. A cső gerincén oválisba helyezett w betű látható. Fő m éretek: teljes hossz: 1104 mm, csőhossz: 630 mm, űrm éret: 15 mm. M N M . L tsz.: 79.9955

ju ly

SEPT.

342 Puska XX. század eleje Előágytáras, önműködő, sörétes Sjögren vadászfegyver, hengeres, sima fu-

ratú, célgömbbel ellátott csővel, lazán reteszelt, hátrasikló, alul rugózott zárszerkezettel. A cső bal oldalán koronás s, 5655-ös fegyverszám, jobb oldalon koronás b sasos belő vő jegy, körbe he­ lyezett 12-es kaliberérték és 13/1 n i t r o felirat látható sasos kiegészítővel.

A fegyver száma a tokon és egyes al­ katrészeken újból megjelenik. A tok oldalán a u t ó m a t s y s t e m s j ö g r e n p a ­ t e n t , majd korona alatt h a a n d v a a -

680 mm, űrm éret: 16 mm. M N M .

L tsz.: 73.9580

344Puska 1898-99

343 Puska XX. század eleje J. M . Browningnak a f a b r i q u e n a t i o n a l f , részére tervezett sörétes, öntöl­ tő, hosszú csőhátrasiklásos, mereven reteszelt vadászfegyvere, amely az 1903 m . m usterszám ot kapta. Ez a fegyver az első sorozatban készített, sörétes öntöltő puska. A fegyver az előagyon levő recés anya oldásával szedhető szét. Előágytára ún. csőtár.

Hengeres, sima furatú, kónuszos csö­ vén bakra helyezett célgömb, a tokház fedelén recézett felületű, süllyesztett irányzóléc van. A cső felső részén f a b ­

Osztrák gyártmányú, az egykori m o­ narchiához, ma Csehszlovákiához tar­ tozó W eipertben készült Fűkért Kronen Gewehr (azaz koronapuska), amely az önfeszítő, kakas nélküli, egy­ más m ellett fekvő csövű vadászfegy­ verek kialakulásakor létrejött sajátos típus. Lakatszerkezete ugyan önfeszí­ tő, de külső kakasos és jelzi, hogy ha a fegyver felhúzott állapotban van.

A kakasok kézzel is felhúzhatok és leereszthetők. Billenő dupla csövű, félig rejtett kakasos, hátultöltő, központon gyújtó fegyver két csőpárral. Az egyik csőpár sörétes, míg a másik sörétes és golyós. Golyós csöve 8 x 58 R töltényt tüzelt. Lakatszerkezetének rugói hátulfekvők. Lakata négyszeres, Greener-W ebley, Scott-kulccsal m űködte­ tett, kétszeres alsó csúszóretesz és a felső csősín nyúlványán áthaladó Greener retesz. A sörétes csőpár monoblock kötésű, a két cső között van a kettős csőszakáll. A felső csősín maga­ sított, hom orú, cizellált. A cső torko­ lati részére réz célgömböt helyeztek.

Hüvelykivetője egyszerű, a csőfar in­ dás vésetű, aranytausírozással. A bal cső gerincén g u s t a v f ű k é r t i n w e i p e r t , alatta három egymásba fonódó emblématikus karika köré írva s p e z i -

r i q u e n a t i o n a l e d ’a r m e s d e g u e r r e

a l-g e w e h r-la u f-s ta h l

felirat, a bal olda­ lon a c i e r s p é c i a l o k g , 869, csillagos h , az ellenőrzés jele, koronás oválisba helyezett e l g fekete lőporos végső bel­ ga jegy nitro kiegészítéssel, majd c-be írt 16-65 kaliberjelzés látható, amely­ ből a 65 a kamra hosszára utal. Ezután f m bélyeg, c h o k e 16,8, csillagos m ellenőrző jel, e l szokásos sörétes há­ tultöltő próbajegy, magyar, n e m g o ­ l y ó n a k felirat, 16,7/26, a toldaton pe­ dig 67-es szám és a m ár em lített jegyek egy része sorakozik. Csőtára tokba il­ lesztett, baloldalt tárrekesztő, alul adogató, míg jobboldalt a zárdugattyú rögzítő gombja található. Biztosítóját a sátorvasban helyezték el. A tok alsó részén oválisba FM bélyeget, alatta 43049-es fegyverszámot, a jobb olda­ lon nitro végső próbajelet, csillagos H - t, peront, oroszlános p v jelet véstek.

Az utóbbi jegyek a zárdugattyú jobb oldalán is megjelennek. Fő méretek: teljes hossz: 1185 mm, csőhossz:

k ru p p essen ,

BENVAERKSTEDERNE KJ0BENHAVN SZÖ-

veg olvasható. A csőközépnél kezdődő előagy recézett, tusája arctámasz nél­ küli. T usatalpát egyszerű műanyag le­ mez borítja. A tárrögzítő gyűrű olda­ lán részfegyverszám található. Fő m é­ retek: teljes hossz: 1220 mm, cső­ hossz: 680 mm, űrm éret: 17 mm.

M N M . L tsz .: 69.9338

h e rs ta l-b e lg iq u e

k ért

mellette

frie d r.

p a te n t g. fű ­

o e s te rr e ic h - u n g .-d e u ts c h -

42162/69183-75487/ 76253-106027 patentszám látható.

A jobb cső gerincén k r o n e n - g e w e h r p a t e n t b1 E és a Krupp-em blém a, míg alatta a f r a n k r e i c h - e n g l a n d s c h w e d e n és a 232260 - . - 15583 - .

- 5303 patentszám ismétlődik meg.

A bal cső alsó felületén suhli belövője­ lek, koronás S - Schrott - sörétes pró­ bajel sassal, a csőtalpon 5675-ös gyár­ tási szám, 452-es fegyverszám, pajzs kettős bányászkalapáccsal, koronás s. w (W ürgebohrung), a csőszűkítés jele sorakozik. M indkettőt sassal, ko­ ronás u végellenőrző jeggyel, 16-os kaliberjellel, 2720.98 belövési jegyzőkönyvi számmal látták el, amelyből a 98 az 1898-at, a fegyver belövésének időpontját m utatja. A csőtalp ezen ré­ szén van a kétfejű sasos osztrák végső próbajegy, mellén 3-as számmal, amely W eipert jele. A vegyes csőpár l a n d —b e l g i e n

293

alsó fele azonos kötésű, a bal cső söré­ tes, jobb csöve golyós, huzagolt. A fel­ ső csősín emelt, torkolatánál ékelt va­ dász célgömb, a távcső előtt kétlemezes irányzék helyezkedik el. Csúszóre­ tesze rugós, díszítése a sörétes fegyver díszítésével megegyezik. Feliratai a sörétes csőpáréval azonosak. A bal cső alsó részén koronás s sasos belövőjegy, koronás G (Geschoss) golyós próbajel található. A csőtalpon 5675-ös gyártá­ si szám és 452-es fegyverszám, pajzs kettős kalapáccsal, míg a jobb csövön a prágai-osztrák próbajel a sas hasán 3-as számmal és 1156.99-es próba­ jegyzőkönyvi szám figyelhető meg, amelyből a 99 a fegyver belövésének évét jelöli. Előagya patentkötésű, bel­ ső felületén a 452-es fegyverszám megismétlődik. A baszkül és a lakatle­ mezek finoman vésettek, a sátorvashoz hasonlóan növény ornamentika borítja őket. A lakat bár önfeszítő, a kakasok kézzel való megfeszítését is lehetővé teszi. Elsütőberendezése kétbillentyűs, gyorsítós. Tusája világos fa, arc­ támasz nélküli, markolata recézett, pisztolyfogású, rózsája ebonit. T usa­ talpát rombuszosan díszített osztott lemez fedi, a két lemez közötti felület sűrűn recézett. Távcsöve bécsi készí­ tésű, gerincén van a szálkeresztállító csavar. Négy lábbal csatlakozik a cél­ távcső bakjához, jobb oldalán 19247es távcsőszám látható. Fő méretek: teljes hossz: 1120 mm, csőhossz: 702, 700 mm, ű rm éret: 16 mm, 8 mm, táv­ csőhossz: 284 mm. M N M . Ltsz.: 73.9692.1-3 345 Puska XX. század első fele Önműködő, középágytáras, golyós, huzagolt csövű W inchester, hengeres csöve felül léghűtéses záródugattyú­ val, merev, ékelt irányzékkal, bakra helyezett célgömbbel. Hátrasikló, me­ reven reteszelt, gázdugattyú oldású záródugattyúval, kiemelhető szek­ rénytárral készült. A fegyver bal olda­ lán van a céltávcső bakja. A cső átme­ neti kúpján, baloldalt 191117-es fegy­ verszám, jobboldalt körbe írt o a k , a zártokon w i n c h e s t e r p a t u . s . a m ó d 1932 felirat látható. A torkolatnál 120 m m -re kezdődő, barna faágyaza­ tát recézett markolattal, sima, pofadék nélküli tusáját gumi talplemezzel lát­ ták el. A zárdugattyú alsó részén k 5844, míg a tár oldalán cirill g m 3379.1-es szám tűnik elő. Elsütőszer-

kezete egybillentyűs, egyenes vontatású dugattyújának karja makkos lezárású. Fő m éretek: teljes hossz: 1190 mm, csőhossz: 615 mm, űrm é­ ret: 7,62 mm. M N M . L ts z .: 69.9311

szülve megismétlődik. Fő méretek: teljes hossz: 1185 mm, csőhossz: 700 mm, űrm éret: 16 mm. M N M .

L tsz.: 73.9574

348 Puska X IX . század második fele 346 Puska XX. század eleje Sörétes, 16-os öbű, forgó zárdugatytyús, mereven reteszelt, hétlövetű, középágytáras fegyver. Zárszerkezetét a M auser K 98-ból alakították át. Z ár­ dugattyúja megegyezik a K 98-cal, csak a zárfej kiképzését módosították a sörétes lőszerhez. A zárdugattyúról a szárnyas biztosítót leszerelték. T ö l­ tényemelője és hüvely vonója is átala­ kított. Réz célgömb, irányzóvájat, a csőfar felső részén s betű, baloldalt sasos belövőjegy és n i t r o szövegkie­ gészítés található rajta. A tok és a cső összeillesztésénél koronás w, míg a kamra bal oldalán pajzs alakú állatfe­ jes belővőj egy, elmosódott szöveg és 5274-es fegyverszám látható. Z árdu­ gattyúja forgóreteszes, fogantyúja tokra hajlik, gombos lezárású. Nyaká­ nál 4516 b jelzés van. Tusája csőkö­ zépnél kezdődik. Előagya kétoldalt kannelurás, markolata fél pisztolyfogású, tusája arctámasz nélküli. Talpát eredetileg sem borította fémlemez. Fő méretek: teljes hossz: 1193 mm, cső­ hossz: 658 mm, űrm éret: 16 mm.

M N M . L tsz.: 73.9638

Osztrák Gasser cég által forgalmazott, W inchester kialakítású, előágytáras, ismétlő golyós fegyver. Hengeres, huzagolt csövét célgömbbel, állítható, nyílt irányzékkal látták el. T ára a cső alatt vezetett. Zárszerkezete külső ka­ kasos, dugattyús. Rövid előaggyal, egyszerű markolattal, arctámasz nél­ küli angol aggyal készült. Tokja, alsó kulcsa foglalványai, tusatalplemeze sárgaréz. A zártokon L. Gasser w i e n , az 1836-1871 között ism ertté vált m ester neve és működési területe, a billentyű mögött 111 781-es fegyver­ szám figyelhető meg. Fő m éretek: tel­ jes hossz: 1160 mm, csőhossz: 665 mm, űrm éret: 11 mm. M N M .

L ts z .: 68.8631

349 Puska X IX . század második fele Amerikai gyártmányú, 1866 M. elő­ ágytáras, ismétlő golyós vadászfegy­ ver, hengeres, huzagolt csővel, kaka­ sos elsütőberendezéssel, fém zárral és sárgaréz tokkal. Célgömbje elveszett, irányzéka ékelt. Zárszerkezete alsó kulccsal működik. A csövön w i n c h e s ­ t e r ’s c t.

347 Puska X IX . század vége 1897 M. W inchester, 16-os öbű, előágytáras, sima furatú, fejős, ismétlő pum p action rendszerű vadászfegy­ ver, ötlövetű, mereven reteszelt, nyílt kakasos lakatszerkezettel. A csőtár adogatója a cső alatt van. Lakatszerke­ zete a töltényemelővel a tokból alulról kiemelhető, a csőtár a csúszó előaggyal és felhúzórúddal a tokról leemelhető.

A csövet és a tárat elfordítva a fegyver szállításhoz két részre bontható. Cél­ gömbje hiányzik. A csövön m a n u f a c TURED BY THE WINCHESTER REPEATING ARMS C.O. NEW HAVEN. CONN. U.S. A. p a t . n o v . 25. 90. d e c . 6 . 92., j u l y . 21.

96. f e b . 22. 98. j u n e . 14. 98. o c t . 16.

1900. 16. g a felirat, valamint f u l l (teljes choke) és oválisba írt w p próba­ jegy látható. Az utóbbi a tokon újra megjelenik. Az előagyat és a zárat öszszekötő hídon m o d e l 1897 - w i n c h e s ­ t e r - t r a d e m a r k felirat, alul a cső és a tok kötésénél 362 362-es fegyver­ szám, amely a tokon d betűvel kiegé­

re p e a tin g

a rm s,

new haven,

k i n g ’s i m p r o v e m e n t - p a t e n t e d -

29. 1866. OCTOBER 16. 1860. felirat olvasható. Az agyon 50/271 -es csapatjelzés, a zárszerkezetet m űköd­ tető alsó kulcs alatt 94797-es fegyver­ szám látható. Rövid, barna faágyazata angol aggyal készült. Négyrészes tisz­ títóvesszője a tusába fúrt tartóüregből hiányzik. Fő m éretek: teljes hossz: 1072 mm, csőhossz: 567 mm, űrm é­ ret: 11 mm. M N M . Ltsz.: 69.9160 MARCH

350 Puska XX. század első fele M annlicher-Schönauer rendszerű, a M agyar Fegyvergyárnál - F É G - ké­ szült, középágytáras, ismétlő, huza­ golt, golyós vadászfegyver, az 1935 M. hadipuska polgári változata. Cél­ gömbje talpon helyezkedik el, irány­ zéka ékelt. Lőszere 8 x 60 Magnum.

Zárdugattyúja forgóreteszes, tokra re­ teszel, ismétlőszerkezete szekrénytá­ ras, elsütőszerkezete kétbillentyűs, gyorsítós. A cső gerincén f e g y v e r g y á r-b u d a p e s t, az irányzéktalpon 8 x 60 m a g n u m , a cső bal oldalán kör­

294

alakba helyezett koronás b p látható a szokásos FM-mel, a cső jobb oldalán a budapesti próbajegy ismét megjele­ nik. A zárdugattyú karja tokra hajlik.

Barna faágyazata a csőközépnél kez­ dődik, markolata pisztolyfogásúra ala­ kított. Bakelitrózsája és az arctámaszos tusa recézett, talplemeze sérült.

Céltávcsője állítható lencsével, illetve fonálkereszttel készült. Az állítócsavar tetején h e n s o l d t w e t z l a r felirat és a távcső száma, 29 306 figyelhető meg.

Fő m éretek: teljes hossz: 1152 mm, csőhossz: 582 mm, űrm éret: 8 mm, távcsőhossz: 281 mm. M N M . Ltsz.: 69.9259.1-2

351 Puska XX. század eleje M annlicher-Schönauer Excelsior, 1908. M . osztrák-magyar golyós, kö­ zépágytáras,- ismétlő vadászfegyver, az 1903 M. hadipuska polgári Excelsior változata. Csöve hengeres, huzagolt. Ékelt célgömbje rövid talpon van.

Irányzéka csapós, oldalirányba állít­ ható. Záródugattyúja forgóreteszes, tokban és a tokon reteszel. Ism étlő­ szerkezete szekrénytáras, a zárdugatytyú karja 45 fokban törik. A cső bal oldalán 3654, a jobb oldalon 1226, a tok bal oldalán 4050-es fegyverszám látható. Az átmeneti kúp bal oldalán a n t i - k o r o , alatta N Pv nitrójegy, sa­ sos átvevő, hasán 4-es számjeggyel, a tok bal oldalán o e s t e r r . w a f f e n f a b r . - g e s . s t e y r . felirat olvasható.

Barna faágyazata a torkolat alatt kez­ dődik, pisztolyfogású markolata recé­ zett, rózsája szaru, tusája arctámaszos, bordázott fém tusatalplemezében a beépített, rugósán működő takaróle­ mez három töltény befogadására szol­ gáló üreget zár. Sátorvasa vésett, elsü­ tőberendezése kétbillentyűs, gyorsí­ tós. Az állítható, lencsével és célzóbe­ rendezéssel szerelt céltávcsövének na­ gyítása négyszeres, felirata „ d i a l y t a n ” 4.x . Állítócsavarja tetején h e n ­ s o l d t w e t z l a r szöveg található. Szá­ ma: N R 62543 Fő méretek: teljes hossz: 1035 mm, csőhossz: 481 mm, űrm éret: 9,2 mm, távcsőhossz: 275 mm. M N M . Ltsz.: 69.9257.1-2

352 Puska XX. század eleje M auser rendszerű, középágytáras, is­ métlő, látcsővel szerelt, golyós va­ dászfegyver, az 1898 M. M auser hadi­ puska polgári változata. Csöve henge­ res, huzagolt, célgömbje magasított

bakon ül, ékelt, oldalirányba állítható.

Irányzéka merev, ékelt, a célgömbhöz hasonlóan oldalirányban mozog.

A távcsőtartók rugósán reteszelnek.

A csövön 8 x 60 m jelzés, az átmeneti kúpon 9423-as fegyverszám, a töl­ ténykamra oldalán növénydíszek, míg a tártartó tok fedőlemezén s c h ö f f e r LÓRÁND PUSKAMŰVES MESTER BUDAPEST

felirat látható. Sátorvasa vésett, ken­ gyelrészén BS monogram berakás van. Forgó zárdugattyújának marko­ lata tokra hajlik, levelekkel díszített.

Torkolat alatt kezdődő barna faágya­ zatát recézett pisztolyfogású marko­ lattal és magasságban állítható arctámaszos tusával, műanyag tusatalplemezzel látták el. A hozzá tartozó táv­ cső célkeresztes, négyszeres nagyítá­ sú, az állítócsavar bakján bal oldalt a . j a c k 4 x 90 felirat figyelhető meg.

A nagyítólencséket borító bőrtok felső felületén k n é b l f e r e n c p u s k . m ű v . w i e n szöveg olvasható. Száma 40 272.

Fő m éretek: teljes hossz: 1107 mm, csőhossz: 573 mm, űrm éret: 8 mm, távcsőhossz: 280 mm. M N M . L ts z .: 69.9309.1-2

353 Puska 1901 Osztrák gyártmányú, az egykori M o­ narchiához - ma Csehszlovákia - tar­ tozó W eipertben készült Fűkért Kronen Gewehr (koronapuska). Az önfe­ szítő, kakas nélküli vadászfegyverek kialakulásakor létrejött sajátos típus.

Lakatszerkezete ugyan önfeszítő, de külső kakasos, és látható, hogy a fegy­ ver felhúzott állapotban van. Kakasai kézzel leengedhetők, illetve megfe­ szíthetek. Feltevések szerint a konzer­ vatív vadászok igényeit kívánták e megoldással kielégíteni. Billenő, d up­ la csövű, egymás melletti csőelrende­ zésű, sima furatú, központon gyújtó fegyver. Felső kulcsa négyszeres re­ teszt m űködtet. Lakatszerkezete félig rejtett kakasos, visszapattanó, nyomó­ gombos előagya Purdey rendszerű.

Elsütője kétbillentyűs, csúszó biztosí­ tója automatikus. A csőpár monoblock kötésű. A csőszakállak a szokásosak, hüvely ki vetője osztatlan. A felső cső­ sín magasított, hom orított, cizellált, rajta réz célgömb található. A baszkül karcsú, legömbölyített, elegáns.

A baszkül felső, hátsó nyúlványában lefektethető diopteres irányzék van.

A tusa nemesfából való, pisztolyfogá­ sú, arctámaszos. Tusatalpa vaslemez-

ből készült. Rugós zárólemezzel ellá­ tott lőszertartója két tölténynek meg­ felelő. Az agy nyak és az előagy recé­ zett. A jobb cső gerincén arannyal tausírozva g u s t a v f ű k é r t , a balon i n w e i p e r t , az 1880-1910 között híressé vált m ester felirata olvasható. A bal cső alsó felületén suhli próbajegyek sorakoznak: Sas, mellette koronás s Schrott - , a sörétes cső próbajegye, alatta 16,2 m ért csőfurat, míg a csőtal­ pon osztrák n i c h t f ü r k u g e l felirat, 426-os szám, osztrák weiperti pajzsos második próbajel. A jobb csövön a suhli jegy megismétlődik, a csőfurat 16,5-re módosul, a csőtalpon 3068.01 próbajegyzőkönyvi szám, amiből a 01 a fegyver keletkezésének időpontját - 1901 - jelzi. Látható még az osztrák sasos végső próbajel, mellén 3-as számmal, amely a weiperti állomás je­ gye. A bal cső oldalán k r ö n e n - koro­ naábrázolás, GEWEHR PATENT G FŰKÉRT OESTERREI CH—UN G— BELGIEN,

DEUTSCHLAND­

míg a túloldalon, a jobb csö­

vön FRANKREICH—ENGLAND—SCHWEDEN felirat figyelhető meg. A baszkülben, nyílvesszővel lezárt oválisban koronás G. f . patent embléma látható. A 426-os szám m indkét lakatban kétszer ismét­ lődik meg, a baszkülben, baloldalt 306 801-es fegyverszám tűnik fel.

A két lakatot vésett szarvasok, őzek, illetve szárnyasok díszítik. Fő mére­ tek: teljes hossz: 1152 mm, csőhossz: 745 mm, űrm éret: 16 mm. M N M .

L ts z .: 71.9461 354 Puska XX. század eleje Osztrák gyártmányú, két egymás mel­ letti csőelhelyezésű, sima furatú, söré­ tes vadászfegyver. Reteszelése három ­ szoros, felső Scott-kulcsa két alsó csú­ szóreteszt m űködtet. Rejtett kakasos, lakatszerkezete Anson & Deeley rend­ szerű. Csőpárja demiblock illesztésű, fénytörővei, magas felső csősínen réz célgömbbel készült. Hüvelykivetője osztott, a csőfar arannyal tausírozott, a bal csőtalpon 185.02 és 11313.02 általános ferlachi végső próbajel nitró próbajellel, 1374 g, a cső tömege gram mban megadva, a csövön alul 16,5 mm m ért kaliberérték, ferlachi végső fekete lőporos jegy, koronás s és sas, a jobb cső gerincén m . o g r i s i n f e r l a c h , míg a bal csövön p a t e n t fel­ irat található. A baszkül csőlezárása kagylós, kialakítása lekerekített, felü­ letén ornamentális, tausírozott díszek

295

vannak. A sátorvasra koronás a p m o­ nogram került. Jelzőcsapjai a felhú­ zott állapotot mutatják. Pisztolyfogá­ sú tusája, illetve G reener rendszerű előagya recézett. M űanyag tusatalppal és arctámasszal látták el. A megszerzés időpontjában a fegyver ágyazata hi­ ányzott. Agyaztatása 1974-ben történt meg. A baszkül bal oldalán négy, míg a jobb oldalon két szárnyas és egy ró­ ka, alsó részén, poncolt alapon három őz, alatta aranyozott levelek között nyelvet öltő stilizált állatfej díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 1168 mm, cső­ hossz: 756 mm, űrm éret: 16 mm.

M N M . L tsz.: 73.9677 355 Puska 1969 Magyar, FEG -gyártm ányú, Victoria típusú, dupla csövű, sörétes vadászfegyver. A gyár még a From m er R u­ dolf által az 1920-as években kialakí­ tott M onté Carlo jelű sorozat könynyebb, elegánsabb változatát akarta e típussal megteremteni az 1950-es években. Dupla, billenőcsövű, 12-es öbű, sima csőfuratú, központon gyúj­ tó fegyver, jelzőcsapjai a felhúzott ál­ lapotot mutatják. Lakatszerkezete Anson & Deeley. Felső Scott-kulcsa kettős alsó csúszóreteszt működtet.

Elsütője kétbillentyűs. Nyomógom­ bos előagya Purdey rendszerű, jelleg­ zetes From m er-féle rugós hüvely kive­ tővel szerelt. A demiblock kötésű cső­ pár a FÉG-fegyverek egyik sajátossá­ ga, s egyébként igen ritkán alkalma­ zott megoldás. A magasított felső cső­ sínét enyhén hullámos, hosszanti hor­ nyokkal képzett fénytörővei, réz cél­ gömbbel látták el. A baszkül felülete krómozott, kagylói kicsik, kerekek.

A M onté Carlókra jellemző, kiszélese­ dő csőfelfekvő felület e típusnál hi­ ányzik. M indkét csőfart körvéset dí­ szíti. A baszkül bal oldalát durván megmunkált szetter, jobb oldalát fá­ cánkakas, alul ismét szetter díszíti.

Előagya és tusája barnára fényezett.

Az utóbbi pisztolyfogású, arctáma­ szos. Rózsája és tusaborító lemeze fe­ hér alátétes fekete műanyag. A csőpá­ ron és az előagy rögzítőkamóján 90641-es fegyverszám van. Ugyanitt helyezték el 0 és 61-es gyártási jeleket.

A jobb csőtalpon agancsos I-es első próbajel, 17,3 m ért csőfurat, s m o k e l e s s p o w d e r , f é g , 1455, (a cső tömege grammban), rombuszba helyezett 12 és 70 kaliberérték és kamrahossz talál-

ható. Feltűnik még az 1971 utáni m a­ gyar nitro próbajel, a pajzs kettős hul­ lámvonallal, felette n betűvel és 73-as évszámmal, valamint 83 958/69 pró­ bajegyzőkönyvi szám is, amelyből a 69 a fegyver készítésének, illetve belövésének időpontját jelöli. A jobb csőtal­ pon a jegyek nagy része megismétlő­ dik. A baszkül mindkét oldalán v i c t o r i a felirat olvasható. Fő m éretek: tel­ jes hossz: 1180 mm, csőhossz: 760 mm, űrm éret: 18 mm. M N M .

L tsz .: 77.9827

356 Puska 1971 M agyar gyártmányú, a FÉ G -nél ké­ szült, Continentál típusú vadászfegy­ ver. Az alaptípust képező M onté Carlók sportkorong-lövő fegyverré m ó­ dosított változata. A M onté Carlo első változatait From m er Rudolf az 1920as években fejlesztette ki, s m ind a mai napig gyártják. A Continental a M on­ té Carlótól külsőleg, elsősorban nagy­ méretű, a csövek oldaláig felérő, hoszszú előagyában, szerkezetileg fino­ mabb kidolgozásában, a csősín felüle­ tének speciális gravírozásában, a sportcélokhoz alakított lőképében tér el. D upla, billenőcsövű, sima csőfuratú, 12 -es öbű, központon gyújtó va­ dászpuska, melynek felső Scott-kulcsa kettős alsó csúszóreteszt m űködtet.

Lakatszerkezete Anson & Deeley jel­ legű, elsütője kétbillentyűs. Purdey rendszerű nyomógombos előagyát jel­ legzetes From m er-féle rugós hüvely­ kivetővei látták el. A csőpár demiblock kötésű, amely a FÉG-fegyverek egyik sajátossága, s egyébként igen rit­ kán alkalmazott megoldás. A felső csősín magasított, hullámos vésetekkel, réz célgömbbel szerelt. A csősza­ kának fecskefarkkal összelapoltak.

A csőszakállban van az osztott hüvely­ kivető, az előagyban az ejektor, amely az osztott kivetőszárak működését biz­ tosítja. Az egyszerű, szögletes baszkül külső sajátossága a kagylókat körülöle­ lő, s a baszkül talpa alá érő vastagítvány, mely a csőtalp nagyobb felüle­ ten való felfekvését szolgálja. A basz­ kül két oldalán, az agyazás csatlakozá­ sa előtt a felhúzott állapotot jelzőcsa­ pok mutatják. Az agynyakon a csúszó­ biztosító automatikus. Ágyazása pisztolyfogású, recézett, arctámasz nélkü­ li. A rózsa és az agytalp fekete m ű­ anyag. Az előagy nagyméretű, a szo­ kásosnál hosszabb. A baszkül bal ol­

dalán

a jobb oldalon felirat olvasható.

A baszkülben baloldalt E 1827-es fegyverszám, jobboldalt körbeírva a M agyar Népköztársaság 1956 utáni végső próbajele, a címer, mellette agancsos I-es erőkémlelő próbajel, 17.8 furatérték látható. A bal csőtal­ pon a jegyek nagyrészt megismétlőd­ nek. A m ért furatérték 17,3, rom busz­ ban 12, ami kalibert és 70-es kamra­ hosszat jelöl. Mellette lévő 827/71 próbajegyzőkönyvi szám, amelyből a 71 a fegyver készítésének, illetve belövésének évét jelöli. Fő méretek: teljes hossz: 1128 mm, csőhossz: 710 mm, űrm éret: 18 mm. M N M . Ltsz.: 72.9540 C o n tin e n ta l,

m ade in

H u n g ary

357 Puska 1972 M agyar gyártmányú, a FÉ G -nél ké­ szült, új koncepciójú, EL 2 H Hammerless jelű, egycsövű, egylövetű, bil­ lenőcsövű, sima furatú, központon gyújtó, 12 -es öbű, sörétes vadászfegy­ ver. Felső Scott-kulcsa egyszeres alsó billenőreteszt m űködtet. Lakatszerke­ zete rejtett kakasos. Kúpos csöve a tölténykamránál megvastagszik. Cél­ zóváj atát egyszerű fénytörővei, torko­ latnál réz célgömbbel látták el. A cső alsó felületére hegesztették az előagy rögzítőkamóját. A monoblock kötésű csőszakáll első részében találjuk a cső­ tengely fészkét, hátsó élében a billenőretesz nyugaszát. Ugyancsak ide épí­ tették be a rugós hüvelykivető teljes szerkezetét. A baszkül alsó- és gerinc­ lapja lekerekített. Az agynyakon a csú­ szóbiztosító automatikus. Tusája egy­ szerű, világos, pisztolyfogású. Az agy­ talp fekete műanyag. A sátorvas hátsó nyúlványán 33 879-es fegyverszám, a csőfaron egyszerű körvéset van.

A csőszakáll bal oldalán a Magyar Népköztársaság 1956 utáni címere m int végső próbajel, mellette agancsos I-es erőkémlelő jegy, csúcsára állított rom buszban 12 és 70, amelyből az első szám a kaliberértéket, a második a kamra hosszát mutatja. A m ért fu­ ratérték 17,3. Alatta 33 876/72 pró­ bajegyzőkönyvi szám, amelyből a 72 a fegyver készítésének, illetve belövésének időpontját adja meg. Az előagy fa részébe 8 , 9, 7, 4, 9-es számokat égettek. Fő m éretek: tel­ jes hossz: 1222 m m , csőhossz: 810 mm, ű rm éret: 17 mm. M N M .

L tsz.: 72.9543

296

358 Puska 1955 Magyar, FÉG -gyártm ányú, M onté Carlo típusú vadászfegyver, melyet az 1930-as évek elején From m er Rudolf tervezett a nevezetes alsó kulcsos so­ rozat folytatásaként. A fegyver m ind alaptípusában, mind annak továbbfej­ lesztett változataiban napjainkig ké­ szül, s a vadászok körében igen nép­ szerű. D upla, billenőcsövű, sima csőfuratú, 12 -es öbű, központon gyújtó vadászpuska, amelynek felső Scottkulcsa kettős alsó csúszóreteszt m ű­ ködtet. Lakatszerkezete Anson & Deeley jellegű. Elsütője kétbillentyűs.

Nyomógombos Purdey rendszerű, előagyát jellegzetes Frommer-féle ru ­ gós hüvelykivetővei látták el. A csőpár demiblock kötésű, mely a FÉG -fegy­ verek egyik sajátossága, s egyébként igen ritkán alkalmazott megoldás.

A felső csősín magasított, hullámos vésetekkel, réz célgömbbel szerelt.

A csőszakállak fecskefarkkal összela­ poltak. A csőszakállban vezetik az osz­ tott hüvelykivetőt. A nyomógombos, Purdey kötésű előagyban van az ejek­ tor, amely az osztott kivetőszárak m ű­ ködését biztosítja. Az egyszerű, szög­ letes baszkül külső sajátossága a kagy­ lókat körülölelő, s a baszkül talpa alá érő vastagítvány, amely a csőtalp na­ gyobb felületén való felfekvésére szol­ gál. A baszkül két oldalán, az agyazás csatlakozása előtt a felhúzott állapotot jelzőcsapok mutatják. Az agynyakon a csúszóbiztosító automatikus. Ágyazá­ sa pisztolyfogású, a tusa arctámaszos.

A rózsa és az agytalp fekete műanyag.

A baszkül mindkét oldalán m o n t e c a r l o m a d e i n h u n g a r y felirat olvas­ ható. A baszkülben 7 1 264-es fegyver­ szám és s m o k e l e s s p o w d e r felirat, az előagy rögzítőkamóján a teljes, az elő­ agyban rész fegyverszám található.

A bal csőtalpon agancsos I-es erőkém­ lelő bélyeg, 17,3 m ért furat, s m o k e ­ l e s s p o w d e r szöveg és 64 591 /55-ös próba jegyzőkönyvi szám látható, amelyből az 55 a fegyver belövésének időpontját jelöli. A jobb csőtalpon, rombuszban a 12 és a 70 a fegyver kaliberét és a töltényűr hosszát m utat­ ja. A SMOKELESS POWDER, NO BULLET angol nyelvű információ a sportfegy­ ver exportjának megindulásával jele­ nik meg a gyár készítményein. Fő m é­ retek: teljes hossz: 1150 mm, cső­ hossz: 732 mm, űrm éret: 16 mm.

M N M . Ltsz.: 76.9800

359 Puska 1958 Magyar, FÉG -gyártm ányú, M onté Carlo típusú vadászfegyver, melyet az 1930-as évek elején From m er Rudolf tervezett a nevezetes alsó kulcsos so­ rozat folytatásaként. A puska m ind alaptípusában, m ind annak továbbfej­ lesztett változataiban napjainkig ké­ szül, s a vadászok körében igen nép­ szerű. D upla, billenőcsövű, sima csőfuratú, 16-os öbű, központon gyújtó vadászfegyver, amelynek felső Scottkulcsa kettős alsó csúszóreteszt m ű­ ködtet. Lakatszerkezete Anson & Deeley jellegű. Elsütője kétbillentyűs.

Nyomógombos Purdey rendszerű, előagyát jellegzetes From m er-féle ru ­ gós hüvelykivetővei látták el. A csőpár demiblock kötésű, mely a FÉG -fegyverek egyik sajátossága, s egyébként igen ritkán alkalmazott megoldás.

A felső csősín magasított, recézett, vésetekkel, réz célgömbbel szerelt.

A csőszakállak fecskefarkkal összelapoltak. A csőszakállban van az osztott hüvelykivető, a nyomógombos, P u r­ dey kötésű előagyban az ejector, amely az osztott kivetőszárak műkö­ dését biztosítja. Az egyszerű, szögle­ tes baszkül külső sajátossága a kagyló­ kat körülölelő, s a baszkül talpa alá érő vastagítvány, mely a csőtalp nagyobb felületen való felfekvésére szolgál.

A baszkül két oldalán, az agyazás csat­ lakozása előtt a felhúzott állapotot jel­ zőcsapok mutatják. Az agynyakon a csúszóbiztosító automatikus. Ágyazá­ sa pisztolyfogású, a tusa arctámaszos.

Agytalpa nincs, rózsája fém. A basz­ kül mindkét oldalán m o n t e c a r l o LÁMPAGYÁR BUDAPEST MADE IN H U N ­

felirat olvasható. A baszkülben 12466-os fegyverszám és f n , alatta a M agyar Népköztársaság 1956 utáni címere látható rajzos kivitelben. Az alsó csősínre forrasztott előagykamón a teljes, az előagyban a rész fegyver­ szám ismétlődik meg. A bal csőtalpon 4-es, agancsos I-es erőkémlelő próba­ jel, az 1956 utáni magyar címer, 15,9 mért furatérték, n e m g o l y ó n a k felirat és 3027/58 próbajegyzőkönyvi szám sorakozik, amelyből az 58 a fegyver belövésének, illetve gyártásának évét jelöli. M ellette f n , a füst nélküli lőpo­ rok magyar jele, rombuszba írt 16 c kaliberérték található. A fegyver kivi­ tele és feliratai jelzik, hogy belföldi használatra készült. Fő m éretek: teljes hossz: 1118 mm, csőhossz: 702 mm, GARY

űrm éret: 76.9803

16 mm.

MNM.

Ltsz.:

360 Puska 1954 M agyar gyártmányú, a Lam part M ű ­ veknél - F É G - készült. D upla bille­ nőcsövű, sima furatú, központon gyújtó, külső kakasos lakatszerkezetű, két egymás melletti csőelrendezésű vadászfegyver, amelyet felső Scottkulccsal m űködtetett egytagú billenő­ retesszel, kétbillentyűs elsütővei lát­ tak el. A csőpár demiblock kötésű, a csövek és a hozzájuk tartozó csőszakán egy darabból van kovácsolva, a csősza­ kállak fecskefarkas illesztéssel lapoltak. Ez a csőillesztési rendszer ritká­ nak mondható, jellemző a F É G és jog­ elődei által készített fegyvereknél.

A felső magasított csősín hosszirány­ ban vésett. Fénytöréshez szükséges keresztvésetekkel készült. Előagya nyomógombos, Purdey rendszerű.

A baszkülben félig fedetten helyez­ kednek el a kakasok, közel a fegyver középtengelyéhez. Az egész lakatszer­ kezet az Anson & Deeley lakatokra emlékeztet inkább, semmint a külső kakasos lakatszerkezetekre. A két ka­ kas véletlen egyszerre való elsütését az elsütőbillentyűk felső vállainak kikép­ zése akadályozza meg. Gyártása a 40es évek elejétől az 50-es évek végéig történt. A fegyver agyazása kemény fa, recézett pisztolyfogású, a tusaborító lemez fémből van. E fegyver feltű­ nően durvább a korábbiaknál, ami kü­ lönösen a felület kezelésében m utat­ kozik meg. A baszkül két oldalán l á m ­ p a g y á r B u d a p e s t felirat, a baszkül bal oldalán a 1058-as fegyverszám, jobb­ oldalt 74-es szám és körbe írt 1956 előtti M N K címer, alatta f n nitró vég­ ső próbajegy látható. A baszkülben a fegyverszám megismétlődik. A bal csőtalpon agancsos I-es tormentáló bélyeg, 15,7 m ért kaliber, n e m g o l y ó ­ n a k felirat található. Jegyzőkönyvi száma 946/54, amelyből az 54 a fegy­ ver készítésének időpontját jelöli. Fő m éretek: teljes hossz: 1105 m m , cső­ hossz: 697 mm, űrm éret: 16 mm.

M N M . L tsz.: 76.9799

361 Puska XX. század első fele Szovjet gyártmányú, sima furatú, hengeres, réz célgömbbel ellátott cső­ vel. A zártokon célzóvájat, a lakatle­ mez két oldalán, vésett indák között stilizált ugró állat látható. Visszaugró

297

kakasos elsütőberendezéssel látták el.

A csövön cirill monogram alatt k 16 x 7 0 - 52 felirat olvasható. A csőtal­ pon baloldalt 877-es fegyverszám, H betű és háromszögbe helyezett A betű tűnik fel. Barna faágyazata rövid előaggyal rendelkezik, amelyben a fegy­ ver száma és a h betű megismétlődik.

Tusája pisztolyfogású, nyaka recézett, a tusatalp vaslemezzel borított. Cső­ kulcsa a sátorvas alatt van. Fő mére­ tek: teljes hossz: 1141 mm, csőhossz: 740 mm, űrm éret: 16 mm. M N M .

L tsz.: 69.9291

362 Puska 1964 Magyar, FÉG-gyártmányú, H unter tí­ pusú vadászfegyver, amelyet a kölni Eduard K ettner cég forgalmazott.

Egylövetű, egycsövű, központon gyúj­ tó lőszert tüzelő, sima furatú sörétes fegyver, felső kulccsal és egyszeres al­ só billenőretesszel, külső kakasos, visszapattanó lakatszerkezetű ejectorral. A cső nagy falvastagságú, a kam­ ráig kúposán bővül. A kamra felső ré­ sze célzóvájatként hornyolt. A torko­ lat közelében van a réz célgömb.

A monoblocknak kiképzett csőszakállt a cső alsó lapjára forrasztották. Az elő­ agyban rugós feszítőszerkezet eredeti megoldással rögzíti az előagyat a cső­ höz. A baszkül lapos, különösen a ge­ rince lekerekített. A kakast terzerolszerűen helyezték el. A felső kulcs alakja leegyszerűsített, előagya és tu ­ sája világos keményfa. M arkolata fél pisztolyfogású, sima felületű, míg az előagy recézett. A tusatalpat recézett fekete műanyag borítja. A cső bal ol­ dalán h u n t e r a cég neve, a csőszakán bal oldalán 12375-ös fegyverszám, körbe írt 44-es gyártási jel található. A jobb oldalon agancsos I-es magyar próba­ jegy, rombusz alakban 16 és 70 kamra­ m éret, 15,7 mért furatérték, s m o k e l e s s n o b u l l e t felirat és 11 152/64-es próbajegyzőkönyvi szám sorakozik, amelyből a 64 a fegyver keletkezésé­ nek évét jelöli. A baszkül bal oldalán h u n t e r , a jobb oldalon e d u a r d k e t t ­ n e r k ö l n felirat olvasható. A sátorvas hátsó nyúlványán a fegyverszám meg­ ismétlődik. Fő m éretek: teljes hossz: 1125 mm, csőhossz: 712 mm, űrm é­ ret: 16 mm. M N M . Ltsz.: 77.9825

363 Puska 1966 Magyar, FÉG -gyártm ányú, H unor 12 típusú, billenő, egycsövű, sima csőfu-

ratú, központon gyújtó vadászfegyver, külső kakasos lakattal, felső kulccsal m űködtetett, egyszerű alsó billenőre­ tesszel. A kúpos cső a tölténykamránál megvastagszik. Felső részén a célzóvájat fénytörővei ellátott. A torkolat kö­ zelébe célgömböt helyeztek. A cső alsó felületére forrasztották a helyrenyo­ mással rögzülő előagy kamóját. Cső­ szakába monoblock jellegű, az előagyban rugós rögzítő van. A baszkül né­ mileg lekerekített, csak rögzített álla­ potban megfeszíthető kakasa terzerolszerűen elhelyezett. A tusa egyszerű, világos fa, pisztolyfogású aggyal. Agy­ talpa rovátkolt fekete műanyag.

A baszkül bal oldalán h u n o r 12, m el­ lette MADE IN HUNGARY SZÖVeg, a sátorvas felső nyúlványán, valamint a baszkül bal oldalán 23 110-es fegyver­ szám található. Jobb oldalon agancsos I-es erőkémlelő próbajel, rom busz­ alakban 12 és 70 kamraméret, illetve 17,3 m ért furat, hüvelyhossz, továbbá s m o k e l e s s p o w d e r felirat, 22 997/66os próbajegyzőkönyvi szám sorakozik, amelyből a 66 a fegyver készítésének időpontját jelöli. Fő méretek: teljes hossz: 1222 mm, csőhossz: 812 mm, űrm éret: 17 mm. M N M . Ltsz.: 80.9994

364 Puska XX. század A német K rupp cégnél készült, egy­ más feletti csőelrendezésű, Bock va­ dászfegyver, központon gyújtó lőszer­ hez. Reteszelése kétszeres. Felső kul­ csa G reener-reteszt m űködtet. Lakat­ szerkezete Blitz, elsütője kétbillentyűs. Az agynyakon a csúszóbiztosító automatikus. A baszkül két oldalán lévő sárgaréz jelzőcsapok a fegyver felhúzott állapotát mutatják. A csősza­ kán osztott. A csőpár két oldalán veze­ tett a hüvelykivető. Baszkülje jellegze­ tes, rövid, lapos kiképzésű. A zár nyi­ tásakor a csap a kagylóból kilép. Tusája fényezett barna fa. Talplemeze el­ veszett. A cső gerincén a hullámos fe­ lületű fénytörő sínt réz célgömbbel látták el. A csőfaron g a v r i l o l t e a n a u r e g h i n , oldalt m indkét csövön f l u s s s t a h l k r u p p e s s e n felirat olvasható.

Az alsó csövön körbe helyezett 12-es kaliberjel, Omm 138, a baszkül belse­ jében koronás, sasos első próbajel, il­ letve koronás u (U ntersuchung) végellenőrző, baloldalt 5902-es fegyver­ szám, míg fölötte és a tűzfalon t c f egyesített monogram figyelhető meg.

Baszkülje vésett, levelekkel, indákkal, virágokkal díszített, egyes részeiben poncolt. Kulcsának felső részén sárga­ rézből bevert t z monogram, az isme­ retlen tulajdonosra utal. Hosszan hát­ ranyúló, vésett sátorvasán a 6654-es fegyverszám eltér a baszkülbe beütött számtól. Fő m éretek: teljes hossz: 1137 mm, csőhossz: 741 mm, űrm é­ ret: 17 mm. M N M . Ltsz.: 79.9947

365 Puska XX. század második fele Csehszlovák gyártmányú, ZH 101 tí­ pusú sörétes Bock. Hátultöltő, billenő csövű, központon gyújtó lőszert tüze­ lő, sima furatú, 12 -es öbű fegyver, kü­ lönleges csúszószános, felső kulcsos retesszel, egyszerű hüvelykivetővei, kétbillentyűs elsütővel. Az egymás fe­ lett elhelyezett csövek monoblock kötésűek. A két cső érintkezését oldalt a csősín csak az előagy elejéig takarja.

A felső cső gerincén egyenes, rovát­ kolt réz célgömbbel ellátott csősín fut végig, a felső cső végén két áttört nyúlvány van. Ezek valójában a G ree­ ner zár fészkei. A csőtömb jobb olda­ lán merev, bal oldalán rugós csappal kapcsolódik a csőpár a baszkülhöz.

A rombuszosan díszített előagy a cső­ re van szerelve. A kettős reteszt a felső Scott-kulcs elfordítása oldja. A ka­ kasos elsütőszerkezetet a hátrahúzó szán húzza fel. Tusája pisztolyfogású, agynyaka recézett. Tusáját Zbrojovka emblémás műanyag talplemez zárja.

A felső cső bal oldalán m a d e i n c z e c c h o s l o v a k i a , körbe zárt z, Zbrojovka embléma, b r n o - m o d e l z h 101-12 G A 2 3/4 c h a m felirat figyelhető meg.

A cső jobb oldalán p o l d i s p e c i a l s t e ­ e l szöveg látható. A csőtömb bal olda­ lán 118 845 és 36452-es számokat, a pajzson N nitrojelet, a jobb oldali csa­ pon 70-es számot helyeztek el.

A Zbrojovka embléma és a fegyver­ szám több alkatrészen megismétlődik.

A felső kulcs alatt a pajzsra helyezett N , illetve az oroszlános n , végső nitrojel újra megjelenik. Fő m éretek: teljes hossz: 1114 mm, csőhossz: 700 mm, űrm éret: 16 mm. M N M . Ltsz.: 75.9780

366 Puska 1969 M agyar gyártmányú, a FE G -nél ké­ szült, B 12 jelű, billenő Bock csőelren­ dezésű, sörétes vadászfegyver. Csőfu­ rata sima, öbe 12 -es, központon gyúj­ tó töltényt tüzel. Reteszelése négysze­

298

res, amelyet felső Scott-kulcs m űköd­ tet. A kettős alsó csúszóreteszt felső kettős G reener-zár egészíti ki. Lakat­ szerkezete javított Blitz, amely a baszkülből alulról kiemelhető. Egybillentyűs, sorrendváltós elsütővei ké­ szült. Az agynyakon a csúszóbiztosító automatikus. Szerkezete Holland & Holland rendszerű. Hüvely ki ve tő je osztott, előagya Greener patenttal kö­ tődik. A csőpár monoblock illesztésű.

A csősínek a két cső között zártak, a felső csősín recézett. A baszkül sima, élein lekerekített. Tusája pisztolyfo­ gású, arctámasz nélküli. Az agynyak és az előagy recézett, világos színű.

A tusaborító lemez és a rózsa fekete műanyag. Felső cső bal oldalán agan­ csos I-es erőkémlelő jelzés, a M agyar Népköztársaság 1956 utáni címere m int végső próbajel, n i t r o felirat, rombuszba helyezett 12 és 70, amely a kaliber- és a kamraméretet mutatja.

A csőhüvelyen lévő 1420, a cső tömege grammban megadva és 080/69 próba­ jegyzőkönyvi szám, amelyből a 69 a fegyver készítésének, illetve belövésének időpontját jelöli. A mellső csősza­ kán bal oldalán 808-as fegyverszám, a hátsó csőszakállon kétszer körbe írt 12-es szám látható. A baszkül bal ol­ dalán f e r u n i o n s u p e r p o s é e , a jobb oldalon m a d e i n h u n g a r y felirat ol­ vasható. A baszkülben a fegyverje­ gyek nagy része megismétlődik. Fő méretek: teljes hossz: 1140 mm, cső­ hossz: 710 mm, űrm éret: 17 mm.

M N M . Ltsz.: 72.9541

367 Puska 1969 M agyar gyártmányú, a FÉG -nél ké­ szült, B 12 jelű, billenő, Bock csőel­ rendezésű, sörétes vadászfegyver.

Csőfurata sima, űrmérete 12 -es, köz­ ponti gyújtású töltényt tüzel. Retesze­ lése négyszeres, amelyet felső Scottkulcs működtet. A kettős alsó csúszó­ reteszt felső kettős Greener zár egészí­ ti ki. Lakatszerkezete javított Blitz, amely a baszkülből alulról kiemel­ hető. Egybillentyűs, sorrendváltós el­ sütővel készült. Az agynyakon a csú­ szóbiztosító automatikus. Szerkezete Holland & Holland rendszerű. H ü ­ vely ki vető je osztott, előagya Greener patenttal működik. A csőpár mono­ block illesztésű. Tusája angol szabású, arctámasz nélküli. Az agynyak és az előagy recézett, világos színű. A tusa­ borító lemez és a rózsa fehér alátétes

fekete műanyag. A csőhüvely bal ol­ dalán a kam ram éretre utaló 3" m a g o r 2,3/4" felirat a 70, illetve 76 mm-es hüvely jelzése. A felső cső bal oldalán agancsos I-es erőkémlelő jegy, majd a M agyar Népköztársaság 1956 utáni címere, végső próbajelként, n i t r o fel­ irat, rom buszba helyezett 12 és 70, amely a kaliber- és a kam ram éretet mutatja. A csőhüvely bal oldalán 440/ 69 próbajegyzőkönyvi szám, amelyből a 69 a fegyver belövésének időpontját jelöli.

A mellső csőszakállon A 9440-es fegyverszám látható.

A baszkült magyaros indák díszítik, baloldalt m a d e i n H u n g a r y f é g - b u d a p e s t felirat olvasható. Fő méretek: teljes hossz: 1144 mm, csőhossz: 708 mm, űrm éret: 17 mm. M N M .

L tsz .: 72.9542

368 Puska 1963 Csehszlovák gyártmányú, ZH típusú, Bockbüchse vadászfegyver. Az ilyen típusú, vegyes csövű fegyverektől el­ térően elsütőberendezése két billen­ tyűvel, de visszrögtönzővel készült.

A csőpár jelzése z h 104, ami 12-es öbű sörétes és 7 x 57 R öbű golyós csövet jelent. Az egymás felett beépített cső­ pár érdekessége, hogy a golyós csövet szokatlan megoldással felül helyezték el. A lőszerek központon gyújtók, a golyós cső huzagolt, a sörétes sima furatú. Lakatszerkezete Blitz jellegű.

Elsütőjének sajátossága, hogy a hátsó billentyűvel mindkét cső elsüthető.

Reteszelése egyedi megoldású csúszó­ szánnal történik, kizárólag felső, ket­ tős G reener-K ersten zárral, melyet felső Scott-kulcs működtet. Előagyát a csőpárhoz erősítették. A fegyver jel­ lemzője a gépesített sorozatgyártáshoz alkalmazott szerkezet és kivitel. A cső­ pár monoblock kötésű. A felső csősí­ nen kiemelhető bakra illesztett cél­ gömb, hátsó harm adában egyszerű mechanikus irányzék van. A csőhü­ vely prizmás kialakítású gerince a cél­ távcső felszerelését teszi lehetővé.

A csőpárra utólagosan suhli négylábas rögzítésű céltávcső szerelék talpait he­ lyezték. Hüvelykitolója osztatlan.

A baszkül lekerekített formájú, jelleg­ zetesen gépi megmunkálású. Alsó fe­ lületéből a Blitz jellegű lakat kiemel­ hető, két csappal rögzített. A baszkült a tusában a tusaborító lemez felől tő­ csavar fogja. M arkolata pisztolyfogá­ sú, recézett, agya arctámasz nélküli,

ebonit tusatalplemezén Z (Zbrojovka) embléma, amely valójában csőhuzagot imitál. A golyós cső bal felső oldalán lévő m a d e i n c z e c h o s l o v a k i a , körbe írt z b r o j o v k a embléma és b r n o m o d e l z h 104-12 g a - 2% c h a m 7 x 5 7 r felirat, amely a gyár megjelölésén túl a golyós és sörétes cső kaliberére, illet­ ve kam ram éretére utal. A jobb oldalon p o l d i s p e c i a l s t e e l , a csőhüvely bal oldalán 413 236, a csőpár gyári száma és 31206, a hozzáillesztett baszkül száma látható. A csőszakának fölött 63-as évszám és 1972-től használt el­ rendezésben a huzagolt csövű, nitrólőszerrel belőtt fegyverek végső pró­ bajegye, mellette ugyancsak a nitrólőporral hitelesített, sima csőfuratú fegyver végső próbajele sorakozik.

A baszkül alsó felén a fegyverszám megismétlődik. Fő m éretek: teljes hossz: 1034 mm, csőhossz: 598 mm, űrm éret: 12 mm, 7 x 57R. M N M .

Ltsz.: 73.9569 369 Puska XX. század eleje Németországban, W. Collath m űhe­ lyében és tervei alapján készült dril­ ling vadászfegyver. A Collath típusú fegyverek sajátosságai közé tartozik az elöl fekvő, hosszú alsó kulccsal m ű­ ködtetett excenter zár, amely a csövet tengelyirányba eltolja, a zárt helyzet­ ben a csőfart a tűzfalhoz szorítva a csőfaron túlnyúló reteszelőlemezt a baszkülbe tolja. A csőkoszorú billenő elrendezésű. A két felső cső sörétes, sima furatú, az alsó golyós, huzagolt, 11 x 65 mm-es, központi gyújtású töl­ tényt tüzelő, reteszelése egyszeres, la­ katszerkezete három ütőelemes, egé­ szen önálló elgondolású. Elsütőszer­ kezete kétbillentyűs. Az első billen­ tyűt visszrögtönzővel látták el. Sátor­ vasa szaru, tűzváltója a jobb oldalon van. A fegyver biztosítója a baszkül fedlapján lévő pillangó alakú elfordít­ ható kar. Csövei monoblock kötésűek, a felső csősín magasított, cizellált, egyszerű, ék alakú célgömbbel. A uto­ matikusan felálló irányzéka elveszett.

A baszkül félkagylós, a vas előaggyal egy darabot képez. Hüvelyki vetője osztatlan. A bal cső gerincén w i t t e n e r , a jobbon e x c e l s i o r felirat, a cső acélgyártmányára utal. A bal cső alsó lapján 1912 és 1939 között alkalmazott suhli bélyegek, a sas koronás w-vel, a csőszűkítés próbajele, w i t t e n (W ittener) a . s . jel, sas n i t r o felirattal, koro­

nás w sas, koronás u (Untersuchung) a végellenőrző próbajelével látható.

A jobb csövön e x c e l s i o r , v, a s a ko­ ronás u-val, míg a csőfaron körbefutó véset, a golyós cső alsó felületén ^ m m űrm éret, illetve kamraméret és a már említett jegyek egy része megismétlő­ dik. Itt található még a koronás N , St.m .G (Stahlmantelgeschoss) felirat és a 17/7 g lövedéktípus és súlyjelzés, a hátsó csőkamra jobb oldalán pedig 13400-as fegyverszám. Baszkülje bal oldalán p a t e n t w . k o l l a t h , a jobb oldalon f r a n k f u r t a . o szöveg olvas­ ható. A baszkül oldala, a sátorvas alá­ tétlemeze gazdagon vésett. Baloldalt, növények között vadászkutya négy szárnyassal, jobboldalt nyúl, róka, a tűzfal nyúlványán, keretben, növé­ nyek között, poncolt alapon őzbak és suta képe, a szekrény fedelén puskás vadász zergeszakállas kalapban tűnik fel. A baszkülben a 13 400-as fegyver­ szám újra megjelenik. A tusa alsó ré­ szén a vésett fedéllel zárt tölténytároló három töltény tárolását teszi lehetővé.

M arkolata pisztolyfogású, tusája arctámaszos, tusaborító lemeze sima sza­ ru. Fő m éretek: teljes hossz: 1106 mm csőhossz: 705 mm, űrm éret: 1 6 x 1 6 x 1 1 mm. M N M . L tsz.: 69.9255

370 Puska 1928 N ém et gyártmányú, a ferlachi Franz Sodia cégnél készült drilling - három csövű - vadászfegyver a szokásos el­ rendezésben. K ét egymás mellett el­ helyezett sörétes csővel, valamint egy golyós cső elosztásban. A sörétes csö­ vek sima furatúak, a golyós cső huza­ golt. A hátultöltő fegyver központon gyújtó lőszert tüzel, a csőköteg billenő rendszerű, háromszoros reteszeléssel.

A két alsó csúszóretesszel, a felső G reener-zárral működik. Lakatszer­ kezete külsőkakasos. Az agy nyakán csúszóretesz van. Elsütőszerkezete kétbillentyűs, gyorsítós. Az első bil­ lentyű visszrögtönzős. A csőköteg monoblock kötésű, a golyós cső két oldalán egyszerű osztatlan hüvelyki­ vető található. A sörétes csövek olda­ lait a csőfarnál lapolták a tökéletesebb gázzárást biztosító takarólemezek szá­ mára. A felső csősín magasított, cizel­ lált. A célgömb a felső csősínbe elölről betolható, az irányzék felőli részén magas fényű „légy” van. A csősínbe két felállítható nézőkés irányzékot il-

léptették . M indkét lapot lefektetve, a fegyver sörétes csöveinek használata válik lehetővé. Az első lap 200, a hátsó 100 m éterre biztosítja a pontos cél­ zást. Baszkülje elegánsan kialakított, lekerekített, teljes kagylókkal képzett.

A külső kakasos, visszapattanó ka­ kasokkal ellátott lakatszerkezet hátulfekvő rugós megoldású. Baszkülje, sá­ torvasa gazdagon vésett, baloldalt, poncolt alapon virágok, futónövények között rohanó szarvas, jobboldalt két zerge, míg a bal lakatlemezét, virág és fák között egy zerge, a jobb lakatlemezét dürgő fajdkakas és tyúk díszíti.

M arkolata pisztolyfogású, recézett, előagya G reener kötésű, rózsája szaru, tusája arctámaszos, fonatos díszű. T u satalplemezzel készült. A felső csősí­ nen ( f ) r a n z s o d i a f e r l a c h , mindkét csőfaron embléma, a külső körön p r í ­ m a s t a h l , a belső körön b ö h l e r g e w e h r l a u f , középen két ágyúcső és indákból stilizált díszes motívumok találhatók. Az előagy belső felületén 912-es szám, a rögzítőkamón 2s, a kamó mögött írott k n , a golyós cső alsó felületén töredékes rajz, gyártási jelek mellett v l , 8 ,2 m ért furatérték, 1868.9-es próbajegyzőkönyvi szám, illetve évszám sorakozik. A golyós cső jobb oldalán lévő n p ferlachi nitro próbajegy és 3345.28-as próbajegyző­ könyvi beütés, amelyből a 28 a cső belövésének évét jelöli. A mellső cső­ szakán bal oldalán 524-es szám, a hát­ són m d jel, a hátsó csőszakán jobb oldalán 3 12-es szám tűnik fel. A bal sörétes cső talpán írott e f ferlachi első próbajel, koronás ferlachi címer, a csövön 16,1 m ért csőfuratérték és írott e t tájákoztatja a hozzáértőt. A jobb cső talpán a jegyek egy része megis­ métlődik, illetve osztrák sassal, mellén pajzsra helyezett 1-es számmal, a fer­ lachi fekete lőporos végső próbajellel egészül ki. A baszkülben jobboldalt, a ferlachi nitró próbajel a 312-es részfegyverszám a próbajegyzőkönyv szá­ mával együtt újra feltűnik. Fő m ére­ tek: teljes hossz: 1097 mm, csőhossz: 682 mm, űrm éret: 16 x 16 x 8,2 (.360) mm. M N M . L ts z .: 77.9830

371 Puska 1929 Ném et gyártmányú, a suhli E. Schmidt H eberm ann cégnél készült dupla golyós, hátultöltő, központi gyújtású, billenő csőelrendezésű dril­ ling vadászfegyver. Sörétes csöve 24-

es. Lakatszerkezete három ütőelemes drilling szerkezet, Anson & Deeley jelleggel. Reteszelése felső Scottkulcsos, háromszoros retesszel, az alsó kettő csúszóretesz, a felső csősínből kiképzett „babafej”, ún. D oll’s head.

Elsütője kétbillentyűs, mindkettő visszrögtönzős. Előagya G reenerPatent kötésű. A fegyver állapota na­ gyon jó, a három cső demiblock illesz­ tésű. Hüvelyki vetője osztatlan. A felső csősín széles, cizellált, a cső torkolati részén a célzósín a vadászfegyverek­ hez hasonlóan felmagasodik és ten­ gelyirányban helyére tolt célgömbbel ellátott. Kétlapos irányzékát fecske­ farkas megoldással erősítették fel.

A cső fari részén sínbe vájva találjuk a csúszóretesszel biztosított suhli típusú céltávcső-szerelék két talpát. A baszkül lekerekített formájú, kagylói kicsik.

A felső kulcs a kettős alsó csúszóre­ teszt vezérli, felül a csősín meghoszszabbításából alakították ki a babafejreteszt, amely a tengely- és oldalirá­ nyú terhelést veszi fel.

A baszkül gerincén, a kulcs két oldalán a fegyver felhúzott állapotát jelzőcsapok mutatják. M arkolata pisztolyfogású.

Tusája arctámaszos, tusaborító leme­ ze vas, ovális fedővel, amely alatt há­ rom töltény - egy sörétes és két golyós töltény - befogadására alkalmas táro­ lót képeztek ki. Rózsája szaru. A söré­ tes csövön 122-es szám, 16.22 g, oszt­ rák belövési jegyzőkönyvi szám, 17191 -es fegyverszám, suhli sasos n i t r o feliratú bélyeg, sasos koronás s, sörétes, sasos koronás w, csőszűkítési bélyeg, koronás u végellenőrző, 22-es szám, körbe írt 24-es űrméretjel, 12/ 27, továbbá 14.3-as osztrák próba részszám, míg a csőkampóktól jobbra 241.29 próbajegyzőkönyvi számok vannak bécsi nitrojellel és feltételez­ hetően cseh oroszlános bélyeggel.

A golyós csövek alsó részén s. s. suhli sas, azonosíthatatlan jel, sasos, koro­ nás G, koronás u 7,7 mm űrm éretérték, míg a jobb cső felső részén e . s c h m i d t h a b e r m a n n , míg a bal csö­ vön s u h l felirat látható. A hozzá tar­ tozó céltávcső Kahles gyártmányú, Heliavier típusú, négyszeres nagyítá­ sú, magasságba állítható szálkereszt­ tel. A távcső alsó lapján 8 1-es szám, gerincén emblematikus formában k . k a h l e s W ie n és h e l i a v i e r felirat ol­ vasható. A fegyverhez három éleslő­ szer, egy sörétes és két golyós tartozik.

A sörétes 24 mm-es, 58 mm hosszú.

A zárólemezen levő 8-as szám a sörét méretére utal. M indkét golyós töltény hüvelye szűkülő, peremes. Fő m ére­ tek: teljes hossz: 1068 mm, csőhossz: 652 mm, ű rm ére t: 8 x 8 x 14 mm, táv­ csőhossz: 272 mm. M N M . Ltsz.: 69.9361 372 Puska XX. század Nagy teljesítményű, súlyos, sportcé­ lokat szolgáló légfegyver. Billenőcsö­ ve huzagolt, a cső torkolata gyűrűvel vastagított, magasított alapon ékelt célgömbbel, a csőfaron 2—10-ig beosz­ tott, állítható, rugós irányzókkal.

A cső bal oldalon elhelyezett pedálzár­ ral nyitható, így lehetővé válik a fegy­ ver töltése. Alsó részéhez illeszkedik a dugattyú négyszög keresztmetszetű osztott karja. Nagym éretű, vastag, re­ cézett előaggyal, pisztolyfogású m ar­ kolattal, enyhén arctámaszos tusával készült. T usatalpát sima fémlemez borítja. A fegyveren nincs gyártási jel­ zés. Fő m éretek: teljes hossz: 1303 mm, csőhossz: 606 mm, űrm éret: 5,5 mm. M N M . L tsz.: 73.9573 373 Puska XX. század közepe A volt N D K -ban készült, Haenel gyártmányú, M O D E L L 310-es típ u ­ sú, álló csövű légfegyver. Töltése tár­ ról, a sűrítő mellső oldalának alsó lap­ járól történik. T árát rugós retesz rög­ zíti. Célgömbje hiányzik. Irányzékából csak a talp van meg. A sűrítő meg­ feszítése a csuklósán lehajtható feszí­ tőkarral történik, amelynek mozgása forgó zárdugattyúra emlékeztet.

A zárdugattyú karja a sűrítő gerincé­ ben kiképzett horonyban mozog, jobbra forgatva a tokon reteszel. A sű­ rítő farán van a biztosító. Elsütőszer­ kezetét a sűrítő alsó lapjára szerelték, elsüt őb illentyű jét gyorsítócsavarral látták el. A fegyver általános kivitele jó minőségű m unkára vall. A cső gerin­ cén k a l . 4 , 4 mm kaliberérték, a sűrítő gerincén, a Modell jelzés mögött a suhli kovácsalakos embléma s u h l fel­ irattal, továbbá N D K -s első osztályú minőségi jel, a sűrítő farán, nyíl alakú mezőben h a e n e l felirat figyelhető meg. Világos, barna fa, csőközépnél kezdődő ágyazata félpisztolyfogású markolattal, arctámasz nélküli tusával készült. A tusa jobb oldalán, rombusz alakban 309796-os fegyverszám talál­ ható. Fő m éretek: teljes hossz: 1064

mm, csőhossz sűrítőkamrával: 747 mm, űrméret: 4,4 mm. M NM. L tsz.: 75.9775

374 Puska XX. század második fele Izsevszki gyártmányú, Ji jelű, .22-es öbű, billenőcsövű, huzagolt légfegy­ ver. Sűrítőjét a cső bal oldalán levő retesz által biztosított billenőcső m ű­

ködteti. Elsütőszerkezetét a sűrítő alsó lapjára szerelték. A cső torkolatánál csőkarima, a csőben réz betétcső talál­ ható. A cső végén, a rugós irányzék magasságba nagyméretű gombbal ál­ lítható. Kétoldalt a sűrítő farával egy vonalban, pajzsban az Izsevszki em b­ léma, a nyílvessző középpontjában, süllyesztett mezőben, Ji. .22, alább

felirat, a cső bal oldalán 32095-ös fegyverszám látható. Tusája arctámasz nélküli, egy darabból saj­ tolt, recézett, pisztolyfogású m ű­ anyag. Recézett műanyag tusatalp le­ mezzel készült. Fő méretek: teljes hossz: 1036 mm, csőhossz: 452 mm, űrm éret: 4,2 mm. M N M . Ltsz.: 82.10005 m ade in u ssr

J egyzet

1 T oldy László: B udapest M űkincsei.

M agyar M űkincsek 1. Budapest, 1895-1898, 24. o.

2 T udom ányos G yűjtem ény 14. 1830.

V III. hó, 117. o.

3 G arády Sándor: M átyás király budanyéki vadászkastélya. B udapest, 1941.

4 Zolnay László: Vadászatok a régi M a­ gyarországon. B udapest, 1971. 22. o.

5 N y. F . : A datok a hazai vadászat régibb történetéhez. Vadász és Versenylap XV. 1871. 253-254. o.

6 Pák D ienes: V adászattudom ány. B u­ da, 1829. V III. o.

7 N y. F . : I. m. 239. o.

8 H atos G u sztáv : A datok a hazai vadá­ szat régibb történetéhez. Vadász és Versenylap X V I. 1872. 157. o.

9 N y. F . : I. m. 240. o.

10 Zolnay László: I. m. 198. o.

11 H atos G usztáv: I. m. 157. o.

12 K atona József: Bánk bán. Szépirodalm i Kiadó, Budapest, 1963. 147. o.

13 H atos G usztáv: I. m. 157. o.

14 Széchy K ároly: G r. Z rínyi M iklós V. Budapest, 1902. 185. o.

15 Ballagi A ladár: Sólyom vadászat. In : A Pallas nagy lexikona. Budapest, 1900. 578. o.

16 E ckhardt S ándor: Balassi B álint öszszes m űvei I—II. Budapest, 1951— 1955.

17 Zolnay László: I. m. 187. o.

18 Cs. Sebestyén K ároly: A magyarok íja és nyila. Dolgozatok 8. Szeged, 1938.

30. o.

19 Nagy Géza: Vadászat. In : Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredm énye. B u­ dapest, 1898. 772. o.

20 Pák D ienes: I. m. 155-156. o.

21 K alm ár János: Régi magyar fegyve­ rek. Budapest, 1971. 114. o.

22 M agyar N em zeti M ú z eu m : L ts z .: 56.5301 23 Pák D ienes: I. m. 49-76. o.

24 T em esváry Ferenc: Vas, ezüst és arany. N em zeti történelm ünk fegyve­ rei. K eszthely, 1989. 127. o.

25 Zolnay László: I. m. 13. o.

26 A por P éter: M etam orphosis T ran s(s)ylvaniae. In : M agyar Emlékírók, 16-18. század. B udapest, 1982. 634. o.

27 Lugosi József-T em esváry Ferenc: Pisztolyok. Budapest, 1989. 18-22. o.

28 A rne H oíf: W indbüchsen u n d andere D ruckluftw affen. H am burg u n d Ber­ lin, 1977 29 L ugs, Jaroslav: D as Buch vöm Schiessem. Praha, 1968.

30 Pák D ienes: I. m. 172. o.

31 B ruckner G y ő ző : A Szepes megyei lö­ vészcéhek élete. Közlem ények Szepesvármegye m últjából. Lőcse, 1911.

146-151. o.

32 Verebélyi K incső: F estett lőtáblák M agyarországon. Budapest, 1988.

33 Balázs József-Pongó János: P iszto­ lyok, revolverek. B udapest, 1977. 26. o.

34 Jankó János: Régi hazai lőportartók szarvasagancsból. Arch. K özlem é­ nyek, X V III. 81-117. o.

35 C zuberka A lfréd : K uruczkori fegyve­ rek. Budapest, 1906. 99. o.

36 Halmágyi Szabolcs-R iedl L ó rá n t: Ré­ gi fegyverekről. Budapest, 1986. passim 37 Kováts Z oltán: Fegyvérvizsgálat M a­ gyarországon 1892-1972. Kecskemét, 1973. 10. o.

38 M itológiai Enciklopédia I—II. B uda­ pest, passim 39 A leírtakat vesd össze a Századokban, T örténelm i T á rb a n és egyéb kiadvá­ nyokban m egjelent hagyatéki leltárak­ kal.

40 T em esváry F erenc: Feuerwaffen des U ngarischenN ationalm useum s I. Pistolen. Budapest, 1988. 13-56. o.

41 Szendrei János: M agyar viseletképek czimeres leveleinkben. A rch. É rt. X I. 1891. 399. o.

42 D ite, T ib o r: S tam m t das Radschloss aus D eutschland oder aus Italien?

W affen u n d K ostüm kunde 17. 1976.

2. sz. 109. o.

43 K alm ár János: I. m. 219. o.

44 A m agyarországi városokban m ű k ö ­ dő puskam űvesek részletes felsoro­ lását lásd: T em esv áry F eren c: A M agyar N em zeti M ú zeu m tű zifegyver-gyűjtem énye I. Budapest, 1988. 42-50. o.

45 H eckenast G usztáv: Fegyver- és lő­ szergyártás a Rákóczi-szabadságharcban. B udapest, 1959. 138. o.

46 U ngár L ászló : Szem pontok a magyar polgári osztály kialakulásának vizsgá­ latához. Századok L X X V I. 1942. 313— 314. o.

47 Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés 1790-1848. Budapest, 1951.127-128. o.

48 T em esváry Ferenc: Egy magyar pus­ kaműves család élete és működése. Föl.

A rch. X I. 1959. 207-227.

49 K ossuth Lajos: Jelentés az első m a­ gyar iparm űkiállításról 1842. Pest, 1843. 43. o.

50 Váli Béla: Iparunkújraébresztése. B u­ dapest, 1895. 19. o.

51 B udapest Főváros levéltára. T anácsi Iratok II. 1488/1860. (Pest) 52 0 . A ./O kruczky A urél: Egy pompás vadászfegyver. Vadász és V ersenylap X III. 1869. 80-81. o.

53 G erster M iklós: A kézművesség jövő alakulása. Szegeden, 1901. 36. o.

54 Streitm an János: N éhány szó az ipar­ állapot és ipartörvény érdekében. Pest, 1869. 8. o.

55 S -s: Vadászfegyverek a bécsi világki­ állításon. Vadász és Versenylap X V III. 1873. 185. o.

56 K eleti K ároly: H onism ertető, a bécsi 1873.ki közkiállítás m agyar katalógu­ sának bevezető része. Budapest, 1873.

298. o.

57 Hivatalos Statisztikai Közlem ények IV. 1875. 4. füzet. 27. o.

58 Iparegyesületi ügyek. Anyagi É rdeke­ ink IV. 1874. 112. o.

59 K irn er József: P hosphor bronz alkal­ mazása a fegyvereken. Vadász és V er­ senylap X V III. 1874. 77-78. o.

60 K őnek S ándor: Az ausztriai biroda­ lom, jelesen a magyar korona országai­ nak statisztikai kézikönyve. Pest, 1865.

366. o.

61 K eleti K ároly: I. m. 299. o.

62 A budapesti egyesült lakatos, puska­ m űves, sarkantyús stb. szövetség m eg­ állapításai a hazai iparra vonatkozóan.

In : M u drony Soma: Iparpolitikai ta­ nulm ányok. Budapest, 1877. 233. o.

63 P. Szathm áry K ároly: Országgyűlés Képviselőházának N aplója.

1878. január 29.

64 A budapesti kereskedelm i és iparka­ m ara 1878-iki jelentése. B udapest, 1879. 187-188. o.

65 Az Országos M agyar Iparegyesület Tizenegyedik Jelentése. M agyar Ipar I. 1880. 275. o.

66 H eltai F erenc: Az ipari képesítés ke­ resztülvitele. N em zet, 1884. aug. 14. (esti kiadás) 67 M atlekovits Sándor: Az 1896. évi ez­ redéves kiállítás eredm énye. B uda­ pest, 1898. V. 792. o.

68 M u d rony Soma: Em lékbeszéd az iparegyesületek 50 éves működéséről.

Budapest, 1892. 8. o.

69 Az önálló magyar vám tarifa és iparfej­ lesztésünk. A vám tarifa alkalmából az Országos Iparegyesület által rendezett írásos ankét eredm énye. M agyar Ip ar X IX . 1898. melléklet a 29. számhoz 70 G elléri M ór: A kisiparról. Kecskemét, 1902. 3. o.

71 Puskam űvesség. M agyar Ipar X X I. 1900. 1122. o. L ásd m ég: A katonai puskam űvesség és m agánipar. M agyar Ip ar X X III. 1902. 72. o., valam int X X IV . 1903. 723. o.

72 Jelentés a Fém áru-, Fegyver és G ép­ gyár rt. telepein 1945. szeptem ber 1 9 október 31-ig történt műszaki vizsgá­ latról. Budapest, 1945. X I. 10. O rszá­ gos Levéltár, M agyar Általános H itel­ bank Iratai. Z -58. 41. cs. 151. d.

73 Feljegyzések az F F G -n él lefolytatott megbeszélésekről. 1946. február 15. és február 22. O L. M Á H . Z -58. 41. cs.

151. d.

74 L am p art művek r.t. 1946. szeptem ber 21-i üléséről, uo.

75 1946. novem ber 29-én kelt levél S chreiner Jánosnak. A nagytétényi üzem helyzete 1946. novem ber 1-én.

O L. Vadásztöltény. Z-485. 2. cs. 15. d.

76 M atuschek R ihard: Észrevételek a L am part művek r.t. 1947. július 16-i Szanálási javaslatához, valam int ebben az ügyben dr. U llm ann István vezérigazgató és Szunyogh Béla műszaki igazgató urakkal folytatott megbeszé­ léshez. O L. M Á H . Feljegyzések: 1945-1948. Z -58. 41. cs. 151. d.

77 Kom m eniczky József: A F É G -ben gyártott lőfegyverek 1941-1983. Bu­ dapest, 1990. április 20. Jelentés Zala K ároly főkonstruktőrnek. F É G -Irattár. E zúttal is köszönetét kell m onda­ nom D rexler Győző és F éner T am ás barátaim nak, akik több évtizeden ke­ resztül segítségemre voltak a m odern vadászfegyverek begyűjtésében, m eg­ határozásában, nagy gyakorlati és el­ m életi tudásukat a nem zeti fegyvertár fejlesztésének szolgálatába állították.

78 H ardy József: Vadászfegyverekről a vadászoknak. Budapest, 1969., Halmágyi Szabolcs-R iedel L ó rán t: Régi fegyverekről. Budapest, 1986.