A Kemény Bábszínház képeskönyve

Korngut Kemény Henrik színházteremtése

A KEMÉNY BÁBSZÍNHÁZ KÉPESKÖNYVE Szervusztok, pajtikák! Hallottátok, hogy mostantól egy kivételesen szép kötet gazdagítja a hazai könyvkiadás palettáját, amelyet már kézbe venni is csupa öröm? Hogy közel félezer fotóval, eredeti dokumentumok fakszimile változatával, tanulmányokkal és szövegkönyvekkel megjelent A Kemény Bábszínház képeskönyve? Némi stílustöréssel valahogy így állítana cégért Vitéz László annak a csodaszép kiadványnak, amely Kemény Henrik születésének 91. évfordulójára jelent meg. Hihetetlen, hogy az elmúlt század egyik legnagyobb és legismertebb magyar bábosa már lassan öt éve nincs közöttünk! Pedig akik valaha látták az ujjain táncolni Vitéz Lászlót, azoknak emlékezetében még most is ott cseng a hangja. De akik nem látták, azok is ismerik Vitéz Lászlóját, az ördög és a halál „elcsupikálásának” történeteit, jellegzetes szófordulatait, mert a kis piros sipkás alak mára közkincsé lett, és tucatnyi bábos élteti tovább. Mégis kevesen tudják, hogy a Kemény Henrik révén megismert bábjátékok az édesapja, Korngut Kemény Henrik tollából származnak. Lehet, hogy részben ő is az apjától, Korngut Salamontól örökölte őket, mindenestre ő jegyezte le Az elásott kincset, Az elátkozott malmot és más történeteket. Kemény Henrik visszaemlékezését, amelyben többször is megható szavakkal emlékezik meg a „Papáról”, 2012-ben adta közre a Korngut-Kemény Alapítvány, Életem a bábjáték bölcsőtől a sírig. Egy vásári bábjátékos, komédiás önarcképe címmel. A vásári bábos dinasztiának emléket állító memoár egy könyvsorozat, a Kemény-kötés első darabja lett, amelynek folytatása a frissen napvilágot látott kötet: A Kemény Bábszínház képeskönyve. Korngut Kemény Henrik színházteremtése. A pazar kiállítású album egy így egyben sehol máshol nem látható „kiállításon” és „archívumon” kalauzol végig több mint 600 oldalon, négy nagy fejezetben. „A bábok képeskönyve” a családi hagyatékban lévő bábok közül 64 kesztyűs báb és 38 marionett fényképét és részletes leírását tartalmazza. „A Kemény Bábszínház képeskönyve” a család bábos múltjához kötődő dokumentumok fotóit tárja elénk, köztük több mint száz éves engedélyeket, lenyűgöző, a Papa által készített tervrajzokat, előadásnaplókat és a népligeti mutatványosság hajdani pillanatképeit. „A Korngut-Kemény család képeskönyve” végigvezet a Kemény Henrik felmenőihez kötődő képi emlékeken, a fotók formájában közölt iratok pedig megrendítően tárják elénk a történelem hányattatásainak túlélésére törekvő, a családja megmaradását szem előtt tartó, ám a törvényerőre emelt embertelenségbe belepusztuló művész, Korngut Kemény Henrik drámáját. Szinte áradnak az érzelmek és a hangulatok ebből a két fejezetből, és ragad minket magával a múlt, minden szépségével, önfeledtségével és reményével, félelmével, kényszerhelyzeteivel és szomorúságával együtt! Végül „A Kemény Bábszínház írásos hagyatékának gyöngyszemei” a fakszimile és átiratos formában is közölt kuriózumok (Korngut Kemény Henrik útinaplója 1911-es észak-amerikai kivándorlási kísérletéről, illetve nagy ívű tanulmánya A bábjáték technikájáról) mellett öt bábjáték kéziratát is közreadja, hasonlóképp kétféle módon. A fejezet végén dokumentált további húsz szövegkönyv és szövegtöredék pedig ízelítőt ad a Kemény-kötés további kiadványainak tervezett tartalmából is. A Kemény Bábszínház képeskönyve gyönyörű ajándék a bábosok, a bábművészetet szeretők és a Kemény Henriket tisztelők népes táborának. A Vitéz Lászlót hungarikummá tevő családnak méltó emléket állító kötet pedig csendes, szerény, könnyet és kacagást is fakasztani képes adomány a nemzeti kultúrának. Amire reményeink szerint Heni bácsi is büszke lenne, ha a Lájszló által oly sokszor elcsépelt halál 2011 novemberében nem eszelt volna ki más tervet.

Tartalom

Prológus – mindenek elé Bábok képeskönyve A tradicionális bábjáték áthagyományozódása apáról fiúra Kesztyűs bábok Marionett bábok

7 15 16 22 88

A Kemény Bábszínház képeskönyve Előszó Fakszimile dokumentumok A ligeti Bódé

133 134 138 182

A Korngut-Kemény család képeskönyve Előszó Fotók a családi albumból Fakszimile dokumentumok

241 242 244 266

A Kemény Bábszínház írásos hagyatékának gyöngyszemei Előszó Korngut Kemény Henrik írásai „Uti-napló” Vitéz László játékok néhány kézzel írt szövege A bábjáték technikája További szövegkönyvek, szövegtöredékek a családi hagyatékból

287 288 290 290 396 496 546

Vitéz László figurák A hagyaték öt Vitéz László figurát őriz, amelyek legidősebbikét Korngut-Kemény Henrik készítette. Alkotásának pontos kora nem meghatározható. Kemény Henrik elmondása szerint a Papa már az 1910-es évek végén is szerepelt, viszont van olyan dokumentum, amely határozottan az 1926-os évben jelöli meg a bábfigura születésének idejét. E bábbal azonban haláláig, 1944-ig játszott. Ezt követően négy Vitéz Lászlót faragott és öltöztetett fel Kemény Henrik. A legfiatalabbat a 80. születésnapján, 2005 januárjában fejezte be. A Kemény család Vitéz Lászlója élénk és némi együgyűséggel párosuló furfangot kifejező, nagyorrú, csibészes sihederforma. Öltözete: barna, festett haján piros, hegyes sapka, piros felsőrész és hasonló színű nadrág, fekete, magas szárú csizma, amelybe a nadrág szárát belegyűrték. Semmilyen jelzés (gomb, hímzés) nincs a ruházaton. Tiszta tekintetű, markáns, kék szemű, lefelé hegyesedő, simára csiszolt orrú figura, akinek orra is elég piros ahhoz, hogy egyik legjellegzetesebb adottsága legyen. Kézzel festett, mosolygós, pirospozsgás és naivnak tetsző arca van. Alapvető karakterjegyei közül a legfontosabbak: saját érdekeinek gyors felismerése, a szorongató helyzetek kényszeréből és inkább gyávaságból kipattanó talpraesett cselekvőképesség, nagyszájúság, falánkság, állandó engedetlenség és „ki, ha én nem” virtuskodás, jó emberismeret, segítőkészség (de csak módjával), valamint határtalan verekedőkedv. A Vitéz László játékok kompozíciós elvének és stílusának lényege: triviálisként kezelni az élet nemes dolgait, megfordítani a körülöttünk lévő, lélegző valóságot, kifordítani bőréből az embert. Leszállni a purgatóriumba, a „lentre”, sőt még annál is mélyebbre, az ember ősi ösztönös vágyának legaljára, és nevetségessé tenni a halált, a gonoszt. Mindeközben a leglényegesebb momentum: kinevetni emberi létünk fizikai esendőségét. A figura megálmodója és megalkotói belső érzékenységgel, szenzuális expresszionizmussal fogalmaztak, a színeket drámai fokozással szélsőségesre nyitották (pl. a halál fehér, az ördög piros és fekete). Egy felületen belül a színek egyneműek, konkrétan és direkt módon szolgálják a karakter modellszerűségét. A „tiszta művészet” jegyében született figura megjelenésében száműz mindenfajta modorosságot, kísérletezést, fölösleges szemiotikai jelet. Lényege a tárgyilagosság és a túlzottan egyéni művészi habitus hiánya. Ugyanakkor jelen van benne a naturalizmus tagadása is, s talán ez a legnagyobb erénye a Kemény Bábszínház Vitéz Lászlójának: a szuggesztív, ösztönösen egyszerű forma, amely érzéki és kissé irreális, az élet és a halál tartományát bejáró drámai alakot eredményez. A két generáció, a Papa és Kemény Henrik művészetének központi szervezőelvét jelentik az egyszerű, közismert, többértelmű de megfejthető formák. A Vitéz László figurák puritán képzőművészeti megformáltsággal érzékeltetik a világ dolgai közötti rejtett kapcsolatokat, s vizuális metaforaként élnek.

28 Bábok képeskönyve

Vitéz László 1.

Készítette: Korngut Kemény Henrik Készítésének kora: 1926 Mérete: 50 cm

Vitéz László 2.

Készítette: Kemény Henrik Készítésének kora: 1931 Mérete: 50 cm

30 Bábok képeskönyve

Vitéz László 3.

Készítette: Kemény Henrik Készítésének kora: 1979 Mérete: 65 cm

Vitéz László 4.

Készítette: Kemény Henrik Készítésének kora: 1994 Mérete: 65 cm

32 Bábok képeskönyve

Vitéz László 5.

Készítette: Kemény Henrik Készítésének kora: 2005 Mérete: 55 cm

Frici Kemény Henrik 1972-ben, Moldován Domokosnak adott interjújában így nyilatkozott Friciről: „Vitéz László pajtása: Frici – a »Fritz« figurája. Ez is a német bábjátékból került át, de ki is gúnyolta ezeket a bábjátékokat. Frici pajtás játékainkban még ma is kissé németesen beszél, töri a magyart. Vitéz László az előadás végén vele hordatja el az ördögöket és a zsákokat a malomba, és kigúnyolja a bábjátékban, miként a többieket is: a csendőrt, a rendőrt, a bírót és a különböző mesterembereket – a mészárost, a borbélyt, a fényképészt.” (Színház. 1972. október, 13.)

Frici 1.

Készítette: Korngut Kemény Henrik Készítésének kora: 1926 (Kemény Henrik szóbeli közlése alapján) Mérete: 53 cm

54 Bábok képeskönyve

A hagyaték két Frici figurát őriz. Legértékesebb sajátosságuk, hogy a Kemény Bábszínház elsőnek megszülető Fricijét 1926-ban a Papa, majd ennek másolatát a ’40-es évek végén Kemény Henrik készítette el. A két figura arcának eltérései könnyen észlelhetők: az 1926-os báb fejének felületét kasírozott textil borítja, arca pufókabb, szélesebb, a ’40-es években születettnek a fejét fából faragta készítője. Mindkettő sárga körgallért, csúcsos sipkát, zöld alapon piros és fehér kockás szövet kabátkát és nadrágot visel. Vitéz László mellett küllemében is bohócos karaktert idéz, aki szinte mindig minden információról lemarad. Ez az ő feladata, Vitéz László utókövetése. Kettőjük jeleneteiben mindig ő húzza a rövidebbet.

Frici 2.

Készítette: Kemény Henrik Készítésének kora: 1940-es évek (Kemény Henrik szóbeli közlése alapján) Mérete: 53 cm

Golyótáncosnő „A Kemény Bábszínház írásos hagyatékának gyöngyszemei” című fejezetben (ld. 601-602. oldal), a Konferanszié beharangozó szövegében ismerkedhetünk meg e figura etűdjének hangulatával. Az etűd a cirkuszi marionett játékok sorába tartozott. A bábot Miss Mary Globus golyóművésznőként konferálja fel a bemondó, s hangsúlyozza, hogy: „Őnagysága sokkal biztosabban lép az ő golyóbisán, mint én az egyenesen.” A báb kialakításának minden porcikája ezt a könnyedséget, magabiztosságot, arisztokratikus finomságot képviseli. Ennek a bábnak kijár az „őnagysága” megszólítás, hiszen megjelenése elegáns, érzékenyen szecessziós, a kor nőideáljának bábban való megfogalmazása. Testének gesztusai, öltözetének részletei is arról árulkodnak, hogy a női viselet minden részletében ismert volt az előtt, aki e bábot készítette. Tanulmányok, leírások bizonyítják, hogy Korngut Kemény Henrik a bábtestért, a fejekért, a szerkezet szcenikai előállításáért és a festésért volt felelős, a mama, Kriflik Mária pedig az öltöztetést végezte. A mamát megörökítő század eleji fotók sugározzák azt a nőies, bájos és nemes eleganciájú stílust, amelyet a Golyótáncosnő ruhájának, egész megjelenésének minden mozzanata képvisel.

98 Bábok képeskönyve

A mama tehát a kor stílusa szerint öltöztette fel a Kemény-hagyaték legszebb női figuráját. Halványkék, selyemfényű szatén ruha, karcsú vonalú és hosszított derékvonal, fehér pamut ing és harisnya az öltözet része. Az 1920-as években a nők viseletében a ferde szabás lett népszerű, átlósan vágták az anyagot, ezért a ruha a testhez simult. Ezzel öltöztetője még karcsúbbá változtatta a bábtestet. A bábunak fából faragott a feje, a teste és minden végtagja. A bábtest könnyített és hasonló szerkezetű, mint a képeskönyvünkben Marionett bábtest elnevezéssel szereplő bábué, a végtagok az ízületeknél lazán illeszkednek. A porcelánhatásúra festett arc, a műhajjal ékesített, tojásdad alakú fej érzékeny, szép nőt tükröz. A kék szín a bábu egész lényéhez hozzátartozik, de a szemek kékje és a szempillák míves megrajzolása, a szemöldök kontúrja szelíd, törékeny hölgy képét mutatja. Szájának íve és arcának mimikája egyetlen finom, végtelen nyugalmat árasztó mosolyt fogalmaz meg. Az esernyőn minden részlet valóságos: a küllők szerkezete, a nyél gömb alakú végződése és a táncosnő ruhájával azonos anyagból készült masnija, valamint a felnyitás módja is. A teljes alakhoz hozzájárul még mozgatásának bravúrja, a kecses tánclépések sora a golyón, amely a billenő szerkezetű hídon vezet át. Ezt a mozdulatot és az etűd miliőjét a Kemény Bábszínház színpadán Óhidy Lehel fotói örökítették meg az 1950-es években.

Molnár – Kéményseprő A Kemény Bábszínház kedvelte az átváltozó bábokat. A hagyaték két sík-, és három plasztikus metamorfózisra képes bábot őriz. Az átváltozó bábok magukban hordják a bábjáték ontológiai eredetét, az átalakulás biológiai, lélektani, fizikai és mitikus síkját. A legcsodálatosabb varázslatot képesek előidézni: annak folyamatát, hogy valakiből a pillanat törtrésze alatt teljesen másvalaki születik. A bábbal való cselekvés legősibb funkcióját megőrző bábok ezek. A Molnár – Kéményseprő esetében a két mesterség összekapcsolása izgalmas következtetésekre ad lehetőséget: a molnár gabonát őröl, jelképesen az életet „zsákolja”, csomagolja be az őrlés végén. A liszthez mint végtermékhez a fehér színt társítjuk, a kéményseprő viszont az égés végtermékét, a fekete kormot takarítja. A Molnár mint „doboz” papírmaséból készült, textillel felöltöztetett. A Kéményseprőt fából faragta alkotója. A bábu minden részlete kézzel festett Készítette: Korngut Kemény Henrik Készítésének kora: 1932-35 között Mérete: 78 cm

120 Bábok képeskönyve

Széteső csontváz A vásári mutatványos hagyomány legtitokzatosabb figurája, hajdan a haláltáncok és a misztériumjátékok egyik főszereplője. A haláltánc a középkor egyik legérdekesebb misztikus műfaja. Motívumának lényege az a sajátos demokratizmus, amely szerint a halál mindenkit egyenlővé tesz: Isten ítélőszéke előtt a földi világban élvezett előjogok nem érvényesek. A halállal, a körtáncban az élen haladó kaszás csontvázzal együtt táncol minden rangú ember, legyen az úr vagy szolga, pápa, főpap, király, nemes vagy egyszerű ember. A Kemény Bábszínház repertoárjában bábfiguraként zenés-táncos etűd szereplője. Csontjaira széteső tánca feleselés a irreverzibilitással. Ő a groteszk, ironikus reprezentációja az ember örök bizonytalanságának, az élet és a halál mezsgyéje kikutathatatlanságának. A vele való tánc humora azt vállalja fel, amit a Vitéz László játékok képviselnek a halál és az ördögök elverésében: az emberi létkérdés misztériumát. Technikai, mechanikai megoldásában az egyik legösszetettebb marionett. Készítette: Korngut Kemény Henrik Készítésének kora: 1920-as évek eleje Mérete: 55 cm (normál, nem szétesett helyzetben)

121

I. korszak: 1911-1926 KORNGUT SALAMON és FIA tervei

„Korngut Salamon és Kemény Henrik Bpest I. Fehérvári ut 13867 hr.sz. bérelt telken épitendő ideiglenes baba-szinházának terv-rajza. Lépték: 1:100 Bp. 1919. deczember 22. Korngut Salamon, [Korngut] Kemény Henrik”

182 A Kemény Bábszínház képeskönyve

„Alaprajz Pöck Géza népligeti céllövölde és lakás-építkezése. Lépték: 1:100, 0.50:100 Bp. 1924. I. 10. [Korngut] Kemény Henrik”

183

A 6 éves Kemény Henrik a Papa előadását nézi 1931-ben

Kemény Mátyás a nézőtéren 1931-ben

A Bódéban Vitéz László játékot néz többek között Kemény Mátyás (a padon az oszlop mellett)

Korabeli fotó az egyik bábelőadásról. A bábjátékot bábfigurák is nézték, akiket szintén nézőknek nevezett Korngut Kemény Henrik. Az előadás egy kötéltáncos etűd. A bábfigurák egyike sem őrződött meg.

218 A Kemény Bábszínház képeskönyve

Korngut Katalin utazó „Katica néni Komédiája” elnevezésű céllövöldéje, amely az 1920-as évektől az államosításig működött. Az államosítás után elköltöztek férjével, Steiner Józseffel a Népligetből.

Káposztás Zsuzsi, a nőimitátor az 1930-as években

Lax néni Komédiája az 1930-as években

Vödör Böske, a nőimitátor az 1930-as években Korngut Katalin mutatványosok között (felső sor, jobb oldalról a harmadik). A kép közepén, az oszlop bal és jobb oldalán Varga Dodo és Vödör Böske.

219

1890-es évek vége Korngut Salamon, a Nagypap, aki már ekkor dédelgette egy bábszínház tervét

244 A Korngut-Kemény család képeskönyve

1920-as évek eleje Korngut Kemény Henrik Korngut Salamon középső gyermeke

245

Korngut Kemény Henrik, ölében az egyéves Kemény Henrikkel, Kriflik Mária, karjaiban a néhány hónapos Kemény Mátyással 1926-ban

Kriflik Mária, Kemény Mátyás, Kemény Henrik, Korngut Kemény Henrik 1931-ben

258 A Korngut-Kemény család képeskönyve

Kriflik Mária, a Mama és Korngut Kemény Henrik, a Papa az 1920-as évek elején

Kemény Mátyás, Kemény Henrik, Korngut Kemény Henrik, Kemény Katalin, Kriflik Mária az 1940-es évek elején

259

398 A Kemény Bábszínház írásos hagyatékának gyöngyszemei

399

(1)

A bábjáték technikája Előszó.

Az emberiség legrégibb korszakáig visszavezetető bábjáték-művészet Magyarországon a mai napig sem jutott fel arra a piedesztálra, amelyet ez a tagadhatatlanul szép, nemes és épen ezért nagyon értékes művészet megérdemelne. Szűk határainkon túl akár észak vagy déli irányba, - akár kelet vagy nyugat felé tekintünk, mindenütt fejlett bábjáték-kultusszal találkozunk. A külföld számos nagy városaiban állandó jellegű kőszinházak adnak otthont a bábjátéknak, ahol magas művészi értékkel telitett műsorok keretében1 mutatkoznak be az egyébként Élettelen „sztárok”, „akik” a bájáték-művészek kezében kelnek életre. Amíg pl. Csehszlovákiában a bábjáték a nemzeti propaganda szolgálatában áll és minden nagyobb iskolában a technika legujabb vivmányaival felszerelt tökéletes bábszinház van és összesen kb. 4000 (négyezer) bábszinház működik, - amig Ukrajnában minden faluban és minden Kaszárnyában van bábszinház: addig, Maradék-országunkban mindössze két olyan bábszinház képviseli ezt a művészetet, amely állandónak csak részben tekinthető, (mert működésük csak a nyári idényhez füződik) nem is szólva arról, hogy amit nyujtanak, az százszázalékos művészetnek sem nevezhető. A bábjátéknak külföldön ugy artisztikai, mint technikai szempontból tekintélyes irodalma van. Van több szaklapja, számos helyi jellegű és egy nemzetközi testülete, sőt – ha értesülésem helyes- tanszéke is van valamelyik amerikai egyetemen. (2) Csak Magyarország az a kis sziget, ahol ez a művészet nem tudott tért hóditani, ellenére annak, hogy neves írók és művészek között vannak lelkes barátai, akik közül nem egy igen értékes kísérlettel és áldozatkészséggel nyúlt a magyar művészeti bábjáték megteremtésének kérdéséhez. Mi lehet tehát az oka mégis annak, hogy nincs még állandó magyar művészi bábszinház? Aki ezt a kérdést lelkiismeretesen kutatja és akit annak kutatásában kizárólag a magyar művészi bábjáték kultuszának célja vezet, annak előbb-utóbb rá kell jönnie arra, hogy ennek bár nem a egyedüli, de a legfőbb okát egy speciális hibában találjuk meg, (magamat sem kivéve) abban, hogy ebbeli ténykedéseinket nem annyira a cél, mint inkább az eszköz vezette, hogy vak féltékenységünkben több szerep jutott az önzésnek, mint a célnak; tehát annak, hogy valóban legyen magas művészi bábszinház. Jelen sorok irója is hétpecsétes titoknak tekintette a bábjáték minden csinját-binját és – nehogy idegen szemek valamit ellessenek – a darabirástól kezdve a tervezés, faragás, festés, mechanika, kosztüm készités és rendezés munkáján keresztül mindent önállóan és házilag végzett. – Természetesen ugyanez az elv vezette és vezeti ma is egyetlen riválisát is. A tradició talán mindkettőnk mentségére szolgálhat. Ámde elérkezett a felismerése annak, hogy a bábjátszás művészet nem egy ember feladata, mert nincs és nem is lehet egy személyben olyan univerzális tehetség, hogy mindent, amit a művészi bábjáték igényel: a szükséges színvonal teljesítménnyel nyújtani képes legyen. (3) Az író csak darabot írhat, de a darab technikai kivitele már nem lehet a feladata. A festő tervezze és mintázza meg a darabok kellékeit, de a faragást bizza a szobrászra, a bábuk öltöztetését pedig az iparművészekre. Viszont a zeneszerző is csak a maga mestersége mellett maradjon, mert nem valószinű, hogy a szereplő bábukat oly jól tudná elővezetni, mint amilyen fülbemászó muzsikát irt. Tehát mindenkit a maga helyére! Ez a felismerés érlelte valósággá néhány kitünő művész, lelkes bábjáték-barát elgondolását, hogy a bábjáték-barátoknak valamely erkölcsi közületben való tömöritése révén kell mindazt összegyüjteni, ami a magyar bábjáték-müvészet gyökere lehet, amit lelkes ápolással, odaadó munkával, dus lombozatu, terebélyes fává kell növeszteni. 1 Lehúzott szó: jelentkeznek

534 A Kemény Bábszínház írásos hagyatékának gyöngyszemei

Megalakult a „Bábjáték Barátok Egyesülete”, amely a magvetés munkáját már megkezdte. Ennek a munkának köszönhető, hogy a bábjáték-technika, a bábjáték-müvészet egyik fontos kelléke, nálunk is hóditó utra indulhat. Ha e kis mű révén a bábjáték-barátok uj hiveket nyernek – akkor célomat elértem. Budapest, 1934, február hó 20. (Korngut) Kemény Henrik (4)

Mi a bábjáték? Mindenekelőtt arra kérem az olvasót, tegye fel önmagának a kérdést: tud-e elég komoly lenni ahoz, hogy gyermekek érezze magát, hogy – csak a gyermek lelkivilágával összhangban levő odaadással – egy fabábut szerethessen. Ha az olvasó e kérdés felett elmosolyodik, igen helyesen teszi, ha békét hagy a bábjátéknak, amely tőle semmit sem várhat. Tudjuk, hogy minden jó munkához szeretet kell. Egyetlen tekintettel is meg lehet különböztetni a szeretettel és a szeretet nélkül végzett munkát. A bábjáték a hozzáértésen kívül sok-sok szeretet kíván. E két kellék egymástól nem független, de mondhatjuk, hogy sok szeretettel, tehát türelemmel is, a hozzáértést könyű megszerezni. Felbecsülhetetlen kincset ér az az öröm és kacagás, amelyet a jó bábjáték a gyermekekből ki tud váltani és nem kevésbé értékes az a hatás sem, amelyet ez a művészet a felnőttekre gyakorol. A bábjáték szeretete a széplélek és a jövendő szeretetét jelenti: A bábjáték tehát a szeretet művészete. De akkor sem követek el nyelvbotlást, ha megfordítom: a művészet szeretete. (5)

A bábjáték fajtái.

A fajankó- más néven Bibábó-bábjáték, amit nálunk népiesen Paprika Jancsinak és Vitéz Lászlónak is, külföldön Kasperl-nek neveznek. Ez utóbbi három elnevezés helytelen, mert nem a bábjáték-fajtának technikai meghatározását, hanem a szereplő figura megjelölését szolgálja. A bábjáték e fajtájában használatos bábukat – amelyeket a bábjátékos a karjára húzva mozgat – a könyebb megkülönböztetés okából nevezzük egyszerűen fajankó-bábjátéknak. 2. Másik válfaja a bábjátéknak a zsinóros kezelésű „Marionett”- bábjáték, amely elnevezett bábukkal elnevezett bábukkal rendezett vallásos szinjátékokból származik és voltaképen „Máriácskát” jelent, tehát szintén nem a legszerencsésebb technikai megjelölése ennek a bábjáték-fajtának. A magam részéről, jobb megjelölés hiányában „zsinóros-bábjátéknak” nevezném, de minthogy az egész világ „Marionett”-nek hívja, a rövidebb megjelölés kedvéért nevezzük mi is igy ezt a2 fajtáját a bábjátéknak. 3. Szemben, a fentebb emlitett két bábjáték-fajtával, amelyet a nép széles rétegei nálunk is ismernek, – létezik egy másik technikai-fajtája a bábjátéknak, amely csonka hazánkban a nagy néptömegek előtt teljesen ismeretlen és csak a beavatottak tudnak létezéséről. (6) Ez 3 a jávai wayang bábjáték, amely az előbb emlitett két fajtából, technikailag abban különbözik, hogy a bábuk mozgatása kézi erővel ugyan, de kis pálcikákkal történik. 4. Végül szólnunk kell még a gépi-bábjáték-fajtáról is, amely részben a wayang-játékhoz hasonlóan, kis rudacskákkal jön mozgásba, de nem kézi-erő, hanem mechanikus szerkezet igénybevételével. Mellékesen meg kell még jegyeznem, hogy vannak felfogások, amelyek szerint a bábukkal játszott árny-játék is a bábjáték egyik technikai fajtája. Anélkül, hogy ezzel a felfogással szembeszállni, vagy vitatkozni kivánnék, az árnyjátékot, akár élő emberekkel 2 Lehúzott szó: bábjáték fajtát akár bábukkal csinálják, csak – árnyjátéknak4 tekintem és5 techni 3 Lehúzott szó: pedig

535

További szövegkönyvek, szövegtöredékek a családi hagyatékból A Korngut-Kemény hagyaték szövegkönyvrészleteket, ötlettöredékeket is őriz, amelyeknek átírása folyamatos.1 Ezek többségét Korngut Kemény Henrik jegyzi, néhány ötlettöredék azonban Korngut Dezső tollából származik.2 A ránk maradt dokumentumok alapján Kemény Henrik inkább lejegyzője, mint írója volt a játékok szövegének, s a legtöbbet emlékezetből örökítette meg. A fennmaradt szövegek, szövegrészletek között vannak bábprodukciókhoz készültek, amelyeknek megvalósulását az előadásnaplók3, illetve a hagyatékban őrzött bábtárgyak bizonyítják, s vannak, amelyek ötlet szintjén maradtak. Kabarékuplék szövegtöredékei, valamint egy-egy előadás szövegkönyve bizonyítják, hogy felnőtt közönségnek is játszottak bábelőadásokat, kesztyűs és marionett bábokkal egyaránt. Ezeket a két testvér, Korngut Kemény Henrik és Korngut Dezső jegyzi.

A hagyaték 2015. december 31-ig feltárt dokumentumai között szerepelő szövegkönyvrészletek4 1) A koldusfiu álma - bábjáték öt részben5 Mark Twain „Koldus és királyfi” c. elbeszélését bábszínpadra átirta: Kemény Henrik. (kézirat) Mellékletek a „Koldusfiu álma” című darabhoz6: A koldusfiu és a királyfi kettős-szerepbe című kézirat Apród-szerep A tömeg-szerepe A „Koldusfiu álma” című bábjáték tartalom-leírása7 „Egy koldusfiu, aki iszákos, dologkerülő atyjától sokat szenved azért, mert kevés alamizsnát hoz haza. egyetlen örömét András-atyában látja, aki vigasztalja, bátoritja , tanitja és szórakoztatja őt. Egyszer András-atya egy királyfiról mond mesét, aki nagyon hasonlitott egy koldusfiuhoz, akinek viszont egyetlen vágya volt, hogy egyszer ugyanolyan ruhában öltözködhessen, mint a királyfi… és amikor András-atya a mesét abbahagyja, a koldusfiu szalma-ágyán álomba merül… …A mesebeli királyfi nappali szobájában tartózkodik és arra lesz figyelmes, hogy az őrtálló katona egy rongyos fiut akar elzavarni a palotától. A királyfi a koldusfiut védelmébe veszi és a zsoldosnak megparancsolja, hogy addig ne távozzon, amíg ő vissza nem jön. És a királyfi rongyos ruhában lép ki a szobából, magáhozvéve a nagy állampecsétet. Nagy félelem fogja el a magárahagyott koldusfiut, akit a nagy hasonlóság miatt a palotában a királyfinak hisznek és hódolattal veszik körül. senki sem akarja neki elhinni, hogy ő nem a királyfi, hanem csak egy koldusfiu, egyedül az udvari bolond tudja, hogy mi az igazság, de nem árulja el. Minthogy az igazi királyfi nem tér vissza, örökös félelemben és lelkifurdalásban telnek a koldusfiu 1 Ebben a kötetben nem jelentetjük meg teljes terjedelmükben az összes, 2015. december 31-ig felkutatott szöveget és töredéket. A dokumentumok címe után a várható közlés idejét lábjegyzetben jelezzük. A Kemény-kötés 3-ban tervezzük a Vitéz László játékokból még feldolgozás alatt álló dokumentumokat a nagyközönség elé tárni. Azt Kemény Henrik játékának és a Vitéz László játékok „igazságának” felkutatására szánjuk. 2 Korngut Dezső: ld. 136. oldal 4. lábjegyzetét. 3 Négy előadásnapló szerepel a hagyaték leltárában. Ebből kettő Korngut Kemény Henrik írása, amelyek megtalálhatók „A Kemény Bábszínház képeskönyve” című fejezetben. A másik kettő Kemény Henrik játékának útját követi, amelyeket a Kemény-kötés 3-ban jelentetünk majd meg. 4 Az összes átírt változatnál követtük az eredetik írásmódját, a magánhangzók jelölését. A címek írásmódján sem változtattunk. A közölt szövegrészek oldalbeosztását azonban átszerkesztettük. 5 Írógéppel írt kézirat – Korngut Kemény Henrik munkája. Az eredeti nincs a hagyatékban, csak annak fénymásolata, amelyen Korngut Kemény Henrik aláírása szerepel. 6 Mindhárom melléklet eredeti, írógéppel írt változat, Korngut Kemény Henrik munkája. 7 Írógéppel írt ismertető, Korngut Kemény Henrik munkája.

546 A Kemény Bábszínház írásos hagyatékának gyöngyszemei

napjai, akit – miután a király meghal – királylyá akarnak koronázni. A szertartást azonban váratlan esemény zavarja meg: rongyos ruhában beront az igazi királyfi és magának követeli a koronát. A ceremóniamester leakarja fogatni, de a koldusfiu védelmébe veszi a királyfit, akinek sikerül bebizonyitani, hogy ő a jogos trónkövetelő. A koronázás ezután megtörténik és a koldusfiu, mint a király szárnysegéde, az udvar szolgálatában marad. … Másnap reggel András-atya jelenik meg és közli a koldusfiuval, hogy sorsa fordulóponthoz jutott, mert elviszi őt magához, ahol uj életet kezdhet. A koldusfiu most tudja meg, hogy élménye a királyi palotában csak álom volt és hálatelt szivvel csatlakozik ahoz, akiben atyja helyett szerető atyát nyert…”8 A koldusfiu álma című bábelőadáshoz a hagyaték 10 db kesztyűsbábot9, 1 db kézzel, festővászonra festett háttérfüggönyt, 1 db kétoldalú leporelló díszletelemet őriz. Néhány hiányos, töredezett kellék (trónszék, oszlopok a valamikori királyi palotából) is segít az előadás rekonstruálásában. A történet színpadra állítását, a bábok tervezését, készítését Korngut Kemény Henrik az 1930-as évek második felében végezte. Ekkor gyermekei, Henrik és Mátyás tíz és kilenc évesek voltak.10 A két fiú nem ekkor kezdte édesapjuk mellett a színpadi játékot, de ebben az előadásban már a Papa teljes körű játszótársaiként léptek színpadra. Kemény Henrik főszerepet kapott a Papától.11 Az előadás bábkészletének esztétikája, a kivitelezés módja sokban eltér a Vitéz László játékok figuráitól. A bábfejek mérete, felületük megmunkálása, festésmódja, az öltözetek kivitelezése más alkotói irányt, kifejezésbeli szándékot közvetít. A fából faragott fejek kisebb méretűek, aprólékosan megdolgozott felületek. A Vitéz László játékok legtöbb jellegzetes figuráján a lendületes eszközhasználat nyoma hozzájárul a karakter érzelmi mélységének árnyalásához. Például az ördögök fején a barázdák, a ráncok, a rücskök, a Remete durvább, de organikus hullámokat követő szakálla sűrített egyszerűséggel hordozzák a karakterek esszenciáját. Ezekre a bábokra ez nem jellemző. Az arcok nem expresszívek, nincsenek rajtuk kontrasztok, nem érzékelhető éles, kemény mimika. A király fejének szinte porcelán finomságú felülete, enyhén púderszerű rózsaszínjei, szemöldökének apró vésőnyommal kiemelt íve arisztokratikussá teszi a báb teljes lényét. A 10 bábfej közül alig van egymástól élesen megkülönböztethető, érzelmeiben könnyen követhető figura. A király, a kolduspapa és a püspök megformálása láttatja leginkább a jellemet, a társadalmi státuszt. A többi báb arca szinte semleges, csak ruházatukkal együtt képviselik az előadásban megjelenítendő szereplőket. Az individualizálás jegyei alig-alig fedezhető fel rajtuk. Mintha minden egyéniség kifinomult visszafogottságba lenne rejtve. Fából faragott kezeik is sokkal kisebb méretűek, mint a Vitéz László játékok figuráinak, és az öltözet kiegészítői (mandzsetta, csipkefodor) miatt szinte alig látszanak. Ezekkel a csuklóból indított, apró kezekkel nem lehet fogni, bizonyára a játék nem is tette fontossá, hogy erre képesek legyenek a figurák. A Vitéz László játékoknál lényeges a viszonylag nagyméretű fakezekkel a ritmusos hangadás, a tapsolás, a határozott hadonászás. A dinamikus verekedések során egymás fejére ütnek, zsákot cipelnek stb., s nem ritkán kezeikkel megmutatják a tér irányait. Ezeket a mozdulatokat, gesztusokat, a bábok kezei adta hangeffekteket a nézőnek jól kell látnia, hallania. A koldusfiu álma előadásában ez nem valósulhatott meg. Finom, törékeny alkatú és felépítésű bábtesteket alkotott Korngut Kemény Henrik. A lábbelik kialakítása is teljesen eltérő a Vitéz László játékokban alkalmazottól. Azok szinte mind fából faragottak, leülésnél kopognak, hiszen fontos, hogy hozzáérjenek a paraván széléhez (ez is a játékstílus sajátosságai közé tartozik), jól láthatóan csizmák. Az ördögök patái is olyan méretűek, hogy messziről sem összetéveszthetők semmi mással. A koldusfiu álma bábjainak a teljes test aránya ihoz képest kisebbek a cipői, csizmái. Alkotójuk mindegyiket textilből készítette. Ezekkel nem ér 8 A koldusfiu álma című bábelőadás szövegkönyvét teljes terjedelmében a mellékletekkel együtt a Kemény Kötés 3-ban tervezzük megjelentetni. 9 A bábok fotóit lásd a „Bábok képeskönyve” című fejezetben, a 77-87. oldalakon. 10 Kemény Henrik visszaemlékezéséből tudjuk (részletesebben ld. Kemény-kötés 1. 51.), hogy az elemi iskola negyedik osztályosa volt, amikor A koldusfiu álma szövegét tanulta. 11 Kettős szerepet játszott a Papa mellett, ő volt a koldusfiú és a királyfi is. Édesapja szerint bravúrosan tudott két különböző hangszínben, hangtónusban megszólalni, ezért osztott rá két szerepet.

547

demes a színpad szélére ülni, mert nehezebben kiültethetőek, nem lehet rúgni velük, és nem látványos, amikor halad a báb. A teljes bábkollekció jól láttatja, hogy ez nem a klasszikus vásári bábjáték műfaját képviseli. Korngut Kemény Henrik ennek az előadásának a látványvilágával, stílusával, textusával a bábjáték művészi vonalát kereste. A hagyaték 77 darab leltárba vett kesztyűsbábját megvizsgálva kijelenthetjük, hogy ez a 10 báb a kialakítás módjában és a megformálás stílusában más művészeti irányt tükröz, mint a Vitéz László játékokban használtak.

548 A Kemény Bábszínház írásos hagyatékának gyöngyszemei

549

Kemény-kötés 2.