Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.054/2018/4-II.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sepsi Tibor Lajos ügyvéd (1054 Budapest, Vécsey utca 4. III. emelet 4.) által képviselt atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. (1084 Budapest, Déri Miksa utca 10. IV. emelet 9.) felperesnek – a dr. Tóth M. Gábor Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Szenere utca 8. IV. emelet 1., ügyintéző ügyvéd: dr. Tóth M. Gábor) által képviselt Erzsébet Utalványforgalmazó és Gazdasági Szolgáltató Zrt. (1146 Budapest, Hermina út 63. I. emelet 1.) alperes ellen közérdekű adat kiadása miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2017. november 16. napján meghozott 25.P.22.903/2017/7. számú – 8. sorszám alatt kijavított – ítélete ellen az alperes részéről 9. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt (MNÜA) a Kormány, a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet és egyéb érdekképviseleti szervezetek alapították. Az Országgyűlés az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvényben (Eptv.) az alapítvány számára további feladatokat határozott meg, melyek kapcsán az alapítvány létrehozta az alperesi céget, mint egyszemélyes részvénytársaságot 2013. augusztus 15. napján történt bejegyzéssel. Az alperes átalakulással jött létre 2013. szeptember 30-ai hatállyal az 1997. július 15. napján bejegyzett Nemzeti Üdülési Szolgáltató Kft.-ből, amelynek tulajdonosa mindvégig egy személyben az MNÜA volt. Az alperesi gazdasági társaság feladata az alapítvány által kibocsátott Erzsébet-utalványokkal kapcsolatos teljes forgalmazási tevékenység szervezése, továbbá az utalványok népszerűsítése volt. Az alperes szervezi meg az utalványok gyártását, juttatja el a munkáltatók részére, valamint az alperes köt szerződést a munkáltatókkal és az elfogadóhelyekkel. A felperes keresetében kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest a felperes részére az alperes és jogelődje által 2010. január 1-jétől, 2016. december 31-ig megkötött hirdetési, promóciós és médiamegjelenésre vonatkozó egyéb szerződések listájának megküldésére a szolgáltatás tárgya, az ellenszolgáltatás összege, a szerződő partner megnevezése és a megkötés dátuma megjelölésével.
Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.054/2018/4-II.
2
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy az MNÜA az alapító okirata szerint kizárólag üdültetéssel kapcsolatos különböző szociális feladatokat lát el közfeladatként, így csak ezen közfeladatok ellátása származtatható az MNÜA-tól. Mivel az MNÜA az Erzsébet-utalvány kibocsátásával és forgalmazásával, illetve népszerűsítésével kapcsolatos feladatokat közfeladatként nem lát el, ilyet nem is delegálhat más szervezet részére. Az Eptv. 3. §-a egyértelműsíti az MNÜA által közfeladatként ellátott tevékenységeket, és az alperes által végzett tevékenység nem tartozik ide. Álláspontja szerint az Eptv. 6. § (1) bekezdése és az ahhoz fűzött indokolás alapján megállapítható, hogy a jogalkotó akarata arra irányult, hogy az MNÜA-val együttműködő gazdálkodó szervezetek ne közfeladatként végezzék az így rájuk bízott tevékenységet, ezen szervezetek ne minősüljenek közfeladatot ellátó szervnek. Megállapítható továbbá az is, hogy az MNÜA több szervezet által felajánlott vagyonból jött létre, nem kizárólag közpénzből. Az alperes mint közfeladat ellátásában részt nem vevő, közpénzzel nem gazdálkodó szervezet, nem tartozik ezért az Info tv. hatálya alá, a kért adatok kiadására nem köteles. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül elektronikus úton küldje meg a felperes részére az alperes és jogelődje által a 2010. január 1-jétől 2016. december 31-ig megkötött hirdetési promóciós és média megjelenésre vonatkozó egyéb szerződések listáját, a szolgáltatás tárgya, az ellenszolgáltatás összeg, a szerződő partner megnevezése és a megkötés dátuma megjelölésével. Kötelezte továbbá, hogy fizessen meg a felperesnek 38.100 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság döntését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 3. § 5. pontja, 29. § (1) bekezdése, 31. § (3) bekezdése, az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése, 39. cikk (2) bekezdése, az Alkotmánybíróság 8/2016. (IV. 6.) AB határozatának indokolási részlete, valamint az Eptv. 2. § (2) bekezdése, 3. § (1) bekezdése értelmezésére és alkalmazására alapította. Kiemelte a 8/2016. (IV. 6.) AB határozat indokolása alapján, hogy az Alaptörvény „Közpénzek” című fejezete [39. cikk (2) bekezdés], a közpénzekre vonatkozó gazdálkodás tekintetében konkrétan rögzíti a nyilvánosság előtti elszámolás, illetve az átláthatóság és a közélet tisztaságának elvét. Ennek garanciájaként az Alaptörvény konkrétan kimondja azt is, hogy a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem az adatkezelő személyének vagy működési formájának, hanem annak volt jelentősége, hogy a keresettel érintett adatkör közpénznek minősülő vagyonra vonatkozik-e vagy sem. Az alperes közfeladatot ellátó szervi minőségének kérdése kapcsán kifejtette, hogy az Info tv. alkalmazása szempontjából összességében kell vizsgálni az adott szerv valamennyi jellemzőjét. Ezek között azt, hogy milyen forrásból működik, az állam milyen befolyást gyakorol a döntéshozatalára, illetve hogy ténylegesen milyen feladatot lát el. Abból indult ki, hogy az alperest, illetve a Kft. formájában működött jogelődjét egyszemélyi tulajdonosként az MNÜA alapította. A jogelőd cég üdülési-csekk forgalmazását végezte, míg az alperest az Erzsébet-programmal összefüggően kibocsátott Erzsébet-utalványok forgalmazása és népszerűsítése céljából hozták létre. Az alperes és jogelődje egyszemélyes gazdasági társaság, ebből következően a működésükre az alapítvány döntései meghatározó befolyással bírtak, illetve a jogelőd vagyona teljes egészében az alapító vagyonából eredt. Azt kellett ezért vizsgálni, hogy az egyedüli részvényes, az MNÜA pontosan milyen feladatokat lát el, milyen pénzből működik, és milyen pénzből, milyen célra hozta létre az alperest, illetve jogelődjét. Megállapította, hogy az MNÜA kizárólag az állami vagyonból, vagyis közpénzből jött létre, közfeladat ellátására, tekintettel arra, hogy alapítója egyrészt a Kormány, másrészt azok a
Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.054/2018/4-II.
3
szakszervezetek voltak, amelyek korábban az állam által rendelkezésre bocsátott vagyonuk terhére alapították. Az alapítvány továbbra is ezen vagyonból, azaz közpénzből gazdálkodik. Az Erzsébet-programot a Eptv. hozta létre és telepített ezzel új feladatokat az alapítványra azzal, hogy az Erzsébet-program végrehajtásáról a törvény 2. § (2) bekezdése szerint az alperes gondoskodik. A 3. § (1) bekezdése szerint az MNÜA közfeladatként lát el az Erzsébet-program végrehajtása során szervezési és lebonyolítási teendőket. Ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy az Erzsébet-program lebonyolítása és az ahhoz kapcsolódó, azt kiegészítő tevékenység is közfeladat ellátását jelenti. Ennélfogva az MNÜA által tulajdonolt alperesi gazdasági társaság Erzsébet-utalvány kibocsátásával, forgalmazásával és népszerűsítésével kapcsolatos tevékenysége is közfeladatnak minősül, figyelemmel az MNÜA vagyonának és magának az Erzsébet-program forrására, valamint az MNÜA-nak az Erzsébet-program végrehajtásában való szerepére. Közfeladatnak minősült továbbá az üdülési csekk forgalmazása is, amelyet 1998. óta végzett a jogelőd Kft. Hangsúlyozta, hogy az MNÜA e tevékenység tekintetében hozta azt a döntést, hogy bizonyos tevékenységi köröket nem közvetlenül maga végez el, hanem annak ellátására gazdasági társaságot hozott létre. E döntés vezetett az alperesi jogelőd cég megalapításához, majd annak átalakulásához. Az alperes tehát kifejezetten az alapítvány részére törvény által elrendelt közfeladat ellátása megvalósítása céljából jött létre. Utalt arra is, hogy az alperesi cég közpénzből gazdálkodik, a keresettel érintett adat ennél fogva közpénznek minősülő vagyonra vonatkozó. Mindezek alapján a kért adatok az Info tv. 3. § (5) bekezdése szerinti közérdekű adatoknak minősültek, amelyek kiadására a az Info tv. 26. § (1) bekezdése alapján köteles volt az alperes, ezért a keresetnek helyt adott. Utalt arra is, hogy az alperes által hivatkozott ítéletről ugyanaz a másodfokú tanács egy másik döntésében megállapította, hogy a kifejtett álláspont túlhaladottnak tekinthető, erre azonban az alperes nem utalt. A perköltségről a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján határozott. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és a kereset elutasítását. Másodlagosan kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását. Fellebbezésében hangsúlyozta, hogy az MNÜA kedvezményes üdültetési feladatot és ahhoz kapcsolódó szociális üdültetést végez közfeladatként, illetve az Eptv. 3. §-ában taxatíve meghatározott feladatokat az MNÜA alapító okiratában foglaltakkal összhangban. Nyilvánvaló, hogy maga az MNÜA is végez egyéb nem közfeladatnak minősülő tevékenységet. Az alperes által ellátott feladat, nevezetesen az utalványforgalmazás nem minősül közfeladatnak, még az MNÜA tekintetében sem. Így ilyen közfeladatot delegálni sem tud az alperes részére. Ebből pedig az következik, hogy az MNÜA-val az Erzsébet-program megvalósítása során együttműködő más gazdálkodó szervezet sem minősülhet közfeladatot ellátó szervnek a feladat ellátása során. Az elsőfokú bíróság ítéletében kizárólag az Eptv. 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre alapította, vezette le, hogy az alperest azért tekinti közfeladatot ellátó szervezetnek, mert az MNÜA közfeladatként látja el az Erzsébet-program végrehajtása során szervezési és lebonyolítási teendőket. Ugyanakkor ezen szakasz rendelkezése csak 2016. április 12. napjától hatályos. Már csak emiatt sem delegálhatta az MNÜA a közfeladat ellátásaként 2016. április 12. napját megelőzően ezen feladatokat. Ezért ezen időpontot megelőzően sem kezelhetett erre alapítottan közérdekű adatokat. Kiemelten hivatkozott az Eptv. 6. § (1) bekezdésének 2013. június 28. napjától hatályos változására, mely szerint az MNÜA az Erzsébet-programmal kapcsolatos feladatai végrehajtásához
Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.054/2018/4-II.
4
együttműködhet civil szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, valamint egyéb jogi és természetes személyekkel. A törvényhely módosításához fűzött indokolás szerint a javaslat elismeri az alapítvány jogát ahhoz, hogy a tulajdonában álló gazdasági társaságokat és a Nonprofit szervezeteken túl más gazdálkodó szervezetekkel is együttműködhessen a feladatai ellátása érdekében. A szerződéses viszony létrehozása az együttműködő szervezetek oldalára nem keletkeztet közfeladat ellátási kötelezettséget. Ebből az következik, hogy a jogalkotó akarata arra irányult, hogy az MNÜA-val együttműködő más gazdálkodó szervezetek ne közfeladatként végezzék az így rájuk bízott tevékenységet. Vitatta azt az álláspontot is, hogy az alperes azon okból gazdálkodhat közpénzzel, mivel az alperes egyedüli tulajdonosa az MNÜA. Köztudott ugyanis, hogy a létrehozott gazdasági társaság önálló jogi személy, alapítóktól elkülönült önálló vagyonnal rendelkezik. Az pedig, hogy az alperesi cég vagyonát az MNÜA bocsátotta rendelkezésre, a közpénzzel gazdálkodás fogalmával és alperes jelenlegi vagyonával semmi esetben sem azonosítható, a szakszervezetek nem közfeladatot ellátó szervek. Az MNÜA sem kizárólag közpénzzel gazdálkodik, hiszen vállalkozási tevékenységből, továbbá gazdálkodása során elért eredményekből is származik saját bevétele. Megalapozatlan és feltételezéseken alapul az indokolás azon része is, hogy az MNÜA döntéshozó szervében elhelyezkedő kormány által delegált kuratóriumi tag révén, és a kuratórium kormány által ajánlott elnöke révén a kormány vélhetően meghatározó befolyással bír az alapítvány működésére. Az alperes jelenleg semmilyen mértékben nem gazdálkodik közpénzzel, hiszen bevétele elsődlegesen a munkáltatóktól, valamint az utalványokat elfogadó helyek, üzletek által fizetett jutalékokból, nem pedig az MNÜA-tól vagy a központi költségvetésből származik. Az alperes továbbá sem a központi költségvetésből, sem az államháztartás egyéb szereplőitől származó támogatással nem gazdálkodik. Mindezek alapján olyan jogszabályi feltétel nem állapítható meg, amely miatt a felperes által kért adatok kiadására köteles lenne az alperes. Utalt arra is, hogy 2013-at megelőzően nem volt az Eptv.-ben meghatározott közfeladata, az iratmegőrzési kötelezettségekre tekintettel 5 éven túl már nem kell, hogy rendelkezésre álljanak ezek az adatok. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a másodfokú bíróság a döntésével és – kisebb kiegészítésekkel – annak indokolásával is egyetértett. A fellebbezésre tekintettel az alábbiakat emeli ki. A felek nyilatkozataira figyelemmel abban a jogkérdésben kellett a bíróságnak állást foglalnia, hogy az alperes közfeladatot ellátó szervnek minősül-e el, illetve a kért adatok közérdekű adatok-e vagy sem. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány az Eptv. 3. § szerinti feladatai ellátása során a jogszabályban meghatározott közfeladatot lát el, ezért az Info tv. 3. § 5. pontja alkalmazásában nyilvánvalóan közfeladatot ellátó szervnek minősül. Nincs ezért jelentősége annak, hogy az MNÜA alapítói között szakszervezetek is vannak, amelyek egyebekben valóban nem közfeladatot ellátó szervek. Az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra is, hogy az – elsősorban üdültetési célokat szolgáló, korábban szakszervezeti üdülői – vagyon, aminek a terhére és működtetésére a szakszervezetek a kormánnyal együtt alapították az MNÜA-t, korábban az állam vagyonát képezte. Az MNÜA közfeladatot ellátó szervi minőségét ezáltal az Eptv. 3. §-án kívül az is alátámasztotta, hogy az MNÜA közpénzt, az
Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.054/2018/4-II.
5
állam által közfeladat ellátására rendelt vagyont kezelt. A fellebbező érvelésével szemben az Eptv. 3. § e) pontja szerinti, a szociális üdültetéshez és egyéb jogszabályi feladatok ellátásához kapcsolódó szervezési és lebonyolítási feladatok a törvény rendelkezése értelmében közfeladatnak minősülnek, és a 2016. áprilisi törvénymódosítás előtt is közfeladatként határozta meg ezt a tevékenységet az Eptv. A szervezési, lebonyolítási feladatoknak pedig része a törvényben megjelölt, a szolgáltatás igénybevételére jogosító utalvány forgalmazása, és az annak érdekében végzett hirdetési tevékenység is. Az Eptv. 4. § a) pontja kifejezetten nevesíti az utalvány forgalmazásával kapcsolatos, költségekkel csökkentett bevételt, mint olyan bevételt, ami az 5. § szerint kizárólag a közfeladat ellátására felhasználható. A hirdetés, promóció, médiamegjelenés pedig a 4. § a) pontja szerinti költségnek minősül, ekként a felperes kérelmében megjelölt ilyen szerződések adatai a közfeladatot ellátó szerv tevékenységére, a megkötött szerződésekre vonatkozó közérdekű adatok, az Info tv. 3. § 5. pontja alapján az MNÜA tekintetében is. Az alperes az adatigénylés időpontjában nem vitásan az MNÜA által létrehozott egyszemélyes gazdasági társaság volt, amelyet az utalványforgalmazással kapcsolatos tevékenységek ellátására hoztak létre. Amennyiben a közfeladatot ellátó szerv úgy dönt, hogy a közfeladat ellátására egyszemélyes gazdasági társaságot hoz létre, kétségtelen, hogy a gazdálkodás mikéntje piaci jelleget is kap, más bevételei is lesznek a társaságnak, ez azonban nem érinti, hogy az ilyen módon létrehozott gazdasági társaság is a jogszabályban meghatározott közfeladat ellátására és az azzal kapcsolatos jogosítványok gyakorlására létrehozott szerv, azaz közfeladatot ellátó szerv lesz. Az elsőfokú bíróság által idézett 8/2016. (IV. 16.) AB határozatának [27]-[28] bekezdéseiben megfogalmazott elvek szerint, a közfeladatot ellátó szerv az Alaptörvényben és az Info tv.-ben meghatározott kötelezettségei alól nem mentesülhet azáltal, hogy kizárólagos tulajdonában és irányítása alatt álló gazdasági társaságot hoz létre. Éppen az alperes tekintetében állapította meg a Kúria Pfv. IV.21.567/2016/3. számú korábbi döntésében, hogy a közfeladatot ellátó szerv által létrehozott és annak kizárólagos tulajdonát képező gazdasági társaság átruházott közfeladatai ellátása során közérdekű adatot kezel. Az alperes által hivatkozott törvénymódosítás és annak indokolása nem a közfeladatot ellátó szerv által létrehozott, kizárólagos tulajdonában és irányítása alatt álló egyszemélyes gazdasági társaságokra, mint az alperes, hanem az együttműködés lehetőségére és a közfeladatot ellátó szervvel szerződés útján együttműködő, de egyébként önálló szervezetekre vonatkozik. Az alperes az igénylés időpontjában közfeladatot ellátó szerv volt, a 2013. szeptember 30-i átalakulást megelőzően a jogelődjénél létrejött a keresettel kért szerződésekkel kapcsolatos adatok is a közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó, kezelésében álló adatok. Az Info tv. 3. § 5. pontja alapján ezért közérdekű adatoknak minősültek a 2010. január 1. napjára visszamenőleg kért, azonos tevékenységre vonatkozó adatok is. Az adatigényléskor közfeladatot ellátó szerv tulajdonlásában, jogszabályi feladataiban történő korábbi változások nem hatnak ki a jelenleg közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó, közérdekű adatként megismerhető adatok közérdekű minőségére. Megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy arra sem merült fel adat a per során, hogy 2013. január 1. napját megelőzően az MNÜA egyszemélyes társaságaként működő alperesi jogelőd nem az MNÜA-tól származtatott közfeladatként látta el az utalványforgalmazással kapcsolatos feladatait. Az elévülés a közérdekű adat kiadása iránti igénynél nem értelmezhető. Az alperes az első- és a
Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.054/2018/4-II.
6
másodfokú eljárás során sem nyilatkozott akként, hogy a kért adatok nem állnak rendelkezésre, az iratkezelési és iratmegőrzési szabályok, az adatok hiányának elvi lehetősége nem ad alapot a közérdekű adatok megismerése iránti igény teljesítésének megtagadására. Fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy az Eptv. 3. § e) pontban írt közfeladat ellátására létrehozott alperes is közfeladatot ellátó szervnek, a keresetben kért adatok pedig közérdekű adatoknak minősültek, amelyek megismertetésére az alperest az Info tv. 26. § (1), és a 31. § (7) bekezdésének megfelelően kötelezte. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét – a Pp. 254. § (3) bekezdése alapján utalva annak helyes indokaira is – helybenhagyta. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ugyanakkor a felperes nyilatkozatot nem tett, a tárgyaláson nem jelent meg, ezért részére nem volt megállapítható másodfokú eljárással összefüggően felmerült perköltség. A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest, 2018.február 9. dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke dr. Istenes Attila s.k. előadó bíró
dr. Kovaliczky Ágota s.k. bíró