Ginza vadaskert hatástanulmány by Katalin Erdélyi

Agócs Gábor

Székhely: 6347 Érsekcsanád, József Attila u. 1. sz. erdésztechnikus Postacím: 6200 Kiskőrös, Dózsa Gy. u. 3/1. sz. okl. környezetmérnök Telefon: 06-30/248-0329 zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök E-mail: agocsg1@gmail.com környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi szakértő élővilág-védelmi, táj- és környezetvédelmi igazságügyi szakértő bejegyzett hatósági közvetítő k

A „Ginza vadaskert“ építése és üzemeltetése Beruházó: Vál-völgye Vadásztársaság (8086 Felcsút, Fő utca 65. sz.)

Környezeti hatásvizsgálati dokumentáció (KHT)

Fotó: Agócs Gábor

Készítette: Agócs Gábor okl. környezetmérnök

Kiskőrös, 2017. március-május

Agócs Gábor

ALÁÍRÓLAP Környezeti hatásvizsgálati dokumentáció

ENGEDÉLYKÖTELES:

Vál-Völgye Vadásztársaság 8086 Felcsút, Fő utca 65.sz.

Mészáros Ágnes Vál-völgye Vadásztársaság elnöke

.......................................................................... AZ ENGEDÉLYKÉRELMI DOKUMENTÁCIÓT ÖSSZEÁLLÍTÓ: Agócs Gábor okl. környezetmérnök, zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök, erdésztechnikus, teljes körű környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi szakértő Oklevél száma: PTC 004477 26/1999. Szakértői engedélyek számai: SZ-011/2012., SZTV, SZTjV, SZKV-zr,le,vf,hu/03-0887/2016. Mérnökkamarai nyilvántartásba vételi száma: 030887/2016. Élővilág-védelmi, táj- és környezetvédelmi igazságügyi szakértő Igazságügyi névjegyzék nyilv. száma: 010687. Bejegyzett hatósági közvetítő BKB/001/1475-7/2013., Nyilvántartási sorszáma:5.sz.

…………………………………………………… Kiskőrös, 2017. június 09.

Agócs Gábor

MEGBÍZÁS Alulírott, Mészáros Ágnes a Vál-Völgye Vadásztársaság elnöke, megbíztam Agócs Gábort (6347 Érsekcsanád, József Attila u. 1. sz.) a tárgyi környezeti hatásvizsgálati dokumentáció összeállításával. Felcsút, 2017. június 09.

…………………………………………………… Mészáros Ágnes elnök Vál-Völgye Vadásztársaság 8086 Felcsút, Fő utca 65.sz.

Agócs Gábor

TERVEZŐI ÉS ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

Alulírott Agócs Gábor környzetvédelmi-, természet- és tájvédelmi tervező felelősségteljesen nyilatkozom, hogy a jelen tervdokumentációban lévő adatok és tények megfelelnek a valóságnak. Továbbá nyilatkozom, hogy a tárgyi tervdokumentáció megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. Végül nyilatkozom, hogy a benyújtott dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői jogi védelem alá esik. A dokumentáció egészének vagy részletének másolása, sokszorosítása kizárólag Agócs Gábor előzetes írásbeli engedélyével végezhető. Kivételt képez ez alól az engedélyezési eljárás során az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság általi felhasználás. Kiskőrös, 2017. június 09.

………………………………………………… Agócs Gábor okl. környezetmérnök 6347 Érsekcsanád, József Attila u. 1. sz.

Agócs Gábor

NYILATKOZAT ÜZLETI TITOKRÓL

Alulírott Mészáros Ágnes, a Vál-Völgye Vadásztársaság (8086 Felcsút, Fő utca 65. sz.) elnökeként nyilatkozom, hogy az Alcsútdoboz község ingatlanjain tervezett új vadaskert KHV dokumentációja és annak tartalma nem minősül üzleti titoknak. Ezek alapján a benyújtott dokumentáció teljes egészében felhasználható a környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárás keretein belül. Felcsút, 2017. június 09.

…………………………………………………… Mészáros Ágnes elnök Vál-Völgye Vadásztársaság 8086 Felcsút, Fő utca 65. sz.

Agócs Gábor

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ...........................................................................................................................................................6 1. AZ ELŐZMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA .......................................................................................................................8 1.1. A HATÓSÁGOK KORÁBBI ÁLLÁSFOGLALÁSAI ................................................................................................................................ 9 1.2. A KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁNAK MENETE ............................................................................................. 9 2. ÁLTALÁNOS ADATOK ............................................................................................................................................... 155 2.1. A KÖRNYEZETVÉDELMI HATÁSVIZSGÁLATOT VÉGZŐ............................................................................................................ 155 2.2. AZ ÉRDEKELT.............................................................................................................................................................................. 166 2.3. A TELEPHELY .............................................................................................................................................................................. 166 2.4. A TELEPHELYRE VONATKOZÓ ENGEDÉLYEK, ELŐÍRÁSOK ....................................................................................................... 23 2.5. A TELEPHELYEN A VIZSGÁLAT IDŐPONTJÁBAN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK ................................................................. 23 2.6. A TELEPHELYEN AZ ELMÚLT 5 ÉVBEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGEK................................................................................ 27 3. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG – IDEÉRTVE A KAPCSOLÓDÓ MŰVELETEKET ÉS LÉTESÍTMÉNYEKET IS –SZÁMBA VETT VÁLTOZATAINAK RÉSZLETES LEÍRÁSA, KÜLÖNÖSEN ........... 27 3.1. AZ ELŐZETES VIZSGÁLATI VAGY AZ ELŐZETES KONZULTÁCIÓHOZ BENYÚJTOTT DOKUMENTÁCIÓ SZERINTI ALAPADATOK RÉSZLETEZÉSE, MEGJELÖLVE AZT, HA AZ OTT LEÍRTAKHOZ KÉPEST VÁLTOZÁS TÖRTÉNT ............................... 27 3.2. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG VOLUMENE................................................................................................................................. 27 3.3. A MŰKÖDÉS MEGKEZDÉSÉNEK TERVEZETT IDŐPONTJA ÉS IDŐTARTAMA........................................................................... 34 3.4. A TEVÉKENYSÉG TERVEZETT HELYE ÉS TERÜLETIGÉNYE ...................................................................................................... 34 3.5. A TERÜLET JELENLEGI KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA, HASZNÁLATÁNAK JELENLEGI MÓDJA..................................................... 34 A telephely környezetének jellemzése .................................................................................................................................34 Domborzat ......................................................................................................................................................................................................... 34 Földtani jellemzők ......................................................................................................................................................................................... 34 Talajviszonyok ................................................................................................................................................................................................. 34 Vízrajz .................................................................................................................................................................................................................. 34 Éghajlati jellemzők .........................................................................................................................................................................................34

3.6 A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE VONATKOZÓ EDDIGI ENGEDÉLYEK .......................................................................................... 38 4. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG RÉSZLETES ISMERTETÉSE ............................................................................. 38 5. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA SORÁN JELENTKEZŐ, ILLETVE BEKÖVETKEZETT KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL ........................................................................ 64 5.1. LEVEGŐ IGÉNYBE VÉTEL ÉS A LEVEGŐT ÉRŐ TERHELÉSEK .................................................................................................... 64 5.1.1. Levegőt felhasználó és légszennyezést okozó technológiák, berendezések .............................................64 5.1.2. Helyhez kötött légszennyező források ....................................................................................................................64 5.1.2.1. Vadgazdálkodási berendezések kibocsátása ................................................................................................................... 64

5.1.3. Mozgó légszennyező források .................................................................................................................................... 64 5.2. VÍZHASZNÁLATOK, VÍZI LÉTESÍTMÉNYEK ................................................................................................................................. 65 5.2.1. Létesítés során felmerülő vízhasználatok ............................................................................................................. 66 5.2.2. Üzemelés során felmerülő vízhasználatok ...........................................................................................................66 5.2.2.1. Jellemző vízhasználatok, vízi létesítmények ................................................................................................................... 67 5.2.2.2. Itatási víz beszerzése, felhasználása..................................................................................................................................... 67 5.2.2.3. Vízigény számítás .......................................................................................................................................................................... 67

5.2.3. Felhagyás esetén felmerülő vízhasználatok ......................................................................................................... 69 5.2.4. Havária esetén felmerülő vízhasználatok ............................................................................................................. 69 5.3. SZENNYVÍZKELETKEZÉS, FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME .............................................................................. 69 5.3.1. Létesítés során keletkező vízterhelések ................................................................................................................. 69 5.3.2. Üzemelés során keletkező vízterhelések ................................................................................................................ 69 5.3.2.1. 5.3.2.2. 5.3.2.3. 5.3.2.4.

Szennyvízkeletkezések helye, szennyvizek paraméterei ........................................................................................... 69 Szennyvízkezelő és -tároló létesítmények......................................................................................................................... 69 Monitoring rendszer, felszín alatti vizek minősége ...................................................................................................... 70 Felszíni vizek.................................................................................................................................................................................... 70

Agócs Gábor

5.3.2.5. Csapadékvíz elvezetés ................................................................................................................................................................. 71

5.3.3. Felhagyás során keletkező vízterhelések .............................................................................................................. 71 5.3.4. Havária esetén keletkező vízterhelések ................................................................................................................. 71 5.4. TALAJ .............................................................................................................................................................................................. 72 5.4.1. Területhasználat ............................................................................................................................................................. 72 5.4.2. Létesítés talajra gyakorolt hatása ........................................................................................................................... 72 5.4.3. Üzemelés talajra gyakorolt hatása.......................................................................................................................... 72 5.4.4. Felhagyás talajra gyakorolt hatása ........................................................................................................................ 73 5.4.5. Havária talajra gyakorolt hatása ............................................................................................................................ 73 5.5. ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM ............................................................................................................................................................. 74 5.5.1. Rendezési terv szerinti besorolás .......................................................................................................................... 106 5.5.2. Környezet és a védendők leírása............................................................................................................................ 106 5.5.3. A területre jellemző háttérterhelés értéke......................................................................................................... 112 5.5.4. Létesítéskori (rekonstrukció alatti) zajterhelés ismertetése...................................................................... 113 5.5.5. Üzemeléskori zajterhelés ismertetése................................................................................................................... 113 5.5.5.1. Zajforrások, zajkibocsátások ismertetése ....................................................................................................................... 113 5.5.5.2. A nappali tevékenység zajkibocsátása okozta zajterhelés számítása ............................................................... 114

5.5.6. Felhagyás kori zajterhelés ismertetése ............................................................................................................... 114 5.5.7. Havária során keletkező zajterhelés ismertetése ........................................................................................... 114 5.5.8. Rezgésvédelem .............................................................................................................................................................. 116 5.6. AZ ÉLŐVILÁGRA VONATKOZÓ KÖRNYEZETTERHELÉS ÉS IGÉNYBEVÉTEL .......................................................................... 117 5.6.1. A telep és környezetének élővilága ........................................................................................................................ 117 5.6.2. Létesítés élővilágra gyakorolt hatása ................................................................................................................. 117 5.6.3. Üzemelés élővilágra gyakorolt hatása ................................................................................................................ 118 5.6.4. Felhagyás élővilágra gyakorolt hatása............................................................................................................... 118 5.6.5. Esetleges havária élővilágra gyakorolt hatása ............................................................................................... 118 5.7. HULLADÉK .................................................................................................................................................................................. 118 5.7.1. Létesítés során keletkező hulladékok .................................................................................................................. 118 5.7.2. Üzemelés során keletkező hulladékok ................................................................................................................. 119 5.7.3. Felhagyás során keletkező hulladékok ............................................................................................................... 119 5.7.4. Havária esetén keletkező hulladékok .................................................................................................................. 119 5.8. TÁJ, TÁJKÉP, ÉPÍTETT KÖRNYEZET .......................................................................................................................................... 119 5.8.1. Létesítés hatása ............................................................................................................................................................ 119 5.8.2. Üzemelés hatása........................................................................................................................................................... 119 5.8.3. Felhagyás hatása ......................................................................................................................................................... 119 5.8.4. Havária hatása ............................................................................................................................................................. 119 6.RENDKÍVÜLIESEMÉNYEK……………………………………………………………………………………………………….......119 7. A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK BECSLÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE…………………………………………………………………………………………………………………………………..123 8. ORSZÁGHATÁRON ÁTTERJEDŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK VIZSGÁLATA ................................................ 126 9. KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK ........................................................................................................... ..127 10. EGYÉB ADATOK, IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................................ 129 11. MELLÉKLETEK .......................................................................................................................................................... 131

Agócs Gábor

1. Az előzmények összefoglalása A Vál-Völgye Vadásztársaság (8086 Felcsút, Fő utca 65. sz.), mint a 07407050-1-4-1. kódszámú vadászterület vadászatra jogosultja, az Alcsútdoboz község külterületi ingatlanokon működő vadászterületén, elsősorban magántulajdonban és állami tulajdonban lévő területen, egy bekerített, zárttéri vadaskert létesítését és üzemeltetését tervezi a minőségi, trófeás nagyvadállomány elősegítése, a vadászati turizmus és térségi idegenforgalom lehetőségeinek bővítése érdekében. A tervezett vadaskert elsősorban, legnagyobb arányban erdő művelési ágú területen valósulna meg. Az új vadaskert a szintén engedélyezés alatti, meglévő Vérti vadaskert és bővítése közvetlen szomszédságában helyezkedne el, attól É-i irányban. A két működő vadaskertet fizikailag az Alcsútdobozt Etyekkkel összekötő műút választja majd el. A vadásztársaság célja, hogy az egyesületekre és vadásztársaságokra, a vadgazdálkodásra, a vadászatra, fegyver- és a lőszertartására, -használatra vonatkozó szabályzatok megtartásával, az erdő- és mezőgazdaság érdekeivel összhangban, a környezet- és természetvédelem előírásai tiszteletben tartásával, a szakszerű és tervszerű vadgazdálkodással óvja a vadon élő állatokat, azok élőhelyét, jól működő egyesületi élettel tagjai részére kultúrált vadászati lehetőséget biztosítson. A vadásztársaság célja a vadaskertben egy optimális vadlétszám (kizárólag vaddisznó és muflon vadfajokkal) elérése után annak változatlan számban történő megtartása mellett a minőségi és genetikailag hibátlan vadállomány fenntartása a vadászat- és vadgazdálkodás szakmailag legmagasabb szintű eszközeivel, ismereteivel. Mivel a tervezett, új vadaskert érint jelentős erdőterületeket, így a területi érintettség miatt szükséges elkészíteni a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. mellékletében foglalt tartalommal a környezeti hatásvizsgálati dokumentációt (KHT-t) és benyújtani a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz környezetvédelmi engedélyezésre. Az európia közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet szerinti NATURA 2000 területet a tervezett vadaskert nem érint. A tervezett vadaskert védett természeti területet szintén nem érint. A területen áthaladó Szent László patak menti területek értékes természeti területek az ökológiai hálózat részeként. A beruházó, későbbi engedélyes, Agócs Gábor okl. környezetmérnököt (6347 Érsekcsanád, József A. u. 1. sz.) bízta meg a– a fenti rendeletekben foglalt tartalommal összeállított – környezeti hatásvizsgálati dokumentáció elkészítésével. 8

Agócs Gábor

1.1. A hatóságok korábbi állásfoglalásai Az engedélyköteles Vál-Völgye Vadásztársaság ezidáig az alábbi hatósági engedélyekkel, hozzájárulásokkal rendelkezik a tevékenység folytatásához: A jelenlegi vadászatra jogosultat és engedélyest, a Vál-Völgye Vadásztársaságot a Székesfehérvári Törvényszék 2016. május 10-én kelt, 20. Pk. 60.033/2016/11. számú végzésében 3021. sorszám alatt nyilvántartásba vette. (2.sz. melléklet) A jelenlegi vadászatra jogosult, a Vál-Völgye Vadásztársaság részére a Fejér Megyei Kormányhivatal 2016. december 12-én kelt, FE/FMO/1417-9/2016. számú határozatában hatósági nyilvántartásba vette 2017. március 01-től 2037. február 28-ig. (3. sz. melléklet) A jelen tervezett zárttéri vadaskert tekintetében a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 3. pontja kimondja, hogy a vadaskert létesítése védett természeti területen vagy erdőterületen méretmegkötés nélkül környezeti hatásvizsgálat-köteles, környezetvédelmi engedély-köteles tevékenység, illetve létesítmény. A tervezett vadaskert főbb hiányzó engedélyei még az alábbiak: - környezetvédelmi engedély, - vadászati hatósági engedély (NÉBIH) vadaskert létrehozására és üzemeltetésére. 1.2. A környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete A jelen környezeti hatástanulmány dokumentáció készítése során az alábbi jogszabályok előírásaira voltam figyelemmel: •

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény,

•

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (különös tekintettel a rendelet 5-6-7. számú mellékleteiben foglalt tartalmi követelményekre),

•

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet,

•

Valamennyi a környezet-, természet és táj elemeire vonatkozó, illetve a környezet- és természet védelmét szolgáló törvény, kormány-, ágazati-, miniszteri, illetve önkormányzati rendelet

rendeltetésű

A környezeti hatástanulmányt a Vál-Völgye Vadásztársaság képviselőivel, szakembereivel folytatott konzultációk, helyszíni szemlék, a területi kezelőktől és hatóságoktól kért adatszoltatások valamint a rendelkezésemre bocsátott üzemeltetői adatok, iratok alapján állítottam össze a Vál-Völgye Vadásztársaság közös képviselőjének megbízása alapján. A dokumentáció elkészítésére és előzetesen a szükséges egyeztetések lefolytatására vonatkozó megbízást és 9

Agócs Gábor

meghatalmazást a dokumentáció mellékletként tartalmazza. (4.sz.melléklet) A tervezési munka során az alábbi feladatok, adatok, iratok kerültek elvégzésre, bekérésre, illetve előzetes adatszolgáltatási, tervezési szempont-kérelmek kerültek beszerzésre: Sorszám

Megkeresett fél, kezelő, szervezet, hatóság neve

A megkeresés oka

A dokumentálás formája

a területen lévő összes ingatlantulajdonos és földhasználó, valamint erdőgazdálkodó megkeresése

írásos hozzájárulások beszerzése az engedélyezés megindításához

aláírt hozzájárulások

természetvédelmi kezelő (Duna-Ipoly N.P.I.) megkeresése

az esetleges ex-lege védett területek és NATURA 2000 területek, értékek miatti előzetes szempontok, feltételek megismerése

írásos nyilatkozat

vízügyi (KÖDUVIZIG) megkeresése

kezelő

a vagyonkezelésébe tartozó, érintett Szent László patak miatti előzetes szempontok, feltételek megismerése

írásos vagyonkezelői nyilatkozat

Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály

a területen esetlegesen meglévő, régészeti szempontból jelentős helyszínről információk kérése

közös helyszíni szemle tapasztalatai, írásos nyilatkozat

Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

az engedélyezéssel kapcsolatos szakmai elvárások, technikai és jogi (eljárásrendi) jellegű információ bekérése

egyeztető tárgyalás emlékeztetője, feljegyzései

Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Tatabányai Erdőtervezési Osztály

a folyamatban lévő körzeti erdőtervezésbe való illeszkedése az engedélyezésnek, vizsgálandó, kidolgozandó szempontok és feltételek figylemebe vétele

egyzetető tárgyalás emlékeztetője, feljegyzései

NÉBIH Erdészeti Igazgatósága

érintett erdőrészletek leíró lap adatainak

erdőrészletek lapjai

kezelői

leíró vagy

Agócs Gábor

bekérése

táblázatban adatok

természetvédelmi kezelő (Duna-Ipoly N.P.I.) megkeresése

az esetleges ex-lege védett területek és NATURA 2000 területek, értékek miatti közös helyszíni szemle megtartása

fotók, GPS-es lehatárolások, helyszíni egyeztetés

Alcsútdoboz Jegyzője

TRT és HÉSZ vonatkozások, a terv illeszkedése a fenti településrendezési eszközök által előírt szabályozásba

települési Szabályozási Tervlapok bekérése

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete értelmében környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység: A. B. SorA tevékenység megnevezése szám Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 3. Vadaskert

C. Küszöbérték, feltétel védett természeti területen vagy erdőterületen méretmegkötés nélkül

Környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében

Mivel a tervezett, új létesítmény és tevékenység túlnyomórészt erdőterületet érint, ezért a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek körébe tartozik és a vadászati hatóság létesítési engedélyezése előtt környezetvédelmi engedély beszerzésére kötelezett. A jelen engedélyezést megelőzően előzetes vizsgálati eljárás vagy előzetes konzultáció nem került lefolytatásra. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. számú melléklete értelmében a környezeti hatástanulmány kötelező tartalmi követelményei az alábbiak (2017. május 31-ei, aktuális jogszabályállapot szerint): “A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményei A helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott környezeti hatástanulmánynak - az előzetes vizsgálatban elfogadott vagy az előzetes konzultációban lehetségesnek tartott változatra (változatokra) a környezetvédelmi hatóság által meghatározott mélységben és részletezettségben - a következőket kell tartalmaznia:261

Agócs Gábor

1. Az előzmények összefoglalása, különösen262 a)263 a környezetvédelmi hatóság és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban, vagy a környezetvédelmi hatóság véleménye és a közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételei az előzetes konzultációban; b) a környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete; c) a környezethasználó által korábban számba vett fő változatok és azoknak a fő okoknak a megjelölése, amelyek e korábbi változatok közüli választását - figyelembe véve a környezeti hatásokat - indokolták. 2. A tervezett tevékenység - ideértve a kapcsolódó műveleteket és létesítményeket is - számba vett változatainak részletes leírása, különösen264 a)265 az előzetes vizsgálati vagy az előzetes konzultációhoz benyújtott dokumentáció szerinti alapadatok [4. melléklet 1. b) pontja] részletezése, megjelölve azt, ha az ott leírtakhoz képest változás történt; b) az egyes hatótényezők266 részletezése ba) a hatótényező jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése, bb) a hatótényező a tevékenység mely szakaszában jelenik meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhető hozzá, mely környezeti elemeket267 érinti; c) az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők. 3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása a) A hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és környezeti rendszerként268 összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is. b) A hatásterületek kiterjedését a 7. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni, és térképen is be kell mutatni. c) A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotát is le kell írni. A leírásnak ca) csak azokra a tényezőkre kell kiterjednie, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van; cb) a környezeti állapot - a tevékenység megvalósításától független - várható változását is tartalmazni kell, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik; cc) új telepítés esetén tartalmaznia kell cca) a telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását,

Agócs Gábor

ccb) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését. 4. A várható környezeti hatások becslése és értékelése a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével: aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta, ab) a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz, ac) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása, ad) a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása, ae) tájkép, tájhasználat, tájszerkezet megváltozása, af) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága, ag) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága, ah)269 a vizeket érő hatások következtében a vizek - a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott - állapotában bekövetkező változás értékelése, valamint a tervben az érintett víztestekre és védett területekre meghatározott környezeti célkitűzés elérésének ütemezése, ai)270 a környezetkárosodás, környezetterhelés hatásai elkerülésének, mérséklésének lehetőségei, aj)271 a vizekbe történő beavatkozással járó tevékenység esetén a költség-haszon elemzéssel alátámasztott, kiválasztott legjobb környezeti megoldás bemutatása; b) ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, akkor a környezet-egészségügyi hatások ismertetésekor meg kell adni különösen ba) a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait, bb) a lakosságot érő környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését, bc) amennyire számszerűsíthető, az egészségi kockázat mértékét, bd) az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható mértékűre való csökkentésének lehetőségeit; c) a környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése, amennyiben lehetséges, különösen:

Agócs Gábor

ca) a bekövetkező károk és felmerülő költségek, cb) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozása, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változások. 5. Ha a 12-15. § szerinti eljárás megindult, akkor külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, különösen a) a hatásviselő fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját; b) az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezőket, illetve eseményeket; c) az országhatáron átterjedő hatásfolyamatokat; d) e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselőket, a hatásviselő fél által közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait; e) az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását; f) az országhatáron túli hatásokat megelőző vagy elfogadható mértékűre csökkentő intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenőrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és megfigyeléseket; g) a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat. 6. Környezetvédelmi intézkedések a) a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása; b) a környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során; c) az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően. 7. Egyéb adatok a) a környezeti hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszerek, azok korlátai és alkalmazási körülményei, az előrejelzések érvényességi határai (valószínűsége), a tanulmány összeállításához szükséges információkkal kapcsolatban felmerült nehézségek, bizonytalanságok; b) a felhasznált tanulmányok listája, a tanulmányokhoz való hozzáférés módja; c) azoknak az adatoknak a megjelölése, amelyek törvény értelmében állam- vagy szolgálati titoknak minősülnek, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képeznek; d) annak jelzése, hogy a környezeti hatástanulmány mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok. 8. Közérthető összefoglaló a) a tevékenység lényegének ismertetése;

Agócs Gábor

b) a hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása; c) a környezeti hatások becslése, értékelése; d) a környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változások; e) a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések. 9.272 Ha a környezeti hatásvizsgálatra erdő igénybevételével járó beruházáshoz vagy tevékenységhez kapcsolódóan kerül sor, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra, a környezeti hatástanulmányhoz csatolni kell a) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti hatósági nyilvántartás szerinti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait, b) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal, c) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot, d) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és e) a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangjának indokolását.”

2. Általános adatok 2.1. A környezetvédelmi hatásvizsgálatot végző A megnevezése: A székhelye: Adószám: Vállalkozói nyilv.szám: Bankszámlaszáma: Mobil: E-mail: Web:

Agócs Gábor 6347 Érsekcsanád, József Attila u. 1. 79594774-2-23 17595097 52500075-11049384-00000000 06-30/248-0329 agocsg1@gmail.com -

A hatásvizsgálatot végző releváns végzettségei, szakmai jogosultságai: okl. környezetmérnök, erdésztechnikus, zaj- és rezgésvédelmi szakmérnök, teljes körű környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi szakértő, 15

Agócs Gábor

Oklevél száma: PTC 004477 26/1999. Szakértői engedélyek számai: SZ-011/2012., SZTV, SZTjV, SZKV-zr,le,vf,hu/03-0887/2016. Mérnökkamarai nyilvántartásba vételi száma: 03-0887/2011. Élővilág-védelmi, táj- és környezetvédelmi igazságügyi szakértő Igazságügyi névjegyzék nyilv. száma: 010687. Bejegyzett hatósági közvetítő BKB/001/1475-7/2013., Nyilvántartási sorszáma:5.sz. A szakértői jogosultságok igazolása az 1. sz. mellékletben találhatóak. 2.2. Az érdekelt Az érdekelt teljes neve: Az érdekelt rövid neve: Alapítva: Székhelye: Cégbírósági azonosító: Adószám: Főtevékenység: KÜJ: Képviselő (elnök): utca 56.sz.) Telefon száma:

Vál-Völgye Vadásztársaság Vál-Völgye Vt. 2016 8086 Felcsút, Fő utca 65.sz. 07 99 004221 18749700 0170’08 Vadgazdálkodás, szolgáltatás még nincs

vadgazdálkodási

Mészáros Ágnes (lakcím: 8086 Felcsút, Pozsonyi 06-20/312-9187

2.3. A telephely

A telephely neve:

Vál-Völgye Vt. Ginza vadaskertje

A telephely címe:

Alcsútdoboz község külterületi ingatlanjai A telephely helyrajzi számai a területkimutatás szerinti hrsz.-ek A telephely tulajdonosa: magán-és állami tulajdonok Tulajdoni hányad: változó KTJ: még nincs A települések statisztikai azonosítószámai: 15176 Alcsútdoboz 16

Agócs Gábor

A telephely összes területe: Telepi alkalmazottak száma: Telefonszám: Telefaxszám:

összesen: 291 ha 1639 m2 6 (4+2) fő -

A telep vezetői kapcsolattartója: Telefonszáma: E-mail: Web: A telep szakmai vezetője: Telefonszáma: E-mail: Web:

Adravecz Edit, ügyvezető +36-30/862-9681 adravecz.edit@vertvadasz.hu Bartha Ferenc, fővadász +36-30/352-7091 bartha.ferenc@vertvadasz.hu -

A vadaskerttel érintett ingatlanok (új Ginza vadaskert) ingatlonkénti területkimutatását jogi jelleggel, művelési ággal a tulajdonosokkal, földhasználókkal, kezelőkkel az alábbi táblázat tartalmazza: Az új Ginza vadaskert területe: Telepü lés Alcsútd oboz Alcsútd oboz Alcsútd oboz Alcsútd oboz Alcsútd oboz Alcsútd oboz Alcsútd oboz Alcsútd oboz Alcsútd oboz Alcsútd oboz Alcsútd oboz Alcsútd oboz Alcsútd oboz Alcsútd oboz Alcsútd oboz Alcsútd oboz Alcsútd oboz Alcsútd oboz

Hrsz. 0116/ 4 0116/ 6 0116/ 7 0116/ 7 0116/ 7 0116/ 8 0116/ 8 0116/ 8 0116/ 8

Alr Jogi ész jelleg let

Natura 2000 terület Művelési megnevezése ág

A földrészlet vadaskerten területe (ha)

erdő

17,2227

erdő

3,1540

erdő

1,3617

fásított terület

0,1485

vízállás

0,1277

gyep (legelő)

0,2100

gyep (legelő)

3,9866

fásított terület

2,7136

gyep (legelő)

0,2252

erdő és út

kivett Szent 0,2629 László patak

0117 0119/ 1 0123/ 8

0124

kivett saját 1,5332 használatú út kivett Szent 0,3868 László patak 0,6385

0125

erdő

0,8852

0125

fásított terület

0,8794

kivett saját 0,3964 használatú út

vízállás

0,1904

fásított terület

1,0208

0126 0127/ 3 0127/ 3

Tulajdo Kezelő, földhas belüli nosi forma ználó magán

magán

Magyar Állam Magyar Állam magán

NFA

Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam magán

KÖDUVI ZIG NFA

magán

KÖDUVI ZIG magán

NFA magán

Agócs Gábor

0128

erdő

9,9862

0128

nádas

0,4990

0128

gyep (legelő)

0,7589

0128

erdő

1,3108

0128

nádas

0,1321

0128

erdő

2,3225

0128

kivett út

0,6292

0128

gyep (legelő)

5,9773

0128

szántó

7,0745

0128

szántó

4,1528

0129

erdő

80,8753

0130

kivett saját 0,8344 használatú út

Alcsútd oboz

0131/ 1

erdő

Alcsútd oboz

0131/ 1

kivett saját 1,1398 használatú út

Alcsútd oboz

0131/ 1

erdő

16,7091

Alcsútd oboz Alcsútd oboz

0131/ 2

erdő

2,9396

0132

fásított terület

6,5898

Mindösszesen:

113,5612

Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam Magyar Állam magán

NFA

magán

magán/ Magyar Állam magán/ Magyar Állam magán/ Magyar Állam magán

magán/ NFA

magán

NFA NFA NFA NFA NFA NFA NFA NFA NFA magán

magán/ NFA magán/ NFA magán

291,1639 ha

Az egyes ingatlanok vonatkozásában beszerzésre került, tulajdonosi, kezelői, erdőgazdálkodói hozzájárulások az alábbiak, melyeket az 5. sz. melléklet tartalmazza: Sorszám

Tulajdonos, kezelő, erdőgazdálkodó

Hozzájárulás kimenetele

megnevezése 1.

Vogel András

hozzájárulása megadva,csatolva!

Vogel Eszter

hozzájárulása megadva,csatolva!

Vogel Márton

hozzájárulása megadva,csatolva!

Magyar Állam, NFA

hozzájárulása megadva, csatolva!

Magyar Állam, KÖDUVIZIG

hozzájárulása megadva, csatolva!

Vogel Diana Veronika

hozzájárulása megadva, csatolva!

Erdély Zsigmond Gábor

hozzájárulása megadva, csatolva!

Agócs Gábor

Nyúl Sándor

hozzájárulása megadva, csatolva!

Mészáros János

hozzájárulás megadva, csatolva!

A telepítési hely lehatárolása: A vizsgált terület Fejér megye északi részén helyezkedik el, Alcsútdoboz és Etyek községek közigazgatási területein, Bicske várostól pedig DK-i irányban, mintegy 2,85 km távolságra, az Alcsútdobozt Etyekkel összekötő műút mentén. A hasznosításra tervezett új vadaskert az Alcsútdoboz és Etyek lakott településektől kellő távolságban (Etyektől, több, mint 3 km-re, Alcsútdoboztól, több, mint 6 km-re), elsősorban erdő- és mezőgazdasági területen fekszik, de bekötő-, illetve jó földutakkal, villannyal és optimális infrastruktúrával rendelkezik majd. A Vál-Völgye Vt. leendő új Ginza vadaskertjének megközelítése az Alcsútdobozt Etyekkel összekötő 8106. sz. alsóbbrendű műútról lehetséges majd. A Vt. vadászterülete a III/4. Kelet-Mezőföld-Velence-Duna-melléki döntően nagyvadas jellegű vadgazdálkodási körzetben helyezkedik el. A terület a Dunazugi-Velencei-medencék tájrészlet, Etyeki-dombság tájához tartozik. Fejér megye északkeleti részén található, Alcsútdoboz községhatárban helyezkedik el.

Agócs Gábor

A Vál-völgye Vt. Ginza vadaskert helyének térképi elhelyezkedése Fejér megyében (zöld körrel jelzett)

A Vál-Völgye Vt. leendő Ginza vadaskert területe (lila vonal) átnézeti térképe légifotón

Agócs Gábor

A tervezési terület és környékének topográfiai térképe, a terület korábbi neve “Ginzapuszta” volt (Forrás: www.mepar.hu)

Tengerszint feletti magassága: 250-300 méter, de előfordul 250 m szint alatti terület is. Domborzati viszonyai: a területen jelentős szintkülönbségek vannak, mint ez az előző pontban is látszik, a szintkülönbség meghaladja az 50 métert. Talajtípusok: Az alapkőzet mészkő, ezen néhol jellemzően előfordul löszlerakódás. Az észak-dél irányú fővölgyre merőleges lefutású mellékvölgyek találhatók, ahol a talaj degradációja miatt az alapkőzet megfigyelhető A néhány erdőrészben előforduló rendzina, vagy barna föld kivételével a terület genetikai talajtípusa a karbonátmaradványos barna erdőtalaj. Klíma:

A terület a kocsánytalan tölgyes klímába tartozik. Leghidegebb hónapok:

január (- 1, 1 Celsius) február (+ 0, 1 Celsius)

Legmelegebb hónapok:

július (+22, 5 Celsius) augusztus (+21,5 Celsius )

Évi középhőmérséklet: Átlagos évi csapadék :

10,4 Celsius 584 mm

A tervezett, új Ginza vadaskert körüli területhasználatok a négy fő égtáj 21

Agócs Gábor

szerint az alábbiak: Északi irány:

A tervezett vadaskerttől északi irányban szántó, szőlő és halastó területek helyezkednek majd el, kisebb erdőterületek, fásított területek, Szent László patak menti területek, melyek körül további szántóterületek és szőlőterületek húzódnak.

Keleti irány:

A tervezett vadaskerttől keleti irányban szőlőterületek és szántóterületek helyezkednek el.

Nyugati irány:

A tervezett vadaskerttől nyugati irányban elsősorban nagytáblás szántóterületek helyezkednek el. DNy-i irányban található a Göböljárás településrész.

Déli irány:

A tervezett vadaskerttől déli irányban a meglévő Vérti vadaskert és bővítési területe helyezkedik el.

A terület hidrológiai viszonyai: a terület nyugati oldala mentén, részben a tervezett vadaskerten belül folyik át a Szent László-patak, mely egész évben bő vízhozamú, a tervezett vadállománynak állandó itatási vízzel szolgál majd. A tervezett Ginza vadaskert és környezetét bemutató ingatlan nyilvántartási térképkivonat (M=1:15.000 méretarányú átnézeti térkép) a tervezett kerítéssel (területhatáros) a 6. sz. mellékletben található. A tulajdonosi, kezelői és erdő- és mezőgazdálkodói hozzájárulásokat az 5. sz. melléklet tartalmazza. Településrendezési területi besorolások vizsgálata A tervezett Ginza vadaskerttel közvetlen érintett területek településrendezés szerinti besorolása: Alcsútdoboz település vonatkozásában: E-tv - védett rendeltetésű erdőterület övezet E-g – gazdasági rendeltetésű erdő M-1 – védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet M-3 – általános mezőgazdasági övezet VT – vízgazdálkodási terület övezet Az Alcsútdoboz Község érintett külterületi Szabályozási terv-lapjait a 7. sz. melléklet tartalmazza! Összefoglalva tehát az érintett tervezett vadaskerti terület egy települési közigazgatási területet érint, amelynél a TRT és HÉSZ szerint elsősorban erdő- és mezőgazdasági övezeti, valamint vízgazdálkodási besorolású területek bevonása történik majd meg. 22

Agócs Gábor

2.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek, előírások Az engedélykötelesre és a telephelyre vonatkozó eddigi releváns hatályos engedélyek, előírások felsorolása az alábbi táblázatban találhatóak meg. Az engedélyek, határozatok másolatai az 2. sz. és a 3. sz. mellékletekben találhatók meg: Év

Kiállító hatóság

Engedélyes

2016

Székesfehérvári Törvényszék

Vál-Völgye Vt.

2016

Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály Földművelésügyi Osztály

Vál-Völgye Vt.

Engedély/irat száma 20.Pk.60.033/2016/ 11.szám

Engedély/irat típusa nyilvántartásba vétel

FE/FMO/14179/2016.

vadászatra jogosult nyilvántartásba vétele, haszonbérleti szerződés jóváhagyása, kötelezés a vadgazdálkodási üzemterv elkészítésére, hivatásos vadász alkalmazására

Lejárat dátuma képviselői megbízás megszűnésének időpontja: 2021. február 08. 2037. február 28.

A tervezett Ginza vadaskertre és a vadászatra jogosultra jelenleg vonatkozó jelenlegi meglévő engedélyek

2.5. A telephelyen a vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek Az engedélyezési eljárás időpontjában a tervezett Ginza vadaskert helyén jelenleg elsősorban erdőgazdálkodási okokból, a sikeres erdősítések érdekében, vadkárelhárítási célokból bekerített vadászterület található, amelyen 2017. február 28-áig más vadgazdálkodó tevékenykedett, az erdőkben pedig több erdőgazdálkodó általi, erdőtervszerű erdőgazdálkodás folyik jelenleg is az erdészeti hatóság előzetesen jóváhagyott erdőterve alapján. A vadaskert tervezett területén tervszerinti erdőgazdálkodás folyik az erdőterületeken, az érintett szántó- és gyepterületeken pedig a bejegyzett földhasználatok szerinti gazdálkodások folytatódnak a művelési ágaknak megfelelően. A meglévő, kerítéssel körbevett Ginza vadaskert területen vadászati- és vadgazdálkodási szempontból jelenleg csak a szükséges engedélyek beszerzéséig vadetetés, vadmegfigyelés, vadlegelő és vadföld művelések folynak. Az erdészeti átnézeti térképet és az érintett erdőtagok legfontosabb adatait (tulajdoni forma, elsődleges rendeltetés, védettség, NATURA 2000 érintettség) az alábbi térképek tartalmazzák (forrás: www.erdoterkep.nebih.gov.hu):

Agócs Gábor

Az érintett erdők tulajdoni formája (kék szinnel: állami tulajdon, barna színnel: magántulajdon)

Az érintett erdők elsődleges rendeltetése (zöld szinnel: talajvédelmi, lila színnel: vadgazdálkodási/vadaskert, kék színnel: faanyagtermelő)

Agócs Gábor

Az érintett erdők védettsége (zöld szinnel: nem védett erdő, lila szinnel: természetvédelmi védettség)

Az érintett erdők NATURA 2000 érintettsége (zöld szinnel: NATURA 2000 érintettség, üres: nem NATURA 2000 érintettség)

Agócs Gábor

Az érintett és környező területek domborzati viszonyai és mezőgazdasági hasznosításai

Az érintett és környező területek erdősültsége a nyilvántartott erdőtagokkal

Az erdőterületen több erdőgazdálkodó kezelésében lévő erdő található. Az erdőgazdálkodók hozzájárulásait is az 5. sz. melléklet tartalmazza! A vadaskert területén kapcsolódó tevékenységként továbbá rendszeres vadmegfigyelés, vadászati turizmus is folyik majd a jövőben. A beékelődő mezőgazdasági területeken (így a szántóterületeken) vadföldként elsősorban takarmánytermelés (árpa, kukorica, lucerna, egyéb pillangós növények, így szarvaskerep, fehér here, vörös here, baltacim stb.) folyik és fog majd folytatódni, melyet a vadgazdálkodás során hasznosítanak majd. 26

Agócs Gábor

A leendő vadaskertben élő vadászható állatok egyelőre nem a tervezett létszámban vannak jelen. Az optimális vadlétszám elérésére vadfajonkénti lebontásban 5 éves terv készült el. Az optimális vadlétszám elérése után a vadlétszám nem fog változni, az a kilövésekkel kerül majd szabályozásra. A vadállomány szabályozását jelenleg az érvényben lévő vadászati hatósági engedély alapján végzi a vadgazdálkodó a hivatásos szakemberek alkalmazásával és bevonásával. Az új tájegységi vagy körzeti vadgazdálkodási terv és a helyi vadgazdálkodási üzemterv készítése jelenleg még folyamatban van. A vadfajok közül a vaddisznó vadfaj esetében a szabadtéri állomány befogása kerül a vadaskertbe betelepítésre majd a szomszédos szabad terülekről. Ezzel a szabadtéri mezőgazdasági területek (főként a szántók és a hires etyeki borvidék szőlői) különösen a vaddisznó és a szarvasfélék általi igénybevétel (pl. vadkár) látványos csökkenését lehet majd tapasztalni. A környező értékes gyepterületek degradációja is lecsökken, a ritka fajok száma, helyzete stabil és esetleg darabszámban, fajszámban növekvővé válik. 2.6. A telephelyen az elmúlt 5 évben folytatott tevékenységek Az elmúlt öt évben az előző pontnál felsorolt tevékenységeket folytatták, vagyis a meglévő Ginza vadaskert területén a kerítés megépítése előtt tervszerű erdőgazdálkodást és vadgazdálkodást és vadásztatást folytattak. A mezőgazdasági területeken a művelési ágnak megfelelő növénytermesztés és gyepgazdálkodás folyt. A bekerített területen sikeres erdőfelújítások történtek meg és fognai is a jövőben. A sikeres erdősítések kivitelezése elsődleges szempont a területen. Ezt belső kerítésekkel, vadkikerítésekkel fogják megoldani.

3. A tervezett tevékenység – ideértve a kapcsolódó műveleteket és létesítményeket is –számba vett változatainak részletes leírása, különösen 3.1. Az előzetes vizsgálati vagy az előzetes konzultációhoz benyújtott dokumentáció szerinti alapadatok részletezése, megjelölve azt, ha az ott leírtakhoz képest változás történt Előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása a jelen engedélyezést megelőzően nem történt. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a hatóság hatásvizsgálati eljárást előzetes vizsgálati eljárás nélkül folytasson le, így kérjük a Tisztelt Hatóságot, hogy az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásától tekintsen el! 3.2. A tervezett tevékenység volumene A tervezett vadaskert összterülete: 291 ha 1639 m2. A tervezett új vadaskert területi bemutatása művelési áganként: Művelési ágankénti megoszlás:

Agócs Gábor

Művelési ág erdő összes erdő (erdőtervezett) gyep szántó kivett összesen:

Terület 243,36 ha 243,36 ha 36,67 ha 10,0 ha 1,13 ha 291,1639 ha

Arány 83,58 % 83,58 % 12,59 % 3,43 % 0,38 % 100,0 %

A művelési ágankénti részletes területkimutatást a jelen tanulmány 17. és 18. oldali táblázatai tartalmazza! A tervezett vadaskert határát, meglévő és leendő bekerítését az ingatlanyilvántartási térképen a 6. sz. melléklet tartalmazza! A tervezett vadaskert területén lévő ingatlanok jelenleg jellemzően magántulajdonban és kisebb részben állami tulajdonban vannak. A tervezett vadaskert területébe eső idegen tulajdonnal biró ingatlanok vagy más kezelésébe eső ingatlanok vonatkozásában a hozzájáruló nyilatkozatokat az 5. sz. melléklet tartalmazza! A vadaskert fenntartási költségeinek fedezetét biztosító árbevételt elsősorban a muflon és vaddisznó vadfaj tervszerű hasznosításából teremtenék elő. A vadaskerten belül egyéb vadfajok is elfőrodulhatnak, mégpedig az őz, a mezei nyúl, a fácán, a tőkés réce és a szőrmés és a szárnyas kártevők. Ezek vadászati hasznosítása azonban nem tervezett a vadaskerten belül! Tervezett hasznosítási mód: elsősorban bérvadásztatás (egyéni les- és cserkelővadászat, barkácsolás, társas terelő- és hajtóvadászat), minőségi trófás vad tartása, vadmegfigyelés, vadászati fotózás, lovaglás, sétakocsikázás, vadászati- és ökoturizmus. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. számú melléklete értelmében környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek: A. B. C. SorA tevékenység Küszöbérték, feltétel szám megnevezése Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 3. Vadaskert védett természeti területen vagy erdőterületen méretmegkötés nélkül Környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység mezőgazdálkodás, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás esetében

Agócs Gábor

Mivel a jövőben tervezett tevékenység előzetesen környezetvédelmi engedély beszerzéséhez kötött tevékenység, a vadgazdálkodás, illetve vadhasznosítás csak a vadászati hatóságilag előírt szinten fog működni. A jövőben tervezett tevékenységet a vadászatra jogosult a vadaskertben többnyire a meglévő vadgazdálkodási berendezésekkel kívánja folytatni, de kisebb, új vadgazdálkodási berendezések létesítését is tervezik. Egy része pedig elbontásra kerülne. Meglévő vadgazdálkodási, vadászati és egyéb berendezések együttes bemutatása:

A vadgazdálkodási berendezések elhelyezkedése a Ginza Vadaskertben (magaslesek, szórók, sózók, etetők)

A vadaskerten belüli erdőgazdálkodás bemutatása: A vadaskert területén erdőterv szerinti magánerdőgazdálkodás, illetve az állami tulajdonú erdőkben kijelölt vagyonkezelő általi erdőgazdálkodás folyik, amely a kert működésétől függetlenül jóváhagyott erdőtervben szabályozott tevékenység. A területre érvényes körzeti erdőterv 2017-ben lejár, ezért már folyamatban van az erdészeti hatóságon az új erdőterv tervezése, készítése. Az új körzeti erdőterv minden bizonnyal 2018-tól lesz jóváhagyott. Alapvetően az erdőterületek cseres-tölgyesek, fenyvesek, akácosok, molyhos tölgyesek, juharosok legnagyobb területtel, amelyek fajait nagyobbrészt csertölgy, mezei juhar, korai juhar, hegyi juhar, akác, erdei- és fekete fenyő és kisebb részben egyéb idegen- és őshonos hazai fafajú fajok (pl.: kocsánytalan tölgy, fehér nyár, fehér fűz, mézgás éger, molyhos tölgy, fekete dió stb.) alkotják az erdőket. 29

Agócs Gábor

Korösszetételeik nagyon változatosak. Általában sarjeredetű erdőkről van szó, de ültetett erdők is (pl.: fekete fenyvesek) beletartoznak a területbe. Az erdők rendeltetésük szerint általában védelmi (talajvédelmi, parkerdő) rendeltetésű és faanyagtermelő erdők. Gazdálkodási korlátozás nincs az erdőket tekintve. A vadaskerten belül magán és kisebb részben állami gazdálkodói körök is megtalálhatók. Az erdőterületek jó része jelenleg még rendezetlen státuszban van. Egyes erdészeti beavatkozások azonban tekintettel vannak és lesznek a későbbi vadaskert működésére. Az erdőgazdálkodásban az egyes erdőgazdálkodók a területen a jövőben figyelembe veszik azt, hogy a területen a vadgazdálkodás legyen alapvetően a fő tevékenység. A vadgazdálkodás pedig messzemenően figyelembe veszi az erdőfelújítások sikerességének fontosságát. Fafajösszetétel állománytípusok szerint: Faállomány akácos, egyéb kemény lomb cseres tölgyes fenyves, hazai nyár, gyertyán Összesen

Terület Eloszlás (ha) (%) 33,18 13,63 52,76 21,68 90,90 37,35 47,36 19,46 13,39 5,50 3,67 1,52 2,10 0,86 243,36 100,00

Erdőterület korosztályviszonyai: Ssz.

Korosztály csoport

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

0-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100 101-110 Összesen:

Terület (ha) 0,00 2,81 3,67 16,30 27,98 42,49 21,00 116,19 10,22 2,70 0,00 243,36

Erdőterület megoszlása elsődleges rendeltetés szerint: az erdők elsődleges rendeltetése - a jelenleg még érvényben levő, de 2018-ban megújításra kerülő erdőterv szerint: * a gazdasági (faanyagtermelő): 142,64ha * védelem (talajvédelmi, meredek terület, parkerdő, stb.): 100,72ha

Agócs Gábor

Az erdőfelújítások túlnyomórészt mesterséges erdősítésekkel - makkal ill. csemetével történnek. Ezek eredményes kivitelezése természetesen csak a vadkár elleni védelemről való fokozott gondoskodás mellett, nevezetesen a felújítások bekerítésével történhet. Az a korosztályviszonyokból is látszik, hogy az elkövetkező 10 évben az összes üzemtervezett erdőnek még a 10 %-a sem kerül véghasználatra, illetve erdőfelújításra, így ez a nagyságrend erdőművelési szempontból nem okozhat problémát. Az erdőterületek erdőrészletszintű adatait az alábbi táblázat tartalmazza: Új Ginza vadaskert területe: Kimutatás a Ginza vadaskerti üzemtervezett erdőterületekről: Tag Részlet 11 B 11 C 11 D 11 E 11 F 11 G 11 H 11 I 11 J 12 A 12 B 12 C 12 D 12 E 12 F 12 G 13 A 13 B 13 C 13 D 14 A 14 B 15 A 15 B 16 A 16 B 17 A 17 B 17 C 18 A 18 B 18 C 18 D 19 A 19 B 19 C 19 D

Ter.(ha) 13,16 0,65 16,47 1,39 0,83 1,32 1,52 0,67 1,27 2,14 2,39 3,88 0,88 5,54 2,1 9,75 7,08 2,13 7,5 0,21 14,14 3,09 9,35 7,23 7,86 7,71 5,18 5,94 10,99 6,05 18,04 1,36 1,38 2,84 8,87 2,5 2,4

Fafaj Kor A-EL 76 A-EL 19 CS-EL 74 CS 13 CS-EL 89 MOT-E 92 FF-EL 71 MOT-E 92 J-E 89 EKL 81 EKL 58 MOT-E 89 A-EL 27 FF-EL 61 GY-E 89 K-E 58 CS-EL 56 FF-CS 48 CS 76 A-EL 29 CS 76 CS-KST 76 CS-KST 74 CS-KST 74 CS 79 CS-KST 74 CS-EL 71 CS 79 CS 72 EKL 76 K-E 43 FF-EL 64 K-E 66 FF-EL 64 K-E 56 CS-EL 63 CS-FF 51

Els. rendeltetés talajvédelem FT FT talajvédelem talajvédelem talajvédelem talajvédelem talajvédelem FT talajvédelem talajvédelem talajvédelem talajvédelem talajvédelem FT talajvédelem FT FT FT FT FT talajvédelem FT FT FT FT talajvédelem FT FT talajvédelem talajvédelem talajvédelem talajvédelem talajvédelem talajvédelem FT FT

Agócs Gábor

19 19 19 65 65 65 65 65 66 66 63 63 63 63 65 66 összes:

E F G A B C I J B C C D E G G A

4,79 7,81 1,09 3,15 0,77 1,69 6,45 6,57 0,71 0,81 2,31 2,32 5,52 1,31 1,36 0,89 243,36

A-F 35 CS-FF 47 KST 51 A 59 FD 18 A-EL 29 KST-CS 54 KST-EL 69 EKL 95 A-EL 61 NY 36 A-EL 36 A 36 FT ELL 51 NY 36 FD 30

talajvédelem FT FT talajvédelem FT talajvédelem FT FT parkerdő talajvédelem FT FT FT FT FT

A vadaskerten belüli erdőgazdálkodás és a tervezett vadaskert létesítés kapcsolata -

az új Ginza vadaskert területe már bekerített (erdőgazdálkodási okokból), a tervezett bekerített területeken az erdőgazdálkodók részére biztosítani szükséges a mindenkor érvényes erdőterv szerinti erdőgazdálkodás feltételeit, vagyis a be- és kijárás lehetőségét az erdő területére a kapukon keresztül.

A vadaskerten belüli erdőgazdálkodás és a tervezett vadaskert üzemeltetés kapcsolata - a természetes és mesterséges erdőfelújítások esetében biztosítani kell belső kerítésekkel a vadkizárást az erdősítendő területről annak érdekében, hogy az erdőterv előírások érvényre juthassanak a gyakorlati munkában. - az erdőgazdálkodás során a nem NATURA 2000 területen is a NATURA 2000 jelölő skarlátbogár és az egyéb védett- és fokozottan védett bogárfajok (cincérfélék, szarvasbogár stb.) érdekében a lábon száradt és kidőlt holtfa mennyiségből a lehető legtöbbet kell az erdőben hagyni. - az erdőápolási munkák során a gyepszint és cserjeszint kímélete, védelme mindennél fontosabb szempont mind az erdőgazdálkodó, mind a vadgazdálkodó részéről és érdekében is. - az erdei tisztások cserjésedesét szabályozni szükséges a túlcserjésedés érdekében, - a talajvédelmi rendeltetésű erdőrészletek esetében a vadlétszámot és vadfajt olyan mértékűre kell beállítani, hogy a talajeróziót, leromlást, talajdegradációt ne okozzon. Ez igaz ezekben az erdőkben az erdőgazdálkodásra is azzal, hogy a gazdálkodás során a talajvédelmet, a talaj jó állapotát kell priorizálni, megőrizni. Ha a talajvédelem kérdését csak belső intézkedésekkel lehet megoldani, akkor alkalmazni kell ezeket a megoldásokat is. A talajvédelmet azonban ezekben 32

Agócs Gábor

az erdőrészletekben elsősorban az erdőgazdálkodás során és oldaláról kell megoldani, melynek ebben nagyobb szerepe van és lehet. A vadaskerti erdőterületek rendeltetése A vadaskertek létesítésénél az erdők elsődleges rendeltetés tekintetében az alábbi rendelkezések az irányadók: A 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról1 alapján “26. § Gazdasági rendeltetések az alábbiak: a) faanyagtermelő: a faanyagtermelést szolgáló erdő; b) szaporítóanyag-termelő: a szaporítóanyag-termelést szolgáló erdő; c) vadaskert: az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő; d) földalatti gomba termelő: földalatti gomba termelését szolgáló erdő. Az erdő rendeltetésének megváltoztatása 27. § (1) Az erdő rendeltetésének, illetve rendeltetéseinek megváltoztatását az erdőgazdálkodó kérelmére az erdészeti hatóság engedélyezheti, melyhez a tulajdonos, illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének hozzájárulása szükséges. Védelem a vadállomány okozta károsítás ellen 60. § (1) Az erdőben - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, illetve az erdővel közvetlenül határos vadászterületen a) az erdő biológiai sokféleségének megőrzését, az erdei életközösség tagjainak fennmaradását, b) az erdő talajának épségét, c) az erdősítés állapotát, d) az erdő faállományának termőhelye szerint várható mennyiségi és minőségi fejlődését veszélyeztető, vagy e) az erdő felújulását, természetes felújítását akadályozó létszámú és fajösszetételű vadászható vadállomány nem tartható fenn. (2) Vadaskertben és vadasparkban, az elkerített honvédségi objektumokban az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő létszámú és fajösszetételű vadállomány is fenntartható, amely azonban az erdősítések befejezését nem veszélyeztetheti.”

Agócs Gábor

A fentiek figyelembevételével az erdőtörvény vonatkozó előírásai alapján a vadaskert tulajdonosi köre, amennyiben a vadaskert engedélyezésre kerül, kezdeményezni fogja a körzeti erdőtervezésnél a vadaskertbe került erdőrészletek rendeltetéseinek hatósági rendezését, a vadaskerthez igazítását. (pl.: vadaskert/vadgazdálkodási rendeltetés felvétele) Azonban függetlenül ettől, a vadaskerteken belüli erdősítések befejezése bármilyen rendeltetés esetén, bármilyen körülmények között is elsődleges szempont lesz. 3.3. A működés megkezdésének tervezett időpontja és időtartama A vadaskert megkezdése a szükséges engedélyek birtokában kezdhető el és tervezett, melynek várható időpontja 2017. év második féléve vagy 2018. év első féléve. (a szükséges környezetvédelmi és vadászati engedélyezések idejétől függő) A vadaskert működés tervezett ideje: több évtized. (legalább 20 év, mert a vadászati hatósági engedély már 20 évre szól!) 3.4. A tevékenység tervezett helye és területigénye A tervezett vadaskert telepítési helye az Alcsútdoboz közigazgatási területének kizárólagosan külterületi ingatlanjain helyezkedik el. 3.5. A terület jelenlegi környezeti állapota, használatának jelenlegi módja A tervezett vadaskert földrajzi kistájak szerinti beosztás alapján a Lovasberényi-hát és az Etyeki-dombság kistájban helyezkedik el. A tervezett vadaskert környezetének jellemzése Domborzat A Váli-völgytől a Szent László-víz völgyéig húzódó területe 5075 hektár, erősen felszabdalt, lösz borította dombvidék. Alcsútdoboz és térsége a Mezőföld legtagoltabb területe. Kialakulásában a felszínt letaroló eróziónak, a folyóvízi eróziónak és a kéregmozgásoknak volt a legnagyobb szerepük. A változatos üledékekből – homok, homokkő, agyag, homokos agyag – felépült dombvidék az utolsó jégkorszaki löszképződésig lepusztulás alatt állt. Területét a Gerecséből leszaladó vizek erodálták, s felszínérol több száz méter vastag rétegsort pusztítottak le. A letarolás a felszín folyamatos, de egyenlőtlen kiemelkedése közben történt. Az eróziós tevékenység következtében a terület már a jégkorszak első felében gyengén felszabdalt, nyugtalan felszínű halomvidékké formálódott. A jégkorszak utolsó harmadában a letarolt és különböző mélységekig erodált felszínt szerkezeti mozgások érték, az északnyugati–délkeleti vetődések sakktáblaszeruen feldarabolták, belőlük – a későbbi lepusztulás során – sasbérc jellegű tanúhegyek (Réz-hegy 218 méter ), szigethegyek (Csaplári-erdő 236 méter , Szalánka-hegy 233 méter , Papp-hegy 229 méter ) és töréslépcsők alakultak, majd a rögök közötti 34

Agócs Gábor

vetődésekben helyi jellegű süllyedékek és eróziós völgyek (Máriavölgy, Kásafőzővölgy, Körtvélyesi-völgy, Hosszú-irtási süllyedék) képződtek. A szerkezeti feldarabolódással egyidőben – a jégkorszak vége felé – a területen löszképzodésre is sor került, de a Váli-völgy keleti és nyugati pereme kivételével a felszínen csak vékony, szakadozott, úgynevezett „rongyos” lösztakaró halmozódott fel. A völgyet Alcsútdoboznál mindkét oldalról töréslépcsős-teraszos perem határolja, ezen belül a szabályozott patakot hét-nyolcszáz méter széles síkság kíséri. Földtani jellemzők, talajviszonyok A vizenyős völgyekben a réti öntéstalaj és a réti csernozjom terjedt el, a tagolt dombsági felszíneket pedig többnyire barna erdőtalaj és barnaföld borítja. Az utóbbin hajdan terjedelmes cseres-tölgyesek, cserjés, molyhos tölgyesek éltek. Erdőterülete napjainkban mindössze 467 hektár . Vízrajz Fő vízfolyása a mesterséges mederbe terelt Váli-víz. Évi átlagos hozama másodpercenként 0,26 köbméter . Mellékvizei közül csupán a jobbról torkolló Vértesboglári-patak jelentős. Széles völgysíkja talajvízben is bővelkedik, kitermelhető készlete megközelíti a másodpercenkénti két litert. Tagolt területein viszont a talajvíz nagy mélysége miatt (15–25 méter) vízhiány mutatkozik. Éghajlati jellemzők A terület éghajlatát a Mezőföld középső részénél kiegyenlítettebb hőmérséklet és az ottaninál több csapadék jellemzi. Borultabb területeihez tartozik, s ez főleg a téli hónapokban szembetűnő. Ugyanakkor a napsütés is kedvező, a napfényes órák évi összege 1950–2000 között változik. A tél mérsékelten hideg, a januári középhőmérséklet megközelíti a mínusz két Celsius-fokot. A téli napok átlaga harminc, a zord napoké tizenhárom, fagyos napoké pedig meghaladja a százat. A tavasz április 10–15. között köszönt be, s az utolsó tavaszi fagy is ebben az idoszakban a jellemző. Nyara már korántsem olyan száraz és forró, mint a Mezőföld középső részein: a júliusi középhőmérséklet meghaladja a húsz Celsius-fokot, a nyári napok átlagos száma 60–65 között változik, a hőségnapoké pedig eléri a tizenötöt. Évi középhőmérséklete kilenc–tíz Celsius-fok. Általában hosszan tartó, meleg ősz jellemzi a területet, a hőmérséklet napi középértéke csak október 15–20. között süllyed tíz Celsius-fok alá. Uralkodó szele az északnyugati. Az éves csapadék megközelíti a hatszáz millimétert, így a Mezőföld és a megye csapadékosabb területeihez tartozik. A legtöbb májusban hullik ( 66 milliméter ), a legkevesebb januárban és februárban ( 35 milliméter ). Tele hóban szegény, a több csapadék és a mérsékeltebb nyári meleg ellenére vízháztartása kedvezőtlen, az évi átlagos vízhiány száz milliméter körül alakul.

Agócs Gábor

Természetvédelmi besorolás A létesítménnyel és tevékenységgel érintett terület természetvédelmi besorolása: A tervezett létesítmény és tevékenység területe országos vagy helyi védett természeti területet nem érint. A tervezett létesítménnyel és tevékenységgel érintett ingatlanok elsősorban erdő, gyep, szántó és kivett út művelési ágú területeken van. A legközelebbi nagyobb jelentőségű védett természeti terület az Alcsútdobozi Arborétum, mintegy 8 km-re Ny-i irányban, az Alcsútdoboz Község mellett, illetve a Vérti vadaskert bővítési területén lévő ex-lege védett “földvár”, a Pogányvár pár száz méterre. A tervezett új Ginza vadaskert Szent László patak menti egyes területei ex-lege védett “láp” jellemző tulajdonságokat hordoznak, azonban a DINPIG tájékoztatása alapján azok nem azok. Mindenesetre értékes természeti területekről van szó. Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KÖM- FVM együttes rendelet szerint Alcsútdoboz közigazgatási területe része a „5.3.5. Váli-patak völgye” érzékeny természeti területnek. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló, 266/2008. (XI.6.) Korm. rendelettel és a 201/2006. (X.2.) Korm. rendelettel módosított 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11) KVVM rendelet szerint a Ginza vadaskert területe nem része, csak szomszédos (a műút választja el tőle) a HUDI20049 kódszámmal nyilvántartott “Szentgyörgypuszta” megnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, mint fontos NATURA 2000 területnek. Az érintett terület legnagyobb része az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény értelmében a vadaskert területe, de különösen a Szent László patak és mente révén része az országos ökológiai hálózatnak, ökológiai folyosóként. A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III.14.) Kormányrendelet szerint az érintett terület nem része a nagyvízi medernek, hullámtérnek.

Agócs Gábor

Az érintett vadaskert terület természetvédelmi besorolása (Forrás: www.termeszetvedelem.hu)

Növényzet, állatvilág Alcsútdoboz és Etyek települések közigazgatási területe növényföldrajzi szempontból a Pannóniai flóratartományon belül a Bakonyicum flóravidék, azon belül pedig a Vesprimense flórajáráshoz tartozik. Az érintett terület vegetációs kistáj szerinti besorolása a Zsámbéki-medence. 5.3.Dunazug-hegyvidék 5.3.22. Zsámbéki-medence Természetszerű vegetációt alig tartalmazó, csaknem teljesen felszántott kistáj. Egykor ligetes tölgyesek, erdő-gyep mozaikok, a vízfolyások mellett ártéri jellegű erdők boríthatták. Mára szárazgyep-fragmentumok és néhány erősen leromlott vízparti élőhelyfolt maradt. Száraz gyepek köves és laza (löszös) talajon is előfordulnak (lejtőgyepek, löszgyepek, erdőssztyepprétek – hengeres peremizs – Inula germanica, tavaszi hérics – Adonis vernalis, sarlós buvákfű – Bupleurum falcatum, aranyfürt – Aster linosyris, csillagőszirózsa – Aster amellus, szarvaskocsord – Peucedanum cervaria, kék szamárkenyér – Echinops ruthenicus). A vízparti növényzet maradékát elsősorban nádas foltok jelentik. Gyakori élőhelyek: nincsenek; közepesen gyakori élőhelyek: nincsenek; ritka élőhelyek: H3a, H5a, H4, B1a, OC, D34, OB, P2b, P2a, RB, RA, B2. Fajszám: 300-400; védett fajok száma: 10-20; özönfajok: aranyvessző-fajok (Solidago spp.) 1, akác (Robinia pseudoacacia) 3. Állatvilág A terület állatföldrajzi szempontból a Közép-dunai faunakerület, Pannonicum faunakörzet, Eupannonicum faunajárásába tartozik. 37

Agócs Gábor

3.6 A tevékenység végzésére vonatkozó eddigi engedélyek A vadászterületre vonatkozó eddigi engedélyek bemutatását a korábbi 2.4. fejezet tartalmazza.

4. A tervezett tevékenység részletes ismertetése A vadaskert létesítésének célja a szakszerű és minőségi vadgazdálkodáson túl a Vál-Völgye Vadásztársaság vadászvendégeinek magasszintű kikapcsolódási és programkénti ajánlhatóság érdekében nyújtott vadmegfigyelési és vadászati lehetőség közeli helyen történő megteremtése. A vadaskert létesítésével az inkább ésszerű, extenzív tartással folytatott fenntartható és természetközeli vadgazdálkodás lehetőséget biztosít az érdeklődöknek ennek a tájhasznosítási formának a tanulmányozására is, vagyis egyfajta bemutató jellege is van. A szakmailag 5 év alatt beállított állatlétszám (a területen a természetes vadeltartó képességhez igazított vadlétszám a területhez képest) biztosítja a vadaskerten belüli, párhuzamosan folytatható vadföldművelés és erdőtervszerű erdőgazdálkodás minden évben való sikerességét is. A vadaskert meglévő és régen is működő infrastruktúrája és természeti-környezeti adottságai jól kielégítik a tervezett tevékenység feltételeit. A becsült, környezetre súlyosan káros hatások kockázatot ekkora állatlétszámnál nem jelentenek, ha az ellenőrzött körülmények között történik, a szigorú feltételek betartásra kerülnek. A Vál-völgye Vadásztársaság működése a korszerű, minőségi vadgazdálkodáson alapszik, melynek eredménye a többféle hasznosításban jelentkezik: A vadászat során a legjövedelmezőbb nagyterítékű vaddisznóhajtások jelentős profitot eredményeznek. A vadfeldolgozás számára saját, olcsóbb árualap termelődik. Mindkét hasznosításra fizetőképes többletkereslet van, így a Ginzai vaddisznó- és muflonkert mielőbbi megvalósítása szükséges. A kert kialakításának célja: A területen évtizedek óta eredményes vadgazdálkodás folyt, különösen a vaddisznó vonatkozásában. A muflon a 80-as években lett a területre telepítve, és azóta is megtalálható, igaz kisebb egyedszámban. A Ginzai-erdő és környéke optimális élőhely egy lehetséges vaddisznó- és muflonkert helyszínéül. Az intenzív tartás magasabb jövedelmezőséggel jár, s a vadgazdálkodási technológiák nem tesznek érzékelhető kárt az egyébként gyenge adottságú erdőkben. A Ginzai-erdő 2007-ben bekerítésre került erdőgazdálkodási célból. Óhatatlanul bekerítésre került a vad, amit az előző vadászatra jogosult szabad területként kezelt, takarmányozott és hasznosított. Ez még indokoltabbá teszi a terület vadaskertté minősítését. 38

Agócs Gábor

A terület leírása, adottságai: A terület teljes egészében Alcsútdoboz községhatárban az ún. Etyeki-dombság nyugati oldalán található. Nyugati oldalát átszeli az egész éven át folyó Szent László- patak, délről az Alcsútdoboz-Etyek országút határolja. Az egyébként erdészeti szempontból kevésbé értékes cseres, juharos, kőrises, akácos, fenyves állományok sűrű cserjeszinttel gazdagítva ideális élőhelyet biztosítanak a nagyvadfajok számára. A terület változatos domborzatú, kedvező művelési ágankénti megoszlással: erdő 83%, legelő 13 %, szántó 4 %. A Ginza vadaskert jövőbeni üzemeltetési terve: A területen jelenleg a vaddisznó, a muflon és az őzállomány állandóan, a kerítés méretéből adódóan a gímszarvas időszakosan fellelhető. A kiinduló állományt számba véve, betelepítéssel kiegészítve kell kialakítani az optimális ivararányú tenyészállományt. Ezen egyedekről gondoskodva takarmányozás, itatás, sózók, dagonyák preventív gyógyszeres kezelés stb. kívánjuk elérni a 3. évre az eredményes vaddisznóhajtásokhoz szükséges állománynagyság elérését. A jó terítéknek (magas bevételnek) a titka, hogy nem szabad egyéni vadászatok során kilőni a jó agyarú kanokat, azoknak hajtásban kell elesniük. Az általunk tervezett betelepítés és szaporulat mellett a kert a harmadik évtől évente 2 hajtásra képes egyre növekvő terítéknagyság mellett. A muflonállomány vérfrissítéssel létszámnöveléssel szintén pár év alatt hasznosítható mennyiségre duzzasztható. Kapacitás, volume, vadlétszám adatok Az új Ginza vadaskert jelenlegi, összesített állatlétszámai (legfrissebb, 2017. évi vadállomány tavaszi becslése alapján): Gímszarvas: 10 db (bika: 2 db, tehén: 4 db, borjú: 4 db) Dámszarvas: 20 db (bika: 3 db, tehén: 7 db, borjú: 10 db) Őz: 25 db (bak: 5 db, suta: 10 db, gida: 10 db) Vaddisznó: 140 db (kan: 20 db, koca: 40 db, süldő: 80 db) Muflon: 30 db (kos: 8 db, jerke: 14 db, bárány: 8 db) Összes jelenlegi vadlétszám: 225 db (2017. tavasz) Egyéb vadfajok, apróvad: mezei nyúl: 0 db, fácán: 0 db, fogoly: 0 db.

Agócs Gábor

Tervezett állományszabályozás (kilövés) a Ginza vadaskert területén (2017. év): A vaddisznó vadfaj esetében az első 2 évben (2017, 2018) míg a muflon esetében az első 3 évben (2017, 2018, 2019) vadászati hasznosítás nem tervezett az új Ginza vadaskert területén! A Vál-Völgye Vadásztársaság egyes visszatérő vendégeinek egyre nagyobb az igénye a vadászat különböző szolgáltatásai iránt is. A tervezett hasznosítási mód a fő két vadfajnál, a muflonnál és a vaddisznónál, a folyamatosan genetikailag frissitett állomány szabályozása lőfegyveres módon akképp, hogy az egyéni les- és cserkelővadászatokon, illetve a társas vadászatokon a vendégek inkább a szaporulatból, a fiatal korcsoportú egyedekből, illetve a hímivarúakból kilövési lehetőséget kapjanak. A jó génállományú egyedek kímélete minden körülmények között szükséges. Ez a 2-3. évtől tervezett az új Ginza vadaskertben. A tervezett állatlétszám adatok az új Ginza vadaskert területre értendők. A vadlétszám tekintetében 5 éves terv lett szakmailag felállítva, amely után a vadlétszám jelentősen nem változna, melyet a lelövésekkel szabályoznának. A vadfajonkénti vadlétszám 5 éves terv az egész Ginza vadaskert területre vonatkozik. Jelenlegi meglévő vadaskert ha-on lévő jelenlegi vadfajonkénti egyedek száma Jelenlegi meglévő vadaskert ha-on 5 év múlva elérendő egyes vadfajonkénti egyedek max. száma Változás (+ növekvő létszám és igénybevétel/csökkenő létszám és igénybevétel)

Gímszarvas 291/10= 29,1 ha/db

Dámszarvas 291/20=14,55 ha/db

Vaddisznó 291/140= 2,08 ha/db

Muflon 291/30= ha/db

291/10= ha/db

291/20= 14,55 ha/db

291/250= 1,16 ha/db

291/101= 2,88 ha/db

29,1

Jelenlegi és a tervezett vadlétszám adatok a területhez képest

9,7

Agócs Gábor

A fenti táblázat adatai alapján az egyes vadfajok közül a gímszarvas db száma és a dámszarvas db száma és igénybevétele fog stagnálni vagy csökkeni a területen, míg a többi vadfaj esetében, a muflonnál és a vaddisznónál ez növekvő egyedszám és igénybevételt jelent 5 év múlva. A vadfajok közül a vaddisznó szabad téri befogása és vadaskertbe telepítése történne meg, amellyel a szabad téri vaddisznó létszám és igénybevétel jelentősen lecsökkenne. (vadkárhelyzet javulására lehet számítani a kinti, szabad területeken). Az 5 év alatt elérendő egyes vadfajok állatlétszámai a későbbiekben számottevően nem változna meg, melyet az éves kilövésekkel szabályoznának. A vaddisznó állomány levezetése 5 évre szólóan: Kan

Koca

Süldő

10 7

20 8

1. év Induló állomány: Szaporulat: Elhullás: Állomány év végén: Vadászat nincs. 2. év Induló állomány: Korosbodás: Szaporulat + vásárlás: Elhullás: Állomány év végén: Vadászat nincs. 3. év Induló állomány: Korosbodás: Szaporulat + vásárlás: Elhullás: Állomány: Vadászat: Állomány év végén: 4. év Induló állomány: Korosbodás: Szaporulat: Elhullás: Állomány: Vadászat: Állomány év végén:

17 25

28 25

42 -10 32

53 -15 38

70 -30 40

32 20

38 20

58 -20 38

5. év

45 60 -10 95

90 -20 70

150 -20 130 -40 90

45 120 150 -20 295 -95 200

90 -40 50

Összesen

30 65 90 -20 165

52 -20 32

Malac (1:1 ivararányban) 60 -10 50

180 -20 150 -40 120

70 130 180 -20 360 -120 240

Agócs Gábor

Induló állomány: Korosbodás: Szaporulat: Elhullás: Állomány: Lelövés: Állomány év végén:

32 25

38 25

57 -27 30

120

63 -33 30

120 -50 70

Kos

Juh

Jerke

5 2 5

6 4 10

3 5

12 4

20 8

180 -20 160 -40 120

70 170 180 -20 400 -150 250

A muflon állomány levezetése 5 évre szólóan:

1. év Induló állomány: Szaporulat: Elhullás: Állomány év végén: Vadászat nincs. 2. év Induló állomány: Korosbodás: Szaporulat + vásárlás: Elhullás: Állomány év végén: Vadászat nincs. 3. év Induló állomány: Korosbodás: Szaporulat + vásárlás: Elhullás: Állomány év végén: Vadászat nincs. 4. év Induló állomány: Korosbodás: Szaporulat: Elhullás: Állomány: Vadászat: Állomány év végén: 5. év Induló állomány: Korosbodás: Szaporulat: Elhullás: Állomány: Lelövés: Állomány év végén:

16 12

28 4

32 -4 28

12 -2 10

24 13

28 10

38 -6 32

28 -4 24

32 16 28 -4 72

28 -4 24

32 -4 28 -2 26

13 -5 8

15 6 -1 20

10 -2 8

Összesen

11 9 30 -2 48

37 -6 31

Bárány (1:1 ivararányban) 6 -1 5

38 -4 34 -4 30

44 28 32 -4 94 12 88

52 36 38 -4 122 21 101

Agócs Gábor

Vadállomány-szabályozás, vadlétszám adatok terve az első 5 évre (új Ginza vadaskert területén összesen)

A vadászatok kizárólag a helyi hivatásos vadászok kíséretével és szakmai iránymutatásai mentén történhetnek, kizárólag nappali (napkeltétől napnyugtáig) vadászatok alkalmával. A vadbetegség vagy járvány esetén rendkívüli intézkedéseket történhetnek. (karantén, zárlat, rendkívüli befogások vagy kilövések stb.) A lelőtt vadak húsát – a szükséges, szigorú állatorvosi ellenőrzést követően – szerződés szerint értékesítik. A lelőtt vadak húsát átmenetileg a Vérti vadaskert vadhűtőkamrában tárolják a szomszédos Vérti vadaskerten belül a vadászháznál elhelyezett vadhűtőben, majd rendszeres időközönként elszállítják hűtőkocsival szerződés szerint. A szomszédos Vérti vadaskert vadhűtő adatai: Külső méretei (sz*h*ma) 2000*4000*2600 mm. Zártszelvény vázszerkezetű, kamrafalak 100 mm vastagságú PIR töltetű hőhídmentes oldalfalpanel és tetőpanel elemekből összeállítva. 5/4” horganyzott acél felfüggesztett magaspályával, függőmérleggel kivitelezve, Szigetelt csúszásmentes műgyanta panelpadozattal. Gépészet: Energiatakarékos 230V-os Split aggregáttal (3120W/-10C) A vadálllomány rendszeres állatorvosi vizsgálatoknak van alávetve az egyedek egyenkénti befogásával. Az állatorvos szolgáltatás szerződés szerint van szabályozva a Tajthy Doktor Bt.-vel (2060 Bicske, Deák F. u. 36. sz.). Az állatorvosi szerződés a 8. sz. mellékletként lett jelen tanulmányhoz csatolva. Az állati hulla és zsiger a fertőzések elkerülése érdekében az állategészségügyi jogszabályi előírások szerint kerülnek kezelésre és ártalmatlanításra. A vadászatra jogosult szerződést kötött a SLO-VAD Kft.-vel (6723 Szeged, Bécsi krt. 23. sz. fszt. 1.) az állati hulladékok (zsiger, elhullott állatok) elszállítására. A szerződés a 11. sz. mellékletben található. Az állati hulla konténert a szolgáltató biztosítja, amely a szomszédos Vérti vadaskert területén lesz elhelyezve. A vadászati tevékenység vagy a vadállomány hasznosítása minden évben a precíz vadállomány becslésen alapuló, a vadászati hatóság által jóváhagyott 20 éves vadgazdálkodási üzemterv és az éves vadgazdálkodási tervek alapján történő vadgazdálkodás szerint történik. Az új Ginza vadaskert működtetés szervezeti felépítése és a feladatmegosztás leírása

Agócs Gábor

Szervezeti ábra

A fő tisztségviselők munkaköri leírásai Fővadász A munkakör célja: - A Vál-völgye VT. és a Postás VT. vadászterületeinek és az azokkal kapcsolatos tervezési, szervezési, operatív irányítási és ellenőrzési feladatok ellátása, - a vadgazdálkodási tevékenység eredményességének fokozása, - a hatékonyság javítása, racionális, feladathoz rendelt létszám- és eszközgazdálkodás Alapfeladata: a vad védelme, az eredményes vadászatszervezés és a tartamos vadgazdálkodás irányítása. Feladatok felsorolása: vadászatszervezési és vadgazdálkodási tevékenység irányítása, a vadgazdálkodási terv, és a vadgazdálkodási jelentés elkészítése (vadlétszám-becslés, mg-i terv, etetési terv elkészítése, lelövési terv javaslat), az érvényes szabályzatok rendelkezéseinek betartása és betartatása, a hivatásos vadászok irányítása és ellenőrzése, a hivatásos vadászok szolgálati naplójának rendszeres ellenőrzése élőhely fejlesztés, vadföld művelés, mezőgazdasági tevékenység koordinálása, trófeabírálat szervezése, a vadlétszám becslésen alapuló, kilövési tervre épülő üzleti terv elkészítése, vendégek fogadása, vadkárbecslés, vadkár megelőzés, vadászterület kialakítása, közgyűlések szervezése, 44

Agócs Gábor

elsődleges vadhúsminősítés, lőtt vad kezelése, nyilvántartása cégképviselet, orvvadászat visszaszorítása, állategészségügyi intézkedések irányítása, kapcsolattartás a hatóságokkal, tárgyalás külső cégek, hatóságok képviselőivel, gazdasági számítások, tervek készítése, köteles teljes szellemi, fizikai felkészültségével, tapasztalatával, képzettségével a társaság célszerű és hatékony gazdasági működését elősegíteni, köteles vezetői felelőssége tudatában mindent megtenni a társaság gazdasági érdekeinek megvalósítása céljából, a működési területén található tárgyi eszközök felügyelete, állagmegóvásának biztosítása, munka-, baleset-, tűz-, környezetvédelmi tevékenység irányítása, ellenőrzése, az oktatás évenkénti megszervezése. Hatáskör:

Aláírási jog: Láttamozási jog: vonatkozóan Utalványozási jog:

nincs bármely, a vadgazdálkodást érintő okiratra nincs

Kertvezető vadász A munkakör célja: - a vadgazdálkodási tevékenység eredményességének fokozása, - a hatékonyság javítása, racionális, feladathoz rendelt létszám- és eszközgazdálkodás Alapfeladata: a vérti és a ginzai vadaskertekben a vad védelme, az eredményes vadászatszervezés és a tartamos vadgazdálkodás irányítása. Feladatok felsorolása: vadászatszervezési és vadgazdálkodási tevékenység irányítása, közreműködés a vadgazdálkodási terv és a vadgazdálkodási jelentés elkészítésében (vadlétszám-becslés, mg-i terv, etetési terv elkészítése, lelövési terv javaslat), az érvényes szabályzatok rendelkezéseinek betartása és betartatása, a hivatásos vadászok irányítása és ellenőrzése, a hivatásos vadászok szolgálati naplójának rendszeres ellenőrzése, a „Társasvadászati Napló” és a Terítéknyilvántartás”, valamint a „Lőjegyzék” és az „Egyéni Vadászati Napló” vezetése, éves összesítő elkészítése, vadászatok előkészítése, szervezése, irányítása, élőhely fejlesztés, vadföld művelés, mezőgazdasági tevékenység koordinálása, trófeabírálat szervezése, vendégek fogadása, vadkárbecslés, vadkár megelőzés, 45

Agócs Gábor

vadászati létesítmények építése, üzemben tartása elsődleges vadhúsminősítés, lőtt, sebzett, elhullott vad kezelése, nyilvántartása orvvadászat visszaszorítása, gazdasági számítások, tervek készítése, a kiadott vadászrész név szerinti elszámolása, összesítése a vadászati évre vonatkozóan, kapcsolattartás a hatóságokkal, köteles teljes szellemi, fizikai felkészültségével, tapasztalatával, képzettségével a társaság célszerű és hatékony gazdasági működését elősegíteni, köteles felelőssége tudatában mindent megtenni a társaság gazdasági érdekeinek megvalósítása céljából, a működési területén található tárgyi eszközök felügyelete, állagmegóvásának biztosítása. Hatáskör:

Aláírási jog: Láttamozási jog: Utalványozási jog:

nincs nincs nincs

Hivatásos vadász: A munkakör célja: - a társaság vadgazdálkodási ágazata eredményességének fokozása, - a potenciális lehetőségek maradéktalan kiaknázása, - a hatékonyság javítása, racionális – feladathoz rendelt – létszám, és eszközgazdálkodás. Alapfeladata: a vad védelme, a tartamos vadgazdálkodás és az eredményes vadásztatás. - a fővadász által meghatározott és ütemezett feladatok. - vadásztatási, és -vadgazdálkodási tevékenység irányítása, - közreműködés a vadgazdálkodási terv, és a vadgazdálkodási jelentés elkészítésében (vadlétszám-becslés, mg-i terv, etetési terv elkészítése, lelövési terv javaslat), - élőhelyfejlesztés, - vadföld művelés, mezőgazdasági tevékenység, halgazdálkodás - trófeabírálat szervezése, - vendégek fogadása, - vadászterület kialakítása, közgyűlések szervezése, - vadkárbecslés, vadkár megelőzés, vadkár elhárítás - elsődleges vadhúsminősítés, - felvásárlás, - orvvadászat visszaszorítása, 46

Agócs Gábor

- állategészségügyi intézkedések irányítása, - gazdasági számítások, tervek készítése, - kapcsolattartás a hatóságokkal, Hatáskör:

Aláírási jog: Láttamozási jog: Utalványozási jog:

nincs nincs nincs

Vadászmester A munkakör célja: - a vadgazdálkodási tevékenység eredményességének fokozása, - a hatékonyság javítása, racionális, feladathoz rendelt létszám- és eszközgazdálkodás Alapfeladata: a vad védelme, az eredményes vadászatszervezés és a tartamos vadgazdálkodás irányítása. vadászatszervezési és vadgazdálkodási tevékenység irányítása, közreműködés a vadgazdálkodási terv és a vadgazdálkodási jelentés elkészítésében (vadlétszám-becslés, mg-i terv, etetési terv elkészítése, lelövési terv javaslat), az érvényes szabályzatok rendelkezéseinek betartása és betartatása, a hivatásos vadászok irányítása és ellenőrzése, a hivatásos vadászok szolgálati naplójának rendszeres ellenőrzése, a „Társasvadászati Napló” és a Terítéknyilvántartás”, valamint a „Lőjegyzék” és az „Egyéni Vadászati Napló” vezetése, éves összesítő elkészítése, vadászatok előkészítése, szervezése, irányítása, élőhely fejlesztés, vadföld művelés, mezőgazdasági tevékenység koordinálása, trófeabírálat szervezése, vendégek fogadása, vadkárbecslés, vadkár megelőzés, Intéző Bizottság figyelmének felhívása a vadászati létesítmények építése, üzemben tartása elsődleges vadhúsminősítés, lőtt, sebzett, elhullott vad kezelése, nyilvántartása orvvadászat visszaszorítása, gazdasági számítások, tervek készítése, a kiadott vadászrész név szerinti elszámolása, összesítése a vadászati évre vonatkozóan, kapcsolattartás a hatóságokkal, köteles teljes szellemi, fizikai felkészültségével, tapasztalatával, képzettségével a társaság célszerű és hatékony gazdasági működését elősegíteni, köteles felelőssége tudatában mindent megtenni a társaság gazdasági érdekeinek megvalósítása céljából, a működési területén található tárgyi eszközök felügyelete, állagmegóvásának biztosítása. 47

Agócs Gábor

Hatáskör:

Aláírási jog: Láttamozási jog: Utalványozási jog:

nincs nincs nincs

A vadászatok tervezett rendje Egyéni vadászat Az egyéni vadászat az új Ginza vadaskertben lesvadászat vagy cserkelés formájában történik majd. Egy időben a vadaskertben vadásztatható vendégek legnagyobb létszáma ennél a kertnél is max. 6 fő. A vadászvendégek kísérete a 6 fő hivatásos állománnyal megoldott. Egyéni vadászat szervezése során biztosítani kell azt, hogy a vadászat megkezdése előtt - különös tekintettel a vadkárelhárító vadászatokra -, a vadászaton résztvevők részére az igénybe veendő biztonsági körzetet a fővadász, vagy annak megbízottja kijelölje, a résztvevők vadászati naplóban történő bejegyzése a vadászkísérő feladata. A vadászvendég kísérése esetén, a kísérő személyzet adatait sorszám nélkül kell a vadászati naplóba bejegyezni. (A vendégvadász tevékenysége minősül vadászati eseménynek és jelzendő sorszámmal). Sebzés és utánkeresés esetén, a vadászati naplóban már a kísérő szakszemélyzet adatai kerülnek sorszámmal bejegyzésre, mivel vadászvendég utánkeresést nem végezhet. A KÍSÉRŐNEK KÖTELESSÉGE MINDEN VADÁSZAT (KIMENETEL) MEGKEZDÉSE ELŐTT A VADÁSZ FIGYELMÉT A BALESETI VESZÉLYFORRÁSOKRA FELHÍVNI, VALAMINT A FEGYVERÉNEK TÖLTETLENSÉGÉRŐL MEGGYŐZŐDNI! A vadászterületen a jogosult azoknak az egyénileg vadászó személyeknek a közvetlen kíséretéről köteles gondoskodni, akik a biztonságos vagy szakszerű vadászathoz szükséges helyi ismeretekkel nem rendelkezhetnek, vagy ezt kérik. Társas vadászat Az új Ginza vadaskertben majd a 3. évtől kezdődően évente 2 nap hajtóvadászatot (főként VD vadfajra) terveznek max. 10 fő vendégvadász részvételével. A hajtások, illetve a lőállások kijelölésekor törekedni kell arra, hogy a lövést a veszélyes irányba a kijelölt helyről ne lehessen leadni. Különösen veszélyes a sziklakibúvásos helyekre, valamint az utakra, jeges nyiladékra állított lőállás a felpattanó, gurulatot kapott lövedék nagymérvű irányváltoztatása miatt. Minden kijelölt lőállást megfelelő beazonosítható számmal kell ellátni. A kijelölt lőállásokat térképen ábrázolni kell, melyet a vadászaton résztvevőknek vadászat előtt át kell adni. Különösen fontos, hogy a szakszemélyzet résztvevő tagjai teljesen tisztában legyenek a rájuk bízott feladatokkal, ezért minden vadászatról előzetesen hajtástervet (forgatókönyvet)kell készíteni, ahol a feladatokat személyre szabottan meg kell nevezni. A hajtástervet a fővadász vagy megbízottja készíti el. 48

Agócs Gábor

Hajtásterv részei: térképvázlat és a hajtás leírása. a) Térképvázlat: megfelelő méretarányú térkép másolata, amelyen az alábbiak kerülnek feltüntetésre: • hajtásra kijelölt terület ábrázolása, • hajtás iránya, • lőállások sorszámmal ellátott ábrázolása, • a találkozó és parkolóhelyek, • a tilos lőirányok. b) • • • • • •

Hajtás leírása: a találkozó hely, és időpont megjelölése, vadászatvezető neve, a lőállások nevének, számainak, leírása, a hajtások sorrendje és érintett terület leírása, hajtás tervezett kezdete: óra, perc, hajtás tervezett vége: óra, perc.

A társasvadászatok vezetője a fővadász vagy az általa megbízott személy. A hajtók és hajtóvonalban haladó személyzet irányítását, valamint azok balesetelhárítási oktatását és annak bizonylatolását a nagy helyismerettel rendelkező hajtásvezető – a területileg illetékes vadászmester vagy kertvezető vadász - végzi. A hajtásvezető állandó kapcsolatban áll a vadászat vezetőjével. Társas vadászatban részt vevő hajtóknak és a hajtóvonalban beosztott személyzetnek kötelező viselni a hajtómellényt. A hajtómellényeknek élénk színűnek (sárga, piros, stb.) kell lennie. Nagyvad társasvadászatán a hajtóvonalban csak a Vadásztársaságnál munkaviszonyban lévő, fegyvertartási engedéllyel rendelkező személyzetnél lehet fegyver. Hajtóvonalban lövést csak sebzett, illetve támadó vaddisznóra, illetve riasztás céljából lehet tenni. Az ilyen esetekben nagy körültekintéssel kell lenni a leállókra, a többi hajtásban résztvevőkre, valamint a hajtó ebekre. Egészséges vadra – beleértve a szőrmés/szárnyas kártevőket is – lőni szigorúan tilos! A leálló puskások részére a vadászatról és annak rendjéről, lefolyásáról, valamint a balesetmegelőzési felhívásról a vadászat vezetője ad tájékoztatást. Amennyiben a lőálláson fegyvertelen vendég is van, a kijelölt lőálláson való viselkedésre rájuk nézve szintén figyelemfelhívást kell közzétenni, különös tekintettel a kijelölt hely elhagyásának veszélyeire. Az elmondottakról kellő részletességgel jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tudomásulvételét a vadászaton részt vevő vadászok aláírásukkal igazolják. A vadászat előtt vagy közben alkoholt fogyasztani tilos. A leálló puskásoknak és a leállítóknak (felvezető) kalapján/sapkáján figyelemfelkeltő piros vagy narancssárga szalagot kell viselniük. 49

Agócs Gábor

A KÍSÉRŐ, VAGY A LEÁLLÍTÁST VÉGZŐ (FELVEZETŐ) A HELYSZÍNEN PONTOSAN KÖZLI A HAJTÁS IRÁNYÁT, A TILOS LŐIRÁNYT, A SZOMSZÉD PUSKÁSOK ELHELYEZKEDÉSÉT, A HAJTÁS VÁRHATÓ IDŐTARTAMÁT. A LEÁLLÍTOTT VADÁSZNAK A LŐÁLLÁST ELHAGYNIA A VADÁSZAT VÉGE ELŐTT TILOS. A LEÁLLÍTOTT – KÍSÉRŐ NÉLKÜLI - VADÁSZOK RÉSZÉRE A VADÁSZAT MEGKEZDÉSE ELŐTT A TÉRKÉPVÁZLATOT ÁT KELL ADNI MÁSOLATBAN! A társasvadászatok alkalmával megfelelő nagyságú, elsősegélyt nyújtó eszközökkel teljesen feltöltött állapotú mentőládának, könnyen elérhető helyen mindig rendelkezésre kell állnia. A jogszabályban előirt személyi sebkötöző csomagot mindenkinek kötelező magánál tartani. Vadászati- és vadgazdálkodási berendezések Az új Ginza vadaskert főbb műszaki létesítményei: 1. Kerítés: A vadállomány szabadba jutását akadályozza meg és az állathigiéniai előírások, a veszélyes fertőző betegségek elkerülése végett fontos a jelenléte.

Kerítés 2. Kapuk: A területen folyó erdészeti, vadgazdálkodási és vadföldművelési munkák elvégzéséhez a közlekedési lehetőséget, a bejárást-kijárást biztosítják.

Agócs Gábor

Kapuk 3. Utak, nyiladékok: A vadaskert utakkal és nyiladékokkal jól feltárt, ez elegendő a biztonságos és eredményes vadásztatáshoz és anyagmozgatáshoz.

Utak, nyiladékok 4. Magaslesek: A vadföldeken és mellett, a réteken és a nyiladékokon elhelyezett magaslesekről folyik a vadmegfigyelés és a vadásztatás. A magaslesek anyaga többnyire fa, vannak fix és hordozható kivitelűek.

Agócs Gábor

Magaslesek 5. Vadetetők: A zártkerti vadtartás során a szálastakarmány, a siló- vagy szilázs és tápvagy abrak etetését kell megoldani, erre legalább négyféle etető működik. A szálas és szemestakarmány vagy tápetető kombináltan van jelen. A lédús takarmányok kietetése napi rendszerességgel történik.

Vadetetők 6. Sózók: A kertben élő vadfajok (dám, vaddisznó) igénylik a sót a szervezetük ásványianyag-szükségletének kielégítésére. Nyalósó kijuttatására alkalmas a tönksózó és a kombinált etetőkbe épített ládasózó.

Agócs Gábor

Sózók 7. Itatók, dagonyák, természetes víznyerő helyek: Minden állatfajnak minden időszakban (különösen azonban a száraz nyári időszakban) szükségük van az ivóvízre, mert azt nem tudja a teljes egészében a növények vegetációs vízkészletéből kielégíteni. Mivel a vadállomány mozgása a zárt kertben korlátozva van, ezért feltétlenül kell a vízpótlásról gondoskodni.

Itatók, dagonyák, természetes víznyerőhelyek 8. Karantén: A vadaskert betelepítése során a külső területről befogott vadat 2 hétig, az idegen területről befogott vagy vásárolt vadat 4 hétig kell megfigyelés alatt tartani, hogy a kívülről jövő fertőzések elkerülhetők legyenek. A vad karanténba való beengedésénél állatorvos jelenléte kötelező,aki az állatokat még kiládázás előtt megvizsgálja és ez alapján dönt az esetleges gyógykezelésekről, ill. kényszerhasznosításokról. A vadaskertben több karantén van elhelyezve. 9. Vadföldek vadlegelők: 53

Agócs Gábor

A vadföldnek egy zárttéri vadtartásban elengedhetetlen szerepe van a vad takarmányozásában, a vadmegfigyelésben és a vadásztatásban. A vadaskert tervezett területének mintegy 16 %-a szántó, rét és legelő művelési ágban van, melyeket vadföldként és vadlegelőként hasznosítanak. A szántóként kezelt táblákban kukoricát, lucernát és különböző pillangós növényeket termelnek. Vadföld területe több, mint 10 ha-ra tervezett (10 ha meglévő), a vadlegelő területe pedig a vadaskerten belüli legelő művelési ágú területek, mintegy 36,6 ha. A vadföld többnyire rozsvetéssel és pillangós keverékek vetésével vagy lucernával lesz hasznosítva.

Vadlegelő

Vadföld 10. Vadászház A vadászvendégek fogadása, étkeztetése és elszállásolása, valamint az irodahelyiségben a vadaskert szakmai irányításának a helye a fő funkciója. Ez a szomszédos Vérti vadaskertben már megoldott.

Agócs Gábor

11. Kerékfertőtlenítő A vadaskert kapuja előtt lesz kialakítva és elhelyezve, mobil, fertőtlenítőszeres oldattal itatott habszivacs vagy fűrészpor/faforgács. A kerékfertőtlenítő szer neve AZURI, 30-l-es kiszerelésben lesz beszerezve. A szomszédos Vérti vadaskert vadászháza A vadgazdálkodás vadászati és vadgazdálkodási berendezések segítségével történik a területen. (magaslesek, szórók, dagonyák, sózók, vadföldek stb.) A Vérti vadaskert jelenlegi vadászati- és vadgazdálkodási berendezései db számban

15 db magasles, 2 db kombinált, vegyes vadetető. Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Vadászati- vadgazdálkodási berendezés megnevezése Srégúti les Srégúti etetőhely Emelt lőállás (mobil) Szélesnyiladék etetőhely Kislesi szóró és etetőhely Kövestisztás etetőhely Ginzapusztai etetőhely (névadó) Természetes itató, dagonya Vadföld (Kisvadföld) Kisvadföldi les Nagyvadföld Nagyvadföld hátsó les Nagyvadföld középső les Nagyvadföld első les Szárazvölgyi etetőhely Silótálca

EOV koordináta X=622 852, Y=233 418 X=622 852, Y=233 510 n.a. X=623 192, Y=234 466 X=623 299, Y=235 021 X=622 816, Y=234 838 X=622 480, Y=234 655 X=622 252, Y=235 057 X=622 359, Y=235 613 X=622 422, Y=235 520 X=622 275, Y=235 520 X=622 275, Y=235 428 X=622 315, Y=235 211 X=622 357, Y=235 057 X=621 912, Y=234 163 X=622 144, Y=234 378

Agócs Gábor

Ginza vadaskerten belüli meglévő vadgazdálkodási berendezések elhelyezkedése

A jelenlegi kerten belüli vadászati berendezések és további tervezett berendezések műszaki kialakításai: 1. Kerítés: a vadállomány kijutását megakadályozandó, és az állathigiéniai előírások betartása miatt (a veszélyes fertőző betegségek elkerülésére) az ÚjZélandi CYCLON kerítéscsalád A17/1800/150 - s típusát, az elválasztó és a karantén ill. tárolókertekhez pedig az A15/1550/150 típust választottuk ki. Ezeken a típusokon belül a vízszintes szálak száma : 17 ill. 15 db, a kerítés fonat magassága : 1800mm, a függőleges szálak távolsága : 75-180. A függőleges és vízszintes szálakat az un. Locking csomók erősítik össze. A 2,5 mm vastag huzalból készülő fonat a hosszú élettartam érdekében többszörös galvanizáláson megy keresztül. A megfelelőképpen kifeszített kerítés nem igényel további feszítő huzalokat, vagy szemöldökfákat. Felállítása viszonylag egyszerű, egyszerre akár 300 méteres szakaszokat is ki lehet feszíteni. Az oszlopok kérgezett, végükön perzselt, 12-14 cm csúcsátmérőjű akác oszlopok, melyek a kapuknál történő felhasználás esetén 2,40 ill. 2,80 m hosszúak, a kerítés egyéb szakaszain elég a 2,20 ill. 2,50 m-es hosszúság. Az oszlopokat egy speciális hidraulikus oszlopverő üti le egymástól 5 m-es távolságban. A levert oszlopok szabad magassága 1,80 m. A fonatot a kifeszítés után U szeggel erősítik az oszlopokhoz az alsó szálakat 30cm mélyen földbe engedve, de nem teljesen beütve a szeget, így a fonat vízszintes irányban elmozdulva hosszú szakaszon fogja fel az erőhatást. A feszítéshez speciális segédeszközök kellenek (láncos feszítő, feszítő oszlopok stb.). 2. Kapuk: a területen folyó erdészeti, vadgazdálkodási, vadföldművelési munkák elvégzéséhez, illetve a működtetéshez 10 db kapu lett építve. Ezek fesztávolsága 56

Agócs Gábor

5m. A nyílászárók úgy lettek elkészítve, hogy a rendszeres igénybevételt jól bírják, és viszonylag könnyen működtethetők legyenek. Zárásukról megfelelőképpen gondoskodni kell! 3. Utak, nyiladékok: a kert nyiladékkal és utakkal megfelelően feltárt, s ez elegendőnek tűnik a biztonságos és eredményes vadásztatáshoz és a szükséges anyagmozgatáshoz is. A tagnyiladékok jobbára É-D-i ill. erre merőleges lefutásúak. 4. Magaslesek: a vadföldeken, a réteken és a nyiladékokon egységesen kialakított, magaslesekről folyik a vadásztatás és a vadmegfigyelés. Anyaguk kérgezett akác karámfa és fűrészáru. Szükség estén használnak hordozható magaslest is, ahol a terep, vagy fedettség azt lehetővé teszi, ott a leskosarat is használni lehet. 5. Etetők: a zártkerti vadtartás során szálastakarmány, siló- vagy szilázs és tápvagy abrak etetését kell megoldani. Ennek megfelelően legalább háromféle etetőt kell működtetni. A szálas - és szemestakarmány vagy táp etetőt kombinálni érdemes, hisz a vadállomány ily módon koncentrált helyen jut a számára fontos táplálékhoz. Ez a kombinált etető lényegében egy nagyméretű, két oldalról használható szénarács, melynek kilógó teteje alá kerül az abraketető tálca. A széna is és a szemestakarmány is védve van ezáltal a csapadéktól. Szemes etethető a vaddisznós kertekben használatoshoz hasonló tároló etetőkből is. A lédús takarmányok kietetése lehetőleg napi rendszerességgel történjen. Az etetők számát és fajtáit a betelepíteni szándékozott vadfajok nagysága és összetétele határozza meg. Elképzeléseink szerint 2 db kombinált nagyvadetetőt, 6 db tároló lemezetetőt és 10 db szelektív malacetetőt építünk. 6. Sózók: nagyvadfajaink közül a vaddisznó és a muflon is igényli a sót, szervezete ásványi anyag szükségletének kielégítésére. Különösen igaz ez a nőivarú egyedek esetében a vemhesség és a szoptatás időszakában. Elmondható, hogy a jó makktermések idején megnő a vad sóigénye. Nyalósó kijuttatására alkalmas a tönksózó és a kombinált etetőkbe épített ládasózó. A vadaskertben 10 db sózót helyezünk el. 7. Itatók, dagonyák: vadjainknak minden időszakban szükségük van ivóvízre, különösen igaz ez a zárt tartásban élő állományra. Főleg azért, mert aszályos időszakokban a vadföldi növények elszáradnak és a rétek, legelők kisülnek, így a vad nem tudja vízigényének jelentős részét a növények vegetációs vízkészletéből kielégíteni. Mivel mozgásában korlátozva van, ezért feltétlenül kell vízutánpótlásról gondoskodni. Dagonyára nagyon szívesen jár a vaddisznó, különösen kánikula idején. A dagonyák időszakos tisztítása és karbantartása a víz megőrzése és az állategészségügyi okok miatt egyaránt fontos teendő. Esetünkben a Szent-László patak egész éven át bő vízlelő helyet biztosít. Valamint két kisebb víztározó tó is megtalálható, az ezekben tárolt vízmennyiség a bővizű patakról tetszés szerint szabályozható 57

Agócs Gábor

8. Karantén: a vadaskert betelepítése során az idegen területről befogott vagy vásárolt vadat 4 hétig megfigyelés alatt kell tartani, hogy a kívülről való fertőzés elkerülhető legyen. A vad karanténba való beengedésénél állatorvos jelenléte kötelező, aki az állatokat még kiládázás előtt megvizsgálja, és ez alapján dönt az esetleges gyógykezelésekről ill. a kényszerhasznosításról. Karanténozási célra 1ha területet alakítunk ki egy középkorú erdővel borított területen, ahol vad nem szenved hiányt táplálékban, viszont nyugodt körülmények között megfigyelhető. 9. Vadföld: a vadföld fontosságát egy vadaskert esetében nem lehet eléggé hangsúlyozni, hisz a vad takarmányozásán túlmenően a vadásztatásban és a vadmegfigyelésben fontos szerepe van. Kertünk területének mintegy 16 %-a szántó, rét és legelő művelési ágba tartozik. A szántóként kezelt tábláinkon egyrészt lucernát ill. hereféléket termelünk, a többin pedig őszi legelőnek való növényféleségeket termesztünk. A vadföldeken termelt növényféleségek közül egyedül a szénafélék betakarítását tervezzük, a többi növénykultúrát lábon fogyasztja el a vad. A Ginza vadaskert területére további vadászati- és vadgazdálkodási berendezések nem tervezettek, a meglévőek egy része is elbontásra, illetve áthelyezésre kerülnek. A vadaskert szakmai irányítását 6 (4 fő hivatásos vadász+2 fő fizikai vadgazdálkodási állomány) fő vadgazdálkodási szakember látja el. Ők végzik a vadállomány rendszeres téli takarmányozását is, főként szemestakarmánnyal (vadtáp, malactáp, kukorica, zab stb.) és szálastakarmánnyal (lucernaszéna, fűszéna). TERVEZETT VADFÖLDEK ÉS VADTAKARMÁNYOZÁS Megnevezés

Művelésre tervezett

Tervezett takarmányfelhasználás

Mennyiség

vadföld (ha)

vadlegelő (ha)

36,6

szálas (tonna)

100*

szemes (tonna)

200*

lédús (tonna)

20*

táp (tonna)

A Vál-Völgye Vt. Ginzai vadaskert 2017. évben tervezett vadföldjei és vadtakarmányozási előzetes adatai (*az adatok csak a Ginza vadaskert területére vonatkozik)

A tervezett Ginza vadaskert takarmányozási rendje, takarmányozási utasítása 58

Agócs Gábor

A takarmányigények kiszámításánál az alábbi fő szempontokat vették figyelembe: - Abraktakarmányt egész évben kell adni az állománynak. - A fű- és zöldtakarmány április-szeptember hónapok között áll folyamatosan és természetes módon a vad rendelkezésére. - Siló és széna-kiegészítésre október-március hónapokban van szükség. - A vadmalacok alaptakarmányát szelektív malacetetőkben ki kell egészíteni nevelő- illetve gyógyszeres tápokkal. - A létfenntartó takarmányadagon felül a juhok és a kocák a vehemnevelése és a laktáció idején a tejtermelésre kiegészítő fehérjedús takarmányt kell, hogy kapjanak. Kiegészítő és lédús takarmányok: E takarmányféleségeknek zárttéren nagy a jelentősége. Egyfelől megfelelő étrendi hatást biztosítanak, másrészt a hiányzó beltartalmi értékeket, és gyakran a hiányzó folyadékot is pótolják. Egy részük a kerten belül megterem (makk, vadgyümölcs, szeder, cserjék), másokat mesterségesen juttatunk az állománynak. Téli hónapokban a legfontosabb kiegészítő takarmány a kukorica siló, melynekétrendi hatása kiváló! Már jó előre érdemes megegyezni a környékbeli mezőgazdálkodók legjobbikával, aki silókészítése során egy nagy kazalban elkészíti számunkra a sok szemet tartalmazó, jó minőségű silót! Ugyanekkor adhatunk még csicsókát, takarmányrépát, cukorrépát, hulladék sárgarépát, céklát, káposztát, maradék salátát, tökféléket, burgonyát, almát, almatörkölyt. Téli-tavaszi hónapokban adható még a másutt begyűjtött tölgy- és bükkmakk is. A tavaszi hasmenés kialakulását jórészt megelőzi, ha rendszeresen etetünk vadgesztenyét. Ennek magas csersavtartalma segít az emésztési problémákon. Nyáron a szezonnak megfelelő hulladék gyümölcsök jöhetnek kiegészítésként szóba a dinnye, alma, körte, szilva, barack. Az ipari melléktermékek közül a szőlőtörköly vagy más gyümölcscefrék, esetleg almacsutka is számításba jöhet. A legnagyobb mennyiségben hozzáférhető viszont, s a vad is igen szívesen fogyasztja, a cukorgyári répaszelet. A takarmány mennyiségén túl rendkívül fontos annak minősége is. A rothadt, fuzáriumos, penészes eledel rendkívüli károkat okozhat, egészségügyi okokból. Bélgyulladáshoz, vetéléshez és a fiatal egyedek nagymérvű elhullásához vezethet a romlott, szavatosságát vesztett tápok etetése is, ezért csak jó minőségű, száraz helyen tárolt, takarmányt szabad kijuttatni a területre. Romlott takarmányt a vadaskertben feletetni tilos! Az etetőket rendszeresen ki kell takarítani, nehogy a bent maradt eleség bomlásnak indulva egészségügyi bonyodalmakat okozzon.

Agócs Gábor

Az abszolút mennyiségnél is fontosabb a rendszeresség, és a fokozatosság elvének gyakorlatban való biztosítása. Az egyik takarmányféleségről a másikra való áttérés során fontos a fokozatos átszoktatás, hisz a radikális takarmányváltás bélrendszeri problémákat okozhat, az állatok megbetegedhetnek, a tehenek elapaszthatnak. Szélsőséges esetben az állatok elhullásával is szembe kell nézni. A korábbiak során már említésre került a zárt területen tartott nagyvad esetében az ivóvíz biztosításának a fontossága, a vaddisznó számára éven át - kivéve a fagyos téli hónapokat - létfontosságú a víz megléte a dagonyákban. Ha a korábban leírt állandó vízfolyások ill. időszakos víztározók nem tudják a kellő vízmennyiséget a növényekből felvehető vegetációs vízen felül biztosítani, akkor időszakosan vízpótlást kell alkalmaznunk. Ennek lehetőségei: - csőkút fúrásával, amiből szivattyúval tudjuk a vizet kinyomatni, - vagy lajtkocsival kell a hiányzó csapadékot pótolni. A sóigény folyamatos kielégítése rendkívül fontos minden nagyvadfaj számára. Különösen igaz ez a szoptatás, vehemnevelés élettani fázisaiban, melyek egy rendkívül felfokozott anyagcserével járnak együtt. Feltétlenül szükséges tehát, a vadgazdának ismernie a területén élő állomány összetételét, hisz így tudja annak igényeit a legoptimálisabban kielégíteni. Ennek az ismeretnek a megszerzéséhez, feltétlenül szükséges az állomány idő-szakonkénti szinkron megfigyelését elvégezni! A vaddisznó esetében a malacozás után az etetőhelyeken való rendszeres megfigyelés segítségével juthatunk megfelelő pontosságú adatokhoz az állomány nagyságáról és összetételéről. Ezek ismeretében változtatható a kijuttatott takarmányadag nagysága, félesége az etetés módja is, bár ezeket döntő módon a takarmány fogyásából és mindennapi megfigyelésből nyert információkra alapozzuk. Keveréktakarmányok: A nagyüzemi állattartás tápjait célszerű használni, mert ezek etetése többféle haszonnal jár. Könnyen beszerezhető, jól tárolható, minősége szabványos, és szavatossága mindig feltüntetett. Tisztán etetve van módunk pótolni a hiányzó fehérjét, energiát, makro- és mikroelem szükségletet. Az agancsfejlesztő fázisban lévő bikák különösen érzékenyek az anyag- és energiaforgalomra. A bikák esetében az agancstáp etetése december-május hónapokra tehető. A tápok etetésével megoldhatjuk a preventív védekezést is, de a használandó gyógyszert és annak dozírozását is a kezelő állatorvos határozza meg.

Agócs Gábor

Vadbiológiai megfigyelések alapján javasoljuk, hogy dercés (porított) formában etessük a tápokat. A granulált táppal ellentétben, ebből nem tud rövid idő alatt bezabálni az állat. A túlzott tápfogyasztás következménye, kellő ivóvíz hiányában, emésztési zavar, bélpangás lehet, mely után elhullás fordulhat elő. Gazdasági vegyesabrak, szemestakarmányok: Ezek közül a szakma a magas metabolizálható energiatartalma miatt a kukoricát részesíti (indokolatlan) előnyben. A tengeri egyoldalú etetése komoly hátrányokkal jár, mert az állatok elzsírosodásához vezethet. Megemlíthető az ellenkező előjelű probléma, alultápláltság hatása is. Elégtelen takarmányozás hatására a kritikus szint alá csökkenhet a szervezet zsírtartalma, és az életfenntartás ösztöne a fajfenntartás elébe kerülhet. Elmarad az ivarzás, ha mégsem, akkor a lesoványodott egyedek életképtelen utódokat hoznak a világra A kukorica mindamellett jelentős szerepet kap a vadállomány ellátásában, mert az állat bármikor hajlandó felvenni, szívesen fogyasztja. A vadföldeken előállítható növényféleségek közül a legnagyobb potenciális termőképességgel rendelkezik, ezért igen gyakran megpróbálkoznak a termesztésével. A vadföldön hagyva ún. lábon való föletetésekor a növény szinte minden része 100 %-ig hasznosul. Csöves formában történő felhasználáskor az előnye is megvan, hogy a populáció hierachiájában hátrébb lévők is hozzájuthatnak egy-egy csőhöz, így elkerülhetik az etetőhelyeken tapasztalható zavarást. A szemes termények közül az árpát, rozsot, vagy ezek kiváltására a triticálét és a szemescirkot lehet javasolni a magasabb emészthető nyersfehérje tartalmuk miatt. A zabot kifejezetten kedvelik magas nyersrost tartalma miatt. Ezek mindegyike vadföldi termesztésben is megszokott növényünk, melyek szerepe a vadásztatás során is fontos. Óvakodjunk a monodiétás (egyféle) etetési módtól. A rendkívülien hideg, hosszan havas téli hónapokban növelni kell a nagy energia-tartalmú kukorica arányát az abrakban. Vadföldművelés A Ginza vadaskert jelenlegi területén 10 ha vadföld található, amelyben jelenleg lucerna, de később pillangós fűkeverék lesz telepítve. Ezen vadföldek felújítása megújítása időszerű feladat, mert a folyamatos taposás és rágás hatására kiritkultak. A Ginza vadaskert tervezett területéből 36,6 ha vadlegelőként lesz üzemeltetve, kizárólag a gyep művelési ágú területrészein. Dolgozói létszám A tervezett vadaskert szakmai irányítását egy felsőfokú végzettségű fővadász látja majd el, azonkívül 4 fő hivatásos vadász és 2 fő fizikai alkalmazott alkotja majd a 61

Agócs Gábor

dolgozói állományt. Összesen maximálisan 6 fő hivatásos állományra van szükség a vadaskertben. Az állomány egyidejűleg a Vérti vadaskert teendőit is ellátja. Géppark, eszközök A Ginza vadaskert szükséges gépparkja megegyezik a Vérti vadaskert területének vadászati- és vadgazdákodási szakmai munkájához szükséges, alábbi gépparkkal és eszközökkel: -

3db pick-up terepjáró, 1db homlokrakodós MTZ típusú traktor. (esetleg tartalékként még egy MTZ típusú traktor)

Ezen gépek szervizelése, mosása, tankolása külső telephelyeken történik A fentieken kívül a vadgazdálkodásnál az alábbi eszközök használatára lehet még számítani, ami rendelkezésre áll: -

pótkocsi, vízszállító kocsi.

Takarmánytároló A Ginza vadaskert és a Vérti vadaskert takarmányozása a Vérti vadaskertben található takarmánytárolóból történik majd. Ez a tároló 100 t abraktakarmány tárolására alkalmas, faszerkezetű, oldalról jól szellőző. A vadászház működésének rendje A Ginza vadaskertben nem található és nem is tervezett egyelőre vadászház, illetve semmilyen építmény! A Vérti vadaskertben található vadászház a vadászvendégek elszállásolásán és ellátásán felül a vadászathoz nem kapcsolódó rendezvényeknek is helyet biztosít (vállalati tréning, esküvő, fizetővendég fogadás). A vadászházban a Vért Vadászati Kft., valamint a Vál-völgye Vadásztársaság vadász, illetve nem vadász vendégeinek ellátását a Mészáros Gasztro Kft. biztosítja. A vadászházba a Mészáros Gasztro Kft. is szervezhet rendezvényt, amelynek a lebonyolítását, a vendégek ellátását saját maga intézi. A vadászházat – állandó nyitva tartás hiányában - igénybe venni előzetes foglalás után lehet, esetenként szerződéskötést és előleg fizetését követően. A szállások foglalásánál a vadászati célú (ezen belül kiemelten a társas vadászatokat) igénybevételnek elsőbbsége van. A vadászvendégek főként a szeptembertől február végéig tartó időszakban veszik igénybe a vadászházat. Családi, barát rendezvények várhatóan a nyári időszakra összpontosulnak. 62

Agócs Gábor

A vadászházban 10 kétágyas, fürdőszobás szoba, 1 konyha, valamint 1 étterem/társalgó, 1 kazánhelyiség, valamint 1 férfi és 1 női mosdó található. Közvetlenül a vadászház épülete mellett külön épületként helyezkedik el a gazdasági helyiség, amely mellett szabadtéri parkolási lehetőség áll a vendégek rendelkezésére. Vadaskerti nyilvántartások, naplók A Ginza vadaskert tekintetében az alábbi nyilvántartások vezetése fog történni: Vadaskerti napló: - minden a Kertben történt fontosabb eseményt időrendben rögzít, majd a részletezést a további nyilvántartásokban végzi. - pontos kimutatást vezet a bekerített területen végzett vadászati típusú munkáról (név, dátum, feladat, időtartam), mely lehetővé teszi a költségek pontosítását Állományváltozási napló: - minden bekövetkezett változást rögzít, ami az állomány létszámát és összetételét érinti - növekedést eredményező változások (befogás, vásárlás, szaporulat) - csökkenést eredményező változások (elhullás, kilövés, eladás) - az állomány belső szerkezetét érintő változások (korosbodás, terítékre került vad trófea minősége, kora) Elhullási napló: - az elpusztult állatokat kor és nem szerint tartja nyilván - a megtalálás helyének - idejének - a találó személyének megnevezésével. Takarmányozási napló: 63

Agócs Gábor

- takarmányféleségenként rögzíti a kiadott mennyiséget, havonta összesíti azt, - mellékeli a szállítási bizonylatokat, így könnyen nyomon követhető a felhasználás, ellenőrizhető módon megállapítható költségeink lesznek az év végén - összevethető a takarmány felhasználása a takarmányozási utasítás előírásaival és ez által megállapítható, hogy az állomány becslése és az abból kialakított modell a valósággal milyen kapcsolatban van.

5. A tervezett tevékenység folytatása során jelentkező, illetve bekövetkezett környezetterhelés és igénybevétel 5.1. Levegő igénybe vétel és a levegőt érő terhelések 5.1.1. Levegőt berendezések

felhasználó

és

légszennyezést

okozó

technológiák,

A vadaskertben az alábbi potenciális légszennyező- és bűzforrások működnek: • •

Állatok bűze, trágyájuk bűze Járműforgalom légszennyező anyag emissziója.

5.1.2. Helyhez kötött légszennyező források 5.1.2.1. Vadgazdálkodási berendezések kibocsátása A meglévő vadgazdálkodási berendezésekhez légszennyező pontforrások nem kapcsolódnak. Pl.: fűtött magasles nincs a területen. A vadaskertben egyéb, emberi tartózkodásra alkalmas épület vagy építmény nincs. A szomszédos Vérti vadaskertben van épület (vadászház, irodaépület), ahol a fűtés miatt légszennyező pontforrás került korábban telepítésre. A Ginza vadaskertre az alábbi levegőbe történő kibocsátások a jellemzőek: Légszennyező megnevezése

anyagok Tevékenység, melyből a légszennyező anyagok kibocsátása eredhet

Ammónia (NH3)

Állatok és trágyájuk kibocsátása, bűze

Metán (CH4)

Állatok és trágyájuk kibocsátása, bűze

N2O

Állatok és trágyájuk kibocsátása, bűze

NOx

Gépjármű forgalom 64

Agócs Gábor

Gépjármű forgalom

CO2

Gépjármű forgalom

Bűz (pl. H2S)

Állatok és trágyájuk kibocsátása, bűze

Por

Gépjármű forgalomból földutakon való felporzás

adódóan

A Ginza vadaskert jellemző légszennyező anyag kibocsátásai

5.1.3. Mozgó légszennyező források Mozgó légszennyező forrásokként a telepen szállítási, vadtakarmányozási munkálatokat végző, motoros járművekre (dízelüzemű terepjárók), a vadföldek művelését végző traktorokra, egyéb erőgépekre és munkagépekre tekinthetünk, a vendégvadászok gépjárművei, illetve a benntlévő állatok kibocsátása, bűze és trágyájának bűze. A Ginza vadaskert gépparkja, mint mozgó légszennyező források: -

3db pick-up terepjáró (ISUZU d-Max), 1db homlokrakodós MTZ 820.2 típusú traktor. (tartalék még egy MTZ típusú traktor)

A vendégvadászok maximális létszáma 6 fő, akik esetében max. 6 db további személygépkocsi forgalom várható. Az állatok miatt eredő, légszennyező kibocsátások (bűz, trágya, bélsár, vizelet) elenyészőek, a nagy területen eloszlanak, nagy hígulást kapnak. A szállítási és egyéb járműforgalom alacsony mértéke, illetve az érintett terület nagysága miatti nagy hígulás miatt nem jelentkezik észlelhető hatás a levegőminőséget tekintve a telep üzemeltetése során.

Agócs Gábor

Levegővédelmi hatásterület létesítéskor, üzemeléskor, a hatások várhatóan a vadaskert kerítésen belül maradnak

Várhatóan a levegőt érő hatások kismértékűek, lokálisan jelentkeznek, a térségi levegőminőségben érdemi változásokat nem okoznak. A levegőt érő hatások a vadaskert kerítésén belül maradnak. Haváriahelyzetben (pl.: erdőtűz, bozóttűz esetén) a levegős hatások várhatóan a vadaskert kerítésen kívül alakulnak, de előzetesen ennek mértékét megbecsülni sem lehet. Ez függ az erdőtűz, bozóttűz mértékétől, kiterjedésétől, nagyságától. 5.2. Vízhasználatok, vízi létesítmények 5.2.1. Létesítés során felmerülő vízhasználatok A vadaskerben további létesítés egyelőre nem tervezett, ezzel együtt tehát építési vízhasználat vagy vízfelhasználás sem tervezett. A vadaskert esetleges létesítései során a kerítések építésénél, felújításánál szükséges dolgozói ivóvízigényt palackos ásványvízzel vagy szódával fogják biztosítani. A szociális vízigény, vízhasználat a dolgozók által a szomszédos Vérti vadaskert vadászházánál valósul meg.

Agócs Gábor

5.2.2. Üzemelés során felmerülő vízhasználatok 5.2.2.1. Jellemző vízhasználatok, vízi létesítmények A vadaskertben nem áll rendelkezésre közüzemi ivóvíz. A vad állatállomány itatására szolgáló vizet a vadaskertben lévő Szent-László patak vize, egyéb árkok vizei, illetve a mindenkori természetes csapadékvíz egész évben 100 %-ban biztosítja. A vadaskertben az alábbi jellemző, egyetlen, állandó vízhasználat van: •

itatóvíz igény (dagonyázó vízigény)

(Megjegyzés: Az itató vízigényt nem lehet szétválasztani vaddisznó esetében a dagonyázó vízigénytől!) A szomszédos Vérti vadaskertben a vadászháznál kommunális vízfogyasztás történik. A kommunális víz a 6 fő hivatásos állomány és a maximum 6 fő vendégvadász szociális vízfogyasztásából ered. A szomszédos Vérti vadaskert vadhűtőnél a betárolás és kitárolás során minimális takarítási vízigény áll fenn. Ez a Vérti vadaskert KHT-ben van részletezve. Üzemanyag-töltő állomást nem működtetnek, a telepen üzemanyagtöltést nem végeznek. Nagyobb gépjárműjavítást és gépjárműmosást a telepen nem végeznek. A nagyobb gépjárműjavítás szakszervizben történik külső vállalkozók igénybevételével. A gépjárművek mosatása a legközelebbi gyorsmosónál történik. 5.2.2.2. Itatási víz beszerzése, felhasználása Az állatállomány itatására szolgáló vizet a vadaskertben lévő Szent László-patak és egyéb árkok vize, illetve a mindenkori természetes csapadékvíz biztosítja majd a területen egész éven át 100 %-ban. Itatási vízigény: A vadaskertben lévő vadfajok közül a vaddisznó a legvízigényesebb vadfaj, ezért a vízfogyasztására külön számításokat végeztem a Ginza vadaskerten belül. A vadfajok közül a különböző korcsoporthoz tartozó vaddisznó sertések vízigénye az alábbiak szerint alakul:

Agócs Gábor

Korcsoport

Vízfogyasztás [ liter/nap/állat ]

Vízfogyasztás átlaga [ liter/nap/állat ]

Malac

0,3-0,7

0,5

Süldő

5-10

7,5

Koca (szoptató)

20-30

Kan

11-15

Vaddisznó korcsoport szerinti vízfogyasztása (a www.tankonyvtar.hu alapján)

Éves vízfogyasztás (l/év) = korcsoportonkénti vízfogyasztás átlaga (l/nap) * tervezett éves összes darabszám (db) * vízfogyasztás napjainak száma (egész év=356 nap) Korcsoport

Éves darabszám

Vízfogyasztás [ liter/év ]

Malac

120 db

21.900

Süldő

70 db

191.625

Koca (szoptató)

30 db

273.750

Kan

30 db

142.350

Összesen

250 db

629.625 (~ 629,625 m3)

Vaddisznó éves vízfogyaszások (felfutás után 2020-2021-re) korcsoportonként és összesen megadva

A többi állatfaj átlagos itatási vízigénye az alábbiak szerint alakul (szakirodalom szerint): gímszarvas őz dámszarvas muflon

10-15 l/nap 6-8 l/nap 8-10 l/nap 2-3 l/nap

A fenti itatási vízigényt elsősorban a Szent-László patak vize fogja a továbbiakban is biztosítani. A hivatásos vadászok frissvíz igényét palackos ásványvízzel elégítik ki. Ez napi 6 fő x 2 liter/nap x 365 nap fogyasztással évi 4.380 liter (4,38 m3) palackos ásványvizet jelent. 68

Agócs Gábor

A hivatásos vadászok és a vendégvadászok szociális vízigényét (WC, mosdó) a szomszédos Vérti vadaskertben lévő, meglévő fúrt, rétegvízkút fogja biztosítani. Ez napi átlagosan 6 fő x 20 liter/nap x 365 fogyasztással, évi 43.800 liter (43,8 m3) szociális vízfelhasználást jelent. Várhatóan a vízre, a víz fogyasztására (felszíni vízből, felszín alatti vízből) gyakorolt hatások nem számottevőek, nem kimutathatóak a Ginza vadaskert működtetése során. 5.2.3. Felhagyás esetén felmerülő vízhasználatok A felhagyási munkálatok, mint a bontási munkálatok során vízigény nem fog jelentkezni. Az emberi élőmunka (pl. kerítésbontás kézi erővel) vízigényét palackos ásványvízzel oldják meg. 5.2.4. Havária esetén felmerülő vízhasználatok Jelentősebb havária során felmerülő vízhasználat egy esetleges tűzeset (pl.: erdőtűz, bozóttűz esetén) során keletkezhet. A telepen belül tűzcsap nem áll rendelkezésre. Az oltási vizet a Szent-László patak vizéből lehet kielégíteni. Egy esetleges tűzesetnél a tüzivíz-fogyasztást előre megbecsülni nem lehetséges, ezért ennek számítását, becslését mellőztem. Ennek az esetnek a bekövetkezési valószínűsége és gyakorisága szerencsére nagyon kicsi. 5.3. Szennyvízkeletkezés, felszíni és felszín alatti vizek védelme 5.3.1. Létesítés során keletkező vízterhelések A vadaskert esetében sem a felszíni, sem a felszín alatti vizek minőségében nem okozhat változást a vadgazdálkodási tevékenység. Az esetlegesen újonnan létesítendő építmények (pl.: új kerítés építése, esetleges felújítása a terület körül) nem igényelnek vízkészlet igénybevételt és szennyvíz kibocsátást sem. 5.3.2. Üzemelés során keletkező vízterhelések 5.3.2.1. Szennyvíz keletkezések helye, szennyvizek paraméterei A kommunális jellegű szennyvíz keletkezésével a szomszédos Vérti vadaskert központi vadászház szociális épületében és a központi irodaépületében kell számolni. A szennyvíz paramétereinek bemutatása a Vérti vadaskert KHT-ban van részletezve. 5.3.2.2. Szennyvízkezelő és -tároló létesítmények A Ginza vadaskertben ilyen jellegű létesítmények nincsenek. 69

Agócs Gábor

5.3.2.3. Monitoring rendszer, felszín alatti vizek minősége A vadaskert területe alatti talajvizek minőségének ellenőrzésére monitoring kút eddig nem került létesítésre. 5.3.2.4. Felszíni vizek A tervezési területen a fő felszíni vízként a Szent-László patak van jelen. Az élővíz vagyonkezelője a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár). A vízügyi kezelő megadta előztesen a vagyonkezelői állásfoglalását. A vízügyi vagyonkezelői előzetes állásfoglalást a 10. sz. melléklet tartalmazza! A Szent-László patak legfőbb adatai a tervezett vadaskerten belül: Érintett hrsz: Alcsútdoboz külterületi 0138. Állapot: természetes, vízügyi kezelői fenntartási munkálatok nincsenek, Fenntartó út: nincs, Fenékszélesség: 2, 5 m, Rézsű:1:2 rézsűhajlás Meder esése: 3,92 – 0,582 ezrelék között változik Vízhozamok: Q10%=5,7 m3/s Q1%=12,0 m3/s A mederben víz visszaduzzasztását biztosító műtárgyak vannak. (Megjegyzés: az adatok a KÖDUVIZIG vízügyi kezelő előzetes nyilatkozatából származnak!)

Szent-László patak a Ginza vadaskerten belül

A patakhoz kapcsolódó egyéb kisebb patakok, árkok vízszállításáról vagy vízhozamáról nem áll rendelkezésre információ. A vadaskert természetvédelmi szempontból legértékesebb részei a Szent-László patak és a patakkezdeti mocsaras-lápos, vízzel telített területek. 70

Agócs Gábor

5.3.2.5. Csapadékvíz-elvezetés A vadaskertben az elfolyó csapadékvíz különleges kezelést nem igényel, a zöldfelületeken elszikkad vagy mélyedésekben, dagonyákban köt ki, illetve a SzentLászló patakba kerül. A földutak, makadámutak esetében – ahol van – a csapadékvíz nyílt árokba kerül és ott kerül elszikkasztásra vagy a területen egyéb árkokba kerül és ott tározódik.

Felszín alatti víz és felszíni víz hatásterület üzemelés közben, a hatások a kerítésen belül maradnak

Normál üzemmenet alatt a felszíni vízre és a felszín alatti vízre – folyamatos terhelések vagy szennyezések hiánya miatt – nem gyakorol semminemű hatást a vadaskert működtetése. 5.3.3. Felhagyás során keletkező vízterhelések A felhagyási tevékenységből normál üzemállapot mellett sem a felszíni, sem a felszín alatti vizekbe kibocsátás nincs. 5.3.4. Havária esetén keletkező vízterhelések Jelentősebb havária eset lehet az, amikor állati hulla vagy a trágya kerülne a felszíni vízbe (Szent László patakba, vízfolyásba, árkokba stb.) és ott az bomlásnak, 71

Agócs Gábor

rothadásnak indulva szennyezné a természetes vizeket, azokon keresztül pedig a felszín alatti vizeket is. Ennek az esetnek az előfordulása nagyon kicsi, mivel a megelőzés érdekében a hivatásos állomány rendszeresen járja és ellenőrzi a területet, ahol állati hullát tapasztal, azt összeszedi és a szomszédos Vérti vadaskert SLO-VAD Kft. konténerébe helyezi. Azonban ha ez az eset bekövetkezne, akkor a szennyező anyagot azonnal el kell távolítani a természetes vízekből, majd megfelelő ártalmatlanításra el kell szállítani a telepről. Ebben az esetben kismértékű negatív hatással kell számolni az üzemeltetés során. További szennyezésveszély lehet az, amikor a kerékfertőtlenítő vegyszeres folyadékja nagy esőzés esetén telítődik, túlcsordul és a környezetbe kerül, elszivárog a talajba vagy a Szent László patakba kerül. Ezekben a haváriaesetekben a hatásterület kilép a vadaskert kerítésen kívül, de nagyságát előre megbecsülni nem lehet, mert az nagyban függ a haváriahelyzet mértékétől. 5.4. Talaj A telephely és környezetének talajtani adottságainak bemutatása a dokumentációban megtalálható. 5.4.1. Területhasználat Az érintett vadaskert által használt ingatlanok adatai: Az ingatlanonkénti területkimutatásokat a jelen tanulmány 17. és 18. oldala tartalmazza. 5.4.2. Létesítés talajra gyakorolt hatása A tervezési területen jelenleg is vadgazdálkodást kiszolgáló műtárgyak, építmények állnak. Létesítésből eredő talajletermelésre, valamint építési munkálatokat végző gépek meghibásodásából eredő elszivárgásra nem számolhatunk. 5.4.3. Üzemelés talajra gyakorolt hatása A vadaskert területén jelenleg is vadászati tevékenységet folytatnak. A talaj esetleges terhelése (szennyezése) a keletkező anyagokból (trágya, trágyalé, állati hulla) kizárólag a végzett tevékenységből fakadóan következhetett be korábban és következik be majd a jövőben is. A jelenleg tervezett, szomszédos Vérti vadaskert környezeti kockázatot jelentő létesítményei: 72

Agócs Gábor

•

Állati hulla átmeneti gyűjtőhely.

A szerves trágya telepen belüli tárolására nincs szükség és nem is fog történni tárolás. A szerves trágya a korábban bemutatott állatlétszám ürüléke, amely a területen szórtan kerül elhelyezésre a természetes viszonyok miatt. A minőségi vadtakarmányt az előzetes tervek alapján a Mészáros cégcsoport Takarmánykeverője szállítja majd a telepre. A tartás során 2%-os elhullással kalkulálnak, az állati hulla gyűjtése telepen belül történik és elszállítása szerződés szerint esetileg a SLO-VAD Kft. feladata. Az ideiglenes állati hulla gyűjtőhely kialakítása és üzemeltetése megfelel majd az állategészségügyi jogszabályok által előírt követelményeknek. Az állati hulla a SLO-VAD Kft. konténerben kerül gyűjtésre és rendszeres elszállításra a szomszédos Vérti vadaskertben. A vadgazdálkodási létesítmények üzemeltetése során a telepen normál üzemben olyan tevékenységet, mely kimeríti a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti kockázatos anyag elhelyezését, közvetlen vagy közvetett bevezetését földtani közegbe, nem végeznek. Ezen intézkedések alapján és a munkafegyelem betartása esetén - normál üzemi körülmények között - veszélyeztetéssel, talajszennyezéssel nem járhat. Az állatlétszám miatti talajerózia vagy talajdegradáció mértékét monitoringozni szükséges, majd negative trend megfigyelése esetében belső intézkedéseket javasolt végrehajtani. 5.4.4. Felhagyás talajra gyakorolt hatása A Ginza vadaskert felhagyása során a biológiai rekultiváció megoldható, illetve a majdani lehetőségeknek és igényeknek megfelelő területhasználat biztosítható lesz. 5.4.5. Havária talajra gyakorolt hatása A talajra, földtani közegre vonatkozó havária esemény a műtárgyak és épületek határoló szerkezeteinek sérülése során következhet be. A lehetséges szennyezőanyagok elsősorban nem a talajra, hanem a felszín alatti vízre jelenthetnek veszélyt. Az állatok anyagcsere termékeinek (bélsár, vizelet) esetleges talajjal való érintkezése hat a talajra, megváltoztatva annak eredeti összetételét. Az ürülék, mint természetes anyag a talajban elbomlik megfelelő talajbiológia, talajkörülmények, valamint terhelés esetén. A talajban történő, a talaj szerves anyag lebontó-átalakító képességét meghaladó trágya felhalmozódásnak döntően a felszín alatti vizeket szennyező forrásként lenne jelentősége.

Agócs Gábor

Talaj igénybevétel hatásterület üzemelés közben, a hatások a kerítésen belül maradnak

5.5. Zaj- és rezgésvédelem Jogszabályi háttér Vizsgálat során alkalmazott előírások (jogszabályok, szabványok) • 1995. évi LIII. törvény a A környezet védelmének általános szabályairól •

MSZ ISO 1996-1:2009 Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése.

•

MSZ ISO 1996-2:2009 Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése.

•

MSZ ISO 1996-3:1995 Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése.

•

MSZ 18150-1:1998 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése

•

MSZ 15036: 2002 Hangterjedés a szabadban

•

314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

•

284/2007. (X. 29.) kormányrendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

Agócs Gábor

•

93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról

•

27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelete a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállításáról

•

25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól

•

MSZ 18163-2:1998 Rezgésmérés. Az emberre ható környezeti rezgések vizsgálata építményekben

•

MSZ 13018:1991 Rezgések épületre gyakorolt hatása

•

ÚT 2-1.302: 2003 Útügyi műszaki előírás: Közúti közlekedési zaj számítása

•

37/2016. (II.29.) Alcsútdoboz Község Településrendezési Tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Telephely, tervezett vadaskert környezetének zajvédelmi szempontú leírása

Tervezett Ginza vadaskert területe, határa

A tervezett vadaskert területe alapvetően erdőterületeket és mezőgazdasági területeket érint. A vadaskerten belül lakóingatlan vagy egyéb emberi 75

Agócs Gábor

tartózkodásra alkalmas épület nincs. A tervezett vadaskertet kívülről is minden irányban alapvetően erdőterületek, mezőgazdasági szántó- és gyepterületek, valamint fásítások, cserjés területek, néhol vízfolyás, illetve külterületi utak határolják vagy veszik körül. Az egyik legközelebbi védendő létesítmény a tervezett vadaskert DNy-i határától, “Göböljárás” megnevezésű majorság legközelebbi lakóingatlana. (Alcsútdoboz külterületi 0121/2. hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő lakóépület, kivett alkotótábor épülete) Ez kb. 303 m-re van a tervezett vadaskert területétől (határától). A másik legközelebbi védendő létesítmény a tervezett vadaskert DNy-i határától, tervezett kerítésétől számított kb. 102 m-re található. Ez az Alcsútdoboz külterületi 0120. hrsz-ú, “c” alrészletű udvaron lévő lakóingatlan (horgásztanya). A másik legközelebbi védendő létesítmény a tervezett vadaskert DK-i határától, tervezett kerítésétől számított max. 962 m-re DK-i irányban található. Ez az Alcsútdoboz külterületi 0143. hrsz-ú, “a” alrészletű udvaron lévő lakóingatlan (tanya). A többi lakóingatlan már távolabb helyezkedik el, illetve más irányban nincs is belátható távolságon belül védendő létesítmény, lakóingatlan sem, ezért a számításokat csak erre a két védendő létesítményre végeztem el. Az érintett települések (Alcsútdoboz és Etyek) belterülete, illetve lakott területe jóval távolabb helyezkedik el. Alcsútdoboz külterületi 0120. “c” alrészletű horgásztanya:

Agócs Gábor

A tervezett vadaskert határa, meglévő kerítése

kb. 102 m

Legközelebb található védendő lakóépület

Alcsútdoboz külterületi 0121/2. hrsz-ú ingatlanon lévő alkotótábor ház (Göböljárás):

Agócs Gábor

kb. 303 m A tervezett vadaskert határa, kerítése Legközelebb található védendő lakóépület

Alcsútdoboz külterületi 0143. hrsz-ú, “a” alrészletű udvaron lévő lakóingatlan (tanya).

kb. 962 m

A tervezett vadaskert határa, kerítése

Legközelebb található védendő lakóépület DK-I irányban

Agócs Gábor

Legközelebbi védendő létesítmények bemutatása irányonként

Az É-i, D-i, K-i és Ny-i irányokban lévő, további védendő létesítmények több km-re helyezkednek el, így azokra vizsgálatot nem végeztem. A telephely környezetében megtalálható megegyező zajforrású tevékenység, ugyanis a zárt területen kívüli zajhatások teljesen megegyeznek a körbezárt területével, különbség nincs. Itt meg kell jegyenünk azt, hogy a tervezett vadaskert zajvédelmi szempontból jellegénél és funkciójánál fogva nem különbözik majd a szabad vadászterülettől semmiben, csupán egy kerítés fogja megakadályozni a betelepített vad elvándorlását, illetve az orvvadászok ténykedését. A szabad vadászterületeken, amely a kerítésen kívül is jelen van, illetve az egész országban 100 %-ban lefedett a külterületeket

érintve,

ugyanolyan

kismértékű

zajjal

járó,

vadászati

és

vadgazdálkodási tevékenységek folynak, mint a jelen tervezett vadaskerten belül fognak. Ezek a vadászati és vadgazdálkodási tevékenységek a területen jelenleg is folynak, most a különbség a jövőben erre a lehatárolt területrészre egy kerítés lesz csak!

Jelentős forgalomnövekménnyel nem kell számolni a vadaskert

üzemelésével, mivel a jelenlegi forgalmi viszonyok fognak továbbra is mutatkozni! A jelenlegi területhasználatok a következők: A tervezett vadaskerttel érintett területek településrendezés szerinti 79

Agócs Gábor

besorolása: A tervezett Ginza vadaskerttel közvetlen érintett területek településrendezés szerinti besorolása: Alcsútdoboz település vonatkozásában: E-tv - védett rendeltetésű erdőterület övezet E-g – gazdasági rendeltetésű erdő M-1 – védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet M-3 – általános mezőgazdasági övezet Az Alcsútdoboz Község érintett külterületi Szabályozási terv-lapjait a 7. sz. melléklet tartalmazza! Összefoglalva tehát az érintett tervezett Ginza vadaskerti terület egy települési közigazgatási területet érint, amelyeknél a TRT szerint védett rendeltetésű erdő és általános erdő övezeti besorolású területek bevonása történik majd meg. A tervezett beruházás helyszínrajza a legközelebbi védendőkkel és az előforduló összes, elképzelhető kültéri zajforrásokkal (építési fázis+üzemelési fázis):

Agócs Gábor

Kerítésépítés, kerítésfelújítási kézi szerszámok használatával (pl.: akkus csavarhúzó, flex, stb.)

Vadföldművelés MTZ traktorral üzemelés közben

Vadetetés terepjáró használatával üzemelés közben

Egyéni vadászat magaslesről, puskalövés üzemelés közben 81

Agócs Gábor

Mégegyszer kihangsúlyozandó, hogy az üzemeléskori zajforrások a vadaskerten belül teljesen megegyeznek majd a vadaskerten kívüli, nem engedélyköteles vadászati és vadgazdálkodási tevékenységek zajával! Többlet zajhatás ehhez a tevékenységhez nem várható. Kiegészítésül hozzátartozik a fen leírtakhoz, hogy a vadaskerten belüli, idegen tulajdonban vagy használatban lévő mezőgazdasági és erdőgazdasági típusú területeken a tulajdonsok és kezelők vagy használok más zajforrásokat (további erő- és munkagépek, erdőgazdálkodáshoz kötődő erdészeti gépek stb.) is üzemeltethetnek egyidőben a vadaskert zajforrásaival, azonban ez nem tartozik a vadaskert tevékenységéhez, így ezzel a továbbiakban nem számolok, mert nem ismerjük sem a forrásokat, sem az üzemidőket! A telephely környezetének háttérzaj terhelése: A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet értelmében a háttérterhelés: a környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált zajforrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő: Nappal:

Aa = 33 dB. Éjjel:Aa = 28 dB.

A telephely környezetének közlekedési zaj terhelése: Az Alcsútdoboz és Etyek közötti műút közúti zajterhelés nappali időszakban kb. 40 dB körüli a védendőknél. Az értékek becsléssel az eddigi tapasztalatok alapján let megadva, alapzaj, háttérterhelés mérés nem történt a tervezésnél. Építési fázis Az építési (felújítási) munka alapadatai Az építési munka jellemzői (az alábbi gépek mozgása és munkavégzése várható):

Munkagép neve I.

kerítés- és létesítése

kézi szerszámok

Mennyiség (db) egyéb berendezések 5

Agócs Gábor

Munkagép neve

Mennyiség (db) II. anyagbeszállítás kistehergépjármű v. terepjáró 1

Az építési tevékenységek várható időtartama egy hónapnál kevesebb. A zajforrások leírása A tevékenységek környezeti zajkibocsátását az építési tevékenység jellegéből adódóan a területen folytatott tevékenységek és az ott közlekedő járművek határozzák meg, valamint a közúti forgalmat növelő hatással is rendelkezik. Az egyes munkafolyamatok nem különülnek el egymástól. A berendezések zajforrás zajemissziójából az üzemelési idő figyelembevételével számíthatjuk az egyes vizsgálati/értelmezési pontokra vonatkozó eredő zajszintet. A zajszintek vizsgálata csak nappali időszakra vonatkozik, mivel éjjeli időszakban kivitelezés nem történik. Működési Zajkibocs időtartam átás nappal jellege Építési munka; infrastruktúra létesítés (kerítésépítés) Zajforrás jele

A zajforrás megnevezése

Kézi elektromos kisgépek Anyagbeszállítás II.

Kisteher gépjármű

Működési helye

Megjegyzés

8 óra

Változó

Szabadban, változó

folyamatos

4 óra

Változó

Szabadban, változó

folyamatos

A berendezések, ill. közlekedési jármű a fenti táblázatban közölt működési idejével, valamint a zajterjedés számítási képlet segítségével meghatároztam az egyes munkafázisokban megítélési pontban okozott zajterhelés mértékét. A gépek, munkagépek és szállítójármű zajkibocsátása:

Jármű/berendezés megnevezése Kézi szerszámok Kisteherautó

Mérési pont 10,0 m-re a munkavégzés helyétől 7,5 m-re a munkavégzés helyétől

Működési mód

Zajjellemző LWA/, LAX…m/, (dB)

Üzemszerű munkavégzés

LAeq 10m= 71*

Üzemszerű munkavégzés

LAeq 7,5m= 66*

Agócs Gábor

Jármű/berendezés megnevezése Kézi kisgépek

elektromos

Fűrészgép

Mérési pont 2,0 m-re a munkavégzés helyétől 2,0 m-re a munkavégzés helyétől

Működési mód

Zajjellemző LWA/, LAX…m/, (dB)

Üzemszerű munkavégzés

LAeq 2m= 77*

Üzemszerű munkavégzés

LAeq 2m= 80*

*Értékeket az ISO 3744 szerint szabvány szerint számítjuk LWA-ra.

Az építési zaj számítása Az építési zajkibocsátás, ill. zajterhelés számítást az MSZ 15036:2002 Hangterjedés szabadban c. szabvány alapján végeztük. Az építési zaj számításánál a meglévő vadaskerti kerítés felújításához szükséges kéziszerszámok zaját vettem alapul, úgy hogy minden zajforrás egyszerre működik egész 8 órás műszakban. Ez erősen a biztonságra törekedett számítás, mert ilyen helyzet a gyakorlatban elképzelhetetlen, ez a legzajosabb elméleti állapot. Fél hangtérbe (talajfelszín fölött) történő sugárzás esetén az ismert LW sugárzó zajteljesítmény-szintű zajforrás, amely Lt, hangnyomásszintet ad a terhelési ponton: Lt = (LW+Kir+KΩ)-(Kd+ΣK) + Kref ahol: LW = a hangforrás (sugárzó felület) hangteljesítményszintje K = zajterjedést meghatározó tényezők, egyenletkorrekciók Forrás akusztikai jellemzői: Kir = irányítási index Ha a hangsugárzás a vizsgált pont irányába történik értéke 0 dB, 90°-ban történő sugárzás esetén -5 dB, hátrafelé történő sugárzás esetén -20 dB. A két érték között az átmenet folyamatos. 84

Agócs Gábor

KΩ = irányítási tényező: KΩ =10 lg (4Π/Ω) Esetünkben tükröző felület előtt 2Π. Kd = távolságtól függő korrekció: Kd = 10×lg (4Π×dtáv2 ), Terjedés akusztikai jellemzői: ΣK = zajkibocsátási jellemzők, KL = a levegő hangelnyelő hatása Km = talaj és talajközeli meteorológiai viszonyok közötti csillapodás Kn = növényzet csillapító hatása KB = beépítettség miatti csillapító hatás Ke = akadályok miatti csökkenés Terhelési pont környezetének jellemzői: Kref = a reflexiók miatti korrekció. A terhelési pont közelében (lakóépület homlokzata) ha a vizsgált pont hangvisszaverő felület előtt van, ahonnan a zaj visszaverődik a terhelési pontra, értéke +3 dB. Kr =a visszaverődés miatti korrekció. Ha a hangforrás vagy a terjedési pont közelében valamely nagyobb felület található, akkor az onnan visszaverődő hanggal számolni kell úgy, hogy a hangforrást a visszaverő

felületen

tükrözni

kell.

tükrözött

zajforrás

egy

LW,

tükör

hangteljesítmény szintjét az alábbi képlettel számoljuk: LW,okt,tükör=LW.okt+10lg(1-αokt) ahol: LW.okt = a zajforrás hangteljesítményszintje, αokt

= a hangvisszaverő felület elnyelési tényezője és ahol mindkettő

érteket a frekvencia függvényében határozzuk meg. A

vizsgálatban

közölt

egyes

zajforrásoknál

nem

rendelkeztünk

pontos

zajteljesítmény szinttel. Zajesemény (LAX) vonatkozásában egyenértékű szintet, 85

Agócs Gábor

majd hangteljesítményt számoltunk az alábbi képletek alkalmazásával: t  LAeq = LAX + 10 ⋅ lg 0  T 

továbbá:

[

LW = Ld + 10 lg 4Π(d + I max / 2) 2

]

a képletben alkalmazott tényezőket a szabvány tartalmazza. A számítások az MSZ 15036:2002 Hangterjedés szabadban c. szabvány alapján készültek. Az Alcsútdoboz külterületi 0143. hrsz-ú, “a” alrészletű ingatlan lakóépületének védendő homlokzata előtt: A védendő létesítmény homlokzata 962 m-re van az építési (kerítésépítési) tevékenység zajforrásaitól! Övezeti besorolás: E – tv – védett rendeltetésű erdő övezete Védendő homlokzat előtt 2 m-re, E-tv védett rendeltetésű erdő övezete Nappal kisgépek (fűrész)

Szabadtéri zajforrások Építés kézi elektromos kisgépek kéziszerszámok

kisteherautó

Hangteljesítményszint (dB)

LWA

Vonatkoztatási távolság (m)

94 1

Terhelés és zajforrás távolsága (m)

962

Levegő csillapítása [dB/km] (10oC, 70%)

aL,

1,93

Terjedési út, föld feletti magassága (m)

1,5

Zajforrás iránytényezője (dB)

+ K Ir

Sugárzási térszög korrekció (dB)

+ KΩ

Távolság csillapító hatása (dB)

- Kd

70,7

Levegő elnyelő hatása (dB)

- KL

1,86

Talaj és meteorológiai csillapítás számolt (dB) - K m Talaj és meteorológiai csillapítás (dB)

- Km

Növényzet csillapító hatása (dB)

- Kn

Beépítettség csillapító hatása (dB)

- KB

Zajárnyékolás hatása (dB) Terjedés akusztikai jellemzői (dB)

- Ke ΣK

0 1,85666

Hangvisszaverődés miatti korrekció (dB)

+ K ref

Hangnyomásszint a terhelési pontban (dB)

L tA

Zajforrás működési ideje műszakonként (sec)

Eredő hangnyomásszint a terhelési pontban (dB)

L tA

29,44334

24,44334

29,44334

24,44334

28800 29,4

28800 24,4

28800 29,4

14400 21,4

33,4

Agócs Gábor

A számítások az MSZ 15036:2002 Hangterjedés szabadban c. szabvány alapján készültek.

Alcsútdoboz külterületi 0121/2. hrsz-ú ingatlanon lévő alkotótábor ház (Göböljárás) védendő homlokzata előtt: A védendő létesítmény homlokzata 303 m-re van az építési (kerítésépítési) tevékenység zajforrásaitól! Övezeti besorolás: M-3 – általános mezőgazdasági terület övezete Védendő homlokzat előtt 2 m-re, M-3 általános mezőgazdasági terület övezete Nappal kisgépek (fűrész)

Szabadtéri zajforrások Építés kézi elektromos kisgépek kéziszerszámok

kisteherautó

Hangteljesítményszint (dB)

LWA

Vonatkoztatási távolság (m)

Terhelés és zajforrás távolsága (m)

303

Levegő csillapítása [dB/km] (10oC, 70%)

aL,

1,93

Terjedési út, föld feletti magassága (m)

1,5

Zajforrás iránytényezője (dB)

+ K Ir

Sugárzási térszög korrekció (dB)

+ KΩ

Távolság csillapító hatása (dB)

- Kd

60,6

Levegő elnyelő hatása (dB)

- KL

0,58

Talaj és meteorológiai csillapítás számolt (dB) - K m

Talaj és meteorológiai csillapítás (dB)

- Km

Növényzet csillapító hatása (dB)

- Kn

Beépítettség csillapító hatása (dB)

- KB

Zajárnyékolás hatása (dB) Terjedés akusztikai jellemzői (dB)

- Ke ΣK

0 0,58479

Hangvisszaverődés miatti korrekció (dB)

+ K ref

Hangnyomásszint a terhelési pontban (dB)

L tA

Zajforrás működési ideje műszakonként (sec)

Eredő hangnyomásszint a terhelési pontban (dB)

L tA

40,81521

35,81521

40,81521

35,81521

28800 40,8

28800 35,8

28800 40,8

14400 32,8

44,7

Alcsútdoboz külterületi 0120. “c” alrészletű horgásztanya védendő homlokzata előtt: A védendő létesítmény homlokzata 102 m-re van az építési (kerítésépítési) tevékenység zajforrásaitól! Övezeti besorolás: VT – vízgazdálkodási terület övezete 87

Agócs Gábor

Védendő homlokzat előtt 2 m-re, VT - vízgazdálkodási terület övezete Nappal kisgépek (fűrész)

Szabadtéri zajforrások Építés kézi elektromos kisgépek kéziszerszámok

kisteherautó

Hangteljesítményszint (dB)

LWA

Vonatkoztatási távolság (m)

Terhelés és zajforrás távolsága (m)

102

Levegő csillapítása [dB/km] (10oC, 70%)

aL,

1,93

Terjedési út, föld feletti magassága (m)

1,5

Zajforrás iránytényezője (dB)

+ K Ir

Sugárzási térszög korrekció (dB)

+ KΩ

Távolság csillapító hatása (dB)

- Kd

51,2

Levegő elnyelő hatása (dB)

- KL

0,20

Talaj és meteorológiai csillapítás számolt (dB) - K m

Talaj és meteorológiai csillapítás (dB)

- Km

Növényzet csillapító hatása (dB)

- Kn

Beépítettség csillapító hatása (dB)

- KB

Zajárnyékolás hatása (dB) Terjedés akusztikai jellemzői (dB)

- Ke ΣK

0 0,19686

Hangvisszaverődés miatti korrekció (dB)

+ K ref

Hangnyomásszint a terhelési pontban (dB)

L tA

Zajforrás működési ideje műszakonként (sec)

Eredő hangnyomásszint a terhelési pontban (dB)

L tA

50,60314

45,60314

50,60314

45,60314

28800 50,6

28800 45,6

28800 50,6

14400 42,6

54,5

A számítások az MSZ 15036:2002 Hangterjedés szabadban c. szabvány alapján készültek.

Értékelés A megítélési időkre számított vizsgálati eredmények alapján megállapítható (zajterhelési határérték a zajtól védendő különböző gazdasági területen, 70 dB, feltételezve, hogy az építési munka 1 hónapon belül befejeződik, kizárólag nappali munkavégzés mellett), hogy az építés során a megítélési pontokon fellépő zajterhelés, az építési időtartam, és területfunkció szerint megállapított zajterhelési határértéknek megfelel mindhárom védendő homlokzatnál (33,4 ; 44,7 ; 54,5 dB(A)<70 dB. Hatásterület számítása: Az építési zaj hatásterületen zajtól védendő létesítmények bizonyosan nem találhatóak egyik irányban sem. Zajkibocsátási határérték megállapítását ezért nem kell kérni az építés idejére a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságtól. 88

Agócs Gábor

Az építési zaj hatásterület 60 dB lehatárolásra 55 m-nek bizonyul a kerítés nyomvonalától. 2. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken

Sor- Zajtól védendő terület szám

Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* ’ (dB) ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy 1 hónap felett 1 1 évnél több kevesebb évig nappal éjjel nappal éjjel nappal éjjel 06-22 22-06 06-22 22-06 06-22 22-06 óra óra óra óra óra óra

Üdülőterület, különleges területek közül az 60 45 egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), 2. különleges területek közül 65 50 az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias 3. beépítésű), a vegyes 70 55 terület 4. Gazdasági terület 70 55 Megjegyzés: * Értelmezése az MSZ 18150-1 szabvány szerint. 1.

Építésből származó közúti közlekedési zaj Az építkezések területén történő járműmozgásokat az építkezés zajforrásainak kell tekinteni. A fentitől elérően, a tevékenységhez kapcsolódóan értelmezni szükséges a létesítéshez tartozó forgalmi növekményt, mely a környezetben lévő megközelítési útvonalakon jelentkezik, mint érintett útszakaszok menti területeket, zajtól védendő létesítményeket fogja terhelni. Az építkezés ideje alatti forgalom nagyságot a létesítés volumenéből, az egyes szükséges munkafázisokhoz felhasznált szállítandó anyagmennyiségek alapján határozhatjuk meg. 89

Agócs Gábor

Becsült forgalomnagyság Tevékenység megnevezése Építés

Akusztikai (j/nap) I II 0 3

járműkategória III 0

A becsült forgalomnagyság a meghatározott útvonal egyes útszakaszain nem lesz kimutatható, továbbá számottevő zajhatással nem számolhatunk. A zajkibocsátás időben átmeneti jellegű, az építkezés időtartamával megegyező időtartamú. A célforgalom zajterhelése az építési munka befejezésével megszűnik. Környezeti rezgésterhelésre vonatkozó előírások Az épületekben tartózkodó emberekre vonatkozó rezgésterhelést a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet „A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” című, zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapítására vonatkozó rendelet határozza meg. 16. táblázat Környezeti rezgésterhelés megengedett határértékei

Sorszám

Épület, helyiség

Időszak

Rezgésvizsgálati küszöbérték* (mm/s2) A0

Rezgésterhelési határértékek* (mm/s2) AM Amax

Lakóépület, üdülőépület, szociális otthon, szálláshelyszolgáltató épület, kórház, szanatórium

nappal 06-22 óra

200

lakó- és pihenőhelyiségei

éjjel 22-06 óra

100

Megjegyzés: * Értelmezése az MSZ 18163-2 szerint.

Épületszerkezeti rezgésterhelésre vonatkozó előírások Az épületekre gyakorolt hatást az MSZ 13018: 1991 számú „Rezgések épületre gyakorolt hatása” című szabvány szabályozza. A szabványban előírt mérési módszerek és határértékek különös figyelmet érdemelnek, mert az épületek biztonságára vonatkoznak. Ha egy épület tartószerkezete dinamikai hatás következtében károsodást szenved, a károsodás után általában nem állítható helyre 90

Agócs Gábor

teljes szilárdságában és dinamikai szempontból csökkent értékű, – kedvezőtlen esetben - életveszélyes marad. A szabvány 1. táblázata tartalmazza az épületszerkezetekre megengedett – az értékelés alapjául szolgáló – (vi) rezgéssebesség megengedett legnagyobb értékeit a rövididejű rezgéshatásokra vonatkozóan. Ez az érték lakóépületekre és hasonló jellegű épületekre (a táblázat 2. sora) vonatkozik. Ha a rezgésterhelés nem éri el a lenti értékeket, akkor az épületek használati értékének csökkenését okozó károsodások nem lépnek fel. Épületszerkezeti rezgésterhelés megengedett irányértékei: A vi rezgéssebesség megengedett irányértékei, mm/s Ha a meghatározó frekvencia a legfelső teljes szint födémsíkjában, f <10 – 50 vízszintesen, bármely f < 10 Hz f <50 - 100 Hz Hz frekvencián 5 5-15 15-20 15

Üzemelési fázis Az üzemeléskori zajforrások csak nappal, de éjszakai időszakban nem üzemelnek. Ez az éjszakai időszak után reggel 06:00 órától fordulhat elő, kizárólag a nyári hónapokban. Este, 22:00 után semmilyen zajos tevékenység nem tervezett a Ginza vadaskertben. Forgalomvonzó hatása a vadaskertnek nincs, így a közlekedési zajjal nem számoltunk, a mozgó forrásokat a legközelebbi tevékenységi helyszíneknél működő pontforrásoknak vettem a biztonságra törekedve! Zajforrások leírása A telephely üzemelésével kapcsolatban három zajforrás csoportot kell figyelembe venni: -

vadaskertben

történő

vadászatból

(puskalövés

nagykaliberű

golyóspuskából) származó zaj, (pillanatnyi, 1 s belüli, rövid idejű zaj, nehéz megitélésű) -

A vadföldművelő munkagép (MTZ-82 traktor) zaja, (folyamatos)

A vadaskertbe érkezők közlekedésével összefüggő zaj. (folyamatos)

A vadaskert üzemelése, egyéni vadászat, mint pontszerű zajforrás: 91

Agócs Gábor

A vadaskertbe érkező vendégvadászok az üzemeltető kíséretével érkeznek a vadaskertbe. Általában ez a kísérő-üzemeltető terepjárójával történik. A vendégvadász és a kísérője egyéni lesvadászat keretében egy előre megbeszélt, illetve vadászati beírókönyvben a szabályoknak megfelelően előre beírt magaslesre ülnek ki. A vadászat napkeltétől alkonyatig tart, amely reggel 06:00 órától, illetve este 06:00 óra után is még tarthat esetenként, főleg nyári hónapokban. A vendégvadász az elbírált vadat saját puskájával ejti el. A puskalövés általában egy leadott lövést jelent, de előfordul, hogy rövid időn belül dupla, sőt tripla lövést kell leadni, ha a vad találata nem megfelelő, sebzés van. A vadászat zaja a leadott löves zajában merül ki. A vadászat kizárólag magaslesekről történik majd a szóróknál. Egyidőben a vadaskert max. 6 egyéni vendégvadászt tud majd csak fogadni. (Szakmai megjegyzés: A vadaskertben történő vadászat és az ebből származó puskalövési zaj egyáltalán nem jellemezhető és nem is összehasonlítható az intenzív lőtéri körülményekkel, ezért a lőtérre vonatkozó iránymutatások és számítási módszerek, szabványok, előírások erre az esetre semmiképpen nem alkalmazhatóak, nem “húzhatók” rá! A számítások meghatározásánál – mivel több típusú zajforrás üzemelhet egyszerre, amelyet a lőteres szabvány nem tud kezelni – az MSZ 15036:2002 Hangterjedés szabadban c. szabvány iránymutatásait és a vonatkozó jogszabályokat alkalmaztam!) A vadaskertben tervezett hajtások vagy terelővadászatok zaját sem tervezni, sem számítani nem lehet, mivel a paraméterei nem ismertek, zajos szempontból nehezen kezelhető helyzet, tevékenység! Mindenképpen mozgó forrásról beszélünk, de helyzete, iránya, forrásszáma stb. nem ismert. A második zajforrás csoportba tartozó gépek a következők: A zárt vadaskert vadföldjeit és vadlegelőit egy db MTZ-82 erőgép és a rá kapcsolt munkagép fogja művelni reggel 06:00 óra és este 20-21:00 óra között. Ezzel a vadaskerthez legközelebbi vadföld vagy vadlegelőhöz lehet számolni. Ez a biztonságra van így számolva! 92

Agócs Gábor

Átlagos forgalom: Hétköznap délutánonként, illetve reggel korán: max. 1-3 autó (terepjáróforgalom) összesen. A becsült forgalomnagyság a meghatározott útvonal egyes útszakaszain nem lesz kimutatható, továbbá számottevő zajhatással nem számolhatunk. Ezzel a vadaskert kerítésétől lehet számolni. Ez a biztonságra van így számolva! A tervezett vadaskertben átlagosan és különösen a nyári hónapokban kb. reggel 06:00 órától este 21:00 óráig végeznek majd vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet. A vadászati tevékenység magaslesekről, kizárólag szóróknál történik majd.

Magaslesek, egyéb vadgazdálkodási berendezések elhelyezkedése a Ginzai vadaskerten belül

Agócs Gábor

Legközelebbi magasles és legközelebbi vadföld (zajforrások üzemelési helyei) távolságokkal a védendőkhöz

A legközelebbi magasles (399 m-re) és legközelebbi vadföld (1892 m-re) az 1. védendőhöz, ahol vadászati- és vadföldművelési tevékenységgel járó zaj történhet egyidőben (Az Alcsútdoboz külterületi 0120. hrsz-ú, alrészletű

ingatlan

lakóépületének

(horgásztanya)

“c”

védendő

homlokzatához mérve) A legközelebbi magasles (786 m-re) és legközelebbi vadföld (2312 m-re) az 2. védendőhöz, ahol vadászati- és vadföldművelési tevékenységgel járó zaj történhet egyidőben (Az Alcsútdoboz külterületi 0121/2. hrsz-ú, ingatlan

lakóépületének

(Göböljárás,

alkotótábor

ház)

védendő

homlokzatához mérve) A legközelebbi magasles (1408 m-re) és legközelebbi vadföld (2515 m-re) az 3. védendőhöz, ahol vadászati- és vadföldművelési tevékenységgel járó zaj történhet egyidőben (Az Alcsútdoboz külterületi 0143. hrsz-ú, alrészletű ingatlan lakóépületének 94

(tanya)

“a”

védendő homlokzatához

Agócs Gábor

mérve) (Megjegyzés: A tervezett vadaskertben történő vadászati és vadgazdálkodási tevékenységek eredő zajkibocsátása és zajterhelése megegyezik a szabadtéri (nem vadaskerti körülményekkel jellemezhető és nem környezetvédelmi engedélyköteles) vadászat és vadgazdálkodás zajos értékeivel, attól egyáltalán nem intenzívebb és számottevőbb!) A zajtól védendő területek besorolása A létesítmény környezete a 27/2008. (XII.03.) KvVM-EüM. együttes rendelet 1. sz. mellékletének 4. sora alapján sorolható be. Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra terület, 45 35

SorZajtól védendő terület szám 1. 2. 3. 4.

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, 50 telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes 55 terület Gazdasági terület és különleges terület 60

40 45 50

A vadaskerttől északi és déli irányban védendő létesítmények nem, míg a nyugati és keleti (DNy-i és DK-i) irányban igen, megtalálható.

A telephely zajkibocsátás lehatárolása Az üzemeltetési sajátosságok, a várható zajkibocsátás és a környezeti adottságok figyelembe vételével zaj- és rezgésvédelmi szempontú közvetlen hatásterületként a tervezett tevékenység közvetlen környezete jelölhető meg. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdése alapján amennyiben jogszabály hatásterület bemutatását írja elő, a hatásterületet az alábbiakban meghatározott szabályok szerint kell megállapítani (rendelet 5-7 §-a). A (2)-dik bekezdés szerint a környezeti zajforrás hatásterületét a 6. § szerinti méréssel, számítással kell meghatározni, a 2) bekezdés a - f pontjaiban közölt eljárásokban,

Agócs Gábor

melynek alapján az a) pont szerint az előzetes vizsgálati eljárást közli. Az hatásterület határvonalának megállapításának módját a 6. § közli: 6. § (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 dB, éjjel (6:00-22:00) 45 dB A vizsgálathoz kijelölt mérőfelületek és a megítélési pontok kijelölése É-i irányban (M10 mérőfelületek) védendő létesítmény nem helyezkedik el. Besorolás: „ E-vt védett rendeltetésű erdő övezete" Ny-i irányban (M20 mérőfelület) védendő létesítmények helyezkednek el. Besorolás: „ VT – vízgazdálkodási terület ” , “M-3 – általános mezőgazdasági terület”, D-i

irányban

(M30

mérőfelületek)

védendő

létesítmények

nem

helyezkednek el. Besorolás: „E-vt védett rendeltetésű erdő övezete” K-i irányban (M40 mérőfelület) védendő létesítmény helyezkedik el. Besorolás: „E-vt védett rendeltetésű erdő övezete” Megítélési pontok a mérőfelületeken 2001 Zajterhelési pont, kritikus pont, DNy-i irányban található ingatlanon lévő lakóépület védendő homlokzata előtt 2 m-re

Agócs Gábor

(lakóépületi ingatlan, az Alcsútdoboz külterületi 0120. hrsz-ú, “c” alrészletű ingatlan lakóépülete (horgásztanya)) 2002 Zajterhelési pont, kritikus pont, DNy-i irányban található ingatlanon lévő lakóépület védendő homlokzata előtt 2 m-re (lakóépületi ingatlan, az Alcsútdoboz külterületi 0121/2. hrsz-ú, ingatlan lakóépületének (Göböljárás, alkotótábor ház)) 4001 Zajterhelési pont, kritikus pont, DK-i irányban található ingatlanon lévő lakóépület védendő homlokzata előtt 2 m-re (lakóépületi ingatlan, az Alcsútdoboz külterületi 0143. hrsz-ú, “a” alrészletű ingatlan lakóépületének (tanya)) A zajterhelés számítása Mérési tapasztalatok alapján a nagykaliberű golyós fegyver egy elsütésének hangteljesítmény szintje Lwa 160 dB(A) (!). A számításoknál 3 db lövéssel számolunk nappali műszakonként. Ez erősen a biztonságra van tervezve, mert ennyi löves egymásután nagyon ritka! Ez akkor fordulhat elő, ha vadsebzés van és a vadász több egymásutáni lövést ad le! Zajos tevékenységek és a tervezésnél felvett üzemidők 2001 Zajterhelési pont esetében Zajforrás megnevezése

Mennyiség db

Lwa dBA

Működési idő / műszak

nagykaliberű golyós fegyver vadászat alatt

160

1 s (összesen 3 db 3 s)

MTZ-82 traktor vadföldművelés alatt

108

14400 s

TOYOTA terepjáró autó vadetetéskor

900 s (max. 15 perc egy szóró, vadetető etetése, feltöltése)

Elhelyezkedés az 2001 zajterhelési ponthoz Szabadban, 399 m-re a legközelebbi védendőtől Szabadban, 1892 m-re a legközelebbi védendőtől Szabadban, 399 m-re a legközelebbi védendőtől

A számítások a továbbiakban az építési fejezetben bemutatott az MSZ 15036:2002 97

Agócs Gábor

Hangterjedés szabadban c. szabvány alapján készültek. A vadászati és vadetetési tevékenységtől (az első magaslestől/szórótól 399 m-re található lakóépület ingatlan, az Alcsútdoboz külterületi 0120. hrsz-ú, “c” alrészletű ingatlan védendő homlokzat előtt 2 m-re számolt zajterhelés (2001, kritikus pont). A vadföldművelés MTZ traktor zaja ettől 1892 m-re realizálódik legközelebb. Ez a három tevékenység azonban egyidőben és egyhelyen kizárt, ezért ez erősen a biztonságra van számítva, mivel a három zajforrás működését két helyre számoltam a következőkben! 2002 Zajterhelési pont esetében Zajforrás megnevezése

Mennyiség db

Lwa dBA

Működési idő / műszak

nagykaliberű golyós fegyver vadászat alatt

160

1 s (összesen 3 db 3 s)

MTZ-82 traktor vadföldművelés alatt

108

14400 s

TOYOTA terepjáró autó vadetetéskor

900 s (max. 15 perc egy szóró, vadetető etetése, feltöltése)

Elhelyezkedés az 2002 zajterhelési ponthoz Szabadban, 786 m-re a legközelebbi védendőtől Szabadban, 2312 m-re a legközelebbi védendőtől Szabadban, 786 m-re a legközelebbi védendőtől

Mennyiség db

Lwa dBA

Működési idő / műszak

Elhelyezkedés az 4001 zajterhelési ponthoz

Agócs Gábor

nagykaliberű golyós fegyver vadászat alatt

160

1 s (összesen 3 db 3 s)

MTZ-82 traktor vadföldművelés alatt

108

14400 s

TOYOTA terepjáró autó vadetetéskor

900 s (max. 15 perc egy szóró, vadetető etetése, feltöltése)

Szabadban, 1408 m-re a legközelebbi védendőtől Szabadban, 2515 m-re a legközelebbi védendőtől Szabadban, 1160 m-re a legközelebbi védendőtől

A számítások a továbbiakban az építési fejezetben bemutatott az MSZ 15036:2002 Hangterjedés szabadban c. szabvány alapján készültek. A vadászati és vadetetési tevékenységtől (az első magaslestől/szórótól 1408 m-re található lakóépület ingatlan, az Alcsútdoboz külterületi 0143. hrsz-ú, “a” alrészletű ingatlan védendő homlokzat előtt 2 m-re számolt zajterhelés (2002, kritikus pont). A vadföldművelés MTZ traktor zaja ettől 2515 m-re realizálódik legközelebb. Ez a három tevékenység azonban egyidőben és egyhelyen kizárt, ezért ez erősen a biztonságra van számítva, mivel a három zajforrás működését két helyre számoltam a következőkben! A vadászati tevékenységből eredő puskalövés zaját a legközelebbi magaslesről kell számítani! A vadászat és a vadetetés egy helyre lett számítva, ami szintén kizárt, vagyis a biztonságra van a zajterhelés számítva ennél is. 2001 Zajterhelési pontnál Védendő homlokzat előtt 2 m-re, VT – vízgazdálkodási terület Szabadtéri zajforrások Üzemelés

Nappal

puskalövés zaja

MTZ-82

terepjáró 97

Hangteljesítményszint (dB)

LWA

160

108

Vonatkoztatási távolság (m)

Terhelés és zajforrás távolsága (m)

399

1892

399

Levegő csillapítása [dB/km] (10oC, 70%)

aL,

1,93

Terjedési út, föld feletti magassága (m)

1,5

Zajforrás iránytényezője (dB)

+ K Ir

Sugárzási térszög korrekció (dB)

+ KΩ

Távolság csillapító hatása (dB)

- Kd

76,5

Levegő elnyelő hatása (dB)

- KL

0,77

3,65

0,77

Talaj és meteorológiai csillapítás számolt (dB) - K m

Agócs Gábor

Talaj és meteorológiai csillapítás (dB)

- Km

Növényzet csillapító hatása (dB)

- Kn

Beépítettség csillapító hatása (dB)

- KB

Zajárnyékolás hatása (dB) Terjedés akusztikai jellemzői (dB)

- Ke ΣK

0 0,77007

0 3,65156

0 0,77007

Hangvisszaverődés miatti korrekció (dB)

+ K ref

Hangnyomásszint a terhelési pontban (dB)

L tA

Zajforrás működési ideje műszakonként (sec)

Eredő hangnyomásszint a terhelési pontban (dB)

99,22993

30,84844

36,22993

14400

900

59,4

27,8

21,2

L tA

59,4

A számítások az MSZ 15036:2002 Hangterjedés szabadban c. szabvány alapján készültek.

2002 Zajterhelési pontnál Védendő homlokzat előtt 2 m-re, M-3 általános mezőgazdasági terület Szabadtéri zajforrások Üzemelés

Nappal

puskalövés zaja

MTZ-82

terepjáró

160

108

Hangteljesítményszint (dB)

LWA

Vonatkoztatási távolság (m)

Terhelés és zajforrás távolsága (m)

786

2312

786

Levegő csillapítása [dB/km] (10oC, 70%)

aL,

1,93

Terjedési út, föld feletti magassága (m)

1,5

Zajforrás iránytényezője (dB)

+ K Ir

Sugárzási térszög korrekció (dB)

+ KΩ

Távolság csillapító hatása (dB)

- Kd

68,9

78,3

68,9

Levegő elnyelő hatása (dB)

- KL

1,52

4,46

1,52

Talaj és meteorológiai csillapítás számolt (dB) - K m

Talaj és meteorológiai csillapítás (dB)

- Km

Növényzet csillapító hatása (dB)

- Kn

Beépítettség csillapító hatása (dB)

- KB

Zajárnyékolás hatása (dB) Terjedés akusztikai jellemzői (dB)

- Ke ΣK

0 1,51698

0 4,46216

0 1,51698

Hangvisszaverődés miatti korrekció (dB)

+ K ref

Hangnyomásszint a terhelési pontban (dB)

L tA

92,58302

28,23784

29,58302

Zajforrás működési ideje műszakonként (sec)

14400

900

52,8

25,2

14,5

Eredő hangnyomásszint a terhelési pontban (dB)

L tA

52,8

A számítások az MSZ 15036:2002 Hangterjedés szabadban c. szabvány alapján készültek.

4001 Zajterhelési pontnál Védendő homlokzat előtt 2 m-re, E – tv – védett erdő területe Nappal

Szabadtéri zajforrások Üzemelés puskalövés zaja

100

MTZ-82

terepjáró

Agócs Gábor

Hangteljesítményszint (dB)

LWA

160

108

Vonatkoztatási távolság (m)

Terhelés és zajforrás távolsága (m)

1408

2515

1408

Levegő csillapítása [dB/km] (10oC, 70%)

aL,

1,93

Terjedési út, föld feletti magassága (m)

1,5

Zajforrás iránytényezője (dB)

+ K Ir

Sugárzási térszög korrekció (dB)

+ KΩ

Távolság csillapító hatása (dB)

- Kd

Levegő elnyelő hatása (dB)

- KL

2,72

4,85

2,72

Talaj és meteorológiai csillapítás számolt (dB) - K m

Talaj és meteorológiai csillapítás (dB)

- Km

Növényzet csillapító hatása (dB)

- Kn

Beépítettség csillapító hatása (dB)

- KB

Zajárnyékolás hatása (dB) Terjedés akusztikai jellemzői (dB)

- Ke ΣK

0 2,71744

0 4,85395

0 2,71744

Hangvisszaverődés miatti korrekció (dB)

+ K ref

Hangnyomásszint a terhelési pontban (dB)

L tA

Zajforrás működési ideje műszakonként (sec)

Eredő hangnyomásszint a terhelési pontban (dB)

86,28256

27,14605

23,28256

14400

900

46,5

24,1

8,2

L tA

46,5

A számítások az MSZ 15036:2002 Hangterjedés szabadban c. szabvány alapján készültek.

Zajkibocsátási/zajterhelési vizsgálatok eredménye Zajkibocsátási A-hangnyomásszintek a kritikus pontokon: Mérőfelület jele M10 M20 M30 M40

Kritikus pont 1001 2001 2002 3001 4001

Zajkibocsátási/zajterhelési hangnyomásszint LAeq /dB(A)/ Nappal Éjjel 59,4 nincs tev. 52,8 nincs tev. 46,5 nincs tev.

A-

Zajkibocsátási/zajterhelési határérték LKH /dB(A)/ Nappal Éjjel 60 50 60 50 60 50

A számítás alapján megállapítható, hogy a vadaskert csak nappali időszakban történő működése során a határértékeknek megfelel! Az értékek az egyidejű vadetetés és vadászat egy helyen történő végzését tartalmazzák, ami a gyakorlatban kizárt! Ezért ez a biztonságra van tervezve, de így is megfelel a határértékeknek! A pontos értékeket csak üzemelés alatti, nappali időszakban történő szabványos zajméréssel lehet bemutatni. Hatásterület meghatározása 101

Agócs Gábor

A vizsgált üzemre vonatkozóan a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés szerint, a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: Nappal

Szabadtéri zajforrások Nappal

Vadaskert üzemelés

Hangteljesítményszint (dB)

puskalövés zaja

MTZ-82

terepjáró

160

108

LWA

Vonatkoztatási távolság (m)

Terhelés és zajforrás távolsága (m)

640

Levegő csillapítása [dB/km] (10oC, 70%)

aL,

1,93

Terjedési út, föld feletti magassága (m)

1,5

Zajforrás iránytényezője (dB)

+ K Ir

Sugárzási térszög korrekció (dB)

+ KΩ

Távolság csillapító hatása (dB)

- Kd

67,1

Levegő elnyelő hatása (dB)

- KL

1,24

Talaj és meteorológiai csillapítás számolt (dB)

- Km

Talaj és meteorológiai csillapítás (dB)

- Km

Növényzet csillapító hatása (dB)

- Kn

Beépítettség csillapító hatása (dB)

- KB

Zajárnyékolás hatása (dB)

- Ke

Terjedés akusztikai jellemzői (dB)

ΣK

1,2352

Hangvisszaverődés miatti korrekció (dB)

+ K ref

Hangnyomásszint a terhelési pontban (dB)

L tA

94,6648

42,6648

31,6648

Zajforrás működési ideje műszakonként (sec)

14400

900

54,8

39,7

16,6

Eredő hangnyomásszint a terhelési pontban (dB) L tA

55,0

Hatásterület 55 dB-re tervezve 640 m. (nappal) A létesítés akusztikai szempontú környezetét figyelembe véve a hatásterület nagysága:

Irány/ (mérőfelület) M10 É M20 Ny M30 D

Rendelet 6. § szerinti bekezdés nappal d -

éjjel d -

(1)

Lehatárolási cél határérték /dB(A)/ nappal éjjel d d -

102

st (m) nappal 640 -

éjjel -

Agócs Gábor

M40 K

640

A vizsgált zajforrások hatásterületén zajtól védendő létesítmények találhatóak. Út/utca és házszám

Ingatlan helyrajzi száma

Közterület elnevezése

Alcsútdoboz külterületi 0120. hrszú, “c” alrészletű ingatlan,

környezeti zajmérésnél pontosítandó! esetleges zajkibocsátás megállapítása iránti kérelemben részletezendő! környezeti zajmérésnél pontosítandó! esetleges zajkibocsátás megállapítása iránti kérelemben részletezendő! környezeti zajmérésnél pontosítandó! esetleges zajkibocsátás megállapítása iránti kérelemben részletezendő!

VT – vízgazdálkodási terület

Alcsútdoboz külterületi 0121/2. hrsz-ú ingatlan,

Alcsútdoboz külterületi 0143. hrszú, “a” alrészletű ingatlan

A védendő épület építményjegyzék szerinti besorolása* 1110

M-3 – általános mezőgazdasági terület

1110

E-vt – védett erdő terület

1110

* A 9006/19909.(SK 5.) KSH közlemény az Építményjegyzékről alapj Hatásterület lehatárolása: Nappal: A zaj üzemeléskori hatásterület a vadaskert területén kívül esik különböző irányokban különböző távolságokra!

103

Agócs Gábor

Zaj (üzemelés) hatásterülete (piros vonallal) a biztonságra számolva!

Minden olyan, az üzemi zajforrás hatásterületén bekövetkező változást, amely a zajkibocsátást befolyásolja (zajforrás változás, szabályozási terv változása), a zajforrás üzemeltetője a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti

bejelentőlapon

köteles

bejelenteni

környezetvédelmi

és

természetvédelmi hatóságnak. Üzemi rezgés vizsgálata A jelenlegi üzem mellett, és az újonnan telepítendő rezgésforrásokkal jelen helyzetben a telephelyet, mint rezgésforrás nem értelmezhetjük. Összefoglalás A vadaskert telephely zajkibocsátása, a nappali időszakban, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet előírásai alapján megfelel, külön zaj elleni védelmi intézkedések elvégzése nem szükséges. A létesítmény éjszaka nem üzemel, még a nyári hónapokban sem.

104

Agócs Gábor

A működési hatásterületen zajtól védendő létesítmények lesznek! Ha a működési hatásterületen védendő létesítmények vannak, akkor üzemelésre zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell előterjeszteni az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnál! A legközelebbi védendő homlokzatoknál (3 db) célszerű nappali mintavételezéses (szakaszos) zajmérést végeztetni az összes létező zajforrás egyidejű üzemelése mellett, különösen a kritikus reggeli 06:00-07:00 óra az esti 18:00-21:00 órai időszakban! A hatásterületen lévő ingatlanok hrsz-i számai, címei pontosítása ha szükséges - a következő, zajkibocsátási határérték megállapítása eljárásban, ha a zajmérés kimutatja annak szükségességét! Zaj- és rezgés hatások előzetes becslése és minősítése Közvetlen hatások Az építési és az üzemelési, valamint felhagyási fázisan (ez megegyezik az építési fázissal) a tevékenység során működő pontszerű és mozgó források okozta hatások közvetlen hatásoknak tekinthetők. (Megjegyzés: A mozgó források nagy távolságból már pontforrásoknak tekinhetők!) Közvetett hatások Forgalomnövekmény hiányában a közvetett hatások nem jelentkeznek (pl. gépjárműforgalom növekmény a megközelítési útvonalakon) ezért ezzel az esettel nem számolunk sem építési, sem üzemelési fázisban!

Érintett környezeti elem

A környezeti elemekre ható Ható-tényezők tevékenység / hatást

Környezeti hatás

105

A változás Hatás jellemzése minősítése

Agócs Gábor

kiváltó ok

max. 1 hónap alatt; építés, munkagépek zaja felhagyás a kerítés és más LEVEGŐT okozta zaj létesítmény ÉRŐ építésénél, HATÁSOK, bontásánál EMBERT tevékenység ÉRŐ időtartama alatt; HATÁSOK, puskalövés zaja ÉLŐVILÁGO vadászatkor, T ÉRŐ üzemeléskori traktor zaja HATÁSOK zaj vadföldművelésné l, terepjáró zaja vadetetésnél, vadászatkor

átmeneti többletterhelés többlet zaj és a jelenlegihez rezgéskibocsátá képest, majd s teljesen megszűnik

elviselhető mértékű, zavaró lehet, határértékeke n belüli

állandó többletterhelés a vadaskert többlet zaj- és területén és a rezgéskibocsátá vadászati, s vadgazdálkodá si helyszíneken, kerítésen belül

elviselhető mértékű, zavaró lehet, határértékeke n belüli

5.6. Az élővilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel 5.6.1. A telep és környezetének élővilága A vadaskert és bővítése környezetének leírását részben a jelen tanulmány 3.5 pontja tartalmazza! Mivel a vadaskert területe NATURA 2000 területet nem érint, ezért a jelen KHT-hez Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció nem készült. A vadaskert létesítés és üzemeltetés tervezéséhez a működés szerinti természetvédlmi kezelő Duna-ipoly Nemzeti Park Igazgatóság előzetesen megadta a természetvédelmi kezelői nyilatkozatát, melybn leírta a figyelembe veedő szempontokat. Az előzetes természetvédelmi kezelői DINPIG nyilatkozatot a 11. sz. melléklet tartalmazza! A természetvédelm kezelői nyilatkozat leglényegesebb megállapításai a következők: - megállapítja, mely földrészleteket érint a tervezett vadaskert bővítése és azok milyen természetvédelmi besorolásúak, milyen jogi jelleget hordoznak; nem érintenek védett természeti területet, NATURA 2000 területet. - leírja, hogy adatbázisukban védett fajok előfordulását nem rögzítették még a tervezési területen. - leírja, hogy adatbázisuk szerint azonban az alábbi védett madárfajok fészkelése igazolható a tervezési területen: az Alcsútdoboz 0131/1a hrsz-ú területen a nagy fakopáncs, illetve 106

Agócs Gábor

az Alcsútdoboz 0116/4 hrsz-ú területen a holló. a területen előforduló jellemző védett állatfajok a teljesség igénye nélkül, melyek lokalizált előfordulásait, még nem rögzítettük: közép fakopáncs, zöld küllő, fekete harkály, cinege-fajok, örvös légykapó, csuszka, erdei pinty, rigó-fajok, denevér-fajok, fához kötött életmódú rovarfajok, erdei sikló, kuszma, barna varangy, erdei béka. elöljáróban megjegyezi, hogy a vadgazdálkodási tájegység területén általában megfigyelhető az erdei életközösségek degradációja a túlszaporodott vadállomány által okozott túrás, rágás, taposás miatt, ami legjobban a gyepterületek és az erdei aljnövényzet és cserjeszint károsodásaként észlelhető. Vadgazdálkodással kapcsolatban kiemelt cél ezért az élőhelyekre nehezedő kedvezőtlen hatások csökkentése. véleménye szerint a vadaskert üzemeltetése során a vad jelenlétéből adódó negatív hatások különösen a vizes élőhelyekre, növényvilágra, és a talaj élővilágára nézve jelentősek. összességében kijelenti, hogy a tervezett új vadaskerti területen belül – létesítése esetén – jelentős biodiverzitás csökkenés és fokozódó degradáció várható. e kedvezőtlen hatásokra tekintettel kiemelt szempontnak tartja, hogy a fejlesztés természetvédelmi szempontból akkor támogatható, ha egyidejűleg megtörténik a szabad területű vadállomány populációsűrűség (vadlétszám) csökkentése is. A Szent László patak mentén a vadaskert kerítését lehetőség szerint úgy kell elhelyezni, hogy a patakparti értékes élőhelyek a kerítésen kívülre kerüljenek. a továbbiakban előzetes feltételeket írt elő a természeti értékek megóvása, valamint a vadhatások vizsgálata érdekében: hosszabb távú monitoringozás, a területen lévő holtfák és odvas fák visszahagyása, a szabad területen lévő vadállomány populációcsökkentésének fontossága.

A természetvédelmi kezelő DINPIG továbbá leírja, hogy további helyszíni bejárások, további feltételek fogalmazása válhat szükségessé. (Pl. belső kerítések építése, a kerítés nyomvonalának módosítása, stb.) A fenti intézkedések végrehajtásában az Igazgatóság szakmai segítséget nyújt. Az Igazgatóság területi kapcsolattartója: Klébert Antal természetvédelmi őrkerület-vezető. Elérhetőségei: Tel.: 06/70 330 3854; e-mail: klebert.antal@dinpig.hu. Összefoglalóan pedig a DINPIG megállapítja, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a vadaskert kialakítása, bővítése – a felsorolt kiegészítő intézkedések érvényesítésével – a vadgazdálkodási egység teljes területén – az érintett vadászterület összességében a természeti értékekre, a biodiverzitásra, a Natura 2000 jelölő fajokra és élőhelyekre nem lesznek jelentős negatív hatással. Alapvetően kijelenthető, hogy az új Ginza vadaskert területe túlnyomórészt 107

Agócs Gábor

erdőterületen foglal helyet. A terület kisszámú vadmennyisge miatt nem megkülönböztethető a szabad téri területektől, mert jelentős vad miatti degradáció nem tapasztalható. A terület összességében jó állapotban van, amelynek megőrzése lényegében továbbra is elvárható lenne. A területet jó állapotban lévő természetközeli állapotú elsősorban csereskcsánytalan tölgyes erdők, kisebb gyepek, domboldali cserjések, patak menti puhafás, vizes élőhelyek jellemzik. A tervezési terület összességében változatos képet mutat. A területre jelenleg jellemző vadlétszám adatok – a terület teljes kímélete mellett – várhatóan nem okoz olyan mérvű degradációt, mint a szomszédos Vérti vadaskert korábbi működése alatt. A tervezett vadlétszám adatok alapján megállapítható, hogy a dámszarvas és gímszarvas állomány csökkentése a legfőbb cél. A vaddisznó állomány kizárólag a szabad területekről befogott egyedekkel lesz kiegészítve. A kiegészített vaddisznó állomány az értékesebb területrészeket (pl. Szent László patak egyes értékes élőhelyei) nem veheti igénybe. Ezek lennének a legfőbb vadlétszám releváns- intézkedések. A terület természetvédelmi besorolása A vadaskert természetvédelmi besorolását a jelen tanulmány 3.5 pontja tartalmazza! Jellemző természetvédelmi megállapítások, fajok, képek a területről az egyes bejárások alkalmával: A Ginza vadaskert területén a 2017. évi március,április és májusi időszakban több, összesen 6 alkalombeli bejárás történt meg. Az egyes, összegzett havonkénti bejárások az alábbi leírásokkal, képekkel és fajokkal jellemezhető: 2017. márciusi bejárás (1 alkalom) Leírás: A március első felében bejárásra került a vadaskert területe. Az erdős területeken a vegetáció beindulása elkezdődött, egy-egy lágyszárú és fásszárú faj esetében. A Szent László patak mentén is csak egy-egy korai, vizes élőhelyhez kötődő hüllőés kétéltűfajokkal, nádi énekesekkel találkoztam. A madarak közül az állandó vagy még a téli vendégek kóborló példányait lehetett megfigyelni. A költöző madarak jórésze még nem volt jelen a területen. Legjellemzőbb képek a Ginza vadaskert jelenlegi állapotáról (március): 108

Agócs Gábor

109

Agócs Gábor

2017. áprilisi bejárások (2 alkalom) Leírás: Az áprilisi időszakban feltűnő volt az erdei életmódhoz kötődő madarak aktivitása; a téli vendégek már nem voltak jelen és megfigyelhető volt már délről érkező, költöző madarak is. Az erdőkben az erdei életmódhoz kötődő fajok, míg a Szent László patak mentén a vizes élőhelyhez kötődő fajok voltak megfigyelhetőek. Észlelt, érdekesebb fajok: fekete harkály (Dryocopus martius) holló (Corvus corax) zöld küllő (Picus viridis) 2017. májusi bejárások (3 alkalom) Leírás: A májusi hónapban a vegetáció teljes kibontakozása megtörtént. Szembetűnő az őshonos erdőállományokban a többszintes erdők jelenléte. A gyepes területek jórészt már becserjésedtek, amelyek ebből a szempontból kezelésre szorulnának. A legfajgazdagabb területek a Szent László patak menti lápos, vizes, természetközeli élőhelyek. Itt a kétéltűek nagy száma, a rovarvilág változatossága és a vegetáció burjánzása szembetűnő. Legjellemzőbb képek a Ginza vadaskert jelenlegi állapotáról (május):

110

Agócs Gábor

111

Agócs Gábor

Észlelt, érdekesebb fajok: Az egyes élőhelyeken a megszokott fajok megfigyelése történt meg. A bejárások alkamával fokozottan tapasztaltam a vadaskertben.

védett

fajok

előfordulását

nem

Összességében elmondható, hogy a vadaskert számos területe, így a jelölő élőhelynek számító cseres-tölgyesek és a Szent László patak menti vizes élőhelyek természetvédelmi szempontból jelentős élőhelynek számít, védett növény- és állatfajok egyaránt előfordulnak a területen, azonban várhatóan a vadaskert működése nem okoz káros hatást a terület védett fajai számára, amennyiben egyes védelmi intézkedések megvalósulnak. A vaddisznó túráskár és taposási kár miatt a faj bizonyos frekventált helyekről (Szent László patak menti értékesebb gyepek) kikerítésre kerülhet szelektív kerítéssel.

Vaddisznó túrás igénybevétel kora tavasszal az új Ginza vadaskertben egy meglévő szóró közelében

112

Agócs Gábor

5.6.2. Létesítés élővilágra gyakorolt hatása A létesítéssel gyakorlatilag nagyrészt csak felújítások történnek. A vadgazdálkodási berendezések (magaslesek, etetők, szórók stb.) többnyire már megvannak a területen. Az egyes területrészeken inkább létesítmény bontások, áthelyezések, ésszerűsítések történnek majd. Fakivágással nem kell számolni a vadgazdálkodás keretében, az az erdőterv szerinti erdőgazdálkodás feladata a területen, a burkolt felszínek aránya sem változik. Védett növényfaj áttelepítéséről, annak hiányában nem kell gondoskodni. A vadaskert környezetében számos védett madárfaj is előfordulhat, a telepítés azonban (mivel jelenleg is intenzíven használt területről van szó) a fajokra nem gyakorol káros hatást. 5.6.3. Üzemelés élővilágra gyakorolt hatása Az üzemeléskor az elsődleges zavaró tényező a zajhatás, illetve az emberi zavarás. A kertben lévő állatok bűzhatása a védett állatfajok élettevékenységére irreleváns. Ezek a fajok az emberi közelséghez hozzászoktak, ráadásul a terület is meglévő korábi vadaskerti terület. A tevékenység hatásai a telephelyen belül maradnak, ezáltal természetvédelmi szempontból jelentősebb élőhelyek zavarása sem történik meg.

Hatásterület az élővilágra és tájra üzemelés közben, a hatások a kerítésen belül maradnak

5.6.4. Felhagyás élővilágra gyakorolt hatása A természeti értékekre gyakorolt hatás a felhagyás során nagyban azon múlik, hogy a terület majdani tulajdonosa milyen további hasznosítási célt ad a területnek. A felhagyás valószínűleg nem jár a terület teljes naturalizációjával, 113

Agócs Gábor

várhatóan hasonló profilú tevékenység fog meghonosodni újra a területen. 5.6.5. Esetleges havária élővilágra gyakorolt hatása Egy esetleges havária-esemény során, amennyiben nem tűz vagy más, nagyobb zajhatással járó esemény történne, pillanatnyi zavaró hatást nem fejtene ki az állatvilágra. Ilyen pl. a környezetre veszélyes anyagok (állati hulla, gépjármű olajak, veszélyes anyagok, hulladékok) elszivárgása. Ezen esemény bekövetkeztével a szivárgás helyszínének mikrokörnyezetében jelentene zavaró hatást a növényzetre, amennyiben a havária-esemény nem kerül azonnal elhárításra. Amennyiben tűzeset (pl.: erdőtűz, bozóttűz) történne a telepen, akkor az állatvilágra gyakorolt pillanatnyi zavaráson kívül a meglévő növényzet leégését követő természetes megújulására vagy mesterséges újratelepítésre lehet számolni. Tűz esetén akár teljes fészekaljak is elpusztulhatnak, ami a madarak esetén lenne a legproblémásabb, közönségesebb énekesmadarak akár pótköltésre is képesek. Nagy zajeseménnyel vagy más zavaró hatással járó esemény esetén a havária időtartamában fennálló zavarási tényezővel kell számolni. A havária elhárítása után rövid visszaszokási idővel visszaállna a jelenlegi természetes élővilág. 5.7. Hulladékgazdálkodás 5.7.1. Létesítés során keletkező hulladékok Az érintett vadaskerti ingatlanokon létesítéssel járó hulladékkeletkezéssel csak kismértékben kell számolni. A kerítésépítéskor a faoszlopok és a kerítésdrót, huzal felhasználásából nem keletkezik hulladék, mert a maradékot elraktározzák tartaléknak. A meglévő infrastruktúra kisebb javításai előfordulhatnak majd, de az nem jár számottevő építési hulladék-keletkezéssel. 5.7.2. Üzemelés során keletkező hulladékok A keletkező hulladékok az alábbiak lehetnek a Ginza vadaskert működésénél: •

Állati hulla, zsiger,

•

Fertőzött állati hulla,

•

Trágya,

•

Állatgyógyászati hulladékok (injekciós csomagolóeszközök, maradék gyógyszer),

•

Vadgazdálkodási berendezések karbantartásai (drót, faaanyag)

•

Takarmányozás során használt (terményeszsák,táposzsák) keletkezése, 114

tűk,

gyógyszeres

csomagolóanyag

Agócs Gábor

•

Gépek javításából gumiabroncs stb.)

•

Kerékfertőtlenítő szer műanyag göngyölege

•

Kommunális hulladékok a vadászház és iroda dolgozói tevékenységből

eredő

hulladékok

(fáradt

olaj,

olajszűrő,

A vadtartási tevékenység során az alábbi hulladékok keletkezésével lehet számolni a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet szerint: 02 01 02 – Hulladékká vált állati szövetek 02 01 06 – Állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék 18 02 02* - Egyéb hulladék, melynek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében 15 01 10* - Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok 02 01 07

erdőgazdálkodás hulladéka fűrészpor, faforgács, darabos eselék, fa, forgácslap 03 01 05 és furnér, amely különbözik a 03 01 04-től fakéreg és fahulladék 03 03 01 - papír és karton csomagolási hulladék 15 01 01 15 01 02 - műanyag csomagolási hulladék - veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, - szűrőanyagok 5 02 02* (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat 16 01 07* - olajszűrő 7 02 01 - fa - egyéb települési hulladék, ideértve 20 03 01 a vegyes települési hulladékot is 13 02 08* - egyéb motor-, hajtómű- és kenőolaj -

Az állati hulla (és zsiger), ha nem fertőző betegség következtében hullott el, nem számít veszélyes hulladéknak. Állatbetegség miatt kialakuló, haváriahelyzeti tömeges fertőzéses elhullás valószínűsége a higiéniás előírások betartásával és a betegségek elleni hatékony védekezés mellett minimális. Az esetlegesen keletkező ilyen jellegű elhullás esetén hatósági állatorvosnak kell intézkednie az ártalmatlanításról. Az elhullott állatokat a SLO-VAD Kft. szállítja el esetileg. A SLOVAD Kft. elszállítási szerződés megkötése megtörtént, azt a 9. sz. melléklet tartalmazza! A SLO-VAD Kft. biztosítja a szerződés szerint az állati hulla konténert is, ami a szomszédos Vérti vadaskert területén less elhelyezve. Az állatgyógyászatból származó injekciós tűk, injekciós fecskendők és gyógyszeres üvegeket a szerződéses állatorvos a felhasználás után magával viszi. 115

Agócs Gábor

Ez a szerződésben rögzítésre került. Az állatorvossal kötött szerződés megkötése megtörtént, ezeket a feladatokat a Tajthy Doktor Bt. fogja ellátni. A szerződést a 8. sz. melléklet tartalmazza. A vadaskert vezetésének szakmai tapasztalataira és a szakirodalmi adatok alapján 2%-os elhullással lehet számolni, mely éves szinten több száz kg. Az állati hulla elszállítása a SLO-VAD Kft. által kihelyezett zárt, fedeles szabványos konténerben történik, ami a szomszédos Vérti vadaskert területén lesz elhelyezve. A hulladék kezeléséről az országban legközelebbi ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. telephelyén gondoskodnak. Az elszállítást meghatározott időközönként végzik. Ugyanez történik a zsigerrel és bőrrel is, amely az elejtett állatok súlyának 40-45 %-a. Szociális helyiségek A szomszédos Vérti vadaskert vadászház szociális helyiségében (WC, mosdó, étkező, iroda) kommunális folyékony (kommunális szennyvíz) és szilárd hulladék (háztartási vegyes hulladék) keletkezik a 6 fő hivatásos állomány által. Ezek a hulladékok a vadaskert területén keletkeznek. A kommunális közszolgáltatási szerződés a székesfehérvári székhelyű Depónia Nonprofit Kft.-val (8000 Székesfehérvár, Sörház tér 3.sz.) lesz megkötve. A közszolgáltató biztosítja a vadászháznál a hulladékedényzetet, amely egy 120 l-es műanyag kuka. A későbbi, megnövekvő igények miatt a gyűjtőedényzet darabszáma és térfogata változhat. A kommunális közszolgáltatási szerződés aláírása folyamatban van. Karbantartás A gépek (traktor, terepjárók), egyéb berendezések karbantartási munkálatait jelenleg is szakcéggel végezteti a vállalkozás a szakcégek külső szervizeiben és telephelyein. A más telephelyen keletkező hulladékokkal jelen dokumentáció nem foglalkozik. A gépek, eszközök a szomszédos Vérti vadaskert területén lesznek tárolva. Erdőgazdálkodás A vadaskerten belüli erdőtervszerű erdőgazdálkodás során vágástéri hulladék, gallyak és faforgács keletkezhet, amelyet energetikai célra ledarálnak, illetve tüzelésre felhasználnak. Vagyis ezen hulladékok 100 %-ban hasznosításra kerülnek. Évenkénti mennyiségük a mindenkori tervezett erdőgazdálkodási munkák mennyiségétől és területétől függ. Takarmányozás A téli takarmányozás során a takarmány és a táp ürítésekor üres műanyagzsák hulladék keletkezik. Mennyisége előzetesen nem becsülhető. Ezt a hulladékot is hasznosítják, mert visszaküldik az eladóhoz vagy saját maguk többször is felhasználják. Trágya A trágya keletkezése és szétszórása a teljes területen fog történni, összegyűjtése nem lesz. Deponálása, kazlakba rakása nem fog történni. 116

Agócs Gábor

Összességében kijelenthető, hogy az egyes, keletkező hulladékok szakszerű és jogszerű gyűjtése, kezelése és elszállítása esetén semminemű káros negatív hatással nem bír a tevékenység. 5.7.3. Felhagyás során keletkező hulladékok Felhagyás esetén két lehetőség merül fel. Az egyik, hogy a vállalkozás a vadaskertet az eredeti állapotában tovább értékesítik és azt a rendeltetésének megfelelően hasznosítják. A másik lehetőség során a már meglévő vadgazdálkodási berendezéseket, építményeket, műtárgyakat elbontják. Ebben az esetben a keletkező bontási hulladékok adott százalékban újrahasznosíthatók, illetve inert hulladéklerakóba elhelyezhetők. Ez esetben a várható hulladékok pontos típusa, mennyisége csak az építmények bontási engedélyeztetésekor felmérve határozható meg. 5.7.4. Havária esetén keletkező hulladékok Havária például nagyobb létszámú állatelhullás esetén fordulhat elő mondjuk egy járványkor (pl.: sertéspestis vaddisznóknál). A nagy mennyiségű állati hulla esetében a SLO-VAD Kft. gondoskodna az azonnali elszállításról. Egy esetleges olajelszóródás esetén a szennyezett talajt eltávolítják, majd ideiglenesen tárolják zárt és fedett helyen, környezetszennyezést kizáró módon, annak elszállításáig. Tűz esetén a létesítmények után visszamaradt anyag tekinthető hulladéknak, melyek további ártalmatlanítását a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően kell elvégezni. 5.8. Táj, tájkép, épített környezet 5.8.1. Létesítés hatása A tervezési területen jelenleg is vadgazdálkodási berendezések és kiszolgáló műtárgyak, építmények állnak. Ez igaz a meglévő vadaskert területére és a szabad területű bővítési területre is. Ezek közül a kerítések bővítése és egyes vadgazdálkodási berendezések elbontása történik majd. Létesítésből eredő táji, illetve tájképi változásról ez esetben kismértékben lehet beszélni. A vadaskert általánosságban erdő- és mezőgazdasági övezetbe tartozik, így a telep megléte és a tervezett tevékenység nem ellentétes a községi településrendezési tervvel és helyi építési szabályzattal. Mivel a terület nem beépített és nem létesül új épület az engedélyezési eljáráshoz kötötten, ezért a területen található biológiailag inaktív felületek aránya, az összefüggő felületek nagysága, valamint megoszlása, szerkezete nem változik. A tervezett tevékenység és a hozzá kapcsolódó létesítmények mezőés erdőgazdasági területen valósulnak meg, művelési ág váltás, illetve termőföld végleges más célú hasznosítása nem történik. A telepen és közvetlen környezetében nyilvántartott egyedi tájértékről nincs 117

Agócs Gábor

tudomásunk. Az Alcsútdoboz külterüelti 0137/2d hrsz-ú területen ex lege védett természeti terület, a „Pogányvár” elnevezésű földvár található a szomszédos Vérti vadaskert területén foglal helyet. Középponti koordinátái: EOV: 623248-232046. Az Alcsútdoboz külterületi 0165. hrsz-ú, “a” alrészletű, szántó művelési ágú ingatlanrészen az információk szerint bronzkori régészeti lelőhely található. Ez is a szomszédos Vérti vadaskert területén található. A szomszédos Vérti vadaskert területén lévő Alcsútdoboz külterületi 0149/3. hrsz-ú a,b,c alrészletű ingtlanokon barlang felszíni védőövezete jogi jelleg van feltüntetve a tulajdoni lapon. 5.8.2. Üzemelés hatása Egy új vadászterületen zajlik majd a tevékenység, de a vadaskert területét korábban már erdőgazdálkodási (erdőfelújítási) okokból bekerítették. Így az üzemelésben a jelenlegihez képest nem várhatók jelentős változások. A tájhasználat mind a telepen, mind a környező területeken változatlan marad. A talajvédelmi rendeltetésű erdőrészletekben belső kerítésekkel és vadlétszám szabályozással, vadgazdálkodási berendezések távolabbra telepítéseivel lehet és kell a talajeróziót megakadályozni. Ez a védelmi intézkedéssorozat a vadászati létesítési eljárásban, illetve a kerítések erdészeti engedélyezésénél részletesen bemutatásra kerül. Ha ezek majd maradéktalanul betartásra kerülnek, akkor a talajvédelmi rendeltetésű erdőkben az állapot változatlan marad. Összességében elmondható, hogy tájvédelmi szempontból a vadaskert működése nem okoz a tájban érdemi változást, amennyiben a védelmi intézkedések betartásra kerülnek. 5.8.3. Felhagyás hatása A telep felhagyása során a biológiai rekultiváció megoldható, illetve a majdani lehetőségeknek és igényeknek megfelelő területhasználat biztosítható lesz. A vadgazdálkodási építmények esetleges lebontásával visszaállhat az eredeti állapot. Azonban a tulajdonos távlati tervei miatt nem reális ez az elképzelés. 5.8.4. Havária hatása Egy esetleges havária-eseménynek a tájképre csak annyi hatása lehet, hogy a telep leégését követően az el nem bontott vagy fel nem újított építmények, fel nem újított vadgazdálkodási berendezések ronthatják a tájképet. Ekkor teljes körű tájrehabilitációt javasolt elvégezni. 118

Agócs Gábor

6. Rendkívüli események 6.1. Haváriák A vadászterület területén múltbéli működése alatt rendkívüli esemény, havária nem történt a telephelyen. A telep működésével kapcsolatosan korábban panaszbejelentés nem történt sem az önkormányzatok, sem a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság felé. 6.2. A havária kialakulásának közvetett okai lehetnek •

gondatlan ember magatartás,

•

a kiszolgáló gépek meghibásodása,

•

váratlan elemi csapás,

•

tűzkár,

•

fertőzés, járvány,

•

vadászbaleset.

6.3. Megelőzés érdekében tett intézkedések Lehetséges rendkívüli események •

szállító jármű felborulása, vagy helytelen rakodás során a földtani közeg, felszín alatti víz szennyeződése,

•

tűz,

•

járvány, vagy bármilyen nem fertőző betegség következtében fellépő tömeges állat elhullás,

•

vadászbaleset.

A lehetséges rendkívüli események megelőzésre tett intézkedések, reagálás a rendkívüli eseményre: •

szállító jármű felborulása, vagy helytelen rakodás során a földtani közeg, felszín alatti víz szennyeződése Bármilyen a vadaskertbe történő be-, illetve kiszállítást végző jármű felborulása vagy a rakomány nem megfelelő rögzítése esetén a talajra került rakományt a lehető legrövidebb időn belül feltakarítják, a hulladékká vált szállítmányt elkülönített gyűjtést követően a hulladék átvételére jogosult szakcégnek adják át.

•

szállítójárműből történő olajfolyás esetén a földtani közeg, felszín alatti víz szennyeződése Amint a szállítójármű vezetője az olajfolyást észleli, a gépet le kell állítani, az olajfolyás okát megállapítani, lehetőség szerint megszüntetni, az elfolyt

119

Agócs Gábor

olajat felitatni, a munkahelyi vezetőt értesíteni kell. A hibás eszközzel további munkavégzés nem történhet. Az olajjal, üzemanyaggal szennyezett talajt összegyűjtik, elkülönített gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező szakcégnek történő átadásáról gondoskodnak. Az olajjal, üzemanyaggal szennyezett talaj veszélyes hulladéknak minősül (azonosító kód: 15 02 02*), melyet annak keletkezése esetén a hulladék hatásainak ellenálló edényben szükséges összegyűjteni. •

tűz Bármilyen rendellenes okból elektromos zárlat, illetve szikra, természeti csapás vagy nyílt láng rendellenes használata során keletkező tűz (pl.: erdőtűz) esetében el kell kezdeni a tűz azonnali oltását, és egyidejűleg a tűzoltóság értesítését. Tennivalók a vészhelyzet megelőzése érdekében: tűzvédelmi előírások betartása, tűzoltó készülékek, tüzivíz megléte, azok használatának ismerete. Fontos a tűzmegelőző magatartás (dohányzási és tűzgyújtási tilalom betartása). Információáramlás:

•

a tüzet észlelő személy jelenti a tüzet a vezetőnek, tájékoztatást ad a kialakult helyzetről,

tűzoltóság értesítése,

önkéntes tűzoltóság értesítése,

erdészeti hatóság értesítése,

nemzeti park igazgatóság értesítése,

önkormányzat értesítése.

járvány, vagy bármilyen nem fertőző betegség következtében fellépő tömeges állat elhullás A járványok elkerülése érdekében a bejárási rend betartása, illetve betartatása kötelező! Rendszeres állatorvosi vizsgálatok betartása! Kerítés állapotának rendszeres ellenőrzése, Állati hulla és zsiger rendszeres összegyűjtése és kezelése, Fertőző betegség esetén a tömeges állat elhullás során keletkező állati hulla veszélyes hulladéknak minősül (azonosító kód: 18 02 02*), melyet elkülönített gyűjtést követően át kell adni a SLO-VAD Kft.-nek! Nem fertőző betegség esetében történő tömeges elhullás esetén keletkező állati hulla nem veszélyes hulladéknak minősül (azonosító kód: 02 01 02), melyet elkülönített gyűjtést követően át kell adni a SLO-VAD Kft.-nek! 120

Agócs Gábor

•

vadászbaleset Körültekintő és alapos balesetvédelmi oktatások megtartása. A kárelhárítást megelőzően, valamint a kárelhárítás során a veszélyhelyzet kialakulásában és megelőzésében az alábbi feladatokat szükséges ellátni:

1. rendszeresen ellenőrzi szükséges a kárelhárításkor szükséges anyag, eszköz- és gépállomány hiánytalan meglétét, rendeltetésszerű állapotát. 2. ha a dolgozók rendkívüli helyzetet, eseményt jelentenek, haladéktalanul meg kell szervezni a kárelhárítást. A kárelhárítás során a kárelhárítás vezetője az alábbi feladatokat látja el: 1. felméri a rendkívüli esemény, a vészhelyzet - helyét, - okát (hulladék öngyulladása, gondatlan emberi magatartás, gépek meghibásodása, váratlan esemény, stb.), - fajtáját (elfolyás, tűzeset), - becsülhető mértékét, - a szennyeződés hatótávolságát. meghatározza a kárelhárítás - módját, - a résztvevő dolgozók számát és személyét, - anyag-, eszköz- és gépszükségletét. értesíti a káresetről: - mentőket (emberi sérülés esetén), - rendőrséget, - katasztrófavédelmi hatóságot, - nemzeti park igazgatóságot, - a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot, - a területileg illetékes vízügyi hatóságot, - a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot. A kárelhárítást követően a kárelhárítás vezetője az alábbi feladatokat látja el: ellenőrzi a kárelhárításban részt vett személyek 121

Agócs Gábor

- számát, - személyazonosságát, - testi épségét, - szennyezettségét. gondoskodik a kárelhárításban részt vettek - tisztálkodásának biztosításáról, - szennyeződött ruházatának cseréjéről vagy tisztításáról, - a telepről történő elszállításáról. intézkedik - a kárelhárítás során használt eszközök, gépek, berendezések, megmaradt anyagok helyükre történő visszaszállításáról, - a használat során megrongálódott eszközök, berendezések szükséges felújításáról, javításáról, - az elhasznált anyagok pótlásáról. részt vesz a rendkívüli esemény kivizsgálásában és minősítésében

122

Agócs Gábor

7. A várható környezeti hatások becslése és értékelése A környezeti elemenkénti várható környezeti hatások telepítési, megvalósítási (üzemelési), felhagyási és havária esetben várható mértékét és értékelését az 5. számú fejezet már részletesen tartalmazza. Összefoglalóan azonban a várható hatásokat fázisonként az alábbi táblázatban foglaltam össze: Levegő és zaj A környezeti elemekre ható tevékenység/ Ható-tényezők hatást kiváltó ok max. 1 hónap alatt; munkagépek zaja építés, a kerítés és más LEVEGŐT felhagyás létesítmény ÉRŐ okozta zaj építésénél, HATÁSOK, felújításánál, EMBERT bontásnál ÉRŐ HATÁSOK, tevékenység ÉLŐVILÁGO időtartama alatt; T ÉRŐ puskalövés zaja HATÁSOK vadászatkor, üzemeléskori (ZAJ, traktor zaja zaj REZGÉS) vadföldművelésn él, terepjáró zaja vadetetésnél, vadászatkor Érintett környezeti elem

havária esetén nem releváns fellépő zaj LEVEGŐT ÉRŐ HATÁSOK, EMBERT ÉRŐ HATÁSOK, ÉLŐVILÁGO T ÉRŐ HATÁSOK (LEVEGŐ)

Környezeti hatás

A változás Hatás jellemzése minősítése

átmeneti többletterhelé többlet zaj- és s a jelenlegihez rezgéskibocsát képest, majd ás teljesen megszűnik

elviselhető mértékű, zavaró lehet, határértékeke n belüli

állandó többletterhelé s a vadaskert többlet zaj- és területén és a rezgéskibocsát vadászati, ás vadgazdálkodá si helyszíneken, kerítésen belül

elviselhető mértékű, zavaró lehet, határértékeke n belüli, a hatásterület a kerítésen kívül is elér

nem releváns

építés, felhagyás okozta légszennyezés

max. 1 hónap alatt; munkagépek légszennyezése a kerítés és más létesítmény építésénél, bontásoknál

átmeneti levegős többletterhelé kibocsátások s a jelenlegihez (CO, CO2, NOx, képest, majd szilárd por) teljesen megszűnik

elviselhető mértékű, zavaró lehet, határértékeke n belüli,a hatásterület a kerítésen belül marad

üzemeléskori légszennyezés

tevékenység időtartama alatt; traktor levegős kibocsátása vadföldművelésn él, terepjáró

többlet levegős kibocsátások (CO, CO2, NOx, szilárd por)

állandó többletterhelé s a vadaskert területén és a vadászati, vadgazdálkodá

elviselhető mértékű, zavaró lehet, határértékeke n belüli, a hatásterület a

123

Agócs Gábor

levegős kibocsátása vadetetésnél, vadászatkor

havária esetén fellépő bozóttűz, levegőszennyez erdőtűz, és

si kerítésen helyszíneken, belül marad kerítésen belül

levegős kibocsátások többletterhelé (CO, CO2, NOx, s szilárd por)

zavaró, sőt egészen káros mértékű lehet, a hatásterület a kerítésen kívül is elér

Föld, víz, épített környezet, talaj

Érintett környezeti elem

FÖLD

A környezeti elemekre ható Hatótevékenység/ tényezők hatást kiváltó ok tevékenység területfoglalás időtartama havária a munkagépek átmeneti üzemelése során

havária az állati hulladékkal átmeneti üzemelés VÍZ (felszíni során és felszín alatti) havária a munkagépek átmeneti üzemelése során

Környezeti hatás

A változás Hatás jellemzése minősítése

humuszréteg eltávolítása

maradandó

semleges

talajszennyezés

kárelhárítással megszűnik

elviselhető

felszíni és/vagy kárelhárítással alatti vizek megszűnik, szennyezése megelőzhető

zaj, 1 légszennyező anyagok kibocsátása

építés, felhagyás

max. hónap

szállítás, rakodás

zaj, tevékenység légszennyező időtartama anyagok kibocsátása

építés, felhagyás

max. hónap

ÉPÍTETT KÖRNYEZET

1 taposás, igénybevétel

TALAJ

124

elviselhető (megelőző kárelhárítás esetén semleges), a hatásterület a kerítésen belül marad elviselhető (megelőző kárelhárítás esetén semleges), a hatásterület a kerítésen belül marad

átmeneti többletterhelés a elviselhető jelenlegihez képest átmeneti, kis mértékű többletterhelés a elviselhető jelenlegihez képest átmeneti többletterhelés a elviselhető jelenlegihez képest

Agócs Gábor

szállítás, rakodás

vadaskert üzemelés

átmeneti, kis mértékű tevékenység taposás, többletterhelés a elviselhető időtartama igénybevétel jelenlegihez képest védelmi az üzemelés taposás, túrás, intézkedésekkel időtartama talajerózió, többletterhelés csökkenthető, alatt talajdegradáció elkerülhető

A vadaskerti vadállomány hatása az élővilágra: Új vadaskert területén: - az új vadaskerti területen a területigénybevétel a jelenlegi szinten marad vagy tovább nő. Az igénybevétel közép- vagy hosszútávú monitoringozására van szükség és romlás esetén belső intézkedések bevezetése. A vadaskert üzemelés hatásai a szabad területű vadászterületre, a szabad terület vadállományára: A vadaskert területére fogják behelyezni a kinti, szabad területekről befogott vaddisznó egyedeket, ezzel a szabad területek igénybevétele (vadkárhelyzet) a vaddisznó által várhatóan csökkeni fog. A vadaskert bővítésével a szabad területű vadászterületek a településen belül csökkeni fognak. Ennek hatásai egyelőre nem becsülhetőek. A szabad területen a nyugat-kelet irányú vadmozgások, vonulási- vándorlási útvonalak még nehézkesebbé válnak a kerítések miatt, ezáltal a vadmozgások, vadelőfordulások nagyobb területeken, hosszabb távokon, új útvonalakon figyelhető majd meg.

125

Agócs Gábor

8. Országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálata A vadaskertnek a környezeti elemekre gyakorolt hatásai közül egyik kibocsátás sem meghatározó nemzetközi léptékben. Ezek alapján megállapítható, hogy országhatáron átterjedő hatásokra nem kell számolnunk, tehát ezen hatások vizsgálatára nem tértünk ki a tanulmányban.

126

Agócs Gábor

9. Környezetvédelmi intézkedések •

A környezetszennyezés megelőzése érdekében a vadtartást az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni úgy, hogy az mindenben és mindenkor megfeleljen a vonatkozó hatályos jogszabályi és hatósági előírásoknak!

•

Rendkívüli talaj- és talajvízszennyezés bekövetkezése esetén az üzemi kárelhárításra és kármentesítésre vonatkozó aktuális jogszabályok előírásait követve kell eljárni, és értesíteni kell a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot, a vízügyi hatóságot, a nemzeti park igazgatóságot és a vízügyi igazgatóságot!

•

A tevékenység során keletkező hulladékokat (állati hulla, zsiger) környezetszennyezést megakadályozó módon kell gyűjteni azok elszállításáig!

•

A hulladékok átadása előtt meg kell győződni arról, hogy az átvevő rendelkezik-e az elszállítani kívánt hulladékra vonatkozóan érvényes, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság által kiadott hulladékkezelési engedéllyel!

•

A hulladékokról rendszeres nyilvántartást kell vezetni, a megfelelő adatszolgáltatásokat a hulladékokról rendszeresen meg kell tenni!

•

A telephelyen felhasznált anyagokról és energiahordozókról, valamint a keletkezett hulladékokról, az aktuális állatlétszámról rendszeres nyilvántartás, napló vezetése szükséges!

•

A tevékenység végzése során mindvégig törekedni kell arra, hogy a talaj, illetve a felszíni és felszín alatti vizek ne szennyeződjenek!

•

A vízellátó-, vízelvezető- és gyűjtő rendszer folyamatos ellenőrzése és karbantartása szükséges!

•

A takarmány szállítása, valamint a vadtakarmánytárolók feltöltése során a kiporzásokat megakadályozni, illetve minimalizálni kell!

•

A rendszeres állatorvosi, hatósági állatorvosi utasításokat és vizsgálatokat be kell tartani!

•

A kerítés jó állapotát mindvégig fenn kell tartani!

•

A kerítésekkel meg kell akadályozni a vaddisznó állomány általi talajdegradációs folyamatokat a talajvédelmi rendeltetésű erdőterületeken.

•

A tűzvédelmi intézkedéseket (pl.: erdőtűz megakadályozása érdekében tűzpászták létesítése) be kell tartan, tűzvédelmi akciótervet kell kidolgozni havária esetére!

•

A vadászati hatóság mindenkori utasításait és előírásait sziorúan be kell tartani! 127

Agócs Gábor

•

Idegeneknek a vadaskertbe belépni tilos! Természetvédelmi célú intézkedések:

A vad jelenlétéből adódó terhelő hatások csökkentésére, kompenzálására, valamint a védett fajok, és a biodiverzitás megőrzése érdekében esetleges intézkedések javasoltak, melyek megállapításához monitoringtevékenységre van szükség összhangban a természetvédelmi kezelő DINPIG szakmai állásfoglalásával: 1. A vad élővilágra, főként a növényzetre gyakorolt hatásának vizsgálata a javasolt a vadaskerten belül. A vadaskertben az egyes, különböző művelési ágú területrészeken (erdő, gyep, vizes élőhely) összesen 3 db 30x30 m-es bekerített vadkizárásos mintaterület, és a hozzá kapcsolódó 3 db 30x30 m-es állandósított sarokpontú kontroll parcella kijelölése javasolt a természetvédelmi kezelő DINPIG képviselőivel egyeztetett helyen és módon. (A mintaterületeket (bekerített és kontroll egyaránt) lehetőség szerint úgy javasolt kijelölni, hogy tartalmazzanak jellemző, védett vagy Natura 2000 jelölő növényfajokat és jelölő skarlátbogár előfordulási helyeket is.) 2. Elsősorban botanikai jellegű monitoring vizsgálat javasolt a vadkizárásos terület és a kontroll parcella összehasonlításával, a vad élővilágra gyakorolt hatásának folyamatos nyomon követése érdekében. 3. Ez a monitoring legalább 3 évig javasolt, egy tavaszi (április-május) és egy őszi (szeptember-október) felvételezéssel, majd évenkénti monitoringjelentés benyújtása december 31-éig a DINPIG-nek és az engedélyező, környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak. 4. A 3. év utáni, további monitoring szakmai szükségességét a természetvédelmi kezelő és az engedélyező hatóság dönti el az engedélyes általi szakmai javasoltak alapján. 5. A monitorintevékenységet az alábbi szempontok figyelembevételével javasolt végezni: A vadállomány sűrűségfüggő természetvédelmi hatásának felmérése érdekében a vadaskert üzemeltetője monitorozza a jelölő élőhelyet képviselő erdei és gyepi élőhelyek ökológiai állapotát tükröző, érdemi (legalább 1 méteres átlagmagasságot elérő, legalább 20 %-os záródású) cserjeszint, illetve gyepszint meglétét, állapotát. A monitorozást az alábbiak szerint kell végezni: Három helyszínen (NATURA 2000 jelölő és nem jelölő) vadhatással érintett és nem érintett területen (pannon cseres tölgyesben 1 helyszínen, síksági pennon löszgyepen 1 helyszínen, Szent László patak menti vizes élőhelyen 1 helyszínen) egyaránt 30 x 30 m-es mintanégyzetekben, évente két alkalommal. Az alábbi adatokat kell felmérni (természetesen az egyes helyszínekre csak a releváns pontok figyelembevétele szükséges): • Lombkoronaszint összesített borítása • Lombkoronaszint fajonkénti borítása 128

Agócs Gábor

• • • • • • • • • • • • • •

Cserjeszint összesített borítása Cserjeszint fa- és cserjefajainak becsült borítása Lágyszárú szint összesített borítása Lágyszárú szint fajainak (védett- és NATURA 2000 jelölőfajok különösképpen) pontos előfordulása tőszámlálással Degradáltsági tényező és a jelenség típusának azonosítása, a mintaterületek mekkora részét érinti a degradáció Degradáltság erőssége Természetesség mértékének becslése a reprezentálandó állományrészre Erdészeti kezelések a reprezentálandó állományrészre Talajvízszintre, vízellátottságra vonatkozó adatok Aktuális vadlétszám adatok Aktuális kerítés-állapot adatok Az összes edényes növény fajszáma a mintavételi területeken Simpson-diverzitás értékek az egyes mintavételi területeken A védett, a tipikus és a gyomfajok %-os megoszlása az egyes mintavételi területeken

-A belső kerítéseket (beleértve a mintaterületek kerítéseit is) a vadaskert kerítésével megegyező módon, azzal egy időben javasolt megépíteni. - A belső kerítések nyomvonalát, elhelyezését, illetve a monitoring vizsgálatok további részleteit javasolt leegyeztetni a természetvédelmi kezelő DINPIG-gel. -Amennyiben jelentős vadhatás tapasztalható, akkor külön intézkedéseket javasolhatók az esetleges károk mérséklése érdekében (pl. további belső kerítések létesítése, a kerítésen belüli vadlétszám csökkentése stb. -Javasolt a vadaskerten kívüli területen, a szabad területen is folyamatos monitoring tevékenységet végezni – hasonlóan, mint a kerítésen belül. A mintaterület-párok száma legalább öt. Amennyiben az élőhelyek állapotában végbement változások nem utalnak a vadlétszám (populációsűrűség) csökkenésére, akkor a vadászati tevékenység intenzitásának növelését javasoljuk. A szabad területeken lévő vadállomány csökkentését javasolt egyidejűleg elvégezni. - A kijelölt mintaterületek közül az erdő művelési területen, lehetőleg kijelölt talajvédelmi rendeltetésű erdőrészletben a talajdegradáció, talajerózió mértékét és jellegét is vizsgálni kell a monitoring során.

10. Egyéb adatok, irodalomjegyzék • • •

Dövényi Z. (szerk.: 2010) Magyarország kistájainak katasztere, MTA-FKI, Budapest Tóth T. (2008): Csongrádi-sík. In: Király G. – Molnár Zs. – Bölöni J. – Csiky J. – Vojtko A. (szerk.): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete – MTA ÖBKI, Vácrátót Haraszthy L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár 129

Agócs Gábor

• • • • • •

http://natura2000.eea.europa.eu/Natura2000/SDF.aspx?site=HUKN10001 http://natura2000.eea.europa.eu/Natura2000/SDF.aspx?site=HUKN20003 Jogszabályi hivatkozások www. alcsutdoboz.hu www.mepar.hu www.termeszetvedelem.hu

Jogszabályi hivatkozások: • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól • 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről • OtrT (Országos területrendezési Terv) • 275/2004. Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről • 1995. LVII. törvény a vízgazdálkodásról • 219/2004. (VII. 21.) Korm. rend. a felszín alatti vizek védelmének szabályairól • 220/2004. (VII.21.) Korm. rend. a felszíni vizek védelmének szabályairól 28/2004. (XIII.25.) KvVM rend. a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól • 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről • 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről • 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről • a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet • a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvvM-EüM együttes rendelet • a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet

130

Agócs Gábor

11.

Mellékletek

1. sz. melléklet: Szakértői engedélyek, jogosultságok másolatai (Agócs Gábor)

131

Agócs Gábor

132

Agócs Gábor

133

Agócs Gábor

134

Agócs Gábor

135

Agócs Gábor

136

Agócs Gábor

2. sz. melléklet: Székesfehárvári Törvényszék nyilvántartásba vételi végzése 3. sz. melléklet: Fejér Megyei Kormányhivatal hatósági nyilvántartásba vételi határozata 4. sz. melléklet: Meghatalmazás 5. sz. melléklet: Tulajdonosi, kezelői, erdőgazdálkodói, egyéb gazdálkodói hozzájárulások az engedélyezési eljáráshoz 6. sz. melléklet: Területhatáros vadaskert térkép 7. sz. melléklet: Acsútdoboz Község TRT és HÉSZ kivonatok a terület érintettségéről 8. sz. meléklet: Megbízott állatorvosi szerződés másolata 9. sz. melléklet: Állati hulladék elszállítási szerződés 10. sz. melléklet: KÖDUVIZIG vízügyi vagyonkezelői előzetes állásfoglalás 11. sz. melléklet: DINPIG természetvédelmi kezelői előzetes állásfoglalás

12. sz. melléklet: Kommunális hulladék elszállítási szerződés -folyamatban 13. sz. melléklet: Eljárási díj befizetését igazoló átutalási bizonylat másolata “a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet alapján 2. melléklet a 14/2015. (III. 31.) FM rendelethez Környezeti hatásvizsgálat alapján végezhető tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjai 1.

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat az 1.1. pont kivételével

7. melléklet a 14/2015. (III. 31.) FM rendelethez

137

650 000

Agócs Gábor

A közigazgatási szervek előirányzat-felhasználási számláinak megnevezése

10029008-0033567000000000 ”

Fejér Megyei Kormányhivatal

Közleménybe írni: Vál-Völgye Vt. Ginza vadaskert KHV, 14/2015. (III.31.) FM. r. 2.mell. 1. pont alapján

138