A felcsúti kisvasút hatástanulmánya by Katalin Erdélyi

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány

Felcsút - Alcsútdoboz szakaszon kisvasúti útvonal turisztikai célú fejlesztése R ÉSZLETES M EGVALÓSÍTHATÓSÁGI T ANULMÁNY

2015.

TARTALOMJEGYZÉK 1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................. 5

1.1.

A kiinduló helyzet ismertetése, a projekt helyszín megjelölése . 5

1.2.

A projekt legfontosabb tartalmi elemei ..................................... 7

1.3.

A megvalósítási változatok elemzési eredményeinek

összefoglalása .................................................................................... 10 1.4.

A projekt tervezett eredményeinek, hatásának bemutatása,

kapcsolódása az operatív programok rendszeréhez ........................... 12 1.5.

A projekttől elvárt számszerűsíthető célok és indikátorok

táblázatai ........................................................................................... 13 1.6.

A megvalósítás tervezett ütemezése ....................................... 15

1.7.

Az üzemeltetés tervezett kereteinek bemutatása .................... 16

1.8.

A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági költség-

haszon elemzésének összefoglalása ................................................... 18

A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA .......................................20

2.1.

A projektgazda korábbi fejlesztései......................................... 24

2.2.

A projekt elhelyezése a projektgazda stratégiájában .............. 26

2.3.

Együttműködő partnerek és az együttműködés formájának

bemutatása ........................................................................................ 27 2.4.

A PROJEKT HÁTTERE .....................................................33

3.1.

Gazdasági – társadalmi – környezeti alapadatok ..................... 33

3.1.1.

Érintett földrajzi terület bemutatása.................................. 33

3.1.2.

Környezeti alapadatok, táji, természeti adottságok ........... 36

3.1.3.

Demográfiai, gazdasági alapadatok ................................... 38

3.1.4.

Kulturális jellemzők ........................................................... 43

3.2.

Projekt menedzsment szervezet bemutatása .......................... 28

Szakterület bemutatása .......................................................... 44

3.2.1.

Turizmus – általános szakterület ....................................... 44

3.2.2.

A turizmust szabályozó szervezetek, jogforrások .............. 52

3.2.3.

Kisvasutak – speciális szakterület ..................................... 53

FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA .................................61

4.1.

Helyzetértékelés...................................................................... 61

4.2.

Kereslet-kínálat elemzése ....................................................... 66

4.2.1.

Általános keresleti –kínálati jellemzők .............................. 66

4.2.2.

Keresletelemzés................................................................. 72

4.2.3.

Kínálatelemzés .................................................................. 80

4.2.4.

Szezonalitási kérdések....................................................... 89

4.3.

Projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások ................... 90

4.3.1.

A projekt átfogó célkitűzései ............................................. 90

4.3.2.

A projekt stratégiai célrendszere ....................................... 92

4.3.3.

Koherencia más ágazati, regionális és helyi stratégiákhoz,

programokhoz, akciótervekhez ........................................................ 94 4.3.4.

A társadalmi csoportokra gyakorolt hatás, különös

tekintettel a hátrányos helyzetűekre ............................................. 107 4.3.5.

A projekttől elvárt számszerűsíthető célok, indikátorok .. 108

4.4.

Célcsoport bemutatása .......................................................... 110

4.5.

Korlátozó tényezők felmérése ............................................... 111

MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK FELVÁZOLÁSA ÉS ELEMZÉSE .......114

5.1.

A megfelelő alternatíva kiválasztási módszere ...................... 114

5.1.1.

5.1.1 Elemzések a változatok meghatározása érdekében 114

5.1.2.

A változatelemzés módszere ............................................ 114

5.2.

Megvalósítható változatok meghatározása ............................ 117

5.2.1.

A megvalósítás helyszíne ................................................. 117

5.2.2.

A megvalósítható változatok meghatározása, összefoglaló

bemutatása.................................................................................... 119 5.2.3.

A kiemelt projekt keretében megvalósuló beruházások és a

teljes attrakcióban megvalósuló beruházási elemek összehasonlítása 120 5.3.

5.3.1.

Műszaki és szakmai leírás, feltételek ............................... 122

5.3.2.

Üzemeltetési feltételek előrejelzése ................................ 122

5.3.3.

Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése... 122

5.4.

„A” megoldás ........................................................................ 122

5.4.1.

Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása........ 122

5.4.1.

Üzemeltetési feltételek előrejelzése ................................ 124

5.4.1.

Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése ............ 124

5.5.

„B” megoldás ........................................................................ 128

5.5.1.

Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása........ 128

5.5.2.

Üzemeltetési feltételek előrejelzése ................................ 128

5.5.3.

Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése ............ 128

5.6.

„0” megoldás – projekt nélküli változat ................................ 122

Legmegfelelőbb alternatíva kiválasztása ............................... 133

MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA ........................134

6.1.

Műszaki tartalom részletes leírása ........................................ 134

6.1.1.

Előzmények ..................................................................... 134

6.1.2.

Jelenlegi állapot ismertetése ........................................... 138

6.1.3.

Tervezett kialakítás ......................................................... 139

6.1.4.

Munkavédelem ................................................................. 146

6.1.5.

Környezetvédelem ........................................................... 146

6.1.6.

Tűzvédelem ..................................................................... 147

6.1.7.

Egyebek ........................................................................... 147

6.2.

Részletes működési, működtetési javaslat ............................ 147

6.2.1.

Az üzemeltetés személyi és technikai feltételei ............... 151

6.2.2.

A létrejött termék bemutatása, nyújtott szolgáltatások ... 158

6.2.3.

A működtetéssel szemben elvárt hatás objektív

meghatározása .............................................................................. 164 6.3.

Marketing terv ....................................................................... 173

6.3.1.

A projekt megvalósításához kapcsolódó marketing-

kommunikáció ............................................................................... 173 6.3.2.

A potenciális célcsoportok érdeklődésének felkeltése ..... 174

6.3.3.

A projekt kommunikációs célcsoportjai ........................... 174

6.3.4.

Marketing eszközök és kommunikációs csatornák ........... 176

6.4.

Cselekvési ütemterv .............................................................. 179

6.4.1.

A projekt előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó

tevékenységek, eljárások ütemezése ............................................ 180 6.4.2.

A műszaki megvalósítás ütemezése ................................. 181

6.4.3.

Pénzügyi ütemezés .......................................................... 181

6.5.

A projekt környezeti hatásainak elemzése ............................ 184

6.6.

Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése ........................ 187

PÉNZÜGYI ELEMZÉS ....................................................189

7.1.

Módszer, általános feltételezések .......................................... 189

7.2.

Beruházási költségek becslése .............................................. 190

7.3.

Működési költségek ............................................................... 190

7.4.

Maradványérték .................................................................... 194

7.5.

Pénzügyi költségek összegzése ............................................. 194

7.6.

Pénzügyi bevételek becslése ................................................. 194

7.7.

A projekt pénzügyi teljesítménymutatói ................................ 197

7.8.

A megítélhető támogatási összeg meghatározása ................. 198

7.8.1.

A támogatási jogosultság vizsgálata ................................ 198

7.8.2.

A megítélhető támogatási összeg meghatározása ........... 199

7.8.1.

Források .......................................................................... 199

7.8.2.

Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata ............................... 200

KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS .....................201

8.1.

Módszer, általános feltételezések .......................................... 201

8.2.

Közgazdasági költségek elemzése ......................................... 201

8.3.

Közgazdasági hasznok elemzése ........................................... 202

8.4.

Közgazdasági teljesítménymutatók ....................................... 204 3

ÉRZÉKENYSÉG ÉS KOCKÁZATELEMZÉS ..............................206

9.1.

Érzékenységvizsgálat ............................................................ 206

9.2.

Kockázatelemzés ................................................................... 207

10.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV .............................................210

10.1.

A célcsoportok kommunikációs szempontú elemzése ............ 210

10.2.

Tájékoztatás és nyilvánosság ................................................ 212

10.2.1.

A projekt előkészítő szakasz kommunikációs eszközei .... 213

10.2.2.

Projekt megvalósítási szakasz kommunikációs eszközei . 213

10.2.3.

A projekt megvalósítása utáni kommunikációs eszközei .. 215

10.2.4.

Disszeminációs tevékenység ............................................ 215

10.3.

PR.......................................................................................... 216

10.4.

Image, külső megjelenés ...................................................... 218

10.5.

Kommunikációs ütemterv ...................................................... 219

10.6.

Kommunikációs költségek ..................................................... 219

ÁBRÁK JEGYZÉKE..............................................................221 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ......................................................223

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1.

A kiinduló helyzet ismertetése, a projekt helyszín

megjelölése A projekt megvalósításának helyszíne a Közép-dunántúli régióban, a Válivölgyben, Felcsút és Alcsútdoboz települések között valósul meg, ahol kiválóak a lehetőségek és az adottságok a magyarországi ökoturizmus fejlesztésére. A Közép-dunántúli régió a Dunántúl középső részén helyezkedik el, 11 116 km2-nyi területen. Északon Szlovákia, keleten a közép-magyarországi és a délalföldi régió, délen és nyugaton a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli régió határolja. A régiót közigazgatásilag három megye: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém, ezen belül pedig összesen 26 kistérség alkotja. Ezek közül hét számít hátrányos helyzetűnek. Fejér megye az egyik legváltozatosabb területe hazánknak. A megye nagyobb déli része az Alföld dunántúli nyúlványának számító Mezőföld területére esik. Ezen kívül a Bakony keleti része és a teljes Vértes hegység, a Gerecse, továbbá a Bicskei-dombság

és

km²

területű

Velencei-tó

színesítik

terület

domborzatát. A megvalósítás helyszínéül szolgáló Bicskei kistérség Fejér megye északnyugati részén található, a Vértes és a Gerecse hegység nyúlványain, a Váli völgyben, a Zámolyi medence peremén, a Bicskei medencén és a Mezőföld egy részén helyezkedik el. A kistérség életében meghatározó a főváros közelsége. A Bécs-Budapest

közti

nemzetközi

vasútvonal,

illetve

autópálya

jó

közlekedési kapcsolatokat biztosít mind Budapest, mind pedig Tatabánya felé, a 811-es út pedig a Székesfehérvárral való kapcsolatot teremti meg. A kistérség területe 642.71 km2, és 17 településből áll: Alcsútdoboz, Bicske, Bodmér, Csabdi, Csákvár, Etyek, Felcsút, Gánt, Kajászó, Mány, Óbarok, Szár, Tabajd, Újbarok, Vál, Vértesacsa és Vértesboglár. A Völgy Vidék LEADER térség a Közép-dunántúli Régió, illetve Fejér megye északi, északkeleti részén fekszik, Budapesttől mintegy 30-55 km-re. A 60.751 hektár kiterjedésű térséget a fent felsorolt 17, egymással szomszédos települési önkormányzat területe alkotja. Közülük 7 teljes mértékben lefedi az ercsi statisztikai

kistérséget

(Baracska,

Ercsi,

Gyúró,

Kajászó,

Martonvásár,

Ráckeresztúr és Tordas), míg 9 a bicskei (Alcsútdoboz, Csabdi, Etyek, Felcsút, Mány, Óbarok, Tabajd, Vál és Vértesacsa) és további 1 (Lovasberény) a székesfehérvári statisztikai kistérség része.

A projekt megvalósítás helyszínét képező Felcsút és Alcsútdoboz települések Fejér megye északkeleti régiójában, a Baracskától Bicskéig húzódó Váli-völgyben találhatóak, a Vértes hegységtől keletre, Bicskétől 12 kilométerre, délre, Budapesttől 40, Székesfehérvártól 35, Tatabányától 25 kilométerre. Alcsútdoboz

középkori

egyesüléséből

keletkezett,

múlttal 1950-ben

rendelkező

Alcsút

Vértesdoboz

és

Vértesdoboz községeket

elveit

szem

előtt

tartva

ökoturizmus

feltételeinek

biztosításával, a megvalósítás helyszínéül szolgáló szakaszon új, rekreációs illetve aktív turisztikai kínálat, alakítható ki. Így a térséget, a természetet, kedvelő belföldi – elsősorban budapesti – turisták, pihenni vágyók, valamint a Budapest környékét, a megismerni szándékozó külföldi turisták célpontja lehet, hiszen „a külföldiek legkedveltebb célpontja a Budapest és a Balaton térsége, illetve a kettő között fekvő terület. A projekt keretében megvalósítani kívánt keskeny nyomtávú kisvasút kialakítása és az új turisztikai kínálat jelentősen hozzájárulhat a tartózkodási idő meghosszabbításához, ezáltal a vendégéjszakák és a turisztikai bevételek

növeléséhez.

megvalósulása keletkező

által

plusz

hosszú

bevételek

térség

turisztikai

távon újabb a

helyi

szolgáltatói

projekt

beruházásokat generálhatnak,

lakosság

helyben

tartását

a és

életszínvonalának növelését eredményezhetik. A projekt keretében megvalósuló fejlesztés alapját képező kisvasút vonala a Fejér megye északi részéről indulva egészen a megye közigazgatási és földrajzi középpontjáig húzódó, Bicskét Székesfehérvárral összekötő vasútvonal részét képezi, amelyet 1898 telén nyitottak meg, jellegét tekintve egy 49 km hosszú gazdasági - egykor a menetrendben a 6-os számmal jelölt - vasútvonalként üzemelt. 1979-ben a MÁV a teljes vonalat bezárta. Az 1980-as években a vonal Székesfehérvár-Lovasberény 6

és

Bicske-HM

olajraktárak

közötti

részét

felújították, és teherszállításra használták, azonban személyszállítás már ezen a szakaszon sem történik. Az 1980-as években zajlott le Magyarországon a Kapolyi László akkori ipari miniszter

nevéhez

fűződő

„eocén

program”,

aminek

keretében

olyan

bányafejlesztési koncepció kialakítását tervezték, amely jelentősen befolyásolta volna az érintett vasúti szakaszt. Kidolgozásra került a Bicskei erőmű termelési terve. A terv szerint a Mányon található bányából származott volna az erőmű termeléséhez szükséges szénmennyiség jelentős része. Terv szerint a vonal lerövidítette volna a bakonyi szén szállítását Székesfehérvár felől. Az erőmű sosem épült meg, így a vonal tervezett felújítása - egyes elemeit leszámítva elmaradt. 2009-ben a MÁV nyilvános pályázaton meghirdette a vasútvonal (BicskeVértesacsa közötti szakaszának) eladását, melyet A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány vásárolt meg – beleértve az állomásépületeket is. A vasútvonal jelenlegi állapotát az határozza meg, hogy az 1980-as évek óta gyakorlatilag nem használták, illetve ez alatt a több mint 30 év alatt nagyobb felújítást sem hajtottak végre. A vonal bejárása a nem üzemelő szakaszon nehéz, mert a nyomvonal melletti erdő teljesen benőtte a vágányokat. A terep nehezen járható, különösen az arborétum és a Felcsút, Szúnyogpuszta közötti szakasz középső része. Az állagmegóvást tovább nehezítették a rongálások, lopások. Hosszas előkészítés után hogy a Kormány 1693/2013. (X.2.) Korm. határozata

regionális

operatív

programok

2011-2013.

évekre

szóló

akcióterveinek megállapításáról és egyes prioritások keretének növeléséről című határozatának 4. c) pontjában nevesítette projektet és 600 millió forintot különített

arra,

hogy

tervezett

beruházás

kiemelt

projekt

keretében

kerülhessen megvalósításra.

1.2.

A projekt legfontosabb tartalmi elemei

A teljes turisztikai attrakción belül a KDOP-2.1.1/E-15 kiemelt projekt a következő elemeket tartalmazza: Felcsút, Puskás Akadémia – Felcsút – Alcsútdobozi Arborétum vonalon: 

korábban felhagyott vasúti nyomvonalon 5,7 km vasúti pálya turisztikai célú, keskeny nyomtávú újjáépítése, megfelelő műszaki megoldásokkal



Útátjárók

felújítása,

átereszek,

hidak,

egyéb

és

Alcsútdobozi

műtárgyak

rekonstrukciója 

Felcsút,

Puskás

Akadémia,

Felcsút

megállóhelyek kialakítása peronokkal és térvilágítással 7

Arborétum



Felcsút

megállóhelyen

kocsiszín

és

szerelőműhely

kialakítása

akadálymentes WC-vel 

dízel

mozdony

és

vontatott

kocsi

beszerzése

kerékpárszállítás és interaktív természettudományos funkcióval, valamint akadálymentes emelővel, ezáltal gördülő kerékpártároló és mozgó

tanösvény

kialakítása,

akadálymentesítés

szempontjainak

figyelembe vételével 

időszakos kiállítás kialakítása Felcsút állomás felújított állomásépület földszinti helyiségében



kapcsolódó turisztikai szolgáltatásfejlesztés önálló honlappal, mobil applikációval, QR kóddal



marketing

kampány

megvalósuló

fejlesztés

és

kapcsolódó

szolgáltatások bevezetésére 

kiemelkedő

partnerségi

tevékenység

térség

egyéb

turisztikai

desztinációival (Pancho Aréna, Arborétum, Puskás Akadémia Sport Hotel) 

beruházás

megvalósítását

követően

vasúttársaság

létrehozása

üzemeltetés feltételeinek saját szervezet belüli megteremtésére Alapvető műszaki paraméterek: 

A tervezett vasútvonal hossza:

5693 vfm.



maximális sebesség:

25 km/h



tengelyterhelés:

90 kN



nyomtáv:

760 mm



vontatás neme:

dízel



mozdonyok száma:

1 db



vontatott kocsik száma:

4 db



megálló száma:

3 db

A tervezett fejlesztés beruházási költségei A projekt keretében megvalósuló beruházás nagyobbik része a támogatási konstrukció keretében kerül megvalósításra 70%-os támogatási intenzitás mellett. A projekt részeként, azonban nem a támogatási konstrukció keretében, teljes egészében pályázói önerő biztosításával azonban további beruházási – építési és eszközbeszerzési – költségek is tervezettek. A támogatási konstrukcióból és a projekt keretében, de a támogatáson kívüli forrásból megvalósuló projektelemeket az alábbi táblázatok szemléltetik: 1. táblázat – a tervezett fejlesztés támogatási konstrukcióból megvalósuló beruházási költségei Támogatásból megvalósuló

Nettó

Bruttó

I. ELŐKÉSZÍTÉSI KÖLTSÉGEK Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Hatósági engedélyek költsége Kiviteli tervek költsége II. MEGVALÓSÍTÁSI KÖLTSÉGEK II.1. Projekt menedzsment költségei Projektmenedzsment szolgáltatás igénybe vétele II.2. Szolgáltatások igénybevételének költségei Műszaki ellenőrzés Könyvvizsgálat Turisztikai szolgáltatásfejlesztés Kötelező nyilvánosság biztosítása Üzleti marketing terv elkészítése és megvalósítása Megvalósulási tervek készítése II.3. Építés, átalakítás, bővítés, felújítás Vasúti pálya építése Vasúti pálya építés megelőző munkálatok Mozdonyszín építése Térvilágítás, energiaellátás állomásokon Biztosítóberendezés telepítése II.4. Eszközbeszerzések költségei Mozdony és vasúti kocsik beszerzése II.5 Immateriális javak beszerzése III. EGYÉB ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK III.1. Tartalék IV. NEM ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÖSSZKÖLTSÉG TÁMOGATÁSBÓL ELSZÁMOLVA: EBBŐL TÁMOGATÁS (70%) EBBŐL ÖNERŐ (30%):

16 3 1 10 659 12 12 27 5 1 7 3 7 2 619 619

225 935 990 300 113 000 000 200 000 000 850 150 700 500 913 913

200 000 200 000 548 000 000 000 000 000 000 000 000 000 548 548 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 675 338 748

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

20 068 650 Ft 4 997 450 Ft 1 990 200 Ft 13 081 000 Ft 837 074 206 Ft 15 240 000 Ft 15 240 000 Ft 34 544 000 Ft 6 350 000 Ft 1 270 000 Ft 9 969 500 Ft 4 000 500 Ft 9 779 000 Ft 3 175 000 Ft 787 290 206 Ft 787 290 206 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 857 142 856 Ft 600 000 000 Ft 257 142 856 Ft

2. táblázat - a tervezett fejlesztés nem a támogatási konstrukcióból megvalósuló beruházási költségei Nem a támogatásból megvalósuló I. ELŐKÉSZÍTÉSI KÖLTSÉGEK Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Kiviteli tervek költsége II. MEGVALÓSÍTÁSI KÖLTSÉGEK II.1. Projekt menedzsment költségei Projektmenedzsment szolgáltatás igénybe vétele II.2. Szolgáltatások igénybevételének költségei Műszaki ellenőrzés Könyvvizsgálat Turisztikai szolgáltatásfejlesztés Kötelező nyilvánosság biztosítása Üzleti marketing terv elkészítése és megvalósítása Megvalósulási tervek készítése II.3. Építés, átalakítás, bővítés, felújítás Vasúti pálya építése Vasúti pálya építés megelőző munkálatok Mozdonyszín építése Térvilágítás, energiaellátás állomásokon Biztosítóberendezés telepítése II.4. Eszközbeszerzések költségei Mozdony és vasúti kocsik beszerzése II.5 Immateriális javak beszerzése III. EGYÉB ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK III.1. Tartalék IV. NEM ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÖSSZKÖLTSÉG NEM A TÁMOGATÁSBÓL ELSZÁMOLVA

Nettó

236 838

166 838 42 86 21 17 70 70

634 165 037 000 000 000

236 838

0 0 0 655 0 0 0 0 0 0 0 0 0 655 0 980 825 850 000 000 000

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 0 0 0 Ft 0 655 Ft

Bruttó 0 Ft 0 Ft 0 Ft 300 785 092 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 211 885 092 Ft 0 Ft 54 146 425 Ft 109 430 598 Ft 26 718 070 Ft 21 590 000 Ft 88 900 000 Ft 88 900 000 Ft 0 0 0 Ft 0 300 785 092 Ft

EBBŐL TÁMOGATÁS (0%) EBBŐL ÖNERŐ (100%):

0 Ft 300 785 092 Ft

A táblázatok alapján látható, hogy a projekt teljes összköltsége bruttó 1 157 927 948 Ft, ebből a támogatási konstrukció 70%-os intenzitással 857 142 856 Ft-ot fedez (600 000 000 Ft támogatás, 257 142 856 Ft önerő), míg a támogatási konstrukción felüli beruházási költségek – építés és eszközbeszerzés – további 300 785 092 Ft önerőt feltételeznek. A megvalósítás helyszínének tulajdonviszonyai rendezettek. A korábban MÁV Zrt. tulajdonában lévő területek megvásárlásra kerültek, melynek tulajdonosai az „A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány” illetve Mészáros Lőrinc, az Akadémia elnöke. A projekt által érintett nyomvonallal szomszédos területek helyrajzi számai a tervdokumentációban

szereplő

helyszínrajzon

és

keresztszelvényen

feltüntetésre kerültek. A tervezett nyomvonal a 099; 467; 0304; 054; 555 HRSZ-ú kül- és belterületi ingatlanokat érinti. Az ingatlanok a tulajdoni lapok alapján művelési ágból kivett, közforgalmú vasúti területek.

1.3.

A megvalósítási változatok elemzési eredményeinek

összefoglalása A változatok elemzése során megvizsgált alternatívák:  eltérő építési – kivitelezési változatok, nyomvonalak, építészeti megoldások,  eltérő üzemeltetési struktúra. A változat elemzés során először az eltérő nyomvonalú megoldások, eltérő építészeti megoldások kerültek elemzésre. Az eltérő nyomvonalon történő megvalósítás az előkészítés fázisában, részletes elemzés nélkül elvetésre került az alábbiakban összefoglaltak következtében:  a meglévő nyomvonalon történő kialakítás költsége kisebb  egy új nyomvonal turisztikai szempontú hozzáadott értéke nem haladná meg

meglévő

nyomvonal

rekonstrukciójával

elérhető

célokat

és

hatásokat  a Tvt.) 7. § (2) b) pontja alapján gondoskodni kellene a használaton kívül helyezett nyomvonalas létesítmény elbontásáról, és a terület rendezéséről, mely jelentős többlet költségnövekedést okozna. 10

 a

meglévő

nyomvonal

tulajdonviszonyai

rendezettek

és

érintet

üzemeltetéssel

kapcsolatban

reális

alternatívákat

kerültek

vizsgálatra,

nevezetesen  saját üzemeltető szervezeti egység kialakítása és működtetése („A” változat).  külső vasúttársaság megbízása az üzemeltetésre („B” változat) Az „A” változatban az került feltételezésre, hogy a kedvezményezett felkészül a jogosultság megszerzésére és az üzemeltetésre. A „B” változat szerint egy külső vasúttársaság végez személyszállítást. A szerződés keretében Mivel

mindkét

változat

egyformán

teljesíti

projekt

céljait,

ezért

többszempontú változat elemzésnek nincs létjogosultsága. A változat elemzés módszertana ez esetben a költség-hatékonyság elemzés. A változatok közül a döntés a költség-hatékonyság elemzés eredményei alapján került meghatározásra, melynek alapján az a változat a nyertes változat, amely a cél elérését a legkisebb költségen biztosítja. A számszerűsített beruházási költségek, működési költségek és bevételek figyelembe vételével a döntés a két változat nettó jelenértéke alapján került meghatározásra, azaz az a változat a nyertes változat, amely a célt a kedvezőbb nettó jelenértéken valósítja meg. „A” változat

Nettó jelenérték Eredmény

-635 953 353 „B” változat

Nettó jelenérték Eredmény

-653 611 887

A két táblázatból látható, hogy az „A” változat nettó jelenértéke a kedvezőbb, így megvalósítandó változatként ezen alternatíva került elfogadásra és kidolgozásra.

1.4.

A projekt tervezett eredményeinek, hatásának

bemutatása, kapcsolódása az operatív programok rendszeréhez A

természeti

környezetben

sok

élménnyel

járó

szabályozott

aktív

és

egészségtudatos szabadidő-eltöltés egyre népszerűbbé válik. Ezt a célkitűzést szorgalmazza

Magyar

Turizmus

Zrt.

is,

hiszen

összhangban

van

marketingstratégiájában megfogalmazottakkal. A

vonal

egyfajta

ökoturisztikai

közlekedési

infrastrukturális

összeköttetéséként szolgál, mely a két végállomáson található turisztikai attrakciókat kiegészíti saját szolgáltatásaival. A kirándulókat a területen több szempontból is kívánatos módon irányítja, számukra változatos, állomások és más turisztikai attrakciók közötti „barangolást” tesz lehetővé. A projekt közvetlen hatásai: 

turisztikai látogatószámot generál



bevételt termel



munkahelyeket teremt

Közvetett hatások: 

további

beruházásokra

ösztönöz

(tervezett

kerékpárút,

Váli-völgy

rehabilitáció, csónakázó tó/jégpálya beruházás 

partner attrakciók látogatószámát növeli



térség turisztikai potenciálját növeli

A kisvasút, mint turisztikai közlekedési infrastruktúra fontos jellemzői: 

környezetbarát,

önmagában

élményt

nyújtó

közlekedési

szolgáltatás, színesíti a térségi turisztikai kínálatot; 

ipartörténeti

egyedisége

miatt

külföldi

turisták,

vasútbarátok

érdeklődésére tarthat számot; 

megfelelő marketingmunkával a turisztikai érdeklődést képes a régióba vonzani, az új turisztikai attrakció megteremtésével hozzájárul a régióba látogatók tartózkodási idejének meghosszabbításához, ezáltal a turisztikai bevételek növeléséhez;

A projektnek kedvező hátteret biztosítanak a következő turisztikailag is fontos, megvalósítandó szempontok: 

a határnyitás, turizmusélénkülés



öko- és aktív turisztikai termékek térhódítása,



törekvés a kisvasutak turisztikai hasznosítására, 12



a kerékpáros turizmus feltételeinek javítása,



környezetbarát fejlesztések előtérbe kerülése,



törekvés a falvak lakosságmegtartó képességének javítására,



falusi turizmus élénkítése,



a hagyományőrzést segítő civil szervezetek létrejötte és aktivizálódása

A projekt célja nem pusztán a kisvasútépítés, hanem jóval több annál: egy turisztikai kínálatbővítés. A projekt egyik lényeges eleme az együttműködésen alapuló fejlesztés, a partnerek révén, a turisztikai vállalkozások számára is egy versenyképes desztináció megteremtése. A Váli-völgy vonzerejének megőrzése, kínálatának környezetbarát közlekedési/turisztikai infrastrukturális fejlesztése (a projekt célja) olyan elképzelés, amely egybeesik a stratégiai tervekkel, a környezetvédelem, a turizmus támogatásával és élvezi a társadalom széleskörű támogatását.

1.5.

A projekttől elvárt számszerűsíthető célok és

indikátorok táblázatai A projekt az alábbi közvetlen és közvetett hatásokat eredményezi: KÖZVETLEN EREDMÉNYEK  5,7 km felújított vasúti nyomvonal  beszerzésre kerül 1 db mozdony és 4 db vasúti kocsi  4 új munkahely jön létre KÖZVETETT ÉS KÖZVETLEN HATÁSOK – A FENTI EREDMÉNYEK ÁLTAL GENERÁLT HATÁSOK:

 A térség autós forgalmának csökkenése  Munkanélküliség csökkentése  A

térség

turisztikai

szolgáltatásainak

attrakcióinak

látogatószám

és

kiegészítő

növekedése,

piaci

turisztikai pozícióinak

erősödése  A

fentiekkel

szoros

összhangban

turisztikai

adóbevétel-

növekedése várható  A fejlesztés javítja a térség népességmegtartó erejét  Tájképi

érték

növekedése:

Felcsút-Alcsútdoboz

térségében

jelenleg található kisvasút vonala rendezetlen tájképet mutat. A fejlesztéssel a tájképi állapot helyreállításra kerül.  A projekt megvalósulásával a térségben már megvalósult és megvalósulás alatt álló fejlesztési programok egymást erősítő hatása növekszik 13

3. táblázat: Kimeneti indikátorok

Indikátor megnevezése

elvárt

egység

Újjáépített keskeny

célérték

nyomtávú vágány hossza

Megvalósítási

Min.

Mérték-

Bázis

és fenntartási

érték

időszak

Mutató forrása

értékei

5,7

Megvalósulási terv

4. táblázat: Eredmény indikátorok

Fenntartás 4. év

Fenntartás 5. év

10 000

fő

6 000 000

Fenntartás 3. év

Attrakció tulajdonos adatszolgáltatás

Működtető szervezet munkaügyi dokumentumok

Teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek

Mutató forrása

Teremtett munkahelyek száma – nők

6 000 000

fő

6 000 000

munkahelyek száma

6 000 000

Teremtett

6 000 000

látogatottsága

10 000

Fenntartás 2. év

fő

10 000

érték

Fenntartás 1. év

Támogatott turisztikai attrakciók

Bázis

egység

10 000

Mérték-

Megvalósítás évé

Indikátor megnevezése

10 000

Megvalósítási és fenntartási időszak értékei

Támogatott turisztikai attrakció árbevétele

Attrakció tulajdonos adatszolgáltatás

1.6.

A megvalósítás tervezett ütemezése

A projekt fizikai megvalósítása az alábbiak szerint tervezett, 8 hónapos futamidővel számítva:  A projekt megvalósítás kezdetének tervezett időpontja (év, hónap, nap):

2015. március 01.

 A projekt megvalósítás befejezésének tervezett időpontja (év, hónap, nap):

2015. október 31.

5. táblázat: Projekt lebonyolítási terve 2015

2016

1. negyedév 2. negyedév 3. negyedév 4. negyedév 1. negyedév hónapok: Műszaki megvalósítás ütemezése Vasúti pálya és műtárgyainak építése, kapcsolódó kiszolgáló helyiségek építése Műszaki ellenőrzés Projektmenedzsment tevékenységek Műszaki átadás-átvételi eljárás (vasúti pályák) Vasúti pálya használatbavételi, üzembe helyezési eljárásai Kifizetési kérelmek Monitoring, projekt előrehaladási jelentések Projekt zárás, záró beszámoló A tájékoztatás jelentősebb eseményei Tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása a kommunikációs terv szerint Üzleti marketing tevékenység a projekthez kapcsolódóan (a projekt keretein belül)

1.7.

Az üzemeltetés tervezett kereteinek bemutatása

Az kiválasztott változat szerint a pályázó az üzemeltetést saját tevékenység keretén belül végezné, amely a megfelelő szakértelemmel rendelkező személyi állomány bővítésével és az üzemeltetés technikai feltételeinek megteremtésével jár együtt. A

projektgazda

kiemelt

projektben

megvalósuló

vasútvonalon

olyan

működtetési megoldást kíván alkalmazni, mely szerint az üzemeltető és fenntartó,

Felcsúti

Utánpótlás

Neveléséért

Alapítvány

megszerzi

üzemeltetéshez szükséges engedélyeket és felállítja az üzemeltetéshez megfelelő menedzsmentet, valamint megteremti a szükséges anyagi és infrastrukturális feltételeket. a projektgazda - aki a tervek szerint a projekt megvalósítását követően a kisvasút üzemeltetője lesz – üzemelteti a térség jelentős turisztikai desztinációit is, mint például a Alcsútdobozi Arborétumot, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát és ezen belül a Pancho Arénát, valamint a Puskás Akadémia Sport Hotelt is. Ennek következtében a turisztikai attrakciók gazdasági bevételei egy kézben összpontosulnak, a vasútüzem veszteségeit kiegyenlítheti a vasút turisztikai

vonzerejéből

projektgazda közvetve

által

bevételt

adódó

üzemeltett keletkeztet.

látogatószám szolgáltatás E

növekedés,

látogatószámát

szerencsés

helyzet

mely is

többi,

emeli,

ezzel

következtében

nem

szükséges külön megállapodásokat kötni a különböző turisztikailag jelentős vonzerőt képviselő attrakciók fenntartóival, hiszen esetünkben ez azonos jogi személy. Fontos a szervezeti keretek olyan átalakítása, ahol hosszú távon kiszámíthatóan, és valóban a helyi igényeket, átgondolt célokat szolgáló döntések születnek; illetve

egyéb,

netán

szűklátókörű

érdekek

kiszolgálása

nem

válik

működőképesség kárára. A

megvalósuló

beruházás

vonatkozásában

elmondható,

hogy

leendő

üzemeltető Alapítvány még nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal az vasút üzemeltetés területén, ezért kiemelt szerepet kap a fenntartás időszakában a megfelelően felkészült szakember gárda felkutatása és alkalmazása, valamint a hosszútávon működőképes üzemeltetés személyi feltételeinek kialakítása. Mindezek érdekében már most átgondolásra kerültek a szervezeti felépítés és a humán

erőforrás

szükséglet

projekt

megvalósítást

követő

feltételei

és

szükségletei. A saját üzemeltetéshez szükséges engedélyek megszerzésének ideje kívül esik a projekt megvalósítás idő intervallumán, emellett mind az engedélyeztetés, mind 16

üzemeltetés

megkezdését

követő

kiadások

sem

képezik

elszámolható

költéseinek részét. Mivel a szükséges engedélyek beszerzése és az üzemeltetés nem részei jelen projektnek, ezért az üzemeltetési kérdések tekintetében általános elvek és a követendő tendenciák kerülnek beazonosításra, a konkrét vasút üzemeltetési struktúra kialakítása későbbi döntések során lesz lehetséges, függően az elérhető anyagi és személyi jellegű forrásoktól. Egy új működtető szervezetnek - a normál hatósági ügyintézési időkkel számolva – legalább 8 hónapra van szüksége a döntéstől számítva ahhoz, hogy megkezdhesse a kisvasutak működtetését. Mint az alábbi ábra mutatja, ez idő alatt lehet megszerezni a szükséges hatósági engedélyeket, és előkészíteni a szervezetet, felkészíteni a munkatársakat a vasút-üzemeltetési és szolgáltatási feladatokra. Működtetés ütemezése

Hónapok sorszáma döntés

Szervezeti feladatok szervezet felállítása átvétellel kapcsolatos előzetes szerződések részletes megismerkedés az üzemmel finanszírozásra előszerződések megkötése finanszírozásra végleges szerződések megkötése Hatósági engedélyek működési engedély eljárás üzletszabályzat kidolgozás üzletszabályzat jóváhagyás forgalmi szabályzat kidolgozás forgalmi szabályzat jóváhagyás műszaki engedélyek az új szervezet számára biztonsági engedély, tanúsítvány Üzemeltetés személyzet megismertetése az új rendszerrel üzemeltetés tényleges átvétele üzemeltetés, tapasztalatszerzés

Jelen projekt kereti között 4 fő új munkahely kialakítása vállalható, akik közvetlenül a vasútvonalon fognak dolgozni, illetve a vasúthoz kapcsolódó kiszolgáló helyiségekben. A projektben – mint vállalás – nem szerepel, de az üzemeltető a projekt megvalósulását követően, illetve azzal párhuzamosan ki fogja alakítani az vasúttársaság további személyi kereteit úgy, mint vezetőségi tagok és egyéb szakemberek. Összességében elmondható, hogy az üzemeltetés személyi és technikai feltételeit az arra jogosult, a projekt megvalósulását követően, a projektgazda szervezetén belül létrehozott működtető vasúttársaság fogja biztosítani a hatályos rendeletek és jogszabályoknak megfelelően. 17

10.

1.8.

A kiválasztott változat pénzügyi és közgazdasági

költség-haszon elemzésének összefoglalása A változatok közül a döntés a költség-hatékonyság elemzés eredményei alapján került meghatározásra, melynek alapján az a változat a nyertes változat, amely a cél elérését a legkisebb költségen biztosítja. A számszerűsített beruházási költségek, működési költségek és bevételek figyelembe vételével a döntés a két változat nettó jelenértéke alapján került meghatározásra, azaz az a változat a nyertes változat, amely a célt a kedvezőbb nettó jelenértéken valósítja meg. „A” változat

Nettó jelenérték Eredmény

-635 953 353 „B” változat

Nettó jelenérték Eredmény

-653 611 887

A két táblázatból látható, hogy az „A” változat nettó jelenértéke a kedvezőbb, így megvalósítandó változatként ezen alternatíva került elfogadásra és kidolgozásra. A projekt minden támogathatósági kritériumnak megfelel, a közgazdasági hasznosság bemutatását a következő fejezet tartalmazza, a pénzügyi elemzés alapján pedig látható, hogy a FNPV negatív, az FRR az iterációs képlet sajátosság miatt nem számolható. Diszkontált beruházási költségek (DIC) Diszkontált nettó bevétel (DNR) Finanszírozási hiány (R=(DIC-DNR)/DIC)

1 072 155 507 Ft -14 009 970 Ft 101,31%

Pályázatban szereplő elszámolható költség (EC)

857 142 856 Ft

Döntési összeg (DA=EC*R)4

868 343 233 Ft

Pályázatban szereplő támogatási intenzitás (ti)

70,00%

Támogatás összege (DA*ti)

600 000 000 Ft

Saját forrás (Döntési összegből)

557 927 948 Ft

A fentiek szerint a projekt kapcsán igényelt támogatás 70 %-os intenzitás mellett 600 000 000 Ft, saját forrás pedig 257 142 856 Ft, illetve 300 785 092 Ft további önerő. A projekt támogatási intenzitása 70%, így a beruházás finanszírozása a támogatásból és önerőből történik majd. A projekt eredményeinek fenntartása biztosított, mert a referencia időszak alatt keletkező költségeket a pályázó saját költségvetése terhére finanszírozni tudja. 18

A közgazdasági költség-haszon elemzés alapján megállapításra került, hogy az ENPV értéke pozitív, az ERR pedig magasabb, mint az alkalmazott diszkontráta, így a projekt közgazdasági szempontból is támogatható.

2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2004. évben alakult a labdarúgás

utánpótlás

nevelés

fejlesztésének

országos

szintű

támogatása

céljából, az utánpótlás korú tehetséges játékosok felkészítésének segítése, szakmai fejlődésük előmozdítására. Kezdetben a környékbeli fiatalokkal foglalkozott, azonban mára már kinőtte ezt a feladatot. Jelenleg az ország minden területéről és környező országokból élnek játékosok az akadémia kollégiumában.

Videoton utánpótlás bázisa is az

alapítványhoz tartozik. A Labdarugó Akadémia 2006. évben kezdte el működését azzal a céllal, hogy megint legyenek hazánknak olyan sportolói és emberi nagyságai, mint amilyen a világhírű névadónk Puskás Ferenc volt. Puskás Ferenc minden idők első számú góllövője, a futballtörténet talán legkitűnőbb, legnépszerűbb, később sikeres edzője, aki tehetségével, szorgalmával, emberi kitartásával, szakmai tudásával méltó példaképe lett a fiataloknak. Az

Akadémia

infrastrukturális

lehetőségei

kiemelkedőek

Magyarországon,

kifogástalan pályákkal, kollégiummal, étkezéssel, edzőteremmel, orvosi és pedagógia háttérrel rendelkezik. Tanáraik, edzőik, munkatársaik folyamatosan képzik magukat. A Puskás Ferenc Labdarugó Akadémia Magyarország legjobban felszerelt ifjúsági futballközpontja. 2009-ben bővült Makovecz Imre tervei alapján két új épülettel. Itt kapott helyet a központi kollégium, az orvosi központ, és az edzőterem. Az 1950-es évek legendás magyar Aranycsapatának minden tagjáról elneveztek egy-egy futballpályát a felcsúti létesítmény területén. Az Akadémián található több füves és műfüves nagy és kisebb mérkőzésekre épített és edzéseken használt pálya, homokfoci pálya. Itt található jelenleg az országban az egyetlen olyan műfüves pálya, amely kétcsillagos FIFA-minősítésű játéktér. Az Akadémia célja, hogy saját nevelésű fiatalokból álljon össze a felnőtt csapat. A csodálatos létesítmény komplexumban minden adott, ha egy fiatal vállalja, hogy távol a szülői háztól, a kötelező iskolai tanulmányok mellett fizikailag, lélekben felkészülve megtanulja a labdarúgás mesterségét. 2012-ben elkészült az Akadémia új, közel 3000 négyzetméteres iskolaépülete, saját, de külsősök előtt is nyitott középiskola, a Letenyei Lajos Szakközépiskola, amelynek névadója a neves helyi XIX. századi mezőgazdász, szakíró és földbirtokos. Tanműhelyük a szakhatósági előírás szerint, ahol a szakmai gyakorlat történik. Az Akadémia játékosai továbbra is tanulhatnak a bicskei

Vajda János

Gimnáziumban,

illetve

gödöllői Premontrei Szent Norbert

Gimnáziumban. Az

Akadémia

országban

partneregyesülettel

rendelkezik.

partneregyesületek részére szakmai továbbképzéseket, bemutató edzéseket tartunk, illetve a székhelyükön segítik munkájukat. A partneregyesületek csapatai rendszeres látogatói az akadémiának, illetve a kiválasztási folyamat szerves részei az általuk ajánlott játékosok próbajátékon vesznek részt, így lehetőséget teremtve számukra az akadémiára való bekerülésre. A rendszeres és a sok gyereken folyamatosan elvégzendő teljesítmény és állapotfelmérések

nemcsak

kiváló

orvosi

hátteret

igénylik,

hanem

számítástechnikai eszközök beszerzését, meglévők felújítását, a kiértékeléshez szükséges

eszközök

beszerzésének,

tárolási

feltételeinek

előteremtését,

fejlesztését. Az Akadémia játékosai évente két alkalommal vesznek részt átfogó orvosi ellenőrzésen.

Ilyenkor

spiroergometriai,

antropometriai

méréseket,

állapotfelmérést végeznek az orvosok kémiai vizsgálatokkal együtt. A felmérések alapján az orvosokkal együttműködve határozzák meg a szakmai vezetők az edzésszámot, edzésintenzitást, edzésfajtát. Az Akadémia csapatai a bajnoki mérkőzéseken kívül folyamatosan játszanak nemzetközi

mérkőzéseket.

Több

éves

kapcsolataiknak

köszönhetően

rendszeresen pályára lépnek St. Pölten, Eszék, Vojvodina, Dunaszerdahely csapataival, itthon és saját pályájukon egyaránt. A 2014. évben két nemzetközi tornán vettek részt: U19 Honvéd – Merkantil Kupa és az U17

Haladás

torna

Szombathely. Az U19-es csapatunk a Real Madriddal kötött együttműködés alapján évente egyszer barátságos mérkőzést játszik Spanyolországban. 2011 szeptemberében a Puskás Akadémia és a Reál Madrid Alapítvány közösen indította útjára a Real-tanodát, amelynek hivatalos neve Felcsúti Szociális Sportiskola az Egyenlő Esélyekért, és mintegy 120 fő szociálisan rászorult gyermek (részben roma származású) fiú és lány társadalmi beilleszkedését segíti a sport (a futball és a kosárlabda), a környezettudatos nevelés és szociális segítségnyújtás

révén.

realtanodások

elmúlt

években

részt

vettek

színházlátogatáson, budapesti buszos várásnézésen. A kiválasztási folyamatuk 3 fordulós, az utolsó forduló minden évben egy egyhetes edzőtábor az akadémia területén. A kiválasztóikra 200 fő jelentkezett összesen. Ebből sikerült 10 főt beköltözetni az edzőtábor után az akadémiára, ők az U13-as korosztály oszlopos tagjaivá váltak.

Az U7-U9-U11-es

korosztályban tovább

folytatódik a Bozsik program, a

Videotonnal kötött együttműködés alapján, Székesfehérváron és Felcsúton egyaránt. A Bozsik programban jelen pillanatban regisztrált játékosaik száma több mint száz fő. Az akadémia elsődleges mottója; „Nemcsak kiváló futballistát, hanem kiváló embereket kell nevelnünk”. Ennek érdekében igyekeztek kialakítani a napi bioritmust, megkeresni a labdarúgás-tanulás-pihenés egységét. Az akadémia saját tévéhálózattal rendelkezik, ahol rendszeresen rögzítik és sugározzák az akadémia mérkőzéseit, illetve a fontosabb eseményekről készült összefoglalókat. Honlapuk napra készen mutatja be az akadémia életét az érdeklődőknek. Az internetes oldalon egyben a távolabb élő szülők, szurkolók is megnézhetik a mérkőzéseket. Az akadémia ajánlásával megjelent Both József: A futball egy (n)agy játék c. könyv IV. kötete, melynek kiadásához segítséget nyújtotta. A felcsúti futballintézet ma már a magyar és nemzetközi labdarúgás fontos szakmai központja és szellemi műhelye. Puskás Ferenc szakmai örökségének ápolása a mindennapokban a fiatalok magas színvonalú iskolai sportképzésén túl egy leendő könyvtár, múzeumi és tudományos intézet alapjának a lerakásával is történik.

archívum

kábeltelevízió-

építéséhez

csatornája,

amely

segítséget tíz

nyújt

településen

Akadémia

sugározza

saját

többnyire

futballtémájú műsorait és mérkőzés közvetítéseit. A

Felcsúti futballközpontot egy csapásra világszerte ismerté tette, hogy

2009.október 20.-án Josef S. Blatter a Nemzetközi Labdarugó Szövetség elnöke itt jelentette be a FIFA Puskás-díj létrehozását (minden évben „Az év gólját” szerző labdarúgót tünteti ki ezzel a világszövetség). 2011

novemberében

újabb

nagyszabású

bejelentésre

került

sor,

amikor

bejelenthette az Akadémia, hogy a Puskás Ferenc örököseinek döntése nyomán Felcsútra kerül Puskás Ferenc hatalmas öröksége Spanyolországból: trófeák, fényképek, feljegyzések, személyes tárgyak, mintegy húsz hatalmas ládában őrzött feldolgozásra váró anyag. Ez a gyűjtemény adja a Puskás Intézet alapját, amely folyamatosan gyűjti, vásárolja a magyar futball emlékeket. Társadalmi felelősségvállalásban is élen jár Felcsúton és a környéken a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, emellett a turizmus fejlesztésében is aktív szerepet vállal. Évek óta támogatja a térség valamennyi kiemelkedő kulturális- és szabadidős

rendezvényeit,

felcsúti

Endres

György

Általános

Iskola

fejlesztésében is aktív szerepet játszik, valamint oroszlánrészt vállalt a felcsúti Kastély

Óvoda 22

bővítéséből

és

felújításából.

Alcsútdobozon

immár

háromcsillagos Puskás Akadémia Sport Hotelt, és a ma már –a Duna –Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával kötött megállapodás értelmében az Alcsúti Arborétum üzemeltetését is a futballnevelő központ Alapítvány végzi.

közeljövőben több fejlesztés, megvalósítása tervezett. A fejlesztések között szerepel a Felcsút és Alcsútdobozi Arborétum közötti vasútvonal. Az Alapítvány vásárolta meg a régóta nem üzemelő vasúti szárnyvonal e szakaszát, beleértve az állomásépületeket is, hogy a későbbiekben kisvasutat

működtessen

rajta,

illetve

kerékpárutat

építsen

sínekkel

párhuzamosan. Az Alcsút- Felcsút állomásépülete vendégházként újult meg, visszanyerve gyönyörű, eredeti külső formáját. A távlati tervek között a második világháborúban csaknem teljesen elpusztult alcsúti Habsburg-kastély újjáépítése is szerepel. A felcsúti Akadémiánál éppen úgy új megállót létesítenek, mint a közeli arborétumnál. A vasúti fejlesztés az Etyeki Pincefesztivál és az Arborétum látogatását egyaránt megkönnyíti majd. AZ ALAPÍTVÁNY TEVÉKENYSÉGEI AZ ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINT1  sport a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével  nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés  gyermek és ifjúságvédelem  egészségmegőrzés, betegségmegelőzés  sportlétesítmények létesítése, fenntartása, támogatása  sporttagozatos alap- és középfokú intézményeknek a támogatás nyújtása  ösztöndíj nyújtása  középiskolai sportkollégium létrehozása és működtetése  sportszerek és sportoláshoz szükséges egyéb eszközök beszerzése illetve, beszerzésének támogatása  szakkönyvek és szakmai folyóiratok beszerzése  hazai és nemzetközi sportrendezvényeken, tanulmányutakon való tanulmány támogatása  kiadványok megjelentetése terjesztése  sportmérkőzések, játékok szervezése támogatása Az alapítvány jogosult vállalkozási tevékenységet folytatni, gazdasági társaságot alapítani. Az Alapító Okirat szerinti feladatain felül a szervezet rendszeresen és közvetetten hozzájárul Felcsút Község Önkormányzata és Alcsútdoboz Település 1

Forrás: A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 2011.10.06-i Alapító Okirat módosítása egységes szerkezetben

Önkormányzata turisztikai célú tevékenységeihez, és az azokat végző szervek tevékenységéhez, mely együttműködés és e téren való közös munka jó tapasztalata adta a döntő „referenciát” ahhoz, hogy a megvalósítani kívánt projekt pályázójaként kiválasztásra kerüljön. 6. Táblázat: Turisztikai célú tevékenységek hozzájárulása a projekthez TURISZTIKAI CÉLÚ TEVÉKENYSÉGEK

HOZZÁJÁRULÁS A PROJEKTHEZ

Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport Hotel

Szakmai együttműködés tájékoztatás a helyi turisztikai lehetőségekről Az aktív turizmus összehangolása egymást

Alcsúti Arborétum

erősítő és kiegészítő turisztikai lehetőségek Az aktív turizmus összehangolása egymást

Kerékpárutak építése

erősítő és kiegészítő turisztikai lehetőségek A rendezvények vonzzák a kisvasút

Városi rendezvények

célcsoportjaként meghatározott látogatókat – a

(Völgyvidéki Családi Nyár programsorozat

városban való hosszabb távú tartózkodás a

Felcsút)

kisvasút ismertségének növeléséhez járul hozzá. Az aktív turizmus összehangolása egymást

Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia

2.1.

erősítő és kiegészítő turisztikai lehetőségek

A projektgazda korábbi fejlesztései

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány közreműködésével a következő fejlesztések valósultak meg: 1.)

A felcsúti Kastély Óvoda a 2009-es évben felújításon esett át, melynek során bővültünk egy új csoporttal, egy tornaszobával és egy logopédiai foglalkoztatóval, valamint az összes nyílászáró cseréje is megtörtént. Az épület környezete is teljesen megújult, térkövezett, kandelláberes bejárat, új kerítés is készült.

2.)

Endresz György Általános Iskola oktatás és tárgyi feltételei 2008 óta fejlesztésen estek át. Többek között az udvar megújult, járólapozás, műfüves pálya, udvari színpad készült, az épületet körbe átszínezték. A két utcafronton levő tanterem teljes felújításon esett át, korszerű, egészséges világítást is kapott. A teljes vizes blokkot átszerelték, új járólapokat

raktak

le.

tantermek

műanyag

padlózatának

és

lambériájának cseréje folyamatosan, már több éve zajlik. A tantermi tanulói bútorzatot az elmúlt 4 évben teljesen kicserélték, kémiai laborral, és logopédiai szobával bővült. 3.)

Az alapítvány szerepet vállal az arborétum üzemeltetésében is. Több Európai Uniós Támogatást nyert el a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága az Arborétum rekonstrukciójához.

7. táblázat: Az elmúlt 5 évben Európai Uniós forrásból megvalósított nem turisztikai projektek 2

PÁLYÁZATI KIÍRÁS MEGNEVEZÉSE

KEOP 7.3.1.3 GYŰJTEMÉNYES

KEOP 3.1.3/2F/09

KEOP 7.3.1.3/09-11

KEOP 3.1.2/2F/09-11

NÖVÉNYKERTEK, VÉDETT

GYŰJTEMÉNYES NÖVÉNYKERTEK ÉS

ÉLŐHELYVÉDELEM- ÉS

TÖRTÉNETI KERTEK MEGŐRZÉSE ÉS

VÉDETT TÖRTÉNETI KERTEK

HELYREÁLLÍTÁS, VONALAS

HELYREÁLLÍTÁSA

MEGŐRZÉSE ÉS HELYREÁLLÍTÁSA

LÉTESÍTMÉNYEK

ALCSÚTDOBOZ: Az Alcsúti

TERMÉSZETKÁROSÍTÓ HATÁSÁNAK

Arborétum (kastélypark) vizes

Arborétum vizes és nem vizes

Arborétum fejlesztése

MÉRSÉKLÉSE

és nem vizes élőhelyeinek

élőhelyeinek rekonstrukciója

ALCSÚTDOBOZ: Az Alcsúti

rekonstrukciója KEDVEZMÉNYEZETT NEVE

MEGÍTÉLT TÁMOGATÁS

TÁMOGATÁSI INTENZITÁS

TÁMOGATÁSI DÖNTÉS DÁTUMA

PROJEKT CÉLJA

Arborétum fejlesztése

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Igazgatóság

10 712 000 Ft

197 116 371 Ft

9 157 050 Ft

246 109 038 Ft

100%

2008.04.10.

2010.04.30.

2012.06.15.

2013.10.25.

Jelen pályázattal a park

Jelen pályázattal a kastélykert

növénygyűjteményének

Jelen pályázat az Alcsúti

fejlesztését célozzuk meg,

rekonstrukcióját és a

Arborétum fejlesztését célozza

tizenhat beruházási elemet

dísztavának revitalivációját

meg.

magában foglaló pályázat

célozzuk meg.

keretében A projekt a fejlesztés során felújítandó, megépítendő

PROJEKT EREDMÉNYE

A dísztó, és a növénycsoportok

A fejlesztések megvalósulása

beruházási elemek a park

ökológiai egyensúlyát

hosszútávon fenntartható,

védelme, látogathatósága, a

helyreállítása.

építés jellegű fejlesztések.

történeti emlékek hosszú távú fennmaradása, hosszú távú fenntarthatóság

2 Forrás: http://palyazat.gov.hu/content/10814

2.2.

A projekt elhelyezése a projektgazda stratégiájában

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a térség természeti adottságainak megismerése céljából tervezi Felcsút Puskás Akadémia és Alcsútdoboz Arborétum közötti szakaszon a 760 mm keskeny nyomközű kisvasút megépítését turisztikai fejlesztés keretén belül. A tervezett megvalósítás érdekében több alternatíva megvizsgálása történt meg. A PROJEKT TERVEZÉSE SORÁN MEGVIZSGÁLT LEHETSÉGES ALTERNATÍVÁK  eltérő építési–kivitelezési változatok, nyomvonalak, építészeti megoldások,  eltérő üzemeltetési struktúra. Elsőként az eltérő nyomvonalú megoldások, eltérő építészeti megoldások kerültek elemzésre. Az eltérő nyomvonalon történő megvalósítás az előkészítés fázisában, részletes elemzés nélkül elvetésre került az alábbiakban összefoglaltak következtében:  a meglévő nyomvonalon történő kialakítás költsége kisebb  egy új nyomvonal turisztikai szempontú hozzáadott értéke nem haladná meg

meglévő

nyomvonal

rekonstrukciójával

elérhető

célokat

és

meglévő

nyomvonal

tulajdonviszonyai

rendezettek

és

érintet

ingatlanok a projektgazda tulajdonában/kezelésében vannak  új nyomvonal esetén a nem saját tulajdonú ingatlanok megvásárlása további jelentős többlet költséget keletkeztetne, emellett a folyamat időigénye jelentős, előre nem prognosztizálható időt venne igénybe, mely a teljes projekt megvalósulását veszélyeztetné Az üzemeltetéssel kapcsolatban reális alternatívákat vizsgáltunk meg:  saját üzemeltető szervezeti egység kialakítása és működtetése („A” változat).  külső vasúttársaság megbízása az üzemeltetésre („B” változat) A magyarországi gyakorlatban mindkét megoldás működik. A gyakorlat szerint több erdőgazdaság saját maga üzemelteti a kisvasútját, ezért ezt az alternatíva kerül elsőként elemzésre. Az üzemeltetőnek - a vasútüzem jellegénél fogva szakmailag fel kell készülnie és a megfelelő jogosultságokat meg kell szereznie. A vasúttörvény (2005. évi CLXXXIII. törv.) szerint vasúti személyszállításra vasúti társaság kaphat csak engedélyt. 26

Ezért az „A” változatban azt feltételezzük, hogy a kedvezményezett felkészül a jogosultság megszerzésére és az üzemeltetésre. A „B” változat hasonló azzal, ahogy az például az Ipoly Erdő Zrt. tulajdonában levő Kismaros-Királyrét vasúti pályán – működtetési szerződés keretében – egy külső vasúttársaság végez személyszállítást. A szerződés keretében Megbízott eljár a pályával összefüggő hatósági engedélyek vonatkozásában is. A működtető tevékenysége során az Ipoly Erdő Zrt. javára beszedi a vasúti szolgáltatás ellenértékét. Viseli a felmerülő költségeket, amit az Ipoly Erdő Zrt. működtetési díj

fizetésével

ellentételez.

konstrukció

része

még,

hogy

–

előzetes

megállapodás szerinti - sikerdíjat fizet az üzemeltetőnek. Olyan fejlesztést kívánunk megvalósítani, mely hozzájárul a térség társadalmi és gazdasági fejlődéshez. Növeli a turisztikai szolgáltatásokat, a turizmusból származó jövedelmeket, a régióba érkező turisták számát és átlagos tartózkodási idejét egyaránt. A PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSE A projekt kialakítására vonatkozóan a műszaki tervek, valamint a szükséges hatósági

engedélyek

alátámasztására

beszerzése

szolgáló

és

beruházás

megvalósíthatósági

szükségességének

tanulmány

elkészíttetése,

valamint a pályázati dokumentáció összeállítása a legfőbb előkészítési feladatok, melyek elkészültek.

2.3.

Együttműködő partnerek és az együttműködés

formájának bemutatása Számos

partnerségi

együttműködési

megállapodás

kerül

aláírásra

közeljövőben. A partnerségi megállapodások konkrét célja a közös fellépés, a közös

cselekvés

felcsúti

és

alcsútdobozi

turizmus

fellendítéséért.

megnyilvánul a különböző helyi turisztikai stratégiák összehangolásában, közös fejlesztési elképzelések felszínre hozásában, közös turisztikai projektek majdani lebonyolításában,

valamint

összehangolt

és

részben

közös

turisztikai

marketingben. DUNA-IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGA Duna-Ipoly üzemeltetése

Nemzeti

Park

partnerség

hatékonyságának

növelése

Igazgatóságával keretein érdekében

belül

Alcsúti

Arborétum

történik.

népszerűsítenék

Az a

közös

üzemeltetés

természet

közeli

nevelést, foglalkozásokkal, tanösvény kialakításával, ismeretterjesztő füzetekkel.

PUSKÁS FERENC LABDARÚGÓ AKADÉMIA SPORT HOTEL Puskás

Ferenc

Labdarúgó

Akadémia

Sport

Hotel

olyan

helyi

turisztikai

szálláshely, melynek feladata a turisztikai vonzerő növelése közvetett és közvetlen módon egyaránt. Ennek a célnak az elérése érdekében az alapítvány valamint a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport Hotel együttműködésében a

szálláshelyekre

látogatók

közvetlenül

értesülhetnek

alapítvány

szolgáltatásairól. FELCSÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÉS ALCSÚTDOBOZ TELEPÜLÉS ÖNKORMÁNYZATA Az Önkormányzatokkal folyamatosan egyeztetve hatékonyan fejlesztenék a Község turisztikai vonzerejét. A projektelemek előkészítésére a partnerek közös megbeszélésein kerül sor annak érdekében, hogy hasonló minőségű, egymást kiegészítő

programelemeket

komplex

turisztikai

termékcsomagként

tudják

kínálni a turisták számára.

2.4.

Projekt menedzsment szervezet bemutatása

A projektmenedzsment szervezet feladatok a tervek szerint külső szolgáltatók és belső munkatársak révén kerülnek ellátásra. A projektmenedzsment meghatározásához a részletes szakmai önéletrajzok tartalmának ismeretében kerül sor, a fenntartási időszakra vonatkozóan pedig a munkavállalók kiválasztását szintén az egyéni kompetenciák, referenciák és egyéb személyi megfelelőségek határozzák majd meg. 1. ábra: Projekt menedzsment szervezet

szervezet

nem

minden

területen

rendelkezik

olyan

tapasztalattal bíró

szakemberekkel, akik a pályázati előírásoknak megfelelnek és a kiemelt projekt megvalósítását

biztonsággal

lebonyolítani

tudnák.

projektmenedzsment

szervezet felállítása az elnök támogatásával valósul meg, így lesz biztosított a szervezeti és vezetői támogatás. A projektmenedzsment szervezet függetlensége a szervezeten belül biztosított. A kiválasztásra kerülő külső projektmenedzsment cég felé elvárás, hogy jelentős tapasztalatokkal

bírjon

hasonló

témájú

és

volumenű,

kiemelt

projektek

végrehajtásában. A szakemberek különböző szakterületeken munkálkodjanak, ennek köszönhetően a projekthez komplex tudással és ismeretekkel járuljanak hozzá. A

jelenlegi

infrastrukturális

feltételek

mellett,

projektben

tervezett

szakemberek bevonásával a projekt teljes futamideje alatt biztosítottak a tárgyi és személyi feltételek tekintettel arra, hogy a projektgazda biztosítja a projektirodát

és

informatikai

háttértámogatást,

emellett

megfelelő

végzettséggel és tapasztalattal rendelkező szakemberek megbízása révén a szükséges humánerőforrás is biztosított. PROJEKTGAZDA  felelőssége a projekt végrehajtása során a projekt képviselete a Közreműködő Szervezetekkel szemben,  a támogatási szerződésben foglalt feladatok megvalósítása,  a támogatás szabályszerű és szerződésszerű felhasználásának biztosítása,  a projekt megvalósításának koordinálása,  a projekt szervezet létrehozása, fenntartása és irányítása,  a projekt végrehajtásában közreműködő vezetők kiválasztása,  zökkenőmentes kommunikáció biztosítása,  előrehaladási jelentések elkészítésének, benyújtásának valamint az egyéb adatszolgáltatás ellenőrzése PROJEKTMENEDZSMENT A projekt megvalósításának a projektmenedzsmentje közbeszerzési eljárás keretében kerül kiválasztásra. A győztes kiválasztása:  a rendelkezésre bocsátott kompetenciák, szakemberek,  a hasonló projektben szerzett tapasztalat,  és az ajánlati ár alapján történik.

PROJEKTMENEDZSER FELADATAI  felelős az egész projekt megtervezéséért, lebonyolításáért,  irányítja a menedzsment tagjait, delegálja a feladatokat, ellenőrzi az elkészült munkákat,  kapcsolatot tart a közreműködő szervezettel (továbbiakban KSZ), gondoskodik a határidők betartásáról, a szükséges dokumentumok megfelelő

minőségben

és

határidőben

KSZ

részére

történő

eljuttatásáról,  megszervezi a kommunikációt a résztvevők között, biztosítja az információ áramlását a menedzsment tagjai, a külső szakértők, tervezők, szakhatóságok, további résztvevők között,  figyelemmel kíséri a kivitelezési munkálatokat és a kommunikációs tevékenységet,  biztosítja, hogy a munkálatok a pénzügyi és cselekvési ütemterv szerint haladjanak,  kezeli a felmerült problémákat, akadályokat. PÉNZÜGYI VEZETŐ FELADATAI  támogatási szerződés pénzügyi mellékleteinek elkészítése,  segíti a projektmenedzser munkáját,  kezeli a projekttel kapcsolatos számlákat, figyel a formai előírásokra,  felelős a számlákhoz kapcsolódó dokumentumok hiánytalan meglétért (megrendelő, szerződés, teljesítésigazolás stb.),  időközi

és

záró

kifizetési

igénylések

és

azok

hiánypótlásának

összeállítása,  ügyel az ide vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelésre,  kapcsolatot

tart

könyvvizsgálóval

és

információt

szolgáltat

könyvvizsgálónak,  a projekt pénzügyi vonatkozásában módosításokat kezdeményezhet, a projektmenedzser egyetértésével. SZAKMAI VEZETŐ FELADATAI  gondoskodik a projekt szakmai megvalósításáról  felelős a projekt ütemterv szerinti lebonyolításáért,  a projekt szakmai koordinációja,  a mentorok munkájának irányítása,  a szakmai anyagok előállításában való közreműködés,  felel a szakmai szempontok érvényesítéséért és a projekt szakmai színvonalának, biztosításáért, a szakmai minőségbiztosításért, 30

 kapcsolatot

tart

szakértőkkel

és

projekt

egyéb

érdekelt

csoportjaival,  hosszú távon biztosítja az eredmények fenntarthatóságát, JOGI SZAKÉRTŐ FELADATAI  a projekt jogi terület felelősének támogatása,  a projekt jogi vonatkozású feladatainak ellátásában közreműködés,  a beruházás jogszerű lebonyolításának biztosítása,  a

beszállítói

és

egyéb

szerződések

előkészítése,

megkötése,

módosítása, TERVEZŐ FELADATAI:  a

tervező

építtető

képviselőjeként

műszaki

ellenőrrel

együttműködve a tervek  megvalósulását ellenőrzik,  a tervező szükséges időközökben megjelenik az építési helyszínen, és tájékoztatja az építtetőt a kivitelezés menetéről  a tervező részt vesz a műszaki átadás-átvételi eljárásban HIVATALOS KÖZBESZERZÉSI SZAKTANÁCSADÓ FELADATAI  a projekthez tartozó közbeszerzési eljárások előkészítése, ajánlati felhívások elkészítése,  projekt közbeszerzési dokumentációinak összeállítása  eljárásban szükséges egyeztetések  ajánlatok

bontásának

lebonyolítása

és

dokumentálása,

ajánlatok

értékelése KIVITELEZŐ FELADATAI  kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdése  az

elvégzett

szakmunkák

eredményeként

létesült

építmény,

rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért, TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁS-FEJLESZTÉS  együttműködés üzemeltetővel  egyeztetés releváns turisztikai szereplőkkel (pl. Magyar Turizmus Zrt., helyi együttműködések)

NYILVÁNOSSÁG ÉS MARKETING BIZTOSÍTÁSA  kommunikációs terv kidolgozása,  projekt tapasztalatainak és eredményeinek megismertetése KÖNYVVIZSGÁLÓ FELADATAI  helyszíni vizsgálat végzése  számviteli jogszabályok szerinti záró könyvvizsgálói jelentés elkészítése  beszámoló készítése elvégzett tevékenységről MŰSZAKI SZAKEMBER FELADATAI  kapcsolatot tart a tervezőkkel, szakértőkkel, kivitelezővel,  az ütemezésben meghatározott határidők betartása,  közbeszerzési dokumentáció összeállításának segítése, a közbeszerzési eljárás során folyamatos részvétel,  a kivitelezés folyamatos figyelemmel kísérése és szakmai ellenőrzése. A projektmenedzsment szervezet a projekt előkészítése, megvalósítása és fenntartása

során

folyamatosan

tartja

kapcsolatot

Közreműködő

Szervezettel. A szükséges döntéseket az A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány

elnöke

projektmenedzsment.

hozza

meg.

Szervezetileg

alájuk

tartozik

belső

3. A PROJEKT HÁTTERE 3.1.

Gazdasági – társadalmi – környezeti alapadatok

3.1.1.

Érintett földrajzi terület bemutatása

Közép-Dunántúl kistérségei Tervezett projekthelyszín Bicskei kistérség

Magyarország régiói 2. ábra: Érintett földrajzi terület megjelölése

A projekt megvalósítás helyszínét képező Felcsút

és

Alcsútdoboz

települések

Fejér megye északkeleti régiójában, a Baracskától Bicskéig húzódó Váli-völgyben találhatóak, a Vértes hegységtől keletre, Bicskétől

Budapesttől

kilométerre,

40,

délre,

Székesfehérvártól

35,

Tatabányától 25 kilométerre. Felcsút és Alcsútdoboz

Bicskei

kistérségben

találhatóak. Alcsútdoboz rendelkező

a Alcsút

egyesüléséből Alcsút

és

középkori és

Vértesdoboz

keletkezett, Vértesdoboz

múlttal 1950-ben

községeket

Alcsútdoboz néven egyesítették. Később a Váli-völgy centrumában fekvő Alcsútdobozhoz csatolták Tabajd és Felcsút falut, majd az 1990-es évek elején a kibontakozó önkormányzati igazgatás hatására a csatolt települések kiváltak, Tabajd, majd Felcsút is a közigazgatási, pénzügyi, intézményi önállóság útjára lépett.3 A TERÜLET FÖLDRAJZI BEMUTATÁSA, MEGKÖZELÍTHETŐSÉG A Közép-dunántúli régió a Dunántúl középső részén helyezkedik el, 11 116 km2-nyi területen. Északon Szlovákia, keleten a közép-magyarországi és a délalföldi régió, délen és nyugaton a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli régió határolja. A régiót közigazgatásilag három megye: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém, a 2004-es kistérségi módosításokat követően pedig összesen 26 kistérség alkotja. Ezek közül hét számít hátrányos helyzetűnek. Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiből egy sem esik a Közép-dunántúli régió területére.4 Fejér megye az egyik legváltozatosabb területe hazánknak. A megye nagyobb déli része az Alföld dunántúli nyúlványának számító Mezőföld területére esik. Ezenkívül a Bakony keleti része és a teljes Vértes hegység, a Gerecse, továbbá a Bicskei-dombság

és

km²

területű

Velencei-tó

színesítik

terület

domborzatát. A Bicskei kistérség Fejér megye észak-nyugati részén található, a Vértes és a Gerecse hegység nyúlványain, a Váli völgyön, a Zámolyi medence peremén, a 3 4

Alcsútdoboz Település Önkormányzata honlapja, http://alcsutdoboz.hu/ www.terpont.hu

Bicskei medencén és a Mezőföld egy részén helyezkedik el. A kistérség életében meghatározó a főváros közelsége. A Bécs-Budapest közti nemzetközi vasútvonal, illetve az M1 autópálya jó közlekedési kapcsolatokat biztosít mind Budapest, mind pedig Tatabánya felé, a 811-es út pedig a Székesfehérvárral való kapcsolatot teremti meg.5 A kistérség területe 642.71 km2, és az alábbi 17 településből áll: Alcsútdoboz, Bicske, Bodmér, Csabdi, Csákvár, Etyek, Felcsút, Gánt, Kajászó, Mány, Óbarok, Szár, Tabajd, Újbarok, Vál, Vértesacsa és Vértesboglár. A Völgy Vidék LEADER térség a Közép-dunántúli Régió, illetve Fejér megye északi, északkeleti részén fekszik, Budapesttől mintegy 30-55 km-re. A 60.751 hektár kiterjedésű térséget 17 egymással szomszédos települési önkormányzat területe alkotja. Közülük 7 teljes mértékben lefedi az ercsi statisztikai kistérséget (Baracska, Ercsi, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Ráckeresztúr és Tordas), míg 9 a bicskei (Alcsútdoboz, Csabdi, Etyek, Felcsút, Mány, Óbarok, Tabajd, Vál és Vértesacsa) és további 1 (Lovasberény) a székesfehérvári statisztikai kistérség része. 3. ábra: A Völgy Vidék Leader térség települései6

Fejér Megyei Kistérségek Összehangolt Stratégiai Programja Völgy Vidék Társadalomfejlesztési Stratégiája I., A Völgy Vidék népességszámának várható alakulása 2020-ig és főbb társadalmi-gazdasági hatásai c. tanulmány 6

3.1.2.

Környezeti alapadatok, táji, természeti adottságok Magyarország természeti tájainak módszertani

4. ábra: Etyeki-dombság

felosztása szerint az országot 6 nagytáj, 33 középtáj és 230 kistáj fedi le. Tájbesorolás alapján

Alcsútdoboz

Nagytájhoz

és

Felcsút

(makro-régió):

középhegységhez,

Dunántúli-

Dunazug-hegyvidék

(Dunazug-hegység) középtájhoz és az 5.3.21. Kistájhoz – az Etyeki-dombsághoz – tartozik.7 8. táblázat: 5. Nagytáj (makro-régió): Dunántúli-középhegység

TÁJBESOROLÁS

A KISTÁJAKHOZ TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK

5.3.21 Kistáj: Etyeki Dombság

Alcsútdoboz, Etyek, Felcsút, Tabajd

5.3.22 Kistáj: Zsámbéki-medence

Bicske Bodmér, Gánt, Szár, Újbarok, Vál,

5.2.33 Kistáj: Lovasberényi-hát

Vértesacsa, Vértesboglár

5.3.13 Kistáj: Keleti-Gerecse

Csabdi

5.3.31 Kistáj: Zámolyi-medence

Csákvár

5.2.13 Kistáj: Móri-árok

Mány

A kistáj mérsékelten tagolt dombság, bőven rendelkezik építési nyersanyagokkal. A jó expozíciójú területeken gazdaságos szőlő- és gyümölcstermesztés folyik, de főként a kisebb vízigényű szántóföldi és kertészeti kultúráknak kedvez az éghajlat. Nyugatról a Váli-víz, keletről a Benta-patak határolja, míg a SzentLászló víz keresztezi. A kistáj jelentős szőlőültetvénnyel és erdőterülettel rendelkezik. borrégióban.

Etyeki-dombság

jelentős

borvidék

Észak-Dunántúli

5. ábra: Alcsútdobozi Arborétum

Említésre méltó, hogy a legértékesebb hegyvidéki, dombsági és folyóvölgyi térszínek már a múlt század derekától védelem alá kerültek. Amennyiben országos

jelentőséggel

természetvédelmi 7 8

bírtak,

hivatali

miniszteri

határozattal

hirdették

Fejér Megyei Kistérségek Összehangolt Stratégiai Programja Fejér Megyei Kistérségek Összehangolt Stratégiai Programja

rendelettel, ki,

korábban amennyiben

országos helyileg

jelentősek, megyei tanácsi határozattal, később önkormányzati rendelettel szabályozták. Legkorábban helyezték védelem alá az Alcsúti platánfasort 1941-ben, majd az ötvenes években a Pákozdi Ingóköveket, az Alcsúti Arborétumot, Velencei Tavi Madárrezervátumot, s folyamatosan a jelenkorig a többi erre érdemes országos (összesen 14) és helyi jelentőségű (összesen 60) területet. Alcsútdoboz és Felcsút község területe változatos domborzati és vegetációs képet mutat. Alcsútdoboz település területének mintegy 30 százaléka, Felcsút település területének pedig mintegy fele tartozik a Lovasberényi-háthoz, keleten a Váli-völgy határolja mindkét községet. Az átlagos tengerszint feletti magasság 170 méter. A községek területén évszázadok alatt folyamatosan csökkent az erdőterületek nagysága, de a nyugati és a középső részen (Arborétum és környéke, valamint a Rézhegy) és Szentgyörgy-pusztán megmaradtak. Minden szántóföldi növénytermesztésre vagy kertkultúra létesítésére alkalmas területen elfogytak az erdők, csupán a legmeredekebb vagy a löszre jellemző letörésekre hajlamos térrészeken láthatunk ma több évtizedes, telepített akácerdőket. Az őshonos növényzet e klimatikus és talajtani adottságok mellett a cseres – kocsánytalan tölgyes és a tatárjuharos lösztölgyes, a Váli-víz mellett pedig a tölgy-kőris-szil ligeterdő lenne. Az Etyeki-dombságra jellemző jegyek Felcsút keleti részén, illetve Alcsútdoboz keleti kétharmadán figyelhetők meg: egykor ezeket a területeket is nagyrészt zárt és nyílt tölgyesek boríthatták. A természetvédelmi szempontból jelentős területek Alcsútdobozon a község délnyugati, nyugati és középső részén, a Váli-víz mentén, valamint a dél-keleti részen találhatók (gyurgyalag- és parti fecske – telep, erdők, pannon gyepek), valamint Felcsúton a község tengelyében futó Váli-víz mentén a középső és észak-keleti részén találhatók (erdők, gyepek, ligetek, tavak). Ezek alkotják az ökológiai hálózat fő elemeit, valamint a Natura 2000-es területet. Az Érzékeny Természeti Területeket tekintve, a községeket a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet mellékletében „Váli-völgyi ÉTT” – ként lehatárolt terület érinti. A térségeken végigfutó, a Váli-víz és a Szent László-víz mentén húzódó,

regionális

jelentőségű

ökológiai

folyosók

találhatóak,

illetve

Alcsútdobozon egy úgynevezett megszakított ökológiai folyosó is megtalálható. Alcsútdoboz községben található NATURA 2000 területeket tekintve, a községet a 14/2010 (V.11.) KvVM rendelet szerint Szentgyörgy-puszta (HUDI 20049 azonosítószámú)

„különleges

természet-megőrzési

terület”

érinti.

Felcsút

községet NATURA 2000 terület nem érinti. Ahogy fentebb is említésre került az Alcsúti Arborétum országos jelentőségű természetvédelmi

terület.

park

stílusa

tájképi

dendrológiai

kert.

terepalakulat változatos, lankás, közepén dísztóval, míg a szélén patakok futnak át. Növényzete a XIX. századi növényhasznosítás eredményeként egy 540 fajból 37

álló fás növénygyűjtemény. A park legszebb idős példányai a platánok, törökmogyorók, tulipánfák, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők és japánakácok. Állatvilága másodlagos, énekesmadár állománya jelentős. Funkcióját

tekintve

génbank-gyűjtemény,

bemutatóhely,

kirándulóhely,

rekreációs terület, madárvédelmi és kísérleti telep, történelmi emlékhely, kerttörténeti emlék, kultúrterület. Különleges értéke, hogy eredeti állapotában megmaradt

reformkori

kert,

műemléki

és

természetvédelmi

védettséget

egyaránt élvez. Mindkét község területe gazdag védett természeti értékekben, pl.: a Válipatak völgyében és a kapcsolódó erdősávokban többek között sárgarigó, kakukk, szürke gém, egerészölyv és zöld küllő fészkel.9 3.1.3.

Demográfiai, gazdasági alapadatok

A Közép-dunántúli régió a vidéki Magyarország legnagyobb népsűrűségű (100 fő/km2) nagytérsége, valamint a legnépesebb dunántúli régió (1,1 millió fő). Az ország harmadik legfejlettebb régiója. A rendszerváltozást követő gazdasági recesszió következtében jelentősen visszaesett a térség fejlettsége, azonban az ezredfordulóra újra az élmezőnybe került. A ’90-es években a hagyományos nehézipari

ágazatok

visszaszorultak.

gépipar

(számítástechnikai,

híradástechnikai cikkek, jármű- és járműalkatrész gyártás) vált a fejlődés mozgatórugójává, amiben a külföldi tőkebefektetéseknek meghatározó szerepe volt. A régió gazdasági folyamatait a kedvező közlekedés-földrajzi helyzet, jelentős ipari termelési tradíciók, a kiépült infrastruktúra (telephelyi és logisztikai potenciál) és a kvalifikált munkaerő irányítja.10 Fejér megyében a KSH 2013 júniusában kiadott statisztikai tájékoztatója szerint az országosnál kedvezőbben alakultak a demográfiai folyamatok, a halálozások

száma

csökkent,

születéseké

pedig

kismértékben

nőtt.

statisztikai adatok alapján, országos szinten közel 5%-kal csökkent a születések száma, Fejér azon öt megye egyike, ahol a csökkenés helyett növekedés következett be. A 2003-as adatok szerint a megyében a foglalkoztatottak száma emelkedett, az álláskeresőké is nőtt, ezzel együtt a megye foglalkoztatási helyzete szintén kedvezőbben alakult az országosnál. 2013-ban a KSH lakossági munkaerőfelmérése szerint Fejér megye 15-74 éves népességének 59%-a, 191 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 170,3 ezer fő volt, ami 2200-zal több, mint az előző év márciusában. A megyei munkanélküliségi ráta 11%, a foglalkoztatási arány 52,4% volt.

A Völgy Vidék természeti és épített értékei c. tanulmány, www.volgyvidek.hu www.terpont.hu

Fejér megye gazdasági teljesítménye, a piaci beszerzési áron számított bruttó hazai termék (GDP) a 2010. évi adatok szerint 994,4 milliárd Ft volt, ezzel Budapest, Pest megye, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj Zemplén és HajdúBihar megye után a 6. helyet foglalta el. A 2012-es Fejér megyei Területfejlesztési Koncepció szerint az egy főre jutó gazdasági teljesítményt (2,330 millió Ft) tekintve Fejér megye a megyék sorrendjében a 4. volt, csak Budapest, Győr-Moson-Sopron és KomáromEsztergom

megye

előzi

meg,

budapesti

kiugró

értékből

kismértékben elmaradt az országos átlagtól (2,675 millió Ft).

adódóan

Fejér megyében 2013. március 31-én az egy évvel korábbinál 600-zal kevesebb, 60 658 gazdasági szervezetet tartottak nyilván. A negyedév végén 56 160 megyei

székhelyű

vállalkozás

és

4025

nonprofit

szervezet

szerepelt

nyilvántartásban. A vállalkozásokat 34-66%-os arányban társas, illetve önálló vállalkozói formában jegyezték be. A megfigyelt Fejér megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2013 első negyedévében 20,3 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, folyó áron 11%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A beruházott

összegek

72%-át

(14,6

milliárd

forint)

gép-,

járműbeszerzések adták, melynek 56%-át külföldről vásárolták.

berendezés-,

A Bicskei Kistérségben a KSH 2013. januári adatai alapján a lakónépesség száma 38.930 fő. 9. táblázat: Bicskei kistérség népességi adatai TELEPÜLÉS

NÉPESSÉG

NÉPSŰRŰSÉG

TERÜLET

Alcsútdoboz

1 458 fő

28,75 fő/km²

50,71 km²

Bicske

11 813 fő

150,22 fő/km²

77,08 km²

Bodmér

245 fő

30,26 fő/km²

7,17 km²

Csabdi

1 178 fő

71,62 fő/km²

17,02 km²

Csákvár

5 197 fő

44,05 fő/km²

118,76 km²

Etyek

4 110 fő

Felcsút

1 841 fő

81,08 fő/km²

53,27 km²

81,24 fő/km²

22,02 km²

Gánt Kajászó

835 fő

14,82 fő/km²

58,15 km²

1 042 fő

43,70 fő/km²

23,98 km²

Mány

2 370 fő

53,26 fő/km²

44,72 km²

Óbarok

792 fő

40,03 fő/km²

19,26 km²

Szár

1 646 fő

74,24 fő/km²

22,63 km²

Tabajd

901 fő

36,92 fő/km²

26,57 km²

Újbarok

417 fő

282,55 fő/km²

1,49 km²

Vál

2 456 fő

62,01 fő/km²

40,48 km²

Vértesacsa

1 746 fő

47,44 fő/km²

36,19 km²

Vértesboglár

883 fő

38,39 fő/km²

23,21 km²

KSH 2013. január 01-i adatai alapján

Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció Központi Statisztikai Hivatal statisztikai tájékoztatója, Fejér megye, 2013/I. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/131/feje131.pdf 12

Településnagyság szerint a Bicskei Kistérség az egyik legheterogénebb kistérség: két település (Bodmér és Újbarok) 500 fő alatti, további négy település (Gánt, Óbarok, Tabajd és Vértesboglár) 500 és 1000 fő közötti, 9 település az 10005000 lélekszámú kategóriába esik, és 2 település népessége meghaladja az 5000 főt (Csákvár, valamint Bicske).13 10. táblázat: Bicskei Kistérség gazdasági mutatói MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA 1000 LAKOSRA (2011-ES ADAT) 50,5 vállalkozás

LEGALÁBB 10 FŐT EGYÉNI

FOGLALKOZTATÓ

SZOLGÁLTATÁSBAN

NONPROFIT

VÁLLALKOZÁSOK

TEVÉKENYKEDŐK

SZERVEZETEK

ARÁNYA

SZÁMA

48,9 %

3,1 %

68,7 %

286 szervezet

KSH 2013. január 01-i adatai alapján

A Völgy Vidék a Közép-dunántúli Régió peremén határos a Budapest melletti agglomerációs településekkel. Részben ebből adódóan a térség településeinek általános fejlettsége, illetve fejlődési dinamizmusa kedvező értékeket mutat országos összevetésben. Jogszabály szerinti hátrányos besorolású település nincs a térségben. A Völgy Vidék LEADER térség népesedése gyakorlatilag leképezte az országos és a nagyvárosok környéki vidéki térségek településeinek tendenciáit az elmúlt évtizedekben. A lakónépesség száma 1990-2007 között 23,5%-kal, mintegy 8400 fővel nőtt (35.791 főről 44.217 főre) a pozitívba forduló vándorlási egyenlegnek köszönhetően, amely ellensúlyozta az 1980-as évek eleje óta tartó és folyamatosan növekvő természetes fogyást. A népesség növekedésének záloga a bevándorlás maradt, mivel a települések lakossága nagymértékben elöregedett, és alacsony szinten stabilizálódott a gyermekvállalási hajlandóság is.14 11. táblázat: Alcsútdoboz és Felcsút települések lakónépességének alakulása LAKÓNÉPESSÉG

ALCSÚTDOBOZ

FELCSÚT

1970

1 889 fő

1 558 fő

1980

1 651 fő

1 593 fő

1990

1 411 fő

1 509 fő

2001

1 522 fő

1 671 fő

2011

1 413 fő

1 870 fő

2013

1 458 fő

1 841 fő

2011. évi népsűrűség 1 km2-re: Terület:

27,9 %

84,9 %

5 071 hektár

2 202 hektár

KSH 2013. január 01-i adatai alapján

Felcsút község lakónépessége dinamikusan növekszik, csak az elmúlt 10 évben a 10%-ot is meghaladta a népességszám-növekedés. A természetes fogyást kellően ellensúlyozta, hogy 2001-2011 között 209 fő volt a betelepülő népesség 13 14

Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Völgy Vidék Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (felülvizsgált, 2013.)

(feltehető, hogy a településre költözők főként kisgyermekes családok voltak, hiszen a település gyermekekkel kapcsolatos mutatói jócskán meghaladják a térség átlagos értékeit, a gyermekes családok aránya több mint 70%.). A dinamikus népességnövekedés kedvező foglalkoztatási szerkezettel párosul, a foglalkoztatottak

aránya

2%-kal

meghaladja

térségi

átlagot,

míg

munkanélküliek aránya nem éri el azt, valamint a településen a vállalkozások száma is magasabb az átlagnál. 12. táblázat: Gazdasági mutatók alakulása Felcsúton, összehasonlítva a térségi (Völgy Vidéki) mutatókkal Felcsút

Völgy Vidék

Foglalkoztatottak aránya (%)

41,7

39,8

Munkanélküliek aránya (-%)

-5,1

-6,0

Száz lakosra jutó vállalkozás (db)

11,9

10,2

Tíz foglalkoztatottra jutó inaktívak száma (-fő)

-14

-15

Felcsúton az ellátottsági mutatók is kedvezőek, például az átlagnál magasabb a személygépkocsi-ellátottság. Az infrastruktúra állapotának mutatóiból látszik, hogy a 100 lakosra jutó lakások száma magas, ami egyrészt növeli a beköltözhetőséget, másrészt a lakatlan ingatlanokra is utal - figyelembe véve a lakosság növekedési ütemét, ez lakhatás-potenciálként értékelhető. Azonban a lakások komfortfokozata elmarad a legdinamikusabban fejlődő településektől, illetve a csatornázottság mértéke is inkább átlagos, mintsem magas szintű. 13. táblázat: Ellátottsági és infrastrukturális mutatók Felcsúton összehasonlítva a térségi (Völgy Vidéki) mutatókkal Felcsút

Völgy Vidék

Egy orvosra jutó lakosok száma (-x/100)

-18,70

-17,88

Száz családra jutó személygépkocsik száma (db)

129,5

111,3

Óvoda-kihasználtság (%) Száz családra jutó lakás száma (db) 100 közüzemi víz bekötésre jutó csatorna bekötések (db) Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások (%)

145

137

98,3

95,5

A népességi, gazdasági, ellátottsági és infrastrukturális mutatókból levonható a következtetés, hogy Felcsút népességmegtartó képessége erős, a település elindult a fejlődés útján, de még nem sorolható a dinamikusan fejlődő települések közé, további – elsősorban infrastrukturális – fejlesztésekre van szükség, hogy még intenzívebb növekedési szakaszba léphessen. Alcsútdoboz a 2001-es és 2011-es népszámlások között majdnem népessége 10%-át elvesztette. A településen közel akkora volt a természetes fogyás (-52 fő), mint a vándorlási különbözet (-57 fő). A népsűrűség 28fő/km2, ez a térség legritkábban lakott települése – ez abból is következik, hogy a település területe lényegesen nagyobb, mint hasonló településeké. A gyermekes családok aránya 41

Alcsútdobozon alacsony, majdnem itt a legalacsonyabb az ez irányú mutató a térségben. A gazdasági mutatókat tekintve a munkanélküliek aránya nem haladja meg a térségi átlagot, azonban a foglalkoztatottak aránya alacsony, és az inaktívak száma is magas. A száz lakosra jutó vállalkozások száma is elmarad a térségi átlagtól. A demográfiai, illetve a gazdasági adatok arra engednek következtetni, hogy a településen sok idős ember él. 14. táblázat: Gazdasági mutatók alakulása Alcsútdobozon, összehasonlítva a térségi (Völgy Vidéki) mutatókkal Alcsútdoboz

Völgy Vidék

Foglalkoztatottak aránya (%)

36,4

39,8

Munkanélküliek aránya (-%)

-5,9

-6,0

Száz lakosra jutó vállalkozás (db)

9,2

10,2

Tíz foglalkoztatottra jutó inaktívak száma (-fő)

-17

-15

Az ellátottsági mutatók kedvezőbben alakulnak, a település saját orvosa miatt az egy orvosra jutó lakosok száma mutató kedvezőbb a térségi átlagnál, illetve Alcsútdobozon gyógyszertár is található. Az óvoda kihasználtság azonban meglehetősen alacsony. Az infrastrukturális mutatókat tekintve a száz lakosra jutó lakások száma itt a második legmagasabb, amely tehát egyfelől lehetővé tenné a beköltözést, ugyanakkor a komfortfokozat összértéke alacsony, és csak minden

második

lakás

összkomfortos.

csatornázottság

mértéke

itt

legalacsonyabb a térségben, viszont a hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 100%. 15. táblázat: Ellátottsági és infrastrukturális mutatók Alcsútdobozon összehasonlítva a térségi (Völgy Vidéki) mutatókkal Alcsútdoboz

Völgy Vidék

Egy orvosra jutó lakosok száma (-x/100)

-14,13

-17,88

Száz családra jutó személygépkocsik száma (db)

111,8

111,3

Óvoda-kihasználtság (%) Száz családra jutó lakás száma (db) 100 közüzemi víz bekötésre jutó csatorna bekötések (db) Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások (%)

népességi,

gazdasági,

következtethetünk,

hogy

ellátottsági

és

Alcsútdoboz

156

137

100,0

95,5

infrastrukturális

mutatókból

népességmegtartó

arra

képessége

gyenge, a településről gyakorlatilag hiányoznak a gazdaságilag aktívak és a gyermekes családok. Fentiek alapján látható, hogy az infrastrukturális és ellátottsági körülmények megvannak, a lakosság a 2 népszámlálás között mégis mintegy 10%-kal csökkent. A KSH 2013-as adatai szerint, a lakónépesség 1.458 fő, tehát az utóbbi években a népességszám növekedést mutatott. Alcsútdoboz

fejlődésének kulcsa, hogy ki tudja-e használni azt a kedvező földrajzi helyzetét, hogy a Székesfehérvár – Etyek - Bicske – Baracska kereszteződésben fekszik.15 3.1.4.

Kulturális jellemzők

A bicskei kistérséget alkotó települések figyelemre méltó természeti és épített környezettel

rendelkeznek,

több

helyen

magas

szintű

borkultúrával

találkozhatunk és hagyománya van a lótartásnak is. A tereplovagláson, terepkocsizáson túl a gyerekeket több helyen is lovas oktatással is várják (Alcsútdoboz, Csabdi, Csákvár, Tabajd). A kistérség terepi adottságai kedveznek az aktív sport kedvelőinek, több kerékpár útvonal, valamint számos kirándulásra alkalmas terület, túraútvonal is ajánlott. Csákváron lehetőség nyílik az aktív kikapcsolódásra, a kirándulni, pihenni vágyókat várja a jó levegőjű vértesi erdő, ahol több jelzett turistaút is szolgálja az aktív pihenést. Csákvár község szélén, a Gánti út mellett indul a Vértes

természeti

jellegzetességeit

szemléletesen

bemutató

Haraszthegyi

Geológiai és Botanikai tanösvény (3,5 kilométer, 7 db állomás, 3 óra menetidő), valamint a Gánti földtani tanösvény (2 km, 13 db állomás, 2 óra menetidő).

6. ábra: Gánti földtani tanösvény

A térségben számos kulturális, szabadidős rendezvény kerül megtartásra legtöbbjük

éves

hagyományteremtő,

szinten. évente

Váli-Völgyi

megrendezésre

Vigasságok kerülő

esemény,

értékmegőrző, idén

2014.

szeptember 05-én és 06-án kerül megtartásra. A Csákvári, valamint Bicskei rendezvények, fesztiválok, események egész évben várják az érdeklődőket átfogó, valamennyi korosztályt kielégítő programsorozatokkal. Az Etyeki Piknik vendégei

2013-tól

évente

négy

alkalommal,

családiasabb

hangulatban

találkozhatnak az Újhegyen és a Szépvölgyben hazánk, és ezen belül Etyek gasztronómiai kincseivel. Az adott évszak jellegzetességeit kiemelve kerülnek bemutatásra a látogatóknak a legkiválóbb magyar borászok és gasztronómiai,

A Völgy vidék népességmegtartó ereje c. tanulmány

valamint kézműves kiállítók remekei, illetve igényes programokkal, tehetséges művészekkel várják az idelátogatókat.16 2014-ben átadásra került a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia által üzemeltett, 3900 férőhelyes felcsúti Stadion, mely vonzza a látogatókat. Az Aréna nem csak a mérkőzésekre várja a látogatókat, az úgynevezett „Puskás Akadémia körút” keretében megmutatják az érdeklődőknek a stadion különleges és exkluzív helyiségeit a díszpáholytól az öltözőig, a sajtótájékoztatóteremtől az elnökségi tárgyalóig: tehát azokat a helyeket, ahová a mérkőzéseken szurkolóként

7. ábra: Pancho Aréna

nem juthatnak el.17

Említésre méltó, hogy Alcsútdoboz díszoklevelet kapott a hagyományteremtő „Itthon vagy! Magyarország szeretlek hétvége” országos programsorozathoz való csatlakozása miatt, hozzájárulva ezzel azon törekvéshez, mely Magyarország értékeit kívánja népszerűsíteni.

3.2.

Szakterület bemutatása

3.2.1.

Turizmus – általános szakterület

A Turisztikai Világszervezet (United Nations World Tourism Organization – UNWTO) „World Tourism Barometer” című jelentése szerint 2014-ben a turizmus 4-4,5 százalékos növekedésére lehet számítani világszinten, a kedvezőbb gazdasági környezet, a légi összeköttetések bővülése, valamint a vízumügyek javuló kezelése következtében. Előzetes becslések szerint Európa esetében 3-4 százalékos bővülés várható. Az UNWTO 2013-as jelentésének adatai alapján a helyi valutákban mért nemzetközi turisztikai bevételek világszinten 5,3 százalékkal bővültek. Az egy nemzetközi turistaérkezésre eső bevétel világszinten 800 euró volt. A nemzetközi turisztikai bevételek 42,2 százaléka realizálódott Európában, ami 368,5 millió eurót jelentett az elmúlt évben. Közép- és Kelet-Európa 45 millió euró bevételt mondhatott magáénak 2013-ban, ami (helyi valutákban, változatlan áron számítva)

százalékkal

haladta

meg

2012.

évit

(egy

nemzetközi

turistaérkezésre számítva ez 380 eurót jelent). A pozitív tendenciák 2014-ben tovább folytatódnak. A nemzetközi turistaérkezések száma 2014 első négy hónapjában világszinten 4,7 százalékkal emelkedett az előző

év azonos

időszakához képest, a Közel-Kelet kivételével minden régióban bővülést jeleznek 16 17

www.programturizmus.hu http://www.pfla.hu/ Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia honlapja

az előzetes adatok. Európán belül a legdinamikusabb növekedés Észak-Európát (+7,7 százalék), illetve Dél-Európát és a Mediterrán térséget (+7,6 százalék) jellemezte,

Közép-

és

Kelet-Európában

3,9

százalékkal

turistaérkezést regisztráltak, mint egy évvel korábban.

3.2.1.1.

több

nemzetközi

Turizmus az Európai Unióban

Az Európai Unióban rendkívül fontos szerepet játszik a turizmus, mivel jelentős gazdasági

és

foglalkoztatási

lehetőségek

rejlenek

benne,

valamint

társadalomra és a környezetre is hatást gyakorol. A turizmus szerepe a vállalkozások és a polgárok életében egyaránt jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben. Az Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának becslései szerint a turizmus az Unió bruttó hazai termékének (GDP) több mint 5 %-át

teszi

ki.

EUROSTAT

2012-es

adatai

szerint

idegenforgalmi

szálláshely-szolgáltatási ágazat 2,4 millió főnek biztosít állást, a turisztikai ágazaton belüli teljes foglalkoztatás pedig becslések szerint 12 és 14 millió fő között van. A 2012-es EUROSTAT felmérés szerint az Európai Unió főbb statisztikai eredményei az alábbiakban röviden ismertetésre kerülnek:19  Az Unió területén élők (15. életévüket betöltöttek) 1 055 millió üdülési célú utazást hajtottak végre 2011-ben.  Az (1-3 vendégéjszakával járó) rövid utak tették ki az összes utazás több mint felét (55,0 %).  Az utazások megközelítőleg háromnegyede (76,3 %) belföldi, fennmaradó része pedig külföldi célállomással rendelkezett.  2011-ben az Unió népességének 51,9 %-a vett részt a turizmusban, vagyis az év során minimum egy, legalább négy vendégéjszakával járó utazást hajtott végre.  A kínálat terén 2011-ben némileg több mint 202 000 szálloda és hasonló létesítmény

működött

Unió

területén,

egyéb

csoportos

idegenforgalmi szálláshelyek (például kempingek és üdülőházak) száma pedig közel 271 000 volt.  Az elmúlt évtizedben a csoportos idegenforgalmi szálláshelyen töltött vendégéjszakák száma általában véve nőtt.20 Az Európai Unió turizmuspolitikáját tekintve, a cél nem az, hogy az Unió közös politikát dolgozzon ki, hanem hogy összehangolja az európai uniós politikákat, az Európai Bizottságnak a tagállamok tevékenységét kiegészítő, támogató és koordináló hatásköre van.

18 19 20

United Nations World Tourism Organization: World Tourism Barometer c. jelentés Az adatok 2012-esek, tehát az EU27-re vonatkoznak (Horvátország 2012-ben még nem volt tagállam) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/statistics_explained EUROSTAT

Éppen ezért sokáig nem is létezett egységes intézkedési és szabályozási rendszer a turizmust illetően, azaz az ágazatra az általános elvek és szabályok voltak érvényesek

(természetesen

több

terület

szabályozása

hatással

van

turizmusra, mint pl. versenypolitika, fogyasztóvédelem, légi közlekedés, oktatásszakképzés, környezetvédelem, stb). 2006 márciusában azonban az Európai Bizottság

idegenforgalom

jelentős

szerepének

elismeréseként

–

új

idegenforgalmi politikát fogadott el, s kiadta „A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje” c. közleményét. A dokumentum szerint a legfontosabb cél, hogy „az idegenforgalom Európában és világszerte megvalósuló fenntartható

növekedésével

javítsa

európai

idegenforgalmi

ágazat

versenyképességét, valamint több és jobb minőségű munkahelyet teremtsen”.21 Az

Európai

Bizottság

jövőbeni

kihívások

vonatkozásában

következő

tényezőket emeli ki: demográfiai változások várható iránya (idősebb emberek számának és arányának emelkedése); az egészségturizmus és a természetikulturális örökségturizmus növekedése; a globális szintű verseny erősödése; fenntarthatóság

fontossága.

versenyképesebb

turizmust

Ezek és

figyelembevételével fenntarthatóság

elveinek

Unióban megfelelő

desztinációkat kell létrehozni annak érdekében, hogy továbbra is megőrizhesse vezető pozícióját a világ turizmusában. A Schengeni Megállapodás (melyhez hazánk 2008. január 1-jével csatlakozott) lehetővé teszi a tagállamok közötti vám-és határőrizeti vizsgálatok megszűnését, ami az Unión belüli turizmus belföldiesedéséhez vezet, és megkönnyíti a látogatóáramlást a csatlakozott tagállamok

esetében.

Említésre

méltó,

hogy

Európa

több,

nemzetközi

érdeklődésre is számot tartó nagyrendezvénynek (Téli Olimpia, FIFA Futball Világbajnokság) és évfordulónak (Rembrandt, Mozart és Picasso) adott otthont, ami a kontinens turizmusát pozitívan befolyásolta. Európán belül az egyes régiókat eltérő eredmények jellemezték. A Közép- és Kelet-Európa iránti kereslet az elmúlt évek dinamikus bővülését követően konszolidálódott, 2012-ben a nemzetközi turistaérkezések száma Közép- és Kelet-Európában 8,0 %-kal emelkedett. Kiemelkedő eredményeket mondhatott magáénak Bulgária, Csehország, Lettország és Litvánia. Észak-Európában a nemzetközi turistaérkezések száma 2012-ben 0,4 %-kal, Nyugat-Európában és a Mediterrán térségben pedig 3 %-kal haladta meg a 2011. évben regisztráltat. Magyarország versenytárs országai közül folyamatos növekedés jellemezte Szlovákia és Szlovénia turizmusát. Emellett jelentősebben bővült az osztrák és a cseh beutazó forgalom. A vendégforgalom – Magyarországhoz hasonlóan – Szlovákiában mutatott csökkenést.

Brüsszel, 19.10.2007 COM(2007) 621 Bizottsági Közlemény, A fenntartható és versenyképes európai idegenforgalom menetrendje

3.2.1.2. A turizmus helyzetének bemutatása Magyarországon, turizmusfejlesztési koncepció A turizmus a hazai gazdaság kiemelten fontos ágazata, egy dinamikusan fejlődő szektor, amely több százezer fő számára biztosít munkahelyet. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció - a versenyképes turizmus koncepciója 2014-2024 – értelmében kulcsszerepe van a fő prioritások és célok kijelölésének, az ezek eléréséhez szükséges eszközöket világosan megfogalmazó koncepcióra van szükség. Ki kell választani és rangsorolni kell azokat az elképzeléseket, fejlesztési pontokat, melyek ösztönzően hatnak a turisztikai szektorra, s amelyekre a fejlesztéspolitika épülhet. Ezen fejlesztési pontok konkretizálásával és a támogatások megfelelő helyre allokálásával

megvalósulhat

turisztikai

szektor

fejlesztése,

turisztikai

termékek minél professzionálisabb értékesítése, hozzájárulva a nemzetközi piacon való helytálláshoz. A KIEMELT NEMZETI CÉLKITŰZÉSEK 2024-IG (SZÁMSZERŰSÍTVE):  A turizmus közvetlen és közvetett, azaz teljes nemzetgazdasági hozzájárulásának (GDP-arány) 10%-ra növelése,  A

turizmusban és

a kapcsolódó területeken dolgozó bejelentett

munkavállalók számának másfélszeresre növelése,  A turizmus versenyképességének tekintetében Magyarország legyen a világ első 30 országa között,  Kiemelt magyar turisztikai fejlesztések előkészítése és megvalósítása (pl.: 3–5 nemzetközi hírű komplex gyógyhely),  A belföldi turizmus élénkítése érdekében a stabilan működő magyar turisztikai szervezeti rendszer teljes kiépítése,  A belföldi turisztikai alapmutatók minimum 1/3-dal való javítása,  A Magyarországra látogató külföldi turisták magyarországi átlagos költésének és tartózkodási idejének másfélszeresére növelése,  Új piacok meghódítása és a keleti nyitás eredményeként a keleti országokból érkező turisták vendégéjszakái számának a háromszorosra emelése,  Budapest tartósan legyen tagja az európai TOP 10 és a közép-európai TOP 3 városi desztinációnak,  Balaton tartósan legyen tagja az európai TOP 5 családi üdülő desztinációnak. A Koncepcióban alapvető célként jelenik meg az, hogy Magyarország az egészségturizmus több területén is Európa egyik célállomása legyen. A hazai szabadidő-gazdaság kínálata iránti kereslet egyre növekszik, a szabadidő 47

tartalmas eltöltése, az aktív programok, a mozgásban gazdag szabadidős kínálat iránti

kereslet

egyre

nagyobb,

kiemelkedő

fontosságú

ennek

további

ösztönzése. A turisztikai ágazat sikerét a foglalkoztatásban résztvevők száma mutatja majd, cél, hogy mind a diplomás és szakképzett munkaerő, mind az alacsonyabban képzett rétegek számára biztos munkalehetőséget teremtsen.22 Mivel a turisztikai célú utazások jellemzően a szabadon elkölthető jövedelmekből valósulnak meg, illetve üzleti döntéseken alapulnak, a magyarországi turizmus teljesítményét

nagymértékben

befolyásolják

nemzetközi

és

hazai

makrogazdasági történések, valamint a kereslet változása: az utazásra fordítható összegek alakulása, az utazások gyakorisága, az egyes motivációk népszerűsége. A válság által sújtott 2009-es és 2010-es esztendő után 2011-ben a nemzetközi turizmusban a javulás jelei mutatkoztak.

A nemzetközi turizmus javuló

tendenciáival párhuzamosan ismét növekedési pályára állt a magyarországi turizmus is, különös tekintettel a beutazó turizmusra. A Központi Statisztikai Hivatal „Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről” című beszámolója24 szerint Az I nemzetgazdasági ágban (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás) a bruttó hozzáadott értékkel mért teljesítmény – a válság kezdete óta, 2012-ben első alkalommal – nőtt, mintegy 1,3%-kal.25 A

Központi

Statisztikai

Hivatal

adatai

szerint

2012-ben

kereskedelmi

szálláshelyet igénybe vevő vendégek száma (8 385 169 fő) összességében 4,5%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (21 805 200 éjszaka) 5,8%kal nőtt 2011-hez viszonyítva.26 Az átlagos tartózkodási idő 2,6 nap volt, ami 2011-hez képest 1,2%-os növekedést jelentett. A külföldi vendégek számában (4 163 641 fő) 8,9%-os, az általuk eltöltött vendégéjszakák számában (11 392 183 éjszaka) pedig 9,4%-os növekedést regisztráltak az előző év azonos időszakához képest. A külföldiek átlagosan 2,7 (+0,4%) napot töltöttek hazánkban. A belföldi vendégek száma (4 221 528 fő) 0,5%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma (10 413 017 éjszaka) 2,0%-kal nőtt 2011-hez képest. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,5 nap (+1,5%) volt 2012-ben.27

Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció – a versenyképes turizmus koncepciója 2014-2024 http://neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikai-adatok, Magyar Turizmus Zrt, 2013. évi Marketingterv 24 Központi Statisztikai Hivatal: Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről 25 A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (I) nemzetgazdasági ág nem fedi le teljes egészében a turizmust, azonban az ebben a körben tapasztalható trendek jól kifejezik ennek a gazdasági szegmensnek a helyzetét. 26 A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb végleges adatok 2012-esek. 27 Magyarország turizmusának alakulása 2012 - KSH 23

8. ábra: Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2007-2012: 9 000 000

8 311 570

8 500 000 8 000 000

8 021 069

7 651 250

7 500 000

7 473 339

7 474 329

7 000 000

7 152 912

Szállodák

6 547 185

6 500 000 6 000 000

Összes kereskedelmi szálláshely

6 183 151

5 622 626 5 595 633

5 500 000

5 417 254

5 000 000

5 181 080

4 500 000 4 000 000

2007

2008

2009

2010

2011

2012

9. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele (millió Ft) 2007-201228

280 000

270 336

270 000 260 000 246 055

250 000 240 000

253 813

246 451

237 837

230 000 220 000

224 853

210 000 200 000 2007

3.2.1.3.

2008

2009

2010

2011

2012

A turizmus helyzete a Közép-Dunántúli régióban

A Közép-Dunántúli régióban az idegenforgalom kiemelt jelentőségű. A Balaton, Velencei-tó, Bakony, Gerecse és a Vértes hegység számos lehetőséget biztosít a kikapcsolódni, pihenni vágyók számára. A régió az ország egyik legfejlettebb térsége, területén hat üdülőkörzet található, melyek közül a Velencei-tó–Vértes, a Balaton, valamint a Dunakanyar a kiemelt üdülőkörzetek közé tartozik. Látogatható természetvédelmi területek – köztük két nemzeti park (Balaton-felvidéki,

Duna-Ipoly)

–,

városokban

és

kisebb

településeken

műemléki épületegyüttesek és helyi védettségű látnivalók vonzzák a turistákat. A régiót említik a „Királyi Régió” néven is (Székesfehérvár – Királyok városa,

A hazai turizmus helyzete, aktuális kérdései: Dr. Horváth Viktória helyettes államtitkár előadása, 2013. december 8.

Veszprém – Királynék városa). A szőlőkultúra is kiemelkedő a térségben, hét minősített borvidék található itt.29 10. ábra: A többnapos belföldi utazások megoszlása Magyarországon az úti cél régiója szerint 2011-ben (ezer nap) 30

0,066 0,017

Balatoni régió (16 735,8) BKG régió (15 079,1)

0,1

Dél-alföldi régió (6 413,0)

0,216

Dél-dunántúli régió (4 990,2)

0,151

Észak-alföldi régió (8 307,1)

0,195

Észak-magyarországi régió (11 725,8)

0,107

Közép-dunántúli régió (7 762,4) Nyugat-dunántúli régió (5 105,8)

0,064 0,083

Tisza-tavi régió (1 311,1)

2013. első félévében Közép-Dunántúl kereskedelmi szálláshelyein 318 ezer vendég 742 ezer vendégéjszakát töltött el, ami az országos vendégforgalom 8%át jelentette. A vendégek döntő többsége, nyolctizede belföldről érkezett, az összes

vendégéjszaka

több

mint

kétharmada

hozzájuk

kapcsolódott.

vendégéjszakák első félévi alakulását az elmúlt néhány évet tekintve a belföldi forgalom

szinte

töretlen

bővülése,

míg

külföldi

forgalom

nagyságrendű) ingadozása, tendenciájában inkább csökkenése jellemzi.

3.2.1.4.

(változó 31

A turizmus helyzete Fejér megyében, alapadatok

A KSH statisztikái szerint 2013 első negyedévében a Fejér megyei kereskedelmi szálláshelyek 25 ezer vendéget fogadtak, egytizedével kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A vendégforgalom több mint háromnegyedét kitevő belföldi vendégek száma 10, a külföldieké 7,1%-kal csökkent. A hazai vendégek a tavaly január-márciushoz képest ugyancsak 10%-kal kevesebb (35 ezer) vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, a külföldi vendégéjszakák száma pedig 14%-kal (15 ezer éjszakára) esett vissza. Az 5,6 ezer külföldi vendég 80%-a az Európai Unió országaiból

érkezett,

többségük

–

mintegy

1,2

ezer

fő

–

továbbra

Németországból. Míg a német látogatók száma 16%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, addig az osztrák vendégeké 3,1, az olaszoké 27 %-kal nőtt, Lengyelországból

pedig

csaknem

másfélszer

annyian

foglaltak

szállást

megyében, mint 2012 első negyedévében.

www.terpont.hu http://neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikai-adatok, Magyar Turizmus Zrt, 2013. évi Marketingterv 31 Statisztikai tükör VII. évfolyam 62. szám 30

A külföldiek a tavalyinál valamivel kevesebb időt, átlagosan 2,6 éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, a belföldi vendégek tartózkodási ideje nem változott, ők átlagosan 1,8 éjszakára maradtak.32

3.2.1.5. A

Bicskei

Turizmusfejlesztés a Bicskei kistérségben kistérség

vonzerő-,

fogadóképesség-,

turisztikai

teljesítménykategóriánként a korlátokkal bíró kistérségek közé sorolható. A kistérségi turisztikai termékek piacra jutása után a pozíció megtartása és erősítése a cél, a „térségi márka” kialakítása a sikeresség szempontjából meghatározó lehet. A Bicskei kistérség rendelkezik a piacképes turisztikai termékek fejlesztéséhez szükséges természeti és kulturális adottságokkal. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács álláspontja szerint az aktív turizmus fejlődését a kistérségben elősegítené többek között a meglévő turistautak, turisztikai célú épületek és infrastruktúra felújítása, folyamatos karbantartása; valamint új turistautak, tanösvények kialakítása, esőbeállók, pihenő-táborozóhelyek építése. Elsődleges a már meglévő turisztikai termékek vonzóbbá tétele, olyan egyedülálló turisztikai attrakciók kialakítása a cél, melyek odavonzzák a turistákat, és felhívják a figyelmet a térségben rejlő valamennyi látványosságra, turisztikai lehetőségekre.33

3.2.1.6.

Turizmusfejlesztés a Völgy Vidéken

A 2013-ban felülvizsgált, Völgy Vidék Közösség Közgyűlése által az 1/2013. (04.10.) számú határozattal elfogadott Völgy Vidék Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 5 célkitűzés keretében emeli ki a legfontosabb fejlesztési területeket: 1. célkitűzés: „A Völgy Vidék helyi adottságaira építő vállalkozások fejlesztése” 2. célkitűzés: „A Völgy Vidék örökségeinek megőrzése” 3. célkitűzés: „Az életminőség fejlesztése a Völgy Vidéken” 4. célkitűzés:

„A

völgyvidéki

értékeket

bemutató

turizmus

élénkítése” 5. célkitűzés: „A környezet megóvása a Völgy Vidéken” A célkitűzések mentén került lehatárolásra a LEADER Intézkedési Terv, melynek szerves részét képezi a bor-, lovas-, gyalogos, kerékpáros és agroturizmus fejlesztése, valamint a szállásadás a vendéglátás feltételeinek javítása a térségben. Az etyeki dombok, a Vértesalja, a Szent László patak, és a Váli-víz övezete kultúrtáj részben nélkülözi a megfelelő turisztikai infrastruktúrát, pedig természetközeli értékeiből adódóan lehetőség lenne kerékpáros, bakancsos, megfigyelő, lovas, bor, gasztronómiai és egyéb értékteremtő, magas színvonalú 32 33

Központi Statisztikai Hivatal statisztikai tájékoztatója, Fejér megye, 2013/I. Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Tájékoztatója

turisztikai szolgáltatások kiépítésére. A szálláslehetőségek és a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások hiányosak, a meglévők is csak részben megfelelő színvonalúak. A Völgy Vidék azonban adottságai alapján alkalmas arra, hogy a környező nagyvárosok rekreációs zónájává váljon, ha települései és szervezetei összefogással,

egymást

erősítő

jelleggel

megvalósítják

turizmusfejlesztési

céljaikat. A „Turizmus élénkítése” célkitűzés az alábbi pillérekre épül:  Turisztikai tevékenység ösztönzése  Lovas-, bor, rekreációs és kulturális turizmusfejlesztés, programszervezés  Egységes

turisztikai

csomagok,

arculat

és

információs

rendszerek

kialakítása A Stratégia jövőképe szerint a legfontosabb kitörési lehetőség, hogy a kedvező térségi adottságokra olyan, a helyi gazdaságot élénkítő, munkahelyteremtő fejlesztések épüljenek, amelyek elősegítik, hogy a megtermelt jövedelmeket növekvő arányban – helyben állítsák elő és használják fel, ezáltal az itt élők életminősége ösztönözzön.

érezhetően Ezért

javuljon,

Völgy

Vidékre

másokat jellemző

további

természeti

letelepedésre és

kulturális

értékekre épülő szolgáltatásfejlesztések támogatása elsődleges. A helyi turizmusélénkítési célkitűzésben azokat a fejlesztéseket szükséges támogatni, amelyek kihasználják a térségben található, rendelkezésre álló szolgáltatásokat, és

természeti,

támaszkodnak.

illetve

épített

örökség

elemeire,

mint

erőforrásokra

Összhangban a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció elképzeléseivel, olyan

fejlesztési

pont

kijelölésére

van

szükség,

amelyre

térségi

turizmusfejlesztés épülhet. A jelen tanulmány tárgyát képező kisvasút-projekt alkalmas

térségi

turizmus-fejlesztés

alapkövét

képező

szerep

betöltésére. 3.2.2.

A turizmust szabályozó szervezetek, jogforrások

A turizmus irányítását nemzeti, regionális és helyi szinten tevékenykedő, egymást kölcsönösen kiegészítő szervezetek végzik hazánkban, a turizmus irányítása az Országgyűléstől a települési önkormányzatokig számos szervezet feladatai között szerepel:  Az Országgyűlés törvényalkotó tevékenysége a turizmus fejlődése és a turisztikai

ágazat

vállalkozásainak

működése

szempontjából

kiemelt

jelentőségű,  Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága tárgyalja a turizmussal kapcsolatos előterjesztéseket,

Völgy Vidék Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2013, http://www.volgyvidek.hu/attachments/VVK_HVS_fv2013.pdf

 Az ágazattal kapcsolatos feladatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium Turizmusért Felelős Helyettes Államtitkársága látja el,  A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok az országos idegenforgalmi politikai célkitűzésekhez igazodva ellátják a regionális idegenforgalmi állami feladatokat,  A Magyar Turizmus Zrt. tevékenységének célja, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és nemzetközi

turizmusból származó bevételek

növelését,  Területi szinten az önkormányzatok, illetve a Tourinform-irodák munkáját szükséges megemlíteni. A turizmust szabályozó fontosabb jogforrások (a teljesség igénye nélkül):  a szervezett utazási formákról szóló 90/314/EGK tanácsi irányelv  a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006 /123/EK irányelv  a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005 / 29 /EK irányelv  a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény  a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény  a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény  az utazási szerződésről szóló 281/2008. (XI. 28.) Korm. rendelet  213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről  a

Regionális

Idegenforgalmi

Bizottságok

Bizottságok,

valamint

munkaszervezeteinek

Regionális

feladatairól

szóló

28/1998. (V. 13.) IKIM rendelet 3.2.3.

3.2.3.1.

Kisvasutak – speciális szakterület

Kisvasutak helyzete Magyarországon

A kisvasút olyan keskeny-nyomtávolságú vasút, amely viszonylag kisebb területek

szállítási

berendezésekkel

szükségleteinek és

kielégítését,

üzemeltetéssel

azokhoz

biztosítja.

mérten kisvasút

sajátos kisebb

teljesítőképességű, mint a nagyvasút, viszont létesítési és fajlagos üzemeltetési költségei

alacsonyak,

így

kis

forgalomsűrűség

mellett

tud

sínpályás

közlekedést biztosítani. Az említett keskeny nyomtáv változatos értékű lehet, a Magyarországon legelterjedtebbek:  500 mm: téglagyárak, ipari üzemek belső hálózata  600 mm: főképp bányavasutak, néhány erdei vasút, 53

 760 mm: a „szabványos” keskenynyomtáv,  1000 mm: nagyobb iparvasutak, bányavasutak.35 Magyarországon az 1870-es években indult meg a keskeny nyomtávú vasutak építése, melyeket elsősorban mezőgazdasági termékek szállítására használtak. A nagy iparvasutak, majd a normál nyomtávú HÉV vonalak nagy része a századfordulóra kiépült. Ezután további területek bekapcsolása a korlátozott közforgalmú közlekedésbe csak a HÉV-eknél is olcsóbb kisvasutakkal vált lehetségessé. Megkezdődött a közforgalmú kisvasutak, erdei vasutak építése, majd

fokozatosan

korábbi

iparvasutakat

bevonták

korlátozott

közforgalomba. Az 1920-as, 30-as években jóval 100 km vonalhossz feletti közforgalmú hálózatok is létrejöttek. A kialakult 7 legjelentősebb hálózat:  Hegyközi Vasút + Bodrogközi Gazdasági Vasút1 (HV + BkGV)  Nyíregyházavidéki Kisvasutak (NyVKV)  Debrecen Városi Gazdasági Vasút (DVGV)  Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV)  Szegedi Gazdasági Vasút (SzGV)  Kecskeméti Gazdasági Vasút (KGV)  Ceglédi Gazdasági Vasút (CGV) Az 1900-as években megkezdődött az erdei vasutak építése is a faáruszállítás megkönnyítésére. Főképp ló-, gőz- és ritkábban dízelvontatású vasutakkal hálózták be az erdőket, és számos ma is korszerűnek számító megoldást alkalmaztak. A II. világháború a kisvasutak hálózatát is súlyosan érintette. A háború utáni gyors helyreállítást követően megtörtént a vonalak államosítása, a közforgalmú vonalak MÁV kezelésbe kerültek, majd az 1950-es években új lendületet vett a kisvasutak fejlődése. Az 1960-as évektől kezdve több kisvasutat

11. ábra: A legelterjedtebb kisvasúti mozdony, a C-50-es

felszámoltak, az 1966-ban nyilvántartott 24 erdei vasút közül 1985-re 14 maradt. Az 1990-es években a MÁV kisvasutak állapota és piaci helyzete tovább romlott, viszont az erdőgazdálkodók

kezdték

felismerni

kisvasutakban rejlő PR lehetőségeket, és az általuk

kezelt

erdők

környezetkímélő

megközelítési

lehetőségét,

turistaforgalom

érdekében

így műszaki

a és

„Magyarországon működő kisvasutak helyzetének elemzése, fejlesztésük lehetőségei, fenntartható működésük” c. tanulmány

forgalmi fejlesztéseket valósítottak meg, amit az utasforgalom emelkedése is igazolt.36 Tehát az eredetileg erdőgazdálkodási/szállítási céllal épült erdei vasutak az utóbbi néhány évben teljes funkcióváltáson mentek át, az 1990-es évekre szinte teljesen megszűnt az árufuvarozás, s ma már elsődleges a turisztikai

funkciójuk,

természeti

szolgálják a hangulatos kisvasutak.

értékek

megismerését

sokhelyütt

A turisztikai attrakcióként hasznosuló

kisvasutak célja, hogy a turisták megismerjék, gyönyörködjenek a tájban, így a kisvasutak maximum 20-30 km/h sebességgel haladnak. A kisvasutak műszaki állapotát alapvetően meghatározza, hogy az 1960-as évektől kezdődően valamennyit felszámolásra ítélték, így mindenféle fejlesztést leállítottak. Azok a vonalak, amelyek a felszámolást mégis elkerülték, a szüneteltetett fejlesztések miatt súlyosan leromlott állapotban maradtak meg. Emiatt gyakorlatilag ma is az 1956-62. között beszerzett járművek jól-rosszul karbantartott példányai üzemelnek, az utoljára komolyan a 60-as években felújított pályákon. Hazánkban ma összesen 380 km hosszan utazhatunk kisvasúton.

személyszállítást

végző

vonalak

600

nyomközű

Almamelléki Állami Erdei Vasút és Kemencei Erdei Múzeumvasút kivételével 760 mm nyomtávolságúak. A leghosszabb a 99 km-es Csömödéri Állami Erdei Vasút, a legrövidebb a Pécsi Gyermekvasút, ami csupán 650 métert tesz meg. Napjainkban – a speciális ipari kisvasutaktól eltekintve – rendeltetés szerint háromféle kisvasút létezik:  közszolgáltató

vasút

(alapvetően

hétköznapi

utazási

igények

kiszolgálására),  erdei vasút (faszállítás és idegenforgalom),  múzeum- és gyermekvasút (idegenforgalom). A MÁV kisvasutak alapvetően közszolgáltató személyszállítási feladatokat látnak el.

idegenforgalom

Kecskeméten

(Bugaci

nosztalgiavonatok)

és

Balatonfenyvesen jelentősebb, Nyíregyházán szinte jelentéktelen. A kezdetben faáru

szállítására

kiépített

erdei

vasutak

(döntően

60-as

évektől)

bekapcsolódtak a korlátozott közforgalmú személyszállításba is. Ezzel eleinte a hivatásforgalmat

célozták

meg,

később

idegenforgalom

vált

meghatározóvá. A múzeum- és gyermekvasút vonalak nagyon sajátosak, céljuk egyrészt a múlt megőrzése, másrészt a fiatalok oktatása. A turizmust kiszolgáló vasutak célja a turistaforgalom növelése, melyhez olyan szolgáltatásokat kell nyújtani, ami turistalátványosságot jelent, ez lehet maga a vasút, vagy a vasút által feltárt terület, az azon található vonzerő. Abban 36

„Magyarországon működő kisvasutak helyzetének elemzése, fejlesztésük lehetőségei, fenntartható működésük” c. tanulmány

az esetben amikor maga a kisvasút a turisztikai látványosság, érdemes nosztalgiahangulatot biztosítani, hogy az utasok a vasutat igénybe vegyék. Sok esetben a 2 típus keveredik, tehát az önmagában is turisztikai attrakcióként szolgáló kisvasút egyéb turisztikai attrakciók és létesítmények megközelítését, összeköttetését is szolgálja. A kisvasutak utasszám-forgalmát tekintve, nem áll rendelkezésre pontos, hiteles és egyértelmű adatállomány az utasszám- és bevételi adatok területén, inkább

becslésekre,

tapasztalatokra,

tájékoztató

jellegű

adatokra

hagyatkozhatunk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az utasok elsöprő többsége belföldi. 12. ábra: Az erdei vasutak forgalma 2007-ben, a vasútüzemek tájékoztatása szerint37 Utasok száma (fő) Almamellék

15.000

Csömödér

22.000

Debrecen

33.000

Felsőtárkány

15.000

Gemenc

65.000

Gyöngyös

70.000

Hortobágy

10.000

Kaszó Kemence Királyrét Lillafüred

7.000 18.000 88.000 221.000

Mesztegnyő

12.000

Nagybörzsöny

18.000

Pálháza Szilvásvárad ÖSSZESEN

54.000 240.000 888.000

AZ ORSZÁGBAN TALÁLHATÓ, SZEMÉLYSZÁLLÍTÁST VÉGZŐ KISVASUTAK NYUGAT- DUNÁNTÚLI RÉGIÓ  Csömödéri erdei vasút  Nagycenki Múzeumvasút BALATON RÉGIÓ  Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ  Almamelléki Erdei Vasút  Gemenci Erdei Vasút  Kaszói Erdei Vasút 37

„Magyarországon működő kisvasutak helyzetének elemzése, fejlesztésük lehetőségei, fenntartható működésük” c. tanulmány

 Mesztegnyői Erdei Vasút  Pécs-Mecseki Kisvasút BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE RÉGIÓ  Széchenyi-hegyi Gyermekvasút  Kemence Múzeumvasút  Királyrét Erdei Vasút  Szobi Erdei Vasút  Nagybörzsönyi Erdei Vasút

14. ábra: Szilvásváradi Erdei Vasút

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ  Felsőtárkányi Erdei Vasút  Gyöngyösi Mátravasút  Lillafüredi Erdei Vasút  Pálházi Erdei Vasút  Szilvásváradi Erdei Vasút ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ  Hortobágyi kisvasút  Debrecen- Zsuzsi Erdei Vasút  Debrecen, vidámpark

16. táblázat: A kisvasutak áttekintése vonalvezetés és funkció szempontjából VASÚT

VONALVEZETÉS

FUNKCIÓ turizmus – közszolgáltatás jellegű

Balatonfenyves

sík

Csömödér

sík-hegy

árutovábbítás - turizmus

Debrecen

sík

turizmus

Gyöngyös

hegy

turizmus

Kecskemét

sík

Királyrét

hegy

turizmus

Lillafüred

hegy

turizmus

Nyíregyháza

sík

Szilvásvárad

hegy

turizmus

Szob

hegy

turizmus

Gemenc

sík

turizmus - árutovábbítás

Felsőtárkány

hegy

turizmus

Pálháza

hegy

turizmus

Almamellék

sík

turizmus

Debrecen, Vidámpark

sík

turizmus

Felsőpetény

sík

turizmus

Hortobágy

sík

turizmus

Hűvösvölgy

hegy

turizmus

Kaszó

sík

turizmus

Kemence

hegy

turizmus

személyszállítás

közszolgáltatás jellegű személyszállítás

VASÚT

VONALVEZETÉS

FUNKCIÓ

Mesztegnyő

sík

turizmus - árutovábbítás

Nagycenk

sík

turizmus

Pécs

sík

turizmus

A fent említett kisvasutak részletesen a „Versenytársak azonosítása” pontban kerülnek bemutatásra. Nyugat-Európai mintára a hazai kisvasutak fokozott turisztikai hasznosítása, fejlesztése az utóbbi évtizedekben egyre jelentőségteljesebb. 2007 óta a nemzeti parkok turisztikai infrastruktúrájának, szolgáltatásainak fejlesztése az európai uniós források társfinanszírozásával támogatható tevékenység. Csak az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjai keretében 37 ökoturisztikai projekt 11 milliárd Ft támogatásban részesült, többek között a Hortobágy Halas-tavi kisvasút és turisztikai kerékpárút továbbfejlesztése is uniós finanszírozásból valósult meg. Jelenleg a fejlesztéshez szükséges forrásokat az Új Széchenyi Terv keretében a ROP-ok biztosíthatják. A

támogatások,

fejlesztések

hatása

elsősorban

Észak-Magyarországon

működő vonalak tekintetében érhető tetten:  Miskolc–Lillafüred–Garadna (Bükk): jelentős pályafelújítások, gőzmozdony forgalomba állítása, gördülőállomány légfékesítése; előkészületben van országosan is példaértékű vontatójármű korszerűsítés,  Szilvásvárad–Szalajka-völgy (Bükk): gőzmozdony-beszerzés,  Gyöngyös–Lajosháza (Mátra): pálya-újjáépítés, 2007-ben megkezdett vonal-meghosszabbítás

km)

ún.

Szalajka-házig

–

kiegészítő

turisztikai létesítményekkel (állami forrásból); előkészületben van az országosan is példaértékű vontatójármű korszerűsítés – a lillafüredi üzemmel együttműködve,  Kismaros–Királyrét

(Börzsöny):

pályázati

forrásból

gördülőállomány-

korszerűsítés, motorvonat üzembeállítása, vállalti forrásból napelemes üzemeltetésű vasúti kocsi üzembe állítása, gőzmozdony-beszerzés,  Kemence–Feketevölgy (Börzsöny): 2000 óta fokozatos helyreállítás. 2008ra a rekonstruált hajdani vonalrész hossza már 4 km. Pályázati forrásból a kemencei állomás turisztikai és vasútüzemi célú rekonstrukciója,  Hortobágyon a Nemzeti Park pályázati forrásból személyszállító kisvasutat hozott létre egy korábbi halgazdasági vasút átépítésével, jelenleg a nemzeti park forrásaiból üzemeltetik. A

fejlesztési

lehetőségeket

érdemes

kisvasutak

rendeltetése

szerint

lehatárolni. A közforgalmú személyszállítást végző vonalak fejlesztése során olyan színvonalat szükséges elérni, hogy a vasút méltó része legyen napjaink 58

közlekedési hálózatának: (60-)80 km/h pályasebesség, korszerű személykocsik, sűrű vonatforgalom, megállóhelyek megfelelő elhelyezése (áthelyezés, vagy új építés). Az áruszállításra alkalmas kisvasutak gazdaságos működéséhez meg kell teremteni a korszerű, egységrakományos áruszállítás feltételeit, az ömlesztett áruféleségekhez pedig megfelelő önürítős kocsikat szükséges beszerezni. Az erdei vasutak nagy részén a 80-as évekre teljesen megszűnt az áruszállítás, néhol annyira le is mondtak róla, hogy elbontották az átrakóállomásokat, rakodóhelyeket. Alkalmanként pedig itt is előfordul, hogy lehetőség adódik néhány kocsi fa kisvasúti

szállítására,

amit

aztán

rakodók

hiánya

megakadályoz.

környezetvédelmi követelmények erősödésének is azt kell eredményeznie, hogy előbb-utóbb ismét előtérbe kerüljön az erdei vasút használata. Rövidtávon ettől ugyan nem várhatóak komoly vonalépítések, de a meglévő vonalak használatára jó esély lehet. A turizmust kiszolgáló vasutakat tekintve, ahogy fentebb is említésre került, érdemes a nosztalgia-hangulatot hangsúlyozni. Nosztalgiaüzem esetén a vontatójármű jellemzően gőzmozdony, eredeti állapotát megközelítő módon helyreállítva, a továbbított gördülőállomány pedig stílusában illeszkedő látványt és utazási élményt nyújt, visszakalauzolva az utazót legalább fél évszázaddal a vasút múltjába. Az ilyen utazás élménye önálló turisztikai termék. A

fejlesztések

leglátogatottabb

hatására lillafüredi

vonalak

ill.

forgalma

Szalajka-völgyi

várhatóan

kisvasút

emelkedik,

forgalma

tartósan

meghaladja az évi 100 ezer főt. Jelen tanulmány tárgyát képező kisvasút turisztikai célú helyreállítása szervesen illeszkedik a fentebb bemutatott fejlesztési folyamatba, s modellértékű lehet a környezetbarát turisztikaiközlekedési infrastruktúrafejlesztésre. Érdemes megfigyelni a külföldi példákat is, a szomszédos és távolabbi országokban is található számos olyan kisvasút, amelyek mind turisztikai mind közszolgáltatási

funkcióban

példaértékűek

lehetnek.

Több

országra

elmondhatóan is általános jellemző, hogy a turisztikai kisvasutak egyesületek, magántársaságok rendszerben

vasútjai;

vannak,

vagy

nagy

kisvasúti

magánvasutak

hálózatok –

utóbbi

pedig

államvasúti

esetben

komoly

teherforgalommal és közszolgáltatással. Nem ismert olyan külföldi példa, ahol turisztikai vasút erdőgazdálkodó társaság tulajdonában vagy kezelésében lenne, miközben

Magyarországon

tekinthető

általánosnak.

alábbiakban

bemutatásra kerül néhány külföldi példa a kisvasút üzemmódja szerint. A nosztalgiavasutak a magyarországi múzeumvasutaknak feleltethetőek meg:  Ausztriában a Payerbach-Hirschwang vonal,  Szlovákiában a Vihilovka-i kisvasút,  Nagy-Britanniában (Wales) Ffestiniog Railway. 59

Ezek

kisvasutak

általában

rövid

vonalak,

melyek

szinte

kizárólag

nosztalgiavonatokat közlekedtetnek (döntően gőzmozdonnyal), viszonylag ritka menetrendben, és nagyon magas menetdíjak mellett. Kereskedelmi jellemzőjük, hogy

elsősorban

maga

kisvasút

turistalátványosság.

Magyar

összehasonlításban legfeljebb a Nagycenki és Kemencei Erdei Múzeumvasút hasonlít jelen állapotában ezekhez, és további 1-2 vasút tehető még erre alkalmassá. A turisztikai úti célokat megközelítő kisvasutak leginkább a magyarországi erdei vasutaknak feletethetőek meg:  Szlovákiában a tátrai villamosvasút, Feketegarami Vasút,  Lengyelországban a Znin-i kisvasút. A

tátrai

villamosvasút

keskenynyomtávú

kicsit

már

mm)

villamos

(1000

túlmutat és

kisvasút

különleges

kategórián,

vasutak

(sikló,

fogaskerekű) által képzett, modern eszközökkel működő rendszer a Magas-Tátra látványosságainak megközelítéséhez. Közszolgáltató

vasutak,

mint

kényszer-turistavasutak

csoportnak

leginkább a magyarországi MÁV kisvasutak feleltethetők meg (Ausztriában a Mariazellbahn, Ybbstalbahn, Pinzgaubahn). Ezen vasutak jellemzője, hogy külföldön is

szintén

államvasúti

kezelésben

15. ábra: Ausztriai közszolgáltató vasút

vannak,

technológiájuk alapvetően a közszolgáltatás biztosítására

épül,

ennek

megfelelő

menetrenddel közlekednek. Mivel

utasforgalom

visszaesése

gépkocsik elterjedése miatt tapasztalható, kényszerből

próbálkoznak

vasutak

turistaforgalommal. Komolyabb forgalom azonban csak a vonalak egy-egy rövidebb szakaszán alakult ki, ahol érdemi látványosságok is találhatók. A sokfunkciós magánvasutaknak megfeleltethető magyarországi példa nincsen (Ausztriában a Zillertalbahn, Csehországban a JHMD). A magántársaságok által működtetett nagy kisvasúti hálózatok sajátos módon rácáfolnak az államvasúti rendszerben tényként kezelt minden kedvezőtlen forgalmi jellemzőre, ezeken a vonalakon jelen vannak a legújabb műszaki megoldások. Ezen vasutak stabil közszolgáltató forgalmat, jelentős áruforgalmat látnak el, illetve turisztikai szolgáltatásokat is nyújtanak. 60

4. FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA 4.1.

Helyzetértékelés

A projektötlet alapját képező kisvasút vonala a

16. ábra: A BicskeSzékesfehérvár vasútvonal

Fejér megye északi részéről indulva egészen a megye közigazgatási és földrajzi középpontjáig húzódó,

Bicskét

Székesfehérvárral

összekötő

vasútvonal részét képezi, amelyet 1898 telén nyitottak meg, jellegét tekintve egy 49 km hosszú gazdasági -

egykor a menetrendben a 6-os

számmal jelölt - vasútvonalként üzemelt. 1979-ben a MÁV a teljes vonalat bezárta. Az 1980-as

években

vonal

Székesfehérvár-

Lovasberény és Bicske-HM olajraktárak közötti részét felújították, és teherszállításra használták, azonban személyszállítás már ezen a szakaszon sem történik. A teljes vasút állomásai közül a projekt keretében megvalósítani tervezett kisvasút az alábbi 3 megállóhelyet érintené:  Felcsút - Puskás Akadémia megálló hely,  Felcsút állomás,  Alcsútdobozi Arborétum megálló hely. 17. ábra: Magyarország vasúti térképe

Az 1980-as években zajlott le Magyarországon a Kapolyi László akkori ipari miniszter

nevéhez

fűződő

„eocén

program”,

aminek

keretében

olyan

bányafejlesztési koncepció kialakítását tervezték, amely jelentősen befolyásolta 61

volna az érintett vasúti szakaszt. Kidolgozásra került a Bicskei erőmű termelési terve. A terv szerint a Mányon található bányából származott volna az erőmű termeléséhez szükséges szénmennyiség jelentős része. Terv szerint a vonal lerövidítette volna a bakonyi szén szállítását Székesfehérvár felől. Az erőmű sosem épült meg, így a vonal tervezett felújítása - egyes elemeit leszámítva elmaradt. 2009-ben a MÁV nyilvános pályázaton meghirdette a vasútvonal (BicskeVértesacsa közötti szakaszának) eladását, melyet a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia vásárolt meg – beleértve az állomásépületeket is. A vasútvonal jelenlegi állapotát az határozza meg, hogy az 1980-as évek óta gyakorlatilag nem használták, illetve ez alatt a több mint 30 év alatt nagyobb felújítást sem hajtottak végre. A vonal bejárása a nem üzemelő szakaszon nehéz, mert a nyomvonal melletti erdő teljesen benőtte a vágányokat. A terep nehezen járható, különösen az arborétum és a Felcsút, Szúnyogpuszta közötti szakasz középső része. Az állagmegóvást tovább nehezítették a rongálások, lopások. A FEJLESZTÉS MEGHATÁROZÁSÁNAK ALAPJAI Napjainkban a fenntartható turizmus fejlesztése izgalmas kihívást jelent, a turisztikai kínálatot úgy szükséges bővíteni, hogy eközben a természetvédelemre figyelemmel, környezetbarát módon szervezzük meg a turisztikai fejlesztéseket. A projektjavaslatban megvalósítani tervezett kisvasút a térség turisztikai termékeinek meghatározó, összekötő vonzereje lehet, s mindemellett a táj, a természeti értékek károsítása nélkül megvalósuló infrastrukturális fejlesztés, amely a Bicskei kistérség feltárt és feltáratlan turisztikai adottságainak, műemlékekben gazdag településeinek látogatását segíti elő. A projekt jelentős mértékben hozzájárul a térség turisztikai kínálatának bővítéséhez, összefűzi, piacképes termékké képes ötvözni a meglévő kínálati elemeket – ezzel közvetett módon bevételt generálva a térségi turisztikai szolgáltatók számára. A

kisvasút,

mint

új

attrakció

élményutazással

teszi

elérhetővé,

megközelíthetővé  a Felcsúti Puskás Akadémiát, 2007-ben alapították a világhírű magyar labdarúgóról elnevezett Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát. A terület mára egy sportcentrummá nőtte ki magát több műfüves pályával, fedett műfüves csarnokával, múzeumával és archívumával Puskás Ferenc szakmai örökségének ápolása a mindennapokban a fiatalok magas színvonalú

iskolai

sportképzésén

túl

egy

leendő

tudományos intézet alapjának a lerakásával is történik. 62

könyvtár,

múzeumi

és

sportcentrum

elsődleges

célja

magyarországi

labdarúgás

minőségi

utánpótlásának biztosítása. 18. ábra: Pancho Aréna

 Felcsút Állomást, és az ott található Vendégházat, A Felcsút-Alcsútdoboz határán álló, valaha

19. ábra: Felcsút Állomás felújított épülete

Felcsút-Alcsút nevet viselő vasútállomást felújították,

ami

–

végállomásokat

leszámítva – a vonal legnagyobb, ún. HÉV I.

osztályú

épülete.

állomásépület

vendégházként újult meg, visszanyerve gyönyörű, eredeti külső formáját.  az Alcsútdobozi Arborétumot. Az Alcsúti Arborétum majdnem 40 hektár terjedelmű, elterülő

Vértes

hegység

természetvédelmi

ország

lábánál

terület.

legértékesebb

20. ábra: Alcsútdobozi Arborétum Angolkert rendszerű - Jámbor Vilmos tervezése

élőfa-

gyűjteményeinek egyikeként van számon tartva. Az arborétum magját József nádor egykori kastélyának parkja képezi. A

kertet

kertész,

egy

Schönbrunnból

Jámbor

Vilmos

hazatérő

tervezte

meg

angolkert rendszerben. Ez a terület előtte egy birkalegelő volt. Összesen három fa volt

kertben,

ami

most

kertben

látható, az mind mesterséges telepítés. Egy olyan növényhonosítás is egyben, amely az országban egyedülálló. 300 olyan növényfajt ültettek el, ami azelőtt Magyarországon ismeretlen volt. 63

A park növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet, közel 540 fajból álló fás növénygyűjteménye kiemelkedő. Többek között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők és japánakácok találhatóak itt. Az arborétum szinte az év teljes egészében nyitva áll a látogatók előtt. A park szépségeinek megtekintése mellett rendszeresen szerveznek

kiállításokat,

rendezvényeket,

koncerteket

és

egyéb

kulturális

programokat. 21. ábra: Az arborétum az év teljes egészében nyitva áll a látogatók előtt

A természeti látványosságok mellett a park jelentős kulturális és történelmi értékekkel is rendelkezik. A főherceg kastélyát Pollack Mihály tervei alapján építették, mely Magyarország legnagyobb klasszicista kastélya volt. Ma már csak a kastély timpanonos főhomlokzata látható, azonban a tervek között szerepel a kastély felújítása. 22. ábra: A főhercegi kastély ma is látható timpanonos főhomlokzata

25. ábra: A kastélykápolnát a kastély egyik gazdasági épületrészéből alakították ki, Storno tervei szerint

24. ábra: Az Alcsúti Arborétumban található Babaház

23. ábra: Az Alcsúti Arborétumban található Medveház

Fentieken túl a tervezett kisvasútvonal környékén, illetve az érintett terület közvetlen

közelében

következő

turisztikai

látnivalók,

lehetőségek

találhatóak (a teljesség igénye nélkül): A Puskás Akadémia Sport Hotel Alcsútdobozon található, a családias, festői környezetben, idilli, nyugodt, de pezsgő hangulatot teremtve, közvetlenül a védett értékeiről híres Alcsúti arborétum szomszédságában helyezkedik el. A hotel és környezete, különféle szolgáltatásai lehetőséget teremtenek pihenésre 64

és tökéletes kikapcsolódásra egyaránt. Az erdő megnyugtató csendje és gazdag vadállománya várja a pihenni vágyó vendégeket. A Hotel 16 db szobával, 38 férőhellyel rendelkezik. A Csaplári-erdő a Váli-medence legnagyobb kiterjedésű erdeje. 1830-ban telepítették a libanoni cédrust, mely botanikai ritkaság magassága 29 méter, törzskerülete 4 méter. Az erdőben található a Csaplári Cédrus-kilátó. Alcsútdobozon rendkívül népszerű az Etyek felé

26. ábra: Etyeki utat szegélyező platánfasor

vezető utat szegélyező platánfasor. A térségben több horgásztó is várja a látogatókat: a Csabdi Halastó, a Biai tó, valamint a Felcsúti Horgásztó.

Az etyeki borvidék és Alcsútdoboz-Máriavölgy által határolt gyönyörű természeti környezetben található a Pannónia Golf és Country Klub. Az 1996-ban nyílt, az Európai Golf Szövetség- EGA-, előírásainak megfelelő, nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas, 18 lyukú golfpálya kiváló feltételeket biztosít a kezdő és a tapasztalt játékosoknak. Közép-Kelet Európa egyik legkiválóbb golfpályája rendszeres helyszíne a hazai, valamint nemzetközi golfversenyeknek. A

magyarországi

klasszicizmus

kiemelkedő

építésze,

Pollack

Mihály

által

tervezett, az egykor Habsburg birtokhoz tartozó klubház fogadja a látogatót. A térségben több gyönyörű templom található, Felcsút nevezetessége

(épült:1821-1840) István

festett

római

katolikus

oltárképe, 1792-ben,

melyet s

templom Dorfmeister

amely

27. ábra: Felcsúti Nagyboldogasszony római katolikus templom

Mária

mennybevételét ábrázolja. Számos kulturális hely várja a térségbe látogatókat, pl.: Vértesi Natúrpark Látogatóközpont, a Bicskei Egységes Művelődési Központ és Könyvtár, a Báder

Helytörténeti

és

Bormúzeum,

vagy

Csákvári Fazekas Emlékház. A

kistérség

valamennyi

településén

található

helytörténeti

múzeum,

emlékház, művelődési központok, és különböző emlékművek. Többek között Felcsúton található az Endrész György emlékmű, amely arról nevezetes, hogy Endresz György és Magyar Sándor itt landolt az első magyar óceánrepülőgéppel, melynek neve: Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) volt. Fentieken túl számos kulturális és szabadidős rendezvény, kirándulási lehetőségek, túraútvonalak és kerékpárutak várják a turistákat. 65

4.2.

Kereslet-kínálat elemzése

4.2.1.

Általános keresleti –kínálati jellemzők

Az egyes települések, tájegységek turizmusa piaci értelemben akkor működik manapság sikeresen, ha a térségben található vonzerőket sikerül termékké alakítani, a termékeket desztinációba ágyazottan piacra juttatni, végül a piacon értékesíteni.38 Az NTK 2014–2024 innovatív, kreatív és minőségi termék- és kínálatfejlesztés stratégiai

célkitűzése

Magyarország

egészségturisztikai

vezető

szerepének

kialakítása mellett a kiemelt tematikus magyar termék-desztinációk fogadási feltételeinek fókuszált javítását célozza. A tervezett beruházás az NTK-hoz illeszkedve a falusi és agroturizmus, ökovalamint kerékpáros turizmus tematikáit követi, mindegyik célkitűzés kapcsán hozzáadott értéket képvisel, mely biztosítja a bicskei kistérség – azon belül Alcsútdoboz

és

Felcsút

települések

–

idáig

kihasználatlan

turisztikai

lehetőségeinek kiaknázását. 2013 júliusában Alcsútdoboz Település Önkormányzata a „Váli-völgy vizes élőhelyeinek fejlesztési mintaprogramjához” kapcsolódó vizsgálati, tervezési feladatokra

adott

megbízást,

melynek

fejezetében

Váli-víz

menti

településekre vonatkozó komplex turisztikai fejlesztési javaslatokat fogalmaztak meg az előzetes vizsgálatokra alapozva. Ahogy az adottságok vizsgálata rámutatott, a Váli völgy területén a turizmus nem rendelkezik jelentős hagyományokkal, nincs kialakított együttműködés a térség/települések fejlesztésre, nincs megfogalmazott arculata a térségnek, ugyanakkor

rendelkezésre

állnak

potenciális,

kulturális

és

természeti

vonzástényezők egyaránt. Fontos figyelembe venni, hogy a Váli-víz menti terület több, már részben kiépített infrastruktúrával, és eltérő jellegű turisztikai kínálattal rendelkező tájrészletek veszik körbe, melyek összekapcsolása Alcsútdoboz és Felcsút települések segítségével lehetséges. Ebben a tekintetben a tervezési terület átmenetet képezhet a természeti értékekre alapozott vértesi tájrészletek turizmusa, és a kultúrtörténeti, gasztronómiai dominanciájú Etyek, továbbá a számos vonzástényezővel rendelkező Székesfehérvár–Velencei-tó között. Az összekötő kapocs / átvezető szerep, útvonalhálózat fejlesztés mellett helyben is szükséges vonzástényezőket fejleszteni, feltárni, amely elsődlegesen a Váli-víz menti természeti értékekre épülhet.

http://www.tdmc.hu/public/menu.php?m=58&tip=1&lng=1

28. ábra: A környező térségben meghatározó vonzástényezők arculata

A fejlesztési javaslatok során célunk minél szélesebb célközönség számára kínálatot biztosítani, de elsősorban a belföldi gyermekes családok és idősebb korosztály tekinthető elsődleges célcsoportnak. A következő ábra összefoglalja a térség

arculatának,

fejlesztési

alapelveinek

meghatározó

pontjait

grafikus

formában.

29. ábra: A Váli-víz menti terület tervezett turisztikai arculata

A tervezési terület turisztikai adottságai szempontjából releváns, hogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció (2014-24) tervezete a termék specifikus kiemelt célok között nevesíti – egyebek mellett – az örökség- és kulturális turizmust, a vallási turizmust, a MICE (konferencia) turizmust, az ökoturizmust, a falusi turizmust, a kerékpáros turizmust, a lovas turizmust. A továbbiakban a koncepcionális fejlesztési javaslatokat turisztikai formánként csoportosítva adjuk meg, komplexen, csomagonként kezelve a hozzájuk tartozó vonzástényező fejlesztési, infrastruktúrafejlesztési stb. feladatokat: 67



a Váli-víz ökoturisztikai fejlesztése és a gyalogos kiránduló turizmus fejlesztése,



kerékpáros turizmus fejlesztése,



lovasturizmus fejlesztése,



sport- és szabadidős turizmus fejlesztése,



örökség- és kulturális turizmus fejlesztése.

Témakörtől

függetlenül

alapvető

feladatot

jelent

térség

marketing

tevékenységnek a fejlesztése. Számos turisztikai ágazatot érintő kérdéshez hasonlóan ez sem tekinthető kizárólag a két település, illetve kizárólag a két önkormányzat feladatának: összehangolt, tudatos tervezéssel kell kialakítani a desztináció arculatát, és ennek elemeit következetesen képviselni minden lehetséges

eszközzel

(honlapok,

kiadványok,

turisztikai

kiállítások,

sajtómegjelenés). A VÁLI-VÍZ ÖKOTURISZTIKAI FEJLESZTÉSE ÉS A GYALOGOS KIRÁNDULÓ TURIZMUS FEJLESZTÉSE

Ahogy a vizsgálat rámutatott, a tervezési terület elsődleges, potenciális vonzástényezője a Váli-víz. Ténylegesen vonzástényezővé, egyedi adottságokkal rendelkező értékké akkor válhat, ha a vízfolyás és a környező tájsáv ökológiai állapota javul, rehabilitációs beavatkozások segítségével természet közelibb adottságok jellemzik, továbbá megfelelő infrastruktúrával feltárt lesz. A tervezési terület ún. zöldút fejlesztése során feladat a térségi és helyi kapcsolatok megteremtése, az értékek feltárása, a táji adottságok jobb kihasználása, a környezettudatos életvitel népszerűsítése. Az egyes közlekedési formákra javasolt útvonalakat külön tárgyaljuk, amelyek egymást keresztező, érintő utak, de döntőn külön nyomvonalat javasolunk a gyalogos, kerékpáros és a lovas turizmus számára. A vízfolyás menti tájsávot gyalogosok, kirándulók, bakancsos turisták számára javasoljuk fejleszteni. A Váli-víz mentén jelenleg is találhatóak természet közeli állapotú tájrészletek, értékes élőhelyek, melyek védelmét a turisztikai fejlesztés alapjának kell tekinteni, a tájterhelhetőség megőrzése a hosszútávon fenntartható turizmus érdeke is. A célok megvalósulása szempontjából kedvező lehet a „Bejárható Magyarország Keretprogram”, melynek során a vonalas turisztikai infrastruktúra fejlesztése elsődleges cél. A javasolt fejlesztés elsősorban új útvonalak kijelölésével tervezett. A nyomvonal elsődlegesen

meglévő

utakat

(vízfolyás

menti

földút,

belterületen

szilárd

burkolatú utak) érint. Új nyomvonal kialakítására elsősorban Felcsút belterületet kísérő szakaszán lesz szükség, ahol a vízfolyást kísérő erdő- vagy cserjesáv és a hozzájuk 68

csatlakozó

kertes

területek

között

nincs

meglévő

út.

megközelítés/átjárhatóság biztosítása ezen a szakaszon környezetrendezést is igényel, míg a többi javasolt nyomvonal esetében elsősorban a jelzések kialakítása a feladat. A legfontosabb szempont a meglévő, kijelölt utakkal való összeköttetés kialakítása volt, elsősorban a Vértes irányába (Szár, Óbarok települések), illetve a tervezési területtől délre, kiterjesztve a kapcsolatokat a Váli-víz menti további települések felé (Tabajd, mezítlábas ösvény felé). A vasútvonal részleges újraindításával frekventált területegységgé válhat a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiától a vasútig terjedő útvonalszakasz. Ezen a területen a vizes élőhely láncot folyosószerűen keresztező sávot kell kialakítani, amely megteremti az átmenetet a természet közeli élőhelyek és a települési környezet között, szükséges mértékben látványkapcsolatot biztosítva az útvonal és a környező tájrészletek között (pl. szarvasmarha karámok segítségével). A vasút és a belterület közötti szakasz szekér, lovas kocsi segítségével is áthidalható. A nosztalgiavasút tervezett alacsony haladási sebessége lehetővé teszi bizonyos tájékoztató táblák elhelyezését is az útvonal mellett, illetve a vasútvonal menti tájsáv látványkapcsolatai tudatosan tervezhetőek (kedvezőtlen látványelemek kitakarása növényzettel, tájképi értéket jelentő tájrészletek feltárása,

terület

meghatározó

motívumait

illusztráló

tájművészeti

látványelemek elhelyezése). A felcsúti belterületet közvetlenül érintő szakaszon a vízfolyás, a vasút és a gyalogos ösvény igen közel, egy szűk folyosóban fut össze, amely intenzívebb környezetrendezést és fenntartást tesz szükségessé, egyúttal lehetőséget biztosít mindkét közlekedési forma számára hasznosuló látványelemek elhelyezésére. A belterület (kertek) irányába, illetve a vasút és a gyalogos ösvény között (gyümölcs) fasor segítségével oldható meg a közlekedési folyosók részleges elválasztása. A hagyományos – alap – turistajelzések kialakításán kívül javasoljuk tematikus útvonalszakaszok kijelölését is. Ezek közé tartozhat belterülettel határos, rövidebb szakaszokon nordic walking, illetve kocogó útvonal kijelölése, illetve belterületi szakaszokon körútszerű mini / sétatúrák kialakítása – elsősorban kultúrtörténeti értékeket feltárva. A természeti értékek tanösvény rendszerű formában

bemutathatóak,

elsődlegesen

külterületi,

természet

közeli

szakaszokon (pl. az Alcsúti Arborétum és Felcsút közötti szakaszon). A tanösvény Homoki Nagy István természetfilmes emlékére egy interaktív élményösvény formájában is megvalósítható. A Váli-víz menti nyomvonalról letérve, bekötéseket / keresztirányú kapcsolatokat javasolunk a települések belterületeinek irányába. Ezek közé tartozik az előzőekben említett felcsúti kultúrtörténeti séta körút, illetve az alcsútdobozi belterületi körút. A belterületi útvonalak célszeren lehetséges szolgáltatásokat (pl. vendéglátóhelyek) is felfűzhetnek. Szintén fontos kapcsolatot biztosítani az Alcsúti Arborétum bejárata felé, a területet északi irányból megközelítve. 69

Az alap útjelzéseken kívül csomóponti útirányjelző táblák, tájékoztató és információs táblák kihelyezése is szükséges a területen. Az ökoturisztikai fejlesztés a fentieken kívül további, egyéb művi elemeket is igényel. Ezek közé tartozhatnak

pihenőhelyek

(ülőhelyek,

asztal,

esőház),

illetve

egyedi,

természetvédelmi bemutatást szolgáló létesítmények. A tájképi, természeti értékek turisztikai attrakcióként történő bemutatása során élményközpontú megoldás megvalósítását javasoljuk, amely egyedi, kreatív, sajátos vonzerővel bír. A természeti értékek iránti fokozódó társadalmi érdeklődés és a meglévő természeti adottságok kombinációja akkor fordítható turisztikai szempontból releváns,

tartós

képviselhető

érdeklődést

termékké,

kiváltó, ez

marketing

nem

tevékenység

kizárólag

során

megszokott,

jól

passzív

ismeretterjesztő elemek (pl. hagyományos, tájékoztató táblás tanösvények) formájában valósul meg, hanem interaktív, foglalkoztató elemekkel. Ilyen elemek a jövőbeni fogadóközpont, a tervezett tanösvény, a vizes élőhely-park, az Alcsúti Arborétum területén egyaránt elhelyezhetőek.

30. ábra: A Váli-víz ökoturisztikai hasznosításának látványterve

Az egyes ökoturisztikai útvonalak környezetében elsősorban a növényborítottság tudatos alakításával teremthet meg a tevékenységhez optimális tér, amely szolgálhatja a külső zavaró hatásoktól (pl. kedvezőtlen látványelemek, zaj) való elzárást, illetve a tájkép feltárást kedvező látványkapcsolatok megnyitásával. Potenciális ökoturisztikai fogadóközpont kialakítását Felcsút déli részén tartjuk megfelelőnek,

pihenőhelyet

elsődlegesen

útvonalak

metszéspontjában

(pl.

kerékpáros és gyalogos utak találkozásánál) javasoltunk. Szintén alkalmas fogadóközpont

kialakítására

–

kármentesítést

követően

–

egykori

honvédségi terület. Egyéb, jelentősebb természetvédelmi bemutató létesítmény (pl. természet megfigyelő torony) elhelyezésére a táj rehabilitációval érintett szakaszokon van lehetőség. A fentiekben felsorolt potenciális infrastrukturális és vonzerő fejlesztési lehetőségek mellett szükséges az ökoturisztikai programok körének bővítése. Az Alcsúti Arborétum meglévő programkínálatához igazodva 70

(hóvirág virágzása, szentjánosbogár megfigyelés) minden hónapra természeti változásokhoz kötődő vagy tematikus vezetett túrák szervezése javasolt (pl. egyes

költöző

madarak

tavaszi

érkezése,

nyári

denevér

megfigyelés,

termésérés). Ezek segítségével további területegységek tárhatóak fel és az új ökoturisztikai létesítmények bevezethetőek, népszerűsíthetőek. A 8126. sz. közúttól északra kialakítható vizes élőhely-rendszer lehetőséget kínál egy vizes élőhely-park

kialakítására,

amely

kifejezetten

vízminőség

javításának

folyamatát szemlélteti, emelt szintű pallóösvény, félig víz alá süllyesztett – fedett alagút, madárvárta, fedett külső foglalkoztató tér segítségével feltárva a területet. Hasonló célú és jelleg elem együttes kialakítására példát jelentenek az egyesült államokbeli, illetve kínai „Treatment Wetland Park-ok”. A funkcióhoz az egykori

honvédségi

terület

meglévő

épületei

felhasználhatóak,

amely

kalandturizmus számára alkalmas attrakciókat, létesítményeket is tartalmazhat. A Kisvasút infrastruktúrájának kialakítása Alcsútdoboz-Felcsút állomások között, alapvetően egy új turisztikai funkció létrehozása. Azonban a kereslet és kínálat felmérésekor –ahogy a projekt tervezésekor is- figyelembe kell vennünk azt az alapvető projekt célt, hogy a térségben már meglévő és működő turisztikai attrakciók összekapcsolása is megvalósul. Így az új megjelenő turisztikai termék a

települések,

tájegység

és

kistérség

látványosságait

egységes

élménykínálatként tudja reprezentálni. Ezzel a nyilvánvaló, hogy egy olyan projektterv kidolgozása a cél, amelyre a kereslet bizonyíthatóan nagyobb, mintha alapesetben összesen egy új funkció kialakítása lenne a megvalósítás tárgya. A

jelen

Megvalósíthatósági

Tanulmányban

kidolgozásra

kerülő

célok

előzményeként elmondható, hogy az érintett kistérség számos turisztikai attrakcióval rendelkezik. A tervezett 5,7 km hosszú vasútvonal mentén számos idegenforgalmi szolgáltatás és természeti látványosság található, amely biztosítja a sikeres működéshez szükséges látogató számot. Azonban a fejlesztést nem kizárólag a már meglévő – és jövőben tervezett- adottságokra kívánjuk építeni. A

fejlesztés

keretében

olyan

infrastrukturális

körülmények

létrehozását

tervezzük, amely önmagában is meghatározható célcsoporttal rendelkezik. A tervezett fejlesztés nem értelmezhető közvetlenül üzleti típusú jellemzőkön keresztül. A kisvasútra megváltott jegyár meghatározásakor figyelembe vettük a hasonló szolgáltatások árait, illetve a legfrissebb statisztikákat, amelyek az egyes társadalmi csoportok anyagi helyzetét elemzik. A fent említett tényezők fényében minimális árat határoztunk meg, illetve az eltérő program lehetőségek újabb összekapcsolása jegyében lehetőséget nyújtunk kombinált jegy megvételére is. A

kialakítandó

szolgáltatások

kínálatának

illeszkedésének

feltérképezése

érdekében

és a

annak

kereslethez

fejlesztések

olyan

való irányú

meghatározása szükséges, mely a beruházások mértékét és nagyságát a megcélzott piaci szegmens igényeihez, a szolgáltatások jellegéhez és tematikus felépítéséhez köti. 4.2.2. A

Keresletelemzés

keresletelemzés

célja

elnyerhető

támogatás

szükségességének

alátámasztása, a fejlesztés iránti igény megalapozása. A felmérés során elért eredmények

segítségével

meghatározását,

jelen

lehetséges

tanulmányban partnerekkel

bemutatjuk való

célcsoport

együttműködést,

igényfelmérés részletes eredményeit a jelenlegi helyzetre vonatkozóan és a fejlesztés

jövőben

betöltendő

szerepét.

tervezett

projekt

sikeres

megvalósításának biztosítása érdekében felmértük a fejlesztés által létrehozandó szolgáltatások igényeit, illetve a piaci viszonyokat.

4.2.2.1.

Módszertan

Jelen tanulmány nem támaszkodhat kizárólag – a helyzetértékelési fejezetekben bemutatott - statisztikai adatokra, elemzésekre, területi alapú leírásokra, valamint a Pályázó által rendelkezésünkre bocsátott adatszolgáltatásra. A fejlesztési

szükséglet

végrehajtottunk,

megalapozásához

mélyinterjúk

készítése,

emiatt

kétlépcsős

valamint

kérdőíves

kutatást

igényfelmérés

elemzése formájában. Az eredmények adják a jelenlegi elképzelések gerincét.

4.2.2.2.

Potenciális fogyasztók azonosítása – célcsoport-meghatározás

A tervezett fejlesztés potenciális vendégeit is alapvetően a fogyasztói és turisztikai megatrendek, ezek hazai megjelenése és a magyar fogyasztók beállítódásai határozzák meg.39 Így az értékelésben elsőként az átfogó turisztikai trendek térségi lecsapódását és a hazai vendégkör motivációit értékeljük a fejlesztés termékkategóriái és terméktematikái szerint: 1. Ökoturizmus,  azon belül a természetjárás a kisvasúti szolgáltatáshoz kapcsolódva.  azon belül az aktív és szabadidő turizmus keretében szervezendő programokhoz kapcsolódva (csónakázótó, téli időszakban jégpálya köré szervezendő rendezvények). 2. Kerékpáros turizmus erősítése a kerékpáros barát desztináció kialakítása és tematikus fejlesztése a kiépítendő kerékpárúthoz kapcsolódó rendezvények várható látogatói csoportjait meghatározva.

Turizmus kutatások módszertana c. (PTE, 2011.)

4.2.2.3.

Célcsoportra ható legfontosabb trendek, és azok alakulása

SZENIOROK RÉSZARÁNYÁNAK ROHAMOS NÖVEKEDÉSE Az idősebb korosztályba tartozók aránya rövid és középtávon emelkedik, miközben az egészségi állapotuk javul. A turizmusban ennek hatására növekszik a kényelem, a biztonság iránti igény. A térségben Alcsútdoboz községben a demográfiai adatok alapján magas a szeniorok aránya. CSALÁDSTRUKTÚRA VÁLTOZÁSAI Az utazás szabadságát erősítik a családstruktúrában bekövetkező változások, az egy

háztartásban

élők

száma

csökken,

kitolódik

házasodás

és

gyermekvállalás életkora. Így az ilyen típusú háztartásokban a szabadon elkölthető

jövedelem

növekedése

vásárlóerő

fokozódásával

párosul.

Hazánkban is megfigyelhető, hogy az év során növekszik az utazási gyakoriság, de csökken az időtartam. A város könnyen elérhető közelségében, 1-1,5 órás utazási időtartamon belül fekvő célterületek felértékelődnek. ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÁLTALÁNOS SZINTJÉNEK EMELKEDÉSE A látogatók tudás és ismeretek iránti igénye is növekszik. A motivációk körében a

kultúra

szerepe

erősödik.

kultúra

és

ismeretszerzés

iránti

igény

emelkedéséből következőleg az ehhez kapcsolható speciális turisztikai termékek jelennek meg. Mind a szervezett, mind az egyénileg összeállított utak esetében nagyobb hangsúlyt kapnak a kultúrával, a történelmi múlt megismerésével kapcsolatos programok. EGÉSZSÉGTUDATOSSÁG ELTERJEDÉSE A szabadidő aktív eltöltését lehetővé tevő aktív turizmus, valamint a társadalom napi és heti rekreációját szolgáló intézmények iránti kereslet növekedése várható. A turista fizikai és pszichikai indítékai, melynek köszönhetően arra ösztönzi magát,

hogy

szabadidejét

valamilyen

aktív

testmozgással

töltse

el.

természetesen azzal a dicséretes – viszonylag új – társadalmi igénnyel is párosul, hogy egyre inkább egészségtudatosan próbálunk élni az egészséges életmód kiépítésével, a mindennapok stressz terhelését elkerülendő, illetve kivédendő. MUNKÁVAL TÖLTÖTT ÓRÁK SZÁMA NŐ

Az emberek többségére fokozódó nyomás nehezedik a hétköznapokban, így a napi és heti rekreáció egyre fontosabbá válik. A főüdülések hosszának rövidülésével

egyre

gyakoribbak

klasszikus

elő-

és

utószezont

érintő

szabadidős célú utazások. AKTIVITÁS IGÉNYE NŐ Mind a nemzetközi, mind a hazai piacon megjelentek és elterjedtek olyan vonzerők, melyek az ilyen típusú aktivitást teszik lehetővé, ezen túlmenően igénylik is. Így például az aktív turizmus népszerűségének növekedése a turisztikai termékek között ennek köszönhető vagy az attrakciók között a témaparkok előretörése. FOGYASZTÓK ÉLMÉNY-ORIENTÁLTSÁGA, ÉLMÉNY-KERESÉSE Az élmény, élménylánc az utazás során a turistát ért pozitív érzésekből, benyomásokból alakul ki. A turizmussal foglalkozó kutatók, szakemberek hangsúlyozzák

és

felhívják

figyelmet

élmény-orientált

fejlesztések

szükségességére, mely számos fejlesztési stratégiában is megjelenik. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában az „élményláncot” az ágazatot leíró öt terület mellett horizontális kapcsolatot teremtő fogalomként határozzák meg. Az élménylánc ennek alapján a turisták utazási döntésétől, a konkrét utazáson át, majd az emlékek felelevenítéséig ívelő komplex érzetet, hangulatot jelent. FALUSI SZÁLLÁSADÁS, VENDÉGFOGADÓ KÉPESSÉG A szálláshelyek és férőhelyek száma és kapacitásai 1998 és 2010 között folyamatosan és jelentősen bővült országos szinten. A regisztrált vendégfogadók száma országosan közel 40%-kal emelkedett. Ezzel a bővüléssel lépést tartott a fogadókapacitások gyarapodása is. A falusi turizmus vendégköre a kilencvenes évek vége óta egyértelműen a hazaiak közül verbuválódik. A falusi turizmus 90% feletti arányban belföldi vendégeket fogad. A vendégek és vendégéjszakák számából származtatott mutatók lényegesen nem változtak a legutóbbi két évben. Az apadó külföldi vendégkörnél sajnálatos módon csökkent az átlagos tartózkodási idő is. A fenti információk birtokában azonosításra került az a célcsoport, amely várhatóan igénybe veszi a fejlesztéssel kialakított új szolgáltatást. Az ő körükben került kitöltésre a következőekben olvasható Kérdőív.

4.2.2.4.

Kérdőív

Reprezentatív kérdőíves felmérést végeztünk 500 fő körében (A kérdőív a Megvalósíthatósági

Tanulmány

melléklete).

kérdőív

egyes

kérdésein

végighaladva pontosan ismertetjük a válaszok megoszlását, illetve az egyes válaszok

közötti

logikai

párhuzamot,

amelyekből

végkövetkeztetéseket

levontuk. A kérdőív első 4 kérdése arra szolgál, hogy felmérjük a válaszadók összetételét (neme, kora, iskolai végzettsége, lakhelye). Így a későbbi kérdésekre adott válaszok alapján jobban átláthatóbbá válik számunkra, hogy mely társadalmi csoportok mutatnak nagyobb érdeklődést a projekt eredményei iránt. A kitöltött kérdőívek így segítettek a közvetlen célcsoport meghatározásában is.

0-14 éves

Férfi (fő)

14 3

15-18 éves 20-30 éves 31-40 éves 41-50 éves

Nő (fő)

22 11

51-60 éves 60 év feletti

20%

40%

60%

80%

100%

31. ábra: A kérdőívet kitöltők neme, kora

Összességében láthatjuk, hogy a nők válaszadási hajlandósága nagyobb volt, mint a férfiaké. A korukat tekintve a 20-40 év közötti korosztályból került ki a legtöbb válaszadó. A kérdőívet kitöltők kiválasztásakor nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy jelentős számban kikérjük azoknak a véleményét, akik nem helyi vagy kistérségi lakosok. Így az alábbi eredményt kaptuk:

Felcsúti/Alcsúti lakos

20 104

Bicskei kistérségi lakos Fejér megyei lakos Szomszédos megyei lakos Budapesti lakos

114 179

Egyéb

32. ábra: A kérdőívet kitöltők lakhely szerinti megoszlása

Fontos szempontnak tartottuk a megkérdezettek iskolai végzettség szerinti homogén összetételét is. 5 Általános iskola 8. osztályánál kevesebb

Általános iskola Szakmunkás

144 Érettségi

197

Főiskola/Egyetem 33. ábra: A kérdőívet kitöltők iskolai végzettsége

A kérdőív 5. kérdése a belföldi utazások rendszerességére vonatkozott. (Milyen rendszeresen szervez belföldi utazást?) 4%

5% Hetente

17%

Havonta

28%

2-3 havonta félévente évente ritkábban

44%

34. ábra: Szabadidős tevékenységek rendszeressége

A válaszok és a válaszadók iskolai végzettsége között párhuzam fedezhető fel. Azok, akik hetente, vagy havonta szerveznek belföldi utazást, többségében legalább érettségivel rendelkeznek, de 53%-ban Főiskolai végzettségűek. Ez többek között az anyagi helyzetükkel és az eltérő életvitelükkel magyarázható. Illetve a fiatalabb és az idősebb korosztály az, amely rendszeresebben utazik, a 41-60

éves

korosztály

arányaiban

sokkal

kevesebbet

utazik,

mint

megkérdezettek 60 év feletti része. A 6. kérdésben arra a kérdésre vártunk választ, hogy kikkel utaznak a válaszadók.

megkérdezettek

több

mint

fele

családdal

utazik

(szülők,

nagyszülők, gyermekek). Illetve olyan összefüggést is találtunk, amely szerint a családosok,

illetve

kapcsolatban

élők

utaznak

leggyakrabban

(67%-uk

minimum havonta). Ebből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy bármilyen turisztikai attrakció egyik potenciális célcsoportja lehet a fiatal családosok tábora. 76

6 76

Egyedül

Párommal Szüleimmel/nagyszüleimmel

158

196

Családommal (Házastársammal és gyermekeimmel) Barátokkal 35. ábra: Kivel szokott utazni?

Megkérdeztük a válaszadókat, hogy mekkora távolságot hajlandóak megtenni egy-egy szabadidős program vagy nyaralás kedvéért.

Ezzel általánosságban a

vonzáskörzetet határoztuk meg. A válaszadók több mint 80%-a hajlandó átlagosan 50 km-et utazni akár egy napos kirándulás céljából is. Ebből az a következtetés vonható le, hogy elsősorban 50 km-es körzetből várhatóak nagyobb számban a fejlesztést igénybe vevők. 30 68

123

0-19 km 20-49 km 50-99 km 100 km

279

36. ábra: Átlagosan megtett távolság

A válaszadókat arról is kérdeztük, hogy melyek azok az úti célok, amelyek érdeklik őket, és milyen mértékben. Ebben a kérdésben igyekeztünk a turizmus fő irányvonalait megjeleníteni. Fontosnak tartottuk, hogy minden irányvonal értékelésre kerüljön, ezért ennek megfelelően tettük fel a kérdést. A módszertan szerint minden kategóriát 1-től 5-ig kell értékelni az érdeklődését intenzitását figyelembe véve.

Adott turisztikai attrakciók

7 40

Családi rendezvények

22 3

Sportolás

364 341

31 27

Természet

32 0%

Nem tudom eldönteni Érdekel

203

207 20%

Nem érdekel

134

232 8

Egyáltalán nem

Nagyon érdekel

242 40%

60%

80%

100%

37. ábra: Milyen típusú úti célok érdeklik?

Jelen projekt szempontjából a felsoroltak közül a „Természet”, a „Sportolás”, a „Családi rendezvények” és az „Adott turisztikai attrakciók” kategóriákra adott válaszokat vizsgáltuk. A válaszadók átlagosan 10%-os arányban sorolták a számunkra 4 fontos kategóriát „egyáltalán nem”, „nem érdekel” és „nem tudom eldönteni” oszlopba. Tehát a megkérdezettek átlagosan 90%-a érdeklődik az adott programok iránt. A következő kérdésben már az adott térség (Felcsút) turisztikai attrakcióinak érdeklődési szintjét szerettük volna felmérni. A kérdésfeltevés az előző kérdés típusával megegyező formátumú volt.

Természeti kincsek, kulturális értékeke

137

Csónakázás, korcsolyázás

234 192

138

263

Túrázás

147

Kisvasút, tanösvény

Nem tudom eldönteni Érdekel

300

Sportesemények az Arénában

286 221

Panco Aréna

20%

Nem érdekel

296

161

Arborétum

Egyáltalán nem érdekel

40%

Nagyon érdekel

83 225

60%

80%

100%

38. ábra: Milyen látványosságok érdeklik a környéken?

A fenti grafikonból világos látható, hogy a térségben az Alcsútdobozi Arborétum és a tervezett kisvasút tekintetében a legnagyobb a „Nagyon érdekel” választ adók aránya. A legkevésbé vonzó turisztikai attrakciónak egy tervezett fejlesztés, a csónakázótó kialakítása mondható. De ebben az esetben is „mindössze” 30% azok aránya, akik az „egyáltalán nem érdekel”, a „nem érdekel” és a „nem tudom eldönteni” lehetőséget választották. A kereslet elemzés során nem csak az az információ fontos számunkra, hogy a létrehozni kívánt szolgáltatás mely társadalmi csoportokat és milyen mértékben érdekli.

Ezért

kialakítandó

kérdőívet

szolgáltatáshoz

kiterjesztettük kapcsolódóan

annak milyen

felmérésére alapvető

is,

hogy

infrastruktúra

kialakítása a jövőbeni használók igénye. Ennél a lehetőségnél több válasz is bejelölhető volt. Így az eredmények alapján sorba állíthatóak az infrastrukturális igények.

386

Fedett peron, mellékhelység

437

Utcabútorok Foglalkoztató táblák

205

Játszótér

301

Büfé

159

Internetes weboldal

405 39. ábra: Milyen infrastrukturális feltételek kialakítását javasolja?

válaszadók több

mint fele

igényli

kialakítani a „Fedett peront és

mellékhelységet”, a „Foglalkoztató táblákat”, az „Internetes weboldalt” és az utcabútorokat. A válaszadók kevesebb, mint fele jelölte meg a „Játszóteret” és a „Büfét”.

játszóteret

azok

jelölték

meg,

akik

családjukkal

töltik

szabadidejüket, és 20-40 év közötti korosztályba tartoznak. A következő 3 kérdés általánosságban a fejlesztésre vonatkozott.

Jó kezdeményezésnek tartja-e a kisvísút kialakítását?

468

Megfelelőnek tartja-e a kisvasút útvonalát?

395

105

Igen Nem

Megfelelőnek tartja-e a tervezett kisvasút hosszát?

338

20%

40%

162

60%

80%

100%

40. ábra: Fejlesztés támogatottsága

A fenti diagramból világosan látszik, hogy a tervezett fejlesztés általános támogatottságot élvez a megkérdezettek körében. Az 500 főből mindössze 32 fő nem tartja jó kezdeményezésnek a Kisvasút fejlesztést. A kisvasút útvonalának megkérdezésénél lehetőséget adtunk, egy egyéb, szövegesen leírható válaszadási lehetőséget. A megkérdezettek közül 62 fő élt a válaszadás

lehetőségével.

Közülük

90%

javasolta

kisvasút

vonalának

hosszabbítását, egészen Bicske városig. A kérdőívbe a kérdések mellett beépítettünk egy tájékoztató részt is. Ezzel az volt a célunk, hogy az adatgyűjtés mellett egy általános tájékoztatást is nyújtsunk a megkérdezetteknek. Illetve felmérjük azt, hogy az egyes társadalmi 79

csoportok

milyen

hajlandóságot

mutatnak

szolgáltatás

későbbi

igénybevételére.

Felkeltette az érdeklődésemet, ezért utánanézek a lehetőségnek

152 197

Felkeltette az érdeklődésemet, ezért tervezem, hogy ellátogatok Ismertek számomra, ezért nem mennék el még egyszer Ismertek számomra, újra ellátogatnék

Nem különösebben érdekelnek

41. ábra: Felkeltették-e az érdeklődését az előzőekben ismertetett Felcsút környékén található érdekességek?

Ennél a kérdésnél többek között vizsgáltuk, hogy mennyire keltette fel a tervezett fejlesztés a kérdőívet kitöltők figyelmét. Alternatív megoldásként már megjelöltük azt a lehetőséget, hogy esetlegesen a válaszadó már járt itt. A kiválasztott 500 emberből mindössze 8 fő volt az, aki azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem keltették fel az érdeklődését a kérdőívben leírtak. Azok között, akik már ismerik a helyi turisztikai attrakciókat 75%-ban újra ellátogatnának. Összességében elmondhatjuk, hogy a kérdőív alátámasztotta az elképzelésinket, mind a célcsoport meghatározásáról, mind a fejlesztési irányvonalakról. A legpozitívabb válaszokat általában azoktól kaptuk, akik 15-30 év között, illetve 50 év fölöttiek, többségében a családjukkal töltik a szabadidejüket. A projektünk tervezésekor figyelembe vettük, mely célcsoportokat szeretnénk elérni, illetve szem előtt tartottuk a térség fejlesztési terveit. A megalkotott fejlesztési alapkoncepcióhoz ez alapján is rendeltünk új projektelemeket. Pl.: a Játszótér és egyéb gyermekfoglalkoztatók a kisgyermekes családok, a Tanösvény a túrázók látogatási kedvét erősítheti. Így igyekeztünk egy olyan komplex élményfunkciót a kisvasút köré szervezni, amely minden bizonnyal eléri majd a tervezett évi látogatószámot. 4.2.3.

Kínálatelemzés

Az elemzés célja egyrészt a jelenlegi helyzet jellemzőinek feltárása, másrészt a jövőben kialakuló helyzet előrevetítése a lehetséges fejlesztések és trendek hatásainak figyelembevételével. Ennek megfelelően történt a helyi és konkurens, valamint

helyi

kapcsolódó

szolgáltatók

(vendéglátók,

szálláshelyek)

feltérképezése, majd a regionális és térségi versenytársak kínálata jellemzőinek meghatározása. 80

4.2.3.1.

Infra- és szuprastruktúra

Egyértelmű, hogy a kerékpáros turizmus számára mind több kerékpárutat kell kiépíteni. A természetjárásnak különösebb infrastrukturális igénye nincsen, az erdei utak, sétányok információs táblákkal való ellátása, padok telepítése, vagy erdei sportpályák létesítése azonban tovább növelné a termék vonzerejét. Fentiek mellett szintén fontos kiemelnünk a kilátók, a vendégfogadást ellátó éttermek és a turistaházak, illetve a kulcsos házak jelentőségét is. A

turisztikai

szuprastruktúra

fogalomkörébe

sorolt

szolgáltatások

célja

vendégek tartózkodásának, elszállásolásának, ellátásának és egyéb felmerülő igényeinek kielégítése. Az

aktív

turizmus

elsődleges

kereskedelmi szálláshelyek és

turisztikai a

szuprastruktúrájának

vendéglátóegységek

–

– helyzete

azaz

kapcsán

leszögezhető, hogy azok minőségi kialakítása az aktív turizmus terén még sok kívánnivalót hagy maga után. A nemzetközi színvonal elérése érdekében mind komolyabb

szálláshelystruktúrával

kell(ene)

rendelkeznünk

adottságaink

megfelelő kihasználása érdekében. Az aktív turizmus szempontjából legfontosabb turisztikai

szálláshelyek

ökoporták,

speciális

típusai

termékhez

következők: köthető

falusi

szállások

vendéglátóhelyek, (pl.

lovastanyák),

kulcsosházak, erdei vendégházak. FALUSI TURIZMUS OLDALÁRÓL

AKTÍV TURIZMUS OLDALÁRÓL

Természet közelsége

Természeti környezet Ember alkotta környezet: kerékpárút,

Megőrzött hagyományok Vendégszeretet, családiasság

csónakázó tó, stb. Elhelyezkedés egy már létező turisztikai vonzerőtől, vagy desztinációtól*

*nagyon fontos tényező az adott vonzerő földrajzi távolsága, illetve elérhetősége is, ami mellett szintén kiemelt jelentőséggel bír az, hogy az adott terület milyen messze helyezkedik el egy már létező turisztikai vonzerőtől, vagy desztinációtól, hiszen a turisztikailag frekventált térségek közelében az aktív turizmus megfelelő kiegészítő programokat, vagy tevékenységet tud biztosítani, így lehetséges a turizmus területi centralizációja, vagy decentralizációja is.

4.2.3.2.

Versenytársak azonosítása

Jelen projekthez kapcsolódóan a versenytársak elemzése nem a szokásos módon történik. A térségben nem található ilyen jellegű szolgáltatás, így a szó szoros értelmében a fejlesztés vonzáskörzetében nem található versenytárs. Általában versenytársnak tekinthetnénk minden olyan szolgáltatót, amelynek a mi projektünkhöz hasonlóan a turizmus a fő irányvonala. Azonban a kisvasút fejlesztés egy olyan komplex terv része, amelynek keretein belül a térségi turisztikai

látványosságok

összekapcsolása

történik

meg.

Ezért

egyéb

szolgáltatók a térségben nem versenytársnak tekinthetőek, hanem partnernek. 81

egyes

szolgáltatásokat

lehető

legmagasabb

színvonalon

tervezzük

összekapcsolni. Ezt a gyakorlatban úgy képzeljük el, hogy aki például az Alcsútdobozi arborétumot szeretné meglátogatni, annak a program befejeztével további lehetőségként felkínáljuk a kisvasúton történő utazást. Az együttműködés legkézzelfoghatóbb bizonyítéka a tervezetten bevezetésre kerülő kedvezményes jegy. A kisvasút megállóinál található turisztikai látványosságok megtekintésére jogosító, és egyben a kisvasúton kedvezményes utazást lehetővé tevő kombinált jegy bevezetését tervezzük. Ezzel is tovább erősítve a térségben lévő turisztikai összefogást. A szó szoros értelmében vett versenytársak – hasonló tevékenységű szolgáltatók - azonosítása ennek ellenére fontos lépés. A már megvalósult projektekből fontos tanulságok

vonhatóak

le,

könnyebben

tervezhetőek

elvárt

monitoring

mutatók, illetve jó gyakorlatok adaptálhatóak. NYUGAT- DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

 CSÖMÖDÉRI ERDEI VASÚT Pályahossz: 32 km; Útvonal: Lenti-Csömödér-Kistolmács A kisvasút a térség kerékpáros és gyalogos turistaútvonalait, és a göcsei táj kirándulóhelyeit köti össze. Legjelentősebb látványossága a budafai arborétum. Felcsúttól való távolsága:~246 km Átvehető jó gyakorlat: A közúti szállítás mellet a faanyagszállítási feladatok maradéktalan ellátására is nagy hangsúlyt fektetnek.

 NAGYCENKI MÚZEUMVASÚT Pályahossz: 3,6 km; Útvonal: Fertődoboz- Barátság- Kastély (Nagycenk) A gőzüzemű múzeumvasút fő látványossága a nagycenki Széchenyikastély.

vasút

arculata

elsősorban

nem

látványosságokra, hanem a vasúttörténetre épít. Felcsúttól való távolsága:~166 km

természeti

Átvehető jó gyakorlat: A Múzeumvasút üzemét gyermekvasutasok látják el, akik vállalkoztak arra, hogy elsajátítják a szolgálat ellátásához szükséges szakmai ismereteket. BALATON RÉGIÓ

 BALATONFENYVESI GAZDASÁGI VASÚT Pályahossz: 13 km; Útvonal: Balatonfenyves Központi főmajor- Somogyszentpál A

gazdasági

vasúthálózat

vasút

egykori

Kárpát-medencét

fennmaradt része, amely

behálózó

az év minden napján

közlekedik. Felcsúttól való távolsága: ~145 km Átvehető

jó

gyakorlat:

2013

júniusától

dízelmozdonyok

kerékpárszállításra is alkalmasak. DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ:

 ALMAMELLÉKI ERDEI VASÚT Pályahossz: 8 km; Útvonal: Almamellék - Sasrét A pályája mellett számos látványosság, a halastó, az ősbükkös, a vadászkastély, erdei iskola és tanösvény található. Felcsúttól való távolsága: ~202 km Átvehető jó gyakorlat: 1995-ben egy-egy fa esőbeálló épült Almamelléken és Sasréten. A kisvasút üzemeltetője, a Mecsekerdő Rt. megvásárolta az igen lepusztult állapotban lévő, egykori MÁVállomásépületet

Almamelléken,

majd

2001-re

felújították,

és

múzeumot rendeztek be benne.

 GEMENCI ERDEI VASÚT Pályahossz: 30 km; Útvonal: Pörböly – Gemenc – Keselyűs - Bárányfok Az ártéri vidék szépségei mellett, a kisvasút a térségben jelen lévő lovas fogatozás, evezés, kerékpározás, gyalogtúra útvonalak és sétahajózás lehetőségével csábítja a turistákat.

Felcsúttól való távolsága: ~181 km Átvehető jó gyakorlat: A Gemenc Zrt. által üzemeltetett weboldal rendkívüli részletességgel mutatja be a kisvasutat, illetve a térség turisztikai attrakcióit.

 KASZÓI ERDEI VASÚT Pályahossz: 8 km; Útvonal: Szenta - Kaszó A teljes hosszában a Belső-Somogy erdejében futó vasútvonal csodálatos tájon halad át, fő látnivalója a Baláta-tó lápvilága. Felcsúttól való távolsága: ~219 km Átvehető

jó

gyakorlat:

Kedvezményes

jegy

szállóvendégek

részére.

 MESZTEGNYŐI ERDEI VASÚT Pályahossz: 9 km; Útvonal: Mesztegnyő - Felsőkak A Balaton partjától mindössze 30 km-re haladó pálya vonala nagyrészt erdőben vagy tavak mellett halad. Felcsúttól való távolsága: ~176 km Átvehető jó gyakorlat: Menetrend szerint heti két alkalommal közlekedik, de csoportok - előzetes egyeztetés alapján - ettől eltérő időpontokban is igénybe vehetik. Kérésre erdész, természetvédelmi szakember kíséri az utasokat és mutatja be a látnivalókat.

 PÉCS-MECSEKI KISVASÚT Pályahossz: 570 m; Útvonal: A vidámpark és az állatkert között A Mecseki Kultúrpark állatkertje és vidámparkja között közlekedik az ország legrövidebb kisvasútja. Felcsúttól való távolsága: ~238 km Átvehető jó gyakorlat: 20 fő fölött csoportos utazási kedvezmény igénybevételére van lehetőség.

BUDAPEST ÉS KÖRNYÉKE RÉGIÓ

 SZÉCHENYI-HEGYI GYERMEKVASÚT Pályahossz: 11,2 km; Útvonal:

Hűvösvölgy

–

Jánoshegy

–

Csillebérc

Normafa

Széchenyi-hegy A főváros budai zöld kerületein végighaladó kisvasút célcsoportja elsősorban a gyermekek. Felcsúttól való távolsága: ~45 km Átvehető jó gyakorlat: Az év bizonyos napjain nagyszabású rendezvényekkel várják látogatóikat. Járműbemutatóval egybekötött nyílt

nap

programokat

fűtőháznál, és

modellvasút-bemutatót,

teljesítménytúrát

szerveznek.

gyermeknapi

Minden

évben

csatlakoznak a Múzeumok Éjszakája és az Európai Autómentes Napok rendezvénysorozathoz.

 KEMENCE MÚZEUMVASÚT Pályahossz: 4 km, Útvonal: Kemence – Godóvár – Feketevölgy - (Hajagos) Az ország egyetlen kizárólag önkéntes munkával működő kisvasútja, melynek

legfőbb

látványossága

végállomáson

található

vasúttörténeti gyűjtemény. Felcsúttól való távolsága: ~140 km Átvehető jó gyakorlat: A járműállomány folyamatosan bővül: időközben megszüntetett vasutaktól átkerült-, illetve kifejezetten erre a vonalra készítetett járművekkel.

 KIRÁLYRÉT ERDEI VASÚT Pályahossz: 12 km; Útvonal: Kismaros – Morgó – Szokolya – Paphegy - Királyrét Magyarország

egyik

legrégebbi

kisvasútja,

börzsöny kiváló túra helyszíneit. Felcsúttól való távolsága: ~109 km

amely

összeköti

Átvehető

jó

gyakorlat:

vonalon

különféle

meghajtású

mozdonyok is közlekednek. (pl.: hidrosztatikus és elektromos meghajtású motorkocsi)

 SZOBI ERDEI VASÚT Pályahossz: 7 km; Útvonal: Szob – Máriakút - Márianosztra Eredetileg

kőszállításra

tervezett

vasútvonal,

nemrég

került

újjáépítésre. Felcsúttól való távolsága: ~117 km Átvehető jó gyakorlat: Járműparkja lehetővé teszi, hogy nyári, meleg napokon nyitott kocsi, vagy havas, téli időjárási viszonyok között kandallófűtéses zárt kocsit indítsanak.

 NAGYBÖRZSÖNYI ERDEI VASÚT: Pályahossz: ~8 km; Útvonal: Nagyirtás - Nagybörzsöny Magyarország

egyetlen

csúcsfordítós

vasútvonala,

mely

igen

jelentős hegyi útvonallal rendelkezik. Felcsúttól való távolsága: ~140 km Átvehető jó gyakorlat: Beépített csúcsfordító. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ

 FELSŐTÁRKÁNYI ERDEI VASÚT Pályahossz: 5 km; Útvonal: Felsőtárkány - Stimeczház A kisvasút vonala mellett vadaskert és tanösvény található. A végállomáshoz közel pedig a Vöröskő-forrás található. Felcsúttól való távolsága: ~216 km Átvehető jó gyakorlat: A vasút mai szakasza a természettel harmóniában üzemel, a talpfák kátrány mentesek, a megállók környékén pedig szemétlerakók vannak elhelyezve a Bükk hegység megóvása érdekében.

 GYÖNGYÖSI MÁTRAVASÚT: Pályahossz: 18 km; Útvonal: Gyöngyös - Mátrafüred; Gyöngyös - Lajosháza Két vonalon működő kisvasút a Mátra egyedi táján végighaladva gyönyörű kékestetői panorámát kínál. Felcsúttól való távolsága: ~148 km Átvehető jó gyakorlat: A vasúti pálya tervezett bővítését annak rendelték

alá,

hogy

erdő

szennyezettségét

–

gépkocsis

közlekedés kiiktatásával - csökkentsék.

 LILLAFÜREDI ERDEI VASÚT: Pályahossz: ~14 km; Útvonal: Miskolc – Papírgyár – Lillafüred - Garadna Vonala

meredek

hegyoldalakon,

különleges

völgyhidakon,

alagutakon vezet keresztül. Városi környezetből indulva, a diósgyőri vár közeléből juthatunk el vonataival számos látványossághoz a Lillafüredi Palotaszállóhoz, vízesésekhez, barlangokhoz, a Garadnavölgyben a Hámori tó partján kanyarogva az újmassai őskohóhoz és számos gyalogos túra kiindulópontjára. Felcsúttól való távolsága: ~268 km Átvehető

jó

gyakorlat:

eredeti

vasútvonal

nagy

része

felbontásra került. A választott meghagyott vonal egy jól átgondolt koncepcióként fogja össze a térség turisztikai attrakcióit.

 PÁLHÁZI ERDEI VASÚT: Pályahossz: 10 km; Útvonal: Pálháza – Kőkapu - Rostalló A Kemence-patak völgyében közlekedő kisvasút fő látványosságai a tanösvény és az erdei pihenő. Felcsúttól való távolsága: ~330 km Átvehető jó gyakorlat: A fő szezonban a kisvasutat üzemeltető Zrt. a minden hétvégén külön programokat szervez. Ezzel is ösztönözve a turisták kisvasútra szállását.

 SZILVÁSVÁRADI ERDEI VASÚT: Pályahossz: ~4 km; Útvonal: Szilvásvárad – Lovaspálya – Szalajka – Fatelep – Szalajka - Fátyolvízesés A

legmeredekebb

vonalvezetésű

hazai

kisvasút,

és

legforgalmasabb is. Felcsúttól való távolsága: ~235 km Átvehető

jó

legforgalmasabb

gyakorlat: kisvasútja.

szilvásváradi

Bükk

hazánk

Nemzeti

jelenlegi

Parkkal

szoros

együttműködésben sikerült a legnagyobb látogató létszámot leérni. ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ

 HORTOBÁGYI KISVASÚT Pályahossz: 5 km; Útvonal: Hortobágy - Kondástó A hortobágyi öreg- tavi kisvasút évtizedeken át a vonal mellett elterülő halastavakat szolgálta ki, ma a Hortobágyi Nemzeti Park által védett terület. Felcsúttól való távolsága: ~261 km Átvehető jó gyakorlat: A terület a Hortobágyi Nemzeti Park megalakulása óta védett. Példaértékűek

a természeti kincsek

védelme érdekében tett intézkedések.

 DEBRECEN- ZSUZSI ERDEI VASÚT: Pályahossz: 17 km; Útvonal:

Debrecen

fatelep

–

Csereerdő

Sámsoni

út

Hármashegyalja Az ország legrégebbi keskeny nyomtávú vasútja a napjainkban április elejétől október végéig menetrend szerint közlekedik. Felcsúttól való távolsága: ~300 km Átvehető jó gyakorlat: A debreceni Erdei Vasút jól példázza, hogy egy megfelelően kialakított kiegészítő infrastruktúra növelheti a látogatószámot.

üzemeltető

–

többek

között-

autóbuszjáratot is indított a kisvasút induló állomásához. 88

helyi

 DEBRECEN, VIDÁMPARK Pályahossz: 1100m A

vonatból az erdő

területén

elhelyezett kifutóban

láthatóak

dámszarvasok és tevék, de érdekes látvány egyfajta „időutazóként” elhaladni a XXI. századi vidámparki attrakciók mellett is. Felcsúttól való távolsága: ~300 km Átvehető jó gyakorlat: A szerelvények és a pálya állapota kifogástalan, amely a rendszeres karbantartásnak köszönhető. Összességében elmondható, hogy mindössze egy olyan kisvasút van hazánkban, amely a Felcsút - Alcsútdobozi kisvasúttól 100 km körzeten belül található. Éppen a nagy távolságok miatt fontosnak tartottuk a konkurensek olyan szempontú elemzését, amely alapján az esetleges átvehető jó gyakorlatok/ későbbi fejlesztési koncepciók kirajzolódhatnak. 4.2.4.

Szezonalitási kérdések

A kisvasút tervezetten a március - október hónapok között fog közlekedni rendszeres jelleggel. Az üzemeltetési időszak meghatározása szorosan összefügg az elérni kívánt célcsoporttal, illetve a térség turizmusának szezonalitásával. A célcsoportunk jelentős része (biciklis és gyalogos turisták, kisgyermekes családok) szezonális jelleggel veszi igénybe a turisztikai szolgáltatásokat. A térségben található turisztikai célpontok nagy része szintén szezonális jelleggel érhető el, vagy vonz nagyobb tömegeket. Emellett az üzemeltetési körülmények is mások egy nyári, meleg napon, mint egy téli, havas napon. Üzleti szempontból ezért nem éri meg az novembertől márciusig terjedő téli időszakban üzemeltetni a kisvasutat. Ezek a téli hónapok országosan is a legkisebb forgalmú hónapok a turizmus minden szakágában.

4.3. A

Projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások

térség

természeti

vonzerejére

alapozva,

ökoturizmus

feltételeinek

biztosításával a területen új versenyképes turisztikai kínálat alakítható ki. Napjaink turizmusszervezésének alapvető

célja, hogy a

turisztikai régiók

versenyképes, minél hosszabb tartózkodási időt igénylő, változatos turisztikai kínálatot nyújtsanak. A Budapestről, Székesfehérvárról és a Balatonról könnyen és gyorsan megközelíthető kisvasút illeszkedik a térségre, turisztikai régióra jellemző aktív-, öko- és kulturális kínálathoz, épít a komplex térségi vonzerőre, a Völgy Vidék természeti szépségeire. A térség önkormányzatai, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága, gazdasági szereplők, valamint a civil szféra az elmúlt időszakban tudatos építő/szervező munkába kezdtek a természet értékeit szem előtt tartó, a fenntartható fejlesztéseket segítő, a partnerségen alapuló összehangolt térségi kínálat kialakítása jegyében. A kisvasút és a kapcsolódó programok, rendezvények is pozitívan hatnak a térségi turisztikai kínálatra. A kisvasút önmagában is a térség kínálatára

jellemző

aktív-,

öko-,

illetve

kulturális

turisztikai

termékek

meghatározó, összekötő vonzereje lehet, s mindezek mellett a táj, a természeti értékek károsítása, devalválása nélkül megvalósuló olyan ipartörténeti érték őrző,

infrastrukturális

fejlesztés,

ami

térség

feltáratlan

turisztikai

adottságainak, kis településeinek (pl. a műemlékekben gazdag Nagybörzsöny) látogathatóságát segíti elő. 4.3.1.

A projekt átfogó célkitűzései

 A térség turizmusának fenntarthatóság-elvű fejlesztése.  Aktív-, öko- és kulturális - ismeretterjesztő - szabadidős térségi turisztikai kínálat növelése, amely hozzájárul a turisztikai kereslet magas színvonalon történő kielégítéséhez.  A

Völgy

Vidék

természeti

értékei

megismerésének

elősegítése,

környezettudatosságra, a természet védelmére és szeretetére ösztönzés.  A Völgy Vidék helyi adottságaira építő vonzó gazdasági és társadalmi környezet erősítése, mely a lakosság, a turisták és a vállalkozások számára is kedvező körülményeket teremt  A Közép-Dunántúli régió idegenforgalmi koncentráltságának csökkentése.  A turisták, látogatók kiadásai új jövedelmeket generáljanak a térségben, így

projekt

további

fejlesztésekhez

járul

hozzá,

melyek

mind

önkormányzati mind magántőke bevonásával valósulhatnak meg. A projekt megvalósításától várható, hogy a szabadidő térségben eltöltésének lehetősége nagyságrendekkel bővül, ami gyökeresen megváltoztatja a Völgy

Vidék turisztikai vonzerejét. Számolni kell az itt eltöltött idő gyarapodásával, így a turizmust kiszolgáló szolgáltatások javuló prosperitásával. A projekt eredményeként várhatóan 4 új munkahely létesül, melyek tartósan fennmaradnak és biztosítják a munkavállalók folyamatos foglalkoztatását. KONKRÉT, RÖVID TÁVÚ CÉLOK  A

Felcsút-Alcsútdobozi

egykori

vasútvonal

turisztikai

célú

felújítása és üzembe állítása, komplex turisztikai attrakcióként az aktív

és

ökoturisztikai

élménylánc

kialakítása,

országos

jelentőségű ipartörténeti örökség turisztikai funkcióval történő megőrzése.  „Élményből tudás – tudásból élmény” – játékos élmények melletti ismeretszerzés,

kapcsolatépítés

gyermekközönséggel

és

tudományos élettel  Mozgó

tanösvény

keretében

térség

látványosságainak

összekapcsolása: a Puskás Ferenc Labdarugó Akadémiától és Pancho Arénától, a felújított – és jelenleg Vendégházként üzemelő - Felcsút Állomás épületét érintve, az Alcsútdobozi Arborétumig. Ehhez

kapcsolódóan

elérhetővé

válnak

további

turisztikai

attrakciók és szálláshelyek (Csaplár-erdő, Etyek, platánfasor, Csabdi Halastó, Felcsúti Horgásztó, Biai tó, Pannónia Golf és Country Klub, Puskás Akadémia Sport Hotel, stb.).  A bekapcsolható várhatóan tovább bővül a közeljövőben állami és magán finanszírozásból egyaránt (csónakázótó, lovas-, kerékpár és bakancsos túraútvonalak, tanösvény, oktatóközpont), így a vasútnak

köszönhetően

ezek

bekapcsolódnak

térség

turisztikai kínálatába.  Az

esélyegyenlőség

akadálymentes

biztosításának

megközelíthetőség

megteremtése, kivitelezése

által

az a

mozgáskorlátozottak és más fogyatékkal élők számára is elérhető turisztikai szolgáltatás.  Új munkahelyek teremtése és megtartása.  Potenciális

partnerek

bekapcsolódása,

kiegészítő

szolgáltatásfejlesztés.  a térségben eltöltött (tartózkodási) idő növelése, egész napos program lehetőség megteremtése.  A

megközelítést,

pihenést

és

köztisztaságot

szolgáló

környezetterhelést csökkentő infrastruktúra kiépítése (kiszolgáló utak, utcabútorok, hulladékgyűjtők, kerékpártárolók).

4.3.2.

A projekt stratégiai célrendszere

Ahhoz, hogy a projekt stratégiai és operatív céljait megismerjük, s ezáltal felvázolhatóvá váljon célhierarchia rendszere, a térség turisztikai jövőképének és céljainak rendszerébe szükséges elhelyeznünk.

Vízió

•A Völgy Vidék örökségeinek megőrzése

•Látogatószám növekedés •Gazdasági bővülés

Pozitív imázs kialakítása Természeti és kulturális értékekre épülő komplex turisztikai szolgáltatások kialakítása

•Munkahelyteremtés •Vállakozások fejlődése •Stratégiai infrastrukturális fejlesztések

Völgy Vidéki LEADER térségi összefogás

42. ábra: A térség turisztikai célrendszere

A projekt jövőképe és stratégiája mutatja meg a hosszú távú célt, az elérendő állapotot. A stratégiafejlesztés jövőalkotás, amely egy sikeres változás mai tudatos elindítása, a stratégia megtervezése pedig a megalkotott jövőhöz vezető út elindítása. A STRATÉGIAI TERVEZÉS SORÁN A KÖVETKEZŐ TARTALMAK RÖGZÍTÉSE SZÜKSÉGES:

 Piaci jellemzők, vevői igények (külső környezeti helyzetkép, változási trendek, lehetőségek / potenciálok és esélyek / kockázatok)  Intézményi feltételrendszer (belső adottságok és keretfeltételek, irányelvek, változási lehetőségek)  Jövőkép (tevékenységre koncentrál, mérhető és értékelhető célokat tartalmaz, hatni képes, mert képes megváltoztatni a verseny alapját a működési területen, s mert a szervezet tagjaiból azonosulást, elszántságot vált ki, tükrözi a szervezet értékrendjét)  Sikertényezők,

melyek

feltételei

jövőkép

életre

keltésének

(erősségek és a fejlesztendő területek)  Stratégiai célok (a jövőkép első szintű részletesebb lebontása (konkrét mérföldkövek) a jövőképet megvalósító stratégiai szintű változásokra, akciókra vonatkozóan)  Mutatószámok (a stratégiai célok komplex összefüggéseit sűrítő mérői) 92

MOTIVÁCIÓ PIACI JELLEMZŐK, VEVŐI IGÉNYEK:

INTÉZMÉNYI FELTÉTELEK:

• Erősödő helyi és térségi kereslet családos ökoturisztikai kínálat iránt • Egyre bővülő szolgáltatás paletta • Megfelelő ár-érték arány minden célcsoport számára

• Megfelelő terület a tervezett és a későbbiekben megvalósítandó fejlesztésekhez • Megfelelő szakmai háttér kialakítása • Támogatás elnyerése

VÍZIÓ, MISSZIÓ JÖVŐKÉP

• Széleskörű szolgáltatás kínálat (kisvasút, tanösvény, erdei tornapálya, interaktív természettudományos kocsi) • további attrakciókhoz való kapcsolódás (Pancho Aréna, Alcsútdobozi Arborétum, horgásztó, kerékpárút, stb.) • Megfelelő számú látogató a térségben , gazdasági bővülés a Völgy Vidék turisztikai céljaival összhangban

SIKERTÉNYEZŐK FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK

ERŐSSÉGEK

• hagyományos, nyugodt környezet • a főváros közelsége • kevés számú versentárs a térségben • a térség ökoturisztikai értékei • komplex turisztikai kínálat alakítható

• Infrastruktúra fejlesztés • Kommunikáció erősítése - a célközönség elérése • Együttműködési lehetőségek feltérképezése, partnerségek kialakítása a térség turisztikai szolgáltatóival

STRATÉGIAI CÉLOK ESZKÖZÖK

• infrastrukturális és HR feltételek megvalósítása • Tervezett szolgáltatások kialakítása, termékpaletta bővítése • Marketing terv érvényesítése, célközönség elérése • A kisvasút működésének beillesztése a térség turisztikai tényezői közé

MUTATÓSZÁMOK (LD.

MÉRFÖLDKÖVEK • 1. Projekt megvalósítása • 2. Projekt működtetése • 3. Projekt fenntartása

ALÁBB KIMENETI ÉS EREDMÉNY INDIKÁTOROK TÁBLÁZAT)

43. ábra: A stratégiai terv tartalmainak egymásra épülése

A stratégiai területek céljainak operatív szintre történő lebontásával, azokból priorizált, ütemezett operatív feladatok és cselekvési programok kialakításával fogalmazhatóak meg azon célok, melyek fontosak a közreműködő szervezetek és munkatársak számára. A projekt operatív feladatait a 6. fejezet tárgyalja részletesen. A projekt által létrehozott új attrakció hosszú távú működése révén – mely az éves szinten jelentkező bevételekből finanszírozható, egyértelműen hozzájárul a térség turisztikai célrendszerében meghatározott elképzelésekhez, mely által Felcsút és Alcsútdoboz települések kulturális és természeti értékeit bemutató, ismert és kedvelt szabadidős programmá válhat. A megújult létesítmény új szolgáltatásaival növelni fogja saját és a térség látogatottságát,

amely

keresletet

generál

programokra,

kulturális

és

vendéglátóipari szolgáltatásokra, ezáltal megélénkül a gazdaság, új munkahelyek 93

teremtődnek, nő a jövedelemtermelő-képesség. Emellett a tervezett további beruházásokkal, fejlesztésekkel is erősíteni fogják egymás hatását. 4.3.3.

Koherencia

más

ágazati,

regionális

és

helyi

stratégiákhoz, programokhoz, akciótervekhez Ebben az alfejezetben bemutatásra kerül, hogy a projekt hogyan illeszkedik az ágazati, regionális és helyi fejlesztési stratégiákhoz, koncepciókhoz, programokhoz.

4.3.3.1. A

2014-2020

A projekt illeszkedése a Széchenyi 2020 operatív programjaihoz

közötti

időszakban

jelentős

uniós

forrás

áll

Magyarország

rendelkezésére. A korábbi hét éves periódushoz képest – melynek a legfőbb célja a leszakadt régiók felzárkóztatása volt – a most induló ciklusban az EU más célkitűzéseket vállalt. Ezeket 11 pontban foglalta össze. Az összes tagállamnak a 11 célhoz kell igazítania saját fejlesztési terveit, így mind a 28 ország egy irányba fejlődik majd tovább. A Magyarország számára 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználásához – a széleskörű társadalmi egyeztetés eredményeképp elkészült és az Európai Bizottsággal történő hivatalos tárgyalásra benyújtásra került 7 operatív program. Az operatív programok illeszkednek az EU2020 stratégiához.

benyújtott

programok

tekintettel

vannak

arra,

hogy

támogatások célzottan arra a területre jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési

hálózaton

keresztül

városi

közlekedésen

át,

egészen

környezetbarát megoldásokig. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. 94

Gazdaságfejlesztési

és

Innovációs

Operatív

Program

(GINOP)

egyik

legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is. A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) segítségével kívánjuk biztosítani Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiójának további fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését. A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit a Közigazgatásés Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) nyomán hajtjuk végre. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-2020 időszakban az ESB alapok végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak.40 A projekt számos ponton illeszkedik az egyes operatív programok célkitűzéseihez. GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ (GINOP) – 6. PRIORITÁSI TENGELY, TURIZMUS41 A

prioritástengely

megvalósítását

főként

segíti

örökséghelyszínek

és

elő

fejletlen kiemelt

hálózatos

régiók

turisztikai

jelentőségű projektek

célú

kulturális

projektjeinek

és

természeti

hálózatok

fejlesztésével.

kialakulásának alapvető feltétele az egységes tematika és az ezt kiegészítő, a bejárhatósághoz

igazodó,

azonos

típusú

és

minőségi

színvonalú

szolgáltatáskínálat. Országos és nemzetközi jelentőségű természeti és kulturális örökségünk megóvása és védelme közös felelősségünk, fenntarthatóságuk azonban

csak

akkor

biztosítható,

fejlesztésük

eredményeképpen

hozzájárulnak a gazdasági versenyképesség erősítéséhez. Teszik ezt egyrészről a turisztikai jellegű vonzerő és kínálati portfolió szélesítésével, növelésével, mely hozzájárul

látogatószám

növekedéséhez,

szezon

időszak

meghosszabbításához és ezáltal a hazai és külföldi turisták közvetlen és

http://palyazat.gov.hu/forum_pate/29

Az Európai Bizottság részére benyújtott verzió (2014. június 7.)

közvetett költésének növeléséhez. A turisztikai ágazat a GDP jelentős részét teszi ki, és további növekedési lehetőségeket rejt magában. A természeti értékek gazdaságilag és környezetileg fenntartható megőrzése látogathatóvá

tételével

és

komplex

kínálatának

fejlesztésével

lehetséges.

Jelenleg hiányzik természeti kincseink esetében is ezek nemzeti és nemzetközi hálózatokhoz

kapcsolása,

(új)

hálózati

rendszerbe

szervezése.

kiemelt

természeti örökségi értékek turisztikai célú fejlesztése, turisztikai termékké alakítása

(attrakciók

és

szolgáltatások

együttes,

összehangolt

fejlesztése)

elsősorban akkor lehet sikeres (tehát nem csak rövidtávon, hanem a termék életciklus későbbi pontjain is látogatott és fenntartható), ha nem pontszerűen állnak ezek az egységek, hanem hálózatba szerveződnek. Ezen túlmenően pedig a környezetükbe is integrálni kell, azaz más attrakciókkal és a kapcsolódó, szükséges szolgáltatásokkal is együtt kell működni, illetve azokat is ki kell alakítani. Tehát

sikeres

fejlesztéseknek

hálózatot

kell

alakítaniuk

vagy

ahhoz

kapcsolódniuk, ilyen fejlesztésnek tekinthető jelen projekt is, hiszen a kisvasút hálózatba kapcsolja, összeköti a térség kulturális és természeti attrakcióit, valamint a jövőbeli Bejárható Magyarország Keretprogramhoz kapcsolódó fejlesztések (1184/2013 IV.9) Korm. határozat alapján) sikerét is egyértelműen erősíteni fogja. A program célja, hogy a természetjárás tág értelmezésével, a természetben megvalósuló, környezetbarát szabadidős tevékenységek integrált kapcsolatrendszerét hozza létre. A program öt járásmódot ölel fel, hogy gyalog, kerékpárral

(Eurovelo),

lovon,

vitorlával,

túrakenuval

teremtse

meg

Magyarországon a szabadidős turizmus lehetőségét, és minden korosztály számára valóban megismerhetővé, bejárhatóvá tegye azt. KÖRNYEZETFEJLESZTÉS ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG (KEHOP) – 4. PRIORITÁSI TENGELY, TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉSEK ÉS ÉLŐVILÁG VÉDELMI FEJLESZTÉSEK

A célkitűzés keretében döntően olyan zöld infrastruktúra fejlesztések valósulnak meg, amelyek a védett, illetve közösségi jelentőségű fajok, valamint a közösségi jelentőségű élőhely-típusok természetvédelmi helyzetének javításához szükséges ökológiai feltételek megteremtését, javítását célozzák. A fejlesztések egy szűkebb

köre

közösségi

jelentőségű

természeti

értékek

hosszú

távú

megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását alapozza meg. A célkitűzés fejlesztései a hazai természeti értékek megőrzése, infrastrukturális fejlesztése révén jelentős szerepet játszanak a fenntartható gazdasági növekedés és a lakosság életminősége szempontjából is kulcsfontosságú ökoszisztéma42

Az Európai Bizottság részére benyújtott verzió (2014. június 7.)

szolgáltatások megőrzésében és fejlesztésében, valamint a védett területek hasznosításához

kapcsolódó

munkahelyek

megőrzésében,

új

munkahelyek

létrehozásában. Ahol indokolt, a fejlesztések kapcsán kiépül az érintett terület bemutathatóságát szolgáló alapinfrastruktúra, a kapcsolódó szemléletformáló tevékenységek

pedig

hozzájárulnak

érintett

természeti

értékek

megismeréséhez és megőrzéséhez, úgymint egységes megjelenésű tájékoztató táblák kihelyezése, információs pontok kialakítása, tematikus bemutatóhelyek hálózatának kiépítése, szemléletformálási akciók (szemináriumok, rendezvények, kiadványok szervezése, stb.). Jelen fejlesztés egyfajta „mozgó tanösvény” kialakítását is tartalmazza, amely a kisvasúton kialakított interaktív eszközök segítségével mutatja be a térség természeti és kulturális értékeit, előkészítve az egyes állomásokhoz kapcsolódó tudnivalókat, érdekességeket. EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS (EFOP)43 Az operatív program fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi összetartozás biztosítása. Nemzetközi elemzések

(pl.

Bruegel Intézet)

esettanulmányokkal,

illetve

statisztikai adatokkal támasztják alá, hogy a gazdasági növekedés eléréséhez nem elegendőek a klasszikus gazdaságfejlesztési eszközök. Ezen eszközök sikerességét

ugyanis

nagyban

befolyásolják

adott

ország

vagy

régió

rendelkezésére álló strukturális tényezők. Magyarország komoly elmaradással küzd a hosszabb távon ható strukturális tényezők terén. A legnagyobb elmaradás (ebben a sorrendben) az általános infrastruktúrában, a humán tőkében és az innovációs

környezetben

mutatható

ki.

Nemzetközi

összehasonlításban

társadalmi környezet állapotát jól tükrözi az OECD által alkalmazott jóléti mutató, a better life index, melyben a 2011. évi adatok alapján Magyarország az Európai Unió tagállamai közül a második legrosszabb összértékű mutatót érte el. Tehát az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése az alábbi hét fő beavatkozási irányon keresztül valósul meg: i.

Társadalmi felzárkózás

ii.

A család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összetartás erősítése

iii.

Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, egészségügyi fejlesztések

Az Európai Bizottság részére benyújtott verzió (2014. június 6.)

iv.

A köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése

vi.

Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben

A jelen fejlesztés lehetőséget teremt többek között a természettudományos oktatás színesítésére, az interaktív „mozgó tanösvény” megfelelő helyszíne lehet a térség általános és középiskolás diákjai számára szervezett természetközeli tanulmányi

kirándulásoknak,

ezáltal

hozzájárulva

térség

közoktatás

minőségének fejlesztéséhez.

4.3.3.2. A

Nemzeti

A projekt illeszkedése a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióhoz

Turizmusfejlesztési

Koncepció

kormányzati

stratégiai

irányításról szóló 38/2012 (III.12.) Korm. rendelettel összhangban készült hosszú távú szakpolitikai koncepció, amely a 2014–2024 közötti időszakra vonatkozóan meghatározza a jövőképet, az ezen alapuló kiemelt célokat és a beavatkozási prioritásokat. A Koncepció jövőképe szerint 2024-ben Magyarország az egészségturizmus több területén is Európa legnépszerűbb desztinációja lesz. A kínálat piacra vitelét hatékony,

jól

szervezett

és

stratégiailag

menedzselt

értékesítés-ösztönző

rendszer támogatja, melynek szerves része az ország-márka és a nemzeti marketing. Az ország-márka külföldön jól ismert, a magyarok körében népszerű a belföldi üdülés, amely a külföldi nyaralás reális alternatívájaként jelenik meg. A hazai szabadidő-gazdaság kínálata iránti kereslet egyre növekszik, a szabadidő tartalmas eltöltése, az aktív programok, a mozgásban gazdag szabadidős kínálat iránti kereslet egyre nagyobb. Mind a szolgáltatók, mind a lakosság nyitottan, barátságosan viszonyul a turistákhoz, és megfelelő nyelvismerettel rendelkezik. A turizmus intézményrendszerének alapjait a helyi, térségi, megyei, kiemelt régiós

turisztikai

önkormányzatok

szervezetek és

(TDM

turisztikai

szervezetek)

vállalkozások,

jelentik,

valamint

amelyek szakmai

az civil

szervezetek együttműködésével töltik be a helyi integráló és koordináló szerepet a látogatók felé. Az ágazat sikere a foglalkoztatás terén is látványosan megmutatkozik, a növekvő vendégforgalom kiszolgálása mind a diplomás és szakképzett munkaerő, mind az alacsonyabban képzett rétegek számára biztos munkalehetőséget jelent. A turisztikai vállalkozások kiszámítható jogi és gazdasági környezetben működnek, ami a szektorban korábban jelen lévő fekete- és szürkegazdaság látványos visszaszorulását eredményezi.

JÖVŐKÉP44 Az elérni kívánt célállapot szerint Magyarországot 2020-ra Európa egyik legnépszerűbb fogadó területeként tartják számon. Magyarország jól használta kulturális és természeti kincseit, gyógy- és termálvizeit, orvosi szaktudását. Magyarország erőt, élményt adó ország. Programjai, kultúrája, fesztiváljai, fürdői, egészségturisztikai szolgáltatásai, ízei, gasztronómiája Európa egyik legkedveltebb desztinációjává, találkozási pontjává teszik. Magyarország a külföldiek számára is egy sajátos életérzéssé vált, színes, mozgalmas programkínálat,

feltöltő

és

felszabadító

fesztiválprogramok,

utánozhatatlan

gasztronómiai élmények jellemzik, gyógyító vizei csalogatóak. Hasznosítjuk azokat az értékeinket, amikből szívesen töltekeznek a hozzánk érkezők, amikből élményt tudunk adni a vendégeknek. Az

ország

területén

megkülönböztethető

több

magas

szakmai

színvonalú,

profillal

egymástól

rendelkező

gyógy-

jól és

egészségturisztikai helyszín várja a vendégeket. Az egészségturizmus döntően termálvízkincsre épülő ága mellett hasonló ismertségnek és népszerűségnek örvend az orvosi szolgáltatásokon alapuló turizmus. A kínálat piacra vitelét hatékony,

jól

szervezett

és

stratégiailag

menedzselt

értékesítés-ösztönző

rendszer támogatja (e-health portál), mely segíti az országmarketinget. Az egészségturizmusra

épülő

országmárka

külföldön

jól

ismert.

Hazánkban

egységesen jó minőségű és megfelelő mennyiségű ellátó hely áll rendelkezésre az egészségügyi turizmus fogadására és kiszolgálására. Az egészségturizmus, mint vezető termék mellett hazánk számos más kínálati elemet is fejlesztett az elmúlt években. A kulturális adottságaink (szellemi és épített) turisztikai hasznosításuk révén ismert turisztikai attrakciókká váltak. A kulturális turizmusban – amellett hogy sokszínű kínálatával számos alternatív programlehetőséget biztosít az ideérkező külföldi turisták számára – egyre erősebben jelenik meg a belföldi, ezen belül is az ifjúsági turizmus, mely szemléletformáló erejű a jövő turistái tekintetében. Magyarország sokszínű természeti adottságai az egyre élénkülő belföldi turizmusban a fejlesztéseknek köszönhetően önálló vonzerőként jelennek meg, míg a külföldi turisták számára

természetjárástól

kezdve

lovas

turisztikai

hagyományok

bemutatásáig akár egész évben kiegészítő programokat tudnak nyújtani. Budapest Európa egyik legvonzóbb kulturális, kreatív és turisztikai célterülete, megépült

főváros

nagy

befogadóképességű

kongresszusi

központja.

magyarok körében népszerű a belföldi üdülés, amely a külföldi nyaralás reális alternatívájaként jelenik meg. Mind a szolgáltatók, mind a lakosság nyitottan, 44

NTK 2014-2024, 58-59. o.

barátságosan viszonyul a turistákhoz. A Széchenyi Pihenőkártya használatában rejlő lehetőségek révén jelentősen növekszik a belföldi utazásokra fordítható lakossági

források

vendégéjszakák

összege,

száma,

és

ebből

turizmusba

adódóan

újonnan

emelkedik

bekapcsolódó

belföldi

térségeknek

köszönhetően pedig a területi koncentráció oldódik. A köz- és a magánszféra együttműködésében jól funkcionál az egész országot behálózó, helyi, térségi, megyei, a kiemelt régiós, és nemzeti szinten is kiépült turisztikai (TDM) intézményrendszer. Megvalósult az önkormányzati rendszerrel a jó együttműködés. A turizmus mind állami, mind helyi irányításában egyre inkább megvalósul az egyes területek közötti együttműködés és összhang, így a turisták

fogadása

többek

között

közlekedési,

kiskereskedelmi,

(köz)egészségügyi stb. feladatok összehangolásával történik, hozzájárulva a turistákban a kellemes érzés és a pozitív élmények, valamint a visszatérés vágyának kialakulásához. A turizmus egyértelmű felelősségi köröket kijelölő jogi és intézményi háttere, és vállalkozásbarát

szabályozási

és

gazdasági

környezete

következtében

megerősödtek a turisztikai vállalkozások, javult foglalkoztatási és adózási képességük, és mindez a gazdaság kifehérítéséhez is jelentősen hozzájárult. Az ágazat sikere a foglalkoztatás terén is látványosan megmutatkozik: a növekvő vendégforgalom kiszolgálása mind a diplomás és szakképzett munkaerő, mind az alacsonyabban képzett rétegek számára biztos munkalehetőséget jelent. A turisztikai vállalkozások kiszámítható jogi és gazdasági környezetben működnek, ami a szektorban korábban jelen lévő fekete- és szürkegazdaság látványos visszaszorulását eredményezi. A turizmus fejlesztése a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás gondolatának és követelményrendszerének gyakorlati alkalmazásával történik. Összességében nemzetközileg is versenyképes, modern turisztikai szektor várja a turistákat Magyarországon, így biztosítva hosszú távon az ágazat kiemelkedő nemzetgazdasági helyzetét és szerepét. AZ NTK 2014–2024 CÉLRENDSZERE A Koncepció célrendszere egy átfogó célból, illetve az ennek elérését szolgáló öt specifikus (stratégiai) célból (céloszlopból) horizontális

jellegű:

magyar

turizmus

áll.

Utóbbiak

egészét

átfogó

közül az

ötödik

alapelveket

és

célkitűzéseket fogja egybe. A stratégiai célok 5–7 operatív alcélból tevődnek össze, amelyek egyenként további, a stratégiai cél megvalósulását szolgáló, változó számú intézkedést tartalmaznak. 100

44. ábra: A Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció célrendszere

INNOVATÍV, KREATÍV ÉS MINŐSÉGI TERMÉK- ÉS KÍNÁLATFEJLESZTÉS Az NTK 2014–2024 innovatív, kreatív és minőségi termék- és kínálatfejlesztés stratégiai

célkitűzése

Magyarország

egészségturisztikai

vezető

szerepének

kialakítását, és a kiemelt tematikus magyar termék-desztinációk fogadási feltételeinek fókuszált javítását célozza.

101

A célkitűzés első operatív alcélja a kiemelt célcsoportok mentén és tematikusan fókuszált termékstruktúra kialakítását és stratégiai fejlesztését sürgeti; a második operatív alcél pedig a területi fókuszú tematikus desztináció-fejlesztés keretében a kiemelt hazai desztinációk felől közelíti a termékfejlesztést. A Koncepció elfogadását követően az egyes termékek esetében kiemelt feladat az önálló termékfejlesztési stratégiák, valamint a területi stratégiák kidolgozása. A

tematikus

desztinációk

meghatározott

érdeklődési

körű

célcsoportokat

vonzanak. A tematikus kínálat ennek megfelelően célirányosan fejleszthető, akár a határon túli, Kárpát-medencei együttműködések keretében. Ilyen tematikus desztinációk lehetnek tehát: 

öko-desztinációk (pl. nemzeti parkok, natúrparkok, Nógrád Geopark)



vízi és kerékpáros desztinációk (pl. Fertő-táj, Balaton, Duna-EuroVelo, Tisza-tó, Velencei-tó)



zarándok- és vallás-turisztikai desztinációk (pl. Esztergom, Máriapócs, Máriagyűd, Máriabesnyő, Mátraverebély-Szentkút, Csíksomlyó)



örökség-turisztikai desztinációk (pl. Mohács, Eger, Sopron, Ópusztaszer, Arad, Kassa, Kolozsvár)



a bor és a gasztronómia desztinációi (pl. Tokaj, Villány, Eger, Szekszárd)



szociális és ifjúsági turisztikai desztinációk (pl. Balaton, Zánka)



lovas desztinációk (pl. Kincsem, Hortobágy, Homokhátság, Bábolna)



nemzeti programok (pl. Bejárható Magyarország program, Kincsem Nemzeti lovasprogram, Festetics program, vallási turizmus)



egészségturisztikai desztinációk (a gyógyhelyek és gyógytérségeken kívül)

Az ezekre jellemző lehetséges fejlesztési irányokat, kapcsolódó célkitűzéseket a következő táblázatban foglaljuk össze:

102

17. táblázat: Termék-specifikus kiemelt célok 

a fürdő-desztinációk komplex, desztinációs, létesítményszintű és nem csak infrastrukturális fejlesztése, a tematizálásban és szegmentálásban rejlő további lehetőségek figyelembevételével



az orvosi szolgáltatásokon alapuló egészségügyi turizmus kínálatának fejlesztése, a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások kihasználása

Egészség-



az E-Health területén egységes „Gyógyító Magyarország” felület és telefonos ügyfélszolgálat létrehozása

turizmus



a minősített gyógyhelyek számának, komplex szolgáltatásaik bővítése



a fürdők üzemeltetési és jövedelemtermelő-képességének javítása és új munkahelyek létesítése



a természetes gyógytényezőkön alapuló egészségmegőrző, gyógyító és rehabilitációs kínálat profiljának meghatározása



gyógyvíz „evidence based” kutatása



a kiemelt nemzeti örökség és kulturális értékek turisztikai attrakcióként való bemutatása valamint látogató-központok, tematikus útvonalak

Örökség- és

kialakításával 

legendák, hagyományok, egyedi kulturális értékek megjelenítése a turisztikai kínálatban, tartalomfejlesztésben



a világörökségi helyszínek komplex desztinációként történő fejlesztése, a szellemi világörökségek figyelembe vételével



a kulturális attrakcióknak egységes módszertanon és helyi adatszolgáltatáson alapuló adatbázisban való megjelenítése



az örökségi és kulturális attrakciók összekapcsolása más termékekkel (komplex területi alapú fejlesztések)



nagy befogadóképességű kongresszusi központ megépítése Budapesten



a konferencia-kapacitások további átgondolt bővítése (szállodák és egyetemek ilyen jellegű bővítése)



Magyarország, mint hivatásturisztikai desztináció stratégiai menedzsmentje és professzionális értékesítése



nemzetközi konferenciák, nagyrendezvények Magyarországra hozatala



európai szinten is ismertté tehető zarándok-turisztikai hálózatok és útvonalak komplex fejlesztése (pl. Mária Út, Magyar Zarándokút)



vallásturisztikai desztinációk és vonzerők komplex fejlesztése (pl. nemzeti kegyhelyek)



a magyar turisztikai kínálat spirituális tartalom-fejlesztésének a biztosítása



zarándok- és vallásturisztikai marketing és szálláshelyi hálózatok fejlesztése



a vallási turizmus speciális szempontjainak megjelenítése a kínálat fejlesztésében



kiemelt rendezvények nemzetközi piacra vitele



kiszámítható finanszírozási rendszer kialakítása

Fesztiválok,



regionális szintű, kiemelkedő rendezvények kialakítása, promóciója amely az adott régióban minden turista számára elsődleges vonzerőt jelent

rendezvények



a rendezvények időpontjának összehangolása célcsoport, tematika és helyszín szerint



a minősítési rendszerben a turisztikai szempontok erőteljes megjelenítése



a rendezvények kulturális/művészeti értékének emelése



a nemzeti gasztronómiai hálózatok és a kiemelt fesztiválok fejlesztése, támogatása



gyakorlatorientált és korszerű szakmai törzsanyagon nyugvó gasztronómiai képzési rendszer bevezetése



a tájhoz, a mezőgazdasági hagyományokhoz, a kulturális és történeti örökséghez illeszkedő egyedi kínálat kialakítása és fejlesztése, ami a helyi

kulturális turizmus

MICE

Vallási turizmus

Gasztronómia és borturizmus

élelmiszerekre, növényekre, gyümölcsökre, illetve a növénytermesztés kultúrájára, az őshonos állatokra alapul, különös tekintettel a hungarikumokra és a bioélelmiszer-termelésre 

103

minőségi gasztronómiai szakképzés



ökoturisztikai kiemelt desztinációk komplex fejlesztése, minden nemzeti parkban egy látogatóközpont kialakítása, amely alkalmas kiállítások és rendezvények szervezésére

Ökoturizmus



a természetjáró turizmus kiemelt elemeinek fejlesztése



natúrparkok, tematikus, öko - és kalandparkok fejlesztése



a természeti értékek turisztikai attrakcióként történő élményközpontú bemutatása a terület teherbíró képességének figyelembe vételével



az ökoturisztikai marketing váljon a környezetvédelmi szemléletformálás eszközévé és a védett természeti területeken élők számára nyújtson gazdasági előnyöket



kiemelt kerékpáros turisztikai EUROVELO útvonalak komplex fejlesztése (pl. utak, útirányjelző táblarendszerek, kerékpáros attrakciók, turisztikai és kerékpáros szolgáltatások komplex fejlesztése)

Kerékpáros turizmus



a kínálat területi differenciálása –



kerékpáros barát desztinációk kialakítása és tematikus fejlesztése



kerékpáros barát védjegy kialakítása és bevezetése



az érdekeltek együttműködésének erősítése a kerékpáros útvonalak fenntartása érdekében



szemléletformálás, a kerékpáros turizmus marketingjének erősítése



nemzetközi színvonalú, az EU-s országok kikötőépítésre vonatkozó előírásainak megfelelő komplex „marina”-szolgáltatásokkal rendelkező motoros, illetve vitorlás jacht-kikötők, kikötőhálózat létrehozása

Vízi turizmus

Lovas turizmus



a kézzel hajtott és kisebb motoros vízi járművek fogadására alkalmas kikötőhálózat kiépítése



a kínálat hazai és nemzetközi piacon történő népszerűsítése



a vízparti vízitúra-bázisok összekapcsolása a térség kerékpáros úthálózatával



a fővárosba hajóval érkező nemzetközi turistaforgalom kulturált fogadási feltételeinek biztosítása



kiemelt figyelem fordítása a Duna Makro-regionális Stratégiához kapcsolódó projektek megvalósítására



a belföldi lakosság körében a lovas turizmus iránti igény felkeltése, tartós keresletbővítés



a turistafogadás feltételeinek javítása, nemzetközi szinten is érdekes túraútvonalak (kiemelten EUROHORSE) fejlesztése



a lovas turisztikai központok komplex fejlesztése



a lovas szakemberképzés megerősítése a megfelelő szolgáltatási színvonal elérése érdekében



hálózatszerű lovas túraútvonal kialakítása a már létező minőségbiztosítási rendszerrel összekapcsolva



lovas terápia szolgáltatások bővítésével a módszer alkalmazásának elterjesztése, a magyar lovas kultúra népszerűsítése.



a falusi és vidéki turisztikai vonzerők és szolgáltatások sajátos arculattal rendelkező, tájba illő stílusú fejlesztése



a helyi, térségi szereplők összefogásával kialakított garantált programcsomagok kínálatának ösztönzése



a falusi és agroturizmus teljes szolgáltatási kínálatának szabályozása, a „saját portán” való helyi termék értékesítés minél egyszerűbb

Falusi és agroturizmus

Forrás: NGM-NTH

104

megvalósításának elősegítése 

az agrárium és a falusi turizmus kínálatát összefogó, piacra vivő közösségi marketing centrum felállítása és működtetése



a falusi turizmus szolgáltatóinak nyelvi képzése



a falusi szálláshely- szolgáltatók szakosodásának (pl. lovas porta, ökoporta, stb.) ösztönzése



a meglévő információs rendszerek korszerűsítése, az offline és online marketing erősítése

Jelen projekt célcsoportok mentén tematikusan fókuszált termékstruktúrában elsődlegesen

ökoturisztikai

területhez

sorolható

–

természeti

értékek

turisztikai attrakcióként történő élményközpontú bemutatása, valamint az ehhez kapcsolódó marketing révén a környezetvédelmi szemléletformálás és a területen élők számára gazdasági előnyök biztosítása. Emellett a térség kerékpáros, vízi és lovas

turizmus,

valamint

falusi

és

agro-turizmus

területén

tervezett

fejlesztéseinek sikereit is erősíti. A Koncepcióban taglalt területi fókuszú termékstruktúra esetén a földrajzi közelséget tekintve a „nemzetközi desztináció: Budapest és környéke” és a „közép-európai családi desztináció: Balaton” területekhez kapcsolódik a projekt. Egyik igen fontos célcsoportja a projektnek a kisgyermekes családok, így érdekes és tartalmas kikapcsolódást nyújtó program könnyen elérhető a Balatonra érkező családok számára, valamint az egy napos kirándulási lehetőség Budapest közelsége révén a minden célcsoporthoz tartózó külföldi turista számára könnyedén elérhető. HORIZONTÁLIS CÉLKITŰZÉSEK - A TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI CÉLRENDSZER EGÉSZÉN ÁTÍVELŐ ALAPELVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

A magyar turizmus fejlesztését át kell, hogy hassák olyan alapelvek, amelyeket a turisztikai

piac

minden

szereplője

elfogad.

Ilyenek:

minőség

iránti

elkötelezettség, a biztonság, fogyasztóvédelem, a fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás. Az innováció a megújulás és a piaci pozicionálás egyik kulcsa, amelynek azonban fenntarthatónak kell lenni mind gazdasági, mind társadalmi, mind természeti, környezeti vonatkozásban. A minőség nemcsak a magas színvonalhoz köthető elvárás, hanem azt minden kategóriában érvényesíteni kell. Magyarország vendégszerető nemzet, s ezt a magyarságunkat reprezentáló nemzeti értékeink hangsúlyozásával együtt olyan pozitív élményekre kell lefordítani, amelyek visszatérésre ösztönzik a turistákat. A vendéglátásnak és a vendéglátónak is barátságosnak kell lennie. Fontos, hogy a látogató biztonságban is érezze magát. A turizmusban működő vállalkozások számára is fontos a turisták és a vállalkozások fogyasztóvédelmi ismereteinek bővítése, a tudatos turisztikai fogyasztási szokások kialakítása a potenciális utazók tájékoztatásával és a turisztikai szolgáltatók munkatársainak célzott képzése révén. A turizmus népességmegtartó képességének javításában a munkahelyteremtésen

kívül

turisztikai

vállalkozások

társadalmi

felelősségvállalása is növekvő szerepet játszik. A fogyatékkal élő emberek számára a megszokott lakóhelyi környezetből való kimozdulás körültekintő, előzetes tájékozódást tesz szükségessé, az utazás és a 105

turisztikai szolgáltatások igénybevétele során pedig sajátos elvárásaik vannak, amelyeket a szolgáltatóknak figyelembe kell venniük. A bizalmi kapcsolat megerősödése az üzleti partnerek között és a szakmai szervezetek által kidolgozott etikai kódexek betartása a vállalkozói kapcsolatrendszerben növekvő jelentőséget

kap.

környezeti

kultúra

megőrzése,

helyreállítása

vállalkozások működésének szerves részévé kell, hogy váljon, a turizmus negatív környezeti hatásainak mérését első lépésként a védett természeti területeken kell rendszeressé tenni. A turisztikai vállalkozások klímatudatos fejlesztési és üzemeltetési gyakorlatának kialakítása érdekében pozitív tartalmú (legjobb gyakorlatokat bemutató) útmutatás szükséges. Jelen projekt tervezésekor, megvalósításakor, illetve az üzemeltetés során is a környezet kímélése, megóvása igen fontos, valamint különös figyelmet fordítunk a kisgyermekesek, idősek, valamint fogyatékkal élők sajátos igényeire is.

4.3.3.3.

A projekt illeszkedése a Fejér megye vidékfejlesztési céljaihoz

Fejér megye vidékfejlesztését az a hét LEADER helyi akciócsoport (a továbbiakban HACS) határozza meg, amelyeknek területe teljesen, vagy részben a megyéhez tartozik. A HACS-ok 2009-ben fogadták el a térségükre szabott helyi

vidékfejlesztési

stratégiájukat

továbbiakban

HVS),

amellyel

kapcsolatban követelmény volt a helyi szereplők aktivizálása, bevonása a tervezésbe. A

HVS-ek

felülvizsgálata

2011-ben

megtörtént.

felülvizsgált

HVS-ek

célrendszerében mindenhol központi szerepet játszik a térség gazdaságának fejlesztése,

amely

eszközellátottságának tevékenységek

mikrovállalkozások

javítását,

diverzifikálását,

technológiai

értékesítési vállalkozások

lehetőségek

fejlesztését, bővítését,

energiahatékonyságának

javítását foglalja magában. Minden HACS célként tűzte ki a helyi szabadidős infrastruktúra fejlesztését és a turisztikai tevékenységek ösztönzését. A turizmussal szorosan összefügg a térség természeti és épített értékeinek, hagyományainak megőrzése, bemutathatóvá tétele, és az ezzel kapcsolatos szemléletformálás, rendezvényekkel, táborokkal, tanulmányutakkal. Ez minden HACS-nál megjelenik önálló célként is. További közös elem a településfejlesztés, amely egyrészt a vonzó települési környezet kialakítását célzó beruházásokból – pl. újszerű belterületi zöldfelület fejlesztések, energiahatékonyság javítása, szabadtéri közösségi terek kialakítása, helyi termékek piacának kialakítása - tevődik össze, amely szinte mindegyik HACS stratégiájában előfordul. Emellett a Mezőföld Híd és a Völgy Vidék HACS tervezett a helyi szolgáltatások fejlesztésével is: pl. egészségmegőrző kuckó, kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése, integrált közösségi szolgáltató 106

terek

kialakítása,

kulturális

és

szabadidős

szolgáltatások,

közrend

és

közbiztonság erősítése, IT fejlesztések. A környezeti fenntarthatóság és a környezeti nevelés minden csoportnál megjelenik célként, vagy intézkedésként. A konkrét intézkedések köre rendkívül széles körű: pl. megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések elősegítése, energiahatékonyságra

irányuló

fejlesztések,

vannak

közte

közösségi

rendezvények természetvédelmi előadások, szemétgyűjtési akciók, kistérségi fenntartható

fejlődési

stratégia

és

klímastratégia

kidolgozása,

hulladékgazdálkodás fejlesztése. 4.3.4.

A társadalmi csoportokra gyakorolt hatás, különös

tekintettel a hátrányos helyzetűekre Fejér megyét tekintve a 311/2007.(XI.17.) Korm. rendelet alapján 3 kistérség hátrányos helyzetű: Sárbogárdi, Enyingi, Abai kistérség, illetve a 240/2006. (XI.30.) Kormányrendelet szerint 13 társadalmi, gazdasági, infrastrukturális szempontból elmaradott település: Alap, Alsószentiván, Cece, Daruszentmiklós, Igar,

Lajoskomárom,

Mátyásdomb,

Mezőkomárom,

Mezőszentgyörgy,

Nagykarácsony, Sáregres, Szabadhidvég, Vajta. A Bicskei kistérség, azon belül is Alcsútdoboz és Felcsút nem tekinthető hátrányos helyzetűnek, azonban a környező hátrányos helyzetű településekre kedvező gazdasági és társadalmi hatása lehet a projektnek, egyrészt a növekvő turisztikai kereslet munkahelyeket teremt, másrészt pedig azt interaktív „mozgó tanösvény”

lehetőséget

teremt

hátrányos

helyzetű

gyerekek

alternatív

természettudományos oktatására is. Ahogy már a 3. fejezetben részletesen bemutatásra került, Felcsút község növekedése a 10%-ot is meghaladja, ami jelentősnek minősül 10 év alatt. A -10 fő természetes fogyást kellően ellensúlyozta 2001-2011 között a 209 fő betelepülő népesség. A mutatókat tekintve a beköltözők főleg gyermekes családok voltak, a gyermekes családok aránya például több mint 70%, de főleg az óvodás és iskolás gyermekek száma kiemelkedően magas. Alcsútdoboz esetén ugyanakkor a két népszámlálás között majdnem népessége 10%-át elvesztette. Ezen a településen közel akkora volt a természetes fogyás (52 fő), mint a vándorlási különbözet (-57 fő), és a gyermekes családok aránya is majdnem itt a legalacsonyabb a térségben. Bár a munkanélküliek aránya nem haladja meg a térségi átlagot, de alacsony a foglalkoztatottak aránya és az inaktívak száma is magas. A száz lakosra jutó vállalkozások száma is elmarad a térségi átlagtól. Ez, valamint a demográfiai mutatók között szereplő gyermekes családok alacsony aránya miatt arra következtethetünk, hogy az idősebbek felülreprezentáltak a településen. 107

A településről hiányoznak a gyermekes családok, és a gazdaságilag aktívak. Bár az infrastrukturális és ellátottsági körülmények megvolnának, mégsem költöznek ide elegen. A szalagfalu mindkét végén közvetlenül csatlakozik egy-egy szomszédos településhez, amelyik közül az egyik Felcsút, amelyről láttuk, hogy erős népességmegtartó képességgel bír. Alcsútdoboz az elmúlt 10 évben folyamatosan vesztette el lakóit, és nem tudta kihasználni azt a földrajzi helyzetet, hogy a Székesfehérvár – Etyek - Bicske – Baracska kereszteződésben fekszik. A

projekt

fő

célcsoportja

ifjúság

és

kisgyermekes

családok,

így

mindenképpen hozzájárul Felcsút és Alcsútdoboz a népességmegtartó és népességvonzó képességéhez. 4.3.5.

A projekttől elvárt számszerűsíthető célok, indikátorok

A projekt az alábbi közvetlen és közvetett hatásokat eredményezi: KÖZVETLEN EREDMÉNYEK  5,7 km felújított vasúti nyomvonal  beszerzésre kerül 1 db mozdony és 4 db vasúti kocsi  4 új munkahely jön létre KÖZVETETT ÉS KÖZVETLEN HATÁSOK – A FENTI EREDMÉNYEK ÁLTAL GENERÁLT HATÁSOK:

 A térség autós forgalmának csökkenése  Munkanélküliség csökkentése  A

térség

turisztikai

szolgáltatásainak

attrakcióinak

látogatószám

és

kiegészítő

növekedése,

piaci

turisztikai pozícióinak

erősödése  A

fentiekkel

szoros

összhangban

turisztikai

adóbevétel-

növekedése várható  A fejlesztés javítja a térség népességmegtartó erejét  Tájképi

érték

növekedése:

Felcsút-Alcsútdoboz

térségében

108

18. táblázat: Kimeneti indikátorok

Indikátor megnevezése

elvárt

egység

Újjáépített keskeny

célérték

nyomtávú vágány hossza

Megvalósítási

Min.

Mérték-

Bázis

és fenntartási

érték

időszak

Mutató forrása

értékei

5,7

Megvalósulási terv

19. táblázat: Eredmény indikátorok

Fenntartás 4. év

Fenntartás 5. év

10 000

fő

6 000 000

Fenntartás 3. év

Mutató forrása

Attrakció tulajdonos adatszolgáltatás

Működtető szervezet munkaügyi dokumentumok

Teremtett munkahelyek száma – nők

6 000 000

fő

6 000 000

munkahelyek száma

6 000 000

Teremtett

6 000 000

látogatottsága

10 000

Fenntartás 2. év

fő

10 000

érték

Fenntartás 1. év

Támogatott turisztikai attrakciók

Bázis

egység

10 000

Mérték-

Megvalósítás évé

Indikátor megnevezése

10 000

Megvalósítási és fenntartási időszak értékei

Teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek

10. Támogatott turisztikai attrakció árbevétele

109

Attrakció tulajdonos adatszolgáltatás

4.4.

Célcsoport bemutatása

A célcsoportot azok a személyek, csoportok alkotják, akik közvetlenül és/vagy közvetetten haszonélvezői lesznek jelen fejlesztés eredményeinek, vagyis akik várhatón igénybe veszik a projekt keretében kialakított és továbbfejlesztett szolgáltatásokat. Jelen projekt sikeres megvalósítása és az elért eredmények költséghatékony fenntartása érdekében a célcsoport pontos lehatárolása elengedhetetlen. A projekt tervezéskor a kialakítandó fejlesztések mellett szem előtt kellett tartanunk, hogy egy olyan működési rendszert hozzunk létre, amelyben a fejlesztések

fenntartási

időszakban

és

azon

túl

költséghatékonyan

működhetnek. Szükséges meghatározni többek között a működési időszakot, az árakat, és az egyéb turisztikai attrakciókkal való összekapcsolást. Ezen

működési

rendszer

kidolgozásához

mindenképpen

szükséges

azon

személyek –és elsődleges igényeik, lehetőségeik- meghatározása, akik vérhatóan igénybe fogják venni a szolgáltatást. Ezek mellett a Marketing stratégia irányvonalának meghatározásához is szükségesszerű azonosítani a jövőbeni igénybevevők lehető legeredményesebb elérését. KÖZVETLEN CÉLCSOPORT Közvetlen célcsoportként azok a személyek kerültek azonosításra, akik a kisvasutat, a tanösvényt, vagy egyéb a projekt keretében tervezett fejlesztést közvetlenül használni fognak.  kistérség lakossága  különösen a kistérségi iskolás, óvodás korúak (akár csoportosan)  pedagógusok, oktatást-nevelést végzők  kisgyermekes családok, illetve kiránduló családok  nyugdíjasok  biciklis turisták  egyéb belföldi, természetjáró turisták és túra szervezetek  külföldi turisták  arborétum látogatói  a környékbeli szállodák és vendégházak látogatói KÖZVETETT CÉLCSOPORT Akik a közvetlen csoporttal való érintkezés által érzik a projekt bármely pozitív hatását.  családtagok, barátok, munkatársak 110

HARMADLAGOS CÉLCSOPORT Azon személyek, szervezetek, egységek, amelyek a kommunikációs tevékenység révén

tájékozódnak

projektről,

akár

ötleteket

szereznek,

esetleg

jó

gyakorlatokat adaptálnak egy esetleges későbbi projekthez. ÉRINTETTEK KÖRE Azon személyek köre, akik a projekt tervezésében, megvalósításában közvetlenül részt vettek/vesznek.  Együttműködő partnerek dolgozói (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport Hotel)  projekt szakmai tartalmának kidolgozásában részt vevők  menedzsment tagok  későbbi üzemeltető dolgozói, alkalmazottai  projekt keretében létrejövő új szolgáltatások fenntartásához szükséges új alkalmazottak A projekt keretében a megvalósult fejlesztést - azaz a kisvasutat- igénybevevők, azaz a közvetlen célcsoport száma tervezetten eléri a 10.000 fő/év létszámot.

4.5.

Korlátozó tényezők felmérése

A korlátozó tényezők felismerésére szükséges egy teljes körű SWOT elemzés elkészítése. Az elemzésen keresztül bemutatjuk a jelenlegi állapot pozitívumait, melyeket megtartani, erősíteni szükséges; a gyengeségeit, melyek csökkentése, kivédése a cél. A veszélyek azokat a külső negatívumokat jelentik, melyek bekövetkezése várható, amennyiben a szakmában érintettek, az üzemeltető a problémákat nem orvosolja időben. A SWOT analízis alapján a projekthez kapcsolódóan kitűzött célok elérését befolyásoló tényezők, amelyek negatív irányban mozdíthatják el/ korlátozhatják a megvalósítást, az alábbiak:  Támogatás elmaradása  Csökkentett támogatás megítélése  A tervezettnél/igényeltnél több forrás szükséges a megvalósításhoz  A megválasztott kommunikációs tevékenységekkel nem érjük el a kívánt hatást  Projekt időbeni csúszása  Rongálásokból, nem rendeltetésszerű használatból adódó károk  Látogatószám megtorpanása, esetleges csökkenése

111

20. táblázat: SWOT analízis

ERŐSSÉGEK 

GYENGESÉGEK

A projekt megvalósításának helyi



támogatottsága

A vasútvonal jelenlegi infrastrukturális állapota



Az üzemeltető gazdasági stabilitása



Jelenleg nincsenek szoros együttműködések



Kiváló helyi turisztikai adottsága



A térség idegenforgalmi célú



Határozott térségi fejlesztési elképzelések



Gyalogos- és biciklis turista útvonalak

településfejlesztésének hiánya

közelsége 

Fejleszthető vendégkör



Főváros közelsége



Szálláshelyek növekvő kínálata



Széles spektrumú célcsoport



Tervezés során különös figyelmet fordítottak a negatív környezeti hatások kialakulásának elkerülésére, illetve egyes pozitív környezeti hatások kialakulásának elősegítésére (pl. autóforgalom csökkenése)

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK



Turizmus bevételeinek növekedése



Nem lesz elég látogató



Munkanélküliség csökkentése



Pénzügyi problémák a fenntartási



Minőségi szabadidős programok számának növekedése

időszakban (Bevételek elmaradása) 



Versenytársak fizikai távolsága



Erősödő helyi és térségi kereslet a

Fejlesztések egy része nem kerül megvalósításra



Az üzemeltetés technológiai színvonalához

környezet közeli programok

szükséges tudással rendelkező

vonatkozásában

szakemberek hiánya 

Az adottságokban rejlő potenciálok kiaknázásának elmaradása

A fenti korlátozó tényezők mindegyikének megoldására meghatároztuk a szükséges lépéseket.  A támogatás elmaradásának elkerülése érdekében színvonalas pályázati dokumentáció összeállítása szükséges.  Amennyiben csökken a megítélt támogatás, akkor szükségessé válik egy pénzügyi terv kidolgozása.  A tervezettnél több forrás szükséges a megvalósításhoz. Ennek érdekében megelőző lépésként egy pénzügyi elemzést készítettünk, és gondosan megterveztük a projekt költségvetését.  Amennyiben a kommunikációs tevékenységekkel nem érjük el a kívánt hatást, abban az esetben szükséges egy szakember alkalmazása és a kommunikációs terv felülvizsgálata.  A

projekt

időbeni

csúszását

beiktatásával előzhetjük meg.

112

megfelelő

ütemezéssel

és

puffer

idő

 A rongálásokból és nem rendeltetésszerű használatból adódó károkat megfelelő tapasztalattal rendelkező személyzet alkalmazásával előzhetjük meg.  A látogatószám csökkenése nem valós korlátozó tényező, mivel a térség olyan széles skálájú turisztikai attrakciókkal rendelkezik, amelyek révén a széles célcsoport mindegyikének elmaradása valószerűtlen. A projekt során felmerülő legfontosabb kockázati tényezők a megvalósíthatósági tanulmány 9. fejezetében kerülnek bővebben bemutatásra.

113

5. MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK FELVÁZOLÁSA ÉS ELEMZÉSE 5.1.

A megfelelő alternatíva kiválasztási módszere

A 4.3. Projekt célkitűzései, elvárt eredmények, hatások fejezetében felvázolt célrendszer elérésének érdekében megvizsgáltuk a projekt elemeinek lehetséges fejlesztési változatait A projektgazda a fejlesztések előzetes tervezése során már megvizsgálta a projekt megvalósíthatóságát, így a jelen tanulmányban a jogilag és műszakilag megvalósítható változatokat mutatja be. A legmegfelelőbb alternatíva kiválasztásánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe:  költség-hatékonyság,  társadalmi hatás,  gazdasági életképesség  környezeti és pénzügyi fenntarthatóság 5.1.1.

5.1.1 Elemzések a változatok meghatározása

érdekében Összefoglaló, áttekintő jelleggel meg kell adni az egyes változatelemzési szakaszokban vizsgált változatok közti főbb eltéréseket, az adott szakaszban alkalmazott változatelemzési módszert. Minden egyes szakasz esetében – az alkalmazott módszer bonyolultságának megfelelően - be kell mutatni:  az adott szakaszban a változatok meghatározásának módját,  a változatok főbb jellemzői,  a változatelemzési módszertant. 5.1.2.

A változatelemzés módszere

A vizsgálat célja a megvalósítható megoldási javaslatok közül a leghatékonyabb változat kiválasztása pénzügyi-gazdasági és egyéb szakmai szempontok alapján. A kiválasztás módszere közgazdasági költségekre épül, azaz ÁFÁ-t nem tartalmazó, folyó áron meghatározott költségek szerepelnek a tervszámok között, a pénzáramok diszkontálására pedig 8%-os társadalmi diszkontrátát alkalmaztunk. A számítások 10 éves referencia-időszakra vonatkoznak. 114

A műszakilag és jogilag megvalósítható változatok esetében az EU útmutatót (2008) figyelembe véve a változatok elemzése az alábbi módokon történhet:  Költség-hatékonyság elemzés;  Költség-haszon elemzés;  Többszempontú értékelés. Jelen projekt esetében a nyertes változat meghatározása költség-hatékonyság elemzés alapján történik, mert a projekt konkrét célja már meghatározott, nem kell a változáselemzés során meghatározni, a projekt eredménye egyfajta hatással leírható, a cél túlteljesítése nem eredményez nagymértékű haszon növekedést. A változatelemzés során a költségek becslése közgazdasági költségként történik. A

változatelemzés

során

alkalmazott

módszer

kiválasztásában

alábbi

szempontok figyelembe vételével történt: A PROJEKT CÉLJÁNAK MEGHATÁROZOTTSÁGA  A projekt célja meghatározott: Ha a projekt célja meghatározott, akkor a projekt vagy projekt elem konkrét célját nem kell a változat elemzés során meghatározni, az már adottság, jogszabály vagy stratégia meghatározza. Ekkor a változatok a megoldásokban különböznek.  A projekt célja meghatározatlan: Ebben az esetben a projekt vagy projektelem konkrét célját is a változat elemzés során kell meghatározni, jogszabályi előírás vagy stratégia szerint.

Ekkor

változatok

különbözhetnek

célokban

és

megoldásokban, amelyeket egy vagy több lépcsőben is lehet elemezni. HATÁSOK/HASZNOK JELLEGE:  A projekt eredménye egyfajta hatással leírható, a cél túlteljesítése nem eredményez nagymértékű haszonnövekedést.  A projekt eredménye csak komplexen több hatással együttesen leírható.  A projekt eredménye egyfajta hatással leírható, a cél túlteljesítése nagymértékű haszonnövekedést eredményez. ALKALMAZANDÓ MÓDSZER:  Költség-hatékonyság elemzés 115

 Több szempontú értékelés  Közgazdasági költség-haszon elemzés Jelen

projekt

esetében

költség-hatékonyság

elemzés

módszer

került

alkalmazásra tekintettel arra, hogy a projekt célját nem a változatelemzés során szükséges meghatározni, így a változatok csak a megoldásokban különböznek egymástól. A hatások és hasznok jellegét tekintve megállapítható, hogy bár a tervezett fejlesztés komplex szolgáltatások elérését teszi lehetővé, de az elérendő hatás konkrétan megfogalmazható: a projekt megvalósulása esetén a megépülő vasútvonal turisztikai attrakció jellegén felül összeköti a térség turisztikai látnivalóit, melynek eredményeképpen jelentős – tervezetten, éves szinten 10.000 fő körüli mértékű – látogatószám növekedés valósul meg. Az alkalmazott változatelemzési módszer kiválasztásakor fontos további tényező, hogy a Kormány 1693/2013. (X.2.) Korm. határozata a regionális operatív programok 2011-2013. évekre szóló akcióterveinek megállapításáról és egyes prioritások

keretének

növeléséről

című

határozatának

pontjában

nevesítésre került projekt, így a több szempontú elemzés módszere kizárható, hiszen a megoldási lehetőségeket a határozat a turisztikai célú vasútfejlesztésre korlátozza. Fentiekre tekintettel a változatok meghatározásánál és tervezésénél arra kellett törekedni,

hogy

azok

műszakilag

összehasonlítható,

beruházási

költségigényeikben a határozatban meghatározott támogatási kerethez igazodó, egymáshoz közel álló változatok legyenek. Az egymástól eltérő műszaki megoldások tekintetében alapvetően az eltérő nyomvonal

tervezése

lehetne

fő

szempont,

hiszen

látogatószámot

nagymértékben befolyásolhatja az, hogy a kisvasút mely útvonalon halad és mely turisztikai desztinációkat érint. Az eltérő nyomvonalak gondolata azonban elvetésre került, hiszen az érintett területen korábban működött vasút, így a nyomvonal

adottnak

tekinthető.

További

érv

volt

eredeti

nyomvonal

megtartása mellett, hogy az eredeti nyomvonal teljes – a projekt által lefedett – hosszában a tulajdonviszonyok rendezettek és minden, projekt által érintett ingatlan a projektgazda tulajdonában van. Eltérő nyomvonal választása esetén külön elemzés nélkül is könnyen belátható, hogy a tulajdonviszonyok rendezése (kisajátítás, adás-vétel, stb.), illetve az ezt követő tereprendezés (közművek, műtárgyak kialakítása, stb.), mind időben, mind költség szinten messze meghaladnák a konstrukció és a támogatás kereteit. Emellett az a körülmény is az új nyomvonal ellen szól, hogy új nyomvonal építése esetén a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 116

(továbbiakban Tvt.) 7. § (2) b) pontja alapján gondoskodni kellene a használaton kívül helyezett nyomvonalas létesítmény elbontásáról, és a terület rendezéséről, mely további költségnövekedést okozna. Mindezekből következik, hogy ha a célként kitűzött látogatószámot csak egy adott nyomvonalon beüzemelésre kerülő, turisztikai célú kisvasúttal lehet teljesíteni, akkor a változatelemzés során műszakilag nincs mozgástér a különböző változatok meghatározásában. Ebből

adódóan

üzemeltetés

különböző

keretei

fejlesztési

kerültek

változások

vizsgálat

meghatározásakor

középpontjába,

így

került

meghatározásra a két vizsgált változat:  saját üzemeltető szervezeti egység kialakítása és működtetése („A” változat).  külső vasúttársaság megbízása az üzemeltetésre („B” változat) Összefoglalva a fenti megállapításokat az következik, hogy a kiválasztott változatok alapuló

összehasonlításánál

egyszerűsített

költség-hatékonyság

közgazdasági

költség-haszon

elemzés

módszerén

elemzés

módszerét

szükséges alkalmazni. Ezek alapján az alábbi tényekből és meghatározásokból indultunk ki: 1.

A projekt nélküli eset – a „0” változat – Ez esetben azzal a feltételezéssel élünk, hogy a projekt megvalósítása elmarad, ez esetben a beruházás összege és a reá eső költségek = 0.

Az egyes változatok csak műszaki tartalmaikban nem különböznek, de

üzemeltetés

keretei,

szervezeti

struktúrája

lényegesen

eltérőek. 3.

Az üzemeltetés egyszeri és folyamatos költségei, a működési költségek a projekt 10 éves időtávjában is jól kimutathatók és elkülöníthetők az egyes változatoknál.

Az egyes változatok társadalmi, környezeti hatásainak eltérése minimális, nem mérhető – illetve a mérési hibahatár alatt van.

Az elfogadott változat - a pályázó elvárásai és előírásai alapján – a hosszú távon kevesebb tényleges kiadást (költséget) eredményező megoldás.

5.2.

Megvalósítható változatok meghatározása

5.2.1.

A megvalósítás helyszíne

A projekt megvalósítás helyszínét képező Felcsút és Alcsútdoboz települések a Közép-dunántúli régióban, Fejér megye északkeleti részében, a Baracskától 117

Bicskéig húzódó Váli-völgyben találhatóak, a Vértes hegységtől keletre, Bicskétől 12 kilométerre, délre, Budapesttől 40, Székesfehérvártól 35, Tatabányától 25 kilométerre. Felcsút és Alcsútdoboz a Bicskei kistérségben találhatóak. A Közép-dunántúli régió a Dunántúl középső részén helyezkedik el, 11.116 négyzetkilométernyi

területen.

Északon

Szlovákia,

keleten

közép-

magyarországi és a dél-alföldi régió, délen és nyugaton a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli régió határolja. A régiót közigazgatásilag három megye: Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém, a 2004-es kistérségi módosításokat követően pedig

összesen

kistérség

alkotja.

Ezek

közül

hét

számít

hátrányos

helyzetűnek. Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiből egy sem esik a Közép-dunántúli régió területére. A megye nagyobb déli része az Alföld dunántúli nyúlványának számító Mezőföld területére esik. Ezen kívül a Bakony keleti része és a teljes Vértes hegység, a Gerecse, továbbá a Bicskei-dombság és a 27 km² területű Velencei-tó színesítik a terület domborzatát. A Bicskei kistérség Fejér megye észak-nyugati részén található, a Vértes és a Gerecse hegység nyúlványain, a Váli völgyön, a Zámolyi medence peremén, a Bicskei medencén és a Mezőföld egy részén helyezkedik el. A kistérség életében meghatározó a főváros közelsége. A Bécs-Budapest közti nemzetközi vasútvonal, illetve az M1 autópálya jó közlekedési kapcsolatokat biztosít mind Budapest, mind pedig Tatabánya felé, a 811-es út pedig a Székesfehérvárral való kapcsolatot teremti meg. A kistérség területe 642.71 km2, és az alábbi 17 településből áll: Alcsútdoboz, Bicske, Bodmér, Csabdi, Csákvár, Etyek, Felcsút, Gánt, Kajászó, Mány, Óbarok, Szár, Tabajd, Újbarok, Vál, Vértesacsa és Vértesboglár. A Völgy Vidék LEADER térség a Közép-dunántúli Régió, illetve Fejér megye északi, északkeleti részén fekszik, Budapesttől mintegy 30-55 km-re. A 60.751 hektár kiterjedésű térséget 17 egymással szomszédos települési önkormányzat területe alkotja. Közülük 7 teljes mértékben lefedi az ercsi statisztikai kistérséget (Baracska, Ercsi, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Ráckeresztúr és Tordas), míg 9 a bicskei (Alcsútdoboz, Csabdi, Etyek, Felcsút, Mány, Óbarok, Tabajd, Vál és Vértesacsa) és további 1 (Lovasberény) a székesfehérvári statisztikai kistérség része. Alcsútdoboz a középkori múlttal rendelkező Alcsút és Vértesdoboz egyesüléséből keletkezett, 1950-ben Alcsút és Vértesdoboz községeket Alcsútdoboz néven egyesítették. Később a Váli-völgy centrumában fekvő Alcsútdobozhoz csatolták Tabajd

és

118

Felcsút

falut,

majd

1990-es

évek

elején

kibontakozó

önkormányzati igazgatás hatására a csatolt települések kiváltak, Tabajd, majd Felcsút is a közigazgatási, pénzügyi, intézményi önállóság útjára lépett. AZ ÉRINTETT TERÜLETEK ÉS HELYRAJZI SZÁMOK A megvalósítás helyszínének tulajdonviszonyai rendezettek. A korábban MÁV Zrt. tulajdonában lévő területek megvásárlásra kerültek, melynek tulajdonosai az „A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány”, illetve Mészáros Lőrinc, az Akadémia elnöke. A projekt által érintett nyomvonallal szomszédos területek helyrajzi számai a tervdokumentációban

szereplő

helyszínrajzon

és

keresztszelvényen

A megvalósítható változatok meghatározása,

összefoglaló bemutatása A PROJEKT TERVEZÉSE SORÁN MEGVIZSGÁLT LEHETSÉGES VÁLTOZATOK:

 eltérő építési – kivitelezési változatok, nyomvonalak, építészeti megoldások,  eltérő üzemeltetési struktúra. A változat elemzés során először az eltérő nyomvonalú megoldások, eltérő építészeti megoldások kerültek elemzésre. Ahogy az a korábbiakban kifejtésre került, az eltérő nyomvonalon történő megvalósítás az előkészítés fázisában, részletes elemzés nélkül elvetésre került az alábbiakban összefoglaltak következtében:  a meglévő nyomvonalon történő kialakítás költsége kisebb  egy új nyomvonal turisztikai szempontú hozzáadott értéke nem haladná meg

meglévő

nyomvonal

rekonstrukciójával

elérhető

célokat

és

meglévő

nyomvonal

tulajdonviszonyai

rendezettek

és

ingatlanok a projektgazda tulajdonában/kezelésében vannak 119

érintet

 új nyomvonal esetén a nem saját tulajdonú ingatlanok megvásárlása további jelentős többlet költséget keletkeztetne, emellett a folyamat időigénye jelentős, előre nem prognosztizálható időt venne igénybe, mely a teljes projekt megvalósulását veszélyeztetné Az

üzemeltetéssel

kapcsolatban

reális

alternatívákat

vizsgáltunk

meg,

nevezetesen  saját üzemeltető szervezeti egység kialakítása és működtetése („A” változat).  külső vasúttársaság megbízása az üzemeltetésre („B” változat) A magyarországi gyakorlatban mindkét megoldás működik. A gyakorlat szerint több erdőgazdaság saját maga üzemelteti a kisvasútját, ezért ezt az alternatíva kerül elsőként elemzésre. Az üzemeltetőnek - a vasútüzem jellegénél fogva szakmailag fel kell készülnie és a megfelelő jogosultságokat meg kell szereznie. A vasúttörvény (2005. évi CLXXXIII. törv.) szerint vasúti személyszállításra vasúti társaság kaphat csak engedélyt. Ezért az „A” változatban azt feltételezzük, hogy

kedvezményezett

felkészül

jogosultság

megszerzésére

és

üzemeltetésre. A „B” változat hasonló azzal, ahogy az például az Ipoly Erdő Zrt. tulajdonában levő Kismaros - Királyrét vasúti pályán – működtetési szerződés keretében – egy külső vasúttársaság végez személyszállítást. A szerződés keretében Megbízott eljár a pályával összefüggő hatósági engedélyek vonatkozásában is. A működtető tevékenysége során az Ipoly Erdő Zrt. javára beszedi a vasúti szolgáltatás ellenértékét. Viseli a felmerülő költségeket, amit az Ipoly Erdő Zrt. működtetési díj

fizetésével

ellentételez.

konstrukció

része

még,

hogy

–

előzetes

megállapodás szerinti - sikerdíjat fizet az üzemeltetőnek. Mivel mindkét változat egyformán teljesíti a projekt céljait, ezért többszempontú változat elemzésnek nincs létjogosultsága. A változat elemzés módszertana esetünkben a költség-hatékonyság elemzés. 5.2.3.

A kiemelt projekt keretében megvalósuló beruházások

és a teljes attrakcióban megvalósuló beruházási elemek összehasonlítása A teljes turisztikai attrakción belül a 1693/2013. (X. 2.) Korm. határozatban KDOP-2.1.1 azonosító számú, „Kiemelt és integrált vonzerő-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása” című konstrukció keretében a felcsúti kisvasút fejlesztése címmel nevesített, „Felcsút – Alcsútdoboz szakaszon 760 mm keskeny nyomközű vasúti pálya turisztikai célú fejlesztése” című projektrész a következő elemeket tartalmazza: 120

Felcsút Puskás Akadémia és Alcsútdoboz Arborétum közötti szakaszon:  5,7 km vasúti pálya 760 mm keskeny nyomközű vasúti pálya létesítése  utasperonok építése Puskás Akadémia, Felcsút, Alcsútdoboz állomásokon  útátjárók felújítása, átereszek, hidak rekonstrukciója  időszakos kiállítás kialakítása Felcsút állomás felújított állomásépület földszinti helyiségében  turisztikai tartalomfejlesztés (mobil applikáció fejlesztés, QR kód, honlap fejlesztés)  marketing tevékenység

A teljes attrakciót megvalósító projektet – a kiemelt projekt támogatási konstrukcióján kívüli elemekkel - egyéb források bevonásával valósítjuk meg. Ez a következő, további elemekből áll:  építési beruházást megelőző földmunkák elvégzése  kocsiszín

létesítése

Felcsút

állomáson,

akadálymentes

illemhely

kialakításával  az állomások térvilágításának, energiaellátásának kivitelezése  biztosítóberendezés telepítése  1 db mozdony és 4 db vontatott kocsi beszerzése 21. táblázat: A gördülő állomány paraméterei - végleges tervezés előtti irányszámok

Eszköz

Mennyiség

Max. szállítható utas

(db)

létszám (fő)

Mozdony

Fűthető személyszállító kocsi

45 fő

Univerzális személy- és kerékpárszállító kocsi

30 fő*

Természettudományos kocsi

35 fő

Speciális személyszállító kocsi

24 fő

* 30 fő, vagy 30 kerékpár, vagy 30 kerekesszék

A vasúti pálya mellé tervezett kiszolgáló helyiségek (kocsiszín, akadálymentes WC, stb.) mellett az 1 db mozdony és a 4 db vontatott kocsi beszerzése, a tanösvény kialakítása is a teljes turisztikai attrakció részei, de e projektelemek nem a támogatásterhére fognak megvalósulni jelen projekt keretében, hanem a projektgazda saját forrásának bevonásával. A tervezett beruházás építési költsége és a kapcsolódó kötelező tevékenységek (előkészítés, menedzsment, könyvvizsgálat, nyilvánosság biztosítása, stb.) lefedik a rendelkezésre álló pályázati támogatás és a 30% biztosítandó önerő összegét, így felsorolt tevékenységek beszerzésének költségeit nem a támogatás terhére elszámolt, önerőből finanszírozott költségekként tűntetjük fel.

121

5.3.

„0” megoldás – projekt nélküli változat

5.3.1.

Műszaki és szakmai leírás, feltételek

A „0” megoldás - projekt nélküli változat azt jelenti, hogy a tervezett fejlesztés nem valósul meg, nem kerül kiépítésre a Felcsút Puskás Akadémia és Alcsútdoboz Arborétum közötti turisztikai célú, keskeny nyomtávú kisvasút, valamint

nem

valósul

meg

beruházáshoz

kapcsolódó

turisztikai

tartalomfejlesztés. Előbbiek alapján pedig nem kerülnek összekötésre a térség egyéb turisztikailag jelentős desztinációi. E változat esetén nem kerül hasznosításra a meglévő, de az üzemeltetés tekintetében felhagyott vasútvonal, mely így nem lehet része a térségben már működő (Alcsútdobozi Arborétum, Puskás Akadémia, Sport Hotel, stb.) és a jövőben

tervezett

beruházásokkal

(csónakázó

tó/műjégpálya,

kerékpárút,

tanösvény, Váli víz rehabilitáció, stb.) megvalósuló attrakciók által létrejövő élményláncnak. A projekt a jelenlegi lehetőségek tudatában a relatívan magas támogatási igény ismeretében a későbbiekben, önerőből nem valósítható meg. 5.3.2.

Üzemeltetési feltételek előrejelzése

A projekt nélküli eset az elemzési időtávra vonatkozó olyan helyzetleírás, amely a projekt elmaradása esetén következne be. Mivel a költség-haszon elemzés kizárólag a projekt javaslatban szereplő projekt hatásait vizsgálja, el kell különíteni

azon

hatásokat,

amelyek

projekt

elmaradása

esetén

bekövetkeztek volna. Ennek érdekében meg kell határozni azt a forgatókönyvet, amely bemutatja, mi történne a javasolt projekt elmaradása esetén az elemzési időtávon

belül.

projekt

jellegéből

adódóan

ilyen

hatások

nem

meghatározhatóak, mivel a jelenlegi nyomvonalon nem működik semmilyen tevékenység. 5.3.3.

Pénzügyi feltételek és társadalmi hasznok előrejelzése

A projekt jellegéből adódóan a történelmi módszer alkalmazása a releváns, mert a projekt nélküli esethez egy olyan infrastruktúra kapcsolható, amelynek minden költsége, bevétele és hatás értéke nulla.

5.4.

„A” megoldás

5.4.1.

Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása

kisvasút fejlesztése címmel nevesített, „Felcsút – Alcsútdoboz szakaszon 760 mm keskeny nyomközű vasúti pálya turisztikai célú fejlesztése” című projektrész a következő elemeket tartalmazza: Felcsút Puskás Akadémia és Alcsútdoboz Arborétum közötti szakaszon:  5,7 km vasúti pálya 760 mm keskeny nyomközű vasúti pálya létesítése  utasperonok építése Puskás Akadémia, Felcsút, Alcsútdoboz állomásokon  útátjárók felújítása, átereszek, hidak rekonstrukciója  kocsiszín

létesítése

Felcsút

állomáson,

akadálymentes

illemhely

kialakításával  időszakos kiállítás kialakítása Felcsút állomás felújított állomásépület földszinti helyiségében A pálya felújítás részletes műszaki tartalma (mindkét változatban megegyezik): 22. táblázat: Munkanemenkénti költségvetés mennyiség

egység

1 Vasútépítés 1.1 Megelőző munkálatok, nagy tömegű földmunka 3851,3

10m2

6251

20914

3439

750

2.1 Barcs tip árokelem beépítés

145

2.2 Mócsán tip. Árokelem beépítés

300

4688

31255

1.1.1 Cserje- és bozótirtás 1.1.2 Humuszleszedés 15 cm vtg.-ban 1.1.3 Bevágásfejtés 6 m szintkülönbségig 1.1.4 Töltésépítés 6 m szintkülönbségig 1.1.5 Vízelvezető árok kialakítása 2 Vízelvezetés

2.3 szivárgó építés 3 Vágányépítés 3.1 Alépítménykorona kialakítása 3.2 Tükör készítése

3.3 Talajjavító-réteg készítése 3.4 Zúzottkő ágyazat készítés

6284

6546

csoport

104

sfm

3.5 UIC 48 (vagy S49) rendszerű, geós leerősítésű felép. építése 65 cm-es aljkiosztással, vb. aljon, 30 cm vtg. Zkőágyazatban 3.6 Egyszerű (48 760rendszerű) kitérő fektetése 3.7 Vezetősín építése (48,4 kg/fm) 3.8 Terelősín építése műtárgyon

123

mennyiség 3.9 Meglévő 48,5 kg/m sínes felépítmény

egység

25136

4.1 L15 peronszegély építés

290

4.2 Viacolor burkolat építés

905

4.3 járdaépítés múrva feltöltéssel

520

4.4 aszfaltozás

115

szabályozása zúzottkőágyazatban 3.10 Biztonsági határjel 3.11 Szelvénykövek elhelyezése 3.12 Vasúti jelző táblák, síposzlopok, tolatási határ stb. kihelyezése 4 Peronok, járdák, burkolatok

Vb. vizsgálóakna építése (1 db) Műtárgyak felújítása (14 db) Térvilágítás, energiaellátás (4 csoport) Biztosítóberendezés (1 készlet) Magasépítmény

5.4.1.

Üzemeltetési feltételek előrejelzése

Az „A” változat szerint a pályázó az üzemeltetést saját tevékenység keretén belül végezné, amely a megfelelő szakértelemmel rendelkező személyi állomány bővítésével és az üzemeltetés technikai feltételeinek megteremtésével jár együtt. 5.4.1.

Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése

23. táblázat: A KDOP-2.1.1 kiemelt projekt beruházási költségei (nettó) „A” változat Támogatásból megvalósuló I. ELŐKÉSZÍTÉSI KÖLTSÉGEK Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Hatósági engedélyek költsége Kiviteli tervek költsége II. MEGVALÓSÍTÁSI KÖLTSÉGEK II.1. Projekt menedzsment költségei Projektmenedzsment szolgáltatás igénybe vétele II.2. Szolgáltatások igénybevételének költségei Műszaki ellenőrzés Könyvvizsgálat Turisztikai szolgáltatásfejlesztés Kötelező nyilvánosság biztosítása Üzleti marketing terv elkészítése és megvalósítása Megvalósulási tervek készítése II.3. Építés, átalakítás, bővítés, felújítás Vasúti pálya építése Vasúti pálya építés megelőző munkálatok Mozdonyszín építése Térvilágítás, energiaellátás állomásokon Biztosítóberendezés telepítése II.4. Eszközbeszerzések költségei Mozdony és vasúti kocsik beszerzése II.5 Immateriális javak beszerzése III. EGYÉB ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK

124

Nettó 16 225 200 3 935 000 1 990 200 10 300 000 659 113 548 12 000 000 12 000 000 27 200 000 5 000 000 1 000 000 7 850 000 3 150 000 7 700 000 2 500 000 619 913 548 619 913 548 0 0 0 0 0 0 0 0

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

Bruttó 20 068 650 Ft 4 997 450 Ft 1 990 200 Ft 13 081 000 Ft 837 074 206 Ft 15 240 000 Ft 15 240 000 Ft 34 544 000 Ft 6 350 000 Ft 1 270 000 Ft 9 969 500 Ft 4 000 500 Ft 9 779 000 Ft 3 175 000 Ft 787 290 206 Ft 787 290 206 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft

III.1. Tartalék IV. NEM ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÖSSZKÖLTSÉG TÁMOGATÁSBÓL ELSZÁMOLVA: EBBŐL TÁMOGATÁS (70%) EBBŐL ÖNERŐ (30%):

0 Ft 0 Ft 675 338 748 Ft

Nem a támogatásból megvalósuló I. ELŐKÉSZÍTÉSI KÖLTSÉGEK Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Kiviteli tervek költsége II. MEGVALÓSÍTÁSI KÖLTSÉGEK II.1. Projekt menedzsment költségei Projektmenedzsment szolgáltatás igénybe vétele II.2. Szolgáltatások igénybevételének költségei Műszaki ellenőrzés Könyvvizsgálat Turisztikai szolgáltatásfejlesztés Kötelező nyilvánosság biztosítása Üzleti marketing terv elkészítése és megvalósítása Megvalósulási tervek készítése II.3. Építés, átalakítás, bővítés, felújítás Vasúti pálya építése Vasúti pálya építés megelőző munkálatok Mozdonyszín építése Térvilágítás, energiaellátás állomásokon Biztosítóberendezés telepítése II.4. Eszközbeszerzések költségei Mozdony és vasúti kocsik beszerzése II.5 Immateriális javak beszerzése III. EGYÉB ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK III.1. Tartalék IV. NEM ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÖSSZKÖLTSÉG NEM A TÁMOGATÁSBÓL ELSZÁMOLVA EBBŐL TÁMOGATÁS (0%) EBBŐL ÖNERŐ (100%):

0 0 857 142 856 600 000 000 257 142 856

Nettó

236 838

166 838 42 86 21 17 70 70

634 165 037 000 000 000

236 838

0 0 0 655 0 0 0 0 0 0 0 0 0 655 0 980 825 850 000 000 000

Ft Ft Ft Ft Ft

Bruttó

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 0 0 0 Ft 0 655 Ft

0 Ft 0 Ft 0 Ft 300 785 092 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 211 885 092 Ft 0 Ft 54 146 425 Ft 109 430 598 Ft 26 718 070 Ft 21 590 000 Ft 88 900 000 Ft 88 900 000 Ft 0 0 0 Ft 0 300 785 092 Ft 0 Ft 300 785 092 Ft

24. táblázat: Beruházási költségek nettó jelenértéke „A” változat Beruházási költség

Nettó jelenérték

2015

Elszámolható NETTÓ költség

624 921 885

674 915 635

MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK A vizsgált változat szerint a projektgazda a saját üzemeltetésben végezné a vasúti

szolgáltatás

üzemeltetését,

ami

kapcsán

anyagjellegű

költségek,

üzemanyag költségek, igénybevett szolgáltatások költségei, és az üzemeltetés személyi hátterét biztosító alkalmazottak személyi jellegű költségei szerepelnek. Ezen felül karbantartási költségekkel is számoltunk.

125

25. táblázat: Üzemeltetési és karbantartási költségek „A” változat Nettó jelenérték 1. Üzemeltetési költségek 1.1 Változó költségek 1.1.1 Anyagjellegű 1.1.2 Igénybevett szolgáltatások 1.1.3 Személyi jellegű költségek 1.2 Állandó költségek 1.2.1 Agyagjellegű 1.2.2 Igénybevett szolgáltatások 1.2.3 Személyi jellegű 1.2.4 Egyéb költségek 2. Karbantartási költségek 2.1 Fenntartási költségek 3. Pótlási költségek ÖSSZESEN

126

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

43 801 722

6 780 866

6 848 674

6 917 161

6 986 334

7 056 196

7 126 758

7 198 025

7 270 006

7 342 706

7 416 133

8 144 697

1 260 866

1 273 474

1 286 209

1 299 072

1 312 062

1 325 183

1 338 434

1 351 819

1 365 337

1 378 990

7 381 752

1 142 756

1 154 183

1 165 725

1 177 383

1 189 156

1 201 048

1 213 058

1 225 189

1 237 441

1 249 815

762 944

118 110

119 291

120 484

121 689

122 906

124 135

125 376

126 630

127 896

129 175

35 657 026

5 520 000

5 575 200

5 630 952

5 687 262

5 744 134

5 801 575

5 859 591

5 918 187

5 977 369

6 037 143

35 657 026

5 520 000

5 575 200

5 630 952

5 687 262

5 744 134

5 801 575

5 859 591

5 918 187

5 977 369

6 037 143

508 630

78 740

79 528

80 323

81 126

81 937

82 757

83 584

84 420

85 264

86 117

508 630

78 740

79 528

80 323

81 126

81 937

82 757

83 584

84 420

85 264

86 117

44 310 353

6 859 606

6 928 202

6 997 484

7 067 460

7 138 133

7 209 515

7 281 609

7 354 426

7 427 970

7 502 250

PÉNZÜGYI BEVÉTELEK BECSLÉSE A projekt kapcsán bevételek jegyek értékesítéséből, illetve külön járatok szervezéséből, bérbeadásából származnak. A jegyek értékesítéséből származó bevételek jelentik a projekt fő tevékenységből származó bevételeit. Ezen kívül kiegészítő tevékenységből származó bevétellel is kalkuláltunk, ami a vonat reklámfelületi értékesítéséből származik. 26. táblázat: Bevételek „A” változat Nettó jelenérték

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

1. Fő tevékenységből

28 527 582

4 008 740

4 174 331

4 348 268

4 531 496

4 724 409

4 810 622

4 898 480

4 988 016

5 079 262

5 172 252

4 751 303

755 906

763 465

771 099

778 810

786 598

794 464

33 278 885

4 764 646

4 930 237

5 104 174

5 287 402

5 480 315

5 574 087

5 669 579

5 766 826

5 865 860

5 966 716

származó bevételek 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek 3. Egyéb bevételek Összesen

PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁG Az alábbi táblázatból látható, hogy a vizsgálat változat bevételeinek és működési költségeinek eredménye mekkora saját forrás bevonását igényli a referencia időszak alatt ahhoz, hogy a megvalósított projekt üzemeltetése biztosítva legyen. 27. táblázat: Pénzügyi fenntarthatóság „A” változat Nettó Eredmény

jelenérték

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

-635 953 353

-674 915 635

-2 094 960

-1 997 965

-1 893 310

-1 780 058

-1 657 818

-1 635 428

-1 612 030

-1 587 600

-1 562 110

-1 535 534

127

5.5.

„B” megoldás

5.5.1.

Műszaki és szakmai leírás, tartalom meghatározása

A teljes turisztikai attrakción belül a 1693/2013. (X. 2.) Korm. határozatban KDOP-2.1.1. azonosító számú, „Kiemelt és integrált vonzerő-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása” című konstrukció keretében a felcsúti kisvasút fejlesztése címmel nevesített, „Felcsút – Alcsútdoboz szakaszon 760 mm keskeny nyomközű vasúti pálya turisztikai célú fejlesztése” című projektrész a következő elemeket tartalmazza: Felcsút Puskás Akadémia és Alcsútdoboz Arborétum közötti szakaszon:  5,7 km vasúti pálya 760 mm keskeny nyomközű vasúti pálya létesítése  utasperonok építése Puskás Akadémia, Felcsút, Alcsútdoboz állomásokon  útátjárók felújítása, átereszek, hidak rekonstrukciója  kocsiszín

létesítése

Felcsút

állomáson,

akadálymentes

illemhely

kialakításával  időszakos kiállítás kialakítása Felcsút állomás felújított állomásépület földszinti helyiségében A pálya felújítás részletes műszaki tartalma (mindkét változatban megegyezik) – lásd az „A” változatnál leírtakat. A két megoldás a következő fejezetben vázolt üzemeltetési megoldásban különbözik. 5.5.2.

Üzemeltetési feltételek előrejelzése

A „B” változat üzemeltetési konstrukciója, hogy működtetési szerződés keretében egy külső vasúttársaság végez személyszállítást. A működtető tevékenysége során a pályázó javára beszedi a vasúti szolgáltatás ellenértékét, viseli a felmerülő költségeket, amit a pályázó működtetési díj fizetésével ellentételez. 5.5.3.

Pénzügyi és gazdasági mérőszámok előrejelzése

A „B” változat beruházási költsége megegyezik az „A” változat költségével. 28. táblázat: A KDOP-2.1.1 kiemelt projekt beruházási költségei (nettó) „B” változat Támogatásból megvalósuló I. ELŐKÉSZÍTÉSI KÖLTSÉGEK Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Hatósági engedélyek költsége Kiviteli tervek költsége II. MEGVALÓSÍTÁSI KÖLTSÉGEK II.1. Projekt menedzsment költségei Projektmenedzsment szolgáltatás igénybe vétele II.2. Szolgáltatások igénybevételének költségei

128

Nettó 16 225 200 3 935 000 1 990 200 10 300 000 659 113 548 12 000 000 12 000 000 27 200 000

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

Bruttó 20 068 650 Ft 4 997 450 Ft 1 990 200 Ft 13 081 000 Ft 837 074 206 Ft 15 240 000 Ft 15 240 000 Ft 34 544 000 Ft

Műszaki ellenőrzés Könyvvizsgálat Turisztikai szolgáltatásfejlesztés Kötelező nyilvánosság biztosítása Üzleti marketing terv elkészítése és megvalósítása Megvalósulási tervek készítése II.3. Építés, átalakítás, bővítés, felújítás Vasúti pálya építése Vasúti pálya építés megelőző munkálatok Mozdonyszín építése Térvilágítás, energiaellátás állomásokon Biztosítóberendezés telepítése II.4. Eszközbeszerzések költségei Mozdony és vasúti kocsik beszerzése II.5 Immateriális javak beszerzése III. EGYÉB ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK III.1. Tartalék IV. NEM ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÖSSZKÖLTSÉG TÁMOGATÁSBÓL ELSZÁMOLVA: EBBŐL TÁMOGATÁS (70%) EBBŐL ÖNERŐ (30%):

5 1 7 3 7 2 619 619

000 000 850 150 700 500 913 913

000 000 000 000 000 000 548 548 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 675 338 748

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

Nettó

236 838

166 838 42 86 21 17 70 70

634 165 037 000 000 000

236 838

0 0 0 655 0 0 0 0 0 0 0 0 0 655 0 980 825 850 000 000 000

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 0 0 0 Ft 0 655 Ft

6 350 000 Ft 1 270 000 Ft 9 969 500 Ft 4 000 500 Ft 9 779 000 Ft 3 175 000 Ft 787 290 206 Ft 787 290 206 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 857 142 856 Ft 600 000 000 Ft 257 142 856 Ft

Bruttó 0 Ft 0 Ft 0 Ft 300 785 092 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 211 885 092 Ft 0 Ft 54 146 425 Ft 109 430 598 Ft 26 718 070 Ft 21 590 000 Ft 88 900 000 Ft 88 900 000 Ft 0 0 0 Ft 0 300 785 092 Ft 0 Ft 300 785 092 Ft

29. táblázat: Beruházási költség „B” változat Nettó jelenérték

129

2015

Elszámolható NETTÓ költség

624 921 885

674 915 635

MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK A vizsgált változat működési költségei között a külső vasúttársaságnak fizetendő üzemeltetési díjak szerepelnek, melyek létszámtól független és létszámmal összefüggő részekre bonthatóak. Ezen kívül az igénybe vett szolgáltatások soron a szolgáltatás reklámozásának marketing költségével is kalkuláltunk.

130

30. táblázat: Üzemeltetési és karbantartási költségek „B” változat Nettó 1. Üzemeltetési költségek 1.1 Változó költségek

jelenérték

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

61 460 257

9 414 500

9 543 400

9 675 360

9 810 589

9 949 194

10 048 686

10 149 173

10 250 665

10 353 172

10 456 703

60 814 296

9 314 500

9 442 400

9 573 350

9 707 559

9 845 134

9 943 585

10 043 021

10 143 451

10 244 886

10 347 335

54 906 652

8 500 000

8 585 000

8 670 850

8 757 559

8 845 134

8 933 585

9 022 921

9 113 150

9 204 282

9 296 325

5 907 644

814 500

857 400

902 500

950 000

1 000 000

1 010 000

1 020 100

1 030 301

1 040 604

1 051 010

100 000

101 000

102 010

103 030

104 060

105 101

106 152

107 214

108 286

109 369

100 000

101 000

102 010

103 030

104 060

105 101

106 152

107 214

108 286

109 369

1.1.1 Vasúti szolgáltatásért fizetendő üzemeltetési díj (utaslétszámtól független) 1.1.2 Vasúti szolgáltatásért fizetendő üzemeltetési díj (utaslétszámtól függő) 1.1.3 Személyi jellegű költségek 1.2 Állandó költségek 1.2.1 Agyagjellegű 1.2.2 Igénybevett szolgáltatások

0 645 961 0 697 637

1.2.3 Személyi jellegű

1.2.4 Egyéb költségek

2. Karbantartási költségek 2.1 Fenntartási költségek 3. Pótlási költségek ÖSSZESEN

131

508 630

78 740

79 528

80 323

81 126

81 937

82 757

83 584

84 420

85 264

86 117

508 630

78 740

79 528

80 323

81 126

81 937

82 757

83 584

84 420

85 264

86 117

61 968 887

9 493 240

9 622 928

9 755 683

9 891 715

10 031 131

10 131 443

10 232 757

10 335 085

10 438 436

10 542 820

PÉNZÜGYI BEVÉTELEK BECSLÉSE A projekt kapcsán bevételek jegyek értékesítéséből, illetve külön járatok szervezéséből, bérbeadásából származnak. A jegyek értékesítéséből származó bevételek jelentik a projekt fő tevékenységből származó bevételeit. Ezen kívül kiegészítő tevékenységből származó bevétellel is kalkuláltunk, ami a vonat reklámfelületi értékesítéséből származik. Ezeket a bevételeket a működtetést végző vasúttársaság szedi be, de bevételként a projektgazdánál jelentkezik majd. 31. táblázat: Bevételek „B” változat Nettó jelenérték

2015

28 527 582

4 008 740

4 174 331

4 348 268

4 531 496

4 724 409

4 810 622

4 898 480

4 988 016

5 079 262

5 172 252

4 751 303

755 906

763 465

771 099

778 810

786 598

794 464

33 278 885

4 764 646

4 930 237

5 104 174

5 287 402

5 480 315

5 574 087

5 669 579

5 766 826

5 865 860

5 966 716

1. Fő tevékenységből származó bevételek

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek 3. Egyéb bevételek Összesen

PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁG Az alábbi táblázatból látható, hogy a vizsgált változat bevételeinek és működési költségeinek eredménye mekkora saját forrás bevonását igényli a referencia időszak alatt ahhoz, hogy a megvalósított projekt üzemeltetése biztosítva legyen. 32. táblázat: Pénzügyi fenntarthatóság „B” változat Nettó Eredmény

jelenérték

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

-653 611 887

-674 915 635

-4 728 594

-4 692 691

-4 651 509

-4 604 313

-4 550 816

-4 557 356

-4 563 178

-4 568 259

-4 572 576

-4 576 104

132

5.6.

Legmegfelelőbb alternatíva kiválasztása

A változatok közül a döntés a költség-hatékonyság elemzés eredményei alapján kerültek meghatározásra, melynek alapján az a változat a nyertes változat, amely a cél elérését a legkisebb költségen biztosítja. A fenti részekben bemutatott, számszerűsített beruházási költségek, működési költségek és bevételek figyelembe vételével a döntés a két változat nettó jelenértéke alapján került meghatározásra, azaz az a változat a nyertes változat, amely a célt a kedvezőbb nettó jelenértéken valósítja meg. 33. táblázat: „A” változat

Nettó jelenérték Eredmény

-635 953 353 34. táblázat: „B” változat

Nettó jelenérték Eredmény

-653 611 887

A két táblázatból látható, hogy az „A” változat nettó jelenértéke a kedvezőbb, így megvalósítandó változatként ezen alternatíva került elfogadásra és kidolgozásra.

133

6. MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA 6.1.

Műszaki tartalom részletes leírása

6.1.1.

Előzmények

Bicske

–

Székesfehérvár

vasútvonal

1980-as

években

részben

megszüntetésre került. A Bicske – HM Üzemanyagbázis és a Lovasberény – Székesfehérvár közötti szakaszok az 1980-as években felújításra kerültek, melyen már csak teherszállítást folytat a MÁV. A HM bázistól Alcsútdobozig a vágány korábban (engedély alapján) felbontásra került. A további szakaszon részben a vágány megmaradt, (szakaszosan sínlopások) azonban a felépítmény erősen elavult és a növényzet teljesen benőtte a területet, a vasúti pálya járhatatlan. A korábbi normál nyomtávolságú vágány helyén nosztalgia és turisztikai céllal 760 mm keskeny nyomközű vasúti pálya létesül. A tervek szerint a két végpont, Puskás Akadémia és Alcsútdoboz Arborétum állomások között 4 kocsiból álló dízel vontatású szerelvények közlekedtetését tervezik. Jelen projekt tervezését megelőzően már sor került az érintett szakasz engedélyezési

tervdokumentációjának

elkészítésére

egy

korábbi

megbízás

alapján. E tervek a Bicske vasútállomáshoz tartozó HM vg. és az Alcsútdobozi Arborétum

közötti

tartalmazták.

normál

nyomtávú

tervdokumentáció

vasúti

pályaszakasz

építési

rehabilitációját

engedélyt

kapott

UVH/VF/5599/17/2012. sz. határozat szerint. Az építési engedéllyel kapcsolatban valamennyi érintett hatóság és szakhatóság hozzájárulását adta. Alapadatként

Földhivatal

nyilvántartásában

lévő

térképkivonat

került

felhasználásra. A visszaépítendő vonalszakaszról geodéziai felmérés készült, EOV rendszerben. A tervezés szempontjai a következők szerint kerültek meghatározásra:  maximális sebesség: 25 km/h  tengelyterhelés: 90 kN  nyomtáv: 760 mm  vontatás neme: dízel 134

 utasperon építés: Puskás Akadémia, Felcsút, Alcsútdoboz állomáson sk+15 szintű, „L” szegélyű, min. 2,45 m széles térkő burkolatú  útátjárók: min. 6,0 m széles, vezetősínes, aszfalt burkolatú, a földút csatlakozásában min. 6-6 m hosszon oh. vb. aljból sárrázó burkolat kialakítása  műtárgyak: a tervezett nyomvonal által érintett átereszek, hidak III. fokú hídvizsgálata  üzemi, szociális épület: Felcsút állomáson kocsiszín építés, benne vizsgálóakna,

szociális

és

iroda

helyiség,

külön

bejárattal

mozgássérültek részére kialakított mosdó, WC-vel  térvilágítás, energiaellátás: az állomásokon térvilágítás, energiaellátás tervezése üzemi és szociális létesítmények megvilágítása, energiaellátása  biztosítóberendezés:

állomásokon

váltók

váltózárral

történő

biztosítása, Felcsút állomáson kocsiszín vágányok vágányzáró sorompóval történő biztosítása, soros függésben az érintett kitérővel. Továbbá

szükséges

főközlekedésű.

út

volt

811

szintbeni

sz.

Bicske

keresztezés

–

Székesfehérvár

fény-félsorompós

összekötő

biztosításának

tervezése.

6.1.1.1.

Forgalmi, üzemi vizsgálat

A pályára engedélyezett sebesség 25 km/h Felcsút Puskás Akadémia állomás és Alcsútdoboz Arborétum állomás között. A tervezett vasútvonal hossza 5693 vfm. Az engedélyezett tengelyterhelés 90 kN. A projekt szerint a projektgazda 760 mm keskeny nyomközű vasúti pálya építését tervezi turisztikai céllal a fennhagyott Bicske – Székesfehérvár normál nyomközű vasút alépítményének nyomvonalát figyelembe véve. A vonathossz meghatározásához 4 db személyszállító 2 tengelyes kocsit és 1 db MK48 tip. dízel mozdonyt vettünk figyelembe, összesen 62 m hosszal. Kocsik funkciója:  2 db kocsi személyszállító  1 db személy és kerékpár szállító  1 db természettudományos interaktív kocsi Kocsi típus:  BAX (hossza: 13 m; ülőhely: 47 fő; álló: 49 fő)  nyitott (hossza: 12 m; ülőhely: 40 fő, álló: 42 fő)

135

A projektarányos akadálymentesítés érdekében az egyik személyszállító kocsin emelőszerkezet kerül kialakításra a mozgássérült utasok szállításának elősegítése érdekében. Mozdony:  MK48 (tömeg: 32t; hossza: 10 m), vagy (adott esetben)  ROWA (tömeg: 11t; hossza: 8 m) A mozdony és a kocsik beszerzésének specialitása, hogy a tervezés jelen szakaszában nem mondható meg pontosan, hogy milyen típusú szerelvények beszerzése válik lehetségessé, azonban az alternatívák műszaki paraméterei igen hasonlóak,

emellett

megvalósíthatósági

költségvonzataik

tanulmány

közel

készítésének

egyformák,

idejében,

így

projekt

támogathatóságának szempontjából nincs annak jelentős relevanciája, hogy a megvalósítás időszakában mely típusú mozdony, illetve vasúti kocsi kerül beszerzésre.

6.1.1.2.

Állomások kialakítása

A tervek szerint a vonalszakaszon három vonatkeresztezésre alkalmas szolgálati hely került kialakításra. FELCSÚT PUSKÁS AKADÉMIA ÁLLOMÁS 0+00 – 2+03,205 szelvények között helyezkedik el, amely a vonalszakasz kezdőponti állomása. Vágányok funkciója, használható hossza: I sz. vágány:

vonatfogadó vágány.

Hh.: 133 m

II sz. vágány:

vonatfogadó, átmenő fő vágány.

Hh.: 133 m

csonkavágány:

körbejár vágány.

Hh.: 41 m

Az I sz. vágány mellett sk+15 cm emelt utasperon létesül 90 mh.-al. FELCSÚT ÁLLOMÁS 30+95,71 – 33+06,028 szelvények között létesül. Ez az állomás a közlekedő vonatok vonatforgalmának szabályozása mellett, egyben a vonalszakasz vasúti járműveinek műszaki karbantartási szolgálati helye is.

136

Vágányok funkciója, használható hossza: I sz. vágány:

vonatfogadó, átmenő fő vágány.

Hh.: 140 m

II sz vágány:

vonatfogadó vágány.

Hh.: 140 m

III sz. vágány:

karbantartó szín és tároló vágány.

IV sz. vágány:

tároló vágány.

Hh.: 60 m/34 m Hh.: 67 m

Az utasperon az állomástól a végpont felé eltolva helyezkedik el, a felújított felvételi épület (33+65,70 sz.) középpontjában, 100 m hosszú, sk+15 emelt formában. A III sz. vágány a karbantartó csarnok épületébe fut be, ahol szerelvények tárolása, karbantartása, műszaki vizsgálata és előkészítése történik. A IV sz. vágány a kocsiszínen kívül, annak jobb oldalán helyezkedik el, tárolási céllal. A csarnokhoz „félhajas tetőszerkezet csatlakozik a járművek időjárástól való védelme érdekében. A fedett rész alatt 40 vfm. áll rendelkezésre. ALCSÚTDOBOZ ARBORÉTUM ÁLLOMÁS 53+38,409 – 56+62,861 szelvények között helyezkedik el, mint az érintett szakasz végponti állomása. Vágányok funkciója, használható hossza: I sz. vágány:

vonatfogadó vágány.

Hh.: 254 m

II sz. vágány:

vonatfogadó vágány.

Hh.:254 m

csonkavágány:

körbejár vágány.

Hh.: 30 m

Az I sz. vágány bal oldalában sk+15 cm emelt utasperon létesül 90 mh.

6.1.1.3.

Tervezett közlekedés rendje

A turisztikai célú kisvasút Felcsút Puskás Akadémia állomás és Alcsútdoboz Arborétum

állomások

között,

szezonális

jelleggel

(március

–

október)

közlekedhet rendszeresen, illetve különjáratként. A tervezett üzemeltetési napok: hétfő, csütörtök, péntek, szombat, és vasárnap. Rendszeres járatok tervezetten 6 oda és 6 vissza úttal naponta, kezdőponttól végpont felé 9 – 11 – 13 – 15 – 17 – 19 órakor, a végponttól a kezdőpont felé pedig 10 – 12 – 14 – 16 -18 – 20 órakor, a hétvégi napokon, a többi napon igény szerint, illetve különjáratokkal fog üzemelni. A hétfői és csütörtöki napokon – a tanítási rendhez is igazodva – a délutáni órákban tervezett az üzemeltetés, összhangban a Pancho Aréna látogatási rendjével.

137

A menetidő a tervezett 25 km/h figyelembe vételével Felcsút állomáson 5 perces tartózkodással 20 perc.

6.1.1.4.

Forgalmi technológia

A tervezett elképzelés szerint a projektgazda saját szervezetén belül önálló vasútüzem létesül, e szervezet látja majd el a vasútforgalom lebonyolítását, a helyhez kötött berendezések, létesítmények karbantartását, állagmegóvását, valamint a közlekedő szerelvények karbantartási javítási feladatait. A vasút veszélyes üzem, ezért az előbbiekben megfogalmazott feladatok jogi kereteit, valamint a személyi felelősség mértékét és módját végrehajtási utasításban kell leszabályozni, melynek elkészítése üzemeltető feladata, a jóváhagyás NKH hatáskörébe tartozik. A tervezett órás járműsűrűség alkalmazásakor egy szerelvény elégséges Felcsút Puskás Akadémia - Alcsútdoboz Arborétum állomások közötti szakaszon. A vasúti járműbeszerzésnél a tervezői javaslat szerint a 760 mm nyomtávú vonalakon használt (Királyrét, Szob – Márianosztra) vasúti kocsi típusok beszerzése indokolt. A tervdokumentációban szereplő vontatott kocsi típusok NKH típusengedéllyel rendelkeznek. A

forgalom

lebonyolításánál

min.

fő

szükséges

(mozdonyvezető,

jegyvizsgáló, forgalomirányító, turistavezető). A projekt eredményeképpen, éves szinten kb. 10.000 fő látogatóval lehet számolni, mely a térség turisztikai potenciáljának jelentős növekedését vetíti előre. 6.1.2. A

Bicske

–

Jelenlegi állapot ismertetése Székesfehérvár

vasútvonal

1980-as

években

részben

megszüntetésre került. A Bicske – HM Üzemanyagbázis és a Lovasberény – Székesfehérvár közötti szakaszok az 1980-as években felújításra kerültek, melyen már csak teherszállítást folytat a MÁV. A HM bázistól Alcsútdobozig a vágány korábban (engedély alapján) felbontásra került. A további szakaszon részben a vágány megmaradt, (szakaszosan sínlopások) azonban a felépítmény erősen elavult és a növényzet teljesen benőtte a területet, a vasúti pálya járhatatlan. A földműveken cserje, bozót található, a bevágásos szakaszokon a vízelvezető árkok teljes egészében feltöltődtek. A nyomvonal űrszelvényébe több helyen a fák lombozata beleér. 138

A beépítésre került csőáteresz, ill. műtárgyak műszaki állapota megfelelő, a III fokú vizsgálatban feltárt hiányosságokat a kivitelezés során helyre kell állítani. 6.1.3.

Tervezett kialakítás

A tervezett szakaszon a nyomvonal É-D irányú, Alcsútdoboz térségében NY-K-i fekvésű. Jellemzően dombvidéki a vonalvezetés, a települések határában illetve szántófölde mentén halad a nyomvonal. A normál nyomközű személy és teherszállítású forgalmat ellátó vasút földmű korona szélessége 5,0 – 6,0 m. Az elmúlt évtizedek karbantartási hiánya erősen megrongálta

benőttségéből,

nyomvonalat. továbbá

Ezek

elsősorban

oldalvölgyek

pályatest

keresztezésénél

eróziójából, elhelyezkedő

töltéstestek elmosódásából, nagyrészt a töltés alatti átereszek eltömődéséből erednek. A nyomvonal bejárása során határoztuk meg a talajmechanikai-geotechnikai feltárási,

vizsgálati

verőszondázással alépítmény

történt.

fizikai

talajmechanikai

helyeket. A

vizsgálatok

feltárások

jellemzője,

szakvélemény

fúrásokkal,

alapján

melyet

részletez,

megállapításra

dokumentáció és

vágatolással

került

részét

alépítmény

és az

képező tervezett

kialakításánál figyelembe lett véve.

6.1.3.1.

Vízszintes vonalvezetés

A tervezési szakaszon a terepadottságok és a számos műtárgyi kötöttség miatt a vonalszakasz nagyrészt kis sugarú ívekből áll. A dombvidéki jellegű vonalon a legkisebb

ívsugár R=100 m. A

meglévő

földművön kialakított vízszintes

vonalvezetés klotoid átmeneti íves, és tiszta körívek kialakítását tette lehetővé. A nyomvonal szabályos kialakítása alkalmazkodik a korábbi geometriához úgy, hogy abban minél kevesebb korrekció váljon szükségessé. A nyomvonaltervezés a jogi határokon belül maradt, az idegen területek igénybe vételének elkerülése érdekében. Az ívek adatai a tervdokumentáció 1 sz. mellékletének ívkimutatásában szerepelnek. FELCSÚT PUSKÁS AKADÉMIA ÁLLOMÁS A 0+00 szelvényben lévő 2 sz. kitérő 48-760-1:9 hajlású balos kitérő, melynek kitérő iránya az I sz. vágányra terel. A II sz. vágány egyenes vonalvezetésű, 4,0 m vágánytengely távolságra helyezkedik el. A vágánykapcsolat az 1 sz. 48-7601:9 hajlású balos kitérővel tér vissza a fővágányba a 2+03,205 szelvényben. Az 1 és 2 sz. kitérőkre R=200 m sugarú ívekkel csatlakoztunk. A csonkavágány 139

R=300

sugarú

ívben

fekszik,

és

csatlakozik

eredeti

nyomvonal

geometriájához. A vágány vége a 0-41,363 szelvényben földkúppal végződik.  Az I sz. vágány használható hossza:

133 m

 A II sz. vágány használható hossza:

133 m

 Csonkavágány használható hossza:

41 m

FELCSÚT ÁLLOMÁS Az állomás a 30+95,71 szelvénybe tervezett 2 sz. 48-760-1:9 tip. jobbos és a 33+06,028 szelvénybe tervezett 1 sz. 48-760-1:9 tip. balos kitérők között helyezkedik el. Az I és II vágányok tengelytávolsága 4,0 m. A II sz. vágány R=300 m sugarú bal ívvel csatlakozik az 1 sz. kitérő irányára. A tervezett kocsiszín és tároló vágány a 31+31,92 szelvényben lévő 4 sz. 48-760-1:9 hajlású kitérővel ágazik ki, ami a II sz. vágány kiágazó kitérője is. A tervezett lyra vágányból a kocsitároló III és IV sz. vágány a 6 sz. jobb irányú 48-760-1:9 tip. kitérővel ágazik ki, melynek szelvénye 0+90,489. A III és IV sz. vágányt 9,0 m vágánytengely távolsággal terveztük. A III sz. vágány egyenes vonalvezetésű, a IV sz. vágány R=100 és 105 m sugarú inflexiós ívekkel csatlakozik a kitérőre, majd a vágány további szakaszán egyenes.  Az I sz. vágány használható hossza:

140 m

 A II sz. vágány használható hossza:

140 m

 A III sz. vágány használható hossza:

60 m

 A IV sz. vágány használható hossza:

67 m

ALCSÚTDOBOZ ARBORÉTUM ÁLLOMÁS Az állomás az 53+38,409 szelvénybe tervezett 2 sz. 48-760-1:9 tip. jobb irányú kitérővel kezdődik, és az 56+62,861 szelvényben lévő 1 sz. 48-760-1:9 tip. bal irányú kitérővel végződik. A 2 sz. kitérő a nyíltvonali R=300 m sugarú ívhez csatlakozó egyenes szakaszban helyezkedik el. Az állomás mintegy 36 m egyenes kivételével ívben helyezkedik el, az idegen terület elkerülésének érdekében. Az I-II sz. vágányok tengelytávolsága min. 4,0 m. Az 1 sz. kitérőre körbejáró csonkavágány csatlakozik, a vágány vége az 56+92,861 szelvényben földkúppal végződik. A csonkavágány egyenes vonalvezetésű.  Az I sz. vágány használható hossza:

254 m

 A II sz. vágány használható hossza:

254 m

 Csonkavágány használható hossza:

30 m

140

6.1.3.2.

Magassági vonalvezetés

A dombvidéki jelleg miatt a legnagyobb emelkedő 10,4 ‰, a legnagyobb esés 11,8

‰.

hossz-szelvény

magassági

adatainak

meghatározásánál

útátjárókat és műtárgyakat, mint kötött pontokat kerültek figyelembe vételre. A

tervezett

függőleges

lekerekítő

ívek

sugara

kielégíti az

irányelvekben

meghatározott mértéket, a legkisebb ívsugár 1500 m. Felcsút és Alcsútdoboz Arborétum állomásokon a vasúti pálya 1,5‰ esésbe kerül, míg Puskás Akadémia állomásra a nagytömegű földmunka elkerülése érdekében 3‰ esést terveztünk. A magassági vonalvezetés részletezését a 2 sz. Melléklet tartalmazza.

6.1.3.3.

Területek igénybevétele

A helyszínrajzot a megrendelő által rendelkezésre bocsátott geodézia, a bicskei Földhivataltól digitálisan kapott ingatlanhatárok, valamint a saját felmérésünk alapján készítettük el. A korábban MÁV Zrt. tulajdonában lévő területek megvásárlásra

kerültek,

melynek

tulajdonosai

„A

Felcsúti

Utánpótlás

Neveléséért Alapítvány” illetve Mészáros Lőrinc, az Akadémia elnöke. A szomszédos területek helyrajzi számát a helyszínrajzon és keresztszelvényen feltüntettük. A tervezett nyomvonal a 099; 467; 0304; 054; 555 Hrsz-ú kül- és belterületi ingatlanokat érinti. Az ingatlanok a tulajdoni lapok alapján művelési ágból kivett, közforgalmú vasúti területek.

6.1.3.4.

Alépítmény

Az alépítmény feltárása, vizsgálata a projektterv benyújtásának időpontjában még folyamatban van. Vízelvezetés: A tervezett nyomvonal teljes hosszában a humuszolást és a bozót, cserjeírtást el kell végezni a földmunkák megkezdése előtt. A meglévő földmű koronaszélességét töltés esetében 4,50 m-ben határoztuk meg,

ami

0,75

padkaszélességet

tartalmaz,

oldalesésű

alépítménykorona mellett, és 0,30 m zúzottkő vastagságot figyelembe véve. Bevágás esetén a földmű szélessége 6,30 m, a 0,2x0,3 méretű, 1:1,5 rézsűhajlású árok figyelembe vételével. A szeletszelvényben a földmű szélessége 5,20 m. A burkolt és burkolat nélküli árkok esése a pálya tervezett esésével megegyezik. 141

Az alépítménykorona tömörségét Trγ= min. 90 %-ra kell biztosítani. A bevágásfejtésből kikerülő földet, zúzottköves földet helyben, töltés és padka kiegészítés anyagaként lehet felhasználni.

6.1.3.5.

Felépítmény

A folyópálya 48 rendszerű, min. 12,0 mh. sínekkel, 0,65 m aljtávval kiosztott vb. aljakra, síncsavaros leerősítéssel, eltolt, lengő illesztéssel, 0,30 m vtg. fehér dolomit 35/55 zúzottkő ágyazatban, 0,25 m ágyazatfejjel kerüljön kialakításra. A nyombővítés mértéke:  80 - 120 m-ig

10 mm faaljon

 140 – 225 m-ig

5 mm vb. aljon

A kissugarú ívekben sebesség függvényében túlemelést kell alkalmazni. A túlemelés mértékét az irányelvek III. fejezet 18 sz. táblázata határozza meg, ami a tervdokumentációban az ívadatoknál feltüntetésre került. A tervezett kitérők rendszere 48-760 r. 1:9 hajlású, melynek kialakítására vonatkozó adatokat a tervdokumentáció 3 sz. Melléklet tartalmazza. A kitérők faaljra kerülnek geós leerősítésre, szabványtervi kiosztással, 0,35 m zúzottkő ágyazatban. Az útátjárókban a felépítmény vezetősínes formában, faaljakra kerül leerősítésre. A nyomcsatorna mérete:  egyenes és R>250 m sugár esetén

50 mm

 250>R>80 m sugár esetén

60 mm

6.1.3.6.

Utak, peronok

A kisvasúti vágány és közút szintbeni keresztezéseknél a burkolat szélességét, az aszfaltozás hosszát a helyszínraj jelöli. Az út szerkezetét az alábbi rétegrenddel szükséges kialakítani:  4 cm

AC-11/F kopóréteg

 7 cm

AC-22/F kötőréteg

 9 cm

AV-32/F alapréteg

 20 cm

C 6-16/FN alap

 20 cm

homokoskavics

Szintbeli

keresztezések

szelvényekben: 142

kialakítása

tervek

szerint

alábbi

 9+20,15

6,0 msz.

62o

földút

bizt. nélküli

 15+05

6,0 msz.

84o

aszfalt

bizt. nélküli

 19+42,33

6,0 msz.

67o

aszfalt

bizt. nélküli

 26+85,60

6,0 msz.

79o

aszfalt

bizt. nélküli

 30+25

11,0 msz.

54o

aszfalt

fény-félsorompós

 40+61,60

6,0 msz.

62o

földút

bizt. nélküli

vasutat

utaknál

biztosítás

keresztező

nélküli

vasúti

átjárók

kerülnek

kialakításra, kivéve a 35+25 szelvényben lévő 811 sz. utat. Az átjárókon történő közlekedést a KRESZ előírása szerint kell táblázni. A 811 sz. fkl. út vasúti átjárója előtt a közúton 50 – 50 m-re 30 km/h sebességkorlátozó jelzőtábla kerül kihelyezésre. A vasúti átjáróban Lk = 20 m szerinti teljes rálátási háromszögben biztosítva lesz a szabad rálátás. A rálátási háromszögben a 0,80 m-t meghaladó rálátási akadályt eltávolításra kerül. A fény-félsorompóval

biztosított

vasúti

átjáróra

figyelmeztető

jelzőeszközök

kerülnek kihelyezésre. A vasúti átjáróban a KRESZ 158/e ábra szerint különösen veszélyes helyre figyelmeztető sárga útburkolati jel lesz felfestve. A közút 36+620 km szelvényében lévő terelőszigettől a vasúti átjárón átvezetve további 30 m hosszon záróvonalat szükséges felfesteni, a kapubejáróknál illetve a Szúnyog-pusztai útcsatlakozásoknál megszaggatva. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Fejér Megyei Igazgatósága a FEJ-149/51/2012 számú közútkezelői nyilatkozatban foglalt előírások betartására kiemelt figyelmet szükséges fordítani. A helyi közvilágítást a vasúti átjáróig meghosszabbításra kerül, és a vasúti átjáró is meg lesz világítva. A Kolozsvári utca szintbeni vasúti átjáró előtt mindkét irányban 50-50 m-re 30 km/h sebességkorlátozó jelzőtábla kerül elhelyezésre. A vasúti átjáróban Lk = 20 m szerinti teljes rálátási háromszögben biztosítani kell a szabad rálátást. A rálátási háromszögben a 0,80 m-t meghaladó rálátási akadályt el kell távolítani. A Martsa köz szintbeni keresztezésnél a rálátási háromszögben a 0,80 m-t meghaladó rálátási akadályt el kell távolítani. Az állomásokon utasperonok kerülnek kiépítésre. A peronburkolat kialakításánál az akadálymentesítés biztosítására 2% esésű rámpák lesznek kialakítva. Felcsút Puskás Akadémia állomáson az I sz. vágány. jobb oldalán a 0+63,60 – 1+53,60 szelvények között 90 mh. sk+15 emelt peron épül viacolor burkolattal. A peronhoz 2,0 m széles murva burkolatú járda fog csatlakozni. 143

csatlakozó

járda

rámpája

eséssel

csatlakozik

peronhoz

akadálymentesség biztosítása érdekében. Felcsút állomáson az átmenő I sz. vágány. jobb oldalán a 33+26 – 34+26 szelvények között 100 mh. sk+15 emelt peron épül. viacolor burkolattal, A peronhoz a felvételi épület melletti járda csatlakozik, a magasságkülönbség 2% esésű rámpával lesz biztosítva, az akadálymentesség érdekében. Alcsútdoboz Arborétum állomáson az I sz. vágány. bal oldalán az 54+41,80 – 55+31,80 szelvények között 90

mh.

sk+15 emelt

peron épül.

viacolor

burkolattal, A peronhoz 2,0 m széles murva burkolatú járda csatlakozik. csatlakozó

járda

rámpája

eséssel

csatlakozik

peronhoz

A az

akadálymentesség biztosítására.

6.1.3.7.

Műtárgyak

A tervezett vonalszakaszon a meglévő átereszek és hidak a III fokú hídvizsgálat megállapításai szerint kerülnek felújításra.  H1

2+14,99

nyílt áteresz

0,60mny

 H2

11+59,13

tartóbetétes teknőhíd

5,00mny

 H3

19+35,73

sínbetétes teknőhíd

2,28/2,50mny

 H4

20+72,58

csőáteresz

Φ 0,80mny

 H5

23+09,30

vb. teknőhíd

7,80/11,15mny

 H6

24+70,18

csőáteresz

Φ 0,60mny

 H7

27+03,42

csőáteresz

Φ 1,00mny

 H8

30+33,83

sínbetétes teknőhíd

1,50 mny

 H9

35+15,13

csőáteresz

Φ 1,0-0,6-1,0mny

 H10

36+82,33

vb. tartóbetétes híd

10,00mny

 H11

39?34,40

vb. teknőhíd

4,00mny

 H12

46+42,18

téglaboltozatos híd

3,00mny

 H13

48+44,50

téglaboltozatos híd

3,00mny

 H14

52+98,22

vb. közúti felüljáró

6,20-5,80-6,20mny

6.1.3.8.

Vontatás

Az üzemelésre tervezett mozdony kisteljesítményű, 50-70 kN tengelyterhelésű, dízel üzemű, hossza 10,0 m. A projektjavaslatban az M38 típusú mozdony beszerzését preferálja. A típus tolva-húzva irányváltóval tud közlekedni, a pályasebesség szerint (max. 25 km/h).

6.1.3.9.

Biztosítóberendezés

Felcsút Puskás Akadémia állomáson az 1 és 2 sz. kitérőre váltózár kerül felszerelésre. A kitérők egyenes irányba kerülnek rögzítésre.

144

Felcsút állomás 1, 2, 4 váltóit váltózár kerül felszerelésre, a 4 és 6 sz. váltók közzé a biztonsági határjelzőtől 4,0 m-re VS2 jelű vágányzáró sorompó lesz telepítve, melyet a 4 sz. váltó váltózárával lesz függésbe hozva. Alcsútdoboz Arborétum állomás 1 és 2 sz. kitérőit váltózár kerül felszerelésre, a váltózár a váltót egyenes irányba rögzíti. A váltózárak kulcsa a forgalmi üzemet ellátó helyiségben lesz tárolva, az arra kijelölt kulcsszekrényben. Az esetleges kitérő irányú mozgásokat csak a forgalmi személyzet engedélyével lehet majd így végezni. A tervezett szakaszban lévő szintbeni keresztezések a 881 sz. fkl. utat kivéve nem kerülnek biztosításra, mivel a vasúti átjáró mértékadó járműforgalma kisebb a 20/1984 (XII.21) KM rendelet VIII. fejezet 26.3 pont alpontjában előírt 150 E/h-nál. Így a vasúti átjárót külön biztosítani nem szükséges. A csökkentett rálátási háromszög a növényzet (fák, bokrok, gyomnövények) irtása után biztosítható. A 811 sz fkl. út szintbeni átjáró biztosítására fény-félsorompó berendezés kerül telepítésre.

6.1.3.10. Térvilágítás Az új létesítésű állomásokon a megvilágításról a MÁVSZ 2950/1-3 sz. szabvány előírásait kielégítő térvilágítási berendezést kerül létesítésre. A

kocsiszín,

vizsgálóakna,

energiaellátást

szociális

biztosítására

helyiségekben

szükséges

műszaki

megvilágítást

megoldások

és

kerülnek

kialakításra.

6.1.3.11. Magasépítmények Felcsút állomáson 10 x 40 m méretű kocsiszín kerül kialakításra, az épületen belül iroda, szociális helyiség és elkülönítetten mozgáskorlátozottak részére mosdó + WC alakítandó ki. A kocsiszín jobb oldalán a IV sz. vágány fölé félhajas tetőszerkezet épül. A

peronok

hosszában

I–

sz.

vágányok

tengelyétől

2,0–2,0

oldaltávolságra életvédelmi kerítést kerül kiépítésre, 2,50 m-enként 30x30x60 betonalapba épített 5/4-es, 1,60 mh. horganyzott vascső oszlopokkal, és 90 cm széles műanyag bevonatú dróthálóval, amik alul-felül vezetőszállal lesznek megfeszítve, rögzítve. A kerítés felezőjében és a végeken kitámasztó, merevítő oszlopokat lesznek alkalmazva.

6.1.3.12. Közműkeresztezések 145

A projekt keretében megvalósuló beruházási nyomvonalat a következő közművek keresztezik:  15+09,93

NA100 KM-PVC vízvezeték keresztezés

 15+12,43

elektromos légvezeték és KTV hálózat keresztezés

 15+16,50

200KG-PVC védőcsőben szennyvízvezeték

 15+17,60

D32 KPE gázvezeték keresztezés védőcsőben

 19+39,10

NA100 KM-PVC vízvezeték keresztezés

 19+43,53

T32 KPE gázvezeték keresztezés védőcsőben

 19+47

elektromos légvezeték és KTV hálózat keresztezés

 35+31,20

elektromos légvezeték és KTV hálózat keresztezés

 34+39,40

150KPE védőcsőben szennyvízvezeték

 35+39,40

200KG-PVC védőcsőben szennyvízvezeték

 36+76,60

20 kV-os elektromos légvezeték

 37+33,70

D110 KPE gázvezeték keresztezés védőcsőben

6.1.3.13. Űrszelvény A tervezésnél a motorüzemű vágányokra nyíltvonalon és megállóhelyen érvényes űrszelvényméretet kerültek figyelembe vételre. A tervezett hosszon űrszelvény hiánnyal nem kell számolni, az űrszelvénybe létesítmény nem ér be. Alapméretként 3300 mm széles és 3650 mm magas méretek kerültek figyelembe vételre. 6.1.4.

Munkavédelem

A munkavédelemről szóló 1993 évi XCIII. sz. Törvény 19 § (2) bek., valamint a 31/1981 ÉVM sz. rendeletnek megfelelően a tervdokumentáció a létesítményre és az üzemeltetésre vonatkozó – a tervezéskor érvényben lévő - Munkavédelmi Szabályzat, illetve annak helyi függelékében szabályozott előírások alapján készült, az azokban foglalt rendelkezéseknek megfelel. A hatályos szabályok értelmében munkavégzés csak a helyszínen az adott munkanemben, technológiában jártas felelős vezető jelenlétével, irányításával történhet. E feltétel a projekt keretében műszaki ellenőr megbízásával kerül teljesítésre. Az alkalmazott gépek és eszközök üzemeltetése munkavédelmi és biztonságtechnikai minősítéshez kötött. A kivitelezés során a magas, keskeny töltés, szűk szeletszelvény miatt a jelentős szintkülönbségek fokozott figyelmet kívánnak a munkagépeknél és a dolgozóknál egyaránt. 6.1.5.

146

Környezetvédelem

A visszaépítésre tervezett keskeny-nyomközű kisvasút engedélyezési eljárásához egyszerűsített környezetvédelmi hatástanulmány készült, amely tartalmazza az üzemeltetés és a kivitelezés során betartandó környezetvédelmi szabályokat. A zajszint csökkentése érdekében eltolt illesztések kerültek megtervezésre. A dízel üzemű vontatás miatt a légszennyezés minimálisan változik, annál is inkább, mivel a tervezett járatsűrűség mindössze 6 oda-vissza járat naponta. Ez további környezetterhelést nem jelent. A kivitelezéssel kapcsolatosan bontásból származó veszélyes anyagok, hulladék, törmelék elhelyezését a vonatkozó jogszabályok szerint kell kezelni. A projekt környezeti hatásainak részletes elemzését lásd a tanulmány 6.5 A projekt környezeti hatásainak elemzése című fejezetben. 6.1.6.

Tűzvédelem

A terv a 35/1996 (XII.29) BM rendelettel hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően készült. A tűzvédelmi szabályokat a nagykiterjedésű erdő miatt különös tekintettel szükséges betartani. A kivitelezés ideje alatt a munkaterületen tűzgyújtási tilalom lesz érvényben. 6.1.7.

Egyebek

A geodéziai felmérés EOV rendszerben történt. Valamennyi felmért pont koordinátával és magassággal rendelkezik, ezért a tervdokumentációban külön kitűzési terv nem készült. A koordinátajegyzék a geodéziai felmérés mellékletét képezi. A szelvényezés Felcsút Puskás Akadémia állomás 2 sz. kitérő elejével kezdődik, ami a vonal 0+00 szelvénye. A körbejáró csonka negatív előjelű szelvénnyel került feltüntetésre.

6.2. A

Részletes működési, működtetési javaslat

projektgazda

kiemelt

projektben

megvalósuló

vasútvonalon

olyan

működtetési megoldást kíván alkalmazni, mely szerint az üzemeltető és fenntartó, az A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány megszerzi az üzemeltetéshez szükséges engedélyeket és felállítja az üzemeltetéshez megfelelő menedzsmentet, valamint megteremti a szükséges anyagi és infrastrukturális feltételeket. A MŰKÖDTETÉS, FENNTARTÁS KERETEINEK BEMUTATÁSA:

147

A fenntarthatóságot az alábbi szempontok, feltételek alapján lehet vizsgálni:  funkcionális

fenntarthatóság:

szükséges,

hogy

vasút

olyan

környezetben legyen, amelyben van igény a szolgáltatásaira, illetve része lehessen egy turisztikai kínálati rendszernek, közlekedési rendszernek;  gazdasági fenntarthatóság: a legkedvezőbb fejlesztések és forgalmi viszonyok mellett is számolni kell azzal, hogy a vasút önmagában csak veszteség

mellett

működtethető.

Biztosítani

kell

üzemeltetési

veszteségek kiegyenlítését;  szervezeti fenntarthatóság: olyan szervezeti feltételeket kell biztosítani a vasútüzemben és tágabb környezetében is, hogy megfelelő döntési önállósága legyen a vasútüzemnek, és hosszabb távon se befolyásolhassák a működést egyéb gazdasági ágazatok rövid távú érdekei;  műszaki fenntarthatóság: annak biztosítása, hogy a vasút eszközei kiszámítható

üzembiztonsággal

működtethetők

legyenek,

és

irreális

költségeikkel ne veszélyeztessék a gazdaságos üzemet. Fenti feltételek részletesen: FUNKCIONÁLIS FENNTARTHATÓSÁG A

funkcionális

fenntarthatóságot

szolgálja,

vasútüzem

olyan

természet/közlekedés/társadalom-földrajzi környezetben van, ahol valós igény van a vasút szolgáltatásaira, olyan mennyiségben, ami valóban indokolja a vasúti közlekedés fenntartását. Ide értendő az is, ha a (nem csak vasúti) szolgáltatások fejlesztésével,

kialakításával,

településfejlesztéssel

mindez

környezet

megteremthető. E funkciók lehetnek:  árutovábbítás,  klasszikus személyszállítás,  turizmus Jelen projektkeretében megvalósítandó beruházás kizárólag turisztikai célokat fog szolgálni. Maga a kisvasút, illetve a kapcsolódó turisztikai célú szolgáltatások, valamint a térség azon turisztikai attrakció, melyeket a kisvasút fog összekötni, hosszútávon biztosítják a funkcionális fenntarthatóságot. GAZDASÁGI FENNTARTHATÓSÁG A legkedvezőbb fejlesztések és forgalmi viszonyok mellett is számolni kell azzal, hogy a vasút önmagában csak veszteség mellett működtethető. Pozitív gazdasági eredmény

csak

tágabb

környezettel,

kapcsolódó

szolgáltatásokkal

együtt

számítva érhető el, ami a járulékos hasznok szétterülése miatt sok esetben közvetlenül nem is mutatható ki. Ugyanakkor szervezeti szempontból aligha 148

lehet

egyetlen

gazdasági

egységbe

foglalni

önmagában

veszteséges

vasútüzemet a nyereséges egyéb szolgáltatásokkal. Esetünkben a projektgazda - aki a tervek szerint a projekt megvalósítását követően a kisvasút üzemeltetője lesz – üzemelteti a térség jelentős turisztikai desztinációit is, mint például a Alcsútdobozi Arborétumot, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát és ezen belül a Pancho Arénát, valamint a Sport Hotelt is. Ennek következtében a turisztikai attrakciók gazdasági bevételei egy kézben összpontosulnak, a vasútüzem veszteségeit kiegyenlítheti a vasút turisztikai vonzerejéből adódó látogatószám növekedés, mely a többi, projektgazda által üzemeltett keletkeztet.

szolgáltatás E

látogatószámát

szerencsés

helyzet

emeli,

ezzel

következtében

nem

közvetve

bevételt

szükséges

külön

megállapodásokat kötni a különböző turisztikailag jelentős vonzerőt képviselő attrakciók fenntartóival, hiszen esetünkben ez azonos jogi személy. Fentiikre tekintettel már a projekt tervezésének időszakában tervezhetőek azok a kombinált

szolgáltatások,

melyek

összekötik

kisvasutat

két

leendő

végállomáson fellelhető turisztikai célpontokkal. Ezek alapján, a tervek szerint ún. „kombinált jegyek/belépők lesznek válthatóak mind az Arborétum, mind az Aréna jegypénztáraiban csakúgy, mint a kisvasúton. A kombinált jegy egyszerre jogosítja fel a látogatót a menettérti vasúti utazásra, mind Arborétumba való belépésre, illetve – látogatási napokon – az Arénába való látogatásra. A kombinált jegy előnye egyrészt, hogy megvásárlása esetén több turisztikai célpontnak is látogatottságot biztosít, másrészt a látogató kedvezményesebb áron juthat a jegyhez és ezáltal az élményekhez, mintha külön-külön vásárolta volna meg a belépőket. Összességében a kisvasút nem csak összeköti a térség turisztikai szempontból jelentős látnivalóit, hanem – a közös üzemeltetés révén – külön megállapodások nélkül tud gazdaságilag is szimbiózisba kerülni e látnivalókkal, így a vasút működési veszteségeit kompenzálhatják a kisvasút által teremtett látogatószám növekedésből eredő többletbevételek. SZERVEZETI FENNTARTHATÓSÁG Általános helyzetkép: A turisztikai funkcióban érdekelt vasutak közül csaknem minden

jelentősebb

jelenleg

erdőgazdálkodó

társaság

üzemegysége.

kisvasutak funkciója nem csak részben ellentétes a cég feladataival, de a gazdasági

fenntarthatóság

biztosítatlansága

miatt

erdészeti

funkciók

gazdasági eredményeit rontják, miközben a teljes cég költségvetéséből 1-2%ban részesednek. Mindez azt okozza, hogy a működtető szervezet számára csak mostohán kezelt, mellékes tevékenység a vasútüzem, nem mindig kapja meg a vezetéstől a szükséges gondoskodást, jelentősen befolyásolják a működtetést a 149

vasútüzemi

illetve

turisztikai

funkcióktól

akár

teljesen

idegen

gazdasági

folyamatok (pl. a tűzifa piaca által befolyásolt társaságok váratlan gazdasági nehézségei a jól működő turisztikai vasútüzemekre is káros hatással lehetnek) Sajátossága a működtetőknek az erős központi irányítás, rendszerint nincs meg a kellő önállósága sem a vasútüzemeknek, a fontosabb döntéseket lényegében az erdészeti-vadászati és üzleti szempontokat szem előtt tartó cégvezetők hozzák. Emiatt a döntési folyamat lassú, a döntéshozók nem rendelkez(het)nek a döntéshez szükséges

információkkal,

nagyon gyakori a funkciótól idegen

szempontok által motivált döntés. . Lehetséges megoldás: Fontos a szervezeti keretek olyan átalakítása, ahol hosszú távon kiszámíthatóan, és valóban a helyi igényeket, átgondolt célokat szolgáló

döntések

születnek;

illetve

egyéb,

netán

szűklátókörű

érdekek

kiszolgálása nem válik a működőképesség kárára. Esetünkben a leendő üzemeltető Alapítvány még nem rendelkezik megfelelő tapasztalattal az vasút üzemeltetés területén, ezért kiemelt szerepet kap a fenntartás időszakában a megfelelően felkészült szakember gárda felkutatása és alkalmazása,

valamint

hosszútávon

működőképes

üzemeltetés

személyi

feltételeinek kialakítása. Mindezek érdekében már most átgondolásra kerültek a szervezeti felépítés és a humán

erőforrás

szükséglet

projekt

megvalósítást

követő

feltételei

és

szükségletei. E kérdések részletes elemzését lásd a 6.2.1 Az üzemeltetés személyi és technikai feltételei c. fejezetben. MŰSZAKI FENNTARTHATÓSÁG A műszaki fenntarthatóság keretében biztosítani kell, hogy a vasutak eszközei hosszú távon, kiszámítható üzembiztonsággal működtethetők legyenek, és irreális költségeikkel ne veszélyeztessék a gazdaságos üzemet; ide értve a technológia szervezését is – mely azonban szoros összefüggésben áll a műszaki létesítmények színvonalával. Pályaszerkezet: A pályahálózat működtetése, fenntartása tekintetében jelenleg nagyon

vegyes

a kép.

Több

üzemben

elmondható

már,

hogy

alacsony

fenntartás-igényű pályaszerkezetet alkalmaznak, míg másutt komoly tételt jelent a fenntartási munkák folyamatos elvégzése. Jelen projekt keretében alacsony fenntartás-igényű pályaszerkezet kialakítása került megtervezésre, így mind az eljutási idő, járatgyakoriság tekintetében hosszú távú megoldás jöhet létre. Vonalvezetés: Néhány esetben nem a pályák minősége, hanem vonalvezetésük kedvezőtlen. Gyakori a nagyvasúti kapcsolatok hiánya, ami jelentősen megnöveli 150

a technológiai költségeket is, hiányuk különösen megnehezíti a több üzem összekapcsolását. Ezen keresztül e hiányosság akkor is veszélyezteti a turisztikai célokat, ha az átrakási lehetőség maga nem turisztikai feladat. A turisztikai célok szempontjából számos kisvasútnál tetten érhető, hogy az állomásokat és azok elhelyezkedését, közlekedési kapcsolatait nem személyszállításra tervezték, hanem

egy

korábban

árutovábbítást

végző

vasútüzembe

lett

utólag

beleerőszakolva a személyforgalom. Ez esetekben a különböző közösségi közlekedési rendszerek között nincs meg az elvárható kapcsolat, kényelmetlen és hosszú

átszállás

(még

többeket

ösztönözve

közösségi

közlekedés

elhagyására); az állomás esetleg bosszantóan rossz helyen van a környékbeli látványosságokhoz képest. Az ilyen vasutak akár turisztikailag érdekes területen is valójában a semmiből semmibe vezetnek. Jelen projekt esetében a korábbi vasútvonal, - mely átalakításra kerül a keskeny nyomtávú, turisztikai célú személyszállítás követelményeinek megfelelően – személyszállítást bonyolított, így a fentiekben felvázolt problémák itt nem lépnek fel. A projekt későbbi, II. ütemében a kisvasút tovább épül Bicskéig, ahol közvetlen kapcsolatba kerül nem csak a hazai, de a nemzetközi vasúthálózattal is (Bécs-Budapest vasútvonal). Az I. ütemben elkészülő beruházás is kiváló közösségi

közlekedési

kapcsolatokkal

rendelkezik

mindhárom

állomás

tekintetében, de említhető egy szintén a közeljövőben megvalósuló beruházás, mellyel a Váli-völgyben tervezett kerékpárút fejlesztés hosszabb távon a Duna menti EUROVELO hálózatba is bekapcsolódhat. 6.2.1.

Az üzemeltetés személyi és technikai feltételei

Jelen fejezetben a projekt megvalósítását követő üzemeltetés személyi és tárgyi feltételeinek elemzése került rögzítésre. A saját üzemeltetéshez szükséges engedélyek

megszerzésének

intervallumán,

emellett

ideje

mind

kívül

esik

projekt

engedélyeztetés,

mind

megvalósítás az

idő

üzemeltetés

megkezdését követő kiadások sem képezik elszámolható költéseinek részét. Mivel a szükséges engedélyek beszerzése és az üzemeltetés nem részei jelen projektnek, ezért az üzemeltetési kérdések tekintetében általános elvek és a követendő tendenciák kerülnek beazonosításra, a konkrét vasút üzemeltetési struktúra kialakítása későbbi döntések során lesz lehetséges, függően az elérhető anyagi és személyi jellegű forrásoktól. A VASÚTÜZEM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉRŐL ÁLTALÁBAN

151

Egy új működtető szervezetnek - a normál hatósági ügyintézési időkkel számolva – legalább 8 hónapra van szüksége a döntéstől számítva ahhoz, hogy megkezdhesse a kisvasutak működtetését. Mint az alábbi ábra mutatja, ez idő alatt lehet megszerezni a szükséges hatósági engedélyeket, és előkészíteni a szervezetet, felkészíteni a munkatársakat a vasút-üzemeltetési és szolgáltatási feladatokra.

45. ábra: Működtetés ütemezése Hónapok sorszáma döntés

10.

SZAKMAI FELADATOK A vasútüzemben szükséges ellátni a következő fő csoportok szerinti szakmai feladatokat:  infrastruktúra-működtetés  gépészeti tevékenység  forgalomszervezés-irányítás  igazgatási ügyek  turizmus és  marketing (amely tartalmazza a kereskedelmet is) E feladatok kellőképpen eltérő jellegűek ahhoz, hogy magas színvonalú ellátásuk külön-külön szakembereket, vagy megfelelően sokrétű szakértelmet kívánjanak. Jelen helyzetben ez nehezen elképzelhető, mivel nincs lehetőség ekkora vezetőséget fenntartani. Ehelyett 1-2 vezető irányít egy vasútüzemet, aki egyikmásik feladatban jártas csak (, így a legjobb szándék mellett is szakmai hiányosságok jellemzik a vasutak vezetőségét. Sajátos és jellemző példa, hogy ahol korábban az erdészeti munkákat szolgálták ki a kisvasutak, az üzemek vezetői

több

esetben

szakképesítésűek.

152

nem

vasúti,

hanem

erdészeti

és/vagy

műszaki

További probléma, hogy abban az időben kerültek a vezetők az üzemek élére, amikor a mai eszközök fenntartása jelentette a kihívást, illetve a mai szolgáltatások kialakítása. Részükről a komolyabb fejlesztések, változások vonatkozásában félénkség, óvatos ellenállás is tapasztalható. Megoldást jelenthet, ha a feladatok szakmailag kerülnek elosztásra, úgy hogy a lehető legtöbb szakterület önálló vezetőt kapjon. Ennek következtében létrejöhet egy ésszerűbb, hosszabb távra tervezetten átgondolt, gazdaságosabban működő üzemeltetés, igaz ez a megoldás magasabb számú alkalmazottat jelent. Jelen projekt kereti között 4 fő új munkahely kialakítása vállalható, akik közvetlenül a vasútvonalon fognak dolgozni, illetve a vasúthoz kapcsolódó kiszolgáló helyiségekben. A projektben – mint vállalás – nem szerepel, de az üzemeltető a projekt megvalósulását követően, illetve azzal párhuzamosan ki fogja alakítani az vasúttársaság további személyi kereteit, úgy mint vezetőségi tagok és egyéb szakemberek. A SZEMÉLYI SZERVEZETI KIALAKÍTÁS ELVEI A társaság szervezete, irányítása elsődlegesen szakmai feladatok szerint kell, hogy tagozódjon. A szakmai tevékenység 4 fő szakszolgálatra épül; ezt egészítik ki az igazgatási feladatok:  „P” infrastruktúra: (pályafenntartás) feladatai a vasúti pályahálózatok és kapcsolódó helyhez kötött létesítmények építésének, fenntartásának, üzemeltetésének szervezése, irányítása, végzése.  „G”

gépészet:

vasúti

járművek

beszerzésével,

fenntartásával,

üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátása.  „F” forgalom: a vasúti szolgáltatások nyújtása, forgalomszervezés.  „É”

értékesítés:

vasúti

szolgáltatások

tervezése,

értékesítése,

gazdálkodás irányítása, marketingfeladatok ellátása.  „I”

igazgatás:

szervezet

működésének

munkaügyi, jogi feladatok ellátása.

153

biztosítása,

gazdasági,

A szakszolgálatok egymásra épülését az alábbi ábra szemlélteti: 46. ábra: A szakszolgálatok egymásra épülése

ábra

utal

arra,

hogy

vasútüzem

működtetésének alapja a két műszaki szakterület, amelyek

együttműködését,

szolgáltatások

előállítását a forgalom szervezi, a szolgáltatások eladását és a marketing feladatokat pedig az értékesítés végzi.. Ennek megfelelően fordított irányban kell megjelennie egyfajta piaci, illetve belső követelményrendszernek. A

működtetés

hátterét

pedig

valamennyi

szakszolgálat esetén biztosítja az igazgatás. Ideális esetben valamennyi szakterületet hozzáértő szakember képviseli, hiszen a szakszerű üzemeltetés megköveteli mind az öt feladatkör magas szintű ellátását. Nem követendő az általános kisvasúti gyakorlat, mely szerint kis létszámú

vezetőség

munkaszervezés

feladata

mindenképpen

tevékenységek egyes

irányítása,

feladatok

mert

háttérbe

ilyen

szorítását

eredményezi, szakszerűtlenül ellátva azokat. Ennek oka, hogy egy személyben nem biztosítható olyan vezető, aki egyszerre mindegyik szakterületet magas szinten el tudná látni. Ugyanakkor viszont kis üzemméretben, mint jelen esetben - amíg csak egyetlen vasútüzem irányításáról van szó - az összes vezetői feladat kb. 2 főnyi munkát igényel csak. Lehetséges megoldás 4-5 főállású munkatárs alkalmazása, azzal a kikötéssel,

hogy

vezető

végrehajtó

(forgalmi)

munkatársak

szolgálatot

munkaidejük

ellátnak,

így

jelentős

részében

vezetői

feladatok

mennyiségéből következő létszám-megtakarítás valójában a fizikai állományban jelentkezik. Ez csupán annyi költségnövekedést jelent, hogy a vezetők a végrehajtó szolgálati feladataikat is vezetői díjazásuk mellett láthatják el – viszont a magasabb árért lényegesen magasabb színvonalú az irányítás. Nem mellékes az sem, hogy a vezetők közvetlen tapasztalatokkal rendelkezhetnek az irányított üzemről. Ha azonban a későbbiek folyamán több vasútüzem is a társaság üzemletetésébe kerül, így kialakul egy nagyobb, optimális üzemméret, akkor a szakszolgálatok irányítása is teljes embereket kíván majd, illetve egy-egy vezetési terület is kívánhat akár több vezető munkatársat is. Ez utóbbi megállapítás csak a teljesség kedvéért szerepel e helyütt, mivel a vasútüzem

és

társaság

fejlesztési

elképzelései

projektjavaslat céljából kidolgozott tanulmánynak.

154

nem

tárgyai

jelen

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS Az alábbi ábra egy vasútüzem lehetséges modelljét, felépítését ábrázolja. Kisebb társaságok esetében - mint amilyen jelen projekt keretében megvalósuló beruházás kapcsán létrejövő kisvasút üzemeltetését tervezetten el fogja látni – lehetséges, hogy egyes szervezeti egységek nem, részben, vagy összevontak működnek. 47. ábra: Vasútüzemet működtető szervet felépítése

SZERVEZETI EGYSÉGEK ÉS FELADATAIK E fejezetben kifejtettek esetében az került alapul vételre, hogy a kisvasút üzemeltetési struktúrája a fenti ábrán ábrázolt, ideális módon kerül kialakításra. Ez persze korántsem garantált, azonban az elemzés igyekszik teljes körű lenni annak érdekében, hogy a projekt megvalósítását követően a döntéshozók teljes képet kapjanak a működtetés lehetséges kereteiről. A szervezeti egységek alap esetben maguk felelősek a feladataik ellátásában közreműködő

szerződéses

partnerekkel

való

kapcsolattartásért.

szakszolgálatok a külön szabályozott pénzügyi keretek között költségeikkel maguk gazdálkodnak, kiadásaikról maguk döntenek. INFRASTRUKTÚRA SZERVEZETI EGYSÉG Feladata a vasúti infrastruktúra (pályahálózat, magasépítmények, egyéb helyhez kötött létesítmények) létesítése, fenntartása, működtetése.

155

Végrehajtó szolgálatok körében:  az infrastruktúra fenntartása,  az

infrastruktúra

működtetése,

kivéve

forgalmi

szakszolgálat

hatáskörébe tartozó feladatokat,  oktatások és vizsgák szervezése az infrastruktúra szakismeretek körében, valamennyi érintett munkatárs számára, Irányítás, stratégia:  infrastruktúra fejlesztési koncepciók kidolgozása a többi szakszolgálattat egyetértésben,  az

infrastruktúra

fejlesztésének

lebonyolítása,

hatósági

eljárások,

engedélyezések lebonyolítása  az infrastruktúrával kapcsolatban, csak infrastruktúrát érintő utasítások kidolgozása, karbantartása. GÉPÉSZETI SZERVEZETI EGYSÉG Feladata a vasúti járművek beszerzése, fenntartása, működtetése. Végrehajtó szolgálatok körében:  a járművek fenntartása,  a járművek üzemeltetése,  oktatások és vizsgák szervezése a gépészeti szakismeretek körében, valamennyi érintett munkatárs számára, Irányítás, stratégia:  járműfejlesztési

koncepciók

kidolgozása

többi

szakszolgálattat

egyetértésben,  a járműállomány fejlesztésének lebonyolítása,  kapcsolattartás a fentiekben közreműködő szerződéses partnerekkel,  hatósági

eljárások,

engedélyezések

lebonyolítása

járművekkel

kapcsolatban. FORGALMI SZERVEZETI EGYSÉG Feladata a forgalom szervezése, irányítása, menetrend és forgalmi technológia tervezése; továbbá valamennyi szakszolgálat számára a forgalmi tevékenység ellátásához szükséges feltételek biztosítása.

156

Végrehajtó szolgálatok körében:  szolgálati beosztások elkészítése valamennyi szakszolgálat igényeinek figyelembe vételével,  a forgalom irányítása,  forgalmi

oktatások

és

vizsgák

szervezése

valamennyi

szakszolgálat

munkatársai számára, szakképesítések nyilvántartása Irányítás, stratégia:  menetrend kidolgozása a többi szakszolgálattat egyetértésben,  menetrendi tárgyalások lebonyolítása az érintett külső szervezetekkel, közösen a kereskedelmi szakszolgálattal,  forgalmi technológia kidolgozása,  utasítások kidolgozása, karbantartása,  hatósági jóváhagyás lebonyolítása, hatósági eljárások, engedélyezések lebonyolítása a társasággal kapcsolatban – vasúti hatósági ügyekben. ÉRTÉKESÍTÉSI SZERVEZETI EGYSÉG Feladata a szolgáltatások fejlesztése, szervezése és értékesítése, a társaság gazdálkodásának irányítása, marketingtevékenység. Végrehajtó szolgálatok körében:  menetjegyek értékesítése,  munkatársak menetjegyek, értékcikkekkel ellátása, elszámolása  oktatások

és

vizsgák

szolgáltatásmarketing

szervezése szakismeretek

értékesítési,

körében,

turisztikai

valamennyi

és

érintett

munkatárs számára, Irányítás, stratégia:  menetrendi tárgyalások lebonyolítása az érintett külső szervezetekkel, közösen a forgalmi szakszolgálattal,  díj-politika kidolgozása; szolgáltatási díjak, különvonati díjak és egyéb szolgáltatások díjainak meghatározása,  üzletszabályzatok

kidolgozása,

fejlesztése,

más

szolgáltatókkal

való

együttműködés (közvetített szolgáltatások) szervezése,  vasúti piac figyelemmel kísérése,  működés finanszírozásának szervezése (pályázatok figyelése, szervezése, szolgáltatási szerződések, támogatások, pályázatok)

157

IGAZGATÁSI SZERVEZETI EGYSÉG Feladatai üzemeltetési háttérmunkák, a szervezet működésének biztosítása, gazdasági, munkaügyi, jogi feladatok ellátása.  könyvelés,  munkaügyi feladatok intézése,  munkavállalói juttatások szervezése,  a társaság jogi képviselete,  irodai infrastruktúra biztosítása,  honlap üzemeltetése valamennyi szakszolgálattal együttműködve,  hatósági

eljárások,

engedélyezések

lebonyolítása

társasággal

kapcsolatban – nem vasúti hatósági ügyekben. Összességében lemondható, hogy az üzemeltetés személyi és technikai feltételeit az arra jogosult, a projekt megvalósulását követően, a projektgazda szervezetén belül létrehozott működtető vasúttársaság fogja biztosítani a hatályos rendeletek és jogszabályoknak megfelelően. 6.2.2.

A létrejött termék bemutatása, nyújtott szolgáltatások

Az üzemeltetési elképzelés a fenti kereteken belül a turisztikai utazások céljára, annak megfelelő üzemidővel napi 6 menettérti út közlekedtetését tárgyalja, más hasonló, turisztikai célú kisvasutak esetében általában elfogadott utazási feltételek, díjak mellett. A szolgáltatás egyszerre tartalmaz modern, interaktív eszközökkel megvalósuló tudásfejlesztést, ugyanakkor nosztalgia eszközökkel való közlekedést. A kisvasút szolgáltatása a turisztikai célú személyszállítás, erre a célra, ennek jellemzőit figyelembe véve történik a rekonstrukció. A turisztikai célú személyszállítás, mint alapszolgáltatás mellett több kiegészítő turisztikai élményt nyújtó szolgáltatás is várja majd – nem csak – az utazóközönséget. (Információszolgáltatás a helyi látnivalókról, túraajánlatokról; megrendelésre

túraszervezés;

látogatóközpont

időszakos

kiállító

térrel.

megvalósuló kisvasút állomásai, megállóhelyei pihenési lehetőséggel, valamint kapcsolódó szolgáltatásokkal várják az arra járó túrázókat is. A projekt további fontos célja, hogy a tervezett nyomvonalon megvalósuló 3 állomás,

illetve

azok

közvetlen

közelében

–

szintén

projektgazda

üzemeltetésében - működő turisztikai attrakciókkal kapcsolatot teremtsen, illetve összekösse azokat. A projekt megvalósulása által egy olyan, országos szinten is egyedülálló élménylánc alakulhat ki, melynek egyedisége többek között abból fakad, hogy a kisvasút nem csak mint önálló attrakció jelenik meg, amely csak a 158

későbbiekben, és csak esetleges jelleggel tud a környék egyéb szolgáltatóival partneri kapcsolatokat kialakítani, vagy – szintén esetlegesen – új szolgáltatókat a közelbe vonzani, hanem olyan, már működő turisztikailag jelentős célpontokat köt össze, melyeknek azonos az üzemeltetője. Ezen egyedi tulajdonságával a projekt jól tervezetten és megfelelően illeszkedik a térség megcélzott turisztikai kínálatához, illetve azokat kiegészíti, erősíti és legfőképpen összeköti. Mindezek mellett a projekt keretében egy önálló turisztikai szolgáltatás csomag is megvalósul, melyben a partnerekkel együtt  lehetővé válik a nyomvonal által érintett terület megközelítése  elérhetővé válnak az utasok számára a térség turisztikai célpontjai  az

egyik

beszerzésre

kerülő

vonatatott

kocsi

lehetőséget

biztosít

kerékpárszállítására, így a projekt mintegy gördülő kerékpárútként is funkcionál,

mely

jól

illeszkedik

majd

közeljövőben

megvalósuló

kerékpárút fejlesztéshez  a természettudományos oktató kocsi guruló tanösvényként funkcionálva az interaktív felület révén akár több témakört is felölelve biztosítja az utazó diákok ismereteinek bővítését  a projekt keretében megvalósuló informatikai fejlesztés (QR kódos információs

táblák,

új,

önálló

internetes

honlap,

mobil

applikáció

fejlesztés, facebook kampány) a kor igényeinek megfelelő technikai háttértámogatást biztosít, elsősorban a fiatalabb korosztályt célozva meg  időszakos vasúttörténeti kiállítás valósul meg a közelmúltban felújított felcsúti vasútállomás épületében E szolgáltatás csomag, szolgáltatás csoport a központi elem, a kisvasút köré épül. A nyújtott szolgáltatás alapja a vasúti rendszeres üzeme, valamint az állomásokon, megállóhelyeken; a közlekedő vonatokon biztosított kiegészítő szolgáltatások, továbbá meghatározó jellemző, a menetdíj. ALAPSZOLGÁLTATÁS: A RENDSZER SZINTŰ FORGALOM A tervek szerint a kisvasúti a közlekedési szolgáltatást rendszerszerűen fogja biztosítani. Ez alapján a vasút március közepe és október közepe között fog rendszeresen közlekedni. Az alapvető elképzelés szerint a következő napokon fog a szerelvény utasokat szállítani:  Hétfő  Csütörtök  Péntek  Szombat  Vasárnap 159

A pénteki és a hétvégi közlekedés alapvető, a hétfő és csütörtöki szolgáltatás pedig a Puskás Akadémia látogatási rendjéhez és a felmerülő igényekhez igazodik. Tervezetten a vasút a hétvégi napokon, maximális kapacitás igény esetén napi 6 oda-vissza járattal tud üzemelni az alábbiak szerint:

Felcsút, Puskás Akadémia

Alcsútdobozi Arborétum

állomásról

állomásról 10:00

10:20

12:00

12:20

13:00 15:00 17:00

13:20 15:20 17:20

19:00

14:00 16:00 18:00

19:20

érkezés

9:20 11:20 indulás

9:00 11:00

érkezés

indulás

35. táblázat: Tervezett menetrend maximális kapacitás esetén

14:20 16:20 18:20

20:00

20:20

Amennyiben a fejlesztés II. ütemében megvalósul a Felcsút – Bicske közötti szakasz kialakítása és a kisvasút Bicske MÁV állomással való összekötése, javasolt a rendszer felül bírálata úgy, hogy a MÁV kapcsolat vonatkozásában az átszállási idő – legalább a jellemző forgalmi irányokban – fővonal - kisvasút irányban 5-15 perc közötti, kisvasút - fővonal irányban lehetőleg maximum 1020 perc (utóbbi az üzem megbízhatóságától is függ). Nem lenne szerencsés egy rendszer kialakítás, ahol – a jellemző forgalmi irányokban – bármelyik irányban 30 percnél nagyobb az átszállási várakozás. A rendszeres szolgáltatáson felül számítani lehet a különböző ünnepnapokon történő nyitva tartásra is igazodva látogatói igényekhez. Az

alapszolgáltatásként

nyújtott

szolgáltatás

egyedülálló

sajátossága

lesz

egyrészt, hogy minden megváltott jegy menettérti utazásra jogosult és a napi üzemidő keretei között korlátlan fel és leszállási lehetőséget biztosít. Máshogy fogalmazva a városnéző járatokon jól bevált ún. „hop-on, hop-off” jellegű szolgáltatás valósulna meg, így a látogatóknak lehetőségük van az egyes állomásokon fellelhető egyéb turisztikai szolgáltatásokat igénybe venni a nélkül, hogy újabb jegyet kelljen a kisvasútra váltani. Mindezeket egy példán keresztül szemléltetve lehetőség lesz arra, hogy Felcsút állomáson jegyet váltva a látogató elvonatozzon az Alcsútdobozi végállomásra, ahol megtekinti az Arborétumot, ezt követően

elfogyaszt

tőszomszédságában

egy

ebédet

festői

Sport

Hotel

üzemelő

környezetben teraszán,

majd

az a

Arborétum kisvasútra

visszaszállva elhalad a másik végállomásig, ahol megtekinti a Pancho Arénát és a Puskás Múzeumot. Mindezeket

elősegítendő,

ún.

kombinált

jegyeket

fog

üzemeltető

értékesíteni mind a vasútvonalon, mind az Arborétum és a Pancho Aréna 160

jegypénztáraiban, mely jegyek egyben jogosítják fel a látogatót Arborétum, vagy az Aréna meglátogatására, illetve a kisvasút igénybevételére is. A tervek szerint a kombinált jegy ára olcsóbb lesz, mintha külön kerülne megvásárlásra az Arborétum, vagy Aréna belépő és a kisvasút jegy külön-külön. A többszöri le- és felszállási lehetőség, valamint a kapcsolódó attrakciókkal kombinált jegy nem csak, hogy különösen vonzóvá teszik a kisvasutat és közvetve növelik a kapcsolódó turisztikai célpontok látogatottságát, hanem az alapvetően 20 perces kisvasúti utazás egész napos élménnyé növelhető. KÜLÖNSZOLGÁLTATÁS: KÜLÖNVONATOK A

vasúti

tevékenység,

mint

közlekedési

feladat

szolgáltatási

eleme

különvonatok közlekedtetése: ezek nem előre rögzített módon és időben, hanem a megrendelővel egyeztetett időbeosztás alapján, a kért járművekkel és szolgáltatásokkal közlekedhetnek Ki kell használni a viszonylag kis vállalat méretből a környék turisztikai célpontjainak közös üzemeltetéséből eredő azon előnyöket, hogy a különvonatok megrendelése rövid határidővel, rugalmasan és akár kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó további attrakciókkal együtt s értékesíthető, biztosítható. A

gyakorlatban

kisvasúti

különvonatok

jelentős

részét

közlekedést

megelőzően kevesebb, mint egy héttel rendelik. A különvonatok várható száma nagymértékben függ a megrendelői igények alakulásától. Nagyobb különvonati forgalom várható az üzemeltetés kezdeti időszakában (feltételezve a sikeres marketing tevékenység eredményét), emellett számítani lehet az általános és középiskolai

osztálykirándulási

időszakban

megnövekvő

különjárat

igényekre. További különjárati forgalom valószínűsíthető az Arborétum és a Pancho Aréna éves programkínálatában szereplő kiemelt események idején is. A pályázó nem titkolt szándéka továbbá, hogy a környezeti nevelést mind jobban előtérbe helyezve szervezett programok keretében mind a térség általános és középiskolásai számára, mind a Puskás Akadémia növendékei részére tematikus kirándulásokat valósít meg. Mindezeket akár iskolaidőben, tanórai jelleggel is meg lehet majd valósítani köszönhetően a természettudományos célokra is alkalmas, interaktív felülettel felszerelt kocsinak, melyben az utazás alatt – mozgó tanösvény jelleggel – szinte bármilyen témában lehet tanórát, vagy egyéb tudásmegosztást tartani és a tanulók kompetenciáit növelni.

161

KÖZSZOLGÁLTATÁS Felcsút, Puskás Akadémia – Felcsút – Alcsútdobozi Arborétum viszonylatban mind

elérhető

menetidők,

mind

vonalvezetés

(érintett

települések)

tekintetében elmondható, hogy a kisvasúttal nyújtott közszolgáltatás kizárható. Fentiekre tekintettel az üzemeltetési terv által lefedett időszakban – a pályázat céljának megfelelően – kizárólag turisztikai szolgáltatással számolunk. KAPCSOLÓDÁS MÁS SZOLGÁLTATÁSOKKAL Szolgáltatási csomagok A rendszeres és a különjáratok kapcsán már kifejtésre kerültek a kisvasúthoz kapcsolódó szolgáltatások és szolgáltatási csomagok. Ezeket összefoglalva:  vendéglátás: az Arborétum szomszédságában üzemelő Puskás Akadémia Sport Hotelben, a középső állomás épületében működő büfében és a Pancho Arénában  túravezetés, mint külön szolgáltatás igénybe vehető mind az Arborétum területén, mind a vasútvonalon  környékbeli települési kulturális programok (Etyek, Székesfehérvár, stb.)  Pannónia Golf és Country Klub  környékbeli horgásztavak (Csabdi Halastó, a Biai tó, Felcsúti Horgásztó) További látogató vonzó létesítmények A közeljövő megvalósuló beruházása – mely a kisvasútra is jelentős hatást gyakorol majd és szintén a projektgazda fogja üzemeltetni – a Felcsút állomás épületével szemben,

sínek

túloldalán

kialakításra

kerülő

szociális

célú

létesítmény, egy élmény tó, mely szezonális jelleggel csónakázó tóként, illetve jégpályaként

fog

funkcionálni,

kiegészítve

vendéglátó

ipari

egységgel

és

játszótérrel. E beruházás megvalósításával már mindhárom vasúti megálló olyan komplex attrakciót nyújt a látogatóknak, mely messze felülmúlja pusztán a nosztalgia vasút által elérhető turisztikai élmény. KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÁSI KÖRNYEZET Közúti közlekedés A térség országon belüli elérhetősége kiváló, amely alapvetően a főváros centrikus közlekedés átmenő hálózatainak köszönhető, amiből az is adódik, hogy nincs még egy olyan terület az országban, amelyet 3 autópálya és 3 transzeurópai vasúti fővonal keresztezne. Ennek ellenére a településeket összekötő 162

alsóbbrendű közútvonalak vízfolyások völgyei által történő meghatározottsága, az ebből is következő kiépítetlen - de a térségi elképzelések között különböző szinteken tervezett - haránt-irányú összekötő szakaszok (Gyúró-Vál, GyúróEtyek, Baracska-Ráckeresztúr), valamint a meglévő utak egyes szakaszainak nem megfelelő minősége (Alcsútdoboz-Etyek, Vál-Baracska, Martonvásár-Gyúró szakaszok) csökkentik a települések belső, térségen belüli jó és minőségi megközelíthetőségét. 48. ábra: A Völgy Vidék közlekedési hálózata

Vasúti közlekedés A

transzhálózati

megépítendő

vonatközlekedés

nyomvonalon

hiányzik,

korábban

mivel

üzemelő

projekt

Székesfehérvár

keretében -

Bicske

mellékvonal egy szakaszán a személyszállítási szolgáltatás 1979 óta szünetel, illetve a vonal részbeni felhagyott, egy részén a sínek felszedték, további részén az állapota használhatatlan. Korábbi megújítási terv kudarcot vallott (eocén-program bányái és bicskei erőmű; ugyanakkor részben megújult Székesfehérvár és Lovasberény között teherszállítási céllal 1985-ben). Az egyik állomás épületet - az Alcsút - Felcsút I. osztályú HEV típusépület - 2011. évben a projektgazda eredeti állapot szerint már felújította. Ma ez az épület exkluzív vendégházként üzemel). 163

49. ábra: A felújított Alcsút-Felcsút Állomás épülete

Közösségi közlekedés Az előzőekből adódóan a közúti közlekedés kiépítettségét és az elérhetőséget mutató jelzőszámok kedvező értékeket mutatnak a térségben, amely vonzóvá teszi az egyéni közlekedést, ugyanakkor a közösségi közlekedés lehetőségei és irányai korlátosak. Martonvásár és Baracska egymás közti, továbbá ezek, valamint Bicske és Ercsi Budapestről és az adott vonalak mentén fekvő távolabbi nagyvárosokból

történő

vasúti

elérhetősége

megoldott,

egyúttal

szolgáltatásokkal való ellátottságuk is kiváló. A közvetlen buszközlekedés ráhordó jellegű a vasútra a fenti települések és állomásaik vonatkozásában, ugyanakkor a megyeszékhely és részben a főváros irányába, de főként a kisvárosok és a két völgy települései között hiányos, vagy több átszállással és várakozással nehezített (komoly kihívást jelent például Gyúróból Etyekre, vagy Ráckeresztúrról Lovasberénybe, netán Óbarokra eljutni tömegközlekedéssel). Mindezt részben alternatív szolgáltatók által üzemeltetett, részben egyes városi szolgáltatások elérhetőségét segítő irányjáratok próbálják megoldani. 6.2.3.

A működtetéssel szemben elvárt hatás objektív

meghatározása A mai kor embere állandó társadalmi, politikai, gazdasági mozgásban, a piacgazdaság kemény törvényszerűségeihez alkalmazkodva igyekszik anyagi pozícióit javítani, lépést tartani, fennmaradni, megmaradni. A küzdelmes hétköznapokból kiszabaduló ember (a turista) szabadidejét, üdülését szeretné anyagi lehetőségeihez, igényeihez mérten minél kellemesebben, változatosabban eltölteni. 164

A határok átjárhatóságával tovább nőtt a helyváltoztatás szabadsága, így a turisztikai úti célokat egyre inkább az adott célterület turisztikai vonzereje, szolgáltatáscsomagja határozza meg, vagyis a gazdasági húzóerőként jelentkező, az adott régió szempontjából bevételteremtő turisztikai célterületek, desztinációk között egyre erősebb kínálati verseny alakult ki. A természeti és épített környezet

vonzerejére

támaszkodó

szolgáltatások

turisztikai

csomagjainak

fejlesztését segítik az Uniós fejlesztési források, közvetlenül a Regionális Operatív Programok, de már az ezredfordulót követő pályázati rendszerek egyik fő célja is a turisztikai beruházások élénkítése volt, melynek eredményeként főként az egészségturizmus, a kongresszusi turizmus, a kulturális turizmus, a lovas turizmus, a vízi turizmus, az ökoturizmus területén valósultak meg fejlesztések (lásd Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia).

6.2.3.1. Más ágazati, regionális és helyi stratégiákhoz, programokhoz, akciótervekhez való illeszkedés vizsgálata ILLESZKEDÉSE A SZÉCHENYI 2020 OPERATÍV PROGRAMJAIHOZ A

2014-2020

közötti

időszakban

jelentős

uniós

forrás

áll

Magyarország

benyújtott

programok

tekintettel

vannak

arra,

hogy

hálózaton

keresztül

városi

közlekedésen

át,

egészen

csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. A

Gazdaságfejlesztési

és

Innovációs

Operatív

Program

(GINOP)

egyik

projekt

számos

ponton

illeszkedik

egyes

operatív

programok

célkitűzéseihez, az alábbiak szerint: GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ (GINOP) – 6. PRIORITÁSI TENGELY, TURIZMUS

prioritástengely

megvalósítását

főként

segíti

örökséghelyszínek

és

elő

fejletlen kiemelt

hálózatos

régiók

turisztikai

jelentőségű projektek

célú

kulturális

projektjeinek

és

természeti

hálózatok

fejlesztésével.

kialakulásának alapvető feltétele az egységes tematika és az ezt kiegészítő, a bejárhatósághoz

igazodó,

azonos

típusú

és

minőségi

színvonalú

szolgáltatáskínálat. Országos és nemzetközi jelentőségű természeti és kulturális örökségünk megóvása és védelme közös felelősségünk, fenntarthatóságuk 166

azonban

csak

akkor

biztosítható,

fejlesztésük

eredményeképpen

hozzájárulnak a gazdasági versenyképesség erősítéséhez. Teszik ezt egyrészről a turisztikai jellegű vonzerő és kínálati portfolió szélesítésével, növelésével, mely hozzájárul

látogatószám

növekedéséhez,

szezon

időszak

meghosszabbításához és ezáltal a hazai és külföldi turisták közvetlen és közvetett költésének növeléséhez. A turisztikai ágazat a GDP jelentős részét teszi ki, és további növekedési lehetőségeket rejt magában. A természeti értékek gazdaságilag és környezetileg fenntartható megőrzése látogathatóvá

tételével

és

komplex

kínálatának

fejlesztésével

lehetséges.

Jelenleg hiányzik természeti kincseink esetében is ezek nemzeti és nemzetközi hálózatokhoz

kapcsolása,

(új)

hálózati

rendszerbe

szervezése.

kiemelt

természeti örökségi értékek turisztikai célú fejlesztése, turisztikai termékké alakítása

(attrakciók

és

szolgáltatások

együttes,

összehangolt

fejlesztése)

sikeres

fejlesztéseknek

hálózatot

kell

alakítaniuk

vagy

ahhoz

kapcsolódniuk, ilyen fejlesztésnek tekinthető jelen projekt is, hiszen a kisvasút hálózatba kapcsolja, összeköti a térség kulturális és természeti attrakcióit, valamint

jövőbeli

Bejárható

Magyarország

Keretprogramhoz

kapcsolódó

fejlesztések (1184/2013 IV.9) Korm. határozat alapján) sikerét is egyértelműen erősíteni fogja. A program célja, hogy a természetjárás tág értelmezésével, a természetben megvalósuló, környezetbarát szabadidős tevékenységek integrált kapcsolatrendszerét hozza létre. A program öt járásmódot ölel fel, hogy gyalog, kerékpárral

(EUROVELO),

lovon,

vitorlával,

túrakenuval

teremtse

meg

Magyarországon a szabadidős turizmus lehetőségét, és minden korosztály számára valóban megismerhetővé, bejárhatóvá tegye azt. A megvalósuló beruházásban beszerzésre kerülő, kerékpár szállításra alkalmas vasúti kocsi, illetve közvetlenül a vasúti nyomvonal illeszkedik a térség kerékpárút fejlesztési koncepciójához és jelentősen hozzájárul a közeljövőben megvalósuló kerékpárút fejlesztés révén az EURVELO csatlakozáshoz.

167

KÖRNYEZETFEJLESZTÉS ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG (KEHOP) – 4. PRIORITÁSI TENGELY, TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉSEK ÉS ÉLŐVILÁG VÉDELMI FEJLESZTÉSEK

köre

közösségi

jelentőségű

természeti

értékek

hosszú

távú

kapcsolódó

munkahelyek

megőrzésében,

új

munkahelyek

létrehozásában. Ahol indokolt, a fejlesztések kapcsán kiépül az érintett terület bemutathatóságát szolgáló alapinfrastruktúra, a kapcsolódó szemléletformáló tevékenységek

pedig

hozzájárulnak

érintett

természeti

értékek

megismeréséhez és megőrzéséhez, úgymint egységes megjelenésű tájékoztató táblák kihelyezése, információs pontok kialakítása, tematikus bemutatóhelyek hálózatának kiépítése, szemléletformálási akciók (szemináriumok, rendezvények, kiadványok szervezése, stb.). Jelen fejlesztés egyfajta „mozgó tanösvény” kialakítását is tartalmazza, amely a kisvasúton kialakított interaktív eszközök segítségével mutatja be a térség természeti és kulturális értékeit, előkészítve az egyes állomásokhoz kapcsolódó tudnivalókat, érdekességeket. EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS (EFOP) Az operatív program fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés, továbbá az ezt megalapozó társadalmi összetartozás biztosítása. Nemzetközi

elemzések

(pl.

Bruegel

Intézet)

esettanulmányokkal,

illetve

statisztikai adatokkal támasztják alá, hogy a gazdasági növekedés eléréséhez nem elegendőek a klasszikus gazdaságfejlesztési eszközök. Ezen eszközök sikerességét

ugyanis

nagyban

befolyásolják

adott

ország

vagy

régió

innovációs

környezetben

mutatható

ki.

Nemzetközi

összehasonlításban

Emberi Erőforrás

Fejlesztési

Operatív

Program

humán

tőke

növelésével és a társadalmi környezet javításával tud a legeredményesebben hozzájárulni. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése az alábbi hét fő beavatkozási irányon keresztül valósul meg:  Társadalmi felzárkózás  A család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összetartás erősítése  Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, egészségügyi fejlesztések  A

köznevelés

minőségének

fejlesztése,

kiemelt

tekintettel

korai

iskolaelhagyás csökkentésére  Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése  Utánpótlás

mennyiségi

és

minőségi

megerősítése

humán

intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben A jelen fejlesztés lehetőséget teremt többek között a természettudományos oktatás színesítésére, az interaktív „mozgó tanösvény” megfelelő helyszíne lehet a térség általános és középiskolás diákjai számára szervezett természet közeli tanulmányi

kirándulásoknak,

ezáltal

hozzájárulva

térség

közoktatás

minőségének fejlesztéséhez és a környezeti nevelés fejlesztéséhez. A PROJEKT ILLESZKEDÉSE A NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ A Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012 (III.12.) Korm. rendelettel összhangban készült hosszú távú szakpolitikai koncepció, amely a 2014–2024 közötti időszakra vonatkozóan meghatározza a jövőképet, az ezen alapuló kiemelt célokat és a beavatkozási prioritásokat. A Koncepció jövőképe szerint 2024-ben Magyarország az egészségturizmus több területén is Európa legnépszerűbb desztinációja lesz. A kínálat piacra vitelét hatékony,

jól

szervezett

és

stratégiailag

menedzselt

értékesítés-ösztönző

barátságosan viszonyul a turistákhoz, és megfelelő nyelvismerettel rendelkezik. A turizmus intézményrendszerének alapjait a helyi, térségi, megyei, kiemelt régiós

turisztikai

önkormányzatok

szervezetek és

(TDM

turisztikai

szervezetek)

vállalkozások,

jelentik,

valamint

amelyek szakmai

az civil

6.2.3.2.

A projekttől elvárt hasznok a fontosabb célcsoportok szempontjából

A célcsoportot azok a személyek, csoportok alkotják, akik közvetlenül és közvetetten haszonélvezői lesznek jelen fejlesztés eredményeinek, vagyis akik várhatón igénybe veszik a projekt keretében kialakított és továbbfejlesztett szolgáltatásokat. Jelen projekt sikeres megvalósítása és az elért eredmények költséghatékony fenntartása érdekében a célcsoport pontos lehatárolása elengedhetetlen. A projekt tervezéskor a kialakítandó fejlesztések mellett szem előtt kellett tartanunk, hogy egy olyan működési rendszert hozzunk létre, amelyben a fejlesztések

fenntartási

időszakban

és

azon

túl

költséghatékonyan

működhetnek. Szükséges meghatározni többek között a működési időszakot, az árakat, és az egyéb turisztikai attrakciókkal való összekapcsolást. Ezen

működési

rendszer

kidolgozásához

mindenképpen

szükséges

azon

 nyugdíjasok  biciklis turisták  egyéb belföldi, természetjáró turisták és túra szervezetek  külföldi turisták  arborétum látogatói  Pancho Aréna látogatói, futball szurkolók csoportja  a környékbeli szállodák és vendégházak látogatói KÖZVETETT CÉLCSOPORT Akik a közvetlen csoporttal való érintkezés által érzik a projekt bármely pozitív hatását.  családtagok, barátok, munkatársak Harmadlagos célcsoport: Azon személyek, szervezetek, egységek, amelyek a kommunikációs tevékenység révén tájékozódnak a projektről, akár ötleteket szereznek,

esetleg

jó

gyakorlatokat

köre:

Azon

személyek

adaptálnak

egy

esetleges

későbbi

projekthez. Érintettek

köre,

akik

projekt

tervezésében,

megvalósításában közvetlenül részt vettek/vesznek.  Együttműködő partnerek dolgozói (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság; Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport Hotel)  projekt szakmai tartalmának kidolgozásában részt vevők  menedzsment tagok  későbbi üzemeltető dolgozói, alkalmazottai  projekt keretében létrejövő új szolgáltatások fenntartásához szükséges új alkalmazottak A projekt keretében a megvalósult fejlesztést - azaz a kisvasutat- igénybevevők, azaz a közvetlen célcsoport száma tervezetten eléri a 10.000 fő/év létszámot. A projekt megvalósulási helyszíne szerencsés, hiszen a belföldi (fővárosi vagy vidéki), a külföldi, egyéni vagy csoportos, szervezett vagy spontán alakított programú kirándulóknak, turistáknak, idősnek és fiatalnak egyaránt kellemes időtöltésként ismert a hegyvidéki kisvasutazás az ország más tájairól. A jól ismert lillafüredi vagy szalajka-völgyi, de akár a királyréti kisvasút jó példa a célcsoportok szinte

beláthatatlan nagyságára. Pl. a lillafüredi kisvasút

–

Miskolctapolcát követően – Miskolc második legnagyobb látogatottságú turisztikai attrakciója! Mindezen túl érdemes összefoglalni a legfontosabb célcsoportok szempontjából milyen hasznot hoz a projekt megvalósulása: 171

A természetjárók, ökoturisták, sétálók, rekreációs vagy éppen aktív programot keresők számára vonzerőt jelent Váli-völgy kínálata. Itt külön kiemelendő a régióban kiemelkedően magas látogatottsággal bíró Alcsútdobozi Arborétum látogatói, akik a kombinált jegy nyújtotta lehetőségnek köszönhetően vélhetően nagy számban fogják a kisvasút által nyújtott szolgáltatásokat is igénybe venni. A kerékpárosok számára különösen nagy vonzerőt jelenet a kerékpárszállítás a felár nélküli kerékpárszállítás lehetősége a vasúton. A vasútbarátok számára igazi „csemege” lesz a hajdani személyszállítást (később teherszállítást) bonyolító vonalon kialakított kisvasúton történő utazás. E vonatkozásban jelentős nemzetközi érdeklődésre is lehet számítani. Külön figyelmet érdemel a fiatal generáció – mint talán a legfontosabb célcsoport – számára kínált élmény, hiszen a az általános és középiskolás korú fiatalok körében 2000 augusztusában a leggyakoribb és legkedveltebb utazási formákról és motivációkról készült felmérés szerint (lásd Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia – Ifjúsági Turizmus) „a legnagyobb érdeklődésre számot tartó aktív üdülési forma a természetjárás, ezt követi a kerékpározás, a vízi turizmus, a lovaglás. A legnépszerűbb tevékenységen belül a nemzeti parkok területén tett kirándulás váltja ki a legnagyobb érdeklődést, de a gyalogtúrák is fontosak a fiatalok számára.” Részben e célcsoporton belül külön érdemes megemlíteni a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia növendékeit is, akik számára a környezeti nevelés terén lehet jelentősége a kisvasúton és az állomások környékén töltött idő, akár a családjukkal is. A

Pancho

Arénába

látogató

turisták,

illetve

különböző,

Arénában

megrendezésre kerül labdarúgó eseményekre látogatók csoportja is

fontos

célcsoport, esetükben a különjáratok megrendelése és a kombinált jegyek vásárlása területén lehet számítani. Közvetve elérhetők az Etyeki borvidékre látogatók is a település közelsége révén. A célcsoportok széles skálája és nagysága össztársadalmi szinten is értékessé teszi a projektet, hasznossága a Közép-Dunántúli Régió – az előzőekben bemutatott módon annak operatív programjaihoz csatlakozva vonzerejét, kínálatát gyarapítja.

172

–

értékeit,

6.3.

Marketing terv

A Felcsúti kisvasút projekt a Közép-Dunántúli Régió turisztikai kínálatában kíván újdonságként megjelenni. Olyan szolgáltatási palettát ad a jelenlegi turisztikai elemeknek, mely országos jelentőséget biztosít a hazai turisztikai desztinációk között. A Felcsúti kisvasút projekt számottevően közreműködik a kistérségi és regionális turisztikai kínálat bővítéséhez, összekapcsolja és ezáltal még inkább piacképessé teszi a már meglévő kínálati elemeket, továbbá jelentős bevétel növekedést generál a kistérségi és régiós turisztikai szolgáltatók részére. 6.3.1.

A projekt megvalósításához kapcsolódó marketing-

kommunikáció E tevékenység keretében az új arculat kialakítására kerül sor. Kialakításra kerül egy image site, melynek alapfunkciója a fejlesztés, illetve a brand és a programok bemutatása. Megjelentetésre kerül egy közös kiadvány, mely elérhető lesz valamennyi állomáson, valamint beépül a kedvezményezett kommunikációs eszközeinek rendszerébe. A brand alatt rendezvények és programok kerülnek kialakításra, melyek kihasználják az egyes települések eltérő adottságait és arra ösztönzik a vasút használóit, hogy hosszabb időt töltsenek az érintett településen/térségben. Emellett PR tevékenység folytatása fog megvalósulni, melynek keretében a projektgazda megszólítja elsősorban a szakmai médiát, illetve a projektre épülő CSR (Corporate Social Responsibility) tevékenységet valósít meg. A brand név meghatározás után következik az arculat kialakítása, melynek legfontosabb

eleme

szerkesztésre

logó,

fejlesztés

amellyel

prospektusai,

egységes

szerkezetben

hirdetései

és

kerülnek

projekt

honlap

valamennyi aloldala. A brand minden marketing eszközön megjelenne. Az arculat kialakítását

követően

regionális

és

országos

turisztikai

rendezvényeken,

kiállításokon, illetve a sajtóban és más egyéb kommunikációs csatornákon aktív megjelenéssel

(nyomtatott

kiadványokkal,

hirdetésekkel,

közvetlen

részvétellel) promótálja magát a projektgazda. Ezen

kívül

kialakításra

kerülhet

kistérségben

turisztikai

attrakcióik

közreműködésével egy közös kedvezmény-rendszer, melynek keretén belül bónuszok gyűjthetők (kézzel fogható, nem másolható, tárgyiasult formában, pl. kupon),

melyeket

kistérség

turisztikai

attrakcióinak

kedvezményes

látogatásához felhasználhatnak a látogatók.

6.3.1.1.

Termékpolitika, szolgáltatásbővítés

A projektgazda esetében elmondható, hogy a már meglévő létesítmények felújítására, 173

újjáépítésére

irányul

projekt,

fejlesztés

által

létrejövő

szolgáltatások

bevezetése

és

minél szélesebb

körű,

célcsoport

specifikus

promotálása a feladat, mely egyfelől beruházás igényű, másfelől szervezés igényű. A szolgáltatáscsomagok kialakítása a célcsoport szegmentálása és a piackutatás után történik meg. 6.3.2.

A potenciális célcsoportok érdeklődésének felkeltése

E cél elérését a kialakított brand kommunikációján túl a kedvezményezett önálló kommunikációs tevékenysége is segíteni hivatott. Ennek eszközeként - a fent vázoltakon túl – csatlakozva az egyéb települési, vagy esetenként térségi turisztikai attrakciókhoz (pl. az aktív turizmus, kulturális és rendezvény turizmus, ökoturizmus, tanyasi-falusi turizmus, stb.) olyan közös programlehetőségeket kíván kialakítani a projektgazda, melyek nagyobb eséllyel keltik fel a célcsoportok érdeklődését.

6.3.2.1.

A térségi vállalkozások megszólítása

E kommunikációs cél azért kerül ehelyütt megfogalmazásra, mert a fent vázolt egyéb célok eléréséhez szükséges forrásokat a projektgazda csak korlátozottan képes rendelkezésre bocsátani, így szükség lehet az alternatív forrásgenerálásra is. Mivel a kialakítandó brand alatt megvalósítandó kommunikációs tevékenység hasznaiban nem csak a projektgazda fog részesülni, így joggal feltételezhető, hogy amennyiben megnyitásra kerül a csatlakozás lehetősége a térség egyéb – jellemzően kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokat nyújtó – vállalkozásai előtt, úgy azok élni fognak e lehetőséggel. A térségi turisztikai vállalkozások csatlakozhatnak a létrejövő kommunikációs tevékenységekhez/termékekhez (pl. kiadvány, honlap, rendezvények és programok, sajtómegjelenések, CSR, stb.), ezáltal sokkal kedvezőbb feltételekkel tudják bemutatni saját szolgáltatásaikat, mintha

önállóan

próbálnának

kommunikálni,

ezzel

egy

helyi,

közös

desztinációs megjelenést generálva. Ezen cél(ok) eléréséhez ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges, hogy a nevezett vállalkozások tudjanak a készülő akciókról, programokról, stb. 6.3.3.

A projekt kommunikációs célcsoportjai

A létrehozandó brand kommunikációjára alapvetően jellemző, hogy a lehető legszélesebb célcsoport elérését tűzi ki célul. Ennek oka a kedvezményezett azon alapvető érdeke, hogy a lehető legtöbb potenciális felhasználót rávegye a szolgáltatások kipróbálására. További alapvető érdek, hogy azon felhasználók, akik már kipróbálták a szolgáltatásokat, visszatérő és állandó felhasználóvá váljanak, 174

tehát

célként

kell

megfogalmaznunk

vasútvonal

utasainak

felhasználó-megtartó,

ügyfélmegtartó

megfelelően

projekthez

jelen

képességének

kapcsolódó

erősítését.

kommunikációs

Ennek

tevékenység

célcsoportjai a következők:

6.3.3.1. A

Elsődleges, közvetlen célcsoport

kommunikációs

tevékenység

elsődleges

célcsoportját

képezi

régió

lakosságának azon része, amely alapvetően fogékony a szabadidő aktív eltöltésére:  E célcsoport tagjai a régióban élő, vagy tanuló fiatalok.  Szintén ide tartoznak a régióban élő családok.  Valamint a régióban élő „vasút szerelmesei”, akiket egy ilyen jellegű fejlesztéssel meg lehet szólítani.  Továbbá e célcsoport tagjainak tekintjük a vasút vonzáskörzetében található oktatási intézményeket.  Végül igen fontos tagja az elsődleges célcsoportnak a különböző helyi és régiós turistaegyesületek tagjai.

6.3.3.2.

Másodlagos, közvetett célcsoport

E célcsoportba tartoznak a térség azon polgárai, akik bár nem lesznek gyakori utasai a vasútvonalnak, mégis haszonélvezői a projekt megvalósulásával a környéken megnövekedő látogató számnak. E célcsoportba tartoznak továbbá azon térségi vállalkozások, melyek forgalomés bevétel-növekedésre számíthatnak a projekt megvalósulása által. E

csoportba

tartoznak

továbbá

térség

önkormányzatai

megyei

önkormányzat is), valamint a térségben működő azon társadalmi és civil szervezetek, melyek segíthetik a jelen kommunikációs tevékenység sikeres megvalósítását. E célcsoport tagjait képezik a különböző szakmai szervezetek (pl. Turinform, MÁV-Nosztalgia, MAVOE - Magyar Vasútmodellezők és Vasútbarátok Országos Egyesülete,, stb.). Végül e célcsoportba tartoznak a térségben található egyéb potenciálisan kapcsolódó

szolgáltatást

nyújtó,

állami

vagy

önkormányzati

fenntartású

létesítmények.

6.3.3.3.

Harmadlagos, általános célcsoport

E célcsoportba a térségbe érkező külföldi és belföldi turisták tartoznak. E célcsoportot

elsősorban

másodlagos

célcsoportok

kommunikációs tevékenységen keresztül kívánjuk elérni. 175

irányába

történő

6.3.4.

Marketing eszközök és kommunikációs csatornák

BRAND NÉV ÉS SZLOGEN Az életre hívott projektre leginkább jellemző, rövid, hangzatos, kézzelfogható tartalommal is rendelkező brand névre és kapcsolódó szlogenre van szüksége. Ilyen lehet: Felcsúti Kisvasút, szlogennel: Felcsúti Kisvasút – ami összeköt MINKET, ezzel is utalva, hogy a (Bicskei) kistérség turisztikailag jelentős pontjait (Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia – Alcsúti Arborétum) köti össze. LOGÓ A logó elsődleges célja, hogy a létrejövő kisvasutat egyéb turisztikai termékektől (brand-ektől) és egyéb, az országban működő kisvasutaktól meg tudjuk különböztetni. Mivel egyedi logó jön létre, ezért a brand-nek egyértelmű jelölést biztosít, ezzel is megkönnyítve az érintett célcsoport tájékozódását. A létrejövő logónak egyenesen a brand „szinonimájaként” kell funkcionálnia. A kisvasútra és az adott fejlesztés településeire és nevezetességeire is utaló logót érdemes létrehozni. FACEBOOK OLDAL ÉS KAMPÁNY A fiatalok megszólításához létrehozunk egy önálló Facebook site-ot, amely folyamatosan frissülő hírekkel, beágyazott videókkal, fotókkal, programötletekkel ellátott oldalként fog működni a legnépszerűbb social network oldalon belül. A létrejövő Facebook oldalon a látogatóknak lehetőségük lesz megosztani (shareni) egy-egy hírt, eseményt, ezzel is növelve az elérhető célközönség számát. A Facebook

oldalunk

hétről-hétre

más-más

aktivitást

fog

megjeleníteni.

Természetesen az oldal design-jánál a kialakított brand-ünknek megfelelő arculati elemeket kell alkalmaznunk. A létrejövő weboldalunkról is elérhető lesz a Facebook oldalunk. PROSPEKTUS, KIADVÁNY A fejlesztéssel kapcsolatos kiadvány (prospektus/brosúra) készítésével a kisvasút vendégeit érhetjük el látogatásuk során, mind a három állomáson (egy erre kialakított prospektus tartó display kerül kihelyezésre), illetve a partnereinknél történő kihelyezéssel. Továbbá eseményeken történő megjeleléseken (szakmai programok: Kisvasutak napja, Utazás kiállítás, stb.) is ezen eszközzel hírét tudjuk vinni projektünknek. A kiadvány – prospektus méretében zsebméretű, legalább 5-8 oldalas, színes, információs térképpel ellátott magas minőségű kiadvány. A prospektus a fejlesztés bemutatására is szolgáló kiadvány, mely tartalmazza a projekt ismertetéséhez szükséges releváns információkat. 176

HELYI, TÉRSÉGI SAJTÓKBAN, MÉDIÁKBAN VALÓ MEGJELENÉS – KÖZÉRDEKŰ HÍREKKEL Törekedni kell, hogy az elsődleges célcsoportot, azaz a helyi és környéken élő lakosságot minél szélesebb körben szólítsuk meg mind a fejlesztés idején (a projekt építési időszakában), mind a kisvasút elindulása utáni időszakban. A havi szinten, illetve a kiemelt események idején (pl.: építés mérföldköveikor, megnyitó

ünnepség

alkalmával,

tematikus

programsorozatok

alkalmával)

érdemes generált sajtómegjelenés segítségével szerepelni a helyi, térségi sajtóorgánumokban.

Ezen

cikkek

megjelenésével

érdekes

és

közérdekű

információkkal láthatjuk el az elsődleges célközönségünket, a helyi és kistérségi lakosságot. HIRDETÉS (A HELYI, TÉRSÉGI SAJTÓBAN, MÉDIÁKBAN ÉS ORSZÁGOS SZAKLAPOKBAN) Mind a projektfejlesztés során, mind a kisvasút elindulásakor szükséges helyi, illetve országos sajtóorgánumokban (mind elektronikus, mind nyomtatott) hirdetéseket megjelentetni. A hirdetéseket kampányokba szervezve, egy adott esemény köré érdemes szervezni (ilyen lesz a kisvasút elindulása, nyílt napja, stb.). Kampányunkat kiegészítve outdoor eszközökkel (óriás plakát, citylight poszter) tehetjük hatékonyabbá. Az outdoor kampányt is érdemes országos kampányként megszervezni (mind költséghatékonyság, mind az erőteljesebb médiafigyelem miatt. PR CIKK (ORSZÁGOS SZAKLAPOKBAN: TURIZMUS PANORÁMA, TURIZMUS TREND, INDÓHÁZ MAGAZIN, STB.) A

sajtómegjelenések

között

hasonló

közérdekű

hírekkel

történő

megjelenésekhez, azzal a különbséggel, mivel fizetett PR cikk, így irányított módon,

általunk

preferált

tartalommal

tudunk

megjelenni.

cikkek

megjelentetését szakmai lapokban érdemes generálni, azaz mind a turizmussal, mind a vasúti közlekedéssel foglalkozó szaklapokban. ESEMÉNYNAPTÁR (TURISZTIKAI VASUTAKKAL KÖZÖS) A felcsúti kisvasút megnyitásával hazánk újabb turisztikai kisvasúttal fog gazdagodni. A megnyitás napja a kisvasút napjának – későbbi születésnapjának nyilvánítva

bekerül

kisvasutak

eseménynaptárba.

eseménynaptárba

kerüléssel mind a (kis)vasutak szerelmeseit, mind a hazai kisvasutakat használó turistákat el tudjuk érni. Egy-egy kisvasút napján a felcsúti kisvasút is meg fog jelenni saját standdal, esetleg egy terepasztallal, ahol lehetőség nyílik a kisvasutunk széles közönség előtti népszerűsítésére. Természetesen a felcsúti kisvasút első kisvasút napjára (megnyitás utáni első évforduló) is meghívásra kerülnek a hazai kisvasutak képviselői. 177

INFORMÁCIÓS TÁBLÁK (EGYSÉGES ARCULATTAL, MÉRETBEN ÉS DARABSZÁMBAN) A projekt helyszínein, a három megállóhelyen tematikus, térképpel ellátott útbaigazító táblák, valamint az adott állomásra specifikus, korosztályoknak külön-külön érdekes információkkal ellátott infótáblák kerülnek kihelyezésre. Az infótáblákon mind a helyi nevezetességeket, mind a helyi növény- és állatvilágot és az aktuális eseményeket tudjuk bemutatni az érdeklődőknek. Valamennyi táblán az adott információhoz QR-kód kerül, mely vagy a felcsúti kisvasút honlapján belül az adott téma aloldalához, vagy egyéb weboldalhoz irányít. TURISTA TÉRKÉPEKEN VALÓ MEGJELENÉS A

felcsúti

kisvasút

fejlesztés

megkezdésekor

vasútvonal

felkerülhet

valamennyi kiadás előtt álló térképre/turista térképre – építés alatt, várható nyitás [éééé. hh. nn.] zárójeles megjegyzéssel. A vonal megnyitása után megjelenő térképeken/turistatérképeken már az átadott állapotnak megfelelően lesz jelezve a vasútvonal. KEDVEZMÉNYRENDSZER KIALAKÍTÁSA ÉS PROPAGÁLÁSA A felcsúti kisvasútra, Pancho Arénába, Alcsúti Arborétumba érvényes közös belépő(menet/menettéri/)jegy jelentkezne

fejlesztett

bevezetésével,

turisztikai

mintegy

attrakció.

közös

megváltott

desztinációval jegy

vasúti

menetjegyként, arborétum belépőként és stadion látogató-központ látogatói jegyként az adott napra lenne érvényes és mindegyik attrakció egyszeri (a felcsúti kisvasút esetében a jegy útmegszakításra is jogosító, úgynevezett „hopon hop-off” módon az adott napon napijegyként használható) látogatását tenné lehetővé. A „Felcsút turista jegy” kiegészülne egyéb kedvezményekkel: az arborétumban a szakvezetést kedvezményesen vehetnék igénybe a csoportok, a stadion ajándékboltjában történő vásárlás esetén kedvezményt kapna a látogató, a Felcsúti Vendégházban pedig a fogyasztásból kapnának a jegy felmutatói kedvezményt. A közös desztinációban részt vevő attrakciók egymás programjait is

népszerűsítik:

valamennyi helyszínen

megtalálhatóak

lesznek

adott

prospektusok. QR-KÓD(OK)ALKALMAZÁSA A felcsúti kisvasút honlapját, illetve egyéb honlapokat (http://www.alcsutiarboretum.hu, http://www.pfla.hu, http://felcsut.hu, http://alcsutdoboz.hu, stb.) közvetlenül tudnak elérni a látogatók. A QR-kódok minden promóciós anyagon (az információs táblákon, a nyomtatott kiadványokon, belépő jegyeken, stb.) feltüntethetőek.

178

6.4.

Cselekvési ütemterv

A projekthez kapcsolódó főbb tevékenységeket a következő mérföldkövekre bontva

mutatjuk

függetlenül

attól,

hogy

egyes

tevékenységek

költségvonzata a projekten belül, vagy kívül jelentkezik:  a projekt előkészítési tevékenységeinek folyamata, egymásra épülése  a jóváhagyott projekthez kötődő Támogatási Szerződés megkötésének folyamata  építési tevékenységre vonatkozó kiválasztási folyamat  jelentéstételi, elszámolási és monitoring feladatok,a projekt lezárása,  tájékoztatás és nyilvánosság, marketing tevékenység ellátása. Az építési tevékenység megvalósításának ütemezése során a következőket vettük figyelembe:  a

beruházás

megkezdése

előtt

szükséges

engedélyezési,

hatósági

eljárások időigényét,  a beruházó(k), kiválasztásának időszükségleteit,  a műszaki megvalósítás, az építés-kivitelezés technológiai időigényét.  az átadási, üzembe helyezési folyamatok, hatósági engedélyeztetések időigényét, Az

ütemterv

összeállításánál

figyelembe

vettük

pályázati

konstrukciók

keretében megvalósuló projektek megvalósításainak tapasztalatait és felmérni a legnagyobb

kockázati

tényezőket,

melyek

projekt

határidőben

történő

megvalósítását veszélyeztetik. Ezek általában  A hatósági engedélyek beszerzésének időigényét  A közbeszerzési eljárás időigényét. E szempontok közül jelenes esetben csak az előbbivel kell érdemben számolni tekintettel arra, hogy a pályázó személye (alapítvány) és a támogatás relatív alacsony intenzitása (70%) miatt a beruházás megvalósítására vonatkozó beszerzés nem tartozik a kbt. hatály alá, így egy esetleges sikertelen közbeszerzési eljárással nem kell számolni. Ezeknek a szempontoknak a figyelembe vételével – elkülönítve az előkészítés és a műszaki megvalósítás folyamatait - táblázatos formában mutatjuk be a projekt cselekvési – ütemterveit a 6.4.1 – 6.4.2. pontokban.

179

6.4.1.

A projekt előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó tevékenységek, eljárások

ütemezése 36. táblázat: Projekt lebonyolítási terve 2014

2015

1.negyedév 2.negyedév 3.negyedév 4.negyedév 1.negyedév 2.negyedév 3.negyedév 4.negyedév hónapok: Előkészítő tevékenységek Engedélyes tervek felülvizsgálata, hatósági engedélyeztetése, környezeti elővizsgálati dokumentáció, kiviteli tervek készítése Megvalósíthatósági tanulmány, projektjavaslat elkészítése Projektindítás Kormányhatározat a projekt nevesítéséről Támogatási szerződés előkészítéséhez szükséges dokumentációk elkészítése Projekt menedzsment résztvevőinek kiválasztása Műszaki ellenőr kiválasztása Kivitelező kiválasztása Könyvvizsgáló kiválasztása

180

10 11 12

6.4.2.

A műszaki megvalósítás ütemezése

A projekt fizikai megvalósítása az alábbiak szerint tervezett, 8 hónapos futamidővel számítva:  A projekt megvalósítás kezdetének tervezett időpontja (év, hónap, nap):

2015. március 01.

 A projekt megvalósítás befejezésének tervezett időpontja (év, hónap, nap):

2015. október 31.

37. táblázat: Projekt lebonyolítási terve 2015

2016

181

6.4.3.

Pénzügyi ütemezés

Az alábbi két táblázat bemutatja, a projekt támogatási konstrukcióból és a teljesen önerőből megvalósuló projektelemek költségei felmerülésének féléves ütemezését: 38. táblázat - A támogatási konstrukcióból megvalósuló projektelemek költségeinek ütemezése Kifizetési

A projekt

kérelem

beruházásainak

kapcsán

megvalósításához

Építés,

Nyilvánosság

elszámolandó

Projekt

szükséges szakmai

átalakítás,

biztosításának

Egyéb

költségek

előkészítés

menedzsment

szolgáltatások

felújítás

költségei

szolgáltatások

Eszközbeszerzés

Tartalék

2015. I félév

20 068 650

14 636 750

393 645 103

2 000 250

Összesen

évek szerint

437 970 753 857 142 856

2015. II

7 620 000

14 636 750

393 645 103

2 000 250

1 270 000

419 172 103

20 068 650

15 240 000

29 273 500

787 290 206

4 000 500

1 270 000

857 142 856

félév 2016. I félév

2016. II félév Összesen

7 620 000

Összesen

182

857 142 856

39. táblázat A nem a támogatási konstrukcióból megvalósuló projektelemek költségeinek ütemezése A projekt Kifizetési

beruházásainak

kérelem

megvalósításához

kapcsán

szükséges

Építés,

Nyilvánosság

elszámolandó

Projekt

szakmai

átalakítás,

biztosításának

Egyéb

költségek

előkészítés

menedzsment

szolgáltatások

felújítás

költségei

szolgáltatások

Eszközbeszerzés

Tartalék

Összesen

2015. I félév

105 942 546

44 450 000

150 392 546

2015. II félév

105 942 546

44 450 000

150 392 546

2016. I félév

2016. II félév

Összesen

211 885 092

88 900 000

300 785 092

Összesen

évek szerint 300 785 092

183

300 785 092

6.5.

A projekt környezeti hatásainak elemzése

A projekt az ez idáig alacsony látogatottságú helyszínek összekapcsolására, a térség turisztikai vonzerejének területfejlesztő kihasználására nyújt lehetőséget. Befektetés

ifjúságba,

környezettudatos

életvitel

feltételeinek

megteremtésébe, hiszen a fiatalok számára „A legnagyobb érdeklődésre számot tartó aktív üdülési forma a természetjárás… A legnépszerűbb tevékenységen belül a nemzeti parkok területén tett kirándulás váltja ki a legnagyobb érdeklődést, de a gyalogtúrák is fontosak a fiatalok számára”.45 A projekt legfontosabb célcsoportja a kimondottan környezettudatos természetjáró – azon belül az ifjúsági – turizmus, s ez rendkívül kedvező a projekt által érintett természeti vonzerő fenntarthatósága szempontjából. A projekt célja nem pusztán a kisvasútépítés, hanem jóval több annál: egy turisztikai kínálatbővítés. A projekt környezeti hatásainak konkrét elemzése: a. A kisvasút nyomvonala legkevésbé terheli a környezetet, egy-egy szerelvénnyel akár több száz látogató is a térségbe érkezhet, vagyis az ellenőrizhetetlen,

tervezhetetlen

(környezetszennyezés,

zavarás,

és

illegális

potenciális behajtás,

károkozást

védett

növények

eltulajdonítása, elszállítása, taposás, szemetelés stb.) megelőzendő környezetkímélő módon biztosítja a természetben való ismeret- és élményszerzést, helyváltoztatást. b. A látogatók száma a terület teherbíró képessége ismeretében a projekt

révén

szabályozható,

kötöttpályás

akár

jellegnek

korlátozható,

mozgásuk

köszönhetően

átlátható,

érkezésük/távozásuk tervezhető, programjuk irányítható, szervezhető. c.

A vendégfogadóban vagy a sport hotelben több napon át tartózkodók számára kirándulási alternatívákat kínál – az autózáson kívül.

projektgazda

alkalmaz

tudatosan

eszközök,

beszerzésénél.

közbeszerzések

során

vállalja

azt,

termékek,

fenntarthatósági a

hogy

környezeti

alapanyagok, vállalások

fenntarthatósági

egyik

szempontot

szempontokat szolgáltatások

fontos a

eleme,

következőkben

érvényesíti:  a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásban, a vállalkozási szerződés

tervezete

külön

fejezetben

tartalmazza

majd

ezeket

szempontokat;  a közreműködő szolgáltatók megbízási szerződéseiben a zöld szempontoknak történő megfelelés, a tevékenységek dokumentálása kiemelt hangsúlyt kap. 45

NTS: Ifjúsági turizmus

184

Építése a már létező nyomvonalnak köszönhetően nem jár tájrombolással, természetkárosítással, az erdőtalajt megbontó földmunkákkal. A projekt tájba illő, eredeti hangulatú formában, minimális új létesítmény elhelyezésével fog megvalósulni. A

teljes

turisztikai

attrakció

részeként

beszerzésre

kerülő

korszerűsített

gördülőállomány, a jó műszaki színvonalú pálya garancia az általános környezetbarát működésre. A kisvasút működése indirekt módon segíteni fogja

természeti

vonzerő

megőrzését,

tájrehabilitációt,

így

környezettudatos viselkedésre szoktat. A kisvasutat magáénak érző személyzet gondoskodni fog a kulturált környezet fenntartásáról (pl. az esetlegesen megjelenő hulladék összeszedéséről). A

projekt

megvalósításához

szükséges

engedélyezési

dokumentáció

környezetvédelmi fejezetében részletes vizsgálat történt a környezetvédelmi határértékek

teljesüléséről.

tevékenységből

eredő

szennyezőanyag

kibocsátások és környezeti igénybevétel elemzése környezeti elemenként és az építés, illetve üzemeltetés fázisának megfelelően történt, melynek eredményeit a következő táblázat foglalja össze:

185

40. táblázat: Környezeti hatások összefoglalása KÖRNYEZETI

ÉPÍTÉS

ELEMEK

Levegő

A terület környezeti levegő minősége jónak mondható, az építés során jelentős környezeti hatás a levegőminőségben nem várható.

ÜZEMELTETÉS A vasút üzemeltetése a levegőminőségre jelentős hatást nem gyakorol.

A tervezett rekonstrukció sem a felszíni, sem a felszín alatti vizekre hatást nem gyakorol, a már megépült csapadékvíz elvezető rendszer jó karba Víz

helyezésével a felszíni lefolyási viszonyok nem változnak, a felszíni vizek minőségében érdemi változás nem várható. A beruházás sérülékeny vízbázist nem érint, a tervezett rekonstrukció a felszín alatti vizekre hatást

A vasút üzemeltetése során kizárólag kommunális célú vízfelhasználással kell számolni A vasút üzemeltetése a felszín alatti vizekre hatást nem gyakorol.

nem gyakorol. A vasútvonal rekonstrukciója során kisebb mértékű pálya illetve rézsű korrekciókra kerül sor. Ezen esetekben a munkavégzés a már korábban

Talaj

megbontott talajrétegeket érinti. Egyedüli nagyobb földmunkával az

Az üzemeltetés időszakában további talaj-igénybevétellel nem kell

Alcsútdobozi Arborétum állomás kialakítása jár, melynek során a pályatestet

számolni, így összességében a talaj esetében jelentős környezeti hatások

kiegyenesítik forgalombiztonsági okok miatt. Az földmunka során

nem várhatóak.

megmozgatott altalajt lehető legnagyobb hányada a pályakorrekciós munkálatok során felhasználásra kerül, a fel nem használható mennyiség pedig feltöltő földként értékesítésre kerül, vagy hulladéklerakókra szállítják. A terület jelenleg is roncsolt felszín (növényzete fajszegény), a környék állatvilága számára csekély értékű élőhely, ezért az előfordulások alkalmi Élővilág

A tervezett pályarekonstrukció nem érint természetes növénytársulást vagy

védelem

védett növény populációt, az élővilág részére jelentős hatást nem gyakorol.

jellegűek, és szinte kizárólag igénytelen, zavarástűrő fajok egyedei jelennek meg a területen. Mint táplálékbázis szegényes, búvóhelyként és szaporodó helyként sem jön számításba részben az élőhely jellege, részben pedig a szinte állandónak tekinthető, környező területek használatából fakadó zavarás miatt.

Hulladék

A vasútvonal tervezett rekonstrukciója építési, bontási műveletekkel jár, így

A vasútvonal üzemeltetése során kommunális jellegű, illetve karbantartási

ezen fázisban zöldhulladékok és építési, bontási hulladékok keletkezésével

hulladékok keletkezésével kell számolni. A keletkező hulladékok

kell számolni. Tekintettel arra, hogy a rekonstrukció során minden egyes

környezetszennyezést kizáró módon az előírásoknak megfelelő módon

hulladéktípus gyűjtése és további kezelése környezetszennyezést kizáró

gyűjthető, továbbadásuk a szükséges jogosultságokkal rendelkező kezelők

módon megoldható, a hulladékkezelés esetében jelentős környezeti hatások

felé biztosított, így az üzemeltetés esetében sem várható a hulladékok

nem várhatóak.

esetében jelentős környezeti hatás.

Az elvégzett elemzések alapján az építési munkálatok alatt nem várható zajterhelési határérték túllépés, így ezen körülmény miatt jelentős Zaj

környezeti hatás nem várható, azonban a lakóépületek közelsége miatt a munkaszervezést és lebonyolítást különös gonddal kell megszervezni annak érdekében, hogy a zajterhelési határérték betartható legyen.

186

Annak ellenére, hogy a jelenlegi zajterheléshez képest a vasútvonal beindításával új zajforrás jelenik meg, mégsem várható, a vasútvonal mentén határérték feletti zajterhelés kialakulása, azaz ebben az esetben sem várható jelentős környezeti hatás, a változás minősítése elviselhető.

6.6.

Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése

Alábbiakban röviden összefoglalásra kerülnek az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítésének módjai és formái:  a projekt tervezése során,  a projekt megvalósításának,  és fenntartásának időszakában. A projekt tervezése során kiemelt figyelmet kapott, hogy a projekt közvetlen (akadálymentesítés)

és

közvetett

módon

egyaránt

járuljon

hozzá

esélyegyenlőség javításához, erősítéséhez. A projekt figyelembe veszi, hogy:  a fogyatékkal élő népességen belül továbbra is a mozgáskorlátozottaké a legnagyobb számú csoport  az

akadálymentes

környezet

további

haszonélvezői

kisgyermekes

(babakocsis) szülők, az idős, esetleg beteg emberek. A kisvasút sajátosságainak megfelelően az esélyegyenlőséget megteremtő, ill. azt erősítő intézkedések elsősorban az akadálymentesítés területén kerülnek megvalósításra,

bár

pályázati

keretben

levő

beruházás

–

pálya

rekonstrukciója – vonatkozásában nem értelmezhető az akadálymentesítés, hisz ebben

esetben kimondottan

csak

közönség

által

közvetlenül nem

igénybevett vasúti pálya rekonstrukciója történik. Az akadálymentesítés jogszabályok és rendeletekben rögzített módon történő megvalósításához rehabilitációs szakértő gondoskodik a tervek felülvizsgálatáról, és szükség esetén gondoskodik a korrekcióról. Tényként kell figyelembe venni azt is, hogy a bármely szempontból hátrányos helyzetű emberek majdnem mindegyik csoportja gyakrabban használja a közösségi közlekedési eszközöket és ritkábban az egyéni, autós közlekedést, mint nem hátrányos helyzetű társaik. A projekt megvalósításának valamennyi szintjén elő fogja segíteni a nők és férfiak közti egyenlőség érvényesülését, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozását. A

megkülönböztetés

tilalmának

elve

végrehajtás

minden

szakaszában

betartásra kerül. A projekt megvalósulása csökkentheti a területről való elvándorlást, erősíti a térség népességmegtartó képességét. Olyan lökést fog adni a térségi öko/aktív és falusi turizmusnak, amely jelentős, új kínálatként szolgáltatások egész sorát generálva foglalkoztatás-bővülést fog eredményezni. 187

Családbarát munkahelyek jönnek/jöhetnek létre főleg a turisztikai létesítmények esetében, sokan várnak is erre a lehetőségre. Ezt a helyi lakossággal történő beszélgetések is visszaigazolják. A kiemelt projekt megvalósításához a projektgazda által tett esélyegyenlőségi vállalások a projekt befejezésének időpontjára: Hasonló/azonos munkakörben dolgozó

munkatársak azonos bérezésben részesülnek Az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak

képviselőit bevonta a projekt tervezésébe AKADÁLYMENTESÍTÉS

A felcsúti kisvasút valamennyi létesítménye (kiszolgáló épület, vasúti peronok, vasúti

szerelvény

kijelölt

kocsija)

projektarányosan

akadálymentes

és

családbarát lesz. A középső állomáson kialakításra kerülő mosdó akadálymentes WC-vel és pelenkázó helyiséggel lesz ellátva. A vasúti szerelvény egyik kocsijában

tolószékes

utasainknak

kerül

kialakításra

egy

kocsiszakasz.

Ugyanezen kocsin belül a babakocsival közlekedő, valamint kerékpárjukkal együtt utazó utasainknak biztosítunk helyet. A kerekesszékkel és babakocsival közlekedők fel és leszállását emelőlift segíti, mely a vasúti kocsiban kerül kialakításra. Valamennyi járda alkalmas lesz kerekesszékkel

történő

közlekedésre.

Vakok

és

gyengén

látok

számára

vakvezető sávok kerülnek kialakításra mind a peronokon, mind az érintett járdaszakaszokon.

Valamennyi

információs

tábla

fontosabb

információk

vonatkozásában brei írással is el lesz látva. A felcsúti kisvasút honlapjának akadálymentes - gyengén látók számára kialakított kontrasztos aloldala a legfontosabb információkkal lesz ellátva.

188

7. PÉNZÜGYI ELEMZÉS 7.1.

Módszer, általános feltételezések A TEVÉKENYSÉG JÖVEDELEMTERMELÉSI JELLEGÉNEK MINŐSÍTÉSE

A 1083/2006/EK rendeletben a jövedelemtermelő beruházás definíciója az 55. cikk szerint: „(1) E rendelet alkalmazásában jövedelemtermelő projekt bármely, olyan

infrastrukturális

beruházást

magában

foglaló

művelet,

amelynek

igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más, ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet.” Tehát ezek alapján a projekt jövedelem-termelőnek minősül. AZ IGÉNYELHETŐ TÁMOGATÁS INTENZITÁSÁNAK ÉS MAXIMÁLIS ÖSSZEGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Mivel a kedvezményezett vállalkozásnak minősül, de a támogatható tevékenység jövedelemtermelő és a referencia időszakában a nettó bevétel (bevételműködési

költségek)

negatív,

(elszámolható) költség, és az

így

elszámolható

kiadás

teljes

igényelhető maximális támogatás a teljes

(elszámolható) költség és a támogatási intenzitás szorzata. AZ IGÉNYELHETŐ MAXIMÁLIS TÁMOGATÁS: A TÁMOGATÁSI INTENZITÁS:

600.000.000 Ft 70 %

Az elvégzett pénzügyi elemzés célja a projekt pénzügyi fenntarthatóságának bemutatása és alátámasztása. A pénzügyi elemzés módszere a diszkontált pénzáram (cash-flow) módszerre épül (DCF módszer). Csak a pénzáramokat vettük figyelembe, vagyis a ténylegesen kifizetett kiadások kerültek feltüntetésre az elemzésben. Az értékek megállapítása a fejlesztési különbözet módszerével történt, tehát a bemutatott költségek a projekt nélküli állapot esetében felmerülő költségek, valamint a kiválasztott alternatíva esetében felmerülő költségek különbözeteként kerültek meghatározásra, de mivel a projekttel kapcsolatban a nulla változat estén sem bevételek, sem kiadások nem keletkeznek, így az elemzés teljes mértékben a projekt hatásait mutatja. A pályázó a projekttel kapcsolatosan Áfa visszaigénylésre nem jogosult, így a költségek bruttó módon kerülnek meghatározásra.

189

pénzügyi

elemzésben

alkalmazott

diszkontráta

8%,

közgazdasági

elemzésben 8,5%. Az elemzés kezdő éve (bázis év), ami a rögzített árszínvonal éve is 2015. A vizsgált időtáv a megvalósítást követő 10 év.

7.2.

Beruházási költségek becslése

41. táblázat: A kiválasztott projekt változat pénzügyi beruházási költségei

Megnevezés I. Előkészítési költségek I.1. Projekt előkészítés költségei I.2. Ingatlan és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése

II. Megvalósítási költségek

Jelenérték 15 023 333

2015 16 225 200

15 023 333

16 225 200

610 290 322

659 113 548

II.1. Projekt menedzsment költségei

11 111 111

12 000 000

II.2. Szolgáltatások igénybevételének költségei

25 185 185

27 200 000

573 994 026

619 913 548

II.3. Építés, átalakítás, bővítés, felújítás költségei

II.4. Eszközbeszerzések költségei

II.5 Immateriális javak beszerzése

Elszámolható nettó költség összesen

625 313 656

675 338 748

III. Egyéb elszámolható költségek

168 337 137

181 804 108

168 337 137 0 793 650 793

181 804 108

278 504 715

300 785 092

1 072 155 507

1 157 927 948

III.1. ÁFA III.2. Tartalék Támogatási konstrukció összes költsége IV. a nem a támogatási konstrukcióban felmerült költségek Összes beruházási költség

857 142 856

adatok Ft-ban

7.3. 190

Működési költségek

A figyelembe vett működési költségek az EU útmutatók alapján az alábbiak:  üzemeltetési költség;  karbantartási/fenntartási költség;  pótlási /felújítási költségek. Az üzemeltetési költségek változó költségei a projektben megbonthatóak anyagjellegű

költségekre

anyagjellegű

költségek

energiaszükségletével

és

igénybe

tartalmaznak

kapcsolatos

vett

szolgáltatások

üzemanyaggal,

költségeket,

illetve

költségeire. a

191

működtetés

mindenféle

anyagköltséget, ami nem karbantartási költségként merül majd fel.

olyan

42. táblázat: Anyag jellegű ráfordítások

Anyag, energia költség

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

200 000

202 000

204 020

206 060

208 121

210 202

212 304

214 427

216 571

218 737

1 251 300

1 263 813

1 276 451

1 289 216

1 302 108

1 315 129

1 328 280

1 341 563

1 354 979

1 368 528

Üzemanyag fogyasztás (l/100

km) Üzemanyag ár

430

Egy útvonal

távolsága (km) Heti rendszeres

működési napok Napi alkalmak száma

Különjáratok

száma/év Éves alkalmak száma (7 hónap, 4

970

hét/hónap) Üzemanyag költség

adatok Ft-ban

Az igénybe vett szolgáltatások közé a szolgáltatás népszerűsítéséhez kapcsolódó marketing költségeket és az egyéb szolgáltatásként felmerülő költségeket soroltuk. Az üzemeltetési költségek állandó költségei között a működtetés személyi költségeit terveztük. A következő táblázat a működés költségeit mutatja a referencia időszak alatt. 43. táblázat: Üzemeltetési és karbantartási költsége NPV

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

1. Üzemeltetési

55 628 190

8 611 700

8 697 817

8 784 795

8 872 643

8 961 370

9 050 983

9 141 493

9 232 908

9 325 237

9 418 489

10 343 767

1 601 300

1 617 313

1 633 486

1 649 821

1 666 319

1 682 982

1 699 812

1 716 810

1 733 978

1 751 318

költségek 1.1 Változó költségek

192

NPV

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

1.1.1 Anyagjellegű

9 374 826

1 451 300

1 465 813

1 480 471

1 495 276

1 510 229

1 525 331

1 540 584

1 555 990

1 571 550

1 587 265

968 941

150 000

151 500

153 015

154 545

156 091

157 652

159 228

160 820

162 429

164 053

45 284 423

7 010 400

7 080 504

7 151 309

7 222 822

7 295 050

7 368 001

7 441 681

7 516 098

7 591 259

7 667 171

7 010 400

7 080 504

7 151 309

7 222 822

7 295 050

7 368 001

7 441 681

7 516 098

7 591 259

7 667 171

645 961

100 000

101 000

102 010

103 030

104 060

105 101

106 152

107 214

108 286

109 369

645 961

100 000

101 000

102 010

103 030

104 060

105 101

106 152

107 214

108 286

109 369

8 711 700

8 798 817

8 886 805

8 975 673

9 065 430

9 156 084

9 247 645

9 340 122

9 433 523

9 527 858

ráfordítások 1.1.2 Igénybevett szolgáltatások 1.1.3 Személyi jellegű költségek 1.2 Állandó költségek 1.2.1

Agyagjellegű 1.2.2 Igénybevett

szolgáltatások 1.2.3 Személyi jellegű 1.2.4 Egyéb

45 284 423

költségek 2. Karbantartási költségek 2.1 Fenntartási költségek 3. Pótlási

költségek ÖSSZESEN

56 274 151

adatok Ft-ban

193

7.4.

Maradványérték

A projekt kapcsán maradványértékkel nem számoltunk, mert a referencia időszak végén a létrehozott beruházás eredményei nem lesznek értékesíthetőek.

7.5.

Pénzügyi költségek összegzése 44. táblázat: A projekt pénzügyi költségeinek összegzése adatok Ft-ban Nettó jelenérték

1. Összes beruházási költség

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

1 072 155 507

1 157 927 948

56 274 151

8 711 700

8 798 817

8 886 805

8 975 673

9 065 430

9 156 084

9 247 645

9 340 122

9 433 523

9 527 858

2.1. Üzemeltetési költség

55 628 190

8 611 700

8 697 817

8 784 795

8 872 643

8 961 370

9 050 983

9 141 493

9 232 908

9 325 237

9 418 489

2.2. Karbantartási költség

645 961

100 000

101 000

102 010

103 030

104 060

105 101

106 152

107 214

108 286

109 369

Pótlási költség

3. Maradványért ék 4. Összes pénzügyi költség (1+2-3)

1 128 429 658

1 157 927 948

8 711 700

8 798 817

8 886 805

8 975 673

9 065 430

9 156 084

9 247 645

9 340 122

9 433 523

9 527 858

2. Összes működési költség

2.3.

7.6.

Pénzügyi bevételek becslése

A projekt kapcsán bevételek jegyek értékesítéséből, illetve külön járatok szervezéséből, bérbeadásából származnak. Az alábbi táblázat részletesen mutatja, hogy milyen típusú jegyekkel, milyen látogatói létszámmal készítettük a referencia időszak tervszámait. Ezek a számok jelentik a projekt fő tevékenységből származó bevételeit. Ezen kívül kiegészítő tevékenységből származó bevétellel is kalkuláltunk, ami a vonat reklámfelületi értékesítéséből származik. 194

45. táblázat: Fő tevékenységből származó bevételek adatok Ft-ban 2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

Teljes árú jegy ár

700

707

714,07

721,2107

728,4228

735,707

Kedvezményes jegy ár

500

505

510,05

515,1505

520,302

525,505

Csoportos jegy ár

500

505

510,05

515,1505

520,302

525,505

Kombinált jegy projektre eső része

300

303

306,03

309,0903

312,1812

315,303

Teljes árú látogató

1629

1715

1805

1900

2000

2020

2040,2

2060,602

2081,208

2102,02

Kedvezményes látogató

2036

2143

2256

2375

2500

2525

2550,25

2575,753

2601,51

2627,525

Csoportos látogató

2444

2573

2708

2850

3000

3030

3060,3

3090,903

3121,812

3153,03

Kombinált jegy látogató

2036

2143

2256

2375

2500

2525

2550,25

2575,753

2601,51

2627,525

8 145

8 574

9 025

9 500

10 000

10 100

10 201

10 303

10 406

10 510

Teljes árú bevétel

1 140 300

1 200 500

1 263 500

1 330 000

1 400 000

1 428 140

1 456 846

1 486 128

1 515 999

1 546 471

Kedvezményes bevétel

1 018 000

1 071 500

1 128 000

1 187 500

1 250 000

1 275 125

1 300 755

1 326 900

1 353 571

1 380 778

Csoportos bevétel

1 222 000

1 286 500

1 354 000

1 425 000

1 500 000

1 530 150

1 560 906

1 592 280

1 624 285

1 656 933

Összes látogató

Kombinált jegy bevétel Különjárat bérletből bevétel

BEVÉTELEK ÖSSZESEN

195

610 800

642 900

676 800

712 500

750 000

765 075

780 453

796 140

812 143

828 467

1 100 000

1 111 000

1 122 110

1 133 331

1 144 664

1 156 111

5 091 100

5 301 400

5 522 300

5 755 000

6 000 000

6 109 490

6 221 070

6 334 780

5 305 998

5 412 648

46. táblázat: A projektből származó bevételek összegzése adatok Ft-ban NPV

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

1. Fő tevékenységből származó

36 230 029

5 091 100

5 301 400

5 522 300

5 755 000

6 000 000

6 109 490

6 221 070

6 334 780

6 450 662

6 568 759

6 034 153

960 000

969 600

979 296

989 089

998 980

1 008 970

6 051 100

6 261 400

6 482 300

6 715 000

6 960 000

7 079 090

7 200 366

7 323 869

7 449 642

7 577 729

bevételek 2. Kiegészítő tevékenységből származó bevételek 3. Egyéb

bevételek

42 264 181

ÖSSZESEN

196

7.7.

A projekt pénzügyi teljesítménymutatói

A pénzügyi megtérülés legfontosabb mutatószámai:  FNPV (pénzügyi nettó jelenérték) megmutatja a projekt időtartama alatt keletkező pénzáramok (bevételek és kiadások) jelenre diszkontált értékét.  FRR (pénzügyi belső megtérülési ráta): Azt a diszkontrátát fejezi ki, amelynél az FNPV=0. 47. táblázat: A pénzügyi megtérülés legfontosabb mutatószámai adatok Ft-ban Megnevezés

2015

1. Beruházási költség

2016

1 157 927 948 0

2. Működési költség 3. Kiadási pénzáram 1+2

4. Pénzügyi bevétel 5. Bevételi pénzáram 4

1 157 927 948 0 0

6.Maradványérték 7. Nettó összes pénzáram 5+6-3

pénzügyi

8. Pénzügyi nettó jelenérték

-1 157 927 948 FNPV =

2017

2018

2020

2021

2022

2023

2024

2025

8 711 700 8 711 700 6 051 100 6 051 100

8 798 817 8 798 817 6 261 400 6 261 400

8 886 805 8 886 805 6 482 300 6 482 300

8 975 673 8 975 673 6 715 000 6 715 000

9 065 430 9 065 430 6 960 000 6 960 000

9 156 084 9 156 084 7 079 090 7 079 090

9 247 645 9 247 645 7 200 366 7 200 366

9 340 122 9 340 122 7 323 869 7 323 869

9 433 523 9 433 523 7 449 642 7 449 642

9 527 858 9 527 858 7 577 729 7 577 729 0

-2 660 600

-2 537 417

-2 404 505

-2 260 673

-2 105 430

-2 076 994

-2 047 279

-2 016 253

-1 983 881

-1 950 129

-1 086 165 477

Az FRR az iterációs képlet sajátossága miatt nem számolható.

197

2019

FRR=

#SZÁM!

7.8.

A megítélhető támogatási összeg meghatározása

7.8.1.

A támogatási jogosultság vizsgálata

Az EU útmutatók szerint egy tevékenység akkor jogosult támogatásra,  ha

közgazdasági

költség-haszon

elemzés

alapján

társadalmi

hasznosság igazolható.  a pénzügyi elemzés alapján igazolható, hogy csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapja a projekt, túl-támogatás nem történik. A részletes elemzésben a teljesítménymutatókkal szembeni követelmények:  FNPV negatív,  az FRR alacsonyabb, mint az alkalmazott pénzügyi diszkontráta; További követelmény, hogy a pénzügyi elemzés pénzáram elemzése alapján igazolható, hogy a projekt keretében létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható. Így a pénzárammal szembeni követelmén, hogy az egyes években a halmozott működési pénzáram ne legyen negatív, illetve ha negatív, akkor be kell mutatni, hogy az előre jelzett működési veszteséget milyen áthidaló hitellel vagy projekten kívüli forrásból fedezi a kedvezményezett. A projekt minden támogathatósági kritériumnak megfelel, a közgazdasági hasznosság bemutatását a következő fejezet tartalmazza, a pénzügyi elemzés alapján pedig látható, hogy a FNPV negatív, az FRR az iterációs képlet sajátosság miatt nem számolható. Diszkontált beruházási költségek (DIC) Diszkontált nettó bevétel (DNR) Finanszírozási hiány (R=(DIC-DNR)/DIC)

1 072 155 507 Ft -14 009 970 Ft 101,31%

Pályázatban szereplő elszámolható költség (EC)

857 142 856 Ft

Döntési összeg (DA=EC*R)4

868 343 233 Ft

Pályázatban szereplő támogatási intenzitás (ti)

70,00%

Támogatás összege (DA*ti)

600 000 000 Ft

Saját forrás (Döntési összegből)

557 927 948 Ft

198

7.8.2.

A megítélhető támogatási összeg meghatározása

48. táblázat: A KDOP-2.1.1/E-15 kiemelt projekt támogatási konstrukcióból megvalósuló beruházási költségei adatok Ft-ban Támogatásból megvalósuló I. ELŐKÉSZÍTÉSI KÖLTSÉGEK Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Hatósági engedélyek költsége Kiviteli tervek költsége II. MEGVALÓSÍTÁSI KÖLTSÉGEK II.1. Projekt menedzsment költségei Projektmenedzsment szolgáltatás igénybe vétele II.2. Szolgáltatások igénybevételének költségei Műszaki ellenőrzés Könyvvizsgálat Turisztikai szolgáltatásfejlesztés Kötelező nyilvánosság biztosítása Üzleti marketing terv elkészítése és megvalósítása Megvalósulási tervek készítése II.3. Építés, átalakítás, bővítés, felújítás Vasúti pálya építése Vasúti pálya építés megelőző munkálatok Mozdonyszín építése Térvilágítás, energiaellátás állomásokon Biztosítóberendezés telepítése II.4. Eszközbeszerzések költségei Mozdony és vasúti kocsik beszerzése II.5 Immateriális javak beszerzése III. EGYÉB ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK III.1. Tartalék IV. NEM ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÖSSZKÖLTSÉG TÁMOGATÁSBÓL ELSZÁMOLVA: EBBŐL TÁMOGATÁS (70%) EBBŐL ÖNERŐ (30%):

7.8.1.

Nettó 16 225 200 3 935 000 1 990 200 10 300 000 659 113 548 12 000 000 12 000 000 27 200 000 5 000 000 1 000 000 7 850 000 3 150 000 7 700 000 2 500 000 619 913 548 619 913 548 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 675 338 748

Források

IGÉNYELT TÁMOGATÁS (ROP) TÁMOGATÁSI KONSTRUKCIÓBÓL MEGVALÓSULÓ KÖLTSÉGEK SAJÁT FORRÁSA

NEM A TÁMOGATÁSI KONSTRUKCIÓBÓL MEGVALÓSULÓ KÖLTSÉGEK SAJÁT FORRÁSA

NEM ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK FORRÁSA PROJEKT ÖSSZES FORRÁSA

199

Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

600 000 000 Ft 257 142 857 Ft 300 785 092 Ft 0 Ft 1 157 927 948 Ft

7.8.2.

Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata

A projekt támogatási intenzitása 70%, így a beruházás finanszírozása a támogatásból és önerőből (támogatási konstrukcióban belüli és azon kívüli önerő) áll. A projekt eredményeinek fenntartása biztosított, mert a referencia időszak alatt keletkező költségeket a pályázó saját költségvetése terhére finanszírozni tudja. 49. táblázat: Pénzügyi fenntarthatóság adatok Ft-ban Megnevezés

Nettó jelenérték

1. Beruházási költség

2015

1 072 155 507

2. Működési költség

56 274 151

3. Hiteltörlesztés

4.Hitel kamatának törlesztése

5. Egyéb

2016

1 157 927 948 0

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

8 711 700

8 798 817

8 886 805

8 975 673

9 065 430

9 156 084

9 247 645

9 340 122

9 433 523

9 527 858

6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5

1 128 429 658

1 157 927 948

8 711 700

8 798 817

8 886 805

8 975 673

9 065 430

9 156 084

9 247 645

9 340 122

9 433 523

9 527 858

7. Pénzügyi bevétel

42 264 181

6 051 100

6 261 400

6 482 300

6 715 000

6 960 000

7 079 090

7 200 366

7 323 869

7 449 642

7 577 729

8.OP támogatás

555 555 556

600 000 000

9. Saját forrás

530 609 922

557 927 948

2 660 600

2 537 417

2 404 505

2 260 673

2 105 430

2 076 994

2 047 279

2 016 253

1 983 881

1 950 129 0

10. Maradványérték 11. Bevételi 7+8+9+10

0 pénzáram

1 128 429 658

1 157 927 948

8 711 700

8 798 817

8 886 805

8 975 673

9 065 430

9 156 084

9 247 645

9 340 122

9 433 523

9 527 858

12. Nettó összes pénzáram 11-6

pénzügyi

13. Nettó pénzáram

pénzügyi

halmozott

200

8. KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS 8.1.

Módszer, általános feltételezések

A közgazdasági költség-haszon elemzés alkalmazott lépései:  a pénzügyi költségek gazdasági költséggé történő átalakítása, vagyis a közgazdasági költségek becslése  a projekt közvetlen hasznainak pénzbeli meghatározása,  közgazdasági megtérülési mutatók számítása,

8.2.

Közgazdasági költségek elemzése

A pénzügyi költségekhez képest költségvetési kiigazításokat kell végezni annak érdekében, hogy a piaci árak által magukba foglalt adók, támogatások, illetve járulékok torzító hatását kiszűrjük. A gazdasági elemzésben a transzfer tételek már nem szerepelhetnek. A projekt esetében a pénzügyi költségek meghatározása bruttó módon történt, azaz ÁFÁ-val került meghatározásra, így ezzel a kiigazítással módosítani kell a pénzügyi költségeket.

201

50. táblázat: Közgazdasági költségelemzés adatok Ft-ban Megnevezés

Jelenérték

Beruházási költség

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

1 157 927 948 246 173 658

közgad. korrekciók

1 067 214 699 226 888 164

Működési költség

54 753 021

8 711 700

8 798 817

8 886 805

8 975 673

9 065 430

9 156 084

9 247 645

9 340 122

9 433 523

9 527 858

11 640 407

1 852 094

1 870 615

1 889 321

1 908 214

1 927 296

1 946 569

1 966 035

1 985 695

2 005 552

2 025 608

883 439 148

911 754 290

6 859 606

6 928 202

6 997 484

7 067 459

7 138 134

7 209 515

7 281 610

7 354 427

7 427 971

7 502 250

közgad. korrekciók Összesen közgazdasági költség

8.3.

Közgazdasági hasznok elemzése

A projekt előző fejezetekben bemutatott hatásain és eredményein túl társadalmi hasznosságot is hordoz magában, amelyeket az alábbiak szerint lehet csoportosítani:  közvetlenül a projekt használóinál, a szolgáltatást igénybe vevőknél jelentkező hasznok;  külső gazdasági hatások azon hatások, amelyek nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál jelentkeznek, és közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket. EXTERNÁLIS HASZNOK BEMUTATÁSA A projekt externális hasznai az alábbiak:  Turizmusra gyakorolt hatás  Állami kiadás csökkenés  Ingatlan árnövekedés  Környező vállalkozások jövedelem növekedése

202

51. táblázat: Turisztikai hatás TURISZTIKAI HATÁS

201 5

2016

Vendégek átlagos napi költése/Ft/ Városba látogatók számának növekedése/fő/ Attrakció bevétele/Ft/

Turizmus bevétele/Ft/ Multiplikátor Turizmus teljes hatása/Ft/

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

4 000

4 200

4 410

4 631

4 862

5 105

5 360

5 628

5 910

6 205

8 145

8 574

9 025

9 500

10 000

10 100

10 201

10 303

10 406

10 510

32 580 000 32 580 000 1,692

36 010 800 36 010 800 1,692

39 800 250 39 800 250 1,692

43 989 750 43 989 750 1,692

48 620 250 48 620 250 1,692

51 561 775 51 561 775 1,692

54 681 263 54 681 263 1,692

57 989 479 57 989 479 1,692

61 497 842 61 497 842 1,692

65 218 462 65 218 462 1,692

55 125 360

60 930 274

67 342 023

74 430 657

82 265 463

87 242 524

92 520 696

98 118 198

104 054 349

110 349 637

2022

2023

gazdasági

52. táblázat: Foglalkoztatási hatás 201

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2024

2025

5 Állami kiadás csökkenése (Ft/fő/év) Foglalkoztatottak számának

1 211

1 247

1 285

1 323

1 363

1 404

1 446

1 489

1 534

1 580

404

746

178

733

445

349

479

874

570

607

18 171

18 716

19 277

19 855

20 451

21 065

21 697

22 348

23 018

23 709

060

190

670

995

675

235

185

110

550

107

növekedése (fő) Összesen (Ft)

53. táblázat: Ingatlanár növekedés 2016 Ingatlanok száma

600

Átlagos ingatlan ár (Ft)

3 000 000

Érték növekedés (Ft)

15%

270 000 000

54. táblázat: Vállalkozásokat érintő hatás 2015 Érintett vállalkozások száma

203

2016

2017 10

2018 10

2019 10

2020 10

2021 10

2022 10

2023 10

2024 10

2025 10

Jövedelem-növekedés (Ft) Vállalkozási hatás (Ft)

900 000

9 000 000

Összefoglalva a projekt externális hasznai a következők: 55. táblázat: Externális hasznok adatok Ft-ban Externális hasznok Állami kiadás csökkenés Turizmus teljes gazdasági hatása Ingatlan ár növekedése Vállalkozási hatás Összesen

8.4.

Jelen érték 478 593 056 123 506 956

201 5 0

2016

2017

55 125 360

60 930 274

18 171 060

229 352 927 54 425 929 885 878 869

270 000 000

0 0

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

67 342 023

74 430 657

82 265 463

87 242 524

92 520 696

98 118 198

104 054 349

110 349 637

18 716 190

19 277 670

19 855 995

20 451 675

21 065 235

21 697 185

22 348 110

23 018 550

23 709 107

9 000 000

352 296 420

88 646 464

95 619 693

103 286 652

111 717 138

117 307 759

123 217 881

129 466 308

136 072 899

143 058 744

Közgazdasági teljesítménymutatók

A közgazdasági teljesítmény értékeléséhez az alábbi mutatók számítása szükséges:  ENPV (gazdasági nettó jelenérték): a jövőbeni nettó haszonáramok diszkontált értéke. Az ENPV kiszámítása a projekt megítélésének kulcseleme, mivel csak pozitív ENPV-vel rendelkező projektek támogathatók.  ERR (gazdasági belső megtérülési ráta): azon diszkontráta, amely mellett az ENPV nulla; 204

56. táblázat: Közgazdasági teljesítménymutatók adatok Ft-ban Megnevezés 1. Közgazdasági beruházási költség 2. Közgazdasági működési költség 3. Közgazdasági költségek összesen 1+2 4. Közgazasági hasznok 5. Maradványérték 6. Nettó összes pénzügyi pénzáram 4+5-3 Gazdasági nettó jelenérték

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

911 754 290 0

6 859 606

7 138 134

7 209 515

7 281 610

7 354 427

7 427 971

7 502 250

6 859 606

6 997 484 6 997 484

7 067 459

911 754 290

6 928 202 6 928 202

7 067 459

7 138 134

7 209 515

7 281 610

7 354 427

7 427 971

7 502 250

352 296 420

88 646 464

95 619 693

103 286 652

111 717 138

117 307 759

123 217 881

129 466 308

136 072 899

143 058 744 0

-911 754 290

345 436 814

81 718 262

88 622 209

96 219 193

104 579 004

110 098 243

115 936 271

122 111 882

128 644 929

135 556 494

ENPV =

2 439 720

ERR=

8,58%

Az ENPV értéke pozitív, az ERR pedig magasabb, mint az alkalmazott diszkontráta, így a projekt közgazdasági szempontból is támogatható.

205

9. ÉRZÉKENYSÉG ÉS KOCKÁZATELEMZÉS 9.1.

Érzékenységvizsgálat

Az érzékenységi vizsgálat célja a projekt kritikus változóinak és paramétereinek kiválasztása, amelyek változása a legnagyobb hatást gyakorolja az alapesetben kiszámított teljesítménymutatókra. Az EU útmutató (2008) szerint „kritikus” minden olyan változó, melynek 1% mértékű megváltozása (pozitív vagy negatív értelemben) a belső megtérülési ráta 1 %-os, vagy a nettó jelenérték 1 %-os, vagy annál nagyobb mértékű változását okozza. A kritikus változók beazonosításához számba kell venni azokat a tényezőket, amelyek

közvetlen,

vagy

közvetett

hatással

vannak

projekt

teljesítménymutatójára, jelen esetben a nettó jelenértékre, vagyis az FNPV-re, illetve az ENPV-re, illetve a belső megtérülési rátára, vagyis az FRR-re és az ERRre. A

lenti

táblázatok

azt

mutatják,

hogy

pénzügyi

és

közgazdasági

teljesítménymutatókra az esetleges változások milyen hatással vannak. 57. táblázat: Kritikus változók azonosítása I. Változó

Változás mértéke

Alapeset Beruházási költség

1%-os változása

Működési költség

1%-os változása

Bevétel

1%-os változása

FNPV (C) Ft

FNPV változása %

-1 086 165 477 -1 096 887 032

0,9871

-1 086 728 219

0,0518

-1 086 588 119

0,0389

58. táblázat: Kritikus változók azonosítása II. Változás Változó

mértéke

Alapeset Beruházási költség

1%-os növekedés

Működési költség

1%-os növekedés

Gazdasági hasznok

1%-os csökkenés

ENPV ENPV Ft

változása %

2 439 720

ERR ERR %

változás %

8,58%

-5 963 545

-344,44

8,32%

-3,01

2 008 594

-17,67

8,56%

-0,16

-6 419 069

-363,11

8,30%

-3,20

A két táblázatból látható, hogy a pénzügyi mutatók esetében egyik változó sem tekinthető kritikusnak, hiszen a változásuk 1% alatt van, a közgazdasági mutatók esetében azonban mind a beruházás, mind a gazdasági hasznok kritikus változók, mert 1%-os változásuk több mint 1%-os változást okoz az ENPV és az ERR értékében, így ennek a két változónak a további vizsgálata szükséges. KÜSZÖBÉRTÉK SZÁMÍTÁS A közgazdasági nettó jelenértékkel (ENPV) szembeni pályázati elvárás, hogy az értéke magasabb legyen, mint nulla. A mutató pozitív értéke azt jelenti, hogy a 206

projekt társadalmi hasznossága nagyobb, mint a befektetett összeg értéke, tehát hordoz magában olyan pozitív, a társadalomra nézve hasznos hatásokat, amik miatt támogatásra érdemesnek tekinthető. Az elemzés ezen részében megvizsgáltuk, hogy a kritikus tényezők milyen mértékű %-os változásánál fordulnak át a közgazdasági mutatók pozitívból negatívba, azaz milyen változás esetén kerül a megvalósítandó projekt olyan kategóriába, amikor már nem minősül támogathatónak. Ennek a vizsgálatnak az eredményeit az alábbi táblázat mutatja: 59. táblázat: Küszöbértékek

Változók

FNPV

FRR

ENPV

ERR

küszöbérték

Beruházási költség

107,30%

93,60%

Működési költség Számszerűsített hasznok

Ebből

látható,

hogy

amennyiben

beruházási

költségek

7,3%-kal

emelkednek, vagy az externális hasznok 6,4%-kal csökkennek a projekt a közgazdasági mutatók tekintetében nem támogatható kategóriába esik, mert az ENPV negatív lesz, illetve az ERR alacsonyabb lesz, mint az alkalmazott diszkontráta. FORGATÓKÖNYV ELEMZÉS A változók kritikus csoportja forgatókönyv elemzés során került megvizsgálásra, amely

alapest

mellett

események

bekövetkezésének

optimista

és

pesszimista változatát vizsgálták. 60. táblázat: Forgatókönyvelemzés Mutatók

Alapeset

Beruházási költség változás ENPV

2 439 720

ERR

Forgatókönyv 1

Forgatókönyv 2

-20%

+20%

170 505 027

8,6%

Haszon változás ENPV ERR

9.2.

-165 625 587

15,0% +20%

4,1% -20%

2 439 720

-174 736 054

8,58%

14,0%

2,9%

Kockázatelemzés

Az egyes kockázati tényezők értékelése során vizsgálva lett a bekövetkezési valószínűségük, valamint hatásuk a projektre (egyáltalán nem: 0 – teljes mértékben: 10), valamint a kockázat csökkentésének módszere is. 207

MŰSZAKI KOCKÁZATOK ELŐKÉSZÍTÉS SORÁN TERVEZÉSI HIBÁK Bekövetkezési valószínűség: 2 Hatása a projektre: 5 Kockázat csökkentés módszere: megfelelő referenciákkal rendelkező, szakértő és tapasztalt tervezők kiválasztása KIVITELEZÉSI MUNKÁLATOK ELŐRE NEM LÁTHATÓ KOCKÁZATAI Bekövetkezési valószínűség: 3 Hatása a projektre: 4 Kockázat

csökkentés

módszere:

körültekintő

tervezés,

jó

referenciákkal

rendelkező, pénzügyileg stabil, megbízható kivitelező kiválasztása, szigorú ütemterv készíttetés és számonkérése, tartalék idők beépítése a projektbe. MEGHIBÁSODÁSOK, TECHNIKAI KÁROK Bekövetkezési valószínűség: 1 Hatása a projektre: 3 Kockázat

csökkentés

organizációs

és

módszere:

környezeti

tartalékidők

menedzsment

biztosítása

terv

előírása

kivitelezésre, a

kivitelezési

közbeszerzési eljárás során TERMÉSZETI KÁROK Bekövetkezési valószínűség: 1 Hatása a projektre: 3 Kockázat

csökkentés

organizációs

és

módszere:

környezeti

tartalékidők

menedzsment

biztosítása

terv

előírása

kivitelezésre, a

kivitelezési

közbeszerzési eljárás során JOGI SZEMPONTÚ KOCKÁZATOK KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET SZIGORODÁSA Bekövetkezési valószínűség: 1 Hatása a projektre: 2 Kockázat csökkentés módszere: megfelelő szakértelemmel, referenciákkal rendelkező tervezők kiválasztása, az üzemeltető szervezet felkészítése erre az esetre KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS ELHÚZÓDÁSA JOGORVOSLAT MIATT Bekövetkezési valószínűség: 2 Hatása a projektre: 4 Kockázat csökkentés módszere: HKT megbízása az eljárás lebonyolítására, az NFÜ-KFF részéről ellenőrzés és tanúsítványok megkérése az eljárás előtt és közben. 208

SZABVÁNYOK VÁLTOZÁSA Bekövetkezési valószínűség: 1 Hatása a projektre: 2 Kockázat csökkentés módszere: megfelelő szakértelemmel, referenciákkal rendelkező tervezők kiválasztása, az üzemeltető szervezet felkészítése erre az esetre TÁRSADALMI SZEMPONTÚ KOCKÁZATOK LAKOSSÁGI ELLENÁLLÁS, KRITIKUS HOZZÁÁLLÁS Bekövetkezési valószínűség: 2 Hatása a projektre: 2 Kockázat csökkentés módszere: széles körű nyilvánosság biztosítása, lakossági fórumok, rendszeresen frissített WEB oldal. KÖZVÉLEMÉNY FORMÁLÓ HATÁSOK, KÜLSŐ TÁMADÁSOK Bekövetkezési valószínűség: 2 Hatása a projektre: 2 Kockázat csökkentés módszere: széles körű nyilvánosság biztosítása, lakossági fórumok, rendszeresen frissített WEB oldal. PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTÚ KOCKÁZATOK JEGYÁRAK ALAKÍTÁSA A TERVEKNEK MEGFELELŐEN Bekövetkezési valószínűség: 3 Hatása a projektre: 2 Kockázat csökkentés módszere: alapos üzleti tervezés, az üzleti eredmények folyamatos

figyelemmel

kísérése,

elemzése.

Szakértő

menedzsment

alkalmazása az üzemeltető szervezetben. ÜZEMELTETŐ SZERVEZET ZÖKKENŐMENTES MŰKÖDÉSE Bekövetkezési valószínűség: 2 Hatása a projektre: 2 Kockázat

csökkentés

módszere:

Szakértő

menedzsment

pályázatos

kiválasztása a menedzsmentnek, alapos üzleti tervezés. INTÉZMÉNYI SZEMPONTÚ KOCKÁZATOK KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ZÖKKENŐMENTES LEBONYOLÍTÁSA Bekövetkezési valószínűség: 4 Hatása a projektre: 4 Kockázat csökkentés módszere: referenciákkal, tapasztalatokkal rendelkező szakértők, jogászok alkalmazása, kellő tartalék idők beépítése az eljárásokba.

209

10. KOMMUNIKÁCIÓS TERV A projekt megvalósításával a térségi és kapcsolódó turisztikai attrakciók kis „hírveréshez”, azaz speciális megjelenési lehetőséghez jutnak, mivel a kisvasút kommunikációs és marketing tevékenysége során bemutatásra kerülnek a térségi

rendezvények,

kulturális

programok,

látnivalók

és

helyi/térségi

turisztikai szolgáltatások is. Ezzel biztosítva a komplex szolgáltatási kínálatot, mely a térség turistavonzó képességét pozitív irányba befolyásolja, ezzel is hosszú távon szolgálva a térség turisztikai vállalkozásainak helyzetbe hozását. Mivel projektünket a saját forrás felhasználása mellett a Széchenyi 2020 – Európai Uniós forrás is finanszírozza, ezért a projekt kommunikációjának kialakítása

során

kiemelt

hangsúlyt

kell

fektetnünk

projekt

későbbi

kommunikációs tervében az Európai Uniós disszeminációs kötelezettségekre. A projekt kommunikációs elemeit (információs- és emléktáblák, sajtóközlemények, plakátok, hirdetések, stb.) a Széchenyi 2020 arculati kézikönyvében megadottak szerint készítjük el. A kommunikációs tevékenységet a projekt „0.” pillanatától legalább a projekt fizikai zárásáig kötelező biztosítani akképpen, hogy a Közreműködő Szervezet (KSZ) és Irányító Hatóság (IH) folyamatos tájékoztatása is megfelelően történjen. A

kommunikációs

és

marketing

tevékenységünk

megvalósításához

külső

szolgáltatót kívánunk igénybe venni.

10.1.

A célcsoportok kommunikációs szempontú

elemzése A

projekt

kommunikációs

terve

és

annak

keretei

között

megvalósuló

eszközök/tevékenységek a látogatóink (utazóközönség) elérését, valamint az Európai Uniós támogatásból adódó kötelezettségnek eleget téve a nyilvánosság biztosítását hivatottak szolgálni. A látogatók információhoz jutását biztosítandó eszközöknek/tevékenységeknek a kor kihívásainak is eleget tevő, interaktív eszközöknek kell lenniük, ezzel is minél szélesebb körben hírét adva a projektünknek és a kialakított turisztikai attrakciónak. A tájékoztatás nem csak az utazáshoz-látogatáshoz elengedhetetlen információk (menetrend, jegyár, utazási feltételek, stb.) átadását kell, hogy biztosítsa, hanem figyelemfelkeltő módon többlet- és új információk átadására kell képesnek lennie. 61. táblázat: A külső célcsoportok esetén alkalmazott üzenetek és eszközök FŐ KÜLSŐ CÉLCSOPORTOK

ÜZENETEK menetrend, mely illeszthető a

természetjárók/kirándulók

túrához, + helyi kulturális programok, látnivalók, rendezvények

210

ESZKÖZÖK turistatérkép, turistakalauz, hírlevél, honlap, sajtóhírek

FŐ KÜLSŐ CÉLCSOPORTOK kerékpárosok

ÜZENETEK

ESZKÖZÖK

kerékpárszállítás + kisvasúti

kerékpáros térkép,

kapcsolódás a Budapest-Bécs

turistakalauz, hírlevél,

közötti kerékpáros útvonalhoz

honlap, sajtóhírek

a „kisvonatozás élménye” – családi kisgyermekes családok

program + helyi kulturális

mozgáskorlátozottak

promóciós anyagok, sajtóhírek

a „kisvonatozás élménye” + helyi

pedagógusok elérése:

kulturális programok, látnivalók,

hírlevél, honlap,

rendezvények+biológia kocsi

kirándulás, promóciós

igénybe vétele

anyagok hírlevél, honlap,

Kerekesszékkel is látogatható a kisvasút és a kapcsolódó attrakciók kisvasútfejlesztés és egy rég bezárt

vasútbarátok

vasútvonal újranyitásának menetrend, mely illeszthető az erdei sétához + helyi kulturális programok, látnivalók, rendezvények

promóciós anyagok, sajtóhírek hírlevél, honlap, promóciós anyagok

szenzációja

helyi üdülő tulajdonosok

újságíróinak, honlap, utazás kiállítás,

programok, látnivalók, rendezvények

iskolás csoportok

sajtó-utak: magazinok

hírlevél, honlap, promóciós anyagok, sajtóhírek

A nyilvánosság biztosításával a projekt elsődleges célcsoportját, a helyi és kistérségi lakókat és vállalkozókat részletes és pontos információkkal kell ellátni a projekt megvalósítás és projekt üzemeltetés során. 62. táblázat: A belső célcsoportok esetén alkalmazott üzenetek és eszközök FŐ BELSŐ CÉLCSOPORTOK

ÜZENETEK rendezett környezet, a turizmus

helyi lakosok

élénkülésével gazdasági fejlődés, munkahelyteremtés

ESZKÖZÖK lakossági fórum, hírlevél, helyi újság/tv/rádió

a kisvasutat használó turisták helyi vállalkozók

élményéhez kapcsolható

vállalkozói fórum, hírlevél,

szolgáltatások kialakítása,

helyi újság/tv/rádió, képzés

professzionális üzemeltetése helyi civilek helyi turisztikai szolgáltatók, információs pontok

a kisvasutat használó turisták

lakossági fórum, hírlevél,

élményéhez kapcsolható

helyi újság/tv/rádió, honlap,

rendezvények, programok kialakítása

közös kiadvány

a kisvasutat használó turisták utazásához, élményéhez kapcsolható turisztikai szolgáltatások kialakítása

hírlevél, honlap, promóciós anyagok, study tour

a környezeti terhelés csökkentése Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

környezetbarát közlekedési eszközzel

hírlevél, honlap, közös

érkező turisták + Alcsútdobozi

kiadvány

Arborétum a pályázó munkatársai

211

értékes munkahely, mely megbecsüli a

belső kommunikációs

dolgozóit

eszközök, képzés

A projekt a helyi és kistérségi civil szektor támogatását is szeretné magáénak tudni, ezért hosszú távon jelentős partnerséget kívánunk ezen szervezetekkel kialakítani.

10.2. A

Tájékoztatás és nyilvánosság

projektgazda

projekt

jogszabályokban

megvalósítása

meghatározott

kötelezettségeknek

eleget

tenni,

során

tájékoztatási a

projektről

és

köteles és

hatályos

nyilvánossági

támogatásról

ott

meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra

vonatkozó

követelményeket

Széchenyi

2020

http://palyazat.gov.hu/ honlapjáról letölthető „Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei” című dokumentum, valamint a „Széchenyi 2020 Arculati Kézikönyv” tartalmazza. A projekt végrehajtása során a „Kedvezményezettek tájékoztatási

kötelezettségei

útmutató”

című

dokumentumban

szereplő

Infrastrukturális fejlesztés – 500 millió Ft feletti megítélt támogatás – esetén az alábbi kommunikációs elemeket köteles megvalósítani a projektgazda. 63. táblázat: A tájékoztatás és nyilvánosság eszközeit összegző táblázat ESZKÖZ MEGNEVEZÉSE Kommunikációs terv készítése (a Támogatási szerződés kötéséhez szükséges A projekt előkészítő szakasz kommunikációs eszközei

dokumentumok beadásával egyidőben benyújtandó). Nyomtatott tájékoztatók (brosúrák, szórólapok, stb.) elkészítése és terjesztése. A kedvezményezett működő honlapján a projekthez kapcsolódó tájékoztató (esetleg aloldal) megjelenítése és folyamatos frissítése a projekt fizikai zárásáig Lakossági fórum, közmeghallgatás szervezése. Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések

Projekt megvalósítási szakasz kommunikációs eszközei

összegyűjtése Sajtó nyilvános események szervezése (ünnepélyes eseményekhez, pl. alapkőletétel, egyes beruházási fázisok befejezése, átadások, képzés zárása, stb.) Hirdetőtábla – „B” típusú kihelyezése Média megjelenés vásárlása a projekthez kapcsolódóan Kommunikációs célra alkalmas fotódokumentáció készítése. Sajtó-nyilvános ünnepélyes projektátadó rendezvény szervezése.

A projekt megvalósítása utáni kommunikációs eszközei

Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése. Eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok készítése. TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal. A beruházás helyszínén „D” típusú emlékeztető tábla elkészítése és elhelyezése

212

10.2.1.

A projekt előkészítő szakasz kommunikációs eszközei

KOMMUNIKÁCIÓS TERV KÉSZÍTÉSE A projektre vonatkozóan szükséges kommunikációs tervet (a Támogatási szerződés

kötéséhez

szükséges

dokumentumok

beadásával

egyidőben

benyújtandó) készíteni. Ezen terv ütemezése alapján kerül lebonyolításra a projekt kommunikációja a megvalósítás során. NYOMTATOTT TÁJÉKOZTATÓ SZÓRÓLAP ELKÉSZÍTÉSE ÉS LAKOSSÁGI TERJESZTÉSE A turisták mellett a helyi és kistérségi lakosság is a beruházás közvetlen haszonélvezője

lesz,

lakókörnyezetének

ezért

fejlesztése,

helyi

és

szépítése.

kistérségi A

lakosságot

beruházásról

érinti

ezért

külön

tájékoztatást fog adni a projektgazda. A nyomtatott anyaggal biztosítható, hogy a lehető legtöbb érintett elérésre kerüljön. A KEDVEZMÉNYEZETT MŰKÖDŐ HONLAPJÁN A PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁJÉKOZTATÓ (ESETLEG ALOLDAL) MEGJELENÍTÉSE ÉS FOLYAMATOS FRISSÍTÉSE A PROJEKT FIZIKAI ZÁRÁSÁIG

A fejlesztés kapcsán a projektgazda saját weboldalt hoz létre a kötelező arculati előírások betartásával és a kötelező arculati elemek feltüntetésével. Elsősorban itt lehet tájékozódni a fejlesztéshez kapcsolódó hírekről, eseményekről. A fejlesztés során létrejövő weboldal a projekt fenntartási időszakában is működni fog. LAKOSSÁGI FÓRUM, KÖZMEGHALLGATÁS SZERVEZÉSE Az érintett helyi lakosság tájékoztatása céljából kerül megrendezésre. A fórumon ismertetésre kerül a fejlesztés célja, a beruházás során várható esetleges kellemetlenségek (pl. a munkák során zaj), illetve a projekt megvalósításának eredményei. 10.2.2.

Projekt megvalósítási szakasz kommunikációs eszközei

SAJTÓKÖZLEMÉNY KIKÜLDÉSE A PROJEKT INDÍTÁSÁRÓL ÉS A SAJTÓMEGJELENÉSEK ÖSSZEGYŰJTÉSE

projektindító

rendezvény

keretei

között

megtartandó

sajtótájékoztatót

követően a projekt indításáról hivatalos sajtóközlemény kerül kiküldésre. A sajtóközlemény

kiküldését

dokumentálásra kerülnek. 213

követő

sajtómegjelenések

összegyűjtésre

és

SAJTÓ NYILVÁNOS ESEMÉNYEK SZERVEZÉSE (ÜNNEPÉLYES ESEMÉNYEKHEZ, PL. ALAPKŐLETÉTEL, EGYES BERUHÁZÁSI FÁZISOK BEFEJEZÉSE, ÁTADÁSOK, KÉPZÉS ZÁRÁSA, STB.)

A fejlesztés ünnepélyes lezárására és az elkészült projekt hivatalos átadására is alkalmas sajtó nyilvános esemény. Ezen eseményen történik meg a vasúti forgalom

megindítása

is.

eseményre

meghívásra

kerülnek

projekt

megvalósításában résztvevő szakmai partnerek, a helyi lakosság, a fejlesztésben érintett és a környező települések vezetői, helyi és kistérségi civil és szakmai szervezetek képviselői, a helyi és országos média munkatársai. A BERUHÁZÁS HELYSZÍNÉN A KÖTELEZŐ ARCULATI ELEMEKKEL ELKÉSZÍTETT „B” TÍPUSÚ TÁBLA ELHELYEZÉSE

A „Széchenyi 2020 arculati kézikönyv” című dokumentumában meghatározottak szerint a projektgazdának „B” típusú tájékoztatási tábla kihelyezését kell biztosítania a projekt fő helyszínén. MÉDIA MEGJELENÉS VÁSÁRLÁSA A PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN A projekt népszerűsítésére és az érintett célcsoportok tájékoztatására is alkalmas megjelenések generálhatóak médiamegjelenések vásárlásával. Ezen tevékenység során a helyi és országos elektronikus média, valamint a közterületeken megjelenő hirdetési felületeken (óriás plakát, citylight poszter, stb.), nyomtatott sajtóban való megjelenés támogatható. A tervezett fizetett médiamegjelenések közzététele előtt szükséges a Projektgazdának már elfogadott kommunikációs tervvel rendelkeznie. Valamint a kommunikációs terv mellékleteként minden fizetett médiamegjelenés tartalmát, látványtervét a megjelentetés előtt jóvá kell hagyatni a Közreműködő Szervezet illetékes kommunikációs munkatársával. A „Széchenyi 2020 arculati kézikönyv” elemeinek alkalmazása kötelező. KOMMUNIKÁCIÓS CÉLRA ALKALMAS FOTÓDOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSE A

projekt

fejlesztése

során

projekt

előrehaladásának

bemutatására

leghatékonyabb eszköz a fotódokumentáció készítése. Ezen eszköz alkalmazása biztosítja, hogy a leglátványosabban bemutatható legyen a kivitelezés, a fejlődés folyamata.

projekt

„professzionális”

valamennyi

minőségű

sajtómegjelenésekhez,

egyéb

eseményéről,

képeket

szükséges

kommunikációs

fázisáról

nagy

készíteni,

eszközök

felbontású melyek

elkészítéséhez

és

honlapon történő közzétételhez is alkalmasak lesznek. A projekt megkezdése előtti állapotról, illetve a fejlesztés megvalósításáról is külön-külön kötelező professzionális fotókat készíteni. 214

10.2.3.

A projekt megvalósítása utáni kommunikációs eszközei

SAJTÓ-NYILVÁNOS ÜNNEPÉLYES PROJEKTÁTADÓ RENDEZVÉNY SZERVEZÉSE A sajtó-nyilvános projektátadó esemény szervezésének a célja a projekt sikeres befejezésének minél nagyobb nyilvánosságot biztosító bejelentése. A sajtónyilvános

projektátadó

fejlesztéshez

és

esemény

annak

meghívottai

eredményeihez

számára

kapcsolódó

emlékezetes, esemény

kerül

megszervezésre. SAJTÓKÖZLEMÉNY KIKÜLDÉSE A PROJEKT ZÁRÁSÁRÓL ÉS A SAJTÓMEGJELENÉSEK ÖSSZEGYŰJTÉSE

A projektzáró esemény összefoglalásaként sajtóközlemény kerül kiküldésre a releváns (helyi és kistérségi, valamint szak-) média számára, valamint egyéb kommunikációs lehetőségek (pl.: a projekt/projektgazda honlapja, stb.) révén további megjelenések is biztosíthatóak a projektről. A sajtóközlemény kiküldését követő sajtómegjelenések összegyűjtésre és dokumentálásra kerülnek. EREDMÉNYKOMMUNIKÁCIÓS INFORMÁCIÓS ANYAG, KIADVÁNY KÉSZÍTÉSE A projekt céljairól, a létrejövő fejlesztés körülményeiről, elért eredményeiről tájékoztató kiadvány készítése szöveges és képi tartalommal. A készülő kiadványokat a fejlesztés helyszínén és egyéb releváns helyszíneken (szakmai rendezvényeken, sajtótájékoztatókon, sajtóeseményeken, stb.) érhetik el az érdeklődők. TÉRKÉPTÉR FELTÖLTÉSE A PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ TARTALOMMAL A

projekt

feltöltésre

kerül

Széchenyi

2020

http://palyazat.gov.hu/

TÉRKÉPTÉR rendszerbe, azaz térinformatikai kereső-adatbázisba. Az alkalmazás google

maps

felületre

épülő

úgynevezett „mash-up”, amely a

szabadon

hozzáférhető google térképen jeleníti meg térben, pontos elhelyezkedés szerint a közösségi forrásból támogatott, megvalósuló projekteket. A BERUHÁZÁS HELYSZÍNÉN „D” TÍPUSÚ TÁBLA ELKÉSZÍTÉSE ÉS ELHELYEZÉSE A „D” típusú emlékeztető tábla a projekt helyszínén kerül elhelyezésre. 10.2.4.

Disszeminációs tevékenység

A projekt disszeminációja során cél a következő üzenetek célcsoport felé történő sikeres eljuttatása:

215

 „UNIÓS PROJEKT”: a fejlesztés az Európai Unió támogatásával a Széchenyi 2020 keretében valósul meg.  „KÖRNYEZETBARÁT PROJEKT”: a tervezés és a megvalósítás során is figyelembe vesszük a környezeti szempontokat.  „ESÉLYEGYENLŐSÉGET TÁMOGATÓ PROJEKT”: a tervezés és a megvalósítás során

fejlesztés

figyelembe

vesszük

révén

elkészülő

esélyegyenlőségi

létesítmények

szempontokat,

alkalmasak

lesznek

a a

fogyatékkal élő látogatók kiszolgálására, a szolgáltatások számukra is igénybe vehetőek lesznek.  „PARTNERSÉGBEN MEGVALÓSULÓ PROJEKT”:

projekt

legszélesebb

partneri együttműködés révén, számos érintett bevonásával valósul meg, akik szakértelmükkel segítik a végrehajtást és a célkitűzések elérését. Betartandó alapelvek a kommunikációs-disszeminációs tevékenység során:  Minden elkészült anyagon (honlap, meghívó, sajtóközlemény, stb.) fel kell tüntetni az arculati kézikönyvnek megfelelő logókat, be kell tartani a kézikönyv előírásait.  A fontosabb rendezvényekre (sajtó nyilvános rendezvényre) a Támogató képviselőjét a rendezvény előtt legalább 20 nappal meg kell hívni, a rendezvényről a Támogatót tájékoztatni kell.  A kommunikációs-disszeminációs tevékenységet lehetőség szerint on-line eszközök alkalmazásával kell folytatni a környezet védelme érdekében.  A

nyomtatott

formában

megjelenő

anyagoknak

lehetőség

szerint

újrahasznosított papírból kell készülniük a környezet védelme érdekében.  Mind az online mind a papír-alapú kommunikációs tartalmak elkészítésénél lehetőség szerint figyelemmel kell lenni a fogyatékkal élők igényeire is az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. A kommunikációs-disszeminációs tevékenység felelőse a projektgazda által megbízott

projektmenedzser/projektmenedzsment,

megvalósítói a

feladattal

megbízott szakemberek (cégek).

10.3.

A kiemelt projektünkkel kapcsolatos PR tevékenységünk legfontosabb céljai:  a projekt szolgáltatásai iránt bizalom felkeltése, illetve a megszerzett bizalom megtartása, ápolása  a kisvasút image-nak alakítása, ápolása  a megértés javítása  az összetartozás érzésének serkentése  a marketing aktivitás támogatása  a kommunikációs struktúrák fejlesztése 216

 a gondolkodásmód javítása  a közvélemény formálása Ezen

célok

megvalósításával

alábbiakat

tudjuk

biztosítani

projekt

érdekében: 1.

a fogyasztói szokások hosszú távú alakítása (a természet gyakori felkeresése,

kisvasút

és

kiegészítő

elemként

kerékpár

használatával az egyéb közlekedési eszközök háttérbe szorítása az érintett szakaszon) 2.

a helyi és kistérségi lakosság érzékenyítése a környezetvédelem területén

pozitív image kialakítása

valamint közelebb kerülés az országos nyilvánossághoz

A projekt céljainak eléréséhez figyelembe kell vennünk a projekt a belső és külső kommunikációs igényét is. A projekt (menedzsment) belső PR tevékenységének területei: 1.

Munkatársak:

projekt

üzemeltetésében

és

átfogó

céljainak

megvalósításában résztvevők:  a

folyamatos

munkavégzés

rendszerének

kialakítása,

felelősségi körök, és határidők meghatározása,  a munkatársak motiválása  munkatársak szakterületükön belüli továbbképzése. 2.

A megvalósításba bevont partnerek  -

együttműködés

kereteinek,

felelősségi

kompetenciáinak meghatározása,  -

kapcsolódó,

kiegészítő

programcsomagok támaszkodó

szolgáltatások,

összeállítása,

pályázatok

közös,

összeállítása

további

egymásra kapcsolódó

attrakciók létrehozása érdekében, kölcsönös tevékenységi kontroll, negatív kölcsönhatások felszámolása. A külső PR tevékenység esetében fontos elérnünk, hogy projektünket minél szélesebb

körben

tegyük

ismerté,

valamint

hatékonyan

keltsük

fel

érdeklődését a jövőbeni látogatóinknak, nyílt napok (Felcsúti kisvasút napja, stb.),

konferenciák,

kiadványok,

sajtótájékoztatók

legfontosabb

külső

kommunikációs eszközeink. A tevékenységünk szintjeit a következő területi lehatárolásban határozzuk meg: 1. Települési, kistérségi szint  helyi lakosság (lakossági fórumok, hírlevelek) 217

 helyi civil szervezetek (partnerség kialakítása),  helyi, kistérségi vállalkozók (partnerség kialakítása),  önkormányzati intézmények (együttműködés kialakítása),  újságírók (a helyi lapokban rendszeres tájékoztatás),  egyéb partnerek. 2. Regionális szint  Székesfehérvár – Közép-dunántúli Régió Tourinform irodáik, TDM szervezetei  regionális civil szervezetek (partnerség kialakítása),  regionálisan érintett vállalkozók (partnerség kialakítása),  önkormányzati intézmények (együttműködés kialakítása),  Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság  újságírók

régióban

megjelenő

települési,

kistérségi

lapokban

rendszeres tájékoztatás)  egyéb partnerek. 3. Országos szint  Magyar Turizmus Zrt. (kapcsolódás marketing kampányaikhoz)  Országos civil szervezetek (partnerség kialakítása),  Turisztikai szakma tájékoztatása:  utazási irodák: (program szervezéséhez helyszín, infrastruktúra biztosítása)  incentív utaztatók (különleges céges rendezvényekhez helyszín, infrastruktúra biztosítása)  Újságírók  Pedagógusok  Egyéb partnerek (együttműködés kialakítása).

10.4.

Image, külső megjelenés

A projekt és a projektnek köszönhetően létre jövő közös turisztikai attrakció (desztináció)

megjelenítéséhez

elengedhetetlen

egy,

azonosság

és

különbözés, a tömegből való kitűnés; egyediség tudatosítását is szolgáló közös arculat kialakítása. A létrejövő fejlesztés (Felcsúti kisvasút) és a kapcsolódó turisztikai termékek (Alcsútdobozi Sporthotel)

Arborétum, és

Felcsúti

szolgáltatásai

Labdarugó

számára

Akadémia

egységes

–

vizuális

Pancho arculat

Aréna, tudatos,

mindenkor és minden eszközzel történő egységes kép megjelenítése a cél, amely arculat a szervezet egészére és termékeire, szolgáltatásaira egyaránt vonatkozik és azokat jellemzi: a turisztikai attrakció egészét megjeleníteni hivatott. A turisztikai

attrakció(k)

(desztináció)

jelmondatának és logójának. 218

szellemiséget

jól

kell

tükröznie

Emellett

http://www.felcsutkisvasut.hu

oldal

kerül

kialakításra,

ahol

projektről és kapcsolódó szolgáltatásokról, a kisvasútról, a térség programjairól szóló információk fognak megjelenni.

10.5.

Kommunikációs ütemterv

KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK

TERVEZETT ÜTEMEZÉS

I. A támogatási szerződés aláírása

2015. március

II. Előkészítő tevékenységek

2015. tavasz

Sajtóesemény szervezése: a tervek részletes ismertetése, a projekt megkezdéséről tájékoztat  Nyomtatott tájékoztatók, szórólapok elkészítése és lakossági terjesztése  A létrejövő honlapon (www.felcsutkisvasut.hu) a projekthez kapcsolódó tájékoztató felületek létrehozása  Lakossági fórum szervezése III. Tájékoztatások a projekt előre

2015. tavasz - 2015. ősz

haladásáról  honlap  sajtóközlemények  - sajtóesemény IV. Átadási ünnepség, a projekt zárása

2015. ősz

A projekt ünnepélyes lezárása, köszönetnyilvánítások, a meghívottak utazása a kisvasúton.  Sajtóközlemény kiadása a projekt lezárásáról  Konferenciákon, találkozókon, workshop-okon tájékoztatás, beszámoló a projekt megvalósításáról

10.6.

Kommunikációs költségek

becsült

kommunikációs

költségek

kommunikációs

eszközök

szerinti

bontásban, illetve negyedéves ütemezésben a következők. Kommunikációs

2014

tevékenység

4. né.

2015 1. né.

2. né.

3. né.

4. né.

Összesen

lakossági fórum

250 000

"B" típusú hirdetőtábla

500 000

219

Kommunikációs

2014

tevékenység

4. né.

2015 1. né.

2. né.

3. né.

„D” típusú emlékeztető tábla (A4) Fotódokumentáció

150 000

készítése sajtóközlemény (projekt indítása) sajtóesemény

150 000

Összesen

25 000

150 000

750 000

80 000 60 000

(előkészítéskor)

150 000

4. né.

80 000 60 000

sajtóesemény

120 000 210 000

405 000

825 000

500 000

100 000

425 000

850 000

3 000 000

150 000

850 000

600 000

1 800 000

400 000

1 200 000

1 510 000

5 755 000

10 850 000

(megvalósításkor)

210 000

sajtóesemény (záró rendezvény) sajtómegjelenések összegyűjtése és dokumentálása Nyomtatott tájékoztató anyagok (A/5 szórólap) készítése és terjesztése

425 000

(előkészítés / zárás) Eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok (LA4 méretű) készítése a megvalósítást követően Honlapon létrehozása és folyamatos frissítése

250 000

150 000

Televíziós és rádió hirdetések (spot-ok elkészítése és megjelenések biztosítása) helyi és országos médiában Nyomtatott sajtó megjelenések biztosítása helyi és országos médiában Összesen

2 715 000

360 000

510 000

64. táblázat: Kommunikációs tevékenységek nettó költségei

220

ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra: Projekt menedzsment szervezet ..................................................... 28 2. ábra: Érintett földrajzi terület megjelölése ............................................... 33 3. ábra: A Völgy Vidék Leader térség települései .......................................... 35 4. ábra: Etyeki-dombság ........................................................................... 36 5. ábra: Alcsútdobozi Arborétum ................................................................ 36 6. ábra: Gánti földtani tanösvény ............................................................... 43 7. ábra: Pancho Aréna .............................................................................. 44 8. ábra: Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2007-2012: ........... 49 9. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele (millió Ft) 2007-2012. 49 10. ábra: A többnapos belföldi utazások megoszlása Magyarországon az úti cél régiója szerint 2011-ben (ezer nap) ............................................................ 50 11. ábra: A legelterjedtebb kisvasúti mozdony, a C-50-es ............................. 54 12. ábra: Az erdei vasutak forgalma 2007-ben, a vasútüzemek tájékoztatása szerint .................................................................................................... 56 13. ábra: Királyréti Erdei Vasút .................................................................. 57 14. ábra: Szilvásváradi Erdei Vasút ............................................................ 57 15. ábra: Ausztriai közszolgáltató vasút ...................................................... 60 16. ábra: A Bicske-Székesfehérvár vasútvonal ............................................. 61 17. ábra: Magyarország vasúti térképe ....................................................... 61 18. ábra: Pancho Aréna ............................................................................ 63 19. ábra: Felcsút Állomás felújított épülete .................................................. 63 20. ábra: Alcsútdobozi Arborétum Angolkert rendszerű - Jámbor Vilmos tervezése ................................................................................................ 63 21. ábra: Az arborétum az év teljes egészében nyitva áll a látogatók előtt ...... 64 22. ábra: A főhercegi kastély ma is látható timpanonos főhomlokzata ............. 64 23. ábra: Az Alcsúti Arborétumban található Medveház ................................. 64 24. ábra: Az Alcsúti Arborétumban található Babaház ................................... 64 25. ábra: A kastélykápolnát a kastély egyik gazdasági épületrészéből alakították ki, Storno tervei szerint ............................................................................. 64 26. ábra: Etyeki utat szegélyező platánfasor ................................................ 65 27. ábra: Felcsúti Nagyboldogasszony római katolikus templom ..................... 65 28. ábra: A környező térségben meghatározó vonzástényezők arculata .......... 67 29. ábra: A Váli-víz menti terület tervezett turisztikai arculata ....................... 67 30. ábra: A Váli-víz ökoturisztikai hasznosításának látványterve..................... 70 31. ábra: A kérdőívet kitöltők neme, kora ................................................... 75 32. ábra: A kérdőívet kitöltők lakhely szerinti megoszlása ............................. 75 33. ábra: A kérdőívet kitöltők iskolai végzettsége ......................................... 76 34. ábra: Szabadidős tevékenységek rendszeressége ................................... 76 35. ábra: Kivel szokott utazni? ................................................................... 77 36. ábra: Átlagosan megtett távolság ......................................................... 77 221

37. ábra: Milyen típusú úti célok érdeklik? ................................................... 77 38. ábra: Milyen látványosságok érdeklik a környéken? ................................ 78 39. ábra: Milyen infrastrukturális feltételek kialakítását javasolja? .................. 79 40. ábra: Fejlesztés támogatottsága ........................................................... 79 41. ábra: Felkeltették-e az érdeklődését az előzőekben ismertetett Felcsút környékén található érdekességek? ............................................................ 80 42. ábra: A térség turisztikai célrendszere ................................................... 92 43. ábra: A stratégiai terv tartalmainak egymásra épülése ............................ 93 44. ábra: A Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció célrendszere ...................101 45. ábra: Működtetés ütemezése ...............................................................152 46. ábra: A szakszolgálatok egymásra épülése ............................................154 47. ábra: Vasútüzemet működtető szervet felépítése ...................................155 48. ábra: A Völgy Vidék közlekedési hálózata..............................................163 49. ábra: A felújított Alcsút-Felcsút Állomás épülete ....................................164

222

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat – a tervezett fejlesztés támogatási konstrukcióból megvalósuló beruházási költségei ................................................................................... 8 2. táblázat - a tervezett fejlesztés nem a támogatási konstrukcióból megvalósuló beruházási költségei ................................................................................... 9 3. táblázat: Kimeneti indikátorok ................................................................ 14 4. táblázat: Eredmény indikátorok .............................................................. 14 5. táblázat: Projekt lebonyolítási terve ........................................................ 15 6. Táblázat: Turisztikai célú tevékenységek hozzájárulása a projekthez ........... 24 7. táblázat: Az elmúlt 5 évben Európai Uniós forrásból megvalósított nem turisztikai projektek .................................................................................. 25 8. táblázat: 5. Nagytáj (makro-régió): Dunántúli-középhegység .................... 36 9. táblázat: Bicskei kistérség népességi adatai ............................................. 39 10. táblázat: Bicskei Kistérség gazdasági mutatói ......................................... 40 11. táblázat: Alcsútdoboz és Felcsút települések lakónépességének alakulása .. 40 12. táblázat: Gazdasági mutatók alakulása Felcsúton, összehasonlítva a térségi (Völgy Vidéki) mutatókkal ......................................................................... 41 13. táblázat: Ellátottsági és infrastrukturális mutatók Felcsúton összehasonlítva a térségi (Völgy Vidéki) mutatókkal ............................................................... 41 14. táblázat: Gazdasági mutatók alakulása Alcsútdobozon, összehasonlítva a térségi (Völgy Vidéki) mutatókkal ............................................................... 42 15. táblázat: Ellátottsági és infrastrukturális mutatók Alcsútdobozon összehasonlítva a térségi (Völgy Vidéki) mutatókkal ..................................... 42 16. táblázat: A kisvasutak áttekintése vonalvezetés és funkció szempontjából . 57 17. táblázat: Termék-specifikus kiemelt célok .............................................103 18. táblázat: Kimeneti indikátorok .............................................................109 19. táblázat: Eredmény indikátorok ...........................................................109 20. táblázat: SWOT analízis ......................................................................112 21. táblázat: A gördülő állomány paraméterei - végleges tervezés előtti irányszámok ...........................................................................................121 22. táblázat: Munkanemenkénti költségvetés ..............................................123 23. táblázat: A KDOP-2.1.1 kiemelt projekt beruházási költségei (nettó) „A” változat..................................................................................................124 24. táblázat: Beruházási költségek nettó jelenértéke „A” változat ..................125 25. táblázat: Üzemeltetési és karbantartási költségek „A” változat ................126 26. táblázat: Bevételek „A” változat ...........................................................127 27. táblázat: Pénzügyi fenntarthatóság „A” változat .....................................127 28. táblázat: A KDOP-2.1.1 kiemelt projekt beruházási költségei (nettó) „B” változat..................................................................................................128 29. táblázat: Beruházási költség „B” változat ..............................................129 30. táblázat: Üzemeltetési és karbantartási költségek „B” változat ................131 223

31. táblázat: Bevételek „B” változat ...........................................................132 32. táblázat: Pénzügyi fenntarthatóság „B” változat .....................................132 33. táblázat: „A” változat .........................................................................133 34. táblázat: „B” változat .........................................................................133 35. táblázat: Tervezett menetrend maximális kapacitás esetén .....................160 36. táblázat: Projekt lebonyolítási terve .....................................................180 37. táblázat: Projekt lebonyolítási terve .....................................................181 38. táblázat - A támogatási konstrukcióból megvalósuló projektelemek költségeinek ütemezése ...........................................................................182 39. táblázat A nem a támogatási konstrukcióból megvalósuló projektelemek költségeinek ütemezése ...........................................................................183 40. táblázat: Környezeti hatások összefoglalása ..........................................186 41. táblázat: A kiválasztott projekt változat pénzügyi beruházási költségei .....190 42. táblázat: Anyag jellegű ráfordítások .....................................................192 43. táblázat: Üzemeltetési és karbantartási költsége ...................................192 44. táblázat: A projekt pénzügyi költségeinek összegzése ............................194 45. táblázat: Fő tevékenységből származó bevételek ...................................195 46. táblázat: A projektből származó bevételek összegzése ...........................196 47. táblázat: A pénzügyi megtérülés legfontosabb mutatószámai ..................197 48. táblázat: A KDOP-2.1.1/E-15 kiemelt projekt támogatási konstrukcióból megvalósuló beruházási költségei ..............................................................199 49. táblázat: Pénzügyi fenntarthatóság ......................................................200 50. táblázat: Közgazdasági költségelemzés ................................................202 51. táblázat: Turisztikai hatás ...................................................................203 52. táblázat: Foglalkoztatási hatás ............................................................203 53. táblázat: Ingatlanár növekedés ...........................................................203 54. táblázat: Vállalkozásokat érintő hatás ..................................................203 55. táblázat: Externális hasznok ................................................................204 56. táblázat: Közgazdasági teljesítménymutatók .........................................205 57. táblázat: Kritikus változók azonosítása I. ..............................................206 58. táblázat: Kritikus változók azonosítása II. .............................................206 59. táblázat: Küszöbértékek .....................................................................207 60. táblázat: Forgatókönyvelemzés ...........................................................207 61. táblázat: A külső célcsoportok esetén alkalmazott üzenetek és eszközök ..210 62. táblázat: A belső célcsoportok esetén alkalmazott üzenetek és eszközök ..211 63. táblázat: A tájékoztatás és nyilvánosság eszközeit összegző táblázat .......212 64. táblázat: Kommunikációs tevékenységek nettó költségei ........................220

224