Rendszerváltás után by Kőrös Ákos

Magyarországi rendszerváltás eseményei 2011. március 8. 16:06

I. Előzmények

a. Kádár-rendszer

i. 63-tól kezdődik a konszolidáció a rendszerben ii. Puha diktatúra, gulyáskommunizmus, legvidámabb barakk 1) Nyugaton, majd a mai történeti politológia használja ezen szavakat iii. Tekintély-elvű rendszer iv. Autoritárius rendszer v. Újfajta szövetségesi rendszer

1) "Aki nincs ellenünk, az velünk van" 2) Akik a rendszer jellegét nem kérdőjelezik meg, annak a magánszféra valamely szabadságát meghagyja 3) Nagyon erősen depolitizál a rendszer a) A magánembereket a politika szférájától a magánszféra felé irányítja i) Tudatos ii) Trabant, hétvégi ház, etc. b) Konszenzus jön létre a polgár és az államhatalom között i) Nem bántalak, hogyha nem akarsz politikai pályát (valami ilyesmi)

Demokratikus Pluralista; Szabad választások

Autoritárius

Totalitárius

Egypártrendszer; Hazafias Népfront: jelölteket állított a választásra, de az MSZMP-t támogatta

Egypártrendszer, Uralkodóválasztás nincs

Az egyénnek marad valamilyen szabadsága; pluralizmus

A rendszer a magánszféra teljes területét lefedi

b. Hosszabb reform-kommunista múlt

i. Folyamatosan történtek reformkísérletek

1) '56 a) Drasztikus b) (Kultuszt teremt) 2) '68-tól kezdve folyamatosan a) Új gazdasági- gazdaságpolitikai célok kitűzése b) Megtorpedózzák i) Ez '68 tavaszán volt  Nem jó év… ii) Nem mennek olyan értelemben végbe, amelyben tervezték 3) '70-től gazdasági átalakulás indulása a) GMK b) Mind a gazdaságban, mint a szolgáltatásokban változás i) A piacgazdaságra való áttérés

Demokratikus szocializmus koncepció

c. Erős reform-kommunista mozgalom

i. Fiatalabb káderek meg szeretnék változtatni a merev struktúrát ii. Párton belül is vannak körök 1) Pozsgay és köre iii. 87-88-ig fennáll az az elképzelés, hogy a kommunizmus megreformálható 1) Bihari Mihály

II. Rendszerváltás menete a. 1989. január

i. MSZMP KB Történelmi Bizottsága

1) Pozsgay vezetésével 2) Megvizsgálja az '56-os eseményeket a) Újraértékeli az eseményeket b) "forradalmi megmozdulások voltak" c) Rövid szabadságharcos folyamattá alakul át, amit a magyarok a Szovjetunió ellen vív 3) Múlttal való szembenézés 4) Forradalmárok rehabilitálása 5) Perek felülvizsgálása a) A személyeket ártatlanul végezték ki 6) Lényeges folyamatot indít el ii. Az MSZMP megoszlik

iii. Kádár lemond (visszavonul)

1) Grósz Károly az utód a) Konzervatív 2) Pozsgay Imre visszakerül a vezetői tisztségébe

b. Február

i. MSZMP KB 2 napos ülése

1) Lemondanának 2) Választások terve 3) Munkacsoport alakul a kerekasztal tárgyalások előkészítésére

c. Márc. 15.

i. Ellenzék által szervezett 10 ezres megmozdulás

1) Szabadság téren 2) Pontokat írnak össze a) Olyan kívánságok, amelyeket a kommunisták is hirdettek

d. Márc. 22.

i. Ellenzéki Kerekasztal (EKA) megalakulása

e. Ápr.

i. MSZMP KB ülése 1) A konzervatívokat kiszorítják a pártból

f. Május

i. Kádárt, a párt elnökét felmentik a tisztségéből 1) Kádár ekkor mondja el a zavaros beszédét a) '56-ról, Nagy Imréről 2) Rossz állapotban van a) Júliusban meg is hal Rendszerváltás után – 1. lap

Március 15.: Örök félelem Ez az az ünnep, amelytől a rendszer komolyabban félt. Az ünnep devalválására törekedtek, azaz összevonták, a Forradalmi Ifjúsági Nappal (FIN; márc. 15., márc. 21., ápr. 4.)

a) Júliusban meg is hal

g. Június 16.

i. Nagy Imre és társainak újratemetése

"Mi nem érjük be a kommunista politikusok semmire sem kötelező ígéretével, nekünk azt kell elérnünk, hogy az uralkodó párt, ha akar, se tudjon erőszakot alkalmazni ellenünk. Csak ezen a módon kerülhetjük el az újabb koporsókat, a maihoz hasonló, megkésett temetéseket." Orbán Viktor

1) Megemlékezés a Hősök terén 2) Találkozóhely: a) 56-os túlélők b) 68-as reformerek c) Ifjak i) Orbán első politikai szereplése  Megfogalmazza a szovjet csapatok kivonulását

h. Június 13 - szeptember 18. i. NEKA tárgyalások

ii. Ekkortól már átmeneti kormány van

1) Németh Miklós reform-kommunista kormánya a) Jelentős átmeneti időszakban kormányoz i) Jól menedzselte b) Átlép a szocialista pártba c) '90-es kormányban még benne van i) Első körben megkapja a szavazatok több, mint 50%-át d) A korabeli rendszerváltást előkészítő banknak (EBRK) lesz az egyik vezetője e) Igazán sose tud visszajönni i) Népszerűen távozik ii) A szocialista párt belülről nem engedi vissza 2) '90 májusáig van kormányon 3) Antall-kormány váltja

i. Augusztus vége

i. Vasfüggöny leomlása 1) A kelet-németeket kiengedi az országból

j. Október 7.

i. MSZP megalakulása

k. Október 23.

i. Kikiáltják Magyarországon a köztársaságot 1) Ideiglenes köztársasági elnök: Szűrös Mátyás 2) Vita: vajon a köztársasági elnököt az új vagy a régi parlament válassza meg

l. November 26.

i. "4 igenes népszavazás" - SZDSZ kezdeményezésére

1) A köztársasági elnököt az új parlament válassza-e meg? 2) Munkásőrség eltörlése? 3) Munkahelyek depolitizálása 4) MSZMP vagyon elszámolása ii. Közös felhívás a négy igen leadására 1) MDF nincs benne

Támogatta még:  FIDESZ  Kisgazda Párt  MSZDP

Igenek

iii. 58% szavazott

1) Közt. Elnök a) Igen 50,1% b) Nem 49,9 2) Munkahely a) 95% igen 3) Pártvagyon a) 95% igen 4) Munkásőrség a) 94% igen

III. A rendszerváltás szakaszai

Munkásőrség

94%

Pártvagyon

95%

Munkahely

95%

i. Fentebb a rendszerváltás évét részleteztük ('89)

a. Bihari periodizációja

Köztársasági elnök

i. Első szakasz: 1987 nyara - '88 májusa

1) Új tömörülések megalakulásától 2) Az MSZMP országos pártértekezletéig a) Kádár ekkor válik meg a főtitkári poszttól (Grósz Károly) b) Kerülnek ki keményvonalasak c) Kerül be a KB-ba a reform-kommunista Pozsgay

ii. Második szakasz: '88 május - '89 szeptember 18.

1) NEKA tárgyalások végéig

iii. Harmadik szakasz

1) '89 szeptember 18. - '90 ősze a) Lezárja a rendszerváltást b) Első demokratikus önkormányzati választások

Rendszerváltás után – 2. lap

50,10%

Magyar pártok I. 2011. március 8. 17:07

I. Csoportosítás kialakulás szerint Újonnan alakult pártok MDF (Magyar Demokrata Fórum)

Történelmi pártok FKGP (Független Kisgazda Párt)

a. SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) FIDESZ (Fiatal Demokraták Szövetsége)

KDNP (Keresztény Demokrata Néppárt)

Utódpártok MSZP (Magyar Szocialista Párt)

Kivált pártok MIÉP (Magyar Igazság és Élet Pártja) MDMP (Magyar Demokrata Néppárt)

MSZDP (Magyar Szociáldemokrata Párt)

i. Történelmi pártoknak komoly újjáalakulási problémáik vannak 1) Nem találták meg azokat a személyeket, akikkel összekötötték volna a jelent és a múltat 2) MSZDP szavazóit elszívja az MSZP

Rendszerváltás után – 3. lap

Magyar pártok II. 2011. március 29. 16:05

I. Magyar Demokrata Fórum II. SzDSz

III. Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) i. 1995-től Fidesz - Magyar Polgár Párt ii. 2003-tól Fidesz - Magyar Polgári Szövetség

a. Eredet

i. 1988 tavaszán alakul

Nők, gyesen lévő anyukák nagy számban szavaztak rájuk.

1) Korhatár volt (33 vagy 35 év) a) Efelett nem voltak tagjaik b) 93-ban törlik el ezt a szabályt c) Választói és tagsági bázisa lekorlátolt

ii. Liberális, majd jobbközép párt

1) Radikálisan antikommunista és egypártrendszer elleni volt a) (v.ö.: ma) 2) Ez a párt mozgott a legjobban 3) '98-tól a jobboldal legnagyobb összefogója lett 4) '94-'96 között megy végbe a konzervatív fordulat

b. Politikai elit

i. Jogászok ii. Közgazdászok

iii. Bibó és Rajk szakkollégisták az alapítói

1) Egyetemeken szerveződtek 2) A rendszerváltás váltotta ki belőlük a szerveződést 3) Bölcsészek, irodalmárok, szociológusok, jogászok

iv. Alapító tagok:

1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)

Orbán Viktor Kövér László Szájer József Áder János Stumf István Fodor Gábor Deutsch Tamás

1) 2) 3) 4)

Nagyon sokan tartottak közülük előadást Egyfajta utánpótlásnak tekintették a FIDESZ-t SZDSZ fiókpártjának tartották a FIDESZ-t A programban viszont fokozatosan megjelentek olyan pontok, amik az SZDSZ-t már nem jellemezte

v. Szorosan kapcsolódott az SZDSZ-hez

c. Programjai

i. A kormányzás autoritáriusabb felfogása 1) (v.ö.: ma)

ii. Állam szerepének a felfogása

iii. iv. v. vi. vii.

1) Az állam szociális felelőssége 2) Középrétegek támogatása 3) Mind gazdaságban, mind politikában nagyobb beleszólást ad neki Távol tartja magát a szakszervezeti érdekcsoportoktól 1) A munkáltatói konfliktusokban a FIDESZ nem foglal állást Nemzeti és polgári értékek hangsúlyozása Demokrácia többségi modellje Családok, fiatalok támogatása Jobboldal integrációjára való törekvés

viii. Pártelnök személyére épít

1) Sokkal kevesebben vannak azok, akik alternatív platformot ajánlanak a) Homogén párt 2) Keveset lehet tudni a párton belüli vitákról

d. Kormányon:

i. 1998 koalícióban az FKGP-tal és az MDF-fel ii. 2010 koalícióban a KDNP-vel

e. Történelme

i. '90-ben ellenzék

ii. '94-ben szintén ellenzék

1) Ekkor mondhatni vesztesen kerül ki 2) Szocialista Horn-kormány

iii. '94-'96 közötti váltás

1) Elkezd lassan jobboldalra mozdulni a) MDF meggyengül az FKGP-tal együtt b) Ezt a megüresedett helyet célozza meg a párt 2) Többen elhagyják a pártot a) Fodor Gábor (1993) átlép az SZDSZ-be 3) Polgári szövetségeket szervez a) '95-ben felveszi a Magyar Polgári Párt nevet i) Új arculatot is szerzett ii) Liberális értékek helyett a konzervatív értékeket veszi fel iii) Polgár szó

iv. '98-ban kormányra kerül

1) FIDESZ+FKGP+MDF 2) Konzervatív értékek 3) Nemzeti értékek Rendszerváltás után – 4. lap

Liberálisnak definiálja magát, de már a 90-es évek elején megjelennek olyan nézetek, amelyek nem tartoznak ide.

3) 4) 5) 6)

Nemzeti értékek Polgári értékek Keresztény értékek Demokrácia többségi modellje a) Az a párt irányít, aki többséget szerzett b) Szemben áll a konszenzusos modellen, ahol konstruktív ellenzékkel való együttműködés van 7) Támogató gazdaságpolitika a) Adók b) Hitelek c) Protekcionista gazdaságpolitikai koncepció d) Középrétegek megerősítését vállalja fel i) Szemben a nagytőke megerősítésével 8) A jobboldal legnagyobb pártja lett a) Felszalámizta a kisebb pártokat i) (v.ö.: '48) ii) Nyilván ez akkor nem ment volna, hogyha a kis pártok életképesek lettek volna b) Nyugaton is elismerik

A FIDESZ népszerűség csökkenéséből a többi párt nem tud profitálni.

v. 2002-ben választási vereség

1) 2) 3) 4)

Polgári körök szervezése előtérbe kerül Felveszi a Szövetség nevet Több vezető is elmegy Elnök + két alelnök lesz

vi. 2006-os választásokon is vereség

1) Szeptemberében kirobbant öszödi beszéd kapcsán a FIDESZ a bajok élére áll és markánsan támadja a koalíciós kormányt

vii. 2010-es nyereség

1) Korábban is tetten érhetőek voltak náluk azok, amiket ma akarnak csinálni és csinálnak is 2) Nem szabad elfelejteni, hogy még mindig válság van 3) Alkotmány a) Az alkotmány bíróság jogkörének bővítését a GDP növekedésében szeretné meghatározni 4) Hitelek a) Már a Kádár-korszakból maradt némi örökség

IV. Magyar Szocialista Párt (MSZP) a. Eredet

i. 1989 őszén alakul ii. Nem túlságosan népszerű 1) Kb. 30 000 taglétszám 2) Vannak népszerű politikusok, de nem tud belőle profitálni 3) Csak 33 fő tud bekerülni a parlamentbe

b. Politikai elit

i. Kádár-rendszer régi funkcionárius - technokrata elitje ii. Reform kommunisták iii. KISZ és MSZMP tagok

iv. Alapító tagok

1) Szűrös László 2) Még négy...

c. Programja

i. Gazdasági elit és kisember központú politizálás

1) Egyszerre van jelen 2) Van egy felső szintű támogatottság a) Baloldali gazdasági elit b) Kialakuló nagyvállalkozók 3) Egyszerű emberek problémáinak a felvállalása, megfogalmazása a) Horn Gyula 4) Nincs harmóniában a két dolog a) Hatalom konverziója i) Az MSZMP a politikai hatalmát egy gazdasági hatalommá konvertálta ii) Ezt a gazdasági hatalmat ismét politikai hatalommá tudta konvertálni  Pl.: Gyurcsány Ferenc

ii. Modernizáció

iii. iv. v. vi.

1) Gyakran több szlogent is épít erre Pragmatikus Ideológia mentes politika Jószomszédi kapcsolatok Gazdasági stabilitási programok

vii. Liberális gazdaságpolitika és jóléti szociáldemokrata ellentét

1) Konfliktushoz vezet 2) Nem lehet a kettőt összeegyeztetni 3) Az MSZP és az SZDSZ közti szakításhoz vezet

d. Választói bázisa

i. Gazdasági elit ii. Munkavállalók iii. Ingadozó rétegek megnyerése 1) Azok az emberek, akik nem tudják, hogy kire szavazzanak a) Kb. 38-42%-a a társadalomnak 2) Mindegyik választási győzelemnek ez volt a "trükkje"

e. Kormányon

i. 1994 ii. 2002 iii. 2006 (koalícióban 2008 április végéig az SZDSZ-szel)

f. Történelem

Rendszerváltás után – 5. lap

Gazdasági elit független a kormányoktól.

f. Történelem i. 1990

1) Csak 33 ember kerül be a parlamentbe

ii. 1993-ban megfigyelőként vesz rész a Szocialista Internationaléban

1) Csak 1996-ban kerül be

iii. 1994-es választások nagy nyertese

1) Rá szavaznak a rendszerváltás csalódottjai 2) Nosztalgia a) A kádárizmus biztonságát visszasírók 3) Abszolút többség a) Kétharmados többség az SZDSZ-szel együtt 4) Szakértői kormány imázs a) Jobban bíztak az MSZP szakértői gárdájában b) Az újonnan alakult pártok gárdájában még nincs akkora szakértelem c) Az MSZP pedig átvehette az MSZMP tapasztalatait 5) EU csatlakozás ideje a) Ideológia mentes b) Jószomszédi viszony 6) Bokros-csomag a) Megszorító intézkedés b) Az államadósság csökkentésére törekszik ezzel c) Liberális gazdaságpolitika i) Később konfliktushoz vezet

iv. 98-ban nem sikerül kormányt alakítani v. 2002-ben nyernek

1) Miniszterelnök keresgélés 2) Medgyessy Péter a) Külsős b) Közgazdász c) Jóléti személy i) Béremelés oktatásban d) Az államadósság megszabadulását szokták rákenni i) Minden egyes esetben tagadja e) Ügynökbotrány i) 1990 után kellett volna rendezni ii) Örök probléma lesz f) Konstruktív bizalmatlansági indítvány i) Megbukott ii) v.ö.: Bajnai-kormány g) Csillag Istvánt leváltja Medgyessy i) Az SZDSZ elveszti bizalmát a kormányban h) 2004-ben leváltják i) Nem volt a pártnak tagja ii) Az MSZP nem állt ki mögötte  Jelöltje volt, de nem tagja 3) 2004-ben megalakul az első Gyurcsány-kormány a) Ő akkor sportminiszter volt

vi. 2006-os választások

1) MSZP+SZDSZ koalíció 2) Ősszel került nyilvánosságra az MSZP zárt ülésén, parlamenti képviselők előtt elmondott balatonőszödi beszéde a) Soha nem derült ki, hogy hogyan került ki b) Gyors népszerűség csökkenés c) FIDESZ-es rájátszás 3) 2008 márciusában a FIDESZ és az ellenzéki pártok népszavazást kezdeményeztek i) (Lényegében ez felmérte volna, hogy mekkorák a bázisok a két oldalon) a) Vizit díj eltörlése b) Képzési hozzájárulás eltörlése c) Korházi napidíj eltörlése i) Az állampolgárok többsége az eltörlés mellett döntött  Horvát Ágnes egészségügyi miniszter elmozdítása  Mindezen reformokat és a minisztert is az SZDSZ adta • A párt kilépett a koalícióból 4) 2008 áprilisa a) Kisebbségi kormányzás b) Válság kezdetei érződnek 5) 2009 április a) Konstruktív bizalmatlansági indítványban lemond Gyurcsány b) Utódja Bajnai Gordon i) Szakértőinek nevezett kormány 2010-ig  Inkább szakértőkből áll, mintsem politikusokból

Bizalmatlansági indítványok:  Konstruktív:  A lemondó megjelöli az utódát  Destruktív:  A lemondással együtt nem jelöl utódot

V. Független Kisgazdapárt (FKGP) a. Eredet

i. 1945-47 között jobboldali gyűjtőpárt

1) Sosem sikerült ezen pozíciókat visszaszerezni

ii. 1988 novemberében alakul újjá

1) Lépéshátrányba kerültek a) Nehezen tudtak a korábbi korszakkal kapcsolatot teremteni b) A múlt pártjának tekinthető 2) A parasztság önálló politikai pártjába tömörülés fontos lett volna 3) Jobboldali politikai tömörülés

b. Politikai elit

i. Vidéki középosztály ii. Parasztság Rendszerváltás után – 6. lap

Birtokos parasztság egy jelentős társadalmi réteg. Politikai képviselete jelenleg nincsen.

ii. Parasztság iii. Önálló egzisztenciák iv. Gyenge értelmiségi és média támogatás

c. Program i. ii. iii. iv.

Antikommunizmus TSZ ellenesség Reprivatizáció mellett foglal állást Föld külföldi tulajdonba adása ellen foglal állást

v. Populista demokrácia felfogás

1) Torgyán elnöksége idején (91-től) 2) Gyakorlatilag a közvetlen elnökválasztás a) Köztársasági elnök közvetlen megválasztása i) Pokol Béla találja ki b) Népszavazás kérése c) Az AB nem tűzi napirendre, mert ez sérti a parlamenti köztársaság elvét

d. Koalícióképessége

i. Gyenge ii. Megosztott 1) Gyakori a párton belüli viták, botrányok, kiválások

e. Kormányon koalícióban

i. 1990 1) 92-ben a Torgyán-féle csoport kiválik a kormányból a) Marad az Antal-féle 33-ak ii. 1998 1) Vidékfejlesztési tárca

a) Nem sikerül sikeresen működtetni

2) Bukása

a) Gyengeségében és a bírálatokban keresendő i) Nem a Torgyán által emlegetett felszalámizásnak b) Politikusok MSZP-be és FIDESZ-be mennek c) Elméletben még létezik, de gyakorlatilag már nem i) Legfeljebb baráti körként tovább él Torgyán 98-ban vidékfejlesztési tárcát kapja meg.

Rendszerváltás után – 7. lap

Magyar pártok III. 2011. április 12. 16:11

I. Keresztény Demokrata Néppárt (KDNP) a. 1989. elején alakult újjá

i. Az utolsók között jön létre

ii. Újjászervezők

1) '45-'49 közötti Demokrata Néppárt egykori politikusai i) Történelmi hagyaték a) Keresztes Sándor i) Vatikáni nagykövet b) Füzessy Tibor 2) Nagycsaládosok Országok Egyesülete (NOE) a) Surján László b) Harach Péter 3) Márton Áron Társaság (MÁT)

iii. A legkevésbé szervezett párt

1) A szavazatok 6,5%-ával jutott be az első parlamentbe 2) 21 képviselőt delegált a parlamentbe 3) Történelmi vezetés háttérbe szorul a) Surján László lesz a pártelnök

b. Surján pártépítése i. Létszám jelentősen növekszik, de áttörést nem hoz

1) A '94-es választáson 7%-ot kap 2) A párt kudarcként éli meg --> belső válság a pártban a) Mérsékeltek csoportja

i) Surján László ii) Tradicionális pártokhoz való közeledés  MDF is erősen meggyengül iii) A konzervatív iránynak a további hangsúlyozása

b) Radikálisok

i) Gitzy György ii) MIÉP-hez való közeledés 3) Parlamenti frakció is elmérgesedik a) Egy idő után megszűnik, mert 15 fő alá esik a létszám b) Az egyház is elhatárolódik a radikálisoktól c) A pártot kizárták az Európai Demokratikus Unióból i) Komoly válság  Szavazótábor elpártolása

ii. '98-ban nem jutott be a parlamentbe iii. 2002-ben sem jutott be

1) Önállóan már nem jutott be a parlamentbe 2) A mérsékeltek közül többen a FIDESZ-t támogatták a) Surján is EP képviselőként innen került ki

c. 2002/2003-ra rendeződnek a dolgok i. 2003-ban Semjén Zsolt pártelnök 1) 2004-2006 frakcióvezető ii. A párt elveszítette a szavazótáborának egy részét 1) Nem indul önállóan 2) A 2010-es választásokon a FIDESZ-szel együtt indulnak

(Mindenféleképpen valaki felé húzódni akartak.)

d. Keresztény szociális irányzat i. Politikai katolizáció

II. Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) a. '93-ban lép ki az MDF-ből b. Csutka István

c. Radikális párt i. ii. iii. iv.

Szélsőséges Nemzeti és magyar Konzervatív és etnikai alapú demokrácia Elhatárolódnak az 1) EU-tól 2) NATO-tól v. Nem mentesek az antiszemitizmustól sem

d. Parlamentbe jutás i. '98-ban sikerült nekik ii. 5,5%-kal bejutott a parlamentbe iii. '98 után a szavazóbázisa jelentősen lecsökkent 1) 2003 után létrejött a Jobbik Magyarországért (Jobbik)

e. Akciók szervezése i. Tömeggyűlés szervezése jellemző rá ii. Akciók iii. Nagygyűlések

III. Jobbik

a. 2003-ban jön létre

b. Szavazótábor i. ii. iii. iv.

Kifejezetten fiatalokat céloz meg A MIÉP szavazótáborából válogathatnak Vidéki, agrárlakosság A modernizáció veszteseinek az elveit szólaltatja meg

c. Konzervatív nemzeti keresztény párt i. Jobboldali radikális párt

Rendszerváltás után – 8. lap

ii. A MIÉP szavazótáborából válogathatnak iii. Vidéki, agrárlakosság iv. A modernizáció veszteseinek az elveit szólaltatja meg

c. Konzervatív nemzeti keresztény párt i. Jobboldali radikális párt ii. A nemzet egészét képviseli 1) Populista 2) Általános, össznemzeti célokat fogalmaz meg 3) Az egész nemzetet fel akarja sorakoztatni maguk mögé iii. Kisebbségekkel szembeni atolerancia iv. Antiszemitizmus

Hol jobb a szélsőjobb? Úgy gondolják a kutatók, hogy szerencsésebb, hogyha bejut a parlamentbe, mert akkor a demokratikus szabályokkal kötve van a kezük. Mások azonban egyértelműen azon vannak, hogy a pártokat ki kell szorítani a parlamentből és az ilyfajta pártok politizálásának a tere az utca lesz.

d. Meglepetések pártja i. 2009-es EP választásokon elért sikerek

1) 3 képviselőt tudott Brüsszelbe küldeni 2) Uniós érdekekkel szemben a magyar érdekeket védik

ii. 2007-ben létrehozták a Magyar Gárdát

1) Vona Gábor alapította 2) A bíráskodás jogát próbálja birtokolni a) Állandó bíráskodás b) Mindig újjáalakul valamilyen más szervezeti formákban, amelybe átmentik az előd szervezetet

iii. 2010-es parlamenti választásokon 12%-ot kapott

1) Hosszú távú politizálással kapcsolatban azt jósolják, hogy a Jobbik mindig is távolságot fog tartani a Magyar Gárdával és demokratikus úton fognak politizálni

IV. Lehet Más a Politika (LMP) a. Politikai stílusok i. A hagyományos keretek között marad ii. Inkább a kérdések mások, mint amit a hagyományos pártok felvállalnak

b. Liberális balközép párt i. Talán inkább közép ii. Nem az SZDSZ helyett jött létre

c. Kérdések i. ii. iii. iv.

Zöld problémák Demokrácia problémája Választások Társadalmi igazságosság problematikája

d. Rétegpárt i. A FIDESZ népszerűségének az eséséből ez sem profitál ii. Zöld pártok támogatják Nyugat-Európából

e. Parlament

i. 2010-ben a szavazatok 7,5%-át szerezte meg ii. Schiffer András jogász pártvezér 1) A dédapja Szakasits Árpád volt

V. Pártokról általánosan a. Nagy ideológiai távolság i. Lehetetlenné teszi, hogy komolyabb párbeszéd legyen a jobb és bal oldal között

b. Mindenki középre húz 1) Ld. Zöld nyilak

i. A szélsőségek is jelentősen jelen vannak ii. Széthúzó tendenciák 1) Ld. Kék nyilak

c. Ideológiai háromszög

VI. Pártrendszer

a. Numerikus meghatározás 1) G. Sartori felosztása 2) Legelterjedtebb

i. Egypártrendszer

1) A totalitárius egypártrendszer csak az egyik csoport 2) Differenciáltabb rendszert dolgozott ki

ii. Kétpártrendszer

1) Nagy Britannia, Egyesült Államok 2) Felváltva kormányoznak a pártok 3) Ideál szisztéma a) Nem ad helyet a szélsőségeknek b) Kiszámítható

i) Nincs felelőtlen ellenzék

c) Nincs megosztott kormányzati felelősség

i) A kormányra került párt a mindenkori többség akaratát képviseli ii) A kormányon lévő párt viszi el a balhét, mert nincs koalíciós partner

iii. Többpártrendszer

1) Korlátozott vagy mérsékelt többpártrendszer a) 3-5 koalíciós partner 2) Szélsőséges többpártrendszer a) 5 fölött koalíciós partner i) Mindig valamelyikkel baj van b) Pl.: Olaszország 3) 1970-es évek után stabil koalíciós partnerek váltógazdálkodása a) Ennek a működési mechanizmusa a kétpártrendszerre hasonlít i) Pl.: Német Szövetségi Köztársaság

b. Választások i. ii. iii. iv.

'90. MDF+KDNP+KGP <-> SZDSZ+MSZP+FUDESZ '94. MSZP+SZDSZ <-> MDF+FIDESZ+KGP '98. FIDESZ(MDF)+KGP <-> MSZP+SZDSZ+MIÉP 2002. MSZP+SZDSZ <-> FIDESZ(MDF) Rendszerváltás után – 9. lap

Fura kettősség, hogy az Európai Parlamentben olyan képviselők is ülnek, akik Európa ellenesek.

b. Választások i. ii. iii. iv. v.

'90. MDF+KDNP+KGP <-> SZDSZ+MSZP+FUDESZ '94. MSZP+SZDSZ <-> MDF+FIDESZ+KGP '98. FIDESZ(MDF)+KGP <-> MSZP+SZDSZ+MIÉP 2002. MSZP+SZDSZ <-> FIDESZ(MDF) 2006. MSZP+SZDSZ <-> FIDESZ(KDNP)+MDF 1) 2008. április 30-ig, amikor az SZDSZ kilép a koalícióból vi. 2010. FIDESZ(KDNP) <-> MSZP+Jobbik+LMP

c. Magyar pártrendszer i. Többpártrendszer ii. Mindig koalíciós kormány uralkodott

iii. Majdnem mindegyik koalíció kihúzta a négy éves ciklust

1) Biztonság 2) Nincs kormányválság 3) Stabil kormányzás

iv. Váltógazdaság

1) Egyre kevesebb a koalíciós partner 2) A koalíciós partner csak segítség, nem egyenlő felek 3) MSZP vs. FIDESZ a) 2010-ben változik i) FIDESZ kormányoz ii) MSZP jelentősen meggyengült  Nem azonos a FIDESZ súlyával  Politikai irányvonal (és bizalmatlanság) miatt, nem azért, mert kiváltak belőle

v. Csökken a parlamentbe bejutó pártok száma

1) Bejutási küszöb '90 4% a) '94 5% i) Kisebb pártok kiszorítása ii) A nagypártokat favorizálja a választási rendszer

vi. Kétpártosodás veszélye Magyarországon

1) Semmiképp se alakulna ki az angolszász modell hazánkban 2) Hosszú távon valószínűleg egy mérsékelt többpártrendszer jött létre

Rendszerváltás után – 10. lap

Pártrendszer = pártok egymáshoz való kapcsolata

Pártrendszer és választási rendszer 2011. április 19. 16:00

I. Pártrendszer

A pártrendszer egyik része még az előzőben van.

i. Nagyrészt eltér az európai szisztémáktól

a. Jobb és bal oldali tagoltság i. Hazánkban markánsabban jelentkezik ez ii. Nagy ideológiai távolság a bal, illetve a jobb oldali pártok között

iii. Inkább széthúzó tendenciák vannak

1) Nem a centrum felé, össze felé húzódik a pártrendszer 2) Kevésbé használják a jobbközép vagy balközép elnevezést

b. Kevésbé osztja meg a magyar politikát a pártosodás

i. A munkavállaló-munkáltató közötti ellentét nem jelenik meg a pártpolitikai szinten ii. Munkavállaló és a szakszervezetek, illetve a munkavállaló és a munkáltató közötti ellentétek nem jelennek meg 1) Nagy-Britanniában, Spanyolországban, illetve Franciaországban a szocialista pártok jobban kifejezik a munkavállalók érdekeit iii. (Nem lehet olyan feltételezéseket megfogalmazni, amely szerint az emberek társadalmi elhelyezkedésük alapján választanak pártot)

iv. Oka

1) Összefügghet azzal, hogy a szocialista párt a liberális párttal kormányzott a) Liberális gazdaságpolitika i) Ez nem egy munkavállaló-barát politika b) A szociális jellegű intézkedéseket kevésbé vállalták fel a szocialista pártok 2) A szocialista pártnak van egy markáns munkáltatói támogatottsága a) A régi MSZMP a hatalmát gazdasági hatalommá konvertálta, majd vissza politikaiba 3) Új típusú ipar kialakulása 4) Új típusú szakszervezetek v. A jobboldali pártok voltak azok, akik bizonyos munkavállalói érdekeket képviseltek

c. Bizonyos törésvonalak megléte

1) Befolyásolják a magyar politikai viszonyokat 2) Még akkor is, hogyha a törésvonalak nem olyan markánsak

i. Vallásos és szekuláris ellentét

1) A társadalmon belül a vallásos rétegek más pártokra szavaznak, mint a nem vallásos rétegek a) Vallásos rétegek jobboldali pártokra szavaznak

i) ii) iii) iv)

Nemzeti, keresztény ideológia Kisvárosi lakosság Idősebb korosztály Agrárius rétegek

b) Nem vallásos rétegek liberálisokra vagy szocialistákra szavaznak

i) Fiatalabb generáció ii) Nagyvárosi lakosság közül kerülnek ki

ii. Falu és a város mente a) Tradicionális ellentét

i) Ipari-agrár ellentét

b) Hagyományok Magyarországon

i) Urbánus-agrárius ellentét  Ennek egy újjáéledése  Jelentős törésvonal a népírók körében 1) Falusi lakosság konzervatív pártokra szavaznak 2) Városi lakosság a liberálisabb, urbánusabb pártokra szavaz

iii. Az adott politikai rendszerhez való tartozás

a) Nomenklatúrához való tartozás vagy ezen kívül állás ellentéte i) A rendszerváltás pillanatában hol volt az adott emberke ii) A '90-es évek elején volt jelentősége 1) Hozzá tartozás a) Volt MSZMP, illetve MSZP párttagság i) Előnyök ii) Karrier lehetősége 2) Kívül állás a) Bizonyos pozíciók és posztok elérése nem volt lehetséges i) Vagy nehezebben elérhető

II. Országgyűlési választási rendszer a. Mi a jelentősége?

i. A demokráciában a választások kiemelt szerepet élveznek

1) 2) 3) 4) 5)

Az egyik fokmérő is lehet ez Milyen a demokrácia? Hogyan zajlanak a választások? Mennyire tiszták? Több párt indul-e a választásokon?

ii. A mindenkori politikai elit kiválasztása a választások során történik meg iii. Közvetett demokrácia

1) Képviseleti demokrácia 2) A képviselő az, aki a választó polgárt a döntéshozatalban képviseli iv. Hozzájárul a mindenkori többség, illetve ellenzék kialakítására v. Amely társadalmakban feszültségek vannak, ott a választások békés útra terelik a dolgokat 1) Nem robban fel a társadalmi feszültség

b. Választási rendszerek

i. Többségi választási rendszer

1) Egyszerű többségi rendszer a) Egyfordulós választási rendszer Rendszerváltás után – 11. lap

Szalai Erzsébet szociológus ír erről.

a) Egyfordulós választási rendszer b) Az a párt, aki a személyt indította egy szavazattal többet kap, mint a többi, már bejut a parlamentbe c) Viszonylag egyszerűnek tűnő választási rendszer d) Példa

i) 4 párt: 24%, 25%, 25%, 26%  Az utolsó kerül be a parlamentbe e) A népességnek csak a negyede kap képviseletet f) Ezt a rendszert nem alkalmazzák i) Csak az angolszász országokban ii) Ott csak két párt van, így minden esetben kiesik az egyik jelölt g) Több párt is bejuthat h) Egy körzetben lehet szavazni a helyekre 2) Abszolút többségi rendszer a) Kétfordulós rendszer i) Francia szisztéma  Elnökválasztásnál is és a parlamenti képviselőválasztásoknál is használja b) Olyan országban lehet alkalmazni, ahol sok párt van c) Első forduló

i) Elindul minden jelölt

d) Második forduló

i) Csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jut tovább, vagy az, aki minimum 15%-át kapja meg a szavazatoknak ii) Két forduló között van egy hét szünet  Az a párt, aki nem került be, az felhívja a szavazóinak figyelmét, hogy melyik pártra szavazzanak  A koalíció és a visszalépések időszaka  Itt dől el, hogy a választópolgár, aki szavazott valakire, aki nem jutott be mire fog szavazni a második fordulóban e) Biztos, hogy a választópolgárok abszolút többségét fogja képviselni a parlamentben

ii. Arányos választási rendszer (proporcionális)

1) Pártlistát jelent a) A párt által megadott listára 2) Ez a legelterjedtebb az európai országokban 3) A parlamenti mandátumokat az érvényes szavazatok alapján kialakult sorrend arányában osztják el 4) NSZK, Ausztria, Finnország, Benelux országok 5) Kiszámolási mód: d'Hondt rendszer a) Matematikai művelet

c. Választási körzetek

i. Nálunk a megyéknek felel meg 1) Bizonyos megyékben elnéptelenedés van, tehát az egyenlő területek felbomlottak 2) A körzeteket a választópolgárok arányában kellene módosítani

d. Magyar rendszer = vegyes rendszer i. Kialakulás

ii. iii. iv. v.

1) A konzervatívok a listást favorizálták 2) A szocialisták az abszolút többségre szavaztak 3) A FIDESZ volt az, aki a vegyest támogatta Abszolút többségi és a listás rendszer egyvelege Egyéni kerületek 1) Abszolút többségi rendszer Pártlista esetében a proporcionális, vagy arányos rendszert alkalmazzák Két szavazata van az állampolgárnak 1) Szavaz egyéni képviselőkre 2) Illetve szavaz pártlistára is

vi. Helyek

1) 176 hely kiosztása többségi elv alapján 2) 152 az arányos elv alapján kerületi listás rendszerben a) Területi lista 3) Marad 58 hely a) Országos lista b) Erre nem szavazunk c) Ez a töredék d) Azon pártok szavazatait, amelyek nem érték el az 5%-ot szétosztják arányosan a pártok között

vii. Listák

1) Egyéni lista a) Helyi szint b) Arra adja le a szavazatát, aki helyben "jó volt hozzá" i) A személyiség jobban számíthat 2) Párt lista a) Pártprogram alapján b) (Reklám)

viii. Ki lehet jelölt?

1) Büntetlen előéletű, 18. életévét betöltött magyar polgár 2) Kopogtató cédulák a) 750 választópolgár aláírásával hitelesített ajánlással bír i) Ez csak minimum ii) A számokból már lehet mérlegelni 3) Jelöltet nem csak a pártok, hanem a polgárok is állíthatnak a) Független jelöltek b) Egyre költségesebb a jelölt állítás, tehát a polgárok kezdenek kiesni a lehetőség köréből i) Általában ma aki indul, az párt támogatásával indul Rendszerváltás után – 12. lap

Magyarországon a felmérések azt mutatják, hogy csökken a második fordulóban a választópolgárok száma. Veszteségnek ítélik meg a második fordulót. Nem azért van második forduló, mert az első nem sikerült, hanem mert ilyen a rendszer.

i) Általában ma aki indul, az párt támogatásával indul

ix. Melyik párt állíthat listát?

1) Ha a terület választókörzetének egynegyedében, de legalább kettőben jelöltet állított a) Területi lista 2) Országos listát az a párt állíthat, aki legalább 7 területi listát tudott állítani

x. Zárt lista

1) A listára kompletten szavazunk 2) Nem mondhatjuk azt, hogy pl. a 8-as számú jelöltet szeretném

xi. Ki van a listán?

1) Azon emberkék, akiket mindenféleképpen szeretnének a parlamentben látni a) Gyakran szakemberek b) Fiatalokat is szoktak i) A magyar pártélet elég zárt  Ritkán lehet látni új arcot… c) A listán elfoglalt helye tükrözi a pártban a helyét is

Rendszerváltás után – 13. lap

Politikai berendezkedés 2011. április 26. 16:09

I. Demokratikus rendszerek a. Parlamentáris rendszerek

i. Hatalom a miniszterelnök kezében van

1) Más néven a kormányfő 2) Az Európai Tanácsban a miniszterelnök képviseli az országot 3) A választópolgárok a pártot szavazzák meg

Elnöki r.

ii. Köztársasági elnök: államfő

1) Közvetetten választják a) Magyarországon a parlament választja meg

b. Elnöki rendszer

Parlamentáris r.

i. Az elnök kezében van a tényleges hatalom 1) Nincs mellette senki a) Kormányfő vagy államfő 2) Széles jogkörökkel rendelkezik 3) A legitimációja megfelelő a) Közvetlenül választják meg a választópolgárok ii. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom jobban megoszlik

Félelnöki r.

Demokratikus r.

c. Félelnöki rendszer

1) Pl.: Franciaország 2) A 70-es évektől kezdik a kifejezést alkalmazni 3) Duverger politológus vezeti be a fogalmat i. Széles jogkörrel rendelkező köztársasági elnök 1) Közvetlenül választanak 2) Kinevezi a miniszterelnököt ii. Mellette létezik egy miniszterelnök is Eltolt választások Párhuzamos választások iii. Köztársasági elnök 7 év Miniszterelnök 5 év

5 év 5 év

Közben volt parlamenti választás.

II. Magyar parlamentáris rendszer a. Választások i. Eltolt szisztéma ii. Miniszterelnök: 4 év iii. Köztársasági elnök: 5 év b. Köztársaság c. Parlament i. Egykamarás

d. Alkotmányos rend alapjai

i. '90-es évek eleje ii. Stabil politikai rendszer jöjjön létre

iii. Államforma kérdése

1) Magyar politikai fejlődés pozitív emlékei a köztársasághoz fonódik 2) A republikanista gondolatoknak nincsenek nagy hagyományai a) A népfelség elve se volt erősen átütő, mint pl. Franciaországban

iv. A rendszerváltás nem hozott új alkotmányt

1) Az 1949-es alkotmány reformja 2) Fokozatosan alakult ki a XIX. század során a) Parlamentnek felelős kormányzás eszméje b) Modern állam és államaparátus c) Választójog kiszélesedése 3) A XX. században a) A politikai élet középpontjába a pártok kerülnek

Kétkamarás parlamentek:  Alsóház  Itt dől el a törvény, etc.  Felsőház  Igazságszolgáltatás, ellenőrzés  Németországban az egyes tartományokat képviseli

e. Korlátozott parlamentáris rendszer

1) Testületek korlátozzák 2) Erős alkotmányjogi korlátok között működik a rendszer

i. Köztársasági elnök

1) Alkotmányos vétó a) Megfelelő törvényeket átküldhet az AB- hoz és kérheti, hogy az véleményezze

ii. Alkotmány Bíróság (AB)

1) Széles jogköre a) Nemzetközi viszonylatban is jelentős jogkör 2) Normakontroll 3) Törvények alkotmányossági felülvizsgálata a) Amennyiben az AB alkotmányellenesnek tekinti a törvényt, akkor a parlament köteles azt visszavonni

Az új alkotmányt megelőző időszakról van szó.

iii. Kétharmados törvények

a) Olyan törvények, amelyeket a parlamenti képviselők kétharmada szavazott meg i) Szükséges hozzá egy konszenzusos demokrácia  (Ezt Magyarországon eddig még egyik parlamenti felállás sem tudta megvalósítani…) 1) Közjogi és alapjogi kérdések tisztázása 2) Személyi kérdések 3) Hadiállapot/rendkívüli állapot

iv. Magyar Nemzeti Bank (MNB)

1) A kormány gazdaságpolitikai autonómiáját csökkenti 2) Nincs besorolva az intézmény a Pénzügyminisztérium alá a) Sem az intézmény, sem a vezetője Rendszerváltás után – 14. lap

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Képviselők juttatásai AB-ra vonatkozó törvények ÁSZ Rendőrség Rendkívüli törvények Külső támadás Szükségállapot Szabadsággal kapcsolatos tvk. Lelkiismereti és személyes szabadság 10. Közszolgálati média

3) Hadiállapot/rendkívüli állapot

iv. Magyar Nemzeti Bank (MNB)

1) A kormány gazdaságpolitikai autonómiáját csökkenti 2) Nincs besorolva az intézmény a Pénzügyminisztérium alá a) Sem az intézmény, sem a vezetője 3) Viszonylag nagy függetlenséggel bír 4) 2011-es változások a) Nem lehet lemondatni b) A két helyettesét a köztársasági elnök fogja kinevezni c) A jegybankot irányító testületbe is fog a kormány delegáltat küldeni

v. Érdekegyeztető Tanács

1) Gazdaságpolitikai jogkörrel rendelkezik 2) (volt még valami…)

vi. ORTT (Országos Rádiós és Televíziós Testület)

1) A parlament kétharmados többséggel választotta meg

vii. Képviseleti demokráciába beépült közvetlen demokratikus elemek

a) A választópolgárok és a döntéshozók között nagy a különbség i) Csak a képviselőik révén tudnak részt venni a törvényhozásban ii) A képviselők egy idő után nem a választópolgárt képviselték, hanem a pártfegyelemnek megfelelően viselkedtek 1) Népszavazási kezdeményezés i) Referendum a) Bármilyen kérdésben lehetséges b) '97-ig 100 000 aláírást jelentett i) Ez esetben lehet népszavazást kiírni bizonyos esetben c) '97-től 200 000 aláírás kell d) Kezdeményezheti pártok i) Egyéni ii) Civil iii) Etc. 2) Népi kezdeményezés i) Mindenkori kisebbség érdekeit képviselik a) Csak 50 000 hitelesített aláírás szükségeltetik b) Magát a kérdést a parlament köteles napirendjére tűzni c) Ezzel kevésbé élnek i) Általában az ellenzék ii) A kormánypártok hamar kiütik iii) Nem nagyon kerül köztudatba d) Pl. kötelező sorkatonai szolgálat

Rendszerváltás után – 15. lap

7. Szükségállapot 8. Szabadsággal kapcsolatos tvk. 9. Lelkiismereti és személyes szabadság 10. Közszolgálati média 11. Pártok 12. Gyülekezési jog 13. Etc.

Politikai berendezkedés Magyarországon 2011. május 3. 16:16

I. Köztársasági elnök a. Jelölése

i. Minden párt állít egy támogatott jelöltet ii. Nem csak pártok állíthatnak 1) Az OGY legalább 50 tagjának az ajánlása iii. Az OGY minden tagja csak egy jelöltet állíthat iv. Szabadon szerveződő képviselői csoport is lehet

b. 5 évre választják

i. Eltolt szisztéma 1) Minden 20 évben esik egybe a két választás ii. Közvetett módon választják a polgárok iii. Titkos iv. A képviselők 2/3-ának kell igennel szavazni v. Ha senki sem kap 2/3-ot, akkor második fordulóra van szükség 1) Ugyancsak 2/3-dal vi. Ha második fordulóban sincs eredmény, akkor a harmadik fordulóban elég az egyszerű többség is 1) Első fordulóban csak Göncz Árpádot választották meg

c. Emberkék

i. Szűrös Mátyás 1) Demokratikus átmenet ii. Göncz Árpád 2x 1) 1990-2000 iii. Mádl Ferenc 1) 2000-2005 2) Harmadik fordulós iv. Sólyom László 1) 2005-2010 v. Schmitt Pál 1) 2010-2015

d. Hatáskörök

1) A kontinuitást képviseli a választások között 2) A következő választáv kiírásával kapcsolatban vannak feladatai 3) A nemzet egységét képviseli a) A demokratikus rendszer feletti őrködés

i. Képviseli a magyar államot

1) Nemzetközi szerződéseket köt és írhat alá a) Ehhez az OGY előzetes hozzájárulása szükséges

ii. Szavazások

1) OGY-i választások idejének kitűzése 2) Népszavazások, polgármesteri választások kitűzése 3) Kezdeményezhet népszavazást

iii. Részt vehet az OGY ülésein és felszólalhat

1) Továbbá a bizottságok ülésein 2) Javaslatokat is tehet az OGY-nek

iv. Kinevezések és felmentések

1) 2) 3) 4)

Egyetemi tanárok és rektorok kinevezése és felmentése Az MNB elnökének mozgatása Akadémia elnökének a mozgatása Formálisan a miniszterek mozgatása

v. Vétójog

1) Politikai vétó a) Az OGY által megszavazott törvényeket, amennyiben ezt törvényellenesnek találja, visszaküldheti a parlamentnek újratárgyalásra b) De ezt csak egyszer csinálhatja c) Ebben az esetben az OGY a törvényjavaslatot újratárgyalja d) Újra el kell fogadni e) Ekkor a KE köteles aláírni és kihirdetni 2) Alkotmányos vétó a) Erősebb b) Hatalmi ellensúlyt is képviselhet a köztársasági elnök c) Az AB-nek küldi el a törvényt, hogy az mondjon róla véleményt d) Amennyiben az AB elnöke alkotmányellenesnek találja, akkor a KE az OGY-nak visszaküldi e) Az OGY-nak újra kell tárgyalnia f) Ha nem alkotmányellenes, akkor a KE-nek alá kell írnia

II. Alkotmány Bíróság (AB)

i. Széles jogkörökkel rendelkező bíróság

a. Megválasztása i. ii. iii. iv. v.

A parlament választja meg a tagokat 9 évre Egyszer lehet őket újraválasztani Kétharmados törvénnyel történik a megválasztása Nehezíti, hogy a pártoknak meg kell egyezni a jelölt személyében 1) Általában nem kapja meg a kétharmadot 2) Amikor nincs meg a kétharmados többség, akkor komoly egyeztetések vi. Sokszor a 11 tagú testületet 8 személy vitte 1) Ezeket az eseteket úgy hidalták át, hogy a kormánypárt elfogadta az ellenzék jelöltjét és vica versa Rendszerváltás után – 16. lap

Paczolay Péter

versa 2) Kijelölték, hogy kiket nem biztosan, de valamiféle konszenzus jött létre

b. Tagok

i. Elnök

1) 2) 3) 4)

A testület választja Három évre választja Jelenleg Paczolay Péter Az első elnök Sólyom László volt

ii. Helyettes elnök

1) A testület választja

iii. Testület

c. Ki lehet alkotmánybíró?

i. Jogi végzettségű 1) Vannak országok, ahol nem csak jogászok lehetnek alkotmánybírók ii. Betöltötte a 45 éves kort iii. Legalább 20 éves szakmai gyakorlattal és tudományos háttérrel rendelkeznie kell

Sólyom László

iv. Politikai tevékenységet nem folytathatnak

1) Más kereső tevékenységet sem folytathatnak 2) Egyedül az oktatás az ami kivétel 3) Esetleg művészeti tevékenységet a) (nyilván ez elég meghatározhatatlan dolog) v. Tagság a 70 éves korral szűnik meg

d. Jogkörök

Jog

45 év

i. Normakontroll

1) Előzetes és utólagos 2) Megfelel-e az alkotmányossági kritériumoknak? 3) Absztrakt a) Általánosan valamilyen törvényről 4) Konkrét a) Konkrét törvényről

20 év szakma

e. Hatáskör

1) Rendkívül magas az indítványok száma a) Mindenféle tagságok fordulhatnak felé b) Magánszemélyek csak konkrét esetekben fordulhatnak az AB-hoz

i. A már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényeknek az alkotmányosságának a vizsgálata

1) Erre javaslatot vagy indítványt csak a KE vagy a parlament tehet

ii. Az alkotmányban foganatosított állampolgári jogok elleni sértések panaszolása

1) Rendkívül megterheli a rendszert 2) Ezt bárki indítványozhatta

iii. Már elfogadott jogszabálynak utólagos alkotmányellenességének a vizsgálata

1) Bárki indítványozhatta

iv. Egyszerűen az alkotmány rendelkezéseinek az értelmezése miatt v. Állami szervek és egyéb szervek hatásköreinek az összeütközésekor próbálnak tisztán látni

1) Pl. a vörös iszappal kapcsolatos probléma, amikor különböző ellenőrző szervek egymástól függetlenül vizsgálták a helyzetet

III. Kormány

a. Választás

i. Miniszterelnök (ME)

1) 2) 3) 4)

Minden pártnak van egy ME jelöltje A pártok listáját vezetik A legtöbb szavazatot kapott párt miniszterelnök-jelöltje lesz a párt miniszterelnöke Parlament választja meg a) Ha megvan hozzá a többsége i) Nyilván, ha a koalíciós partner is támogatja ii) Egyszerű többség elegendő hozzá 5) Formálisan a KE nevezi ki

b. Felállása

i. Miniszterelnök 1) Közepesen erős 2) Kiemelt szerepe van a) A német rendszerre hasonlít ii. Miniszterek iii. Eredetileg nem tagjai a politikai államtitkárok

c. Lehetőségek

i. Bizalmatlansági per 1) Miniszterekkel szemben nem lehet

d. Működési elvek

i. Miniszterelnöki elv

1) A ME súlyát emeli ki 2) A miniszterek mindig a kormányfőnek tartoznak politikai felelősséggel a) Interpellálhatóak és kihallgathatóak, de kitenni nem lehet őket 3) A kormányprogram kidolgozása 4) A miniszterek kiválasztása

ii. Testületi elv (Kabinet elv)

1) Testületi tanácskozások 2) Működtetése a ME kezében van 3) A kormányülésekről nem készül jegyzőkönyv a) Forrás a sajtóból van, nem megbízható! b) A döntések nyilvánossá válnak, csak az ott folyó viták nem i) (sőt, ezek szerint akkor lejegyezve sincsenek) 4) Egyenként történő szavazásra csak nyílt és éles ellentéteket felvető esetekben van a) (egyébként gondolom megegyeznek) 5) A döntések után a vitákat a ME összegzi a) Ő az, aki kimondja a döntést is

Rendszerváltás után – 17. lap

Erős

Közepes Gyenge

Brit

Német

Olasz

a) Ő az, aki kimondja a döntést is

iii. Reszort elv

1) A minisztereknek a feladatára vonatkozik a) Viszonylag pontosan körülhatárolt feladatuk van b) Politikai felelősséggel jár c) Pontos hatáskörrel rendelkeznek d) Ettől függetlenül még mindig vannak fehér foltok… 2) A saját tárcájukért felelnek

e. Feladatai

1) Végrehajtó szerv i. Törvények végrehajtása 1) Ez a legfontosabb ii. Irányítja a minisztériumok és azok alá rendelt testületeket iii. Helyi önkormányzatok ellenőrzése iv. A fegyveres erők (rendészet és rendőrség) működésének a biztosítása 1) Más militáris alakulatok ne működjenek v. Az állampolgárok élet és vagyonbiztonságára utaló veszélyek elhárítása vi. Külpolitika meghatározása vii. Kulturális, szociális, egészségügyi terület megszervezése viii. Fejlesztések

Rendszerváltás után – 18. lap

Magyarország politikai rendszere 2011. május 10. 16:06

I. Parlamentáris köztársaság a. Parlament

i. Funkciók

1) Törvényhozás 2) Végrehajtás ellenőrzése a) A kormány maga is a parlamentből rekrutálódik i) Nem külső/szakértői kormány van ii) Sérül az ellenőrzés a végrehajtás felett iii) A kormányban résztvevő emberkék is a parlamentből kerül ki

b. Európai parlamentarizmus elvei

i. Népképviselet ii. A kormányzást elősegítő intézmény 1) Mára mindenütt ez az elképzelés kerekedik felül

iii. Tradíciók

1) Westminster-modell a) Más szóval vitaparlamentnek is nevezik b) Brit c) Plenáris ülésekre épít i) A mindenkori parlamenti többség a véleményét itt fejti ki ii) Az ellenzék itt válaszolhat, bírálhat, hirdetheti ki a saját elképzeléseit d) A választók meggyőzése a cél e) A nyilvánosság nagyobb szerepet kap 2) Német-modell a) Munkaparlamenti megoldás b) Tényleges munka a bizottságokban i) Az egyes kérdéseket már előzőleg a bizottságokban megtárgyalták ii) Utána kerül a plenáris ülés elé az adott javaslat 3) Magyar a) A kettő között b) Inkább a német-modellhez áll közelebb

c. Magyar parlament

i. Német-modellhez közeledve

ii. Részvétel

1) Egyéni kerület és lista alapján is a) Kettős

iii. Egykamarás ogy.

1) Megpróbál különböző érdekeket megszólítani 2) Magyarországon nincsenek meg a regionalizmusnak a tradíciói a) (nincs rá szükség) iv. Pártprogramra történik szavazás v. Parlament élén:

1) Az országgyűlés elnöke, vagy a házelnök 2) Mindenkor a kormánypárti többség soraiból 3) Az ogy. helyettes elnökei kerülhetnek ki az ellenzék soraiból a) '90-'94.: Szabad György b) '94-'98.: Gál Zoltán c) '98-2002.: Áder János d) 2002-2010.: Szili Katalin e) 2010- : Kövér László 4) Feladat a) Koordinálás b) Szavazatok levezetése c) Etc.

vi. Időbeosztás

Hétfő

Kedd

Szerda

Rendszerváltás után – 19. lap

Csütörtök Péntek

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök Péntek

Délelőtt Frakció Plenáris ülések Bizottság Bizottság ülések

Fogadóóra

Délután Plenáris Plenáris ülések Bizottság Bizottság ülések

Fogadóóra

vii. Parlamenti működés

1) Törvény vagy határozati javaslat benyújtása a) Bárki 2) Tárgysorozatba vétel 3) Házelnök továbbítja az illetékes bizottságnak 4) Napirendre tűzés 5) Általános vita a) Expozé b) Képviselői hozzászólások c) Plenáris ülésen 6) Második bizottsági vita a) Hozzá kapcsolódó módosító indítványok megvitatása 7) Részletes vita a) Plénum (plenáris ülésre) 8) Határozat hozatal az elfogadására 9) Házelnök átküldi a köztársasági elnöknek aláírásra és kihirdetésre

viii. Feladatai

1) 2) 3) 4) 5)

Törvények alkotása Meghatározza az ország gazdasági tervét Jóváhagyja az ország költségvetését és végrehajtását ellenőrzi Dönt a kormány programjáról Jogában áll, hogy megkösse Magyarországnak a külkapcsolatok szemszögéből jelentős szerződéseket

ix. Jogkörök

1) Hadiállapot és békekötés 2) Szükségbeli állapot a) Elemi csapás, ipari szerencsétlenség 3) Rendkívüli állapot a) Honvédelmi tanács b) Háborús veszély 4) Fegyveres erőknek külföldön való részvételéről a) Országon belüli alkalmazásáról

x. Vitaparlamenti finomságok

1) Napirend előtti felszólalás a) Halaszthatatlan ügyekben lehet felszólalni b) Frakció vezetők vagy helyettesek c) Max. 5 perc 2) Interpelláció a) 3 perc a felszólalásra b) Miniszterek felé c) Válaszra 4 perc áll rendelkezésre i) Amennyiben a választ a parlament nem fogadta el, akkor a hatáskörrel foglalkozó bizottságnak adják ki ii) Az kivizsgálja és jelentést készít az ülésnek 3) Kérdés a) Szóbeli

i) Kérdésre és válaszra is 2 perc

b) Írásbeli

i) A kérdezett személynek 2 hét (15 nap) áll rendelkezésére, hogy emberi formában válaszoljon

II. Országgyűlés

a. Tagolási elvek i. Frakciók

ii. Bizottságok

1) Úgy épül fel, mint a kormányzatnak a rendszere Rendszerváltás után – 20. lap

1) Úgy épül fel, mint a kormányzatnak a rendszere 2) 1990-ben 10 általános bizottság a) A kormány és a minisztériumok általános bizottságait veszi fel a rendszer

b. Feloszlatás

i. Választások előtt ii. Három hónapon belül kell új ogy-t felállítani

Rendszerváltás után – 21. lap

Új alkotmány - változások 2011. május 10. 16:45

I. Preambulum a. b. c. d.

Nemzeti hitvallás a becses neve A Himnusz első sorával indul Hivatkozás Szent Istvánra Hivatkozás a kereszténységre i. Nemzetmegtartó erő e. Történelmi múlt és hagyományok i. Nem ismeri el az 1949-es alkotmányt, érvényteleníti azt ii. Egyet ért az első szabad ogy-vel, " a mai szabadságunk az 56-os forradalomból sarjad ki"

II. Alapvetés

a. Elnevezés: Magyarország i. Földrajzi elnevezést kevertek össze egy hivatalos elnevezéssel ii. Az ország államformája nem változott meg b. Állami ünnepek

c. Zászló

i. Piros-fehér-zöld értelmezése Piros Erő 1) Fehér Hűség Zöld Remény d. Himnusz és szózat

e. Pénznem

i. Forint 1) Amennyiben bevezetésre kerül az euró, akkor ehhez a parlamenti képviselők kétharmadára van szükség

f. Házasság és család védelme

i. Férfi és nő között lehet csak házasság

III. Szabadság és felelősség

a. Önvédelem és magántulajdon védelme i. Az amerikai típusú önvédelmi rendszerek nem csatlakoznak hozzá, de ki van emelve b. Egészséges környezet védelme

IV. Egyéb kérdések

a. AB jogkörének a szűkítése i. Az extrán kivetett adókkal kapcsolatban csak akkor foglalkozhat, hogyha alapjogot sért 1) Pl.: 98%-os különadó ii. Szűkített hatáskör addig, amíg az államadósság a GDP 50%-a alá nem megy iii. Tagjainak számát emelnék 15 főre iv. Nem kérheti bárki egy jogszabály alkotmányosságának a vizsgálatát v. Az ombudsmanok kérhetnek normakontrollt

b. Legfelsőbb bíróság elnevezése: Kúria

Rendszerváltás után – 22. lap

Olvasható: http://www.hvgorac.hu/sites/portal/def ault.aspx?page=alaptorveny (Megtekintve: 2011. május 14. 22:18)

Megjegyzés 2011. május 14. 22:21

Megjegyzés a jegyzetekhez: Ez a mű egy jegyzet. Saját használatra készült. Forrása az előadásokon elhangzottak illetve előfordul, hogy saját megjegyzéseket is írtam hozzá. Az ábrákat, diagramokat én készítettem, a képek az internetről vannak. (Mivel jegyzetről beszélünk külön forrásmegjelölést nem szándékozom készíteni.) Hogy mindenkinek érthetőek legyenek a jelölések itt közzéteszek egy jelmagyarázatot: 1. Headingek használata értelem szerűen.

Headling 1 Headlin2

headling3 2. Quote-t kell használni az idézeteknél. Quote 3a. Vastag betűvel kell kiemelni a kulcsszavakat. 3b. Ha címben van, akkor nem kell kihúzni. 4. Piros betűvel kell írni a fontosabb évszámokat. 5. A fontosabb tulajdonneveket zöld színnel írjuk. 6. A szakszavakat ki kell írni a szakszó gyűjteménybe és jelölni kell a bekezdését a "Szakszó" (CTRL +1) jellel. Az idegen szavakat csak simán dőlt betűvel kell írni. 7. A kevéssé fontos, széljegyzeteket Citationnal kell jelölni.

8. Azon széljegyzeteket, melyek fontosabbak, azokat Kóddal kell jelölni. 9. Azon szavakhoz, melyeket nem értünk alá kell húzni és egy Question ábrát kell helyezni. 10. A képaláírásokat alá kell húzni. 11. Az a szöveg, ami a jegyzet minőségét jellemzi kékkel írom. 12. A definíciókat a "Definíció" cimkével jelölöm. 13. (Zárójelben van az a jegyzetrész, amelyet én tettem hozzá egyéb tudásom alapján) A jegyzet készült: Dékányné Dr. Szénási É. előadásai alapján A jegyzetet készítette: Kőrös Ákos

Rendszerváltás után – 23. lap