Gép a gépről

A gépi fordítás olyan varázslatos eszköz, amely segít megérteni mások beszédét vagy írását egy olyan nyelven, amelyet nem feltétlenül ismerünk. Például, ha valaki mond valamit angolul, és mi nem beszélünk angolul, a gépi fordító segít lefordítani a szöveget a saját anyanyelvünkre.

Gondold el, mintha egy varázspálca lenne, amely átváltoztatja a szavakat egyik nyelvről a másikra. De ez a varázspálca egy számítógép vagy okostelefon, és a „fordítás” bűbáját használja. Amikor beírsz valamit, a gép megpróbálja megérteni, mit akarsz mondani, és aztán átfordítja a másik nyelvre.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a varázslat néha nem tökéletes. Néha a fordítás kicsit furcsa lehet, vagy elveszhetnek a finom részletek. Éppen ezért, amikor valami igazán fontosat mondunk vagy írunk, mindig jó ellenőrizni, hogy jól sikerült-e a fordítás.

Tehát, a gépi fordítás olyan eszköz, amely segít kommunikálni különböző nyelveken, kicsit mintha a beszéd varázslójává válnánk!

A fenti szöveg nem a szerző sajátja. De nem is egy másik szerzőé, azért nem áll idézőjelek között. Akkor ki írta? Vagy: mi írta? Egy csevegőgép. Kevesebb, mint egy perc alatt összefoglalta, mit jelent, hogyan működik és melyek a hátrányai. Ezzel jól bizonyította saját előnyeit. Gyors, lényegre törő, és még arra is képes, hogy különböző stílusban szóljon gyerekekhez, kamaszokhoz vagy különböző érdeklődési körű felnőttekhez.

Nem felejtette el megemlíteni azt sem, hogy a gépi fordítás nem mindig tökéletes. Az emberekre vonatkozóan sem dicséret, ha valakire azt mondjuk: gépiesen végezte a dolgát. Aki így dolgozik, lehet, hogy megbízható és kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt, de éppen az emberi tényezők, az ötletesség és az érzelmek hiányoznak a munkájából, holott az teszi igazán széppé és élvezetessé a feladat elkészítését és az eredményt is. Ezekre az emberi képességekre pedig a fordítások esetén is nagy szükség lehet.

Csak egy példa: A Harry Potter és a Tűz Serlege című könyvben így hangzik el egy gondolat eredeti angol nyelven: „Differences of habit and language are nothing at all if our aims are identical and our hearts are open” (J. K. Rowling). A gépi fordítás: „A szokások és a nyelvi különbségek semmiek, ha a céljaink azonosak és a szívünk nyitott” (Google Translate). A könyv hivatalos magyar műfordításában pedig így hangzik:

„Mit számít, ha nyelvünkben és szokásainkban különbözünk, ha a célunk közös? Ha nyitott szívvel fordulunk egymás felé, semmi nem állhat közénk” (Tóth Tamás Boldizsár).

A mondat lényegét a gépi fordítás is megmutatta. Ha nincs más lehetőségünk, ez is nagyon hasznos lehet, ilyenkor azt is megbocsátjuk, ha esetleg nyelvtani, helyesírási vagy stílushibával találkozunk. De láthatjuk, a műfordítás nemcsak nyelvileg hibátlan, hanem tartalmasabb, emlékezetesebb is, könnyebb befogadni és megérteni. Ezért van szükségünk az emberi tényezőre.

Az élet sok területén ez az aprónak látszó, de korántsem jelentéktelen különbség teszi a világunkat színessé és izgalmassá, téged pedig mindenki mással összetéveszthetetlen egyéniséggé.

Parapatics Andrea