Szabó Csaba SÁRKÁNYZAT

Sárkányzat

Kiírta a király a sárkányzatot, többek között az állt benne, hogy fele királyságát és lányát adja a sárkányzat nyertesének. A sárkányzat magja egy szigorú feltétel: a lányt előbb ki kell menekíteni a ragadozó hétfejű sárkány karmai közül, aztán lehet csak feleségül venni.

Sárkányzott boldog, sárkányzott boldogtalan, szegény és gazdag, úr és paraszt. Az első önjelölt vőlegény egy gazdag befektető volt. Magával vitte minden vagyonát, hogy a sárkánynak adja a lányért cserébe. Azt gondolta: „Ha a lány megvan, megkapom a fele királyságot. Az úgyis többet ér az egész vagyonomnál.” Így is tett, szolgák százai hordták a sárkány elé az ezüst evőeszközöket, arany kelyheket és ékszereket. – Sárkány! Tiéd lehet mindenem, csak a lányt add nekem! – szólt a befektető.

De a szörnyeteg nem tágított a temérdek drágaság láttán, nem volt szüksége pénzre, csakis a szép királylányra, mert ő akarta feleségül venni. Tüzet okádott a befektetőre, aki csúnyán leégett. Többé se vagyona, se élete.

A második önjelölt vőlegény bátor, kardforgató lovag volt. Zsonglőrködött a tőrjével, pörgette, mint a propellert. Azt hiszem, meg akarta ijeszteni a sárkányt. – Sárkány! Add át a királylányt, akkor nem esik bántódásod!

De a szörnyeteg nem ijedt meg a délceg fenyegetőtől, és nem adta a királylányt, mert ő akarta feleségül venni. Tüzet okádott a lovagra, aki páncéljában sült, mint burgonya a héjában.

A harmadik önjelölt vőlegény egyszerű parasztfiú volt. Nem volt pénze vagy kardja, nem viselt vértet, csupán egyetlen foltozott tarisznyája lógott az oldalán. – Sárkány! Kérlek, add át nekem a királylányt!

A sárkány válaszul éppen tüzet fújt volna a fiúra, amikor a parasztlegény a tarisznyájába nyúlt és egy furulyát vett elő. Ahogy belefújt, pikkelyes, smaragdszemű kígyó tekergett elő a tarisznyából. A két hüllő tekintete találkozott, s nyomban szerelembe estek. A sárkány oda sem figyelt, amikor a parasztlegény kézen fogta a királylányt. Meg sem álltak a palotáig.

A király nem hitt a fülének, amikor elmesélték a kiszabadítás részleteit. – Áruld el, honnan tudtad, hogy a sárkány elengedi a lányomat! – kérdezte a fiút. – Nem tudtam én azt előre! Csak azt tudom, ha valamit orvosolni kívánunk, annak először a magját kell megvizsgálni! Figyelmesen végigolvastam a sárkányzati feltételeket… A sárkányzat magja a királylány kimenekítése volt. A királylány elrablásának magja pedig a sárkány magánya. Ezért vittem neki egy feleségjelöltet, aki reméltem, sokkal jobban illik hozzá.

Ezek után már csak a nyeremény átadása következett, s hetedhét országra szóló lakodalmat csaptak.

SZABÓ CSABA