3 minute read

„Szakács vagyok, igyekszem jót főzni”

Egy éve került Pécsre, ahol azóta járt már fent és lent is. Az elvégzett munkát mindennél előbbrevalónak gondolja, és bár imádja a szép cseleket és a gyönyörű gólokat, a lehetőségekhez igyekszik igazítani csapata játékát. Weitner Ádám, a PMFC vezetőedzője nem számít könnyű bajnokságra, de harcos csapatot ígér.

Advertisement

Amikor egy évvel ezelőtt beszélgettünk, még csak ismerkedett a klubbal és a várossal, akkor a családja még nem is tartott önnel Pécsre. Mi a helyzet most?

Belakta már Mecsekalját?

Kiskoromban sokat jártam errefelé, így azért nem volt teljesen ismeretlen számomra Pécs.

A környéket, ezt a vidéket szerettem régen is Azonban az első fél év a családom távolléte miatt nagyon nehéz volt. Csak az enyhített némiképp ezen az állandósult hiányérzeten, hogy közben azért a csapattal nagyon jól szerepeltünk ősszel. Az őszi szezon után döntöttünk úgy, hogy ez így nem működik tovább, akkor költözött ide a feleségem és a lányaim.

Ők hogyan érzik magukat itt? Egyre jobban, ami nem is nehéz, hiszen Pécs egy nagyon kedves, élhető város. Amikor a munka mellett jut rá idő, igyekszem őket minél több helyre elvinni, hogy még jobban megismerjék a környéket. Ők azért a Kisalföldön születtek, a dombok és a hegyek sok újdonságot tartogatnak számukra.

Amikor tavaly nyáron beszélgettünk, azt mondta, hátulról szeretne építkezni. Az első év tapasztalata az, hogy ezzel nem is volt gond, ha valamit lehet dicsérni, az a PMFC védekezése volt.

Már akkor is elmondtam, hogy mivel én csatár voltam, imádom a cseleket, a gyönyörű gólokat Ezek éltetnek. Azonban egy éve egy teljesen új csapatot kellett építeni, így a kényszer volt az úr Muszáj volt az építkezést hátulról indítani. El kell ismerni, hogy az eleje a történetnek nagyon szép lett

Aztán jött az idei tavasz Így van. Télen három meghatározó játékos esett ki, és bár egész tavasszal igyekeztünk kezdeményező játékot játszani, hiányzott belőlünk az a fajta kvalitás elől, amire szükség lett volna, hogy a betömörülő védelmeket meg tudjuk bontani Tavaly ősszel mindenki úgy állt hozzánk, hogy ezt a Pécset meg kell verni Nyíltabban játszottak ellenünk, ami kedvezett nekünk. Tavasszal fordult a dolog, akkor már nem megverni akart bennünket mindenki, hanem nem akart senki kikapni. Jöttek a beálló ellenfe- lek, és ezzel az a probléma, amiről fentebb beszéltem Ennek fényében a bajnokság végén elért eredményre hogyan tekint?

A helyezésünk a realitást tükrözte Természetesen a baj az, hogy a tavaszunk eredményesség tekintetében nagyon rosszul sikerült, pedig, amit a szurkolók nem látnak, a munkát akkor is beletették a srácok, sem apátia nem uralkodott az öltözőben, sem lébecolás nem volt. Mit lehetett ebből tanulni?

A tanulság az, hogy ha két meghatározó játékosodat elviszik az NB Ibe, akkor két NB I-es játékost kell a helyükre hozni A viccet félretéve, mi nem ezen az úton járunk. Olyan játékosok megszerzésére is nyitottak vagyunk, akiknek vagy megrekedt valamiért a pályafutásuk, vagy látjuk rajtuk, hogy több van bennük Az elmúlt időszakban bizonyítottuk, hogy gyorsan és hatékonyan vagyunk képesek ezeket a játékosokat felépíteni. Nyilván ezek a plusz feladatok hoznak magukkal nehézségeket is számunkra, ugyanakkor az azért nagy büszkeség, amikor ezek a játékosok újra nagy önbizalommal és jól játszanak, vagy éppen jó pénzért el tudunk adni valakit egy osztállyal feljebb.

A nyári játékosmozgást figyelve, azért most is akadnak komoly távozók.

Nem egyszerű a helyzet, hiszen ismét három meghatározó játékosunk igazolt el. Katona Levente nagyon tehetséges, és megérdemelte már az NB I-et, nem mellesleg persze a klub is jól járt az elengedésével. Kocsis Bencét és Kesztyűs Barnát is meg szerettük volna tartani, de előbbivel a Paks hosszabbított, majd máshova adta kölcsön, Kesztyűst pedig sajnos esélyünk sem volt itt tartani, nem tudtunk versenyezni a Nyíregyházával. Érzem azonban, hogy egyre jobb a megítélése Pécsnek a játékosok szemében, nekem és a csapatnak is van ezzel dolga, hiszen, ha jól szerepelünk, mások kedve is megjöhet ahhoz, hogy ide jöjjenek

Mi a helyzet az érkezőkkel?

Hadaró Valentin visszatérésének nagyon örültünk, épp ezért fájdalmas, hogy a Fehérvár ellen megsérült, remélem, nem nagyon súlyos a helyzet, de ez csak a rajt előtti napokban fog kiderülni. Pejovics végleges leigazolása is jó hír, míg Gyurkits és Hornyák egyaránt olyan játékosok, akikben nagy potenciál rejlik, de fizikálisan még fejlődniük szükséges. Fel kell építeni őket.

Hova kellene még erősítés?

Előre mindenképpen jó lenne, hiszen ahogyan már említettem, a jó támadófocihoz kell az ilyen jellegű potenciál is. Nem véletlen, hogy az MTK tavaly annyi gólt lőtt, hiszen válogatott támadóik voltak. Nekünk is kell a fiatalok mellé egy-két rutinosabb spíler, akik húzzák a többieket.

Mit lehet így ígérni?

Én alapvetően egy szakács vagyok, aki igyekszik jót főzni Az azonban, hogy mi van a konyhában, nem az én hatásköröm Ami van, abból igyekszem a legjobbat kihozni Azt fixen meg tudom ígérni, hogy szervezett, fegyelmezett és nagyon harcos csapat leszünk az új szezonban, ezt minden egyes párharc során láthatják majd a szurkolók. Ezen túl pedig az első pár fordulón sok múlhat, ha ugyanis jól kapjuk el a rajtot, az még azt a bizonyos fentebb említett kvalitást is képes lehet feljebb tolni

This article is from: