SEAT ARONA LIMITED
*Az akció a rendelkezésre álló mennyiség erejéig érvényes. A SEAT modellek csoporton belüli legmagasabb kombinált üzemanyag-fogyasztása: 5,3-6,0 liter/100 km, CO2-kibocsátása: 121–139 gramm/km. A képen szereplő jármű illusztráció, és felár ellenében kapható extra felszereltségeket tartalmaz. Jelen hirdetés nem minősül ajánlattételnek, részletes tájékoztatásért és ajánlatért forduljon SEAT márkakereskedésünkhöz.
Digitális élménytér; PécsLIT Irodalmi Fesztivál
BIOM Köves
Lépésről-lépésre
Nyírő Tamás – kézműves pék
csapda; Borderlands; Alien: Romulus
világnapja
Káptalan Kert – Augusztus
kenyér lelke; Kovásziskola
Portré î 18
Étel-Ital î 22
Súgó î 26
FŐSZERKESZTŐ: Papp András CÍMLAP: Kránicz Dodó TÖRDELÉS: Bite István MUNKATÁRSAK: Happ Zsuzsa, Iváncza Boglárka, Kálmán Emese, Kónya Mónika, Major Zoltán, Müllner Dóra, Prim Péter FOTÓ: Kovács Zoltán. Minden egyéb fotó a bemutatott szervezet vagy művész jóvoltából jelenik meg.
KAPCSOLAT: info@madeinpecs.hu, 06-20-598-0000
HIRDETÉS: Bite Orsolya bite.orsolya@madeinpecs.hu, Tel.: 06-20-343-6000
KIADJA A MADE IN PÉCS KFT. (7621 Pécs, Kazinczy utca 1.) FELELŐS KIADÓ: Gellai Gergő SZERKESZTŐSÉG: 7621 Pécs, Kazinczy utca 1. NYOMDA: Duplex Rota Nyomdaipari Kft. (7631 Pécs, Északmegyer dűlő 4.) FELELŐS VEZETŐ: Kecskés István, ügyvezető
A Made in Pécs 8000 példányban jelenik meg minden hónap elején. Fellelhető a város 227 legfontosabb helyén. Ha számodra kedves ponton nem találtál, akkor jelezd elérhetőségeinken! A programok elmaradásáért vagy műsorváltozásért felelősséget nem vállalunk. A hirdetéseken megjelenő adatok valóságtartalmáért, valamint a rajtuk megjelenő képek, szövegek jogtisztaságáért a Kiadó nem vállal felelősséget. A kiadvány sem részleteiben, sem egészében nem másolható a Kiadó hozzájárulása nélkül.
Lokál
Pécsről indult hódító útjára a Magyarok kenyere
A MAGYAROK KENYERE kezdeményezés 2010-ben Pécsről indult. Dr. Korinek László egyetemi tanár ötlete nyomán és dr. Páva Zsolt akkori polgármester támogatásával országhatárainkon belül és azon túl, a magyarok lakta területeken élő gazdák nagylelkűségével példáértékű nemzeti összefogás indult el az elesett sorsú gyermekek megsegítésére. A nemzeti búzagyűjtésre való felhívásból több száz tonnányi búzaadomány gyűlt össze, melyek újabb civil összefogással útra keltek az erdélyi Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz – az ide juttatott lisztmenynyiség az alapítvány által nevelt gyerekek négyhavi étkezését biztosította. Az elmúlt években a kezdeményezés össznemzetivé vált, a támogatottak köre is szépen kibővült, úgyhogy rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy Pécs volt ennek a csodaszép programnak a bölcsője. Külön hálánkat küldjük Dr. Korinek Lászlónak az ötletért és a megvalósításért.
1100
Tavaly 1100 tonna gabona gyűlt össze a Magyarok kenyere programban.
A magyar gazdák – határon innen és túl – jó szívvel ajánlották fel gabonájuk egy részét ehhez a szép kezdeményezéshez.
Aki támogatni szeretné a Magyarok Kenyere Alapítványt, ezen keresztül pedig a nehéz sorba került gyerekeket, az a 103000021062334249020015-ös bankszámlaszámon megteheti.
Világbajnok pécsi pólós
Vigyél egy könyvet az útra!
CSODÁS MEGÁLLAPODÁST kötött a MÁV a Csorba Győző Könyvtárral, melynek eredményeképpen a vasútállomás várótermében ingyen elvihető könyvek várják az utasokat. Az időzítés is példaértékű, hiszen a nyári csúcsidőszakban indították útjára a kezdeményezést, ami nem várt sikert hozott. Az első héten kihelyezett könyvek pikkpakk el is fogytak, a könyvtár azonban vállalta, hogy minden héten újratölti a polcokat olvasnivalóval. Ez a nagyszerű ötlet talán könyvet ad néhány utas kezébe, és lassan (nagyon lassan) elérhetjük azt, hogy az emberek végre felnézzenek a telefonjaikból és elhiggyék, hogy a könyvekben sokkal több izgalom van, mint a Facebookon, az Instán és a TikTokon együttvéve.
VILÁGBAJNOK lett az U18-as fiú vízilabda-válogatott a Buenos Airesben rendezett vb-n! Az aranyérmes csapat tagja volt a pécsi Tóth András, aki egészen kivételes teljesítményt nyújtott a torna alatt. A három csoportmérkőzésen 7 gólt szerzett, a negyeddöntőben 4 góllal járult hozzá a magyar válogatott sikeréhez, majd az elődöntőben és a döntőben is kétszer talált a hálóba. Szívből gratulálunk Andrásnak és az egész csapatnak! Srácok, ez férfimunka volt a javából!
Mennyi kenyeret eszünk?
Általános vélekedés, hogy mi, magyarok rengeteg kenyeret eszünk. Tényleg így van ez? A Jókenyér 2022. áprilisában 1000 fős mintán végzett egy online, önkitöltős kérdőíven alapuló közvéleménykutatást, amiből sok kérdésre választ kapunk a magyarok kenyérfogyasztási szokásairól.
KEZDJÜK A MENNYISÉGGEL: tízből hatan naponta vásárolnak kenyeret – egy átlagos háztartásnak 1,6 kiló a heti kenyérfogyasztása. Ez a mennyiség EU-s összevetésben egyáltalán nem kiugró, ám ha a kutatás mélyére nézünk, megláthatjuk a problémát. Az a helyzet ugyanis, hogy miközben egyre nagyobb a kereslet az adalékmentes, a kovászos és a rozskenyerek iránt, a magyar vásárlók többsége még mindig a hagyományos fehér és félbarna kenyeret fogyasztja. A kutatásban részt vevők 64%-a naponta, vagy akár egy nap többször is eszik kenyeret, többségük (65%) boltban vásárolja, 31%-uk pedig házi kenyeret készít otthon, de nem rendszeresen, hanem csak alkalmanként.
A magyar kenyérvásárlók 28%-a a fehér kenyérre, 22%-a a barna kenyérre esküszik, majd ezt követi a teljes kiőrlésű (12%), a magvas (6%) és a rozskenyér (5%). A megkérdezettek 6%-a külön odafigyel arra, hogy kovászos kenyeret vegyen. A péksütemények esetében a válaszadók 80%-a csak és kizárólag fehér lisztből készült pogácsát és kakaós csigát szokott venni.
Az első kenyerek
Az első beszámolók a kenyér létezéséről még az egyiptomi korból, jóval időszámításunk előttről származnak. Először a gabonaszemeket önmagukban, majd a tűz feltalálását követően pörkölve fogyasztották. A leleményességnek köszönhetően az emberek rájöttek, hogy a gabona könnyen össze is zúzható. Idővel a kapott őrleményt vízzel elegyítették és az ebből származó pépes kását tűzön, lapos lepénykék formájában kisütötték.
A kenyérválasztásunkat életkorunk és társadalmi helyzetünk is befolyásolja: minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel vásárol rozskenyeret. A magasabb végzettségűekre jellemzőbb, hogy teljes kiőrlésű vagy kovászos kenyeret vesznek, a fehér kenyér népszerűsége pedig fordítottan arányos a település nagyságával.
Persze, hogy a méret számít
senki sem akar egy kis pohár bort
The best WINE BAR in
Hungary
A legjobb borbár Magyarországon
Digitális élménytér, ahol a tanulás elvarázsol
VAN PÉCSETT egy digitális élménytér, a BYTELABS, ahol középiskolások és egyetemisták egymást segítve és inspirálva, együtt tanulva ismerhetik meg a legmodernebb technológiákat. Ezekhez már szinte mindenhol hozzá lehet férni, azonban nem mindegy, hogy „hasznos-e” az a tudás, amit általuk elsajátítunk. A BYTELABS-ban Levi bá, azaz Morvai Levente (képünkön) informatikatanár és informatikai „mindenes” személye a kulcs ahhoz, hogy praktikus tartalmat kapjon a „kütyütudás”.
„Azért lett élménytér a BYTELABS, hogy a fiatalok tapasztalják meg, csodálkozzanak rá a digitalizáció nyújtotta lehetőségekre, hogy akár ők is meg
Szeptemberben
tudnak oldani egy matematikai, egy digitális feladványt, vagy összerakni egy kütyüt, ami működik. Már az általános iskolában, de a középiskolában még inkább kirekesztődnek a „kockák”, azaz a jobb képességű srácok, nálunk azonban megtalálják a maguk közegét. Megtanulják, hogyan érdemes végigvinni egy folyamatot, megvalósítani egy elképzelést, és hogy azon dolgozni, gondolkodni kell.”
Levi bá azt is szeretné megmutatni a fiataloknak, hogy a közösen létrehozott produktumból miként tudnak pénzt csinálni, azaz egy-
ismét PécsLIT Irodalmi Fesztivál
AHOGY MÁR MEGSZOKHATTUK , a szeptemberi pécsi fesztiválkínálatban ismét helyet kap a hazai kortárs irodalom. A Csorba Győző Könyvtár és a Jelekor fo-
Facebook: pecslitfesztival
Instagram: pecslit_fesztival
lyóirat által szervezett korábbi évek fesztiváljai megerősítették,
fajta vállalkozói gondolkodásra is megtanítja őket. Hogy lássák: miként lehet az örömmel létrehozott terméket piacra dobni, hogyan működik ennek a technológiának a logisztikája. Akár pénzben, energiában, munkaórában menynyi befektetés szükséges ahhoz, hogy megalkossanak egy olyan eszközt, ami mások segítségére lehet. A munkában természetesen nagy szerepet kap a mesterséges intelligencia is.
hogy a pécsi olvasók igénylik és szívesen látogatják a PécsLIT programjait.
Az idei évben szeptember 9-14-ig, hat napig, változatos programokkal, író-olvasó találkozókkal, zenés irodalmi eseményekkel, irodalmi sétával várják az érdeklődőket a szervezők. A PécsLIT programjai most is minden korosztályt megszólítanak: délelőttönként óvodásoknak, iskolásoknak szóló programok lesznek a kínálatban, délután pedig több első- és újkötetes szerzők lesznek a fesztivál vendégei. Érkezik többek között Beck@Grecsó (képünkön), Rakovszky Zsuzsa, Darvasi László, Kemény Lili, Háy János, Nyáry Krisztián, Szvoren Edina, Cserna-Szabó András.
A fesztivál arculata idén ismét frissül, illetve augusztus folyamán elérhetővé válik a PécsLIT szintén megújult weboldala az idei programokkal.
Házhoz szállítunk 1892 óta.
Augusztus 20-a apropóján a kenyér témáját járjuk körbe. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Pécs bővelkedik olyan szereplőkkel, akik a legnagyobb tisztelettel, szeretettel és szenvedéllyel nyúlnak legfontosabb táplálékunkhoz. Ők a főszereplői augusztusi kiadásunknak.
BIOM Köves Malom
Schmidt Norbert és Schmidt-Takács Ágnes,
molnár-gazda
házaspár
A BIOM Köves Malom története Pécsett, a Diófa utcából indult és idén májustól Bólyban folytatódott. Biogabonából készült lisztjeiket számos pécsi étterem és pékség használja. Az új tulajdonosokkal, a Schmidt házaspárral beszélgettünk.
Abban, hogy hozzátok került a malom, nagy szerepe volt, hogy gazdaként szívügyetek a fenntarthatóság, és nálatok a biogabona már adott volt. Mit tudhatunk rólatok?
Schmidt Norbert: Mindketten sok szállal kötődünk Pécshez, ide jártunk gimnáziumba, egyetemre, de bólyi születésűek vagyunk és maradtunk is Bólyban. Én építész vagyok, a feleségem pedig környezetmérnök.
nak családi birtokaink. Az elmúlt 14 évben felépítettünk egy családi, mezőgazdasági cégcsoportot. 600 hektáron gazdálkodunk, elsősorban gabonaféléket, valamint gyógynövényeket, csemegekukoricát termesztünk.
„Szeretnénk, ha a megtermelt, jó minőségű termékeink nem külföldi piacokra kerülnének”
A mezőgazdaságba 2010-be léptünk be a bátyámmal együtt, gyakorlatilag folytatva a családi hagyományt, mivel a szüleink agrármérnökök, és van-
A biogazdaságot 2017-ben indítottuk, mára 25 hektárt állítottunk át bióra, de ez folyamatosan bővül. Schmidt-Takács Ágnes: Szeretnénk, ha a megtermelt, jó minőségű termékeink nem külföldi piacokra kerülnének és felmerült bennünk annak az igénye is, hogy saját magunk dolgozzuk fel a gabonát. Így jött a malom gondolata. Miután Petra (S. Pápa Petra, a BIOM korábbi tulajdonosa – a szerk.) megkeresett minket, összeálltak a szálak és belevágtunk. Átvettük, majd Bólyba költöztettük a malmot. Azóta már vettünk mellé egy kis francia malmot is, ami ugyanúgy köves.
Milyen lisztek készülnek nálatok?
Norbert: Most őszi búzából őrlünk. Van egy teljes kiőrlésű és egy szitált, „SIMA” névre hallgató lisztünk.
Ági: A pékek többsége a teljes kiőrlésűt keresi. Fokozatosan haladunk a bővítéssel, és a tönköly lesz a következő, ami
beáll a kövek közé, hogy aztán liszt formájában kerüljön a polcokra.
Mennyire tud jelenleg megvalósulni az, hogy helyben adjátok el a készletet?
Norbert: Jelenleg még elég szűk a piac és a vásárlóerő is alacsony, így a nagyobb mennyiségeket budapesti pékségeknek szállítjuk. Pécs szintén nagyon jó és fontos célpiacunk, több étterem és pékség is használja a lisztjeinket, mint például a Morzsa, az Orma vagy a Reggeli. Igyekszünk a többi nagyobb baranyai városban is megvetni a lábunkat.
Ági: Szerencsére egyre több ilyen üzlet nyílik és ez nagyon jó. Az embereknek szükségük van a jó minőségű kovászos kenyérre. Viszont nem az a célunk, hogy minél többet szállítsunk, hanem az, hogy helyben és nem is előre őrölve, raktárkészleteket fenntartva, hanem mindig frissen,
a partnerigényeknek megfelelően készítsük a liszjeinket.
Egy ilyen szűk piacon – azt gondolom – szorosabb a kapcsolat a partnerekkel.
Norbert: Igen, nagyon közvetlen a kapcsolatunk a pékekkel. Sokat beszélünk arról, hogy egy-egy lisztből milyen kenyér lett, min kellene változtatni. Ez a folyamatos kommunikáció előre viszi mindannyiunk munkáját.
Hogy tudtok változtatni a liszten?
Norbert: A gabonaöszszetételen például. Nem mindegy, hogy egyféléből vagy kettőből készül a liszt. De van hetes gabonaválogatásunk is.
Mindegyik gabonának más és más a beltartalma, így a belőlük sütött kenyerek ízvilága is.
Magánemberek is vásárolhatnak tőletek?
Ági: Igen, bárki megkereshet minket és szeretnénk majd egy webshopot is felépíteni. Sok a gondolat és a terv, de azért véges a család kapacitása. Mi pedig szeretnék családi gazdaság maradni, mivel így tudjuk szavatolni, hogy tényleg az kerül a zsákba, ami odavaló. Minden egyes kilót látunk, megfogunk. A minőség, a bio és a családi értékek vannak előttünk, és ezt szeretnénk majd átadni a gyerekeinknek is, ha van hozzá kedvük.
Magyar Élelmiszerkönyv
Kevesen tudják, hogy létezik Magyar Élelmiszerkönyv. Elmondjuk, hogy mi ez, és azt is, hogy a kenyérről mit ír a kiadvány.
• Kónya Mónika
A MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (elelmiszerlanc. kormany.hu) a hazai forgalmazású élelmiszerek és élelmiszer-összetevők csoportjainak, illetve egyes élelmiszereknek a minőségére, biztonságára és jelölésére, valamint vizsgálatuk során alkalmazandó módszerekre vonatkozó szabályozások gyűjteménye. Célja az élelmiszerek megfelelő minőségének biztosítása, a fogyasztók teljes körű tájékoztatása, valamint a jó minőségű élelmiszerek térhódításának elősegítése, és a gyenge, rossz minőségű élelmiszerek piacának visszaszorítása.
A kenyérről természetesen rengeteg információ szerepel a könyvben, mi most csak szemezgetünk a fontosabb adatokból.
A könyv előírja a különböző lisztek keverékéből összeállított kenyereknél a keverékek pontos arányát. Például: búzakenyér – legalább 95% búzaőrlemény és emellett egyéb gabona vagy álgabona őrlemény; fehér kenyér – 100% búzakenyérliszt; félbarna kenyér – 85% félfehér búzakenyérliszt és 15% világos rozsliszt; rozskenyér – rozsőrlemény legalább 60% és 40% búzaőrlemény; teljes kiőrlésű kenyér – legalább 60% teljes kiőrlésű liszt (búza, rozs, tönköly) és legfeljebb 40% búzaliszt, rozsliszt, tönkölybúza őrlemény.
A könyv a kézműves kenyerekre is kitér. Hangsúlyozzák, hogy a kézművességet elsősorban az előállítás módja, az ahhoz szükséges tudás és tapasztalat határozza meg. A felhasználható anyagok körét is erre alapozva korlátozza, hiszen az így előállított termékek esetében elvárható, hogy mesterséges anyagokat vagy édesítőszereket, ízfokozókat ne használjanak fel.
„Alapvetés a lokalitás és a vegyszermentesség”
Váczi Gergely, az Orma Gerilla Pékség pékje
Lassú kelesztésű, vadkovászos kenyér és pékáru, „mert így a legjobb mindenkinek” – ez az Orma Gerilla Pékség a Király utca végében. A kisüzemi pékség azok körében is egyre népszerűbb, akik nem feltétlenül a vegán termékeket keresik. Váczi Gergővel a pékség megszületéséről és filozófiájáról beszélgettünk.
„Azt gondolom, hogy hozunk egy friss vonalat a vegánságban is”
Építész vállalkozásból az otthoni kenyérsütésen keresztül vezetett az út az Ormáig. Emlékszel arra a pontra, amikor elhatároztad, hogy megnyitod a saját üzletedet?
Inkább a munkámban, építészként jött el az a pont, amikor azt éreztem, hogy valami mást kell csinálnom. Akkor már bőven sütöttem és biciklivel hordtam ki a kenyereket. A feleségem tanácsolta, hogy menjek el egy pékségbe és próbáljam ki magam ott is. El is kezdtem járni heti háromszor, hajnali 2-re Szentendrére, a
skanzen pékségbe. És imádtam! Akkor dőlt el, hogy nyitunk egy ilyen helyet. Végül a covid miatt 2021 januárjában, a teljes lezárás után sikerült ott, ahol most is vagyunk.
Az Orma kialakítása is különleges. Miért éppen ezt a helyet választottad?
Beleszerettem. Ez egy késő barokk, copf stílusú műemléképület, csegelyes kupolával. Egy tér, amivel a barokkban a mindenséget próbálták kifejezni, így pedig reflektál a pékség kialakítására. Nincs trükk, mindent látsz: ahogy működik a műhely, a pékárut a polcokon, de a felfordulást is.
A helykeresésen kívül meg kellett találnotok a megfelelő beszállítókat is.
Igen, és ez még jelenleg is tart. Pár alapvetésünk van, az egyik, hogy vegánok legyünk fenntarthatósági szempontból. Ezt a vásárlók felé kevésbé hangsúlyozzuk, mert valójában az a lényeg, hogy legyen finom, legyen jó, amit kapnak. Szintén alapvetés a lokalitás és a vegyszermentesség. A lisztbeszállítóink a kezdetektől megvannak, közben jöttek újak is, például a BIOM. A zöldség- és gyümölcstermesztők kiválasztása a nehezebb, mivel kevesebben gondolkodnak a vegyszermentes vo-
nalban, nincs diverzitás a választékban. A meglévők nagyon túlterheltek, ami miatt akadozik az ellátás, és így van egy kis kaotikusság a mi mindennapjainkban is – abból kell dolgoznunk, amit éppen kapunk.
Mennyire vagy aktív a mindennapi munkában, te is sütsz még?
Igen, és viccesen mondhatjuk azt is, hogy én vagyok a Jolly Joker a hatfős csapatban. A kreatív részt viszem, és kísérletezek a vegán vonalon: a legfrissebb újdonság a házi diójoghurtos, feketeribizlis lekváros berliner – ez egy töltött fánk, amihez minden hozzávalót mi készítünk. Azt gondolom, hogy hozunk egy friss vonalat a vegánságban is. Az aktuális szendvicsünkhöz például mi csináljuk a ciabattát, amit megkenünk egy babból, dióból, vargányából készült pástétommal, végül pedig belevágunk egy jó vastag szelet ökörszív paradicsomot Csendes Ildikótól, a Paradicsomkertből. Egyszerű de nagyszerű és minden egyes összetevőről tudom, hogy honnan van.
Az ötletek hogyan jönnek?
Nekem Dánia a nagy etalon, voltam is ott pékségtúrán és stázsolni, azaz tanulva dolgozni. A dánoknak az egyszerű koncepcióját, a hiperlokalitást szeretném átmenteni ide, ami picit olyan, mint gombhoz a kabátot varrni. Vagyis abból csinálni valamit és azt enni, ami épp itt van a kezünk ügyében és a lábunk alatt.
Milyen a kereslet?
Mennyi kenyeret süttök naponta?
Van egy nagyon erős törzsvásárlói gárdánk, akikre már tudunk támaszkodni és akik szintén kedvelik a kísérleti vonalat. A nyár általában nem jó, ilyenkor eltűnnek az emberek a városból. Maximum kapacitással húsvétkor és szeptember-október környékén működünk, olyankor egy nap körülbelül 250 darab kenyeret sütünk és még ugyanannyi baguette-et, és kis pékárut. Az év többi időszakában megvagyunk, nem panaszkodom. Itt vagyunk 3,5 éve és eddig mindent túléltünk.
• Kónya Mónika
Kovász otthon
Lépésről-lépésre
A jó kenyér egyik alapja a jó kovász. Ez a különleges alapanyag viszonylag egyszerűen elkészíthető, bár gondos és kitartó munkát igényel.
VEGYÉL egy legalább 6-8 dl űrtartalmú edényt. (Vehetsz kettőt is, mert az egyes frissítések során a kovászt érdemes mindig tiszta edénybe helyezni.) Készíts elő egy mérleget és egy kanalat. Teljes kiőrlésű rozslisztre és tiszta vízre lesz csak szükséged. A liszt lehetőség szerint legyen vegyszermentesen termelt, és ha ezen belül még kövön őrölt is, az a legjobb. A víz lehet forrásvíz, szénsavmentes ásványvíz vagy szűrt víz.
Mérj az edénybe 100 g rozslisztet és 100 g vizet, majd keverd össze őket. Az edényt ne zárd le légmentesen, viszont takard le egy konyharuhával. Hagyd így állni 24 órán keresztül. A kovász éréséhez az ideális hőmérséklet 26-28 fok. 24 óra elteltével ideális hőmérsékleten már felbukkannak buborékok a tésztában. Ha látsz ilyeneket, megkezdheted a következő frissítési lépést. Vegyél elő egy tiszta edényt és mérj bele 100 g-ot a kovászkezdeményből, majd adj hozzá 50 g friss vizet és 50 g rozslisztet. Keverd össze őket és újra tedd félre 12-24 órára. A régi üvegben maradt kovászt dobd ki.
Az elkövetkezendő 8-10 napban a fenti ujjgyakorlatot kell ismételgetni. Nagy eséllyel a kovász azonos idő alatt egyre jobban fog buborékosodni és a térfogata is frissítésről frissítésre egyre nő majd. Amikor megduplázta magát, már indíthatod is a következő frissítést. Ha eljutsz oda, hogy a kovász nagyjából 4-6 óra alatt a 2-3-szorosára nő, akkor a kovászod elkészült. (Forrás: kovaszlabor.blog.hu)
Beteljesedett a Kovászálom
Szerleticsné Kovács Emese 2016-ban kezdett hobbi szinten foglalkozni a kovásznevelés rejtelmeivel, illetve a kenyérsütéssel. A kezdő kovászolóból azóta profi pék lett, aki júliusban saját boltját nyitotta meg a pécsiek legnagyobb örömére.
EMESE a bankszektort hagyta el a kovász vezette álomért, új pályáját saját igénye szülte: szeretett volna jó kenyeret enni. Nem talált sehol, így megsütötte magának. Az első lapos próbálkozásokat több száz kenyér követte, a szerelem pedig nem csitult – pékmesteri címet is szerzett. Először a családnak sütött, majd elindult a könnyűnek semennyire sem nevezhető úton. A helyi termelői piacokon népes vásárlókör várja, rendre elfogynak már 10 órára a kenyerei és a finom pékárui. A kenyér mellett brióst, batyut és csigát is süt. A piacozást kiegészítve a Makay úton található műhelye
is nyitva állt az érdeklődők számára. „Régóta szorgalmazták a vevőim, hogy jó lenne egy olyan bolt, ami közelebb van a belvároshoz. A műhely sokak számára kiesett a napi közlekedési útvonalból. Elég régóta kerestem a megfelelő, megfizethető helyet, ami közel van a városhoz, jól lehet parkolni és nem csak a gyalogosan közlekedő ügyfélkör érheti el.” A Nagy Jenő utcai ingatlant már tavasszal megtalálták, de sajnos elhúzódtak a felújítási munkálatai. Az új üzletben még szélesebb érdeklődői kört várnak, a vásárlás mellett lehetőség van belekóstolni a kenyérsütésbe is. Bárki
„Régóta szorgalmazták a vevőim, hogy jó lenne egy olyan bolt, ami közelebb van a belvároshoz”
kérhet kovászt, hogy otthon is szerencsét próbáljon, és megismerkedhessen a hosszú érlelésű kenyerek világával – ehhez útmutató is található a Kovászálom weboldalán.
Nem hiába lendült fel a kovászos technikával készült kenyerek iránt az érdeklődés, hiszen ezeknek bizonyítottan kedvező élettani hatásaik is vannak. „Sokan számolnak be arról, hogy a klasszikus pékárukkal ellentétben a mi termékeink nem viselik meg a szervezetüket, és amióta ezeket a termékeket fogyasztják, nincsenek emésztési problémáik. Nem utolsó sorban pedig hoszszan megtartják élvezeti értéküket, így a magasabb ár ellenére is gazdaságosabb ezeket a vadkovászos termékeket vásárolni, mert az utolsó szeletig fogyaszthatók, így nincs élelmiszerpazarlás.”
Tervben vannak vadkovászos workshop szervezések is, ezekről hírt a közösségi oldalaikon várhatunk majd.
• Bite Orsi
Portré
Tomin Lili
A Morzsa pékje
A háromgyermekes családanya munkaideje hajnali ötkor kezdődik a Király utcai Morzsában. Amikor az első vendégek álmoskásan betérnek a frissen illatozó reggelijükért, Lili már a délutáni sütéseket készíti elő. A Dining Guide és a Michelin Guide által elismert pékség/bisztró pékjével, Tomin Lilivel beszélgettünk.
NEGYVENFOKOS KÁNIKULÁBAN baktatunk a Morzsába – el sem tudjuk képzelni, hogy a kemencék mellett hogyan lehet kibírni ezt a pokoli hőséget. „A pékségben nem 40 fok van, hanem sokkal több, mivel magadra nyitod a 280 fokos kemencét is” – mondja mosolyogva Lili. „Ez épp a tűréshatárunk. Nem véletlen, hogy mindig elmegyünk egy hosszabb nyári szünetre.”
Lili életébe a sütés nem tervezetten, hanem szinte magától értetődően került. „Hosszútávú terveim általában nincsenek, inkább sodródok. Az, hogy szeretek sütni, meg főzni, mindig bennem volt. Amikor összeismerkedtem Zolival (Benkő Zoltán, Lili férje, a Morzsa tulajdonosa – a szerk.), egyre többet és többet sütöttem. Volt egy budapesti helyünk, az innio, ott is adta magát, hogy süssünk kenyeret, mert ez akkoriban még nem volt ennyire menő, hiszen épphogy csak beindult a kézműves kenyér őrület. Maga a kenyérsütés és a kovászkészítés egyébként akkor jött be az életembe, amikor megszületett az első gyermekünk és sokat voltam otthon. Nagyon nagy boldogsággal töltött el, hogy lett saját kovászom és szép kenyerem.”
„Szeretem, ha vékony, de azért ropogós a héja a kenyérnek”
Portré
Mitől jó egy kenyér? Sokan és sokat vitatkoznak erről, mi Lili véleményét kértük ki ebben a fontos témában. „Szeretem, ha vékony, de azért ropogós a héja a kenyérnek, jó a harapása és finom az íze. Szeretem a lyukacsosabb textúrát, de nem azokat, melyekben elképesztően nagy buborékok vannak. Mi itt a Morzsában jobban szeretjük az északi típusú gabonákat, mint például a bornholmi, mert szerintünk ez jobban illik a kenyereinkhez, szebb, levegősebb érzetük lesz. A kovásznál nem hiszek abban, ha valaki azt mondja, hogy 150 éves a kovásza, mert ha valaki etetett már kovászt, az tudja, hogy egy evőkanálnyit kell meghagyni belőle, és az elég az összes kenyeredre, tehát ez az alapanyag eléggé gyorsan és gyakran frissül. De az biztos, hogy a kovászos kenyér minősége elsősorban a kovásztól függ.”
fogyasztják ezeket a termékeket. Ahogy tapasztalom, a vevői kör szépen bővül, és nagyon jó dolognak tartom azt, hogy a pécsi piacon is egyre több jó kézműves pékség van.”
„Itthon is megvan az a kör, akik szívesen fogyasztják ezeket a termékeket”
Lili szerint nincs nagy lemaradásunk kézműves kenyér-fronton Európától. A Magyar Kézműves Kenyér Társaság sok energiát fektet abba, hogy a kézműves kenyér mindenki számára elérhető legyen, és ha csak Budapestre pillantunk, láthatjuk, hogy rengeteg kézműves pékség van a fővárosban, amiből több nagyon régóta működik. Ez azt mutatja, hogy a jó pékárura van kereslet. De mi a helyzet Pécsen? „Itthon is megvan az a kör, akik szívesen
A statisztikák szerint mi, magyarok rengeteg kenyeret eszünk. De mennyi az ideális mennyiség? „Nem hiszem, hogy bármi baj lenne egy jó kenyérrel. Az adalékanyagokkal van a baj, ha azt sikerül kikerülni, akár otthon készített kenyérrel, akkor nincs probléma a mértékletes kenyérfogyasztással.”
A Morzsa az elmúlt időszakban rangos szakmai elismeréseket kapott: a Dinig Guide 2024-ben az év reggelizőhelyének választotta, 2023-ban pedig Michelin-ajánlást kapott. Ezekben a komoly díjakban mekkora szerepe van a péktermékeknek? – kérdeztük Lilitől, aki roppant szerényen válaszolt: „Egy kis szerepe biztosan van. Nyilván számít, hogy házi kenyeret adunk, és az is, hogy sok ételünk kerül
a vendégek elé kenyérrel. De a Michelin Guide például pont egy olyan citromos süteményt emelt ki az ajánlásában, amit mi készítettünk a pékségben.”
A pékekről általános vélemény, hogy korán kelnek. Lili esetében is így van ez, ám valamelyest jobb a helyzete, mint a régi időkben. „Viszonylag ideális munkarendben dolgozom. Reggel 5-kor érkezem, de csak azért, hogy bekapcsoljam a kemencét. Számomra ez egy ideális időszak, szeretek korán reggel egyedül lenni a pékségben. 6:30 körül csatlakozik hozzám egy kolléga és délután 3-ra végzünk is a napi munkával.”
A három gyermek és a munka mellett azért némi szabadideje is marad. „A klasszikus hobbikat kedvelem, például szeretek kötni és horgolni – ezt akár a játszótérre is magammal tudom vinni a gyerekekkel.” Utazásaik során azonban nem maradhat ki a gasztronómia a programjukból. „Szeretünk a családdal enni és inni, ami az utazásaink során is megjelenik. Nincs olyan, hogy véletlenül ülünk be valahová, előre megtervezzük azokat a helyeket, amiket szeretnék kipróbálni.”
Étel-ital
„A jó kenyér testet és lelket táplál”
Nyírő Tamás, kézműves pék
Az Ágoston téren nyitotta meg a Kemencés pékségét 2013-ban. Ő volt az egyik első kézműves pék Pécsett és környékén. Akkoriban még országszerte is kevesen voltak olyanok, akik olyan őrültségre vetemedtek, hogy kézzel készítsenek kenyeret. Tamás megtette.
MINT SOKAN MÁSOK az utóbbi évtizedek pékjei közül, ő sem iskolában tanulta a szakmát. Mondhatnánk, hogy véletlenül csöppent bele, vagy inkább a szükség vitte rá, amikor otthon kezdett el saját magának kenyeret sütni egy Pécs melletti kis faluban. Egyrészt azért, hogy elfoglalja magát új lakóhelyén, a 70 lelkes Kovácsszénáján, másrészt mert nem talált a közelben (de a távolban sem) értékelhető kenyeret, pékárut. Ezután már csak egy lépés volt, hanem is kicsi, a saját vállalkozás. Először a szintén maga készítette lekvárokat, savanyúságokat kínálta saját kenyerével kézműves vásárokban, idővel pedig egyre többen kíváncsiak voltak a lekvárok mellett a kenyérre is. Ekkor gondolt egy nagyot: kenyereivel megérkezett Pécsre és megnyitotta az Ágoston téren a Kemen-
cés pékséget. Kezdetben kis kosárral innen hordta reggelente a frissen kisült finomságokat a Reggelibe. Aztán ebből a beszállításból igazi egymásra találás kerekedett, végül a Kemencés bezárt, és ma már Tamás a Reggelisek csapatát, kenyerei és péksü teményei pedig a kínálatot erősítik.
Kézműves vs. nagyüzemi
Tamás természe tesen a kézmű vességre esküszik. Szerinte mikor már akkora mennyi séggel dolgoznak, hogy futószalagon készül bármilyen áru vagy étel, akkor az óhatatlanul a minőség rovására megy.
A nagyüzemekben terméket állítanak elő, míg a kézműves
pékek pékárut készítenek. Ez alapvető különbség, és a szavak jelentésében minden benne van.
Minden pékárunak van egy gyártmány-
lapja, amin feltüntetik az összetevőket. Egy kenyérhez pedig nem kell más, mint liszt, víz és só (hiszen a kovász is lisztből és vízből áll) – ez a kézműves kenyerek-
A nagyüzemi cipók azonban egy A4-es lapnyi hozzávalóval rendelkeznek: állományjavító, térfogatnövelő, ízfokozó, savfokbeállító, aromák, színezékek, lisztjavítószer, csomósodásgátló, tejpótló, tojáspótló és a vajpótló margarin, de álljunk is itt meg, mert sokáig lehetne még sorolni. Rengeteg felesleges adalék kerül ezekbe a péküzemi termékekbe, annak érdekében, hogy kiiktassák a környezeti hatásokat és rövid ráfordított idővel garantáltan
ugyanazt az eredményt érjék el minden egyes nap.
Az élő anyag
Egy kézműves kispékségben egészen más lesz a kenyér, ha kint szakad az eső, vagy ha nagyon hideg van, hiszen a kenyértészta élő dolog. Dagasztógépe Tamásnak ugyan van már, de a mai napig kézzel nyúl minden tésztához. Nem sül úgy tészta, hogy ő ne dolgozott volna vele. Figyelnek az alapanyagokra is: kis biogazdálkodásból származik a búza, amit egy kis malomban őrölnek meg. A tejet szintén környékbeli házi
gazdaságból hozzák, de a vajat és az olajat is. Ez persze az árakban is jelentkezik, de ez ár-érték viszonylatban megtérül, ahogy Tamás kedvenc idézete mondja: „A jó kenyér egyszerre a testet és a lelket is táplálja, azét is, aki elfogyasztja, és azét is, aki készíti”. Ami a keze által készül, az a királyi reggelik biztos alapjai: kétféle kenyér (vadkovászos fehér és teljes kiőrlésű olajos magvas), kalácsok, bucik, bagelek, diós csigák, túrósbatyuk, angol muffin. „Minden egyes pékáruhoz közöm van, amit a Reggeliben felszolgálnak, és ez jó dolog” –mondja búcsúzóul.
Augusztus 20-ai programok
AUGUSZTUS 20-A Magyarország nemzeti ünnepe, ami egyben hivatalos állami ünnep is – ezen a napon az államalapításra és Szent István királyra emlékezünk. Ez évben az ünnep egy szép hosszú hétvégét ad a családoknak, amit programkavalkádban lehet eltölteni a városban. A Múzeumutca Plusz (aug. 16-18.) és a Kovász Családi Fesztivál (aug. 19.) után nagyon tartalmas programok várják az érdeklődőket kedden, augusztus 20-án is. Ezekből ajánlunk néhány igazán érdekeset.
A Sétatéren 11:00-kor Mihályi Réka gyerekkoncertje várja a családokat, délután 4-kor a Szélműves zenekar lép fel, akik rézfúvósokra alapozott balkáni világzenét játszanak, 19 órakor pedig a Ghymes együttes egyik alapítója, Szarka Tamás és zenekara ad koncertet, melyen közreműködik a Mátyás Király Általános Iskola kórusa is.
A Széchenyi téren 18 órakor énekelt költészettel és irodalmi poppal vár mindenkit a Lámpaláng zenekar, majd 20 órától A Nyughatatlan együttes játszik (képünkön), akik autentikus amerikai életérzéssel átitatott country-, és rockabilly dalokkal táncoltatják meg a jónépet.
Miért éppen
augusztus 20?
1083. augusztus 20-án Szent László király a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emelte oltárra I. István király maradványait nyughelyén, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában, ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette.
Káptalan utca és a múzeumok udvarai
Augusztus 16-18. Ingyenes
Részletes program: jpm.hu/muzeumutcaplusz
Múzeumutca Plusz
AZ AUGUSZTUSI HOSSZÚ HÉTVÉGE varázslatos programokkal vár mindenkit Pécsett. A Káptalan utca és annak csodaszép udvarai a Múzeumutca Plusz programjaival telnek meg augusztus 16-tól 18-ig, majd a Kovász Családi Fesztivál várja a látogatókat augusztus 19-én, augusztus 20-án pedig a Szent István Nap (bővebben a 24. oldalon) zárja ezt a szép eseménysort.
A Múzeumutca Plusz annyi programot kínál, hogy most csak szemezgetünk a sokaságból – érdemes átnézni a teljes programot, nehogy lemaradjunk valami igazán izgalmasról.
A Janus Pannonius Múzeum udvara átalakul a rendezvény idejére Históriás udvarrá, ahol a látogatók a 14–16. századi nyüzsgő táborok életébe csöppenve megismerkedhetnek a korszakok viseletével és fegyvereivel, a mindennapi élet eszközeivel és sok más érdekességgel. 16-án 19:30-kor a Keleti Szél zenekar ad itt koncertet, akik a magyar középkori zene legautentikusabb előadói.
A színházi előadások közül mindenképpen ajánljuk a KL Színház darabját, a Patkó Bandi legendáját (képünkön – aug. 17. 19:00, Csontváry Múzeum udvara), és a Néma hasábok című Pilinszky-estet (aug. 18. 19:00, Schaár Erzsébet: Utca kiállítás).
Kovász
Augusztus 19-én a Kovász Családi Fesztivál a Rózsakertbe és a Püspöki Palota kertjébe várja az érdeklődőket. Ringató gyerekkoncert, az Apacuka zenekar és a Kiskalász zenekar koncertje, a Kalimpa Színház előadása és a Bohóc Brigád műsora várja az egész családot, de lesz kézműves foglalkozás, ugrálóvár, állatsimogató, kötélkert, termelői piac és mindenféle jóság, amitől igazán emlékezetes lesz ez a nap.
Az irodalomkedvelők workshopon vehetnek részt a Fiókországgal (aug. 18. 17:00, Janus Pannonius Múzeum kertje), alaposan megismerkedhetnek a Jelenkor nyári számával (aug. 18. 17:30, Janus Pannonius Múzeum kertje) és Simonfalvi Ancsa A csodálatos nagyapó című könyvével (aug. 18. 18:00, Janus Pannonius Múzeum belső kertje).
Szamárfül Fesztivál
AUGUSZTUS 23-25-IG újra jön a Szamárfül Fesztivál, a családok és a gyerekek legkedvesebb eseménye. Elképesztő mennyiségű és minőségű programot zsúfoltak bele a szervezők ebbe a három napba, úgyhogy most csak a legizgalmasabbakat emeljük ki a szerteágazó kínálatból.
23-án 16 órakor Buborék koncert lesz, ami egy interaktív koncert-show millió és millió buborékkal, majd 18:00-kor Farkasházi Réka és a Tintanyúl zenél.
24-én 10 órakor a Szatmárnémeti Brighella Bábtagozat előadásában látható a Lúdas Matyi, 15:00-kor a Laniakea Színház a Jancsi és Juliska édes álma című darabját mutatja be, 16 órakor Barna Zsombor adja elő a Vitéz László menyecskét keres című előadását, délután 5-kor pedig a Bóbita Bászínház a Pityi Palkót. Koncertekből sem lesz hiány: 11 órakor Iszkiri koncert lesz, 18:00-kor pedig a mindig zseniális Rutkai Bori Banda érkezik az Angyalpaplan című koncertjével.
Zsolnay Negyed (Felsővámház utca 52.)
Augusztus 23-25. Ingyenes
Az első
2012-ben volt az első Szamárfül Fesztivál. Az elmúlt több mint egy évtizedben családok és gyerekek ezreit szórakoztatta ez a nagyszabású esemény, aminél nemesebb, szebb, felemelőbb dolgot nem tudunk elképzelni. Gratulálunk a fesztivál kitalálóinak és szervezőinek!
25-én 10:00-kor és 15:00-kor az Aranyszamár Bábszínház adja elő a Nagyotmondó-nagyot lépő Háry Projekt című különleges előadását, majd 11 órakor a piszén pisze kölyökmackóról szóló kedves mesét, a Vackort (képünkön), és mindezek után délután 3-kor megtudhatjuk arra is a választ, hogy Mit keresett Jakab az ágy alatt? – ezt az előadást a Füge Produkció hozza el a fesztiválra.
Amerikai-angol horror-thriller, 2024, 110 perc, (16)
Rendező: M. Night
Shyamalan
Főszereplők: Josh Harnett, Hayley
Mills, Alison Pill, Ariel Joy Donoghue
Cinema City, Uránia mozi: augusztus 1-től
A csapda
TOP 5
Shyamalan filmünk
EGY CSALÁDAPA (Josh Harnett) elviszi a tinilányát közös kedvenc énekesnőjük, Lady Raven koncertjére. Mindketten nagyon élvezik a bulit, ám a látványos show-ról időközben kiderül, hogy kamu. Ugyanis az FBI és a rendőrség ezzel kívánta a helyszínre és csapdába csalni a kegyetlen sorozatgyilkost, a Hentesként hírhedtté vált férfit. Az éjszaka azonban még számos meglepetést és fordulatot hoz, amire M. Night Shyamalan, a borzongatás és misztikum mestere a garancia.
Hatodik érzék (1999) Széttörve (2016)
A sebezhetetlen (2000) Jelek (2002) A falu (2004)
Amerikai akció-víg játék, 2024, 102 perc, (16)
Rendező: Eli Roth
Főszereplők: Cate Blanchett, Jamie Lee Curtis, Kevin Hart, Jack Black
Cinema City, Uránia mozi: augusztus 8-tól
Borderlands
LILITH (Cate Blanchett), a kalandor kincsvadász visszatér gyűlölt szülőbolygójára, a Pandorára. Küldetése nem egyszerű, hiszen ezen a lehetetlen helyen meg kell találnia az univerzum legnagyobb gengszterének eltűnt lányát. A nő, a közös cél érdekében lehetetlen figurákkal áll össze, akiknek nincs ki a négy kereke. Az egyik legsikeresebb videojáték-franchise-on alapuló elborult sci-fi vígjáték igazi sztárparádéval kecsegtet.
Alien: Romulus
Amerikai-angol horror-sci-fi, 2024, 119 perc, (16)
Rendező: Fede Alvarez Főszereplők: Isabela Merced, Cailee Spaeny, Archie Renaux, David Jonsson
Cinema City, Uránia mozi: augusztus 15-től
EGY FIATALOKBÓL álló űrkolonizáló csapat egy elhagyott űrállomáson az univerzum legfélelmetesebb és leghalálosabb életformájával találkozik. Az Alien (A nyolcadik utas: a Halál) és az Aliens (A bolygó neve: Halál) eseményei között játszódó új történet az első film bemutatásának 45. évfordulóján tiszteleg a nagy előd előtt, és egy új generációt küld harcba a xenomorfok ellen, remélhetőleg friss ötletekkel gazdagítva az Alien-univerzumot.
Az oldalt írta és szerkesztette: Major
Zoltán
Mecseki Felfedező
Barlangászok világnapja
Augusztus 14.
A 2024-es év hüllője
Kaszpi haragossikló
A LEGNAGYOBB TESTŰ KÍGYÓFAJUNK, hossza akár elérheti a 2 métert is. Más hazai kígyófajokkal nehéz összetéveszteni alakja és színezete miatt. Teste karcsú, erőteljes. Alapszíne dióbarna, a nyakon és a testoldalán ezüstös árnyalattal. Feje mogyoróbarna, sötétbarna
A BARLANGÁSZOK VILÁGNAPJA egy tragikus eseményhez kötődik. 1952. augusztus 14-én szenvedett halálos balesetet Marcel Loubens neves francia barlangász egy víznyelő szifon feltárása közben. Loubens a barlangászat úttörőjének tekinthető, ő dolgozta ki a mély kürtőkbe való, egyébként igencsak veszélyes leereszkedés legbiztonságosabb technikáját. A francia kutató a zsombolyok, azaz a több száz méter mély aknabarlangok avatott szakértője volt. Az ő elkötelezettsége, elszántsága, és a Föld mélyének kutatása során elhunyt barlangászok tiszteletére ezen a napon tartják világnapjukat a barlangok kedvelői. Magyarországon minden barlang ex lege (a törvény erejénél fogva) védett. A megőrzés szempontjából kiemelkedő jelentőségű barlangok fokozott védelem alatt állnak. A Mecsekben öt fokozottan védett barlang található: az Abaligeti-barlang, a Mánfai-kőlyuk, a Mészégető-források barlangja, az Orfűi Vízfő-barlang és a Spirál-víznyelő. A látogatható barlangok felfedezése kitűnő program lehet a nyári kánikulában.
rajzolattal. Szemei különösen nagyok. Legjelentősebb állománya a Szársomlyó mészkő sziklagyepén található. Ha veszélyben érzi magát, beleharap az áldozatába, majd rágómozdulatokkal igyekszik feltépni a bőrt. Harapása ránk nézve nem veszélyes.
Zene
Káptalan Kert
Augusztus
Kilenc koncert lesz augusztusban a Káptalan Kertben. Ez gombócból sok, viszont koncertből épp elegendő ahhoz, hogy elsuhanjon úgy a nyár, hogy ki sem mozdulunk a városból.
2-ÁN GESZTI PÉTER indítja a hónapot Rapül az idő című előadásával, melyben stadionrepesztő Rapü-
lők slágerek, Jazz+Az funkyságok, Gringó Sztár és Létvágy gerjesztő popfinomságok váltják egymást az új dalokkal, élőben, sok-sok humorral. 3-án Hobo és zenekara a legendás Kopaszkutya című album dalaival érkezik, 9-én Majka lép fel (borítékolhatóan) telt ház előtt, 16-án pedig Ekhoe, Ibbigang, Khaze és Figura tart egyetemi előadást a megza-
Folytatás szeptemberben
A Káptalan Kert szeptember 28-ig szállítja a jobbnál-jobb koncerteket. Az ősz első hónapjában is minden pénteken és szombaton lesznek koncertek vagy éppenséggel bulik, mint például szeptember 6-án a NECC Party. De itt lesz 20-án a Kowalsky meg a Vega, 21-én a Punnany Massif, 28-án pedig az Elefánt. További szeptemberi koncertek a Káptalan Kert Facebook-oldalán.
bolázhatatlanságról. 17én Bródy János ad koncertet – az idei Fishingen számunkra a legnagyobb meglepetés Bródy koncertje volt, úgyhogy mindenkinek kiemelten ajánljuk a fellépését. 23-án érkezik a ByeAlex és a Slepp, 24-én Tátrai Tibor gitároslegenda új bandáját, a godfater. zenekart üdvözölhetjük, akik a finom blues/rock/ soul elemeit ötvözik egy tehermozdonnyi
riffel. Ha már Bródynál meglepetést emlegettünk, muszáj meglepetést emlegetnünk Szikora Róbertnél és az R-GO-nál, akik a tavalyi szezonban olyan show-t pakoltak Káptalanba, hogy az csuda! Ne hagyd ki! Az augusztusi koncertcunamit 31-én a Blahalouisiana zárja, akik a régi slágereik mellett az idén megjelent Sötét villám című nagylemezük dalait is előadják.
MAJKA
Könyv
Vajda József: A kenyér lelke
„MEG KELL ADNI AZ IDŐT A KENYÉRNEK” – mondja Vajda József. Ahhoz, hogy a kenyérsütés roppant egyszerűnek látszó folyamatát lépésenként megmutathassuk, nem elegendőek a receptek. Van ott valami más is, ami nem adja könnyen magát, és amiért a könyv címe A kenyér lelke lett. Józsi bármennyit tud beszélni a kenyérről, de közben mindig többről és másról is beszél. A teremtésről, a természetről, a tiszta alapanyagokról, a kísérletezésről önmagunkkal, a határaink feszegetéséről és átlépéséről.
Central Könyvek, 2023. Ára: 7990 Ft
Vanessa Kimbell:
Kovásziskola – Miért és hogyan süssünk egészségbarát kenyeret
A SZERZŐ egy betegség kapcsán saját magán tapasztalta meg, hogy a kovászos kenyérnek nemcsak sokkal jobb az állaga és az íze, hanem a szervezetünk számára is összehasonlíthatatlanul hasznosabb, mert a kovászban lévő vadélesztők és tejsavbaktériumok segítenek lebontani a lisztet, így a kenyér könnyebben emészthető és magasabb a tápértéke. A titok abban rejlik, hogy milyen lisztet választunk, milyen anyakovászt használunk, a tésztát miként kelesztjük, és mindezeket hogyan kombináljuk. Ehhez megkapunk minden útmutatást ebben az egyedülálló könyvben.
Csipet Kiadó, 2023. Ára: 6300 Ft
Paul Hollywood: Kenyér – Reggelire, ebédre, vacsorára
ITT AZ IDEJE, hogy a tányér mellé száműzött kenyeret visszahelyezzük az őt megillető helyre: az asztal közepére. A kenyérsütés alapjait nem nagy kunszt elsajátítani – tényleg csak pár egyszerű hozzávalót kell összekeverni –, ám igazán jól csinálni művészet. Aggodalomra semmi ok, bárki elsajátíthatja a kenyérsütés fortélyait, mivel Paul Hollywood ebben a könyvében lépésről lépésre, fotók segítségével mutatja be a tennivalókat.
Partvonal Kiadó, 2022. Ára: 6999 Ft
Chad Robertson: Tartine kenyér –
A tökéletes kovászos kenyér titka a világ leghíresebb pékségéből
MI A TÖKÉLETES, lágy, mégis ropogós héjú kovászos kenyér titka? A világhírű Tartine pékség évtizedek óta készíti gyönyörű, rusztikus cipóit. Chad Robertson alapító közvetlen hangnemben meséli el pékké válásának folyamatát, és nemcsak páratlan szakmai tudását adja át, de az alapanyagok tiszteletét is. Útmutatásai és a csodaszép fotók alapján bárki süthet otthon is olyan finom kenyeret, mint a profi pékek. A kovászos kenyér mesterreceptjén túl megtanulhatjuk a legfinomabb péksütemények, valamint a bagett, a briós és a croissant készítését is.
HVG Könyvek, 2021. Ára: 7900 Ft
