Kicsiny Martha: Operatív tekintet című diplomadolgozata by Martha Kicsiny

DIPLOMADOLGOZAT Kicsiny Martha OPERATÍV TEKINTET

Témavezető: Dr. habil. Révész László László DLA Külön köszönet: Dr. habil. Szegedy-Maszák Zoltán DLA Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő Tanszék Budapest, 2020 1

Tartalomjegyzék 1. A diplomamunka

1.2. Hasznos teher - A vészhelyzet előtti terv 3 1.2. Váratlan fordulat 7 1.3. Operatív tekintet 9 2. Személyes művészeti előzmények 2.1. Alapkövek

2.2. Testek és terek

2.3. Svankmajer kertje

2.4. Digitális perspektívák

2.5. Látni vagy látva lenni

2.6. Ajtók nyílnak

2.7. Tágulás 23 2. 8. Sovány beton

2. 9. A fal fülei

2. 10. Falat bontani

2. 11. Végleges elhatározás

3. Biztonsági kamerák és hatalmi viszonyok a videóművészetben 31 3. 1. A “CCTV” kamerák története

3. 2. A biztonsági kamerák képzőművészeti alkalmazása

3. 3. A biztonsági kamerák vizualitásának tanulmányozása

4. A látás és a láttatás technikai és elméleti eszközei a filmművészetben 42 4. 1. Udvari viszonyok

4. 2. A konvex tükör és a halszemoptika jelentés-rétegei 4. 3. A kamera jelenléte

4. 4. A halszemoptika a kortárs popzenei kultúrában

5. Az ügynökkérdés az irodalomban és a forgatókönyvírásban 5. 1. Az ügynökkérdés

5. 2. Összefüggés filmforgatókönyvek és ügynök jelentések között 5. 3. Ügynökmúltra válasz a forgatókönyvírás? 5. 4. Összegzés

6. Végső konklúzió

7. FÜGGELÉK:

8. Bibliográfia

1. A diplomamunka 1.2. Hasznos teher - A vészhelyzet előtti terv A vészhelyzet előtti diplomamunkaterv a Hasznos teher című installáció volt, ami egy irodaszékből, egy íróasztalból, az azon fekvő dokumentumból és azon álló négy monitorból állt volna. A monitorokon négy különböző 5 perces végtelenített videó lett volna látható, aminek célja az lett volna, hogy a kiállítás felszínes látogatója számára az élő felvétel hatását keltse. A monitorokon négy különböző tér lett volna látható, úgy, hogy azok egy-egy tér felső sarkában elhelyezett térmegfigyelő kamera halszemoptika által torzított felvételei. A négy térben folyik a mindennapi élet, azaz, egy téren, egy folyosón, egy bejáratnál és egy váróteremben. Jönnek-mennek és várakoznak az emberek. Csakhogy ezek a terek nem hétköznapiak, mivel élő meztelen emberek testei alkotják az építészeti elemeket és bútorokat. Az íróasztalon lévő dokumentum pedig egy okirat, egy jelentés a monitorokon látottakról. Tehát, az összes elemet összevetve a látogató ráeszmélhet arra, hogy egy megfigyelő dolgozóasztalával áll szemben. A megfigyelő nincsen sehol, így a székre leülhet a látogató, így válhat ő is megfigyelővé. Az installáció címe egy olyan szakkife- Tanulmányrajzok biztonsági kamera felvételek alapján jezés, ami egy építészeti szaklexikonból1 lett (2019, grafit, papír, 20 x 29 cm) kiemelve. Angolul ennek szakmai fordítása: Imposed Load. A megfigyelés tudata által kialakított önfegyelmező mechanizmusra utal a cím, ami igen hasznos terhet jelent a mindenkori hatalom számára, az irányítása alá tartozó személyek rendre utasítására.2 Ennek eredményeként ellenőrzik és szabályozzák az emberek önmagukat a szabályszegésért járó megtor1

Killer, Wilhelm. K.: Építőipari képes szótár. ford. Gáspárné Demeter Judit, Terc Kft. kiadó, Budapest, 2001.

2 Argejó

Éva, A hatalomnak alávetett test, Állambiztonsági játék a testtel (1945–1956). epa.oszk.hu/ 00400/00414/00019/pdf/172-192.pdf, 2007.

lástól tartva. Ezen mechanizmusnak sokféle vetülete lehet, a diplomamunka pedig ennek három típusát mutatja be. Az önmegfigyelő mechanizmus első módja a felvételeken figyelhető meg, amiken a hatalomnak alárendelt emberek önfegyelmezése látható, ahogy önnön testük önkéntes tárgyiasítása és egyéni szabadságuk feláldozása révén fenntartják azt az építészeti rendszert, ami életteret ad a terek használóinak. A használók jelenléte miatt önfegyelmezést gyakorolnak az alárendeltek a megtorlástól való félelem tudatában, így aktív hatalomgyakorlásra nincs szüksége a rendszer fenntartóinak. Az előbb bemutatott viszonyrendszer mindennapi életünk során is megfigyelhető, mivel ez biztosítja a társadalomban élők kohézióját. Például, rendőrök nincsenek folyamatosan jelen, mégis az emberek olyan törvénytisztelő módon viselkednek, mintha folyamatosan ellenőrzés alatt lennének. Lehet, hogy kicsi törvényszegéseket megengednek maguknak, de súlyos tetteket nem enged meg magának az átlagpolgár.

A Hasznos teher installáció terve a diplomakiállításra (2019, grafit, papír, 20 x 29 cm)

A második, konkrétabb vetület olyan társadalmakkal kapcsolatos, amelyek az ügynökök, avagy hálózati személyek által fenntartott besúgóhálózattal rendelkeznek. A társadalom egyik kulcsfontosságú elemét, a bizalmat pusztítja, amikor az állampolgárok egymásról jelentenek, besúgókká válnak és titkot tartanak. Ennek nem csak pszichológiai hatása van, hanem a testet is fokozatosan tönkre teszi az örökös nyugtalanságból és otthontalanságból fakadó stressz által. Ezek a károsító hatások ezen viszonyrendszer összes szereplőit érintik, nem csak a megfigyelteket, hanem a megfigyelőket is. Ugyanis, miután egyes embereket besúgói feladatkörrel bíznak meg, azok többé már nem tudják igazán önmagukat képviselni, azaz olyan őszinte és hiteles résztvevői lenni a társadalomnak, amilyenek addig

voltak. Jelenlétüket, beszélgetéseiket, kapcsolataikat többé már nem személyes indíttatásaik vezérlik, hanem a tartótisztjeik által megszabott feladatok végrehajtása válik céljukká. Úgy különbözik ez a foglalkozás bármilyen másik munkától, hogy nem egy meghatározott feladatkörrel kell foglalkozniuk az ügynököknek egy adott időintervallumon belül, hanem Vázlat a Hasznos teher négy felvételéhez (2019, filctoll, grafit, papír, 20 x 29 cm) a társadalom szövete a munkaterületük, idő- és térbeli korlátok nélkül. Munkájuk tárgya személyek gondolkodásának, kapcsolatainak és cselekedeteinek titkos vizsgálata. Az élet jellege és jelentősége megváltozik: emberek és helyek szereplőkké és díszletekké válnak, hiszen gyakran díszletek mögé kell bújniuk, hogy onnan titokban megfigyelhessék az emberek tetteit. Van, hogy egy adott „forgatókönyv” szerint, egy adott cél eléréséért megfigyeltjeikkel olyan szerepet kell játszaniuk, ami valódi énjüktől eltér. Így aztán felmerülhet a kérdés, ki az, aki valóban önmagát alakítja és mik azok az interakciók, amiknek indítatása őszinte és nem csupán egy eltitkolt cél végett történnek.3 Ezt a viszonyrendszert érzékelteti a monitorok felvételei, a jelentés okirat és a megfigyelő helye közötti kapcsolat. Hiszen mint minden megfigyelői viszonyrendszerben, itt is kérdéses, hogy a megfigyeltek tudatában vannak-e megfigyelésüknek és emiatt megváltoztatják-e viselkedésüket. Továbbá a megfigyelő vajon sejti-e, hogy a megfigyeltek tudják, hogy megfigyelve vannak. Vajon ő így szemléli és értelmezi hétköznapi cselekedeteiket? A harmadik vetület pedig maguknak a térmegfigyelő kameráknak a rendszere, ami korunk jellegzetes jelensége, hiszen az elmúlt fél évszázadban nagymértékben terjedt el azok alkalmazása közterekben, intézményekben, munkahelyekben, boltokban és otthonokban. Mára tekintetük szinte teljesen lefedi mindennapi életünk lépéseit és tetteit, miközben száz évvel ezelőtt csak álmodozni lehetett volna ilyen helyzetről. Vitathatatlanul sok pozitív hatásuk lett, főleg bűnmegelőzési és igazságszolgáltatási szempontból. Mégis egy átlagos állampolgárban felmerülhet, hogy amennyiben ártatlan, miért fogadja el önmaga folyamatos megfigyeltségét. Természetesen azért szükségszerű, mert bárki, bárhol, bármikor magában hordozza a törvény- és szabályszegés lehetőségét a hatalom logikája szerint. Hiszen mely szerint mindenkit, mindenhol, mindig érdemes megfigyelni, hogy az esetlegesen előforduló bűntény mindenképpen rögzítésre kerüljön.

Deczki Sarolta: Az ügynök teste - Tar Sándorról. http://real.mtak.hu/43176/1/Deczki_2016_11.pdf, 2016.

Sok ember nem tartja észben a világ és így önmagának folyamatos megfigyeltségének tényét. Vannak olyan helyzetek viszont, ahol a kamera jelenlétének tudata egyértelműen alakítja az alany viselkedését, például amikor munkahelyen így figyelik meg az alkalmazottak munkavégzését. To v á b b á , h a m a v a l a k i törvényszegést szeretne elkövetni, 8mm Halszemobjektívvel természetes, hogy számolnia kell a Próbafelvétel (2020, digitális kép, változó méret) megfigyelő rendszerek kijátszásával. Tehát kétségtelen, hogy a térmegfigyelő kamerák jelenléte erőteljes hatást gyakorol a társadalomban élők viselkedésére. Érdekes aspektusa ezen jelenségnek, h o g y b á r s o k k a m e r a e l h elyezkedését ki lehet szemelni, azt nem tudhatjuk, hogy valóban működőképesek-e, tehát már egy működő kamerának tűnő tárgy is képes komoly pszichológiai hatást gyakorolni az emberre, anélkül, Próbafelvétel 8mm Halszemobjektívvel hogy működő képes lenne. Bár a (2020, digitális kép, változó méret) legtöbb ember tisztában van a biztonsági kamerák jelenlétével, mégsem gondolkoznak erről tudatosan és kritikusan, ezért a mű egyik célja kimozdítani a látogatót önnön megfigyeltsége iránt érzett berögzött közönyéből. Tehát a biztonsági kamerák témáját a monitorokon látható térmegfigyelő kamera felvételeit idéző, stilizált videók mutatják be. A mű invitálja a látogatót, hogy leüljön a monitorok előtti irodaszékbe, így belehelyezkedhet a megfigyelő helyzetébe. Az asztalon fekvő iratot fellapozhatja és miközben beleolvas, rájöhet, hogy a dokumentum a monitorokat megfigyelő személy jelentése a látottakról. Azonban, ha még figyelmesebben követi a kibontakozó eseményeket és összeveti a szöveggel, észrevehet ferdítéseket a leírtak és a valóság között. Tehát bármennyire is technokratává válik egy hatalmi rendszer, a hatalmi szervek alatt dolgozó személyek se nem képesek, se nem hajlandóak a teljes objektivitás fenntartására, mivel a valóság leírásakor lehetőségükben áll a valóság ferdítése, sőt ez emberi mivoltukból fakadóan elkerülhetetlen. Indíttatásaik és céljaik eltérőek lehetnek, mivel egy hálózati személy például titokban, személyes okból kifolyólag megpróbálhat akár bűnösnek beállítani valakit vagy épp megmenteni igyekezhet

valakit a lebukástól. Sőt, akár a felsőbb vezetés is adhat utasítást a valóság megmásítására. Ahogyan a látogató belemerül a ferdítések felfejtésébe, magától kialakulhat benne egy kép a fiktív megfigyelőről, indíttatásairól és céljairól. Külön csavart jelent a Hasznos teher a Magyar Képzőművészeti Egyetem diplomakiállításán való szereplésében az, hogy az egyetem kiállító tereit a portásfülkéből biztonsági kamerák által megfigyelik. Így a látogató, miközben az installáció által biztosított megfigyelői helyzetbe betekinthet, folyamatosan meg is van felülről figyelve, ami még inkább kiterjeszti a mű viszonyrendszerét. A monitorokon látható felvételtelek négy különböző, 5 perc hosszúságú videókból állnak, amiket egy stábbal és több mint 40 meztelen ember közreműködésével vettem volna fel. A videók komponálásának módja azonnal emlékeztetheti a nézőt a térmegfigyelő kamerák képi világára, hiszen minden egyes lefedett tér egyik felső sarkában lett volna kamera elhelyezve egészen véletlenszerű, anti-esztétikus komponálással. A térmegfigyelő kamerához való vizuális hasonlóságot tovább erősítette a halszemoptika használata. Ennek kialakításában fontos szerepe volt a projekt operatőre, Vincze Alina, közreműködésének. A felvételeken hat járókelő hétköznapi életének öt percébe kapunk betekintést, ahogyan az a látható négy különböző térben egyidejűleg kibontakozik. Két személy között kibontakozó rövid történet szemtanúja is lehet a figyelmes látogató: egy férfit felismer egy nő a váróteremben, de a férfi kimenekül a folyosóra, ahol tekintetük találkozik, majd tovább menekül a férfi az őt követő nő elől a bejáraton át a térre. A téren való második áthaladásánál már lemarad a nő, így a férfi gyorsan besiet ismét a folyosóra, ahol levetkőzik és meztelenül beáll a falba az azt alkotó többi meztelen ember közé. Menekülése sikerrel jár, mivel a nő később beér a folyosóra, de nem látja meg és tovább keresi őt a többi térben. Így a legegyértelműbben érzékelhető, hogy a falakat képző embereket semmisnek tekintik a tereket használók, mintha nem is emberi lények lennének.

1.2. Váratlan fordulat A COVID-19 vírus világjárvány hatására 2020. március 12-én váratlanul bezárta kapuit a Magyar Képzőművészeti Egyetem, miután március 11-én vészhelyzetet hirdetett ki a magyar kormány. A következő napokban intézmények, múzeumok, előadó művészeti helyek sorra zárták be kapuikat, és mindenféle eseményt, előadást és forgatást lemondtak. Teljesen egyértelművé vált, hogy szükségszerű elhalasztani a Hasznos teher március 22-re tervezett forgatását. Az eredeti stáblista a következő lett volna: Operatőr: Vincze Alina Gyártásvezető: Szili Maxi

Koreográfus: Raubinek Lili Rendező: Kicsiny Martha Scriptes: Kovács Ágnes Rendezőasszisztens: Lukács Ábel Fővilágosító: Máté Balázs Világosító Asszisztens: Fodor Dániel Special Effects: Darmos János Sound Design: Kurucz András Vágó: Papp Fanni DIT: Elbert Tamás Werkfotós: Szekeres Alexandra A szereplők névsora azért nincsen itt feltüntetve, mert lettek volna, akik név nélkül szerepeltek volna a filmben, viszont már nem került sor arra, hogy kiderüljön, ki vállalta volna nevét és ki nem. Így név nélkül annyi mondható el, hogy 40 személy fal elemként szerepelt volna meztelenül, további 6 pedig, mint a terek felhasználói. A szereplők között van, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója, továbbá kortárs táncosok, színészek, bölcsészek és sok további személy vett volna ebben részt. A dolgozat függeléke tartalmazza azt a komplex idővonalat, ami alapján forgattak volna. A négy felvételt úgy készítették volna el, hogy négycsatornás videóinstallációként, az egymás mellé helyezett monitorokon látható helyszínek között zökkenőmentesen, tökéletes szinkronitással közlekedtek volna a szereplők. Izgalmas és szokatlan kollaborációra adott volna alkalmat a Hasznos teher forgatása, ami az összes résztvevőnek új tapasztalatot nyújtott volna, mivel nem dolgoztak még olyan díszletben, amit negyven meztelen emberi test alkotott, illetve a függelékben látható, szokatlan szerkezetű kísérleti filmet sem forgattak. Ráadásul, ezt “green screen” módszerrel kellett volna megoldani, mivel a padlót alkotó emberekre a terekben sétálók nem léphettek volna, így ezeket utólag kellett volna különböző felvételekből összeszerkeszteni. Azonban a globális pandémia felfüggesztette a filmforgatást, amit a vészhelyzet feloldása után tervezik megtartani.

1.3. Operatív tekintet A Hasznos teher forgatásának pótlásáig is fontos volt számomra, hogy a diplomázás időpontjában be tudjak mutatni a közönség számára egy művet, ami tükrözi az eddigi munkámat, amivel felkészültem a forgatásra. Fontosnak találtam azt is, hogy alkalmazkodjak a karantén által előidézett új helyzethez, ami miatt világszerte elmaradtak forgatások, Az Operatív tekintet 3D munkafolyamatának egyik állomása kiállítások és előadások. (2020, digitális kép, változó méret) Sokan alternatívákat mutattak fel a helyzetre, például otthonról élőben közvetített adásokkal, online bejárható kiállításokkal, ingyen elérhető filmekkel és videómunkákkal. Most az egész világ otthonába kényszerül (amennyiben van neki), és a számítógépének monitora (amennyiben van számítógépe) lett az embernek a világgal való interakciójának fő felülete. Emiatt magától értetődővé vált, hogy az alternatív diplomát digitálisan kell elkészíteni és otthoni számítógépek monitorjaira kell azt komponálni. Mivel előzetesen pontosan meg lett tervezve a forgatás menete és látványa, egészen gyors és egyértelmű folyamat volt a koncepció 3D modellező szoftverre történő digitális átalakítása, ami a Blender nevű, ingyenesen elérhető program által valósult meg. Korábban még nem dolgoztam 3D szoftverrel és nem ismertem a programot, de a karantén első napjától dolgoztam annak kiismerésén és a projekt digitális megvalósításán. Izgalmas lehetőséget biztosított ez arra, hogy saját kezűleg létrehozzam tervezett tereimet, illetve annak világítását és operatőri megoldását is. Sőt, a kialakult helyzet egy eddig elképzelhetetlen lehetőséget adott arra, hogy végtelen léptékekben hozzam létre az emberi testek alkotta tereket. Természetesen új formátumot kellett találni az új műnek, mivel installációként ebben a vészhelyzetben fizikailag nem kiállítható és látogatható. Ezért az új megoldás egy megfigyelő ügynök számítógépének interfacének megalkotása lett. Így a néző teljes mértékben a megfigyelő szerepébe kerül. Látható, hogyan figyeli meg az ügynök a különböző helyszíneket és miként ír a megfigyeltjéről jelentést. Az interface így a négy helyszínen elhelyezett egy-egy térmegfigyelő kamera és két videópoloska felvételét tartalmazza, továbbá az ügynök élő jelentését.

Miután létrehoztam és kidolgoztam a négy tervezett helyszínt, tehát a bejáratot, a folyosót, a várótermet és a teret, tovább fejlesztettem az operatőri lehetőségeket. Módot találtam arra, hogy digitális 6 milliméteres halszemobjektívvel dolgozzak, így továbbra is tartottam magamat a diplomadolgozatban bemutatott koncepcióhoz. A tereket pontosan a tervek alapján sikerült létrehozni, sőt most a fizikai megvalósíthatóságtól nyugodtan elrugaszkodhattam lépték és a pozíciók tekintetében. A digitális átalakítás az Operatív tekintet Operatív tekintet: A folyosó című munkát eredményezte, ami egy merőben (2020, digitális kép, változóméret) más jellegű mű, ezért sem lett már cél a Hasznos teher projekt pontos digitális rekonstrukciója. A helyszíneket bejáró szereplők animálása viszont komolyabb kihívást jelentett, így a tervezett hat helyett eggyel dolgoztam. Egy darab személy pontosan elegendő, hogy bemutassam a terek funkcióit, illetve a megfigyelő kamerák működését. Izgalmas fejleménye a 3D modellezésnek, hogy nemcsak tetszőleges mennyiségű és beállítású kamera használatára lett mód, hanem arra is, hogy úgynevezett “videópoloskát” is alkalmazzak. A “videópoloska” a megfigyelő által, az alany testére titokban ráhelyezett vizuális megfigyelő eszköz. Kettő darab van a megfigyelt testére helyezve, így onnan két különböző nézőpontot mutatnak be. Elölről és hátulról, tehát a mellkasáról és a hátáról látni lehet a teret miközben azokban halad. A négy statikus térmegfigyelő kamera nézete mellett igazán érdekes ellenpont a két dinamikus, szinte folyamatosan mozgó kamera nézőpontja. Így végképp fókuszba kerül a személy és a tér viszonya, amitől a személy kiszolgáltatott helyzete egyértelművé válik. Továbbá, egy érdekes rejtvényt is szolgálnak ezek a felvételek a néző számára, mivel semmi sem jelzi egyértelműen, milyen nézőpontot mutatnak. Tehát a mozgó felvételek értelmezése a néző logikájára van bízva, hogy kitalálja, mit lát pontosan. Az interfacen látható hat felvétel természetesen szinkronban van egymással, így amíg a személy az egyik térben látható, a többiben nem. A poloskák felvételei pedig

Operatív tekintet: A váróterem (2020, digitális kép, változó méret)

folyamatosan és aktuálisan azt a teret mutatják, amiben a személy éppen tartózkodik. Az Operatív tekintet interfacén a felvételek mellett egy oszlopban láthatjuk, ahogyan élő folyamként az ügynök jelentést ír a megfigyeltről. Az írás folyamatának szemlélése betekintést biztosít az ügynök gondolkodásának módjába. Az elején természetesen ennek az a menete, hogy először a megfigyelő kamerák felvételein események történnek, amiket kicsivel később jegyez fel az ügynök. Azonban, ahogy halad az idő, néha csúszás történik a sorrendben. Attól, hogy az ügynök a történésekkel egyszerre vagy az események előtt már feljegyzi, mi fog történni, felborul az sorrendiség és a történések közötti viszonyok megkérdőjeleződnek. Felmerül, hogy mégsem egy ügynök élő jegyzetelését látjuk egy szabad akarattal rendelkező megfigyelt személy jelen idejű cselekvéséről, hanem, hogy esetleg közreműködnek egy előre meghatározott cselekvéssor alapján. Illetve, a dolgozat 5. fejezetében kifejtett jelentések és a forgatókönyvek közötti kapcsolat révén az is felmerülhet, hogy a jelentés valójában egy forgatókönyv, amit a személy eljátszik a térmegfigyelő kamerák számára.

Az Operatív tekintet látványterve (2020, digitális kép, változó méret)

Mivel az új, 3D technológiával készített mű az eredeti tervtől sok szempontból különbözik, szükségessé vált egy új cím. Egyre inkább hangsúlyossá vált a megfigyelés tematikája, mind a megfigyeltek és a megfigyelők szerepeinek, mind pedig a megfigyelés technológiája tekintetében, így ennek a műnek a címadásánál már nem építészeti szakszótárban kerestem ideillő kifejezést, hanem a szocialista múlt Belügyminisztériuma által használt szakkifejezések között. Az Operatív tekintet részben az X/3. Operatív (Technikai) Osztályra utal, ami a Belügyminisztérium által foglalkoztatott fotógráfusokat foglalta magában, illetve magát az operatív kifejezést is gyakran alkalmazták a Belügyminisztériumon belül.4 Külön érdekesség, Müller Rolf: A fotótechnika alkalmazása a politikai rendőrségen. http://www.betekinto.hu/sites/default/files/ betekinto-szamok/2010_3_muller.pdf, 2010. 4

hogy 2020 elején az operatív kifejezés ismét gyakran használt kifejezéssé vált, mivel a magyar kormány megalakította az Operatív törzset a koronavírus elleni hatékony védelemre. A címben szereplő tekintet pedig arra a figyelemre utal, ami a nézőt a mű megtekintése során a műben látható személy megfigyelőjévé teszi. A diplomamunka leadásának határidejére a honlapomon nyilvánossá fogom tenni ezt az új digitális munkát, hogy a bizottság, egyetemista társaim és általánosan bárki online megtekinthesse. A tereket alkotó meztelen emberi testek motívuma ezeket megelőző műveim formavilágának és tartalmának folytatása, amikről a következő fejezetben lesz szó részletesen.

2. Személyes művészeti előzmények

2.1. Alapkövek A Hasznos teher című diplomaprojekt alapja 2017-ben lett lefektetve, amikor Erasmus ösztöndíjam során az edinburgh-i College of Art-on tanultam egy féléven át. Ekkor kezdtem el foglalkozni emberi testek alkotta építészeti terekkel. Egy két darabból álló rajz sorozatot készítettem el, aminek címe A ház volt. Mindkét munka egy 180 x 130 centiméteres ceruzával vászonra létrehozott rajz volt, amik olyan enteriőröket ábrázolnak (pontosan egy lépcsőházat és egy hálószobát), amiket a térből kifelé forduló, meztelen emberi testek formálnak. Létrehozatalukhoz a kolonializmussal és a neokolonializmussal való szembesülés és annak feldolgozása volt az elsődleges motivációm. Félig angolként elkezdett az foglalkoztatni, hogy a gyarmatosítás mennyire megkerülhetetlen alapeleme a brit kultúrának, így az én saját kultúrámnak is, sőt a családomnak, otthonomnak és identitásomnak; attól függetlenül, hogy személy szerint semmilyen aktív részvételem természetesen nem volt ezekben a történelmi eseményekben és hatalmi viszonyokban, de mégis elkerülhetetlenül és meghazudtolhatatlanul jelenlevőnek találom.

A lépcsőház (2017, grafitrajz, vászon, 180 x 130 cm)

Továbbá, a mai világban neokolonialista rend uralkodik, ugyanis a kényelmes nyugati, középosztálybeli élet infrastruktúrája is több ponton, elhallgatottan vagy eltitkoltan a harmadik világ kizsákmányolásán alapszik, például a gyors divat vagy informatikai cikkei előállítása és feldolgozása során. Fájdalmasan kínos ezekkel szembesülni. Mintha olyan társadalomba szoktatnának bele, amelyben akarva-akaratlanul a múlt és a jelen globális elnyomó-rendszereinek öntudatlan cinkosává nevelnék az embert. Viszont, az ezzel való szembesülés önmagában nem nyújt megoldást, csak bűntudatot eredményez, hiszen önmagát az ember aligha tudja kiemelni saját társadalmából, sőt még lehetetlenebb vállalkozás önmagából kiirtani kultúráját és identitását. Mind fizikai, mind elvont értelemben egy olyan viszonyrendszerben találja magát bezárva, amelyben tudattalanul vagy akár tudatosan is egy elnyomói, magasabb-rendű hierarchikus pozíciót kénytelen felvenni megannyi emberrel szemben, mivel ilyen társadalmi helyzetbe született. Ezt a megoldhatatlannak tűnő szituációt kívántam ezen összetett képekkel kifejezni és megjeleníteni.

A hálószoba (2017, grafitrajz, vászon, 180 x 130 cm)

Érdekessége a projektnek, hogy mivel egy nemzetközi egyetemen kezdődött a műciklus, lehetőség volt sok különböző nemzetiségű embertől megkérdezni, szerintük miről szól ez a munka, ugyanis fontosnak tartottam akkor és most is, hogy minél nagyobb szabadságban értelmezhessék a művet annak befogadói. Az amerikaiak rabszolgahajókra asszociáltak, a németek a holokausztra, amíg az angolok egyszerűen a társadalom szerkezetére. Volt, aki a saját személyes múltjára vagy önmagával való viszonyára vonatkoztatta a képeket.

Mindenesetre a választott technika szimbolikus jelentésével cél volt a társadalmat és annak problémáit didaktikusan ábrázoló festmény helyett, a felszín alatt meghúzódó mély és eltitkolt viszonyrendszereket bemutatni. Azokat, amiket a hatalom vagy a rendszer “festékrétegekkel” illendően és határozottan eltakartatott volna.

2.2. Testek és terek A rajzokon ábrázolt képekhez is a lehető legegyszerűbb és lényegre törőbb kifejezésmódot kerestem, így találtam rá arra a jelrendszerre, ami csak emberi testeket és építészeti teret használ. Próbáltam rávilágítani azokra a hatalmi viszonyrendszerekre, amiknek bár nem vagyunk tudatos cinkosai, mégis biztosítja mindennapi életünk, a kultúránk, az otthonunk és az identitásunk alapjait. Ehhez lett eszköz az a szimbolikus kép, amelyben emberi testek alkotják otthonunk tereit, viszont, mivel ennek a tudattalan elfogadására lettünk nevelve, nem vesszük őket észre, így éldegélünk rajtuk és bennük. A ház című sorozat elemeit nagy vásznakra rajzoltam, mintha azok olyan festmények vázlatai lennének, amiket aztán társadalmunk titokként festékkel befedett volna, eltakarva a szemünk elől mi rejlik valóságunk mélyében. A rajzsorozatban egy-egy építészeti teret, pontosabban egy otthon különböző szobáit rajzoltam meg meztelen emberi testekből. Akik a szobákat használják, azok ruházottak és úgy viszonyulnak magától értetődő módon az emberi tömegekhez, mintha azok csupán térelemek lennének, utalva arra a végtelen mennyiségű atrocitásra és kizsákmányolásra, ami annak a rendszernek a következménye, amiben élünk, miközben sem szembesülni, sem változtatni nem akarunk ezeken. Ezen két embercsoport közötti megkülönböztetés küllemükön és cselekvési szabadságukon gyorsan és könnyen leolvasható. A felöltözött és a meztelen, illetve az aktív cselekvő térhasználó és a passzív téralakító között rajzolódik ki a hatalmi dinamika. A két csoport eltérő helyzete tekinteteik irányának elemzésével tovább értelmezhető. Az aktív alakok szabadon mozognak és mindent láthatnak, de nem vehetik észre a meztelen embereket avagy az „elemeket”. Az elemek viszont mozgásban teljesen korlátozottak, nem nézhetnek semerre, így korlátozottságuk révén folyamatosan tudatában vannak az őket szabályozó rendszernek. Velük ellenben a használó emberek „vakok”, nem láthatják meg azt, ami valóságukat meghatározza és megalkotja, miközben tekintetük iránya és mozgásuk szabad. Ezzel szemben a szobából kifelé fordulva álló elemek soha nem láthatják meg azt, ami az általuk létrehozott térben zajlik, miközben tisztában vannak a fennálló helyzettel. Ők mindennek tudatában vannak, de semmilyen szabadságuk nincsen, a használókkal szöges ellentétben. Az elemek alárendeltek és kiszolgáltatottak, hiszen csupán a testüket érő fizikai hatásokat és a hangokat tudják érzékelni. Bár tudják, mi zajlik, ők semminek nem lehetnek résztvevői vagy szemtanúi.

A lépcsőház és a hálószoba volt az a két tér, amit a rajz sorozatban ábrázoltam. A lépcsőházat azért választottam, mert annak látható végtelensége érzékelteti azt a kiúttalanságot, amit ezen rendszerekkel való szembesülés után érez, miután hamar rájön aztán, hogy ezt a politikai, szociológiai és művészeti kultúrát soha nem tudja levetkőzni, akármennyire is felháborítja, amikor rájön annak kegyetlen és embertelen alapjaira. A hálószoba pedig azt a problematikát kívánja megmutatni, hogy hol és hogyan lehet a kollektív és a személyes, a közélet és a privát élet között meghúzni a határt. Lehet-e nyugodtan aludni miközben tudjuk, a világon éppen tömegek halnak meg? Lehet-e élvezetekben, örömben, szerelemben elmélyülni, ha nem tettünk meg mindent kiváltságunk és mások kiszolgáltatottságának kiegyenlítésére? Természetesen meg kell húzni a határt valahol, hogy ne kapjunk idegösszeroppanást az emberiség fájdalmának átérzése során, de nagy kérdés, hogy hol legyen pontosan ez a határ.

2.3. Svankmajer kertje A ház című sorozathoz jelentős ihletet adott a cseh filmrendező Jan Svankmajer korai, 1968-ben készült A kert című rövidfilmje.5 Ennek oka az egyszerű ábrázolás; továbbá, a hatalmi viszonyok és játszmák bemutatása az emberi test és az építészeti elemek azonosítása által.

Pillanatkép A kert (1968) c. filmből

A film története a következő: a főszereplőt felettese elviszi magához vendégségbe vidékre, amihez egy hosszabb autóút szükséges, ami során főszereplőnk elalszik, így elveszti tájékozódását. Megérkezéskor egy igen meglepő látvány fogadja: felettesének bájos vidéki házát kerítés veszi körbe. A kerítést egymást kezét fogó emberek láncolata alkotja. 5

Pillanatkép A kert (1968) c. filmből

Varga Zoltán: Szétmálott babaházak. http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=13953, 2019.

Főszereplőnk megdöbbenése ellenére, a házigazda teljesen normálisnak látja a helyzetet. Kinyitja a kerítés lakatját, ami két kezet zár össze és behajt autójával a telkére. Felesége örömmel fogadja vendégét, igazi vendégszerető módon bánik a döbbent férfival. A házigazda körbe viszi otthonában dolgozóját, még az ólban lévő nyulait is büszkén bemutatja. A vendég viszont nem tudja levenni szemét az ember kerítésről.

Pillanatkép A kert (1968) c. filmből

Svankmajer az új hullám egyik alkotójaként újító filmnyelvet használ, amiben hangsúlyos helyet kapnak a mikrofelvételek, amiknek undorító érzékisége és szűk kompozíciói erőteljesen klausztrofób hatást keltenek. Ezen filmnyelv hatására érzékeljük főszereplőnk egyre fokozódó feszélyezettségét. Folyamatosan kitekint a kertet határoló kerítésre. Egy-egy pillanatra olyan részleteket lát meg, amiből Pillanatkép A kert (1968) c. filmből rájövünk, hogy ezek valódi, érző, cselekvő és unatkozó emberek, akik valamilyen oknál fogva ebbe a szerepbe kényszerültek. Amint szabálysértés történik, a házigazda rögtön ott terem fegyelmezni és visszaállítani a rendet. A vendég viszont nem bírja ki értetlenségét és megkérdezi a felettesétől, miért állnak itt így ezek az emberek. A választ fülébe súgva megkapja, de a nézők nem hallhatják. A következő snittben főszereplőnk ott terem a többiek között és már a kerítés részeként mereven állva a mellette állók kezét fogja. A kert egyszerűségében megrendítően enigmatikus és szimbolikus film. Elemi letisztultságának és erejének köszönhetően, mindenkit megérint és megigéz. Mivel a lehető legegyszerűbb eszközökkel és kurta dialógussal operál, országokat és korszakokat képes átívelni mondanivalója. Eközben korának sok jellegzetességét is mutatja. Egyértelmű, hogy a csehszlovák szocialista társadalom működésének parabolája ez, ahol az álságos nagylelkűség és

kedvesség, az elhallgatás, a megfélemlítés és a beszervezés olyan abszurd és lehetetlen társadalmi helyzeteket hoz létre, mint az úr kicsinyes jóléte és a kert kerítése.

2.4. Digitális perspektívák A ház című sorozat után 2018-ban azon dolgozottam, hogy ezt a gondolatkört egy digitális formavilágba áthelyezzem. Az ezt követő lépés a Ludwig Alapítvány által megrendezett, Tobias Zielony vezetette Body Politics kurzus során született meg. Részvételem során azzal kezdtem el kísérletezni, hogyan tudnám a kialakult rajzos képi világot és jelentéshalmazt más módon megjeleníteni, lehetőleg úgy, hogy a nézők számára közvetlenebbé és feldolgozhatóbbá váljon. Elkezdtem digitális fényképezéssel és annak manipulációjával kísérletezni. Ezen folyamat eredményeként egy kísérleti rövidfilm és egy négycsatornás videóinstalláció született Percepciós gyakorlatok címen. A film négy fejezetre osztható, mivel az újonnan kialakított módszerem által négy különböző emberrel, két nővel és két férfival valósítottam meg elképzelésemet. Ehhez kitaláltam egy módszert, ami által fényképek digitális összevágásával hasonló meztelen emberi test által épített szobákat tudtam létrehozni. A modell személyes terét, szobáját használtam fel a munkafolyamat során. Abból a célból, hogy Adobe Photoshop programmal összeszerkeszthessek egy olyan szobát, amelynek a formáját meztelen testek adják meg. Ehhez megkértem a modellt, hogy egy-egy kép erejéig az összes olyan pózt vegye fel, amik a fényképező szemszögéből lefedik az összes térelemet és bútort. Ezeket aztán összeszerkesztettem, hogy a testek egy hézagmentes szövetet

Pillanatkép a Percepciós gyakorlatok c. filmből (2018, digitális film, 5’17”)

alkossanak, teljesen kitöltve a képkivágást. Azonban nem bizonyult elegendőnek fénykép alapú kollázst létrehozni, mert önmagukban túlságosan komorak és komolyak voltak a képek, nem voltak eléggé erősek és izgalmasak. Ezért meg kerestem a módját annak, hogy játékosabbá és összetettebbé tegyem ezt a képi világot. Eldöntöttem, hogy a filmben látható lesz az a folyamat, ahogyan semleges űrben egyenként fokozatosan megjelennek testek, a teret kialakítva. Az animálás által egyszerre absztraktabbá és játékosabbá vált a mű, így az nem vált öncélúan nyomasztóvá.

Pillanatkép a Percepciós gyakorlatok c. filmből (2018, digitális film, 5’17”)

Érzékeltetni szerettem volna, hogy egy használható domesztikai szobát láthatunk, egy otthont, valaki személyes terét. Ezért arra is megkértem a modellt, hogy Pillanatkép a Percepciós gyakorlatok c. filmből (2018, digitális film, 5’17”) játssza el azt, ahogyan felöltözve, szokásos módon haza ér és pár percig azt teszi, amit szokott tenni ilyenkor. Majd azt az utasítást adtam neki, képzelje el, ahogyan felismeri, hogy szobáját megannyi meztelen emberi test alkotja. Játssza el, mit tenne ekkor. A négy személy négyféle különböző reakc i ó t j á t s z o t t e l . Vo l t , a k i kimenekült a szobából. Volt, aki megpróbálta szétszedni az embereket. Volt aki, lelkileg összetört. Pillanatkép a Percepciós gyakorlatok c. filmből Volt, aki inkább megrögzötten folytatta (2018, digitális film, 5’17”) teendőjét úgy, ahogy addig tette.

Az otthon és az emberi test közötti viszonnyal kapcsolatban igen lényegretörő módon fogalmaz Deczki Sarolta: “Az otthonhoz való viszony legalapvetőbb szintje a test, mint fizikai-biológiai és kulturális entitás. Fizikai mivoltát tekintve az otthon az a tér, ahol a test bizonyos határok között szabadon mozoghat, vagy egyáltalán létezhet. Az otthon ugyanakkor az identitás szempontjából is fontos szerepet játszik az ember életében, hiszen az ember kötődik hozzá, és életének nagyon sok fontos és kevésbé fontos eseménye, napi rutinja itt játszódik le.”6 Így sikerült egy szokatlan és figyelemfelkeltő kísérleti filmet létrehozni, ami váratlan logikájával megérinti a nézőt, hiszen a Percepciós gyakorlatok című művet nehezen lehet megszokott módon feldolgozni és elhelyezni ismert filmművészeti vagy képzőművészeti keretek közé.

2.5. Látni vagy látva lenni Érdekes aspektust hozott be a meztelen emberi test technikai eszközökkel való ábrázolása a rajzzal szemben, hiszen egy sematikus akt helyett egyértelműen egy valódi ember ruhátlan testével szembesülünk. A Percepciós gyakorlatok című műben a modellek valóban meztelenek. A belső terekből kifelé fordulva állnak és fekszenek, így csak hátulról látszódnak és sem arcuk, mellkasuk vagy ágyékuk nem látható. Ezáltal egyértelműen semleges és nem szexuális kontextusú a meztelenségük, továbbá nem is orvosi. Így a testek csupasz látatása kilép azokból a helyzetekből, amikben kultúránk megszokta az ezzel való szembesülést. Továbbá a mű nemi szempontból is különös helyzeteket idézett elő, és továbbra is izgalmas kérdéseket vet fel. A forgatás folyamatát a női modellek felszabadítóan élték meg, mivel a kultúránk általános és szinte állandó szexuális tárgyiasításával szemben egy megnyugtatóan új élménynek lehettek részesei. A műben is egy tárgyiasító tekintet tárgyává válnak, viszont csupán térbeli alakzatokként, teljesen semlegesen és absztrahálva jelennek meg. A férfiak viszont merőben ellentétes élményt éltek át, mivel (normalizáltan heteroszexuális) kultúránkban a férfiak rendelkeznek a tekintet erejével, társadalmilag ők vannak felhatalmazva a tárgyiasítás képességével7, most viszont látvánnyá, tehát a tárgyiasítás tárgyává váltak. Ezzel egy egalizáló cselekedet hajtottam végre, a modelleknek a társadalmi keretek között megélt nemi élményei tekintetében.

Deczki Sarolta: Az ügynök teste - Tar Sándorról. http://real.mtak.hu/43176/1/Deczki_2016_11.pdf, 2016.

Berger, John: Ways of Seeing. Penguin kiadó, London 1973. 46-47. old.

2.6. Ajtók nyílnak 2018 második felében és 2019 elején azzal foglalkozottam, miként tudom a nézőt minél jobban bevonni A ház és a Percepciós gyakorlatok című művek világába. Továbbá, hogyan tudnék táncosokkal együtt dolgozni, és ők hogyan tudnák belakni, megmozgatni ezeket a tereket.

Kicsiny Martha Vakolatlanul c. kiállítása (2018 szeptember, Hidegszoba Stúdió, Budapest)

Nem az előbb taglalt ötperces kísérleti rövidfilm volt ezen munka végső formája. Terv volt ezt az anyagot egy szoba négy falára úgy vetíteni, hogy a tereket alkotó emberek életnagyságúak legyenek. A kialakuló négycsatornás videóinstalláció mintha a szoba tereit minden irányba kitágítaná, így a nézők mintha ezen emberszobák látogatóivá és használóivá válnának. Ezért ebben a formában nem volt szükséges, hogy a videókba is belépjenek a felöltözött modellek, mivel a nézők foglalták el azok helyét. Ennek megvalósítása Marton Zita kurátornak volt köszönhető, aki az ötlet támogatásához a projekt számára otthont talált a Hidegszoba stúdióban, ahol az egy önálló kiállítás keretei között megvalósulhatott 2018 szeptemberében. Ez a videóinstalláció a lakásgaléria főszobájában volt kiállítva és az oda vezető folyosón pedig A ház sorozat két nagy rajza volt kihelyezve, bevezetve a látogatót ebbe a különös világba.

Kicsiny Martha Vakolatlanul c. kiállítása (2018 szeptember, Hidegszoba Stúdió, Budapest)

A Vakolatlanul című kiállításhoz kísérőként egy fanzint készítettem a kurátorral, mivel nem szerettem volna, ha csak egy dogmatikusan kötött értelmezése lenne a kiállításnak. Nehogy, akár a kiállítás kísérő szövege, akár megnyitóbeszéde, korlátozza a látogatók befogadó és értelmező terét; nehogy csak egyetlen ember narratívája váljon legitim értelmezéssé a többiével ellenben. Ehelyett több mint Kicsiny Martha és Marton Zita Vakolatlanul c. fanzinja tizenöt különböző korú és (2018, nyomdafesték, papír, ragasztó) foglalkozású embert keresettem meg, hogy írjanak szöveget ezekről a munkákról kedvükre való stílusban és formátumban. Az is előfordult, hogy két résztvevőnek a kiállított munkákról folytatott beszélgetését rögzítettem, és annak kivonatát is közöltem a fanzinban. A résztvevők 18 és 66 éves kor között voltak. A felkértek foglalkozásai széles skálán mozogtak. Volt köztük például gimnazista, templomi takarító, esztéta, pszichológus, ortopéd technikus és művész. A szövegek között volt esztétikai elemzés, vers, párbeszéd és szabad gondolatfolyam is. A kurátorral több mint nyolcvan fanzint készítettem, amiknek a többsége még a megnyitó estéjén új gazdára lelt. Továbbá fontosnak találtam, hogy ha nem is megnyitó beszéddel, de valamilyen eseménnyel nyíljon és záruljon a kiállítás, így Szakács Eszter és Laza Tímea táncelőadása nyitotta és Jeneses Ádám és Kophelyi Dániel hangperformansza zárta a kiállítást. A táncelőadás különösen nagyon érdekes és fontos élménynek bizonyult, mivel külön erre az alkalomra készítettek el a táncosok egy ötperces koreográfiát, amihez a művek adták az alap kontextust, tematikát és hangnemet, illetve a próbafolyamatban én is részt vehettem. Külön izgalmas és kizökkentő jelenség volt a megnyitó estéjén, hogy a táncosok nem felkonferálás után léptek a színre a kiállítás vetítésekkel teli szobájába, hanem már akkor jelen és szerepben voltak a térben, amikor az első látogatók kezdtek beszállingózni a kiállításra a megnyitó esemény legelején. Sokáig nem is volt egyértelmű, Kicsiny Martha Vakolatlanul c. kiállításának nyitó hogy mit csinálnak ők ott és a látogatók táncperformansza Szakács Eszterrel és Laza Tímeával (2018 szeptember, Hidegszoba Stúdió, Budapest) hogyan viszonyuljanak hozzájuk.

Egyszer csak hangosan beindult előadásuk zenéje és elkezdtek táncolni a látogatókat összezavarva. Táncuk szerves része volt, hogy a kiállítótér egyik sarkában, két fal közé szorítva rájuk vetültek a testek. Számomra kulcsfontosságú,

hogy a munkák katalizálják azt, ami éppen aktuálisan vagy hosszú távon, személyes vagy kollektív Kicsiny Martha Vakolatlanul c. kiállításának nyitó szinten feldolgozandó ügy a látogatók táncperformansza Szakács Eszterrel és Laza Tímeával (2018 szeptember, Hidegszoba Stúdió, Budapest) számára. Azon a napon, amikor leszedtük a kiállítást, a ház egyik lakója odajött hozzám és elmesélte, hogy a kiállítás erőteljesen előhozta benne azokat az intenzív és mélységesen szomorú gondolatokat és érzéseket, amik benne vannak a bérházzal kapcsolatban, ugyanis a holokauszt során a galéria bérháza igen sok lakóját deportálták és megölték. Másik példa a különböző és egyenrangúan releváns személyes értelmezésre az az eset, amikor a Budai Rajz-iskola egy csoportja jött el megtekinteni a kiállítást. Mindenki legnagyobb meglepetésére egy lány a vetített videók világát igen otthonosnak találta, az otthonára emlékeztette őt az installáció, tehát pozitívan élte meg a látogatást. Összességében, ez a kiállítás sikeres volt abban a tekintetben, hogy be tudta vonzani a látogatót, fel tudta kelteni az érdeklődését, saját értelmezést találva ezen munkákhoz, ami, sokszor inkább ő róluk szól vagy a gondolataikról, mintsem önmagukban a munkákról.

2.7. Tágulás A kiállítás utáni évben, sok projekt és kiállítás kapcsán, igen változatos műfajokban, technikákkal és témákban dolgozottam. Például egy 35mmes analóg montázs filmet vágtam össze archív felvételekből vagy egy elhagyatott szocialista Leó Improvizációs Táncszínház előadása Kicsiny áruházban készítettem helyspecifikus Willany Martha közreműködésével, Pettendi-Szabó Péter fotódokumentációja (2019) installációkat.

Eközben a Percepciós gyakorlatok rövidfilm több helyen volt kiállítva és levetítve, mely alkalmak közül a legérdekesebb esemény a 2. Szerpentin Táncfilm fesztivál volt, ahol nemcsak, hogy levetítették és különdíjat adtak a filmért, hanem a szervezője, Pintér Gábor felkért arra, hogy működjek közre a Willany Leó társulattal. Ez Grecsó Zoltán által rendezett tánc improvizációs Willany Leó Improvizációs Táncszínház előadása Kicsiny Martha közreműködésével, Pettendi-Szabó előadását jelentette, így a fesztivál keretében Péter fotódokumentációja (2019) élő videó vetítéssel vettem részt VJ-ként, a Percepciós gyakorlatok című filmem felhasználásával. Egy teljesen új helyzetbe kerültem, ami új és addig számomra ismeretlen technikai ismereteket és munkafolyamatot kívánt meg. Ennek eredményeként született meg egy negyven perces előadás tíz táncossal és annál több zenésszel. A táncosok együtt dolgoztak a rájuk vetülő, folyamatosan alakuló videóval, aminek világa izgalmas mozdulatsorokra és képek megalkotására inspirálta őket. Ezáltal is nőtt az érdeklődésem a kortárs tánc világa iránt. A táncművészetnek alapját a test és a tér képezi, ami itt sokkal több hangsúlyt kap, mint a többi művészeti ágban. Ezért áll közel a tánc is ezen munkákhoz, hiszen a tánchoz hasonlóan minimálisra csupaszítottam a képi elemeket (csupán az emberi testre és azt az körülölelő (építészeti) térre). Egy másik izgalmas módját a projekt kiállításának a One Night Public Gallery tette lehetővé, ami, 2020.02.09.-én, a lengyel Sopot városának egy tűzfalára vetítette a filmet. A forgalmas utcáról is látható volt járókelők számára, ahogyan a meztelen testek hatalmas méretben egy valódi épület szerves részévé váltak. Így hoztak a testek létre önmaguk által otthont egy olyan térben, amely tűzfalként csak egy épület folytatását érzékelteti, örökké a hiány és a lehetőség jeleként.

Pillanatkép Kicsiny Martha Percepciós gyakorlatok c. filmjéből (2018, digitális film, 5’17”) a One Night Gallery eseményén installálva és általuk dokumentálva, Sopot, Lengyelország

2. 8. Sovány beton Egy váltás következett be 2019 őszére, ami során beismertem magamnak, hogy sokkal jobban érdekel és foglalkoztat a filmrendezés, mint amennyire ezt eddig tudatosan elismertem és helyet adtam ennek életemben. Elhatároztam, hogy komoly lépéseket teszek ebbe az irányba. Továbbfejlesztettem a Percepciós gyakorlatok kezdetleges világát egy narratív rövidfilmmé átdolgozva azt. Ez lett a Sovány beton filmterv, aminek címét szintén egy építészmérnöki szakkifejezés-szótárból emeltem ki. Angolul ez a szakkifejezés Lean Concrete, ami annyiból még izgalmasabb, hogy a “lean” szót állathús állagának meghatározására szokás használni, tehát annál könnyebben enged a testiségre asszociálni. A Sovány beton célja egy olyan személy által bemutatni a fennálló társadalmi rendet, akinek mindennapi tevékenységének megfilmesítése által élesen rajzolódik ki magától a rendszer. Így lett a főszereplő Gitta, aki épület-karbantartóként tevékenykedik. A többi emberrel ellentétben, ő kénytelen fegyelmező és megtorló magatartással viszonyba kerülni az elemekkel, akik ezeket a tereket meztelen testükkel formálják. Ennek a társadalomnak a hierarchikus felépítése a következő: legalul vannak az elemek, akiket nem vesznek emberszámba, aztán az épület-karbantartók, akiknek feladata az elemek felügyelete, aztán vannak azok az emberek, akik normális módon úgy használják az elemek alkotta tereket, mintha azok szokásos építkezési anyagokból lennének kialakítva. Gitta korábban elem volt, de úgy dolgozott össze a hatalommal, hogy jelenlegi pozíciójába fel tudott emelkedni. Két hónapon keresztül folyamatosan dolgoztam a Sovány beton szinopszisának, treatmentjének és forgatókönyvének megírásán, illetve storyboardjának megrajzolásán. Ezalatt folyamatosan konzultáltam mesteremmel Révész László Lászlóval és László Lilivel, írásban és rendezésben tapasztalt egyetemista barátnőmmel, hiszen eddig nem volt forgatókönyvírásban gyakorlatom, és a konzulensek nagyban hozzájárultak hiányosságaim orvoslásához. Emellett igyekeztem filmforgatásban tapasztalatot szerezni. Egy ismerősöm által lehetőségem nyílt Márcio-André De Sousa Haz Magyarországon élő brazil filmrendező legújabb rövidfilmjének „guerilla stílusú” forgatásán rendezőasszisztensként segíteni, ahol sok pozitív tapasztalatot szereztem és megismertem milyen, amikor egy maréknyi tapasztalt szakember nulla költségvetéssel, de saját minőségi eszközeivel forgat önerőből. A következő alkalommal László Lili MOME MA diplomafilmjében segédkeztem másod-rendezőasszisztensként. Itt merőben más helyzet állt elő, hiszen filmalapos támogatás által egy igen komoly stáb és technikai apparátus tudott kialakulni. Ezáltal beleláthattam abba, mekkora szakmai támogatást, tudást és technológiát lehet szerezni egy forgatáshoz kellő anyagi kerettel, intézményi háttérrel és szakmai kapcsolati hálóval.

2. 9. A fal fülei Különös tapasztalat volt a forgatókönyv kidolgozása során, hogy olyan jelenetek lettek megírva és olyan viszonyok rajzolódtak ki, amik áttételesen idézték a szocializmus alatti Belügyminisztérium III/1-3-as osztályainak hálózati személyei és tartótisztjei között kialakult hatalmi viszonyokat és a szélesebb társadalomra tett megfélemlítő hatásukat. Amint erre rájöttem, tudatosan is elkezdtem foglalkozni ezzel a témával. Elolvastam Forgách András Élő kötet nem marad című könyvét, amit az író azután írt meg, hogy édesanyjáról kiderült, ügynök volt. Forgách nagyon személyesen és őszintén viszonyult a témához, sajátos komplexitással mutatta be édesanyját és besúgó, kémkedő tevékenységét. Abból a szempontból is igen érdekes a könyv, hogy abban teljesen szabad módon keverednek a talált akták iratai, a lejegyzett jelenetek szépirodalmi rekonstrukciói, szabad gondolatfolyamok és versek.8 Ekkor olvastam először sok eredeti ügynökiratot. Pillanatkép A mások élete (2006) c. filmből

Nem sokkal ezután megtekintettem az Florian Henckel von Donnersmarck által rendezett A mások élete (Das Leben der Anderen) című 2006-os német filmet, ami egy titkos munkatárs szemszögéből mutatja be, ahogy egy elismert íróból és egy híres színésznőből álló házaspárt közös lakását megfigyelés alatt tartanak.9 A filmben a megfigyelés módszerei központi szerepet kapnak, legyen az lehallgatókészülék, térmegfigyelő kamera vagy személyes megfigyelés, illetve az ezeket doku-

Pillanatkép A mások élete (2006) c. filmből

Pillanatkép A mások élete (2006) c. filmből Forgách András: „Gyomorszájba vágó érzés”. https://magyarnarancs.hu/konyv/forgach-andras-gyomorszajbavago-erzes-97681, 2015. 8

Báron György: A személyi követő balladája. http://www.filmvilag.hu/xereses_aktcikk_c.php? &cikk_id=8919&gyors_szo=%257CDonnersmarck&start=0, 2007. 9

mentáló jelentések. A film jelentősége abban rejlik, hogy úgy mutatja be a megfigyelés mindkét oldalán lévő embereket, hogy mindegyikkel tud azonosulni a néző, így egyik központi szereplőt sem démonizálja, inkább a fennálló társadalmi rendszer válik hibáztathatóvá. Emellett ez a film annyiban is bizonyíték, hogy a rendező, akinek ez az első filmje, bár csak 16 éves volt a berlini fal leomlásakor, mégis tudott annyi tapasztalatot és tudást művészetté alakítani, hogy egy ennyire korhű filmet készítsen erről a bonyolult társadalmi helyzetről, ráadásul úgy, hogy kortárs nézőket is be tudjon vonni történelmi drámájába. A rendszerváltás után felnőtt emberek számára az ilyen művek kulcsot adnak, hogy saját társadalmuk és akár családjuk múltját és így örökölt gondolkodásmintájukat megértsék, mivel egyértelműen komoly nyomot hagy egy negyven éven át fennálló megfélemlítő, megfigyelésen alapuló hatalmi rendszer, viszont ez nincsen kellőképpen társadalmi szinten feldolgozva ma. Hiszen ahogyan Földényi F. László is fogalmazott: “A fal leomlott, de nem tudta maga alá temetni mindazt a terhet, amit az érzelmekre rárakott. Az érzelmi törmelékekből is épült egy hatalmas fal, amely mindenkit körbezárt. És ez a fal a mai napig áll.”10 Ennek a témának a kifejtése az 5. fejezetben folytatódik.

2. 10. Falat bontani A tervek szerint a Sovány beton egy rövidfilm sorozat első része lenne, ami egy világrendet mutat be, a második részben ezen rendszer megdöntésére tett kísérletekről lenne szó, a harmadikban pedig annak bukását és az azután kialakult állapotot mutatná be. Ehhez gondolati háttérként szolgálnak elmúlt évem tapasztalatai, ami során civilként és művészként egyaránt kísérletet tettem arra, hogy csoportos részvétel által olyan eseményeket szervezzek, aminek közvetlen társadalmi hatása van. Sok minden megbukott vagy hatástalannak bizonyult, így tisztább képem van most már arról, szerintem hogyan lehetséges és érdemes közösségi és társadalmi változásokat előidézni. Egy másik fontos élményem az volt, hogy megismertem egy turnéz származású itt élő személyt, aki személyesen részt vett az Arab tavaszban Tunéziában. Az események középpontjában tevékenykedett és onnan nézte végig az elmúlt évek folyamatainak szinte összes állomását. Tehát, átélte ahogyan még a diktatúra alatt szervezkedett az ellenállás, majd a forradalom kitörését és győzelmét, a siker utáni zavar és űr állapotát, az első választások kiírását, az első kormányalakítást, aztán a közhangulat és a vezetőség leépülését, majd radikalizálódását. A kialakult hatalom bizonyos szempontokból keményebb és korlátozóbb lett mint korábban, továbbá most már megszűnt az elnyomottak Földényi F. László: A gyanakvás tükrei. http://www.filmvilag.hu/xereses_aktcikk_c.php?&cikk_id=8972&gyors_szo=%257CDonnersmarck&start=0, 2007. 10

reménye a változásban és a szocialista állami szolgáltatások hálója szertefoszlott. Tehát, amíg a puha-diktatúra alatt sok ember abban hitt és reménykedett, hogy a hatalom megdönthető és az ország sorsa jobbra fordítható, a forradalom és a jelenlegi kormány uralma óta eltűnt az emberekben a remény egy jobb jövőért. Legfeljebb olyan van, aki a korábbi diktátort siratja vissza. Egy általános morális leépülés vált megfigyelhetővé a lakosság és főleg a közalkalmazottak között. Tunézia esete egy nagyon fontos példa, ami kapcsán mindannyian elgondolkozhatnánk, hogy tulajdonképpen valóban és mindenképpen meg akarjuk-e dönteni azt a rendszert, amiben élünk - országos, kontinentális vagy akár globális szinten. A jelenlegi rendszereinknek vannak nagy hibái, viszont alapvetően mégis fennáll a rend, a törvény, a biztonság és a jóléti állam. Biztosak lehetünk abban, hogy érdemes mindent kockára tenni egy forradalom által a változás lehetőségéért? Vagy van mód bebiztosítani és valóban jól előkészíteni egy ekkora volumenű változást, nehogy a teljes káosz, az erőszak, pusztító hajlamaink és egy újabb opportunista diktátor kerekedjen felül? Nyugaton a millenniumi generációnak nincsen elsődleges tapasztalata forradalomról. Sőt például Magyarországon az elmúlt 150 évben csupán 1919-ben és az 1956-os forradalom két hetében ismerhette meg a lakosság, milyen forradalmat csinálni. Az Arab tavasz különleges alkalmat ad arra, hogy velünk egykorú emberek élete alatt bekövetkezett hatalmas társadalmi változások és változtatások tapasztalatairól és tanulságairól értesüljünk közvetlenül, hogy átélhessük ezeket és tanulhassunk ezekből. Nemrég ismertem meg Thomas Hobbes Leviatán című könyvét, amelyben összefoglaltak hasonlítanak az előbb kifejtett gondolataimra és problémafelvetéseimre az államhatalom és a társadalom viszonyaival kapcsolatban. A mű központi szimbóluma a Leviatán teste, ami a társadalom és a hatalom összetett viszonyát mutatja be sokrétűen. Balogh László Levente találóan fogalmazza meg annak okát, hogy a tizenhetedik századi angol szerző éppen az emberi testet választotta művének központi motívumának: “A test elsősorban azért ideális az imaginárius politikai szféra és a politika uralmi tere közötti metaforikus közvetítés szerepére, mert képes a rendet az imaginárius szférából az uralom fizikai terébe közvetíteni.” 11 Hobbes, a 17. századi angol forradalom vérengzéseinek tanújaként kérdőjelezte meg, hol van az a határ, amin belül a lakosság számára nem kedvező hatalmi intézkedések ellenére is inkább érdemes alárendelnie magát a hatalomnak. A törvényes rend szinte mindennél fontosabb, mivel ez akadályozza meg, hogy a tömegek egy ősi, önző és pusztító természeti állapotba visszatérjenek, ami vitán felül sokkal rosszabb lenne, mint egy uralkodó önkényessége vagy igazságtalansága.12 11

Balogh László Levente: A Leviatán anatómiája. https://core.ac.uk/download/pdf/42943533.pdf, 2010.

Részlet Abraham Bosse címlapjából, amit Hobbes Leviathan c. könyvéhez készített (1651, nyomdafesték, papír, 24 x 15.5 cm)

Tehát ez is egy fontos kérdéskör, amit a rövidfilm sorozattal szeretnék körüljárni és megjeleníteni, aminek a Sovány beton az első része. Annak elkészüléséig pedig a Hasznos teher és az Operatív tekintet című munkákban is felfedezhető az emberi test szimbólumának alkalmazása a hatalom struktúrájának és működésének leleplezett ábrázolására, ami remélhetőleg hasonló kérdéseket vet fel.

2. 11. Végleges elhatározás Ahogyan egyre haladt előre a Sovány beton megtervezése, illetve elkezdődött annak technikai és infrastrukturális megszervezése a diplomázásra, egyértelművé vált, hogy ebben a helyzetben kellő infrastruktúra, szakmai kapcsolati háló és anyagi támogatás nélkül lehetetlen egy valóban minőségi rövidfilmet létrehozni. Kulcsfontosságú lenne, hogy ez a rövidfilm már olyan technikai minőséget képviseljen és így szakmai körökben kifogásolhatatlanul elfogadható legyen, hogy kellőképpen annak tartalmára tudjanak koncentrálni mind a szakmai nézők és a befogadók általánosabb csoportja is. Ennek az oka, hogy egy olyan narratív szempontból hagyományosnak mondható film létrehozatala lenne a cél, aminek hagyományosságából fakadó ismerős logikája miatt az könnyebben befogadható lenne, így nem kerülne száműzésre a "kísérleti művészfilm" határterületére. Azonban, megközelíthetőségének köszönhetően, a normalitás álcája alatt sokkal nyugtalanítóbban és megrázóbban hatna a bemutatott történet a nézőre. Ugyanakkor be kellett látni, hogy most nem vagyok olyan szakmai, intézményi, anyagi és kapcsolati

helyzetben, hogy ilyen minőséget tudjak biztosítani a film megvalósításának, ezért ennek a megvalósítása a közeljövőre marad. A diplomázásra, tehát, olyan munka a célravezető és a helyénvaló, ami híven tükrözi múltbéli tevékenységemet, jelenlegi érdeklődéseimet és jövőbéli törekvéseimet, illetve, amit a jelenlegi körülmények között minőségi módon tudok kivitelezni. Így jutottam arra az elhatározásra, hogy a Sovány beton narratív film világát áthelyezzem egy olyan többcsatornás videóformátumba, ami szemmel láthatóan létrehozza azt a megfélemlítő, fegyelmező viszonyrendszert, aminek más módszerrel történő érzékeltetése eredeti célja is volt. Ez által egy cselekmény helyett, a viszonyrendszer és biztonsági kamerák felvételeinek vizualitása kerülne a figyelem középpontjába. Így egy irodaasztalon álló négy régi monitor játszaná le négy biztonsági kamera felvételét, élő felvételek érzetét keltve. Az asztal előtti irodaszékben ülő néző így maga válna megfigyelővé.

Pillanatkép A mi privatizált életünk (2018) c. filmjéből

Ennek egy másik előzménye egy 2018 elején készített videómunka is, aminek címe A mi privatizált életünk. Ez a munka a térmegfigyelő kamerák folyamatos jelenlétét és adatrögzítését tematizálta. Az előbb említett tervvel Pillanatkép A mi privatizált életünk (2018) c. ellenben, itt nem a biztonsági kamerák megfifilmjéből gyelőinek szemszöge volt fókuszban, mint jelenlegi munkánál, hanem a mezei járókelő tudattalan helyzetét vizsgálta. Azonban, ahogy az már korábban is említésre került, a COVID-19 vírus által kialakult vészhelyzet miatt újabb átalakuláson kellett átesnie a diplomamunkának és végül egy teljes mértékben digitális munka lett, ami egy megfigyelő ügynök monitorját mutatja be, megfigyelő kamerákkal és az általa írt jelentéssel együtt. Így a diplomamunka új terve még szervesebben foglalja össze az eddigi tevékenységemet és érdeklődési körömet, amibe beletartozik a videóművészet és az installációművészet, a hatalmi rendszerek és a megfigyelés módszereinek pszichológiája is.

3. Biztonsági kamerák és hatalmi viszonyok a videóművészetben 3. 1. A “CCTV” kamerák története A “CCTV”, azaz a zártkörű televízió, egy olyan rendszert biztosít, amiben egy kamera élőben közvetíti felvételét egy rendszernek és sokszor annak vizsgálatát szolgáló képernyőnek, egy adott zárt hálózaton belül. A felvétel lehet élő és/ vagy rögzített. Ez a tíPopular Science: ”Television Rides Wires” cikk. Bonnier Corporation pusú rendszer az alapja kiadó , New York, 1949. 179. oldal ré szlete. annak, amit ma “biztonsági” avagy “térmegfigyelő kameráknak” nevezünk. Ez mára teljesen elterjedt és elfogadott jelenség az egész világban. Fő célja a felügyelet, szabálysértés, bűnmegelőzés és bűnfelderítés. Felvételei bizonyítékot szolgálnak állami igazságszolgáltatások, magán cégek és magán emberek számára. 1942-ben hozta létre Walter Bruch az első “CCTV” kamera rendszert NémetországElőször 1949-ben bocsátották kereskedelmi forgalomban az Amerikai Egyesült Állam14 okban , viszont megfigyelés céljából csak az 1970-es években vált elterjedtté világszerte15, mind az állami, mind a magánszférában. 1968-ban New York volt az első amerikai város, ami köztéren helyezett el biztonsági kamerákat a bűnözés csökkentése reményében.16 Az 1980-as évekre az amerikai közterek sokaságát lefedték már, bár nem volt látható hatással a bűnözés visszaszorítására. Mára viszont általánosan elismert és gyakran használt módszer minden típusú intézmény, közterület és magánterület védelmére.17 Általánossá vált a háztartásokon belül felszerelt CCTV kamerák beszerelése is, háziállatok, takarítók, de akár családtagok ban.13

Pinkerton, Nick: A Thousand Unblinking Eyes: A History Cinema and surveillance from Fritz Lang to Michael Mann, The Baffler, 2018/3 szám, 36-43 oldal. 13

Popular Science: ”Television Rides Wires”. Bonnier Corporation kiadó, New York, 1949. 179. oldal.

Kruegle, Herman, CCTV Surveillance: Video Practices and Technology. Elsevier kiadó, Amsterdam, 2011.

Robb, Gary C.: Police Use of CC olice Use of CCTV Surveillance: Constitutional Implications and eillance: Constitutional Implications and Proposed Regulations. https://repository.law.umich.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=2144&context=mjlr, 1980. 16

Encyclopædia Britannica: Surveillance systems. https://www.britannica.com/topic/police/Police-dogs#ref416609, 2020. 17

megfigyelésére. Folyamatosan nő a piaca a CCTV kameráknak és egyéb térmegfigyelő eszközöknek, így becslések alapján annak globális piaca 2020-ban $20 milliárdot is túllépi és a professzionálisan felszerelt megfigyelő kamerák mennyisége 770 millióról 1 milliárdra fog nőni.18 Egy statisztika alapján Londonban, 2010-ben naponta már hat bűncselekményt oldanak meg CCTV felvételeknek köszönhetően.19 2020-ra az Egyesült Királyságban a felhasználók számára CCTV eszközök vásárlásakor már standardként biztosítanak mesterséges intelligencia által működtetett arcfelismerő technológiát is.20 Így a brit állami szervek és intézmények is ilyen megfigyelő rendszerekkel rendelkeznek, miközben ennek következményeit és hatásait nem mutatták ki és terjesztették el kellőképpen, ami miatt a technológia legalizálásának kormányzati felülvizsgálatát sokan sürgetik. A törvénykezés nem tud lépést tartani a rohamosan fejlődő technikával és annak jogi vonatkozásaival.21 Kína a világ leghírhedtebb országa, ami a megfigyelő rendszereket illeti, hiszen közismert ténnyé vált az elmúlt években, hogy egy digitális diktatúrát építettek ki.22 Társadalmi kreditrendszert vezettek be, ami 2020-ban fog országosan elkerülhetetlenül hatályba lépni. Eddig csak “önkéntes” módon válhattak az állampolgárok annak részévé, de kétség sincsen afelől, hogy lefokozzák azokat, akik nem vállalkoztak erre önként.23 Minden személynek lesz egy kredit száma, aminek mennyisége attól függ, hogy mennyire viselkedik példás állampolgárként, mit tesz, mit mond, kivel van kapcsolatban és ezek a személyek miként viselkednek. Ez a szám aztán meghatározza az egyén jelenét és jövőjét, mivel ez alapján kaphat vagy tagadnak meg tőle lehetőségeket, akár munka, lakhatás, utazás vagy egyéb szolgáltatás tekintetében. Ez alapján korlátozza az állam a nem kívánatos személyek szabadságát. Eddig ennek alkalmazása technikailag lehetetlen lett volna, hiszen most már a biztonsági kamerák felvételeit jelen időben feldolgozó szoftverek a megfigyelők számára minden személy pontszámát és egyéb adatát meg tudják így jeleníteni. Sőt, még a személyek készülékét és egyéb online tevékenységét is behálózza a rendszer, így onnan is képeseket adatot nyerni,

Nash, Jim: Global sales of video surveillance equipment projected to surpass $20 billion this year. https:// www.biometricupdate.com/202001/global-sales-of-video-surveillance-equipment-projected-to-surpass-20-billion-this-year, 2020. 18

BBC: ’Six crimes a day' solved by CCTV, Met says. https://www.bbc.com/news/uk-englandlondon-12080487, 2010. 19

Pascu, Luana: UK’s CCTV commissioner pleads for AI, biometric ethical legal guidance.https://www.biometricupdate.com/202001/uks-cctv-commissioner-pleads-for-ai-biometric-ethical-legal-guidance, 2020. 20

Carney, Matthew: Leave no dark corner. https://www.abc.net.au/news/2018-09-18/china-social-credit-a-model-citizen-in-a-digital-dictatorship/10200278, 2018. 22

HVG TECH: Egy durva bemutató: így működik Kínában a mindenkit figyelő, mindenről tudó rendszer. https://hvg.hu/tudomany/20180919_kina_tarsadalmi_kreditrendszer_hogyan_mukodik_pontszam_megfigyeles_digitalis_diktatura, 2018. 23

például arról, milyen az egyén egészségügyi állapota, milyen banki tranzakciókat hajtott végre vagy miket üzen ismerőseinek. A magas pontszámmal rendelkezők sok kivételes lehetőséghez és szolgáltatáshoz juthatnak, amíg a lepontozottak még lakhelyükről sem utazhatnak el. Már 10 millió embert perbe fogtak a kreditpontszámaik alapján.24 Saját pontszámát mindenki saját telefonján élőben tudja figyelemmel követni egy alkalmazáson keresztül. Tehát 2020-tól, a másfél milliárdos teljes kínai társadalom egészére fog érvénybe lépni ez a projekt, ami a legnagyobb társadalmi megfigyelőrendszer lesz a világon. Emellett, az orosz fővárosban is kialakítottak egy hatalmas és komplex megfigyelőkamera-rendszert, amihez arcfelismerő szoftvert fejlesztettek ki, bár az még csak a kamerák kicsi százalékánál működik jelenleg.25 Ezen elemző rendszer által a rendőrség nagy mennyiségű személy mozgását figyelheti meg Moszkván belül. Megfigyelőrendszerükbe több mint 150.000 kamera tartozik, amiknek 95%-a lakóépületeket fed le, aminek egyik oka, hogy a lakosság maga helyezhet el kamerákat, amiket aztán beköttethet a központi rendszerbe. A moszkvai bűncselekmények 70%-át a megfigyelőkamera-rendszer által tudják megoldani. 2021 végére személyfelismerő biometrikus módszereket is terveznek bevezetni, ami még úgy is képes felismerni személyeket, hogy azok arca nem látható.26 A távolabbi jövő célja pedig olyan szoftver kifejlesztése, ami a személyek érzelmi és mentális állapotát is képes analizálni. Továbbá, az indiai kormány 2021-től tervezi bevezetni a világ legnagyobb állami arcfelismerő adatbázisát rendőrségi használatra.27 A CCTV és egyéb térmegfigyelő kamerák felvételeit biometrikus módszerekkel összekapcsolják majd a Nemzeti Bűnügyi Irattár fényképeivel, így lesznek képesek egyszerre 2500 személyt megfigyelés alatt tartani. Ennek fő célja, hogy azonosítani tudjanak bűnözőket, eltűnt vagy ismeretlen személyeket, és azonosítatlan holttesteket. Viszont meghatározták, hogy közterületi CCTV kamera felvételeket csak bűncselekmény esetében fognak felhasználni. Ugyanakkor, az állami szervek mellett, az idő múltával a bűnözők is meglátták a CCTV rendszerekben rejlő lehetőségeket, és már kialakult módszerek vannak a CCTV

Carney, Matthew: Leave no dark corner. https://www.abc.net.au/news/2018-09-18/china-social-credit-a-model-citizen-in-a-digital-dictatorship/10200278, 2018. 24

Burt, Chris: Moscow’s CCTV network to deploy facial recognition to 70 times more cameras this year. https:// www.biometricupdate.com/201904/moscows-cctv-network-to-deploy-facial-recognition-to-70-times-more-cameras-this-year, 2019. 25

Pascu, Luana: Russian Ministry testing gait recognition as part of national biometric surveillance system. https://www.biometricupdate.com/202002/russian-ministry-testing-gait-recognition-as-part-of-national-biometric-surveillance-system, 2020. 26

Kimery, Anthony: India set to stand up world’s largest government facial recognition database for police use. https://www.biometricupdate.com/202003/india-set-to-stand-up-worlds-largest-government-facial-recognitiondatabase-for-police-use, 2020. 27

kamerák által végrehajtott bűncselekményeknek.28 Például bankautomaták billentyűihez illesztenek kicsiny kamerákat, hogy leolvashassák a bankkártyák pin kódjait. Más esetben térmegfigyelő kamerákkal ellenőrizni tudják, hogy mikor és ki tartózkodik egy épületben, hogy ahhoz hangolhassák a betörés időpontját. A CCTV kamerák furcsa és nyugtalanító alkalmazására egy további példa 2009-ben került napvilágra, amikor is a BBC egy cikkben köztudomásra adta, hogy brit önkormányzati lakások használóit ilyen technológiával figyelik meg,29 majd később 2018-ban The Guardian megírta azt is, hogy az Egyesült Királyságban vannak albérletek, amikbe a tulajok elhelyeznek megfigyelő kamerákat albérlői ellenőrzésére.30

3. 2. A biztonsági kamerák képzőművészeti alkalmazása A képalkotás és -közvetítés technikai fejlődésének új fejezetet jelentett a televízió feltalálása, aminek kereskedelmi forgalmazása 1939-ben kezdődött, de csak az 1960-as évekre lett széleskörűen elterjedt a nyugati fogyasztói társadalmakban, mint a háztartás hétköznapi eleme.31 Természetesen csak idő kérdése volt, mikor látják meg a művészeti lehetőségeket ebben a technikai eszközben. Nam June Paik, dél-koreai származású, de Nyugat-Németországban, majd Nam June Paik: TV Buddha, (1974, Buddha az U.S.A.-ban tevékenykedő képzőművész szobor, TV monitor, zártkörű kamera, színes, néma, változó méretek) volt az első, aki 1963-ban kiállítótérbe emelt televízió készülékeket, hogy azok művészetének médiumát képezzék.32 A következő években is változatos módon használta ezeket az esz-közöket, majd 1974-ben létrehozta a TV Buddha című installációját. Le Télégramme: Benalla. Trois policiers suspendus pour avoir transmis des images de vidéosurveillance https://www.letelegramme.fr/france/benalla-trois-policiers-suspendus-pour-avoir-transmis-des-images-de-videosurveillance-20-07-2018-12032279.php, 2018. 28

BBC: 'Hidden CCTV' installed in homes. http://news.bbc.co.uk/2/mobile/uk_news/england/london/ 8366317.stm, 2009. 29

Lavelle, Daniel: ’Slugs came through the floorboards': what it's like to be a millennial renting in Britain. https://www.theguardian.com/society/2018/aug/05/landlord-flat-affordable-rent-millennials-uk-cities-farcical, 2018. 30

Encyclopædia Britannica: Electronic systems. https://www.britannica.com/technology/television-technology/ Electronic-systems, 2020. 31

Encyclopædia Britannica: Nam June Paik. https://www.britannica.com/biography/Nam-June-Paik, 2020.

Ebben a műben egy fából készített Buddha szoborral szemben a művész egy TV készüléket és azon egy kamerát helyezett el. A kamera és a TV között CCTV rendszer működött, tehát élőben közvetítette a kamera látványát. Így a Buddha arra ítéltetett, hogy örökké szemezzen az őt felvevő kamerával és az őt közvetítő televízióval. A mű által egymásnak feszül az örök és a pillanatnyi, a szellemi és a technikai, a metafizikus és a fizikai. Ezzel a feloldhatatlan és örök helyzettel valóban talán csak Buddha képes szembenézni, a mű befogadói pedig ennek a folyamatnak a tanúi. A fa szobor és az árammal ellátott, működő, érzékelő és világító eszközök kettőssége által is kialakul egy különös hangulat ezen installáció körül. A hetvenes években Nam June Paik mellett más művészek is elkezdtek televízió és biztonsági kamera készülékeket felhasználni művészetükben, például Vito Acconci és Bruce Nauman, akiknek műveiben hangsú- Bruce Nauman: Élő felvett videó folyosó (1970, falkarton, videó lyossá válik a néző jelenléte. A művész a galéria terét vagy kamera, két videó monitor, videó annak átalakított formáját CCTV kamera megfigyelés alá felvétel, és videó visszajátszó eszköz, változó méret) helyezte, így az ebbe a térbe belépő látogatók azonnal a megfigyelés tárgyává válnak. De Paik TV Buddha-jához hasonlóan a CCTV lánc megfigyelő monitorját szokatlanul a megfigyelt terében helyezik, így a megfigyeltnek az életében kvázi egyszer alkalma nyílik önnön megfigyelt voltára ráeszmélni és önmagát megfigyelni. Ez talán a 20. század új típusú tükre? Így a művek önmagukban, látogató nélkül valójában üresek, tehát nem egy hagyományos Vito Acconci: Parancs performansz (1974, videó műtárgyat, hanem egy bejárandó hatalmi kamera, két videó monitor, videó felvétel, és videó erőteret hoznak létre. Az ilyen típusú visszajátszó eszköz, változó méret) művekre jó példa Bruce Nauman Élő felvett videó folyosó (Live taped video corridor) (1970) és Vito Acconci Parancs performansz (Command Performance) (1974) című munkája.33

Somaini, Antonio: Visual Surveillance. Transmedial Migrations of a Scopic Form. http://www.acta.sapientia.ro/acta-film/C2/film2-9.pdf, 2010. 33

Később olyan művészek folytatták a megfigyelő kamerák tematizálását, illetve azok beemelését a kiállító térbe, mint Julia Scher. Ő a kilencvenes években egy sok darabból álló installációsorozatot hozott létre, amik CCTV kamerákat és monitorokat használtak fel hatalmi dinamikák bemutatására. Gyakran az otthon legintimebb helyszínével, az ággyal párosította a megfigyelő készülékeket, olyan műveket létrehozva mint a Mindig jelen (Always There) (1994), ami a Surveillance Beds sorozatának része.34

Julia Scher: Mindig jelen (Always There) (1994, á gy, paplan, matrac, né gy monitor, né gy kamera, né gy á llvá ny, né gy videó visszajá tszó eszkö z, videó felvé tel, 180 x 240 x 180 cm)

A 2000-es évek CCTV művészetére jó példa Andrea Zapp Little Sister (2000) munkája, amihez a művész a világ online elérhető térmegfigyelő kamera felvételeiből vágott össze egy műsort, aminek formátuma is utal a cím pandantjára, a Big Brother című angol valóságshow-ra. 2011-ben pedig a What Did the Building See? című videómunkát hozta létre Jane and Louise Wilson angol alkotópáros, ami a kortárs épületek megfigyelő kamera lefedettségét tematizálja. Ráadásként beemelik az újabb arcfelismerő szoftverek alkalmazásának problematikáját, és az ez alól való kibújásra fel is vet lehetőségeket.

3. 3. A biztonsági kamerák vizualitásának tanulmányozása A diplomamunkára való felkészülés folyamatának része volt a a térmegfigyelő kamerák felvételeinek vizuális tanulmányozása. Ennek a fő forrása a ‘www.insecam.org' honlap, ami ingyenes betekintést nyújt több ezer CCTV kamera élő adásának ingyenes megtekintésére. Mindegyik felvételt tehát élőben nézheti bárki az interneten. A kamerák között az ország, a város, a lefedett hely típusa és az eszköz gyártója alapján lehet szemezni. Külön aloldalak mutatják be a legnépszerűbb és a legújabb kamerákat. Sok kamera felvételt tanulmányoztam ezen a honlapon. Külön figyelmet szántam azokra az élő adásokra, amikben emberekre lehet lelni. Végignéztem az összes magyarországi

Brown, Kate: ‘Maybe the Human Thing Is Over’: Why Artist Julia Scher Has Revived Her Disturbingly Prescient ’90s Techno-Dystopia. https://news.artnet.com/exhibitions/julia-scher-wonderland-berlin-1423018, 2019. 34

felvételt. A felvételeket nézegettem, lementettem és tanulmányrajzokat is készítettem azok alapján, hogy megértsem azoknak vizuális kulcsmozzanatait. A több ezer felvétel között egyre inkább kitűntek a halszemobjektívvel készített anyagok, így egy pont után azokra összpontosítottam. Az alábbi fejezetben a halszemobjektív vizuális és kultúrtörténeti jelentőssége kerül kifejtésre. A következő oldalakon kiemelt állóképek láthatóak a gyűjtésből szemezve, az Insecam (www.insecam.org) honlapról:

Kicsiny Martha tanulmányrajzai a biztonsági kamerák alapján, (2019, grafit, papír, 20 x 29 cm)

4. A látás és a láttatás technikai és elméleti eszközei a filmművészetben Ebben a fejezetben található az összes olyan filmművészeti és ahhoz kapcsolódó képzőművészeti mű és azok elemzése, ami jelentősen inspirálta és alakította a diplomamunka formáját, tartalmát és kontextusát. Az alfejezetek különböző tematikai csoportosításokat különítenek el.

Pillanatkép A kedvenc (2018) c. filmből

4. 1. Udvari viszonyok A Operatív tekintet című műhöz használt halszemoptikai torzítás egyrészt vizuálisan kíván utalni azokra a térmegfigyelő kamerákra, amik alkalmazzák ezt a típusú objektívet annak érdekében, hogy maximalizálják a kameránkénti lefedett terület méretét. Másrészt az ilyen típusú optikai torzítás kultúrtörténetéhez is kíván kapcsolódni. Yorgos Lanthimos A kedvenc (The Favourite) című 2018-as filmje sok szempontból meglehetősen kiemelkedő mű. A film egy 1704-ben játszódó történelmi dráma, aminek operatőri megoldásai és az ábrázolt interakciók nyers jellege erősen hatott a diplomamunka formai megoldására. A szereplők és a hatalom viszonyának ábrázolásához az operatőr, Robbie Ryan egy halszemobjektívet választott eszközéül bizonyos snittekhez. Az általa használt 6 milliméteres35 halszemobjektív a szereplőket körülölelő térnek sokkal több hangsúlyt adott. Így mutatta meg a 18. századi angol társadalom csúcsán állók mindennapi valóságát: végtelenül Grobar, Matt: ‘The Favourite’ DP Robbie Ryan Brings Fisheye Lenses & Fluid, Roving Camera To Yorgos Lanthimos’ Madcap Period Piece. https://deadline.com/2018/11/the-favourite-robbie-ryan-yorgos-lanthimos-cinematography-interview-1202494103/, 2018. 35

magányosan és kiszolgáltatottan éltek hatalmas és gazdag palotáikba zárva. A film készítői nem riadtak vissza azoktól a helyzetektől, amikor a torzítás hatására rendkívül kicsivé válnak a szereplők a vásznon, ami látványosan eltér a játékfilmek vizuális szabályaitól. Látszólag ellentmondásos, hogy bár a halszemoptika sokkal több teret tud befogni, mégsem kelt igazán tágas hatást, hanem klausztrofób érzést vált ki a nézőben36, hiszen a szereplőknek így alig van hova elbújniuk a néző tekintete elől. A falak ívessé torzulnak, börtönszerűen körül fogva a szereplőket, egészen egyértelmű párhuzamot emelve az udvari szereplők és a királynő ketrecbe zárt nyulai között.

Pillanatkép A kedvenc (2018) c. filmből

A film dinamikus ritmusát feltűnően megtörik azok az elhúzódó jelenetek, amik vágatlanul mutatják be egy-egy szereplő hosszú útját, amit kénytelen megtenni a palota reprezentatív és végtePillanatkép A kedvenc (2018) c. filmből lennek tűnő folyosóin. Ennek merész hangsúlyozása inspirálta a diplomamunka jeleneteit. A személytelen és a megérkezés érzetétől megfosztott építészeti terek tökéletes helyszínei annak bemutatására, ahogyan a társadalom labirintusában az egyén hiába igyekszik haladni és célba érni. A termek a hatalom mértékét hivatottak tükrözni, nem a szereplők személyét. Az operaGrobar, Matt: ‘The Favourite’ DP Robbie Ryan Brings Fisheye Lenses & Fluid, Roving Camera To Yorgos Lanthimos’ Madcap Period Piece. https://deadline.com/2018/11/the-favourite-robbie-ryan-yorgos-lanthimos-cinematography-interview-1202494103/, 2018. 36

tőri munka tovább hangsúlyozza az emberek térbe és így az adott történelmi viszonyokba vetett jellegét. Sőt a termek és a szobák a szereplőkkel szemben önállóbb és erőteljesebb entitássá válnak, amit azáltal is elérnek az alkotók, hogy a terek ritka mértékben konstans elemeivé válnak a filmnek, mivel az egész film során a helyszínek alig változnak. Így és ezért is válnak a diplomamunkában a terek hangsúlyosabbá, mint maguk a szereplők.

4. 2. A konvex tükör és a halszemoptika jelentés-rétegei A konvex tükör és a halszemoptika közötti összefüggések bemutatásához ismét Lanthimos A kedvenc című filmje kerül említésre. A halszemoptika által bizarr módon torzított snittekkel a film a nézőt kizökkenti a játékfilmek vizuális közhelyeinek nyugalmából, lefegyverezve őt, hogy a jelenetek abszurditása és humora annál erőteljesebben hathasson rá. Bár a látvány szokatlan, egyidejűleg a terek átláthatóságát és feltérképezhetőségét is biztosítja.

Pillanatkép A kedvenc (2018) c. filmből

Egy 1704-ben játszódó történelmi dráma forgatásán egy halszemobjektív használata problematikus Pillanatkép A kedvenc (2018) c. filmből lehet, az esetleg felmerülő anakronizmus miatt. Ugyanis az emberi szem optikájától ennyire szembetűnően eltérő látvány egyértelműen leleplezi azt, hogy egy technikai eszköz által mutatják be a filmben kibontakozó jeleneteket. Egy mesterséges történelmi víziót kreáltak magas fokú hűséggel, hiszen a film megvilágítása is teljesen korhű. Mégis szembesít azzal, hogy olyan modern eszközök vették fel a “történelmi személyeket”, amik nem létezhettek az ábrázolt történelmi korban. Megtörik a mese varázsa, egyértelművé válik, hogy 21. századi színészek láthatóak kosztümben, akiket egy halszemobjektív és egy filmkamera által vettek fel.

Van egy érdekes csavar is ebben. Ugyanis a halszemoptika és a konvex tükrök látványa igen hasonló.37 Akkoriban már a magasabb társadalmi rétegekben elterjedtek voltak a konvex tükrök. Tehát valójában az akkori emberek éppen hogy a halszemoptika torzításához oly hasonló konvex tükrök torzítása által láthatták csak önmagukat és a körülöttük lévő világot. Természetesen nagy antropológiai és pszichológiai jelentősége van annak, hogy egy kornak a társadalma (vagy annak privilegizált rétegei) hogyan láthatta önmagát, azaz milyen eszköz által, milyen kontextusban és milyen optikai torzítással. A mai társadalmunkban a selfie-kultúra még inkább hangsúlyossá teszi ezen jelenségeknek a jelentőségét és hatását. Ha akkoriban csak konvex tükör által láthatta magát az ember, ezt azt jelentette, hogy csak önmaga kicsinyített, torzított látványát láthatta úgy, hogy környezete körülölelte őt. Mivel ezekben a tükrökben az emberi szem látásához képest jóval hangsúlyosabb a (társadalmi) tér, az akkori emberek önmaguk tükörben vizsgálása közben így aligha feledkezhettek meg arról, hogy a társadalmi Jan van Eyck: Arnolfili házaspár (1434, olajfesték, fa, 82,2 x 60 cm) hálózat szerves részei, nem önálló egyének. A konvex tükör használatára és az általa kialakult önvizsgálati szemléletre jó példa Jan Van Eyck 1434-es Arnolfini házaspár című festménye. A háttérben a falon lógó tükör alkalmat adott neki arra, hogy rejtett önarcképét belecsempéssze a házaspár portréjába. Érdekes, hogy nem úgy ábrázolta magát, mint például Diego Velázquez Las Meninas című festményén, ahol a festőt alkotás közben láthatjuk vászna mögött, ecsettel a kezében. Az említett Velázquez festményen is található tükör a képsíkkal párhuzamos falon, viszont mivel az két századdal később készült, azon már lapos tükör

Jan van Eyck: Arnolfili házaspár részlete (1434, olajfesték, fa, 82,2 x 60 cm)

Grobar, Matt: ‘The Favourite’ DP Robbie Ryan Brings Fisheye Lenses & Fluid, Roving Camera To Yorgos Lanthimos’ Madcap Period Piece. https://deadline.com/2018/11/the-favourite-robbie-ryan-yorgos-lanthimos-cinematography-interview-1202494103/, 2018. 37

látható. Van Eyck viszont a konvex tükörben a saját társadalmi pozíciójának elemzéséhez használta eszközéül. Nem önmagát és személyes életét akarta megörökíteni, sem festőmesterségét bebizonyítani, hanem önmagának a környezetével való viszonyát, a vonatkoztatási és függőségi kapcsolatait feltérképezni, mely viszonyok által ő művészként elismerten tudott létezni abban a társadalomban. Továbbá a jelenetben ő a tanú és a narrátor szerepét veszi fel.38 A számunkra jól ismert lapos tükrök gyártása csak a 19. században vált elterjedtté. A film halszemoptikai torzítása valójában egy sokkal megszokottabb látvány volt Anne királynő udvara számára a 18. században, mint nekünk a 21. században. Tehát a modern technikai eszközök által, így válik A kedvenc képi világa meglepően korhű filmművészeti alkotássá.

4. 3. A kamera jelenléte Egy másik izgalmas és még szemléletesebb példa arra, hogyan lepleződik le egy játékfilm során a kamera, Francis Ford Coppola Magánbeszélgetés (The Conversation) című 1974es filmje. Annak utolsó jelenetében a kamera a film fiktív történetének szereplőjévé válik, azaz a cselekmény elemévé, bár valószínűsíthetően csak szimbolikus jelentőséggel. A film főszereplője egy lehallgató szakember, aki egy megfigyelési munkát hajt végre, de túlságosan belebonyolódik annak történetébe és morális kérdéseibe. A történet végére kicsúszik az ügy a kezéből és rájön, hogy még őt, a specialistát is bepoloskázta valaki és lehallgatja. Az utolsó jelenetben kétségbeesetten és hiábavalóan addig keresi a lakásába rejtett lehallgató készüléket, amíg teljesen szét nem szedi és el nem pusztítja otthonát. A jelenet végén reménytelenül és melankolikusan leül és elkezd szaxofonján játszani. Természetesen az egyetlen épen maradt tárgyában, a hőn szeretett hangszerében volt elrejtve a poloska, amire ő nem jött rá. 38

Pillanatkép a Magánbeszélgetés (1974) c. filmből

Cumming, Laura: A Face to the World, On Self-Portaits. HarperCollins Publishers, London, 2010. 20-21.old.

Az utolsó snittben egy széken ül szétvert lakásában, és a kamera egyszer csak máshogyan kezd el mozogni, mint addig: jobbról balra, balról jobbra pásztáz. Így a kamera térmegfigyelő kamerává válik és főszereplőnk egyértelműen a megfigyeltté és mi a megfigyelőkké. Pillanatkép a Magánbeszélgetés (1974) c. filmből

Az operatőri munka a fiktív világba emeli be a kamerát, ami így annak egyik elemévé válik. Már nem a mindentudó narrátor "isteni szeme” a kamera, amin keresztül látunk, hanem a történet egyik megfigyelő kamerájának szemszöge. Felmerülhet a kérdés, hogy csak most ebben a pillanatban vette fel ezt a szerepet a kaPillanatkép a Magánbeszélgetés (1974) c. filmből mera vagy esetleg a történet korábbi szakaszaiban is volt már, hogy úgy láthattuk a főszereplőt, mint az ő sikeres és titkos megfigyelésének eredményét. Így utólag minden felvételt voyeur-ködésnek és megfigyelésnek lehetne tekinteni, tehát a szereplők és így a színészek is egyértelműen a megfigyelés tárgyát képezik. Ezt a fajta jelentéssel és narratív jelentőséggel felruházott operatőri munkát szeretném az a Operatív tekintet című diplomamunkámba beemelni. Így a (digitális) kamera, ami által a filmet felveszi, a megfigyelés eszközéül szolgáló technikai eszköz jelenlétét és jelentőségét hivatott érzékeltetni. Ez a fajta operatőri munka ellentétben áll azzal a szubjektív módszerrel, amikor a kamera egy szereplővel azonosul és az ő tekintetét rekonstruálja. Tehát hatalmi viszony eszközévé és közvetítőjévé is válhat a kamera, és a diplomamunka esetében pedig a hálózati személy eszközévé.

4. 4. A halszemoptika a kortárs popzenei kultúrában Külön megjegyzést kíván az a váratlan összecsengés, ami 2020. április 23-án történt,

ugyanis ezen a napon az 1960-as évek óta világszerte népszerűségnek örvendő brit együttes, a

Rolling Stones, 8 év után először adott ki egy új saját dalt, és ahhoz egy videó klipet.39 Bár még a koronavírus következtében világszerte kialakult karantén előtt írták meg a dalt, mégis az események hatására döntöttek a dal előrehozott bemutatása mellett. A jelenlegi helyzetre reflektálva, a videó klipet különböző kontinensek kihalt városi tereiben vették fel. A felvételek többsége halszemoptikával készült, valószínűleg azért, mert így még jobban kihangsúlyozódik a terek üressége. A klip során legtöbbször csak egy vagy két felvétel látható egyszerre, de a csúcsponton egyszerre tizennyolc halszemoptika felvétel is látható. Ez a pillanatkép igen hasonló látványt nyújt az Operatív tekintet első látványtervéhez, ami a klip bemutatása előtt 10 nappal készült. Ez a videó-klip nem várt összecsengést jelent a diplomamunkával. Legfőképpen arra mutat rá, hogy a halszemoptika vizualitásának alkalmazása igen releváns módszer korunk ábrázolására, és végkép a koronavírus által kialakult új létállapot érzékeltetésére.

Pillanatkép Rolling Stones Living in a Ghost Town c. videó-klipjéből, 2020

Első látványterv az Operatív tekintet c. diplomamunkához, (2020, digitális kép, változó méret) Evans, Greg: The Rolling Stones Release Timely New Song ‘Living In A Ghost Town’. https://deadline.com/ 2020/04/the-rolling-stones-living-in-a-ghost-town-video-song-coronavirus-1202916100/, 2020. 39

5. Az ügynökkérdés az irodalomban és a forgatókönyvírásban 5. 1. Az ügynökkérdés A diplomamunka három változata, tehát a Sovány beton forgatókönyv, a Hasznos teher videóinstalláció-terv és az Operatív tekintet online mű elvonatkoztatott módon tematizálja a hatalmi rendszerek megfigyelő, megfélemlítő és fegyelmező mechanizmusait. Ez a fejezet bemutatja, hogyan foglalkoztam azzal a megfigyelő rendszerrel, ami a szocialista blokk történelmi múltjának része. Továbbá azzal is foglalkozik, hogyan hat ez más alkotókra és azok műveire. Ebben a fejezetben egymás után bemutatásra kerülnek olyan esetek és művek, amik hatottak a diplomamunka kidolgozására, mivel inspirációt, tudást és a múlt mélyebb megértését biztosították számomra. Ahogyan 2019 nyár végén elkezdtem a Sovány beton című forgatókönyvemet megírni, úgy organikusan, öntudatlanul elkezdett kirajzolódni egy zsarolás és megfélemlítés által beszervezett hálózati személy története. Mivel nem volt ilyen élménnyel kapcsolatban előzetes tapasztalatom, sem koromból, sem élettapasztalatomból kifolyólag, sőt még családom története által sem, így felmerülhet, hogy ez a történet inkább mint a kollektív emlékezet egy részeként került felszínre. A Sovány beton szövegében egy megfélemlítésen és zsaroláson alapuló társadalom képe jelenik meg. A történet központi alakja a rendszer legnehezebb, legmagányosabb és morálisan a legkérdésesebb feladatkörét kapta; a hálózati személyéjét. Mivel ebben is emberi testek alkotta terek és épületek szerepelnek, az ő hivatását nem ügynöknek, hanem épületkarbantartónak hívják. Ez a szerep azoknak jut, akiket a legalsóbb rangból felemelhetnek azzal a feltétellel, hogy ők végezzék el a leghálátlanabb feladatot. Ez a legelnyomottabbak, az épületeket alkotó elemek, rendben tartása. Az épületkarbantartó munkavégzése által felemelkedhet az elemek közül, de függésben tartják felettesei, illetve, mivel folyamatosan érintkezésben van az elemekkel, mindig szembesül azzal, honnan emelkedett ki és hova juthat vissza, ha szabálysértést követ el. Tehát nem tud a felsőbb osztályokkal elvegyülni, azaz még nem válhat a terek gondtalan használójává. Így társtalanná válik, mert felemelkedésével elveszítette bajtársait, akik ellenségévé váltak, de új társakra sem lelhet. A történetnek a főszereplője Gitta, aki épületkarbantartó. Tartótisztjével találkozik, akitől új feladatot kap, majd a rábízott ellenőrzést és megfélemlítést végre is hajtja. Miután ráeszméltem ezen történet történelmi párhuzamaira, a forgatókönyvírás folytatásához kikutattam a szocializmus kori Belügyminisztérium III/1-3 osztályainak szakzsargonját, majd a továbbiakban ezt tudatosan használtam a forgatókönyv megírása során. A történet betekintést biztosít annak az egyénnek a pszichológiai helyzetébe, akit zsarolással szerveznek be, és aki a túlélésért kollaborál. A hálózati személy életének megismerésére segítséget nyújtott Forgách András 2015-ben kiadott Élő kötet nem maradt című

regénye, miről már egy korábbi fejezetben szó volt. Regényének alapját versek, lejegyzett jelenetek fiktív rekonstruálása és maguk a megtalált iratok képezték, ami alkalmat adott arra, hogy megismerkedjek ezen iratok, tehát besúgások és feljelentések, nyelvezetével.40 Ahogyan korábban kifejtésre került, a Sovány beton egyelőre csak forgatókönyv maradt, de az Operatív tekintet című diplomamunka is bemutatja ezt a hierarchikus és megfélemlítésen alapuló világot, csak ez nem kerül egy főszereplő története által részletes bemutatásra. Az Operatív tekintet a fegyelmező hatalom szemszögéből érzékelteti a rendszert. A hatalom azon végrehajtójának szemszögéből, aki a technológia által biztosított közvetett megfigyelési módszerrel operál, egy beépített hálózati személy közvetlen jelenlétével és interakcióival ellentétben. A magyar szocialista állam közvetett és közvetlen megfigyelési módszereihez továbbá nagy betekintést nyújtott Papp Gábor Zsigmond Az ügynök élete című 2004-es dokumentumfilmje, amit valódi, a Rendőrségi Filmstúdióban készített, szigorúan titkos ügynök oktatófilmekből vágott össze. Ezeknek rendeltetése az ügynökök módszereinek a bemutatása volt, többek között a beszervezésre, a megfigyelésre, a lehallgatásra és a házkutatásra képezték a leendő hálózati személyeket. Ezek a felvételek nemcsak módszertani

Pillanatkép a Belügyi Filmstúdió egyik oktatófilmjéből (Fortepan)

Forgách András: „Nekem az anyám maga volt az égbolt”. https://magyarnarancs.hu/konyv/nekem-az-anyammaga-volt-az-egbolt-97622, 2015. 40

ismeretek nyújtanak, hanem lehetőséget is adnak az ügynökök és a megfigyelők alvilágának a mélyebb, audio-vizuális megismerésére. Hasonlóképpen hatott a korábban elemzett A mások élete című film is. Láthatóvá vált, hogy már több mint fél évszázaddal ezelőtt is mennyire kulcsfontosságúvá volt a különböző technikai eszközök használata a megfigyelésben. Az Operatív tekintet című mű így a technika felhasználása felől közelíti meg a mindenkori hatalom egyik fő modern megfigyelő eszközét: a biztonsági kamerát. A felvételek mellett szereplő irat még inkább megerősíti a nézőben azt a következtetést, hogy ők nemcsak a kamerák felvételeibe kerülnek be nap mint nap, hanem elemzések tárgyaivá is válnak. Természetesen örök témaként lehet erre tekinteni, viszont ez több szempontból is különösen aktuális ma. Az egyik, hogy máig sem sikerült elégségesen feldolgozni a Szovjet Blokk múltját, főleg nem Magyarország történelmének ehhez kapcsolódó eltitkolt és elhallgatott fejezetét41. Sajnos még a közbeszéd részét sem képezi ennek szükségessége, tehát minden bizonnyal sokáig kell még erre várni. Azonban, egy újabb generáció nő fel és szembesül szülei és nagyszülei sorsával, ami miatt a magánéletben időközönként égető fontossággal és testközelben merül fel ez a téma. Másrészt, a huszonegyedik század az eddigi legmegfigyeltebb korszaka az emberiségnek. Az emberek jelentős hányada folyamatosan használ olyan technológiai eszközöket, amik szakadatlan adatáramlást biztosítanak róluk az eszközökön használható platformok tulajdonosainak. A Cambridge Analytica botrány sok összefüggést leplezett le személyes adataink tárolásáról és azok egy harmadik félnek való eladásáról.42 Azonban a rövid ideig tartó sokk után, azóta alig változott meg a tömegek közösségi média használata és egyáltalán az, ahogyan viszonyulnak ezekhez a technikai eszközökhöz és azok platformjaihoz. Harmadrészt, a Koronavírus által 2020 első harmadában kialakult világválság és vészhelyzet miatt jelentősen megváltozik és nő az állam aktív megfigyelő technológia használata, hogy ellenőrizze állampolgárainak egészségügyi állapotát és mozgását.43 Sokáig a hatalmas mennyiségű technológiai eszköz és platform által biztosított megfigyelési lehetőségek aktív használata csak a szolgáltatások biztosítói által történt a fogyasztói célcsoportok pontosítása végett, illetve ritkábban (vagy legalábbis kevésbé nyilvánosan) politikai célcsoportok manipulálására. Most viszont eljött egy kor, amiben indokolttá válik egy állam számára, hogy minden lehetséges eszközt megragadjon, hogy ellenőrizze állampolgárait és

Földényi F. László: A gyanakvás tükrei. http://www.filmvilag.hu/xereses_aktcikk_c.php?&cikk_id=8972&gyors_szo=%257CDonnersmarck&start=0, 2007. 41

Cadwalladr, Carole és Graham-Harrison, Emma: Revealed: 50 million Facebook profiles harvested for Cambridge Analytica in major data breach. https://www.theguardian.com/news/2018/mar/17/cambridge-analyticafacebook-influence-us-election, 2018. 42

McGowan, Michael: Privacy concerns persist over Australia's coronavirus tracing app. https://www.theguardian.com/world/2020/apr/20/privacy-concerns-persist-over-australias-coronavirus-tracing-app, 2020. 43

rendre utasítsa azokat, sőt esetleg megbüntesse őket, ha azok nem a vírus terjedésének megelőzésére hozott szabályok alapján viselkednek. Tehát a megfigyelés és a megfélemlítés a múltunk, az eddigi jelenünk és a váratlanul kialakulóban lévő közeljövőnk szerves része, viszont ez a köztudat számára még feldolgozatlan ügy. Ennek feldolgozására igyekszik alkalmat biztosítani a Sovány beton, a Hasznos teher és az Operatív tekintet című munkák.

5. 2. Összefüggés filmforgatókönyvek és ügynök jelentések között A Hasznos teher című diplomamunka(terv) szerves része a monitorok előtt, az asztalon fekvő dokumentum, amiben egy ügynök jelentését lehet olvasni, amit a felvételeken látható események alapján írt. Az Operatív tekintet esetében ez a felvételek melletti oszlopban kibontakozó jelentésként jelenik meg. Figyelmes olvasás által rá lehet jönni pár finom csúsztatásra, amit a jelentés írója szubjektíven végrehajtott egy ismeretlen, de elképzelhető célból. A Sovány beton forgatókönyv írása közben olvastam Az élő kötet nem marad című könyvet és néztem meg A mások élete című filmet, amiket öntudatlanul párhuzamba állítottam, így jöttem rá arra az összefüggésre, ami a forgatókönyvek és a jelentések iratai között húzódik. Egy forgatókönyvet események megtörténése előtt, azok meghatározása végett írnak meg, amíg jelentéseket események után, azok dokumentálására. Hasonló az eszköztáruk, ugyanis mindkét típus meghatározza a helyszínt, a napszakot, majd a megnevezett szereplők viselkedését és az általuk beszélt mondatokat. Csak éppen az egyik előzetesen, a másik utólag foglalja írásba a történéseket. Természetesen ezt a párhuzamot színdarabokkal vagy hangjátékokkal is meg lehetne húzni, mégis ezen személyes munkáknál és az alább felsorolt példáknál is a forgatókönyvekkel kerülnek látványosan párhuzamba a jelentések iratai. Érdekes példa erre a 2020-as Obiectiva Theodora hangjáték, amit Török-Illyés Orsolya férjével, Hajdú Szabolccsal, közösen hozott létre az édesanyjáról készített megfigyelési dokumentumok alapján. Ugyanis a román titkosszolgálat a színésznőt éveken át lehallgatta, lakásában elhelyezett poloskák által. Török-Illyéssel ezzel kapcsolatban készítettek interjút, ami jól érzékelteti az előbb kifejtett párhuzamot: “Van egy olyan időszak, ami nagyon sűrű volt. (...) Ez azt jelenti, hogy éveket gyakorlatilag szinte percről percre lehallgattak és minden megvan, ami a lakásban történt. Hát ott volt pár olyan - most azt mondom - dialógus, de hát beszélgetés, ami teljesen olyan volt, ugye szakmai szemmel nézve, mintha egy forgatókönyv szoftver dobta volna ki és ez így azonnal feltűnt. (...) ez rendkívül fájdalmas, nekem is. Ez annyira objektív, tehát nem arról van szó,

hogy az anyád elmeséli, hogy mi történt ebben az időszakban, vagy az apukád elmeséli, vagy egy barát; ez gyakorlatilag az, ami történt, mert hogy ez úgy egy az egyben le van írva.”44 Erre a hangjátékra Tamás Gáspár Miklós A titkosrendőri ihlet című írásában reflektált. Bár ő is a román titkosszolgálatnak a megfigyeltje volt és fontosnak tartja, hogy feldolgozzuk a múltnak ezen szeletét, mégis problematikát lát a jelentések utólagos feldolgozásában, akár mint művészeti alapanyagról, akár mint történelmi forrásról legyen szó. Először is történelmi és szociológiai jelentőségét határozza meg a témának: “[a] titkosszolgálat - mindenidők leghatékonyabb névtelen krónikásai, az igazi állami Anonymusok - elénk terítik sok tíz- és százezer ember nyers életét.”45 Viszont mélyebb esztétikai vizsgálatot is tesz, a szerzőiség, a tényszerűség és a nézőpontok megkérdőjelezése által. Morálisan értékeli a jelentések ennyire objektív, nyers feldolgozását, és nem jut olyan következtetésre, ami a hangjátékot támogatná: “Ki ennek a hangjátéknak a voltaképpeni szerzője? A Securitate. Az ő szemével látunk, az ő fülével hallunk, az ő jéghideg, láthatatlan, acélos keze a szereplők meztelen ágyékán. Az állami voyeur, a hatósági kéjleső személytelen titkát „a művészi földolgozás” (az „anyag” válogatása) teszi élvezhetően személyessé, izgatóvá, elkeserítővé, megrendítővé, bosszantóvá. (...) Végtelenül érdekelt a szöveg (...), de kikapcsoltam. Szimplán azt éreztem, hogy ezt hallgatnom nem szép dolog. Nem vagyunk a Securitate örökösei. Vagy legalábbis: ne legyünk. A tudásnak ez az almája romlott. (...) Eddig a titkosrendőrség áll nyerésre. Egyre inkább ezt tekintik a döntő forrásnak. Ész nincs, forma nincs, struktúra nincs, szintézis nincs, csak tönkretett emberek töredékes szenvedésbeszéde. Ez nem „a valóság”, hanem a pillanat pillanatnyilag épp győztes ideológiája. (...) De mi a kezdetleges történelemszemléletünkkel, mi alkalmazkodunk hozzájuk. Ez viszont az ő győzelmük, a posztsztálinista titkosszolgálatoké, igaz, posztumusz győzelem, de nagy győzelem. (...) Zavarban vagyok és szégyellem magam. Világosabban kellett volna beszélni.” Így könnyen látható, mennyire fontos egy ilyen típusú történelmi forrás feldolgozásának módja. Török-Illyés Orsolya és Hajdú Szabolcs szinte bármilyen szerkesztés nélkül mutatták be hangjátékként a kiválasztott jelentéseket. Ezzel szemben Forgách András Élő kötet nem marad című könyve sokkal árnyaltabb és személyesebb képet fest, saját maga akkori és jelenlegi, visszatekintő szemléletének bemutatásával. Továbbá, például A mások élete című film teljesen fiktív, viszont annál inkább a befogadó számára érthetően és emberi módon mutatja be azt az államgépezetet, amiben ilyen jelentések születhettek. A filmben a narráció részeként Varga Ferenc: ”Nekem ez megváltoztatta az életemet" - Török-Illyés Orsolya az Obiectiva Theodoráról. https://www.mixcloud.com/obiectiva_theodora/nekem-ez-megv%C3%A1ltoztatta-az-%C3%A9letemett%C3%B6r%C3%B6k-illy%C3%A9s-orsolya-az-obiectiva-theodor%C3%A1r%C3%B3l/, 2020. 44

Tamás Gáspár Miklós: A titkosrendőri ihlet. https://litera.hu/irodalom/publicisztika/a-titkosrendori-ihlet.html, 2020. 45

vagy a vásznon gyakran megjelenik egy-egy jelentés részlete, de ezek fiktívek és a történetnek köszönhetően érthetővé válik annak kontextusa, a megfigyelt és a megfigyelő személye és helyzete, így ebben a filmben sikeresen elkerülik az ügynök akták feldolgozásának veszélyes problematikusságát, amit Tamás Gáspár Miklós vetett fel. Felmerül a kérdés: szükséges valódi jelentéseket felhasználni ahhoz, hogy erről a korról

és erről a helyzetről lehessen érdemben művészetet alkotni? Tamás Gáspár Miklós egyértelműen elveti ezt a lehetőséget: “[n]e szépítsük: fogyasztói pozitúrából esztétikai haszonélvezői vagyunk a gonosznak.” Morálisan legalábbis tisztább ügynek bizonyul mindent megtenni az idézett jelentések kontextualizálására és humanizálására, vagy valódi helyett autentikusnak ható, de fiktív jelentésekkel operálni. Megoldás lehet akár egy teljesen fiktív és konkrét időtől és helytől elvonatkoztatott társadalmat modellezni, amiben hasonló szervek operálnak. A diplomadolgozatban bemutatott műciklus erre tesz kísérletet.

5. 3. Ügynökmúltra válasz a forgatókönyvírás? Visszatérve a fent bemutatott összefüggésre a jelentések és a forgatókönyv között, különös példára lehet lelni a magyar kulturális életben, az elmúlt félévszázadból. Tar Sándor elismert és díjazott írója volt a nyolcvanas és kilencvenes évekbeli Magyarországnak.46 1992-ig gyári munkás volt, majd az akkori tömeges elbocsátások következtében munkanélkülivé vált.47 Legfőképpen elnyomottak és mélyszegények nehéz sorsáról írt novellákat. Majd 1999-ben a széles-közönség előtt, egy irodalmi folyóiratban tettek egyértelmű utalást arra, hogy az író 1978 és 1988 között III/3-as besúgóként tevékenykedett, ami igen komoly port kavart a kulturális közéletben. Valószínűleg zsarolás útján szervezték be, viszont fennmaradt jelentései feladatának túlteljesítését tükrözik.48 Lebukása után hosszan ügynökmúltja közvetett feldolgozásán tevékenykedett, amiből

nem novella vagy novellás kötet, hanem egy filmforgatókönyv és egy filmregény született. A torony ég című forgatókönyvét nem adták ki, Az áruló című filmregénye pedig 2003. márciusától részletekben, kétheti rendszerességgel jelent meg a litera.hu online irodalmi portálon49, az üggyel kapcsolatos egyéb dokumentumokkal együtt. Botránya után folya-

Barotányi Zoltán: Az ügynök halála és feltámadása. http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10579, 2011. 46

Beszélgetés Tar Sándor íróval a Tilos Rádióban. http://www.tarsandor.hu/pdf/tar_sandor_08.pdf, 2002.

Gócza Anita interjúja Ménes Attilával: „Ha megzsarolnak anyámmal, aláírtam volna nekik”. https://hvg.hu/ kultura/20160218_katona_jozsef_szinhaz_tar_sandor_menes_attila_ugynok_ugynokmult, 2016. 48

Tar Sándor: Az áruló - Bevezetés. https://web.archive.org/web/20100718122602/http://www.litera.hu/irodalom/az-arulo-bevezetes, 2003. 49

matosan romlott pszichés és fizikai állapota50, majd az író 2005-ben hunyt el.51 Sem A torony ég, sem Az áruló című szövegét nem filmesítették meg sem élete során, sem halála után. Különös kérdés, miért ezt a műfajt választotta és tartott ki mellette úgy, hogy nem forgatták le. Miért nem regény lett a műfaja vagy esetleg dráma? Ezen műfajoktól a forgatókönyv, avagy a filmregény, vizualitása és objektív időbelisége által tér el. Mégis a szöveg szöveg maradt. Vajon miért ez lett a választott műfaj az önreflexióra és az önvallomásra? Az író elidegenítését segítette elő vagy éppen az elképzelt néző átélését és együttérzését fokozta a választott forma? Talán ki kellett lépnie a szigorúan vett szövegbeliségből, mivel az volt jelentéseinek is az eszköze és formája? Esetleg maguk a jelentések logikája kívánta meg a filmregény műfaját, mivel annyira hasonló a forgatókönyvírás logikájához? Vagy mivel jelenetek, és így leírások, cselekedetek és megszólalások időrendi felsorolásán túl mentesül attól a feladattól, hogy ezeknek egy összefogó narratívát kelljen alkotnia. A nem megvalósított forgatókönyv magától értetődően félkész, még akkor is, hogyha a forgatókönyvíró minden tőle telhetőt megtett. Lehet, hogy így biztosított írása formai töredékessége által magának annyi szabadságot, amennyit amúgy készséges interjúiban hallgatása által meghagyott magának, ha a besorolásának okaira és tevékenységének pontos részleteire terelték a szót.52 Tar Sándor tragikus élettörténete komoly tanulságokat enged levonni azzal kapcsolatban, hogy egy emberi sorson mennyi pusztítást tud végezni a beszervezés, ami kényszeríti a személyt, hogy onnantól teljesen átalakítsa létezését, figyelmét, cselekedeteit és kapcsolatait. Ennek szinte minden fontos vonatkozását és következményét Deczki Sarolta Az ügynök teste - Tar Sándorról című írásában összegzi.53 Kifejti, hogy a hatalom milyen módon instrumentalizálja az alanyait, kiszolgáltatja és függetlenségétől fosztja meg őket. A társadalom tagjai őszinte kapcsolódást már nem tudnak megélni egymással, mivel folyamatos lehetséges veszélyforrás az egymás eszközként való használata, nem személyes célokra, hanem a hatalommal való közreműködés vagy ellenállás nevében. Deczki kifejti, hogy “a hatalom stigmákkal látja el az emberi testet, világossá téve az alárendeltségi és birtokviszonyokat, valamint az ügynök esetében az emberi test a szó szoros értelmében jelhordozó entitássá transzformálódik.” Tar és forgatókönyvének főszereplője is, nemcsak szellemileg, de fizikailag is megtörik ebben a helyzetben, mivel minden kapcsolatot, helyet és narratívát kisajátít a hatalom titkos-

Varga Lajos Mártin: Elhunyt Tar Sándor. https://web.archive.org/web/20110426034200/http://www.nol.hu/ archivum/archiv-350230#, 2005. 51

Tihanyi Péter, Hazafi Zsolt: Exkluzív interjú Tar Sándor íróval. http://www.tarsandor.hu/pdf/ tar_sandor_14.pdf, 2000. 52

Deczki Sarolta: Az ügynök teste - Tar Sándorról. http://real.mtak.hu/43176/1/Deczki_2016_11.pdf, 2016.

rendőrsége. Így megszűnik minden, ami a besúgó identitását biztosította volna, aki ezáltal megreked az otthontalan személytelenség állapotában. Ennek az oka, hogy mindene alárendelődik feladatának, mivel “a besúgó a hírvivő, akinek személyisége és testi valója egészét ennek a feladatnak a szolgálatába kell állítania. Az ügynök: egy puszta kommunikációs funkció (…)”. Az ügynöknek titokban kell tartania ügynöklétét minden ismerőse és kapcsolata előtt, így önmaga történetét annak teljességében már senkivel nem oszthatja meg. Deczki találóan így fogalmaz: “A hatalom kisajátít magának olyan történeteket, emlékeket, melyekben ilyen vagy olyan szerepet játszunk, és titkosítja azokat – ezáltal mintegy ellopja személyes emlékeink, emlékezetünk és velük együtt identitásunk egy részét.” Tehát a halatom célja titokban minden részletet tudni minden állampolgáráról, míg a polgárok egymásról érdemben alig tudhatnak bármit. Ez a megkaparintott tudás nem csak zsarolási alapot adott, hanem megfosztotta az embereket attól, hogy rendelkezni tudjanak saját élettörténetük fölött, mind annak kibontakozását, mind egyszerűen történetük megosztását illetően. Az emberi identitás ugyanis annak privát szférájától, önazonossága pedig élettörténetének elmesélésétől függ. Ezeket mind módszeresen leépíti a hatalom besúgóhálózata, ezzel egy olyan társadalmat eredményezve, ami identitásválsággal és krónikus bizalmatlansággal küzd. Továbbá, Tarnak és főszereplőjének otthonát feltörték és egy ideig tudta nélkül titkos találkozóhelyként használták. Az otthon a legszemélyesebb, legintimebb tere egy embernek, ahova megpihenni jár. Azonban, amikor a hatalom azt is magáévá teszi, nem csupán a köztereket és intézményeket, jelentős törés következik be az ember személyiségét illetően, ugyanis: “[a]z otthonba való behatolás testi-lelki abúzus. Amennyiben az otthon nyújtotta biztonságérzet felszámolódik, akkor annak a következménye nem csupán a fizikai, hanem az egzisztenciális, sőt, a metafizikai otthontalanság, Unheimlichkeit, hátborzongató idegenség.” Így érthetővé válik, hogy ez a társadalmi jelenség, nem csupán az elmékre és a kapcsolatokra van hatással, hanem arra is, ahogyan az állampolgárok viszonyulnak a különböző terekhez, és hogy az azokban bekövetkező változás miként hat rájuk. Példánkban ez súlyos következményekkel jár Tar Sándor és főszereplője, Sólyom Zoltán, számára, ugyanis képtelenné válnak helyet találni maguknak a rendszerváltás után kialakult társadalomban. Emberi kapcsolataik ügynök múltjuk kiderülése után még inkább megromlanak, hiszen kapcsolataikból az alkoholizmusba és a sodródásba menekülnek, komoly és módszeres önpusztást végezve. Megnyugvást sem a társadalomban, sem a kapcsolataikban, de még otthonukban és önmagukban sem találnak így. Tereik otthontalanná és kietlenné válnak, ami a testük folyamatosan rombolását is eredményezi, mivel “[a] test stigmatizálása egyszersmind annak a jele, hogy a hatalom az egész embert a tulajdonának tekinti. (…) A testi megjelöléssel mintegy ki is lökik a férfit a normális emberi társadalomból, és felszámolják normális, emberi kötődéseit.” Tehát, művei által megismerhető Tar Sándor életútja, amit súlyoson megroncsolt és megcsorbított ügynöki tevékenysége. Azonban ez csak egy történet a sok közül, ugyanis hivatalosan 50 ezer hálózati személyről van hivatalos tudomásunk. Továbbá becslések alapján

pedig 110-150 ezer ügynöke volt a Belügyminisztériumnak 1944 és 1990 között.54 A magyar társadalom tele van ügynöksorsokkal, amik a társadalom egészére hatással vannak. Mintahogyan korábban is szó volt erről, ennek feldolgozása máig elmaradt. Deczki így ír ennek jelenőségéről: "Az ügynökkérdés a magyar társadalmat, vagy legalábbis annak egy részét ma is traumatizált állapotban tartja, még ha ennek a következményei nem is direkt módon jelennek meg, hanem általában a magyar társadalom általános gazdasági és testi-lelki állapotában. A társadalom egészséges és normális működéséhez elengedhetetlenül szükséges bizalom rég elveszett, és a társadalom egy részének osztályrésze ma is a testet-lelket felemésztő otthontalanság.” Ez a fejezet biztosítja a legrészletesebb és a legmélyebb tanulmányt arról, hogyan függ össze az ügynök tevékenység, a tér és a test, amik a diplomamunkának a három fő elemét alkotják. Ezen szempontok alapján értelmezhető az Operatív tekintet egy arra tett kísérletként, hogy szembesülni tudjunk a társadalom ezen traumáival és értelmezni tudjuk őket.

5. 4. Összegzés Tehát feltűnő Tar Sándor történetében az ügynökakták és a forgatókönyvek kapcsolata. Miután szembesülnie kellett azzal, hogy ügynök múltjára fény derült, a forgatókönyvírás felé fordult. Lehetséges, hogy az írás ezen új formája bizonyult legtalálóbbnak élettörténetének feldolgozására, megértésére vagy akár megmagyarázására. Végül is sok párhuzam ismerhető fel ebben a két irat típusban. Mindkettő meghatározza és papírra veti, hogy ki, mikor, mit csinál és mit mond. Csak éppen az egyik a történéseket előre meghatározza, amíg a másik utólag dokumentál. Ritka mértékben tiszta műfajokról van szó. Nincsen se költőiesség, se értelmezés, csak puszta kijelentések és tények. Szereplők és helyszínek. Meghatározott napszak, időpont. És persze a dialógus. Továbbá, mindkét esetben felmerül a hűség kérdése. A színészek nem feltétlenül hajtják végre pontosan a leírtakat és a hálózati személy esetleg önkényes módon ferdíti a megfigyelt személy tetteit. Bár forgatókönyvírással kezdtem az utolsó egyetemi tanévemet, mégis egy megfigyelő irata került volna a Hasznos teher című installáció asztalára és egy megfigyelő jelentés válik leolvashatóvá az Operatív tekintet felületéről. A nézők beleolvashatnak és megtalálhatják a párhuzamokat a felvételekkel. Azonban a videókon látottak ennek nem hű másai. A figyelmes MTI: Kenedi János történész szerint van esély arra, hogy aprólékos, történészi munkával megállapítsák, hány hálózati személy tevékenykedett 1944 és 1990 között Magyarországon. https://hvg.hu/itthon/ 20100406_kenedi_ugynokok, 2010. 54

olvasó észreveheti, hogy nem pontosak a képernyőkön látható felvételek írásos dokumentációi, hanem ferdítések vannak bennük, sőt néha az időrendiség is felcserélődik, és a megfigyelő előbb ír le egy cselekedetet, mintsem hogy az megtörténik, ami által megkérdőjeleződik a viszony a megfigyelő és a megfigyelt között. Így finoman kirajzolódhat egy képzeletbeli kép a megfigyelő indíttatásairól. Vajon milyen, a valóságtól eltérő képet akar festeni a megfigyeltekről és miért? A hatalom számára elfogadhatóbbat vagy esetleg szabálysértőt? Megvédi vagy csapdába helyezi-e a megfigyeltet? Így arra is felhívja a mű a figyelmet, hogy még egy szigorú, megfigyelésen alapuló rendszerben sem válik géppé vagy automatikusan ellenséggé a megfigyelő. Ő is ember, aki összetett története által került ebbe a helyzetbe és teljesen rajta múlik, hogyan éli azt meg, és hogyan cselekszik pozíciójába. Ezáltal is inkább egy társadalmi rendszer struktúrájának felvázolása volt a cél, nem pedig egy szerep megbélyegezése és megítélése.

Részlet az Operatív tekintet című diplomamunkából (2020, digitális kép, változó méret)

6. Végső konklúzió A diplomadolgozat bemutatja, miként folytatja a diplomamunka a korábbi műciklusomat, továbbá hogyan bővítettem azt ki a megfigyelés formai és jelentésbeli elemeivel. Beemeltem a térmegfigyelő kamerák és a halszemoptika vizualitását, hogy egy olyan hatalmi helyzetet hozzak létre a művön belül, ami egyaránt reflektál az egyetemes hatalmi viszonyokra, a megfigyelésre és a megfélemlítésre, a megfigyelő és a megfigyelt szerepére, a szocialista múlt besúgórendszerére, illetve a kortárs megfigyelő technológiára. A márciusban váratlanul kialakult vészhelyzet előre nem látott pozitív fordulatot hozott a munkafolyamatba, mivel az újonnan megtanult virtuális téralakítás sokkal több lehetőséget biztosított a mű lényegének kibontakoztatására. Így a mű megtekintői otthonukban számítógépük monitorja által maguk is ezen virtuális tér, és az abban mozgó személy megfigyelőivé válhatnak, szembesülve behálózott társadalmuk múltjával és jelenjével. A közeljövőben várható, hogy világszerte az országok kormányai a pandémia legyőzésére fokozott megfigyelést fognak gyakorolni állampolgáraikra, így a mű annál aktuálisabbá fog válni.

7. FÜGGELÉK:

Hasznos teher / Négycsatornás idővonal Idő

Bejárat

00:00-00:15

E besétál,

Folyosó

Váróterem

Tér

C besétál, leül

D kisétál 00:15-00:30 00:30-00:45

E besétál A besétál

(C)

A átmegy (2-1)

E besétál, leül (C)

00:45-01:00

A besétál

C belsőbe be

B átmegy (3-1)

(E)

D átmegy (2-3) F bemegy, áll (4)

01:00-01:15

B besétál

A besétál, leül

(F)

(E) 01:15-01:30

B besétál

C kisétál

(F)

(E) 01:30-01:45 01:45-02:00

C kisétál

B besétál, meglátja A-t

D átmegy (3-4)

(E)

F kimegy (1)

F az ajtóig, de vis-

B odamegy A-hoz, de A

szafordul

kisétál, B kisétál

C kisétál 02:00-02:15

(E) A kisétál, B utoléri,

(E)

D átmegy (4-1)

beszélgetnek, de A kimegy 02:15-02:30

A kisiet, B kisiet

E belsőbe be

D besétál 02:30-02:45

D besétál

A átmegy (1-2), B átmegy (1-2)

02:45-03:00

D besétál, leül

A átmegy (4-1) F besétál (1)

03:00-03:15

A besétál

(D)

B átmegy, középen nézelődik, tovább megy (3-1) (F)

03:15-03:30

A besétál, a sarokban E kisétál levetkőzik és beáll a

(F)

(D)

falba 03:30-03:45

B besétál

E kisétál

D belsőbe be

C besétál (1) és F-fel kisétálnak (4)

03:45-04:00

E kisétál

B besétál

04:15-04:30 04:30-04:45 04:45-05:00

B kisétál B kisétál

B benéz, kifordul

E bemegy, áll (2)

D kisétál

(E)

D kisétál

E kimegy (1)

Operatív tekintet / Négycsatornás idővonal Idő

Tér

00:00-00:10

(minden üres)

00:10-00:20

A átmegy (jobbról

Bejárat

Folyosó

Váróterem

balra) 00:20-00:30

(2ms szünet) A besétál

00:30-00:35

A besétál (balról jobbra)

00:35-01:20

A besétál balról, leül

01:20-01:25

A bemegy

01:25-01:45

(minden üres)

01:45-01:55

A kimegy

01:55-02:05

A kisétál

02:20-02:35 02:35-02:50

A kisétál (2 ms szünet után) A átmegy (balról jobbra)

02:50-03:05

(minden üres)

8. Bibliográfia • Killer, Wilhelm. K.: Építőipari képes szótár. ford. Gáspárné Demeter Judit, Terc Kft. kiadó, Budapest, 2001. • Argejó Éva, A hatalomnak alávetett test, Állambiztonsági játék a testtel (1945–1956). epa.oszk.hu/ 00400/00414/00019/pdf/172-192.pdf, 2007. • Deczki Sarolta: Az ügynök teste - Tar Sándorról. http://real.mtak.hu/43176/1/Deczki_2016_11.pdf, 2016. • Müller Rolf: A fotótechnika alkalmazása a politikai rendőrségen. http://www.betekinto.hu/sites/default/ files/betekinto-szamok/2010_3_muller.pdf, 2010. • Varga Zoltán: Szétmálott babaházak. http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=13953, 2019. • Berger, John: Ways of Seeing. Penguin kiadó, London 1973. 46-47. old. • Deczki Sarolta: Az ügynök teste - Tar Sándorról. http://real.mtak.hu/43176/1/Deczki_2016_11.pdf, 2016. • Forgách András: „Gyomorszájba vágó érzés”. https://magyarnarancs.hu/konyv/forgach-andras-gyomorszajba-vago-erzes-97681, 2015. • Báron György: A személyi követő balladája. http://www.filmvilag.hu/xereses_aktcikk_c.php? &cikk_id=8919&gyors_szo=%257CDonnersmarck&start=0, 2007. • Földényi F. László: A gyanakvás tükrei. http://www.filmvilag.hu/xereses_aktcikk_c.php? &cikk_id=8972&gyors_szo=%257CDonnersmarck&start=0, 2007. • Balogh László Levente: A Leviatán anatómiája. https://core.ac.uk/download/pdf/42943533.pdf, 2010. • Popular Science: ”Television Rides Wires”. Bonnier Corporation kiadó, New York, 1949. 179. oldal. • Pinkerton, Nick: A Thousand Unblinking Eyes: A History Cinema and surveillance from Fritz Lang to Michael Mann, The Baffler, 2018/3 szám, 36-43 oldal. • Kruegle, Herman, CCTV Surveillance: Video Practices and Technology. Elsevier kiadó, Amsterdam, 2011. • Robb, Gary C.: Police Use of CC olice Use of CCTV Surveillance: Constitutional Implications and eillance: Constitutional Implications and Proposed Regulations. https://repository.law.umich.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=2144&context=mjlr, 1980. • Encyclopædia Britannica: Surveillance systems. https://www.britannica.com/topic/police/Police-dogs#ref416609, 2020. • Nash, Jim: Global sales of video surveillance equipment projected to surpass $20 billion this year. https:// www.biometricupdate.com/202001/global-sales-of-video-surveillance-equipment-projected-to-surpass-20billion-this-year, 2020. • BBC: ’Six crimes a day' solved by CCTV, Met says. https://www.bbc.com/news/uk-englandlondon-12080487, 2010. • Pascu, Luana: UK’s CCTV commissioner pleads for AI, biometric ethical legal guidance.https://www.biometricupdate.com/202001/uks-cctv-commissioner-pleads-for-ai-biometric-ethical-legal-guidance, 2020. • Carney, Matthew: Leave no dark corner. https://www.abc.net.au/news/2018-09-18/china-social-credit-amodel-citizen-in-a-digital-dictatorship/10200278, 2018. • HVG TECH: Egy durva bemutató: így működik Kínában a mindenkit figyelő, mindenről tudó rendszer. https://hvg.hu/tudomany/20180919_kina_tarsadalmi_kreditrendszer_hogyan_mukodik_pontszam_megfigyeles_digitalis_diktatura, 2018. • Burt, Chris: Moscow’s CCTV network to deploy facial recognition to 70 times more cameras this year. https://www.biometricupdate.com/201904/moscows-cctv-network-to-deploy-facial-recognition-to-70times-more-cameras-this-year, 2019. • Pascu, Luana: Russian Ministry testing gait recognition as part of national biometric surveillance system. https://www.biometricupdate.com/202002/russian-ministry-testing-gait-recognition-as-part-of-nationalbiometric-surveillance-system, 2020.

• Kimery, Anthony: India set to stand up world’s largest government facial recognition database for police use. https://www.biometricupdate.com/202003/india-set-to-stand-up-worlds-largest-government-facialrecognition-database-for-police-use, 2020. • Le Télégramme: Benalla. Trois policiers suspendus pour avoir transmis des images de vidéosurveillance https://www.letelegramme.fr/france/benalla-trois-policiers-suspendus-pour-avoir-transmis-des-images-devideosurveillance-20-07-2018-12032279.php, 2018. • BBC: 'Hidden CCTV' installed in homes. http://news.bbc.co.uk/2/mobile/uk_news/england/london/ 8366317.stm, 2009. • Lavelle, Daniel: ’Slugs came through the floorboards': what it's like to be a millennial renting in Britain. https://www.theguardian.com/society/2018/aug/05/landlord-flat-affordable-rent-millennials-uk-cities-farcical, 2018. • Encyclopædia Britannica: Electronic systems. https://www.britannica.com/technology/television-technology/Electronic-systems, 2020. • Encyclopædia Britannica: Nam June Paik. https://www.britannica.com/biography/Nam-June-Paik, 2020. • Somaini, Antonio: Visual Surveillance. Transmedial Migrations of a Scopic Form. http://www.acta.sapientia.ro/acta-film/C2/film2-9.pdf, 2010. • Brown, Kate: ‘Maybe the Human Thing Is Over’: Why Artist Julia Scher Has Revived Her Disturbingly Prescient ’90s Techno-Dystopia. https://news.artnet.com/exhibitions/julia-scher-wonderlandberlin-1423018, 2019. • Grobar, Matt: ‘The Favourite’ DP Robbie Ryan Brings Fisheye Lenses & Fluid, Roving Camera To Yorgos Lanthimos’ Madcap Period Piece. https://deadline.com/2018/11/the-favourite-robbie-ryan-yorgos-lanthimos-cinematography-interview-1202494103/, 2018. • Grobar, Matt: ‘The Favourite’ DP Robbie Ryan Brings Fisheye Lenses & Fluid, Roving Camera To Yorgos Lanthimos’ Madcap Period Piece. https://deadline.com/2018/11/the-favourite-robbie-ryan-yorgos-lanthimos-cinematography-interview-1202494103/, 2018. • Evans, Greg: The Rolling Stones Release Timely New Song ‘Living In A Ghost Town’. https://deadline.com/2020/04/the-rolling-stones-living-in-a-ghost-town-video-song-coronavirus-1202916100/, 2020. • Cumming, Laura: A Face to the World, On Self-Portaits. HarperCollins Publishers, London, 2010. 20-21.old. • Forgách András: „Nekem az anyám maga volt az égbolt”. https://magyarnarancs.hu/konyv/nekem-azanyam-maga-volt-az-egbolt-97622, 2015. • Földényi F. László: A gyanakvás tükrei. http://www.filmvilag.hu/xereses_aktcikk_c.php? &cikk_id=8972&gyors_szo=%257CDonnersmarck&start=0, 2007. • Cadwalladr, Carole és Graham-Harrison, Emma: Revealed: 50 million Facebook profiles harvested for Cambridge Analytica in major data breach. https://www.theguardian.com/news/2018/mar/17/cambridgeanalytica-facebook-influence-us-election, 2018. • McGowan, Michael: Privacy concerns persist over Australia's coronavirus tracing app. https://www.theguardian.com/world/2020/apr/20/privacy-concerns-persist-over-australias-coronavirus-tracing-app, 2020. • Varga Ferenc: ”Nekem ez megváltoztatta az életemet" - Török-Illyés Orsolya az Obiectiva Theodoráról. https://www.mixcloud.com/obiectiva_theodora/nekem-ez-megv%C3%A1ltoztatta-az-%C3%A9letemett%C3%B6r%C3%B6k-illy%C3%A9s-orsolya-az-obiectiva-theodor%C3%A1r%C3%B3l/, 2020. • Tamás Gáspár Miklós: A titkosrendőri ihlet. https://litera.hu/irodalom/publicisztika/a-titkosrendori-ihlet.html, 2020. • Barotányi Zoltán: Az ügynök halála és feltámadása. http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10579, 2011. • Beszélgetés Tar Sándor íróval a Tilos Rádióban. http://www.tarsandor.hu/pdf/tar_sandor_08.pdf, 2002. • Gócza Anita interjúja Ménes Attilával: „Ha megzsarolnak anyámmal, aláírtam volna nekik”. https://hvg.hu/ kultura/20160218_katona_jozsef_szinhaz_tar_sandor_menes_attila_ugynok_ugynokmult, 2016. • Tar Sándor: Az áruló - Bevezetés. https://web.archive.org/web/20100718122602/http://www.litera.hu/irodalom/az-arulo-bevezetes, 2003.

• Gócza Anita interjúja Ménes Attilával: „Ha megzsarolnak anyámmal, aláírtam volna nekik”. https://hvg.hu/ kultura/20160218_katona_jozsef_szinhaz_tar_sandor_menes_attila_ugynok_ugynokmult, 2016. • Varga Lajos Mártin: Elhunyt Tar Sándor. https://web.archive.org/web/20110426034200/http://www.nol.hu/ archivum/archiv-350230#, 2005. • Tihanyi Péter, Hazafi Zsolt: Exkluzív interjú Tar Sándor íróval. http://www.tarsandor.hu/pdf/ tar_sandor_14.pdf, 2000. • Deczki Sarolta: Az ügynök teste - Tar Sándorról. Deczki Sarolta: Az ügynök teste - Tar Sándorról. http:// real.mtak.hu/43176/1/Deczki_2016_11.pdf, 2016. • MTI: Kenedi János történész szerint van esély arra, hogy aprólékos, történészi munkával megállapítsák, hány hálózati személy tevékenykedett 1944 és 1990 között Magyarországon. https://hvg.hu/itthon/ 20100406_kenedi_ugynokok, 2010.