BOLLA ZOLTÁN
A MAGYAR ART DECO ÉPÍTÉSZET HUNGARIAN ART DECO ARCHITECTURE
2
BOLLA ZOLTÁN
A MAGYAR ART DECO ÉPÍTÉSZET HUNGARIAN ART DECO ARCHITECTURE
1700 FOTÓVAL WITH 1700 PHOTOS
VÁSÁRLÁS
2016
BUY
CSALÁDOMNAK ÉS AZOKNAK, AKIK NEM ÉLHETTÉK MEG: BOLLA JÓZSEF BOJTÁR BALÁZS GERLE JÁNOS
© Bolla Zoltán, 2016 © Fotók: Bolla Zoltán, 2010–2016 ISBN 978-963-424-569-8 Kiadó: Publio Kiadó Kft. Könyvterv, tipográfia, illusztráció, képfeldolgozás és tördelés: Bolla Zoltán Készült Gotham betűtípussal (Tobias Frere-Jones / Hoefler & Co., 2000–2009) A bevezetőt lektorálta: Ferkai András Korrektor: Lázár Zsolt
Minden jog fenntartva. Tilos ezen kiadvány bármely részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni vagy sugározni bármely formában vagy módon a szerzővel történt előzetes megállapodás nélkül. All Rights Reserved. No part of this publication may be reproduced or transmitted in any form or by any means, electronic or mechanical, including printing, photocopy, recording or any other information storage and retrieval system, without prior permission in writing from the author.
A könyv megjelenését a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.
TARTALOMJEGYZÉK Köszönetnyilvánítás 5 Rövidítések 6 Bevezető: Az art decóról 8 „0. fejezet”: Az áramvonalas (streamline) stílus 27 I. fejezet: Főbb építészek 43 Almási Balogh Loránd
44
dr. Kismarty-Lechner Jenő
125
Antal Dezső
45
dr. Kiss Tibor
127
Árkay Aladár & Árkay Bertalan
46
Kocsis Tivadar & Meller Dezső
129 130
dr. Barát Béla & Novák Ede
52
Koromzay Vilmos
Bauer Emil
56
Kozma Lajos
Beutum János
57
Körmendy Nándor
135
Bodánszky Géza & Bodánszky Ferenc
60
Kőszeghy Gyula
139
131
Borsos József
61
Krausz Gábor
142
Böhm Henrik & Hegedűs Ármin
64
Lajta Béla
145
Csaba Rezső
69
Lamping József
153
Csanak József
70
Lázár Géza
155
Czillér Antal
71
Löffler S. Sándor & Löffler Béla
156
Dévény Frigyes
72
Lukovits István
161
Erhardt Ernő
74
Martonosi Baráth Lajos
162
Falus Lajos
77
Málik József
165
Fenyves István & Fried Miksa
78
Málnai Béla
167
Freund Dezső
84
Medgyaszay István
168
Ginczler Herman
88
Menyhért Miklós
171
Gregersen Hugó
89
Mikle Károly
172
Gyárfás Antal
92
Miskolczy László
173
Györgyi Dénes
94
dr. Möller Károly
174
Hajós Alfréd
99
Münnich Aladár
176
Hámor István
101
Nagy András
181
Hofstätter Béla & Domány Ferenc
104
Nagy Márton
186
dr. Hültl Dezső
107
Németh László Lipót
187
Irsy László
108
Oelschläger-Őry Lajos
189
111
ifj. Paulheim Ferenc
195
Jónás Dávid & Jónás Zsigmond
117
Pogány Móric
Kazda István / Jónás Ferenc
118
Porgesz József
200
Kellerman László
120
Pretsch János
204
Kende Ferenc
123
Rerrich Béla
205
Jánszky Béla & Szivessy Tibor
198
I. fejezet: Főbb építészek (folytatás az előző oldalról) Rimanóczy Gyula
207
Vajda Andor
242
Román Miklós & Román Ernő
210
Valkó Sándor
244
Sailer István
217
Vágó József
246
Sajó István
218
Vágó László
248
Sebestyén Artúr & Sebestyén Loránd
224
Vámos Imre
250
Sós Aladár
226
Vermes József
Suppinger Ferenc
230
Vidor Emil & Vidor Pál
254
Szeghalmy Bálint
232
Vogel Jenő
256
Szontágh Pál
233
Wälder Gyula
258
Szőke Imre
234
Weisz Sándor
260
Tauszig Béla & Róth Zsigmond
236
Wellisch Andor
262
Thomas Antal
240
Wigdorovits Artúr
263
Tiefenbäck József
241
Magyar építészek külföldi munkái – épületjegyzék 264 II. fejezet: Egyéb budapesti épületek 267 III. fejezet: Egyéb vidéki épületek 303 IV. fejezet: Épülettípusok 335 Infrastrukturális építészet
336
Intézmények 349 Egyházi építészet és művészet
359
Mozik, mulatók és színházak
371
Falusi és külvárosi családiház-építészet
374
V. fejezet: Iparművészet 383 Emlékművek és zászlótartók
384
Vasmunkák és kapuzatok
388
Épület- és köztér szobrászat, díszítmények
424
Üvegművészet 445 Temetőművészet 449 Tipográfia 464 Felhasznált irodalom 470 Summary 473
251
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Külön köszönet Budapest Főváros Levéltára munkatársainak, a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége / Chevra Kadisa képviselőinek,
azoknak, akik kisebb-nagyobb információkkal, engedélyekkel és egyebekkel segítették a könyv elkészültét: Ferkai András, Gerle János (†), Bojtár Balázs (†), Varga József, Szabó Jánosné (sz. Sajó Anikó, Debrecen), Törőcsik Eszter, Dévény Anna, Németh Nóra, Szende András, Erényi Piroska, Balassa János, Merényi György, Mattyasovszky Zsolnay Eszter, Bokotej Elvira, Slavei Tamás, Ritoók Pál (Forster Központ – Magyar Építészeti Múzeum), Tóth Áron, Gács János, Kiss Éva, Jamrik Levente, Rózsa György, Szalai Botond, Tolnai-Pálóczy Enikő, Székely Miklós, Sidó Zsuzsa, Bálint Imre, Zubreczki Dávid, Rajcsányi Gellért, Magyarósi Csaba, Szűcs Ádám, Térey János, Zsiray-Rummer Zoltán, Koltay Anna (MTVA), Vígh Viktória, Óváry Gábor, Winkler Barnabás, Cser Terézia, Ambrus László, Csörge Kriszta, Markovics Zsuzsanna, Farkas Balázs, Kókai Péter, Garai Péter, Somlai Tibor, Bozsik Nikolett, Klein Rudolf, Magyaróvári Fanni, Hartmann Gergely (Győr), Pásztor Péter (Kassa), Kádár György, Kőnig Tamás, Almár Iván, Mesterházi Zsuzsa, Ruprecht Károly, Szuper Orsolya (Mendasset Magyarország Kft.), Markó Ágnes (Venezuelai Nagykövetség), Kiss Attila (Pestszentlőrinc), Tunyogi Gábor (Székesfehérvár, Városi Képtár – Deák Gyűjtemény), Hatvári Zsuzsanna (Veszprém), dr. Tárkány-Szűcs Babett (Szegedi Törvényszék), dr. Kopasz Zsolt (Csongrád Megyei Főügyészség), Mohácsi Bernadett (Kecskeméti Református Levéltár), Kujbusné dr. Mecsei Éva (MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltára), Bősz Attila (MNL Baranya megyei levéltára), Mendöl Zsuzsanna (Pécs), Szabó Levente (Debrecen), Bakó Irén (Debrecen), Kőszeghy Attila (Debrecen), Bodnár László (Miskolc), Szojka Ágnes (Miskolc), Dobrossy István (†, Miskolc), Bánáti Tibor (†, Baja), Merk Zsuzsa (Baja), Sarlós István (Baja), Semei Ferenc (Szombathely), Orbán Róbert (Szombathely), Esküdt Roland (Balatonlelle)
Special thanks to Alexander Jiroušek (Kassa), Maroš Semančík (Késmárk), Matthew X. Kiernan (New York City), Carla Breeze (New York City), Tracy McDonald (Dover Publications, Mineola, NY), Joann Schwendemann (Dover Publications, Mineola, NY), André Mieles (Deutsches Filminstitut, Wiesbaden), Marcel Steinlein (Friedrich Wilhelm Murnau Stiftung, Wiesbaden), Jan Willem Rutgers (Wageningen, Hollandia), Tosh Marshall (London), „Marc” (Párizs), „Myope” (Párizs), Enzo Cariello (Editori Laterza, Bari–Róma)
5
RÖVIDÍTÉSEK
Folyóiratok ID
Innendekoration (CC-BY-SA). Heidelbergi Egyetem.
MÉ
Magyar Építőművészet. SzMK, Budapest.
MI
Magyar Iparművészet. OSzK, Budapest.
TF
Tér és Forma. FSzEK, Budapest.
Önálló kiadványok
Bossaglia
Bossaglia, Rossana: L’art déco. Editori Laterza, Bari – Róma, 1984.
Clouzot
Clouzot, Henri: La Ferronnerie Moderne. Charles Moreau, Párizs, 1926 körül.
FSP
Ferenczy Sándor portfolió (ld. irodalomjegyzék: dr. Markowitz, Alfred), 1925.
Martinie
Martinie, Henri: La Ferronnerie. Editions Albert Lévy, Párizs, 1926/1929.
SIP
Sajó István portfolió. Magánkiadás, Debrecen, 1930/1934 körül.
Közgyűjtemények BFL
Budapest Főváros Levéltára
FK–MÉM
Forster Központ – Magyar Építészeti Múzeum
FSzEK
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
MKVM
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
OSzK
Országos Széchényi Könyvtár
SzMK
Szépművészeti Múzeum Könyvtára
VML
Veszprém Megyei Levéltár
Magángyűjtemény DFH
Dévény Frigyes hagyaték
PD
Közkincs / Public Domain
CC
A szerző megnevezésével felhasználható / Creative Commons
6
AZ ART DECÓRÓL A
z art deco volt a legutolsó nagy
A szöveg további részében a népszerű
magyarországi iparművészeti hatását
iparművészeti stílus, mely sok-
szecesszió elnevezés alatt minden
először 1973-ban vetették fel külföldi
fajta képzőművészeti forrásból táplál-
új, századfordulós építészeti irány-
hatásra,1 de csak 1985-ben szerveztek
kozott, és a legelső egyetemes stílus,
zatot ér tek összesítve, jóllehet ez
art deco témájú kiállítást az Iparmű-
mely az építészetre is kihatva, globáli-
csak az egyik irányzat a többi közül,
vészeti Múzeumban. Magyarországi
san terjedt el a két világháború között.
mely a megkülönböztethető bécsi
építészeti megjelenésével először Fer-
Ugyanakkor az első modern világstílus,
szecessziób ól ered. Ugyanez érvé-
kai András foglalkozott egy folyóirat-
mely az élet minden területére hatott,
nyes a modern elnevezésre, amely
cikkben 1986-ban. 2 A két világháború
az építészet, a festészet, szobrászat
a Bauhaus iskolája mellett sok kora-
közötti építészetről szóló, több száz
mellett a divatra, a táncra, a színpadi-
beli ún. racionalista és tárgyilagos
épület adatait tartalmazó 1995-ös és
és filmdíszletre, a jelmeztervezésre,
építészeti irányzatot takar.
2001-es könyvei a technikai korlátok
a moziépítészetre és a formatervezésre.
A magyarországi szecesszió kuta-
miatt azonban kisméretű, fekete-fe-
A kereskedelmi (alkalmazott) grafikára
tása és fokozatos átértékelése az 1960-
hér fotókat közölt art deco épületek-
(díszcsomagolás, tipográfia, sajtórek-
as évektől indult el. Gerle János több
ről. 3 Ezután jelent meg még 1-1 könyv
lámok, magazincímlapok, plakátok) és
évtizedes kutatómunkájának köszön-
rövid fejezete, melyek már hosszab-
ezen keresztül a modern szórakozásra,
hetően lett ismét népszerű és a mai
ban tárgyalták a stílus építészeti jel-
sportra, utazásra, a szabadidőre gya-
napig bőven kutatható ez a művé-
lemzőit egy tucat, nagyobb fényké-
korolt hatásának köszönhetően az art
szeti stílus. Ezzel szemben az art deco
pet mellékelve. 4
deco stílus önmaga reklámja lett. Az art deco iparművészet már az I. világháború előtt is létezett, de tömeges építészeti alkalmazása az 1925ös párizsi világkiállítással kezdődött el. A kiállítás francia neve Exposition des Arts Décoratifs et Industriels Modernes (Modern iparművészeti és ipari kiállítás) volt, amit először Le Corbusier rövidített Expo. Art. Deco-ra 1959-ben, majd egy 1966-os retrospektív tárlaton Bevis Hillier muzeológus használta az art deco elnevezést. Később még vitatkoztak a Deco Style, Deco 25, Zigzag Modern, Jazzmodern Style elnevezésen is, de az 1980-as évektől az art deco művészettörténeti elnevezése véglegesen gyökeret eresztett a világ minden táján. A maga korában Magyarországon modern díszítménynek vagy cikk-cakkos dekorációnak nevezték ezt a stílust, egyes irányzatai még külön elnevezést is kaptak a szaksajtóban.
8
Párizs, a világkiállítás főbejárata, Henri Favier és André Ventre építészek, 1925. Vasmunkák: Edgar Brandt, szökőkút üveglámpák: René Lalique, domborművek: Henri Navarre. forrás: Clouzot/Dover PF I. 1. o.
Az art deco iparművészet kialakulása
A franciák megdöbbentek a német
a porosz seregek élén Párizsban kikiál-
ipar versenyképességén, hiszen addig
totta az egyesült Német Császárságot.
Az art deco iparművészet első pél-
abban a tudatban éltek, hogy a gyar-
dái 1908 és 1912 között jelentek meg
matosításba és az iparosításba későn
Németországban, az Osztrák-Magyar
belekezdő Németország óhatatlanul
művészetben, de az építészetben is,
Monarchiában és Franciaországban.
lemaradt. A németek tíz év alatt sokat
egyfajta ellenpontként az art nouveau
Ha pontos dátumot akarunk megha-
tanultak az angol arts and crafts ipar-
(szecesszió) egyénieskedő és mester-
tározni az art deco kezdetére, akkor
művészeti mozgalomtól, és annak ered-
kélt formáival szemben. A klasszicizmus
A XX. sz. első évtizedében újra felfedezték a klasszicizmust nemcsak az ipar-
az 1910-es évet jelölhetjük meg. Ekkor
ményeit egy még magasabb rendű
egyszerűsége és a szerkezeti átlátható-
hívták meg francia művészek a pári-
célra, minőségi iparcikkek sorozat-
sága sok korabeli építészt vonzott, de itt
zsi Salon d’Automne (Őszi Szalon)
gyártásához használták fel. 1907-ben
a klasszicista építészet formáit és ará-
kiállításra a müncheni tervezők szer-
a tervezők, az esztéták, a forgalmazók
nyait másképpen alkalmazták, a rajtuk
vezetét, a Deutsche Werkstätten für
és a gyártók munkáját egy szervezet-
lévő hagyományos antik díszeknek már
Handwerkskunst-ot (Német Kézműves
ben, a Deutsche Werkbundban fog-
nem volt akkora jelentőségük.
Műhelyek). Az addigi grandeur et gloire
ták össze. Ezzel egyidőben a franciák
A müncheniek által tervezett búto-
(nagyság és dicsőség) képzetében élő
megrekedtek az egyedi hajlatai miatt
rok jelentős része kötődött a napóle-
helyi látogatóközönség és a művészek
nehezen sorozatgyártható art nou-
oni háborúk utáni stílushoz, a bieder-
is abban a hitben éltek, hogy a fran-
veau bútoraiknál, ill. az udvari stílusok
meierhez. Felismerték e stílus letisztult
cia technológia és művészet világelső.
(pl. XVI. Lajos) többszörösen elcsépelt
vonalvezetését és funkcionalitását, de
Hét német iparművész (köztük Bruno
másolatainál.
nem egyszerűen másolták, hanem vál-
Paul és Richard Riemerschmid) ekkor
A franciákat nem csak a német ipar-
toztattak az arányain, a részleteket már
meglepően új minőséget mutatott be
cikkek minősége frusztrálta, hanem az is,
kevésbé aprólékosan dolgozták ki, és
a közönségnek. Az általuk berende-
hogy a német szaklapok azon gúnyo-
a bútorhuzatokra újszerű kompozíciójú
zett 1-1 szobán belül a bútorgarnitúra
lódtak, hogy már a francia vásárlók is
virágmintákat tettek.
textilhuzatai, a drapériák és a tapéták
a megbízhatóbb német termékeket
André Vera francia kert- és város-
is harmonizáltak egymással, ezen felül
vásárolják. Ehhez még az is hozzájött,
tervező más bútortervezőkkel5 össze-
a bútorok formatervei igen kifinomul-
hogy az I. világháború előestéjén a fran-
fogva 1912 januárjában az „Új stílus” c.
tak voltak, egyszerre kötődtek a múlt-
ciák revansra készültek az 1871-es tör-
kiáltványban szállt síkra a L’Art déco-
hoz és voltak újszerűek.
ténelmi vereségükért, melyre I. Vilmos
ratif művészeti folyóiratban. Mint írta,
Louis Süe: lakásbelső a párizsi Őszi Szalonról, 1913 (Lajos Fülöp vonalvezetésű pamlag) forrás: Art et décoration, 1914.1.22u. HUNGART © 2016 / Victoria and Albert Museum, London. Image #2006AL2379-01
Kozma Lajos: biedermeier vonalvezetésű szalonkarosszék vázlata, 1913 forrás: MI 1913.8.309. / HUNGART © 2016
Az art decóról
9
nem visszahozni akarják a régi udvari
szerűsége volt hangsúlyosabb. De a fran-
és 1914 között a későbbiekben tárgyalt
stílusokat, hanem folytatni, nagy hang-
ciák nem csak a Lajos Fülöp stílus mel-
kubista stílust alkalmazták klasszicista
súlyt fektetve „az új stílusnál” az antik
lett tették le a voksukat, átfogalmaztak
bútoraikra.
hagyományokra, a szimmetriára, a ter-
más korábbi stílusokat is. 8
Ezek az antik művészeten alapuló,
vezés matematikai rendjére és az élénk
Németországban 1910-től a barok-
történelmi stílusú, ám újraértelmezett
színek használatára a szecesszió több-
kot Bruno Paul, a reneszánszt Eduard
európai bútorok egészen kb. 1930-ig
nyire fakított pasztell színeivel szemben.
Pfeiffer, Ausztriában pedig 1912-től
maradtak divatban. Svédországban és
Ebben az évben Louis Süe és művész-
a biedermeiert, a barokkot és a roko-
Dániában, az 1920-as években szintén
társai már meg is jelentek az első ilyen
kót Josef Hoffmann és Dagobert Peche
a biedermeier hagyományokat élesztet-
szellemiségben tervezett bútorokkal.
használta fel. Mindegyikük bútorterve-
ték újjá, míg Kozma Lajos az I. világhá-
zésében közös, hogy a történelmi búto-
ború alatt a naiv, népi- ill. Rákóczi-ba-
teoretikusok az 1910 előtti pár évben
rok alapvető formáit felismerhetően, de
rokkhoz fordult inspirációért, amit 1925
Német, osztrák és magyar művészeta közép-európai biedermeiert tartot-
apróbb módosításokkal megtartották,
körül rokokó hatásokra cserélt. Ezután
ták az utolsó igazi stílusnak,6 akárcsak
ugyanakkor a bútorokon lévő virág-
a fentebb említett országokban a lakbe-
André és Paul Vera fivérek a történelmi
dísz-kompozíciók sokkal kötetlenebb
rendezést felváltották a modernizmus
Lajos Fülöp francia udvari stílust, ami
kialakításúak és stilizáltak. Az orna-
anyagokban és színekben néha gaz-
nagyjából megfelelt az előbbinek. 1815
mensek hol faragásként, hol ráhelye-
dag, ám dísztelen bútorai. Az 1930-as
előtt Franciaországban Napóleon rep-
zett ötvösmunkaként, hol színes szö-
évek második felében a bútorokon jel-
rezentatív birodalmi túldíszített klas�-
vetként szerepelnek. Magyarországon
lemzően már nem jelennek meg törté-
szicizmusa, az empire7 (ejtsd: ampír) volt
a Lajta-irodában dolgozó Kozma Lajos
nelmi formák, ám szövetként visszake-
az építészeti- és bútordivat. 1815 után
nagyrészt biedermeier egyszerűségű
rülnek rájuk a színes virágminták.
ennek a dísztelen változata terjedt el
bútorokra egy új, népies szellemben
Közép-Európában és Skandináviában,
stilizált reneszánsz díszítőstílust alkal-
mák és részletek új változatait, a korábbi
ahol a bútorok egyszerűsége és anyag-
mazott, szintén 1912-től. A csehek 1911
antik domborművek emberábrázolá-
Az itt említett, továbbélő antik for-
Az első art deco épületdíszek megjelenése Magyarországon 1920 után. Egyik közép-európai változata az expresszív barokk, mely eln ag yolt és töredezett barokk motívumokat alkalmazott. Franciaországban az expresszionizmus helyett a kubizmus a neoklasszicizmussal kereszteződött.
Budapest VI., Nagymező utca 22–24., Renaissance filmszínház és színpad belső kialakítása, Ferenczy Sándor építész és Körmendi-Frim Jenő szobrász, 1920. A többszörös bővítéseknek és átalakításoknak köszönhetően az 1960-as évekre megsemmisült. forrás: FSP T30.
10
Az art decóról
Budapest VI., Kmety György utca 29., Stricker Gina keramikus lakásátalakítása, Kozma Lajos építész és Varga Oszkár szobrász, 1920/1922. A II. vh. után a villa belsőépítészete lakásmegosztáskor és egy későbbi tűzesetben megsemmisült. forrás: ID 1924.2.
Budapest V., Kossuth Lajos utca 2/A ., Floris cukorkabolt portálja és belső berendezése, Dankó Ödön iparművész és Gádor István szobrász, 1923. A korban szélsőséges dekoratívitása miatt a városi hatóság egy éven belül elbontatta. forrás: MI 1924.3–7.57.
Budapest, bérház kubista fríze Tauszig Béla és Róth Zsigmond, 1929
Jean Metzinger: Nő lóval, 1911–1912 analitikus kubista festmény forrás: HUNGART © 2016 / Statens Museum for Kunst, Koppenhága
Raymond Duchamp-Villon: A „Kubista ház” bejárata a párizsi Őszi Szalonon, 1912 forrás: (PD) Musee National d’Art Moderne et du Musee des Beaux-Arts de Rouen
sait is megtartotta az art deco, annak
(barbizóniak, plein air) vagy látomásos
tani igyekvő képzőművészeti mozgal-
mitológiai jeleneteivel együtt. Ehhez
és álmodozó festményeket készítettek
mak 1920-ig. Mindegyikükben közös,
néha tartalmilag és formailag hozzá-
(William Blake, preraffaeliták, szimbolis-
hogy tagadták a történelmi-társadalmi
adta az egzotikumot, így lett az art
ták). Mások az idealizált és romantikus
múlt formáinak és műveinek fontosságát
Párizs, 4 rue Joseph Granier, bérház homlokzati részlete, 1932 Kubizmusból és orfizmusból származó díszítőmotívum.
deco állatszimbóluma Diana (Artemisz)
beállítások helyett hétköznapi emberi
és egyáltalán a látható valóság repro-
istennő szökkenő őze, míg növényszim-
életképeket (naturalisták) vagy pillanat-
dukálásának a szükségességét. Ezek
bóluma a pálmafa (pálmalevél, pálma-
nyi egyéni benyomásokat rögzítettek
a mozgalmak félabsztrakt, a minden-
törzs), Franciaországban pedig a lép-
(impresszionisták). A XIX. sz. végével
napi megszokotthoz képest aránytalan
csős vízsugarú szökőkút. E fentebbi két
a posztimpresszionisták, majd Matisse
emberi-figurális-tárgyi, vagy absztrakt
forrás, az antik és egzotikum azonban
fauvizmusa és az expresszionista fes-
(elvont, tárgytalan) tartalmú műveket
nem lenne teljes az art deco harmadik,
tészet (1905) a pillanatnyi valóság szí-
hoztak létre, a részleteket kidolgozá-
fő forrása, az avantgárd képzőművé-
neit is attól eltérő, inkább egyéni szem-
sát teljesen elhanyagolva.
szetek hatása nélkül.
léletet tükröző színekre cserélték. Így szinte végleg elszakadtak az elmúlt jó négy évszázad megszokott, a látott
Az avantgárd megszelídítése, a moder-
Az avantgárd (modernizmus) megje-
vagy képzelt valóságot valószerűen
nizmus megszépítése
lenése a századelőn
ábrázoló festészetétől. A kubista festészet 1911-es, nagy-
Az avantgárd képzőművészeti alkotá-
Már a XIX. sz. közepétől megjelen-
közönség elé lépésével elutasította
sok nagyrészt elvont stílusa taszította
tek azok a festészeti mozgalmak Nyu-
az addig érvényben lévő, a reneszáns�-
az akkori nagyközönséget, így ami-
gat-Európában, amelyek elutasítot-
szal kezdődő perspektivikus térábrázo-
kor az avantgárd festők és szobrászok
ták az akadémista másolásra szűkített
lást. Már nincsenek egyértelmű, határo-
közterekre, intézményekbe, előadá-
9
művészeti oktatást, a történelmi lát-
zott hierarchiák előtér és háttér között,
sokhoz alkottak, stílusukat vonzóbbá,
ványfestészetet, illetve annak csak
a sík idő és tér koncepciója felbomlik,
elegánsabbá és könnyebben értelmez-
műteremben folyó tanítását. Már nem
a színek redukáltak és kontrasztosak.
hetővé kellett tenniük, csak így tudták
akartak mitológiai és történelmi témá-
Ezután sorra jelentek meg az egy-
kereskedelmi sikerre is váltani tehet-
kat, pláne pátoszos formában megörö-
másra kiáltványokkal licitáló, az egész
ségüket. Ezek az avantgárd művészek
kíteni, így vagy a szabadban festettek
társadalmat a művészetükkel átalakí-
jobban kidolgozták műveik részleteit,
Az art decóról
11
Prométheusz a nélkülöző emberiség számára ellopja a tüzet, ezzel a civilizáció atyjává válik. Körülötte cikk-cakkos villámmotívumok, egzotikumként ananászgyümölcsök és nagy, hosszú levelek. Az egész kompozíció a kubizmus töredezett ábrázolásmódjában stilizált és az emberiség győzelmét hírdeti a technika segítségével a természet felett.
Paul Poiret, a párizsi divat és a Wiener Werkstätte A skót C. R. Makintosh építész-ipar-
Budapest V., Markó utca 9., Lipótvárosi elektromos alállomás, „Prométheusz” plasztika, Ohmann Béla és ifj. Mátrai Lajos, 1930
művész és az angol C. R. Ashbee által vezetett Guild and School of Handicraft
és barátságosabbá tették egyedi és
ráira és a korabeli német iparművé-
angol iparművészeti műhely hatására
elvont stílusukat; így tervezett jelme-
szekre is hatott. A kereskedelmi art
az osztrák Josef Hoffmann 1903-ben
zeket Picasso az Orosz Balettnek, így
deco plakátokon a modern festészet
Bécsben megnyitotta saját műhelyét,
festett színházbelsőt és filmdíszletet
színvilága, árnyalatai és egyszerűsítő
a Wiener Werkstätte-t, hogy modern,
a német expresszionista festő, César
formálásai jelennek meg, a tartalom
hétköznapi tárgyakat tervezve fejles�-
Klein, így illusztrált divatlapokat és ter-
minél kontúrosabb hangsúlyozásával.
sze a közízlést. Ezzel a divat történe-
vezett textilmintákat a francia fauvista festő, Raoul Dufy. A másik irány ezzel elle ntétes: a hagyományosan képzett iparművész
És így lett barátságos, modern
tében egy szokatlan, ám rövid fordulat
díszítmény a holland De Stijl10 négyzet
következett: Párizs 1910 és 1922 között
és téglalap, a francia orfista festők kör,
Paul Poiret közvetítésével Bécsből is
a kubisták háromszög és gúla motívu-
inspirálódott.
11
az avantgárd festők stílusjegyeiből
maiból. A futuristák suhanást,
díszítőmotívumot készített, és ezzel
dinamizmust ábrázoló fest-
frissítette fel, „absztrahálta” a hagyo-
ményei a szobrászatban és
mányos ornamenseket, vagy játékossá-
magazincímlapokban kom-
gával új, modern díszeket hozott létre.
mercializálódtak. A konst-
Franciaországban a legnagyobb műla-
ruktivisták egyenesekben,
katos, Edgar Brandt az absztrakt geo-
derékszögekben, körívekben
metriai motívumokat keverte a naturális
és kubusokban gondolkodó,
virágdíszekkel, ember- és állatábrá-
dogmatikus világa kihatott
zolásokkal és íves formákkal, Német-
a dekoratív tárgyformálásra,
országban az osztrák Josef Margold,
és frissített a díszítmények
Ausztriában Josef Hoffmann és Dago-
kialakításán is.
bert Peche az expresszionista festmé-
Az art deco ezen három
nyek feszültséggel teli, élesen megtört
forrásának szintézisét leg-
kontúrjait barokk és rokokó díszekbe
jobban az Ohmann-Mátray
ágyazták, akárcsak Magyarországon
szobrászpáros Budapest bel-
Kozma Lajos és követői. Az avantgárd
városi trafóházán lévő dom-
festmények a megszokottól eltérő,
borműve szemlélteti. A kom-
aránytalan emberábrázolása – a Matis-
pozíción egy antik mítosz
se-nál festészetet tanult – Kozma figu-
ábrázolását láthatjuk, ahol
12
Az art decóról
Paul Iribe: Les robes de Paul Poiret (Illusztrációk Paul Poiret ruháihoz), 1908. 1. tábla. Poiret a Directoire korszak (1795– 1799) női ruházatához nyúlt vissza. • forrás (PD)
Azt art deco-nak volt ugyan művészeti
mutatóin vonultak fel először manöke
kiáltványa 1912-ben – a stílus határo-
nek, az 1911-es budapesti bemutatko-
zott megnevezése nélkül –, de nem volt
zása szenzációszámba ment. Utazása
központi építészeti figurája, így épí-
végén Brüsszelben Loius Süe-vel szemé-
tészeti programja sem. Tulajdonkép-
lyesen látogatta meg az osztrák Josef
pen egy építészeti divat volt, melyet
Hoffmann és Wiener Werkstätte-ben
sok építész magáénak érzett pár éven
dolgozó munkatársai összművészeti
keresztül. Ezzel el is érkeztünk az art
alkotását, a Stoclet-palotát. Az épület
deco központi forrásáig, Paul Poiret-ig
és teljes belső berendezése, művészi
és a párizsi divatig.
részletei a szecesszió betetőzését tes-
Paul Poiret divattervező, divatdik-
tesítik meg, és egyben az art deco kez-
tátor és munkatársai voltak az elsők,
detét is. Madame Stoclet – aki Párizsból
akik integrálták az art deco három for-
rendelt ruhákat – itt vetette fel nekik,
rását: az antik hagyományt, a Párizsban
hogy a női ruha is lehet az összművé-
akkor megjelenő XX. századi avantgárd
szet része. A Stoclet-palota hasonló
képzőművészetet és az egzotikumot.
szemléletű magyar megfelelője a kor-
Poiret Paul Iribe illusztrátorral 1908-
szakban az azóta elpusztult Grünwald-
ban visszatért azt art nouveau derék-
villa volt (I. ker., Ostrom utca 1., Vágó
nál szűkre szabott női ruháitól a XVIII.
József, 1914–1916).
század végi directoire ruhák derék-
Leon Bakszt: egy bakhánsnő jelmezterve a Nárcisz c. baletthez, 1911 • forrás (PD)
Párizsba visszatérve megvalósítja
nál bő fazonjaihoz, de további inspirá-
az addig látottakat, bécsi elvekre ala-
Az itt lévő ruhák directoire (klasszicista),
ciókhoz is fordult. A Párizsban 1909-
pozva textiltervező és -gyártó műhe-
empire, japán, bécsi,13 kubista és orfista
től világszenzációként fellépő Orosz
lyeket nyit, melyeket lányáról nevez el
hatásokat mutattak, továbbá egzoti-
Balett különleges jelmezei és díszle-
(École Martine, Atelier Martine és La
kumként az Orosz Balett házi terve-
tei, majd 1910–1911 között München és
Maison Martine). Saját és alkalmazottai
zője, Leon Bakst munkássága is érez-
Bécs újszerű textilgyártási technológiái,
ruhatervei színes rajzként jelentek meg
hető a perzsa és más keleties szabásokat
munkafolyamat-szervezése és egyedi
a korszak híres divatmagazinjában, a La
és motívumokat felvonultató rajzokon.
esztétikája fogta meg.12 Az ő divatbe-
Gazette du Bon Ton-ban (1912–1925).
Ehhez jött még később a fekete-afrikai primitív törzsi faragások felhasználása és Tutanhamon pazar sírleletének 1922-es megtalálása, aminek gazdag dísz-, szín- és anyaghasználati megoldásait a párizsi divattervezők egyből levédették későbbi ruháik megtervezéséhez. Poiret anyagilag is támogatta a modern festőket és az Orosz Balett művészeit – akik baráti köréhez is tartoztak, cserébe ötleteket vett át tőlük. A korszak nyugat-európai művészi törekvésiből naprakész szakírója, Nádai Pál – aki személyesen is látta az 1925ös világkiállítást – 1913-as cikkében észrevette az új francia stílus születését. Úgy gondolta, hogy a franciák új stílusa nem biztos, hogy legyőzi a német
Brüsszel, 279–281 avenue de Tervueren, Stoclet-palota, Josef Hoffmann és társai, 1905–1911
gyártási minőséget és szervezettséget, viszont egyvalamiben egyedi, mégpedig abban hogy a tervezés alapja a női
Az art decóról
13
Budapest, Ostrom utca 1., Grünwald-villa és belső udvari részlete, Vágó József, 1914–1916 (elpusztult)
forrás: BFL XIV.243
HUNGART © 2016
Az 1925-ös párizsi világkiállítás
lításon, ahol a rendezők megszabták,
zátartozó ékszereket mindig össze-
A világkiállítást eredetileg 1915-re ter-
gyakat bemutatni, történelmi stílusmá-
hangolták a női öltözőszoba (budoár)
vezték, a franciák minél előbb meg akar-
solatokat nem engedélyeztek. A fen-
bútoraival, textiljeivel és dísztárgyaival.
ták mutatni a világnak, hogy tudják azt
tebb említett Nádai Pál jóslata valóra
Poiret utitársa, Louis Süe szintén
divat lesz. Párizsban már régi hagyomány volt, hogy a női ruhát és a hoz-
hogy csak „modern stílussal” lehet tár-
a minőséget iparcikkekben, mint a rivá-
vált: a francia pavilonok különleges-
a bécsi útja után, 1912-ben a Werk-
lis németek, de a háború kitörése ezt
sége volt, hogy a kiállított díszes text-
stätte hatására nyitja meg az ipar-
megakadályozta. A győztes, ám hábo-
ilek esetében ugyanazt a mintát hasz-
művészeti-lakberendezési l’Atelier
rús veszteségeket elszenvedő Fran-
nálták bútorhuzatként és drapériaként,
français-t (A francia Műhely). Innen-
ciaország két–három év alatt gazda-
ami egyben a pillanatnyi női divat is volt.
től a francia divattervezők 1912 és 1925
ságilag talpra állt, és fontos volt neki,
A korszak és a kiállítás másik fontos
között különböző párizsi kiállításokon
hogy a korábban megújuló és megerő-
kérdése volt, hogy összehangolható-e
szorosan együttműködtek az avant-
södő német iparművészettel (Deutsche
az egyedi, minőségi kézműves forma-
gárd képzőművészekkel és hagyo-
Werkbund, Bauhaus) szemben új világ-
tervezés a tipizált, gyári sorozatgyár-
mányos képzettségű iparművészek-
stílust alakítson ki.
tásra alkalmas, megfizethető tömeg-
kel, így érlelődött a stílus egészen az
A kiállítás fél évig tartott, helyszíne
termékek formálásával. A futurista
1925-ös világkiállításon történő nem-
a Szajna partja volt az Eiffel-torony
kiáltványban megjósolt gépkultuszt
zetközi megjelenéséig.
14
A Wiener Werkstätte 1925 után
előtt. A pavilonok megtervezésénél
a lakógép-elmélet váltotta valósággá;
az újdonságra nyitott francia építészek
Le Corbusier szerint a luxus óceánjá-
már nem nyújtott nemzetközi építé-
együttműködtek a korábban említett
rók formálása, továbbá a kabinfülkék
szeti és iparművészeti mintát, kivéve
divattervezőkkel és modern szemlé-
teljesen letisztult belső tere és funkci-
Magyarországnak. Hoffmann műhelye
letű iparművészekkel a belsőépítészeti
onalitása kell, hogy hasson az építé-
prémium márkanévvé vált világszerte,
és külső dekorálásban, ennek köszön-
szeti tervezésre. Ugyanis az óceánjárók
míg a sorozatos finanszírozási gondok,
hetően kerültek modern díszítmények
tervezésekor a mérnökök az aerodina-
a világgazdasági válság, a modern ipari
a homlokzatokra. Francia oldalról ipar-
mikát (áramlástant) figyelembe véve
sorozatgyártás miatt végül 1932-ben
művészeti és különböző gyárak termék-
alakították ki a funkcióra nézve legal-
csődbe nem ment.
bemutató pavilonjai szerepeltek a kiál-
kalmasabb formát. Ez volt az „áram-
14
Az art decóról
vonalas” (streamline) vagy „expresszív
Maróti tervezte, akárcsak a meg nem
gos történelmi, gazdasági és művészet-
modern” formatervezés. Így az 1930-
valósult 1926-os philadelphiai pavilont.
politikai okok miatt máshogyan alakult ki, jóval szegényesebben.
as évekre kialakultak lépcsős, párhu-
Rá egy évre Maróti Eliel Saarinen híres
zamos sávos és lekerekített formák
finn építész meghívására Detroitba
a hétköznapi használati tárgyakon és
ment dolgozni.
a bútorokon. Megfordult az a korábbi
A kiállítási építészet mindig nagyobb
Magyarország gazdasági és kultu-
folyamat, hogy az építészeti stíluskor-
szabadságot adott az építészeknek új
rális helyzete a századfordulón és
szak (pl. reneszánsz) adta a díszeivel
formák, szerkezetek és anyagok kipró-
az első világháború előtt
korának bútorstílusát: itt a tárgyterve-
bálására, de egyben nem tartós anya-
zés, a design formája egyfajta „modern
gokból építik őket, így már csak archív
Magyarország a Monarchia tagjaként
díszletként” adta az épület tömegformá-
fotókon láthatjuk azt a pazar építészeti
az 1867-es Kiegyezéssel a világ egyik
ját – de nem mindig a funkció előnyére.
változatosságot, ami az art deco építé-
leggyorsabban növekvő gazdaságát
A Szovjetunió, Dánia, Robert Mal-
szet színrelépésével jellemezte az 1925-
tudhatta magáénak, melyet a moderni-
ös pavilonokat.
zációval és kereskedelemmel bevonzott
let-Stevens és Le Corbusier modern, dísztelen pavilonját kivéve minden
A kiállítás végével a pavilonokat
külföldi tőke biztosított több évtize-
ország art deco pavilonnal készült,
elbontották, belső tartalmuk világ-
den át. Ebben a különleges gazdasági
Németországot pedig szándékosan
körüli bemutatóútra ment, köztük
környezetben a legjobbkor találkozott
túl későn értesítették a kiállításról.
az Egyesült Államokba, és egy-két éven
össze az új esztétikai elveket követelő
Magyarország anyagi okokból nem
belül az amerikaiak magukévá tették
szecesszió az akkor először alkalma-
tudott jelen lenni – bár pavilonját Maróti
az újszemléletű francia díszítménye-
zott építészeti technológiákkal és az új
Géza megtervezte –, helyette a monzai
ket. Az akkor éppen felhőkarcoló-épí-
társadalmi gondolatokkal. Az 1880-as,
hercegi palotában kapott 3 reprezen-
tési lázban égő Egyesült Államok sok-
1890-es évekre a történelmi formák-
tációs szobát. Az installációt szintén
kal nagyobb pompában fejlesztette
kal többször elcsépelten bánó histori-
tovább Párizs új művészetét, és alkal-
záló-eklektikus építészettel szemben
mazta azt a közintézmények részle-
és az új kornak az új művészetét jogo-
tein, vagy monumentalitássá emelte.
san követelve lépett fel a szecesszió
Egy új társadalmat létrehozó új konti-
és Lechner Ödön modern, városi és
nens – saját ősi művészete nem lévén –
nemzeti építészetre törekvő irányzata.
keverte ezt az új építészeti-iparművé-
A szecesszió csak az antik kánon éle-
szeti stílust a helyi indián kultúra tárgyi
medett formáit és arányait utasította
emlékeivel, és ezzel egy saját, modern,
el, a természet közeli valóságot nem.
dekoratív művészetet hozott létre.
Az akadémikus építészeti szellemmel
15
Monza, nemzetközi iparművészeti kiállítás magyar szekciójának főbejárata, Maróti Géza, 1925 forrás: Bossaglia
Ezek az irányok Franciaországból és az
szemben egy másik arányrendszert és
Egyesült Államokból öt év alatt elter-
valóságot keresett, ezt az organikus
jedtek a gyarmatok modernizálódó
növényi motívumokban, ill. az európai
nagyvárosaiban, és így lett új, nem-
perifériákon még élő népművészet-
zetközi világstílus az art deco, amely
ben és népi építészetben találta meg.
jó tíz év után a II. világháború kirobba-
Budapesten és a magyar nagyváro-
násával ért véget. A háború után újjá-
sokban a századforduló idején hatal-
épülő Európának és a modernizálódó
mas mennyiségű bérház és középület
perifériáknak már kevésbé volt szük-
épült a szecesszió többféle nemzetközi
ségük a hagyomány és a díszítmények
változatában, melyek nemzetközi szín-
használatára, a tárgytervezés pedig
vonalat képviselnek mind a mai napig.
más irányt vett.
Emellett tartalmas építészet-elméleti
Az art deco globális, nemzetkö-
viták folytak arról, hogy milyen legyen
zileg elterjedt irányzatával szemben
az új, önálló magyar építészeti stílus.
Közép-Európában és különösen Magyar-
Lechner mellett két másik karizmati-
országon az art deco építészet sajátsá-
kus építészegyéniség, Lajta Béla és
Az art decóról
15
Kós Károly talált követőkre és pozi-
köszönhető a szecesszió különböző
tikai irányzatok hívének mutatkozott.
tív kritikai hangra.
irányzatainak és az nyugati avantgárd-
A magyar avantgárd a Nyolcak festő-
Az elkövetkező világháború ször-
nak a viszonylag gyors megjelenése
csoporttal felsorakozott nyugati tár-
nyűségei, az összeomló gazdaság,
Magyarországon. A modern művészet
sai mellé már az első világháború előtt.
a hétköznapi nyomor, az őszirózsás
társadalomjobbító szándékát akaró
A magyar művészeti élet a tárlatokon
forradalom , a Tanác sköztársaság
és feltételező írók, költők, újságírók,
megismerte a posztimpresszionisták,
rémuralma és a trianoni egyezmény
közgazdászok, esztéták, politikusok
a kubisták, a „Vadak”, az expresszionis-
a romlatlan Aranykor mítoszára ala-
és filozófusok támogatták a szeces�-
ták és az olasz futuristák festményeit,
pozó szecesszió idealizmusát foko-
szió és az avantgárd képzőművésze-
annak ellenére, hogy Apponyi Albert
zatosan maga alá temette, akárcsak
tek térnyerését. Ezekben az értelmiségi
vallás- és közoktatásügyi miniszter nem
az ország önbecsülését.
körökben, kölcsönös baráti társaságok-
támogatta a Párizsba szóló ösztöndíja-
ban így fordulhatott elő például, hogy
kat. Kassák Lajos vállalta művészpoliti-
Lechner Ödön 1914-es, ill. Lajta Béla 1920-as halála egy korszak valódi
Kozma Lajos illusztrálta Ady Endre
kai aktivizmusát, szociális érzékenysé-
és szimbolikus lezárását is jelentette.
verseskötetét vagy Bartók Béla egyik
gét, háborúellenességét és nemzetközi kapcsolatokat épített ki.
Itt fontos megemlíteni és bemutatni
kottaborítóját. A szociális reformo-
Lajta 1908–1914 közötti munkássá-
kat sürgető politikai irányzatok, mint
gát: épületein sokkal több és erőtel-
a liberális, a polgári radikális, a szo-
korábban szecessziós és progresszív
jesebb art deco sajátosságot fedezhe-
ciáldemokrata, a baloldali-szimpati-
gondolkodású építész-iparművész meg-
tünk fel, mint más magyar építészek
záns és ezek mellett szabadkőműves
élhetési okból, vagy baloldali szimpát-
art deco-nak mondott 1920-as évek-
politikusok és művészek akarták töb-
iából állami tisztséget vállalt. Emellett
bé-kevésbé az ország társadalmi-poli-
az 1918-1921 között idegen fennhatóság
tikai berendezkedését átalakítani. Ezek
alatt álló, Pécs központú baranyai terü-
beli munkáin.
A magyarországi progresszív építészet ellehetetlenítése az 1920-as években
A Tanácsköztársaság alatt több,
a társaságok többnyire átfedték egy-
leten nagyon gazdag avantgárd művé-
mást, elég itt a Bárczy István szabad-
szeti élet zajlott, sokkal szabadabb
kőműves, liberális főpolgármester 1910–
mederben, mint a rákövetkező évti-
1913-as irányítása alatti építkezésekre
zed Horthy-rendszerében.
Az első világháború előtt a magyar
gondolni, ahol a korabeli progresszív
A Tanácsköztársaság összeomlása,
művészeti és társasági élet szabadabb,
építészek egy része is szabadkőmű-
Horthy budapesti bevonulása és a tri-
liberális légkörben működött, ennek
ves volt, ill. a fentebb felsorolt poli-
anoni egyezmény aláírása után vizsgá-
A német expresszionista festészet…
Franz Marc: A kék lovak tornya, 1913. A II. vh. után nyoma veszett. forrás (PD)
16
Az art decóról
… és hatása egy magyarországi barokk díszítőelemre.
César Klein: a Genuine c. expresszionista horrorfilm díszlete (részlet), 1920 (r.: Robert Wiene). forrás: Deutsches Filminstitut
Budapest, bérház kapudísze, Szőke Imre, 1929
latok indultak annak kiderítésére, hogy mely építészek és művészek támogatták az ország összeomlásához vezető „destruktív” eszméket és a Tanácsköztársaságot. Így több építész-iparművész feddést, ideiglenes vagy végleges eltiltást kapott a Magyar Mérnökök és Építészek Egyletétől. Több avantgárd művész politikai meggyőződése miatt, a megtorlástól tartva vagy egzisztenciális okokból Bécs, Nagyvárad, Újvidék, Moszkva, Weimar, Berlin és Párizs felé vette az útját. A legtehetségesebb építészek, mint Vágó József, Pogány Móric és Spiegel Frigyes ideiglenes emigrációba kényszerültek, Mende Valér és Zrumeczky Dezső meghalt a háború alatt, a reményteljes Pál Hugó és Lessner
Budapest II., Berkenye utca 15/B., az építő-iparművész saját lakóházának homlokzati terve, Tálos Gyula, 1925–1926 (a megvalósult épületet azóta a felismerhetetlenségig átalakították) forrás: MÉ 1931.2.14. / HUNGART © 2016
Manó nem kapott tudásához méltó megbízást. Kós Károly önkéntes elha-
A budapesti városházán a háború előtti
a boldog békeidők konszolidált, isme-
tározásból a kisebbségi sorsot vállalva
Bárczy-féle liberálisokat a Wolff-féle
rős formáit akarta viszontlátni, továbbá
Erdélybe vonult vissza.
keresztény-konzervatív párt – tagságá-
így akarták a megmaradt városainkat
A trianoni döntés következtében
ban több építész-képviselővel – váltotta
történelmibb ízűvé formálni. A trianoni
az építészethez szükséges erőforrása-
a hatalomban, mely párt antiliberális
egyezmény után az ország újjáépíté-
inak (szénbányák) és nyersanyagainak
és szecesszióellenes volt, antiszemita
séhez a Török Hódoltság pusztítását
(ércbányák és erdők) 60–80%-tól meg-
felhangokkal. Hogy megakadályoz-
követő, Mária Terézia-féle barokk épí-
fosztott ország, az elszabadult infláció,
zák – részben egzisztenciális okokból
tészetet tartották a legmegfelelőbbnek.
a 400.000 elűzött menekülttel felduz-
a beszűkült piacon – a szecessziós épí-
Az egyik legelfogadottabb konzerva-
zadt nagyvárosok és az ebből követ-
tészet továbbfejlesztését, vagy bármi-
tív irányzat a Wälder Gyula által kiala-
kező lakásínség a társadalom minden
fajta progresszív építészet kialakulá-
kított neobarokk lett, mely osztrák és
rétegét érintette. Még öt–hat évet kel-
sát, adminisztratív korlátozást hoztak.
dunántúli építészeti hagyományokból
lett várni ahhoz, hogy a Bethlen-kor-
Így az illetékes fővárosi hivatal a „főbb
táplálkozott, és évszázados, kipróbált
mány a közbiztonság stabilizálásával,
útvonalakon és köztereken »csak neme-
formákat használt fel.18
a pengő megerősítésével és adóked-
sebb stíl szerint«” megvalósuló építé-
Konzervatív és népies építészeti
vezmények megszavazásával amerikai
szetet írt elő, és beleszólhatott az épü-
körökben a nagyvárosi szecesszió
banki hiteleket – un. Speyer-kölcsönt –
letek és homlokzatuk kialakításába.16
megvetést és indulatokat váltott ki,
kapjon. Ez tőkét pumpált a majdnem 13
Ezzel a lépéssel egyértelműen a törté-
míg a későbbi modern építészektől
éve inaktív, spekulatív bérházépítésbe.
nelmi stílusoknak kedveztek. A modern
lesajnáló kritikákat kapott. A népi sze-
Addig azonban kizárólag infra -
és ezzel együtt az art deco építészet
cessziós építészet nagyrészt vidékre
strukturális építéssel tudott foglal-
helyi kialakulása és meghonosodása elé
szorult vissza, rajzstílusa a meseköny-
kozni a magyar állam: elsősorban új
így jelentős akadályokat gördítettek.17
vekben, a népies díszítés pedig a refor-
gyárakat, vasúti- és kórházi épületeket
A történelmi stílusok, köztük leginkább
mátus templomok belső díszfestésé-
kellett létrehozni vagy bővíteni, hogy
a neobarokk újbóli megjelenése nem
ben élt tovább.
az ország ismét működni kezdjen. Ezek
csak az antiliberális és tekintélyelvű
Hasonló sorsra jutott az 1920-as
mellett csak kisszámú magánvilla épült
korszellemből származott. A közön-
években a magyar art deco iparművé-
historizáló és ezzel keveredő szeces�-
ség ugyancsak belefáradt a nagyvárosi
szet és az egyik fontos forrása, az avant-
sziós stílusban.
szecesszió állandó kísérletezésébe, és
gárd képzőművészet: vagy külföldön
Az art decóról
17
lenül válik art deco épületté, ez igaz sok, a harmincas években tervezett épületre is. Lajta Béla Parisiana mulatója, akárcsak a Löffler-fivérek ortodox zsinagógája a szerencsés véletlen szülötte: az art deco forrásai közül kettőből merítenek; a lépcsős, geometrikus, cikk-cakk, vagy kubistának látszó minták az ókori, közel-keleti tartalmakkal keverednek. Ha a két világháború közötti magyar
1
építészetet akarjuk meghatározni és
3
ezen belül az art deco-t, akkor egy
2 4
egyenlő szárú háromszöget kell elképzelnünk, hogy lássuk a különböző viszonyait más irányzatokkal. A háromszög csúcsainál található a 3 fő építészeti irányzat: a konzervatív, a népi-nemzeti és a modern építészet, melyek eszmeáramlatokat is képviselnek. Az art deco ebben a háromszögben középen, negyedik fő irányzatként van jelen, ám később említendő sajátosságai miatt nem tud nyugati mintára erőteljesen,
„Proto art deco” részletek az I. vh. előtti magyar építészetből. Inkább az 1930-as évek egyesült államokbeli formákra emlékeztetnek, semmint a magyar 1920-as évekre. 1 B udapest V., Váci utca 11/B., Lähne-ház, Révész Sámuel és Kollár József, 1912 2 Kecskemét, Szabadság tér 3., Luther-udvar (Evangélikus egyház bérháza), Mende Valér, 1910–1911 3 B udapest VII., Kazinczy utca 7., bérház kapubélése, Sipos József, 1910–1911 4 B udapest VII., Városligeti fasor 5–7., Fasori református templom karzata, Árkay Aladár, 1911–1913
városképeket meghatározóan jelen lenni. Elgondolásai megjelennek csaknem mindegyik irányzatnál, ám ezekkel keveredve, és inkább csak részletekben megmutatkozva, sokkal inkább iparművészeti irányzatnak látszik. Nyu-
bontakozott ki, vagy mellékutcákba
Reiss Zoltán műve a Bajcsy-Zsilinszky
gati módra, modern épülettömegen
és műtermekbe kényszerült visszavo-
út elején), vagy visszafogott díszítéssel
modern díszítményként ritkábban for-
nulni. Így az első világháború előtt és
a modern építészetbe hajlik (Bajcsy-Zsi-
dul elő Magyarországon – pedig ezek
után külföldre kivándorolt szobrászok
linszky út, Károly körút, Rákóczi út).19
az épületek nemzetközi összehasonlí-
(Kelety Sándor, Csáky József, Miklós
tásban is a legjobbak közé tartoznak.
Gusztáv, Hiesz Géza) és különösen
A könyvben közölt pár kubista-expres�-
a műlakatosok Párizs art deco iparmű-
A magyar art deco építészet jellemzői
vészetét gazdagították a hazai helyett.
szionista épület ugyan az avantgárd építészethez sorolható, de kézműves
Az avantgárd kiállításokat, előadáso-
Az I. világháború előtti szecessziós épü-
szemléletük és érzelmi megközelítésük
kat és színdarabokat a Horthy-rend-
leteken feltűnő, 15-20 évvel későbbi,
miatt az art deco építészet részeként
szer, mint bolsevik, baloldali szociális
pl. amerikai art deco építészetre emlé-
tárgyaljuk őket, szembeállítva a racio-
propagandát igyekezett megakadá-
keztető részleteket inkább a század-
nalista, technikai szemléletű konstruk-
lyozni vagy betiltani. Ebből érthetjük
forduló alkotó egyéniségre sokat adó
tivizmussal.
meg, hogy miért olyan ritka a frekven-
művészetfelfogása, a kísérletező kedv
A szecesszió és az art deco közötti
táltabb budapesti helyen az art deco
szülte, semmint a huszas évek sokfajta
átmenetet Magyarországon a háború
épület: ha előfordul is, klasszicista rit-
forrása. Attól, hogy egy épület tartal-
és a gazdasági válság megszakításá-
mussal igyekszik konzervatívabb kör-
maz art deco-ra jellemző formákat,
val Árkay Aladár, Maróti Géza és Tálos
nyezetéhez alkalmazkodni (például
attól még az épület maga nem feltét-
Gyula, de elsősorban Kozma Lajos
18
Az art decóról
iparművészeti munkássága képviselte.
art deco-vá kommercializálása inkább
társm űvészete meggyengült: az épí-
Kozma a maga korában az egyetlen
a nagyobb művészi szabadságot adó
tészeti díszkerámia használata meg-
nemzetközileg is elismert művészünk,
színházi díszlettervezésben, ritkáb-
szűnt, a műlakatos munkák neobarokk
életműve egy szakaszán egyértelműen
ban a jelmeztervezésben teljesedett ki.
igényeket szolgáltak ki, a színes üveg-
látszik a korabeli osztrák (Josef Hoff-
A Goldberger gyár fejlett textiltechnoló-
ablakok a polgári építészetből vissza-
mann20 és Dagobert Peche) és német
giája ismert volt Párizsban, az avantgárd
kerültek az egyházművészetbe.
hatás (Eduard Pfeiffer). Grafikai és ipar-
tanultságú P. Szabó Éva textiltervezői
Az 1920-as magyarországi art deco
művészeti munkásságának rengeteg
munkássága leginkább az 1930-as évek-
épületek többsége az I. világháború
követője akadt. Expresszív barokk és
ben teljesedett ki. Az aktuális női divatot
előtti spekulatív alaprajzokhoz képest
expresszív rokokó stílusával az art deco
többször megkísérelték magyarrá-ma-
nem újult meg, a függőfolyosós elrende-
közép-európai irányzatának fontos sze-
gyarossá alakítani különböző pályáza-
zés és a tradicionálisan lehatárolt belső
mélye lett egy olyan korban, amikor
tokon: a szabások párizsi hatásúak, míg
terek jellemzik őket – átszellőztethető-
a magyar építészetnek nem volt a sze-
a díszítőmotívumokat – természetesen
ség, optimális benapozás és megfelelő
cesszió korszakához mérhető karizma- – a magyar népművészetből merítették.
világítás nélkül, kevés üvegfelülettel.
tikus egyénisége. 21
Az ismert magyar (film)színésznők, ha
Az épületek nem törekednek a modern
lehetőségük volt rá, mindig Párizsból
építészet egyik alaptételére, az egy-
A fél szemét Bécsen és Németországon tartó Lajta és Kozma az 1910-
rendelték a legújabb ruhákat, melyek-
szerű tömegformákra, anyagi okokból
es évek első felében már említett új
ről a művészek társasági életét követő
a faszerkezetű magastetőt részesítik
bútordekorációs stílust fejleszt ki, mely
magazinok tudósítottak – az új világ- és
előnyben a vasbeton szerkezetű laposte-
a kifinomult reneszánsz növényi díszí-
immár életstílus reklámjaként.
tővel szemben. A homlokzatokra sokkal
tőmotívumokat népies szellemben bővítve átértelmezi, és ezt a dekorá-
Pár magyar építész jelen volt az 1925-
visszafogottabb „modern dísz” került,
ös párizsi világkiállításon, és vegyes
az is inkább német-osztrák és népmű-
ciós stílust egy-egy épületen meg is
meglátásokkal, de felismerték az art
vészeti hatást mutat. A Párizsban jel-
valósították. Őket követték ugyaneb-
deco és modern építészet kezdetét.
lemző gazdag, szinte végletekig stilizált
ben a stílusban Vágó József, a Löffler-
Alkalmazni viszont magyarországi mun-
és komponált homlokzati virágminták,
és Román fivérek megvalósult épületei,
káikon már kevésbé merték az 1920-
dekoratív konstruktivista és kubista
továbbá Wannenmacher Fábián tucat-
as években. A szecessziós építészet
alakzatok ritkák. Ez az avantgárd hatás
nyi megvalósulatlan terve. Ez az újfajta, modern nemzeti építészetként elképzelt stílus a háborúval és Lajta halálával lezárult. Pár motívuma feltűnt a II. világháborúig díszítményként a homlokzatokon, a reneszánsz ornamensek 1930-tól az expresszív rokokó kínaizáló mintáihoz hasonlóan derékszögekkel, egyenes vonalakkal bővültek. Porgesz József 1927 körüli épületein a reneszánsz díszítmények egzotikusan dússá váltak. Ugyan Kozma a Budapesti Műhely 1913-as, Bécs nyomdokain haladó megalapításával a textiltervezést is felvette az összművészeti munkák közé, de a ruhadivat nem lett Magyarországon az új stílus központi eleme. Poiret második, 1923-as budapesti látogatását botrányba fulladó ellenszenv kísérte. Az avantgárd képzőművészet
Párizs, 2–4 rue Louis Codet, bérház homlokzati részlete, 1932
Az art decóról
19
Amszterdam, Vrijheidslaan, holland expresszionista zárterkély, Michel de Klerk, Pieter L. Kramer és tsai, 1921–1923
Bremerhaven-Wulsdorf, Am Wohnwasserturm, német expresszionista lépcsőház, Wilhelm Kunz & Heinrich Mangel, 1927
Párizs, 79–81 rue du Faubourg Saint-Jacques, francia kubista lodzsa és balkon, 1931
gyengeségét mutatja, ugyanakkor erő-
deco kedvenc motívuma, a cikk-cakk,
rakt formanyelvébe. A japán lakóházak
teljesen jelen van az osztrák Josef Hoff-
mely létrejöhet az egyenes és az íves
belső egyszerűsége, letisztultsága,
mann és később a német Fritz Höger
vonal tagadásából, a lépcsős formák
összenyitható térképzése és modulá-
munkáinak ismerete.
átlós elforgatásából, az ókori Egyiptom
ris gondolkodása rokonságot mutat
Az 1920-as évek végén észak-német
és ugyanakkor a törzsi Afrika művésze-
a Bauhaus minimalista szemléletével.
hatásra a jó anyagminőségű klinkertég-
téből is eredeztethető. Az afrikai törzsi
Medgyaszay István műépítész alter-
la-építészet, majd az 1930-as évektől
kultúrák mesterkéletlen, nyers, részle-
natív magyar őstörténet-szemlélete
párizsi hatásra a homlokzati mészkő-
teket elhagyó és aránytalan szoborfor-
(turanizmus), a magyar népi építészetet
lap-burkolat terjed el, akárcsak a fran-
málása is szimpátiára talált a kifinomult
a késő ókori, India északi részét elfog-
ciaerkély és a napozóterasz. A belső
antik hagyományt elutasító kubista és
laló fehér-hunoktól származtatja. A népi
terek dekoratív anyagaként megjelenik
expresszionista művészek körében. Ez
építészetből is inspirálódó Medgya-
a műmárvány, a króm és az üvegtégla.
Magyarországon csak plasztikai mun-
szay így használ fel épületeibe indiai
Tutanhamon sírjának 1922-es meg-
kákon látható, de ugyanezen gyermeki,
és népművészeti motívumokat, a mát-
találása Magyarországon is éreztette
„romlatlannak vélt” aránytalanság lel-
raházai Sportszállójánál (1927) a kínai
hatását: egyetlen „egyiptomi” mozink
hető fel a modern szobrász Kovács
és népi építészet keveredését fedez-
a kaposvári lett, egyiptomi eredetű rész-
Margit és más keramikusok munkáin,
hetjük fel. 22
letek jelentek meg Jánszky és Szivessy
akik a naivizmust többek között a nép-
1926–1928 közötti épületein, továbbá
művészetben találják meg.
Az 1920-as évek new york-i felhőkarcolóinak építészetét a Sanghajban
az izraelita temetők síremlékein. Mezo-
Kína hatása a felélesztett XVIII. szá-
alkotó Hudec László, ill. a são paulo-i
potámiai (asszír) és közel-keleti hatás
zadi rokokó chinoisere (kínaizáló) motí-
Fillinger Vilmos alkalmazta, utóbbi
két budapesti zsinagógára jellemző,
vumaiban nyilvánul meg, az 1920-as
konzervatív stílusban. Maróti Géza
továbbá a kassai Oelschläger-Őry Lajos
évek közepétől, főként német hatásra.
dekorációkat tervezett Albert Kahn
használja az egzotikumként és felvidéki
A töredezett, geometrikus vonalú díszít-
detroiti épületeihez, a debreceni Sajó
történelmi hagyományként egyaránt
mények az 1930-as évek elejére már
István new york-i tartózkodása alatt
értelmezhető pártázatot. A lépcsős
tökéletesen belesimultak az akkor elter-
egy tucat látványtervet készít monu-
formák a zikkurattal egyetemben szin-
jedő funkcionalista (pl. Bauhaus) épí-
mentális amerikai épületekről. Ekko-
tén onnan származnak, ahogyan az art
tészet derékszögeket kedvelő abszt-
riban magyarországi honfitársai több
20
Az art decóról
felhőkarcoló-tervvel jelentkeztek, de csupán a fiumei úti OTI-torony valósult meg és napjainkra az is már csak torzóként létezik. Wank Lóránd és Róth Imre építészek szintén az amerikai art deco építészetet gazdagították, a buenos aires-i Kálnay-fivérek munkássága a francia nagy- és kisvárosi art deco építészet tükörképe, helyi színházuk a korabeli német színházak belső dekorációjából merített. László Pál és Bábolnay József az Egyesült Államokban lett belsőépítész ill. díszlettervező, Ferenczy Sándor pedig Bécsben és Berlinben filmdíszlettervező. Kaufmann Oszkár színházépítész-specialista 1915– 1930 között Berlinben a német dekoratív vonal legismertebb képviselője, expresszív rokokó és barokk alkotásai Kozma Lajos korabeli műveivel állíthatók párhuzamba. A francia dekoratív hatás megkésve, az 1930-as évek végén érkezett meg Budapestre, de sokkal visszafogottabban, ezt elsősorban a Fenyves és Fried páros, Hámor István, továbbá a Barát és Novák, valamint a Tauszig és Róth párosok képviselték. 23 Díszes, párizsi eredetű kovácsoltvas mintákat keveset találni Budapesten, művészi kidolgozottságuk nem éri el se az eredeti, se a korábbi magyar historikus és szecessziós vaskapuk minőségét. A II. vh. viszontagságai a kapuzatokat sem kímélték, a megsérült, gondozatlan művészi vaskapukat felújítás helyett az 1960-as, 70-es években vaslemezekre és -rácsokra, drót- és katedrálüvegekre cserélték. 24 A modern, benne a Bauhaus iskola építészeti hatása 1927 és 1932 között több lépésben jelent meg a lakóház-építészetben. A Tér és Forma szaklap írásai, fényképei, Molnár Farkas és Forgó Pál publicisztikája, a Római Magyar Akadémia ösztöndíjai, az 1930-as budapesti Nemzetközi Építészkongresszus, a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep,
Sajó István: látványterv egy 42 emeletes chicagói felhőkarcolóhoz, 1920-as évek vége • forrás: SIP A rajz stílusa, a felhőkarcoló formája alapján Sajó ismerte Eliel Saarinen a The Chicago Herald Tribune számára készített 1922-es székháztervet, ill. Hugh Ferriss híres nagyvárosi monumentális látványterveit.
Az art decóról
21
és az első, 1932/1933-as modern temp-
inkább a homlokzati és szerkezeti tiszta-
dődően belesimult a modern építészet
lomok hozták meg az áttörést. Mindez
ságon volt. Képviselői gyakran a klasz-
uniformizálódó világába.
pont abban az időszakban történt,
szicizmus formáihoz is visszanyúltak, de
amikor a világgazdasági válság tető-
azt nem másolva. Legjellemzőbb kép-
szolgáló nagyvárosi helyek, mint pél-
zött Magyarországon. Innentől kezdve
viselőik a Málnai-Haász páros épületei,
dául az elegáns mozik, színházak, revük,
a lakóház-építészetben a modern fel-
illetve azok a részletek, ahol vas-üveg
mulatók, kávézók, éttermek, grill-bárok,
fogás került többségbe, közintézményt
zárterkélyek vannak a sarkokon.
A szabadidő eltöltésére, szórakozásra
automata-büfék, boltok, áruházak belső
már nem terveztek történelmi stílusok-
Az olasz novecento a kormányzat
tere és berendezése szintén art decó-
ban, és az új építésű neobarokk villák
részéről többé-kevésbé elfogadott
nak tekinthető, szinte mind elpusztult,
száma is a töredékére esett vissza.
modern irányzat volt az 1930-as évek-
kevés kivétellel. Ezek az intézmények,
Az 1930-as évek elejére Magyaror-
ben, amely szintén az antik hagyomá-
továbbá a magazinok és reklámjaik let-
szágon is megjelent az áramvonalas stí-
nyokat hangolta össze az új építészet
tek a mondén polgári kultúra reprezentánsai Magyarországon.
lus, amely kihangsúlyozza a vízszintes-
eredményeivel. Az 1930-as évek első
séget párhuzamos műkő-, vakolat- vagy
felében a templomok, az évtized végén
téglasávokkal. Ez az art deco lecsengő,
az intézmények készültek ebben a stílus-
utolsó szakasza, bármilyen növényi motí-
ban. Novecento templomaink nem art
vum nélkül. Az 1930-as évek közepé-
deco templomok, csak iparművészeti-
től ez is eltűnt a homlokzatokról, a sar-
és kegytárgyaik, 25 amelyek megformá-
Utószó Az art deco nemzetközileg Párizsban
kok a luxus óceánjárók formavilágának
lása fokozatosan beleolvadt a modern
mutatkozott be, majd az Egyesült Álla-
hatására „elegánsan lekerekítettek”,
művészetbe a korszak utolsó éveiben.
mokban teljesedett ki, de forrásainak
a vasbetonlemez ereszpárkányok szé-
1938-ban a Horthy-rendszer rész-
jelentős része Közép- és Kelet-Európá-
les kiülésűek lettek. Ez a formálás első-
ben kiegyezett a modern építészettel,
ból származott (Bécs, München, Berlin,
sorban a megváltozott, modernizálódó
ezt bizonyította a Győri program meg-
Prága és az Orosz Balett). A magyar art
közlekedés és szabadidő épületeit jel-
hirdetése. Az országot a visszacsatolt
deco építészet a szecesszióval ellen-
lemzi: repülőtér, buszállomások, sport-
területekkel együtt modernizálni kellett,
tétben nem hozott létre nemzetközileg
klubok, csónakházak, üdülőszállók és
így az új építészet gyakorlatiassága és
kiemelkedőt, 26 az utóbbival szemben
nyaralók mutatnak áramvonalas for-
funkcionalitása termelékenységre volt
tizedannyi alkotással sem büszkél-
mákat. A népszerűsítő irodalomban
fordítható, miközben a háborús konjunk-
kedhet, de eddig rejtett kincsei voltak
az art deco folytatásának, míg a szak-
túra miatti az életszínvonal is növeke-
a magyar művészetnek. A magyar art
irodalomban a modern építészet egy
dett az utolsó békeévekben (1938–1943).
deco „vevőköre” az a polgári réteg volt,
részének tartják az áramvonalas stílust.
Ebben az időszakban az iparművészek
amely fontosnak tartotta a reprezentáció
A kötetben érdekességként fontos
panaszkodnak: az „eldísztelenedési
hagyományát, de ezen belül a szokat-
közölni pár, I. világháború előtti ún. pre-
folyamat” már csak szobrokat igényelt
lant, a különlegest, az egyedit kereste.
modern épületet, amelyek tervezési
egy-egy ház homlokzatára. A legu-
Éppen ez a társadalmi réteg semmisült
szemlélete közel áll az art deco elgon-
tolsó dekoratív jelenség az elegáns
meg a II. világháború alatt, vagy lehe-
dolásaihoz. A szecesszió eredetieske-
modern épületeken és előcsarnokaikban
tetlenült el anyagilag a háború után.
désével szemben 1903 körül megje-
(vesztibül) a különleges anyaghaszná-
Az államszocialista rendszer az ellensé-
lenő korai racionalista építészeti stílus
lat, a kovácsoltvas kapuk, az erkélyrá-
gének tekintette a polgárságot, meg-
Magyarországon is jelentős nyomo-
csok, a zászlótartó rudak, a lámpates-
fosztotta vagyonától és identitásától,
kat hagyott. A homlokzati díszítés itt
tek (armatúrák) és a kapubélések. Ezzel
tárgykultúrájának nagy részét pedig
másodlagos, vagy eltűnik, hangsúly
az art deco az 1930-as évek elejétől kez-
hagyta elpusztulni.
22
Az art decóról
JEGYZETEK 1 Koós Judit: Az „Art deco” néhány sajátossága. Magyar Építőművészet, 1973/138–140. oldal. 2 Ferkai András: Art Deco in Hungarian Architecture. Interpressgrafik / Interpress Graphic 18:(4) pp. 20-29. 1986. 3 Ferkai András: Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Budapest, 1995. Ferkai András: Pest építészete a két világháború között (szerk. Ferkai András), Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht., Budapest, 2001. 4 Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. Második, bővített kiadás, TERC Kiadó, Budapest, 2001. 228–251. oldal. Vadas József: A magyar art deco. Corvina Kiadó, Budapest, 2005. 27–35. oldal. 5 Louis Süe, André Mare, Paul Iribe, Paul Follot, André Groult, Paul Huillard, Maurice Dufrène, Francis Jourdain és Émile-Jacques Ruhlmann. 6 Paul Mebes építész „Um 1800” (1800 körül) c. könyve felhívta a figyelmet a 100 évvel korábbi, egységesnek gondolt polgári klasszi cista építészetre és biedermeier lakásbelsőkre (F. Bruckmann A.G., München, 1908). Ennek a neoklasszicista-premodern építészetnek Magyarországon Málnai Béla volt a reprezentánsa 1909–1914 között. 7 Magyarországi neo-empire enteriőrök a korszakból: Budapest I ., Attila út 35 –37., ikerbérház tetőteraszos lakosztálya, Vágó László, 1914 (elpusztult) Békéscsaba, Lipták Galó Pál úri lakjának terve, Pál Hugó, 1917 Budapest V., Március 15 . tér 1 ., Medgyaszay (Orion) Színház, dr. Kismarty-Lechner Jenő (építész), Ungváry Sándor (festmények) és Füredi Richárd (domborművek), 1918 (elpusztult) Mátranovák, Vén Diófa utca 1., Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. kaszinója, 1921–1923 (pusztulóban) Budapest VII., Bethlen tér 3., Rákosi-udvar, benne a Bethlen Színház, Reiner Dezső, 1928–1930 Sátoraljaújhely, Táncsics tér 3., kultúrház, Tőry Emil és Pogány Móric, 1929 8 Ezek a XIV. Lajos (udvari barokk), XV. Lajos (rokokó), XVI. Lajos (kb. copf), directoire, empire és ún. restaurációs (klasszicizmusok) stílusok a XVII. és XVIII. századból. 9 Az első kubista festménynek Picasso 1907-es, Avignoni kisasszonyok c. alkotását tartják. 10 más nevén neoplaszticizmus Mondriantól és van Doesburgtól. 11 Delaunay házaspár és František Kupka. 12 Az 1920-as években Nádai Pál úgy vélte, hogy Poiret élénk mintázatú ruháit Bécsből, a Monarchia népművészetéből hozta. A Wie-
ner Werkstätteból Carl Otto Czeschka osztrák és magyar, Emanuel Josef Margold cseh, szlovák és magyar népi mintákat tanulmányozott. A korabeli bécsi textilből még kimutathatók a magyar népművészeti motívumok, míg a párizsi ruhákból a többszörös művészi átdolgozás miatt már körülményesen. Az élénk színek használata a Monarchia népművészete helyett inkább a fauvizmusból és az Orosz Balettől érkezett. 13 Az ornamentika ellenes építész és teoretikus Adolf Loos szerint „[…] Egyedül csak a párizsi kokottoknak tetszik a Wiener Werkstätte – nem a bécsi munkásoknak.” (1918) 14 Az egyik legelső art deco enteriőr a világon ennek ellenére Németországban született meg, a berlini Marmorhaus mozi és színház, Pál Hugó, César Klein és Georg Sieburg, 1912– 1913 (1975-ben teljesen átalakították) 15 Az amerikai art deco építészetben az indián magaskultúrák (maja, azték, tolték), míg az iparművészetben a törzsi (pueblo, hopi, navajó) kerámiák hatottak. 16 Sajó István debreceni, jelentős útvonalon fekvő izraelita bérháza (1928–1931) a korabeli Budapesten biztosan nem épülhetett volna meg főútvonalon. Budapesten a következő épületeket kellett áttervezni azok art deco, modern, vagy esetleges szecessziós homlokzata miatt: Budapest VI., Andrássy út 129., Babochay-villa (eredetileg Árkay Aladár, 1904–1905). Átalakítás: Kozma Lajos és Scultéty János, 1926 Budapest I., Lovas út 6/A., Vágó Győző lakóházának első terve, Vágó József, 1927 (a megvalósult változat azótra elpusztult), Budapest I., Iskola utca 2–4., Lauber László és Nyiri István, 1933. Budapest VII., Rákóczi út 12., Holitscher-ház, Györgyi Dénes, 1935. Az épülettömeget nagyrészt megtartva, a tervezést Wälder Gyula veszi át, 1936–1937. Az eredeti terven népies art deco homlokzati motívumok voltak. 17 A szabályozás mögött Petrovácz Gyula lobbitevékenysége volt. Petrovácz konzervatív templomépítészként jelentős társadalmi és politikai erővel rendelkezett: a Keresztény Községi Párt egyik alapító és vezetőségi tagja, a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagja, a Közmunkák Tanácsának tagja, képviselőházi tag, Kormányfőtanácsos és felső ipariskolai tanár. Az 1921-es városházi vitában javasolták Petrováczék, hogy „Lajta Béla és a hozzá hasonlók” műveit le kellene rombolni. Szintén Petrovácz igyekezett megakadályozni politikai-egyházi vonalon a pasaréti modern templom felépítését (1933–1934). 18 Málnai Béla neobarokk Kardos-villája (Budapest II., Garas utca 8–10., 1922–1923) nem tartozik az art decóhoz. Ugyan van manierista jellege, de a korszak expresszionizmusa – Koz-
mával ellentétben – nem fedezhető fel rajta. 19 Porgesz József épületei (1927) a Kosztolányi Dezső tér környékén akkor még beépítetlen területre készültek el. 20 Josef Hoffmannt személyesen ismerte Lajta Béla, Vágó József és Kozma Lajos. Hoffmannak, mint világhírű építésznek két, dísztelen épülete is van Budapesten. 21 Kozma 1920-as évekbeli barokk építészetét az elfogult szocialista művészettörténet-írás múltba néző szemléletként értékelte, észre nem véve annak visszafogott avantgárd szellemiségét. Másrészt Kozma frekventáltabb helyekre biztosan nem tervezhetett volna expresszív barokk épületet. Így a Stefánia úton (1924– 1925) és az Andrássy úton (1926) lévő alkotásai sokkal konzervatívabb neobarokk épületek. 22 Szintén egzotikum, de nem art deco, mivel átfogalmazás nem történik meg a következő építményeknél: Budapest VIII., Rákóczi út 21., Uránia mozi belső átalakítása, Jánszky Béla és Szivessy Tibor, 1929–1930 (moreszk eredeti: Schmahl Henrik, 1895 körül) Budapest II/A., Bolyai utca 13., dr. Simonyi-Semadam Sándor villájának kerítése, Benedek András, 1931 (kínai) 23 A Szent István park környezetének épületeit hibásan „bauhausnak” mondják. Jelentős részük az elegáns francia nagyvárosi modern bérházak hatása alatt készült: csiszolt és fényezett mészkőlapburkolat, tetőteraszos kialakítás, trapéz alaprajzú zárterkélyek és franciaerkélyek mind Párizst idézik fel, akárcsak Tauszig és Róth Horánszky utca 1. sz. alatti épülete. Fenyves és Fried, Hámor István épületei is André Lecontétól kölcsönzik a profilozott párkányt, az alatta lévő frízt és a hajlított üveget. A drága anyaghasználat, a lakásokban lévő hall, a nagy belmagasság, a reprezentatív előcsarnok mind ellentmondanak a Bauhaus munkások életkörülményeit javítani akaró szociális építészetének. Kozma Lajos Átrium-ház és mozijának homlokzata funkcionalista modern és nem art deco! 24 Györgyi Dénes két épülete vasrácsának görög szvasztika (horogkereszt) motívumainak szárait letördelték a II. vh. után a félreérthetőség elkerülése végett. 25 pl. a Pasaréti úti Páduai Szent Antal templom és ferences rendház nem art deco épület, csak belső iparművészeti részletei (ld. Rimanóczynál). Az olasz művésztörténet nem sorolja a novecento épületeket az art decóhoz! 26 Prága 1921–1926 között rondokubizmus néven egy nemzeti art deco építészetet alakított ki, amely elnagyolt népi és reneszánsz elemeket tartalmazott; a frankomán Bukarest a párizsi art decót másolta.
Jegyzetek
23
AZ ANTIK HISTORIZMUS HAGYOMÁNYA Lajos Fülöp, empire (Franciao.), dór klasszicizmus (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zéland), rokokó (Franciaország, Németország, Ausztria), biedermeier (Svédo., Dánia, Közép-Európa), barokk (Németo. Ausztria és Magyaro.), reneszánsz (Csehszlovákia, Lengyelo., Magyaro.)
A két világháború közötti magyar építészet négy fő irányzata
KONZERVATÍV chinoiserie (Németo., Ausztria és Magyarország)
ART DECO
NÉPI-NEMZETI
24
MODERN
Novecento Italiano képzőművészet (Olaszo., Magyaro.)
AZ AVANTGÁRD (MODERN) MŰVÉSZETEK
AZ ART DECO FORRÁSAI
(cseh) kubizmus, fauvizmus (Henri Matisse), orfizmus, expresszionizmus, konstruktivizmus (Bauhaus), neoplaszticizmus (De Stijl), futurizmus, gépi sorozatgyártásra alkalmas absztrakt geometrikus formák
Paul Poiret és a párizsi divat
naiv festészet (Henri Rousseau), primitivizmus
AZ „EGZOTIKUM” az Orosz Balett jelmezei és díszletei, a Wiener Werkstätte textiljei, az ókori Közel-Kelet művészete (Egyiptom és Mezopotámia), a Távol-Kelet művészete (japonizmus és Kína hatása), népművészet (Magyaro., Lengyelo., Csehszlovákia), a törzsi Afrika művészete, a trópusi élővilág ábrázolása, az indián alacsony- és magas kulturák (Egyesült Államok)
25
„0. FEJEZET” 26
AZ ÁRAMVONALAS (STREAMLINE) STÍLUS
A
hajó formájú épülettömeg az 1920as évek elejétől jelent meg több
helyen is (Amszterdam, Het Schip, Michel de Klerk, 1917–1920; Potsdam, Einstein-torony, Erich Mendelsohn, 1919–1922; Hamburg, Chilehaus, Fritz Höger, 1921–1924; Hoek van Holland, munkáslakóházak, J. J. P. Oud, 1924 körül; Mézy-sur-Seine, Paul Poiret villája, Robert Mallet-Stevens, 1924–1925; Croix, Villa Cavrois, Robert Mallet-Stevens, 1932), akárcsak nagyvárosi saroképületek hangsúlyos lekerekítése (Berlin, Mossehaus irodaház, Erich Mendelsohn, 1921–1923; Hága, De Bijenkorf áruház, Piet Kramer, 1924–1926; Párizs, Ford-épület, Michel Roux-Spitz, 1929–1930). Ez az áramvonalas stílusnak (angolul streamline moderne, art moderne), vagy expresszív modernnek hívott építészet Magyarországon 1930tól jelentkezett, és leginkább a modern közlekedéshez és szabadidőhöz kapcso-
Potsdam, Einstein-torony csillagvizsgáló, Erich Mendelsohn, 1919–1922 (CC) Lestath/Wikipedia
lódott. A modern bérházakon is elterjedtek a kerek kajütablakok, a hosszan is elnyúló, tömör mellvédű balkonok a vízszintes csőkorlátokkal, a szállók és magánvillák napozóteraszai hajófedélzethez hasonlítottak. Strandok melléképületeinél (Pécs-Balokány, Székesfehérvár, Debrecen, Abaújszántó) és turistaszállóknál (Pécs-Dömörkapu, Nagy-hideg-hegy) is felfedezhetű a stílus részleteiben. Ld. még: Budapest II., Margit körút 67., bérház, Guttmann Gyula, 1936 (1957-es tatarozásakor az eredeti gránitlapok helyett Ongroplaszt műanyagelemekkel burkolták) Budapest XIII., Margitsziget, Wesselényi csónakház, 1930-as évek Budapest XIII., Margitsziget, Sirály klubház, Ligeti Pál és Révész György, 1937 (kis részben átalakítva) Budapest XIII., Margitsziget, Nemzeti Hajós Egylet klubháza, 1937 (elpusztult) Budapest XIII., Margitsziget, nyitott versenyuszoda, Csonka Ferenc, 1937–1938 (egyes részletek) Budapest XIII., Margitsziget, Lipótvárosi Casino sportháza, Deli Lajos és Faragó Ferenc, 1938 (átalakítva) Balatonboglár, Hotel Savoy nyaraló, Fodor Gyula, 1935 körül (helye és állapota ismeretlen) Mohács, Szepessy Ignác tér 7., Tüdőbeteg-gondozó pavilon, Visy Zoltán, 1936 Miskolc-Újdiósgyőr, Korház utca 1., (?) recepciós pavilon, (?) Veszely Géza, 1940 körül
28
Az áramvonalas (streamline) stílus
Amszterdam, Spaarndammerplantsoen 140 Het Schip („A hajó”), Michel de Klerk, 1917–1920
Párizs, 36 Boulevard des Italiens, Ford-épület, Michel Roux-Spitz, 1929–1930 • fotó: parisapied.net
Budapest V., Petőfi Sándor utca 12., bérház, Gerlóczy Gedeon, 1941–1942
Budapest IX., Köztelek utca 4., bérház, Fiala Géza, 1943–1944
Budapest VII., Madách Imre út 8., bérház, Gerlóczy Gedeon, 1941
Az áramvonalas (streamline) stílus
29
Budapest II., Csalogány utca 3/B., Ligeti Pál, 1940
Budapest XI., Október huszonharmadika út 17., Kudelka György és Simó Gábor, 1942
30
Az áramvonalas (streamline) stílus
Budapest VII., Madách Imre út 10–12., Acsay László (és Masirevich György?), 1942 (részlet)
Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky köz 1., Ligeti Pál és Szirmai József, 1937–1938
Budapest XII., Melinda út 16., Svábhegyi társasház, Réczey Miklós, 1940–1941
Az áramvonalas (streamline) stílus
31
Salgótarján, Budapesti út 48. Üveggyári tisztviselőház, 1939 körül Budapest II., Forint utca 4., Sipos Károly építőmester, 1941 körül
Székesfehérvár, Várkörút 2., „Vasalóház”, Molnár Tibor, 1936
Áramvonalas stílusú vendéglátóhelyek: Budapest V., Vörösmarty tér 1., Floris cukrászda, Kaesz Gyula, 1931 (elpusztult) Budapest VII., Erzsébet körút 30., Bucsinszky kávéház, Básthy István, 1932 (elpusztult) Budapest V., Kossuth tér 18., Biarritz kávéház, Forgó Gábor és Keller József, 1937–1938 (elpusztult) Budapest V., Kossuth Lajos utca 18., Presto kávéház és étterem, Rákos Pál, 1940 (elpusztult)
32
Az áramvonalas (streamline) stílus
Szeged, Tisza Lajos körút 97., OTI-székház, Kopeczky Raoul és Várnay (Weiszkopf) Marianne, 1936–1937
Budapest III., Nagyszombat utca 19–21., Állami Árpád Gimnázium, Hidasi Lajos és Papp Imre, 1937
Az áramvonalas (streamline) stílus
33
Budapest XI., Kőérberki utca 36., Budaörsi repülőtér („légikikötő”), dr. Bierbauer (Borbíró) Virgil és Králik László, 1935–1937 (pusztulóban)
Győr, Bisinger József park, IBUSZ-pavilon, Lakatos Kálmán, 1938 (elpusztult)
34
forrás: TF 1938.284.
Győr, Bisinger József park, IBUSZ-pavilon, Lakatos Kálmán, 1938 (elpusztult)
forrás: TF 1938.283.
Budapest XI., Móricz Zsigmond körtér, forgalmi épület, „Gomba”, Schall József, 1942 (felújítás és átalakítás: Hetedik Műterem, 2014)
Balatonfüred, Széchenyi utca 2., benzinkút (szintráépítéssel átalakítva lakóházzá)
Az áramvonalas (streamline) stílus
35
Budapest XX., Szent Erzsébet tér, (?) autóbuszmegálló pavilon (átalakítva)
Székesfehérvár, Béke tér, autóbuszmegálló pavilon (átalakítva)
Mátrafüred, Parádi út, MÁVAUT buszmegálló, 1938 körül (elpusztult) Budapest III., Királyok útja 123., Nyomdászotthon üdülő, Pólya Sándor, 1935 körül (archív)
36
(PD) Nagy Gyula/Fortepan forrás: képeslap
Balatonfüred (Arács), Liszt Ferenc utca 7., izraelita tanítók üdülője, Faragó Ferenc (és Deli Lajos), 1930 (átalakítva)
forrás: TF 1930.509.
forrás: képeslap
Balatonföldvár, nyaraló
Balatonalmádi, nyaraló
37
Balatonföldvár, nyaraló (felújítva)
Szombathely, az építész lakóháza, Tóth János, 1932 körül
Hódmezővásárhely, lakóház
Pécs, Molnár Sándor családi háza, Hoffmann László, 1935
38
Az áramvonalas (streamline) stílus
Budapest II/A., kislakásos mintatelep családi háza, Kaffka Péter, 1931
Székesfehérvár, Várkörút 17., „Eppinger-ház”, Molnár Tibor, 1934
Budapest II/A., kislakásos mintatelep családi háza, Fischer József, 1931 (a tetőterasz részlete)
Budapest XII., Holitscher Géza lakóháza, Révész Zoltán, 1937–1938
Az áramvonalas (streamline) stílus
39
Harkány, Bajcsy-Zsilinszky utca 2., OTI Gyógyüdülő, Visy Zoltán, 1934 Pécs, Málics Ottó utca 1., Mecsek-szálló, Lauber László, Nyíri István, ifj. Nendtvich Andor és Visy Zoltán, 1936 (körterasz bővítés: Ludwig Károly, 1938)
40
Az áramvonalas (streamline) stílus
„[…] Ámde már ezeken is észrevehető egy bizonyos tendencia a »vízszintes vonalvezetés« irányában, mely a háború utáni építkezéseken diadalmas erővel kap lábra. A tagozatok, ha vannak, mindenütt a horizontális tendenciát követik. A gömbölyű, íves, lágy vonalak helyett a kemények, hegyesek és csíkosak alkalmaztatnak. Nagy szerepet játszik a cikkcakkos, villám- vagy fűrészfogú vonalképzés. S e határozottság a színekben is megnyilvánul. Nem az előző idők színtelensége, vagy édeskés pasztellszínei viszik a szót. Belső architektúrában mindenütt a keleties, buja, töretlen színek uralkodnak. […]” Árkay Aladár: [Párizsi] útibeszámoló tapasztalatai röviden. Építő Ipar – Építő Művészet. 1926. II. 15. „A mai ember százféle útjának zeg-zúgos kereszteződésében az élet igazi ritmusát megalálni.” „Nem egyenes, nem kerek, / Nem függőleges, nem vízszintes, / Nem párhuzamos, nem parabola. / Cikk-cakk.” Palasovszky Ödön, a Cikk-cakk estek szervezője: szórólap szöveg és avantgárd vers, 1928. (részletek) „A neobarokktól és neoklasszicizmustól, a klinker-romantikától a puritán konstruktivizmusig, a tiszta üveg- és acélépítészetig az egész arcvonal felvonult, de amikor ugyanebben az évben [1930] megépül Budapesten az első acélvázas ház, annak homlokzatát cikk-cakkos dekorációval ékesítik fel.” Borbíró Virgil: A Madách-sugárút torkolati kialakításának tervpályázatáról. 1938.110. „[…] Mindenki undorodott minden újtól, mert mindenben forradalmit, destrukciót látott még a művészetben is. Így az eklektikával jól prosperáló műhelyekből került ki a legtöbb munka a háború után és akinek művészi meggyőződése más volt, az nem igen dolgozhatott. […] Visszamaradtunk az idő múlásával úgy 20-30 esztendővel a többi ország mögött, az »új építészet« kialakulása tekintetében, pedig voltak építészeink, akik megelőzték a külföldet is. Csak Lajta Bélára kell utalnom, aki már 1911-ben oly üzletházat épített Budapesten, mint amilyeneket Németországban is csak jóval később alkottak. […]” Rerrich Béla: Münnich Aladár műveihez. Magyar Építőművészet. 1929.9–10. „Magyarországot minden részében beutaztam és itt elsősorban a magyar népművészetet tanulmányoztam, de minden más nemzetiség népművészetét is; azokból monumentális művészetet csináltam, megmutattam azt, hogy az ezeréves Magyarország népei hogyan készítsék házaikat, középületeiket, iparművészetüket egyéniséggel és nemzeti alapon. […] Én egyéni, modern és magyar akartam lenni.” Lajta Béla nyílt levele Friedrich István miniszterelnökhöz (tervezet), 1919. szeptember 4. Országos Széchenyi Könyvtár, Kézirattár – Analekta 3608. „[…] Mialatt mi csak az expresszionizmusnak szertelenségét ostorozzuk a festészetben és a szobrászatban, azalatt az expresszionizmus a díszítőművészetben, különösen Németországban és Ausztriában meglepő stíluseredményeket ért el. […] A múlthoz kapcsolódó expresszionizmuson belül a hazai népies motívumokat is eredményesebben lehet majd érvényesíteni. […]” Ybl Ervin: Az Iparművészeti Társulat jubiláris kiállítása. Magyar Iparművészet. 1925.4.159–160. „[…] A magyar tradíció nem azt jelenti, hogy azt csináljuk, amit már eleink is megcsináltak! Nemhogy elfelejtsük mindazt, ami Szent István óta történt, hogy folytassuk a rovásírásnál, ott, ahol Kupa vezér nyakas magyarjai elhagyták. Hanem igenis jelenti, hogy azt csináljuk, amit eleink: Kelet és Nyugat hídján állva (sokszor őrtállva) a magunk paraszti gőgjét, díszítő készségünket forrasszuk össze a nyugat pallérozott tudásával. […] Nem nehéz újnak és modernnek lenni. Csak belső ösztönökre kell hallgatnunk és nem szabad elfelejtenünk, hogy mire tanít a magyar tradíció, mire vágyunk, mit akarunk? Üde, világos lakást, kevés, de harmonikus díszt. […]” Kozma Lajos: A magyar tradícióról. Magyar Iparművészet. 1926.1–2.2.
41
I. FEJEZET 42
FŐBB ÉPÍTÉSZEK
ALMÁSI BALOGH LORÁND Almási B alogh Loránd (Arad, 1869 – Budapest, 1945) művészcsaládból származott és dolgozott Lechner Ödönnél is. Az I. vh. előtti két legismertebb műve a mostani Fazekas gimnázium és az óbudai gázgyári telep munkáslakóhá-
1 Budapest IX., Haller utca 12–14., székesfővárosi kislakásos bérházak kapuzata, 1927 (Orbán Ferenccel és Weidinger Károllyal, 2013-ban elbontva – osztrák hatás) Tatabánya, bánhídai erőmű munkás- és tisztviselőtelepe, Határ út 4., kapubejárat, 1929 körül Budapest, budai villa terve, 1930 B udapest, az Erzsébet sugárút betorkolásának pályaterve, 1930 B udapest, a Szabadság tér építészeti és homlokzati kiképzésének pályaterve, 1930 B udapest, Gellért-rakpart kiképzésének terve, 1931 körül 2 B udapest II., Tölgyfa utca 10., Budapest Székesfővőváros Tüdőbeteggondozó Intézete, 1931
zai. A háború utáni terveiben a barokk és népi motívumok, ill. pártázat használata jellemzik. A Tölgyfa utcai intézet egy egyedi munka az életművében.
1
2b 2a
44
Almási
ANTAL DEZSŐ Antal Dezső (Brassó, 1897 – Budapest, 1971) építész a Műegyetem elvégzése után dr. Hültl Dezső irodájában gyakornokoskodott, majd önálló irodát nyitott. Budapesti királyi törvényszéken, mint hites szakértő ill. az Iparmű-
2b
vészeti Főiskolán mint tanár működött. Sokat foglalkozott a népi építészet modernizálásával, ebben a stílusban emelt mérnöklakóházakat a MAORTnak a Göcsejben. 1 B udapest XIII., Mohács utca 8/A., kislakásos bérház (átalakítva), 1928 2 B udapest VII., Dob utca 46/B., 1939 3 B udapest XII., Meredek utca 15., 1940 (kerámia: Cser Jolán, töredékben)
3
2a 1a
1b
Antal
45
ÁRKAY ALADÁR & ÁRKAY BERTALAN Árkay Aladár (Temesvár, 1868 – Budapest, 1932) műlakatos fiaként született. Első, későhistorizáló munkái még apósával, Kallina Mórral együtt készültek, ezután a lechneri szecesszió stílusában alkotott. 1910 körül a geometrikus szecesszió és a nemzeti romantika felé fordul, ez utóbbi stílusban a 1920-as évek végéig alkotott. Utolsó éveiben fordult a modern építészet felé – fiával, Bertalannal együttműködve –, annak ellenére, hogy 1925-ben járt Párizsban és ismerte a korai modern, nyugat-európai irányzatokat.
Budapest, a székesfővárosi krematórium pályaterve, 1916 (kora expresszionista) 1 B udapest II., Keleti Károly utca 39., „Rákócziánum” kápolnája, 1924–1925 (Árkay Aladár; a karzattartó pillérek art deco freskóit az 1970-es években átfestették) 2 M ohács, Széchenyi tér 1., Városháza, 1924– 1926 (Árkay Aladár) 3 Budapest XVI., Budapesti út 82–84., református templom és kultúrház, 1927–1928 (Árkay Aladár, belül átalakítva) 1a
46
Árkay
1b 2a
2b
3a • az imaterem kazettás mennyezete
3b • az imaterem szélfogója
Párizs, kovácsoltvas kapu, Maurice Jallot és Raymond Subes, 1927 körül forrás: ismeretlen
Árkay
47
Árkay Bertalan (Budapest, 1901 – Budapest, 1971) a Műegyetem 1925-ös elvégzése után 1 évre Párizsba, majd rá 2 évre Bécsbe ment tanulni Peter Behrenshez. Első megvalósult munkái egyben Buda első hasábtömegű és lapostetős épületei voltak és ezekre hatott leginkább az art deco. Apjával együtt sokat foglalkozott a templomépítészettel, sajnos két templomukról a háborús pusztítások miatt a vízszintes art deco vonalak megsemmisültek. Felesége, Sztehló Lili volt a korszak legjelentősebb üvegfestője, aki templomainak ablakát tervezte.
5a
4a
forrás: TF 1929.361.
4b Budapest II/A., Virág árok utca 15., dr. Burchard-Bélaváry Andor lakóháza, 1927 (Árkay Bertalan; teljesen átalakítva) 4 B udapest XII., Alma utca 2/C., Beretvás Sándor villája, 1927 (Árkay Bertalan) Székesfehérvár, Prohászka-emléktemplom pályaterve, 1928 (Árkay Bertalan) 5 B udapest II., Lorántffy Zsuzsanna utca 6., dr. Krivátsy-Szüts Lajos lakóháza, 1928 (Árkay Bertalan; teljesen átalakítva) 6 B udapest XI., Diószegi út 54/A., Borsányi-Csorba-villa, 1928 (Árkay Bertalan) 7 Budapest II/A., Pasaréti út 10., Winkler-ház, 1928 (Árkay Aladár)
48
Árkay
5b
forrรกs: TF 1929.361.
5c
6a
6b
7
ร rkay
49
BAUER EMIL Bauer Emil (Budapest, 1883 – Sydney, 1956) műépítész az első világháború előtt Guttmann Gyulával dolgozott közösen, részben Medgyaszay István stílusában. A világháború után ő tervezte az első sorházas telepet Magyarországon. A Corvin-mozi klasszicizáló neobarokk stílusán belül sokkal játékosabban használja fel a barokk elemeket a homlokzaton. Egyediség a mozi melletti barokk-egyiptomi szökőkút.
1 B udapest VIII., Corvin köz, Corvin mozi, 1922 2 B udapest XII., Karthauzi utca 4/A., Majestic öröklakásos társasház, 1936–1937 (kapu)
1b
56
1a
1c
Bauer
2
BEUTUM JÁNOS Beutum János (Budapest, 1895 – 1960) építész és iparművész Bécsben tanult, diplomáját 1927-ben honosította. A 1920as évek végén expresszív barokk, az 1930-as években inkább áramvonalas stílus jellemzi a munkáit. Foglalkozott belsőépítészettel és színpadi díszlettervezéssel is.
1 B udapest II., Kút utca 6., lakóház, 1928
1a
Berlin–Spandau, Zeppelinstraße, kislakásos bérházak (részlet) Richard Ermisch, 1926–1927 fotó: © Jan Willem Rutgers 1b
Beutum
57
A
f.: ID 1920.58.
2a
1c 2b
2c 3
A B romberg, O. Schmidt háza, fafaragás, Bruno Schneidereit, 1917–1918
1 B udapest II., Kút utca 6., lakóház, 1928 2 Győr, Árpád út 17., 1928 körül (a Kút utcai épület visszafogott változata) 3 B udapest X., Kozma utca 6., izraelita temető, Lichtschein-sírbolt, 1928 körül
58
Beutum
4 5
6
4 B udapest XI., Eszék utca 18., bérház, 1932 5 B udapest XII., dr. Rendi Sándor villája, 1932
B udapest VI., Oktogon tér 1., Savoy-kávéház belsőépítészete, 1934 (Rákos Pállal, elpusztult, most Burger King van a helyén)
6 Budapest XII., Fodor utca 40., 1935
Beutum
59
4
forrás: MKVM
5
forrás: MKVM
4 B udapest I., Krisztina tér 1., „új” Philadelphia kávéház, 1936 (elpusztult) B udapest II., Margit körút 40., Magyar Világ kávéház, 1936 (elpusztult)
76
Erhardt
5 Budapest VII., Erzsébet körút 2., EMKE kávéház és grillbár, 1937 (elpusztult, Forgó Gáborral és Keller Józseffel) B udapest XIII., Nyugati tér 5., Victoria kávéház, 1937 (elpusztult)
FALUS LAJOS Falus Lajos (1903 – 1941 után) építész-
1 B udapest 2 B udapest 3 B udapest 4 B udapest 5 B udapest
mérnök modern épületeinek kapurácsai kötődnek az art decóhoz.
V., Szalay utca 5/B., bérház, 1938–1939 V., Balassi Bálint utca 2/B., bérház, 1939–1940 II., Retek utca 17., bérház, 1940 XIII., Váci út 44., bérház, 1940–1941 II/A., Pasaréti út 87., bérház, 1941
1
2
3
4 5
Falus
77
FENYVES ISTVÁN & FRIED MIKSA Fenyves István (1897 – 1957) és Fried Miksa (Budapest, 1895 – 1948 után) párosnak sok bérházépítkezése volt, köztük nem egy épület magas művészi színvonalon készült a felsőbb társadalmi osztálynak. Az ő munkásságukon érezhettő leginkább a párizsi art deco építészet megkésett hatása – sajnos – homlokozati díszek nélkül. Fried Miksának, ki 1922-ben diplomázott, nagyobb szerepe volt a dekorá-
1
lásban, 1939-ben különvált társától, majd 1948 után emigrált. Fenyves István a II. vh. után az IPARTERV egyik osztályának vezetője lett.
1 B udapest XIV., Ajtósi Dürer sor 5., 1929 2 B udapest II., Kis Rókus utca 3–7., 1930 (átalakítva) 3 B udapest II., Káplár utca 5., 1931 (áramvonalas) 4 Budapest II., Retek utca 29–31., 1931 (áramvonalas) 5 B udapest VI., Szív utca 67., 1932 (kapurács, pusztulóban) 6 B udapest II., Szilágyi Erzsébet fasor 5., 1933 (áramvonalas) 7 Budapest II., Margit körút 43–45., Regent-ház, 1935 (elpusztult, a földszintjén volt a Regent kávézó és étterem)
78
Fenyves & Fried
2a
2b
Párizs, 9–11 rue André Messager, bérház zárterkélyei, 1931
3
4 5
7
6
forrás: TF 1936.176.
Párizs, 67 quai d’Orsay, bérház, André Leconte, 1934 körül
Fenyves & Fried
79
8 B udapest V., Sas utca 7., 1936–1937 (modern, dombormű: Kerényi Jenő) 9 B udapest XIII., Pozsonyi út 47., 1937 (Fried Miksa, részlet) 10 B udapest V., Ferenczy István utca 28., 1937– 1938
8 9
10a
10b
10c
80
Fenyves & Fried
Párizs, 12 rue Cassini, „A költő, a festő és a szobrász” dombormű Xavier Haas, 1930 (építész: Charles Abella) fotó: Paris Myope
11a
11b • egyiptomi lótuszvirág-motívum az erkélyrácson
Párizs, 91 Quai d’Orsay, bérház, Léon Azéma, 1930 (részlet)
11 B udapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 65., 1937–1938 (az eredeti kapuzat megsemmisült)
Párizs, 4–6 rue André Colledeboeuf, erkélyrács, 1930
Fenyves & Fried
81
13
12a 12c
12b
kovácsoltvas kapu: Sima Sándor
Párizs, 1 rue André Colledeboeuf, bérház zárterkélyének profilozott konzolja, 1930
12 Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 19/B., 1938 B udapest XII., Alkotás utca 49/A., 1939 (csak Fried) 13 B udapest XII., Alkotás utca 49/C., 1939 (csak Fried)
82
Fenyves & Fried
Párizs, 33 avenue Montaigne, bérház erkélyei 14a
14b
B udapest VI., Bajcsy-Zsilinszky köz 2., 1941 14 Budapest II., Frankel Leó út 96–98., 1941 (csak Fried • szobrász: Csorba Géza)
Fenyves & Fried
83
FREUND DEZSŐ Freund Dezső (Budapest, 1884 – Budapest, 1960) az I. vh. előtt német jugendstilben tervezett bérházakat Budapesten, saját megbízói körrel. Az 1920-as évekbeli épületeire a bécsi hof építészet, míg művészi részletekben a német dekoratív expresszionizmus hatott. A Gyöngyösi úti épületen letagadhatatlan Josef Hoffman 1 évvel korábbi épületeinek inspirációja. Freund ez időszakban városatyaként is dolgozott, utolsó épületeit modern szellemben tervezte fiával, Tiborral. 1 B udapest XIII., Gyöngyösi út 4., Budapesti Székesfőváros kislakásos bérháza, 1925–1926 épületdekoráció: (?) Kaesz Gyula
Bécs, Philippovichgasse 1, Klose-Hof, Josef Hoffmann, 1924–1925
1a Párizs, Ausztria világkiállítási pavilonja, Josef Hoffmann, 1925
84
Freund
forrás: MI 1925.90.
A Gyöngyösi úti bérház legelső nagyobb art deco épületünk. Jelentősebb városi helyen nem engedélyezték volna a homlokzatát a hatóságok, így a külvárosi helyszín lehetőséget adott Freundnak a legújabb nyugati dekoratív irányzatot megvalósítani. Ennél az épületnél jelent meg még Magyarországon először a homlokzathoz kitolt lépcsőház. A Horthy rendszerre emlékeztető koronás címer és a homlokzati irredenta felirat a teljes kommunista hatalomátvétellel, 1948-ban lett eltávolítva.
1c
1b 1d
Hamburg, Burchardplatz, Chilehaus, Fritz Höger, 1921–1924 (részlet) München, pályaudvar, trafik ajtódísze, Knut Anderson, 1925 (elpusztult) forrás: Moderne Bauformen 1925.144. Bécs, Klose-Hof, belső udvar egyik kapuzata
Freund
85
GYÖRGYI DÉNES Györgyi Dénes (Budapest, 1886 – Balatonalmádi, 1961) műépítész, belsőépítész és iparművész a magyar XX. sz. első felének egyik legjelentősebb személye régi művészcsaládból származott. Az I. vh. előtt a Kós Károly vezette „Fialatok” tagjaként a népi-nemzeti romantika szellemében tervezett. A háború utáni visszafogott historizáló művei klasszicizáló hatást mutatnak. Az ezutáni modern épületein tünnek fel art deco motívumok, melyek hol az antikhoz, hol a népművészethez kötődnek. Világkiállítási épületeit nemzetközileg is elismerték. Philadelphia [PA, US], magyar világkiállítási pavilon pályaterve, 1926 (pártázatos-keleties, a 1925-ös lengyel pavilon hatása) 1 Budapest V., Honvéd utca 22–24., „ELMŰ-bérház” és kiállítóterem, 1926–1930 (Román Ernővel, szobrok: Ohmann Béla és ifj. Mátrai Lajos)
1a 1b
94
Györgyi
Az „Elektromosság” allegórikus szobra az „Ég és Föld” fentre és lentre mutató villámait tartja a kezeiben.
1c
1 Budapest V., Honvéd utca 22–24., „ELMŰ-bérház” és kiállítóterem, 1926–1930 (Román Ernővel, szobrok: Ohmann Béla és ifj. Mátrai Lajos) 2 Budapest V., Markó utca 7., Constans Építő Rt. lakóháza, 1927 3 B udapest XV., Sződliget utca 24–30., elemi iskola, 1928 (kapuzat)
1d
az épületvédő Medusza…
…és a városvédő Poszeidón
1e 2
rozettadísz, dekoratív expresszionista módra Hamburg, Schopenstehl 15, Miramarhaus irodaház, Max Bach, 1921–1922 (részlet)
3
Györgyi
95
4a
forrás: MI 1929.9–10.194.
5
6
4 Barcelona, Magyar Világkiállítási Pavilon, 1929 (elpusztult, Menyhért Miklóssal) B udapest V., Markó utca 9., Lipótvárosi elektromos alállomás, 1929–1930 (Román Ernővel)
96
Györgyi
4b
forrás: MI 1929.9–10.195.
forrás: MÉ 1931.5.
5 Debrecen, Egyetem tér, professzori lakok (tanári villák), 1929 (kapuzatok) 6 D ebrecen, A Tudományegyetem diákotthonának terve, 1929–1930 P ittsburgh [PA, US], az egyetem kollégiumának magyar terme, 1930–1939
7
forrás: MÉ 1931.9.
9
10
8
forrás: FK–MÉM
forrás: FK–MÉM
7 Debrecen, városháza pályaterve, 1931 Debrecen, Hősök mauzóleumának pályaterve, 1931 (pártázatos) Pápa, Korvin utca 27., bérház, 1932 (kapuzat) 8 Budapest I., Attila út 39., Pénzintézeti Központ Elismert Nyugdíjpénztárának lakóépülete, 1932–1933 B alatonalmádi, Kossuth utca – Kálvin utca, Hősi emlékmű, 1935 (kubusos obeliszk, Laborcz Ferenccel)
9 B udapest VII., Rákóczi út 12., többszintes lakóház és üzlet terve, 1935 (Wälder Gyula valósította meg, más részletekkel) 10 B udapest VII., Rákóczi út 66., bérház terve, 1936 B udapest XIV., Angol utca 34., Danuvia Fegyver és Lőszergyár Rt. irodája, 1936 körül (kapubélés)
Györgyi
97
SAJÓ ISTVÁN Sajó (sz. Schwartz) István (Debrecen, 1896 – Debrecen, 1961) műépítész és iparművész az 1920-as műegyetemi diploma megszerzése után 3 évig Dortmundban Hugo Steinbach irodájában, majd azután szabadúszóként dolgozott. New Yorkba 1924-ben a Sloan
Kisasztal és szék dekoratív expresszionista stílusban. f.: SIP 1
& Robertston irodájaba kerül. A budapesti Wank Loránddal és a debreceni Berzőffy Loránddal megalapítja Floridában a Sajo, Wank & Berz építészeti irodát, ahol Miami és környékére spanyol gyarmati stílusban egy tucat tengerparti nyaralót valósítanak meg 1925– 1926-ban. Ezután Wankkal együtt New York-ba mennek, ahol Springsteen & Goldhammer építészeti irodában szakszervezeti munkásbérház-telepeket terveznek kelet-európai zsidó bevándorló munkások számára. Nagy vagyont és tapasztalatot gyűjtve 1928-ban tér haza szülővárosába, ahol amerikai és német hatásokat valósít meg épületein. A második világháború viszontagságai után az UVATERV-nél és a Debreceni Tervező Vállalatnál szocreál és későmodern épületeket tervezett. A saját maga által tervezett labdarúgópályán, meccset nézve, szívrohamban halt meg. 1 D uisburg, mulató belső berendezése, 1923 körül (elpusztult, építészek: Hans Wissmann & Wilhelm Brenschede) N ew York City [NY, US], The Bronx, 2300– 2320 Bronx Park East, munkásbérház-telep, 1928 körül 2 N ew York City [NY, US], The Bronx, 2084– 2086 Bronx Park East, munkásbérház-telep, 1928 körül 3 New York City [NY, US], The Bronx, 2812–2860 Bronx Park East, United Workers’ Cooperative Colony (“The Coops”) szakszervezeti munkásbérház-telep, 1927–1929 (Herman Jessorral) 4 Debrecen, Hatvan utca 6., Izraelita Hitközség bérháza, 1928–1931 (2011-ben az utcai homlokzat felújítva)
218
Sajó
forrás: SIP 2
fotó: © Courtesy of Matthew X. Kiernan/New York Big Apple Images
3
fot贸: 漏 Courtesy of Matthew X. Kiernan/New York Big Apple Images 4a
Saj贸
219
Hamburg, Meßberg 1, Meßberghof, Hans Gerson & Oskar Gerson, 1922–1924
4b
6
5
4 Debrecen, Hatvan utca 6., Izraelita Hitközség bérháza, 1928–1931 (2011-ben az utcai homlokzat felújítva) 5 Debrecen, dr. Fényes Jenő villája, 1928 6 Debrecen, Simonyi út 8., dr. Geiger Pál villája, 1929 körül (archív, azóta felújítva és bővítve) 7 Lukács-ház, 1928 körül (helye és állapota ismeretlen) 8 B almazújváros, Bajcsy-Zsilinszky utca 20., vasbeton kerítés, 1928 körül 9 Debrecen, Vásáry István utca 6., bérház, 1932 (átalakítva) 10 Debrecen, Vásáry István utca 8., bérház, 1933 körül
220
Sajó
4c
forrás: SIP
7 8
9
10a
Saj贸
221
10c 11b
10b 11a
11c
10 Debrecen, Vásáry István utca 8., bérház, 1933 körül 11 D ebrecen, Ady Endre sugárút, Nagyerdei Stadion, 1934 (javarészt elpusztult)
222
Sajó
New york-i felhőkarcolótervek 1920-as évek vége forrás: SIP
Sajó
223
TAUSZIG BÉLA & RÓTH ZSIGMOND Tauszig Béla (Budapest, 1883 – Buda-
ben ideiglenesen Madridban dolgo-
pest, 1973) és Róth Zsigmond (Csacza
zott. Az alkotás homlokzati díszeiben
[SK], 1885 – Budapest, 1970) műépíté-
is különleges, a cseh kubizmus dekora-
szek közös irodája 1910–1945 között
tív változatának leggazdagabb magyar-
állt fenn és az I. vh. előtt szecessziós
országi megjelenése. Az építészek jól
épületeket terveztek. Egyik legszebb
ismerhették Emil Králíček háború előtti
art deco épületünk, a Szeszértékesítő
életművét, mert annak három munká-
Rt. bérháza a zárterkélyeivel és tető-
jából is merítettek. Az 1930-as évek-
teraszával korabeli mediterrán bérhá-
beli épületeik a párizsi modern bérhá-
zak hatását mutatja. Ami nem véletlen,
zak elengánsabb változatához állnak
mert Róth az 1920-as évek első felé-
közel, semmint a Bauhaushoz.
1 B udapest II., Riadó utca 2/B., Tauszig-villa, 1923 (csak Tauszig) 2 B udapest VIII., Baross utca 90., „Vasas-bérház”, 1928 (részlet)
1b 2
236
1a • a korszak első art deco lakóháza volt
Tauszig & Róth
3b • ajtórészlet
3c
Prága, Jungmannovo náměstí, kubista lámpás, Emil Králíček, 1911–1913 (PD) Gampe /Wikipedia
kovácsoltvas kapu: Lampl Ödön
3a 3d
3 B udapest V., Október 6. utca 21., Országos Szeszértékesítő Rt. lakóépülete, 1929
Tauszig & Róth
237
Lysá nad Labem–Litol, Mírová ulice 50, Beniesova villa belseje (részlet), Emil Králíček, 1912– 1913 (PD) Antonin Foller/Wikipedia
3e
4a
4b
3 B udapest V., Október 6. utca 21., Országos Szeszértékesítő Rt. lakóépülete, 1929 4 B udapest VII., Wesselényi utca 7., Izraelita kultúrház, 1930–1931 (külső plasztika: Örkényi Stras�szer István. Az épületben lévő Goldmark-terem eredeti cikk-cakkos dekorációja megsemmisült)
238
Prága, Spálená ulice 4, Dům Diamant (Gyémánt-ház), Emil Králíček, 1912–1913 (PD) Diligent/Wikipedia
Tauszig & Róth
6
7
5
8a
8b
5 B udapest II., Napraforgó utca 16., kislakásos mintatelep családi háza, 1931 (részlet) 6 B udapest II., Széll Kálmán tér 4., 1932 (erkélyrács) 7 B udapest IV., Kassai utca 51., 1933 (kapuzat) 8 B udapest IX., Közraktár utca 22/A., 1942 (részben áramvonalas)
Tauszig & Róth
239
MAGYAR ÉPÍTÉSZEK KÜLFÖLDI MUNKÁI – ÉPÜLETJEGYZÉK
Bábolnay József (Joseph Babolnay) (Dés [RO], 1886 – Hollywood [CA, US], 1983) New York City [NY, US], Manhattan, 753 7th Avenue, Earl Carrol Theatre belsőépítészete, 1931 (építész: George Keister, elpusztult) Ferenczy Sándor (Alexander Ferenczy) (Budapest, 1895 – Berlin, 1931) Bécs, Békessy Imre lakosztálya, 1920-as évek első fele Bécs, egy bankár lakosztálya, 1920-as évek első fele Bécs, egy főszerkesztő lakosztálya, 1920-as évek első fele Bécs, 18. kerület, villa, 1924 (felújítva) Hudec (sz. Hugyecz) László (Besztercebánya [SK], 1893 – Berkeley [CA, US], 1958) Sanghaj, Burlington Apartments terve, 1928 Sanghaj, 60 Fanyu Road, Hudec saját háza, 1929–1930 (expresszív barokk ablakkeretezés) Sanghaj, Dress Circle Hall terve, 1930 körül Sanghaj, Ambassador Apartments terve, 1930–1931 Sanghaj, Avenue Haig – Great Western Circle sarok, Német evangélikus templom, 1930–1932 (Hudec Gézával, elpusztult) Sanghaj, 209 Yuanmingyuan Road, China Baptist Publication Society, 1931–1932 (B. J. Lindskog-gal) Sanghaj, 128 Huqiu Road, Christian Literature Society for China, 1931–1932 (B. J. Lindskog-gal) Sanghaj, 1954 Huashan Road, Chiao Tung Egyetem mérnöki karának épülete, 1931–1933 Sanghaj, 216 West Nanjing Road, Grand Theatre, 1931–1933 (B. J. Lindskog-gal) Sanghaj, 170 West Nanjing Road, JSS Park Hotel, 1931–1934 (B. J. Lindskog-gal) Sanghaj, 918 West Yanan Road, Hubertus Court, 1933–1937 (áramvonalas) Sanghaj, 333 Tongren Road, Wu Tongwen (D. V. Woo) lakóháza, 1935–1938 (áramvonalas) Kaufmann Oszkár (Oskar Kaufmann) (Újszentanna [RO], 1873 – Budapest, 1956) Wrocław (Breslau) [PL], Leo Lewin villájának belsőépítészete, 1917 körül (elpusztult) Koszalin (Köslin) [PL], papírgyár víztornya, 1922 (pusztulóban) Berlin-Grunewald, Max Epstein villája, 1922–1923 Berlin-Grunewald, Konschewski-villa, 1922–1923 Berlin, Kroll-opera átépítése, 1922–1923 (elpuszult) Berlin, Friedrichstraße 101/102, Admirals-Palast színház belső terének átépítése, 1922 (Richard Wolffenstein-nel) / 1930 (és Max Ackermann-nal) Berlin, Kurfürstendammi színház belsőépítészete, 1923 (elpusztult) Berlin, Kurfürstendamm 206/209, Die Komödie színház, 1924 (teljesen átalakítva) Berlin, Knesebeckstraße 100, Reneszánsz-színház belsőépítészete, 1926–1927 (faberakás: César Klein) Berlin, állatkert, a zongoragyáros C. Bechstein bemutatóterme, 1927 körül (elpusztult) Berlin, Café Schottenhaml belsőépítészete, 1927 körül (elpusztult) Berlin, Café Uhlandeck belsőépítészete, 1929 (Richard Wolffenstein-nel, elpusztult) Zielona Góra (Grünberg in Schlesien) [PL], aleja Niepodległości 3/5, városi színház, 1929–1931 Kálnay András (Andrés Kalnay) (Jeszeföld [HR], 1893 – Buenos Aires, 1982) & Kálnay György (Jorge Kalnay) (Budapest, 1894 – Buenos Aires, 1957) Buenos Aires, Saénz Peña 70–74, Crystal Palace színház, 1925–1926 Buenos Aires, Avenida de Mayo 1333, Crítica folyóirat székháza, 1926
264
Buenos Aires, San Martin 244, Florida-mozi, Kálnay György, 1926 (átalakítva) Buenos Aires, Avenida de los Italianos, „München-vendéglő”, Kálnay András, 1927 Buenos Aires, Avenida Rivadavia 6716, The Hardling üzletportál, Kálnay András, 1928 körül (teljesen átalakítva) Buenos Aires, Suipacha 440–442, Suipacha filmszínház, Kálnay András, 1928 Buenos Aires, Club Social Chascomús, Kálnay András, 1929 Buenos Aires, Avenida de los Italianos 150, Ex Casa Modelo de la Cruz Roja, Kálnay András, 1929 Buenos Aires, Avenida Corrientes 1155, Broadway filmszínház, Kálnay György, 1929 Buenos Aires, Tacuarí 80, Gran Hotel España, Kálnay András, 1930 Buenos Aires, La Bolsa de Cereales terve, Kálnay András, 1931 Buenos Aires, Avenida Madero 420, Estadio Luna Park szabadidőközpont, Kálnay György, 1931–1932 (áramvonalas) Buenos Aires, Avenida Rivadavia 11440, Capitolio-mozi (1927) átalakítása Edison-mozivá, Kálnay György, 1933 (áramvonalas, teljesen átalakítva) Buenos Aires, Avenida Rivadavia 1330, bérház, Kálnay György Buenos Aires, Avenida Córdoba 2027–2029, bérház, Kálnay György Buenos Aires, Navarro 3271, villa, Kálnay András Buenos Aires, Simbron 4661-4667, villa, Kálnay András Buenos Aires, La Plata 318, villa, Kálnay András Buenos Aires, Ugarte 2986, lakóház, Kálnay András (Guillermo V. Meincke-vel) Buenos Aires, Sarmiento 329, irodaépület, Kálnay András (P. Fiedler-rel) Maróti (sz. Rintel) Géza (Barsvörösvár [SK], 1875 – Budapest, 1941) épületdekorációs munkái: Párizs, nemzetközi kiállítás »Magyarország Házának« terve, 1924 Monza [IT], nemzetközi iparművészeti kiállítás magyar szekciója, Maróti Géza, 1923/1925 Detroit [MI, US], 39221 Woodward Avenue, Cranbrook Schools, 1927–1929 (építész: Eliel Saarinen) Detroit [MI, US], Detroit Times Building, 1928 körül (építész: Albert Kahn, elpusztult) Detroit [MI, US], 2727 2nd Avenue, S. S. Kresge World Headquarters, 1928 körül (építész: Albert Kahn) Detroit [MI, US], 3011 West Grand Boulevard, Fisher Building, 1928–1929 (építész: Albert Kahn) Detroit [MI, US], William Livingstone Memorial Lighthouse világítótorony, 1929 körül (építész: Albert Kahn) Pál Hugó (1875 – Budapest, 1932) Berlin–Charlottenburg, Kurfürstendamm 236, Marmorhaus mozi és színház belsőépítészete (1975-ben elpusztult), Pál Hugó, César Klein és Georg Sieburg (építészek: Richard Scheibner és Pál Hugó), 1912–1913 Róth Imre (Emery Roth) (Gálszécs [SK], 1871 – New York City [NY, US], 1941) New York City [NY, US], Manhattan, 300 Central Park West, The Eldorado felhőkarcoló 1929–1931 (Margon & Holder-rel) New York City [NY, US], Manhattan, 320 Central Park West, The Ardsley felhőkarcoló, 1931 New York City [NY, US], Manhattan, 140 Riverside Drive, The Normandy Apartments felhőkarcoló, 1938–1939 Wank Loránd (Roland A. Wank) (Budapest, 1898 – New Rochelle [NY, US], 1970) – Springsteen & Goldhammer, később a Fellheimer & Wagner alkalmazásában New York City [NY, US], The Bronx, 504-520 Grand Street, szakszervezeti munkásbérház-telep, 1929–1930 (Herman Jessor-ral) Buffalo [NY, US], Central Terminal pályaudvar, 1929 (pusztulóban) Cincinnati [OH, US], Union Terminal pályaudvar, 1929–1933 (Paul Philippe Cret-tel) Hamilton [ON, CA], Hamilton & Buffalo (T.H.& B.) pályaudvar, 1932–1933 (áramvonalas)
Magyar építészek külföldi munkái – épületjegyzék
265
II. FEJEZET 266
EGYÉB BUDAPESTI ÉPÜLETEK
I. KERÜLET
1 Fő utca 51., bérház, 1930 körül Mátray utca 4., lakóház, Heller Jenő, 1934 körül (téglasávos lábazat) Naphegy tér 9., villa, Szepesi János építőmester, 1933 körül (vasmunkák)
268
Egyéb budapesti épületek
II. KERÜLET
3 4
2
2 Buday László utca 2., bérház, Katona János, Székely Dezső és Molnár Sándor, 1927 körül (részlet) 3 lakóház, Mayer Ferenc, 1930 4 Vitéz utca 14/B., bérház, Fuchs Lajos építőmester, 1935
Egyéb budapesti épületek
269
Brüsszel, lakóház
5 Ürömi utca 10., Székely Mihály és Mottl (János?), 1932
270
Egyéb budapesti épületek
6a
6b 7a
7b
6 villa, Sajgó Alfréd építőmester, 1942 dombormű: Donner Gertrúd 7 Trombitás út 2., bérház, Klausz Gyula, 1928
Egyéb budapesti épületek
271
III. FEJEZET 302
EGYÉB VIDÉKI ÉPÜLETEK
6 7
6 Pécs, Petőfi Sándor utca 66., bérház, Hoffmann László, 1934 7 Pécs, Petőfi Sándor utca 53., bérház, Visy Zoltán, 1931
306
Egyéb vidéki épületek
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
8 Miskolc–Újdiósgyőr, Stadion utca 37–47., vasgyári bérházak, Veszely Géza, 1940 körül A három tömbből álló telep kapuépítménye és az ablakok klképzése kötődik az art decohoz. Az épületegyüttest az osztrák hofok és a német siedlungok inspirálták.
Egyéb vidéki épületek
307
56a 56b
56c
57
56 S zombathely, Wesselényi Miklós utca 10., kettős bérház, Gruber Imre, 1932 körül 57 Kőszeg, lakóház
330
Egyéb vidéki épületek
VESZPRÉM MEGYE
58a • tisztviselőház
58b
58c • tisztviselőház és kaszinó (részlet)
forrás: VML / Kozelka Tivadar / Fortepan
58 Pétfürdő, Hősök tere, Nitrogénművek tisztviselőtelepe, Münnich Aladár / Wellisch Andor / Quittner Ervin, 1931
Egyéb vidéki épületek
331
58e
58d • a telep postahivatala (részlet) 58f • igazgatói lak
332
Egyéb vidéki épületek
58g
forrás: VML / Kozelka Tivadar / Fortepan
58h
forrás: VML / Kozelka Tivadar / Fortepan
58 Pétfürdő, Nitrogénművek gyártelepe, Münnich Aladár / Wellisch Andor / Quittner Ervin, 1931
Egyéb vidéki épületek
333
IV. FEJEZET 334
ÉPÜLETTÍPUSOK
2 3
2 B udapest IV., Berlini utca 51., Phöbus Újpesti Erőmű 3 B ékésszentandrás, duzzasztó, Lampl Hugó, Freytag Ferenc és dr. Mosonyi Emil, 1936–1942
338
Infrastrukturális építészet
4
5
4 Eger, Petőfi tér, városi vízmű, Hevesy Sándor, 1930 körül 5 B udapest XIII., Vizafogó utca 2., Fővárosi Csatornázási Művek szivattyútelepe, 1937–1939 Budapest III., Királyok útja 281–289., vízművek épületegyüttese, 1930-as évek vége
Infrastrukturális építészet
339
17a 17b
18b 18a
17 C egléd, Rákóczi út 31., városi strandfürdő, dr. Kádár Antal, 1932 körül (2015-ben felújítva) 1 8 Budapest XX., Kossuth Lajos utca 49., Általános Ipartestületi Székház, Óváry Artúr, 1936 Budapest VII., Garay tér, piac és vásárcsarnok, Szabó Jenő, 1929–1931 (elpusztult)
356
Intézmények
19 20a
20b
19 Simontornya, Petőfi utca 67., Fried bőrgyár kultúrháza, 1930 körül 20 B ékéscsaba, Csaba utca 3., Zsidó Aggok Otthona, Tevan Rezső, 1929 Az „Agg” Mózes szobra: Kapitány József szobrász és Kolozsváry Sándor festőművész
Intézmények
357
21 Budapest XVI., Bökényföldi út 27., Mátyásföldi Lawn Tenisz Club (MLTC) klubháza, (?) Paulheim István, 1930 (átalakítva)
358
Intézmények
EGYHÁZI ÉPÍTÉSZET ÉS MŰVÉSZET A
z 1930-as évek elejétől a Magyar
hangra talált a magyar művészeti életben.
festést. A templomtornyok absztrakt,
Katolikus Egyház olasz politikai,
Lépcsős formák jelentkeztek konzer-
geometrikus formaképzése és törté-
gazdasági és művészeti kapcsolatok
vatív, neobarokk épületeken is (pl. Mis-
nelmi előképek újraértelmezése jel-
hatására támogatta a modernizmust az
kolc-Selyemrét, Salgótarján, Dorog,
lemző a korszakra, akárcsak a pártázat
egyházi építészetben és művészetben is.
Öttömös). Ritkán töredezett formák és
stilizált használata. A katolikus szószé-
Az olasz „Italiano Novecento” az antik
vízszintes párhuzamos sávok is meg-
kek kerek formáikkal, a gyóntatószékek
hagyományokat és a modern szemléle-
találhatóak, a református templomok
a kerek ablakaikkal kötődnek az áram-
tet hangolta össze, és ez pozitív vissz-
fenntartották a népművészeti díszítő-
vonalas stílushoz.
1 B udapest XV., Mozdonyvezető utca 7., MÁVtelepi Jézus Szíve plébánia, Heintz Béla, 1934– 1938 (2015-ben kívül felújítva)
Egyházi építészet és művészet
359
1 B udapest XV., Mozdonyvezető utca 7., MÁV-telepi Jézus Szíve plébánia, Heintz Béla, 1934–1938 freskók: Leszkovszky György
360
Egyházi építészet és művészet
2
Berlin–Charlottenburg, Jungfernheide víztorony Walter Helmcke, 1925–1927 (PD) Richardfabi/Wikipedia 3a
3b
2 B udapest X ., Kápolna utca 14., Kőbányai evangélikus gyülekezet temploma, Frecska János, 1930–1931 3 Salgótarján-Zagyvapálfalva, Budapesti út 55., Jézus Szíve római katolikus templom, Fábián Gáspár, 1932 körül
Egyházi építészet és művészet
361
V. FEJEZET 382
IPARMŰVÉSZET
Budapest XII., Hollósy Simon utca 36., Váczy István, 1939
Budapest VIII., Tompa utca 16. dr. Acsay László, 1940
Szolnok, Lengyel Légió utca 2.
Budapest V., Mérleg utca 6., Münnich Aladár, 1937/1941
Budapest II., Csalogány utca 21., 1937
Nagykanizsa, Király utca 47., Pénzügyi palota, 1942 körül
Budapest XI., Fadrusz utca 14., Sándor Károly, 1940
Budapest VI., Rippl-Rónai utca 35–37., Rottmann (Csánk) Elemér, 1940–1942
386
Zászlótartók
Budapest XIII., Katona József utca 22–24., Jakobik Gyula, 1935
Budapest XI., Bukarest utca 5., Müller János, 1937
Budapest IX., Vaskapu utca 1/B., Gellért Sándor építőmester, 1937
Budapest IX., Vágóhíd utca 30–32., kislakásos bérház, Henny Ferenc, 1940–1943
Budapest XI., Villányi út 60.
Budapest XI., Budaörsi út 21. Bíró Ernő építőmester, 1941
Budapest XIII., Kárpát utca 3., Tömböly Dénes, 1941–1942
Budapest IV., Petőfi utca 8.
Zászlótartók
387
VASMUNKÁK ÉS KAPUZATOK A
modern épületek egyik utolsó mű
magának Franciaországban. Kiss Pál
Az 1930-as években a világgazdasági
vészi, art deco részlete a kapu-
(Paul Kiss) szintén a háború előtt ment
válsággal és a konstruktivizmus ter-
zat maradt. A kapubélések anyagban
Párizsba, itt a legjobbak – Edgar Brandt
jedésével előtérbe kerültek az egy-
és színben gazdag változatosságot
és Raymond Subes – tanítványa lett,
szerű, sallangmentes, könnyen és gaz-
mutatnak , profilozásuk domború ,
majd az I. világháború után önálló-
daságosan kivitelezhető, töredezett
homorú, áramvonalas („bordás”), csa-
sulva mindkettőjük elismert riválisa.
vonalú geometrikus minták a kapuk
pott vagy lépcsős.
Legszebb munkái mögött valószínűleg
esetén. Már csak a letisztult meander-
A háborúk közötti műlakatos mun-
főtervezője, Fehér Pál (Paul Feher) állt
és kínai geometrikus mintájú erkély-
kák sokkal szegényesebbek, kevésbé
1923–1929 között, aki szakmai hírnevé-
és kapurácsok fejeztek ki minimális
kidolgozottak, mint az azt megelőző
nek mellőzöttsége miatt tovább disszi-
kötődést a történelmi művészethez
századvég historizáló és a századelő
dált az ohio-i Clevelandbe. Itt a Jung-
a lecsupaszított modernista homlok-
szecessziós kovácsoltvas munkái.
fer-fivéreknél tanult, csepeli születésű
zatokon. Ezeken a lakóépületeken
Domborítás és vörösrézzel kombiná-
Rosenblüh Mór (Martin Rose) meg-
általánossá vált a sablon alapú, gépe-
lás ritkaság, ami részletesebben ki van
hívására, annak műhelyében helyez-
sített sorozatgyártás, a lánghegesz-
dolgozva az a neobarokk és „neoeklek-
kedett el, ahol az Egyesült Államok
tés. A kézi kovácsolás egyre kisebb
tikus” épületek konzervatív reprezen-
egyik legszebb díszrácsát készítette.
szerepet kapott, a díszítmény ellené-
tációt igénylő kapuzatai. Az 1920-as
Szabó Adalbert György és Fehér Pál
ben a funkció kihangsúlyozása lett az
évek e munkáit a korábbi szeces�-
az 1930-as évek közepén tértek vissza
elsődleges. Ekkor tűnt fel a mai napig
sziós stílusban már elismert iparosok
kis időre Magyarországra, de művészi
felhasznált rombuszrács-motívum is,
készítették (Jungfer-műhely, Gerő és
hatásuk nem volt az itteni iparművé-
a többség ízlését már a gyáripar és
Győry, Bieber Károly, Forreider József,
szetre. Nitsch Gyula és Mihály fivérek
nem a műhelyek formálták. A megfo-
Galambos Jenő, Hermann Béla, Lepter
(Jules Nics et Michel Nics – „Nics frè-
gyatkozott munkájú műlakatosok az
János, Nagy Gyula, Pick Ede, id. Sóty
res”), Katona Lajos (Louis Katona) és
1938 után megerősödő vallásosság és
Zoltán, Teichner Ádám).
Mericskay Ferenc (François Mericskay)
így az egyházépítészet művészi igé-
A pazar, egyedi és virtuóz párizsi
műlakatosok nevét kell még megem-
nyeit elégítették ki: falikart, perselyt,
minták nagyon kevés budapesti alko-
lítenünk a korabeli francia díszlakatos
kandelábert, szentélyrácsot, stáció-
táson fedezhetőek fel, és pénzszűké-
világból, akik armatúrákat, kandalló-
képet, szentségházajtót, örökmécsest,
ből eredően ezekben az esetekben is
rácsokat, csillárokat és bútorokat is
csillárt, feszületet és különféle oltár-
csak visszafogottan. Mindez annak
terveztek.
felszereléseket készítettek.
ellenére jellemző, hogy a párizsi emig-
A színvonalasabb art deco ková-
Az utolsó békeévek stabilan növekvő
ráns magyar műlakatosok az ottani
csoltvas kapuk közül Sima Sándor és
magyar gazdaságában a budapesti
élvonalba tartoztak. Szabó Adalbert
Lampl Ödön egy-egy népies illetve
luxusbérházak külső és belső fémmun-
György (Adalbert-Georges Szabó)
kubista-expresszionista munkáját
kái az épület presztízsének megfele-
1895-ben erdélyi gyakorlattal a háta
említhetjük. A kevés, stilizált figurális
lően készültek el, és pár helyen vis�-
mögött elhagyta az országot, és már
és növényi ábrázolásnál már nincsenek
szatérnek – ha visszafogottan is – az
az I. világháború előtt nevet szerzett
síkok és domborítások, csak kontúrok.
antik elemek, köztük a pálcarács.
388
növényi minták
„Az Oázis” vas paraván, sárgarézzel borítva, Edgar Brandt (Párizs), 1924
Budapest XIII., Margitsziget, Parisien Grill mulató (elpusztult), karzatrészlet, Vogel Eric, 1930-as évek • forrás: képeslap
forrás: Martinie/Dover P41.
Budapest XII., Galántai utca 8., vaskapudísz, Vágó Imre építőmester, 1930
Vasmunkák és kapuzatok
389
Vaskapu, Kiss Pál (Párizs), 1925 körül
„Zenészek és táncosok” vaskapu Edgar Brandt (Párizs), 1925 forrás: Martinie/Dover P26.
390
Vasmunkák és kapuzatok
forrás: MI 1925.3.112.
Budapest III., Zápor utca 10/A. Kiss Sándor építőmester, 1931 a leginkább párizsi hatású vaskapunk
Vaskapu Nics-fivérek (Párizs), 1925 körül forrás: Clouzot/Dover PF II. 85. o.
erkélyek és korlátok
Budapest II., Kapás utca 49., ifj. Dobrovits Ferenc építőmester, 1937
Nizza, lakóház erkélyrácsa
fotó: Hannah Bernhard Jewelry Paris
Budapest XIII., Szent István park 5., Jakobik Gyula, 1933–1934
Erkélyek és korlátok
395
Budapest XI., Kosztolányi Dezső tér 9. 1930-as évek
Brüsszel, 169 rue d’Anderlecht lakóház kapurácsa
Budapest VII., Barát utca 9. Koch Károly építőmester, 1937 körül
Budapest XIII., Hollán Ernő utca 37. Lovas Sándor, 1934 körül
Párizs, 132 rue de la Convention, kapurács, 1930
Budapest VI., Nagymező utca 11., lakóépület és Claridge kávéház, Mellinger Artúr, 1937–1938
396
Erkélyek és korlátok
Budapest IX., Thaly Kálmán utca 14. Kosály Ödön építőmester, 1941
Budapest XIII., Pannónia utca 54., Ehrenreich Imre, 1928
Budapest XIII., Kassák Lajos utca 77., Magyar Általános Ingatlanbank Rt. bérháza, Peisner Endre, 1940
Budapest II., Forint utca 8. Sipos Károly építőmester, 1941 k.
Erkélyek és korlátok
397
kubista és expresszionista
Budapest XI., Tas vezér utca 20., »Rákóczi-udvar«, Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének szövetkezeti társasháza, Hübner Tibor, 1932 (ld. Martonosi Baráth Lajosnál)
Sopron, Zrínyi utca 46–48.
410
Vasmunkák és kapuzatok
Budapest XI., Villányi út 64/A., Paulheim Ferenc és Weninger Ferenc, 1933
Szombathely, Wesselényi Miklós utca 36.
Budapest XIV., Telepes utca 29–33., Szekeres Ferenc, 1931 körül
Budapest XX., Zilah utca 11., Pesterzsébeti Automata Telefon Központ és Postahivatal, M. Kir. Postaigazgatóság Építési Osztálya (Tichtl György), 1929 körül
Budapest II., Medve utca 44., Pregitzer Ferenc és Müller László építőmesterek, 1930
Budapest III., Bécsi út 9., Laykauf Károly, 1931
Budapest XIV., Törökőr utca 50., Deli Lajos és Faragó Ferenc, 1932
Budapest II., Kandó Kálmán utca 5., Neu Miksa építőmester, 1933
Budapest XIII., Hollán Ernő utca 37., Lovas Sándor, 1934 körül
Vasmunkák és kapuzatok
411
Székesfehérvár, Megyeház utca 22/A. Magyarországon egyedülálló kubofuturista kilincs
Székesfehérvár, Megyeház utca 22/A.
412
Vasmunkák és kapuzatok
Győr, Bartók Béla út 10/C., (?) Lakatos Kálmán, 1932 körül
barokk
Győr, Baross Gábor út 53.
Budapest VII., Dohány utca 20., üzletportál Ternovszky János, 1935
Nyíregyháza, Hunyadi utca 7., lakóház
Budapest II/A., Virág Benedek utca 6.
Székesfehérvár, Prohászka Ottokár út 71., Szent István Középfokú Gazdasági Tanintézet, Széll László, 1938
Kaposvár–Donner, Bartók Béla utca 13., Szent Kereszt plébániatemplom, Kappéter István, 1947 körül
Vasmunkák és kapuzatok
413
Budapest XI., Fadrusz utca 6., Steiner-ház (1927) (?) kerámia: 1940 körül
Zubreczki Dávid
Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső utca 17–21., iskola
Budapest XIV., Róna utca 189., Beszédes József építőmester, 1931
428
Épületszobrászat
Hódmezővásárhely–Népkert, Kisállomás sor, vasútállomás kerámia: Vértess Rezső építész: Szabó Sándor, 1939
Zubreczki Dávid
Budapest II/A., Pasaréti út 43., dr. Kozma-villa, gyöngyöshalászi Takách Béla, 1920-as évek
Balassagyarmat, Nádor utca 2., Vitézi Rend székháza Zsarnóczay János, 1936
Budapest XIII., Radnóti Miklós utca 26., kislakásos bérház dr. Mueller Félix, 1925–1926 („Kozma-reneszánsz” motívum)
Budapest III., Lajos utca 49/B. Mészáros László, 1941
Budapest II., Lublói utca 5., Óriás Zoltán építőmester, 1931
Épületszobrászat
429
Budapest XIV., Korong utca 8., Berger Károly építőmester, 1932
Zubreczki Dávid
Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 59. dombormű építész: Magyar Vilmos, 1929–1930
430
Épületszobrászat
Budapest XI., Budaörsi út 77., amerikai katonai temető kerítése, 1946
Zubreczki Dávid
Cegléd, Kossuth Ferenc utca 2. Főposta tondója (kerek dombormű), 1929 építészek: dr. Neuschloss-Knüsli Kornél és ifj. Gyenes Lajos
Budapest XIII., Váci út 17., Lipót távbeszélő központ tondói, 1928 (elpusztultak) építész: Tichtl György, 1927–1929
St. Paul [MI, US], városháza és Ramsey megyei bíróság a „Bőség” allegórikus domborműve, Lee Lawrie, 1931–1932 fotó: © Carla Breeze
Épületszobrászat
431
Budapest XIV., Hermina út 27., lakóház, Berger Károly építőmester, 1934
Budapest VII., Barát utca 9., bérház, Koch Károly, 1937 körül
Budapest XIV., Nagy Lajos király útja 132. Singer Gyula építőmester, 1930 körül
Szeged, Horváth Mihály utca 5., Iparcsarnok „A mezőgazdaság allegóriája” dombormű, Bakonyi Viktor Géza építész: Sebestyén Endre, 1936
Budapest XI., Eszék utca 13–15., »Turán-udvar« szövetkezeti társasház „Turáni vitéz avatás” dombormű, Ohmann Béla és ifj. Mátrai Lajos építész: Rainer Károly, 1929
436
Épületszobrászat
Budapest XIV., Istvánmezei út 3–5., Nemzeti Sportcsarnok – kiscsarnok szobrász: Kocsis András építészek: Gerlóczy Gedeon, Müller Miksa, Rimanóczy Gyula és Tóth Gyula, 1941
Szeged, Horváth Mihály utca 5., Iparcsarnok „Az ipar allegóriája” dombormű, Bakonyi Viktor Géza építész: Sebestyén Endre, 1936
Budapest XI., Eszék utca 13–15., »Turán-udvar« szövetkezeti társasház „Űzik a Csodaszarvast” dombormű, Ohmann Béla és ifj. Mátrai Lajos építész: Rainer Károly, 1929
Épületszobrászat
437
RIT
RIT
Zubreczki Dávid
RIT
452
RIT
Temetőművészet
RIT
FIT
RIT
Bródy Sándor síremléke, Forgács Hann Erzsébet, 1930
RIT
Zubreczki Dávid
FIT
RIT
Temetőművészet
453
TIPOGRÁFIA A
szecesszióval szembenálló
a zaklatott lelkiállapot, a gótika, a tör-
neoklasszicizmus itt is megjele-
zsi primitivizmus, a fametszetek dur-
kat. A modern, konstruktivista tipográfia
vasága is kirajzolódik a betűk alakján.
és oldaltervezés két jelentős személyi-
nik 1910 előtt a talpas betűivel. Kozma
elvetette ezeket a kézműves reformo-
és Lajta a Rózsavölgyi Zeneműbolt
A konstruktivizmus elutasította az
portálján (1912) Peter Behrens, az AEG
antik talpak használatát és azonos vas-
konzorcium számára 1902–1908 között
tagságú szárakra, geometriai egysze-
A XX. századi tipográfiára is jellemző
fejlesztett Antikváját használja. Innen-
rűségre, a betű szerkezetének hangsú-
az a megállapítás, hogy a betűtípus
sége a bauhausos Jan Tschichold és Moholy-Nagy László.
től kezdve Kozma 1930-ig reneszánsz,
lyozására törekedett. Az orosz, holland
mindig megelőzi az építészeti stílust,
majd a Kner nyomda számára klas�-
és német konstruktivista betűk vaskos-
akárcsak az előző történelmi korokban.
szicista és barokk antikvákat hasz-
ságát, derékszögű hajlatait a lekerekí-
A Royal Grotesk (Berthold, 1880) és az
nál. 1920 után a tipográfiával szem-
tések „áramvonalasították” és alkal-
Akzidenz-Grotesk (Berthold, 1896) típu-
ben a Horthy-rendszer sokkal inkább
massá tették a modern épületeken
sok talpnélkülisége és azonos szárvas-
elnéző volt a plakátokon és az újságok
és üzletportálokon történő felhaszná-
tagsága a svájci Helvetica (Max Mie-
címlapjain. Az avantgárd betűtípusok
lásra. A korszak végére a szabványo-
dinger/Linotype, 1957) inspirálója lett.
(kubista, expresszionista és konstrukti-
sított német DIN betűtípus is elterjedt
Ez a svájci tervezői szemlélet fejlesztette
vista) hatása észrevehető a fogyasztók
Magyarországon.
számára kifinomulttá alakított art deco
ki a modulhálós oldaltervezést, amely
Az angol William Morris a közép-
a Bauhaus szellemiségének folytatása
típusokon. A kubizmus és expresszio-
korba visszanyúlva akarta megújítani
lett a II. világháború után, és hatása
nizmus ékformái jelentkeznek a betűk
a könyv- és oldaltervezést, de 1923 után
mind a mai napig fellelhető a hétköz-
szárának végződésein, a németeknél
a Bauhaus múltat elutasító szemlélete
napok tipográfiájában.
Antiqua, Peter Behrens, 1902 és 1908 között reprodukció mint: Behrens Antiqua, Dan X. Solo, 2004 © Solotype
Budapest V., Szervita tér 5., Lajta-ház, portál tipográfiája, Kozma Lajos, 1912 építész: Lajta Béla
466
Budapest V., Szabadság tér 15., Budapesti Műhely bejárata, Kozma Lajos, 1913 reprodukció: Dévényi Tamás, 1998 reneszánsz antikva
cseh kubista betűtípus, Vojtech Pressig, 1914 reprodukció mint: P22 Preissig Scrape, Richard Kegler, 1998 © P22 Type Foundry
német expresszionista betűtípus, Rudolf Koch, 1923 reprodukció mint: Koch Neuland, Richard Kegler, 2000 © P22 Type Foundry / Adobe
„Judith” betűtípus, Christian Heinrich Kleukens, 1923 reprodukció mint: Holofernes NF, Nick Curtis, 2007 © Nick’s Fonts
német expresszionista betűtípus, 1920-as évek reprodukció mint: Ceviche One, 2011 (PD) LatinoType
Debrecen, Hatvan utca 6., Izraelita Hitközség bérháza építész: Sajó István, 1928
Budapest III., Viador utca 11., bérház építészek: Nay Rezső és Strausz Ödön, 1933
Baja, Dózsa György út 131–133., Szentistváni elemi iskola építész: Nagy András, 1939
holland expresszionista betűtípus, Anton Kurvers, 1930 k. reprodukció mint: Kurversbrug, Ramiro Espinoza, 2007 © Re-Type
Amszterdam, csatornahíd felirat, Anton Kurvers, 1930 k.
Tipográfia
467
Johnston betűtípus, Edward Johnston és Eric Gill, 1916 © Linotype
Budapest VII., Kertész utca 24–28., Cyklop-garage építész: Löffler Béla, 1924
Budapest V., Gerlóczy utca 4., Belvárosi Tűzőrség, építészek: Reichl Kálmán és Borbiró (sz. Bierbauer) Virgil, 1925–1926
Tihany, Darányi emlékmű, Tóth Gyula, 1938
Budapest XI., Bocskai út 31., »Lenke-udvar«, Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének szövetkezeti társasháza, építész: (Martonosi) Baráth Lajos, 1931
orosz konstruktivista betűtípus, Alekszandr Rodcsenko, 1924 reprodukció mint: Rodchenko Constructed ML, 2010 © Hand-in-Hand
468
Tipográfia
Baja, Türr István-emlékmű építész: Nagy András, 1933–1934
„Wendingen” holland konstruktivista betűtípus, Hendricus T. Wijdeveld, 1918 reprodukció mint: AF Wendingen, 1998 © ACME
német konstruktivista betűtípus, Kurt Schwitters, 1927 reprodukció mint: Architype Schwitters, Freda Sack és David Quay, 1997 © The Foundry
Budapest XI., Edömér utca 6., »Géza-udvar«, Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének szövetkezeti társasháza, építész: Szentgyörgyi József, 1936 körül
Dombóvár, Gyenis Antal utca 30., Posta építész: Klucsik (Koromzay) Vilmos, 1938 körül
Budapest XI., Vásárhelyi Pál utca 10., bérház építész: Hámor (Hamburger) István, 1931
Pécs, Petőfi Sándor utca 71., mentőállomás, építész: Visy Zoltán, 1936
Békés, Rákóczi utca 8., Polgári Leányiskola, 1936
Budapest IX., Hídépítő utca, Nagyvásártelep építész: Münnich Aladár, 1930–1932
Futura Black, Josef Albers és Paul Renner, 1923/1929 © Bitstream A Bauhausból visszatért Bortnyik Sándor festő-grafikus ill. Berény Róbert is használta kereskedelmi plakátokon.
DIN 1451 (Deutsches Institut für Normung), 1931 reprodukció mint: FF DIN, 1995 © FontFont
Budapest II., Bajvívó utca 1., konstruktivista betűtípus építész: dr. Bardon Alfréd, 1935–1936
Budapest IX., Vaskapu utca 2., Beszkárt Vaskapu Átalakító építész: Gavora Zsigmond, 1942
Tipográfia
469
FELHASZNÁLT IRODALOM
Korabeli folyóiratok: Magyar Építőművészet Magyar Iparművészet Tér és Forma Építő Ipar – Építő Művészet Kő-műkő architektúra Innendekoraion Deutsche Kunst und Dekoration La Gazette du Bon Ton
Arlett Annamária: A templomépítő Csaba Rezső élete – rövid életrajz. Kézirat, Budapest, 2014 Ács Piroska (szerk.): Maróti Géza 1875–1941 – Mi vagyunk Atlantisz” – Vederemo! (kiállítási katalógus). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2003. Árkay Aladár: útibeszámoló tapasztalatai röviden. Építő Ipar – Építő Művészet. 1926. II. 15. Árkay Aladár: részletes beszámolója. Kő-műkő architektúra. 1926. február/március. Barrows, Jennifer Ann: The sources, rhetoric and gender of artistic dress. Disszertáció, University of Illinois at Urbana-Champaign, 1994/2009. Bashkaran, Lakshmi: A forma művészete – Mozgalmak és stílusok hatása a kortárs formatervezésre., Scolar Kiadó, Budapest, 2007. Bayer, Patricia: Art deco architecture. Thames and Hudson, London, 1992. Bayer, Patricia: Art deco postcards. Thames and Hudson, London, 2011. Beil, Ralf és Dillmann, Claudia (szerk.): Gesamtkunstwerk Expressionismus – Kunst, Film, Literatur, Theater, Tanz und Architektur 1905 bis 1925. Kiállítási katalógus. Hatje Cantz Verlag, Ostfildern, 2010. Bergeijk, Herman van: W. M. Dudok. 010 Publishers, Rotterdam, 2001. Berenholtz, Richard – Willis, Carol: New York Deco. Welcome Books, New York City, 2009. Berents, Catharina: Art Déco in Deutschland – Das moderne Ornament. Anabas Verlag, Frankfurt, 1998. Blau, Eve: The Architecture of Red Vienna – 1919–1934. The MIT Press, Campbridge, Massachusetts és London, 1999. Bor Pál: A párisi nemzetközi iparművészeti kiállítás stíluskritikája. Magyar Iparművészet, 1925/125–127. oldal Bossaglia, Rossana: L’art déco. Editori Laterza, Róma–Bari, 1984 Branczik Márta: Modernizmus – Építészet. Közterek és magánterek 1873–1940. Breeze, Carla: American Art Deco. W. W. Norton & Company, Inc., New York City, 2003 Brooke, Steven: Miami Beach Deco. Universe Publishing / Rizzoli International Publications, Inc., New York City, 2011. Clouzot, Henri: La Ferronnerie Moderne. Charles Moreau, Párizs, 1926 körül. Reprint: Art Deco Decorative Ironwork. Dover Publications, Mineola, NY, 1997. Cobbers, Arnt: Mendelsohn. Taschen, Köln, 2007. Csáki Tamás: Budapesti felhőkarcolótervek az 1920-as években. In Kritika, 2001. 1. sz. 14–19. p. Csáki Tamás: Árkay Bertalan és Peter Behrens bécsi mesteriskolája. In Művészettörténeti Értesítő, 2003. 1–2. sz. 27–63. oldal. Csáki Tamás: Modernség, monumentalitás, liturgikus reform. Árkay Aladár és Bertalan templomai, templomtervei 1930 körül. In Utóirat – Post Scriptum. In A Régi-Új Magyar Építőművészet melléklete, 2008. 5. sz. 37–41. oldal. Csáki Tamás: lajtaarchiv.hu Csécsy Andor: Árkay Aladár külföldi beszámolójáról. Építő Ipar – Építő Művészet. 1926. I. 14. Czakó Elemér: Biedermeier. Magyar Iparművészet. 1911.329–348. Dercsényi Balázs: Árkay Aladár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. Dover Publications Ltd. (szerk.): The Art Deco Style, reprint gyűjtemény 1925–1931 között. Dover Publications, Ltd, Mineola, 1972. Duncan, Alastair: American Art Deco. Thames & Hudson, London, 1986.
470
Duncan, Alastair: Art Deco. Thames & Hudson, London, 1988. Duncan, Alastair: Art Deco complete. Thames & Hudson, London, 2009. Déry Attila: A budapesti Városháza bővítésének pályázata – 1939. Online tanulmány Déry Attila: Belváros – Lipótváros. V. kerület – Budapest Építészeti topográfiája 2. TERC Kiadó, Budapest, 2005 F. Dózsa Katalin: Letűnt idők, eltűnt divatok 1867–1945. Gondolat kiadó, Budapest, 1989. Fehérvári Zoltán – Hajdú Virág – Prakfalvi Endre: Pavilon építészet 19-20. században (PAVILON periodika különszám). OMvH Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, 2001. Ferkai András: A „Nemzeti építészet. A »nemzeti fogalom« jelentésváltozásai két világháború közötti építészetünkben” 1993/1995-ös kandidátusi disszertáció. MTA-Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye. Ferkai András – Branczik Márta: Lessner Manó építész. Magyar építőművészet. 85. 1994. 6. 37–39. oldal. Ferkai András: Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Budapest, 1995. Ferkai András: Építészeti kalauz – Budapest építészete a századfordulótól napjainkig (szerk.: Lőrinczi Zsuzsa - Vargha Mihály), 6B Építész Bt., Budapest, 1997. Ferkai András: Pest építészete a két világháború között (szerk. Ferkai András), Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht., Budapest, 2001. Ferkai András: Építészeti kalauz – Magyarország (vidéki) építészete a 20. században (szerk.: Lőrinczi Zsuzsa), 6B Építész Bt., Budapest, 2003. Ferkai András: Modern házak. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, 2009. Ferkai András: Molnár Farkas. TERC Kiadó, Budapest, 2011. Ferriss, Hugh: The Metropolis of Tomorrow. Ives Washburn, New York, 1929. Frampton, Kenneth: A modern építészet kritikai története, bővített kiadás, TERC Kiadó, Budapest, 2002/2009 Fahr-Becker, Gabriele: Wiener Werkstätte 1903–1932. Taschen, Köln, 2008. Gál Vilmos: Világkiállító magyarok. Holnap Kiadó, Budapest, 2010. Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó – Bonex, Budapest, 1990. Gerle János: A budapesti art deco építészetről, kézirat részlet. Centropa, Budapest, 2005 után. Gerle János – Csáki Tamás: Lajta Béla. Holnap Kiadó, Budapest, 2013. Goss, Jared: French Art Deco. The Metropolitan Museum of Art, New York City, 2014. Györgyi Dénes (szerk.): Új magyar építőművészet. Budai István kiadása, Budapest, 1935. Györgyi Dénes (szerk.): Új magyar építőművészet II. Budai István kiadása, Budapest, 1938. Györgyi Kálmán: Külföldi iparművészeti kiállítások: Páris – Monza. Magyar Iparművészet, 1925/103–124. oldal. H. B.: A francia iparművészet állapota. Magyar Iparművészet. 1910.145–147. Hadik András: Neoklasszicizmus(ok) a XIX. és a XX. század fordulóján. In „És az oszlopok tetején liliomok formáltattak vala” – Tanulmányok Bibó István 70. születésnapjára (szerk. Tóth Áron). CentrArt Egyesület, Budapest, 2011. 261–266. oldal. Haiman György: Kner Imre és a barokk tipográfia (tanulmányok). Kner Nyomda Rt., Gyomaendrőd, 1998. Hernádi Miklós: Zsidó képzőművészek hozzájárulása a modernizálódó magyar műveltséghez, 1860-1945. Online Hines, Colin: London Art Deco. Park House Press, Twickenham, 2003. Hocquél, Wolfgang – Muessig, Jill Luise: Art Déco in Leipzig. Schnell & Steiner, Regensburg, 2007. Horányi Éva (szerk.): Kozma Lajos modern építészete. TERC Kiadó, Budapest, 2006. Horányi Éva (szerk.): Art Deco és a Modernizmus (kiállítási katalógus). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2012.
Houze, Rebecca: Textiles, fashion and design reform in Austria-Hungary before the first World War. Ashgate, Farnham, 2015. Jackson, Lesley: Twentieth-Century Pattern Design. Princeton Architectural Press, New York City, 2007. Jonker, Menno – Roegholt, Alice: De Amsterdamse School – Verbeelde Idealen. Vrije Uitgevers, Amszterdam, 2011. Jones, Owen: The Grammar of Ornament (Ornamentika – Népek, korok díszítőelemei), 1856, reprint. The Ivy Press Limited, East Sussex, 2001. Magyar kiadás: CSER Kiadó, Budapest, 2004 Kahr, Joan: Edgar Brandt – Art Deco Ironwork. Schiffer Publishing Ltd., Atglen, Pennsylvania, 2010. Kertész K. Róbert: A párisi kiállítás pavillonjai. Építő Ipar 49 (1925) 129–130. oldal. Kéki Béla: Az írás története. Vince Kiadó, Budapest, 2000. Készman József: Art deco hatások a magyar építészetben. Egyetemi szakdolgozat. ELTE Művészettörténeti Intézet Könyvtára, Budapest, 2003. Kinchin, Juliet: Pusztító vihar sodrában: Márkus Lili (1900–1962) és a magyar kézművesség, formatervezés és építészet házatája. Szerzői magánkiadás, 2008. Kiss Éva – Horváth Hilda: Kozma Lajos, az iparművész (1884–1948). Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1994. Kiss Éva: Kaesz Gyula. Szerzői magánkiadás, 2000. Kiss Éva: Lakás és bútor 1920-1948 között. Cser Kiadó, Budapest, 2009. Klein Rudolf: A szecesszió: zsidó(s) stílus? – A szecessziós építészet és a zsidóság kapcsolata a Monarchiában. Múlt és Jövő, 2008/6, 4–32. oldal Klein Rudolf: Miért lakunk a Wallenberg-utcában? – Újlipótváros varázsa, kultúrtörténeti jelentősége. Szombat. Zsidó politikai és kulturális folyóirat. 2008. március. Koós Judit: Kozma Lajos munkássága. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975 Körner Zsuzsa: A telepszerű lakásépítés története Magyarországon 1850–1945. TERC Kiadó, Budapest, 2004. Körner Zsuzsa: Városias beépítési formák, bérház- és lakástípusok. TERC Kiadó, Budapest, 2010. Köztérkép – www.kozterkep.hu Kubinszky Mihály: Györgyi Dénes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974. Lakatos Mihály – Mészáros L. Edgár – Óriás Zoltán (szerk.): Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma. A magyar építőművészet és építőipar 50 éve. Vállalkozók Lapja, Budapest, 1930. Lambrich, Anne: Vágó József. Holnap Kiadó, Budapest, 2005. Larbodière, Jean-Marc: Paris Art Déco. Massin, Párizs, 2008. Loring, John: Joseph Urban. Abrams, New York City, 2010. Lővei Pál (szerk.): A műemlékvédelem táguló körei – kiállítási katalógus. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest, 2000. Madas József: Pécs-belváros telkei és házai – Adatgyűjtemény. Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 1978. Online. Markowitz, dr. Alfred: Architekt Alexander Ferenczy. Neue Werkkunst, Band XI. Friedrich Ernst Hübsch Verlag, Lipcse – Bécs, 1925 Martinie, Henri: La Ferronnerie. Editions Albert Lévy, Párizs, 1926/1929. Reprint: Art Deco Ornamental Ironworks. Dover Publications, Mineola, NY, 1995. Mebes, Paul: Um 1800. F. Bruckmann A.G., München, 1908. Mendöl Zsuzsanna: Építészpálya a két világháború szorításában: Hoffmann László (1897–1943). A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 41–42. (1996–1997) (szerk.: Uherkovich Ákos). Pécs, 1998, 221–253. oldal. Mendöl Zsuzsanna: Pilch Andor (adattár). Online, 2010 körül. Merk Zsuzsa (szerk.): Nagy András emlékezete – Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága. Bajai Dolgozatok 13. Türr István Múzeum, Múzeumbarátok Köre Alapítvány, Baja, 2001. Molnár Gyula (szerk.): Gönczi Gebhardt Tibor. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest, 2006. Molnos Péter: Gróf Batthány Gyula. Kieselbach Galéria, Budapest, 2015. Moravánszky Ákos: Versengő látomások – Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében 1867–1918. Vince Kiadó, Budapest, 1998. Nádai Pál: Asszonyi pompa. Globus Kiadó, Budapest, 1926.
Nádai Pál: Ízlésfejlődés és stíluskorszakok. Dante Könyvkiadó, Budapest, 1921. Nádai Pál: Francia ízlés. Magyar Iparművészet. 1913/3, 89-91. oldal. (névtelen): Müncheniek Párizsban. Magyar Iparművészet. 1910.329. Noever, Peter (szerk.): Dagobert Peche and The Wiener Werkstätte (kiállítási katalógus). MAK, Hatje Cantz Verlag, Bécs, 1998 és Yale University Press, New York City, 2002. Oud, Jacobus Johannes Pieter: Bauten 1906–1963 (kiállítási katalógus). Holzinger, Berlin, 1966. Overy, Paul: De Stijl. Thames and Hudson, London, 1991. Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között. Második, bővített kiadás, TERC Kiadó, Budapest, 1986/2001. 228–251. oldal. Poiret, Paul: Les Robes de Paul Poiret – racontées par Paul Iribe. Szerzői magánkiadás, Párizs, 1908. Pálóczy Enikő Ágnes: A Löffler-fivérek építészete – Különös tekintettel az első világháború előtti budapesti tevékenységükre. Diplomamunka, ELTE-BTK, Budapest, 2012. Pehnt, Wolfgang: Expressionist Architecture, Thames and Hudson, London, 1973 Pentagraf (szerk.): A modern magyar kereskedelmi plakát – 1924–1942 (kiállítási katalógus). Pentagraf, Valencia, 2009. Pereházy Károly: Magyarországi kovácsoltvas-művesség. Corvina Kiadó, Budapest, 1982. Pereházy Károly: Az európai kovácsoltvas-művesség története. 6Bt, Budapest, 2006. Pilkhoffer Mónika: Az Erzsébet Tudományegyetem pécsi épületei. In. Per aspera ad astra – A Pécsi Tudományegyetem művelődés- és egyetemtörténeti közleményei (szerk. Lengvári István). I. évfolyam, 2014/2. 45-46. oldal. Plum, Gilles: Paris Art Déco. Parigramme, Párizs, 2008. Pogány Móric: Egy építész álmai / Träume eines Baumeisters / Dreams of an architect. F.E. Hübsch, Leipzich – Berlin – Vienna, 1926. Poncellini, Luca – Csejdy Júlia: Hudec László. Holnap Kiadó, Budapest, 2010. Potzner Ferenc: Medgyaszay István. Holnap Kiadó, Budapest, 2004. Preisich Gábor: A budapesti Városháza kibővítésének tervpályázata 1940-ben. Budapesti Negyed 5-6. évf. 1997/4-1998/1 (18-19). Priatková, Adriana – Pásztor Péter: Oelschläger – Őry. Agentúra Sáša, Kassa, 2012. Pronkhorst, Annuska – van Ginneken, Sophie: De Amsterdamse School. Uitgeverij Elmar b.v., Rijswijk, 2003. Reichard Dóra: Dekoratív tendenciák az 1920-as évek magyar enteriőrművészetében és azok osztrák, német kapcsolatai. In Art Deco és a Modernizmus (kiállítási katalógus, szerk.: Horányi Éva). 23–31. oldal. Ritoók Pál: Lakóház-építészet a két világháború között. In Art Deco és a Modernizmus (kiállítási katalógus, szerk.: Horányi Éva). 33–43. oldal. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2012. Sarnitz, August: Josef Hoffmann. Taschen, Köln, 2007. Sajó István: Építészeti portfolió. Magánkiadás, Debrecen, 1930/1934 körül. Saly Noémi: A Krisztinaváros és a Philadelphia. Budapesti Negyed 12-13 (1996/2-3). Schwartzman, Arnold: London Art Deco. Palazzo Editions, Bath, 2013. Sieradzka, Anna: Art Déco w Europie i w Polsce. Volumen, Varsó, 1996. Sildatke, Arne: Dekorative Moderne – Das Art Decó in der Raumkunst der Weimarer Republik. Lit Verlag, Berlin, 2013. Somlai Tibor: Tér és idő - Lakásbelsők a két világháború között 1925-1942. Corvina Kiadó, Budapest, 2008. Somlai Tibor: Fent és lent - Pest-budai lépcsőházak 1835-1945. Corvina Kiadó, Budapest, 2014. Somogyi Zsolt: A magyar szecesszió bútorművészete. Corvina Kiadó, Budapest, 2009. Subes, Raymond (szerk.): Société anonyme des anciens établissements E. Borderel & Robert ferronerie d’art. E. Borderel & Robert, Párizs, 1928 után. Reprint: French Art Deco Ironwork Designs. Dover Publications, Mineola, NY, 2007. Süe, Louis: A modern bútor. Magyar Iparművészet. 1913/3, 114-115. oldal.
Felhasznált irodalom
471
Süe, Louis és Mare, André: 1921 Architectures – Tome Premier. Éd. da le Nouvelle Revue Française, Párizs, 1921 Švestka, Jiri – Vlček, Tomas: Czech Cubism 1909–1925. Modernista & I3 CZ, Prága, 2006. Szalai András: Moziépítészet. A budapesti mozi 100 éve. Ernst Múzeum, Budapest, 2001. Szegedi Péter: Pozíciók és oppozíciók: a futballmező kialakulása, struktúrája és dinamikája. Az 1945 előtti debreceni labdarúgás történetszociológiai elemzése. Ph.D. értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, 2005. Szegő György: A pesti mozi mint a profán gyülekezet temploma. Budapesti Negyed 31. (2001/1) Szentmiklóssy Géza – vt. Kerkápoly M. Emil (szerk.): A magyar feltámadás lexikona – 1919–1930. Európa Irodalmi és Nyomdai Rt. Budapest, 1930 Székely Miklós (szerk.): Opum Mixtum I. – A CentrArt Egyesület Évkönyve 2012. Tanulmányok: Csáki Tamás / Ferkai András / Ordasi Zsuzsa / Rákos Kata. CentrArt Egyesület, Budapest, 2012. 78–111. oldal. Szűcs Endre (szerk.): A megfestett fény – Díszüvegesmunkák a történelmi Magyarországon. Geobook Könyvkiadó, Budapest, 2005. Tihanyi Judit – Halmos György: Az Amszterdami Iskola – 1910–1930. Akadémiai Kiadó, Architektúra sorozat. Budapest, 1993
472
Felhasznált irodalom
Umbrai Laura: A hatósági/szociális kislakásépítés története Budapesten (1870–1948). Doktori disszertáció, ELTE-BTK, 2007 és Napvilág Kiadó, Budapest, 2008 Vadas József: Art deco (divat – luxus – művészet). Geopen Könyvkiadó, Budapest, 2004. Vadas József: A magyar art deco. Corvina Kiadó, Budapest, 2005 Vadas József: Kovács Margit – Múzeumi Séta. Corvina Kiadó, Budapest, 2014 Vámos Dominika: Elhallgatott epizódok a magyar építészek 20. századi történetéből. Online. Vámossy Ferenc: Építészetünk a két világháború között. In Magyarország a XX. században, III. KÖTET, 121–175. oldal (szerk.: Kollega Tarsoly István). Babits Kiadó, Szekszárd, 1996–2000. Várallyay Réka: Komor Marcell és Jakab Dezső. Holnap Kiadó, Budapest, 2006. White, Michael: De Stijl and Dutch modernism. Manchester University Press, Manchester, 2003. Wit, Wim de (szerk.): The Amsterdam School – Dutch Expressionist Architecture, 1915–1930.). The Smithsonian Institution és a The MIT Press. Cambridge, Massachusetts, 1983. Wolf, Norbert: Art Deco. Prestel Verlag, München, 2013.
SUMMARY U
ntil recently Art Deco was the least
new art movement. The only interna-
researched period of Hungarian
Imre Róth in the United States, Oszkár
tionally acknowledged architect, art-
Kaufmann in Berlin, the Kálnay brothers
architectural history. Secession brought
ist, Lajos Kozma created a path from
were major architects in Buenos Aires,
us world class art in Hungary when the
secession to modern art in Hungary.
Géza Maróti was creating statues and
country was part of a mid-power polit-
Hungarian Art Deco buildings are
decorations for skyscraper projects.
ical alliance, but the First World War
not as monumental or spectacularly
American Art Deco styling can be dis-
put an end to idealism in art in gen-
detailed as Parisian or American exam-
covered in the works of homecoming
eral. Before the war, groups of Hungar-
ples, show less decoration and variety
artist István Sajó, meanwhile subtle Pari-
ian artist were already up to date with
of materials then Secession, and are
sian influence can be seen on the build-
the latest movements, cubism, fauvism,
mostly not located in the centers. They
ings by Miksa Fried and István Hámor.
expressionism, had strong ties to Paris
have more in common with conven-
Feminine fashion did not play a leading
and Vienna. After loosing the war, the
tional buildings than with the grandi-
role in the culmination and cohesion of
Trianon treaty, Hungary lost substan-
ose western examples, that carry bold
the styles, like it did in Paris.
tial resources, which impoverished the
implementation of modern architectural
middle class that used to be foundation
ideas. There are less of these buildings
ings in Hungary are not as rich as in
The applied arts on Art Deco build-
of a civil society. As charismatic, lead-
to find than neo-historic or the ‘modern-
Paris or even in Germany. By the time
ing characters of architecture like Bela
ist’ style that became common later on.
in the 30s’ when the economy starts
Lajta and Ödön Lechner passed away,
Art Deco takes it’s antique inspirations
gaining some strength again, mod-
the ones following them had no oppor-
from the Baroque instead of Neoclas-
ern architecture starts to dominate
tunity to work on major architectural
sicism, the exotic elements are more
making decorations less popular, so
projects to show their artistic proves.
likely to come from Hungarian folk art
it’s limited to simpler effects of color,
This was also accompanied by the Hor-
than ancient Egypt or far east. It also
contrast and materials.
thy regime’s anti-liberal social politics
shows strong influence by the geo-
that didn’t favor avant-gardism. Hun-
graphically and culturally close Ger-
ond World War that destroys both Art
garian avant-garde artists were mar-
man-Austrian expressionism. It’s worth
Deco and it ’s social base, the mid-
ginalized, emigrated to Paris or Berlin,
noting despite all of this, that Parisian
dle class. What’s left intact after the
the bureaucracy hindered progressive
Art Deco’s wrought iron gates, figurines
destruction was neglected because of
architectural design. The country didn’t
were often created by Hungarian artists
communism and little cultural inter-
have enough funds to participate in the
all over the world. Lászlo Hudec was
est, and only started to be re-discov-
1925 Paris Exposition, that started the
working in Shanghai, Loránd Wank and
ered after 90s’.
The art period ends with the Sec-
473
Budapest, Erzsébet körút 2., „Dohányos-bolt” (EMKE-dohánytőzsde) üzletportál, Kurcsák Gergely, 1936 Az üzletportál a II. vh. ostromát túlélte, de az 1956-os harcokat már nem. hamis színezés: Bolla Zoltán • forrás: MI 1937.1.25. és a Dohány Múzeum eredeti kartonrajza alapján
„Míg a szecesszió az elveszett és idealizált Aranykort – leásva akár az alacsony kultúra rétegeihez –, addig az art deco az elveszett szecessziót kereste, de megelégedett egy elkápráztató mázzal, keverve ezt az akkori ember technikai fejlődésbe és így önmagába vetett hitével.” Gerle János