Csopak A település a megye déli részén, közvetlenül a Balaton mellett található. A helység 1946-ig Zala vármegye részét képezte, ekkor csatolták át Veszprém megyéhez. Csopak nevét 1277-ben említette első ízben írásos forrás. A török időkben a helység elnéptelenedett, a 18. század elején települt újra, a 18. század végén a veszprémi káptalant említették legnagyobb birtokosaként. A település a 19. században híres szőlő- és bortermelő hellyé vált.
Csopak Ranolder – Szentirmay – Freystädtler – Grossinger – Hirschfeld-Zollner – Hűvös – Bartha – Zöldy-kastély Kishegy u. 13. Csopakon az 1850-es, 1860-as években alakultak ki nagyobb területű szőlőbirtokok, Ranolder püspök, valamint a Kováts, a töböréthei Krascsenits, a Ferenczy és a Suly családok borgazdaságot is létrehoztak itt.1 A nagyobb szőlőbirtokokon a gazdaság igazgatási központjaként, valamint a földbirtokos állandó nyári tartózkodási helyeként szolgáló kastélyok, kúriák épültek, amelyekhez nagyméretű pince, présház és vincellérház is tartozott. Ranolder János veszprémi püspök a romantikus historizmus stílusjegyeit viselő kastélyt csopaki családi magánbirtokán építtette fel. A Vasárnapi Ujság egyik 1863-as számában már rajzot is közölt a „mintegy három év előtt emelt pompás nyaraló”-ról, az építési időpont azonban a cikkben jelzettnél korábbi, ugyanis az 1858-as kataszteri térképen2 már jelölték a kastély
86
1940-ben Balatonkövesdet Csopakhoz csatolták.
LÁTNIVALÓK: • Szent István-templom romja (Csonkatorony) • Szent Miklós-templom romja (kövesdi templom) • református templom • vízimalom (malomipar-történeti kiállítás) • Szent József Gyógyforrás • Csákány-hegyi kilátó jellegzetes, egy szélesebb, téglalap alakú fő tömbből, és az északnyugati sarkához kapcsolódó, téglalap alakú, hosszan elnyúló szárnyból álló kontúrját. A kastélytól délre kisebb park terült el. Az épület terveit darvastói Szentirmay József – Ranolder sógora – készítette, aki eredetileg mérnöknek készült, majd Firenzében Markó Károlynál tanult rajzot és építészetet. Hazatérve a veszprémi püspöki uradalom igazgatója lett. (A hagyomány szerint 3 hónap alatt épült fel a kastély, mivel a püspök ígéretet kapott a királyi pártól, hogy meglátogatják őt. Végül azonban nem jött el I. Ferenc József és Erzsébet királyné, mert a hagyomány szerint Bakonyoszlopnál vissza kellett fordulniuk.3) A Vasárnapi Ujság említett 1863-as cikkének a tanúsága szerint a kastély főszárnyának négy sarkán, a terasz sarkain, valamint a főszárny és a mellékszárny középrizalitjának pártázata felett egy-egy szobor, a cikk szerint a magyar szent királyok, Szűz Mária, Szent Flórián és az őrangyalok fehérkő szobra állt. Az épületben kápolnát is kialakítottak. „A nyaraló előtti téren nemes virágcsoportozatok között egy ugrókut”, azaz szökőkút is kialakításra került.4 A kastély pincéje 3000 akó bor tárolását tette lehetővé.5 Ranolder János püspök Pécsett született polgári családban, apja, Ranolder Ferenc kesztyűkészítőmester volt. 1829-ben szentelték pappá, 1830-ban szerzett teológiai doktorátust. 1834–35-ben a Szentírás magyarra fordításában segédkezett báró Szepessy Ignác pécsi püspök mellett. 1840-től a pesti egyetemen oktatott, később pécsi kanonok, a papnevelde kormányzója lett. 1849-ben nevezték ki veszprémi püspöknek, székét 1850-ben foglalta el. Ranolder püspök koronázta meg Erzsébet királynét, a veszprémi érseki palotában ma is látható az
az ülőgarnitúra, íróasztal és toalettasztal, amelyet a királyné ajándékozott a főpapnak. A püspök jövedelmének nagy részét karitatív tevékenységre fordította, mintegy négymillió forintot költött jótékony célokra, alapítványokat hozott létre, Veszprémben kórházat, zárdát, iskolát létesített, Budapest főváros számára százezer forintot adományozott egy leánynevelő intézet alapítására. Sokat tett a dunántúli szőlőművelés fellendítéséért – badacsonyi szőlőbirtokán is építtetett kúriát –, nemesített szőlőfajtákat telepített, a szőlősgazdáknak oltványokat ajándékozott. Ranolder János csopaki, badacsonyi, somlyói és tállyai borai a borversenyeken kiváló eredményeket értek el, így például 1865ben Dublinban a vörös és a fehér borok is első díjat nyertek, Boroszlóban 1869-ben az összes bor arany érmes lett, de a borászat az 1873-as Világkiállításon is kapott elismerést.6 I. Ferenc József király, és a Ranolder által 1867-ben megkoronázott Erzsébet királyné azt tervezték, hogy meglátogatják a püspök csopaki kastélyát és gazdaságát, a látogatás azonban végül elmaradt. A paloznaki út mellett, a püspöki birtok határán 1861ben a királyi látogatásra készülő Ranolder egy kő-
keresztet állíttatott, amely ma is megvan. Ranolder János a csopaki kastélyban hunyt el 1875-ben. A püspök 1868-ban kelt végrendeletében csopaki birtokát és kastélyát a leányneveléssel foglalkozó veszprémi Irgalmas Nővérekre hagyta.7 A kastély tulajdonosaként nem sokkal Ranolder halála után sógorát, az épületet tervező darvastói Szentirmay Józsefet említették. Szentirmay József uradalmi igazgató 1874-ben kapott magyar nemességet és előnevet I. Ferenc József királytól.8 A kastélyt és a szőlőbirtokot Szentirmay nem sokkal A kastély 1863-ban
87
később eladta kövesgyűri lovag Freystädtler Jenőnek, aki szőlőnemesítéssel is foglalkozott. A földbirtokos apja, Freystädtler Antal közel harminc évig a galánthai herceg Esterházy család kaposvári uradalmának a bérlője volt, és igen jelentős vagyont gyűjtött.9 Freystädtler Tótvázsonyban és Szigligeten is vásárolt birtokot, ott is rendelkezett kastéllyal, kúriával. Freystädtler Antal számos jótékonysági ala-
pítványt létesített, végrendeletében pedig egymillió forintot hagyományozott egy Budapesten létesítendő zsidó gimnázium céljára.10 A földbirtokosnak I. Ferenc József a „Ferenc József Rend”-et, illetve a „Vaskorona Rend”-et adományozta.11 A 19. század végén, a 20. század elején felújították és modernizálták a kastélyt, például átalakították és spalettával szerelték fel az ablakokat.12 Később sűrűn váltották egymást az épület tulajdonosai, előbb Grossinger bécsi borkereskedőé lett, majd annak halála után két balatonfüredi kereskedő, Hirschfeld és Zollner vette meg.13 Tőlük 1916-ban botfai Hűvös Salamon tulajdonába került az épület, aki állandó jelleggel botfai kastélyában élt.14 A Hűvös család 1897-ben kapott I. Ferenc József királytól nemességet és előnevet Hűvös József és gyermekei révén.15 Dr. Hűvös Lajos ügyvédnek téglagyára volt Csopakon16, Hűvös Salamon 1925ben17 és 1935-ben18 is egyaránt 45 katasztrális holdnyi 88
földterülettel rendelkezett a településen. Az 1942-es ún. IV. zsidótörvény rendelkezései miatt Hűvös nem maradhatott a szőlőbirtok és a kastély tulajdonosa, az épület később dálnoki Bartha Károly birtokába került.19 A hadmérnök végzettségű Bartha a katonai pályán futott be karriert, 1936-ban kapott altábornagyi, 1938-ban táborszernagyi, 1941-ben vezérezredesi rendfokozatot. 1932-től a Honvédelmi Minisztérium csoportfőnöke volt, majd 1936–38-ban katonai főcsoportfőnökként a honvédelmi miniszter állandó helyetteseként működött, végül 1938–42-ben honvédelmi miniszteri tisztséget töltött be.20 A háromszéki eredetű dálnoki (vagy dálnokfalvi) Bartha család 1620-ban kapott címeres nemeslevelet Bartha István, György, Jakab és Miklós révén.21 A II. világháború idején, 1944-ben súlyos bombatalálat érte az épületet, ekkor jelentős része, például a főszárny tetőzete, mennyezete és középrizalitja, valamint a mellékszárny is elpusztult.22 A kevésbé sérült részekbe katonák költöztek be.23 A homlokzaton lévő szobrokat 1945-ben ledöntötték, ezek nem sokkal később el is tűntek.24 Az államosítás előtt a kastély utolsó tulajdonosa egy Zöldy nevű nagykanizsai borkereskedő volt.25 Az épületet 1950-ben államosították26, majd 1954-ben a Veszprém Megyei Növényvédelmi Állomást helyezték el a benne.27 A háborúban súlyosan megsérült épületrészeket – így a kápolnát is magában foglaló mellékszárnyat – már korábban lebontották, az új tulajdonos ezen szárny helyén egy új, jellegtelen öszszekötő szárnyat építtetett 1955 táján. 1960-ban egy modern előadótermet kapcsoltak a toronyhoz.28 Az 1980-as évek elején az állami gazdaság és a növényvédelmi állomás tulajdonát képezte az épület29, 1990-ben pedig Szőlészeti Kutatóintézet volt falai között.30 Napjainkban a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága működik a kastélyban. Az épület közelében klasszicista stílusú, oszlopos, timpanonos vincellérház áll.
• Szabadon álló, egyemeletes, összetett alaprajzú, megmozgatott tömegű épület, amelyhez utólagos bővítményeket csatoltak. Az épületet gazdag homlokzati díszítéssel látták el, nyílászárói nagyrészt egyenes záródásúak, a változatos nagyságú ablakok felett dekoratív szemöldökpárkányok húzódnak, a homlokzatokat attikafal zárja le. A főhomlokzat az alsó szinten 6+A+1, az emeleten 1+2+2+2+1 osztású, előtte 10 – szélesebb és keskenyebb – nyílásos, oszlopokon és pilléreken nyugvó, szegmensíves árkádokkal ellátott tornác húzódik. Az oszlopok fejezete mihrábszerű dobozokkal díszített, felettük az orommezőkben rozettával díszített korongok sorakoznak. A főhomlokzaton bástyaszerű középrizalit és sarokbástyaszerűen alakított, jelzésszerűen előrelépő sarokrizalitok állnak. A tornáchoz a középső két tengely előtt áttört tárcsamotívumos mellvéddel ellátott lépcső vezet fel. A tornác tetején, a középrizalit két oldalán kovácsoltvas korláttal díszített terasz húzódik. A középrizalit két nagyméretű hálóablakának köténymezeje osztott tábladíszes, osztógerendája oroszlánfejből induló pajzsfejezetű pálcataggal díszített, a pajzson öt liliom motívum látható. Az ablakokat mustradíszes, egyenes szemöldökpárkány fogja össze, amelyről a tengelyek közepén háromszögű, növényi díszes tábladísz lóg le, felettük egy-egy félköríves mélyített fülke áll, amelyek egy áttört rozettadíszes körablakot fognak közre, efelett keresztmotívum látható. A középrizalitot pártázatos attikafal zárja le. A rizalit oldalain 1-1 nagyméretű, ugyancsak hálós osztású üvegajtó nyílik, felettük a rizalit főhomlokzati díszítése ismétlődik meg. Jellegében hasonló kialakítású a két sarokrizalit egyszerűbb díszítésű lezárása is. Az emeleti ablakokat füles
szemöldökpárkány díszíti, amely középen háromszögben megtörik, szemöldökmezejében korongdísz található. Ez a szemöldökpárkány az attika bábformájú résablakai felett is megjelenik. Az emeletet széles főpárkány zárja le, efelett résablakokkal áttört attika fut körbe. A terasz átfordul az oldalhomlokzatok elé is, a földszinti tornác csak a bal oldali homlokzaton folytatódik, ott 4 nyílásos. A bal oldali oldalhomlokzat a földszinten 2+A, az emeleten 1+A+1 osztású. A tengelyeket pilaszterek tagolják, felettük pártázatos fiatornyok emelkednek. A jobb oldali oldalhomlokzat emelete 2+V osztású, hasonlóan díszített és osztott. Az oldalhomlokzati ablakok díszítése megegyezik a főhomlokzatiak díszítésével. A bal oldali oldalhomlokzathoz egykor hosszan elnyúló, egyemeletes mellékszárny kapcsolódott, amely ugyancsak pártázatos lezárású volt, középrészén a tető fölé magasodó fiatornyos oromzattal. Ezt a szárnyat háborús sérülései miatt lebontották, helyén új, jellegtelen szárnyat emeltek. Ezen szárny végén kétemeletes torony áll, amely nagyrészt eredeti formájában maradt fenn. A négyzetes alaprajzú torony díszítése követi a főépületen látható díszítőelemeket. Az első emelet oldalain 1-1 egyenes záródású, füles szemöldökpárkánnyal díszített ablak nyílik. A második emeleten mélyített mezőben két füles szemöldökpárkányos résablak között egy körablak látható, felettük konzolsoros párkány fut. A főpárkány feletti körbefutó mellvédet áttört rácsmotívum díszíti, a sarkokon posztamensek állnak. A torony tetejét körbejárható, tagolt felépítmény zárja. Az épület hátsó homlokzata jellegtelen kialakítású. A főszárny tetőszerkezete összetett, két egymásnak háttal fordított félnyeregtető között egy ezekre merőleges félnyeregtetős részből áll össze.
Csopak veszprémi káptalani kúria (tiszttartói) Kossuth L. u. 103. A tiszttartói kúria klasszicista stílusjegyei alapján az 1820-as években épülhetett. A kúria falaiba a hagyomány szerint a balatonkövesdi középkori templom köveit is beépítették.1 Az épület a veszprémi káptalan tulajdonát képezte, a tiszttartó lakóhelyeként és birtokigazgatási központként szolgált. 1935-ben a veszprémi római katolikus káptalan 1591 katasztrális holddal rendelkezett a településen.2 1950-ben az épületet államosították, majd még abban az évben erdőmérnöki lakást alakítottak ki benne, később egy ideig plébániaként szolgált a kúria. Utóbb tanácsi tulajdonba, majd az 1980-as években magántulajdonba került az épület, amelynek a felújítása 89