Baroti Szabo David, Kisded Szo-Tar (1792), (normal ertelmezo szotar) - University of Toronto by Magyar Tortenelem

Purchased for the

LIBRARY of the

UNIVERSITY OF TORONTO

from the

KATHLEEN MADILL BEQUEST

KISDED

SZOTAR. )

IRTA B

A R Ó T

SZABÓ DÁVID,

Második

adás

meg - bvítve.

K A S S A N, ELLINGER JÁNOS' 1

«•

betüivex.

2617

v>-

Multa renarcentur

Quae nunc

Quem

sĂźnt

<^iiae

iam ceciderc

honore vocabula

penes aibitrium est,

ius

cadentquo li

volet

vsus.

forma loquendi.

HoRAT. de

/^/^.

arte PoeĂ.

S Z Ö.

i- adtam, volt ly^^-Mi^nxi

Hamar

el-fogyván

ezen munkátskát.

nyomtatványok ; Barátim^

kérésekre , jobb rendbe fzedve

ki egyengetve ^

meg'bövitve , újra ki-botsútom. a magyarul értk*

A* mi tsupán anyai nyelvilnket

hafznára.

nem nagy fzükségek

illeti;

azoknak ezen , testért

léfzen

kisded; de mi-vóltára nézve

alkalmas nagysága

SZÓ -TÁRnak kezekbe nyújtása utánn PÁRIZ Pápai és Molnár' Dictionariomára. A* mi fzebb b ennek

és

el -fordulatú

ritkább

ide hárogattam.

eddig ki-jött köny-

vekböl-is kijzemeltem cC fzokatlanabb

ságos magyar

hangzata

Végre ki-keresterti mind

majd feledékenységbe két (

utolsókból

és

men

találtatik

eredetit

;

de való'

fzavakat.

két hazából majd-

sok neveket.

említteti

Ezen

Dictionarium -

mert eggy jó - gazdag Szó - tár nélkül nem bol-

dogulhatunk^ megfzaporodhatik

;

külömbféle mesterségekrefzolgáló

kivált

efzk'ózök^ rit-

kábh

kább nevei vekef

némelly Tudós

és anyai nyel-

igazán Jzeretö Férfiak által, mind

Hazában fel-jegyeztettvén

Deák fzókat

fognak.

akkor

tsak

hozok el ^ -

akarván azzal jelenteni, hogy az

ollyanolC bé-vételek felett

még talán kérdés

ámbár párt -fogóji -

madhatna

Néha

nem tettem

juttatni cü fzépséget.

Néha

nélkül

tö-fzót

utánna írtam

elégnek állítván

rövidség''

tá-

találtatnak.

magyarázatot

homályofság nem volt

re botsátván a

nem

JSJémellyek mellé * jegyet

fejezhetem rövideden. a.zt

két

Ki-adóval közöltetni

mikor a magyarnak értelmét más-képpen

vetettem;

hol

éfzhe-

okáért el-

mindgyárt fzoross rend

tölle

fzármozókat kü-

tömb -féle meg -hajlátásokkal, mellyeket az Olvasó másokban magától-is meg-tehet.

not hajtand

munkám

hafz,-^

kedves Hazánknak, jutaU

mát vettem far adtt súgómnak.

A, /áíba alább-való fejér pofztónak neme. Nem %Adh' a' skarlátot egybe-vetni az abával meg :

kell kell

rendet az altól válafztani. elegyes , el -vegyes , vegyes , elvegy, ^bajdotz elegy, kevertt (p. o. gabona , kétfzeres búza) íea' fel

lejtes.

Va-

Abajgatni'. Ózni, kergetni, zaklatni, bolygatni. dakat abajgatni. Meg-abajgatni valakit.

Ábráz, ábrázat, kép, forma, artza

Ábra*'.

tzúlat, ortza. ábrálni Ábrázni

ar-

Az Attyát ábrázolni , fefteni. ábrázza, ábrá^ollya: ábrázattyábann az Attyára :

ütött.

Adakozni. Adakozság: bö-kezuség. Adakoztatni: adakozásra birni, venni valakit. (Adakozódás) Adáfz dühös, vefrett, mérges. Adáíz gyermek. Ádá:

Adázom:

dühíttem. lo forintot adogáltak ^ nyújadogatni, togattak, ígérgettek értté. öreg ferét nagyságú erdei apró , fekete Áfonya gyümölts. zát.

Adogdlni

Afonnya

havasi tserefznye. Ágról ágra: fiúról fiúra fzállott jófzág, örökség. Mitsoda ágból Tzármazott. Hitünk'- ága. Ágas: minden a' minek ága van v. fzarvas ofzlop. Ház fedelét, kofzorú fákat-tarló ágas. Agaíl vetni valaminek. (Ágaskodni) Ágazat: ofzlás, terjedés. Hitnek ágazati, víznek, famíliának ágazati 's a' t. '(ágazódni) Ágazni: gallyat hajtani, erefzteni , viríttani , zöldelleni ágakat verni, v. el -terjedni. Sok felé elágaztak.

.Ag

eredet.

•

^g-

Ág-bog: iseraete, fattyú- veíTzö. Ág nyes 4g-erdöAg-bogofodni. Agas-bogas. Agalö, ág-irtogató. :

födni, bogafodni. Agg', vén, elemes, élemetes, régi, koros. Agg dada: agg no, agg lant, agg kofa: vén -aíTzony, -banya, -fzatyor, -fzipa.

Agg

fzó

régi

mondás.

Aggre-

mefe, bolondoskodás , efzelöfség. AggAggottság. ság. jiggasfyén beteges, göthös, bádgyadtt, vajudlt,

ge:

régi

el-vénhedett. Aggqfztó'. vénítto

fogyafztó , epefztó, fonnjafztó , gond. Aggódni epekedni búslakodni, teprenkedni, búfoogani. Ez aggódtatt keferítt, fonnyafzt engem'. Aggúlni aggni , aggani , vénhüini , vajúdni. Aggú-

p. o.

Aggúlttság. borsót, ágat vetni nekie. AgX- Híg az agy-veleje, tök az agya: oftoba, kába, tsába. Agya fártt makats. Agya a* keréknek.. lás.

jtgo^^ni: p. o. a'

Agy-fzülemény. jigy: Etzet-ágy. Puska -ágy. Meleg -ágy. Meg-vetem az ágyadat másoknál el-vádollak, le-gyalázlak, megkötöm a' kofzcxúdat. Ágyazni, Ágyazat fe:

nék-tétel. Ugyalni'. ágyat vetni v. Agyba rakni véleményt; búzát a' fzérököjjn^ Ágyalni , bé-el^ágyalni valamit, V. Ágyazni. Agyarió: fogas, kapós maró

Agyara

p. o. eh..

Agyarkodó

a' difznónak.

uAgyas: makats, makatsos, fejes, konok, agj'^a-fúrtt, nyakas, versenyes , perld, ujjat- vonó, magakéjenn, akarattyánn efze, feje utánn járó, induló; általkodott, makrantzos. Agyaskodni: vetekedni, vetélkedni, sok ki-fogálfal, út vefztéíTel, tsalárdsággal élni; tsötselék, haízontalan befzédet indíttani; maga ítéletét, állítását, vélekedését vakmern támogatni , gyámolíttani, védelmezni. Ahittani. Óhajtani ; valamire áhíttozni, óhajtozni, fovárogni. Újság áhíttás. ;

Aj\ nyír ága,

v. nyíl' aja,

mellybe az ideget

( fzíjjat,

fmórt) vetik. Túl ltték, 's erre áll az ajával. ylhíndok' ajándék. Ajándokozni.^ Ajinlat' ígéret: fogadás. Ajánlallan, Ajázó'. fzáj-fel-ajázó, zabola, karmány-kantár, álFel-ajázni a'

ladzó.

ló' fzáját.

Ajtófztmöldök ( limen Juperum ) felsö küfzöb , ajtó' fzemöldÖke. akadály. Akadékat , gerebet késedelmet Akade'k :

vetni, V. elháríttani,

Akadékos

el-mozdíltani.

akadozni, gántsot akadályos. Akadékoskodni keresni , gantsoskodni mindenbenn. Akaratos makats. Akaratoskodni. Akaratlan. Aka:

ratofság.

Akartommal'.

akaratommal. Akartoddal

akaratod-

;

dal, 's a' t. Akafzkodni'. tsimbelkedni, tsipefzkedni , függefzkedni p. o. a' fzekér' farkára. Aknjztani: aggritni, kaptsolni, fonni, fzni, kötni Vilamit. Akafztolni: fel-függerzleni , fzni, kötni p. o. a' ruhát. Akafztolás. Fel-akafztolkodni a' sár miatt. Akna só-akna só bánya. Hordó-akna hordó' ak,

nája,

V. akonája.,

Alrend. Alnem. Al-hadnagy. Al-ház. idéznek a' kit perbe Tognak Al-peres Al-tiízt. valamint fel-peres a' ki pert indít t, támaízt. Al

Al:

alsó.

;

ság, valam. Felség. AUyasíttani le- megalázni, gyalázni. Al: álnok, íavafz, tsalárd, tsalfa, tsalóka, hamifs , Al-artzáfon járni. Al-artza. teltetett , fzíalett. Aliik V. lyuk a' föld alatt. Al-ajtó. Al p^z. Al ablak. Alhamiis , tolvaj kólts. Alkólts verem. Al haj költsönözött , vendég, haj, fog, 'sa't,) AlpUlogatás, v. katsongatás. Al-fzere:

tet, ál-hit.

Aiabor: kerék-talp alá boríttott, vésett, válu-fzabálejtönn. sú fa, a' nagy erefzkedönn Ala^ax ki-fzabott étel, ital; tartás, élelem; v. tifzt, ,

tiízteíség.

Alaj'

AlajtojH állíttom alíttom állatom vélem, ítélem, aléttom. Azt alajtom felölle. Alak gyermek: jílah'. báb , tsetse , tsttseze, fzép. fz^p gyermek. Alak-játék. Alak-játékos. Gyöngy ,

alak.

ólakor: tenkely, tönköly, tzirok

köny

bükköny,

bii-

fpelta.

Alakos: fzem-fény-vefztö tsalóka, tünH^rkedo , tzinkos kurittyoló. Alakság v. álakoí'ság. Alakoskodni ízem fényt vef^ten•, jáíékoskodni, alakzni, tiindérkedni tündéreskedni tsalfáskodni, tsempeskedni. Alamufzta alufzékony, álmas, reft, túnva, lajha, lajhó, lanyha, lajhár, renyhe.'' Alamuíztán vifelAlamulztálkodni , ni magát v. tenni valamit. alufzékonykodni. AlamuTztaság. ,

Alap*

fundamentom,

talp,

fenék.

Ezenn állipO"

ez az állapottya, veleje, alapja a' dolog dolognak. Alapos fundamentomos. Aíapíttani

dik

ízerzeni

fundálni.

Alásfa: ízil-fa. ALatsony Alatsonyúl gondolkodik. Alatsonyíttani, Alatsony lelk. Alaisonyonn ítélni valaki felöl. Alatsonykodni vete.^ alatsonyságra erefzkedni , medni. alattonban - való, titkos. Alattonos áh Alattonos nokság. Alattonkodni. Alattság hajót húzó v. vontató kötél. Bé-fzedni v, ki vetni az alattságot. :

•

Alázat', álazatofság, kérem alázattal. Alázódom. Aldogalni: aluddogálni, fokát alunni. Áldomás áldás. Hogy aldomáft kérne a' magyar roknak a' Pápától. Aldomáft ittak. :

Alég ha

Alélttság alélt

aligha. ájulás

fzü- (Pzív) fogás.

Alélkodás. El-

el-ájúlt.

Alitt: tsappantt, sáppadtt, halavány, öfztövérp. o. ábrázat. Alkalmafság : meg lehetöfség, v. illendség, alkal-

matolság. Alkalmas:

meglehets,

alkalmatos, Al'

Ali Alkalmatlanodni.

Alkahnatlaníttani.

Alkalmas-

ként.

Alkalom-, alku, végezés, kötés, eggjezés, fzerzödés, alkuvás, fzövetkezés , fzövettség, fzeaödés, tukma. Alkalomba erefzkedni Alkura lépni. Alk:

alkulzom alkodom. Meg-nem alkhalnak (eggyezhetnek) egymás köztt. Öfzve-alktatom békéltetem, ket. Alkhatatlan ember. Alkhatat-

fzom

lankodni.

Alkonyodni lás

eílveledni.

Alkonyodls a' nap

már el-alkonyodott

nap-hanyat-

v. l«-áldozott.

Alkonyodik életem. Alkotás' Elmebéli alkotás: elme' fziileménnye. Alkotni, Alkothat mivelhet , építhet, teremthet az Iften más Világot is. Alkotvány tsinálmány , építmény. Elme* alkot-r :

mánnya.. Allapíttom\

állapodásba tefzem, meg-állíttom, erös-

síttem.

Állapom-, állapodom. Semmiben meg-nem állapik állapodik, nyugfzik, tsendefedik, Íz41l kedve. Allapodottság. Aliapás: állapodás. Allapat. Allatom-, állíttom, helyhezem, helyhetem, helyhez-

tetem, rendelem. Elö-álIatom a' kezeft. Fel állaAllatás. ÁUatmány: a' Tereget, az ofzlopot. állítmány: fundálás , fzerzemény. Ez az éii ál-

tom

latmányom. Allhatatlankodni

-nyugodni

Állomány Jentia

nem

valamiben meg-állani -állapodni, tudni. Lásd., Állapom. ,

{fubftantia)., létei (<?j?^(?/7í/ar),

valóság

(<?/^

)

Allongani' álldogálni. Mit állongasfz? Állóság állandóság , tartófság , nyömofság. Nem leíTz állósága, nyomofsága. Ally valaminek, aílya. Bza-ally. A' gyümöltsnek aliyából : hitvánnyából, adott. A' népnek allya, fepreje. Al!y-bor: tifztátalan , feprös bor. Ally pálinka. Ally fer utóly fer. Allyade'k\ hulladék. A' roílának allyadéka , húlla^ deka, allya, gazzá. AllyaA 5 :

•

)

,:;

10 uíUyasittani:

le-

Akt

tanak minket;

meggyalázni,

alázni.

AlJyasít.

v. gazolni.

jillyasodni'. apróiodni, el-allyadni. El-allyafodott a' roftában. A* búza fok rofta allyat hag^'ott : igen cl-ollatt, El-allyafodtak , aprófodtak a' régi híres familiák. A'gazdasága mindég allyafodott: alább

fzállott.

u4Ujazat\ fundamentom. Feflék'allyazattya, v. ágyaAllyazni: allyat vetni. zatlya. fertés', v. fertvélyes* ágya, barom' allya jílom difznó^lom. Alom, Álomtalan. ÁlomtaUníttom. Álom , 's efsös idö. Álom-hiivelyez^s. Álom-fejtö v. -magyarázó. Álom' hozó. Álom-nyommafztás betegség, mellyet bofzorkány nyomásnak hívnak az eggygyüek. Álmalann álmas fzemmel, fzuinnyadtan álmatfogni a' dolgot, v. dologhoz. Alutlánság lanság, álomtalanság. Aluddogalni. Aluddogaló alufzékouy. Altalag., V. Átalag kis hordó » börbönke, v. bor:

bon tze. jiltalán foglya', általán véggel, bizonyofonn. Altallani^ v. átallani fzégyenleni. Általlom ki-mor, dani. Altalság, v. átalság fzégyen , gyalázat, illetlenség , 's a' t. :

Altallyábann: egyenefenn , igyenefen, kereken, rövidedenn. Altallyában fzóllani : kerek fzóval hímezés-hámozás nélkül^ magyarán kimondani, Ala' mi begyén v. begyében, f^ívében vagyon. tallyábana el -adni : öfzveséggel, eggyütt, egéfzenn.

ÁltalJziirenkedni'. fzivárkozhi, fzurödni, fzivárogni, A' víz által - ízrenkedik a' zökonyön (lyukat&os

kövönn. Altatom eláltatom: ámíttom, fz^díttem, tsalom \

tsábíttom. A' fok áltatáfokkal, jégre, vízre, ve. fzélyre vitt. Alutoni : tsendesíttem. El-alutom. Alutó kórság: mélységes álommal bolondíttó betegség. Alutó fzert venni. Lásd^ Alom.

Amo'

ámolygani, tétovázni, ántsorogni, átsotmagát- felejtve mulatozni. Mit ámolyogfz bambáskodfz. ámulni: bámulni, el-ámúlni p. o. valami dolgonn. magát el-feel-andalodni andalgani andalodni Andalgás. Andalgó. Lásd, Ámulni. lejteni. annya niagafságú , nagyságú , p. a. gaAnn,yányi lamb, tsirke, lebfelni , mulatozni , hivalkodni beléjintsorogni Ldsd, Amolyogni. belni. Anyadék*'. gyöngy' anyadékja, anya-háx. uinyag* (matéria) fzer, teftmény. anyáskodni, any.ni gond-vifeléíTel lenuinydlkodni valam. Aiyálkodni atyáskodni. ni v'.likihez Anyátlan » v. apátlan gyermek. Anyás gyermek. Anyaságát megtagadta gyermekeitl. yípály: ap.ndék, apadás, apadttság. A' víznek apál-

Amolyogni gani

;

lyá, lefzálláfa, lohadáfa. ylpatsó: apatsú: az tireg háló' végére kötött dorong. melly a' fzáraz felé, a' víz fzéllye Kis apatsó felé jár, mellyct a' laptáros vifzen. Öreg £ipatsó melly a' hajó mellett jár a' haláfzóknál. ápolni: ápolgatni, Ölelni, tsókolni. Ápolás. Meg - aprózott , Apró', himl' neme, v. kisded. V. apróíodott a' gyermek. Apr-kote, v. -kölie: himl -helyes. Mindenütt nem fzinte apró fzé:

gyeneket vallott.

Apród: Udvarló,

inas,

Apród efztendök

Ür után járó, fegyver-hnrdó.

inas

meíterség-tanúlásra ren-

Fejedelmek' nagy udvarlóji. Urak' inaílai ^ ízolgáji öj-áll6ji apródonként. Aprónkent Apfólék. Kenyér aprólék. Lúd'- aprólékja. Aprólékság. Aprólékos dolog. Apróság. Aprólékofság. Aprós: apró. Aprófodni: fok réfzre ofzlani, e!-allyafadni. Lásdf allyas. Aprófodás. Aprózni valamit p. o. a' rántzot. Aprózás. Aprózat. Ldsd, Apró. Aprózni apróra, kitsiny réfzekre fzelni, ofztani. Elaprózni a' tántzot, úttyát^ dolgát; febeíTen, eCatendök.

deltt

Apródok ,

hirtelen lejárni, végezni,,

Ari

^1^

Aí^

a* víznek árja. Áralztani. ArafzÁr- víz- hajtotta ember; bokorból ugrott, fohonnai , bitang. Áradat. Áraíztani. A' fok olvadtt hó meg árafztotta a' folyót. Vagy Ár varga-tö. Föld' árja: víz' fel íakadáfa. BotsáíTameg árját mérges fegyverének. ylrax (régi fzó) meny, meny-^ÍTzony. Arántam, ^ránt, iránt eránt: mellett, ellenbenn. arániad, aránta mellettem, ellenemben 's a' t. v. tárgy. Arán u^rány: irány, erány, által-elleo nyábann (által ellenében) vagyon. Aranyozni, a' tzélra, vadra. Meg-arányozni a' tárgyat, Izélt, vadat. Aranyáfzoh aranyt fzedek , mofok: Arany-miíves ötves, Arany futtatás v. fújtatás , v. fútatás araoy-olvaíztás. Termés-arany. Arany kaláts, Arányzani'. vélni, ítélni. Ügy arányzom a' dolgot.

Áradás, özön,

^Ir:

tás.

Arányzás.

Arányzat.

arbutz, árbotz-fa, ör-fa, vitorla-fa a' hajóbann. Árkolni: fel-árkolni, árkot vonni, vetni, húzni. Arkoltt ( árkos ) p. o. határ váras. jirhotz

Armáf

ármányos,

lan.

latof,

tolvaj

kalóz

tsiuta-

Ármányos gyermek. Ennye ármányos

Arnjékló árnyék-^artó. Ar Árnyékával víni. nyék -hadakozás. Árnyék-óra. Árnyékozni. Leárnyékozni. Meg-árnyékozni. Árnyékozás. Árok • béllés árok' oldalinak fel hányáfa pérkányoztatáfa, pártáiattya. Fel bélleni az árkot, •

partot.

Áros ember; Könyv-, Vas-áros. Árofsá tenni árúba botsáttani erefzteni. Árúba botsáttás árulás. Árúba botsátott jófzág. Árrú kalmár-marha, kalmár-fzer v. jófzág; Arrúra betsüUeni. Árrát fzabom vetem. Árra fel ver. Árrán-kérés. Árrán-tartás. Arúlmány: portéka. Ártani', avatni, mártani, elegyítíeni, keverni magát Áros: El-adó, v. el-adni való jófzág.

keresked, kalmár,

fzatóts.

valamibe; Artólag

(

ojfenfwe

kárt tenni. óltalmazólag

)

{

dcfenfre ) Artza-.

Ar artzallat, artzúlat

Artza:

artzája

fzemtelen

ort/a.

Artzátlan: uints

homloka -fel- törlit

i'^emér-

metlen, botskor-bör artzájú. 7\rtzállanság. Artzátlankodni. Artzúl tsapás. Artzúl-verem. Artiúlviaskodni: fzembe-fzállani. Vér árulás. Vér- árúIo. Árulkodni. ArúlÁrulni. -

tatás.

Ásvány, ásovány, áfadék a' mi földbl áfatik-ki. Asvány-kö, v. ízén. Ásványos hely. Ásványi tu:

domány. Afzag fzemet, trágya. :

fzárriy , v. toldalék , erefzték a' ruhábann. Alizalya a' köntösnek. aíTzály , fzárazság , aíTzúság , afzályság. Afzály Afzályos föld. Afzályos rövidség. Igen nagj afzály vala ez efttendöbenn. AÍTzú fzöUö.

Afzaly

Afzat: gyom, hafztalan

fu.

Afzok'. kantár- fa, láb -fa,

hordó alávaló

fa.

Afztagba rakni a' í^t. Hánnyákrakás. meg ( tetézzék meg) az újj afztag-fát. ACztagolni. Afztag búza. Búza-afztag.

Afztag

Afztalnok: afztal-teríttö valamint Tálnok: étek-elofztó , étekkel bánó, fel-bontó. Afztalnokok afztal körül fiolgáló inafok. Atka*: követses-hoimok, porond. Atkozat: átok. A' fok átkozat utói érte. Atsi dologhoz való. Ats.' Átsi dolog. Ats-raefierség. Atsolás. Atsolok. Atsolom. Atsúl : meíter;

ségefen.

Ldsd, ántsorogni. -út, által -út, rövid, fcerefzt-út. Altal-útra vetni, adni magát. Altalabb (rövidebb) úton járni. Altalabb úttal, móddal, rövidebb

Atsorganc.

At-út:

ált

úttal.

Atjafisodni

rokonyofodni.

Atyafiságos.

Atyálkodni. Valamint, Anyáskodni : Atyáskodni anyálkodni, dajkálkodni. v. fzör f, meg- vénhedett fü, v. Avar-. aíTzott fü rét , mez. A' fiáraz avarbann az harap mindent :

meg-eméfzt.

Avas ;

»:

14 yivas

Avas

régi, ó.

fölt kápofzta.

háj, -fzalonna, -vaj.

Avafodni: fényvédi

AvaíTal-

fonnyadni.

Avafság: óság, régiség.

avatag: folt

ó,

régi,

viíelles

avitt,

ovitt,

lengeteg

p. o. rulia , ing. Avatni', p. o. a' pofztót

avas, kopott, váavúltt ótska

avott

meg;- nyirkosíftani

hogy

öfzve-vonódgyék, meg-erertkedayék. Tifzlén kivül másba avatni magát. Avatás: a' gyermek- ágy utánn a' templomba bevezetés. Avatkomi valami dologba. A' tzéhbe bé-avatni , iktatni, vezerni. Bé-avattatni. Avató pénz. Avíttom el- meg-avíttom fzaggaíom , koptatom , vílelem , nyÖvöm , tépem p. o. a* koutöít, ruhát. Avitt: avatag, 6, régi. Lísdy Avatag. jlvom: öfzve-húzódom, vonódom, teperedem, fugorodom srödöm, rántzofodom, avulok. Megavul , p, o. a' ruhám. avik avólok, aggúlok, meg aggom , véihedem. jívúlok Avúlttság, aggság, Óság, avottság, aggottság. leves eledel , valamit az ember kenyérrel Azaléh efzik. Egy kevés ázalékot enni. Azalékos étek. Azon helyt', azonnal, azonban, tüftént, mentten, mindgyárt, mindgyáráft, töílént. :

Azonsdg ( identitás. ) Azsag : pifzkáló, hadaró, v. hadarázó fa a' süt kementzébenn. Meg azsagolui valakit. Azsag:

pemete.

B. ^áb: baba, bábu.

Báb-sütö

Lásd, Alak.

Mézes Pogátsa süt.

Édes babám. Báboskodni

bábbal játfzani. Bába. Eggy bába; lo láb-mérték a* játékbann. Bába-kakas fattyú kakas fél kakas. Bába-fzilva: Birtoka, birtyóka. Babirkálni', babrálni, bibirkélni, ralaminö, p< :

«i'

fején motozni,, marizsgáini..

Bab'

Mabka'. apró pénz' neme, baika.

Bábó

Lábatska, valam.

Katsó

Babos-, tarka, kerek-foltos.

kezetske.

Babos

ló.

Babos fedél:

AíFzonyi fej-ékefség. Babos bubus. Kis gyermeket ijerztö fzó. Babug'. tsets, eml' bimbója. Babugos, Bábuk: banka , büdös -banka , f^alakota, babuta babutka, fzarakota, fzarbabuk, ízarbub , ízarpup. Babukkolni : ugatni, mint a' kulya. Bagaria: -bor, -fzíj. Bagaria az ortzája: fzemtelen» pirulni -nem -tudó. Vond meg a' bagariát; hú/dmeg magad', tsendefebbenn , hátrább az aga* rákkal. festett -váf/on. Bagazia Baglyás boglyás , borzos , símítlan , tsínatlan > :

etselletlen, rendetlen.

Baglyáron,

baglyás

vel járni.

Baj: viadal, viadalom, ütközet

v tsa'ázás.

jra-

ki-híni valakit. Bajt víni , bajt állani az igaz. ságért, V. fzabadság mellett. Innen /tf, Bajnok. Bajnoki gyakorló hely. Bajnokoskodás. Baj-vívóBajnokság. Bajnokul. Bajlódás nyomorgás, nyomorkodás , galiba, vefzödség, vefzödes. Bajos kodni. Bajatlan. Bajmolódni. Bajos (kedvetlen, erköltsös , komor) ember. Baj fa-levél kerekíttse fejét. Baj-fa: borostyán-fa. Báj: bü-báj, bofzorkányság. Bájolni, bübájolni, kuruslani, bvölni, varáslani. Bájos: bürös, ör:

döngös Bak: hím.

kurusl. Bak páva:

Kakas-,

hím-páva.

Bak

fzaka: bak fzakáll fü' neme. Bak fzán, és Bak fzekér, mellyet a' gyermekek játékra tsinálnak magoknak veízfzöböl. Bak a' kotsi elején , 's hátúllyánn. Falaknak bak rontója. Meg bakolni magát: fel-tenni a* fejét, meg kötni magát. Bak-fitty: bukfentz, hengenbutz. Bakfittyet, bukfentzet vetni: ketske bakot hányni, bákázni, bukfentzezni. :

Bakkants: V.

bo]íSín\s^

bokantz, topánka, deli tsizma,

tsisma.

Ba-

i6 Bakogni

bekegni

Ba ,

ekegni

mekegni

akadékoíán

fzóllani, makogni.

Bakó: dob ver páltza, Bakolni:

rakosgatni.

Bákor:

v. kínzó, hóhér. bakjára felrakni , kötni holmit, Ldsd^ Bak. S/öllö' neme ; fekete, és veres bá-

kotsi'

bajor.

kor.

Baktatni bakdátsolni , mendegélni. Ott bakdátsolnak (járkálnak) a' nyú'.ak. Hol bakdátsolfx f Bfí/: kötet, nary nyaláb. Bál dohány , bálba-kötni, Balha pohár : álom-ital, álom' fejébe-valÓ ital. -.

Bdhiws:

frifs fájttal kéfzültt tefztás étek. Ba/sfíg- balefet; bal v. mofioha , fzerentse.

fzeren-

tse' balsága.

Baljókds ;

•

balgatag,

bah,

bohókás, bangó, bódi^

dre.

bámulni, ámulni. Mit bámáfzkodol ? fzája-táto, bambáfzkodni. Bán. Bánság. Bánát: Banus : Banatus. Bánása: fanda, bandfal, fandal, kápofztás kertbe

Bdmáfzkodni

Bamba: bámuló, néz.

Bangó: bohó, bahó, bódi, ergojás,

fél

efzü, füves,

hóldos, eízelös. Bankó: fejes bot, bunkó. Bánni. Bánandó, bánat, bánatos, bánkódom, bánakodom , bánkodtaió. Bánom-fzab ;sú mint-egy félig megbánta, fél neheztetö. Bántáíotska, bán:

tatlan, bántogatás.

földbl ki-afattandó fzernek az helye, Bányáízkodni , bányáfzat. Bányászna: minden féle értz. Bánya-meíler. Bányol-

Bánya

••

V. feredö, férd";.

pénzt verni. ni turbolya, mihóka: bubulitska.*. Barabolj Báran' bár, ámbár, ámbátor, bátor, jóllehet. hoízfzú orr maBárány-bögttö v. ketske-bögetö dár, melly bárány, v. ketske módra f^óJl. Barát. Baratlanság. Barát nélkül valóság. BarátBarátságos. Barátos volt koztatom. Barátos a' Királlyal. Barát • fül derellye , téíztás étek* :

•'

neme. Ba-

Bá

Barázdálom: borozdálom, ravom, rovom, vájkálom, gerezdelem » hornyolom. Barázdás: véskélem Barázdás rovátolás az rótt, hornyoltt, vésett. ,

ofzloponn. JSdrdolatlanság'. durvaság, faragatlanság. Bárd: nagy Bárdos. fzéllyes fejfze. Bárdolni. Bárgyú: egeygyD, fzelíd, jámbor. Bárgyú ember.

Barka

pimpó

ki-virított rügy.

Ki-barkázni.

Bárkázni: hajókázni. Bárka: hajó, v. hal-tartó. pótzér, ördög' lova, nyúl -árnyék; Barlang - kóró n:^gy gömböly kóró' neme, bofzorkánykóró. Barlangoi: rejtekes, íetétes. Barlang: vadon, magános hely, kö fzikl a' kivájtt oldala. Barníttom barnásítiom. Barnulok: barnásodom, feketedem. Barna. Barom. Barom-állás. Barom' allya, fekv hellyé. Barom-eledel. Barom-élö föld: legellö. Barom-fi, Baromi. Baromság. Barom-kívánás: baromi gerjedelem , izgatás. B-iromiság. JBartzogni: Szarvas, v. elefánt módra bgni. Bajzárka: tarifznya, iíizák, v. ujjatlan ködmön , tzu:

t^^aj.

Báts: batsa , batsó, fzám-adó juháfz, juháfz gazda. Bátoron bátran. Bátorságtalan : bátortalan. Bátorfiátortalankodni. talanság, Bátorgatni báto:

ríttani.

Be: de, ugyan. Be derék legény vagy Be-adom: bé-árúlom, bé-vádolom. eé-adó bé-árúló. Beágyazni: Lásd., Agy. Be'-avatorn: bé-vezetem, beiktatom bé-lajflromozom, :

templomba

tanátsba, a' tifztbe, tiíztségbe, a' polgárok ízámába. Lásd., Avatni. Bede'ny : erdei Bika, jáhor, belénd, begyény, böliny. Bcdgyefzteni : bidgyeízteni , fiiggefzteni. Nem bed* gyeíztik az Orrára. Le bedgyeízli pittyeízti az p. ó.

ajakát.

bé-hatni behatolni Béeny^Jzni bé-fzíni , -venni magát valamibe, bé-ivódni valamitl. Bf^-fejczni: -rekefzteni , -zárni, -boronálni, -fommálni :

^. o. a' befzédet, fzám-adást, iá

M/'

Bél

Bé

1»

Mé-ferkeini\ bé-fcínleni, -fúrni magát valamibe, hozzá-férkeztem. Bé-ferkeztetni.

bögy. Begyes: rá-tartós. Begyes AMzony. Jól bé ízedett fel-tartani magát. Beggyeízkedni kimagát. Magyarán meg-rakta jól a' begyébe

Begy",

mondgya, Bé-keleptzélni fogúi-

mi begyében van.

a* \

bé-kerítteni,

keleptzébe

-rekeízteni, ,

Bé-hajazom\ bé-héjazom, -fedem. Haz-héjazat: házfedél, V. ház-fedélék, v. ház-fedém. Bé-heged'. bé-forr,

heged, V.

p. o. a' tsont, feb.

-forr.

Eb-tsout be* ^

Lásd, Idézni. Be-idézni'. bé-híni, bé-fzólUttani. jófzágba, Bé-iktatni'. bé-vezetni, -fzáUíttani p. o. a' Bé-iktaió iktató. Béa' fzentek* lajtstromába. Levél.

Bék: béke, békeség, bekefség, békség.

Békefsegte-

Békételenkecini. Békételenség. len: békételcn. oltári. Béktfség' békés. Békés: Béklyó', békó. Béklyózni. Beláka-. tó, Iák, toka, morotva. Bé'langyittani : gyengén, lágyan, lengén, langyoson, lágymelegen, lagymatagon bé-fütteni , bé- gyújtani a' kementzébe.

bels. Bel dolmány: mellyrevaló. Belföldi; valamint, külföldi. Belsség; valamint külsség. Beié-aggom: belé-rögzöm, -vénhedem. Belé hagyni : abba hagyni, félbe-ízakafztani p. o. a*

jBé-/:

Beié-hagyás. , ., ». .c rengetni , ringatni a* gyermeket a pólyábele-b«le. Beli-beli, v. ban , böltsöbenn. Belé'okni: módgyát felvenni, belé-okúlni , hozzá pert.

Selegetni

fzokni, eltudni rajta menni. Belé-temvm belé-tömöm , -rakom , -gyúrom p. o. a' gyapjat az harába: ízör zsákba. Belezna: gánts a' váízonbann, a' bél-fonal' rendetlen efete miatt.

Bél-fonal: mellyék-fonal , által -vet -fonal. Bél-poklvs: (lepra) Bél-poklofsáfi, Bör-poklofsag.

Mel

Bé

v. mássá, (belsje) p. o. az Bel volta, ( interna conftitutio) külvolta {externa). Bel volta valaminek. Bengézni'. a' meg -fzedés, aratás, fzüret után mezgérleni , Idtskelni , tarlózni , gerezdelni , bön^

bels

Belseje-,

réfze,

ell juhnak.

gézni.

Bengcx fa fzem, v.^-rögj. Eimbót nyittó Bengyele : podg^'á z tzufzolék, njaíáb.

fa'k' benoíéji,

Beneêlai t bugyolázni. Ré-bup;yolázia 'sa't. a' fejét: bé-keîdözte, kendövei bé-kenttette. Bé-mondani: bé-adoi, fel-adni, vádolni v.ílakit, Bendö- bél, gyomor. Meg-töit a' bendije. Ri fza* ISÍsm tarlók a' nagj kadt , omlott a' bendje. bendö, terepes hasú emberek.'' el. Bé-orozhodni : bé-ofonni , r. o ontani , bÎopódzni, -fompolycdni p. o. a' kertbe. Be'r Bérbe-adás, bérbe-adó, bérbe-adom; bérbe-fogadom, V. vefzem , v. ki-bérelem, v, -bériem. Berbentze: fzelentze v. börböntze; tobák-, v. egyéb,

tartó pikfzis* Berbéts: bérbe, ürü, heréltt kos. Berbetélni: bofzorkányofann imádkozni, birbitélni. Berhe börhe. volt néki-is foltos berhéje. Bérledelem: {feudum) Örökbe adott jofzág ; a' Fejede:

lemtl valakinek kötött jófzág. Bernyákolnak a' matskák. Bértz hegy-hát hegy-tetö meredek hegy. Berzengetem haragra ingerlem, mérgesíttem. mérgeldni ingerkedni agyarkodni Berzenkedni bojtorkodni, másba kapni, -tépeldni. Belém, r. reám berzenkedett v. berzent. Bé-fzádlani: bé-tsinálni a' fzáját valaminek. Szádló: dugó fzádló fa ; dugaíTza , y. dugattsa p. o. a* hordónak. •

••

bé-fzerkeztetni , -férkeztetni Bé-Jzínleni tatni , -fzúrni p. o. valakit a* tifztbe. •

-fúrni

-ik-

Bejzkéd'' hegyei: Befzkédi hegyek, Karpat. Bé-Jiimmálni: bé-feiezni, -rekefzieni, p. o. a'befzédet, a' fzám-adást. Mé'fudamlani béfzgkni, '

v. -repülni

Bé

fzQk helyre venni , zárni magát. A' : bé-fzorítkozoit. Beteg. Retegesülni. BCtegíttö. Bcteg ember' böjti. Beteg-ágy. Beteg-ágyas Afl'zony. Beteges állapot*

Béjíorithozni

házba

Betéve: könyv nélkül, Bé-téve-is tudora. Betsmérelni, ótcároíBetsetlen betslelen. RetseBetsre emelni. sítteni. LájBíí'íAerf^i: »belé ökledni , -ütközni, -fzegezödni. bamba tökedett p. o. a' fa.

Bets- betsüllet, betsü, betsö. betstelenítteni.

ni,

Betzöm : egyenesíttcm egyengetem. Betyár: Ntelen, rá- tarlós parafzt legény. Betyárofan vifeli magát. Betzö betzü kerti-vetemény. Bév b5. Béves. Bévesítteni. Bévélkedni. Bévelked,

•

tetni.

Be' vallom: bejelentem, feladom. Bévr.lröl, belölröl. Béviil- benn, bell, Bibe: bibe, bibi, febetske, fakadékotska. bibije.

Rá akadtam

Ott

íii*

a' bibijére.

bobortsó sömör, fakadék, tarjag, kelés-, kelevény. Bibirtsós. Bibirtsófodni.

Bibirtsó:

Bibets: bibitz, libatz, libotz madár.

Bibor

•

bébor, bár fonj'-.

Bikkefeken lakik. Sikkes- bük fajú erd. Rókafarkát billebillegtetni, tsóválni. Bidegetni geti,

dudás akar

lenni.

Billenni: hajolni, fordulni. Megbillent a' kotsi. Megbillenteni valamit. Billikoni: nagy ivó pohár a' régi MagyarokriáL

Bimbó: bimbózni, bimbófodni. Bíndáfz: hofzfzú keskeny áts-balta. Bingyó: bogyó, bodots, apró gyümlts. Bints : pinty, pintyke, pintz. Bint^k- pilintzk, játék' neme. Bintzkelni. Bírálni: hatolommal ítélni, v. mást bírónak ismerni Megbírálni valakit; hatalmat adni va^;^ vallani. lakinek a' törvény-látásra, v. fzolgáitaiásra. Birke-- Jíihnak neme, v. bürke, berke, bcrge, dió-^

mogyoró

fa' viffága.

Mir-

;

Birkózni-- birakozni, kiifzdeai, küfiködni.

Birom magamat. Meg-birom" -gyöz9m, ar Bírni. ellenséget, Birni jófzágot. Birdogalni; folyvást birni valamit. meg máfolhatatlan , viíTza Bíró-fzó Bírálni. Bíró. nem vonható ige. Bíró' képe. Bíró izék. Birság: valaminek fzámba büntetés, nirsági. BÍrságlás vétele, mpg betsülléfe, v. büntetés. Birságló. Bír:

Bíráltatás.

ságolni.

Birtok vagyon vagyomány , vagyonság , v. igazNékem is birtokom van. Az ság, v. hatalom. én birtokomban van a* gyermek. Birtokos : vagyonos, 's a' t. Birtoka- birtyóka, bábafzilva; ragya-UtÖtt, el fajúllt ••

ízilva-fzem, Bis/et: koslat, jir alá 's fel. Bijike: büíizke, köfzméte, egres, pifzkc, pözméfe. Bitang: lödör, lödÖrgci, kóborló, kosldtó , kurittyoló , üll sillö p. o. ember; v. tolvaj-jófzág, bi-

tang

ló.

Minden-:ít el-bitangolni.

Bitó: bitó-fa, V.

fzobor,

Bilangoltatás, a' le-ölendö,

mellyhez kötik

fej marhát.

Bitsak: kufztora. Legrádi bitsak. Bitskia : varga -kés, v. tsizmadia-kés, bitske. Bitfzenni- fitzamlani , billenni. Meg biltzent a'kotsi ki bittzent , ki-menült , ki-marúlt, ki-tzibaklott a' keze , v. lába. Bizakodni J bízni , reményleni. Bizgatnix bolygatni, pifzkálni

háborgatni. Ne biz, gasd. Bizodalom. Bízodalmafság. Bízodalmatlan. Bizony. Bizony-dolog; igaz, való, bizonyos dolog. Bizonytalaníttom : Bizonyságul fogni valakit, Bi kétefsé, kettségefsé, bizonytalanná tefzem. zonyába-való : való, nem tréfa, valójában való. Bizonyai valódi igazi, ö- fzínte való. Bizonyítható dolog. Bizonyítható képpen. Bizonyodni; :

bizonyofsá lenni. Ha meg-bizonyodik, v. ha reád bizonyodik a'dolog. Bizonj'os képpen: eggyáitallyában, bizonyofan. BizoDyolni: Talamit bizon-

B 3

»yal

nyal erösítteni. Bizonyofodni. BÍzonyofság. Bia' bizonyt el -monzonytalan. ág. Bizonyozni :

dani. : p'zs^Qw bozsogni , bezsegni, hemzsegni. öízve toriüüott íakasaaról mondatik. Bizlereg , fajog a' kezem , tc» Bizfcrtgni % fajogni. í)>'eie.a az ütéstl. Biztosi r;.eg-liitt. Eíztosftn bízvást, bízottan. Bíztoíiiáí^. Királyi Biztos. Bóbz búb, bóbita, burolya. Bóbos: bóbitás, bú? bos , hu.'Olyás p. o. tyúk. Bóhiskolni\ bó'.ogatní. Lásd^ Bókolni. B:da\ nyele, niarkolattya va'aminek.

JSizsrgni

JSoí:Ztf^: vakarts., vakarú vakaró, vakarák. Bódé\ defzkából épüitt ház v. hajlék. Bódi* efzelös, ergojás, bangó, bahó, bódúltt. Meg,

Meg -bódulni Lásd^ Balgatag.

bódíttani. -örQlci.

-tébolyodni

-kábulni,

Modony bödöny döböny fából tsínáltt kisded edény, mellyben fajtot tartnakBodor: fodor, kondor. Bodrozom fodoríttom kondoríttom, bodoríttom, pedrem, pederíttem. Haj' :

bodra. Bodoríttó: fodoríttó. Bódorogni: tévelyegni, kódorogni, kalandozni, lézzegni , fzédelegni, bolyongani , bódorgani. Bódorgó, Bodots: bingyó, bogyó, apró gyümölts. B4dúlni elmében meg-bomlani. BÓdúlás. BÓdldu •

BÓilúlttság.

Bog' tsomó, tsombók. Bogozni. Bogot kötni. Bogdnts kóró bogáts-koró, héja-kút. Boglár a' fcken. Boglárja a' könyvnek. Boglár-pe« rém. Boglár , v. bogláros öv. Boglározni. BogX

lár

munka.

Bogrdts- vas-üst, vas-fazék.

Bogyó

apró alma, v. más gyümölts. Tsalitton , tsere-bokron termo kopáts, buga. Bogjolni: bogyolálni, takarni, takargatni. Ré-egybebogyolni valamit , bé-bogyolta , bogyolálta a' ••

fejét.

Ldsd^ Bengjnele. Bojt

5o/V: olló ág, tsemete, fiatal veíTzö. Bojlás. Bojtani. Szöllö veíTzöt bojtani; v. rojt, ostor -bojt. Bojtos bárfony, v. pofztó. Bojtozni. Bojtorkodni másra rohanni. Belém bojtorkodolt kötekedett. Bojtorjány: bojlorvány. Bókolni- bólogatni, fzundikálva le -le ütni fejét. Bokolyó: öreg fa-palatzk, tsobány, tsobolyó, légely, négoly. ^ Bókony X hókony, az hajónak oldalait bell tartó löts-forma fa. Bokor bokorból ugrott : fohonnai. Szép egy bokor :

Száz bokor (pár) kegyesek. Egy bokor- (kötés-, tsomó ) bör, kólts , 'sa'l. Bokros tsillagzat. Bokros 16, erköltös. Bokros tsillag hely. Bokrozni , nokrofodni. Bokréta. Bokros bánat. ( halmozott ) Boly. Hangya-boly: hangya-féfzek , (zsombik) Boly» gás. Bolygatom, líoíygó. Bolyongok; bolygók. Bolyókás' bohókas, tréfás, nevettséges, v. efzelös. J5o/«/a«/:(efzében ) tébolyodni. Bomlott. Bomlafztani: Bom'ottság: éfz vefztés. Bomolni. Bomladozni. Bomló épület. Örzve-bomlott haj, -fonal, 's a' t. Boné'- póné háló* neme; valamint véler- , mét-háló. Bongás', zengés, dongás. Bongani: dongani. Bontakozds zendülés, venfengés , egyenetlenkedés meg-hafonlás , zenebona , pÖr-patvar , viíTza-vonás V. meg-romlás , bomlás. Bontakozott; bo, moltt, bomladozott. Ki- bontakozni (ki ütni-rohanní, -menni ) p. o. a' várból. Bontanú Bontakozni, bontatni, bontódni, zavarodni p. o. az eggyefség' dolgábann. Ki bontajíozn (ki menni, -költözni) honnyából, a' Világból. Bontakozatlan. Bontaiatlanúl. Bontogatom a* törvényt. Bontó fés. Bonts fürt , tzafrang , rojt. Bontz: nyaki ékffség. Bonyolódni: Bé-bonyolódott : takaródzott. Ldsdj Bo

(pár) ember.

;

gyolni. J3or-kö. Kaítélyos ( vörhenyeges , fakó-fzínÖ siller*) bor. Bor- betegség. Bor-tsífzár : bo tsap. B 4

JSor.

Ibap, bor-tömlö, iízos, réizeges, bor-ifzák, -?sák. Boi fzerz : hor-^özÖlgés, v. bor-fzag. B010Í.X.Í. Borof.ág: Vortól-vaió i7i-g-:Uafodás, Bornemirza. Bor-víz: bor-túi, íavanjó-víz , iseviizt acldulac. Borda: fzövö borda. Gonoíz bordában fzött ember; V. a' veres hagj> mának gömböly fzára, bordája, Borda-ná.'. Bordítz. : a' járom' közepének eL- réfzéböl ki-álló fa, Bordó síp Z duda. Bordó sípos: tiudás. LevéP boríité~ a ^oreÁ- : boríiték. Bofíttókas, Bornat borona, eke-boron:' v. farapatlan 'gerenda; V. fzál, fzálhajó, talp, tutaly. Boronábó.l rótt, Borona' fogai. Boronát fogazni: fo tsináitt fal. gakat beié verni. Sok hyzu^siggal bé-boronáltt befzéd. Borogatni * takargatni borongatni , borítgatni. Borogasd-le a' tsirkéket, a' tálat. Boronganí. Borongás. Borongó (homályba, felhöb^ "^

;

) p. o. a' Nap. bozza, bodza. Fa bodza.

bo?;últt

Bor-Zf

Gyalog bodza,

borzadni. Borzadozni. Borzafztani. Korzadttság. Borzadttotska. Borzongató. Borzas p. o. haj. Torzas, borzas: nagy-fzakállas. Torzoraborz. Boiv zafodni. "Bofzá, y. boíízii. BoPzonkodom. Azt nagyon borzúllya. Meg-bofzúllom : boTzút állok értté. Korzús.

Nagyra

yifji

az embert

a' bof'zíiság.

Bofzúságo-

Borzúság-tévö. boIzúfan tselekedni valakivel. üzés. Bofzúllás. bo zúltat. Botom alatt vagyon. f)Ot J^ot: páltza , v. hatalom. alá fogni valakit. Tollas bot: tollas buzogány.

Meg BotÁos:

botozni yalí^kit.

tsomós, görtsös.

Botkos,

bötykös láb,

nagy bokájú. Botladozni. Rotlakozni. BOtlékooy: tsÖtlö, bptló p. o. ló. Botlottság. Botolni: ágait le -vagdalni. Meg-, v. le-botolták a' Botlani.

fzfákat. Botor: ofioba, durva, sültt parafzt. ság. BotorkodHÍ.

Botorul. BotOFB»-.

tsÖtleni , botlani tántorogni. Bé- , el' Botorkdzni botorkázni valahova. Totós- lemez kaptza, r. fejes, fejezett. Botikós ; botkos , bötkös. 'Rolránkozatlan- botránkozás nélkül- való p. o. élet. * kürtös kaláts, boí kaláls. Botra-tekerts Bots- medve kölyök, medve bo^s. meg.botsátandó, botsáthatatlanság. isoBotsdnatos tsátatlan; nem-botsáttatoit. valamelly fából p. o. tssr fából ki-fzivárg4 Baza lév; v. kevertt ital' neme. Bozontos'' lompos, borzas, fürtös, tsepzett fzör, hajú; kótzos , kolontzos , fitjegös í^örü, p. o^ juháCz kutya. Bozót- vizenys, gazos hely, kaTzáló fenék, holott sás , apró nád ^s mi terem , kotyor. zsibongan; , a' nagy fokadal ombann. Bpzsongani •

•

•-

Bozsongás. Brugatyó l kerefztül fúrtt

és

ürefsíttett

dióból

tsináltt játfzó efzköz.

Brágó- gordon, bögö-hegedü, gardon. Brúí^ós. Báák bávák, mindent fel búvó v. bújd, mindévitv^ búvó, 'Búár: búvár, 'búvár. Búvárkodni. Búár-elníi?. Búvái^ ->

kutya.

Báb\ bóbita.

Ldsd^ Bugolya.

Buborék. Víz-buborék. Buborékos. Buborékolni , v. bugyborékolni. Budgjanni. Ki-budgyant a* vér a? orrából, a' víz a* fóldböl.

Budogtatnl le- le- merítgetni a' vízbe. Le- bé- buki tat, bukdostat. Bufa: pofás. Bufálni: pofáját verni, pofozni, pofázni. Búgi madár-tartó helyi galamb-búg; v. bonts, tso :

mó, fürt. Bugai p. o. a' len-magnak

tokja^ fugázni: bugájából ki-verni. Buglfax baglya, boglya: nuglya f/éna. Buglyálni. Búgnak , gösHágni. Mint a' difznó , súgni , búgi;ii.

röenek, kanoziial?

a' diíznók.

«5

V>u.

'>yfU'.)f

20 ^1

Bii

Bugo'Bugolya- búb, bócita, bób. Bugolyás lyuk. lyáxni. 'Bugykdznit püb Ini, vizet zur^o1^i, türbokolni. Bugyk^ giibü , zurba.'ó, turbot oló fa, mellyel élnek :

a' halárz'itkor,

biigvka, Tzük fz:^j bngyog^s-korsó.

Vtusykos-

gagyogni,

Bugyogni: biigyogfz

giij.yögni

gögitsélni.

Mit

Bugjorogni' bugyborékolni." Ldsd^ Euborék. Muja- búja, fajta 1- n v. nagyon izípora; v. tenyéfzö. Ruján , V. bujílko'.iva terem, terjed a' roíTz Euja-fzerele'n. fü. bu aság. Bujálkodó. bújdokvi, lappangni, lappangani » buj"Biijdoklani kálni. BÚjkáló félelem. bujdosóba -menni' el-bújdosni. Bujdosóban lenni. búj» dosóba zni valakit. BÚjHosás, embernek élete, ;

'•

BÚjdostomVor jében,

dosó

n't.:

bujdosásom idétt, v. ide-idegenbe menni. BÚj-^

El bujdosni

levél,

"Bújóska: játék' neme. BÚjóskázni. Bujtani: bojtani, fzSllö-veíTzöt homlíttani. Bújtat', bebújtat, bé-dug; v, ingerel, éfztekél, öfz* tönöz, gyúlalzt, nógat, fel-ültet, ferkeget, ferkenget, reá-vefz,- bir valamire. Bukdokni: bukdoklani, víz alá erefzkedni. Bukkanni bukni , ketske-bukot hányni. Le-bukkan•

a' vízbe. Bé-bukkant, bé - bukott , bébotlott p. o. a' házba. Ki -bukkant az ablakon. Orrára bukkant, v. bukott. Meg-bukott a' nyúl. Buliklani : buriklani , burokolni , galamb módra

p. o.

nyögni.

Bu^jai Török Afzfzony.

BU^ya váfzon

vékony,

ritka gyólts.

Bunkó: furkós, tsögös, fejes bot. Bunkós. Burdói gyalogok' háti turbájok tíifzö, tömlö-forma ;

túrba.

Ldsd^ BÚtyor.

Burkolni X nyalábbá , tsomóba kötözni ; valamibe bé-tsombolyíttani , takarni. Burkolat. Burkosodni: gallyafodni, ágakat verni, hajtani.

)

Bu f-

'~i

f—'———

—

Bo -

-—^

-»-«—

—

hurnóti tubák, tobák, por-tubák Burok: gally, leveles-ág; v. gyermek-tartó lantorna. Burokban f^ületni. Burkos gallyas. :

Bi.roAolni: buroklani, buliklani (galamb fzó. Jíúsolygás \ básongás, bsúlás, búslakodás, buskoBusongani. BÚtadás. Bolondnak bú, járása. lan-ság.

Buta elme. V. goromba, páButa", tompa, életlen. ra fztos. Butíttom : életleníttem , élét ki - verem , v. -vonom tompíttom. El-butúlni. Bátsú-adásx el-ereíiztés , el-küldés. BÚtst-adok. buButsú-vétél. Pénzzel járják a' bútsút. tf.í;t vefzek. Bütsúztatás.

Bmíz: (régi-ízó) tzomb. Butzkó. Fáj a' buttza. Butzkóx köptzös, tzombos , zömök, zomok. Bú jor : butyor, buttyor, bugyor, bátyú, v. batu, zajda, málha, tzutzolék, Nyalábba kÖtÖtt eggy«t más.

bútor, motyó, tereh pot/.iha.

Bázítlansrígx fzüke, fogyatkozása a* búzának. BúzaBÚza-fö , v. fej. allv: rosta-ally. BÚza-drágíttó. BÚzai. BÚza-kása. BÚza-marok: búza-kéve. BÚza-

BÚza tok : búzalifzt-láng. Búzavirág zsufzok, mag-tok, búza-fzem-tok. BÚza-féreg BÚza-kas. BÚza-verem. zsizsik. BuzdUtani. Buzdulni. Fel -buzdult a* vére, kívánMeg-buzdíttom, meg-buzdúlok. sága. Buzgólkodni t heveskedni , forrónn mohonn fogni a* dolgot. Buzgóbbság. Buzgódni. Buzgódozm. Eíizgdny buzogány, bozogáuy, buzdogány. Buzma: kevély, duzmadtt, fel-fúalkodott. Buzogni- buzongani, forrni, forradni. B', böv, bév. Bö-befzédü. BövÖnn-adakozás. Bkezség. Bö-kezflenn adni. Bdnf' kút-káva, kut-köp. piatz.

•

Bdülni V magát

el-bögni.

BÖfÖgni. Böffenteni. böfFentett-ki.

Kínnyábann el-bödülc. Sok roíTz fzót

BÖfögdögelni.

Mögx bog, tsomó, tsomlék, bötyke, bötkö.

Bo-

gozni.

Bog'

2r>

Bíl

V-

Bö.-re\ bcg'e,

por,* v. korsótska.

JBög' gordon, brúgó v. bögetö. Bögetni: bgni, bé ni. Meg-böget^i valakit! bögésre fakaíztani. pögetö madár: huholo, v. huhogó bagoly. BÖnbgök. Böngetés bögés. Bégetni: júh geiek ,

módon

bégni.

marha-kergetö-légy. tekergös , fatsaros , kajla, kajáts, botkos. ,| bötkös, tekerdzött. botlani , ütközni , ütközödni, Belénw^il "Rökkenni reám bökkent. Bökken: botló; v. darabos, tsoportos, rögös, gajos, göröngyös, háta-hoporjás Bökkenés. Bébaküenni hely. Itt a' bökkenje. rohanni ) valakihez. ( botlani böködni- bökni, fzúrni. Bükdösni fzúrdalni, fzur-

Bögöly

Böke

•

Böködés.

kálni.

Bök

veíTzötske. Bökötze, tüsko.;,

bÖkötze. Boltselkedés, Böltselkedö.

Böltselkedni.

Bölön-hika

vízi- v. nádi -bika, ordíitó-madár.

•

Bömböld' bika módra bgnie Mit bömbÖlfz? Böngés; dongás. a' méhek fzoktak. Böngetni- bgni, mint a' tehén, Böngetés. Böngeni

denevér, pupdenevér, tendenevér, fzárBör-egér nyas-egér, tündevény, bor madár. kéízíttö, bör-tsáváló , v. -ér^ör. Bor- gyártó: Brömbe, v, lel. Brt gyártani. -sisak. :

dolog. Brömmel fizetek. Megkorbátsollak. Bé-borzeHi: bé-hányá-

fejembe -járó böröllek

íbdni.

Hörtön: fog-ház, tömlötz; v. hóhér; v. porkolábja Börtönös: tömlÖtz-tartó, raboka' tömlotznek. ra vigyázó. "Bö/züini: vadulni, bolondulni: a' marháról mondatik, 'Btke- tölgy fa' tsomója , taplója; v. tsomós-fejes f,

mint a' hagyma. Bütkö tsomó, görts, göts, bog, botkó, tsomólék, '

f-fzálonn. Bübdj- bvölés. Lásd, Báj. íz a'

'Büdvske

virág'

neme

;

v. a' lapta

ki-verésbenn

futóknak meg-alló helyök. Bö-

Bü ^üküny

bükköny, tzirok, lönköly.

Bnhdni

«{)

fpelta.

vétekben réfzefední; v. bOnte-' gyakran büiíietera. Büntödni. Bunteldegelem tetetlen. Büntetetlenül. Büntet ellenség. BQnt val-

3ün.

lani: tenni; v. meg-vallani. gyalog-híd ^ palló.

Bnül

tulajdoníttani.

Bürü

kevély, negédes » magát fennyen reá-rartó. Büfzke Bürzkélkedni,. büfzkülni. Büfzkítteni v. biízke^ pifzke, köfzméte, egres. Bütü; vége, V. hegye valaminek. Bütüzni egyengetni, egyenefsé tenni. Bütjkö í kihalló tsont a' bokában ^ láb' bütyköje. Lásd, Botkos. Büv: otsmány, ondók , rusnya, gálád ^ tajdok. hüz : roíz fzag, büdÖfség. Bzbe- keverni. Bze indult tselckedetednek. Büzöld-meg: fzagold meg* BUrzhödni: büfzödni, dohofodni. Biifzítteni: bzt Büzlegni büzlelni, fzagolni ; a' Marhátenni. ról mondalik. ;

agg dada , véa banya , agg lant. : Dadognil rebegni, gagyogni. fel-fortyanás. Da^Dagály : harag , gyomroskodás ^ Dagályosjtodni. Víznek dagállyá gáiyofság. dagadása. / Dagafztom: puffafztom, felfúvom. Dagadni. Téfz* \nda

tat dagafztok^

sikeres ragadó sár. Dajka: Dajkálkodni: dajkálódni. Dajka bér. Dajkás-

Dágvány:

kodni. Dajkáló. Dajka regékhez való. Dajnu: teftes, tenyeres talpas, affiony, v. menyelske. Dákos : rövid kard, handsár*, gyilkos kés. evedzö, v. Dal: ének, v. evezö-lapát. Dal gúzs evez güzs-ragafztó. Dal-evedzö: evez lapát. Dali: jeles, nevezetes ^ deli. DaliáíOBn öltözDalia: pompás* fényes •öltözet. :

ködni.

Dé

Daliás: kop|ás, lántsás, dárdás katona. Dal-láb :*^ taBus rausikai mérték.

Damafz: nagy kamafz difznó v. Dandár: egy tsoport, v. tsata, ,

fertis, v. fertvélyesj v.

tsapat féreg,

egjri;

záfzló-allya.

Dants

dantsofság

tsúnyaság, funclaság.

Nem

galamb a' rút dantsofságot. Daráltt *í)arakása. Daráló: köles -malom.

tr-

heti a*

Darálni rázni

törni; v. bugyogni

trétselni.

gagyogni,

árpa.' tereta-'

daráily annyit..

Darabotskánként. Dar bos , p, o. emb?r, Darabos zabola: erkölts, v. hely. Darabofság.

Darah.

kármány

kantár.

Darás-kö: kemény lyukatsos-kö. Darótz: kankó, zeke, tzedeie, fzukmány, fzür-kan-

kó

kankó-fzur.

Darvadozni: valaki eltt forogni, jsrni, gomolyog' ni, henteregni.

Datzos: kényes, pajkos (a' lóról mondatik) MáS' nak datzofan felelni. Dehbenni: döbenni, ijedni, dobbanni. Debella: nagy magafs leányról mondatik. Deberke: döböny, tonna*, általag. diidörögni , az hideg miatt Dederegni : dideregni ,

reFzketni. : nagy atyának (fzép atyának, jobb atyának) nagy, v. fzép, v. jobb attya, Dédak : nagy, v. fzép, v. jobb anyának nagy, v. fzép, V. jobb annya. JDeget: degenet, dohot, fzekér ken. bokkants, Deli: dali, derék, jeles. Deli tsizma topányka, topány. Deliség. Deli módra vifeite magát. Délleni: déllelni: délben nyugodni, megfzállni; v:

De'dös

;

múlatni. Ne déüelly annyit. Déllö, Dellezni: ebédet enni. Dc^llefli ( dél-utánni ) órák. Dellest: délutánn. Dél-fzak: valamint éj-fzak. Dél fzaki-fzél. Déltzeg: ménes. K -fogták a* déllzegbol ; v. fzilaj, fzilajkodó , buja ; v. makats , engedetlen.

késödni

V. déllelö.

De-

—

De ——

Di '

""""

" '

31 "

" '

X)e-maga: de mindr^záhal. De'nfereg

featerep;, dölontsél, dölöhgözilc.

Der-dár: har^g, dörmög s, zörgés, kem-nys-^g, makatsság, morgás, zörgölodés, manzonaság. Mindent dérrel dúrr l vilzen v't'be. Dcre'b

Derébbe

hát.

ütni valakit.

hajótska. üeieg^yézni. (corpus , syste/na) Derekas,

Dereglye

Derék:

der^kképpenn.

Derpk-íbgás: az étkeknek középs felad iía. DeVízV dereka. rék fzekér : nagy paraí'zt fzekér. Derekon fogni. Vas der^k; mel!y-vas. perellje: barát fi ; étek' neme. Deres : egér tz-^rü. Deres ló. Deres tsere. Derefední. Derítteni: vilsgosíltani, v. ébreszteni. Ki derültt nap.

Kedvét

fel derítteni.

Dérlelni: fagylalni, merevítteni. -Dér. Dermedni: gebbedni, halni, fúladni , fúlni, vedni.

mere-

kemény, Dertze : korpa, darabos lifzt. Dertzés darabos, vad, mord, martiona p. o. afzfzony. durtzáskodni, makatsDertzéfség; Dertzéskedni kodni, daraboskodni. Detzegni: remegni, a* hidegben refzketni, öfzve-detzeg (ketzeg, kotzog, vatzog ) az álla. Az öreg detzegve, v. dötzögve megy. Dévaj: váfott, tsintalan , pajkos, pajzán. Dévajkodni. Dévajság. Devernálni: mulatozni, éjfzakát tántzbann, ivásbaa tölteni. Nap-estig, v. egéíTz éjjel devernáltak. Diadal: diadalom, gyzedelem. Diadali: diadalmi :

.•

Diadalmat nyerni.

p. o. vers.

kapu.

Diadalmi

fzekér,

Diat-tartás: Gylés, gyülekezet, köz tanátskozás. Díj: div, váltság, adófizeés, árra, meg-bo:sDlter Ember' díjjá: Ur-^inak hívségére téfe valaminek. V. ember* árra. Díjatlan ( telictetfel-eskiivés len) ember. Dihis : a' Tsizmadiáknál símítt vas. dió' kopáttsa, v. kopátsokékja , Dió. Dió-kopáls Mjja, bre. Diót kopátsolnii héjjából ki-vcroi* Dié< ;

.11

])ió

Diósasa

.1,

Diós: diós hely. dióból kéfzüht tsemege étek. Diói.

h.írtya.

Dió-olaj.

Dirib-darab

Diril>oIni: darabolni.

ringy^rongy.

Dífzeskedni. AÍTzonyok' dífzfze. MaDíízes. gyar nóta' dífzfze: hármaztatása, Dífztelenség.

J?.tfz.

Di.

e ztendös p. o. bárány^ gedó. Diíznó-alom. Difznódi. Difinó-orja. DifznóTÖhögés. Difznó úl. Difznó - fzaka torok- gyek, ',•:

iD^'z'iíK

tsík.

Moft kezd divattyábaíi

bets, bÖts, érdem. X>iva( lenni a' Magyar Nyelv. \

Dob

Rádoblani: venni, verni ^

Dublini.

befzt'lleni

bújt.ini,

m.gülni.

Dob'ii:

Dob- páltza

ni.

bérlenij öíiztönözni valamire valakit. Dobálni: ütögetni, v. hajigáldob ütö. Jól még -dobolták :

v^-rtík.

Dohogni.

mény

Lábával dobogni.

Dobog

földön.

Dobog a' kotsi a' kemidönn a' tábor

a' föld

indúh l^obog a' fzívem. Szívdobogás. Dohofzka: döbölzke, fa iskátulya *, gurgulya.

Doh: düho

ság, bfiz;

Dohos

bor,

lifzt,

Do-

hos pára nehéz, rodhadtt gozÖlgés. Meg dohlifc, dohofodik, dohosul, dohollik p. o. a* gabona. henye, hivalkodó. Dolog-tétel. Z>/o^': Doli'gtalan J)oIogiévö, p. o. nap. Dolgolódni: munkálódni. Dolgatlanság. Dolgozgatni. Domborodni: felkelni. Domborodik, damborúl p. o :

Domborúság. Domboríttom. DomboDomborúan.

kenyér.

rú.

Donió: kenyér púp, dútz, gyürke. Kenyér' domója. dongája a' hordónak. Vékony dongájú eniber: nem igen egéfzséges. Ldsd, Duga. Dongani: dongni, donogni. A' méhekröl, legyekrl m- ndat k. Dongó: dongó- bogár, donogó légy. Az ö h/ízát sürüen dongották a' látogatók, a* vendégek. Dorbt'zolni: tobzódni, zabállani, zabálíódni , dom-

Donga

bérozni, devernálni, korkelkedni. Dorofzolni: el irt ni, sC gyomot a' föld' fzínéröl élei

kapával

fíri-

Drága köves drágalátos drágaláDrága Drágálom: drágának, árra felettvalónak tofan. drágulni; meg-drágodott a' tartom. Drágodni búza. Drágíttcm árrat fel- verem, .fzöktetem, *

betes.

;

-ugratom.

Drida\ dsida*, lövell fzerfzám kopja. Dridázní. Drindpoly Adorján' VáraíTa. AdrianopoUs. ,

Drintz'. drints, tsere, tserebere, tserélés, el-tserélés,

ingvánvos hely. Dsindsa*: sáros, iTzapos Vudogni: orrából beizélleni; v. magában dörmögni ,

dunnogni.

Dudognak

Vén AíTzonyok.

döllyedni, düllyedni , kiDudorodni: düdÖrödni Ki dudorodott a' ízemé 's a' t. állani. dideregni, refzketve fzifzegve fázni. Dudorogni Dudva', sáfos hely, nagy burján, bozót. Duga donga. Dugiba dlt, v. omlott minden dolog: meg'bomlott, felfordult; fonákul, fenékkel ,

fordult.

Dugafz*'. rejtek. Dugafzban van nála. Dugafzolni, fzufzakolni, rejteni. Dugats: dugó, dugafz. Bé-dugatsolni. Dugdalni'. dugogatni, rejtegetni, dugdosni.

Duggatni: bedugni, -tömni Duhogni'. magában morgani bögni,

Dúlni

-felelni.

Duhogó.

p. o. a' likat,

hasadékot.

dömmögni.

ViíTza dü-

Mit duhogfz

fofztani, rablani, kalózolni. Dúlás. Dúló. Dúlni-fúlni ' agyarkodni , mérgeldni. DuUÓ * í Szólga-bíró. :

Dunnogni

Dunnogó

nogfz ? Durbontzás'kodni

orrú

orrából fzólló.

Mit dun-

makats kodni , makrantzos-kodni. tömött teflü p. o. gyermek. Durrantani: nagy durrogást tenni. Nagyot durran^ tott. Durrognak a' ki sütött ágyuk, Durtza engedetlenség , makattság makatsofság, Durtzás fzó-fogad Ulan , nyakas, konok. Durtzáskodni. Ldsd^ Durbontzás-kodni. Purva\ parafztos, faragatlan p. o. ember, erköltSj élet fzokás. Durvíttani. Durvaság vadság, Durda*:

fzéllyes, vaftag,

El-durvadott, paraiztolödott, otrombáfodott.

DuTo

í^ö

I^i^

Durzadtt,

borzadni.

Durzadni:

borzadtt, borzos*,

fzörös, p. o. artza.

gazdag , nagy- vagyonos , értékes , birtokos* Dúíság. Dúfodni. J)u^a : ivó-pohár, Terleg, billikom. Pu-^kat inni: mértéketlenül, ökör modonn intvi. Dus^á'ni: iá* dogalni. Duskát ivott vélek. Duskálkodni: fea-

Dús

nyen költeni, vefztegetni , réfíegeskedni. Dátz: kenyér púpja, domó, gyöi-ke. Dúizos kenyér. Duvadnl: fzoross üregbenn , hézagon ki-nyomóddi , Ki-duvad a' füst a' kémé-tolyódni, -tolyattni. nyen. Ki duvad a' bodza-fának bélé. Ki-duvafz* Duvadás. tani. Vuzma'. fúadttság, hab, tajték- Duzmaság: fúval^ kodás.

Duzmadnl: fel-fúvódni

habzani. Duzzadni. Duti, madozni. Dúzni: haragudni. Fel-dúzta az orrát. Duzzadni', duzmadnl, duzzafzkodni fúalkodni, felfortyanni, dagadni. Jó kedvem duzzant, indúltg^ ,

duzzadt. Döbbeni', dobbanni,

Meg-döbbent,

megdöbbent, Dobogni

dobogni

v. ,

debbenni, remegni, refzketri. dobbant a'fzívem. Ezen nagyon debbent.

refzketni

remegni.

vanna*, dézsa fzabasú magafs fa-edény, mellyben vajat, túrót, fzokás tartani.

Döbony

Döbörögni

dörögni.

DÖbörog az Ég.

Dödölle', lifzttel fel ereíztett

kásának neme.

Dög:

Döggel-hóltt. Dög-halál. Dögleletes. Döglet. Dögletes : dögös. DögösíttenK Dögleletefség. mirígyesedni. JVieg-döglelem, megDÖgösödni Meg döglöm : dögletem, -vefzteget^m , -rontom. betegenn Dögösködni biií'zfzödöm , rothadok. heverni. Dögönyeg', magábann hegyes tÖrt elrejt páltia. Dögönyözni: meg -verni, -loholni, -gyomorozni va:

lakit. Döjteni'. dölteni, fordíttani. Fel-döjteni,p* o. a' kotsit.

Dö Dülékeny

elölni

Díl indúltt

dölö félben- való

dlésre

hanyattlott.

Dlfös: hegyke, büfzke, kevély

hegédes * fennyeU' ^ Dölfösség. DÖlfösködni. Völlyedni: dülledni, kiállani. Ki-döílyedtt fzémek. JDülö-fld: hóid -föld, egy napi fzántó. Abbann a* dölöbenn van nékem-iS földeni. JD'óIöngö- ide, 's tova tántorgó, dölö. DSlöngöség. Dmrnögni dunnogni, dörmögni, morgani. JDömötskölni: tsomofzolni, p. o. a' fzöUöt a' kádbari, v. debetskelni, gvomrozni valakit. Dömötzki* veres tafota, damafcena matéria. JDöngeni zÖrgeni. Nagy döngésben , kyriében * volNagy zajban , tombolásban , üvöltésben « tak. kiáltásban lenni. Meg-döngetem s -ütögetem » -kongatom a' JDngetni hátadat. Döngölni fülykolrti , fulyokkal meg-verni , egyenget-

pök.

•

•'

p. o. a' földet.

Dönteni-' önteni. Feldöntötte: fel-fórdította. Kidöntötte a' vizet. Dre-, bomlott efzO , örültt'^ tsába, kába, botor, efzelös, hóldos, füves. Dreség, dörélkedni.

Dördülni: zördülni. Dördület. Meg-dördül az Ég. morgolódni , zúgolódni ; v. súrolódni j DörgÖlödni El-dörgölödött a* pappiros. Dörgtsifzolódni. lödes: morgás, v* súrolódás. - -.

Dörmögni

•

duhogni

morogni

dömmÖgni,

tsizsolni , morzsolni. Dörzsölni Kukuritzát dörzsölnek. ^Dörömbölni- zörgenij dörö/nbözni p. ó. az ajtónn. J9öröt^kölni- öfzve- zúzni , rötskölni; v. tömni. A* zsákba dörötskölni ( gyúrni ) valamit. rázódni. Dötzögö ( rázó ) ló , v, kotsi. Dötzögni •

•

Dötzögös út, fzerentse, 's a' t. Dzsölni' nyelni, falni, töltözni, fzüntelen inni. Dudorodni' ki-állani. Lásd, DüUí-dni. Düh. Dühös. Dühödni. DühÖsítteni. Dühösködni, .

Dühültt: dühödtt. Düled/k: omladék, döledék, p:

o. épület, v. kö.

Dül-

3(5

Díi

"-—

—

.-.—/^_

Dülledni- döllyedni. Ki-diilled a' fzeme. ni Dülledttetske. Vütsds'. dítss, ditsöS) dítsö. Dütsöfség

Düllefzte-

ditsöfség

dütsöség^

dítfiöség.

E. Ji^

Eb'

agja

gyermekek' nyavalyájok

kis

úL^

:,;

nagy -ehetség. Ebéíz: kutyáfz petzér. Eb* helye, mi nem én dolgom. Ebi. Ebség. Ebéfzkedni. Ebelkedni: kutyálkodni. Ebi napok: caEb - tsillag. Eb - marásra kutyaniculares dies. ,

fzör.

Ebédelni. Ebéd ut.4nni. Ebéddegelni. Ebédlött. Ebédl há^. Ébredni Ebrölni , ébrülni ferkenni , fel-otsódni. Ébren. Ebrefzteni. Meg ébredni: meg ébrulni. Ébredtenn alunni. Fel ébrülni. Ébredezni. Ébredt ség.

Ebed: Ebédi.

Ebédletlen.

Meg- fel-ébrefzteni. ebrefztgetés , ferkengetés , nógatás , bízÉbreget^s Ebrefzto f^avak. tatás , bújtatás, efitekéüés. Eddigien- eddig. Valam. Addiglan: addig. Aliatonbann édelkedni : ólálkodni , áskáÍ£.delkedni •

•

lódni.

kdes. Édesded. Édesdenn: édesdedenn. Édesgetni.*, Édesget. tsalogatni , hódítgatni , ketsegtetni. Edesítteni. Édeske: édefetske. Hozzá édefedett fzíve. édesülni. enyéim, tieid, övéi.

Édesgetve.

Éde-

fedni

Édes

;

Edzeni^ v. ödzeni: keményítteni, atzélozni p. o. a* Meg-edzett lelki-esmérel. ízántó vaíát. Ég' allya; fedetlen hely. Az Ég' allyán, v. az jLg. j£g alatt hálni. Ég' bóltya. Ég' fekvéfe clima. Ég:

forgás. Mgerfffzni gélni.

Ég-forgási tudomány. Ég-forgás-tudó. Egerek után járni; v. glattonban keresMás' erfzénnye körül Egeréfzö fzemek.

egeréfzni.

Egerts^l a'

marha- midönn ágak utánnjár, kapdos.

Egf^lfzíttem ni: újra

kezddni,

EgéíTzed-

újjíilni.

p. o. föld, raelljbenn az apró követsek, fzárázság idején mindent ki-sütnek, égetnek. Égevény. Égö f/er. Eggy. Eggy teftvér. Buda Attilával eggy vala. Ezekr eggyek ; egy teílvérek'. Eggyenlö-ség , eggyenEgyebütt: máslöen. Egyébünnet: más honn.an. hol, máfutt. Eggy álló helyben: p. o. fzázat-it egyéneién , magyarohazud. Eggy áítallyában Eggy - aránytafan ki-mondani p. o. az igazat. lanság nem eggy -arányúság , egyenetlenség. Eggy elöbe : eggy elre : elsödfzör. Eggy elsöbenn; kezdetkor, eleintén. Eggyembenn eggyetembenn, eggyfzersmind. Eggyesülni: eggyefedEggyes ni , eggybe-alkudhi , eggybe -faragódni.

JÉ.gevény&j ^

meg-újjíttom, egéíTié tefzera.

;

ember: magános. Eggyeztetem: alktatom, békéltetem, eggyesttem. Meg-eggyeztetem a' perlekedket. Eggyezni. Meg- eggyezni. Ügy egygyeztünk, alkudtunk; olly kötésre erefzkedtünk, léptünk. Eggy húzómban mind meg-ítta; egéfz Húzónos ( ki -nyújtott) ital. úttyát meg -"járta.

eggy Húzónoft, V. húzomoíl inni. Eggyünnen helyrl. Eggyünnen fem hozhattam. Eggyütt azt eggy helyen. Eggyütt : eggy helyt :

ellenkezött állat; v.una, Eggyütt dzsöl. Eggyütt é'nek, 's halnak ök. Egybe: mindgyárt. Egybe ott termett. JB"^j^(?-álladás : egybe-állás, v. -forradás, -fzerkeztetés , -tsatlódás, -kaptsolódas, -faragódás. JE'^/^e-fzerkeztetni , -rakosgatni , -helyhetni , ^helykeztetni ; egybe - foglalni , -átsohii, -tatarozni,

mondgya; máfutt

eggyüvé

-rakni.

Zsázsákra verni, fel -kötözni. ; költöztesd-el mindenedet, koid-eeybe .holmidét

JE^j^e - zsákolni

eredgy. Egybe-zsi]á\x\mx -zendülni, -zúdulni, 'i

egymásba kapni

Egyéb-hal különbenn, ha-tsak. iofzáea-is

van

;

öfive-futni; v.

tépeldni.

mással-ís bir.

igyéb: más.

Egyéb

:>58

Éj

-—

I^ébként\ egjéb-keppenn

^ ' r egjéb-aránt, más-ként, '

;;

külömbenn. EgjeledniX keveredni, keverödni , vegyülni, vegjeLásd, Elegj. ledni, vegyödni. Egyem- mondóról, tatt , twdai-üUk. ez egyem, v. tatt

mondom, nem

igaz.

Egyenetlen nem eggyenlö , igyenetlen. Egycnetlenkednií háborogni. Egyenetlenség: vifl'za vonás , ellenkezés. Egyenes (igyenes) út. Egyenes ízív. \

símítgatni, símíttani, rend-. > egyenesítteni , jobbíttani , javíltani^ az utat. Majd meg- egyengetlek: rád verek^

^gy^'^g^'tM*" igy^i^g^t^i

be-íizedni, p. o.

meg-^páhoUak. Egyes egyedüli tsak egy magán.

Egyes-egyedül v^u

otthonn.

Egy

re't\

Egy

rétüleg,

egyfzerefenn.

Egy

rét

fogn^-

a' kötelet.

Egység*, unitas.

Egység van

a' terméfzetre

nézve az

három Személybenn. Egyfzeri ; másfzqri. Az

egyfzeri AÍTzony, Egyfzermásfzur. Egyvelyes X elegyes, vegyes, elegy, p. o. gabonát búza. Egyyelezés % keverést , vegyíttés , ögyíttés. * Egy velezni.

Együldx talán, igyóld. Ha együld meg-terhesülök, mint léfzen dolgom? Ég" övezete: zonnc. A* meleg , v. hideg övezet alai^ Eg-övezet. Eha Az embernek. Eha fájós; v. ah! ÉA: (Éhes. ílhenn. Éhen-hóltt. Éhen fzomjann. Ehet.halás-- éhhel halas. Éhom: éílen. Éhomra iízik. lakni.

Eh\

máj.

Éh gyomor. Ehelx éhen; valamint Ihol: ihon. iy. Éjeledik : bé-fzürkl, jö az éjtfzaka.

Éjeledés,

Kinn éjellettek; éjifzakál£jellek: éjtfzakállok. tak. sl-éjeledünk: ránk üt, omol, fzakad az é), Kjeli edény. JÉj-nap-egyenlösége. Éj£j félkor. teun éjtfzaka (egéífz éjtfzaka) kéízill vala, ho^y T r Éjtfzakázni : virrafitai.

;

Éj -ílj-fzak.

JEjtel:

ÉjT/aki hajnal: éjTzaki világofság.

mének' neme, eggy

ejtel, v. ejtely

bor, -pá-

linka*, 's a' t. Ejteni^ E)tés. Szó-ejtés.

Ejteménj. Ejtodés. A* varEzt jól ejted, Meg-ejteni vall kit. Ennek igaz értelmét nehéz ki-ejteni, -feMeg -ejtett fzemély. Jól ejti a' magyar jezni. fíót. Még nem ejthettem femmi ízavaibann. Éktelenség. Ékség: ékefség. Ékíttem: ékesítS.k. Ékefséges. tem. JEkesíttétlen. Ékesfllni. Ékes Ékefen-fzóUó befzéd-tartó. fzó'lásOrator. £ke kabala eke' lova, eke -ló. Fel • kabalázni az ráft

nem

jól

ejtetted.

•

ekét.

Ékezni- éékezrri, tzöveket* bé verni. Éket verni a* fába, hogy el-hafabgyon. Hlyen gÖrtsnek illyen éék.

Ekkedigi eddig, eddég.

Ekkédiglen: eddigien. útbann , a' fáradtság , kérésétl. Ml-alutom- el-fzenderíttem, p. o. a' gyermeket. Meg*

Eláll-

p. o. a' lélekzete az miatt. El-áll a' kezefségtöl

alutom

oltom

a' tejet.

El-avadni -avulni , -ovúlni , el- vadulni, -fajulni. EIavadtt fiöllö. elbízni magát, magát el-hinni. El-bízakodni régi, hajdani. Az EldSdi Sz. Eldüdt'. els iddbéii Atyák, V. Kerefztények. EJdödink: Éleink. Elébb menni, Eléhb-menetel', v. -menet, v. -menés. -lépni, -hágni, -kelni. Elébb-verekedem: eléhb-iparkodom, -törekedem. Elébb utóbb majd el érem. Éledek: fel-éledek, ujjúlok, es5ö utánn élednek a* -

Meg-

vetések.

Éledés*:

medni

fel-éledni.

elemes, élemetes

meg

koros,

éltes.'

Meg-éle-

vénülni.

Elegenn. Elégítterii: ki- meg-elégítteni. EléElég. Elegem , elegedni. Elégség. Elég vagyok erre. Elég-képpenn. ged , elege vagyon, slegendöleg: Eléglem elégnek tartom , vele meg-elégfzem » beérem, Meg-eléglette a' költést, olvasást, fzenve:

dért.

Meg-elegedett.

Meg-elégedetlen.

Mcg-elé-

gedet-

4(9

Meg-elígíthetftlen. Ki elégíttes. Élés Elegetidöenn. Untig e'ég. Klegendöség. Elegy: kevertt, v. keverve. Elegyes: vegyes, el- veSoha í'em volt oUy vallás^ gyes , p. o. búza. mellybenn elegy nem lettek volna a* gonofzok-^ Elegy bélyeg hitvány, hákai a* jámborok. uyott vetett holmi dirib- darab, haji baji, p. o. Meg- elegyedni. Meg-elegyedés. Meg eleírás. gyíttcm. Elei.;yülni. Elegyesleg el-vegyesleg, vegyesleg. El-egyenesüteni el-igazíttani , a* dolgot, a* perlegedetleniil.

telén.

kedett.

Blefbem*: elömbe.

Elejbed

elejébe.

Dunántúl úgy

ejtik.

Elején hajdan, régenn , eleve, elejénténn, eleinténn, Eleinn-érö: hamar-, korán - ér , eleinn, elre. Elején nem így éltek. p. o. gyümclts, éfz. Eleink X Eldödink. seink , 's a' t. eI- ütöttünk. '.

Eleinktol. Elé-fordúlható £//-, V- elö-, V. elre , p. o. látó. dolog. Elé-kelhetö ifiú : elö-mehetö, v. nagy re*

ménységü. Azt az idt el-, megélem. Él-élték a' hármak a' mezt: megették. Élemedni: öregedni. Elemes ember: meg-élemedett, El-^lni,

vénhedett. elé -menetel, p. o. a' tanúlásbann. Elé« El^- menet menetes: elé-haladó, fzerentsés. J^Iem^ny: élelem» élet, eledel, eleség, gabona. Nem vala már élelménnyek. Szk az élet, Ki-fogytak az életbl. El-ett rétj Lásd\ El-enni: el-eméfzteoi , meg-enni. El élni. :

El-eredni: indulni, menni. Jól el-eredt a* dolga. Ütnak eredni. El-eredés. t,l<fs hdzl Életes- v. gabonás-ház, tsr, pajta, pahó, élet

ház, gabona-ház.

Fel-élefztette az élefztgetni p. o. a* tüzet. Éleíiztö. Élefztés. halottat. £le(zti a' nap a' ri-

"ÉLleJzteni:

lágok* táborát É.lct

11 I

I i

Életid:

ÍLlet^

élet-kor^

élet' ideje.

Élete' párja:

Életének el-ajánláfa: életének, fej4nek kotzfel- áldozáíá , fzerentséltetére , káztatáfa, kotzkára ki-tétele. Lásd, Éiemény. elévé, elévé, elre, p, o. meg -látom, -tuEleve dom -tanulom , -érem. Eleve-ítélet elö- Ítélet, dre-tett ítélet, praeiudicium. Nem jól mondahitveíTe.

el-fzánáfa

tik, clöre-való ítélet. Ele£leven. Elevenedni í elevenulni. Elevenítteni. venül. Elevenkedgj : iparkodgy, végy vér-fzemet, bátorságot, láfs hozzá kormoson, markoí'ao, kéziéi lábbal. Elevenség. F.l-fajzani \ elfajulni , el-ütni , el-hafonlani , p. o. eleitl. El-fajltság. El'Jarkallani el-tsavarodni, eltfzedni a' sátor. fát. \

El-farkallott a' vár alóli.

El-feledemi elfelejtem- Elfeledettem, mint a' hóltt. FeleEl-feledetlen, v. -felejthetlen. El-feledség. dék: feledékeny. Elfizetemx fizetésbe kiadom, elköltm. Elfogadom p. o. az ajándékot, v. a' köfzÖntéft , a* fzép fzót. El-fogjatkozni: meg-fzükülni, meg-fogyni. El-fogyatkozott teflébenn.

El-folytatom más feléx mis -felé vifzem, vezetem, vetem, fordíttom, tsapolom, p. o. a' vizet. Elgazdagálnl V. -gazdagodni t dúfsá lenni, minden.,

látni , v. elegével bírni , magát kíntsrc verni. El-gerezdelnit gerezdekre orztani valamit, El-hagyatlanx el- nem - hagyatott. eI- hagyalha-

nek elegét

tatlan.

El-halálozni \ meg- elhalni, ki-halni. Meg halálozás. íl-hálólnn hálóval el kerítteni; v. el.dugni, .rekkenEl-háiólta teni , -fedezni. Él- hálóit.! a' tavat. gonofz tettét. Bé-hálozni; -fedezni az igazságot. Elhanyattlani X el-térni. El-hanyattlás. Lásd^ El fa* júlni. El-haíbnlani. El-háríttanix el-mozdíttani

AZ akadályt,

-fordíttani, -vetni, ^. o,

45 *

El —^—

i«iiii

El I

i»

iii»

|ii

»i

iwii

..» n»-

í.l'hafonlani\ el-állani. 's

Elhalbnlott tölle,

hittl

ert, lábat kapni, el-harapozni , eláradni. Elhatalmazott a' gonofzág. Ml- határozni \ valaminek határt, mértéket] fzabni , El-hatalmazni t

vetni. JE"/-

hempelygeti : el^hengerítteni. Hempeljegoi , forgatódni, V. forogni. Mit hempeljegfz láb alatt?

Hempeljegnek a' Lásd, Hömpöly.

febels

víztl

hajtott

kövek*

J^l-hírhedni t el-hírefedni , v. -hírülni. E^hírhedctt neve az egéílz orfzágbann. El-hírhetem, v. el-híres^

sittem: hírét futtatom, ki-vifzem, terjefztem. meg-tsdlom, -ámíttom, -áltatom, v. per-

JPI hitetem-,

fuadect.

El-hitetés.

El-hittség.

El-hitványkozoit meg-tsappant, öfztövéredett, meg* fzakafzkodott, bádgjadtt, vajudtt, El-idegenítteni p. o. jofzágot magától valakit. ^l-idözni el élni , el-érni ; v. hal^fztani , halogatni mulatni. Eligazittani: -rendelni, -intézni, -kormányozni, p. o, a' dolgot. El-igazíttott ; küldött, tudott magától. '.

;

Igazítts jó útra. Igazítsdel ügyemet , utamat. Eligazodni: -menni, -indulni. rJ-nem igazodhatom ezen dologbann- el-nem mehetek rajta; fel-nen,^ vehetem mivoltát. El-iktatomi el-lábaltatom , -fzöktetemj rejtem, p. o, a' tolvajt, El-illantani : el-illanni , meg-fzökni , el-ofomani , el' ifíkódni, el-kotródni. El'indittani; útnak erefzteni. Lásd^ Igazíttani. j^LiJzom-. meg;-ifzom. El- v. megitta magát, min*

denét.

El-kámpúlni a'

káprázni , homályofodni.

kámpúU

í^emem,

fll-hésleni'. el-késödni, v. el-késni, kéfedelmezni. J^i-kezdegelam; meg meg hozzá kezdek , belé beU -

kapok. Elhóbgrlani'. el-tolvajlani, -rablani, -dúlni, prédálói*

a; onzágot.

flL-kotoTni

el-fzedni

-húzni , -kaparni. El-kotródott

elment. El-kullantani'. el-fillenteni, -hazudni

Nagyot

magát.

kuUantott. Ei-költ: el-kelt, oda van, el-múlt, p. o. az orfzágláfa , élete , betsüUete , 's a' t. Elkölt el-efett :

múlt, tseppent

El költöztetni

Királyság

tölle.

-faá.Ilittani , -vinni p. o. mindenét. ^l-kötni el-kötelezai ( obligo ) minden jófzágát. kötéfe a' jófzágnak. Kötés-Level. el-menni kéfzfllök; v. bútsúzom El.következem '.

El-

fzabadságot kerék el-menni. Gazdától.

;

El -következem

v, a*

El-lábbalt eUllant, v. -illantott, el-fzökött, el-ugrott, elébb-állott; lábra,. y.. lábat kapott; ei-fzedte a* lípet; kereket oldott. ELlapíttani kinyújtani „ lapoísíttani , p. o. a* téfz^ :

tát

vafat

's a' t.

El- elre- látom: által- látom.

¥:l-látni:

praeuidere.

El-látóságfH-lappanni: elrejtezni, v. -rejtödzeni. El-Iappantom; el-rejtem, íikkafztom, el-ipallom , el-tüntetem.

El-Iappanni az erdöbenn. Elledés\ bújtatás, homlíttas. tenni.

A^ fzöUöbenn elledéft

Ellent-? EUcin. Ellene -tétel, ellent, állani, -tartani. Ellen-mondás. Ellenére van. Ellenkedni. tartó. Ellent-tevés. Ellenbefzéd. £llenkez(^ség. Elleni

ségeskedni. Ellenefenn efett eUenkezöleg, Ellenes : ellenkez. Ellenezni i ellenzeni, tiltani, gátlani. Ellenfél', ellenkez, ellenked, ellent. tartó rérz, -felekezet, contra pars. MHeni : fzülni , fajzani , fiadzani , tojni , meg-ellil^ a* tehén, juh 's a' t. Tojáft elleni. Elhnzék : ellenzet , foromp , gát , 's a* t. Ellenz', lyuk', v. hafadék', fzáján lév darab fzen Nadrág* ellenzje. A' kotsibau léT ellenz br, :

V. elö-bör.

El.

44 Jíl-mdllott

Máll.ini

el-kopoit, -fofzloU , -apadt, el-virágzott. virágozni. Meg- mállott a* Világ fzép

nevével. Elme. Elméi. Elméskední. Elmétlen. Elmébl mondani valamit: kÖnjv nélkül. Elmélai-" val: gondolni. Elmés gyermek. Elme - gyakorlás. El-

me iség; El-mellö%ni: el-kerülni, el-óldalláni, p. o. a* törvényIzéket.

El-tnérsékleni mértékre orztáni, le-rajzolni*, mértékre fíedni. Elmefzfzödni: mefzfze esni, távol vetdni. ílni. Meg-élem: el-élem. Meg-élem (elérem) még azt az idt. Meg-élte, eí-élte fogyafztotta mindenét. El-njelleni el-fúladni, eífojtódni, eltikkadni: kiégett, -sült, -fonnyadt, -fzáradott, -afzrzott, eltepedt. El-nyelletí á* fzllö. El-njromodnii e^t3posni, el-nyomdosni. El-nyomód'.

ni -nyomattni. El-nyommafztani' el-temetni, földdel befedni. :

El oUulni- el-aliyadni, allyafodni, fogyni. El orozkodni' lopva, alattonban magát elvonni, ofontani, elfonni. Elorozom ellopom.

el-

El-parázfolódni- morzfalódni. Parázs föld. El parlagúlni el-parlagodni, -vadulni. El-parlagóltt fzöUö. Elpdrtittani- el-pártóltatni, más réfzrc, felekezetre tsalni. Elpártolás: el-fzakadás. ^Ipazarlani i el-fetsérleni, -tékozlani, -vefztegetni -pazarolni, p. o. a' jofzágát, pénzét 's a' t. El-rakodni- holmit öfzve-rakni. El-rakodott egygyet más. Fel-rakodüi: fel-kéfzülni. Megrakodni: terhet fel-venni. Meg-rakodott hajó , fzekér. Rakodlt fzekér 's a't. fll-Tekcdni : el-fzorúlni. El-rekedt a* torka. A' nyájtói el-rekedtt júh. Ki-rekedt a' várasból. El-rekkenni' el-nyomódni, -süllyedni. El-rekkenteni' el-rejteni, fzem elöli el-takaríttani. MlrrontsoUm- el-téjpem- el-nyÖvom, -fzaggatom. •

El -

———

.>^^

—

-.,-....

lü-roshadni*' el-roUiaüni, -íenyvedni. Roshacás-- rot-

hadás. El-rofzfzálni' el-hitványodni , femmire Satnya hitvány. el-fatnyúlni.

kellvé

lenni*

a' síkonn el-esni. El-sikamlás. MegEl-sihamlani sík , síkos. sikamlott a' lába. Sikamló Elsikkadni: elrejtezni, -lappanni, .rejt ekézni, -tnni. El-sikkafztották a' El-sikkajztani el-dugni, -rejteni. :

to«lvajt

ruhát

's ,a' t.

El-sivalkodni: magát el-sikóltani, sírva kiáltani. El sorvadni: fenyvedni, fonnyadni. Sorvadás. Sor*

vadozni. els rendbéli tál -étek. eIsö- fogás Elsöbbi , p. o. levelemre válafzolt.

Els.

El-fzdgúldani

Elsség.

febeíTenn el-lovagolni, el-nyargalni.

El-Jzakadkozom- el-fzakadok; v. -eröllenedem, -vajúdom, -lankadok, -gyengülök. El -fzakafzkodtat eí-bádgyafzt, -fogyafzt, .vánfzorit, :

-erötlenítt.

magát, életét. El-fzántt akarat. Száattfzándék. Jó fzántából tselekedte. ELJzéllyedezhi: eírzélhedni. El-fzéllyedett , -fzélhedtt El-fzánni

hányódott nemzetek. ni

El'fzéllyefzteni

-ízélhefzte-

El-fzélefzthetö.

-fzélefzteni.

el-helyhezem, -helyhetem, -helyheztetem, -rendelem. Jó helyre fzerzette a* fiát, leányát.

ELJzerzem

El-Jiillalni

el-fzéllyezteni, -terjefzteni, -fzórni, -hín-

teni, p. o. a' gonofz tudományt. EUrzokas valamitl. El-fzokni a' dologtól, El.fzokni. Elfzompofyodni el-fzontyolodni , el-^ízomorodni, ked' <

vetlenedni. El.Jziinnjafztani tó ének.

el-fzenderítteni, -alutni.

Szunnyafz'

El-fzörnyedni -rzörnjrQlni , -irtózni, el-hülni. El-^dvolíttani- eltávoztatni, -kerülni, -mellzni. EL-tekélni: -tekélleni, magában fel-tenni valamit. i

:^l'

tekéllettség.

telly efedni

teli -tölteni.

teli

telni

telni,

sl-tellyesítteni

•

.. I

hi-teltt haraggal

boíTzúsággal.

EÍ-telt ar idö

el-

múlt. Eltenyéfzni;\ -fzaporadni, -terjedni, -fokafodni. el-lÖpörödni, -fonnyadni, -rántzofodni Él-teperedni El-teperedett artza. El-terpejzkedni: két-felé Vetni, terjefzteni lábait, fzárNe terpefzkedgy. nyaiti öregedni, öregülni, vénhedni, vénülniji Jtlt efedni \

Éltes: elemes, élemetes, koros.

idsödni.

Éltetö'^g: leveg ég, mellyet fzívunk , íizívó ég, aprólékos jófzágot ellopni, -kaparíttani, El-tsenni -sikkafztani, el tsípni^ -markolni, elorozni. :

Eltseplyesedni: apróíbdni. Tseplye: aprósága Tseplye-erdö harafzt. El'tsüggedni hanyattlani, le-nyomúlni» Meg-tsüggedt :

kedve,

fzerentséje.

el-vánfzorodni, -erotlenednii -fíakadkozni. El-tzélzani* \ el-tárgyozni , tárgyba venni. Él-tzepelni t tzipelni , el - vinni , el - emelni valamit ^ p. o. ruhát. El-vélte mond igazat. El-veltei véite, ritkánn. El-vetéltt, hóltt Elvetélni', idétlent fzülni, v. elleni. El-tsüTini

gyermekek*

e1 vetélés.

el-vetemedés ; v. el- vej -vetemedett? el-pártoltt el-í'za Gonofzságra vetemedni. kadtt. Elvö: Havas elvö (al) földébe ment. El. EÍö-br. eIö -köt, -ruha, -berheí. eIö haséi Elö-álom. eIö (els) arafz. Eldp. o. tehén. befzéd: elö-fzó, elre botsátott befzéd. Elö-fzo^akodni fok-féle dolgokról. eIö fizetményes muöka. Elöfizetmény-bé ízedö. Klö-érzés. Elö-ment^ elö-menet , v. -menetel. Elö-fer: femek az eleje. El-pénz! foglaló. El-bér. Elölátás. Elörzoba. Elö-áílíltom E\b-hét.\tl { praeiudicium). -adom -rendelem. Elö-állíttás. Éíö- állati. Éíö - állattfiág {animalitas). tXbÉíö El-vetcmedettség

tdés.

el-fajúlás

Iftentöl el

föld

Elbbi

fzántó-föld.

elöbbenni

eltti*

Elbbi levelemre

hall-

gatott*

Emi

Elöl'. Elöl-befzéd, -fzóllás, -fzülés, -tétel .vétel, Elöl-valósága van a' jfíemesnek* -vetés, -világló. >

eIöI-üIö.

tlöírzólló.

éldni

tengöáni. Sovány vízenn éls* , ködtek. Elzni', elre - fzütni , v. -fzOretelni. Elzés: fzret-' elzés. Elzve, v. elre fzürtt bor. Elözködni. Meg-elözödni' .elztetni, Elzet. el-fajúlni. Él-ütni. Nemes eleitl el-ütni Meg ütni Igen el -ütött ( tsapott, héjános a' mértéket. , hibás ) p. o. véka.

Möshödni

Emberkedni

Ember.

emberi módra vifelni magát utánna lenni. EmberEmberiség. Emberekkel meg- rakni •

V. iparkodni; rajta, érette,

telenkedni.

népessítteni,

telepítteni,

ber korra

ültetni a' várast.

Ember -társ.

jutott.

EmEmbert elenség.

Ugyan embere légy a' dolognak. emfe glye kotza magló mag-difznó.

Fme

•

fel-vonó , -húztató p. o. kapu , híd. émelyítteni , keverni p, o. a' gyomrot. lÉ.melygetni

í.nieltsös

•

Émelygs. ismétlen

vigyázván

ímetten

(

ébren lévén.

nem álmámban)

Émctt

ímett.

láttam.

Eming: sós nedvefség. Lásd^ Emök. jut efzembe, emlékezem, jól említtemí Említtem* mit tselekedtél ( Dunán túl -való fzóUás' mód^

gya

)

Eml-

melly, mejj, tsets, v, gyepl. Ernk- sós lév» a' melly p. o. a' sajtból ki-nyomatik

(Eming)

Endrei Andor, Andorás, Andorjás, András. Szent* Endre Szent Endr Sz. András. Éneki tudomány. Éneklés^ Énekeldegelek. t-nek. ben fzavát refzkedtetni tzifrázni. Éneklési me••

Énekl

Énekzet. Engejztelhetetleii-ség'. meg- kérelhetetlenség, meg ál-* talkodás az harag zésbenn , enyhíthetetlenség. ílerség.

kar.

ennen magam EnrC magam valamint 1 enn% tennen magad; Öqo% Vé önnöu maga. =

;

Mnjre-

~En

48 »«

Ilii

Enycgetni simogatni', paláftolni*, fedezni, titkolni, pártyát fogni. Titkát enyegette. Enjtilgeni'. enyelegni, tréfalkodva, mulatozni. Enyelgös befzéd. Nap-enyéfzet. Enyéfzni. Enrtffzet' le menet. Enjetskefedni : nyálafodni , síkúlni , tsufzamorodni. Enyetskés nyálas síkos, tsufzamós az út. EnjrAt: helyett. Eny ettem, enyetted, enyette ; he« lypttem 's a' t. Enyhedni'. enyhülni, engefztelödni , tsillapodni. Enyhödni. JMeg-enykült haragja, éhsége, fájdalma, ízomjúsága. Etiyhítteni. Fnyü: enyv. Enyüs : enyves, enyös. Eny vezni. Enyvi. Epe: Srr. Epés: mord, haragos. Epéfség. Epeked»^s, mordság, fortyanás, nehézség. Epéfséget hányni.* mérgeldni. Epekedni: epedni. Epefzleni. Epefztö. Epettség. Epe-öntés. Sár bántya. Epetseldegelö. Epetselni: pepetselni, kezeit ki-hány:

gejiiculari.

epetzkél." baktat, jár a* nyúl.

Epetzel:

Építtö raefteri

Épitmenf.

tifztet

Lábas épület,

építteni.

vifelni.

Kp/ér.f. a' téretik.

fzánnak ket kerefzt-fája, mellyre

Épületes

példás p.

Lábakra

-ház.

tselekedet.

teher

Épületefen

vifeli

magát. kis folyomány, v. folyadék, forrás, forradék^ tsorgó, tsorogvány. Érdekleni: érdekni, érdesni, éréngetni, érénteni, ér* degelni tapintani. Érdeklet.

Ér:

Ere: kantár, zabola, ladzó. Eredni. Eredeti

dendöség.

eml,

ajádzó, kapontza*,

ál-

munka. Eredöleg fzármazólag. EreÚtnak eredni. Jól el-eredett (indult) Nagyságos eredéi ü. :

a' dolog. Eregelni: mendegtlni tsoportofon. Mezre eregelnek a* juhok. Eregetni: botsátgatni. Nyilat eregetni. Ki-eregeni a* nyájat a' mezre. Sorjábann házakat eregetni ;

állítgatni.

EreA:

Él

Erek: erkély, erefz, tornátz, folyosó, Isarnok,

fzío,

sétáló-, V. nézö-hi Ij. Ert'Áljret

'r/nj*:

valamelly Szentnek teteme, maradvánnyá.

Lelki erö, bel' ero, virtus. ház* feleién; y. pitv .f; v. erkéV. Erefztelt hajak. ^efzteni. Erefztö f,íj: kopó-faíj. Ereízt (botsat, rajzik) a' meh. Eregerni.

rejzx

tökéllet.

párkány

Krtfztvffny : terjed , neveked , fiatal erciö. Érkezni', el-jutni, eljöni; v. üreíségének lenni valamire. érkezem az írásra. Már meg- érkezett; V. elérkezett haza. Érlelni p. o. a' kelevényt. Meg-érle-Ini , érésre hozÉrlel. Érlelés. ni. Meg -érem, érettségre jövök. Meg-értt elme, iÉlrni. v. gyiimölts. Érett. Érlenn: érettenn. Már éa

Nem

meg- érem vele: azt az idt.

elegend

léfzen.

El- érem

még

Irenosus Nom. pro. : Szent Ernye. Er/i/ö : lept'l, borítték, terítlék. Ernyözni : ernys kotsi, V. -íizekér. Nap-erny. Efsö-erny. Krö. Erö-hatalom; eröfzak. Erlködni. Erömbenn

Erwje

jobb koromban, vagyok.

Erösíttö befzéd {arguEröfsülni eröfsödni. Eröfzak -képpen. Eröfzak-tétel. Eröteleníttem. Erötelenül. Ertéréi. Ert tenni valakinn: eröfzakot követni-el.

mentum)

Ersködni valakinn

hatalmaskodni.

Eröízakos-

Ersködés. vagyon, vagyomány, vagyonság, er,

kodni. ílrtek

t«-

hettség, jófzág , birtok. Értékes: vagyonos. Értekezni tudakozni, tudakolni. Felliem értekezik , v. értekezösködik , értekezödik , tudako« zódik. Érteni. Meg-érték (egybe-adák, -vetek) magokat a' líemefek öízve fzóUának. Ér! étlen: értelem-, V. éfz nélkül -való. Értetlen befzéd, Értöleg : érthetképp' p. o. fzóUani. érette, rajta, utánna p. o. vagyok; iparko^.rtte dom, fzepelkedem. Értté léfzek, ha lehet. Érttémegyek. Értté fzenvedek : miatta, :

Ért'

Ér

5« •

—

Éretlen éíiz, -tanáts. érettség, meg -érés. Értt: érett, p. o. gyíimölts. Jtrtz- fonal: drót*, darót*. Értz: puska-értz , tuz-kö. £rtz-mives. Értz - fonkoly Értz- bánya -ásók. Vas-ganéj. V. értz-falak, értz-ganaj, v. -ganéj. Érzékenység. Érzemény. Érzékeny. ÉrzéJ^rzeni. Erzékenyes. Érzékenytelen. Érzékekenyíttö. Érzés. Érzem-fzanyíttem. Érzékenységei ske. bású. Érezhetetlen. Érezhetöíeg érezhetképp', Esdekni: esdekleni, esdekelni, efenkedni, efedezní. Lábaihoi könyörögni ; v. hullani , húlladozni. esdekni , omolni , borulni , hullani. - esölék, maradék, folt, metélek, hulladék, Esedffk pöfzlék, faradék. Esede'kenj gyarló, meg-esö, botló, tántorodó, botlékony. efenkedni, rimánkodni, könyörögni, fzaEsckedni Érttsffs^:

••

—

bodni Fshélni.

Lásd^ Esdekni. V, í'z^bódni. A' hol meg-eggyezés nintseu, eskél ,

barátság. Esketem eskiitÖm fzöm. Esketés. :

eskedtetem.

Efzkefzem

ott a*

Eskü-

Esket.

ovitt, kopott p. o. ruha. esméglen, esmégint, esmétlen , esmét, megest, megint, ismég. Ha hozzád esnek a' fzegények, adí>y. Reám Esni. Esett, eítek a^ tolvajok. Neki eftek a' dolognak. Meg-efik a' lúd egyfzer a* meg-eHett fzemély.

Edétes*

Esm^g

jégeno.

peízek , melly a' sátor' borítékjait, ponyváit öfzve-tsatollya , -foglallya. dölö félben, roskadtan, roskadó félben EsÖ'félben vagyon , p. o. a' háza. \ Esik az essö. Nagyon eíTett akkorbann. Ügy Ess. efs, mintha töltenék. Est-hajml. Est-hajnali tsillag. este , estve, Est estveledik. Estvényén: íziirkületkor, Esteledik alkonyodáskor, a' Nap' le- haladáí'a v. le-áldozáfa utánn , estveli, estvéli (homályos) világosEsteiéikor. ságkor. Estelik: alkonyodik.

Epély.

fa-fzeg:,

lepelit,

É/zaki

És

Éfzakí hajnal: Aurora borealís. MJz\ efz. Efze-foTdúltt ember* efze'ökÖs, efzelSs, Efzelösködni. Efzelösönn. Efzelöf ég. Eüzeske^lem. Erzelkedni: meg-efzesülní, v. -erzefedni. Megérzed sittem. Meg-efzteleníttem. Meg-efztelen'-dSk. Efzét vefzteni.

bódúlás

Érzre. vetetlenül el-mc-nt. Érz-verzté??-: bolondúlás. Eíztelenkedni. Mee-efz-

mélleni magát meg-gondolni. ÉfzmélkedoiV fron dolkodni. Efzméneni: efzmélni, gondolni, vélni áüíttani. Ügy efzméllem. Efzefség. Kfz-vefztö. Efzegetni ifzogatni eddegelni iddogálni , ellegetni :

iílogatni.

IEfzkábázom''t F^h^éháraX öfzve-fzoríttom

varrom

;

foglalom,

vas-kaptsozom.

^fzközleni'. efzközölni: valamibenn efzköznek fegít* tnek lenni, ö efzközlötte a' békefséget , '5 a' t.

Ó volt efzkÖzlöje: végre-hajtója. Ezt nem efzközölhetem: nem hafználhatom, hafznát nem vehetem, vele nem élhetek. Efztekélleni kallani.

öfztökélleni

öfztönözní, rá-hajtani, far-

Efzteke* öfztöke*. Eizten: öfztdo. EJztena* X júh-kosár, júh-kas , .júh-rekefz. Éfztendözni: efztendöröl efztendöre várni, halafztani valamit. Lásd ^ Elidzni. Efzterha: efzterhaj, efzterje, fzerha, fedél-pa'rkány mell/ a' vizet a' faltól elveti, Efzterházni. Efz- terházás. Meg-indúlt, tsepeg az efzterha: olvad :

a' jég.

Efztragi efzterag: gólja, kofzta, tzakó , gagó. llfztrenga* : Júh-fejö rekifz, -fej hely, v. -fej3 ko. EfztreQgára hajtani a' juhokat. sár. Étek. Étek-árúló. Étek-el-ofztó. Étek-fogó: étekhozó. Éteki. Étek piatz. ttfíl. Étel- ital. .Ételi rend-tarícfs diacta. Étlen. Etlenség miatt el-vajudt. Étel-kívánás. Étel-únás. Jó ízt kívánni az ételhez. Étö- ( étet ) -gyek. ,

Evés: evés. ZUet: ötset. 'Feílö Etssllett p.

o'.

etset.

haj.

Mefzelö

Etselletlen,

etset.

Etselleni. Ktsellö,

Év

.^52

ÍLv: ev, evettség, genötse, genettség, meg-eveíédés.

Evesíttem: érEvesíttö: kelés-lágyíttó , -érlel. Meg-eveíedni meg-evesülni. Evefségét kilelem. nyomom. Éves var. Harmad' évi. Ez évi: ez ideji. Jt'r: eíztendö , idö. ez idénn. Harmad', negyed', ötöd* Ez évenn =

évi.

%vet

"Rvezni

— —

evetke, mókus, tzibabd. FriPs, mint az evet. Evedzeni. Evezhet, p. o. víz. hajózni. \

Evez

Evez-lapát. nyai. partra. ílvödni*',

Evez

Evezés. kötekedni, gynyolódni

évdtök Kzennel

ottan,

gúzs'-raga'ztója. Evez' fzárlegény. El -evezni. Ki -evezni a' ,

vefzekedni.

Mit

ezentúl, ezentöl, majd-majd, legott, leg töstént, azonnal, tüstént, mindgyarást,

mindgyárt, mindgyárton

p. o.

vége

leílz.

F. Fa-ágyu.

Fa-derék: fa-váll.

iL^'a. i/c

Fa- féreg,

ra-

gyapjú: fa-gyapoCt, pamut, v. pamuk. Fagyöngy. Fa-haj V. -héj ra-hártya. Fa-hevedec az ajtóban, v. afztalban; foglaló kapots, öfzveFai egres. Fa -láb. Fa -moly: fzú. fzoríttó-fa. tzókó. Fa-lév. Fa -kapots. Fa-fzedés. Fa-talp Fa -kéreg. Fától fzakaritt ember. Fa-völgy: fá,

nak

haj-

V. veríték-likai.

Meg-fáíbd-

Fás répa.

ni, V. -fásulni.

Faggatni: kivenni belölle valamit; vallatni. Fagy. Fagyhatatlan. Fag}'ható. Fagyialom. FagyosFagyalék: fagyaltt, kodni. Fel-fakad a' fagy. hideg, alutt, fagyos étek, kotsooyj. *. Fagyaíí* fagylalni. ragyosodni. Fagyát ki-vontalni fzom. Fogyás. Kbböl Faj'. Nem, eredet, fajta, fajzat. Kutya faj. :

a' fajból,

El-fajzajai.

iPajtából-való. í-aj

ftijta

eL Eicn

El-fajlani: {Jpccitfs )

fajulni. faj, v.

fajta

Fa fajta

le'g

jobb.

Eb' faja,

v. fajtája.

Fajzani

íijazni, Izlni.

Fajd: vízi tik, v. -tyúk. rájlalom fájíttom, fajaáFájni' Fájd.nlmatlan-ság. Jom, fajaíttom, érzem , íizívellem. pájdalmasítrájiallja p. o. a' lábát. tora. rájlalat -os. Fakadok perfí;nés , tarjag , kelevény , ki-ütés , ki:

ver«;s.

lakadékos-ság.

BuFakadni', eredni, indulni, vetemedni, vetdni. Sírásra , ára , vígafságra , haragra fakadni. tokra fa.y:aíztani , indíttani , vinni valakit. Vízfakadás. Fel- fakad a" vlr, v. fagy. Fakadnak a' fák.

Fakó: barna, feprö-fzíaQ. Fakó-I<5-, Ökör-, kutya; V. Fakó (vafatlan) fzek<^r. Fal.

Fal-ntázló:

v. -síkárló

f?'.l-fzínlö,

-mázoló, -vakoló. Kereket falazni;

Fal-mázló méfz. új

Falatka,

falfejéríttö

ral-párkány.

kerék-talpat tenni. vá'zon-fal, falat

fal; fellett , fzínlett, kárpit. Fal-máz.

Falat.

Vendég-

bevonó

ralatozás. v^atsora* eltt falatozni.

Reggeli falat. Falatonként, ralatdogalni. Faldoklanix nyelni falni, faldosni , zabállani, tolFaldoklás: nyelés falás, nagy-evés. tözDi. Falka-, darab, tsopoft p. o. föld, -4iiarha, -nyáj. Falkánként, darabonként. Falkáfan járnak. Fanyalogni: fanyarogni, vánfzorogni, vajúdni, epedni. Fanyalodni: tsak- ímmel ámmal fanyalodik reá.

Fanyara: ízetlen, favanjó,

fojtós

tsípös, eleve-,

éretlenébena eltepedtt, el teperedett , r. töpörödött p. o. gyümölts. Fanyarodni: fanyarúlni, tepedni. Fanyarodás, ^ ráradhatatlan-ság. Fáradni. Fáradtt ságos munka, Sok belzéddel, -kéréíTet fárafztani (terhelni) valakit. Nem fárafztalak ( terhellek ) tovább. Kifáradtt az orvos minden meílerségéböl. Faiagtsálni. alkotmány, tsinálmány. Faradék: fargáts , húlíadtk, f&ragáls.

Faragmány

Far.

"P'a

Farazó: kormáuj-evedzö. rar-hám. rar-blk; bükkös erdnek a' fara. rar-tö petseniije:* sülé' meny. rarfutu a' puska bann. Tardagály: abrontsos*, kávákra vartt froknja. rarJ<ar,

dagályos: abrontsos- fzoknjás, tárituppos, p. o, AíTzonj. iFarhaUani : tsavarni, tsavarognl, El-farkallott a.*

vár

alóli.

Earkas njak merevijltt nyak, rarkas-feb : fene, rák, farkas - í^ne, terjed fene. Farkasmajom, rarkas-mafzilag. rarkas kafzára * vetni

Tarkíts.

valakit. Farolni', fArával- fordíifni.

El-farol a' fzán, v. hajó. Tartolni : farát óldaloíon fordíttani. rartol a' marha. El-fartola a' fzán. Fartatni: nógatni. Eleget far-

tattam, de heába. Fartsik : fartsok , v. fark-tsomó. rartsika : tsípöfar, fartsok, fartsikáját, v. fartsokát le tÖrni.

Farzsába

tsípö-tsontnak fájdalma,

Farzsábas en*.

ber.

Fámlnix keményedni; v. merevedni, zsibbadni. Elfáslt a' telte, a' gyümölts, a* vetemény. Fás, rép^, dio, 's a' t. Fatsarék tekerek. Fatsarckos , tekerékes, tekertses, tekergös p. o. út. Fatsarodni. Fatsaríttani. Fatsargás tsavargás. Fattyat vetni. Fattyú -veíTzö. JíJzííjá: zab gyermek. Fattyú-ág. Fattyú-gyöngy, Fattyú-kakas. :

Fa-vöky

fának vékony lyukai.

Pori.

haj-lik,

verítték-lyuk.

Fáié

ony*, könnyen-fázó, hideget nem-türö, dedergö-, Fázódni. Fázlalni fáztatni , fázóvá tenni. Ftí-allj*: fej-ally, fö-ally, párna, pútok*, vánkos, Feddcgelni intdegelni, dorgálgatni , fenyítgetni várMeg-feddegelem. Feddeni: feddni , hurolakit. gatni, korpázni, gúnyolni, falángatni*, dorgálni, fenyítteni. reddhcteilen. Feddetlea élet , er:

költs.

Fedddni

tolódni.

feddzni, ^orgálódni Dörögni, zörögai.

harfalódni

Feddödés.

pán^

leddödö.

.^^

Fé

_"--'

--•

• '

fedél, rá-fogó gyólts, mellyel, az AfzlizoSzem -fedél. fejeket kötik, bugyolázzák. fedélt tenni. Fátyol -fedél. Fedezni. Fedelezni Fedezetlen. Fedeletlea. Fedelet i fedél, ház-fedelet, ház -fedél. Ifédel*

nyok

Fedelezni. fedeles, fedett, p. o. kert.

Fedfí'mesx

fedem, v. -fedél. Fc'deny : ablakfedény

Eedém.

Házr

-fed, -takaró; fedezm^ny,

fedezet.

fedezet. födemény fedemény fedelek Fedink Lásd, Fedémes. Fegyelem alá vetni valakit. fenyítlek. Fegyelem ,

Fegyhetetlen : feddhetetlen , ártatlan. regyver-derék Fegyverre kelni, Fegyver.

melly-

Fegyver- v. fegyvas. Fegyver-derékba öltözni. Fegyveres 16, v. -tántz. Fegyver-fogveres-haz. Fegyvernek: tsifzár; v. ható. Fegyver-hordozó. lakott. fziiletett, verneken Fegy helység' neve. FegyFegyver-fzünés. Fegyver-vonó : hadakozó. verkezni. Fegyverkeztetni. Fejénoíioba. Feje-fúrtt ^J, Feje-fájó , V. -fájós. Fején-keresni: valakit halálra keresni, keresés. FejeFejss; nagy fej. Fejes vetemény. ítélni. sös: tsomós, fejes. Fejes bot. Feje' vefztéfe alatt parantsolom. Fejenként: eggyenként köfzönteni. Fejetlen Fejenként meg- jelentek : Fejetlen láb. :

Ha ajandékbann. Ajándék fejébenn Orfzág. valakit ha megmarad: fején valaki az ítéletben :

feje vefzedelemmeg-fzerzödhefsék, alkhafsék, békélhelFen... Fejedelemség. Fejében: ként, gyanánt, nevébenn, ingyen, költsonn, 's a* t. íijj-adófság', baráttság', alamisna'*, ajándék' valamit. venni v. , fejébenn adni Fejérbe öltözött. Fejérelleni, fcFejérbéli. Fejér.

fején keresnek, v.

ben forog

;

hogy

ha valakinek

pereíTeivel

jéres varrás, rejérezni. fzabású. Fejerésleni.

Fejezet

fejezés

Fejérleni.

Fejér ón.

Az olzlopnak

végezet.

Fejér

fejezete fej^*

;

Fé

A' befzédnek 's a' t. fejezete. Feazt kell hozzá adni. Fejezni: fejet tsinálni; v. végezni; v. magyarázni. fejet kéfzítteni. Bé- fejezni, rekefzteni, Fí-j Ini -fonimilni * a\befzédet. Meg-fejezni , -fejteni. -magyaráz;ni a' titkot. Kifejelni igaz értelmét. ftje,

hegje.

még

jezetül

Követ Fejteni: bontani, oldani, p. o. a' isomót. fejteni a' hegyb. 1. Almát fejteni. Meg-fejteni rejtdo'got. Fejtetlen, maradott a' kérdés, hetetlen tsomó , kérdés 's a' t. Tejtö % festett gyapott, v. fonal, rejtös ing fejtöveí

varrott. Tejtödni : ki-fejtödni , -vergdni , -verhüdni ki-mentekezni , -gázolni, -fejtödzeni a' vefzedelemböl. Meg fejtödött az álom, Ki-fejtöd ött a' titok.

Wkt

kantár, zabola,

len.

Fékezetten.

rék-ágy: fék' -ágya.

Fel-fékezai.

rék-zabola.

réket-.

Fék-

feár.

fzög, v. -fzek: barna. Feketélleni. feketülni. reketítteni. Feli: fele, fzíne, fels réfze valaminek. Tej-

Tekete-Jzöh

Feketedni Fel.

V. .*

fel. Fel- (el foglaló- ) pénzt adni valakinek. Fél\ réfz, felekezet. A' máfik Fél azt mondgya. 'Fel-állatom ; fel-áUíttom , felemelem. Felállatás. FI dúlni \ fel verni ; el- v. kirabolni, p. o, a' váraid.

Felduzmadnix

fel

puffadni

kevélykedni.

Fel-duz-

madtt-ság. x fel- duzmadni ; v. felfortyanni, -forrani , hevülni, -mérgeldni. Fel-dúzta az orrát. Feledek: felejtek ; v. késem, késelkedem, aluiizékonykodom , ámolygok , lajhálkodom. Feledés : fe-

Fel- duzzadni

ledttség. Feledítségemböl történt. Feledttedben többet adtál. reledeílenQl. Meg-feledtem ró líra megfeledkeztem, reledö iajhó , kéfedelmes; v, :

f.'letd.

Feledem: felejtem.

Meg-feledtem: elfeledtem,

Feledék ^felejtettem, -feledettem kötelsségemet. feledékeny. Feledséa;: felejtés, feledékenység. Feleim., féléid, féléi,

t.:

köteles barátim, atyánsi-

ftai ^ 's a' t, Fe'^

Té Fo7^inj

félénk. Felékeajen: félénken p. o. nyúldologhoz. Félénkség. *Félénkes. FelemedLdsd , Fálemlés. ni. FehkcZ'^t', réfz, párt. Valakinek felekezetén lenni. ni

Felí'k-i'zni

tzirnborálni, tarfolódni, fzövetkezni,

rriiis

(

feletlen

F-lemlés

ijedés

F'.ie

)

ijedttség

ijedelem.

Meg-félemleni ; meg ijedni. pélelmesíttem. 1 Ime.édíU*. Jfélen-tdfzem

fé re

vagyok hozzá-

egyenetlen

téfzem.

p. o.

Felemleni. Felelmeskedni. ré-

Félen tétel.

Félen

té-

tetett

páros;

fiámos;

v. kÖvér , vajas. FelesFelesleg való. Szükségen felFeles jófiágot birni. lyuí - való. Jó feles téj. (T'jfel; téj.ízín ) Feles (réfzes, orztályos , féir.^fzt biró ) vagyok ebbcrin. Feliseld: viiTzvfzólIani. Velem , v. nékem ne fele-

te'

fe i'ilent játfzini.

feiy

nékfem viíTza ne felelgefs; velem ne mérj

nyelvet. felesitteni: fokasíttaoi ni

;

mafsát, párját adni, ven-

valaminek.

Felefzme'lednix éfzre jí5ni, az alélttságból magához térni, fel tenyéfzedoi. Fejletlenség : píiatla.nság, egyenetlenség, kiilömbdreletlenül. Feleilen, zés.

FeLzQti

mi valaminek felérl, ferrefzéröl, fzív. polyva. Meg- ki- le- felezFelez kalán. Felezd ki-fzórtt búzát. Bé-börzött a* v. pill<?, hártya, börözet.

iiéról el-fzedetik

feprQ

;

Felezni; felét, fel' réfzét, fzínét el fzedni. Felfakqfztanil meg- v. ki nyittani p. O- titkot, febet, Felfakad a' víz, az út, a' fagy. 's a' t. felkutatni , fel-kajtatni , -vislatni , -fürFel-fit tni kéfzni, -keresni, -verni valamit. Fel-fortyanii'. néki mérgeí'edni, fel-buzdúlni. Nagyoja téj.

fel-fortyant.

Fel-t'uvalkodottság.

Fel-fúvalkodottúl

bánni

vala-*

kivel. ^Fel-^uitU'üt/s*,

kéznek, lábnak

el-eséfe.

F^'

Fel- hagyni valaminn , a* muokánn ; abba hagyni , félbe fzakafztani valamit. Fel haj: fél hájazat, fél-fzín, fél-fzer, fzekér-fzín. Fel ház : fzakafzokra vett, emeltt ház. Fel-háa' rendi.

Fclhovadai*

fel

•

dagadni

-hólyagzani.

Fel-hovad

a' tefíe, keze.

Felhzet

homályofság.

borúi. Fel-húzalkodni

zódni

Jihl-Jutni:

relhötelen

ég.

relhözik

Fel-hutyorodni , fel-húFel húzalkodott, -ferdült ifiú. érkezni, -hágni, -kapni, -verdödni, -ve-i fel f;idülni.

-nni.

rekedni p. o. a' hegytetre. Fél- kedvvel (nem igen Örömest) tenni" Fel kedv. valamit. Fél-kedvü-ség. Fel - kendeni : fel- kendzni, ál - festékezni , vendégFeí« fzínezni , ál - ortzázni , p-pezni, mosdani. kendett vallás, taníltás 's a' t. Kezet kendeni. Kend : kefzkenö. Kendzött festék. AÍTzonyok. Fel'kerekedni kerekben fel-menni. Fel kerekedett az ellenség az hegy' tetejére. Felldzzafztom: fel-lazíttom , -izgatom, -fitetem*, -üN tetem, -zúdíttom , -zendíttem. FeHázzafztani a* népet. Lásd, Láz. Felleg-vár : magafs helyen kéfzllt óltazmazó ers-^ ség , fels vár. Ki-fzöktek a' felleg- várból ;

Kendz

nints efze. Felfyebbezni : fellyebb iparkodni^ Ne igen bezz. Fellyebbség. Fellengeni : fenn-repülni. Fellengös befzéd. .

gez

fellyeb*

•

Fellen

fenn -járó. Felleng -éíz: nagy éfz^ elme. Fellengö gondolatok, -okok, 's a' t. Fcllengöfen gondolkozik. Fellüle,t\ fellyületj felsö réfz, fzíu. A' tejnek, víz:

nek

fellyülete.

Fél-Jerdíilni

fel tseperedoi,

tseperedett

-húzalkodai

-nni.

Fel-

Ifjú.

Felsbbség; {fuperioritas) Felsöség: felsö renden valók. Felsö külzöb : ajtó-ízemldök.

Felsö.

Félr

Té ,FéL-Jzegítteni a'

Fe :

munkát.

pei'fzíjalni

fél-fzeggé tenni,

—

-metfzeni

-bontani

az halat. Fel-tagolás : el - tagolás

tsonkittani valakit, fzíjonként hasíttan?

p. o.

oíiztás.

-bontzolás

tagonként

cl-

Fel-tenyéjzedr^i térni.

•

meg-juháfzodni

magához

efzére

Fel - tengulni

Majd

fel-épülni.

fel 'tengül betegsé-

gébl. Feltifztelni' ékesítteni, tíifrázni. Lásd^ Fel-kendení. íelöll- eránt, miatt. A' felöl nem- félek. A' felöl felelek. Felüdülni: fel-ébredni, -otsódni, -ferkenni, -ebrölni. FeLverni. Fel-verni az ellenséget. Fel-verni álmá-

Fel -verni a' ládát, házat; az árrát valaFel-vertt (kalánnal) leves, a' vadat. galuska*, 's a* t.

ból.

minek

;

Fel-zúdálni : fcl-zendülni , -lázzadni, -zajdúlni, 's a' t. Fenn lábbogni ; víz felett, víz* fzínén járni, lebegni. Fenekedni', agyarkodni, törni, áskálódni valaki ellen. Reám nagyon fenekedett. Fendk-féfzek: hitvány', nyomorék madár. Fénék-kö.' talp-k. Meg-vetin az épületnek fenék-, v. talp-

kövét, fenekmény

Fenék-fzappany,

ét.

Fenék-

tétel.

Fenekelni: bé-teoni a' feneket; v. fenekére remi. Jól meg-fenekelték ö kémét. sillyedni, le-fzállani, elFenekleni : meg-fenekleni Megfeneklett hajó, kerék, 's a' t. merülni. Fennyen-. kevélyen, fönnyen, p. o. parantsolni; fzóíFennyen - dörg. Fennyen-fzóUas. lani magáról. :

Fennyezni Fenteregni

fennyenkedni

henteregni.

Lcí^sd

gögösködni. y

Darvadozni, és Go-

molyogni. Fentd : kölü, külö , Hölö, keiü, záp, a* kerékbenn, A' földnek fentdje, y. fenteje. Feukerék- fentö. Egy töt , kölüt , zápot erefzteni a* kerékbe. fentö-, V. fogás-, fonaték-, föíelék vereís

hagyma.

J.I

ii^o—fc—MM—axii

II,

, 11

Féoye'ló világíttó, fény ö. Ki-fényleni. Fé^(/ny. nyes fzármazat, ere !et. rényes magyarsággal írtt .•

Könyv,

rényesíttett.

Fenyefséges.

rényefedui.

fényeskedni. Tenyér: hinár. Fenyeres hináros, p. o. hely. Meg-fenyíttem: JPenyittek ház\ bnte'ö, javítló-ház. meg-ijerztem, -dorgálom, -büntetem. Fenyíttetlen gyermek. Fergetyö: fergettyü, fogas belsö kerék a* malombann; V. zÖrgettyü, tsergettyü, korgattyú, mellyel a' :

madarakat Férj.

Leányt.

ijefztik a' fzöl'öben

Férjhex

Férfi.

kívánkozni.

Férjhez ígérni a*

Férjefedni.

Férkeznii jutni, férni. Hozzá, melléje férkezni. Fertelem: undokság, fertelmefség. Fertelmetlen: fertezetlen ; motsokt.-ilan , fzeplfitelen. Fertzni. Fertzés. Fertözet. Fert ; motsár. Fertsfíf^ni. Fertseg a' víí, midn febefs folytában kövekbe, ág..kba ütközödik. Fértzelni : firtzelni , aggatni ákafztolni tzérnávál. valami ruhát. Ezen dolgot rolTzü! fértzeltedtataroztad- öfzve. Renddel öJzve-fértzelte , fiirtozte a' fzókat. Fefzesy p, o. tsizma , dolmány , 's a' t.; mivel fzk volt fel vétele utánn k«ményenn álló. Feízefenn áU a' ruhája. Fefzefség. Ki-fefzítteni a' bort. yefzíttö rúd. Követ, mélly dolgot fefzegetni. Mcgfefzült (fefzlitenn áll) rajta a' ruha. Féfzhelödni : féfzkellení, fefzket, lakást verni. Bé* féfzkelddni valahova; v. nyughatatlankodni. Ne :

;

féfzkeldgy. magát.

Bé'-féfzkelte

magát.

Meg

féfzkelte

Fetsérleni: tékozlani , pazárlani, pazérolni ; vefzte~ getni, bitangolni p. o. a* jófzágot. retsérlö. Fetsérlés.

Fetske - farkú nyereg, -te ríttd , v. - tsótár. Fetske- farkú záfzló. Fetskendö : tsév , tsív, tsö, tsöv, fzivárvány, fetskendezö, tázóltó, v. •alutó fzerfzám. Fetskea-

Fetske.

deni.

Ki-fetskend a' víz.

deni.

Valakit bé-fetskendeni,

-fetskendezni.

\Fets-té)'

petz-téj

elö-téj

mindgjárt

a' fzülés

elles utárin.

Mindent ki- fettsent, ki-lotFettsenni : lottsanni. tsant, ki-böffent, ki-lotsog, dobra üt, ki-tálal. ember-, v. barom-, v. tjúk-, v. madár fi 's a' t. li Fiammá fogadom. Fiát ki-tagadni t. i. a'józág'

ból

Fiává fogadás. Fiazom Meg-fiazott, ellett, bárányozott

örökbl.

zom. a'

Fiaíbdni.

Ijas-fias

Fiatal: ifjú fa.

Kár

juh,

gyermek. FiasMár fel-jött a' fias-

feles

tyúk (az égenn ) hetevény. tyúk, V. hetevény. Ablak'* fia. JRíTj: fiókos, rekefzí'S p.

fiad-

Láda'

* fia.

o. lá<'a, r. afztal. * fiatalt- le-

vágni; v. akármi

Fiatal ember 's a' t. Fiatalkori. Fiatalo^i; ifjadni, ifjúdni. Fiatalság. Ifiantz. * Figjelc^n : figyelmezés , fieyelmeíség. Figyelmes í íigyelmetes. Figyelmezek. Figyelmeztetem, fí-

nevedék.

gyelmetefség. rigyelietlen : nem- vigyázó , nemhallgató. ^ Fika takony. Fikás. Flkartz- fikirty, rojt, roft, fzál. Egy fikartzot fem adok. A' béka' ízemén fikartz van. Egy fikarttza lem maradt. \

Fin*: finom*, derék tani

p. o. bor.

Fínomíttani

újjít-

javíttani.

Finnya: finnyaság, fianyáskodás, kényeskedés; ételbenn, italbann válogatás, nyámmogás. Finnyálkodni. Finta: kajla. Finta fzarvú ökör. Finta fzarv. tekergetni.

FÍ7itorgdtni:

Tarát, farát, orrát

fintor-

gatiya.

Fintorogni: fenteregni, alkalmatlankodni valakinek a' keze alatt. Eredgy, ne-fintorogj mindég a' kezem alatt. Lásd^ Darvadozni, és Goraolyogni, fzilajkodni , déltzegeskedni. ^intzdrozni Testnek :

fintZíírozása. l^iók.

Fiók-ftrázsa*: tábor-el5tt vigyázó,

tal; V. fxárnyát méjj moít ereíkíö

riók:

fia-

madár, ölyQ, ga-

; ,

galamb, 's a' t. Fiókja az afztalmk, ablaknak, ládáoak, *s a' t. Fiókos (fias, rekefzes) ablak, Fiók tsont ; melly a* vállat afztal láda , 's a' t. kaptsollja. Fiók Iskolák Társaa* mcllyhez els Iskolához, ságok , 'sa't.: más anya, f(5 Tárfasághoz hallgató , tartozó kiffebb Iskolák, ,

Firtongatni

firtatni, fartatni, fitatni, faggatni, kén-

fzerítteni valakit.

íitatni: fürkáfzni, nyomozni, fzimatolni, vadáfzni kutatni, kajtatni, visjlatni, keresgélni, fütyéfzni V. kenfzerítteni , vitatni, kínzaoi, gyötreni; v. fitogatni, fitogtatni, hányni-vetni , mutogatni. mutatni. jó ki - fitíttott kártyával

Fithtani

Nem

játfzani. Fitos-, fitakos,

fel-fitúltt,

fel-hajlott, horgadtt, gör-

Fitofotska. bültt orrú. FiUerékelni : fetsegni fetske-módra. Fitseré'zni : fitzerézni , ékítteni, ékesíteni.

Fel-fitsc-

rézte a' fejét. Fitsór: edény, mellyel vámot vefznek a' malombann. Fittyent rajta : tüzes keléfe támadott. Fityerézni'. kutatni, kajtatni, vislatni, kasmatolni, fzimatolni, hajházni, keresni. Lásd^ Fitatni, is alább Fityéfzni. FÜtyéfzö tatskók, .ebek. MinFityéfzni'. fütyéfzni.

dent fel-fityéfztek. Fitymdllani fitymálni, óltsárlani, betsmérelni. Fitymállya az étket. Filyma: hitvány. Fttyölék: fütyölék, fityeg, figgö , függ,, tsílleng, toldalék, fityelék. Fityölék-baglya kisded, ma'.

radékbaglya. fütyöltem; füttyel, fütyöléíTel jelt adni. Fitzamní: fitzamodni, marúlni, menülni, tzibaklani. Fitzamodott tag. Ki-fitzamodás kí-marúlás: kimenülés, hellyéból ki-esés. Fitzerézni: tzifrázni. Filzerézés. ritzerézkedni. Lásd^

Fityölteni

Fiiser^zni.

Fitzkó

ífiú

fuhantz*; v. kisded fa- kupa; v. férHtóly-fer, teft- bér; r. finak ; ,

nek az utóllja

az az, mérték' neme, meílyel a' Mólnárpk* dézmát * vefznek az életbl. Ldsd^ Fitsór. Fizstmény : fizetésbe veit , v. adott valami dolog, pénz, 's a' t. Ing'^odra. Fel-fodrozni : -fodoríttani. FodFuJor. rozat. Fodros bél. Fodrosíttom retzézem, bod:

rozom. Foga' keléfe, növéfe a* kis gyermeknek. Fogai Fog. Fogam kél, v. a' I- jtorjának *, v. valaminek. haíád: fogzom. Fog-hafadás, v, -kelés: fogzás. Fogafos '<pró fogú valami. Fogas roftélj.* Fogas :

Fog-vásás. fogantatás, méhbe - fogadás ; v. hafzon, F(!í]anat Nem volt foganattya , fikere ^yxihathatófság. möltse befzédemrek. Foganofság. Foganodni: fogooni; v. egybe forradni , v. -forrni. í'zellö. :

Meg-foganodott a' palánta *, 's a' t. ^oganos : foganatos, tehets, el- meneteles hafználatos p. o. intés. Foganatlan: fikeretlen, gyü,

möltstelen.

Fogantó: fogató, fogont , fogonty , fogatyó; nyele, füle, markolattya valaminek. Fogantós; fo^atós, -tál, V. -medentze. Fogni. Fogás , egy fogás , egy rendbéli -tál , -étek. Els, V. máfodik, v. derek fogás az afztalonn; Ki-fogáfokkal élni a* bev. ki-tsapás, út-vefztés. ízédbenn. Valamit másra fogni, kenni, mázolni. Valakit bizonyságul fogni. Kérdésre fogni, vonni, Jó foelé-fogni, -venni, -vonni, .rántani valakit. Fogáfa a* puskának , gáfi: találni a' dologbann. hegednek. Jó fogású heged , v. puska. Ki-fogni valakinn. Fog ház. Fog ház-örz. Fogolt bíró ; valamit el -rendel, igazíttó, ítél, közö fogott ott lenni hihetleg ö vólr ott. bíró, Ti fogtátok azt tselekedni nyilván ti tselekedFogdosgatni. Egy fogásbann : egy fzatétek. kafzbann. Foglyos: keleptzés, rabos. Foglyosrabság. ság A' könyvnak foglalvány , mekkoráság. Foglalat foglalattya; veleje, tárgyaj a' mit magában fog^ :

lal.

¥o

64 j«^

Nints

lal.

¥6

---.-

jó fogia'atiya: öf.'ve

V. foglalatofság miatt Foglaíatoskodni. tos.

nem

Jzövése, -kÖiéfe,^

egy be- állad áfa, fxerkefztétcfe.

íok érke/,tem.

foglalat,;.

Foglala-;

foglalni: p.

o. jófzágot, földet, or^z'^got. Egybefoglalni a' jófzágot, I- íveket, a' ^ty iioákat. Máfokat magához foglalni, rraga pártjára, rézére hajlani, birni, tsinálni, kötni, vonfzani. FoglaFoglalót adni. ló pénz. Foglaló zálog. Foglalkozni; fogóízko'dni. Öfzvc fogófikodiak a' já-

tékbann. ^ogódzni: tartózkodni.

Fogódzatok, hogy

ne es

seték.

Yogyafztalni: fogytára vinni, fogyatni. El-fogyafztalta, fogyatta minden jóíirágát. Fogyaték, p. o, bor, 'étel, pénz, jófzág. ¥og;}'ni. Még van a' fogyattkjából. Fogyatkozás tsorba, hiánofsáü, p^ o. az ételben, vetésb n, pénzbenn,'. erben, tanulmányban, 's a* t. Fo,;y tko:ásos Fogyafztalni fógyafztsorbás , hibás , hiános. tani , fogyatni, meg-eméfztenl , el-köl eni. Fogyatkozni: fogyni, apadni, fzükülni. Megfogyatfzakafzkodtam ermben , téliemben, koztam :

pénz dolgábann.

V. a'

Fogytiglan. "^ogytig: végig. fogytáig. "Bojlani'. füladni, nyuvadni.

vadt

Fogytomig, fogytodig^ A' vízbe

fojlolt,

nyu-

Fojtó / v. fzorílt-karika. Fojtós pyümolts. Fojtani. Fojtófság. Fojtott étel, v. ital. Fo^tof; petsenye.* Meg-fojtani ( -flafztani , -fujtani) valakit. i*.egfojtani a' tüzet.

Vár-fok, bástya*- fok. Fejfze-, kés , kard., töKi- felfok ; V. fzorofs, tsú'sos, keríitett hely.

"^ok.

Fok helyek vég h yek ersa* fokra. ségek , várak; v. keresked várafok. Fokos: tsákány. Kadiks nékik fok gyanánt vó!t. Tókodni*: párálni , ki-?özölögni. Els utánn , ha a' Jíap süt, meg-fókodik az út, menni

F(;/-

Fó

Toldalék^ valam: Tólda-ék. Fót: folt. Foltozni: Foltot vetni valamire. foldozni. Fólnagy. Maj r*, majoros. Major-ember. Fólnagykodni. Fólnagvság. Folyadék', folyomány, folyó, folyóka, folyány, ér. Fojamásx folyamodás. Lásd, Folyamom.

Folyamom

folyamodom

v. folyók.

Hozzád

folya-

A' Tifza a' Dunába folyamik. Folyamat: folyás. Jó folyamaltya van a* dolognak. Folyány : folyó-víz ; v. víz-árok. Sok követs terem a' víz-f lyánybann. íolyatni: lovaglani, karingóst nyargallani. Folyatnak: futosnak, üzekednek a* tehenek. Sárzandk, Folyatás' ideje. V. sárhatnak a' kantzák. Folyosó: erefzték, tornátz ; v. kereng köfzvényc

mom.

arthritis vaga. Folyton- folyni: fzüntelen, fzakadatlanúl folyni. Folytonfolyó. Folyóka: virág* neme.

A' pofztónak fonákját viíTzája valaminek. Fonákul y«iini, p. O. viflzás lapja, nem fzíne. Fonákul fordul minden az inget : viíFzájára.

Fondk

dolog.

bé-fontt,

Fonaték:

v. fodorított

haj, haj -fürt; v.

akármi öfive fonott. Fonatékbann hordani haFonás. Fonatban vifeli haját. ját. tekertses , öfzve - foglallt , fzött. Fonatos Fonatos :

kaláts.

Fondor: fundér, morgolódó, alattomban rágalmazó, árulkodó, bé-fúvó , bé-adó, fondorló, áskálódó. Fondorlás. Fondorkodó: perld, zenebonát indíttó, egybe -vefztö. Fondorkodni; verfengeni, kötekedni, pán^olódni, patvarkodni, áskálódni, Fondor befzéd. Fondorság. Fontos vels, tetemes, derét p. o. dolog. Font*- fer* penyö; fontoló, mértsö, mér-ferpenyö. Jfontsika : b! ruhából fzakadék, metélfk, pöfzlék, :

Egy font^ikája sints. fikartz, efedék, hulladék. lóráts: fórits, bötkö, bog, bog, poia a' faun. zaklatni , üldözni. A' Nemefseket igen Forgatni forgajttya vala , kiknek fejeket vétette. :

For*.

66 0,,

II,

—— I

Fu t

forgódni', forgolódni, sürögni, sürgölöfini , iregniforogni valaki körül. Forgó tsont a' hit gerintzbenn. Forgó-tsont' gombja, vápája, fáj4fa. JFiíris*: öfzvetekertt, fodrott, darot*, v. drót*.

fbrogvány* faragvány; keméoj, kékellö-föld, forogványos föld. Fel - forradni : -forrani ^ forrás. Forradék Tforr. '-forrni, -buzogni, -pesdülni, -bugyorodni, ki-forradni , ki-forrani. Tanátsot forralnak vala. For:

TÓságos. Fel- meg-forrafztani. Forrafzló. Forrton forrani : fzüntelen forrni. fortyanni \ fortyankodni , zajdúlni, mirgelö Ini , forrani, pesdülni, riadni. Ezen nagyon felfortyant. Fel-fortyant haragja. Fortyanás. Fortyanó. El-fofzlott a* Fofzlani'. hámlani, fzakadni , repedni. ruhája. Fel-fofzlik a' bre. fofzlány, ujjatlan köntös, gyaj^ottal bélFnfztány PWzlányos. Foí'zlányban járni. lett zubony. Len- váfzonból , vFi l/s*'. AíTzonyi mellyre - való. gyóltsból-való mellyre való; v. gazdag, jeles, válogatóit. Frifs étek. Frifs lakadalom. FrilT>n Frifs nadér : ék* eket fel-bontzoló ( tránlakni. tsér0to*^. FnJJelni* újjíttani, tifztíttani, fényesítteni , p. o. a* fegyvert. Iái vadrétze, vad-kátsa. . Fú-tojás.- vad-rétze tojóin ány. Fuallo, v. fú valló fúni, fújni, fúvallani. Fáallani Ki fúaílom, Fualkodni: duzmadni, felpuska. \

duzmadni. Fuar *. Fuarozni fzekerezni. Fuarozás. Fuar péaz Fuar bér: fzekér-bér. fzekér-pénz. Fuatag: fúvatag, fúvalmány, fúvallás, fúvás, fzél:

Fúatagos, véli. Fukar*: árendáló *, bérl; valakitl vámot, *s egyéb holmi jövedelmet árron megvev. Kígyó' fúlákja. FYclák: fúlánk. Fúlákos; fúlánkos. Nyelv' fúlánkja. Fúlajztani : nyuvaíztani , fojtania A' vízbe fúlafztotta

gyermekét Fá"

Fií

fúladozni az étel közbenn. Ldsd, Fondorló. Fura\ furtsa. Fura legény. Fura dolog, v. történet. Fura (furtsa) ravafzság. Fura (hamifs) gondolat. Furtsaság. Furtsáíkodni. Fvmdékx lik, lyuk. Fúradékos; likas. a' kozepán ki-fúrtt karek-lapát , mellyel Furatos Jó íbrt vertek rajta ?' fvalakire rá vernek. Furkálni : ásni, vésni. Ne furkáld a' ratoíTal.

JFúldoklani

j^undér'. fondor.

falat

Furkó: fzeges fegyver, görtsös,

v. tsörgös bot, fitykes; V. gombótz, gombótZi'i, t-uízkó. efzelös, oftoba, bolcnd. Furtt-a^yasf Fúrtt-agjas :

ság.

ravafz

FúrttfeiD.'.

tsalárd

álnok, tsalfa.

Fúrtt-

fejü-^ég.

Furugiya

furullya

síp

Furoglyázni

fujora.

fa-

jü rázni.

futamodni, futamni. Futamlás. Ki- megKi- meg-futamni. Egy futamatnyi futamás , futamodás. Futamat föld: mellyet egy futáíTal megiárhatni. Futamtatom". futamíttom, futásra vetem, futtatom, meg-fzalafztom, kergetem, Gzöbe vefzem. futofok. futkározok , futkofok Futosó. Futdrozok Futosgálni. Futékony: igen futó, könnyen-futó. Futólag : febeffen ( raptim ). Futólag írtam , v. futó

Futamlani

futamlani. :

félbenn.

Elsrend, Elöl-járó. Fö-Ats. Fö-ApáFö-Bíró. Fö-Tifzt» Föbe-járó dolog, v. vétek., Fö népek. Fö Gazda a' lakadalombann. FöFÖ-pénz: töke-pénz. Föségr játékos. FÖ kezes. elsség. Fö-váltság. Fö-vefztésbenn járó dolog. vagyok benne, rejétf-keresés. Feje-vefztésére Fö-Hadnagy. Fö-Vezér. Fö íipány. Föjárás. fej; v.

tza.

Komornok. Fö-Kamarás*. Fö-Harmintzados.

fö-'

FÖ-korpáfság { porrigo ) fö -korpa. Fö Orvos. Fö-Pap. Fö-Rend. Nagy fö-töréffel Fobéli munka.' elme-béli. iröjár ezen munka. veg: aíTzonyi süveg.

kaponya.

md.

Fü

tid. Földemi: földim, Honnyomból való. Föld-ofztó , V. -mer. Föld' képe. Föld bér, v. ház bér. -

Kür-földi. Földes Uraság, -Ür, foIdi-alma, -bodza. FÖldiség. FÖld-mives. FÖld'-

Bel'- földi.

lakofTa, civis. relettébbFölöttébb , V. feletébb-való : igen fok. valóság. Frtöngeni: fertengeni , fertöbenn, motsárbann hen-

tergem. Lásd^ Fertelem. Fzni. Fzelék fözni-való p. o. lentse, borsó. Nints femmi fözelékje. Fözet. Egy fözetre-való p. o. kápofzta. Fözemény; valami ftt eledel. . fö,

Fü.

vetlen: fotelen p. o. hús. Fü - árros kertéfz. Fü :

FÜvelrii

fzérzet.

mezönn

fzer

ffzerfzám ,

fü-

FÜvelö hely: füvefedni., FÜvezni:

legelni.

FÜvesülni : legellö mez. füvei hinteni; v. bájolni , bövölni. FÜvéiz; füFü-tudomány. FÜves : vet-ismérö v. fü-lzedö. ;

bájoltt, efzelös.

Függcdelem

függés

máshoz

hallgatás.

Szorofs füg-

gedelem van a' katonaságbann.'' Függetlenség. Függöleg ( dependtjnter ) Függeni. Függeízték függelék. Függetyö függetty, az órának lebeg tolla. Fül., Fül' gombája: a' fülnek alsó réfze. Fül-heggyel Fülönn , v. fülbenn-függö. hallgatok, v. hallom. :

Fül-tö mirigy: fül-tö' meg-dagadáfa. Füle-vására: bels motska. Fül-töbe ütni valakit. Fühallgatni, Fülelly fzavamra. Füleskedm: lelni Füleskedés. Le -fiilelni a' lovat: hallgatózni. Füllengö: íillengö, füU fülénél fogva le-vonni.

fülnek :

fiiggö

fiilbe-való

tsertselye.

égni. , Kifült. a* nagy fzárazságbann a' vetemény. Füremedni: elevenedni, javulni egéfzségébenn erre A' betegség utánn füremedni kezd. Fükapni. remedés: épülés. Fürge íúrgeniz virgontz. Fürgeni forogni. Fürge élzt frifs, eleven. Fürgén (fríííen) járni. Fürge leány, minta' perefzlen. Fürgeség: virgontzság.

Fülnix hevülni, párlani

J'ür-

GsL

Fürgetni: sürgetni, fzorgalmaztatni , nógatni, nofzogatni, kéntetni. Eleget fürgetett 's a' t, Filrgettyü fürgetyö, ajtó-, v, ablakzár, göröb. Fürkejznix fitjéfzni. Ldsd, Fitatni. :

Fúrt. '

Haj-fürt.

Fürtös rajta,

Szöllo-fürt.

Fürtörség. a' jó, V. jóság. fel-fürtÖzni. Fürtönként.

Fürtözet.

benne

Fürtöznií

Füstöl füstölgés. Füstölg Iiegj. FüstölAzon füst-njomona utói érték. Egy füst

Füst.

gk.

alatt

kettt

ki-házasíttott.

fülteni, fujteni, fütteni. így Nyíltani nyíjtani, nyittani. Fütyölni', fütyölni, fityölni, fütyerézni. Fütyköréz- Dt^vV^í^ Filteni

nek Füves-,

a' madarak. havas, hóldos, efzels, erze-fordúltt ,

boloni"*

dos, tébolyodott, ergojás, bódi, bódúltt, dre, dörültt, rültt, tsába , kába. Füzér : a' mi fel- van fzve, v. fzni-való. Füzér gyöngy, fzött rend-gyöngy. Fel-aggattya a* füzéreket (a' fel-fzött gyümöltsöt, fzdíl-fürtÖketJ a'

házbann.

Fzdni.

Fzni.

rat fQzni.

Füzdögelni.

Füz-fa.

Kofa-

Füzö-veíTzd.

Fzes.

G. ybos

máló

gáborka , gábor-madár , sármány arany málinkó sármálinkó.

sár-

Gagyogni: a' gyermek-fzóllás' kezdete. { lallare) Gaj : göröngy, rög. Gajos göröngyös p. o. föld; út. Gajdolni* * tombolni , örömében kiáltani énekelni. Gajdofodni gajdúlni: ittafodni, Gajdos*: ittas. :

kotyogófodni.

tsnya

Gajdolás.

otsmány, motskos, gonofz. Galádul Gálád nyereség. vifeli magát. Galamb'' 'bág : galamb ház, galamb-kosár, búg. Galombáfz. valam. madaráfz. Galand: alá>való pántlika*, íkatying.

Gálád',

£3

fí^-

ayyag golyóbis *, mellyel

Gahítscr: r

jú k

a' fzöliö- páfitö-

parii tjaból h.ijigáinak.

Galibáikodni: galibá'kodni, veizödni. Elég galibám^ vit.úiti, veíiz odiégem volt vele. Galiba*: kuoyhó; V. Vviizöd.ég; V. gonofz; v. bordély *ház' (kurva* há^* Gazdája. Gall»r tefztából hoíTzú fzeletek. IngSzabó-gallér gallér* "s a' t. Tsak galléra-is alig maradt. GalLóka hintéka , hintav Gallókázni hiotázni > hintózni , hintókáznf. Gally ág. Gallyas. Gallyasodni burkorodni; ágat, levelet hajtani , viríttani. Zöld gally. Szára2f gallyat fzedni. Galótza: tavi pifztrang, lazatz. Galyabíttani : fzegényeno , vékonyann, építteni. Házikót , viskót galyabíttani , gányolni. Gamat^ rút, parafzt , otsmány. Gamat ( motskos, difztelen) ember, v. dolog. Gamattság. Gamatúl bánni a' dologgal, El-egybe-gamatolni valannit. :

-i

Gamó

gajmó, kamó, mankó.

Gamónn,

mankónn

járni.

Ganajozni : trágyázni*, ganéjózni. Ganajzat: ganéjlat, ganéj*, v. ganaj*. Koh-ganéj. Vas-ganéj. Gánts.

Gántsoskodai

;

akadályoskodni , akadozni,

akadni. Valamit íitymáliíi, ltsárlani, betsmérelni , mindenbenn gantsot , hibát, vétket keresni, -filyézni. Gántsolni. Gántsolódni. Gántsok vetett a' lábának. ^ántza* olíyan , mint a* dödölle; de káfa nélkül ftt étel; kivált-képpenn árpa-, és tatárka - lifztböl fzokták a' parafzt AÍTzouyok fzni. Gányolni kertet gányolni sövényt fonni. Lásd, Galyabíttani. ^arabó * kosár. Garabolykába takarni a* gyermeket. Garahontza *: ÖrdÖngöfség. Garabontzás Deák. Ga* rabontzáskodni. Garád* : kerítték, árkolat . a* kertnek fzalma*-, v, tövifs-gáttya. Meg-garádolni bé gyepülni, v. -gyöfe!.

•

piilni.

A* víz majd /

a' kertek*

garádgyait

éri.

Ga*

Ga Garat- örlö láda.

Fel -öntött

7^ .

garatra: meg-itta-

perlödés

Ga^á^da: per verfengés , f^lf/^^y^^^;pantolodo, harjo nerlödöf vefzekedö, ortályozo, köteked, kotodo_ kotzódó fó ó, lirrongó, Garazdann vifelni Garáidaság. Garázdálkodni. ,

kerítték , korlát, pártázat, ovedörfr^ra*!' párkány, keriUeni , kanRút - gárgya. Gárgyázni ; övedzeni, kerekateni, kor-

mázni, körV"eni.

Búza -garmada. Garmada gJ"harmadain, búza van Garmadábann rakás.

búza.

akadály, akadék. Gátiam. munkabann. Mee-eátolták a' torko. 0«W* pintzének*, bányának eleje, torka

Gáf- gátlás,

geréb,

fekfzik. A' pintze-gátorban: -torokban, -menni. jutni, Gázlóba víz. Gázló- meg -lábolható vxz. Gázolható Altalíázolnia'vizet. Gázló hely.

iTttva

Naev nehezenn

G^oM: vet,

ki-gázolt belolle. El-gázolni

tiporni, tapodni.

gyermeket.

GuTq^T.:

Öfzve meg-ofzve

Gazolni.

El-gazofodni^

aWetést.

ífu-

gazolták a

^f^f

GaGaz-gyermek, s a t. "^Ga Gazság. Gaz-fzokás. valakivel. «* , , 7tii bánni fúladni, halni. MegC.íXrf.' gebedni, dermedni, .

Gedeltiten. ke^g^em, Gedéltetes bíztatom ketsegtetem, hitegetem v. kets ketske-oll6, gödölye, gidó, gedelye,

0.l^^r^í:^Sl^s. Gedó:

Kapu-, kút- gém_ v. farampó az hideg miatt fázódm, gömbörödni GZíercdniX

G^TmadaV'neme;

öfzve húzódni, fu:.;orodni. efzkoz, v. fzerfzám tsiga. Gévely. felvonó, teker Génelves 16: malom-hajtó lo. nagy gerebet gát, akadály. Ebbenn Folnagy. El-molta a veteti nékem; v. Majoros, ,

Ge?éT%.

gerebet (partot)

a' víz.

yf.

i.ii,

»'

Gereben *\ len-,

kender^

ftisü.

Gerebelni.

Gere-

belletlen.

Gerellyi vafas dárda, kópia*, kopja*, lantsa*, fzigonyos dárda, tör, nyárs. Gerend\ talp, láb, fenék, féfzek. Gerendázat: rendház, padolat: talpa a' rend-háznak. Gerenda*. Gerendely. eke-rúd, v. eke-tengely. Gerétz'. gerintz , hát-gerintz. Él -törték a' háta' gerintzét.

ravátolas, barázdálás*, valaminek völgyeGeíezdelni. Ki-gerezdelni. Gerezdes Fköt. Eggy fzöllö- gerezd. Ház-gerezd. Gerezdenként. Gerezdelés. Gerezna', lombos, fürtös, gubás ruha. Pegymet-gerezna pegymet-börrel béllett aíTzonyi ruha. Gerjedelem. Gerjedezni. B^romi gerjedelem. Ger^ Gerezd', léfe.

jefitenij élefzteni, a' tüzet.

Gézen-gázl tsalóka

fohonnai, tekerg, kofzlobár,

kurittyoló p. o. ember. Giberedni X fázni. Meg-giberedett

keze.

Lásd^

Gémberedni.

Gími nstény

öz, v. fzarvas. adomány, ajándék. Gitze: öfzve fodrott darót, mellyel tojást hímezne^ Gizgaz' gyom, fzemét, minden-féle ki-hánjadék. Glá *: gélét* ezüst tajték, máz. Glit* leve'l^ ( régi fzó ) Hit, és glit alatt hívta ötét, ÍIs ezek hittel glitet adtának egymásnak. Glitet vetni valakivel. Góg\ gótz, Gótz alatt ülni, el ly alatt tüzelnek.

Gira

p. o,

talentom*;

füttözni.

Gógdnjx veíTzoböl fontt kémény, kürt. Be nagy golyhó ember vagy. Golyhó oftoba. :

Golyó*: ketske-golyó.

Szem-golyó,

Gombolyagi gomolyag, tsomó, tsomólék

tekerts

gomolyíttani. Gomboly^ gatni. Öí'zve-gombolygattya az ajakat. Gomoly: kerekség, kerekdedség. A' föld gomollya. Gomoly a: gömölye : apró gömböly^goe gyrtt'édcs tekerek. Gombolyíttarji

fajt; V,

gomolyag, Go'

henteregni , henteregni , dénferegai , darvadozni. Láb alatt gomolyogni. Gond. Gondolatos: gondolkodó. Gondolatlan: gpndatlan. Gondolatlanúl , v. meg-gondolatlanúl tse Gondot tartok reá. Gondos lekedni valamit. nehéz. Gondba kerül munka. Gondolallanság. Gondolmány. Gondoskodni. Gondofság. Gordon t brúgó , bögö heged ; v. bogáts • kóró ; Gordonos. V. vad sáfrány *. Góréx kerti múlató fel-házatska. Gór tyúk. Török tyúk; v. orvofságra-való tyúk. Gojztány. Olly fzép arannyakat , olly fzép fzeme. ket, és gofztányokat talála a' fövenyben... Cótz'. kementze, gotzik, kutzik, góg. Gótza\ rétze, rutza, kátsa, katsa. Guba: fzárika; fürtös ruha' neme; v. gubats , galGubás les , gubits , tser- v. tölgyfa-bogyó, buga.

Gomolyogni

ketske.

Gubantzos kutya.

gubás, kótzos

lompos, fürtös,

öfzve- vonni

Cubbafzkodni'.

p. o.

magát; toUaibann,

fzöri-

ben felduzzadni. Gudgyafztani

rakogatní

gányolni

építteni.

templom mellé kápolnát gudgyafzt az ördög. Lásd , Galyabíttani. Cuga. DÖg'halár idejénn támadó keleviny. Guggolni

gúnyolni

tsúfolni

tsúfot, tréfát*, játékot

zni.

hámpolni valakibl Guggolás: gúnyolás, :

Guggnii gugganni: bukkanni. A' Kállai kettt, 's a* guggó Tót lejlöt el-járhattya. gurgyolag , gurgyal , viskó , vityilló » Gugjoló kunyhó. Lásd, Hurúba. kopafz , kopár, tsupafz, hajatlan. Ow/aíj Gulya: tehén; v.tehén-tsorda. Gulyás: tehén-páfztoi> Egyipto. V. tsordás; v, hoíTzú sugár alkotvány, mi Gulyák.* fudaros, hegyefs tornyok, hegyef« :

ofzlbpok; hegyefs, tornyos, tsútsos épületek. farkatlan , v. igen rÖvid farkú tyúk. Gulya-tyúk Gúnya: öltözet, ruha. Nyalábba rakta holmi g* :

nyáját. fi

€á^

GÖ

Gií

Gúnyolni: guggolni, '•i-nevetni.

gúnyoló,

gyalázó,

Gúnyol

l'zegezö

ts.

tsípös

Gúnyor: óltsárló^

bet?mfírlö beízéd, -írás, -vers. tekergds p. o. fa, v. pyökér. : kaját), Gurdély fzurdok, fzurdék: rejtek hely, lyuk, föld-

Gurba görbe \

ház, hurúba, kunyhó, Gurdó * hegy' oldala, lapja. :

Guríttani-' ^öxáx^xziii. A' karikát, kotzkát el-guríttani. Gurigáin:, v. gurigázni; valamit gördítve, járízani, v. gurdíttaui. Gusa: gelyva, golyva, tál?yú. Nagy gtisája (golyva) i ) van. Gusás: gelyvás. Gúzsolds'. öfzve-tsatlás, koltsolás*. Gúzsolódni. Gödény vizet ki-meríttd haiáfz-madár. Ifzik , mint :

gödény.

Gödölye. Lásd., Ged. Gödör. Öregség' rántzai gödrözték artzáját; Héjába tsipkézi sugorodott ízáját; Héjába polízoUya két mejie' tzapáját; öfzve-fözte vénség' dere már pofáját.

GögX fenn-héjazás, negéd,

negédség, negédefség , kevélység, fennyen- rá- tartás. gös. Gögösödni. Gögösködni. Gögöfség. GögiUélni: gügyögni, gagyogni. Gölödör : gombótz , kölödÖr , mellyel a* hízó fzárnyas állatokat tömik. Gölye : göje , gönye : eme , emfe kotza-difznó. Gömbölyeg egybe gömbölyíttett valami. Gomolyag

G-

büfzkeség,

-fzabású.

Gömbölyi kerekded

p. o. ábrázat*. GÖmbölyíttem gömbölygetem. GÖmböIyüenn: kerekdedenn. Gmböriidni. Ldsd, Gémberedni. Gördülni t fordulni, hempelyegni hengeredni. Gördülnek könyvei. Legördült a' kö a* hegy' oldaláról. Gördítteni. Ldsd, Guríttani. GörgeniX gurogni, gördülni, perdülni. Görgés : gu,

rogás. Gördülés: perdülés. (^örgöfai hömpöly, hömpölyg, hemperg, egyéntgetd sulyok, döngölfa, lapíttó.

tfii

—

Gö

Gy .

,.i.

- .» . .,—

.1.

..i.i

yiy .

Görgötse: gömböljü dorong, mellyenn

...,

terhet hen-

gergetik.

gÖrhöny, török -búza lepénj, zsírral sültt kukoritza * -málé *. Görnyedni gÖrzsedni , hajolni. Le-gÖrnyed a* tereh Görhe

Görnyedezni. GÖrrögnek a' difznók. G.'vénj öíivegyüllt keménység a' bör alatt, többnyirá nyaka körül. Görvényes nyakú. Göröb'. ajtó-rekefz, nás-fa. Lásd^ Fergettyö. Göröngy: gaj, rög, darabos föld Göröngyöt rontok, keverek, morzsolok. Göröngy- rontás , -keverés. Értz-gÖrÖngy értz-darab, v. -kö. Gte : gyék-fzabású állat. Cöthös'. dögös, vajúdó, nyavalyás, fanyalgó, vajlód sínlöd, sindd. Götsi tsög, bög, bog, görts, tsomó. Götsös-, tsöalatt.

Gö rgni:

röfögni.

;

gös bot, fitykes.

Gz.

Gzölögni. Földnek gözölgé^e. ítölög a' feje a* mélly tanulástól.

Gzölög,

Gzöl

fü-

lyuk.

Gzös. Göz-ferdö. Gözsörödni fugorodni , töpörödni, v. teperedni rántzofodni *, fonnyadni. Öfzve-gözsörödni. Gözil: lélekzö-, fzeielö-lik, p. o. a' pintzébenn. Lé:

lek-lyuk.

Giibü: turbokoló,^ zuvatló, bugykázó, zurboló, tsubokló. Gübülni, turbokolni a' padmalyt lialáfzatkor.

Gügyögni: gügyögni, gagyogni, tsevegni , gögitsélni. Gügyögte^ni édesgetni, gedéltetni, ketség:

tetni, p. o. a* gyermeket.

Güzü- gözü, pelyh, öreg egér, gabonát öfzve-hordó állat; v. hörtsök

Cyagya

hörtsög.

madárnak neme

;

fzaváról így nevez-

tetik.

Gyaka: gyaksa, hegyefs-fa, fzekérböl ki-álló fogak, bökni, he^efs bél -fák. Gyakdosni bökölni fzúrós, fuf/rui, döfölni, döfdösni. Gyakós ,

lákos.

Gyakor

fokaságos

sirfi

p.o. az kásbann, fegyverbeun.

benn. Gjakorlató: gyakorló taníltó , p. o. mefter. Gyakorlóhely. Gyakorlatos. Gyakor ( fzita. Gyakor vendég. Gyakorság. Igen gyakor voltam nála. Gyakorlatoskodni. Gyakorta. Gyakorlás nélkül nem t múlunk nyelvet. GyakortaViló. Gyakorlatofság. Gyakoroltatni. Gyalázódni gyalázkodni, valakit gyalázni, rágal^ mázni. Meg-gy alázta tsigázta , a' hideg , általjárta, verte. Gyalázatos. Gyalog. Gyalogút: ösvény. Gyaloghíd. Gyalog

sr)

sövény

által

ság, valam.

Gyalog posta. Gyalofok gyalogoiást. Gyalog-

-léphet.

Meg untam

golni.

Lovagság.

Cjralom-. fzák*, véfz-, vonó-, meríttö-, hal fogo-háló. Gyalmos - tó haláfíó tó. Gyalmot vetni a' hax-

laknak.

Gyámol

GyamolóGyámolt vetni. Gyámobalanság. Légy gyámolom. Gyanú gyanó. Gyaníttom gyanakodva vélem. Gyanakfzom gyanakodom gyanóra , v. gyanóságr^ vefzek valamit. Gyanú perbe esni. Félni a* gyanú pertl, Gyapori ^yapora, fzapora, tenyéfzo, gyarap. Gyatartalék

fegéd.

Gyámolíttani

kéz.

Gyámolatlan.

fegétteni.

porasag.

Gyaporíttani : gyarapíttani, fzaporíttani, öregbítteni, nevelni, p. o. a' jofzágot, kéntset. Cyapott : fa -gyapjú: pamuk* pamut *. Gyapottas, V. gyapottos. Ki-gyapottolni: gyapottal tömni. Gyarló. Gyarlódni, erötlenedni. Gyarlóságaid vet^

tettünk.

Gyártani

jártani

ízi}-

, átsolni , faragni , tsinálni. Erfazék- , fzekér üst- , kerék-gyártó. Gyáptatlan: kéfzíttetlön , miveletlen.

fzény-

Cydfz

némelly helyeken

Jáfz.

Gyáfz-padra

ki-

tenni az halottat. Gyá fz -ruhát , v. gyáfzt le- vetGyáfzolni. Gyáfz váras , v. Jáfz - váras. ni.

Gyáva X ertlen, eggygyö.

Gyáva ember.

Gyávúlni. Gyavíttani mondatik a' parafzt urus tanltt orvos pedig, gyógyíttani.

Gyáva-

ság.

(

orv«s )

ki-

Gyeru'

Gyengéded. Gjengéltetni ; kényeitetni. Gjenge. Gyeng^ltetés : puhaság. Gyengén (kénjén, puhán) tartott neveltt ifjú. Gyengíltem. Gyengülök. Gyengeség. Gyengédedenn bánni valakivel. Gyep', gyöp. Gyep ágy: gyep-fzék, gyepleg*, a' kertben

kéfzíttett

Valam-

lö-hely.

Párna fzék

fzobábann. Fel törni fel-fzátitani a' gyepet. Gjt'pü: gyöpü, fal, garád % geréb , gát, sövény, Bé- fel-gyepülni , -hányni, -árkolni, -hantsikolni, -gerébelni, -gátolni, 's a' t. valamit. Gjer ritka*. Gyér-fog, -erd, -búza, '«a't. Gyérenn terem a' vetés. Gyéres. Gyérség. Gyérít:

tem:

gj'crefsíltem , ritkíttom.

Gjerhötze*: gyermek, Ina«.

Gyermekded^ gyermekded, Gyermetske , gyermektse

fiatalka.

Gyermek -ló.

Gyermeketlen: gyermektelen. Gycveder. Eggy nagy gyevedert köíTenek nyakára. Gyilkoló gyilkoskodó , gyilkos. Meg gyilkolni valaGyilkoltatás. Gyilok *: ölés , v. gyilkoíság. kit. Medve gyilok. Ember-ölés. Gylra : talentom*. Földbe áfod a' gyirát. £dsd ;

gyermeketske.

Gira.

Gyomor. ges.

Gyomros

epés, epe-sáros, haragos, mérmérgeldni , boíTzonkodni, :

Gyorproskodni

bofzonkodni. Gyomorból fzóllani. Meg gyomrozni valakit. Gyomorból gylölni, utálni. Gyopár-tapló', fnek neme, mellyet ha meg-fzáríttanak , kÖnnyenn belé akad a* tz. nógatom , nóGyors. Gyorsogatom , gyorsíttom Gyorsadíttom , noízogatom , ferénykedtetem. V.

ságos. Gyoríalkodom. saság.

Gyors , mint

a' fzél.

Gyor-

GyújtonnX melegenn, forrnn. Hidegenn, vagy gyújtonn? Gyújtovány % forró , p. o. hideglelés. Gyújtó hideg. Gyúlni. Gyúladék. Gyúladékony: gvúó. Gyúlafz.tom í gyúj om. Gyúlafztó fzer. Bél-^yúladás. Gyíiriii.

Gyúrovány

kéizülfí

'p. o.

gyúrott-,

dagafztott

fzerböl

kép.

Gy^%

Gjökér' rojtgyükir. Tös, gyökeres Ház. : Gyökerezni. Gyökereledni : gyötjai , fz lai. Kikeret ere zteni , hajtani, verni, botsátani. gyökerezni; gyökeresrl kiirtani, fz ggatni. Gykkenteni* fvel hajlongani l'zunnyadtakor. Xí/jíT,

Gyökér

Bókolni.

Gjömözni

gyömörni *, dörölskölni

öfzvegyúrni -zúzni. Gyöngy-vér vas gém ; fekete,

rötskölnij,

vad

hamu-fzínü gém?

lúd.

Gyötény. gabonára tekerg gaz, v. fü; folyóka. keresmény, fzerzemény. Attya' gyttjteménnyét el fets ériette. Öfzve- gyjtötte népét,

Gyjtemény 's

Gylni: Gylés.

A' befzédre, a' látásra g3'ülekezGyülevéfz gj^ülvéfz , gyüle-

Gyülemény.

tetni.

dék

p. o. fedett.

nép.

Meg -gylt

feb

meg -eve-

Gylölni. Gylölködni. Gylölködés. Gylölköd. Gyülös : gylöletes. Gylölséges. Gylölség. Gylölet. Gyümöltsteleníttefm. Gyümöltsösíttem. Gyümölts. Gyümöltstelen' maradt, Gyümöltsös. Fel-gyürközni , v. -gyrekezGyürközni'. trödzeni. ni: fel-gyrni karját; néki kéfzülni. Gyrni: öfzve-gyrni , -gj^ömörni*, fogni, -fonni, -zürni. A* féreg -is meg-gyüri mi^gát, ha tapodgyák. Gyüfzö tüfzö, tüfzü , töfz öv erfzény. Gyüfzü: mellyet újjokra öltenek a' Varrók. :

'h. i

hanem.

Nem

itt

volt

ha'^

(

hanem

)

ott.

Habon-lábbó, v. -leveg, v. -lebeg. Haboshabos vázon. Habzó elméj ember. Habos ruha, -tafota*. Habozni gondolatiban n. Habzat. Hab-, v. tajték-ízedö kaián.

/íal>.

tsemelet

Ha -

Ha l'l

7^ <

Tz^lcs, maj.';j-gon.Iol »tlan , hírbehurgya, zerden-z,aj, TzelcverJi, Izelehuidi. Hebehurgyán. Hab rburgyálkodni : fzelesked;:i , hevenjkedni , heveskedni. Hebe hiirgjálkoclá?.

Jiabahur^Y(t

Mindent öfzve-habar.

keverni, zavarni.

Habarni',

a' befzédet.

E{-hab;irta

Habaró

veíTzö.

Hie habarj.

Habáríttani

Habarló-fa.

keverítteni, zava-

rí'tani.

Habarts: habarík, motsár, potsalék, posvány, lotsKabartsos út. po'v«?. Habda tsizir.a fzár , v. láb-bor a' botskor felett, mellyel a' parafztok a' lábok' fzárára húznak. Habogva beízéllés, fíaboi^ni : hebegni , akadozni. '.

-{fóliás.

Háborodni

Háborgás.

Háborgatni: bo^gatni.

Há-

Háboríthatatlan. Háburítto. Háborodás. Elméjébenn meg háborodott megtévelyedett. Háború idö fergeteg, fzél-vcfz. Háborúság íizerzö,

boríttani.

V. -indíttö.

Habutzkol, ebifzkel az úfzni Habutzkoló - fa haláfzatkor : tanuló gyermek. zurboló rúd. Lásd^ Gübü. Habzsolni', nyelni-falni , mohonn enni, faldoklani.

Habutzkolni'. ebitzkelni.

féreg; v. ütközet, viadal. EgéíTz hadával: tselédivel, V. familiajával *, házi népével el-költö-

Hadi

Hadat vifeloi. Had-vifelö : Hadakozó. a' hadakozátsól mentt, fzaHadi mentiséges bad*. Hadi praktika*, v. fortély*. Hadi fenyítték. Had-fö: Fö- vezér. Hadi - kéfzület. Hadi nép , zött.

;

-féreg.

Hadarázni. A' róka Hadázni \ tétova tsapdozni. hadáz, V. hadaráz a' farkával. Hadáz a' kard-

gyával, bottal. Hágtsó \ léptsö, gar4dits*, lajtorja*. Hagyás parantsolat. Lásd, Hagyni. Hugjgfán hadd légyen ám bár-is, femmi. :

Hagy, gyán majd megfordul a' kotzka. Ez mind hag> gyán { trhet ) volna. JHagymázi hajmáz, bolondíttó forró hideg, v. hagy^ ináfz. Szerelem' hagymállza elfogta. '

Hagyni

parantsolni

bízni

ajánlani

botsátani.

Ez megvan hagyva parantsolva. Eit hagyta halála' órájánn. Hagyomány: hagyomás, hagyás. :

Hagyaték: maradék. El-hagyta

nap.

Hagyott

ki-rendeltt p. o.

a' hideg.

zajos, hangos nevettség. Ki- v. meg-haho-katzagni , valakit. Hahotálás. Nagy hahotát ütöttek. Hajadon fö. Hajafodom Haj. Hajadón leány. Haj-fonó. Hajnak el koppadáfa , kohajaf.úlok. paz-ága. Haj-ftín: gef/tenye-fzín. Haj-fodoríttó. Haj -fürt: Haj-válaí'zték : hajválafz. Hajadon (alávaló, nemtelen) pór. Haj-bodoríttó. Haj* bodra, -fodra. Haj-kenöts. Haj-köték. Hajadon-

Hahota

tálni

ságbann (Iiajadonan) maradt. Kenyér*, fa% ház' haja, v. héjjá. Hajazni í hámtani, hántani, hámozni, hajalni , béHájazat: héjazat. Házat héjazó -fed. jazni.

Haj', V. héj.

Héjazni

bé-kenni

vakolni

tapaíztani

fedni. , Héjaltt, V. hajaltt borsó. Háj-báj : hejja-hujja. Haja-hujálgatni : kiáltva énekelni, mint az ittafok fzoktak. Haja -hujázni. Heje- bujaság. :

Hajdonábann. Hajdaniság. >Hajdanoznak Hajdan mindég az öreg emberek , és Üjdonoznak az ifiak. Hajdani munka, -öltözet valam. újdoni öltözet ( újmódi *)i hajtogatni , kergetni. Fel-hajháztak reg. Hajházni :

gel bennünket. Hajiadni : le-hajlani

ellankadni , fonnyadni.

HajHajla* ki-fzáradtt, 's a' t. Hajladttság. Hajlatlan: görbülhetetlen. Hajlatlanságfáozni. Hajlatom. Hajiatás. Hajlatos Hajlat: hajlós. Hajlóság. Hajlíttom. Hajlós veíTzo. Hajbolt. hajlat, v. hajlás. ladék Bé-fogadom Hajlék. ,

ladtt:

hajlékomba. /fo/7í//Zj^a/z/

.•

hajlongani , hajlogni, hajlagni

ingani,

inogni.

Hajlékony

hajlandó

hajlagó

hajló.

Hajlékonj-

iag.

HaJ^

•^

"-*"

—

———»——

'—

-mmm Est-hajnal, Hajnalodás. Hajnalló. Hajó-sereg. Hajó-bér. Hajó' tattya: hajó' fara. fíajá. Hajói had. najó' orra. Hajózni.- hajókázni. Ha'

Hajnal-hasadás. Hajnallik: hajnalodik.

Hajnal-tsillag.

ííajnal.

jós-mester*, V. -kapitány *. Hajó -tartóztaió; -köt vas-mntska. Hajó-viselhetö víz. najós,

víz

.•

h^józ'sra való-*

V. t

reh-hordó

víz.

Majtanix meghajtani, boltozni, görbíts eni. Meg-hajMeghajtani az erdt: hajtanií hajlatni a' fát. tókkaV kí-verni a' vadakát a' vadáíizokra. najtós: luRa p. o. marha. Hajtogatni magát; fejét hajtogatni:

fö-hí^jtáíTííl

ti.^ztelni.

hajték papíros*. Hajtóka a' dolmány' újjánn, 's a* t. ííajtsdr: juhot, v. egyéb megvett marhát Ha'jték.

Ei3;py

máshova

hajtó.

náhogva pökni. Hákogás, Ne hákogj. Ki-hákogri m.igit. tenyéfzések. ívnak a' haHalaknak ivások Hal. Hal -áros. H;al-héj. nai' kopótója kopóilak. Hal* ikrája *, teje, fzárnya. nal- bárka. tyúja. Hal-tapogató í hal-fogó kas. Haláfzat. nalas morotva, -tó. Háld: hála. Halát adó: hál-adó. Hal-adóság. nalnálálni. Hálákodni : hálálkodni. ádatos-ság. Hálálkodás. náladatoskodni. Haladd: kéíédelem. Halogatni: halafztani. Hala^ dék nélkül tenni valamit. Haladni. MeíT/e ha!adott ( ment) úttyábann. Máfokat fellyül-haladni a' tudománybann. El haladt (ment) az idö. Meg-haladta idejét, efztendejét, Fellyül-haladhat ítlan. Halálra vetni fejét. Halandóság. Haldok» Halál. nalni hagyni a' maga dolEl- halálozni, lani. Halottas-ház. iialó félbena gát. Halott-temetés. Halott- v.hiloiti, v. Halál- verttték. hagyni. Már az halál-ház ki-iitött rajta. halottas ének. Halál-madár. Fél-hólttann hagyni. Lásd. Hóltt, A% halándékál ffalándek^ v. halánlék: vak-ízem. HdkognL

találta ütni. '

Halkx

Halk' tsendes,

Halkal,

lafsíi.

halkan kell

tse-

lekedni, járni, fzóllani.

Nem

akarom máíTal hallatni e' Hallatom. Hallani. Hallomás: dolgot. Hallatos: hangos, hangzatos. Hallik Ezt tsak hallomásból tudom. hallás. hallatik. Hozzám Valakitl hallgatni: függeni. Hallgatni. Hallhallgat : tart. Ide hallgalis : ezt tseiekedd. .*

Hallgatózni. Háló-fzoba. Háló-fkötö. Haló ruha. Háló. Hálólni. Bé-hálólni: hálóba, v. hálóra keritteni. Meflerségefenn el-hálólta, takarta gonofz Hálós (kötött, retzés) fö-kötö. A' hálót tettét. meg-vetni. Hálóba ejteni. Bé-hálódzótt a' fzeme, gató.

Hálni

jiálót kötni.

Hóm.

Hám-fa -lábú: horgas; löts-, Hámból ki katsiba.

v. Idtsös lábú,

Addig rúgni. a' námlik hámlik, míg a' hárs-fát, hámtsd bre, keze. Meg-liámozni , a' kenyeret, námtzibertes

Hámos ló. námatlan; török -búza -haj. fzabados p. o. fzél. Lásd^ Haj v. hej. Hamar l hamara, hamarja. namarját ugrani: ugrásbann vetélkedni. Hamar porú: hamar tiizO, -ha> talék

ragu. Hamarsággal el-ment. Hamar -való nap. ferény.

Hamarkodni. búzás,

Hamarságos: gyors, Mennél hamarább.

Hamargatni.

ízekrény, fzúrzék. Hamifsat Eayiijs \ hamifság, nem-való, nem-igaz. Hamifs, a' mit mond. namiskodni, fogott reám.

Hombár

HamiíTodni.

H^mifsittom. hamifsíttom. :

Meg-hamiíTolni.

Meg-

Hammu, hamu. Hammas fzereda* hamu ízínü matska. namvazni. námm-

Hamm-, hamv.

Hamvas

lifztes

•

vévö : hamu-vévö, hamv-vévö, koppantó. Hammas: rzör-kopparztó lúg. Tímárok* hammafsa, Elhamvadni: hamuvá lenni. HaV. hamvaíla. mu-zsír.

Hangitsálok: énekelek. Hangolok: hangzóm. Hang kötés, -taglás. Hangodozás. Hangoskodni. Hangofság. siangoíó. Hanjzat. Hangzatos, nangofann:

Hang.

Ha II

...

I 1

gofann: fenayenn'p.

8^?

—

.111 parantsolni, énekelni. ÖíTz-

"•

hang ; harmónia.' Hangyái', hang/a. Hangyaboly: -zsombék, hangyaféfzek. v. Hangyár * t fzekertze*, fzent Láfzló hangyárja Handsár*: dákos hegyefs tör. nandsáros páltza*. temérdek vízre terültt földbl hioáros , Hanság gazos, nádas, fás, füves, feppedékböl álló hely. ;

;

Ingovány. hánytorgatni , vitatni, hányni, vetni. Hántorgatni Mindenkor azt hántorgattya. Hantsikolni: hantolni, gyepülni , árkolni. Fel hanHant. Hantos, nantsik.* nagy tsikolni a' rétet. :

darabokra

fzeltt

hant.

Hányadánn: hogyan. Aztfem tudgya hányadáon van. Hányak: mennyiek. Hányann mennyinn vannak. Hányadánn adgyák az aratást. fel alá - vettetni Hányakodni'. hányódni, vetdni nányakodás. p. o. a' tengerenn. Hanyatt-, v. haHanyatt. Hanyatt -homlok esni. Hanyattlok, v. hanyattlom artzpyattá-dölni. nanyáttann tazal élö-fordúlok. Hanyattolom.

—

;

láltam.

HanyattlánL elállott

Hanyattlás. nanyattló. El hanyattlott Le-hanyattlott a' nap. Há-

el-fordúlt.

nyattuk élete, Hanyattló efztendök. Hánykódnil hánykolódni nyughatatlankodni. Hánykódik hánnya, veti magát, nánytattya magát ,

lovonn.

nányadék ki - hány tt v. kivetdni. Hányódni hányni -való hol-mi. Meg-hányni vetni valamit Meg liányájs-vetés Izükséges az igai elméjével. nányott- vetett Hánytató orvofság. ítélethez. :

ruha. Hápog', retzeg, kátsog, a' rétze , v. katsa. Hara-. fzör-zsák, mellybe p. o. gyapjat raknak. Háradék: öfzve-hárogaiolt , -háriitott, -hárítgatott, nárogatni, hárintani, -gereblyéltt * p. o. fzéna *. hárítgatni vonogatni, takarni, gyjiögetni p. o. náradék fzéna , v. izalma *, a' fzénát.

Ha^

haragudom haragfzom. HaHarag. Haragodom ragoskodni. Haraguás. hárulni, kerülni. Nagy llúranüani ^ -v. hárámlani roíl'z háramlott, hárúltt, került, következett reá. ,

El-háríttani fordíttani mfígátóí a'vefzélyt. Lásd ra háríitani, v. háríntani valamit. :

MásHá-

radék. óldalaslag. Barántékos\ óldalos. Harántékosann Harap: avarbann, tarlób inn, vagy más gazos hely enn Minden -felé el -harapózik a' niz, terjed tüz. A' gonorzság el-harapozott. naraHarapozás. pot gyújtani. .. .^ , , Harafzt* '..istre., kopats, tseprente toviíTes , bokros hely. Harafztos (fodor) kapofzta*. Harátsolnii tékozolni, feisérleni , pazárlani, vcfzte:

;

Haráts. narátsolás. getni. Haritskat tatárka, pohánka*, hariska, hajdina*. Harmad'; hrírmadik ; Három. Harmad^ magával. Eggy harmad', eggy mint negyed*: negyedik.

negyed' réfz. Harmad' dö, p. o. ló. Harmad'

f: harmad' fre menen-^ v.

negyed' rendi,

rend-

Harmad' réfz' el-apadttáig fzni. Harm.!dHarmadlani harmadik fzántási tenni. Hárlás. hármazni , hármaztatni. Hármazat xnasíttani béli.

{ trió

ket

Három

rétü.

három fogns

mint tizedes.

Háromfzor étket adni

Háromfzorta:

fogni-el az

ét-

Harmados;

fel.

triplo.

Hars, V. haris: madár' neme. A' harist maga FzaváDa fogják-meg. Harsanok : Isattanok ; zörgést , ropogást indíttok. Harfanás. HíWsánjl harsogó, hangos. Harsány fzavú. hárs trombita: Le-hársolni -hámtani a' Hárs-kürt Hárs-fa: hásfa., fzádok, v. záfa' hártyáját. dok fa Harsogok X zengek, riadok. Harsogás, narsogtatni. Harsognak a' trombiták, v. tárogatók. Harsol dni : vetekedni, h««rtzolódni , versengeni páutolódni 's a' t. valakivel. *,

Uár^

Há Hártya.

Fa -hártya,

Hártyázat.

Bé-hárlyá-

zott seb.

Hartzos. Hartzofság. nartzhatni: keményen Hartzolni viaskodni. Haitzható. Hartzhatos. Hartzoskodó. Hartzoskodui. Has. Hasas tehén, v. ünö, v. üíiáö. Nagy hasú: potrokos, V. polro^ios, has-pók. Hasafság. ElöHartz..

víni,

isú.

has.

Has-potroh

potrok

erefztetett

Hasmányt (hasánn) ment,

hevert.

kövér Hasaló

fzíj. Has-menés: has-síkúlás. Vér-has. Has-kér: ha-kéreg a' hasbann a' több bélt bé-fedö, 'sköroyüt foglaló vékony de eröfs hártya. Hasáb: hasíttott p. o. fa. Hasáb-fzöllö. Rét hasáb,

ban-való föld. Hasáb-kápofzta, -karó. Hasábolni. Hasábonként. Hason', hasonló: eggyenlö. Hason fél; hasonló félHason fele az enyim. Hason felé oíztani. el-hasonlás, réfzre-hajíás, zendülés, bontakozás. Meg -hasonlani: meg- változni; v. elállani, pártot ütni, felkelni, -támadni, -zeadulni, egyenetlenkedni. költsönn adok. Hafználat Haiználok Hafzon. kltsönn-adás. Hafználom ezt v. amazt: hafznát vefzera; vele élek. Hafználatos hafznos , alkalmas, hafznát- vehet , v. hafzna-vehetö , v. hafzon-vehetö. Hafznát veddegelem. Harználatosan. Hafzon vétel. Hafznatlan. Hafzontalanság. H'afzonolni. Hafzon kereset önn' hafznát kereli, liátahupás \ háta-hoporjás , követses , kavitsos , gajos , rÖ.rös , darabos, tserepezett , egyenetleín, göröngyös p. o. hely, föld, 's a' t. Hatalom. Hat^ilmatlnn. Hatalmasul elfoglalni. Hatalmaíság. Hatalmam alá iiajtom. Határ *. Határ-járás. Határ-visgálás. Határ-kö. Határos vele. Határozatlan. Határozatlanul. Határt vemi. Hdtározó.' eggyenlíttö öv, kÖg, abronts* Határozom. Határ -jelt az égenn. Határozok. Határtalan emelni. Meghatároztam magamat. H<tsonlás\

hatalma, orízáglása. határ-örzö.'

Határnok

ijatározás idefinitU)

határ-katona, v.

meg-határezás.

só

Hé

rozás. A' beízéd' meg -határozatija. Meg-halározott uralkodás. Hatni. Behatott az er^íöbe. Altal-hatott az erdönn, fzívé.in, testénn. Szívrí*, lélekre-ható befzéd. Meghatotta, járta, befzéde fzíverifiet. liatós. natós-

Hathatósság. Haihatófsága , ereje, fogaság. nattja a' befzédufk. Kihatott; -hatolt, -gázolt, -vergdött, -verhüdött, -fejtödött, .fefelt, -mentekezett a' veízélyböl. Hatás. Hátráltatni késleltetni. Hátrálni : fartolni , v. hátra - maradni. ISe hátrálly. Nagy hátráltatást fzenvedefc : hátra-maradást. Ne hátráltasd a' munkát, V, a' munkától a' tselédet. Hátráltatás: :

késleltetés.

Ház.

Ház' fedele, híja;

teteje,

ház-hiú

náz' héa v. héja v. hía h4z-héazat. Haz' oromja,

V. ormója, párkánnyá, Hazug. Hazudok. Hazudozók. Hazudtát mondani valakinek valakit hazugságról vádolni meghazudtolni, OUy^n hazugságot állítt talpra, hogy maga íem hifzi. Udvar' hazugja. Hazugonn (hazugul ) fogta reám. Hébe hóba : hétbenn-hóbann ( hóínapbann ) ritkánn , néha-néha p, o. bé-fordlni valakihez./ He(lereg tforo^, hajlog, hajladoz az újdon afztalos. Inas' kezébenn a' füréí'z. Hegedni: forradni. Eb-tsont öfzve-forr, v, bé-heged. Hegy. Hegyezni. Jic hegyzeni p. o. f ' kazalyt. :

Meg-hegj'^ezni hegyesítteni, a' karót. Hegyefsednií hegyeí'sülni. Hegy' töve, oldala. Hegy-háto Hegyi tolvaj. Hegyi lakos, negyezetHegyett ; felett. líegyette^ fölötte, rajta, p, o. ül.. Hegyettem inog. negyembe ül, 's a' t. Hegyke. büfzke, kevély, nyalka, negédes, begyes :

•

p. o. AÍTzony.

M/j.

Fa-héj.

Haj

negykeség. Hegykélkedni. Héjazat ház fedél. Lásd,

Héjazni.

V. héj.

Héjakat', bogáts kóró. hiános, hibás, fogyatkozáfos. Héjánofság^ hiánofság. HéjánoIann.Héjánoíbdom. Héjánosíttom.

Méjános

Hc^

He lífílébelni

hivalkodni

ántsorogni

fzáj-tátva

átso-

rogni.

Hely: Heljhezem: helyheztetem, hélyhetem

állít-

tom. Heljhezés helyhetés. Hellyel-hellyel: imittamott. Helyhezet. Helj-^hezkedni. 1nelytelenítteni. Helyielenkedni. Helytelenség.^ Helyesenn: jól. Helyes, y. helytelen dolog. .•

flérnpelfegni

hempelygeni, hömpÖlygeni, hömpör-

geni , hengergeni , hengeregni. nempelyítteni : hengerítteni. Hempelygetni hengergetni, forgatni , hempergetni p. o. a' követ. Lásd^ HÖm .'

P^^^-

nyüzsögni bozsogni. Hemzsegnek a' nyiivek a* íebbenn a' fajtbann. Hentes falusi , v, tzéh * nélkül- való hús- vágó, mé-,

Hemzsegni

fzáros

Henye: rest, lomha, la}ha, tunya, henyéllö kenyér évö. nenycs. nenyénn. Henyeség. nyélni. Henye-ember; here-ember. ,

kéfz-

He-

a' méhek köztt v. hivalkodó , dolgatlan. Hcrélkedoi: hivalkodni, helébelni. Heregni : hörögni , mejjébenn hiritzelni. nergö hörg mcllyü. Hertílni. Meg-herélni : meg-metélni a' méheket ; elfzedni a' lép-mézböl. Heréjzek: a' kik a' lakadalom utánn a* vóltt vendégeket meg-járják hegedü-fzóval; innen mondgyákí • heréfzbe járni. Hjrétselni horzsolódni. A' fa -levelek egymáshoz herétselnek zúgva verdnek. Hergelni: forgatni, hányni, görgetni, gördítteni. Lehergeli a' tojást féfzkéböl a' meg-ijedtt p. o. ga-

Here

;

lamb. He'rits:

sárga kükörts

-kiikörits, -kükörtsén

v. -kiír

körtsin- virág.

Herjóx herjóka;

kisded fogoly madár.

Hermetz-fzíj a' nyergenn.

Herold*: Viadal-mefter, Bajnok-mefter, v. Levcnta. Herregnix morogni. Herregnek a' kutyák. Reá-her reg.

ViíTza- berregni.

F 4

<18

Bctedjzak: eggj hét. Hetedfzaki

Hetedfzaka;

efztendötfzaka által,

eggy-héti. Innen iö nyaratlzaka teletfzaka, éjtízaka ; az^az hétenn-nyároDft ;

vJamint

p. o. dolgozni.

Hétköznap: dolog-tévö nap. Hétköznapi. Hetevfínj fias tyúk az égenn. Már fel-jött :

a' he.

teveoy.

Hév: meleg,

forró , posgó , heveteges heveny, , Hév-hozó; heves, tüzes, névség. Heveiig. Hevena vagyon: meleg-m, forróságora van. Heves ov, v. karika az égenn. Heveskedni: he.

heves.

mrg-üföttc

^f'K'^*^"'' a hév, heveteg,

forró

(

fzoríttotla, vefz t égette

)

melpg a* gabonát, név •vn: meleg víi, bánya, ferd. Heveder: övedzö. Hcveder-fa a' gerendákonn gerenda-fzoríttó, -kaptsoló. nevederlö: nyergeld Inas. Ló-heveder : nyereg heveder. Hevederl«mi ovedzeni, fzon'ttani. Heveder -fa: mellyet a* deízkába ízoktak kereíztbe erefzteni hogy ne gorbúijyön. Vas heveder a' kerékenn , hor,

donn

—

Heverty: heves. Hevenyébenn ; hevena, melegébenn, tu/esenn fogni, látni a' dologhoz. Heveny, "^ kedüi: heveskedni. fíevér *:

Bányáfz, Értz-vágó

Hevertembenn

M^i^erni.

Értz-fejtö.

hever korombann,

.idömbenn, írtam ezt. Hevertedbenn, 's a't. Heveréfim. Le -heveredni a' gyepre. Heveréfzdegelni. Szüntelen hever: hivalkodik, túnyálkodik. Hézag: üreg, ürefség, odó , údó, odv, udú, hi, hiu. Hézagos: üreges, ürefs. Hézaga: ürege, odva 's a' t. van ennek a' fának. hiú: ürefs. niság hiúság v. faiusag v. hívság Hisagos: hívságos, hiu&ágos. HÍvság-fzóllá. Biulni: ürülni, üreísedni, hijolni.

nivona: üres-

senn.

Mlba *:gánxs, vétek, botlás, meg,esés. Bibazatlan.

l^ciiíi,

jano»>

Hib-ittani.-

Hioaui

«e

Hibátiaa.

hibázni. ^M^ Hibásonn adta tulajdonítsd. LdsJ , h

Hí

^(^

íitzamni fitzamodni. Le-hibbaat: , A' lába el hibbant a' jégenn, flibók'. híg sár, potsaj, potsalék. Hibókos út. Híd. Hídallani : hídlalni , padolni padlani. Ki. hídlalni az Istíllot *, óilat. HÍdlás padiat. Hídas: hízló, hizlaló ól. Felvetni a' hidasba a* djíznót; v. HÍdás: komp, kerep-hajó. HÍdalló: híd tsináló. HÍd-vám. HÍd-mefter. HÍd vámHibbanni', tsúíizoi

-billent.

fzedö.

Hideg étel kotsonya*, figyaltt, fagyalék. Hideg atyafi. Hidegenn fogadni valikit. N^^y hidegséget mutatott hozzá. Hideg vérrel írta gon-

Mideg.

dolatit: tsendes elmével, felindulás iiíg'.

folyós, lágy, puha.

nélkül.

Hígulni: higgadni, lágy-

puhulni, erefzkedni. Higany ú enyves, Hígányúság, Hígovány. Hígíttaai. H.g* gafztani. Híg tojás, méz, sár, 's a' t. Hiidnos y héánas hibás, Hijánofodás. Lásd^ Héulni

fzívós.

János.

Hímes, Hímesgetni tövei ki-varrani , -írni. Hím-varrás- Hímmel, v. hímet varrani. Hímezem. Hímzet. Hímzeni. Me^-hímífsíített. Hímezni-hámozni a' dolgot : mentegetni , fzépítteni

SBT/w.

fzépítgetni, takargatni, 's a' t. Himbálás, : hintázni , lógatni. Himbalódzni. Himba, hinta, gallóka. fíimpeller * alá-való mefter. Himpellér munka. Hináros : fzittyós, íemlyékes hely, Jiinárx imolya, Ki-fzedték a* hínárból: utói érték.

'Himbálni

•

Hinni. Hihettséges. Hihetség. Hiedelem! reménység, bizodalom. Hiedelmes. Hiend ; hihet. Hinnyogni'. nevetdegelni , nevetkezni, vinnyogni. Híresülni; hírHíres-neves. Híres - nevefség. Jíír. hedni, hírlni, híresedni. Hír-név: tifzlelet, ditsöség. Hírt nevet kapni. Hírré-adás-. Hír- hordd, -adó, -mondó. Hír-viv. Hír-harang. Hírlelni: hírd,etai , hírefztelni , rebesgetni , hírré tenni. Híre-veí^tett fzemély. Hitegetés; tsalogatás, keisegetés., Hitelbe adnijj Mit. vennk Hiteles 9mber, -dolog. Hitelt adni mm-

F 5

rien-

,,;

Hó

dennek. Hilelesenn raondhaioni. Hites: hitös, Hitét vetni valakinek: hitre, v. hittes, hitves. hit -le-téle!re fogni, meg-hiteltetni valakjt. Hiti*fzegett hiti-hagyott. Hitire jöni esküvés alatt jöni. Hitlen hiteLlen. Hitetlenség. Hitös v, hites : fogadott atya , v. -fiú, -atyafiak. Hitetni :

val kit. Hitezni esküdni. Hit -levél. Meg-hitöltetem, v. -hiteltetem. El-vefzti hitelét. Hitelefség. Hitelez ( creditor ) hitegetni. Kitetö : isalárd, ámíttó. Pénzt hitelezni, valakinek, y. valakitl í költsönözni. Hitvány-, alá-való, roífz, Öfztövér. Hitványkodom hitványúlok, foványkodom , öfztövéredem. Hitványíttom: hitványolom, ótsárlom, íitymállom :

betsmérlem Hivellö\

gyalázom.

legyezd.

kanna. Bivni. Hivatal:

Hivíttö tifzt,

fzolgálat

Hivatalos.

ség.

edény: ,

bor-hidegíttö

köfelefség,

tifzt-

Hívatatlan hívatlan. Hívdogaíom: hívogatom. Hívogató levél. Hívton-híni: igen, váltig, hívni. Hívás {vocatio ) v. hivatás. Hízakodni kövéredni, húsra verni magát. Meg-hízakodni. HÍzlalódni. :

Bizodalmas:

kövér,

zsíros,

mez. Bó: holnap. Hó -pénz.

hizlaló.

Bizodalmas

legellö

holnapig. Bód'. állat' neme.

Bódai hoda hóldai

Hó-pénzes katona.

Hóig;

Cajior.

hóldá , holnap; v. reggel. holnap - reggeli. Hódá kelve : ,

Hódai:

hóival holnap reggel. Hódára:hóldára, holnapra. Bódittani : birtok alá vetni , hajtani , hóldíttani * valakit. Hódolni ; hódúlni , hóldúlni *, más bir-^ tokába adni vetni magát. Hódolás. Bogf ? hogyan, mint. Hogy' vagy. Hogy -már: mintha, tudniillik ( mint-eggy gúnyolásúl ). Derék ember, hogy-már. Bóka-, fejérlö fzemü; v. vaflag cree forgáts; v. holdos.

Hóka

p. o. kelske.

B6id'

Hó

Hóid- föld', egy napi fzántó. Hóld-TzollvT : e^^7 ,i.i. rab-, hasáb, tábla*-fzöllö. Hóid' jjulta, fogyta, Hóldoiiként ofztani a* földet. töltte. Hóldosx tarka, kefe, v. kefely, ordas, ordats, tarTarka, v. hóldos-ló. Kelé v. k*:í'tfly v. ka-fz5rú. Ordas v. ordats kutya, v. farkas. kefej ökör. Holtai: halotti, hóltthoz-való. Hóltt-el-veo. merevedés. Hóltt-tete^^n. Hóltt görts Hoitt-aU íag: halotti bolt, (kripta*). Hóltt-f-íne vad-' hús, rák. Hólttomig, hóltladig, hólttáig. HÓlttomiglan.

Móítt.

—

IJomlíttani

ültetni,

bújtatni,

terjefzteni a' ízöllöt.

Homlíttás. Homlíttó fzöllö. homlok köt. Homlok. Homlok - elö

Homlok-írás könyvbenn. Homlokzat: ház' homloka. Homlokolni. Fel-törlött homlokú. Homorúi kerek-oblösÖnn alá-hajló , mint a' boltozat. Homoríltani. Homorodni. Homorúság. Hónai', hóny-ally, hóa' allya, Hónallani : fiókolni, fattyú levelet, növést, hajtást el-irtani; v. Hónallani: hüvelykelni, hüvölkölni p. o. a' dohányt, török-búzát. El hónalta : el-vitte, -emelte. Hó:

valatni

nyom alá fogtam. Hónnya alatt van. Honn lakjék az, a' ki kedvére Honn", otthonn. akar

élni.

fíonnyi Haza,

Honnyából ki-bontakozni:

-költözni,

idegenbe menni. Honnyát elárulni. Honnyábann Orfzágunk' hongylöletes. Meg-honnyofodni.

Honnyaink / lakolTaink, Eggy Honnybéliek vagyunk.

nyoíTa.

Hazánk'

•Hoppá*: lakadalom, menyegz, menyekezö, Horgadok: görbedek, görbülök. Horgas borgas kervényes.

Horgaibdni,

Horgasíttom,

f:ai.

te-

Horga-

dozni.

Horkantanil hortyantani, hortyogni. Hortyog a' ló. Horty. Hornyolni', rovatolni, barázdálni*, gerezdelni*, völMeg- hornyol ni valamit. Hornyolat. Horgyelni. nyolás. Horog. Horgáfz

.•

horgáfzó.

Horgáfzai.

Horgáfz hely.

Jhelj.

rg.ííz

H ;ng

vcfrzö.

horog sinórv.

Horgolni. Vas horoggal lerántani, -vonni az efzterhát. Hoiogb.j vetni. Horogra fzni. Horpadni', bé-esni , -nyomódni, le-lohadni, tojpadni. Horpadás. HorpadozHorpadtt. Horpad ttsájír. Bé-ho'^padt az ótdala. ni. horpatz, horpéfz *, tsappant, éhség miatt fíorpofz Horpaíz has , -pofa. Horpafzodni. íe- ohadtt. Teli töltt a' horpdíTza fel-domborodott a' hafa. -sineg.

Horp

fztAni.

JHorzsolódni : rörödni , vájódni, kopni, korholódni^ tsifzolódni. leiízolni , koptatni , korHorzsolni holni. El-horzsolódott , 's a' t. p. o. a' kerék.•

fzeg.

HoíTza valaminek. Hoífzabbú'ni ; hoíTzabbodni. HoíTiLÚ ember, trés, 's a' t. HoíTzáb.nn. HoíTzallani, HolTzára. HoíTzadalmas. HoíFzúka hoíTzatska, hoíTzútska. HoíTzaságáravaló nézve. HoíTzú a' keze tolvajos. Hoílzas. Huhognii huholni , mint a' bagoly. Huhogás. Huhog a' kezébe belé fílj a' hideg miatt. Hulladék \ töredék, allyadék, vágaték, fara d ék , metélek, pöfzlék, nyi^edék. Hullámi h-b. Hullamos. Hullámzik (habzik) a* víz. HuUárnja a* víinek. HuUámzat. fíúUogni. Húllongani. Húlladozni. Hullamodni. Hoffzú.

Hl! ni. Hunnjáfikodni: meg-húzni, -vonni, 'fzívni, -hunyni, -sunyni migát. Hunyni. Attyának el huny áfa (halála) utánn. Hu-

ny atlm fzemmel játék'

neme.

lenni

egélfz éjjel.

Huny ósdi

Meg-húnyta, -sunta magát

nyúl

a* boko-^bann.

Hunyorgás. Húnyorgíini. Hunyorgó fzeraek. Hunyorgatni. Hunyoííttani : húnyog itni. Hurgyálkodni fzeleskedni. Hurgyaság fzelefség. Huigyán jár. Lásd., H^ba hurgya. fíuríttani: hurogatni riogatni riaíiztani valakit. Hurok: urok. Hurkolni: urokoini. Hurokba fogni *' madarat. Hurkot kötni. Burkolat. ;

Híi

Hií

Maros

járás.

madár' neme; Húros embrr.

meg-fzakádtt

^«/-í2o/ni: idestova hordogatni.

bele- le-

Hurtzolkodni. Hur-

tzolód^s.

Valakit meg husángolai : Husáng'. hoíTz veíTzft. -a^vagoloi , -asnakolni , -na<Jrí^olni. Meg hu'yoliozta; veffaozJíutyolló\ vékony veíTzö. -

te, fuprik'üta*. súg^r veíTzö. ;

Fer-hutyorodni

Hutyoró ni

-kelni,

-nini,

— :

fel

húzód-

húzálkodni.~

Huzakodni; húzni-vonni magát;

v. vefzekedni, köteSzüntelen huzakodnak eggyütt. Húzalkodni: ferdülni, hutyorodni, nni, rzálafodai. Fel-húzalkodott, tseperedett ífiú. Húzónos-ital: húzomos ital. Eggy húzombann (pihenés nélkül) a' bort miad ftl- hajtani. Eggy húzombann mind el végezte dolgait. Húzsolni\ nyöni, fz iggatni, koptatni, hurtzolni, igen el-hordozni, nyúzni, vifelni p. o. a' ruhát. Hökkenni', hekkenni, döbbenni, ijedni. Nagyon meg-

kedni.

hökkent.

Hkölni:

hátrálni, hátrább állani, hÖlködni, viíTza-

farolni.

Hle: V.

üre, léha, héla, el-fajúitt, magtalaji gabona;

vad-zab, vadótr.

Hölgy: menyaflzony, hfgyes, no, né,, feleség; v^ hermeliu ) állrtt' néne. (fejér menyét fzabasú ,

Hölgy-mály.

Hömp

hömpöly

Hölgy-gerezna ,

hömpölygS

teke,

hemperg

girgö-fa. Hömpölygetni. HÖmpölyödni. Hörpölni: fzörpölni, Izcirtsölni, p. o. a' levet. Hörtsökösködni'. berzenkedni, mérgefenn fzembe fzál-

Hörtsökö^ség Uni. Hörtsök , v. hÖrtsög.

Hs: hs,

lúd -méreg,

nos, nöfzö-legény

kér, -néz; vlegény;

leend

v. *

berzenkedés. férj,

Könny

Leány,

lovas.

Vi'

tézkedett a' jeles Hsök között. Höts: hötsik, harkály' neme; a' diót kedveili. Hukk : hiba, hiSa ejtés a' gyermekek' járékábannj,

p ^

o. a'

lapia-veréöbeü,

v. tzigere-ü.éíibenn.

Hul^

líii

Hültt-.i: htívítteni, hüvösítteni V.

Hü/ytí: siketetske;

málé-

hidegítteni, hüjteni,

HühÖnn: hidegenn.

hütteni.

keveset még-is befzéllö; v. bam-

ízájú.

Hséges. Hüségtelenseg. HüségteHüsé'g: hívség. lenkedni. Hüvc/y: tok. Kard-, kés-hüvely. Borsó-, -bab*- hü-, vtly, 's a* t. Le-hüvelyeini a' borsót. Eggj hüvely borsó. *

Hüvcter

tsöfz

kerül, r, vigyázó. magát hütteni,

üüiíiteznít hüttözni;

hivesítteni.

Jámboríttani. jámborulni. ámhorodni élni. jámborul Jámborság. o. rúan: p. tí/ Jap-jüp: díb-dáb, íemmire kell. :

Járás -helés'.

lan

jövet-menet. Mitsoda já igaz járatbéli ember. Járathely, út. Járatos keletes :

járat-kelet

r2tbann vagy.

töretlen p. o.

valamibenn

forgoU

Járogatok,

dogalni.

Jambo-

tudományokbann.

Járok-kelek: ide

Jár-

tova

megyek.

Járulás. Járúlat. Jártt, költt; fok heJárulni. Járkálni. Jál_yenn forgott, próbáltt*. Jártt út törött út. ratos. .•

kóborlók ^ tolvajlok, tolvajko, fzágódom, fzágúldok, nyargalok. Járovány, járvány, ragadó p. o. betegség. Jargalok

dom;

jargallok

Jálzlóra kÖtni a' marhát. drufza *. Játfzó hely. Játékoskodni ; alaJáték-fiín. Játék. koskodni, tzinkoskodni. Játízodtatom: tsalöm tsúfolom. Játéot, tréfát*, nevettséget , tsúfot Játék -kö : tajték- k. tefzek , zök valakibl. - Játí'zó piatz*. Játfzi elme, -fzó, Játízi: játékos.

Jáfzló*: jáfzol

Ját:

azon- egy

-történet.

nev,

—

tanátslani hagyni. Javallás.

Javailani

;

helybenn

Javalló.

hagyni, jóvá

Javaslani. Jd-

9.?-

erdei bika, böliny. Jávor fzíj. V. Jávor-, jáhor- v. juhar-fa , ihar-fa. Ibrik : tsupor, fzorofs torkú edény. Jddig : eddig. A' míg idáig érkezik. Ideg: in, húr, sinór *, ív-húr; v. fzíj, mellyel az el-lövö kopját *, V. lantsát * meg-tekerik. Ideges, ídegezni a' kopját. Idézni', híni', fzóllíttani valakit, magához, törvénybe, maga eleibe. Idézés. Idézet.

Jávor

V. jálior:

fának neme.

módos*, rendes, tsínos. Idomatlan: idomtalan, rendetlen, tsínatlan , módailan, faragat-

Idomos'. lan.

Idvez

Idomos Legény. Idomatlan Ifiú. Idom. üdvöz boldog. Idvezítteni. Idvezleni vala,

Idvez légy. Idö : iidö. Idö-nap elott el halálozott. Idétt idejébenn. Az Apoftolok idétt. Idéttem, idétted, Jókor idönn jókoronn, ideinn, koránh, idétte. Ideje- (ideinn-) koránn. Idétlen jó idöbenn. koránn, v. korbann, v. korábann megholt. Idétlen fzülés. Megidsödöm meg-koroíbdom. Idö' Idö -nyom. Idzni jártával. halogatni. Idö\^b-\í&\áx {^Epocha). Id ö- köz, (;7eríOi fzakafz. Ideinn -koránn. való -ság. Ide£?/ij ) V. -forgás. jénü-érö. Jegelni. Bé-jegellettek a* folyók. Jegefedni: Jég^ jegesülnL Jég-pintze *, -verem, -tsap *. JegesítJég-efs. Nagyon jegez ott-kinn. •tem* Jegyezmény. Jegyzet. Jegybe-adom. Jegyes: Jegy. Hs, V- Hölgy. Jegy-gyürü, -ruha. Jegy-ruhátindotatus , -a, -um. Jegyz-vas: béllyeglan süt. Jegyzö-könyv. Ki- el-jegyzeni. Jegyezni, jegybenn van vele. kit.

—

Jel

jelezni,

ember,

jegyezni.

Jelelni,

Jelt adni.

JeléS

-udvar *. Jeleskedni.. Jeles nap. Jelség, Jpecimen. Jeles-jói í igen helyeíenn, dereJelefenn vifelte magát. kaí'onn. Jelen.

Jelenség,

Jerk^'.

nftény

Jelenés : látás, tünet. JeJelenlétei, v. -lét., Jelen-léte-

Jelenet.

Jelent. lenteni. Jelengetni. kor. p. •.

bárány*. J^r'

06 Jerjünk

mennyünk

vel: jer-el, J<<rtze: gértze ;

indúllyunk.

Jer.

Jerfze.

Jö-

jöjj-el.

nevendék, p. o. tyúk. ifiú korbann. Ifjattam, ifjattad ifjatta: Iflúsáeombann, 's a' ,t. Ifjíttani. IfiúdIfiú mn ifiú módra. ifiadni. ni Iga*: járom*. Igás-marha, -ló, -kotsís Meg-igÁzni Tfjantann

J/)'i/.

•

Igátlan. iga alá vetni , fogni. Igázás. Igaz. Igaz jól: igazánff jój. Ig-jól ; igen jól , helyeIgazat tartani: középenn járni, réfzre nem fenn Igazíttani a' dolgot, v. igazgatni. hajolni. Jó útba igazíttani. Igazíttott munka* Az iguzíttáft

igazolni, jóvá hagyni, jóIgazlás; helybenn hagyás. IgazIgazat látni, -tenni: látó: igazság-tévö, bíró. igazságot látni, törvényt látni ; igazság, törvény Igaztalan igazságtalan. Igáztafzerént ítélni. Igazodni : ebbenn el nem igazodhattam, lanság. JVleg-igazúlni : -igazodni. Igazúlás. -mehettem. Igaz úgy van igazánn, valóbann, úgy van. IgazIgazi valódi. Fö-igazgató. s<;g' sinór-mértéke. Igazgató-fzék, -Tanáts. Ige: ízó; v. páfzma*. Eggy igét fem fzóllottam vele. Eggy ige fonal , v. páfzma , három fzálával vévén. Lásd, Tints. Igézés-képpen Igézni: meg- kötni. Lásd, Bájolni, Igézetbl meg-gyógyíttás. Igéztt: igédítsérni. Igéztt ne légyen. zett. Xí/jrf, Igaz. Ig-jól: igen jól. Ig-fti: igen jó. IgX^n- így, illy-képp', v. imígyen. Igyenefedni. Igyenes föld » -fzív. Igfenes*. egyenes. Igyenesítlem. Igyenefség. Igyenetlenkedni. Igyenetlenég. IgyenetlenOl. Igyengetni. Igyenlöség: Igyenlövé teízem^ e^'Ryenlöség. Igyenlöképpenn. Jásd, Kgyenetlen, és Egyengetni. Igy/d: talán, ne-talán, együld , egyöld. Iháiz: juháfz. ///: júb, ihó *. I/ilem: súgom, súgárJom ,. bels képp' mozdíttoin> mee-izállom, taníltom. Az Ifién' lelke ihlette a* jól

nak

tette.

Iga/.lani:

állíttani.

Frófétakat

Mennyei

ihielés v. ihies.

Ililetett,

íj

ív, kéz -íj, V. puzdra.

kéz

-ív.

Ijás

;

07 íves.

ív -toki

Jjas-fias: sok-magzatú p. o. emter. Ijegetem : ijefztgetera, Ijedelem. íjedttség. Ijedelmes. váz, IjedttébcHO. Ijefztö Iker: (régi ízó ) ketts gyermek ; eggy haíTal lettek. Ez , aval iker. Ezek ikrek. Iktatni: vezetni, tenai, állíttani, helyhe7ni, heljA' tifztségbe, jófzá^ba, behetni, helyheztetni. Iktató-Levél. iktatni. El-ilia ; el-illaoa , el? JUani: illantani , osontani. lábbala, el-ugrék. Illatozni, Illatozás. Illatos, UlatosIllat : ízag.

Ijedni.

kodni. Illeni.

Nem

illem hozzá.

Ill innep

illendség. Xliejztcm

alkalmaztatom

Illem az innepet. Illség; üll nap. 11. étlen. p, o-

magamat,

Illefztés,

alkalmatlan. Illetem: illetm, hozzá érek, -nyúlok. Eggy újjal sem illettem. Teltére illetem ( alkaJmí.ziatom ) Illetetlea: ép, fertelmetlen , sérieta' köntöst. Illefztetlen

leíi, fertezetlen.

meg indulni; valamit fzívére yeii.Nagyonn meg-jUetdött rajta. Illetödés,

Illetdni: valaminn ni.

Illösillö: egyedül -járó, egyedül-bujdosói v. kóborló,

lUogni: ballagni, mendegélni. nijetén'.iWj, illycn. lUyetén-képp*. ÍLontza : efzelény , fzUö-levél-sodró bogár

fzdllö=-

féreg.

Imeg' mássá: gatya. Ingváll { Ftl ing: rÖvid paraízt aílzonyi ing, v. ümeg. Imett : émett. Imeltenn, émettenn, ébren lévén. Iraet^ ébren létembcnn, 's a*^ t, terti, imétted, imette Imcz amaz Czetskevéíz (hitvány) ember. Immajd : immajdon, ezennel, ingyen majd.

Imeg: iimög,

ing.

vállhoz varrott

ing-újj.

Immáron: már

ímmel-ámmal

egylzer. :

Immáron meg

fzunnyadttann p.

érkezett.

tenni, végezni

valamit. Itmlya. Láid, Hinár,

—

ín

—• —

'Hn.

ló "

•' "'

Inai-fzakadozott

'••

' ——

ina-fzakadtt. InatIn-pókos ; kaptzateiemes , ina ütött p. o. lan. In-pók. Inat ütni: inat kapni, inábann megló. Inas - hús { /wí^w/íw. El-inallni: el fzasérülni. Inai-fájó.

ladni.

Indulatos : índlatinak enged, zabolátlan, hámatIndúlatofság, IndúlhatatlanSág. lan indulatú.

Indúlatoskodni. fndúlot-fáni: jelt adni az indulásra. Induló félbenn. ingani: inogni. Ingadozni* lengedezni, hajladozni.

helybl ki-mozIngó-bingó jófzág. Ingatlan jók díthatatlan jófzág, p. o. rét, fzántó-föld. Megingatni, -mozgatni; v. meg-verni , -agyabugyálni :

a' t.

ö volt az ingere: ingeiíöje. Ingerleinger: öfztön. ni: öfztönözni. Ingerlés. Ingerl-ok. Ingerlet. Az órának ipgere fziintelen lebeg tolla. Óra-inger: :

óra-toll.

*íng0rkedniv a\akiv el nyughatatlankodni máíTal ; bolygatni, boíTzontani, háborgatni; ingerleni mást. íngó-bingó : aprólék , apró-tsepü , tsekély árrú p. o. jófzág. Ingok-bingok; ide 's tova hajlögok, hajlok. Ingyen- majd: majdon , töstéot, azonnal, leg-ottan. Ingyen s^m , v. se. Ingyen se gondold. Ingyena adom ingyen' fejébe. :

Ingovány. ingVány, feppedék, femlyék, inogvány, posványos-hely. Ingovány-os: ingVány-os. Inségeskedni: inségbenu lenni; valam. nyaínség. valyáskodni. Intdegelek'. fejemmel, fzememmel intek, -húnyoríttok , v. integetek. Intdegelés. Jól Intézni : rendelni. Intézetibenn tárgy.

dolgát. mehet-elé.

el-intézte

nem

Intézet

•:

fzája' ízént v. fzája' ízére vaJny. Nints ínnyére lami. Joh X máj , eh , juh, Joha- , mája- , eha- , juha- fájó : a' kinek mája 's a' t. fáj. Jóhor-idönn. Jó-koronn: idein-korán , jó idöbenn p. o, :

érkezni. Jókoii-gyümölts j6-korbann (jókor; jötiel.

ideinii-érö.

Éppenn 3és

Jó

Ifz

Jós: ördöngös, bbájos, jövendöl. Jósolni; jövenJósoló affzonj. dölni. Jó-teteménjeZni. J6-tehetetJ( -tétel ; j6-téteménj. len-ség.

italbann mértékletes, nem-ittas, jó-embet. Józanodni. Kijózanulni. Józanság. Ip t ipa, após, yoc<?r ( valam. Nijp: ftapa^ afiyós) Ipomí apósom. Ipod. Ipja. Ipá-ti, ipád, ipája. Jpallanix palástolni-*, titkolni, elhallgatni, takarni, enyegetni. El-ipallani a' vétket. /r: kenet. íres ruha. gj'órfahti , kedvcfenft l^ptti» porofzkálni Iramlani íramló: porofzkáló, fzépen hordó- , nem rázó Ió» Eliramlott: fzaladott^ eliramodott, meg-fzé'eít, Iramtatni) v. iromtatni. Iromlik a* V. el-fzeblt. ló: üget^ vágtat. Irigylem. Irigykedem. IrígységetskCo irigy, irégy. Józani rózan

zan elme,

-éfz, -ítélet)

;

Irigy bánáti zeloijpia. Iríjjység-efenn fzóUaiii. iratos: írott, írás-tudatlan. írási mesterség, : íratlan. írdogálni.^ Irttí írott. író-m* festett.

/mi

Izer: íráshoz fzükséges efzkÖzÖk.

író efzköz.

Író»

író-ház. író-Deák. afztal*. író írós-vaj , frifs * vaj. Tehén-író , s a' t. Iromba-tyúk': oUy fzínü, mint a' petymeg. Irtovány: irtott-, v. ortott föld, V. ortovány, :

vány. tás.

Irtok: ortok\, orotok.

Örtó-kapa

Irtás:

orot ortás, oro-

Irtózás: rettegés, iíTzonyodás. Irtóztató; rettent iíTzonyíttó, ifzonyatos, ifzonytató. Irtózatos. Ír-

tózkodni valakitl i roffz nyelvektl. Islóg *: vékony, phéh*,

valamint r.

lánna

tartózkodni a'

köfzönty, bóg^

Islóg-tsináló, Islógos p. o. ló-fzerfzám. istene Jsten: Istenleni: istenelni ^ istenként tiíztelrti. Isfenezöi, kedni : Istenre kérni , íbpánkodni, Istentelenkední. Istenítteni. Boí-ifzák ; táska *^ tarifznya *, által vet. IJzák lár.

borzsák % bor-tonjl. »

iU'

!f>«

Jfialag

oftormény-fa

jufzalag,

fzíjos, hajló

tse-

mete. .Jfznmodni: tcurzamodni. Jjzánkoiini

El ifzíímodott a' jégenn. tsufzkálni, tsuízkorálüi, bikánkozni, siu-

kózni.

A' víz-áradás bé-ifzapolta

IJ'zap.

Italos

Ifzapos

a' rétet.

lízapofodni.

liténa

zos^ réfzeges.

Minden nap

Italofság.

Meg-ittafodni -italoroini. Bal-, eiö, -béana, -tsalfa ttclni.

ittas.

vak éretleD> -

-korts-ítélet, v. -vélemény. Itt egyen:

itt,

bitzeg,

Jtzeg:

itten.

tsötlik,

botlik

gyenge lábú

ember. Jutalom: bér.

Jutalmas fáradttsága; hafznos. Meg* Jutalmaíona fértem hozzá. Jutnia ízeretatséíenn haza, oda, 's a' t. jutottak; érkeztek, érlek, jöttek. Ei-jutrii v üahova. Jut, jutalmazni.

juttasd, -cfzembe. Jut adatik nekdis, ha maJuttaíis adafs a' fzegényeknek is belölle. rad. Íves , íjas , nyilas. ív gyártó. Iv-módonn- , v. :

Jtv.

-módra

Lásd,

ív-tegez.

hajlott.

íj.

kásásodai Ivedni v, meg érni. Megivedt a' körtvély: megért, lágyult, puhult. Jm^ az halakról mondatik , midonn ezek nemzenek, fzaporíttanak , tenyéfznek. Ivadék: hal-fi. N. N. Ivadéki: fiai, fajzati, maradéki, v. maradvánnyi. Hal ivás: -tenyéizis. ív; ikra*. Haj' ikrája. ive :

;

Ivölteni: ü^/ölteni, sivölteni.

Jdögélni Valamint , mendegélni. JöveJövet menet (jöttébenn, men'téb«;nn) í'zeréntsés vóU. íz a* fü' fzárábann. Sok ízre ágazatokra ter-

ldözni.

;

tel.

/z.

jedett.

lelni: v.

Ízes falat. Meg kóflolni * valamit.

fürzerí'zárriozni

ízet

, izélni, -ízIzesíiteni: füf/erezni,

ízelítteni

meg-adni.

ízetlenkedni.

Sok ízbea : izrombann, fzakaízbann, roíibann, tsatabann \ó\íztelen.

tana

Izta»>os

nála.

ízellet.

erafs

Ití.

v.fskos. ízlet

giutns.

Izlelö-

kép-

íz .Jh n i-

Ilii

...I

»i

. .

loi

—

—.1.

m»,

képpenn.

íziben: frifsibean *. Jó ízléíl (jó appeSem titust * ) kívánok. Édes, vagy keferü íz^ íze, Tím fava nirits. ^Nints ízei ínoye, kedve, akaratija fzerént. A' kéz újjainak íze: ízetskéje. Jó ízlésnek példája ez a' könyv. Szilva*- íz: ÍVilva-lekvár *, liktáriom *. Meg-ízlelle a' kutya a' nyulát: meg fzaglotta. ízre, 's porrá töröm. Els érek' ízét meg-tartya a' fazék. Íz fzaglás. ízt adni az éteknek. RoíTz ízleletü ember. Boríz alma. V. íz: fzájnak nyavalyája, meliyet fzáj-rolhadásnak hí a' Német; midönn az íny elvál a' fogtól. íz efzi az ínnyét. Izzódom nagy melegem van ; igen meg hevültem , Izzóijícn izzadok. Izzó felette meg-hevQltt. dás. Izzafztó-por. :

K. /í\^oba ragadozó madár' neme «^€JL nya. Kába', tsába , dre, efzelös bolyókás bálkodni % efzelÖsködni. Kábaság :

vértse

dreség. Kábulni. Kabát * váfzoD-ruha. :

El-kábúlt

, :

füves.

ká-

Ká-

oflobaság

a' feje.

Német-kabát.

füves, mafzlagos. Kábolgyás-kodni, füveskedni. Lásd^ Kába. Kabótza apró-sáska fzötskö, fzütyöke.

Kábolgyás'.

efzelös,

Lásd, Kába.

Kábulni l tsábúlni.

Kádár

bodnár

pintér

hordó-tsináló.

Kadár-

kapots, kalapáts*. Kaftdn * fofzlány, fofztáoy: köntös' neme. Kaftánofann fel öltöiködni. Kafiápka: kaftántsa. Kahátsolni: köhétselni, hákoíj-ni. Kahoj: kementze' fája, a' mellyre rakják a' kementzét , melly alatt tüzelnek a' házbann. Kaján * kajon * , irigy. Kajánkodnl. Kajánság. Ka'ánlani meg-orralni, irígyleni. Kaján ízemmel :

(

irigy

ízemmel

)

nézi.

105 Ka,dáizni

kdjátani

kiáltani

lártnázoi

kajálni-

bájaini.

le-hajladni, le-konyúlni Le-kajladtt ^Ic* a' füle. Kajla fül. Jíajmats'. kajwíó, kajts , horog. Kajmatsos : kajtso ,

Kajl'dni:

konyult

liorgas.

Kajfza: kajla, görbe, kajtsos, kajáts, horgas, horgadlt p. o, fzaru. Kajzín baratzkx verefs húsú baratzk. Kajtár*, kajtof,

kártékony,

mindent fel-verö, Kajtárkodni.

fel-fitató, -kutató,

Kajtár-

(

pákofztos

)

ntiatska,

Káka:

fzittyó, gyékény-fü. Káka-bot: bákány, nádbuzogány. Kákái. Kákabél: gyenge gyomrú. Kakas. Kakas-taréj, icakas-fzakáll. Kakas-gereodaf kakas-üllö. Kakas fzókor. Kakaskodni.

kákog a' varjú, Ne-kákogj már annyit, ^ Azt kákogják, hogy tudgya hányni igen tud a' kalafintát Kalafinta, Jól JLdkogni

;

ki-fogáshoz, út-yerztéshez; jól ért a' tseí-vetéshez, ravafzsághoz. Kaláka \ kgfz - akartva-valq , önkénti fegéd , v. fegedelem. Kalákát híoi , gyjteni. Valakit kalásl

kába híni abba menni. ^alakos: tolvajt bé- fel-adó, -jelent. Kalák-pénz ; Kalák. a' tolvaj bé-adásnak díja, fizetéfe, bére. kalandozni', fzédelegni, ldörögni, bolygani , fel-, alájárni, -kelni, ^tí^lando? - társ ; úti -társ, paj;

tára,

J^alantyáx sövény-tartó, ágashoz fzoríttó-fao Kaláts-pénz \ borra- való. vezetQ , útfinútató, Kalauzolni. Kalauz, Kalauz kodni. Kalika*: kalitzka , kalitka, rekefz. J^aUmpázni félre-fordúlni , elfordulni , tsavarodni, El-kalimpázott a* kötél , midönn kezembs akarnám venni. Kallanix yányolni, sürítteni a' gyapjú-pofztót. Kallómalom: ványoló malom. Kallódni. £l-kallódott közép árronn kelt-el p. o. a* jófzág, gabona. '.

Ka-

Raléiolni*: tsatrangolni, kófzálni tyilázódni*, keleptzélni.

105 tsavarogni, ko-

Kalon-

lialongya : kalangya , kerefzt p. o. -bza. gyálni: kerefztbe rakni a' kévéketn^ ármás. Kalóz: dúló, fofztó , tolvaj, rabló, kóborló, Kalózolni: rablani, fel-verni, dlni, zsákmányolni, foíztani.

Kainólni: horoggal fodrani

fodoríttani.

Kamo

ka>.

mats, horog, kajts. Tzérnát kamólui. v. putra-rzek, árnyék -fzék, putra ííamara-fzék buda. budára menni t fzékre menni. Kampó kamó , kajmó horog vonó , vonyogo , fzén vonó. Kámpáini: kábulni. El-kámpúlt a' feje, v. fzeme. Kámsa * : fejér hoíTzú öltözet p. o. a' mife-moudó A' kámsákból rokolyákat ( váfzonPapoknál. gyólts fzoknyákat) tsináltak. Kámva kútnak keríttéfe párlázattya gárgyaja ,

fzöfz,

kútkáva, bödöny. Kanaf: fzatying pántlika kanafos kalap.

v. rojt, rost; *, galand Kanafos, rostos, fzolzos ;

fzálkás fa-gyökér.

Kanda

tsóré-étek.

tzKandalló: lángálló, lángoló, tüzellö, ízenelö, kerék-vágás. v. hely a' fzobábann; Kandaríttani. Lásd, Kanyaríttani, a' vég^nn. Kandikálni

kanditsálni

hunyorgatva

kandíttani

lopogatva tekéntgethi

levelébe, írásába. Kandits: kantsal, bántsál, Kandiisálci.

kukutskalni

p. o. valaki'

faadal, bandsa, tanda

Kandúr: kan maiska. viz-tekero, Kankarik', kaokalék, víz-meríttö efzköz, kút-kerék, v. kút-ostor, kankarék. .Le-kankarodni: lefordulni, p. o. a' vedeuaek. Kankó fzür, darótz, tsuha, fzokmány, zeke, tze dele, tzondra, izondora, fzür-dolomány. Kanna kanta * , kán , kártya , kárt , kártos , fa'.

edény, kupa. •

G 4

i^a-

^^-^

Ká

Kanót kanótz, métsbe-való bél; v. agyu-sütö mad. zag, tu.elgo ko.él. A^ kanóttza a' gyertyának :

fzertsegos a' vízi nedvefség miatt ítéllyes-fzájú korsó, i^^rf, Kanna Kanta- ir: ordogi keoet. Kanta-íres : bvös, báios, ^ ördöngös p. o. aflzonj. •

^««í«^ k'n

íra«í.yr./n^/^,-..

kontár;, tzéhenn kivQl-való falusi Kaötárkodni a» falukonn. Kan*'^'^*^'**' ^^'^^ *lá-való fa. Ldsd

mefter- ember.

Aízok

i^anyarittanii fordíttani félre -vonni. , meg a lovat az ekét. Kanyarodni: Kanyarítsdóldalofonn loruuJni. Le kanyarodni az hídról, hecyröl. Elkany.nttotta a> követ. Meg-kanyaríttani: -tsenderitteni, -sújtani, valakit az ofíorraL

Kanyaró: lumlö, apró,

tséls.

Kanjnrodnc^, tsavarodni, fordulni. Elkanyarodott a izan Neki-kanyaríttotta a' parittyát. Lásd, -^ * Kanyaríttini. iTa/íj^o:

kamalz, hórihorgas.

Kápa*: takarék

fzem-fedéL

mere.

A^^Aí^^.

Már dég nagy kanyó tíápát vetni a'

lábaival rugdolódzni

Kapardznit kötörázni

;

Izénnyebenn^ zsebébenn. Kaparlttani izagat.

kapargálni.

loldet.

Kapkodni

valaki

er-

El-kaparíttani

Meg-kaparíftótták,

k'ézre

valaki' ,o^ keríttették a*

Kdpartsálni vakartsáini. Kapartsál a» foldbetíni V. fzemét-dombonn. két- agú kapa*.. Kapattsal törték -fel

T''d\ tyúk a ^^^«í.rí

fzís

lábait hányni,

keresgélni p. o.

minden,

felé

kapni,

oozni.

kapdosni, '

kap. *

Kapitdnj^.viz: mellyet a^ hoznál tüz ellen tartanak. Jíaponjat kapmya, meríttö edény, öblös kerekded ía-kereg , mellyel ifztíak valami forrásból ;

tserpa*.

Kdpráini

kaprozni.

Kaprozüak

f/éiíiel,

Kap"

Ka Kaptár

méh -kas, méh - kosár

keientze

küpü*

Kaptató

^^5

hágó

patt.

Nagy kaptató van

köpü

eiattÜnk.

Kaptsx kapots , foglaló , rzoritló. Kapots-kösöntjü: paláftra*-való kapots. Kapu. Kapus kapunn álló. Kapn-fától , kapu-bálvány*tol búisúzni. Kapu-fzám % kaputól, jófzágtói-való fizetés, -adó. Kapu' fzárnya. Kaptzás'. kaptás, kaptza-tetemes , ina-ütött p. o. ló. Botos ktptza: kÓlÓtt- , v. nemez kaptza. Eoptzáshodni X garázdálkodni*, kötelözködni, belém kaptzáskodott, kötelddzött. ragadó, v. ragadomány, ragadmány, préw Kapzsi zsákmány. Kapzsi ember. Kapmartalék, dl*, -

usira vetni a* várast.

Kar. Karköt. Karok, és Rendek. Jó-karhann vannak. Kar fi. Kar: rang*, tifzt, hivatal. karolni , kárnak vélni , -tartani. Kár. Kárallani Károsíttani. Károfodni. -tév. kár Kártékony Kár-látás a' tett kárnak meg-látáCa , meg-hetsül :

Kár-mcntö: töltsér. karimás fzélly, pártázat. Jó karaj-, karéj, Karaj: Rcrület. Karaja, v. V. karéj - kenyeret vágott. valaminek. karimája Karainak 's a' t. a' karaloi , karitsálni. Kárálni tetéíe.

tvúkok.

Kmam

karitsálly.

kunnyó, kunyhó, kutya, viskó,

vityilló,

gueyolló, gurgyolag, kalyiba*.

Kara ty ölni

tsörögni , tseregni. annyit.

Karatyoló fzarkak.

Ne karatyolly

*, v. tzivodni, Kardosbajnok. hartzos, tzival^odni. Kardos tántz*. Kard-lapozás. Meg-kard laság. Kard' Öttse : kard' fia, péterkés. pozni valakit. kardikót. a' kötötte yel Ktirék*\ {cathedra) a* karékból befzédct tartott. A* Karimázat. mente', kép' karimája. karima kalapot karimára ütni. Ablak' karimája. Kan* inás kása*. Ki- meg-karimázni.

Kard.

Kardoskodni: hásártoskodni xard'os

f'>^

io6'

Karingns/. kerent^ös.

rengöbenn

Ka Karingóst, v, karingóbann, ke-

kerengst nyargalni.

Karingós-tántz.

eggjet.

Karingózzunk Katskaringós tekergös, :

^ kerengs. Kar-madár karoly, karúly, karvoly (nriinthogy karonn hordozzák ). Karmantyú béllett öreg keztyü, mellybe két felöli a' két kéz majd könyökig be fér. Kárrnfíny zabola : kemény zabola, harapó ló' orrára :

•

vet

zár, v. -róflély *, Kapontza. Karmolni', körmölni, karamzsálni, kÖrÖmzsölni, kar~ tzolni. KÍ karmolta a' fzemét. Kar-peretz^ arany-peretz. Kari ékefség. Kar-peretzö golyóbis *: fphaera armillaris. Kárpit: fuperlát*, férge, függmény. Kárpitos-ágy.

Kartsü

vékony.

Kartsú- termet.

Kartsú aratás,

a' t.

Kárt: kártbs

kártya. Lásd^ Kanta. héhelni*, ki füsülni a* gyapottat. Kartsuiat: a' nád-keríttésnek hevedere. Karvas karra öltött vas ; v. apró heged , tsaka Kftrtátsolní

hegedfi.

Kása*. Kása-virág; tavafzi els virág. Kása-gyÖngy: apró gyöngy. Kasmatolni l kajtatni, kutatni. Mindent fel kas mától

-kajtat

-kutat

-keresgél

-fütyéfz, -íitat

-vislat.

KástJljos zavaros fakó vÖrhenyös p. o. bor. tsillagzat az égeon ( orion ) Kafza *. Kafza-húgy kafza-kö. Karza-fzabású. Kafzás-íév. Kafzát:

verni: -kalapálni, -élezni. Kafíát: kabalát*, vetni lábbal mást meg-akafztani , le vetni. Viílza fogni a' kafzát. Kafzás fzekér a' régi hadakbann. :

Farkas kafzára vetni, adni valakit. Kajzaholni: méfzárlani*, vágni, apríttani, kontz«lni. Kaízab méfzáros % Vágó. tov^ húzni, vonni. A* gyer-

Fel-kafizabolni az ellenséget.

Vágó, hentes, hs-vágó, ]<ajzimbálni\

ide,

mek kafzimbálva

ír.

, ,,:

Ká

fzövödni , fonódni, tekergzni. Oizve áfzmálódott a' fonal. Eájzolódni vergdni, vonódni, bontakozni. Azok, Ki-káízolódni fel káfzolódván, futni kezdenek. bújni, vonódni, 's a' t. az ágyból. Jiójzu: fa-kéregböl , fa-hajból, -héjból varrott hor dótska, döbönke, köpötske. Káfzu-fajt. Katáng-" Katáng', napra -forduló, v. -forgó virág. kóró ; endivia. Katrabotza *: tarhonya , túrós étek. Kats katsó , kezetske , katsólska ; v. a' fzöllönefc kapttsa bajúlzotskája, SzöUö-kats. Szdllö' katAdd ide a' katsódat. tsa. KaUiba horgas, lötsös lábú. Katskaringós: tekervényes. Katskaringófann varrani a' fzoknyára a' pántlikát *. hunyorgat, húnyorítt, katsont izerelKatsongat mes fzemeket vet. Kattogni: fogával tsattogtatni. Fogait öizve kattog^ tattá. A' nyúl utánn kattogtat a' kutya. Jiatza kafza-forma , hoíTzú, két felöl nyeles tímárhí.fztnálódni

—

kés.

Kntzagdny X katzogány, háti-bör. Katzogányos. JKatzajx katzagás, hahota, visíttás, nyeríttés. Nagy katzíjt ütni, indíttani. Katz»értsintalankodni , bujálkodni. Katz^rkodni trágár , otsmány , niosdatKatzér-befzéd ság. lan-beízéd. Katzola: kantza*, kabala*. .Katzor : kotzor, meíPzö , nyes, irtó-kés, mellyel :

p. o. a* Tzöllöt metfzik.

Káva X tüz-kö kova tüz-ütö kd. Káva kámva karika abronts * ,

kÓg.

Gyrnek

kútnak kávája. Löts.káva. Kóvályogni: koválygani , kavarogni, fel- alá tsavarogni. Essö eltt a' felhöbenn kóvályognak Hol kovályogfz? 's a' t. p. o. a' varjak. Kavarni: keverni. Kavarék beverek 's a' t. Kavarogni: tsavarogni, kóvályogni. El-kav^rodott V.

el-tsavarodott.

Ka-

iö8

Kavits : köveís. Kavitsos: követses. Jiazup: két-fiilQ kos?r, fü'es-kosár. Kedv. Kedv ellen tselekedni. Kedvemért

Kedvére

kérlek.

tartott Ifiú: kedvesül: kedvefenn

KecK

vetlenkedni. Kedvetlenedni. Kedv-n.útatás. Ked^ veíttehelj. Redvezés. Kedvesség. Kedvelletes.

Kedvez

ido.

«kedvú.

Kedrem

Kedve

Pokol*, komor 's a' t. Kedvetlenség*

töltt.

t«rtja

tetfzik.

Kedves dolgot tselekf/el. kegyelem kegyefség irgalom , malafzt *. Kegy.fzzek {gralice). Kegyeskedni. Kegyetlen. kedm. Kee^yetlenulni. Kegyébe, irgalmába vifz-

Ke^y.

íza* fogadott, J<f^y^letx Izivárvány az égenn

Kek^ köhögés. Keh baníya. Ki(j\

kény,

jó

Kehe van

kegyelem-jel. lónak. Száraz keh.

kedv, -akarat valamihez. Ön*.kéjénn

Kéjére, kénnyérebotsátani. Kéjenn: jó kedv Izerént, tenni valamit. Jó kéjébenn van. Nintt kéje fzerént. Ldsd^ Kedv. J.iro

Kék -almás ló. V. kék: vereség' helye. Kék. kékes a' tefte a' veréstl. Kéket ütni valakinn: valakit ütéll\l megkékífteni. Kékség. Kékfzabasu. Kék-fzürke ló. Üte'stöl kék. Kékülni,

Kék.

kekesedni. Kékellö. Kjkéntelenx kénfzerítve, kedve eílen p. o. tselekedte. J^ehsei luba, goromba ruha, pokrótz * l^lengyf:* {^os) jegy-ruha, ajándék. ií^/^/zí^^: (

lép-, V.

a méhfk

)

Lvány-negyed. Terhelve meg-térnek

méh-ház.

honn-kelen^zéjekbe.

ÍT^/^^: kelepel, tsörgetty, zörgettyü. jLásd, Kerepelni. Keleptze : iör , tztkXe. Bé-keleptzélni. hely. Keleptzébe kerítteni,

'Kelevény, kelés. kadni.

Kelevényes

Kelepelni.

Keleptzés

ejteni, vetni. keléfes. Kelni:

fa-

í,^"rS' ^^^^'"^ ft^ékes, terítték, mellyenn ^'^KV-. a Torokok ülnek. Kelevetet vetni: a' ház' lattyát fzönyeggel meg- v. bé^erítteni.

pad-

109

kópia*, kppja*, hofz-

KeleieJzX lánta*, dárdi, kép, Kelevéfzes vitéz. fzú-fegyver.

Kellemetes: kellemes, kellemö, derék, deli, Kellemeteskedni. Kellete korána: jóV. kedves. Kelleti m gát mindenekiviej<?benn. annak kor, KelKelletínél többet, v. kevedebet adni. kel. dolog. Kellemes feiijül. Keíleténn letlen dolog.

Kell.

kellete konínt-való. Kellöség. Meg kel; ^gjül, -evefedik az újjá. Kelni Meg' kelés. Napkelet. Munkára, téfzta*. kél a' V. Meg-kel, hartzra kelni. Kel, v.kél a' vetemény. Jó péaNmts keleté: kel a' gabona: jó keleté van.

zenn

árra, betse. köllö,fentö.a'kerékbeiin.

r-..,

Ke^ü' közepe. Kol-

Vielü'.

éppen kÖzepeU. lös- v. kells- közepett: kéml, kémlel. Kévisgáló, allat(onos kim, %.emX kikeresni.^ MegKi-kémélni : m'élni, kémlelni. Kémlelés. ödni. kémle kedni Kéme kimleni. Kémlés. Kémlel hajó -féreg 's a' t. Kémletlcn,' Kemlett: kémletett, kémleteített. Ki-kémleai. * Igy nevezik Dunántúl fok Vá(. akna. :

Yiónénf X megyékbenn. Kémény' sátora; 'kupakja. ^Hernény.

feduje, ,

tedeleke, ^

keményebb. kemény ebbed Keményedni keményülni. Ke-

Kemény bed

Keménykedni.

Rajtam eleget kem igát, fzívét. keményíteni Meg ménykedett. (kegyetlen) Kemény Keményíttö. ruhát.

ménynek

lenni

valakihez. -

ember. ^endeni ; törleni tzáját.

törölni.

Kendd meg

,.,!_/ arKend kefzkeno.

Meg-kendi a kezét,

a' kezed'.

Kél- Kend. , ,. , , , u a' madár. kenderkef^enderike-. keudelitz, kendelitze, görüg-fe,er, Kendz; }kendözni v magát félteni. Kendözgetés. Kenfélték. Kendzött AlTzonyok.

dözkÖdés.

Kendztetni.

%€nig\% pedik, penig, kedig, pedig. ^ Kenet: ír, Ken, Kenegetem. Renitiem. Kenni Kenetes: kenet* Kenetlen. kenöts , ken íék. Isenet-aros. Haj-ke, .et, tsináló.

Ké

Kéafzergetni. El-kénízeredelt. kenni-fenni, p. o. az artzáját,

Kénjzcríttetlcn. Kentefitélni \ Kény. kéj,

kedv, tetfzés. Kénnyére é!ní, tartatni. Kényeskedni. Kényezteti a' gyermeket: kedve, kéje fzerént jártattya. Kényesíttem. Kényéna

tartott Ifiú. * forma *. Képes. Képtelen. KépKépezni. Képzeldni, Képzelni. Képet magát tettetni. Alló kép. Képezet : mutatni

Kép

abrázat

zés.

bálvány*. Képezgetni. V. Kép d:'rda. Kép' vafa: lantsa, v. dárda-vas- Kép-fzál. Ki képezni. Kép-^ zelet. Képzemény. Képzem magambann. Képezése valaminek. Képzdni. Kepe: kalongya, rakás, tsomó. Kepe-bza, v.fzéna. A' köpések megalkudtak a' tséplé^st. Képes', illend, jeles; v. lehettséges. Képes j<5ság, Nem képes erre magam. .t adnom v. erkölts. nem tselekedhetem. Képes j6 móddal: illend képpen- Képes vagyok: tehets. Képtelen: tsúnya, iíTzonjú p. o. dolog. Képtelenségj :

undokság,

ifTzon^'úság.

Kepitzkelni: kezét, lábát hányni, vetni p. o. a* sárba, vízbe esvén. Kérdezni X kérdés -képpen. Kérdezkedoi, kérdezös. ködni. Kérdezddes. Kérdre fogni valakit kérdésre vonni. Kérdbe jöhet ezen dolog. fzédülni, böfzülni, kergetegefedni, McgKerdülúi kerdült a' marha 's a' t. Kéreg: haj, héj, fa haj , fa-héj. Kérges. Meg-kéfgeledett feb , nyelv, s a' t. :

Kerék -fal, v. -talp. Kerék jfent, v. küllS. Kerék sing*- vas. Kerékköt. Kerék-agy. Kerekdedenn. Kere%erek'. kerekded, v. kerekded. el kerekedni , -fordulni. El v. megkedni K.erek pais. Kerek -fzám, -válafz. kefekíttem. Kerekdedség. Felkerekedni p. o. a' hegyre. Lékerekedni a' dombról. Kerekbe ülni a' befcéllge* tésrc. Kerekenn: kerekefenn, kerekdedenn faragni Kerekenn kimondani valamit. Kerek befzéd. valamit hímezés hámozás nélkül. Keré/t.

'^'^^

-K«

mi Kerekednix kerekké lenni. Abból mJ-karekedik befiédbenn az-is eléA' sül-^i. -következik-, / jö-, Már egyízer kerekedett, -fordult, -hozatódott. :

haza kerekedett. engefztelni. Kéelni

Meg kerelte az Urát. Kerengekönijül fordulok. Kerengetö. út, o. v. grádits*. Kereng p. tem: keringetem. Kerengs. Kerengösönn. :

Kerengek'. ,

Kerengem; körüI-járom. Meg-kercngem ringem a' várait. Kerengés. kerep-hajó,

Kerep'- kerepes, által járnak a' vízenn.

meg

ke-

komp, hidás, melljena

kelepelni, zörgetni, zergetni, tsergetni. kelep, zörgettyü, tsergeltju. Magát- keresés. Keresdegelem. Kereset. Keresni. Keresetlen. Keresgélni. Keresgetni. Keresmény.

Kerepelni:

Rerep

Hafzon-keresés. Kerefztes-had

THerefzt.

Cruciata legio

(

innen

Ku-

rutz) Kerefzt-út. Kereiztül- vágni magát az ellensépenn. Kerefit-járó nap. Kereízt koma-ság. KeKerefzténj. Kerefztl kosul. refzt-vend^g'íég. Kerefztyén tótofann mondatik Krefztyán-hóh KeSok kerefzt búzája van. refzt: kalongya. neme: Keretsen-fzárnyYieretserix ragadozó madár'

ból-való forgó. ,, ,^ Kergeteges: fzédültt , keringös p. o. juh. Kergetegebántya. ^ fedni: Kergetegefség az ellenség Keríttesi környül-vétetés. Meg-kerittette hantsikolás , gyepülés árkolás , v, , ; várast a' kertebt, sövényezet ; v. édes hitegetés. KurvaKeríttö AÍTzony. Lépre, hálóra, kézre keríttö. keríttem.

Kérk?dékeny, Kérkedni : kérkedezni , ditsekedni. Kérkedség: kérkedés. Kérkefzem: kérkedem. Kérkedékeriyúl. kérelni, engefztelni, enyhitteni p. o. vaMeg-kérlem: meg -kérlelem. lakinek haragját. -enyhedett, -enyhö, -kérlelödött Meg-kérlödött, Kérlek Kérlelhetetlenség. -engeCztelödött. dott,

Kérlelni',

hetö.

, Jt

,^-

Kér-

V" ^

Ké

IKé

i'Jt-

Kéremény ( kérelem ) fzerént Kérdegelni. adni valamit valakinek. kerra-héjjá, kánya, Ölyv, ölyQ. Kerra Kertelés. Bé-kerteiera : sövényoKert. Kettelni. zem. Kert-sövény. Kér a' febbean: nyíredék, tölteni-való lágy pelyh Kérni.

tépett ruha. * Ksrödni: kérödzni, böfögni, kétöt rágoi. Azt kérKéröznek a' le-nyeltt ételt di , hogy. ( feladgyák, újra meg rágják J az ökrök, juhok,

— —

ketskék.

Megkerült, -fordult , -térült került , v. -keríttctett hazugsággal. Kerül-, V. kereng beftéd. Kerül: tsöfz.. Slrá-^ zsa*- kerülök. Kerül pohárt inni. Kerület. Majd Hazakerült.

f^erülni.

a? kár.

Meg

kézre kerlfz, Reám-került a' for. Meg-kéfelni valakit: kéflcl által-verni,

K^j.

: óltó-ág; v. fzöllö-töröl metízett vttÍLÖf fattyú-ág, v. -veílzö, a' mellyre akafztatik a' kotsit-vonó lovak* l^ése-fa

Kés-allya-fa :

kötele.

kese, tarka, vörhenj^eges, vörhönyö fzínö Ökör. Kefe lábú ló, iertés, 's a' t. keselyö , sas-keselyü. Kesely Késni', késedelmes- ség, késedelmezés, késtlödésj Késedelmezni : késelödni. Késlelem, késlödés. Késlel. Késleltetelt. Kés sütve: az Késlelés. eíet utánn tanátskozni. Késödni. Késötske. Kesöre hára meg-érkezett: valahára meg-jött. Megkéslelem. Meg késleltetem. v. keserség. Kesérvébeno megkeserv ; kesergés Azonn kesereg. Attya' hálalát holt. Keseredni. MegKesergetni valakit keserítteni. kesergi. keservezte Hazája' romlását. Ovidnak keservi. Kesernyés', keserütske, savanyó, v. savanyú. Kesernyés gyümölts. Kesernyéfség. próbálni *, tapafztalni. Meg késérteni a* %.ésáÍcni Késértetvárat hadi tsellel. Ké^értelt dolog. Késértgelem. Len. -rr. Kesely*,

p. o.

íi;3

Keserülend fzánaDdó. Keseriét; Áicsér, megKeserülly rajtunk fzánnj-meg mink.ít fzáuás. essék-meg fzíved bús vóltunkonn. Keseriéi es nyomorúltt, el-epedtt. Keserséges. Keseríttem. \

;

Kesergetem. Késö-sülve: késö.taáts. Kés vénség. Kémaradékink, onokáink. Kesö nyom: kesö jö-

Késni.

vend. Kéfiantag: kéfz-akartvd

v. -akarva, fzántt fzándék-

ból, kéjénn, kéíZvfeánttábóL

Kénnyénn

p.o. tsele*

kedni valamit. Kéfzítmény. Kéfzítdegelem, Kéfzíttetlen. Kéfzitteni. Felibenn ( felébenn ) v. felibl már kéfz. Kejznö'. keízkenö, kéz-ken. Ldsd^ Kífztetni. Kéfztetni. Kefíöltzex kefzötze, kifzil *, favanyó tzibre, r. -tzi~ bére. KéfzülnL Kéfzülöt fúnií jelt adni a' menésre, induHázi- v. kon) ha-kélásra.^ Szépenn fel kéfzültt. Kéfzületes. Kéfzületlenség. Réfzülgetek. fzület. Réízség. Kételkedetlenx kéttségenn kivül vettetett p. o. dolog>,

Kételkedhet. Keteputa'. potziha*, butyor, holmi házi eggyet-más. Réteskednií Kétes: kéttséges. Kéteíség. Kétefenn. kételkedi, kéttségeskedni, elméjét meg nem ha'

tározni, függöbenn lenni.

Kéttségesitiem.

Ketts befzéd {Dialógus) ketts arany. Ketts gyermekek ikrek. Kettös-út -ú. Ketts- v. két-út:

két ízbenn, -tsatábann, -rcfibann, izrombann, voltam nála. Kétfzerte nagyobb. Kétfzergerezna*. Kettösittem : kettzöm , kettztetem , kétízetezem. RettöziJk a* ízemé. Kettösbenn játKettösíttés. ^tal

fzani. *

ketieje ^ ketzelje » ketzelyö » nyári vékony : aíTzonyi ruha. Keverni. Keverek : keverk , forgatok , göröngyöt fontok , máfodfzor fzántok. Keverés. Keverem Keverttet ( tó* a* fzöUöt : máfodfzor kapálom *. tsát.

Ketzel

114

———^—^^

' "

tsát , malátát ) moslékot, adni a' fertésnek. KeKevertt morzsaick. KeYertt: elegyes gabona. vertt- ( fövénnyel elegjíttett ) méfz. Keverék: ha-

barék , zagyvalék. Kevés: kevés. Kevcfellem: kevésnek alajtom lem. Kevefes: kevefetske. Kevesenként

, :

keveskevés-

KevoTebbítteni.

ként.

Kezdegelm. Kezdegetés. Kezd befzéd. Keidet-töl fogva végiglen. K^z. Keze' feje. KezePség-alá vetett bnös. Kezes társ. Kezeit véfzek. Kezesi-vetek, v. -állíttok. Keicéz-hányás: kéznek mefterséges vifezeft-vétel. Kézi munka' árra, bére. ítézi köfzvényes. léfe. Kez-íjjal- vívó. Kezkenö. xeztyüKei-íj- V. ív. Kéz-vonó. Kezes : kézhez fzokott , p. o. madár. Kéz-vetés, manuum impojiti0. Kezet vetni valakire, V. valami jó l'z ágra. Kézi malom. Kézi mimellvbe záratik a* kéz. Kézi kaloda fa ves. Kéz-elö : az ing-j' rántzba-fzedett elejének bé:

fzegéfe.

Ki: mi, mint. Vaj-ki fzeretném. dennek eleget tenni.

adni valakinn-

KiMtós madár

Ki-adaílan p,

Ki, o.

mi nehéz min-

munka.

p. o. Ölyv, karuly: a' kiáltásra viíTza-

repulö. Ki'bontakozni'. -költekezni, -kcltözödni, -költözködni p. o.

Hazájából,

Világból.

ki-folyni, ki-buzogni, -forrani. Ki buKi-hugyogni gyog, -bugyorog a' vér az orrából. Mindent kiki-fetseg, ki-lotsog , ki-böffent, ki-varbiigyog :

tyog. Ki-erejzteni:

meg-állani, -rzállani, ki-fogni , étetni lovakat: Erefztenck: rajzanak a' méhek. Kies: kcddes, ízép, gyÖnyÖrü. Kiefenn. Kiefség. Kietlen: éktelen, vadon, tsúnya, undok, pufzta*. A' kietlenbenn voltak az IsraéT fiai. Kietlenség. Kietlen nagy. Kietlen rút. Ebbl azt fe^ Ki-fejezni: ki-fejteni, ki-magyarázni. Ldsd ^ Fejezni. jeztö- (hozta) -ki. p. o.

Ki'

115 '•i

Ki-fejtekezni

-bontakozni, -fejtödzni p.

o. a'

vefzede-

lembdl.

Ki fel ^

ki alá:

nem mindennek

eggyaránt Tzolgál

a' ízerentse.

Ki-fiatallom kitsirázom, kihajtók ^ -viríttok* Ki^lfitzamlani', ki- fitzamodni, -fitzamni, -marúlni, -menülni. Ki-íitzamlott keze, lába. '.

Ki-fogáfokkal élni a' törvénykeKi-fog ván (ki-vévén, egynehány^

Ki'fogni valakion.

zésbenn,

's á' to

tói meg válva ) mind rolTz. -fepredcki feprodék^ giz-gaz» fzemét^ Ki-hánjadék '.

feprelék.

Ki-hatlani : kirohanni , kirontani , -törni » -tsapni -zúdulni p. o. a' várból az Ellenségre. Ki-hatolni t -gázolódni, -gázolni', ki-fefclni, -kapni 's a' t. p. o. a* vefzélyböl. Ki-hirhedni ^ v. -hírefedni. KÍ-hírhedés» Lásd^ Hír. Ki-írnii el-botsátani p. o. a* féregbl. Ki-írom: más* sát, párját, véfzem. Ki-kapni vaKi-kapó', feslett, ízabados, tsavargó. lakinn ki-fogni rajta, megtréfálni. Ki-kapás. Ki-kérdegelem\ ki kéregetem, ki-kóldúlom, ki-kunyo* rálom-, ki-nyirbálom. ki-tudakolni. Kérdés alá , kérdre JÉ'ogKi-kérdezni ni, venni valakit. Ki-koppanniX -kopni, *hülni , .fordulni, hijúlni » min.

denbl. Ki-kukkanni, v. -kukkantani p. o. az ablakönii : ki* tekénteni hamar] ábann. Kí-küfzöbölni : kiverni az házból > a' kiifzöbÖnn ki* vetni.

Kikötni valakivel

fzembe

fzállani.

Fel- ki- fogni

-tenni.

Ki-köt hely: rév, hajó-rév, rev-part Kilim

feftékes

fzönyeg , hímes

*i v.

-mart.

teríttö.

Kilintselni'. zárni, le-kilintselni p. o.

ajtót,

Ki-lotsolni: -lottsantani p. o. a' vizet. Ki - marúlni % ki - menlui , -fitzamodni

-rándulni, -tzibaklani.

keze,

V. lába.

, -iízamodni > Ri-marúlt; -meyültpkO.

Hí

K/-

ii6

Kímélletlen. Kíméllet. Kíméllés, Megkímelleni magát, pénzét. Kímélve költeni. Kí-

Jííméllni.

mélletlenül. Mi-nagyolni'. ki-bárdolni,

naggyából kifaragni,

p. o,

a' gerendát.

KintetemX kéntetem, únrzolom. Eleget kíutettük ötét. JKintorna: l^nt, koboz-, kobz. Kintornábii; kobzolni, lantolni, hárfázni *. Kínts. Kíntscsítteni. Kints tár : kíntses-ház Kínts-táros: kínts-tartó.

Ei-padolnii fával, defzkával

tár-ház.

rakni, talpalni va-

lamit.

Ki 'pányvázni;

hoíTzú kötélenn ki-tzövekelni * p. o.

a' lovat.

Ki-pelengérezni : ki-tsapni, -hajtani, -rúdalni, -veíTzözni, -korbátsolni , eb-rúdon ki-vetni val.kit. Pelengérbe*zárni, vetni, valakit: fzégyen-köre állíttani; nyak-vasba tenni.

íávanyó

Jíj/z// *:í:zab.keíizöltze,

tzibre.

Orí:zágló\ Uralkodó, Orfzág-fd. Királyt Királjrkodni. Biztos. Király' képe; Király* fze-

Királf

méllyét

vifelö.

Egy

Ki-rándúfni valahova. rándíttom.

rándúláft

tettem,

kí-

Ki rí közüllök nem illik közikbe. Kirrognix kirrantani, kurrantani; a* tyúk' fzava, ha

Ki-rini magát.

héj ját lát.

Kis

Kisdedség, Kisdedke kiis. : kitsinyded. kíssebbség: gyalázat, xiírebbedés. KiíTebbíttés. kís:

sebbítteni.

KÍffebbségére ját*.

Ki-fzegemx ki-törÖm p.

a'fzárnyát, nyakát. Szár-

nya-lzegett lúd. fzegletekre ofztom. Kifzeglelem Ki- meg-feíteni valamit. Ki-fzínelni Ki-/zínleni\ ki -gyalulni; v. -fzínelui :

mázolni.

;

r. -vakolni

ábrázattyából is a' Ki-Í'zínlem (fajdíttom) ábrázattyároírz indulat. ból-is, mit akar. Ki-fzínleni bárddal (Izínlö bárd)

Ki-lzínlik

tetfxik

gerei^dáti inéíPzel a' falat.

Kt'

^^7

í<i

Ki-Í'zoigáltatni a* tör-

Ki- Szolgáltató ^dminiftrator. vényt, igazságot. ^ nógatom, ndittom, Kifztern'. kífztetem, bátoríttom, orztoaofelültetem , ferkegetem , öfztökéllem , fel-bú)tatom. bíztatom, zbm, matring. K.ita /ízía*: marok, páftma*, zíeréb, tints, felyem-kita. Szr-, haj. fontt Ritába kender. Majd ki-sutom eilöni a' puskát, ágyút. Kisütni :

V. el

dolgot. fenyíttéktelen, váfótt,

sütöm ezt

Kitsapó Kitudni:

kikapó.

jufsabol ki -forgatni, valakit igaztalanul

Ki-JMrdTkWx^m

A' kevés takarmánnyal

a' telet.

nehezenn telelnek-ki

marhák.

KitsiKitsinded. Kitsinyíttem. Kitsinke. nyedni. , ^i, ki-allani. Ki-tsútsorodni: ki-dÖllyedni, tsutsofonn -nezni, -latlzam. Ki-törni; ki-rontani, ki-rohanni; v. A' fzemiböl-is várból. Ki-törtek ( rohantak ) a' gonofzság. hamifság, a* kitör: ki-néz, Kivántsi: moKívánni. KívánatoíTá tenni valamit.

Kitsiny.

•

, hr?n kívánó. ,,., ,^. Ki-valik: kiki- váltatni, -fzabadíttatni. meg-kulombozfzakad, eláll a' ftöbbi közül; v. .

Ki változni', teti

magát

..„.',*• Mmd^art minem

többitl.

^ j » Ki-valni. ki-fogva. ember leizen. ki-váltt, ki-fzínlett belölle, Hárman kiel vált attól : nyájból a' Ki-válni refzrol az ket a mind váltak , ki -vállalkoztak viadalra. eagyes ütközetre, Kiki- kV-vefzem , ki- fzedegetem. Ki-veddegelem

£/-z;a7í;a:

ki-véve,

veddegelés. ., r^ ,. , magát alig bírván, Klvánfzorogni , V. vántiorodni ki-menni p. o. a.^ mezre. o. az agyKi-vafzkolódni: -bújni, ki-vergödni p. :

Már Ki végezem: el-végezem, meg- határozom. v. tOTveny; Végezett hogy végezték

ki-

vé.

gét vetem.

Kivégezni yalakit a Világból.

118 I

M II

l»i

„

. l'i

;

..,

Ki'Verekedni ^ -verc'ödni, -vergdni, -fzabadúlai, -ke* leptzélni, -kapni, -fejtödni, •menni, p. o. a' ve-^ fzelyböl, az udvarból. Ki-v0gyelni : ki-ravátolni , -hornyolni, -gerezdelni va«; lamit , fát , ofzlopot. Kívüliem i kivüliöttem. Kívülied, kívüUöttc. , fenkit fem fzeretek úgy. nagy zajjal ki-oralani, -rohanni. ]fíi- zúdulni kovákolni. Bodkolni A* kirsinded gyermekekrl mondatik, midönn firnak bölts6jÖkbenn» Koba^ ; tök-palatzk a' juháízoknál, 's a' t, Kóbor*: kosár, kofolya. Kóborotska *. Kóborlás \ dúlás, fofütás, rablás. Kóborlani. Kó-« borlói. V. kóborlást nyargalás, kófzálás. Kos-? látás, tekergés.. Hol kóborolfz olly fokáig? KohortzolnU lába' vonásával ; nehéz, 's akadozó já^ rásával zörögni. Kobortzolva jár a' nagy tsiz-j :

mábann. Kobox. Kohz : lant , kintorna ; boz' pallója.

heged'

fzege.

Ko-

Kodátsolnii kotkodátsolni.

(Tyiík' fzava.) Kó/itz: pép-forma lév. Koh : kohó , értz-olvafztó kementzc. Koh-ganéj faKoholni. Koholmány? lak. Kohlott: koholtt.

költemérfy, koholó.

Babos, kivel

j(íóhós'.

ijefztik a'

gyermekeket, hogy

meg-efzi.

gyermek' fzava ) tojás, tojomány. Ló-kokó> kukó: -ganéj. Kókonya,: Húsvét' napjánn meg fzenteltetni fzokotfc holmi eledel. Kolomp Ökör' nyakára- való harang. Felkötni a* kolompot: hírt indíttani; v. láuna *, pléh*, bádog. Kolompár*: kolomp-gyártó, lánna *-mives. Bádogos. Kolompolni; kolompozni. ^oXosma *: a' Kerefzt - anyáktól ajáudékba adott ing»

Kokóx

(

V. ló

V. ümö.g.

Kollang galand , kanaf: Kolos: Scholqftica nom. propr>, :

Ciaufirum

Koloflor

ijionoftor **

monafttrium.

Kéhs",

^^»

öfzve-kóltsoUt Í7/Í.*. Kólt^nak a' tolla, a' fzára. Koltsos kezeit. kóltsolta Fejére kézzel állani. Arany kóltsos. Öfzve-kollsolas ( foglaváras.

lás

az afztalos mübenn.

)

^^J^tlA^X^: rnes aiándékozá.

^oWz^.

tréfálkodás

Hat lova, kó.yával j

/í.^ti

Komázni

;

Nagy koma ember.

tréfalkodni. ,

Komolyod-

kemény-rzabású p. o. tekéntet. Komolyság. ni. r. ^, . , Komondor: kamafz, nagy juhafz-kutya. Komor kedv. Komoronn néz^í,/«or. Komoríttom. Komorság. Elkomorodni. ni. üdrarkomSrnik*. Valamint Tálnok, icJJrno/t nok , 's a' t. . , , kerepes. Komp : kerep, hidas, rev-hajo, kort bor mer tsa^lár , bor-árúló Kompldr*: Romtsapfzek. málló, kúfár*. Komplár-ház: kufárkodni. plárkodnií kortsmároskodni*,

ira,,.o/y

Aomoo/ia * : mér ferpenyö. u^^xmí h-#ío«#:n/*: juháfzodni, ^^g^í^t^^^^"^-!. ^tt J^ná meg-konalzott, v. konáves indúíattyából. Már

terméfzetu. Izodott; nem olly tsúfos kanáfz. difznó-pálztor ,

Kondás:

gondorodm. fodor,%öndör. Rondorodni: haj. kondor Kondoríttomí göndonttem. kondittoja van. Jó Kondíttani. Konosni* kongani Kondulni. Kongok. híg;;fr?orlü,jóíz^^^^^^

Sor

nyakas ^/IíT-^^'makats, makatsos, makrantzos , Meg.konokolta ?.^ "^'"eg-áUalkodilt. «^^-Sf. konokodni : meg-általkodni "^^|"^^^,f '/^if v. Konyitt a lo, 'V le-hajoltt, fül p. o. lo. ,^

ifanra: líamár, midönn fület le-hajtya.

Lekonyulni

le-

* Latzf kon'Xáho; - val6. KÖz konjjrha : fogadó, konyhája; falu' v. Tonylája, váras\

AW^A

tsap*-íaék.

Kofiyháfzkodni.

n©

Kopár-, kopátj, fováoj,

medd,

sima, kopaíiz, gu*

Kopár heljenn kereskedni. Kopár -föld. Kopáro ^ni. K pározom : éhezem koplalok. Kopár: éhes, p. o. eb. Jiopáts'. erds, bokros hely, tsere, harafzt; v. Diói^ nak héjjá, haji, kopáttsa, kopátsoiékja. Ki-Ko-* lats.

páísolni a' diót.

Kópé\ b ihó tréfás. Nagy kópé vagy. Kópéskod* ni. Kópéság. Kopja *: kópiíi*, hegy^fs tör. Kopja-gyártó. Kopja* vas : lantsa *. Kopolya: sár-fenék, sár-gödör, sár féfzek. JKopóltjá kopotója az halnak. ]\oppcnni. Fel-koppant az álla, étlen maradt, Koppant a' fzeme: nem nyert, Mcg-koppantom (-kot,

íizantom) a' kezét.

Koppadni haját, fzörit, tollát vefzteni, mellyedni, Koppfífztani ; kopafzodni kopafzúlni, tárulni. meilyefzteni. Koptatni, Kopni. Koppaíztó*-hegy kálvária* hegy, Kaponya-hegy. Koppanta ham-vévÖ, Meg-koppaotom; meg-kotzom, V. -kottzantom a' körmödet. -;

Kór*'. bád;?yadttság, betegség, v. Beteges, vajúdó. Kór: beteg. Kórság. Kórságos. Kór-ágy: hofz-s fzas bcíegség. Víz-kórság. Száraz kórság. Sze-

relem-kórság.

nyavalya-

törés.

Korság - törés Mi kórság

;

nagy,

^lífzt

nehéz

tsigára

kínra.

Kori id, üdö' folyáfa,

élet-idö,

Mikorbann

jöttél

Koros: ids, Korofodni, Korátsú*: eggyenlö, eggy-aránysú. Egy korátsúak, Kora: id, v, alkalmatofság. Mekkora? Ekkorra megjött, kórána érkezett. Koránt fem úgy van. Fiatal korbéli.

Korba*: kóbor*, kas. Kotsi* korbája. Kordéra', kardéra, ímmel , ámmal, fzunnyadozva tsak múlolag, el-futva rajta. Kordéra fzóllani tenni, valamit. Kordéra ( könyv-bé-téve ) ki -taKordé - befzéd : tsötselék , hiába-val, núlom. fzó. Kordéság. Kordébann hagyta jófzágát. Kor^attjúi tsergettyü, zörgettyü, kerepl.

K^r-

Kü >«

»i-i

i»

.P'

1^1 I

»il

llllMl

koptatni, súrolni. A' kerék a' lötsöt elrörödni korhollya , -horrsollya*. Rorholódni Korhodtt-fa. El-korhodni. tsírzolódni. Korit zdlni: fielljel, alá, 's feljárni, keringeni. Hol-

üorholni',

koritzáltál

Korlát

títtok

tek,

Károly

;

v. kertelet

zárat

Korlá-

rekefz.

korlátozok, kertelek, g irgyázok sövéoyezek, rekeízelek. kí- ugrani ;

kerít-

a' kor-

Korlátos.

Iáiból.

Kormdny * az hajón. Kormány-defzka az ekébenn. kormányos. Kormány -hajtás. Kormány hajtó Kormányos mester. -

Kornyadni

kornyadozni, sinleni, sinlödni, sindeni,

vajúdni. p. o. az iirefs has. Korogl/a : patikai fzelentze v. pikfzis*, berbentze, köpötze. horong : fazekas- , v. malom-kerék, icorong-ras a* malombann, v. Fazekasnál, El-vitték a' korong-

Korog: morog, zörÖg,

;

vasát.

Koronként : örÖKké, korosként , fzüntelen, folyváft, fzakadatlanúl, végtelenül ; v, idnként. Korontár-repa *.' kerekded öreg répa. Korosmax akármi étek, mellyet sl gyermek ágyban fekv aíTzonynak viCznek az ö barátnéji, Ldsdy

Kotosma, Kórózds zés.

ki-hajtás

-farjazás

ISJyers-

fzáraz-,

-farjadzás

kí- korózom.

KÓrózojn.

Koró

, ;

-tsemetétsemcte,

a' t. -koró.

Korpa. Korpa - hüvely : dib-dáb p. 0. ember. Korpája a' fnek. Korpás a' feje. Korpázni.* píron-, gami, Ldsd, Hurogatní. Korfzovat: kortzovát, elö-kötö, elö-ruha, elö-bör, böthe, Korts : külÖmbözö nembl fzármazott; v. el-fajzott, Korts Kortsos-vér. El - kortsofodni. el-fajúltt. kutya. Kortsosíttani, Kortsolya: fzáoka-forma efzköz, mellyenn a' jégenn, hóbann húznak valamit ; v. le-erefzkednek tél-

benn

dombról

a' játízó

gyermekek.

Kortsé-

-lyáz-

Kó

122

lyáxni; v. efzkÖz, mellyen p. o. a' terhet, hordót, fel-tafzittyák a' fzekérre, v. le-erefztik rólla;

meliyenn kezekbean

vií'znek

valami

tehert.

Korisolyáí'ok.

az éh kutyáknál, gyakrann kortyog, Korty: hörpentés. Addgy eggy korty vizet. Kortyantani ; hörpenteni. Jet kortyantott eggyet. Kortjofodni kotyogófodoi, réfzegülni, pikófodni. El-kortyolta magát, mindenét, eí'zét-is. Kortz: rántz*,. gatya'- kortza a' mellybe húzzák a* madzagot. Nadrág* kortza. Kosi mellyel karót levernek. KoíTal való egyengeFal-bontó kofok. kos a' juhok között. ki>s tés. az égi jelek körtt. Jiostatui: futosni, kófzálni, fel-, alájárni, nyarga* Koslató kutya, -ízereicm. lódzni. Kosolja: kosár, kóbor. Lásd, Korba. Kost *, kofzt*: eledel, élelmény, aíztal-tartás táplálás. Szk a' kost. Nintseu kóRya* (élelme) a* baromnak. Jó kolzlunk (aDtalunk) van. JKofzhbdKi hitvány, femmire kelld p. o. ember. Kofzmói korz , var. Kofzmós fejQ. Kofzmóíodni : Korljogni

nyálat, v. italt zörgéíTeí nyelni;

gyomoris, kivált

kofzofodni.

Kofzogói íizogó

K-orzmófság.

tsetló, ,

V. tsötlö,

kobortzoló,

botló, lábát-vonó, tsotsoízogni , kobor-

Kofzogni

tzolni: tsötleni, botlani. iíofzorú, Koízorú-fa. Korzorú fok hagyma.- Korzorút zni.* néki indíttani a' lovat az ajándékV el-nyerésére. Meg kötöm kofzorújáti lefeftem, megvetem az ágyát. Korzorúztti. Kofzortlan. Kofzorúzattya, tetézettye, valaininek. Kofzpítolni * : butíttaui , tompíttani , életlenítteni p. o. a* kéft; v. vifelni, rongyolni p. o. a* ruhát. Kofzt X hoíTzú veirzö, pózna, husáng, léfza. Kofzt-

tai leverni a* fáról a*

gyömöltsöt,

v. ie-kofi-

tolni.

Jío/zta Júítis

efzterag, efztrag, gólya, tzakó, gagó. v«rö. Mgzsár' kótiila. Harang' ká' j

ütö

2<2^

Kótogni: zörgeni, kopogni, kotzogui. Kótogás. K.Ótogatni : kotzogatoi , zörgetni. Kótogatom. p'. o. az ajtót. Kótogatok az ablakonn. Kotló- v. kotlós tyúk kotyoláfa. pótolni : kotlani. Kotlik az efze : efztelenkedik. Ki-kotlani ( -köl.

teni ) a' tojáft.

Kotorázni: keresni, kutatni » fürkéfzni. Kotorni : kotrani , ásni , rítteni , merítteni. Ki kotrani a' földet , a' kutat, a' fazakat, a' pénzt az erfzényböl. Kororázni; keresgélni. Ne koto-> rázz a' zsebembenn. Ki- el - kotródott ; -kopott > -váfott. Elkotródott: el- vakart, el-ment. J^otoT] vakarj, vakarodgjr, takarodgy. Kótsdgos agy ^ efzelös, tsabúltt, bomlott fö. Kótsaittas , jól fel-hörpentett. Meggos ; kót/agos kólsagoíodott. Lásd » Kotyogós , és Kótzogít\

tani.

Kottyanni

hangot adni

p. o, pofája' fel-fiivásával

Mindenbe belé kottyanni, fzottyaoni. Meg^fem kottyant, olly kevés volt. Kottyantani. Ki-kottyantani p. o. a* Icveft a' fazékból. Kottyant el- vélte ( néha, ritkánn ) igazat-is \ de ezzel fel-forgattya niaga faját tudománnyát. V. fel-fútt

hólyag' repefetésével.

Kotty-jitty : fittyentés , öjjal pattantás. Kótya-vetyét hányok kótya-vetyézek, kotya-vetyére hányok valamit. Kótya veryés : árrát fel-verö, El-kótyálni -vefztegetni , valamit. fzilva - tzibere , v. -tzibre. Kotyó 5 Kotyó lév \

fzilva

Kotyogni: kotyolni. Tyúk' fzava. Ne -kotyogj; no vartyogj annyit. Kotyog a* roíTzúl le-fzegzett patkó*. Kotyog a' k'ard a* tágas, hüvelybenn, Kotyogós: ittas, jol felöntött, pikós, füftös. Meg^ kotyogósíttani. Kotyogóiodni. Kotyogofs-, bu-. gyogós, korsó, bugykos. Lásd , Kotyogni, Kotyor: bokros, tüskés, gazos-hely. A' kotyorbana fekf^ik a'

nyl,

Kotyvnjztok: koty valók, kotyfolok, valamit egybe-, íözok sietve. Mindent ÜIzv© kotyvaltak, Koty^ f<3l

Kó

124

Gazd' aíTzony, mikor magának különöfönn

fol a'

fzni akar. Kótz: tsepü,

fzöfz.

Kótzos: gubantzos, lombos

p. o.

kutja.

'me, emfe, mag dírzuó. kékkel játfzani. Kctzer kapa *- tifztíttó fátska JKotza:

Kotzázni a'

sártól,

követs-

földtl,

fa-kés,

Kótzipór gorombátska, patafztotska. Kotzódni: vefzekedni, perlekedni, öfzve-kotzódtak, '.

-harr'olódt.*lc.

Kótzogíttani gítiom.

Kotzom

réfzegítteni, bo'ondíttani.

Meg

Megkótzo-

kót/ogodni.

koitzantom ütöm. Meg-kotzom a' kezét. Kotzás: kottzantás. Kóvályogni kavarogni fel- aíá- líörÖs- körül * fzédelgeni. Kóvályognak a' felk()benti a' varjak , darv^ak, 's a' t. Az-is kóvályog, a' ki az útai el:

vef/ti,

Kováts*' bolha*', \z\giny-ho\ha.', vas-fzikra. Kovátsi. Kováts-mühely, Rovátsoldogalom. Kovátsolís.

Kovátsolom.

Kovátsolok.

Kozma

Kozmás égetéstl- , v. füsttul-való fzag. étek. Meg- kozmásíttani. Kozmáfodni , v. kozmásúlni. Kránitz Orfzág Charintia valamint : Karnyol Or« Izág Carniolia. Kiidartz: kurartz, fzégyen, kiíTebség, gyalázat, pironság. Kudartzot vallani. Kufár*, kuffanKuf*'. kupa*, hordótska, edényke. tó, küfár : aprósággal keresked,; Kufárkodni, :

Kufárkodó.

Kuhar

hegy' dombjának kavarodáfa, fatsarodáfa. A' kuharonn van Udvarhelyenn ai akafztó-fa. Kuhit mondani.' meg-adni magát. Jíukatz : kukafz pondró , nyü , nyiv. Belé-efett a* kukatz. Kukatzos-odni. Kitfik kuk, femmi. Eggy kukkot fem ér. Eggy kukkot (fíkartzot) fem adott. \

Kuk-

Kii

Kukkantani", kukotsálni.

Ldsd

ií25

Kandikálni.

Kukorogni: guggni kulzTOgni, gugyorogní. Kukorodni: kutzoroddl, ^ugyorodni. Le kukurodott, ,

's a' t: hátát ölzve húzván le erefzkedett. fa-palatzk, veres gyurkó, tsurora. Kulats Kullants X erdönn term, és ember', barom' teltébe magát mélljenn berágó bogár. Kullants ragadí^ly, apró bojiorjánj, ragály. Kullantani'. fúlenteni , hazudni, göibét, horgáft mon'.

dani. Kullintani: el-tsípni, el-tsenni, lopva el-venni valami apro!éksá^/)t. Meg - kulyakolni , -öklözni, if«/jr//t : kulyok, ököl. valakit.

Kán

igen eröfs kötés.

kötés-,

Rúlya, gurgyal, 's a' t. kuntsorgani, álloug ni, rimánkodni. kuntsogni, kuntsorogri ; v. kunyorálni, Kiintzogni valamiért mint-eggy ríva éledezni, rimánkodni, Ki-kuntzogta, ki kunyofzabodni, v. fzabódni. rálta, ki ríua, -nyirbálta az Attyálól a' pénzt, a' fzabadságot, 's a' t. Kunya\ Katus-, Apilin-fzívü, -terméfzetQ; puha, magát aíTzonyi módra vifelö férjfi. Kunyorálni. Lásd, Kuntzogni. Kup: kupatz*, gei'ztentze, kötés, rakás. Eggykup* Kupatzba rakni a' ganéjt V. gefztenlze nád.

Kunnjó

kunyhó.

Kuntsorogni

nádat

Kupak

;

Kurholni

's a* t.

pipa* fedele

kupakcs pipa. Hordó-kupak* Lásd^ Hurogatni.

korpázni, fzidni.

Kuriongatni kiálKurjantani', kuriontani, kiáltani. tozni, kurio^atni. Kúria, Horvátul, farkas. :

kóborló. Kurittyoló , koslaló , tekergd^ lödorgö, lézzegö, fzédelgö, ízara-hora, kering^ p. o. ember. Kurrantani'. tyúknak fzava, midn kányát lát. Kurtány. ágyú' neme, rövid ágyú. Kurtíttani'. rövidítteni. Kurtaság í kurtíttás. Kurtán: rövidenn, fzóllani, Ctabni, valamit. Kurta*.

Kuríttoló

2(5

Kö

az hajó eltt az alattságot hánnja doronggal, liogj el ne akadg_>'on. Kurtulal do-

liurtulás'. a' ki

rong. %.uru£ilya

iftállói * ef;^köz

ollyan

;

mint

a* fzén-

vonó. "Kuruslani *

bvölni,

bájolni.

Ldsd^ Báj,

%uruttyolni : regélni , rekegni. Béka-fzóHás. Küruty ólnak, regeinek, rekegnek a' békák. Lásd^ Kukorogni. "Eujfczdni', kutzorodni , le-hajlani. Kwí. Kt-tsiga. Kút'- f. Kút' gárgjája. Kút' öble.

Kút ottor. Kút-géra. Kút káva; kút-bÖdöny. %utak V. kuíag : kisded, tÖrpe » terna, tempe, tömpe, pogonja, ^ulja, p. o. ember v. fa. Ku^

Kutaksag. Ldsd, Fitatni.

tak hajó. fiutatni

magát Öízve - húzva hallgatni. Sun* Kattogni : nyögni. ^ ^ JHutsma: mer bárány brbl kéfzíttett hoíTzú süveg. Kutfó'. kutyótska, kutyátska, ebetskc. Kutzik : kuizkó: sut, kementze' mege , futton, pett' mege. magát Öfzve húzva állani; v. fázódni. Kutzorgani Ott-kinn kutzprog. Kuvafz: köz fajából-való közép termet kutya. Kuvatshöt faragatlan termés kö. fövényben sínlödés. Kö-bántya, Kö. Kö- bántás Kö-féfzek: azon hely, mellybe bé van ízorítva Kö- faragás az alsó örlö kö a' malooibann. utánn-való forgáts-kovek. Kfal* ormózatiya,. Kd lábvedzete , párkány ozaíty a , hevedere. gerenda áll. bak; mellyekenu az épület, metízö. Kd-vágó. KÖ-fejtö. köofzlop*. láb :

Követ

fejteni

(

fefzegetni

K-

)

KÖ -om-

hegybl.

ladék kö- romlás. Kö- zápor: kö , v. jég-efsd, Kövéfz: Bányálz. Tüz-kö. Fénkö féi'y-kö, v. fen- fen- kö. ajték-kó: láb-vakaró, könny liTajték kvel tsifzolom, símlttom. katsos k. Köves; drága kvel ki rakott. Köves kard 's a't. .*

Eö-padolat rakni

k-padlás, k-padlst.

-padlani

meg-terítteni

az utat

Kövei ,

ki-

utíaát.

Kö

Kö kö-fzikla,

Ko-fzál.-

Követ s-es. Kö^; kerek udvar*.

v. -fzir.

Kö

1-27

fziklás helj.

K-

olaj.

Clrcus.

köhögni. Kölientés. KöhéKöhögéske. Másra valamit költeni. Költ: Vers-koltö, Költeni. Költemény.* koholmánj, ki-gondolVcrs-fzerzö. mány. Ez mer költemény. Pénzt költeni. NaKökenteni

köhétselni

tselés.

gyonn költ: pazarló. Költségi

tenni.

(

Tojáít költeni.

költségrl való -

)

Költséget

fzám-adás.

Kólteményes munkák. költemény-, v. édeske, e^es tsemege, málé *. Költözködni*, költözödni, költözöskodni , eMiordoz-

JKölt^s

kodni , hordoióskodni. Költözködés, Máshova költözködött. Kdltsönös fzolgálat. KölKöltsön. Költsön pénz. tsönözni: költsön* kérni, v. adni, valamit. Költsönözés. KöltsÖnÖzni valakinek; v. valakitl. KölödÖr: Lásd, Gölödör. Kölöntz'. akadályoztató fa, mellyct a* koslató marha' nyakára kötnek. Köl. Lásd, Külü.

Könny. Rönnyedenn

konnyenn. Könnyíttcm: könKönnyüség. Könnyedni: könnyebMeg-könnyíttem. bülni : könuyebbedni. Könnyebbség. Könnyebbedés. Könyökl a' minn könyökölünk; valamint a* minn terdepeíüak , térdepl, v. térdelld» v. térd-fzék, :

nyebbíttem.

térd-ally.

Könyörülés: keferülés, irgalmaz ás, fzáoakodás. Lásd,

Kefer. Könyv' máJja*, könyvnek le-írátáfa, párja*. Könyvház: könyvtár. Könyv-áros, Könyv-póltz. Könyvr póltzok' rekeíTzej. Könyves bolt. Könyöleg. Gyrött könyeleg-sár. Köppenteni : hörpentgetni , iddogálni. Jót köppentett. ivás. ^iöptzös

Köppentés

vaskos, zömök, Tomok, íitagos, izmos, KöptzÖlség.- köpo. Hajdú.

tenyeres talpas, p. tzösddni.

Kö

i2S^

Köpoly

Kö

vér-fzív^aió tök.

patikai

Köpölyözni.

hoírzuka, 's mindenütt eggyenlö öbiü korsotska , bögrétske. Köpü: küpü. Víz-, V. kút, v. -méhköpü. Téj-köpü. Köpübe: kávába, bodonyba, bödönybe, venni a' Vajat köpülni, v. köpllení. Addig kÖkutat.

Z.öptze'.

piillött,

Kört

edén_^fce

;

míg ki-köpüllötte fzándékát. körny. Körét keré. Innen

körül, jd környül, körösleg, környösleg , kerül, kereng, A' körbe renddel ültetve valánakkerek. Körülttem, -ed, -e : körüLásd y Környék. löttem, -ed, -e, *s a' t. Krmedni: fagyni. Az éjjel jól meg-kÖfmedett. Megkörmedett a' sár. KÖrmedés. 'környék', környület , kerület, kör, ker, hajlat, Körnj ékkörny. Körös: környjös, kerületes. Lásd^ Kör, és KÖrnyözni. fal. környékezni , kerítteni; kÖrül , v. kör'tornyozni környözés. Kornyönyl-venni. Környékezés Környözhetetlen. zetlea. KÖrnyözhetem. Kornyülem : körny ülcd, kornyülötte. Kornyüle Kornyülék. Környék. Köröm. Köröm-faragó fzerfzám a* lovat patkoló kovátsoknál' Köröm-méreg bántya. Körömzsölni körmölni , karmolni , kartzolni. Rörmösködni : markoskodni erölkedni, fzepelkedni, emberkedKöröm- vas: fas-köröm a' puska iii, iparkodni. ker,

;

—

veíTzönn.

Körtel körtvély, körtefa, körtvélyes kert. Köfzméte fái egres , pöfzméte , pifzke , böízke. :

Bé-köfzöntd befzédett tartolt. Köfzöntés. Nints kÖfzönet benne, KÖfzöntési : Köfzönés. köfzöntéshez való. Köfzönöm valakire a' pohárt.

Köfzön.

KÖfzöntsd (idvezlyed) nevemmel. Köfzöntyü, köfsöntyö, paláftra *, kopp eny égre. valá öreg- ( nagy ) kapots. Belém kötekedett , kötdött ^ Kötekedni : kötdni. kaptzáskodott , akadt. Kötél -ugró: kötélenn-jár. Meg-kötelezem s Kötél. meg-kötöm, -akadályoztatom, le -kötelezem ma»

gam-

^Q gamnak kedni.

Aó

129

hív fzolgálatomrnal. Kötelírs ineg-tsele Röteiefség. Kötél gyár! ó kötél -ver. .-

Kötelék {ligámén) kötölék, köték. Egy köret,' V. kötflék, V. kötólék fzéna. Kötöíéketske. Kötelddni: kötelezödni, köteldzeni, urkolódni. KÖternény ( valam. fzövemény) kÖtözet. KöKötni. tÖzetlen. Kötögetni. Kötény: elö-kötö, elöruha; v. páni lika *. kötözés, kötet; v. alku, fzerzSdés. Alkura, iüötés :

kötésre lépni, j: li, í'zállani, erefzksídni, állani*. K.ötés -beíiéd Kötés-levél. argiirnen'uni. Kötésarán}'. Kötés a' fa' épületbenn. Kö cs papiros. Köt fa: tsatlóf;^. KötöfojTze: fzél^es, két-éiá fejfze. Köt veiTü. Köíö-fék. El-köiöm {obli^o) El-kÖtéfe a' jófz ígnak. a' jóízágom'. Meg-rtÓtni magát: raegkonokodfii , meg k'eményKedni \ fejét fel-tenni, nem engedni. Kikötni (feltenni) Valakivel. V.KötC^s: \>i]o\ás^ nyavaiy.:», íMegkötni (bájolni) valakit* Meg- kötötték a' pus:

káját.

Kötsög: ketseg, hoíTiú nyakú fazék, tejes fazék. Követni : imitari., v. comitari. Követés. Kovethetetien-ség. Követhet. Következni valaki utánn :

V. lörténnii

jöni;

lenni;

el-menetflre fzabadságot kérni. Már én következem. Ebbl mi kö. mi sül -ki. Következem a' gazdától. vetkezik Követdegelni feStari. Ebbl azt következtette: azt hoita-ki. Ezt nem jól következteted. v.

Kövedni

hámlani.

;

Tavafzkor

könayenu

köved

tninden fa-héj. Kvezteni hántani. Tavafzkor füz-fa sípot köveztenek a' béresek. Meg kÖvezteni só nélkül a* sodort: tifzta vízbenn megfzni. közönséges v. hitvány, alá-való; v. két fél Köz között való hely. Köz-bíró ítél , fogott bíró. Köz-jó' el-lopáfa. Köz kéznél, v. bíró' kezéhez :

;

Közkonyha*:

konyhája, váras' hiJzon. Köztársaság. Köznap. Köz -nép. Közrend. Köz. kenyér. Köa fal. Köz-kert, Köz-hatar*. Közöisle-tentti.

latzi'

konyhája: fogadó, tsapfzék.

Köz

Kö

130

l^ü

köz, sikátor*. Semmi közöm vele, hozzá. Közönség communitas. A' közönségnek tudtával esett. Köz-atya: mindenek' attya. KözKöz akarat. Köz végezés eggy, eggyezö, ség. közönséges. Községes dolog plcbeum. Község-

'ke; fzorofs

béli.

patvaros, rágalmazó, fzó-hajtó , Köz-köpülködni. Közbe-vetöle^ ( medíate ). Közbe vettetlen Köz-köpü.

dó

v. -hor-

tsalárd.

;

diate

imme-

(

)

máíTal vagyonnyát, tanáltsát. Közli a' kotíis a' mély kerék-vágást ; közbe-vefzi. KÖzKözlés. löttségközöltetni. Velem nem közlödott a' doKüzlodni

Közleni

Közlekedni

Közlödés.

log.

közölködtem

nem

közölködni,

vele.

Közelsö közel való. A* közelsöt add ide. Közeledni; közelítteni. Közel nap: hamar nap. Közelség. Közép aránt középenn. Közép aránt járni. Közép Közel.

Közéipség {mediocritas). Középút. Középrendet, úlat, tartani Közös: rélzes p. o. társ. Közöfség. KÖzösleg birni valamit. v közösülni p. o. valami ajándékbann. Kössöd/il vedlett, vetkezett, tollát vef éltté, melKüklött lyedtt, új tollba öltözött p. o. ölyü, karuly. Kükvedleni , vetkezni , tollát újjíuani. leni Kükörts : kükörits, kükörtsin , kikirts, virág* neme, Kiilség. Külsség. Kiil' fzín. Kül' volta valaKül. minek. Külsségre küls tekéntetre, nézve. KülKül -földi. Kül -tartomány. Kül' váras : föld. táj.

küls váras

fiók váras

hóstya

Küls

fzín t

apparentia.

KiUdögelem

küldözgetem.

Küll:

parti fetske. Különödni: válni, fz=íkadni,

külön

esni.

Istea'

kegyelmétl meg különÖdni. Különözni; külön tartani.

Különség: különöfség. Küla:

Lá

Kii

131

kölQ, mosártörö, kása-lörö. Künn állani. Künn üld (ki-álló, dudorodott ) fzemek. Kürt. Jáfz kürt. Kajla kiirt. Ki kürtölni valamit. Kürt parafzt kémény, gógánj, füst ki erefztö, fogó. bot kaláts. Ki-gyúlt a' kiirtó. Kürtös kaláts Alsó-, felsÓKüfzÖbröl köfzönteni a' tudományt. 4 küízöb. Ki kür^öbölni kikergetni. Kütsög. : üstök-nyomtatója a' lónak. Szíp medályos

Külii'. köljii,

kinn.

JCü/z/i:

.•

kütsög a* lova' fejébenn, Kyrie*\ lárma*, zsivaj, kiáltáí. Nagy kyriébenn lármát indíttani. Kyriézni voltak. Küzdeni X birakozni, birkózni, víni, küzködni. Küí ködö. Küzdp hely. :

JísJia: lá, ímé. Én voltam la. Lábakonn álló p. o. ház. Lábai J^áb : Lábas. marha. Lábas marha lopó. Lábat kapni; lábra Láb-mosaték. Láb-nyomnyi állani , clö-menni. Eggy lábnyi-, talpallatnyi földgye hoíTzúság. Láb ízíj p. o. a' karuly-madár' lábánn. fintsen. - kert : porgolát -kert, vetés' keríttéfe. Láb: Lába dölö-, hóid- föld. Eggy lábat bevetni. Meg-lábolni a' vizet. (allya) p. o. a' fzöllönek.

Láb

Lábalható

tsekéiy

által-gázolható p.

o. víz.

Láballó : láb-fzék , láb-ally , zsámoly *. Fel-lábbalt, Lábbalni: lábbolni, lábbadni, kelni. El-lábbalt el ment, -lábbadott a' betegségbl. Meg lábbalható betegség. -illant, illantott. Xífí^aní : fenn úfzkálni , -lebegni. Az olaj fenn lább Lásd^ Lába' vízenn. Könybe lábbott a' fzeme. bogni. Láb-beli: a' mit lábra vonnak p. o. tsizma, *s a* t. :

talp-fa, tutaly, fzál-hajó, talp. JLábbogni: úfzkálni, lábbni. A' víz'fzínénn lábbogni. A' köny fzeraibenn lábbog. Lábbogok.

Lábból

Lá

1^2

Ldb-hintó": hinda, hintázó, melljbe belé állanak.

Lábittó

lábbal-nyomó eszköz a' fzövö-fiékbenn. és zsámoly helyett lehet tenni.

Sám, sámolj,

Lábtó: lépisö, hágtsó garádíts *, létra*, lajtorja*. Ladik hjótska. Ladikázni. Laftolnak a' kutyák , midönn mohonn ifznak , v. ,

efzD^-k.

Lápy

lomha. Lá^py bor. Lágyan fogni a* Lágy melee. Lágyíttani. Aleg lág^-^últt. már a' feje lágya: lehet már efze. Lágy-

puha

•

dolgot. Bé Dött

ság, puhaság.

lágyad réfz , fej' lágyéka , lágy ada. lágy -meleg p. o. víz. Lagymatagonn JLagymatag

Láfjffk'.

itta-meg. lajhár Lajha '.

lanyha,

reft

lajhó

tunya, here.

Lajhaság. Lajhodni. Lajhúlni. Lajház , v. lanyház az efsö. hoílzú hordó, melíybenn halat vifznek el-adoi Lajt az emberek, kiket Lajtoíoknak neveznek. Ldk*: tó, mots/ír, potsolya, potsaj, potsalék, pos:

vány morotva morotvány. Lakhely: lakó-hely, honny , lak. ,

kaslak.

Lnk'kormdny

*t Politia.

tás.

Szép-lak. FarLakos. Föld' lakofsi. polgári rend; váras-, v. nép-igazga-

Üjlak.

Lahnórozni'. fzüntelen dzsölni

dorbézolni, lakni,

lakozni, vendégeskedni, lakadalmaskodni , torkoskodni. büntetödni. Ezért meg-lakolfr , v. lakolni Lakolni :

fog''z.

Mi helységbenn lakozik; v. venLAkozó. L^ikozás. dégeskedni Lakadalom, vendégség. Lakzit, konyhát, Lakzi vendégséget ütni, tartani. Lakzis.' lakadalmas. Ldmi nám. Lám te sem voltál ott. Úgyde lám. Lakozni", lakni. :

Láng

láng.

Lángíttom

gerjefztem

gyájtom

p. o.

i^ángolni : lángot vetni , lángodozni, a' haragját, Lángoló ízeretet. Lángolás, tángozás. lángos;

lángnál sütött lepény.

i.ángozat.

Lángodozás. l'tingyi

igyofo .._^„_-. „ Bé-iangyíttani a' kementzébe. LanUs: lankafztó, nem hamar-menedékes P- o- "^ kiíankajztanix bádíiyafztani, fárafztani , rrejeböl taij-'' venni, tankaíztó Zibbafztó. Lankadttsag. :

kadozni. , ,/, Jjdnna*: ki-ay(vjtott,.ki-vertt bádog, pléh tant. Lantolni, tantos vers. Lant-húr.

* -

Agg

lant:

vén banya. ^ yékony, Lantorna: bél-hártya valami állatból; igen Lantorna ablak*. 's ált világosíltó bör. fzertl. Lanyházni: tsepegni tsepcre^ni , permetezni, s a permetezett Lanyházott, fzemerkélni. zeni, ^

efsÖ.

sugár, hoíTzú , fzálas, nagy-fzál. Lantz: magafs Lantz ember, v. frf. ^ boros Lántz: lántzolni. Lántzos bot: oq- gombos, lántzolasat fzemeknek A* buzogány. hadi-bot , ,

tudgya. Lántz-lzem. tántzolat kötet. Meg-lalapja. Lap. Késnek, >kardnak, könyvnek orgovany, píttom; V. lap'ífság, láp, laponya, Lapolapály, lapáöv. lapadék , lápa, lapátz. meg-lapulni. Le-, Lapulni. ^ nyag*;vöigy. Ixéna-töredék , meliyet az árftalma nád , : Láp Sok lápot hányt-ki a' yiz víz hordani ízokott. feppedókes , fenilyekes ingoványos , lápos , v. :

furatos alá fogni. ^Lapáttá; jó faránn: ízóró lapát 's a' t. Lapátz: tér, egyenes, sík mez, téres hely. fa. Lapíttó: téfzta-nyjtó, nyújtó-fa, íbdró kooyv. Laplag: árkos*. Hány lapiagra terjed a' Laplikaznu Laplikas. kanaf. JLö^/íla: pántlika*, laposka: téízta-patzal, laposra metéltt téfzta. ^ Izugy Lapotzka: els tag, v. tzímer a' marhabann , eleibl . fzc : lapotzkájából a' Adgy fzegy. gyébl; v. lapátotska. Lapotzkásdit játfzani. Lapolzka játék. Lapotzka alá fogni. * LavI

LapdtIinL lort

Lapát.%

verni

154 '

<..,.

IM.I

Lappagní

pangva Loppants

Lappanni,

<ppan2;ani.

^,.^ lap-

hozzám.

jö«t

madár fogó defzka

tappagva,

fel-petzkelve

a' le-

v. keleptze.

l3illcnésre;

Laptdros'. a' kis

apatsót-vonó haláfz-legénj.

Ldsdf

Apatsó. LasnU'. hoíTzúra metéltt, levesbe- való téfzta; v. túrós béles, V íjas , fajtos pogátsa. Lasnak tserge, fürtÖ'í-, lombos pokrótz. :

Lqffhdni:

dás

.•

La súloi, Jafsúcíni. La(súa: laíTan. LafToHfsúlás, laCsúdás. Laísúság. Meg-lafsiüdom,

L-ifsú

támz: nemes tántz.

Íját határ

: látás-határozó karika Horizon. Látatlan , látatlanul. Látható-képpen. látomás. Szem látomást rohanni, tátománj. La« tatmány. tátlzatlan. x^atfzatósan. Lalfzhaló. JLaior-kert i sántz *.gyakás, v. gyaksás árok. i^ator-

Jjdtm.

kert környítti a' várat. tolvajkodni, gonofzkodni. Latorkodás. Latorság. Lator*: tolva.], gonofz, paráznaférfi. Ott volt a' latra. Latrúl tselekedte : gonofzúl. Látott-hallott: jártt-keltt , fokát p.róbáltt*, tapaf?^

Lator kodni

taltt p. o.

ember.

látat, fzín., tekéntet; v. hafzon. Semmi láttat ty a , látfzattya nintsen dolgának. Láttatos : jeles, fényes. Láz. Lázíttó , lázafztó, ingerl, fel-ültetS, bújtató, gyúlafztó, vezér, fö indíttó. Te vóUál erre lájt; V. ritka-, gyér erd. Imitt-amott lázinganak, v.,

Láttat

lázonganak

fák

's a' t,

Lázzadás

zen-

dülés.

La^a V.

ritka

level kápofzta*.

Laza

léha, höIe, magtalan gabona.

egérz vetés. lofzos, femling

Lazatz

hal'

neme,

(

gyér

Mer

)

erd;

laza aa

Saloio.

Lazsnakolni asnakolni , agyabugyálni. Meg-Iazsnakolták: -verték. Lasnakj tserge, fürtös pokrótz*. Le - ábrázolni* le -képezni, -fefteni , képét adni, leárnyékozni, V. fzakafztaiú: innen^ fzakafztott kép^ :

az Attyánák. Leány.

'35

a' jófzágból. lanka, Jan:

leány - réfz Leány negyed' Ledny. Leanytsa Leány-farja: étek' neme. Leányzói leányzótska. leányotska ka, leányka, fiemérem. , in.' A' tznek lebje : a tz A' láng lebegéfe. Leb. :

preie.

ingadozni. Lebegdegelni. Lebegés. Lásd, Lebegni Levegni. gyermekeskedni ; nem annak rendé IzeLebdeani jatlzorént; kordéra, ímmel-ámmal, mmt eggy valamit, tselekedni, dozva idt eggy helyLebzselni', hivalkodni, ántsorogni, hivalkodó Lebzsi helébclni. vefztegetni, :

benn

ember.

p. o.

p.o. ifiu. Ledér: tséltsap , váfótt, pajzán*, feslett v. vaa Lednekes-fld ; borsó. vad lendek , Lednek '' zab 's a' t. , i_:

Le-felezni', a' téj felt le-venni. lett

búzát:

a'^

Le-felezni a

felez seprvel

ki tsep-

tifztogatni.

barom -tápláló mez, határ, ret. Legel: mezonn mezon jár, efzik a' barom. Legeltetni: bzem legeltetés, Baromlegellés : barom étetni.

LeeellÖ'. '

legeltetés.

Léetelr

négely, tsobolyó

tsobany.

Leguggni: -guggodni, -kukorodni

-kutzorodni.

gyengénn sújtani. Legyinteni ufzog. Z^'Aa: rosda, ragya, rogya, :

V. Léha. mtgabona. Léhás vány dolog. Lehel. lehellés lélek-veves. Z./..y^: lehök.^Lehés:

Lehella

Lehellet', lélegzet' nehézsége. deeelni. Lehés' nehéz volta, v, lehegok, -lyuk. hely V.

lehelek, pihök, pihegek. végbe Lehetöfenn. EgéíTz a' lehetségig

Lehetség.

gyepre

fre

, Le-llveredni : le-d6lni , -fekünni. A' le-heveredtek. ágyra Le-hibbantom Lo-hKbanni'. le tsufzmodni, -fordulni.

le-tsuí'zamíttom.

hafzontalan , heaba-valo baakó, koplegyes p.o. ember.

./iiiííó'

•

lebzsi

*.ar, taiz

^^*

136

Le^ebb fzall íni a' vízbe. leó *,' liú *, lí^hó töltsér, fa-töltsér. eref/k^dö. Síép menedékes lejtd. Lejteni % Lcftö LejteV, v. lejti Ncreízkcdni; v. tániz *, ugrás. járok: tánízolok, ugr'lo^, ugrán^Jozom , fzökonn, Lejtthfí":

alább.

Xe/o*: iej

UTim,

tombolok, Lejtöfenn alá-felé , al-feló. Lej'í>rnn áU; rr.e^-hajolva. Lejtözni ugrálni le, *s fel. Pajkos mének (mén lovak) Jejtözn^k alattok. A^ hc?j' Ifjíöje: ererzkedöje, Léket vágni a* Z^/- : ha'^ad^k, nyiladék a' jégenn. jégenn. Msíg-iékezni a'' jeget. JVleg-lékelni a' dinLékes femi/ék." lábat meg nem tartó ín-; nyét. gov.^nyos hely. Jjg'iap/iadni : leapadni, •^lohadoi; v. lelapulni. Léink. Njerfen-tartó vegetativa ; érzékeny- fepJUivm okos- rationalis^ lélek. Lélek-tsap az hordónn: lélekxö-lik. Lélekzöt hagyni. Lelket, lélekze et venni. Lélekbe járó dolog. Lélskzd gége. Léi lekmény *; lelki tudomány. Utolsó lélekzéí.bena vonaglani. Lelkiség. LelkeFedni. Lelkesítteni. Lelkéhez nem fér: nem oUyan. Lelkes állat. Lelketleo tefí. Leiki-erö. Lelkére fzóllani; kötni; hagyni. L^lckzeni'. léled?eni; valami gonoízságba elegyedni, keveredni, abbann réízesülni. JLelemcnry inventutn^ találmány. Lelni. Lelkendezni ; nehezein lehelleoi ; v. lehegni; alig venni lelket. Le meUyedni: le-koppadni, el-tarúlni. Szörc, tolla haja le-mellyéd. Lemez vasi lemes-v.-;^ , fzántó-vas, ek^-vas, Lcndütenii la^'ann mozdíttani, indíttani. Tsak alig lendíítettem meg. Lengedezni levegni. Lengeni : inogni ^ mozgani, :

Lengedezöi harmatozó, fzemzö , lanyháíó , permetez, fzitáló, p.o. eísö. Lengedezve, lengedöleg, lengedezölcg folyó víz. Lengedezek. Len' gedezö Tzellö. Lcogö inogó; v. függd. Tsají alig teog-leng: nehezeon birja magát. "

Len-

ic^r

leng. Köntös' függ perémkopott, váfott, ó, avitt, ótska p, o. mg í V. tsekélj , nem fokat-njomó ; p. o, lengeteg ajándék. Le-nyaXtO-ny okozni: fejét venni, el-titni, le-vágni, kazás. írffjt;. Lépé iPájó. Lép- v. lépes -méz. Lépre-, vagy J^engeteg

;

íirfyedék

je *; V. viíeltes,

Lép-

lépes veíTzöre fogni, kerítteni, a* madarat. far.k.

Jjepel

leple

lepleg

leped

férge

fuperlát

ta-

karó kárpit. Agy-lepel ágy-takaro. Ágy-me* nyezot: ágy-fuperlát, ágy-fedél- Fal-kárpit.* falborék , ft.l- bé-vonó feftett, v. varrott fzönyeg. Ablak*- el: ablak-lepel: ablak-fedél, ablak-fed. :.

^-^

Serge: teátromi*

(

játfzó fzíni elöl- függ

)

lepleg,

Fel-vonni, v. le-ererzteni a* férgét, ell -függt. Agy -fal: fpanyol-fal. he' Agy-lep: ágy- fed. pezni. í^pentyü, : fzoknya*-fark , ruha-fark , ruhának erefzV. leple, V. kárpit.

—

tett farka.

Lepenyeg: leppentyö, le függ br az ökÖr* nyakánn. Nagy lepenyegü ökör. Eggy két lépést ne fajnálly töllem. Jó lépéLffpes. feket téfzen a* tudománybann, íekkel, v. óriás lépefekkel j.

Nagy

lépé-

Félrelépett híva-

tallyábann. : fedezni takarni , lepözni valamit. Lásd-i Lepel. J^epni. Meg-lepni ( meg-nyomni ) az ellenséget. Megi Meg-lepte (el* lepték ( körQl vették) a' várast. borította) a' víz a' föld* fzínét. Ott léptek a* A* lepkék, a' méhek meglepték, elleptolvajt. ték a' virágokat. Lép-» Lépni. Léptsö.* garadits*;a' minn fel-lépnek. tzelni, rövid lépéfeket tenni. Léptetni? laíTann, léptetve járni. Lépinteni lalTan lépni. Bé-lepiatett a* házba. Leptsenni : üagy zuhanáíFal hullani. A' létzet a* vízbe; a' gyermeket az ágyba vetette, ugyan megleptsent. Leptseaés. JLepczni

;

^'SP*

138 Leptseskedni fzáiú

rútalkodni;

Leptf>es ember.

Leptses

fzájú.

leroskadni , le-dölni. Le-rogyott , rodLe-rogyni gyantt p. o. ház. Le-rónii letörölni, le metfzeni; v. lefizetni p. o. az adófságoí , köhsönt. Les. Lefelkedni: lel'eskedni, ólálkodni, lesködni, leskeldni. Lesni a' vadat. Tsak az ó halálát várja. Meg-Iefie az útono. Lest vetni valefi lakinek. Les-háló. Lesdekleni. Lesdeklö fze:

mek. Lefza: hoíTz rúd, pózna. Le-fzáUíttanil p. o. a' lóról;

meg-enjhítteni

geiztelni, kérlelni, tsendesítteni haragját.

en-

Arráfe

lefzabni, leverni, le-üini. le fzállíttani Le-fzegcm: le-töröm p. o. a' fzárnyát ; az ágát; a' kenyeret ; v. le-hajtom , le-fzegem a' kalapot. :

Kenyeret fzegni:

fzelni.

inget

bé-fzeg-

Szemére fzegni (sütni) Le-fzegödai: le kötdni. Megfzegöa' kalapot. dött a' fzekér, Bé-ftegödni: bé-kötelezni magát.

ni.

Félre-fz.egett kalap.

Meg-fzegni

tilalmat, törvényt: általhágni.

í/fzka*: az afzalónak sövénnyé, mellyre tandó gyömöltsöt töltik. JLe-sütni

levetni,

jét, fzemét,

Le-telepedni

a' fzárít-

le-hajtani, le-fzegezni p. o. a' fea'

le-ülni, -fzáUani.

sáskák

Letelepedtek

ven-

rétenn. Le-telepítteni az afza' hivatal oíokat he - teperni : -tiporni, -tiprani , -gázolni, p. o; a* füvet. Xjév\ \k^ ju3 ^ fuccus. Leves ség. Levesíttem. LeveSzöllö-lév. fedni. Fnek fának leve. Levegö-ég. Szemed elölt JLevegni: lebegni , inogni. leveg, Felhöbenn , vízenn levegni , v. lebegni ,

dégek; talhoz

, mozgadozni. Levegtetni valam.it. Haladék- , határ- , bizonyság- , tilalom- , ofztály-, menedék-, adófság-, iktató , oltalom-, alku-,

ingadozni

Levél.

tsere-, vásár-, idézö-levél. czüft.

Levelezni máíTal.

Levél-arany. LevélLeveles; ludas, fzátnkivc-

139

kivetett , gyalázattal béllyegeztetett. Levelesítlevelefsé téfzem, fzámkivetem, idegenbe kül: döm , -hajtom, ki-tsapom. Levélke: leveltse tzédula *. Levél' máffa. Levél-fzín. Levél. Leveles fzín. Leveledzek; levelezek, váftolok. Szöllöt levelezni : váftolni, leve-

tem

lefzedni, -fofztani. süveget vetni. Süveget vetve, ^r. süveg vetve, köfzönteni valakit. Le- vélni tifztéböl : ki vetkeztetni. Kezeft vetni : állíttani. lét ritkíttani,

Levetni

a' süveget; v.

Nagy Lézep;ni

fö-hajtáft vetett.

lézengeni

lézzegni

;

fzédelgeni

tekergeni.

Hol lézegfz? Libatz: libotz, bíbitz, libatz, bibets, madár' neme. f^anellus.

Lidérizes: havas, hóid' járáfa fzerént bolondoskodo. riikúltt erd. Liget Ligetes. Ligeti. Liget-örzö: :

erdkerül,

tsöfz.

Lipittkelni : tipitzkelni , tzibekelni. A' vén , v. beteg lipitzkel (tipog) a' járásbann. Lifzt-ldng^ V. -láng: a' lifztnek virága, eleje, fzíne, fzc-ke.

Ló.

Ló-állás: ló ól, ló-iftálló *. Ló -darázs. Lói Ló-here, Ló' marja: fzügyének tsútsfa. Ló' tsiklóján- való fzör, v. fürt. Ló -heveder. Lováfz. Ló-vakaró. Ló-tsere. Ló -vásár.

Lobbantani*, gyújtani, gerjefzteni; v, vetni.'

banthatnám fzemibe

madhatnám meg banni

Lóbálni',

gyúlni. lógatni,

Azt lob-

Fzemi közé: azzal tá-

azt vethetném fzemire. LobLobbanás. hintázni, himbálni magát, va;

lakit.

Lobogó: áfzló, záfzló. Lobog a' láng. Lobognak az erefztett záfzlók. Lobogtattya a' fzél a' záfzlókat. Lobogós ing, ruha, 's a' t. Lobogok: mindenfelé forgódom, villogok, fzerénykedem, Lobogtatás. Lobogós újj ( síp ujjú- ) p. o. -

ing.

Lóding: por -táska*, por -tok.

Puska -por-tok,

Ló-

dingos. £í/.

vetni, hajtani. El iódíttom (el-retern, Zd/ftani -hajtom) mcigaor.101. Ki-Udíttani. Majd meg-ló'.

-ürögetlek ; lódíttotta magát. díil.ik

X.6diiíni

í'zaladni,

sátorfáját

-indítUk

íietni, fuíni.

-kergetlek.

El-lódlt:

El-

el-vitte

Lódúily.

Lógat is. Lógath »á:aíl m. Lógázni: hintázLógós ló. A' padonn ülve lábjit l'^gázza. Lógóra fogni a' tsikót. Lógós: kevefet dogozó. Lógóiokat-is ( Latrok "it, fzereíöket-is) tart férjéna

Jaógni. ni.

kivül.

J^ohadnix apadni, fzállani. Lelohadt erfzénnye, haLoliadás. ragja, dagá'lya, a' víznek árja. Lo-

hadhatatlan. Lohafztani; np tfztani. verni, asnakolni páholni, nád-páholni,

J^oholni

pállani, fenekelni, dögÖnyö/ni, taglani, agyabugyálni, agyagoSni. Jól meg- loholták, Loni\ fagyos zúzmara, v. zuzm^-ráz * a' fa ágainn.

Lemos:

Lomozni.

Jjomb: zöld gally. Zöld-ág. Lombos. Lombofodik az erd. Lomhálkodni : helébelni túnyálkodni , lajhálkadnr. Lomha. Lomhaság. Lásd^ Lajha. A' lomposba J^omposX bugyogós nadrág, bugyogó. rezeit. Lomp kalap raodra öfzve-vertt pofzTo neme. Lomposkodni. Lompoí'ság. Lonts: fzenny, rusnyaság, motsok. Lontsos: motakos, potskos, potsos, luftos, vizenys, sár-vizes. Lontsofodni. Loatsosíttani. Lontsoskodni. Jjopály. lapály, alatson térség, térmczö; v. kéznek, lábnak lopáUya, vápája. Lopályos v. lapályos hely , víz , 's a' t. Lopni, Lopadék : Icpott, el-tscntt, -kaparíttott jó-

Lopó fiívó' lopó-tök, Lopdzni. Lopódzkodni. Bé-lopódzott: magát bé fúrta, -lopfa; Lopop. o. a' házba, orozva, lopva bé-ment. gatni : alattonbann másra nézegetni. Szerelmeíenq lopogattyák egymáft fzemekkel. jUr^ní*: o?soüiia*, uísouna-*, Delieíli falat. fzág.

Lö

Lotsolni: potsoliii. Lotsogni: fetsegni. iff/j; pots. Szemibe Lottsantani. Lot^polm. Lotsoskodni. lotspolódni.^, LotsLotsosodni: lottsantani. vizet

ka: nyelves,

fetse^;ö.

A' fzájába Ictíyantani valamit. fzájúbaaa, MiAlig lolt7'nt- V. kpttyant-meg a' ant. meg-loUj döún le- ült, u^y.«n

Lom<intani

vetni.

Lotré fzájha , rin<2jó. lo^yog Xoí>^/^í: lÖtvögtü: zódó ni.y ed nybemi. :

a kevés viz a

p. o.

f^-fzék. Xíí/2«*: lói^a, hoíTzü A' lótzánu ü!. „ Lovag'. lova.íOs: lovig ereg :

Paí.

padka

ra,

fzeií.

r lovas fevcg.

Lovag-

lovalsag. Lolaka*. Lov'g-.'idal. Lovagság lovagolni. Lov.'^glani : ví "olhUallAn. vetteV. ludas x hile-fzegett , fzamki .^

LÜd \údas

Lúd fi. Lúd-mony, 's a' t. ( tojó-mony madár vaUm. tyuk-mony, test, gyalázatos,

mány

)

leveles.

•

tojás.

LÜP*- pár, párlg.

Lúgozó: lugz-fzap, fzapuló.

A' lugzóba tenni. ^ fzennyes ruhát lajha , 's a' t. luftasag. tunya, henye,' Xh#<^j Luftálkodni. Luftíttani. w, . galad , otslotsos , motskos ; v. mosdatlan ,

Lúgozni

reft,

Liifios

mány,

lontsos, tüztátalan

luz*-fenyo, v. -féLutz*-^a: lutz*-feny6 luz* fa feny. fejér -fenyü; V. v, ny kalandozni, ko. Ldörögni', lödörgem, J^^iorogni, ,

* 's a t. ízálni, kóborlani, ofrikalm Lokkentem föld. rf7A-- lapátz, egyenes

térségre,

orgovány-fdldre erefzkedni » , térre , sík Lokni: vetni, tabotsátkozni. fzállani, lejteni, az ablakonn. Ma kilökni Valakit ízíttani, I3ni.

mezdre

magamat. ( vetem ) lövöldözök Ldözök: lövöldötni. Lödöini: Lni lovelreEggy Lövet. ltt. valamire. Lövött: Lo,ve'l««|' lovetre eggy port Adgy való por. néki-lökkentem,

El* hajok. Kilövellettek (repültek) a' vitorlás madarak, el-Pzárnyaltak ) a (febefenn lövellettek

ragadomanyokért. A' kányák, le-lövellenek

142

höny

Ens

;

M-

minden az,

minek

léte,

v. létele

van.

Lönye

lepény' neme; v. lomhí: ember.

Te nagj

lönye. hötjögni', V. lötyögni, fityegni. rajta a' ruha.

Tsak

lötyög-fityeg

Lövöldék', lepetke, lepke, pille, pillangó. Ldörg, lézzegö, tséUsap.

luözér: lödör.

V.ásd

Ldörögni. X,ükögni

levegni

lebegni

inogni, ingadozni.

Lükög, v. lökög az ember' belöll, ha nagyonn öfzve-fzoríttatifc. hydnka-madár % barázda *- billeget. kög

a* víz.

hfdnyfüz'.

Lii-

ujja -is

fzfának neme.

"Lyukatsos : lyukatos , likatos , likas - bikas , lyugga* Lyukatsolni, lyuggatni. tott, fúrdaltt, fúrtt. hyüki: tempe, törpe. Lásd, Kutak.

M. nem-ett: éhes. Ma tellyefséggel: ma nap. Mai; mái. Maságtól fogva mától kezdve.

l\/[fa.

J^yJÍ

egéíTí

Magzani.

Mag.

Már magzik magba :

indult.

Mag-

közönséges magról termett fa. Magló (fzafa poríttó ) difznó. Magva - fzakadtt jófzág. Magaláfzántás: harmadik fzántás , harmadlás. Mag. .*

Magva

Magtalanság.

vas kender.

kadttúl. hely. Ki-

Magvet

Magvát

venni. magvazni. Mag-ló: mén-ló.

Mag-vetés.

Magvafodni: magba

menni.

ámbár noha Maga Reám fogták, maga :

bátor

ártatl.^n

ámbátor

fóUehet.

voltam.

Maga. Maga-bíró. Maga-bírósáp: Uradalom. MagaMí-ga-el-hittség. bízott. iga^laga-gondatlanííl.

gyá2Ó

dékcny.

Maga

gond oltt

gondatlanság, f/emts, ví-vet: kérke-

Maeahán\ó, Maga- kell.- magát íjseret

eízén-járó.

hegyke» ke-

143

kevély. Maga kéoysnn ntt gyermek. Maga megúntt ember. Maga-ment felelet. Magítn-Iriko, -háló. Harmad-, negyed- 's a' t. magával. Maga (kelmed). Maga-íz* retés , egoismus.

Macdnozni : magánn bann élni. Mágia-, tseber; bor'

kölÖn lariani.

Magánofság-

egyéb hígnak mértéke, mint

30 itt ze. Ma^zatozotn-. fzaporodom, tenyéfzedem, gyarapodom, csemetéi. dem. Magzat. Máholni tele tömött pofával enni. Májaló^X fzületéfe* napján való vendégség. fzihte, p o. harmiatzan tsak-nem Majd- ugyan eggy 30'

ejtel v.

vóliak.

Majmolni

majom

módra követni máfokat.

Maj-

molás. ^ Major* ember: Fólnagy, majoros. Majorság. Majorház. Majoroskodás. Majorkodni. nagy-ajakú. Májos-ajakú Majtzok majtz , kantárnak drágább fzerböl kéfzitt :

fzára.

nyakafság, makatsofság, konokság. Makonok. Makatsos. Makatskodni. Makkanni mu'.kanni matfzanni , motfzanni. Eggyet fe makkanny, ne pilTzenny. Makogni', vakogni, sírva dunnogni. Ne makogj. Makrantzosl durtzás. Makrantzoskodni. hasd, Ma»

Makatsság kats

katsság.

kegyelem , ajándék , kegy. Maláta*', meg- örlött gabona , mellyet férnek Malafzt

mmek

Málhanyereg fzekfzena, tereh-hordoz nyereg. Máiha: zajda, bútyor, 's a' t. Malom*', drlö, tör. Malom gát, -haz, -hely, -ko, :

-vas, -por, -kerék' lapáttyai*. Tör-, örlö-, ványoló-, kalló-, daráló-maióm. Mállani: virágozni. El- v. meg-mállik a* fa. Megmállott hírével a' föld' kereksége.

tölgyfának neme; valam. magyal, mo* tsárj'sa'i,

Malogya

Marrií

;

1440m

nyünyögni ; magáb :na dunnogni ; v. : Mit mamlafiann enni ; v. tselekedni valamit. foVáig. ollj a raj! tnogfz

Mammogni

mangur, fillér. Mángornyi ; négy árpaíiemet-nyomó v. tsekély dolog. Manó*, roflz lélek. Mi m nó hozo'.t ide.

Mángor

;

Mants*'. lapta fa-gj'-ökérbol , mellyel botokkal hajigálnak a levegöbenn.

fi vetnek,

Mantsozni. onokáV. maradékok

Kés3 magzattya , maradvánnyá ) Marudck-fzéaa, 's a' t. maradék, Étel -nintsen. Nints ntaraElmaradozni. Maradozni. t. a' 's dáfa: nyughatatlan. Maradandóság. Rajta maMaradék.

Maradni.

Semmi maradéka

,•

(

radt: rajta fzáradt, a' mit kapott.

Maradttság birság, bírságolás, büntetés a' l ÖrvényLí/Vdf , Fej» és Mar^fzFején maradni. benn. :

talni.

—

T ^ j TT tnajdrmaid , majdég. Lrtjrf, Ezennel. tarióztatni Marafztalni : marasztani , meg-iartani Meg - marafztalták a' Papot. Mabüntetni. ilfí/m/í

••

Maráfztalás: marafztás. Marafahatatlan ság. törvényes maradtság: Marafztás: rafzthatatlanúl. büntetés. valakit.

Fejénn

marafztalni

maraíztani

....,,,

orok, aru, porMarha'. Minden-féle jofzág, kmts, MarhaKalmár- , ezüst- , lábas-marha. téka. marha -kibéMarha-hajtás : hús). hús (tehén Marha-hajJÓ. marha-lopás. V. üzés, Szüntelen marMarni. Marakodnak: vefzekednek. harapólag. Mardosva: egymást. dofsák Marok-fzéna% -velf £Ö , -had , -í'ereg, -gabona.

Marok.

Eegy marok nép. Markom' pököm hozzá kékötni vafzülök; V. magam' bíztatom. Marokba Markps-legény, lamit. Jól megmarkolni: fogni. Markofann hozzá látni a' dologhoz, kard-marka:

lat, V. -maroklat, 's a* t. part, geréb. Martos. :

Mart

Marti lapu.

kapfi, nyereség. Martalék: zsákmány, ragadmány Meg-ofztotta vehaza. jöttek martalékkal ^a2y UK, V. közikbe olztotta a' martalékot. ,

Mar-

Ma Martalót zt ember-

v>^maxh.s.'lo^ó,

U5 -áruló.

Lelkek*

martalóttzi.

Mindenüvé bé-mártya az

MártanL

orrát. MártoGyertya-mártó. Martó-edény. Kenyeret mártogatni. Vízbe, sárba, mártani valakit. Martzona mérgefetske kis állat, Martzonaság: kis vadság. ,^ Marúlni. Lásd ^ Fitzamni. Más. Máfolni másíttani. Máslás máfolás. weg* másíttani : -máfolni , -máslani az alkut , a' törmáfsá változtatom. Máslás j Máslom vényt.

gatni.

lre, nap.

Más (máfod', máfodik) tsíger, v. tsügÖr. Máfod' fü: máfodik efzlendöbéü f. Máfod* borj: máfodik efztendöbéli. Máfod*

fre menend

Máíünnét: máfunnan, máshonnan. Máfod-magával. Szül aíTzonynak a* Máfsát nem láttam. Májfa. rendbéli.

máíTa.

Máfzdo^alni: máfzkálni, tsúfzdogalni, tsúfzni-máfzni. A* fára-máfzónak körmös legyen ujja. Mqfzlag\ halaknak vettetni fzokott bolondíttó, mérges falat. Mafzlagos: vefzekedö; v. bolondíttó. Mafzlagoskodni. Mafxlagos fzerelem. alattonbann - való tsalárd , alázatos Mafzuta : matska. Matd/zt kéfzíttetlen , nyers felyem, v. béka-felyem. Mátka tál: fzeretök' ajándéka; v. húsvéti piros tojás* Meg-mátkáfodni. küldözgetéfe.

Mzírlwg

tekerts

.fonaték

Eggy matring

zseréb.

páfzma, tents, tints > Farmatring. wa-

tzérna.

tring-haj.

MCg-matskáfodott ('örzve fugorodott)

Matsk'í^odni a' keze.

Mátjonya

ga2

fnek neme

búza köztt teroiö

tö-

vifs.

Matzája: fzéretöje, ágyaíTa valakinek.

Matza*.

nyávogni ma:ska-ízó. Mávogni Máz. Mázlás : mázolás. Mázolat. :

lott fal.

falnak.

;

Szép mázolatokat

tett.

Mázas. MázMázaiattya a*

M«:

: ^

i46

nefze, fogd. jel-pénz, emlékeztet-, emlékezetre veretett pénz*, V. lánnára * nyújtott értz*. Medáljos kütsög. :

inefie:

ne.

Medály

Medd

meddü

terméktelen

vány, kopár, magtalan,

gyümöltstelen

iweddölni

magtalanodni, vadulni, kcpárodni lenedni

weddöség tölt-

Medd

fajulni.

költ-

fo-

gyümöltste-

fold

med<ltílni,

fzöllö.

weddö fejembl Isak az

meddüség.

tehén

sült-ki.

víznek, leg méllyebbje, a' medre. Meg: utánn. Hátam' megé bújt. A' fa megé vonta magát, 's a' t. Megém ne jöjj. Péter' megé (megi)

Meder*:

álly.

megint, megintelen , ismég, isméglen. Ezt, meg' azt mondta, meg meg' el-ment. Meg-agqom: meg-vénhedem, meg-aggúlok. Meg-aggás. Meg-aggott. Ldsd, Agg.

Meg:

meg-áldozta a' fiát. Meg-áldozoJ7i: fel-áldozom. Meg-állani fzavát , ígéretét. Megállani -állapof^ní, Meg-állani a' f. rat eröíTenn rajta , valaminn. Meg-állatni: állapíttahi, állíttani tartani magát. :

valamit. Meg-hakolni magát katskodni. Mcg-be'llem

meg-kÖtni; nyakasködni „ ma-

-béllelem.

Béllést

adok

tefzek p. o.

mentébe. Meg-bérlem^ ki-bérlem a'

vefzem p. o. a' házat. , bérbe Meg-bírálni \-eiS.diV\\.: bíráúl fogadni, ismerni valakit. Meg-birságolnix pénzbenn meg-btintetni. Meg-bontakoztak

-bomlottak

Megbotolni: -nyesni

p. o. a'

húrok,

p. o. a' fuz-fát ; íit, növéfit, el-irtani, le-vagdalni.

fzívefc.

ágait, hajiá-

Meg-botoini;

-verni.

Meg-bkni meg-dÖfni, -fzúrni. Ldsd, Böködni. meg-eggyezni valaminn. Lásd Meg- egyenefedni :

Eggyesülni. Meg-erefzteni a' gyeplöt.

ízabadságát meg-adfli, fzágot

Mcg-erefzteni az orfzágot jieg- v. k,i-erefzteni a' jó-

^ Me-

Me Megett

147

mögött utána hátúi. Hátunk m^fegett Megettem, -ed, .e-, megettünk, -tétek, ,

lakik. -tek

nem

volt.

Megfejelni a' köpiit,: a' meg-töltt köpüt más meg-tóldani. siílljedett , fillyedett , el-ültt , Megfeneklett pedett, -merültr p. o. hajó. :

iireíTel

el-iiUe-

boronával a' gyepes, gajos, rögös, : göröngyös földet meg-rontsolni, -törni. Fogas* Vas-fogas ; vas-fog borona *. borona. meg'

Meg-fogafolni

fogafolni (gerebel'ni *) a' kendert.

Megfutom az erdt

várast , v. meg-futofom. Meg-gazo/níl meg-ganéjozni , -köverítteni. Gaz: ga* nép, tarágya*. V. meg-motskolni , gyalázni a*

valakit.

Meg- gerjedni: -gyúlni, -gyúladni. a' tüz.

Meg-gerjefztem

Meg- fel-gerje'dett gyúlaíztom. Tüzet,

haragra, gerjeízteoi. Meg-hahotáloTUi megki-katzagom ; pakotsáfann , portzogófann ki-nevetem. abba halakat vinni , boMeg'halasíttani a' tavat :

tsátani, eregetni.

Meg-hamijfolomi -hamifsíttom

-vefztegetem

-ron-

p. o. valaki' írását ; v. meg-tzáfoíom, zudtolom p. o. a' reám fogott dolgot.

tom

-ha*

meg-víni, valakivel, az elIenséggeL Meg-hartzolni Meg-hartzolás. Lásd, Hartz. Meg-hírdetni X meg-izenni, hírül adni, hírré tenni valamit. MCg-hírdettem akaraltyát. :

Meg- el- hi-iiirefédni. Lásd Hír. Meghívom'. viíTza-húzom, meg-tagadom, ^

Meghívás.

Izédemet, valláfomat.

p. o. beMeg-hívatlao»

Meg-hívhatatlan. viíTza-hozom, p. o. az elvitt jófzágot^ MCg-jövetele utánn. viíTzs-jöni. Meg-jni: Meg-ízgatni fel-indíttani, meg-háboríttani. Meg-izga* Ne izgafs: ne öíztönözz. Lásd Bujtat. tás. meg-vadíttani , efj'trare. MegkMeg- hegy etlenittení Kegyetlen : ízelídség nélkülel -kegyetlenedett. való. Kegyttlen gyermek. Lásd^ í^egy.

Meghozom

Meg'

Mé

148

meg-bofzontom v. keferQvé téfzem. Lásd^. Keferv. Meg-kefergerem. Meg-cyrdtt : meg-evefedett, genettséget vett p. o. a' kezemenn a' íeb; v. meg-fzaporodott. Meg-gyültt Mtg.keftíríttem:

;

bajom.

Meg' következni

meg-tÖrténni

Ez meg-is kö-

-esni.

vetkezett.

Meg-körezteni p. o. a' fodort só nélkül tifzta * vízbenn megfzni. Meg-külö7wdni\ el-válni , -válafztatni, el-hafonlani. meg- válaCztom; v. külön -fogom, Meg-különözö/n verzem. Meg-húnyta magát : raeg-hunnjáfzkodott, le-lapúlt, :

le.gugorodott

-kutzorodott.

Meg-pukkanni: haladva nagyot fzóllani, v. pattanni: pukkan a' hólyag. Pukkantó. Pukkantani fzá's a' t. jával, hóljaggal ,

-kergetegefednl, -örülni, -tsábúlni, -káMeg-Jzédiilni bulni, efzelöskÖdni, meg-bódúini, -té olyodni. :

ineg-lzédítteni

(

meg-bolondíltani, vakíttani) va-

lakit.

Meg-torlott ^ halomra gj'^ltt; v. boíTzót állott, iwegrakásra vertem, wegtorlottam ellenségemet weg-torlotta , v. -torolta az torlottak a' habok, Attj'a' halálát: meg-kerefte, meg-boíTzúllotta. .*

Meg-t/tözni: magát megtölteni, -tömni, -rakni. Megvagyok', élek, nem vefztem-el. wég meg -vagyunk. Meg- van a' pénze. Ugyan ki- voltak a' Barátokéból. ki-véve, ki-fogva, kivül, Eggytöl megMeg-váiva válva, V. ki-válva , eggyet ki-fogva, mind ott .

voltak.

meg-ühödik : meg-fenyved, -purháfodik, redvefedik p. o. a' fa. Megye : határ *, vidék. Meg megyézni: -határozni, Megyénkbcli. megyebeli. jnegyés-dolog, -levél. Püfpök-mefye. Vár« Megyés PülpÖk , -Pap.

Meg.ühög^

megye. Méhes. Méh-tartó. Méhéfz. Meh-kosár, •kaptár, méh-kas, méhkeieutze.

Me'h.

-köpiíi

149

Mekegni: ekegni (ketske-f/ó) v. hebegve akadozni, habogva fzóllani. Mit ekegHt raekegfz? ;

Meleigetni, hevítgetni , raelegítgetni. iwele* Meleg tájék. Melegedni. Agy,, élek-melegülni.

Meleg.

weleg-ágj.

gíttö.

MelUk

dalas,

jw^Ieg-vér.

mellyék: oldal. wellékesleg.'

Meiiéki. Mellékes: olmellesleg, óldalaslag. mcU

Ijékefenn. McLék fzó adjeStivum. kerülni p. o. a' roílz társaságot. El-mellözni a' dolgot, az igazságot. Mellzhetetlen. Mellf, V. mejj, eml, Melly-ras: vas-derék. Mcllyvafas: vasdqrekas. Medy- vasba öltözni. Meltenyeres-t »lpas. lyes-vállas Mellyefzteni : mejjeíizteni* koppafztani. m eg- mellyé fztették. Mellyedtt. Meliyedni: koppadni. Méltatni. Méltó. Méltóztatni méltóvá lenni , v. Afzt.tlához méltatott téged'- is. -ítélni. TifztségMéltatlanre méltatni vaLikit. Meltóságosíttom. ul bánni valakivel. Méltatlanság. Nagy Méltósá . Menedék \ mentségre- való. Menedék-hely: fzabadquietantia. hely, óltalom-hely. Menedék-levél Menedékes', könnyenn járható. Menedékes grádits *, V. léptsö, V. hágtsó, 's a' t. Menekedni: rzabidúlni. K.i-menekedni a* vefzélyböl. Meg n?m menekedhetett töUe. Menni. Menelni: mendegélni, járkálni. Ott menel, Men'tébenn ; menetébeon. A' víz' mentébenn. Menny üt ö-kö: menny-kö, villám. Menten : mentéíl, mindgyárt, azonnal, leg-ott', legottan, mindgyáráíi, töítént, mindgyárton, ottan, ezentúl, m- nien meg-indúlt: menten (leg-ottan) .•

Mellzni

ment. Menteni.

Mentl

Mnnüíni.

Ld^d

mentül-hamarább.

Mentséges. MentMentö-írás, v. -befzéd. Mentség- hely ; menedék -hely 's a' t. hetetlen. Mentegetni : fzabadkozni. Mentdni ; mentekezni, ki-fejtödzni, 's a' t. Mentöleg. wenlt; meatett, fzabad. Mentt a' büntetéstl. ,

Fitzamni.

Menye-

Me—

ICO' -^ _;

Me _,

Menyekzösködni. menyegz. Meny. Meny- AíTzony. >j enyém -AíTzony. wenyekezni

MenyekezÖ

házafodni , párofodni *. mennyegz«it; v. bolt, bóUozat, padlás* Menyezet Menyezetelem: meg-hajtom , boltozom, al-réfze. Menyezelni. Meredett\ meredtt, merevedtt. Meredlt nyak nyaknak merevedéíe , hajthatatlansága. Ki-merédtt, .dülledtt, a' fzeme. Ki mereliztette a' ízemét reám*. \

Meredni,

Merede?.ni.

inerefzteni,

—

Meregetni % meregélni, merítgetni. meríttö edény. Merekiyex inereglye, petrentze v. eggy hoíTz

ág

;

fzéoa*-viUa*. Méréfzelni. Meréfzség. ifiéréfzetske, wiéMéréfz. " Biéréízenn neki-állott. réfzkedni. Merefzkedni : húzalkodni , nyújtózni. Meredni. MeMeredett fel - egyenefedett, redezni. Ki-merefz:

tette a' lábait.

Mereven

hajlatlan

kemény.

Merevenítten!

merC"-

Merevenné, nierövé, -tenni. Merevenenn: Mer mereven. Merevedtt : merönn , állani. meredtt, nyakú. Merevedttség. Me'rhélni : mérsékleni, mértséklejii valaminek hofzízát , mellységét, nehézségét. Meg-mérkeztek eggy máíTal ,eggyik a" Mtfrkezni. máfikhoz mérte magát. Meg-niérkezhetik vele, kíraélleni. JttJértékleiú : tartóztatni Mértékeld magadat mindenbenn. Mértéklet, Mértékletes - ség. vítteni.

iwértékletlen-ség.

Mer: kemény, nem

hajló; v, tsupa, mind, egéíTzenn*

Merönn ( merevenenn ) áll (tsupa) hazugság, hamifság. Mcröségí keménység.

Merönn

a' keze.

Mesgye

áll a' körzál.

mer

fzántó-földek

és fzöllÖk között hagyatott

gyep. Meffke.

MeíTzeség

nen, melTzünnet

távól-valóság. p. o. jött.

MeíTKüi: meíTzünMeíTze-föld.

^leJier^-remeV : mefterségefenn kéfziiltt munka. MesMeítertelen hazugság. Mefter-*terséges álnokság. gerenda *: melly a' többit-is tartya.

Máely: juhnak nyavalyája. Mételybenn a' juhai.

tudomány. , , ., , v. üveg-világítto. apró tserép Török templom*. M'ítset * mit tefzek , v. tegyek MetízeVvele Tünk*: mit tefzünk. Metízenek* modgya p o. vele. Ezen fzóUás' jwételyes

M^ts

Mételyefedni. Mételyesíttem

hullottak doglelem.

t^a'^cI;? Metselo.

••

terznek fzokas-

mit

Met-

vele.

igen

Pazmány-is

kivált Dunánn gyakorta él -vele. /^«e^ Meztelen, meM.f*: valami ruha, takaró. em MezítMczíttelenit Mezíttelen-ség. túl.

bknn vagyon,

zíttelen.

MezUtelenedem.

Mezíttelen kard, 's a' t. Mezíttelenenn: mezíttelenül. Sejtes (viafzos ) mez. ü^/.-...: méh-ser. láb.

m^7 fzOret Mez-rzO^^^^^^ Mezeinek v mezét

Mézes mákos. Meg- mézeim. hordanak ) a' méhek. mézge mézga. Usd, '^",§^- ,, iVf/z6/^e '„koWus * matska-méz matska-gumi M^z^a

^sipa.

fat

Mezgelni: fának édes leve, nedve. Mezge-hántok n^^^f tlni édes levéért. l^tskehii bengézni , gerezdelni , Mezge'rleni

í^4-:

ham-

•

keresgélni. fzöllö-fzedöktöl el-hagyatottat bengézés. gérlés

Mez-

Mid

miatt*,

mián

Ml/rt-hogf mivel-hogy. mihelyest , mihent. iK//Áe/rí bubulitska Mlhóia tuTbulya, baraboly, ••

^ .

Miksc^- Maximilicin. ^^n^Uftl ko mellyböl a koMile földdel bé-fedett fa-kupatz*, égetnek. vátsok fzenet olly. ollyan. iHjen

;. valam. lUy: ; miUyen ; téhely% F^í^^^ Milirex fzelentze, tok , Min^z a' fold alatt. iJíi«a*: álnok fel-vetö lyuk ni"- minat ásni. „Snrip 3Í,W. Mindenes. Mindenefság, ^^^^'^f^'-J^y^^l ]olza a o. Mindeneire vagyok nekie, p. niség. orokké fj^Jvaft , mindég , gábann. winden-ha mmdea L. Mindenhol: mindenütt, Atin^eukent. Miadenf^er Univerfum.

iJf,7/r

módonn.

Mindenség:

itft

L^ _«_ „..^ mindenkor, mindenkoronn mind untalan. MÍnd* gyártón: mindgjárt, mindgyárást, azonnal, 'sa't. mindkett, mindkettenn. MÍDd-két -fél, V. -réíz MÍnd-két heljenn, MÍnd-nap eftig: egéíTz reggeltl mindenikünk* fogva nap-nyúgottig. windenink Mindenünk ( minden jofzágunk ) kiki közüliünk. oda leflz. Mindnyájunkat érdekel ez a' dolog.

,,_±

;

Minem: min, minem.

jMinemüség

minség. Minta ábrázó * formája * valaminek. '

minémüség»

Szép mintába

Öntött.

nyávogni , miogni , mint a' matska. Miogatni Mire hogy mivel -hogy. Mirigy- kelés, tályag, kelevény, fzökés, guga. Mi-.

rigyes.^ Mirígység. ^ ^ MÍsége Miseg'" mitsodaság. mivolta, valaminek. Mód*. Módos. MÓdosíttani. wódofodni. Okkal, ^

móddal végbe vitte, wód felett. Módofonn. Moh: mohó, hirtelen, gyors, febefs, nagyon-kíváná. Mohonn enni, -falni. Mohonn kezdeni, fogni valamibe. Moh (mohó) kívánság. Mohonkodni, Mohonság. Mohonn evéa. Moh*', muh, moha: muha a' fánn, kövönn. moi hos-odni

mohosúlni.

wohozni.

Mohc^ság.

Mokány- durva, vad, goromba, idomta,lan, parafzt, otromba p. a. ember, Mokog- vakog, nyí a' nyúl. Mondva kéí'z- fizetésre p. o. parantsolni tsináltatni i

valamit. * kalaftrom * monafierium. törköly. Mont SzoUö-mont. Mór * tégla * formára * tsináltt vályag. MÓrbóJ wort vetni t téglát vetni. MÓr-teglá* rakott fai. ból-való égettlenböl. Mord- kedvetlen , vad , komor, kemény indulatú.

Mondjior

••

Mordiás^ mord

doa néz

kedv

komoron

ember.

teként.

Mordulni.

Mordonos,

MofMordon*

ság: mordság.

Mor'donkodni. *. Mordály-puska , v. mordány. mordi*: alattonbann rágó, maró, rágalmazót

Mordály

•

kis piftoly

Mor-

153

Morogdogalok. Morgás. Morgolódom. Mor-

Morgók.

gódom: eggyütt-morgok. Mörgódás. A' kutya-is morog, ha az orrát meg-ütik. Zörgo-morgó. Mórikálni *: farát rirzáiui. Tsak úgy mórikállya niagát elttem. Morkoldb*: tsuda-állat, lidértz, 's a' t. Ha a' morkoláb a' napot tellyefenn meg-enné. Mormolni mormolás. Mormolva mennek a' pata'

kok.

morotVány, tó, halas-tó. El.morotváfocl: morotványos hely. Morvdéy. kaláts' neme. JWbroít^t

Morotvás

ni.

Morzsáink

zsolódni.

hulladék. Morzsálni morzsolni. MorKenyér, morzsa. MorzsásMorzsás. :

Morzsalckkal hizlalni a' tyúkokat, *s a' t. Moslék. Moíálék p. o. mosni-val ruha. Mofdtlan. Mosdatlan kézzel nyúlni valamihez. MOsdó medentze. Mosdatlan -fzáj, .befzéd. Mosódás mosdás. Mofogaíni. Mofakodni. Mosódni. Moslékos edény. Azzal moíTa fzünte-

föld.

Mosni

Mofadék.

•

len a' fzáját

azt emlegeti.

—

Moítankor. Moftani. Moftanig-lan. Moftanság-ban. Moftantól fogva. Moftanábann, Mojio/ia. Moftohálkodni. Moftohálkodás. Moftohai, Moílohasság, Moftohaidö, -fzerentse. Mofzf' mofztika: a' gyümöltsnek ber-tsutkája, tor-

MoJL

—

sája.

Motozni: matatni. resni,

Ki .motozni- ki- tapogatni, -Dyomozni, valamit.

-ke-

Motsdr- tós hely, tótsa, víz-állás, tó. Motsár-tölgy: motsáros helyenn termo tölgy-fa. Motsok. Motskandani. MOtskíttani. Motskosíttani pifzundokíttani , otsmányíttani, Motskolódás Motskosúlás. Igen nagy MOtskoska. kolódás. motsHot ( gyalázatot ) tett rajtam. Bé-motskoíni magát. Ki-motSkoltam pífzkoltam a' házból. Motfzunni- matfzanni. Meg fe motízannyj meg f© .•"

piíTzenny.

Alttjé

bagázsia

pefzmeg.

Lásd^ Bútyor,

M«.

— 134

.—

^^o

—

Jtíotyogni x totyogni, m.itolni.

Míí •

" [

' '

pifzmogni, pifzmolódni

•

pif^-

Mozdíttani : mozdítthatatlanság, MOzdítthatatlanI. Mozdulni. Mozdulat. Mozdúlailan. Mozdúlatotska.

Mozogni. Mozgadozni. Mozgadozva. Mozgathatlan. wozgatlan- ingatlan, -jófzág. Mozgásba hozni a' népet. MOZgóság, Mozgató. Mnlitni. Múlatni magát. MÚlatni: halogatni a' dolgot. El-múlHitotn ( múlattsággal tartom ) p. o. a' vendeget, gyermeket. Dolog- múlatás. Magát múlatás. Múlatni a' dologgal : késödni. ^úiató ház, -hely. Mulattság. Mulatozni. MÚlattságbóI, MÚlattságos i víg. Mulattató. Mulatozva. Elmúlafztani kötelefségét. Múlandóság el-múlás. El-mú!hatat1an dolog. Mátólag: által-futva: kis korig. Múlólag lásd meg. Múlólag be fordultam hozzá. :

;

Munka

muka

Munkálkodom.

Munkálatlan kéfzíttetlen p. o, föld kálatos munkás. Munkás-ház , :

Munkálódom. Munértz *.

müves-ház

fabrica. Munkátlanság, dologtalan-fság. MunA' munkáfságot meg-kell a' föld-népénél káfság. indíítaoi, ha az Orfzág boldog akar lenni. MuTtzos\ fzurtos, fzurkos, pifzkos, tzirtos , mint a* lakatos inas. Murvd-X fü' neme; v. fzéna-, fzalma-murva : töredék, V. törek. Murugy mwruggya pelyvából mibl álló rothadtt :

gyülevény. Miiftrálni * a' féregét , hadat : fzámba venni , megvisgálni. Meg muftrálni valakit: -loholni. Egéífa

nap' muftráÜya migát a' tQkörbena. Muítora-* poiztó : mutatni-való. tsomoízolni , rontsolni p. o. a' fzöllöt a* Mufzolni :

kádbann. Mufzoló: tsoraofzló-fa. MufzUtza * bor-légy. :

Mü

miv.

Kézi-miives

artefaetum.

Müvéfz

kézi-munkás.

Mvelni

;

Müvelményj mivdai.

•

Müfzer. ( matériáié meg-kívántatik.

)

«;

mi valami mivnek üzésere

N. r^addly: pióka *, piótza *, vér-fzop, vér-fzívo.. %L V Nadályozni. V. nadály: fekete gyökér' neme; hafznos a' tsontok' forrafztására. Nádjnéz tzukor *. Nád-mézelni. Nád-mézetlen. Nádolni : vasat edzeni, Ödzeni, keményítteni , atzélozni *. (Atzél: tüz-vas) EgéiTz- , v. fél-ná:

dolás.

Nádor-Ispány

J^ádor.

^(ídraX nátra,

méh,

Comes Palatínus,

uterus.

Nagy fába vágta

Nagy fát moza' fejfzét. Követ vetni nagyobbal magánál: a' tudatlan ki -hívja a' tudóst. Nagy fzívüség. Nagyakarat gög, kevélység, fenn-héjázás. Nagy dolgokat fefzeget. Nagy -ehetség. Nagy - embersé-

J^agjr-

gat.

gel'enn hall,

igen emberségefenn. Nagy-hét, NagyotNagy-alható, -alvó, -aluvó. Nagy-türhetés : :

nagy -trhetség. Nagy-Meltóság. Nagyobbka, v. nagyobbatska.

Nagy- lelk-, Nagyobbodni. Nagyolni. Kinagyolni: naggyából kifaragni. Nagyozni: nagyzani: nagyobbíttani , nagyíttani, magafztalni. NagyoUom: nagynak tartom p. o« ség.

az árrát; valamint, íbkallom, kevefellem, hoíTzal-

lom,

kitsínlem.

Nagyságolni.

Nagyíttó

üveg*

Fö Hertzeg *. Iám, áim. Nám meg -mondám, hogy

Nagy-,

Nám

járfz.

feleség' annya. Napom, -od, ja. Na-ád, ája. líap : ijol^ v,dies) nappal. Nap- enyéfzeti (nyugati) fzél. Nap-fzállatí nap-eíet, nap' le -mente, le-.áldozattya. Nap-haladatkor: nap-alkonyodáskor, Nap-eílig: -fogytig, Nap-közbenn. Nap-kor; var-

Nap; napa;

pám,

iam, éj-kor,

wapot

illeni, v. üileni: fzentelni, v,

inne-

156 »»

Ke '

•'

inn pe'ni.

Üllö-n/ip: üilnep, v. ünnep.

Naplás:

napozás, halogatás. Naplód; ntpot idt, lóiNap zok. valamit halogatok, hólnapozok. Kapót, órát, Izabni, tttnni, rendelni. NappalozNippli f/oba. N^apló könyv, diurium. Nap' jii. -éj' eggyenlösége. Nap enyéfzet. Eggy nappalt Nap f/.abás. Nap-fzám. Napt ItÖtr. N pp Üg. fzá/la». Naptár*: Calendarium. Napo t nap eftig: cgéíFznp, p. o. dolgozni. Az napságtól fogva: az naptól kezdve. Nap-fzÖkö efztendö: Máttyás* ugr/ifa. Nap-támadati népek. Nappallani. Nappalás. Nappalodni , valam. hajnalodni. Reánk ,

tok.

nappaloiioll az idö. Napló. Nap fzámos. Napon sltt: nip' ól feketedett; v. nap' hévségétöl, nap* fzúráfa, siitéle miatt betegedett. Nap-bér; napi bér, v. -fizetés. Napverö *; verö-fény. Niis-Ja

retefz, kiiints, fa-zár.

Najz\ a'menyekezök'fz'Tloii. Náfznagy: Fö-gazda a* lak ida^ombann. Náfz' népe lakadalmaibk. :

folyó, kÖnny, kansú, sugár, ludar hajó, ^Náízádos: Fö-hajós, hajós kapitány *. nt^, feleség, aíTzony. iVi?' Nos: házas férjü. telen: feleségteleny Nrzni házalbdni. $*e: me. Nelze; mefze: me , 's a' t. a* könyv, ka*

Hsáízád

N-

—

lap.

Heged

kevélység , büfzkeség. Negédség negédesség, nagy-akarat. Negédes-enn. Negédeskedni./ négely, légely, tsobány, tsobolyó. Hozz J^e'golf :

^^S7 íiégoly vizet. iVi^j. Negyedes. Negyed': eggy negyed réfz tály *. NÓgyelni. Fel négyeim. Negyedlö, g^yesítteni.

K é^y

rétü.

Négy

efzten döfi ég n égy-fzegfl ség.

Negyvenes hordó,

fer-

Ne-

négy-eíztendöikoi

Négy

fzegesítteni.

Négy-nyüstös váfzon.

Négye-

Négyezem négy-fzegesíttem. Négyesbe, kettsbe 's a' t. fogni, -venni, -járni. Meha. Némellykor, néha-néha; v. valaha. Néhazet quadratura.

nap.

Néhd-napba.

Néha-napjánn.

Nehe/cülök. Nehezedem: bádgyadok, öregízem. Xii^hezeUem: nehézlern. Neheztelni. Nehc-

£íehe'z.

ze&A

Né zenn

^57

Nehezítten). Nehéz kt^dvu. Kehé>kesítteni. Nehézkes: vife-

vi eltrn,

velV.etri,

Nehéz-ízabású.

Eegy nehezék:

lös, terhes.

lo. Int.

JSéhon\ néhon néhuí, néhol, imitt-amott p.

lehet

találni.

'Nélküled*

nálad nélkül

Dunánn

túl

úgy

ejtik.

Faj

ííem.

fajta, netifizet.

;

Nemnek

IVIitsoda

nembl- való.

Famíliának *ág izali. Nemzetiségi ágazat. Nemzeni. Nembéli. Ferjfiúi Nem. AÍTzonyi Nem. IJegen Nem. Szép, v. fzebb Ném. Meg némíttom. El némulni. Némaság. NéNefmn.

rendi

-erd, -barlang, -magánoíság.

állat,

Néma

gerjedés.

Híémü

pénz-tartó tserép edényke.

Xsénidlj'. JSetnes.

ség

Nemesíttett

Nemesítteni.

sülni. ,

t^W

Epy ki azt mondotta. valaki. Nemeíi Rend. Nemes jófzág. Nemes örökudvarház. Nemeíénn. Nemesedni: neme'

Nemes ülés Nemes Nemes Nemzetes.

telek, -jófzág.

nemesítteiett.

Nemes

ízív.

Jjfemez: öfzve veretett, avott p. o. pofztó, v. gyapjíüt,

kalap-pofztó.

^emmen: tsak-nem,

Nemt:

v. fzíntén ögy.

termélzeii Iflen

vendetes

kéryi

;

Genius.

kéji

kedvi

Nemtöi ,,

: víg, örterméízeti , ge^

nidiis.

Nemzet. Nemzetenként. Nemzetes sée. Nemzetiségi ágazat, v. -nyavalya. Nemzetiség, nationalitas. nationalis charncter. , crkölts, ruha, ízokás, nyelv, törvény.

Nemzeti béllyeg

Nemzeti Nemzeni.

Nemzetni: fzármazni. Népség: kö/ség, köz nép. Népefedni: népeNépes váras. Népesítteni. A' népcrsítlés sülni. le^-föbb tárgya a' Fejedelemntk. Köz -néphez

Nep.

Népi. popularitás. háló, reJze; aíTzonyi munka. Nértzelni : Nétzelés. Nértzezésj köiés. kötni. Nevedék : növelték, nevendék , nevedé^eny, gyer^ mekded , fiatal', Nevendékeny új gyürüs új. ere!zke<1és

Nerfz

158

gyermeket, jófzágot, kíntset. Neve* Mevelkedni: nevekekni. NevelöA' Gyermek' nevelje. levetkezni. Nevettséges fzabás. Nevet-

JSevelni a*

letlen gj^ermek.

ház. Jf^cvctni.

tség fzerz.

Nevets

dolog. Nevezetes-ség. Nevezetlen: névtelen, v. nevetlen. Nevezletés (denomína-

Nevezdegelem.

iscvezni. tio

Nevezet fzerént

nevezeteíenií.

Név' mafla

pronomen.

Nödögelek ferdülök, felX növök, v. növÖk. híizalkodom , -hutyorodom fzálafodom íiidarodom. nézgélek , nézellek ^ézni. Nézdegélek valamit visgálok, jólmeg-tekíntek. Nézetett: jól meg-próNéz. Leány'- nézöbenn volt. NézS^ báltatott. Nevök

fzín

Néz

játék-fzín.

Néz:

üveg.

jós,

tsö

mefzfze-Iátó, nagyíttö

jófoló

varásló, jövendöl.

Nézhöz menni

valamit meg -tudni. Néznéje : nézné; valamint: tudnája, tudná, 's a' t. Hlyen hajlatáfokat

gyakrann

találni

régi

könyvek-

benn. jS^ikdpoly

JSódíttom y fzíttom 's

Mcopolis. Nikápoly- váraíTa. indíttom , nógatom 'nofzogatom, no»; bíztatom , öíztönözöm ferkengetem', , ,

nofzfza, no. Nofza rajta, utánna. fzoboly. Nufzt-gerezna *: nufztbörrel béllett aíTzonyi paláft *. Házas aíTzony. Nös házas férjfi, NöfTni: iViJ: né. házafodni. Nöílön-nöfzö vén menyetske. NöteNtelen maradni. Nfzö legény. Nslenség. tény. Nni. NödÖgelni. Növetényj {vegetabile) növevény. JSofza iV^i^í

;

Növés. Növedékeny. Nydj: féreg, tsoport. Nyájanként jSyájas

kellemetes

Nyájasíttom. Hozz a' nyájafsából jafság. Nyájáfz *: nyájtörzö.

kedves

p. o. befzédü.

tsoportonként. Ny^Jj

a' tilz

Nyájafodni.

v. sürü.

sftrüjéböl.

NyáNyáj?

JSjak.

159

Nyakára kötötiék (ervel reá nyomták, nyakánn hagyták, jvyakas makats , m^krantzoá konok p. o. gyermek. Nyakas- ( hofzfzú nyakú ) tök, körtvély. Nyakba-vetö török kard. JNyakba-vetö arany lántz. Nyak - kaloda * ; nyakkáva nyak-vas. Nyak-merevedés farkas-nyak. Nyakonn fogva v. -kötve el- vitték. Nyakra fre hányni, vetni, hányatni. Nyak-vágó: hóhér, fejNyakló ló nyakba - vaíó. vévö le ny ikozó. Bé- nyakiózni. Nyak-fzirt: fnek hátulsó reze. Nyaka fzakadttábann. Nyakaskodní. Nyak-

JSjak.

lántz.

íikamló , tsunyálas p. o. út. Sikamos fzamós , ragadós. Nyaka. Nyákáfodni. nyál. Nyálas -fonal: mellyet még ki nem mostak. ízetlenül, fajtatlanúl, Nyálafság. Nyálaskodni S^yákás

sótalaaúl enyelgeni, v. enyelegni, leptseskedni, hívságot belzéUeni. Nyáladék. Nyalábba kötni Ifyaldb : kötet, kötözet, tsomó. valamit: nyalábolni. El-nyalábolni. Njalka : hegy ke , büfzke. Nyalka legény. Nyalkaság. Nyalánkság. Nyalánkodn!. Nyalakodni. Nyalni. Nyalánk: nyalakodó, nyalóka. Nyalintani. Tányér- v. tángyér nyaló : tséltsap, hízelked. Nyalogató orvoíiság. Fel-nyalatom. V.

—

Nyámmogni

immel ámmal

enni.

Nyaralok: nyaralok; nyarat, v. nyarat, tolNyarak v. nyarak val, sarak v. sarak. tök. Nyári, -ház, -palota, -mulattság -fzoba. Nyári takarodás v. takarás v. takarás : a' nvári gabonának bé-takaríttáfa. Nyár' közepe; derék nyár. Nyárlott bor: nyaras , ki-párlani. Nyárlani meg-fordúltt , ki-gözöltt , elmentt fzefzü, -ersjü

Nyár.

;

bor. : rövid hegyefs tör , nyárfoló fzalonna *- fílz, v. -ölt, v. -tö.

Nyárs gerelly -

lö

fpéke-

Njáskálódik * a' gyermek az annyánn, mikor ölébt kéredzik v. f^í-kapafxkodik.

i6o JSjafsánn JSyavalya

pörénn, ltözetlen. ^Faludi.

nyomorúság

Meg tanítt

v. betegség.

;

jSyavalygok : nyomorkofanyalgok. Kyavalygós. Nyadorr, kefergek fzegényke. Nyavalyáfság -os nyovalyáska morúság -os. Nyavalyás -úl élni. Nyavalyátska. JSyavodni*: nyomorodni. Egéflzenn el ryavodt.

nyavalya:

a' fzükség. ,

matskák fzektak. nyomni gyomrozni hogy az nyögjön. Leikefenn megúgy nyegjen

]Sy-'vo2ni a'

jyyeggetni fzint*

valakit

nyeggette. Xfyekegni : nyegni, nyögni , nyifogni, nyöfzögni , a' sívó rívó gyermekrl mondatik. rjyikogni Nyélbe ütni, v. nyélISjel : maroklat, markolat. Ezüft-, fabl ki -ütni valamit. Kés -nyel. nyel 's a' t. Nyel-fzöllö: fzöllö-gerezd , fzölldNyelezni. -fej , V. -fö , fzöllö-fürt , fzollö nyel. Meg-Dy élezni nyelet adni, tsinálni valaminek. Nyeletlen. Nyelet ütni valamibe. El-nyellett a* fzöl: hullani, fonnyadni. elleni ]<ly el- le-húllott a' ízöUönek fzeme. lö nyel tsö , nyelv-tsap. Nyel-.' J^jelnL Nyeldeklö dekleni : nyalni falni. Nyeld faló torkos. ^yelv. Nyelveskedni. Nyelv váltság: fzóért bünteNyelv-hafadás ; nyelv eredés tés » nyelv' díjjá. meg-fzóllamlás, v. -fzóllalás. Nyelvefség. NyelvNyelv-tudós. Nyelve -fzakadtt Nemzet. taníttó. Nyelvetlen. Nyelvetlenség. Nyelveskedés. Nyelv* be kaja. Nyelve a' sípnak. Nyelvet mérni vala:

.•

;

kivel: viíTza felefelni. Nyelvjárás. Nyelv' tulajdona, V. tulajdonsága. Nyelv, köntös, termé* Ny élfzet, ösi fzokáfival hegykénn barátkozik.

vezés

*. írás'

módgyá

befzéd

írás- v.

ejtés.

Nyereg' vápája. Nyereg-heveder. Nyereg'Nyerges ló. Nyergeld. kápája. Nyereg-gyártó.

JSjGreg.

Meg -nyergelte

urát a' feleség:

fel-tetle a' sü''

yCi'rt.

Xíyeretes : nyertes, v. nyereséges. rekedésre adni magát,

Nyertefség.

Ny©-

' !

)

•

JSyers

kéfííttetlen

ki-nem-miveltt

izmos v, Njers-bör, -gyap* Njerfenn IzóÜani. ;

eleven, frifs *; v. parafztos. jú; erd, -ifiú, -víz; -erkölts. NyertlÖk ; újjlok. JSIyer^eség: nyeríis^g, 2^esni\ ga'ljat irtaui , vagdalni , botolni ; v. azon^ eggyet fzokrzor mondani. Szüntelen azt nyesi : a*on bakot nyúzza. Nyesölék í (farmentum) nyesdegtlni. nyivogni , nyafogni , nyíkogni. ífyifogni Lásd , Nyekegni. JSjikkanni, Megnyikkant ( nyikogri kezdett ) p, o. Ne nyiggasd ( nyikogtasd 's a* t. a' gyermek. Ldsd^ Nyifogni, a' fc-yermeket. :

ífyihelödzni

vakaródz ni.

nyÖftörögni üjikorogni ríni, mint a' difznó. Nyikorog az ajtó; a' hájatian kerék-is. Njíl-ág, mellybenn az ideg jár. JSjríl. Kyílallás, Kyílat vetek foríbt vetek. Kyíl-vetés.- íörs- % v| kotz ka*- vetés, nyíl-vonás. Nyilas; ré nek , v, :

;

«rdönek oíztálly^. Nyílra, Torsra, fzerentsére , fzerentséltetésre adni, ereíizteni , hagyni, vetni valamit. Meg-nyílazni a' lovat a' patkó*- fzeget elevenébe erefzteni. Kyílazott-ló. Nyíl-vas. Nyílok, nylldogalok. Kyilvánság: nyilvánNyílni. valóság. Kyilvánságosíttom. Nyíladás az erdönri, Ki nyílt az id. Nyilván fzóllani. Nyíltt *«a't. Nyilvános *. líyilváÍ2ÍVÜ , cfzü. Nyilatkozás. nodni *. Nyilván te voltál ott. Nyíres ]^jír. a' hol fok nyír-fa terem, jeyírség. ;

nyír- víz. nyifzálni , mintegy nyúzva , tsifzolva , vagdalni, -metfzeni, -fzegdelni, v. -fzeldelni p. o. El meg nyirbála* kenyeret ; v. rofzfzúl nyírni. ta a' pofztót, pappiroft. V. Kuntzogva, rimánkodva, kérni valamit. Ki nyirbálta, ki-kuntzogta, Nyír-virits:

Hflyirbálni

ki-kunyorálta az annyától a' pénzt, 's a' t. vonó , heged vonó. Ryíredék ; tölteni-val pih , Nyírni. Nyírdegelem. pöfzlék, metélek, vágaték , hulladék , efedék , Nyírtt , v, nyírett pofztó. Izeldelék nyefedék. Nyírtt L JSyirettyü

Nyírem. Nyírás. Nyírö. Njirom *. Nvírtt haj. Kvirás *. Nyiró *. wyíretlen. Nyirkos p. o. föld, ruha, Jijirok: nedv,, nedvefség. A' nyirok meg - fény vefzNyirkofodni. 's a' t. tette.

nyítani , nyitni. Nyittás. SzöUö-nyittás. réfenn vannak) fülei, Nyit( nyí Ittak, Tátva, nyitva az ajtó; akár alá, akár togatni«

Üyittani

Nyitvák

feí.

Hyivatni

nyivogtatni

nyivasd,

és Nyifogni. J^yivok : nyifogok

nyifogtatni

gyermeket.

nyivogok. Nyivás. Nyikoákol a' tsetsemös gyer-

sírok

nyivákol

vátskol

mek.

Nyívnak.

rikkatni.

Ldsd^ Nyekegni^

kutya-,

matska

köly-

kek-is.-

Hyom. Nyomát fem láttam. Talp-nyom. Nyomába fem hághat. Nyomába lenni, v. lépni; ivyomadék: nycmdok, nyomás. Nyomozom: nyománn Tsak hideg nyomát , helyét, hagyta.

kerefem.

Nyomát büzlelve (fzaglalva) keresni. Ki - nyomozni a' titkot. v. -venni. Nyomás fzabad legeliö, falu' fzabadgya. Két nyomásbann (határbann) van földgye. Nyomakodni. A' vár ellen nyomult, nyomakodott, az N/omos : fontos*, vels p. o. okok. Az eltenség. emberi nyomtól fogva: a' miólta emberek vannak. Nyomós: tartós élet. Nyomozó Szék ( í/i

Nyomonn

fel

találni

Kés nyom {poJieHtas). el- megNyommafztom Nyomkodom nyomdofom tiprom, quijitio).

íiyomni.

nyomom.

t;»podom, tr« porom, gázolom. Nyomtatvány: kötetlen nyomNyomtatás. Kinyomni a' képet." Nyomtritó ló. ,

Még búzát nem nyomtattak; azt ki nem nyomtatták. Nyomtatás' idejénn. wyomadék kép i mellyet ki-nyomnak. Nyomogatni. Öröm Anya, Meny-afzfzonyal Jüyofzolyó ^Jzfzony bánó. Nofzülyó Leány. nyugság. * Nyugalmas , líy ágálom : nyugodalom nyugodalmas. Nyúgotom; nyugtatom, nyúgofztatás.

talom.

163

talom. Nyugfzom: nyúgofzom. Kyúgott Katonák, földek, lovak. , Nyúgovás, nyughatatlaníttotn. Nyughatatlankodtatom. nyugtalanság. Nyugtomat fem találom. Nyújtó-: fodr fa ; lapíttó , mellyel téfzJíyújtani. lapíttanak a' térzta-mivefek. A* tát nyújtanak Szegényeknek nyújtani , nyújtogatni Mar a* nyújtó padonn fekfzik ki-teríttetett, már ki-nyújtóztatták, V. -nyújtották. Igen nyújtva (hoiKi^afonn ) befzéllett. Nyújtózik. Nyújtózás. Nyújtózva nem kerefik a' kenyeret. fpárga *. Nyúl-kék Nyúl-árnyék Xnyúl. nyúl-faláta *. Nyúlás kert. Nyúl-fzív : félénk. Nyul.

nyom.

Nyúli.

Meg-

Isyülni.

Kinyúlt a'

El -nyúlt az ágyonn. a' kötél. Nem nyúl Mindenbe belé -nyúl. Hozzá nyú-

el- ki -nyúlni.

élete.

dologhoí.

Meg -nyúlt

Ki-nyúlttsáe.

lok.

hez hozzá -nyúló;

Nyúlánk: nyalánk, minden* vékony -hoírzú. Nyúlánk Nyúlós bor. Nyúlóbann a' t. v.

termet, teíl, 's v. nyúló félbenn van a' bora ,

nyúlósodni

kezd.

Nyuvadni: fúladni, fojtódni, fojlani. Már meg-nyuA' vízbe nyuvadott. Meg-nyuvarztom vadt. :

fúlafztom , fojtom. nyúzar , vézna, vanyiga, pimafz i\yw2^a * :

tetlen tik 's

élhe, tehetetlen ; kivált arról mondamagánál eröíTebbe kap , kötelödzik,

ertlen

a' ki

JSyökörÖgni

ilyegni

nyögni.

A' marháról

mon-

datik.

^yöjzögni

nyörzörögni

dunnogva

síró

nyöfögni

JSyöni', tépni, fzaggatni, húzni. lent, kendert ki- meg -nyöni.

gatta

)

nyÖkögni.

gyermekrl mondatik. Kendert nyöni. A*

Ebnyötte

(fzag-

a' ruháját.

minden -féle hús-féreg. Nyüves, Nyiivefedni. Nyüzsögni. Lfísd, Hemzsegni. Elég nyg ( baj ) Bé-nyügöz^ni a' ló' lábát. J^yüg. rajtam. Téged' nygömre adtak, Le-kuíTad a'

Tiyii:

nyg

1(54 >»—

...i

— ..i.-

mmi M>iii».iW

nyg

!>> M l.—

—l

—

Ól ,. „

1—

alatt, v. le-görnyed, görnj'-edez

xfyügös.

NvOgbe vetni

lovat.

W ^tw,

^..

——

a'teher alatt,

Nygölödni

alkalmatlankodni, ve nyügölödgj rajtara. Nyügzött nyügöztett p. o. ló. íny üst a* fzövö fzékbenn. Nyüstös ; négy nyüslö* :

váfzon.

O. ud, OdorOdorbann

hiú, üreg, hézak. Az , A' tsürnek odorja, mellybe ki-nem tséplett gabonát raknak a' Székelyek. Odvas: odós , üreges, hézakos. . . Fának, fognak odva, ürege, 's a' t. OA. Oktalanság. Oki. Okos ravafzság. Oktondit oftoba. Fö-ok. Okozni. Okofság otska. Okotska. Okvetetlen : minden bizonnyal, minden mentség, Okvetetlen -ül meg- tselekfzem. ki-fogás nélkül. Okulni: okofodni. Belé -okul: belé-tanúl. MegOka *: mértek' neme eggy oka kávé. okúlni.

odó

odú

van.

;

rekefz, akol, pajta.

Az ólbann vannak

a' tehe-

lovak, maihák. Difznó-ól, tyk-ól, 's a' t. ólbann ( nem pedig mezönn) tartani a* Ólozni marhát. fenekére .fzálló fepreje, fánkja, Olaj** feprelékje

nek

gazzá. Olaj-feprelékes. Olaj-fzín: sárgáló Jzín. Olaj-malom: olaj-fajtoló , v. -faj tó, Olaj-fzret. Olajat üttetni. olaj ütö. ólálkodni', ólálkodni, leíélkedni, lefekedni , lesködÖlálkodás : leíélkedés. Ólálni , leskeldni.

kodva. Oldala-fájós. Ó'dal-küfzÖb. OIdal-petsenye*í Óldalaslag. Oldalra Izegve. 01difznó- oldal. dalva jár. Oldallani. El-óldalloit elébb állottÓldalgós tántz , dolog, 's a' t. Oldaloslag: melOldalfzO' lesleg. Oldal-borda*: oldal* tsontyai.

Oldal.

ba: melJyék

-fisoba.

1^5

Oldani. Oldozat. Oldható. Oldhatatlan-: fejthetetlen -tsomó, -kérdés. .Oldatlan maradt a' kötés. Meg- el -oldozni. Ollólni * ollóval, nyírni, tarolni. :

Ollyatén,'.

Úliufom. ni.

oUy

, ollyan, ollyas. óltalmatlan. Óltalmazatlan. Óltalmazkod-

Óltalmazgatom.

Óltalmazólag

ól-

defenjive.

talmas. oltani,

tüzet

óltovánjos gyertyát

gyümölts-fa oskola.

mefzet

Agat

Oltó : alutó. Téj-óltó. Óltó-ág, Oltvány: óltovány. óltsárolom X ótsárolom , kissebbíttetn , fitymállom , betsteleníttem , gyalázom, betsmérlem ; árrát, betsét le-fzállíttom, ótsállom, ótsárlon). Óltsó : Óltsóság, óltsónn , 's a' t. ótsó. ölt-vár ; ót var. A* kis gyermekek' fejénn , ábrázattyán ki ütni fzokott fakadék. Olvadni. Olvadék : olvafztott p. o. zsír *, hváj , 's a' t. Olvafztó kementze, -mefter, 's a' t. Olvadozni, ,

oltani.

olvadni , örömébenn. néha. Ollykos-ollykor

OUy kor X

ír

Qmíani\ hullani, esoi, rogyni.

Omladék,

ladék, p.

o. kd.

ni, döjteni.

OmJíttani

Omladozni.

valamit. val.

omlafztani

Omladni. Omló

htífl-

döntefélbenn

Kö-omlás. lenni: omlásra hanyattlani. Ónazni : ónozni, önozat. On-mives. Ónos. Ún. Fejér-ón : tzin *. Ondó: korpa. Köles-korpa. Ondója a' kölesnek. Ontani: önteni, vérontás. Kiontom a' bélit.

Ontok i bél-fonal. Or-gazda. Orság: Orlopok. aás: or< zás. Orozva- ; (titkonn ) elrántom. Orozva-maró kutya. Orozvaütés. Orozkodni bújni, Orzott titkolódni, alattombann tenni valamit.

Or : orv, orozó, lopó. Orzásbann lopás.

Orozni*

érték,

Orozok

lopott, p. o. jófzág.

Orbántz: tefinek véres hév keléfe. Ki-ütötte az bántz, V. Sz, Antal' tüze,. Orbonds. Epírusbéli. Orboaás-orfzág. Epinis. &rdu *.* lágy édes fajt, édes tánó.

L 5

or-

Or-

i66

Fekete - iarkás fzörü , p. o. kutya ; ordats. ' farkas. Orgona fa : fzelentze fa , borostyán. Orgovány. tér, v. sík hely, lapátz; lapofs , igyenes Ordas

mez,

V. föld.

Orj\ hát-darab a* difznóbann. Difznó' orja: difznóOrjas kápörzta*. hát-gerintz.

Ormángallér', mente- v. dolmány-gallér*.

Orom

ormó

párkány. •mos

p. o.

hegy tet tsúts Ormos: hegyefs ,

koporsó

;

rott fedele az háznak.

ormózat tsútsos

ormózat,

tetds, oro-

Ormózott v. ormoOrmozni ormózni. Háa'

láda.

orma: homloka, oromja, ormója. Orotni: oftani, irtani. Orotvány ortovány, :

vány.

irto-r

Ortás,

orotás, irtás: ortás által kefzít-! tett föld. Ortáft tenrKT? Ri-ortani a' bokrokat. -álló, haidaOroz: kapunn- , v. ajtónn-alló, hatzér*, darabant *; v. lop, tojvajol, tsen. h(fsdy

Orrában n , v. orrából fzóll. Orratlaiiíttom : Orr' tsepegéfe. Orra-tsepegös. orrát le-metfzem. Orrbann-való süly : orr-kelés. Orr-keléfes. Orrolni 2 bofzfzonkodnir Nagyonn orrolta hátra -ha^ gyatását. Orrolás. Orroló. Orros : nagy-orrú^ Orros kanna boros kanta. Orrozó kissebb kormány az hajó' orránn. Meg-orrolta fzerentsém'. Orra' tzimpája portzogós tsonttya. pitvar, tornátz , erkély, erefz, 's a' t. A' pt^azat '^ ház' orrozaMya. Orsó-fa: a' tsigának, présnek*, fajlónak orsója. Orr.

Orízág-uttya az égenn: tejes út. Orfzágos Orfzág. betegség. Orízág- fzerte p. o. ki-futott híre. ÓrOrfzág' bírája. Orfzágonként: fzáglás. Orfz^ágló. orfzágról orfzágra. Orfzág -gylés : diát *- tartás, Orízágtalan. " Orfzágosíttom. Ortx forintnak, v. tallérnak* negyede, negyed' réfze. Ortdljozniy harfankodni , perlekedni, perldni , vejOrtály : pör, patvar. í'engeni, harfolódni. Ortza. Ortzázom: pirongatom, fzégyeníttem. Láfdy Artza. Os-

lör

Oíz

tanit-

vezetni, Oskolázni*: oskolába fogni, vm"!, (Iskolába járatta ) a Oskolázta valakit. tani, rajtam: eleEleset oskolázott, letzkézett*, fiát Lo-oskola. 'sa't. fenyítteti, dorgált, get 'inteu,

Nevedék-fa oskola.

Ofonni

olontani

^^^u^^' illanni, illantam, el-labbalni. _

^büntetés Oftor-a.ló: oftor-ravás ,birsag , tsattantanit Oftorra^ ORoros: ökör-hajtó Inas. Oftor-penz ; mellyet a Iften' oftora. rittyenteni. OíloroztatnK Oftorozni. potia-kotsifok kérnek. tsemete hajló Oftormény: fzíjos tsata, viadal, r.eg-t^J^^Oftrom: ütközet, hartz, Oftrommal meg- venni a varat

Oíror. •^

dás, vívás. Oftromnak menni.

Oftromozas

Oftromolni.

kopott, váfott, avítt, avott, -portéka, %TieltesVronVollott, ótska fzerfzám,

(^/.r^rtt haji -baji,

Ó-fzeres

holmi eWyetmás.

ó-fzer- v. -fzerfzam.

v. ó-fzeres piatzra. áruló. "Menny az ó fzerO zoltann ofzoOfzlódni. Ofzlatni. ofzolni. : O/zln -^ ofzlatasara.valo értzek'* Közorzlató:

rófxlató.

a vendégek; (menjiruum) Ofzlottság. El-ofzlottak banyafznak a' tüzbenn a» vízbenn a' só; a' v. fudar ( sugár ) *: kö^, v. fa-láb; V. ágas;

Oízlop

-pólttza,

^l^kotvány! Ofzlop' feje, pa, -dereka. Ofzlpp-koz.

-teteje,

^tal-

o. ofztán ^zutlnn ofzton p e d^ if'.oa Lat tndd-e rtudod-e) mi? valara. Oíztály-fold. olztály: ofztozás, ofztozat. CfzTJd ofztozo jofzágbann lóhál Ofztályos atyafi: Of^talyonkent. lovagság. Erey v.^öbb oíztály Ofztatlan. OrztozódV:orztozkodni

o/tdrU:

ofxtonon,

&I;ni.

Of.tozatlan: fz.'gbann.

a' ki

Meg

még meg nem

ofztoztak

meg-oíztott hatalom. Velem ne ofztozz lékot fel

C>A::;Í^^'Lváta -^

és

;

f t°-«"

.^^^ f penzbenn. p^^to^^' Meg-ofztani a marta^ ne kötekedgy nékem a/

í^öva í.ék..

^^boT,

Taláii QÜto-válto,

mondanád váltóból ered, mintha

^""^"^7^7'-. Orsmányíttás Otsmanjít. Otsmány (tr^'gár) ba»

^'Tatn

^^^'^^"y^<'^n'-

rí?.

"•^'''"''^

otsmányúl

ía^vel. 0^j<^,

bá«ni va.

p. o,

01-3, utsú, utsó, gabona. törek. Feí-o'sódni -ferkenní o.

Otsndm.

Ottan-, otto^yon, ott; v.

keresd; ottan,

álmábdL p mind^járt, leg-ott Tsafe

meg-leled

ten. valakihez. Otían-ottan jót-is íselekfzik. Ott.honoy, otthonn-maradó; há^át, honnját örzd, m.ganos. Ouhonoskodni. Otthonofság.

basag.

eredhet

Otrombatska. :

Otrombulni.

ót zfza, V. út-fza.

jad, óvd

ódd, önzd, ófzfz^d magad'

a' gojiofz,

^^^'*; ^"^' vigyázva, oanni valakiveU v, bánTvahr*, valamivel, óvás

Avulok

'''•

i^^^^.

'''''"^'^'

kíméllv;

Avas. Avatag

V. 3lJ)^^*: ltza*, padka, pad-fzékj r. padlás^ v '^n.dl'"' V r^""" "^- Xíenn;-felTpa^^^^^^^ padlásra hiuba, dongoitt

vertt

hiúba.

Toh !Tl^^^^^l ki-rakai

í.l

iattya.

IT íet,

fcrrí ft>fra,

nf ^'J'''

Padlafolm

111^3''''padlás

Pádimentom

meg

fulykoltt, falcokkal pas^olft Ház.padiat. Padlani:paí

kövei

menyezetelni

J/^^^-8--da

gerendázattya.

";P''"^^^ Két fo' forozatra, rendre

(

más egyéb,

;

menyezetre

közi..

Padíat

C^e! padoíat

padlatra: fz^akaíxra, contignatio ) emelte, vette.

A' máfodik padlatonn,

Yettc, viite a' há?át.

kaQonn Tadmaly.

's a' t.

f?a-

lakik.

pnrt* ürege, pandái.

fott a' víz.

i6^

Nagy padmalyt mo-

A' píídmalyt turbokollyák

(

giibülik,

Haláfzok. Páhó tsOr fjrraa ípület , melljbe fok félc-jfzágot, Val \kit meg-páholni -rakni, -döéletet raknak. gönyözni, a yabugyálni, abajgatni, 's a* t. Fekete pája fzokJPdja : pálya , portéka* neme. nya. fajkos : hamirs , gonofz , pajzán *, tsintalan , ráfott, pajkos Ifiú , -befzéd , -ló , -tántz. Pajkofság. Pajkoskodni. Pajkosíttom, Pajkofodni. Pajtárfok: pajta-tárfak, Pajta', iftáiló *, ól; v.tsür. eggy pajtából-valók. Pajtdrsaság : baj-társaság: pajtársság. Pajtárskodni, pajtár-alkodnií eggyütt tartani, -tzimborálni. Takelénts : pakilints , büdös féreg lapofs féreg , palafzka *, poloska*, palafzk*- féreg , tsimmaz*, •

zurbollyák)

—

tzimaz

fákojztos * : nyalánk. Páköfztoskodni : nyalánkodni. Pcíkofz, pákáfz, V. pákoCztos, kajtár, kajtató, kutató, fazekat meg-keresd, kártékony p. o. kutya, V. matska. Pakotsdsx guggoló, gúnyoló, pajkos, tsfifoló. Pakotsáfonn ki-nevetni a* bünhÖdtet ( bnöst ). Váfott pakotsálását patzkok*, patzkák *, lapotzkák, ferulák * nélkül nem kell hagyni. FaMnk*'. fzéllyes 's lapos gerenda*; v. eröfsíték , Palánk-karó. Palánkozni; palánkolni, kerítték. kérlelni , kertet tsioálni.

kerítteni

kÖrnyözni

;

eröfséget

^ lator-

Oltvány, óltovány Taldnt • : plánta *, palánta *. ülte vény, V. ültetvény, vetemény, v. vetéoy ráfza,

*«

a't.

Az ingnek pálhája. oldali ragafzték. Ki-ptllani s^ fzelelni, rázogatni, roftálni. búzát; zsákot*. Pallás. Majd ki* meg-pallaoak meg-ütögetaek, palló-rofta *,

Pálha

Pállani

PalUi

Pá

170

Palló paló , gyalog híd , bürii , vízenn által- vontt fzál-gereoda; v. koboz'; v. heged' pallója, petzAz hákelöje; v. pad, padalás, padlat, hídlás. zat ki -paliózni : ki-pallolni. :

Palmantom*

mantom

boríttom

fedem, takarom.

Le-pal-

Páló: pólya, polyha, pólika. Pálólom: pólyázom, pólálom. Pállya : 150. lépésnyi föld. Pállya-futás. Pállyázni pállyát futni. pamats * író- , festö-etset. Pamatsolni kenni , fes" teni, mázolni. Pamlag * kanapé *, vánkos fzék , ágy-fzék , párna:

fzék,

Panafzlás : panafzkodva bé-adás, -vádoPanafzolás : Panafzlok panafzt tefzek. fzemre-hányás, -vetés. Fel- panaízolta jó-tétetnénnyiti Panaízos falat , -étel , -^kenyér. Ezt megrpanafzlom ezért panafzt tefzek, p. o, az atyádnak. Panafzolkodni. Pandái: partbann óidalbann áfott lik, p. o. a' nagy. sírnak óldalábann áfott kitsiny koporsnak-valo

Panafz. lás.

hely. Juásd^ Padmaly. Pangani*: híjába állva romolni. gott

Pank

pók

étek ^1-paB-

-fzövevény.

Pank-háló: pók-háló, pókfzövet, v. Pókos lábú : daganatos. Meg-póko-

födni.

Pánkó Pánt *

tsörege, fánk, siska*. vas , talp-vas , heveder- vas , kerék-heveder, abronts*- vas. Kerék-abronts*, kerék' tatpára való vas. Pántos kerék. Fántolni. PántveíTzö vitla, fzirony, kötd- v. füzö-veíTzö. pántolódni * ( Pázmány gyakorta él vele ) v^h^kedni , kotzódni, vifTzálkodni , garázdálkodni, :

íing *

a' t.

Pántzél'^,

melly-vas, vas -derék.

Pántzél ing tözni.

vas-ing.

Lásdy Vas.

Vas-inges,

Pántzél- gyártó. Vas-ingbe Öl-

Pá JPánjva

hoíTzú

Pányvára

171

kötél, lovat kj-tzöveklö * kötél. ki-pányázni, »tzÖvekelni a,'

kötni:

lovat.

Fap

fzalma - alkotvány a' ház' v. afztag', kazaly* Fel-tenni a' Papot. Papi fzék fzent fzék. Pap matska fa-levelet eméfrtö fzörÖs féreg, pap' matskája. Pap -fajt. Papolni. Papo:

íctejénn.

.•

lás.

Fapits pipats , vad mák virág. Paprika : török-bors, verefs bors, Fdr tzök, favanyíttó , pár-kováfz :

*. : Kenyér-élePztö : korpából, dertzéböl, 's a' t. kéfzített élefitö. Pár- lúg. Fara : az háló' fzéllyére aggatott, 's a' víz' fzínéua

lebeg könny PíZ/ff.-

fa.

Párállani* gzölögni, v. fürtölni.

föld.'

Meg párállom

iául

flni,

sülni.

Párállik a* PárKi.párlik a' fü, teft. Párala' teftét:

párgolom.

lag ( atmofphoera ). Fdrolgás : párázat, exhalatio % ^fizo\gé& ^ füflölgés. A' bornak minden ereje, fzefze, ki-párállott elment. Ki -adta (a' barom) a' páráját. Szegény ,

pára

—

Paraj X paréj, páré, laboda

olus.

Kerti, v. difznó-

Paré-étek. Parej-áros. Paréjos kert. Farants*: parantsolat. Parantsolat-adás. Parantsoldogaló. Fö parantsoló. Parányi', pitziny, pirinyó, pitzinke, morzsa, fzikra*, kitsinded. Parafzlolkodom: mezei munkát üzÖk. paParaJ:&t. rafzlolkodás. parafztkodni parafztúl vifelni maparafztos tselekedet. rarafztúl bánni. pa» gát, El - parafztofodott. Sltt parafzt. rafzt-fzabásu. parafzti eízköz. parafztság. Paratskó : visla; fütyéfzö, élefenn Esagl eb, tatskó; vislató , gyevéreb. Paráz^s \ parazsa tüzes hamu, -pernye, apró tüzes parázsbann , parázsábann sütött pogátaa, ízén. parázsolni pergelni *, parázsoltt. parázs bprsó, p<Trázsono ftt. varázs föld : fél -kemény, porparaj.

hanyó.

parázs kö mor^Srlódó. * , porzsoló edénj.

hányó, TÍitó

172

pergel

parázsló: pi» Kávét paráz-

solni.

Pdrgolni : füftÖlni. Ldsd^ Pára. párkányozat, pártázat, Övedret. A' keJPárkdny mentze" párkánnyá. Fal k kút' párkánnyá, pár* kányozni: krin-ázni, pártázni. rni /életlen, elhagyatott Parlag', pallag, parrag hever föld. p ilIag-fzöDö. parlapodni. parla. gonn maradtt ízöllö: el-parlagúlt, el-parlagodott > parlagi rózsa*. el-f.HJúlt, -vadúltt. :

Pí{rna''-fz^k

pMid'g*, kanapé*.

Ki -párolog a' föld' nedvei párologni : gzölögni. párolgás. Ldsdy Pára. Párofodni. Meg- v. ölzve-párofodni , öfzve- kelni, vházaTodni, menyekezödni *, párofodás. pár*. Pdrt * fél , xéU , felekezet. Az én pártomonn van. párt -fogó Patrónus. pártomat f^'gja. Segéd , véd, Opy fogó. így si' c/ienst fogadottnak, v. pártos: más réfzre fel fogottnak nevezhíttyiik. pártoskodni. pártolni. El-pártíttom. fzakadtt. pártot ütni. pártolkodáj? : zenebona , zendülés , öfivo-esküvés , támadás , párt-ütés » fzakadás» :

•<

íártolkodva: pártosul. Tart: mart. Víz -part; víz -mart, V. part: domb, dombos, partos párta-öv: boglár„pífr/a: M. Leány-fönek ekefsége. pártázni. En fejemena a' párta V. bogláros.Öv. kontyát heába várta. Ldsd, Párkány. Paskolni: ütögetni, tenyerezni. paskolás. Jól meg:

paskoltak , piritskélték. Pázsit * , pázsint , gyep , gyöp , hant. KiPdst * verni a* pástra a' borjút, pástos: pázsitos, páz••

sÍQt05.

pázsitozni.

Pq/zlta^: puzdarék *, pufztrik*, kerefztelö, fzületes napján-való vendégség, AíTzonyok' vendégeskedéfek. pufzitába menni. Pafzkontza t apró magú, nftény kender. Ldsd, Kita. P^JzTTw, Egy páfzma; eggy ige fonal< Ptíf^

Pá

173 -»i*

Páfzta"', darab*, ízakíidék. páfz^áronh: 'darabonként,

ráfztás

felh,

Szedk

-ersö.

Két páfztát fzedtek-meg a'

fiöllöbenn)

Pdfztor*'. LegeUetö, bnrom-, njáj ?rz(5. páfztorlás.' legeltetés. r.Tfztorkodni. páfztortalan nyáj. páfz-» párztorv'ág. tori bot. JSéita

tzigere

lintzk

;

jálek'

;

tsapc-tsiga,

tsüíök, pige, pi-

neme.

Fatakzani p^itak * módra * fo'yni. papits , vad mák*, pipais Falats :

pipats-fzía,

-ábrázatú.

fulyok, mosó-fa. Ki patéllani a' ruhát, Meg-patéllani ( verni ) valakit. Pating : foglaló fzíj. Par ifzt haz* oldalának veíTzö - fonatékja , Patits : mellyet oíztán bé-tapafztanak. kottyfuty, fitty, fitty entés, újjal-való patPatok

PatH:6

tantás.

Patsmag^l pamats*,

feílö-,

mázoló

etset.

Bé-pats-

magolni; -mázolni, -kenni, -félteni. Pattanni. El -pattant, nagyot pattant a* hólyag, Nagyot pattantok, tsattantok, rittyen* puska. tek a2 oftorral. fakadék, kelés, bibirtsó, ki-ütés, ki-háPattanás nyás, a'teítenn. Ki-pattant, pattogzott egélTzteíte* Pattogatni: tsattogatni. Felpattant ellenem, Pattantyá: ágyú. pattantyú-öntö.\ ^.antyús: ágyú*" ki - süt. pattogva felelget, Pattogni, Pattogófann fzóllani. pattog a'fenyö-fa a* tüzönn. Ujját pattogtattya ropogtattya. Ne pattogj: ne zörögj, ne felefeüy. :

—

pattogatni az oftorral. Pattog zant l hólyagzani, perfedezni.

Ki-pattog2ott

a' tefte.

tsúfolás , t&fólóPatvar : játfzodás. patvarkodás Törvénybéli dás , játftodtatás , meg - guggolás. patvarkodó ki-fogáfok. patvarkodni , patvarság. pörpatvar ember. patvaros. patvar vigye, Í)atvarl per-paívar: vefzekedés, kotzódás , vr:

engés, harfolódás^ marakodás

a* t*

P»^

174

patyolatos nép pazarló, tékozló, bitangló Mindenét el pazarlotta , p^izéroló.

F(it)plat: konty-fedél.

Pazarló-

Fetsérleni. Pcíiymet. Pegymetes p. o. mente, aíTzonyi mente.

fejér nép.

vefzteget^

's a' t.

Lásd,

pegymet-gerezna

Pehely, pölyh, pelyh, pih, moh*, téj.fzor; v. gyenge toll, pehely efedni; pelyhefedni, pölyhösödni, pihefedni, mohofodni. Már pelydefedik az álla: inár fzakália kezd indulni, ferkedezni. pelyhes dunyha *. Pelyhes madár fi. példája: máífa, p. o. a' Példa. Jó példát adni. példázni. példázat. könyvnek. példálódzni. Példa-befzédf. példázgatni. példa-metfzö forma*példázva, példázom: képezem. öntö. Peleh : patkány, pelye, gözü , pölyö , hegyefs orrú :

egér.

Pdeh*'. pléh*. Ián*, lánna*, bádog, bátog kobádogos, koíompáros. lomp, peléh gyártó Pelejigér: kaloda*, nyak-kaloda, nyak-vas, tsintsér, ,

fzégyen-ofzlop

fzégyen-kö.

Meg- ki-pelengérezni

valakit.

Pelenka

póka

pólya

melly

gyermek alá

te-

ríttetik.

pelypegni: felypegni, rebegni a' fzóliásbann. Petnete*\ penete * , kementze - tifztítt. Kementzc

Pe.'ypx felyp.

leprü

tüz-feprü.

perdítteni, hamar végezni valamit. Elpenderíttém a' beftédet; hamar által-esém rajti. penderülni, perdülni. penderedoi El-penderedelt az orsó, fzerentse. pengeni. Nagyot pendült a' köre efett Pendülni pénz , kard. pendítteni pengetni. Meg pendíttem a' pénzt. Vasba pendítteni (vasra verni)

jPi?/ííít77í?<?/zí:

—

valakit. penífzedni, penéfzedni, PenéfzTii* ízes r penélz-büz. penéfzefedni. '.

Vengetnu

Peng:

kantyúnja.

pcnéfzes.

pení-

karika a' tengelyen; v. taréj a* farpengeti hárfáj át *. Tseng-peng. S"?r* getek

Nem

getek valamit. rat akar iöni. azt nyúzzák.

pengeti

íjját,

Mindég azt pengetik

—

175 ki

mada*

azt

njek,

a' :

pedig, peniglen, pediglen, kedig, kediglen. Vénig peshedni, poiTadni, penéfzedni. MegVenjhedni penyhedt a' kenyér. Vénz *. Pénzefedni pénzre verni magát. El- megpéuzefedett. pénz-birság pénzbéli büntetés, pénzver ház. pénzül fizetni, pénz' példája. Emlékeztet pénz. pénz-^ kívánás, pénzelni: pénzt költeni ; v. valakit pénzzel fegélyteni. pénzre betsüllöm. penzefséf^. pénz-haláfzó : -horga zó, -gyjt, pénzi. pénz-tártó: pénznek-való edény, péuz- váltó, pénz - váltáíTal keres.fiók, -láda. pénz - ver hamifff péni - váltó hely. kedni, :

példa.

Vepex papa.

fzóll a' kis

így

Ne, fiam, pépe,

vén.

gyermek, kenyeret

kér-

papa.

Alkalmatlankodni , lebelegni , gyermckeskedni. Lásd , Epetselni. perbe fogni, idézni: convenire adionc^ Ver \ por. Vepetselni.

perelek, perlekedem. Meg-perelek valakit. Megperelem, V. -perlem ötét, v» öt. Alperes. Felperes, perldöm.' pörldöm. perlödés. perld-

per-patvar ni,

vefzekedés.

per-folytatás,

pert indíttani

;

folytat-

per-folyás.

környül forgatni , karikáin! , El-perdítténi a'kotzkát. Mcg-perdítteni El -perdült a* fzerentse. Ferdíthet, az orsót.

Verdítteni

kerengetni

valamit.

perdíthetfttlen.

Féreg: vas-koh, falak, vas- ganaj-*, vas fzar. fzaparán forogni; v. hullani. Jól pereg a' Veregni nyelve, a* kotzkája. Ki-pereg a' búza' fzeme. Veraputy: perepúty, ij:^agzat, maradék; v. verség, rokonság. Minden pereputyostól ( apróstól tsepüstöl, ebestl matskástól ) oda van: nem ma" radt femmi pereputtya. Terefzlen : orsó' aílyára fi^ggefztett karika: nehé« gomb , orsó-perget. Fürge , mint a' percizlea, :

' .

Pí-/--

apró nyü, -féreg a' rzalonnábann *. Verge Vergelni* i perkelni*, pörgölni*, parázsolni :

pi-

ríttani.

görgetni, forgatni- Orsót pergetni. El. z pergelem, el-peregtetem a' magot. Tergettyü^ v. pergetyö: zörgettjü, tsorgeltyO, kor* Ígérgetni

gattyú.

neme. FiUx. pcrjés-helj, fold, -rzöUö. Igen fel-verte a' földet a' perje. EgéíTicnn megakafztya a' perje az ekét. 'Permetezést lanyha efsö, apró tscppeknek húlláfa, tsepergés. permetezni: tseperegni, tsepegni. Vernye : tüzes hamu. Lásd, Parázs. pörfedék , perfenés , pörfenés , bibirtsó : Verfedék fakadék. Ki-perfent egéílz tefte, perfedezni. i>er"J^erje: roíTz ÍIQ'

fenni.

malom kö* vafa. : Pertz l tepertyü, tepert. Sralonna -pertz. ^ertzegnii pertzeg az óra*. Utolsó pertzentésrc jutott öra-pertzenés. élete, Verzs-büz : pcrzseltt, égett fzörRek, hajnak, *s a* t, bze. perzsel: perkelö, porkoló. Meg- perzselTerfel

ni a' difznót.

pös, húgy, vizellet. pefelni: hugygyozni, huddani, vizelleni, pifelni, pösölni. Hucdó edény. *. pénznek-valé ^efefy*\ pösöly*, perfely *, pösöly fzelentze, -berbentze, pénz-edény. peíTedni , fenyvedni , posvadni , peíTeVeshedni

"^es-

dezni. Vesgeni'. pösgeni, pösÖgOi, pozsogni, pefegni, posgani. pezseg a' víz; a' vére. P«í*: kementze, melly alatt tüzelnek. A* pest mcgé Pest' allya : kementze' allya. vetették. Vefzegnix pifzegni. pifzfzeni íem mer. pifzeg maga-

bann a' sírás utánn. Vefzér : tzenk , inas , Ixolga.

Ratona-tzenk ,

r. -ps-^

fzér^

Vefzmeg',

motyó

Xvjzm«t

kétlzer sülit iiajós kenyér.

bagázs'a

Lásd^ Bútyor.

PV5^

Pe Pefzttírkddni

^77 mivel hadáxni.

kéíTel

refiter

né-

met kard. JPefztonka*: gyermeket hordozó le^ny. Petttgtetni pettegetni , bábozni , pontozni Pirofs pettegtetés; pettegetett bor. ni. •

Petrentze * X mereklye , rakás p, o, fzt'na egyfzerre el lehet vinni.

tarkáz-

melljet

Petfzfínteni: gyengétm érénteni, újjal illetni , mozdít* tani. Fetyegni'. gagyogni, tsevegai. Leg-inkább a' kis gyer-

mekekrl mondatik. Petymeg

prímre *-való egérnek neme.

Pezsegni*, pözsögni , pozsgani, pezsdülni, forrni; v, Szinl' úgy pezseg, nyüfzog, a* sok nyiifzögni.

ember az utfzánn, Petzek: pötzök, fzegétske. Tsat.petzek. A* kis gyermekröl-is mondatik tzek. a' törpérl, kutakróL

Ki petzkelni

brt,

—

Sátor* pe» ;

ízint

úgy

Fel-petzkelni az állát*

Petzkeldni

mozgolódni.

Ki- bé-petzkelödött. Petz-tej : fetstej , elö-téj , melly miodgyárt a' utánn f/ivárogPetzér : ebéfz , vadáfz - kutyákra vigyázó. Pezderkedni : kakaskodni, ízembe fzállanL

Mlé»

Zdsd^ BerzenkednL piga, pilintzk , pilintzkc ; két végénn véko^ige nyabbra faragott fátska; gyermek -játék; más:

ként petzek. Pigézni: pigázni, petzkezni, pilintz« kezni. JPih: pelyh, pölyh, pehely; v. tollatska', v. nyíredék, pöfzlék. Pih a' fabimbnB (bojt). Madár* pihés fia. Pihés: mohos, -artza. Pihetske. Pihefedni : pelyhefedüi. Pihét el-koptatom. Pihetlen artza. Fíha ! tsúfság! Píhek'.

pihegek, lehök, pihengek, lelkendezek,

begek,

Pihenni ^át.

;

pihegés. pihenteni.

Pihen

pihenve várta.

hely, -óra, oap,

le-

Ki pihente maa'

Pi^

ly^

Pili

pelyhe; az eleven fzénröl

Lásd, Kotyogós>

Pikófodni.

ittas, fflös. : és Kótzogíttani.

Pikós

el-fútt

apró réfzets-

kék. Pilingax nyeletlen kés, y. -bitsak. fzem' hártyája. Pillogni: pifolyogni, pislogPilla :

pillogatni.

pillogás.

ni,

tani. P////2g«/

pille,

Pillangó',

iííjr/,

Lepke;

kösönty

islóg

pillaa-

pillogás.

y. pillantyú

pillago. ,

fényes

akaíztgat-

vékony hártya

Pille : lepke ; pilléje a' tejnek, víznek, bé-hártyázni. pilléfedni : v.

pillája,

mellyeket ruházatokra

kereketskék,

nak

Szem'

pillantatlan ízem. tündöklem , tsillámlani.

börötske

pillézni.

;

p, o.

Bé-p Uézni

hártyáfodni.

pillézöd-

hártyázódni.

pifzma , bibafz *, báfzli , fzurzi- mufzi, fzurzma, ragyivátlan, lé-hiittö , p. o. ernber. Pimpót barka, pimpót, v. barkát ízentelni. PiomX kö-mivesnek ónos finórja.

Pimafz

Pintz: pinty, pintyke. Havasi pioty. miatt a' fzárnyaf Píp'. pípite, nyelv hártya, melly pípje állat rekétsel, fzortyog, és meg-betegfzik.

ntt. pípegni. Lásd, Papits. Pípats. Pipe: liba, pipÖke , zsiba, kisded lud-fi. pipegnek a' kis madár-fiafc, v. tsipegnek, tsipognak. piperézni *: trágyázni *, Pipere''', füfzer, trágya*, * étek. erezett pip V. pipere : tragema ). ( piper , ék , ék#mény , tzifraság. piperés: ékes, tsetsés, piperézni. piperéztzifra, kendett, tzikornyás. kedni: ékeskedni. fraság ) írásából.

Ki-maradt minden pipere

Pipesh'edni t tzifrálkodni. fzony. Píppany: lenre futó f.

PiritsMnil kolúi.

pípes öltözet,

meg- tenyerezni az

al- felét,

(tzi-

pipes Afz-

meg-pas-

Pirengani: fzégyenedni, pirulni, pironkodni, pironság fzégyea. Szégyenedés , fzégyenülés , pirulás. :

kudytz, kuvartz, pironkodás.

Me^.° ki-tiiroüf "

gatíii valakit.

/iroslik.-

/•/ro/f.

pirul.

Piroskai

migános Név, Nomenpropr. Firúlat. pirúlatlan; pirúltt. Ez lonnát, kenyeret

pirossotska,

piríttja ötét.

Sza-

pirítíarii.

Vlfegetni -ysog^inu fifegetfli, fzifzegetrii^ pízegetni, purzogetni; lovati v. egjéb álíatot tsaloaat° ni magához.

Tislogni

húnjoríttani; v. gjehgénn fánjíerii Pisa' tsillagok , fzemek , métseíék, pislan-

logriafci

tani: pillantani. Pillogni, pillogalni. Pistyogni * hemzsegni ^ mozgölódnii pístyögriak a* :

nyüvek

a' fajtBann.

tempe-, lapofs orr. TÍfzegnil zokogni a' sírás utánil. fzeni. Ldsd^ Matfzanni. 'Pífze

pifzegi

-viü-

motozni, motyogni, fzufzmálkddni j to: tyogni, totyopai. 'Pitá *: pite*; lejjel-, iojáíTal kefzltt sütemény. Pitmdnlani * \ villámlani; v. dobogni, dörögni.' Pitmallani * virradnii Már meg-pitmallott. Pittog'. pislog, a' rofzfzúl égö gyertya. Pitty : fzájjal pattantás. Pittyegeti , v. pittyerzti áí ajakát. Le-pittyent, v. pittyedt az ajaka; Pitvar X füst-ház. Fityegni: pipegni, (a' kis madár-fiakról ) íityegj Vi petyeg a' kis gyermek-is. pityogni *; petyeregni, sírva fakadni Pityeregni , pityergeíii. sírni kezdeni, pityergés. pityerg. I^i/zmogni

"Pizse

p4felye, pisién;

apró

tsirke.

vég-hely -örzö, vég-örös, Orfzág' vég* fzélinn vigyázó, -ör álló, ört tartó. Podgyfífz: tzeletzulá, keteputa, bútyoFj holmi egygyet-má«. Pofok : pofás, nagy-pófájú. Fogonya : Lásdi, Pulya. P/<í/V/j*:

foMrnok :

pohár-töltö, valatniöt Tálnok, Afztaínok, üdvarnok. pohár fzék. pohár*: bögre. Pójika : nád-buzogány, káka-bot, bákáu/i :

Pó

i8o

Póka*: pólya, póla, pólha, poljha, páló, pólyán. gyermek. V. póka yókás PÓlálni.- pókázni. .

pulyka. Pokla vili burok. EUés' idejénn p. o. a' tehén, júh. Pálgdri alkotvány ( Jus publicum

—

tartás

;

Lak-kormány

(

poklát hannya,

polgári

Volitia

Rend-

)

Polozsnak*: fenék-tojás, tsal tojás, mellyet a'féfzekbenn hagynak a' végre, hogy megint odajárjon tojni a' tyúk. póltzik'. a' ház eltt sárból rakott ülés, potzik, töltzik. P<í/í2o//zí:

ííagypoltzra

Póltzolat.

fel-póltzolni.

vágyódni. Érdem-póltzok. Póltz, v. pótz. Pompos : borfos mézes pogátsa. fzUö-tö' neme. Polyhos Pondró', ny, nyiv, v. nyív, kukatz, féreg, pondrófodni; nyüvefedni, férgeíedni.^ Póntíl háló* neme. Megvetni a' pónét. Pongyola*: fel öltözetlen. pongyoláskodni pörénn hordozni magát, pongyolaság. ponkos hely. A' p ónki'o/z/t: kerekded dombotska. ponkorodni : domboponkofság. ról láthatni, :

rodni,

ponkosíttani.

Pontya: ponty, potyka , pozsár. pontzolnpontzoló-vas. Pontz

vésni, vájni, ra: valamit. gerezdeloi róni, vátolni, Ponyva : nagy vaíiag leped , mellyre búzát mit teríttenek. ponyva' hada; Tzigányok' ferege, fa:

míliája*. Porlani Por.

porzik az

porzódni

V. porosíttatott út.

ló föld,

porrá ofzlani

Szentek' nyomdokiiól

út.

El-porlik a'

Por köpenyeg -

k, :

v. -oPzolni.

porosúltt>

porfid. por ellen-való .

fedezmény. nemtelen, pori. pórotska. porsá gos (pleöcum). pórság: parafztság. Póráz*: kutya-fzíj, kutya' nyakára-való fzíj , (tzvorka * ). pórázonn vinni , hordozni az agarakat*

Pór

paraízt

erefiteni. K|jy pórázomi foly. Hofíiú pórázra,

igt

JForgoldt : vetéft örzö sövény, porgolát-kert , láb-, A' vetés körül porgolátot tenni. határ-ker^. Porgo/ó; porkoló, pergel, pörköl lábas, -ferpenjS,

porgolni,

's a' t.

parázsolni.

Lásd^'^a.'

xzzs.

Por hajas

ízöllö'

neme;

borzas

borzadtt-hajíi,

fzrös.

Porhonyó möits

porhonyú , lágy

puha

p. o. föld

gyü-

v. tömlÖtz*- tartó , börlö; nös, foglyokra-vígyázó. apró követses föveny , porong. Minden Porond porongot ( porondot ) elöntött a' Tifza; v. apró füz- fának neme , tsigolya , melly füzö vefz-

Porkoláb', kaítély *- örzö :

fzöt ad.

Porom j í Porongyó Porontó

Fogoly-madár ; v. Inaska, fzolgátska. jó ízü p. o. falat. pattantyús, a' ki puska-, ágju-port ont &% fiatal

ellenségre.

fok apró magzat , tsötsfelék gyermekek' fokasaga. Poronydnn: dífztelenl ízetlenül, fajtalanúl, sótalanúl p. o. fzóllani. Porofzka: iramló, iramodó; gyorían 's kellcmetefen, nem-rázva üget p. o. ló , v. tere. porofzkáló ló. j>orofzkálni ; lábait gyorfan, 's dagafztva , nem

Poronty

rázva fzedoi. V. Porofzka: rengd ravátoltt fa, melly az életet ( gabonát ) a' kö

malom-kö' hátánn garatból

le-rázza

alá.

^Vorofzló: váras' hajdúja, fzolgája; v. ver, gyötr, hóhérkodni, porofzlókodni oftorozó , kínozó, valakinn. tsatázni, víni', ütközni, hartzolni. Port ázni * Portéka: partéka , arú , fzer. Lásd, Marha. Portzika: íz, tag. Minden porrzikája fáj. Hal' portzogója. portzogtatni. ropogó, Portzogó :

portzogós tscrefznye *. Lásd, Parázs. Porzsoló': lábas, fzilke. Meg Posdúlni : pösdülni , pezsdülni. yére.

M \

pozsdult Pos-

3 \

lR2

,111

„1

— "•

^osganl: pözsögai, pezsegni, pozso^m, buzogni. POS« gó víz. pQSgás : pesgés, buzogás. posga-város, po"5gai.

foshadini , poíTadni , posvadni , posx'adozni , favapoíTadtt víz favanyó víz. iijodni , lényvedni. poshaztanií ravanyítt-mi, kov^izalni % pátzolni % :

posvány. poíTarzio: posvaíztó, posh »f'tó ; fava-.] dohosodnyíttó, kováíz*^, pár. V. poíradni *s a' t. poshadt! | ni, fzagofodni, biirzhöiini, biidösödni. PoíVadék: burzhödö tót^a. álló víz. piros, poskos, kövér bar4ny. Voskos. :

Vofzdta

maíatz

nek

nyomorék, ügyetlen, poízáta gyermek , v. olly nyamorék madár meUj's a' t. ,

fiait

;

más

neveli-fel.

A' pofztó , 's váfzpn kazÖtt az a* külömhhogy azt a' fzövés utánn meg-fzokt4k kal« iani, ványolni; ezt pedig nem. így minden öltözetre-való fzert vagy polztónak, vacy váfzon-

Vofztó.

ség,

nak nevezhetünk némelly ho/zá-adáíTal. vég poutó.

—

Egy

pofztó' fonákja:

-fondkúU.való fele^ pqfztó' fzíne ; -fzínére való réfze. pofztó - fzély , -nyírédék. pofzló - nyírö, pofztó . ványoló , v,

kalló-malom^. hozzá- adás ^ meg-fzerzés, (rá-dás) toldalék.

"^ót:

hijánofságot ki pótolni, pótolgatni. pótolha,pótoltatni. tallan. Tota: tser-, v. töl?y-fa -bogyó, v. -tapló; v. tsögbÖg , foráts a' fánn. potás fa. Votor: lézzego, v. lézeng, kóntzáló, kurittoló, tséltsap , tsél-tsapó, bitang, lödÓrgö, lözér, ízara-

hora

illiíillö,

Orfzág- Világ- kerló.

Lásd^

L-

dörreni.

l^troh ; potrok , erefitett has , has - kövérség, pqt trohos : hafas, potrokos potzokos *. potroho^ ,

födni. iots , potsalék, posvány, potsaj, potsolya, Vots tó, motsár, tótsa, kátyó , híg-sár. potskolni motskolni, lustozni, lotskolni. potsos. potsko-, potsolni: a' vizet fzéllyel ütögetni. Lolslódni. pots. Le-potskolni: gyalázni, valakit, Vo:

Fo Votyolni

Pú

zúzni

tijomni p.

Mind egybe -potyolódott

o. a'

njers gyümöltsöt.

zsákbana az alma,

örzve-potvoltt körtvély. Le -pottyant a' tojás. Ki- el- pottyant a' kezébl , 's a* t. pottyantani : ejteni. Ki- el-poítyantá az ölébl.

Vottjanni'. esni.

•

—

Lásd

Tötzer.

botlik

BarUng-kóró.

potzok, egér. potz potzán-féreg, patkány; potzik ; putzok, tüz- helyetske a' kementzc alatt, potzikbann , v. futbann-ülö hamu-hugyka, kementze-örzö. Votzokos'. hafas, nagy-hasú, megkölykezendö p. o. matska, kutya, potzokos (vemhes) ló, Vdzna rúd , v. hoíTzú veíTzö , mellyel p. o. le-nyomják a'buglyát, kazalyt, hogy a' fzél megne bontogaíTa. A' tsóvát-is póznának nevezik fokann. Ki -tenni a' póznát jelül. Bé-póználni a' fzénakazalyt. Fozsdr ponty, potyka, pontyó. Vozslár*: pallos * forma * fegyver. magát fel-fúni. puífadozni pöffedezVuffafzkodni ni. puffafztani. puffadás; pöffedés, puííadttság :

—

pöffedttség.

Fel-puffadtt.

Vufóg piifÖg p. o. a' ködmön » mikor reá- vernek. Meg-pufogtalták -ütögették. Vuhax lágy, gyenge, puhálkodni. Elpuhulni: -puhadni. pahaság. puhíttani lágyíttani. Vuhatolnil visgálni , kémleni, lesni, nyomozni, ruhatolódni visgálódni. Ki- puhatolta titkaimat. Keába puhatolódott utánnam. "Pukkanni fel-fzakadni , pattanni. Fel-pukkantották a' hólyagot. pukkantó. :

törpe, terpe, pogonya, tömpe, tempe, kitsinded , kutak, pulya ember. Hol vannak a*

"Pulya:

pulyák

Púp

;

a' kis

gyermekek,

púpos hátú. púpja a' kementzének. púposkodni kevélykedni, negédeskedni, gögöskdni, puffadozni , duzmadni, duzmadozni, kevélykedni, púpja (dúttza, domója, gyürkéje) a' kenyérnek. :

tsúts.

Fí*r-

Pw'

184

P<5

Purha* : (putredo) redv, rev, rohadttság, rothadttí ság, fenyv.

purhás

Pusmogni: futtogni, Puf,i*

purhaság, purháfodni.

Mit pusmogtok?

akárraelly tsóré (tsupafz, meztelen

dár-

fa.

fufogni.

)

ma-

fi.

Putra* Jzékx potrohfzék, buda, pervata

{privata)

árnyck-fzék. : párna, fej ally, vánkos. Putri*i hurúba , fidben q áfott hajlék. Lásd^ Kúlya. Putjókdzni X puttyantani. Sárból tsinált putyóka .» i '^ melly ni gyet fzóU, ha el-pukkan,

Pútok

Puzdra', nyíl-tok. Puzdrtík *. L^fsd, Pafzita. pevlerítteni, fodrani , tekerni. Meg-pePödörítteni pödreni: pedreni, fodorni. derítti a' bajúíTzát. pfctegt pefeteg; kerekded, 's midnn meg-érik, porv. fakadék, kelés, ló gombának neme pöfeteges fakadékos , keléfes. Pöffhdék : tsomótska. pöffední t tsomófodni. Pöfögni, pöfög a' káfa*; rotyog a' kápofzta*. Pök : nyál. pökedelem miuden dolga. Ki -pökte :

;

pökdösni. ( mondta ) a' mit tudott, pökni-való edény , fputabulum* P%A, pelyh. Ldsd.'Yih.

FÖkdétze*t

PUy^

pelye. Ldsdj Peleh. Lásd, Per. alsó öltözet. Meg pörébenn í Pjre Töre gatya. alsó ruhábann, pangyoláíbn, találtam ötét. pö' Pir.

rére vétkezni. Fornye. Lásd., Pernye. Pörtz pörkotze, tepertyü, töpörtö. Ldsd^ Pcrtz.^ Pöjze- felyp , felypes , pelyp a' befzédbenn. Pöfzlék: akármi metélek, hulladék; fzöts , fzab, varga utánn. Lásd., Nyírni. Ptködöm: böködöm, fzúrdallom, tövei mivel általliggatom. pötködés a' váfznonn, pappírofonn. :

Lásd.,

Petegtetni.

pötze, petze, putra-, kamara-, árnyék-ízékböl kifolyó víz, moslékos folyomány.

Pötze

PS-

Fötzk

tsutora-

Lásd

tenta *-tartó- dugats,

v. -dugó.

Petzek.

Püfzögetni * : PiíegetüL

fitzerézni, piperézni, tzifrázni.

Ldyd^

K ^ab *

fogoly. Rabló dúló , fofztó , raboló. Raboskodni. Rabságof Ribolni rablani p.o. élet. Rab-vas. Kah-{zo\^&^ {mancipium)^ JVá bérleni : pénzzel , ígérettel , reá venni. Lásd^ :

Bújtat.

Ráadás Hadina

* :

meg-fzerzés kerefztség

fzerezd-meg

( ;

)

nyomtató.

gyermek agyi tsemegézés,

vendégeskedés. Ldsd^ Pafzita *. a' parafzt hajlékokonn fzaru fa helyett fzolgá-

Rag .

ló fa, ragafztó létz.

Ragadni. Ragadály ragadó-f. Sárba ragadok. Belém ragadott, kapott, kötekedett, kÖtelödzött* :

ragadomány. Ragadvány. Ragadó: ragadós, enyves p. o. kéz, sár. Ragadófság. Ragadozok. Ragadozom. Ragadozóság. Ragály: bojtorvány', v. bojtorján' neme. Lásd, Boj-

Ragad mány

torkodni. ^a^<?/2/{W/ií valakire

-valakihez, v. valamihez.

F-

höz fához ragaPzkodni. Ragafzték'. a' mit valamire raggatnak, ragafztanak; ajtó ragafz, v. -ragafzték.

Ragafztó \ kÖtö-fa. ni

fértzelni

Ragafztolni

raggatni,

enyvez-

's a' t.

Mit rágódol, y. rágolódol. ^ A' Rágni. Rágódni. tsontonn rágódni v.rágolódni. Rágódó ragolódó, nagy-ehetö. Rágogatni. Rágtsálni valam. p. o. Bé-rágta : -ette, magát. Has rágás, faragtsálni. :

V. -tekerés.

rogya, rosda, üfzög a' gabonábann. Ragyás? ripatsos, fzeplös, himid-helyeis, apró-köte RáRagyáfság. Ragyáfodni. p. o. gyermek.

Ragya

Rá

igö

R apy ázás

gyázni.

gyás Bacyiva

gyerrti'ík

Ragya-bari *(

ragya-esés.

ra-

borbát*, ferény, derék, deli, dífzes. Ra: gyí vállán: tunya, dífzteleu, faragatlan, idomat^ lan p. o. Legény. Ragyogni: tündökleni, fényleni. Ragyogás. ÉgiJ ktri, fAgyogványok : tsillagok, virágok. Rajozni rajzani, rajt ererztení. JRaJ * : raj -méh. Rajzás. Els , máfodik raj (a' tanúságra nézve) az IsKolákbann. Raj- (,apró) Iskolák. .

utánna, ér'tte. Rajta lenni. Rajta menni, Lásd, Értté. 's a' t. Rajzolni*. Rajzolat: ábrázolat*, le-képezet, raj' zolvány. Szép rajzolatok. Rák*' terjed fene; v. állat. Rák-hátonn jár. Rák*

Majtai

ollója,

Rakáj

Jíi-tzifrázás.

tzifran

Rakott

ki-rakott

p. o. munka tzifrázni, Rakáslani

kéfzíttelt

tarkán

afztal *,

's a'

Rakással rakásolni, rakásra gyjreni , halmozni , verni. Rakó darabok^ valamelly tzifrázott munkábann. Rakott ( k:

vel terített, béllett, fiaftromozott

* ) út.

Rakot-

mány.

Meg -rakni

keményenn meg-verni valakit. Fel- meg- le -rakodni. Rakott bolt. Rakogatni. Rakosgatni. Rakvák a* pintzék * , utfzák emberekkel. Üt - rakó. A' lábát rakogattya. Lásd, Rakás. Rakokoz ; haj-húUás , ollottság. Rakottya * t rekettye *. Siler. Rakottya-veflzd. p.aló *. Ralója tzimborás tárfa. ^ándíttani. Rándulni. Ki rándulni : valahova menni. Ki rándította a' lábát. Rándulás eí'ett a' lábánn. Rándúlat. El -ki -rándult a* kezembl. fiángatni: rántzigálni. Ráügatva énekelni. Az inak*

Rakni.

(

Rakott ízekér.

rángatáfa.

Rapontz: rápontz, vad-répa. Ráró : ragadó madár* neme. ^ása: fél váCzon* n«ine« Rása fzoknya. íása,

i i

Fél-, egélTz*

, ;

Rdspó*x ráspoly *, refzelö, ráspoló *. Ráfzai miaden-féle ltetni-való paréj, palánta *. Ül. tevény, yalam. óltovány. Jiáfztt razt, lép -dagadás. A* rafzt bántya lépe:

fájó, V. -fájós.

—

R^d-tartó. R'á tartás. Rá -tartóság. Rdts'. akár- mitsoda roftély * az ablakonn *; a' pit-

var-ajtó eltt, hogy a' baromfiak bé ne senek. A' rátsba hányd' a' fzénát * a' Vas ráts; vas roftély*. Rátsonn sütni a' Rdttani : rátani, rántani. Ráttott: rátott, tojás.

p. o.

Ráttó ferpenyö

fzilke.

meheslónak. húft,

rántott

Rátotta

vaj rénye. Ravafz. RavAÍz-fogás; -hízelked, -okofság.

Ravaf?ka: ravaí'zotska. Ravafzkodni. Ravafzonn: rava-

Ravaízság

fzúl.

talán.

Ravom r,óvom. Ravás-pénz: adó -pénz. Ravásra nem hazudni igazat fzóUani. Ravátolni fel:

Ravátoltt, v. rótt (adó alá vettettett) helyek , házak. R'avátékos í ravátos. Ravó : jegyz , fzámba - vévö. Raváfa a* kútnak kt gárgyája*. ííc'zni. Rázakodni: rázkódni. Rázó, hányó ló. Rámetfzeni.

Megrázogatni

zogatni.

a' dolgot.

Reá-adom. -Ámulok, v. -bámulok. -Asíttok. Reá-bérlem. Reá-bérld les-vetö. Reá-böfogni. -Bgni. -Bökkenni. -Felejtkezni. -Igazodni. :

Jiehesgetni'. futtagva befzélieni, -hírelni, -híi;lelni va-

Rebegni.

lamit.

Reds

Rebeg

nyelv.

bodros, retzés, füptös Red. Redözni. p. o. fzoknya *. reggeli mife. ReggeR^g. Reggeli id. Reg-mife Reggelezni : fölöstökömÖlni *, fala,tozni. ledni. rántz*-os, fodros,

Reggdöu R^g.

hogy

rég,

tl Rege:

;

reggel , reggeli idnn. Rég-írás. Rég, hogy itt van. Már el-jött. Régentenn. R,éges-régenn. Rég-

Rég id. fogva. régi

gélni

Régiség.

Régólta.

mefe, agg kofabefzéd

regézDÍ.

Azon

költeniény. , regét dúdolni. ,

Re«

R«

t8$

kurutjolni. ReVartjognak, vartzognak (a* varas békák). Azt regelik: kákogják, vartyogjak, károgják , mondgyák p. o. a' roíTz emberek. Regö ( regelö ) béka. Heg zeni rendelni, válafztani. Regz*"tt , ki- megA' regzett napra öfzve-gyltek. regzett. Rejtek ; rejtek- Rejtek-kamara *. RejtzRejteni. ködni rejtekezni , rejtödzni, rejtezni. Szív' rejRegeslni

regni, rekegni, retyegni

geinek

békák.

Rejtegetem. Rejtek- v. rejtekes , rejtevény-es hely. Rejtezve, Rékas*'. mofdtlan , fzennyes konyhahéli efzköz, tál, Rékmány*- ember fzennyes, fzurtos. fazék. reked ezés. Rekedttség Rekedit torok. Rekedni. El- ki- meg- rekedni: záródni. Rekefz : rekefzték , kerítték , zárlott hely. Rekefzbe hajtani a' marhát. Reke zelni rekefzt tsinálni. El- meg-rekef/.teni a' vizet, ellenséget. Rekefztö ( be -fejez, fommáló*, ) belzéd, Rekétselnii rekegösönn. rekegve ízóllani. Rekkenni: fojtódni, fúladni, nyuvadni. Rekkenés. Rekkend (el-fojtó, fúlafzt, v. meg-fúladtt, -fo)tódott, -rekedtt ) hévség, meleg. Rekkenteni', dugni, tsukni, fikkafztaní, zárni, titkolni, ipallani , takarni. Elrekkenteni valamit. Remegni', refzketni. Remegnek a' fánn a' levelek. . Remek' jel- munka, jel- miv, mefter-remek , meftermunka. Ez egéíTz remek. Reme'ny. Reménylhetetlen. Reményletlen. ReményReménltetem bíztatom. Orízág' retelen-ség. teke.

•

méén nye. Rémleni. \5gy rémlik elttem: \xgj tnik elmémbeRendetlenül. Rendetlen - ség. Rend. Rendeletlen.

Rendeitt (rendbe vertt ) Rend' közi. Rend kívül-, rend fzerént-valo Rendes Katonaság. Rend-tartás. hivatal.

Rendeltt: rendeltetett. féreg. p. o,

Várasi-, Királyi-, rend-fzabás

Rendö

tetik

apró deízka, mellyel a' a' jobbann fzorúlásra.

Rendeltt id. (fatú) fegély-

faj tó

Ré

189

Rengeni- rezzenni, rendülni. Rengeteg- (nagy, sürü, roppant ) erd. Reng habok. Renget: böltsö Rengetni a* gjermeket. -ringató. Rérye. Lásd Ráttani. El renyhedi. RenjRenyhe", tunya, reft, lufta. hélkedni. Renyheség. Repesni: repdesni, repdezni, röpdösni. Repesés : ^

repülgetés

Repes-

repül4ögelés.

repdes

(

)

öröm.

r" Repítteni: C'.árnyára keltetni, el -ízárny altatni; r. El- ki -repítette féfzkéböl. fzalaPztani, botsát^ ni.

kezébl

Ri-repítté

fzerentséjét.

Reppenni: röppenni, repülni. El- ki viíTza-reppenni, Ki-reppentek a' tengerre a' vitorlásl hajók. Repülgetek. Repüldögelek. repiibenn, repületébenn , repültlébenn, Reptébenn p. o. a' madarat le -lni. '

Reptsin: hernyó; v. reptze, vad retek *. Res : nyiladék, nyílás, repedek, hafadék.

Résenn vagyon

sÖvényenn.

a' füle

Rés a* mindenre

Résre ( hálóra , fzoríttóra^ fülel, hallgatódzik. Nagy réfeket ( ürefsége-» lesre ) hajtani valakit. ket

hagyni. Restelkedni.

)

Rest.

Resttítcni.

Restülni.

Restel-

leni.

Rejz ni

Réfzelkedni

párt*, fél, felekezet.

réfzefedni

valamibenn

réfzeslRéfzetRérzeltetem ré-

len a* jófzágbann. Réfz-vétel. A' jóbann máfokat fzefsé tefzem. Rcfzre-hajlani. réfzesítteni.

Réjzént

réfz

fzerént.

Nagyobb

valamibl.

is réfzeltetni

réfzént

nagyobb

réfz fzerént.

Rejzketeg'. refzkedtség. Refzketeges: refzketö. RefzRefz» kedtetera. Reízketö fzóval-való éneklés. ketö láng. , v. boglár az Afízonyok' fejénn. Refzketö : if </í : legell ; v. rend, fzer* (feries) for. Réttség,

Három, Hízodalmas rétenn legelnek barmai. négy rétbe fontt oftor -haj. Sok rétbe hajtott váfzoa , 'polztó , -pappiro*. Rét retüleg fogta. ,

£géíj^

Ré

lOO

Ré

EgéíTz rét- , vég-pofztó. Rétes béles. Kápoíztás-^ Rétes fok rétbl allói túrós-, tej -feles rétes. :

Hyoltzad' rétbenn álló könjv

(

in oStavo

Ré-

tezni*

Ráeg

rétek, fok rétböl-állóság, 's a' t* hafadékj hézak, nyiladék, repedés; a', vasnak gántsa. Réteges, V. rétektfs vas, melljet jól ölzve nem '

verték. : ajtó-fzegezö , retefz , fa-zár , kiiints. Bé - íeteyelni, v. retefzelni az ajtót. Retsegni: ropogni, portzogni. Retseg a' foga kÖzött< Retsegtett i.

Retez

döbbenni, debbenni. Rettenetlen megRettenetlenség. retten. Rettenthetetlen. Rettenteni. Rettenetes dolog; fzörnyü. Rettene-

Rettenni

nem

tefiség.

Rettentoség.

Retyerutya: perepútj^ rokonság.

Ki-vifzet mindért refye rutyástól. Retzegni. A' törött fazék retzeg, v. rezeg. Retzés f-kötS^ Retze hálótska , tsipke , red. Retzét, fodrot, tsipkét, -kötni. -fzoknya, -iog. Apró fzem retze. Retzés tsipke. Retzézni. Re-Retze-kötésre tanította a* Leányokat. tzézet. Rev: rolhadttság, purha, redv, fenyv. Reves; redves, korhadott, rothadtt, rohadtt p. o. fa, töke* Meg révedni: revefedni, korhodni. Rév -bér. Reves által -járó hely a* vízenn. Rév hely ; ki-kötö-. Révéfz. Révélzi. Rév-hajó komp; Rév -part*: part-rév^ kerep , kerepes, hidas. Révtelen : rév nélkül való. RévRév- pénz. \

vám-os. Réz. Rézönt: -míves. Rezelni. Rezes hámok a* lovakonn. Rezes; égett bornak eleje. Réz-metRéz-metfzés. Réz -kandér, -fazék. Rézi. fzö. réz-rosda.

Rezegni

valami hanggal refzketni.

—

Rezeg

meg-

Rezgeni. a' törött fazék. mozdíttoít húr, Rézsutt: rézsent, óldalaft, óldalaslag p. ö. metfzeni a' poíiiót, fát

—

Rit,

Ke Rezzenni

Rí

rázóHni, rendülni;

zennek

191

v. ijedni.

Meg -rez-

Ezen fzóra nagyon megEzen mozdulatra felrezzent

a' líéltöl a' fák.

rezzent, -döbbent.

álmából,

és talpra pattant (hirtelen fel ugrott.) TÜh rii, feni!jedék. Rihelödni: riiheiödni, vaRihes karódzni. fennyedékes. Riadni: jajgatni. RivalkoJni: fivalkodni. Elriadni: Riafztani el-jajdúln", el íivalkodni. rivjfztani

R(f

.•

rijaíztani

riogatni

hangofann fenyíiteni.

jííagy-

riadás Idn. Ribantz : rongy. Ribantzos : rongyos , toprongyos, tzudar. Ridvg hitvány, fovány, öfztövér p. o. difznó , marha; V. eggy étlen, epgyes, magános, egy maga; V. olly lakos, a' kinek femmie finisen. Ridegség % Jingularitas. Rigójás * veízekedö. Rigja: dió-, mogyoró-, v. magyaró-, eger-fa- virága; V, az erdönn valamelly útnak bé vágatáfa. Rigyázni; fának ágait le-vagdalni, le-botolni, nyesRigyázgatni: botolgatni, nyesdegelui. ni. rikoltva , sikoltva sírni. Ríkátsolni Rikkantani: rikoltani, üvölteni, kiáltani. Rikkantsd Nagyot rikkantott, v. rikoltott. (rikoltsd) ide. :

Meg-rikkant ( el-jajdúlt ) a* gyermek. Rikkatni x sírásra hozni , fakafztani. Ne rikkasd a* gyermeket. Sokfzor meg-rikkatta. ritkonts * , örzö , tsöfz , kerül , pláRikkants * :

jás *, ör.

Rimánkodni- efedezni valamiért. Ldsd, Efekedni. Ringatni : rengetni p. o. böltsöbenn a' gyermeket. Ringyó: lotyó, fzajha, tzafra. Riogatni: riarztgatni. Ldsd, Riadni, a' középenn. Ripatsos: darabos, tserepes. Ripatsoíság: tserepesség: darabolság; v. himlö-helyes.

Ripatsos föld,

T. út.

Riskó*- fzánkó*, kortsolya, tsufzkáló. Rifzálni : tsóválni, mozgatni. Tarát, farát rifzállya. Rifzfzantani * : kéíTel nagyot vágni , ráüdíttaui. Egygyet liízízdatott. -

Mit^

Rí

i9«

Ritka *. Ritkaságos p. o. leleménj , -fzerzeméaj. Ritkíttom : kevesíttem gyéríttem. Ritkulnak a* felhk. Ritkaság még raofi. Rtkálni. Rittyenek : tsattanok, pattanok. Ritfyenteni tsat:

togatni, tsattantani, pattogatni, pattogni, p. o. oílorraL Rivallani. Nagyot rivallott : -kiáltott. Néki rivalLdsd, Riadni. lotta magát. fiivants : jég- , v. kö-efsö ; régi fenn van még ; imitt-amott.

esni. Lábáról le - rodgyant » Le-rodgyantom. fzáraz gyékény, mellyel az hordót bé-tsi'

Rodgyadni\

rogyni,

V. le-rogyott.

Rogofz

nállyák. Roh * fekete 16. Rohadni rothadni, rothadni , fenyvedni, forvadni. Rohafztó ( rothafztó ) hideglelés. Rojt i függ, íálang, fiirtözet. Rojtos, fürtös, bojKi- meg-rojtozni. tos p. o. pofztó. Lásd, Bojt. :

Róka-mály béllett

hafa'

bre

rókának.

Róka mállyal

bunda.

Rohkanni : fzállani , le-ülni -nyomulni Rokkantt ló. Meg-rokkant az eleje. ,

;

sérülni.

Rokkantt,

fzállott, le-nyomú!t épület.

Rokolya: váfzon fzoknya*, bikla. Ezen utolsó fz6val Dunántúl több Vármegyék élnek; azért fellehet fogni a' tót fzuknya (fzoknya) helyett. Rokon : atj'^afi. Rokonság: atyafiság, verség.

Román

•

költött játfzi efet

-történet.

Rombolni' darabolni, törni, rontani.

Rombolás.

Rcfnlani: TomoXm. Romladék: kö- fal-romlás. Romladékját ki -hányom. Romiadékos. Romladé-

kony

töredékeny , romlani indúltt. Romlan: dóság. Romlandóul. Romlatlan. Romlatlanul. Romlottság. Romolhhatatlanság. .Romló félbena van. Romladozás. Ronda: gálád, fusnya, rusnya, tunya, tsínatlan

paranda viíell

*, v.

magát.

poronda

Rondául? poroadáúl,

Rongálni', ütni,

verni, fanyargatni

kénzani, gjö-

treni.

i?o«^jo//'m: ronggjá tenni, el-nyöni, fzaggatni v. gyalázni, óltsárlani. E!-rongyollotta a' ruháfát. Nérhelljek rong/oUani fogják munkámat. Mit ;

rongyoÜanak berne? Honi- gárg^yázni*: kerítteni; v.ad^t vetni.

Fel-róni:

fel-párkányozni, -öVedzeni -pártázni, a' kiitat! ííégyfzer rójja vala az orízágot . négyfzer vet vala adót reája. Rbntsolnil ö'zve-röntsolódott a' ruha. Rontsokt tö,

rdött. Ropogós : portzogós

p. o. tseresnye*.

Fogával vala-

mit ropogtatni.

Roppadni: ropogva horpadni. "Béroppantom , .rop« pafztom, bé horpAl'ztom a* vas- v. réz üíioek óldalát.

Roppanni

nagy ropogva Tzakadni

pattanni.

-törni

Megroppant az ernelorád.

;

nagyot roppant

kezébenn a' puska. Roppartt (temérdek nfjgy ) épület, -erd, -váras, 's a' t. Roskadni*, rozzanni, omlani, dlni. Roskadtt, roz«. zantt, rogyott, -ház, Roskadtt, rogygjaoó, döíélbehn van. Roskadozni. Leroslékeoy, le-rokkan'om, -omlafzkadni. Le-roskafztom tom, -döjtöm, v. döntöm. Lásd Rodgyauni. Rosnok: konkoly*, vadótz. •

Jioji: íz, fzakafz.

Három

roftbann

ízbenn, izrom*

bann, tsatábann, voltam nála, v. Rótt.- roj*. A* fának, fzdnyegnek , tiiílönek rofltyai, rojMyai. kanafos , fzálkás fa -gyökér, fzöfiös Roft*: ráts, roftély*. Roflonn sültt.^ Rojla*: refta*, palló-, fzelelS -rofta. Rofta -alíy: Roftos

rofta-hlladék.

Megroftalni, (meghányni, -vet-

—

ni, -Uélni, ) yalamelly dolgot, íráft. RoítavetéíTel-való jövendölés. rátsolni, roítolni. Roílélyozat, roftély. Roftély ózni RoíTz adós. RoíPz órábann. RolTzság: ro'zJRoJJ'z. '.

rongyos, foltos. RoíiPzíttom: hitványíttom. El- meg-rofzízúlok. Rofzfzabbúlok. RofzízabboN tom.

ízas^.*

^ö

í^o

194

dom. RoíTzabbodás. RoíTzalkodni. RoíTzallom: rofznak tartom. Rota*: tsoport, ofztály, egy sártorbann lakó tízed Egp;y rotabéli vitézek. allja. Rothqfztani. Rothafztó forró hideg. Rothadandó rothadó. Ldsd^ Roshadni, és Rohadni.

dézsa, botska*. Hozz egy rotska vizet. Nagyot rottyant. Mottyanni : roppanni, durranni. Rotyogni : ropogni , 's a' t, rotyog a' föv káfel -forralom. Rotyogatom Rotyogpofzta *. tatni V 8i\a.m\l 3í torkahaxín {gargarizare). RotyogJPiotska'.

tatás.

Rovom: rovom

Fel-rovom : fel-metfzem.

metfzem.

Ravátolni-: (megvonni, -húzni, -fejér ónnal) a'pappiroíTat. Ldsd^ Ravom.

Rovatolni.

Rovogatni.

Róznn-ság józanság. Rózanonn gondolkodni. Rózán fvel lenni. Ki-rózanodni. Rúd- arany-, röd- formára * olvafztott arany. Vasrudak. Rudas ló. Ki-rúdalni valakit. Szekér-, Rudas fzék fzéna hordó -rúd. embertseberhordozó fzék. Rúdafokba ( petrentzékbe ) rakni :

a' ízenát.

Rúgni. Rugódom : rugódozom , rugóldozom , rugKi-rugdosni. Rúdolózom. Ellene rugóldozni. Rúgott (legott ( tsetstöl el-fzakadtt) borjú. Néki- , 'utánnatétetett) Bíró, Ifpány, 's a' t. rugafzkodni. Rugó toll elaterium. Rugdosni. Ruha. Ruha-áros, ruha- áruló, ruhás. Ruha-piatz*. :

Ruha

réz

ruha-nyövö

házkodom. Fel-ruházni.

Rusnya.

Ruskó Rút.

-fzaggató

RuRuházat.

-rontó.

Ruha -kefe.

Ruhátlan.

Rusnyálkodom. fonkoly

Ruha -tartó. fánk

Rútalkodni

Rusnyíttom.

otsmánykodni.

Rusnyúlok.

falak.

Rútalmas,:

rus-

gálád. Rútíttom undokíttom. nya otsmány Rútolom fzidom, gyalázom. Rúttság. ,

Röfögnek: görröanek, a' difznók. Rög X gaj göröngy, tsuport tsoport, görts, göts-, Rögös: gajos, göröngyös, görtsös, út. darab. Rögözni. Rögösödni, Rögösítteni. RS,

Rö

ip5

Höhögni', zajoíánn nevetni, hinnjogni. Röhög a' ló. fzöllö-pifztori kelep , mellynek fejénn sok üöhög-ö rovátkák ( hornyolafok , véséfek) vannak. Tsör:

gö- kelep. Rökelni: bgve, ordírva, sírni. Szüntelen* rököl. Röhönyödni : efsÖ mosáftól meg-penéPzedni valamint :

az efsö- ki- mostta fcilonn történni fzokott. Rökönyödés. Meg-rökÖnyödni. Mnketz: alatsony vaílag de módos, idomos teít, ;

zomok, zömök. Ldsd, Reppenni. horzsólódni, kopni, korholódni, súrolódLdsd^ Korholni.

Röppeni Rörödni

ni.

Röt

febeíTenn repQlni.

verelTes,

vörhenyeges

riska *, p. o.

marha;

V. puttony.

Rötskölnix zúzni, ronísolni, zötskölni. Öfzve-rötskÖlte a* ruhát , póiztót. öiizve - zötskölte , rontsolta a' fzóllöt. zörfcö'ödni, zakatolni.

Rzgölödni

Rzse

öfze vagdaltt , 's nyalábba -kötött 4g-bog. Rügy : rügy, fakadás, hajtás, bimbó, fzem, fzem-

rézsö

zet

p. o. a* fánn.

motsok Rütsök kos, fzurtos. •

pifzok

fzenn^.

Rütskös % mots-

S. b5zra-, jófzágra-, gond-VÍfel5 ; Gazda, eggyet-mást ki ofztó , -bé-fzedö. Sáfárság. Sá<»

ífdr*'.

fárkodni.

Sáfárlani.

v. faja: tömött, jó-teftü p. o. Saja pofztó. pofztó sajátom: enyim, magamé, tulajSaját: tulajdon,

JSaja\

Karmazsin*;

sajáttság. sajátolni: magáévá tenni, sajká/ni. febef'í hajó. sajníttanij fajnálni, fájlalni; Sajnakodni'. bánkódni, sajníttya, iérvefenn, fajnofann venni valamit,

donom,

Sajka',

könny

Sá

19(5

sajnos: fajnálatos, fajnállya, fájlallya a' lábát, fájdalmas, sajnálat. Sajog : érzék enyenn fáj az ütéstl, sajog a' keze a' lapotzkától *. sajtaSaj'ta/anl sótalan, ízetlen p. o. étek, -befzéd. lanúl fzóllani. sajtolni, fatólni. sajtó' tsaSajtó: fató, fatú, futúörzve-foglalója. sajtó* kaláttsa sajtótornája. sajtónak onólott: fajtollott , fajtoltt p. o, bor. fája; tsigája. sajtó-fzekrény *. sajtó-töke: prés*, Könyv-íaj'ó , fajtolássajtoltt törköly. ,.-válú. :

bor.

Salak*: fánk, fonkoly, ally, allyadék.

sepredék,

sár.

lógó , fiígg''lí'k, fallane;, lengS, lengeteg Salang salangos: fallangos, ^juháfz bunda tnellynek óldaliról fííjak függenek. örvendeni, tapfolni , fö-hajtáíTal lenni* Salnpobii salapolva fogadták. Salavári: falavárdi, bör-ülep, zemes, irha, puleder*. Salygatnii fajdíttani, tapogatni, válamentire érezni, salygatták még azok-is, ho^y van Iften. SdTU'. sámoly*, a' komphoz alkalmaztatni fzokott, zsámoly *-hídatska a' révbenn. sámot vetni a' '

kompnak;

sám

fel-petzkelö-

ki-fefzíttö.

Fel*

sámolni az hegedt. Ki sámolni a'tsizsmát. sámKi sámfázni a' farut. fa. Sandái: fanda, bántsál, kandits. sandíttani. Sandra * fzajha fajtalan , feslett élet alTzony. Sank fonkoly. sankos. Le Tankolta a* zavaros ví-« zet tifzta fövénnyel. Sannyadni X fanyarodni, hitványkozni , fatynadni » sannyadtt: fatnyadtt, tsáppant, clfatnyúlni. hitványkozott, fáradtt, fovány. :

;

Sántikálni. Sántúlni, Sántálni. Sántíttani. Meg-sántíttom. Sdntz*: árok, árkolat, lator-kert, árok-hányás; v. farampó; v. gyaksi-kert, Bé-sántzoUák , -árkolták, -áílák, magokat.

Sánta.

i9f

Sanyarú.

Sanyargás. Sanyargani. Sanyarodni. vSa* Sanyarúság. Sanyarúann élni. Sanyarú élet. sanyargatni valakit. Igen fanyarú (kemény, kedvetlen) hozzám. Sdpütani i sápíttozni, panafzkodni , panafzolkodni. sápolni, sapolódni, fopánkodni, zúgolódni, zsemnyaríttani.

belödni.

Sdppadni X hai\o\éinyoán\^ sárgulni. El-sáppafztyák az emberi fiép fzínt a' katzér indulatok. lutum ; v. epe Sár sárig, sárog. sárv, sárga gyék mérges tarka, sárga gyek. sárig: sárog, sárga, sárarany: sárga. Leg-sárgább: leg-tiíztább arany. epével, sáros Teli van sárral epés. sári tök Colocynthis. sárgáll az arany. sárgúlni kezdek. El- meg - sárgultak a* vetéfek. Meg- el - sargíttom. sárgás, sárgaság: sár- víz:

;

nek

a* teftbenn'el-terjedéle.

sár-ízu hal.

sár-ke-

rep melilotus. sározom. sárofodom. Saraglya * íóroglya , mellyenn terhet hordoznak a' fzvkér' hátúliyánn. Lásd^ Ráts, és Roít. Sarampé*: forompó*, emeltsöshíd, v, -kapu, gém; :

vonó gyakás ( gyakáás Le-vonni a' gémet, farampót , 's le-

fel

)

gerenda *. Lásd, t.

Sántz.

Sárhozni

sárlani

folyatni

kantza-Ió sárlik, lyatott. Sarj: étek'

neme.

sárzik.

Leány*

kéfzíttik a' fzakátsok

A* sárzani , sállani. Meg-sárlott: meg -fo-

farja: ezt -sültt lúd-fi alá

Fzök.

farjazás , farfarnyú , újj hajtás, Sarjú sarjadás jadni, farjadék. sarjadzani; újra fakadni, -hajtani. Ki - farjadzott ( fakadott , meg-kelt , meggylt ) a' lába a' marhának, sarjú-fzéna * melMer-fzéna pelyet a* máfodik tsinálnak. dig melly az els kéfzíttetett. sarjangozik : újra ki-farjazik , p. o. a' jégtl el-vertt gabona. Sark. Sarka a' lábnak, -tsizmának, -ajtónak, -kapunak, sarkos farkallatos, farkolatos (fundamentomos*) törvények, sarok- v. fark-vas. sarktsillag az égenn. Ég* fí^rka. sarkával fenyegetni ••

fbl fbl

••

jsr

Sá

198 ^' -

liM

"«

sarkallani az ellenséget: eltte fzaladni. tönözni, hajtani, kergetni. Sármáló t sármány. Lásd^ Gabos. Sarok: fórok, fzeg, fzegle, fzeglet, fzug.

öfí-

Sartz : fatz *, l'zerzödés , alkalom , eröíizakos kénfec" ríués , adó -fizetés, pénibenn-alkuvás, oítor adó, oftor-ravás. sartzolni: fatzolni, fizetéft, adót, ígérni, sartzoltatom : íatzoltatom, az adót ki^ tsikarom, -fatsirom. sartzoltató. sartzoitatás. Sása-, sáfa-fü, muítár-fü. Dió sáfa: dióból kéfzíttett tsemege, Sds sáte, tsáté, tsáfzta. Lásd^ Bozót. :

Sató.

Satnya

Lásd^ Sajtó. vézna, hitvány, vanyiga, nyomorék. :

fatnyadtt. Bátor *. Sátoros innep. fzeg. sátoroz ni.

Savanyó

sátotos

fej

fzeg

Ei-

j^alapoa

favany

p. o. alma, körtvély , téfzta % kováfz *i Bé- favanyíttani valamit, savanyodom favanyúlok ( fenyvedek ). Sávos: vefzfzös, iratos, habos, virágos riika; -kefzt ken. sávolni: virágokra, fújtálokra fzövni, tzifrázni p. o. az abrofzt. sávos abrofz *. Ssbi febhetni: febesítteoi. sebheíödni febesíttetdd%

savanyíttó

••

ni.

Nagyonn meg-febhedt:

-febesült,

p. o. fzí-

SebeíTenn ment a' viadalra, és febefenn fordúlt.meg. sebivér: aludtt vér. seb - orvos, seb - kér ; kér , feb- kötd rongy. Sebcfs', gyors, ferény. sebeíTenn ügetni, seb efs nyár-

vem.

febheli fzívem'.

g'alva.

Sebtibei febeíTen; v. febefs reptibe. seb.tibe dult, septibe leltte a' madarat,

megin-

Segéd: fegíttö; v. fegedelem. segéd-vas: vas-kéz^ -horog, segédség fegéttség. segélyteni x fegélleni , fegétteni. Segédetlen. segéd had, Lásd^ :

Párt. Sejt: viafz *, viaízk*. sejtes Sejteni : fejdítteni , fajdíttani ,

méz: viafzfzos, méz. éfzre venni.

Meg-fej-

telte a' nyulat.

Se Sekély

199

Már

tsekély, gázló, lábalható víz.

a' fekéiy-

be jutottunk. ScLéb

felép

filip

zsilib

zsilip

zselép

Ma-

lom-válu, V. -tsatorna. Lásd^ Abajdotz. Selejtes: vegyes. Sélye: sír, r. koporsó. Selyp, Lásd^ Pelyp. Semereg: sömörög, apró köles forma * fakadék, seÖfzve-femergetem , v. -sörántzofodás mergés áfzve-húizom , -töpöríttem , -rántzoinörgetem lom *. semergös: teperedett, töpörödött, ránsömörgözés rántzofodás , teperedés. sötzos. Btiörgözöm. sömöríttem. Semlyék : ingovány , inogvány , söppedék , vad-víz, morotva, ér, hólttvíz, fert. Semmi. Semmis: femmivel nem biró. semmivé, v. semmifedni. semmiség, semfemmi'sé tenni, •*

misítteni.

semmi ahoz

képeft.

semmi-tudó

tu-

datlan.

Sennyedék: rüh, rih, rü, kofz. sennyedékes. Senyvedni- rothadni, forvadni, poshadni, senyvedttsenyvedtt fzabású. senyvedttetske. senység. Az erkölts Jókat Jzenved; de foha Jem vedttül. Jenyved.

söppedék. Seppedék Semlyék. :

Lásd,

seppedni. seppedékes.

Sepredék'. feprölék, feprö, ally, allyadék, fánk. fájás. Séf a' kezem. Mid sér ? Sérés fáj.

Sér

Nagyonn

sérelmes fájdalmas. sértdni, sértés: fájdalom, bántóMeg-sérultt. sérüdni ; sértetlen, sértem, sértegetem, dás. sérüdhetetlen. sérütt. sérdekleni: sérsérülni, sértöleg sérelem, tegetni p. o. valaki' fzívét. fzóUaoi. Nagy sérvéit , v. séréíl , sérüléft kapott a' hideg léléstöl. V Serdülni t fel- ki-hzalkodni, hutyorodni, nöoi. Felsérleli

fájiallya,

ferdültt, fel-tseperedett, -Ifiú. Sercgleni: feregefenn , feregenk ént járni, Utánnunk féregéinek a' zsiványok •fzve-íeregleni. íí

menni (

tolvajok

)

«oo "

«<.

Se '

* •- '•»

Serénykedni iparkodni , emberkedni , erlködni. Se-* rény elme. Se/ge: kárpit, elöfuggö, fuperlát *. . Ser-hányás élefztö. Ser-házi fer-árúló ház. Serezt ni, val. borozni. Serkedni: fakadni, fzivárogni. Serkedezni. Ki-ferkedtt a* vér tenyerébl. Ki-ferkeíztem a' vérét, Serkedezö. Serkegetem ferkengetem , ferkentem , költöm^. Serkenthetetlen á'om. Tüzet ferkenteni. Lásd, Bújtat. Serkent: fel-költ, ébrerztö fzerfzám. Serleg', pohár*. A' kelyhekhöl feriegeket tsináltak. Töltsd meg a' ferieget, klázlit *. : Serte fertvély. sertesertés: fért vélyes, difznó. etset-kötö: feréböl etsetet- tsiuáló, férte a' va?gák* fonalánn.

—

SejiélyX J.vó kis aCital. Sesétes. setéiíttem.

Setét.

kék

fetét Sias'.

(A* kis küfcüllÖ' tájánn. Siettend munka, sieilségtelen.

íietös. ,

setétülök: fetétedem

hamifs.

Sitítni.

Sik

—

siettséges

siettetni.

arany- v. eziiít-füíttel meg-futtatott p. o. -perem*. Sikos arany füítÖs. Sikos vá-

V. sík:

br,

ízon, -tnateria *. Sík: tsúfzós, tsufzamos, íikamló.

Sík jég.

V. Sík:

egyenes, tér, téres, térséges föld , -határ*, -mezség, orgovány. Ki-áUani a* síkra; a* me^-üt-

köz

helyre.

Ki-verni a* síkra a' vadat, síkítSíkúlok íikamloai , a' síút. síkság, sikamló, síkúltt

tom síkká tefzem. konn el-efem. síkos :

;

has. Sikánkozni: a' jégénn tsufzkálni. Lásd, Ifzáükodni. Sikdrlanil íik^roíni, símíttani, tapafztani , vakolni. Meg-fikállani a' tálat, tányért, falat, 's a' t. sikárló fal-fzínlö. sikárló méfz fzínlö- , fal-fcftöméfz. Lásd, Téhely*. Sikátor*: fzorols köz, fzük utfza. Siker: süké^; ragadós nedvefség, cnyvefség. siker íes sár , -téfzta *. Nints íikef^ ( halzna , foga:

nat-

rattya)

sot

fzónak, dc^ognak.

sikereden téfzia,

-intés.

Sikkajztani', dugni, rejteni.

siklik: Iikamlik, fikaraodik.

Siklani'. íikamlani.

El-

fiklott a' lába.

Siklói

íikár.

sikárl,

siklö-fü: tál

-mosó -f.

Sikoltani:

nagyonn

Sihóltyá'.

tsikóltyú, a' tézslát- (tézsoiát-

hásd^ Siv^alkodni.

jajgaLpi.

)

a' fzekér-

rúddal öfzve-kaptsólo lántz. Silány*, hitvány, alá-való p. o. ember, -gabona. Silfíp t dorong*. Jó íilápot metfzett. Silápolni, Sífyednix siiilyedni. Sillyeíztem ; süllyeCítem. Elfillyedtt hajó S ma. Sima. Símánn, v. íimára gyalulni, símíttom. símíttatlan. Sítníttó bárd, -fa. simulok, simaság, símáú'-: gyengénn, bánni valakivel, simogatni, síma-fzájú: hazug. El íimítiotta a' dolgot.

—

Sín*-, V. fing*-, V. pánt*-

marok- vas.

Kerék talp ra-

való'vas. Sín*fzeg. Ldsd, Pánt*. Sineg, V. zsineg; fpárga *, madzag, ktelke. Sing: kis röf, v. réf. singelni. Húfz fing váfzon. findeni, sínldni, vajódni, vajlódni, vajúdSinleni :

ni, kornyadni, kornyadozni,

Atsok' finórja . tsapó-tzérna, tsapd-finór , sinórozni. sinórozat. finór-mérték. Síp: síp-bordó: bordó-síp, duda. Bordó sípos : duTárogató síp. dás. Síp újj: fzük újjii, p. 0.. köntös, ing, mente. Sír: selye. Sír -ásó. sír -halom*. El-sírolni-* eltemetni. Sír-kö. Síri. Siralmas, v. íiralmas inek, -kérés, -panafz. Sírni. siralmafonn. siralom, siránkozni, síratom. siratandó, sírok rajta, síraltatlan: kit nieg.ucm Sinór*.

firatnak. Sir itteni : ferítteni , pödörítteni , fodrani , pödreni El-firíttem az orp. o. a' bajúfzt, fonalat, orsót. -fordult , -perdült a* kezembl, sót. Ki - sirült :

sirít^ett fonal-

Sijak*\ vas-fej,

tzérna *. Sifakos

fej- vas.

vas-fejes, y-

fej-

vafas.

Síi>

202 Sifek: búza-féreg, Zsuzsok, zsizsik.

fuftjorog, a' tüzes vas, midöna mártatik. Siska fánk, pánk, pánkó, tsörege ; v. parafzt agyagkementze; v. gubats, v. gubits,' mellyel -a' timá-

Sifereo^

fiÍTerékel,

tzbe :

rok

brt

Sivalkodni

tserzik.

sírva rikoltani, íikóltani. sívás rívás, sívók rívok, sívók } ordíttok, bgök, rökölök. :

Sivánj: zsivány, tolvaj. Siványságra adni magát. Sivatag: ifíohyú, rettenetes, zordon p. o. helysége

tartomány. Sívó-y v. fivány- homok

femmi Só.

mer -homok,

;

mellybentt

fikertfség nintsen.

Só-akna: só-bánya, akna*, só-millye: só-edény, sós (sózott) hús, -hal. sós só-pajta, eledel-áros. sós orom: lorom, ló-sósdi, ló-sóska. Sóska, sófság. sói. só -íz. só -áros. sósti^j só-tartó,

.•

alutt tej, fzérdék

utánn. só adó.

sajtalan só-ház.

;

els

fzülés

tej a'

sótalan,

sózni,

eliés

sózott- ság,

savát kinyomtatni , -vonatni. Hab-só Jal fufile. Akna-só fal fofsile nativum^ Szem-só fal gemnne. SocT allya: kementze' allya, peft* allya. Lásd, Suti Sóder. Sodor. Sódar, difznó-láb. :

Sodorni: ferítteni, sírítteni, pederítteni, fodrani. sodrás íödoríttás. sodrott, sodoríttott, pederíttett sodró-fa téfzta - nyújtó p. o. bajúfz, -tzérna. lapíttó. Le-fodrani: -ütni, lábáról, sodródik a* fiiít fel-felé a' kürtbl, sodra: bojttya, valaminek, sodorgatni: pcdergetni, v. pödörgetni. Sóhajtozni t foháfzkodni, óhajtozni. Sóhajtozás, so-* :

hajtani. Sohonnai'. jött-mentt ember; víz hajtotta, bokorbólugrott, fohonnyából jÖtt. Lásdy Bitang. Sok. Sokad magammal, -magával.-^ Többed ma-

gával

Sokkal tartozó

felefség, tömöttség, fok.-ság. sokafodni : fokasúlni. tani.

fzorozni valami fzámot, , drága *. sok-ihato

tses ,

fülig adós.

Sokság

Sokasolni: fokasítsokafodható. sok-

sok-ér: fokatér, bel

fokát iható,

sokallani.

Meg-

Meg-fokallotta az adakozást, -j téteményezést, fok rétü p. o. pogátsa, -béles, sok idötöl fogva. Gyámoltalan fokaság. sokfzorta gyakorta, sok-befzcdü. sok fzó-befzéd. sok neinQ. sok sár va?;yon benne ; igen epés. £o/.adalom : fzabadság , orfzágos vásár. sokada2< mas vásáros, sokad.ilmazás kereskedés. Sokádalmaskodni vásárkodni , kereskedni, soka^ dalmas hely: vásárhely. Solosma *: fzent ének az imádságos Könyvbenn, Rhithmus, Sói a * tzipe , topány , tzipelyös. Sólyás tzipét .

«okság08

;

vifelö*

i^olymájz

sólyom

valarri.

;

inkább , sólyommal bánó -

;

Tyúkáfz.

: cornum. Som * kóró sár kelep. Somos erd, Sám-fápál fözö igen fösvény fzorafs markú. Sompolyodni bé-vonakodni valahova. Sonkoly, ailya, allyadékja, utóUya, gazzá, fepreje, fzemete valaminek. Olajnak viaf^nak fonkollya, Lásd., Sank. Soor sór, liget, berek. Sopánkodni: aggódni, panafzkodní. Ldsd, Sápolni. Sopár: fzük kez, fösvény, fopárság. Sopárkodni. sorba állíttani. Jó fórt vertek a* faránn. Sor: rend. Majd reád kerül az eb-for, Sorozni. Két, há-

Som

Egyenes fórba vett utfza. foros. rom Sorompó *x korlát, rekefzték, gyaksás gém. Sarampó. .

Lásd,

Soró/*: fatsaró, fzoríttó. Le-forófolni; le-fzoríttani -fatsarni

S»rs

Sorfot

-tsavarni. nyilat, kotzkát *

(

mint-eggy kotzka-vetéffel

)

vetni.

Sors-vetetlen.

potom.

tárfam.

;

—

Sorfom álla^ Sorfoíf^i : eggyenlo

SoríTal válafztatott.

Sorfofom

Sors-vetéíTcI,

jövendölni, nyerni. :

izereotséjü tárfai. Sors fzerént jutott nékem ez. Sory.adni\ fonnyadni, eméfztödni , hervadni, vajúdni, vajódni, lankadni, hitvábyodni, öfztövéredni, sínleni. Sorvafztani. Sorvafztó bánat: fogyafztó, epefztö,

Sorvadttság» So-

204

Sovány kopác Soványíttom. Soványodom: fováfoványkodom. sovány helyenn botsányúlok totiál-ki ( fogtál -ki); kopár helyenn kereskedel. sovány (meddü, terméktelen,) föld. nagyona- kívánó, sóvár ember, Sóvár: kívánisi \

sóvárogni a' tifztségre , els póltzra ; igen ásíttozni , -vágyni, -vágyak od ni , törni, -törekedni sóvársovárság: vágyóság. a' felsbb fokra. gó: vágyakodó ember. Strázsa * ör, Stráíá - állás or-állás. f Strá?sa-áJl. . ütrazsát: röket, állókat állittani, vetni p. o. az ajtóra. Lásd, Ör. Suba : fürtös ruha , téli öltözet. ^udamlani : hirtelen el-tünni , el-íirülni , -enyéfzni -rejtödni, -ofontani, -illantani. Egyfzeribe el-fudamlott. Sudár- fudár, sugár, sudár veíTzö. Oflor' fudarja, sudár hajó. sudarat ( fugárt ) fonni az oítorba. sudár fzarvú ökÖr. Sugár: vékony, kartsú, íudar. Sugár horzfz ágyú. Az líten súgárlolta , v. fugarlotta, súgta, fugáisugár derekú, -ter-. lotta azt néked. Napsugár, met-ü, -veíTzö. Súgárolni fényleni. A* nap nem súgárol oda. Súgni ; fufogni , pusmogni , futtogni , súgni - búgni, '

súgás.

öfzve-húzora magamat. Sugoöfzve-vonom, fzoríttom p. o. kezét, Iáöfzve íügoríttya , fugorMarkát , pénzét idat. gattya. Sugorogva: nyomorúan, nyomorultul, fÖsvényenn, élni. Sugorgó: fugori, fösvény. Sugorodáfa valami tagnak. Sugorodni zsugorodni^

Sugorgok

ríttom

refzketve

öfzve-húzódni, -vonódni. fuvadni , fuhanni Suhadni :

Sugorogni: fázódni. ,

Le-fuhadt;

tsúrzni.

Belé-fuhadtt középL -fuppadtt, -fuvadt a' sárba. Le-íuhant a' fze-. fzárig, övedzetig'a' femlyékbe. kérröl.

puháiig: husáng, hoíTzú

vefzfjfö.

Lásd, Hutyoró. Su/iantz *; ncvendék parafzt

Meg

husángolnÍA

fitzkó.

Su'

Sii

Ö05

Sii

Suhodni'. vefzfzövel ütögetni , oflorozni. tom -fujtom. Reá fuhintok.

Meg-IuhJn*

Suhog az efsö , patak*, oftof , fzél,, h^Suhog mint a* forró zsír* a* tánn a' veíTzö. ferpenyöbenn.

Suhogni.

borítték, boríttás

Sújtds'.

nadrág.

boríttott findr.

Sújtáfoi

Ki-sujtáfozni.

Agyonn sújtani valikit. Meg* Sújtani: ütni, verni. Sújtogatom sújtolom, oftoro* fujtani a* lovat. zom p. o. az ökröt. Mly fully, teher, tereh. Sllya a* nyavalyának. Súlyoíodni. Súlyság : súilyofság* Sllyosíttom. :

Súllyos dolog. kos , mellyel a' földbe le-yernek valamit ; Sulyok V. döngöl, föld-egyengetö; v. mosö-fa. Lásd^ :

Döngölni, és Patélló. Súlyom vízi dió. Sulymos t. tsúnya, Sundai rendetlen, tsínatlaá idomtalan otsmány. Sányni: magit megvonni, -hújnj, meg-bukni leA' nyúl meg-súnyta magát. lapulni^ tselt vetni. Sunnyogni: alattonban ravaízkodni. :

Superldt*: Suppadni padt a' Suppanni: '.

XííjT, Kárpit. firhang*. A' sárbann le fup* feppedni, le fzállni.

lába.

huppanni,

le-esni , hullani. Le-fuppant Le-fuppantani-' le -huppantani,,- vet-

a' fzékröl. ni.

—

Suprálni*i veir<Ö7ni a' gyermeket. Suprikálni *. s&rolódzni dÖrgölödzni valami-

Sürolní'. dörgölni,

hez* fzolta

Meg,

súrolni

korholta

tányért. El-súrolta , -tsi-rágta a' kerék a* tengely*

fzeget. V. alattonbann rágalfurogni , futtogoi X mazni. Susárló. Susnyá: tunya gyermek. Sut: Tutton, pe t' mege, kerYientze* mege. Menny a' Ldsd^ Kulzik. fulba , V. futtonba.

Susiirlani

Suttyolni

;

futúlni,

gerezdeket

fatólni.

Sajtolni p. 0. a* fzöllS-

2o6

Sí

Ki-fuvadt a' gereblje'* nyele.

Suvadni: esni, tsúfzni.

Suhadni, és Hibbanni. Szabad néki. Szabad dolog, -ember, Szabad*. szabad levelet {privilégium} -oí'ztály, -levél. szabados mentt v. levél horadni , nyerni, Az Urak' fzabadoíTa , hajdúja , katodozó. siabad Ür: Báró. szabadom *: fzabaddá nája, hagyom, meg -engedem, nem tiltom. Ezt nera fzabadom. Ezt nem fzabad^yák néked, szabadgyábann : fzabadonn. szabad fzakállra ittak. Fel-fzabadúlás. szabad pofta. Szabadni: fzabódni , v. fzabodni, fzabadkozni, efenrimánkodni ; v. panaíizkodni ; kedni , éfedezni L(ísd^

;

magát mentegetni.

Szabású

formájú

tik.

fzabású

ollyan 's

Bánom

szomorú -fzabifu

ember.

fzabású : bánni látfzafzomorú. Tsak-nem Haragfzom - fzaba ú ,

fél

törvényt, rendet, ruhát, 's a' t. A' mit azt miveld. Szabásrerdelés, törvény. El -állottunk a' régi fzabáfokszabott (hagyott, rendeltt ) Kend-fzabás. tól. szabdalni: vagdalni , idö, nap , óra *, *s a' t. metélni. Fel fzabdalni a' pofztót, váfznat. Megfzabdalni az ellenséget. Szád: fzáj, íz^ja valaminek. Bé-fzádlaiíi: fz áj át bedugni , -zárni. Bé-tenni a' kementze", hordó' fzáSzabni p.

eldbe fzabtak (rendeltek)

r. dugafz. szádló-fa: hordó dugó dát. Szag: z, bz. szagallan. szaglás: fzagoláSé szar szagofodni. goldogalom. fzápúldani, ízágúldozni, febeíTenn nyár* Szágódni száguldva ment. galni. ,

szájatlan: fz'ótal-'n. szájba rászáj-büdöfség fzáj-doh, v. -dohofság. szájfzíjtserepezés : ajak -hafadozás. száj - padlat nak padláfa.' szájtátás, szájongani imitt-amott minteggy fzáj-tátva ízédelegni. száántsorogni

Száj

Szája-tátott.

gom,

;

ja vefztett:

fzája-fajó.

Éj fzak. iSzak \ rélit, táj , ízakalz. Heted -fzak : Eft-fzdk. fzak.

Dél-fzak.

hét.

Nap-. EgélTí

nya*

207

nyarat-fzaka, telet-fzaka, éjt-fzaka ( egéíTz njáronn, télenn,) munkálkodni. Szaka : nyelv-tsap ; v. állnak kövére , -kövérsége toka; V. torok-gyék. Difznó-fzaka tsík, torokszakája van a' difznónak. Nagy fzakájú fájás, kövér ember. kartsú darázs forma fzárnyas állatotska. Szakadék Szakadni. Szakadás a' köntösbenn , hitbenn. sza* kadatlan. szakadatlanul: fziintelen. szakadatlan szakadék: el-fzakadtt réfz. efsö. szakad az efsö. Víz-fzakadék. Duna' Tifza' fzakadékja. szakadékon/, szakadozni. Lelke' fzakadttábann ke« reíte. Njaka-, torka - fzakadttáig. Szakadhatat* lan-úl. Szakállafodni , fzakállatlan. Szakáll. szakállas puska (régi fegyver' neme y. szakállas fzolgának szakálla nni kezdett Ifíú. Más' fzó a' veresége, Ovd magad' fzakállas aíTzonyfzakállára inni. szakáll-verö , v. le -ver: borbély*.- borottói. való *. Szakafz^ id3' fzakarzfza. szakafzokra: réfzekre ofzKét fiakafzra van építve ( contignatio-va. ) tani. az els fzakafzbann, ofztálybann, fzegésbenn laszakafzonként. kik, Szakafzkodni erötlenedni. Efömbenn meg fzakafzkodtam, -eftem, -fogyatkoztam, -tsökkentem, Szakafztok : téfztát vájolok , v. vájlok. szakafztó • teízta- *, V. kenyér -fzakafztó ( hakajtó ) kosár, szakafztó- ( vájoió- ) teken, v. tekn, vájoló. Ki- fzakafzlotta már a*' V. tekenyö , v. teknyö. Eldbe rzakafztom ( adom ) kenyeret , teíktát. annak valóságos képét. Szakafztott-fzinte: tellyefséggel , éppenn , éppenségszakal'ztott ollyan volt. gel, szakafztott képe az attyának. szakafztott attya. Szakma*: (facultas). Riki maga fzakmája, tudománnyá fzerént. A' felsbb fzakmábann, tudomány:

bann forog. Szakmány. szakvány,

egéíTz általlyábann bérbe- fogadás, .ki-adás; T. ki-lzabott munka. Szakmány-

—

•

ba állani. A' fzaV.mányt elvégezni, szakmányba ki -adni, Veiini a' fzöllö' munkáját, svaí-vánjos munkás. Szöllö fzakvány. szakványofok. szakmánybann dolgozni. Nem vagyok fzakvátij'^oíTa: fogadott fzolgája. Szd/: fzál-hajo, tutaj, talp, talp-hajó, fzál-gerenda*hajó, borna*- v. borona *- hajó , lábbó. szála^ konn hozták a' fákat, szálafság. szálas: magaís. szálai ember, -erd, -fa, -torony*, szálafodns,

S7 laríkrnt. író fzál (•veiTzÖ). Vas-fzál. HoíTzhoíTzáló { lin&a ). Nagy-fzál ember. Kö: fzál. Fü- V. pabona-fzál, . . Haj-fzál . fzál-fa.4 fzál

-feryö

szálka. -kard , -veíTzö. Sza/od* : férnek kéíizíttett gabona, fzal.Hió* szaladótzira Sxaladótzi tani. Szaladgáló szaladozni. korázó. ,

nem

kell botsán

futározó

fut-

kötöz

köt. szalag-fzíj : kötö-rzíj. szalag , metfzeni hátából. fzálingozni , fzálongani , el-ofzlani; Szálankozní imitt-amott lebegni , fzálanként lenni, szálingó Szoltie;

fzíjat

L(ísd

fák. F-

áldok

Szál.

f7ádok, hársfa.

Szállani.

fzállani

vendég-fogadóbann. házból.

Meg-fzállani a' kotsiról. El fzállottak (költöztek) a*

El-fzállottak,( elültek, v. -repültek

)

szálKi- fzembe-fzállani valakivel, mararak. szállás-ofztó : Kvártély *-ofztó. lás adó , -ház. szállókat foííintsenek fzállók a' fogadóbann. szálláfonn élni, szállást -adni. tartani, gadni szállás tanya, külsd szállást bérleni. lakni, lakás, a' mezönn, pufztánn. A' fzállafonn vannak a' Izolgák, a' barmok, szállíttani. száÜítharagját; ketsuk ide. Le-fzáliíttani az árrát ;

;

szállíttsd hé a* Ki-fzá'ltak a' hajóból, .vélységét. 1-ázba. Meg-^zállok valakinél, valahol. A' fzállót fogadd bé. szállottbqr. Meg-fzállott, meg fenekMagába lett, -Ullepedett, p. o. hajó a' vízbenn. szabad fzállás. El-lzallott aa #öni. ízállott.

szállás-tagadó. Szul^

Sza

20Q

Szalma*. Szalma-házi nemes ember, szalma-tsutak: nyalábba- , kévébe , -tekertt fzalma. szalmaszalmái. tekerts, -fzál, -fzár. Szalonka: madár' neme; Snef*. Szalu : vájó, vájó-kés völgjelia gyalu. Szal^ni. Szám. Számatlan Tzámtalan. számba venni számlálhatatlan-ság. számlálhatatlanúl. siámíttora; fzámolom, fzámlálom. Siám-tartó, \'etö, -könyv, ,

szám- vet meíler, tudomány,

szám

-ki

vetett

számosíítom. számoíodni. számos tseléddel* van. számlálás, számos -napok, -efztendök. számofság {numerojitas). számhaladó fzámtalan. szám-vetés fzám tartás, számonként, siámtalanságj. számtalanfzor. Szamótza t eperj ; fz árától , inától könnyenn- váló

fzámból

ki rekefztett.

erdei eper*. faltör kos Szdmfzer-íj fzeríjjal lövöldözni. :

V. -fulyok

ágyú.

szám«

Szana*Jzélyt\ fzana-fzélt, fzéltibenn , fzerte-fzéllyel, fzeriQ-fzerte p. o. nyargalnak a* mezönn a' bar-

mok. Szándékoskodni. szándékozni. Hova fzándékozik? El fzándékozott. fzánni magát. El-fzánta Szánni. Vefzedelemre magát. El fzántt akarattal. Katonai életre fzánszánom ( keCerülöm ) szántt fzándék. ta fiát. s tanakodom a' fzegészánandó. állapottyát. nyeno. szánakodatlanság. szánatos; fzánásra, V. fzánakotásra méltó, ügyetlen. Szápoly ásó-kapa * , ásó-lapát *. Szapora', fiapara; hamara-tenyéftö , terjed, termÖ,

Szándék.

termékenyes;

hamar, hamara, hamarja

;

szapora-fü , -búza, -jófzág , -lifzt, -tehén, szaporaság : termöség, tenyéfzöség. szaporíttaEl fzani, fokasíttani , a' jófzágot, az étkeket. szaporáskodni hamarszaporodás, porodoi. Kodni , hirtelenkedni, szapora-befzed-ü. sznpaTodható. Három font *- nál fzaparábbat (többet) nyom. szaporább (jobb, haíznofabb) volna, kezeinket egybe-kóltsoíváo , hallgatnunk, SzaO

fok.

—

Sza

210

Szá

Szapu: két -véka;

v. ízapúló kád. Tedd a' fzapuba szapulni fzapllam , lúgozni *. Szárába fzállott az erze. szára a* Szár. Láb-fzár. gabonának, fnek, levélnek, tsizmának, farunak. szárába indáit a' gabona. Szarándok. Szarándokot járni: fzarándokoskodni, ide« genbenn bujdosni, szarándokság életünk. Száraz- betegség, -kórság, -keh, -malom, -termáizetü, -gyümölts. száraz befzéd. száraztatlan. száríttom : fzáraztom. száraztó -kötél, -idö , .izél, a' fzennyeft.

-terméfzetfl.

Szarmata* X öfzve-daraboltt, -vágott akármi szárma *: töltött kápofzta.

fok-fele.

Szárnyalni, v. fzárnyálni repülni, szárnyaTzárnj-^azom, ízárnyat adok nékie. szárnyafzegett lúd. szép fzónak fzárnya nem fze ik. szárny *^ allyai a' mi fzárny alatt van. szárnyas Lásd^ Bregér. egér.

Szárny.

lom:

Szárnyék', réfz

oldal, fzárny» szárnyhoz tartozó, szárnyék- féreg fzárnyék-vitézek. A' jobb fzárnyékat igazgatta. V. Szárnyék perem * prém *, rojt, ragafzték. szárnyékos: prémes, rojtos. Szarv: fzaru. szarvas-bn, -vétek, -bogár-, gomba, -f, -kaláts, -kígyó, -mák. Szárú -köpöly, szaru-fa. Szaru-lábú. Szaruvá keményedni. Szar,

vafodni. Fel-fzarvazni. keresked, kufárkodó*, ádó, vévö , áros.. Szatóts Szatska * : fzetska * : metélek , vagdaltt fzalma *, zsúp *, mellyet zabbal elegy a' lovaknak adnak '.

abrakul *. Szátydri otsmány, mosdatlan-fzájú ; trágár*, -fajta* lan-befzédü. Szatylng : fejér len*- galand. elöl-fzóUó , oltalmazó a* törvényes dolSzavatos gokbano. szavatofság. Száz. Század: val. harmintzad. Század magával; V. Száz : fzáz efztendöböl álló idö ; v. fzázadik fzáz vitézbl álló féreg, réfz ; V. fzáz* allya százados-ság. százallom fzázzal fokasíttom. százízorozom. századollom , v. ízázadikát véfzem, :

Vül.

Szé

százfzor íii'pj val. tízedelem, harmintzadolom. Az elbbi ízázadok jobbak volvirág* neme. .

tának. forgatni , rázni , lobogtatni. Fej-fzédaMeg-fzédítteni valaKit. szédíttd. szédelegni: lézengeni, tekeregni. fzeder. szeder -in: málna*- fa. Szederjes Szederj szederjes a* tefte a* veréstl. fzín. Meg-, el-, fel-, ki , reá-, öfzve-fzedni. szeSzedni. Pénz-, adó-, vám-, 's a' t. detlen p. o. fzöUö. Öfzve-fzedte magát : lábra állott. Felfzedö. fzedte a' pénzét. A* Szeg'. fzÖg, claviis ; v. fzegelet, fzeglet, fzegle. fzegbenn: fzegletbenn. . van. szeges: angulatus^ V. clavatus. szegezni, szeglézni ízegletezni. sze« ges borsó. Négy.fzegü: négj fzeglet. szeg-ház. szeg- V. fzeglet-kö. szeg- v. fzeglet mérték, szeszegezés: nyilallás. ges bot. szeg lyuk. Szédelgetni lés

-fzédelgés.

;

Szeget

fziget

fzeg.

A* fzegetbenn

(

fzegbenn

)

ki-

fz állottak.

Meg-fzegni a* tilalmat, kenyeret. Nyakát fzárnyát fzegni. szegése: ofztállya, réie, fzakafzBé fzegni a" fza, p. o. az háznak {cantignatio ). ruhát, az afztagot *. Szegdni : alkudni, fzerzödni. Meg-fzegödtem vele. Máshoz, közinkbe, fzegödÖtt. szegödség : alku, tokma. szegdött fzolga. Ldsáy Alkalom. Szegy: fzügy, melly, els tag , v. tzímer a* marha* bann. szgyes ló. szegy-hús. szégyen* szégyeníttem. Szégyengetem. Szégyen. kedni. szégyenleni. szégj^en-krva híres lotyó. szégyenedni fzégyenlni. szégyen köre , -fjekre szégyenes. állíttani valakit, Szék: pad, lótza; v. bél, vel. A' tojásnak, lifzt-

SzegnL

nek, magnak fzéke. szék -bíró. törvény - fzék. szék-állás: a' törvénynek, és pernek ideig val6 r^.Inofro

mf^o

syéJc-íiiiíttas

f-7{\nÉ^?PL

$zéke v^AU «xen földnek

rétnek.

Tiíit-vife*

széket ülni tör*

Sze

212

Sze szikes hely:

törvényt tartani

mány' g}'^ének

el-igazíttó hellyé,

látni,

a' tarto-

szék* napja,

szék-ház. Szekereskedbi. szekeresség. Eggy fzekérnyi: eggy vitel, szekér-gyártó, -kas, -ken, -út, szekerest fogadni, sze-fa, -bor, -rúd-, fzín. kerezni. Úgy hajfyák, mint a' ízekeres lovat. iSzekernye : saru , botos * , öreg tsizma ; v. fzomor mese-játék* jele. Székért ze*: fejfzétskf. Lásd^ Hangyár *. Székla : a' lábbónak , tutajnak rúd^ya , mellyel kiköttetik a' Si.ixa.zx3i. Szekrény*^ láda*, bárka*, almáriom*. Ruha-fzekrény. Szekér.

Frigy'*

(

fzövettség' y fzekrén.»ye.

szeVfzenás 16. Szekfzena-. tereh-hordozó , nyereg. Szells, szél' annya* vitorszellet: fzellö. Szél. la * az épület' tetejénn., ház -vitorla, fzél kakas, szél-áros { kalmár*, szeleskedni. szellzni, szelfzeleburdi , fzéllztetni, szelelni, szeleverdi házi, fzeles, fzéllel- béllett, hertelendi , hebehur:

gya,

fzelkó.

szél-malom*,

szél: kólika *, fzél-

kín.

széle ( fzélefsége fzély , fzéllye ralaminek. fzéllyeísége ) a' pofztónak. szélire apadott, avott a' pofztó: a' fzéllye öfzve-mení , -vonódott, -vonult, -fugorodott, meg-apadt, -keskenyedett, szélszéllye hoífza, eggyeolö. tébean: óldaloslag. szeldelet : fzelet. szelSzeldelni. valam. fzabdalni. szelmény: fzelend , findel*, zsendely *, dclék.

Szél

Lásd, Szelni. szelményes. szelményezni. Szelemen: állal -gerenda, mellyet az ágafokra helyKÖzönségefenn teheztetnek: mefter*- gerenda. tethetik gerenda * helyett , fzelemen. Lásd., }3erbentze.

Szelentze.

Szélhüdtts^gx efzelfség, hagymáfz, bódlás, böfzüMeg-fzélhüdni. lés. Sreléndek Izelindek , Angliai nagy kutya. Szeled: Izelid, ízelígy. szelíddegetem: fzelédítgetem. szelídséges kegyes, szelídsé* szelédíthete'len. geíeaa . Izelídeaa, izelídül báaoi valakivel. :

Szél'

8i>j

S/.e

Szé

méta, vág- jel, határ-jel, fzéllyeket megválaztó, -külömböztetö jel.

Szél-jegy,

é-ekbefzalonnát. szeltt kenyér, szelet: metCzet, fteget. -fzalonna*. szeletenként ofztani.

Szelni p. o. a* kenyeret,

vtló

fzeltt p. o.

szelet-kfiiyér , Ldsd, Szeldelni.

..i_

•

vi«-

Szem. S/embe-nnenni , -jöni, -állam, -fzokni, Szemenn-fzedett: válogatott. koHni valakivel. Ki-fzetifztogatni. válogatni, fzemelni Búzát melni a' rozsot * a' búzából, szemre - hányas, szemes: vigyázó, elrelátó, szemefség. szemét ki-tolyníí -vájni, szemetlen. szemtelen, :

szemnek vége;

sze-n'

-fzeglete.

fejére

-hejja,

szemlátomalt. .fedele, -fénnyé, szem fény-vefztö. szem-Ueszem-fzör. szemtl fzembe mondotta.

szem-golyó*, szemlélni : fzemvefzem. Mer fzemíul : fzemre Szemlem leni. fzem fzem- füles, szem.füleskedni. szempilla: vatartani szem-ügyet, szemzik az eísö. héiia. n, szeme venni, bátorságot : -kapai lakire ; V. terek, hozza érem , kezem' ügyébenn van közel szemférkezem. Vér-fzemet nyert j bátorságot, üveg: papa tsö: mefzfze-látó, néz tsév. szem szemlélni, szemléldni. szemeskedni. fzem. szQm-só X Jal gemmae. Tyuk-Izem szeoilélgetni. a' lábonn. Szeinények: Kunok. Tímárok bort Szemerítze'^: fzkompia*, mellyel a' gelet- fzem-vég.

kéfzíttenek.

Szemét; hulladék, gaz, allyadék, ki-hányadék,

fe-

szemétdomb, -verem, szemeiezni. Itt fzemetezz: ne múUfs. A' nép fzemettye:

prölék. fokát ne , fepredékje. .,., szem-ful&s eniber. Szem-fül: visgáló, hallgatódzó, szem fülködni fzem-füleskedni. Szem-fulefség. Szemtelenkedni. Lásd^ ^ze/níe/í«.j/^: artzátlanság. A rt, z á :

Szemöke'x dökü.

fiemök, nagy-fzeraa;

nagyfzemöl-

Sz*t'

;::

Szé

S^e

214;

Sz&mzet : bimbó , fzem-fakadás p. o. a' fánn. zenek a' fák : bimbóznak. Szemre oltani.

Szem. Szem-

óltáft tenni.

szén -fogó, fzén-fzíttó. Hóltt- , eleven -fzén. szenelö: kandalló, tüz-hely. szenes víz, Tüzesfzén , V. -üfzÖg. Parázs fíén. szén éget. fzéna baglya , -kazaly. Szénát takarni % Széna * Szénát veretölni, v. veretelni gyjteni fzénát vonni a' kazalyból , és azt gereblye vei *, egy* Sz/n.

.•

másra nkogatni bit ska-

(

lábitskálni.

Egy

veret-

(

Iá-

fzéna.

)

Te kezed' fzennye. Saennyülni * n[iotsok. fzennyefcdni. szennyedttség. szennyülttség. szén*

Szenny

nyíttem ; fzennyezem. Szennyes, Szent *. Szentségtelen-ség. Szentségtelenítteni wegf Szentelet, fertztetni p. p, a' fzent-eggyházat, Szent-fzék, Szentes : fzenteltt Szenteltt- Vitéz. Szentség-lopás, Szentel, Szenv. Iften fél. :

—

teskedni. Szenvedni. Szenvedetes : fzenvedhetö, trhet p. o» dolog. Ki-fzeqvedni a' büutetéft. Szép - anya : nagy - anya , ük. Szép. Szép atya nagy atya, s. Szépülök. Szépséges. Szépület. Szépítteni. Szépegetem. Szépetske. Szép Nem. -

A' mi Szépeink. Szépe: fzöke, fejér-fzabású. Szépe ló. Szepegni félni. Meg-fzeppenni, Meg-fzeppenteni :

-ijefzteni.

SzepelÁedfií iparkodni, emberkedni, erlködni, Szépet \ béllett -kas, .kosára, -fzatyor, •

Szeprentze

venyike

a*to

v, rözse.

R^nd, t, mód*, efzköz, matéria*. Fü>, pa-r Szer. lika-, bólt-fzer. szer-tartás.' rend-tartás, rendGonofz fzer ez a' gyermek. 1^ fzabás , fzokás. Már fzerü pofztó. Jó fzerrel fogni a' dologhoz. rajtam van

fzerét ejthetem,

fzer*|

feries.

Végbe- yifzem, h^

szertelen adpfság. szertelen igen

felettébb nagyonn. alatt téj , tarhó. X

Szérdék

Sf-

\.oi»«.-f^ltés

„

*'Tlém.efkó»Ktrrv"^^

iöS

Na-t.

SeTség. S.erentsé«m

i„M;"-etÍ;ha-,

fzerentsére

vefze-

( verzedelemb^n) S«tentse - kerék. t..e-

Szerentsénn

SzerentsésíUeoi.

iorel

,f.ene.f.éllyel.

^ak

szerelmeskedni. körö.-

-félvtés.

sJr^^LZlTtlX.du-. korüI.

Szerelmetes

„:-x„, V világi ének.

(

5tet

) .

fxerentset

er.ter.hej-. öfetör-ha)

&Jl'^'Mlfa\kalmazta,nU

rakni

Kf-

Mráz-

-alkotni, »"\'í"' be.fierkeztetni bé-fzerkezMalokat -ÍIY^'Í"' réfeeket. váUt -átsolni az el hivatalba. tPtni ( iktatni ) valami :

Szertseg a" nedv.. Rfegni, nferékelni. fa a' tazönn. Szertsegó gy^'Tfs„,.„és',, Siertezes Szerte-fzellyel. Or:zág-fzerte. 5ztTÍ<-.

S«"°;J:

fzórí "sztaskertt nyomtató, tséplS, a'^^tsép-hadarönak : puha a-'rzéra Enged

f-^'?tV

^'teiy

iófzágot,

"'íf^'i fzerezni. Törvényt, verfet. Vers-, betsttllet-, *''házát' könyvet? e„eni. jr

Szerzelék

fzerzés

igaz-

rea

stl 'törvTnr r«rzés. adgy hozza. SzerIdás, toldalék. Szerezdmeg: v-j^jzem^ny^ ««t' 'találmány, tsinálmány, S«rzo t kezd, kerz>t fíUutum. Szerzetesrend orzve-akuto. B6lze tó, alkotó; V. adót-vévat M=S 1?" a' konyhára valót •

rezni

(

vásárlani

)

°^"Bé- -^l-lj""™ Jf'^f keresmény. Usd, Allatom.

xem magamnak. rezmény

(ereje) a' vIza'g'^Niatsen femmi f«fze fzefze = ktminden pajlott^ ^^torrak'.- elment, ki

f'ft'trá

t. Szefzes ital, -bor, s a gyalázatosság. Szidalmas-ság gyalázatos. Szidalmazdogalom.

fzefzelt.

SxSnL 1os

.j_ij„a-

|^^^^^^^^^

Szidalma

Szí

5!zí

Szidalmazok valakit.

zandó.

Szidogatom.

fzidatod magadat? Szigony: tzigony , haláíz- villa.

Mit

S/igonyos dárda

-lantsa, -nyíl.

Szigorú: fanyarú Szíjos'i, V. fzívós

nyomorúltt. El rzigorodni. kinyújtható, íikeres, hajló, hajfladékony p. o. veíTzö, vas, -téfzta, -föld. Szívósság. Meg-fzívófodni: -fzíjofodni. Szikíír * : fonnyadtt , vékony-tagú , öfztövér , ma,

;

dár-húsú. Szike*: metfzS fzerfzám' neme. Szikkqfztani* ^ jiccare. Szikkadni *: Jiccari. Szikla: fíirt. Kd-fzikla kö-fzirt. Sziklás: :

fzirtos.

frü-fn, alás-fa. Szilas: fzil-fás hely. Szilag \ fzilak, darab*. Szilag-fzakadtt: fzilagbafzakadtr, fzerte.rzéllyel , darabokra fzakadtt. iSziVo/: pajkos, vad, hamifs ; v. búja, katzér. Szilaj p. o. marha, erklts. Szilajság. Szilajkodni. Szilajodni. Szilánkos-fa ^ melly nem eggy hamar törik, mivel fzálkás és eröfs inai mi.'itt nem enged az érdnek. Szilva*. Szilva -íz: fzilva - lekvár *, v. -üktáriom *. Sózó fzilva vad fzilva. Szilvány: azon hús fok-rétü, veresl réfz, , Szil:

kép

melly

kopótója alatt van

halnak.

Az hal

fzilvánnya. Szimmogni: pifzegni, fzirzegni.

Szimóltza eperj *- illatú fü. Szín bor elö-,fajtolatIan-bor. színe (nem pe-. difr fonákja ) a' pofztónak, v. más valaminek, héjazat , fzekér-fzín , levél-fzín , kotsi-íizín. szín ^íeíter-emberek' fzínnyek, a' hol árúinak. Játék' Izva. \theatrum). színelem: fzínesíttem; v. takargatom, palástolom*, hálólom, hímezem-hámozom. Színleni vakolni , mefzelni , a' falat , kéFal-fzínlö. pet. színlö-méfz. szín-méz, v. -ola], szín-téfzta. szín - nép ; a* nép' eleje , dífize. -mutató, kép-niútató , alakos, tündér, vefztö színes kefzkenó: zsib, ámítto, tsalóka, áltató, szípked, ravafz. színt adni valaminek. Azon :

Szín.

;

•

fzín

Szi

íZl

217

színesülni. Föld-, víz fzín. fzín ( fogás ) alatt, Földfzínt.* föld*fzínéDn. színeskedni. színig: fzínyártig, fzínültig, tetézve, teledes-tele p. o. tölKiír fzín : forma externa. Ki-lzíteni valamit. nelm. színes ( feílett ) kép. színefs'^g. színesKét-fzínkedni. színelni. getni: ékesgetni. s?ía« Bé-fzínleni, -fúrni magát va( símítto ) bárd.

lahova.

Lásd ^

Szinte: fzintén -annyi.

Bé-fzínleni.

majd.

Szinte el-vefzett.

szint'-figjr,

CJpka. A* furuglyának fzipkája (nyelve) fzipkánn, tsönn, nád- v. fzalma-fzálonn bort, muftot * húzni a' hordóból. Vér-fzípó -fzív, -fzop, naSzJpni: fzívni, fzíni. dály. Ki-, meg fzípom. szippantani, szipákolni, fzipálni , fzipogatni p. o. tobákat. Szipoly, moly*, szipoly a* méh-kasbana« Szirom : fellett sírna hártya , v. -br. vitla, füz- , kötö-veífzd. szironyos hely. Szironj szirnyos ( tserepeS2Írnyolni, vefzfzövel kötni, zett, darabos, rögös, görtsös, fagyos havak: :

crujiofae nives. Nyak-fzirt. Kö-fzirt. Szirtosj V. tzirtos , fzurtos, Szirt.

mány. szirtofodom,

Nyak-fzirtonn ütni. fzurkos , rusnya, otsszirtofság. szirtofonn fzea:

nyefenn, darabofonn, Ldsd^ Szúrt. Szitok, Szitkos: fzidalraazó , káromló, fzitkozdó. Valakihez fzíttaszíttó-fa , -vas. Szíttani a* tüzet, ni : pártyánn*, réfzénn lenni.. Kiki a' maga faSzénzeka mellé fzítt , V. kaparja a* tüzet. fzíttó.

Szittyós hely. Ötét - is kiSzittyó \ hinár , káka. fzedik a* hínárból; vele-is meg-adattyák a' bak*, löts' árrát; utói érik. Szív. fzü , fziv. szívelleni: kedvelleni, v. bánni. Ötét nagyon fzívellem: feeretera. Bal állapottyát szívesítfzívére vette , bánta, igen fzívellette szívetlenkedni. szíteni, bíztatni, bátoríttani. vetlenséget mutatni, szívetlenedni. szívbéli fájdalom, fizívem-fzakadva. szívnek-hálója. szxv» Éíag5 :

5i8

S zo

Szí

Szív-lebegés fzaggató, V. hpikahió. fzív-dobosz'v-rrorúlás: -fog.^s. szív- kény*, pa/sio. gás. Nagy-fzívüség, magnanimitas. szívefedni, szíve* szíves kívánás. sítteni. Szivdrkodom. Le-fiivárkodom. szivárogni, szivár:

gás.

fztvárgott a* víz.

Fel-Pzivárog.

Szivárványt fetskendd, tsív. szivárvány az égenn. S7Ívárvány a' töz- oltásra , fsrtskendezö. szívótok (lopó-tÖk) mellyel bort fel-fzívnak. Szivattyú: antlia, fzívó - v. fzopókÖpü. Szivornya*: tsö, mellyel húzattatik víz, bor. Szó-befzéd. szó fia-befzéd : mefe, rege. szóiSzó. szós fok fzavú. szótlan-ságj fzótalan-ság. ság. szó^hajtó : hír-hordó, hír-harang, fzó-hordozó, v. -hordó, zuvatló. szót váltani, tserélni valakiszó-per, vel, szó-tag. szó-taglás. szót taglani szó -tár. szó-tsere, v. -váltás, ( fyllabizálni ). szótalaníttom. szavatos: fzó-tévö, fzó-fzólló, :

követ , közbennjáró

törvénybenn

elö-fzolló

prolocutor. szava-rebegös. Hangos fzavú. tsaplár: fetsegö, lotsogó, ldas. Szobor : fa ofzlop *, ftempely * , le-vertt karó. bor-talp. szobrozni. szobrozit.

szószo-

Szokmány. nap-fzám. Szokmány-fzöllö; v. fzukmány, tzedele, tzondra, tzondora. Lásd^ Darótz. Szokatlan-ság. Szoktatás.

Szokni.

El- meg-fzokni.

Szokottul.

Szolga*-fa i üst-tartó; v. tsizma-húzó-fa. szolgaság, szolgai kötelefséget tenni, szolgáltatón), szolga-társ.

SzóIIomás: fzóllás val. hallomás; hallás. szóUongatni , fzollítgatni fzollítdagalni. szóllítsd az ökröt: sürgesd, nógasd. Meg fzóUalni: -fzól-

Szóllni.

;

lamlani. Szomjú. Szomjann: fzomjúann. szomjúhozva, szom^

júzom fzomjúhozom. szomjúhoztatom, szomjúságom* enyhíttem, kedvetlen íz. Szomogyos roíTz ízü p. o« Szomogy gyümölts. :

Szo.

Szu

Szo

91 p

Szomor \ komor, sromorgatni. szomorúságos. szofzomorogni. szomorodni. morgó, szomorgaoi szomorság, val. komorság, szomorú-fzabású. :

fzonkolyodni', fzpntyolodai , kedvet: lenedni , fzomorodni. El- fzompolyodott: kedve el- meg-efett, -tsüggedt. Szopóka**. fzopó köpü. Szorgalom X fzorgalmafság , Tzorgalmatofsag. szórszorgalmasszorgalmaztatom, galmatlan - ság.

Szompolyodni

kodni. Szorgalmatos-fzándék, kedv valamihez. Szorgos-dolgok: meggyültt, fiettetö munkák, szórszórszorgatni: sürgetni, gofság: fzorúlttság. szorgoskodni. goztatni. , A' fagy' fzorítvánnya. Szorítkozni: TzorulSzorítt. Szoríttó öv, -orvofság. ni. . SzoSzorongatáj. A' nép' fzorongáfa. Szorongatni. rongani. / r. c fösvény. í5zo^'zoro/j- tenger, -utfza. Szorofs-marku ; rofs

köz

fíkátor

^ torkolat, torkollat, torok. A' tengernek, völgynek fzorúlattya. Szorúlttság. kezembl Szotyosnii húUogni. Ki-, el-fzotyogott a' a'Rvümölts. El-fzotyogtatni. Belé-belé-fzottyant Szotty belé, fzilva-lé, téged bora' befzédbe. sóinak. , Szovdta*t fzÖYÖ-fzék. Ldsd, Ofztovata . bznfa. ^zá: fa-moly. Szúette gerendák. Szuvas vafodni. ^ jíi_ r ízurSzugolv: fzugolya, fzuglya, fzeglet, fzurdék, dok, fzufzkó, fzufzlik. Ldsd, Szeg.

Szorulat

fel-tutó tfl, Szuldki vad-venyike; fára bab*.módra* liliom*. Szulok: erdei r ^ j ^A bóLdsdy ^zundíttanix fzundikálni, fzunny okaim.

kolni.

„

álomi^zunnyadnu Szunnyadagos fzunyata, almás, ÍzenSzunnyafztom Szunnyadagofonn. fzúfzék. resálmafann, Szunyátánn alutom, deríttem, Szunnyadologhoz. tül, lomhánn p. o, látni a' El-fzunnyadni. Szunnyadtann aluvobann, :

dozni. találtam.

Ldsd, Szundíttani. Sxu/

: :

Szu

S20 Szupolyka

Szo

kisded, kitsiny

kerekded, meg-nem. Szupolyka orrú

erefztett, kartsú, p« o. has, orr.

pirze orr. Szurdok: f^urdék, rejtekhely, fzug, fjugoly, fra« V. futtoD , fut , kutzik , fzegle , fzeglet. gólya

—

;

SzurdoVo":; fzurdékos, rejteVes. Szurok. Szurkos- ( enyves) -kez ragadó , tolva}. Szurok-fa , -olaj *. Szurkos-fenyö , -fonal , -gyanta, -viafz *. Szurkozni. Szurmes*: feketéll. Szurmos firkas. Szúromgjak X gerelly, hajíttó fegyver, kópia* dsida*, dárda, lantsa *. Szúrt' fzenny, motsok. Szurtos gyermek. Szurto:

fodni. Sziíjzakodni"- pifzmogni, pifzmolódni, bibelödní.

Mit

fzufzakodol ? keresni , nyomozni ; v. takarni. Fel« Szufzakotni ízufzakolták : felkeresték. Bé-ízufzakolni, bé*dug* •

dosni.

Szuízakos: fzálkás, bojtos. Az orofzlány* ízufzakoa ierénnye. Szdfzék. Lásd^ Hambár. Szufzkó: kementze megett-levö fzurdék. X/fjrf, Sut.

Szufzma

renyhe

tunya

lusta.

Szufzmáikodnl,

S/.ufzmaság. Lásd, Lajha. Szujífzanni ^ motfzanni, fem mert. Szútyolni * : fzútyongatni ( nyomorgatni ) a' fzeg(5» nyéket. Szavat: a* falnak fel-hámlott, -táskáfodott , -pattogzott, le-efendd darabja. Le -hullott a' falról a* fzuvat.

Szegez fájdalom. Igen fzegezget Szög , V. fzeg. rajtam: f/.eges-beízéddel, -fzóval, -íráífal , epébe Maga -is fzög Legény, mártott tollal érdekel. Fejér -fzeg-, (fekete, barna) lova-is fzeretsen. barna-fzeg, 's a' t. -ember. Lásd, Szeg. Szökni. Szökdétselni. Szökdétseldegelni. Ssököllés ugrálás, fzökés, fzökdétseiés. Szököll: fzÖköl-

dÖz, ikgildje

ugráló; .*

itt

akadály, bökkenö.í

bökkenje,

Itt a* ízö-

v. lÖk kenje

;

itt

hagyd-

221

SZÖ

8zO

ózökött ( meg-lzÖkött ) fiolga. hagyd, Szökevény. Enni -való-, -lugofonn termett-, álló-, nagy* Szöllö. fzemü , malufa-, fejér-, ketske- tsetsü. , muskatáhr*-, Romonya , rózsa Tzinú-, v. bakator- , gerfely*-, gohér-, afzrz-, hulló-, tekete-. Leány-, apró , tengeri , eb-fzöUö. SzöUöt bújtáíTal oro* Szöllo-tö: melíynek homlílló veízrzeji kítteni. vannak. Szöllö mives. Szöllö-kats, v. -kapts.

ha^yd

Sznllö-fd, V.

fej, V.

-gerezd:

ízöllönyel, nyel-

-böng^zés,-bea-' fzöllö, gerez'i*. SzöUö mezgérlés : gézés, -lötskelés, -keresgélés a' meg-fzedés utáan.

Szépenn borsózik SzöUd -

a' fzöllo.

(

fzemzik

háonya gyöngyit

)

Szöllös gazda: via-

váftolás.

tzellér

fzemölts , sümöltsö , sümölts , verruea SzÖmöltsös: fzemölísös. Smörgés Öfzve-vonódás, töpÖrödés , rantzorodás sömörözöm , sömörSÖmöríttem sömörgözés. Szömörts ; sömÖrgÖzött. SömÖrgös gösíttem.

Szömöltjö

—

sömör, sömöreg, bobortsó. Lfísd, Bibirtsó. Szönh fzövet» szövö fzék. szödögelni. szövevény, -fzövemények , pántlikák *. Tarka-fzövetek es. :

sztt: fzövött, ftÖvettetett. Jól öfzve-fzöni, fzA' vízenn Izöai ni. . a' dolgot., szövö: takáls*.

kavitssal fzoktak a' gyermekek. sznnn Szr. Szre' men'tére. szre' vifzfzájára. siormeg-írni, fzöriról le-írni, fzóval clö-mútatni el veízctt. szörszörinn-fzalána fzör-zsák*. ing: :

tarifznya *. Szörny'. Szörnyitteni a' dolgot.

^. r t El rzornyülni vala. minn. szörnyülködni, szörnyeteg: ijefztö, tsuda szörnység. fzer, oismány kép. szörtsblni, fzurhörpölni. köztt foga Szrplni: szörpenteni. síörpögetni: hörpögetni. tsölni. szürtsölés,

Szöíz

máfoük kender,

, kiadás; egy ,

v. -len*;

A' parafzt aíTzonyokra fonni fíoszöfzösfzöt ofztogattak, vetettek az uraságok, valamiaek. fége

napi munka.

SzO

222

SzÜ

Siö/zke

fzöfz

fzínü

hajú

;

fzöke

Izepe

—

fejér

hajú.

fzetskcí fzetskö, apró sáska, fzíityöke. Szötskö Szövetkezni. Lásd, Alkalom, és Szövettség. Szövetnek X fzövetnek, fáklya*, világít tó. alku, alkalom, kÖtés. szövettség-tétel* Szövettség szövettséget tenni, vetni valakivel, szövettségre szövettséges. lépni, erefzkedni. öízve-fzövetkezni. szÖvettségeíTe valakinek. v. töviíTes hely , Örzve* Szövevény : fzövet , füzet fzött-fontt , -tekerödzött valami. szövevényes szövevényes ga( öfzvekevertt , -zavartt) dolog, libából ki-fejtödni. Öfzve.rzövödtek -fzövetkeztek , -tziraSzövdni. Valaki' baráttságába í*.ö. boráltak egymáíTal. vödni. Szüg/ fzegy, melly. szgyös. szügy-elö : fzügyellöj '.

;

elö

hám.

Szük.idö, -pénz. szükölodni : fzukölni, fzíik-* szkét látom: f/.ükségét. séget látni, -fzenvedni. Meg-fzükültt a' ruha, a' gabona. A' háznak fzükSzü* sége miatt, szükségem volt kinn hálnom. szükítteni a' ruhát , költséget, gabokülttség. szükönn kell vele bánni ; takarékofann. nát, szükség: fzükület. szükültenn lenni, szk volta fzükölködö , fzorúltt , meg • fzomiatt, szkös rúltt , fzüköt-látó p. o. ember. Szülni: fzülö , v. fzülö, fzüle. szüléink: nemzink születem: fzülettetem, nafcor. Vén ízüeleink, Elme- , agy -fzülemény. Eggyttlenle : banya. cggy fzülöttem ( magzatom ) fzülö nevel földét szüléfe' ideire, szülel hagyta, szülés' ideinn.

Szk.

ház, -fzék. Szülké: minden, a* mi anya nélkül neveltetik-feL Sznni. Szünetlen, szüntelen' fzüntelenül. szünet••

szünet. Fegyver', törvény', oskola' f-iüszüntetés. nete. Szürke. Szürke-ló , -haj , -fzakáll. szürkítteni. szürBé-fzürkültt az idö a' nap' le-men^te, aíkülni. kooyodá£a- , áldozáfa utána bé- kezdett i'etétedni. lenül,

szr*

Szü szürkület

eftveli

223

homályofság.

sziirkönyödik

eftveledik.

bort, tejet, vizet, olajat, szüredék; fzürtt. szüredék* fonkollja, íepreje. szrés: fzitánn, ruhánn, fövenjenn által-erelztés. szüret, v. ízüret. szrök, szürö-edény, -kas, -zsák*, Bor-fzret. •kosár, -fzita *. szurögetni ízürdögelni. &zütjöke. Lásd, Szötskö.

Szrni

szzi állapotbann Szzefaég. Szüzség. szüzetske. Szz leves. Sömör. Lásd. Bibirtsó , és Semereg.

maradtt.

Süppedni merülni :

lyei

söppedékes. hízlaltt, liizolt, kÖvér marha. Sturio fecundus. hal' neme.

vefsége.

Sre

Sdreg

sövényezem Sövényeiét): kert elet, keríttés. telem. sövényt fonni, sövénytelen.

bé.kcr-

Sügéri sígér; hal' neme. Perca. férjnek, v. feleségnek báttya , Levir. ; Süketes, V. fiketes: nigyot-halló. süketlni,

Sü: süv

süketíttem.

tülni.

téfimet.

íike-

sükettségre vette minden ia-

süket-harang, -kolomp,

Sül, V. süly; füge-formájú* büdös var; v. arany ér, sülyös orrú. vér-folyás, fzördiiznó, tövisses difzn. Sül-difznó Süld', verö-malatz, sütni való, brös petsenyénekvaló fiatal raalatz. sldö nyúl. :

Süll

hal'

neme.

Süllyedni' fillyedni. Lásd, Fenekleni. El-süitt Sülök-fülök: el-aíTzok, -fzáradok, el-sülök. sülni- való. sültt: petsenye*. Hozda' naptól, El -sül a' puska. El -nem sül a' bé a' sülttet.

dolog. Sürgetni: nógatni, unfzolni. sürgets dolog, sürgesürgetni a* munkát. írás. Sürö : sürü, süríttett, gyakor, tömött, sríttem sürödni : sürüdni. iüx^iig { denftas) sürösíttera.

sür'l«nn.

Sü

24 I

Sürög: Preg,

ireg, forog,

Siisu: i^imaíz

ember,

—r^n^^mr .-^i^^

sürgödik: sürgöldik, fürgflödik, forgolódik, sOrölködik. Süsrtt'k'. patsirta, fzántóka.

hamupüp,

v. hatnupüpök. kováfz *. Nintsea siitni-valója ; nints efze. süt nö: süt né, sütd aílzcny. sütemény. Egy sütet kenyér. Egy sütetre-való lifzt. süt: kenyér- v. femlye *-sütö.

8ütni való

Sütni.

favanyíttó

sütö-ház. Süvcgeydrtó'. süveges, kalapos, süvegelni máft. A* süvegléft meg-úntam eltte, süveget vetni ( azt levenni) más eltt. Süreg-vetifieí fogadni. Süveg V. -kutsma-gomba: sömörtsök*, fzömörtsok*.

Süveg nád-méz. Süvölteni : íivölteni , Jibilare, ni, -hahotáÍDÍ valakit.

Süvöltyü : Süvölt. rok, 's a' t.

Ki-süvölteni

Süvöltéfeket tefznek

-katzaga'

bojtá'

T. •/£

áhit

habos felyem, babos tsemelest. Tábla a' kertbenn. Az TábJa. ablak' táblap , v. levele. Ki-táblázni a* kertet; páiztákra ofztani. Tábla -Bíró ^JffJJor y Szék-

'lábla

Királyi

.ül. Tábor.

Két tábort meg- ütköztetTábor-mefter. Napoló- (bizonyos helybenn álló) tábor. Tábort járni: tábort Weg-f-íáilíttani a' tábort. kimérni, rendelni. Tábort- v. tábor -hely. járó. Táborozni ilagerozni*). Táborozás. Tábor' ideina. A' Pefti táborbann. Tábori-jel, -ágy; -ftrázsát* állani. Táb rfö F-vezér. Had-vezér. Tag. Marha-tag. Nagy-tagú. Nagy-tagba fxakadtt marha, -ló. Tagos ság. Taglom: tagolom, gyötröm dögönyözöm , loholom v. bontzolom. lagotás: bontzolás. Taglat: na/^/j, fel ofztás. Tagadólag: negatíve y tagadva. Tagaddogalom. ni.

;

Ja-

Tá

í2?/5

Tágas: tágasiUani. T.v^as út, kapu, -udva! *. láxágann : bovenn, hagyni a* gas az út: Tzt-biíd. Flég lA^ a' ruha. Meg - kiTágaíság. ruhát. .

tágíttani

meg-ererzteni.

xftgíttanak

tágíilüak,

engednek, gondgyaím. TJgíttani ( tn?*g-ere£tteni ) Tá*ú'nak, rifkiilnik, oízoínak, a' az orfzágot vendégek. Ne tlgítis a' dlgonn, mrígadonn. Táj'.l^]^k, ízomfiédság, körnj'cK, vidék. ^Ji idöE' tájonn, tájckonn -lakik, tájbaun efett. xaEzen he'ynek fz^^p tája vavafz' tájánn jött. gyon. Ég -táj. rájas velenn határos, fzom,

fzédos.

Tajdok \ ondók, undok, otsmány, gálád, rusnya. Tajdokság. xajvioklani: otsmányíttani. Tájék: környék. E' tájonn, tájékonn nints raáíTa. Ldsd^ Táj. Tajtékot túrni. Tajték-kö lábTajték. Tajtékozni.

—

vakaró

könny

likatos kö.

fpongyia*

xajtékgomba,

xajték koi'^*.! tsifzolom , súrolom, dörgölöm, fimíttom. Tajtékzik a' fzája. xákot Ták : bör-fóit a' ki-fzakadtt botskorbann. Tákolni. Tákozni. Nints -vetni belé, foldani. víz-tapló

{

tákja. Széna *- , farjú- takarás , v. -gyjtés. TaTakarni. Bé el- takarít* karás', gyjtés', hordás' ideinn. Takarodgy-el hordd-el magad'. Ki -takatani. rodtak ; el-mentek, a' várasból, a' házból. Takarodóra: nyugodalomra, tz- bé-fedésce haranTakarói lep, y. lepel. Takaródzó. Tagozni. :

V. takarvány a' barom' fzámára, teleTakarékos gondos, kéméllö. TakarékosTakarék: bortíték , fedelek.' ság. Szöv. Takáts - mü. xakátsolás: fzövés, Takdts * Takáts-tsónak: vetöliö. Tdl. Tálpefzér: tobzódó, nyalakodó, xal-pefzérkedLeveles tál. KiTálas: tál-tartó. Tál étek. ni. tálalták: mindenek' hallottara ki-motidoiták, a* Tálka: tálatska lizélke, tséfze. Tálnok? titkot.

karmány,

lésére.

étket fel-adó

ét«k-fogó.

lali.

lál-nyaló.

Ta-

99í6

Ta labor : terebélyes, pot tett a' fejére. Találni. lálni

(

Ta terepes.

Nagy

talabor kala-

Találatlan. öfzve-találkozni valakivel Talelni ) valamit. Reá-találtam a' bökken-

Akkor ott találtam lenni. Ez az ö ti^láljére. mánnya. xalálmányos elme. xalálósdit játfzani. Találmányos- , t. találós- mefe. xaláld-el, mit gondoltam. Talámozni tálammal Talán', talám, tán, talántán. Ne talámozz. fzóllani, -felelni. Tálgyú : kelís, fakadék, dagadás: vomica. Lásd^ Tályog. Talián *- pohár * t nagy temérdek , téres , öbles , tá:

fzélyes - ferleg , billikom *. , tág , fzál-hajó, borona*-hajó, tutaly. fzálak, Talp',

gas

köve: fenék-köve (fundamentoma*) Ház-talp

ofzlop-talp.

Meg- talpaim

rék.

Talp*

dolognak.

ember deTalp -nyom, v. Meg- untam egéfz nap'

xalpra

efett

a' tsizmát.

-nyomdok. Talp -bor. járdogalni. xetalpallani; állani; -Szertepelni Talpazat. Talpat vetni, xalpalnyerés-talpas. Talpalat : talpló-ja , kengyele , a' nadrágnak. :

tétel.

Tályoe: tályag, gufa, daganat, fzökés , kelés , fakadék , tarjag , perfenés , tsattanás , kelevény , tálgyú. kelni. Nap -tamadat: nap-kelet. xáma. l dás pártütés, zenebona. Szépen támadnak efsS utánn a' vetéfek. Tüzet támaiztani. tartalék, támafz v. támafzt, oPzlop, Támafzték gyámol. Hazát támafztó, v. támogató, xámaízt* xámafzkodni valakire, v. valamihez. Tágatni.

Támadni :

mogatni, gyámolíttani. teméntelen, temérdek fok Táméntalan :

p. o. ellen-

ség-

Tanakodni',

tanátskozni

;

gyanakodni.

Mit,

mi felöl tanakodtok: tanátskodtok. Ebbenn nagyonn tanakodom: gyanakízom. ranó, v. tanú: kizonyfág. 7«*

Tá

227

Tanátsot tartani. Öíizve- gylt a' xanáls. ranátskodoi. Tanálslani. Tanátsot adni. TanátsTanácstalanság. kozni. Tanáts* végezéfe. ranátsúl ezt adta. riikos Tanátsos Ür. xanátsoíTa az Udvarnak*, Királj.nak*. xanátsnok*.

Tanáts.

•

TanólmAny , v- tanulmány, xanósá,;taúlttság tudomány. Tanúságot

mányt,

taníiság eani tudo-

t.iníttdít.

tanárok: >eríllett, el zártt, zárlott, kertel tt, rekefzteUt legeld} az határra-, mezre- menetnek a* barmok elöli el-rekelztéfe. Tariórok-kapu. A' ta-

nórokban vaanak

marhák.

járásbann, hitbenn. Tántorodom, tán* Tántorgatom. Tántoríthatatlan. toríttom. Tdntz *. Tántz-mefter. Ugyan ropja, rakja, a* tánTántz-fzoba; valam. ébed*-rzoba. Kartzot.

Tántorodni

dos-

fegyver-

v. fegyveres-

v. baj-

viadal-

tántz.

tonya, tó; gylés hely; haláíz- , vadáfz© hely; v. a' barmoknak küls fzáliáíbk. Júh-tanya. Mennyünk a' tanyára. Tanyázni. lanyáTanyát vetnek a' Haláfzok: meg -vetik az zás. öreg hálót. Tapadni. Meg- tapad a* kerék a' sártól. Rá-tapsd Az ing hozzám tapad. a' sár. TapafzX tapafzték. Tapafzlás: fal-fikárlás. Tapafz-

Tanya

fal-fikárlórzerfiám. toTapintani lágyadonn tapogatni :

tsak alig érni

il-

letni, érénterii.

Táplálódni. Tapogatni: simogatni;

Táplálás.

ráplálmány. hízelkedni, v. haláfzni.

,f a«

pogatva (óva, vígyJzva) járni a' fetétbenn. Tanyomozni, keresni valamit. Tapopogatódzni :

gató hal-fogó kas. Tar: kopafz, kopár, tsupafz, meztelen, mezíítelen, Tar- f, v. fej. tsóré, gulats. Tar varjú. Tar biua. xar hegy. xarlani: ta( kalafz *- talán ) íolni, nyírni, koppaíztani. Tarló, v. talló. :

Tár

kínts

tses-házé

álló

jófzág

nyíltt. Tár ház kíaSzó -tár: lárnok-rzék, -mes^

;

xár-fzekér

.•

1828 -raefter.

xár

?.'

Tárni:

ajtó.

Ta Taronn

kapu.

tárlani

tárlalni,

f ,

nyitva

)

van ar

tárafztrtni, nyit-

—

Tárva: tátva, nyitva, a' kapu. tani. Taragtya: fariglya. Tarajos: taréjos. Taraj: taréj, taré. Taratzk'. rÖvid ^gju, mozsárágyú. TargontzaX két-kerekü ízekérke. Tárgy: tzél *, arány. Tárgyazni: aranyozni, rárgyba venni valamit. Tárgyazat. Tarkó: taroh, tarh , alu?t tej. Tarhonja : alutt- , favahy tejjel kéfzltt étek. kelés, kilís, fakadék, vereís períénés, t. Tarjag pörsÖnés. Tarjagosság. Tárituppos t fardagályos, párna *- mód *-ra púpo» :

p. o. affzony.

Tarka-barka, Tarka meg-rakó, -tzifrázó

rarkáló

valamit tarkána

-fitzéréiö, -fest.

Tarkálni. Tarkázni. Tarka kégyó. Taxkásíttoiii. Meg-tarkúlt. Lásd, Tár. Tárni: tárafztani, nyittani. hajdani magyar síp. TárogTörök- , Tárogató

Tarkáltatott

tarkáltt

tarkás.

tárogatni. Hitves-, házas

ember- » polgár -társ. Tárfa, tárfafodom ; párosíttom *. Tárfodom Tárfalkodom. rárfodás. Társság.* párofodom. lárfas. lártárfaság. Vele ne tárfaltasd fiadat. Tárfalkodtatom. fatlan. Tartalék*, tarts, akadály, gyámol, támafz, gát, a* Társ.

síttom

víz' tartalékja,

Minden tartalék, v. tart* Tartaléktalan. Tartalékos. Magát reá tartani. félek ) tölle.

Tartok

Tartani.

—

nélkül rohanni. (

Réa-tartás. Szem eltt tart. Tartva- költ. va tenyéfzik a' pénz. ö-is mellettem tart. Tartózkodni: rizkedni, valakitl.' tófság.

zám

tartózkodgy

hozzám

óvom

rizem

Otthonn tartóztatták.

p. o.

Nem

Tar-

Hoz-

Jobbra tarts. Tartózom: tartódmagamat. Tartós.

tarts.

Tartozom: köteles vagyok.

zom

Tart-

tartok vele.

Magát

tartóztattya.

TJy.

—

'' "

' '

;

Táska

22IJ «»

Haj - táska. Az AÍTzonyoknak' köt táskáKoldus táska. Papirospoftalevél-

jok.

könjv- táska. nyitni, nyíltani, nyittani. , Tatsd-fel fzádat, fzájadat. Száj -tatás. Szája-, tátott. xátv^a nyitva van az ajtó. Tátogni Lcísd , Tár , ét fiáját tátogatni. Tátott fzáj. Tárni. Tatarozni foltozni , varrogatni p. o. a' romlott haMegaz hafadékot be -tömni, -dugdosni. jót tatarozni a' régi hordókat. Egybe-tatarozni valamit. Tátorján karó - répa *. Tdtos: változó, tündér. Tátos-ló, v. gyermek. Ldsd:,

Tdtahi a'

tátni

fzád'

.•

;

Alakos. Tatskó: fütyéfzö , fel-fitat, fel-fzimatoló , keresgél, fürkéízö , gyevér eb. Tatt- tott, mpndom , tundiillik, la. Ügy tatt. Tavafzi ki-kelet, xavafzi tavafzi búza. Hol fogtok tavafzolni. Tavafzfzal, v. tavafzkor menl-el. táTávol : távúi , távoly , merzfze. rávolyodni xávolyság , Távoztatni, Távolyíttani. vozni. távúi -valóság. El -távúit töUem ; el állott mel

—

löUem. Távozni. Távozkodni. Távoztatás. TV, 's tú vágyok vele. Lásd., Tégetni. Oebni'lábni; mozogni; de femmit , vagy igen kévefet tenni.

Teddegelni

miveldegelni

gyakran

tenni.

Tedde-

gelés.

minap. xegetlen Tégely*: értz*-olvaíztó-, -fútatóedény. Lásd, AraTege: tege-nap, tegnap,

ny áíz ok. túval; tévéit úval fzóUítani valakit. pharetra. Ügy illik, mint a' bot a' tegezhez. -vet hely; Tégla*. Téglát vetni, xégla.tsináló -éget kenientze *. Téglázni: ilmogatni , nyomoiréggatni , egyengetni. Ki-téglázöi a' ruhát, lázó vas. Té. ,P 3

Tégetni: te

Tegez',

V. ív -tegez,

íj

;

'•

•' "

' '

•

—

•

—

Téhely*: { theca) borotva *- tok v. vakoló, íimíttóTéhe!yezni, vakolni, fikárlani, fzínelni. Vaftag-, V. gyenge téhelyezés: vakolás, a' falonn. Tehetöjs^g. Tehets ember. Niüts tehettségébenn. --» Tekézni : kuglizni *. Teke. Tekéileni: tÖkélleni. Lásd^ Tökéllet. ;

xekéntetbenH Tekéntélni fzemlélgetni. Tekéntetbe venni fáradttságát. Kijlsd te-~ kéntete a' varasnak. Az ö tekéntetéén. lekénteni, Tckéngetni. xekéntetes - ség. xekénletien,

Teként.

lenni.

refoénteteskedni. Már a' tekéntete-is jó. Tekeredett. HasTekerni: fatsarni. Tekeredetlen, tekerés : -rágás. Tekergetni. Tekervény-es út. efzköz, mellyröl gombolyagbíi rekerö tsörlö fzedik a' fonalat. Hol tekeregfz , tekergeíTz, ts^v pongaíTz. xekergös : fatsaros, tekervényes, fatsarékos, tsavarékos. Tekerts. Vas-tekerts : drót*. Ruha-, fzalma-tekerts, mellyenn fejekenn valami terhet hordoznak az áíTzonyok. Telek így neveztetik a' miveletlen , 's minden épQHáznak-való telket venm.r let nélkül való hely. xelekes botskor, niellyet lábokra fznek vadafzatkor a' nagyobb urak-is. Tekn : teknyö , lekenÖ , tekenyö , mellybenn da-

;

—

gaíztanak, mosnak fzállani. Afztal^hoz , Telepedni' ülni, üllepedni Meg- letelepedni. Le-telepítföldre telepedtek. teni. Meg-teiepítteni a' földet emberekkel. Televény X tölte vény , öfzve - hordott , -torlott fokféle gaz. ,

Meg-tellett -tdltt, a^ teledes- teli Telhctetlen-ség. Izínig , fzínültig, fzínyártigV/an. tellyefség. Tellett. Ki-telhetö képpen. xelleíség

Tellmi'. telni.

Tellett:

hordó;

tele,

töltt.

teli,

teles -tele,

Telletlen-S'íg.

Tellcfedni

tellyefcdni.

rellesítteni

lellyesítteni

Sokba telt. Bé-^ meg- tellyefedett rajta. Tellyes - mondás , -artza , -ibo;ya. trit. ketffcs.

Fejénn lelle^'

Te m<

2,31

—

'* I

Temem tömöm. Temett : tömött. Meg-temni, -tömremnini, a' zsákot *, ifzákot. lemés: tömés, •való: temö, tÖmö. Temérdek vaftag ; irtóztotó ; táméutalan. xemérdek-fa, -tselekedet, -fokaság, 's a' t. TcmérdeTemértemérdekülni. semérdekítteni. kedni dekség. Temetéfes Temetéfi domb : sír - halom. Temtstnl. hoU tifztefséget Temetéíi helj. Temetéfi tifztelet. Temetetlen maradt. Temetkezni. Oda gáltatni. Temetkezés. lemettség. remet. temetkeznek. el-rontotta. el-lemette Magát örökre Temet-talp: al' gerend, fark, farok, féfzek, fenék, iillep, fenék-kö, talp-kö , fundamentum*, fenek:

•

Temet

mény. Te/nonda

getes.

talpából ki-hányni

-forgatni.

te-mondározás , másról-való fok befzé liÖrökké te-mondároz. Máft te -mondába

keverni.

Tendenever : teneripup. Lásd^ Bregér. Tsak alig éldegélni , éldni. tengdni Tengeni teng, V. tengdik. Teng -leng: lengedez, illegrengés: élö Tengetni magát dologgal, billeg. :

;

dés.

Téngetem%táplálom.

£enger\ teméntelen, táméntalan, igen fok. Tenger renger' fzorúlattya, öble, torkonép volt ott. lattya.

-baratzk , -borjú , -kutya , -fiile-mile , ( al, -köles , -mályva % - hajós ) cedo ) -Kapitány ( Tenger - mfelléki , -nyúl, -fzöllö, -tyúk, -tolvaj. V. -mellyéki. TenrC' v. tennen magad ; val. önn'- maga , enn'- ma-

Tengeri

gam. termeni. Tenyéfzik fzagyümöltsözni Tenyéfz : term p. o, porodik p. Q. a* marha, föld. Tenyéfzés. lenyéfzedés. Tenyéfzet. lenyé-

Tenyéfzni'.

TenyéfzEl-tenyéfzedett a' fok gaz. renyéfzö elme. Tenyéfzténi: ültetni, oltani, fzaparíttani p. o. a' jobb fajú fáivásból -való , mala. kat. Eggy teayéfzetbölfzetlen-ség.

t-ház; major*-ház.

tzok.

P 4

Tjí

Té

^3<

T«?>i.-^ ; tépni, lépdelni p.o. valakit, v. másnak hajar Tepttt ( füsDltt, v, fesüUt Té) gyapjú. pett (i'ohwtt bon'o't ) ruha. -^ Tépelni: tépieuT: a' meg áztatott J azUtánn ki-Pzárít' .,

tolt,

megtöretett kenderbl, ien*-bÓl a' pozizíííkáiát kiverni, x^plö: rúd,

dorját, Izarát, melljhez veretik leperedni

a'-

törött ketider.

—

töpörödni, topni, tépni, tÖpödni , t«. pediii , fonnyadni í'ugorodai, rántzüíbdní*, sömöreö;ni. Teperedeít artza. TÖpörlö: tepert, tep-rtyü, tsörge, sülrt fzaíonna *, Tepetskelaix gyúrni, rontsolni, tépni, tiporni, teperni , tapodni p. o. a' rzöllöl a' kádbann. Le. :

tepetskelte: -teperte, a' földre. Tepetzkelni tzibekelni, sántíttani , sántikálni, xepetzkelve, tzib^kelve jár. xepetzkelés, Tepnix topni, tepedni, fonnyadni, afzni. xepedtt-,:

topott-, -afzízú-rzöilö, redni.

Lásd, Tepe-

gyüraölts. .

Teprengeni: töpröngeni, teprenkedni, tndni, epe, kedni. Azonn tepreng , aggódik. Tepji * tepfzia * , süt edény. Réteft sütni a' tep-

—

fibenn.

Authepfa-.

hamar

fel-forralhato fazék.

T/r: tér-hely, térség, sík -mez. xér-mezo tágas, egyenes, orgovány .föld. xéres. lérefség. Kitérni az ötbóL Térd. xérdelni térdellenx , térdepelni, xérdell 3 térdepl; térd-fzék; valam. Láb fzék rsámoly*. :

Terebélyese terebes, terepes, terjedtt, terpedtt p. o. fa. xercbély. Lásd, Terep. Tí?r<? - fere. Inoen; Terelni, terétselni. Tereh: teher: terh. xereh hordozó.' Terehbe (terh-

be)

efett.

terhesülés, fzena.

xerhes-ség.

xcrhesíttés.

xereh- nyereg;

xerhefedésí

málha- nyereg,

fzek-

Teremni' termeni. xermék -arany, xermés arany: arany kaláts, xermés -ág: gyümöltsös ág. xer^ mö fa. xermettség dús-*, gazdag-termés. Termékeny föld. Termek. Ezen föld is , megtermi a' :

gabonát,

xermet.

ti-

—

i^^ ' •

-I

-^ I

"•T'ín''íínbjl Teremterien. Teremteni. Teremtmény. pénzt teremteni. Teremts, akár-hoanan. Tere nt-

neletlen. *lerm^fzteni.

Sok zöldséget (kerti veteményt

mefzt

)

ter-

Terméízet.

a* jó kertéíz. árengttni : térítgetni ,

t3« teregetni , íordítgatrii, rek fordulok. Meg- ( viílza- ) tért. Térítteni. Térülni ; térni , fordulni. ^erep tág, terebély. Terepes terebélyes, táfras, fzéilyes. Terepedui meízfzére nyulai , tcrjedai, terjeizkedoi. El terepedett a' fa. Nagy terebélyes ( talabor ) kalap a' fejénn. Tere-feret Teréiseini: trétselni, tereturálrti , terelni. teretura, lotsogás , fetsegés. Tergfí'lje orsó-farkú hal. "tn-genyc terlienye , nyaláb- Ldsd, Bútyor. lerTerjedni. Terjefzteni. Terjedttség. Terjedek. jedÖTfene (farkas fene ) -var. Terjefzkedni. Termékünj term, fzapora p. o. fÓld. Termékenység, xerméktelen. Termöség. :

;

erny-fa

tifza-fa.

Terpedni: terpefzkedni , ki-nyújtózai. Kezét, lábát, fzárnyát , el-terpeíztette. ,^ Tepetupa férfi : ollyan a' férfiak köztt, m"nt a' pofzáta madár a' madarak között; tetepata, mindeme alkalmatlan , tipogó-tapogó. Terillni: nyúlni, terjedni, teríttöJai, el-tenllni. Kiterítteni a' búzát ; az halottat. Ki-terultt ( ter. jedtt , terjefztett ) karral fogadni val ikit. Tcríttö takaró. T4rULni : térpi, fordulni. Igaz útra térülni. Bé-té^. rült hozzám. Térülés, Meg térült ( tért) a' borjú benne.- meg juháfzodott, -tseodefedeit^ Térítteni, :

Téríttés.

Test.

ga,

Tefi; állás,

xeíl' álláfa.-

állapottya; m^.gafsá-

Testesítteni. Teíiefség. Tettes ember nagy-teítfl. Teílesülni. Teltefedai. left* alkotvánnya. xeíl' mivolta, Teft fzín. Teftiség, V. kitsiny léte. :

Teftetlen-ség.

Teíle-fzakadtt; ina fzakadtt.

T^A-

T^zta*.

Téfzta-mü. Téfzta-sütemény.

Téí'zta-mives.

xéfíta-tsík,

Téfztás

étek.

tet. Fej-, hegy-tetej, v. -tetöl letési: heTctej gyes. Tetézés: hegyzés. Fel- v. bé«tetézni p. o» Tetézett érdemeire nézve. a^ kazalyt. Tetem % tsoat. Tetem-ház tetem-tartó ház. xetem* Czedö vas. Hóltttetem. Tetemes'. tsontos» nagy, izmos , teftes,* tagos , vels, derék. Tetemes -ok, -kár, -dolog. T/íovi/z«i : tétova-kapni -gondolkodni, állhatatlankodni. Magát el-nem tekéileni, meg-nem hatá:

—

•

—

roznia Tetfzetcs

kellemes, kellemö, kell, tetfzö; v. látletFel-tetfzik az ííjj Hóid. xettfzöáég.

fzatos.

fzöfenn. Tette'benn

Tctfzhetöleg. Tetfzet. valósággal. ,

valóbann

Tettébenn úgy

vagyon. xettetés-képpenn ; Tettetni j fzínleni , két-fzínkedni. tettetöfenn. Tsak tettette magát. Tettetés : fzínxettetefenn , v. tettetöfenn bánJett , fzínre-való. ni valakivel. Tévedni : tévelyedni. Tévedttség. révelyítteni i tsábíttani. Tevefztem: elvétem, -vefztem az útatv Tévely-kert: tömkeleg, tévelygös-, tsal-kert. Tikátsolni : fáladozva köhögni, köhétselni. Tikkadni fuladni. El - tikkadtak a' lovak. KI - tikkadok a' teher alatt. Tikkanni : büzhödni kezdeni. Tilinka furullya , furuglya, síp. Fzfa tilinka. tí•

linkázni. Tilólni : kendert efzköz.

lent tÖrtni.

riló

töíö-

Tilos : tilalmas , tiltott , tilalom-alá vetett. Tints: tset, zseréb. Eggy tints-haj , -kender, TÍntseloi a' hárs-fát. Tintsödni : ( régi fzó )

xintsdöm.

—

Tirihol a' patsirta, v.

T/Aí

Tilzt-vifelö

;

vágd-

a't,

Lásdy Fáfzma, v. Ige. hízni kezdeni , hízakodni*

tiritsel.

V. hivatal.

TÍfztbéli társ.

be (hivatalba) beavatni, iktatni,

xifzt-

xííztemet letvízeiB.

Ti hivatalt

tefzem.

TiFztet

kívánó.

A' tifztbe megyek. Tifzt- tartó,

tötte. Tí/ii!t

(

TÍTztáfonn

(

tií'ztán )

adni valakinek.

Tifzt'

óráját* bé töl"

lifzti

xifzt fzerént intlek.

val. tsupádonn tsupa, bánni valakivel. A* búzát

Tifztadonn-tiízta

)

t35

;

Tifztálni- : tiíztánn tartani, tifztogatni, a' gyermeket. lyztelni. Jeles adományokkai feltifzteltetett. tíHíteletes. Tifztelet-Ien-ség. Tifztelendöség. Nagyon, tifztelendö. Tifztelkedni. TÍfztefenn T tifztésTifztfís: tifztefséges » betsüUetes. ségefenn. Tifztefségtelen. Tifztefségébenn megrontom. Tiíztefségteíeníttem. TÍfzteíség-tétel, -adás. lifztáini. Tifztatalaníttott.

TÜzteskedni.

TÍfztesítteni.

Jámborság

tifztesítt,

fzemérem ékesítt. Tkok. Titoknok." Titok- tudó

Titkos. Titok , Bels Mit Titkolatlan maradt a* dolog. yitkoí titkolódtok ? El-titkolódott rofzfzasága. értelm. Titkos Tanátsos. Tivador TÓdor , Theodorus , nomert ppr. J^ásd, DevcrTivornyázni*: dzsölni , dob2:ódni. tartó ember.

nálni.

Tíz. Tízed* allya ; tíz fzemélyböl álló katonaság, TÍzedes : tízed' allyára víTÍzed' fzámra pfztom. gyá?ó , tíz eltt járó. ^ízedleni tizedik réfzét e)-venüi, dézmálni *. Tó-dllds víz-állás, álló tó, tótsa. tó állásos p. o. hely. topni ; ak^rattya ellen le-tenni. Tobd-le : Tobni tedd-le , add-vifz'za. Toborzok * : ( tripudium ) tántz * , fzökás , ugrálás , :

••

ugrándozáá. Toborzok-járás. Toborzokat járni. tojás hordásifa unalmából kéfzíttetett kan* ta-fzabású edény. zabáUani , pazarlani , bujálkodni , koi^Tobzódna

Toboz

helkedni.

Tok.

pelyhefedni , toll -tokot kapni, Tokofodni rokoíodnak már a' madár-íiak. To:

tollafodni.

kos

még a' liba még Tokba i»»dú^t «'

tollát.

- nem verte egéfzenn a* paTzuly*, bab*. Tok hal, Tok-

—

t^6 ^11

..i.ii

To '-'

'«i

——

—

hüvelye, valami veteménynek, Tokja Tokjuh: tokló, elztendös bárány *. Toka fzaka, állnak kövérsége. Nagy tokája van. Tokáfodni. fa-harang az Oláhoknál, Bányáfzoknál. *Töka Tokdnjy: töltött, kolbáfz *, v. júh-hús fonnyafztva. ToA'la : inpolucrum., bé-takaró hártya. lokláfz * : höie , léha , üre , ürefs kaláfz *. *XokmaX tukma, alku, kötés. Tokmálni: alkfzani, alkudni; tokmára, alkura-lépni, erefzkedni. Tokmánj'. tok, kafza -kö -tok; fény-, fen-, fenö:

'kö-tok.

Bör-tokmány.

Tólfig*: tó, álló víz, posvány. Ldsd, Pots. Toldani: hozzá adni. Ki- meg-tóldani valamit. Toldalék : fóldalék , pólt , pót. Ezt adta hozzá

Öízve - toldozom

toldalékul,

foltozom, -foldo-

zom. : tódulni, tolyódni , gylni, rohanni, öfzki-tóldúlt, tsüdült a' fok nép. Tolni: tolyni, tafzíttani. Tolyongani: fzorongani, Szekeret tolyni. Nagy tolyongás, fzotorlódni. rongás , volt. Tolyódni. Tolyóka.

.Tóldúlni ve-,

Tollas - forgós kalap. Tollas bot: -buTallafodni : tollasúlni. ToUáfzkodnak tollokat egyengetik , húzogatp. o. a* tyúkok ty^ák. ToUmetfzö: kéfetske. Tollatlan. Tollasvaras -béka tsirke-béka. Tolvaj. Tolvajlás. Tolvajos hely. Tolvajkodni. Tplvajlok. Tolyóka : ki-, *s bé-húzható afztal *- v. láda*- fiók. Toijofigás', tolyakodás, tafzigálcídás , fzorúlás. Ldsd^ ToÚ'. tollú.

zogány.

Tolni. finór- mérték fzerént , egyenefenn álló támafz. Tombolni: tapíplni, örvendeni, ugrálni. Nagy tombolás, újjongatás vala. Tombolva. Tombora * : timbora , lant , kobz ,. koboz , kintorna, Tomborálni: lantolni, kobzolni, kintornáloi. Tomp: tompor, tompora, tsipe , tsíp-tsont, fáj a*

Tömb*:

—

tomporám.

-~ T07n.'

Tö

237 .....-. — _ ^ Tempa: életlen, buta p. o. elme, kés. TomrúlTofupíttani. Tompaság. Tomp'ánn. ni. '

..„„^^.....„„.^

—

Tonna*: hordótska. Tonna- vaj, -arany. Tonya: tó. L-isd^ Tanya. Topóra fa kis fajrafa. Ldsd, -VuWa. :

Toppadni: lankadni , reílülni. Egáüzenn el-toppadt. Toppanni X latraival a' földel; döngetve jöni, topogva Bé- toppanni a' házba. Hirtelen mellém lépni. toppant.

Toppantani pogni

lábával zörgéft, kopogáít tenni.

To-

tipogni.

Toprongos rongyos , tzudar. Toportzolni*% tapogni, tipogni, nehezenn járni. Lásd^ Kobortzolni. Tor : halotti vendégség. Torbontza'. talitska, eggy-kerekö , tolyó fzekérke. Torkolat fzorúlat , fzorofs torok ízük, mély völgy. Tenger torkolattya. Ldsd, Torok. Torlani: öfzve- , meg -gylni; v. bofTzúlIani. MegTorlásí torlott (halmozott) fokaság, -hab, jég, Torlódás. Meg-torlották , v. toÖí'zve torlódni. rolták gonofz tettét. kákogok, fctscgek. Ellenem azt torTornyikolok nyikollya. Torok. Torka fzakadva kiáltani. Torkonn verve elragadták. Torok' diója. Torok-gyék : nj'elv-tsap* dagadáfa, fl/i^/^a. Valakit bé- meg-torkoloi. VaTorlamit másnak torkára , v. torkába verni. kos-ság. Pintze* torok: -gátr*. Torkoskodni: dzsölni. Torkig elég: dugtig elég. Torongy. mérges fekély az al-felbenn. Torzonkodni: trutfzolni*, torzoskodni, Torzani*. :

;

ellenkezni.

Torzomborz:

borzadtt

borzas.

Torzomborz.

fza-

káli, -bajúfz, 's a't. Torzsalék. Torzfalékos kápofzta. Torzsa. Minden gaztáfzíttani, tolyni, tsúfztatui. Tofzní ságot bé-tofzni a* könyvbe. :

T/sa: T«tt.

Ldsd, FoU, víz.állás. Lásd, Tatt. Tr<ff

f3«

Trágár** fzemteleo, fajtalan, búj-j, v. buja. Trigái' befiédek. Trágárság. Trágárkodni. Trágja*x ganéj*, ganaj*, zsiradék, eméfztmény. Trá?yás-: v. jól- megtrágyáltt (kövcríttett) fMd. V. Trágya': íüízer, pipere*, tsemege. -— Lásd, Tözek. tréfa*, játék. Tréfa - befzéd. Tn//?* xréfálódnj :

tréfálkodni.

Tsáha:

ofíoba,

tor.

Tréfátlan. Tréfaság.

dre, bomlott,

örültt, bolond, boTsábúlni. bozót, tsalit, fzÖvevényes-, bokros-

Tsábíttani.

Tsadaj: dudva, hely.

Tsdgntyó az ekébenn ugatni. Tsafwlni LtLd, Tsehelni. :

fél

-kerék

Tsaholnak

fzabású defzka *. kiíFebb kutyák,

Tsaftos: motskos, tsatakos, tótskos, iotsos, bé-löstcltt, sárral fe! vertt p. o. köpenyeg. Tsd^-ljai vas-horgos rúd a' hajóíóknál; v. alól vasfzeges bot a' jégenn-játfzóknál. Tsáklyázni, Tsalán : tsilyán, tsanál, tsolyán. Tsalfa - bíró. Tsalfaság, Tsalfa i tsalóka , hazug. Tsalíáskodni. TsalatkozTsalni. Tsaldtkozás. Meg-fsalatkozni. Tsalárd. Tsalárdos. hatatlan ság. Tsalattság. Tsaíárdkodom. Tsalárd -befzédü, -mefter. Tsait Hadi tsal( tselt , keleptzét ) vetni valakinek. lal ( tsalárdsággal ) meg- venni a' várat. Tsalit: tsalitt. Lásd^ Kotyor. Tsalnikozni*: futkosni, kófzálni. Tsalókaság. Tsalóka : tsalfa , tsalárdos, Lásd , Tsalni.

J^sdmpds:

bénna, ertlen -láb

p. o.

ember,

ló..

E!-tsámpáfodni. Lásd , In. Tsámporodni'. etzeteíedni , veteredui*, romolni, fordulni.

'Tsámporú;

etzet*-es.

Meg-tsámporodott

bor, Ter, *s a' t. Tsanak', kaponya, fa-görttséröl le-metfzett héj, mellyel a' forrásból inni fzokíak ; v. tsólnok, ts©Mok, eggy fából ki-véfett hajótskav a'

Tsárt-

Tsa

Tsá

239

Tsángó: nem fzép hangú harang,

Tsángóknak hívMólduvábann fzületett Magyarokat-is. Tsap * erefztö tsö. Tsap-ház tsapfzék, fogadó, kortsoma *. Al- felbe-való tsap a' has fzorúlásják a'

le tsapolni: -vonnia A' tavat, vizet -húzni, -erefzteni, -fzállíttanl , -folytatni. MegTsapra venni tsapolni: -fúrni, a' víí-kór^ágoft. Tsaplárkodui tsaplároskodni. Tsapa' bort. Tsapláros-né. Szó-tsaplár; hír-hordó, felár.

bann.

—

tsegö.

büntetés, oftorozás, látogatás, v. vágás, : út, ösvény. Sok tsapáfokat fzenvedni. Tsak a* Nintsen femmi tsapás : út* tsapáfonn menny.

Isapdj

nyom. tzapzi, tsapodár; magát mindenhez tsnpó,. -adó, -ken, -fen, állhatatlan. Tsapdi ember. Tsapodár - ember , -ízív. Tsapodár-ság, Tsapodárkodni.

Tsapdi

Tsapni.

Tsapott

el-

zött,

-hajtott

)

í^zolga

Tsa-

pott (rövid, kurta*) öltözet, mente-, paróka*,

(vendég-haj). Tsapott (hiános, el-iitött) mérEl tsapott ( febeífenn el-ment, -vágtatott) mellettem. Le-tsapok (ütök) a' füled mellett. Le -tsap a' mennyk. El-tsapta a' hasát. ElJól. tudgya a' letsapta ( el-ütÖtte ) kezemrl. vet tsapni. Bé-tsaptak a' marhák a' tilalmasba, öíizve tsapni valakivel. Fel-tsapatni a* gyermeBé-tsapni az ajtót. Tsapólag óldalofonn, ket. gyengédedenn görbénn , kajfzánn. Tsapintani

ték.

illetni,

-fuhintani,

-sújtani,

-legyinteni.

Tsap-

kodni: tsapdosni, tsapdozni. Tsapkodd-meg a' lovakat: sújtogasd-meg. Tsapódni: ütközni. Be-

Tsappantó ; tsaptató , madárfogó kalitka *. Tsapó: fzür-, darótz-pofztó, -tsináló, gyapjú-mives ; Tsapó-sár, -kaiitzka *- fa; V. sugár az oftoronn. Fel-tsaptatni (valami le-vontt ágra köt-íinór^. vén, fel-ríntatni ) valakit, öfzvetsapózni: fonódni , -verdni , -állani , -tsepzeni.

lém tsapódott.

•

V--^

' '

Tsa-

Tsa

5/10

Tsaporgani

amoda

Tsá

árihatatlankodni

;

liézengeni

imíd*

tsapni.

Ticppanni'. hitványkozni

öfztövéredni

foványodni.

Tsappantt Tsf'prág*:

artza. wjettg alá- való fzönyeg, nyereg-ally.

pufzt/íbanü *• léyö vendégház. Tsarrw/,t tsornck , tornátz, folyosó. Tsftfzár: malom*- hoz-vaió efzköz. boiólos, íáíos, ní^das, femlyékes hely. Tsájzta Tjata : íj^reg, tsopori , v. tsuport; v íz; v. Vi dal. Fji^Y «sata ( falka) juh. Egy tsatábann (izbenn, i/rombami) v. ütközetbenn, ott vólt-ím. Máto-

Tsjrda

dik.fsatábann Is vifyrza-jött az égi háború. Ts.v A' tsatázó piattonn tsata-helyena, Tüaiáíás. Tsata-piatz*. ir.i-radtt. Ldsd ^ Tsatakolság, moískob , pifzkos. Tjettnltcs tf'zni: vítii.

tos.

Tjat arázni": tsatázni, hadázai, hadarázDÍ. Tjíít^: sás, sásé. Tsatorna : efsö - víz

yévö kút , víz-vévö

meü^beon

tsatorna;

víz a' föld alatt foly. Isatornás-, tseréppel fedett, héjazott, -ház. Az V. tsö, tsév,

É^' tsatornájj. Tsa'rangl tsúnya-fzavú kolotiTp. Isatrangolni : tsapoagani, kófzálni döiögni, koslatni. Tsdtsi: ízamar.

kóritzálni

Id-

tsátsogó , fetsegö , lotsogó , fzós p. o. gjeutíck. Tsalskaság. Tsatsogui kezd a' gyer-

^Isutsha

T.satt',

tsat.

Tsailas: öfz ve-foglalás.

Tsatló- (fzí),

Tsatlóst tart magának. Tsat:fa ) Öfzve.tsat^ódni : -foglalózni. Régi a' pctzke. barátt*ág öí/ve tsatoit -kötött, veié. 1 sattogó ( fejér ) -feperj *. Tóaltanas : tsattogá??! Tsattantok ; potiantok , ri'tyfntek az oftorriiL TsattoMee-tsatiant ( v ídt ózott ) elbbi fzava. g^tok : tsatiogta'ok, pi»tlogatok, v. pattogtatok. öfzve-fojilaló.

Tsáta: tort érlelÁ lúg*, a' Szötsöknél, Tímároknál. Tsáv álni. Sok.ffcie-képp' tsáválni az íráft.

Tsá

Tse

241

fatsarogni, tsavarogni. Tsa-, forgatom , fordíttom, tevargatni. Tsavarom kerem , tsavaríttom, tsavargatom. Tsavarodom; fatsarodom. Tsavarék, Tsavarítva.

^savargani : fatsargani

Zsebért tsöbÖr, víz-hordó öreg ( nagy) edény; v. Száz tseber (veder*) bora termérték' neme. Tseber-rúd.

mett.

éék- , v. ék-formára keskenyed és, -véko* xsegely van ezen nyo;lás, Tseglyes ízántó föld. földnek a' vt-génn. tiehelcki tziholok, róka-mdonn ugntok, v. atzél* lal * ( lüz-vaífal ) kovát ( tz -kövéét) veregetek, tserhrlek. Mit tziholfz , tserlielfz, olly fokáig?

Tíegely

Bikatsek, -tsög. Tsékr t'etseze, tsergelö; gyermek-mulató jíték. Tsekély l'ekély gázló, iábbalható p. o. víz; v, alatsony , hitvány dolog, xsekélyedem. Tseké»

Tsek.

Ivíttem.

Tsekélység.

Tsekkeanl i tsökkenni, nem nni, fogyatkozni. Tsek* ken. Meg tsekkent reménysége, ereje, jófzága. Meg-tsökkent , -tsökött a' gyermek: nem no. álnokság , ravafzság , tsal , les, tsalfa-ság. Tsel ',

Tselt: tsalt , left, tzeklét, tört, vetni valakinek. Tsellel meg-venni a' várat.

Isel^d

ként.

Tseléd-ház.

—

Tselédes

ember.

TSelcdeu-

Tselefende kurva*- keríttö , bordély *- tartó , bordélysággal keresked. Tselekcdemx tselekfzem , tselekefzcm. xselekeddegclem. xselekedetetske. Meg-tselekvé : meg-tselekedé. '.

tzellegní, tzellengeni, tsellengcni, lézzeg« Ott tsellegnek a* tolvajok: bolyontekeregni. ganak, bajtatnak, fzédelegnek. Tsél- Uapni \ tselet- , tzelet tsapni ; v. nyálaskodni, ízemtelenkedni. isél-tsapó: tséltsap, hazudozó,

Isellegni'. ni,

—

hivalkodó. : édes étketske , rsemegézni. nyalánk.

Tsemege

* étek. xsemegés xemege- áros., -piatx

frifs

-kéfzíttö.

T*^'

Tse

242

,.)

Tse '

tsÖmölyet, teve -fzörböl- való habos vékony pofztó , fzövevénj. kóró, tsimota y Jurculus , efztendei növés, *Tsernete Tsemetés. Tsemetei. -hajtás. Tsemetézni. Kitsemetézní: ki-kórózni. Tsemetés hely. Tsempe (régi fzó ) tserép edénj, v. kályha. Tsempes ravafz, tsalóka , tsalt-vetö. xsempesked* Tsempefség. ni. Tsemtsegnix tsamtsogva enni. Ne tsemtsegj. Tsend: tsendefség , hallgatás, figyelem, isendbena Tsendes - edni. Tsendesítteni. Tsendesítlenni. hetetlen, xsendes elme, -fzív, -idö. xsendes *: Tsemelet

botskor. : tsapintani , legyinteni. Tsengeni: hangzani. MegTsendítteniy haogzatni. Tsengetni, tsena' harang. tsendültt a' füle, Tsengettyü: tsengetö. Tsendítteni az harangot. gö: peng, farkantyú- taréj ; v. lapofs vas karika

Tsender itteni

—

a' tengelyenn. Tsenni: a próléjc holmit lopni. El.tsente a' pipáját. Tseperedni'.jíhm. Fel-tseperedett Ifiú. Tseperítteni, Ldsd^ Húzalkodni. fel-allít|^ni , galyabíttani. Tseperke : gomba.* neme. Tsep-hadaró , a' tsépnek ütje , oílóra , melly a' nyelérl függ. Tsépelni: tsépleni. tseplefz - háj , takaró háj , retzés - háj Tseplez - háj fodor-, bodor-, fodros-, bodrosháj. Tseplyo ^íseplfei perje; v. újdani hajtás, farjazás. erd. El-tseplyefedni. Ldsd, Harafzt. -

Afzízott tseplyeteg.

Tseplyeteg.

Tseppedék : tsepp , tsöpp. Tsepegetni. Tseppenteni. Tsepegetve fzóllani. Tsepredék tsöpredék, apróság, apró, tseprö. Tseprentcx bokor, tövifs-bokor. Ldsd, Tseplye. Tsepöltze: tsáté. Ldsd, Bozót, és Sás. Tsepzett: bomlott, íizövödöt, fonódott, tsapódzott, :

p. o. haj. zettség.

Egybe-tsepzett

a' haja.

Tsepzés.

Tsep-

Tser: tser-fa; v. tsáva , melljbenn brt kéfzítnek. xserbenn maradni; megakadni, remény ségébena

meg-

Tse

243

xserbenn ha^;yni valakit, fiimeg-tsalatódni. tseneni, kidolgozni p, o. a' böri. xzerzett br. Tser-fas hely.

Tsermakk*. Tser-tdl^y

carpinus,

fzéi-íiinf ó eggy le vertt fára ízeTser kabala geztetett gerenda, mellynek két végire felülnek a' gyermekek, és körÖs- köri nagy febefséggel :

;

forgattyák. Tserdülés. Meg-tserdülnek a* zördühii. fegyverek; a* fzáraz levelek a' fákonn.

Tserdülni'.

Isere: tserés hely, tserötze.

Meghajtották a' tseTsere-fa: tser-fa; V. Tsere : tserérét a* kopók. Tserébenn adlés, tsere-bere, drintz*, drints*. xsereberét indíttaoi: tsereni: megel-tserélni.

Már meg-efett köztünk a* tsere. berélni. levél: vekfzcl*. Tserebül t tsere-bogár. TsergettyO. Tsereí^ni: tsergeni, tsörögni. patak*, fegyver, -fzarka, -kátsa. TsereAijet feny -fa levél.

xsere-

Tserg-

Ldsd^ Tsere. Tserélni'. viílza- fel- meg- el-tseiélni, Isereny: füzböl, füz - veíTzöböl , vitlából, Izalagból fonti-, kötött kas, -kosár. Tserép. Tserép-fazék. Ház-fedö tserép. xserép' tsév. Tsatornás tserép: kupás, völgyes tserép. xsatornás tseréppel héjazott templom *. xserepezni : Ki-tserepezett (fel tördött, tseréppel ki -rakni. xserepes tsifel-tserepefedett p. o. ajak, út. — gák. xsiga tserép, -tekn, xserepezéfe a' fzájnak,

—

-ajaknak: fel-töréfe. xserepes ajak, út. * Tsergex lasnak , fürtös pokrótz. A' forrásból tsergedez a' víz. xsergeTsergedezni. teg: forrás. Tsergeni: tseregnl, tsörgcii. Tsertsergeítyü, tsörgetö, zörgetlya, getek. Tsergetö tsergö, tserkefz. Lásd^ Tseregni. Tsermely. tsermelye , tsergeteg , tsorogvány, folyomány, folyó, folyadék, ér, patak *otska. Tserpa*'. fitsór, v. forrásból merít tö edény. Tsertelnix valami fegyvert fegyverrel, botot bottal öfzve-ütni , 's próbálni , mellyik eröíTebb. Ldsdi Tsörtölözés. T/ír. Q a :

C44 »

Tsi

'T'se

.1.

Illl

.I..É

.11

Tserfse : {ülfúggö y fülÖnn- fü^gö fiigj^elék. Egy Tséfze : ivó kitded edénj , fiiidsa *. ,

tsefze

kávé. Tsetleni

tsötleni

botlani.

Tsetlik

botlik a' roíTz

lábú ló. Tsets himl. Tsétses. Ldsdy Apró. Tsctset (gyermek fzó ) fzép. Ldsdy Alak. :

—

Tsetjegetni tsetsegtetni, ketsegtelni, kényeztetni. fzépítgetni. Tsetsésgetni Tsetséfségét mutogattya, :

fitogtattya. Tsév: tseve, tsív, tsö , Hisevitze * : favanyó víz

Tjz:

ts, ,

tsuj.

bor víz

Tsit-patt: halgafs.

Tséves kút. borkút.

Tsigetni: tsitítni,

tsi-

títtani, tsittegetni, tsillapíttani, tsendesítteni,

va-

tsitt.

lakit fzóvalTsigai tsiga-biga,

Umax; v. húzó fzerfzám. Tsigára kínzó, gyötr. Tsiga vonni valakit. Tsigázó melly a' kötél alatt forog. Tsiga a a* kútonn xsigás (igás) ló. fajtolónn. xsapó tsiga; turbó :

Tsigát tsapni.

Tsíger: fsügör, lre*. Tsík: fluta. Tsík-fzemü: apró rzemil; a' kinek kis fzeme van. Tsíkos: veíTzös, iratos, sújtáfos, Izifrás p. o. ruha , körtvély. Tsikkanni*: fitzamodni, fitzamlani, tsú^zni. *Tsiklandani valakit. Tsiklandás. Tsiklandozni. Tsiklandó a' tsiklandáít nem fzenvedhetö. Tsiklós t in-pókos, kaptzás, kaptza- tetemes , inaTsiklója a' baromnak: hátulsó lá« ütött p. o. ló. bainak horgas inai. Tsikorgatni. Tsikoríttani p. o. az ajtót, isikorgó-ajt, ••

-tél, -hidí-g.

korta

fatsarni.

tsikarni,

Tsikorni'. ,

-fajtolta

Minden pénzét

ki-tsi-

fzegénységnek.

Tsilla: téfztás étek' neme. Tsillagzás. xsillaTsillagzat X tsillagból álló jegy. gozó. Ki-tsillagzott az Ég. Tsillagatlan Eg. Tsiildmlás. Tsillámló. Tsillámlani. Nagyot t|SÍllámlottí villámlott.

TsilUngi fíUcg; fürtötske.

Tsilleng-fzUd.

tlIÜ

Tsi

Tsi II

245 III.

III

1)^1

Tsillognix tsillámlani, villogni, villámlani. *Tsima: kápofzta*- torzsa. Tsimaz *: tsimmaz *, ló-tetü. Gyökér-ragó

Tsimhókx tsombók, tsomó.

tsimaz.

Tsimbókat

kötni. tsimbelkcdni , függefz-

Tsimmefzhedni'. tsipefzkedni , kedni p. o. a' fzekér* farkára. ^tsiriiota: tsemete, új-, nevedék-hajtás , jövés, nö« vés , farjazás. Tsin : mód *, rend , fzer , külsd tekéntet , állapot.

Tsinnya, binnya valaminek. Felvettem, ki -tanultam a* dolognak , háznak , konyhának minden tsinnyát. Tsin

tsíny, ékefség , illség. Tsínosgatni, \ Tsínos. Tsínosíttani. Tsínnyán : fzépenn, halkal, óva.

Tsínatlan. Tsínofsdg. Tsínofodni

tsínosúlni

ékefedni

pallé-

rozódni *. Tsínoslás. Tsíntalankodni : pajkos* kodni, dévajkodni. T^intser: nyak-kaioda*, nyak. vas. Tsipalag Tsipás tsipáfság. tsipa. Tsipalagofság :

fzem. Tsipei tsípö, tsipéjére tette a* két kezét. Tsipke' tövifs, -bokor; v. retze a* ruhánn, tsipkéret. Ki tsipkéztetni, rojtoztatni, redöztetni. Tslpni. Tsíp a* légy, bolha*. El-tsípni valaki* jófzágát. Meg-tsípni ( -fogni ) a' tolvajt. Tsíptetö

Két fa közé tsíptették.

fa.

Tsípkedni tsi^átsni. Tsípi a' fzemit. isípös fzavak. Tsípös ízü , -bor. Tsípfség. Tsipogni : tsipegni, mint a' kis madár-fiak. xsirázó. Tsira tsire, tsirka*. Tsírázni: tsirézni. Tsirájábann el ölte a* dér. \

—

kéntsöini , ragafztolni , paptzirizelni , pázni *. Régen minden-féle Tsirke : tsiirke , tik fi , tyúk - fi. barom-fiat jelentett, xsirke-béka: tollas-, varas-, varatskos-, varatsos-, varantsos-, varangyékosbéka. Tsifzamni: ifzamodni, tsifzamlani, tsiízamodni. tSíízamós az út. xsifzamóíság. Tsiríz

2>'"

•

Tso

Tsí

9^6 Tsffzdr

fegyver - tsinál.

V. Tsífzár

tsigázó,

Ló-

tsífzár.

Tsifilik'.

tsizma-fark bör, mellyel a* kéreg bé-borít-

tátik belölröl.

dÖrrsölai; v. sí, fenni, míttani, fimogatni, tifztíttani, féoyesítteni. Tsif/old-meg a' tsizsmát. Tsitkó , V. tsikó.- vehera. Tsitkózni : tsikózni , vemTsifíolni', súrolni, váslalni

hezai. Tsií* vatti halgafs. Tsitíttani: tsendesítteni. Lásd, Tsi. Tsitri' rövid, tsapott, metfzett. Tsitri haj. Tsitser*: Borsó' neme. Tsitsókai pityóka, földi édes alma. Tsitsomázni : tsetsebélni, ékesgetni, fitzerézni, tzifrázni. "Tjivogni: tsípegni.

Tsizike

Lásd^ Tsipogni. madár' neme.

tsíz,

Tsobdnyi tsobolyó, légely, négel, négoly.

Tsoma

Tsombók

tavafzfzal a' torzsából ki-növö tsira.

tsimbók, tsomó, bog. Tsombókat-: bogot, kötni a* haján. Tsombókolni. öfzve-tsombóklani -tsombolyodni. Tsomholygatni'. kötözgetni, takargatni, öfzve-tsombolygatom hol-mimet, xsombolyíttani tsomóba kötni, fzedni. Tsombolyodni: gömbölyödni, te'.

kergzni. Öfzve-tsombolyodnak a' hernyók az hidegbenn. sombor bors-fü. Tsomó: bog, görts; v. egybekötött cggyet-más. Tsomó -levél, -veíTzö -dohány, -pappirofs.

—

Tsomófodomi fel-pöffedek. Tsomózom. Tsomós gyökér. Tsomódzom. Tsomorika: Ranunculus, virág* neme. Tsomqfzlom-. tsomofzolom , töröm, tepetskelem, zúzom , rontsolom , p. o. a' fzöUöt a' kádbann.

Tsomofzló

fa.

—

Tsonka fog tsontorka. tsonkíttom. Tsonkúlni. Tsonkáz* »i: rástolni, levelezni, gyomlálni p. o. a* fzöllöt. Le-

*Tsonka.

Tsonka - bonka.

Tsonkásíttom

••

Tso

Tsó

Le-tsonlcázták a' fát. El-tsonkúltt

kedéft.

247

Meg-tsonkíttották el

nyomorodott.

a' keres-

Tsonka

torony *, kéz , 's a' t. Tsont merd tsont *5 bör. Tsont-efztergáros *.• tsutorás. Tsont- fzedö vas. Tsont -váz: tsont- állvány , fceletum. Tsontofodni. Tsontos - vels. -

Tsonttetem. Tjoport', tsuport, gaj, göröngy, rög, föld-darab, tso-

portos

tsuportos , gajos , rögös , göröngyös p. o. : £rtz*-tsoport értz*-göröngy, 's a^ X.i Jiujfa*., bányáfzna; v. tsoport: gyülekezet. Egy tsoport katona. Táoportofann járnak. Eggy tsoportbann Tsoportozva jönek. Öfz( rakásban ) vannak. út.

ve-tsoportoztak. Tsoportos-ság. Fel-tsoportozik a* föld , az út. Tsoportonként. Tsorba*, fog' héj jávai- való; v. fogyatkozás. Tsorbája van a' kardnak , dolognak, pénznek. Nagy tsorbát ejtett, hagyott rajta. Meg-tsorbíttani. Megtsorbúlt reménysége. Tsorbásíttani. Ki-tsorblt az éle. sorbaka : nyúl-faláta *. Tsordálttig : fzínyártig, fzínig, tetézve. Tsordúlttig

tölteni a' korsót. Ki-tsordúlt

örömébenn

könyr

ve. Tsorgadozni: tsorogdogalni. Tsorogni: tsurogni. Tsorogvány : folyomány, forradék, forrás, tsorgó, tsurgó, folyadék, tsermelye, patak *-otska. Tsóré'. tsurdi, mezíttelen, tsupafz; v. ordá-*s levesj: favó leves, étek' neme.

tsörmölye üfzög a' gabonábann. Tsor: molyás-búza, -kenyér. Tsornok: néz folyosó. Ldjd, Erek. metfzö -vas az ekéTsorofzlya lemez , lemes benn. Vén tsorofzlya vén ember. V^én fzatyor; •fzipa , -tarattyú vén aíTzony, Tsorva-. homok. Lásd Sívó. Tsótánx fekete bogár; oUyan mint a' tíitsök , (püTsormoljr

tsök, prütsök, trütsök, *s hofzfzabb farú.

ptrütsök

)

de lapoíTabb,

Tsó.

* tsújtar, sújtár, tzafrag, tzafr^ng, tsápr.^g

"Xsétíír:

Gazdag, ékes

lovonn.

T*ótáios

7snva

tsótárt virel a' lova.

ló.

ieneö- , inogó - pózjia , tilalom jel p. o. a* jét nn; v. ijerítö , váz, p. o. a' kertekbenn. Kitenni , fel-ütni a* tsóvát. Ki- meg-tsóvázni a* :

Téttt.

Tsóválni : billevetni , lengetni , imid' amoda mozgat* Tsóvállja a' farkát a' kutya. Meg* bí valamit. tsóválta (-tekerte) a' fejét. Fej tsóválás. Tsuda » tsoda. Tsuda-képpeü. Tsudálatos- án. tsu* dálat. Tsuda-látás. Tsuda fzer. Tsudálkodni tsudálkozni. Tsudáltatni magát mindenekkel. R'á-

tsudált, -igézett.

Tsúf: tréfa*, tsúfság; v. tsúfos , tsúfondáros, tsú» folódó, tréfás. Tsúfolkodni tsufolódni. El tsü« fittem -motskolom. Tsúfra tsúfságra , tréfára ütni, venni, valamit. Tsúfot zni valakibl. tsuhánál, Tsuha fzr-dolmány. Közelebb az ing TjuÁ'Ió: a' forgó - tsontnak hellyé. Ki-ment a* tsuk:

••

lójából.

Tsukíya* t kukla *, cuculla^ kápa *, tsuklyás. Csukni zárni , rekeíiteni. Be tsukni a' ládát , az -

Ki- el -tsukni.

ajtót.

^sukolva

akadozva Jingultim ,

p. o,

fzUani. TSuk-

lom.

Tsukor

eggy marok,

ros-

fodor

(

Tsukrofon

-eirgy fürt;

Bokrofon

v. fodor.

Hozz egy tsukor

faláta.

)

p. o.

nö.

Tsukvirngot.

Tsukrozni: fodo^

ríttaui, retzézni, fürtózni.

undok; v. tsunya: az az földi Tsúnya i otsmány mogyoró. Tsunya-virág: földi magyaró' virága. Bé-tsnyázni -motskolai. El tsúnyíttani a' fzo ,

Tsoyaság.

bát.

Tsupádon-tsupa. Tsupahazugság, -víz, 's a* t. Tsupafz : kopafz , mezítielen. EHsupafzodni. Tsúr-víz vagyok: tsavarni, tsavarogni. Isúrni mer víz vagyok, egéíTzenn ^l-áztam. Sokat isúrt, l&ava«t. Tsrás-tsa várás.

Tsupdnn (

mer '

egyedül, tsak,

)

Tsu T'Sufzamékos

fzamom

•

f4ö

TfiÖ

tsufzamós, síkos. Tsurzamlom : tsuíikamlom. Tsufzamékofság. Tsufza-

mófság. Tsufthora : tsufzkálo hely. Tsufzkorálni a' jégenn, íikánkozni. V. tsufzkora *: fzáraz gyütnölts* neme. Lásd^ Ifzánkodni. Tsufztogok tsofzogok , kobortzolok , zörögve járok. Tsuiztogás. Tsuta- tufa, tsutka, tsutkó; kukoritza * torzsa , török-buza -katsánj, v. -tsuíza, v. -tsutkó. Tsutlábatska , fzáratska , kö.tvély' - v. alma* ka :

fzára. Tsutaj: tsere, bokros hely. dott a' hever föld.

Tsuták:

e^^y kötet;

Tsutajos.

El-tsutajofo-

valami növöténynek

{vego->

tabile) dereka; kis nyaH.bba kötött akármi; v. Eggy tsutak virágot adott. Író tollam törpe. vagyon egy jó tsutakkal. Tsutakokra kötni a' le-

vagdaltt ágakat

nyalábokra

tsomókra.

Bé-

tsütakolni a' hordó' fzáját. t tsomó, domb, ponk, hegy, tsútsofann tsinálni valamit. Ki-tsútsofodni. Tsútsozni. TsúKi-tsútsorodott ( döllyedett ) a' fzeme. tsosíttom. Tsütsülni : tentélni. Tsiitsülly, fiam; tente, fiam; aludgy. ( a* gyermekeknek moodgyák )

Tsúts

Lásd, Tsév. tsüd, apró gömböly tsont, kezekbenn, és lábakbann. Tsög: bötkö, v. bögykö, biigykS, gÖrts, göts bÖg, bog. TsÖg-bög. Tsögös-bÖgös. Tsök tzök , favanyíttó , oltó , kováfz *. Tzökös Tzökkel süt kovárzfzel - süt. tzipó. Tsökkenni: tsükkenni. Lásdy Tsekkenni. tsömbölyék \ gombolyék, gömbölyék, tsombolyék ; valami Öfzve.tsombolyodott. Tsöreeex herötze, farsangi, sütemény; valam. Pán*

T/<5.

Tsöd

•-

.•

fánk. pörtz, pertz, fzalonna-pÖrtz, tepert, töpÖrtö, teperty, tÖpörtyü, töpörödött, pörköltt*, pereeltt * fzaloH»a *.

Tsörge

;

TsSr-

Tsö

250

Tsörmöly , üfzög

a' buzábann, v. tsörmölje. Tsörtülöz(fs : tserdüles, zörgés, fegyver-tsörgés, -börgés. Tsörtölözni: tsertelezni, tsertelni, fegyvert

egybe-verni.

1sorolni

tsökre venni a* tekeröröl a* foFel-tsörleni a' fonalat. Tsörld : tsüUö.

tsólleni,

nalat.

Tsö

tsü.

Ijö'selék

/zetskevéfz, heába-való , giz-gaz. Tsötselék-ember, -befzéd. stnjrözni > tsöúeniy botlani, tsofzogni, lábait hrni. Tsötönyözve járni. Lásd^ Kobortzolni. Tsöir t gabona-mérték' neme p. o, véka. Tsöz', tsöfz kerül, páfztor *, ör, vigyázó. Tsö (puska*). Tsös. TSÖfz. tsöz. Tsöv : fzivárvány , mellybe bort vefznek. Lopó, :

fzívó, lopó-, fzívó-tök. : tsüggni , hajlani

Tsüggedni

hajolni , hajlogni , ha, nyattlani: bádgyadni. Tsüggedve: tsüggedttenn» fogni a' dolgot. Tsíigged reménnyé , tsiiggöbenn, fiiggöbenn lenni. El- meg-tsüggedt a' teher alatt. Erre tsügg* erre hajol. Meg-tsüggedt a* kedve ; V. me^- tsükkent , v. -tsökkent. Tsüggés. Tsüggedés. Tsüggedelem. Ott tsügg ( tsüng ) fi-

—

tyeg. Fel-tsüggefzteni -függerzteni. TSÜggleg, fuggöleg. Tsüggedezni : kételkedni, akadozni, kéttségeskedni. Tsiinni lankadni: vajúdni, nyavalyogni. Eltsüat; tsükkent, crejébenn. Tsr'bíról élés-mefter, tsürhöz-látó , tsrös. Tsiirhe: tsiri-biri, aprólék. Sok tsürhe gyermek, TsürOk: tzigere, játék' neme. Lásd, Pilintzk. .•

Tsütske

valami dombnak, partnak vékonyonn

kí-

nyúltt vége. Tsüts. Tsütsörke : fzántóka, patsirta, süsétek, /pipis, pipiske. Tsütsülni le-fllni ; ( gyermek fzó ). "Tuba *: galamb *. Édes tubám. Tudaklanix tudakolni, tudakozni. Tudakolhatatlan 2 tudakoztatlan. Lásd^ Értekezni. Tudákos: mathematicus. Tudákofság. :

Ttlt!'

Tu Ji

Tu '

II I

«5i II

Tudalom: tudomány, tudomás, ars. Tudalmas-ság. Tudományos. Az egéíTz Világ eltt tudományt valamint, vallást téfzek confi-' én tudomáfommal nem efett tudtom* mai, tudomáfomra, tudtomra, nem volt. Tudhatatlan. Tudóska: tudófotsk^. Tudva- való doTudórság. log. lukadni t tuhúlni, fel-töltödni , -halmozódni, -torlódni, rakásra gylni. Fel- meg-tuhodtak az árkok. Tuhafztás fel-töltés , rakás , halmozás , tort érzek

teor.

protejior;

lás.

Tuhafztani.

Tuhafztott p. o. föld.

Tukma. Lásd, Tokma. Túl ( által ) esni Túl.

munkánn , dolgonn

;

azt

el-végezni, végére hajtani. Tulajdon: faját, maga. Tulajdon értelmébenn venTulajTulajdon pénze, jófzága. ni ar írást. donos -fa egy Regementnek*, várnak, *s a' t. Ezt néki tulaj doníttyák. El-lulajTulajdoníttás. doníttani valaki' jófzágát.

—

Túlnan; valam. innen, amonnan. TÚlan jöttek. Tunyíttani. El - túnyúlni. Tunya. Túnyálkodni. Lásd, Lajha. Túr var , kofz , kofzmó. TÚroshátú ló , -fej. TÚroMeg-túrozni a' ló* hátát. fodni. Túrba : tüfzö , töfzü. Ldsd , Bútyor. Turbány * : tsalma * , török konty. Turbányos fzomfzéd*unk : a* TÖrök. Az ételbenn turbikolnak a'' Turbikolni*: turkálni. difznók , ha egyfzer jól laknak; v- burokolni, buliklani. A* galambok*, gerlitzék *, turbikolnak. TurbokolnL Lásd, Bugyka, és Gübö. Turbolya. Lásd, Baraboly. Turha-. torha, vaftag nyál. Túrnix orrával fzántani, -ferzegetni. Túrnak* túrdogalnak , turkálnak , a' difznók. Turkálni az :

ételbenn. Tyros, cafeus. Trós-, béles, -étek. Túró?ás: tejnek öízvemenéfe. Meg-túrózott a' téj, Titruntúl: nyóltz-láb féreg.

Túrái*:

t§t

Tze

Tufák: tuskó, tsutak.

Tul^kótni : tuskoloi, izgatni, hajtani, öiztönözni; v. fzúrdalni, döfni. Ele

get tufako'tak. Tufakodni'. víni , birakozai, küfzkQdni. Leik* ismeretnek tufakodáfa. Tufz*: zálog*; V. kezes. Fiát turzúl adá, obfidem^

vadem,

dedit.

Tutaj: fzál, talp, fzá^-h>j6. Tutalvonn hozzák a* sót, zsendelt *, derzkác*. Tutu\ síp, -tsí/, tsö. Vts-rutu: puski. Méreg-tutu: mérges, haragos. Te ihé-ee-rutu. Tutyma: orrából TzóUiV, rekedtt or-ú, »utymas^g. Tengeri- { Africann). Gór- {medica) Tyúk', tik. tyk. Tyókáfz; valami. it Lováz, Vadálz. Tyúk boríttó:

ketretz*.

Tjúk- udvar*.

tés.

Tjúk-fi erelztés : lík-fi ki-kölTyúk húr. Tyuk-mony' fe-

jéribenvaló fzem. Tyukmony-fzéki, xyúk.ól, -píp, -fzem. fzékje.

tj'ukmony*

viíTza - verni , ellene állani, meg-hamifsítMeg-tzáfolni az ellen- vetélt: meg-erötlenítteni, inát metfzeni; élébl, erejébl ki -venni, megtompíttani. Tzáfoló írás. tzafran g , lóra- való tzafrag , ló - teríttek Tzafrag Tzafragos , v. tzafrangos ló. -boríttek. Tzammogni'. tsammogni, kammogni , medve*- módra * ballagni. Tzanga olly juh, nyáj, mellynek bárányi*, gede-

Tzáfolni: tani.

léji

el'Vefztek.

Tzankd: utóUya nak.

femek, pálinkának *, égett bor-

Tzapat hal-héjas forma*, rögös, darabos, Tzapa pohár. bör.

xzapa-

dévaj, tsintalan , pajkos. Tzédáskodik : dévajkodik. jel, jpgy, mutató. Tzégéreztetem: tzégéTzégér *

Tzéda*:

res: híres lotyó.

TzekleX tör, keleptzc, hurok, urok.

Tzeklébe

—

kerítteni valakit.

TzellengenL

Ldsd, Tsellegni. Tzenk

Tze

Tzi

«53

Tzenkx kutya-köljök , ebetsHe, kutyátska. Katonatzenk: katona-inas. Tzevere ; n yóltz - kilentz efztendös Leányka. Már akkor jo tzevere vala; v. ki -kapó, tzeíre, tzafra, fzdjlia. Lird^ Fitzamni. Tzibaklani. Meg-tzibálta Tzibdlni X tzimbulhí, rantzigálni. haját. Tzibertesx s?i>títt6, t-^ámpás, tzibekelö. Lisd, Taüi'ók. Tzi^cre. TzÚwr: erdotske' v^ge, aprá tsere, tsalit. kiáltozva járízani , tzihogni. Tziherezni

a.*

Tziholni.

Tzihol

kopó, mikor

nyulat zi. Tzi-

hogni.

Tzika\ tsira, új növés, -hajtás. Tzikája a* hagymának. Ki-tziká7ni. Tzik.^ba indulni. Tzikázni: tzitzázni, fel- alá futkosni; Leányi játék' neme. Tzikát, v. tzitzit, futni. Tzikornya: tzifrázat , ékefség, p pefség, TzikornyáTzikomyás befann, pipefcna, járni, fzóUani. Tzikornyázni a' belizédet ; a' fzavát az fzéd. éneklésbenn. Tzim *: titulus^ könyvnek , levélnek tzímje. Tzímezní. Tzímezés. Tzirn* Tzimbora'. tárfas ág, barátkozás, fzövettség. Tzimborálkodni. Tzimborálás : tárfalborálni. kodás. Lásd, Alkalom. Bárány-tzímer báTzimer*'. els tag, fzügy, fzegy. V. Tzímer: toU-bokréta v. nemesrány' eleje. Tzímeres (ízép, fzálas, ségi jel, nemeíi tzímer. fzügyös, tettes) marha. Tzimpa-. orrnak tzimpája, portzogója. Meg -ütötte az orra' izimpáját. Tzinkos: {Gmkler*) játékos, alakos, álnok, lator*. Tzinkoskodni. Tziiikos tárfaidat isTzinkofság.

—

;

merem. Tzintzogni

TzinkoíTait (táriait) megfogattam. vitzogni. Tzintzog , v. tzitzeg ,

tzitzegni

^z egér. tzipellö Tzipe (varga). :

tzipöke

tzipells.

Tzipe • tsináló Jzt^

Tzo

Tzi

*54 'I

|.,,„,^gy

Tzipe/ní: nehezenn-, erlködve vinni a' hátánn valaTzipel^s. El tzipelni valamit. mit. kerülni, visgálni, tekénteni. Tzirkálni Tzirkálni * :

az orfzágot, tartományt. Tzirkálás: fzemlélés; v. ravás, adó-vetés. Tzirkalom*. Tzirkalroazni *. Tzirmolni : motskandani , rútolni , rútíttani. Valakihez gyalázatot tzirmolni. Artzáját bé- tzirmolni. Tzirmosíttani : kenni, fenni, fzennyezni. Tzirmos , V. tzirtos artza. xzirom fenny , mo» tsok. Tzirok : tenkely *, tönköly *. Spelta^ Zca. Tzirókálni: tzirógatni, simogatni p. o. artzáját. a' vitézeket,

Lásd, Tzirmolni. tzivódni, marakodni, kotzdni, refze-

Tzirtos.

Tzivakodni

kedni , 's a' t. Tzobóki tzomb. A' tyúknak, lúdnak, tzobókját fzeTzobókos. reti. Tzodora: tzondra, tzedele. Ldsd , Darótz. Tzókó t fa-talp. Tzókónn járni. Tzondorlott : rongyollott , fzakadozott , p. o. ruha , háló, orfzág. Tzondor: tzudar, ribantzos, ronEl-tzondorlani.

gyos.

zugoly , tzubor-fa , zugoly-fa a' fzövö fzék>. benn » mellyre a* fonalat tekerik a* Takátsok % Szövök. tzele, tzele-tzula, eggyet-más, holmi ruha» Tíula

Tzubor

pefzmeg , tzutzaj. Vidd-el a' tzuládat. , Tzelés: tzulás. Tzele-tzulát. , málhát-, bútyort hordozó , tzuladár *. Tzupogni, a' vízbenn» sárbann, tzupog a' láb. tzupogva jöttek a' lovak a' sárbann. Tzuppanni. Szmte meg-tzuppant a* tsók rajta. Nagyot tzup-

motyó

pánt a'földönn, hogy le-efett. Tzutzdm*: tubám*, kedvefem. Tzutzája: kedveíTc. Jzutzaj: tzutzolék. Lásd, Tzula.

Tzödr

Tzök.

Lásd, Tsök.

tsödör, mén-ló.

Tzlönkx lövioWöXskQy tökétske.

tzölönk. Tíö-

Tsö

255

mellyre hidat tsinálnak, Tzövek** tzövek-verö kos ; v. karó, palánk *. Tzöveket V. Karó, mellyhez a' lovat kötik le -verni. ki-pánjvázni (a' fübenn) a* lovAt. Ki-tzö vek élni Ki-tzövekelni ( ki karózni) a* helyet. Tzövek-, v. karó-rágó ló. Tzühelödni tzühödni *, pifzmogni, motozni valamibenn p. o. az öltÖzetbenn. Alig tud ki-tzühödni -káfzoiódui , -vafzkolódni , -vergdni, p. o. az ágyból. A' fának, fnek, fzöllönek, hegynek, kertTö. töve, allya. Szöllö-tö. Töböl-, tös-töböl nek. xövÖstöl ki -húzni, tös: tÖvös, ki - fzaggatni. tÖrsökös, eröfs, meg - gyükerezett. tös nemzetihíd-láb, fa-láb,

ségek. TÖbbire : többnyire. TöbTöbb. Többes p. o. izéim. Többire mindenkor : bire minden , -majd mind. tsakl-nem mindenkor. TÖbbítteni; val. nagvobTöbbség, bíttani, kiíTebbítteni, hofzfzabbíttani. TÖbbfzörözni: fokfzorozni. val. Egység. Tödzcni: tüdzeni, tözni, tzni, fzegni, hajtani, tötö: tü, zés: tzés. Be -tüdzeni, a' kefzkenöt. varró-tö , v. -tü. tö' foka, hegye , feje. Ki - tüdzött-, varrott-ruha. rendelet, végezet, határozat. TÖkelTkéilet

—

egéíTz

TÖkélletes: talan , hibátlan,

fogyatkozatlan

gánts, TÖkélletefség : teílyesség, 's a' t. Nagy tökéllet ember. TÖkélletre tellyedttségre. TÖkélletefena vinni a* dolgot TÖkélletlenkedni, ( állhatatofann ) vifelte magát. hamiskodni. TÖkélletlensége ( hamifsága, tsalfasága ) ki-tetfzett. El-tekélleni, fel-tenni magábann. TÖkélletefedni. TÖkélletefedés. TÖkély*: lés.

tellyes.

virtus.

TÖkélyes*: virtuofus.

Toke-pénz: mag -pénz, fö-pénz. A* töke-pénzt hithafzonra, harzon-vételre, fzaparíttásra, tenyéfzetre, ki adni. Tkedni: akadni, ökledni. A* lábába tökedt a' hegyefs fa

tövifs

'í a* t.

isi'

Tó

tij6

Tö

—

Tölgy, tölgj-fa; v. tset«. TÖlgy-erdö : tóígyellö(hafas: ellö» borjúzó) ílriö, üfzö. Tölgyelni. Tölteni. Töltelék, a' mivel valamit töltenek. Tjukhordó-, vánkos -töltelék. fi- , Hordó , árok-, puska - töltés. Töltetlen. Töltött - fzékek , köntös, -malatz-. Töltike : töltsér, iéhó*. TÖltzik : sárból tsináltt ülö hely kivül az ház' fda köTöltözni : magát meg -tölteni. Efznek, ifzrül. nak, töltöznek. Már meg-töltöztek a' fok raga-

dománjból.

fmény

fok , fzámtalan , temény. TÖmény - ezer i -fzámtalan e^r. Tömény fokaság. Tömkeleg', út-vefztö-, bolygó, -tsal-kert : labyfok-

rinthus.

bör-zsák

2í»«/<J:

TömlöS.

Tömlö-túró

júh-bar-

tr.

V. Töml; duda. TÖmlö-síp TÖmlö-sípos. Tömlötz*'. berten, börtön, fog-hely, fog-ház. tömTÖmlötzöt ki rontani. TÖmlötz-tarlötz' doha. tó, porkoláb*, börtönös. TÖralötz-váltság. Tömlötzözöm. temni , gyúrni. A' fzájába tömték az Tömni ételt. TÖmöltség.- srség. TÖmött dugva-lévd. Kitömött madár. TÖmÖtl-teftü , -pofztó, -fzör,

berm álló duda -síp.

••

—

-fokaság.

Tömpéi tempe, törpe, tömörzsik, pitziny, pará* nyi, kisded. Ldsdf Pulya. Tönkv- töke, tzÖlönk. TöpCrödm. Ldsd, Teperedni. Tori ár; ( p. o. aV vargáknál ) v. tzekle, háló, keTörbe ejteni, kerítteni, valakit. leptze. Megvetni valakinek a' tört, hálót, leit, tselt , tzeklét.

Tör',

—

fzúromgyak,

gerelly.

Hegyefs

tör.

rör-hor*

dozó. Tördelek*, töredék.

Töred-ékmy

TÖredék-irás.

könnyenn- tör.

TÖredék nád.

Ken-

der- tÖrö.

bánat , Töredelem vöredeimes-ség. :

fájdalonir

Szívbéli töredelemr Té-

Tö Törek

otsú

Tii utsó

uts.

Széna

'Í57

fzalma

törek,

ízik.

Törekedem*, iparkodom, fzepelkedem rajta,

utánna vapjok

értté.,

kézzel lábbal

aggódom, ag-

;

góskodom. Valakire-, vagj valaki ellen, tÖrni, törekedni, rontani, áskálódni, fenekedni. Törés', rontás; v. nyomás, tsapás. Üt-törés. Törttt jártt, vertt, tÖrÖtt p. o. út, Ösv/ínj, v. ösvény. Törött (meg-romlott , -roihadtt) vér. Törköly, fzöllö-mont, v. -maláta, ki-f<íjtoltt ízöllö. Törköly-pálinka*. Törpe-ember, -fa. Lásd, Pogonya. Törvény. Törvényt. adó, -hozó, -fzabó. Törvényhalafztás, -fzünet. TÖrvénjkedni törvénykezni. Törvény-fzék, -ház, -bíró, -hely. Törvény-mon' dó törvény-tudó. Törvényre-, törvénybe idézTörvényre nap -tétel* kezefség- vetés. Törni. :

magát kezefséggel kötelezni, leTörvényt látni fzententziát *, ítéletet Törvényes dolog. Törvénytelen. Törvény' máíTa két ellenkez törvény -tétel. Tör-

vényt állani

•

kötni. hozni.

vényül

írni.

vetekedni, kötdni. Belénk törzsönködtek. Lásd, Kaptzáskodni. romlani, rontódni; v. aggódni, búfongania Törödni búslakodni, fzomorogni. Törött vér. Török Tsont-ár , mellyel a' kotsisok élnek. Törülni törlögetni. törleni. Törülgetni TörlöízüröznL ( fzrrel- , pakróttzal *, meg -törleni ) a*

TörzsOhködni'.

lovat. Törülközni.

Tser

Törülköz, kend. kalmár *, fzatóís keresked

kufárkodó *, , , Tösérkedés utánn élni. Töstént , V. tüstént: leg ottan. Lásd, Ezennel. Tözek: tözök tzeg, ganéj*, marha-ganélat *, tráMeg-tözekeloi a* földet ; gya*. Tözekes fid. :

T»érkedni. ,

-trágyázni. Tüdzeni. Lásd, Tödzeni. Türkölni: kürTülöJc : tülk, trök, fzarv , fzaru. Türköltek a' bikák, koíok* tölni, a' kopóknak. B.

fzar-

^58

Tü

„ fzarvoVkal öfzve-tsaptak, erejeket késértgették próbálgatták*. Puska-por-tartó tülök, 's a' t. fzÖrnyeteg, tsuda; v. alakos, varásló, vaTündffr horázó , tátos fzem-fénj-vefztö tsalárd , magát Tündérkedni tundéresváltoztató. Tündéres. f

• •

.te-

Ml.

Lír

.1*.!

II.

III

kedni. TüTJem^ny

látománj.

Képzelmény,

V. tünet : lelketctum ; V. ötlet.

Jliinet,

Tndni: hányni

Tnm:

képz

látás.

jelenmény.

Tünet:

od/e-

tünekedoi, aggódni, gondolkodni, elméjét Ldsd^ Teprengeni. vetni.

tnöm, magam'

be tüuik

ötlik

jut.

által-változtatom. ElmémEl-tünik : reppen , enyé-

fzik, -elliem.

gyret, vég, öfz ve-hajtás. Eggy türet- vég, Bétürni öfzve-egybe , bé- hajt. -pofztó. Türedék. Lfísd, Trni. tani. T^rk. Lásd, Tülök.

Tilret *s

—

Türnit fzenvedni; v. gyrni, fogni, hajtani, öfzvetrni a' ruhát, pappirost, 's a' t. Tretlen (hajtatlan ) p. o. yáfzon. Türedelem türelem. redelmes- ség.- Türelmes. Türelmetlen. Trözni , el-türözni, fel-türni magát, ruháját, karMeg-, el- trni: -fzenvedni, -vifelni, p. o. a* ját. gyalázatot. türtztetni , tartóztatni p. o. magát a* Trtetni Trtetés. Trtetve fc tartóztatva. róíTztól. iTske: tövifs, Tüske ment a' lábába. Tüske- (tövifs- , tsipke) -^bckor. Lásd, Ezennel. Tüstént. Tt ts *: fzéles-, fzéllyes- , vaftag - hurkának neme; májos. •

T-

Tüt-Tilx

ital;

nyájas

süfse, nál.

gyermek fzó. Tüz-ellenzö, hogy a' tz.

kovátsoknál*,

Tzfal

és

-J a* fzemet

ne j

értz*- olvafztók-

közbe-vetett fal a' gyú.ladás ellen, j

Tüzellö hely. Feltüzeltem (-indítotTüzes-áldozat. Tüzes tet. fakadék. Tüzes lapták -bombik*, -golyóbiíok *. - getTüzes nyíl. Tüzes- ( tengeri ) tolvaj. Tüzelleni.

tam, -ingereltem

)

.•

jefr

Tft

Új

«3^

tüz fzerfzám. Tüz-véfz. Tzvirág. Feltüzesülni: -tüzefedni. Tüzeskedui. TQzi mefterTzi játék. Szent Antal' tüze. Tz- vet ség*. hegyek. Tz- helj* feje. Tüz-látó tzre- vigyázó. Tüzelgö fa, -hegy, 's a' t. Tüz-féfzek. Túz-kö.

jefztö.'

Tüzelség. Tzrl pattant gyermek. TÚzni: fzegni, varrni. Szépenn tzött gallér*, •melyre- való, -ruha, Ldsd Todieni.

U. dá: udó, odú. üdvas-: odvas fog. Udúja a' fának, fognak. Ldsd, Odor. Udvar*, üdvara az égenn a' Napnak, Hóldnnk. Udvar-ház. Udvari had. Udvarló palota *. Ududvari gyültTt tartani. Udvart hirvart állani detni Öfzve-híni az udvart. Nagy udv.rr r í»rt pompás * tselédeket *. Udvar' hazugja. UdvaUdvarias minden maga- vifeleie. Udvarriság. nok: udvarbíró. Udvari ember: Aidicus. Ugar: njúgott fzántó-föld. Ugarlani ugorolni feltörni, fzántani az ugart. Itt az ugarlás' ideje. Ugarnak hagyta v. ugaronn , a' földet. Ugordom : ugrom , fzököm. Ugrálni: ugrándozni. Ugordós : fzökOs. Ugró-, fzökö , vizet fel-lövellöMeg-ugrattam meg-vertem. kút. úgy tatt , úgy ám , úgy mondom. Ugyan Z/gf tott :

;

•

gy-é. huholni. ühog , , a' bagoly. újdoni mód*: újdoni-ság, valam. hajdani sag. Üjdon-újj. Üjjolag: újjontonn , újjon-

Uhogni f/j^

huhogni

V. ujj;

nan,

p. o.

elkezdeni

dolgot.

Üjjonozni,- újsá-

Újság a' hóldgot kezdeni, -zni. Üjság- levél. hóid' újjúltta , új -hóid. bann Sok újjítáfokat Üjjítgatni. Üjságolni. Üjjontábann ( eleintefz. ténn, midönn még új, v. újság, v. kapós-vólt ) Üjjontábann fokát ért a' ruha. hetsülték. :

Un-

Út

Undokíttani: undoklani, undokodoi, undoLdsd^ Trágár *. Undorodni : tsemerleni , tsömörleni v. utálni vala-^ mit; V. ifzonyadni valamitl. Nagyonn meg- elUndorodás nélkül undorodott az étel-közbenn. reá nem nézhettek. El-undorodtam tölle, Únatlan. Unalom-: únat nélkül, el-fáradttha« i^nni. Undok.

kúlni.

;

ánakodni, tatlanúl, p. o. dolgozni. Ünalkodni ónakozni. Ünakodva tenni a' dolgot. Untt.* reít. El-únta magát, v. a' dolgot, a' fok bajt. Untalan : mind-úntalan , mindég, folyvást, fziintelen, El-únaV.ozott. Ünakozat. Unalmas V. fzünetlen. Ünttig kérni vadolog. Unatkozó. Unitig elég. \ lamit. Únfzolni : oozolni, onfzolni, izgatni, kífztetni, nógatni, öfztökélni *, ferkenteni, farkallani, vala:

kit valamire. Untatni : kíntetni , kéntelenítteni , fzorgalmaztatni Úntatlan'-is ( únfzobúsíttani , untalan' kérni. latlanis, kíntetlen-is) végbe- vifzi. Üntatás. Lásd, Ünfzolni, és Unni. nagy birtok, nagy jófzág. UralUradalom Úr. urának ismerni, tifztelní. Uralni koddogalni. :

Uraságos kadtt

Nagyságos.

jófzág.

)

Úri

Uratlan

Rendek

(

magva

-vifelet.

fza-

Üriáfonn

( Úri módonn ) él. Urok. Lásd , Hurok. ufsintani , illantani , illani , fzökni , Uffantani * ofontani. úfzás , ufzomodás. Ufzamni: úfzni. ÜfzUfzamds dogalni- úízkálni, által-úfzhatatlan folyam. Ne ufzítsd a' kutyát. Ufzittani : hufzíttani. Levél. DolValakihez útasíttott Ember. Üt. Útasíttás nélkül-is jói elgaibann el-útasíltom. eredni, menni, haladni, a' dologbann. Ütatlan. Utazó: utas. Útozás. Útozat. ÚtÜti-tárfatlan. Úti költség. mutató': kalauz. Levél útasíttás. Út levél pakfzus *. Üti f. Ütálatofsá tette-: meg-útáltatta, fatálat: gylölet. magát. Úlálatos-ság. Ütálatoskodni. ••

—

UUl.

«' .

" ""

Vá

üt "

* ""

261 .

Uiólb-, V. utóbb-írás : ragafzték , toldalék, fzerzelék, hozzá adás a' levélbenn. Utóly fer utolsó fzet a' ferböl, 's a' t. Utolsó karbann Utólabb : késbb, utólbann , utollyára , van. késbbenD. Utóllyas gabona. Utói érem elérem. UtóUyozni : utóllját venni , ki venni valaminek. Utó! étek: utó tál-étek: tsemege. Utóbbi-; utóibi, -leveiem. ótz ( régi fzó ) útfza. Utfza' Kapitánnyá *. Utfza Utfza'- fzemettye. Utfzás gyermek tsapongó. Utí'zai rend-tartás. F- (öreg-, nagy) utfza. Utfzáoként. Utfza-ki-rakás. Lásd, Rakás. Viól.

V. Vadáfz mefter. vad -kert: vadas kert. Fad'. vadon: vadony, reng, rengeteg, kietlen, -

fzörnyü, fivatag, roppant p. o. erd, v. tartomány, vadáfz-dárda, -eb, -háló, -keleptze. vaVádi kegyetlenség, vadíttanit Eldáfzó ló. Vadság. Meg- ki-vadáízták: meg- kivadulni. vad -bika, -borsó, hajtották , p. o. az erdt, difznó, -ember, -fa, -füge, -gyömbér*, -galambí, hagyma, -hús, -kan, -katáng, -ketske, -kender, -köles, -kölyök, kömény*, -kos, -lentse*, *.-ló -mák*, -olaj*, -pólé*, -rák*, -retek*, -ruta*, -sáfzamár, -zab, 's a' t. ii ánj"- *, -sállya*, Vad*, bé-adó, bé-mondó, fel-adó, áruló, vádolói

Vádos

vád; v. vádolhatandó v. vádoltatott, : vádoskodni. Vadókax vad alma; v. vad körtvély. Ez vadoaújdon-új , éppenn-új. Vadonnan új ;

nan-új. Vadótz; vad-zab, lednek, rozsnok. Vadviadal vad-hartz , vad-vívás , hetz *. Vágni. Vágás: metízés , fzelés. Felvágott

rék-vágás.

Közöld (vedd-közbe)

út.

a' vágást.

KeVá-

g*^

•

Vá

i6i

kenderl-iörö eí'zkÖz, tiló; gó vágni va.íó. Fa-vágó. Vágó,

•

minden,

vágó-fzék : méVágómarha: vágni-, v. vágóra-való. fzár-fzék. Vágó, V. marha -hús vágó méfzárós. vágtam: -ü»öttem. Szóval meg-vágtam, v. -vagv daltam. Vagdaltt-téfzta, -hs. Vagdaló kés , -

bárd,

Fbe

Vagdalttat adtak a* fertésnek. VágA' Fa-vágatón*, v. vágónn el^g forgáts,_ (fargáts, V. faragáts ) van. Külddki a' vágókat (favágókat) az erdre. Fel-vágatni a' gyermeket. Vágyni. Vágyakodni: vágyódozní vágyódni, vágyóidani, vágyólkodni*, kévánkozni , törekedni, valamire. Tifztségre, nagyra, nagy íityrc, -vágy. Vág^s- Nagyra-vágyóság. Vagyonos; birtokos, jófzágos értékes, v. értékes, tehets. Vagyon: vagyonság, birtok, jóf'zág ér-töke.

tsálni.

ték, V. értéki er, tehettség. Kihlt, -fordult, -kopott minden vagyonnyából, vagyonságából, Sokra megy az ö vagyoay. vágyománnyából. nya. vagyonnya el-gyözi, el-birja. Meg-vagyonofodni -gazdagodni. varázslani, bbájoskodni. Lásd., Báj. Vahorázni Vaj ! ah vaj mi nagy dolog e' viíágonn jól élni :

Vaj mi fzép

Vaj ki utálatos.

Vaj nem.

Vaj

igen. Vaí. Vaj rénye rántotta, rátotta; zsíronn-, v. vajonn-sültt tojás. Vajíó : vaj-köpülö , vajoló. VJjoIni: téfztát fzakafztani, v. -fzakajtani. vájIó :

vájoló-

Vajúdom

fzakajtó tekenö

vajuTzom

lankadok

v. ,

süt tekn. fonnyadok

dom, tikkadok, hitványodom, tsünöm.

rajló-

vajudt-

tság. Vajudttúl látni a' dologhoz. Vak a* kotzkábann * vaklok alig látok, yaA. vakfi , alig-látó. vakoskodni, vakos vaklyas , .

Vaklandos. vaklyafonn vaKlandofann. vak-nap, -hóid: ketts, V. hármas-nap, -hóid. Vak-ablak*, -fzem , -feb, -tet, -ütés, -vereség. Vak:

(titkos) ütés, V. -vereség, efett rajta.

Vá

^^3

völgye, hafadékja, P^kdnr: vágány, vápa, al- fel' vápája, vákánnya. cj . , kotródgy , rakarj innen: takarodgy , vakarodgy ,

vakaró, vakarú, Vakarts rakarnL' hó-y^i^aró. vajogatni. vabodak. vakartsálni: vakargatni, vifzket a teltem. vakaródzhatnám karódzom. Ugyan rea Sok roíTiat vakart maga nyakára. :

vakart; reá-pergelt, -piríttott tehelyezn. kariam ,.i,.i^,,„i* rakolní: mázolni, f^ínleni , s vakolás, ^aFövenyes vakolás. vékony Vaftag-, koló kalán. vakolat. i,«x^»i ,

Valahára

késre,

valahára

érkezett.

( ,

egyfzer valaha .

);

el-

^r«io«,; Valami-

.,-.

idonn. Valamidönw. valamikor; v. valami

külomböz-

;>a7aATfelele7,^dö-adás, el-befzéUés y. válafz-levéL vátetés, válafztás, külömbség. yalalz meg-yalaíztas. lafz- tétel: el adás; v. valafzt; Válafztot ( -bíráló. lév meg-ítélö, va-adni.^ válarzolni: felelni, ;

venni,

-tf nni

lafzút:

úr

el-váláfa, ágazáfa , el-agazo ut. adni. valafztatlanul válaízválafztva mafztani. .mefter. válafztó-víz, -efter , - zer, nélkül, :

Ha,-vaValafztek. -edény. ség, -kementze, v. az hatiiztseg, El-válafztott minket a' lafzték. lál.

meg-, el-válafztani a' javat. váltigen, válafztigen Ilégképpenn.^ Válaíztig, váltig,

Ki-,

Vúlafztis'

váltig,

felette,

váltig fzeretett. váltig tettem tkoraJ: v^^köz. váll a-vagott -hegy: vall hegye. mente: ujjatlan mente, váll Fel-vállalni^: magára ven-köze. válUapotzka, vállal felel. Felvállat vont, V. voníttott-ni melly- ya. vas-vall vállat, a' venni, le-vetni , oltetöltve fel-nem ?e.yver-derék. Fél vállra: o. a menvenni p. panyókáúl len^ palástul*, -í-

dolgozott,

J^^lLls. l

vJhmi

1"nÍ

Vallás, valakit,

valvallás-tétel, vallást tenni, Mcg-va Uani. vallatás, vallatlan.

Vá

"^á

164

i'.i.i..ii

' '

íié-valU ai jófzág.it, valakit, v. valaki' dolgát* Kán vallani: ízenvedni, Vá) hatatlan. VJajd el-válik a' dolog. Meg^ yálni. iMég drék ember válválik, ki leíFz eröíTebb. }\i-v;ik közüUök , a' féregbl. hat rreliie. Ri-

válalkoz*ak a' többi hözü! valami hármann. tréfa*, valójábann-való, ^ löcy*, eus ) v. nem való, (igaz) V.il -e, a' mit mon'íaíTz ? igaz. hogy Olt voltam. Nem való, a' mit emlegetnek, valóba: valóbann. valódi: igazi, valóságos, való nezt ; Valódi Magyar. valódi igaz. •való -nézve. Erre -való nézt erre-való nézve. Azokra való nézve ( azoknál fogva ) tetemes károkat vallottak.

Való'.

—

••

Váltani', fzerezni, tserélni, viíTza-venni , ki-fizetni, változtatni. Jófzágot, gyrt, rabot, váltani. Ki-

Meg-váltani váltani a' zálag *- ot. Fel-váltódni. valakit az haláltól. Mit kívánfz váltsá, Fel-váltani az ör-állót. gul. Ki-változni rzaba° a* vefzélydúlni, fzabadíttatni , mentekezni, Ezenn máft kell váltani: Ki-válthatatlan. böl. Meg -kell néha a* ruhát vál. venni, fzerezni. tani : változtatni. Meg váltani a' kormányt az ekéljenn. Változni. Változandóság. Változhatatlan-ság. Változat. Válu: víz-tartó. Moslékot Önteni a' váluba* VáluMalom *- válú. Lásá^ ból itatni a' marhát. Selép *. Vályog poly vával *, v. fzalmával *, öfzve-gyúrtt 's hempelygetett sár , könyöleg sár. TapafztaniV. építteoi-való sár: mór*, égetetlen tégla*, váLe-hllott a' vályag a' falról, vályaglyagolni. eletét

—

fal.

Pám.

Vámolni: vámot

malom -vám.

venni.

vámos-ság.

Vám -pénz.

Híd-,

vámozni.

Vándor * utazó , fzarándok. V^ndorlani. Vándorlóba menni: orízágotj világot látni, jni méoai, :

járni kelni.

Vá Vánkos-héj

Vánkos: párna*.

v. -haj.

ü6r.

Lásd^ V&*^

allj.

fatynadni, vajúdni, tsiinni, erötlenedFel-vánfzorogni : fel-kelai fzáradni. Nem tudom, hol vánfzorog. valami neheienn. Vání'zorogj-ki ( káfzológy-ki ) v. vafzkolódgy-ki, már egyfzer az ágyból. EgéíTzenn el-vánfzoroLás-d^ Szakafzkodai. dott. Vánjolni. Ványolóba vinni a* pofztót. Valakit jól meg - ványolni meg - dögönyözni , -rakni. Lásd,

Vánfzerodni : ni

afzüi

Kallaai.

iápa , láp, lápos hely, víz-allás, tótsa, motsár, fert; v. lapofs-térség, -hely. Vápás. Var í túr kofz. Olt-var. Varafodni. Varasíttom varasKi-, bé-, meg-varadzott. ki-febesíttem. béka. Lásd^ Tsirke. Várandósa fzüléshez közelget, várakozat. váratvárandó (férjhez menend) -fzemély. válan, várakozás. rás Várasi-fzabás : -rend-tartás , -kormányozat, -igazgaT^ápa'.

.•

tás, -törvény.

Lásd., Lak'-

Várnyi akkora mint-egy vár, nyi magafságú.

—

kormány *. Falunyi.

—

Ember-

Várafi módra: tifztefséVáraji- község: Respublica. Váraíi-rendü, -fzóllás. gefenn. Varázsló - ság. varázslás. varázsolni. Varázslani :

Lásd^t Báj.

Vár 'fok.

Lásd, Fok.

Varrani: varrni, varráfl: ki^fejteni, -bontani, varratlan, varró, varró láda*, v. -párnátska. varrás utánn, V. varráílal, éldni, tengdni; lengetvarromány. Hím-varrás, ni eletét, gyermekeit, varrdogalni. varrogatni. Varja *: vörfe*, veíTzbl-füzött , kötött, fontt hal-

fogó , V. -tartó. Várta* X erkély, r-áll6-hely

Ör-ház, fiók-ftrázsa *. , vártázni. várta-ház. Vartyogni: lotsogni , fetsegni, karatyolni; v, rekegni, regélni, mint a* béka. V. -hely.

"Var-

266

iii.iiM

.iiii

iiiii»

Ilii

Vartzog a.\ foga kö"Vartzogni : retsegní , ropogni. zött a* föveny, v. kö-morzsalék. vasra verni valakit. : Vasba , v. Vas-derék vas váll, mejj vas. vSing*-vas : marok- vas. vas-

bánya. Vas-hámor*.' pöröl*, vas koh, v. -kohó. vas-, értz*- éget kementze*. vasaló: téglázó* Rab*-va8.

vas.

fulyom

három

vas-fzar, -ally,

Vas rosda, -rofta*, fzegü vas , murex. -gané{.

Vas

ing.

Vas

vas-falak

.•

Vas borona*.

Vas-áros. Vas kapots. Vafazni. Vafas fzekér. Eleget vafaltam rajta ( eleget untattam , eleget kopátsoltam- , tüzeltem rajta) de meg-nem ejthettem. Vaíat verni. Vas-verö (malleator) vasgyúró. Vas ver pöröly. Veuios : tsontos, iimos , vels, vállas, tenyeres, talpas p. o. Hajdú. váslott , kopott v. pajkos , hamifs Vásni. Váfott .*

Leány. fogam.

;

—

El -váfott, v. -váslott, a' Nem fog benne vásni a* foköntösöm , gad nem lefTz réfzed. váslalni : koptatni. Elváslaltam a' ruhát. Vastag eledel, Vastag: izmos, erfs , vaskos. vastagíttani erssíteni, valakit a' jóbann. étek. Vastagodni : vastagúlni , vastag- : durva ( goromba*) felelet, vastag ember, -fa, -váízon. Ifiú,

p. o.

—

.•

vastagság. Ydsto/ni: leVeleit le.fzedni a' fzöllönek ( pampinare) Ldsd , Levél. vástolás. VataleJ: palatzk, bor tsutora, kulats, verefs gyurkó. Ne vatsogj. Ne vatsogVatsogni sírva kiáltani. tasd a' gyermeket. Yatsora*: eilétel, eft-lakás. Vatsorálás. Vatsoráigodalni. Vatsorálhatnám j coenaturic. Vatsorá••

Az ebéd * helyelt-is Vatsorátlan marad. iok. (Lakni: enni tétethetik; dél-étel, v. dél-lakás. Jóllakni ). Reggelezni *: reggel falatozni. inni. Reggelezés j reggeli falatozás > reg-étel. Déllesdél' étel , v. -lakás. Déllezet ni : délbenn enni. Eftelezni: efte enni. Eftelezet: eft-lakás, 's a*t. :

Yatz-

: :

Vé

^67

Vatzkor * vad-körtvély. vatzkor-fa. ketzegni , kotzogni , öfzve-ütödni , kotVatzogni A' hidegtl fzinte vatzogott a' foga. fzanni. Vatzok : vafzok ágy, alom, ágybéli, vidd ki a* vatzkodat. A' vatzkát tzipeli : hordgya. Kivarzkolódn" -vatzkolódni bújni, az ágyból. No váfzkolódgy: ne mozgolódgy ne féfzkelödgy, tudniillik az ágybann. Ydz váfz , ijeíztö , a' madarak ellen. Tsont-váz váz-gondolat. Mind ezek tsak ijeíztÖ fceleton. vázak. Véd', védelem, oltalom, védség v.óltalmaz; y. Pa:

—

;

Védem mentem védelmezem. Védés védelmezés. véd. vedö-, v. véd-írás: mentövédöleg. ö nékem védem, v. védm (Paírás. trónus.

tronus) én néki védettye (cliens) vagyok. verdeni , tollát húllaíztani , kükleni , vetLásd^ KüklötU kezni. Vég. Vég-pofztó, -váfzon. végestl venni a' váfzEgéíTz véget veani. vég' ( végs ) bútsú. nat.

Vedleni

Vég' hurka' le-eséle. vég* órára * jutni, véges végezetre: végre,. véginn : éppenn utóllyánn. véget vetett baráttságáp. o. azt mondottam, végre hajtom: végbe, v. véghez vifzem. nak. -Végiglen: végig, p. o. ott maradtam. Végbéli: határos, fzomfzédságos. Nem lelTz jó vége. végház: eröfíég, vár. Vég: határ. Végséges. Véhatáros, végs fz6 a' törvénybenn. ges-elme Végetlen: végtelen. Vég -vetés: véget - vetés. Végtl végig körülnézte. Mi végett jötVégett', miatt, okért, okra -nézve. Ennek végbe vitele végett. A' végett ketél. reílem meg. Végezni X finire v. Jtatuere. Végezet, végzés. Ö Az Orfzág' végezéfe. Felsége végezéfe fzerént. Nem leíTz jó végezete: vége; roíTzúl fe[ezi-bé. Ki-, el-vagyon végezve; ha Magyarok akarunk Ki-végezni valakit lenni, magyarul tanúUyunk. Ki-tudgya, mit végzett fellié az a' Világból. Végelíten ? El-végeatem magambaan , hog/:

—

i&etre:

2 08

végtére, utóllyára. Ez el-végezett ( megzefre határozott) dolog már, fzabás , rendelés. Az orÖk végezet így Yegezet hozta. Vegf. vee^yes. vegyíttem. vegyesíttem. vegyület. vesylmény. Lásd, Elegy. yékony. Vék'nyíttom vékonyíttom. Vékonyíttatlan. :

Vekonyonn élni. Vékonyodom. Vékonyság. Vé-zörg- gy olts kony -ajándék -veíTzö. Fáj a* vékonyom. A' vékonyát fájlallya. Vekonyonn ;

;

énekel.

Meg-vékonyodott

meg-hurkant,

a' ló.

Veheini tsikó, tsitkó; a' lónak, ízamárnak . vemhe, fija. vemhes: potzokos, ellös, nagy -hasú. Vemhezni: elleni, tsikózni. Meg- vemhezett. Megvemhefedni. El-vemhezett : el-vetélt, cl-vetette .

vemhét. Vélni. Vélekedni. E' mer vélemény tudomány, véleményes állíttáfok. Mer igazság gyanánt árúUya véleménnyeit. \elefzta *: fzéna rend. Még-velefztábann vagyon a*

\éleniény. és nem

le-vágott ( kafzáht ) még gyuttetlen, nints fel-takarya , Örzve-takarítva, tsomól^a, buglyákba rakva, öfzve-g?rebiyélve*, öfzve-hárogat:

még

Gereblye*: hárogató.

va.

Vénhedem: vénhüfzöm

\én,.

Véníttenj.

Ldsd^

véni.

vénülök, öregfzem.

-Agg.

Vendég-haj, -fal, -fog, -ház, -ajándék, vendég- oldal : a' ízekér-óldalonn két -fzoba. vendéréfzröl fel-kÖtött rúd. Meg-vendégleni. geskedni. Üj vendégek, vendéggé híni valakit;

Xendég,

invítare.

vendéggé hívás, vendég-hívogató.

ven-

dég-fogadó-s.

Vendely : bor hordó Yenni acctpere v. El-veddegelni az venni a' várat. ezerenn vette. :

edény. veddegelni. veddegelö. ajándékot más' jófzágát. Mégeme-rp.

;

Kivettem RoíTzra

belölle a' titkot. v. jó

Sok

nevenn venni

jó tanátsot.

Vé\

Vérbe keverem,

vérem húU.

vérbenn-fagybann hagyta,

vér-húllatlan.

fér-kelés: kelevény.

Vér-

Ve V^r-kórságos. len

vér-ízopó

yér-Atya-fi.

Vérem: atyámfia.

(

^^9

fzomjúhozó

)

kegyet-

Vér fzeránt- való rokonság. Verség: atyafiság. Vér-kö:

Verengeiö-hadak , -táVérengezni. Vérzik az valakit. -vérezni bor. Meg-í'érzeni, Véres(Ijítorságot ). kapott fzemet Vérorrá. -kehurka: eömbötz. Vé?mes étek. Vér-kelís, v. lá'om, midönn fzívem , Vérzik a' lés Verdik az efzed. Lásd, Víírrfení: kopni, mellyedni. hacmatítes.

Vedleni.

, , , r vethányni Yerdödni: vergdni, magát ide »s tova megfogott a' Verdödik verdöd.k. sárban A' ni az hal az háegér; a' madár a' kalitzkábann; Verhüdni.^ Xc/J^, lóbann. fold ala Verem El-vermelni a' gabonát. VermelefeVermes. fzöllötönek. a' elletéfe, búitatáfa, .

Veieíredni: vorosVeresleniy vÖrösleni, verefelleni. rojttya. hagyma' Verefs södni. Veresl. vergdni, izabaiparkodni, verekedni, Verhüdni: keresni; magát a' sárból, vefzélyböl, trdúláft

ki-akarni fejteni. Nehezenn tudtunk a' víz-verhödni, -verhüd^ bl', hinárból, ki- vergdni, -máízni, -gázolni, -vánfzorgani^ -káfzolódni, ni -mentekezni, -kapaf/kodni , -kapni, -veVekedni,

—

-fejtdzni, Venttezem : verejtc verejték , vereték. veríttékezem. Verejtezk: pori,^ verittek-

Verímk zem,

•

lyukak *, -réfek. ^ likak*, verítték-járó apró Semmi ver^ föld. Vérmes kÖvér. V/rm^J: fikeres,

V Vérmes veres. mefsége nints a' fidnek. El- meg-futotta. el vér : a' Vérmes a' fzeme fzeme. a' vérmefedett Ver: Vereség' hellyé -^erm. Vereség: verés. -lzi> nyelve, -ütje, , verje Harangnak :

oöröly. Rendbe verni, alVertt arany. Vertt t. vé Penz-yer haz. féregét. a' líttani, p o. a' tábort, Utat, -tolyongam. -nyomulni, Öfzve verdni Nagy leves Fel-vertt Veregetni. :

finórt, verni.

verekedm. Felditsöségre, gazdagságra, ffztre, Fel-verm a' va^ tábort. házat, ládát, verni I' aat;

s/o

dat ; valakit álmából; valaminek árrát; a' méheket; a' tselédet. Merre verni a' marhát. Rakasra verni a' pénzt. Verdni ütdni, rontsoVerttelék *: moneta, v. lódni. Ver az ér, óra. :

nyomadék*. Vertze : kis ajtó

p. o. a* kertenn

Ldsdf Ráts. Vers *. Vers - fzerzS

a* pitvarbann.

Költ. Vers-tudomány versverfet írni, -fzerfzerzés' tudománnyá. Verfezni zení, -költeni. Verfezet. Verfezö. erfelni : verfelleni , máíTal fel-tenni, -ki -fogni < -veEz aval ver'ellö. Vele nem verfeltélkedni. =

hetfz: vele fel-nem tehetfz, nem vetélkedhetel. verfenyes , makrantzos , makats , mak.iYerferws tsos, konok, perld, perleked, nyakas, durVerfenerség, *s a' t. tzás. yerfenkednix verfengeni, vetekedni, vetélkedni, harfolódni , viíTzálkodni , háborgani , virrongani , pántolódni, kötekedni, kötdni, tzivódni, tziVerfenkevakodni, marakodni, perlekedni. dés: verfengés, verfenség. Verfengs , 's a' t. vele a* futásyerfent-^ v. verfet futni valakivel bann vetélkedni. Ldsdy Verfelni. y/r'tdlyag : vér-tálgyú, vér- tárj, a' vérnek meggyültte, -torlódáfa. A' vér-tályagbann hullanak •

—

Meg-

barmok.

vér-tárjazott az

háló

ün.

halas tó, tonya; r. tüz véfz, Véfzes. Szél-véfz. fergeteg. Ye/zekedni: tsappanni, hitványodni, hitványkodni,, Nagyon meg- vefzekedett (veíirakafzkodni.

Yefz: varfa

vörfe

;

—

meg-hurkant

—

a' lovam, mardühödni vefzni. Vefzekedgy-meg dühödgy-meg, ^ eíTz meg. VefzAödnl*. A' ló ha el-fzabadúl ki-vefzködik kifzett, erótlenedett,

hám,

's a* t.

V. Veí'zekedni

;

ront, -tör, az ólból, iftállóból*. Vefzni: Vefzetlen; ép, nem-rom!ott. Vefzett pénz-, Vefzett (romlott) jofzág. Veízett ( dühödlt) kuVefzettség veízés. Éfz-verzés. tya. Megvefzteni valakit p. o. méreggel. HírcVe/zteni. Éfa - vefztés. Meg(gyermek- vafztés. vefatett. :

vefz-

Tá

271

veízteségével (káiával) vitte v^g-döglelni ) az er( rontani , Me^ be Dög. Utat köitsöt,°lfjtt, tudonfiányt, Ldsd ep, ]o, Verziegctetlen : veí>.tcni. Tzemfényt, Semmi vetztesé^ivei ( vefztével, káTomlitlan. Mep el vefetegetödni va< rával) nem gondolni. Meg-ve^zteni (igézni, bájolni) a' gjervefztett.

Nagy

veíztegeti

laminek. meket. EWefztegetni jófzágát. Veiztegv. helybenji- maradás. tsendes Vefzfc^ Vefztegség: fzóll.ik. nem , nyugfzom baÜgatok: '

;

Ully, Vefztcglo. Vefzteglés. tsendes, békés, Vefztegletep maradgy, Veftegj békés. Vefztegle^efenn. Vefztegleteüícg.

tsendefség, tsend.

veízteg.

tsak: hallgafs tsak. bajlódni. Vefzödés

-^ejzödni',

Vétik

,,..,< baj, gavéízodség, u •

Valakit v, bünÖs. vádolni, gyalázni, vétkesíttés. VeiVétkefenn tenni valamit. Vetkezni: hiUtat vétett, V. vefttelt. Vetetlen ártat-

Vétkes: hibás, gántsós;

vétkesítteni

kefsée

bázni

más

lan bntelen. Véteni másnak, ujjat vonni Yetekedni'. vetélkedni, vcrfengeni: v.

valami

felett

Vetélked 's

Yete?nldni:

tudomanybann

p. o.

tanulasbann.

társ.

El- vetélt:

Yetélni. l/>s

;

ellen.

idétlent fzült, v. -ellett.

Vetel-

el-távozni;

magát

a' t

vetdni,

el- fajúi ni

RoíTzra vetemedni, el-fzánni. el - fajult. tól , el - vetemedett, dett: jutott,

iltentöl, Attyai-

Hozzám veteme^

jött.

Veteményes kert,

Yetemcny' Vetemény ézni. Vetemény-magnak tokja, ásv

-hely„

héjjá.

Vétketlen. Vétekül Vétkefség. utat, varraíi , ren^, az El -vétem tulajdonítiani. út. Vetetlen det,'sa't. vele ) joj"!^,"^^ tsampoVeteredni^'. ( Pázmányis él a' fokáig álló veteredik Megrodni, poshadni.

Yácni'. vétkezni.

—

kük. Vetkezödni. Vetkeznek a' mad.ralc: hannyak. toUaikat, vedlenek; lenek, verdének,

Yctkezni. ^

Ve —

272 '

•"

Vr m

mellyedzenek. Le- ki-vetkezni a' ruhából (nem pedig ruhát). Ki-vetkezni minden emVetkez ház: vetkezödö hely. berségbl. fzövésbenn ) tsanak , mellyel Vetni. Vetllö ( a' által.vetik az ontokat ( bél- fonalat ). Ellen -vetMeg- vetette-: megni, V. néki- vetni, níagát. bakta-, magát. Vetni valakire: valakit okozni. Vetény fa: melly el-retett magIVIagadra vefs. Máit meg -vetni. Szántó-vet. Jó ból termett. újjíttyák

— :

vet magra

Vetetlen föld. r:^ert tenni. Vetett ágy. Agyat, fzámot, földet, kotzkát, adót, tseír, magot vetni. Széakadalyt-vetni, V'^téft tenni pek a' vetéfek. Egy vetélt tettem a' kotzkával. Szemre vetés, -hányás. Vetett- (rakott, tsináht, ki-kövezett) "út. Oda vetdni: jutni, vetemedni. Meg-, el-, ki-, öfzve-, hátravetni valamit. Lásd, Pörtz. síUtt fzalonna-fzelet. Yetretze Decebalus. Vára lehetett ennek, a' Yétzer; Détzer. Baróti határnak Ólt-vize felé men'téberin , melíynek réfze máinap'-is Vétzernek neveztetik. Vezet: Vezér. F-Vczér. Vezér-gyepl, Vezetni, Vezeték lót mellyet vezetnek. Vezetékelni. VeA' tudom-^nyzetékeny j könnyenn- vezethet. bann vezetje vala , v. veííérlöje. Vezérlésére Szép a' bé-vezetéfe ( elI-járó befzéd ) bízatott. annak a' könyvnek. Pompás *, ( fényes ) bevezetés a' várasba, V^zérség. Vezéri. Vezeték név. Vasat, értzet *, vezetni* nyújtani. Had-, tábor -vezet. Vezeték fzándék: máfodik ( nen\ Ez vala vezeték fzándékja els ) fiándék. :

Véznya.

Ldsd^ Satnya.

Viadal*, hartz , ütközet, viadalom. Viadalmas: viaViaskodni: víni, hartzolni, tsatázni, tudalos. Viadallal meg-veízem a' váfakodoi, bajlódni. Viadal-mefler. Viadali. raft. Víd: víg, vidám. Vídámodom vidulok. EgéiTzena meg-vídúlt. Vídámonn: vígann, vidámul, öra:

meíí , jó kedvvel , vígadva. Vídíttom ; vídámíttom. Vídám-artza, -kedv. Vidámság.

Ví

373

Vieafztalni kefervét, bánattját, enjhíttení, le-íizálVígafztalatlívtani, ofzlatoi ; ked\rre hozni. Vígadni. Vigadozni. Vígafztalhatatlanái. lan,

—

Vígság: vígaság. Vigyázó torony *. Szoro s víg/ázat. filjjeli vigyázó. Vígyázgatni : VígyázatUnság. Vígv'ázó fzemek. fi^gjorogni vigyorgani; fogát fitítva nevetni; fzáját Vigyázni,

.vigyoríttani;v. fogát tsikprgatni. Vigyorgó: nevetö. fziíj-tátás. VilágWildg. Világ íráFi tudomány: Cosmograpjüa, Világos n.^ppaí. Világolni : világoskodöi. ító. Vilagoíodni; világovúloi. Világodatfcor: viíagodfélen- vonfzani

Száj-vigyoríttás

ni kezdvén az idö. Világ , v. világos-virridttig. Világtalanság. Világ' farka. Világi Rend. Viiágo^-ház, -vár. Világo.íttok : vílágíttok. Vilá^

gosíttom, W%llám. Villámás: villámlás. Villámat. Villámó Villámom. Villáraozom: fénylem, ravillámló. gyogok , tündöklm. Villámzat. Villámodom ; Már villámodik : villáti)lok ; V. meg -virradok. ViUámodatkor virradttkor. virrad. Villogni^ V. villagni: tündökleni, fényleni, tsillogni, VillogVillogás. Villogó fegyver. ragyogni. vány X tsillogvány. Villogtattya fegyverét.^ .-

harfolódom pántolódom, i vefzekedem, tzivakodom, zenebonáskodom, pörlekedem, kardoskodom, kaptzáskódom , háborgók , verfengek , vifzfzálkodom.

^Hongok ^

V. villangok

vetekedem,

Villongás.

Villongó.

Villongság.

Meg-víttak egy más köztt. Vívás, bajvívás. Vad-vívás. Vívódni ; vetekedni. EröíTenii vívok. Meg-víttam a' várat. El-vív^om töUe az orfzágot. Lásd, Viadal. finni , vívd félbenn volt. Vitel. Egy vitel-fzéna, Meg^viizem az fa; mellyet egyfzerre el vihetni. Ki -vinni ennek a' adófságot ; ennek az hírét. hírét, az orfzág' fzéllyeit. Vitetlen. Vitethetem. A' törvény' elejébe, törvény-fiékre, vinni ügyét. Égig vinnie -emelni, ízóval valakit^

Vini.

«74

Vinnye\ kováts *- mhelj. Az ö vinayéjébena koholtatott ezen purdi hazugság. Vintzározni\ hantzíJirozni*, játfzodozni , nevetkezni, hinnyogni , vinnyogni. Virág. Vifágjábann élö, Moft él virágjáb^nn. Virágból ntt pöiyh. Virág -kápofztá. Virág* izékének fz^ratská ja. Virág' tokja, -fzára. Virágoságy, -bárfony , tafota*, -fidsa*, pohár*, -sálka*, -fzéike, -tséfze, -kerr. firgantz'. virgontz, furtsa, fürge, fürgentz, eleven, Virgantzkodni *. Virgantzsáf?. p. o. Ifiú. Viríttani virulni ; zcldclleni. ViríttanAk a' f ík, kertek, mezk: zöldellenék, fakadn.ik, hajtanak. :

Viríttás. Viríts

Virúlat.

Viríttó.

valami növöténybol {vegetahiLi

)

magból,

húzott, -iitötty -nyoÁrpa-, rozs-v rits fajtoUt, -ereTztett lév. Nyir virits -víz, nyirfa lév. Alma-, kört-

gyiimöltsböl, fából ki-fött,

mott,

(fer). vély.virits

tsgor. Virradta: reg, v. reggel. VirVirradttakor ( virradttkor ) itt radóra jöjj -el. Virradás eltt -való. lefzek. Virradtta eltt. Virrafztani: vigyázni, ébrenn lenni, Virraí'ztás, Virraíztó (Bakter*) éjjeli r. Virrogatni : gyakran vigyázni. Szüntelen virronVirrongani : virrogni, tzivódni. Virradni

ganak

tsíger, v.

verradni.

cgj'^más köztt.

Lrísd, Villongok.

gyzni. Vi éldegélem. Ugyan tsak emberül meg-vifelte ( -taníttotta , -gyzte, Ts tk belém köte-rakta ) p. o. az ellenséget. kedgy, v. köteldz, majd meg vifellek. Vifels ;.

Vijelni: trni, hordani,

vifeltes , aviit, koj* terhes, nehézkes. Viieltt pott, váfott p. o. ruha. Hány vifelet- v. öltözruhája van. Már el- nem vifelhttem, a' mit tefi* rajtam, ( nem gyzöm , nem tröm ). VifeicI ;

a' bajt,

sével.

melly reád ravatott.

Maga

fzép vifelé-

—

kémleni, nyomozni, tekénteni. VisgáVisgálóra venni. vSzoroi's visgálat alá vetni. lódni. Meg-visgálom a* dolgot. £g-, tsillng-vis-

Visgiilní:

gálófc.

•"

Vi Visgálóúi gálók. gáltatöm. Visittani

fennyenn

275 .

Meg.

küldöttek ötét.

hahgofann

ki-vis-

p, o. nevetni.

Vi-

síttás.

fiskó\ fzüki alatson.hajlék. Lásd^ Gugyoló, é$ Gurdély. Yislatni

fiirkéfzni

fütyéfzni

keresgélni,

Mindent

kutat. fel-vislat , fzemekkel lenni. Vislatás.

Visla-eb.

Vislató

Sfijjfzhang: vif/Jza-haög, viízfzál ó-hang, vifzPza-vertt, ViíTz-liangolni. ViíTz- han•ütött, -fzÖkö-hang.

golás. Vifzketeg ; riih; V. vifzkéttség. VirzketeVifzketni. alatt. Vií'zket a* Viíizkettetö íerke , a* ges. Mindég arra vifzkettett; arra lába a* tántzra. fájt, a' foga; arra törekedett, -ásíttozott , -fovárVifzgott. Vifzketeges elme. Vifzketiek prurio.

ketdegelem. virzontag^ megint, ismét ^ ellenbenn. Vi: Tzontagsága ( váhozáía , fordülttsága) az idnek. Vi.zonyofság. vifzonyos. ViViíizontag-való fzontagolni: vifzonlolni, vifzonyolni, vifzonyoz-, Vifzontagi hafonlóság. ni , viízont tselekedni. Sok vifzontagságohn ment -által, Vifzontaglás. Vifzontagsággal Voltak egy máshoz. Vifzfza- adatás , Yijzfza-élés : abuJUs ^ gaz fzokás.

Yi/zont

befzéllés, -fizetés, -foglalás, -fogLiló levél, -fordúlttság, -hívhatatlan, -morgás, -fzövés, -tanulás

-tulajdoníttás , -pötzköiödni Lásd^ Vifzfzás.

-vonulni,

-vonódni.

P'ifzfzálkodni'. ,

vifzízát

Vijzfzálni

közbe

diktába

kotzódni , vetélkedni, egyenetlenkedvonni, v. vifzfiáskodni, 's a' t.

(

ízöni

váizon neme

p. )

más

valami

váfzonba ViíTzállott

ízínt,

fonal.

Vijz/zályos erö : vis repulfwa. Vifzfzámzhi: vifzfza-adni. Vifzfzánoz LáM^ Vi zont. í'zeretet. Vifzjtás \ fordúltt, ellenkez, bajos.

«mber.

Ez nékem

vifzonyos-

Igen vifzfzás igen vifzfzásnak tetfzik. Vilifzá-* S a

Vó

.^7^

ízáíbnn cíik a' dolog. Viílzálag: viízízáíbnn , el-í lenkezdleg. Vifzfzájára vette az inget magára, fordítva , fonákúL ViíTzájára fordult a' dolog! Vififzáskodni ellenkezni. V/ía , V. vita: baj, bajlódás, galiba. Sok vitám vóIt/vcle. Vitatni : oftromlani , kéntetni. Eleget vitatott ; de nem vehetett fzándéka' telljesíttésére. Nagyon vitatta a' dolgot. Azt vitatta ( eröísíttette , állatta ) a* többi között , h.->gy £zt vitatás nélkl-is meg-cngedem. LJsd ^ Vini. Vittiani fef«:lni hafadozni. A' geíztenje, fondorjából *; a' bab *, tokjából ki-vittsan, ha meg:

érett*

Vitel-bér. Széna- vitel. Eggy vitetvitelre való- ) p. o. fzalma. Az el - vitele fokba kerül. A' pénz' bé- vétele a' ki -vitelével

"Vitel: vectura. (

egy

meg-nem egygyezik. vitézi bátorság. Vitéx kötés. Vitéilö. Vitéxkedni. Válafztott vitéz. Vitézló-, -társ, -tárSzenteltt Vitéz» faság.

Vitéz''

Vitzeh', halas -tó.

Yitzkándgzni fitzkándozni , ugrándozni. Vitzkándoznak az apró halak a' vízbenn. Víz: víz-állás -OS, v. -álló he^y. Vízbé-vitel: viz^ nek bé- vitele, p. o. a' várasba tsatornákona. •

Vizenys •leány

vizejtÖtt

Vizet

crefztö.

vet

nedves , víz öntött. Vízbarázda*. Vízi erö , -had, -

nympha

-tyúk , -mefterségek , -pók*, ) Víz - mellyékiek. Viz-mér. Vízfolyam. A' víz libeg. Víz-mosás. Víz kórság os. Víz-torlás, -zajlás. Víz' árka. Vizelni. Vizell-eóény. Víz-buborék. Vizesíttem; vizezem. Vizelltft húgy. Víz - rekeiztés. Víz le-tsapolás.Víz-özön. -borjú,

(

-bika.

Vizsa*'. páfzta a' rzöllöbenn. a'

fzölldt

Hány

vizsára olztotta

Volta-, mi-vólta-ság miség. Vóltaképpenn , v. vólta-ként. Bel', kül-vóíta a' dolognak: állapottya. :

Mi-vóltom.

Mi-vóltod.

Mi-vóltá ,

V*-

^77

2:a

vonakodni , vonjalgani , vonyalgodni , Vonagni vonyogodni, húí-ódozni ; v. vonaglani, haldokVonaglani, melljébenn heregni, v. hiritzelni. -.

lás: fel-vonás, raellyébenn heregés. forrni

vonfzani.

Vondosni.

Voníttani.

Vonogó

Vont^ fzalma-vonó. arany. Vontató p. o. hely, kaptató , hágó. Vonat: húzat. Els vonatra (húzásra) mindgyárt VodFzó erö. Ki- elnyert. Heged-, kéz -vonó. vonni magát. Jót voníttani valakire. Vonogatni. Öt- fel. Mihelyt ki- vonta a' lábát a' házból. vonásbann leíTz a' játék. A' ruhákéit vonogattya Szép vonáfokat tefz a' hegedünn. a' rántzokból. Húzó-vonó Tifztek. Ki- meg vonni ( élesítteni) a' borotvát *. Vonva vontatva. Vontató- : ( forfpont*) lovak. Vontatófok: forfpontofok *. vonyogó, kamó;

fzéna-,

Vö-fély. Vlegény. Vöm: vejem. vej. Yölgyelnix hornyolni, vésni. Vdlgyelö gyalu. Vök gyes. Vörhönjeges : vernyeges , vörhenyeges , gefztenyekaftelyos o. 16. Vörhönyö: fekete-pirofs ,

Vo:

fzínü p. p. o. bor.

VÖrhönyös sárga: arany fzínü. Vórhenyedem: verhenyOlök. Vörhenyezem. VÖrhenyíttem.

Vörösellem: vöröíTellem, valamenvenyire verefs vagyok, vöröslem. Vöröslik: Vöröfellö yörösfz^bású. Vörös posgas: reslik.

V§rs

verefe.

Vöröfes.

veres fzínü.

z. 'ab.

Zab-gyermek

fattyú,

Zabló válú. MegZabos.

a» lovat. -abrakolni * , zabolni Zabi. , , nyelniZabdllani: zabálni, zabálódni, fokát enm , eteltól , v. zabállott , -z^báltt ló ( a? falni. :

italtól

S 3

278

Zabola: fck, kantár. Zabolázás. zabolátlan Ifiú , -ló. zabolánn tartani, hordozni. Néki-erefzteni a' zabolát , kantárt, zabolázni a' lovat a' roíTz erköltspt , indulatot, zabolás fenyíttéj?:. Lásd ,

Ere. Zagyva-, elegy-belegy elegyes, veg>^es; v. tsáfzta, bozót; V. káka, üittyó; v.sáfashely; v. zagy va Magj'. Orfzág térségénn egy víznek neve. zagyválni : keverni , zavarni. Mindent öfzve zagyválni, zagyválás. Zaj :^ zörgés , kiabálás ; v. a' víz' fzínénn úfzkáló jégdarabok. Meg-indúlt el-ment a' zaj. zajlik a' Duna: jegez. Meg-zajdultak, fel-zajdúltak tel kiáltottak .zendültek, -rivadtak , -riadtak, fel fortyantak , -buzdultak a' népek, zajdulás zajos-tenger, -gond# za)lc vÍ£. zajofodni. za;

;

jogni kiabálni. Ne zajogjatok. Zajda-. bútyor, málha, tergenye, tzutzolék, kÖtzölek, tülzö, túrba, zajdás. :

^%-:

feprö,

feprölek, ally, allyadék, «avar. motsok. zákáoyos víz, Le-íkállott zákánnyá a' víznek: meg-fzáiloit , -Üllepedett a^ víz. Meg-zákányofodott. Zakatolni-, zörögni, zörgetni. Ne zakatollyatok.

zavarek

'Zaklatni',

kénfzerítteni

únfzolni , nyomorgatni, zaklatott , valameddig fzándékát nem tellyesíttettem. zaklatni a' marhát, parafztot, jobbágyot, alatt- valót, zaklakergetni.

tás,

Mind

addig

zakUttság.

zal^lató.

Zálog*: zálog*. JSálagba vetni a' jófzágot. zálagba- vetés. Meg- zálagolni valakit, zálagba elvenni valamijét, zálagos p. o. fold. örökre el zalo^osíttoíta jdfzágit. zálogosíttás. zálogolni zálogját ki -váltani, zálogért játfzani.

zálogul

adm. zálogba adni, vetni. Lfísd, Tufz*. Zamántz: zomántz beleégetett fefték; v. miz. Zamántzozó í zomántzolóüveg-, korsó-, *s a' t -hímez -író : Encauftes. zamántzos 'égetéíTel fefíett, zomántzozott. zamántzos gyürü, kard, :

;

;, •

279

Cytifus. perje fü , eke-akadály. ^ zaponn mao. tojás, romlott p. rothadtt , Záp zap fog: tojás radtt f meg-íápltt, ki-nem költt) Lásd, kolu. Záp: V. dens, moláris örló fog,'

Zanót

Fentö.

ralni, zárni,

retefzelni.

ry> y Záriam :za-

a' fzobába. Zárlott hely. Záros

Bé-zarkozni

A' zárt fel-löíni.

Kizárni.

reteíz,, lakat.

Zár\ zkyár\, závor*,

egy záfzló Záízlóx^illl 'záfzló' allya: záfzló-ally , zafzló-tarto. Ur Záfzlós alattvaló Legónys^g. Za zpas.^ fü. 'Zdfzpa: fejér hunyor. ptrüíTzentö a haio fel. mellybenn Utonv: gáxló, tsekély víz-, föveny, ^ely Zátonyos akad, meg -fenekük. víznek a' Zátonnyá dombos. keverék. A' zavarból kiZ«t;arí cto^, zavarék zavarom, zazavaríttom Zavaratlan. húzta. Zavarodom. Zavaros. Zavargatas. varosíttom. Zavarlani. Zavarodás. ,, ., ^ rr * gyapju-pofztobol Katonai zekele ••

tzedele

Zeke:

rövid köntös.

;

Sagum^Y.fagulum^ \^"^°

y^'í"^*

Zekum, Tzedele, Zeke hetett: Zakum, Zakulum, Zekele , Zekelyes , ; és így fzármazhaltak talán Székely-, SicuU.

irha v. lágyann kéfzültt bor. haborodai. lázzadni , zenebonaskodni Zendül támadt. Zendülés Fel-zendült a' nép. Zenditteni. Zenditnemzetek. a^ vannak félbeno Zendülnek az huV. Zendülni : hangzani. lö a^ kiáltástól. erd az ?endültt Meg lok; füleim. -zordult. Megzendült az Eg: -dörgült, v. Zeng az Eg, Zengeni: zenegni, hangzani, pengem. harfogas Zengés-bongas fül. harang, heged, ZengeZeneges. zörgés-börgés, tsengés-böngés. Zengedezet. zenegtetni. , Zengetni: dezés. . ropogás, tsattogas. Z^'r-zúr- zivatar, zörgés, galamb mmt a változó %mdntz'. kékellöfzín; de

Zemes

Z^«tó//z/

;

.•

;

Zamántz. nyakánn kjptzos, y. o. vaskos, lömölt , zömök, lomok: /omoks^g.^^ -kígyó, (kurta*) Zomok ízemlélhetni. Lásd,

•legény,

^^^

Zú

mag

Zordon: iízouj^ú , fi irtóztató. Zordon- fzavú -erd, tartomanj. Zsdkmjfnjr: marUUk ragadmánj , ragadomány, préda*, dulas, foiztás, rablás. Zsakmánylom • ,

zsákmányolom, ragadom, fofztom. Kifel-zsák" rnanylották az Orfzágpt. Zt^ákmioyos dúló * f ofztó, puiztíiró... £sdmo/jr*: láb alatt-vald izék, láb-fzék , láballó, labjilly; V. Zsimolyx oUy hídatska, mellyet a* révbenn könnyebb bé , v. ki-fzállásnak okáért a' komphoz fzoKtak a' révéfzek vetni. Re'v^ zsá:

moly,

Z^rdt ,

V. rév-sáttií.

apró eleven. ízén , tüzes pernye , tüzes hamv. Zsarátbaan sültt tojás. Zsarátolni: pa^ ^ razsolni. tásd. Parázs. :

^saroíni

ki-^sarolni,

ki, vájni,

-fajtolni p. o.

minden pénzét. -Zj^^^/«zRi. zsebelték: ki-ríttették pénzébl. Zsfímbélödni

másnak

v. -fofztatták,*

3ssimbelödni , fopánkodni , sápolódni ember. Zsémbeskedni. Zsémbefség,' y. Zsembelödni: morgolódAÍ, perlekedni, vefze'.

Zsei^bes

Zsendülni: ideinn-, eleve-, v. elöre-érni. nek a' gyiimültsök. ZsendQlés. Zsenge: primitine , gyümöltsözésnek els

Zsendülzsengébe

Gabona- zsenge. A' munkának zsengéje. Még moft van zsengéjébenn kezdeténu. Mindgyárt :

zsengejebenn

ki vefzetr.

Zsih: játékos, alakos, komédiás*, táutaos t?in^ , kos Zsibsá?. Zsib vásár ó fzerfzám.piatz*. Z5ib vasari ó árú. -

Zsib vásáros xov\xx, kopott, vifeltt, ruha-, v. fzam-árúló v. -áros. Zsib-vásárt indíttott.

fzer^

Zsiba-,

hba, ld-fi, pipe.

Ezen utolsó

tsibét-is

lent.

Zsibbadni', fásulni, merevedni, alunni. Mcg-zsibbadt ( -alutt ) keze, lába. Zsibbafztó hal ( torpedó ) Zsibbadás. Zsibbafztani. Zsibbadozni. Zjw>-

ZÚ mtM»ailm*itf£$rmmttmm

Ziibogni: tsípegni, pipegni ra Pzóllani

^%t

fAl !>

;

fuíbgoi

; ,

madár-fi-, lúd

pusmogni.

-fi-

mód-

zsibog-

jatok.

Zsüep. Lásdy Seleb^sindr: alávaló, hafzontalan , hivalkodó, kofzloZsinár-ember. bár. Zsineg: madzag, kÖtélke, Zsineget erefzteni, verni, fodrani. Zsíros - táska % -tarisnya *. Zsír*: isíradék, Zsírozom. Zsírosíttom a* földet ganajozom , tarágyázom*. Zsírofodom. Zsíratlan föld. Zsírt Olvadék zsír. olvafztok. zsibongás , zaj , kiáltozás. Zsivajgani » zsiZsivaj vajogni, zsivajgás. Zsivajt ütöttek kiáltozáít Zsivajgó. indítottak, -tettek. Zíivánj: tolvaj, lator*, kalóz. Zsivány kodni. Zsi:

—

;

ványság. Zsold*: bér, fizetés, p. o. Katona. Zsolna: madár' neme.

zsombok

pér^z.

Zsoldos: hó -pénzes

vápás, lapofs helyekenn ki» Fel - zsombikolni r hantokat rakásra hányni] raeg-jelelni a' határ' * fzéleit, V. határt vetni , h^ntsikolni. Hangya-zson^bik, -boly. Lásd, Hantsikolni. Zsufa * sáfrányos lév. Zsufa-fakó ló. Zsufa-fzínü

Zsombik

;

álló hantos ponkotska.

verhenyös-, sáfrány-*, viarz-fzín. Zsugort íugori ; magá^ igen meg -vonó, fösvény, íom* fánál -föz5. Zsugorogni fugorogni, magát refzketve öfzve húzni, fázodni, Zsugorgatni- fu* gorgatni, a' pénzt, 's a' t. öfzve - zsugorodott a' lába. Sugoríttani. Zsummogni : magábann dörmögni, -zörgölödni, dur hogni. Zubbony: zubony, gyapottal töltt ujjatlan köntös. :

Zúdulni: nagy hanggal, zúgáíTal indíttatni, -jöni, Nagy-zúdúlva le-dölt a' torony*. -esni, omolni. Meg -zúdult a' ház , erd a' nagy kiáltástól. Néki-z^díttom az Fegyverre zúdult a' nép. Le-zúdíttom a* követ oflromnak a' vitézeket. Sj; a' ,

282 a'

Zü

Zlí

hegyrl.

—

Kizúdult

nép az utfzára.

Zú-

dúiás.

Zúgnak

Zágni.

febeíT^nn

a' fzelek;

folyó

az öfzve-gylu méhek;

Zúgó -fzelek, patakok,

vizek.

-tenger. Zu^^ó: meg-rekefztett víznek, halastónak, ki tolyó torka.

Zúgója a' tónak. Zúg az egéíTz tombolástól; a' Izerú a' tsép-hadaróktóL ^ Zúgó. pergeltyü: játék-efzköz. Zágádni: zúgolódni, morgolódni. Zsémbelödni , fopánkodni.

hhz

—

Zuhanni

zörgéíTel

esni,

Zuhanás.

-hullani.

Par-

zuhanó vizek. Ki-, be meg -zuhanni. Zuhogni: ez kevefebb, hogy fem, zúgni. Zuhogáfa a* víznek , efsönek. Le-, ki-zuhintom. Lásd, tokról

Zúdulni Zugoly: Takárs'* zugoly-fája

a* fzövö fzékbenn. Zurbalni: zavarni, gübüln , furbokolni, tsubokolni, botolni, habutíkolni, a' vizet haláfzatkor. Zurboló; tsubokló, botoló, gübü, habutzkoló , víz-

zavaró rúd.

—

Zúzi A* fzárnyas Tyúk* zúzza.

álblokbann. Lúd-, tyúk -zúz. jól mondatik tyúk' zúzája'

Nem

Ki-máját, ki-zúzzát fzereti. Zuzmardz: zúzmara, fagyos harmat, lom. Zúzmarázni, Zuzmarázos-éjtfzaka , -fa. Lisd, hom. Zúzni: rontsolni , rölsköini , öfzve- hányni- vetni. Mindent öfzve-zúz. A' markábann 'óhvQ-z\xi\a,, Zúzás. Zokkennix hökkeni, le -ütdni. Nagyot zökkent a* kptsi.

Zokogni: rázódni, hányódni, dötzögui. Ziíkögds út. Zökögés. Zöld. Zöld ágat nyelek (botolok). Zöld ággal bá^ fontt -tornátz. Zöld -béka. Zöldell; fél -zöld. Zöldellem: zöldülök, zöldellek. Zöldenn. Zöi díttem: éiefztem, zöldség.- víriditas, v. viridaria. ^öld-piatz? mellybenn zöldséget, paréjt mit árúinak. Téli zöld.

Zömök. Z<ip(fgni\

Lásd^ Zomok. xokogai.. títjkláíTal

^sÍFni,

^ö}>ögtí'í?.

ök

7:6

28,3

—

dördülni. Zördület , dördülct. Megzördül az Ég , fegyver ajtó, 's a' t. Zörgenl: zergeni, zörögni, zeregni. Zördítteoi. Zörget-

4^Ördiilni\

zergetni.

;

Zör^ettjü •

tserkefz

zörgeti , tsergettjü , kerep , kereplp, korgattyú , kelep , p. o. a' madarak

ellen.

zöröeni, morgolódni, dörmögni, döramögni. Zsémbelödni. ZörögdÖ!j;elni. Zörönyö : vizet bé-ivó p. o. kö. A' víz által-fzivárkozik (fzürödik) a' zörönyönn. Tuötjkölni : gyúrni, rázni, zúzni, dömötskölni vala-í Egybe zötskölödöt a' fzekérenn a' fzöllö mit. v. egyéb gyiimölts. Zür- zavar X zúr-zavar, háború, fzélvérz, fertegegj öfzve-zavarodás. Nagy zrzavar volt az Orfzágann. Zrzavaros idk. Zrni-zavarni öfzvehabarni, -keverni. Zörgölödni

O. )bl'. Jiniis.

Az edénynek, kútnak,

öble.

Ten»

Öblös. Ki-öblítteni p. o. a' kantsót. Meg- kiÖblözni valamit. Kiront öblébl a' da« gályps víz. Ödzeni: ötfzem. ödzö : ötfzö. Ldsd^ Edzeni. gyelgeni : ögyelegTii , tsavarogni. Lásd , Kóváger

öble.

lyogni.

Ögy itteni

egyítteni *. Ögyvelítteni *, vegyítteni, egyvelítteni , elegyítteni. "^

—

Ökh'X hal' neme; V. kulyakja valakinek. Ldsd^ Kulyak, és Ököl. Ökledni: öklödni, akadni, fzúródni. Belé- ökledett ökledés öklödés. a' tövifs a' lábába, Öklel az ökör, 0klelni fzúrni , fzarvával döfni. Hegyefs trrel által-öklelte; -dqfte, -fzúrta. Le:

—

öklelte fzúrom-gyakkal (dsidával*, kopjával*) Belé-öklelte egéíTz markolatig fegyve-

a' lóról.

rét.

öklelés

rér,

113^11 -íllás^

Ökleldezem ,

fzúrás

döfés

;

oldal

fájás,

Öklelet-fájdalm; plfíuritícus, fzurogatora , döfölöm. Egybe-ök-

pleuritis. :

lelkedíek, v. -öklelkeztek a' bik.-ík. ÖklelÖdni. Öklel, ökielve. Z/W, Türkölni. ökrefz : ökÖrrel-bánó ; valam. lováíi, i^jháfz. -Ökrödni ökrende/ni , böfögni , kérddai , kérödzenL :

Hem aggódom

iöl: (

pugnus.

éretlen

ököllel- verni

)

valaKit.

erben álló. EggT ÖMz£'na.

redzik ölnyi.

ökdésével.

Öiö'nyi.

Ök'Ö ske: meg -öklözni Öklö.-;. Ököl -igazság;

Ölembe ve ízem.

kéredzkedik,

ölembe

gyermek,

ké-

lígy-két

öíeío

ktiek^^el f^ííadri. Ölelkezni. ^".eg- ör<re-ö-elfceztek. Öhi. Öldösni: ÖKiákieni, gyilkolni. Öldökl, öfdöklég, öletés, Öletett: ökt. Ki- megel-öfzveöVóm; -öletem. Öledék.- ölni-való p. o. állat. iíenL Öltözni. Fel-öltözni» Öltsd-fel a' dolmányt mentét. Eggv ölt-: öltöz, -ruha. Öltözet. Öltözés. Öltözködni. ÖUÖztetÖ. Kezére cltQUe Ölelni,

öleígetöi.

—

újjíra a' gyrt; kardgyá( vonta ) a' kefztyüt ra a' kofzorút; karjára a' paizst. Önu*: önnön; val, enn', ennen; tenn': tennen. Enn' inagam, tenn' magad, onn* maga. ;

Ónként: maga magától, önnön-kénnyénn , v. -kéjén n , kéfz- akarva, r. -akartva jó fzánttábóL , Önkénti önként -való. :

Önteni. teni

Vizet,

bort, 's a* t. önteni, Értzet* önolvafztani ). Önt mefter-ség. öntöU kép. Öntvös : ötves. Ldsd, Ötteni. vigyázó, strázsáló-*, fzeraély, v. -hely. Várta*, erkély; v. ftrázsa-% r. ház. Ör-állás. Ör-álló. Ört állani. Ört- tartó eröfs vitézek; (

ri rz,

fok-örösök. Ör-fa az hajóbann ; vagy ollyan fa-állás , a' mellyenn vigyáznak. Ldsd ,

fiók-, V.

rizni. <)rdöng: ördög. Ördöngös. Ördöngöfség. Ördöggeíbéllett, -határos. ÖrdÖngösködni. Ördögi mesterség. Ördög-üzég. '

érsg:

Ör

ós

285 -^

Öreg

.^gg

nagj. Öregbedem: nevekedem, örege. lern or^gíiziem , öregüíök.

vén

Öregbitiök.

öregbíttem Dagjíttoní, rzspojríttom. Öreg (nagy-) -üvzsa, -tíeher , geíVtenye *, -kO , aft , -tem:

plom*.—

Öregenn (nagycnn, keményem)

sültl

tojás.

rizni: orozni: rzeni.

Örizge?ni. rizet-: nélkül való p. o. nyáj. ÖrizetleUrSég. Örizkedoi (magát óvni) vrilakitol. rizet alatt van a' nyáj. örzö. rzket rendelni, vetni, az sjtóra. rizve. rldni. Elég örlös van. rlemény: örleni-való.

Molnár

Crv. Eb' nyakára vetett gallér*, (nyak-fzíj, nyakvas) V. (izín , fogás, menttség, ürügy. Itlyen örvvel (ürügygyei fzínnel , fogáíTal ) el -ment; Ennek örvével ( ürügygyé-kimentette magát. örvös eb. Örvös- ( mintvel ) ki -adott rajta, egy galléros nyakú ) galamb*. Meg örvözni. A* Jzorojs marka fzó , a' jó Gazda' nevével örvöztetik: Czíneltetik. Órok'. birtok,

nélkül,

bann. nek.

—

]6hág;

tartandó.

örökös;

v. fzüntelen-

vég

Én vagyok örök ezen

jófzág^ ezen föld-

Te vagy öröke ( ÖrököíTe ) Az én örököm': örökségem', másnak nem

adom.

örök- , örökség-nélkül-való. öröktelen ÖrÖktelenné téfiem: örökétl meg.fofitom: abból ki-rekefztem , -tagadom, -zárom, -t.\fzíttom, örökíttem : örökösíttcm ; nyomofsá-tiltom. tartófsá-téfzem , gazdagíttom, fzaporíttom. Meg-örökösödni, örök -föld, -id, -fzoloröködni örök gyermek örökbe fogadott, ga -jobbágy, örökkétig. örökké valóvá téfzem. örökös Ür, örökös képpen. •társ. örüi. ürü , berbéts * , bérbe , heréltt kös. ÖTü-hús. rülni: dörü-ni, bolondulni, kábulni, tsábúlni efzelsödni. Meg -tébolyodni. Meg örültt. örürltt ség, Ldsd., Kábolgyás. lés. ^s: ös, fzép ap-'i, nagy apa, öreg apa. Ös-fi örök, :

.•

rü

örökös,

söd'

attya,

söd'

báttya.

^sömnek öíi.

Ös

286*

söd'

öíi.

Öfz

öfinek attja.

vény. Ösvény, v. inkább

Ösi jófzág,

ösvény

(

-ízokás-tör»

valam. föveny) gya-

log út. Ösvényt verni , -tsinálni. autumrius , v. cánus. Öfzi idd , -vetés j -gyfl. Öfz mölts, -féreg. Öizölni ; valamint, telelni nyaralni , V. nyaralni ; tavafzolni. Ott öfzöltüok. Öíz-haj. Öfzbe-tsavarodott ember. Öfzülni. Üfz:

;

ség.

Öfzinteni öfzínte, tifztánn, egygygynn, valósáeofann, igazánn. Öfzínténn ízóliani ki-mood^valamit. Öfzínteség-: tifztaság. Ö-fzínte-való^ djfz.hang ( valam. öiz-vér , öikvér ) hang-eggyezés j harmónia. :

ÓJz'peliet

(

Synthefis

Úfztöke *: efzteke *, í'zánt-vas tifztíttó , ( rallum ) ; V. ö'ztön ifiimulus). Öfztökélni efztekélni. öfztökélö. ÖÍ'ztÖ kével tifztíttcm. fztön: efzten. öfztönözet. Öfitön ellen rugóldozÖfztönös, a* mit öfztönözni kell, valamint a** ni. reft ökröt. ÖfztÖnöfenn. Öfztör: öfztörje , a' Madaráfzok' efzköze; hófzfzu ágas-bogas fa; lábtó helyett fzolgál. A' ketsegéket-is illy fákonn fzokták fzárogatni. Öfztör :

—

-héjí öfztör-haj, efzter-haj

efzterha.

fovány. ÖfztÖvér. ábrázat, -hús, -marha. Öfztövéredni. Öfztövérítterti. Öfztövérség. Öfzveledni* X öfzve-elegyedni , öfzv'egyeledni. Oh-

fztövér

velítteni.

egybe. Ö véllek, öfzvé (eggyiítt) öfzve tsak annyi volt. ÖfzVegyülni. Öfzve- (egjbe-) vefzni^ 's a' t. Öfzve faragódni: egybe-alkunni, -férni, meg egygyeNem tudnak öfzve faragódni. fedni. Öfzve ' hafonlittani málfal valakit. Öfzve - hafonlítfe.i-

Öfzvex eggyütt, el-vefzet.

Mind

tatlan.

fumma, Öfzveség(íel egygyütt, öfzveleg , mind öfzve. Öfzveséggel mind el-adni, v árulni a' Kalmár * munkát. Öfzveséges,

Öfzvesé^:

öfzve"

Üd

Öfz

Í287

Öfzve tsombolyodni t tsomóba gyúlni, mint p. o. a' hernyók a' fákona. -tóldulni , -tsoportozni , -feregleni, Öfzve - tsödiUni öfzve-fsödü t a' fok gyermek. torlódni, ötÖnn-ötönn mennyetek. ÖtÖd': Öt. ölÖnn : qulní. öt efztendös p, o. tinó. Ötös. ötödik, ötöd-fü ötödlöm. MCfVÖlödlÖm: ötödik réíizét el vefzem. öt-í'zegü : Öt-fzegquingentefimus. öt-fzáz-adik lét. Ötöni hxatolni: magát mentegetni. ötleni : hatni , érni , jutni. Altal Ötlött fzívénn a' Sok gondol.ttok ötlenek elmémbe. hegyefs tör. ötlött , hogy íbha el- nem fzívébe annyira Ügy Ezen híf egéíFz lelkemet meg-ötlötte. felejtheti. Ötlés. Ötlödni. akadt, tnt. Szemébe ötlött Ötlet: objectum. ötlekezni. '

tsGt

etset, boroft/n

Lásd:, Efset.

Ötöm: Öntöm,

olvafztom. Öttetett : Ötves mhely. öv. Fel-övedzem a' kardomat, övedzo, evedzö, Öv edzig (övig , övedzetig) ér a' víz. lapát*. Meg-Övedzeni a' hordót ( abrontsolni* ). Övedöv-gyártó. zetet vetni, vonni, ütni, a' hordóra, övi. Ég' övedzete, v. övezete, Övedzellí-n.

Öttö: önt.

Öttés

öntetett.

öntés.

znek

Öz-olló : öz-fi, zerge *, zeri*. Özvegyleni. Özvegységbenn élni.

a' fia.

Özyegylo.

Özve^

gyíttem.

Ü. jTTbdr.

^4^

Bár

jól

húzzad übrödet az N. N. kapta*

mintájára. Üdvöz: idvez, bóldoe, áldott , fzcentsés. Üdvöz. Üdvölség es -képpen , üdvöileni let: idvclet. Üdvözlév. köfzönteni. bóldogíttani valakit: Üdvözít^ sére ( köf.cöntésére ) menni valakinek. Üdvözíttetni. Üdvözülni. Üdvözültt ( bóiteni. doglu ) atyáink' idétt , v. idejekbenn. jára

;

Ü^dölnl

ferkenni.

Fel - üdölöi

fel-ferkenni

-otsód-

ni, ebrülni.

Fel- vettem az ügyét , dolgát, baját. Nints igaz ügye. El-igazlttom ügyét. Ügyes bajos dolgom van. Ügyes befzéd. Mi az ügyed ? Mitsoda gybenn ivottéi? Ügye -fogyott ügyetlen, elhagyatott, nyomorék. Ügyetlenség. Reá eyel tünk hozzá láttunk , vigyáztunk. Ügyéfz ügyfolytató ( prókátor *). Üayekezni : igyekezni. Ügyibe ( helyefenn , annak módgyával , kellete fzerént ) enni , ülni , Togni a' dologhoz.

%r-

hödni.

Ük:

Lásdy Meg-ühög.

fzép-, V.

nek üki i -

nagyanyának annya, Proavial Ük-üke Atavia. Ük' annya Abavia, ,

;

Üköm' báttya: avunculus

ntajor.

Ülep; üUep, v. ület (fenék) a' nadrágbann, gatya* barin. Ki-fiakadt az üllepe , ülepe, lete, ( fe* neke ) jó fórt vágtak az üllepére, . . farára, fenekére. Üllcpednix fzállaní. Meg- le-fzaHni. Meg- le-üllépedett (-fzállott) víz. El-üllepedett ( üitt, -me rültt , meg-feneklett ) hajó. Üilepítteni. El-ülle píttem a' tsónakat, 's a' t. a' vízbenu. Üll. ÜllÖ nap; ülnap, ünnep, innep. Ünnepleni:

iönepet ülni. Ültetmény plánta^ valam. vetemény.. ÜltetményezÜltetményes-kert. Ültet. Ültetés. ni. Üli ülö-vas meliyenn verik a' vafat. Üngeni: béka-ként hangzani az orrából. Ünö üfzö, fiatal tehén. Ünö- borja. {Ino ) í/re. Ldsdf Höle. Üreghely (caverna). Lds'í ^ Hézag. Üreg. '.

Ürítteni

Ürcjfs.

ürefsítteni.

ségem (idom) Vagj^on

Ürülni ; üreíTedni. Üfeáreá érkezem. Üregetni,

V. ürítgetni. Üreg. egér' neme. :

Ürge

JH ^^

kötél' feje. A' vitorlák' rúdíryait, a^ kötelek' ürkeit, és tsigájit arany és ezüst boríttottá.

Ürk'.

Ürü.

Lásd

Ürügy

Ör.

fzía, fogás, praetextiu.

Lásd^ Örv. Üst:

ÜS

Ü2

389

—

Égett-bor-fözö üft. Üst Üstökös Atyáink, -seink. Me?-üstökölték. t^stök. Üstökbe kötni haját. Egy más' üstökébe kapni. \

vas- V. réz-fazék.

Üstököt vonni, húzni, valami

doJoí^ felett.

hdsd. Ezennel. Üstöllést*: mindgyárt, tüftént. * ingerlenj, izgatni, öfztönözni valakit Üfzkötölni valamire. Ld-sd, Öfztöke. '.

járom *. páltza *, v. járom-fzíj. Üjzkllö Lásd, Ünö. {Ino). Üjzö. Üfzög l titio, torris. Tüzes-, v. ki-óltott-üfzog. Betakarni hamuval az üfzÖgöt. Üfzögös fa. Üfzög; tsormolya , rosda , ragya , a' gabotsÖrmölye :

egéíTzenn ki nem dolgoMég ürzögébenn van a* munkám még hamvas, üfzögös; még hamvábann van. Üfzögös

nábann;

v. kéfzíttetlen

zott.

gabona.

Vak -ütés:

Ütés.

Ütni.

contujio^ vak-feb.

Ütésbl

kék a' teftenn. Ütögetni. Hozzá -ütödzni verdni. Öfzve-ütötték ellenem a' fejeket. Tsúfra, tréfára ütni a' jó intéít. Tüzet ütni. Kezet lett

Harang' ütje. Olajat üttetni a* len-magból. Ütközni. Megütközni egéíTz ervel. Az a* gondolat ütközött ( ötlött ) elmémbe. Szemembe ütközött akadt. Megütköztem magambann, rajta, dolgánn. Belém ütközött: -botlott, Köbe, fába, *s a' t. ütköztem, v. -üt-ütdött. között lábam. Ütközet.- viadal, vívás. Ütközés. Meg -ütközés. Ldsd, El- ütni. Üv8lteni\ ivölteni, rikoltani, rikoltozni, kiáltozni, ütni egymáflal.

ujjongatni

kaj^lni-bajalni. fzagolni. :

Meg üzöíni p. o. a' virágot, -bzölni a' dögöt. A* tehénrl üdzekedni , meg folyatni. Üzekedni mondatik. Meg-üzekedett meg - fútofott ( borját kapott ) a' tehén. zni', hajtani, kergetni; v. folytatni. zni az elzi ( folytattya ) a' dolgot ; meftersélenséget. vette a' meg-fzökött íizolgát. Végére gét. zni (hajtani) a' fel-vett munkát. Ki-üzni (-kcrg«tm; ki-p«lengér*-ezni a' fzajhákat. iíagyona Üz:

üzölni

ízag.

•

;

zbe

meg-

29»

Üz

meg

ü«ie (-kergette, -hajtotta) a* lovakat. Éjjel a* játékát, tántzot, tobzódáft. Ki- bé-üzni ( hajtani) a' marhát. Mindég üzi az efzét ( töri fejét, mefterkedik ) hogy valami zsíroPabb kontzra kaphaíTon. Üzöqetni : hajtogatni, kergetdegelni. Üzödni haj-

—

nappal üzoi

tódni.

Üzellea-is el-megyen.

Üzdogelni; hajtó-

kalai.

ÉG

JtIa a'

reménylett fegedelem, mellyet az idénn

M. Hír-mondó

fiaktól

kértem

által-is

el-érkezett volna

;

Tifzt. P.

mozdíttója -

Dudás Antalt, I

nyelvünk mellett való

nem

találkozott

;

igyeke-

fogván

kinek anyai

fzíves törekedését

eléggé

dítsírhetem.

Ne -talán dúló

Nem

nem említhetem)

(ezt fájdalom nélkül -

Tudós Haza-

nagyobb tökélletesség-

ment volna ezen SZÓ-TÁR.

zetemnek Gg^y Elo

*- jelre

meg-ütközzék egy-valaki

többfzör el-for*

mi végre nézve éltem

légyen azzal, ki-fejezem rövidedenn

A* velem más ízbenn közlött

általam

többitl meg-külömböztetett fzók közül né-

nem olvastam, sem

mellyeket semmi könyvbenn *

befzéd közbenn

nem

hallottam.

( a'

mit

nem

reményiek) gántsosonn jöttek volna kezemhez;

azok fognak fzámolni érettek én mindenkor kéfz vagyok bizonyságul

11.

elé-állíttani.

;

kiktl vettem

leveleket réüemrc

—

Azok mellé pedig,

fzokásbann vannak

mellyek Orfzág-fzerte

azért tettem az említtett jelt,

mivel atyafiságosok más idegenn nyelvvel!

mi sokat fzámlálhattam volna

—

kivl!

itt

nem

légyen

abajdotztpl.

bátorsággal fel-jegyezné

rokonos fzámtalan fzavait

semmit-is fzemünkre hányni.

fefzegetem: azt

hogy egy nyelv sem kérkedhetik

bogy mentt minden illy

még ezekenn

Mellyik Réfz költsönözte

másikától? én azt most

tudom

elö

Vaj

azzal

Német

más Nemzetekkel

bezzeg

nem merne ^

»9«

üSegJ^^Ss

A* nyotntatásbéli fogyatkozáfok meg-fogcak jobbíttatni, íg7 oU'asván;

Lap.

3INDING SECT. JUN 17

PH 2625

39iL

Baroti Szab贸, D谩vid Kisded szo-tar

1792

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY