Fraknoi Vilmos - Matyas Kiraly Kulugyi Levelei II. kotet 1480-1490., (20. oldalig Eloszo), MTA (1893 by Magyar Tortenelem

(áíTí

Ă&#x2013;

ntr iy

.'i

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI. KÜLÜGYI

OSZTÁLY.

MA80DIK KÖTET. 1480-1490.

M. T.

AKADÉMIA TÖRTÉNELMI BIZOTTSÁtíÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

KÖZZÉTESZI

FRAKNÓI VILMOS

HUDAPEHT. KIAD.JA A

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. 1895.

Detrcccr' A'.er.-

".>s

ELSZÓ. Mátyás király leveleinek külügyi osztálya a második kötettel be van fejezve.

A két félszáz

ezzel

kötet együttvéve a nagy királynak hatod-

levelét

foglalja

magában, amelyekbl 245

« helyen lát napvilágot legelször.

Es pedig:

Magyar Nemzeti Múzeum

kézirattára 115

darabot,

a drezdai állami flevéltár 72 darabot,

a porosz királyi ház berlini levéltára 9 darabot,

a weimari nagyherczegi levéltár 9 darabot, a königsbergi állami levéltár 8 darabot,

a bécsi állami levéltár 5 darabot, a flórenczi állami levéltár 4 darabot, a milánói állami levéltár 4 darabot, a müncheni állami levéltár 3 darabot, a veszprémi káptalani levéltár H darabot, a mantuai állami levéltár 2 darabot, a hédervári gróf-Khuen-könyvtár 2 darabot,

a prágai káptalan könyvtára a bambergi állami levéltár 2

2 darabot, daralíot. I*

IV Uaiizig város levéltára 2 darabot,

Boroszló város levéltára

darabot,

a Schwarzenberg berezegek wittingaui levéltára 1

darabot, a modenai állami levéltár

darabot,

a velenczei állami levéltár

darabot.

a darmstadti udvari könyvtár 1 darabot szol-

gáltattak.

már korábban nyomtatásban megjelent

leve-

lek legnagyobb részének szövegét az eredetiekkel., illetve a

fönnmaradt legrégibb példányokkal

gyala'an

vetve,

lényegesen javitva

és

össze-

kiegészitve

közöljük. És mivel a hatodfélszáz levélbl

eredeti,

példányokban csak 163 maradt fönn, a másolatban levelekbl pedig a XV.

fönntartott

zadbeli leveleskönyvekbe 248 tett föl

mányozása

és

XVI.

dátum nélkül

szá-

véte-

utóbbiaknak dátumát, a tartalom tanulala])ján.

lehetleg pontosan meghatározni

igyekeztünk. Természetesen, az ilyen

meghatározásoknál a

tévedés veszedelme mindig fenyeget. Ezen két kötetnek, kinyomatása után ujabb áttanulmányozása

al-

kalmával, öt esetben ilyen tévedésnek jöttünk nyo-

mára, amit a jelen kötet végén kiigazítunk. Tizenöt levél tartalma az

tot egyáltalán

esztend meghatározására támpon-

nem

n^-újtott.

levelek Mátyás király uralkodásának egyes

évei között egyenltlenül oszolnak

Az 1458

— 1464 évkorból 44

el.

levelet közölhetek.

1465-bl

1466-ból

1467-bl

» '

V 35 levelet közölhetek.

1468-ból

146ÍÍ— 1475 évekbl 57

147G.ból

1477-böl

1478-ból

1479-bl

> >

48í)-b(^I

1481-bl 1482-bl

1483-ból

1484—1490 évekbl

Mátyáí!;

királyiiíík a/ egyes

uralkodókkal foly-

aránylag

levelezéseibl

tatott

legteljesebben

pápákhoz intézett leveleket birjuk: összesen darabot. Ezekhez járulnak

bíbornoki collegiurahoz intézett

Kómában lev

109

egyes bibornokokhoz, fpapok-

diplomatákhoz 53,

hoz,

Kómában tartózkodó követekhez Németországban Vgy. \iogj

levél.

mköd

pápai követekhez 18

215

levél vet világot arra

öfiszesen

a viszonyra, amiben

35,

Mátyás a római szentszékhez

Állott.

többi

államokkal

olaszországi

való

köttetéseire vonatkoznak:

A A

nápolyi királyhoz

Caraffa náy)olyi

A A A A

26,

irt

calabriai herczeghez irt

fúrhoz

milánói herczeghez

irt

14,

ferrarai herczeghez és nejéhez irt 12,

mantuai rgrófhoz

irt

velenczei dógékhez irt 27,

össze-

VI •

li(>rHnczi

köztársasághoz

irt

Küiönbözó olaszországi fejedelmekhez irt Olaszországba küldött

követekhez

királyi

irt

5 levél.

császárral folytatott levelezés

nagyon héza-

gosan maradt ránk. Mátyásnak Fridrikhez

csak

irt

20 levelét közölhetjük. Ellenben úgyszólván hián^ nélkül

amiket Mátyá*

azokat a leveleket,

birjuk

a szász választó-fej edelmekliez és herczegekhez irt;

ezekbl

a drezdai és

meg.

órzöttek tiai

eimari levéltárak 66 darabot

felül a

németországi diploma-

levelezésbl bírunk:

brandenburgi választó-fejedelmekhez

grófokhoz

A A

irt

osztrák herczegekhez

irt

Egyéb német fejedelmekhez Német birodalmi városokhoz

irt

német lovagrendhez Német fpapokhoz irt

irt

13,

Ausztria rendéihez és egyes uraihoz

többi választó fejedelmekhez irt 12, 7,

és

levelet.

bajor herczegekhez irt

;

Ezen

szász herczeg

irt

magyarországi követéhez

Saját németországi követeihez

irt

irt 1^

levelet.

Továbbá közlünk: Podjebrád cseh királyhoz Ulászló cseh királyhoz

irt

Yiktorin cseh herczeghez

irt

13,

irt

Sziléziai

morva furakhoz és fpapokhoz morva városokhoz irt 3, fpapokhoz irt 2,

Sziléziai

városokhoz

Cseh

és

Cseh

és

irt

15^

VII

felsó-lausitzi

lengyel királyhoz

rendekhez

Lengyel urakhoz

A A A

irt

irt 2,

10,

franczia királyhoz irt

burgundi fejedelemhez

irt

schweiczi köztársasághoz

A; moldvai fejedelemhez irt Török szultánokhoz irt 6,

Dsem

török herczeghez

Török basához

Ebben

irt

levelet.

gyjteményben

a csehországi, morva-

országi és sziléziai levelezésnek

csak azt a

részét

Mátyásnak cseh királylyá megválasztatása eltti idbl maradt fönn, vagy külügyi voközöljük, amely

natkozásokat helyen

tést

tüntet

többi

más

leveleket

látni.

Ezen kimutatás számaiból azt a következtevonhatjuk le, hogy ez a két kötet Mátyás dip-

lomatiai leveleinek

rl,

föl.

fognak napvilágot

csekély töredékét

Azonban nem mondunk le hogy ezt a gyjteményt

tartalmazza

arról a reménység-

jövben teend

könyv- és levéltári kutatások eredményei

mesen ki fogják

még

tete-

egészíteni.

Azzal a kérdéssel, hogy ezen levelek fogalmazására Mátyás milyen mértékben gyakorolt befolyást, és

hogy azok közöl

maga melyeket

fogalmazott:

a jelen kötet élén álló külön értekezésben foglal-

kozom.

helyen

még

csak köszönetemet fejezem ki

a fentebb felsorolt könyv- és levéltárak fnökeinek és tisztviselinek,

akik a kutatásokat

és

latok beszerzését mindannyian készséges

máso-

közremü-

VIII

ködésökkel megkönnyítették továbbá Csdnki ;

Schnnherr Gyula és Alddsy jelen

Dezs

Antal uraknak, kik a

gyjtemény két kötetének

sajtó

alá rendezé-

sében résztvenni, és az indexek elkészítésének terhes munkáját végezni szívesek voltak.

Fraknói Vilmos.

MÁTYÁS KIRÁLY

MINT levélíró.

Lángesz uralkodók íguk

közös jellemvonása

kormányának legfbb

nak gednek meg ;kiterjesztve,

másokra

hanem figyelmeket minél többet magok

bizni

hogy orszá-

a legfontosabb ügyek intézésével

kijelölésével, ;

az,

iparkodnak

irányá-

vezetésével, politikájuk

elé-

a legapróbb részletekre

végezni, minél kevesebbet

és az újabb

;

nem

korban különösen^

amikor az irodai munka a politikának, a kormányzásnak mind jelentékenyebb tényezjévé fejldik ki, az állam-irátok és levelek

fogalmazásának

munkáját szintén nagy részben

magoknak tartják fönn. Munkaképességök dimensiói csodálatunkat Például, II. Frigyes és

keltik föl.

Napóleon nyomtatásban közre-

Gábor

bocsátott levelezéseinek hosszú kötet-sorozatai, Bethlen és a

Hákócziak, Mária Terézia és

tainak

levéltárainkban

gyakran vetjük

föl

világi uralkodókat keresve,^)

eltt

ira^-

állva;:

hogy azok, a kik olyan

azt a kérdést,

századokra

régibb

József sajátkez tömegei

felhalmozott

sokat cselekedtek, annyit összeírni

II.

idt mikép

tekintve

vissza

találtak?!'! és

azokat

a kikrl kimutathatjuk,

hogy

politikai és diplomatiai irataik szerkesztésének, fogalmazásá-

nak munkáját kanczellárjaikkal, titkáraikkal magok tották

alighanem a legels Mátyás

kortársát Albrecht Achilles

Kétségkívül

nösen

nem *j

azért,

ritka és

Galeotti,

'^)

helyen

még

pápák

mert

sét említhetjük meg.?)

XV.

kivételes dolog

olasz

még

brandenburgi választó-fejedeb-

met, a mai porosz uralkodóház egyik

felében

megösz-:-

király, a ki mellett

humanista,

század

volt,

emeli

hosszabb

második: ki

külö;-

ideig a

tekintetben kivételes állást foglahiak el; róluk e

szólunk.

Levelezése részben ki van adva.

MÁTYÁS KIRÁI.V LEVELEI.

XII

magyar királyi udvarnál tréfás

Itölcs,

tyás

tartózkodott,

nagy, mind kicsiny dolgokban

den

levelet,

mutatja fleg, liogy min-

amit szétküld, vagy maga

nyiben másokkal

Íratott,

—

bámulatos szorgalmát

király

»Mátyás király kitn, munkájában »Máúgymond — mind

és tettei « fell írt

mondásai

legalább

vagy a meny-

diktál,

elolvas

Mikor

kezével irja leveleit, i-endkívl röviden fogalmaz.«

saját

Följegyzésének hitelességében kételkedni rúncs okunk.

fképen Mátyás

vonatkozik, (1485), és

amikor azt.

király uralkodásának

(laleotti

amit idézett

végs szakára

munkáját szerkesztette nyilatkozatában mond. közvetaz

lenül észlelni alkalmat talált.

Mátyásban

szintúgy,

mint a történelem

nagy alakjában, a feladatok növekedésével terhek

súlyosbodásával arányosan a

kedv fokozódott, az

felfogás,

hatásos és sikeres amit

iCííélszer,

mélyebb gyökeret

számos inas

ránehezed és munka-

és a

munkaer

hogy csak az helyes

magok

cselekesznek,

vei"t.

Ezt Mátyás külügyi leveleinek gyjteménye T^ralkodásának els

mások nem nevében

irt

évtizedében

jelentéktelen

egyéniségére,

befolyást

egyénisége

a befolyások

alól

kének ismertet

ezek

mveltségük

és szel-

két utolsó évti-

magát,

emancipálja

munkatársak helyett már csak eszközöket használ azután a levelek

igazolja.

politikájára

gyakoroltak

levelekre a saját jellemük,

lemtik bélyegét rányomták. Uralkodásának

Kedében

és

mind

szembetnen magukon

viselik az

ekkor lel-

jeleit.

Az a föladat, hogy a fönnmaradt levelek közöl azokat, amik Mátyástól magától erednek, kijelöljük, nem könny, de nem megoldhatatlan. Nem könny, mert küls jegyek útmutatását nélkülözzük. Mátyástól sajátkezleg írt egyetlen levelet

vagy

fogalmazatot

sem bírunk, a mi annál feltnbb,

inert köi<vetlen két utódjától a tehetetlen

II. Ulászlótól és

a gyermek II. Lajostól egészen sajátkezleg

írt

több levél

maradt ránk. Mindazáltal a forrás -kritika szabályainak alkalmazása

XXVIII. fejezetben.

MÁTVAS KIRÁLY MINT

Xllt

I.KVÉLIKÓ.

eléggé megbízható eredményre vezethet.

Itt

mindjárt kiemel-

hogy ezekre a nyomozásokra éppen a külügyi levelek a legalkalmasabbak. Ugyanis a rendeletek, amiket az ország bels korm.ínyzásának ügyeit illetleg, hatóságokhoz é,s

jük,

egyesekhez

intézett,

okoknak

iiidító

fugva

természetüknél

úgyszólván

kifejtését

rövidebbek,

kizárják

és

az.

mind a

tárgyban, mind a hangban kevés változatosságot tüntethet-

nek

föl

; '

a bizalmas jellem levelek pedig, amiket

és tanácsosaihoz intézett,

nyára leplezetlenül

a melyekben

híveihez

egyéniségét

bizo-

úgyszólván mind elvesztek;

föltárta,

II.

Mátyás ersen kidomborodó egyéni jellemmel, mondhatnók kivételes eredetiséggel volt felruházva;

mészetszeren mindenre, amit úgy hogy azt is, amit maga

meg

lehet különböztetni.

tani következésekre is

a mely ter-

szólott, írt és tett, visszahatott írt

mások tollának termékeitl

tekintetben

vagyunk

nem

tisztán a lélek-

Biztosabb

utalva.

kalauzokat

követhetünk.

Azok

a szónoklatok,

sok« amiket

azok a »bölcs és tréfás mondíi-

udvari történetírók,

Bonfin és Galeotti, az

ajkaira adnak, természetesen tekintetbe

azokat vagy

magok gondolták

nem vehetk

;

mert

vagy legalább

ki egészen,

:í.

saját rhetorikájuk virágaival fölczifrázták s így eredeti való-

ságukat fölismerhetetlenné tették. Azonban Mátyásnak számos, olyan

párbeszédét

és

nyilatkozatát

terjedelmes

ismerjük,

amiket külföldi diplomaták lehetleg híven följegyezni, jelentéseikbe iktatni törekedtek. Különösen az a pápai követ, a ki

1488 szén ott,

PecchinoUi Angelo ortei

arra,

Mátyás haláláig maradt püspök, nagy súlyt helyezett

jött a királyi udvarhoz, és

hogy a királylyal folytatott társalgásai fell Rómába

pontos és kimerít

közléseket küldhessen

kezetének támogatása végett

folyamodott," hogy az audientián, szavait jegyezte,^) s ily

beszédeket ')

;

amiért

emlé-

ahhoz a szokatlan eljáráshoz, mialatt a király

módon hosszú

beszélt,

nyilatkozatokat, egész

képes volt az audientia után

Ezt maga emh'ti egyik jelentésében.

leírni.

XIV

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

ki ezeket,

név szerint azt a terjedelmes rögtönzött-

melyben Mátyás az 1489-iki év január egyik naprómai curia politikája ellen panaszait, kifogásait, vád-

beszédet, a ján, a

jait heves indulatossággal eladta,*)

Mátyás

s az.ntáii

és hangját,

figyelemmel végig olvasta-

tanulmányozza, az

leveleit

eladási modorát

gondolkodását

és kedvelt kifejezéseit

számos

darabban tétovázás nélkül fölismeri. Mátyás » szónoki és irói egyénisége*, ha szemben ezt a modern kifejezést használnunk szabad tartalomban és formában egyaránt érvényesül.

—

Természetes

ser,

és sorában.

melyet a magas mveltség és állás

fegyelmezett, de elnyomni képes

szavában

vele

—

nem

lehetett, lüktet

önérzetnek legmagasabb

minden foka, a

nem ismer önbizalom, a kitzött czélok valósítására eszközökben nem válogató és a következetlenség látszatától vissza nem riadó határozottság, miként politikájának, csüggedést

ilgy iratainak

jellemvonásai.

A mi pedig a formát

illeti, miként Mátyás él szóval tett úgy a tle származó politikai irományok ^j és levelek a klasszikái nyelvtl eltér, egyszer, természetes, gyakran pongyola irályukkal tnnek föl.

nyilatkozatai,

Mátyás a

klasszikái irodalom remekeit jól ismerte és

nagyrabecslte. Tudományos kiképzését a legkiválóbb magyarországi humanistának vezetése alatt kapta. las

mely az

szelleme,

világnézletében és

egész

tetteiben,

lényét

De Róma

és

mint irataiban

és

Hel-

inkább

áthatotta,

beszédében

érvényesült. Iskolai tanulmányai, mieltt tizenötödik évét betöltötte,

tehát abban az életkorban szakadtak meg, a mikor a

még ki nem fejldött. Utóbb pedig azokra a idt és türelmet követel tanulmányokra, amik a klasszikái itály elsajátításának föltételei, az idt és nyugalmat nélkü-

stil

rendszerint

sok

Magyar fordításban közöltem Mátyás

élete ez.

mvemben.

3«0 — 369. ')

Az 1473-ik év végén a budai országgylésre küldött

ép 1486 táján a nápolyi

trónörököshöz

utasításairól bizonyossággal állítliatni,

lak.

Az utóbbit

küldött követe liogy azok

biztosai,

részére adott,

Mátyás tollából

kiadta Kovachich, Scriptores minores.

341.

folyr

Az elbbi

kiadatlan, egykorú másolata a varsói állami levéltárban riztetik.

— XV

MÁTYÁS KIRÁLY MINT LEVÉLÍRÓ.

Különben

lözte.

egyénisége, állása és hatalma jelentsé-

gének tudatától áthatva, abban a hitben és kifejezései megválasztására

mond, elegend súlyt és értéket nyer azál-

liogy az, a mit tal,

hogy szavai

élhetett,

gondot fordítania felesleges;,

hogy tle származik.

Fönnmaradt ügyi

böz

osztály

leveleit

tartalmaz

—

kivált azokat,

egymástól

két csoportba választhatjuk szét.

amiket ezen kül-

szembetnen különAz egyikbe tartoznak'

azok, a melyek a klasszikái minták utánzására

nisták

mvei, valóságos irodalmi

törekv huma-

nem

dolgo5ra,tok,

egyszer a

legapróbb részletekig gondosan kicsiszolt remekek. csoportba

azok

kerülnek,

mára egyáltalán gondot nem fordított munkájában, amit mind a bbeszédség mind pedig a szerkezetnek

lések,

nyelv szelleme, ségek,

másik

a melyeknek fogalmazója a for-

laza

és sietséggel járt el és a gyakori ismét-

jelleme

és a latin

syntaxisa szabályai ellen elkövetett vét-

mondhatnók

merényletek árulnak

el.

utóbbiak

idyan egyénnek, a kinek a latin iratok fogalmazása hivatását,

rendes foglalkozását

nem

képezi, tollából

Mátyás, ki az irodalmi

ezeknek ilyetén mellzését senki másnak meg

—

folyhattak.

latin nyelv követeléseit jól ismerte,

nem

bocsá-

magának. Es éppen ezekben a pongyolán fogalmazott levelekben ismerjük föl Mátyás egyéniségének jellemz tulaj donságait^

totta volna,

csak

egyúttal a pápai

saját

követ jelentéseibe

foglalt

szóbeli nyilat-

kozatokkal való hasonlatosságot. Ilyeji levelek

Mátyás uralkodásának els szakából

cse-

kély számban maradtak ránk.

Mátyás uralkodásának els négy esztendejébl (1458 1461) összesen csak 11 külügyi vonatkozású levelet birunk. Azok, a melyekkel trónraléptét az európai uralkodóknak bejeelvesztek: köztük az is, a melyrl III. Calixtus pápa a válasziratban azt mondja, hogy »úgy szólván égi lentette,

láng heve sugárzott ki belle, « és hogy

» annál

és kellemesebbet, amióta a pápai széken ül,

De fönnmaradt néhány ')

Theiner.

nem

kedvesebbet,. olvasott.«

hónappal utóbb a pápához intézett

Monum. Vaticana Huug,

II.

315.

XVI

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

levele,

melyet

kezd

fogalmazatáiiak

saját

tekintlietüiik.

levélirónak kísérletére ismerünk abban a

nem

ewé-

i^en szerencsés hasonlatban, araelylyel jelezni kívánja, liogr

atyjának példája szüntelenül szemei eltt lebeg, »

—

Miként a hadvezérek úgymond a csatára kivoámbár harczra készeknek látják, buzdít(i

nult csapatokhoz, szózatot szoktak

sédünk

intézni

;

szintúgy minket

is,

ámbár

lelke-'

buzdulunk, az apai erények a keresztények

és

sza-^

badságának oltalmazására, méltóságuk visszaszerzésére sz-' tönöznek, fképpen amikor olyan ellenséggel kell küzdenünk, amelylyel szemben a küzdelem sorsíít csak vérontással lehet eldönteni. «

Hasonlóképen maga fogalmazza az ipjához, Podjebrad' Györgyhöz intézett leveleket, amelyek közöl hat maradt fönn. Az elsbl, amelyben t cseh királyivá megválasztatása alkalmából üdvözli, szintén bizonyos kezdetlegesség rí ki, amelyet

itt

úgymond és

fképen egy

—

liasonlat

testvériséged

árul

ügyeinek

el.

»A mikor

szerencsés

—

alakulása'

Csehország királyává történt megválasztatása fell értesül-

tünk, nagyobb vígság töltött

el minket, mint a rómaiakat azon a boldog napon, amikor Marcellus ^ola falai alatt Hannibál

elször megsemmisítette.* A mely hasonlat, a két esemény közötti rokonság teljes hiánya miatt, találónak egy-

hadait

nem nevezhet. Ue ezen a levélen

általán

mainak nyomát

az erteljes uralkodó oroszlánkar-

megtaláljuk. Ugyanis a szerencsekivána-

tok tolmácsolása után, fontos ügyekre tér

» Úját, és így ír Miklós erdélyi vajda fell testvériséged minket koráb-

laki

ban

értesített,

mindent meg fog testvériséged lós

hogy testvériséged intelmeit meghallgatva, tenni, amivel

kedvünkben

által

járhat.

tehát

intelmeirl értesülvén, azt vártuk, hogy Mik-

vajda hségére bizonyossággal

kép

számíthatunk.

De más-

mint hittük. Mert ünnepélyes követségünk meghiva. és ámbár neki a lehet legszorosabb formá-

történt,

ban minden biztosítékot megadtunk,

flüámát jelezi,

menedéklevelet

állí-

(Idézeteinkben a róraai szám a kötetet, az arab a

levél

nem

a laj)0t.)

XVII

MÁTYÁS KIRÁLY MINT LEVÉLÍRÓ. tottunk

ki és

minden eszközt összelialmoztunk, gyógyítha-

tatlan elméjétl vezetve, a halogatásra folytonosan

hozzánk

gyet keres,

eljönni elmulasztotta és

ámbár mi mindazt

teljesítettük,

most

amit tlünk

ürü-

líj

késik

;

testvériséged

és mi t a legnagyobb Most végre látjuk, hogy

Miklós vajda részére kivánt,

türe-

lemmel

türel-

és szeretettel vártuk.

münket megveti és arra, hogy hozzánk velünk

mintegy játékot

eljöjjön,

nem

detén az ilyen pártüt emberek ellen szükségképen

minket

lépnünk, testvériséged ne okozón

valami baj

vajdát

szükség kényszerít. «

Nem

éri

;

gondol,

Mivel pedig uralkodásunk kez-

tíz.

azért,

föl kell

ha Miklós

mivel minket trónunk védelmére a

kevésbbé

erteljes

hangon

szól,

brádnak tudomására hozza, hogy Giskra

mikor Podje-

ellen,

kötött egyességet megszegte, fegyver hatalmával lép

a föl

mikor tle a császárral kötött fegyverszünet tárgyában

vei ;

és föl-

világosítást kér.2)

Ellenben a humanista iró fogalmazatai az 1458 april a

4-ikén

császárhoz intézett

levél,

amelyben

ellen hadjárat létesítésére buzdítja, és az

1460

törökök

april 23-ikáii

Olaszország fejedelmeihez küldött levele, melyben Capistranoi

János szentté-avatásának kieszközlésére közremködésöket kéri

ki.*^)

III.

Mátyás külügyi közötti hat

tetemesebb számban csak az maradtak ránk. Az 1462 1468

levelei

1462-ik esztendtl fogva

—

esztendbl 163 darabot birunk; de csak 8 dara-

bot az eredeti

példányokban; a többit leveleskönyvekben.

Ezen leveleskönyvek között a legrégibb az a XV. századbeli két codex, a melyek közöl az egyik gróf KhuenHéderváry Károly hédervári könyvtárában, a másik az esztergomi primási könyvtárban riztetik. Nem kizárólag Mátyás leveleit, hanem egyúttal Vitéz János váradi püspök, majd ')

11.

milánói

zeghez intézett rövid levelek MÁTY.\S KIRÁLY LEVELEI.

fejedelemhez és (I.

9.)

Albrecht osztrák föher-

teljesen jelentéktelenek. II

XVIII

WÁTYÁS KIRÁLY LEVKLEI.

esztergomi érsek és Janus Pannonius pécsi püspök leveleit és

magokban. Mátyás leveleinek ennek a két fpaj)nak leveleivel vegyest összefoglalása arra utal, hogy a két levél-sorozat között összefüggést keressünk. Erre nézve még közelebbi útmutatást nyújt az a körülmény, hogy a hédervári codex borítékán a pécsi püspökségre vonatbeszédeit

kozó

foglalják

egykorú

feljegyzések

találtatnak.

valószinleg a pécsi püspöki palotában raazatokból. melyeket a codex-író

Ez a codex

Íratott,

együtt

ott

tehát

azokból a fogaltalált.

Ebbl

hogy Mátyás leveleit, melyeket ezen codexek tartalmaznak, Janus Pannonius vagy az környezetéhez tartozó egyének fogalmazták. Ebben pedig azt a következtetést vonhatjuk

le,

a föltevésben megersít az a körülmény, hogy a levelek két sorozata föl és

stíl

tekijitetében

a legbensbb

rokonságot tünteti

a királynak ezen két codexben található levelei között

alig találunk egy-kettt, a melyek Mátyás irói egyéniségének fentebb kiemelt általános jellemvonásait tüntetik föl. két codexben egybegyjtött levelek csak gyakorlott, routinirozott humanista tollából eredhettek.

A A

lákban

mióta a és

XY.

század elején a humanismus az isko-

az irodalomban

a klasszikái minták

divatba hozta, a fejedelmek kanczelláriáiban

utánzását

szokássá vált

a leveleket úgy tekinteni, mintha a f feladat irodalmi problémák megoldása és nem a fenforgó ügyek elintézése volna.

nem hanem az

fogalmazók szemei eltt

a levél intézve

volt,

az a személy állott, a kihez

a melyhez

olvasóközönség,

elbb-utóbb másolatokban elterjedve jutni fog. A római curiánál és a flórenczi köztársaságnál meghonosúlt ezt a divatot az Alpeseken innen Piccolomini Enea plántálta át, a ki a Silvio a késbbi II. Pius pápa

—

század negyvenes éveiben III. Frigyes német király udvaránál,

mint titkár mködött,

és

kinek leveleit

szépség mintái gyanánt tekintik. klasszikái mértéket

meg nem

Hogy a

a klaszszikai

levelek a

melyek a

ütötték, milyen szigorú bírál-

atnak voltak kitéve, arról éppen Enea Silvio tesz tanúságot. I.

Ulászló király anyjának, Zsófia özvegy királynénak

az a levele,

a melyben

szági rendekkel

a várnai

akarta hitetni,

csata

után a magyaror-

hogy uralkodójuk még

XLK

MÁTYÁS KIRÁLY MINT LEVÉLÍRÓ. életben van,

Enea

Silvio kezeibe kerülvén, ezt,

barbár latin-

Hágával annyira fölháborította, hogy a királyné kanczellárjával, bár

módon

nem

ismerte, megvetését és neheztelését különös

Hosszú

éreztette.

intézett hozzá,

levelet

mely

érte-

kezésnek is beválik, és a melybe a lengyel királyné nevében írt egész levelét pontokra darabolva beiktatta, hogy minden egyes mondatát, úgyszólván minden szavát bírálja és ostorozza. i*

mondásba

tésére

reg

épp

véleményt, amit a kanczellárról táplál, abba

foglalja

kevéssé

oly

viselésére

—

hogy

össze,

tartja

kötelességei

alkalmasnak,

És csudálkozását

a sertést.

teljesí-

mint

nye-

fejezi

ki a

hogy a lengyel királyné, a ki bizonyára gondot

fölött,

for-

hogy díszesen öltözve jelenjék meg környezete eltt,

<lít rá,

leveleit a világ elé dísztelenül bocsátja.^)

Ilyen megrovástól

magyar

kanczellária

nem

félhe-

Zrednai Vité2 János, ki már ÍTsigmond császár szolgá-

tett.

I. Ulászlónak, Hunyadi Jánosnak, V. Lászlónak a küls hatalmasságokhoz intézett leveleit rendszerint fogalmazta, korának ünnepelt humanistáihoz tartozott. Mikor 1455 elején a németujhelyi congressuson beszédet tartott,

latában állott és

Enea

Silvia, ki

utána szólalt

neki az a szónoki

tehetség,

rendelkezésére

tetett,

levelek, a

nem

föl,

azzal mentegetdzött,

hogy

a mit a váradi püspök kitün-

áll.^)

miket Vitéz a két király és a kormányzó, az

országos tanács és az országgylések nevében fogalmazott, csak

maradtak fÖDn két leveleskönyvben, a melyek közremködésével készültek. Ezekbl meggyzdünk

arról,

hogy a váradi püspökségre történt fölemeltetése (1445)

kis

részben

után, és mint V. Lászlónak fkanczellárja vette a

maga kezébe a

tollat,

(1453) szívesen

hogy uralkodója

hazája

és

nevében a keresztény világ fejedelmeihez és népeihez szóljon.*) Ezt az érdekes levelet kiadta Voigt^ Archív für reichischer Geschichtsquellen. XVI. «)

Kundé

öater-

374—382.

Vitéz János élete. 111.

Leveleinek eoryik gyjteményét Schwandtner adta ki a Sriprerum Hungaricarum ívrétü kiadásának II. kötetében. Egy másik gyjteménynek töredéke a hédervári könyvtár codexébl ki van adva a Gyri Történelmi és Régészeti Füzetek els és második kötetében. ')

tores

II*

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

Mátyás trónra

lépte idején Vitéz

János

udvarnál a legnagyobb befolyást gyakorolta, kívül a kanczelláriában

érvényesíteni el

volt az, ki az és azt kétség-

nem

mulasztotta.

a mely irányban igyekezeteit Mátyás bizonyára a legrokonszenvesebben karolta

föl.

Mint fentebb említettük, négy esztendejébl

csak

idre nézve a

eszerint erre az

tett eljárásról biztos Ítéletet

nnek

kell tartanunk,

Mátyás uralkodásának külügyi

levelek fogalmazásában köve-

nem

alkothatunk.

valószí-

hogy mikor Vitéz János az udvarnál

tartózkodott, a legfontosabb leveleket ö

maga

fogalmazta, s

ezekhez sorozhatjuk azt e két levelet, a melyekrl fentebb

hogy humanistának tollából

iettük,

ériri-

folytak. Egyébiránt, azon-

nal

Mátyás

ti»ónralépte idejében, egy európai

tát

hozott

királyi

elsÖ

közölhetünk;

levelet

cancelláriába.

nev

humanis-

Ez a Grörögországból

származó Polycarpus György,^) ki mint görög nyelvtanár Veronában Vitéz János öccsét tanította. Utóbb a császári kanczelláriában keresett alkalmazást, de dult,

azt

tanácsot

Magyarország

Enea

Silvio,

adta neki, hogy jobb

felé irányozza.^)

Ugy

a kihez for-

lesz,

cselekedett;

lépteit

1458 els

felében nevével egy királyi oklevél alatt találkozunk. Csak-

hamar annyira megnyerte Mátyás bizalmát

és

becsülését,

hogy az igénytelen humanista, kinek sem állása sem javadalma nem volt, mint királyi követ fontos politikai megbízásokkal küldetett Német- és Olaszországba.'') De nem^sokára mind Vitéz, mind Polycarpus szolgálatait eleslegesekké tette a királyi kanczelláriában az az ifjú fpap, a,

mindkettnek tanítványa

Ez Csezmiczei János '^)

Ahel

Jen

a Pliilologiai

ezt a Polycarpus

zésében

azonosnak tekintette.

volt,

volt, kit

de mestereit túlszárnyalta.

nagybátyja a váradi püs-

Közlönyben

(IV. 35.) közölt érteke-

Gryörgyöt Hántó

György kalocsai érsekkel nagyérdem tudósnak ezt a tévedését más

helyen tüzetesen fogom felvilágosítani. -)

meo

Enea Silvio 1455 april 15-ikén írja neki: »Tibi melius érit apud regem Hungarie, aut aliquem ex curia sua collocari

iudicio,

qua re Varadiensis episcopi, doctissimi et optimi patris pre(A bolognai könyvtár codexében. Kiadatlan.) ^) Ezen küldetésekrl Ábel idézett értekezése becses adatokat

studeas

;

eidio uti poteris.«

.tartalmxtz.

XXI

MÁTYÁS KIRÁLY MINT LEVÉLÍRÓ.

korában Giiarino

pöjv tizenkét éves <lötte,

hol rövid megszakításokkal

liires

ferrarai iskolájába kül-

esztendt

tiz

töltött. Társai-

közül csakhamar kiemelkedett emlékezetének erejével, a latin és görög nyelvekben elsajátított jártasságával, a verselésben való

meglep könny ségével.

Ovidius

Költeményei

Cicero beszédeit Horatius ódáit,

epigrammáit szerencsével utánozta.

elegiáit, Martialis

a tle görögbl latinra fordított remekirók

és

munkái, melyeket Janus Pannonius

irói

név alatt bocsátott

közre, Olaszországban a humanista körök kedvelt olvasmányát liépezték.

Mikor 1458-ban hazájába

visszatérvén, költi boros-

tyánnal övezve, a tudományos mveltség és egyúttal a derült TJlágnézlet elnyeivel ékeskedve, a királyi udvarnál megjelent,

Mátyást úgyszólván elbvölte. A király a lángesz költt két esztend múlva, mieltt huszonnegyedik évét betöl-

íilig

püspökké nevezte

tötte volna, pécsi

hogy társalgásában

nál tartotta, hessék,

felhasználja.

és tollát

hogy »udvarának mindig igyekezett,

fényét és

ki,

és

Mátyás

fokozni

most

de egyúttal udvará-

mveiben gyönyörködés

1464-ben

irja róla,

gyarapítani

díszét

alkalmas szolgálatokkal igye-

líezik«.^)

Hogy szolgálatai már 1459-ben vették •ez

a nyilatkozat kétségtelenné

kenységének fogva

emlékei

írott

maradtak

fönn.

csak az

Ekkor

kezdetöket, éppen

Azonban

teszi.

politikai tevé-

1462-ik év

tavaszától

tartotta beszédét,

amelyben

az országgylés megbízásából a pápai követ elterjesztéséreválaszolt.-)

És ekkor

saját leveleinek ós

nek

nyílik

meg a

király

leveles

gyjteményekben

nevében fogalmazott levelek-

sorozata.

Beszédek

és levelek a

nál és Csezmiczei Jánosnál közel állanak egymáshoz. tik egyaránt.

figyelem

humanista íróknál. Vitéz Jánosis,

szerkezet és

stíl

tekintetében

cicerói rhetorika szabályait köve-

fölkeltésére,

a hatás

fokozására

ugyanazon eszközök alkalmaztatnak. A hasonlatok és ellentétek mesterséges, gyakran mesterkélt keresése, a válogatott liifejezésekbl

Mátyás

ott.

gondosan alakított mondatoknak hangzatosélete.

121

XXII

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI. a leveleket alkalmasakká tehetnék,

assoTiantiája

sága,

szónoki eladásra használtassanak

Példa gyanánt szolgáljon az a szán Janus Pannonius

levél,

amit 1462 tava-

Mátyás a pápához

tollával

hogy

föl.

a kinek a bosnyák király irányában követett

intézett-

eljárását

a magyar korona jogaira nézve sérelmesnek tekintette. » Kezdettl

fogva

—

úgymond

mindig nagy súlyt

helyeztünk és fogunk helyezni szentséged intelmeire és tanácsaira, a

melyek a bölcs elrelátás

és a tekintély tulajdon-

ságaival ékeskednek, a legjobb szándék gyökereibl erednek és

a közjó czéljaira irányulnak. Királyi tisztünk

hogy a bocsánatot azoktól, tAgadjuk,

kik érte folyamodnak,

elpártoltakat,

szivünkhöz

követeli^

meg

ne-

visszatérnek^

kegyelmességünkben részesítsük, a jó szolgálatokat emlékezetünkbe mélyen

véssük, a szenvedett

Mindazáltal nagy

feledjük.

massággal

visszaélnünk

sérelmeket

ügyekben az irgal-

fontosságú

nem

szabad

;

könnyeit

inkább a szelidséget

szigorral mérsékelnünk kell, nehogy a bocsánat elnyerésének könnysége másokat vétkezésre serkentsen. Magyaror-

szág és az egész

kereszténység

ellen

ember-emlékezet óta

gonoszabb merényletet, mint a bosnyák követett

És mivel htlenségeért bocsánatot

gyenkezett vagy nyerni dult,

senki

király,

nem

sem

kérni szé-

remélt, az apostoli székhez for-

mert az természeténél

fogva

hajlandó,

elnézésre

mások sebeinek fájdalmát kevésbbé erezi, és a nagy távolság miatt könnyebben megnyerhet. A jóságos és hiszékeny birót körihálózta, úgy hogy az ezen ügyben leginkább érdekelteknek tudta nélkül, talán akaratuk ellenére

hizelgéseivel

is,

a büntetés helyett, amit megérdemelt, kegyelmet nyert

hogy szentségedet a legjobb szándék

Jól tudjuk,

bnt

megbánni nem elég

elidegenített

dolog

;

a bocsánat

föltételét az.

képezi. Ezért

visszatérítése

vezérelte.

óhajtottuk

hogy szentséged azt, kit a feloldozásban részesített^ iránta^ megadására is kényszerítse ... Mi mikor hozzánk folyamodott, keményen viseltük magunkat a volna,

elégtétel

;

bocsánatadásban

sietni

lit visszarántottuk, birjuk ...

De most

nem

hogy

akarván, a kegyelmesség gyep-

ezzel

szentséged

az elégtétel megadására

intelmeit meghallgattuk

;

XXIII

MÁTYÁS KIRÁI-Y MINT LEVÉLÍRÓ. királyt,

hívebben jóvá,

azon

hogy ezentúl kötelességét

alatt,

föltétel

teljesítse, és az

elkövetett

kegyelmünkbe visszafogadtuk.

bnt

hódolatával tegye

elbb

ezt

mind reánk, mind reá nézve üdvösebi)

cselekszi,

lett volna.

És ha

ezentúl állhatatos marad, jóakaratunkhoz ill kegyelmünkre

számithat.«

IV.

Azokat a

— 1468-ik

melyek az 1462

leveleket, a

évek

folyamán Mátyás udvarából ilyen ékes formában küldettek szét,

nem mind

a pécsi püspöknek tulajdoníthatjuk.

Természetes, hogy tak, tanítványokat,

ben,

ámbár ket

és Vitéz

János iskolát alakítot-

követket neveltek, kik az

utói

nem

mködtek

érve,

nál. Ilyen volt a sziléziai BecTcensloer

és a

magyar Hántó György,

szellemük-

a királyi udvar-

János pécsi prépost^) 1465-ben

Eeckensloernek

váradi püspökké neveztetése után a pécsi prépostságot nyerte el,

majd az alkanczellár

és a királyi titkár,

tárnok tisztét

évek

során át

hosszú

és királyi kincs-

míg végre a

viselte,

kalocsai érsekségre emeltetett.^)

két egykorú leveleskönyv az azokban

lek szerzinek

nem

megállapításában

nyújt ugyan,

de legalább

egészen

foglalt leve-

biztos

támpontot

combinatióra

érdekes

szol-

gáltat alkalmat.

Ugyanis a hédervári codex Mátyásnak az 1462

évekbl felül

évekbl

51, az 1468. és 1470.

talmazza.

esztergomi

— 1465

2 külügyi levelét tar-

codex a héderváriban

foglaltakon

melyek a hédervári

66 olyan levelet foglal magában,

kéziratban nincsenek meg.

Világos hogy a két gyjtemény összeállítójának ugyanaz

a levél-készlet

állott rendelkezésére, és

codex

hédervári

összeállítója

26.

Reá vonatkozik Mátyás

Állására világot vetnek

és barátjától típicilegiuTíi

annak egy részét a mellzte. Azt

szándékosan

levele

25.

Mátyás levelei:

86, 91

— 93.

101

;

a ílórenczi Bisticci Vespasianotól írt jellemrajza. (Mai,

Romanuni. X.)

XXIV

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

a szempontot, amely az összeállító

kez körülmény

eltt lebegett,

a követTÍ

meg.

világítja

Abból az idbl, mikor Janus Pannonius mint Mátyás

Eómában és Velenczében járt, második felétl augusztusig) a hédervári

király követségének vezetje

(1464

február

codex

leveleket

nem

tartalmaz;

ellenben

esztergomi

codex úgyszólván a legszámosabb darabot foglalja magában.

arra a föltevésre vezet, hogy a hédervári codexbe Janus

Pannonius

gyjtötték össze

fogalmazatait

;

esztergomi

codex gyjtje pedig különbség nélkül szedte össze a talált leveleket, tekintet nélkül arra,

Emellett

szól

amikor a hédervári codex

tény

hogy kinek tollából hogy abban

is,

levelei Írattak,

folytaké

az idben^;

a történeti forrá-

sok tanúsága szerint a pécsi püspök a királyi udvarnál id-" zött tik,

;

st fönnmaradt

két

oklevél,

melyek azt

hogy Janus Pannonius abban az idben a

hirde-;

királyi kan-

czelláriában a fogalmazói tisztet állandón és mintegy hiva-;

tásszeren

betöltötte.

gróf Forgách-családnak a

Magyar Nemzeti Múzeum-

elhelyezett levéltárában Mátyás királytól 1464 márcziug

ban

31-ikén kelt

két

oklevelet

találunk.

egyik a

»Jo,«

másikon a »Jo. Q.« signaturát viseli, a mi »Joannes Quinqueecclesiensis»-t jelez. És ennek a másik oklevélnek keltezésében a pridie egy kivakart szó helyére más kéztl utólag lévén beirva, ugyané kéz az oklevél aljára a következ megjegyzést irta

»Emendata

cancellaria in dictione

pridie Jo. Q.<

mi azt mutatja, hogy a királyi kanczelláriában a pécsi püspök sajátkezüleg végezte az oklevél javítását. A küls körülményekbl vont következtetéseket a leveszövegének

lek

és

irályának

tanulmányozása

mondva elkelsége, a mondatok szabatossága a

megersíti;

hédervári codex levelei a felfogás emelkedettsége, jobban

stil

elegantiája tekintetében

a leveleket, melyek csak

és tömörsége,;

szembetnen felülmúlják az

esztergomi

azokat'

codexben foglal-

tatnak.

Elég összehasonlítani

azt a

két levelet,

melyeket

Mátyás ugyanazon napon 1463 szeptember 28-ikán, ugyanazon ügyben,

—

a knini püspök küldetését jelentve -f a;

ÍXXT

JIÁTYÁS KIRÁLY MINT LEVÉMRÓ.

pápához

és a veleiiczei

dogéhoz intéz

;

azt a két levelet,

íimelyeket hasonló ügyben az esztergomi érsek és

püspök megersítése a;

leveleket,

Ecmába

tárgyában

küld

;

a váradi ^)

azokat

melyeket 1464 február közepe táján, mikor éppen

Janus Pannoniiist Rómába miután

küldi,

ezzel

irat,

és

azokat a

néhány nap múlva a velenczei dogéhoz, a lengyelországi rendekheií' és magához Janus Pannoniushoz intéz.^) Janus Pannoniussal 1462 és 1470 között a királyi levelek fogalmazásának teendiben Beckensloer János és Hántó György osztoztak. És mivel tudjuk, hogy ezeknek befolyásuk folytonosan növekedett,*) könnyen megmagyarázhatjuk azt a jelenséget, hogy az 1467-ik év elejétl fogva a Janus Pannoniusnak tulajdonítható levelek száma igen •csekély. Különben is. a pécsi püspök Szlavónia bánjává neveztetvén ki, az udvarnál állandón tartózkodni megsznt. Mikor Mátyás 1468 tavaszán a csehországi hadjáratira' indul, Janus Pannonius püspöki bandériuma élén kisérté' t és 1470 február havában Fridrik császárnál tett bécsi leveleket, amiket,

udvarból távozott,

alkalmával

látogatása

ebbl

idbl

szintén

környezetében

volt.

Éppen

ismét találkozunk levelekkel, melyek Janus

Pannonius tollára vallanak. Ezek között a legutolsó az a stil-' remeknek nevezhet rövid levél, amelyben Mátyás Bécsbl' 1470 február 17-ikén a flórenczi köztársaságnak az aján-

dékban küldött oroszlánokért köszönetet mond; az oroszlánok és a királyok közötti hasonlatosságra és a flórenczi köztársaság régi czimerében elforduló

zásokat

oroszlánra finom czél-

tesz.^)

Éppen

a bécsi látogatás idején következett be a

gyarországi visszony okban az a fordulat,

noniust

Vitéz Jánost a királytól elidegenítette, és

és

munkásságuknak,

befolyásuknak

véscet vetett.

II.

33, 34. 58, «1.

54—62. L. Mátyás

»)

177.

élete. 213.

ma-

mely Janus Panígy

királyi kanczelláriában'

;

XXVI

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

Sok tekintetben nevezetes az a levelezés, amit M.átyá.'í az 1466-ik év szén és a következ év els hónapjaiban Podjebrád György cseh kiráiylyal, az fiával Viktorin

Ez a háborúnak 146 ftban bekövetkezett kitörését úgy elzi meg, mint a gyakorlott vivk nyugodtj kimért kardcsapásai, melyek a heves halálos tusát megnyitják. Ezen levelezésbl Mátyásnak 14 levele maradt fönn, melyeket egynek kivételével a Csehorherczeggel és cseh urakkal folytatott.

—

szágban

összeállított,

—

prágai

Lobkovitz-könyvtárban

rzött leveleskönyv mentett meg az enyészettl.

Ezen

levelek csoportjának kiváló érdeket kölcsönöz az

hogy nem egy tollból kerültek ki. Az els,, a melyben 1466 szén Sternberg Máté cseh furat Mátyása körülmény, a magyar

foglyok szabadon

humanista

iró

lást

mve.

bocsátására

szólítja

nélkülöz stíljébl azt következtethetjük, hogy Mátyás-

személyesen diktálta.

—

»Ertesülést nyertünk

tudomásunk van a geinek zálog

szine

hogy

fell,

(cseh) testvéreknek, a

írja ti

—

mi személyünk

alatt

már régóta

és

st köztudomás foglyaink

jog,

szerint

jogtalanul

Valóban

biztos-

a Zvetlo nevezet várat a

adtátok át

országunk ellensé-

és ;

pedig

azok nektek pénzt soha sem adtak és adni

csol.

nem

föl,

Világos, határozott, de diszt és csiszo-

tudjuk,

nem

hogy

képesek

abban a várban, amelyben a mi

riztetnek, a

csodálkozunk

várnagyotok paran-

hogy ilyeneket

fölött,

különösen a Csehországgal fönnálló szövetségek és szer-

zdések

sérelmére

mívelni

merészeltek.

Ezért intünk

és-

személyünk és országunk

titeket, hogy a mi mondott Zvetlo várból eltávolítván, nekünk éshanem találjatok alattvalóinknak károkat ne okozzatok módot, hogy a mi foglyaink onnan mielbb kiszabaduljanak. •Ellenkez esetben az alkalmas gyógyszerrl magunk gon-

megkeresLink

ellenségeit a

;

doskodunk. Ezenfelül a budai és pesti polgárainktól a ')

»caYJtivi nostri«

csehek kezei között

kevéssé szabatos kifejezés alatt Mátyás

lev magyar

foglyokat

érti.

XXYI

MÁTYÁS KIRÁLY MINT LEVÉLÍRÓ.

birtokaitokon letartóztatott javakat,^) békésen és kár nélkül

mert azokat, szakolczai kapitányunk

szolgáltassátok

rajtatok

alkalmas módon megveszi. «

másként cselekedtek, mi meghagyásunkból

lia

;

Néhány nappal ezen

után Mátyás a

elküldése

levél

cseh királytól és fiától leveleket kapott, amelyekben értesítik,

hogy a Sternbergtl

sérelmek meg-^

és társaitól szenvedett

szüntetése tárgyaiban

Brünnben gylés fog

akkor Esztergomban

idzíitt, a hol bizonyára válogathatott

humanista képzettség fogalmazókban herczeghez

torin

Mielbb

értesülni

egyúttal kiemeli, berg,

hanem a

mindazáltal a Vik-

;

maga

választ ismét

intézett

Éppen

tartatni.

irta

megv

kivan a brünni gylés határozatairól, és

hogy az

nem egyedül

panaszai

számos más

cseh király

—

híve

és

Stern-

alattvalói

—

úgymond minden jogos és»Ezek törvényes ok nélkül országunkba rontanak, és mindent ami-

ellen irányulnak.

hez érhetnek, tzzel, vassal, rablással

nak meg

;^)

st, a mivel

még gonoszabb

len pogány törököktl

gyakorolt

embereket,

leányokat,

fiukat

és

nek

})éldát

zavar-

adnak, a hitet-

szokást követve,

paraszt-

miként nékünk biztosan,

vernek

jelentik, elfognak, lánczra

nem

és öldökléssel

és

szolgaságba

hajtanak^

irgalmazva Isten egyházainak, semmiféle rendnek, nemés kornak.

Hogy

ezek a keresztény becsülethez, a király

úr és mindnyájatok becsületéhez tok és minden józan

mennyire illk,

esz ember könnyen

maga-

megítélheti. « Inti

a bajok mielbbi orvoslására. »Mert mi ezen részrl annyi jogtalansággal

kegyetlen

felingerelve

Isten

segítségével

sem mellzünk jpl, amit ezen annyira kegyetlen ellenségek rült dühének elnyomására tenni szükséges lesz.«^) semmit

Ettl bözik

nyelvben

a levéltl hangra, irályra

a melyben két

az.

nem

használtatik.

108.

'')

»()mnia

külön-

»B(jna« kifejezést has/nál, ami ingó javak jelölésére a jó latin

miscent.*

szembetnen

héttel utóbb Samarjáról Yiktorin

(lue attingere

possunt,

(!)

146f,

október 27-ikén.

109.

igne,

ferro.

préda,

cedibus

XXVIII

MÁTYÁS KIRÁI,Y LEVELEI. a brünni megállapodásokkal való elégületlenségé-;

herczeget

;

értesíti.

Ennek a

levélnek bevezetésében az erltetett elmésség

kísérletével találkozunk. Viktorin a cseh rablókra vonatkozólag » Magyarország* részérl bizonyos intézkedések szükségességét liangstílyozta.

—

»Mivel

feleli

Mátyás

—

hosszadalmasnak

látszhatnék nektek Magyarországtól, ha az ország alatt annak összes tagjait

érteni akartátok,

meg fogtok elégedni módon tlünk kapjátok.

sztik

És a

levél

várni a választ,

azzal,

azt

szövegében a következ rhetorikai

korlattal találkozunk.

Illbb

lett

hisz-;

ezt a választ alkalmas

stílgya-i

volna (Sternberg) vakme-

rségét megtörni, mint szelidíteni; mert arra, hogy békességben éljen, csak kényszeríteni lehet, jó módjával rábírni' nem O ugyanis mindig elbb lépett föl mint ellenség, mindig elbb a zsákmányt ke-i s csak azután mint vádló .

;

csak

resté,

azután

gondolt

igazságra

és

törvényre.*

Végül Viktorin herczeget Sternberg megfékezésére ezzel a szép és tömör phrasissal szólítja föl: » elbb a békesség' megtorlója, azután a béke helyreállítója legyen*.^)

a levél

Oyörgynek

már humanista

Írónak, valószínleg

— ekkor már királyi alkanczellárnak — a

szintúgy a következ

is.

Mivel Viktorin azt

irta,

Hántó

mve

hogy aty-

érdes« levelét bemutatni nem » kemény és Mátyás gúnyolódó elmésséggel köszönetet mond a Jóakaratért, amely a herczeget arra készteti, hogy »attól is

jának Mátyás merte,

fél,

ami egyáltalán félelemre okot nem

»De

—

folytatja

szolgáltat«.

— testvériségednek rólunk való gon-

<loskodásában felesleges volt odáig mennie,

hogy levelünket

megfontolás nélkül vagy érdesen Írottnak tekintse, és teni tanácsosabbnak lássa,

ami a kölcsönös jóakarat tethetné,

nem

elrej-

mint világosságra hozni. Olyat, és a

béke fönntartását veszélyez-

írtunk; ha csak veszedelmet abban

nem

lát,

hogy mi az igazság kimondását a hizelgésnél többre becsül-^ jük. De a mi meggyzdésünk szerint a békét inkább a

1466 november 9-én.

XXIX

MÁTYÁS KIRÁLY MIST LEVÉLÍRÓ. mint a szavak

tettek,

szenvedünk

hanem kegyetlen

;

kemény

ós híveink

akartok hal-

másképen, mint

és érdes tetteket

nem

és érdes szavakkal megjelölni

nem-

és gonosz dolgokat

pedig enyhe és ékes szavakat

Valóban a kemény

lani!

meg.

zavarják

csak kemény ós érdes,

tudjuk.

Testvé-

kemény szavakat ne hasz-

riséged tehát, ha azt óhajtja, hogy

náljunk, kötelességéhez képest akadályozza meg, hogy ellenünk

kemény

tetteket

végbe

vigyenek

volna arra, hogy a megkötött

;

miután hivatva

és

béke

legyen,

alább a megsértett béke boszúlójává váljék

szintén beszéltünk levelünkben az

lelést

színlelt és

igazságnál

többre

ííem

hittük,

lett

most legNyiltan és

hogy a

szin-

Elménk gondolatait

becsülik.

enyhébb szavakkal elfödhettük volna; de ezt az

eljárást a baráti érzelmekkel

Elvárja, hogy »a

meg nem férnek

tekintjük*.

békebontókkal szemben, mint a mi szö-

mert tapaszs nem mint közbenjáró lépjen föl hogy a közbenjárók az ellenség harczi kedvét inkább éleszteni, mint csökkenteni szokták.« ^) Erre maga Podjebrád György vette át a szót és élesszemrehányásokat tett Mátyásnak. Ez hosszú levelében min-

vetségesünk

;

taltuk,

den egyes pontra, lígyszólván minden habár

— úgymond — szavakkal

sorra,

kimerítn

felel

;

küzdeni, a hol tettekre volna

»nem helyes, apához és fiúhoz nem ill, mert ezeknek egymással jóakaratban és szolgálatkészségben kelleneszükség,

mérközni,« mely mérkzésben »a gyztes

legyzetik, a legy-

sért nyilatkozatok nem foglaltatnak; csakhogy a » komoly ügyekben komolyan beszélünk, és meg szoktuk követelni, hogy a szerzdézött

gyzedelmeskedik*.

leveleiben

sekben foglalt kötelezettségeket mindenki iránt

hogy ez megütközést

kelt,

azon

teljesítse*.

nem

Egyéb-

csodálkozik, mert

semmi sem kellemetlenebb, mint a hitelezi pontossága*. »Azt az aggodalmát pedig, hogy fiatalságunk »az adósnak

tüze fenséged komolyságát lángra lobbanthatja,

— illendbb-

mert a mennyiben a királyi méltókomolyságáról szó, van ezt megvetnie a mi fiatal koság runkban sem szabad.* Végül azt a meggyzdését nyilválett

volna elhallgatnia

V 1466 november

;

18.

111.

XXX iiitja,

WÁTYÁ8 KIRÁIA' LEVELEI.

hogy tanácsos

lesz

a vitatkozást abba hagyva, a baráti

jóindulat tényeiben kelni versenyre egymással.

Ez a

egy

levél és

másik, melyet a király

a prágai leveles könyvben

lioz intéz,

jegyzését viseli

;

ami kétségtelenné

Viktorin-

Hántó György teszi,

ellen-

hogy a levelezés-

nek ezekhez hasonló többi darabjai szintén az ö mvei. Ellenben Mátyás saját fogalmazatainak tekinthetk a Lippa Henrikhez, Csehország fmarsalljához intézett levelek,

melyben 1467 márczius 30-ikán Viktorin herczeget a Morvaországban fogva tar-

és a levelezésnek legutolsó darabja

is,

magyar alattvalók szabadon bocsátására újból fölhivja. Ezekben egyszer, világos szavakkal, a rhetorika apparátusát félretéve, beszél; a mondatszerkezetbl észrevehet,

tott

hogy sebes diktálás után Íratott s azután ki nem javittatott. irja Yiktorinnak » Azokra, amiket a ti közléstekbl

—

módon

megértettünk, röviden ilyen

válaszolunk.

Elször

is,

amikor ami foglyainkat fenséges apátoktól visszaköveteltük, Lusaczki azt állította, hogy és társai, a mi bizonyos tartozásaink miatt, akaratuk ellenére és kényszerítve ragadtak fegyvert.

De mi nem

ismerjük

el,

hogy akár Lusaczkinak,

akár valamelyik emberének adósai

gonosz emberek természete,

gos okokkal színezik

és az

voltunk vagy vagyunk.

hogy bntényeiket

elkövetett

látszóla-

sérelem igazolására

vagy kimentésére távol fekv alkalmakat vonnak el, ezekre mint igazakra és sajátjukra támaszkodnak, pedig ezek egészen hamisak, vagy reájok nézve teljesen idegenek.

Ameny-

nyiben mi neki valóban adósai lettünk volna, szívesen kielé-

ha a

gítjük t,

helyett,

hogy országunkat rabló betöréssel

ellenségesen megtámadja, a tartozást törvény utján, a kell

bizonyítékok

elmutatása

magával, követeli;

hogy

ilyen

azért

amint a szokás hozza tett,

mivel jól tudja,

köttetett. Egyébiránt,

hogy ügyét a ti fenséges szünekünk ez id szerint a magunk

Lusiczki azt mondta,

mivel

ltök

kölcsönös

mellett,

nem szerzdés nem

amit

Ítéletére bizni kész,

részérl semmink

sincs,

amit

ítéletére

bizhatnánk,

hanem

csak egyszeren, mivel a mieink igazságtalanul megsértettek

120, 122.

MÁTYÁS KIRÁLY MINT

mennyi a bün megboszulására ami foglyainknak, kik javaik

^8 annyi kárt szenvedtek a

elegend

XXXI

I.EV^ÉLIRÓ.

okot szolgáltathatott,

^s személyök jogos védelmében jogtalanul elfogattak, vissza-

adását követeljük. Miután ezt elnyertük,

talán

nem vona-

kodnánk késbb más dolgokat, ha ilyenek netán vannak, a melyek birói elintézést igényelnek, bármilyen becsületes emberek, fképen a királyi felség Ítéletére bizni, ha valamikor országunk nehéz liogy

mi magunk

ügyeitl annyira szabadok lehetnénk,

vagy

személyesen találkozhatnánk,

vele

legalább amit legközelebb óhajt, a ftisztelend

esztergomi

fenségéhez küldhetnk. Ezalatt testvériségedet buz-

érseket

gón kérjük, hogy embereink szabadon bocsátását tényleg eszközölje ki

;

vagy legalább ne tudják be majd nekünk,

ha mások gonoszságától jogunkat követeljük. «

Azonban éppen

késztetve,

ellenük bármily

módon

ez a csehországi levelezés,

mely a

Má-

tyástól és a nevében másoktól fogalmazott levelek között

mas annak

földerítésére,

egyszersmind kiválóan alkal-

különbséget élesen feltünteti,

hogy Mátyás a másoktól fogalma-

mennyire mérvadó befoMinden oda mutat, hogy a gondolatok tle csak a küls forma másoktól.

zott levelek tartalmára és hangjára lyást gyakorolt.

származnak

és

VI.

1471-ik

év,

János

invasiója, a Vitéz

melyre és

politikájában, úgy leveleiben

berezeg alatt

Mátyás királynak miként egész is mély nyomokat hagyott.

Mig a megelz idbl a következ

lengyel

Janus Pannonius vezérlete

szervezett összeesküvés esik,

leknek túlnyomó

Kázmér

fönnmaradt külügyi

leve-

része humanista fogalmazóktól származik,

két

évti-íedbl

alig

egy-két

olyan

darabot

bírunk, amelyeknek stíljében a klasszikái minták utánzására való törekvés nyilvánul. ')

165,

168—

132.

—

Az 1467 — 1470 évkorból még

170, 173. és 176

juk Mátyásnak.

számok

134,

137,156—

alatt közlött leveleket tulajdoníthat-

XXXII

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

királyi udvarnál az a liely,

Pannonius annyi ferenczrendi

amit Vitéz János

atyának, egykor

és Janu.s

most Veronai Gábor

diszszel töltöttek be,

János társának,

Capistranoi

majd Eger püspöki székére és a kanczellári tisztre helyezett, bizalmával annyira kitntetett, hogy benne az udvari emberek a király »igazgatóját

jutott, a kit

és jobbik

a király

Erdély,

szemét « ismerték

föl.^)

Tudvalev, hogy a Szent-Ferencz-rend nismus irányával szemben ellenséges irodalmi

hoz

mveikben a

állhatatosan

állást

huma-

tagjai a

foglaltak el és

középkori skolastikus hagyományok-

ragaszkodtak.

Veronai Llábor befolyása

tehát a királyi kanczelláriában a Vitéz Jánostól meghonosított

kedvez nem lehetett. Hántó György, ámbár még egy ideig megtartotta

szellemre és irányra

al-

kanczellári állását és csak 1475-ben helyeztetett át a kincstár-

noki

tisztre,

úgy látszik a levelek fogalmazásával ezentúl nem 1467 években tle ellenjegyzett

—

foglalkozott; mert az 1466

levelekhez rokonságban állókat 1471-tül fogva

nem

találunk.

Veronai Gábornak az udvari kanczelláriánál legbizalmasab)b

Bdkócz Tamás

és legtevékenyebb eszöze

mas primás renaissance

násává

lett

—

olaszországi

volt, ki

irodalmának ugyan, de

és

nem

tartott

;

késbbi

hatal-

mvészetének

bkez

maece-

nagy számban fönnmaradt saját

elég

maga

leveleinek tanúsága szerint,

igényt

—a

fiskolákban tanúit, a

humanista

babéraira

amit pártfogója befolyására vezethetünk

vissza.

Feltnbb, hogy Váradi

Péter, ki 1475-tl a királyi kiváló huma1479-tl a kanczellár tisztét viseli, az nista képzettségét, amelyrl a saját levelei tanúskodnak, a király nevében fogalmazott és tle ellenjegyzett levelekbon

titkár,

nem

érvényesítette.^)

így tehát éppen akkor, amikor -)

Farkas Lukács

milánói

herczeghez

kek.

310.

II. ^)

Petri

királyi

Warda

1776.)

Mátyás külügyi leveleinek

Budáról.

május 19-ikén a Emlé-

Diplomacziai

gyjteményét Wagner adta

Tle II.

1476

tanácsosnak

küldött jelentése

Saját leveleinek egy

Mátyás udvarát a

ellenjegyzett

kötete.

több

ki.

levelet

(Epistolae

tartalmaz

;

XXXIII

MÁTYÁS KIRÁLY MIKT LEVÉLÍRÓ.

amikor

humanista irók benépesítik,

meghívott

külföldrl

ezeknek munkái és a renaissance míívészetének alkotásai a

mvelt

személyét és az országot a

király

fén3myel sugározzák köri fordulat

áll be,

világ

eltt dics-

a diplomatiai levelezésben olyan

amit a külföldön hanyatlásnak tekinthettek.

nem annyira Veronai Gábor és Bakócz Tamás hatásának, mint inkább annak az állásnak kell tulajdonítanunk, amit maga Mátyás uralkodása másoEzt a tüneményt

illustrálja az a elfoglal. Ezt legjellemzbben hogy míg az 1458—1471 közötti idbl fönnmaradt

felében

dik tény,

külügyi leveleknek alig negyed részét tulajdoníthatjuk néki

— 1490

1472

idbl

közötti

ismert

három

leveleknek

negyedrésze olyan, mely tartalomban és formában egyaránt egyéniségének és a tle való származásnak

az teti

föl.i)

ban

és tapasztalásban

jeleit tün-

Minél inkább halad elre Mátyás életkorban, hatalomkik

;

minél inkább

tnnek

körüle azok,

emelték trónra, és lépnek helyökbe azok, kiket

alacsony sorsból magasra

hogy legbensbb

arról,

;

minél gyakrabban

hívei

emelt

gyzdik meg

könnyen árulókká, pártütkké

válhatnak, és hogy elkeseredett ellenségeit akaratának vak eszközeivé alakíthatja

annál mélyebben gyökeredzik

meg

lelké-

ben a gyanakodás, a bizalmatlanság mások iránt és sarjadzik belle a túlteng önérzet, az önbálványozás. Alig birja

valaki

kielégíteni.

Helyesnek,

sítónak csak azt tartja, amit

Elbb sem titkáraira

szerkesztését

maga a

;

saját

arra talál idt, hogy a leveleket

mi hihetetlennek

szól,

ír

vagy cselekszik.

bízta egészen a humanista

a levelek

úgyszólván

fogva)

czélszernek, sikert bizto-

maga

látszanék, ha a

most

fpapokra

pedig

titkára,

fogalmazza,

és

(1472-tl

nem

hanem,

fönnmaradt okiratok

csak

—

nem

Az I. kötetben: 196, 211, 214, 219, 224, 244-248, 251,252,254, 259, 260 — 264, 266-268, 270, 272—279, 280—284, 286 — 289, 290, 292, 293, 298, 301—320. A II. kötetben 1,2,8, 9,11,12, 12, 13, 15—23, 25— ?7, 40, 41, 43 — 52, 54 97, 99—116, 120, 122, 122—153, 155 — 156, 168, 170-173, 175—178, 182-186, 188—195, 198 — 206, 209, 211 — 21::. 216, 217, 221—223, 227 — 231, 233 — 242, 244—248. ')

Ezek

225, 229, 230

a következeik.

— 239,

241, 242,

—

MÁTYÁS KIUÁI.Y LEVELEI.

II.

III

XXXIV

MÁTYÁS KIRÁLY

—

hirdetnék, tott

még arra

darabokat átnézze

is,

I.EVELKI.

hogy az

bemuta-

aláírás végett

azokban a tollhibákat

és

kiigazítsa.^)

Mátyástól magától fogalmazott ezen levelek szeren-

csénkre

elég

azokból

számban

nagy

királyt

maradtak

mint

és a levélíró sajátosságaiból a

fönn

levélírót

hogy

arra,

jellemezhessük

nagy király jellemére világos-

ságot vethessünk.

Már

nem hanem uralkodói functiónak tekinMig a humanista levélírók úgy tnnek föl, mintha fentebb jeleztük, hogy Mátyás a levélírást

irodalmi foglalkozásnak, tette.

szerepeket játszanának és a közönség tapsaira várakoznának

Mátyás csak

azt az ügyet látja, amelyet tárgyal, csak arra

a politikai czélra néz, amit elérni akar.

Ezeknek az ügyeknek

sokfélesége, a czéloknak gyakori

váltakozása okozza, hogy a levelek nemcsak tartalom,

forma

és

tntetik

hanem

a legnagyobb változatosságot

föl.

De ról,

hang tekintetében Írójuk sohasem

melynek tudata

meg

feledkezik

királyi méltóságá-

mindig áthatja és gyakran

nyiltan

kifejezésre jut.

Láttuk, hogy uralkodásának legels napjaiban, Podje-

bradhoz

levelében azon elhatározását, hogy királyi mélr

irt

tóságát és tekintélyét megsértetni nyilatkoztatja ki

és

nem

szemben

királyi méltósága szá-

tiszteletet követel.

Állását a császár irt

erteljesen

utóbb szintén Podjebráddal

hangoztatja, hogy ifjú kora daczára

mára

engedi,

levelében

ország

volt

Rang

állott.

ismerjük

;

így és

irányában egy német fejedelemhez

jelezi:

»Magyarország

birodalommal

mindig

kapcsolatban

tekintetében a császárt

magasabb

szabad

soha

sem

állásúnak

de az uralkodói hatalom szempontjából magun-

kat vele egyenlknek tekintjük, annyira egyenlknek, hogy tle egyáltalán nem félünk és miként eddig nem féltünk félni ezentúl sem fogunk. « Egy más alkalommal pedig irja

IV. Sixtus pápához intézett több levelében, melyek a velea"

czei állami levéltárban riztetnek.

XXXV"

MÁTYÁS KIRÁLY MINT LEVÉLÍRÓ.

» Magyarországnak szabad királya vagyunk, a német birodalomhoz az alárendeltség viszonyában nem állunk. «*) pápához írt egyik levelében a császár fenyeget

magatartásáról megjegyzi, hogy

És a császárnak

dol. «

válaszolja,

gylés,

a törökök

tében,

pápai

ellen

császárnak

ellene

nyára

—

Írja

nem

arról

követ

kért

következ-

tle megtagadja, st

nyújtani

kész.

a teanoi püspök

»Mi

praktikáival

és

fejedelmei

a törökök ellen igért segítséget

hogy a német

értesül,

tördünk;

szárnak nyújtják

azt

»nem els

cselszövényei

segélyt

segítséget

—

ekkor

nyilatkozatára kerül, ez

lesz!«2)

1481-ik év nyarán

birodalmi

ugyan keveset gon-

azzal

hogy, ha a dolog háborúra

gyzedelmes háborúnk

fenyeget

bizo-

nem

fektetünk nagy súlyt rá, ha a birodalom

mert reméljük

;

ellenünk a csá-

és Istenben bízunk, hogy,

a mi érdekeinket jól biztosítani é3 minden módon ügyünkrl gondoskodni képesek leszünk.*^). Jellemz, hogy mikor 1487 szén Albrecht szász heraz

bekövetkezik,

személyes

czeggel fejezte

találkozás

hogy

ki afölött,

»neki

terveztetett,

mint

felháborodását

királynak

királyhoz

méltatlan, a tartózkodásra gyalázatos ós kényelmetlen város jelöltetett ki, a hol

hatott

és

kell

sem lakást, sem élelmezést nem találszámú kisérettel meg nem jelenhe-

tett volna.«*)

Leveleiben gyakran

hangsúlyozza

azt,

hogy

becsüle-

tének megrzése«

mennyire szivén fekszik: különösen

hogy szövetségeseit

nem

hagyhatja, mert különben

azt,

becsü-

lete csorbát szenvedne*.^) És egy alkalommal így ír »A fejedelemnek semmire sem kell inkább ügyelni, mint az adott szóra; ennek megtartása nélkül a fejedelemnek élete meg:

sem

tartását

kell kívánni. «'"')

Hirdeti,

»)

II.

«)

»)

II.

•)

96,

hogy

azt.

amit

egyszer

jól

megfontolva

194.

219. 95.

198.

261, 268,

276.

245. III*

XXX YI

MÁTYÁS KIRÁLY

elhatározott, visszavonni

LEV^ELEI.

nem

» becsülete

engedi. «

ragaszkodván ahhoz az elhatározásához,

nem

Beckensloert az esztergomi érsekségbe vissza azt

hogy

írja,

» inkább

áldozza föl

életét

Ezért

hogy a szökevény bocsátja,

és egész országát

veszélynek teszi ki,« mintsem határozatát megváltoztassa.-) isiikor egyszer az

a kérése, hogy a pápa egyik

ersítési dijait engedje

Rómába, hogy kérése érdekében

dend

el,

teljesítését

sürgetnie

dijak

nehézségekbe

értéke

kell

becsületének «

és

fpap meg-

ütközött,

szentszéket

kétszeresének

azt

írja

megóvása, az

elenge-

megtérítésével

kár-

pótolni kész, csak azt, a mit kért, teljesítsék.^)

Ismételten találkozunk leveleiben azzal

hogy

tával,

» nevetség

a salzburgi érsek egy magyar írja,

tárgyává «

megkeresésére

csapatot küld

nem

nyilatkoza-

Mikor

akar.

várába

Pettau

ezt

nem

lenni

rségül

bocsátják,

azt

hogy a kárral, a mit szenvedett, kevésbbé tördik^

mint »a csúfolódással, a mit a kiidarcz rá vonhat. «^)

És 1476-ban a törökök

meg minden ember, hogy

mi,

hadjáratban szövet-

ellen viselt

ségeseitl elhagyatván, így nyilatkozik

Bizonyossággal tudja

ha csak lehetséges, nem fogjuk

hogy országainkat elveszítsük emberek minket kikaczagjanak!« ^) engedni,

ezenfelül

Nézeteiben és cselekvésében az önállóságot a legnagyobb mértékben

lenséget veszi azt,

magát.

úgy

fölteszik

róla,

bírván,

még az

és függet-

sértés

számba

hogy másoktól befolyásoltatja

1481-ik év nyarán a pápa a magyar követ eltt

nyilatkozott,

hogy Mátyásnak az egyik pápai legátus

(a teanoi püspök) irányában tanúsított ellenszenve a másik

legátus

(az

ascolei

püspök)

befolyására

Mátyás egyenesen a pápához ezen föltevés ellen. » Miután

—

telve folyamodtunk,

3")

intézett írja

—

vezetend

levélben

vissza.

tiltakozott

szentségedhez ismé-

hogy a teanoi püspököt hívja vissza^

XXXVÍI

MÁTYÁS KIRÁLY MINT LEVÉLÍRÓ. iriiost

arról értesülünk, hogy

nem adott, tlünk, hanem az

liitelt

mondta, liogy ezek az írások

ascolei

püspök

fölött lehetetlen

nem

magán

gylölet,

mert

mint az

idegen

igazság

és

nem

erednek.

hogy

látjuk,

hajlékonyaknak ós könnyen

hogy inkább

tart,

r sugalmazásából

sajnálkoznunk,

szentséged minket olyan liatóknak

szentséged a mi írásainknak

és azt

hajlít-

sugalmazással táplált saját

tapasztalásunk

indítanak «. ^)

És néhány

héttel utóbb a pápától vett levélben ugyan--

azzal a föltevéssel találkozván,

—

ellen

még

egyszer tilta^

—

elhiheti, hogy mikor úgy mond és buzgóbban hségesebben tárgyaltatnak, azokról ügyeim

kozott.

Szentséged

sem gondoskodik,

senki

mint

magam,

kinek

érdeke

koczkán forog. Ezért esedezem, ne higye sem

azt, hogy a mit hogy roszakaratú emberek beszédeikkel reám hatást gyakorolhatnak és könnyen oda akarják. Az ok, ami engem írásra és vihetnek, a hová

írtam, ok nélkül írtam,

sem

azt,

ielentéstételre

súlyosabb

ösztönzött,

volt,

dolgok ismerete,

hiszi; a tapasztalat és a

tottak arra, hogy írjak és

mint

szentséged

nem gyanú

jelentést tegyek. Mivel

indí-

azonban

más véleményen van. én szentséged véleményével szembe nem szállok, én engedelmeskedem és beleegyezem szentséged

abba, hogy minden úgy legyen, a hogy szentséged gondolja és vélekedik.* ^)

E -és

szerint

akkor

meggyzdéséhez

is,

való

mikor

enged,

ragaszkodását

véleményéhez

hangoztatja.

Még

világosabban fejezi ki ezt a római követéhez intézett levél-

ben:

»0

szentségével

ellenkezni

nem

akarunk;

hanem

megnyugszunk benne, hogy i^i miattunk ám minden fehér legyen « *) a mihez hozzá kell gondolnunk a kiegészít mondatot: » ámbár mi feketének látjuk«.'^) ;

»Scriptis nostris.<

»)

II. 95.

»)

II. 99.

»Coatenti sumus, ut per nos quidem omnia sint alba.<

II.

100.

«:

XXXVIII

MÁTYÁS KIRÁLY

LEVEI.KI.

VII. ;

Mátyás az emberekre

hatás összes eszközeivel

való

a hódító kedvesség varázsával és az indiilatosságnak hatal-

masokat megreszkettet kitöréseivel egyaránt

Azok

a kik

mint a szerelmes szárnak.

rendelkezett.

1470-ben Bécsben látták, följegyezték, hogy hölgyének,

ifjii

úgy kedveskedett a csá90 volt udvará-

pápai követ ellenben, a ki 1488

—

hogy Mátyás^ a mikor egy alkalommal » indulatosan, úgy szólván dühöngve beszélt, azt a benyomást tette rá, »mintha szájából, orrából, szemeir bi lángözön törne el«. ^)

nál, azt írja egyik jelentésében,

Jlyen végletek között hullámzanak

De úgy látszik mintha

levelei.

leginkább akkor érezné magát

ter-r

mészetes elemében, mikor vádolni és szemrehányásokat tenni, fenyegetni, ijeszteni kellett.

örökölt harczias szellem

volt

diplomatiai levelezéseiben

lyel

érvényesül.

éles,

a mely

eltérbe lépett és mesteri tökély-

termékenység és leleményesség

meglep gondolkodásában, mint ép oly

seitl, els sorban atyjától

jellemének fvonása,

logikája

cselekvésében.

ép oly sújtó,

ép

oly

Dialektikája

Xémely

mint fegyvere.

a hatást teszi ránk, mintha sorai közül a harczi

levele azt

trombiták

riadója,

ágyúk

hangzanék

dörgése

felénk,

mintha szavainak súlyos csapásaival élbb akarná megsemmisíteni

azokat,

a kikkel a csatéren

mérkzni készül. És megrzi nyugaU

minél válságosabb a helyzet, annál inkább

mát

és

higgadtságát.

önuralom,

mely lehetvé

hogy várak ostrománál az ágyúk tüzelése közepett zavartalanul pihenjen, a mi^ csodálva jegyeztek föl az egynem hagyja el akkor sem, mikor a tollat azért korú írók Teszi vagy adja másoknak kezébe, hogy ellenségeihez szóljon.

iette,

—

Kiválóan érdekesek levelei,,

a melyek közöl

mit birunk, ezegnek

az,

tekintetben különösen

több

Mátyás

fönn.

hadüzen legels,

amelyben 1468 tavaszán Viktorin cseh ber-

háborút megüzeni,

zata; humanista

maradt

írónak

élete.

367.

nem Mátyás

saját fogalma-

(vagy Janus Pannoniusnak, vagy

; :

XXXIX

MÁTYÁS KIRÁLY MINT LEVÉLÍRÓ.

Hantónak) mve. Ékes, de a feladattal nem egészen összhangzó phraseologiííja utal rája. »Azt észleljük így hogy a béke sugallatait meguntáhangzik a bevezetés

—

tok

szomszédaitokkal

és

egyetértést

nem trhetitek

ugyanis különös buzgósággal azon fáradoztok, hogy ellensé-

elbb

geket

csináljatok,

mint birjatok

;

hogy a háború

...

magvainak elvetésével újabb háborúkat termeljetek hogy a békés szomszédok közé üszköt vetve, ezt vészteljes fáklyák ;

lángjaival éleszteni siessetek

!« ^)

Egészen másképen hangzik az

1477-ik

tavaszán

év

Mátyástól szerkesztett, a császárhoz intézett hadüzenet:

»Felséged kétségkívül

emlékezik arra, hogy amikor

jól

néhány esztend eltt örökös tai-tományait a csehek hatalmas sereggel megszállották, mi felséged felhívása, kérelmei és Ígéretei következtében,

áldozatokat

viszonyban

császárt arra, hogy

nak lázadása szár

megjelentünk,

kötelezte

és

nagy

cseheket

velük

még ma

Azután emlékezteti

állunk.«

rokonainak támadásai

és

alattvalói-

amely alkalommal a csá-

ellen megoltalmazta,

okiratban

koczkáztatva

háborút indítottunk

ellenük

ellenséges

személyesen

hozva,

kikergettük,

életünket

hogy néki a csehországi

magát,

királyságra a császári megersítést bizonyos kitzött határ-

napig megadja; megfeledkezett

dalomba kel

de és

a a

jótéteményekrl

háládatlanúl

határnap közeledtekor a német biro-

elillanván, ellene segítséget keresett, az eretnekek-

szövetségre lépett,

fellépésre birta

magát ország

vett

;

cseheket

befoglaltatta, de a

békö

szövetségeseit megtámadta.

meknek nyugodt

és

lengyeleket

támadó

mikor ezek békét kötni kényszerültek, abba

felsorolása

után

Magyarmás sérel-

föltételei ellenére

Ezeknek kijelenti,

és

hogy a császár

örökös tartományai ellen fegyvert fog; de a német biroda-

lom

ellen

háborút indítani

nem

szándékozik.^)

következ évben a brandenburgi rgrófokhoz így ír iratunkkal értesítünk és tudósítunk, hogy

». Jelen

»Pacere prius hostes (jnam

küli pfarasis. »)

140.

»)

251.

habere satagitis*

;

értelem

nél-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

ámbár mi a

békét, egyességet és jó barátságot veletek fön-

mindenkor óhajtottuk

tartani

és

most

óhajtjuk;

mivef

bizonyos tanácsosaink, követeink és küldötteink által titeket az iránt megkerestünk, hogy alattvalónkkal és hbéresünkkel,

János sagani herczeggel keletkezett viszályaitok alkalmából a fegyveres föllépéstl és háborútól, sérelmektl és kártételektl

tartózkodván,

nem

igényeltek, jogos és

jogaitokat,

jogtalan

miket

szemben

vele

eszközökkel

keressétek;

számtalan felhívásunk daczára a sagani berezeg ellen

indított háborútól és fegyveres föllépéstl elállani, országa-

ink ellen sérelmek és károk okozásától tartózkodni,

nem

jóvá tenni

nem hagynak.

Isten és a

világ eltt a

a felelsséget reájuk hárítja.

ból

Éppen Kázmér

következményekért

így hangzik a kevéssel utóbb hasonló alkalom-

gyakran

intettük,

szentszék

az apostoli

sunk alá vettünk

leveleinkben és legújabban követeink

hogy a német lovagrendet, melyet akaratából és rendeletére

és becsületünk

sérelme

pártfogá-

nélkül

nem

a kölcsönös béke fönntartása érdekében ellen-

hagyhatunk,

séges támadástól és háborútól kimélje meg.

legújabban

telten,

föl

lengyel királyhoz intézett levél

» Testvériségedet

által

ezeket

akartátok, « ha ezzel a maguktartásával

követünk

által küldött

És ámbár

ismé-

üzenetében Ígérte,

semmit sem követ el most arról értesülünk, hogy velük (a német lovagrend tagjaival) egészen máskép bánik, mint a hogy testvériséged ígéretei alapján várhattuk. « felszólítja, hogy seregeit, a miket a lovagrend ellen küldött, hívja vissza, különben a következmé-

hogy

a rend

nyekért

ellen

teszi felelssé. ^)

Végre a Frigyes császárhoz 1482-ben küldött hadüzenetre utalunk, mely így kezddik »Ekkorig felségednek a háborút nem üzentük meg; nehogy sunk,

kölcsönös

kötelezettségeket

megszegni látszas-

magunkat ellenségének nyilvánítani nem akartuk. Mivel

azonban

látjuk,

261.

268.

hogy felséged

azt,

a mit igért,

meg nem

XLÍ

MÁTYÁS KIRÁLY MIKT LEVÉLÍRÓ. tartja,

hanem

állásunk

ellenünk,

jogos és törvényes ok nélkül,

hez,

más

magunkat

fejedelmeket

felséged sérelmei

megoltalmazni,

országunk

és

ellenséges tetteket

ellenünk

ingerel,

támadásai

ellenséges

és

támadást Isten

ellenséges

ellen,

visz

vég.

ellen

segítségével

visszautasítani kivánjuk. Ezennel felségednek és örökös tar-

tományainak, névszerint Ausztriának

és Stiriának

háborút

üzenünk, Isten segítségül hívása mellett, magunkat ellenségeinek nyilvánítjuk. «

önfegyelmezés és

Mátyás

mikor a velenczei dogéhoz

-végén,

még jellemzbb Az 1478

önuralom

találkozunk

nyilatkozataival

leveleiben.

írt

levelében a sérelme-

amiket Magyarország és a szent-szék a köztársaságtól

ket,

szenvedett, felsorolja és kijelenti,

talmával

oltalmazni

iimelyek

használ,

kifejezéseket

egymás

uralkodóktól

tisztelettel és kímélettel

hogy a pápát fegyver ha-

olyan

fogja,

irányában

tanúsított

meg nem egyeztethetk. Elmondja,

hogy a signoria »birvágyó kezeit Horvátországig szemtelenül kiterjeszti «, hogy »az egész kereszténység vesztére a hitetlenekkel

hségesen

conspirál,

mivel

saját

egész kereszténység javánál többre becsüli és féktelen vágyától lángolva

magán

hogy az egész keresztény

dik,

most már

teg

;«

•és

kárhozatos

fejét

és

érdekeiért úgy buzgólkofelforgatásától

hit

» gonoszsága,

merészsége «

érdekeit az az uralkodás

szemtelen

annyira ment,

sem

ret-

hatalomvágya

hogy az egyház

»konok vakmerséggel* megtámadni merészeli, »a régtl

fogva magában rejtett mérget a kereszténység fejére okádja,

hogy a

elnyomása után a tagok

ellen

még nagyobbakat

merészeljen «.2)

Azonban minden jel oda mutat, hogy amint az induels rohama elvonult és a higgadt megfontolás pillanata bekövetkezett, maga is belátta, hogy az ill határokon túl

lat

ment

és ezt a levelet

;

az eset

nem

expediálta.'')

áll elszigetelve.

113.

II.

"-)

»)

L. a levélhez csatolt jegyzetet.

283.

1481-ik

év szep-

;

XLII

MÁTYÁS KIRÁI.Y LEVELEI.

havában

tember

pápához

hevesen

levélben

intézett

kifakad a német birodalmi gylésre

küldött legátus

»csel-

szövényei« ellen, a melyek azt okozták volna, hogy a német

fejedelmek a törökök ellen igért hadi segélyt

nem

meg,

ajánlották

ehelyett

császárnak

Ezekért a pápát

segélyt.

nem

ségednek

hogy mig a mi Írásainknak

szavazták

»Fáj nekünk

teszi felelssé.

fájdalom

súlyos

ellene

nélkül

érzete

föl

és szent-

panaszoljuk,

nem ád, tri, hogy követfe mi nem történt volna meg.

hitelt

minket ilyen hálóba kerítsen

;

ha szentséged maga idején, azaz haladéktalanul gondoskodott volna ennek az esetnek meggátlásáról.« És ehhez a köyetl^ezö

fenyeget nyilatkozatot

ezen

elintézésérl

ügy

(püspök)

teanoi

nem

úr

csatolja

gondoskodik,

ellenünk

ilyeneket

szentséged

hogy míveljen, ^) ne és

tri,

ha ezekbl a machinatiókból valamely szerencsétlenség származik, és mi is, amennyire hatalmunkban áll, minden módon és utón érdekeinket oltalmazzuk be nékünk,

tudja

mert szükségképen mindent, a mi liatalmunkban

végsket

áll,

megkisérlenünk kellene. «-)

levél sem expediáltatott Mátyás valószínleg hogy a teanoi püspök ellen emelt vádakban a kell határokon túllépett. Egy másik rövid levelet dictált, a

;

belátta,

melyben a pápát

pöknek

hogy római követe a teanoi püs-

értesíti,

viselt dolgairól

él

szóval

fog

jelentést

tenni.

a levelet így zárja be »Kérem, hogy szentséged követemet mindazokban, amiknek elterjesztésével megbíztam, kegyel:

mesen hallgassa meg azokban az ügyekben, amikért folyamodni fog, alkalmas rendelkezéseket tegyen, nekem pedig,, ;

a ki kegyelmességében kegyes választ

bízom, jelentésemre

mielbb adni

és

kéréseimre

méltóztassék.«^)

Annak, hogy Mátyás, a

ki a szerencsétlenség napjai-

ban nem csüggedett, a szerencse kedvezései közepett

nem

bizakodott, tanúbizonysága gyanánt hozhatjuk föl azt a levelet,

mit 1475

a cseh

elején

»Fabricare patietur.«

»Extrema tentare.«

II.

95.

II.

95.

és

lengyel

királyok

ellen

;

XLIII

MÁTYÁS KIRÁLY MINT LEVÉLÍRÓ.

háború diadalmas befejezése után a császárhoz inté-

7Í8elt zett,

hogy neki szemrehányásokat tegyen azért a támogaamelyben ellenségeit

tásért,

—

Isten

részesítette.

— az

úgymond

vallásos buzgóságát megjutal-

mazta, ügyének igazságát tekintetbe vette, a beléje helyezett

bizodalmat igazolta;

széttépte.

keresztények ö

császár

a melyet

hálót,

ellene

háború folyamán kínosan hatott azt

kellett

ellen

ellene

szári ügyész

Csehország

királyuknak

Ulászlót

a csá-

lakóihoz felszólítást intézett, hogy

ismerjék

az eretnekek védnökévé

hogy a

szövetkezett és

ellen

hogy

továbbá,

viselnie;

saját fia«

kivetettek^

rá.

el,

a mi

Csak két

lett.

által

császár

eset lehetséges

vagy a

pápák, a zsinatok és a császárok, kik a cseh eretnekséget kárhoztatták, helytelenül jártak

megrovásra méltó.

el,

vagy a császár mostani eljárása

mindezek daczára arról a szeretet-

rl, a mit »legkedvesebb apja irárít« táplál,

meg;

fiúi

biztosítja

;

szolgálatkészége kijelenti,

nem

hogy közöttük az apa

feledkezett

a jövben

szeretete fell

és

és fiú

viszonyának

állítja

csatarendbe

föntartása csakis a császártól függ.^)

Oly esetekben

is,

mikor kíméletlenül

vádjait és szemrehányásait a sérelmekért, amiket szenvedett,

az Ígéretekért,

amiket meg nem tartottak;

tatlanul és alaptalanul

mikor jogait védelmezi

ellene ;

mikor a mél-

emelt vádakat visszautasítja

mikor boszújával fenyeget

a kell

határok között marad.

így például a nápolyi királyhoz

írt

bizalmas levelében

a császár ellen legsúlyosabb vádját így formulázta:

»A

csá-

szárnak semmi sem édesebb és megszokottabb, mint másokban

egymás

ellen gylöletet szítani,

nyugodtan

rejtett

azután pedig

küzdelmét

helyrl szemlélni.« És panaszolván, hogy a

pápa a császárt támogatja, abban az esetban, ha ezzel az eljárással a pápa föl nem hagy, arra az általánosságban tartott fenyeget nyilatkozatra szorítkozik, hogy » köztünk és közte egy nagy tz támad, melyet nehezebb ügymond

—

mint meggyújtani. «

eloltani,

II.

219, 57.

XLIV

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

Mátyás 1486-ban az udvarában lev diplomaták eltt élszóval fenyegetdzik, hogy a pápának az engedelmességet fölmondja,

ennek nyoma

egyetemes zsinathoz

fölebbez;

de leveleiben

magyar koronajogait a pápához intézett levelekben erteljesen oltalmazza. De nem megy tovább, mint nincs.

—

addig a kijelentésig, hogy »kész inkább bármit eltrni«, »kész inkább összes országait és a maga fejét is koczkáz-

mint azokról a jogokról lemondani. «

tatni,

És jellemz, hogy mikor ennél tovább akar menni, nem a maga nevében beszél, hanem a nemzet hangulatára utal.

» Szentséged

—

írja

IV.

—

Sixtusnak

ismeri,

vagy

legalább mások eladásaiból megismerheti magyarjaim szel-

lemét és természetét. Ezek készebbek a katolika hittl har-

madízben elpártolni

és a hitetlenek

táborába

állani,

mint

megengedni, hogy az ország javadalmait, a királyi választás

A bíbor-

és bemutatás mellzésével, a szentszék adományozza. «

noki collegiumot pedig figyelmezteti, hogy

magyarjai készeb-

—

bek a halált elszenvedni « »a czímert ékesít ketts keresztet hármas keresztté alakítani át« (vagyis az egyházat a szent-széktl függetlenné tenni, mint a királyi kegyúri jogot föláldozni.2)

És még liagusai Kristóf irányában ellen a pápánál ki,

is,

a ki az

akarata-

modrusi püspökké kineveztetését eszközölvén

haragját magára vonta, ilyen higgadt levelet intéz:

a mi jogaink támadásával

fel

nem

ha akkép intézkedünk, hogy a sérelmet

és szégyent

te szenvedd,

mint mi. És afell bizonyos

az egyházat

meg nem

kapod. «

lehetsz,

Sokkal kevésbbé tartotta szükségesnek magán

159. II.

II. 13.

II.

inkább

hogy azt és tollán

uralkodni, mikor alattvalóival éreztette neheztelését.*)

»Ha

hagysz, ne tudd be nekünk,

És

kül-

19.

26. 31.

29.

egy magyar fpaphoz intézett levele, melyben hogy a Dunába vetteti, ha törvénytelen rendeleteket kibocsátani meg nem sznik (Szalay Imre múzeumi igazgató gyjteményében), és Bátori Miklós váczi püspök elleni kifakadása! Dóczi Orbánhoz írt levelében (gr. Teleki J., A Hunyadiak kora. XII. 144.). *)

Példák erre

azzal fenyegeti,

MÁTYÁS KIRÁIiY földre küldött leveleiben

XLV

LEVÉLÍRÓ.

JtIXT

a legkeményebb kifejezéseket akkor

használja, mikor áruló és lázadó alattvalóiról szól. így pél-

dául Károly corbaviai grófot gezi.^)

hogy

» iszonyú

» tolvajnak

és rablónak« bélye-

szökevény Beckensloer esztergomi érsekrl azt kihágásaival és

botrányos

tetteivel

írja^

papi

nem sznik nem bocsátja,,

méltóságot, az egyházi rend becsületét bemocskolni

meg«

;

mert

és kijelenti,

—

hogy

—

t az

országba vissza

»kigyót ölünkben, úgymond semmikép sem akarunk. « ^)

viperát

oldalunk

mellett tartani

VIII.

Mátyásnak arra, hogy az érzelmek nyájasabb hangzású húrjait szólaltassa meg, uralkodói pályájának

ritkábban

nyújtottak

kevésbbé késztették.

alkalmat

és

Legsrbben

lelkének

viszontagságai sugallatai

a pápákhoz intézett leve-

lekben találkozunk a hódolat, ragaszkodás és szolgálatkészség nyilatkozataival.

Legnevezetesebb e tekintetben

1476

a melyben IV. Sixtus pápának,

levele,

márczius

ellen

15-iki

a császár

és a franczia király egyetemes zsinat össehívását tervezték^

»a kereszténységet romlással végett

akár

közbenjárását,

fenyeget botrány « elhárítása akár fegyverét rendelkezésére

bocsátja; és késznek nyilatkozik,

hogy »a szentszék, vagyis

a mindenható Isten ellenfeleinek « megsemmisítésére, ha kell egész hadserege élén síkra

És 1488

tavaszán,

száll. « ^)

mikor Ancona városának magyar

fönhatóság alá fogadása miatt YIII. Incze pápa neheztelését fejezte ki,

elolvasván

Mátyás válaszában és

így szól:

abból szentséged

Szentséged levelét

felháborodását

megértvén,,

nem szomorodnom és el nem csodálkozhogy szentséged engem azzal gyanúsít, és ellenségeim szentségeddel elhitették azt, hogy hódolatom szentséged és a szentszék iránt megcsökkent, és hogy az egyház, lehetetlen volt el

nom

afölött,

javait bitorolva, korábbi eljárásomtól, régi vallásosságomtól eltérni akarnék. ")

Én, szentséges atya,

fiatal

koromtól, és

fké-

XLVI pen

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

hogy az

azóta,

emelt, hadaimat,

katholika

ség,

isteni végzés

királyi

vallás

és

föl

és alattvalóim életének feláldozásával,

ontásával és életem koczkáztatásával

egyházat a törökök,

is,

mindig

javára

szentszék

legnagyobb készséggel használtam

ermmel

magaslatára

trón

tekintélyemet és kincseimet a kereszténya

nemcsak rokonaim hanem a saját vérem ;

a kereszténységet és az

eretnekek és szakadárok ellen minden

oltalmaztam,

mindig^ legengedel-

szentszéknek

mesebb és legbuzgóbb fia voltam Miután tehát ifjúságomban a szentszék alázatos és engedelmes fia, az egyház javainak oltalmazója voltam ha most elöhaladott, úgyszólván vén koromban a szentszéktl elpártolnék, azt megtámadni és javait elfoglalni akarnám valóban szép és emlékezetes dolog ;

;

volna

!«

Loyalitásának

igazolására

szerzdés

másolatát.

tekintette,

ha az

És , a

Anconávul kötött

küldi az ki

legnagyobb

sértésnek

szavaiban kételkedtek, annyira megalázta

magát, hogy késznek nyilatkozott, hitelességében kételkednék,

ha a pápa a másolat

Ancona városát

az eredeti pél-

dány bemutatására utasítani! Es következ levelében igéri, hogy követének elterjesztésébl a pápa » nemcsak megismerni, hanem mint mondani szokták, kézzelfoghatólag

hogy a fia és

szentszéknek

és

szentségednek

úgymond

—

legengedelmesebb

szolgája voltam, vagyok és leszek !«^)

császárral

u melyek Írattak,

a vele sajnos,

folytatott

fentebb

levelezésbl

azok a darabok,

idnkint fennálló bens viszony éveiben mind elvesztek. Azoknak szíves, hízelg

hangjára következtetést írt,

—

tapasztalni fogja

ismertetett

vonhatunk az 1475 elején hozzá levélbl;

és

egyszersmind

amit régi ellenségéhez, a lengyel királyhoz, 1480-ban

abból, intéz,

mikor arra a panaszra, amit lengyel kereskedknek a Szepességben történt bántalmazása miatt emelt, válaszol »Mi, :

—

egyebek között amennyire rajtunk áll, testvériségednek inkább mindenképen kedvében járni, mint a leg-

írja

csekélyebb

dologban

209, 211.

kedvetlenséget

okozni

kivánunk.

XLVII

MÁTYÁS KIRÁLY MINT LEVÉLÍRÓ.

idtl

Attól az

hogy közöttünk a béke,

fogva,

testvériség és barátság visszaállíttatott,

vünk mélyébl, minden

színlelés nélkül,

jó egészséget, szerencsét, dicsséget kivániink

Mátyás egyáltalán nem lévén szokva

Errl

volt.

.«^)

Hozzá

volt engesztelhetetlen.

maga

és

történtekre a feledés

íilárendelni,

dig kész

érzelmeit

egyetértés,

mi felségednek szíszintén és igazán

ország

érdekeinek

fátyolát borítani min-

a pápákkal és a császárral, a lengyel és

cseh királyokkal, a velenczei köztársasággal

váltott

levelei

bségesen tanúságot tesznek. De talán legfeltnbb az, hogy a szökevény Beckensloer esztergomi érsekkel is, ki t legcsfosabb módon árulta

íi

és

kirl a pápához

írt leve-

leiben éveken át a legindulatosabb kifejezésekkel

követeket küldött hozzá, leveleket, melyekben

zik, kibékült, >

nyilatko-

szeretett barátjának « czímezi, írt néki.^)

tapasztalt jóindulat viszonzására és a vett

szolgá-

latokért való háladatosság bebizonyítására való készségérl

tanúságot híveihez

tesznek és

intéz,

levelei,

amiket

azok,

jóakaróihoz

amiket hívei érdekében

ír.

és

pápához,

más uralkodókhoz és bíbornokokhoz, világi elkel urakhoz sríín mennek tle ajánló levelek, melyekben a bíbort kéri, vagy a fpapi javadalmakra kinevezettek részére a megersítésért

és

kegyelmeket

És

foglalkozik maga st ugyanazon ügyben

a levelet mindegyikhez

fordulván,

benne

Egyáltalán közös

föltaláljuk

tulajdonságát,

Amivel foglalkozniok mit sem

tartanak.

sorsa fölött

dönt

afell,

amelynél

Mátyás

vagy egyéb

leveleit

II.

37.

«j

II.

207, 210

leveleknek

ilyen

többekhez egyszerre

másképpen fogalmazza. nagy egyéniségek azt fogva

jelentéktelennek,

dolog « volna, sem-

olvasva,

Napóleonra,

önkénytelenül ki

birodalmak

csaták elestéjén ráért utasításokat dik-

hogy a pápai

Rómából Parisba!

» rangjukon alul álló

többször kell gondolni a nagy

tálni

folyamodik,

szívesen

fogalmazásával;

elengedéseért

díjak

és kedvezéseket kér.

levéltárt

mily

módon

szállítsák

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

JXJliVIII

Mátyásnak egy jellemz

Ezzel kapcsolatban utalunk

1471-iki

szeptember

év

havában, a budai mely a az ellene sztt összeesküvés idején, trónjának fönmaradása fölött dönteni volt hivatva, ráér egy olasz humanistának, Pomponius Laetusnak köszön levelevelére.

országgylés

alatt,

ajándékul küldött könyvéért.

let írni

»Régi, elkopott mondás

—

— hogy a fegyve-

írja néki,

rek zajában a múzsák szava elhallgat.

szólván folytonosan háborúkba bonyolítva

azonban,

lévén,

úgy-

idt

mi nekünk marad, nem gyönyör és enyhülés nélkül, az irodalomnak szenteljük.^) Ezért Silius Italicus könyvét, melyet

Romában

iméijt

gyanánt

kinyomattál

díszesen

felajánlottál,

nékünk ajándék

és

kedvesen fogadtuk, és az

elmúlt

na-

pokban gyakran forgattuk. Silius már ifjú korunkban tetszésünket megnyerte; most pedig, mikor mi is háborúkkal vagyunk elfoglalva, háborúkról szóló éneke még inkábbMindazáltal

tetszik.

nem

hallgathatjuk

hogy a királyok

el.

sorsát szánalmasnak tartjuk, mert háborúkat, melyek gyak-

ran diadalokat nyújtanak, de mindig embervér özönét ontják,

Te sorsod és

kénytelenek

viselni

és irótárs'aidé,

uralomra

Ellenben irigylésre méltó a mert vágyaitok nem vérontásra .'

hanem egyedül

irányulnak,

irodalom

babéraiért

dóknak

kedves dolgot cselekedtek,

versenyeztek.

erény

és az

Ezzel pedig az uralko-

mert velünk a fegy-

verek vad zaját feledtetitek.*^)

Altalán a legkisebb

figyelemért

hálás

volt.

Caraífá

grófnak, ki Nápolyból két erszényt küldött neki ajándékbfív

—

kissé túlzó

frázist

használva

—

azt

írja,

hogy jóindu-

latának nyilatkozatát annyira becsüli, hogy az

érték ajándékát

lyebb

még

cseké-

mások legértékesebb ajándéká-

nál többre becsülné.^)

Több a tle ugyanis

tekintetben jellemz az a levele, amelyet ipjához

küldött arról

lóidomító értesült,

ügyében ír. hogy Mátyás

nápolyi

ilyen

király

lóidomítót

»Litteris vovemus«. ")

Ezt a

levelet,

mely Mátyás jelen

osztályába fog fölvétetni, kiadta 3)

II.

171.

már

gyjteményének

gr. Teleki,

belügyÍ!

m. XI. 454.

XLIX

MÁTYÁS KIRÁLY MINT LEVÉLÍRÓ. tiván bírni

— bár

ban Mátyás

—

»Ezt az embert,

udvaránál.

nem

válaszá-

írja

hívtuk és magunknál látni soha sem

kívántuk, felséged iránti tekintetbl szívesen fogadtuk

sak

vagyunk

hálá-

;

hogy felséged nekünk mindenben akara-

azért,

tunk és kívánságunk szerint kedveskedni óhajt.

De miután fel-

séged bölcseségét ismerjük és tudjuk, hogj^ mindenben nagy megfontolással jár

csodálkozunk a

el,

abban a véleményben

fölött,

idomításával foglalkozik, szükségünk volna

hogy

mi kik vagyunk

sem

lovakra

idomított

ilyen

játékokhoz szükségünk

hogy rólunk

mintha olyan emberre, aki lovak

van,

nincs.

;

pedig tudhatná,

táborban, sem

állapotunkat

lovag-

azt,

hogy

és kikkel viseltünk

eddig háborút, meggon-

dolta volna, hiszszük, ilyen embert

nem küld hozzánk. Mert

ami úgyszólván

tudhatja,

egész

eltt

világ

ismeretes,

hogy gyermekkorunktól fogva a fegyvert forgatjuk, sokféle népek és nemzetek ellen viseltünk háborúkat és mindig saját lovainkat, melyeket a mi népünk idomít, használtuk.. Olyan lovakat, amelyek spanyol módra tánczolnak, soha sem kivántunk

bírni,

azokkal sem komoly dolgokra, amik nálituk

élni nem akarunk .... Mindazáltal a küldött lóidomítót, bár nekünk nem tetszik, felségedre

sem játékokra

folynak,

megjutalmazzuk,

való tekintettel jól és ajánlkozunk,

hogy a felséged

küld hozzánk, ajándékokkal

iránti

úgy küldjük vissza;

szeretetünkbl bárkit

elhalmozzuk, és mindent

meg-

cselekszünk, ami felségednek kedves lehet. «^)

Ipjához intézett egyéb leveleiben

fiúi

gyengédség hangján

Otrantot

elfoglalták,

szól.

]\[ikor

Mátyás állandóan

1481-ben a törökök M;ítyás

felszabadítására

és

segélyhadat készült küldeni, részvétét tolmácsolván,

men a mi

phrasissal

amikor

éri,

— biztosította a királyt, hogy

csak olybá

veszélytl

veszi,

mintha

fenyegetve

tudja,

inkább kész egész erejét felhasználni, forogna veszélyben

rokoni

11.

229.

«)

II.

62.

saját

magyar

— túlzásba

» minden bajt, magát érné, és

elhárítására

még

mintha saját maga

!« 2),

érzés

MÁTYÁS KIRÁLY LKVFXKI.

benssége, melyet Mátyás az

II.

fia.

MATYAS KIRÁLY LEVELEI.

neje és ennek

rokonai

kitüntetett, leveleibl

számtalanszor tényekkel

kisugárzik. Sajnos, azok, amelyeket

ügyében

János

Corvin

irányában

írt,

nem maradtak

azokat bírjuk, amelyek nejének rokonaihoz

kében

fönn, s

csak

ezeknek érde-

Írattak.

Különösen megemlítjük azt a öccsét,

amelyben nejének

levelet,

Aragóniái János bibornokot a pápánál ellene emelt

vádakkal szemben szokatlan hévvel védelmezi és

halmozza

magasztala sokkal sógornjét,

ferrarai

továbbá

el:

herczegnt

azt,

fölkéri,

hogy

nagy

melyben férjét

spanyolországi Compostellába tervezett zarándoklástól tartsa vissza.^

Kiválóan meleg gyengédség érzése lengi át azokat a leveleket,

amelyeket Hippolyt, a gyermek-prímás ügyében az

szülivel

lommal

vált.

»Közös fiúnknak « nevezi t;

róla így nyilatkozik:

legszebben

kitüntet

és az

és egy

alka-

tehetségeiért, melyeket

» Jeles

erénynek egyéb világos jeleiért

kiválóan kedveljük t, mint saját fiúnkat, minden jóakarat-

ban

és

kegyben részesítjük

;

és ezt

nemcsak

iránta,

hanem

uraságod többi gyermekei, fképen pedig méltóságod

mélye

iránt, az

irántuk táplált

sze-

szeretetemnél és ragaszko-

dásomnál fogva, mindig kitüntetni és bebizonyítani szándékozunk. Óhajtanok, hogy méltóságod és gyermekei érdekében

még nagyobbakat mvelni képesek

azoknál,

legyünk.

tunk, hogy minden, és

fiaival

amiket eddig tettünk, ezentúl

a mi szándékunk

a mi hatalmunkban

áll,

és

akara-

méltóságoddal

közös legyen és mindenünkkel, mintegy különös

jogczímen, tetszése szerint rendelkezzék.* 2)

IX. Mátyás diplomatiai

lemz

alkatrészét

képezik

levelezésének egyik kiválóan jel-

azok

iratok,

a melyekben

politikájának irányát és egyes tényeit megmagyarázza, iga-

II. •) II.

27, 188.

206.

MÁTYÁS K1RÁT>Y MINT LEVÉLÍRÓ.

a vádak és félreértések ellen oltalmazza; vagy pedig

x»:>lja,

mások

iránya és egyes

politikájának

emel, a másoktól

szenvedett

panaszolja. Ezeket a leveleket

felfogására

Ítéletére,

súlyt

tényei

olyanokhoz

a kiknek

intézi,

a kiktl

fektet,

anyagi támogatást várhat, a kiket

vádat

ellen

méltatlanságokat

sérelmeket,

erkölcsi vagy hogy ellenségeihez

attól,

csatlakozzanak, visszatartani igyekszik.

Modern

kifejezéseket,

mondhatnók, hogy a maga javára hangulatot kelteni, a közvéleményt kedvezen irányozni a törekvése. politikájának magasan, messze távolságErre késztetik liasználva. azt

kitzött

iján

Érintkezéseiben

czéljai.

akikhez a közvetlen

azokra,

tésbe hozták

nem

napi érdek

szorítkozhatott

szálai

összekötte-

figyelmét a távolabb álló tényezkre

Különösen, mivel politikájának egyik állandó volt a császárral

meghiilsult

azon

szün-

ki kellett terjesztenie.

Tí'Ienül

bens

súrlódásai,

vele

és

szövetségben

élni,

bonyodalmai

keletkeztek,

hogy a világ eltt a felelsséget magától

volt,

czélja

valahányszor ez

elhárítsa.

mikor Frigyes császár hadai Sopron jogtalan támadást intéztek. Mátyás a pápá-

1465-ik év szén,

város

ellen

a bíbornoki testület két elkel tagjához és a velenczei dogéhoz irt levelekben az esetet részletesen beszéli el és a hoz,

császárt a békeszegésért bevádolja.^)

1472-ik év elején a német fejedelmeket informálja

a császárnak a csehországi hadi vállalat ügyében tanúsított

htlensége

háládatlansága,

és cselszövényei

Kázmér

a magyar urak összeesküvését,

magok

gyel támadást vonták

A \>szén és

császár

ellen

emelt

fell, a

melyek

behívását és a len-

után.^)

vádakat

tartalmaznak 1476

a következ év tavaszán a pápához, Erneszt szász

választó- fejedelemhez

és

Nürnberg

városához

írt

levelei.

Miután pedig 1477 június 12-ikén a császárnak a háborút loegizente,

ezt

már a következ napon a szász választó1477 szén és 1480 elején

fejedelemnek tudomására hozza.

a szász herczegekhez

»)

81—84.

»)

189.

írt

leveleket birunk,

amelyeknek szin-

IV*

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

Lll

tén az a hivatásuk, hogy a császártól szenvedett sérehiieket

köztudomásra hozzák.^)

példáját és a német birodalamelyekben Mátyást, mint szerzdésszegt, békebontót, a német birodalom ellenségét tüntette föl. Mátyás, amint errl értesült, nem késett az önvédelemmel Az 1480-ik év tavaszáról a szász ós bajoi-

mat

császár követte az

elárasztotta irataival,

fejedelmekhez, úgyszintén a svájczi köztársasághoz írt négy

amelyekben az ellene emelt vádak alaptalanUgyanazon év végérl és a következed

levelét birjuk,

ságát

kimutatja.'^)

évbl pedig a pápához,

nápolyi

királyhoz,

szász

és-

brandenburgi fejedelmekhez intézett levelek egész sorozatát birjuk,

amelyek a császár

ellen emelt panaszokkal

1482-ik év niárczius

a háborút megüzenvén, ezt az elhatározását a

eltt

telvék.^)^

havában a császárnak újból pájiai

követ

igazolja.*)

évekbl

1483- és 1484-iki

egyik unkaöccséhez,

püspökhöz

irt levelek

a pápához,

pápa

herczegekhez és a regensburgi*

a szász

ismét a császár

ellen emelt

vádakat

tartalmaznak.^)

1486-ban, mikor Miksa cseh

Ulászló

választásához

fherczegiiek római királylyá király,

tott,

minségben a

ezen

választó-fejedelmek egyike volt, a császártól

meg nem

hiva-

köztudomásra hozza, hogy a szövetségesétl szenvedett

sérelmet magáévá

teszi.^)

•

1487-ben a császár ellen

diadalmas hadjáratának

viselt

jogosságát a német birodalom összes választó-fejedelmeihézy

a szász herczegekhez

Nürnberg városához

és

intézett

leve-';

lekben igazolja.')

Hasonló 1478- és ?)

más

244, 245) 246, 249, 252, 254.

J) 11. 8, 9,

17, .247.

••')

11. 45,

II.

114.

•^)

TI.

143,

«)

II.

184.

II.

189, 191, 194.

;

követett

eljárást

politikai

1479-ben a brandenburgi

49, 57, 96,

144,

145, 1G8.

,. •

11.

actiókban

rgró fokkal 2.

is.-

fennforgó*

MÁTYÁS KIRÁLY

keletkezése és áUása

•eíryenetlenség

LIII

3IINT LEVÉLÍRÓ.

felöl

a szász herczege-

het tájékoztatja.^)

1480-ban IV. Sixtus pápa politikája -a

bíbornoki

testülethez

jjanaszait

még Aragóniái János

külön

és

ellen

Íjibornoklioz írt levelekben adja el.

törökökkel

német fejedelmekhez 'lemhez

M83-ban

1485-ben a mainzi választó-fejede-

és

levelekben mentegeti magát.^)

írt

Természetesen •esetekben

fegyverszünetért

kötött

jogunk

más fejedelmekhez

van is,

küldött szét vádoló, igazoló és

nem maradtak

föltenni,

hogy a

jelezett

más alkalmakkor szintén menteget iratokat, melyek és

ránk.

Mátyásnak

ezenfelül szokása volt uralkodásának

nagyobb

jelentség eseményeirl, különösen hadjáratainak

lefolyá-

Európa különböz

sáról,

Ezt János tollával szerkesztett, a más uralkodókhoz czímzett jelentésekkel igyerészeibe tudósításokat küldeni.

atyjától tanulta, a ki Vitéz

l)ápához és

kezett a keresztény

világ

érdekldését a

küzd Magyaror-

szág iránt ébren tartani.^)

legels ilyen jelentés,

amiben 1404 január 27-én

amit Mátyástól birunk,

szági hadjárat eseményeit irja

az,

Pius pápának a bosnyákor-

II.

le.-*)

Ezután több mint

tiz

-esztendeig tartó hézagot tüntet föl a fönmaradt levél-készlet, a

melyben a jelentések sorozata tulajdonképen csak 1475 végén

kezddik. Ekkor a péterváradi

és

szabácsi

táborokból a

jjápának, a nápolyi királynak és a velenczei köztársaságnak

küld tudósításokat.^) 1476 végén a pápát és a szász választófejedelmet értesíti a törökök ellen viselt háború

lefolyásá-

kenyérmezei diadalról (1479 szén) hat jelentése maradt fönn, amiket a pápához, a bíbornoki testület tag-

ról.®)

jaihoz,

a nápolyi királyhoz

és

272, 288. 162, 175.

••')

II.

Epistolae Johannis de Zredna,

)

36.

224,

«) I.

szász

22.Í,

245, 246.

231, 232.

id.

választó-fejedelenii-

LlV liez

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELET. küldött.

háborúról

Az 1481 szén pedig a törökök Kómába négy jelentést küld.^) A

ellen yiselt

következe^

év szeptember havában Kinizsi Pál gyzedelmeirl a német választó-fejedelmeket

tudósítja.*^)

a Geréb Mátyástól kivívott diadal hírét nápolyi

hoz, a

királyhoz,

és milánói herczegekhez,

szén pedig egy idben a pápá-

1483-ik év

dogéhoz,

velenczei

a ferrarai

a németországi fejedelmekhez, é*

sógorához, a nápolyi trónörököshöz intézett levelek viszik szét.^)

Hasonló

rúk

alatt

eljárást követett a császár ellen viselt

Tanúságot tesznek

is.

ai-ról

az a

négy fönmaradl;

a melyben 1482 tavaszán a pápát, a níípolyi

levél,

az egri bibornok-püspököt és

magában

véve

Rómába hadi

jelentéktelen

várának felszabadítása fell

hábo-

királyt,,

küldött követét, egy

esemény,

Markensteiu

értesíti.^)

Megemlítjük, hogy oly

esetekben, amikor egy hadi eseményrl, vagy egy hadjáratról ugyanazon idben többek-

nem egy fogalmazatnak sokszorosítására Ezek a levelek vagy egészen, vagy legalább részben eltér módon vannak fogalmazva.

hez intéz leveleket, szorítkozik.

Jellemz, hogy ezek az eltérések nem tisztán természetek, hanem egyéniek

nak hoz

;

irályi

vagyis vonatkozásban

álla-

amelyben Mátyás azokállott. Erre nézve érde-

azzal a különleges viszonynyal,

személyekhez,

a kikhez

ír,

kesnek találjuk egy példát szolgáltatni.

A kenyérmezei diadalról szóló jelentését egyik

bíbornok-

hoz intézett levelében a következ bevezetéssel látja

különös jóakarat és szeretet, amit táplálunk,

kényszerít,

hogy

ftisztelendséged

fiötisztelend

»A

iránt

atyaságodnak

szerencsés sikereket, amiket az isteni kegyelem nékünk leg-

újabban a hit ellenségeivel szemben engedett,

levelünkben

megírjuk, hogy ekként arról, a mi nálunk történik, a keresz-

ténység javán örvendhessen.**') 303

— 308.

)

II.

91, 99,

=')

II.

133.

II.

'")

127

305.

102, 104.

— 62. — 130.

156

MÁTYÁS KIRÁLY MINT LEVÉLÍRÓ.

Egy másik

bíbornokhoz, Boigia Kodrigóhoz

nek bevezetése így hangzik »Ftisztelendségednek irántunk

és

írt levél-

méltóságunk iránt

gyakran tanúsított vonzalma és szeretete minket méltán viszont jóakaratra kötelez annál inkább, mivel nem isme;

hogy kizárólag a hit érdekeiért buzgólami a kereszténységre nézve szesikeresen történik, örömmel tölti el. Es ez nem

elttünk

retlen

az,

kodik, minélfogva mindaz,

rencsésen és

meglep. Ftisztelend atyaságodban visszatükrözik a szent emlék III. Calixtus *) pápának, egykor közös urunknak a kinek

és pártfogónknak, •jósága,

pápa

törzsébl

amely ftisztelendségedet

ugyanis a kereszténység java

erénye és

származik,

körülsugározza.

ég

iránt

és

lángoló

emlék János kormányzót és minket is csodálatos szeretettel karolt fel semmit sem tartott kedvesebbnek, mint a kereszténység védelmeért és közös javáért egész hévvel fáradozni a sikereket buzgóságtól eltelve, atyánkat, a boldog

;

is,

amiket a kereszténység ellenségei fölött nevezett atyánk

és

mi magunk

kiküzdöttünk,

élénk

örömmel üdvözölte.

Mivel tehát ftisztelend uraságod annak a szent férfiúnak legjobb erkölcseit és tulajdonságait utánozza, értésére akar-

juk

adni a szerencsés

ellenségeivel

sikereket,

szemben az

ban engedett

amiket

kereszténység

kegyelem nékünk

isteni

legújab-

.«^)

Az ily módon bevezetett jelentések természetszeren nem — akkoron nem kevésbbó

egyedül az újdonságok irányában

mint

—

uralkodó kíváncsiságot elégítették

a kitüntet figyelem megható

nyilatkozataival

ki,

hanem

lekötelezték

azokat, akikhez intézve voltak.

pedig

nem

elmének hatalma

hallgathatjuk

csodálatunkat

azon

amely egy nagy diadalról érkezett tudósítások mámorító hatása alatt nyugalmát annyira megrizte, hogy mikor lázas sietséggel tudósításait Európa iinden részébe szétküldi, képes azokat, a kiket ilyen tudó'j

írva.

fölött,

A múzeumi e hiba,

figyelmemet kikerülte. «)

306.

codexben hibásan

sajnos,

mikor a

van Cali.rti helyett Eugenii másoltam és közzétettem,

levelet

LVI

MÁTYÁS KIRÁLY LE^ a nekik

sításokkal megtisztel,

halmozni

leginkább

bókokkal

liízelg

el.

És jeleznünk lyel az

ELEI.

ösztönszer

kell azt az

mely-

éleslátást, a

egyéniségek jelentségét értékelni tudja.

a bíbor-

nok ugyanis, akit imént idézett levelében magasztalásaival elhalmoz, nem más, mint az a Borgia, ki tizenhárom esz-

tend múlva YI. Sándor név

alatt a pápai trónra lép.

X. Mátyás a klasszikus^ Azt a képessé-

Ismételten megjegyeztem, hogy

humanista

író babéraira igényt

amely az

get,

nem

irály szépségével, a

rá;

örökölte

;

hogy azok a

nem mentek

nyilatkozik,

mások

fogalmazott, meglátszik,

mely törlésekben át.

vállalkozni bizonyára

Még

legkiválóbb

nem

és

könyvei, melyeknek

tanúskodnak,

kával

készültek.

Enea ékes

Kivételesen

idt,

nagy fáradságot sok

XV.

század

Silvio eredeti fogalmazó-

egyikét a bécsi

hogy

talált

merészeltek.

stilisták is

latin levélíróinak fejedelme,

javításokban

maga nem

Erre

gondot és idt fordítanak leveleik írására.

arról

ért

fektetett.

leveleken, amiket

csiszoláson,

nem

megszerezni

erfeszítéssel

kitartó

birására súlyt sem

Azokon a

forma bevégzettségóvel az

vagy jobban fokozni tudja,

iratok tartalmi értékét pótolni,

nem

tarthat.

udvari könyvtár fáradságos

levelei

született

olyan

rzi,

mun-

tehetség,

melylyel Janus Pannonius dicsekedett, ki képes volt klasszikái zamatú verseket olyan sebességgel rögtönözni, hogy barátai

—

mint egyikök

leírásban, mint

feljegyezte,

—

elbb fáradtak

ki a

a diktálásban.«

hogy a forma gondozását a diktálásban nehezebb eszközölni, mint a tollal való

És általánosan ismert

dolog,

fogalmazásban. Mátyás pedig leveleit rendszerint

amit Galeotti említ,

és pedig

bizonyára

nagy

diktálta,

sebeséggel

diktálta.

Ebbl

magyarázhatjuk meg

ügyek forogtak fönn, a melyek kiválóan érdekelték, túlterjeng,

azt,

hogy a mikor olyan

fontosságuknál

bbeszéd

lett,

és

fogva

ugyanazt

•

LVII

MÁTYÁS KIRÁLY MINT LEYÉLIRü. íi

gondolatot

telte

;

majdnem ngyanazon szavakkal többször ismé-

a mi a diplomatákkal

párbeszédeiben

folytatott

gyakran megtörtént.^) Mondatai a kerekdedséget, az átmenetek és fordulatok a könnységet nélkülözik. Kifeiezésekben és szavakban Mátyás nem níigy bséggel rendelkezett;

srn

ezért leveleiben

találkozunk

azzal

fogyatkozással,

amit a humanisták aggódó gondossággal igyekeztek kerülni, hogy ugyanabban a mondatban, vagy közvetlenül egymás után következ mondatokban egy szó és kifejezés ismételten

Egyszersmind olyan szavakat használ, olyan

el.^)

fordul

frázisokat

ismeretlenek

diktált,

melyek a klasszikus

irodalomban

voltak."*)

Minden vagy

szerkeszt,

arra utal,

Mátyás, amikor latinul

hogy

Nem

magyarul gondolkodott.

írt

egyszer gondola-

tát szószerint fordította le latinra. Ilyenek, például, a követ-

kez

helyek

»Pulchrum profecto

memoratu dignum

foret«

volna) —

»Oporteret .... ^Bizony szép és emlékezetes dolog patrem nostrum pro hac causa personaliter ad pedes sanctissimi

domini nostri laborare«

kellene

:avolasset.

—

docuissemus

(Apánknak személyesen

fáradni)

lábaihoz

szent-atya

—

»NÍ8Í

celeriiis

eum« (Ha olyan gyorsan el nem »Ex huiuscemodi sopitarnm

repül, megtanítottuk volna)

—

tiammarum suscitatione« (Az eloltott láng felszításából) nominare« (Ot kinevezni siettünk) »Maturavimüs eum .

Különösen hosszú levelek:

189, 219. II. 96.

pápai követ 1489 jannár 30-ikán írja Mátyásról

omatissime promit.

ita ut fluvii et

— —

»Verba

uberrime fontes videantur

Velut intercalare carmen, ut dicunt, sepissime ac frequentissirae referebat et repetebat. =>)

Például

196.

»Articulos transmisimus, per

suam nobis

quem maiestas

quidem quod nos etsi minus libenter audivimus, nihilo mimts eandem responsionem Kilencz sorban háromszor fordul el II. 31. .... transmisimus.* vestra responsionem

in scriptis

transmisit

;

que

responsio plurirnum infamie et inculpationis in se continet,

—

»gratalatio.« *)

Például

dett vállalat) ipsis

—

acceptavimus«

nostra ingessit.*

—

inipresa«

(megkez-

»ad.standum nobiscum

in treugis

»interesse« (érdek)

»sum avisatus«

»incepta

fegyverszünetbe befoglaltuk)

—

»se de ipso subdito

«:

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

LVIII

még

»Fratri suo seniori« (Bátyánknak). Kiemeljük

szócskának a latinban való

incendium« (egy nagy tz)

(Egy apródunkat).

—

És ámbár csak

»e^y'^-

»l^num grandé»l^num pueruin nostrum«

megtartását:

esetek azok

kivételes

amikor a latin nyelv szellemével ilyen de hasonlóképen ritkán sikerül neki

nyilt ellentétbe jut^

klasszikái

nyelv

magaslatára emelkedni. Nyelve annál a barbár latinságnál^

a mely

XVI.

György emlékiratát magasabban áll de Vitéz. Janus Pannoniustól majdnem ugyanilyen távol-

Szerémi

századbeli

elékteleníti,^) hasonlíthatatlanul

Jánostól és

ság választja

;

el.

klasszikusokból vett idézeteket, átkölcsönzött helye-

ket leveleiben

soha sem találunk. Képek

hasonlatok

és

ritkán élénkítik stíljének komoly egyszerségét.

gúny fegyverével kivételesen

él.

így például 1475 elején a császárhoz intézett levelében szövetségeseinek, a lengyel és cseh királyok gyászos

kudarczczal végzdött hadjáratáról szólván, a latin közmondást

»parturiunt montes, nascitur ridiculus mus« szabadon

hogy olyan nagy készüldések

alkalmazza, elmondván,

mintha

téntek,

hegyeknek szülniök kellene«,

»a

Isten az ártatlant oltalmazza,

csúfos egér volt

tíir-

mivel

ami

világra jütt.«^)

1476-ikán Nürnberg városának

írja,

hogy

szerint a császár a törökök ellen segítséget kér.

—

látjuk

—

úgymond

módon kér a törökök

titeket ellen

felvilágosítani,

a császári

felség

értesülése-

Szükségesnek

hogy milyen segítséget.

Azután elmondja, hogy a császárnak eszeágában sincs a törökök ellen hárczolni, hanem Magyarország szövetségesei ellen készül

háborúra.*)

1478 végén Albrecht brandenburgi rgrófnak

késn

hogy

leveleire

»Ha

a levélváltás

II.

57, 80,

válaszol, ily

ezentúl

módon

ilyen

tesz

azért,

szemrehányást

lassúsággal

történik.

126, 209, 236, 247, 248.

Ismeretes, hogy »ágyút elsütni^

=•)

219.

244.

nála

»exassare

tormenía.«

LIX

MÁTYÁS KIRÁLY MIKT LEVÉLÍRÓ.

elbb

következik be a világ vége, mint

eredménye jutunk. « ^) 1480 tavaszán a pápához »

magától

levélben

intézett

hatalmasságokat

keresztény

még nem

hogy mi valami

így

különféleképen azon fáradozott,

Szentséged ekkorig

elérnie

az,

Most azonban

sikerült.

ír

liogy

eUdegenítse.

Ezt

czélja elérésére

képzelhet legalkalmatosabb eszközt megtalálta !« 1482 tavaszán a császártól szenvedett kudarcz fell jelentéseket küldve

szét,

hogy a császár azt

kiemeli,

német birodalom

híres és jeles segély

Eizinger

osztrák

»a^

hadának* köszönheti.^) A tréfa, a humoi- iránt úgy látszik, Mátyásnak szintén nem volt érzéke. Nagy ritkán deríti föl az levelei komoly hangját. Ilyen eset az, mikor Podjebrad levelére váhiszol, melyben István

urat oltalmazva,

—

morvaországi

»Ez lígymond csak akképen lehetséges, ha Eizinger. ki tudomásunk szerint Ausztriában vagy Bajorországban jött világra, Morvaországban újjá született. « ^) És 1481 végén Veronai Gábor bibornok elpanaszolván alattvalónak nevezi.

levelében,

hogy

Olaszországból

déli

gyászát elvesztette

;

Rómába

utazván, pod-

Mátyás a válaszban enyelegve

elbeszéli^

hogy Kinizsi Pál a török hadjáratról visszatértében szintúgy, járt, pedig Temesvárra, nem Rómába ment, és a szokott nyomorúságot kellett a táborozásban kiállania, míg a bíbor-

kényelmes sátrak alatt tanyázott

abban az uszályos, mely nemcsak a lovast^

fényes bíbornoki ruhában utazott,

hanem

a lovat

befödi

1485

elején

és

Boskovitz

Debosch kapitányhoz

levelében arra utalván, hogy a császár az

halálára

számít,

így

szól:

»Mi

Isten

írt

(Mátyás) kora segítségével

nagyon soká akarunk élni minden igyekezetünkkel rajta leszünk, hogy Nesztor és Matuzsálem császár

boszantására

korát érjük

« ^)

280.

II.

»)

103.

»)

II.

173.

19,

114.

117

— 129

;

MÁTYÁS KinÁLY LEVELEI.

XI. Olyan uralkodónál, a

ki leveleit

maga

fogalmazza, vagy

legalább szerkesztésiikre lényeges befolyást gyakorol és a ki

minden apróságra a kifejezések ség, a

a mit

figyelmet érdemelnek

súlyt fektet:

mit azok között

a különb-'

tett,

a kikkel levelez, és a

változás,

föl.

intézett levelekben a

maga után von jellemz mozzanatokat És ha arra nézve, vájjon e tekintetben eljárása

viszonyok módosulása tüntet

használ.

ugyanazon személyhez

egy és

azok

a miket a czímzésben

is,

öntudatos és czélzatos

kétség

volt,

merülhetne

ezt egy

föl,

példa eloszlatná.

Albrecht

brandenburgi

Mátyás

választó-fejedelmet

mindig »szeretett testvérének* czímezte; de a mikor 1478-ban közöttök ellenséges viszony fejldött

ezt a czímet hasz-

ki,

megsznt. A választó-fejedelem e fölött megütközését nyilvánította. Mire Mátyás így válaszolt: »Jól tudjuk azt, hogy a fejedelemnek fejedelemhez írni miképen illik. De mi nálni

azoknak,

kik

nem akarunk sák iján

maguk

színlelésbl

és

tettetésbl élsködnek,

arra okot szolgáltatni, hogy rólunk mondhas-

íme ugyanakkor fegyverrel támadja meg testvérének czímezi.

szívünkben érezünk, azt

azt,

a kit írás-

mi szokásunk az, hogy a mit nyiltan ki is mondj uk.«^)

Mátyás egyedül a pápa irányában

küls forma,

a hódolat

tekintetében,

trónraléptétl

kifejezésére

haláláig

tesz kivételt. Levelei

phraseologia

hivatott

egyformák maradnak,

ámbár nem egyszer

súlyos vádakat emelnek,

hányásokat tesznek,

és fenyegetéseket tartalmaznak.

keser szemre-

Ezek a levelek minden más fejedelemhez intézett levelektl eltér módon vannak szerkesztve. Elükre Mátyás a maga czímét (Mathias Dei gratia soha sem helyezi, hanem a meg.) .

szólítást teszi,

mely állandóan így hangzik

» Legszentségesebb

a mihez gyakran járul:

atya« (Beatissime páter),

»legke-

gy elmésebb urunk « (Domine clementissime), és mindig még egy mondat, a melyben magát »hódolatteljesen ajánlja«

szentsége

szent

lábainak

1478 deczember 18.

280,

csókját«

jelenti.

és

leveleket

LXI

MÁTYÁS KIÜÁLY MINT LEVÉLÍRÓ.

pedig állandóan azzal a kívánsággal zárja be, hogy »a min-

egyháza kormányában jó egészségben tartsa raeg.« Azután magát, mint »ö szentsége

denható Isten hódoló

szentségét

szent

íiát«, írja alá.

Mátyásnak a

uralkodókhoz intézett leveleibl

külföldi

darab maradt fönn;

eredeti példányokban 163

37 van a pápához intézve.

Mátyás sajátkezleg viseli

Míg

ezek

közöl

ezen 37 levél mindegyikét

a többiekbl egyetlen egy sem

aláírta,

aláírását.

maradt

császárral folytatott levelezés igen hézagosan például, a szászországi

ránk. Míg,

Mátyástól

herczegekhez

06 levelet birunk, a császárhoz intézettekbl csak 20 darab

maradt ránk

;

míg amazok mind az

és

eredeti

példányokban

riztettek meg, az utóbbiak közöl csak egyetlen egyet eredeti után,^) a többit

találjuk.

Mátyás a ki

mind egykorú másolatok nyomán közösük.

egy eredeti példányon Mátyás sajátkez

azzal,

azért eldöntetlen

szintúgy, mint a pápát,

császárt

aláírását

a kérdés,

nem

nem vájjon

tüntette-e

hogy a hozzá intézett leveleket maga aláírta?

Az els kodása

marad

elején

ismert levélben, a mit Mátyás, mindjárt uralintéz

Az els

Frigyeshez,

» jóakarójának «

(fautori)

— 1462)

éveibl hogy mikor 1462 tavaszán az egyezség létrejött, a császár a magyar királyt »fiának« fogadta. Ez a tény a levelezésben is kifejezést nyer. 1464 éá 1472 között Mátyás a császárt »szeretett atyjának« (patér czímezi

levél

nem maradt

(1459

ellenségeskedés

fönn. Tudjuk,

carissime) czímezi.^)

Mikor 1474-ben újból ellenségek gyanánt

állanak egymással szemben, ez a czímezés kimarad,^) elején visszatér (allerHebster Yater),*) az

hadüzen

levélben kimarad,^)

az 1482-ik évi

ír. 4.

•').I.

hadüzen

48, 50, 52,

112,

1479

1480-ban

visszatér,^)

levélben kimarad.'^) Sajnos, a levelek-*

119, 190.

214.

219.

•>)

251.

«)

287, 301. 313. II.

II.

113.

és

147

1477 június 12-iki

242.

LXII

MÁTYÁS KIRÁLY LEVKLEI.

bi. amiket Mátyás uralkodásának utolsó nyolcz esztendeje Frigyeshez, egyetlen-egyet sem ismerünk.

íílatt intézett

Míg Frigyeshez mely

viszonyba,

György

Podjebrád

€S

politikai

frigy létesítette az apa

tle,

melyben

üát,

ruházza

megszakadt, között

Egy

atyjának«,

atyjának«

és

állandóan

házassági

levelet

bírunk

többiben

Podjebrád

czímezi.^)

^szeretett

fiúi

közte

testvér*

czímével

föl.^)

Az 1468 — 1471. folyt,

király

»szeretett

ipját

Viktorint,

cseh

Mátyást

hozta

és fiú viszonyát.

testvérének

»szeretett

fictjo

idnként

azonban

Podjebrádhoz

évekbl, a mikor a csehországi háború

írt levelet

egyet sem, Viktorinhoz intézettet

kettt bírunk; ezek közöl az elsben, a mely a hadüzenetet tartalmazza, a » testvér* czíme mellztetik, a másikban Mátyás ilyen különös módon szólítja meg sógorát: »Méltóságos fejedelem, egykor kedvelt sógorunk. « (Illustris princeps, olim nobis dilecte.*)

íiffinis

találkozunk,

élén

a melylyel a cseh királyhoz

annak a szoros

amely a középkorban meggyökerezett

kifejezése, is

(fráter) czím,

» testvér «

írt levelek

viszonynak és

korunkra

átszállott felfogás szerint az összes keresztény uralkodók,

mint az Istentl ered hatalom és küldetés osztályosai között fönnáll, hogy egymást saját föladataik megoldásában és a kereszténység

nagy család

Mátyás a czímével

érdekeinek elmozdításában, mint egy

közös

kölcsönösen támogassák.

tagjai,

» szeretett

szólította

meg

testvér « (fráter noster carissime)

lengyel királyt,^) a nápolyi vette, '^j

'«)

a franczia királyt,^)

leveleiben királyt

—

mieltt leányát

azután pedig »apjának« vagy »ipjának«^)

1459-beD.

10.

II.

«)

1458—1466. 1466-1467.

140,

49, 55.

•)

203, 213. 264, 268, 11. 37, 40, 236, 240.

104.

*) II.

11, 114,

119,120.

109, 110, 111,

122, 126, 132.

160.

Ui5, 171.

26, 27,

128, 228. stb.

nül

— és Ulászló

LXIII

MÁTYÁS KIRÁLY MIKT LEVÉLÍRÓ. <se}i

királyt

miután

is,

a vele kötött egyezségben a királyi

^zím viselésére feljogosítottnak ismerte

nem koronás

el.*)

fejedelmek sorából állandóan testvé-

rinek nevezi a burgundi fejedelmet, 2) az osztrák fherczegeket.^)

A néha

német

választó- fej edéiméket

»barátainak«

a milanói

-f)

néha

» testvéreinek*,

fejedelmet

1482 években »szeretett barátjának«, 1465-ben

1459,

1473,

» testvérének*,

1475-ben és 1486-ban » szeretett testvérének és sógorának*,'*) a mantuai herczeget felváltva » tisztelend testvérének* és » szeretett

barátjának*®) czímezi.

1464- és 1465-ben »szeretett

velenczei dogét

vérének és barátjának* czímezi. 1478-ban, mikor

rva]

test-

hábo-

fenyegeti, ezt a czímezést mellzi; 1479-tül csak »szere-

tett barátjának*

A is

szólítja.'^)

Hohemollern-liáz

tagjaival

folytatott levelezésben

különféle czímezések fordulnak el. 1469-ben Frigyes bran-

denburgi választó-fejedelmet »különösen kedves nagybátyjának

Hogy mire

és barátjának* czímezi.^)

nem

^ohim) elnevezést,

meg ez többször nem késbb választó-fejedelmet 1471

határozhatjuk

fordul el. Albrecht rgrófot, és

1476

között

testvérének*,

Albrechtet és

fiát

okadatolja.

kedves testvérének*

;

barátjának*,

»kedves

testvérének* nevezi. 1478-ban, mikor

János rgrófot háborúval fenyegeti, ezt

a czímezést mellzi, ííijárást

»különös

felváltva

» szeretett

alapította a nagybátya

—

mint fentebb láttuk

—

ezt

1480-ban Albrechtet ismét ^különösen czímezi. 1481-ben

János

választó-feje-

delemhez intézett levélben ezt a czímezést mellzi, 1486-ban pedig csak »a különösen kedves barátunk* czímezéssel ')

levelet

1478.

nem *) I.

278.

1483. II.

154.

évekbl

további

bírunk. 239. 169.

»)

9, 14,

)

212. II. 175, 190.

71, 200, 227. II. 181,

•) I.

13, 216.

183, 214, 232.

»)

38, 70, 266, 283,

»)

175.

»)

188, 191, 194, 228, 241, 261, 279. II.

319.

II.

89, 90, 214.

3, 96,

184.

él.^)

hozzá

írt

LXIV

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

Különös az

eljárás,

irányában

követ.

tagjai

Beatrix

Podjebrád rokonságban nem

által

És mégis a legtarkább változatosságban ruházza

állott.

föl

a rokoni viszonyra valló czímekkel.

—

Vilmos herczeget volt

liáz

Velk Mátyás sem

sem Aragóniái

Katalin,

ket

amit a szászországi fejedelmi

—

V. László nvérének férje

1472-ben »kedves nagybátyjának « (lieben ohemen)

Albrecht herczeget 1471, 1478, 1479 években »kedve's^

sógorának*, 1480-ban és

1487-ben »kedves nagybátyjának

és

sógorának « (ohemen und swager):

Ernesst választó-fejedelmet 1474-

és

1477-ben »kedve3

nagybátyjának*;^)

Albrecht herczeget és Erneszt választó-fejedelmet együtt

1470

és

1474 között »kedves nagybátyjainak

és sógorainak**)

czímezi.

De mind lunk,

a háromhoz intézett olyan leveleket

a melyekben ket

» szeretett

testvéreinek*,^)

»különösen kedves barátainak*

éppen csak

czímezi

talá"vagy

;

**)

amikor 1487-ben Albrecht berezeg, mint a császár szövetségese. Mátyásnak háborút üzen, ez mindezeket a czímezóseket elmellzi.')

ferrarai herczeget és herczegnt,

a sógorságba jutott, » barátunk és

mel

és

tiszteié

vérrokonunk *> .

egy

fejedelmeknek

meg

egész

sorozatát

hogy ket a »testvér*

azzal,

Csak »kedves barátainak*

ház tagjait

Mátyás

czímezi a bajor fejedelmi

195, 208.

183, 256, 295, 298.

21(3,

245. stb,

«)

297, 307.

II.

38, 204.

217, 249.

179, 180, 181. stb. . ,

II.

stb.

192, 203.

II.

II. 117,

»)

1.124 294.

176—180, 195. II.

stb.

17, 24,

nem

czímében rósze4

Albrechtet, Györgyöt, Lajost és Ottót

által

vérrokonunk* czím?

» testvérünk és

szólítja meg.^)

A sítse.

» barátunk

felváltva

sógorunk*,

kikkel neje

124, 208, 212,: 246.

;

továbbá

MÁTYÁS

gnWot,')

F/ajos öttingpiii

salzburgi

LXV

KIRÁIA- MINT LEVÉLÍRÓ.

német

lov;is;rpnd nagymesterpt,^)

a regensburgi

érsekeket,-'*)

ermelandi

és

püs-

pökíiket.*)

köztársaság kormánj^ának tagjait szintén

flórenczi

Nürnberg birodalmi város kormányának tagjait

»szeretett barátainak* \^) ellenben

tanjícsának és a svájczi

közt;írsaság

a »barát« kifejezés mellzésével >különösen (besiinder

kedvel tjeinek»

miután a köztársasággal

az utóbbiakat,

liben),

szövetségre lépett. »kedves szövetségeseinek*^) czímezte.

»Jóakaró szövetségese*, passaui káptalan

is.

kedveltjeinek*

x'íszintén

»barátja

és

Ellenben a salzburgi nevezi

szintúgy

;

szövetségese*

káptalan

tagjait

Salzburg

v;íros

tanácsát és a lengyelországi rendeket.^)

hbérese

fejedelem Magyarország

moldvaországi

czímezésben

lévén, ezt a viszonyt a

kitünteti. » Tekintetes,

nagyságos kedvelt hívünk* a czíme.^)

»Kedves barátjai* czímével

tiszteli

meg

a bíbornokok

testületét és az egyes bíbornokokat.'*) Kivételt csak

nézve

mint atyjának barátja

tesz. Carvajalt, ki

rajutásának tényezje, különös

Capranicát »aty;ínk

nek

és szeretett

római is.^2)

•"j

részesít ilyen kitün-

II.

177, 188, 23fi.

'•)

250,

243. 193, 302, 11.

207. 210.

.^.5,

239, 243.

2.')4,

26.5,

209.

1.27.5, 310, .'Ml. Jl.

*•)

220.

'*)

32, 211. 11. 30.

'")

6,5,

11.

íí,

10.

167.

12fi.

56.

66.

") Mirulkót kötetben

hozzá intézett számos levél találtatik.

138, 142, 210, 248, 278, 316.

MÁTVÁS KIRÁLY LEVELEI.

nápolyi

27:?

11.

kcWeteket,

Lrinczet,

nem minden diplomatát

'-)

»barátunk

Podjebrad egyik bizalmas taná-

követét, és

T)o

—

ki.^^)

czímezi a pápai

Medici

tovább^í

«)

)

barátunk*, ^<^) Aragóniái Jánost, nejé-

barátainak

pápa unokaöccsét, csosát

volt, és

rokonunk* czímmcl tünteti

l'gyancsak

király

és

trón-

kegyeletének tárgya

»sógorunk és szeretett barátunk*

fivérét,

kettre

és az

II.

LXVI

MÁTYÁS KITlÁLy LBVKLHi;

tfctésben.

telenczei köztársaság pgyik Icövetí^t csak

tén kedveltünk «

czímmel, a szász

bizalmasan »Kedves Henrik «

szólítja raeg.^)

keresztény világ körén kívül álló ozmánok

ban a fejedelmi irodák különleges formákkal

nem

ezekhez

alkalmazkodott.

egészen

»fenséges fejedelemnek*

tunk.**) Dsem berezegnek, TI. és

vérrokoniink«

aljban

leli

magyarázatát,

nénje

volt.

szendrei

nemes

retes és

éltek.

sznltánt

irányá-

Mátyás

1478-ban

de 1481-ben hozzíí

szólítja meg,^)

teszi: »tisztelend bátyánk*,®)

vérünk

>>osziti-

berezegek egyik követét

1481-ben pedig »kedvelt bará-

Mohamed testvéröccsének

»test-

a mi hogy anyja Mátyás király nagyczímezéssel kedveskedik

basához

;'"')

intézett levél élén

Dicsé-

kedveltünk* czímet találjuk.*)

férfiú,

XII.

levelek

nagy többsége

nyelven van írva.

latin

hatodfélszáz darabból;

440 latin nyelven, 108 német nyelven, 1

cseh nyelven van írva.

1466-ik év

i^z

végéig

lezésben kizárólag a latin nyelvet 18. és 19. napjairól

levelek,

—

Mátyás

gyjteményünkbl következtethetjük

—

ameimyire

a diplomatiai leve-

használta.

1467 január

vannak keltezve a legels ismert német

amiket Lajos bajor fejedelemhez és Nürnberg váro-

A német nyelvet egy ideig ezután is igen ritkán használta. De míg az 1467 1470. négy esztendbl összesen hét német levél maradt i-ánk már 1471-bl hetet. 1472-bl nyolczat, 1473-ból kilenczet, 1478-ból tizenhármat,

sához intéz.

—

;

1479-bl

tizennégyet,

1487-bl a

legtöbbet, tizenhatot közöl-

hetünk.

225, 278.

250, 263.

>-Tamquam

II.

»tVátri et consanguineo nostro.*

II. 140,

»LaudabilÍ8 et nobilis vir nobis

clilecte.«

fráter et senlor honorancle.

II.

247.

174.

II.

260.

MÁTYÁS KIRÁT.Y MINT

I^XVII

LEVKIilRÓ.

Ezek a levelek a császárhoz, a német birodalom delmeihez

és

kapitányához és

egyik

szár

vannak

városaihoz, a svájczi

Iglau

feje-

köztársasághoz, a

morvaországi

csá-

városhoz

intézve.

Ámbár Mátyás

a német nyelvet teljesen birta, okunk

van azt a kérdést vetni

föl

vájjon a németül

írt levelek

ezen a nyelven fogalmaztattak, vagy pedig a latin fogalmazatokból fordíttattak németre?

utóbbi föltevés mellett, legalább a fontosabb leve-

lekre nézve, több

körülmény

sz(51.

Ugyanis a

XV. sem

ján készültek, egyetlen egy német nyelvíl levél ;

ellenben föl vannak

véve

vétetett

azokba olyan uralkodókhoz

intézett latin levelek, a kikkel rendszerint lezett;

XVI.

leveleskönyvekben, melyek a fogalmazatok alap-

századbeli

föl

és

német nyelven

leve-

egy ilyen gyjteményben föltalálunk a branden-

burgi rgrófokhoz intézett két olyan latin levelet, a melyelevéltárak a német példányban föntartottak.^) Azt, hogy a német fogalmazatot akár a királyi kanczellária szá-

ket

mára, akár a leveles-könyvekbe való fölvétel czéljából dították volna latinra, föltenni

nem

lehet

for-

így tehát a latin

;

szövegben az eredeti fogalmazatot birjuk.

Figyelemre méltó az a körülmény is, hogy 1480 havában Mátyás teljesen egyez tartalommal a bajor delemhez

latin, a svájczi

levelet, 2)

ami szintén

feje-

köztársasághoz német nyelven

arra utal,

írt

hogy az els fogalmazás

nyelven történt.

latin

Cseh nyelven tük

ápril

—

diplomatiai levelet

írt

Azt

egyet közlünk.

—

egy csehországi fúr gyermekei érdekében

Miután a

latin

mint említet-

]\íátyás Ulászló cseh királyhoz írta.^)

nyelv ebben a korban

nemzetközi

érintkezésnek általánosan elfogadott közegét képezte, miután a német fejedelmekkel és a svájczi

2H1.

II.

Birunk

II.

köztársasággal

9Ö.

245.

Mátyástól

cseh nyelven

számos

más

melyeket saját morvaországi alattvalóihoz vagy városaihoz a jelen

gyjtemény egy másik

tekintetbe

nem

minden

levelet intézett.

osztályába fogiiak fcilvétetni

is,

Ezek

éa e helyen

jíinnek.

LXVIII

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI. uralkodó

külföldi

latin

nyelven

levelezett

fölmerül az a

;

Mátyás miért tért el? Mindenekeltt tekintetbe veend, hogy Magyarországnak is voltak német ajkú lakói, a kiknek városaival a belkérdés, hogy

ettl a

gyakorlattól

ugyan,

ügyi levelezés latin nyelven folyt az uralkodó

érintkezésben

nyelvet használta.

Továbbá Mátyás udvarában

riájában kezdettl fogva

De még

lényegesebb magyarázatot

Mátyás

és kanczellá-

diplomatiai

amely a német

tzte

czélul.

találunk.

levelezésében

kiket

A német legels

váló

felkarolá-

trónra való fölemelkedését

császári

szén

1466. év

használhatott.

feltnése szorosan összeesik annak a politikának sával,

a német

mindig voltak németek,

a német levelek szerkesztésében és Írásában

nyelvnek

személyes

bizonyára gyakran

osztrák

Grafeneck

Ulrikot küldi biztosul a német birodalom nürnbergi gyléajánlatot

sére, általa

amely szerint a német

el,

terjeszt

birodalmi segélyhad és a magyar sereg a birodalmi fvezér

mködnék

közösen

alatt

Grafeneck Nürnbergbl

német

visszatér,

amelyekben

leveleit,

hadjárat

elleni

német nyelv

iránt,

ügyében

megnyerje

a német elemnek

hogy

bajor

mond

írja

legels

fejedelemnek és

a birodalmi

kifejtett

gylésen

buzgóságukért.

eszközül szolgál neki arra, hogy a német

bizalmát

fejedelmek

el.

Mátyás ekkor

Lajos

Xttrnberg városnak köszönetet a török

magyar végMikor azután

a törökök ellen és a

várakba német rségek helyeztetnének

ket megnyugtassa

és

nem

mint trónra-

ellensége,

lóptekor hitték és hirdették.

Ámbár vonatkozású

a jelen

gyiíjteinény

leveleit tartalmazza,

magyar fpapokhi)z

és

levelezésben

ezeknek egy része

urakhoz van intézve

kitérnünk az eltt a kérdés eltt, nyelvet

Mátyásnak csak külügyi mivel

nem szabad

;

hogy Mátyás a magyar

használta-c?

ha nem használta,

miképen magyarázandó V Mátyás királytól magyar nyelven

irt levél

De ebbl

nem

eljárása

nem

mara<lt fönn.

hogy ilyen

levél

természetesen

vagy okirat nem

Teljesen kétségtelen, hogy a a

vagy okirat

következik

az,

létezett.

XV.

század közepe táján

magyar nyelv a közügyek tárgyalásában nemcsak

szóval,

MÁTYÁS KIRÁLY

hanem írásban

LXIX

LEVÉLÍRÓ.

Erre érdekes bizonyítékot

liasználtatott.

1446-ik évi

szolgáltatnak

MIJTT

országgylésre küldött

pesti

követek, a kik jelentésükben az országgylési vég-

pozsonyi

zések egy részét latin szövegben közlik és azután megjegyzik,

hogy a többi végzéseket nem Írhatják meg, mivel nyelven vannak

A illeti,

szerkesztve.*

mi a magyar

nyelvnek

erre nézve éppen

ma gyár

használatát

a levelezésben

Mátyás korából érdekes

észrevételt

találunk Galeotti munkájában.

»A leveleiket

csehek

lengyelek,

és

—

németek

némelykor anyanyelvükön, de leggyakrabban

nyelven irják.

—

úgymond

latin

keresztény népek közöl egyedül a magyarok

Írnak kizárólag latinul.

talán onnan van, hogy nyelvöknek

nincs eléggé megállapított lielyesirása.

nyelvben

ékezetek

elhagyása,

Már

pedig a magyar

helytelenség a kiejtésben, avagy

legkisebb

vagy felcserélése

szavak

értelmét

Vannak ugyanis u betvel végzd szavak különböz jelentésük van a szerint,

megváltoztatja.

úgy szintén a melyeknek amint azt a

betíít röviden,

hangoztatják, amit

hosszan vagy összevont ajkakkal

helyesírásuk

mostani

fejlettségénél,

nem

írásban feltntetni és megkülönböztetni

nyelvnek egyetlen u betje van, többre nincs

lehet.

szüksége

latin ;

betre volna szüksége, hogy minden árnyalatot eltüntethessen. így vannak más betkkel is. Továbbá az országok megnevezésére önálló szavak nincsenek, úgyszólván egyet sem neveznek saját nevén, hanem körülírással élnek, az illet nemzet nevéhez az ország a magyar nyelvnek

szót

csatolván

négyféle

Italiát

ilyen

Olaszországnak, Szlavóniát

Tótor-

szágnak, Germániát Németországnak nevezik, és így tovább.

Végre nyelvükben

nagyszámú

tót

és

vannak: például: »mit keressz?« a mivel

egyezik,

ós

hetük

latin

rokonok.

eredet szavak »quid queris«-sel

De errl

elég

ennyi « .2)

Ámbár

»L)ei'

Galeottí a hitelességnek mindkét kellékét bírja,

ander

ist

zuschreibeji.s 6rr. Teleki, =)

XXV IIJ.

fej.

iinjíriscli, i.

in.

das

X. 183.

kann

icl)

eur

weisheit nioht

LXX

MÁTYÁS

vagyis arról, a mit

alapos tájékozást szerezhetett, és az igaz-

nem

ságtól eltérni érdekében

nak sát,

KlRÁl^y LKVELEI.

állott

mindamellett eladásá-

Ugyanis azt az állítáhogy a magyarok a levelezésben kizárólag a latin nyelteljes hitelességéhez

kétség

fér.

vet használják, a tekintélyes számban fönnmaradt német és

nyelv

szláv

levelek meghazudtolják.

a modor, a hogyan a

való alkalmatlan voltát

nem

télyét

emelheti. Azt, hogy az

országok neveinek

idegen

magyar nyelvnek a

levelezésre

magyarázza, nyilatkozatának tekin-

ú bet négy

körülírással

való

féle kiejtése,

lefordítása

és az

származású szavaknak a magyar nyelvbe fölvétele:

a magyar nyelvnek Írásban használatát jelentékenyen meg-

nem lehet. »keres« és »querokonságnak fölfedezése játéknak tekin-

nehezíthette volna, megérteni ris«

szók

közötti

tend.

Továbbá ha a Galeottitól jelezett nehézségek a magyar nyelvnek prózai és költi irodalmi mvekben felhasználását' nem akadályozták azt sem tehetjük föl, hogy ;

rövid levelek megírása elé akadályokat gördíthettek.

Galeotti nyilatkozatából tehát azt, hogy

Mátyás korában

a magyar nyelv a levelezésbl csakugyan teljesen ki volt zárva, következtetni följogosítva nem vagyunk legfölebb azt, hogy azokban a körökben, a melyekben az olasz humanista megfordult, a királyi udvarnál és a humanista fpapok irodái;

ban,

rendszerint

köztök

levelek juk,

tehát

a latin

magyar

Mátyástól

nem maradtak

— és

nyelv,

csak

a többi nyelvek pedig kivételesen

kortársaitól

—

használtattak.

magyar nyelven

irt

ránk, ezt a tényt úgy magyarázhat-

hogy azoktól minket szerencsétlen véletlen

fosztott

meg

MÁTYÁS KIRÁLY

KÜLÜGYI

LE V E LE

1480—1490.

1480. IV. Sixtus pápánaTc.

magyarországi szent-Ferencz-

rend l-örében támadott meghasonlás ügyében. domine,

Beatissime

páter

clemeiitissime.

sepius per litteras et commendationes

beatitudini vestre, qiiod ego a teneris annis,

Francisci qiii

illos,

niam,

rum

memorie

mei boné

toris

singulari

secutus,

illiistris

geni-

ordinem beati sum, specialiter

prosecutus

devotione

esse

de observantia diciintur, propter eorum sanctimo-

magnós

vestigia

iam

Scio,

meas exploratiim

quos in regnis meis circa anima-

friictus,

saliitem íacinnt. Qiiamvis retroactis temporibus alique

differentie inter ipsos fratres et eos, qiii conventuales

nantur, exorte fuissent, tamen postea

ita

invicera fuerant per proyisiones apostolicas,

inter nos

cnm magna populorum

alteri

(piia

impediraento non fit.

credo sanctitatem

quod perplures böna opinione

edificatione in

perseveraverunt perseverant(iue de presenti. nulla re processit, nisi

nomi-

pacata omnia ad

regimine

Quia ver

Quod

récte ex

eorum una pars licet non

intellexi,

vestram admissuram, quod

ipsi

fratres

conventuales forte in futuro capitulo eorum intendant dictos

fratres

vestra

ita

observantia providere

molestare,

dignetur,

<[uod

supplico,

ipsis

sanctitas

regnis meis

cum tanta sit devotio populorum ad quod sine raaximis scandalis et periculis animarum id fieri non posset. Nec credat sanctitas vestra, quod si ego negligerem, prelati tamen et barones ipsique regnicole paterentur, cum ad eos omnes, tamquam ad speculum devotionis et fidei singulare, habeant refugium. Üt nulla fiat immutatio,

ipsos fratres,

autem beatitudo vestra cognoscat me ex

affectu et desiderio

precipuo sanctitatem vestram pro re ea supplicare, generatem

meo

eius ordinis in regno

Pály, patrem MÁTYÁS

meum

KIKÁI.Y

vicarium,

patrem Gábrielem de

spirituálém ad pedes sanctitatis vestre

l.KVKl.KI.

MATYAS KIRÁLY LEVELEI.

ex confidentia destinavi, per qiiem etiam nonnulla intimavi

eum

beatitudini vestre, supplicaiis, ut et

que meo nomine

resoliitionem pro et

eum

clementer

hoc pro

pro statu

collatum.

Emészt

recogiiiturus muniis

;

Commendo me fol.

lat.

exaudire,

ordinis eidem facere,

eiiis

a sanctitate vestra, non

(A M. N. Múzeum 2317. menta Vaticana. E. CCIX.)

1480. január

celeremque et optatam

dignetur

expedire

singiilari gratia

quam mihi

ordini,

dixerit, eredére,

propter

etc.

tam eorum

Dátum

ké? iratában. 11.

—

és Albert száss herczegeknelc.

másicra hozza, hogy a császár az elvállalt MtelezettségeJcneh

etc.

Montu-

Tudó-

1477-iJc évi héhelcötéshen

nem

felelt

meg.

Mathias von Gots gnaden zu Hungern, Beheim kunig etc. embiten den hochgebornen fursten unsern besundern lieben olieimen und swegern hern Ernsten kurfurst und Albrechten

gebrudern herczogen zu Sachsen lantgrauen in Doringen und marcgrauen zu Meissen, unsern grus, und was wier liebes

und guts vormogen. Hochgeborne fursten, wir lassen ewer allerdurchhichtigste furst der lieb wissen, nachdem der Bomiscli kaiser in vorgangen jani unser landt mit wehde angriffen

hat,

dadurch wir aws redlicher ursachen bewegt

worden das land Oesterreich zu bekrigen, darinnen wir ettweuil slosser, stet und beuestigung zu unsern handen pracht und gewonnen heten, darumb wir mit sein kaiserlich wirden, widerumb voraint, auíf maynung solcher stett, slosser und vestigung abtreten solten, darumb unns sein kaiserlich wird

hunderttawsend

inhalt

gulden

zcu gebén

vorschriben

der vorschreibung auíf gnant zceit zu beczalen,

wir gewarten gewesen

sein,

von ainer

hat,

der

zceit auíf die aiidern,

derselben beczahlung nach laut der vorschreibung hat uns

nach nicht gedeihen mugen, darnah habén wir sein kaiserwird aber ersucht, uns nach laut der vorschreibung benugig zu machen, hat sein kaiserlich maiestát lenger fris.t

lich

begert,

die

wir sein kaiserlich

wirden zu geuallen getiian.

.14:80. JANUÁK

möchten

dardurch wir von yemands wiewol wir

mass, das uns

solclier

und

wider

so er

das,

alléin

geslagcn,

angelanget,

allén sein

undertlianen,

domit uns

solli

uns

und

swarer

vil

sunnna

und

vor-

wirde hat,

alie-

bey keyserlicber. gebén

gern

gólt

nit

adi;tr.

wolten,

die sein kaiserlich wird selbs

golts.

vorhüllten solt halién,

kaiserlicli

vorscbriben

ist,

solb

die

sein gelul)

kaiserlich

sein

ab'er

aucli vorczogen,

wir

kaiserlicli

vorlubt

ujis

das

sonder

luicligeljen lialjéíí,

fiist

liaben

seiner

nachzukommen,

sclii-eibung

und

worden,

heczalt sind

niclit

wird

sonder iioch

beczalnng an Icnger auffczug

solli

so dcrselb tag

gctlian werde,

werden,

voriiiiglimpft

schuldig warn gewesén,

iiiclit

und scliaden gntwilliglich

uiirat

groisseni in

des

nacb innhalt der vorschreybung

vorboten uns nichts zcu gebén, und nacli unczt ans hutigeii tag unbezallt ausstet. Nav zcweyfebi

wird

werde ewer

lieb

séin kaiserlich

Avir nit,

clageweis

Avider

uns

nach seiner geAvonheit, und das sein kaiserlich sein

und

und vorschreibung versaAvmt

gelul)

schieben

das

Avirdet.

wir

Avird

nierermal dan ainsten

pillich,

das

CAver

Avir

unscr gerechtickeit

;

ewer

darumb

verprochen hat, A'orkunden

zcu

sd ist

erleruíig

lieb,

mug, das sich die ding

dieselb

kaiserlich

wird

als Avir schrei])en,

alsó,

tliun Avurden,

tickeit

solhs vor CAver

lieb,

Avir

als

Aveis,

ist,

das unsei'

als sich sein

gegen uns verptiicht und vorschriben hat.

wirde

Ofin, an sontag

nach dem ncAvnjarstag nach

geburdt vierczehenhundei't und reiche des

etAvas Avider in

danne uns not

von sein keiserlichen eruordern, in solher

Dátum

niclit

daruit"

das wir zcu solhen von wegen unnser gerech-

gedrungen Averden,

kaiserlich

die

wissen

und

anders begc})en habén, und on uns nichts obgangen, Avir

ew<^r

Avir

solher vorschreibung, die wir von ihi

sachen anders danne wir schreiben aidiringen Avurd,

bcczcAvgen

avoI

Avird,

das sein kaiserlit'h

sigel,

solchs

uns piiiden

von inerer sicherhait schicken

lieb hieniit ain copein

habén, auff das

lieb

Avird Ávidei"

hat, autt*

kaiserlich

sein

erinnern inugeini inlialt brieff und

anbringen

ini

Hungerischen im zcAA'eyundzcwainczigsten

des Beiuischen

Kristi

achczigisten jare, unsél'

unnd

aindlefften jarn. Atl

rnandatum ilomini

regis

MATYAS KIRÁLY LEVELEI.

Kiüczim : Den hochgebomen fursten, unsern besundern liebec oheimen und SAvagern, hern Ernsten kurfurst und Albrechten gebrudem herczogen zu Bachsen, lantgrauen in Doringen und niarograuen zu Meissen. (Eredetije a drezdai állami flevéltárban.)

14S0. január 13. Albert brandenburgi választófejedelemnek. Értesíti,

hogy a

glogaiii

herczegség

végzéseket lelkiismeretesen

ügyében

meg kívánja

olmüczi

tartani.

kunig

Mathias von Gottes genaden zu Himgern, zu Beheim etc. embieten elem hochgebomen furstn unnserni

besonndernlieben

brúder,

Branndemburg, des

curfursten, zu Stettin,

Newrmberg

etc.

gebornenii

Pomern

etc.

hertzogen, burggrauen zu

unsern freuntlichen grüs und was wir liebs

und guts vermugen gebornen

marggrauen zu Romischeu reich ertzkamrer,

hern Albrechten,

heilligenn

furstin

zuvor.

unser

Nachdem lieben

von Branndemburg,

wir zwischen der hocli-

nmonien,

ewr

lieb

frawn

Barbara,

tochter

an einem

und hertzog Johannsen vom Sagan andertails, nach solhem compremiss auf unns gesatzt, ein reichttag auf omnium sanctorum negstuergaimgenn bestimbt, auch

baider gerech-

und furbringen examinirt und verhort, alsó habin wir der sachen zugut und im bestén ursachhalben ewr lieb tigkait

redten, genugsamlich underricht ein sequestrum solles hertzog-

tumbs erkannt, und wellen doch, das solh sequestrum unsei' baider bericht und vorschreibung zu Olmutz ausganngen ^) sonnder wir kain veranndrung oder verletzung bringen wollen daz die in allén punckten und artigkeln, wie die lauttet, gehallten werden sol, biten ewr lieb solhs im bestén zuversten, und kain vermercken darinn zu habin, alz wir unns dez zu derselben ewr lieb versében, und womit wiiewr lieb fruntschaíft und willen erzaigeri mugen, thun wir ;

A Mátyás király és Albert választófejedelem között

1478 augusz-

tus 11-ikén kötött egyesség oklevele a porosz királyi ház berlini levél-

tárában.

1480. jANUin

Gebiu

gewis.

zii

2ft.

an pfintztag vor Anthoni nacli Kristi

Ofeii,

und im achtzigisten, unser reicho

oceburd vierzeheiihimdert

dez Hungrischen im zwaiundzwantzigisten und des Behemi-

schen im aindlefften jarn.

Ad mandátum Külczím Tlomischen

Dem

zw Branndemburg,

ortzkamrer, curfurstn,

veichs

regis.

hochgebornen fursten, unnserm besonndern

Albrechten marggrauen

hcrn

bi'uder,

domini

hertzogen, burggraueu /u

Xurmherg

lielien

des heilligen

Pomernn

Stettin,

etc.

etc,

(Eredetije a porosz királyi ház berlini levéltárában.)

1480. január 28. 111. Frigyes császárnalc. Felkéri, hogy a

Regenshurghan rásárolf hadi-hajókat, fegyvereket

Serenissimo

salutem et

etc.

páter

princeps,

Turcorum

Serenissime

carissime.

repellendos continuos

insultus et ad necessariam christiane fidei defen-

rebus

diversis

interdum opus

est,

ingeniis

fidei

sit

tem-

que

Cum

itaque inpresentia-

jussimus

Ratispona

certamque telorum copiara, ingenia

adduci nobis. rimus, et

sumus,

rem nostram pro defensione contra Turcos maximé opportunum noimullis rebus et necessarium

ingeniis,

alia

necessarii

propter carentiam, de terris et dominiis

maiestatis vestre pretio comparare. riura

patri

gratia rex Hungarie, Bohe-

sionem contra Turcos, nos pro varietate negotiorum

porum

t'aveute

augusto,

dilectionis aíFectum.

íilialis

nostei-

semper

imperátori

Mathias dei

uostro carissimo,

mie

dominó Friderico divina

])riiK-ipi

Komanorum

ilementia

és egyéb

vámmentesen bocsássa át tartományain.

hadíaeei-eket

presertim

igitur

qui

bis,

alia

naves

viginti

pixides

necessaria

quedam

pecimiis

nostris

et requi-

suis subditis et officialibus,

publicis tributis

prefecti sünt,

necessaria,

maiestatem vestram

mandare omnibus

velit

decursum Danubii pixides

nonnullas

expeditionem

Rogamus

quatuor

vectigalibus

huiusmodi naves,

que nobis

per tela,

Ratispona defe-

>rATyÁS KIRÁLY lkvElet.

runtur,

libere

iil)s(|ne

nlicuins

pxactioiip (leferri iKn'iiiittaiitiir.

l)('t'ei'uiitiir

qnantuni pro

uti premisimus,

nohis,

trilmti

(|ui(]('ni

non tam

iiecessitate ehristiani-

pro cuius defensione huiusmodi necessaria comparantiir.

tatis,

autem eerta

In hoc

maiestas

sít

vestra,

maiestas

vestra

laudem merebitur

quod nos

talia

exponemns, pro quo

nonnisi ad defensionem contra Turcos et

vectigalis

nos

sibi

faciet

maiora obligatos. l^atum Bude, vigesima octava die mensis Tanuarii, anno

domini niillesimo ([uadrinfíentesiiTio octnao-e-

regnorum nostrorum anno secundo, Bohemie ver undecimo.

Hiingarie

simo, '

ete.

vigesinio

Coramissio propria ilomini regis. gróf Stíilireiiiberg család

(Eredetije

Kiadta Teleki: XTT.

1480

eleijén.

IV. Sixtus pájoánah.

MauerJcirchen

megválasztott

püffpöTcTcé

rideggi

Invéltúrálían.

passaui

Rogavit

Reni

dux Bavarie, nt cancellarium suum

post devo-

Georgius comes palatínus

tara etc.

illustrissimiis

Jcdptalafitól

Frigyest' ajánlja.

Beatissime páter et domine elemen tissime,

•

—

112.)

nuper vacante

Pathaviensi ecclesia per canonicos eiusdem ecclesie, ad quos electio

presulis

secundnm canonum

institnta et ex consue-

tndine antiqnitus observata pertinere dicitnr, et

pastorem eiusdem

mendarem

episcopum

ecclesie electum sanctitati vestre coin-

interponerem

partes

meas

apud

electione capituli admissa, prefatum Fridericum

Pathaviensi confirmaret, ratus id ipse dux sione et opera facilius obtinere.

eam,

ut.

in ecclesia

nostra interces-

Super quo supplico sancti-

tati vestre humiliter, ut attenta ipsius domini Georgii ducis

sédem apostolicam et persone, pro qua nos intercedimus, meritis, que quidem nisi digna esse

devotione erga

cum

illó

) Mauerkirclien ')

Frigyes.

codexben toUhiba

G-eorgium.

1480

Ei.KJÉx.

non potest, cum tot probatoriim liominimi judicio electa sanctitas

digiietur

vestra

Patliaviensi

et in ecelesia

tere,

firmare. In

apostolica

con-

aiictoritate

ecclesie

illi

sed etiam mihi et

provide])it,

sit.

factam admit-

illa

quo sanctitas vestra nonmodo

competenter

viensi

electionem de

Pathaduci

ipsi

Ravarie faciet rem gratissiraani et suam erga nos specinlem

gratiam ostendet.

levél élén

Commendo

etc.

Commpndat rogatn

oleftum Pathavionsom,

per

pontificem

comitis palatini Reiii

Creorgii

ecelesia Patliaviensi cnnfir-

mandum. (A

—

M, Nemz.

Monumenta

Múzeum

\&'áS.

fol,

lat.

oodexéhen.

jelzet

11.

Vaticana, E. CXXIÍI.)

fi.

1i80

dfíj(ín.

Györcjy l>ajor fpjedpJemneh. Értesíti

natdra a iwípdncc

levelet irt,

liofjy

megválasztott passmii püspölc megersítését

leéri.

lUustrissimo principi dominó Georgio comiti Reni,

salutem

sime princeps.

et rautui

nmoris

Quemadmodum

nos

in eremen túra.

Pathaviensem, apostolicam

nuper mortuo presule,^)

summum

lit-

ad ecclesinm

electi

interponeremus partes nostras,

sanctissimum dominum nostrum

nostro

Illustris-

rogatos fecistis per

ut in promotionem venerabilis t(alis)

teraa,

palatino

amico

Bavnrie duci,

superiorisque

inferioi'is

carissimo

hird-

melyben Manerhirclien Frigyes

apud sédem nd

litteras

pontificem scrilie-

remus, juxta desidei-ium vestrum, sicuti nohis melius visum est,

scripsimus,^)

intellegit

omnibus

amicitin

prout ex copiis litterarura inclusis clarius

Nos equidem et in hiis et sumus amicitie vestre complacere

vestra.

aliis

pára ti

omnia pro ea

facere,

(|ue

nobis

possibilia

') Mauerkirchen Frigyes passaui kanonok, delem kanczellárja.

sünt,

.'>.

offerentes

f'VÖrgy l»ajor

) Ulrik passaui püspcik 1479 szeptoniheiben hunyt Lásd az szám alatt.

el,

teje-

MÁTYÁS

iiüs

vobis soliim

lion

KlkÁi.v lJívElEI.

sed

omiiibus vestris et ad

etiaiii

A'os

pertinentes ad favorem.^)

levél élén : Ad Georgium comitem palatinum Honi etc. (A M. Noinz. Múzeum 1656. t'ol. lat. jolzetíí codexében. 11.)

1480. márczius 30. Albert szász herczegnek. Értésére adja,

hogy Steinhauff Jánost

hozzá üzenettel.

Jcüldi

Mathias von Gottes genaden /u Huiigern, zu Beheim ivuuig etc. embieteii deni hochgebornen fiirstu unserm besonii•dern

und swager

obeiin

liebeii

unsern

Meichsseii

und marggraiien

und was wir

grus

fruiitlieheii

Albrechten bertzoge

herii

zu Sachsseu lanndgraiieu in Doringeu

liebs

und

guts A^ermugen. Hocbgeborner furst, lieber oheim und swager,

unserm

babin

wir

diener

getrueu

Hannsen Stainhawff unserm an ew zu bringen bevolhn

inaynung

unser

ettwas

von unns bericlit. Begern wir an ewr lieb bitwas der benant Stainhawff von unsern wegen an ew wei-ben wirdent im dits mais, als unns selbs zu gelauben,

aigentlicb

tunde, nlso

umb

wir

wellen

anno domini

ewr

dieselben

Gebin zu

beschulden,

Offin,

lieb in

LXXX"'°, unser

ete.

solhem und

reiche

des

Hungrischen

und des Behemischen

zwayundzwaintzigisten

merem

an dem heilligen antlasabennt,

ain-

elíFten jani.

Ad mandátum >)

bajor fejedelem

járását

megmagyarázza

halála

után,

regis.

Mátyás király közbenhogy ülrik passaui püspök

megkeresését és

az a körülmény,

életében

domini

kieszközölt

pápai

felhatalmazásra

támaszkodva, a császár Haszler György bibornokot nevezte ki passaui püspökké. A káptalan azonban, régi választási jogára támaszkodván, e

kinevezést

érvénytelennek

tekintette,

és

György bajor fejedelem

pártfogásában bízva, ennek kanczellárját választotta meg. Mindazáltal a

pápa sem György fejedelem sem Mátyás király közbenjárását lembe nem vette, és Haszler bibornokot ersítette meg, kit február 23-ikán Sacra.

574.)

személyesen

Az ebbl

püspökké

szentelt.

(Hansitz.

figye-

1480

Germania

keletkezett passaui conflictus történetére nézve

Mayer Tivadar ily czímn értekezésében Urkunden über die Verpfandung von St. Pölten und Mautern an den König Mathias Corvinus.« (Archiv für österreichische

becses

okiratokat

közöl

»Di'eizehn

Geschichtsquellen.

403. és köv, lapokon.)

URO. Kiilczim

bem

Ai>WLis

liuchgeborueii fursteu, uiisenu besonndeni lieben

oheim und swager, hern Albrechten hertzogen zu Sachssen, lanndgrauen in Doringen und marggrauen z\v Meichssenn. (Eredetije a drezdai állami flevéltúrban.)

1480. április 8.

Emészt

a császár vádja

Icezih

és Albert szász herczegehnelc. Véde-

ellen,

hogy Badkersburg

(Regedé)

elfoglalásával az 1477-ihi hékehötést megsértette.

Mathias von Gots giiadeu konig

men

lierczogen

Doringen nnde marggraffen brudern

libisten

Ernsten des

unde

ert'zmarschalk

richs

Albrechten gebrudern in

fursteu

iihichtigisteii

deii

etc.

Romissclien

imde

Missen,

lantgraffen

nnsern

unde bereyten willen zcu

lieyll

heiligen

knrfursteu,

Sachssen

zcu zcu

Hungerii, Bélie-

zcii

aller-

wilffaren.

TTns ist yndeucke, das wíj- ewiin libden vormals geschriben,

unde ewir libden die

zceit,

understundt uns

etwas

habén

eintracht

von

deni

keysserlichen

als

die keysserlich maiestat

zcuczumessen, zo

genuglich underricht

zcwusschen

mit ubirsendung

geraacht,

sicli

uns

des

uns die zceit zcu unsiren

unde der

artickels, der

vornemen dinte wir sint abir numals underricht, das die keysserlich maiestat sich undoi--

newen beswerungen bey ewir

stehe uns anderweit mit

unde andern des

;

heiligen

Eomisch

reichs

liebe

fursten zcu uer-

glich ab wir widder die vorschribung gehandelt unde widder unser ere gethan, das wir die stat Rabulsspurg, ane ubirsendung unser fehede an seyn maiestat, gewonnen

clagen,

unde erobert. Wiewoll uns darán nichts liebe auss ewir gute

gebe,

das

das ewir

widder billichkeit zcugemessen wirt

uns

von dissem dinge,

zcur sclíult zcumessen

unser

zcwifelt,

unde weissheit den mit nicht glawben

unschult

will,

uiule

das

;

doch

die keysserlich maiestat uns

recht unde warhafftig underricht

seyner

maiestat

ungeborliche

clage

widder uns vernémen moget. lassen wir ewir libden wissen, das wir nichts widder seine maiestat gethan, dorumbe seine maiestat

sich

von uns

recht unde billich beclagen mocht,

MÁTYÁ8 KIRÁLY

iuldir nnsir ere in eynichera

von

sicli

uns heclaget,

maiestilt angefangen ist

antwurt,

iinser

I>EVELKI.

snlclis

denne

tinin,

al)el)nicli

das

als

durch uns keyn seyner

unde keyn fehede vorhjn gethan, dornff uns

das

nicht

maiestat

seyn

zceraete

zen befeheden, danne zo wir das gethan hetten, wir gerade

zcnwidder die semptliche vorschrihung gethan,

den anss-

gednickt wirt, wenne die keysserlich maiestat seyner glohde

von der heczalnng,

uns

die

gehurt,

nicht

noehqweme, zo

zcemitte uns, das unsir, wie wir mochten, zcu erraanen mit

unde erstatungen, ane eynicherley vorletczung

allén scheden

des eyngegangen frides unde berichtung uilde solde dodurch fruntschafft zcwusschen

die

uns nicht uífgelosset

seyn,

wir ahir zcu mehir main seyne maiestat gemanet linhen mis

heczahmg zcu thun, unde seyn maiestat das mutwilliglich vorhalten, liahenn wir noch vorscliynener tagezceit der heczalung, uhir eyn iar

unde

vormerckten,

wir

vil

lenger, seyner maiestat gehari'et.

das uns

von den

obherurtten dingen

zcu gehalten unde wir umhesust mit Avorten uíígehal-

niclits

habén wir nicht wollen

ten vi'urden,

felieden,

zuirsten ursache gebén die fruntschafft verseren.

das

Avir

nicht

zcwusschen uns zcu

Alnr wir habin ufftmalls durch unser briue unde seyner maiestat vorkundiget, das Avir mustén

durreh botén

noch

der

lute

vorschrihung

welch

wir mocliten

Aveisse

das unsir ermanen, denne wir vorstunden, das seyne maiestat ding,

die

den

verschribungen

aussgedruckt,

ubirgangen und

langer vorschynener zceit

sulcher

nicht mit

noch

der tat nachkomen, unde kunden anders nicht gethun danne

uns

ane

das

unde

das, unser ermanetten,

als Avir

hung

dorubir eyn

habén,

unser

verserung

fruntschafft

durch weisse

Avie Avir

mochten,

sunderlichen artickell in den vorschri-

desselbigen

abeschrifft

auss

den

briven

worte zcu worte geczogen wir ewir libe hirynne zcu weiter

zcemitte,

underrichtung

vernomen zcu vormercken kheyszerlich maiestat in

zcu hat,

dem

unde zo

schickenn,

das nichts

teyll recht

ist,

unde

von

verslossen ir

den

das uns die billich

moge

schult gebén adir zcugemessenn unde uff das ir zo ir unser

unschult unde rechtfertigung vermerckten, der wir gebrncht Unde nichts Avidder die vorschreibung gethan, ander under-

1480. ApRius

ft.

riclituiig ader jiiibrengung iiic-lit glawbeii gebét, suuder vilmehir geneigt iimbe imser gerechtigkeit, unde unser semptlichen fruntschaíft willen, iinser ere von iinrechter beswenmg

der aíFterkosser

Auss dem raogen ewir libden

schiiczenn.

zcii

wie wir gancz unschuldig seyn,

erkennen ermessen,

clerlich

noch ynhalt der

weiiue wir. mit vorgehabter vorkundigimg,

verschribimg

unser

das

gehandelt

dingen

den

eynczu-

brengen.

Wir habén

gemacht,

unser sendeboten habén auch keyne wort uíf den

sunder

syn dorczu gesaczt, begriffen allé

den

selbist

unde

unser reich des ITngarisschen

des Behemisschen

williglich zcu

verschribung begriffen, selbist vorpflicht.

Gebén zcu Offenn, am achten tagé des mondes

ym LXXX.,

nicht

keyserlich maiestat hat die

die

unde sich uns von sich

dem, das

vorschreibung

der

brive

die

anno

aprils

etc.

yni

etc.

XXTIT.,

eylfften jaren.

Eygen

befoll des hcrrn konic;es.

Cédula. Abeschrifft

schribung

der

koniglichen

anno beyd

etc.

des

auss

artickels

keyserlich

maiestat zcu

ym LXXVIT.,

maiestat

von

brive

unde vor-

der beczalung der

genomen,

thun iar

dem

die

gégében

sint

irsten tagé decembris.

»Item

es ist beslossen,

das uff

dem

I"!^nder

unde Obir Osterreich

sich

tag allé vir stende verschreiben

unde

vorpflichten sulién, noch ynhalt der keyserlich brive dorubir

zcu

gefertiget

koniglichen L'"-

golden

die

wiit,

gebén

unde volkomelich uff

beczalen

der

sente

hende des koniges addir der sein die er dorczu 0]-den

unde desglich

dornoch

folgende,

uff

den andern sente Martens tag nehist

die

andern

stat antwurtten sulién in

die

L™- golden konigliche

seynen, ane geuerhde unde betriglichkeit

surame

zcu

Mertens tagé nestkunfftig unde die zcu antwurten in die stat Hambui-g

maiestat,

uff

der gemelten

hende,

addir

der

obir die gémeit

benumetten tageczeiten nicht beczalt wurde, so

sey die koniglich maiestat frey dieselbige, wie er magk, zcu

manen mit íiUem schaden unde erstatung ane eyniche serung des eyngegangen

l'rides

vor-

unde berichtung alsso das

>fÁ'rYÁS

andern

die

allé

macht

clanselii

KIRÁLY LEVELEI. iinde ca])ittell gaiic?; niulf in iivr

bliben.

Külczim : Den ii-luchtigisten fiirsten unde lierrn Ernsten (les Eomischen reiclis erczmarschalk unde Albrechten gebrudern herczogen zcu Sachssen, lantgraffen in Doringen unde marggraffen zcu heiligen

Missen, unsern allerlibisten brudern. (Eredetije a drezdai állami flevéltái-ban.)

Ugyanezen a napon \igyanilyen

levelet irt

Mátyás király a bajor

lierczegeknek. (Eredetije a müncheni királyi levéltárban.)

1480. április 13. császár vádja

svájcsii

évi be'keJcötést

Mathias Dei

Védehezik

megsértette.

rex Hungarie, Bolioraie et

Magni-

etc.

confederati

circumspecti

uostri

Eecordaniur scripsisse prins ot vos de conventiojie inter

dilecti.

nos

ííratia

pnideiites

iiohilps,

fici,

Jcöztársaságnak.

hogy Regede elfoglalásával az 1477 -ik

ellem,

imperialeni

articiüi tiinc

cum

maiestatem habita,

ad rem

nostram

attinentis

traiismissione

sufficienter

infor-

masse nuper, dura iniperialis niaiestas eonabatnr nobis aliqua

nunc ver certificati sumns cesaream maiestatem rursum criminationibiis apud vos et sacri Romani

imputare novis

iraperii

;

nos

principes

iinpetere,

mntuis contravenissemus (|nod nuper

quasi

nos

inscriptionibus

et contra nostriim fecissemus lionorem,

opidum Racliospurgam nulla prorsus

difíidatione

maiestati sue premissa fecimus expuguari. Super quo tametsi

non dubitamus vos pro vestra bonitate preter

prudentia

his,

que

nobis imputantur, minimé assentire, tamen, ut

hoc negotio,

buere et

equum

quod nobis cesarea raaiestas culpe attriveriusque informati nostram innocentiam

vult, rectius

maiestati s

gatis, scire vos

sue indebitam adversus nos (pierelam

volumus,

nicliil

intelli-

per nos tale contra suam maie-

statem admissum, propter quod maiestas sua de nobis iuste et merito queri possit,

Nam

vei nostro honori in aliquo derogare.

quod de nobis queritur, nulla

per nos talia contra suam

maiestatem

diffidatione premissa,

attemptata,

respon-

1480. ÁPRILIS

demiis nobis non licuisse maiestatem

quocumque niodo

non

propter

Cum

compleret,

et concordie oífensione

nos

freqiienter

et et

tacere

minuni

ultra

annuni

amplius

longe

quando intelleximus

exspectautes,

amicitie

Verum denuntiavimus

per

litteras

maiestati sue. quod nobis ojwi'teret iuxta

(juibuscumque

nostrum,

nos

violande.

per nuntiuni

formám

inscriptio-

módis

recpiirere,

possenius

suam

maiestatem

intelligeremus,

noluimus,

diffidare intei*

ter-

suam

promissorum

nichil nobis

ne primi daremus occasionem sepius

pertina-

maiestatem

frustraque nos verbis teneri.

adimpleri.

ver

ipsa

debitum solutionis

nos post

neglexerit,

suam

maiestatem

sepiiis

raonuerimus de solutioue nobis facienda,

quando

;

hoc mutua inter nos amicitia dissolvi non deberet.

igitur

citer id

nis

nobis

liceret

omni dampno

cuni

reqiiireie

pacis

inite

ulla

sine

interessé,

Nam

diffidare.

quandocuinque cesarea niaiestas promissa

iit

sua de solutioue nobis debita nostra

suam

contravenissemus inscriptionibiis mutuis,

id fecissemus, directe

quibus cavetur.

13...

que

liis,

in ipsis

conscriptionibus continentur, tanta dilatione preterita, necduni

cum

respondere

effectu, et facere aliud

non potuimus, (juod

salva inter nos amicitia permanente facere nobis

quibuscumque

requireremus

nostra

prout specialem super

liec in

licuit,

possemus

quam módis,

inscriptionum habuimus

litteris

articulum. Cuius copiam ex ipsis litteris de verbo ad verbum

excerptam

mento mittimus esse,

possit

nostra et

hac

imputare,

rectitudine,

vobis,

nobis

(juod

merito

inclusam

presentibus

parte et

quo

pro

evidentiori

docu-

intellecto

cognoscatis

nichil

cesarea

simul

freti nichil

maiestas

comperta

iuste et

iiniocentia

nos inscriptioni con-

trarium fecimus, coiitrariis assertionibus fidem non habeatis, quin potius

nostrum ab

velitis

contemplatione

nidebita

iustitie

nostre

oblocutorum criminatione

honorem defensare;

ex hoc enim liquide iudicare poteritis, quantum nos fuimus alieni a culpa, qui denuntiatione

inscriptionis processimus inscriptionis

premissa secundum formám

ad nostra repetenda. Litteras

non nos edidimus, nec oratores

sententiam verba addiderunt,

sed

nostri in

sola imperialis

ver cam

maiestas

concepit et ultro nobis ac spontanee ad omnia, que in ipsis

MÁTYÁS KIKÁLY LEVELEI.

Dátum

contineutur. semetipsuni obligavit.

tredecirao

Biide,

die mensis Április, uiiiio doniiui millesimo quadiingeiitesimo

üctuagesinio, rcgiioniiu sinio tortio, Bolicuiie

Hungarie

iiostrüruui

Ad Külczim

anno vige-

etc.

vcro midecinio.

iiobüibus,

JMuguiticis,

jiiauJatuiu dumiui rcgis.

prudeutibus

circuiuspoctis

oranibus finibus, civitalibtis, distiictibus coniurationis antiquc et magúi partibus

fodoi'is

superioiis

—

(Kívdotije a zürichi állaini levéltárban.

hniigcn

Segesser

Schwoizor zu König Matliias Corvinus.

d('r

nobis

confederatis

Ahiianie,

dilectis,

Die Ue/ic-

8;i.)

Mútyá!< ugyanezen napon, ugyanezen szöveggel küldött a német

rendéihez

l)irodaluin

udvari könyvtár

Múzeum

lol.

Itjötí.

leveleket.

számú

;í:U)8.

lat.

(Egykurú másolatuk

codexében.

jelzet codexében.

;

darmstadti

valamint

Nemz.

'Jti.)

10.

1480. május

svájczi

Jcormányánalc

társaság

Mztársasáijnal-.

Köszöni a köz-

hogy közte

ajánlatát,

osztrák föherczeg között egyességet hoz Matliias

zu Hungcrn,

von Giottes guaden

Croatien könig,

Dallmatien,

Zsigmond

és

létre.

unsern gimstliclien

zu Bcliem, gi'us

/uvor.

Grosmeclitigen, edeln, (ursichtigen, ersanien, weisen, getrewen, piindtgiiossen.

liebeii

ewis

vleisz ücli

geti'üen

AVir danken

ücli

ratslags iius ytzo

negst von uns bescliebn getan,

verstenntnusz

iVüntlich l'ürsten

unser

herzogen

zwiscben

mit sunderm liohem aut"

der

unser

schreiben

sacli

autreffend

uns und dem liocligeboni

besunder lieben íVündt hcrn Sigmundon Erz-

zu Oesterrich

etc.

Spüni

und brufu dabei wo

uns in allém guten willfaren möcbtend, sunderlich wolgemeint were,

das üch das zutuu

uns geu üch erbietend,

söliclis

mit suudern gnaden zu erkennen. AV^ellen aucli auts lurderlicliist

sach

wir

lialb

ymmer mugen,

der

obberürteu

und

aucli unser

unsern diener und getrewen Jacoben líenetzbawser

zu üch senden mit ew weiter davon zu handin, ir

und

werend

die

ewrn unser gunstigen

odej-

hilfl'

und fürdrung

wurdent das verhaltend uns

nicht,

und

Avorin

uottürftig

wann wir

1480. MÁJUS.

üch die

als

unsern getriien lieben punílgiiossen

luitzuteilen siinderlich begierig sein. <ler

Des

sullent ir üch suii-

Dátum

zweivels tröstlichen zu uns versehen.

des heiligen Crewtz Teicli des

tag,

anno domini

getrülichen

Ofen,

LXXX,

etc.

iinser

Himgerisclien im zwey und zwaintzigsten und des

Behemisclien im aiudleften jaren.

Ad mandátum domini Kiilczfm

Den grosmechtigen,

regis.

edeln, fürsichtigen, ersamen, wei-

sen allén örttern, steeten und lendern der eidgenoszschaíft des grossen

oberdewtscher

pundes

allten

unsern

landen

getrüen

lieben

pundt-

gnossen. (Eredetije

zürichi

állami

—

levéltárban.

Segesser

Beziehungen Jer Schweizer zu König Mathias ('orvinus.

Die

84.)

11.

1480. május

Stahr emberg Kocsárd császári tanácsosnak.

Felhívja, hasson oda, hogy Ausztriából Magyarországot ne háborgassáJc.

Mathias von Gottes genadn in Hungern, in Beheim etc. Edler besonder lieber. Wir habén dir vormals

Kunig

geschriben,

alz

staunden hast,

unser brief dir von uns zugesand und ver-

zweifíit

uns

ganntz

nit

du erkennest

duich deiu vernunft, das wir auf laut des Kömischen kaisers auch der landtschaft brief sigl gut recht gehabt hieten in greiífen und uns unsers schadens nachdem wir aber demselben land, dir und andern niitvvonern darin dermassen ye und ye mit genadeu genaigt gewesen und noch sein. daz uns vast uiigemeint wjire schaden zuzefügen, wo wir das ymmer füglich vertragén bleiben mügén darumb so begern wir an dicb mit sonderm vleiss. nachdem du und. ander kayserbcher maiestiit riite und yetz sets im kayserlichen hof «eit, du wellest deinenthalben darán sein und verfügen, damit vom lannd zu Osterreich in unnser kunigreich, fiirstentumb, lierschaft und gebiet kninerhiy schaden getan noch íhis

hind

Osterreich

davon ergetzen

etc.

;

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

16 gegrifteii

dareiii

lannd

das

von uns mit der ir

werde, so ueír du und ander wellent

und

Osterreich tiite nit

dennassen gegen

da/>

wideriimb

dariii

angevochten siiUen werden. So verr

zu heschelien bestellet,

daz

inwaimer

su wellen wir hinwiderumb

uns mit genaden halltn, dardurch

()sterreicli

und den unsern darein kain schade beschen

von

uns

aber

daruber von

Osterreich

sol.

unser lannd griffen

mustén wir das mit der gegenwer vergleichen des lieber vertragén, und mit demselben lannd in guten fried steen und beleiben wolltn, wo uns zu anderm nit ursaclin gebén wurden doch in der beschaiden, das wir auf lant brief und sigl, unser sprüch an andern ennden, würde, wir

doch

;

ausserhalb des lannds Osterreich zu

suchen

möchten, nach unnser

Gran,i)

wider sein gelub,

und

haimlich

reich

Er und

mit

dem Römischn

notturft,

Aid,

grossem

kaiser

auch von

dieweil

aus unserm kunig-

schaden

der

wirdigen

und bistumb Gran und Erlach,^) die er grös lich berawbt hat zogen, und unnser haubt feindt ist, der auch allé irrung und zwietracht zwischen dem B-ömischen kaiser und uns angericht hat, wo wir denselben als unsern veindt bey den gelössen die er innliat besuchen mugen, ertzbistumb

Darumb gedennkh den

das wellen wir unns vorbehallten.

sachen dermassen nach, gellten.

und

nit der

posen ent-

lasse uns des dein verschriben antwurt wissen

Dátum

bey dem potn.

Crewtztag

damit die gutn Ofen,

mittichen

des

heiligen

anno domini etc. LXXX""**' unser reich dez Hungrischen im drew und zwaintzigsten und erfindung,

des Behemischen zwellften jarn.

Ad niandatum Külczím

Dem

domini

regis.

Edeln unnserm besonnder liebn Gotharten von

Starhemberg. (Eredetije

Kurz

Osterreich

gróf Stahremberg vinser

Kaiser

Teleki. XII. 123.)

Beckensloer János,

"í)

Eger.

család rideggi levéltárában.

Friedrich

dem

Vierten.

II.

264.

—

1480. MÁJUS ELEJÉN.

Í7

12.

május

1480.

TV. Sixtus pápánaJc.

elején.

modrusi püspökség

hogy a

Kért,

ügyében a magyar korona

betöltése

Jcegy-

úri jogait tarfsa tiszteletben. Intellectis

Marianiim

Ragusio

magistrum,

causis

respondere,

pedes

perturbare,

apostolice

sedi

servire potero,

curaque.

et ipsa

sed

aliis

urgen-

missurus

sum,^)

iurisditionera

mihi

potius

ego

non unis sed duabus

pollicita

inconcussam

tavorem

qui

faveat.

sancte

imposterum plus

turbari

volenti

cui-

fiducialiter expecto a sanctitate vestra.

est

litteris

episcopatu

De quo mei

sünt nomine nieo sanctitate

incolumem ^X

mei

quani alteri ius nieum

meis juribus non turbare.

fidem

vestre

nuiltis aliis ])lus servivi et

Qiiod

<*lementer

sanctitatis

regni

cuiuspiani

turi

sub

suplicando sanctitaü vestre humiliter et devote,

meani

nolit

sicTit

theologie

vestra

sanctitas

existente

quos propediem pro his

per raeos oratores.

sacre

Modrusiensi

piacúit mihi ad scripta vestre sanctitatis viva voce

scripsit.

tibus

episcopatu

mee

corone

iiirisditione

minorum,

ordinis

raihi reddito

fratrem

per

apostolico

brevi

qiie

hiis.

adhibere.

vestre,

apostolicis

Modrusiensi

mihi

rae

oratores plura rela-

que

illis

dignetur

Optamus sanctitatem vestram

et felicem din vivere ecclesie

sue sancte regimini

augmento, Datura.

levél élén

;

ponti flcein.

Nemz. Múzeum 1656. Monumenta Vaticaiia. E. CXXIV.) (A M.

modrusi

pápa

Hsifínzai

Kiist(')f

hú. jelzet

fol.

atyát

codexében.

önhatalmúlapf

61.

nevezte

püspökké.

) Mátyás

1480.

május

15-ikéii

küldi

püspököt és Vitéz János váradi prépostot.

máttís kihály

kkvrí.ki.

Rómába

Miklós-

knini

MATYAS KIRÁLY LEVELEI.

IH.

1480. május

elején.

Egyik római hihornohnak.

•

ajánló levelére kijelenti, hogy a

pápa

Válaszolva

Baguzai

által kinevezett

Kristóf atyát modrusi püspöknek

nem

fogadhatja.

Reverendissime páter, amice nobis charissime. Acceptis per himc fratrem litteris

Marianum de vestre

paternitatis

Ragiisio ordinis miiioriim etc.

reverendissime

reverendissimorum dominorum

cardinalium

commendationem reverendi patris domini sio scriptis, nosqiie pro danda possessione siensis,

sollicitantibus,

qiiod petitioni paternitatis vestre

Cuperemus enim omnes

favorem

Cristofori de Ragiiepiscopatiis Modrii-

pertinentis, pro

eodem

non potuinms non

dolere,

ad iurisditionem corone nostre

dominó Christophoro

nonnullorum

non potiiimus non

assentire.

res nobis possibiles et qiiicquid cuni

honore nostro íacere possemus, libenter facere pro complareverendissime

centia

juspatronatus nostrum

Sed cum

paternitatis vestre.

concernat,

ista res

quod hiicusque omnibus et etiam nostris semper

predecessorum nostrorum temporibus inconcussiim

quod etiamsi nos

stetit,

mortem

lemus, nostri Huugari libentius factari

paterentur

in boc,

;

dominó Christopboro pacto

complacere

evidenti detrimento

nol-

quam

labe-

quod paternitas vestra pro ipso

postulavit,

non enim

;

manutenere

siibire

non

liceret

potuimus nobis

dignitatis et iurisditionis

illi

aliquo sine

facere

nostre.

Prop-

rogamus paternitatem vestram, tamqiiam .miciim singularem, quam non dubitamus bonori nostro sic affici, ut nolit pro favore cuiuspiam nostrum íionorem ledére, sed velit nos

terea

hac parte habere excusatum, velitque nobis potius favere

quam dominó

Christoforo

(cum nos

utiliores amici esse

possumus) iurisditionem nostram turbare

cum solum

ea res corone in

fuissemus,

hac sed

volenti.

cuique

nostre honoi'em non tangeret, nos non alia

sicut sempei*

quacunque petitioné sua parati

erimus, in omnibus

;

de episcopatu Modrusiensi binis

cum

quibiis

honore poterimiis, eidem paternitati vestre comphicere

;

sed

litteris apostolicis assecurati

fuimus nolle sanctitatem domini nostri iurisditionem nostram

1480. in

-mAjl-s

hac parte perturbare. sed velle pro vi dere.

alio episcopatu

fuimus

nibiis nos coiifisi

que pliirima

nostra,

domini nostri nos

15.

dominó Christoforo de

illi

Quibiis

promissis et assecuratio-

et confidimus, sperantes

fecimus,

apostolice

sedi

servitia

sanctitatem

nostra iurisditione non turbare. Plura

de hiis per oratores nostros proprios, qui propediem ad pedes

domini

sanctissimi accessuri

nostri

intimavimus, quibus ;ul

velit

fidem

sünt, paternitati vestre

adhibere.

Et bene

valeat

vota.

A M. Nemz. Múzeum

165f). fol. lat.

jelzet corlexébeti.

61.)

14.

14B0. május

IV. Sixtus pápának. Értésére adja, hogy

Miklós knini püspököt küldi hozzá követségbe. Beatissime páter et domine clementissime, post nostri

commendationem.

pedes

vestre

sanctitatis

pediim osciila beatorum. reverenduni

Misimus ad patrem

Christo

dominum Nicolaum episcopum Tininiensem oratorem nostrum fidelem dilectiim, cui iniunximus. ut adhibito seciim venerabili

lohanne Wythez preposito Waradiensi altero oratore

nostro,^) super

referat

nulla

sanctitas

certis

coram

vestra

nostris

rebiis

vestre

explicanda.

latius

pretatos oratores

sanctitati

Oramiis

nostros

non-

igitur,

exaudire et his

que nomiue nostro narraturi sünt, fidem indubitatam adhibere dignetur,

remur.

tanquam

Quam Deus

dignetur.

nos

ipsi

ecclesie

coram

Dátum Bude, quintodecima

domini millesimo

sanctitate vestra loque-

sue sancte felicem conservare die mensis Maii,

quadringentesimo octuagesimo,

nostrorum Hungarie

etc.

antjo vigesimotertio,

anno

regnorum

Bohemie ver

duodecimo.

Einsdem

vestre sanctitatis <levotus

Mathias

l)ei

filiiis

gratia rex Hungarie,

Bohemie

Comraissio propria domini regis. ')

Vifé/ tehát t'kkor mái- Romáhaii vult.

etc.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

20 Kivül

Sanctissimo

pontifici,

Christo patri et dominó, dominó Sixto

divina providentia sacrosancte

Bomane

ac universalis ecclesie

sumpmo

dominó nostro clementissimo.

(Eredetije,

levéltárban.

—

rányomott pecsét nyomaival, a velenczei állami

—

Diplomatiai Emlékek. IV. 330.

Monumenta Vaticana.

E. CIX.)

15.

1480. május 15.

Egy

hidai

Yei'onai

Qáhor

híhornoh-püspoknek.

egri

Rómában

polgárnak

pere

folyó

tárgyában.

(Töredék.)

Agitata fit quedam litis matéria iiiter hunc fidelem nostrum circumspectum t(alem) civem Budensem ut in cau-

sam

attractiim ac

huius civitatis de

est

voluntate

deciarabit, in

quosdam

qua

nostra lite

mercatores similiter incolas

alios

quos ipse Nicolaus

nostre,

curiam

cum

presentium

Románam

(?)

accessurus

pars adversa contra hunc certam

sententiam eo nescio in presentia auditorum vote reportasset. et

sub censuris

mandátum

levél élén:

(A M. Nemz. lap,

huic

Agriensem.

Múzeum

melyre a folytatás volt

1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

69.

codexben hiányzik.)

irva, a

16.

1480. május 16.

IV. Sixtus pápának.

Kéri, hogy

Hopner

Péter boroszlói prépostot, hit bntényei miatt a pápai legátus

javadalmaitól megfosztott, ne vegye pártfogása

alá.

Beatissime páter et clementissime domine, post devotam.

mei

commendationem

sanctitati

olim

vestre

scripsi

Wratislaviensi

pedum de

oscula

proditore

preposito,

beatorum.

illó

a reverendo

Petro patre

Nuper Hopner.

dominó

Baldassare de Piscia episcopo Syrimiensi, sanctitatis vestre

•)

Miklós knini püspök.

1480. MÁJUS in

his partibus uuiitio et

supplicavique eidem retur, ut dicto

vestre,

sanctitati

prout latius ex

Nuperime

mihi

vestra

Petrum

quod beneficia ab

meo

nunc

nedm

quisque,

fidei

Romána

condempnari

sibi

bullám

perpetui

petit.

silentii

atque iudicavit et declaravit,

redditus

Romána

curia

in curia

quibus collata sünt,

certior

quantum

cedat,

tolle-

duobus milibus florenorum

gratiosam

concessit,

hiis,

Nunc ver

bulle

dicte

hereticorum fautori

restitutionem ad beneficia, domi-

numque Baldassarem prefatum Sanctitas

providere digna-

quod dictus Petrus Hopnei- ob

intellexi,

pro dampnis et expensis et infamia contra ipsum

ita

meis intelliget sanctitas

ipsis litteris

et a sanctitate vestra

lentui-.

exigentibus

contra síibditos et fideles meos via

eius scelera perpetuo carcere dignus, est,

meritis

siiis

Petro Hopner proditori

omnis malignandi

vestra.

oratore,

eius beneficiis in dominiis meis existentibus privato,

omnibus

letur.

16.

agi,

iuste

posside-

sum de retractatione quod quantum honori

catholice in his partibus proficiat,

sanctitas vestra prospicere potest.

Non

sup-

plicassem sanctitati vestre, nisi vera dixissem. Scio et certus

sum,

nunquam aliis

in me quam rem nunquam in

quod Petrus Hopner

commisit, ob

Petrus

cum

rehabebit,

suis mendaciis procedat

et alios

meis manebit,

que sanctitas vestra secretario meo

beneficia,

fidelibus meis contulit,

Hopner

crimen

maiestatis

lese

territoriis

malos homines,

faverunt,

magna detrimenta

impensas

et labores

;

qualitercunque

ob ipsum enim Petrum

qui semper hostibus meis

meque

catholice fidei illata sünt,

infinitos

ipse

tulisse

notissimum

est,

prefa-

tumque dominum Baldassarem plurimorum odia et discrimina propter eius officium incurrisse non est dubium; et nunc

suorum bonorum

retributionem

catholica tuenda labores, tire

debet,

quem

bonus Christianus tur,

penas et

sanctitas

nedm

operum pro

dampnum

vestra,

innotens

ego

quilibet

contra quoscunque defendere tene-

sed eidem premia digna conferre. Quare humiliter

maximis precibus supplico litteras,

negotio

sanctitati

confirmando priores, concedere

non preiudicetur,

vestre,

cum

mihi tales

perpetui silentii in huiusmodi quod imposterum honori meo catholice detrimentum non fiat, fide-

dignetur, fidei

fide

sen-

MÁTYÁS KIKÁIA' LKVKLKt.

quibus

lesque mei,

fidem

licara

beneficia.

sanctitatis vestre

et officialis

eorum

exercenda

officia

tepidiores in his partibus reddantui\ die mensis

sexto

non niolestentur,

collata sunt^

imposterum ad tuendam cathonon

promptiores,

Dátum Bude, decimo

anno domini millesimo quadringen-

Maii.

tesimo octuagesimo, regnorum nostrorum Hungarie

anno

etc.

Bohemie ver undecimo.

vigesimotertio,

Eiusdem

vestre sanctitatis devotus

íilius

Matthias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie

etc.

Commissio propria domini

Külczím

Sanctissimo in Christo patri et dominó, dominó Sixto

Romane

divina providentia sacrosancte pontifici,

regis.

ac universalis ecclesie

sumpmo

dominó meo clementissimo,

(Eredetije,

levéltárban.

—

a rá

nyomott pecsét nyomaival, IV. 331.

—

Ottó bajor herczegneh.

Diplomatiai Emlékek.

velenczei állami

Monumenta

Vati-

cana. E. CX.)

17.

1480. május 17.

császár

vádjai

ellen védekezik,

Mathias von Gottes gnaden zu Hungern, zu Beheim, Dalmacien, Croacien kunig

etc.

embietten

dem hochgebornen

nnnserm besundern lieben frundt herrn Otten phalczgrauen bej Bein und herczogen in Bayern unnsern frunt-

fursten

lichen grus

Unns

und was wir

liebs

ewer

lieb

zweyfelt

nit,

und guts vermugen zuvoran. hab in frischer gedechtnuss

das schreiben, so wir euch vor kurczverschiner zeytt

kaiser und unns verloífen etc.^)

der

kaiser

wider

anndern fursten lassen,

dorinn

solh

des

unnser

reichs

Nun

sein

Kétségkivl 1480.

april

wir bericht.

ewer

schreiben

sunder

schrifft

unns unnser erén und

getan

dem Romischen

habén, antreífend ettlichen hanudel zwischen

wie

lieb

und

aussgeen

hab

glimpffs

beschul-

la-ikán kelt köriratára ntal.

MÁjrs 17

148(».

von

unns

wiewol

dige,

solhem

ira.

23 seinem

schreiben

und die zicht dorinne begrififen zu unns mit warhait nymermer bracht mag werden, sunder wir die meynung des mergedachten unnsers schreibens mit des kaisers auch seiner lanndtleut brief und sigel, auch in ganncz

unrecht

beschicht

annder weg. an den tag bringen, so raugen wir des dannoch unbeswert nit

sein,

und wollten

wol,

und unnser unschulde ansehen

ob er nit unnser person,

das er doch mit solhem seineu vermaintten schreiben, darane weder grundts

glawben

noch ist

wollte,

im von gott zugefugt

die wirde so

hannget,

angesehen hette, dieweil aber solhs von im nit betrachtet

sunder sich

wirdet.

glympíFen bewegt.

unnser

ern

neydigem herczen. unns zu vernit lassen mugen, als das

auss

habén wir

dem

ííicklasen Pawnifi

getrewen

zugeschriben

habén,

haischet

notdurfft

begegnen,*) die wir dann

die

und

bitten

durch

schriíft

dem lieb

kaiser

Prespurg

zu entdecken

hirinn verslossen mit-

dieselben mit allém vleiss truntlichen,

dem vermaintten

unns sider

antwort

unnserm span zu

fui'tter

auf lawt der copien, so wir ewer sennden.

doruf mit

edeln unnserm rate und lieben

des

kaisers

schreiben

oder sunst aiuicherlay

und ob er

unns zu wider-

werttikait gein ewer lieb hett lawtten oder anziehen lassen

entschuldigt

alsó

und

zeytt.

sein

die

nit

dann die sachen wie wir ewer lieb und dem kaiser yczo geantwort habén,

habén,

vormals geschriben,

annders an

wie darut"

selbs

unzweyífenlichen

dermassen

ding

ist,

beybringen

sich geburet.

messen,

das wir dann zu aller

und

erzeugen

getrawen,

und

ewer

mugen,

lieb

werde

veruufft

dadurch wir des kaisers zicht halb gnug entund unnsers schreibens und der antwort dem schuldiget kaiser obgemellter mass getan warhafftig erfunden werden, bedencken.

unns dabej gen ewer

lieb

erpiettende, worjnn wir

derselben

und gutten willen erczaigen mugen, das wir des von gutem herczen und gemutt trewlich und auss sunfruntlich

dinst

der begir genaigt sein.

Mátyás királynak.

»)

Bánffi Miklós.

Dátum

Totes, an mittwoch vor

dem

MÁTyÁS KlkÁLV LÜVKLBl.

heiligeii píiiigstag,

aimo domini

etc.

IX XX,

imuser reich

de**

Hungrisclien im drewundzwainczigisten und des Beheraischen

im zwelfften

jare.

Commissio propria domini

herczog Otteii

regis.

etc.

(Egykorú másolata a drezdai állami fölevéltárban.)

18.

Kocmrd

1480. május 20. Stahremberg

császári tanácsosnak.

Felhívja Öt és a többi osztrák rendeket, hogy az ellene indí-

tandó hadviselés czéljaira a császárnak hadakat ne küldjenek, pénzsegélyt ne nyújtsanak.

Mathias von Gottes genadn zu Hungern, kunig

etc.

Edler besonder

lieber.

Wir habén

Beheini

dir vormals

mer dann ainst geschriben, bey dem Römischen kaiser mitsambt andern vleis fürzukern, damit uns sovil beschahe alz

man

auch dein

uns auf laut seiner

bung,

und

brief

daruber wider uns nit bewegen deiner

verschreibung

lassen,

schwechung

nit

verschrei-

undetlichei'

und schuldig

sigl phlichtig

seit,

und

dicli

auf das du derselben

auch krigs

tettest,

und unrats vertragn blibst. Vernémen wir, wie dich yetzo der Römische kaiser ersuche, auf die vereinigung und ver-

dem Jorgentag negstverganngn zu Wienn trag so gemaine

auf

lanndschaft

kayserlichen würde getan sulién habén,

zu ross und angeslagen

fuss,,

ist,

die ain yeder

;

oder

umb

gehallten, mit

umb

ain

sand seiner

suma

lewt

nach seinen státn und wie

Jörgen von Bottendoríf

zuschikhen sulle

lanndtag,

als

lanndhauptmann

yemand derselben

lewt

seinés

anslags nit halltn möcht, das der oder dieselben gellt dafür gebén,

nemlichen

zwelif

schilling

ainem yeden ang«slagen gebén

ain

halbe

yeden

auf ainen

phening

wern,

quattemer

von Eberstorff niderzulegen. die sachn alsó wárn, das

sold

für

;

geraisigen

ain

wochen

und schaden, und

denselben

und dasselb

sovil

im annfang zu gellt

Yerwundert uns

zu Veiten

nit klain,

du dich uns zuwiderwartigkait mit

á5

1480. MÁJUS 20.

dadurch

auslegeu auílewt und gellt bewegeu woUest

lasseii,

du und ander noch

dann darinn

bishei-

lialbeu

gestandeu

und der ungelim})f

verfüit,

seit,

wachssen

vleiss,

dei-

des-

insiglu

etlichii

Demnacli

etc.

wellest anseheu,

und der vierstand mit brief und und was unrats künftigelich daraus wir ye gedrungen wurden uns wider das

austat

etlich

under

gemeret Avürde

grösslicli

begeru wir nochmals au dicb mit

was

schadeii,

eweru verschreibmigeu

mit

auf euch

merrerii

deiu

sigln verpflichtet habén,

ersteen möcht,

Darumb so dem lannd

land Ostrreich zu setzen.

und gedennk, nachdem genaden genaigt darinn

und

alsó

sigl

das dasselb lannd, du und die inwoner

sein,

nit

halb,

brüf selbs dein bestes Ostrreich mit sondern

Avir

verderbeii

bracht,

sundern

brief

ere,

annderweg dann bisher beschehen

ist,

du aber ye daruber mutwillen geu uns suchen und dich wider unns bewegen wolltest lassen,

beschuldiget wurde.

des wir docli nicht hoffen, so müssten wir uns dawider auch

dermassen schiken, in gutn getrewn

nicht

gebén

ursaclien

des

notturft ervordert,

sein,

würde.

Dátum

Ofen,

Pfingstabend, anno domini

Hungrischen

unser

und mit dem lannd Ostrreich beleiben wolltn, wo uns zu anderm

frid

schriben antwurt.

das

wie

wir doch lieber vertragén

etc.

Begeren daraut" deiner verani

Sambstag des

LXXX™°'

in dreiundzwaintzigisten

unser

heilligen

reiche des

und des Behemischen

im zwellften Jarn.

Ad mandátum domini Külczím

Dem

edeln

regis.

imnserm besonndern liebn Gothartn von

Starhemberg zu Birhenstein. (Eredetije a gróf

Kurz :

Österreich

Teleki: XII. 125.)

unter

Starhemberg Kaiser

család

Friedrich

rideggi

dem

levéltárában.

Vierten.

II.

266.

—

MÁTYÁS

LKVKI.KJ.

KIIÍÁI.Y

19.

1480. május 30. IV. Sixtus pápának. Kijelenti, hogy Veglia

magyar korona fenhatósága

sziget a

hányásokat

tesz

alá

tartozik.

a signoriával szövetségre

vette és

lépett.

Beatissime páter et domine clementissime,

tam

commendationera

mei

Szemre-

a pápának, mert Velenczét pártfogása alá

Acceptis antea sanctitatis vestre

post devo-

pedum

oscula

litteris,

quas scribebat

beatorum. in

favorem Venetorum de insula Wegle, svadendo et hortando, ut de insula

que

illa,

intromitterem etc,

beatitudinem

nostro non esset, me non quod verum fuerat, suspicarer

iure

tametsi

vestram

suggestione

illoruin

illectam,

favori

Venetorum inclinatam, devotio tamen et observantia mea erga sanctitatem vestram, (et maximé) consideratio meorum raeritorum,

quam

que utique

sanctitatem

propitiam reddere debuerant, nullo sententia

tali

quod michi summe

derelicta

confirmavit,

que

meis

do(mi)no exultat, gentibus

invasa

iam

nullo

modo dubitem

vestram, (que talia) in ta(vo)rem Venetorum

fuerat,

;

sanctitatem

seribit, illorum

eos

in sua

equidem miratus valde sum

sancti-

persuasam

suggestione

iniquititate confovere

claris-

suspicionem pristinam coníirmavit, et

sít,

in)

beatitudinis vestre,

quia alio rursum brevi recens ad

dato gratulatur sanctitas vestra et

falsa

potius,

vestram usque

mediante oratore meo

displicebat,

quod insula AVegle, Venetis

michi

sinebat eredére in

tali scripto

licet

sime responderim. tamen.

ita

modo

(sanctitatem

opinione

finem permansuram.

vestram

causa potissimum iusta favorabilem et magis

alteri in

eis

adhesisse,

tatem vestram adeo credulam. ut non audita partis alterius ad

iustitia.

omnia

unius

eredére,

cognita,

suggestionem

partis

non

quod iustum

hoc scripto demonstrat,

potius

est.

utriusque

elicere.

Nam

prompta

tam

partis

quid aliud michi

quam hoc comprobat. quod

suspicabar, derelicta scilicet liga priori Italie, colligasse.

devincta.

quibus

nisi

colligata

nunquam ad me

talia

foret

sit

ratione

scriberet,

an(te)a

sese Venetis

intemo

favore

nec ius

insule,

14H(>.

MĂ JUS 30.

quod multis documeutis efficacibus in (sacram) regni huius coronam ab antiquo concernit, ita faciliter Venetis deberi credidisset. meam ox eo coUaudans modestiara. quod ius mevun

Enim ver.

usurparo

inique

qui

eoncesserim.

illis

eonteiidunt.

meain imprirais (au)diisset iustitiam et rationon horta-

nes meas cognoscere pro sua equitate voluisset,

me.

retur

quod

jns.

cedorem.

Venetis

multas

post

qui

reg(no nieo irrog)ata8 iniurias in

audaciam.

insulam

corone

raichi

eam demum

cuius

erat

cum

illis

meum

spectante

mecum

contentio, tenere atque contra

tiam

sibi

nulla

michi

infinitas

hanc.

competit,

raee

prolapsi sĂźnt

ad jus

proprietate vei

Deum

cum *)

antea

aliis

et eius iusti-

usurpare niterentur; quod ego antequam paterer,

mailem potius omnia mea dominia

etiam

caput

meum

meum, iuxta suum quod (inique us)urpatum per eos est, michi debitum reform abunt. quemadmodum ipsi oratorem suum ad me pro hac causa miserunt, cum quo nunc tractamus quod si non facient. beatitudo vestra (sentiet. quam) michi grave sit ius meum. quod ipsi falsa suggestione vendicare conantur. eis relinquere. Nam quod insula Wegle non ad ponere ad fortunam. Expecto tamen.

Yenetos. sed ad

me ab

ex hoc sanctitas

vestra

existentibus informari, beret, perscrutari

cognosceret

ius

obsequiis

sanctitati vestre straret. de iure

quam

bus),

sanctitas

A A

(ab or)atoribus

vei saltem de me,

meis

antea

quam

rbe scri-

quod

Venetis ;

corapetere

existimat,

et (profecto

pro meis)

expectassem.

favorem

equitati,

quemadmodum Verum ut

prestitisset.

decebat, vei

tarde

redderem de justitia mea certiorem, transsumptum litterarum communitatis autentica forma ad meos oratores. ut sanctitati

Wegle

vei

vestram

copiam

antiquo de iure pertineat. potuisset

Venetos pertinere

iustitie

mitto

ultro jus

antequam Venetis, falsa suggerentibus, favorem tali scripto demonscrutaretur, qua in re non tam meis (iuri-

vestra

sanctitatem

ipsi

fecissem quippe, ut efficacibus documentis

illud,

nichil prorsus (ad)

multis

codexben

temeritate propria.

conventionis Venetorum,

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

vestre osteudant, ex quibus beatitudo vestra iutelliget, quid juris in ea insula et in aliis taciliter poterit,

ratione

mea,

qiie

michi

competat,

mihi (irrogata

et informari

non audita

sit iniu)ria,

vestram Venetorum

sanctitatem

suggestione

íidem habuisse, atque in eorum favorem talia ad

que magnó michi preiudicio mei oratores) rabunt.

latius

quam cum non contentam. novam

Italie bábuit,

Venetis agitasse, confecisse

cum

quod accepi

rursus in ligám

etiam,

sancti-

plerisqiie potentatibus

absurdum

eo quod

ligám et societatem

hiis

Komanum

esset

meam,

vestram cum terminasse;

quod novissime

tamen

sanctitatem

intellexi

de liga tractatus habuisse, et forte etiam

illis

eum namque

ponti-

qui Turcis

contrahere,

tributarii, socii, confederati et subditi existunt; auxit

credulitatem

cum

suspicio

verisimilis

que res tametsi antea michi nuUomodo cre-

;

dibilis videretur,

ficem

liga,

et fortasse

quo

sanctitati vestre decla-

Sed non minus miratus sum,

tatem vestram prioré

est,

mentem meam

brevia,

Sup(er

destinasse.

simt,

finem et breve ad

me missum

tendere videbatur, ut facile quivis intelligeret non sine causa

sanctitatem vestram talia in favorem Venetorum scripta ad

destinasse.

nostram

Doleo

profecto,

beatissime

tas vestra, que antea supra alios

illis

enim

vicém

Venetorum Turcis adheren-

tium detestabatur perfidiam, iam cum Quis

páter,

hos tandem devolutam esse terminos, ut sancti-

non

detestetm* et doleat

adberentem socium

nominis hostibus

socii,

illis

ligám inire querat.

Romanum

confederatum

pontificem

qui christiani

dici,

censuarii et subditi existunt?

Quid

spei de cetero christiani potentatus in sede apostolica repo-

cum Venetis Turcorum sociis facta monstraret.; egregiam ver laudem et summám glóriám in universo rbe sanctitas vestra consequeretur, cum predicaretur nere debeant, liga

Romanum

pontificem

federatum et socium liga et societate

confederatis accessisse,

devinctum.

Quid

Turcorum et

et sociis con-

censualibus

infidelium

ainplius posset sanctitas

vestra ad erigendos in totius christianitatis

periculum Tur-

corum animos

quoque Venetis

adhereat et

facere,

cum

sed et universe

illis

non

videó, nisi, ut ipsa

ligám ineat, non apostolice sedi modo,

christianitati scandalosam,

ex quo brevi id

1480. MÁJUS 30.

quod sanctitas vestra videbit Turcos in média versari Itália, et eosdera propediem urbi viciniores hoc pacto constituet. Quesivit hactenus sanctitas vestra variis módis sequetur,

potentatuum aniraos

christianorum multis

occasionibiis

invenit

profecto

unquam sum

talibus

fieri,

modiim

alienos efficere, et

non potuit; nunc que

modo omnes

equidem

Certus

repellat.

vestram

sanctitatera

facilius

aliis,

aptiorem, quo omnes genera-

potentatiis a se

factis

nuUo

sibi

consequi

matériám omnibiis

excogitari potuissent,

christianos

liter

prehabitis

voti

conpotem

sui

christianos principes reddi

posse vestre sanctitati alienos. Quapropter, beatissime páter, si

vestra

sanctitas

velit aliquo

vestram postea non peniteat,

tali

vestram

ecclesie sue sancte.

felicem

implicuisse laqueo. cui poterit, ita explicare

valebit.

conservare

Dátum Bude.

sanctitatem

agat,

sic

maximo scandalo non

sine

illó

sanctitatem

que totius

hoc sanctitatem vestram

absque scandalo se implicare non

sicut

quam

aliud,

ea,

quam Venetorum comoda

(^ui

coucernunt,

passiones

dirigit,

nimquam

ex quo

salutem,

hominis,

privati

honori

pravitati plus favere, non

Attendat potius ad

potest.

reipublice christiane alicuius

Venetorum

pacto id facere,

scandalum sequi

comodo

christianitatis

ciipit

sedis apostolice, qiiam

Altissimus

dignetur

regimini

penultima die mensis Maii,

anno domini millesimo quadringentesimo octuagesimo, regno-

rum meorum anno Hungarie ver duodecimo. Eiusdem

vigesimo

et(;.

tertio.

Bohemie

vestre sanctitatis devotus

fllius

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie

etc.

Commissio propria domini

Külczím Sixto

summo

divina

Sanctissimo

providentia

pontifici,

(Eredetije

IV. 333.

eredeti

Monum.

Christo

sacrosancte

patri

Eomane

dominó,

regis.

dominó

ac universalis ecclesie

dominó meo clementissimo. velenczei

Nemzeti Múzeum 1656. elrongyolt

fol.

példány

állami lat.

hézagait

Vatic. E. CXII.i

levéltárban. Másolata a

jelzet

codexóben.

ki lehet pótolni.

Magyar

honnan az Dipl. Emlékek

10.,

MÁTYÁS KIKÁLV LEVELEI.

20.

Í480 tavasmn. Kázmér lengyel

királyUíik.

hogy

Felkéri,

azon lengyel rablókat, kik egy Magyarországba utazó lengyel papot kiraboltak és megsehesítettek, üldöztesse. 8ereuissime prÍDceps. Hiis diebus qiiidain Albertus de

Rauf

Cracoviensis etc.

(?) scolasticus ecclesie sereiiitatis vestre

veniebat,

iiobis

uti

ad nos et ad revereiídissimum

dicitur.

domiiium loannem cardinalem de Aragónia apostolice sedis legatum,^)

certaruii)

Cracoviensis

rerum

propinquaret

civitati

suariim

gratia

in publica via

t'actorum temeritati

tum quia

reformare,

alii,

regno

eadem

perquiri suis,

impunitas

illorum

ad talia perpetranda

levél élén

(A M.

tiim pro sui eqiiitate.

facere

cetero

lias

enormitates

talia

faciant.

obticebitur (?) facile raaiora

mala

hoc

etiam

exemplo

Datnra.

Kazymirunri i-egem Polonie.

Nemz. Múzeum

1656.

fol.

lat.

jelzet

codexében. 16.)

ki 1480 els felében tartózkodott mint pápai legátus Lengyelországra is kiterjed jog-

Aragóniái János bíbomok,

Magyarországon, hatósággal

Poloniam

iustitiamque suorum favo-

non favere,

cohibereque

incipient animari.

vestram male-

et ipse t(ális) subditus eius est, dignetur illos noxios in suo

Quoniam

ap-

et nihil adversi

mox

serenitatem

ribus anteferre, rogamiis, quatinus

homines

ver

omnibiis rebus suis despoliarunt et

cum sciamus

Quar(í

diini

eum innocentem

graviter vulneraveiunt, peractoque facinore redierunt.

domini episcopi

revereiidi

nostre Cassoviensi, quidam raalefici ex

Polonia insecuti aggressique

timentem

expediendarum

volt felruházva.

1480. JÚLIUS 23.

21.

]480 tavaszán. Rómába. Hasson

Gábor

Veronai

Mbornok-püspökneJc

egri

pápa egyelre ne avathoz^ék a

oda, hogy a

császárral megindüott békealTcudozásolcba.

Intelleximus sollicitari sanctissimuin domirium nostrum

a leverend dominó epi-

a nonnullis personis et presertim

Esculano

scopo

oratore

apostolico,

negotium differentiarum, quod inter nos statem

sibi

existit,

tractandum

vei aliis

demandaret, quod quidem non aliud inter nos satis

intricate

et illud involvere,

cesaream maiespecialibiis bullis

quam

res istas, que

magis atque magis intricare

simt,

quod non

est,

sanctitas

siia

qui nego-

facile est hiis saltem,

tium nunquam satagerant explicare. Quare rogamus paternitatem vestram,

velit

sanctissimum dominum admonere, ne

aliquos hoc tempore tractatores deputet, donec experiamur,

nos

utruin

aliquam

ipsi

possumus cum enim

pacis et concordie reperiri. Si

nos ipsi petemus, et sanctissimum

bimus quid facto

levél élén

(A M. N.

Múzeum

ipso cesare

id facere

viam

non poterimus,

dominum nostrum admone-

huiusmodi rebus opus

érit.

cardinalem Agriensem. 16.56.

fol.

lat.

jelzet codexében.

69.)

22.

1480. július 23. IV. Sixtus pápánál: Felhatalmazást kér, hogy a budai Fehéregyház mellett pálos-kolostort alapithasson.

Beatissime páter et domine clemeritissime,

commendationem

tam

raei

miretur

8Í

sanctitas vestra,

pedum

post devo-

oscula

neque importunitati

beatorum. ascribat.

pro rebus ecclesiarum regni mei profectum concernentibus

cogor

sepius

CaffarcUi

supplioare.

Piosper.

eiiini

devotio.

(|U}vm

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI,

augmentum precipuam habeo

ecclesias et divini cultus

dei

est,

Inter alias

facit.

michi

istud

que michi

fiducia,

exigit,

unaqueque

precipue

cordi

curas

est,

mei

regni

ecclesia

bene novit,

tatem vestram.

temporibus

posset.

íieri

meis

devotione

propitiam

quantopere elaboraverim apud sancti-

Cuius etiam indulto

que diutina

ecclesie,

desolationem

meas

sollicitudines

quantum

que michi semper clementem se

ctitas vestra.,

ut multe

iit

ad quod consequendum san-

fidelium gaiideret et profectu;

ostendit,

vestra sanctitate reposita

namque

pervenerant,

et favore effectum est.

ad extremam

negligentia

restitute

sint

quam

melius,

olim (a fundatoribus cep)erant incrementum. Sita est prope

hanc meara civitatem Budensem una ecclesia sub honore vocabulo

genitricis

dei

campo

vix

miliari uno

prima enim ante

distans, (que vetustatis opi)nione celebris,

omnes et

alias

ipso

exortu fundata traditur,

conversionis

ob frequentiam devotionemque fidelium in o(mnibus

dei

matris

ad eam)

religionis habetur.

concurrentium olim parochia

;

taraen

retinuit

chianorum copia brantur

nunc longa desve-

ei-at,

quod concursus ad

nisi

devotio(ne habetur. Raro tamen) ibi cele-

quoniam plebanus,

divina,

Budensis ecclesie

qui

preposituram et alia multa beneficia tenet, ecclesia

quam modica eius

dote

(contempta, neque)

et inutili

neque

facit,

tenet, qui vicém

capellanos

nisi

ver, qui)

;

plerumque scandala comittunt, et ecclesie

tan-

vei eo

minus

ad eam populis resident,

multa

que confluentis populi devo-

auctoritatem plurimum diminu(unt.

illius

Ob eam ver causam)

ibi

illa

residentiara in

duos

eius suplere et confiuentibus

divina (celebraré possent

tionem

festis

magne

(in

tere deserta jacet,

eam frequens ex

venerabilis

campo sub montibus) sola plebanie nomen et destituta paro-

tudine mutata locorum facie

eminet

regia

ecclesia ad hanc desvetudinem quod plures annos semper ad alia beneficia maiora possessa est. Propter quod (deliberavi), si

ipsa

et negligentiam devenit,

sanctitatis vestre consensus accedat,

succurrere

sacre virginis,

populi

negligentiam cui

devotionem

dedicata

erga

cultus est,

sacram

ecclesie divini

illius

defectui

ob honorem eius

ampliorem

ad excitajidum virginem,

que

alioquin

14Ö0. JÚLIUS 23.

patrona Indus

regiii

tanquam ut in eam

filius

tere,

ecclesiaui fratres

sanctitati

heremitarum sancti Pauli,

collocare valeam,

eum locum

quo facto preter hoc, quod

gratiam

faciet

itaque

ebservautia et integritás vite ab omnibus

qiiorum reguláris

fato ascribam,

personis

religiosis

devotus, dignetur cousentire et admit-

vestre,

unice diligitur,

ibi

Supplico

supplere.

provisione

opporturia

locatis

existit,

sanctitas

vestra,

illius

raichi

ordini pre-

singularem defectui

ecclesie

succurret. et incremento providebit maioremque devotionem

popul i ad

cursum

matrem, cuius

dei

Ego autem

excitabit. sic eius

pertinent,

giose persone in ea

ecclesie

titulo

insignita est,

doteni ampliabo,

degere

pro

deuni

et ceteris fidelibus valeant iugiter exorare. et clemetis

bus

lulii,

octuagesimo,

vigesimo

vestra

sanctitate

Super quo citum

anno

Dátum

domini

Bude, vigesima tertia

millesimo

quadringentesimu

regnorum autem meorum Hungarie

tertio,

Eiusdem

etc.

sanctitatis vestre devotus

Commissiu

Külczíni

anno

Bohemie ver duodecimo.

filius

Mathias Dei gratia rex Hungarie

Sanctissimo in

divina providentia sacrosancte putitifici,

eam

ut plures reli-

responsum sanctitatis Aestre expecto, cuius pedi-

humiliter commendo.

die mensis

et con-

ultra eos reditus, qui ad

Clii'isto

Eomane

etc,

i)rüpria ilouiiiii regis.

patri et dominó, douiino 8ixto

ac universalis ecclesie

sumpmo

dominó me(i clementissimo.

(Eredetije elrongyolt állapotban, a pecsét nyomaival, a velenczei

állami levéltárban. Hézagait m M.

Cüdoxének kiegészíteni.

13.

—

la]jján

található

Xemz. Múzeum 1656. közei-egykorú

Monumenta Vaticana.

MATVAS KIUALY

LKVK1.E1.

E. CXIII.)

fol. lat.

másolatból

jelzet

lehetett

MÁTYÁS KIBÁlíY

LKVÍiT.Et.

23.

1480. július 23. Miklós lenini

püspöhnek

és Vitéz János Bómába. Figyelmökhe ajánlja a Budán alapítandó pálos-kolostor ügyében a pápához intézett kérvényét.

prépostnak

Maguifice

orator, amice

noster cliarissime.

copiis

litterarum presentibus inclusis, quas ad sanctissimurn domi-

num nostrum sumpmum sie

scribimuh

supplicemus

speciali confidentia

fidei

tue,

qua

ambigimiis,

volumus committere, existimautes tantam dei

reputamus fidem tuam erga

qiiod ad hoc piiiui

honorem fideliumque devotionem asseiisum

pontificis

facile

eccle-

saiictitate impetrare.

nihil

auctoritatem apud pontificem,

sanctumque opus quod couceruit,

cuiusdam

pro quo saiictissimo dominó nostro

cupiamus a sua

quid

Nos hoc negotium tibi esse

pontificein pro facto

intelliges,

impetrabis

quod diligentiam

talemquo

;

stúdium

etiam in re minus pia propter nos non recusares.

Proinde

hortamur

num nostrum consequamur. fautores

illius

rogamus,

nos,

velis

sic

apud sanctissimurn domi-

instare et efficere, ut

Tractes plebani

quod petimus opportunc

rem

tamen

secrete,

amici

adversum machinentur

aliquid

A^el ;

postquam efficies, facito ut bullám sub plombo quantocius ad nos emittas. In hoc ver precipue ostendas quanto studio cupias desiderio nostro inservire. Dátum.

levél

élén:

oratores pro

(A M. Nemz. Múzeum

Lásd a

22.

szám

1656.

alatt.

eadem

fol.

lat.

re.

jelzet codexében.

14.)

1480. JÚLIUS 30

24.

György hajor fejedélemnek.

1480. július 30.

hogy

Értesíti,

kapitányait utasítani fogja a freisingi püspöJc birtoJcainaJc kímélésére.

Mathias von Gottes genadeii zu Hungern, zu Behaira kunig

(lem hochgeborn fursten unserm besiiu-

etc. entbieten

der lieben freundt

pfalliisgraven

Greorigeii

lierrri

bei Reiii,

und obern Bairu unsern freundtlicli grus und was wir liebs und guts vermugen zuvor. Hochherzogen

geborn

iiidern

lieber freundt,

t'ürst,

und

den von Freysing

unsern daselbs niderslahen als

uns

eur

bittet

lieb

euer lieb scbreiben antreffend

wie

sein stat Enzensdorf, Avellen,

sich

die

habén wir vernomen und

mit den unsern zu bestellen

dem

von Freysing und den seinen khainerlai schaden zuzefuegen,

mag

uns eur lieb warlich gelauben, was wir indert mit fueg

zu thun wessten, das derselben euer lieb zu guetem gevallen

komb. daz wir daz aus sunder begir genaigt aber euer lieb

ainem land

selbs

ligt,

verstet. w<»

daz

solchs

aber euer lieb zu sunderm gevallen und zu

wir mit

wellen

gut,

schaffen dez von Freysing

daz sein

mag

Dátum

dem von Freysing

unserm haubtmann den Sellene und der seinen aufs allermugilichst

zu schonen und worin wir euer lieb in merern

gevelligs zu erzaigen wissten,

unser

Nachdem

sein.

und gross volk in schaden nit wesen mag here

ist

uns stundlich wolgeniaint.

Ofen, an sontag vor vincula Petri ainio domini etc. 80, reich

des

hungrischen

im dreiundzwanzigisten und

des behaimischen im zwelften jarn.

Ad mandátum Külczím t'runde,

Dem

herm Georgen

und obern Baieru (Egykorú

hochgeborii fursten,

pfallunzgraven

bei

unserm Bein,

domini

besuuder

regis.

lieben

herzogen in nidern

etc.

másolata

Sixtus

freisingi

püspöknek

müncheni

érsekség levéltárában rzött leveles könyvében. Archiv für österreichi><che

Geschichtsquellen. LXVIIT. 48«.)

MATVAS líIKALV LEVELKI.

1480 nyarán. Ferdinánd nápolyi királynak. a

töröJcöJc

a nápolyi terület

Sereiiissiiiio

in porta

ratores, qui nos de

certiores

hogy

terve.e'neJc.

princeps páter iioster cliarissirae. Solenuis

Thurcorum

iniperntoris

reddere

Értesiti,

támadást

ellen

liiis

semper tenere exploapud Tnrcos aginitur,

fidos

omiiibus, que

debent.

Nimc

reA^erso

ad nos exploratore

nostro, ex eoruni fida significatione certificati síimus

coriim imperatoreni

suam

classeni

Apiib'am

qiiam dassom dicunt propedieni in dominiis

Thiir-

destinasse,

A'estris affnturani.

Qiiod ubi nobis

innotiiit,

pro nnitua inter nos coninnctione

benivolentia, i)ro

qua

alienum nobis iudicavimus,

nihil

(]uic(|uid

boni vei adversi maiestati vestre contingat, volunnis niaiesta-

tem Testram de

rebus

hiis

reddere

certioreni,

scilicet

avisata de imminenti periculo, sciat rebus suis nielius providere.

Dátum.

Ad Ferdinaiidum regem Sicilie. (A M. Nemz. Múzeum 1656. fol. lat. jelzet levél élén

— Epistolae.

cudexébeii.

17.

P. IV. E. XVI.)

2G.

1480 nyarán. Ferdinánd nápolyi HrálynaJc. Kérdést intéz hozzá, vájjon a tör öle császárral kötend fegyver szünethe befoglaltatni óhajt-e.

Serenissimo prospei'os vestre,

postquam

sciret

enim,

uti

suis

prioribus

tempore

litteris

alias litteras nostras,

jirovidere

nostris

bominem nostrum non lenge a porta ')

Lásd a 25

maiestati

sumus Turcorum imperatoreni Apuliam contra dominia maiestatis

eam avisatam fecimus per rebus

certificati

classem suam misisse in vestre et

Salutem

principi etc. Ferdinando etc.

ad vota successus. Scripsimus nuper

szám

alatt.

;

babébamus

significavimus, certum principis

Turcorum,

14S0 NYAUÁX. iK>s

(Ilii

(le

(>niiiil)us

iiostro

Iioniini

occurreiitibus

fideliter avisahat. Hiiic

sepius de mente imperatoris Tiircoriim treugas

animo

iKíbis orterenti, revolventes

summus

.17

displicentias illas,

pontifex non miniis niaiestatem vestram

superioribus

iniunxeramus

provocavit.

diebiis

de longe, utruni Turcus ipse adhue in

qiiam nos ut

prioré

qiiibus

tentaret

sententia

faciendis nobisciim treugis permaneret. Reversus itaque

ad nos idem homo riim

iioster retulit, et

cum

Turcarum demonstravit, paratum

gas nobisciim

firmandas,

ita ut

vestram in ipsas treugas includi.

tuimus

scilicet

maiestatem Aestram de

cognosceremus,

Turcum ad

contentus

celeriter

testimonio littera-

esse

stat«ni

modo

etiam

sit

Quo

treu-

maie-

percepto sta-

hiis reddere certiorem,

ipsa

huiusmodi

vellet

ad huiusmodi treugas bernida (!) est, quamprimum mitteret hominem suum ad nos, qui iret nomine suo cum oratore nostro ad Turcum, Tel saltem litteras mandati citissime dirigeret treugis includi, et simul requireremus eam, ut

pro

nostro

oratore,

huiusmodi

treuge

possent

firmari

antequam alia sequerentur. Nam certificati sumus sexaginta galeas nunc missas esse ad dominia maiestatis vestre, reliquam classem ivisse ad Rodum, propter quod res ista maxima indiget celeritate. Nam si Turcos, quod absit, contra maiestatem vestram prosperabitur, efficietur ad huiusmodi treugas faciendas insolentus cogitare de vindicta,

;

ob hoc

ver

infortunabitur, incipiet

érit

difiicilior.

Quamobrem

antequam Turcus aliud moliatur, ut nos de mente sua reddat maiestas vestra sine mora certiores et sive hominem suum sive litteras mandati ad nos mittere placuerit,

optimum

érit,

;

quamprimum treuge huiusmodi inter nos Turcum cum inclusi(me maiestatis vestre concludentur. Quod quidem érit maximé in rem maiestatis vestre et etiam nos faciemus ut et

nostram,

quia pontifex, qui

Christianitatis

totius

suis sequacibus

pedem

derelicta

displicentiam facilius

alio incipiet consilio cogitare.

levél élén

liga,

vestram

colligatus est,

retrahet

ab incepto,

et de

Dátum.

Iterum ad regem Ferdinandum.

(A M. Nemz. Múzeum 1656.

fol.

lat. jelzett!

unacum

codexében, 78.)

MÁTYÁS KIRÁLY LUvELEI.

27.

1480 nyarán. Ferdinánd ndpolyi Tcirálynak. Aragóniái János bibornokot oltalmazza azon rágalmazó vád ellen, hogy Magyarországon

magaviseletével

felháborodást

idézett

Serenissime princeps páter noster charissirae.

mus

aliquem

fuisse

elö.

Accepi-

qui ut falsa su^-

hic in curia nostra,

animum adversus reverendissimum dominum cardinalem Aragonie filiiim suum et consangvineum gestione maiestatis vestre

commovere ad indignationem posset, maiestati vestre contra honorem prefati reve-

nostrum charissimum, aliqua scripsit

rendissimi domini cardinalis,

infensam

delatione teris

declaratorum ^

illius

dominum

dissimum

regnum

pervenerit,

cum

aliis

nos

dedisse,

omnibus

sui

volens, sicut arbitramur, falsa

reddere maiestatem vestram.

illi

scriptum

esse

cardinalem, postquam

minus superbe

fastidium

ad nos

et insolenter

lit-

hoc

nobiscum

atque assidua importunitate

tenuisse,

reveren-

dieitur

compulisse,

nullám

requiem

nobis

neque etiam permisisse nos aliquantulum respirare

ver tanquam illius presentia fastiditos suspirasse, ut separari liceret nobis cum honore quamprimum ab illó discedente ver eo magnam nobis voluptatem suscepisse,

nos

tanquam ab homine importuno

nimis insolente liberatos.*)

Super quo voluimus avisatam reddere maiestatem vestram, ipsius delatoris et nostrum de ipso dominó cardinale testimonium, quod verum

ut sciret inter íigmenta

reverendissimo esset.

ludicare et imprimis scire volumus maiestatem vestram

prefatum reverendissimum dominum tanta modestia, gravi-

apud nos, ut profecto, quemadmodum etiam sanctissimo dominó nostro de ipso scripsimus, mirati sumus tantam prudentiam, discretionem et prudentia

tate

modestiam

gessisse

etate

juvenili

hic

reperiri

posse.

Nam

ita

nobiscum humaniter habuit, tanta modestia,

gravitate,

omnibus

laudabile

nihil

visum

sit,

quod

non

így, kétségkívül delatoris helyett.

Aragóniái János bíbornok 1480 nyár elején hagyta

országot.

Útközben

Róma

felé, július

Magyar-

20-ikán Velenczében idzött.

UHO

NYARÁN.

neminem

iucuTidiim videretur. Credat itaque maiestas vestra,

de eius insolentia vei inhumanitate,

ense, qui

ciimque errore iuste conqueri possit.

digimm

sione

maiestatis

qua 8Í

homine

imprimis

vestre

iure affinitatis

illi

Nam

sive alio quo-

quid repreheii-

nos

vidissemus,

honore

pro

etiam pro affectione precipua,

afficimur,

illum

iiicrepuissemus,

emeiidari noluisset, prerai fecissemus errorem suum notum

Sed cum

luaiestati vestre.

eognoverimus,

nolentes

dignmn

nihil in oo reprehensione

falsa

ouiuspiam

delatione

vani

apud maiestatem vestram maiestatem vestram rogamus et liortamur, velit qui honorem maiestatis vestre plus omnibus

hominis ipse dominus cardinalis insimuletur

nobis potius, aliis

diligimus,

Quoniam

qiiam

scripta, inique et

stas

vestra

quicumque ostendet, scriptis

falsis

est,

eredére in hac parte.

delatori

perperam scripta

nostro potius is

alicui

quecunque contra honorem

profecto,

sünt.

suggestionibus plus

gravem animum, quem

adversus prefatum

falsitatem

habere

fortasse ex nugacis illius concepisset,

opinionem induet, maioreque

imposterum quam hactenus benivolentia vestra

delatoris,

illius fidei

dominum cardinalem

deponet, atque meliorem de eo

Ut ver maiestas

In hoc ver maie-

quam

testimonio,

sünt

illius

planius

et gratia prosequetur.

eliciat et illius

nostrum verum de eo testimonium

delatoris ét

ex hoc

estimet nostram affectionem erga illum, nihil nobis jucundius efficiet,

quod gratius a maiestate vestra capiamus presi efficere poterit, ut ipse dominus cardinalis ad nos remittatur. Nos enim non solum non fastinihil

quam

stabit,

iterato

diemus presentiam suam, sed

nobiscum

si fieri

posset,

cuperemus illum

eternum permanere.

A levél élén: accusatum filium eius. (A M. Nemz.

regein

Múzeum

Ferdinandum, excusando

1656.

fol. lat.

falso

jelzet codexében.

esse

29.)

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

28.

IV. Sixtus

1480. augusztus.

Antalt a tle

kinevezett

tam etc. Yacante modura ex certorum que mihi

rbe

fida

post devo-

quemad-

cum mei

relatione iiitellexi,

laborante in contrarium

legittirae competit,

meiim mihi deferretur, apud sanctitatem vestram

multam

ora-

sünt, sanctitati vestre pro iiire electionis,

rendissimo dominó cardinale sancti Petri ad vincula,

accepi

meg.

ersítse

Modrusiensi,

episcopatu

iiiiper

qui in

Felkéri, hogy Zárai

páter et domine clementissime,

Beatissime

tores,

pápánah

modrusi püspököt

reveius

iit

instarent,

difficultatem factam fuisse pro iure electionis

Quo intellecto non parum turbatus sum, modicam mihi fieri iniuriam, quod ius meum turbaretur a vestra sanctitate, vei ab altero quocumque ad mihi deferendo. cogitans non

vestram

sanctitatem

quod potius debuisset,

pertinente,

quidem meorum erga sédem apostolicam meritorum aliqua ratio haberetur,

apostolica

tibus

aliis

quoque

auctoritate

ius

nostrum turbare volen-

Non

defensari.

expectaremus,

beatissime páter, ut ius nostrum regium, de quo ab antiquo

prorsus

nulla

cum

quo

scilioet

omnes

usi

sumus

utimur,

displicentiam

nostri

Novisse

impediri.

non

aliquo

novit,

aliis

controversia

difficultas

fit,

nostri predecessores et nos libere sempei"

demuni tempore

hoc

pateretur

enim potuit sanctitas

maximam

ab aliquo

vestra

sanctitas

vestra,

vei

ipsa

audire potuit, ingenia et móres nostrorum

Hungarorum, qui antequam

beneficia huius regni

apud sédem

apostolicam absque electione et presentatione regum suorum conferri

paterentur,

mallent potius

tertio

numero

fidem catholicam

^östponere. atque

infidelium

contentione ulterioris mali occasio prebe-

itaque ex

retur,

cognitis

ex hiis,

tali

hac matéria

libertatém apud

sanctitatem

societati

scandalum

aliquod

que contra ius

meum

mei,

quod

nasceretur,

antiquam regni mei

vestram attentata

ad prefatam ecclesiam Modrusiensem auctoritate natus

in ipsa ecclesia,

sicut

adherere.

sünt,

iuris patro-

aliis

habeo, veuerabilem et religiosum virum Iratrem

elégi

regni mei

Anthumoni

AuaiTSZTifs.

14ft0.

(Ití

confessorem

ladia,^}

qiiem

eliíu-issime,

moiibus

(ligiium,

probatuui

non obstante

dignetiir,

certa

nec velit in hoc

quicunque alius

qiiod

sit.

pro

elegimns,

levél élén

Hungarie competit, (A M.

Garpit

dicta

ecclesia

pontificem, ne ius

nec ab

velit turbare,

Nemz. Miizeum

Monumenta Vaticana.

fit,

difficultatera facere

preterquara

]65ti.

t'nl.

illára

electionis,

regi

fieri etc.

jelzet codexében.

lat.

pro-

quod

itidem patiatur

aliis

is,

nunquam

laborét,

tamen assequetur, etiamsi opporteret ecclesiam prio absque presiile reraanere. Dátum.

pif-

confirmaiidimi

in prefata ecclesia Modrusiensi

apostolica auctoritate confirmare

quoniani

vinim

(|U()run)cuni(|ue contrarie-

ad quorumcumqne instantiam aliqiiam

quem nos

luee

coiisortis

taiiquain

vestra ad presentationem nieani, que de jure

Antbonium de Iádra

ipsuni

regiiie

yestre

saiictitati

et scieiitia

seuto, supplicaiis, ut tate, sanctitas

sereiiissime

etiam

—

CXXV.)

29.

1480. augusztus. Raguzai Kristóf szent-ferencz-rendi szer-

pápa

zetesnek,

Kijelenti,

hogy

által

Áodrusi

kinevezett

püspöknek.

a modrusi püspöki széket elfoglalni

öt

nem

engedi.

Keverend Irítelleitimus te

num

cardinalem

ModruSiensi, iuris

patri Cliristoforo de

Ragusio episcopo

importune infestare reverendissimum sancti

quem

rios

Petri alias

ad vincula pro episcopatu fratri

Anthonio auctoritate

patronatus nostri regalis contulimus;

ipsum dominum cardinalem sed

etc.

domí-

nec solum apud

apud sanctissimum dominum nostrum esse te vehementer pro hac re importunum, nec aliud agere nisi ut vei contra nostram voluntatem ecclesiam illám adipiscaris, vei ut

summum

nalem prefatum nobis inimicos

•)

kinevezés

matiai Emlékek.

11.

1480. augusztus 15-ikén

440.)

pontificem et cardi-

constituas.

Quod quidem

táján

történt.

(Diplo-

MÁTYÁS KIRÁIA- LEVELEI.

(ut cepisti) perges, efficere poteris

quia

inus,

nimquam hoc

rbe

sollicites,

ex nostra subiectione

omnis

utrum

non opus

que

ecclesiis

eis

efficies

Cogites autem

abibit. sis

quempiam pro

quia nihil

tuus incassum

labor

te deceat qui

cum Ragusinus

sed nulla importunitate

poteris,

nos ad hoc quod tu flagitas induces. Quare multo si

ab hoc supervacaneo laboré

animum

alia tibi utiliora

est ut

iuris nostri sünt

contra nostrum honorem et ius

es,

laborare. Laborare quidem

stabit

volii-

illani consequeris.

consequi

Si vis in regno nostro beneficia in

sed te (;ertum esse

;

pacto ecclesiam

desistes,

convertes.

tibi

aliquam

ecclesiam

pre-

et potius

sub ipso regimine (nostro) consequi affectas, in hoc regnum et

ad curiam nostram

íiobis

qui

queras,

venias,

non

hominum

pensatis

altero sed a

scimus esse

meritis,

nobis obsequentibus benefici et liberales. Si autem ab impu-

tu nobis non imputes

gnatione iuris nostri non desistes, vicissim providebimus ut tu

potius

quam

nos

autem certus ecclesiam illám nunquam obtinebis. Ex Buda.

verecundiam

patiaris.

levél élén:

hoc

iniuriam sis

quod tu

Christophorum episcopum.

(A M. Nemz. Múzeum 1656.

fol.

jelzet codexében,

lat.

63.)

30.

Veronai Oábor egri hihornoh-püspöhneh Rómába. Értesiti a császárral folyamatban levÖ héhealkudozásoJc felöl és arról, hogy a törökök ellen indul.

1480. augusztus.

Mathias

etc.

Reverendissimo in Christo patri

dominó

Bachi sacre Romane

ecclesie presbytero cardinali Agriensi

amico nostro charis-

Gabrieli

simo.

mus

sanctorum Sergii

Reverendissime páter amice noster charissime. Nolulatere

aguntur, mati,

titulo

sciat

paternitatem

vestram

secundum hoc melius

que hic

apud

nos

de rebus nostris plenius infor-

dirigere

ubi

opus

érit

promovere

negotia nostra. Sciat itaque diebus hiis preteritis fuisse hic

apud nos oratores

illustrissimi

Georgii

ducis

Bavarie,

c^ui

1480. AufiuszTus.

4?)

pacem

apuci cesarem iupresentiarum constitutus,^)

diam ex

inter nos et

sua

parte

cordie,

cesarem tractat, tanqiiam

nos,

fit

propositumque

deelarata

quod nobis minimé visum honore nostro dictis

utilitate

plurimis

pacem

médium cum Habitis igitur cum aliquod

alia

nec poterimus ad illud

consentire.

tractatibus

per

colloquiis,

tandem proposuimus nos

consiliariorum nostrorum,

certa média, ad

per ordinem

nobis

fiiere

inter

est,

oratoribus

médium

dictum ducem de vohm-

omnia

qiie

parte tractatoris con-

attulisse aliqiia eis per

tate cesaris iniiincta,

et concor-

eosqiie oratores veiiisse

concordiam cum maiestate perti-

presente reverendo dominó Asculano nuntio et ora-

nentia,

tore apostolico, qui etiam hiis diebus ab imperiali maiestate

nos

que média visa sünt

descenderat,

quam etiam

apostolico,

ouius presentia pro maiori rerum certitudine,

rem illám

aliis

qui interfuerunt, sancta, iusta

paternitas

vestra ex copiis illius respon-

agere voluimus, et etiam et

tam

omnibus,

ipsi oratori

oratoribus prefati ducis,

honesta,

sicut

dominus orator desiderium nostrum

plurimum

parte

collaudaverit,

nostrum eas cum in

misimus, íicem

eam

ob ut

scriberet,

defendere

volui-

ad paternitatem vestram aliter de hiis ad ponti-

paternitas

causam nostram

tamen nos

magis confidere paternitati

ipsas

apostolicus

sciter

ad sanctissimum dominum

in aliis,

copias

orator

voluntatem hac

suis litteris transmittat,

hac parte, sicut et

vestre,

licet ipse

etiam copias responsionis

prefate a nobis postulaverit,

mus

Nam

presentibus inclusis, clarius intelliget.

sionis,

honorom nostrum

vestra

iustificare

ubi

opus

foret.

Sciat preterea paternitas vestra, nos hodie ex hoc loco iter arripuisse

Turcos,

erat,

nostris et litteris

sicuti

nostri

nos

contra

iam pridem per

fidedignis

primum

exploratoribus

capitaneoruni nostrorum continue ad nos

missis certificati sumus,

EiTl

regni

collecti

terram imperatoris penetrarant,

quidem fáma

partes

magna multitudine

qui

Croaciam

superiores

versus

említést tesz

divertisse

Mátyás a

43,

eos

szám

Ciliam,

alatti levelében.

huc

MÁTYÁS KIRÁLY

LEVKI.F-T.

progvessos usque ad Idembiu'g et Lolnini, postea processisse

ad montaiia ubi ferruni iinperatori excidituv

iisqiie

usque ad dielmas

ad terras jmpevatoris nasse

versus

fecisse

dominia Venetorum, et

ferroque

igue

oinnia lóca vicina

etiam

et deiiule

excursiones

inde

imperatoris,

(?)

postrenio

vastasse,

decli-

Gracz cum omni exereitu ibique iuxta civiet excursores ponteni qui est iuxta Graacz

tatem consedisse

transmisisse usque ad

Novam

et lóca

civi tatéin

illi

propin-

qua pervenisse, ingentem ubique predam hominum rapuisse.

Qua

re cognita.

volentes illas

Deo

sicuti premisiraus,

nobis

statiui iter

illorum

aduivante,

furori

arripuimus, resistere

manus et servitutem Dei liberare. Et licet Turci ipsi

miserabiles animas, que in eorum

cum

inciderunt,

in transitu in

menti nobis

adiutorio

illas

partes

nihil

penitus

dampni

immo palám

et terris nostris intulerint,

sünt nihil velle nobis et dominiis

nostris

signum etiam nonnullos

messores

interceptos

dum

rusticos

nocere, forte

banum nostrum

requisiti per

nocu-

professi in

cuius

agris

fuissent, emi-

serunt; tamen quia nos videmus et intelligimus vastationem

istam et

quas faciunt in

excursiones

christianitatis redundare,

detrimentum totius

potissimum quia

sicuti

accepimus

supra septvaginta millia animas solum de terris imperatoris receperunt,

nolentes

páti ut

tutem ipsorum redigantur,

anime et

ille

christiane in servi-

negligentia

christianitas

desidia imperatoris tale detrimentum patiatur, ibimus contra illos,

non pro nostris sicut paternitas vestra

intelligit,

sed

pro alienis iniuriis et dampnis, intuitu christianitatis pugnati,

animo eoque proposito firmo et constanti. ut ubicumque Turcos illos pervenire poterimus, omnino cum et ibimus eo

illis

confligamus.

pietatem fayere,

Scimus quippe

victoriam

certi

sumus divinam

hanc miseratione christianitatis

dummodo reperiamus

illos

nobis

ante nostrum illuc adven-

tum non

revertisse. Congregamus ad hoc omnem multitudinem gentium nostrarum, qui cito congregari potuerunt et convocavimus Stephanum comitem Zepusiensem cum illis

gentibus

banum gere

que

fueruut

contra

regni nostri Croacie, et

fecimus,

cum

illis

imperatorem in Sthyria et omnes alios regnicolas insur-

omnibus,

Deo

nobis adiuvantCj

1480. AUGUSZTUS.

Turcos profligeinus. Nos

quidem

liec

4:5

niulto antea

dominó

imperátori in litteris nostris ita eATiitnra scripseramus, quia

ab exploratoribus

nostris

hoc esse propositnni

mus per

litteras

Thui'ci

redieraiit,

senseramns; veruni cuiu liortare-

dominnm imperatorem,

siispensis interim

iit

certani

A^ictoriam

illis

siia

potuissemiis,

mente

iam

nos

avisasset,

fuissent

diidnm

cuni

vei

nostris

enim tunc

quia et ista que hacteuus facta

contigissent, et Tliurci

sentiretiir,

litteris

;

nnnni verbnm qnideni respondit.

acceptis

quando adventus Thnrcoruni

nostris

])oUi('ereninr

nos

porta

qui

que inter nos liabentnr mandaret suis gentibus con-

j»uerris

venirf cuni et

illins

providere

sünt

minimé

ignominia reversi

jam dudum in pátriám, aut eerte non venissent, vei si omnino venire voluissent, iam dudum essent profligati. Sed nos

(jui

non eius imperatoris negligentiam sed

norum iacturam animo perpendimus, miseratione admoniti,

cliristia-

tanti mali

nomine contra Turcos proficiscimur, con-

dei

tinuaturi iter celeri passu (]uo poterimus, ut illorum reditum

preveniamus.

cum (pie

Quod

facere poterimus, indubitanter raanus

conseremus, nec patiemur animas

illis

illas

miserabiles,

captive de terris alienis per illos abducuntur aspoi'tari.

(^uid sequetur, aliis litteris nostris signiíicabimus paternitati restre.

8ed bee ideo

h*ignificare

voluimus, ut intelligeret nos

ad ea que christianitatis commoda

nuuquam

fuisse vei esse desides vei negligentes, nec piacere

derelicto

iiobis,

discordiis,

nisi

fidei

jiegotio,

privatis

exigeret,

intestinis vacare

incumbere,

que omnibus

viderimus eos quorum interest, prout

rei necessitas

debitum suum facere et nos

in tani

sario negotio fidei opportune adiuvare.

liominum perversitate cogeremur, longeque

libentius defensioni christianitatis aliis,

et utilitatem concernunt,

levél élén

sancto et neces-

Dátum.

cardinalem Agriensem,

(A M. Nemz. Múzeum 1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.)

MÁTVÁS KIKÁLY LEVELEI.

4rí>

31.

1480. s^eptemhPA' elején.

híhornohi cóllegiumnak. Köszöni a

török fölött Tcivívott gyözedelmei alkalmából kifejezett szeHncse-

Mvánatohat. Eladja panaszait a pápa

Mathias (]oiiiÍTiis

sie

Revereiidissimis

etc.

magatartása Chriato

patríbus et

Romane

episcopis, presbiteris, diaconis saucte

ellen.

eccle-

cardiiialibus, amicis iiostris cliarissimis, salutein et para-

tam

complaceiuli

voluntatem.

patres aniici nostri sacri

collegii

cliarissiini.

vestii

lievereiidissimi

Eeddite nobis fuernnt

significantes

Christo

cuui

(jiiauta

littere

letitia

gratulatione recitate sünt littere nostre, iterata nostra super

Thurcos victoria nuper ad sedeni apostolicam bonaiu

quibiis

aniniadvei'tinius

marum

dominationiini vesti'anim

mus

etiani ex gratulatione vestra

sincerani

charitatem

misse,^)

reverendissi-

eomprehendi-

;

quantum sint affecte revemodo nobis sed et rebus

rendissime dominationes vestre non

Et utinam

christianis.

esset in sacro

cetu vestro ea gratu-

ut futuris f'elicioribus reipublice cliristiane successibus

latio,

non tani gratulationes ostensione quam effectu rerum uberior matéria versa

preberetur,

defensionem pari

voto

sentiret

sedes apostolica et uni-

brevi

nobis non deesse stúdium et ardorem ad

christiauitas

christianam,

dummodo aliorum quoque animi

ad tam necessarium piumque

concurreret,

sed

profecto

sanctuiu opus

dolemus nos post multos pro

duos labores quas sine intermissione

fide

et assi-

catholica et

defensione christiana suscipimus sepius. a sanctissimo dominó

nostro a quo aliam

gi'atiam mei'eremur conturbari et ante-

(piám justitia non cognoscatur sanctitatem suam in aliorum transire

sententiam,

quemadmodum

fecit

que a nobis inique per Venetos occupata,

rem

sanctitas

sua

contra

nem

nos

ostendit,

Ezen

Kétségkívül azon levelekrl van

levelet

leveleket

levelei.

illis

tavo-

nobis ináuditis

bírjnk. szó,

amiket Mátyás az Oláh-

gyzelmekrl 1480. július 9-ikén küldött szét. Sajnos nem bírjuk. Ellenben fennmaradtak Beatrix királyné

országban kivívott ezen

de insula Wegle,

omnem

(Diplomatiai Emlékek.

II.

436, 438.)

1480. SfEPTEJfBER ET.EJÉN. illorum siiggestioni incliuata

non

raiis.

Quod quidem,

est.

tiam audivisset

sicuti eredi-

nostram imprimis

iusti-

speramus qiiandocumque nostram

iusti-

fecisset sanctitas sua, (si)

tiam cognoscet, aliam de nobis opiniuneni induet, spreta<iue^) svasiono contraria,

nobis*)

equitati

iustitie et

quod sanctitas sua

grave,

Fit

favebit.

ius

nostrum,

hoc

quod

electionibus prelatorum regni nostri a predecessoribus nostris

regibus ad nos devolutum

cum

turbare Aoluit,

est,

cupiens

aliis

detrimento de episco-

et iuris nostri

nostrt) preiudicio

patu Modrusiensi, qui ad nostram electionem semper perticomplacere

nuit et pertinet, preiudicii ea res re

talia sanctitas

res

inferat,

sue

sanctitati

moreni

nec considerat quantum nobis

;

quod impossibile

gerere

sua non facérét,

Credimus momenti ea

sciret (juanti

apud nos Hungaros reputatur, quod quidem

patuit,

cum

nos in ea

sit

tolerare.

hiis

diebus

harum partium fecimus

cunctos regnicolas

nos

iura

negligimus

nostra

profecto

;

con-

quod

venire, a quibus tanti clamores sünt contra nos habiti,

sumus ne

veriti

populus omnis in seditionem verteretur. Et ut sanctitas sua

dupplicatam illám

aperte cognoscat, certa esse debeat,

cem quod

regni nostri insigne

tius triplicare.

quam

id consentire, ut beneficia

ius corone spectantes

Non dum

igitur

mirandum

sanctissiraus

graviter

ci-u-

liben-

prelature

apud sédem apostolicam conferantur.

est

pio iure nostro instamus,

nos

dominus noster

Nos

reputaraus.

semper obedientes

gentem Hungaram

est,

iuri

quidem

fuinnis, et a

nostro derogat, et id

sancte

sedi

teneris annis

apostolice

usque ad hoc

tempus semper obsecuti omni studio sumus. Verum expecta-

lemus ut nostra iura non

solum non

sédem apostolicam, sed etiam ab sedes apostolica

nobis

assisteret,

aliis

turbarentur

apud

turbare volentibus

et nos contra

alios nobis

adveraari volentibus, in nostris iuribus antiquis conservaret.

Quod

autem

innuit (?)

vestre

turbatum

reverendissime esse

paternitati

constaret

sacrum collegium vestrum audita

ultima clausula litterarum nostrarum, in qua nos de dilectione

') *)

A A

codexben

tollliibából

codexben toUhibából

sperataque.

vobis.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELKI.

immutata erga nos

sanctissimi domini iiostri

sanotitatis sue contra Tiircos

et mínori'fenore

favore Veiietorum quere-

ciiiii

non vinxisse

baniiir etc, et subiungitis saiictitatem siiani

Yeiietis

collegisíse

status

Turcornni,

aniicis

sancte

poteiitatus

favorabiles

boiio

sedis apostolice et protectu

ctitas

sua id

nianiiit,

sua

un(|uani

sifiuideni

illi

non

improba-

nunc campus

cum

perfidi

est

liostis

scimus

nec

grassatur;

nialunt ob reverentiani

rel)us

succurrere

(piam Turco

facient,

pro

christiane san-

niagis fueiút Yeiietorum assistentia quani

sanctitatis

non

illant

ostendat, viscera

Italie

ipsa,

opus

Italie

etc.

cetus vestri coníir-

sancti

litteVe

id effectu^)

intnianitas inter

reipublice

commendarnus,

veliementer

ut sanctitas

nunc,

haberet

nos ])rotecto coiitederationeni

nnis iiunio

prout

fecit,

fecisse ut in necessitati

a.ssistentes

se i'evertentes

non plures sed omnes

apostolice

sedis

filios

autem

patris, id

pii

sed

Italie

precipue

períidissimo

liosti

et indnci

lavóréra

ardenti

sue

parieti

yicino

adherere.

Quod

non poterunt ne communi

lioc

totius Christianitatis hosti adliereant, lionestari nulla ratione poterit,

illorum

quin (|ui

pretulisse,

omnes

sanctitatem

intelligant

suam favorem

Turcis adberent rerum Christianorum commodis

atque

per

immortalem glóriám incolumitatem

et reipublice

comparare. Bene

deprecari.

christiane salutem atque

et feliciter valere

studio

sanctissimum dominum nostrum ad omnia

utilia

Dátum.

levél élén

(A M. Nemz. Epistolae. P. lY. E.

A A

optamus

magnó

Besponsio ad predicta. (A

Epistole cardinalium sancte

ardua

que possent sanctitati sue

i'everendissimas dominationes vestras, per quas

affectamus

tam

confederationem

istam

Christianitatis negotia negligere,

Romane

Múzeum

1656.

ecclesie ad fol. lat.

XXXVII.)

codexben toUhibából

nmic.

codexben toUhibából

aífectu.

megelz

levél czíme

regem Mathiam.)

jelzet codexében.

19.

—

14.SO. s/.Ei'TKMiiKii ei.k,tkn;.

32. 14<S().

szeptemher elején. Aragóniái János híhornohwih Hómáha.

Fájdalmát

fejezi

nem

elvonni

nápolyi Icirálylyal

Acceptis

litteris

que

reverendissime

per

töröJcöJctÖl

dominationis

rbe

quam

rehus

nostris

omnia

Grates

dicimus

cedant.

Quantum ver ad presentem rerum

optamiisqiie

meminisse

ex voto

attinet,

omnia predixisse quecumque secuta sünt

natio quoque inter alia

siic-

statura et con-

solum

debet

impendit.

ditionem ei

vestre,

cognovimiis

scripsit,*)

smit aj)ud pontificem,

illára acta

laboré ac diligeiitia sua, ei,

Velencéét

hogy n pápa Velencze érdekében a szemben ellenséges állást foglal el.

quas ad nos de gestis snis ea omnia,

hogy

afölött,

és

lehet,

paternitas

vestra,

non

vatici-

;

sumus Venetos nulla ratione retrahi

posse a consortio et societate Turcorum, (|uibus ita in viola bili

connexi

federe

ut nulla

sünt,

possint

ratione divelli

predicavimus et hoc, quod postea manifeste patuit ex verbis speculatoris

intercepti

omni

Venetos

cognoverit

studio

tbre

funem

fabricare

christianis

rebus

tracti

torturam,

cum Turcis, ([uecumque et maximé statui serenis-

communis ^) detrimento, queraadmodum et novissime fecerunt, quando ipsi Thurcos non solum induxerunt ad invadendam terram serenissimi domini genitoris vestri, sed quo commodius id fieret etiam presidii Turcis affuerunt. Sed nos miramur sanctissirao dominó nostro summo pontifici. qui sic Venetorum favorem sustinet, ut alios principes et iraprimis serenissimum dominum regem simi domini patris nostri

Ferdinandum patrem nostrum contempnat dera

nos putamus)

(ut

páter

noster

pontificem.

equum

(j[uam

clemenlem

•)

1IÁTVÁ3

aliquando

Nimia est

reddit.

enim

non

facérét,

severius

rem

humilitate

pontificem

potius

suam et

Quod

(így.)

ipse

apud

ageret

obedientia

duriorem

qui-

dominus rex niaiori

(|unm

Nobis quoriue, ut coniicimus,

sibi

summus

Aragóniái János ]480. augusztusi elején érkezhetett Rómába.

Ferdinánd nápolyi királyt KinÁLY

T.F-VKT.Er.

érti.

MATVAS IvlUALV

aO ponti t'('\

íawrc

itideiii

posse

inclenieiitia

l.EVlíl.tíl.

nos

speraiis

coiiatur,

ad obsequia saciv

fieri

severitatc

sedi promptioi-Hs.

Et id non considerat, quod nos illi remotiores sumus, iiec tam estiinámus illius lualivolentiam erga nos, ut credamus aliquid aíferre nobis detrimenti. Quod si temptandum érit liter nostruni alteri magis nocere poterit? Nos profecto sua

citius

nostrum clementia érit

favorem more

ledére

nostra,

ipse

alia

nos

ei-ga

poterimus.

ipsum

patrem

mausvetudine uteretur. Alioquin frustra

exemplo alterius nos

volenciam

irritare,

qui benivolentiam

illius

christiani i)rincipis libenter affectanius,

ver

et severitatem

levél élén

Ad eundem,

Múzeum

(A M. Nemz.

quam

territoria,

optaremus,

ideo

Epistolae. P. IV. E.

male-

non curamus.

incusaiido pontificem.

lti5«.

tol.

jelzet

lat.

codexében.

20.

XXIX.)

33.

14S0. szeptember elején. Aragóniái János hihornohnah Rómáha.

Eszközöljön

a pápától felhatalmazást, hogy Magyarország

benépesítésére ellenséges területrl

erhatalommal

lehessen

lakosokat szállítani.

Xovisse potuit paternitas yestra. cum apud nos legat

ion is

munere ftmgeretur, Thurcorum

per continuos

inter alias clades et

eius finibus inferuntur, id ununi esse regnicolis

nostris,

grave

quod sünt plerique

nostro

uxoribus

uxores

ver

sicque

orbati

sociorum sortis

per

easum

raaritorum maritali

incerti,

deperditi

maximam

Thurcos abductis

partibus

diversis

consortio

non sinuntur copulari

;

privati,

miserabilem atque

matrimonio

propter

(juod

intolerabile

regni nostri terrigene et inhabitatores subditi nostri, alii

que

iniurias,

regno

incnursus huic

viri

quorum uxorum.

lamentantes,

vita in

vei

morte

locum con-

regnum nostrum

prorsus vastitatem et iacturam patitur, quia multi

talium spe et solatio propagande sobolis destituti, derelictis hereditatibus vei

male

dissipatis.

in alienas terras et

sepe

I48'i. svcEPTÉMr.im

ad intideles diffugiunt

dominó

plura scaudala coiumittutit.

rogamus

reiíno nostro oriant.ur,

reverendissimam,

hanc

iiiagnam

iiosti-o

declarare,

vestram

paternitateiii

ver

alii

scandala

talia

igitiir

ki.ejkk,

regiii

sanctissim(»

velit

iiecesHitateni

iiostri

suas ac ])artes iuterponere in persona

precesqtie

nostra, ut dignetiir sua

sanctitas

ciun

talibus, qui

consor-

tihus orbati, diligentia adhibita. rol mariti iixores, vei uxores

apud

repei'iri

niai'itos

infideles

incertum

de moi-te taliuni

eis

sona cuin

vei altéra

dum

neqiieunt,

dispensare.

est,

de ut

aut

vita

tales

per-

per (]uod sanctitas sua non

matrimonium contrahere possiiit. modo scandalo viam precludet.

sed

nostri

altej-o

vastitati

etiani

i-egni

detrimento

de remedio providebit. Sünt preterea

incursiones et rapinas dpsolnte. ut pene (juibus rarissima

Quas

visuntur,

])ei'pauci

vei

provincias

inhabitatores

babitatoribus, vicibus

iani

Turcorum

solitudinem verse

tuguria

nulla

destitutas cuni nos plerisque

í'ertur,

regiones

noiniulle

sub corona nostra, adeo per continuas

])rovincie

sint,

opportuuf*

pre-

reforraare

atque per abductionem h<iminum de terris bostilibus populosas eí'ficere voluimus, tiani

oífendere

noiniulli railitum nostroruni

pi-edas

veriti,

hominuni

exteris terris et regionibus in hoc regnuni

recusarunt,

igitur taliiuii

quam

christianitatis

iussu nostro ab nostrum abducere

personarum scrupulosis cogitahoc

et eo facilius

tionibus occurratur,

conscien-

quod tan-

regnum,

oranes maiores

antemurale,

Turcorum

impetus, antequani ad alios penetrent, continuo excipit, in sua vastitate et deaolatioue reformetur:

rogamus

dominatio

sanctissimum

nostrum,

vestra

reverendissima

sua sanctitas de benignitate

velit

obsecrare

dominum

clementia apo-

nobis et nostris indulgeat eo modo, quo hoates nostri

stolica

faciunt,

(^uoscumque

terra

hostili

abripere

poterunt,

absque alicuius conscientie sci-upulo, asportare et in

nostrum libuerit

vastatas

regionesque in

servitutem personas

captas redigere.

Qua

coUocare,

quascum([ue

vei

alias

regnum prout

terra hostili

re faciet nobis et regno nostro sua

sanctitas gratiam singularem, ac illorum, qui pro defensione

regni

nostri

consulet.

militant

saluti

Super quibus

commodo

patema

pietate

expectamus pro voto citum a sua

AIÁTVÁS KIUÁIA'

fy-}

VEMU.

per vestram revcreiidissijuam

obtiiieri et rescribi

SMUctitn-te

1.12

dominationeiu i'espoiisum.^j

levél élén.'

cardiualcm

de abductiouc liuminaiu

Ai'Hjuouití

de terris hostilibus.

(A M. Nemz. Múzeum 1H56.

jelzet codexében.

lat.

fol.

20.

—

Epistolae. P. IV. K. XXVIII.)

34.

1480. szepternher elején. Aragóniái János híbornoJcnaJc. Esz-

hogy

hözöljön Iá a pápától felhatalmazást,

püspököktl

ersekek

más egyházi férfiaknak

Inrt prépostságokat

és

ado-

mányozhassa.

Mathias lohanni

Adriani sancte Homane

de Aragónia,

cardinali

tero

Revereiidissimo in Christo patri dominó

etc.

titulo sancti

affini

Beverendissime

simo saliitem.

Christo

amice uoster charissime. Complures

suarum

bonam pecunie autem

sive

iit

regno

dignitates

nostro

liabentes,

quas

ultra expensas,

quantitatem

cASpiditate ducti

nostro consvetum

rum

adeo

percipiant,

chai'is-

affinis

uberes redditus ecclesiarum

et longe

sufficientes

licet

páter

sünt

episcopales et archiepiscopales

prelati,

qui

ecclesie presbi-

amico nostro

sibi

residuare

faciunt,

jiossint,

(quod nunquam antea

ceca

hoc regno

fit) minores preposituras sive collegiata-

cathedralium ecclesiarum, quas

scilicet,

priusquam

ad maiora promovei-entur, obtinebant, contra vetustam regni

nobis

contraque

consvetudinem

nostri

peramanter sit^

velint;

pro

et eis

licet

ius

supplicatum

sanctissimum

fas

retinere

sibi

sepius

per

tales

dominum nostrum

scriberemus, quatenus interventione nostra tales prepositure eis

dai-entur

iniustum

esse,

commendani

nos

tamen

considerantes

quod petebant, nunquam pro talibus

scripsisse

meminimus, quamvis intelligimus plerosque illorum impor-

Aiagoniai

János

íf; sz. alatti levelében.'

bíbornok "

válasziratára "

reflectál

Mátyiás

1480. SZEPTEMBER lO. precibus

tunis

tacita veritate

suggestis,

obtimiisse, (niibiis preposituras tales

(•ontendunt,

prepositura rum libidine

iii

apöstolieas

bullas'

commenclam

dispensatio et gratia

retinerc

apostotice

regni iiostri pi-eiuílicium vergit. iiostre-

vebementer derogat, maximé cum

<iue consvetiuliiii

pro

talis

({uia

sedis in mauif'estiim

OfOr

desentorcs

animi

non

immoderata

cupiditate

illi

talium

sed magis

nei-cssitate,

])i(>

faciant

cum omni instantia, velit apud sanctissimum dominum nostrum,

obsecramils paternitatem vestram interponere partes suas

ut sua sanctitas velit nobis

ad tales

non

hanc gratiam coucedere, ut nos

prepositui-as, (pie a maioribus

obstantibus

quibus

impetratis,

valeamus

ita

;

gratiis

illis

eas

nos

nobis sanctitas

sua gratiam faciet

commodo

et ecclesiasticarum

regni

retinentur,

falsa

suggestione

personas

retineant,

quoque mereamur

petitionibus a sua sanctitate exaudiri.

videbit.

prebitis

apostolicis,

idoneas

eligcre

in iustis ac honestis

Qua

in re

nonsolum

singularem, sed universi

persoriarum

utilitati pro-

Dátum.') levél élén

cai-dinalem Arugfniie eontra cos, qui assecuta

benecia

dignitate episcopali

mitKjra conti'a ius et cfinsvetudinem per-

tinaciter retinere contendunt.

(\ M. Nemz. ^lúzeuin

IH.tíí.

fol.

lat.

jelzet wxlcxcVK'n.

17.)

35.

1480. nzeplemher 10.

Bohr Bernát mkhim/í

érseknek.

csá-

szár dlen közös ervel ineginditandó hadi nmnkdlatoJc tár-

gyában.

Wir kÖnig

Matliias von Gotts gnaden zu Hungern, zu lieheim

dem

Embieten

etc.

besunder

•.:.:

frund

lieben

Salltzburg

des

stuls

bem

bochwirdigen Rernharten

Rouie

legaten

fürsten

sz.

Arao-oiiiai

alatti

.ráiios

levrlébeii.

liíhonioU

unsern fruntlicbeu

grus und was wir liebs und guts vermugen zuvoran.

.">4.

unserm

erzbiscboven

válasziratára

vejloctál

Ewrer Mátyás

MATYAS KIRÁLY LEVELEI.

54 lieb

ist

kund. wie wir bisher auf laut des vertrags zWischefl

vorhanden

unser

das

alles

und notdurft ew und

(iera

habén,

getaii

loblichen

das kunftigklich zu tun ganz begirig lieb,

das

weder

noch

uns

uch

das sich zu nutz

zogen

stift

sein.

hat.

versteet

So sein wir auch

ist.

durch ettlich unser haubtlut und diener berichtt,

pan

auf der

furzunemen

die

ewr

den sachen dorinne wir

steen gegen den veinden nit zu feiren

sachen

aiieh

das itzo

und ewrer

uns

lieb

vast und hocli ntitzper wern, soveri-e ewr lieb mit ewrer macht auch derzu thun wollte etc. Darauf senden wir hiemit zu ewrer lieb ewrn diener Wolfganugen Eewrsinger dem wir bevolhen habén aus den sachen weiter mit ew zu reden. Dem geruche ewr lieb ditzmals dorinne genzlich zu glauben,

und uch dennassen mit ewrer

hilf

raugt erzaigen, domit die unseren

aufs allermechtigist

trostlichs

beistands

ii-

von

ew empfinden und dest stattlicher gen den veinden handeln mugen, dann iins duukt ie pesser ain klaine zeit arbait und mue die austreglich sein ze habén, dann die harr und lengruug anzunemen; darnach wais sich jiw ewr lieb zu schikken. Unsernhalb sol ganz kain niangel erscheinen, sun-

der alsoft des not tut, welleii wir die unseren und die ewren

besterkhen

und

alles

daz

zu gut komét, des nuigt

Dátum Agram, anno domini

etc.

LXXX™'*.

sand Matheus tag apostoli,

vor

unserr reich

Ad :

Dem

stift

uch trostlichen zu uns versében.

erttag

im XXIIi'*"* und des Behemischen im

Külczím

ew und dem

tun das uns,

hochwirdigen

des

hungerischen

XIT***" jarn.

Tuandaturn domini regis.

fwrsten,

unsenn besunder lieben

frewnd, hern Beruharteri erzbischoven zu Ralltzburg, des stule zu

Bome

legatén.

hátlapon egykorú feljegyzés

die JCIX. octobris 80. per Wolfg.

tiain ipsius de et supcr ferendis auxiliis

lium

80.

Begis Hungarie piesentata

Kewrsinger, que

et continet creden-

cum duobus

ipsi regi.

(Eredetije a bécsi

cs.

és k. állami levéltárban.)

niilibus in auxi-

1480. SZEPTEMCKR 30.

36.

14S0. .tzeptemher 30.

Emészt

és

Albert szász herczegehnek.

Figyelmökhe ajánlja Zittau város panaszait.

Wir

Matliias

von Gotts

giiaden

Hiuigern,

zii

Beheim koiiig etc, embieteu deu hochgeborn fursten, unnsern oheimei),

liebeii

iind

urmsern fruntlichen

swager,

griis,

und

uud guts vermugen zuvor. Ewer lieb schreiberi. uns ytzo getau, und die werbung ewrs canntzelschreibers Mathien Formberger von Hugolld von Sleinitz wegen an uns bescliehen, habén wir verstannden und demselben Mathia was wir

liebs

antwortt widerumb darauf gebén, der ir im wolbericht werdet. Wir habén auch den-

unnser rauntlich furtter

von

Mathia ain schreiben horn lassen, wie uns die von Sittaw ytzo geschriben, des wir im dann abschrifft, uch die zu zebringen, habén anntwortten lassen, die ewr lieb auch wol versteeTi werden und wo den sachen alsó ware wie uns selben

von den von Sittaw geschriben

konnden auch uch

getiissen habén,

annems tun

hetten,

ewer

wolgevallen

fruntlich

noch

messen

nit

verschuUdet

sambstag

lieb

versteen, wie

sannd

ist

uns

hoffnuug,

auch

Michels

wir das gen

alltzeit

getrewlich

ewrn frundschaft und

und den

zuertzaigen,

wolgemaint

nach

dewcht uns vasst fronibd,

wann wir uns

sich des gleichs herwideruml)

ist,

ewr

hallten.

tag

auch furon

domini

imm

etc.

drewund-

zweliften jarnn.

Ad mandátum (Eredetije a di-ezdai állami flevéltárban.)

werden

Dátum Agram,

armo

LXXX'"*". unnser reich des Hungrischen zwaintzigisttMi und des Behemischen imm

lieb

domini

regis.

M ATÍAíJ

515'

•

KIlt.VLY-

LEVELEI

37.

1480. szeptember.

Kázmér

lenyyeL lírályiuik. Kéff.niek ny'i-

hogy a magyar alattvalóIdol a Szepességlmi

hifícüzik.

Mathias

elkö-

ü gyében szigorú vizsgálatot rendel.,

vetett károJc

Serenissimo

etc.

priucipi

otc.

SereuissiiiK'

priuceps, fráter iioster cliarissiiue. Keddite suut iiobis littérc

per homiiiem suuin,^)

serenitatis vestre

quibiiödam

oppidis

iiiiuriis

quibus queritiir du

uostrorum

parte

Scepusii

super quo maiestati vestre respoudemus,

ísubditoriuu ilUitis,

nihil penitus iiiiuriarui ueqiie damni, iiüstro scitu et vóliiu-

neqiie

tate,

aliis

quempiam nostronim

fiiisne

oppidis

factimi est, nobis pro

((Ilid

iam

concordia

Nam

neque

tredecim

per

subditis

vestre si

illis

quantum

niallenius

est,

quam

ab eo enim terapore,

([uo inter

ac bona

fraternitas

nos totó cordis affectu veritate

vestre, et in

vei in niodico displicere

nmicitia

redintegrata,

est

absqne nlla

ostentatione

profecto sinceriter

et honoreni

et onine

maiestati

boiiuni

prompto senq)er fnimus animo, prout sumns

nec mií^uam tale i^raternitati,

vestre

nos niutua pax et concordia

omnibus. ([uibus possvmnis, maiestati

boné

displicere.

frateriiitati

desideravimus aptani valetndinem et prospc-

conimodum

ritatem,

illatúm, et

beuivolentia

pridem coufecta vebementer nobis

conplacere potius in omnibus,

et in

nos

iuter

líiiitua

maiestatis

ali(juid

conmiittere,

mutue amicitie

vicinitati refragari,

nitate

vestra optantes.

vestfe

statim

deputavimus

iiiteHectis

(|uod

adliiic

complacere

vestre

videretur boné

connnuni concordie ac etiam

hoc idem semper ab eadem fráter-

Qiiamobrem

([uerelis

lectis litteris maiestatis

regestris

unum liominem

nobis

nostrum,

porrectis,

(|uem

cum

bona iustructione misimus ad hdelem nostrum spectabilem magnificum Emericum de Zm pólya, comitem Scepusiensem ac etiam ad

részér

alios,

(|ui

tnlium (pierelarum

occasionem

pre-

Kétségkívül Bi'omaczsky Miklós priSemisli rkanonok. a kinek

Kázmér

király 1480. augusztus íil-ikén állította ki a megbízó

levelet. (Epistolae. V. IIT. E.

51.)

".•

11:80. OKTÓTIER

•

0^7

liomim nostro,- ut^dehiis omnibus presente capitnneo maiestatis vestre Ennytha (?) buisso- dicuntur,- commisiraiisqiie

vicém

vei

illms

ad nos fideliter

perfpí'at.

Quibus

libeuter, omiiia (|ue preter ius et

Eogamus

maré.

illas

compererit,

uos parati sumu>;'

intellectis,

equum innovata

sünt, refor^

igitur maiestatem vestram, mittat iiuiim ex

liominem non miinis gravem, iieque de principalioribns,

siiis

sed

ut a faciendis novita-

tandem, prout iiovitates

desistaiit,

tibiis

auctoresque

fideliter se informet,

geronte,

iniuriarum ex parte nostra reqiiirat,

sine magiia

comitiva

advenire,

cuí

alium similem deputMbimus, et faciemus omnia.

qiie-

qiii

et nos

possit

faciliter

cumqiie indebite contra maiestatem vestram et eius officiales in

est

hac parte innovata autem,

siliarioriim

hal)itcim

poterit

bono modo explanarij Futura

ut maiestas vestra bene

nostrum

utrivisque

miitua

tionc

sünt,

conventio,

communi

nbi

concordiam

uos

inter

arbitrio

scit,

loco

proximo con-

communi ex

omnibus ultro

ordina-;

post

difFerentiis

citroíjue

subortis

dominorum

et intelligentia

con-:

Nos enim, sicuti premisimus. uibil magis optamus. (piam cum frateruitate vestra in omni benivolcntia concorditer vivere, et bonam vicinitatem amicitiam([ue perpetuam cum illa suisque dorainiis et regnis conservare. Optamus etc. itaque bene valere vestram maiestatem. siliariorum

concordari.

levél élén:

CnsüuiiMim irgem P<ilonie

(A M. Neinz. Múzcutu

tol.

Irt.Ttí.

lat.

jcl/etií

etc.

cndcxében. 28.)

38. Í4S(J. olióher 7. Alhert

s.m.s.c

Itercscfjnek.

a szász herczeffség területén

Ezen ügyben Albert Mátyás királyhoz:

fekv

cseh Tcoronának

hnhérei tárgyában.

berezeg

következ

levelet

intézte

Durchlauchter Liebcr

herre

unnd

147!».

konig

swager

unnser freuntlich willig dinste alsso

wir

etzlich

april i-iki ln'ki'kíitóst érti.

merglich

etc*

lehen

MATYAS KIRAtY LEVELEI.

58 habén,

von der

die

dem

nicht in

cron zu Behraen zu lehen ruren und doch

konigi-eich nach in der

imnd

nnnd

steten

reichs

unnd denselbigen

nnnssern

ewer

gnade

koniglich

herre Wladislaus der

unnd

sint,

unnsser

wir

nicht

sulch

und

Polan

wissen

wie

darumb unns

vleissige bete, ir wollet

beyden

landen

sechs

handen stehen,

unnd

sint

hévre unnd oheim

beyde

konige

ewer

sich

beider

under euch beyden

welcher

lehin,

bey dissem unnsserm botén voratehen euch

liebev

zue

erstgeborn

die zu vorleyhen vortragen habén,

liche

den

ausserhalb des konig-

unnd beslossen

gelegen

auch

umb

wirde

koniglich

Slezie

sundern

landen so in ewern

landen

erplichen

Behmen

Lausatz

unnsser gar gut-

ist

durch ewer schreiben

lassen,

von welchem under

konigen war sulch ausswendige lehin ewer beider

vertrag nach von rechts wegen empfaen sulién, uff das wir unns gein ewerem iglichen darmit der gebore zu haltén wissen, wol-

umb

len wir

koniglich gnade mit vleiss gorne vordienen.

e\ver

Gebén zu Meissen, anno domini

etc.

freitag nach

exaltationis

sancte crucis,

octuagesimo.

Albrecht vonn Gots gnaden hertzog zue Sachssen

etc.

(Eredeti fogalmazata a drezdai állami i'levéltárban.)

Mátyás

király válasza:

WiiMathias von Gots gnaden zu Hungern, zu BehmeTi empieten dem yiochgeboi'n t'ursteii urmsserm lieben

koiiig ftc.

oheimen und swager lantgraueii

liern

unnd

Duririgeii,

nnnssern f'reuntlichen

lehen

bapt,

unnd

die

eweren

von

der

wir liebs nnnd guts

liebe sclireiben

nns zu erkennen gebt, wie (?ron

erblichenn

Meissen

niarcgi-aueu

gruss unnd was

vermugeu znvoran. Ewere daryrme

Albrechten hertzogen zu Sachssen

unns

iczt gethan.

etliche

mergliche

zn Belimen zu lehen ruren

landen

ligen

nnnd

bittet

ench dnrch nnsser schreiben versteen zn lassen, von sulch lehen

habén tag,

wii-

den

empfaen

snllet,

vernoramen, wii'

mit

dcni

mit mer jnhalt

und nachdeni konige

ewer

ewers

lieb,

vonn Behmen

uns

wem

briues

anfF

dem

ytz jar vor-

1480. OKTÓBER 15.

gangén

Ollmuntz gehalteii

habén,

gewessen

personlich

unnd daselbs der bericht und veraynunge, wie wir mit dem bestimpten konig von Behiuen vertragén

dunkt unns

ist,

klerlich bericht

sein.

nit not sein weitter

underrichtunge von

anns zu empfaen, sunder uns zweiuelt nit ewer liebe wisse, wie sich geburet sulcher lehen

ist

zumal

uns

sand

nach

unnsser

wol

des

reich

anno

tag

Hungerischen

unnd des Behmischen im

zu haltén,

willen erzceigen

Dátum

gemeynt.

Franciscen

wol

halb

worynne wir derselben freuntlichen

an sambstag

Agrani,

domini

danne

mugen,

etc.

LXXX™",

drewvndzweinitzigsten

iin

zwelfften jaren.

Ad mandátum

domini

regis.

(Eredetije a dre/dai állami fölevéltárban.)

89.

1480. október

15.

Emesét

é.s-

Albert szász herczec/ehneJc. A váradi

püspököt üzenettel

Wir Mathias koTiig etc.

Jcüldi hozzájok.

vou Grotts gnaden zu Hungern, zu Beheim

embieten den hochgeborn fuisten unnsern lieben

oheimen und swager hern Eri isten

des

heiligen

rmischen

ertzmarschnlh uiid kurfursten und hern Albrechtten

reichs

gebruderri

hertzogen

lanndgrauen

Sachsen,

D/íring,

und raarggrauen zu Meissen. unnseru fruntlichen grus, und was wir

liebs

erwirdigeri

und guts vermugen zuuoran.

gotte

unnserm

fursteri

Wir habén

deni

und lieben getrewen

Johannsen bischouen zu Bárdéin ettwas unserer sachen mit ewrer lieb zu reden beuolhen von uns aigentlichen berichtt, als ir

ab im wol nememen werdet, ewr

lieb

mit fruntlichem

vleiss bittunde,

im ditzmals seiner werbung genutzlichen

wnns

gelawbeu, uns zu sunderm wolgeuallen, das

wellen

sélbs

wir

iiinb

ewr

lieb

fruiitlich

beschuUden.

Dátum

Chasma, an suntag nach sannd Dionisientag, anno domini

LXXX""". unnserer

reich

und des Behemischcn im

des

hungrischen

zweliften

ini

als

etc.

XXITT*"",

jarnn.

A<]

mandátum domini

regis.

MÁTVÁ^

(>0:

..,„ ..JCtf/wínt

DenJjochgeboi-n

fursttin/

unnsern

liebíii

oh^im^en-uncL

Ernsten des heiligen R^mischen reichs ertzmarschalh und

pwaprer. liei-n

kurfursten.

.•

-KlRÁjLT EK\:ELK1.

und hern Albrechten gebruderen hcrtzogen zu Sachsen.

lanndtgpauen in JX»ringen. und mai'ggrauen /u Missen. (Eredetije

drezdai úIUumí l'ölevéltárban.)

40.

1480. októhfv.

Káz'ynér lenriyel királynak.

aluUvalktól kölcsönösen

(lydovf^zági

S£iléziai e> len-

okozott kárto'telek tár-

gyáhan.

Mathias

etc.

quibus

sigiiificat.

toribus

siiis

quam

litteras

fraternitatis vestre,

grate id acceperit, quod nos merca-

Leopoliensibus síibditis suis per illustres duces

Oppolienses irrogata ({uo id,

Accepimus

dampna mandaverimus

quod prioribus

nostris

litteris

reformari. Siiper

scripsiBse fraternita.ti

vestre meminimus, et presentibus asserere possumus. preter

voliintatem

scientiam

nostram

dampna

missa, iiude eo magis, ut audivimiis,

fuisse

com-

iussimus omnia refor-

mari, que credimus esse iam de facto reformata. Quia sicuti fraternitas vestra

iam

nostra

pacem

pridem

et coiicordiam inter nos et

initara

firmatam

inviolabiliter observari cnpit,

dominia

inconciisse

ita et nos observari

öt

cupimu'S

fraternitas vestra, quod nemo eris ex nostris mutue temerator miíiuam, qui meritas a nobis penas évadat. Mirati tamen plurimum fuimus super hiis, que maie-

videbitque

pacis

stas vestra

lacobo

magnifico

(sicut in litteris suis iiinuit) de et

de quibus fraternitati vestre contra

falsa

aliquorum suggestione nos

nobis contra

eum querulati

sünt,

scripsit,

\(ali) ^)

hiis,

que

illi

eum

fuisse de

Oracoviensi informatos, nihilominus mandasse

Danibii()i

krak<'>i

eodem castellano ei

protinus, ut

Grates dicimus fraternitati

1470. april 2-iki békekötést

Jakab

((uerelas fecimus,

esse impulsos, eosque, qui

male

in aliquo excederet, reformaret.

putans,

imputabamus,

várnaoy.

érti."

14H0, vi'stri'.

(|u«»(i

ret'orniare

coiiuiiissa

inrtiidavit

-illi

«1

OKTÚlllOlt.

veniin

;

nos faisa aliquoriim assertione moti, et non lei ipsius expe-

ipsum capitaneura

rieutia cdocti, querelás cöntra

quod opinatur

profectn id

luus,

rum

vestra arbitrari. 8ed

posset

nierito

scripsisse-

fraternitas

quod quidem

iiobis liquido constat,

lacobum t(álem)

nulla tergiversatione inficiari potest, ipsum

civibus nostris Wratislaviensibus aperte insinuasse, hortando

quo essent Christoforo

eos, in

alioquin scirent se esse

solum eum,

amicum

illius

fautorem,

non

penes se esse primarios regni Poloiiie homi-

secí

amicos

nes ilH

debitores, satisfacerent,

t(alí)

comminatus insuper fit.

fautorés,

nisi

(|uamprimuro contentarent, auxilia

ipsum Cbristotbrum

contra nostros cives prebituruni

(|uid

est,

illi

({uod debeat de

hoc dubitare traternitas vestra, quod nos antequam veraciter de

hiis

experiremur,

rebus

aliorum suggestionem pro-

perarenius coritra ipsum castellanum i-ulari?

vSciat

habuit

itaque inaiestas vestra, quod res

non

Oracoviensis

serenitati

Audito enim, (^uod

aliter,

contra

i(aU)

illi

vesti'e

sé

ipse capitaneus

auxilium

nostros

que-

hoc modo

polliceri

publice fateretur, nos non potuimus non iniquo animo ferre,

tum quia sciremus illum esse subditum fraternitatis vestre, consercuius optimum animum et bonam voluntatem ad * vandam inter nos et dominia nostra pacem et concordiam dudum' cognovimus, tum ver quia opinioni et expectationi nostre, quam de illó homine habebamus, hoc factum illius )

non

satis respondebat.

Scripsimus itaque fraternitati vestre

querelás contra ipsum, ut daremus fraternitati vestre intelligere,

multo

lentie

mutue de

nostre

illi

grassatoris

Xos enim

capitaneo honestius fre,

faveret,

polliciti

iustitiam

contra

illos

ex parte

suinus,

codexbeu

facere,

dummodo debite

tollliibából

initio,

potius,

futurum

sicuti et

subditorum

querulantibus

paci et benevo-

fraternitatis

responderet

amicum

sumus ab

iniuria res agatur, et

potentes

voluntati

expectationi

fautorem

sumus,

rum

quam

talis

predicaret.

nunc parati

nostrorum oranibus

dummodo

nos, (jui

vestre,

iure

non

subditorum nostro-

reqüiramur. Sed nos veremur,

et.

^fATvAs kiuály

f)2

sjut

illa

coniposita

hiis

relata, qui asseruenuit ipsuiri

adhuc anno, querelis

iit

vestra

eum

Quod

fovei-i.

inquirat ab

;

et si ita

non

compertum

exquiremus,

quia nusquam

nostris

fuerit, nobis

etiam

conqueremur.

IVaternitati vestre vestra,

vei

publice

vestrani,

fi'atcrnitateni

dixPiunt, et scriba.t nobis, in

talia sibi

illis, (|ui

in terris Slesie

roganius

est,

acceptis

statira

per eain comprehen-

ipse iíalis) et a quibus subditis

l<^co

detinetiir

ilhim

ita

veslív

tVattjrtiitati

scribit,

depositis,

commissum, per nostros subditos

(lere

(j[uo

Christofnrum í(alem) superiore

tVaternitas

nostris conti-a

t-k\ki,iíi.

terris

ampliuH

81esia

imputetur,

nos

contra illum

Sed hoc credat fraternitas 81<?sie

nedm

publice foveri,

sed neíjue occulte teneri potuisset, quod nobis non inuotuisset,

(ut trateiMiitati vestre relatum est) ita se res haberet:

nisi

nunc ad

forte

quod

vestra,

faciemus,

deprehendi eo

ipsam,

taciat,

et curet

nos

inter

credimus, ut vestre

pro

rogantes

inquirendo

quam

nos

partes

illas

terris Slesie alicubi

quam

ille,

commigrasset. videbit

pot^erit,

iuquirendo

similem

Quod

omnein

diligentiani

pro

pro niutua pace et benivolentia,

perpetuam semper uianere affectamus, queui niulto celerius

nostris

í'rat^rnitas

repeiiri

posí^e

terris fraternitatis

credimus, dignam

cor-

reptionem nou evadet. Nos enim, sicuti iam semel fraternitati

vestre scripsimus et significavimus, nihil magis optamus,

quam perpetuam pacem

optimamque amicitiam et fraternitatem inter nos et utriusque nostrum regna et dominia conservare, ad quod omnem nostram operám adhibebimus, curamque et stúdium pollicemur, quemad-

modum

litteris

et concoi-<iiam,

fraternitatis

vestre

iiitelleximus

similia

nobis poUiceri. Yalere itaque fraternitatem vestram feliciter et

ad vota.

Dátum

levél élén :

(A M. Nemz.

•)

etc.

Ad Kazymyrum regem

Polonie.

Múzeum

jelzet codexében.

1656.

fol.

lat.

codexben tollhibából még egyszer jö

sint.

53.)

1480. oKióiiEit.

C:^

41.

Dambnái Jakab krakói várnagynak.

1480. október.

jóakarata

sítja

Vidimus

plurimiim

quas

rescripsisti iiobis

Jiominasti

coiisaiigviiietim

quam adversum

iiostram,

lemoveremus,

Super

respondemus

qiio

tibi

ciir

tu nobis displicere

tibi,

dederimus

adiutorem

non potuimus, noster,

sicuti

regi tuo et tibi

sumus.

aut currente fania

professum,

tua

sci'ipta

quod

gi-avem ob hoc erga te

advei'sum

licet offensus esset

etiam

animum te ani-

per scripta nosti-a et serenissimo

nuper significavimus,

tamen eo non obstante

a nobis per litteias tuas postulabas, scribere vide-

id ([uod licet

per

protecto

Nihilominus

gessimus.

]»i-o

causam,

a te minimé expectaremus, ita vehementer non dolere

sicuti

mus

levi

tibi

grassatoi-is i(ális) te attinen-

illius

tuisse

dignaremur.

pliirimum

mirati

deberes,

relatu

prosequi

quod cuin imnqiiain i-ecolamus

qiiando accepimus, id autem non ex sed ex fidedigno

esse te culpa-

tuum attinentem

qui nobis libentius

te,

intenderes,

aliquo displiouisse, nec

lit-

petis itaqu(% ut indignationem

;

henivoleiitia

displicere

nos

tem

ad excusa-

te pi<» liac re coiicepissenius, a te

et iiostra

quam

obsequi,

non

asserendo

iustificas,

Schafranyth quem alias

negotio

])ilem in et

litteras tuas,

fog.

tuaiu et declar-ationem innoeentie tue, in quibus

tioneuj teiis

Bizto-

ha jövben kártételektl tartózkodni

felöl,

(juasdam litteras commeiidationis ad sédem apostolicam negotio cuiusdam amici et familiáris

complacuimus

nius,^j

invitos

petitioni tue,

datis a te occasionibus

tecum non

venisse.

Cuni

tui,

libenter

feci-

ut intelligeres nos nísi

ad huiusmodi displicentiam

itaque te videremus,

prout nobis

gratiam nostram potius et favorem erga te quam gravem animum nostrum affectare, ut id manifestis operum

seribis,

indiciis

antiqua tibi,

approbaveris, dilectio,

et ex

qua

scias,

quod

nostra

benivolentia

semper prosecuti sumus, non deerit

nuuc depositis offensionibus

tuis et animi nostri

gravedine, solita benivolentia te prosequi voluraus, confidentes

Lásd

a 42.

szám

alatt,

MÁ'iYÁs ktkAi.v

(i4

tua,

liumaiiitate

tuo, ut (licebatur,

fretns auxilio

vei

progressum

commisit,

attentavit et

efficies

mali liominis pravita.tes,

heris, (jiio illius

Ijeiiivoleutiam

promereberis, et orani studio

iiobis factis

ueque

amorem

(luod

í.kviíi.i;i.

coopera-

contra nostros

qiii

favore

multa enormia

iilterius

non liabebunt,

impunita remanebunt.

tot maleficia illius perpetrata

Datnm.

élén:

levél

Jacobuiu de

Dainbuo

castellanuni Craco-

viensem.

Múzeum

(A M. Nemz.

1«56.

fol.

lat.

jelzet eodexében. l.)

42.

14S0.

IV. Sixtits pápának. Ajánló-levél egy lengyel

oJctóher.

pap Est homo raeritoque

digniis

érdekében.

de t(aU) quem nos iure commendamus, qui ut nostrara

t(aUs)

Aestre

sanctitati

cum

erga se benivolentiam

effectu profuisse sentiat,

candum pro eo duximus sanctitati vestre, dignetur ciali gratia

proprio

motu suo concedere,

ut in metropolitana

Polonie cathedralibus,

t(ali) eoclesia et aliis ecclesiis

regni

videlicet

ceterisque

t(ali)

collegiatis ecclesiis

ecclesiastica

cathedralibus

annexa

sünt

vei

beneficia

vei sine cura, etiamsi personatus vei et

de rigore iuris incompati-

cuiuscumque

obitum

que per

bilia existant,

etc,

eodem regno Polonie duo

cum cura

eisdem

dignitas

t(ali)

suppli-

ex spe-

vei

cessionem

aut episcopatuum susceptionem de iure aut de facto primo

vacabunt

acceptanda,

curia et de valeat

reservatis

obtinere

simul

que

duxerit

prius

habitis

extiterint,

cum

canonice possidere, datis eidem super hoc executionibus prepositis

ipsarum ecclesiarum

verint

ipsum

per

codexben hibásan

de Dombro.

található adatok szerint, melyeket dr.

tanár

volt

szíves

viselte a krakói

közölni,

várnagy

qui

et tlecanis,

requisiti fuerint,

Jacobus

tisztét.

sibi

cum vaca-

confirment

krakói

levéltárakban

Smolka Ferencz krakói egyetemi de

Dumbno

1478

— 1490

küzütt

148(1.

prerogativa

cuin

assigiieiit,

gratiam

NOVfiMBEU

()5

(.).

speciali,

omiiibus

siaiileiu

provincia habentibus iste debeat anteferii.

in dicta

Faciet nobis in hoc sanctitas vestra singularem gratiam,

dominus

ipse

qui

i(alis),

nobis gratissimus est et a nobis

benemeritus, nostram in hac parte commendationem noverit

Quam Deus

apud veatrajn sanctitatem profuisse.

levél élén

pontificem pro obtinendis beneticiis.

(A M. Nemz. Múzeum 1656.

Monumenta Vaticana.

et('

lat.

fol.

jelzet kéziratában.

68.

—

CL XXIII.)

4S.

14S0. novetnber

törökök

ellen

IV. Sixtus pápának. Értesiti, hogy hadait a Kéri, hogy a magyar korona jogait Késznek nyilatkozik, hogy a császárral

veheti.

lurtsa tiszteletben.

fenforgó vitás ügy eldöntését rá hízza. Beatissime páter et domine clementissime, post nostri commendationem ad pednm oscula beatorum. Accepimus litteras sanctitatis vestre et contenta earum bene intelleximus.

nobis

Seribit

sanctitas vestra,

quemadmodum

nos

antea scripserimus reverendissimo dominó cardinali Agriensi,. audita nuper statis

irruptione in terras imperialis maie-

profectionem parasse contra

itineribus intercludere et

illos

vei saltem,

pére,

antequam

persequi potuissemus.

illos

itinere, ipsi

Turcorum

quo potnimus,

illos

illos,

diurnis

nocturnisque

fit,

ubi etiam

danda dominia

cum de

reci-

Sciat sanctitas vestra nos celeri fuisse persecutos

sic

;

avolaverunt,

lam

verum (cum magnis

facti sünt,

vix fuisset possibile illos pervenire.

erant ad Zauura,

eis

christiauorum excederent,

fines

de nostro apparatu certiores)

ribus

eo (consilio, ut vei)

predam abactam ab

itine-

ut vei alitibus

castra nostra posita

discessu illorum nobis renuntiatum

(intellexeramus ali)quos eorura (ad) deprei»ostra declinasse,

quos una pars nostri exer-

citus persecuta sic profliga runt, ut ex tribus milibus Tui'cÍ8_

vix

ducentum

instruimus

M.VryfS KIKÁLY

evaserunt.

copias LEVELEI.

Postea,

maiorcs

dum

exei-citus

prepa ravimus

nostroá hoc, j

MÁtYÁs kíRÁlV

M-:vÉLtíi.

(tmiecta /^awa tíumiiie nidos Tlmi-coniin iii)vadamus, et de ininria Cliristianis illata ultionein debitam capiamus, diversa

ad nos nova perveneriint, inter ([iie precipnum hoc erat, quÓd affirmabant serenissimum dominnra Roraanorum impe]-atorem

oi)ere

tíitis

solito co(na)ri

pertnrbare,)

nos

Qiio

tam

(sancto) Cbristfiani-

audito,

licet,

iiti

scripsera-

nius antea reverendissimis dominis cardinalibus Agriensi et

omnis nostra intentio

Aragonie,

ut in Thurcos consilio

volnntas eo ferebatur,

tamen postea mutató ZaM^am transieramus, (ut omnem levis armareeto

itinere

contenderemns,

ture) exercitum, quem paulo ante premiseramus, recenseremus apud Jayczam et exinde mitteremus ad faciendas predas

incursiones ac incendia in omnibus Turcorum finibus, quo ulterius progredi potuissent quod et fecimus, dimissisque illis iam (revertebamur, ut iremus contra) imperatorem et

;

cum

veliquis

sanctitatis vestre,

dinem

Et hoc mane, cum redissemus ad

gentibus.

Zawi portum,

citeriorem

rebus

exhoi'tantes

(nos

ecce in ipso portu aífuerunt littere

nostra

studia et diligentiam ac sollicitu-

commendantes,

miriiice

fidei

passionem

per)

salvatoris

(simulque)

nostri

perque

viscera raisericordie eius, ne deseramus oblatam nobis divinitus alia

rei

bene

gerende

occasionem.

quibus

litteris et

multa comprehendiraus, que nobis vehementer placuerunt

Sed ut paucis respondeamus sanctitati

vestre,

beatissime

(quamquam) omnis voluntas et intentio nostra eo immutata fuerat, quemadmodum antea diximus, ut premissis illis levis armature jjrecursoribus nos contra dominum'Eomanonim imperatorem converteremus onine lobur exercitus nostin, tamen acceptis hiis litteris sanctitatis vestre, (que pai:er,

nos) adeo

(suaviter,

adeo cleme)nter ad suscipiendam hanc

provinciám in negotio consilium,

íidei exhortantur, subito mutavimus nunc imperatore, qui nos assidue in

et dimisso

rebus üdéi perturbare querit,

constituimus,

desiderium

est,

sequi

illos

sanctitatis

vestre

Zawam

pre)cursores nostros, nec reverti, quoad nova

de nostra victoria contra Turcos

tk'tem;

uti voluntas et

(reverti trans

Nos quidem

etsi

rebus

letificent

j)rivatis

feli-

vestram sancti-

valde

urgeremur,

tíimeu pro publico üdéi negotio, ad quod nos sanctitas vestra

NOVKMlíKK

14.S().

per (passiouein

cuius

vestre,

fidei

voliiiitati

non hanc niodo,

f'uimus et sumus,

christiane

nostri et per visccrii misuricordie eiiis

clomíiii

mandato

statuimiis omiiia pretermittere et pro

()b)testatiir,

sanctitatis

0,.

utilitatem,

sed

seniper

ohseípientissimi

ad lionoreni

(pte

cpiamfvis

aliam

l)ei

forti

et et

animo subire provinciám.) Vadimus itaque, heatitiido vestra voluit, contra Thurcos et sine inter-

l)romptissimo sicnti

exercitus

traiiciemus

luissione

divina ])ietas

concesserit,

acturi,

nostros,

pro coinodo et felicitate Cbristia-

coutra (perfidos Tiircos agenda, de quo laboré nostro

iiitatis

speramus) sanctitatem vestram propedieni

duximus

Yerura obtestaiulam

turam. vestram,

qiiam

nobis

qiie

nova audi-

nos

sanctitatem ut

supplicamus,

cui et humiliter ac devote

videt ac ipsa

felicia

post-

rerum experientia palpat nos non esse

tepidos (et segnes ad obsetpiendum mandatis suis, et facienda

omnia) quecumque pro comodo

íidei,

pro obsequio

sedis apostolice fieri per nos possunt,

christianos nos ipsi

omnia dura

sanctitas vestra novit,

qui

officium

mojdum

nos

faciat

expectamus,

ipsa

quemadmodum

(non quiescimus prose-

et sanctitas

(jueraad-

vestra,

non turbet nos

condam reges predecessores nostri nobis illibata tradiderunt. Et si quid tale

que

acquisiverunt et

inter alios prinoipes

et adversa,

nostrum,

iuribus nostris,

fecit,

toleramus

honore

divi

quod iuribus nostris derogat, supplicamus, ut dignetur vestra

sanctitas

clementia

paternali

emendare,

vei

per hoc ostendat grata esse sibi et accepta obsequia nostra.

Xam

alioquin

iocundo

sciat

sanctitas

animo possemus

vestra,

amplecti

quod non

negotia

ita

fidei,

leto et (et

iuri

nostro pest tot clarissimorum regum) predecessorum (nostro-

rum, qui nobis hec iura)

illibate conservarunt,

ipsa nostro

tandem tempore derogari nullomodo possemus equo animo ])ati.

Supei- <juo sicuti speramus, ita et

expectamus clemens

benignum a sanctitate vestra responsum, (quod si fiet, in his duris et maximis labo)-

non medioci-em afférét nobis ribus,

tionem.

quos mandato sanctitatis vestre suscepimus, consola-

nobis

cbristianorum,

non desint

ver

certa

quemadmodijm

presidia.

sit,

dummodo potentatunm

brevi apostolico nobis insinuat,

([uod nos

(cum sanc)tissimo

illó

(rege

MÁTYÁS KIKÁLY

(Í8

proplieta Dávid) dicemus

coinpreheiidam novit

absque

vestra,

alionim

iam ex provinione (Idronti

vestre

sanctitati

(Persequar iuinii)cüs meos et

non convertar, donec

diíiciant. Sed quod impares sünt liumeri nostii presidio tantum onus tolerare, quia et

illos,

sanctitas

LEVKLlíl.

Rliodi satis

constare) potest, (quid faciant) septuaginta milia

contra

Quod

Thurciim.

([uando scripsisse

auteni

inter

alia

anreoruiu nos

seribit,

ali-

verba nobis data esse hactenns a sancti-

tate vestra,

supplicamus, ut id sanctitas vestra iniquo animo

non recipiat

;

recordamur en(ini scripsisse hoc ad reverendissimum dominum cardinalem Agriensem) non in eum sensum, quod profecto numquam cogitavimns, ut voluerimus verba data

intelligi

nobis a sanctitate

esse

sed

vestra,

quod questi sumus a potentatibns christianis, quos sanctitas vestra ad scitum nostrum sepius ad í'erend(um eum,

negotio

presidium

fideij

(exhortata

est,

tamquam

tatem vestram veneramur,

Nos enim

filius

sed in honorein potius

liain,

obsequens

imperatorem B,omanorum

ad pacem

sanctitas vestra

apostolicum,

attinet,

ver

cui seraper

Quantum) ver ad

eum quo

et subiungit

placeat, esse

contume-

vestre sanctitatis,

obsequi et (serv)ire parati(ssimi sumus.

hortatur

missuram

legatum

oratorem apostolicum,

cuius nos opera (tuto et íideliter uti ) possumus etc.

demus

sanctitati vestre profecto ipsura

videri

nol)is

doctum

nos

hic reverendissimum domi-

num patrem episcopum Asculanum

hominem

esse

sancti-

devotissimus

omnia ex aíFectu non

et scribimus

data

verba)

sanctitati vestre et per consequens nobis.

respon-

;

dominum Asculanum

prudentem ac

optime

expertum ad res gerendás sanctitatis vestre verum id possuiíius afíirmare de illó, quod dicitur in evangelio salvatorem ;

nostrum mitis)

dixisse

sum

ipso

humilis corde.

esset et aggrederetur

Discite,

inquit

me,

Si ipse aliquantulum

rem ipsam animo maiore,

vei

(quia

severior si

alium

talem legatum mitteret sanctitas vestra, iudicio nostro melius conduceret

istis

rebus,

quia ut intelliga t (sanctitas

vestra

móres) imperatoris, (ipse omni conatu) refugit, quandocumque ')

Caffarelli

Prosper ascolei püspök. IV. Sixtus pápának IIL Frigyes

császárhoz küldött követe.

1480. NOVEMBER

quod iustum

ad hoc,

videt se trahi

legatum mitteret sanctitas

vestra,

palparet et diffiniret negotium

t'avore cuiiislibetj partis,

talem

Vellemus,

est.

qui videret,

cognosceret,

differentiarum inter nos,

pars justo et hoiifesto nollet

iitra

non

acquiescere,

curato

cogeret pai'teni contravenientem ad

l)arendum iusto per censui'as. Et ut eo magis pateat sanctivestre iustitia et innocentiu nostra, nos contenti

tati

vestram sumeré pro

vei sanctitatem

ut sanctitas vestra videat,)

triuni (consentire,

nos

deffiniat inter

postquam videbit

quemadmodum

inter

nos,

postquam

sine ullo licet

cognoscat et

cuius

;

arbitrio et

semper elabetur,

trahi,

cum nos

})resente dicto oratore

dominó episcopo Asculano, oradonnni (leorgii ducis, tanquam media-

respoiisum dedimus,

vidít

promissa

ex(templo

ad iustum

nuper,

fecit

toribus illustrissimi

est

reverendissinu)

(apostolico)

toris

iustum

volumus refragari. Yerum dominus impe-

difinitioni in nullo

rátor,

quod

id,

sumus

ni-bitrio et in eius arhi-

cooperandum

omnem practicam bono

nobis ipse

dimiait.

fine

parvus

responso cognito,

(luo

observandum

requiri

et illum

discidit)

Nos tamen

stimuhis

inscriptiones

contra

presidiuni

sit,

Tliurcos,

mediatorem

non

obstante,

vei cunj

(luia

minoi-e

duce exercitus nostri scimus ipsum posse castigari ad arbitr-ium nostrum, tinis,)

vei

tamen, ut

parati sumus,

eadem

intei-

ditt'er(entiis

nos bonus detur

(juicquid vei legátus sanctitatis vestre,

sanctitas vestra inter nos pro iustitia et equitate

tunc

cum nosti'am iustidominum imperatorem

intelliget

ad obsei'vandum) pro-

decreverit, contentari et confidimus, (juod

tiam sanctitas vestra discutiet,

magis cogiioscet

(simul

missa nichil unupiani simus sanctitatem

])atum

])er

vestram

nos erga illum de(feci)sse.

incolumen

in castris exercitus nostri

conservare

ad vadum

Áltís-

dignetui".

liuminis Zaui.

VT. die Novembris, anno dcunini millesimo (][uadringentesimo octuagesimo, regnorum nostrorum anno Hungarie

simo

Bohemie Eiusdem vestre

tertio,

vei'ó

etc.

vige-

duodecimo.

sanctitatis (devotus

Mathias

re.v

filius)

Hungarie, Bohemie

Commissin propria domini

etc.

regis.

MÁTYÁS. KIRÁLY. LEVELEI.

7.0

Külczím divina

Sanctissimo in Christn patri et dominó, dominó Sixto sacrosancte Romane ac univcrsalis ccclesie summo

proVidentia

dominó nostro clementissimo.

pontiíici,

(Eredeti.ie, elrongyolt

Hézagait a M. Nemz. másolatból

lehetett

állapotban, a velenczei állami levéltárban.

Múzeum

pótolni.

—

1656.

íol.

jelzet

lat.

lev Monu-

codexében

XXXI,

Epistolae V. IV. E.

menta Vaticana. E. CXVI.)

44.

1480. november

jára

Rómába

IV. Sixtus pápának.

november els nap-

egybehívott értehezletra Icövetehet

nem

Mildhetett,

mivel a meghívást hésön hapta. Veronai Oábor és A?'agoniai

János bibornohoh mididen irányban megadhatták a

hello

felvilágosüásoJcaf.

páter et domine elementissime, post devocommendationem ad ])edum oscula ])eatoriim. portii Zawi, qiiemadmodum sanctitas vestra ex aliis

Beatissime

tam

mei

In ipso

nostris latius intelliget, accepimus litteras sanctitatis vestre

simul

cum

litteris

reverendi ssinii domini cardinalis Agriensis,

quibus hortabatur nos sanctitas vestra, ut oratoi-es nostros

ad diem Kalendas Novembi'is conventioni oratoruni omnium potentatiium per vestram sanctitatem institutam in urbem mitteremus. In id ipsum nos et littero reverendissimi domini cardinalis

Agriensis

libenter fecissemus,

vestriim

demum

vei

die

rem nimis tardani

mittere

Octobris

domini

tuerunt

allate

patris

episcopi

Wienna, quibus

ipse

oratores

statim

nostros

rescripsimus

nos

profecto

per alios de hoc requisiti.

conventionis

ipso

(jiiod

antea in tempore

fuissemus

Asculani,

similiter

littei'e

oratoris

hortabatur,

Verum

uno

die

lioc

reverendissimi apostoliéi

mitteremus

urbem ad Kalendas Novembres, non posse nos

nunc

quod ultimo

preter hoc,

nobis

per-

vei per

nostros

oratores

arbitrati sumus.

nemo nos antea avizavorat

(;nim

die

sanctitatem,

iam

evoliito

liortabantur, si

cui

una nocte

1480. XOVEHBKR

urbem

oi^atores «ostro8 in

non esse

qiiia lit-tere-sanGti-j

0})us oratores nostros mittere,

requisitio adeo retardata est aliis,

destiiiai-e.-

ad huc eo pösterius allate simt, existimavimus

tatis vestre

jara

ita et in

beneplacito

libenter

lioc

vestre,

f>anctitatis

data

tempore ad notitiam

postquam

iiostra

nam profecto sicuti in omnibiis morém gessissemus volimtati et ;

res

sí

nobis in

fuisset

ista

de nobis opus

siquid

sed

;

est,

habemus ibi ])résentes reverendissimós dominos cardinales Agriensem et Aragonie, ({ui non secus, ae si hine novó's^ oratores mitteremus, ad omnia, ([ue opus érit, ipsi enim omnia, que ad negotium

attinent, sepius a nobis audie-

íidei

sauctitati vestre et aliis respondebunt et

runt,

vestram non

sanctitatem

secus,

nos

informabunt

ipsi

presentes

essemus, Tanta enim viderunt bic apud nos, tanta audierunt uterque,

reverendissimus

presertira

Misimus

pertineant.

nostre

responsionis

que

eorum,

ut nichilignorent

a<l

diebus

preterea

dominus

Agriensis,

rem bene conducendam copias

superioribus

ad illustrissimum donnnum

Georgium

Bavarie ducem reverendissimo dominó cardinali Agriensi ad hoc, ut sanctitati vestre ostendat, ex ([uibus copiis sanctitas

vestra bene

superque

coliigere

Thurcus

offendi,

nostrarum

quibusve

oporteat,

vestram

nisi

satis

publica proque fidei

possit;

enim

Satis

(juibus

siquid

módis

amplius

duo domini cardinales, rerum

non

sanctitatem

ignari,

vestram

quod nos ad rem dicere quöd negotia fidei, que alioquin sanctitatem commendata liabere non ambiginuis, iterato

Amplius non

est,

commendamus, supplicando, ut pro salute communi cliristianitatis bono id, quod rebus

vestre

sanctitati

repelli

ipsi

intentionis

responsione,

ipsa

sajictitas vestra indiget,

informabunt.

iudicium nostrnm.

j)oterit

declaravimus

magis conducere videbitur, opportuno tempore decernat ut

faciat,

cbiistiane

sentiant

vei

cum

sanctitatis in

ipso

eftectu.

vestre

in castris

tandem ultimé Altissimus

utilitate ecclesie sue sancte

Dátum

opem

providentiam

necessitatis

sanctitatem

res

articulo

vestram

pro

incolumem conservare dignetur.

exercitus nostri ad

vadum Zawi

fluminis.

VII. dio Novembris, anno d<nnini millesimo quadiingente-

MATVAS KIRÁLY LKVELKl,

simo octuagesimo, vigpsimo

Eiusdem

regnoriim nostrorum anno Hungarie

ver

Boheraíp

tertio,

vestre sanctitatis devotus

filius

Mathias rex Hungarie, Bohemie

Commissio propria doraini

Külczím divina

etc.

regis.

Sanctissimo in Christo patri et dominó, dominó Sixto

providentia

pontifici,

etc.

diiodecimo.

sacrosancte

Romane

ac universalis ecclesie sumnio

dominu uostro elemen tissimo.

—

(Eredetije a velenczei állami levéltárban.

kek. IV. 336. -

Monumenta

Diplomatiai Emlé-

Vaticana. E. CXVII.)

45.

1480. november

Emészt

hogy ne engedje magát

szász választófej edelemneJc. Felkéri,

a császár

ellene

e'rdelcében

ellenséges

fellépésre csáhittatni.

lUustrissime

princeps,

uobis in transitu vádi

amice

ílumiuis,

Constitutis

cliarissime.

nostrum ad Turcan

iter

christiane reipnblice coramunes hostes continuantibus, snperA'enerunt nova,

illustrissimam

Viennam, licet

nitati

cum

ibique

imperii

aliis

condicto

principibiis

nos pro ea benevolentia

maximé cum

constet

honorem nostrum

charitate,

astringimur, id facere

A'estre

venturam ad

favorem imperialis maie-

tractaturam coutra statuni

statis aliqiia (^t

quibus significabatur duniinationem vestram

qua

nequaquam

vobis et imperii

uois

frater-

potueriniuis,

priucipibus omnibus

nos omnia studia nostra ad avertenda a cervicibus Cliristianitatis perfidi hostis

dubitamus. victoriam,

Deo tam(^n

potentiam continue intendere, sicut non

nobis

favente

facilem

eis

reportare

moti talinm novitatum indignitate statui-

rans de his avisandam fratei-nitatem Avsti-am, ne tatia meditaretui-,

que possent

esse contra statuni et lionorem nostrum,

sed potius intendere ad ea, que intelliget rebus nostris profutnra, presertim

communem

cum

intelligit

chi-istianitatis

nos pro salute publica contra

hostem

occupaii.

Nam

quid

1480. NövJEiMnER tale

Aestram

fraternitatem

per

A-el

imperii principes

alios

coiisideraiv poteritis

iiostrum fabricaretur,

lioiiorem

coiitra

non tam nobis, quam rebus christianis iniuriam

detrimen-

Xos quidem deo nobis favente ab iniuriis adveisatis tuti sumus et oinnes nosti'as fortunas pro nulla

tuin iiTOgai'i.

sarioriim

tatis

exponimus

amicitia

nobis

rebus

sed

neminem

pro rebus christiani-

igitur in hoc salutari opere tlirbaremur,

;

vestia

fraternitas

quam

magis,

alia coramoditate nostra

vobis

Scimus quippe

inferetur.

queri

iuste

neminem

nos

quia

posse,

non

que iniuria

t-onsideret,

christianitatis

offendimus, preter lioo (juod inra nosti'a tutati sumus. In bocsi

quid

maiestas

imperialis

tassemus, nisi

maiestas

gi-avius

cogitare potest,

túlit,

maiestatem suam nunquam atten-

(|Uod profecto nos contra

sua

servato

nt)u

promisso,

nos ad

tamen

et opta-

inra nostra i'e(|uirenda ('(nniíulisset. Optaraus

]-emus

illius

vare promissa. et hortamiir. tatis

benevolentiani et aniorem,

Quamobrem velit

aliis

sed

pro

ipsa

fiducia.

quoque nobis obbxiui

Quoniam si quid aliud violate notam incurret, opere facile ab incepto (]Uod negotium non

fidei

modo

nos

nocere et

ultra

que

liis,

toi'tasse

quam

faciet.

bee

volentibus

nos

obsistat.

amicitie

nobis

contrario

negotio retrabere cogamui-: ad

quam impedimentum

expectaremus.

obstaiite. (^uidquid poterimus,

cbristianitatis

nobis

non

babemus,

illa

oftensam

dei

contra

forte

traí.-tarentur,

Testram, sed aliorum christianorum

favorem precipuum potius

Nos tamen eo non fidei et communi turbaremur,

inter nos amicitie et fraterni-

bouorem aliqua

nobis ser-

vellet

fraternitatem vestram requirimus

mutue

nonuiodo

recordari.

statum nostrum adbereat,

sic

imputari

non

bono

pro negotio

faciemus

poterit,

;

rebus

ver

nostris

(|ualitercumqufe subvenire cogemur.

levél élén:

ÍA M. Nemz.

Saxunie et certos electores.

cluc38

Múzeum

2.517. fol. lat.

jelzet kéziratában.

13.)

MÁTYÁS KIBÁLY LEVELEI.

4B.

14S0 szén. Fontana Ferencinek, Nápolyba küldött köveSürgeti, hogy másik követe Leontius mielbb térjen

tének.

vissza.

Maguifice Leontio

fidelis iiobis

dilecte.

in discessii, ut expositis

Commiseraiiius loaimi

que

liiis,

sibi

serenis-

simum dominuin regem Ferdinandum, ad reverendissimurn dominum eardinalem Agriensem et ad te dederamus in mandatis

referenda,

expedire et ad

nos

dominum

ipsum

curaret

quampi'imiini

ipse otius

De hoc

i-everti.

Agriensem

eardinalem

inde

scripseramus et et

te,^)

hortantes, ut omni studio et diligeritia cito absolveretis loannem Leontium ex Neapoli el; ad nos mitteretis festinanter. Quamobreni id neglectum est, mirari non sufíicimns, et nescimus causam liuius negligentie cogitare. Unde

denuo fidelitatem tuam requirimus. presentibus,

omni studio

Leontius

adhibito

re(iuirinius,

statim

parte

ipse

(|uocumque responso ad nos

mus eum

i-eraittatur

cum

quia nos non misi-

ut istic demoretur, sed ut expositis informationibus

suis et obtento

(piamprimum responso ad nos revertatur

unacum reverendissimo

vos

;

est,

car-

ad hoc instanter

nostra

Leontius- expediatur,

non enim fit necesse, ut eum ad

cum

expeditus

cum. reverendissimo

sollicites

quem ex

Agriensi,

dinale

et .hortamur, ut acceptis

nondum^)

ipse

ibi

manendum

cardinale Agriensi ibi pre-

sentes sitis et sciatis

omnia bono modp absque

Proinde

eum

volumus,

ibi

mitteremus,

illó

expedire.

nullomodó retardari permit-

dominum xardidominum regem sollicites. ut statim .expeditus ille Leontius i-emittatur, tu ver unacum reverendissimo carditatis,

sed tu precipue et reverendissimurn

nalem

nale solita dilig'entia rebus nostris -inténdas, et sollicites ea, *)

törökök

Emlékek.

Leontius 1480 október havában küldetett elleni II.

hadjáratra

pénzse^félyt

eszközöljön

441.)

Ezen leveleket nem

=')

birjuk.

code.xben tollhibából

condam.

Nápolyba, ki.

hogy a

(Diplomatiai

-1480

ji^zÉN.

que sollicitanda sünt, proiit nos

tua

fide

industria

expectamus. Caveas autem ne aliquomodo a nostris inde abscedas.

misimus

cum

servitiis

ut facilius et commodius facéré possis,

nunc per cursorem ipsum florenoriim 300 ut

tibi

illis

Quod

necessitatibus

tiiis

Quod

interea prospicere possis.

plures non misimus, ideo factum est, quia pectinie post nos

nondum

certus

lioc

atferentur

allate sunt,^)

cursores crebrius ad nos evoluti sünt,

mus

mitteretis

Et de

proximo.

quod per primum cursorem, qui

sis,

istuc iturus

Optaremus tamen, ut

plures tibi pecunias transmittemus.

est,

vei

tamen

iam enim duo menses

;

postquam continuo novitates ex Neapoli expecta-

nescimus cogitare, utrum nobis aliquem non mittatis,

mittitis, ubi tanto

levél élén

tempore remoretur.

Francisciim Fontana.

(A M. N. Múzeum

1656.

fol. lat.

jelzet codexébeii.

34.)

47.

1480

szén.

Leontms Jánosnak,

JcöveténeJc.

Venerabilis litteris scripsisti,

Olaszországba

Jcüldött

Válasz jelentésére. (Töredék.)

íidelis

iam

nobis dilecte.

([ue

nobis in tuis

intelleximus, et non aliud intelligimus,

quod in facto subsidii, de quo serenissimus dominus rex Ferdinandus et nos sepe specificati fuimus, nihil omnino

nisi,

sequatur in eífectu;

super

([uo

per Xantum*) mentem nostram. dominum regem de hiis

nos

latius

signiíicavimus sue maiestati intentioneni et

Optaremus quidem nos saltem per omnibus finaliter avizari, et te ad nos

cum

Nam

responso.

([uod

seribis,

post

([ue in ipso negotio quotidie fiunt, et

levél élén

(A M. N. Múzeum *)

Ennek

•'')

király

levél

citissime

hoc im[)edimento fre,

quod nos oratorem nostrum ad summuni

remitti

alias difficultates,

pontifi cem ^)

....

loanneiu Leontiuui. lfi56. fol. lat.

ugyanis,

kiléte felöl

mikor

jelzet codexében.

e levelet

irta,

38.)

Zágrábban idzött.

nincs tudomásunk.

vége hiányzik,

mivel egy

lap a

oodexböl

elveszett.

MATVAS KIRÁLY LEVELKl.

48.

1480. deczemher 14.

IV. Siodus 2)ápának. Jelentést

tesz

töröJcöh fölött Tcivivott gyöizelmehröl.

Boatissime páter inei

comTnendationem

domine clementissime, post devotam

ad peduni

saiictitati vestre, et significavi,

diebus.

nudita

Tureoriim irruptione

Romanorum, cum

maximam rerum

animarum christianarum, que

totó regno raeo

quas

captivitatem

metnm pestis, (|ue usque modo grassatui', domo aberam, sed ex silvis,

receperam,

subitam profectionem paraveram ad

Yerura ubi ad

potuissem.

Zawm, antequam ponté

Turcos con-

fluraina perveni

facto traiicerem,

infortuiiio ti'ansvadari ]ion poterant.

nam

multi

Drawm

meo

inundata

dies elapsi

sünt,

Turci meo adventu cognitu, priusquam flumina pre-

sicque

cum omni préda

fata transirem,

ver

ducebantur,

ut raptim poteram, meis,

liberandas cliristiano]-nm captiTorum animas, sequi

domiriia

teri-as

Germauia predam per Turcos abduci,

eonvoeatis,

nam

non ex dorao mea,

occur-

qualiter superioribus

in teliigerem A-astata

liominiini

calamitati compatiens,

Scripsi

que hic apud

rerunt,

innperatoris

beatorum.

oscula

priorjbus litteris nieis de omnibus.

coUectis

convocari

omnibus

mandatis vestre l)rose([uenduni

fidei

nuper

illata

meis,

diversa

sanctitatis,

Zawm

istas partes

me undique

i-equisitione

patei-na

cupiens,

traiecto, et ne iniuria

inipune pertransiret,

clementia ad

obedire

Lortabatur.

sumeré vindictam. Premissis itaque armature

quas

meditarer.

que me

negotium

rursuni instaurato ponté stiaiiis

copiis

cum

feceram.

Postea

celeriter reversi sünt.

chri-

cogitavi de Turcis

certis copiis

meis

levis

Werbozanyam, que provincia omnium Turcorum vastantium

nidus et receptaculum

fuerat,

feci,

ut tota igne ferroque vastaretur, nec prius nostrorum adventus significari

incolis eius

sent, et vulnej-atis

ipsorum

([uam

regionis potuit, consociis, tunc

primum

ipsi ades-

conspica-

rentur nostrorum presentiam; unde et vastata depopulataque

omni provincia, nostri ingentia sjudia adepti abfuit,

(juin

bassa

Pawtli.

sünt,

dominus Homanie

parumque

])roviiicie,

ipso

siio

uiiaciim

eiibili

ratione potiiisset, rapinas,

uisi

íieri

ex inadvertentia

combusta casiim

cum

potestatem

iiitenta,

Oum ver

revertuntur,

omninm

indolens,

iilla

nostri

fiige

spoliis

ingenti horainum et reriini préda,

regioné,

totaliter

sunm

sólet,

prebuisset.

illi

totius provincie onusti

evadere

nec

caperetur,

lilio

minis multitudo nostrorum ad spolia bello

DECZEMIlEU l4.

.I4.S(I,

ecce

qui

bassa,

cii'cumvicinaruni provinciariim

incolas et Turcos finitimos raptim in 8ui anxiliuni collegerat,

reditu

ip8o

nostros,

commissumque prelium fit Turcis

nostri

fuerant,

invasi

Quod prelium

evaserunt.

préda

erant,

onustos

quo

die Mercurii,

quo

adoritur,

scilicet

primum

superiores

nostri

interpolatim quinque diebus,

inci-

piendo a die Mercurii usque in diem dominicum (íontinuatuni

semper

est,

nostri victores extiterunt

quo plusquam decem milia Turcorum

est,

ceciderunt.

riam

concessit

tunc quoque loco

ipso

cruenta,

sic

;

nanque Turci

cum

bassa

conflictus

paucis

tamen

que secum extulerunt, (juarum

tudo erat, íierent. et

statim

quo expeditiores ad pugnam

sünt nostri,

dividere per

Werbozanyam penetrare amplius

regionem (iuia

igne

pauci

his,

(pii

Turcis secare per médium,

ilia.

Sic

esset,

ferroque

indigene, qui

totis

castris nos ipsi

universam igne ferroque delére.

ad nos fuerant, intelleximus quod vastari posset, totamque

vastatam,

liominibusque

remanserant,

Ürene profugerant

in ;

locis

vacuam,

abditis

supertíuum

arbi-

in eam regionem, que })enitus deleta Sed quia intelligebaraus superesse adhuc sex

sumus nos frustra laborare.

cum victoria maxima cum castris fuimus,

reversi

superesse,

asperis ultra fluvium trati

abiicere,

propediem particeps san-

volebamus nanque cum

Sed cum ab nichil

pugna non

rerum necessitate

érit

supervenientibus

uuum ;

coactis scilicet gra-

fit,

triduo ad nos, qui iam non longe semoti

pervenerunt

vix

captivos quoque omnes, quoi-um ingens multi-

;

coacti

usque ad

omnes

levius ferri poterant, retinuerunt

pretiosas, et

ctitas vestra

sünt,

ceteri

nostrisque

dampnosa

nostris victo-

profligati

evaderet,

ceciderunt,

sed aliqualiter

indigenarum

ultimum tamen divina pietas

viores spoliorum sarcinas in tanta res

sed maius prelium

;

omnibus jjrecedentibus attroeius die dominico comissum

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

oppida, missis nii-sus iiovis copiis fecimus,

iit

que tandem ad nos reverse retuleruut, discursione

rereutiir;

facta in universa illa provincia, non amplius

quos ad nos

ginta piieros reperisse,

quantam

omnibiis

quod

De quibus

inter

omnes

civitates

supra omnia alia

Constantinapolim, Adrinopolim, 8copiam et

qnorum uno

;

ex hoc

susceperit,

et provincias dominii sui qnatiior liec lóca

zanyam

(qimm) quadra-

attulenint.

Turcus ipse

iniiiriam

sanctitas vestra coniectari potest,

repiitat

et illa conibui'-

Werbo-

dubitandum non

everso et deleto,

est,

quin graviter se lesum sentiat, et ininriam hanc snam maio-

rem

quam

reputet,

fortasse

temporibus páti

liis

potnisset.

Dimissü itaque ulteiiore nostro in AVerbozanyam progressn, supervenerunt ad nos phires Wolaclii provinciis regno

Bozne

diversis partibus et

finitimis et íluvio

Narende

contiguií-',

quorum

qui se omnes ad nostram subiectionem dediderunt;

iam

certos

alios

sciat

ver

qtiibus in

noster

nostram

secum

certis illarunl

Turcis

collectis

adherent,

cum quibus

capitaneos

cum

nuper quendara capiet

de Radobyla,

finitimarum

incolis,

necessario

provinciarum primo-

qui prius illarum provincia-

rectores erant, indignati illos

conversos,

subiectionem receptis, diim ipse capitaneüs

ribus ad nos revertitur, Turci,

rum

cei'tos

ad Yolachos Policenses

nostris

assumptis

nostra potestate esse,

his diebus

Miseramus

exercitii transmittemus.

taneum ex

vestra

sanctitas

recipiendos

ad nostram subiectionem

provinciarum,

capitanei

iter

nostri

que

adhuc

obsederant;

nianum conserere capitaneüs noster

coactus, sicuti ex improviso in eas insidias inciderat, ingen-

tem bábuit cum eis conflictum, in quo etiam illos profligavit. Venit huc solus ipse, et nobis afíirmat plus quam octo milia

Turcorum Wolachorumque

admodum non

prelio

cecidisse,

sine gravibus vulneribus evasisse,

paucos

ipsum way-

uodam Turcorum, qui cum aliis Turcis factionis huiusmodi auctor extiterat, cum vulnere captum, his diebus huc ad nos adduci, nos,

queni in dies expectamus,

Dum

hec geruntur apud

non inferiorem nobis victoriam divina pietas ab alio nam Paulus Kynysy generális

regni nostri latere concessit;

capitaneüs

noster,

custodiam

nostri deputatus, collectis ad

partium inferiorum regni

se gentibus

nostris,

que

sibi

1480. dEczemiíKu

presidium olim per nos

clate

14.

nostro, deductis

iiissu

siiiit,

per Damibiimi iiavibus in distaiitia trigiiita

(|uiii<iue

miliuni

Smederew transfretavit. totamque Rassciam Smederew usqiie ad Chrwsowacz depopiatus est,

passinini infra

ultra

adducta multitudine homiiiiim

assertirtne

nuntii

numerura

sexaginta

cum omni

faniilia,

quippe

iiigenti,

eo ad nos missi

(pie constanti

esse

supra

omnes

incole

fertur

milium aniinarum,

qui

rebusque omnibus et frumentis,

insuper

que raptim educi in carribus poterant, sünt educti. Deinde ut maiore Turcos iniuria afficeret,

navibns certis traiectus,

sub ipsius civitatis muro in rippam Danubii descendit,

que

IVfalkoczowitli

cum

suis

omnibus collectum cupientem

suos dófendere

cum

illis

dominum

nostri

abyrent,

decem nostrorum naves

que se|)tem

invaserant,

duas

nostrorum

abreptas nostri insecuti et

naves

illas

qui

celeritate illa navali

recuperaverunt,

fuerant,

eis

;

Turcorum,

naves

quas

abripuerant,

Turcorum navíbus submersis, quindecim versis Turcis,

manusque fugám deinde

ad pugnam,

verterentur in

illi

cum

navibns,

invitavit

conseruit, donec

conscensis

ibi-

wajuodam eius loci, expedita manu nequicquam

Kasscie,

insuper

cum

uni-

atque

sul)

reliquas

asportarunt,

sic

Turcorum capita, ut conspetítum capitanei nostri erant rt'cens amputata, posuerunt. Aderunt propediem captivi et spolia super eos Turcos obtenta, imacum eorum signis trecenta

et armis,

quibus

vestre victorie illius inonu-

sanctitati

menta transmittemus, Que omnia idcirco voluimus signiticare ut sciret, qualem nobis undique victoriam

sanctitati vestre,

pro

felici

incremento

christianitatis

vestre sanctitaiis auspicio concessit, illám, in

qratamque faceremus, ne

felices nobis

ageíitibtis, offerri

necessitate,

super hostes victorias

;

vellet deesse rebus. cbristianis

fidei,

iudicio

cbristianis facérét,

qua

operám

dei gratia

sed posita ante oculos tante rei

talera

est,

provisionem

tandem optimb

cum

principibus

res cliristiane providentia sanctitntis

vestre in melius restaurarentur

sibilem

magna

nostro duntaxat roliore

que diu multumque neglecta

suo sanctoque

sul)

simul admoneremus

tanto positis'discrimine, postquam videt

tam

clementia

divina et

perlibeiiti

;

quia

licet

nos

animo pro defensione

omnem

fidoi

pos-

faciamus,

MÁTVAS KlRÁlA'

S<')

iiequaquam poterimus, exliausto iam

(lurare tameii et

hominibus assiduo

recurramus,

cum Tureo

spes nobis data

iit

iiisi,

opibiis

continua niortualitate regno

prelio, et

brevi ad aliquas

quin

nostro,

I,KVKlJ:i.

pacis conditiones

aliorum pre-

est sepe,

sidia tan te rei respondeiitia cito et siiie dilatione concurrant.

Hoc enim anno

transacto, jncipiendo a fosto sancti Martini

iisque ad festum anni presentis,

dimicatum

Turcis

minus

est,

uudecies per

Turci non sint profi igati,

tria milia

sünt, plures in potestatem

occisi

quo ad

et nostri

riam non habuerint, preter unum couflictum, nostrorum

cuni

nostros

nulbim fit prelium,

victo-

quo plures

Turcorum deve-

nerunt, ubi usque in hodiernum sub dura captivitate tenentur.

Quodquidem

aperte

idcirco

sciat nobis stúdium,

modo aliorumque

scribimus sanctitati vestre,

non deesse,

fervoreni et diligentiam

non

studia ad negotia fidei

desint,

quid deterius contingat, in teliigeret beatitudo vestra,

ut si

et si intelli-

geret et mundus, non nobis, sed aliis christianis principibus,

admoniti

qui sepius

imputari.

mem

Altissimus sanctitatem vestram

et felicem

conservet incolu-

longa per tempóra ecclesie sue

regimini et augmento.

Dátum

mensis Decembris, anno

Zagabrie,

sacrosancte

die quarta decima

domini millesimo quadringentesimo

regnorum nostrorum Hungarie anno vigesimo

octuagesimo, tertio,

negligentiam debere

curare noluenint,

Bobemie ver duodecimo. Eiusdem vestre §anctitatis devotus

Mathias Dei

filius

gratia

réx

Hungarie. Bohemie eta

Commissio

divina

Külczím

"propria

sacrosancte Eoraane ac univorsalis dómino nostro clementissimo.

(Eredetije a velenczei állami levéltárban.

kek, IV. 338.

—

regis.

Sanctissimo in Christo patti et doinino, doininu Sixto

providentia

pontifici,

domini

Monumenta

—

Vaticana. E. CXVIII.)

ecclesie

DijjUnnatiai

sunimo

Emlé-

1480. HECJCEMBKR 18.

49.

1480. deczemher 18. Erneszt és Albert szász herczegekneh. Felhívja

Ölcet,

hogy a császár vádjainak

ne adjanak,

hitelt

és

a béke helyreállítására törekedjenek.

Mathias Illustrissimis

Dei

Bohemie

Hungarie.

rex

gratia

dominis

principihus

Ernesto

etc.

Romani

sacri

imperii archimarscalco et electori ac Alberto ducibus Saxonie raarchionibus Misuensibus et langrauiis Turingie fratribus saluteni

carissimis

iiostris

maiestatem

frequentes

dominos

electores

mittere,

qiiibus

iam defacto

illustrissimos

coneturque

adversiim

Certificati

imperii

nos

sacri

imperialem

vestras

alios

litteras et oratores

conqueratur,

novissime

impérium oratores

destinare,

per

destinasse,

infamare,

siimiis

fraternitates

certos ad

principes

nos

principes

iterato constituisse vei

paratam complacendi volun-

Illustrissirai principes,

tatem.

quos

imperii

maiestas

apud

sua

obloqui

nobis

faciat,

imputando nobis omne crimen

presentis differentie inter nos et

suam maiestatem, tanquam

nos causam et matériám talibus guerris dederimus. vestrum-

que

aliorum illustrissimorum principum auxilia contra nos

Quod cum ab humanitate et officio maiestatis sue presertim cum omnibus constet, nos neque cum sua raaiestate, neque cum aliis christianis principibus dissidium et diíFerentias unquam quesivisse, sed potius cum omnibus et maximé cum sua maiestate, si ita nobiscum agere voluisset, bonam pacem et concordiam semper affectasse piacúit et nobis implorare.

alienum

sit.

pro declaratione innocentie et iusticie nostre advisatas facere fraternitates vestras, ne fidem haberent his, iraperialis

perperam et

adversum

maiestatis et inique,

suam maiestatem

nos

hostes

fidei,

narum et

que ex parte

dicerentur,

scirentque

de causis differentiarum inter nos

criminari, quia

libentius affectassemus et affectaremus

pugnare non

nos

teste

deo,

semper

adhuc pugnare contra

contra quos et his diebus pugnavimus et indies

cessamus,

calamitate,

tanta presertim rerum christia-

maiestas sua fidem suam, inscriptiones

promissa voluisset nobis observare, et insuper ipsa prius MÁTrÁS KIRÁIiT I.EVKLEI,

MÁTYÁS KIRÁLY IMVVAMÍ.

9,2

cjiusaui

non

diíFerentiis

talibiis

fraternitatibus vestris et aliis

quemadmodum

dedisset,

Rpmani

sacri

imperii electo-

rihns facile apparebit, qiiandocnnque videre voluerint litteras

capitaneorum nostrorum ad suam raaiestatem

diffidationis

dum

nanque apud maiestatem siiam), omnes intelligent, non nos sed dominum imperatorem differentiis miituis causam prebuisse, dissimulassemiis, quod missas, qiie

proferentur, (sünt

nostram de non observatis promissionibus

et inscriptionibus

dampnis per

suis iniuriam, nisi nos novis insuper iniuriis et

Nam

se et subditos suos provocasset.

minationes pluribus

maiestatis

dominos electores fraternitatibus

ad fraternitates sufficienter

scriptis

iam dudum

quibus

non

nos

vestras

maiestatem suam multiformibus provocaremur

cum

statis,

quidem ad negotia

convertere fidei vires

nobis

rem hortamur innocentia

rerum .

potius

vellet,

hostes

contra illa

guerris

Quam

fraternitates vestras et rogamus, ut cognita

nostrá

equitate,

christianarum

turbine,

oppressa periculo, maiestatis

iniuriis, pro-

nos et regnum nostrum occupare.

et differentiis

per

adiutorio sue maie-

quam mutuis cum

nostras intendere,

et nisi

pro salute publica animum

fidei

assistere

unacum

omnes

esse in culpa,

fecto maluissemus, sicuti mallemus,

est.

alios

responsum,

est

potuerunt,

intelligere

vestris,

cri-

quibus nos incusare conata

sue,

nostris

litteris

antea ad multas

sue

nolint

hiis,

jam

que

presenti

extremo

laborat

que contra nos ex parte

fidem

dicerentur,

etiam

considerata

adhibere,

nec

petitioni

maiestatis sue, que omnia in nostram ágit iniuriam, in hac

parte

assentire

;

sed

potius

velint

cum

aliis

fratribus suis

laborare apud imperialem maiestatem consulereque et hortari.

ac operám suam

rentiarum

ut maiestas sua submotis diffe-

adhibere,

talium fomitibus,

qui

ipsa procedunt,

velit

imacum omnibus sacri nunc maximé cum optima

potius intendere rebus christianis et imperii electoribus et principibus,

se oífert occasio, taliter providere, ut succursu et assistentia

sue

maiestatis et aliorum

liostis

sacri

immanitas a cervicibus

quam

nos

sollicitudinem

imperii

principum perfidi

christia;iis repellatur.

habuerimus.

ad sauctissimum dominum nostrum de

gestis

Qua

litteris nöstris

rebus nostris

1480. HKCZTÍMBKR 18. novissiine

quanim exemplnm presentibus inclusnm

scriptis,

fraternitatibus vestris misimiis, cognoscetis, ex quibns elicere fraternitates vestre, nobis stndinin fervorem et dili-

])oterint

•íentiam ad res christiaiias, qne nintnis dissensionibus magis

necessarie sünt, non deesse

cnm

iraperiali vei

onm

nec piacere nobis

;

dunimodo non lacesseremnr ab

maiestate

contendere.

principibus

cbristianis

aliis

libentins

malle

defensioni christianitatis incnmbere, et oninia stndia,

omnes

cogitatns imperinlis

cura

negotia

debito sno

principibus

fidei

sed

;

satisfaceret

tam sancto

vellet

dummodo

convertere,

quem imprimis

maiestas.

pertineret,

stianis

suum

nostros

aliis

cbristiane

necessario

salutis

cura aliis cbri-

operi

pi*esidinm non negare. Fraternitates vestras bene valere

Datnra Zágrábié, decima octava die mensis

desideramus.

Decembris, anno gesimo, tertio,

domini millesimo qiiadringentesimo octna-

regnornm nostrorum anno Hnngarie Bobemie ver dnodecimo.

etc.

vigesimo

Comissio propria domini regis.

Külczím

lUustrissimis principibus dominis

Emesto

sacri

Eoma

imperii archimarscalco et electori ac Alberto ducibus Saxonie marchio-

nibus Misnensibus et lantgraviis Turingie, fratribus nostris carissimis. (Eredetije a drezdai állami flevéltárban.)

Ugyanazon napról azonos tartalmii levelet, mely Dietrich mainzi van intézve, tartalmaz a darmstadti nagyherczegi udvari könyvtár 3308. számú XV. századbeli kézirata.

('rsek-választófejedelemhez

Ugyanazon napról

azonos

schAveizi köztársasághoz intézve,

levéltárban.

Segesser

(Kiadta

Kunig Mathias Corvinus.

tartalmú

levél

német nyelven,

egykorú másolatban, a luzerni állami Die Beziehungen

der

Schweizer zu

85.)

szász berezegek válaszirata így hangzik:

Serenissime rex. Quicquid poteriraus, benivolentie et araorís

animi obsequendi noster carissime.

magna mus,

parata

et precipua

pro multa

voluntate.

Domine

Datas ad nos vestre serenitatis

animi alacritate ac aíFectione felici

victoria,

quam

vobif?

consangvinee

litteras tametsi

pergrata legicontra perfidos

cbristiani nominis hostes hiis et superioribns diebus in glóriám

MÁTVÁt) KlItÁlA"

Ri maximani uominis

vestri

tameu

molestie

consolationem

Christi íidelium altissimus

l,K\'KliKI.

feliciter

deiis

omniuin

pi'ecipuam

non paruin

concessit,

dum

ex hiis alio capite nacti sumus,

eas diffe-

i'entias,

que vestre serenitati cnm Cesarea maiestate sünt, adhuc

durare

cognoscimus.

dolemus,

non

rum

necessariis

quam

sine

Dolemus profecto re

denique christianitati si

bene

sit,

nemo

est,

imperiis

non

qui

vobis alte-

sic

impediat

rebus

habita

iam

generáli

est,

íidelem

rogamus,

nil

fidei

ceptis iuste retrahere

debeat,

a rebus

tam

pergat

serenitas

tam sanctum negotium, nobisque

fuisse ac sedulo esse pro virili

nice

eredére

nationis

íideli

studio,

ardenter curare, ut id

nos

Dátum

LXXX

ob id

equum

íiat,

sanctis

est

credat

tamque bene

vestra prosequi in

voto

semper

nostrum cum principibus Grerma-

consilio

auxilio

concurrere

quo perfidi hostis inmanitas a chri-

stianorum cervicibus arceatur. Vestra serenitas bene et valeat.

amici-

utique

utique inique molituram, quod vestram

serenitatem a negotio

hoc

deforet

Vestram serenitatem

"t quandoquidem

Cesaream maiestatem

quem-

Nurenibergam

simul

non

rediretis,

nobis vei ullus labor vei stúdium. aíFectuose

tote

Id itaque

videat.

apud

nuper

iinpendimus,

mutuam

benivolentiam

qne

diéta,

operám

quod

;

vestris,

nos quovis pacto avertere simnlque efíicere possemus,

admodum

meiúto

hiis,

dissidentibns

gerendis

vestrum, regnisque

utrique

utile

veriti,

super

feliciter

Dreszden, dorainicapost Scolastice, anno domini

etc.

primo.

Ernestus et Albei-tus.

Külczím : Serenissimo príncipi dominó Mathie x'egi Bohemie etc, dominó et consangvineo nostro charissimo. (Eredeti fogalmazata a drezdai állami flevéltárban.)

Hungarie.,

1480, DECZEMBER 19.

50.

IV. Sioctus pápának. Felkéri, hogy a mennyiben az önkényt kiegyezkedni vagy lemondani nem volna hajlandó, az esztergomi érsek1480. deczemher

1.9.

Beckensloer Jánost,

ségtl foszsza meg. Beatissiiiie páter et niei

domine clementissime, post devotam

commeiidationem ad peduni oscula beatorum. Cognovi

non sinc gravi turbatione animi, qiialibus instantiis sanctita-

tem vestram

et reverendissimos

dominus imperátor randa ecclesia per

quam

Strigoniensi,

ea ad

qui ex

illum,

dominos cardinales infestant

et fugitiviis ille Strigoniensis

pro reciipe-

derelictam neglectamque

contiibernium

imperatoris,

nulla

ratione iusta coactus, profugerat, ego manibus reverendissimi

domini

Aragonie iampridem assignavi; et licet ymmo certam et immutabilem teneam

cardinalis

omnino

nichil dubitem,

in sanctitate vestra fiduciam,

ratione obseí^uiorum

meorum

quod beatitudo

vestra, liabita

et devotionis erga

sédem apo-

stolicam, promptissime ad importunas iniustasque vei alterius

regno meq periculosum cum meo et regni mei tamen admonendam duxi saneti-

cuiuspiam preces, id quod michi

nunquam

foret,

detrimento

nec

faciet,

conplacebit

tatem vestram, ex fiducia

alicui

et spe,

([uam liabeo in

firmis-

illa

obnoxius deprecandam, ne vei imperátori, vei fugi-

simam,

tivo

Strigoniensi aliquod faciat ad vota illorum responsum,

illi

sed potius det utrisque intelligere, vestram sanctitatem non latere,

qua

levitate

mam

ecclesia

Strigoniensis,

et perfidia ipse,

sua sine omni iusta et rationabili causa

deserta,

maxi-

mei displicentiam profugit ad imperatorem, ubi

dendo, quas dift'erentias et hostilitates

lorem

semina^it,

modo

nulla

mundo

tóti

ratione

potui,

constat

nec

scio

inter

quibus

;

potero

explicari. Hiis

tamen non obstantibus sepe quesivi

concordare

honestas

oblationes

feci,

prout

resi-

impera-

usque

unquam cum illó sanctitas

vestra audire potuit, c^uo ecclesiam illám cederet alteri ipse in sua

duritie

permanens,

irritandi retineret, etiam

f|uo

mngis

sibi

;

sed

occasionem

ad mandátum sanctitatis vestre

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

Propterea oro beatitudinem vestram,

contempsit.

id facere

ut inliibeat

ne sanctitatem vestram liuiusmodi

profugo,

illi

procibus importnnis impediat,

iam

Strigoiiiensem, que

alteri

iiec

speret

per

imquam

tradita

ecclesiam rehabere,

est,

quia prius vitám ammitterem et imiversum regnum periculo

expouerem,

quam ego

Maiidét igitnr

ecclesiam conseutirem. ut vei se

mecum

ad rehabendam

illi

Strigonienseni vestra,

saiictitas

illi

concordet et Strigoiiieiisi ecclesie simpliciter

vei saiictitas

terviim et

iufamem apostolica

quü expecto clemeiis

contra

vestra

reiiuntiet,

illum

taiiquam prosuper

procedat;

aiictoritate

votivum a vestra sanctitate respoiisum.

Quam altissimus diu felicem et incolumen digiietur coiiservare. Dátum Zágrábié, decimo nono die Decembris, anno doiniui millesimo quadringentesimo octoagesimo, regnorum

Huiigarie

anno vicesimo

etc.

Eiusdem

tertio,

Boliemie

ver

meorum

duodecimo.

vestre sanctitatis (levotus filius

Mathias Dei

gratia

Hungarie. Bohemie

rex etc.

Commissio propria doraini

Külczim diviua

Sanctissimo in Christo patri et dominó, dominó Sixto

Romaue

providentia sacrosancte

pontifici,

regis.

ac universalis ecclesie

summo

dominó meo clementissimo.

—

Diplomatiai Emlékek.

1480. deczemher 22. IV. Sixtus páimnah.

Azon visszaáéseh

(Eredetije a velenczei állami levéltárban.

IV. 343.

—

Monumenta

Vaticana. E. CXIX.)

51.

megszüntetését

leéri,

ságánaTc sérelmére

a mih Magyarországon, a föpa-poh ható-

Rómában

JcieszJcözölt

Mváltságoh Tcövethez-

téhen, elhatalmasodtaJc.

Beatissime páter et domine clementissime, post devotam

mei commendationem ad pedum oscula beatorum. Multa

magna ac siasticis

in dies peiora

viris

pullulare

scandala solent a nonnullis ecclein

regno

nostro,

qnod

non

siiie

1480. DECZEMBER 22.

magnó

auimi

cogor

dolore

Sünt enim plurimi ex

87 vestre.

sanctitati

significare

ipsis ecclesiasticis personis,

qui se aut

titulo protlionotariatas, aut aliis prerogativis et gratiis,

quas

sedes apostolica plnrimas habét, ab omni obedientia et recognitione, salutaiique correctione prelatorum suorum student

unde

eximere;

quod

fit,

nostri penitus negli-

prelati regni

merita reverentia prosequuntur. Faciunt

giintur, et nulla eos

autem hoc plerique

non

eum

debitum.

finem

queni

sanctitas vestra suas benedictiones et gratias in bonos effun-

dere

quo

consuevit,

meliores

scilicet

et sint

efficiantur

sed ut apostolica benignitate

tatum perversam

Deo ad serviendum, ad liceutiam omnium enormi-

abuti

liberius

nisi sanctitas vestra

habundantia

maioris

gratie

proniores

quod scandalum,

possint;

de remedio opportuno providerit,

pes-

simum est. Ceterum mos et consuetudo in exemplum malorum inde ad tantnm adolevit, nt iam tíagitiosi omnes auctoritatem sedis apostolice sibi non tam ad honorem, quam ad licentiam impune peccandi pro dispendio animarum querant. Quare, beatissime páter, supplico sanctitati vestre, (juatenus huic errori tenierario pessimornm honiinum sanctitas vestra

bene providere dignetur; non quod apostolicam benedictio-

sem

gratiam

restinguere

cupiam,

aut

invideam;

bonis

ned prelatorum auctoritatibus prorsus contemptis officiis licet

postquam

necessitate postpositis, profecto

ipsi pastores

et debitis

plurimum

plagis et cicatricibus

vereor,

manus impo-

nere salutares, apostolica dispensatione prohibiti, non audent, et legati apostolid in

regno nostro,

(jui

morbum

capitalem

sanare aut exterminare scirent et possent, non semper sünt,

ne ista labes paucorum ad pluriniarum animarum

tiam ut

serpat.

Hinc

est,

pestileii-

(juod sanctitati vestre supplicamus,

suara bonis conservet, malis non dispergat. autem sanctitas vestra suam gratiam pro aliqua

gratiam

Si quibus

quorum

dispensatione concessisset,

beneficia sub aliquo pre-

latorum essen t, dignetur sanctitas vestra concedere. ut prelati eorum, hoc

est,

solitam in eos

quorum

ecclesiis beneficiati

iurisdictionem

ex (pu> non semper pro onnii recursus

jiaberi

])otest,

exercere,

sünt, valeaut

tales a delictis,

errato ad apostolicam sédem

emendare.

Altissimus

sanctitatem

MATVÁS KIRÁLY LEVELEI.

vestram incolumen et sue

ecclesie

Zaí^rabie,

millesimo

regimini

secuiido

A'icesimo

quadringentesimo

rum anno Hungarie

conservet

feliceni

sacrosaiicte

etc.

die

loiiga

per tempóra

Dátum

augmento.

Decembris,

amio domini

regnorum

octoagesimo,

vicesimo tertio, Bohemie

iiostro-

ver

duo-

decimo.

Eiusdem

vestre sanctitatis devotus

filius

Dei gratia

Mathias'

Hungarie, Bohemie

rex etc.

Commissio propria domini

regis.

V(etrus) sccretarius.

Külczim

Sanctissimo dominó nostro papé.

(Eredetije a velenczei állami levéltárban.

—

V. 345,

Monumenta

— Diplomatiai Emlékek,

Vatioana. E. CXX.)

52,

1480. deczemher 22. Aragóniái János hihornohnák Bómáha.

Azon

mik Magyarországon, a f-

visszaéléseh tárgyában, a

papok hatóságának sérelmére, ságok által lleverendissime

Rómában

kieszködött kivált-

elliatalmasodtak.

páter, amice

consangvinee

noster

cliarissime. Solent inter cleros (sic) jjlurima et gravia

in dies peiora

dispensationum

tantis

atqne

scandala in regno nostro pullulare ex tot et gratiis

apostolice

sedis,

que nunc,

nescimus, qno pacto, sine aliqna exacta meritornm conteraplatione omnibus passim concednntur. nostro,

Adeo autem

in regnt)

presertim anteni npnd peiores homines adolevit ista

cnpiditas sese exiniendi

al)

onnii

salutari emendatione prelatorum

obedientia.

recognitione et

snorum per

tot apostolicas

dispensationes et gratias, ut iam prelatorum lionor et auctoritas

omnino pro quodam maximo ludibrio habeatur,

vult deferre

suo

omnibus malis

licet

Nemo

nemo eundem revereri palám impnne peccare, impune omnia scandala

superiori,

;

1480. DECZEMBER 22.

semiiiaro. Beueficia ecclesiastica fiiuditus

male exhauriuntur,

fructusque

prophanos

magnó

usus

cura

dedecore

infamia regni nostri exponuntur, divini cultus prorsus nulli habentur, ecclesie ministris idoneis vidnate plorant et tacent.

Ceteruni prelati ecclesiarum, qui per Imiusmodi dispensatio-

manus

nes apostolicas

neglectum

merito et ad nos

nostram

stateni

liabent,

ubi vident se ita

iniuriis

vehementer laces-

malorum

et variis

iri,

dolent

sitos,

implicitas

confngiunt,

orantque maie-

sanctissimo

dominó nostro

supplices,

indignas eorum oppressiones et iniurias significantes, aliquod ipsis

remedinm obtineremns, quo

sorum subditorum esse obstinatos

pristina,

Scripsimus

exercerent.

possint,

tuti

subditos

ininriis perver-

recuperata

iurisdictiones

auctoritate

suas

ad sanctissimnm

itaque

libere

dominum

nostruni de liac re litteras latissime.^) Quare vestram reve-

rendissimam paternitatem, que honorem siarum

huius

accuratissime

exemptos,

sed

ecclesie,

qui

regni impo-

licentia

scilicet

scelerum

preiudicium prelato-

salutem animarum,

confusiones

beneficiati existunt,

prelatis

pro

sibi

apostolicas querunt,

rum suorum, non

eccle-

debet,

dominó nostro obtineat, ut

sterum a sanctissimo dispensationes

commoda respicere

quatenus reverendissima pater-

efflagitamus,

tales

causis

hanc singularem gratiam

nitas vestra

prelati in

pluribus

regni

aliorum, in

neque pro lionore

quorum

ecclesiis

ut omnino contemptibiles prelati habe-

modo

rentur, quisque suas iurisdictiones

pro necessitate et

delictorum libere

ne ex impunitate nimia

malorum crescat,

exercere

dampnosa et

inde

posset,

licentia

pestilentia

dies

magis

scandalorum

atque

magis

alios

serpat.

Paternitatem vestram reverendissimam bene valere optamus.

Dátum.

A ut prelati

levél élén

cardinalem Aragonie, petens obtineri a papa,

regni sui in tales

exemptos, qni

sibi

pro licentia scelerum

dispensationes apostolicas querunt, iurisdictiones suas valeant exercere.

(A M. N. Múzeum 1656. ^)

Lásd az

szám

alatt.

fol.

lat.

jelzet codexében.

14.)

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

IV.

1480. dec^emher 23.

Sixtus pápának. Értesiti,

hogy

Aragóniái János híhornolcot bizonyos ügyek elterjesztésével hízta meg.

páter et domine clementissime, post devo-

Beatissime

tam

comnieudationem

mei

Iniuiiximus in facto

fidei

peduni

beatorum.

osciila

aliqua referenda vestre sanctitati

reverendissimo dominó cardinali Aragoniensi nomine

Quare supplicamus rendissimo dominó prie,

cardinali,

tanqnam persone nostre pro-

fidem in refei-endis in dicto focto

adhibere dignetur gratiose. et regimini

vigesima

altissimns pro felici statn

etc.

Eiusdem

anno

Decembris,

die

qiiadringentesimo

Hungarie

Quam

fidei sanctitas vestra

ecclesie sue sancte conservet.

tertia

iiostro.

sanctitati vestre, quatenns prefato reve-

octuagesimo,

vigesimo

tertio,

Dátum

Zágrábié,

domini

millesimo

regnorum nostrorum

ver

Bohemie

anno

diiodecimo.

vestre sanctitatis devotus

Mathias Dei

filius

gratia

Hungarie, Bohemie

rex etc.

Commissio propria domini

regis.

V(etrus) ^ecvQÍ(ariu8j

Külczím

Sanctissimo dominó nostro papé.

(Eredetije a velenczei állami levéltárban.

kek. IV. 346.

—

Diplomatiai Emlé-

Monumenta Vaticana. E. CXXI.)

54.

1480. deczemher 23. Aragóniái János híbornoknak. Panaszt emel a pápa

ellen, ki

a törökök

és jogait

nem

elleni

küzdelemben nem

segíti,

tartja tiszteletben.

Eevei'endissime in Cliristo páter, consanguinee et amice noster chaiissime. scripsit,

litteris,

quas paternitas vestra ad nos

non aliud coinprelicndinius.

nisi

nna spe presidü ad

91-

1480. DECZEMBER 23.

negotium

nos

fidei. coiiferendi

uihilque aliud nobis,

teiieri,

quam boiiam spem et verba speciosa dari. Qua videmus nobis magnam spem coUocandam, quia

non

in re

nihil tale

in eífectu sentimus qiiod in re cliristianitatis, iuxta expecta-

tionem nostram et spem sepe datam, facere videretur. Dole-

mus

itaque

viribus

fatigati iam et exhausti pugnando contra hostes fidei, dum

plurimum, quod nos

nostris assidue

expectamus,

síiccursum

iiliorum

Xam

nobis impari dereliníiuimur.

mus nos

hiis oneribus,

psissemus,

quam

sanctissimi

profecto

sub onere

facti

nec implicuisse-

neqne bane provinciám nos assum-

hiis tempoi'ibus

domini

inedio

nostri,

(jui

assumpsimns, nos ad

nisi nos littere

prosequendum

negotium paterna clementia multis bonis hortabatur et

etiam

littere

cum

exercitn

proposito,

dominorum cardinalium litteris, etsi parabamus tamen protinus mutató

reverendissimorum

enim

ad hoc excitassent. Acceptis nostro

aliud

sanctitati.

fidei

verbis.

agere,

complaceremus,

domini nostri

fervorem ad obsequia san-

ostenderemus stúdium nostrum

cte sedis apostolice pro rebus

christianis non deesse,

dum-

modo non relinqueremur, transito Zawo, Boznam intravimus. deinde usque in Verbozanyam et Serviam ac usque in terras ducis Stephani excursiones fecimus; ubi quid egei-imus,

credimus

iam

mum dominum

})aternitatem

vestram

nostrum audire

et impi'imis

potuisse.^)

sanctissi-

Id enim fecimus,

quod nemo christianorum principum non modo hac tempestate.

sed nec per dies vite

obsequio sedin apostolice

sue pro rebus cliristianis et

unquam

ctum laceratumque assiduo laborum

Cum

autem destruimbrium magnitudine

fecit.

exercitum nostrum refecissemus, et iam expectaremus iuxta

spem nobis datam promissum sepe ad hoc opus presidium, cognovimus frustra nobis spem in aliorum presidio collocatam.

Quapropter

omnino

aliter

assidue

pugne contra

durare aliter nostris

consulere

;

destitimus, nostris.

Turcos iam

non possemus,

consulamus

Lásd a

nos rebus

présertini

nisi

det'atigati

deliberavimus

Tanto enim onere et

oppressi,

quamprimum

cum tantam gratiam a

43. és 48. száuutk alatt.

rebus san-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

dominó nostro non

ctissimo

nostris nobis favorem tcr obsequerennir

semper tecimus.

sicnt

aliqualiter recognosci, et

non desereremur

cam salutem

concernunt. Sed

non

reputari,

leviter

nisi

faceremus apostoUco servitia

que publi-

nostrn obsequia

dominó cardinali

reverendissimo

quam

nostra

in hiis,

nostris iiistis iuribus et

inultis obsequiis deferatur, profecto aliud

possnmus,

cum videamus

sancti Petri ad vincula plus

iuribus

certe liben-

lionore

videremns

vei ISTos

nostro,

pro

facere

posst'miis

iit

ostendat.

dominó

sanctissimo

omnia. qnecnmque sedis,

meremur,

paterniim

nobis svadere non

obsequia et merita nostra nihil omnino apud

sédem apostolicam reputari. Si enim sanctissimus dominus noster in nostris iustis iuribus nobis favorabilis non

nos

que nos de iure concernunt, taiitum

ea,

debeamus a sua

sperare

sanctitate,

maiora pro nobis longe hoc nobis tam

est, :

quid

quando non de iure Credimus equidem

péteremus?

de suo aliquid

nostro, sed

difficultat

sanctitatem

difficilius

suam

facere,

Sed de hoc nos non multum sollicitabimus sanctitatem suam, quando videsi

mus

difficilem

que iure

hiis,

nobis

obsequiis non mereri.

nostris

se prebet.

debentur,

Agat

suam

clementiam

cardinalis sancti Petri,

quod nos remanebimus et remanere volumus penes inra nostra. Quod autem seribit paternitas vestra, monendo nos de mittendo oratere nostro

prout

vult,

urbem

libenter misissemus,

fluum

sua,

respondemus, quod profecto nos oratorem nostrum

requisiti per

tempus

sanctitas

videbit

illius

litteras

tempus non defuisset

sanctissimi

convocationis

sumus

arbitrati

existimavimus

preterierat.

oratorem

enim, nisi

post

urbem

pervenire,

nostro

scripsimus,^) oratoi'em

Sed cum

.Quapropter

nostrum

finem

et iccirco, sicuti

nobis.

domini nostri sumusj iam tarde

negotiorum

super-

mittere posse in

etiam sanctissimo dominó

nostrum non misimus.

quam hoc, quod nunc actum resultasse. Hoc quoque cogitavimus,

misissemus, ci-edimus non aliud, est

negotiis

íidei

quod paternitas vestra

dominus Agriensis possetis

occurrentibus ad negotium

Lásd a

44.

szám

in rebus

fidei id, (piod o])us esset, pi-o

alatt,

nobis

1480. DEC/KMMKK 23.

respondere

í<3

quara rera paternitati vestre ad hoc coiiíidimus,

;

quemadmodiim

crodeiitiales in personam paternidominó nostro misimus ^) licet nt)s provisionis omnino nihil speremns. Naiu <piod et litteras

tatis vestre saiictissinio in

facto talis

;

paternitas Aestra nobis svadét, nt oratorem

mus.

ne postea imputari

oratoris nostri (]uod

negotia

onmium principum si

illa

non

fidei

nobis

possit

esse neglecta etc.

nostram

absentiam

;

respondemiis,

tantum; sed et

aliornm

communi concernunt, propter quod,

qnid boni facere vei sanctissimus dominus noster et

cetus cardinalium, vei

non pro nobis

fiiit,

sepe

alii

pro se

nobis, sed illos

clamando continne quod pro

tacient.

satíer

christiani principes intendnnt, ipsis

faciunt.

Xos, quantum in

monuimus, iam ver defatigati sumns

et raonendo. Si

igitnr eis pia cet,

nobis, sed pro rebns lidei pi-ovideant. id.

nostrum mitta-

propter

Hoc enim

non pro

scimus, quod

non faciunt, pro nobis longe minns autem facere volunt, id etiam absentibus

se ipsis

Si quid

nostris facere poterunt. Xos enim quando id quod aliquid boni facient, quantum in nobis érit, libenter concurremus. Sed rebus sic stantibus oratores nostros ])ro hac causa non mittemus, quin potius providebimus rebus

oratoribus

viderennis,

nostris,

taliter

expectatione

providebimus

presidii

aliorum

sumus, non destruamur. Consulant

quod sub

consulemus,

nos

quam

ulterius,

destructi

nos quoque quandoquidem imminens periculum nemo curat, quod nos primi non pereamus, videbuntque omnes et intelligent, quod aliis prius pereuntibus adhuc quantum poterimus nos dominia nostra adiuvante Deo defendemus, quod nobis imputari ab aliquo non poterit, quia nos, etiam si vellemus, amplius durare sub tanto onere non possumus. Tntelleximus preterea, que nobis alii

rebus

suis,

rebus nostris consulemus, et ita consulemus,

paternitas

vestra

archiepiscopatu

Colocensi

seripsit,

cum littere paternitatis vestre ad nos pervenissent iamdudum de facto ipsius archiepiscopatus aliter disposueramusquod nos illud iam, quod verum habesemel disposuimus, retractare non possumus

Sciat itaque paternitas

vestra,

;

Lásd

ott,

MÁTYÁS

mus

alias vias et

sj)eramus

effici

KlKÁT.Y I.KVKLlíI.

módos meliores ante

(|uibus omniiio

nos,

posse in brevi, quod paternitas vestra etiam

archiepiscnpatns Strigoniensis .... asseqnetnr

nec dnbitet

;

de hoc paternitas vestra, sed certo teneat et hoc pro inconcusso

quod nos

habiját,

qnod

id,

archiepiscopatns Strigoniensis

de facto

cepimus,

cum

illins

paternitate vestra omnino

ad effectnm ]ierducemns, nec quiescemus, donec paternitatem vestram voti sui compotem faciamus, proiit de hiis mentem

nostram illustrissima regina, soror litteras

de preposituris

vestra, latius vobis per snas

Seribit ulterins

deciarabit. illis,

nobis paternitas vestra

quas nonnulli ex prelatis tenuerint, quid

dominus

responderit sanctissimiis

non ad supplica-

noster,

tionem nostram.^) Qne omnia bene intelleximus,

non visum

causis

est nobis

et bonis

Quam-

amplins in ea re laborare.

obrem piacet nobis, nt paternitas vestra in ea re supersedeat. et non velit amplius sanctissimum dominum nostrum pro eo negotio infestare. Siquid autem effici posset pro hiis, qnorum nxores vei viri per infideles abducti simt, ut ad secundas nnptias transire possent,

nos libenter videremus.

Quantum ver ad supplicationem nostram attinet, quam fececum indultu et gratia sedis apostolice liceret nobis

ramus, ut

homines ex terris alienis captos ad incolatum ducere,^) postquam sanctissimus dominus noster negotium illud dominó Salernitano

archiepiscopo

autem

poterit obtineri. Si

tem suam

hac gratia

nobis, ut et in hoc

sanctitatem

damna, que

piacet nobis,

aliquid

viderit paternitas vestra sanctita-

facienda

supersedeat molestare,

adeo

non

incursus

stianorum

hostiles

non multum

admittet talibus

levelét

;

Nos enim pro hac

resarciantur.

supplicamus,

nec etiam

hoc

propter

postquam non piacet

in regno nostro per

piacet

difficilem, velit

illi,

continuo

saltem reductione deportatorum ex suis sedibus

fiunt,

tati

suam

commisit,

chri-

re sue sancti-

curamus,

non

scimus quippe, quid absque indulto apostolico in

debeamus agere

;

sed

nos

hoc potius pro

honore

Mátyás királynak ez ügyben Aragóniái János bibornokhoz a 34. szám alatt. Lásd a 33. szám alatt.

írt

1480. DErzTCMBER íipostolice sedis eius gratia facere lioc

iuip

nobis

railitari

ciim

volebamus,

facere

icl

2ÍÍ.

recte

absqae

licet et

sicut et

licuisset,

Benei

sicut et pacis inra.

Icebit

facere,

valere

optamns reverendissimam paternitatem vestram

levél élén

(A M. N. Epistolae.

shit et belli

cardinalem Aragonie.

Múzeum 1656. fol. lat. .i'elzet codexében. 35. XXXIV. Hibásan 1480 júniusról keltezve.

IV. E.

Teleki: XII. 156. Hibásan 1481 január 14-ikéröl keltezve.

dátum

etc.

megállapításában

támpontul

szolgál

Mátyás

— —

— A helyes ezen

királynak

levélben említett datált megbízó levele a pápához.)

Fontana Ferencizneh, Nápolyba küldöH

1480. deczember 23. höveténeh.

Nehe.?telését

fejezi

hatalmaié az ígért segélypénzeket

Magnifice per

litteras

fidelis

nostras

nunc accipias bono animo in

hogy

az olasz

hüldöttéh meg.

nobis dilecte. Trecentos aureos, sicuti priores

ampliori,

nam

;

et te

per

scripsimus,

tibi

fratrem tuum presentem tabellarium

mus de summa

fölött,

nem

tibi

hunc

transmisimus, quos

proxima

tibi providebi-

rogamus, ut

ibi diligens

sis

rebus et negotiis nostris, nec dubites quicquam de nobis,

quia nos te nequaquam deseremus, sed providebimus

tibi

condigno presidio, quo poteris in nostris obsequiis perdurare.

CeterUm

sicut

litteris

loannis Leontii comprehendimus,

non

domini

cardinalis

Aragonie ac ex in facto

est nobis spes habenda, quia niliil aliud

nisi hoc,

reverendissimi

domini cardinalis

Agriensis et etiam

fit

tuis

illius presidii

(ut videmus)

quod continua dilatione nos teneamur in suspenso. dolemus vana credulitate nos iam diu fuisse non tamen subiissemus tam grandem pro rebus

.profecto

delusos

;

christianis provinciám,

Sed nos

scriptis tuis

scivissemus nobiscum hoc

maximé

confisi,

de voluntate serenissimi regis

«)

L. 46,

szám

alatt.

modo

agi.

quibus assecurabas nos

Ferdinandi de férend nobis

MÁTYÁS KIKÁLY

9fi

propediem profecto

eum

presidio,

durum

i,K\Kr.T:r.

laborenj nobis assumpsimus,

et difficile fnit iiobis,

gravi iactnra rernni iiostrarnm tolerare exercitn huc veiiimiis,^)

lecto ingenti

vimiis et excursiones iisque ad

nam

deinde

quem

potuimus sine

et iiec

protinus col-

Boznam

Werbozanyam

intra-

Serviam ac

terras ducis Stephani fecimus, nostramque geiitem incassiim t'atigavimus.

Quod non

fecissemus,

iiisi

nos verba

illa et

pro-

iiomine regio ad nos scripta ad hoc faciendum exci-

missa

tassent.

Postquam

igitur

in suspeiiso, amplius

videmns nos vana credulitate teneri

nolumns spem

rebus vanis collocare,

sed omnino vohimus consnlere rebus nostris, quod et haete-

nus fecissemus,

nisi

nos

serenissimus

dominus

rex

Ferdi-

nandus páter noster retardasset. At postquam videmus nobis imminere periculum,

sub expectatione presidii iam defa-

tigatos teneri

adhuc

in suspenso,

providebimus

aliter

rebus

qualitercumque poterimus^

nostris,

quia

amplius non possumus.

Hoc

hoc reddas maiestatem

regiam certiorem,

hoc

modo durare

iccirco significamus tibi, ut de et

simul excuses

iam non possumus sub tanto onere, in quo penitus et ad ultimam pressuram pervenimus, perdurare. C^redimus enim, quod maiestati sue non piacet

nos,

exhausti sumus,

destructio nostra, que procul dubio sequeretur,

non provideremus rebus

nostris.

GTentes ver,

nos statim

quas serenis-

simus dominus rex páter noster ad sui defensionem habere

iam esse in parato et una cum Blasio Magyar in itinere esse, qui propediem constituetur, una cum ipsis gentibus, que in totó ad septingentos se extendunt, in regno Sicilie et apud suam maiestatem, pro qua nos et hoc et alia, quecumque possumus, libenter omnia faciemus. voluit, dicere poteris

Dátum. -á levél

élén

Ad Franoiscum

(A M. Nemz. Múzeum 1656.

»)

JTontana. íbl.

lat.

levelet a király Zági'ábban írja.

jelzet codexében.

38.)

vkokv.

14K(»

56,

1480 Veronai Gábor egri bíbornok-püspöknek véyén. Nápdyba. ^) Utasitja, hogy mielbb igyekezz éh Rómába visszatérni.

Revereiidissime in Christo páter, amice rioster

sime.

Neapoli,

quo honore paternitas vestra

intelleximns,

qua henivolentia

et huraanitate

quo phirimnm gavisi sumus. nitas vestra

illi

humanitatem

eins

extollit,

intellexissemus.

pertractetur,

super pater-

patri

etiamsi

quam

mansvetudinem

parcius scripsisset, nos bene

dissima ex bonitate sua, et nnicuique

tacere

nostro attribuit,

prudentiam.

Facit tamen hoc paternitas vestra reveren-

meritoqne attribuit. fortasse

Vernm quantam landem

serenissimo regi

predicatione

qiianta

sit

dominó rege Ferdinando Neapoli excepta, ac

serenissimo etiam,

charis-

quas paternitas vestra seribit ad nos ex

litteris,

Verum ut

potuit)

suum honorem digne (quemadmodum

placuisset nobis

hanc laudem

et predicationem,

nostri, in litteris ad ad nos mitteret, ipso dominó regi patri nostro ostendisset; potuisset namque ex hoc non mediocrem benivolentiam a sua maiestate com-

de virtutibus serenissimi

nos missis

antequam

fecit,

jjatris

scripta sua

parare; verumtamen quantum ad nos attinet, non fit opus aliquo teste et commendatore virtutum laudis et glorie prefati

serenissimi domini regis patris

iam dudum

ver

Quod

illius

seribit

nobis

qui absque hoc

nostri,

virtutes et glóriám

experti sumus;

satis

de soUicitudine

sua

maximé

ad promovendum fidei negotium, et dat nobis spem optimam cito omnia ad optimum tinem deduci. Respondemus, quantum ex litteris paternitatis vestre et etiam serenissimi domini regis Ferdinandi patris

ipsius serenissimi domini regis

coniectari

nostri

j)resertinj

»)

pápától

nobis

licet,

omnia

sicut intelligimus,

quia,

videntur

negotium

tidei

contraria,

procedere

Veronai fiábor 1480. augusztus 18-ikán küldetett IV. Sixtus

Nápolyba (Pastor

Henaissance.

TI.

Geschichte

der

Pápste ím Zeitalt«r der

497.)

MÍTYÁf5 KIRÁLT

I.EVEI.í:i.

MÁTVÁS KIRÁI,Y

98 iioii

lioiuine

jjotei'it, nisi

propter qiiod res ipsa

qui odio habetur

illó,

Mpud nos

liic

nt dimissis

videtur nobis,

l-EVEIiEI.

castigato

et iBagis

est,

difficnlter

(|ue

hiis,

dubio

ad effectum

perducentur, oogitaret potius pateniitas vestra de hiis rebus,

quas per

cursorem precedentem

paternitatem restant

vestrarn,^)

apud patrem nostrum,

nostram

opinionem

maximé veremur, fatigas,

íicetur vobis,

quod

vestra

multos labores,

omnes

vestra et

perdatis

estis,

hiis,

in ciphris

diem

urbem

trito proverbio dicitur

nos

sollicitudines et

alii,

quia,

;

intelligat,

quotquot huic

impensam,

que expedienda

revei-tatur in

paternitas

ut post

paternitas

negotio dediti

scripsimus

expeditis

veri-

parturiunt montes,

nascitur ridiculus mus.

levél élén

—

cardinalem Agriensem.

Múzeum

(A M. Nemz.

1656.

jelzet

lat.

fol.

codexében.

21.

XXX.)

Epistolae. P. IV. E.

57.

148J

Ferdinánd nápolyi királynak. Fi^yelmeHeti a csásmr cselszövényeire.

elején.

maiestas

potuit

Intelligere

vestra,

qua

caliditate

medio oratoris sui quomodo laboratum

astutia iterato novas lites nobis excitare

rbe

tentaverit nuper in sit

pro titulo

obtinendo,

conatus

sit

quod nemo

Bohemie Ladislao primogenito

regis

Polonie

imperátor,

regis

qualibus etiam assertionibus et cautelis

insinuare id ad pectus sanctissimi domini nostri^ est,

qui nesciat

festo et evidenti

fieri

nequaquam posse

detrimento

iuris

et dignitatis

sine

mani-

nostre,

qui

titulum eius regni de gratia et beneficio sedis apostolice in

despectum hereticorum, qui illum sumus. Optaremus in et nos

sibi

elegerunt,

hiis nihil precipitanter agi,

consecuti nisi prius

audiremur. Querit enim videri imperátor multa posse

apud apostolicam sédem, *)

»)

Ezen

császárt

érti.

levelet

nem

birjuk.

scire

plura

machinari contra

1481

K1,E.TÍ!N.

nos (|Uotiens volet. tSentit enira, ut credimus,

vestram atque serenissimam ligám

tera

querimt nobis a

(lissimulatione excitare.

tam

tergo

Nihil enim sibi svavius,

quam cum

tius est,

concertantes

et inter nos aliqua

quibus nnnc tractatibus occiirrere párat, et

agitari.

filiiim

quietus

ipse

solito

intentum non

alio

tendere,

cum

nos

pace vivere,

prudentie

érit

sanctissimum

duobus

hiis

omnem

cnm hoc Yenetis quos

regibus,

imperatoris

dolis

cesaris

complaceat,

nobiscum

dolet

8ed maiestatis vestre

inimicitias ponat.

hiis

potest.

possit

ut occasionem future con-

nisi

íederationis nostre precipiat et

quam

magis usita-

nihil

mutuiim ódium excitare

alios in

alios

hac

siib

patreni

abdito speculari, Sciat igitur maiestas vestra

et ut

maiesta-

iiiter

occurrere,

dominum nostrum pro honore

apud

nostro partes

suas interponere, ne petita Cesaris admittantur. Dicent reve-

rendissimus

dominus

Agriensis

cardinalis

magniíicus

Franciscus Fontana orator noster, quibus latissimam super hiis

instructionem misimus, aliqua in hiis rebus sue sancti-

tati,

nomine nostro,

Quibus

auditis, sí

complaceat,

poterit

complacere.

enim

guere

levél élén:

(A M. Nemz.

cum

levél

mikor

conditionibus

aliter

fiet,

nos

per

succendetur

expressis

nos et

inter

difficilius

érit

extin-

Ad regem Ferdinandum. Múzeum

1656. folio

lat.

jelzet

dátumának megállapításában támpontul

íratott,

explicabunt.

nostras latius

est sue sanctitati, ut imperátori

unum grandé incendium, quod quam inflammare.

illum

—

et rationes

decretum

az egri bíbornok-püspök

és

codexében.

szolgál

Fontana,

az,

Mátyás

68.

hogy. király

Nápolyban idzött.)

követe,

Érti a Ferdinánd nápolyi királylyal Velencze ellen szövetke.

zett olasz államokat.

7*;

lOO

MÁ-rvAs KinÁr.Y híiWAMi.

•58.

1481

elejéyi.

IV. Sixtus pápának. Válaszol

levelére,

felhívta volt, hogy védenczét MatierJcirchen tott

Beatissime

passaui püspöTcöt

páter

ejtse

el.

domine clementissime, post

Accepi breve sanctitatis vestre dátum die iu

qno

levél élén

pontificem

etc.

Decembris.

i{ali)

seribit sanctitas vestra eeelesie Pathavieusi

sona t(aMs) providisse,^) neque liortatur

melyben

Frigyes válasz-

de per-

M. Nemz. Múzeum 1656. fol. lat. jelzet codexében, a melynek végére esnek ezen levél els sorai a következ melyen a levél vége állott, hiányzik. — Monnmenta Vaticana. (A

68.

lapon,

laj),

;

E. CCV.)

59.

1481 elején. Aragóniái János líhornolcnaTc. Értésére adja, hogy a kalocsai érsekséget nem adományozhatja neki, de biztosítja, hogy az esztergomi érsekségbe7i való m,egerÖsítést ki fogja részére eszközölni.

Reverendissime in Christo páter consangvinee noster

charissime.

Sicut

vestra clarius intelliget, cenbis

dudum fuerunt,

aliis litteris

iam de

facto archiepiscopatus Colo-

cum littere Dominicum cursorem suum ad nos

(piibus

optabat

concambium pro archiepiscopatu sicut

etiam

amice

nostris paternitas

ante duos menses disposueramus,

paternitatis vestre per allate

aliis litteris

nostris

illum

arcliiepiscopatum Strigonieiisi dari. .

Qua

respondimus, nos

semel disposuimus, retractare non potuimus

;

id,

in re,

quod

nec responderet

') A pápai levél, melyre Mátyás válaszol, kétségkívül 1480 deczember 13-ikáról van keltezve. Mert ezen napon bocsátotta ki a pápa bulláját, melyben a passaui káptalannak három ízben tett felebbezését visszautasítván. Haszler György bíboinokot a passaui egyház

törvényes fpapjának nyilvánítja. Sajnos, ezen levelet

nem

bírjuk.

(Hansitz

Gerraania Sacra.

574.)

1481 ELEJÉN,

101

honori iiostro ea, que semel deliberata mente fecimus amplius

Rogamus

retractare.

pateniitatem

igitur

vestram,

habeat

nos in hac parte excusatosj et non dubitet, quod nos eccle-

(piemadniodum cepinius,

siaui Strigoniensem,

bimus

in ius et proprietatem

eniui

(sicut

intelligetis)

litteris

ante nos vias meliores et módos

nmic

ecclesia .Tauriensis

cum dominó

etiam

regine

illustrissime

vacet,

sia

Habenius

Salczpurgensi

optimos,

prefatam explicari posse bono modo,

sit

sumus

hominis eccle-

et titulum illius

ad i)osses8Íonem arcliiepiscopatus 8trigoniensis, quam

iam paternitas vestra habét, obtinere. Qua non minorem, quam sibi sollicitudinem

Nec dubitet de

desiderium

iuxta

illud,

consummabimus.

paternitate vestra, effectum,

quod nos

nobis,

defa(;to

in re sciat nol)is

et curam esse. quod cepimus cum

Deo

nobis favente ad

perducemus.

vestrum,

cuni

manibus,

tractatu

illius

vestre

sororis

nostrisque

quare non diibitamus brevi de manibus

procura-

ita et

paternitatis vestre.

Intei-ea

rogamus paternitatem vestram, (juemadmodum etiam

prio-

ribus litteris ex speciali fiducia rogavimus, ut curet instare

omni studio propter sine

nos,

quod sanctissimus dominus nostro

omni mora iubeat bullas confirmationis

expediri,

(|uas nos, ut in

expectamus.

sollicite

ipsius Colocensis

prioribus litteris scripsimus, satis

Xos

enim

illius

negotium

sanctis-

commendavimus simo dominó existimantes, quemadmodum expectamus adhuc paternitatem nostro prolixioribus litteris

vestram,

potissinunn

nostro

vicém nostram, et non minus et obsequi vestre. .4

levél élén

L. 50.

bene

est

supplere in liac parte velle,

quam

ad mandata

ille

servire

paternitatis

etc. A<1 cardinalem Aragonie.

(A M. Nemz.

sollicitus<iue

cupit,

Quam

intuitu, illi

Múzeum

szám

alatt.

ltí56.

fol.

lat.

jelzet ciHlexében.

37.)

MÍ.TTÁ6 KIRÁLY LEVELEI.

102

60.

1481

melyek

Prosper ascolei püspöknek, a pápa

Caffarelli

elején.

Németországba

küldött

Beckensloer

Azon

követének.

Jánossal,

lemondása iránt, folyamatban Grates dicimus pateniitati

nobiscum

ea,

que

fecerit,

mandatis a

Et primum credimus iam

ea,

érsekségrl

voltak.

vestre, quocl nos brevis saiiT

domiui uostri participem

ctissimi

tárgyalásokról,

esztergomi

sua

commuuicaverit

sanctitate

accepit.

que de facto archiepiscopatus

Salisburgensis paternitati vestre per oratorem nostrum intir

mavimus, ad notitiam eiusdem

quo

super

pervenisse,

amplius significare possumus, quod nos compertum habearaus illos,

qui

ad cesareni nomine farc/ii^episcopi 8alisaccesserent, non de illius voluntate sed ex sub-

niiper

burgensis

ordiuatione

Strigoniensis,

ad cesarem

accessisse.

quod illorum adventus

nomine vasallorum

Non tamen et oblatio

ecclesie

illius

dubitet paternitas vestra,

neque

ipsi farc/ii^episcopo,

quidquam officiet, quia nos iam provisiones fecimus. Quod si concordari negotia

Salisburgensi ecclesie aut nobis certas

cum

cesare non potuerint, et castra archiepiscopatus erepta

brevi recuperabuntur, et insuper vasalli cogentur ad obedien-

tiam archiepiscopi supradicti,

et id facere,

mus

moveri

faciendum

eis

practica

non

;

velit.

proinde

quod nos

(juicquam

Quantum ver ad factum

dixeri-

illorum

episcopatus

Jaurinensis attinet, scimus, ipse ecclesiam banc acceptare

permissione

tituli ecclesie Strigoniensis volet.

sanctissimo dominó nostro super hoc admonenti

consentimus

;

vei-um ut et insuper

asseramus, id nequaquam

faciemus,

semus ecclesiam Strigoniensem etiam nos et

sibi

quia

nullo

tributariam

censuales. Proinde

vellet,

nostri,

nos

tentet

quam

modo

complacentiam magis

alterius

recusabit referemus

cuiuscumque,

pos-

neque

facere,

paternitas vestra, si

ipse pro

ipsa ecclesia Jauriensi contentari

vellet

scripsimus,

aliquam possessionem

extremo studio adhibito experiatur sine mora,

Strigoniensi si

illi

cum

hoc, prout

sanctissimi

consentiemus

;

quod

domini si

ver

sanctissimo dominó nostro per nos non

103

1481 ELEJÉK.

honestam cura

defuisse, quiii si

nübiscum bono

voluisset

Quidquid

vult,

iííitur

concordiam acceptassemus,

illó

hoc medio concordare.

et lK)iie8to

vestra

paternitas

faciat

citissime, taciatque nos certiores,

Jauriensem diu

nostri et etiam pro salute nostra occlesiam

tenere

neque

nolumus,

suspenso

])atiemur, ut

pastore

Curet igitur de

hac perplexitate permaneat.

viduata super

expediat

quia nos pro decore regni

hoc nobis quaiuprimum ultimam prefati 8trigoniensis volun-

tatem

vestre

paternitatis

teris

qiiod nos acceptis

Preterea noverit,

perscribere.

omnibns, que

et intellectis

lit-

in eis

unum cursorem ad urbem expediviraus, quem fascem illum nobis missum, quem ad sanctissimuni

scribebantur, protinus

per

nostrum ciim

doniinuni

una cuni

scriptum intelleximus,

ad nonnuUos cardinales

litteris et

litteris

Yolentes in

apostolice

sedis

vestra illis

et in oninibus,

iis

opinione

destinavimus,

quibus possemus pro

quara

nostra,

domini

Strigoniensis,

siiarum vestra paternitas nobis

que

honore

de paternitate

habemus optimam, eidem complacere. De

speciosis

(qiiarum

nontris

mittimns)

copiam ad paternitatem vestram

rebiis aiiteni

litterarum

in iine

respondemus

seribit,,

bene-

volentiam illám domini Strigoniensis erga nos non alio ten-

quod

dere, nisi

episcopatus

ipse de novo aliquam assecurationem archi-

Salisburgensis

sibi

spe

conceperit,

quia

ecclesiani illám assequi se posse desperat favore nostro

obtento,

potem

nunc dare verba, quibus ipse

([uerit

se facere posset;

cusso paternitas vestra,

nunquam et

habeat

pro

incon-

quod ({uantumvis speciosa de nobis etiam

(luantamcumíiue

loquatur, ostendat,

nostram

verumtamen

non com-

voti sui

benevolentiam

nos ad hoc inducet,

ad latus nostrum ponatur.

volumus habere serpentem

in gremio,

erga

ut ipse in viciniam

quia nos ne<iuaquam

neque viperám ad latus

nostrum detinere. Paternitatem vestram bene valere optamus.

Bude

etc.

levél élén

Mathias rex ad eundem, (A

Ad episcopum Asculanum.) (Epistolae.

1'.

IV. E. LV.)

megelz

levél czínie

MÁTYÁS KlilALy LEVELEI.

104

61.

1481. márczius 10. Veronai Gábor

hibornok-jyüspöhnek

efjri

Mentegeti magát, hofjy a keresztény hatalmassá-

Nápolyba.

goktól elhagyatva, a törökökkel békét kell kötnie.

nápolyi

küldend segélyhad

királynak

Értesíti a

Hadseregének

felöl.

szervezetét ismerteti.

ad nos Neapoli luaime

lleverso omiiia,

Lene

responsa

colligjmus,

patre uosti-o acta

ex quibus omuibus

iutelleximiis,

pariim

et qualia

;

iiibil

quidem

Non euim

;

hoc, est

fiat,

non

sanctissinii

laboribus

quantos

omuiuo

qnani

siint, et

ad exbortationem

patris nostri,

et ipsius

intolerabiles

sine

fit

ignorat paternitas vestra, que

susco])erinuis

laboi'es

domini nostri

facto

iii

in íinein

promissa nobis de síibsidio prestando facta

nos

etiam

resultare

tarditate.

aliud

iiibil

et j)ateniitati vestre

comprobari

eífectii

subsidii quaiitumvis verbis teneainiir,

maxima

sereiiissiniü

maiestatis sue

suiit,

quüd semper putavimus

iiisi

semper \aticinati síimus vei

cum

que in presentia paternitatis vestre

rege Ferdinaiido

coguovimus

Leoritiu,

quibus

sumptus habnimus, non opus

est referre, quia paternitas vestra ex sua prudentia optinie

Et quanivis grave admoduin et intolerabile sit ad alioruni exhortationes pro commodo defensionis publice sine alieno adiutorio iiostra tantummodo exponere, intelligere

potest,

niulto tameii gravius, molestiusque, qiiod

necessitati

publice

tempore providere

nos

recusant,

non

siniint.

Quo

dum

negotia nostra confundantur,

complacentiam

oportuit, donec est,

alioruni

ex utraque parte

nostris

ut ex onini parte

cum Turca ad

certas

ad hoc ipse Turcus

íSed tanidiu

differie

succurrere

alii

rebus

fit,

nos

pacis conditiones devenire poteramus, et

nos sponte etiam hortabatur.

dmn

qiioque

nos id

negotiura

suspenso

maneremus

in sicco

tenere ;

hoc

ex hac parte expectatione nostra frustraremur, ex altéra

ver

nesciremus, negotia

illa

rainis consisterent, presertim

verbis tentus

nostra

sit,

pacem

nihil

tantopere dilata in quibus ter-

cum Turcus usque modo

intellexerit,

licet

ipse diu certi

multumque

de voluntate

aqud nos

frequentes

105

1481. MARCZIUS 10. fecerit

cum

érit

resumere,

iiiitiu

aliquid

iii

eft'ectuui

faciamus,

qiiia

omuiuo

creduiit.

Quod

paternitati vestre, ut,

tractatiis

volumiis, sicut nobis iiecesse

aliqiias coiiditiones devenire

deaiit, nihil

mus

Quare oportebit

per diversos.

iiistaiitias

illó

;

sed etiam opus

excusare

érit,

í'acerenius,

nos

nisi

idcirco sigiiiíicare volui-

nos ultima necessitate coactos ad

gentibus

sumus,

laborare,

gentes

necessitas

exti-ema

sciat nos,

nequaquam

est, id

Niliilo-

eoarcteret.

pro mittendis ad patrem uostrum

sicuti alias requisiti

niinus,

cum videamus

niagna

illum

necessitate

quas a nobis petivit, licet cum diffitamen nemo enim libenter ad partes

illas,

cultate, (lispusuimus

transmeare

illas

quia ut premissuni

;

facta verbis respoii-

iiisi

aliquas conditiones cum Turco devenire contingat, ubi opus

érit,

;

Nunc tamen 400

vellet.

pedites

150

equites, sub conductu capitanei nostri Blasii Magyai*, premis-

sumus,

suri

200

erunt armigeri

Mitteremus quidem

omnes

simul

defuerunt

gentiam,

sicut

illos,

brevi

alii

100

quibus

numerum

compleant.

iam pridem constitueramus,

sed navigia, quibus traiicerentur,

potuimus.

})otuissent

oportuit alios,

bussarones,

nusquam enim

;

navigia

reperire

ver

passu;

un(j

nobis

150

est

ut in totó 300 equitum,

ita

;

hoc

bussarones

reliqui

subsequentur

uno

dominiis

magnam

licet

traiectu

nostris

liabuerimus

traiici.

propter defectum navigioruni

tot dili-

Quapropter

remanere,

sed

SoUnn optamus, ut páter nitas vestra serenissimum dominum regem Perdinandum patrem et

brevi

illos

expediemus.

ut aliqua illis navigia ad traiiciendum Segniam premittantur, quo commodius celeriusqne

nostrum moneat, usque l)ro illos

opportunitate presenti traiici possint,

alioquin

oportet

diu retardari. Ordinet etiam apud patrem nostrum, ut

premittantur bellica

cum

eis

obviam aliquot vectores

sclopetis, ballistis,

onerarii, qui

sagittis et globis,

arma

que omnia

cum ipsis gentibus nostris namque instrumentis gentes

nos hinc apparata mittimus, una

conducere debeant

parum

;

sine talibus

utilitatis efíicient.

portum transmittemus hoc

est

;

Que omnia nos

hinc ad ulteriorem

solum piovideatur, ut inde

ulterius

ad lóca ojjjiortuna per vectores onerarios tiansmit-

tantur; nos

eiiini

omnia, que poterimus, pro i&to patre nostro

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

l06

mutue

libenter faciemus, pront

iiecessitudinís et

debitum requirit; quamvis ex responso

nis

Leontius

nos

promissionibiis nobis

tale

nihil

attulit,

datis et expectationi nostre

bono modo responderet.

alia continet

rebus

ex Hidrunto

non

factnm

vei

Responsum

certe

id iuter

hoc est autequam

sic stantibiis,

Turci

non posse maiestatem suam

pellerentiir,

aliquid facere ad

quod ad quod vei

intellexerimiis,

saluti publice :

coiiiuiictio-

illius

sed post recuperationem

subsidii,

repulsis ex ea provincia Tuícis, separatum usque

Hidrunti,

ad Camisiam omnia exponere. Quibns verbis quid nos

mus

cum

tunc,

mitas,

suam urget instans calasuam pertineret, amicis

de proximo maiestatem

hoc,

fida^

quid exinde eliciamus, non videinus. Si enim

vei etiam

quod maximé

reín

non prestat: multo niinus tunc

cum

taceret,

talibus impedi-

mentis esset expeditior. Seribit sanctissimus dominus noster

200000 florenorum nunc

suam sanctitatem decreta eam ver summám per potentatus Italie iuxta suam taxationem conad quam sua sanctitas contribuere vellet 50000 esse per

darí nobis pro subsidio contra debere' tribui,

Turcas

;

ver

florenos quotannis pro defensione íidei. Licet

plura

exponamus,

adhuc

esset rebus nostris defessis aliquod

sicuti ex brevi

magna

tione

huiusmodi hoc

tamen,

apostolico

colligimus,

habenda

spes

summám

est

adiuvamen

neque in

cum

nobis,

per pontificem

cum

l)otentatus iuxta limitationem factam ratani et

cum nemo adhuc

dummodo sufferre

valeant.

pereundum

regi

eiit

si alii

quoque

communi

grave diutius

Yidebunt omnes,

est,

expectare,

est,

([uod

nos rebus nostris

Deo providebimus, quod primi non pereamus. Ut autem paternitas et authore

gentium nostrarum conditiones

Ferdinando patri nostro

diversos

limita-

quos vicinum incendium de proximo tangit,

bono modo consulemus vestra

ista

intelligamus

suam exhibebunt

uno recusante omnes

Nobis tamen non illi,

verum,

responderit se id,.quod impositum

daturum, veremur, ne retraliant.

;

conditione decretam,

quod sua sanctitas tantum contribueret,

est,

nos longe

subsidium nobis accederet,

ipsarum gentium

quatenus cognitis omnibus

declarare

serenissimo valeat,

dominó

piacúit, ut

succincte

describamus,

sciat maiestas sua,

quot ex quo-

ordines

107

1481. MÁRQzius 10.

cumque nitas

velit

ordiiie

vestra,

armorum apud

se trausmitti.

presentibus

sepius

qiie

nos tripartito distribui ordine,

ex armigeris constituitur

pater-

Scire potest oculis

gentes

vidit,

quorum primus

hi pro qualibet angaria 15 aureos

ad qiiemlibet eqiium habere volunt, et miiius recipére nolunt ut isthuc accedaut. Alius ordo est equitiim levis armatnre, quos hussarones appellamus habere

volunt

nolunt.

ordinibus

hi pro iina angaria 10 florenos

;

ad unum equum,

et aliter isthuc profi cisci

quidem

tertio ordine pedites sünt, et hi distincti,

horum enim

gregarii sünt,

alii

diversis

armi-

alii

nonnuUi dipeati. Gregarii milites seu pedites pro qua-

geri,

ver

AiTQati

arma

seu

pueros opus est

et clipeos ferre nequeant, et quia hos

hunc usum pro uecessitate conservare, volunt eos

illis

unam personam habere volunt 8 aureos. clipeati, cum sine pueris et servitoribus

libet angaria

nnusquisque ad arma

singula

cum duorum hominum

ad clipeos habere simul

Sünt preterea magistri pixidum, qui sciunt trahere ex sclopetis et huiusmodi minoribus instrumentis, pedites

stipendio.

verum non

ita strenui et utiles sünt, uti

ad trahendum ex pixidibus

ad expugnationes castrorum sünt; itaque volunt et

Apud

sed

;

Gonflictuum, íuitequam scilicet

initio

constituatur. eligat.

defensiones

nos

His

itfique

clipeatos

item

conferant,

maximé

utiles

habere tantum, quantum pedites

isti

ver ista consvetudo quanta cumque peditum summa sit, quinta gregarii.

post

manus

omnibus

quod

observatur,

pars ex pixidariis

intellectis

quotquot ex singulis ordinibus habere

maiestas voluerit.

sua

Nos

enim cognita mente sue maiestatis ex omnibus istis libenter transmittemus, hoc tamen conditione, ut sua maiestas vei

huc pro stipendio ijecuniam mittat,

suití,

vei

committat reverendo patri Segniensi, ut

revideat et

quantum nos ad

illas illuc

faciatque nos per insoriptionem et

vei si piacet, ut

nos hic

pecuniam dividamus nostram, mittat huc aliquem ex

eis

quando

nos

pecuniam

illas

gentes

mittendas exponemus,

suam

certiores, in

quo loco

illos

exponendam

recipére

Ut autem maiestas sua móres et consvetudinem istarum gentium coguoscjít, armigeri apud nos muri loco debeamus. habentnr,

qui

nunquam

se loco

movent,

etiamsi ad

unum

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

108 in

sua

scciindum opportunitatein vei

graviora

pericula

omnem

peditatumque denique

postquam

fessi

armatos se

suiit

recipiimt,

resumpto spiritu consistunt, armati clipeati-

et pixidarios

que milites circumsistuut, non ;

armature

levis

commoditate sursum ad pugnas excurraiit;

captata

consistant

exciirniiit.

sentiuut, post

atfjue ibi restaura tis viribus et

donec

ver

Geutes

trucidentur.

statione

quam

aliter,

in munitioue

namque maiores ad invicem

clipei

positi

per

cii'cuitum formánt effigiem castelli, et parietes representant,

velut

propugnaculis

op})ortunitate eruinpunt (lue

omnes qui

gregarii pedites et

(juibus protecti

munitionibus pugnant,

prout

;

medio

liec

omnia paternitas

sünt,

data

vestra,

pluribus expeditionibus nostris interfuit, oculis presentibus

potuit sepe intufiri. nitati vestre,

Hec

ut sciat maiestati

inaiestas sua deliberare,

Nos autem

quot

ex omnibus ad se mitti.

velit

qui bee omnia instau-

tales capitaiieos misimus,

non

esset

cum

malum

et exiude

declarare,

regié

rare norunt, prout maiestas sua, exj)eiíentia,

volumus describere pater-

id circí)

sólet,

videre poterit in

sua maiestas videret a

Blasio Magyar capitaneo nostro ista omnia representari ad probam in conspectu suo, videret enim, ad instruendas acies (|uis modus et ordo apud nos observatur, et si sue maiestati piaceret,

ille

ordo

teneretur,

nutuni et beneplacitum

ver

inaiestatis

aliter fieret,

sue fiant.

omnia ad

Sed boc

btnie

velit, quod is Blasius Magyar beiie expertus sit Turcorum móres, qui sepius et nobiscum et sine nobis Turcorum pugnis et conflictibus interfuit, et ideo ipse optime callet, qualiter sit pugnandum cum Turcis. Preterea sciat paternitas vestra nos propediein missuros loannem Vitéz oratorem nostrum in urbem, quod facimus multis et frequen-

attendere

tibus svasionibus et exhortationibus

paternitatis vestre per-

moti. Is itaque orator a nobis ín mandatis accipiet, ut agat

omnia secundum consilium paternitatis mus, ut attendere

velit

venire arbitrabitur

aliquid tatis

indecens

vestre

responsi

habeat,

illi,

et dirigat illum,

honori nostro,

committatur. fratre

vestre,

suo

ne per

quam

roga-

prout magis conillius

prescripta

Angelo Benigeno,

présen tiam

ver id

paterni-

nobis

quod nos illum ob amorem paternitatis

UM. diligamüs

Vestre

nam

maiiere

hacteims,

vei

nos

tunc

ut est aliquando

ex Strigonio

causam

ipse

iiisi

Nam cum ipse,

voluissemus illum penes regi-

et protecto

;

has

partes

venit huc.

ad capiendam nxorem coarctare, sed

eius

volumus,

dummodo

mus

dari

illi

uxorem

quio

nostro

exercere

et si servire

(est

benefaciemus

bene

illi,

feci-

vellet vei se in obse-

sua)

potestate

amodo retinebimus cum nobiscum, tatis vestre

ducere,

illi

non retrahat. Xunc quoque

ipse se

pecuniam,

societate

ipse, ut est etate iuve-

quo nos redarguimus eum. Et profecto nos

cepiraus,

coiicesserat,

nos vei reginam illum

dissolutus ultro quesivit ex ancillis regine

nili

prestitisset.

iter

Agriam

sui inris,

ver ad reginam se contnlit, Nec putet paternitas vestra

postea

luy

MÁRi'ztfs 10.

nos

libenter

ob respectum paterni-

quemadmodum

de hoc locuti

sumus paternitati vestre. Hoc quoque datur nobis intelligi, quod gentes armorum, que in presidium maiestatis regié

magnam patiantur Quamobrem vellemus, ut paternitas nostram consvetudinem, quam in expeditionibus nostris patris

nostri

undique concurrunt,

alium penuriam.

vamus, maiestati sue declararet, hoc

armorum

est,

undique fora ducerentur,

consisterent, illuc

nem, hoc

oneratos

neret, qui res venales

portarent;

quia

secundum

ad castra

conditionem impo-

loci

sive stationes

alio

preterquam ad

utilitatem maiestatis sue et subditorum

ordi-

gentium com-

hoc modo neque exercitus deficeret neces-

neque lucrum hoc

sariis,

bonum

ut ad omnia vicina oppida et proximos vicos

est,

vectores

certos

obser-

ut ubicunque gentes

ut in hoc sua maiestas teneret aliquem

esset,

victu-

vestra

commodum

suorum redundaret.

autem maiestas sua Hidruntum expugnare intendit, iudibene facérét si uteretur ad hnj\is(modi) expugna-

cio nostro

tionem

eum

scilicet

liem

consilió

preesse

Blasii

Magyar

expugnationi,

pro sepibus

atque

capitanei

nostri et iuberet

omnia necessaria, virgas

et alterius generis ligna

opportuna nutui

illius

consilió

ad expugnatio-

comportari

;

quod

cum minori hominum iactura et cum maiori maiestatis sue commodo posse hoc modo celerius expediri, Accepimus etianl Hidruntum sic fortificatum esse per Turcos, credimus omnia

ut et bombarde. et machine bellice aggeribus et munitionibus

MÁTYÁS

110

novo

factis

nostrum

esset,

(le

KIUÁIA"

parum uocere

Quamobrein epnsiliuui ad eandera oppugnarentur inelnsi. Nos quivaleant.

admoverentur

iit

expugnationem, ut ex

dem habemns?

M?VFJ,T?I.

octo

illis

liinde maiores

Segnie, quas

piaceret

libenter

illuc

quandocumque per maiestatem suam de hoc requireremur. Mittimus autem cum fiinibus et fundabula et alia id genus machinarum necessaria correquisita. Hec enim

mitteremus,

erunt

nostro

iudicio

quam bombarde qualescumque, lapidosum est

quam

;

presertim

illám,

oppidum

illud

quia cadentes desuper lapides plures obruerent,

traherentur

ad expugnationem

magis apta

bombardis

cum

fierent

minori

expensa propter pulveres, quorum apparátus magnó constat.

fundas autem non amplius

torét,

una

valeret.

illa

trés

quam

bombardas

Fertur hic apud

lapidibus tantum opus

fundendo lapides pre-

insuper

nos

bombardariis hoc est magistris

maiestatam regiam

optimis

qui

carere,

sciant

ex bombardis trahere, et etiam fabris lignariis sive carpen-

plurimum

tariis

stas sua

non

indigere.

Quod

si ita

huiusmodi indigentias, que quia

a nobis,

celare

velit

fuerint, in copia mittemus, et

nos

rogamus, ut maie-

est^

sibi

damno

esse possunt,

omnia que necessaria

providebimus

omnibus defectum non patietur. Zágrábié,

cito,

quod de

10. Mártii.

(Egykorú másolata a magyar országos levéltárban. XCV. Tévesen 1480-ra téve.)

—

his

1481.

Epistolaeé

P. IV. E.

62.

1481. márczius 10. Ferdinánd nápdyi hiráíynah. Részvétét fejezi

töröJcöktöl szenvedett

csapás

fölött,

és jelenti d,

útnah inditását.

segélyhad

Serenissime princeps, páter noster charissime, Hesterno die litteras vestre maiestatis simul

cardinalis Agriensis

mus,

quibus

legati

significatur

corum presentiam

cum

reverendissimi domini

apostoliéi nobis redditas accepi*

maiestatem vestram propter Tur-

in periculo esse

constitutam,

et require*

batur, ut 1200 equites levis armatúra, quos hussaros Tocamus,

111

1481. MÁRc-zns 10. i^'Xpediremus ad stipendium sue maiestatis.

mum

dolemus hoc

Doliiiniiis

pliiri

infortiiiiium maiestatis vestre, et queni-

admo.dnm sepe antea scripsimus, ita et nunc oertiorem illám facimus omnes adversitates illius non minus, quam proprias

omnem opem

nostras, a nobis reputari, quibus devitandis

operám

ferre parati,

libenter et

cum omni

quidquid per nos

afPectn oíferimus, nec

quam

maiestatis vestre presentibus,

possibile est

fieri

minus de malis

proprie de nostris

cojíi-

tamus, non enim alienas fortunas maiestatis vestre vei prosperas vei adversas ducimus, periculo

et in

possibili

constitutis

adesse

dispositi

adversis rebus suis

quam nobis, omni presidio sumus, modo doceamur, qualem

opem

nobis maiestati vestre

et idcirco

plus,

ferre necessarium

Nam

sit.

sicut

reverendissimo dominó cardinali Agriensi prefato scripsimus, gentes nuper petitas sub conductu Blasii

dudum

uostri

expedivimus

non

eos

ambulando

impedimenta et

iter

capitanei

ubi tempus

pervium redquos

festinare,

dubitamus propediem ad maiestateni vestram perven-

turos

paratique fuissemus et gentes levis armature, hoc est

;

hussarones sed

mora iussimus

nulla

propter

impossibile fit,

remissum ad ambulandum

aliquantisper didit,

verum

;

itineris eos mittere celerius

Magyar

disponere,

cum iam

dummodo

licuisset nobis sine iactura gravi

cum

ultra 20,000 (florenos)

antea requisiti,

premiserimus, non rerum nostrarum revocare,

preparatas

gentes

illas

fuissemus

illos

exposuerimus. Si tamen

voluntas maiestatis vestre fuerit, quamprimura avisati fueri-

mus huiusmodi gentes expedire, et in omnibus rebus, quibus possumus, morém gerere voluntati ac desiderio maiestatis vestre parati erimus ita tamen, ut certi simus. cum gentes ;

illas

et in

expediverimiis,

eundem lórum navigia

premittantur

nus

quod pecunias apud Segniam

;

cardinalis Agriensis

esse

apertius deciarabit.

et cunctis his tribulationibus explicari

levél élén

summo

Dátum.

Lásd az elbbi szám

73.

— Epistolae. P. IV. E. XLIV.)

alatt.

'),

Quam

Mathias rex ad regem Ferdinandum.

(A kassai formulareban,. ')

cui latius super his scripsimus

mentem nostram

cura desiderio expectamus.

ad traiiciendum opportuna

prout super his omnibus reverendissimus domi-

maiestati vestre felicem

illis

accipiant,

AíATYÁS KlRAt.Y

]]'2

tftVtíI.ÍÍÍ.

63.

1481, márcrdus 10. Ferdinánd nápolyi MrálynaJc. Értésére

hogy

adja,

Gábor híhornolc fogja

Veronai

Ü2;eneteit

vele

Tcös:ölni.

Prolixioribus

cardinaleni

novissime

retulit

Agriensem de

responsum,^)

que

commuuicari cum maiestate

omiiia

quam rogamus

omnia audire

patienter

velit,

omnibus, que idem cardinalis iiomine nostro decla-

intellectis

curet

rabit,

iis

ad nos loaniies Leoutius a vestra maie-

commisimiis

state,

vestra,

ad reverendissimum

scripsimus

litteris

dominum

iiobis

mora

sine

responderi,

intelligamus

aperte voluutatem maiestatis vestre, et secundum id sciamus

nos

illi

couformare.

Dátum

raus.

Quam

bene valere

et felicem esse opta-

etc.

levél élén

Mathias rex ad regem Fardinandum.

(Epistolae. P. IV. E.

XLVII.)

64.

1481.

márcHus

11. IV. Sixtus

a királyi kegyúri jogokon

kök

pápánah. Kös,cönetét

ejtett

Jci

sérelem orvoslásáért, a törö-

ígért pénzsegélyért és felajánlott

ellem

fejezi

közbenjárásáért

a császárral való béke helyreállítása érdekében. Beatissime páter et domine clementissime,

tam

commendationem

mei litteris

sanctitatis

bonám erga me

vestre

voluntatem,

pedum

intellexi

quam

post devo-

oscula

clementiam

beatorum. illias

conservando iure meo

quo maximas et ingenmeaque obsequia üli obse-

sanctitas vestra gratiose ostendit, de tes sanctitati vestre gratias ago,

quia

illi

Nam,

oífero,

magisque

ut sanctitas vestra

in dies intelligat,

obligatum nichil

cognosco.

michi molestius

quam illud ius meum, quod predecessores mei usque ad mea tempóra aemper inviolatum conservarunt, meis temerat,

«)

Lásd a

61.

szám

alatt.

14h1, jiÁRczirs

(

J.L...

1.-l::l

porihus. t.-nidem aliqualitor perturhnri, quod A'idebam, cedéiv in

meum maximum Cum ver

et regiii

inentum.

preiiidicium atqno detri-

raei

hoc

raemor obsequiornm meornm, voto meo

ostenderit, et

iocunditate sanctitate

gratitudine

lianc

cum

qua tametsi liactenus

címabor omni studio michi possibili

tamen deinceps

nemini cesserim,

apostolice

sedis

gratiam michi ostensam a

pro

susceperim,

vestra

obsequio

meo ardenQuod ver sanctiunum <^x reverendis-

obsequio

de sanctitate vestra istud promereri.

tas vestra

venturum ad

significat

quem

simis dominis cardinalibus, et

et peti-

])inm prel)norit assensum, dici non potpst. quanta

tioni

tiori

sanctitas {rratiosam

restra.

regnornm mcorum

pro

inre

decrevit etc, phicuisset michi et

sem,

iam antea

ritate

potuisse,

fieri

duxissent

Verum

si.

antequam

est,

postea

vestre

prius in

suum

ipse

]wne respondissent

lionori

cum omni honore ille, quem

tractabo.

iter

sanctitas

Germaniam, deinde ad impera-

ad alios

committatur,

ire debet,

plurima

períiciat.

tempus

publice christiane utilitate elabatur.

sine aliqua rei-

venerit,

sicut beatitndo vestra intelligit, liec calamitas,

uam rempublicam iaradudum

urget,

vereor, ne

rebus chri-

Quantum enim ad me

equo illum animo. quicunque

attinet,

veniat. ego ilhim libenter videbo et

apostolice

negligentia

stianis

taiem ad

consilih et aucto-

prout ego inteUigo, cardinalis

vestra missura

torem,

desiderio vidis-

aliquem illius

destinare

que rebus christianis plurimum con-

sanctitatis

sedis

magnó cum

enim pbirima

tamen quicunque adliuc ob reverentiam

quiete ad

vestra

sanctitas

destinasset, sperassem

nie

suscepte expeditionis gratia

expecto,

que

sed

cliristia-

non solum me, sed

alios iam tangere cepit, et vereor, ne vicinum incendium alii minus quam ego, tempore lal)ente, sufferre valeant. Quod autem de subsidio ducentorum milium michi per sanctitateni

vestram seribit,

prosequendum negotium

fidei,

ingentes ago gratia s vestre sanctitati de cura, soUi-

citudine ac ardnre illius circa negotium fidei volo,

decreto

íidei

quod post multos

infinitos

sed scire illám

labores meo9 in rebus

post intolerabiles sumptus, quos a multo tempore sine

intermissione

facio,

MÁTYÁS Kinil.Y

nichil

LKTKT.KT,

michi

iocundius

foret,

quam 8

MÁTVÁS KIKÁLY LEVELEI,

114

viderem alios quoque, mitati

cum

attendere,

Nam,

effectu.

meum tum

uti deceret,

cum

christiane cala-

monita suscipere

venia sanctitati vestre iudicium

aperiam, in hoc subsidio, quod sanctitas vestra decre-

modicam spem

esse seribit, ego

ad me misso

sicut ex brevi

illud,

instanti

et pia sanctitatis vestre

decretum

hoc

intelligam,

summám

contribuet,

cum

sanctitas

quod taxatio

principum vestre

adhuc

solutione

responderit, dubito,

sua parte, ordinavit,

excusent id

suam

recusante uno partém

sed opto,

vestre gentibus distribuat.

quandocunque

vestra

lidei

quam

volet,

homo

ut idem

quas in negotio

illis,

Nam

prout beatitudo

si,

poterit,

volo,

querant,

vestra per aliquem ex suis

sanctitas

ego

tangere

subterfugia

üli

pecuniam illám mittere uec

illa in

sit,

contribuere, ceteri, quisque pro

Verum

se.

facient,

iuxta et licet

;

mente sanctitamen cum nuUus taxe huiusmodi sanctitati

inconcussaque

firmata

tatis vestre

certam

Italie,

taxationem sanctitatis vestre, suas partes contribuent id ego firmiter credam,

cum

conditione

vestra

quoque principes

alii

est,

repono, presertim

coniicio,

sanctitatis

occupatas viderit,

in tempore opportuno, hoc est,

dum

nuper

Bosna potenti exercitu agebam, subsidium tale mittebatur (sic), profecto potuissem usque in hodiernum aliquod in

tale contra

Turcos agere, ut

üli

aliorum

obliti

de sua potius

quam Christianorum offensione nunc demum cogiVerum cum sub expectatione promissi subsidii exer-

defensione, tarent. citu

preparato

ibi

demoror,

tandem

spe

frustratus

nemine adiutus, consummato tamen opere, quod intenderam,

in hoc

regnum meum Sclavonie

recipére

coactus sum,

equis sicut pluribus et hominibus, assiduitate pkivie et luti

quod faciendum me, prout tunc quoque scripseram, nova quedam ex imperio ad me delata hortabantur; ferebatur enim imperatorem Romamagnitudine, destructis et amissis.

norum

misisse

quendam ex

suis contubernalibus,

comitem

Hugonem ad dietam principum

imperii,

prestandi contra Turcos

quindecim milia hominum

imperátori

prima

contra

fronté

gravis

subsidii esse

promissa.

iniuriosa

ibique sub colore

Que

videretur,

res

cum

quod

michi

scüicet

nesciveram de imperialium insidiis quicquam antea suspicari,

115

1481. MÁRcztus 11. reversus ideo et

qaamprimum rem

fiii,

meum

regniim

reversus sum,

homines

Turcos esse

conclusum,

consilium ponerentur,

meo

defensioni christianitatis

etiam protinus deputatos esse

Intellexi

viderentur.

contra

sed

meum

ubi magis necessarii et utiles iudicio

;

atque id ita esse

decretum,

ad ea lóca iuxta

illi

premunirem sed per nonnuUos sum

atque michi dicebatur, subsidium videlicet

aliter haberi,

imperiales

insidiis

certiíicatus

quindecim milium non contra me. pei'

que dicebantur, vera essent,

ea,

ab huiusmodi

ad me oratores ab imperio, reverendum dominum episcopum Aystetensem cum duobus aliis militibus, qui me et imperahü proximis torem nomine illorum hortarentur ad pacem ;

Rakospurgam advenerunt,

diebus

mata exponant. sum,

procinctu

audiam,

mandatis acceperunt, cum set

tamen aliquem

tractatibus

qui et de et

mea

vestram

consilio pro

super

hiis,

vestre

legatum

cum

potuisset

potentia

patum

nuntium

informare

melius

edoceri,

cuius

;

princípium,

nec

unquam

piacere

christiano principe et multo magis

aliquo

ad hoc multiformibus

ipse

provocaret, qui solus, ut sepe scripsi,

non tanti retrahere

differentias,

non a me, sed ab

imperatorem aguntur,

imperatore dissidere,

me non

ipsi in

honore et reverentia sedis apostolice uti voluis-

ipso imperatore sumpsisse

michi

vei

plenius

tractatibus

sem; a quo sanctitas vestra cognovisset omnes que inter

et ipse in

que

ut eo presente omnia agerentur,

iustitia in ipsis

sanctitatem

tractem et conferam. Placuis-

illis

sanctitatis

interessé,

illis

iam

igitur concessurus

illos

ut michi principum inti-

ut michi nocere,

est,

incepto

valeat,

vei

quia

cum

iniuriis

cum omni sua me alio occusemper unicus

ductor exercitus mei suis conatibus sufficiet et sue potentie

Sed auxilia principum imperii, licet nec illa michi sint, tanquam que michi nocere nequeant, dummodo antea possint a me previderi, non ita contempnenda resistet.

adeo formidolosa

sünt, ut imparato credantur inferre.

Verum quandocunque

in negotiis fidei, collato

vestra sentiet, non, in

non posse aliquod nocumentum

quo me

quod ipse,

sanctitati vestre placuerit,

aliorum subsidio, occupari, beatitudo

sive

pax cum imperatore sequatur,

sive

ut nuper per alias litteras meas scripsi^ 6"

M AT VAS

IIG

KlJtALY LTIvKLKÍ.

sanctitatis-vestre iiidicio et discussioni suhmitto,

a proí^ecti-

me nunquani revocabit. molestum est, cum alii iam

tione defensionis catholico imperátor

Sed michi perquam grave et fere omnes cum Turco pacis conditiones acceperint, ut imperátor et Veneti, et illorum

socii,

ego ipse

soliis,

qui usque

ád ultimam lassitudinem pondus diei et estiis túli, semper in hac expectatione pendeam. Quamobrem nec beatitudo quispiam michi iuste imputare

nec- álius

vestra,

ipse quoque, qui tanto onere pressus ab

poterit,

omnibus derelictus

cum eodem nunquam aliter

sum, casu contingente, novitate coactus, aliquas

Turco conditiones accepero

;

quod, ut premisi,

facio, nisi necessitate coactus.

tas vestra

istuc

mentem meam ab

Super quibus omnibus sancti-

sanctitatis

vestre

Quam

altissimus

conservet

accipiet.

longa

per

tempóra

ecclesie

Dátum

Zágrábié,

augmento.

domini

millesimo

quem propediem

oratore meo,

ad pedes

mittere

undecima

quadringentesimo

regnorum meorum Hungaric etc. Bohemie ver duodecimo. Eiusdem vestre sanctitatis

die

felicem

regimini

sacrosancte

sue

clarius

decrevi,

incolumen

octuagesimo

primo,

anno .vigcsimo

quarto.

devotus

Mathias Dci Huiigarie,

filius

gratia

Bohemie

rox etc.

Oommissio propria domiiii Kiviil

providentia fici,

Sanotissirao

(^líristo

anno

Mártii,

patri

regis.

doinino Sixto diviiia

sacrosancte Boraane ac universatis ecclesie

summo

ponti-

dominó meo clementissimo. (Eredetije a velenczei állami levéltárban.

kek. IV. 317.

—

Monumenta

- -

Diplomatiai Emlé-

Vaticana. E. CXX.VII.)

1481. MÁKCzius ÍJ.

117

(yr>.

márcziüs 11. Ca/fareUi Prosper ascolei piispöhnek, a

1481.

pápa Németországba küldött hozzá,

Tcövetének. FelJcéri,

vegyen

gyalásoTcban

részt.

Mathias Dei gratia Hungarie Boheraie in

hogy jöjjön

a német birodalom Jcöveteivd megindítandó tár-

és

rex, reverendo

Christo patri dominó episcopo Asculano, oratori apostolico,

amico nostro dilecto sahitem. Reverende páter, amice nobis

Postquam

dilecte.

intelleximiis

adventii

oratorum, qui

dominorum electoriim et principum imperii,^) cupiebamus ima etiam intelligere de adventii paternitatis vestre; nos enim adventum libenter aiidivimus, tum qiiia ipsos dominos electores, per quos missi sunt, tanquam fratres et amicos nostros singulari benevolentia complectimur, tum qiiia speramus oratores iusti venturi ad nos sünt ex parte

et honesti fautores

illiistrissimorum

Sed miiltum optaremus, ut

advenire.

paternitas vestra, qiie nostre iustitie et equitatis

quo modo

est (si

sente

paternitate

id possibile esset) vestra,

non ignara

ima adveniret, ut pre-

dominum maximé

que per sanctissimum

nostrum, sicut ab eodem intelligimus, tractande ac

elaborande inter nos et imperatorem concordie gratia isthuc missa

representat,

scitum

que apostolice sedis

est,

negotia

ipsa

paternitatis vestre,

tractentur,

que

hac parte personam

omnia ad

forentqiie

facile nobis assistere posset

que videret ad nostram pertinere iustitiam, iusteque

in his,

quid

et honeste petentibus favere et testimonio esse. Si

ver

contrariiim aíferretur nobis, his sua prudentia et authoritate

occurrere commodius valeret, et audiret coram que ciim ipsis oratoribiis

nostro

apud nos

equitatis

suis declarare.

agerentiir, ut posset sanctissimo

innocentie

Quamobrem

nostre

testimonium scriptis

quo modo

possibile foret, nisi

apud cesarem ipsa quoque veniret

aliud paternitatem vestram

nobis ([ui

plurimiiin,

cum *)

és

retineret, piaceret et tractatibus

pretatis oratoribus tu túri sunt, interesset

nürnbergi líirodalmi

Absporg lovag,

gyi'llés

dominó

követei

;

illis,

credimus

az eichstiiclti

püspök

MÁTYÁS

118 ením, quod

res

KIRÁIjY LEVELBI,

dominó nostro

sanctissimo

non

esset

ingrata et nos quoque confidentius nostram iustitiam declavestra possemus,

rare presente paternítate

omnem bonum animum nostrum ex

verbis

vestre

nostris

habitis

iusti

tractatibus

intellexit,

ita

Et non dubitamus, quin

presentia

que sicut antea

et equitatis

his

rationem

paternitatis

facile

intelligeret.

testimonio paternitatis vestre

siib

suum locum obtineret. Ceterum mittimus paternitati vestre copiam litterarum. quos bonns ille servitor paternitatis vestre ^) ad quemdam mercafacile

cognosceretur

torem

snis

in litteris

intelliget ipsiim

Quod

idcirco

et equitas

iustitia,

ex qiiibus

scripsit,

non posse a natura sua

volumus

moda

suiuus,

;

quia nos,

quemadmodiim

significavimns,

quentissimi

moribus

desistere.

iterato significare paternitati vestre,

at sciret ab illó sibi precavere litteris

paternitas vestra

ita

oratoribus

prioribns

sicuti

sedis apostolice obseillius

ad omnia com-

Nec credat paternitas vestra, litterarum suarum de illó seribit, ipsum hic apud regnum nostrum unquam locum habi-

singulariter afficimur.

quod in calce apud nos vei

turum, quia nos liominem illum ex huiusmodi moribus perspeximus. et

pateremur.

Nos

veniret,

nequaquam nos talem

honorem

enim

paternitatis

hic

vestre

satis

manere super

omnia obsequia illius diligimus, et nolumus talem apud nos retinere, qui idem facérét nobis, quod fecit paternitati vestre.

levél élén:

Mathias rex ad episcopum Asculanum.

(Bpistolae. P. IV. E. L. Tévesen Budáról keltezve

idben, mikor a

levél íratott,

;

Mátyás azon

Zágrábban idzött.)

66.

1481. mdrceius 13. IV. Sixtus pápának. Titkos jegyekben

írt

elterjesztésére választ kér.

Beatissime páter

domine clementissime, post devotam

mei commendationem ad pedum oscula beatorum. Intellectis que sanctitas vestra mihi in ciffra. brevi apostolico

hiis,

indusa, ad *)

quedam mea

scripta respondit,

Beckensloer János érseket

érti.

rursum sub eadeni

119

1481. MÁRczius 13. in

ciífra

presentibus

regesto

cui supplico,

vestre,

iiicluso

rescripsi

sanctitati

mihi ad hec scripta

ut dignetur

paternali clementia iterato votivum dare

siib

eadem

mea ciífra

Conservet altissimiis saiictitatem vestram longa

responsum.

per tempóra

incolumen

regimini et augmento.

et felicem

Datam

ecclesie

sue sacrosancte

Zagrabrie, XIII. die mensis

Mártii, anno domini millesimo quadringentesima octuagesimo

autem meorum anno Hungarie

primo, regnorum

simo quarto, Bohemie

Eiusdem

etc.

vige-

ver duodecimo,

sanctitatis vestre clevotiís filius

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie Commissio propria domini regis.

etc.

'P(etrus) secretfarius).

Kivül

Sanctissimo in Christo patri et dominó,

divina providentia pontifici,

sacrosancte

Eomane

dominó Sixto

ac universalis ecclesie

summo

dominó meo clementissimo.

(Eredetije, a pecsét nyomaival, a velenczei állami levéltárban.

Diploraatiai Emlékek. IV. 351.

—

Monumenta

—

Vaticana. E. CXXVIII.)

67.

1481. márczius végén. Ararjoniai János hihornoknak. Kéri,

hogy a iiápdtól a szer érni püspök neJc adott megbízás, ennek halála következtében, a kalocsai érsekre ntJiáztassék

Reverendissime

Christo

gvinee noster cliarissime.

Mártii datas accepimus, significavit, ea,

omnia

que accepit,

fideliter et uti

apostolicum

breve

amice

et consan-

Litteras paternitatis vestre tertia et ea

intelleximus,

(páter),

át.

una

que paternitas vestra in eis habemusqne illi gratiam, quod res se habét scribat. Interea

cum

litteris

paternitatis

vestre

quod bene scribat ad reverendissimum patrem dominum episcopum Asculanum, uti ex litteris paternitatis

accepimus,

vestre et copiis ')

ad nos missis cognovimus

Ezen elterjesztést, sajnos, nem birjuk. Ezen pápai iratokat nem bírjuk.

facto archi-

120

jrÁTvÁS kii{Alv i/kvelki.

episcopatus Strigonieusis. Quibns acceptis. nulla

extemplu ad ipsum

dimusque paternitati

operám possibilem,

datiiriini

illtuii

litteris

confici iussi-

cum nostris et pateniitatis vestre litteris dominum Asculanura destinavimiis, cre-

miis, et breve illud

iiostri

mora

quo ad eam rem uecessaria videbantiir,

nostris,

vestre

pro

iiota

et paternitatis

desiderio

vestre

res

sanctissimi

condnc-dt(ur),

qiiod

illa

domiiii

nos ex

aninio aíiectamus. Preterea allatiim est aliiid breve apostoli-

eiim in facto exemptorum,^) pro quo antea paternitati vestre

scripseramus

quo

;

commisisse mediante

negotium miensi

illud reverendis

episcopo

sanctissimus dominus rescribit,

brt^vi

alio,

quod etiam cum

allatum

aliis

est,

dominis patribus episcopo Vesprir

Sirmiensi,

ipsi

de hoc negotio per-

Quod

nobis piurimum dominus Sirmiensis medio tempore, hoc est íintequani huiusmodi breve afferretur, íuisset ex humanis sublatus.2) Ipso autcm mortno non visum est breve illud

quirant et sue sanctitati jjerscribant. placuisset, nisi ipse

apostolicum, quod ad

communi,

quod putavimus defuncto

nare, propterea

duobus commissa

inquisitio sufficere

ambos sonat

fuerat,

altero,

alterum

ad exequendum mandátum sue

cooperari,

forma

priori,

illa

commissio

scilicet

iit

ex quo ea

archiepiscopi

non

fortasse

sanctitatis.

obrem iterum rogamus paternitatem vestram, et

alteri desti-

Quam-

velit instare

Colocensi

dominus Colocensis simul cum

de negotio exemptorum perquirant, quod compererint, sue sanctitati üdenos enim de illis duobus confidimus, et

Vesprimiensi episcopo

atque liter

ambo

pariter

rescribant

scimus,

quod

;

ea,

id,

que

comperient

tideliter

sue

sanctitati

rescribent.^)

levél élén

Mathias rcx ad cavdinalem Aragonie.

(iípistolae. P. IV. E. LII.)

»)

Ezen pápai iratukat nem

Bartliolomaeus de Pascia szerémi püspök 1481 elején

levél

végén a keltezésnél

Mátyás király az 1481-ik óv els tölt^3tto.

Livjuk.

áll

»Alberegalis«.

üt hónapját

Zágrábban

lialt

meg.

tévedés.

és

Regedén

1481. mArgzius;

121

68.

1481. márczius. Mocenigo János velenczei dogénak. FelJnvja,

hogy a velencs'eieMöl

lefoglalt

Cuiii c-iipitanei

el.

([uodam navis iussu

niiper

iiostri,

magyar gdlydnah vissmhocsá-

rendelje

tását

per horaiues

iiostro

Segniensis Segniam adduceretnr,

gentea nostre, qiias in subsidiura soceri et patris nostri serenissimi regis Ferdinandi contra Turcos paraveramus, i'erentiir,^)

inteireptam

tuisse dicti

relatnm nobis

minimé

tionem facta

est,

ad requisitionem capitanei nostri

rostitiitam. Qiie res et id nobis

sit,

traii-

per capitaneiim vestrum illám

cum

pi'e-

preter nostram expecta-

persvadeamns, non de scitu

maximé cum nos vetustam amicitiam et bonam vicinitatem, quam cum dominatione vestra liabeamus, in nullo unquam temeraverimus, neque etiam temerare intendamns rogandam duximus amicitiam vestram et presentibus admonendam, quatenus prefatam navim dicto capitaneo nostro libere restitui committat. voluntate dominationis vestre factum esse,

Qua

in se faciet nobis dominatio vestra

gularem etiam et

et se

fautricem

christianis

singularem

rebus contendet,

complacentiam

utilitati

nostre

mutue benivolentie respondebit, pro ad maiora. Dátum.

reipublice

ver

sin-

expectationi

qiio et nos oíferimus

araicitie vestre

levél élén

Ád ducem

(A M. N. Múzeum 1656,

Az Otranto

Venetianim. foIio lat.

jelzet codexében.

visszafoglalására küldött

44.)

magyar hadakról van

szó.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVEUil.

122

69.

1481. április Icözölje

Aragóniái János híbornohnalc. Felkéri,

ess-

a pápánál, hogy a Magyarország részére enge-

Jci

egyházmegye

délyezett jtibileumi hucsúTc hatálya a salzburgi területére is JciterjesztesséJc.

Mathias rex Himgarie

etc.

Reverendissime in Christo

páter, consangvinee et amice noster

habemns

infinitas

vigilans, ut ea,

tate sua et

possint;

ver quem habét

tamen,

ita

erga nos

presentis

ipsi

pro

voto

est,

quod ad

nostro

obtineri

archiepiscopatus

nunc sub nostra protectione

per id

tempus, quo

existit,

loco

obtineat saltem

id nobis concederet,

reputaremus a sanctitate

speramus plus commodi ac

utilitatis

sua;

quia

ac iuris-

diocesi

dictione prefati archiepiscopatus Salisburgensis,

quam

ex totó

quoniam paternitas vestra reverenda bene regnum nostrum alioquin assidua pugna contra Turcos

regno reportare

satis esse

;

gravatum,

homines huius patrie sumptibus con-

tinuis

non parum esse exhaustos,

annis

viguit,

qui

ipsa

gratiam priorem obtinuit duraturam.

enim sanctissimus dominus noster gratie

quo

Salisburgensis,

ecclesia

scit

dominum in omne stúdium

per sanctissimum

ut huiusmodi indulgentias iubilei ad diocesim et

opponere,

districtum

quemadmodum

affectii,

indulgentiarum eompertum

hac parte non notemur dare operám. Velit

magnó

desi-

votum perducat. Facit hoc ex boni-

quadragesime

tempiis

est sollicita,

qne optamus, non solum pro nostro

derio, sed etiam ultra

in obtinendis biillis

quod in rebus

ad sanctissimum dominum nostriim tam

nostris

tam

Magnas

charissime.

paternitati (vestre) gratias,

sub

ipsa

magna

in parte

ecclesia

mortalitate, que

diminutos;

Salisburgensi

his

contra Germanos,

degunt,

nullo prorsus

incommodo, nullo onere impetitos. Quapropter non quale-

cumque subsidium ex huiusmodi

indulgentiis,

illuc

quo-

que extendentur, reportari; quo subsidio possemus aliquangravissimos, quos assidue in

tula in parte nostros sumptus

negotio

fidei

facimus, relevare;

nunc potissimum

videmus nos indigne a christianis potentatibus

cum

negotio

1481. ÁPRILIS fidei

aliquod

destitutos,

erga sanctissiraum

quod

presidium accederet;

nobis

domiimm

128

obsequio nostro pro-

nostriim

mereri vellemus, et paternitatis vestre diligentiam ac

sollici-

ipsi rerum effectus facerent nobis magis gratiosam. Rogamus, ut non videamur in hoc sanctissimo dominó presemptuosi neque petulantes. Bene valeat paternitas vestra.

tudinem

Dátum

civitate nostra

levél élén

.*)

Április 1481.

cardinalem Aragonie.

(Epistolae. P. IV. E. XLIII.)

70.

1481. április 14.

IV. Sixtus pápánaJc.

Értesíti a törökök

fenyeget készületeirl. Felkéri, hogy a keresztény hatalmakat segély nyújtására sürgeten hívja föl. Beatissime páter et domine clementissime, post devotam mei commendationem ad pediim oscula beatorum. Post([uara ego requisitioni et mandato sanctitatis vestre, ut fui

semper esse obediens,

et cupio

in negotio

que michi possibilia

ea agere,

defensionis fidei

que etiam impossibilia

videbantur, non destiti: iam tandem eo deventum

semper antea predicabam, scilicet

per

iam revera

irritatum totis in

sum amicos de porta Turcorum conversum.

Ita

quippe

viribns et studiis esse

quod etiam plures

principis, .

illum

vindictam

omnes suos conatus, dimissis quos

bello

premebat,

ac usque festum sancti

quod

Turcum

avisatus per nonnullos fideles

capitanei mei et exploratores ex Turcia reversi statuisse

est,

experior,

accepte

nuper a

confirmant,

iniurie

ceteris potentatibus christianis,

dominia

mea

convertere,

lohannis Baptiste personaliter

cum

omni potentia sua dominia mea subintrare; quas novitates littere Stephani waywode Moldaui inter alias plurimas in

eandem

Regedén

fere sententiam allate

confirmant,

prout ex eisdem

város helye ki van hagyva. Mikor a levél Íratott, a király

volt.

mAtvAs KIHÁIiV

124

J.KYVAjVA.

specie proseiitibus iiiclusis, et ad

litteris,- in

vcstrara sancti-

tatem unaciim qiiádam scedula Stephani de Batlior waywodn Transsiluani

raei

enim,

Intelliget

ut simul et

transmissis,

mea

beatitudo

lumc apparátus

qiiales

cognoscet.

vestra

ipse Tiirciis faciat.

dominia, et ipsius Stephani

waywode

invadat,

mutuo quidem

ut scilicet nos undique constrictos atque ad ferendam

opem magis impeditos

opprimat.

facilius

fieri,

testm

atque

contra

ad invadenda dominia mea lohannis

sancti

antea, illum personaliter in

hoc

omnes suos apparátus

certus sum, et id pro explorato liabeo,

impresentiarum

Baptiste,

meis

dominiis

non

Ego

affuturum.

quidem, prout iam sepius sanctitati vestre declaravi, requisitioni et

mandato

sanctitatis vestre obedire

quibus

omnibus.

potuissem,

voluntati

atque

cupiens,

desiderio eius

quod potui, libente]- feci, prout facere imposterum quoque semper paratus sum. Optassemque maiora

obtemperans,

id,

pro obsequio beatitudinis

maiora

peditassent ad

vestre facere,

sed

;

menter urgeat, piacúit de

cum

res ista

hiis novis,

michi vires sup-

me tandem

que verissima

vehecertis-

simaque esse conpertum habeo, certiorem facere sanctitatem vestram,

oratamque

in periculo

facere,

versentur,

cura

ego derelinquar,

ut non

effectu et certitudine,

in aliorum presidio habere

ipse,

debeam

;

alioquin

quanto

dubium

dignetur tandem providere,

suos conatus perficiat,

maximé ostendere

ut attentis rebus meis,

Turcus

est,

nunc

quid spei

verendum

est,

aliquod rebus meis pericnlum immi-

neat, qui sub speciíicatione sanctitatis vestre et etiam crebra

assecuratione soceri

serenissimi domini regis Ferdinandi patris et

mei non persone. non denique omnibus facultatibus sed promptissimo anirao, maximé, ut sanctimandato morém gererem, memetipsum ad omnia

meis peperci, tatis vestre

incomoda. pro defensione

quantum ex me regi

Quod

christianitatis exposui,

et insuper

cito fieri potuit, prefato serenissimo

dominó

Ferdinando certum gentium numerum presidio si

vestra sanctitas

presidio adiutus

Gonfirmem,

érit

in cuius ego

nunc providere

volet,

misi.

quo tandem

dominia mea contra hostiles insultus

hoc nonminus pro bono totius

antemuraU

iaceo,

et sanctitatis

christianitatis.

vestre

glo-

riam

hoiiorem. Vei

148l.-AiM!Íus

•

125 succiirsu speraiv

nichil de .ilioruin

debeam, supplico, dignetur saltem mo sanctitas vestra vestra

tate

tune

reddere

efflagito,

adempta spe

alieiii

presidii

Altissimus

providere.

conservare dignetur

Dátum

in civitate

anno

Április,

certiorem,

ego

sciam aliter rebus

saiictitatem vestram

régimen

felix

domini

finem

oppor-

rneis

incolumem sue

eeclesie

mea Rakospurga, quartadecima

sancte.

die mensis

quadringentesimo

millesimo

gesimo primo, regnorum quarto,

siiie

qiiod ego pro singulari gratia a sancti-

ulteriori ])rotractione,

meorum anno Hungarie

octua-

etc. vigesirao

Bohemie ver duodecimo.

Eiusdem

vestre sanctitatis devotus

Dei

Mathias

filius

gratia

Hungarie, Bohemie

rex etc.

Coramissio propria domini rogis. l^(etruít)

Kivül

Sanctissimo

Chnsto patri

Eomane

divina providentia .sacrosancte

secret(arms.)

dominó Sixto

dominó,

ac universalis

eeclesie

summo

dominó meo dementissimo.

pontifici,

(Eredetije a velenczei állami levéltárban.

—

kek. IV. 350.

Monumenta Vaticana.

—

Diplomatiai Emlé-

CXXIX.)

71.

1481.

ájirílis 14.

Aragóniái János h'hornoTcnal' Neheztclését

fejezi

hogy a

afölött,

lyel

prediximus.

frustra

iam

profeeto

hoc,

részérl fenyeget reszély-

szemben magára ran hagyatva.

semper vaticinati

(^uod

teneri.

töröJcöJc

fíicto

nos

sumus

verbis

])alpanius

gaudemus impletam

quod sepe paternitati

paternitati

et spe in facto

vestre subsidii

ad ungvem experimur. profetiam nostram in

esse

vestre dissentienti ac contrariaiij

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELRI.

126

opinionem tenenti diximus, collocatam

presidio

spem

nobis

frustra

aliorum

quamvis nos non segnes, neque tepidi

;

mandatis et requisitione sanctissimi

domini

nostri

obedire

parati simus, et pro obsequia sedis apostolice libenter omnia

que nobis ad negotium

faciamus,

possibilia et etiam

fidei

Vére dolemus plurimum, quod spe simus, et tarde tandem (quod maximé

impossibilia videbantur.

inani

frustra

tenti

verebamur) cum maximo damno nostro sentimus, quale nobis periculum immineat a Turco per nos suos apparátus, ob acceptam a

irritato,

qui omnes

nobis nuper iniuriam contra

tandem convertere studuit et statuit, quod ex litteris ad sanctissimum dominum nostrum missis ^) et etiam ex litteris, que nobis per vaivodam Stephanum Moldaviensem nos

nostris

recenter

allate

per nos

ea paternitati

quod

eandem

et,

ut nobis paternitas vestra det

sciemus quantum deinceps pollicitationibus sanctis-

veniam,

simi domini nostri patris

levél

tantum

et nos in posterum cautiores erimus ad

credendum verbis aliorum,

czime

quare non putavimus

;

necesse explicare;

vestre

scire voluimus,

ad suam sanctitatem

in specie

missé sünt, paternitas vestra intelliget

élén

communis confidamus. Dátum.

Mathias

rex

ad eundem.

megelz

levél

cardinalem Aragonie.)

(Epistolae. P. IV. E. LIII. Tévesen Székesfehérvárról keltezve

mert a

melyet ezzel egyidben, Regedén Íratott.)

levél,

intézett,

1481 april 14-ikén,

a pápához

72.

1481.

IV.

április.

császárral

meg az

Sixtus

folyamatban levÖ

ascolei

püspök kezei

pápának.

Felkéri,

tárgyalások között,

és

vezetését

hogy

hagyja

ne hízza azt másik

követére, a teanói püspökre.

Beatissime páter, vestram,

me cipi

vult,

post

devotam

etc.

Oro sanctitatem

prout non dubito, aliquid boni sequi inter

imperialem maiestatem, ut non sinat preripi vei inter-

per *)

aliquem

Lásd a

70.

alium szám

labores

alatt.

studia

reverendissimi

1481.

domini

Esculani

oratoris

127

APHíLiiá.

qui profecto ea fide et

sui,

dili-

me et prefatum homo iiemo gerere

gentia se hactenus in procuranda pace inter

imperatorem

gessit,

torem sanctitatis

conditionis

eius

audio eiiim nunc supervenisse alium ora-

potuisset;

raelius

reverendum dominam Theanensem,

vestre,

velleque et illum huiuscemodi curani pacis

Memoror autem antea

mere. negotia

conducere ad

bonum

qui

Verum

tractari per suos oratores

sanctitatem

non

viri,

sine

possent propter morosi-

rem quantumvis exiguam

interdum ad

difficultat et vix

stissima, consentit.

per

auctoritatis

finem

imperatoris,

tates et fastidia

tiorem,

vestre

sanctitati

cardinales

primarie

mitterentur

plurimum

duo

etiamsi

difficultatis,

laboré

assu-

que inter nos aguntur, tanti esse momenti

hec,

vestram

scripsisse

tractande

ea,

que sünt hone-

sanctitas vestra uegotium hoc

episcopos

neque pruden-

voluit,

neque rebus pacis ex corde magis affectum, neque

etiam ita sollicitum et studiosum, ut est reverendus dominus Esculanus, mittere huc ad utrumque nostrum potuisset

enim

qua prudentia

fide,

ratore hactenus egerit,

honorem

pretulerit,

sanctitatem

cum

et diligentia

quomodo

mecum

parte

pridem

piam

est,

manum

apponat,

illius litteris

intelligere potuisse.

iam negotia

hec,

dominus Theanensis

ipse

cum impe-

verendum

sit,

vei

alius quis-

turbet magis negotium,

quam com-

ponat; quia sanctitas vestra id bene cogitare potest,

tempore nequaquam perveniri

tum

;

aggredi

quempiam magne prudentie hominem

ver

utilitatis faciat,

parvo

ad notitiam earum rerum, que

posse

inter nos aguntur, per

Nam

que inter nos

aguntur, intelligat, et neutri partium suspectus

maximé

qua

omnibus apostolice sedis

credo et ex meis, et etiam

vestram iam

magna

;

quod quis non

hoc,

intelligit.

hoc sanctitas vestra metiatur.

quau-

Ego

quidem hactenus, pro devotione mea erga sanctitatem vestram et pro fide et opinione, quam de ipso dominó Esculano habeo optimam

cum

illó

et sinceram,

omnia, que

communicavi, sensi et expertus

diosissimum cooperatorem pacis illum

cum imperatore et sum fidum et stu-

esse,

qui ita se irre-

prehensibilem gessit in tractando inter nos, ut nihil prorsus sit,

quod

vei per

me,

vei

dominum imperatorem

dubitari

MÁTYÁ8 KIUÁI.V

I2i^

Votebam,

:\ut--siis,pic;aTÍ i}e illo-ppssit.

admonebara eum,

iit

I.EVKLRI.

adventu

siouti

pw-

oratoriim

dk'hs

littei-us

impei

im})erii

adesset, ut scilicet pro hoiioro sedis apostolice et pro maiori

rernm dexteritate eo presente tractatus illi inter mo et oratores prefatos agerentur quo tíimeii impedimeiito obstantc interessé non potnit, credo sanctitatem vestram ex illins ;

cognovisse

litteris

nihilomiims qnicqnid tractatnm

;

cnm

ipsis

oratoribus fit/) et per litteras meas, et per oratoreni pro-

prium

feci

quem

sanctitati vestre

de omnibus ipsuni domiiiuni Asculamim certiorem.

torem pacis

tanquam

íiduni et

mediatorem utrique

optimum coopera-

nostrum valde gratum

animo commendo, supplicans, ut si aliquos cardinales vestra ad tractandum hoc negotinm mittere non intendit, alium in locnm illius mittere nolit neque etiam ex

sanctitas

;

permittat negotia

que jam per ipsum elaborata

illa,

per quempiam alium tractari

quam promovere

negotium,

omnibus

res

illas

committat, ut negotia

ambo manum

illa solita diligentia

confundentur,

sünt,

omnes dubitare

fidem dominó

Esculano,

omnibus confidatur. soli

alio,

sanctitatem

suspicioque

cui

ea,

que hactenus

omnibus

TJtilius

orietur,

non habere

alium supermiserit oratorem;

quod utrique illorum minus ab

meo

igitur

hoc relinquatur, et

districtius

committatur

•,

judicio

érit,

(ut)

sibi

per vestram

ut quod optimo cepit

etc. : Ad poiitificem. Múzeum 1656. fol. latin jel/ot codexében. 42. IV. E. LXIV. - Monumenta Vaticana. E. CXXX.)

levél elén

(A M. N. Epistulae. P. ')

quia

usque iu íinem eodem tenoré continuet et perducat.

Altissimus

;

dominó Esculano, qui hactenus rem illám

procuravit, negotium

principio,

prosequatur

incipient sanctitatem vestram

et idcirco contingere poterit,

revocato

alius

apponent, id sequetur, quod et ipsius domini

Esculani auctoritas imminuetur. et etiam tractata

quam

et melius,

est,

Optarem itaque, ut revocato dominó Esculano demandet et

conducet.

ipso Theanensi potius dicto

potissimum, quod ipse iam de

;

informatus

sufficienter

quispiam,

sünt,

(|uia id esset i)otius túrba re

;

Márczius második felében Hegedén.

1481. ÁPRILIS.

129

73.

1481.

Aragóniái

április.

János

híhornohnak.

Felkéri,

hamson oda, hogy a császárral folyamatban levÖ tárgyalásoh vezetését a pápa hagyja meg az ascolei püspöknél. Ciim intellexissemus his diebus supervenisse ad cesarem

nóvum oratorem apostolicum reverendum in Christo patrem doinínum episcopum Theanensem, eumque ad hoc destinatum, iit

uegotia

que inter nos

illa,

dominus Asculanus

])ater

tractavit,

demum

ipse

cesarem reverendus

summa

fide et

non potuimus

sollicitet:

in Christo

prudentia hactenus id

factum

probare, sicuti paternitas vestra ex copiis litterarum nostra-

rum, quas ad sanctissimum dominum nostrum scripsimus

Itaque volumus paternitatem vestram, quo-

Intius intelliget.

niara pacis et boné

melioribus

optimo

concordie

quatenus

sit

laboré

admonere,

captato tempore hortari

contenta

bonis

respectibus

prefatum dominum Asculanum

causis,

studio

zelatorem scimus,

dominum nostrum

nt sanctissimum velit et orare,

irreprehensibiliter

id,

hactenus

quod pro

honore sedis apostolice tractavit, usque in finem continuare, et

non sinat alienam falcem

niam noscimus nem, qui eo posset

;

messem

illius

neminem alium

illius

prudentiusque

rem

esse íidelius

apponi

;

quo-

conditionis homi-

illám

conducere

alioquin super addito tractatore novo, id esset potius,

ea quoque, que tractata sünt, perturbare,

quam

aliquid per-

ducere ad effectum.

levél élén

Mathias rex ad cardinalem Aragonie,

(A kassai formulás könyvben.

Lásd a

72.

szám

74.

—

Epistolae. P. IV. E.

LVI

alatt.

MÁTYÁS KIBÁLT LEVELEU

MATYAS KIRÁLY LEVELEI. 74.

1481. május

nev

t^apia

IV. Sixtus pápánalc. Ajánlja Albertus

udvari emberét,

fehvö

az egyházi állam területén

jogtalanul megfosztatott.

birtoJcaitól

Beatissime páter et clementissime domine, post devotani'

mei comieiidationein ad pedum oscula beatorum. Albertus de Papia, familiáris noster dilectus

dominio

et fidelis, rebus,

et comitatu silo de Roiieschala, potentium violentia, ait,

expoliatus,

meas ad sanctitatem vestram pro

sioiies

gitans

;

sperat enim

spectum

vir

se interponi effla-

Supplico igitur

sanctitatis vestre aliquid valituras.

cum

intuitu mei

universalis equitatis contemplatione, dignetur eadem-

in causa prefati hominis

ém

ipse

bomis intercessiones meas apud con-

sanctitati vestre liumiliter et ex corde,

tum ver

iit

ad me, patrocinia atque interces-

confiigit

mei

mea

dessione Sanctitaie

meorum

sentiat

vestra

generibus

cstudebo.

Quam

ad régimen Rakospurga,

priorem

apud

felicem ecclesie

fest beati

devotis obsequiorum

promerert

vestram

incolumem conserve

sue

Stanislai

ut interi-

dignitatem

status

sui

Quod

sanctitatem

augmentum

favorem exhibere,

restitutum.

altissimus

dominii eius-

et recuperatione

pietatis et solite clementie

Dátum

sancte.

episcopi

martiris.

anno domini millesimo quadringentesimo octogesimo primor

meorum Hungarie Bohemie ver tredecimo. Eiusdem sanctitatis vestre

regnorura

etc.

anno

vigesimoquartor

devotus

Matthias rex

Külczim

manu

propria.

Sanctissimo in Christo patri et dominó, dominó Sixtfv

divina providentia pontifici,

ftlius

sacrosancte

Eomane

ac universalis eeclesie

summa

dominó meo clementissimo.

(Eredetije a velenczei állami levéltárban, kek. IV. 354.

—

Monumenta Vaticana.

—

Diplomatiai Emlé-

CXXXI.)

1481. MÁJUS.

131

75.

Aragóniái János

1481. május. JcoJcnah.

Hassanak

és

Veronai Gábor híhorno-

hogy a császárral folyamatban a pápa hagyja meg az ascolei püs-

oda,

levÖ tárgyalások vezetését

pöknél.

Cognito nuper adventu növi oratoris apostoliéi reverendi doiuini Theanensis ad cesarem, cum intellexissemus supervenisse illum, ut tractatiis

qiios

illos,

ad perficiendum inter

nos et cesarem pacem et concordiam reverendás in Christo páter et dominiis Prosper episcopus Asculanus et diligentia fecit,

summa

fide

ipse deinceps prosequatur, scripsimus

ad ad paternitatem vestram,^) non sineret sanctitas sua negotium hoc, superveniente novo

dominum nostrum

sanctissimum

tra ctatore, perturbari ti

uam bono

et fideli

;

presertim

homine

cum

et isto tractatore, tan-

et sedis apostolice

omnibus preferente, uterque nostrum non contentus; et etiam, quod

quispiam

alius

novus

etsi ipse

tractator

bonorem in non esse

potuissf't

dominus Theanensis

accederet,

antequam

vei

omnium rerum perveniret notitiam, confunderet negotia magis quam promoveret. Super quo iniunximus et huic oratori nostro reverendo dominó loanni Wythez electo Seremiensi nonnulla sanctissimo dominó nostro in presentia paternitatis vestre referencia, rogantes illám,

dominum nostrum omnem nostro

ut apud sanctissimum

diligentiam

apponat,

quem

nomine enixius deprecetur, ne mittat hoc tempore

tractatorem, sed relinquat in officio suo prefatum

episcopum Asculanum,

vult sua sanctitas ex corde

admodum non dubitamus) negotium finem deduci

;

dominum

inter nos

(quem-

ad optatum

alioquin addito novo tractatore et ea que

jam

antequam nos ille intelligat vei a nobis intelligatur, frustra tempus elabetur et negotia magis turbabuntur. Idque sequetur, quod postea tractata sünt,

facillime confundentur,

quantumvis prudens tractator interveniat,

^'^

Lásd a

72. és 73.

számok

difficillime poterit

alatt.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

132 negotia

ista,

que iam cum bona dexteritate

sünt terminos, vei in hunc statum reponere.

optimos adducta

igitur rebus

hiis aliqua perturbatio fiat, cooperetur paternitas vestra, ut

sanctitas

sua

dominó Asciilano demandet

quemadmodiim

cepit

tractatus

inter

nos,

et committat, ut

diligentia

solita

prosequatur. Plura deinde idem orator noster et de Strigoniensi et de Forluviensi paternitati vestre deciarabit,

fidem

verbis

adhibeat

paternitas

vestra

bene

cuiua valeat.

Dátum.

levél élén

Aragonie et Agriensem cardinales.

(A M. Nemz. Múzeum 1656.

—

fol. lat.

jelzet codexében. 40.

—

püspökrl ír, következtethetjük, hogy ezen levelet vitte meg Bómába. Küldetésének idpontját biztosan nem határozhatjuk meg. De mivel a király augusztus 7-ikén kelt levelében panaszkodik, hogy akkor Rómából vett tudósítások szerint a pápa a szerémi püspök fogadtatását halogatta, következtethetjük, hogy Vitéz június havában már Rómában volt.) Epistolae. P. IV. E. LXIII.

Abból,

a mit a szerémi

76.

A német birodalom választó fejedelmeinek. hogy a birodalmi gylést mindaddig he ne zárjáh, míg az Ö követei ott meg nem jelennek.

1481. június. Felkéri ket,

Significatum nobis

condicto

inter

est, et

id certa relatione accepimus,

ad dietam, que alias ex easdem celebranda fuerat iam defacto con-

fraternitates et amicitias

vestras

Kos autem constitueramus et animo proposueramus, sicuti adhuc factu intendimus, ut cum tempus celebrande inter vos diete nobis innotuisset,

venisse et in tractatibus esse. id in

aliquot in

médium fraternitatum vestrarum

mitteremus,

quia

eas de presenti

oratores nostros

christianitatis

tate et qualibus clementie sue oculis misericors

opportuni-

Deus

afflictas

res christianas aspexerit, latiore declaratione informarent et

omnia ad notitiam illorum

perferrent.

Audita itaque con-

133

1481. JÚNIUS.

que imnc inopinata

vestra,

ventione

rum

ut sine rnora

expeditione,

nunc sumus

cum

illos

confessim

iiobis fit,

cupiviinus oiatores nostros expedire, et

in illó-

plenaria informa-

ad vestras fraternitates transmittamus. Quamobrem rogamus illas diligenter et cum affectu, ut si quid rebus christianitatis consulere volunt, tractatus illos, qui nunc

tione

inter illos agitantur,

nent

dietam illám

non nimis

neque etiam festiab invicem usque ad

precipitent, vei se

enuntiare,

adventum oratoium nostrorum, qui propediem istic affuturi aperient enim et explicabunt fraternitatibus sünt, disiungere vestris et longiori sermone deciarabunt atque ante oculos ponent, quali dono excellens Dei miseratio viam relevandis ;

nunc christiane reipublice calamitatibus aperire dignata dicent etiam, quali facilitate poterunt nunc,

Deo opportunitatem non que

sulere,

communi

negligetur,

principes

datam

est

lianc

obaudierint, rebus christianis con-

verendum

ne brevi omnes in

negligentie

christianos

Misissemus quidem et antea ad

est,

huius poeniteat.

ista et alia diffusius

declaranda

oratores i^ostros, nisi fuissemus per reverendos et magnificos oratores nostros in tractatibus

primum

et deinde expeditione

recesserunt, hoc est, ut

eorum qui nuper a nobis ad cesarem eis aliquid intelligeremus, retardati.

Sed iam nos omni mora

deposita oratores nostros ad fraternitates vestras absolvemus.

Quos

velint dominationes vestre

contemplatione

iiostri

conventione, uti

nos

patienter

pro bono christianitatis et et

equo animo

rogamus, expectare.

Valere

eadem

optamus

fraternitates vestras.

levél élén

(A M. Nemz.

Ad omnes Múzeum

electores imperii.

2317.

fol.

lat.

jelzet kéziratában.

37.)

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

134

77.

14S1. július 13. IV. Sixtus pápának. Panaszt emel a teanoi

a császár érdekében követett részrehajló

püspöJcneh

eljá-

rása miatt. Beatissime páter et domine clementissime, post devotain

mei commendationeni ad pedum oscnla beatorum.

Scripsi

aliquotiens sanctitati vestre de factis domini Theanensis, et

non esse illum idoneum rerum mearum tracta-

significavi

torem; quod cum antea sepe multis argumentis

cum

nunc,

Nam

protinus,

iit

discessit,

importunis exoravit, ut

ad cesarem recto itinere (se) ipsum cesarem, ymmo precibus

si qiiid

haberet cesar dicere adversus

cum quibus nuper super tractanda cum eo concordia illos

ostendit,

comprobavit.

iudicio

liinc abiit,

deprecatusque est

contulit,

manifesto

oratores principum imperii

articulos,

recesserunt, exquisita dili-

gentia coliigeret et facérét redigi in regestum,

ipse illa

omnia in diéta principum imperii producerét et declararet; quod cesar statim perfici mandavit, duosque protinus ad eius hospicium deputavit, dominum Forliviensem Cilia, qui

cum dominó Theanensi

continuis

meditati

sünt,

Thomam

convenientes, tribus diebus

potuerunt

quitquid

contra

me traditos comminisci. Quo absoluto dominum Theanensem calumpnias illas et com-

contra articulos per opere, ferunt

secum in dietam attulisse, ut ibi contra nostrum honorem, auctoritate sanctitatis Testre, principibus proponat in médium, (et) eius regesti copiam ad vestram positas criminationes

sanctitatem transmisisse,

ut composita iustificatione

cesaris

apud sanctitatem vestram impugnet. Nec dubito daturum illum operám et omrii studio possibili apud principes imperii ad elaboratunostram causam, concepto

Tum, ut causam

odio,

cesaris iustificet, et nostro honori totó posse

detrahat, atque id subsidium, quod mihi olim contra Turco?

promissum

iam indubitatum fuerat, perturbet, et cum in meum ódium inflammet. Quod quam

hoc principes imperii

bene quadret presentibus rebus -vestra,

Etenim

que prudentissima ipse

est,

fidei et

etiam meis, sanctitas

suo divino iudicio consideret.

dominus Theanensis

tales

rebus meis turbatio-

136

1481. JÚLIUS 13. facere

%aiulo

nequiret,

mee

vestre

sanctitati

quas olim de eo revo-

preces,

porrexeram,

exaudiri

meruissent.

Et profecto expectassem a vestra sanctitate, iit si promissum mihi sepe in Turcos subsidium ab aliis effectu completum non est, hoc saltem, quod mihi indiibitatum et'

quodammodo certum

vestre

sanctitatis

orator

non turbaret. Sed de dispositionem

joae

ad vestre

illi

hiimiliter et obnixe, ut in

sanctitatis

mentia consulat et

meos

fuerat, post tot et tantos labores

his et aliis

supplicaua

remitto,

hoc meis rebus paternali

ele-,

non sinat hoc subsidium, quod multo

laboré, magna industria quesitum est, per dominum Theanensem perturbari. Scio enim et indubitate teneo, quia mox, ut ad conventionem principum imperii perveniet, ea loquetur -et faciet, que noverit cesari, cuius partialis est et in totum

culos per

moveri

eum

meam causam que contra me

donec

nolit,

sed dignetur ea,

de omnibus edoceat;

et iustificationem exaudiefe,

sanctitati vestre per illum

'Quam

verum

conservet

ecclesie

Dátum Bude,

sue

oratori nóta facere,

ab ipso oratore meo ex

et fidele sine dilatione

altissimus

tempóra

meo

mox

super quibus omnibus,

-certior redditus fuero, accipiet

vestra

igitur arti-

missos sanctitas vestra accipiet, rogo, interini

scripta sünt, vei mihi significare, vei

Cum

conducere et mihi econtra nocere.

ideditus,

mea

incolumem

tredecima die mensis

parte responsum.

et felicem longa per

regimini

sacrosancte

sanctitas:

lulii,

augmento.

anno domini

mille-

simo quadringentesimo octuagesimo primo, regnorum nostro-

Tum Hungarie Eiusdem

etc.

anno XXIV., Bohemie ver XIII.

sanctitatis

vestre devotus

Mathias

filius

Dei gratia

Hungarie, Bohemie

rex etc.

Commissio propria domini

regis.

V(etrus) secretarius.

Külczím

Sanctissimo in Christo patri et domine, dominó Sixto

-divina providentia sacrosancte pontifici,

dominó

Eomane

ac universalis

(Eredetije a velenczei állami levéltárban. fliek.

IV. 358.

—

ecclesie

summo

et patri nostro clementissimo.

Monumenta Vaticaua.

—

Diplomatiai Emlé-

CXXXIV.)

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

136

78.

1481. július 13. IV. Sixtus pápánah Panaszt emel Beckensloer

János újabb ármányai miatt. Kéri, hogy erseJcségtöl fossza

öt

az esztergomi

meg.

Beatissime páter et domine clementissime, post devotam mei commendationem ad pedum oscula beatorum. Recordor sepius scripsisse et questum me fuisse sanctitati vestre de multis enormitatibus

et exorbitantiis

archiepiscopi,

niensis

8a(cerdotaleni)

deturpare non

qui

et totius desinit.

cleri

profugi

illius

Strigo-

dignitatem

actibus

scandalosis

honorem multo iam tempore

Oravi sepius

processum

íieri

contra

nunquam tamen adhuc exaudiri merui. Signiiicavi etiam non semel eum esse (matériám ?) omnis discordie et hostilitatis inter me et cesarem, et omnis mali caiisam

illum,

eiiis

vestra

que omnia sanctitas

hominis instigatione provenire,

usquemodo

obaudivit, quaravis

protestarer, sepius

etiam predicarem, deteriora in dies per illum committi.

nisi

sanctitas vestra in tempore provideret, et indulgentia sanctitatis vestre illum insolescere

res precedit post et

magis atque

eíferare.

multa scandala, que ante

contumeliam totius sacerdotalis ordinis

demum

ipse

capitaneus

armorum

citus eífertus ... ut ... grassatorem

liac in

iamque de facto

unum castrum arcem

sus,

dedecus

quod

commisit,

ductor cesariani exer-

armis accinctus,

fani militis officium gerit, gentesque cesaris in cogit,

Iam

campum cum

pro-

mea dampna

gentibus

illis

egres-

(scilicet.S)alczpurgensem expugnat,

cedesque plurimas et incendia ac depredationes exercet, qui ut

liberius

conceptum

tractatus, qui de pace inter

imperialium

Nec

voluit

íjaonita

agebantur,

furorem

olim

expleret,

sua malitia et iniquitate turbavit.

ad ullam oblationem

de episcopatu Jauriensi,

meam

et sanctitatis vestre

quem nuper vacantem medio

oratoris apostoliéi non semel, sed pluries sibi obtuli,

concordare, quin vestre

monita,

omnes

cesarem (medio ora.)torum

ymmo omnes meas

mecum

oblationes et sanctitatis

quesitamque secum concordiam

insolenter contempnens, fecit, ut non esset

superbe et spes residua

137

1481. JÜL1U.S 13.

secum concordaiidi. Qua

sjje

maneret diutius pastoris

solatio destituta, coactus

sublata. ne ecclesia Jauriensis

Veruni

sanctitas vestra accipiet.

ipse solito furore

per-

(de)mens

cum

invicem

quibus nos

causas,

quottidie

querit

sum

sicut ex aliis meis litteris

soiiam idoneam in illám eligere,

cesare

magis atque magis ad maius ódium accendat, dignus pro-

omni pena

íecto

ymmo

sumpsisset, tisset,

animadversione,

sanctitas vestra;

in illnm

quamcunque decerneret

enim nunquam agredi pre-

hec

ab incepta olim pravitate dudum

desti-

meas preces infinitas exaudire, et non distnlisset. Nunc, quosustineri, omnia indulgeri, nullám

vestra beatitudo

illum, prout decuisset, castigare

niam videt omnia

sibi

habét Dei, neque hominis reverentiam, sed sui ipsius oblitus

ad omue nefas sine ulla discretione prorumpit. Quamobrem supplico denuo sanctitati vestre, ut si ante hac exaudiri non merui, saltem nunc merear ab

malum

vestra beatitudo hoc

provisione

solita

poterit,

quod

contra

nisi

prout iura

extinguat;

canunt,

amputabit,

ad honestas scandala

scio,

ego

quod

cessante

fuissent

per

illum

infligat:

malis

turbatore

occasionem

cum imperatore Non enim hec

spero devenire.

facile conditiones

recuperandi

penam

meas preces exau-

ulterioribus tali

decernat,

lieri

privationis

illi

sed

nequaquam

aliter

ficri

processum

illum

sinat, queso,

progredi,

ulterius

sanctitas vestra faciet, et in hoc

dignabitur,

dire

quod

debitam

exaudiri.

illa

seviens

hominem

archiepiscopatum

subsecuta,

Strigoniensem

spem

sanctitas

illi

vestra amputasset, de quo sepe scripsi sanctitati vestre, quia prius vellem

quam

illi

consentire.

privatum

me unacum

regno meo omni periculo exponere,

ad recuperandum archiepiscopatum aliquo

Quandocunque deciarabit,

archiepiscopus

boni

faciet,

quod

prot'ugus

ipse

spem assequendi archiepiscopatum

deponet, et ab his scandalosis actibus, sublata spe

qui his impedimentis et turbationibus a defensione

íidei

totum

illa,

pro-

Egoque,

tinus desinet et ad alia potius curanda se convertet.

temiDore

p'acto

igitur sanctitas vestra illum iure

fidei

hoc

maximé opportuno retrahor, expeditius postea rebus potero. Quod si hec sanctitas vestra obaudiet

vacare

providere

non curabit, imputare mihi

nolit,

ego

138

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

-coactus et provocatus,

intermissis aliis expeditionibus meis,

que universe christianitati salutem et bonum conceriiunt, ad ista (pericula) repe(lle)nda me totis viribus convertam, et ea egero, que cum periculo multorum necesse erít pro defensione mea attentare quod tamen non faciam, si non ;

prius accip(iam) clemens et optatum super hiis a sanctitate

vestra responsum.

incolumem

Altissimus conservet sanctitatem

et felicem ecclesie siie sancte regimini

Dátum Bude,

tredecima die

vestram

etaugmento.

anno domini millesimo

lulii,

quadringentesimo octuagesimo primo, regnorum meorum Hun-

anno vigesimo quarto, Bohemie ver tredecimo.

garie etc.

Eiusdem

vestre sanctitatis devotus

filius

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie

etc.

Commissio propria domini

regis.

V(etr%is) secretarius.

Külczím

Sanctissimo in Christo patri et dominó, dominó Sixto

providentia

-divina

pontifici,

(Eredetije,

tárban.

sacrosancte

Romane

et uni versalis ecclesie

summo

dominó meo clementissimp.

—

szakadozott állapotban,

Diplomatiai

velenczei

—

Emlékek. IV. 355.

állami

levél-

Monumenta Vaticana.

CXXXV.)

Mátyás királynak 1481. jiiliifs 13-ikán kelt két levelére IV. Sixtus pápa következképen válaszolt '

Carissime in Christo

fili

noster, ^salutem etc. Binas maie-

statis tue litteras accepimus, alteras de querelis adversus vene-

rabilem fratrem loannem archiepiscopum Strigoniensem, petentes, ut adversus

eum processum instrueremus

;

alteras de

hiis,

que

venerabilis fráter episcopus Theanensis adversus te facéra videtur.

Quod

attinet

causam

Strigoniensis,

cum Deo possumus

satisfaciendi tibi in omnibus, que

processum de factu

instituamus

scias nos cupidos esse

absque

alia

;

sed quod

inqu^isitione,

non

esset honoris nostri et huius sancte sedis, et ab observata sem-

per consvetudine abhorreret.

que in consistorio tractari

Nam

solent,

hec

causa

de difficilioribus,

esse consvevit.

Quapropter ut

139

1481. JÚLIUS 13, intelligas raaiestati nos tue

ribus

tam super causa

nostris,

<;ausa Saltzburgensis

quid

utrique

parti

videamur unum

episcopis,

orato-

quam super

Strigoniensis,

episcoporum diligenter inqujrant, et nobis,

compererint, per

iuxta iuris

satisfacere,

magis,

ut canonice in

suas signiíicent,

litteras

hoc procedere possimus, enini

commisimus

in iustitia deesse nolle,

venerabilibus fratribus Asculano et Theanensi

tanquam páter

quam alium

Intendimus

dispositionem,

cum

exaudire,

universalis,

cesar a nobis

Saltzpurgensis depositione sepius postulaverit, et tamen hucusque

enim extirpata erunt discordiarum huiusmodi

facere noluimus. Si

non dubitamus, quin ad mutuam pacem

flemina,

ad quam totó

facillime deveniatis,

misericordie

Dei

tua, esse illum

te hortamur.

mentis

Theanensi

sic

concordiam viscera

per

aíFectu

habeat maiestas

apud omnes integre existimationis

et fame,

cum maligno amin quicquam

persvadere nobis possumus

neque facere,

sed bona fide tractare omnia, que ad pacem iudicaverit pertinere..

Tamen ad

satisfactionem

tuam oportune eum monuimus. In

reli-

quis autem, que orator tuus nobis exposuit, in brevi tibi respon-r debiraus.

Dátum Romé,

ultima

die

Augusti

1481., anno

L. Grifus.

levél élén

Regi Hungarie.

(Egykorú másolata a

flórén czi

nemzeti könyvtárban.

—

Monu-

menta Vaticana. E. CXXXVII.)

79.

1481. július 13. Aragóniái János hibornoTcnak. Hasson oda,

hogy

teanoi

püspök ne menjen mint pápai Jcövet a Tegyen elterjesztést bizonyos

német birodalom gylésére. pápai bullák módosítása

és

a boroszlói püspökség

betöltése

tárgyában.

Notum coiistat,

vobis est et sanctissimo

dominó

iiostro

imprimis

quot promissa nobis de subsidio contra Turcos sepe

facta sünt,

qua

in re licet sanctissimus

-omnia demonstraverit boné voliintatis dracticas et pliires

labores

habuit,

dominus noster sepius siie iudicia,

multasque

adversante autem quo-

;

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

l'40

rundam negligentia nunquam negotium icl ad fiiiem perductum est. Nihilominus quotiens nos sue sanctitatis litteris sumus requisiti, nunquam mandata eius obaudivimus, sed semper prompto studio prosecuti sumus negotium christiane lidei,

nec

non parcentes laboribus nostris

unquam

scripta sue sanctitatis

gravissirais et impensis

ad eam rem nos exhor-

tantes accepimus, quin vei propria in persona vei per capi-

taneos nostros et duces exercitus aliquid pro defensione fidei illico

faceremus,

universis

sicuti et

prelatis

captata iam

rei

nunc facimus, congregatis ad nos

baronibus

bene

regni

nostri,

quibus

cura

gerende opportunitate consultavimus

in presentiarum et certas pro virili nostra provisiones feci-

mus,

quomodo Turcus

impugnatione regni

Yerum non

ipse a christianis

nostri,

Deo

cervicibus

nobis auxiliante, repellatur

mediocriter turbati sumus,

cum accepimus

reve-

rendum patrem dominum Theanensea], legatum apostolicum, de mandato sanctissimi domini nostri iturum ad dietam, que de proximo debebit inter principes imperii

tiumque

sollicitande

demandatum, quem

Quod

íiet,

provisionis

contra

celebrari,

Turcas

nego-

illi

esse

omnibus clare constat. scimus id negotium, pro quo nos tanto temcesari partialem

pore non sine gravi laboré

magna

industria elaboravimus,

opera illius boni viri perturbatum iri. Nam sanctissimus dominus noster bene novisse potuit, et si ab aliis non audivit id vei ex nobis intelligat, satis optime iam nos esse concordatos

cum

Thurcos,

principibus imperii de subsidio prestando contra

certamque

indubitatam

habere

fidem

cum

eis

quod ipsi inclinatissimi sünt et unanimi voto prompti ac parati. Super quo etiam nobis iam responderunt intelligentiam,

unum notabile subsidium contra Turcos, quod scimus, nunquam fiet, si dominus Theanensis in médium illorum tractaturus accedet, quia ijjse, cum imperátori partialis sit, facere

non aliud laborabit, nisi quod cupit imperátor, et totó studio favorem illius intendet, per quod negotium hoc, quod iam ad bonos terminos reductum est, ita perturbabitur, ut nou credamus ulterios in hoc posse terminos magnó laboré per-

duci.

Si itaque

sanctissimus dominus noster vult negotium

hoc christiane defensionis in conferendo subsidio perturbari.

141

1481. JÚLIUS 13. facere id aliter non poterit,

nisi

Asciilanum,^) et tractandum lioc

illi

Togamiis paternitatem vestram,

mittat

dominum Quamobrem

illuc

relinquat.

velit supplicare siie sanctitati

módis omnibus, ne dominus Theanensis ad pre-

et instare

fatam dietam mittatur. Consideret sua sanctitas

quod optima nunc, turbato neglígetur occasio

certum

pemandet

Esculano,

priori

hoc subsidium, quod iam

committat

siie

illám dietam accedat, et

sed pötins

;

dominó episcopo

patri

cui prius negotium

sanctitatis,

demandavit,

cesarem^)

snbsidia

alia

sünt, perturbari

reverendo

legato

tractandi inter nos

postquam

est,

nunquam data

promissa

et attendat,

subsidio, defensionis christiane

et idcirco nolit

;

nobis aliqua in parte sepe

illó

ipse

principes ad conferendum sub-

illos

sidium solita üde et diligentia ex parte sanctitatis sue exhor-

Quod

tetur.

defensione

sanctitas

quod negotia

christianitatis

maximum

desint,

sua

tenemus^

indubitanter

faciet.

optime procedant,

illa

subsidium pro

et tale

decernetur,

incomparabile

cum bonum

cetera

poterit

rebus

quo,

christianis acquiri.

Preterea

accei)tis

nuper

quas paternitas vestra

bullis,

cum

nobis de prolongato iubileo miserat,

voluissemus

reverendum patrem dominum Albertum Wesprimiensem,^) sicuti a sanctissimo dominó

per

demandatum

fuerat, publicari,

plurimum immutatas qui casus

casibus,

omnino

vei

parum

utilitatis fuisset

acquiret

;

quia

cum una

Sünt ver

cum homines

aliqua utilitas ex hoc resultabit, Tollhiba

hoc buUe

vita et

non

parum rebus

fidei

buUas

illas

intelligent

absolutione tantum, unusquisque recu-

sabit suas pecunias ad hoc erogare

nihil

ex huiusmodi concessione

mortis articulo est concessa, que concessio

sic arctatas,

illi

illas

et aliquas exceptiones factas in certis

prioribus bullis excepti fuissent,

quod absolutio semel duntaxat

utilitatis

nostro

comperimus indulgentias

et gratia sue sanctitatis acquisitum.

artate,

illas

episcopum

Theanensem.

;

nec

hoc modo nec nobis

sanctissimus dominus

értelem

még

egyszer

kétségtelenné

tévedést. *)

Vetési Albert püspök.

kéziratban toUbibából

áll

tractando.

teszi

MÁTYÁS KIKÁIA- LEVELEI.

142 iioster

mus

ex hoc friictiim speratum acquiret.

Quamobrem

roga-

pateriiitatem vestram, velit ista declarare sanctitati

ét ex parte nostra sanctitatem

quam

sua

suam

concessionem

sanctitas

sue..

quod posthanc benigno favore ad deprecari,

utilitatem defensionis fidei decrevit, faciat de gratia singulari.

ut biille conficiantur in priori forma, vei saltem ut casibus illis,

qni excepti

semel in vita et

simt, impositis, absolutio

semel in mortis articulo, ut priores bulle continebant, admit-

Quod quidem

tatiir.

tate

non

negotiis

faciet,

fidei.

sanctitas sua graviter et considerabit, quantas

nos

cum

difficul-

impensas in

quantos assidue labores habemus, qui profecto-

vix sangvinem

proprium non consumpsimus, sine intérmis-

sione contra Turcos laborando. vestra, ut j)8tat

Meminerat etiam paternitas

suam sanctitatem concessionem ipsam saltem

tanto tempore prolongari, quanto fit in ipsis bullis prolon-

ab eo tempore, quo edita

gata, quia

modo

nihil

omnino

utilitatis

et publicata est,

percepimus.

illis

nobis et concessioni tali non levis iniuria a Rodianis

bus sanctitas sua longe ampliores, indnlgentias

tinebant,

concessit.

quam

Hü

usque

Fit etiam ^)

qui-

bulle iubilei con-

enim dominia nostra

cum huiusmodi indulgentiis impetrarunt.. et tam per Slesiam, quam per Lusatiam et alia regna nostra illas promulgant et pecunias de nostris dominiis cum talibus plerisque in locis

indulgentiis

j^rocedere

quam dominia

nostra

non

sineret,

frustra

quia non aliud faciunt,

exhauriunt,

concessiones

Hobis factas laxioribus suis indulgentiis adducunt ubique in

cöntemptum. Misit etiam paternitas vestra nobis breve apostolicum

de provisionibus donorum,^) quod bene sonat ad fucum, sed

de preteritis et de presentibus non est in

eis

aliqua expres-

Super quo rogamus, velit denuo supplicare sandominó nostro, ut sua sanctitas eas domos, que iam

sio facta.

ctissimo

de facto ad pensiones ecclesiarum obligáté sünt, sinat redimi iusto et competenti pretio,

rhodusi lovagrendet

hoc

est

pro

uno quoque aureo

érti.

1480. deczember lé-ikén a veszprémi

pápai breve ki van adva Theinernél

II. 476.

püspökhöz intézett

143

1481. JtiiJüs 18.

Qua compensione

Tiginti aurei ecclesiis exsolvantur.

dum Deum domus

Nam

ecclesie poterunt manerje contente.

que pensionibiis

ille,

onerate

simt,

secuur

alioquitt-

tempore

brevi

desolabuntur, et nltra hoc, quod civitas nostra deformabitur,

nullám etiam ipse

ecclesie poterunt utilitatem

illis,

cum

desolate fuerint, percipere. Super hoc igitur expectamus aliud

breve in forma meliori,

quod etiam preteritas obligatione^

includat.

Meminimus insuper in

scripsisse alias paternitati vestre

favorem cuiusdam adolescentis

quem

Menstherburgensis,

comes intrudere

ille

ducis Henrici comitis

íilii

cupit

quidem eas litdominó nostro. quia homini nos infestanti aperte favorem negare non potuimus. Sciat tamen paternitas vestra reverendum patrem domiepiscopatum Wrathislaviensem.

Scripsimus

teras

sanctissimo

num

paternitati

vestre

AVrathislaviensem,

obtento super hoc speciali

assensu

quod nobis valde

nostro, aliud de sua

ecclesia deliberasse,

gratum

gratum, ut nihil hoc

tempore gratius

non

Is enim bonus

est,

quantum ad

ita

hoc, obtingere

páter, considerata senectute sua et

debilitato

iam

confecto

potuisset.

ingravescente etate, quL

propemodum corpore

mortem

quod plures insidiantur ei et querant per ruine nephas et per omnem fraudem ecclesiam illám subintrare, elegit in coadiutorem sibi reverendum patrem dominum Laurentium, alias in ecclesia Laventina, quotidie expectat, attento

quam

prius

etiam,

dictus episcopus Wrathislaviensis tenebat, suc-

cessorem, et super hoc publicum instrumentum sub publica

manu ad

nos

cuius

misit,

copiam iterato

sub

autentica

forma ad paternitatem vestram simul cum litteris ipsius domini Wrathislaviensis, ad sanctissimum dominum nostrum pro hac causa scriptis, transmittimus rogantes paternitatem ;

vestram,

obsecrare

velit

sanctitatem

suam,

desiderium prefati domini Wrathislaviensis,

nostris in

servitiis

ac nobiscum

successorem prefato

levelet

nem

prefatum Lau-

admodum charum,

rentium episcopum nobis

est,

episcopo

birjuk.

quo iuxta

qui etiam in

coadiutorem et deinde

Wrathislaviensi

preficiat^

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

144

ipsam

ordinatiouem

Qua

apostolica

aiictoritate

nobis

coiifirmet.

prefate

ecclesie Wrathislaviensi

sua gratiam singiilarem, ipsam conspirantium infestationibus

et importunitatibiis libe-

in re faciet

sanctitas

rabit.

multorum ad

Dátum.

levél élén

cardinalem

Aragonie ex parte provisionis

contra Turcos.

(A M. Nemz.

Múzeum

1656.

fol.

lat. jelzetíí

codexében. 63.)

80.

1481. július 13. Caffarelli Prosper ascolei füspöhnek, a pápa hövetének. Felleéri, hogy miélobh menjen a német hirodalom

nürnbergi gylésére. Ea, que paternitas vestra per médium domini diensis oratoris nostri

cognovimus,

Wara-

nuper intimaverat, ut eo referente

rescripseramus

protinus

ad omnia paternitati

cum id responsum nostrum per unum puerum nostrum ad eam perferretur, litteras ipsas una cum puero ipso interceptas accepimus, et litteras quidem per cesarem visas, puerum ver usque adhuc in captiresponsum

Testre

;

sed

Responsum nostrum id erat, quod paternitatem vestram hortabamur, ut sine mora paternitas vestra

vitate detineri.

curaret ad hanc et

ex parte

principes.

bonus

que

finis

conventionem principum imperii accedere, domini nostri instare apud ipsos

sanctissimi

negotia facto

fidei illó

recte

sequeretur.

optabamus, quia intellexeramus, nostro id significavimus,^)

turbare

rare,

nunc

consilii

potius

sumus,

Proszthanai János

sicut

aliquis

Hoc autem

iccirco

sanctissimo

dominó

dominum Theanensem aliud laboquam promovere, cuius et

omnia,

paternitatem

váradi püspök,

küldött követül. 2)

procederent,

Ezen levelet nem bírjuk. Lásd a 77. szám alatt.

vestram

kit

Mátyás a

hortamur

császárhor,

;

145

1481. JÚLIUS 13.

magnopere,

qiiantum potest, festinet ad ipsam dietam

accedere, et tractatibus

pro

lionore

negotium

referre

de rebus

qiie

domini

prudentia

solita

imperátori

illis,

sanctissimi

adiuvare;

potestis

qiiod

aperte

fuisset,

eo quod

quarum

continentias

setis

cum

cum pnero

quibus intercipiendis opus

absque hoc vos

maiestati declarassetis,

dominó

ipsi

posterioribus litteris nostris ad vos rescripsimus,

non

atque

dicere ex significatis

Mostris vos intellexisse, litteras nostras,

eas deferente fuisse interceptas,

aguntur,

fidei illic

interessé,

iiostri

scitu

litteras

maiestatis

nostras sue

sue

curas-

pro nostro desiderio ad ipsam dietam accedere, neque

causam honestam, propter quam debuisset puer ille litterarum detineri. Et hiis expositis, rogamus, ut protinus vos itineri accingatis, et quantum poteritis, ad ipsam esse

baiulus

dietam

dere poteritis

quod

Quod

festinetis.

ita,

vos

vei

cesar vos dimittere nollet, respon-

hominem liberi iuris, vei non; nuUomodo vultis, nisi detineamini,

esse

vos remanere

quin ad ipsam dietam pro honore sanctissimi domini nostri, sicut nos paternitatem vestram requisitam fecimus, accedatis si

a ütem in libertate

non

eritis,

vos et sanctissimo dominó

nostro et omnibus signiíicabitis, in vobis non defuisse, quin ea

que demandata vobis fuerunt, exequi totó studio curassetis,

dummodo impedimentum

a cesare non intervenisset. Et hoc

pacto non dubitamus, quin vos inde explicare poteritis et ad

ipsam dietam .•1

festinare.

levél élén

(A M. N.

etc.

Ad Asculanum.

Múzeum

Epistolae. P. IV. E.

Yaleat

1656.

lat.

fol.

jelzet

codexében.

41.

—

LXV.)

81.

1481. július 13.

Veronai Gábor egri bíbor noJc-püspöJcneh.

A gyri

püspöJcség betöltése tárgyában.

Licet antea binis

non

litteris,

ex respectibus paternitati vestre

ignotis, de episcopatu Jauriensi alia nobis

prout paternitati vestre bene studio,

quod

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

nobis

constat,

mens

fuerat,

cui pro diligentia et

impendit, grates

amplissimas 10

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

146 dicimus ecclesie,

;

tamen considerantes desolationem et ruinam illius et quod hoc tempore pacato valde incautum sit

ecclesiam illám, que castra in confinibus Austrie habét, sine

quod

pastoris solatio remanere, attento etiam,

quem cum

archiepiscopus Strigoniensis,

profugus

ille

illó

episcopatu con-

monita sanctis-

tentare volebamus, superbe et insolenter

simi domini nostri et nostras oblationes contempsit,

lem nostrum venerabilem t(alem)

mentis

oculus

fide-

nostre

convertimus, atqiie illum delegimus, qui dicte ecclesie preficiatur in episcopum et pastorem.

qui

illius

notitiam

esse iudicamus

Quem

paternitati

non secus habét atque

nos,

vestre,

non opus

commendare. Tamen hortamur illám

roga-

mus diligenter, ut causam illius faciat apud sanctissimum dominum nostrum commendatam, et elaborare velit omni studio, ut in dicta ecclesia sine dilatione confirmetur. Quod si

obtinere et elaborare posset, ut considerata illius ecclesie

desolatione et ecclesie

illius

paternitas

ruina,

pro hac

vestra

Quod

que totum

vice relaxaret,

complacentiam

dubitaremus maioribus promereri.

ad nostram intercessionem, annatam et

nos

non

hanc sedis apostolice gratiam

officiis

ut faciat paternitas

nobis

facérét nobis in hoc

singularem,

rogamus,

vestra,

quicquid

impendisse,

sciat-

favorem

illius

thesaurarii nostri impendit.

levél élén

Ad Agriensem

pro confirmatione eiusdem domini

Urbani.

(A M. Nemz.

Múzeum

1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

65.)

82.

1481. július 13.

Aragóniái János hihornoTcnak.

püspöhség

Quale

stúdium

betöltése

A gyri

tárgyában.

adhibuerimus cum

Strigoniensi

profugo pro rebus paternitatis vestre concordandis,

illó

quam

fecerimus et nostrorum oratorum et oratoris apostoliéi reveNagylucsei Orbánról van

szó.

147

1841. JÚLIUS 13. rendi domini Esculani medio diligentiam apud illum,

episcopatu Jauriensi,

redderemus, atque ecclesiam Strigoniensem ab tione

non opus

Eum

cum omnia

liberaremus, est,

iit

qui nuper vacaverat, illum contentum illius

impeti-

pateniitati vestre nóta sint,

ut nos ex ordine rescribamus paternitati vestre.

hominem cum videremus

obstinatum et pertinacem,

ita

ut omnes nostras oblationes superbe et insolenter contempnat,

noluimus

illi

animus

animum, quo existimet nos magnifacere

dare

sed et eo magis eius superbia et superbus

eius superbiam,

flecteretur,

voluimus ostendere, quod nos eius.duritiam

non curamus. Unde postquam sublata spes fit nobis, quod ipse nullo pacto titulo

ultimato illi

que alioquin

ecclesie,

renuntiet,

exterminium deveniret,

ecclesie,

que

aliquod

periculum paterentur,

fidelem

dilectum,

metis

atque

Urbanum

et pastorem.

cesarem,

nostrum

prepositum

ignoret, vir fnlgeat, esset,

sit,

autem

experientia

viderit,

dum

cuius obsequio et opera ne

paternitati vestre

liic

nobiscum

carere possimus,

esse, ut illius viri

sine nostra

illius

personam

pro sua erga nos dilectione et affectu

commendatione

liabere

Tantummodo hortamur paternitatem vestram ut causam

non

commendemus, cum sciamus illám omnes

servitores nobis charos et

ecclesie

ad horam quidem

magnó rerum nostrarum detrimento

amore

illi

jjaternitas vestra

necessarius et utilis nobis et regno nostro ser-

non existimavimus necessarium

conver-

oculos

quibus virtutibus et meritis apud nos pre-

ipsa

quam

vitor ille

sine

ille

Cum

ultiillius

versus

timus atque illum delegimus, qui preficiatur

episcopum

castra

est,

tliesaurarium

et confinibus sünt

desolata

vacantia

maximé,

finali

cupientesque

responso,

ne diturna et

Jauriensi

ecclesia intellecto

satis ruinosa

idoneo providere,

pro

assentiri,

ecclesie

hanc sententiam

illius

de pastore

mum

vellet

Strigoniensis

commendatos. et

rogamus,

habeat commendatam, detque operám apud

sanctissimum dominum nostrum, ut ipse Urbánus prepositus in

dicta

Jauriensi

ecclesia

citissime

confirmetur.

Faciet

autem nobis paternitas vestra siugularem complacentiam, si pro relaxanda pro (hac vice) illius ecclesie annata, que alioquin satis ruinosa et desolata est, elaborabit apud sanctissimum 10*

148

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

dominum nostrum

reverendissimos dominos cardinales. Qui

gratiam nobis in hoc ostendent, reddent nos

illis

facienda promptiores.

quicquid hiis

favoris et benevolentie

paternitas

qiiam

Qiiam

Hoc tamen unum

vestra

ipsi

quod

thesaurario nostro in

non

ostendet,

maiora pro-

ad-

subiicimus,

minus

reputabimus.

nostre proprie persone paternitas vestra ostendisset

etc.

levél élén

Aragonie cardinalem de confirmatione episco-

patus Jauriensis.

(A M. Nemz..

Múzeum

1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

65.)

83.

1481. július 13. Simon patrasi érseknek.

A gyri püspöksé(f

hetltése tárgyában.

Negotiuni Teiensis)

venerabilis

Urbani prepositi Q(uinqueecle'-

thesaurarii nostri, queni nos hiis diebus in episcopum

Jauriensem delegimus, paternitati

vestre,

quam cháram habe-

mus

et de qua plurimum confidimus, duximus presentibus commendandiim, ut sicut nos illám omni favore et benevolentia prosequimur, ita ipsa velit hominem nobis charum

et fidelem servitorem habere commendatum, apud sanctissimum dominum nostrum, ut in

elaborare

ipsa

ecclesia

Jauriensi sine dilatione coníirmetur. Meminerit etiam interoedere captato tempore, ubi opus

est,

ut annata

illi

pro hac

quod illa ecclesia alioquin ruinosa est, et maximam impensam ut reficiatur exposcit. Nos tamen hiis omnibus honorem nostrum preferimus, cui si tandenr deferetur et hec nobis gratia íiet, nos conabimur maioribus vice relaxetur, attento

officiis

illó,

huiusmodi gratiam sedis apostolrce promereri, nec

dubitamus dupplum exponere, fuerit pro sacre sedis

commodo

quandocumque necessarium et honore. Sciat

ver

pater-

nitas vestra nobis impendisse quicquid favoris et benevolentie-

I 111

personam impendet

illius viri

149

1481. JÚLIUS 13.

vei aliis

impendi procurabit.

Taleat.

levél élén

Ad dominum

Múzeum

(A M. Nemz.

Pathracien?em.

1656.

codexében. 65.)

lat. jelzetix

fol.

84.

1481. július 13. Vitéz János szerémi püspöJcneh. püspöhség

Reverende

nobis

íidelis

gyri

tárgyában.

betöltése

nos

Sciat

dilecte.

fidelem

Urbaiium

prepositum Q(iiiiiqueeccle-

sieiisem) thesaurarium nostrum,

exigentibus suis meritis et

iiostrum

venerabilem

TÍrtutibus,

episcopum nos

qui preficiatur

delegisse, et

tiie fidei

ecclesie

diligentia elabores,

illius et

opus

est,

rebus

illis

quod

ipse thesaurarius noster confirma-

ex parte

commendare,

nostra

procedere,

dinale Aragonie, faiitoribus

quam

Romé

nostris

quibus

aliis,

reverendissimo dominó car-

presens

est,

amicis,

potest, annata illius ecclesie

consulimus,

et ea diligentia in

nos expectamus a te in propriis

cum

relaxetur.

propemodum

ecclesie illius ruinose et

Memineris ver per-

dominó nostro

sanctissimo

rebus nostris. Instes etiam

aliis

committimus, mandantes, quatenus Omni adhibita

tionis bnllas sine dilatione assequatur.

sonam

Jauriensi

Eius itaque causam sollicitandam

pastorem.

honorem nostrum

ver non

aliquo

est,

cum

pacto

fieri

Nos quidem tametsi desolate in hac parte

apostolica

sedes

hac

gratia facienda impenderetur, tanti faceremus, ut non dubi-

taremus dupplum exponere, quandocumque necesse remus, pro apostolice

eam

igitur

diligentiam

sedis in

commodo hiis

Kíonfidimus, expectamus, et cures cito

levél élén

(A M. Nemz.

et honore.

rebus,

quam

1656.

fol.

lat.

Adhibeas

nos a

te,

cui

omnia expedire.

Ad loannem Vythez electum

Múzeum

intellige-

Sirmiensem.

jelzet codexében.

65.)

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

150

85.

1461. július. IV. Sixtus j)ápának. Értesíti II.

Mohammed

halála és a fiai hözött támadott trónvillongások

felöl.

nek nyilathoziTc a törökök

hogy

biztosíttatik,

ellen

Kész-

támadó hadjáratot indítani, a császár

távolléte alatt

nem

fog ellene

etc.

Acceptis

fegyvert fogni.

Beatissime páter, domine clementissime quibusdam uuper rumoribus de obitii magni

principis

Tur-

corum, significassem e vestigio sanctitati vestre, que ad

nova de pluribus assolet,

rumores

locis

isti

fuerunt;

delata

tanquam mentis

sed

dubitavi,

nati auctoribus veritate

careant, ob hoc expectans, donec certior ex huiusmodi novi-

tatibus redderer

;

iam enim

dies

quindecim preterierunt,

primum nova huiusmodi ad me die

sumus,

certificati

indubitanter

sciat,

quod

fuere

significo

infestissimum

delata.

Esterno

sanctitati

illum

vestre,

cum ver ut

nominis

christiani

hostem, Turcorum principem quinto vei sexto die Maii diem

suum

obiisse,^) et in

substitutum,

maré

locum

alterum

ver

in Natulia tenebatur,

illius

filium

suum natu maiorem

minorem

natu,

qui ultra

usurpandi imperii libidine suc-

censum, ingentes copias contraxisse, ei(que) fautores et adiu-

Caramanorum principis filium et AVsankazonum ^ atque etiam Zoldanum principem accessisse quos omnes, fáma est, maximum bellatorum numerum illi coniunxisse, hunc ver. noviter electum cesarem coacta similiter ingenti Turcorum manu contra illum processisse, et iam usque in Natoliam

tores

)

;

transfretasse, atque, ut mihi referunt, eonflixisse, vei

tione

vei

iam

illos

invicem

de proximo conflicturos. Hec, que certa rela-

ad me delata

sünt, volui nóta facere sanctitati vestre,

ut cognoscat, qua visitatione clementissimus Deus suos fideles cónsoletur, et simul intelligat,

optimam nunc

esse curando-

rum negotiorum fidei divina dispositione occasionem oblatam. 'Cum hec significarem, supervenerunt bulle sanctitatis vestrer ^)

II. Mohammed 1481 május 3-ikán hunyt Uszon Hasszán perzsa fejedelem.

el.

151

1481. JÚLIUS.

ad me cum

lisse

vestra sanctitas triennales treugas

quibus

legati apostoliéi,

omnibus

universaliter

reverendi patris domini Theanensis

litteris

catholicis

principibus

cum sum

pro

liberiori

Eas buUas ego summa

expeditione defensionis fidei indixit.

reverentia, sicuti decuit, accepi, et intellexi, paratusque in

iis,

omnibus

et in aliis

etiam per prefatum

sanctitatis vestre iussis, prout

dominum Theanensem

sanctitatis vestre

legatum requisitus sum, obedire, oblataque hac opportunitate

meas

vires

operari,

coliigere,

et intermissis

facere potero,

christianitatis

curis ea facere et

aliis

quecunque maiora pro lionore

et glória ac utilitate

dummodo

certus sim,

de quo

speciales securitatis litteras a vestra sanctitate habere opto,

quod siquid imperialis maiestas contra me temporis,

interea

dum

pro

defensione

fidei

dominia mea quo-

occupor,

cunque modo attentaret, sanctitas vestra auctoritate apostolica emendabit, et illum censuris ecclesiasticis omnia

me attentata reformare compellet; et quod quemadmodum in bullis generalibus fecit, me sub protectione apostolice sedis cum omnibus dominiis interea contra

vestra sanctitas,

meis, durantibus huiusmodi treugis, suscipiat.

Cum primum

ad hoc per sanctitatem vestram certificatus fuero, indubie, quod officii mei érit, exequi curabo, et neglectis igitur

etiam

his,

que contra

incumbam, ut in

opera

interim imperialis maiestas more

et sanctitas vestra, et

quin

deficere,

omni studio defensioni christiane reipublice omnes intelligant, nihil

solito ageret, sic

diligentia

aggrediar viribus,

totis

pro

defensione

immanissimos persecutores nec dubito, quin Deus

fidei

christianitatis

ipse, cuius

quicquid

catholice

mea

contra

poterit expediri;

causa agitur, mea in hac

parte vota secundabit. Super quo expecto citum et optatum

a sanctitate vestra responsum. Quam.

levél élén

(A M. Nemz. Epistolae.

P. IV.

ponti ficem.

Múzeum

E. LXVIII.

1656.

—

fol.

lat.

jelzet codexében.

Monumenta

Vaticana.

43.

—

E. CXXXII.)

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

152

86.

1481. július. Veronai Gábor egri híhornoh-püspöTcnelc. Esz-

Mz Öljön

hi a pápától nyilathozatot, melylyél biztosítsa, hogy

azalatt,

míg a

töröhölc

a császár

harczol,

ellen

támadni nem

Reverendissime in Christo páter, amice sime.

Que nova de

obitu

recenti

öt

meg-

fogja.

noster cliaris-

Thurcorum

principis

sanctissimum dominum nostrum significavimus, ex copiis presentibus

inclusis

paternitas

opus esse iudicavimus ea

vestra

intelliget

;

quare non

tantum

hiis litteris repetere;

illud

admonemus, quemadmodiim in calce litterarum sanctissimum dominum nostrum deprecati sumus, ut paternitas vestra instare velit et cooperari

treugas

illas triennales

apud sanctitatem suam, omnibus

liberiore expeditione defensionis íidei,

cum

indictas

vandum,

quantum nobis obediens

ad omnia iussa sine

licet,

filius et

litteras suas

apostolica auctoritate

sanctitatis

rerum nostrarum

promptissimi sumus,

sue implenda,

et status

nostri peri-

sicut apostolice sedis

devotus, ut sanctitas sua certificet nos per

speciales,

quod

defensione fidei occuparemur,

contra

pro

cesarea maiestate observemus, ad quod obser-

sicuti

culo facere

si vult,

catholicis principibus,

nos et dominia

quid interim, donec nos pro

cesarea

nostra

maiestas

quocumque modo

solito

attentaret,

sanctissimus dominus noster emendabit, et ad rectificandum

omnia interea temporis innovata censuris ecclesiasticis cesarem compellere, et quod sanctitas sua, quemadmodum in bullis

illis

generalibus

sedis protectionem

huiusmodi treugis

fecit,

nos speciáliter sub apostolice

cum omnibus suscipiet.

dominiis nostris, durantibus

Alias incautum foret nOs, qui

naturam imperatoris bene callemus, dimissis in suspenso secum negotiis nostris vacare expeditioni contra Thurcos. Yerum habita securitate tali, quam optamus a sanctissimo dominó nostro, nos maiori quo poterimus presidio ad expeditionem contra Turcos contrahemus, et neglectis etiam. sub

Lásd a

megelz

szám

alatt.

153

1481. JÚLIUS. confidentia talis certitudinis, omnibus,

que contra nos ipse

imperátor interim attentaret, agemus quo oblata

hac

presertim

Speramiis, quod

optima

nostra

Deo

laborantibus assistente,

ceterisque

hoc opus pium similiter

Tlmrcos.

contra

diligentia et opera

brevi- tempore,

<;hristianitati

poterimus,

fortiiis

occasione

catholicis principibus

concurrentibiis,

provenire,

nec auditum.

Rogamus

non

est

itaque paternitatem vestram ad hoc

optatum a sanctissimo dominó nostro responsum

nobis obtineat

taleqiie

facinus edere, quale fortassis a centiim annis visum

<;itum et

bonum

aliquod

nobis pro sue fidei tutela

et remittat.

levél élén

Agriensem.

(A M. Nemz. Miizeum 1656.

í'ol.

lat.

jelzet codexében. 43.)

87.

1481.

jiUiiis.

német birodalom fejedelmeinek. Meghízó

a birodalmi gylésre küldött követek

levél

részére.

Profecturis ad dietam Neverembergensem de nostro mandato reverendo patre dominó loanne electo et coníirmato Waradiensi et magnifico Wenceslao de \(ali)'^) oratoriscientes

dominationem vestram

et principes sacri

B,omani imperii in ipsa

biis nostris fidelibus dilectis,

inter alios

dominos

iniunximus nonnulla

diéta affuturam, inter

nos

amicitiam

vestram

pro

seoi*sum

benivolentia

mutua

charitate

referenda, rogantes, ut amicitia vestra velit ipsis oratoribiis nostris,

que nostro nomine relaturi sünt, plenam

tatam íidem adhibere.

levél élén

Quam

Ad omnes

electores et principes imperii seorsum.

(A M. Nemz. Múzeum 1656.

Boskovicz Venczel. V.

et indubi-

etc.

ö.

fol.

a 94,

lat.

sz.

jelzet codexében.

levéllel.

39.)

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

154

88.

1481. július

(?).

német birodalom fejedelmeinek. (Töredék.)

Insuper commendavit vobis pro tanta

plurimum

iiobis

quod nobis summe

erga nos affectum,

nos

affectione

t(aUs) vestrum

piacúit,

grates

et eo

habemiis,

magis offeri-

unquam in ostensionostre, pro honore et commodo vestro, Nec unquam de nobis dubitetis, quin

miisque nos vicissim paratos, quicquid

nem

benivolentie

facere

poterimus.

eodem favore

commodo

et studio,

quo nostri predecessores pro vestro

quoque aderimus, et paratissimi sumus pro vobis facere omnia, quecumque senserimus ad vestrum commodum et honorem pertinere. affuerunt,

Elén

nos

Clausula.

(A M. Nemz. íilúzeum 1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

39.

—

Epistolae. P. IV. E. LX.)

89.

1481. július.

nürnbergi

német birodalom fejedelmeinek, Ajánlólevél gylésre Jcüldött Jcövetei részére.

birodalmi

Postquam

intellexerimus

fraternitates

amicitias

vestras ad tenendam dietam, sicuti olim per vos constitutum

Nevereburgam convenisse, extemplo fideles nostros reverendum in Christo patrem dominum loannem electum et coníirmatum Waradiensem et magnificum t(alem) supremum iudicem tabularum iudicii Olomucensis, oratores nostros presentium ostensores, ad vos transmisimus, data illis plena facultate et instructione, tani de rebus fidei, quibus nunc misericors Deus de sua clementia opportunitatem maximam interitu illius cliristiano saiigvine delibati hostis, Turcorum

fuerat,

tyranni concedere inter

nos

nostrum

dignata

imperialem

et intentionem

est,

quam etiam de

maiestatem

latissime

differentiis

vertentibus,

atque

fideliter

animum

dominatio-

nibus vestris exponendi atque declarandi, rogantes amicitiam

155

1481. JÚLIUS. vestram, quatenus in

nostro nomine iidem oratores

qiie

liiis,

indubitatam fidem adhibere, eosque

nostri deciara tiiri sünt,

consideratione fraternitatis et amicitie

mutue

benevole exaudire

per eos

et rebus

velint,

illis

humaniter

proponendis

talem prebere favorem, qualem nos ab amicitiis et fraternitatibus vestris, pro miitua inter nos benivolentia expectamiis.

Valere optamiis

A levél

etc.

levél élén

után

/Ad

(A M. Nemz. Epistolae.

eosdem. (Ez a codexben közvetlenül a 88.

sz.

áll.)

Múzeum

1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

39.

—

P. IV. E. LXI.)

90.

Mocenigo János velenczei dogénalc. Felkéri,

1481. július.

hagyja meg a tengerpart laTcosainah, hogy a Herczegovináha Tcüldött

hadahnaJc

hajókat

pénzen

és

egyéb

tárgyakat

szükséges

szállítsanak.

Illustrissime princeps, amice noster charissime.

tunitateni

hanc recenti Tiircorum principis

christianitáti a

defensione

Deo oblatam

nobis et

negligeremus, constituimus pro

christianitatis certas provisiones facere,

alia mittere gentes nostras illa,

Ne oppor-

obitii

et necessaria

et inter

quedam ad

castra

que illustrissimus princeps Sabe novissime pro contra-

cambio nobis assignavit; quod pro debito amicitie nostre mutue significandum duximus vobis, ut intelligeretis apparátus nostros,

non

quos ad

alium

finem

partes fecimus,

illas

per

amicitiam vestram confidenter, civibus

suis

maritimis

nostri, qui istuc

ipsa

liac

Unde

de causa et et

rogamus

velit suis subditis et

signanter

nos ordinatos.

committere

mandare, ut

ad castra ipsius Wlathkonis per nos trans-

mittentur, sive galeis sive aliis rebus necessariis indigentiam

habuerint, et vestros (cives) pro huiusmodi rebus conducendis requisitos fecerint, et

pro

eorum pecuniis navigia opportuna eis ministrentur quod nos pro

etiam alie res necessarie

magnó

christianitatis

officio

;

reputabimus,

studebimus

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI,

156 non

similibus modo,

Quam

vestre complacere.

levél élén

lat.

fol.

maioribus

amicitie

Dátum Bude.

Mathias rex ad ducem Venetiarum.

(Epistolae. P. IV. E, LVIII.

1656.

etiam

sed

bene valere optamus.

jelzet codexében,

— A levél vége

a M. Nemz. Múzeum honnan az Epistolae szövegének

39.,

több lényeges hibáját ki lehetett javítani.)

91.

1481.

augusztus

országban

IV.

Jcivivott

Sixtus pápának.

gyzelmeit

és

Panaszt emel a teanoi püspöh csélszövényei

hüldését.

Oláh-

Jelenti

hadainah Szerbországba miatt.

Beatissime páter et domine clementissime, post devotam

mei commendationem ad pedum oscia beatorum. Redditum quo hortatur me,

est mihi breve sanctitatis vestre,^)

sub

iit

hac opportunitate, qua vestra sanctitas classem non parvam adversus impiissimos Tiircos instruxit, ipse quoque non

j)re-

termitterem terrestrem expeditionem adversiis ipsos Tiircos instituere.

Ad quod sanctitati vestre respondeo nunquam me :

fuisse tepidum, neqiie negligentem

ea,

que unquam facere

ab ineunte etate potui pro obsequio sancte sedis apostolice reipublice christiane comodo et incremento; niiper enim, accepto brevi sanctitatis vestre, quibus me similiter ad pro-

-et

•sequendum

fidei

negotium hortabatiir,

licet fatigatus recenti

expeditione in Bozna nondiim quieti indulseram, hortamenta

tamen

vestre sanctitatis nolens siirda aure pertransire, sed

potius monitis eius, tanqiiam Christi vicarii, ut teneor, sem-

per obedire,

feci protinus, ut

qui mihi et corone ratu,

Stephanus wayvoda Moldanus,

mee subiectus

adiunctis etiam

est,

sibi finitimis

collecto ingenti appa-

capitaneis

gentibus

meis, usque in viscera maioris Wolachie, hoc est, in partes

Transalpinas penetraret, eundemque wayvodam, sime

Turci in id regnum

fecit,

párta ingenti victoria, non sine

nominis ')

christiani.

Nam

Ezen brevét nem

quem

intruserant, expelleret;

nbi

birjuk.

magna

partes

novis-

quod

et ingenti laude

illas

Transalpinas

1481. AUGUSZTUS

cum

potenti

exercitu

Cypellews

chorum

est

;

omnis

partes illas ab obedientia

mea

commissa attrock

factiis,

multitudo hostium, que-

illa

et societate christiani populi

Deo

divellere ac Turcis coniungere nitebantur, in

eodem

loco certaminis

superstitibus ex tota socius

ille

profligata est,

equites, qui illum fugientem insecuti,

nondum

mitterentur,

triginta signa eius

ut fertur,. ;

wayvoda

tribus duntaxat personis vix eva-

sünt tamen post

Missi

volente,.

sic

paucis,

multitudine remanentibus

Turcorum cum

dicitur.

sisse

illa

Wala-

in ipsa provincia conservabant,

Moldano obviam

pugna profligatus

iiominé-

alio

multitudine

ingenti

collecta

appellatiir,

prefato wayvode

Bazarab, qui

pervenit,

Turcorum, qui eum

isr

eum plusquam mille dum hec nova ad me

Allata sünt etiam

redierant.

circiter

pugne monumenta, de quibus sanctitatem

vestram in proximo

participem

faciam,

intelligat

non deesse, sed omni studio invigilare, quo hostes fidei, quantum a me ])ossibile est, sine intermissione conterantur. Doleo tamen, sicuti et prioribus litteris meis sanctitati vestre questus fui et hiis conqueror, quod rebus

christianis

cum ego nullum

a sanctitate vestra

sione cbristianitatis

pro

post tot labores

sanctitati

subsidium pro defen-

meos

flagitem,

importunus sim,

vestre

quemTheanensem subsidium decem milium^

auxilium sperarem, inde mihi impedimentum aífertur

admodum

nunc factum

legatum vestre

per

est

qui id

sanctitatis,

neque

unde magis ;

episcopum

equitum, quod ego propria industria non sine multo laboré

ad optimam

spem deduxeram,

favorem imperatoris sic

turbavit, ut nulla sit milii spes residua subsidii illius amplius

assequendi.

Ego autem expectarem a

meritis et obsequiis meis, ut

de subsidio non providet, Jiac causa infesto,

propria

mea

saltem

sanctitate vestra pro

vestra sanctitas mihi aliunde

quemadmodum

nec ego illám pro

id subsidium,

quod ego aliunde

industria quero, considerata reipublice cbristiane

necessitate per

suum legatum

promoveret. Si enim ego

modum

mihi certa

illos

turbari non sineret, sed potius

decem milia

indubitata

spes

equites,

erat,

Theanensis perturbasset, babéré ab electoribus

nisi

quemaddominus

et principibus

imperii potuissem, ego hac opportunitate, que a

Deo rebus

;

MÁTYÁS KIUÁLY LEVELEI.

158

omnibus viribus meis

et illis

adiunctis tale facinus edere poteram,

quale

cliTistianis collata est, collectis

decem milibus

teraporibus meis pro defensione christiana editum a nemine

optimam gessissem in Deo fiduciam, quod collectis meis et illis decem milibus potuissem usque in

est,

viribus

lóca Bizancio

viscera Turcie et

cum

finitima penetrare.

Verum

spes habendi prefati presidii turbatione et impedimento

prefati domini Theanensis

potui

mee, statim accepto brevi

sublata

interveniente

adhuc pro debito meo

sanctitatis vestre,

diens et obsequentissimus sedis apostolice

nam

sit,

quod

ostensionem obedientie

tanquam obe-

íilius

facere cepi

protinus ordinavi primores capitaneos meos, Stephanum

de Batlior wayvodam partium regni mei Transsilvanarum

Paulnm Knysy generalem capitaneum partium inferiorum, Wok despotum cum plerisque aliis ducibus et capitaneis exercituum meorum ac cum copiis gentium mearum circiter viginti octo milium per Serviam usque in et

atque etiam

Turciam

proficisci,

et maiora,

que poterunt,

ipsis christiani

nominis persecutoribus per eos inferri detrimenta successibus,

cum Deo auxiliante

ipsi

mea mandata

faciam sanctitatem vestram certiorem. fecissem,

si,

perfecerint, hiis

maiora

ut sperabam, subsidium illud decem milium equi-

tum

fuisset milii

scio,

ut predixi,

sanctitatis

Verum

de quorum

;

ab imperialibus destinatum, quod

iani certo

dominum Theanensem legatum vestre omnino perturbatum. Quamobrem summám facérét

mihi gratiam

per

sanctitas

vestra,

finem id subsidium, quod ego ab

adhuc provideret. ne aliis

mea

industria quero,

turbaretur, sed revocato dominó Theanensi, negotium istud

sollicitandum vei priori legato patri

vestre sanctitatis, reverendo

dominó Asculano committeretur,

destiriaret vestra sanctitas

potius hoc negotium, turbaret,

non

vei

aliquem

alium

ad ipsos principes, qui promoveret

quod comune bonum

esset alicui homini

concernit,

partialis.

quam

Spero enim,

decem milium hominum subsidio, et collectis cum illó meis viribus tantum boni rebus christianis facerem, quantum nescio, si hoc tempore rebus christianis factum est, neque etiam contingere magnó laboré potuisset. Plura

quod habito

illó

reverendissimus dominus cardinalis Aragonie et reverendus

1481. AUGUSZTUS

159

orator meus de

páter dominus loannes electus Sirimiensis,

mente mea sanctitati vestre deciarabunt. Qiiam altissimus conservare dignetur incolumem et felicem longa per tempóra ecclesie sue sancte regimini et augmento. Dátum Bude, VII. die mensis Augusti, anno domini millesimo quadringentesimo octuagesimo primo, regnorum

anno XIY., Bohemie

Euisdem

meorum Hungarie

sanctitatis vestre devotus

filius

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie

Commissio propria domini

Külczim

etc.

regis.

Sanctissimo in Christo patri et dominó, dominó Sixto

Romane

divina providentia sacrosancte pontifici,

etc.

ver XIII.

ac universalis ecclesie

sumpmo

dominó meo clementissimo.

(Eredetije a velenczei állami levéltárban.

kek. IV. 360.

—

Monumenta

Vaticana. E.

—

Diplomatiai Emlé-

CXXXVI.)

92.

148 L augusztus

János szerémi püspöJcneJc, Rómába Jcüldött JcöveténeJc. Sajnálatát fejezi Jci a fölött, hogy a pápától még nem fogadtatott. Meghízza, adja elö a pápának a teanoi püspök cselszövényeit illet panaszait. 7.

Vitéz

Ex litteris tuis accepimus nondum fuisse te auditum a sanctissimo dominó nostro, propter supervenientes egritudines et

accepimus

;

quod

satis

dolenter

optassemus siquidem bonis respectibus

et niultis

occupationes

sue

sanctitatis,

de causis, ut intimata nostra ad notitiam sue sanctitatis per

optamus adhuc tibique mandamus, ut quanto poteris studio sollicites, quod captato tempore a sanctissimo dominó audiaris. Id enim sue sanctitati

médium

per si

tui pervenissent, et

médium domini

opus

istliuc

fuerit,

cardinalis Agriensis et etiam per alios,

intimare aperte poteris,

pro aliquo subsidio

non

mendicaturum

;

te esse

nostras sine alterius subsidio bene defendemus,

mus mendicato a sua potentes

sumus

sanctitate

et nostros, sicuti

suffragio,

missum

quia nos partes nec indige-

cum

alioquin

hactenus fecimus, ab incur-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI,

160

defensari,

sione hostili

et qiiibus personis

nec

conveniat; faciat

;

sua sanctitas bene novit qiiaudo

pro defensione cliristianitatis facere magis

volumus,

subsidium aliquis propter nos

iit

imusquisqiie suain salutem revolvat animo, et pro sua

virili quilibet

rebus suis propter se et non propter nos consulat

et succurrat,

sicuti et nos continuo fecimiis.

perquam grave

modum

per

factum

molestum

a quibiis

turbentur,

est,

legatum

quemad-

;

dominum Teanehsem

sanctitatis

siie

his negotia nostra

promoveri

deberent

decem millium equitum, quod

subsidium

qiii

quod ab

est,

potius

Id tamen nöbi&

domini electores et principes imperii nobis se daturos citi

fuerunt,

amplius

favorem

spes residua

cesaris

subsidii

sua sanctitas provideat, et vei

dominó Asculano

illud

ut nulla

turbavit,

sic

assequendi,

illius

pollisit

nisi aliter

cui prius demandaverat,

illi,

negotium committat,

alium quem-

vei

piam, qui nulli partium suspectus habeatur, ad

illos

imperii

principes legatum destinet. Si enim dominus Teanensis nego-

tium subsidii non turbasset, optimam tenuissemus íiduciam,

quod adunatis viribus nostris usque

Turcie penetrare,

Constantinopolitane

et lóca

pinqua potuissemus potenti preclara

facinora

noster et universa republica

christiana

pro-

atque adeo

sanctissimus

etiam

viscera

civitati

exercitu pervenire,

edere,

in Deo-

dominus^

gratissimo et bene-

animo nobis imputasset. Quamobrem te hortamur et iniungimus, ut des operám, et una cum reverendissimo

volenti tibi

cardinali Aragonie totó studio instes,

a sanctissimo dominó nostro nobis ad ea responsum.

mus

ex copiis

audiantur et gratiosum detur

Que ver ad

presentibus

quo intimata nostra

sanctitatem

acclusis accipies,

suam

scripsi-

quibus

cum

dominó cardinali communicatis, cures litteras nostras sanctissimo dominó nostro reddere, et mentem nostram uessanctitati a

nobis

edoctus

fideliter

declarare.

Bude 1481,

A levél élén : Ad loannem Vitéz electum Syrmiensem etc, ut non molestet amplius papám de conferendo subsidio. (A M. Nemz.

Lásd a

Múzeum

megelz

2317.

szám

fol. lat.

alatt.

jelzet

kéziratában. 32.)

148]. AUGUSZTUS

161

93.

1481. augusztus latát fejezi

még nem

Aragóniái János hihornoknaJc. Sajná-

hogy

afölött,

Jci

adja

püspök csélszövényeit Mathias Dei

Romane

Adriani

rex

gratia

dominó

Reverendissimo

Vitéz János^ a pápától

Jcövete,

fogadtatott. Meghízza,

elö

Hiingarie

Christo

siio in

dominum nostrum de

industria

honore

summám

diligen-

solita

voluptatem concepimus,

quam

et diligentia,

nosque

eidem grates,

qualem

rebus christianis apud sanctissimum

fecerit,

impendere

etc.

sancti

salutem. Acceptis

quibiis significat,

vestre,

Bohemie loanni

cardinali de Aragónia,

ecclesie íjresbytero

modo

tiam solito

patri

consangvineo et amico nostro cliarissimo, litteris paternitatis

a pápának a teanoi

illet panaszát.

magnas

est,

et nostros

rebus nostris pro

habemus

et ingentes

eidem

sua

offerimus,

Unde

nobis nierita maiori semper gratitudine corresponsuros.

rogamus paternitateni vestram, ut eadem diligentia et fide coepit, nostra negotia curare et promovere velit. Pro quo habebit nos semper paratos ad omnia, quecumque noverimus et

qua sibi

commodo dominó

nondum

egritudinem

dolemus

auditum,

fuisse

oratore

nostro

quod accepiraus illum a

propter

nostro,

honori.

loanne Vitéz,

Syrmiensi

simo

esse

nostra

sue

tempore,

pervenire,

cum sua

intimata

efíiciat,

audiantur.

nec

cum

nostra

Que, scimus, non erunt ingrata

dubitet

sanctitas

sua

captato

liberabitur,

operám

ipso nostro oratore

intimata

vei

alius

non

huiusmod

raagnopere,

suis impedimentis

sanctitas

paternitatem vestram una det

optamus

sanctis-

sanctitatis,

potuisse liactenus ad aures sue sanctitatis propter

impedimenta

electo

oratore

sue

quispiam

nostro

sanctitati,

oratorem

nostrum pro subsidiis ad pedes sue sanctitatis mendicatum transmisisse

;

nos enim,

quantum nos

attinet, subsidio ipso

nunquam egeramus, nec egemus ad defensionem nostram, quia

potentes

sumus dominia nostra

ab impugnatione infidelium

tutari.

sine aliorum succursu

Optaremus tamen,

orator noster a sua sanctitate audiatur, quod et vehementer MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI,

162

iit

relevata ab egritudine sua sancti-

nobis

ad intimata nostra responsura.

optamus atque oramus, det

gratiosiim

tate,

Verum

nobis et molestum

grave

quod ciim nos siiam

est,

sanctitatem pro subsidio in tanto onere non inde

nobis

rebus

nostris

deberet auxilium provenisse

num legatum quod nobis favorem

;

impedimentum

quemadmodum nuper

sue sanctitatis factum

cesaris

est,

imperii cOiitra

electores

ita

infestassemus, offertur,

confudit

unde

per domi-

qui illud subsidium,

infideles pollicebantur,

turbavit,

nulla

sit

amplius spes illud assequendi. Certiíicati itaque fuimus, ut nobis in proximo decem millia equitum ab ipsis electoribus

contra Turcas fuissent transmissa, quibus nos

gentes nostras

coniungere potuissemus, non solum res christianas ab incur-

Turcarum

sione

sed

defensare,

etiam

viscera

Turciae

Constantinopolim usque potuissemus penetrare, et talia agere,

que universa christianitas

imprimis sanctissimus dominus

noster grato et benevolenti animo a nobis accepisset.

optassemus,

obreni

subsidio nobis

quod nostra industria ab turbatum

facto

vei

talis

aliis

pro salute publica compara-

boni

sicut

est et turbabitur, nisi sua sanctitas,

perturbatore,

negotium

sollicitandi

iam de semoto subsidii

committet, cui antea demandaverat, dominó Asculano,

illi

aliquem de novo transmittet, qui

vei

Quamsua de

providet, saltem provideat, ne id,

per homines sue sanctitatis perturbetur,

tur,

illó

optamus,

prout

férend non

sanctitas

fideliter in ea re laborét

Super quibus omnibus rogamus, ut paternitas vestra declaret sanctissimo dominó nostro cum

non

sit

alicui partialis.

oratore nostro

mentem nostram. Et de

sua eam rena

difficultabit,

sed

magnam

instantiam non faciat,

omnia ad placitum sue sanctitatis, commendatos. Bude, 7. Augusti 1481.

dimittat

faciat

iubileo, si sanctitas

levél élén:

cui

nos

cardinalem Aragonie.

(A M. Nemz. Múzeum 2317.

fol.

lat.

jelzet kéziratában.

29.)

;

1481. SZEPTEMBER.

163

94.

1481. szeptember.

hogy

amiatt,

a Német-

ascolei és teanoi püspöJcöhnek,

hüldött pápai

országba

hövetei

Neheztelését

Tcövetehneh.

a német

fejezi

gylés

birodalmi

élé

nem

bocsáttattah.

Allata sünt nobis duo brevia apostolica paternitatibus A'estris scripta,

tamen quia

que quid in

se contineant,

ut ad paternitates

sumus,

requisiti

non intelleximus vestras ea

raitteremns, fecimus officium nostrum, misimusque protinus.

ut ad

quod

nos in

continetur,

nos

certiores

velint

quod non patreni

sünt, rogantes

perlata

eis

quid

facere.

paternitates

vestras,

rem nostram

relatum ad nos

Preterea

attinet, est,

reverendum dominum confirmatum Yaradinensem ac magni-

sine displicentia accepimus,

electum

ficum Venceslaum de Boszkovitz oratores nostros,

quos ad Norimbergensem novissime cum certa instructione non solum res nostras, sed et negotiá christianitatis concernente miseramus, non fuisse Norimbergam admissos, dietani

negatis eis litteris securitatis, que pro salvo conductu runi

postulabantur.

quo

vestris, sicuti alias protestati

sicuti

nunquam antea

prosequeremur,

defecit,

protestamur

quod

idcirco

standum, ut

cum

in negotio fidei

paternitatibus

sumus, nihil in nobis deficere, quin nos

fidei

negotia libenter

turbationes et impedimenta talium rerum

ab imperiali maiestate non darentur, est,

illo-

sicuti et

nunc factum

significamus paternitatibus vestris prote-

necesse fuerit, vos testes

sitis,

qualia nobis

detrimenta per imperialem maiestatem irro-

gantur. Valeant paternitates vestre etc.

levél élén

nensem nuntios

-•

Mathias rex

ad episcopiim Asculanum et Thea-

apostol icos et oratores simul.

(Epistolae. P. IV. E. LVII.)

11^

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

164

95.

1481. szeptember. IV. Sixtus pcqmnak. Kéri, hogy a teanóí németországi

püspöJiöt,

Mvja

Jcövete't

vissza,

egy hihor-

és

noTcot JcüJdjön a császárral feíiforgó viszályoh hiegy említésére

Scripsimus aliquoties sanctitati vestre de factis domiiii Theanensis,

qiii

nescimus, quo odio in nos succensus, ab eo

tempore, quo ad has partes missus iiixiis

est,

est nostra negotia, ubicunqiie

semper omni studio

líotiiit,

perturbare; pro

quo semper revocando, cum aliquoties supplicassemus sanvestre,

ctitati

studia

que

illius,

nostram iniuriani

accepimus sanctitatem

quottidie ferebantur, significassemus,

vestram scriptis nostris íidem non dedisse, illa

processisse non ex nobis,

domini patris Asculani,

sed ex suggessione

oratoris

reverendi

quod profecto non

sui;

cum videremus

condolere non potuimus,

dicendo scripta

sanctitatem vestram

nos ita faciles et tam facile flexibiles reputare, qui privato quovis odio ad aliorum suggessionem suscepto potius,

quam

moveremur; quod

certe

rei

ipsius

veritate

experientia

nunquam fecissemus, nisi nos rei ipsius veritas ad hoc impulisset. Nunc quem exitum tractatus et practice domini Theanensis habuerint, ligat,

attendat et intel-

sanctitas vestra paucis

nos alicuius

cognita de reverendo

suggessione moti,

non veritate

rei

dominó Theanensi falsa scripserimus.

ÍPostquam ipse a nobis ad imperatorem et deinde ad impé-

rium ascendit, extemplo

favorem

imperatoris

quoddam

quod omnibus imperii principibus contulit. et nos, quibus excogitare módis potuit, infamavit, imperatoris causam privátim et publice ubicunque commendans, scriptum

edidit,

nostram

fecit,

causam contrario deturpans. Nec eo contentus,

ut negotium

ut non

modo

subsidii contra

spes nulla

sit

Turcos

amplius

illó

ita

nobis

perturbarit, conferendi,

sed etiam publice predicitur, illum iam contra nos imperátori esse promissura.

Que

res

quantum rebus

christianorum et

nobis maximé, qui de sede apostolica et de universa stianitate bene meriti

sanctitas

vestra.

Nos

sumus, profecto

respondent, tali

cogitare

practica domini

chri-

poterit

Thea-

165

1481. SZEPTEMBER.

non movemur, neque

iiensis

etiani magnifacimiis, si presidia

Turcas per principes imperii promissa contra nos

€ontra

conferantur

speramus enim

;

quod cum

fiduciam,

optimam gerimus

id contigerit, partes nostras

bene tuta-

Yerum

bimur, et rebus nostris módis omnibus consiilemiis.

dolemus

quod dum

rimur,

vestre non sine gravi

et sanctitati

expectationeni

irretiri,

in tempore,

sanctitas

Sed

casibus obviare.

nostris

scrijDtis

nos

passa est laqueo

Deo

dolore conque-

íidem non

adhibet,

tali

suum oratorem pi-eter omnem quod nunquam evenisset, si vestra hoc est quamprimum curasset bis per

hoc

oratores nostri non fuerant

nobis

graTÍssimum

quod

est,

ad ipsam dietam admissi,^) ut

saltem iustitiam contra cesarem presentibus sanctitatis vestre oratoribus declarassent, et hec quidem nos ab oratore sanctitatis vestre

immerito patimur. Supplicamus tamen adliuc ut

beatitudini vestre,

dignata

est,

idoneum, et

unum

antea preces nostras exaudire non

dignetur

saltem nunc, visa nostra experientia,

revocatoque

exaudire,

íieri

dominó Theanensi,

posset,

magis quod nos summopere optaremus,

ex reverendissimis sancte

ad ipsos principes destinare,

causam utriusque cognosceret

Romane qui

aliquem

ecclesie cardinalibus

semoto

favore

odio

et insuper pro subsidio contra

Speramus quidem, si ad rem solicitandam persona aliqua non suspecta mitteretur, quod omnia possent brevi in pristinum statum reponi Turcas promisso

fideliter Laboraret.

lianc

et reformari, et ipsos principes

plurimura

publicis

conducerent.

ad ea deprecari, que rebus Si

ver

vestre

sanctitatis

voluntas esset causas discordie inter nos postea cognoscere,

nos parati

essemus iustitiam nostram

submittere. Quod si rebus his providere non curabit, dominum Tlieanensem talia contra nos fabricare si

eiusdem

discussioni

ipsum

patietur,

quid adversi ex huiusmodi machinationibus eveniet, nobis

imputare

nolit,

et nos,

quibus poterimus,

módis partes

nostras defensabimus, et per omnes vias providebimus, quo-

eichstádti

püspök 1481. augusztus 20-ikán

püspököt, hogy a birodalmi gylés részérl levelet kieszközölni.

nem

értesíti

birt részére

(A drezdai állami flevéltárban.)

a váradi

menedék-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

166

modo

nobis

eorum

iniuriis precavere

adversantium

repellere,

iniiirias

valeamus

nobis

quia necesse foret

;

omnia, que possumus, extrema tentare. Prout orator reverendiis dominus

omnibus

vestram incoliimem

simiis sanctitatem

levél

Múzeum

(A M. Nemz.

Monumenta

Ad summum

élén:

Conservet

his

altis-

etc.

pontificem.

2317.

lat.

fol.

jelzet kéziratában. 28.

Vaticana. E. CCVI.)

Ugyanezen levélnek egy más

ily

rövidebb fogalmazatát

domini

est,

super hoc

quem tandem

Theanensis habuerint,

mei, reverendi patris loliannis diífuse

Yithez

latissime

scripsi,

birjuk

ad illám de

non semel dedisse recordor,

revocatione domini Theanensis

fidem adliibere non dignata

Postquam

páter et domine clementissime.

Beatissime

sanctitas vestra scriptis meis et intimatis, que

et stiidia

iioster,

mentem nostram super

Syrmiensis

sanctitati vestre latius deciarabit.

iiobis

exitiim opera

ex verbis oratoris

electi Sirmiensis, ciii

cognoscet,

quibus

utrum ego

rei

veritate et negotiorum experientia

rationabiliter motus,

vei

reverendi

intelliget,

suggestione

impulsus,

vera

habentem predicaverim vestre oratorem

eum

meum

hiis

referenda commisi,

pro quibus supplicaturus bere,

sanctitati.

omnibus,

est,

mihique ad intimata

Oro

Esculani

rem

ita se

igitur, ut dictuni

que sanctitati vestre per

clementer exaudiat,

illis

rebus,

oi^portunam provisionem adhi-

et petita

sicuti in eius clementia confido,

Conservet

patris domini

significaverim,

mea gratiosum

dignetur,.

quampi'imum dare responsum.

etc.

levél élén

(A M. Nem.

pontificem.

Múzeum 1656. fol. lat. LXX. — Monumenta

Epistolae. P. IV. E.

jelzet

codexében.

Vaticana. E.

44.

CXLV.)

—

167

1481. OKTÓBER 26.

96.

1481.

oTctóber 26.

Válaszol

János hrandenhurgi választófejedelemnek. hirodalmi gyléstl kapott levélre,

a nürnbergi

igazolja a császár irányában követett eljárását, s kinyilatkoztatja,

hogy kész méltányos

Wir Mathias

von

féltétélek alatt vele békét kötni.

gnaden

gottes

Hungern,

Beheim konigk etc, embieten dem hochgebornii fursten, unnserm besunderen lieben freundt herrnn Johannsen marggraiien zu Branndemburg, zu Stetin, Pommern, der Cassuben und AVennden hertzogen, burggrauen zu Nurinberg, unnd furste zu Rugenn etc. unnsern freuntlichen grus, unnd was wir liebs unnd guts vermogen bevor. ITnns ist ein schreiben aus der besamnung am nechsten zu Nurinberg gehalten von ettlichen den hochwirdigen hochgebornnen cburfursten unnd fursten, unnsern lieben brudern unnd freunden an uns lauttend geanntwort worden, dorinn under anndern begriíFen ist.

das

die

hilf

wider die unglauwigen

dem Romischen

kayser auf den tag Martini doselbst gelaisst, durch

ir lieb

unnd annder unnser brúder unnd freundt, die kurfursten unnd fursten zugesaget vf Phillipi unnd Jacobi zu Wienn solten gewesen sein, damit das cristennlich werck loblich unnd on irrung volbracht mocht werden, sey der erwirdig inn got vater der bischoue von Eystet mitsambt Gotzen von Abatzheim unnd Jorgen von Absperg geschickt, die ding zwuschen der kaiserlichen maiestat unnd unnser hinzulegen unnd das darnacb ir lieb aus unnserm schreiben, wir

dorinn

unnd

unns

gar

unzweivenlicli

gutlich

dafur

erboten,

gehalten

ein gewisse bericht, desshalben ir lieb

theysch

sicli

den

bestén unnd zu gut hilf

dingen

dem

trost

hetten,

empfanngen, zaiget

ane

bewegt waren, unpar-

haltén

unnd darauff im

cristennlichen werck, sy verhalten

der kayserlichci maiestat zu schicken, nitt zue cleiner

schmech der kayserliclien maiestat und beschedigung des heillgen reichss von ine

desselben briefss etc.

im bestén

Nun

gedult, mit

mer wortten

sagen wir irer lieb unnd anndern

unnsern lieben brudern unnd freundten des heillgen Romi-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

168 seben reichss, sie

churfursten und fursten grossen dannck, das

die hilf der kaiserlichen

maiestat zugesagt,

die derselb

Romiseh kayser mer wider unss, dann wider die imglauwigen Turcken síichet nnntzhere verlialtenn, unnd wass sie imns ye

zii

zeitten

gethan habén,

giits

wir

sein

auch

ganntz dannckpar, unnd erbieten uns das zu vergleichen in

einem grossern, aber wir zweivebi

es sej

nit,

ewer

unnd

lieb

meniglicb unverporgen,

das wir dazwuscben zu rettung der

cristennheit

muhe und darlegung

claine

gethan,

der umisern bluet vergiessen unnd an

grossern die

nit

Thurcken

der cristennheit und in

alls sunsst

und aufentund bescbedigung, sunderheit der Tewtschen

nydergelegt,

bisliere

halten, das sie nit sollch einvell,

mit

ennden

vili

verhindert

eingrif

nation habén thun mogen. Sein auch on zweivel,

ewer

lieb

unnd freuntschaft werdt solchss fur ein sundere gutheit von unns aufnemen und das darumb gethan unnd thun das noch

mercklich here, auf den unglauhabén dadurch wir dem heilgenn Romischen reich, wigen des wir ein glid zu sein nit laugnen unnd in sunderheit der teglich, alls wir yetz

Teutschen zungen

ganntzen

wolten.

erzaigen

Wir

sein

annemen,

auch

dann denselben von Eystet und

freuntlichen

willig

gewesen,

willen

alls

wir

mitgewanndten von

sein

dem ersten anbringen, alls sie unns geanntwort. Unnd das ewer lieb unnd anndern stundan inn

besuchet.

vor zuge-

schrieben habén unnser sprucli unnd vordrung die kaiserlich

maiestat berurnd zu ewer lieb unnd der anndern churfursten unnd fursten dess heilgen Romischen reichss erkenntnuss zu setzeu und zu stellen, zu recht oder zu der guttigkeit.

Wann

handeln

unnsern

noch

unns zu willen gewesen were unnd aller

senndtboten

unns

nit

billichss lich

ungerii

darumb ersucht darein

billichkeit alls

zu erkennen

wir auch durch ewer

sein worden,

verAvilliget,

wann wir

habén wir unnd

recht

nye abgeslagen habén, damit zwuschen der kaiser-

maiestat unnd unnser von frids wegen gehanndelt mocht

werden,

das wir

dann

in dheinen

weg gethan,

so wir

die

fursten des heilgen reichss, alls ir schreiben yetz lautt, fur

partheysch

gehalten

hetten.

Aber

alls

unnser freund der

curfursten sanndtboten in den sachen von frids wegen zwu-

1481. OKTÓBER 26.

dem kommen etc.

Romisclien

sclien

kayser

wann unnd

unnd

vertrawten,

sigel

zii

hanndeln

ewer

lieb iinnd

uiinser

iiniid

wie wir dariimb gefurt

anndern vnverborgeii,

169

seiii,

ist

wir des von Eystet brief

alls

kurtzen fridsatz mind

einen

dem Romischen kayser aufnamen,

anstanndt mit

das

derselb voiin Eystet,

wir

vor

iiit

glaiibten

ist iinns

argkwenig

worden, danii wiewol er iinns mit seineii briefen versichert, (las

der Romisch kayser iinns den anstanndt unnd fridsatz

haltén wiirde, so hat sich doch das annders fundenn, alls

wir

uns auf den fridsatz

wann

unnd vorauss den vertrawten, habén wir mit verliessen

unnd unnd ernnst unnser sachen ausgewart dozwuschen die unnsern nit mit cleiner unnserer schmech von den gelegern gezogen sein unnd von den kaiserlichen wider die abrede des fridsatz ettlich bevestigung erobert wordenn unnd ist den unnsern heimlich grosser abpruch beschehen, unnd schaden zugefuget. So nu der von Eystet so sclieinparlich sich argwenigk erzaigt, habén wir unnser botschaft in seiner geselschafft zu dem tag gein Nurinberg nit schicken wollen, unnd fursorg gehabt. alls wir auf sein vertrawen und trost vormaln verfurt. AVir mochten aucli in schickung unnserer senndboten, mit im aber umbgefurt werden, nichst desstermynder habén wir von stundan imnser treífennlich sanndtboten geordent und geschicket mit solcher ganntzer underrichtigung unnd mit solchem volkommen gwalt, den wir bisshere kainerlej sanndtboten vorgegeben habén unnd stellen, das in dheinen zweivel. solten sie mit sichersanndtboten

glawbten

mynner

vleiss

hait zu

dem tag

gelassen sein, sie hetten den grundt unnser

gerechtigkeit so tapfferlichen angezaigt

imnd glimpfen meniglich maiestat

in aller

gegriffen

nicht

menschen

hett.

das

unnd unnser unschuld

aAvgen, alsó geleuttert, das

wir

wider

die

kaiserlichen

furgenomen unnd gethan hettenn,

annders

dann was unns auss craft kaiserlicher glubdbrief unnd sigel geburt hett unnd zugeben ist. unnd das wir dhainerlej unrecht

ungleiches

nocli

gehanndelt

unnd

-erber

aufrecht

iiUem

vleiss

des

gegen

sach belaidiget

begierlich

der

kayserlichen

Eomischen reichs

gelider

habenn, dann

gewesen unnd noch

maiestat nicht

villmer

sein,

die

on mit

nach

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

170

unnserm vermogen zu schutzen unnd zu schirmen, alls wir bisshere getlian habén unnd hinfur wol thun konnen und gern thun wolten, so das zu dannck von unns aufgenomen v^urde, darumb wir unns gar dheins argwons zu des heilgen reichss curfursten unnd fursten versében, alls wir von demselben von Eystet, wenu er dass, so er gebort hat trewliclien anprecht, eigenntlichen vernémen werdet. Wir sein aucli wol ingedennck, das wir demselben von Eystet unnder annderm geanntworth habén, wir wolten ettlicb aus der heilgen Eomischen reichss fursten die sachen zwuschen dera Roniischen kayser unnd unnser zubillichen, wiewoll sie der kaiserlichen maiestat verpflicht, zu wilkurten richttern erwelen

unnd annemen desselben unnsers

unnser freundt,

willens

durch unnser treffennlich geordnet betten,

wol

wir

die

botschaflft,

unnd grundes

Romischen

die fursten des heilgen

reichss,

darzu

zu berichten unnd so die zugelassen unnd

der nit gleitt wider allé naturliche menschliclie und gemeine recht versagt were, clerlich

entdeckt,

gemuet,

so wir

unnd der getragen

sie

betten

unnser

allsdann scbeinparlicli unnd

getrewen

gutten

unnd

willen

alwegen zu dem heilgen Romischen (reich)

loblicben

Tewtscben

unnd was gross

unnd

nation

iren

glidern

uffsehen wir noch darzu habén.

AVir habén unnser sanndtboten herwider

kommen

sein.

von

was im von dem von Eystet auss dem gehalten tag geanntwort

ist,

mugt

wol vernémen.

aus der copej seiner brief hirinn verslossen

Wir

betten auch

vili

gehofft

die gutheit so

wir unntzhere an der heilgen cristenheit getlian von unnsern

jungen tagén bis uff disen lieuttigen

tag,

mit gegenwurttigen

herzugen noch mechtiglichen wider die unglauwigen uben, hett so vili daimcks uff im tragen, dass wir durch die fursten so zu Nurinbergk besambt warn, nit unverhort ver-

unnd in den hendeln zwuschen dem Eomischen kaiser unnd unnser. (igy.) J^acháem in verchundet wart, das

urttailt

unnser botschaft, durch die wir unns vor inén horen wolten

dem weg was und

lassen,

auf

schen

kaysers

denn unnd

aussach mit

alls

wir

unns

sie nit

des

zuliessen

Romi-

dergleichen erkannt were wor-

zu verhor fur

die

fursten

heilgen reichss erboten habén, sein wir on zweivel

des

nyemandt

171

1481. OKTÓBER 26. ?erdt

*fursten in irem

kayser

sprechen wir

melden

brief

unnser

lierr

iiit,

dem Romischen

imnser

der

kayser

sej

versében

thnii,

ist,

das

der

im verwaimdt

die

alls

Romiscli

seiii,

wider-

unns aber, das meniglichen

wissentlichen

reich

ewer herr,

uniid

uiind

imns dem-

wider

oder

unns unverhort verurteilen,

[omischen

sej,

das wir allain von

und der kure wegen zu Beheim dem Romiseben kayser gewanndt sein unnd sunsst nit, den wir aucb fur unnsern obern unnd berren erkennen unnd dass alsó alwegen gebalten babén. Es mag aucb nyemands annders sprecben, dann das wir von demselben khonigkreich Bebeim des

konigkreiebss

sein

wird nye

belaidiget

Hungern ist allweg mit dem Romiseben

Aber unnser konigkreicb

babén.

frey gewesen

unnd kein gemainscbafft

reicb gebabt,

wiewol wir

den kayser

Aber von der macbt acliten wir im nit ungemesss, nachdem unnd wir das beilig konigkreicb zu Hungern nit von im babén, ine aucb seiner macbt balben nit furcbten nocb furcbten werden und der wirdigkeit balben fur den obern balten.

wir yetz wider ine furgenomen

alles so

so wir

verscbreibung,

ist,

aus craft unnser

von im unnd seinen lannden

babén

unnd auss dem konigkreicb Hungern bescbeben unnd

Aucb

annders. sie

veraint

alls

die fursten

mellden in irem

brief,

nit

das

trost und entbaltung der beilgen unnd glauben unnd des beiligen Romiscbaden zufurkommen und den unglauwigen

sein

cristennlicben kircben

seben

reicbs

trostlicben

der kaiserlicben maiestat

widerstannd zu tbun,

ein statlicb bilíf zu scbicken etc, das scbeltenwir nit, sunder

lobén das bocb unnd babén das

vili

jare bére begert

unnd

unnd erbieten unns aucb darzu unnser zuscbub nacb allém unnserm vermogen zu tbun, mit dem zusatz, so solcbs wider die Tburcken unnd zu trosst unnd entbaltung der cbristennbeit mit gutter ordnung bescbicbt, alls ir scbreiben lawtb, solt aber dem Romiseben kayser solcb bilíf besucbet,

wider unns beilgen

gescbickt

werden, das

Romischen reicb

wir unns docb zu

nit verseben,

dem

bezewgen wir unns

biemit, das unns unrecbt bescbecb dessbalben, dass wir ebe-

dann wir gebort, sein wider allé billicbkeit verurteilt wurden unnd wiewol wir unns dbeins argens von dem beiligen

MÁTYÁS KIKÁLY LEVELEI.

172

Romischen licheii

verseheii liabenii,

reicli

ist

in gestalt ainer gut-

bericht auf einer seitten mit imns gehamidelt worden

und on der anndern on

allé

absag veindtscbaft iinnd kriegs-

sachen wider unns furgenomen

unns

wider

solchss

volreclikt

unnd so unnd volzogen solt werdenn unnd anndern fursten billicli uinid hilff erkannt

mocht unns von ewerer lieb und zu ubel gemessen werdenn, das wir unns solchs fursehen unnd unns wie wir mochten unnd ob das aucli annders nit gesein mocbt, mit abbrucb oder sebenicht vermerckt

den der cristennheit gedechten imnsern stanndt zu hanndt-

dann wir durch solch unrecbt, so unverliort dem Eomischen kayser wider unns bilff geraicht, darzu gedrunhaben,

gen wurdenn. Es alls

aucb nyeraandt dafur haltén, das wir,

soll

der fursten schreiben lautt unns understunden den hann-

del dohin er nit gehort zu ziehen, so wir verniercken mochten,

das unnser

sachen

aber

so wir

nach einem billichen

oder

rechtlichen

furgenomen wurde,

durch die fursten so zue

ííurinberg besambt waren, ungehort, ungericht erkannt sein

mag unns

nyemands vermercken,

das

fur den ziehen,

Eomischen wurden,

geAvaltigt ist

das zu thun,

gemeinglich

sie

den

hanndel

unnsers und des heilgen und soverr wir gedrungen

so erbieten wir

heilgen

dess

kommen unnd aller

des keisers,

der

reichss

so wir

unns fur die fursten

oder

reichss,

erkennen lassen,

alls

etlich

aus inén zu

noch gelegennhait

sachen das gebot, so der Eomisch kaiser fur die fursten

oder das

wir fur

den stul zu

unnd welcher aus unns das ten unns der

auch des

irer

heilgen

die fursten

aus

wollen, sunder

erkanntnuss

Eomischen

dem

Eom

gleicli

dórin betragen.

tagsclireiben

dem

gleicher

sej,

Wir habén

uriderthann nye

reichss

alls

von dem reich entliden

nach unnserm vermogen, die beschirmbt unnd

den entlidern widerstannd gethan. das wir

thun das

gebot aussetz unnd wol-

stift

Wol

sein wir bekenntlich,

von Saltzburg von wegen des ertzbischove

daselbs, unsers jmntgenossen, in unnsern schutz

und schirm

genomen habén, umb

das, das in der Eomisch kayser uber

sein

von seinen

vollige rechtbot

wirden hat geweltiglichei*

verstossen wollen, alls dann von unnsern vorfordern konigen rzu

Hungern vormals auch beschehen

ist,

nach innhalt der

1481. OKTÓBER 26.

unnd

hirinn verslossen copien (las

den

wir

wellen

von

stifft

entliden

ader

liaben das nit darimib gethan,

von

dem

siindern

das

Saltzburg

reissenn,

haubtveindt den ertzbischove vonn

den

stift

173

lieilgen reicli

wir

unnserni

Gran den der

kaiser in

zu Saltzburg ye bat geweltiglichen dringen unnd

uns zu widerwertigkeit an

die

einganngb versperrer mochten,

unnd

gestatten wollen

solten

setzen

seitten

das

wir gar

wollen,

den

dann noch nicbt

wir

darumb

vili

leiden.

Dessgleichen liaben wir wider das hawsss zu Osterreich auch nicbts anders furgenonien,

dann was unns

in craft der kayser-

lichen wird verschreibung, so er unns nit hat haltén wollen,

zu thun geburt hat, nit das wir itnns frembde lannd under-

wunden, sunder das bekennen, das unns auss der gerechtigkeit der

kaiserlichen verschreibung zugehort

unnd

alls

wir

vormaln dem von Eystet zu anntwort gaben, alls ist nOch unnser nieynung unnd sein noch gutwillig, so sicherheit gégében wirdet, unnser treffenliche botschafft auf einen tag

Romisch

zu schicken unnd alls dann unnd gerechtigkeit herén lassen unnd unns erzaigen, das aller rechtlicher, zimlicher und billicher sach an unns dhein abganngk erfunden werden soll, das alsó, das die ding nach gleich furgenomen werdenn unnd begern an ewer lieb, dessgleichen wir auch anndern in das heilig

daselbs unnsern

reich

glimpífen

unnser lieb brúder unnd freund, yetz des heilgen Romischen

unnd fursten, freuntlich bittende, einen und furzunemen, darzu wir unnser treffennlich sanndboten schicken unnd den grundt unnser gerechtigkeit furbringen erleuttern und erzelen lassen wollen, die auch von der abgewonnen geslosser und stet wegen, die zu trewerer hanndt zu stellen, unnsern willen unnd gemuet ferrer ercleren unnd alsó zu erkennen gebén werden, das an unns dheinerlej pillichkeit abganngk ader mangel erfunden soll werden, was unns von rechts ader billichkeit wegen zu thun geburt, wo es aber ye die nieynung uíf im habén reichss curfursten

tag

wurde,

reich

das

setzen

etwar

unnser

sachen unglimpfeii

uns unrecht

zumessen unnd unnsers hohes unnd gleiches erbieten vernichten,

unns unverhort verurtailen unnd

thun wollten, mussten wir unns bej

dem

hilíf

wider unns

heilgen

stul zu

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

174

Eom

unnd

Tewtschen

Weltschen

lannden

unnd

Frannckreich alsó erclagen unnd iinnser gerechtigkeit dermassen an das lieclit bringen, das nieniglich versteen wurde, das Tinns gar imgutlich bescliech unnd dabei mynnder unnd zu der gegenwere dermassen

werden mocht, das etc.

lxxxj°

zu unns genottigt

sich on sach

sie

Gebén zu Ofen, am

liaben.

anno domini

das

unns zu gegenwere dringen, etwann

ettlichen, so lusst hetten

laid

niclitsdesterscliicken,

fritag

nach sannd Vrsuln

unnsere reiche

tag,

Hungerisclien

der

im vierunndzwaintzigisten, unnd des Behemischen im drewzehennden jaren.

Ad mandátum

domini

regis.

(Eredetije a drezdai állami flevéltárban.)

király ezen levelet a

német birodalom mindegyik fejedelmé-

nek megküldte. Latin szövege, mely kétségkívül az eredeti fogalmazványt képezi, itt

következik

Reddite vestro

sünt

nobis

nonnullorum

littere

fratrum

diéta

Norimbergensi

amicorum

nostrorum

nominibus ad nos exarate, quibus scribitur nobis, qualiter subsidium contra infideles in superiori diéta pro fest sancti Martini celebrata cesari per eos electores

et principes sacri

Romani imperii, amicos nostros, promissum ad festum sanctorum Philippi et Jacobi apostolorum Wienne prestari debuit, et huius rei gratia pro

commodiore huius laudabilis operis

expeditione reverendum patrem

cum dominó Godefrido de

dominum Eistetensem una-

Altstein et dominó Georgio de

Abspergh, ad componendas inter nos

tem

differentias,

fuisse

destinatum.

et.

cesaream maiesta-

Preterea

ver fraterniomnem equi-

tates vestras ex scriptis nostris, quibus nos ad

tatem obtulimus, consolationem accepisse, eamque oblationem nostram iudicium certe concordie indubitanter tenuisse, nec scivisse se ipsos partiales. Quamobrem optimo respectu et ad promotionem christiani operis necessariam esse missionem

auxilii cesaree maiestatis, statis

contumeliam

ad non parvam imperialis maie-

damnificationem

nobis pro meliori toleratam.

Romani

imperii a

quod imprimis respondemus

1481. OKTÓBER 26.

amplissimas

dicimus

pro

retenta

missione

que nostri causa fecerunt,

omniljiis,

sim

fratribus amicis nostris

vestre et aliis

frateriiitati

Grates

;

quoque pro defensione

nos vicis-

laboribus

impensis

verum

credimus, nos

non

christianitatis interea temporis

ab eo

qui

fecisse,

et aliis,

pro

auxilii

oíferimus

illorum amicitia et fratei'nitate ad maiora;

i)ro

non esse obscuruni vestre fraternitati niodica

175

tempore non

nostris

diversis

sine

locis

gravissimis

Turcarum

proíiigationes continnaverimiis, ab incursione etiam et deva-

statione christianitatis, et

mierimus,

maximé Grermanice

pro humanitate

volentes

nobis

nationis obte-

ostensa vobis et

nniverso imperio dignam pendere gratitudinem

;

quam non

dubitanius fraternitates et amicitias vestras magni beneficii

loco a nobis acceptasse.

Romano

scilicet sacro

non negamus,

quidem nos

imperio, de cuius

libenter fecimus,

membro

nos esse

omnibus, qui talem nobis benevolen-

et vobis

tiam ostendistis, ac imiverse Germanice nationi nos quoque

rem gratissimam

fecisse

dominó Eistetensi

ipsi

quio,

cum

nos

probaremus, promptique fuimus, sicut

primo colloquod etiam scripto

collegis statim in

et suis

adirent, respondimus,

nostro omnibus vobis significavimus, iustitiam et equitatem

nostram discussioni

fraternitatis

vestre

aliorum

sacri

Romani imperii principum submittere, quandocumque causam nostram ex equo cognoscere placuisset et statim, ut requisiti nomine omnium vestrum per ipsos oratores fuimus, ;

non

quippe qui equitatem et iustitiam

consensimus,

inviti

nunquam

refutavimus, ut inter nos et cesaream maiestatem

de presenti

tractaretur

fraternitatem

vestram

quemadmodum

;

quod nunquam fecissemus,

vestras

amicitias

nos

reputassemus,

Nam

ipse littere innuere videntur, partiales.

l)ostquam tractatus de pace inter nos et cesarem per ipsos oratores vestros sit,

agitari

coeperunt,

que oblatio nobis facta

credimus fraternitatem vestram et alios non latere

enim nos

coUegarum

litteris

confisi,

sigillis

coactas

;

cum

domini Eistetensis et suorum treugas

temporarias

cum

ipso

cesare acceptassemus, visus est ipse dominus Eistetensis nobis,

quod antea minus credebamus,

nam

licet

nos

suis

litteris

in eis

rebus esse suspectus,

assecuratoiis

cesarem treugas

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

176 illas

iiobis observare, contrariiim tameii

dum

nos treugis

rebus

habentes,

maximé

confisi, et

nobis apparuit, quia

vestris oratoribus fidem

minus cnriose intendimus,

iiostris

iiostri

magnó scandalo fiierant depulsi, et insuper munitiones qnedam contra treugarum pacta per cesareanos obtenta, et nostris plnrima damna et detrimenta fiierunt irrogata. Ciim igitur tam evidentibus ab

signis

non sine

locorum

obsidione

dominns Eistetensis

siispectus esse videretur, nos ora-

mittere ad dietam noliiimus,

tores nostros in eius societate et sicuti et in aliis siib eius

cum

et in raittendis

quam

data

illis

ali-

nostris

autem

subsequenter

oratores

antea

nunquam

qualera

instructione,

adeo plenaria

dedimus,

illis

ita

delusionem

oratoribus

illó

Misimus

pateremur.

nostros,

confidentia delusi fuimus,

facultate miseramus,

illos

non dubitemus, quando data securitate adraissi fuissent in médium vestri, quia postquam iustitiam fraternitatibus apertissime

vestris

demonstrassent,

innocentiam nostram palparetis

nos

contra

omnium

equitatem subiecissent,

cesaream maiestatem

oculis

ut omnes

nihil indebite

quod ex inscriptionis cesaris facere nobis non licuerit, imo secundum iustitiam et equitatem nos cum cesare processisse, et impérium ac assentasse, et aliquid tale fecisse,

membra

imperii

penitus

nullo

manutentioni et defensioni

omni studio

isistere

ctare, de nobis

unquam

ipsius,

aífectasse et

ver nullám omnino

oftendisse, sicuti

quia

potius

hactenus feciraus,

inposterum semper

affe-

suspicionem partialitatis

habuisse, quod et ipse dominus Eistetensis,

audita

íideliter referre velit, fraternitatibus et amicis poterit expli-

care.

Meminimus tamen

dominó Eistetensi

ipso

respondisse, nos nolle aliquot ex sacri

imperii prin-

inter nos diíferentias pro arbitris,

cipibus ad cognoscendas

qui inter. nos ex equo

Romani

inter alia

cognoscerent,

ipsos

quoque imperii

principes subiectos cesari nominasse, non quia vellemus ipsos

per

hoc

esse

sed

suspectos,

nostram per oratores nostros amicitiis vestris intimare ius ipsi

gentium

;

qui

quod decrevissemus latius, si

mentem

premissas rationes,

admissi extitissent, et contra

littere securitatis non fuissent eis denegate, coram declarassent, quali animo nos erga sacrum Roma-

;

1481. OKTÓBER 26.

177

num impérium et inclitam Germanicam nationem, éius scilicet imperii membra semper fuimus et síimus, et qiialem de omnibus vestris estimationem habemiis. At quomodo quod responsum a dominó Eiste-

oratores nostri redierint,

ex diéta liabuerint,

teiisi

ipsos rescriptis,

copiis

binariim litterariim ad

quas ad vos mittimiis, cognoscetis Placuisset

tameii nobis, quod

maximé ab omnibus

Romani

sacri

imperii

principibus optassemus, ut antequam cesaris (ut verbis vestra-

rum

litterarum utamur) vestri et nostri domini (cui

obstrictos

esse

causam

scribitis)

nostram quoque, prout equum utriusque

nitis

iustiorem

vos ei

appellarent,

fuisset, exaudivissent, et cog-

documentis, sententiam

probabilibus

protu-

utrum cesar contra nos, an nos contra illum iustio.rem causam habeamus? Quod fraternitates et amicitias vestras pro honore et equitatis respectu adhuc facturas minimé -dubitamus et speramus, quod nos inauditos non condemnabunt, nec auxilia contra nos mittent, neque etiam sententiam suam contra nos precipitabunt, antequam causam nostram debito modo exaudiant et discernant. Sed ut ad hoc respondeamus, quod scribitis nobis, »cesarem esse domínum nostrum et lissent

nos

alté

obstrictos «

esse

Romano

sacro

mie

credemus neminem esse ex

imperio, qui nesciat nos sibi de regno Bohe-

non de alio esse obligatos quem certe nos de regno Bohemie, tanquam superiorem et dominum recognoscimus, et ita semper observavimus, ut tantum,

electoratu

•

nemo inficiari possit, nos de isto regno in nullo unquam suam maiestatem offendisse verum ex hoc regno Ungarie, quod semper liberum extitit et nihil unquam cum imperio commune habuit, quantumvis ratione dignitatis superiorem ;

cesarem esse censeamus, illi

arbitramur,

neque

unquam

Id totum

ita

ipsum

igitur, siquid

hoc regno nostro factum

ad quod

se ipse

Quod ver cordatas

timemus,

nihil sicuti

inter nos et esse,

ab eo timeamus, nec

timebimus.

ipsum factum

non aliud factum,

dominus imperátor nobis sponte

significatur

esso

tamen dominii pares nos

ratione pares,

fidt^i

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

obligavit.

fraternitates vestras unitas et con-

ad coasolationem

catholice ecclesie et

est,

nisi id,

conservationem

sancte

ad intercipienda damna 12

sacri

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

178

Romani lium

ad efficacem denique obsistentiam

imperii,

infide-

efficax sive reale aiixilium imperiali maiestati mittere^

nos minimé improbamus,

id factiim

dummodo

noscris libenter pollicemur,

contra Turcas

fiat,

et,

mittetur,

collá u-

et facultatibus

bono modo

et ordine

ut scribitur, pro consolatione et manu-

lentione Christianitatis cesari

imo magnopere

nostramque assistentiam pro viribus

damiis,

verum

;

contra nos tale subsidium

protestamus nobis iniiiriam

niinc

fieri,

antequam audiamiir, contra omnem equitatem fuerimus apud vos condemnati, et dum nihil tale a sacro Romanoqiii

imperio

dum

meruiraus,

nos sub charitatis

parte

alia

non premissa

specie pertractamur, ex alia parte diffidatione

fieri

iraputare

contingat,

quibus possumus, módis rebus

et nos,

nostris consuleremus et

utique

Quod

nos attentari.

contra

hostilia

nobis non poteritis,

partes nostras defenderemus,

necesse fit,

quod

ante cognitam causam nostram

presidia cesari promissa contra nos mitterentur.

Nec

putetis

est, quo non pertinent, trahere, quando viderimus vos equitatis et iustitie nostre rationem non habuisse. Alioquin nemo posset nobis iuste imputare, si causam ad illum trahemus, qui et nostri et cesaris et

nos

hoc

aliorsum,

illas res

etiam sacri Romani imperii potestatem habét, quod

cogemur, vos ipsos iudices constituemus, submittemus.

cio vestro

coram vobis

Verum

facere

hoc nos iudi-

et in

nos hoc faciendo vei cesarea

causam habeamus quietiorem. Nos quidem imperii membra nunquam maiestas

ad iustitiam offerendo,

dilaniavimus, sed potius pro et

aliis

dilationibus

Salisburgensem,

tanquam nobis

nostro archiepiscopo

nostra semper defendimus

virili

Verum

obstitimus.

archiepiscopatum

colligatum,

confederato

Salisburgensi in nostram protectioiiem

suscepimus, prout etiam alios predecessores nostri suscepisse dignoscuntur,

prout

imperio

intendimus,

illum

sed

quam ad

ex inscriptione vetuste copie,

vos mittimus, cognoscetis

;

hoc fecimus, non ut vellemus

sequestrare, capitalis

quod

hostis

facere

noster

nunquam

archiepiscopus

Strigoniensis, qui derelicta ecclesia sua in despectum "alio

profugit,

pateremur,

nostrum

ad latus nostrum truderetur, quod antequam

adhuc extrema tentare vellemus.

extremum

179

1481. OKTÓBER 26.

optamus,

tameii

ad hoc fraternitatem vestram

imperii principes deprecamur,

quam

Alioquin

mentem

qui

nostram

bite nos

apud sanctissimum pontificem, vei apud cardinales.

imminantia iusta ratione

appareretque

iustitie

deciarabunt,

latiiis

vobis imputaretur, vobisque opus

lioc

et alios-

constitiiant^

inauditi condemnaremiir, vei

dominum nostrum summum

dere,

unam dietam

nos pro declaratione iustitie nostre oratores nostros

traiismittemiis,

est obiecta

nullám

vestras

fraternitates

liis

inde-

refellere et nobis respon-

equitatis rationem habuisse. Etc.

Eesponsum regium super

levél élén :

litteris

ex Norimberga

ad omnes imperii jirincipes singillatim missum.

Múzeum

(A M. Nemz.

2317.

foI.

lat.

jelzet kéziratában. 23.)

97.

1481. oMóber 26.

Werdenherg János augshurgi jpüspöhnék.

Köszönetét

fejezi

a nürnbergi

Reddite sünt nobis

littere

actis in diéta Norinbergensi

leximus

ea,

gylésbl

quam cum

eam

leveléért^

quas paternitas vestra de

ad nos

misit, ex

que ad nos scribebantur. Et

amicitia et notitia,

írt

quibus intel-

licet

pro veteri

paternitate vestra habuimus^

tamen hoc^ quoque quod nobis significare voluit, grate suscepimus. Quid autem ad ea responderimus, ex litteris ad principes imperii scriptis,2) inter quos etiam paternitati vestre id responsum meliora nova per

nuntiari expectassemus,

rescribi fecimus, intelliget paternitas vestra.

levél élén

(A M. Nemz.

A -)

Ad loannem episcopum Augustensem. Múzeum

1656.

codexben toUhibából

Lásd a

Dátum.

megelz szám

fol.

lat.

jelzet codexében.

Neuberge.

alatt.

12"^

44.)-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

180

98.

1481.

ohtóber

Felhívja

Emészt

27.

és

Albert

szász

herczegehneJc.

hogy az Ihleburg urahat, hiJc Zossent megheritséh hatalmukba és szolgáltassák ki néki.

öJcet,

támadták,

Wir Matliias von Gottes genaden zu Himgeni, zu Behem etc. kunig. Embieten den hochgebornnen fursten unsern lieben brúder, ohemen und swegern herrn Ernnstenn

und hern Albrechten gebrudern, herczogen zu Saclissen, landgraven in Duringen und marggraven zu Meissen, unsern fruntlichen grus und was wir liebs und guts vermogen, bevor. TJns zweifelt nit ewr lieben habén curfürsten

vernomen, wie

manne

noch

Czossen lichen

die

von

Ylburg,

und

wir

hannden

unsern

danne

die

vor etlichen zeiten, als

sein,

noch

hetten,

dem

wer sturmpten, da gepranndt und das uns abgedrungen und in erbliche huldigung zeton unentsagt und

unbewart

irer ern.

aws der acht gelassen

dasselb

hetten,

Und

gsloss stettlin

genott,

wiewol wir nu

seyn

benugig gewesen, sunder yetz aber in dasselb

und

necht-

bei

das stettlin daselbs uberíieln, do zu

veintlicher

als

unser

herschafft

die

des

stetlin,

nitt

lehens

gen uns veracht, und in unsern land gemort, und geplahet habén, das uns denn ganz ver-

ernpflicht

gepranndt driesslich

Und

ist.

begern darauf an ewer lieb zubestellen,

das dieselben gebrüder von Ylburg in eweren lannden und

zugebieten

sondern

habt,

nit geleit,

die unsern in

noch enthalten werden,

ewern lannden

die

ankommen,

sy zu unsern hannden innemet. So wellen wir an denselben

ennden recht zu

und

hoífen,

guten Sülien

in suchen,

als

zu solchen

leuten gehört,

werd des uns nit verzeihen, des und alles ewr lieb sich albeg zu uns auch versében und

das darzu fruntlich umb ewr lieb beschulden und begern des ewer verschrieben fruntlich antwort bey disem wollen

an sand Symons und Judas abend, anno domini etc. primo, unser reiche des Hungrischen im vir und zwenczigsten und des Behemischen im dreyzehennden jarenu. botén. Greben zu Ofn,

LXXX

1481. NOVEMBER Utóirat

Uns hat der

brief

das

soll

181

pranndt auss dem

zn Maidburg,

stiíFt

habén und wider darein geschehen

als

brief verkundt^

sein

nam mordt und

mit

Ilbnrgk fiirnemen

von

des

Jan Swolsky,

aiich iinser lieber getrewer

nu geschrieben was, durch

des ewr lieb

hoffenn

sein,

macht

ewr

lieb

werden sich gepurlich darinnen erzeigen. Külczim : Den hochgebomnen fursten etc. hem Ernnsten und hern Albreclitn gebrudern herczogen zu Sachssen

fursten

drezdai

(Eredetije

—

flevéltárban.

állami

Diplomaticus Brandenburgensis.

curetc.

Eiedels,

Codex

Értesíti,

hogj/

osztály. XI. 270.)

99.

november

1481.

pápának.

IV. Sixtus

Kinizsi

töröJc területre

püspöTc

ügyéhen

nyomult. Igazolja eljárását a ieanoi

magatartását

és

császárral

szemben.

pápa 1481. szeptember 21-én a következ Mátyás királyhoz

IV. sixtus intézte

Carissime

Accepimus

etc.

Bude YII. Augusti proxime progressum rerum, quas

nobis

musque,

mirifice ut,

autem

miramur admodum

episcopus

semper

ipse

curia nostra vir

hoc

malivolo

parte

ipse in

neutram

Lásd a

91.

datas

terrestrem

apparasti. Piacent

episcopo

sit

tibi

Theanensi

esse

partém

alatt.

;

oratore

suggestum,

et a nobis

sermone

imperatorie

szám

animum suum bene Quod

provenisse.

maiestatis, qui

cum

et ab universa

probitatis et integritatis

episcopo inpingere conati sint

cum

spes fit,

quid

tale

habitus

summe

aliquorum

defuerunt

tue

christiane religionis ostendat.

de venerabili fratre

seribis

quemadmodum

communes hostes

omnium semper

sicut

maiestatis

ex quibus cognovimus

tuam celsitudinem commendamus proba-

constitutum erga negotium

nostro,

litteras

preteriti,^)

significas,

expeditionem contra Turcos ea

levelet

;

sed putamus

Nam

non

hoc idem ipsi

ex quo animadverti potest, quod declinet,

sed bonitate et rectitu-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

182 xiine ducatur,

tua

maiestas

eum opiniones falso congeruntur. omnem siispicionem, quam de eo

tales in

Itaque

exuat

induit,

unumque hoc haheat omnes

niones

pro

certo teneat

preteriisse in

accusaris

diéta

quidera

proxime

cogitationes et opitendere,

ut non

ita

Verum enimvero nolumus hoc

possit quis de eo iure conqueri.

quod

ad bonum

episcopi

prefati

fili

habita

carissime

conditiones

quampluribus,

pacis

concordie

inter te et imperatorem ipsum oblate ex parte tua non fuerunt acceptate,

immo

acceptabiles sint.

unusquisque

neglecte,

quamvis

ille

et iuste

Quod quantum animos omnium considerare

facile

;

honeste et

moverit, potest

adeo quod, ut accepimus, tracta-

tum fuerit in eadem diéta de movendis adversum te armie, tanquam qui in causa es. Hoc idem profecto nobis quoque amaritudinem intulit, cum videamus ex his vestris dissensionibus magnum christiane reipublice damnum imminere siquidem ex ipsis cuncta dependent. Eapropter maiestatem tuam summo studio adhortamur ut per memóriám Dei nostri velis animum ^d hanc rem applicare, et sicut totiens scripsimus, cogitare de ;

aliquo bono medio, aut de aliquibus ab utraque parte eligendis, {qui) ad concordiam

ipsara et

bonam cum prefato imperatore

intelligentiam operentur, ne christianus sanguis inter sese, absit, effundatur, ac ex

animos

hostes

huiusmodi dissensionibus

assummant

et licentius

insultent,

•omnium, damno et tua pariter sempiterna nóta,

duximus,

pro

nostra

ipsi

cum Hec

quod

communes pernicio

scribenda

erga te paterna benivolentia, ut tu, tan-

•quam rex catholicus et sapientissimus, oportune in rem consulas. Erit enim tanto paratior victoria, perata

est,^)

sicuti ex exemplis

Dátum

poteris.

Braciani, die

quod Hydruntus nunc recu-

litterarum

his

videre

acclusis

XXI. Septembris

1481.,

anno

undecimo. L. Grinfus.

levél élén

;

Kegi Hungarie.

(Egykorú másolata a

flórenczi

nemzeti könyvtárban.

—

Monu-

menta Vaticana. E. CXL.) Mátyás király válasza

scripto

grata

fuerint

Beatissime páter et domine clementissime. 21. Septembris ')

ad me

clato

Otranto felszabadítása.

cognovi,

quam

1481. NOVEMBER sanctitati vestre

ajjparatu

meis

183

que de progressu reriim mearum

ea,

mee contra Turcos

expeditionis

significaveram. Postea id secutum est,

novissime in

aliis litteris

meum Paulum Turcarum

meis

l'erventer contra Turcas,

demandavi,

sub

felici

quem

sed

ipso accepi,

de dominó

vestra

admodum gestum,^)

summe

ágit

his,

auspicio

vestre

nunc

que

cum

ipsi

opti-

nihil certi de

aliquid accepero, sanctitatera

Intellexi

Theanensi mihi

etiam,

scripsit,

quid de episcopo Tlieanensi

tale

cum

spero expeditis

Hactenus tamen

quamprimum

faciam certiorem.

vestram

fines

fluminibus Serviam

potenti ingressus,

sanctitatis

mis successibus reversurum.

capitaneum

apparatu intra

illó

Is igitiir traiectis

eandem manu

et partes ultra

quemadmodum

significavi, qiiod

cum omni

Kinisy

tran«misi.

prioribus litteris

que

sanctitas

mirari

scilicet

mihi esse sug-

ipse episcopus habitus sit a vestra sanctitate

vir probitatis et integritatis, et putat sanctitas vestra

hoc ex aliquorum malevolo sermone provenisse, nec defuisse qui hoc idem ex parte imperatorie maiestatis hoc gerent;

et vult sanctitas

vestra ut ego

omnem

illi

impin-

suspicionem

eximam. Sanctissime páter, eredére potest sanctitas

illó

neminem

vestra

rebus intendere,

mundo fidelius neque ferventius meis quam me, cuius causa agitur, quotiescumque in

mea trahuntur ad examen. Quare supplico, non me scripsisse sine ratione, que scripsi, vei malevolorimi sermones ita apud me esse efíicaces, ut facili impulsu, quorsum illi volunt, me permoveant, sed fit aliqua ratio maior, quam sanctitas vestra putat, que me ad negotia

putet sanctitas vestra

ea scribenda significandaque impellebat,

que non ex suspi-

mera et ipsa rerum experientia scripsi signiPostquam tamen sanctitati vestre aliter videtur,

sed ex

cione,

ficavique.

ego opinioni sanctitatis vestre non renitar, sed parebo lubens et assentiar, ut ita sint omnia, prout sanctitas vestra putat et opinatur.

In calce litterarum seribit sanctitas vestra

a quampluribus accusari, quod in diéta proxime habita con') *)

Lásd a 91. szám alatt. Ezen levelet nem birjuk.

kéziratban

mirari scilicet

hibásan

admodum

tale

quid

dominó Theanensi de me de episcopo

scripsit,

Csanadiensi 8tb.<

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

184 ditiones pacis inter

imperatorem habite ex parte niea

non fuerint acceptate, imo honeste,

tractatum

quamvis

neglecte,

quam hoc omniuni animos

fuerit,

sint iuste et

movit,

adeo

sicut sanctitas vestra accepit, de

quod

movendis

adversum me armis et in fine hortatur me sanctitas vestra ad pacem et concordiam cum imperatore acceptandam et amplectendam. Super quo sanctitati vestre paucis respondeo, ;

quod

sanctitati vestre puto

cum imperatore

legittimas

non

latere,

scilicet iustas et

nunquam

conditiones

detrectasse,

neque etiam imposterum detrectare, imo paratum esse ad omnia, sicuti hoc per litteras meas phirimas sanctitati vestre

quandocumque

significavi,

velit

iusto et honesto contentari.

cum meos

qui

his,

itidem

tensis

meam

inauditum condemna-

prius

vei

dominus Aiste-

vei

qui in diéta

inter

nos experiri

veraciter

voluissent, aliam de cepissent, et

enim

audita deíFerre,

noluerunt.

fideliter

alii

aderant,

iniuria

hoc accusant, quod priusquam sententiam de me^

intelligere

ferrent,

fit

oratores admittere et iustitiam

audire recusarent, ex altéra parte rent, et de

imperialis maiestas

Verum non parva mihi

non

mea

tractatibus

equitate et iustitia opinionem con-

ita precipitanter

inauditam ferrent senten-

arma movere decrevissent. Quod tamen ego parum spero enim, quandocumque me aggredi voluerit, Deo

tiam, nec curo,

auxiliante

quando tigerit,

obtuli,

vestre si

ego,

penes

meam

iustitiam defensurum.

clarius sanctitas vestra de his

paratus ero mittere ad

dummodo suo modo

oratores,

sicuti

omnia

imperátor mittat,

ordine

ex quibus

imperátor a

vei

eam

declarent iusto

Verum

omnibus experiri con-

;

honesto

semper

sanctitati intelliget,

retraxerit.

non est opus me ad pacem et concordiam amplectendam magnopere adhortari, quam ego

Quamobrem

sanctitati vestre

quandocumque alii a quoniam quantum in me

libenter amplectar,

non retrahent dissensiones

;

venissem,

nisi

iusto et honesto sefuisset,

nec ad has^

ipse imperátor datis multis-

occasionibus impulisset. Proinde spero aliam de rebus meis

opinionem

concipere

sanctitatem

vestram,

quandocumque

causam utriusque nostrum ex equo cognoscet. Interea si quid est, quod mihi imputaretur, orator meus dominus Syr-

1481. NOVEMBER miensis, qui istic est,

omnibus coram sanctitate vestra respon-

Dátum Biide, 5. Novembris, anno A levél élén: Ad ponti ficem. (A M. Nemz. Múzeum

vestram

sanctitatem

altissimus

CoTiservet

ílebit.

185

2317.

1481.

fol.

—

san szeptember 5-rl keltezve. 19.

felicem.

lat.

jelzet kéziratában, hibá-

Monumenta Vaticana.

E. CCVIII.)

100.

1481. november

János szerémi püspöhneJc, BómáVisszautasítja a német birodalmi

Vitéz

hafi tartózkodó hövetének.

gyléstl

emelt

Utasításokat

vádakat.

Magyarországba

küldend

ad néki a pápától

bíbor nok-legátus

és

modriisi

püspökség ügyében.

Mathias Dei gratia rex Ungarie, Bohemie rende

páter, fidelis

intelleximus, illa

quam

nobis

siiicere

grate fuerint

que superioribus

nova,

dilecte.

Reve-

etc. tiiis

litteris

sanctissimo dominó nostro

litteris

significaveramus de suc-

cessibus nostris Transalpinis. Postea hec secuta sünt,

quod

Paulum Kinisy capitaneum nostrum cum magnó

exer-

nos citu

Turciam misimns, qui nunc

ágit intra fines

Turca-

rum, nihil tameii usque modo de eius successibus accepimus,

quod

dics expectamus.

tatis auspiciis inde

Quidquid igitur tunc sue sancti-

relatum ad nos

ut tu de omnibus

íicabimus, tiorem,

cui etiam

gentes

declarabis nos non esse tepidos et negli-

defensionem

iniatigato semper

tibi illico signi-

fuerit,

reddas suam sanctitatem cer-

christianitatis,

animo prosequimur.

quam defensionem

licet

interdum ab

his,

a quibus potius auxilia expectaremus, turbationes et impedi-

menta nobis prebentur. Non tamen propter hoc desistemus, sed pro devotione nostra in sédem apostolicam hoc sanctum opus prosequemur, quamdiu extrema necessitate coacti non erimus dimittere, quod nisi nunquam dimitteremus. Dicere itaque poteris sue sanctitati

quas principes imperii ex sanctitati ')

^),

accepisse copias litterarum,

diéta scripserunt

contra

quas presentibus inclasas mittimus

Az 1481 augusztus 22-ikén

állami levéltárban.

me te,

sue ut

kelt levél eredetije a velenczeii "•

;

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

tempore

captato

illas

admoneas,

illám

sciatque

omnia

Quod

falsé

qiiod

cum

sanctitati

siie

huiusmodi

a nonnullis

falsa

simulque

íidem

adhibeat,

esse contra

nos coníicta.

incusamur, ex hoc sua sanctitas elicere nostri

cum

qui

oratores,

ad dietam exmissi fuerant, admissi de quo

auditi,

ostenclas,

scriptis

ipsi

plena

condemnare

inaiiditos conati sünt nos

quibus non accusaremur,

non fuerint nec

jjer illos

nec verbum scribunt,

poterit,

informatione

ex altéra parte

accusare de

his,

ipsi vei nostros oratores audire,

vei iustitiam

nostram cognoscere voluissent. Sed hec omnia

procuratione

domini Einstetensis facta sünt,

dixit in diéta, alia,

quod imperátor

nisi

que ad declarationem industria

per

illum

iustitie nostre

suppressa.

qui non aliud

dicendum permisit,

illi

luvit

pertinebant fuere

hoc

illum in

presentia domini Theanensis, quod nobis qui, rerum nostra-

rum

curam

habemus

non

minimam,

sanctissimo dominó nostro relatum sit; tas

sua

illum

dit,

nos

sue

excuset

tamen quod

contra

nihil

sanctitati

dissentire

constet atque

aliter

nos

nolumus,

sancti-

egisse

cre-

sed contenti

sumus, ut per nos quidem omnia sint álba. (így.) De subsidio tamen contra nos imperátori promisso sue sanctitati dicere ne magnopere

poteris, nihil

Nam

terremur.

Saxones,

qui

nobis

homines miserunt, ^itionibus, quas

gentes

curet,

erunt itaque

illis

emulantur,

millibus

soli

quadringentos

quibusdam sed levibus convolunt, antequam

cum imperatore

alias,

recusant mittere subsidia toris duritiam,

causa

i^ropositis

;

huiusmodi subsidio

omnibus hominum

ex sine

habere

transmittant

quia nos

;

nisi

conditionibus obtentis

illis

hoc faciunt, quia sciunt impera-

qui etiam ad minima difficulter poterit induci illi

tali colore

excusati.

Et quod

intelligimus

sanctissimum dominum nostrum, cognitis his prius, que in diéta acta sünt, constituisse mittere huc ad nos et

ad impe-

ratorem duos ex reverendissimis dominis cardinalibus legatos,

quandocumque hoc sua sanctitas facere volet, nobis ea res minimé displicebit, et libenter videbimus, quicunque transmittentur, omnino tales transmittantur, qui rem fideliter tractent et ex animo pacem aífectent. De hoc tandem imprimis sanctissimum dominum nostrum admoneatis, nt reve-

1481. NOVEMBER

187

dominum cardinalem Agrienseni non mittat, quem audimus per miiltas procurationes querere a sua sanrendissimum

ctitate,

ut ad nos accedat

nec advertit, qiiam damnosa fuerit

;

quantamve turbatioque suam presentiam hoc tempore vehementer exigunt, ad alia distrahat. Si enim ipse ad nos mitteretur, dicere j)oteris et sanctitati sue et ipsi cardinali Agriensi, quod nos ipsum ad nobis proxima preterita absentia sua,

nem rebus

nostris

faciat,

iterato a negotiis nostris,

regnum nostrum minimĂŠ admittemus, sed cum ignominia reverti faciemus. Et insuper si vei ad nos, vei alias ex rbe relictis negotiis nostris abscedet, nos omnes proventus sue ecclesie indubie arestari faciemus. Optaremus igitur, si quando piaceret aliquem huc mittere, sanctitas sua reverendissimum dominum cardinalem sancti Marci et dominum Senensem, quorum integritatem et prudentiam scimus. legatos

rem,

unum ad

destinaret,

nos

alterum ad imperato-

unum tantum mittere piaceret, ex his duobus quem mailĂŠt, destinaret. Ubi ver queris, utrum

vei si

alterum,

ad Neapolim

tibi

opus nunc,

accedendum

sit

ut negotia nostra

alia distraharis, sed

volumus, ut

respondemus non esse

rbe intermitteres et ad in rbe et curia remaneas,

una cum reverendissimo dominĂł carDe bulla autem iubilei, quam

et intendas ibi potius

dinali Agriensi rebus nostris.

ad nos

misisti,

grates

dicimus

laudamus sollicitudinem commen-

tuam. Litteras autem, quas a nobis postulasti in dationeni

negotiorum tuorum ad cardinales, prout optabas,

transmisimus,

tempore suo istam rem exequaris.

Preterea de ecclesia Modrusiensi,

quam sub

sianorum nuper vacasse

seribis,

nostrum contemplatione nostra petentibus cuidam sianis

non contulisset

(igy)^

Ragu-

territorio

sanctissimum dominum

habemus ingentes

fratri

Ragu-

gratias de tanta

clementia sanctitatis sue, ac tibi iniungimus, ut tu sue sanctitati referas et dices illi illi

conferat,

nobis

quem

serviunt,

nos esse contentos,

ut sua sanctitas

ipsi Ragusiani presentarunt

nos

nolumus

;

hanc eorum electionem

factam pro hac vice impedire. Misimus etiam aureos ad lasti,

te,

ex quo enim

illos

centum

quos pro scriptoribus bullarum a nobis postu-

et tot illis dividas et contenteris eos,

ut nobis libenter

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

188

Preterea, quod

obsequantur.

nos ipsas litteras imperiales

te mittimus,

aliis

palám

nos et cesarem

facta,

authentica forma descriptas

siib

cum opus

nostro et omnibus

intelleximus a

litteris tuis

multis dubitari de proinissione inter

fuerit, et sanctissimo

dominó

Hec autem

possis ostentare.

omnia volumus, ut cum reverendissimo dominó cardinale Agriensi prius communices, et nihil omnino ágas sine scitu et consilio suo. Verum tamen pergrave et molestum est nobis, quod non sine pietate scribimus pro annata domini

quem

Laurentii,

coadiutorem episcopi Vratislaviensis pre-

quinque

postulavimus,

•fici

aureorum

millia

Que

postulari.

causa' hanc difíicultatem his rebus iniiciat, nos profecto non intelligimus jier

verum hoc scimus, quod antequam ecclesia illa tantummodo et non

;

hereticos destructa fit, duo millia

plus pro annata

illius

ecclesie solvebatur,

post tantam desolationem et vastitatem, ecclesia illa passa est,

Quamobrem

potius augeri.

quam

illius

ut una

nomine meo

ultra,

quam

fit taxata. Exoptamus desolatione,

non

cum

suppliceris, fecit,

sua

alias ecclesia ipsa de

potius, ut considerata

sanctitas

adhuc de annata

propter nos aliquid relaxaret.

alias consveta 5.

committimus,

tibi

quod non permittat sua sanctitas

ipsum Laurentium taxari ecclesie

per hereticos

nobis in preficiendo ipso Laurentio

etiam in hoc ostendat,

consvetudine

quam

vei dimidio relaxari et

cardinale Agriensi

reverendissimo ut gratiam,

deberet

que etiam solutio

üatum Bude,

ííovembris, 1481.

levél élén

Ad loannem

Vitéz Syrmiensem.

(A M. Nemz. Múzeum 2317.

fol.

lat.,

jelzet kéziratában.

20.)

101.

1481. Jiovember

A De

Veronai Gábor egri bíbornoJc-püspöJcnek.

actis et diéta

scripsimus ')

nürnbergi birodalmi gylésen

aliqua

Lásd a

Neurembergensi novissime celebrata

oratori nostro,^)

megelz

történtelcröl.

szám

alatt.

prout ab ipso intelliget

1481. NOVEMBER paternitas vestra, a quo

etiam

189

cognoscet,

tionibiis

dominus Theanensis contra nos

est,

postquam ad

qiii

nunc cum

sicut

sed declaravit

secuta

est,

non

se,

quam

nostris,

que sequatur,

machina-

sic se gessit,

ostendit et mediatorem

ut revera cognitns a nobis

non tam

catione

istas partes advenit,

eíFectu

omnibus partialem. Que

cesari in

quibiis

in ipsa diéta usiis

decuisset;

dudum

fuerat,

igitur ex tali ipsius fabri-

rebus

nisi cito

christianis

tiirbatio

sanctissimus dominus

noster provideat, partim ex instructione ad oratorem nostrum missa, partim ex sua prudentia poterit paternitas A^estra cogitare; super quo latius scripsimus

cum

simus, ut omnia tes

eam

diligenter,

hiis habito,

oratori nostro et

cum

colloquio

velit cooperari et efficere.

nostro oratore super ut talia

rebus

fidei

impedimenta sanctissimus dominus noster sub-

nostris

moveat, et dignetur petitioni nostre, paternitas

nostri

commi-

paternitate vestra communicet, rogan-

respondere.

Qua

vestra clarius

summám

in re ut

paternitas vestra adhibeat,

quam

intelliget,

ex verbis oratoris pro

voto nostro

exactam diligentiam

eam summopere hortamur.

Sciat

autem paternitas vestra, quod promissio huiusmodi subsidii non ab aliis, sed solum a ducibus Saxonie facta est, qui nobis veliementer adversantur. Et licet non credamus, quemadmoduni certificati sumus, ut subsidia imperátori contra nos conferantur, que etiam pro salute publica contra Turcos

tamen non érit malum talibus Scimus autem et id pro comperto tenemus, ut quamprimum sanctissimus dominus noster aliquem idoneum ad ipsos principes, revocato prius dominó Theanensi, transmiserit, facile animos principum tot

annis

recusata sünt

impedimentis in tempore obviare.

immutabit, rebus

negotia

corde

dummodo

ipsa,

faveat,

pristinum

sua

sanctitas

statum

Yaleat paternitas vestra.

levél élén

(A M. Nemz.

cardiualem Agriensem.

Múzeum

1656.

fol.

lat.

hiis

reponentur.

jelzet codexében.

44.)

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI,

190

102.

IV. Sixtus pájiánaJc. Jelenti Kinizsi

1481. deczemher 10.

Fái szerhországi hadjáratának szerencsés kimenetelét

Admonuit me

crebrius

inter

tibus

imperio

Tiirci,

Deo rebus

dissiden-

christianis

non negligerem, sed aliquid agerem, qiiod

oblatam

reipublice christiane

ad salutem

sanctitatis vestre,

filius

íiliis,

per pliirima

vestra

sanctitas

brevia, ut hanc occasionem interitus magni

qui

esset

ego ver, tanquam obediens

;

monita semper omni cum

eiiis

devotione siiscipio, et mihi possibilia onera pro honore sancte

non recuso, volens parere monitis

subire

apostolice

sedis

vestre sanctitatis,

qiialem

nuper apparatiim sub

conductii

capitanei mei generális, magnifici Pauli Kynysi institneram,

quove gentiiim robore in Seruiain illum transmiseram, prioribiis litteris

meis significaveram sanctitati

vestre,^) et coni-

miseram oratori meo, reverendo dominó Sirimiensi illa sanctitati vestre latius declarare. Et quoniam incertum adbuc habebam, quem tandem exitum profectio illa habitura foret, pollicitus eram, simul ut certificatus essem,

successus sanctitas,

significare

vestre.

vestra

quod ipse capitaneus meus Paulus Kynysi, postServiam penetravit, usque ad Cursolcz progressus,

quam

nullo

prorsus

libere

sanctitati

gentium mearuni

Sciat itaque

resistente,

vastavit,

deinde

totam illám terram ferro

capta

ingenti

préda

et igne

cum maximo

barbarorum spoliis onustus, prosperiter et sine omnium gentium mearum dampno salvus rediit, prout omnia reverendissimus dominus cardinalis Agriensis unacum oratore meo, reverendo dominó Sirimiensi, quibus totam rei geste seriem diífuse perscripsi, et simul litteras- quasdam ad me de hiis rerum successibus ab illis indigenarum comitatu

partibus

allatas

et si placuerit,

Oro

igitur

') ^)

misi, illas

vestram

Lásd a Lásd a

et multis

99.

easdem

litteras in

sanctitatem,

szám

vestre latius deciarabunt,

sanctitati

alatt.

megelz számok

specie

ut dignetur

alatt.

ostendent.^j

hec obsequia

191

1481. DECZEMBER 10.

que ad exliortationem sanctitatis vestre pro bono

mea,

christiane

incremeiito reipublice et

clementissimus dominus

paterna

tanquam pius páter

feci,

suscipere et

clementia

acceptare, ciim videat me monita sua ac exhortationes prompta cum devotione tamquam obedientem íilium decenter semper suscipere, sciatqiie paratum me fuisse semper

antea vestre sanctitati

et esse in

obsequi paratumque

omnibus

perfici possunt, obedire.

levél élén

P. IV. E.

sanete sedi apostolice

que per me

eius iussionibiis,

Conservet altissimus,

ponti ficem.

(A M. Nemz. Múzeum 1656 Epistolae.

—

LXXIX.

lat.

fol.

jelzet

codexében. 48.

—

E. CXLVII.)

Monumenta Vaticana.

103.

Veronai Gábor egri Mbornoh-püspöJc-

1481. deczemher 10. neJc

Rómába. Tréfásan

szolta,

válaszol

elveszett.

Eladja

melyben pana-

levelére,

Rómába utaztában

hogy xmdgyásza alsó Olaszországból

nézeteit a nápolyi Jcirály és a török csá-

szár között tervezett békekötés ügyében. Litteras de

manu

accepimus, quibus seribit

omnibus rebus destructis,

tandem

urbem

vestibusque

consumptis ac omni suppellectili annihilato

modi de triumpho Turcorum nitatis vestre profecto

conqueri

nos

reportasse.^)

gaudemus

;

possumus. Sciat

zött,

selle,

frena,

vestes

revertisse,

sellis

tantum com-

reditu pater-

paternitas

frenis

;

verum de rebus

cum nuper Paulus Kynysi capitaneus nostro cum nostris gentibus in Turciam liiemis tempore, in maximo luso et omnia arma,

ad nos scriptas

paternitatis vestre

amissis

vestra,

quod

noster ex mandato accederet, ingruente

continuis

imbribus,

armamenta

militaria

részeiben id^) Veronai Gábor 1481. nyarán Olaszország déli hogy az Otranto felszabadítására czélzó hadimunkálatokra fel-

ügyeljen.

város augusztus 10-ikén szabadíttatott

fel

török ura-

lom alól, s ebben köztudomás szerint a magyar csapatoknak keny részök volt.

jelenté-

MÁTYÁS KIKÁLY LEVELEI.

192

consumptá

fuerunt sibi et gentibus nostris satis destructa, et amissa

ver Deo

postqiiam

;

favente

cum

triiimpho rever-

sus est,^) non se bene veritum, quo paternitas vestra se ab

Romám

molestia receperat, contulit, neque deinde

illa belli

urbem ad restaurandas vires et reficienda amissa valde commodam, sed rediit ad Themesvar locum Romána

venit,

rbe

Benevento

etiam

multo

diíferentem.

paternitas vestra molestiarum, quas passa

Romanis quid

illó

tegenda

corpora

iumenta

diíFuso

delicatis tentoriis,

illis

atque

insigni

divo

longe

splendido,

protenso,

madidi

ver non ad Romanas

Cum

rias redierunt.

etiam

sed

atque

sub

quieverunt; solitas mise-

igitur ista paternitas vestra considera-

sue

solatia

laboribus

damnis,

nos

suis

sicut

nostrorum

poterit

compatimur,

vicissim

istorum exemplo se longe reputare felicem

atque

Cognovimus

atque gloriosam.

dominus noster

cooperienda

lutosi

delicias, sed

restaura tionis

corapati,

non modo ad ad

nuda humo

verit, interea

ueque in habitu

lateque

verum

humana,

imbribus

continuis

deinde

illis

pauperes nostri faciant,

neque sub

capello,

igitur

adhuc de amissis conqueritur, consideret, qui et in bellis non sub

deliciis

isti

memor,

est,

quod

hoc,

sanct?ssimus

qui ex

et sacer cetus cardinalium,

summa

prudentia omnia considerant et intelligunt, parte dumtaxat

una

aliam intactam

discussa,

interfuissemus consilio,

rem communem set,

longe

aliud

Nos

profecto

svasissemus,

et utilitatem patris nostri

ut videlicet omnino

quod

magis conduxis-

pacem cum Turco, que nunc sponte quod facere multis de causis

etiam quesivisset,

oífertur,

debuerat, Italie

reliquerunt.

nisi

velit

propriam

totius

sui

universe

(ruinam?). Primo, quia páter noster multa per

Turcos detrimenta novissime passa vissimas habuit expensas in bello repellendos,

regni

que

cum

pluribus

est

;

secundo, quia gra-

quod extruxerat ad annis

refici

illos

nequeant,

non considerant, quod ipse impotens érit ad resistendum eis, si iam secundo invadant; tertio, quia nos inpresen-

szén

Kinizsi Pál 1481.

Benevento városában

viselt szerbországi hadjáratára czéloz.

tartózkodott egy ideig a bíbornok.

•

1481. DECZEMBER 10.

tiarum

prepediti,

aliis

sicut priiis,

non longe

193

siquid üli contingeret ipsiim iuvare,

non possemus;

et quarto,

quod ab eo Valona

ex quo loco nisí bene sibi

distat,

rebus suis

prospiciat, poterit error novissimas peior prioré contingere,

unum

Idrontum ^) sibi accipi, de quo multo difíiThurcos expugnare. stantibus presertim hiis terminis, cum et sanctissimus dominus noster plurima in classem exposuit, et (ad) ferendum subsidium non satis diset

cilius

aliud

érit

Quod

positus foret.

aliquid secundario in dominiis patris

quod futurum non dubitamus, si pax cum illis ad tempus non sequatur, videbit paternitas vestra, quale periculum tóti Italie immineret, et quantum omnes dicere incipient pacem cum Turco facere ad tempus multo prestitisse, quam imparatos sub dubio in gverris permansisse. Quod si nos cum patre nostro colloqui possemus, non nostri contingat,

adhuc plures insuper causas donaremus, propter quas multo prestaret pacem facere cum Tburcis, quam in gueris permanere. Nescimus enim, qualiter Turest sanctissimus dominus noster de negocio

profecto aliter

svaderemus,

corum informatus, sicut ex brevi sue sanctitatis ad nos misso vidimus, quod scilicet morte tyranni Tliurcorum subsecuta et dissensione

filiorum

imperio

invicem conten-

nomen quam presidium

dentium, multe civitates et provincie ad christianum defecerunt,

qui

christianorum.

nihil

aliud

Quocumque

expectarent,

id relatu sanctitas sua acceperit,

nobis certe contrarium quotidie aífertur, quod scilicet novus ille

cum

tyrannus, licet

mine

ita firmatus

sit,

fratre dissideat, in suo

ut de

imperio

suo

tamen

regi-

nemini dubium

Ubi ver sünt ille civitates et provincie, que ad christianum nomen defecerunt, nobis multum investigantibus nemo dicere scivit. Hoc tamen fidedigno relatu refertur, quod usque modo ille plus profecit, quam defecit. Et ideo sit.

vellemus

sic

rebus christianis consuli,

ut páter noster,

qui

duros labores, gravissimas expensas novissime fecit, in periculo

non

háborúra

videretur.

II.

Quod ver

inter alia paternitas vestra

Bajazed és öccse Dsem herczeg között támadott polgár-

ez élez.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVKLEI.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

194

quod sanctissimus dominus noster ex corde nos diligit, gratias dicimus infinitas sue sanctitati, quod nos filium sibi devotum et obsequentem paternali amore et nec aliud optamus a sua clementia prosequi dignatiir seribit,

;

quod gratiam suam

sanctitate, nisi

Non

solito tenere conservet.

et dilectionem erga nos

optamus, ut respectum aliorum

suam inconcussam

propter nos posthabeat, nisi ut gratiam

erga nos retineat. Videbit

sanctitas

bene

emulos nostros partes nostras

defendemus cum Dei adiutorio, quod

sua

quod nos contra

defendemus, alii

ita

prius contra nos,

quam nos contra alios, sue sanctitati conquerentur. Quod cum evenerit, tunc optamus, ut gratia et clementia sue non

sanctitatis et

nobis.

deficiat

Vidimus preterea iudicium

sententiam paternitatis vestre,

quam habuit

in litteris

principum imperii ad sanctissimum dominum nostrum contra nos missis, que

tam

dictantis

sententiam

factum

redoleant,

.dominus

reverendissimus recensitis,

ex optimo processerint ingenio, et acu-

licet

Agriensis,

non tamen égre si

que veriores esse debuerant, non

est,

a nostra

quia

opinionibus attigit; id

scola longe sepositus,

ferat suis

enim etiam

tamen non autem complecti potuit, annotavit, que prudenti ingenio ea, que a remotis percipere nequivit. Sed nos damus ei in

consilio imperii

principum non omnino conscius,

hac parte veniam, qui

fecit,

plerumque errant extat, sit.

quem

ingenia

quid potuit et

;

illius

mirifice

collaudamus,

quia et sacri doctores in dictis suis retractationum beati Augustini

liber

suorum conscius conscripea omnia, que apud ipsos prin-

solus ipse erratorum

Scimus autem, quod

cipes aguntur, in notitiam reverendissimi domini cardinalis

dévenissent,

etiam protulisset de

longe diversam

tamen

nihil

liiis

rebus sententiam,

ad nos opinionem suam transmisisset. Nos

optamus

aliud,

nisi

paternitas vestra gra-

tiam sanctissimi domini nostri nobis conservet, qua conserYata nullius auxilium implorabimus, sed partes nostras Deo favente contra omnes

viriliter

defendemus, et ita defendemus,

quod omnes imperii principes et ipse cesar videre incipient, in quem conpungerunt. Valeat paternitas vestra et patiatur aliquando erga eam satiros esse. Dátum 10. Decembris, 1481.

1481. DECZEMBER 10.

levél élén

cardinalem Agriensem.

(A M. Nemz. Múzeum 1656. Epistolae. P. IV. E.

195

fol.

lat.

jelzet codexében. 46.

—

LXXVII.)

104.

1481. deczemher 10.

Veronai Gábor egri híhornoh-püspöTc-

neh Róimha. Értesíti Kinizsi Pál szerbiai hadjáratának részletei felöl.

Audivisse potuit pateniitas

Romána

vestra,

tametsi

rerum nostrarum curationibus

longe

iirbe abfuit,

quales nuper apparátus exhortationibus sanctissimi domini

gentium

nostri permoti feceramns contra Turcos, et qiianto i'obore fidelem

nostriim

Paulum

Kinisi generáléin capita-

neura gentium nostrarum destinaveramus in Serviam.

sünt, tenere notitiam, ex

gesta

Verum

omnium, que

ibi

quo in tanta terrarum

di-

quia credimus paternitatem vestram

non

rerum gestarum rumor ita subito diffundi omnia ex ordine significare paternitati vestre, ut ipsa una cum oratore nostro reverendo dominó Sirmiensi vocali sermone, si necesse érit, omnia sanctissimo dominó nostro referre et declarare sciat. Secundo die festi stantia

non

certus

potest,

piacúit

omnium sanctorum, que

erat dies veneris,

Paulus Kinysi

iam antea cum omnibus gentibus nostris, puta duobus et triginta millibus bono modo preparatus, ex castro nostro Themeswar discessit, et hominibus, qui domui sue parati iussionem illius expectabant, intiraavit ad diem dominicum, qui proximus erat, in vado Harám ad se convenire, quod et factum est. Sed eodem die cum multi domo profecti diversis itineribus ad illud vadum conveniunt, accidit unus casus, qui tametsi hostibus non incruentus extitit, nobis quoque ob amissionem nnius

notabilis familiáris nostri

non parum infaustus. Nicolaus centum equitibus ipso die iter

Andreas

agressi,

t(ales)

dum

alio

fit

cum

itinere

Zokoli Miklós és András. 13"

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

196

ad vaclum

contendimt,

proditi, in

preparatas

enim Thurci, qui

ab uno,

túra

tanta

illi

impares videbant,

liberto

nemoro

formidantes repente

multitudine

cir-

cum

conspecta,

oneratos extemplo

curriis

ipsornm

Quadringeiiti

latuerant, subito

insidiis

eífusi in eos irruunt et nihil tale

cumdant;

fertur,

iit

eis insidias inciderunt.

circumlocant,

seque intra ipsorum curriium septa concludimt; Turci

ver

nemori, quod curribus contiguum erat, protinus iguem

inii-

ciunt,

Ubi

occubitum

nostrorum ardere

curnis

igitiir

pugnam cum

viriliter

pugnant. Cecidit in

acriter confligeret;

multis

vulneribus

demum vulnera

nostri

conflictu

illó

solis

maxima

sine vulnere discessit.

fertur,

pugne principio

ijjso

cum eisdem

in finem diei

conversis

confectus,

plura

qui similiter sünt.

nemo, ut

Zokoly duabus liastis non destitit, quin usque

Nicolauf5

ceperunt,

ab hóra noná usque ad

congressi,

illis

pars Turcorum, et

traiectus,

comburerent.

contra nostros vento carrus

flante

una cum

fugám,

illis

domum suam

excepit,

quidem Nicolaus eodem die ex tantummodo communione, decessit

ipse

suo Andrea,

fratre

reversi

vulneribus,

illis

Andreas ver cum illis vulneribus graviter decumbit, de quo adhuc incertum habetur, utrum reviviscere possit. Quinquaginta ex nosuscepta

certaminis fuerunt trucidati

stris in loco tis tribus,

sine

vulnere

vadum contendunt, noster

reversus

interea

Belgrado

vadum

arapia

erant provisi,

Turcorum manu ad custodienda

cum

trücidarunt;

illis

qui

stipatus

antea

accessit

deducendaque ipse vix

eis

naves ad mandavera-

;

de^

Servie seribit,

sed

navigia

illi

ipsa

bene

plurimam partém illorum

cum

paucis

sulens insectantibus nostris, trepidus in

Postquam

alii

i(aU) capitaneus Servie,

dominum

subito congressi

waywoda

itaque

contra quos waiyvoda

versus deportabant,

Zendero, nomine Zkender,

despotus

traiiciendas gentes nostras, sicuti nos

mus,

nec aliquis, excej)-

Dum

est.

Ladislaus

Wok

;

igitur nostri traiecti sünt,

saluti sue con-

Zendero

se recepit.

Paulus Kynysy lohan-

nem Jaxyth ad explorandum locorum

situs

cum

certa parte

gentium nostrarum premiserat, qui eum iter carpit, waywoda eo Castro Columbarum, quod in nostro vulgari Galambocz.

1481. DECZEMBKR 10.

cum

dicitur,

equitibus subito irrumpens,

rnille

quibus

ciim

nostri

pugnam

pugnaverunt

feliciter

partém exercitus

197 illos

Deo

congressi,

invasit

sic voleute,

iiam in ipso certanainis loco maiorem

;

trucidarunt,

illius

reliquos captivarunt et

ad Paulum in vinculis deduxerunt, qui eos omnes preter uniim

Ipsum waywodam, qui fuga salutem

iussit dissecari.

(luerere,

equo

citato

prefatum castrum recurrere

Columbarum

festinabat, laxyth ipse insecutus, in ipsa Castri

porta decollavit. In alio latere prefati

felicem

iiavibus super nostros irruerant;

usque ad unnm

t(ali)

omnibus

sed nostri,

quatuor

trucidatis et submersis,

Kwrsolcz

noster

exercitus

Paulus Kinisi duodecim

castris locatis

tumque illa patria igne ferroque plusquam quinquaginta millibus naturalibus

Turcis,

equitibus,

est,

secum

mille

qui

cum

Paulum

uxoribus ultro ad ipsum

et filiabus

indigenarum et

ibique

demoratus adductis

vastata,

strenuis

viris

resistente,

penetravit, dies

illis

et viginti

ipsorum receperunt, nulloque postmodum

naves

omnis

filiis

Ladislaus

cum navibus progressi ulterius, iterato habuerunt cum Turcis conflictum, qui cum pluribus Rascie

et despotus

con-

fugerunt, et secum congressi sünt, ad servitia nostra, atque

cum

multis hostium

spoliis

ac optima (favente Deo) provadum, ubi duas munitiones

speritate

reversus

erexerunt

ad custodiam vadorum, quarum aliud Harám, nuncupatur. Si tempus patietur, erigetur et

est

Kewy

aliud

in vado, quod dicitur Posafyw. Postea accepimus waywodas Thurcos, videlicet prefatum Zkenderbassa Alibeg et Mankothewyth in quadam insula, que est conti-a Zenderew, unam munitionem erexisse atque ibi sese forti-

tertium

trés

ficasse,

descensus;

prohiberetur inde

iterato accessit.

quos

nostris

expugnandos

Paulus

ascensus et

Kinysi

Quid sequatur, adhuc incognitum

quid tamen sequetur, simul et paternitatem

navibus

vestram

est.

certificati fuerimus,

certiorem.

Quam

nunc Quic-

faciemus

rogamus, ut hec

omnia presente oratore nostro sanctissimo dominó nostro referat, et si piacet, litteras, hiis

rebus

specie

gestis

misimus,

allate

que nobis ex

sünt,

sanctitati

quas

sue

illis

partibus de

paternitati

ostendat,

vestre

commendet

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

198

eidem obsequia nostra, rerumque nostrarum curam deinceps meliorem habeat, ut quod preteritis temporibiis aliis implimaiore sollicitudine refun-

cita paternitas vestra neglexit,

dat.

Et bene

valeat.

levél elén

cardinalem Agriensem.

(A M. Nemz. Múzeum

1656.

lat.

fol.

jelzet codexében. 48.

—

LXXX.)

Epistolae. P. IV. E.

105.

14S1. deczemher 10. Veronai Gábor egri hibornoJc-püspölcneh

Rómába.

Értesíti Beckensloer JánosnaJc a salzburgi érseJcTcél

Jcötött egyességéröl.

Post scriptas et confectas litteras, quas ad vos destinandas íieri mandaveramiis, supervenerunt nova dominum Salzpurgensem cum imperatore concordasse, atque pro :

arbitrio nasse,^)

illius

archiepiscopatum

suiim

ipsum ver Strigoniensem

Strigoniensi

die hesterna

resig-

Vienna

ad recipiendam ipsius archiepiscopatus possessionem sisse.

Conditiones, quibiis concordati sünt, iste

sünt

reces:

quod

dominus Strigoniensis castrnm Tbytmanith cum oppido ad habitandum relinquat, et quolibet anno, donec ille

illi

vixerit,

millia florenorum de proventibus

Strigoniensis tria

ipsius archiepiscopatus ipsi Salzpurgensi

ut vita durante

non

se scribat

Salzpurgensis

prefatus

Salzpurgensem scribat

et appellet,

ipse

pendat se

;

preterea

arcliiepiscopum

ver

Strigoniensis

neque nominet arcliiepiscopum Salzpurgen-

sem, sed duntaxat coadiutorem.

Hec

sünt,

que modo

fide-

digno relatu ex Vienna accepimus, que idcirco festinavimus significare

vobis,

s^cundum instructionem

salzburgi

hiis

cognitis

sciretis

ferventius

in aliis litteris vobis missam,^)

érsek

resignatiója

november 29-ikén történt. (Archív quellen, LV. 215.) -) Ezen levelet nem bírjuk.

für

Beckensloer

javára

österreichische

rebus

1481.

Geschichts-

199

1481. DECZEMBER 10. iiostris intendere,

et illas

simum dominum nostrum ^-1

levél élén

expedire.

Agriensem.

Múzeum

(A M. Nemz. Epistolae. P. IV. E.

pro nostro desiderio apud sanctis-

1656.

fol. lat.

jelzet codexében. 50.

—

LXXXII.)

106.

1481. deczemher 10. Roverella Florius lovagnak, a nápolyi király római JcöveténeJc.

a salzburgi

Hasson

oda,

érsel'séget

Magnifice orator nobis sincere nostro, reverendo in Cliristo patre

episcopo

Sirimiensi

habiti sünt

inter

intelligere

hogy Bechensloer János

ne nyerje dilecte.

el.

alio oratore

dominó lohanne Wythes quales

potuisti,

Salzpurgensem

archiepiscopum

tractatus et

illum

profugum nostrum Strigoniensem, et quomodo ipse Strigoniensis cupiat per omne nefas ecclesiam Salzpurgensem quod ne fiat, negotium hoc una cum alio sibi usurpare oratore nostro sollicitandum tue fidei commendamus, rogantes, ut adhibita omni diligentia instes et incumbas, ne talibus practicis, ex quibus non solum nobis preiudicium et ;

iuiuria, sed et ecclesie Salzpurgensi gravi? iactura et destructio

imminet, sanctissimus dominus noster consensum prebeat,

cogamur nos

perpetuo hostes

quando

inimico

cum

nostro capitali

intruso,

atque etiam ad aliqua inconvenientia,

id contingeret, devenire.

cnres nos simul et

ecclesie,

esse,

Quicquid autem

alio oratore nostro

reddere

effeceris,

certiores,

commendata tua. Dátum.

insuper alia quoque negotia nostra habere

sicuti nos

confidimus de fide et diligentia

levél élén

Florium Eoverella equitem lerosolimitanum.

(A M. Nemz. Múzeum 1656.

fol.

lat. jelzetii

codexében. 52.)

MÁTYÁS KIRÁLY LE^^LEI.

200

107.

1481 végén. A passaui MptalannaJc. Értesiti, hogy a csáa pápa eltt emelt vádaJc ellen a káptalant meg-

szártól

oltalmazni igyehezett.

Venerabilibus

decano

Yalentino

et capitulo ecclesie Pathaviensis,

nostris

nobis

sincere

benevolis

loanni

confederatis

Venerabiles

dilectis.

seniori

nobis

sincere

Eecepimus litteras vestras, quibus signiíicatis, qualiter scriptum dominus imperátor de manu sua exaravit contra vos ad sanctissimum dominum nostrum, allegans per missionem vestram in protectionem nostram impedimenta data esse, quominus ipse negotio fidei contra Turcas operám dare posset de quo etiam illustrissimis principibns dilecti.

;

Georgio

Alberto

ducibus

per

oratores

sit

factis,

dominum nostrum

dominos

reverendissimos

conquestns.

sanctissimum

Talibus itaque delationibus contra vos

cardinales

vobis non mediocriter succensere et id tractari, ut per cen-

suras cogi

compellant

et ;

adversario

vestro

manus prebere vos

victas

tametsi vos obtuleritis, sicut ad nostrum scitum

stare iuri. Super quo vobis respondemus, dominus imperátor talia contra vos scripta ad sanctissimum dominum nostrum exaravit, quod scilicet propter impignorationem dicti Hyppoliti [et Mauten ^) negotium

vos

obtulistis,

quod

fidei sit neglectum, minus considerate scripsit. Qualem namque curam ipse rebus fidei contra per omnem vitám impendit, neminem latét, et multo magis sanctissimus dominus noster non ignorat neque credimus ita credulam suam .

;

sanctitatem (et) reverendissimos dominos cardinales, ut

bus

scriptis,

que sine fundamento scripta sünt,

tali-

moveantur.

Mátyás király 1481. szeptember 14-ikén kelt okiratában hogy Frigyes passaui püspököt oltalma alá fogadja és egyúttal tle Sanct-Pölten és Mauten városokat zálogba veszi. Frigyes püspök pedig 1481. október 9-ikén értesíti Sanct-Pölten városát, hogy a várost a várral és a püspökség birtokaival együtt a magyar király')

kijelenti,

nak

elzálogosította, ily

módon a

király oltalmát biztosítandó. (Archív

für österreichische Geschichtsquellen,

403. és köv. lapok.)

ELS

1842. JANUÁR

Acceptis tamen

201

FELÉBEN.

scripsimiis protinus

litteris vestris,

ad ami-

et ad oratores nostros. Scripsimiis dominó nostro ^) de rebus his et declaravimus omnia, ut sanctissimus dominus noster et omnes domini

cos nostros cardinales et sanctissimo

eam

cardinales super liiiiusmodi scriptis faciant et sciantqiie, qiianta

debeat adhiberi. Itaque suppli-

fides

illis

eliciant,

camiis sanctissimo dominó nostro, ut vos in iuribns vestris conservare,

ecclesiam

illám

malis,

his

servitia

qiiod facturam

nostra, debita provisione dignetur relevare,

suam sanctitatem non ambigimus, sperantes quinimo indubitatam tenentes in

clementia

ílomini nostri fiduciam.

Quod

ac benignitate

sanctissimi

imperatoris talibus scriptis,

manifestam incurrunt calumniam, locus datus

qiie

est,

nobis

pro virtute laborantibus, ob servitia nostra, que pro defensione et

pkirima fecimus, maior

christianitatis

tandem

veritas

quam

intermitti,

Sciatis

elucescet.

pro vobis

fides habebitur,

igitur

nihil

per nos

snpplicationem

et iustitia vestra

miseramus a sanctissimo dominó nostro expediri. Interea autem presidium nostrum non deerit vobis, nec per nos deficiet,

pro

quin omnia, que pro vobis

conservandis

orani

cura

pro iustitia vestra ac '

iuribus vestris (necessaria

et studio

faciemus.

Brevi

sint),

igitur

libenter

responsum a

sanctissimo dominó nostro expectamus, quod postquam acce-

perimus, faciemus vos (A M. Nemz.

illico

Múzeum

de omnibus certiores. Bude.

2317.

t'ol.

lat.

jelzet

kéziratában. 38.)

108.

1482. január Jiogy

kész

elsö felében.

IV. Sixtus pápának.

pápa

ítéletére hízni.

IV. sixtus pápa 1481. deczember intézte

Kijelenti,

kiegyenlítését a

a császárral fenforgó viszály

l8-ikán

következ brevét

Mátyás királyhoz. Carissime

acceptis ')

•)

id,

fili

etc.

litteris

maiestatis

tue

quod am pridem antea perspectum nobis

Ezen leveleket nem bírjuk. Lásd a 102. szám alatt.

proxime fuerat,

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

202 quo

intelleximus,

zelo

scilicet

reverentia erga hanc sédem

apostolicam et nos, qui licet immeriti eidem presidemus, lentia tua dedita

devota

atque

esset

quo

;

qua fortitudine animi contra impiissiraos hac presertim temporis Pacis in hoc

opportunitate

gestis

tuis

dominus lesus, liereticos

pro cuius

hac

denique

dignissimam,

Quod ut

animo,

felicitate

facilius

quam

sine aliqua externa tur-

atque

maximis reipu-

sine

calamitatibus,

unusquisque

vestrum

cordis

et oratoribus

Et quoniam

commemorare non

venerabilibus fratribus nostris sancte

Romane

ecclesie

pacis nullum convenientiorem

libus deliberatione,

tum aliquem nostrum tam

quam

fata

ctam

de latere

sancte

maiestas

apostolicam

invenire

necessarie potuiraus,

pacis

quam

controversias

tuam

per

bene disponende si

tua

pre-

nos

san-

que omnium communis mater est et

magistra, concordia média dirimendas referent.

celsitudinem

lega-

miserimus, pai'um profecturum

omnes

sédem,

cardina-

modum, cum

presertim alia média tentata sint antea, adeo ut etiara

imperialis

vale-

ad utrumque vestrum missis

habita super hoc diligenti ac matúra unacum

nihil profeciraus,

excogitare,

viguit,

communem

contra

communibus viribus insurgere.

litteris

existimemus,

clade

gloriosam,

noctesque nihil aliud magis versa-

dies

hactenus, quod sine amaritudine

mus, crebris

hostium

fecit

auctam clariorem gloriosioremque

commodius

tuam maiestatem, non

possetque

hostem iunctis

pacem concordiamque mutuam vestrum uterque

sopiretur, et ad

conveniret,

infideles ac

spurcissimorum

christiane iacturis

fidei

clarissimis

excogitare modura, quo discordia, que hactenus

inter imperialem et blice

Conservet

Turchos

contra

fide

successu

felici

batione efficere valeas,

mur

esses.

tuum sanctum religiosumque propositum,

futurum omni

efficiat.

paratus

suscipere

maiestatem tuam apud omnes nationes claram ita in

fidei,

nostre liostes in

fidei

ipso

instituto

excubas, hoc

ante

et ut

excel-

ardore

carissime rera vére et proprie christiano rege,

fili

excellentissimis maioribus tuis,

rebus

item

Hortamur

igitur

domini

nostri

misericordie

viscera

lesu Christi obtestamur ac in dominó requirimus, ut pro veteri pietate et

consveta

devotione

tua

erga

mittat

hanc

apostolicam sédem observantia

oratorem

cum quo de componendis omnibus

cum

sufficienti

mandato,

controversiis vestris tractare

ELS

1482. JA/vUÁR

203

FELÉBEN.

possimus, intereaque desistat ab omni via facti. Speramus enim,

quod dominus noster lesus Christus, humani generis redemptor, pro coramuni

christianorum

laborantibus opitulari

Idem scripsimus imperátori

nobis

salute

tam sancto spere

pacem concedet.

optatamque

dignabitur,

quem putamus,

ipsi,

ut catholicum

principem decet, paternas admonitiones nostras auditurum.

obrem

pro peculiari caritate et benivolentia, qua catholice

incumbas

diligentia

nostri prosecuti sünt,

dominó prosequiraur, ut omni

et nos etiam in presentiarum in

studio

fili,

tanquam invictum

te,

pugilem, predecessores

ecclesie

Quam-

iterum rogamus in dominó, carissime

te iterum atque

concordie

omni

et ab

paci,

via facti desistas, hoc presertim tempore, quo tanta bene gerenda rei

oportunitas contra

impiissimos

hostes,

tiranni crudelis-

simi obitum, sese oífert. Plura scriberemus in hoc negotio, nisi

maiestatem

tuam idem nobiscum pro tua pnidentia

sentire,

paternis ad carissimum filium nostrum precibus exauditis pluris

quam quodcumque

facturam reipublice utilitatem, lare, certissime nobis

mus celerem

optatum

aliud particu-

persvaderemus. Super quibus expecta-

ipsis

responsuna.

Dátum Romé,

XVIII.

die

Decembris, 1481, anno XI, L. Grifus.

levél élén

Dominó

(Egykorú másolata a E. CXLI.)

regi Ungarie.

nemzeti könyvtárban.

flórenczi

—

Monu-

menta Vaticawa.

Mátyás király válasza

Breve sanctitatis vestre

delatiim

omni cum

reverentia recepi, ex quo intellexi sanctitatem vestram velle.

causa

cium

diíFerentiarum

inter

sanctitatis vestre deferatur.

imperatorem ad iudi-

Id breve

dum coram

reve-

rendo dominó in Christo patre, dominó Urbano de Ursinis episcopo

Theanensi,

fecissem, quale

sub

testimonio

legato

tabellionis

illum omnia fideliter fecti lavit,

sanctitatis

responsum ad

id in

publici

sanctitati

desuper instrumenti copiam,

eidem

sanctitati

vestre

publice

légi

eiusdem legati presentia dederim.

cum credam

vestre rescripsisse,

quam

transmisisse,

et con-

sibi dari

postu-

non opus esse

putavi, verbis eisdem replicatis aures sanctitatis vestre onerare, satis existimando id

tantum

significare sanctitati vestre

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

204

obedientia et devotione

qiiali

teneris

sédem ai^ostolicam semper fuerim, mandata saiictitatis vestre semper iiemiiiem í^estram

studio

quod

;

facere

decrevi,

legato apostolico declaravi, voluntati

et in

vestre

utrum

pro

imperialis

ego

causa

ita sanctitati vestre

protinus

quemcumque

prout

illos

expediam,

sicut

vestre

meos ad

destinare

;

modo

hoc idem facéra

facere rennuente,

sit

adhuc

sanctitatis vestre desti-

placitum

oratores

fuerit,

assignet

comparere

velit,

ut possint ad terminum,

vestra sanctitas eis deputarerit, apud vestram

sanctitatem comparere,

Quam

vestre sanctitati.

hiis,

maiestas

modo terminum, ad quem meos et

fuisse

omnibus

atque oratores

hac

utrum ipso hoc debeam oratores meos ad pedes

Quod

offerens,

sanctitatis,

transmittere,

piacúit,

sanctitatis

vestre

contenta, vei saltem,

nare.

illis

beneplacito vestre sanctitatis obedire,

causam hanc ad iudicium

ipse

omnibus

paratum me

aliis

intelligam,

imposterum, donec vita suppetat,

ipsi

sanctitati

pro viribus et supra vires

minimis rcbus

vei

me obsequentem

pedes

qno

Super

siisceperim.

testem

idoneiim

mandatis suis semper paruisse, alacri

promptitiidine

possum invocare, quam sanctitatem, quam non latét, me semper in omnibus, magis

magnis,

vei

sanctam

aniiis

et quali

levél élén

(A M. Neraz. Epistolae. P. IV. E.

humiliter et devote

commendans

etc.

Ad j)ontificem. Múzeum 1656. fol. lat. jelzet codcxében. öl. — LXXXVI. — Monumenta Vaticana. E. CXXXIII.)

109.

1482

IV. Sixtus pápánah.

elején.

fiát

münsterhergi herczeg

a boroszlói püspökségre ajánlja.

Beatissime páter, domine clementissime, post devotam mei commendationem ad pedum oscula beatorum. Supplico sanctitati vestre, nolit imputare mihi,

sepius aures beati-

precibus obtundo importunis necesse enim quoque meis rogatoribus complacere, et sepe facta amicorum propter facta mea sanctitati vestre com-

tudinis vestre -est,

ut ego

;

205

1482 ELEJÉN,

mendare possim. Rogavit me illustrissimus dominus Henricus senior dux Munsterbergensis, comes in Cllatz, araicus noster precipuus, iit in promotionem filii sui Alberti litteras comad

niendatitias

vestram

sanctitatem

pnm

iiire

negare

postulabat.

non potui

illi

Rogo

itaque

in episcoid

id,

quod a me amicitie quantum

igitur sanctitatem vestram, in

meas preces exandire ducis, qui

suum

ut in scribendis hniusmodi litteris sibi

instanter flagitaret,

complacerem,

Cum

promovere.

Vratislaviensem

quatenus

scriberem,

dignaretur sanctitas vestra Albertum filium

dignabitur,

dignetur

boné indolis iuvenis esse

asseritiir,

filium

prefati

habere in hac

commendatum, atque petitioni ipsius ducis, in quantum ad honorem sedis apostolice fieri poterit, pium prebere responsum quod et ego cupio meis apud sanctitatem vestram parte

;

obsequiis promereri etc.

(A kassai formulás könyvben. jVIonumenta Vaticana. E.

—

CXLIX.

73.

— Epistolae. P. IV. E. XLV. —

Küdeslieim Eudolf boroszlói püspök,

kinek megüresedett székére Mátyás utódot

ajánl,

1482. január 9-ikén

halt meg.)

110.

1482 elején. Aragóniái János és Veronai Gábor bíbornolcolcnah Rómába. A münsterbergi herczeg fiát a boroszlói püspöJcségre ajánlja.

Rogavit senior

serenissimus

dux Munsterbergensis

negotia

quem

dominus Henricus

amicus noster precipuus, ut

episcopum Vratislaviensem

pro eo sanctissimo

dominó nostro supplicare

sui Alberti,

filii

promoveri

princeps

dominó imprimis et deinde etiam patercommendaremus. Cui instanter a nobis postulanti recusare non potuimus, quod iure amicitie a nobis intendit, sanctissimo

uitatibus

vestris

postulabat.

Quamobrem

negotia prefati ducis,

quemadmodum

sanctissimo dominó nostro per alias litteras nostras,^) ita et paternitatibus vestris

qui optime ')

L. a

commendamus,

indolis iuvenis

megelz szám

esse

alatt.

rogantes, ut filium ipsius

dicitur,

habeant

et faciant

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

206 •

sanctissimo

sint

dominó nostro commendatum,

reverendissimis paternitatibus vestris

illiiis

apud

dominum

sanctissimum

conseqiiatur.

facilius

Qua

iit id,

deciarabit, et auxilio,

consilio

pariter intercessione et opera adiutores,

orator

sicut

latiiis

quod

re facient nobis

postulat,

paternitates

rem valde gratam, maiori complacentia promerendam.

vestre

levél

élén

Idem ad cardinalem Aragonie

cardinalem

Agriensem.

Múzeum

(A M. Nemz.

—

Epistolae. P. IV. E.

2317.

fol.

lat.

jelzet kéziratában.

33.

XLVI.)

111.

1482

elején.

Caffarelli

Prosper ascólei püspöTcneh.

Sajná-

latát fejezi hi afölött, Jiogy németországi hövetségéhöl visszahivatott.

Accepimus litteras paternitatis vestre, in quibus de suo in urbem ^) et de litteris, quas nos cum brevi apostolico ad illum miseramus, interceptis et per fraudem

reditu

retentis et suppressis, qiio pacto litteras

repararat, et que,

sigillatas

domini nostri pervenit, pro veritate certiores

vestram

sumus.

redditi

Dolemus

litteras sanctissimi

non minus etiam

displicet,

alicuius boni et fidelis amici

voluntate

summi

pontificis,

que hic agebantur

etiam nostras dis-

postquam ad pedes sanctissimi et iustitia locuta est,

profecto

paternitatem

domini nostri non habuisse et

tam eam

notabiliter

non accepto

postpositis, in

opera et arte

esse delusam, ut ignorata

urbem

illius brevi,

rebus

Nec dubiverum processisse redierit.

tamus hoc ex eodem officio, quo cetera, habemus, quod paternitas vestra pro sua bonitate et fide sanctissimo dominó nostro veritatem et iustitiam nostram fideliter declaravit et honorem nostrum pro iustitia ;

gratias

«t equitate nostra, apostolice

que per varios relatores diversis módis

declarantur

sedi

per vestram paternitatem, que

istarum rerum notitiam habét, *)

Caffarelli

pontját pontosan

fideli

Prosper Németországból

meg nem

relatu illucesceret

Eómába

;

visszatértének

que id-

határozhatjuk.

207

1482. FEBRUÁR 20.

cum placuerit sanctissimo dominó nostro, pravorum suggestionibus, de veritate rerum nostrarum ac innocentia iiostra experiri. Interea nos causam nostram et equitatem ac etiam honorem nostrum paternitati magis

illucescet,

reiectis

confidentia, qiiam de eius bonitate habe-

vestre ex speciali

commendamus, rogantes, ut ubi opus nostrum honorem defendat et iustitiam nostram atque miis, aíFectnose

tatem

solita

fide

dicet

neque

dignitatem

probitate

eodem modo

oblocutores

tueatur.

rumigerulos

Scimus enim, qaia

nihil

quod non videatur habere equitatis

faciet,

Hoc ver magnopere optamus,

rationem.

iustitie

contra

érit,

equi-

quo

diligat,

et nos

diligimus,

illám

nos

unde

oblationes suas, quas nobis fecit, grate suscepimus, et vicissim

oíFerimus nos ad omnia,

quecumque noverimus, pro honore

facienda. Yaleat paternitas vestra etc.

illius

levél élén

(A M. Nemz. Epistolae. P. IV. E,

Ad dominum Esculanum. Múzeum

1656.

fol. lat.

jelzet codexében.

50.

—

LXXXIII.)

112.

1482.

február

Tcövetneh.

Orsini

20.

Sürgeti

a császár

Orbán teanoi püspök pápai válaszát

be'Jce- föltétel eh

tár-

gyában.

Recordari poterit paternitas vestra, qualiter nos eam

rogaveramus

in discessu suo,^) ut curaret cito et sine dila-

mentem imperatoris

tione

hic paternitas vestra lexisset, facérét

nos

intelligere super hiis rebus,

nobis illico

mus

paternitati vestre

tio,

illó

detulit,

certiores; satis

quidquid

quas intel-

enim declaravera-

quantum dampnosa nobis esset dilaquod nequaquam vellemus imperatoris morositate nos diutius protrahi, sed disponeremus omnino, nisi quam')

A teanoi püspöknek Mátyás udvaránál tartózkodásáról emlékeink

nem szóknak. Mátyás

király 109. szám alatt közlött levelébl tudjuk, hogy azon idben tartózkodott nála, amikor IV. Sixtus pápának 1481 deczember 18-ikán kelt brevéje megérkezett, tehát 1482 január els felében.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI,

208

primiim per paternitatem vestram de intentione imperatoris certificaremur providere rebus nostris

promiserat nos diutius non

vestra

responsum ab imperatore acciperet,

Quamobrem tamdiu

rebus certiores.

miim niiramur, quamvis non morositas

hoc

sed quando

reddere nos

illis

prorogaverit, nos pluri-

lateat

nos solita imperatoris

in quibusvis rebus longa illius cunctatio.

optirae

et paternitas quoqiio

;

protrahere,

quod cum

novimus,

procrastinando differre et protrahere

quod eam rom minimé

vult,

Sed

ipse aliíjuid cunctando et

quam

hoc ideo

incipit,

protrahit.

facit,

Facit autem^

ut difficultate morositatis sue conceptum mentis supprimat, et

eum

hominibus

Sed

illudat.

expectantibus

intelligere

nos, qui eius

lemus, talibus eurispis

(?)

móres novimus

sagacius

et artes suas cal-

nolumus diutius immorari. Et ideo

requirimus et hortamur paternitatem vestram, ut nobis sine niora

rescribat,

responderit

quid

imperátor,

rebus nostris.

ad declarata

paternitatis

vestre

secundum hoc sciamus consulere

Alioquin sciat paternitas vestra, quod facere

aliud non possumus, quin negotia nostra prosequamur, et aliquid medio poterit, qui

tempore inceperimus, imputari nobis minimé

tamdiu expectavimus

responsum.

nullum habere potuimus

Prosequi

itaque

negotia

nostra huius rei difficultas et diffidentia compellit.

Dixera-

paternitate

vestra

mus etiam paternitati vestre, quam onerosum esset gentes nostras armorum gravissimis sumptibus sub hac expectatione vacantes sustinere, quod modo quoque replicamus, rogantes, ut paternitas vestra curet nos vei in unam vei in aliam partém de hiis-que intellexit reddere sine mora certiores.

Alioquin

vanum

iacere

sciat

quod nos ipsas gentes ulterius in nequaquam possimus, sed aggre-

permittere

diemur prosequi cum

eis

negotia

nostra.

ver

aliquid

non aliam esse rerum emerquod desperavimus aliquid boni inde

continget, sciat paternitas vestra

gentium causam, jjrovenire.

nisi

In carnisprivio.

levél elén

Ád Theanensem.

(A M. Nemz. Múzeum 1656.

fol.

lat.

jelzet codexében. 54.)

20^

1482. MÁRcziiJS. 113.

1482. márczius. Serenissimo imperátori

Frigyes császárnak. Hadüzenet.

dominó

principi

Mathias

etc.

Federico

Non

Romaiiorum

diffidavimus

hactenua

hostem vobis facere noluimus. ne

vestre serenitati, quia nos

contraire. Sed cum "videremus promissa maiestatis vestre nobis facta non servari^ inra nostra, que nobis secundum inscriptiones et obligamina

videremur inscriptionibus miituis

damnum

maiestatis vestre debebantur, ac

heedem

(igy) inscriptiones vestre

módis requisivimus, impleta

promissa

nobis

inter

quibus potuimus

caniint,

hunc finem

et interessé, sicuti

nos

ea,

non

que post

maiestatem vestram

facta sünt, salva benevolentia nostra et amicitia

mutua pro-

secuti sumiis, prout in ipsis inscriptionibus maiestatis vestre

Yerum

continetur.

postmodum intelleximus

quia

inscriptionibus

eausa et ratione

hostem nos

attentasse alios

nos

ideo

volentes,

omni iusta

non solum

et legi-

nobis

par

partes

est,

auxilio Dei illatam

signanter Austrie

deinceps

hostilitatem

terris

Stirie diffidamus,

per

hostem nostrum faciemus módis,

auxiliante nobis

que

causam

Deo

alio nobis imputari.

levél élén

(A M. Nemz.

illisque

omnino

hostem esse presentibus

curabimus, et iustitia,

Super quo nohiimus a maiestate

dationi nostre

ex nunc

suis hereditariis et

expressum,

vestra nobis et regno nostro iniurias care.

cum

quod quidquid tanquam contra inimicum et diffidatum

denuntiantes

faciemus,

nostras

propulsare.

dominiis

prius Dei auxilio,

invocato

antea,

declaramus,

nobis

vestre

non

cooperari

iniuriis et hostilitatibus maiestatis vestre defensare, ac

maiestáti

plerosque principes contra

quod usque modo facere

incitasse,

desinit,

hostilia, sine

etiam

sed

fecisse.

violatis

non contentam, plurima contra nos

suis

statum regnumque nostrum tima

ipsa

rerum experientia cognovimus maiestatem vestram,

quibus

poterimus

illatas a

maiestate vindi-

hostilitates

vestra,

que huic

difíi-

occasionem prebuit, vei a quocum-

Dátum.

Diffidatoria.

Múzeum

mítyás király levelei.

1656,

foI.

lat.

jelzet code.xében.

54.)

MÁTYÁS KIRÁLT LKVKLEI.

2tO

114.

1482.

márczius.

Accepimus vimus. quod

sum,

teanoi

tanquam

breve

sub

occasione

non

apostolicum

facta

eum

misimus,^J excusa-

responsum suum

invicem

sibi

cum

exciisaret,

litteris

quia

contrariari

respondemus,.

vestre

j)aternitati

fuisse opus, ut imperátor

toriis

nostrarum

litterarum

littere iiostre diffidatorie et responsio nostra

Super quo nos

videantur.

coguo-

imperátor ad proposita vestra respoii-

diffidatoriarum, qiias hiis diebiis ad vérit,

pápai

püsjyök,

kibocsátott hadüzenetét.

ellen

litteras paternitatis vestre, ex quibiis

dederit

qualiter

Orhán

Orsini

Igazolja a császár

Jcövetnek.

nostris

cum

diffida-

adesset

hic

paternitas vestra, nos ipsi ore proprio sibi dixeramus, quod

ad paternitatem vestram datis

et novissimis litteris

cavimus,^)

cesaree tarditatis,

gentes

aluntur, frustra desidere

tem vestram

signifi-

nos neque posse sub expeetatione longiori

nolle

de hoc

;

nostras,

que maximis sumptibus^

iccirco nos ipsi

rogamus paternita-

nuper missis monuimus. ut

litteris

non pateretur nos diutius pendere sub hac mora, sed curaret

quamprimum

mente

verterentur.

accipere

avisare,

illius

responsum a

ut sciremus, in

cesare,

nos

quam partém

Quia ver diu multumque tardatum

negotia et nos-

est,

cognovimus, sicut et antea presagiebamus, imperatorem solita cunctatione de industria continue in dies negotia protrahere,. nos,

qui

noluimus

res nostras sub hac expeetatione negli-

gere, litteras diffidatorias

nollemus

sub

ad cesarem scripsimus, non quod

responso nostro, quod

manu

sanctissimo

dominó nostro

publica dedimus, satisfacere, sed quando id impe-

ratorem recusare

constitisse,

non

possemus sine

criminatione prosequi contra illum íiegotia nostra fecimüs, ut

Lásd a Lásd a Lásd a

alicuius id

autem

quid interea contingeret. non posset de nobis-

imperator iuste conqueri,

;

megelz 109. 113.

szám szám

tractatibus

szám

alatt.

liiis

ijendentibus j^er

211

1482. MÁRCZius.

nos delusum, sicuti nos questi síimus de nobis

quando

fecit,

quam

delusione,

illa

oratores imperii inter nos et illum,

pei'

statutis prius inter nos certis indiiciis, de pace tractabatur.*)

Noluimus

enim, ut liuiusmodi

nobis

vestre

sub

imperátor

facérét

niaiestas siia animuni siium

sanctissimi domini nostri,

que

cessabit,

dationis

paternitatis

tamen adhuc

velle parere iudicio

deciarabit,

quemadmodum

documque nos paternitas vestra tudine,

occasione

fraudem.

nos fecimus, quan-

certificabit

cum

satisfaciat,

ver

armis desistere. Quod

cesar

siibiiungit,

que sint

mitiora per alios ex parte nostra sibi esse oblata, illa

Hoc tamen

mitiora, nescimus.

dicimus,

nos neque per

neque per paternitatem vestram

alias personas,

quod

sibi intimasse, nisi hoc,

expugnata

certi-

tali

quod imperátor ab armis nos parati sumus non obstantibus litteris diffinobis

per

sibi

nos

hiis

mitiora

ipse imperátor optabat castra et offerabat se pro bono operám apud principes imperii^

restitui,

christianitatis interpositurum

quod nobis contra Turcos auxilia prestarent; ftos id ei respondimus, quod etiam aliquando paternitati vestre intimasse meminimus, quod quandocunque ad hoc animum suum imperátor converterit, ut pro bono christianitatis et pro suo ac nostro

commodo

ab imperii principibus

id efíiciet, ut nobis decentia auxilia

offerantur, et de hoc nos certiores

reddiderit, ita ut id tenere pro certo valeamus, nos contenti

erimus castra maiestati sue remittere

;

quod

mus, et paternitati vestre protestamur, quod

et si

modo id

dici-

efficiet,.

nos et castra sibi relaxabimus, et insuper parati erimus sibi in oranibus complacere. Quia, ut paternitas vestra intelligat, nihil aliud nos

ab imperatore voluimus,

publicam, totius christianitatis

honorem

commodum

levél élén :

(A M. Nemz.

nisi

bonum atque

quod salutem nostrum

illius et

concernit.

Ad Theanensem. Múzeum

Ez 1481 tavaszán

1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

történt.

codexben toUhibából

imperatoribus.

14*

55.)

MÁTYÁS KIRÁLY

212

LEVBjLEI.

115.

IV. Sixtus pápának. Készségét fejezi ^hi

1482. márczius.

a császárral váló hihéhidésre.

Multa

sanctitatis vestre bievia

cordiam cum imperatore post

iinum

alia

vestra

allatum

iiovissime

non

seribit

Romanorum

me ad pacem

et con-

exhortantia accepi, et est,

quo sanctitas

magnó animi dolore intellexisse inter me et imperatorem tanto studio

sine

tractatus

pacis,

qui

procurati

sünt,

eíFectum

hactenus

nulliim

Iiabuisse,

licet

sanctitas vestra et oratoribus ad id missis, et omni adiumento, quod prestare potuerit, ad hanc rem saluberrimam

deducendam non

effectu

Fateor,

defuerit.

beatissime páter,

sanctitatem vestram compliires exliortationes ad pacem fecisse

per brevia, et etiam oratores suos ad destinasse

mea ipsis

;

verum quod ea

culpa id

res effectui deducta

ad omne iustum

qui

accidit,

oratoribus

eam rem procurandam

sanctitatis

vestre

presentibus

obtuli, sed potius eius culpa id evenit, qui

non

est,

non

honestum

me semper

cum omne iustum

honestumque subterfugiat, primus tamen querelas depromi procurat. et alium de eo incusari querit,

in qiio foret iure

Novit reverendus páter dominus Asculanus, nuper orator sanctitatis vestre ad eam rem ante,

et merito ipse accusandus.

alios missus,

quas

ipsi oblationes

fecerim,

ptum animum meum ad amplectendam pacem

quam promilli

seorsum,

cum oratores imperii presentes adessent, declaraverim, dummodo imperátor vicissim contentus esset iusto et bonesto et

mauere

;

poterit

et plures littere ficari

idem

fidele

potuerunt,

qualiter ego

a principio submiserim, velle rét.

scripte testi-

iudicio sanctitatis

vestre.

qualiter me non solum semel, sed

pluries obtulerim iudicio

de quo

testimonium perhibere,

mee ad sanctitatem vestram

deliberationi

sanctitatis vestre

manere contentum, dummodo imperátor hoc idem facéeffici nulla industria potuit, ut ad boc impe-

Yerum

rátor consentiret,

quinimmo dum meam equitatera

centiam prorsus sub vertere imperii,

quos

principio

nititur,

sibi

fecit,

et inno-

ut certi principes

favorabiles

noveram,

non

;

213

1482. MÁRCzius.

andita raea

iustitia,

caiisam

iuri et

illius

longe aiiteponerent, et in favorem

illius

innoceutití

mee

me perperam apud

sanctitatem vestram accusarent, tanquam ipse noluerim impe-

ad omne iustum se offerenti iusto manere contentus. Quod quara verum sit, quandocumque partes audire et sanctirátori

tati

vestre de hoc experiri libuerit, efficacissimis rationibus

Non enim

demonstrabo.

profecto

sum,

qui

dissidia

altercationes privatas publice totius christianitatis defensioni

preferrem, nisi multis irritamentis ad hoc invitus coartarer

mailem quippe, seribit,

cum Deus ex

ad publicam

nunquam

quominus monitis

quas ego velut obediens

tione suscipio, jmruissem,

esset,

sanctitas

viam rebus christianis aperuit.

alto

nisi assidue irritarer, occupari.

vestra

negligentiam, vestre,

quantum

christianitatis salutem expendere,

tis hiis guerris,

sanctitas

sepius scripsi,

sicuti

hoc presertim tempore, prout vestra

vires meas,

si alii

sent; de quo tunc melius

fuisse

quam

priva-

Sciat

igitur

defectuni,

neque

et hortationibus sanctitatisíilius

semper cum omni devo-

quoque ittidem facere curas-

certificari

cum

poterit,

causas partium ipsa recto suo iudicio examinare.

voluerit-

Prout de

hoc latius mentem nostram reverendissimus in Christo páter

dominus cardinalis Agriensis unacum oratore meo, reverendo dominó Sirmiensi explicabunt,i) et cum audire sanctiet

meam fideliter deciarabunt a quime a iusto et honesto nunquam

tati vestre libuerit, iustitiam

;

bus sanctitas vestra cognoscet retraxisse, tatis

immo

vestre

sanctitatis vestre,

differentiarum exaudire.

et prius

oratoribus,

obtulisse me,

nunc

quandocumque

causas

oíferre

presentibus

pariturum iudicio

sanctitas

vestra

et id milii

voluerit

mee summám

cognoscere et iustitie

Spero equidem,

sancti-

de clementia et boni-

tate sanctitatis vestre polliceor,

quod vestra sanctitas, que communis oninium páter et dominus existit, cum rem hanc iudicialiter discusserit, non coget me ad iura mea quacumque ratione

alteri

debeatur, per ctitas vestra

Lásd

reddenda,

nec

faciet, ut

id,

quod mihi iure

me qualitercumque ammittatur. Ubi ver sanme admonet, ut considerem, si in huiusmodi

a hozzájuk irt levelet a

következ szám

alatt.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

214

quantum

dissensione perseverarem,

deiidum

christiani sanguinis effun-

Deo

qui a nostris manibus coram

sit,

supremo

iudicio érit requirendus, hoc credo páter beatissime et indubi-

quitquid

tate teneo,

effusum

illius

causas et

dissensioni

nunquam

profecto

christiani sanguinis in hac

fuerit,

manibus requiretur, dissensionem deveni qui

retur, iniuriis

qui

coactus

sed

quod

;

sangvinis et

illius

qui

huic

ita est,

eífusio

a meis

provocatus

hanc

manibus potius requi-

occasionibus

illatis

maximis

invitum ad hanc dissensionem provocavit.

«ervet altissimus

;

prestitit

christiani

pluribus

datis

occasiones

illa

dissensione

manibus requirendum,

Con-

etc.

levél élén

(A M. Nemz.

pontificem.

Múzeum LXXVIII.

"Epistolae. P. IV. E.

1656.

—

fol.

lat.

jelzet codexében. 47.

Monumenta

—

Vaticana. E. CXLVIII.)

116.

1482. márczius. Veronai Gábor egri MbornoJc-püspöJcnelc és Vitéz János szerémi püspöJcneJc Rómába. Hassanak oda, hogy a pápa egy-egy bíbornolcot küldjön JcövetüJ Németországba és Magyarországba, a császárral fenforgó viszály kiegyenlítésére.

Vidimus omnia orator noster tias

;

attendimus, que scripsit

et diligenter

Tiobis de rebus nostris

tam paternitas

vestra,

habentes sanctissimo dominó nostro,

tas, acceptis

quam etiam

ad ea paternitati vestre respondemus, gra-

imperialium principum

•

quod sua

litteris,

plurima consistoria instituit atque

-scripta fuerunt,

sancti-

que contra nos ibi,

illic

dominó Esculano, negotia illa diligentius Gratum nobis profecto est, quod sua sanctitas

advocato etiam pertra-ctavit.

earum rerum curam cunctis ostendit

decretum

sit,

;

habét,

nisi ut

ad nos

exhortantia

scriberentur,

nostrum

sacrum

paternalem providendam

verum, quod in et

illis

consistoriis nihil aliud

imperatorem breria ad pacem

credimus

cardinalium

sanctissimum

collegium

dominum

omnia optimo

1482. jfÁRcziüs. iudicio

nobis

deliberasse,

<quod scijicet

tamen ea

res

sanctitas sua ex corde

inter uos et cesarem

plumbatis

215

fieri

concordiam

exoptaret, non brevibus, imo nec

sed solidioribus

bullis,

videretur;

aliter

pacem

practicis

eam rem

aggre-

non semel istud declaravimus sue sanctiomissis omnibus brevibus mitteret non tales personas

<leretur, sicut nos et

tati,

miserat, ad tantam rem pertractandain minus expeditas, sed adminus duos cardinales, uniira ad imperatorem et alium ad nos, ut hü unanimi consilio rem Aggrederentur et cum omni diligentia ac fide pertractarent. -quás subsequenter

Ita speraremus aliquid boni sequi posse,

non

est,

qnod

nobis

aliter

spes

in facto pacis et concordie aliquid sequatur-

iiam hü, qui nuper missi per suam sanctitatem fuerant, qui

prius

advenit,

reverendus

homo

certe boné fidei

satis

bene rem

fuerat

supervenisset

persona,

illám

conditionis optime, agressus,

dominus Theanensis,

potius

turbavit

dominus

páter

omnia,

pro sua

quam

cum

deinde prioré

illó

virili

altér

non dignior

promovit.

sanctissimus dominus noster illum excuset,

is,

Esculanus,

Quamvis

sed ipsa sancti-

hoc est, quod nobis Sciebamus enim nos iam

tatis sue excusatione salva permanente,

vehementer displicebat.

initio

antea,

sed id subticere

volebamus,

nisi

sua sanctitas illud

prior protulisset, quale consilium ipse Theanensis principibus imperii dederat, ut videlicet non gentes armigeras, sed pecunias

paratas

cesari

ipsi

principes

contra nos in auxilium

conferrent; putans, sicuti de eo dicitur, prout et paternitas

Testra credit, nobis in ea re magis coraplacere. Sed profecto, si

dominus Agriensis

solita

inveniet preter opinionem in favorem

nostrum,

prudentia omnia recte examinat,

suam dominum Theanensem non

sed potius in iniuriam

nostram

illud

dedisse principibus consilium, ut ipsi pecunias cesari darent

«t

non

gentes

nobis adversius lexisse

aliis

transmitterent fieri

poterat,

contra (nos) mitterent,

gentes

quo

quid

perniciosius

illas,

itinere,

confici et in ipso belli laboré

quara posse perdurare,

quas imperii principes

duro labori insvetas, antequam ad

cesarem pervenirent, in ipso spatia

;

potuisset ? Sciebat Theanensis et intel-

ver

per tanta

terrarum

penes cesarem nequa-

durarent nos per

ipsos

non

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

216 posse

Fecit igitur mon nostri sed cesaris gratia, ut

oflfendi.

^pécunie cesari darentur, que

cum

gentes

pecuniis

paratis

iam partim missé

principum

per capitaneos

qnotidie

sünt,

oíferuntur,

partim

ut pei illos

ex Boliemia et partibus

istis

ünitimis conducautiir, qiiibns miilto difficiiius érit obsistere, qiiippe que armis asvete et in bellis exercitate sünt.

lioc

igitur reverendissimus dominus Agriensis consideret, utrum Theanensis bona fide tale consilium prebuit, et utrum pro

nostra potius offensione, contra

vis nos talia

quam commoditate

nos

data

consilia

laboravit.

tales

contra nos decretos non adeo magnifaciamus,

Quam

apparátus

enim

certam

gerimus in Deo fiduciam,

rem

et contra

quod partes nostras contra cesaomnes imperiales bene defendemus, nec auxi-

lium sanctissimi domini nostri vei alterius cuiuspiam ad hoc implorabimus,

cum bona

modo

sit

gratia

contenta

sue sanctitatis,

sua

sanctitas et

et sit

hoc

qualitercumque

nos,

poterimus, contra cesarem et principes imperii partes nostras

Videbit

tutabimus.

contra

nos

incusare.

sue

sua

sanctitas,

sanctitati

Sed nos pro mittendis

apud suam sanctitatem

quod

incipient brevi

illi

conqueri et nos, coram omnibus

nullo

ipsis cardinalibus instare

modo volumus, quia non

licet

nobis homines ad tractandam pacem a sua sanctitate mendicare

;

immo si pacem hoc modo rem aggrediendam fre arbitramur; si ver non hoc in arbitrio sue sanctitatis. Nos nequaquam

tamen

inter nos et

non

alio

mittet,

sit

mittet, nos

minimé improbamus

cesarem sua sanctitas

fieri

;

affectat,

volumus, ut paternitas vestra vei orator noster suam sancti-

tatem pro ea re

sollicitet,

nitas vestra gratiam

nos

cum

sed satis putamus, ut solum pater-

sue sanctitatis

nobis conservet,

Turcis colligabunt et talia faciemus, que non

modo

cesar et principes imperii sed et universa christianitas perseutiet,

quia omnino oportebit nos contra ipsos in nos con-

spirantes omni possibili adhibito remedio defensare. Nec tamen aliud optamus, nisi ut liceat nobis id facere cum bo;ia venia sanctissimi domini nostri, et quod sua sanctitas

bouam gratiam suam, -cuusa defensionis ;ienore

conservet,

quid querelarum contra nos

nostre ad eam undecumque

pro

devenient, solito

sciatque, quidquid fecerimus,

non sponte,

1482. ÁPRILIS (jiii

pacem potius

concordiam cum omnibus christianis

principibus optaremus,

sed

coactos

fecisse,

efficacia

defensionis nostre remedia invitos convolasse.

levél élén

Ad Agriensem Múzeum

(A M. Nemz.

1656.

et oratorem. fol.

jelzet codexében.

lat.

49.

—

LXXXI.)

Epistolae. P. IV. E.

117.

1482. április

Hercules ferrarai lierczegnek. Köz-

Estei

a velenczei

ajánlja

henjárását

fennfi rgo

höztársasággál

viszályainak Tciegyenlitésére.

Bohemie

Matliias dei gratia rex Hungarie, strissiine

priiiceps,

amice

et coiisanguinee

noster carissime^

salutem et paratam complacendi voluntatem.

que inter dominationem vestram

reiitia,

domiiiationem Venetorum

exorta

Illu-

etc.

Aiidita

difte-

illustrissimam

que res pro benevo-

est,

qua vobis ex affectu iiecessitudinis miitue afficimur, plurimum nobis displicet, constituimus itaque solennes oratores mittere ad dominationem Venetorum, et tentare módis leiitia,

opportunis,

poterimus diíferentiam istam inter vos et illám

dominationem exortam concordare. Quod dominationi vestre signiíicamus,

idcirco

curam

pro debito

sciat nos

liabere de rebus suis et

non negligere

Cum

poterimus pro eius valore et honore. nostros in

pedie

rbe Venetorum

futurum

sciat,

poterit

illos

Hü

quod proet

hiis,

iuxta consilium

informationem dominationis vestre laboraturi

huiusmodi dissensiones inter vos

oratores

itaque

mittere,

nostri

que facere

constitutos acceperit,

quibus oportuerit eos reddere certiores. et

officii

ea,

sünt,

quo*'

illustrissimam domina-

tionem Venetorum sopiantur. Commisimus preterea

domine

regine consorti nostre carissime aliqua super his rebus scri-

dominationis vestre, que ex eius

bere in

ciffris

ligetis.

Si quid

autem amplius opus

pro re dominationi vestre possimus, jiarati erimus, in

est,

litteris intel-

quod nos facere

nobis significet, et nos

quibus poterimus, pro mutua inter nos beni-

^18

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI,

bene valere optamus

príma

statum ducere felicem.

Dátum Bude,

anno domini millesimo quadringentesimo secundo, regnorum nostroriim Hungarie etc.

die Április,

octuagesimo

anno

Quam

dominatiorii vestre complacere.

volentia et affinitate

XXV., Bohemie ver XIII. Coramissio propria domini regis.

Külczím amico

Illustrissimoprincipi,

dominó Herculi duci Ferrarié etc,

consanguineo nostro carissimo.

—

(Eredetije a modenai állami levéltárban.

Diplomatiai Emlé-

Jkek. IIT. 8.)

118.

1482. április

tana

által

Icöz epén.

Ferdinánd nápolyi hirálynak. A Fonhözelébh útnak indítandó

üzenetehre

hüldött

hövete fogja meghozni a választ. princeps, páter

Serenissime applicuisset

hiis

Fontana orator state vestra

diebus

noster

magniíicus

noster,^) retulit nobis plurima,

habebat ad nos

mandatis,

Cum

charissime.

dominus Franciscus

vir

que a maiésimul

instru-

Yidimus preterea

ctiones

ad suos oratores datas

et illa,

que ad serenissimam dominam Beatricem reginam,

consortem nostram

declaravit.

charissimam in

cifris

scripta erant,

sumus propediem ad maiestatem vestram oratorem nostrum

cum

sufíicienti

omnibus

instructione,

intimabimus

Pro quibus omnibus missuri

cuncta intelleximus clarissime.

serenitati

per

eum

vestre

latius super hiis

mentem nostram.

Interea hec idcirco scripsimus, et ideö hunc cursorem celeriter premisimus, ut sciret maiestas vestra nos eas res,

ipse

dominus Franciscus nobis

omni

rebus

diligentia

attulit,

cordi habere et

quas illis

nostra et sollicitudine pro desiderio

maiestatis vestre intendere, quod brevi serenitas vestra clarius cognoscet.

Quam

etc.

Fontana. miként 1482 ápril 9-ikén a nápolyi királynak

jelenti,

a megelz *)

napon érkezett Budára. (Dipl. Kml. III. 9.) Antonius de Probis atrii püspüköt bízta meg ezen

küldetéssel.

1482. ÁPRILIS KÖZEPÉN.

Ad regem

levél élén :

(A M. Nemz.

Múzeum

ílpistolae. P. IV. E,

Perdinandum.

1656.

fol.

lat.

219

•

jelzet codexében.

17.

—

XXIV.)

119.

IV. Sixtiis pápának.

1482. ápnlis Tcözepén.

hogy

Értesíti,

az atrii püspököt követi küldi .hozzá. Sicut prioribus litteris mois scripseram

vestre sancti-

missurum me propediem nóvum oratorem ad pedes saiictitatis vestre, (mitto)^) hunc reverendum patrem domitati *)

Anthonium de Probis episcopum Adriensem, oratorem meum, cum certa iustructione ad pedes saiictitatis vestre, per quem etiam iiommlla sanctitati vestre intimavi, iina cum reverendissimo dominó cardinali Aragonie, amico et niim

consangvineo meo, eidem referenda liter,

ut dignetur

eos

;

supplicans eidem liumi-

clementer exaudire,

omnibus, que

declaraturi sünt, indubitatam fidem adhibere, atqiie clemens

«t benignum

ad eorum relata mihi

dilectissimo

suo

íilio

dare responsum. Conservet.

levél élén :

(A M. Nemz.

Monumenta

pontificem credentialis.

Múzeum

1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

5€.

—

Vaticana. E. CLI.)

120.

1482. április második felében. Ferdinánd nápolyi királynak.

Tudtid adja. hogy Nápolyba

visszatér követét,

püspököt, a saját megbízásával

Cum

iiuper

reverendus

Anthonius de Probis ') *)

ségérl

Ezen Ezen

levelet

nem

jelentése (a

Cliristo

episcopus Adriensis,^)

küldi.

páter

dominus

qui hiis

tem-

birjuk.

szó a codexben tollhibából kimaradt.

püspök magyarországi követBudáról küldött mantuai Gonzaga-levéltárban), az utolsó Fontana Ferencz-

Antonius de Probis az

Rómába

az atrii

els emlék az

atrii (siciliai)

1481 november 15- kén

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

220

summa

poribus apud nos oratorem maiestatis vestre se et

fide

probitate gessit, licentiam tandem redeundi a nobis postu-

laret,

atque id diceret a maiestate vestra

fuisse

demandatum, retinuimus aliquamdiu, quoniam grave

nobis erat a consvetudine

summám

rari.

Cumque

Cum

primum non

talis

munus

imponeremus,

sibi

aliquantulum

íilia,

confirmassemus,

munus

secure

obiret

vestra irrequisita,

uteremur

;

pro

necessitate

ministerio

et ideo

data

alicuius

ambitioni

sue imposuimus, velit

illius

maiestati

cumque remus.

maiestate subditi

ad pedes

ad maiestatem

rogantes ut teme-

vestra non asscribat,

tanquam non

;

quia

sed potius nobis, sed

nos hoc idem de quo-

nostro maiestati vestre obsequenter face-

servitore

Ea enim

potius com-

nostra,

et deinde

sic acce]3tare,

exhiberet

vestre

suam

hoc servitium, quod nos paternitati

maiestas

hec obsequia sua

immo

familiáris

vestram destinavimus oratorem nostrum, ritati et

nos cura

legationis nostre,

sibi certa instructione

domini nostri primum

et fuisset

nisi

paternitatem

putantes maiestati vestre non displicere, nos interdum

vestra

difficilis,

domina regina, maiestatis vestre

sanctissimi

est

urbem acceptare;

ratus fortasse notari per hoc a maiestate

sui

visus

íimbi^uns (így), utrum deberet nostram legationem,

fortasse nobis in hoc

prout

negotia,

vestra clarins intelliget, pro quibus ojwr-

itaque

sibi

quotidie protralieremus,

quedam ardua

interea

finita legatione maiestatis vestre,

placere,

quem

viri,

nostro oratore ad apostolicam sédem desti-

pro

illum

reditum

sollicitanti

nobis

ex ipso maiestas

nare.

et familiaritate

probitatem valde diligimus, tam insperato sepa-

supervenerunt

tuit

per litteras

sibi

necessitudo, que nobis.

cum

maiestate vestra

intervenit, facit, ut confidenter servitoribus maiestatis vestre

utamur. Et sicut nobis nihil alienum reputamus,

nek 1482

április 9-ikén

matiai Emlékek.

III.

Budáról a nápolyi királyhoz

9.)

Eómába

küldetése

és

quidquid

írt levele.

ezen

levél

(Diplo-

keltének

Mátyás király egy másik hogy a Rómába induló követ-

meghatározására biztos támpontul szolgál levele (a

IHl.

szám

alatt),

tl Székesfehérvárott

melyben

vett búcsút,

említi, s

hogy

Markenstein várának a császári hadak ostrom pedig

április

második felében

öt nappal

által

történt.

utóbb vett

történt ostromáról

;

hírt

ezea

1482. ÁPRILIS MÁSODIK FELÉBEN.

commodo commoda a

hoiiori

maiestatis vestre accedit,

iiostra

levél élén

2^1

inaiestate

Ad regem

ita

putamus

non aliena reputari.

vestra

Fei-dinandum.

(A M. Nemz. Múzeum 1656. Tdeki: XII. 207.)

fol.

lat.

jelzet

római

codexében. 56.

—

121.

1482.

április

másodih

Ajánlja

felében.

követét,

hihornokoTcnak.

az atrii püspököt

Iniungimus nonnulla leverend dominó Anthonio de Probis episcopo Adriensi, oratori

Keverendissime páter. patri

quem ad pedes

nostro.

mus, in

valde

rebiis

apostolice

sanctissimi domini nostri destinavi-

arduis

honoreni

utilitatem

sedis

concernentibus,

nostro

nomine paternitati vestre referenda, rogantes eam, ut

in hiis,

dictus

qiie

totius

orator

christianitatis

noster

relaturus

est,

indubitatam fidera

adhibere velit paternitas vestra et ad id perficiendum adesse nobis

coram sanctissimo dominó nostro

sicuti

nos de ea confidimus,

cni nos

consilio et favore,

vicissim

oíferimus ad

maiora, desiderantes bene valere paternitatem vestram.

levél élén

(A M. Nemz.

Ad omnes Múzeum

cardinales singillatim credentiales.

1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

56.)

122.

1482, április második felében.

nek Rómába.

Vitéz

János szer érni püspök-

salzburgi érsekség és a passaui püspökség^

ügyében.

Reverende páter, ex

litteris tuis et

fidelis

nobis dilecte.

Qiiemadmodum

reverendissimi domini cardinalis Agriensis

intelligimus, negotia episcopatus Patliaviensis et archiepiscopatiis

Salczpiirgensis

non ex sententia nostra per vos tra-

ctantur, nec respondeant in hac parte studia vestra desiderio nostro.

Quamobrem volumus

et tibi iniungimus,

ut in

illis

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

222; negotiis> nihil

omuino

sed sinatis stare in suspenso,

innovetis,

Quia omnino decrevi-

(lonec aliter hiis rebus providebimus.

mus

negotiis

aliter

providere.

Nec

quod nos de cardinale Hesler

cause

sit,

vobis

scriberemus,

dominó

illis

nostro

vos

illum

proponeretis

ut de

illó

sanctissimo

Salczpurgensem.

ecclesiam

quid

intelligimus, avisatis,

Super

qiio

respondemus, qnod nullo modo volumns, ut illum proponatis.

Nescimus enim, quid nobis prodesset unum nostrum liostem ab illa ecclesia repellere et alium longe atrociorem, remoto hoste magis tolerabili, in eam collocare, quod profecto nec unquam fit nec est, nec érit intentionis ^) nostre. Quia multo vellemus

libentius

Strigoniensem,

quam Hesler cardinalem

posset,

quando

aliter

quod etiam archiepiscopatus Strigoniensis t(ali) tulimus,^)

liberatus

instructione

non

clarius intelliges,

per

cui con-

^) illi,

Proinde volumus,

remaneret.

missa

fieri

in ipsa ecclesia toUerare,

sicuti

ut negotia ista

nequaquam vos amplius de eis ingeratis, sed solum teneas tu modum, ut usque adventum növi oratoris nostri,*) quem iam ad iter expedivimus, suspensinatis stare in susf)enso,

Cum ver

datur.

mente

orator noster adveniret, ipse

nostra

Nam

explicabit.

et intentione si

quid

sanctissimi

amplius

in hiis

illa,

que sünt

domini

rebus

nostri.

attentares,

quod gravissimam nostram indignationem non ^vades. Dátum. certus

esto

levél élén

.'Ad lohannem Wythez electum Sirimiensem.

(A M. Nemz.

Múzeum

1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

55.)

123.

Ferdinánd nápolyi

148^. április második felében.

Jcirály-

nah, Hesler Mhornoh passaui pilspöTcsége ügyében.

Modo

accepimus

litteras capituli

quibus significant, qualis iniuria ') ")

A A

codexben codexben

tollliibából :

»contentionis«.

»ar. S. t.«.

Aragóniái János bíbornokot

atrii

püspököt

érti.

ecclesie Pathaviensis.

et oppressio illis

érti.

per cardi-

1482. ÁPRILIS MÁSODIK FELÉBE!í.

quibusdam

nalein Hesler Ciim

22?^

ad impor-

litteris apostolicis,

tunas eiusdem jjreces et fautorum suorum, ut verisimile extortis

irrogatur.

cum

Qiii

viensis,

viderent

ver, hoc

libertate gr^vari, socios

se in iuribus suis et

est cives

cesaris et minis

suggestione

rebus

erat, consulere

sia Pathaviensi

que

patus,

civitate

subire

volentes, ut

sese

volentes,

illa eccle-

arcem episcoreceperunt, omnia prius.

quam

iura sua et liber-

tates importunitate ipsius cardinalis Hesler in ecclesie

perterritos,..

ad unum omnes ab

diífugerunt et

imminet,

civitati

extrema pericula

suis,

Patha-

civitatis

quibusdam

a üde et societate nostra impudenter deficere,

par

est,

maximum

scandalum infringantur. Pro qua re

illius

antea scri-

psimus, et nunc intimamus aliqua sanctissimo dominó nostro,.

prout

hoc

oratore

reverendo

nostro,

dominó

patre

Adriensi maiestas vestra clarius accipiet intentionem nostram.

Dejn-ehendimus enim negotia hec nostra non solum ab sed et a nostris plerisque, ob privata

per-

Supplicavimus itaque sanctissimo dominó-

fidiose perturbata.

nostro,

aliis,-.

quedam commoda,

ut sua sanctitas negotium istud suspendere

ad cardinalem Hesler

velit,

et-

quo interea a prosecutione cum impe— erunt concordata. Nam aliter non parva scribere,

huius negotii desistat, donec alia negotia nostra riali

maiestate

nobis iniuria

mine

fieret,

constitutis,

apostolice, sed

hü,

pro

rebus

sic

qui nobis

stantibus et in hoc discri—

non

manutenenda

contemptum

sedis

libertate ecclesie sue con-

federati sünt, a nobis aliquo violento processu obstraherentur, vei aliter

quocumque modo opprimerentur. Rogamus

maicstatem

vestram,

velit elaborare,

igitur-

instare et efficere,

sanctissimus dominus noster in favorem

ipsius domini

car-

in manifestam ruinam et destructionem nostram id non patiatur. Cum autem negotia nostra cum imperiali maiestate concordata fuerint, nos, sicuti apostolice sedi semdinalis, fieri

per obsequentes status

nostri

filii

facere

fuimus,

ita,

poterimus,

quidquid sine detrimento

mandata

domini nostri suo tempore libentissime faciemus.

que provinciám maiestati spéci aliter recomittimus,

tiorum suorum

vestre,

ut eadem

sanctissimi

Hanc

ita-

tanquam patri charissimo velit,

sollicitatores retinet,

quos

eadem

rbe

diligentia

nego-

com-

MÁTYÁS KIRÁLY l^YELKI.

'•224:

mendare

et nostriim

honorem hac

Que

in parte conservare.

Datnin.

feliciter valeat.

levél élén

Ad eimdem.

(A M. Nemz.

Múzeum

1656. fol

jelzet codexében.

lat.

56.)

124.

Aragóniái János MhornoTc-

1482. április második felében.

nah. Sicuti

salzburgi érseJcség ügyében.

litteris

reverendissimi

domini

cardinalis

Agriensis et domini Sirmiensis oratoris nostri comprehendilaborant ipsi sub nomine nostro, ut cardinalis Hesler

mus,

ad ecclesiam Salczpurgensem, remoto eo, qui iam eam occuimponatur, et vei iam de facto illum proposiierunt sanctissimo dominó nostro, vei in proximo proponere volunt,

pat,

^ue

cum niinquam

res

fuerit de intentione

nostra,

neque

futurum, rogamus paternitatem vestram, ut teneat modum et viam, quo huiusraodi negotium usque adventum növi oratoris nostri reverendissimi Adriensis, quem iam ad

sit in

iter expedivimus,

istud laborant,

mus dominus

suspendatur

maximum

noster

;

nam

assentiret,

nobis ex hoc periculum

(quod absit)

illis,

qui

preiudicium nostrum sanctissi-

palám nobis

cum

sequeretur,

est,

quantum Hesler

cardinalis

nihilo inferior Strigoniensi,

imo longe nobis atrocior

hostis

habeatur

adliuc

quando

aliter

;

ita

profecto

mallemus,

fieri

non posset, Strigoniensem

cum

bonis conditionibus, quas páternitati' vestre presentibus

ipse

dominus Agriensis orator noster

ecclesia

Salczpurgensi

referet, tolerare,

quam

ipsum Hesler cardinalem, ut illuc collocaretur. Sinistre intelligimus etiam, quod ipse dominus cardinalis Agriensis et orator noster

ultra hec de multis quoque aliis se ingerunt,

que sünt preter mentem

et intentionem nostram, ex

practicis nos verisimiliter formidamus,

qua

notabilis turbatio oriatur.

nitatem

vestram,

declarare,

velitis

cui supplicetis

ista

quorum

ne rebus nostris

Quamobrem rogamus sanctissimo

dominó

nomine nostro, prout

ali-

pater-

nostro

et nos sup-

225

1482. ÁPRILIS MÁSODIK FiELÉBEN.

plicavimus per alias litteras iiostras,^)

vult.

növi

pre-

ut pro

Deo

destructionem nostram

quantiim

non

quarum copiam

inclusam paternitati vestre misiimis,

sentibus

sua sanctitas páti

negotio Salczpurgensis ecclesie usque adventum

iij

oratoris

non decernat, sed dignetur ad pedes sanctitatis

aliquid

nostri,

interim, quousque dictus orator noster

Qua

sue pervenit, rem illám tenere in suspenso.

gratiam singularem.

sanctitas nobis faciet

orator noster istuc adveniet,

referet

in re sua

Postquam ver

sanctitati

sue in hoc

que credimus fre sanctitati sue

negotio de mente nostra,

non ingrata, cuius pedibus paternitas vestra nos commendare velit, et ipsa bene valeat. Dátum.

levél élén

(A M. Nemz. Teleki

cardinalem Aragonie.

Múzeum

1656.

lat.

fol.

jelzet codexben.

55.

—

XII. 237.)

125.

1482. április második felében. Orsini Orhán teanoi püspöJc, pápai Jcövetneh.

Priusquam

littere

apostolice

illó

causa

cardinalis Hesler

emanate, paternitati

copias vidimus, et

super

passaui püspökség ügyében.

in favorem

Patliaviensis

quam

vestre

intellectis,

episcopatus

exorte

potius,

nos

earum

afferentur,

que eidem paternitati vestre

pacto mandabantur, scripsimus protinus ad sanctis-

simum dominum nostrum per oratorem

nostrum

litteras ^)

sanctitati

sue

intimavimus aliqua

hoc

negotio

refe-

renda, super qiiibus in dies responsum clemens et benignum

a sua sanctitate expectamus. Sed quia intelligimus

plurimum paternitatem vestram ex parte hoc negotio Pathaviensis ecclesie

sollicitari

cardinalis, ut in

iuxta directas sibi bullas

apostolicas processum faciat, et maximé, ut venerabile capi-

tulum Pathaviensis •)

Ezen Ezen

levelet

ecclesie tali processu astringatur,

nem nem

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

bírjuk. bírjuk.

ideo

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

226 3(-ogandam

paternitatem

ex fiducia,

quam

poiiderata

vestram diiximus

negotii

liuius

donec nobis

suspenso,

admonendam

liactenus in illa precipuam (habuimus), ut

gravitate

scripta et intimata nostra

rem

teneat

sanctissimo

istam

dominó

ín

nostro

responsum reportetur. Quo habita

significabiinus ulterius et sanctissimo

dominó nostro

etiam

paternitati vestre, qnid in hiis rebu sfacere expediat. Faciet

autem per

tam

hoc,

in hoc nobis

rem adeo gra-

complacebit,

paternitas vestra, qua gratiorem nescimns,

vite

nostre

facere

potuisset.

Quod

nos

totó tempore

semper

perpetuis

favoribus et gratiis recognoscemns erga paternitatem vestram..

Quam

etc.

levél élén :

JVI,

Ad Theanensem.

Nemz. Múzeum 1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

passaui

57.)

126.

1482.

április

Értesíti

hogy

azon

Hesler

második

felében.

amiket a káptalan

lépésehröl,

bibornok

ellen

háptálannak. érdekében

megoltalmazza a

tett,

káptalantól

megválasztott Mauerkirchen Frigyes püspököt.

Venerabiles amici et confederati nobis vestras

ad nos scriptas accepimus

et ea,

dilecti.

Litteras

que de statu et

conditione Pathaviensis ecclesie atque etiam de vestro sancto et

immutabili proposito ac sincera erga nos

tatis

batis,

ver

fide,

communi-

Pathaviensis mutabilitate et inconstantia scribe-

intelleximus,

quantum nobis

vestra gratissima fit, tantum

nos

fides

presentis

constantia

status

vestri

conditio perturbat licet optimam geramus in Deo quod nobis cooperantibus tam vobis, quam ecclesie vestre Pathaviensi omnia in melius succedent. Non enim parva nobis cura insidet de observatione status vestri et manutenenda libertate ecclesie vestre, pro qua totó posse nostror ;

sicuti

de nobis confiditis,

mur,

Deo

nobis

fiduciam,

diligenter elaborabimus et enite-

adiuvante non minorem adhibere operám,.

227

1482. ÁPRÍLIS MÁSODIK FELÉBEN.

quam adhiberemus

pro conservatione

(luod vobis brevi liquido apparebit.

proprii status nostri,

Nec moveant

vos littere

ab apostolica sede delate, que preter hoc, quod importunas preces

nimis

cardinalis dili

antequam afferrensed antequam aíferuntur, iam diidum mis-

extiterunt emanate, de quibus

tur, diu scivimus, sis

Hesler et fautorum suorum exorte sünt,

ad oratorem nostrum

mus

aliqua

vesti'am, et

certis instructionibus,

significavi-

dominó nostro pertinentia ad rem speramus brevi aliquod melius responsum a sua sanctissimo

quod postquam receperimus, curacertiores. Expedivimus preterea vestris nóvum oratorem, reverendum

sanctitate nos accepturos,

bimus vos facere omnes

mox

receptis

in Cbristo

instructione sanctissimi

litteris

dominum episcopum Adriensem ciim certa ad rem vestram presentem faciente, ad pedes

patrem,

domini nostri.

Scripsimus

ad serenissimum

dominum regem Ferdinandum patrem nostrum, et etiam ad reverendissimum dominum cardinalem de Aragónia,^) quem nuper absentem fecimus pro causa vestra ad urbem ingredi cum videremus negotia vestra per nonnuUos, quibus nos confisi fuimus, minus fideliter pertractari. Et commendavimus hiis omnibus per médium dicti oratoris nostri hoc negotium, ut instent apud sanctissimum dominum nostrum, ;

quo ab huiusmodi violento processu desistant. equidem, quod rit,

processus

nostrorum

cum summus

illos

violentos importunitate

fortassis

Speramus

pontifex nostras rationes audie-

iniuria

vei

potius

ipsius cardinalis

perfidia

exortas

responsum dabit Etiam oporteret prefatum serenissimum dominum regem, patrem nostrum personaliter pro hac causa ad pedes sanctissimi domini nostri laborare. Scripsimus et ad reverendissimum dominum legatum de Ursinis Theanensem episcopum,^) cui processus huius executio demandata extitit, et rogavimus suam paternitatem enixe, vei revocabit, vei suspendat, et aliud mitius

nobis ad intimata nostra.

ut interea hoc negotium propter nos suspendat, donec habea-

mus a ')

»)

sanctissimo dominó Lásd a Lásd a

124.

szám

nostro,

ad quem pro hac causa

alatt.

123. és 125,

számok

alatt.

15"

228

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

dudum

scripsimus,

suam nobis Dátum.

responsum;

speramus

paternitatem

hac parte fauturam. Si quid amplius opus

levél élén :

est.

capitulum Pathaviense.

(A M. Nemz. Múzeum 1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

57.)

127.

1482. május második felében. IV. Sixtus pápának. Értesíti ü császár támadása, Markenstein város ostroma és felszabadítása

Diu

cum

est,

quod

felöl.

sanctitati vestre de rebus meis,

imperiali maiestate

agantur, nihil significavi,

quomodo quoniam

interea significatu dignum occurrerit expectando enim, quorsum machinationes sue et apparátus sui ac principnm imperii evaderent, aliquid arduum attentare contra dominum imperatorem non curavi, tantummodo rebus meis interea prospexi, ut si aliquid inusitatum preter solitum suum agere cepisset, partes meas ab illius conatibus defendissem. Cum

•nihil

;

itaque his diebus

Buda

solatii et venationis

causa exivissem,

atque ad visitandas habitationes nostras in propinquo ambularem, certum habui nunctium, quod imperialis maiestas illó

famoso

meum

et insigni sacri

Merkesthyan

Romani

imperii presidio

Austria obsedisset, atque

cum

castrum

illud

expu-

gnare niteretur; quo audito, volendo locum illum, sub mea potestate

aliis paucis,

sis

ab impugnatione imperatoris defendere, quibusdam domesticis et camerariis meis ac

habitum,

coUectis raptim

qui tunc forte curiam

succurrere statui,

meam

sequebantur, obses-

atque ipsos in castro positos ad suc-

currendum castro obsesso destinavi

;

qui

cum ad oppidum

Roraw,^) ab ipso castro meo octo miliaribus distans. perve-

codexben

Koraw.

229

1482. MÁJUS MÁSODIK FELEBEN. imperiales

gentes

iiissent,

sacri

Romani

persentientes,

percussi

famosa

adveiitum meoriim

imperii presidia

illa

terroré, obsidione confestim soliita, confuso agmine, celerius

Wiennam simt regressi, ubi in presentiariim de reportato a me triumpho gloriantur. Hec iccirco significavi vestre sanctitati, ut cognoscat, quales de me successus imperialis maiestas cum adiiitorio sacrosancti Romani quam

accesserant,

imperii

referat.

quid emerget

qualemve

posterum,

exitum hic apparátus imperialis maiestatis et sacri

coactum

imperii

illiid

dies agetur, curabo

reddere certiorem.

levél élén

(A M. Nemz.

presidiiim

habebit,

Romani

quicquid

semper sanctitatem vestram de omnibus

Quam. Ad papám pro eadem re. Múzeum 1656. fol. lat. jelzetíí

codexében. 58.

—

Monumenta Vaticana. E. CXLVI. — Ezen és a következ levelek dátumának megállapításában támpontul szolgál Markenstein ostromáidpontja. A szászországi segédcsapat vezére von Zabitz jelentéseit 1482 ápril 27 és május 10-ikén »im felde vor Markenstein« írja, ellenben május 24-ikén már Bécsbl küldi 24 jelentéseit fejedelméhez. Tehát Markenstein felszabadítása május 10

nak

és felszabadításának

Sittich

—

között történt.)

128.

1482. május másodiJc felében. Ferdinánd nápolyi Tcirálynah.

Markenstein várának ostroma

és félszahaditása felöl.

Serenissime princeps, páter noster charissime. Successus,

quos

maiestas

imperialis

cum

illó

famoso et insigni sacri

imperii presidio nobiscum habuit, sanctissimo dominó nostro significavimus, et benivolentia

diebiis

proximis

voluimus etiam pro mutua

maiestatem vestram non

necessitudine

latere.

solatii et recreationis gratia

Cum

Budám

hiis

egressi

ad visitandas habitationes nostras proficisceremur, vix ad castrum nostrum Thatha perveneramus, cum nobis nuntius aíFuit

gentes imperiales,

cum

presidio sacri

castrum nostrum Markestheyn nuntio

accepto

visum

est

nobis

Austria obsessis

Romani

imperii,

obsedisse;

succurrere

quo et

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

230 castrum

illud

impugnatione

ciim nihil tale

Ita,

destinatis,

recreationis

manus

repellendas

non

quippe qui

imparati,

causa

domicilia

cum

defensare.

essemus

hostiles

gerendi gratia,

belli

cepimus tamen protinus ex confestim ima

imperatoris

gentibus nostris in alia lóca

timentes,

nostra

satis

solum

sed

pergeremus,

visitare

opportunitate consilium,

rei

domina regina filia maiePosonium concessimus, ibique

illustrissima

statis vestre et consorte nostra

domesticis nostris et camerariis, qui tunc forte nos in venatione sequebantur, collectis, ac aliis etiam, qui curiam nostram secuti fuerant, preparatis atque etiam in castrum ordinatis, ad succurrendum castro nostro obsesso eos

transmisimus.

Qui dum

Eoraw

riales et illa

tum

illorum

fugám

versi

accesserunt,

reportato

significavimus

famosa

sacri

Romani

atque

Viennam a

confuso

sünt

nobis

maiestati

protinus

agmine,

imperialis maiestas nobiscum habeat,

non

confisus, sacrosancti

ingentia

Si quid

Ad regem Ferdinandum

Hec

quales

imperii

iccirco

successus

viribus suis

presidia

illa

deinceps

et ea nóta facere maiestati vestre.

levél élén

quam

impresentiarum

postquam

Romani

contra nos concitavit.

curabimus

ratoris,

etiam

adven-

obsidione,

gloriantur.

ut sciat,

vestre,

impe-

ille

cellerius

ubi

regressi,

triumplio

gentes

imperii presidia,

soluta

persentientes, sünt,

oppidum

pervenissent,

octo milliaribus a castro obsesso distans,

occurret,

Quam

etc.

de fuga gentium impe-

que obsederant castrum regium.

Múzeum

(A M. Nemz.

1656.

fol. lat.

jelzet codexében.

58.)

129.

1482. május második félében. Veronai Qáhor egri bibornoJcpüspöTcneh. MarJcenstein vára ostroma és felszabadítása

felöl.

Scripsimus sanctissimo dominó nostro de rebus nostris,

quomodo cum nobis

imperiali maiestate procedunt,

victoriam

dominus

insigni sacrosancti

Romani

imperátor

cum

illó

qualem de famoso

imperii presidio rejjortare incipiat^

231

1482. MÁJUS MÁSODIK FELÉBEN.

prout

enim

copia

interclusa

Cum

paternitas vestra.

viclebit

Hec

cliebus (scribatur res ut supra).^)

liiis

ideo signifi-

<jamiis paternitati vestre, ut sciat, qiiales successus imperialis

maiestas nobiscum habét, postquam viribus sacrosancti

Romani

•concitavit. Si

paternitati

imperii

Bene

non

confisus,

quid in posterum occurret, curabimus scribere

vestre, ut

hec

dominorum cardinalium

quibus opus

et aliis amicis,

dominó

sanctissimo

alia

nostro et sacro reverendissimorum (Collegio

siiis

in gentia contra nos,

illa presiclia

fuerit,

sciat declarare.

etc.

levél élén

cardinalem Agriensem pro eadem

(A M. Nemz. Mvizeum 1656.

fol. lat.

re.

jelzet codexében,

59.)

130.

1482. május második felében. atrii püspöhneJc.

Rómába

hüldött JcöveténeJc, az

Értesíti a császár támadása, MarTcenstein

ostroma és felszabadítása

Quemadmodum

ex interclusa

copia paternitas vestra

dominó

scriprimus sanctissimo

intelliget,

felöl.

nostro,

etiam

reverendissimo dominó cardinali Agriensi in eadem sententia

dedimus de rebus

litteras nostras

maiestate

riali

insigni

illó

que

procedant,

sacrosancti

Romani

nostris, qualiter

nuper

stipato

cum impefamoso

primum

oonvertit animum, ut nos gravi iniuria afficeret, et

castrum nostrum

i(ale) ^) in

cum

nobis

nos

allato

<;um

castro

solatiis et venationibus

alia

lóca

Thata,

nostro

cepit

nobis discessa

quo

'')

A 129.

destinatis,

alatt közlött

Markenstein.

quod

quinto

est,

iam

Álba concesseramus,

repellendam obsidionem

zárjel között álló szavak

szám

;

vacabamus, tametsi gentibus nostris

imparati fuerimus, prout paternitas vestra

hogy a

obsidere

nuntio accepissemus,

postquam paternitas vestra

die,

Austria

certo

imperii presidio protinnus

levél

vidit,

satis

contra (?)

a leirónak utasításul szolgáltak,

nyomán

egészítse ki a hézagot.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

232 exiguo

domesticorum

egressi

sumus,

coUectis

camerariis

ipsis

et paucis

curiam nostram sequebantur, atque

forte

ad succurrendum

eos

visum

succurrere

est

castrum ab impugnatione imperialium defensare

obsessis et

itaque

tamen

Buda

numero

camerarioruin

niholominus

castro

adventu cognito gentes

ipso

in castra

gloriosa

illa

locatis,

quorum Romani

transmisimus,

imperiales et

ille

tum

qui

aliis,

imperii presidia protinus obsidione soluta versi sünt in fugám,

quam

Viennam sünt super nos triumpho gloriantes. Hec

sicque pallentes, celerius,

de reportato

regressi,

accesserunt,

habemus, que impresentiarum scribenda occurrunt paternitati vestre

;

que ver deinceps emergeri

cum

res nostre

(igy)^

qualemcumque exitum

imperiali maiestate habebunt, curabimus de

omnibus paternitatem vestram reddere certiorem, ut sciat omnia suo ordine sanctissimo dominó declarare. Dátum.

levél élén

(A M. Nemz.

Ad Andriensem Múzeum

1656.

(igy) pro

fol.

lat.

eadem

re.

jelzet codexében.

59.)

131.

június

1482.

Dei

Mathias

illustrissimo principi,

duci

Estei Hercules

ferrarai

sálutem et

etc.

cognate

gratia

nostre

Hungarie,

Bohemie

ducisse,

carissime

^),

consortis

vestre,

intelleximus

vestrarum et apparaturii Venetorum contra audivimus,

quoque ea

facere

auxiliaturi,

jíro

sororis

statum

vos,

singulari

et alii

domini

rerum

quod libenter

quod serenissimus dominus rex noster

páter noster carissimus sint vobis

rex,

etc.

dominó Herculi Ferrarié ac Mutine prosperos ad vota successus. Ex litteris

domine

illustrissime

non

Jierczegnelc.

velenczei köztársaság ellen segélyhadat ajánl.

et confederati vestri

quod iam de facto ceperint nos vos non deerimus ;

benivolentia ei'ga

que vobis profutura

cognoscemus.

Nam

lectis

Eleonóra ferrarai berezegné, Beatrix magyar királyné nvére.

Ferdinánd nápolyi

király.

233

1482. JÚNIUS 10. litteris

cum domina

statim

regina consorte nostra statuimus

mittere in subsidium vestrum quingentos equites, inter quos

centum usarones,

essent

armature,

idest liomines levis

qui

Sed cum

examinaremus cum domina regina et aliis nostris, per quam viam possemus, eos mittere, non invenimus aliquam tutam. ludicio nostro

plus

ceteris

valoris

(így).

qualiter

cum quo in conflictamus; sed de hoc non multum curaremus, inveniremus modum transeundi tutum sed cum

habeant

transitum

essent iidem transituri

presentia

lóca

imperatoris,

;

nuUo modo

per terras Venetorum,

Scripsimus

transire possint.

quod

veremur,

Ferdinando,

regi

dux Ferrarié (igy) possent aliquem excoquo tuto modo possent, libenter mittereNon dubitamus, quod fideliter et bene servirent.

ut rex ipse

vei

modum,

gitare

mus

per

(igy).

In crastinum hinc récédet Mager Balas capitaneus noster

cum

pluribus

servis,

iturus

Venetorum, ubi plures etiam

Croaciam versus confinia

congregabit, et quotiescunque

inventa érit tuta transeundi via, statim significet regi garie

illic

faciet

convenire.

Speramus nos

contra dispositiones ut meliori postea

eos

Hun-

nostris

modo possemus

(így).

Külczim : lUustrissimo principi, dominó Herculí Ferrarié ac Mutine duci, Regii Rodigiique comiti, marchioni Estensi etc, cognato nostro cariasimo.

levél

végén egykorú kézzel

regi Ferdinando,

cum

quomodo possent

paucis pecuniis. (Eredetije,

Dátum

—

Rex Hungarie

scripsit

Posonii, prima lunii 1482.

mely részben

állami levéltárban.

irt regesta

diverti Veneti et confundere eos et

titkos

jelekkel van írva,

Diplomatiai Emlékek.

III.

modenai

14.)

132.

1482.

június

Készségét

fejezi

10. ki,

Sforza

János

milánói

hogy a Velencze

ellen

fejedélemnek. alakult

olasz

szövetséghez csatlakozik.

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc. illuprincipi dominó loanni Galeaz Marié Sfortie Vicecomiti, duci Mediolani etc. amico nostro carissimo, salutem

strissimo

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI,

-23á

ad vota successus. Illustrissime princeps, amice

et prosjieros

iioster carissime.

Accepimus

litteras illustrissime dominationis

illustrissimam rempublicam

vestre, qiiibus signiíicatis nobis

Venetam iniustissimum bellum duci

Ferrarié,

quod nunc

audivisse nobis, ut par est, molestissimum fit.

quod

fecto,

Attamen

serenissimo

per

nostras

liiteras

quomodo

auxiliari possemus,

tatur et rogat, ut vobiscum ac eius

descendamus. sive

lige

venturi

lam

jjro-

vestre,

esset;

dominó nostram,

que nos hor-

sociis vestris in

auxilium

oratores

serenis-

intelligeremus

regi

ab utroque pláne

sicut

cum

dominó

mentem

diu expectavimus

societatis

quid agendum

negotio,

Dolemus

et prefato

declaravimus

debuit prelibata dominatio vestra,

intelligere

.sime

principi

socero et patri nostro carissimo,

Sicilie,

duci

et ante

hactenus opem ferre non potuimus, sicut desi-

'derassemus.

dominó

intulisse illustrissimo

nostro carissimo,

affini

sed nullum

hoc

nec

vidimus,

hunc usque diem percepimus. Det operám

sint, in

'Cum serenissima societate vestra illustrissima dominatio vestra, ut celeriter ad nos, bene de opportunis instructi et

cum

plenis mandatis, proficiscantur

gamus ét

;

quo nos mutuo

intelli-

conveuiamus, ne rem tantam absque recto consilio

ordine

aggressi

tandem videremur. Nullum responsum quum uno

prioribus litteris domini ducis Ferrarié dedimus, «et

eodem tempore cum

Intelleximus

insuper

allate nobis sünt.

hiis posterioribus

vestram

illustrissimam

dominationem

habere bellum cum aliquibus suis subditis. Nobis videretur, ut aliquomodo reducerentur ad concordiam, et unitis viribus

cum

vestris simul

sociis

strissimam dominationem

optamus.

Talere

domini

millesimo

Dátum

fortius

liostes

vestram bene

quadringentesimo

Illustrissimo principi,

Sfortie Vicecomiti, duci Mediolani etc,

(Eredetije ikek. III. 18.)

die

lunii,

octuagesimo etc.

Illu-

semper

et feliciter

Posonii, decimo

regnorum nostrorum anno Hungarie Bohemie ver XIV. Külczím

invaderentur.

anno

secundo,

vigesimo quinto,

dominó loanni Galeazio Marié amico nostro carissimo.

a milanói állami levéltárban.

—

Diplomatiai Emlé-

1482. SZEPTEMBER 25.

235

133.

1482. szeptember 25.

Pálnak

Kinizsi

császári és

német birodalom választófejedelmeinek.

a törökök

fölött

czéhó meghiúsult

Non

gyözedelméröl.

kivívott

hadaknak Hainburg fölmentésére

birodalmi

kisérletérol.

diibitamiis frateniitatem vestram libenter audire,

quicquid prosperum circa res christianas ubicumque contingit,

minus eidem gratiim

nec

communes

publica contra hostes íidei igitur

nova

illa

volumus,

felicia

quod per nos pro

esse,

diebus

hiis

partibus

feliciter geritur.

allata

Scire

ad nos certa

esse

inferioribus

illis

salute

regni

nostri a

Paulo Kinysi, quem primarium copianim nostrarum ducem in illis partibus contra Thurcos conservamiis, die sexto huius mensis Turcorum circiter decem millia, sub conductu

waywodarum

qiiinque

finitima

lóca

tenentium,

vadum

Danubii versus castrum nostrum Themeswar transfretasse,

dum

metn securi, quod Paulum Kinysy ad pugnam imparatum, verum sese tunc primum preparantem, ad invadendas eorum terras et castra quedam iussu nostro restauranda persenserant, confidentius ad lóca illa finitima processerunt, paulumque etiam illud castrum Themeswar pretergressi, direptis ut cursim poterant octo vei decem villis, iam préda onusti remeabant, cum ipse qui

capitaneus diversa

faciunt

incursiones

noster

collectis

lóca dimiserat,

raptim copiis

nostris,

paratus redeuntes

illos

Cum

itaque in reditu iuxta castrum Beche

die

mensis eiusdem nostri

atque

illos

partim

illos

adorti

cum

acriter profligarunt, adeo ut fere

capti

sünt;

pervenissent,

eis conflixerunt

omnes

trucidati,

numero füge presidio arundinetum quoddam loco conflictus

pauci

evaserunt, plerique in

quas in

expectabat.

tanto

proximum pugna dilapsi confugisse dicuntur, quos usque modo dicuntur nostri expiscari. Captus est in prelio quidam Turcus alias bassa Romanie, sed nunc waywoda in Cwrsolcz Boznamehmeth altér waywoda interfectus de aliis incertum est, utrum evaserint an in arundinete lateant. Ipse autem ;

-dux

exercitus >)

Becse.

;

nostri,

illis

vix

prostratis,

terras illorum

MÁTYÁS KIKÁLY LEVELEI.

236 et

invasit

modo quoque

consistit,

eis

castris

intentiis

ibidem reparandis. Quod iccifco significavimus fraternitati vestre, ut sciat nobis

negotia

etiam hic agentibus atque alio intentis

melius agerentur,

alii

negligi.

quoque principes

tionibus intestinis depositis tani

non

per nos

christianitatis

Dum

liec

scribimus

fortasse

ommissis,

negotium conexercitus

in castris

sedi-

christiani,

et privatis bellis

sanctum magisque singulare salutare

currerent.

Qne

nostri

sub oppido Hainbwrg constituti, quod oppidum ad ius regni nostri et corone

pertinens obsidione cinximus,

volentes ius

antiquum regni nostri ad proprietatem eiusdem restaurare, supervenerunt ad nos intra veros regni nostri interea terminos cum huiusmodi obsidione consistentes copie imperatoris, qua sparari omni cum lionore expectavimus. Cum itaque

castris

motis

Prwk

oppido

procederent,

nos

obviam nudiustertius cum castris iter egressi (sumus), eosdem humaniter excipere volentes, sed ipsi flexo itinere Hungáriám versus declinabant. Deinde cum propinquius castra locassemus, atque omni cum liumanitate eos tractaremus, presertim quod acceperamus gentes quoque fraterni-

illis

tatis

tanquam

vestre,

diffidavit,

amici

nostri,

interessé, rati eos

animo

hostili

nunquam

nobis

qui

amicorum nostrorum contra nos non venire, hospi-

nonnullorumque fratrum

talitatem nostram noluerunt in finem expectare, sed repetito itinere,

unde

digressi fuerunt,

ad oppidum Prwk cursu veloci

hesterno diluculo sese receperunt, quos et revertentes viatico prosecuti

sumus

;

nec

defuisset

in nobis,

tractassemus,

benevolentia

uberiori

Quod

nostram hospitalitatem

voluissent.

fraternitati vestre, ut

fortasse malivoli

quin

ideo illi

adhuc

eos

expectare

amplius

notificavimus

aliter referrent,

rem hoc modo et non aliter actam fuisse. Parati enim sumus et copias cesaree maiestatis ob reverentiam antiquam sciat

paterne maiestatis, et gentes fraternitatis vestre,

amicam reputamus, atque aliorum quandocumque eas ad nos miserit,

dummodo

premoneamini

remittere

semper excipere

codexben tollhibából

amicorum

promoveamini.

quam

nobis

nostrorum, in

temj)ore

cum amore.

;;

1482. SZÉN.

Valeat fraternitas vestra.

237 exercitus

castris

nostri

sub

obsidione Hainbwrk, 25. mensis Septembris, anni 1482.

levél élén

profligatione

Ad omnes

Turcorum

electores iinperii singillatim,

et de retrocessione

de nova

copiarum imperii.

(A M. Nemz. Múzeum 1656. fol. lat. jelzet codexében. 61. és ugyanannak 2317. fol. lat. jelzet kéziratában. 13. A dátum csak az utóbbiban van meg.) .

134.

1482. szén. Veronai Gdbo?- egri bíbor noJc-püspöJcneJc Rómába. Értesíti,

hogy Fontana Ferenczet követül Mildi a páimhoz.

In certis

maximé urgentibus

nostrum et

negotiis

regni nostri statum concernentibus misimus ad sanctissimum

dominum nostrum dilectum magnificum Franciscum Fontana

oratorem nostrum,

secum

alio

cui

commisimus,

oratore nostro, venerabili

adiuncto

magnifico

dominó

Florio E-overalla equite lerosolimitano, prioré sancte Eufemie, paternitati

vestre

nostro referat.

parte

super

Rogamus

nostra dixerint, paternitas

adhibeat, et

nonnulla nomine

eisdem negotiis

igitnr, ut hiis,

que

quantum nobis complacere

dicti oratores

cupit, sicuti de illa

specialiter coníidimus, opera et consilio adesse velit, ut

a sanctissimo dominó nostro

indubitatam fidem

vestra

summo cum

quod

desiderio petimus

consequamur ad omnia dignitatis et honoris sui commoda perpetuo obiigabit, paratosque nos ad complacendum sibi vicissim inveniet, in quibus habebit ad paternitatis vestre opere

et favore efficaciter

pro quo nos ipsa paternitas vestra

nos paternitas vestra fiduciam et recursum. Quam.

levél élén :

cardinalem Agriensem credentie.

(A M. Nemz. Múzeum 1656.

elején

fol.

lat.

jelzet codexében.

Fontana 1483. január 2-án érkezett Nápolyba,

Kómába

ment.

62.)

onnan február

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

238

135.

1482. szén. Aragóniái János hibornohnah. Értesíti a császár ellen indított

háború hedvezö folyamáról.

ad paternitatem vestram scribamus, nulla quod Deo favente res nostre contra imperaprosperantur. Exercitus enim noster duplicí

Xova, que

habemus, torem

nisi

in dies

cuneo in terris imperatoris procedunt

unus quideni cuneus

;

multa quotidie

in Styria, in Anstria aliiis procedit, per quos

castra expugnantur, Speramus etiam, quod paternitas vestra

tempore meliora nova

brevi

successibus

cum

nostris

imperatore accipiet. Etc.

levél {lén

(A M. Nemz.

cardinalem de Aragónia.

Múzeum

2317.

fol,

lat.

jelzet

kéziratában. 23.)

136.

1482. szén. Riario Jidián híhornohnah, IV. Sixtus pápa unoTcaöccséneh.

Simon patrasi

érseJcet

Singularis humanitás et aífectio,

erga nos sibi

in cunctis rebus

imperpetuuni

nostro

est,

ostendit,

híbornoJcságra ajánlja.

quam et pro

devicit, facit hoc, ut

promotionem

paternitas vestra

quo etiam nos

quod maximé cordi

videlicet reverendissimi in

Christa

patris domini Simonis archiepiscopi Patracensis, amici nobis

valde chari,^) pro quo frequentatis iam ante multis precibus,

novissime psimus,^)

iterato

ad sanctissimum dominum nostrum

paternitati

vestre

Simon patrasi czímzetes

fideliter

érsek,

scri-

commendaremus, spe-

a pápai udvar egyik

tisztviselje (referendarius), több ízben fordult

meg mint

Mátyás udvaránál. (L. Monumenta Vaticana. E. CXLII.) ^) Ezen leveleket nem bírjuk.

elkel

pápai követ

239'

1482. SZÉN.

solita, minimé iiobis in Optaremus illum et magnó corclis desiderio cuperemus ad apicem cardinalatiis pro nostris non profecto alia de causa, nisi quod obsequiis promoveri

rantes

operám

pro boiiitate

illius,

parte defuturam.

liac

;

ilhim

quod

diligimus

singulariter

talis vir virtutibus et

maior,

exceptione dignitate

cuius

ex quo, etiam

virtus

mereretur,

illustrari

liabemus de

statu constitutus,

sit

prodesse

publicis

suam

gerendarum experientiam demonminimé posset; cum omnis auctoritas, omnis eccleatque rerum

industriam strare,

siastice dignitatis existimatio penes reverendissimos

Romane

sacre

illó,

quacumque

probitas

in eo

rebus

vellet,

pietatem

doctrina spectatus, et omni prorsus

cardinales

ecclesie

sciamus omni legalitate

quos

consistat;

et doctrina precipuos,

imprimis

tamen

licet

si is,

sacrum illud collegium assumeretur, certi sumus, quod ilhim senatum clarissimum societate sua minimé deformaret. Quamobrem rogamus paternitatem

quo

ista scribimus, in

vestram, ut

quantum

hoc

tempore,

pro

nostro

est

licebit

cum

cum honore

id facere

illi

presentabuntur sue sanctitati,

dominó

promotione

domini Patracensis

ipsius

captato

sanctissimo

nostre

littere

scripte

quas maximé optaremus per

paternitatem vestram, presente illustrissimo comite leronimo^)

amico nostro charissimo presentari, cooperetur propter nos ut

sanctitas

exaudire,

Roniane

sua

dignetur

et illum virum,

ecclesie esse

non

preces

nostras

hac parte

qui nisi honori et utilitati sacre poterit, in

prima creatione cardi-

nalium ad apicem cardinalatus promovere. Habeat in hoc sua

sanctitas

non

tam

sancte sedis apostolice strictius studii et diligentie in id

paternitatis

vestre,

et si

cui

dominos cardinales de hac gratia scripsimus,

Kiario

effici

Julián

quam

pro quo nos ad obsequia

Quicquid autem

obiigabit.

hoc paternitas vestra impenderit, sciat

totum nobis impendisse,

opera

meritorum,

persone

illius

nostrorum obsequiorum rationem,

re,

compotes soli

speciali,

poterimus, nulli

bíbomok

alább következ levelet intézi.

voti,

inter

testvérét

ut speramus,

reverendissimos ut premisimus,

alteri,

Jeromost

quam

érti,

pater-

kihez

az-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

240 vestre,

nitati

sanctissimum dominum nostrum,

post

beneficium nobis factiim ascribemus, et

que vicissim humanitatis debemus.

levél

élén

hoc

semper cogitabimus

ofíicia paternitati vestre gratificari

cardinalem

sancti

Petri

vincula

pro

archiepiscopo Patracensi.

(A M. Nemz. Múzeum 1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

45.)

137.

szén. Riario Jeromos grófnak, IV. Sixtus pápa unokaöccséneJc. Simon patrasi érseket Mbornokságra ajánlja. 1482.

Mathias

etc.

Spectabili et magnifico leromino

Mathaloni ac regni salutem.

dilecto

Sicilie

magnó

Spectábilis

comiti

contestabullo, amico nostro

magnifice

nobis

dilecte.

Quod ita confidenter te aggredimur, ut rem nobis optatissimam tua opera et industria magis, qiiam alterius cuiuspiam

períici velimus, id ex eo procedit,

quod nos humani-

dudum singiilari amore complectimur, et sumus omnia pro tuo honore et commodo etiam non dubitamus, quin tu ea, que possibilia

tatem tuam iam sicut nos parati facere,

ita

sünt, pro nobis facere velis. te

specialem habemus,

Pro

illa

itaque fiducia,

duximum hominem

simul et acceptissimum

summa

nobis charissimum

commendare, ut tua opera, tuo

tibi

patrocinio adiutus, valeat id consequi, quod nos desiderio

quam

benivolentia exoptamus.

magnó

Est homo

illi

Simon archiepiscopus Pathracenvirtutes et merita credimus non latere

reverendissimus dominus sis,

cuius notitiam,

imprimis

sanctissimum

Unde superfluum

tuam.

dominum

de suis virtutibus commendare,

nostrum

videtur nobis

codexben tollhibábl

amicitie

amicitiam tue

illum

que unicuique cognoscere

lohanni,

1482. SZÉN. volenti

quod

aífatim

satis

fortasse

Nam

remus.

iiobis

fieri posset,

probitatem ac mode-

acceptum

quod pro

nobis multa servivit

dicimus,

liominem illum ob

latuit,

summám

stiam adeo charum, adeo

quod per nos

Tantum

ostendunt.

amicitiam tuam

eius multiplices virtutes

241

illó

esse, ut nihil sit,

libenter

non

face-

honestissima conver-

satione superioribus annis in regno nostro se gerens, talem

ut non

se prebuit,

discedens

modo

sed ab omnibus ferme unde magnum sui desiderium

nobis

regno nostro

dudum

nos iam

amaretur,

regnicolis nostris

reliquit.

affecti fuerimus,

Eius promotionem

tamen

multis

etsi

causis nos

impedientibus non potuimus, sicut semper optavimus, nostrum

amorem et benivolentiam debitam ostendere, Nunc quoniam cause impedimentorum sublate sünt, et te talem amicum nacti sumus, cui ex fiducia mentis nostre secreta confidere audeamus, prefatum dominum Patracensem

erga illum

amicitie tue ex intimo aífectu nostro tes

commendamus, rogan-

ipsam maiore, qua possumus diligentia

tempus opportunum dabitur,

instet

amore, ut

cum

elaboret apud san-

ctissimum dominum nostrum, quo ipse dominus Patracensis, sicuti

virtutibus

dignus

est,

suis

omni honore apicem cardina-

probitate precipua

nostro potissimum intuitu

Quod si tua diligentia et sollicitudine (quemadmodum speramus) fiet, scimus, quia non poterit aliud, quam honor et utilitas ecclesie Dei exinde provenire, nobis ver sanctissimus dominus noster ^) in hoc gratiam

latus promoveatur.

singularem,

amicitia

ver

tua

complacentiam

Optamus tamen, ut tum nobis complacere cupit, in hoc

faciet et ostendet.

elaboret,

quia nos

nisi,

amicitia tua, in qiiandiligenter

premisimus,

singularem

secrete

specialem

illa

nunquam sic aperte hominem nobis gratum commendaremus amicitie tue, nec exprimeremutam nude desiderium nostrum. Quicquid igitur in hoc amicitia tua elaboraverit, sciat non pro illó, quam nos tam diligenter commendamus. sed pro nobis elaboraturum esse, nos ver longe ad maiora pro amicitia tua facienda, quofiduciam haberemus,

'_)

codexben toUhibából

máttAs király levelei.

sanctissimum

dominum nostrum. 16

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI,

242

tiescumque nostra opera eguerit, promptos semper fre paratos.

Dátum. levél élen

Ad leronimum comitem

Mathaloni commendatoria

l)ulchra.

Múzeum

(A M. Nemz.

1656.

fol. lat.

jelzet codexében.

35.)

138.

14S2. szén.

IV.

pájiánaJc.

Sixtits

hibornoJcságra

Beatissime

etc.

mea

Devotio

Simon patrasi

érseket

ajánlja. singularis et fiducia,

quam

liabeo in clementia paternitatis vestre, precipue inducunt me,

ut non solum pro me, sed pro

qui mihi chari sünt, con-

aliis,

fidenter apud sanctitatem vestram intercedam, sperans^ imo certo tenens in his, que licita sünt, apud illám exaudiri*

Cum

non dubitem sanctitati vestre ad notitiam deve-

itaque

nire potuisse,

que nuper scripta

domini

rendissimi

Simeonis

dominum

commendationem revePatracensis

archiepiscopi

Hieronimum, sanctitatis illustrissimum devotum filium et nepotem ac nostrum amicum vestre charissimum dederim,^) superfluum arbitratus sum illa nunc vestre explicare,

sanctitati

amicitia

comitem

erga

credens

illum

pro

habita vestre sanctitati vota

sua

fide

mea

decla-

non oportere ipsum Patracensem dominum multis verbis sanctitati vestre commendare, neque

rasse.

Quapropter visum

etiam recensere, mihi ob

quam

singulares

exstiterit,

est

quamque

charus,

quantumque

sui

dilectus olim

ille

notam omnibus probitatem

virtutes et

desiderium

olim

hoc regno

nostro conservatus mihi et omnibus, qui eius notitiam tenue-

tantummodo

runt,

reliquerit;

illius

et merita, qui tanto

conversatus

est,

putans

idcirco

quem sua

dixisse

sufficiat,

virtutes

tempore apud sédem apostolicam

meo non latere sanctitatem vestram. eum non egere multa commendatione,

iudicio

virtus, probitas et doctrina sanctitati vestre satis

M Lásd

megelz

szám

alatt.

243

1482. VÉGÉN.

superque

tamen

scribendum

commeiidant,

quam

beatitudini vestre,

hominum

scio

pro

diixi

illó

virtiiosorum et pro-

amatorem esse, ut illum supra commendationem mei gratia dignetur

bitate doctrinaqiie ornatorum

suarum

virtutum

habere magis cominendatiim, atque ad maiora, hoc cardinalatus in prima creatione cardinalium,

est,

quam

apicem

cito

futu-

ram aiidio, proraovere. Qiiod beneficium non illius persone, sed mihi impensum repiitabo, eroque sanctitati vestre eo magis quo maiori clementia preces meas exaudiet,

in dies obiigatus, et

suam

strabit.

hoc benevolentiam et paternum

Quod

amorem demon-

ut faciat, iterum iterumque oro, et

sanctitati vestre

commendo, quam valere

(A M. Nemz. Múzeum 1669.

—

Epistolae. P. IV. E. LI.

penitus

jelzet kéziratában. 325.

fol. lat.

Monumenta

opto.

—

Vaticana. E. CLXXII.)

139.

1482.

végén.

Simon patrasi

járását kéri

Mathias

Jci

érsehneJc

JcaJocsai érsek

Revefendissimo

etc.

Rómába. Közbenügyében.

dominó

in Christo patri,

Simoni archiepiscopo Patracensi referendario apostolico, amico salutem. Heverendissime in Christo páter. Accepimus litteras paternitatis vestre, quibus gratias ágit nobis nostro

de bona voluntate

nostra erga se et de recordatione servi-

tiorum suorum etc,

et offert se

ut conceptum de ea

ad mandata nostra, petitque

bonum animum non intermitteremus

etc.

Super quo paternitati vestre respondemus, quod. id, quod pridem de paternitate vestra concepimus, libenter prosequemur et

tempore suo non intermittemus. Quid nunc pro negotio

paternitatis vestre

egerimus,

que principia rebus,

illis

iacere constitueramus

qualiter

dederimus,

litteris nostris ^)

ratione fidelis nostri venerabilis

A 2)

Thome de

IV. Sixtus pápa unokaöccseihez

leveleire utal,

operám navaverimus, quod fundamentum

et ex

i(áli)^^)

intézett,

Ezen küldöttnek

kiléte felöl nincs

qui pro

fentebb

melyekben a patrasi érseket bíbornokságra

decla-

közlött

ajánlja.

tudomásunk. 16*

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

244

iiegotio reverenclissimi doiiiini Colocensis ^)

ad paternitateni

ver

avisati

illám

prose-

vestram accedet, intelligere poteritis. Postqiiam fuerimus, qiiid secutum

rem

nos ulterius

sit,

et ita proseqiiemur,

quemiir,

modo

servitia nostra

sanctissimum dominum nostrum aliquid valent, ut

modo

nobis

possibile

compotem

faciemus.

domini Colocensis, sicuti

érit,

quo

prioribus litteris nostris,^)

aliorum

et sollicitudinem

propter nos,

rebus et negotiis

levél élén

(A M. Nemz.

A dátum IV.

suis,

meliusque,

Nam

hoc

quo talem

per vestram

paterni-

Quam

etc.

ai-chiepiscopum Patracensem.

Múzeum

1656.

fol.

lat.

jelzet

codexében. 88.

feltevés, hogy pápának a kalocsai érsek bíbomoksága tárgyában 1483.

megállapításában

Sixtus

fidelius

pater-

qualem ipsa cupit per nos fieri in pro quo nos faciet sibi patsrnitas

vestra ad maiora semper obligatos.

siii

ut non

rogamus,

hac re adiutorio,

optamus diligentiam íieri

et presentibus

paternitati vestre confidimus,

nos specialiter

tatem

ita

commendamus,

negotium illud propter nos expediat.

poterit,

voti

Negotium ver illud reverendissimi pro quo ipse t(alis) in urbem accedet»

nitati vestre specialiter

expectata

vestram

paternitatem

apud

aliquo-

január 25-ikén

irt levele,

támpontul

szolgál

azon

(Mon. Vat. E. CLV.), válasz volt azon levélre,

a mit a király részérl a jelen levélben említett követ vitt Rómába.)

140.

1483. április elején. Dsem tröJc herczegnék. Felajánlja néki a töröh császári trónra helyeztetése érdekében támogatását.

Mathias zultliano, fratri et

etc.

íilio

Excellentissimo principi et dominó heredi

condam imperatoris

Zyzym

Turcorum.

consangvineo nostro.^) salutem et paratam compla-

Váradi Péter kalocsai érsek részére a király a bíbort kérte.

Lásd az alább 147—153. számok alatt közlend királyi leveleket. ^) Ezen levelet nem bírjuk. 3) Mátyás király, miként tudjuk, rokonságot tartott II. Mohameddel és íiaival is.

;

245

1483. ÁPRILIS ELEJÉN.

volimtatem.

cendi

sangviiiee

noster

Excellentissime charissime.

plnres nuntios antehac

moclo precipue

Thiircis

unum

fráter

conspiratis

vestra

ab omnibus

cliios

omnibus

cou-

síiblimitas

velit

bassis et wayvodis

principalioribus

ribus

princeps,

Scire

fere proce-

qui

accepisse,

nobis

intim ant confederationem strictissimam inter omnes maiores totius imperii

Turcos factam esse ad hoc,

vestri principes

nt vestrum fratrem, qui vos prosequitur,

celsitudinem

vestram omnino

imperio

vestram, que vobis iure debetur, reponant. significant,

omnes maiores consentiunt,

deiiciant,

paternam dignitatem et

hoc,

iit

nobis

pro hoc nos urgen-

tissime sollicitant, deprecantes nos multis etiam pollicitatio-

reducamus qui pollicentur in sédem paternam sine omni dubio vos reponere. Quod nos illis iam non negassemus, si vos rebus vestris mature consulentes, quamprimum Rhodium appuleratis, ad nos advolassetis, et nec negabimus, si otins ad nos iter maturabitis (juamvis non dubitamus excellentiam vestram, obsistentibus nibus promissis, ut vos eis

;

Venetis, qui fratri vestro displicere nolunt, ne ad nos veniret,

impeditam.

hortamur

Proinde

requirimus,

velitis

excellentiam

vestram

rebus vestris citissime consulere et hanc

oblatam divinitus opportunitatem non negligere, sed omnibus aliis

occupationibus

dimissis,

Obiigamur enim vobis vinculo per consequens

clarissimo et

festinanter

ad nos advolare.

affinitatis,

quo patri vestro sumus,

vobis coniuncti

et in

hac vestra necessitate demonstrare cupimus, quanti vestram dignitatem et

commoda

tudo vestra certa et íide nostra

adveneritis,

faciamus.

Ut autem

de nobis

celsi-

pollicemur vobis per hec scripta nostra,

sit,

quod quamprimum regnum paternum reducemus,

mediante nos obligamus,

statim

vos

omnes vires nostras et omnem facultatem personamque nostram apponemus, quo imperio vestra celsitudo potiatur. et

vestri,

hac re

summa

celeritate

qui pro vestra

tiscat, illis

in suo

nam hü

conspirant,

verendum est, ne qui impérium occupat, eorum

suspenso non poterunt, tudinis vestre,

opus est;

reductione et

din

fráter

fieri

celsi-

consilia presen-

aliquod periculum inferatur, ac fráter

dominio stabiliatur. Quod

fautores stare

ille

poterit,

vester

vos ipsi

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

246

cogitare potestis, quia omnis íspes recuperandi imperii vestri frustraretiir.

sive

cum

Curetis igitur, quibuscumque

módis,

potestis

comitiva, sive sine comitiva, vei clandestine ád nos

Et has

advolare.

litteras iiostras insuper

pro salvo et securo

conductu vestro et etiam pro firmissima promissione nostra,

qua

vestre

excellentie

presentium latori in taiiter

voluimiis,

que nomine nostro

teneatis,

referet, indnl)i-

fidem adhibeatis. Dátum.

levél élén

Ad Zyzym

(A M. Nemz.

Ezen

obligati esse

hiis,

Múzeum

a következ

és

zulthanum.

1656.

lat.

fol.

jelzet codexében.

—

69.

dátumának megállapítására támpontul

levelek

szolgál a pápai legátusnak Budáról, 1483. október 24-ikérú'l kelt jelentése.

Katona: XIV.

518.)

141.

1483. április töröTc

elején.

optimo maximo potuissent occasio

quidem a Deo

provenient, qualia ne prosperari

contrario

et e

rerum benegerendarum

nnquam

temporibus

Dsem

XI. Lajos franczia Tárálynah.

herczeg Tciszólgáltatása ügyéhen. (Töredék.)

fortasse

amittetur,

ius concedetur.

tanta

tur,

(juanta

nostris

Quibus omni-

bus consideratis rogamus, ut in hoc maiestas vestra ostendat,

quantum christianis afficitur, et non sinat illum diutius apud se remorari, sed potius curet, ut ad nos confestim .

Si enim diu remorabitur, poterit et conspirati sünt, aliquid

hac

deterius

illis, .

per hoc adempta

multa incommoda ex hac

felicissima opportunitate

qui in eius favorem

negli-

gentia rebus ... provenire. (A M. Nemz.

levél

Múzeum

1656.

eleje hiányzik, s a lap,

van rongálva.)

fol.

mely

lat.

jelzet

annak végét

codexében. 69. fentartotta,

—

meg

247

1483. ÁPRILIS ELEJÉN.

142.

Veronai Oáhor egri híhornoJc-püspöJc-

1483. április elején.

Dsem

neh Rómáha.

töröh herczeg ügyében.

Intelliget iiaternitas vestra ex copiis presentibus incliisis qiiid

nos scripserimus de rebus Turcorum sanctissimo dominó

enim ab omnibus Thiircorum principibus

nostro.*) Sollicitamur

unnm

decreverimt hunc rerum potitnr imperio, 2) fratris insidias fugiens Rhodimi deiicere et alium, qui nuper delatus fuerat^) ad impérium reducere, pro cuius et

proceribus,

quam

reductione

presidio

et reipublice

itaque

imperatoris

defuncti

nostro

qiii

nulla

faciliori

magna

christiane

quam

via,

multa

existimant,

fieri

divinitus

conspirati

filium, qui

fide ^)

per

nos,

laturos

pollicentur.

cum nobis

Oblatam

hanc opportunitatem negligere consideret

paternitas vestra, et rogamus ut sanctissimo dominó nostro

declarare illum

velit,

Zyzym

quante iacture

et quanti periculi sit.

Aiunt

cum Roduni advectus ad nos iter Venetis, qui cum Turcis confedereti,

zultanum,

pararet, obsistentibus

presummunt

nihil hostile contra illos

deinde in Gallias divertisse,

comniittere, prohibitum,

de cuius susceptione fáma est

Gallorum regem' sanctissimum dominum nostrum consuluisse, que consultatio, ut paternitas vestra altius intelligit, non caret ministerio. Novit enim sanctissiraus dominus noster illius principis ingenium, fecit is, ut

christianissimum

suam Quod

sanctitatem

haberet

*) *)

et retineri

auxilio

inquireret.

mandaret,

férend,

sibi

prout

ver diceret non suscipiendum fre, causaretur magnam reipublice christiane benegerende oppor-

pontifice,

de hoc nos parum

sit,

susceptione

illum suscipi

;

tunitatem, prohibente

quid

liuiusmodi

occasionem pro

ipse

infestandi

multam

sua sanctitas

levelet nem Mohamednek

Ezen II.

után els szülött 3)

Dsem,

fia II.

II.

neglectam

esse.

pensi

habemus.

május

3-ikán

Sed quid-

Tamen

roga-

birjuk.

1481.

Bajazet lépett trónra.

Mohammed

ifjabb

fia.

lap szélén egy-egy szó olvashatatlan.

bekövetkezett halála

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

248

mus paternitatem vestram possumiis

studio,

obsecramus

quanto maiore dominó iiostro lianc

sauctissimo

velit

opportunitatem rebiis christianis et nobis divinitus oblatam et siiam sanctitatem sollicitare indesinenter, ne hanc occasionem, qua maior a Deo nunqnam expeti

declarare, sinat

potuisset,

incassum

efficiat,

ille

sed

preterire,

Zyzym

curet

sanctitas

siia

uno omnium voto

zultlian, qui solus

ad impérium expetitur, quamprimum ad nos transmittatur. Quanto autem celerius mittetur, tanto res érit certior, et indubitata utilitas rebus christianis ex hoc accrescet, ex quo

dominó

sanctissimo

christiane immortalis

nostro

imprimis

glória

j^roveniet

tóti

reipublice

ver

negligetur,

;

nunquam credimus hanc opportunitatem, metur (igy) ; tamen diu stare

ficant,

principatum

illi

conspirati,

suspenso

nequeunt,

adversi

aliquid

illis

clade

magis

recuperandi imperii spes omnis huic, sollicitamur,

amittatur.

percharam habét, rari

sicut et

nobis signi-

Quantum

qui et

de quo nos tantopere

igitur

quantum negotia

iste,

est,

stabiliatur,

fidem

catholicam

christianitatis posi)e-

rogamus, ut in hoc precipue ostendat,

cupit,

adi-

verendum

contingat, imperátor

illorum

occupat,

adimatur,

adventus citissime maturetur,

nisi illius

Nam

recuperari posse.

non

quiescat opportune et importune deprecari et sollicitare pontificem,

quo sanctitas sua hanc rem cordi habeat et talem faciat, ut ne tanta rerum ojoportunitas aliquo

provisionem

Misimus et copias litterarum nostrarum, quas scripsimus ad christianissimum regem Gallorum ^) et etiam ad ipsum Zyzym zultanum íilium Turci,^) quas

pacto negligatur.

cum

paternitas vestra perlegerit, érit in iudicio paternitatis

vestre,

illas

vei pro causis

sanctissimo dominó nostro ostendi rationabilibus

teneri in suppresso.

oporteat,

8ed hoc

vehementer rogamus, ut paternitas vestra citissime executioni

demandare

et nobis scribere velit.

levél élén

;

(A M. Nemz. >)

Lásd a Lásd a

Ad Agriensem. Múzeum 1656. fol.

141. 140.

szám szám

alatt. alatt.

lat.

jelzet codexében.

69.)

249

1483. ÁPRILIS 11.

148.

1483. április 11. Abensherg Heyirih regenshurgi püspöJcneJc.

Panaszt emel a császár Mathias dei gratia rex Vngarie amico

sernél,

sed

nobis

imperii principibus iiii

vestre

diiduiii

apud amicitiam vestram

in imperio protulisse,

de quibus,

reret,

iiter

creflimus,

suo

tur,

aliis

sumus

non

sancti E-omani

nobis et regno nostro

irrogare non cessavit.

Nec

ipsum cesarem plurima contra nos excogitata

dubitamus,

lasse,

iniuíiis, qiias

iam

perialis maiestas

Questi

saliitem.

dilecto,

amicitie

pliiries

et Boliemie, reveren-

dominó Henrico episcopo Ratispo-

(lissimo in Cliristo patri,

nensi,

ellen.

nostrvim

quod

modo

fratres et amicos nostros

solito de multis

nos insimii-

iusta ratione decerneretur, facile appaforet.

Id enim íirmiter

qiie inter

nos et illum agun-

insimulandus

negotia

alios

illa,

et ordine, et ubi rei veritas continet, amicitie

transacto anno fuissent exposita,

vestre et aliis principibus

vei saltem nostri oratores. qui

bus veritatem missi ad

ad declarandum super omni-

dietam in Nürnberg fuerunt,

rum accessum atque audientiam debitam

libe-

babuissent, presidia

que contra nos cesari collata fuerunt, minimé collata

illa,

extitissent,

Sed ut omne malum, quod

in nos et in regiium

nostrum, vei potius in totam Christianitatem cesar ipse ab

tandem aliquando patefaceret, égit et per Turcorum cesarem, perpetuum cliristiani nominis liostem, contra nos excitaret, id palám affirmans, quod non nunc primum, sed longe antea cognovimus, nisi deletis et exterminatis Hungaris, non posse res christianas prosperari. Ex eius igitur et Venetorum suggestione

initio conceperat, se,

cum

Venetis, ut

et impulsu Turcos ipsos

contra nos venire

et christianitatis exilium

Quibus occurrere

cum maximo

certificati

sumus,

atque

ingenti illos in

apparatu

nostrum

suasu christiani cesaris conspirasse.

volentes,

atque

cum

adiutorio dei partes

nostras vei potius christianas contra infidelium rabiem defen-

dere cupientes, ut

amicitiam vestram requirimus et hortamur,

cesari contra

nos

agenti vestra presidia non negastis,

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

250

longe magis velitis,

obligati

proximum

periciilum

sentiatis.

vos

tota

christianitas

Nos quidem fatemur non

sed multiplicatis vicibus ab ipsis Turcis fuisse peti-

semel,

multis etiani et maximis pollicitationibns oblatis oratos,

tos,

quid nobis et regno nostro^

contingeret,

avertat,

tutelam assistere

collato presidio parfces nostre

contra Tiircos defendantur, ne

quod Deus

ciiius

transmittere et nobis

estis,

omnium

commiini

iit

decertantibiis,

cliristiana

iiobis i)ro íide

liberum

eis

passum per

nostras

terras

perpetuum cum hoste

communi bellum

vitám nostram omni periculo

exponere,

cederemus. Itaque pro sua prudentia

dominia

Sed nos maluimus.

cesaris et alios christianos concederemus.

gerere,

antequam

etiam con-

pro affectu in rem-

quam non ambigimus in vobis esse secum reputet amicitia vestra, utrum magis^ iustum magisque necessarium sít nobis, contra Turcos non

publicam cliristianam, precipuam,

pro

tani

nostra,

quam

omnium salute agentibus, in quam imperátori contra

pro

tanta opportunitate presidium ferre, nos.

Que

communis

Nam

nostrum periculum non reputat, habeat saltem

et tóti christianitati

nos ab

aliis

impendentis periculi rationem.

christianis

non iuvabimur,

nobis necessitate compulsis

aliquid facere

non in nostram modo, sed

Valere oj)tamus

dabit.

XI.

Április,

(Katona: XVI.

vestram.

quod

Dátum Bude,

MCCCCLXXXIII.,

regnorum

XXYI., Bohemie ver XIV.

480.)

szövegben hibásan

érit,

aliorum calamitatem redun-

amicitiam

anno domini

nostrorum Hungarie anno

opus

fortasse et

áll

vei.

251

1483. ÁPRILIS.

144.

1483. április. IV. Sixtus pápának. Feltárja a császár fondorlatait

Velencéében.

Beatissime páter et domine clementissime

sum ex

catus

apud cesarem Romanorum permissione

illum, qui

iamdudum

vestre

diam

etc. Certiii-

Venetiis, et hoc indubitatum est, Forliviensem

quam

residens nichil aliiid ágit,

sanctitatis

ut discor-

serat et inextricabilil)us iiodis res christianas involvat,

nuper, hoc est secunda

oratorem cesaris Venetias

Mártii,

appulisse et die quarta eiiisdera mensis in frequenti senatu

Summa

auditum.') postulavit

presidium

igitur

hoc

esse,

manibus ut

esse

extinguatur

;

quos

deinde

conatus

;

boni

cesaris

succurrendum

meum omne

pacari

stúdium

omnes

contingat,

providendum igitur

;

Hungarie

regis

ardet vicini

retundi

eorum opera

paries,

omne incendium devolvendum certam

est

indubitata clades gentis

consistit;

illó

via

commodari

eisdem

illius

convertantur

dum proximus

et adiutoris,

illius

illos

una

hac

dum

cesari,

cum

apparátus mei in

posse,

christiani

gloriatusque

ad exitium regni mei excitatam

nunc opportune

Hungarice

me,

videlicet contra

Turcorum rabiem opera contra

quod duo a Venetis

legationis hec fit,

pecunie

postulavit,

summám

foret,

cesari

pollicitusque

est

suo certa

castra et oppida mari finitima,

que alioquin nos satis tuta Hungarie asserunt, illis impignorari. Quid adhuc mihi incognitum est de hoc tamen,

insidiis regis

secutum est, quod accepi,

;

volui

mecum

ut sciret, quanta ({uid

sanctitatem

Forliuiensis

operatur.

sanctitas

sanctitatis vestre illius

De quo cum

sepe

nunquam tamen

revocaret,

indulgentia

progreditur, ut non

reddere certiorem,

iniquitate proceditur, sciret etiam,

sanctitati vestre questus sum,

ut illum vestra

vestram

pluries

obtinere potui,

timeo,

quod nimia

eousque malitia et iniquitas

facile

postea, etiamsi velit vestra

elterjesztésére 1483 márczius 14-ikén a dogé által adott

válasz a velenczei állami levéltárban.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

252

compescere possit. Hoc autem iioverit sanctitas quod hec practica Forliviensis cum Venetis non mimia est contra sanctitatem vestram, qiiam contra nos. lam enim certissimuin est, quod Friderici cesaris et Venetoruni impulsu sanctitas,

yestra,

Turcorum adepti

nostrum

omnem

cesar

imperii

convertit,

iam

turus

est.

A (A

quani in

destitit,

premissis,

cum

personaliter contra nos

molem,

belli

non

instruere

principio

regnum

copiis ipse

fertur,

tota apparatu in proximo ven-

Conservet Deus sanctitatem vestram

levél élén

nos

etc.

Ad papám.

kassai formulás könyvben. 19.

— Monumenta

Vaticana. E. CCIV.)

145.

1483.

április.

Riario Jeromosnak, IV. Sixtus pápa unolca-

öccséneJc.

császár vélenczei fondorlatairól.

Misimus ad paternitatem

vestram

presen-

inclusas

tibus copias litterarum nostrarum, quas ad pontificem dedi-

mus hiis

de practicis

diebus

•egerit,

orator

actionibus domini Forliviensis,

nomine cesaris Yenetias missus,

ex ipsis copiis prudentia vestra

intelliget,

et cesaris

intelliget,

qui

quid

que sola

quod ista practica et confederatio Yenetorum non minus est contra pontificem, cui Yeneti

obsistere querunt,

quam

contra

nos

érit.

Erit igitur pru-

dentie vestre ista sanctissimo dominó nostro et etiam sacro <3ardinalium

collegio,

ita

sciat prudentia vestra nos

videbitur,

iam

declarare.

Ulterius

certificatos esse, redeuntibus

ad nos multis exploratoribus atque una voce affirmantibus, Turcorum imperátor em impulsu cesaris Friderici et Yene-

torum

contra nos

unquam

aliquis

mos

Kétségkívül tollbiba

világi 2)

venire,

fúr

Lásd a

cum maiore

Turcorum cesar

szám

est,

quam

cuius rei

amicitiam helyett. Ugyanis Kiario Jero-

volt.

megelz

apparatu,

venire auditus

alatt.

253

1483. TAVASZÁN.

jam

cui etiam nos vicissim,

evidentissima indicia apparent,

ut possumus, occurrere disponimus, et in proximo Belgradiim iter capiemiis.

Dátum Bude.

levél élén

Ad comitem Iheronimum.

(A M. Nemz.

Múzeum

1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

68.)

146.

1483.

Veronai

tavaszán.

Rómába. Felhatalmazást

Gábor

Jcér

hihornoTc-pilspöhneh

egri

a pápától, hogy egy elpusztult

ó-budai templom oszlopait a fehér-egyház újraépítésénél fel-

használhassa.

Est

in Veteri

Buda quoddam templum,

iuxta ecclesiam

prepositure Budensis, vetustate collapsum, nihil preter ruinas et desertos illa

murus

continens,

quod templum, antequam nova

prepositure ecclesie fundaretur, locus prejDOsiture Buden-

sis fuisse

dicitur, in

quo plures columne

solo obrute iacent,.

adeoque omnia eius templi beneíicia versa sünt ut facilius nova templa

excitari,

sicut aliquando paternitas vestra

Cum

igitur nos deliberaverimus

nis in radicibus

montium

quam potuit

Albam

illud

ruinam,

refici posset,.

bene

conspexisse.

ecclesiam beaté virgi-

e regioné eius ecclesie sitam,

nos ex annuentia sanctissimi

quam

domini nostri fratribus here-

mitis contulimus, reficere et ampliare; existimavimus magis

congruum fre, ut columnas ecclesie,

illas

prefate veteris et collapse

que alioquin in ipsa ruina partim obrute sünt, par-

tim frustra locum occupant,

ipsam

novam

ecclesiam,

beaté virginis traducamus. Sed hoc sine licentia sanctissimi

domini nostri facere noluimus, rogantes paternitatem vestram, velit

columnas

sua et

sanctitate

etiam

licentiam

obtinere,

huiusmodi

alios lapides, qui frustra in ruina templi

vetusti iacent, ex eo loco

removere atque ad reformationem

prefate ecclesie beaté virginis transportari facere possimus,

ubi pro honore

Dei

templi collocabuntur,

eruntque

fa.

aliquem usum, que hactenus frustra in ipsa ruina iacuerunt. Et.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

254

de hoc petat nobis paternitas vestra licentiam per apostolicum breve.^)

levél élén

Agriensem.

(A M. Nemz. Múzeum 1656.

lat.

fol.

jelzet codexében. 63)

147.

1483. május elején. Veronai Oábor egri bibornoJc-jmspöJcnelc Bómába. A kalocsai érseJc híbornoTchá neveltetése érdekében.^) Nisi nos extrema

qiiedam

qiieat, necessitas urgeret, tantopere

motionem

domini

reverendissimi

maior,

qiiam explicari

non sollicitaremus proa

Colocensis,

qua,

opportunitas dependet. Et profecto expectaremus, ut nihil

durum

et intolerabile

devocione nostra sanctissimus

parata

nos

pro republica christiana proque

sanctam sédem apostolicam refugimus,

dominus

habét,

non minima negotiorum nostrorum

paternitas vestra sciat,

noster,

amputatis dilationibus

qiii

nos in hiis

nostra semper

obsequia

compateretur

vicissim

rebus

precipue,

nostris,

que nobis et

regno nostro non mediocrem possent frnctum parere, quando quidem omnis reriim nostrarum opportunitas neglecta non soliim nobis, sed et nniverse reipublice christiane vehemen-

Quod ut faciat, rogamus paternitatem Deo non quiescat suggerere sue sanctitati,

ter ofíicit, exaudiret.

vestrara, ut pro

que meminisse

potest,

quot nostrorum cedes, quot vulnera.

') A pápa ezen elterjesztést 1483. augusztus 20-ikán kelt, Mátyáshoz intézett iratában kedvezen intézte el. (A levél ki van adva Monumenta Vaticana. E. CLXIV.) 2) Mátyás király már 1482. végén tett lépéseket, hogy Váradi :

Péter kalocsai érsek részére

nem

bíbort

megszerezze.

Levelére

(melyet

»Nos quidem pro tue celsitudinis, quoad íieri

bírunk) a pápa 1483. január 25-ikén válaszol:

nostra

erga

singulari dilectione votis

complacemus verum quia hec res gravis est, expectandum est tempus opportunum, ubi cum venerabilibus fratribus nostris rem communicabimus et quantum per nos íieri poterit, eiusdem potest, libenter

archiepiscopi, cuius

;

virtutibus

admodum

afíicimur,

studebimus.« (Monumenta Vaticana. E. CLV.)

rationem

habere

;

255

1483. MÁJUS ELEJÉN.

qiiantam rerum nostrarum iacturam pet dies vite nostre pro religionechristiaiiapertulimus,quiniinquam,nequerebus,neque

persone nostre proprie pepercimus,

remnr sancte cardinalem a

quia

sedi apostolice.

sumus pro

omnibus obseque-

sed pro utilitate,

sua sanctitate expetivimus,

hac

rebus

conducere

videmus

ita

iit

Nos qiiidem non pro ambitu

promotione,

nostris

alios

nec

;

irritemus,

solliciti

sicut

alii

aliqui lecerimt, ut nobis llliiderent, et tamen snnt exauditi

nec petimus personam talem, que non

suam

apud omnes

merito commendanda

alios '(siquidem ;

quamvis non tam persone

quantum nostra precipue ad boc

tns,

apud sanctitatem

sit

virtus

pretio est)

illius

respec-

necessitas nos urgeat.

sanctissimus dominus noster tan-

Nec yidemus causam^ cur

topere banc promotionem vei differre, vei difficultare debeat, presertim.

quod ad

totius voti et petitionis nostre effectum

quam

amplius requiratur,

nibil

sue sanctitatis clemens et

paternus consensus, cuius optimam mentem, imo desideratam

& nobis benivolentiam voluntate volumus, ut sánctitati,

sanctitas

saltem

illamque dignetur

Francisci Fontana

magnifici

littere

qua benivolentia

oratoris nostri testate sünt, pro

optima

in persona nostra gratias agatis sue

deprecari

studio

totó

rebus

nostris

vei

ut sua

boc consulere,

quandoquidem

hoc beneficio,

curetis,

nullum nobis

aliud

acceptius facere posset, pro tota republica cbristiana assiduo et

laborantes nos iuvare. Quanto autem celerius nos exau-

dire dignabitur, tanto maturius rebus nostris providebit, et

nos tanto beneficio magis ad sua obsequia perpetuo obligabit.

Nec

det

sánctitati, quia tiores,

locum illis

fideliores

biis,

qui

forte

omnibus nos captato tempore sue

sue

promp-

servitores sumus, cura-

sanctitatis

bimusque omnibus módis hoc beneficium, dilatione

suggerunt

aliter

nobis

absque

non negabit, magis quam unquam aliquod bene-

ficium in nos collatum, a sua sanctitate promereri, et taliter

modo nobis parum commodi

promereri, ut sentiat ex hoc sua sanctitas non et regno nostro, séd et et honoris obtigisse.

sue sánctitati non

Itaque

rogamus

nitatem vestram, ut in quantum nos

bus laborare non desinat, quo nos

obtestamur pater-

diligit,

voti

momentis omni-

compotes

cito effici

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

256

valeamus, et rescribat citissime de

optime

lioc,

non solum avisemur sed

tioné iiostra

super hac peti-

iit

Yalere

et consolemur.^)

etc.

levél élén

Ad Agriensem

(A M. Nemz.

Múzeum

commeiidatitia.

1656.

fol.

jelzet codexében.

lat.

66.)

148.

1483. május

Ferdinánd nápolyi Jcirálynah

elején.

Jccdo-

csai érselc híhornolthá neveztetése érdeJcéhen.

indubitatum teneremus

Nisi sciremus atqiie

precipuum maiestatis vestre erga situdine

commoda

neces-

non aliena sed sua pro-

omiiino

nostra

amoreui.

mutua

nos, et pro

niinquam tantopere sollicitaremus eam pro regno nostro non solum utili sed et valde neces-

reputare,

pria

re nobis et

pro procuratione videlicet reverendissimi domini Colo-

saria,

Xovisse

in cardinalem.

censis

iam

potuit serenitas vestra

et ex litteris nostris et intimatis sed etiam scriptis illustris-

domine

sime

Tudjuk zett

regine,

consortis

egri bíbornok-püspök

ezt a pajtának

nagy

—

irja

—

3Iátyás

tam

dilecti

filii

nostri

Gabrielis

királyhoz

ex frequentibus

serenatis tue litteris et ex relatione ac instantia, tunitate,

filie

sue,

erélylyel karolta föl az ügyet.

1483. június 21-ikén

»Intelleximus

levelébl.

nostre charissime,

ne dicamics

iijté-

ad nos impor-

cardinalis Agriensis,

qui

ad sollicitudinem postulantium de sacris comitiis factum est verbum, cum glória et honore tuo, plurima et'virtutis et doctrine de<luotiens

illo

testatus est

bilis fráter

maximum

serenitatis tue desiderium,

archiepiscopus Colocensis

ut venera-

ad cardinalatum raodo promo-

pápa egyelre nem teljesítheti ezen óhajtását. cardinalibus hoc anno nulla habuimus comivenerabilium fratrum nostrorum coUegio, tia, postulante sic sacro tum propter ipsorum magnum numerum, tum quod niultiplicibus ad preces aliorum etiam regum et i)rincipura ad lionorem hunc nobis propositis, nec eo dissentiente nunc habitui'i sumus Quod si aliveretur.« Mindazáltal a

*In designandis

namque

((uando

immemores

eam designationem esse glorie,

honoris,

devenire

precum

rum.« (Monuraenta Vaticana. E. CLXII.)

conabimur non tantorum meritorum tuo-

continget,

257

1483. MÁJUS ELEjÉy

quanta nos urget ad hoc necessitas, ut illum virum maíeitati vestre qiiam devotissimum cardinalem creari faciamus.

Id ciim scireraus

viam maiestatis

modo

niillo faciliori

sciremus

vestre,

posse,

effici

etiam

nisl

auctoritatem

per

illius

apud apostolicam sédem tantam esse, ut nihil prorsus difficultatis verendum nobis foret, quando sanctissimus dominus noster et sacrum reverendissimorum dominorum cardinalium collegium utilissimum ad hoc desiderium maiestatis vestre cognovissent, pro ea fiducia, qua maiestati vestre non secus

curam huius promotionis illi commendatam, illamque a maiestate vestra susceptam et operám illius iam navatam ex litteris magnifici Francisci Fontana oratoris nostri intelleximus, de quo et cumulatas gratias habemus maiestati vestre. Sed si maiestas vestra totum comatque nobismet ipsis

fecimus

quo

maiore

confidimus,

potuimus

studio

placere et rebus nostris, ut credimus, complacere cupit, opus est

celeritate

motione,

mam in

fiat,

diligentiam

rbe

sünt,

Hac enim

ad istam rem consequendam.

cito

quod

fiet,

pro-

maiestas vestra extre-

suam apponere dignabitur

suis,

qui

hoc idem demandabit, tantum boni conse-

quemur, quantum nunquam consequeremur, etiamsi decem pro nobis postea crearentur cardinales. Alii pro

vei plures

ambitu

decore

cardinales

querunt,

nos

pro

necessi-

quidem urgentissima, et tamen vix exaudimur. Quod si hoc tempore penes nos haberemus unum Hungarum cardinalem, Deus scit, quantis curis, quantis laboribus impretate et

senciarum, invadere

cum

nos cesar Thurcorum ingenti

conatur,

eius

opera

possemus

cum apparatu Igitur

relevari.

maiori studio, quo possumus, rogare et obsecrare nön desi-

nimus maiestatem vestram, velit compati et consulere in lioc rebus nostris, talemque adhibere operám, ut quod tanto tamque ardenti desiderio petimus, interventu maiestatis vestre quamprimum consequamur. Scimus quidem non deesse plurimos huius negotii turbatores

aliquos ex hoc regno

nostro, quos aliquando bene exquirimus

;

sed hoc constanter

quod nulla nobis in huius rei consecutione celerrima nocebit malignitas, quando ultima diligentia maiestatis vestre ad hoc apponetur, et hoc certo tenemus, quod sautenemus,

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

258

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

ctissimus dominus noster duobus nobis equo studio hoc idem peténtibiis

non negabit, quod

vei soli maiestati vestre, quando ad hoc ultimam voluntatem illius cognosceret, etiam absque nostra petitioné non negaret. Dignetur igitur maiestas

vestra talem adhibere operám,

qiiam

qiiam eredi potest,

compleri

anxie

et pliis,

expectamus, interventu

Que

faiiste

maiestatis

et feliciter

valeat,

de hac

vestre

petitioné nostra

cito

hanc rem,

sollicite

consolemur. nos

diligit,

habeat ex corde commendatam. '

' :

levél élén

(A M. Nemz.

Ezen

Múzeum

Ferdinandum.

1656.

fol. lat.

jelzet codexében.

67.

—

következ levelek dátumának megállapításában támpontul Fontana Ferencz nápolyi és római követségének idpontja.

és a

szolgál

Ad regem

ferrarai berezeg nápolyi követének jelentéseibl tudjuk,

tana

1483. január 2-ikán

érkezett

hogy Fononnan Eómába ment, jelentések a modenai állami

Nápolyba,

február 13-án ismét Nápolyban volt.

levéltárban riztetnek.

149.

1483. május

elején.

Ferdinánd nápolyi

Jcirálynak.

Icálo-

csai érseh híhornokhá neveztetése ügyéhen.

Scriptis iterato

simi

iam

et obsignatis

aliis

litteris

nostris,

quas

ad maiestatem vestram de promotione reverendis-

domini Colocensis

scripsimus,^)

supervenerunt

littere

reverendissimi domini cardinalis Aragonie, fratris nostri, et alie

Francisci

studio,

Fontana oratoris

nostri,

verit negotiiim cardinalium pro ipso

mentem nostram viri

nostri

quanto

sollicita-

dominó Colocensi, ubi

ardentissimum desiderium circa

promotionem cum ex

oratoris

indicantes,

quanta cura et diligentia maiestas vestra

intellexit.

litteris

Agimus quod

nostris

quam ex

maiestati vestre

illius

verbis gratias

quecumque nobis grata cognoscit, cordi habét, et non aliter nostra commoda, quam propria curat. Curabimus et nos, si Deus vitám nobis producet, non verbis modo, sed factis et ipsa rerum maiores, quas possumus,

Lásd a

megelz

szám

alatt.

negotia,

1483. MÁJUS ELEJÉN. experientia

quantum

ostendere,

S5 negotia

illius

cordi habe-

et quantum maiestati vestre pro tanto erga nos amore suo obstringamur, nec possumus male sperare de hoc negotio, quando maiestas vestra manus apposuit, cuius auctoritati scimus, quod ^) apud sanctissimum .dominum nostrum nihil negatur; et nos facile credimus auctoritate maiestatis vestre adversarios quoque et turbatorés huius negotii, quos non defuisse exploratum habemus, supprimi et

amus,

Urgemur

superari.

princéps, ut

id,

supra

quam

dici

potest,

quod petimus, obtineamus, propter multas et

infinitas necessitates nostras,

que nos

undique distrahunt,

circumstrepentibus non christianorum modo,

rum

serenissime

sed et Turco-

Nam

que magnó studio contra nos parantur.

bellis,

hoc beneficio nobis hoc

tempore impenso

non

minimum

macommendamus, rogantes ex corde, quod curam huius promotionis, postquam cepit, non desinat; sed adhibeat talem diligentiam, ut quod fortasse nostris precibus

nobís iuvaretur. Quare itérum iterumque hoc negotium iestati vestre

non

ita

concederetur,

subito

Nam

vestre tribuatur.

saltem auctoritati maiestatis

quis nostrorum servitiorum respec-

apud sanctissimum dominum nostrum habetur, quando et intelligit sua sanctitas tantam esse necessitatem nostram et tantum desiderium nostrum, utique duorum precibus indecens foret negare, quod vei unius nostrum et maximé serenitatis vestre precibus, etiam in necessitate minus urgente, deberet non negare oblata autem tanta

tus

vidit

;

opportunitate,

quam

non tantum nobis

vix

unquam recuperatum

beneficii prestabitur, etiamsi

iri

decem postea

pro nobis crearentur cardinales, quantum in hoc conferetur,

cito nobis

credimus,

beneficii

ipsum de Colocense (így) creabit

cardinalem.

levél élén

(A M. Nemz.

regepa Ferdinandum.

Múzeum

codexben

1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

67.)

quia.

17*

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

260

150.

1483. május elején. Aragóniái János hihornohnak Rómáha.

hibornokká neveztetése

Jcalocsai érseTcneh

Quanto amore nos

gyében.

diligat paternitas vestra et quaiite

necessitudinis vinculo nobis et illustrissime sorori sue, domine regine, consorti nostre

actionibus

tamen

ex omnibus semper habuerimus, ex

obstringatur,

perspectum

suis

diligentia,

quam

etsi

in re nobis valde aíFectata,

in promotione reverendissimi

aliis

hac

hoc est

domini Colocensis ostendit

impendit, non minus cognovimus. Cepimus enim ex scriptis paternitatis vestre, quibiis negotium illud per se sollicitum significat, et

non solum opportunitatem sed

et importunita-

tem suam ad eam rem consequendam offert, incredibilem animo voluptatem adeo, iit nequeamus illi exprimere, quanti hunc laborem et diligentiam dominationis vestre reverendissime extimemus. Agimiis igitur et habemus vobis gratias maiores, quam possumiis, quod in cunctis actionibus vestris nobis et domine sorori vestre vos aíTectissimos semper ostendistis, et quod reverendissima dominatio vestra in nullo ;

unquam

discrepat a voluntate et desideriis nostris. Sentiet

nos vicissim paternitas vestra ad omnia

commoda

illius

ad omnem assentionem gratitudinis semper promptos esse et paratos. Volumus etiam et paternitatem vestram reverendissimam rogamus, ut ex parte nostra serenissimo dominó regi patri nostro imprimis

dominó comiti Mathaloni

etiam

gratias,

illustri

quas

potestis,

magnifico

maiores pro

diligentia et soUicitudine in hiis rebus iinpensa agere velit, et

cum hoc

adhibito eiusdem serenissimi principis adiutorio,

cuius auctoritati scimus

vestra

apud sanctissimum dominum nostrum

opportune et importune,

nihil negari,

ultro

omrii

cum

sicut ipsa paternitas

humafiitate

exhibet,

sollicitare

negotium apud sanctissimum dominum nostrum non desidonec nos voti compotes efficiat. Credat autem pater-

iiat,

nitas vestra

non minimam rerum nostrarum benegerendarum

occasionem ex hac promotione, hoc tempore maximé necessario,

quando

belli

tumultus nobis undique circumstrepit,

1483. MÁJUS ELEJÉN.

Hoc enim

dependere.

tum

beneficio

iuvari non possemus postea,

261

tantum iuvabimur, quan si decem nobis crearen-

Plura non scribimus de hoc, quoniam

tur cardinales.

sci-

miis prudentiam et bonitatem paternitatis vestre, qui plura

animo concipere Satis est, quod

quam

poterit,

nos possemus verbis explicare.

simam necessitatem nostram,

maximam

hoc

intelligit circa

urgentis-

ob hoc ardentissimum desi-

derium nostrum, Cetera

diligentia paternitatis vestre reve-

rendissime supplebit,

etiam adversariis nostris ac huius

turbatoribus,

negotii

qui

forte

essent,

sua

prudentia

Pro salvo conductu paternitatis vestre iam hominem nostrum ad Venetos ^) et cooperabimnr, quocumque modo fieri poterit, ut nobis transmittatnr postquam aííeretur, illico paternitatem vestram certiorem faciemus, cuius personam sicuti ex corde diligimus, ita eius adventum avidissime expectamus. Quam etc.

respondebit.

hodie mittemus

;

levél élén

cardinalem Aragonie.

Múzeum

(A M. Nemz.

1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

66.)

151.

május

1483.

Borgia

elején.

híbornokoknaJc.

Inter omnes,

licandum

rbe

és

érsehneh

Tcalocsai tése

Rodrigo

Caraffa

hibornoTcká

Olivér nevelte-

ügyében.

vei potius

supra omnes, quibus nos

sol-

cardinalium negotium ex singulari fiducia

commendavimus, non possumus summopere non laudare simul et

admirari fidem

onis

vestre,

nóta

est.

diligentiam reverendissime

que nobis

efficaci

testimonio

Laudamus quippe stúdium

nationis vestre in tanta

pro

necessitate

nobis,

satis

dominati-

superque

reverendissime domi-

non pro ipso dominó Colocensi,

nostra,

velenczei senatus 1483.

cum omni humanitate impenmájus

24-iki végzésében adja

meg

a Mátyás követe által kért menedék-levelet Aragóniái János bíbornok és

Fontana Ferencz

részére.

Diplom. Emi.

III.

23.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVEEEI.

262

sum, et admiramur, quod tanta est in reverendissimá dominatione vestra hiis,

qui

ne in

humanitás

nobis

quidem qui multa

hiis,

Agimus

expectare scivissemus.

quantam

bonitas,

unquam

nihil

beneíicii

beneíicia

nedm

accej^erunt,

nostra

senserunt,

domi'

reverendissime

igitur-

sed

nationi vestre gratias maiores, quas possumus, quod in hoc

dominum Colocensem,

negotio non ipsum

favore prosecuta, ut nihil

sed nos tanto est

que pertinere unde in spem

eorum,

intermisit

cognovit ad consecutionem desiderii nostri

;

magis accendimur, quod tanti patris interventu atquepatro-

non modo

cinio,

sedis apostolice,

quod non minus pro honore sancte

hoc,

quam

pro

et facilius, et celerius

singulari

regni

nolit erga nos intermit-

vestram, obnixe illám deprecantes, tere

tantam benivolentiam suam, sed

cito

sentiamus fructum laboris sui et amoris. Nos

tam

erga

sibi

venerabilis

illám

grato

ostendere

non possumus, sed brevi

amico

Quod

collocasse.

benivolentie

rbe,

fráter

locuples

huma-

dominationis

vestre

noster

jDrocurator

•germanus ipsius domirii Colocensis,') erga nos,

noster,

fidelis

dominus Paulus prepositus Strigoniensis, protho-

notarius apostolicus

nitatis

quidem

demonstrabimus, humanitatem suam tantam in

effectu

rege

yelit sic prosequi, ut

brevi temporis intervallo debitam ánimi nostri gra-

titudinem

cum

iam ex

fiat,

dominationem

reverendissimam

petimus

fiducia

commodo petimus,

nostri

consequemur. Quod ut

testis

reveriendissime

hoc ex prioribus scriptis suis cognovimus,

sicuti

deciarabit. Qua in re nemo enim hanc rem fidelius peragere posset; que licet nostra sit, ad germanum suum attinere tamen nulli incognitum est. Qui pro nostra parte

eidem

dominationi

vobis ipse

vestre

suspectus non

latiiis

sit,

reverendissime dominationi vestre

sit

Quam etc. A levél

élén

;

Ad Neapolitanum

(A M. Nemz. Miizeum 1656.

fol.

Portuensem.

lat.

Váradi Pál esztergomi prépostról

Péter kalocsai érsek éléte«

deniceps commendatus.

jelzet codexében.

szól e kötet kiadója

Czíih' dolgozatában.

67.)

»Váradi

Századok. 1883. évf.

263

1483. MÁJUS ELEJÉN.

152.

1483. május elején. Caraffa Diomedes grófnak.

Nihil alienum expectationi

tam ex

qiiod cognovimiis

dinalis Aragonie, amici

quam

tissimo

Francisci

promotionem

suam

ad cardinalatum

suo

diligentissime

est in

eo,

charissimi,

Fontana

oratoris

summo

et arden-

reverendissimi

manum

domini

apposuisse

dominó cardinali Neapolitano

negotium reverendissimo

nepoti

factum

vestram, cognito nostro

desiderio,

Colocensis id

nostre

halocsai

reverendissimi domini car-

consanguinei nostri

magnifici

litteris

inagniíicentiam

litteris

ügyében.

érseJcneJc híhornolcká neveetetése

commendasse.

Dici

non potest

quantam ex liac diligentia magniíicentie vestre cepimus animo voluptatem, pro qua diligentia grates, quas possumus, maiores habemus magnificentie vestre, et cupimus aliquando ostendere cnm effectu, quanti hanc operám nobis impensam faciamus. Et quamvis non dubitamus magnificentiam vestram ceptum tanta cum benevolentia negotium, quod nobis cordi esse intelligit, pro sua erga nos charitate minimé intermittere, tamen ut eo celerius res ipsa perficiatur, ex qua non minima rei nostre utilitas dependet, rogamus magniíicentiam vestram,

et currenti, ut aiunt, calcar adiiciamus,

rem apud serenissimura dominum regem patrem nostrum imprimis, deinde apud amicos suos cardinales, maximé vcro apud suum nepotem reverendissimum dominum

velit lianc

Neapolitanum consilio, cura, diligentia et talemque adhibere operám, ut quod summa explicari possit, utilitas

tam ardentissimo

solertia

iuvare,

et maior,

quam

desiderio affectare

cogit, nobis

non negetur. Hoc enim beneficio tantum nos

iuvabimur,

quantum postea

iuvari

longe maioribus bene-

non possemus. Sciat autem magnificentia vestra nihil unquam hac cura et diligentia, que nobis ex ipsa in hoc

íiciis

negotio

commendando necessaria est, neque facere unquam potuisse. Habeat

acceptius

codexben tollhibából

maiestatem.

gratius neque igitur

magni-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

264

rem

vestra

íicentia

diligentia fructiim

lianc

sine

Quam

tione (így) capiamus.

amantem optamus

levél élén

bene valere

eius

pro nctra Lolaet

nostri semper

comitein Mathaloni.

Múzeum

(A M. Nemz.

longiori

esse.

commendatam,

taliter

dilationi

1656.

fol.

jelzet codexében.

lat.

67.)

153.

1483. május elején. Egyik római híbornoJcnah.

halocsai

érsehnelc hibornklcá neveltetése ügyéhen.

Non

magna quadam

sine

extrém a necessitate nostra

et totius regni nostri postulavima-s

bus et

iteratis preci-

a sanctissimo dominó nostro

nobis

creari

litteris,

Hungarum

iam sepe

et eum quidem reverendissimum dominum Colocensem, summum cancellarium nostrum

uiium

cardinalem,

nobis dilectissimum, cuius virtutes et merita tametsi multa

precipuaque

que sola nos iure meritoque ad eius pro-

sint,

motionem procurandam excitare possent, longe tamen maius est, quod ex illius viri promotione, qui ab omnibus Hungaris diligitur, non parva rerum nostrarum benegerendarum opportunitas dependet. Multa enim eius viri opere et indu-

rem nostram

stria agi in

quam

Quo

agerentur.

possunt,

fit,

que

aliter vix vei

rebus

nostris

nunregnl

nostri bene

consultum esse volumus, illum nobis cardinalem

creari totó

studio

flagitemus.

Sed cum ad huius

desiderii

nostri consecutionem opera et consilium reverendissíme domi-

nationis

vestre

non

parum

iuvare

possit,

paternitatem

vestram reverendissimam ex speciali confidentia rogamus et

cum omni

quanti

diligentia obsecramus, velit in

faciat

interponat

amicitiam nostram,

partes

pro

hoc demonstrare, sua humanitate

dominum nostrum, dominorum incredibili quam promotionem, hanc

apud

sanctissimum

sitque bono consilio in sacro reverendissimorum

cardinalium

cetu,

desiderio expetimus, interventu reverendissime dominationis

vestre facilius

consequamur.

Obliget

nos

hoc laboré

sibi

;

1483. JÚNIUS

perpetuo paternitas vestra, que

non modo

nos, sed

obligatum,

Nam

nostris proficeret,

Tel

nos

sentietque

ante

paulo

nobis in hoc complacebit,

totum regnum nostrum

maiora pro

non potest, quantum

dici

265

nimc

reddet

sibi

facere

paratos.

presentibiis rebus

quod tanto cum desiderio postulavimus,

fuissemus

Rogamus

consecuti.

igitur,

reverendissima dorainatio vestra hnic petitioni nostre faveat, et nos

hoc beneficio perpetuo

humanitatis

bonitatis

hiis,

qui forte tante peti-

tioni nostre adversarentur. pro fiducia nostra,

locavimus, obsistere,

antem

Erit

sibi obstringat.

sue

quam

nostram hanc petitionem

in illa

fideliter

et ex corde promovere. Valere optime.

levél élén

Pro ipso archiepiscopo Colocensi commendatorie.

(A M. Nemz. Múzeum 1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

66.)

154.

1483. június

Ulászló cseh hirálynak. Ajánlja az elhilnyt

Perstein Vilmos gyermekeit.

Mathiaá

bozie milosti

Uhersky a Cesky

markrabé Morawsky etc. Najjasnéjáimii dislawowi králi Ceskému a markrabi prieteli

a bratrii na§emu milému,

kral á

etc.

panu Wla-

knieáeti

Morawskému

pozdrawenie

etc.

áádostí

Wbeho dobrého wzkazujem. Nejjasnéjái bratí'e nás mily. Jakoz wosi milosti tajno nejnie, ze po smrti urozeného marsalstwie jmenowaného dédiéne príslusie, kter^áto sirotek

nynie jest

najwyááího

porucenstwie urozeného Wiléma z Pernátajna, komomíka cúdy Brnénské, wérného naseho milého

ponéwadz jest w létech détinsk^ch, a jím zprawowán byti nemuoá, weríme wasi milosti

a,le

pilností prosíme,

odtrhowati neráéite, ifi úfad

úfadu toho od a

nám

jmenowany AVilém

to z

sirotka

úfad

wáie

téhoz sirotka skrze to

k áádosti naáí Pernstajna

zprawowal, jakoáto mocnjr jeho porucnik,

tom öasu

ten

uöiníte,

aby

let sirotcích

pfitom aé

pán buoh smrti neuchowal, dokudá by k jií; ten úfad pri nem az do jeho íiwota

letóm neprisel, aby

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

266

za to prosíme

zuostal,

tom

doufánie mámé, ie jemu

plnó

této naái prosby waáe

milost

poziti

dá.

tom nám

wzláátní pfátelskú libost oká2:e. Dajz pán biioh wasi milosti

zdrawie,

átéstie

my waái milému pfejem. Dán w

wsecko dobré,

wérne jako bratru nasemii

milosti

jeho5;

Budíné,

dominica infra octavam corporis Christi, anno natalis

dem

eiiis-

1483.

Ad mandátum

domini

regis.

(Archiv Cesk;^, VI.

62.)

15.5.

1483. nyarán. IV. Sixtus pápának. Jelenti, hogy Veronai

Gábor

egri Mbornoh-püspöJc élszóval fogja közölni üzeneteit.

Beatissime páter et domine clementissime,

torum

coram,

vestre

in cifra sanctitati

Supplico igitur dignetur ipsum

ensem scripta mea exaudire,

mihique de sine

nomine meo, declaranda.

dominum cardinalem Agri-

sanctitati vestre declarantem

indubitatam

eique

dicendo

mora dare responsum. Altissimus

levél élén

(A M. Nemz, Epistolae P. IV. E.

clementer

fidem

que ipse explicabit, votivum

iis,

post devo-

nonnulla reverendissimo cardinali Agriensi

etc. Scripsi

adhibere, favorabile

etc.

Credentia,les.

Múzeum XX.

—

1656.

fol.

lat.

Monumenta

jelzet

codexében.

17.

—

Vaticana. E. CXXII. Tévesen

1480-ra helyezve.)

Erre a pápa 1483. augusztus 20-ikán a következ választ

Carissime

etc.

Intelleximus ea,

que dilectus

cardinalis Agriensis ex tua commissione nobis retulit

eum

libenter et leto animo,

etiam cardinalis rescribet

tua

aliqua

filius ;

írta

noster

aiidivimus

maximé contemplatione. Idem de

his,

que

excogitata inter

1483. NOVEMBEB jios

simt,

maximé de negotio germani

adhibere poteris

fidem,

tui,^)

cuius litteris plenam

omnibus, que

Dátum Roma

prompti et propitii erimus.

267

etc.

poterimus,

facere

XX. Augusti

die

1483. anno XII. (A

vatikáni

regestáiban.

levéltár

Monumenta Vaticana.

—

Theiner

486.

II.

—

CLXV.)

156.

1483. november

IV. Sixtus pápánah Jelenti a

fölött Tcivivott

Beatissiine páter et domine clementissime, post niei

töröJcöíc

gyzelmét.

devotam

commendationem ad pedum oscula beatorum. Digimni mee in sanctam sédem apostolicam devo-

arbitratus sum, et tioni

atque observantie congruum, ut

quam mihi

et universo

christianö populo victoriam de Turcis divina pietas hiis diebus cpntulit, apostolico culmini notificare

non onimittam. Nuntia-

batur pridem Tuf cos valida j)oténtia ex Missia et precipue ex

AVerbozannya congregatos tetendisse,

Croatiam, et deinde usqué in

Romanorum

terras ditioni serenissimi

imperatoris subiectas

quo rumore accepto, provisiones omnes debitas fece-

ram, sicuti de hoc legato sanctitatis vestre, reverendo dominó Castellano^) tiinc apud

dubitabam salvos

ad propria vix redituros,

illos

agenti

verbum feceram^ quod non si tantum

depredando moram contraxissent, donec ad banum Cröatie,

quibus iussum

fiiérat,

convenirent.

christianis, sic favente.

AVui tima

Quod

Nam cum

et accidit,

deinde Zawi in Carniolig,m et Stiriam

lóca

cesaree

maiestatis

Croátie Mathias Geréb accessit^ per

Dsem

Maraschi

copiis

iter feqerant,

török herczeget castelloi

penetrassent,.

contractis

quem Turci

érti,

püspök.

Deo

.rebus

ipsi hostes traiectp fluvio .

aliaqije, fini-

banus

statim ad

divisisque

noster

locum

trifariam

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

268

quibusdam cohortibus,

hostium

(ut)

iussit,

vestigiis insiste-

rent ac prope adequitareiit, nec solum, quo tenderent, observarent,

sed

tentarent

quos

aut

intercipere

illis

Verum posteaquam immani atque

ferire possent.

barbarico

furore plura lóca cesaree maiestatis diripuissent ac vastassent, onusti spoliis,

captivorum

trahentes

quam

potius

tamen báni

apparatii

nostri

circumcursantes

maximam multitudinem secum

ducentes,

aliquot

revertebantur.

huc

multiplici,

morati

dies

Audito

atque

illuc

investigantes

sünt,

si quo modo vei latenti vestigio evadere posbano nostro a traiectu fluminis elongato transitum

circumquaque, sent, vei

quem prius venerant, occupare. Quod et fececum enim banus noster diuturna illorum expectatione defatigatus, moram enim de industria trahebant, copias suas fluminis, per

rant;

movisset, relictoque traiectu statuisset tis

occurrere,

báni

audito

illi

ubicunque inven-

illis

a flumine

nostri

discessu

vadum contendunt, occupatoque transitu iam mmm ex ducibus cum quinquaginta equitibus transmiserant, cum banus noster cum exercitu accurrit, eosque

festinantissime ad

a traiectu

enim

depulit.

Prelium initum nox diremit, inclinata

die pugnari ceperat

erat

;

autem

dies mensis Octobris

vicesima noná. Hostes non longe ad pedes cuiusdam montis, collocatis

vertice

sequenti diluculo

captivis,

pernoctarunt,

equis

maximo impetu concursum

est,

pugnaque

in qua misericors Deus victoriam nobis et christiano populo contulit. Illa enim omnis multitudo profligata est, duces eorum duo capti et Turcorum duo milia, reliqui partim trucidati, partim

cruentissima atque asperrima commissa,

submersi, flumen

tranare

nostri sünt insecuti.

volentes,

licet

et eös, qui

aufugerunt,

secundum omnem iustitiam

equitatis rationem quidquid victoribus a victis vi

armorum

tamen ne viderer hanc victoriam a Deo mihi collatam minus pro salute

acquiritur, liceat possidenti

impune

christiane plebis,

quam

neque ius

neque etiam

belli,

retinere,

meorum

aífectasse, (így),

hostilitatem,

que mihi cum

pro tutela

cesarea maiestate impresentiarum

existit,

reputans, iussimus

omnes illos captivos salvos remitti ad patrias suas, quorum numerus supra decem milia animarum erat horum pauciores ;

1483. NOVEMBER vii-i

maior numerus fit mulierum

ego pro salute

269

Hoc autem

puerorum.

et christiani populi libenter feci, licet

fidelis

sciam cesaream maiestatem mea huiusmodi studia, que pro sua potius et suorum salute,

quam

facta sünt, aliter interpretatum beneíicio

meorum

defensione

nec uUas mihi pro hoc

iri,

Nam

relaturam.

gratias

pro

anno superiore, cum

que huic haud tanquam christiano imperátori et ob hoc salutis publice comoda gratanter audire debenti,^ significassem, litteras meas nulla cum voluptate suscepit,

eius maiestati victoriam de Turcis obtentam, niulto inferior fuerat, sibi,

immo

et varié scripta

mihi ad

mihi facta a

suis est.

mentio habita per

mea interpretata est, nec dignata est Et nunc quoque non minor iniuria Nam cum illi, de quibus superius

respondere.

illas

tripplici ordine

est,

banum meum

ad insequendum Turcos-

Turcorum

Croatie missi, exercitum illum

in ipsaque Carniolia et Carinthia terris cesaris insectarentur,

non ad offensionem terrarum cesaree maiestatis, sed post illos exercitus ubique locorum infestandos, ab hominibus sue maiestatis invasi, licet se profiterentur pro

comuni

utilitate iussu

báni nostri

eorum

illos insectari,

salute et

acriter sünt

ver immaniter

profligati et

nonnuUi ex

pulsi, ita ut

non tanta nostri dampna a Turcis, quanta ab

illis

trucidati, alii

hominibus cesaree maiestatis susceperunt.

fecti

;

non desunt tamen sed

lumes multis onusti captivis

illi«,

ctitati vestre

omnes

salvi et inco-

alii

spoliis et captivis

redierunt.

lussi

ut a

illis

ex san-

indicia transmit':am,

a quibus-

miranda sanctitas vestra poterit

scitu for-

victorie

non indigna

inter-

pauci, qui vul-

qui comprehensi sünt, adduci, ut ex

intelligere aliqua

tati vestre,

et in ipso

non sünt

hü admodum

nera in ipso conflictu exceperunt,

tasse

Nam

prelio de nostris ultra duos et triginta

íinali

;

huius

sed hec idcirco curavi significare sancti-

potius,

quam ab

aliis intelligat rei

geste

Utque itidem facérét legátus sanctitatis vestre, eum per alias litteras rogatum feci, non dubitans sanctitatem seriem.

vestram pro sua erga

clementia et singulari

erga salu-

tem christiani populi desiderio hec libentissime audituram. Deoque gratias acturam ac prosperis felicibusque christiani populi successibus gratulaturam. Quam Deus conservare

MÁTYÁS :KIKÁLY

270;

sanam

clignetur

aiigmento.

et felicem ecclesie

Dátum

liEVELEI.

sue

sancte regimini et

Novembris, amio domini regnorum meorum Hungarie etc. anno

Bucle, *VI. die

MCOCCLXXXIII.,

XXVL,

Bohemie ver XV. Eiusdem sanctitatis v'estre "

devotus

filius

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie

etc.

Commissio propria domini

regis.

V(étrus) secretarius.

Külczím

Sanctissimo in Christo patri et dominó, dominó Sixto

Eomane

divina providentia sacrosancte pontifici,

dominó

et patri

meo

ac universalis ecclesie

(Eredetije a velenczei állami levéltárban.

kek. IV. 363.

—

summo

clementissimo.

—

Diplomatiai Emlé-

Monunienta Vaticana. E. CLXVI.)

157.

1483. november

Ferdinánd nápolyi hirálynak.

Jelenti a

töröhöh fölött hivivott gyzelmét.

Cum

sciamus maiestatem vestram successus nostros vei

prosperos vei adversos,

pro coniunctione mutua et precipuo

erga nos

reputare,

aífectu,

suos

piacúit

eidem signiíicare

qualem nobis victoriam divina pietas hiis diebus de Thurcis concessit.^)

Quod

intelligat nos,

signiíicare

etiam

christiane salutis negotia

voluimus

maiestati vestre,

curis et cogitationibus

aliis

implicitos,

non intermittere, sed quantum ad non ea modo, que propria, sed

nos attinet, libenter curare et

que communis boni commoda concernunt.

Xon dubitamur

maiestatem vestram, pro suo erga nos amore

commune bonum que

et precipuo in

desiderio, hec libenter intellecturam, nostris-

vei potius christiani

laturam, optantes

illi

populi successibus

bonam valetudinem

cognitis gratu-

et felices

ex desi-

derio successus.

levél élén

Ad regem

Ferdinandum.

(A M. Nemz. Múzeum 1656. 1)

fol. lat.

Ide a másoló által beiktattatott a

a pápához intézett levélbl.

jelzei codexében.

gyzelem

70.)

részletes leírása,

1483. NOVEMBER

271

158.

1483. november

Mocenigo János velenczei dogénah. Jelenti

a törökök

Nou

clubium est rempublicam vestram plurimum debere

reipublice

vestra

christiane,

cuius

existit,

aucta

esse

creditur,

favore

ipsa

status

communitas dignitas

vestri

eadem florere, detriProinde dignum esse atque mutue

cuius incremento

consentaneum

yicinitate

membro

cuius

etiam

enervari potest.

inento

gyzelmét.

fölött Jcivivott

putavimus vobis

esse

significare,

qualeni nobis et nostris pro salute íidelis et christiani populi,

Tictoriam

benignitas

diviiia

contra Turcos concessit.^) existimantes

vestre,

diebus

hiis

Hec

significare

satisfacere

litteris,

quam

est,

narratibus audiatis,

aliis

nostro,

officio

communi apud nos gestum

salute

cum

mus hanc tantam nobis a Deo concessam non parum voluptatis allaturam,

vestris

speris successibus nostris

pro

christiane religionis, oblata

tulaturam.

Que bene

levél élén

(A M. Nemz.

propitio

favore

voluimus amicitie si

quod pro

nostris

potius

presertim credi-

victoriam amicitiis et

huiusmodi pro-

sua humanitate proque bono

Deo gratiarum

actione, congra-

valeat.

Duci Venetiarum.

Múzeum

1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

70.)

159.

1483. november

Aragóniái Alfonz cálábriai herczegneJc.

Jelenti a töröJcöJc fölött Jcivivott gyzelmét.

Cum fraternitas

suos

hostes

plurima non sine animi voluptate audiamus, que vestra,

communis

salute

tanquam validus

exercet, et

visum nobis christiani

populi

Ide a másoló által beiktattatott a

a pápához intézett levélbl.

est

nobilis

tiro

contra

quod apud nos pro pro

mutua

részletes

leírása,

geritur,

gyzelem

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

272

necessitudine et coniunctionis debito eidem (juatenus etsi

intelligat nos,

tanquam

interdum quieti indiügeamus,

nihilominus

munus non

quod nostri

id,

Significavimns hec,

íidelis

domestico otio

officii

publice

est,

clementia

diebus

hiis

concessit.^)

putantes fraternitati vestre rem gratam

quod miinns nobis divina clementia pro salute pro nostro precipuo erga

et cliristiani populi contiilit,

cum

illám amore,

ea communicaremiis,

ut intelligeret

defensioni publice, necessitate imminente,

nec

fruamur,

defensionis

negligere. Aiidiat igitur, quara nobis et christiano

populo victoriam divina

facere,

notum faciamus,

veteres et lassos tirones.

unquam

defuisse

nunquam

Dei pietatem

simul

tam

pro sua fide pugnantibus auxilia

deficere.

extollere,

propitia

nos-

qu&

benignitate

largire dignatnr. Yaleat optime.

levél élén

Ad ducem

(A M. Nemz.

Múzeum

Calabrie.

1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

70.)

160.

1483. november

Estei Hercules ferrarai és Sforza

milanói fejedelmeJcneJc.

a töröhok

Jelenti

fölött

János

Mvivott

gyzelmét. (Töredék.)

Mutua circa

coniunctio

nos prosperi

litterarum

et benivolentia exigit,

Dei munere

officio significemus.

accidit,

Cum

ut quicquid

fraternitati

vestre

enim nos magna cum

voluptate audiamus, quotiens fortunatus

illius

successus sive

fáma jmblica, sive ej^istolari officio nuntiatur idem putamus. debitum nostrum facere, si illi communicata esse velimus. quecumque apud nos hiis diebus .^) :

levél élén

Duci Ferrarié

(A M. Nemz. Múzeum 1656.

et duci Mediolani. fol.

lat.

Ide a másoló által beiktattatott a a pápához intézett levélbl. ')

levél

jelzet codexében.

gyzelem

70.)

részletes leirása,

vége az elrongyollott lapon olvashatatlan.

;

1483. VÉGÉN.

161.

1483. november

Egy

kivívott .

communi

specialiter aífectuosus et utilitati

communi

ut intelliget,

fejedélemneTc. Jelenti a töroköh fölött

gyzelmét. (Töredék.)

fidelium saluti, pro suo in religione

gratulari

publice negotium

nos pro tutela fidelium

astitisse, nullisque

Non dubitamus

audituram,

non negli-

defensione

catholice

omni imminenti necessitate semper

(így) defuisse, quin potius

libenter

ut duximus amicitie vestre,

gamus, nec unquam operám nostram

pepercisse.

que prosperitatibus reipublice christiane

ut salutis

unquam

laboribus

amicitiam vestram hanc victoriam

quod

rei

ipsius

conditio

exigit,

Que

huiusmodi prosperis successibus nostris gratulaturam. bene valeat. (A M. Nemz.

Múzeum

1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

70.)

162.

1483. végén.

németországi fejedelmeJcnelc. Igazolja elhatá-

rozását, liogy a török császárral fegyverszünetet köt.

Superioribus diebus significaveramus quales nos christiani

successus divina

populi

contulerat,

clementia et

amicitiis vestris,

pro salute

qualiter

fidelis et

recuperatis

illis

animabus, que de terris cesaree maiestatis in miserabilem servitutem ducebantur, iidem Turci per nostros fuerunt pro-

Nunc restat, ut ea significemus, que postea apud nos cum oratoribus Turcorum cesaris acta sünt, qui hiis fugati.

diebus

ad nos missi venerant,

offerentes

nobis

pacem

treugas a dominó suo cesare, quod nos minimé refutavimus

nam

et misso prius ad nos eius nuntio cum litteris, responderamus per hominem nostrum, nos quidem treugas cum

A lap,

melyen a vége

melyen a levél eleje állott, a codexböl hiányzik. fels részén el van rongyolva.

áll,

HÁTFÁS KIRÁLY LEVELET.

lap,

MÁTVÁS KIRÁLY LEVELEI.

'•JTA

maiestate non querere, verum oblatas,

illa

nibus et

factum,

est,

miseramus,

treugas

quantum

revolveremus, quid et

pro salute cliristianitatis

cogitaremus

;

ver

ntilitatis

iugus labor noster

miserabilem

vére

reipublice christiane hac nostra tempestate, qiie

orbata atque

tntore defensoreque

sudore

fit preservata

omni prorsus

nostro

;

quos negotium defensionis non minus,

hiis,

nos, vei fortasse magis,

verum etiam sudantes nos

quam

interdum

;

revolventibus

nobis

atque

a longe

labores nostros

presidii

oblatis

ultro regnis

rebus

detrimentum

igitur

mentem, quanto iam discrimini ipsis, qui terra marique non

christianis

et dominiis

eíFectis,

subministrare

nostris

ut se rebus

poterant,

in iniuriam

atque

Turcorum

cbristianorum

insuper

tributariisque

Hec

simus. Venetis

soli obiecti

parum et

subit

nec solum

iam rerum pondere nos defa-

ruminari,

nos, tangeret

vei in aliqua parte relevari,

speculari, pressurasque nostras pro nicliilo reputari.

nos

laboré,

quantum licuit, a multis calamitatibus ex alio tamen revolvimus, non ^) satis recte

labores nostros non recognosci

tigatos

destituta,

conditionem

et sangiüne,

nobiscum agi ab

quam

cum

tametsi animo

impensus hactenus pepe-

piiero

etiam

nos

propositum

conclusasque

confectas

strictissima promissione remitteret

risset,

itaque

Sic

tantummodo

declarandum

qiiem

iiostrum

equis conditio-

Turcus imperátor nostre voluntati libenter per oratores suos cum ipso primo homine

acqiiiesceret et iiostro,

non refutare.

admitterentur,

honestis

cesari

traditis,

christianis sub-

trahere vei potius obicere, et sub pretextu societatis Turco-

rum conceptam

christianitatem

malitiam possent liberius exercere,

tore

sanctam sédem apostolicam

quoque Romano qui

principium et

caput esse deberet,

cúm

nostro

semet de nobis

vias etiam inhonestas et saluti

bellum, quod nobis

cum

impera-

pacem ab eodem Turco, destinatis maximis mune-

christianitatis

totius

detrimento, flagitante,

universam

totius defensioiiis christiane auctor,

misso sepius et iterum oratore et ribus,

illó

codexben tollhibából

scandalo

ulcisci

contrarias querente,

est,

nos.

per omnes

ob hoc

quod nos nunquam

ince-

1483. vKíiÉN.

quamvis

l)issemus,

miiltis

ipse inchoasset

primiis

paCem cum Turcis

primi

Turcorum multitudine

tanta

circumquaque

latéra

igitur nos

in dissessione

(?)

omni

quoque, qui qui

adliuc

cum eisdem sufficere,

christianitatis

semper

infestante,

nisi

lacessiti,

regnicolas

existimantes vires nobis non

sols non remanere,

cum

iniuriis

potuimus,

facere

anteá requisiti íiiimus,

sepe

magnis

nostros síibditos et

malo lacessendo, piacúit

lionestatis

<iui

275,

omnia

cum nostrorum

cladibus et i)ericulis sine aliorum concursu minimé valeamus

quia

dimicare; nostro

perire

unquam

nulla

etsi

pereundum est, primi nos cum regno quamquidem pacem nos profecto

nolumus

;

ratione nos

f'ecissemus,

vei

aliorum, qups

equaliter vei forte ampliiis negotium tangit, iuvamina sentire, vei vires nostras assiduo laboré detritas sufficere tanto pon-

Hec autem

deri vidissemus.

pro debito amicitie mutue sig-

nitícanda curavimus, sicuti et alia et

principibus

imperii

aliis

amicitia vestra intelligat

etiam

rum

victos rationibus

oesare devenisse,

omnia

notificare

magna

scitu digna vobis

consveti

sumus,

necessitate constrictos, multis

ad treugas huiusmodi cum Turco-

aíFectioneque naturali,

quandp

diligere tenemur, coactos, ut

qua nos ipsos

alios rebus suis intentos,

nec ulla super nos misericordia moveri cerneremus. nos ipsi saltem nostri misereri cogeremur et rebus nostris providere,

donec

divina

aperiret.

clementia

cordis

Hoc cum Deus

oculos

ex alto

aliorum principem

concesserit,

sicuti

ab hoc onere, quod nostris impendebat humeris, non

2)rimi

recessimus, ita nec ultimi accedere velimus,

pária

nos

cum

dummodo

cetera

affectu videamus.

levél élén

(A M. Nemz.

principes imperii.

Múzeum

,l6i56. fol. lat.

jelzet codexében. 101.)

18*

MÁTYÁS KIllÁLY LEVELEI.

276

163.

1483. IV. Sixius pápának. Kéri,

hatalmazza

fel

hogy a kalocsai érseket a péterváradi apátság birására.

Beatissime páter etc. Abbatiam Waradinipetri, qiiam omnes archiepiscopi Colocenses ab initio tenuerunt, vacaiite nuper ecclesia Colocensi in manibiis nostris aliquamdiu reteutani et demum cuidam Alemano professo ordinis sancti Beiiefere

dicti sie

pro iiostro beneplacito ad tempus commissam, eidem eccle-

Colocensi (contulimus) que (cum) pro deíFensione regiii

nostri, in partibus illis inferioribus gentes tenere habét, niniis.

gravaretur, quando

patus

quodammodo

illa

abbatia, que de

membro

archiepisco-

dependet, adiuta non foret (így). Quapro-

pter supplicamus sanctitati vestre, dignetur abbatiam prefa-

tam

dicto archiepiscopo Colocensi, durante vita huius moderni

cum

archiepiscopi, annectere, et gubernationem illius

administratione auctoritate apostolica conferre.

abbatia rite gubernari in

destituta

preter

foret,

susciperet, abbatia

re utrique

ecclesie

Colocensis

ecclesia

hoc,

quoque

ipsa

rem,

quam

faciliter iret in

sanctitas

obsequiis

vari

incolumem

vestra

nostris

ruinam.

statu

diutissime

ecclesie

sue

sancte

Qua

quietiori

eupimus ab eadem

optantes illám

et felicem

abbatia

quod multa exinde incomoda

comodiori providebit; nobis quoque faciet gratiaa

vestra promereri,*)

et ipsa

partibus nisi ab archiepisco])is-

illis

quandocumque

potest, et

Nam

plena

singulasanctitate-

nobis conserregimini

augmento. Dátum.

levél élén

(A M. Nemz.

Monumenta *)

pontificem.

Múzeum

1656.

fol.

lat.

jelzet codexében.

62.

—

Vaticana. E. CLII.)

pápa 1483 november SO-ikáa adta hozzájárulását. (Katona

História Archiepiscopatus Colocensis.

461.)

;

277

1483.

164.

1483. IV. Sixtus pápánaJc. Gergely atyát,

Beatissime páter

etc.

ísimis

de causis,

non sine gravibus

Morauis

libus et

lantissima

sit::,

custodia

qua

ecclesia ipsa consistit,

circumstrepentibus

indiget,

atque miütiformes insidias

hostibiis

retinuimus

Almanisque Austra-

hoc ob arcem eminen-

finitima, et propter in

urgentis-

hactenus sub nostris manibiis

enim in confinibus regni nostri

tem^'atque fortissimam,

dudum

Ecclesiam Nitriensem iam

pastoris solatio destitutam,

<ist

ferencz-rendi

a nyitrai püspökségre bemutatja.

szerzetest,

hinc

quam

inde

tanquam

contra illám,

contra clavem regni nostri tendentibus,

vigi-

nos de

manu

hostili aliquotiens

non sine magnó laboré liberavimus, nec

modica pericula ex illám immissa est,

eiiis

munitione, quoties

experti.

Nam

invaserant, ex ea arcé média Bolienios non

semel perfidia

maniis ad

liostilis

Polonos,

cum

yeme expugnari opportuit, et eorum prelatorum, qiii illám

gubernabant, admissos non sine gravi nostrorum illa

expulimus. ITnde factum

quam

regniim

est,

strage de

qiiod tanto tempore

nun-

voliiimus alicui ecclesiam illám committere, metuentes

Terissimilia et

iam non semel experta pericula ex

et regno nostro provenire; nec fit persona,

illa

nobis

cui illám con-

auderemus propter varietatem hominum

fidere

tempore vére vestra,

que

fidei

constantiam.

quanta nos ab

Scit

liys,

et rarem lioc enim bene sanctitas

quos ex infimo loco ad

summum

dignitatum gradum extulimus, pro nostris maximis

l}eneiiciis

perpessi sumus, et qualem nobis gratitudinem hü,

quibus plus fidebamus, ob nostra runt.

Quamvis

infinita beneficia

repende-

secundum

igitur iusta foret atque rationabilis

Deum causa, si nos illám usque imperpetuum retineremus sub potestate nostra, tamen considerantes ecclesias episcopales sine pastore non rite gubernari,

non

rite

vitio et

membraque

sine capite

suum peragere officium, cogitantes etiam Dei seranimarum beneficio detrahi, si quid negligentie in

ipsis ecclesiis divino

cultui dedicatis

non credamus de pristino ipsius

committatur,

quamvis

ecclesie cultu aliquid nostris

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

278

temporibus diminiitum, tamen ut ecclesia tio

non frustretur, deliheravimus ad

miuorüm

fratribtts ordinis

fratrem t(alem)

nnum

eligere

commendandum

de hac nostra voluntate

non tamen

;

illi

quoniam

aperuimus,

quitquani siimns.

certi

a sanctitate vestra strictissime iniungatiir,

nisi id sibi

Quare

pariturum.

illmn habilitare ad illám ecclesiam, tute sancte obedientie, et

opus

digiletur

snpplióamiis,

vestre

sanctitati

illuni

aliquoinodo

huiusmodi yoluntati nostre

nec

reliictaturum,

sancti Francisci de observantia

confesáorem nostrura, ^virumet vite sancte.

merito

et doctrine

pastoris soIm-

illa

illani

mandareque

in vir-

illi

etiam sub censuris. ut

est,

régimém assummat et non audeat quovismodc> nostre voluntati reluctari. Nos autem providebimus, quo et ecclesie illius

ecclesia illa

hpnorifice per

diligens custqdia arci

tas vestra

larem.

cum hoc

Faciet in hoc sancti-

adhibeátur.

non tam nobis, quam

Quam

ecclesie

illi

gratiam singu-

altissimus etc,

levél élén

(A M. Nemz.

Monumenta

illi

gubernetur,

illum

pontificem.

Múzeum

1656.

fol.

jelzet codexébén.

lat.

62.

Yaticana. E. CLIII.)

165.

Veronai Gábor egri híbornoJc-püspöhne^, a

1483.

nyitrai

püspöJcse'g betöltése tárgyában.

Intelliget paternitas vestra ex copiis presentibus inclusis,

quales litteras

scripserimus

ad sanctissimum dominum

jiostrum pro facto ecclesie Nitriensis.^j vestre

nitati

jpsa litteras uostras

summo

hoc autem

sit

certa

quod

paternitas

in ea re postulamus.

quod nos

vestra,.

^ecretp ^et fratre (Iregorio nesciepte tractamus

,')

;

Gergely atya, mint az alábbi levélbl kitnik.

°y li&Bá'L

'magelz ázám

nos pater-

rogantes, velit

pontili ci inscriptas eius sancti-

tati presentare et simul obtinere,,

Quam rem

commendamus,

diligentissime

alatt.

scimus enim.

1482—1483.

279

quod si sciret, nullo pacto facérét. Sed nos non tam illius personam in hoc resincimus, sed nostram et illius ecclesie

Cum ver

utilitatem;

mandabitur, ut remota omni

stricte

excusatione ecclesiam illám

timc statim nos ipsi

siiscipiat,

pro eius conlirmatione ad apostolicam sédem destinabimus, et

tunc coníirmationis

faciemus.

Scit

aiitem

litteras

paternitas

sed()

apostolica

bene

vestra et

extralii

vidit eius

esse tenuitatis ecclesiam illám, ut nihil habeat preter arcem.

Nos tamen

illám iuvabimus et ita decorabimus, ut episcopus

ipse, qui alioquin

sufraganeus archiepiscopi Strigoniensis

est,

manere cum honore. Factum etiam ecclesie Scardonensis paternitati vestre commendamus, rogantes, ut

possit

illa

nondum expedita primum expediri, quomodocumque potest, nostro sanctissimum dominum nostrum, si

confirmatio Archangeli

nolit nos vei in hoc, vei in alio facto

nostris iuribus perturbare,

obsequi

sedi

apostolice,

faciat

est,

et petat

ut sua

quamnomiue

sanctifpf"

etiam Modrusiensi in

credatque nos longe plura posse

quam

hü,

qui

nostra

apud

iura

suam sibi preter nostram voluntatem vendicare Quod antequam faceremus, mallemus etiam gravia

sanctitatem nituntur.

pericula experiri et omnia extrema tentare. Sed nos confidi-

mus

in clementia

levél élén

(A M. Nemz.

domini

et benignitate sanctissimi

quod sua sanctitas nos iuribus non turbabit.

Agiiensem pro eadem

Múzeum

nostri,

favorem cuiuscunque in nostris

1656.

fol. lat.

re.

jelzet codexében.

63.

166.

14S2 — 1483.

Riario Jeromos rjrófnah, IV.

Sixtus pápa

unoTcaöccsének. Köszöni jóindulatát. Illustris

amice nobis

dilecte.

officiosa benivolentia

humanitateque tua erga nos et dignitatem nostram, de omni eius

humanitate erga nos impensa,

referentibus et precipue isto ')

lohanne

vitéz János szerémi püspök.

quam \(ali)

et multis

aliis

oratore nostro

280

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

(leclarante cognovimus, grates dicimus amicitie vestre infínitas, et

ei offerimus ad omnia, que factu nobis possipro eius complacentia et amore, iinde et quedani

nos vicissim

bilia sünt

iniungimus

prefato

oratori

referenda, rogantes eam,

que nostro nomine eius

dixerit,

honorem nostrum

nostro

amicitie

tue

nobis

eius dictis et relatibus in omnibus,

iit

indubitatam fidem adhibeat, et (ut

sólet)

liabeat

commendatos.

Dátum.

Ad comitem

levél élén :

(A M. Nemz.

Múzeum

leronimum.

1656.

lat.

fol.

jelzet codexében.

45.)

167.

1484. július

svájczi höztársaságnah.

Késznek nyilat-

a Tcöztár saságtól ajánlott Gradner János osztrák urat

Jcozih

jpártfogása alá fogadni.

Mathias von Gots gnaden zu Hungern und Beheim kunig lieb

bittet

er in

etc.

Edeln,

fürsichtigen,

Uns

puntgenossen.

ersamen,

ewr

brieve,

besunder

weisen,

darinne

uns

Hannsen Gradner mit sinen slossen und gütern, die landen Oesterreich, Styr und Kernden hat, in den

gegenvürtigen

veliden,

und uns

sein,

wo wir

verwannten,

die

befriden,

Írem innhalt vernomen. uns

sein

zwischen für ist nit

wonder euch

wissen, tun wir gern

auch von euch nit

anders

maiestat

kaiserliclier

komén, und habén die

gegen

unnsern

gevallen,

versehn

uns zu bescheen.

Nachdem aber

ir,

als

die wir zu

vil

malen an euch getan habén der

als

uns nit zweiflt aus unsern

schrifften,

ursacli

auch des unrechtens so uns zu solher vehr gegen seiner keiserlichen wirdé und seinen erblanden bewegt hat, wol

und dergenant Gradner der ietsgemelten land einwoner und der keiserlichen maiestat verwant ist, wir auch bisher nit dann schadens von im habén gewerten bericht

müssen,

seit,

er hat mugen geflissen hat, fiigt dermassen so uns nur unfug das wir meinen nit .gonnen solt, davon komén mag

des er sich

uns nit in noch ander ir

uns als

1484. NOVEMBER 10.

Aber euch zu

zu befrideeii.

und

t^rgeben

für

uns sein

uotdurftten

bekennen,

oífnen

sloss

íiucb alsó zuschreiben,

gevallen,

berni

sein

281

will,

sich

aiicb

uns

unsern

wir

als

aii

inn

dann

zu gnaden auf-

wellen wir in gern

nemen, für den unsern balten, und vor andern bescbirmen.

im bestén nach gelegenbeit des handehis von uns versteen, dann eucb gunst und guten willen zu wellent

8()lchs

beweisen

wir

sein

fasst

wolgenaigt.

Gebén zu

nacb sand Ulrichstag, anno domini

freitag

etc.

Offen,

LXXXIIII,

Hungerschen im siben und zweinsigisten und des Behemiscben im sechzebenden jaren. unser reiche des

Ad mandátum Külczím Aveisen

grossen

Den grosmechtigen,

örttern,

allén

altén

pundes

steeten

edeln,

domini

fürsichtigen,

regis.

ersamen,

und lendem der eidgenosschaíft des

oberdewtscher landen, unsern

getrüen

lieben

pundgenossen. (Eredetije a zürichi állami levéltárban.

—

Segesser

hungen der Schweizer zu König Mathias Corvinus,

Die Bezie-

87.)

168.

1484. november 10. Felkéri ket,

Emészt

Wir Mathias von Beheim

és Albrecht szász herczegehneh.

hogy a császárnah

kunig

etc,

Gottes

embieten

reichs erczmarsclialh

ne nyújtsanah.

gnaden zu Hungern und hochgebornen fursten

den

unnsern besunder lieben frunden,

Romischen

segítséget

bem

Ernsten des heiligen

und curfursten und Albrech-

ten gebruderen liertzogen zu Sachssen, lanntgraven in Dorin-

gen und marggraven zu Meissen. unnser fruntschafft und was wir liebs und guts vermugen zuvor. Hocligeborenen fursten, besunder lieben frunde.

Uns

lanngt wie der Romisch

und annderen des heiligen Romischen ubung und arbeit sey, die wider uns in und beistannd zu bewegen und aufzubringen. Nu zweiflt

kaiser bei ewern liebn reichs hilft'e

uns

fursten

nit,

ewer liebe habén aus vorigen unnsern

schrifften, die

wir menigermal an euch und annder fursten ins reich habén

282

MÁ'ryÁs király; levelei.

ausgeen lassen, wöl vorstannden, diirch we und warumb

Avir

von seinen keiserlichen wirden geraiczt und geursaclit seien wider in

xu kriegen,

wie

daz

vorslag,

den wir im

ausszaigt,

sunder

krieg

albeg

umb gemains

auch zuvil macii

wir uns

gegen im fruntlicher einigkeit nit aus

not, als

dann das der

gehabt und noch habén

nucz willen der cristenheit^

damit den feinden unnsers glaubens fruchtberer widerstannd beschee, erboten

und im darinne mit mercklicliem unnserm

sdiaden doch der christenheit zu gut solhe erbere leidliche

und mer dan genugsame

mittel furgeslagen, durch die sich

erfindet wir nit seiner lannde lewt

noch guts, sunder

wider die ungelaubigen ainer solhen er on das billich

christenlichem

tuen

solte;

solhs

glaiiben liat

allain.

begert habén, die

hilíf

zu tun schuldig

ist

und

uns aber nach manigem ver-

suchen von im nit gedeihen, noch widerfaren mugen, noch er das aufnemen, noch tun Avellen, sunder hat es alles abge-

und voracht und damit ersein angefanngen furnemen wenn er vermugen hat die Turcken und annder wider uns auf bewegt, als er aucli ewer lieb und annder des reichs fursteu, wo im verfolgt wurde, gerne zu widerwertigkeit und ungunst wider uns raiczte und liede. Aus dem allén ewer lieb vorsteen und abnemen mugen, was wir wider in hanndlen, daz wir von im groslich darzu geursaclit und gedrungen worden zu tun. des wir vil lieber wo uns ichts gleichs und billichs von im slagen

destbas gegen uns vob-eckhen mocht,

begegent oder dieweil

wir

bescheen

were wolten uberhaben

dann zu ewern lieben

unnsern

als

sein.

Und

besunder

und frunden sunder vertrawen habén und uns zu euch aller fruntschaíft und gutens vorseheu auch ungezweillt seien, ewer lieb habén an solhem auch annderm, daz uns zu argem gedeihen solt nit gevallen so bitten Avir dieselben ewer lieben mit sunder hohem und gannczem vleiss,

lieben brúder

ob von seinen keiserlichen wirden uns zu unglimpf ichts an

euch gelanngen oder von der begert were oder noch wurde,

einicli ir

hilíf

wellet

wider uns an euch

dem dhainen

glau-

ben gebén, noch euch wider uns bewegen lassen auch dheinerlay hilff wider uns gebén noch tun, sunder in den dhigeii still hallten und uns ob die sachen durch yemands anndert>

^8»

1484. KOVEMBER 10.

gebraclit wiirden Tjisáüf tinnser' ferrer veraritwor-

eiich

timg,

wo wir darzti

wir

(lie

gelasseír ntid ufis die nit als

vormák

und lumseí bötschafft, die wh* dárzit schikhen, mit gnugsamem glaitt fursehen wirdet, vöf eWr gesclieeií' íst

abgeslageil

und anndem

sy fur unnser

gerne tuen,

ewer

lieb

fruntlich

Prespurg,

lieb

und dém und gutz zu tun' 'wisséil^, frunde hallten und iii álbég

ist,

daz wellen wir

wann

besundér

was auch

in lieb

dáz sy déás-

verfiigen,

wir

dáz

Angeseliei),

nichts

reich

bey anhderen

aiiclr

gleiehen auch tun. heiligen

tun wollön ent-

heiligön reichs -fiirsten

des

habén

schuldigt

mit

lieb

umb

sy,

wo das ymmer

Aviderumb

beschuUden und

erkennen.

an mitwochen

LXXXIIII., unnser

kumbt,

Gebeil

anno domini Hüngrischen im sibenund-

Martini,

vor

zti

reiclie des

etci

und des Behemischen im sechzehennden jáfemi.

zAveinczigisten

Külczím

dieselben

schulden

Den hochgebornen

fursten, unnsern besunnder lieben

brúder und friinden, hern Ernsten des heiligen Eomischen reichs ertz-

marschalh und hern Albrechten gebrudern, hertzogen in Sachsen. lanntgraven in Duringen

marggraven zu Meissen.

iiiid

(Eredetije a drezdai állami fölevéltárban,)

Erneszt herczeg szolt,

maga

Durchluchtiger

wes wir

libes

1484 deczember 6-ikán

és testvére

nevében

konig,

fruntlich willig dinst, tínde

unsir

unde guts vermogen

következképen vála^

allezceit zcuvor.

Lieber herre

unde brúder. Als ewer konigliche wirde dem hochgebornen fursten hern Albrechten auch herczogen zu Sachssen

uuserm liében

brúder und uns geschriben, das ewei* koniglich wirde angelángfc^

Romisch keiser bey

das der

seiner lieb

Romischen reichs fursten

heiligen

uns

und anderh des

ubung und

arbeit sey, die

wider uch in hulffe und beistand zu bewegenn und ufczubreügen

und vch zweifelt nicht

sein

ewern

ewer

schrifftenn,

sein lieb

die

darch

lichen wirde gereiczt ir

euch zu

und wir hedten ausz vorigen

koniglich

uns und ander fursten

wol verstanden,

und

lieb

wirde maniger mai ah

ins reich hett aussgehen lassen,

we und wurumb

vön seiner keisér-

und geursacht weret, wider

vilmaln

gegen

imíe

fruntlicher

ine zu krigen

einigkeit

nicht

áuss not, als dann das der fürSlag dön ewer koniglich wird

irin

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI,

284 alweg

krigen

und nach hett

gehapt

gemeins nucz willen der cristenheit,

auszczeigt,

damit

den

umb

sunder

feinden unsers

glaubens fruchtpar widerstand

geschee erboten und ime dorinn ewerm schaden, doch der cristenheit zu gut erbare leidliche und mer denn gnugsame mittel furge-

merglichem

mit

soliche

slageu durch die sich erfunde, das

guts sunder

nicht sein lande lute nach

wider die unglaubigen

alléra

einer

solicben

hulffe

begert hett, die er ane das cristlichem glaubem zu thune schul-

dig wer und billich thun solt solichs hett uch aber, nach man-

ehem ersuchen von ym er

das uíFuenaen

und

slagen

nit

gedeyen nach widerfarn mogen, nach

nach thun wollen,

und damit

veracht

sunder hett es

mocht wen

destebasz gein uch volrecken

Turcken unnd ander wider euch ufbewegt, ander des reichs fursten,

wu ime

wertigkeit und ungunst wider

alles

angefangen

sein

vermugen

als er

abge-

furnemen hat,

die

auch uns und

wurde gern zu wider-

verfolgt

uch raiczte und

liede,

mit dem

und abnemen mogen, was ewer durchluch-

allcn wir verstehen

tigkeit wider yn handelt, das ir von

grosslich dorczu geur-

sacht und zu thun gedrunge wurde,

des

und

ichts gleichs

von

billichs

wolt vberhaben

vil

lieber,

von uch

von ime begegent ader gescheenn wer, sen

und

ewer

koniglich wirde

unserm lieben

brúder und uns sunder vertrawen habt und uch

zu seiner

und uns

lieb

aller fruntschaft

und guts versehet, auch

ungezweifelt wert, das sein lieb und wir an solchem auch anderm das uch zu argem gedeyen solt nicht gefallen hetten und bittet sein lieb lich

und

wirde

uns, ab

von seiner keiserlichen wird, ewer konig-

zu unglympf icht an

ader von der ainche

hilífe

wer ader nach wurd, das gebén hilffe

nach uns

und uns gelangen,

sein lieb

an sein lieb und uns wider uch begert

sein lieb

und

wider uch bewegen

wider uch gebén nach

thun,

haltén und ewer koniglich wirde,

dem keinen glauben

wir,

auch in keinerley

lassen,

sunder in den dingen ab die

sache

durch

stille

ymands

anders an uns gebracht wurden, biss uf ewer ferner verantwurtung,

die ir

dorczu

gelassen

und

die

^escheen abgeslagen und uwer botschaft, die mit

gnugsam

geleit

versében wurde

fur uns

nit als vormals

dorczu schicken,

und andern des

heiligen reichs fursten thun wullet endschuldigt habén, auch by

andern verfugen

das sie

desglichen auch

thun augesehen,

das

285

1484. NOVEMBER 10.

ewer koniglich

wenn

und dem heiligen reiche

mit yn

wirde

und gut zu thun

lieb

wisset,

niclits

fur ewer besunder lieben

sie

frund haldet und in alwege gerne thun was yn lieb were,

umb

erbitunge

sein lieb

und

uns,

auch

sie

mit

ymmer zu

das

schulden qweme, freuntlich widerumb zu beschulden und erkennen,

als

awir

solch

ewer

sall

schril)en

und

widerwille

maiestat und

wirde

koniglich

die

ungernne

gar

hendel,

war wissen,

vor

unde

gehort

zwischen

sicli

uch haltén, ein gancz

das wir

uns

das

der

der keiserlichen

getrewlichs

denn

leid ist,

wir wissen und befinden, das es unserm cristlichen glawben der

dem

keiserlich maiestat seinen erblichen landen,

heiligen reiche

Dewczscher nation, auch ewer koniglich wirde und ewerm reiche

und abbruchlich

schedlich

ist,

so víl an

das wir,

uns

ist,

der almechtig got sein gnad darczu verleihen gern wulten vor-

koraen helffen und habén dermass ewer koniglich wird beruren,

von der keiserlich maiestat langeczeit sunder

kurczen tagén

commissarii grafen

von

dorinn er

ist

kein

schrift

Hawge von Werdemberg

keiserlich

entpfangen

uns von der keiserlichen maiestat

zukomen,

ein schrift

wegen

maiestat

hegért, das

wir

andern kurfursten und fursten des reichs in den suchen so sich

zwuschen der keiserlich maiestat und ewer koniglich wirde haluf ein tag gein Franckfurt komén,

tén,

maiestat

als

unserm rechtten

unde

des wir der keiserlich

gnedigsten hern zu thune

schuldig sein und so solicher tag fur sich gehen und wir dorczu

komén,

denne

wir

auf solichem

koniglich wirde von der keiserlich

vernémen,

ewer

das

commissaryen ader

zu rede geseczt und verunglympf wurde, so wullen wir

"{indern

ewer

tag

maiestat

koniglich

schreiben

Avirde

dagegen

zu fruntschaft

furhalten

ewer

und getrewlich

und ytzigs

helífen

und raten^

das weise und wege furgenomen dadurch die keiserlich maiestat

und ewer koniglich wirde auss dem vnwillen und verterblichem gefurt, zu

wesen werden, allém uff

das

wir

eynigkeit und guten

willen muchtet

verfugt

vor alles anders zu erfarn begirig und midt

unserm vermogen

dorczu zu furdern geneigt

Koburg, an montage sante Nicklaus

tagé,

sind.

Gebe

anno domini

etc.

LXXXIIII. Ernst von Gots gnaden herczog zcu Sachssen (Eredeti fogalmazvány a drezdai állami fölevéltárban.)

etc.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

.286

169.

14S4. II. Bajazed török császárnah.

fegyverszünet

föl-

tételeit elfogadja.

Bajazed Mátyás királyhoz intézett levelében

II.

»y estre

pore patris nostri defuncti nostro

quoqup ductus motivo, a nobis

subditus erat imperio,

se avertit

Agnovimus

potentie subdere öportet.;

cum imperatore Romanorum si

írja

notificamus serenitati, quod rex sul tanús, qui tem-

satis

quem

;

iterato nostre

ut vestra serenitas

etiam,

Volumus

agere habét.

vestre piacet serenitati, usqiie ad quinque annos

pacis firmare

nunc,

ergo,

... treugas

.«

(Epistolae. P. IV. E.

I.)

Mátyás válasza így hangzik

Potentissime

princeps,

domine amice

nobis

dilecte.

Intimata eiusdem vestre potentissime maiestatis nostre transinduciarum

serenitati pro parte

missa

sonantía pláne per-

que sicut potentissime vestre maiestati,

cepimus,

nostre placeht

t|ui nostris reciisant

gere opus

cum

serenitati,

nonnulli

ita

etiam

forent contumaces,

parere mandatis, quos etiam nos corri-

Igitur ad eiusdem vestre potentissime maie-

est.

treugam usque ad annos prefixos indulsimus, fideque nostra qua fungimur christiana promittimus eam vota

statis

immediate firmiter observare;

nostram observantibus parte

maris

vestre

maiestatis

qui

cum

exercituantium

suis

nullus

Deo

regnis

fidem

et signanter ex ista

more pro parte potentissime

ad coníinia regni nostri treuga premissa durante.

libere

Demum

placuerit et nostre parili voluntati, treuga pacis per-

petue inter nos poterit radicari.

tamen,

exire audeat, demptis institoribus,

mercantiis

venire possint et rédire, si

ita

nullibi noceatis,

levél élén

(Epistolae.

Dátum Bude

Eesponsoria Mathie regis.

P. IV. E.

II.)

etc.

1476—1484.

287

170.

1476 — 1484.

hen támadott

és

A gyri

pápának.

a szentszéhhez

püspöTcség

tizedei ügyé-

pernek mielbbi

feléhhezett

elintézését kéri.

Beíitissime

pridem

iani

íjater

etc.

In causa decimaruin,

qua

ab una

inter fideles nostros reverenduni t(aletn)

et t{alem) certa litis et controversie matéria suborta et

Komanani curiam eiusdem doniini

delata

t(alis)

intelleximus

fuerat,

novam rursum contentionem

querelis

accessisse,

jisserentibus nonnullis plebanis de diocesi Jauriensi, qui scilicet

nuper ad

Románam urbem

accesserant et se exemptos

alegabant, ius ipsarum decimarum ad neutram partém eorum,

qui prius litem super ipsis decimis inchovaverant, sed ad se iib

antiquo pertinere, et hoc pretenso ab ingressu synodi sui

ordinarii se exemptos haberi nsque decisionem tratis super

falsa

hoc buUis sanctitatis

plebanorum

vestre,

litis,

impe-

Que

procurassent.

assertio tametsi, ut accepimus, rationibus

et'ficacibus procuratoris ipsius

episcopi

Jauriensis et etiam

nonnullorum aliorum istarum rerum notitiam melius tenen-

tium testimoniis confutata nostras

tamen ut de hac re per quorumcunque

sit,

informata contrariis

litteras melius

assertionibus fidem non habeat, sed potius cognita rei ipsius veritate litibus íinem inter

partes

imponat

litigantes

fáciat,

quod iustum

comodiusque

facilius

decerni,

volumus sanctitatem vestram, omnes episcopatus

est,

scire

totius regni

decimarum a primis fundatoribus, divis quondam regibus Hungarie nostris predecessoribus esse institutas, nec alicui preter episcopos et quasdam alias pernostri super redditibus

quorum numerus satis parvus est, plédecimarum competere propter quod sanctitas vestra intelligere potest plébános ipsos falso, quod de iure ipsarum decimarum asserebant, fuisse machinatos, sonas ecclesiasticas,

num

nec

ius percipiendarum

uUam

adhiberi. gratiis,

talibus

;

calumpniis

debere

falsitatibus

fidem

ideo sanctitas vestra locum dare non velit

quas de non

visitanda

suggestione impetraverant.

Nam

synodo si

sui

fieret,

ordinarii

posset

illis

falsa

magna ex

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

288

hoc sequi confusio, sie

et presertim

riiipplicamus sanotitati vestre, ut

que inique

iustum a sanctitate vestra impetrata

Romána

Dei honore inprimis ribus per

gratum;

faciet

enim

hoc

tam

nobis gratiam singularem. Altissimus (A M.

—

Neiiiz.

Múzeum

Monumenta Vaticana.

1656.

quoque

nobis

non

fol.

t(alem)

pro

iuribus

et terminari

diffiniri

Quod

dignetur sanctitas vestra.

que a multis tempo-

oppressa

satis

Deum

secundum

preter

dilatione

iilteriori

et ecclesie illius,

manus potentium

destituta fit,

absque

ventilatur,

revocare, litemqne

est,

que iam dudum inter ipsum Jauriensem

in curia

ecele-

illi

qiiod ne fiat.

plebanis in hac parte

illis

silentium imponere et gratiam talem,

ipsam,

preiudicio

tali

detrimentum evenire;

Jauriensi notabile

illi

érit

suis

facere

sumnie

ecclesie,

quani

etc.

jelzet codexében.

lat.

73.

CLXXIV.)

171.

1479

— 1464.

Caraifa Diomedes grófnah Nápolyba. Köszöni jóindulatát és ajándékát.

amice

Magnifice

tuum

Etsi

carissime.

erga

nos

affectum amoremque et observantiam singularem iam duduni multis rerum et

latas

argumentis perspeximus,

tibi

pre te fers

grates,

dudum perspectum

dium animi

tui

tionem in nos officiura

dicimus

tuum

;

tamen nobis

piacet in

omni

tuo

opere

indubitatum erga nos stú-

non esset necesse declarars devutamen tanro nos gratius reputamus

et licet

tuani, in hoc,

benivolentie erga

quod

quanto credimus ex nimio amoris et proíicisci. Quod tamen duas

nos studio

quod animum tuum nos et rem potius, quam rem illám interpretari velimus illám tanquam nobis charissimam ex affectu mittentis extimamus, et animum tanti facimus, ut etiam si minus quid-

crumenas nobis dono

misisti,

et petis, .

piam

misisses,

longo

pretiosioribus

aliorum

donariis ante-

ferendum. putaremus. Tanta vicissim benivolentia et charitate nos amorem erga nos tuum conplectimur, unde et nos pára-

1485. FEBRUÁR tos offerimus, qiiidquid

levél élén

unquam

facere poterimus in osteiisioiie

commodo

pro tue amicitie

nostre,

benivolentiae

289

Ad Diomedem comitem

(A M. Nemz. Múzeum 1656.

fol.

et honore.

Mathaloní.

jelzet codexében.

lat.

16.)

172.

1479

— 14S.

Aragóniái

János híhornohnak. Egyih

udvari emberének

Gratissimum fit nobis Michaeli

quodam

Gregorii

nepoti

supra,

vestram

paternitatem

acceptissimum

ajánlja.

fiát

nostri

super

quam

alias

dici potest.

rogatu nostro

Marmis de

prioratu episcopatiis Cavensis

ut accepimus,

olasz

providisse.

C^ava de

Sed

qiiia.

Michael ipse noiiduni

tali provisione,

rogamus denuo paternitatem vestram, velit. illi providit, bullis iam ad hoc necessariis confirmare. Qua in re putet pateraitas vestra non illi, pro quo nos id beneíicium a paternitate vestra impetrabullas obtinuit,

quod nostra

petitioné

vimiis, sed nobis ipsis

inveniet ad

levél élén

21.

complacere, que nos paratos semper

omnia commoda sue :

dignitatis et honoris.

cardinalem Aragonie.

Nemz. Múzeum 1656,

fol.

jelzet codexében.

lat.

62.)

173.

1485. február

Boskovicz

Dehosch Jcapitánynah, a csá-

szár békeajánlata tárgyában.

Mathias von Gottes gnaden etc.

könig.

Edler lieber

zii

getrewer.

Hungern, zu Beheym

Unnser schreyber der

Johannes

in seiner zukimft von dir hat uns allén handel zwischen dir und den edlen Heinrichen Pruschenck gehalten ehrlichen underricht und gesagt, wie der gémeit Pruschenck

cavai püspökség, nápolyi területen.

míttás király levelei.

;

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

290

dir furgehalten

und fur iies

hab wie die

kaiserlicli

maiestat vast gross aclit

ein ubertreífenlichs sebez, das er sicb sein

und entsetzen wollten. als du billichen ingedének

habén, entschlahen

vormols mit

und

geret

dir,

das wir solch

dir gesagt,

und

sei-

dem konigreych zu Hungern

sons gereebtikeyt, die sie zu

habén wir

sein sollt, doraus

oder

kleines

ein

gar

auch die kaiserlich maiestat solchs so hoch achten sollt. Nachdem wir solchs von seiner keyserlichen

nichts achten, nit

würde, so uns

von im aus guten willen empotten, was fur

ein kleins oder fur nichte

leycht

iiie

aufnemen und schetzen und

vil-

dancken wolten, wann sein keyserlich wirde von

derselben gerechtigkeyt, so er an sich pracht hat,

halben der wir zwu ytzo melden, ersten, das er sein

vil

wollen gefallen,

ursach

zum

ist

glubd und pflicht in der verschreybung

begriffen nicht gehalteii, sunder maniiigfaltiglich ubertreten hat, so ist nit helt,

im rechten

dem wird

schreybung. dorauíf sich sein

bekommen

sunst

dorumb solch

seiner

ist

vil

were,

geboren

dem

konigreich

sein

sollen,

keyserlichen

ursachen.

erkennen gebén,

wie

Auch derselb

ist

Avird

derselb

Hungern

so von uns

soll,

und ob dieselben

und verschreybung

brieíf

aiidern

nach unnserm abgang habén

gereebtikeyt

oder

Item dieselb verkeyserlich wurde vast verlest,

nit gehalten.

helt erlichen inn, das dieselb

kein son

wer den glauben

ein gemayiier text:

auch

ehrlich {igy)

gar nichts

bestimpt

gar nichts nuz

auf

den

und

aus

hoífen

unnser schreyben zu

Pruschenck

soll

von im selbs

geredt habén, er woll die kaiserlich maiestat dorauíf weysen, so ferr ers erlangen moclit, das uns sein kaiserlich maiestat

eines seiner erblichen lande

das sein keyserlich wirde liilff

inn

ganz

solclíer

maynung

abtrette,

trewen vleys thue, uns ein

wider die Thurcken zu bestellen; wo

aber

solchs

zu voleriden nicht vermocht, das alsdann dasselb lande nach

unnserm todt widerumb an in oder seinen sone ledig kéme. Was im aus den uns und unnserm landt, auch der gemayn cristenheyt nuz und fromen komén mocht, mag menniglich wol versteen, und wir auch auíf solchen unnuzen, taydings ')

Talán

»elielich«.

U85. FEBRUÁR

291

weyse nichts aiid^rs aufnemeii moge-n, dann das mann mis

mit worten auffscliieben cristenlicheii

vil

und der keyser auf gemeyneii

wolt,

nuz kein achtung verderbt und

enden

ganz

man

wie

Itab,

erloschen

derselben

wider uns

ist,

demnoch müssen wir uns solcher handlung des fridshalben ganz yerwegen, zuvordere wann Avir offenlich mercken und versteen, das der keyser und die sein uíf nicbts anders dann uff unnsern todt lioífen, und mit grosser begirdt desselben wartendt sein und allén grund ires geholffen

mocht

;

befridens dorauff setzen.

synnen

clien

8ie

werden

betrogen und

vast

aber warlich bei

selien

mit irem

sol-

grossem

ubel und schaden, das wir als láng von den gnaden Gottes als

wir böffen lében werden,

láng sondern sie

ten,

aucli

das

unser lében nit alléin

schwer verdrieszlich werde. Seytmalen

dann unnsers tods mit solchen frewden und begirden warund dorauff all ir boffnung ires frides sezen, wissen wir

auf solchs nichts zu antAvorten, w'enn w^as ten

dem

ist,

sie

uns furgebal-

unnserm landt nuz. zumal nach-

w'eder erlich, noch

wir keinen grundt der kunftigen freuntschaft zwisclien

uns dorauff* mercken mogen.

uns aber

ettliche mittel

gewisse hofnung uns unnserm lande, das nu láng jor on allén beystandt Avider die Thurcken gearbayt liat, in nuz sezen mochten. Averen wir wol genaygt und begirig uns mit der kaiserlich maiestat zuverrichten und

furgehalten wurden,

und der gemain

í'reuntliclien Avoll

Avir

lében,

und

Avollen

ein

aucli

auff unnsern todt

des lenger lében,

damit

wir

Dann wo

zuvernemen.

man

wie

dorauff'

cristenlieyt,

vast

wollen

wir

guten

derlich verdrieslich schwer soll.

Dem

liilff

vleys

zu verdries

habén

AA'ider sie,

wie oben. stedt,

MLXXXY.

edlen unnserm lieben getrewen Debotschen

"Woskowitz unnserm hauptmann. (Minutoli

sun-

und schedlich, wie des Nestor Gebén im veldt vor Wyen, an

unser fraAven tag purificationis anno Külczím

yedoch dieweil

lioft,

auch mit Gottes

unnser lebn nit alléin láng,

oder Metusalem sein

solchs niclit beschicht,

Das Kaiserliche Buch.

Berlin, 1850. 70.)

19*

voa

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

292

válasz ezen

nem maradt

levélre

Mátyás

kivel

császárnak,

fönn.

bírjuk

Debosch

Boskovitz

levelét

Frigyes

éhez

közölte,

február 7-ikén intézett válaszát. Lényeges tartalma a következ ».

Zweyfeln nicht,

teydung nye

kein

halben

gerechtikeyt

wissest, das wir

noch

gesuchet,

unnser

den konig

konigreychs Hungern mit

des

und

verschreybung

nichts

dir

gehandelt, anders dann das du durch den gemelten Pruschenck

und das wir unnser verschrey-

urab taydung bei uns ai'bayten,

bung und gerechtikeyt desselben konigreychs hinausgeben hast

furhalten

wie

Bchreyben,

lassen.

auch

meldt

Solchs ist

mit unnserin

selbst

eins

uber-

und wo

nymmerraer beschehen,

willen

von

gemut nye kommen,

unnser

solten

seinem

im unser lande

erbotten hat bey uns zu verfugen

zugeben.

konig

der

obgemelt Pruschenck

der

sich

soll

auch

sich

Pru-

schenck des erbotten hat, er des onn unnser heyssen und w^ider

unnsern willen getan. Darzu

Thurcken

heilig cristenheyt

die

nymant ursach, das

auch

ist

swerlichen bekomern, dann

des konigs krieg, den er mit willigkeyt gegen uns

und das er

Thurcken befridet

sich mit den

die

gebrauchet, alléin

hat,

seinen

mutwillen deststatlicher gegen uns zuvolfuren, und den Thurcken

dardurch dest mer eyngang in die heilig cristenheyt und Teutsche

dem

nation zu machen ... In fFet

damit zuerlangen,

fridt

auch

sunder

lange,

dem gewalt auff'

Gottes,

seinen

wol gonnen,

und

vil

und

schwer sein,

sie

seiner

Wdt nye

und

dest lenger lében,

uns

das

Solche Avort lassen wir, als

vil gehoffet.

freuntschafft

nit stett,

als

seinen herrn

allé

seine

und gemayne

habén,

werde.

seins lebens

cristenheyt zu nuz

uud vatter uber

alléin vil

habén wir

wo wir

ver-

und gut

dorauíF gesetzt

guttat im erzaygt

Ezt a

levél

cristenliche

la,ndt

wachssen zu

bevezet soraiban így czímezi

Zernyngstein.«

lassen,

wer

»Der edle Heinund pfleger

rich Pruschenck freyher etc. zu Stetenberg, unnser rathe

aum

nit alléin

oberkeyt zu vertreyben, und damit die Thurcken in

wider

Mochten im

kéme. Sö wir aber sehen, das sein wesen uns

und

verdrieslich

dann des konigs lében

macht

stunden, das er uns und gemainer

ist,

begrey-

das wir uns aber wenig trosten sollen,

dann er wil zu verdries mir

auch

beschlusz seiner schrifft

wie wir vast hoffnung seines tods habén, in zuversicht

er,

293

1485. öszÉx. vielleycht

lében liche

gemayner

todt

sein

das setzen wir in

;

werck

cristenlich

dem

dem und andern wol

durch

plut, so

dann

nutzer

cristenheyt

sein

willen Gottes, der weys sein gott

des

konigs

arm

und das

zuvolfurn,

niuttwilligen unkristen-

lichen krieg bisher vilgemerlich vergossen

ist,

und noch

tegli-

cher beschicht, von seinem gewalt zu entledigen.«

(MinutoU

77.)

174.

szén.

1485. ellen,

II.

Bajazet töröh császárnah.

Félszólal

hogy a fegyverszünet megsértésével a császár Oláhországot megtámadta. Poteiitissime princeps et domine, amice iioster dilecte.

Constat vestre maiestati, qiiod nuperrime

fit disposita iirmata, liis

et fide

quibus nos

mutua

nos treuga

iiiter

mediantibus

litteris

omnino adherentes,

alia

fit con-

facta nostra

temporibus peregimus; vestra tamen potentissima maie-

stas,

fidem pro nihilo

reputando,

terram

Transalpinam et

duo castra in íinibus Moldavie existentia, ad regnum nostrum Hungarie iuridice pertinentia, interim expugnari fecit.

Unde

potentissima

sperabimus, quod vestra regnum Dei non consequetur, nee

fide taliter observata,

maiestas

amplius nostre serenitati eidem eredére

licet.

Igitur vestram

liortamur potentissimam maiestatem, quatenus satisfacere intendatis,

erepta remittere dignemini.

iraperatorem

fidei vestre

ex tunc contra prefata furtim quasi Sin a ütem

hostem proponimus

alias,

vos

dominum

et per j)artes

publice

denuntiamus, Sentimus enim iuxta fidei nostre opinionem, quod castra predicta a vestra potentissima maiestate per nostram serenitatem brevi fient recuperata, et iniurie nobis illaté

percipietis

talionem,

prout a baiulis 'oretenus

potentissime maiestati nuntiavimus.

levél élén :

Dátum Bude

Rex Mathias ad Bajazetem.

(Epistolae. P. IV. E. III.)

etc.

vesti"©

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

294

török császár válaszában írja

»Sciatis,

nostram

quod

prius

frangeremus

;

gam premissam

et Transalpine

agnovimus, in

litteris

scripta specialiter sünt exchisa, serenitati in specie remisimus

adhuc pro

nitati

fidem

inclusionem ad treu-

tamen

vestris regna pre-

quas pro maiori cautela vestre .

Igitur.

vestre piacet sere-

tantam vobis éxhibemus ami-

stabilitate,

quod de regnorum predictorum expugnatione desistemus,

citiam,

sed

fidei

quam

mortem,

quamvis hesitative a nostris familia-

regnorum Moldavie

ribus

eligeremus

illa

duo castra per nos magnó laboré et multorum fidelium

nostrorum peremptione iam obtenta pro parte remittere nolumus, nisi

occasio

nostris

efíicatior

castris

evenerit.

predictis

Committimus tamen capitaneis

constitutis,

treuga

durante regno Moldavie nullám molestiam inferant

premissa .

.«

(Epistolae. P. IV. E. IV.)

175.

1485. november 18. Hennenberg Bertold mainzi választófejedelemneJc.

Igazolja a töröJcöMel szemben Jcövetett eljárását.

Mathias dei gratia rex Hungarie, Bohemie

etc.

reve-

rendissimo ac illiistrissimo in Christo patri, dominó Bertlioldo arcliiepiscopo Moguntinensi, sacri B-omani imperii per

maniam

archicancellario,

(lissime ac illustrissime in

cesarea

maiestate

caiisas et origines

paternitatis

vestre

proíecto coacti

Christo páter, gerimus,

belliim,

similiter

ad aures reverendissime ac

iamdudum

Reveren-

quod nos eius

pervenisse certo tenemus.

invitique illud gerimus, nisi

et iniuriis,

nequaquam,

pissemus, quin potius

illi

belli

illustrissime

Deum

enim per illám

maiestatem fuissemus gravissimis intollerabilibusque

damnis

Ger-

amico nostro carissimo,

omnisqiie boni incrementum.

saliitem et amicitie

cum

fratri et

lacessiti

testamur, illud susce-

proinde ac patri oinnibus in rebus

verum tot tantisque per rerum indignitatibus lacerati, ut facere nulla ratione potuimus, quin vim vi, que nobis assidue sine omni iusta ratione irrogabatur, lege Jmmaiia permittente repelleremus et iusta ad propulsandam semper complacere studuissemus

eam provocati sumus

iniuriis et

;

1485. KOVEMBER 18.

Que

iniuriam arma caperemus.

295

licet sic provocati

suscepe-

tamen miiltumque laboramus, qiio maiestatem suam ad pacem flectere et arma pontra eum deponere, atque rimiis,

dili

potiiis

illa

adversiis

possemus

catliolice hostes convertere lis

inimicos et totius fidei

criicis Cliristi

;

sed maiestas

siia niil-

iimqiiam rationibiis nullisqiie mediis qiiamtiímvis lionestis

induci potiiit. Misimus ad eum misimus barones, misimus prelatos, misimus apostolicos oratores et nuntios, misimus item apo-

mitigari et ad concordiam

numero

sepe

oratores,

misimus denique

legatos,

stolicos

alios

dignitatum et conditionum homines, quin

cere potuerunt,

possunt

Testes

prebuit.

potiiis

etiam et ipsa sedes

testis

quam omnes

magnarum

umqiiam

effi-

maiestas sua duriorem se indies

esse

omnes premissi mediatores,

apostolica,

miindi principes

alii

pliires

et nichil

illi

cuiiis

iudicio,

j)reter

maiestati suspecti visi

sünt, causam nostram semper fuimus parati submittere, quantum nos pacem eum maiestate sua semper optaverimus et qualiter lionesta média nimquam refutaverimus fecimus aiitem hoc, reverendissime páter, non formidine, quasi arma sue maiestatis expavissemus, sed ut liberius et commodius ;

contra

hostes

desiderio

Turcos ipsos pro nostro instituto

fidei

potuissemus.

agere

contra se belligerare

cogerit,

Nam

licet

sua nos

maiestas

tanien etiam res fidei contra

Thurcos interea non negleximus; maiora quippe bella eum illorum Cesare,

gessimus. et

quam eum

ipsa imperiali maiestate continue

Gessimus autem ab ineimte

hactenus

nimquam

signa sünt non obscui-a.

destitimiis.

Nemo

iisqiie

Reriim

etate

ver

nostra,

gestarum

siqiiidem princii)um christia-

quod non arroganter dixisse volumus, totiens, quo(nos) eum Thurcis sanguinem christianum sine fine sitien-

noram, tiens libiis

uemo

manus tot

repressit,

conseruit,

trophea

nemo eos totiens siidit et profligavit nemo rabiem illorum et virus

erexit,

nemo denique magis

tavit; et nisi per

vires illorum fregit et debili-

cesaream maiestatem, a qua potius

vari sperabimus, prout hoc etiam alioquin pertinebit, inpediti fiiissemus, confidimus, et qiiidem taliter

blica

christiana

eum dei auxilio admodum iam

f®

adiii-

ad officium sunm

quod magis etiam

(így) gessemus, ut respu-*

labefactata ab

ipia pelagi

MÁTYÁS KlRÁIiY LEVELEI.

296

universam Európám ab illorum rabié secura^ laborum nostrorum párta quiete gauderet fructumque sentiret uberrimum. Sed quoniam maiestas siia continue per

parte

esset et

contra se nos agere coegit, et et

mediis pacem

querebamus, fidei

liostes

quam

vires,

maiestatem

apud

cum

totis

viribus

consentire

uteremur

et inusitato

consilio,

illos

voluit,

rebus

facultates nostras longo continuoque bello

utraque cesare

Cilin

interea

condescendere

utcunque possemus, provideremur. Cognovimus enira

nostris.

tam

ageremus,

fit, ut novo

()])ns

ut prefertur, rationibus

neque in treugas aliquot

quos medio prefatorum pacis tractatorum in hunc

aiinornra,

tinem

niillis,

ymmo

amplecti,

pedetentim debilitari

cesaream

tam apud

plurimos suffragia

alios

vidimus preterea

;

principes

sollicite

quam

imperii,

tam contra nos

et in

perniciem nostram ordinare, varias indicere conventiones et

ubique

nos

retorquere,

jnincipes

culpam suam et causas belli in nos omnes principes in nos concitare; et ob hoc

accusare, et

imperii

rationes

iustas

sed ne oratores quidem nostros iustificatione

ad eos missos contra

conspectu admitterent.

nedm

nostras

ius

gentium in eorum

Coacti igitur sumus,

]iovum capere consilium

audirent,

pro nostra et cause nostre

cum

ut premisimus,

altero cesare videlicet

Tur-

corum pacem acceptare, ne sub duorum imperatorum onere nos

deficere

cum

Sicque

contingat.

illó

percusso federe et

pacis sufferentiis confecte universa dominia nostra, universas

item

provincias

iiostri

terrasque

subditos

Moldauie simul cum ea tota provincia

verum

sive suasu

aliorum non

proprio usque consilio illi

césari super

contra

djes

spoliis,

affligere cepit;

Avayuode avisati

quas simul

ipsius

cousulentium,

iusiurandum nostrum,

treugarum observantia, ut incendio,

rapinis,

propter quod obsidione

ille

cinxit.

ad ferendum subsidium Transsiluania

eam totam

regni

wayuodam

in treugas inclusimus,

recte

stitimus, in treugis stare recusavit, et in

ad coronam

pertinentes et inter alios subditos nostros

fieri

sólet,

sive

quod pro-

cesarem ipsum variis

aliisque

iniuriis

temere

quedam castra Nos ver per wayuodam

provocatus

requisiti,

protinus copias,

Moldauie contermina alebamus,

provinciám

Transsiluanam

succur'

1485. NOVEMBER 18. rciiduiu ipsi Avayuode delegimus

comparere potuimus,

siibito

uuntiuni

allatiim

extitit,

impediiiientis premisimus,

peiietraverant

ciim

ingeniis

que iam

qiias

de rerum statu

nainque

sero

gentes,

etiani

alias

;

297

ceteris

bellicis

Transsiluaniam iisque

cum

diim personaliter etiam

bus uua, qnas undiqiie coliigere potuimus,

omiiibus viri-

auxilium

in illius

proficisci si)oramus. iamque in procinctu sumus, interea cer-

tioros

reddimur Turcos castra ipsa expugnasse

eis presidiis

et relictis in

ad propria remeasse. Tandem ver cum estate

cum Turco

dofluxa novas

pacis suffereutias íirmamus,

wajuo-

dani prefatuni et reliquias cuius pernicie (így) rursus in treugas instar aliorum

dominiorum nostrorum inclusimus. Sed cum

hec aguntur, interea serenissimus dominus rex Polonie, qui sempoj- dominia nostra ambit et ad

omni arte

illa

se de ipso subdito nostro ingessit,

nspirat.

quod ipsum

snbsidii,

et technis

data

illi

spe

non modo tutaret et manucommemorato ordine deperdita a

scilicet

teneret, sed etiam castra

manibus Tnrcorum recuperaret, eum a nobis et obedientia subduxit et contra mutuas inscrij)tiones et inita tedera, contra iusiurandum, quo nobis et regno nostro tam

nostra

wayuoda

prefatus.

fuerunt,

íistricti

homagio.

ille

qnod iure

investituram

<lebuit,

quam etiam

predecessores

licité

facere

solempniter

neque

contulit;

semper

sui

eidem accepto ab ipso perpetuo

fidelitatis

neque

potuit,

quo factum

est,

treugas predictas, sicuti prius, ita etiam posterius in

spe promissi snbsidii contempsit,

et factus insolentior

<?um alio iiiteutuni et nichillorainus

illó

Tur-

rumore

molientem,

Polonorum adventu comitato, quasi de illis terrerent, <íontra se et ipsam provinciám secundo jDrovocavit. Accessit, ^juod prefatus dominus rex ad ostentationem ipsi wayuode íaciendam, missis ad Turcum oratoribus, illum rogatum bábuit, quo ab i]isius wayuode impetitione abstineret et <le

castra recopta redderet, quippe suus esset subditus facérét, tante esset potentie fn túri

arces

Propter

etiam

quod

;

et nisi

tantarumque virium, ut wayuode

predictas

facillime

recuperare

Turcus inflammatus copias

posset.

Moldáviám

pugnaturas e vestigio misit. Nos ver, qui illum seductum et a nobis defecisse vidimus,

Polonos etiam in oris Moldauie

MATYAS KIRÁLY LEVELEI.

datam

post

investituram agentes accepimus, ipsi wayuode

illi

Sed ubi iam sünt Poloni

opitulari noluimus.

? iibi

borum flumine promissüm subsidium ? ubi data

tanto ver-

íides

eorum ?

reverendissima dominatio vestra accipiat. Diim tnrpiter bel-

Inm cum

Polonis

Moldauia

predia

cuncta

semper Moldauie

intenti,

multum temporis

ibi hostes spe

vastat

Poloni

pugne termit,

quibus diebus

cum

impeditus, etiam

ferro

curribus oneratis aliisque plurimis impe-

lentoque gradu insequi ceperunt;

fuerunt,

sed

tam

íingeret, insectari

qui neque voluerunt et neque

non potuerunt.

insequi

illos

est,

omnino

et nichil

si vellet,

potest ? quantomagis Poloni,

effectum

et illám fru-

eam provinciám

armature, ut sünt Turci, curribus et armis

quis copias levis

ausi

Cum ver

pedetentim

dimentis

oris

abeunti (így) quos tandem Poloni versurgentes ostentationis dumtaxat causa ali-

consumunt

fugám

sos in

inpune

agros

interea

nec se quoque movent.

stra expectare conspicantur, universam et igne

dum

ceperit,

populat,

quam

Poloni,

Turci,

Quibus

rebus

tamen

préda

onüsti ad propria remearunt, sicque nichil aliud rex prefa-

cum insigni illó et per universum divulgato contra Turcum apparatu suo égit, quam quod dictum subditum nostrum

tus

pulchris speciosisque verbis et promissione, ut aiunt, aureo-

rum manum cui,

(így) seduxit et a nobis

coronaque regni nostri,

ut prefertur, iureiurando sepius prestito, instar maiorum

predecessorum suorum, astringebatur, contra mutuas inscri-

ptiones et inita percussaque pacis amicitie et benivole vicinitatis federa alienat.

ac illustrissime

Hec

idcirco

dominationi

candaque duximus, ut

vestre

non adhibeat, credat

sciat,

dominatio

et teneat.

ordinem non

Quam

Dátum

opem

credulas

vestra

et rei geste

semper optamus.

commemoranda

signifi-

qui forte causarentur nos laboran-

tem subsidium nostrum, deseruisse reverendissima

dumtaxat reverendissime

arcé

aliter,

bene nostra

illi

non

facilesque

tulisse,

aures

ut premisimus^

feliciterque

valere

Wienne, decima-

anno millesimo quadringentesimo octuaregnorum nostrorum Hungarie etc. anno

octava Nouembris,

gesimo

quinto,

vigesimo octavO, Bohemie .

JV..I

ver decimo

septimo.

Commissio propria domini

regi

299

1486. FEBRUÁR 15. Kiilczim

Reverendis simo

Christo

illustrissimo

patri,

dominó Bertholdo archiepiscopo Maguntino, sacri Romani imperii per Germaniam archicancellario, fratri et amico nostro carissimo. darmstadti

másolata

(Hibás codexében.

könyvtár

udvari

3308.

számú

12.)

176.

1486.

február

15.

Dsem

Estei

Hercules ferrarai

töröJc

herczeg ügyében.

herczegneTc.

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Boliemie etc, strissimo

dominó Herculi duci Ferrarié,

principi,

illu-

affini et

consanguineo nostro carissimo salutem. Illustrissime princeps.

Que

nobis ex parte Zizimi

natio vestra leto

fratris

Turcorum

cesaris

adraodum

libenter

illustrissima significavit,

iucundoque animo audivimiis. Audivimus

domi-

ver

libentius

tanto et iucundius, quanto vestram versus nos benivolentianir

de qua

nunquam

dubitavimus, et simul quanti nos faciatis,

quantumque commodi pláne cognovimus.

vei ex lioc

nostri accessiones cupitis,

Habemus

itaque dominationi vestre illu-

strissime gratias amplissimas et maiores quas possumus,

non

inferiores,

quando occasionem

commodo

quicquid viceversa pro lionore,

unquam

facere

fuerimus

nacti

quo dominatio

rogamus eundem

et utilitate vestra

poterimus, facturos libenter pollicemur.

vestrum hominem,

;

vestra

lUum

illustrissima

quo fieri poterit^ ad nos usque mittere. loqui et tractare possimus certificantes dominationem vestram illustrissimam, quod apud nos non retinebimus, intimavit,

cum bona ut cum eo

;

sed habito

cum homine

dominatio

vestra

nostra

simul

liabere

etiam

possimus et

;

alloqui.

sime

afficiet,

velit

cordi

Quod et

Postquani

est,

negotia

eam iterum copiam sine mora

habét,

illius

modum

illura

dominatio vestra illustrissima^

faciet,

singulari

plurimum

vestre

agressa

optamus quippe mirum

verum

dominationi

rem

conimodum

prout non dubitamus,

solum

colloquio, e vestigio

illustrissima

atque iterum rogamus,

videre

velit celerius,

securitate et fida societate

par

faciet,

pari

nos

beneficio

pro quo

referre

omni

non

illustris-

studio

;

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELBI.

300 <íonal)imus.

Qiiam béné

Dátum Bude XY. quadringentesimo

feliciterque

valere semper optamus.

Febniarii,

anno domini millesimo

die

octogesimo

regnorura

sexto,

nostrorum

Hungarie anno XXIX., Boliemie ver XVII.

Ad mandátum Külczim

lUustrissirao principi,

proprium domini

regis,

dominó Herculi duci Ferrarié,

áimico et affini nostro carissimo. (Eredetije, elrongyolt állapotban, a

modenai állami levéltárban.)

177.

1486.

rríárczius

13.

Estei

Hercules ferrarai herczegnék.

értésére adja, hogy fidnaJc Hyppolit herczegneh adományozta

az esztergomi

érsekséget.

Matliias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc, strissimo

prineipi

dominó Herculi duci Ferrarié,

illu-

affini et

consanguineo nostro carissimo salutem. Illustrissime princeps,

amice

consanguinee noster carissime. Litteras dominationis

Testre simul

intimata eiusdem in facto archiepiscopatus

Strigoniensis nunc vacantis,

conferri

postulat, accepimus

dicimus,

quam

niliil

suo per nos

quas eidem

libentissime.

optatius,

iucundiusve

accidere

posse,

ut omnibus in rebus voto et desiderio suo respondere

possimus;

sed

nam priusquam íiffine

nobis

quem eadem nato

littere

sue tarde

iam ad nos pervenerunt,

accepissemus, pro ipso nato

illas

nostro carissimo in hoc negotio

vestro et

illustrissima

domina

regina Beatrix consors nostra carissima apud nos institerat, <;ui

etiam receperamus

id,

quod postulabat, nos

itaque petitio ipsius domine regine rem, ])ostulat

maiestate,

iam pridem

effecit.

esse facturos

quam nunc a

nostra

non

inviti

Igitur

presulatum nato vestro

donamus,

postquam ad nos veniet, parati erimus illum «ionem ipsius ecclesie cum solemnitate facere

in posses-

^cclesiam -et

lianc

eius

introduci.

Amicitiam vestram bene valere semper optamus. Dátum Bude, XIII. die Mártii, anno domini millesimo quadringen-

1486. MÁRCZIU8 16.

octogesimo

tesimo

nostrorum

regnoruiii

sexto,

301

Hungarie-

XXIX., Bohemie ver XVII.

anno

Ad mandátum proprium Külczím amico

Illustrissimo principi,

domini

regis.

dominó Herculi duci Ferrarié^

et.affini nostro carissimo.

(Eredetije a modenai állami levéltárban.

—

Diplomatiai Emlé-

kek. III. 68.)

178.

1486. márczius 16. Aragóniái Eleonóra ferrarai herczegnönelc.

hogy mieltt az

adja,

Értésére volna,

elterjesztették-

Jcérelmét

adományozta fiának az esztergomi

érsekséget.

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Boliemie etc, strissime

domine Elionore ducisse

Ferrai*ie, affini et

gvinee nostre carissime, saliitem. Illustrissima domina.

antequam voluntatem

et desiderium

illu-

cousanEtsi

vestrum de facto archi-

episcopatus Strigoniensis accepissemus, illustrissima domina

Beatrix regina, consors nostra carissima, apud nos pro ipso

quem

nato vestro,

proximiorem esse

illustrissimi principis

Strigoniensem

;

suos sibi

suo in

re ipsa

quia tamen accessit et postulatio

domini Herculis ducis,

atque vestra,

cai'issimi,

votoque

institerat,

dicit,

eidem morém gesseramus nostri

et consangvineos

inter affines

eiusdem

non

inviti

presulatum

amici

affinis et

ecclesiam

nato

ipsam dona-

vestro

vimus. Nihil enim nobis optatius nihilve iucundius accidere posse credatis,

quam

ut in omnibus rebus voto et desiderio

vestris respondere possimus.

Postquam

igitur

ad nos

veniet^.

parati erimus ipsum in possessionem ecclesie ipsius cum omni solemnitate facere introduci. Valere vos optamus. Dátum Bude, XVI. die Mártii, anno domini MCCCCLXXXVL,

illico

regnorum

nostrorum

Hungarie

anno

XXIX.,

Bohemie-

ver XVII. Külczím

Illustrissime

domine Elionore ducisse Ferrarié,

affini

et consangvinee nostre carissime.

(Eredetije a

kek,

70.)

modenai állami levéltárban.

—

Diplomatiai Emlé-

MÁTTÁS KIRÁLY LEVELEI.

302

179.

1486.

április

Hercules

Estei

ferrarai

herczegnelc.

Követét üzenettel visszaJcüldi..

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Boliemie

étc, illu-

strissimo principi dominó Herculi duci Ferrarié etc, •et

consangvineo

nostro carissimo,

affini

salutein et prosperos

vota successus. Illustrissime princeps.

omnia, que domi-

natio vestra illustrissima per himc nobilem Bartliolomeiim

familiarem suum, presentium latorem, et scripsit et intimavit,

per

eundem ad

eidem

vota, ut arbitramur,

respondjmus.

Proinde rogamus dominatioiiem vestram illustrissimam,

eadem

ipsi

liomini

suo,

tam

que nomine nostro

Tebus,

habere.

Quam

Dátum

Bude, secunda

quadringentesimo

anno Hungarie

quam etiam

in his,

relaturus

velit

aliis

fidem indubiam

est,

bene feliciterque valere semper optamus. die Április,

octogesimo

etc.

vigesimo

sexto,

nono,

anno domini millesimo

regnorum nostrorum Bohemie ver decimo

septimo. Commissio propria domini

Külczím affini et

regis.

lUustrissimo principi, dominó Herculi duci Ferrarié etc,

consangvineo nostro carissimo.

(Eredetije a

modenai állami levéltárban.

—

Diplomatiai Emlé-

kek. III. 70.)

180.

1486. április

Aragóniái Eleonóra ferrarai herczegnöneh.

Követét üzenettel visszaJcüldi.

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc,

illu-

strissime domine Elionore de Aragónia, Ferrarié etc. ducisse, sorori nostre carissime, salutem et omnis

Commisimus nonnulla domini

ducis

nobili Bartolomeo,

vestri

nuntio,

boni incrementum. illius illustrissimi

presentium

Pontius, hímeves humanista író.

latori,

vobis

303

1486. JÚNIUS 10.

Quare rogamus, velitis his, que nomine iiostio relaturus est. fidem indubiam adhibere, et domiiiationem véstram illustrissimam bene valere semper optamus. Dátum Bude, secunda die Április, anno domini raillesimo quadringentesimo octogesimo sexto, regnorum nostrorum anno Hiingarie etc. vigesimo nono, Bohemie ver decimo septimo-

nomiiie nostro referre.

Külczim

Illustrissime

domine Elionore de Aragónia Feirarie

etc.

ducisse, sorori nostre carissime.

a modenai állanai levéltárban.

(Eredetije

kek.

III.

—

Diploraatiai Emk''-

75.)

181.

1486. június

Sforza

10.

János

milanói

fejedelemnek.

Követet Tcüld Jiozzá.

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc,

illu-

dominó loanni Graleaz Marié Sfortie Yicecomiti, duci Mediolani etc, fratri et affini nostro carissimo, salutem et j^rosperos ad vota successus. Illustrissime princeps. Ad excusandum nos et simul moram oratorum nostrorum ad illustrissimam dominationem vestram pro

strissimo et excellentissimo principi,

oontracte affinitatis extrema conclusione deputatorum, et iteni

pro

certis

nostrum

aliis

rebus,

venerabilem

misimus ad eandem hunc fidelem magistrum Antonium decretorum

doctorem, nuntium et capellanum nostrum, specialem

scilicet

latorem presentium, qui nonnulla circa promissa illustrissime dominationi

vestre

referre

habebit,

eidem plenam fidem adhibere

velit

sine aliqua

animi

feliciterque

valere semper

lunii,

anno

sui

domini

quam rogamus et excusationes

molestia admittere.

optamus.

millesimo

Quam

enixe,

nostras et

bene

Dátum Bude, decima

quadringentesimo

octoge-

simo sexto. Külczim loanni Galeaz affini

principi,

dominó

Marié Sfortie Vicecomiti. duci Mediolani etc,

fratri et

Illustrissime

excellentissimo

nostro carissimo. (Eredetije

kek. III.

109.)

a milanói állami levéltárban.

—

Diplomatiai

Emlé-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

804

182.

M86.

július

hez Mildött

Fontana Ferencznek, a milanói

Dsem

JcöveteneJc.

töröJc

lierczeg

fejedelem-

a nápolyi

és

hirálynak hüldendö segédcsa/pat ügyében. Magnifice, fidelis nobis sincere dilecte.

pláne intelleximiis, et ad omnia

scribitis,

dominum

reverendura

nisi

Ea,

nobis

<iuc

responderemus.

illa

episcopuin Varadiensem essemus

iam dimissuri. Verum qiiia illum de diéta ipsa, quara cum serenissimo dominó rege Boliemie instituinius, et ad quam respondere per ipsum iam de facto liactenus iam dudum dimisissemus, nisi certe .

illustrissimis principibus

illis

Cum

impedivissent.

sumus,

vobis

interrogata

attinet, vos

apud principes

quem etiam qnas nuper

res,

deteximus^

vobis

nos

rogandos duximus.

ut operám

illos,

et petita

etiam

atque

Verum tameu quautum ad

vestra respondebit.

factum Zizimi

itaque ... in oranem eventum dimissuri

ad omnia scripta

ille

velitis

laborare

postquam ad

(juod

dent,

manus

nostras devenire non potest, ad nianus pontificis

veniat.

Ubi autem bortamini, ut subsidium gentium maie-

stati

serenissimi

liabete,

domini regis

Sicilie

quod petitas gentes iam misimus,

necessarie

omnino

erunt,

omittemus

pro

illa

Buda, die

lulii,

hoc

plures adliuo

mittemus,

maiestate

quadringentos aureos,

videlicet

propediem plures.

LXXX.

quod

libenter

Per famulum nostrum misimus

iudicabimus. expensas,

etiam

plures

mittanius,

otius

non

et nihil

neceásarium vo])is

et missuri

aliquas

sumus

anno domini

etc.

sexto.

Külczím

Magnifico

Francisco

Fontanc,

apud illustrissimum

dominum ducem Mediolani

oratori nostro etc, fideli nobis sincere dilecto.

(Eírykorú másolata,

mely a ferrarai berezegnek küldetett meg, Diplomatiai modenai állami levéltárban.

elrongyolt

Emlékek.

állapotban, III.

114.)

—

1486. AUGUSZTUS

305

183.

1486. augusztus

Sforza János

pápa

milanói

fejedelemneJc.

háború ügyében.

ellen indított

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc, strissimo

excellentissimo

loanni Graleaz

Maria

illu-

Sfortia

Vicecomiti, duci Mediolani etc, fratri et affini nostro charis-

salutem

simo,

Accepimus inter

illis

regis

prosperorum

quo

alia,

Sicilie

statu

sint

dominatio vestra

cum popiüo

copias cis iirbem

Romám

incrementa vestre et ex

serenissimi

res

quod

bellum,

qualiter

etc.

successuum dominationis

illustrissime

litteras

domiiii

illustrissima

Florentino adversus pontificis

suscepit, gerit, itivat et prosequitur,

pláne intelleximus, unde dominationi vestre illustrissime, que tanto studio consulit,

ferendam

(ut debent)

illi

animi ferrore

eiusque exemplo

regis

quieti et saluti

ipsius

quoque federatos ut opem

alios

excitat,

animat

et inducit, meritas

maiores, quas possumus, liabemus gratias, et eiusdem erga

regem ipsum benivolentiam et perseverantiam mirum in modum commendamns. Quantum autem ad nos attinet, ubi illa hortatur,

qnominus nostra

existit,

illi

auxilia

iam tandem mittere

siquidem in armis duntaxat spes pacis locata

negligamus,

ad hoc dicimus, quod copiarum partém iam pridem

iam ad maré non solum appliverum Missuri autem sumus et reliquam partém, nec ^uicquam omittemus, quod ad salutem premisimus, et credimus

quietem

illius

arbitrabimur, et

maiestatis spectare rebusque suis conducere

eam ob rem tametsi

nationem vestram eius

illám

illas

etiam conscendisse.

cuisse,

necessariorum

magis

currenti

satis

illustrissimam domi-

superque ipsius regis

omnium

amore facere perspiciamus tamen ut adhuc incitemus, et ultro etiam ;

magisque

calcar

adiicere

vivleamur,

rogamus

enixe,

velit

res illius maiestatis solito et incepto favore prosequi, potis-

simum cum omnium tinem

iudicio (prout certiores reddimur)

iam sünt propediem habiture.

Quod

si,

bonum

prout

non

dubitamus, dominatio vestra illustrissima

faciet,

et in

tam

sancto constantique

immortalem

sibi

proposito perstiterit,

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

306

laudem

alios necessarios

devinciet, super qiia re

noster,

ad quem

fidem

adhibere

riim

Quam

Dátum

Augusti, anno domiiii

anno Hungarie

atque nos

cum dominatione eadem plenam

aget,

cui

bene

felíciterque

noná

in villa Stompfa,

MCCCCLXXXVI.,

valere

die mensis

regnorum nostro-

XXIX., Bohemie ver XVIII.

etc.

Commissio propria domini

Külczím

ultra

federa,

plura

scribimus,

nomine nostro

velit.

semper optamus.

fraternitatis

latius

vestra illustrissima

pariét,

maiestatis,

illius

plurimum magnificus Franciscus Fontana orator

amicitie

conciliate

alia

memóriám

lionorem eternamque

et cuiictos iiisuper

lUustrissimo

excellentissimo

regis.

dominó

principi,

loanni Galeaz Maria Sfortia Vicecomiti, duci Mediolani etc, fratri et affini

nostro charissimo. (Eredetije

a milánói állami levéltárban.

reichische Geschichtsqnellen, I/I. 78.

—

Árchiv für Öster-

— Diplomatiai Emlékek.

III. 158.)

184.

1486. szeptember 10. János brandenburgi választófejedelem-

neh

értésére

adja,

hogy

Ulászló

cseh

király

római hirály megválasztásából hizáratván, szenvedett,

Wir

Matliias

magáévá

ügyét,

Jci

stllyos sérelmet

teszi.

von Gottes gnaden zu Hungern und

Belieym könig etc, embicten

dem

hocligebornen

fürsten,

unnserm besundern lieben freundt, herrn Johannsen marggraven zu Brandenburg, des heyligen Bomisclien reiclis erzcamerer und kurfurst, zu Stettin, Pomern, der Cassuden und Wenden herzogen, burggraven zu Xurmberg und fursten zu Rugen, unnser freuntschaft und was wir libs

und guts vermogen freund. ufis

mit

Alis

dem

lieben brúder

zuvor.

Hochgeborner,

besunder lieber

wir durch schickung des allmáchtigen Gottes durchleuchtigen

und

freund,

fursten,

unnsern

besondern

hern Wladislawen königen

von

Beheym etc. ains tags her gein der Iglaw vertragén, und allhie umb allé sachen und irrung, was wir derbislier nit

•

ains

gewesen,

307

1486. SZEPTEMBER 10.

mit ainantler

bruderlich veraint sein,

und ganz

gar

freiintlicli

und

uns auch ferner und merer freunt-

und aynigkayt willen, unnserselbs auch unnser bayder und lewt einer freuntliclien verstentnus, íiynung und verwilligung veraint habén, hat uns derselb unnser lieber brúder zu handhmgen, die wir dosmols mitscliaft

konigreych, lannt

ainander gehabt,

under andere in

gebén, wiewol er

als

könig von

clagswais

Beheym

erkennen

oberster des hey-

ligen Romischen reychs kurfurst und ertzschenck, nach ordnung und satzung des reychs, auch nach besag keyserlicher gulden buUen, Romischer konig brieff und ewr vor-

farn kurfursten hoher verschreybung, die chur eines Romikurfursten zuthon het, und vermeydung grosser und swerer pene, in denselben kayserlichen gulden bulién begriften on und ausserhalb schen konigs mitsambt andern

tlie

bei

Beheym

eines konigs von

nit beschelien sollt

so were doch

;

Romischen

sein freuntschaíFt in nechtsgehaltener wale eines

konigs von Frankfort, von weylandt

ewrm

vater und den andern kurfursten ausgeschlossen, und

daiízu als sich geburret het, nit

und

marggrave Albrechten

lietten

getlian,

aus

nicht

ervordert

und beschayden,

aygen furnemen und on sein wissen die kleinen

schimpff und

verletzung

seiner

und kurfurstenlichem ambts, auch mercksein und der löblichen cron zu Beheym freyheyten und rechten, dadurch sich der genannt ewr vater gegen im schwerlich verworgt hat. und im nach lawt obgemelter keyserlichen gulden buUen abtrag und widerkerung zu thun schuldig were, welche brieíF und sein gerechtigkeyt er uns auch unter augen brengen und seben liesz, und uns freuntlich bate, das wir in umb des unrechts willen im zugezogen zu abtrag und widerkarung unser hilff und rate mitteilen wollten; und so wir dann die gemelten brieíf alsó gesehen, verlesen, und daraus, war er uns erkennen gebén, gar lauter verstanden habén, und verkoniglichen

liclien

ern

abbruch und verkleynerung

merckt, dass er in berurtem

weyse alsó verschimpfFt, und

handel der chur

man

innhalt berurter keyserlicher begriffen zu bezale schuldig

gulden ist,

gar unbiller

seiner freuntschafft doirumb.

bulién

die

pen dadn

ermanen wir euch, 2Ö*

allsi

MÁTYÁS KIRÁLY

308

L:5VELEI.

ein érben des geiianíen ewres vaters, "bittendt,

Avollet eiich

mit dem

bruder den konig von Beheym

mit ernnst freuntlich

genanten

umb

unsern

liebeii

im von dem gemelten eurn vater zugezogen, gutlich vertragén und umb die pene im obgemelten keyserlichen gulden buUen bestimbt, on all Avaygerung und auszug, bezalung, ausriclitung und benugen thun, und die sachen zu wéyter bandlung nit

kommen

zu lassen. nocb uns

widerwillen wider euch bewegen.

soU ewr

lieb

das

warlich

unsern lieben bruder

unreclit

damit zu

Wann wo

wissen. das wir dem vilgenanten dem konig von Behéym, aus vorge-

und freund-

melter i^unttnus, aucli sunst bruderlicher lieb

dermassen verwandt und verpunden

schaíft

eynicben

es nit bescbelie,

sein,

das wir

weg dorinnen vérlassen mochten, sunder wurden auff sein ersuchen im unser hilff nacb allém unsern vermogen darstrecken, und mitsambt im weyss und weg furnemen und erdencken, und dorinnen nit feyrn, damit das so im zu unreclit bescheen ist vergleycht, und im die pene, was im der nacb besag vielgemelter keyserliclien

in keinen

gulden bulién gepurt, dannocb bezalt wurdt.

uns aber,

Iglaw

werdt

Wir

versében

darzu nit komén lassen. Gebén zu

sontag nacb unser lieben

frawentag

nativitatis,

anno LXXX. séxto, unsers réyclis der Hungerischen im neun und zwenzigsten und der Belieymiscben im aclitzebenden jaren.

Ad mandátum

domini

regis.

(Minntoll: 227.)

185.

1486.

ohtóber

Örömét fölött.

fejezi

Jelenti,

23: Jci

Sforza

a békének

János

milanói

fejedelemnek.

Olaszországban helyreállítása

hogy Ulászló cseh királylyal szövetségre

lépett.

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bobemie etc, ilhistrissimo et excellentissimo princepi dominó loanni Galeaz *

Maria

Sfortia Yicecomiti, duci Mediolani etc. fratri et afíini

;

1486. OKTÓBER 23.

309

nostro charissimo, saliitem et prosperorum síiccessuiim incre-

mentiim. Litteras illustrissime dominationis vestre, quas ad nos

proxime dedit. plenas

admodum

grato

iocundo

accepimus

letitie et hilaritatis

animo, utpote

signiíicabant siquidem

;

tiammam Illani longe lateque serpentem et bellum superiore anno a summo j)ontiíice contra serenissimnm dominum regem Sicilie

patrem

socerum nostrum charissimiim,

niaiestas, illustrissimaqiie

verum

simi federati.

illi

dominatio vestra ac eius universa Ithalia

etiani

et finem

prorsus extinctiim esse,

batur.

impositum

illustris-

flagrare

pace

denique honoris augmentiqiie ad illorum

statuni ex ea concordia additum

credimus illustrissimam

sit,

dominationem vestram secnm quandoque reputare, suo alto et profundo certe,

vide-

iam confecta

que res quantam utilitatem utrique parti

esse,

attnlerit, qiiantnni

con-

illius

non modo ipsa paterna

temere siisceptum, quo

federatum

tamquam de

consilio pulcherrime considerare.

bonoque communi vehementer

pro

Nos letati

smnus, pacemqiie post tantös motus iam tandem secutam esse libenter audivimus,

illius

apprime

auctores

vimus,

Deo autem optimo imprimis

simas.

Nam quemadmodum

gratias

bellum

illud

commenda-

egimus ampliscura

maiestate

paterna et illustrissima dominatione vestra eiusque federatis

commune

nobis esse semper duximus et socii ad illud geren-

dum semper

partém

voluimus,

esse

copiarum

siquidem

nostrarum pro communi nostra defensione hostiumque tenoré, ut debuimus, iam pridem premiseramus, ita pacis iam confecte et concordie secute letitiam

tione vestra

communem

cum

existimamus, et

illustrissima

domina-

cum ea de tam

felici

quoque gratulandum esse censemus nos charitate hocque nobis gratissimo admodum

optataque pace nobis cui de sua in

nuntio meritas, ut par illa inter alios

pace

habemus

potissimum quod

gratias,

nostros illustrissimos necessarios et federatos

confecta

quodam genere

est,

subito

nos

(de rebus orator

ille

noster,

certiores

reddere

dignata

habebit,

iamiam

longioreque

eum

novo

fuerit.

tionem vestram mittere iam pridem instituimus,

sumus

Quibus omnibus quem ad illustrissimam domina-

letitie afficere

missuri,

sermone hanc

latius

animi

coram nostri

quem

illi

loqui

gratula-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

310

tionem eidem illustrissime dominationi vestre expönet. Veruni iit illám nos qiloque ab liac parte aliqua voluptate' afficiamus^ et simul

pro

iiovis

nova reddere parque pari quodammodi>

referre videamur, significandum duximus,

quod cum

serenis-

simo dominó Wladislao rege Bohemie, fratre nostro simo his

proximis diebiis conveneramus, prout nos conven-

per plures

türos

cliaris-

significasse

nostras

dominationi

illustrissime

meminimus, quocum inter

alia

vestre

multa bona, que

conclusimus, percusso federe, strictissimam inivimus amicitiam^

fraternitatem

intelligentiam.

unum

utrisque

unum

ut pene

únns homo videamur.

velle et

quod

ita

De qua

domini Francorum

christianissimi

nobis-

etiam re prefatua

orator noster, quem, ut premisimus, iamiam ad oratore

modo

adeoque uniti sumus^

nolle fiat,

eam una cum qui

regis,

his

diebus ad nos venerat, missuri sumus, plura eidem dominationi vestre illustrissime iussu nostro narrare debebit. et

bene feliciterque valere semper optamus.

civitate nostra Austí-ie,

XXIII.

Dátum

Quam Eeecz

Octobris, anno domini mille-

simo quadringentesimo octogesimo sexto, regnörum autem

nostrorum anno Hungarie

vigesimo nono, Bohemie

etc.

ver

decimo octavo. Commissio propria domini

Külczím

Illustrissimo

excellentissimo

principi,

regis.

dominó

loanni Galeaz Maria Sfortia Vicecomiti, duci Mediolani etc, fratri et affini

nostro charissimo. (Eredetije

a milanói

állami levéltárban.

rfeichische Geschichtsquellen. I/l. 79.

—

— Diplomatiai

Archiv für öster-

Emlékek.

III. 195.)

186.

1486. ojctóber 30. VIII. Incze pápának.

féldshergi ferencz-

rendi zárda reformálása ügyében. "•

Beatissime páter et domine clementissime,

post devo-

tará mei commendationem ad pedum oscula beatorum. Est in Austria parte ditionis mee ad oras regni Bohemie, et ea

quidem', ubi

damnabilis

illa

heresis

Rokeczana plurimum

;

1486. OKTÓBER 30.

monasteriuni

viget,

311

conventualium

fratrum

ordinis

sancti

Franeisci in oppicio Weldsperg Pathauiensis diocesis,

oppidum

pei'tinet

Christoforum

ad fidelem

quod subditum meum, magnificum

Et quamvis monasterium

Lyechtenstain.

hoc tempore sue fundationis per progeiiitores ipsius Christo-

nam

in eo

fratres

degentes,

adeo

vei alias iitcunque,

heresim,

opportune provisum,

alias fuerat satis

íbri et in ediíiciis, et

tamen iampridem

vei propter

siint facti

vici-

dissoluti,

quam

seculai'ibusque vanitatibiis dediti, ut perditionis potius,

desertatum

per eos pene

eorum

vita

est,

Ceterum monasterium

omnia,

monasterium

christianus

popiiliis

visa

huiusmodi dissoluta, elemosinam, quam primitus

ex antiqua dispositione solebat ctat.

Nam

videantur esse sectatores.

religionis

subditi

stiane,

quam

detra-

est in loco satis opportuno,

Christi fidelibus esse suspectum. ipsius

deinceps elargiri,

locum hunc

provideatur,

nisi

eis

que

vehementer

faciunt

Quare non tam precibus

mei permotus, quam amore religionis chriludibrio pravitatis heretice labefactari nephas

esse ducerem, incitatus,

orans eandam et

supplicandum duxi beatitudini

deprecans,

dignetur

huiusmodi suspicionis discrimine

vestre,

monasterium hoc ab

vei potius jjericulo

aposto-

atque remotis

lica providentia et auctoritate liberare,

dictis

divagis et dissolutis monachis, monasterium ipsum fratribus

niinoribus eiusdem ordinis sancti Franeisci

observantia

iuxta eorum ritus et regularia instituta in perpetuum

conservandum

bus apostolicis ac statutis tibus quibuscunque,

divini

illis

speciali,

cultus

cum

firmatis non

clausulis opportunis

augmento

obstan-

consuetis,

et tutiori religioni's

christiane

terminis conservatione dare et concedere

gratia

atque concessa huiusmodi et donata per ordinarium

Pathauiensem,

sive

Wienne

facere

quam

qua

et consuetudinibus monasterii et

etiam iuramento

ordinis predictorum

pro

licité

tenendum, constitutionibus et ordinationi-

ordini

eiusdem

officialem

gratiosissime sancti

locumtenentem

executioni

Franeisci,

demandare

fidei

christiane

atque inprímis desiderio ipsius Christofori et meo plurimum consulet beatitudo vestra, quod ab

meis promereri s':udebo.

Quam

eadem

fidelibus servitiis

altissimus conservare digne-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

312 tiir

incolumem

et felicem pro regimine ecclesie

sancte et augmento. obsiclione civitatis

clomini etc.

Dátum

Egemburg, peniiltima

MCCCCLXXXVI.,

regnoruni

sue

sacro-

mei sub

exercitus

castris

die Octobris,

anno

nostroriim Hiingarie

amio XXVIIII., Bohemie ver XVIII. íjiiisdem sanctitatis vestre devotus

filius

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie

Ad mandátum Külczím

pátri et

regis.

Sanctissimo in Christo patri ot dominó, dominó Inno-

sacrósancte

centio

domini

etc.

Bomane

universalis

summo

ecclesie

pontifici,

dominó meo clementissimo.

(Eredetije a velenczei állami levéltárban.

—

kek. IV. 368.

Monumenta Vaticana.

—

Diplomatiai Emlé-

CLXXXIII.)

187.

1487. január

13.

Sforza

János

milanói

váradi püspöJcöt Jcüldi hozzá

fejedelemnek.

Tcövetül.

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc. Illuet excellentissimo principi dominó loanni Galeaz

strissimo

Marié

Sfortie Vicecomiti, duci Mediolani etc. fratri et affini

nostro carissimo, sakitem et felicium successuum incrementa. Illustrissime princeps.

prout vimus,

nos missuros fidelem

Mittimus ad dominationem vestram. freqilentibus

nostrum,

litteris

nostris

reverendum dilectum

significa-

Christo

patrem dominum loannem episcopum ecclesie Varadiensis, cancellarium, consiliarium et oratorem nostrum, plena nostra fulcitum facultate, qui nostro nomine nonnulla eidem domi-

quam rogamus ethortamur

nationi vestre ilhistrissime referet, enixé, velit

omnibus relatibus

suis

plenam

perinde ac nobis ipsis prebere, sicuti et inter

nos

amor

coniünctio

Eandem dominationem vestram

indubiam fidem

mos süus

tam arctissima

ét inutuus

exposcunt.

illustrissimam bene et

feli-

1487. FEBRUÁR citer valere

3 13

semper optamus. Dátum

in arcé civitatis nostre

MCCCCLXXXVII.

Yiermensis, XIII. lanuarii, anno domini Külczitn

lUustrissimo

excellentissimo

loanni Galeaz Marié Sfortie Vicecomiti,

dominó

principi,

duci Mediolani etc.

fratri et

affini nostro carissimo.

a milanói állami levéltárban.

(Eredetije

—

Diplomatiai Emlé-

kek. Iir. 248.)

188.

1487. február

Aragóniái Eleonóra ferrarai herczegnöneh.

hogy férjét

Felhívja,

beszélje

tervezett zarándoJcolásáról

Spanyolországba.

Mathias strissime

I)ei gratia rex

Himgarie, Bohemie etc,

domine Eleonore de Aragónia

diicisse

illu-

Ferrarié

etc.,

sorori et consangvinee nostre carissime salutem. Accepimiis et

quidem non

simus

dux,

ille

dominationis

ver amicus

noster

amantissimus

coniux

vestre

illustris-

et consangvineiis, voti emissi persolvendi

ad sanctum iisque Jacobum

gratia,

quomodo

grandi admiratione,

sine

cuius

decrevisset,

in hac parte propositum nobis vehementer profecto displicet,

vehementerque

improbamus. Quare hortati sumiis ciim

illiid

médium huius

et per litteras, et etiam per

de Palude, presentium

latoris,

impresentiarum abstineat, aliud

tempus

consilio

ad rem

Quamobrem

vestram illustrissimam, assistere,

velit

magnifici Francisci

ut ab eiuscemodi

rogamus

etiam

illa

Circa

nostro acquiescat.

dominationem

nobis

ipsum dominem ducem hortari

quam rem

proposito

perficiendam

illám

hac

et inducere, ut

plura prefatus

Franciscus de Palude dominationi vestre illustrissime nomine nostro referet, cui rogamus velit

fidem

superinde

feliciterque

obsidione

nobis

ipsis

eadem plenam adhibere.

valere semper optamus.

civitatis

Nve

Australis,

Dátum

Quam in

indubiam et

bene

castris sub

secundo die Februarii

anno domini millesimo quadringentesimo octogesimo septimo. CommÍ38Ío propria domini

tegis.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

314 Külczím

Illustrissime

domine Eleonore de Aragónia,

ducisse

Ferrarié etc, sorori et consangvinee nostre carissime. (Eredetije, elrongyolt

ban.

—

állapotban,

Diplomatiai Emlékek.

III.

modenai

állami

levéltár-

253.)

189.

1487. április 18. Nürnberg városának. A nürnbergi birodalmi gylésre egybehívott birodalmi fejedelmeket és városokat fölkéri, hogy ellene a császárnak segítséget ne ajánl-

janak meg. Commissio propria domini

regis.

Matliias von Gotss gnoden czu Hiingern vnde Béliem

konig

etc.

Ersamen weyzen

bsiinder

lieben.

Wyr

habén

vornomen, wie die keysérliche maiestat abermals eynen tag czu Niirenberge mit des heiligen romischen curfiirsten vnd ffursten unsern gutten frunden, euch

unde gemeyner besammelimge des reichs undertanen, zu haltén furgenomen habé, unde der meniinge sey sich als vormals aiich bescheen ist obir uns zubeclagen, unde von euch widder uns abirmals hulff und ebeystandt czu erforderen unde zubitten. Nu habén yr aws vorigen unsern schriften,

dy wyr zu

viel

malen an

euch unde andere ins reich habén ausgeen lassen, ursache des kriges,

darumb wyr dan seyne erbland bekregen, ane

guder maes wol vornomen,

aucli doneben unsér unde begernn, uns kegen sollich seiner clage unde vorvngelimphunge zo er kegen uns setzet, unde durch dy

tzweiífel

erbieten

er euch in uns zu furen ist

unde aufzubrengen

zuuorheer, vorantwertunge,

zulossen, dié

wyr dan durch unsere

vorgehalten tagé zu

in steter

ubung

unde entschuldinge komén treffliche botschaft

auf

Nurenberge, wo dy dorzu mit gelayte

undé gelossen weren, vor den curfursten unde unde vor euch haberi thuen wellen. Sollichs hot uns aber, wywol keynen heyden adir ungelobigen, wol er des begeert vorsehen ffursten

hette, das nit vorsaget were, nicht

gedeyen noch wedderfaren

mege, seyn des von seynen rethen unde den uff demselben tagé zu Xurenberge gesamelt waren, vorczegen, widder allé

vornunft viide das alles dan

wyr uns

billikeit iiocli

docli solliclien

bescheen

315

darzu nicht gelassen, uiide im

liulff

iinde ane tzweyvel,

unde

1487. ÁPRILIS 18.

obir

widder uns gégében wurden, das erbieten

wy wyr

noch

vorseen

nit

hetten,

in unser antwort vorhort

unde

dy wile dan nicht alleyne dy naturlichen

were,

cristlichen

ouch

sunder

beschreben,

antwortung erbeuth unde dy thuen

allé

imand

geslechte rechte vnde gesetze wellen, zo

wil,

andere

sich czuvor-

der dor zu

das

im sollichs nicht vorsaget werden sulle. So moget yr wol ermessen, wy gar unpillig uns das abgeslagen ist, das ouch widder gotlich unde menschlich recht were wo dy curfursten, fursten unde yr vff seyner keyserlichen wyrde gelossen unde

ersuchen uber sollichs unser erbieten unde uuser unvorderty

euch widder uns det unde

ist

ichte

bégében unde furen lassen wur-

demnoch an ewer weysheit unser

unde begeer, ab seyne keyserliche wirde

uíf

fleysige bete

gemelten tage^

adir sust vor den curfursten, fursten, euch unde vor ande-

ren

des

reichs

undertanen icht clage widder uns setzen

unde furen, unde uns vor vngelimpfen adir jenich hulf adir beystand wydder uns von euch bégeren, adir ersuchen wurde,

wollet zü voran der billikeit nach,

ursach unde unser

erbieten

angezeen,

anmonung keynen geloben noch

stat

unde egemelte

seyner begeer unde gebén, noch euch zu

keyner hulff noch widderwertikeit widder uns als den, der das heilige Romische reiche

allweg

vorogen in

erén unde

wirden gehalten unde do mit nichtes dan liebe unde fruntschaft zuthuende hath,

bewegen lassen; sunder mit sampt

unde vorfugen, das wir in unser antworte unde kegenrede, dy wyr widder seyne wirde, clage unde

in darane seyn .

wyr dan durch unser treffliche botschaft vor in vmb ewer weysheit daselbst zu Nurenberge adir andéren enden, dor uns des stadt gégében fürgében habén, vorhort werden, der

werd, zo sy noch notroft mit geleyt dor zu vorseen werden,

aus morén reddelichen

unde gegrunten ursachen der mass

zuthuen wissen unde thuen wellen, dass yr unde menniglich aus scheynbaren

antzegen

zeen

unde erhennen

salt,

dass

wyr widder seyne keyserliche wirde nicht anders gethaen habén unde thuen, das was uns seynes selbes egéne briv^í

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

316

unde segil, dy wyr von im habén zugeben unde erlouben. vnde wyr rechtlichen wol tliuen mogen, ir ouch denselbten \irsachen nach, euch widder iins zubeweghen unde auftbrengen zulassen, nicht stat gebén werdet. Gantz ungetzweyfeldt ir werdet mitsampt anderen der billikeit nach dy sachen alsó

bey euch

gleich

unde

erwegen unde furnemen, dass wir

pillig

Das

belestigt werden.

niclit

widjd^i"

wellen wir

unde gnaden umb ewer weysheit besclmlden. Gebén im velde vor der Newnstadt, am mitwoche in osternern, anno etc. LXXXVII., unsers reichs des Hungerschen im dreysigsten unde des Behemsschen im achzehenden jaren. in gunst

simili

forma scriptum

est

omnibus civitatibus hic vocatis

similiter orincipibus unicuique, mutatis

tamen

miitandis.

(Egykorú másolata Danzig város levéltárában.)

190. 1. A német választófejedelmeknek. Felkéri hogy közbenjárásukkal a császárral fenforgó viszályok

1487. július öhet,

kiegyenlítésére törekedjenek.

Wir Mathias von Gots gnaden zu Hungern und Beheym koningk etc, entbieden den hochwirdigenn unnd hochgebornen unnsern besundern lieben frunden des hilgenn

Romischenn richs kurfurstenn zu Nurremberg versamblt nnser fruntschaft unnd was wir liebs unnd guetz vermogen zuuor. Ewer liebe schrift unns ytzt zugeschickt hauen wir nyt myt kleynen

begirden

unsers

der guyt zyt van vch wartende

gerne verstannden

unnd ye

nach dem wir

sein

unnd langst

vernomen und na dem wir ye

anders nyt dan was recht, billich unnd begert hauen unnd auch noch anders willens

als ir wist

cristenlich

nyt sein

hetten,

gemutz,

gewesin

;

ist,

so begern wir

án ewer

liebe

abermayls myt allém

ewern fruntlichen erpietten nach, sunderm den sachen noch alsó nachgedenckenn unnd soliche wege nnlid myttel dair ynne suchen unnd furnemen, das unns was glich unnd billich yst, veruolge unnd wir der abkomen. vliss,

wullit,

1487. JÚLIUS

Das wullen

umb euch

wir

sondag vur

unnser

sunder liebe frunde

Gebén im

frundlich gerne beschulden. stat

317

unnsers Richs des Hungerschen im

felde fur der

anno

visitationis Marié,

etc.

Nuwen-

LXXXVII.

XXX-ten und

des

Beh-

mischen im XVIIII. Jarn. Commissio propria domini

regis.

(Egykori! másolata a drezdai állami flevéltárban.)

Külczim

Denn

fursten geistlicben

Ezen

kez

unnd

des

Aveltlichen

hilg'-n

levélre a választófejedelmek 1487. július 15-ikén a követ-

választ adták

TJnnser

hochgeporner

wegen des

imnd hochgebornn fursten Eomischen richs churytzt zu Nurrmberg versamblt.

hochwirdigenn

vnnsern besundern lieben frunden

fruntlich

her unnd frundt,

reichs kurfursten

versamblt

hie

konigh,

Diirchluchtiger

zuvor.

dinst

lieuer

furst,

yst letzt van

koniglichen

ew^er

wirde geschriuen, die yrrungh zwischen der kayserlich maiestat eyns und euwer liebe anderteyls antreffende, unnd uns schrifFtlich

wie das ewer liebe ye unnd

unnd

nyt

was recht,

billich

noch

anders willens sey

nyt

ufif

heut

antwurt van ewer liebe uber antwurt myt meldungh anders begert hauen, dan

unnd ewer

cristenlich yst,

liebe

erpieten nach den sachen noch alsó nachgedenckenn

wege unnd myttell was glich unnd

darynne

suchen

haadelen

antwurt zuerkennen gebén soliche

meynung unnd

gnade

fur

dar

ewer

und

soliche

liebe veruolge^

Daruff hauen wir bey der kayser-

billich ist etc.

lich maiestat ferrern

aucb

myt begern, das wir unnserm

;

und

auch

gehabt,

ewer liebe

diese

seynen kayserlich gnaden

van

erpietten verstanden, das sine kayserlich

und nach solichen

unnd

kriegen

aufruren

keyn

ursach gebén habé auch ungern thun wult unnd ob ewer liebe ytz gegen seyne kayserlich maiestat

vermeynt

hett,

wult sine

gnade recht unnd billicheyt nye geweygert habén, und yst sine kayserlich

maiestat

kayserlich

gnaden

noch

erputig

zuuore

»that«

zuBschen

sinen

unnd ewer konniglichen wirden zuuerhore

unnd rechtuertigkeyt komén de thait

sachen

die

abstelle

háború.

lassenn

unnd hait

;

alsó das

ewer liebe

sine kayserlich maiestat

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

318

mass

den vorgemelter

ewer

churfursten unnd furstenn (taq) fur

auíF des reichs

iingezeigt

liebe

des wissen

die

Solichs habén wir

weren

wir

Nurrmberg under unserm Bertholtz schalcks

unnd

kamerers

etc,

Johannes

etc.

ertzbisschoífs

marggrauen

churfurstenn

^arethen dag, anno

gutwillich.

hertzogenn

Friederichs

ertzcantzlers,

wollen,

dan was wir der sachen zu gudem han-

habén

unnd thun mochten,

deln

sache handellen.

im bestenn nyt verhaltenn sunder verkunden

secretis,

uíF

Mentz

ertzraar-

Brandenburg

ertz-

sondach na sanct Mar-

LXXXVII-mo. Des

richs churfurstenn hie zu

Sachsen

Gebén

hilgenn Romischen

Nurrmburgh versamblt,

Külczim : Dem durchluchtigenn hochgebornen furstenn, hern zu Hungern iinnd Beheyin konigh etc, unserm lieben hern

Mathias

unnd

frunde.

(Egykoni másolata a drezdai állami flevéltárban.)

191.

1487.

jiilius 29.

német birodalom választófejedelmeinek.

császár vádjai ellen igazolja magát. Késznelc nyilatkozik,

hogy a választófejedelmek gylésére követeket küld.

Wir Mathias van Gots gnaden l^ehem konig

etc.

entbieden

zu Hungern und zu

den hochwirdigen und hoch-

gebornen fursten unsern besunder lieben frunden, des helgen Romischen richs kurfursten geistlichen und weltlichen,

und was wir

unser

fruntschaft

zuuor.

Wir habén ewer

vernomen und

liebs

und guts vermogen

lieben schrieben uns itzunt gethan

als ir darine meldet, wie ir of unser nechste

schrifte bie der kayserlich maiestat ferrérn handell gehabt

unser antwort

zuerkennen

gégében

und van ime

sulich

naeynong und erbieten verstanden habt, das er uns vor und nach solchen kriegen und aufruren khein ursach gégében habé, liebe

auch ungerne thun wolt etc. Zwiuelt uns nit, ewer habén gut wissen, das wir van anfang unsers regi*)

A megelz

szám

alatt.

319

1487. JÚLIUS 29.

ments

iins

alsó gehalten,

luynsch nie bekriegt.

mong

das

sonder

wir an nii

iirsacli

kliein cristen

láng ziet her zu beschir-

unsern krieg auf die ungleubi-

cristenliclis glaiibens,

gen und feindt Gottes gewendt habén, den wir aucli und nit liebers,

wa wir van ime

nit grosslicli zu aufrure

weren, fur und fur uf sie geubt ketten; bie ime wie woll wir uns

aller fruntschaft

albege gegen ime erboten liaben,

bewegt

die wile wir aber

und ye

und gutem

veraclit gewe-

aufruren ob zwain malen van vornemen durcli sin ansuclien gewendet hait, unsern landen und lewten durcli di sinen vili mergliclier eingriff mit nam. raub und meniger ander beschedigung zugefugt und durcli ine gestattet, aucli uns sin verscliribongbrieue und siegell nit volzogen sin, wie woll wir in meniger malen durcli unser treflicli retlie und botscliaft umb wendung abtrag und volzieliung derselben ersuicht, aber auf sollies van ime nie kein antwort liaben erlangen mogen, dan aufs letzt, als wir den probst van Presburg ob ainem lialben jare daruf wartend an sinem lioff hetten ain solclie wa die seynen uns ein hun nemen, ketten ime die unsern vor eyn oclisen genomen sein wir, sen, er uns aucli vor sollien

dem

cristenliclien

;

so er di besclieydigung unser lande

und vor unaufkorlick kait inkáit siner brieue und siegell

die vor <lie

gen tag

nit volstreckt kait

und

;

und lewt nit abgestalt uben laissen, uns aucli verzogen und auf liuti-

durck in

als ir selbs versten

loblicli vornemen weder die ungleubigen, das wir ob allén dingen am liebsten geubt ketten, abermals zui'uck zustellen und die gegenwer

miigt

genoitdrangt

wiewoll wir dergar leii

vili

geraytzt

lieber

das

wir eynicken guten wil-

ader fruntsckaf inndert von ime ketten erlangen mugen,

weren vertragén gewesen, gegen ime zu nemen. Als wir ewern lieben wo wir auf unser vorig erbieten zuverkore gelassen weren, lautter ketten mogen zuversten gebén und nacli so uns darzu stat gebén wirt gruntlick vernémen werdet.

Dan

als ir wieter in siner

antwort anzeigt, ob wir

weder ine vermeynt ketten wolt er reckt und biliigkeit nie gewaigert kaben und sie nocli erbutig die saclien zuscken sein und unser zuverkore und recktuerdigung ickts

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

320

komén zu laissen, alsó das wir die that zuuor an abstelleii und zaigt deshalben an, auf vch des richs kurfursten etc. niugen ewer liebe auch woll verstehen \va er nns biliigkeit

und das

so er uns zuthun schuldig géwesen ist nit gewaigert^

nit gedain hette, und alsó ine die saclie zu scliicken und gewalts mit gewalt zuerweren, so liabt ir auch vormals veistanden, das wir je und ye begert habén uns gegen siner clag und vervnglimpfung zuverhore und entschuldigung komén zu laissen, wiewol uns das abgeslagen ist und wir darzu nit habén komén mugen so sin wir doch willig, das nocli zu thun, wa ir uns deshalben an gelegen ende tag darzu benennet und unser rethe, die wir darzu schicken werden, mit genugsamen gelait dem ausszuwarten und weder umb bis an ir siclier gewar zu komén das nit

;

ungeziuelt so uns des stat gebén wirdet, ewer werden vernémen, das wir allén glimpfen gesuecht, und was wir gegen ime vorgenomen, das wir das nit an gross ursacli, sunder als darzu geraitzt biliig mit fug und recht gethan habén, dan der that lialben, nacli dem er die so stumpff und kurtz setzt, konnen wir die abzustellen nit verstehen und verkundigen ewern lieben, das darumb damit ir des alles bis uf unser verrer entschuldigung und verantwortung wissen habt, wa wir auch denselben ewren lieben fruntschaft und guten willen zu bewiesen wissen, thun wir gerne. Gebén zu Murzuslag, am sondag na Jacobi, anno domini etc. LXXXVIIo., unser riche des Hungerischen im drissigsten und des Behemschen im versehet, liebe

nuynziehenden jaren. Comrnissio propria domini regis.

(Egykorú másolata a drezdai állami flevéltárban.)

321

1487. AUGUSZTUS 15.

192.

augusztus

1487.

hadüzenö

Wir Mathias

szász

Albrecht

15.

von

herczegnek.

Válaszol

iratára.

genaden zu Hungern und

gottes

Beheini kunig und hertzoge zu Osterreich

etc,

euch dem

liocligebornen fürsten herrn Albrechten, herczogen zu Sachssen,

lanndgraven in Doringen und marggraven zu Meissen

etc.

Wir habén zwar ewer

der ains

uns

schreiben

aufsagung der lehen so

yecz zugeschikt,

von uns habt, das

und befrömbden uns

annder ewr absag

innhelt, vernonien,

die sovil destmer,

ye mynner in des zu uns ursach habét.

Wann

berurter lehen halb,

schreibung

fruntlicher

Nikéin von Kkericz,

auch das

und

ainung

als ir wisst,

sunst durch ver-

durch

verstenntnuss

zwischen unnser besloz-

gewesen seit und wir euch allwas ew zu wolgevallen und lieb hat sein mugen fruntlich gern beweist habén, ir auch ursach des kriegs den wir vider den Roemischen kaiser durch vil unnser schrifft zen und gemacht verwont czeit

genugsamlich bericht

seyt,

hetten wir uns billich ains sol-

her destmynner zu ew versében

etc.

als

zu ursach

darynne meldet, ermanung und ervordrung von kaiserlicher maiestat der phlicht reich verbunden

damit

seit,

ubermenig sein gleich und getan

habén und wir

und beschedigen

der

und deni Roemischen

auf das wir in und das heilig reich billich erbieten,

uns

sol

nit

aufgenomen hetten, bekriegen

solten, ist

euch und meniglich wissent, das

wir das heilige Romische reich nie beleidigt noch bekriegt

noch ungern tun wolten, sonnder habén das und seine curfursten und fursten als unnser besonnder lieb brúder und .uinde alleczeit geeret

wo wir von im groslich

schaft

geraizt

und

seine

und vor augen gehalten, weren erbliche

lannde

und geursacht weren, vil liber mit im béliben, dann uns

ainigkeit

aucli

bekriegen ni in fruntsein

weren, so er uns aber unaufhorlich beschedigung aus seinen

lannden in unnser konigreich getan und uns dadurch zu mermaln vom krieg den wir zu beschirmung unnsers glauMÁTYÁS KIRÍLT LEVKLEI.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

322 bens wider

die veinde cristenlichs bluts mit trewer und ubung gefurt habén, abwenndig gemacht und darzu bracht hat, das wir den habén muessen ruen lassen, uns auch sein brive und sigel und das so er uns zu tun gewesen ist von im nit gehalten noch volzogen, sonnder wiewol steter

wir

allzeit allén glimpíf aufs gutigist

in ersuclit habén,

mer mit menigerlay unbillicher weise, der wir uns zu vilmaln gegen euch und anndern unsern

wir ye lennger

frunden des heiligen Romischen reichs curfursten und fursten ab ime erclagt habén, unaufhorlich belestigt seinn und uns von im das unnser nit hat gedeihen mugen, habén wir uns als darzu von im notgedrangter gewalts mit gewalt wiewol wir des vil liber weren uberhaben gewesen,

lieben

erwern mussen, wir wider

das er uns auch als

habén,

gleiehs

und

wir es nit aufnemen hetten wellen,

wiewol wir es

sich solichs,

offt

meldet

billichs

das, so

erboten hab und

wissen wir

nit,

das er

ah ine ersucht habén, und -

das alles gern von im aufgenomen hetten, nie erboten hab

aber lanndkundig und allén des heiligen

und fursten

ist

reichs curfursten

wissentlich, das wir uns berurten

und ann-

der unbillicher zusagung und unrechts der er sich ye und ye wider uns

g'eflizzen,

gegen

oflft

erclagt

und

sy meni-

germal da2 wir auf sein verunglimphung, so er vor in uns hinnderruks g-etán hat, zu verhoi- und verantwortung gelassen wurden, ersucht

und gebeten habén, das

alles

von im und

ob sy got und wir der

tewfel

nie

hát

ine, -als

gedeihen mugen, ;

sonnder

wider

allé

uns aber weren,

recht

und

doch got auch den tewfel ye zuczeiten verhort hat, versagt und abgeslagen ist, und so ir dann uber solichs alles unnser feind worden seit und zusambt obgemel-

billichait so

und recht zugefiegt, der noch mer auf uns zu legén willen habt, muessen wir es beschehen lassen und züvoran got den almechtigen und unnser gerechtigkeit zuvor genomen, hoífen wir uns durch sein hilf und ter belestung. uns wider got

gnade ewrs furnemens, des yerfangen habt,

auch

euch mutwilliglich gegen uns und etwa darumb

aufzuenthalten,

wirdige vergleichung zu gebén.

Grében

vor

der Newnstat

an unser lieben fraunstag assumptionis, anno^ domini

etc.

1487. AUGUSZTUS 18.

B23

LXXXVII-mo, sigisten

unnser reiche des Hungrischen im dreisimd des Behemischen im newnczehenden jaren. Commissio propria domini

regis.

(Egykorú másolata a drezdai állami flevéltárban.)

193.

1487.

augusztus 18.

hányást

Albrecht szász herczegneJc. Szemrehogy hadüzenö iratának átnyújtása dött megindította az eUenségesTcedésehet.^

tesz

azért,

AVir Mathias von G-ottes

Beheim kunig und herczog zu

gnaden zu Hiingei'nn und Osterreich, euch

dem

hocli-

gebornen fursten, hern Albrechten, herczogen zu Sachssen, lanntgraven in Doringen und marggraven zu Meissen.

Auf

ewer fehd und aufsagung der lehen, di ir uns getan habt, habén wir euch áurch annder unnser brieve antwort tan. Ee uns aber dieselben ewér brieve zukomen und uberantwortt seinn,

habt

ewern zu belegung unnser

slos-

und auf unnsern schaden geschikht, mit welhem gutin fug und zimlicheit das bescheen ist, mag ain yeder merkhen, wann wer ain solhs von ainem herrn von Hungern gescheen, wurde in allém reich davon geredt, so és ainem fursten des reichs ain lob und recht ist. Greben zu der Newenstat ser

sambstag nach assumptionis Marié, anno

etc.

LXXXYII..

unnser reiche des Hungerischen im XXX-teii, und. (les Behe-

mischen im XyiIII-deh jarenn. Commisaio' propria domini regis-

(Egykorú másolata a drezdai

állápii fölevéít árban.)

,.1,^3

y i.4i

21*

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

324

194.

1487. augusztus 31. ellen indított

Albrecht szász herczegnek.

háború jogosultságát

Wir Mathias von

Gottes gnaden

Beheim kunig und herczog zu

Osterricli,

császár

fejtegeti.

Hungernn und dem hochgebor-

nen fursten herczog Albrechten von Sachssen, lanndtgraven in Doringen und marggraven zu Meissen. Wir habén auf unnser nechste

schrifft

euch getan ycz widerumb von euch

antwort empfanngen die meinung innhaltend,

als

mutwilligs kriegs gegen uns nit verfanngen,

euch

sunder wes

euch angenomen habt, sey aus pílichten und gehorsam der

und auf bete der curfursten und und enthalltung des heiligen reichs und Dewtscher nation, nachdem allé seine erblannde dem Romischen reich on mittel vorwant sein und er sich in allén sachen zugleich und recht auf sy erboten hab und wir das nit sulién angesehen habén, bescheen. Nu habén wir nit zu ainem, sunder menigemmal nit allain euch sunder allén des reichs curfursten und fursten durch unser schrifft ursach unnsers kriegs und das vir den nit wider das heilig keiserlichen

maiestet

fursten zu ere gutem

reich

oder Teutsche nation,

sunder wider sein 3

nach innhalt seiner brieve und

sigel,

die

erblandt

uns dann den

erlauben und zugeben, billich und rechtlich furen. Entdeckht

uns

auch

dabei

erboten

dieselben

ursachen

und das wir

and sigel, des so wir wider in und gut macht habén, und uns ain solhs zu tun wol zimbt vor ewer aller gegenwurtigkeit auch muntlich zu erzellen und beyzubringen, daz ir nit allain des,

laut egemelter seiner brieve

tun

recht

sunder das auch seine annder verschreibung unnder mere-

rem

innhalten, was wir ob er uns als bescheen

ist nit

hall-

furnemen und tun ..wurdenn, daz damit wider die bericht, vertrag und ainigung, zwischen unns vormals gemacht, nit getan sey hett waren schein und anzaigen mugen habén, das uns nit hat ten

wider

mugen

seine

erbland

mit

der

tat

gedeihen. Dieweil wir dann des wider allé billicheit

Yerzigen sein unns zimlich

und

gleich erbieten abgeslagen

1487. AUGUSZTUS 31.

und

allé

011

ursacli

wider

liilff

uns

325

zugesagt

auch der hawbtmanschafft, uber das

des

ist,

eucli

wissen

alles

íjehabt angenomen und uns darauf entsagt habt, mag nyemands annders vorsteen konnen, das auch bei uns niclit

annders erfinden, noch achten dann,

allé

des

not

und ursach,

ain glide

das es aus mutwillen

wider des Romisch

so wir

reicli,

auch euch, nichts zu tun gehabt, sun-

seit,

der uns allain seiner verschreibung gehallten und der inn-

nachgefaren habén bescheen

hallt

sen

got

und

bevelhen

alsó

das wir dann mus-

sey,

Dann

bescheen lassen.

als ir

weiter meldet, wie wir vor des reichs curfursten und fursten, gleich und recht gewilligt hab, mit im nit habén steen wollen, des sein wir als ain freyer kunig von

in die er zu

Hungern, der dem Romischen reich nit underworffen ist, und den krieg als ain kunig von Hungern und nit als ain kunig von Beheim furet; uber solh

uns

als

lannd

den

vorgemelt

lautt

nichts

unverhindert

brieve

zu gebén, daz wir

derselben

fride bericht

damit

ist

wurden,

bekriegen

und

sigel die

ob wir seine erbwider

noch

und ainigung vor zwischen unns gemacht,

verbrechen kriegs

diss

mugen,

noch

sulién in

demselben

frid

wir

und

auch

vertrag

gegen im noch steen und uns nichte mit im

vor in noch

anndern zusteen wissen auch noch hallten und

der wir uns

vormaint, das so

gewesen,

nit schuldig nit

bégében wellen. Als

mit erén wol wissen zuverantworten mit mererem desselben artikels vil widerschrifft

auch

gegen uns furgenomen und getan habt

etc.

tut

mai

auf das

zu tun, dann so

vil

mugt, gonnen wir euchs wol und sehens Newenstat, an freitag vor Egidii,

nit not,

innhalt

dargegen

euch des entreden gern.

Gebén zur

LXXXVII., im XXX-ten und des

anno

etc.

reiche des Hungerischen Behemischen im XYIIII-den jarenn.

unnser

Commissio propria domini (Egykorú másolata a drezdai állami folevéltárban.)

regis.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

326

195.

1487. Szeptember

Estei Hercules herczegneh. Ajánló

Mathias Dei gratia Hungarie Bohemieque cluxque

Austrie,

principi

illustríssimo

dominó Herculi duci Ferrarié

rex

excellentissimo

amico

etc,

etc.

levél.

nostro

affini

carissimo, salutem et prosperorum successimm incrementum.

Magnificiis Jacobus Accaioliis

omnibns

qui

prestantissimiim,

archiepiscopo

usque

cum

commiini nostro

Strigoniensi,

item

...

integritatis

dominó Hippolyto

illustrissimo

venit, nobis miriíice piacúit,

larem

quem ex

Florentinus,

civis

nis nobilibus clarisque viris ex cetera multitudine

humanitatem

propter singuet

prudentiam,

ceterasque pleclaras animi sui dotes, quos pre se tissime cert'e vidimus,

et iriter

fért, liben-

carissimorum

ad nos

filio,

quem

e vestigio

autem cum impresentiarum ad illustrissimam dominátionem vestram tametsi ipsum commendationem nostra ágnoscamus, quandoquidem etiam illi, propter préfatas virtutes et merita ac nobis carum existimamiis tamen propter nostre erga eum testificaconnumeravimus

;

eö carissimum

nostre

velit

habere,

dominationi vestre per has nostras

tione, ipsuEü illustrissime

commeiidamus,

causá

quidem

taliter,

liominem ex

commenda-

dominó velit nonnuUa dedimus in mahdatis illi plenam et indubiam fidem prestare. Quam et bene feliciterqüe valere semper optamus. Dátum (apud Novam) nostra

tione

Cesari

áliquem

Magnifico

oratori vestro

Valentini

Civitatem nostre Austrie

VI.

die Septembris

anno domini

MCCCCLXXXVIL (Eredetije,

ban.

—

elrongyolt

állapotban,

Diplomatiai Emlékek. VI. 336.)

a modenai állami

levéltár-

1487. SZEPTEMBER 14.

327

196.

J487. szeptember

Albrecht

száss

herczegneh.

Egy hadi

fogoly ügyében.

Mathias von Gottes gnaden zu Hungern und Beheim etc. Hochgeborner furst. Als unnser diener und lieber getrewer Willielm von Miien ewer gefanngner und bis auf den schirstkunftigen sand kunig und hertzog zu Osterrich

Michels tag getegt

ist,

habén wir ím auf

botschafft, die ir

uns bei im getan habt,

unnser antwort euch muntlich zu sagen bevolhen, deshalben wir in hirmit zu euch schikhen,

darneben gutlich begerende im bis auf den schirsten sand Marteinstag lennger teg zu- gebén, dessgleicben sol euch ain solhs von uns, wann wir darumb irsucht, auch nit versagt werden.

Gebén zur Newnstat, an suntag nach unnser

lieben frawen tag nativitatis, anno etc. reiche des Hungerischen

XXX- ten

LXXXYII.,

unnser

und des Behemischen

im XVIIII-den jarenn. Ad mandátum proprium

domini

regís.

(Egykorú másolata a drezdai állami flevéltárban.)

197.

1487. szeptember 14. Albrecht szász herczegneh.

Késznek

nyilathozih vele Waidhofenben személyesen találkozni.

Wir Mathias

von Gottes gnaden zu

Beheim kunig und hertíoge

Hungern und

zü Osterreich etc,

dem

hoch-

gebornen fursten herrn Albrechten hertzogen in Sachssen, lanntgraven in Boringen ünd marggrafen zu Meissen. Als

uns durch Bernharten Kariinger auf furhaltung, so er von unnsern wegefi án euch getan hat, widerumb zu emboten habt, wie daz eucli wol gemaint sey mit uns zusamen zu komén, so wir euch dar'tzu nur stat und tag benennen,

wil

uns

Ybbs

demnach

gevallen,'

uns

AVaidhofen an

der

auf den schirstkunftigen montag nach sand Michels-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

328 tag bey eueh weiter

gutlich

dann solhs schrifft

zu finden, rede

aucli

mit

allda

eucli

und hanndlung zu

gevellig

aus den sachen hallten.

So euch

das wollet uns durch ewer

ist,

berichten uns darnach wissen

schikhen.

Gebén

zu Newenstat, an des heiligen crewcz tag exaltationis, anno etc.

LXXXVII.,

dreissigisten

unnser

reiche des Hungerischen im und des Behemischen im newnzehenden jarenn. Commissio propria domini

regis.

(Egykorú másolata a drezdai állami flevéltárban.)

198.

1487.

oTctóher

Albrecht

szász

összejövetel meghiúsulásáért

herczegnek.

tervezett

rá hárítja a felelsséget.

Wir Mathias von Gottes gnaden zu Hungern und Beheim kunig und hertzoge zu Osterrich etc. dem hocligebornen fursten herren Albrechten hertzogen zu Sachssen, lanntgraven in Doringen und marggrafen in Meissen. Als

uns auf unnser nechstes schreiben von euch geantwort auf meinung, daz ewer gemute, nachdem

hertzogen von Sachssen zustet,

euch, wie

ist,

ainem

gegen ainem kunig von Hungern

wol zu hallten wisst, nit

des

willens

als wirs ver-

steen gewesen sey, sunder wie ewer vorigs schreiben gémeidet hab, daz ir willig weret in aigner person zu uns zu komén, were aus guter ursach in hofifnung, solh zusamenkomen cristenlichen glauben dem E-omischen reich und

unnserm kunigreich Hungern vil guts getan hett bescheen und woltet ansynnen des hanndels und satzung der maistat, so die henndler und schriíften wo es zu rede komén sollte das wol ercleren wurden uns zu erén unangefochten lassen, wie dann ewer schrifft solhs mit mereren worten begreifft, habén wir vernomen. Nu wisst ir wol, was durch uns in den sachen getan und verwilligt, daz solhs nit aus unnser selbs anmutten, sunder auf Karlingers werbung und ersuchen, so er von ewern wegen an uns getan hat, des er uns auch wo es auch zu rede komén bekenntlich sei und onlangen steen wurde,

1487. OKTÓBER

329

nnd wir auch ungefochten lassen wellen bescheen ist, wo demselben nach die volge an euch nit erwonnen hette und die

tennlichem

dermassen,

liernach

sacheii

geschirapft gegen

uns

glauben

daz

gesucht were,

des

wir

lanng

unnser sollte

damit

was guts

nit cris-

ain aufenthallter

zeit

gewesen sein und noch, auch dem reich und unnserm kunigreich

Hungern daraus entsteen

abstenndig

gewesen

sulién,

das

bey uns

nit

uns aber ainem kunig, und zu solhem hanndel ain schimpfliche und unbeqweme stat, in der wir weder wonung noch narung habén, und da on ain heer, das, als ir selbs versteen mugt, zur hanndlung diser sachen nit getaugt hett, nit hetten ligen mugen angezaigt und euch durch sich selbs ain wolgelegens und mit narung und weer wol versehens und verwartes ennde erwellt ist, habén wirs eeigem angesynnen nach meer fur ain vorteil und schimpf, dem es auch gar vil mer dann diser ewer schrifft und erbieten onlich ist und gleichet, wiewol wir es gar vil

duvch euch,

sein,

dieweil

ain unkunigliche

lieber annders versteen wollten hallten mussen.

Gebén zur

Newnstat an mantag nach Michaelis, anno etc. LXXXVII., unnser reiche des Hungerischen im dreissigisten und des Behemischen im XVIIII-den jarenn. Commissio propria domini

Külczím

Dem

regis.

hochgebornen fursten, hern Albrechten hertzogen

zu Sachssen, ianntgraven in Doringen und marggrafen zu Meissen.

(Egykorú másolata a drezdai állami

foIevél tárban.)

199.

1487.

oJctóher 7. Albrecht

jön teljhatalmú

biztost,

szász herczegneh. Felhívja, hüld-

leivel

a tervezett találkozás ügyében

inegállapodásra juthasson.

AVir Mathias

von Gottes

gnaden zu Hungern

Beheim kunig und hertzoge zu Osterrich

etc,

und

dem hoch-

gebornen fursten hern Albrechten, hertzogen zu Sachssen, Ianntgraven in Doringen und marggraven zu Meissen. Wir habén ewer sclireiben vernomen und als ir darinne meldet

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

330

ewer gemute albey gewesen sey, wo ir in disem hanndel tim mochten, daz zu fride und gutem willen'nit dienete^ Avoltent ir auch vermeiden daz zu widerwillen dienen, wo nit

gehaben mochtent. Ir mercktent durch ewer schreiben verursacbt wurdent, uns zu verdrieslichem willen zu bewegen, so doch ewers ir

des erenhalb vertrag

wir

aber, daz

wo wir auch wolweren mer ennde dann

willens gar nit sey unns zu verscbimpfen, ten, daz wir zusamen

komén

solten

uns ernennet hetten, do das mit fug wol gescheen mocht doch mit gnugsamér versichrung ains yeden teils etc. Las-

sen wirs der guten meinung nach in seinem wert beleiben

und

wil uns bedunckhen,

meinung Karlingers wierbung und unnserm vorwillen maistat und tags beleiben lassen oder uns aber daz uns aufnemlich gewesen Were angeczaigt hett, die schriíften darzwischen gescheen, lietten wol hinderstellig und vermiten bleiben man auch vil

bei érster

irs

nehner züm hanndel komén mugen so wir daraus der

cristenheit

dém Romischen

reich

vérmaint gütes komén

als ir

sol,

und unnser cron Hungern,

wo das mit unnsern

erén

und on unnsern schaden sein mag, ungern waigern wollten, als ir dann aus unnsern vorigen schriften auch verstannden habt. Dieweil ir uns dann mer stet unnsers zusamenkomens, dann die uns vor durch euch angezaigt sein, furslahet, der wir uns aber, wo- daraus ettwas werden solt, auch tags und sicherheit, wann und wie die sein und bescheen solten, naclidem menigerlai davon zu hanndeln und zu reden ist, durch schrifften nen,

mugt

ir,

als

wenig

als vor fuglich nit verainen

wo euchs gemaint

ewern mit gewalt auf

glaitte

ist,

und

yemands sicherheit,

treflichen der

wir euch

auf in hiejnit schickhen, her zu uns senpden, mit

uns an ewer stat tags, maistat, ders darzu not wirdet, wissen.

anno

LXXXVII.,

•XXX-ten und

dem wir

versichrung und wes ann-

zuverainen un.d darnach zu hallten

Gebén zur Newnstat, an suntag nach

etc.

kon-

Francisci,

unnser reiche des Hungerischen im

des Behemischen im newnzehennden jarenn. Commissio propria domini

(Egykorú másolata a drezdai áilami fÖlevéltárban.)

regis.

331

1487. OKTÓBER 28.

200.

1487.

Albrecht

28.

oTctóber

herczegneh

smsk;

a tervezett

találkozás ügyében.

Wir Mathias von

gnaden zu Hungern

Gottes

Belieim kunig und hertzoge zu Osterreich

Dem

etc.

iincl

hocli-

Albrechten hertzogen zu SacbDoringen und marggraven zu Meis-

gebornnen fursten, hern sen,

lanntgraven

Als

sen.

uns

der

und

versigeit,

sein wir unnsers teils

ewrm

schreiben

allennthalben geschehe,

ewrs

still

bey

welle

artigkeln

aber in demselben bedungken noch ains

werde.

davon

mit ob

ist

were

irer

der

tat

annders

hanndlungen der geschehen,

aber

antworten und lassen

abgeredten. versigelten

und abred und

das "VVan

nemlichen,

sein,

wir darauf wol wissen

obgemelten

ver-

sey t zu haltén, des.

willig

sachen nichts gémeidet worden, lietten

uns besonn-

beslossen,

willig, als ir

gestannden

were unleidlich,

abrede zwisclien

die

erwirdigen

Admund

tails

auch

meldet,

not

dabei

stucks

mittel des

Anthpnien abbte zu

lieben

brieft

wie

schreibt,

unuser und ewr durcb

und

es.

verbrieften

ynnhalt beleiben,

versében

uns auch desgleichen von ew zu beschehen. Gebén zu Wienn, an suntag sand Simon und Judas tag. der heiligen zwelfboten,

etc. LXXXVII., unnserr, reiche imm XXX-ten und des Behemischen ini

anno domini

des Hungrischen

XVIIII-den

jaren.

Commissio propria domini

Külczím zu

tzogen

Dem

yacbssea,

regis.

hochgebornnen fursten, herrn Albrechten herin Doringen und marggraven zu

lantgraven

Meissen.

(Egykorú másolata a drezdai állami

föle véltárban.)

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

332

201.

1487. november 22. Albrecht szász herczegneh. találkozás

Wir Mathias

elhalasztása

von Gottes

tervezett

ügyében.

gnaden zu Huiigern und

Beheim kunig und hertzoge zu Osterrich

dem hoch-

etc.

gebornen fursten, hern Albrechten, hertzogen

zu Sachssen,

lanndtgraven in Doringen und marggrafen zu Meissen

etc,

und abred am jungsten zwischen unns beslossen unnder annderm innhalten, daz wir auf morgen zu Sand Pollten sein und erscheinen sollten, seinn wir denselben nacbzukomen, allérding darnach artikeln gericht und in willen gevesen, uns hewt zu erheben und auf morgen íiUda zu Sand Polten zu sein, aber beint in der nacbt Als die

artikel

solhs unnsers furgesaczten willens durch zusteend blodigkeit

unnsers

leibs,

die wir

dem

edeln

unnserm besunder lieben

getrewen Benessen von der Weitmul, eucb der zu berichten, hiemit zu scbreiben verhindert worden, daz wir

und vor nechstem suntag, als von der Weitmul vernémen werdet, zeit

aber niclitdestmynder auf schirsten

suntag

so die artikl anzaigen, volg tun.

kundet

nit

wellen

nit

wellen wir uns zeitlich hie

dem auf die dem

demselben

nachkomen mugen,

mit der

hilíí

gottes

und allém dem Daz habén wir euch unvererheben

gutlich

lassen,

begerende,

das

alsó in

gutem und in dhainer annder meinung zuversteen und aufzunemen. G-eben zu Wienn, an donrstag vor Katherine anno etc. LXXXVII., unnser reiche des Hungerischen im XXX-ten und des Behemischen im XVIIII-den jarenn, Commissio propria domini

regis.

(Egykoni másolata a drezdai állami folevéltárban.)

202.

1487. november 28. Albrecht szász herczegneJc.

tervezett

találkozás elnapolása ügyében.

AVir

Mathias von Gottes gnaden zu Hungern und

Beheim kunig und

lierczoge

zu Osterreich etc,

euch,

dem

1487. NOVEMBER 30.

Iiochgebornnen

fiirsten

herrn

.335

Albrechten

Sachsen, lanntgraven in Doringen

hertzogen

zii

und marggraven zu Meis-

Als zwischen unnser diirch imnsere rete ain verund unnder annderm desselben, das wir auf den montag nechst verschinen habén sulién zusamen komén sen etc.

trag gemacht

seinn,

abgeredt

ist,

das aber

merklicher

unnser bledigkait

und solhen vorzug uns nit zuvernierken begern, wann der ann gemeltem unnserm vertrag unnsers teils dheinen mangel nocli abgang bringen sol, und seinn bey ew des versehens auch alsó und dabey beleiben lassen werdet. Gebén zu Sand Polten, an Erigtag nach Katherine, anno domini etc. LXXXVII., unnser reiche des Hungerischen im XXX-ten und des Behemischen. ini XVIIII-den jaren. halben nit

hat

sein

mugen,

Commissio propria domini

regis.

(Egykorú másolata a drezdai állami flevéltárban.)

203.

1487. november 30.

Alhreclit

szász herczegneJc.

tervezett

találkozás ügyében. "VVir Mathias von Gottes gnaden zu Huugern und Beheim kunig und herczog zu Osterreich etc, euch dem

hochgebornnen

fursten,

herrn

Albrechten,

herczogen

Sachsen, lanntgraven in Doringen und marggraven zu Meissen

etc.

Wir habén ewr

schreiben mit meldung, das gestern

zwischen unnser beredt worden sey, ewr rete auf hewt here zu uns zu schiken, aber durch angerurt ursach desta lanng-

samer zu uns komén werden, solhen verzug in dheinen misfall oder befrömbdung zu tragen begert etc. vernomen.

Darauf tun wir euch zuversteen, daz wir tags

lanng

vercziehen,

sonnder zwen,

nit

allain ains^

drey oder vier tag

mit willen gern ew zugefallen warten und darán gar dhein

befrömbdung, noch misfallen habén wolten, wann uns

soljier

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

334

massen vonn ew auch nit befrömbdet worden ist. Gebén zu Sand Polten, an sand Andreas tag apostoli, anno domini etc.

LXXXVII., gisten

unnserr reiche des Hungerschen im

und des Beliemischen im XVIIII-den

dreissi-

jaren.

.Commissio propria domini

regis.

(Egykorú másolata a drezdai állami flevéltárban.)

204.

1487. deczember 20. Albrecht szász herczeqneh.

meghötött

fegyverszünet föltétéleinelc végrehajtása tárgyában.

Wir

Mathias von Gottes gnaden zu Hungern und

Beheim kunig und hertzog zu Osterreich, hochgebornen fursten, unnserm besonnder

etc.

embieten deni

lieben oheim

und

•swagern, hern Albrechten, hertzogen zu Sachsen, lantgraven in

Doringen und marggrauen zu Meissen, vnnser frunt-

schaft

und was wir

habén ewer

liebes

und guts vermugen,

liebe schreiben, mit

vermeldung

zuvor.

Wir

etlicher artigkel,

uns ytz zugeschikt, wol vernomen, das von erste verkundung des fridlichen anstandes berurt, die wir nach

ewrm

abschide

unsewmlich den unsern getan, das annder, die gefanngen ioss zu gebén,

auch ernstlich verschaft habén vnd an uns

nichts mangeln, sonnder solher cristenlicher fride aufrechtlich gehalten

werden

sol;

der fridbruch

halben in Oster-

ewer liebe rete zu den unnsern her gen Sand Polten zu schiken, habén wir ime bessten, das

reich zu entschaiden,

die zeit,

were,

die wir und.

ewr

liebe

abgerédt hetten, zu kurtz

zu erlenngen furgenomen, auf den schiristen freitag

nach dem newen jarstag, auf welhen tag unser und ewers teils yglich, so

schaden genomen habén, alda erscheinen und

-denselben furbringen mugen. In der Steirmarch

den

und Kernn-

wil uns auch bedunken, not sey, noch auf lennger zeit

zü erstreken, nemlichen von dem vorgnantn freitag vber

und

tag

zu Wolsperck

daselbs wir unnser anweld

und

rete

-empfelhen

solhem

viertzehentag

wellen,

solhen

sich

zu haltén,

habén und denselben handel erberlich auch

rechtlich

335

1487. DECZEMBER 20.

haltén,

dardurch

dieselben

sachen auch

í^ntschied komén, desgleichs wir uns zu ewer liebe und jhenigen, so von ewr liebe darzu geordnt werden zu beschelien, gentzlicli versében. Der huldigung halben habén

nach laut des vertrags gehalten werde. Von des aufflags wegen aufm lannd ist wns von gemeiner landschaft volg bescheen und vergonnet, vier gulden vom fuder weins vom kueffel ^altz drey phennig und wir

verfuget,

das

daiíiit

sunst von allerlay kaufmanschatz; wert,

ain

guldein zu nemen.

von sechtzig gulden halben sein

Berchtoldsteins

nachzugeen und schiken darauf zu ewr liebe diesen gegnwurtigen unsern diener vnd lieben getreuen Hansen Rotenbergk, dem wir die sachen von unsern wir willig unserra vertrag

wegen zu handeln bevolhen habén. Den Gutenstein berurunde, welle ewer liebe dem strenngen unserm haubtman und lieben getreuen Jacobn Zegkel zu uns zu komén glait gebén und von stund herschiken, so wellen wir

in,

sich zu

uns zu fugen, erwordern. Jhenigen, die bisher aufflag geno-

men habén

sich des furter zu eissern, zu schreiben, hetten

wir ewr liebe durch den edlen unsern besonder lieben Benesvon der Weitmul etc. zu versteen gebén, das

sen herrn wir

und in ainem> brief schreiben vernomen ewr liebe hiette darán

denselben samentlich

wolten und von im alsó

ewr liebe samentlich zu schreiben nit gemeint sein wil, so wellen wir selbs ainem iedem schreiben, desgleichs ewr liebe auch tun sol, doch bedunkt uns gut gefallen, so das aber

denen die ime lannd ob der Enns aufflag nemen, das ewr liebe unnsere brive mitsambt den ewrn denselben zuschikhe, dermassen wellen wir neben unseim briefen, ewre,

sein,

ime land vnnder der Enns aufflag nemen, zuschiken. Nachdem wir aber ewer liebe etlich gefangen nit verzaichent gebén habén nemlichen des jungen graven von

denen

die

Krabaten gráf Deynis sun, den der Bernegker Waltasarn von Wathian den ....... ngsperger und etlich gefanngen mer, so Johanns Subnhirter (?) gefangen und „in glubd ichem sohders zu schaffen haltén mit densz (?) und gémeit und annder gefanngen all loss zu schaffen und auf dise unser schrift ewr liebe antwort auf mofgenwissen .

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

33í)

kumbt uns von ewer

lassen, das

wider front

es tén,

an pfintztag vor Thome

LXXXVII.,

liebe zu tlank,

escliulden wellen.

umb

die wir

Gebén zu Sand Fol-

apostoli,

anno

domini

vnser reiche, des Hungerischen ime

und des Behemischen ime XVIIII-den

etc.

XXX-ten

jaren.

Commissio propria domini

regis.

Külczim : Den hochgebornen fursten, vnnserm besonder lieben oheim und swagern, hern Albrechten hertzogen zu Sachsen, lanndtgraven in Doringen und marggraven zu Meissen. (Egykorú, helyenként

olvashatatlan

másolata a drezdai állami

fülevéltái'ban.)

205.

1487.

Albrecht

szász herczegneh.

megkötött fegyverszü-

net tárgyában.

Wir Mathias von Beheim kunig und

Gottes gnaden

liertzoge zu Osterrich

Hungern und dem hoch-

etc,

gebornen fursten, herén Albrechten hertzogen zu Sachssen,. lanntgraven in Doringen vnd marggraven zu Meissen. ir

uns schreibt, wie

gemacht

zwischen unnser

willen

innhalt derselben abred zu komén, bei einer meil

wegs

Als

der fruntlichen versiglten abred nach

umb

lewten beschedigung, die

weret

nachdem aber

die

ennde

die unnsern

euch mit heer weren lannden vnd

dem

fridlichen anstand nit geniess

weren zufugten, wurdet ir verhindert, nit fuglich an die ennde zu komén und vervrsacht euch irs furnemens zu weren etc. solhs habén wir mit mererem innhalt vernomen

und konnen uns derselben abred nach solher ewer Ilit gnug verwunderen, so ir doch wisst, das daz uniisern

aii

fridlichen

und

die

denselben ennden getan habén, vor eingang des

bescheen und damit wider die abred

anstannds

gantz nit getan wirdet,

schrifft

ist,

nyemants

welhe

des,

dann wo

die recht verstannden

so er vor eingang des frids tim

mag, benymbt, sunder zugibt aineni yeden das,

kan

so vor

on ferrer newung zu volbringen, hetten auch nachdem dieselben die unnsern von der stat unnsers zusa-

angefangen

ist

1488. FEBRUÁR 10.

doch

nienkomens, so

den

bevolhen habén als

uns

nit

und nichts news

begreiíft, bei

dann

als wir in

die abred furnemen, sunder in aiich

wider

zweifit,

abred nur ain meil

die

sein

meileii

zeheii

337

von in wissen

euch mit den

liabt

ewern sicher und ungehindert zum tag komén zu lassen, geboten ist nit gedacht, euch wider das so zwischen unnser beredt verbrieft und versigeit und lautter ausgedruckht eins solhen

zu gedenckhen und mussens so es sogar on

bewegung

redlicli

hallten daz

dafur

geschicht

ir,

ist,

all

doch

an uns innhalt der abred gantz dhain mangel ist, gerne ursach suchet der abstendig zu sein sodann als ir wisst, ansynnen

des

ewer

anfanngs

hanndels

gebruch und abgang nu an euch auch

der

und der abrede

vnd sigeln daruber gégében durch euch

brieve

gewesen,

ist

nach-

nit

ganngen und nachkomen wirdet, mussen wir obs nit annders gesein kan, nachdem uns gar klain darán ligt und darnach nit fragen gescheen

vor mer

und solhs zu annderem dessgleichen uns

begegent und

uns aber weiter zu abred laut der artikel

komen

widerfarn

ist

steen lassen, wes wir

euch versében sulién so

verbrieft

und

und ob

der

versiglt sein nach-

unnserm botén Gebén zu Wienn,

wollet oder nit, wellet uns bei disem

verkunden vns darnach wissen zu hallten.

an freitag commemorationis Marié, anno unnser reiche des Hungrischen im

LXXXVII,

etc.

XXX-ten und

des Behe-

mischen im XVIIII-den jarenn. Commissio propria domini

Külczím

Dem hochgebomen

regis.

fursten, hern Albrechten hertzo-

gen zu Sachssen, lanntgrauen in Doringen vnd niarggrafen zu Meisseii.

(Egykorú másolata a drezdai állami flevéltárban.)

206.

1488.

február

Biztosítja

10.

arról,

Hercules

Estei

ferrarai

hogy Hippolyt esztergomi szeretettél

karolja

illustrissimo

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

principi,

érsehet

atyai

föl.

Mathias Dei gratia Hungarie, Bohemie

que Austrie,

lierczegneTc.

dominó

etc.

rex dux-

Herculi 22

duci

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI,

338 Ferrarié

tem

etc. fratri

consangvineo

prosperorum successuum

Litteras

priuceps.

nobis

meminimus, gratas accepimus et supra prescrtim

iucmidas fuisse^)

modum

nos e contra

letitia ille

ad pristinam

qiiod

dedisse

libenter vidimus et

sumus; verum etiam

delectati

quadam

niagniíici viri certe

ad eam

imprimis,

carissimi

precipua et singiüari cerunt,

medio

scilicet

domini Borsii comitis Corragie etc,

et excellentis

integerrimi

quas

priores,

Illustrissime

dominationis vestre, quibus

illustrissime

siguificat nostras

illa

iiostro carissimo, salu-

incremeiita.

illám

affe-

illustrissime

quam illa erga nos iam prinunquam de qua dubitavimus, annuUum videbatur non mediocrem. Nos certe, quibus hacte-

dominationis vestre caritatem,

dem

gerere

adiicere

cej)it et

nus potuimus rebus, libenter illustrissime dominationi vestre in

omnibus morém gessimus,

pro

illius

penitus

honore,

ofíicii

pretermittemus,

qua

studio

animadverterimus,

verum longe

pluribus,

complacere

tudine

nec

illi

quo valuimus, studio

nec

amore

nos

erga

sui

pretermisimus,

vestram aut opera velle

et ómni,

dignitate

deinceps

item

nihil

aliquid

illustrissimam dominationeni

aut facultatibus

uno quidem

pro status

nostris

genere

uti

officii,

nominis sui ampli-

respondere ubique semper curabimus.

Quantum ver ad reverendissimum et illustrissimum dominum Hippolytum archiepiscopum Strigoniensem, filium illustrissime

dominationis

carissimum

vestre

apud nos commendatione

certe

attinet,

non eget

;

ampliori

liunc enim,

egregiam eius indolem, quam pulcherrime préseiért, ceteraque virtutis

clara

indicia,

carissimum habemus,

omni

favore ac benivolentia, perinde ac nostrum proprium filium,

prosequimur nationis

vestre

non hunc solum, verum etiam reliquos domiliberos et precipue dominationem vestram

illustrissimam pro derio

nostro erga

prosequi et amplecti

eum

suscepto amore et desi-

semper intendimus. Optaremus quam iam fecimus pro domi-

siquidem apprime, ut maiora, iiatione vestra

illustrissima

et eius

facere possemus. Illa quippe

Ezen

levelet

nem

bírjuk.

liberis,

mens nostra

vei

inposterum

est et ea voluntas,

3a^

1488. MÁRczius 14. ut

qiiicquid in facultatibus

iiobis ciim

mune semper omnibus et

bene

existat,

positum

nostris

dominatione vestra illa

iiiro

semper optamus.

omiie

com-

quasi peculiari nostris

libere item pro suo arbitrio

valere

id íiliis

est,

illiistrissima et eius

Quam

semper utatur.

Dátum

arcé

civitatis

nostre Wiennensis, decima Februarii, anno domini millesimo

quadringentesimo octogesimo

anno Hungarie

regnorum nostrorura Bohemie ver decimo nono.

octavo,

etc. tricesimo,

Commissio propria domini

Külczím

regis.

dominó Herculi duci Ferrarié

Illustrissirao principi,

etc.

fratri et consangvineo nostro carissimo.

modenai állami levéltárban.

(Eredetije a

—

Diplomatiai Emlé-

kek. III. 379.)

207. '

1488. márczius 14. Értesíti

öt,

Bechensloer János

salzburgi érseknek.

hogy Batthyány Boldizsárt követül küldi hozzá.

Mathias Dei gratia Hungarie, Bohemie etc. rex dux.que Austrie. Reverendissime in Cliristo páter, amice nobis dilecte. Cum diebus his superioribus nuntium paternitatis vestre reverendissime expediremus, inter alia per illum signifi-

caveramus, quo ad eandem paternitatem vestram reverendissimam propedieni proprium hominem nostrum tractaturum <le

nonnullis rebus mitteremus; nunc itaque mittimus hunc

fidelem nostrum

taneum

castri

egregium Balthasarem de Bathyan, capi-

oppidi

nostri

Kewzeg

etc,

presentium

latorem. Proinde rogamus paternitatem vestram reverendissimam et hortamur, velit relatibus eiusdem liominis nostri plenam et indubiam fidem ac nobis ipsis prestare illique omnem mentem et voluntatem suam circa ea. que relaturus

est,

detégere.

Quam

bene valere optamus. Dátum

in arcé civitatis nostre Viennensis, feria sexta

proxima ante

•ílominicam Letare, anno domini millesimo quadringentesimo

octogesimo octauo. Commissio propria domini

Külczím

Reverendissimo

Ohristo

patri,

regis.

dominó lolianni

áirchiepiscopo Salczburgensi etc, amico nobis dilecto. (Eredetije a bécsi állami levéltárban.)

22*

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

340

208.

1488. márczius 31. Albrecht

Oyörgy bajor herczegélmek.

és

Követet hidd hozzájoh.

Wir

Matliias

und

Belieiiu kunig

gnaden zu Hungern und Embieten den

von Gottes

lierzog zu Osterreicli etc.

hochgebornnen fursten unnsern hesonnder lieben frundeiiy Albrechten und herrn Georgen gevettern, pfallczgrauen bey Rein und herzügen in Obern und Nideni

lierrn

fruntschaft und was wir liebs und guts vermugen zuvor, Wir schicken hiemit zu euch die edlen und namhaften unnser lieb getrewen Wilhelmen Pawmkircher freyherrn zum Slauing, und Lucasen Sniczer unnsern secretarien, werbung von unnsern Avegen an euch zu tun^ als ir ab in vernémen werdet, den wellen ewr lieb, als unns

Bairn unnser

selbs

glauben kumbt, uns

darinne

gevallen

fruntlich

gegen euch zu beschielden. Gebén zu AVienn, an montag

nach palmarum, anno domini etc. LXXXVIII., unnser reiche des Hungerischen im XXXI -ten und des Behemischen im XVIIIT-den jaren. (Jommissio propria domini regis.

Külczím

Den hochgebornnen

fursten,

unsern besunder liebea

frunden, hernn Albrechten und herrn Georgen gevettern, pfallczgraven

bey Rein und herzogen in Obern und Nidern Baiern.. (Eredetije a

müncheni állami

levéltárban.)

209.

1488. május 10.

Vlll. Incze pápánah. Igazolja magát azon

gyanusításoJcJcal szemben, melyeJcet azzal vont magára, liogxf

Áncona

városát a

Beatissime páter

maga fönhatósága et

alá fogadta.

domine clementissime, post devo-

tam meam commendationem ad pedum oscula

sanctitatis

vestre beatorum. Breve sanctitatis vestre in negotio

nitanorum ad dientia accepi

me dátum ;

Ancho-

omni, qua decuit, reverentia et obe-

quod cum perlegissem

et sanctitatem

vestram

ex ea

commotam

<le

cognovissem, non potui certe non eoh-

satisque equo animo ferre,

tristari,

sanctam illám sédem devotio

bona

et quasi

tuto

satis

etiam mirari,

sic

illám subíto suspicari, sicque meos emiilos sanctitáti

mea

vestre persuadere potuisse, quasi et

1488.MÁJL-S 10.

ecclesie iisnrpare, quasi

vetustaque

mea

religiosa

cepissem.

Ego, beatissime

et ab eo

presertim

sanctitatem vestram

diminüta

ésset,

denique a priori

insti-

et obedientia

consuetudine

aberrare

a teneris usque unguiculis

j)ater,

quo superna dispositione ad

tempore,

hoc regale fastigium sum erectus, quicquid certe aut armis, aut auctoritate, facultatibus denique inter ceteros principes catholicos

valui,

omne pro

salute et incremento reipu-

honore

blice christiane et fidei catbolice ac

libentissime semper

verum etiam gravissima

clade,

eftusione et vite periculo

statum

tam adversus Turchos, quam

mea

ticos j)ro

sancte

studiosissimus

sedis

ficum tempestate, <lefectione

tunc

illi

filius

sancte sedis

potui,

diligentia

subditorum meo-

proprii

sanguinis mei

Christianitatis et ecclesie

semper tutatus sum, fuique

semper obsequentissimus

omni

id autem non tantum aliorum pontiverum etiam nuper sanctitáti vestre in ;

Auximanorum me etiam

illius

qua

hereticos atque etiam scisma-

acerrime

virili

illius i'e

omni,

non solum cum cede fratrum

et ingenio

rum

eífudi,

irrequisitus

fecisse

memini.

universas

Optuli quippe

copias

fortunasque

meas omnes et personam ipsam ad expugnationem oppidi, et contundendam subditorum illius rabiem, fecissemque omnia cum eíFectu paratus enim eius impérium expectabam, modo sanctitas vestra auxilia mea ad eam rem sibi neces;

omnia facile memória repetere poterit. Cum itaque, dum adhuc in teneris annis agerem, fuerim semper devotus et obediens íilius sancte sedis, bonorumque ecclesie defensor potius precipuus, quam oppugnator, pulchrum profecto et memoratu dignum saria

foret,

putavisset,

perveni

nunc,

prout

qui

etatem, ab

iam illa

sanctitas

vestra

provectiorem

hec

senilem

sancta sede deficere et illám oppu-

gnare bonaque eius occupare deberem. Habui

sime páter,

pene

certe,

sanctis-

habeo habeboque animum invictum, devotum

et religiosum erga illám

sanctam sédem, bonorun:que

illius

MÁTYÁS KlKÁTvY

342

I.EVET.EI.

auctor precipuiis, non usurpator esse cupio

consuevi nani-

;

commodum ipsius sancte sedis aliquid potiiis semper addere, quam ab ea temere quippiam adimere. Anclionitaque ad

nos igitur non

credat

vestra ab ea rebellasse et

sanctitas

neque suspicetur me

defecisse,

ab eiusdem obedientia

illos

oblatione vexilli

et devotione

avocare

mei aut

aliter

voluisse,

subditos enim ecclesie et sanctitatis vestre in offi-

quam ab

cio potiiis continere,

obedientia abstrahere

ipsius

semper studui, nec ipsos tanquam peculiari dominó aut perpetuo protectori michi adserere, sed ut sub meo nomine libemari

riores ac tutiores in rabié,

cum quibus

etiam ipsos Ancbonitanos

quandam meam tandem

a Turcborum pacem babeo, et in qua

et eis illud

essent,

in presentiarum

tranquillum redderetur, ad

inclusi,

intelligentiam condescenderunt,

petierunt,

illó

vexillum

ad salutem commodumque priva-

hostis immanissimi uterentur. Ad ipsam autem intelligentiam, que in aliquos dumtaxat annos firmata est, et que paucis admodum capitulis continetur, ego

tum ac terrorem

certe

ductus

nulla

complacerem,

conservarem,

vestre

sanctitatis

necessitate

spe

vei

sed

lucri,

eosdem a Turcborum rabié

Quibus

condescendi.

illis

devotione

ver

quod genus amicitie et intelligentie michi cum illis pactum est,, quid denique circa eosdem egerim, per proprium nuntium conditionibus et capitulis

quem propediem

meum, vestram

mittere

fedus illud

liac

causa ad

sola

eidem

constitui,

percusserim et

putavi, a

quo ac simul ab oratore meo

veriusque

illa

rem omnem

intelliget.

tium mittam pro maiori cautela

exemplum capitulorum

tione etiam si

forte illa in litteras.

exemplo

meas

maiori

tem ac

fidei et devotionis in

dignetur

illa

et cognoscat.

mea

hortabor

iustifica;

quod

Ancbonitanos,

lige in specie

tere curent, ut vei sic sanctitas vestra animi

tatem palpet

agente plenius

Per quem quidem nun-

ipsius intelligentie

dubitabit,

causa huius

istic

sanctitatem

significandumt

latissime

ad illám mit-

mei sincerita-

sanctam illám sédem integri-

Supplico itaque sanctitati vestre^

commentis emulorum meorum iam deinceps non

laciles aures prebere,

me excusatum

prefatis subditis suis egerim, in

habere, ac ea, que

bonam

cum

jjartem interpretari

343

1488. MÁJUS 12.

Ego

siquidem, ut premisi, Anchonitanos

ab obedientia

devotione sanctitatis vestre niinquam avocare vei abstrahere

neque

temptavi et

etiam

vei forte

deinceps

debite

ea,

temptabo;

quod

xemittendum

ut michi

simul

illi

quam

potius,

Interea

ad eam iam de me suspi-

preseiitibus

vei emulis

vei delato-

rem exagerant, et me conprovocant, quique omnia benefacta mea malesignanter, qui

illis

tinuis iniuriis licia

cum

duxi, ne illa aliter, ac scripsi,

ribus meis et

potiiis

curarem.

revocare

devotionis

liunc tabellariiim sanctitatis vestre

cetur,

quin

absit, deíicerent vei siiiistri

pro meo veteri instituto eos ad o íiciuin

aliqiiid molirentur, íidelitatis

alii

semper interpretantur, fidem

in presenti causa prestare

dignetur.

Quam

christiane

incolumem ac felicem conservare dignetur. arcé mea Viennensi, decima die mensis Maii, anno

Dátum domini

pro

altissimus

statu et

quiete

reipublice

diu

quadringentesimo

millesimo

regnorum meorum anno Bobemie ver vigesimo.

Eiusdem

Hungarie

octuagesimo etc.

octavo,

tricesimo

primo,

sanctitatis vestre devotus

filius

Mathias Dei gratia Hungarie,

Bohemie (Közel IT.

511.

—

etc.

rex duxque Austrie.

egykorú másolata a vatikáni levéltárban.

Monumenta

Vaticana. E.

—

Theiner

CLXXXIV.)

210.

1488. május 12. Értesíti

öt,

BecJcensloer

János

salzburgi

hoíjy Lichtenstein Kristófot és

érseknek.

Prancz

Lipótot

küldi hozzá.

Wir Mathias von

Gottes

gnaden zu Hungern und

Beheim kunig und herzog

(lem

unserra

liocliwirdigen

fursten,

Osterreich

etc.

Embieten

sunderlieben

frunde,

Johannsen erczbischouen zu Salczburg etc. unnser fruntschaft zuvor. Wir habén dem edeln unserm lieben getreuen Cristofíen von Liechtenstein von Nicolspurg, unserm lierrn

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

344 lanndmarschalh

unserm

iii

und dem ersamen gelerten Prancz doctoren,

Osterreicli

Leopolden

andeohtigen

lieben

iinsern réten, ettlicher nnnserr

meynung rede mit euch zu

habén beuolhen, Dén wellet diczmals, als uns selbs, genczlich gelauben. Das kumbt uns zu sonderm geuallen. Gebén zu Wienn am montag sand Pangracien tag, anno domini etc.

LXXXVIII-vo,

unnserr

XXXI-ten, und

des Belieimischen

imm XX-ten

Ad mandátum Külczím

Dem

hochwirdigen

Hungerisehén

des

reiche

imm

jaren.

domini regis proprium.

fursten,

unserm sunder lieben

frunde herrn Johannsen erczbischouen zu Salczburg

etc.

(Eredetije a bécsi állami levéltárban.)

211.

1488. július lebh sal,

VIII. Incze pápának.

Értesíti,

hogy höze-

Bandini Ferenciét hövetül küldi hozzá, oly megbízáshogy az Ancona városa irányában követett eljárását igazolja.

Beatissime páter

domine clementissime,

tam mei commendationem ad pedum oscula beatorum.

vestre pro

sanctitatis vestre

breve sanctitatis vestre in negotio Anchonita-

norum nuper ad me missum responderim,

post debi-

qualiter

quibus

rationibus

pedibus

eiusdem

sanctitatis

subiecerim,

meque

quid

mea consuetudine

expurgaverim, potuit sanctitas vestra ex meis

in ea causa litteris,

quas

iam cognövisse. Cum ver nuntium, quem peculiarem, uti eram poUicitus, post iam litteras missas pláne ad sanctitatem vestram in ea causa expedivissem, et iam esset in procinctu, et qui longe uberius latiusque omnem mei consilii, totiusque illius cause Anchonitane rationem eidem sanctitati vestre nomine meo coram expbnere habebat, interea temporis Franciscus Bandinus familiáris meus, rediens istinc ab rbe, quo devotionis et solad eam proxime,

dedi,

probe

vendi voti gratia concesserat,

clausulam

credeiitie

in,

unum

se continens

breve sanctitatis vestre attulit,

et iienes

illud

1488. JÚLIUS iioniiulla michi, et

345

quidem gratissima, nomine eiusdem

ctitatis vestre exposuit

;

que cum accepissem

mecum

saii-

ipse

omnia revolvissem, ceterum pristinam sanctitatis vestre et benivolentiam summopere aiictam esse

saiie

«rga me gratiam

ab eodem cognovissem, cum pro ipso negotio

tum ob

<íausas, et

illám

Anchonitano,

exposuit,

ipse

aliasque ob

satis et pregnantes,

eundem

illum prius designatum nuntium, ad pedes sau-

vestre

<?titatis

Fraiiciscus

quidem necessarias

quam

potius,

qiias

illas,

remittere

sanctam sédem

eius

constitui,

sanctitatem

medio

meam

erga

vestram iam pridem

susceptam voluntatem, devotionem, officium denique ac facultates,

fortunasque meas omnes pláne

religionem

meam

eidem

paterna pietate adventum

auimo expectare. nec

indigne

ferre,

tardiuscule

nam

laté

illustri

equo

et tran-

ad eam

venerit,

tarditate mole-

subito illum

ad sanctitatem

medio

cuius

sic

sin-

que nomine sanctitatis vestre mihi exposuit, et tam respondere curabo, ut sanctitas vestra non modo

illi

\ntelliget

aut

cognoscet,

palpabit,

fuisse

verum manibus etiam, ut aiunt, futurum semper filium et

esseque et

servitorem obedientissimum vestre, nichilque

sancte sedis et sanctitatis

illius

magis cupere, quam ut

illi

nacta occasione

grata ofíicia aliquando exhibere possim. Interea ris,

itaque

natura

mora seu

Testram expeditum sane remittam, gula,

Supplico

Bandini

ipsius si

aut ex eius parva

stiam aliquam concipere;

oblaturus, ac fidem

dignetur pro sua

sanctitati vestre humiliter,

quillo

illi

declaraturus.

quoadvidelicet.me sanctitas vestra

illius

ver tempo-

medio audiet, dig-

adventum eiusdem Bandini pro suo in me conrem omnem integram conservare ac de his omnibus rebus et negotiis, que michi per eundem sanctitas tur usque

<iepto

favore

vestra referenda commiserat,

nihil

alios terminos interea convertere,

etiam immutare,

quod profecto meis

aut iu fidelis-

simis et religiosissimis obsequiis ac servitiis erga sanctitatem

vestram promereri studebo.

Quam

altissimus pro statu rei-

publice christiane et augmento fidei catholice diu incolumem'

sis,

prima

lulii,

Dátum

mee Vienneuanno domini millesimo quadringentesimo

conservare dignetur.

in arcé civitatis

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

346

regnorum meoriim anno Hungarie

octogesimo octavo,

etc.

XXXI., Bohemie ver XX. Eiusdem

vestre sanctitatis (levotus filius

Mathias Dei gratia Hungarie.

Bohemie

etc.

rex duxque Austrie.

Commissio propria domini regis. T(homas) secretarius etc.

Külczím

summo

Sanctissimo in Christo patri et dominó, dominó Inno-

providentia

centio divina

Komane

sacrosancte

— Diplomatiai Emlékek.

(Eredetije a velenczei állami levéltárban. tIT. 433.

—

ac universalis ecclesie

dominó meo clementissimo.

pontiíici,

Monumenta Vaticana.

CLXXXVII.)

212.

1488. július 7

Albrecht

ket

Megnyugtatja

bajor

1488

berezegek

hercs: egeknek.

hogy a követeik indulásában

nem

történt késedelmet

intézték Mátyás királyhoz

György bajor

és

aziránt,

veszi rósz néven.

június

25-ikén

következ

levelet

besonnder lieber herr und í'runde,

Durchluchtiger konig,

unnser fruntlich wildig dinst allzeit zuvor.

Wie wol wir ewrer

koniglichen wirde potschaft nechst bey uns beiden gehebt, von

uns abscheiden lassen habén, das wir unnser eigen botschaft zu derselben ewrer wirde, schicken wellen. So sind wir doch durch zuefallennd

sachen,

verordnen vermutten,

von

nit

wir unnser

ret,

habén empern mugen,

wir darzue zu darán

dert, das solich unnser schicken, bisher unnclerlassen

darumb mit

vleiss

ewr kniglich wirde, wolle das

meynung vermercken, dann wir ye

die,

als

verhin-

ist.

Bitten

nit anndrer

wir nach gelegenheit

tringtere henndel forderlichest konnen, zu ewrer wirde verttigeii wellen, das wallten wir derselben ewrer wirde, der wir zu altér

fruntschaft geneigt seind, in fruntlicher guter hallten.

Dátum

Pfintztags

nach

meynung

lohannis Baptiste,

nit ver-

anno

etc.

LXXXVIII. Albrecht vnd Georg gu ettem. (Eredeti fogalmazvánva a

müncheni állami levéltárban.)

347

1488. JÚLIUS 15. Mátyás király válasza

Wir Mathias von

Hungem und

genaden zu

Gottes

Beheim konig und hertzoge zu Osterrich

etc, embieten

den

frunden,

besonnder lieben

liochgebornnen fursten, unnsern

Albrechten und herrn Georigen pfalltzgraven bey Rein und herzogen in Beirn, unnser fruntschaft und was wir liebs und guts verm^gen, zuvor. Wir habén aus ewrm

lierrn

warumb

schreiben,

dem

abschid

nach,

unns bey den

unnsern, so wir negstmalls bey uch gehabt habén, gégében, bisher ewr rete zu unns zu schikhen verhinndert seidt, auch

dabey erbieten, ewrs fruntlichen willens, und das

noch zu unns schikhen

l'urderlichist,

wellet,

ir die

vernomen

;

aufs

und

an solchem verzug dliein misfallen, sonnder sein ir noch teglich warttennd und widerumb geneigt, euch albeg lieb und fruntschaft zu beweisen. Gebén zu Wienn, an montag nach Udalricy, anno domini

XX-ten

LXXXVIII.,

etc.

unnser reiche

im XXXI-ten und des Behemischen im

des hungrischen jarn.

Commissio propria domini

Külczím

Den hochgebornnen

fursten,

regis.

unnsern besonnder lieben

frunden, herrn Albrechten und herrn Georigen pfalltzgraven bey Rein

und herzogin

in Beirn.

(Eredetije a

müncheni állami

levéltárban.)

213.

1488. július

VIII. Incze pápának.

Értesíti,

hogy

Bocskai Miklóst küldi követül, az olmüczi püspökség betöltése

ügyéhen elterjesztéssel.

pedum

Beatissime páter et domine clementissime, post

oscula sanctitatis vestre et humilem mei in gratiam eiusdem

commendationem. In negotio

ecclesie

Olomucensis

ad conspectum vestre hunc Nicolaum Bochkay archidiaconum insuper

sia

aliis

Agriensi,

rebus

nuutium

mitto^)

meum,

kéziratban tollhibából

et certis

sanctitatis

moti.

eccle-

presentium latorem

;

quare

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

348 vestre

sanctitati

gratia

supplico,

pro sua

dignetiir illa

benivolentia

solita

benignam

erga

audientiam

illi

relatibus suis plenani et índiibiam fidera prestare, ac in his,

nomine meo impresentiarum supplicabit, considemea necessitate et rerum mearum statu ac conditione, elemén ter ipsum exaudire quod a sanctitate

in quibiis

i-ata presenti

;

Quam

Testra meis sempiternis obsequiis promereri studebo. altissimus pro

feliéi

statu ecclesie

siie

augmento

religio-

incolumem conservare dignetnr. Dátum in Viennensis, XV. lulii, anno domini MCCCCLXXXVIII., regnorum meorum Hungarie etc. nis catholice din

arcé

civitatis

mee

íinno

XXXL,

Bohemie ver

Eiusdem

vestre sanctitatis

XX. devotus

filius

Mathias Dei gratia Hungarie,

Bohemie

etc.

rex duxque Austrie.

T(homas)

Külczím centio divina

summo

Sanctissimo in Christo patri et dominó, dominó Inno-

providentia sacrosancte

pontifici,

Komane

III. 452.

—

ac universalis

ecclesie

dominó meo clementissimo.

(Eredetije a velenczei állami levéltárban.

kek.

secretarius.

Monumenta Vaticana.

—

Diploniatiai

Emlé-

CLXXXVIII.)

214.

1488. oMóber 18. Barharigo Ágoston velenczei dogénaJc. Fel-

hatalmazást

mény

Jcér.

hogy a Narenta torkolatánál épül erdít-

czéljaira épitJcezési

anyagot szállíttathasson velenczei

területéül át.

Mathias Dei gratia Hungarie, Bohemie

que Austrie, illustrissimo

principi, domii o

etc.

rex dux-

Augustino Bar-q

badico duci Venetiarum etc, amico nostro charissimo, salu-

tem

princeps. illud

prosperum successuum incrementum.

Cum

superioribus

nostrum, quod

Illustrissime

diebus accepissemus castellum

faucibus

fluminis

Xarenti

situm

habemus non solum ruinosum, S(d etiam magna ex parte

1488. DECZEMBEK

labefactatiim

illius

nostro

pro

esse,

ruinam iam

instauratione

totaliter minantis,

quam

peculiari,

34^

potius

vei

defensioneqiie

utilitate

loco

non tam pro commodo cliristiani

populi partium illarum, prope Segniam ex lignis, ob illorum

copiam, castellum aliud parari et partes

disiunctum loco

illius

quod per tandem et erigi

fecimus,

extriii

póni

veteris

quamprimum possit. Et quoniam per lóca et dominia eiusdem dominationis vestre illustrissime res huiusmodi illo' navi deferende sünt.

ob hoc rogamus illám apprime,

velit

pro sua in nos complacendi consvetudine, et bono quietique cliristianitatis,

ut premisimus, per

omnibus

litteras

suas

apertas et

mandare et iam expressum deferendas ubique locorum per nostros homines ad locum usque destinatum libere perferri patiantur et illas nusquam temere aiit impedire aut molestare presumant. Quod ab eadem domipatentes

subditis

committere,

suis

officialibus

prefatas in finem

res

natione vestra illustrissima pro re gratissima capiemus,

nos vicissim nacta occasione cumulatissime postea maioribus-

etiam in rebus et beiie valere

complacere

curabimus.

Quam

in arcé nostra

Vien-

et gratificari

semper optamus.

Dátum

XVIII. Octobris, anno domini regnorum nostrorum anno Hungarie

nensi,

MCCCCLXXXVIII., etc.

XXXI., Bohemie

ver XX. Commissio propria domini Kívül

regis.

lUustrissimo principi, ilomino Augustino duci Barbadico

duci Venetiarum etc

amico nostro charissimo.

(Egykorú másolat a velenczei köztársaság Commemoriali czím. államkönyvében. XVII. 126.)

215.

1488. deczemher Részvétét

fejezi

9. Jci

Sforza János

nvérének holála

milanói és

fejedélemnek.

Genua

elpártolása

alkalmából. Értesiti, hogy közelelb követet küld hozzá.

Mathias Dei gratia Hungarie Boliemieque rex necnou dux Austrie ele, illustrissimo principi et excellentissimo dominó, loanni Galeaz Maria Sfortia duci Mediolani etc^ amico et affini nostro charissimo, salutem et felicium suc-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

350

cessuum incrementa. Illustrissime princeps. Plures diebus his proximis litteras dominationis vestre illustrissime et eius

patrui

accei)imus, ex quibiis

omnibus non solum optimam

eiusdem valetiidinem (de qua profecto minim in inprimis

reddi

certiores

cupiebamus)

modum

statum

sed

etiain

rerum siiarum et nonnulla insuper alia cognovimus, qiie omnia preter immaturam mortem sororis sue charissime illustrissime domine ducisse Calabrie et defectionem Genuensium gratissima nobis acciderunt. Verum illius casum insperatum vei ob singulares animi sui dotes dominationis

Ne tamen

vestre

dolorem

causa

vehementer

dominationis

vestre

et illustrissime

certe

indoluimus.

illustrissime

iam

langventem nostris deplorationibus renove-

(ut arbitramur)

mus, nec vulnus iam pene inveteratum recrudescere faciamus,

silendum potius, quam

utendum putavimus,

aliquo

similiter

etiam de

consolationis

Genue

genere

defectione

quandoquidem non dubitamus per illustrissimum eius patruum rem omnem bene ac feliciter istic curatam ac gestam esse, et contumaces iam dudum ad pristinam devotionem rediisse, arces

aliis

contumacibus faciendum existimavimus

;

etiam, que sub aliena fuerunt üde, dominationis vestre strissime impérium suscepisse. silio

impresentiarum

silentio

Hec ver

illu-

eo potissimum con-

quasi pertransire voluimus, ex

quo propediem quendam oratorem nostrum ad dominationem vestram illustrissimam mittere decrevimus, iamque illum designavimüs, cuius medio postea et de bis et de illis omnibus, de quibus

illa

novissime scripsit,

rebus ac negotiis

cum eadem

nonnullisque insuper

latius

aliis

agemus. Inter alia autem

dominationem vestram et de nostro oj)timo animo erga reverendissimum dominum cardinalem Ascanium etc, et etiam quos divino munere felices bac tota nunc semper liabuimus et babemus, certiores efficiemus. Kestat inpresentiarum hoc solum, quod nos et illustrissimum filium nostrum dominationi vestre illustris-

de successibus

nostris,

€state et usque

sime faciamus unice commendatos.

Lodovico

Moro. Bari herczege.

Quam unacum

illuitris-

1489. JANUÁR 24.

sima domina Blanca

semper

optime

eius sorore charissima,

iiostra,^)

íilia

et feliciter

valere

351

Dátum

desideramus.

IX. die Decembris, anno domini regnorum nostrorum anno HungaMCCCCLXXXVIII.. lie etc. XXXI., Bohemie ver XX. iiostra Viennensi,

arcé

Mathias rex manu propria. T(homas) secretarius.

Külczim

lUustrissimo

principi

dominó,

excellentissimo

lohanni Galeaz Maria Vicecoraiti, duci Mediolani etc, amico

af'finii

nostro charissimo. (Eredetije a milanói

állami

levéltárban.

—

Archiv far öster-

reichische Geschichtsquellen. I/l. 96.)

216.

1489. január 24. Sforza János milanói fejedelemnek,. Értesiti

a sziléziai

hadjárat

Milanóba rendelt

Tcimenetele

már

Jcövetét

és

felöl

arról,

hogy

útnaJc indította.

Mathias Dei gratia Hungarie Boliemieque rex, nec non dnx Austrie etc, illustrissimo principi et excellentissimo dominó,

lohanni Galeaz

Maria

Sfortia

Vicecomiti,

duci

Mediolani etc. amico et affini nostro charissimo. salutem et prosperorum successuum incrementa. Illustrissime princeps.

Quod priorem

illum

tabellarium illustrissime dominationis

adhuc superioribus missum tamdiu tamque longo tempore apud nos retinuimus, mirum hoc illi

ad nos

vestre,

videri

item

diebus

non debet, pro instituto

illius

siquidem consolatione

noluimus eandem

cum

de exitu

et nostro

belli

huius,

quosdam rebelles tum ver gessere, subditos nostros in Slesia secundo Marté de omnium etiam aliarum rerum nostrarum conditione ac quod

estate defluxa copie nostre adversus

statu, illius medio, participem facere, ac illám de his

bus

pláne

certiorem

reddere.

emerserunt, propter que visum

Verum extitit,

quia

interea

omniplura

ut oratorem nostrum

ad dominationem vestram illustrissimam mittamus, et ideo tam priorem, quam etiam posteriorem cursorem cum his ')

János herczeg jegyese.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

352 litteris

(luiitaxat

remittendum putavimus, ut saltem doini-

iiationem vestram illiistrissimam suspenso aiiimo diutiiis non

retineremus

per illum aiitem oratorem

;

iam non modo

qiii

omnium

desigiiatus, veriim etiam pláne a nobis est expeditus,

nostroruni

tam

successuum omnium denique rerum illarum, que-

in Slesia,

quam

et geruntur, et

alias undique, ut premisimus, gesta sünt

que per cursorem iam prefatum eidem domi-

eandem uberius participes fáciemus, quam rogamus apprime, velit tante tarditatis seu more prioris nationi voluimus,

cursoris vei nostri potius

coiisilii

rationem habere, ac adven-

tum oratoris nostri equo etiám animo prestolari, eius siquidem medio non inodo ea, que per priorem illum cursorem tandem per posteriorem illius nomine ad nos perlata verum etiam de aliis quoque rebus compluribus plu-

sünt,

Quam

rima illustrissime dominationi vestre significabimus. et

bene feliciterque valere semper optamus.

nostra Viennensi,

XXIV.

quadringentesimo

octvagesimo

anno Hungarie

etc.

in arcé

anno domini millesimo^

lanuarii,

nono,

tricesimo primo,

Dátum

regnorum nostrorum Bohemie ver vigesimo..

Commissio propria domini

Külezím

Illustrissimo

j)rincipi

lohanni Galeaz Maria Sfortia Vicecomiti,

excellen tissimo

regis.

dominó,

duci Mediolani etc,

amico-

et affini nostro charissimo.

(Eredetije a milánói

állami

— Archív öster— Diplomatiai Emlékek. IV. 1].>

levéltárban.

reichische Gescliiclitsquellen. I/l. 98

fiir

217.

1489. fébniár lehh

VIII. Incze pápának. Értesíti, hogy Icöze-

Drágf, Tamást küldi

Jcövetül

Rámába,

Jci

az összes fen-

forgó ügyeJchen elöterjesstést fog tenni.

Beatissime páter et domine clementissime, post Immilem mei ad oscula pedum sanctitatis vestre beatorum commendationem. Quod ab eo totó tempore, quo reverendus in Christo páter, dominus Angelus episcopus Hortanus et sanctitatis

vestre

his rebus,

legátus hic apud

ágit,

nihil

prorsus

quas iam ultro citroque hactenus uberrime

satis-

1489. FEimuÁK

eodem

ciim

aut

tractavi,

vestre

signiücare

geiiere

muneris

seii

hucusque

fiingi

qua

laboravi,

tum

caiisas expressas

aut

eiclem

sanctitati

quidem hoc

ego

cum

adverse

his potissimum

etiam

illa

liabere dignetur. Niinc autem,

sancti-

mee

vali-

rerum mearum occupatioobrutiis,

eadem

huiusque tarditatis ob has

vestra ascribat, velim,

sanctitas

iam

valuerim, variis

eram diebus

iiibus, qiiibus

quodqiie

pro expectatione eiusdem

officii

tatis vestre

tudini,

scripserit,

potuerit,

353

pro sua clementia ratioiiem

cum de rebus

illis

ad sanctitatem

iam impresentiarum legátus

ipse

latissime scribat, illamque de

meo erga eandem

omnibus vestram

sanctam

sédem animo ac devotione et obedientia certiorem reddat, existimavi non esse opus, ut illa eadem ego quoque impresentiarum per litteras repeterem, potissimum ex quo illnm

pro uberiori satisfactione sanctitati vestre, testificatione animi

mee magnificum Tliomam Dragii, consiliarium meum et sanctitati vestre probe notum, ad eandem his omnino diebus mittendum institui, qui non modo a me iani designatus, verum etiam pene expeditus existit medio cuius postea tam de illis omnibus rebus, quas legátus ipse in suis litteris nunc ad sanctitatem vestram transmissis perstringet, (juam etiam multis aliis et quidem arduis negotiis sum

et devotionis

;

eidem sanctitati vestre longe plura signilicaturus, cui supplico humiliter, dignetur illa adventum hominis huius equo et quieto

animo expectare,

et interea

pro

mea

in sanctita-

tem vestram obedientia taliter se erga me íilium et servitorem siium obsequentissimum gerere, ut eius gratiam me habere pláne cognoscam quod a sanctitate vestra omni ;

omnibus etiam

studio,

dam.

Quam

christiane

Dátum

altissimus

diu

felicem

in arcé civitatis

anno domini

officiis et

augmento et statu reipublice incolumem conservare dignetur.

pro ac

mee Yiennensis,

MCCCCLXXXIX.,

garie etc. anno

Eiusdem

obsequiis emereri conten-

III. die Februarii,

regnorum meorum Hun-

XXXI., Bohemie ver XX. vestre sanctitatis devotus

filiiis

Mathias Dei gratia Hungarie Bolicinie<iue rex necnon dux Austrie MÁTYÁS KIKÁr.Y LEVKLKl.

etc.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

354 Külczím

summo

Sanctissimo in Christo patri et dominó, dominó Inno-

B-omane ac uni versalis ecclesie

providentia sacrosancte

centio divina

dominó meo clementissimo.

pontifici,

(Eredetije a velenczei állami levéltárban.

kek. IV. 12.

—

Monumenta Vaticana.

—

Diplomatiai Emlé-

E. CXCI.)

218.

1489. július

Sforza János milanói fejedelemneJc. Treviglioi

Maffeo milanói

Jcövet

Saját

Fontana

követét.

a választ megadta.

elterjesztéseire

Ferenczet

Tcözelébb

visszaküldi

Milanóba.

Mathias Dei gratia Hiingarie Bohemieque rex iiec dux Austrie etc, illustrissimo principi et excellentissimo dominó loanni Galeaz Maria Sfortia Ticecomiti, duci

11011

Mediolaiii

etc.

amico

affini

nostro

charissimo salutem

Venerabilem Maffeum

et felicium síiccessuum incrementa.

illustrissime dominationis vestre oratorem, qui his proximis diebiis et

ad nos

applicuit, libenter, certe, (ut decuit) et vidimus

audivimus, ac ad ea, que coram

prudentissime exposuit,

queque nobis gratissima profecto fuerunt, eius medio domiiiationi vestre illustrissime latissime

respondimus,

omnia significaturum non dubitamus. Et ad

illius

litteras

nos remittimus;

quem

illi

idcirco in liac parte

has autem ob

eani dun-

taxat causam tabellario perferendas dedimus, ne ad domina-

tionem vestram illustrissimam vacuus litterarum nostrarum veniret.

Ceteruni Franciscum

his diebus remissuri sumus,

Fontanam oratorem nostrum cuius medio plura dominationi

vestre illustrissime significabimus, his,

quam rogamus,

ut super

que prefatus Maffeus orator suus ad eandem impresen-

tiarum

seribit,

quamprimum

nationem vestram bene

rescribere velit.

et feliciter valere

Eandem domi-

semper desideramus.

lulii, anno domini MCCCCLXXXIX., regnorum nostrorum anno Himgarie etc. XXXII., Bohemie

Dátum Bude, YII. ver XXI.

Commissio propria domini regis. T(homas) secretarius etc. Maffeo di Treviglio.

V 355

1489. JÚLIUS 12.

Külczvm

dominó loanni

Illustrissimo principi et excellenfissimo

Galeaz Maria Sfortia

amico

Mediolani etc,

Vicecomiti, duci

et affini

nostro charissimo. a milánói

(Eredetije

állami levéltárban.

—

reichische Geschitsquellen. I/l. 99.

—

Archiv für öster-

Diplomatiai Emlékek, IV. 54.)

219.

1489.

július

Hercules

Estei

12.

Kegyeibe ajánlja a lierczeg visszatér

Mathias Dei

non dux Austrie Ferrarié,

duci

salutem

Tametsi

gratia

ferrarai

lierczegnelc.

Zaneto Jiittudort.

Icövetéty

Hungarie Boliemieque rex, nec dominó Herculi

etc, illustrissimo principi,

amico

prosperos

consangvineo

carissimo,

lUustrissime princeps.

voti successus.

fráter Zanetus,

religiosus

nostro

orator

dominationis

apud eum commendatione egere videtur, quandoquidem illi hominem, cum ob eius vite sanctimoniam, tam doctrine et ingenii sui excellentiam ac splendorem carissimum esse arbitramur, tamen ex quo hic apud nos in rebus omnibus fidei sue creditis et commissis bene quod nobis satisfecit, se et optime certe ,gessit, vestre illustrissime,

nulla

facere

commode nequivimus, quin

aliquid in uberiorem testi-

licationem virtutum

suarum nos quoque eidem dominationi

vestre

vei

illustrissime

rogamus

nem

velit

amplectitur,

ultro

;

quam

illa

homi-

duobus verbis scriberemus

ultra

illos

quibus

favores,

uberiores

nostri

causa

erga

eum

hominemque prorsus commendatum habere, ac

ostendere,

omnibus rebus

aliis

pro sua in omnies comitate et compla-

cendi voluntate semper eidem adiumento esse.

Quod ab

illu-

strissima dominatione vestra nomine singularis muneris certe

capiemus.

Quam

bene feliciterque valere semper optamus

Dátum Bude,XII. die Iulii,anno domini MCCCCXXXVIIII., regnorum nostrorum anno Hungarie XXXII., Bohemie •

ver XXI. Külczím amico

(Eredetije,

tárban.

Illustrissimo principi,

dominó Herculi duci Ferrarié,

et consangvineo nostro carissimo.

—

elrongyolt

állapotban,

modenai

állami

Diplomatiai Emléke)í. IV. 51.) 23*

levél-

v MÁTYÁ SKIRÁLY LEVELKI.

356

220.

1489.

július

Hercules ferrarai herczegnelc, Zaneto hittudort, a herczeg Icövetét, elterjesztésére adott Estei

12.

válaszszál visszaJcüldte.

Dei

Matliias

non duci

Hungarie Bohemieqiie

gratia

rex,

amico

Ferrarié,

consangvineo

nostro

carissimo^

salutem et prosperoruni successuum incrementum. sime

Himc

princeps.

theologie

professorem

oratorem,

cum ob

religiosiim

Illiistris-

Zanetum, sacre

fratrem

illustrissime

dominationis

tum

grato etiam animo

vestre

hominem

suas multiplices virtutes, quibus

pollere animadvertimiis,

eiiisdem

nec

Austrie etc, illustrissimo principi, dominó Herculi

diix

precipiie caiisa et contemplatione

vestre illustrissime

et attentis auribus

libenter vidimus,

eum

audivimus,

qui

non mediocri certe dexteritate ac ingenio omnia mandata fidei sue credita et commissa coram prudentissime exposuit et declaravit,

quarum rerum

nobis delectationem certe

significatio

attulit.

non mediocrem etiam

que singula nos eidem

oratori plene satis ac uberrime respondimus, et sane etiam

de omnibus

vestram

illis

mone, que mens negotio

rebus expeditum ad eandem dominationem

hominem remisimus, ex

illustrissimam

nostra

sentiamus,

siquidem

ille

illustrissime

sit,

probe

illa

intelligere

mentem nostram pláne

cuius

quod consilium, quidve

causa

poterit

habebit

;

eidem dominationi declarare,

serin eo

vestre

quam rogamus

velit illa hominem equis auribus audire, eidemque accumulate eredére, ac in negotio presenti juxta eius decla-

magnopere,

rationem, quod melius

commodius fieri poterit, progressum etiam aliquem facere, et tandem hunc eundeni oratorem suum de his omnibus rebus plene instructum et informatiim rursum ad uos rem^ttere. Ceterum ex significaet

tione reverendi domini Stephani episcopi Bosnensis,

qui ex

legatione Mediolanensi nuper rediit, et qui Ferrariam etiam diverterat,

quendam

accepimus

possidere,

istic

quempiam

hominem

eorumque artem probe

callere.

spiritum

In causa

hominis huius nonnulla etiam per eundem fratrem Zanetuni

V1489. AuoiszTus

357

domiiiationis vestre illustrissime significanda duximus, cuius

relatibus

velit illa

fidem solidam

ijjáis

feliciterque

hac quoque

cumulatam

ac nobis

quam

et beiie

Dátum Bude, duodecima

optamus.

valere

causa perinde prestare,

die

anno domini millesimo quadringentesimo octogesimo regnorum nostrorum anno Hungarie etc. tricesimo-

lulii,

nono,

secundo, Bohemie

ver

vigesimo primo, Comraissio propria domini regis.

Külczím amico

dominó Herculi duci Ferrarié,

Illustrissimo principi,

consangvineo nostro carissimo.

—

(Eredetije a modenai állami levéltárban.

Diplomatiai Emlé-

kek. IV. 58.)

221.

1489. augusztus 17. VIII. Incze pápánah. Ajánlja a pálos

rend Rómáha Beatissime

páter

Tcüldött Jcveteif.

domine clementissime, post mei

€ommendationem ad pedum

inducunt me,

restre

precipua,

sancti

Pauli primi

Deo

osciila

quam habeo

singularis et fiducia,

heremite,

servientibus, ad

specialem, proque

quorum

religionis

beatorum. in

Devotio

clementia

pro

mea

sanctitatis

fratribus heremitis

sub regula

beati

Augustini

pias orationes devotionem gero

observantia et vite

integritate

eos unice diligo et complector, confidenter apud sanctitatem

vestram intercedam qui pro

certis

;

orans eandem, dignetur eorum nuntios,

gratiis

obtinendis in conspectum

sanctitatis

vestre accedent, exaudire, et eas ipsas gratias ex sua benignitate mei contemplatione eis compensare tas

vestra

faciat,

iterum

atque

pedibus eiusdem commendo.

;

quod

Quam

Augusti,

anno

Dátum Bude,

domini

quadi'ingentesimo octogesimo nono, regnorum

garie

altissimus felicem servet

regimini et augraento ecclesie sue sacrosancte.

decima septima mensis

ut sancti-

iterum eandem oro, et

millesimo

meorum Hun-

anno tricesimo secundo, Bohemie ver vigesimo primo Eiusdem vestre sanctitatis

etc.

devotus

filius

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie necnon dux Austrie.

V MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

358

Külczím: Beatissimo providentia sacrosancte fici,

in Christo patri,

Romane

dominó Innocentio, divina

ac xmiversalis ecclesie

summo

ponti-

dominó meo clementissimo. (Eredetije a velenczei állami levéltárban.

kek. IV. 76.

—

Monumenta Vaticana.

—

Diplomatiai Emlé-

E. CXCIV.)

222.

1489.

szeptember 28.

Hercules ferrarai herczecjnelc

Estei

Ajánlja, hogy az esztergomi érseJcség hormányzóját, hili

Béltrámot hízza meg azzal, hogy

Costa

gyanánt legyen

Jcövete

jelen találkozásánál MiJcsa római hirálylyal.

iion

Mathias Dei gratia Hungarie Bohemieqiie rex necdux Aiistrie etc, illustrissimo principi, dominó Herculi

duci

amico

Ferrarié,

salutem

consangvineo

nostro

Que

ad vota successus.

et prosperos

carissimo..

illustrissima

dominatio vestra ex parte oratorum suorum ad nos mittendoriim novissimis suis tionisqne homines

gnare mittereque

institiierat,

condi-

seribit, cuiiis qualitatis

litteris

ad hoc mimus obeundiim

cum

illa

iam

desi-

tum precipue ex

aliunde,

sermone illustrissime nostre coningis, domine regine, plenius intelleximus.

Nos ver pro

tanto animo

devotione

siiaque

erga nos suscepta agimus certe

illi

ex ea presertim

re,

flammam

et benivolentie in

dominationem vestram illiistrissimam magis

qiiod lianc

ac magis in dies coalescere, et

eiiis

gratias cumulatissimas.

suscepte caritatis

animum erga

res nostras.

mediocriter etiam augeri animad-

quotidie favorari ac non

communi honore status vestri quoquocommode nos possimus Quod oratores

vertimus. Siquid pro

modo

facere

eiusdem dominationis vestre illustrissime

in diéta

proxime

cum serenissimo dominó Romanorum rege mutuo celebranda. ad quam illa oratores suos, communis lionoris causa, mittere decrevit,

dies

essent aliqua

ipsa nostri

tamen ex quo iam instet et sumus, una cum illu-

ex parte necessarii

congressus

pene ante oculos versetur,

;

conventionis

arbitrati

strissima nostra coniuge domina regina, oratores brevi

angusto tempore,

ad diem institutum

illos

in tani

nostre cou-

\ \

359

1489. SZEPTEMBER 29. ventionis pervenire non posse,

quoriim oratores in

autem

consultum esse

illustrissime dominationis vestre plene satis sufficere putavimus,

tarium, eius

ipsa

reverendissimii

suum pro hac

inter alios principes,

sünt interfuturi, vei lionori

liac ipsa clieta

Belthramum

possit,

illum protono-

gubernátoréra, in oratorem

filii

eidem

diéta mandabit, ac

litteras pleni

man-

dati cito cursii transmiserit, qui certe est nobis gratissimus, et

tam

reverendissim

munus pro hac commode certe

eius

curam,

filii

quamprimura hoc muneri

vice cumulatissime obire, et utrique

satisfacere

Quodsi forte dominatio

poterit.

vestra illustrissima aliquem

mittere,

hac voluntate

unum de cum litteris

missionis nullo pacto discedere voluerit, hoc casu suis

quidem

illis

mediocribus

coUega ipsius Belthrami, ingenue

similiter pleni mandati, pro

et officiose mittere poterit. Si

hominem eadem dominatio prout

sine

iactura

sui

pleni

mandati,

vestra illustrissima mittere vellet,

illas

quo tempestive communi consultum esse

facile

illustrissimam

Dátum

Bude,

bene

XXX.

facere

libere

poterit,

gradu ac cursu in

personam

ad eum transmittendas curet, hac ipsa missione mandati

Eandera dominationem vestram valere semper optamus. feliciter

possit.

secundo, Bohemie

Septembris,

die

regnorum

anno domini Hungarie

nostrorum anno

ver XXI. Commissio propria domini

T(homas)

Külczím amico

—

Illustrissimo principi,

regis.

secretarius,

dominó Herculi duci Ferrarié,

consangvineo nostro carissimo.

(Eredetije,

ban.

lit-

ipsius

lionori

XXYIIT.

MCCCCLXXXIX.,

et concitato

premisimus,

Belthrami quamprimum

ver, ne huius quidem generis

honoris

medio unius cursoris pleno teras

equitibus,

elrongyolt állapotban,

modenai

állami levéltár-

Diplomatiai Emlékek. IV. 90.)

Constabili Beltrani, az esztergomi érsekség kormányzója.

MÁTVÁS KIRÁLY

860

I.EVEIíEI.

223.

1489.

oTctóber 7.

részére,

VIIL Incze pápának. Egyik udvari

a kisébh egyházi rendeket

hogy a papi pályára

tett,

és

felvette

zenész

fogadást

hogy

felhatalmazást kér,

lép,

házasságra léphessen. Beatissime in Christo páter, domine clementissime, post

devotam

mei humilem commendationem ad pedura oscula

Cum

sanctitatis vestre beatoruin.

loannes Bisth, inter

contemnendus nec perscrutator,

quodam velle

ductus

spiritu,

voluntate,

sese,

religiose

ardore

animi humani

varios fluctus a

tam

hoc plena

super

emisisset,

sua

deliberataque

clericalis

cupidissimus,

quove idem in hoc animi

sacerdotii

vei

imposterum non

religiose persistere, simul

flexibiles

cogitatus,

ne ob men-

mundique

labentis

pio sanctoque propositio et hac celesti

pene voluntate avocari

primos ordines

non

diligentissimus

qua flamma celesti et divino ut ab homine accepi, sacris initiari

munere

minus animose, qnam tis

musice

quidam vir

nescio,

homo tanquam muneris

votum etiam concepto

artisque

inferior,

spopondisset,

annis superioribus

alios capelle nostre cantores

flectiqne

casu aliquo cogeretur,

sese ordinari procuravit, munusque prime

tonsure iuxta ritum ecclesie a catholico presule suscepit, et

quidem eo consilio, quod iugum quoque aliorum sacrorum ordinum successive subiret, et se totum sacris dicaret. Nunc ver, causis nescio quibus, iam huius emissi voti hominem non mediocriter penituisse, ac eundem iugum potius matrimonii, quam sacerdotium iam velle subire accipio; optat siquidem coniugali copula

et federe

«t hoc vite usu seu cnrsu vitám

matrimoniali coniungi,

imposterum transigere.

Cum

autem homo ille cum ob suos ingenuos móres, tum precipue hanc artem, qua plurimum excellit, sit certe mihi carissimus, libenter eius desiderio beneficio sanctitatis vestre satisfacere

optarem; id nequeat,

ver cum

sine illius concessione salutifera fieri

supplico eidem sanctitati vestre

tur pro sua in

me complacendi

erga illám iam pridem suscepta

humillime,

fide et

digne-

mea item observantia hominem

consuetudine,

Y 1489. OKTÓBER 12.

commendatum

causa

in preseiiti

sacri

copulam

tliori

elargiri.

noniine

Qua

singularis

hac

siiper

sanctitate

votum ordinis

sacramentiim

secularem munus

rituális status

habere,

legittimi

monii pie commutare. denique

361

translatione

impetrata,

spi-

paterne

dispensationis

vestra

matri-

ego

certe

gratie ab ea accipiam et meis officiosis-

simis muneribus erga illám ecclesiam emeriri semper conten-

Quam

augmento reipublice cliriincolumem conservare dignetur. Dátum Bude, septima die Octobris, anno domini MCCCCLXXXIX., regnorum nostrorum anno Hungarie etc XXXII., Bohemie

<lam.

altissimus pro statu et

stiane diu salvam et

ver XXI. Eiusdem

sanctitatis vestre devotus

filius

Mathias Dei gratia Hungarie

Bohemieque rex ac dux

Külczím

Sanctissimo in Christo patri et dominó, dominó Inno-

centio divina provideutia

summo

Eomane

sacrosancte

(Eredetije a velenczei állami levéltárban.

—

et universalis

ecclesie

dominó meo clementissimo.

pontifici,

kek. IV. 91.

Austrie.

Monumenta Vaticana.

—

Diplomatiai Emlé-

CXCV.)

224.

1489. ohtóber 12. VIII. Incze pápának. Értesíti, hogy Vitéz

János veszprémi püspöJcöt küldi

liozzá Jcövetill.

Beatissime páter et domine clementissime, post liumi-

lem mei commendationem ad oscula pedum sanctitatis vestre beatorum.

Nonnulla emerserunt, que medio

mei,

oratoris

reverendi patris domini lobannis episcopi Vesprimiensis etc. sauctitati liter,

putavi;

vestre perstringenda

dignetur

illi

aures

1)enignas

tibus i)erinde ac meis

Quam

altissimus

sancte

incrementoque

Dátum

pro

plenam

regimine

cui

prebere,

supplico

humi-

eius

rela-

indubiam fidem adhibere. et

defensione

ecclesie

sue

incolumem conservet. arcé mea Budense, XII. Octobris, anno domini fidei

catliolice

/ MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

362

MCCCCLXXXIX.,

regnorum meorum anno Hungarie

etc.

XXXTI., Bohemie ver XXI. Eiusdem

vestre sanctitatis devotus

filius

Mathias Dei gratia Hungarie

Bohemieque rex necnon dux Austrie

etc.

1^(homas) secretarius etc.

Külczím

Sanctissimo in Christo patri et dominó, dominó Inno-

centío divina providentia sacrosancte

summo

pontifici

Eomane

—

(Eredetije a velenczei állami levéltárban.

kek. IV.

120.

universalis

ecclesie

dominó meo clementissimo.

—

Monumenta Vaticana.

Diplomatiai Emlé-

E. CXCVI.)

225,

november 23. Sforza János milanói fejedelemnek. Értesül, hogy Fontana Ferencé által üzenetet leüld néhi. 1489.

Mathias Dei gratia Hungarie Bohemieque rex nec-

non dux Austrie

illustrissimo principi

etc,

excellentis-

simo dominó lohanni Galeaz Maria Sfortia Vicecomiti, duci Mediolani etc,

amico

et affini

nostro

charissimo,

salutem

prosperorum successuum incrementa. Remisimus tandem ad illustrissimam dominationem vestram magnificum domi-

num Franciscum Fontana

oratorem nostrum,

cuius medio

nonnulla dominationi vestre illustrissime significavimus.

Quam

rogamus summopere, velit verbis et relatibus suis solidam ac plenam fidem, perinde ac nobis ipsis, adhibere. Eandem dominationem vestram illustrissimam bene et feliciter valere semper optamus. Dátum Bude, XXIII. Novembris, anno domini etc LXXXIX., regnorum nostrorum anno Hungarie etc. XXXII., Bohemie ver XXI. Mathias rex manu propria.

Külczím:

Illustrissimo

principi

lohanni Galeaz Maria Sfortia Vicecomiti,

excellentissimo

duci Mediolani etc,

dominó amico

et affini nostro charissimo.

(Eredetije

a milanói állami

levéltárban.

rcichische Geschichtsquellen. I/l. 98.)

—

Archiv für öster-

365

1489. DECZEMBER 18.

226.

14S9. cleczeniber 18.

Sforza Lajos

a milanói

herczegneh,

fejedélem gyámjánah. Orvosánalc egyik rohonát egyházi java-

dalomra ajánlja.

Himgarie Bohemieque

Mathias Dei gratia (lux

Austrie etc,

dominó

principi,

illustrissimo

rex,

Ludovico

Galeaz Marié Sfortie Vicecomiti, duci Bari etc, amice et affini nostro carissimo, salutem et prosi^eros ad vota successus. Scribimus in presentia ad illustrissimum aflinem

phisici nostri lulii de

Mili,

loannis Sacce doctoris, que qui nequivisset, illa

dominum nostrum

favorem Xenophontis Placentini

obtinuisse,

et nos

cum

illius

quondam

eo ius alienum idem asse-

credidissemus

quandoquidem

fratris

causa beneficiorum

eundem iam pridem anno

nobis

sic

superiore a

dominatione vestra illustrissima responsum fuisse meminimus.

Doluimus non tam desiderio nostro, quam expectationi presatisfactum esse, quem tanto fati nostri phisici minimé quanto hominem sue

certe favore amplecti cogimur,

artis.

neminem habemus. Medetur siquidem nostro egroto corpori omni cura et diligentia, tanta denique fide, ut nuUe penitus artes in homine simillimum

suique

alium

presentia

ad nostram curationem necessarie aut negligi aut pretervideantur. Ita fit, ut hominem non tantum nuda

mitti

verum etiam eundem suos-

caritate et benevolentia amplecti, <[ue

omnes

vei nostro peculiari vei alieno

Cum

aliquando afficere debeamus.

iuris alieni prefato adolescenti

ratis providere

... ne

frustra

igitur

beneficio

pulchre

ob impedimentum

de beneficiis iam

nostram operám

commemoapud

illu-

strissimam dominationem vestram omnino navasse videamur^

rursum eam rogamus, velit ipsa, habita ratione presentis. nostre commendationis et desiderii, sic rebus ipsius Xenophontis verum prefati nostri pliisici consulere et provi.

dere,

ut adolescenti

vestre

illustrissime,

ipsi

vei

ope in

munificentia

presentia,

Sforza János fejedelemhez

írt

dominationis

quid

királyi levelet

iam

forte

nem

bírjuk.

^ MÁTYÁS

864

KIIÍÁI.Y

vacaret,

vei saltem

de primo

ecclesia

Placentina

seu

primum nos

provideat

liberali

officiis

pulcherrime

nostrum sempiternis

bene feliciterque valere semper

Dátum Bude, XVIII.

die mensis Decembris, anno regnorum nostrorum anno HunXXXII., Bohemie ver

MCCGCLXXXIX.,

etc.

XXL

Külczíin

dominó Ludovico Galeaz Marié Vicecomiti, duci Bari etc, amico et affini nostro carissimo.

Sfortie

(Eredetije,

ban.

iure nostri causa quaniad similia muiiera prestanda

invitabit et prefatnm phisicum

optamus.

garie

proxime venturo ... in illiiis diocesis animo ingenuo et

pieiio

Qiia

provisus.

sibi

domini

alia .

LEVELEI.

—

Illustrissimo principi,

elrongyolt

állapotban,

milanói

állami

levéltár-

Diplomatiai Emlékek. IV. 115.)

227.

VIIL Incze pápának.

1490. márczius 8. ségre

De Foix

salzburgi érsek-

Péter bíbornoJcot ajánlja.

Beatissime páter et domine clementissime, post liumilem mei commendationem ad oscula pedum sanctitatis vestre

beatorum. Tametsi

reverendum patrem quondam

arcbiepiscopum ecclesie

loannem

Salczpurgensis his proximis

diebiis

diem suum obiisse ad anres sanctitatis vestre iam pervenisse non dubitem, tamen ex quo peculiari quodam vinculo federis cum ecclesia ipsa iampridem coniungor, plurimaque bona eiusdem ecclesie optimo quidem iure apud manus meas inque mea potestate vei impresentia existant, duxi mei quoque officii et muneris esse, obitum hominis sanctitati restre merito

ali.oquin

significare, et pro' iilteriori

ecclesie

augmento curam aliquam studio officioso mihi summere, Optarem siquidem pro iure percussi federis et mutue inscriptionis ipsi ecclesie cum in omnibus

ipsius indempnitate ac

optime

accidere,

tractabili

tum precipue

eadem

provideri,

liomini et

bunc inter cesaream maiestatem exortum instar huius defuncti non

idoneo

quidem et

inter

aleret,

Quod

talis sufficeretur,

utili

qui ignc^m

me iampridem

neque augeret, sed

potius ])ro sua prudentia et ingenio sopire et

guere conaretur.

tali,

pláne

possem

extin

•

sine dubio

1490. MÁRczius

iam iindique

ipsi ecclesie

providentius' coiisiilere, et

taffiicte

cum

longe etiam facilius causas meas

locum huius

poterit in iiovas

3B5

talis certe

ea componere

nam

;

ut cogar

suffici,

potius

flammas exsuscitare, quam aut veteres extingiiere, aut liomine concordiam inire. Et quoniam, üt saii-

equam cum ctitas

vestra

pláne

etiam

dominus

reverendissimus

iiovit,

cardinalis de Fuscio,^) vir imprimis et clarissimus, et doctus inihi

sanguine

vei sanctitati vestre

afíinitate

tatem carissimum esse semper

pue causis

coniunctus

ob eius indiistriam

liuic potius,

quam

excellentem boni-

cnperem

intellexi,

per sanctitatem vestram provideri

meas existentibus concordandum

cum

sit,

his preci-

cuivis alteri de ecclesia ipsa

quod

;

si illa

facere digna-

apud manus

retur, et alioquin mihi super bonis ipsius ecclesie

isto,

eumqne

habetur, et

longe

esset,

facilius

ut premisi, mihi affinitate coniunctus,

alio quovis

homine concordare,

cum quam

bona etiam ipsa huic^

(juam alteri viventi relaxare possem. Quare supplico, dignetur imprimis commoditati huius ecclesie consulere,

dem

et eius-

rationem habere, deinde etiam meritis hominis et meis

item precibus aliquando moveri, ac de ipsa ecclesia prefata

dominó cardinali clementissime providere illud

commodum, quod

prefate

ecclesie

faciet,

sanctitas sciat se

illa

deditissimo et obtemperantissimo,

;

qua

in re ultra

vestra hac sua provisione

non solum mihi

verum etiam

ceteris

filio

omni-

bus principibus, quibus cardinalis ipse necessitate sanguinis

quod illi ego cum una honestissimis obsequiis et necessariis muneribns semper officiosissime promereri studebo. Quam altissimus

coniungitur, singularem gratiam facturam, illis

pro

augmento reipublice christiane

et fidei

felicem et incolumem conservare dignetur.

Viennensi,

VIIL

die Mártii, anno domini

regnorum meorum anno Hungarie

etc.

catholice

Dátum

diu

in arcé niea

MCCCCLXXXX., XXXII., Bohemie

ver XXI. Eiusdem

sanctitatis vestre (ievotus íilius

Mathias Dei gratia Hungarie

Bohém ieque ')

De Foix

rex ac dux Austrie.

Péter bíbornok, vannesi püspök, ki a nápolyi királyi

család útján állott Mátyással rokonságban.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

366

Külczím : Sanctissimo •centio divina providentia

summo

pontifici,

in Christo patri et dominó,

sacrosancte

Eomane

—

ecclesie

dominó meo clementissimo.

—

(Eredetije a velenczei állami levéltárban.

iek. IV. 144.

dominó Inno

ac universalis

Monumenta Vaticana.

Diplomatiai Emlé-

E. CXCVII.)

228.

1476 — 1490. Ferdinánd nápolyi Jcirálynah. Ajánlja a magyar Tcirályi

udvarnál tartózkodó Aragóniái Pétert.

Serenissime princeps, páter

noster cliarissime.

Cum

magnificus dominus Petrus de Aragónia hoc temporis inter-

quo apud nos

vallo,

<;iinctis in

in curia

rebus dirigat, et

nostra

agit,^)

tum propter

optime

familie siie vetii-

statem et sangvinis nobilitatem, tum propter honestissimas

humanissimas iucundasque

puam morum

suas

conversationes

preci-

virtutum suarum

integritatem ceterarumque

modo nobis, yerum etiam cunctis curiani nostram sequentibus quam gratissimus existat, nosque eum

preclara merita non

inter

charos familiares habeamus, et singulari ipsum bene-

eundem maiestati fre dignum censuimus, rogantes ipsam,

Tolentia amplectaraur,

restre

recommissum

tum

gratia sua

qua subditos suos amplecti consvevit, tum ver nostri contemplatione velit ipsum dominum Petrum, unaspeciali,

cum unice

genitrice

sua,

commendatum

mendationem apud vulgarem. Dátum.

levél élén

in causis

rebusque

maiestatem

Ad regem

suis

emergentibus

quo hanc ipsam nostram com-

liabere,

vestram

sentiat

fre non

Eerdinandum.

(A M. Nemz. Múzeum 1656. LXVII.)

fol.

lat.

jelzet codexében,

42.

JEpistolae. P. IV. E.

codexben tollhibából affinis. Ezen Aragóniái Péter fell történeti emlékeink hallgatnak. :

1476—1490.

367

229.

1476

— 1490.

Ferdinánd nápolyi hirálynak.

tle hüldött

ló-idomitót jól megjutalmazva visszaMldi, mert szolgálataira

nincs Serenissimo

Hungarie

rex

gratia

dominó Ferdinando Dei gratia socero nostro charissimo, Mathias

principi

regi Sicilie etc, patri et

eadem

szüTcséqe.

prosperos ad vota síiccessus.

Bohemie

etc,

salutem et

Misit ad nos serenitas vestra

•quendam t(alem) domitorem eqiiorum cum

suis,

litteris

quibus seribit intellexisse a nobis desiderari hominem, qui peritiam et usum eorum equorum, quos gynectes appellant, €quitandorum moderandorumque haberet; eum itaque mis-

sum«ad

nos, ut maiestas vestra voluntati ac desiderio nostro

Super quo maiestati vestre respon-

in hac parte responderet.

<lemns,

eum hominem,

nos

et gratias

libenter vidisse;

cupit in omnibus

Yerum cum et omnia ex opinari,

licet

habere desideravimus,

nec etiam

sit,

metiri

tali

cum

nostro complacere.

maiestatem vestram prudentissimam

sciamus

magnó

vestre

maiestatis

quod maiestas vestra

habemus,

voluntati et desiderio

quod nos

rari solitus

nunquam postulaverimus intuitu

consilio,

miramur

nobis

homine egeamus, qui gynectos mode-

sciaí n.os talibus equis

hactenus

nedm

verum etiam ad ludos non eguisse. Quod si animo revolverét conditionem nostram qui nos simus, et cum quibus hactenus bella gesserimus, credimus, talem hominem ad nos non misisset. Nam scire potest, quod tóti ferme orbi constat, ad

bella,

nos a puero versatos

armis,

cum

multis

populis et

nationibus frequentia gessisse bella, que sive contra Thurcos, sive

contra christianos, in equis nostris,

moderari si

quos nostra

gens

semper prospere successerunt nobis. Quod

nos externos et alienigenas domitores equorum expectas-

semus, ea et

novit,

bella,

cum Bohemis

que nos ac

spere successissent.

cum

Xos

cum Alemannis, nunquam tam pro-

Turcis et

Polonis gessimus,

equis nostris hic domitis Getas devi-

cimus, Serviam nos profligavimus et omnes, qui in circuitu nostri positi sünt, devicimus,

omniaque cum equis hic domitis

MÁTYÁS KIRÁLY

368 fccimus ciim

lioiiore

I.EVEI.EI.

gynectos ver,

;

liispano

(jui

more con-

pedibus saltare norimt, nec iinquam habere deside-

i^lobatis

i'a\ámus nec voluimiis imqiiam

illi enini noiimodo ad res apud nos finnt, sed ne ad ludicras etiani velleNobis enini tales eqni necessarii snnt, qui non ;

serias, qiie

mns

nti.

conglobatis pedibus saltitent, sed potius,

diversum sepositis

bus in

hominem bunc,

etsi

nobis non

([ui

nos offerentes

eius

arte yictum queritat,

tali

mittere voluerit, donis

tamen conterapla-

piaceret,

bene remuneratum ad eam remisi-

tione vestre maiestatis,

mus, paratos

cum opus est, pediVerum nos

innitantur.

fortiter

amore non bunc

sed omnes, quot({uot

soluni,

ad nos

onerare et onmia facere, quecumque

grata esse senserimus maiestati vestre.

Quam

liene et feli-

citer valere etc.

Ad Ferdinandum reg-em. M. Nemz. Múzeum 1656. fol. lat. jelzet

levél élén

•

codexében.

25.)

230.

1476 — 1490.

Ferdinánd

nápolyi

Nápolyba visszatér püspöTcöt,

királynak.

Ajánl

eyy

hit orvosi segélyének igényhe-

vétele végett tartott

udvaránál.

Serenissime princeps, páter noster charissime. Reverendus

dominus episcopus

páter,

nos pro

cura

petivit nos, ut liceret ei reverti.

Quem

commendamus,

i(aUs),^) presentiuni ostensor,

egritudinis

quem

apud nos retinueramus,

nostre

cum bona

gratia nostra in. pátriám

nos revertentem in jjatriam maiestati vestre

tanquam

virum

probuni. et

arte

sua

niedica, quani pröfitetur, peritum et expertum, rogantes. ut velit eum maiestas vestra babere propter nos recomniissum taliter,

ut sentiat

ipse

commendationem nostram

maiestatem vestram profuisse. Cui etiam stas vestra dignetur fidem adbibere.

levél élén

(A M. Nemz. ^)

1656.

fol. lat.

apud maie-

Dátum.

Littere commendatitie ad

Múzeum

in dicendis

regem

Sicilie.

jelzet codexében.

Ezen püspökrl emlékeink hallgatnak.

37.)

1480—90.

369

231,

1476 — 1490, Ferdinánd nápolyi hirálynah. Köszönetet mond az ajándékba hüldött hét Serenissime

páter

princeps,

Duos

noster charissime.

equos, quos maiestas vestra dono misit

pimus, pro quibus

lóért.

riobis,

amplissimas grates

gratiose acce-

dicimus,

cupientes,

quo possemus, digno miinere lianc eius munificentiam Rogamus igitiir maiestatem vestram, velit nobis

compensare. declarare,

vestre si

quid apud nos tale

tati vestre.

hoc

amorem

nos

intimabit,

gratnm fre maiestati

quid

maiestatis vestre, ei

que hic apud nos sünt. Quidquid enim

libentissimo

desiderio

omnibus complacere dici potest,

mus

qiiod complacet maies-

sit,

intelligemiis

erga

singiilarem

nobis confidenter

illis,

ver

mittemus maiestati

rem gratiosam

optaremus.

Quam

bene

gratum

sit

tale intelligemus,

vestre,

cui

quam

efíicere supra,

et feliciter valere opta-

etc.

levél élén

Idem ad eundem. XLVIII.)

(Epistolae. P. IV. E.

282.

1480

— 90.

A pdpánaJc.

lengyelországi

llJciis

Márton budai plébános

részére

kanonoM javadalmak adományozását

leéri.

Beatissime páter et domine clementissime, post devotam mei commendationem ad pedum oscula beatorum. Cum lionorandus

egregius

vir,

Budensis natione Polonus,

magister Martinus plebanus

íidelis

meus

dilectus,

multa

obsequia sua, quibus se nobis benemeritum reddere studuit

apprime nobis gratus acceptusque et

sit,

nos virtutes

eius,

merita maioribus etiam facinoribus et beneficiis in dies

prosequi cupiamus, sanctitati vestre ex speciali confidentia^

quam nostri

in ea gerimus, pro eo

contemplatione

MÁTYÁS KIKÁLY LEVELET.

duximus supplicandum, ut velit suarum ac meritorum

virtutum

i MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

370

]iitione liabita, ipsum favore prosequi speciali. Vacarunt nunc in Polonia per mortem honorabilis condaiii Nicolai de Xantz cantoris Gnesnensis certa beneficia et prebende

canonicatus,

videlicet in ecclesia Cracoviensi,

mus

dum

ipse Nicolaus,

viveret, dicitur exstitisse

nunc defunctus,

collatio nonnisi

ad sanctitatem

de facto, prout

;

et ulti-

qui cuin

asserit, vacet, et

eorum

vestranij prout intellegimus,

spectat, supplicamus sanctitati vestre,

tus

Posznaniensi

quoriim verus legitimus possessor

et Vladislauiensi.

eosdem canonica-

prebendas premisso niodo vacantes eidem magistro

plebano Budensi conferre dignetur, Quidquid autem favoris gratie

non

ipsi

levél élén

(A M.

—

hac parte

vestra

sanctitas

Quam

sed nobis factum reputabimus.

illi,

pontificem.

Nemz. Múzeum 2317.

Monumenta Vaticana.

ostenderit, altissimus.

fol.

lat.

jelzet kéziratában. 2.

E. CXCVIII.)

POTLEK. 233.

1474. szén. IV. Sixtiis pápának.

a sziléziai hadjárat

lefolyása

Értesíti

felöl

és

Öt,

hogy

hizonyos

Jcövetei

egyházi

ügyekhen elterjesztést fognak tenni. Beatissime

páter.

Que

his

diebus

Polonie et primogenitus eius adversum moliebantur,

Silesie

babuerit,

fideles

quem etiam

rex

ducatu meo

conatus

eorum

mei reverendns páter dominus Albertus loannes

Thuz,

ora-

mei apud sanctitatem vestram, iussu nostro, clare

referent, quibus commisi, ut <le

exitujn

episcopus Vesprimiensis et magnificus tores

serenissimus

rebus

apud eandem sanctitatem vestram et laborare debeant. Quibus

íidei publicis tractare

quidem oratoribus ut beatitas vestra íidem adbibere digneet benignas prebere aures, supplicationesque eorum nomine meo porrigendas clementer admittere, bu-militer et

tur

Vetési Albert.

?1 1474. DEOZEMBER 21. supplico.

<lev()te

quod

meis

fidelibus

371 promereri

servitiis

stiide})0.

(A veszprémi káptalan levéltárában rzött egykorú másolatból melyet e sorok irója ott nem íi

veszprémi püspökség történetérl

püspökség könyvtárában van.)

—

Beké Kristóf fölvette munkájába, melynek kézirata

találhatott föl írt

POTLEK. 234.

Római Tcöveteinek, Vetési Albert veszThúz Jánosnál: Meghagyja, igyehez-

1474. deczemher 21.

prémi püspökneJc

és

hogy Beckensloer János az esztergomi érsekség mellett az egri püspökséget is megtarthassa. Icieszhözölni,

zeneTc

Commissio propria domini

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie leride in Cliristo páter et

Meminisse non dubitamus vobis

magnifice, fidelitates

commendaverimus negotium pro

lolianne

arcbiepiscopo Strigoniensi

tate speciali ipsius

tatibus

vestris

continebatur.

ecclesie,

Nunc

igitur,

4lomino arcliiepiscopo

dilecti.

vestras,

quod

seriose.

dominó

patie

imprimis pro

prout in instructionibus

nostram

maiestatem

per

nobis

reverendissimo

nostro

Revé-

fideles

ecclesie Agriensis expe-

<liendnm

fidele

regis,

etc.

cum

negotium

illius

fideli-

traditis

intelligamus

latius

eodem,

nondum finem

(>ptatum nostrum accepisse, committimus vobis

utili-

iuxta

strictius

apud sanctissimum dominum no.strum, et apud reverendissimos dominos cardinales, et ubicumque opus fuerit, exactam diligentiam vestram adliibeatis, nec a soUicitudine cessetis, non obstantibus obiectionibus quibuscumque. quousque nos exauditos senseritis, quod iiostris servitiis erga sanctam sédem apostolicam, tanquam lequirimus,

quatenus

pro re gratissima, recognoscere studebimus, vobis etiam ad

^ratiam

Thome

singularem. apostoli,

anno

Dátum

AVratislavie.

domini

millesimo

septuagesimo quarto, regnorum €tc.

decimo septimo, Bohemie

beati

quadringentesimo

nostrorum

ver

fest

anno Hungarie

sexto.

24*

Xi MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI,

372 Külczím

Reverendissimo in Christo

copo Wesprimiensi et magnifico lohanni

Romána,

nostris in curia

dominó Alberto

patri,

Thwz

Lak

epis-

etc, oratoribua

fidelibus nobis sincere dilectis.

(Egykorú másolata a veszprémi

káptalan magánlevéltárában,

Capsa. 109. n. 134.)

235.

1475. január

püspöhneh

Római Tcöveteinek, Thúz Jánosnak. A

és

Vetési Albert veszprémi

török

indítandó

ellen

hadjáratra kért segély tárgyában. Matliias

Reverende

Dei

rex

gratia

Hungarie,

Boliemie

etc.

in Christo páter et magiiifice, fideles nobis sin-

Remittimus ad sanctissimum dominum nostriim ]u)(norahilem) magistrum Michaelem fidelem nobis sincere dilectnm, nuntium nostrum, cui nonnullas instructiones et cere dilecti.

Volumus

articulos \(estris fidelitatibus) tradidimus.

committimns, ut ciim consilio amicorum

rendissimorum

dominorum cardinalium

patrum

sancti Marci, favoreque et adiutorio necnon nissimi

domini

principis

Ferdinandi

et vobis-

presertim reve-

oratorum sere-

regis,

nostri

j)atris

carissimi ac (serenissimi) dominii Venetorum, res illas tali-

cum

tanta

instatian

eisdem ad vota exaudiamur.

sollicitetis,

Non

(est

quod omnino nt

opus),

diffussius

vestris fidelitatibus scribamus, qui ex ipsis articulis et

pro-

pria prudentia et experientia intelligitis, absque

non

posse

bonum

dari

contra Thurcos agendis. frequentes

litteras

firmum

illis

principium

qii

statu nostro iain per plures

missas

iníbrmationes

.^)

negotiis

omnium,

ét'

que

liactenus gesta sünt, vos cerciores fecimus, ipseque magister

Michael latissime poterit

Venetörum, qui

referre.

regno nostro

Id est,

unum

per

oratorem

intelligimus,

optare

omnes, ut rebus Bohemicis et Polonicis bene compositis in Tlinrcos tendamus

;

ad quod dicimus nos

firmius potuimus, composuisse, ^) ^)

Egy

szó olvashatatlan.

verum

res

res illas, ille

quanto

cum pace

1476. FEBRUÁR

omnium

qiiiete

373

firmabuiitur qiiam firmissime, et in TliurcoSj

et qiio voluerint, ire et totaliter incumbere poterimus.

oh rem, sit,

iiti

si,

significant, optant, adiuvent,

quod

Qiiam

quod optant. Experti iam totiens sumus perfidiam

ticorum

Polononim

inconstantiam

presertim

remedia. et

que petimus.

illa,

vix liabita opportunitate,

;

nobis alibi

eorum temeritate

pos-

fieri

quare

liere-

alia

nisi

adliibita

fiierint,

abstine-

ociipatis,

promissorum fractione. C'upiraus etiam a vobis informari, si quid apud dominó s bunt a

solita

Yenetos aut

quidve nobis

alibi egeritis,

sperandum, necdum

quicquam a

enim

pntamus etiam non posse ut

intelligat sanctitas

lundamentis moveri. feria

Dátum

rebus

illis

sit

accepimus

sed prodesse,

nocere,

'•

instruc-

dominó nostro ostende-

tiones et articulos ipsos sanctissimo ritis,

vobis

sua nos rebus certis

bonis

in civitate nostra Wratislaviensi,

secunda pest festum epiphaniarum domini, anno eiusquadringentesimo septuagesimo quinto,

<lem millesimo

norum nostrorum anno Bohemie ver sexto. Kivül

Reverendo

Hungarie

Christo

etc.

patri,

decimo

reg-

septimo,

dominó Alberto episcopo

ecclesie Wesprimiensis et magnifico lohanni Th^vz de Lak, oratoribus

nostris in curia

Romána,

(Eredetije,

ftdelibus nobis dilectis.

királyi

levéltárában. Capsa 109.

pecséttel,

veszprémi káptalan magán-

64.)

236.

1476.

hogy

február 2. szövetségese,

Kázmér lengyel hirálynak. Fölkéri öt, Tüngen Miklós ermelandi püspök irányá-

ban való dlenséges föllépéstl tartózkodjék. Serenissimo principi, dominó Kazimiro regi Polonie í'ratri

nostro

etc.

carissimo, salutem et fraterni amoris incremen-

tum. Serenissime princeps, fráter carissime. Accepimus non sine gi*avi nostri animi displicentia,

qualiter serenitas vestra

reverendum patrem dominum Nicolaum Tungen episcopum

Warmiensem

variis

módis tnrbare

et impedire moliretur de

MATYAS KIEALY LEVELEI. factoque iam molestaret et profecto eo gravius

admodum

Quod

graviter vexaret.

quo impresentiarum adversus

ferimus,

expositi rebusqiie piiblicis intenti ab hiiiusmodi expedicioiie

hoc pacto provocabimur

(si)

fidei,

grandi totius christianitatis

quam

consulere cogeremiir,

illis

molestabimur,

iactura (retrocedere)

etiam

cuiii

rebiis

non pos-

reni l'acere

snmus, quin sanctissimo dominó nostro significaremus et eidem

de fraternitate

vehementer lanientaremur, cum nos

vestra

ipsum dominum episcopum absque magna fidei nostre alesione relinquere nequaquain possemus. Probe siquidem fraternivestre constat,

tati

^as

per

pacis sufferentias

seii

etiam

tatis

quod novissimis temporibus inter treunostros

primogeniti

illiistrissimi

Wratislavie initas et confectas eundem

vestre

fraterni-

vestri

consiliarios

dominum

episco])uni

inter illos ab utraque parte nominatos nos excepimus, fideque

nostra mediante ipsum

buiusmodi

durantibus

defendere policiti sumus, ipseque ad standum in buiusmodi treugis per patentes

dem etiam

litteras

prelatis et baronibus regni

sufferentiis

nobiscuni se

quas tan-

suas,

Polonie miseramus^

manifeste declaravit et recognovit, Hortamur itaque fraternita-

tem vestram, ut eadem considerata causa stiane qijin

etiam

propugnatione

religionis catbolice

quód nos

eo,

reipublice

comoditate^

quos vestra fraternitas

illos,

strissimus primogenitus eiusdem exceperunt, seque

dem

in ipsis treugis

runt,

nobis

impedimenti

stare velle

subditis

patiuntur,

iuxta conclusa

nostris

perturbatione

prefati domini episcopi desistere velit nil

;

et illu-

cum

eis-

recognove-

molestie

nihil

chri-

nihilque

inquietatione

attento etiam,

quod

boni fraternitati vestre ex huiuscemodi sopitarum flani-

marum

consequetur,

suscitatione

tempestate

nostra,

verum

christianitas

hac

impresentiarum retrocedere cogemur,

non prorsus periclitabimur, tantam tamen per fidei hostes suscipiet iacturam et calamitatem, quantam ad hec usque si

nostra

mur

prefato

tempóra nunquam

suscepit.

requirimus vestram

episcopo taliter agere

ígyi valószínleg

Proinde iterum hortaut eadem cum quod nos de presenti

fraternitatem, velit,

kimaradt valami.

1476. FEBRUÁR nostra

expeditione

per vestram

.375

fraternitatem retrahi non

cogamur. Fraternitatem vestram bene valere semper opta-

mus.

Dátum

tionis beaté

ex obsidione

Marié

castri Sabatcz, in

virginis,

anno domini

etc.

fest

purifica-

LXXVI.

(Egykorú másolata a königsbergi állami levéltárban.)

237.

1476. február

Lengyelország förendeineh. Fölkéri öhet,

Hrjáh rá uralhodójukat^ hogy a Tüngen Mihlós ermelandi püspök irányában való ellenségeskedéssel hagyjon föl. Reverendissime, reverendique in Christo patres neonon magnifici viri nobis sincere dilecti. Intelleximus

magna cum

displicentia, qualiter serenissimus princeps, rex vester, reve-

rendum patrem dominum Nicolaum Tungen episcopum Warmiensem variis módis turbare et molestare moliretur, iamque de facto molestaret et graviter admodum vexaret, quod profecto quani gravissime ferinius, et eo gravius, quo impre-

sentiarum

contra

Turcos

expositi.

rebusque

publicis

totis

cum viribus intenti, ab hac expeditione fidei, si provocabimur et per kuiusmodi stimulationes molestabimur, cum summa totius cbristianitatis iactura et religionis catholice calamitate retrocedere cogeremur; quam etiam rem facere et tóti

non possumus, quin sanctissimo dominó nostro papé mundo publicaremus et eidem de prefato dominó

etiam vobis vehementer lamentaremus. cum dominum episcopum relinquere non possemus, ex quo eundem in treugis superiori tempore Wratislavie per

rege vestro ac nos ipsum

nostros et ipsius domini geniti

eiusdem oratores

regis vestri ac illustrissimi primoconfectis,

tandemque per vos con-

quinque per nos nominatos specialiter excepimus, ipseque nobiscum in ipsis treugis velle stare per

firmatis, inter illos

litteras suas,

quas tandem ad vos dederamus,

declaravit et recognovit.

Hortamur itaque

se manifeste

dilectiones vestras

quatenus considerantes nitantur ('^y) reipublice christiane sta-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVEEEI.

^76 bilimentum illa

etiam attento, quod

et conservationem, ac

illis

parte nominatis et exceptis nil molestie vei imped iménti

per vos vei subditos vestros infertur, nec imposterum infe-

diimmodo treuge et conclusa per eos debite obserapud prefatum serenissimum dominum regem adhibere velitis, ut ab huiusmodi rebus cesset, et ipse dominus episcopiis per ipsum aut suos non impediatur. retur,

ventur, talem operáin

Miramur namque

veliementer, quod,

stianitate et religione catholica sie

viribus

laboremuS;

sopiteque flamme re et

admittuntur

talia liisce

cum nos pro

tota chri-

occupemur totisque cum sive

expeditione íidei per huiusmodi

iubentur

fieri

módis suscitentur, quod

liac

turbationes et novas

flammas retrocedere cogamur, clarum vobis érit, quod forte talia fient, que hactenus minimé facta fuerunt, Bene valete.

Dátum

in obsidione

Marié, anno

etc.

Sabatcz,

castri

in fest

purificationis

LXXVI-to.

(Egykorú másolata a königsbergi állami levéltárban.)

238.

1476. márczius 21. Stein György Jcirályi tanácsosnak. Értésére adja,

hogy a német lovagrend javára

Tcieszlcözölt

pápái

hulláJc megérhezteh.

Egregio Gregorio de Lapide consiliario nostro. nobis dilecto. Matthias rex

quod orator advenerit, secumque Scias,

Egregie

etc.

apostolicus,

fidelis

íideli

nobis dilecte.

quem expectabamus, iam

omnes bullas apostolicas vobis bene et Bohemos ac etiam in favorem Prutenorum attulit, quod tibi ideo scribimus, ut si quid occurreret tale, scires bullas ipsas nos accepisse. Ceterum

notas

contra

Polonos

omnia, que hactenus in partibus inferioribus gesta sünt et quottidie geruntur, scriberemus ordine et nisi fuisset citus recessus nunctii

presentium

sionem

portitoris.

nunctii

Verum

primum

illó

iam scripsissemus,

domíni Stephani de Zápolya

scias,

quod, quamj)rimum occa-

euntis nacti fuerimus,

omnia

377

1476. MÁRczius 24.

suo

vobis ordine

Ex Buda, MCCCCLXXVI-to.

perscribemus.

3enedicti abbatis,

fest

beati

(Egykorú másolata a königsbergi állami levéltárban.)

239.

1476. márczius 24.

Tüngen Miklós ermelandi püspölmek.

öt, hogy a vde kötött szövetséghez szilárdul ragaszkodjék. Biztosítja, hogy ellenséges támadás esetében meg fogja

Buzdítja

öt védelmezni.

Matthias Dei gratia rex Hungarie. Bohemie rendissime in Christo páter,

mus

paternitatis

litteras

nobis

vestre

fest beaté

datas, in quibus paternitas vestra se per tranquillitatis siiperioribiis bit,

emulos de non

temporibus conclusis

Accepi-

Dorothee

quosdam

nobiscum

stando

admodum

Reve-

etc.

sincere dilecte.

pacis et

treugis

sollicitatam seri-

conmiemorat<j[ue paternitas vestra animi sui propositum

ad i})sorum emulorum suasionem minimé mutasse. Qua in re paternitatis vestre constantiam et firmám animi sententiam apprime commendamus dicimusque, nisi paternitatem vestram talem intellexissemus, nequaquam eandem ad ipsas

Per plures etenim principes

treugas acceptassemus. tati fuimus,

quinque

ut eos inter illos

ad standum nobiscum

nos

per

sollici-

nominatos

in treugis ipsis acceptassemus

;

verum com-

nos, intellecta probitate et constantia vestra, ac etiam

passioneni

habentes

oppressione

patroni et defensores fuimus

cuius

imposterum esse volumus,

vos inter omnes alios et ecclesiam vestram gas,

vestre,

ecclesie

tanquam virum constantissimum

ad ipsas treu-

et nobis precessoribus-

que nostris regibus confederatam acceptavimus. Hortamur itaque et requirimus paternitatem vestram, ut sui constantiam

cunque mutare

ad sollicitationem

promissionem

et inita federa infringere

tum autem ad ferendum

vobis

eadem animi

presidium,

cuius-

non debeat. Quansi

forte

aliquid

adversum vos et ecclesiam vestram attemptaretur, dicimus, quod Dei et apostolice sedis gratia tantum nobis prescribi-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

378

tur sTibsidiiim, quod

illi,

litteris

reverendi

contra

(lui

graviter

eos

innovaverint, incepisse

treugas ipsas aliquicl penitebit,

domini

patris

omnia

apostoliéi

apud nos

nuntii et oratoris, qui impresentiarum

etiam

proiit

Baltasar

clare

est,

presertim ipsa subsidia intelligere poteritis. Proinde

bonum animum

paternitas vestra

macliinationes

minas formidet

habeat, nec adversarioriim ;

spem

firmám

namqiie

liabemus, quod ipsorum adversariorum conatus maligni infrin-

gentur et

que adversum nos

ea,

paternitatem vestram

Pro eo

moliuntnr, in ipsorum destructionem vertentur.

rum hortamur,

tionem abicere

omnem

modo

sitis

velitis,

observator; operám et

ite-

animi vestri molestiam et turbaconstans

omnem adhibebimus

promi^si

diligentiam,

quo

paternitas vestra et ecclesia eiusdem paternitatis vestre ab

adversarioium conatibus malignis eripiatur et optata tranquilitate potiatur. Paternitatem

Dátum Bude,

vestram bene valere optamus.

dominica Letare, anno domini

regnorum nostrorum anno Hungarie hemie ver septimo.

etc.

LXXVI.,

decimo nono. Bo-

(Egykorú másolata a königsbergi állami levéltárban.)

240.

Kázmér

1477. május

JcoeiJc vele

a császárral lékét kötni,

és

lengyel királynak.

Készneh nyilat-

hogy

erejét

a török

ellen fordíthassa.

Matliias Dei gratia rex Hungarie,

Bohemie

nissimo principi dominó Kazimiro Polonie carissimo, salutem

iiostro

Serenissime j)rinceps. Binas ras sub

plumbeo

sigillo

prosperos

etc.

regi,

Serefratri

ad vota successus.

litteras, alteras

sub anulari, alte-

a sanctissimo dominó nostro susce-

pimus, quibus sanctitas sua nos hortatur et requirit, ut ad tollenda impedimenta contra expeditionem,

quam

nos contra

perfidos Turcos in protectionem religionis christiane

Piscia.

iam

1477. MÁJUS tertiiim anniim

curavimus

iisque

37^

sustinuamus, utque

iii

ipsam expeclitionem liberius insistere etiam deinceps valeamiis, ad quod nos variis et paternis verbis plurimum hortatur, ciim fraternitate vestra et serenissimo principe

Frederico

Romanorum

imperatore

dominó

ac vestro primogenito

etc.

treugas ulteriores observaremus, adiciens se auctoritate apostolica treugas ipsas per

annum integrum

prorogasse, quod-

que etiam vestram fraternitatem et dictos jDrincipes similiter requisiverit. Novit vestra fraternitas ex studiis nostris hactenus circa res

illas adhibitis

ac iniuriarum sub

ipsis

pertinent,

qui

illatorum,

ét

damnorum

tollerantia

nobis

treugis

hiis,

qui ad nos

semper treugas ipsas amplexati

fuimus, quas etiam ea ipsa

sola

causa

confecimus.

liberius contra Turcos agere possemus et perseverare. Novit et

ipse

sanctissimus dominus noster,

testari potest,

quod

semper obedientes res,

expensas

reverentie

sanctitati

pericula

apostolice

sedis

sue

fuimus,

hactenus

cum neque

abscedere

literas

nunc,

ipsas

;

dummodo

christianitas

principem decet. et

quantos laboobedientie

subiverimus,

neque

sanctissimi

decretum ipsius amplecti, quantum

mus

tota

pro observatione

quidém obedientia yelimus,

nos, prout catholicum

qua-

posterum

domini nostri

in nobis fuerit, volu-

a fraternitate vestra et sibi adlierentibus

similiter fieri intelligamus.

vestram liortamur, ut nos

Quapropter eandem fraternitatem de

sua voluntate etiam re ipsa

quo pacto fidci negotiis intendere debeamus. Dátum Strigovie, prima die Mai, anno domini MCCCCLXX septimo, regnorum nostrorum Hungarie vicesimo, Bohemie ver octavo. certiores reddere velit,

ut et nos sciamus,

Ad mandátum (Egykorú másolata Danzig város levéltárában.)

domini

regis.

V <.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

380

241.

1479. január 12. Frigyes csásmrnaJc.

Felhívja

hogy a

öt,

százezer forintnyi tartozását haladék nélhul fizesse

le.

Serenissimo principi dominó, Friderico divina favente clementia

Romanorum

imperátori,

semper

augusto.

patri

nostro carissimo, Mathias Dei gratia rex Hungarie, Boliémie etc.

salutem et prosperorum successimm

iiissime

páter

princeps,

incrementa.

Sere-

carissime. Intelleximus

ea,

dominus cardinalis Agriensis cum vestra et ultimam éiusdem vestre maiestatis

qiie reverendissimiis

maiestati tractavit,

séntentiam.

noster

Verum

quia

modo decrevimus in illa quam etiam certi sumus a

nullo

suspensione diutius immorari,

dominó rege Ferdinando nullatenus admittendam, hortamur maiestatem vestram, ut pecuniam nobis promissam sine iilla mora reddi faciat alias gravissima dampna incurremus, de quibus speramus maiestatem vestram nobis non favere. Quam bene valere semper optamus. Dátum Cassovie, duo;

decima die mensis lanuarii, anno 1479.

192.

(A bécsi udvari levéltár Cod. Ms. Austr. m. 25. jelzet codexében. Chmel : Monumenta Habsburgica, 1/3. 633.)

—

242.

február

147.9.

Truchsess Mártonnah, a német lovagrend

nagymesterének. Biztosítja

öt,

hogy ha a lengyel királytól

megtámadtatih, személyesen fog segítségére menni.

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie rendissimo

etc.

reve-

áo(mino Jíar^tino Drukses magistro ordinis

Prussia, amico nostro, salutem et paratam complacendi volun-

tatem. lectis

Acceptfííis

confestim

Poloniam, nostri

litte)i-\s,

expedivimus

quemadmodum

Polonos

de treugis

earum

continentiis

intel-

unum hominem nostrum

vos ip

per

observandis

médium hominis usque

diem

381

1479. FEBRUÁR 16.

terminumque

prorogandis

diete

absque damno vestrorum per eos factum est ered

Pol

ipsas

reducendis

aliquali,

quod iam

nuper promisenmt.

mus tamen amicitiam vestram treugas

vestris

nocumento

et ,

(qu)emaáraoáum

Requiri-

ut etiam

hortamur,

vos

obser-

vobis

ipsi

vare promiserunt. Ubi autem non servarent, et adhuc contra

promissa per

nostris

domini

élén

aliis

nobis

litteris

negotiis

succurremus et

vestro

campum

Crempnitia, secundo die

MCCCCXX

^4 levél

ordini

postquam

omnibus

dubio personaliter in

prociil

descendemus.

fuerimus,

vobis et

posthabitis,

ipsi

quoniara,

significetis,

certificati

quamprimum

rogamus, ut

cessarent,

vestras

de hoc

vestris

nos

non

litteras

contra

illos

Februarii, anno

nono.

Reverendissirao dominó Martino Drukses magistro

ordinis in Prussia, (am)ico nostro.

(Egykorú,

szétrongyolt

másolata a königsbergi

állami

levél-

tárban.)

243.

Hans von

1479. február 16.

TiefenneJc, a német lovagrend

öt, rendelje el, hogy a német lovagrend egyik római háza Rangoni Oábor egri hibornokpüs-

fökomturjánaJc. Fölkéri

pök részére átadassék. Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie nobis

rabilis,

lexisse

sonensis

sincere

nos sentimus .

res

salutem.

Putamus

Hono-

vos intel-

reverendissimus páter dominus cardinalis Tyra-

hoc

nostra et ordinis

dilecte,

etc.

mimdo .

discesserit,

agebat in

qui

Romána

omnia negotia curia

quia

maximum detrimentum nobis et amicis nostris cum ibi iam non habeamus, qui

per obitum tanti patris, et

negotia nostra amicorumque nostrorum

fintel)\iga,t,

Ferriz Péter tarazonai (spanyolországi) bibornokpüspök.

halt 1478 szeptember 25-én.

Meg-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

^•^82

sumus

Agriensis

illiic

directurus

reverendissimus

cogitatione, .

amicitiam vestram,

<lomino episcopo Sambiensi

domum

dicti ordinis,

cardinalis

amicorum nostrorum

procuratori

quam

mox

iit

ipse

fidei

scribere

ordinis vestri,

Tyrasjonensh

c'drdm(alis

inhabitabat, resignet bomini ipsius domini Agriensis, nt in possit, donec de a\(io) nec dubitamu.s hanc rem amico nostro, dominó generáli vestro ^) placituram, quia reverendissimus áom(imis cardinalis) Agriensis illa se recipére

€st speciális ordinis vestri fautor et protector. Litteras

<|uamprimum ad manns nostras ipsius domini cardinalis,

nec

boc

per

ulla

exinde

oriatur

suspitio

ipso ordine, quia nec ipse

16.

die

mensis Februarii,

Hungarie

tiis

septuagesimo etc.

vei

ad curiam mittantur. de

alienatione

domus

dominus cardinalis hoc patedomus illa nisi ad tempus,

retur, neque nos, sed nec donec de meliori providere possit,

gentesimo

autem

cupimus,

transmitti

ei sufficeret.

Dátum Bude,

anno domini millesimo quadrinregnorum nostrorum anno

nono,

vigesimo primo, Bohemie

ver

decimo.

Külczím : Honorabili summo commendatori ordinis beaté Marié Teutonicorum, amico nostro siiicere dilecto. (Eredetije, szétrongyolt állapotban,

virgi-

a königsbergi állami levél-

tárban.)

244.

1479. október röl,

Frigyes császárnah. Felhivja, hogy

mely szerint a salzhurgi

helyébe Beckensloer

e'rseJcet

terve'-

lemondásra Mrni és

János esztergomi erseket emelni szánmondjon le.

dékozik,

Serenissimo

Romanorum «imo,

principi,

dominó

Friderico Dei

gratia

imperátori, semper augusto, patri nostro caris-

Mathias eadem gratia rex Hungarie, Boemie etc, et prosperos ad vota successus. Serenissime prin-

salutem

János samlandi püspök.

német lovagrend nagymestere.

1479. OKTÓBER noster

páter

€t'ps,

sumus

tati

eam

frequentibus

non

logare

Strigoniensem desertorem et

Non enim

foveret.

quantisque

Bene notum

carissime.

Aestre, quotiens nos

383

destitimiis,

ecclesie sue

illum profuguin

apud

se conservaret

quibus^

vestram,

raaiestatem

latét

maiéstati

est

et nuntiis hor-

literis

bos iUnm a principio prosecuti simus

beiieficiit*

qualemque postea nobis vicém lependerit, qui nostrorum beneficiorum

immemor

et ingratus,

ecclesia

derelicta

sua,

ad despectum nostrum aufugit, seque nobis post multa benéí'acta nostra inimicum fecit, cuius etiam instinctu et opera íbmes et origó preteritarum dissensionum et differen-

tiarum inter maiestatem vestram quippe sumus,

veriti

ne,

nos

Strigoniensis versaretur, solitis artibus

rum

suis

ecclesiam

cum

Postea,

Salzeburgensem

cépit;

accepissemus

illum

preterita

aspirare ad

maiestatem vestram

tunitate illius victam laborare,

eiecto

ver

pastore ecclesie Salzeburgensis Strigoniensis

ipse

etiam in futu-

quam

aliqua cuderet, que nobis non minus,

ilisplicerent.

initium

apud maiestatem vestram

imporlegitimo

eam

eccle-

Kiam intruderetur, instetimus sepius apud maiestatem vestram, et denuo monuimus, ne inimicum nostrum ex regno

profugum

nostro

facérét,

sué

ecclesie

nobiscum concordem,

non aliud intelligeremus, vestrum

latus

nisi

serenitas

posito

amplioribus malis régnoque vestro ret, et

desertorem,

latus vestrum poneret,

necdum

quia

quod inimico nostro vestra causam daret

novam turbationem para-

nos perpetuum liostem constitueret archiepiscopatus

Salzburgensis.

<lissimum

hoc ipsum requisivimus etiam reveren-

dominum archiepiscopum Salzeburgensem, ne

iuri

suo cederet, neve inimicum nostrum in latus vestrum admitteret.

Nam

id facérét, ecclesia illa Salzeburgensis in per-

petua nobiscum contentione poneretur. Qui dominus Salzeburgensis requisitioni nostre tunitate prefati

maiestatis

et cedere

Strigoniensis

vestre

nice et pacifice

acquiescens,

cum pro impor-

ad requisitiones

iuri suo et ecclesie prefate,

longo

noluisset,

maiestatem vestram

tempore tenuit et

sicuti vi ét

tenet,

mandata

quam

cano-

renunciare

nec debuit, accepimus

tandem

potenter agere cepisse, ut dictus

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

384

archiepiscopus Salzeburgensis ecclesiam Salzéburgensem Strigoniensi resignaret,

ecclesie

commeatusque

dominó archiepiscopo ad

homagium

cogi,

sanctissimi domini

eum

quid adversus

nostri

paratum

sedis

obtulerit,

cardinalium

sacri

apo-

discussioni collegii,

electorum imperii stare et super omnibus, que

hortamentis

Verum

maiestas

curata,

consentaneum

saluti et

rogamus

est.

iusta

accepimus, ipsum quod nec equitati. Super quo rursus et iterato vestram,

salutem attendat,

imprimis

velitque al> ecclesie ecclesia

Salzeburgensi pacifice et quiete permittat. Cogitet, qualis

hominis conditio, pro

scandalum facere conata bus

iustis

honestis

quo inauditum

est,

sit

prefati

impedimento domini Salzeburgensis et a violentia sue inferenda desistere ipsumque in suo iure et in eius

illi

nititur,

maiestatem

honorem suum, equitatem

vestra

totque nostris precibus

ad hoc,

posthabitis,

dominum Salzeburgensem cogere hortamur

pretenderetur, vei etiam diffinitioni prin-

honesta oblatione sua non

neque

fidelitatis,

per nonnullos

nonnulli de facto prestitissent,.

seque

obicerentur, respondere.

sue

ad prestandum maiestati vestre

prout iam

interposuerit,

prestandum

dominus Salzeburgensis appellationem

licet ipse

cipum

vasallis et subditis

tenentur, contra inra ecclesie

maiestatis vestre prefectos

stolice

intelléxinms, aliquos

prohibitos, plerosque etiam subditorum ecclesie

illiiis

qui ipsis

illi

ut iustiini

subditorum suoriira mandato sere-

vestre sequestratos

iiitatis

refragante

permanente,

in siio iure acquisito

est,

redditiis ecclesie sue

ver

illó

ecclesia

sit

Dei

potius contenta oblationi-

domini Salzeburgensis,

qui

coram summo pontifice et sacro cardinalium collegio, vei coram electoribus sacri Romani imperii, omnibus contra eum agere volentibus respondere. Scit nam(|ue maiestas vestra, quod ipse Strigoniensis, qui titulum íterius ecclesie adhuc vendicat, duplici titulo iuris gaudere non posset. Nam neque is est, qui id mereatur, ut eiectover et legitimo pastore talis ecclesie sibi honorem assumat. se

paratum

offert,

maximé ver vestra

vei

pericula,

consideret,

que ex hoc evenire possent, maiestas huiusmodi conatus suos posthabeat,

malitque potius publica

communi

utilitate^

quam

pri-

1480. ÁPRILIS vgita

dominus ius

liominis

illius

importimitate

SalzeTjurgensis

phasque

retiir,

nos

iiostra

illi

iilterius

sicuti

per

vira

Nani

moveri.

maiestatem

contra

cessionem

faciat,

coge-

presidia

obtuliinus, ita etiam facere recusantem, et nostre

requisitioni pro regiii

nostri ac ecclesie sue

obtemperantem deserere non

poterimiis,

bono

sed

et quiete

assistere

volumus, proiit obiigamur, omni auxilio, consilio et

Valér e

ipse

vestram

talem

requirentes,

illiim

385

Dátum

optamus maiestatem vestram.

illi

favore.

ci vita te

nostra Posoniensi, octavo die mensis Octobris, anno domini

MCCCCLXXVIIII., regnorum nostrorum Hungarie anno vigesimo secundo, Bohemie ver undecimo. (Egykorú másolata a bécsi udv. levéltárban.

—

Chmel

etc.

Monu-

raenta Habsburgica. I/III. 244.)

245.

14S0. április 8. Albert bajor herczegnek. Ohát adja a császár ellen intézett támadásánaJc.

Mathias Dei gratia rex Hungarie, Bohemie etc, illustrissimo principi dominó Alberto palatino B,heni, duci superioris et inferioris Bavarie,

complacendi

amico nostro

voluntatem.

amicitiam vestram de

salutem

dilecto,

Recordamur

contentione

prius

scripsisse

inter nos et

paratam

imperialem

maiestatem habita, cum transmissione articuli tunc ad rem

nostram

attinentis, sufficienter informasse nuper,

rialis maiestas conabatur nobis aliqua imputare.

certificati

nationibus imperii

sumus cesaream maiestatem apud amicitiam vestram et

novis

quasi

nos

principes

nos impetere,

alios

dum impeXunc ver

rursum crimisacri

Romani

inscriptionibus

inutuis contravenissemus, et contra nostrum fecissemus liono-

rem, quod nuper pppidum Rackospurgam nulla prorsus datione maiestati

sue

premissa

fecimus

expugnari

;

diffi-

super

quo tametsi non dubitemus amicitiam vestram pro sua bonitate et prudentia, bis, que preter equum nobis imputantur, minimé assentire, tamen ut de boc negotio, quod nobis MÁTYÁS KIUÁLY

LEVEI.KI.

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

386

culpe

maiestas

cesarea

asscribere

veriusque

rectius

vult,

informata nostram innocentiam ac maiestatis sue indebitam intelligat, scire eam volumus. nihil suam maiestatem admissum, propter

adversum nos qiierelam per nos

tale

contra

quod maiestas sua de nobis vei

nostro

honori

iuste

merito

derogare.

aliquo

diffidatione premissa

Nam

queri

possit,

que de nobis nos

contra

suam maiestatem attemptata, respondemus nobis non maiestatem suam diffidare, nam si id fecissemus,

licuisse

queritur

nulla

per

talia

direete

contravenissemus inscriptionibus mutuis, quibus cavetur, ut

quandocunque cesarea maiestas promissa sua de solutione nobis debita non compleret, liceret nobis nostra quocunque modo requirere cum omni damno et interessé, sine uUa inite pacis et concordie oífensione, et propter hoc mutua inter nos amicitia dissolvi non deberet. Cum igitur nos frequenter et sepius maiestatem tione nobis facienda,

longe amplius maiestatem

ximus

nihil

suam monuerimus de pertinaciter

facere

solu-

ne-

debitum solutionis terminum ultra annum

glexerit, nos post <et

ver

ipsa

suam

expectantes, quando intelle-

promissorum adimpleri, frustraque nos

nobis

daremus occaverum denuntiavimus sepius per litteras et per nuntium maiestati sue, quod nobis oporteret iuxta formám inscriptionis nostra, quibuscunque possemus módis, requirere, quando intelligeremus maiestatem suam his, que in ipsis inscriptionibus continentur, tanta A^erbis teneri,

slonem

diffidare

amicitie

inter

-dilatione preterita

noluimus,

nos

primi

violande,

necdum respondere cum quod salva inter nos

aliud non potuimus,

nente facere

nobis

licuit

•quibuscunque possemus

quoque,

módis,

effectu

nostra

prout

et facere

;

amicitia

perma-

requireremus,

specialem

super hoc

habuimus articulum, cuius copiam «x ipsis litteris de verbo ad verbum excerptam et presentibus inclusam pro evidentiori documento misimus amicitiae in litteris inscriptionum

cognoscat nihil esse, quod nobis in hac parte cesarea maiestas iuste et merito possit imputare, et simul ut comperta innocentia nostra et rectitudine, qua vestre, ut eo intellecto

freti

nos nihil

iiiscriptioni

contrarium

fecimus,

contra riis

assertionibus fidem non habeat, quin potius velit contempla-

1480. TÁJÁN.

.^87

mutua benevolentia honorem nostrum ab indebita oblocutorum criminatione defensare. Ex lioc enim liquido iudicare j)Oterit amicitia vestra, quantum uos sumus alieni a culi)a, qui denuntiatione premissa secundum formám inscriptionis processimus ad nostra repetenda. Litver inscriptionis non nos edidimus. nec oratores •teras tione iustitie nostre pro

eam sententiam verba addiderunt, sed

nostri in

maiestas

rialis

concepit.

que in

omnia,

nobis

ultro

sola impe-

spontanee

semetipsam

continentur,

ipsis

obligavit.

Dátum

Bude, octava die mensis Április, anno domini millesimo quadringentesimo octuagesimo, regnorum nostrorum

Hungarie A

etc.

tertio, Bohemie ver undecimo. Ad commissionem specialem domini regis.

anno vigesimo

élén:

levél

Illustrissirao

dominó Alberto palatino amico nostro dilecto.

principi,

Jlheni, duci superioris et inferioris Bavarie, (Oefele

Kerujm Boicarum Hcriptores,

319.)

246.

1480. táján. Haszler híhornohnak. Félleéri a

szárnál

foglyoJc

Jcölcsönös

kicserélése

Öt,

hogy a

tárgyában

csá-

jár-

jon közben. Reverendissime in Christo tpie vigent inter nos et

etc.^)

In presentibus guerris,

imperialem maiestatem, captus est

iiarum vehementer egeremus ad

alia

quo nos impresen*

familiáris noster presentium exhibitor,^)

obsequia

nostra,

de captivitate eximi et liberari posset. Quamobrem confidenter rogamus paternitatem vestram, tanquam amicum nobis singularem, velit cooperari apud

€Ónsulere

ei,

tionis captivo emittatur;

aliis consiliariis

Ezután

Ki volt ez a fogoly,

áll

»simili

pro

alio similis condi-

enim sumus talem apud Consulat etiam maiestati sue,

contenti

nos captum pro eo emittere.

unacum

imperialem maiestatem et

familiáris noster

paternitatis vestre, ut

(?)

quemadmo-

emittatur.

nem tudjuk

meghatározni.

25*

388

MÁTYÁS KIKÁLY LKVELEI.

d'm

apud

principes

alios

ita et

maiéstas sua

et nos

hoc idem maiestati

belligerantes

pro

captos

singulari fiduciá paternitati

vestre

quod non

in hiis

modo, sed

vestra complaceret, et

nos ex

scribimus, existimantes,

maioribiis

quod nos opera

id,

eniittat;

Hoc autem

faciemus.

siie

observatur,

invicem

captivis

nobis paternitas illius perfici

cupi-

mus, obtinere. Super quo responsum a paternitate vestrá expectamus. Quam etc.

A ut pro

levél lilén

cardinalem sancte Lucie pro quodam captivo^

alio.

(A M. Nemz.

Múzeum

1656.

fol. lat.

jelzet codexében.

58.)

247.

1480. táján. II.

Mohamed

niai pasa ellen,

M Magyarország

Magnó

szultánnak. Panaszt emel a boszterületére betörést intézett.

excellentissimo

principi

raethbegh imperátori Thurcorum,

t'ratri

dominó Meh-

suo seniori, Mattliias

Dei gratia rex Hungarie et Bohemie etc. salutem et omne bonum. Excellentissime princeps, tanquam fráter et senior honorande. Ante plures dies allate fuerunt nobis littere quibus

maiestatis vestre,

a nonnullis intellexisse,

scribebatur

nos

maiestatem vestram

pacem

desiderare

illám,

que

cum eadem concludere, ad quod suum precabatur excellentia tua

olim inter nos tractabatur,

optimum animum nobis Nos ver acceptis his, licet verba

illa de pace non a nostri& primum, sed a cápitaneo excellentie vestre Dawtli bassa, ad nostros bános regni nostri Bosne data fuerant, tamen

oognita bona maiestatis vestre ut bona pax

inter

nos

voluntate,

concluderetur.

potissimum cause inducebant

;

vestra

dissidere

quod nos due

prima, quod indignum nobis

non

videbatur, ex quo nos sanguine state

fuimus contenti^

hostili

esse

quod cum uterque nostrum sub altero parum libertati,

nostra

mutuis

contra

dissensionibus

alios

principes

cum maie-

alio simus,

inimicitia

facilius

ampliare.

;

secunda,

lucri obtineat

possemus dominia

His

igitur

moti

389

1480. TĂ JĂ N.

miseramus hominem nostrum ad bassara Dawtli capitaneum maiestatis vestre, sicut ipse nos per strennuum capitaneum nostrum Petrum Dotzi, baiium Bosne regni ad

-caiissis

lioc instanter requirebat.

ubi noster

homo

revenit, fidem

nobis et promissiim etiam in scriptis ab ipso bassa attulit, qiio

imperio vestro, ut iret

terras

Dawth

accepisse in mandatis

nobis ipse scribebat

dominia imperatoris

Romanorum, verum tamen nobis promittebat non terras fisi.

Quibus verbis

dominia nostra.

al)

ledĂŠre

et promissis con-

cum ipsius copiis in terras et domiRomanorum proficiscentem impedire nolui-

nos ipsum bassam

nia imperatoris

quinimmo commiseramus liominibus nostris, ut sese ab omni illius impedimento continerent. Sic igitur tamquam mus,

rerum nostrarum, dum aliis rebus nostris intendimus, subito intelligimus, bassam illum immemorem fidei sue et promissorum, contra fidem nobis datam contraque iusiurandum in manus hominis nostri factum, excursionibus ad securi

magnam partĂŠm

nostra dominia in reditu destinatis.

rum nostrarum abduxisse imperatoris dinis,

combussisse, ut

adeo,

maximamque hominum predam

minima

fere

Romanorum abducta

que de

pars,

sit

que de

respectu

est,

Quibus auditis

est.

terris

multitu-

perfidiose

eramus parati

nos, ut

in armis, continuato itinere, illum persecuti

illius

eum

terris nostris et dominiis per

per predam acta

terra-

sumus;

et pro-

docuissemus eum, quibus

fecto, nisi celerius avolasset,

jn-in-

cipibus quid promittere et qualiter debuisset promissa observare.

Postquam

illius

discessu,

ad has partes pervenimus, cognito statueramus iterato contra alios hostes

igitur

cum

nostros reducere exercitum; scripsit, petens,

ipse

bassa

nobis iterato

ne iniuriam nobis illatam graviter capere-

mus. paratum se

omnia reformare

asserens

;

hominem nostrum ad eum, per quem de pace cludere

vellet,

eum

cito

hominem, quem petebat,

ad nos mitteret.

protinus

intulit,

pacem concluderet. Sexta iam

homo

noster ad

eum

Nos

igitur

memor, que contra

reformaret,

igitur

finaliter con-

misimus cum plenaria

facultate, rati fre, ut ipse perfidie sue

fidem et promissum nobis

mitteremus

sinceriter

ebdomada, posteaquam

missus, in Jajtza residet et ab eo tem-

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

390

Dawth

pore usque ad liodiernum bassa

multoties requisitus,

suum admit-

nec obsidem pro eo mittere, nec ad colloquium tere

figmentis

variis

vohiit,

cavillationibus

nostrum contimie tenens in siispensu interdum respondet, hominem illum,

liomineni

obside dando'

pro

mittendiis

qiii

obside foret, accessitum ad portám maiestatis vestre, inter-

dum

fingit,

illum gravi egritudine detineri. et exputandum,

ut aliquantulum convalescat.

iudicamus, nisi quod ipse arte initio

cepit,

basse,

quemadmodum al)' Quod nos nullo modo

dolo,

nos pertrahere querit.

potuimus,

páti

quibus oranibus non aliud

sed

tam

irati

manifesta

dudum alio convertissémus bassa primum nos deceptione

nisi ipse

attraxisset

tamdiu

hic

tenuisset,

personaliter ire contra illum,

illum factis

vindicare.

(^uod

iuriam maiestatis vestre.

perfidiá

exercitus

licct

sua

prefati

nostros.

lias

partes

sumus nos

coacti

ipsi

nos de iniuriis nobis per

quidem non facimus ad

in-

neque ut imperio vestro aliquam

tam manifesta Quantum ad nos profeoto cum maiestate vestra pacem sem-

displicentiam faceremus, sed ut ipse bassa de

sua perfidiá. prout nos attinet. l)vr

dignus

optamus, rogamusque,

ad hoc

est,

castigaretur.

voluntas vestre maiestatis

quemadmodum semper

nobis significavit. velit

aliquem talem probum hominem inter nos deputare, et

cum maiestate

agat,

vestra et nobiscum sinceriter et sine dolo-

quia nos parati

et vicinitatem

qni

cum

sumus ad omnem b(mam amicitiam ex quo san-

maiestate vestra revenire,

tamquam fratri dummodo videamus

guine non alieni sumus et maiestati vestre. nostro maiori, in omnibas complacere, illám

partém amicitiam inter nos

fraternitati et amicitie conveniens

sic sit,

optáre,

prout mutue

hoc

ut utriusque

est,

nostrum honori conveniat. et sine detrimento rerum et dominiorum nostrorum, equis conditionibus, res inter nos agantuf. Super quibus omnibus expectans citum a maiestate^ vestra reöponsum etc. Dátum Bude, etc.

levél élén

Eiusdem Matthie Corvini

Mehemmetem Turcarum (A M. Nemz.

epistola

([uerula

impcratorem.

Múzeum

2225.

fol.

lat.

jelzet kéziratában.

5.)

ac?

391

1481.

248.

14S1. Cafarelli Prosper ascolei püspöTcneh. Felhívja

hogy

öt,

a Mrodalmi gylésre siessen, és a héke létrehozása érdeJcében

mlcödjék.

Reverendo

dominó episcopo Asciilano,

in Christo patri,

literis.

intercepte

sünt,

que

salutem.

Significavimiis.

vestre,

quemadmodum

paternitati

novissirais literis nostris

prioribus

nostro

araico

apostolico,

le;í:»to

aliquot

ante

liortati

iam

dies

cesareanos

per

dudum

quia id

íiiimus,

fre

raente et intentione sanctissimi domini nostri

intellige-

])amur, ut paternitas vestra festinaret ad dietam principiim

accedere

imperii

pro

negotio

fidei

diligentiam

suam

Nunc autem allatum est ad nos breve apostoliciim reverendiim dominnm patrem Theanensem scriptum. per quod sua sanctitas hoc idem mandat et precipit

adhibere.

ad vos vobis,

quod nos antea paternitatem vestram

hortabamur, quod breve

binis

literis?

iinacum presentibiis misimus ad iterato requirimus mittere enim

vestram et ad dominum Theanensem non potuimus, cum constet illum

paternitatem

in rcmotiori

;

a nobis distantia constitutum.

Rogamus

mentem

ex brevi apostolico

igitur

quemadmodum

paternitatem vestram et iterato requirimus,

sanctissimi domini nostri clarius

Quare receptis presentibus, postposita omni mora. curet quantum poterit ad dietam. que in proximo celebrari

p(n-cipiet.

dicitur,

festinare,

publice

christiane

studio

opera,

atque

honore

commodo negotia

illa

sedis

apostolice

utilitate,

res

adhibito

christianas

promovere; poterit autem paternitas vestra

rei

omni

concernentia

breve aposto-

licum secum una ad dominum Theanensem perferre, sibique niandata sanctissimi acceleret

paternitas

domini nostri demonstrare. Sic igitur vestra, ut

diu

morabitur,

poterit

absentia sua rebus christianis. que sanctissimus dominus

noster

fidei

diligentie

uti-iusque

vestrum

commendat.

maxima negligentia provenire. Valeat paternitas A leiH'l (Hm Ad episcopum Asculanum.

vestra etc.

(A M, Nemz.

Múzeum

2317.

fül,

lat.

jelzet

kéziratában. 36.)

MÁTYÁS KIRÁLY LEVELEI.

392

249.

—

1482 1484. IV. Sixtus palinak. Eladja^ hogy Vitéz János szeretni püspöJc az ország ügyeiben el lévén foglalva, segéd-püspöJc rendelése mutatkozott szükségesnek.

Beatissime páter

loannes

etc.

Cum

reverendus páter dominus

Sirimiensis,

ecclesie

electiis

fidelis

meus

circa res gerendás fidei catliolice et regni mei ob

prudentiam

sui

iiecessarius, ita

auctoritatem

existat

milii

queque ardiia impendentia per eiim expe-

iit

diam, propter quod a latere meo abesse, ecclesia sua

dilectus,

summám admodum

et nti deberet, in

continue residere, officiisque pastoralibus sem-

per invigilare non

possit,

tamen debito suo

satisfaciat,

maximé multum

et ne sui aliquando absentia ecclesia pontifice vacet,

cum

tota

ministeriis

diocesis

illius

jjontificalibus

necessaria fit, (igy) cupit in partém soUicitudinis sui liono-

rabilem t(alem), virum utique ac

scientia

genere nobilem et moribus,

ceterarum virtutum

bene spectatum,

dotibus

mihique charissimum in episcopum titularem

neum

dicte

promoveri.

ecclesie

Idcirco

sue

humillime

suffraga-

vestram

í'acere

beatitudini

vestre,

sanctitatem

per

supplico

quatenus eadem, consideratis pretactis rationibus, ac ipsius t(alisj exigentibus meritis,

ipsius electi paterna

episcopum titularem

t(ali)

—

vota

clementia

supplicationes

loci t(alis)

suft'raganeum t(alis)

presentare et instituere dignetur.

levél élén

meas

admittere, ipsumqué virum

Quam

etc.

pontificem.

(A M. Nemz. Múzeum 1656. Monumenta Vaticana. E. CL.)

fol.

lat.

jelzet codexében.

62.

39'3

Igazitások. I.

elszavában a Mátyás király levelezéseit tartalmazó régi kéziratokat ismertetvén, a VI. lapon említettem, hogy az a XVI. századbeli kézirat, a mely a múlt század elején Haager Ferencz pozsonyi kamarai titkár birtokában volt, ^nyomtalanul eltnt*, és csak az arról vett XVIIl. századbeli másolatokban maradt ránk. Legújabban Némethy Lajos, az esztergomi prímási könyvtár re, a Magyar Történelmi Társulat figyelmét fölhívta a prímási könyvtár U. 393. számmal jelzett kéziratára, a melyben a Haager-féle gyjkötet

temény eredeti példányát fölismerhetni

vélte.

A kéznek

becses

második, a legújabb levelein kivül,

mely 383 kis ívrét lapra terjed, több melyek között a legrégibb a XV. század a XVI. els felébe helyezend. Mátyás király

kézirat,

tnteti

irását

II.

föl,

fpap

Ulászló király és több

tén néhány okiratot tartalmaz,

másolataival

Föltevésének alapossága

meggyzdtem.

fell a kézirat megvizsgálása alkalmával

teljesen

a Haager-féle

És

megegyez.

így,

levelezéseit,

úgy

szin-

gyjtemény újabbkori a jelen kiadványt

sajnos,

egyetlen darabbal sem szaporítja. II.

II.

kötetben 136—9. számok alatt közlött leveleknél, melye-

ket Mátyás király patrasi érsekhez, illetleg az

Simon érsek személyérl királyhoz

állott,

határozni képes

és

fölvilágosítást adni,

nem voltam

;

ügye érdekében írt, melyben Mátyás

összeköttetésrl,

st még

családi nevét is

meg-

mivel vele egyéb hazai történeti emlé-

kekben nem találkoztam, és a patrasi érsekek névsora attól az idtl kezdve, amikor az érsekség a török hódítás következtében elenyészett és csak czímében maradt fönn, közrebocsátva nincs. Legújabban egész életpályáját sikerit földerítenem.') Trevisoi vagy Montonai Simon 1453-ban esztergomi olvasó-kanonok volt, és V. László udvarában elkel állást foglalt el. Mátyás trónralépte után Velenczébe költözött, hol mint a patriarclia helyettese mködött. II. Piustól 1462-ben Albániába antivari érsekké neveztetett ki, majd a következ évben Mátyáshoz mint a szentszék követe küldetett. 1473-ban az antivari érsekséget a capo d'istriai püspökséggel föl, s ekkor a patrasi érsek czímét nyerte el. A püspökség kormányát helynökökre bízván, Kómában tartózkodott, itt a pápai udvarnál magas hivatalokat viselt, mik alkalmat nyújtottak neki, hogy Mátyásnak szolgálatokat tehessen. A király levelei, amikben t a

cserélte

bibornokságra tus

ajánlotta,

késn

érkeztek

;

Simon érsek

1482. augusz-

havában meghalt. ')

Ezt a >Századok€ 1895. júniusi füzetében tüzetesen tárgyalom.

394

igazítások.

in. ].

kötet 6 lap

sor felülrl certatuni helyett olvasd certandum. politicis

pollicitis.

certe.

cerío

optimo animo,

lari scientia helyett olvasd optimi animi,

summo consüio, singusummi consilii, singularis

scieiitie. I.

kötet

la])

13 sor felülrl alulról

proposuimus helyett postposuiiims. > 1466 elején 1466 tavaszán.

felülrl a parte alulról

reatus

felülrl constantique alulról

cedas

cedulas.

UH.

visa

visum. hinc.

Jniic

imitantur

innitantur.

álligetur

applicetur.

genera

genere.

ac.

uslahen. Das.

nichts,

mehir

nichts mehir.

kelde ersreckt.

Sülten áls

solten.

anzunemen und mugen ; der

anzunemen. Und. mugen. Der.

október

felülrl vote alulról

innotens

felülrl vaticinatio alulról

eris

felülrl vobis alulról »

» »

deczember.

rote.')

innocens.

vaticinati.

érit.

nobis.

luso

».

luto.

suspendat

suspendet.

furgehalten,

furen, entdekht.

felülrl furgehalten alulról furen.

ist,

Entdekht

kötetben a 136, 137, 138 számú levelek

felében írattak.

levél

Ah.

számú

quocl.

alulról

II.

illó

felülrl kelde, ersreckt

constanti,

alulról

139-ik

rectius.

felülrl usslahen, das

aperte.

nem

1482

végén,

nem

ist.

1482 szén,

hanem mind ezen év els

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. Abatzlieim Götz, a nürnbergi birodalmi gylés követe. 167. Abensberg Henrik, regensburgi

gylés követe.

117.

167.

Accaiolus Jakab Üórenczi polgár.

Augsburgi

bajor

— —

L. Antal. berezeg. .S40. 341. gel fegyverszünet.

347. 385. 334. 336. hez M. kir. követe L. Baurakircher Vilmos.

Albert brandenburgi rgróf. 4. 307. leánj'a L. Borbála. Albert münsterbei'gi berezeg, bo-

—

roszlói püspökjelölt. 205.

Albert szász herczeg.

2. 8. 9. 55. 81 89. 180. 200. 281. 283. 321. 323. 324. 327. 328. 329. 331. 332. 333. 334. 336. kö-

57. 58. 59.

—

vete M. királyhoz L. Kariinger Bernát. hez M. kir. követei L. Rotenberg János, Steinhauff János, Weitmühl Benes. nek hadüzenet. 321. Alfonz calabriai herczeg. 271. Alibég török pasa. 197. Ancona városa. 340. 342. 343. 344. 345. :

—

Angelo PecchinoUi

ortei

püspök.

352.

L. Probis, De, Antal, L. Wei'den-

püspök

berg János. Ausztria. 11. 15.16.25.146.209. 277. 280. V. ö. Osztrák és (III.)

Frigyes

226.

Admonti apát: Albert

per.

Atrii püspök

püspök. 249.

Absperg György lovag, a nürnbergi birodalmi

Ascanio Sforza biborm)k. 350. Aseolei püspök L. Caffarelli Pros-'

cs.

Aulona (Valona) város Albániában. 193.

Bajazed

török

(II.)

293. 341. 342. Bajor herc/cegek György. Ottó.

szultán. 286,

Albert^

Bandini Ferencz, M. kir. követe VIII. Incze pápához. 344. 345. Barbarigo Ágoston, veleuczei dogé. 348.

Bari herczege

L. Sforza János.

Batthyányi Boldizsár, kszegi kítpitány. 335. M. kir. követe Beckensloer János salzburgi ér-

—

sekhez. 339.

Baumkircher Vilmos, M. kir. követe Albert és György bajor lier' czegekhez. 340. Bazarád, máskép Cypelews, oláh vajda 157. Bálint passaui dékán. 200. Báníi (alsó-lendvai) Miklós pozsonyi ispán. 23.

Antal admonti apát. 331. Antal mester, M. kir. követe Sforza János milanói fejedelemhez. 303

Báthory István erdélyi vajda.

Apulia. 36.

Beckensloer János esztergomi, ké-

Aragóniái János bibornok, esz tergomi érsek, pápai legátus. 30 38. 49. 50. 52. 66. 70. 71. 85. 88

119. 122.. 12i. 129 131. 132. 139. 146. 149. 158 160. 161. 205. 224. 227. 238 258. 260. 289. Péter. 366. 90, 95. 100.

—

124. 158. Beatri.x királyné. 218. 300. 301.

sbb

salzburgi

102. 403. 136. 199. 339. 343. 383. 384. 385.

éi'sek

138. 364.

—

16.

173.

371.

85.

198. 382.

hez M. kir. köve-tei L. Batthyányi Boldizsár, Lichteastein Kristóf,Prancz :

Lipót.

396

KÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ.

Becse vára. 235. Belgrád L. Nándor- Pej érvár.

Boznamehmeth

Benevento városa. 192. Benigeno Angelo, Veronai Gábor bibornok atyjafia. 108.

Brandenburgi rgrófok

Berchtoldstein vár. 335. Bécs. 24. 70. 72. 198. 229. 232. 311. ben a király. 298. 313. 331.

—

332. 337. 339. 340. 343. 344. 345. 347. 348. 349. 351. 352. 353. eltti táborában a király. 291.

—

Bécsújhely eltti táborában a ki313. 316. 317. 322. 323. 325. 326. 327. 328. 329. 330.

rály.

Béke, béketárgyalások Albert baherczeggel.

jor

—

336.

334.

romániai

pasa,

kursolczi vajda. 235.

Frigyes császárral. 31. 42. 112. 207. 212. 289. 378. 395. a törökökkel. 108. 191. 200. 202.

—

L. Albert,

János.

Vuk

Brankovics 158.

szerb

despota.

196.

Bruck Buda i i

város. 236. város. 228. 229. 232. plébános L. Ilkus Márton. :

— —

polgár pöre Eómában. 20. a király. 3. 5. 6. 8. 11.

Budán

14. 15. 16. 19. 22. 25. 29. 33. 35.

42. 103. 135. 162. 174. 180. 250. 353. 266. 300. 301. 302. 357. 359. 361. 378. 382. 387.

Byzancz

138. 156. 159. 160. 185. 188. 201. 218. 270. 281. 286. 293, 303. 304. 354. 355. 362. 364. 365. 377. 390.

L. Konstantinápoly.

211. 380.

Bibornokok

L. Aragóniái János, Borgia Eodrigo. Carafl^a Olivér, Ferriz Péter, Foix Péter, Gonzaga Ferencz, Haszler György, Szt.-Márkról ez. bibornok, Biario Julián, Sforza Ascanio, Tedeschini-Piccolomini Ferencz, Veronai Gábor. :

Bibornokokhoz intézett levelek.

1 8.

46. 221. 264.

Bisth János udvari zenész. 360. Mái'ia, Sforza János milanói berezeg nvére, Corvin János

Blanka

jegyese. 351.

hoz. 347.

—

püspökség betöltése.

143.

205.

—

144.

—

Boskovicz Debosch. 292. Venczel, M. kir. követe a nürnbergi birodalmi gyléshez. 153. 163.

129. 160. 214,

131. 161. 215.

139. 163. 891.

Calabriai berezeg L. Aragóniái Alfonz. Caraffa Diomedes gróf. 263. 288. Caraft'a Olivér bibornok. 261. Castelloi püspök L. Maraschi Bertalan. Cavai püspökség. 289. :

Ciliéi

Tamás (Thomas de

Frigyes

császár

Cilia),

megbízottja.

Constabili Beltrám, az esztergomi érsekség kormányzója. 359. Corvin János berezeg. 351. jegyese : L. Blanka Mária. Cypellews, Bazarád oláh vajda

—

mellékneve. 157. Császár. Értsd III. Frigyes császár. Csázmán a király. 59. Cseh király L. Ulászló. Csehekkel háború. 277. 367. Csehországi csapatok, 216. :

Dambrói Jakab krakkói várnagy. 60.

Borsó corragiai Bosznia. 78.

128. 158. 212.

134.

Borbála, Albert brandenburgi rgróf leánya. 4. Borgia Eodrigo bibornok. 216. Boroszlóban a király. 3. 71. 373. Boroszlói kanonok L. Xantz Miklós. i polgárok. 61. i prépost L. Hopner Péter. i püsi pök coadjutora L. Lörincz.

a király. 91.

96. 114.

—

bán L. Dóczi Péter. L. Dawth. oláhok. 78. püspök L. Nagylucsei István. :

—

61.

62.

63.

Dawth romániai

gróf. 338.

— ában

JBoszniai

—

120. 127. 141. 144. 164. 206.

Cilii város. 43.

Bocskai Miklós egri fesperes, M. kir. követe VIII. Incze pápá-

pasa

Caffarelli Prosper ascolei püspök, pápai követ, M. királynál. 31. 43. 68. 69. 70. 102. 117. 119.

pasa. 76,

— bosz-

pasa betörése Magyarországba, 388, Dénes gróf fia. 335. Domokos, Aragóniái János biborniai

nok

futára. 100.

397

KEV- ES TARGYMUTATQ. Dúczi

boszniai

kapitány,

Péter

bán. 389.

Drági Tamás, Mátyás király követe

Rómába. 243. 353. Dráva folyó. 76. Drina folyó. 77. Drinápoly váro.s.

7 8.

—

— —

—

Eberstorft" Vid osztrák úr. 24. 108.

Egervári László horvát bán. 44. Eggenburg eltti táborában Mátyás király. 313..

—

Egri püspökség. 16. bibornokL. Veronai Gábor. püspök fesperes L. Bocskai Mikiós. L. Reichenau Eichstátti püspök Vilmos. 115. 167. 168. 169. 170.

—

186.

Eleonóra ferrarai herczegn. 301. 302. 313.

Ennytha

(Y),

Kázmér lengyel király

kapitánj'a. 57. Enzensdorf városa. 35. Erdély. 296. 297. Báthory István.

—

Miklós. 2. 9. 55.

59.

Estei Hercules ferrarai fejedelem. 212. 232. 234. 272. 299. 300. 301. 302. 326. 337. 355. 358.

—

Hip-

polyt esztergomi érsek. 326. 338.

—

109. ban a i 379. érsekség. 85. 86. 100. 101. 102. 103. 120. 131, 137. 147, 198, 222, 224, 279. 300. 301. i érsekek: L. Aragóniái János, Beckensloer János, Estei Hippolyt.

—

kii-ály.

110. 222. 270,

106. 219, 258. 368.

369.^

Ferenczrendiek közt meghasonlás.

—

vikáriusa 2. L. Páli 1. Gergely. Ferrai'ai fejedelem : L. Estei Her:

cules.

Ferriz Péter tarazonai bibornokpüspök. 381. 382. Feuersinger Wolfgang, Mátyás követe Rohr Bernát salsburgi érsekhez. 54. Filipecz János Proszniczi János.L, Flórencz. 305. i polgár Accaiolus Jakab, Foix Péter, De, bibornok. 305. Fontana Ferencz, Mátyás nápolyi követe. 74. 95, 99, 218. 237, 255. 257, 258. 263, 304, 306.

—

354. 262.

Fontius Bertalan humanista, Estei Hercules követe Mátyáshoz, 302. Forlii püspök L. Numai Sándor. 132. 134. 251. 252. :

Formberger Mátyás szász herczegi Írnok. 55,

vajda

Esztergom város.

233. 309.

105. 218, 256. 366.

Fmarsall, birodalmi

Eretnekek csalárdsága. 373. Ermelandi püspök L. Tüngen Ei-neszt szász herczeg. 72, 81. 180. 281.

304. 305. 372. 381.

124.

Eger város.

98. 104.

112. 121. 227. 229.

török (Zoldanus, Z3'zim) berezeg, IT. Mohamed fia. 150. kiszolgáltatása ügyében levél XI. Lajos franczia királynak. Veronai Gábornak Rómá246. Estei Hercnles ba. 247. 248. részére ferrarai hgnek. 299. részére küldend segél3% 244. segédcsapat ügye. 304. Duna folyam. 5. 79.

173. 184.

L. Béke. Fehéregj'ház. 31. 253. Feldsbergi ferenczrendi zárda. 311. Ferdinánd nápolyi király. 36. 38. 74. 97.

Dsem

—

Fegyverszünet

—

Építkezési anyag szállítása velenczei területen át, 348. Értekezlet Rómában. 70.

L. Albert szász herczeg. szász hgi, L, Schleinitz(er) Haugolt. királya r Francziaország. 247. L, XI. Lajos, Frankfurt város, 285. 308, Freisingi püspök : L, Tannberjf Sixtus, Frigyes (III.) császár. 24. 144. 145. 212. 252. 281, 286, 307, 321. 380. 382.— császárról béke 1481ben. 112. békeajánlat. 1485békealkudozások ben. 289. (1477-ben) 378. (1480-ban) 31 42. (1481-ben) 395. (1482-ben) 212.— az 1477, békekötésnek nem felel meg. 2. 9. birodalma a török" által pusztíttatik. 76. cselszövényeirl a nápolyi király-

—

— —

—

nak,

—

98.

forintot.

380.

Velenczében. ellen

—

Ern

fizessen

—

100,000

fondorlatai

—

249. 251. 252. szász hg. föllépése.

NEV- ES TÁRGYMUTATÓ.

398 72.

—

fönforgó

császárról

vi-

szálj' kiegyenlítése. 164. 214.

—

hadiszerek ügyében. 5. 6. ellen háhadüzenet. 209. ború (1480-ban) 38.5. (1482-ben) 207. 238. (1487-ben) 321, 324. -— ellen hadi munkálatok. 53. Tiak

—

irányában Mátyás király követett

181.

167.

eljárás.

— —

által

érdekében részrehajlás a teanoi

püspök

vészérl.

—

134.

nak

levél a salzburgi érsek lemondása segítség ne ügyében. 382. ne nyujtassék. 24. 284. 314. támadjon Mátyás ellen. 152.

—

vádja, hogv Mátyás az 231. 1477-iki békét megsértette. 9. 12. vádjai ellen Ottó ^2. 81. 318. válabajor berezegnek. 22.

—

Hennenberg Bertold mainzi

érsek, választófejedelem. 294. 318.

Henrik münsterbergi 143. 205. Hercules ferrarai

glatzi

hg.,

gróf.

fejedelem

Estei Hercules.

Herczegovinába küldött hadak, hajók stb. szállitása. 155. Hippolyt esztergomi érsek L. :

Estei Hippolyt. Horvát bán L. Egervári László, :

Geréb Máté. Horvátország. 43.

Hopner Péter boroszlói

prépost.

20. 21.

Hugó

gróf, III. Frigyes követe a választófejedelmek gylésére.

114.

Husziták. 310.

szának sürgetése béke föltételek

—

császártárgyalásában. 207. rali vitás ügy döntése a pápára bizatik. 65. 201. király alatt is,

!>.

még Mátyás

egri bibornok-püspök Veronai Gábor.

Gábor Genua

elpártolása.

350.

-Geréb Máté horvát bán. 267. 269. Gergely ferenozrendi atya nyitpüspökségre elterjesztve. rai 277. 278.

-Glogaui herczegség ügye.

Gneseni kanonok L.Xantz Miklós. "Gonzaga Ferencz mantuai püspök, Vasas-Szt-Péterrl ez. bibornok. 40. 41. 92. Grácz városa -44. Gradner János osztrák úr. 280. :

Gutenstein. 335. György bajor herczeg. 42.

Gyri

69.

35.

200. 340. 346. 347.

71.

püspök L. Nagylucsei Orpüspökség betöltése. 102. :

— 103. 136. 137. 145. 149. — tizede végetti

bán.

147. 148. pör. 287.

288.

Hadüzenet Albert

szász berezegnek. 321. alatt a Hainburg város. 236. király. 11. 237. Hántó György kalocsai érsek. 120. "Harám nev gázló. 195. 197. Haszler György bibornok, válaszpassaui püspök. 8. 222. tott 223. 224. 225. 227. 387.

—

Idemburg

(?)

város. 44.

Iglaun a király. 308, Ihleburg urak. 180. Ilkus Márton budai plébános. 369. Incze (VIII.) pápa. 310. 340. 344. 345. 347. 352. 357. 360. 361. 364. —- engedélye M. egy udv. és az zenésze részére. 360. olmützi püspökség betöltése. 347. és a salzburgi érsekség betöl-

—

hoz M. kir. köveiéi nak ajánlja M. L. Követek. a pálosok i'ómai követeit 357. István (Vukcsics) Szt-Szába hertése. 364.

—

moldvai czege. 91. 96. 155. vajda. 123. 126. 156. 157. Jajcza vár ée város. 389.

Jaxyth János. 196. 197. János brandenburgi rgróf.

167.

306. 318.

L. Corvin János. János passaui senior. 200. János sagani herczeg. 4. János samlandi püspök. 382. János váradi prépost, késbb sze-

János herczeg, M. kir.üa

rémi, majd veszprémi püspök L. Vitéz János. János királyi irnok. 289. L. érsekek Györg3', Váradi Péter. sekség. 93. 100. 101. Karinthia. 269. 280. 334.

Kalocsai

Hanto

—

Kariinger Bernát, Albrecht

ér-

szá.^z

399

NEV- KS TÁRGYMUTATÓ. berezeg követe Mátyáshoz. 327. 328. 330. Kassa \áros, 80. Kassáu M. király. 880. Kázmér lengyel király. 30. 56. 60. 373. 380. királylyal béke. 878.

—

magyar korouá-

Kegyúri joga a nak. Kinizsi 190.

17.

112.

Pál. 191.

158. 183. 185. 196. 197. 235.

78.

195.

Kiváltságokkali

visszaélé.s.

86.

88.

Knini püspök L. Miklós. Koekericz Miklós. 321. :

Kolnmbács

vár. 197. Konstantinápoly. 78. 158. 160. 162. Körraöczbányán a király. 381.

Kszegi kapitány

L. Batthyányi

Boldizsár.

Követe Albert szász berezegnek Mátyáshoz L. Kariinger Bernát. Estei Herculesnek M. királyhoz L. Zaneto. Sforza Jánosnak Mátyáshoz L. Trevig-

—

lós.

János. Jakab.

püspök L. Rzeazowsky várnagy L. Dambnói :

—

Kristóf, a boroszlói polgárok hite-

lezje. 61. 62.

Krusovácz vár.

79.

Kursolez vár Szerbiában. 190. 197. L. Bozi törökök vajdája

—

namehmeth. Lajos

(XI.) franezia király. 246. 247. 248. 301. (Lodovico il Moro) Bari herczege L. Sforza Lajos. Lausitz. 58. 142. Lavanti püspökség. 143.

—

László

belgrádi

kapitány.

196.

197.

Lembergi kereskedk.

60,

—

góniái János, Caffarelii Prosper, Orsi ni Orbán, Peechinolli Angelo, Piscia, Boldizsár, de Probis Antal. Követei Mátyás királynak : Albert szász herczeghcz : L. SteinhaoíF János, Weitmüb) Benes. Albert és György bnjor herczegekhez : L. Baumkircher Vilmos. Beckensloer salzburgi érsekhez : L. Batthyányi Boldizsár, Lichtenstein János, Prancz Lipót. Frigyes császárhoz L. Proszniczi János. Eleonóra ferrarai hcrczegnÖhöz : L. Palude Perencz. Nápolyba : L. Fontana Perencz, Leontius Já-

—

nos. Nürnbergi birodalmi gyléshez : L. Boskovitz Venczel. a pápához : L. Bandini Perencz, Bocskai Miklós, Drági Tamás, Mihály mester, Miklós knini püspök, Thúz János, Ve-

—

Rohr

Lengyel frendekhez Lengyelország. 64.

—

Kázmér. mak. 369.

—

levél.

375.

királj-a

kanonoki javadal-

Leontius János, Mátyás király nápolyi követe. 74. 75. 95. 104. 112. Lichtenstein Kristóf. 311. Mátyás követe Beckensloer János salzburgi érsekhez. 343. Lovak, Mátyás királynak ajándékba küldve a nápolyi királytól. 369. Lóidomító, a nápolyi király által Mátyás királyhoz küldve. 367. Lörincz, a boroszlói püspök coadjutora. 143. 188. Luciáról (Szent-) czimzett bibornok L. Haszler György.

—

tési

állhatatlansága. 373.

nürnbergi birodalmi gylésnek Mátyáshoz L. Abatzheim Götz, Absperg György, Reichenau Vilmos. a pápának Mátyáshoz L. AraMafteo.

liai

Lengyelek. 277. 297. 298. 367.

Albert, Vitéz János. B. salzburgi érsekhez

Magyar

Balázs, az Otrantoba küldött magyar hadak kapitánya. 96. 105. 108. 109. 111. Magyar gályák a velenczeiek által lefoglalva.

Mainzi

121.

érsek Berthold.

Hennenberg

Maidburgi kolostor. 181. Malkoczowith (Mankothewyth) rök pasa. 79. 197. Maraschi Bertalan castelloi

tö-

püs-

L. Feuersinger Wolfgang. Kövy gázló. 195. 197. Krajna. 267. 269.

Markenstein vár Ausztriában. 228.

Krakkói kanonok

Marmis, De, Mihály. 289.

nev

Xantz Mik-

pök. 267. 229. 230. 231.

400

KEV- ES TÁRGYMUTATÓ.

Mauevkirclien Frigyes passaui választott püspök. 6. 7. 3Iauthen város Karintliiában. 200. Márkról, (Szent-) ez. bibornok. ] 87. 372.

Mátyás

király.

—

Czimei

Magyar

és cseh király.

12.

15.

53.

81.

117. 161. 167. 180. 185. 233. 249. 280. 281. 299. 3Ö0. 301. 302. 30B. 308. 309. 310.

232. 294. 305. 313. 372. 385.

24.

314. 377. 388.

Magyar

és

35.

55.

58.

59.

217. 289. 303. 312. 315. 316. 318, 371. 378. 380 1. 382. ~ Magyar király. 122. cseh király, Morva r-

265.Magyarés cseh király,

grófja.

osztrák herczeg.

321. 323. 324. 326. 327. 328. 329. 331. 332. 333. 334. 336. 337. 339. 340. 343. 347. 348. 349. 351. 354. cseh 355. 356. 358. 362. 363. Levelei Abenskirály. 58. berg Henrikhez. 249. Albert bajor herczeghez. 385. Albert brandenburgi választóhoz. 4. Aragóniái Alfonzhoz. 271.

—

— —

—

Aragóniái Eleonórához. 301.302. Aragóniái János bibor313. nokhoz. 49. 50. 52. 88. 90. 100.

—

119. 122. 125. 129. 131. 139. 146, 161. 205. 224. 238. 260. 289.

—

II. BajaAtrii püspökhöz. 23 1. zed török császárhoz. 286. 293. Barbarigo Ágost dogéhoz. 348. Beckensloer Jánoshoz. 339. 343. Bibornokokhoz. 18. 46. Borgia Rodrigo 221. 264. bibornokhoz és Caraft'a OlivérBoskovicz Deboschhez. 261. Caffarelli Prosperhez. hoz. 289.

—

— —

102.

117.

144.

163.206.391.—

Caraífa Dioiiiedes grófhoz. 263. Dambnói Jakabhoz. 63. 288. Dsein török herczeghez. 244. Egy fejedelemhez. 273. Erneszt és Albert szász herczegekhez. 2. 8. 9. 55. 57. 59. 72. 81. 180. 281. 321.323.324.327. 328. 329. 331. 332. 333. 334. Estei Hercu336. 340. 346. les herczeghez. 217. ferrarai 232. 272. 299. 300. 302. 326. 337. 355. 356. 358. Ferdinánd nápolyi királyhoz. 36. 38. 110. 112. 218. 219. 222. 229. 256. 258. 270. 366. 367. 368.

— —

—

369.,

Fontana

—

304.

95.

74.

Ferenczhez.

Frigyescsászárhoz. 5. 209. 380. 382. György bajor fejedelemhez. 7. 35. 340. 346. Haszler bibornokhoz. 387. Hennenberg Bertoldhoz. 294. VIII. Incze pápához. 310. 340. 344. 347. 352. 357. 360. 361. 364. János brandenburgi választóhoz. 167. 306. Kázmér lengyel királyhoz. 30. 56. 60. 373. 378. XI. Lajos franczJa király^ hoz. 246. Lengyel frendekhez. 375. Leontius Jánoshoz.

—

III.

—

75. 34.

— —

—

Miklós krimi püspökhöz.

—

Mocenigo velenczei dogé-

;

—

hoz. 125. 155. II. Mohamed szultánhoz. 388. Nürnberg városához. 314. Orsini teanoi püspökhöz. 163. 207. 210. 225. -^ Ottó bajor herczeghez. 22.

—

— —

—

Passaui káptalanhoz. Pápához. 369.

200, 396.

—

226.

Ragusai Kristóf modrusi püspökhöz. 41. Riario Je-

—

romos

—

gróflioz.

Riario

—

238.

252. 279.

240.

Julián bibornokhoz.

Rohr

Bernát

salz-

—

érsekhez. 53. Ro-verella Floriushoz. 199. Sforza Jánoshoz. 233. 272. 303^ 305. 308. 312. 349. 351. 354. Sforza Lajoshoz. 363. 362. Simon patrasi érsekhez. 148. IV. Sixtus pápához 1. 6. 243. bui-gi

— —

—

19. 20. 26. 31.

17.

40.

64.

65.

70. 76. 85. 86. 90. 100. 112. 118. 123. 126. 130. 134. 136. 150. 156. 164. 181. 190. 201, 204. 212. 219. 228. 242. 251. 266. 267.276.277.287.370.392.

—

Stahremberg Kocsárd taná-

—

Stein Györgv csoshoz. 15. 24. Svájczi kir. tanácso.shoz. 378. köztársasághoz. 12. 14. 280. TruchTiefeni Hannshoz. 381.

— — — — Tüngen

sess Mártonhoz. 380. Miklós ermelandi püspökhöz.

377. hoz.

—

265.

mekhez 153. 154.

—

Ulászló cseh királyVálasztófejedel-

—

Németországba.

Veronai püspökhöz. 20. 104.

131.

195. 198.

132.

273. 316. 318. Gábor egri bibornok

235.

145. 205.

31. 42. 47,

152. 214.

188.

230.

98.

191. 237.

NEV- ES TÁRGYMUTATÓ. 247. 253. Albertliez 372. 149. 159.

—

278.

254. és

371.

Jánoshoz.

34,

Vitéz

és

—

— Werden179. — részére gróftól. 288. —

185. 221.

ber^ Jánoshoz. Hjándék Car.ifta Anonát fónhatósága alá veszi. Aragóniái .János 340. 344. bibvivnokot oltalmazza az ellene és emelt rágalmak ellen. 38. Albert szász herczeg hadüzebékéje a nete. 321. 323. békéje császárral. 289. 395.

—

cs/iszárrrfl

— —

—

154. 163. nyitrai

277. 278.

— —

—

felli^p.

—

reMitményt

—

épit

a Narentánál. 348. és az esztergomi érsekség ügye. 85. 102. 136. fegyverszünete Alb'irt szá-^z herczeggel. 334. 336. a törökkel. 36. 273.

—

286. 293. építi

—

253.

FehéregybázHt iijra és a feldsbergi

—

feienc/rendü zárda reformálá-a. 310. felhataltiiazást kér a pápától, hogy az érsekek és püsjxiköktl bírt prépo>tságokat má-ioknak adományo hassa. 52. és a freisingi püspök birtokai. 35 és a gyri püspökség V)etölté.«e. 145. 146. és a gyri pü-ipökség tized ügyei 87. gyzelme Oláhországban, 156. gyzelme a török felett. 46.

—

— —

76.

273.

235.

—

267. ellen

270.

271.

hadjárata

—

272. Fri-

gyes c-á-zárnak. 24. hadüzenete a csá.szárhoz. 209. 210. háborúja a császár ellen. 238. 324. 388. háborúja a pápa ellen. 305. az Ihleburgi urak ellen. 180. jóakarata Dambnói .J-rtkab krakkói vár-

—

~ — — — és a

nagy

iránt. 63. kalocsai érsekség ügyei. 100. 243. 254. 256. 258. 260. 261. 264. 276.

—

M.^TY.VS

KIRÁI.V

LKVKl.Kl.

167.

17iJ.

—

188.

és

püspökség betöltése. és az olmützi püs-

—

az pökség betöltése. 347. o!müt/i végzéseket a glogaui herczegség ügyében megtartja.

—

és az olasz hatalmak sepanasza a boszniai gélye. 95. panasza a pasa ellen. 392. a passaui császár ellen. 249. 4.

—

és

—

országnak engedélj'ezett jubileumi bucsuk. 122. a modrusi püspök megersitését kéri a pápától. 40. és a német birodalmi gylés. 139. 144. 153.

lengyel királya törökkel. 104. ijai. 378. béketárgyalásai a császár207. 212. 214. 42. ral. 31. és a császár cselszövényei. és a cseh koronának szás;: 98. területen fekv hbérei. 57. és a császár támadása. 228. 231. és a császár vádjai. 81. a császár vádjai ellen védekezik. Dsem török her9. 12. 22. czeg ügyében. 244. 24H. 247. ellen a szász választó 299. 304.

—

a kegyúri jog. 17. 112. kinevezi Estei Hippolytot esztergomi érsekké. 300. 301. 337. közbenjáró a ferrarai hercze2: és a velenczei köztársaság közt. 217. lengyrl papot ajánl a i)ápának. 64. lengyel rablókat akar üldözni. 30. Magyarországot ellenséges területrl erhatalommal is beakarja népesiteni. 50. és a Magyar-

-Vetési

Thúz Jánoshoz.

401

•

—

— —

püspököt ajánlja a pápának. 6. 7. és a patrasi érsekség be-

—

— —

pálo? 242. 240. pártkolostort alapit. 31. 34. fogolja a G-radner János osztrát Ragusai Kristófot; urat. 280. a modrusi püspökség elfoglalátöltése.

—

sában megakadályozza. 41. Regensburgban hadihajókat

és

—

részére szereket vásárolt. 5. pénzsegély a pápától. 112. részére segély a keresztény hatalmaktól a török ellen. 123. és

— —

a római értekezlet. 70.

Rómában

ságok okozta visszaélés.

—

és

kieszközölt kivált86.

88.

érsekség beés a töltése. 198. 199. 3ti4. salzburgi érsek közösen meginós a

ditand')

salzburgi

—

hadimunkálatai a csá-

—

segélyhada a szár ellen. 53. nápolyi király részére. 104. 110^ segélyt kér a török elleni hadjáratra a pápátói. 377. a szász berezegnek panaszkodik, hogy Frigyes csííszár az 1477.

—

békének nem felel meg. 2< szemrehányást tesz a pápának. Velencze pártfogá.sa végett. 26. Szerbiába küld hadat. 156;

— —

szerb liadjáratai..

190.

19.5,

402

— —

NEV- ES TÁRGYMUTATÓ. sziléziai hadjárata. 351. 370. sziléziai és lengyel alatt-

károk tárgyá-

valóktól okozott

ban a lengyel királyhoz.

60.

—

szövetsége Ulászló cseh király308. tárgyalásai a csá-

—

lyal.

126. 129.

szárral.

131.

—

tár-

gyalásai a német birodalom követeivel. 117. a török részérl veszélyben forog. 125. a török ellen indul. 42. 65. 150. 152. 187. találkozása Albert szász herczeggel. 327. 32 8. 329. 331. 332. 333. Ulászló cseh király ügyét magáévá teszi. 306. a Velencze elleni olasz

—

.szövetséghez hajlandó csatlakozni. 233. viszálya a császárral. 164. 201. 316. 318. vizsgálatot hajlandó rendelni a magyar alattvalók által a Szepességben elkövetett károk

—

ügyekben.

—

56. Zittau várost ajánlja a szász herczegeknek. 55. és Zsigmond föherczeg közti egyezség. 14. Mihály mester, Mátyás követe a pápához. 372. ^

—

Miklós knini püspök, Mátyás követe a pápához. 19. 20. 34. Miksa római király. 359. Milanói fejedelem L. Sforza Já:

nos.

Miien

Vilmos,

Albert

foglya. 327. Mil'o, De, Giulio, 363.

Mocenigo János 121.

szász

kir. orvosa.

velenczei

dogé.

155.

püspökök

Modrusi

Zárai

L. Antal. :

Ragusai

—

püspökség. 17. 18. 47. 187. 279. Kristóf,

Mohamed szultán. 249. 252. 257. 388. —halála. 150. 155. Moldva. 293. 294. 296. 297. 298. i vajda L. István. Morvaország. 277. Münsterbergi berezegek L. Albert, II.

—

Nándor-Fejérvár. 196. 197. Nápoly. 74. 75. 97. 104. 187. Nápolyi király L. Ferdinánd. Németek, német birodalom. 76. :

—

113. 122. 367. fejedelmei. 273. 316. 318. V. ö. (íll.) Frigyes császár, és Választó feje-

delmek.

Német lovagrend fkomturja

L. Tiefen Hans. nagymestere L. Truchsess Márton. részére kieszközölt pápai bullák. 376. Numai Sándor forlii püspök, IV. Sixtus követe a császárhoz. 132.

—

134. 251. 252.

Nussdorf Ulrik passaui püspök. 8. Nürnbergi bir. gylés. 154. 163, 168. 169. 249. 391.

hoz

170.

—

172.

179.

188.

követei M. királyL. Abatzheim Götz, Ab-

—

sperg György. hez M. kir. követe L. Boskovicz Venczel. Nürnbei'g városa. 314. 315. 316. Nyitrai püspökség. 277. 278. :

Oláhok.

78.

—

Polizzában és Ea-

dobilában. 78. Oláhország. 156. 293. 294. i vajda L. Bazarád. Olaszország. 48. 106. 114. 309. Olmütz városa, 4. 59. i fbiró. 154. i püspökség. 347. Oppelni berezegek. 60. Orsini Orbán teanoi püspök, pápai legátus. 127. 128. 129. 131.

—

134. 157. 166. 207. 391.

135.

138.. 139.

144.

158.

160.

164.

181.

183. 215.

163. 186. 216.

210.

Ortei püspök

188. 225.

L. Pecchinolli

150. 165. 203. 227.

An-

gelo.

Orvosa M. királynak L. Mili, IJe. Otranto város. 106. 109. 121. ba küldött magyar hadak kapitánya L. Magyar Balázs. Ottó bajor berezeg. 22. 24. Ó-Buda. 253. :

—

Henrik.

Mürzzuschlagban a

király. 320.

Nagylucsei István

boszniai

l)ök.

post,

356.

—

Orbán

késbb gyri

püs-

pécsi pré-

püspök,

kir.

kincstartó. 146. 147. 148. 149. Narenta folyó Boszniában. 78.

totkolatánál építend vár.

348.

Palude, De, Ferencz, M. kir. követe Eleonoi-a hgnéhez. 313. Papia, De, Albert, M. kir. udvarnoka. 130.

—

i püspökök Passau város. 100. L. Haszler György, Mauerkii chen i Frigyes, Nussdorf Ulrik. dékánja káptalan. 200. 222.

—

NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ. L. Bálint.

—

i senior L. János. L. Simon. Paamkircher L. Baumkircher. Pálosok. 32. S3. 34. követei Rómában. 357. Páli Gergely magyarországi ferenczrendi vikárius. 1. Pápák L. IV. Sixtus, VIII. Incze.

Patrasi érsek

—

Pápa

ellen háború. 305. Ai-a-

goniai János, (aft'arelli Prosper, Orsini Orbán, Pecchinolli Angelo, Pisci Boldizsár, de Probis Antal. Pecchinolli Angelo ortei püspök, jjápai követ M. királynál. 352. Pernstein Vilmos. 256. Pettau vár Stiriában. fi. Péterváradi apátság. 276. Piscia, De, Boldizsár szerémi pü«pök, pápai legátus. 20. 21. 378. Placentius Xenophon. 363. Polizzai oláhok. 78. Poseni kanonok L. Xantz Miklós. i.

Bánfi

Miklós.

—

168. 169. 170. 173. 184.

Renetzhauser Jakab,

186.

kö-

kir.

vete Svájczba. 14.

Riario Jeromos gróf, IV. Sixtus pápa unokaöcscse. 239. 240. 242. 252. 279. Julián bibornok.

—

Rocca, De, Péter Vilmos salernoi érsek. 94.

Rodus

szigete. 37. 245. 247.

Rodusi lovagok. 142. Rohr Bernát salzburgi érsek. 382. 383. 384. 385. Rokif;zana-féle eretnekség

ispán L. ban a király. i

53.

L. Husziták. Rorau város Au.sztriában. 228. Rotenberg János, M. kir. követe. Albert szász herczeghez. 335. Roverella Florius lovag, a nápolyi király római követe, 199. 237. Rove.schala grófság. 130.

Róma

városa. 192. 305. M. kir. követei

Rómában

Pottendorf György. 24.

—

pök, a nürnbergi bii'od. gylés követe M. királyhoz. 115. 167.

238.

Pápai legátusok és követek:

Pozsony város. 230.

403

Követek.

Romániai pasák

Boznameh-

234. 283. 385. i prépost. 319. Pósafíí gázló. 197. Prancz Lipót, Mátyás követe Beckensloer János salzburgi érsek-

meth, Davvth. Rzeszowsky János

hez. 343. Probis, De. Antal atrii püspök, IV. Sixtus pápa követe Mátyás királyhoz. 219. 221. 227. 231. Prosniczi (Filipecz) János, váradi püspök. Mátyás követe a csá-

Sabácz eltti táborában Mátyás

szárhoz. 144.

Prusehenk Henrik, Frigyes császár tanácsosa. 289. 290. 292.

krakkói

püs-

pök. 36.

király. 375. 376.

Sagani berezeg

L. János. érsek: L. Rocca, De, Péter Vilmos. Salzburgi érsekek L. Beckensloer János és Rohr Bernát. ség. :

Salernoi

—

122. 198.

221. 222. 224. káptalan. 172. 173. Samlandi püspök L. János.

—

225.

Badobilai oláhok. 78. Ragusaiak. 192. Ragusai Kristóf minoiúta, modrusi püspök. 17.

18.

19. 41.

Ragusai Marian minorita. 17. 18. Rangoni Gábor bibornok, egri püspök L. Veronai Gábor. Rauf Albert krakkói pap. 30. Reczen a király. 3lu. Regede (Radkersburg) város. 9. :

12.

115.

—

elfoglalása. 385.

Regedén a király. Regensburg város.

123. 5.

—

hadihajók. 5. L. Abensberg Henrik. sái-olt

125. 130.

ban

vá-

püspök

Reichenau Vilmos eicbstatti püs-

Sanct-Pölten

város

Ausztriában.

—

200. 226. 332. 334. király. 333. 334. 336.

Schafranyth. 63. Schnitzer Lukács,

ben M.

Mátyás király

titkára. 340. Segna L. Zengg. :

—

Sforza Ascanio bibornok. 350. János milanói fejedelem. 233.

272. 303. 805. 308. 312. 349. 351. 354. 362. Hippolyta, Alfonz calabriai berezeg neje. Lajos (Ludovico il Moro) 350. Bari herczege. 363. Sienai érsek L. Tedeschini-Picco-

—

lomini Ferencz bibornok.

26*

NEV- ES TÁRGYMUTATÓ.

;404 :Simon

patrasi érsek. 148. 238. 239. 240. 242. 243. Sixtus (IV.) pápa. ]. 6. 7. 19. 20. 64.76. 100. 118. 126. 130. 134. 150. 156. 181. 190. 219. 227. 228. 251. 266. 267. 276. 369. 370. beavatkozik 392. a császár és Mátyás közt folyó

—

békealkudozásokba. 31. és a béke a császár és Mátyás kö-

—

zött. 212.

biró a

Mátyás

és

a császár közt fennforgó vitás ügyben. 65. 201. 214. és a boroszlói püspökség betöltése. 204. bullái a német lovagrend részére. 376. és az esztergomi érsekség ügye. 85. 136. és a gyri püspökség tizedei. 287. hívja vissza a teanoi püspököt. 164. kiváltságai Magyarországon visszaélést okoznak. 86. 88. közbenjáró Mátyás és a császár között. 112. magatartása ellen panaszai Mát3'ás királynak. 46. és a masíyar korona jogai. 65. Mátyást a török ellen nem .'<egiti. 90. a modrusi püspökség betöltésével a magyar korona kegyúri jogait megsérti. 17. 112 és a modrusi püspökség betöltése 40. és a nyitrai püspök-

—

ség betöltése. 277. által összehívott római értekezlet. 70. és a patrasi érsekség betöltése. pénzsegélye a törökök 242.

—

— és a törökök elleni 123. — Velencze érde-

ellen. 112.

segély.

kében a nápolyi királylyal szemben ellenséges állást foglal el. 49.

—

Velenczét pártfogása alá

veszi és vele szövetségr-^ lép.

26.

Skanderbég, 196. 197. Sleinitz(er) Haugolt szász berezegi Subnlúrter

(V) János. 335. köztársaság. 12. 14.

hoz M. kir. követe hauser Jakab. Swolsky János. 181.

—

L. Kenetz-

Stahremberg Kocsárd-. 15. 24. Stein György királyi tanácsos. 376. Steinhauflf János, Mátyás követe Albert szász herczeghez. 8. Stiria.

334.

44.

209.

király. 306.

Szapolyai Imre szepesi gróf. 56. István szepesi gróf. 44. 376. Szászok. 20. Szász berezegek L. Albert, Erneszt. Frigyes.

—

Száva

folyó.

—

65.

66.

238.

267.

280.

76.

71.

Szent-Szába herczegei

91.

Má-

melletti táborában tyás király. 69. 71. Hzendr vár. 79 196. 197. 267.

L. István,

Vlatkó. Szepesség. 56. Szerbia. 91. 96. 158. 190. 195. 367. despotája L. Erankovics Vuk.

—

Kinizsi

hadjái-ata

Szei'biai

Pál-

nak. 191. 195. Szerénii püspökök L. Piscia. De, Boldizsár, Vitéz János. Székely Jakab kapitány. 335. Székesfehérvár város. 231. Szilézin. 58. 62. 142. i hadjárat. 351. 352. 370. Szlavónia. 114. Szófia vái'os. 78. Szokoli (Zokoly) Miklós és András. 195. 196. :

—

Tannberg Sixtus

freisingi püspök.

35.

Tarazonai

bibornok-pü'<pök L. Ferriz Péter. Tata város. 229. 231. Tatán a :

—

király. 23.

Teanoi püspök. 1. Orsini Orbán. Temesvár vár és város. 192. 195, 235.

Thytuianith

(V)

vára. 198.

Thúz János, M.

kii\ követe a pápához. 370. 371. 372. Tiefen Hans, a német lovagrend

fkomtúrja* 381. Tized, a

gyri püspökségé.

Török szultánok

fó'marsall. 55.

Svájczi

Stomfán a

II.

Mohamed.

—

287. L. II. Bajazed, pasák L. Ali:

bég, Boznamehmeth, Malkoczowith. Törökök. 28. 71. 152. 154. 168. 171. 189. 245. 247. 249. 250. be251. 282. 295. 367. 375. törése Magyarországba. 50. 51. 122. elleni küzdelemben a ellen pápa nem vesz részt. 91. pénzsegély a pápától. 112. 135. 139. 164. ellen segély a nápolyi ellen harcz. királynak. 121.

—

405

NEV- ES TÁRGYMUTATÓ.

—

ellen Kini152. 162. 259. 378. küldetett. 181. 185. 191. ellen indvil Mátyás király. 42.

—

zsi

—

elleni hadjáratra se65. 72. fenyeget kégély. 290. 372. fölött gyszületei. 123. 125.

—

— zelem. 46. 76. 156. 195. 235. 267. 270. 271. 272. 273. — kel béke. 108. 380.— kel tervezett békekötés. 191. 200. 202. 211. — kel fegyverszünet. 36. 273. — szövetsége Velenczével. 49.

•

—

tá-

madása Nápoly ellen. 36. — támadása Oláh .rszág ellen. 293.

—

szenvedett csapásért a nápolyi királynak részvét. 110. Treviglioi Maffeo milanói követ t<31

Mátyás királynál. 354. Truchsess Mártonnak, a német lovagrend nagymesterének segély a lengyel király ellen. 380.

Tüngen Miklós ermelandi püspök.

Kszeg,

Krusovácz,

lau, Róma, St.-Pölten, Székesfehérvár, Szófia, Tata, Temes-

Vrhboszna, Waidhofen, Zágráb, Zengg, Zittau. Zossen. Veglia. 26. 46. — Vegliát birtovár,

— —

kolja M. kir. 26. 27. 28. 46. segélye a török ellen. 48. 372. szövetsége a törökkel. 49. viszálya a ferrarai herczeggel. 217. ellen segély a ferrarai herczegnek. 232. i ügyben Frigyes cs. fondorlatai. 251. 252. Velencze. 44. 99. 116. 245. 247. 249. 274. menedéklevele M. követei részére. 261. i dogék : L. Barbarigo Ágoston, Mocenigo János. Veronai (Rangoni) Gábor, egri bi-

—

bornok-püspök. 20.

373. 375. 377.

66. 68. 70. 71.

"Ulászló cseh király. 58. 59. 98. 304. — a római király megválasztásából kizárva. 306. 307. cseh királ3']yal szövet308. ség. 310. LTszon Hasszán (Wzankazon) perperzsa fejedelem. i50.

—

"Valentini Caesar, Estei Hercules herczeg ügyvivje. 326. Vasas Szt .-Péterrl ez. bibornok L. Gonzaga Ferencz. Valona L. Aulona. Tálasztófejedelmek. 82. 388. :

hez

—

Mátyás

király.

153.

132.

154. 235.'

Váradi

Pál

apostoli 262.

esztergomi

prépost,

pi'otonotarius.

ügyviv.

Váradi Péter kalocsai érsek. 244. 254. 256. 265. 267.

258.

Váradi püspök

János. Vitéz János.

lipecz)

Kur.<olcz,

Mauten, Nápoly, Olmüttí, Otranto, Ó-Buda, Passau, Pozsonj', Recz, Regede, Regensburg, Ro-

260.

263.

261.

L. Proszniczi (Fiprépost L.

—

99.

104.

145. 152. 195. 198. 221. 224. 254. 256.

31.

111. 188.

110. 187. 205. 230. 266.

21.S.

237. 278.

42. 65. 95.

74. 92.

112.

191. 214. 247. 281.

97. 131,

194. 216. 253. 381.

382.

püspökök L. Vetési Albert, Vitéz János. Vetési Albert veszpi-émi püspök, Mátyás követe a pápához. 120. 141."^ 370. 371. Vitéz János váradi prépost, Mátyás követe Rómában. 19. 34.

Veszprémi

108.

120. 185. 224.

—

szerémi

131. 190.

—

püspök.

vál.

149.

159.

161.

199.

213.

214. 221.

166.

püspök mellé M. kir. segédpüspököt rendel. 392. veszprémi püspök. 361. Vlatkó

—

(Wlathko),

Szent-Szába

herczege. 155.

Vrhboszna

(Werbozannya)

Boszniában. 76.

77.

78.

91.

vár 96.

L. Ancona, "Várak és városok Aulona, Becse, Belgrád, Benevento, Bécs, Bécsújhely, Bruck. Buda, Cilii, Drinápoly, Eger, Eggemburg, Enzensdorf, Esztergom, Frankfurt, Grácz, Hainburg, Idemburg, Jajcza, Kassa, Kolumbács, Konstantinápoly. :

267.

Vuk

szerb despota kovics Vuk.

Waidhüffen az Ybbs Weitmühl Benes, M. Albert

szász

Brankó-

mellett. 327.

kir. követe herczeghez. 332.

335.

Werdenberg Hugó

gróf

császári

;

406

NEV- ES TÁRGYMUTATÓ.

—

biztos. 285. János aiigsburgi püspök. 179. Wlathko: L. Vlatkó. Wsankazon L. Uszon Hasszán. :

Wni

80.

kir.

86.

88.

110. 116.

90.

Zápolya 1. Szapolyai. Zárai Antal modrusi püspök. 40.

folyó. 267.

41.

Wollsberg. 334.

Xantus,

88.

119.

Zengg. 105. 110. 111. i kapitány. 121.

—

küldöttje

Ná-

polyba. 75.

Xantz Miklós

gneseni, krakkói, poseni és boroszlói kanonok. 370.

121. i

849.

püspök.

107.

Zittau város. 55. Zokoly L. Szokoly. Zoldanus török herczeg berezeg. :

Dsem

Zossen város. 180.

Zaneto hittudor, Estei Hercules követe M. királyhoz 355. 356. j^ágrábban

király.

54.

Zyzim szultán: L. Dsem herczeg. Zsigmond osztrák fherczeggel

55. 59.

egyezség. 14.

ycin

mmm 5) '«a*\v"

Debreceni Egyetemi

Knyvtát

Ater-gedctt {ölcEpíldáoy

DB 931

Mรกtyรกs I, Corvinus Mรกtyรกs kirรกly levelei

1893 kot.

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

FROM

THIS

POCKET

UNMERSITY OF TORONTO LIBRARY