Kalmany Lajos - Vilagunk alakulasai nyelvhagyomanyainkban - Mythologiai tanulmany, (1893) Toronto

Kalraány, Lajos ViiaguniC alakulásai

fiyelvhagyomsnyainkban

'éi^^4

'1®

05"

k32

^

• t*

^

.

.»

•

1

•

YIÍ.ÁGUNK ALAKUJÁSAI

NYETAITAGYOMANYAINKRAN. MVTÍlOLOCrlAÍ TANULMÁNY.

IIITA:

KAT.MAXY

SZEGEDEN, \\

JM

Í.AJOS.

1H98.

NYOMATOTT BÁBA SÁNDOR KÖNYVSAJTOJAN.

^\ i*

'

VILÁGUNK ALAKULÁSAI

NYELVHAGYOMÁNYAINKBAN. MYTHOLOGIAI TANULMÁNT.

IRTA:

KÁLMÁNY

LAJOS.

^^^

SZEGEDEN.

1S93.

NYOMATOTT BÁBA SÁNDOR KÖNYVSAJTÓJÁN,

:^&é}!M:

p

Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban. (Értekezésünket m'-nietül közülte Dr.

H

e r r

m a n n Antal:

sche Mittheilungen aus Ungarn

W

1

i

M

s

1

o c k

i

V

:

a g y a r e

o

k s g

1

1

und

au be

mvében K o

n

s ni o g o

folyóiratának r e

n

i

s c

1

i

h

g

ö s e r

i

Sp u

e

r e

B rau n czim

Értekezésünk folyamán felsorolandó adataink

dékek

;

azt hiszem,

reá

fzöm

jobbára

is,

az

egészre,

melynek

egykor

enged következtetni

legaláblí erre

ként

rizgette.

gyét,

hogy

másikat

el.

ne veszítse. Kgyiket szokásai

közt

alkotó

töre-

s

így

századok ulán

vágó

is

ma.

—

annyi,

tartotta

meséi fent,

svallásunk

.szemléljük

közé

—

alakította,

de

maradványait

vésett

—

sztte,

harmadikat

— sikamlóssá

mennyinek mélyen

adatainkon

részeit

maga a

hogy gyöngy-

eljárása,

találgatós

hogy annál hozzá férhetetlenebbé tegye

körébe

r

mélyen, mint csiga a gyön-

elrejtette

iJcijtegette.

lakodalmi

megrizte

d e

;

:

képezték. Becses kincseknek tekintette e maradványokat

nép

Ii

alatt.)

hozzá, hogy bármily elkallódottak, bellök mégis

ismerni

lehet

c

i-

dr.

si nyelvhagyományaink gyöngyei ezzel értéküket elegendképpen feltíintettem. mihez még

de azért becsesek

csak azt

E th n o1 o g

kötetében és

II.

irtogató

nyomait tárgyunk

be.szélhetünk

magyar

világalakulásról.

A

világ alakulásai

hagyományaink volt

nálunk a teremtésen kezddnek. Nyelv-

vallomásaiból

azt

kell

hogy

következtetnünk,

id, mikor seink a világ változását a

legfelsbb lénynek a

világot rosszul való teremtésére vezették vissza. Újjá kellett teremteni a világot,

az

helyesebben szólva, változtatni

els teremtés

kítása

szoros

elhibázott

mü

összefüggésben

van

kellett rnjta,

Ekként nálunk a

volt.

a

akarja népünknek a világ alakításáról

teremtéssel.

megrzött

mert

világ ala-

Aki

ismerni

hiedelmeit,

elbb 1

2

a

Káliiiáiiy l.ajos.

leremléssel koll

Ibglalkoznia,

Szeme gondolkozó teremt

látnia

világul eredetében.

elütt

rileg

lényt,

veszi,

els

világ teremtése a teremlö

égés

—

mink

:

bukás,

a

— szólanunk, hanem meg

kell

meg nem

a teremtést szemügyre

alakulásra

nem

kísérletével

a v

mivel

is,

z ö z ö

a

hanem

éri véget,

Nem elegend

az elhibázott teremtést alakítás követte. alakulásairól

kitett

embe-

is

az áldozattal

i.

ügyeiméi az

terjesztenie

kell

ki

t.

Viszont, a ki

fürkészi.

a nagyon

csak így szerezhet magá-

mert

nak tárgyunkról alapos tudomást, ha elégedve, az okot

a változásnak

kell

tartania

kell

tehát a világ

n é

a v

1

ág

emlékeznünk a teremtésrl

is.

í

s

i

Teremtés. (Felolvastaloll a M. Nr-prajzi

a

voll

'[\

i\I.

Társaságban 1890. január

Akadéinia

június ;}-án

IhíSÍ).

Mythologusaink mindeddig csak

ben

ll-i'-n

lailoll

a

sejthették,

isiiuMlcIve

(''s

iili'Sí'ii.i

legjobb

e.^el-

hogy a velünk rokon népek teremtésre vonatkozó

feltehették,

eltt sem vala ismeretlen, de hogy ily nem hagyományok ma is élnek né[)ünk ajkán és hogy belir»k megalkothatjuk seinknek a világteremtésrl a honfoglalás eltt vallott hiedelmükéi, hinni alig ha merték. Nagyon korán

mondája seink löiedékes

magunkkal,

elhitettük

hogy

günkel ne

szégyeneljük

mi véletlen

népeknél

inegmentettnek

liillük

meggyzhetlük-e

bennünk

a

és régi

a

hát

—

szegények

való

szegény.'^é-

e

mondák

teremt mondánk, amilyennek

De

vájjon

kételkedt

a

V

is,

a kezünk ügyébe

töredékekbl

ezzel

nem

lámíult-e

olyan volt-e a mi

valóban

lenni állítjuk?!

es

s

meggyztük-(\

Hogy ez után ne

csak rokonaink kincseire liivatkozhassunk, szólha.ssunk a kéról

miveit,

rokono-

mint

mondára

tei'emt

vogul

hogy

kételkedés,

fajla

reámulallimk.

dicsüséget.

leámulalásunkkal a

is

meil

fellelhetk

Kalevalára

kéra: a linn

fel

—

szerfölíUt

e téren

szegények,

vagyunk mi az ilyenekben és hogy az

ös.szeállitjuk

maguna

vogul

teremt monda mását, a magyart. Mivel pedig a vogul monda és a vele egyez magyar töredékek a teremtési a legfelsbb lényen kívül demiurg míivének demiiu'gjainkat

is

l)emutassuk

s

tudják,

rajta

a mennyire

a reájok voiialkoz(') adatokat esoportosilsuk.

le.-^zünk,

miszerint

tárgyunk megengedi, \'égre

a

demiurgo-

Világunk

.-ilakiilásai

nyi'lvliagyományainkban.

nélkülözü löicdékckot süroIJLik

kai

népekiK'l talcálható liasonnemü

A

hasonlatosság

van. Mi futólagos

A

kövei kezüket jegyezzük meg. a világlojáson,

tést

mint

a

hanem azután

más

hagyományokkal.

teremt mondát Hunfalvy

vogul

kezdetével,

és liasonlíljuk Össze a

fül

egybe és arra az eredményre

vetélte

H

l'áU)

a íinn Kalevalával

hogy a kett közt sok

jutott,

szempillantást

vetve

monda nem

voguí

Kalevala,

reájuk, a

kezdi a terem-

megelégszik a íoldteremtés

fokról-fokra halad

ember,

:

állat,

növény

teremtése sorban történik elttünk, míg a Kalevalában mindezt másként találjuk. A világtojásról mi sem tudunk. A vogul teremtésben egy demiurg van, a Kalevában több de mind a vogul, mind a tinn teremtés változatban ismeretes az indeknél. A Menü tör;

vénye

a

és

Véda-féle,

szinte

úgy

teremt monda fbb vonásaiban ben

a

vogul

teremtés

hasonlítandó össze.

a

ind

meg,

a

mónnitarikéval^)

E megjegyzésünkkel nem végeztünk

—

munkát, mert mint az

ismertette

Kalevalával vág össze, ellenkutyaparti indekével^j, Lassen^) által

hogy errl se feletkezzünk

közlöttel és

dékünk

Fra Pauhno^j

a.

a

és

értekezésünkben

látni

hagyományok

íinn

fogjuk

fölösleges

— több

változataként

töre-

tnik

sze-

münkbe.

A T

a

r

monda

vogul

ni,

teremtéssel foglalkozó

a legfbb lény és K

1

m

Taromot hagyományainkban az szerepét

leginkább

p

f

lényei ezek

segítje

:

N

:

u

m

i

Numi

demiurg.

teremt mondáinkban fel. Ha az Ördögrl adatainkra vetjük szemünket, két kép tnik elénk az egyik végezi,

elforduló legrégibb demiurgunkul szóló

az

i,

Isten szóval találjuk jelelni, Khu-pi

Ördög

az

-

kit

ismertünk

:

f

diabolusnak (legrosszabb

demiurgnak.

lénynek) mutatja az Ördögöt, a másik venni az Ördögöt már csak azért is

Diabolusnak

megszokott, mert a diabolus

van az Ördög név lalkozunk,

'2{\l.

schon

bennünket

e g u

1)

11

2)

^íajer

1

A

y A.

ezúttal

agy

li

1

g o

m

A

11

go

1

elnevezései köztit

ezzel a képpel

is,

o

i

u

ni

e s

másik

a

á n y a iii

y

azonban

t

li

1

e helyt keveset fog-

érdekel,

melyet nagyon

HU.

I.

i

o

a magyarban ott

t

o g

i

s c

h e s L e x

i

k o

ii

I

í>5-í

12S. •';

Ivloiiiin.

II.

löö.

n

s c

•')

I

')

Klonini

(I

i

i

A

li

e

(I

('z f

1

111

o r

1

(

oi

l

!ii

l

no C h u

iii

ve

s II.

u

k

H ii

u

r

-

n d o

G I.

o s c h

i

c

ht e

cl

e r

Me

7S(i

UU).

1*

n-

Liijns.

K;'iliii;'iny

.[

homályosnak kellelénél

volítanmik.

mythologia

De még az összehason-

különösnek

a

vonások, rossznak,

minden rossz okozójának

is

tetszenek

most egyszerre ellenkeznek

tekinteni és

nem jelen-

nézzük és higyjük. Elhigyjük, hogy az Ördög eredetileg rossz

tett

lényt,

eltá-

már megszoktuk az Ördögöt

világánál

ma, mikor

kiváltképpen

elbb

kell

akarjuk, mire jó szol-

látni

gálatot tesz az összehasonlító mylliologia. lító

nyomai

év

ezred

lelünt

E nyomokat

rojla.

vonásokat

az eredeti

b;i

a

mivel

jcle/niink,

kell

jobban mcglálszanak

jelentésvé nálunk csak a különböz vallások

ily

hatásai következtében

lelt

hogy nem Isten ellensége vala, hanem

:

megfordítva, Isten akaratának

demiurg. Ez minden

végrehajtója,

mi nem könny.

esetre szakítás újabban ápolt hiedelmünkkel,

Az Ördög tehát eredetileg demiurg

volt.

A

demiurg különféle értelmezései közül mi a mythologiait veszszük, demiurg

közvetítt

a

alatt azt

az

eredetében

tekintsük

ilyennek

Ördögöt,

figyelmeztetett bennünket, ki az osztják

Tuurumnak

lényt,

meg-

értjük, ki Isten segítségével

a világot és minden jóra, nemesre tanítja az eml)ert. Hogy

alkotja

a

a íoistennek

:

már ErmanM

erre

r

t

i

kegyeltjét

mint jótev

k-öt.

minden ügyben

és

hatalmas közbenjárót, szóval demiurgot a magyar Ördöggel egyezmegjegyezvén,

tette össze,

Továbbá

lieguly-)

is

ájában az Ordí)gnok a vogul o

magyaiázata jelent.

<

r

)

t

i-

k

i

ik h a

1

1

ort

:

arról

meg

gyi'iz

•

I

n y

i

hasonlatosságára. Ileguly

i

és

iki^

bonnüiikel, hogy az

nemcsak hangzásra, do mint megegyez a magyar Ördög, a

r

festjük.

geogi-aphi-

bátyát

'<

'ranulmányunk

E

»]\laltebrun

iéjeilcleiii

rli k-kcl is

liatásának

diabolusnak

rossznak,

íigyelmünket

felhívta

szerint

a kereszténység

miszerint

hogy az Ördögöt

köszönhetjük,

i

k

a

és

a n e

r

E

mongol

e de

l

i

I

e g

j

csak a különböz tak rosszakká. Nem

r

I

ü n

E

g,

osztják

deiniurggal, szerepre nézve

Eriik,

tíiiök-talár

r

1

i

k h á n.

k

I\l

i

n d a n y-

lénye k, d e m u g o k v a vallások hatásai folyt a ó

i'

i

kevésbbé érdekes róluk azt

is

vagy

;i

I

n a k.

n v a

I-

tudnunk,

hogy a vogul niondiival változatos töredékekben Elni-pihez liasoido szerepel játszanak, a miért alább több ízben idézni •)

log

io

Caslivn

V o

r

1

o s

ii

n

ü'

c

ii

i'i

r

li

r

d

21(í. -)

Ipotyi

M

a g y

;i

r

m

y

I

li

o

I

o g

i

a

ÍO.

i

(>

f

i

n

ii

s

i

mködésüket,

s c

li

c

M

y

I

Im-

Vil.i-imk

Kl.n-pijével össze

;.l;ikiilás;ii

Cogji.k

esetre alapul a vogul

nyolvlia-yoniányainkban.

hasonlítani.

mondát

kell

Összevetésünkben mindenvennünk, mivel Értik és társai

a teremt mondákban idegen hatás következtében rosszakká ek, vagyis változtak, Elm-pi ellenben megmaradt eredeti

oan, jonak.

A

lei-

alakja''

vogul

teremt mondta:) azzal kezddik, hogy Numi Tarom íeluhol vas kötelén, ezüst bölcsben férfit és nt ereszt le, kik ég es tenger közt lebegnek. Ekkor még a föld nincs megteremtve, az mberuo szent földjét Elm-pi, a leeresztett asszony fia buktatja a vízbl

ki

ret.

Numi Tarom meghagyása

Numi Tarom szemködésével

szerint.

Elm-pit, a teremtésben tanácscsal segíti. Elm-pi

részben

azonos

monda

altaji

a

Eriiké.

hogy Isten leküldé hozza

a

szibiriai

A

török,

róla szóló

ismertebb

nevén nevezve, az fel van hozva ^)

teremt mondában

Eriiket a tenger fenekére föld hozni. Eriik fel-

oda adja Istennek, eddig szófogadó, Elm-pinek hasonmása, demiurg. Demiurg még akkor is, mikor kigvót. békát vad d.sznot teremt, hanem egyéb cselekedetében diabolusnak van mar jellemezve. Hogy ugyanaz a személy demiurg is legyen és diabolus IS egyúttal, ez ellentét, mi annál szembetnbb, mennél földet,

több oly hagyományra fordítjuk figyelmünket, melyben a nép mindig atyjának nevezi

melyben

Eriiket,

az

nem

e lentét bírta a

Hasonló

vallás

új

népben

sorsban

hatásából megérlelni,

részesült

a

kitl

Eriik

ió

Ez

eredt.e.

származott, mely azonban

hogy Eriik

mongol

még megvetend

rossz,

Eriik khán,

kirl szinte el van ismerve, hogy kezdetben jó volt, dicsérik is e világon szerzett erdemeiért de nyomban utána teszik, hogy nagy bnöket is elkövetett, ezért ma rossz lény.^) Ez a jelenség a mythologia terén nem valami különös, mivel .többnyire hol a régi pogány tanok ;

helyebe

uj

vallási rendszerek léptek, amazok isteneit rosszaknak es elégteleneknek kimutatván, neveiket és tulajdonaikat a rossz

szdlemr^uháztá^ vagy hogy

ezt legalább saját

iHtunfalvyRasuly hagyományait.

népköltési gyjtemény. -)RadIolTProbencler

Stamme

I.

119.

mythosaik hason

Vo

Manká.-«i

o-

u

1

liiö.

VolksliKeralurdor luiMbcnen ü r k s cl, e n o Samanenthum und (

i

S ii d - S p n s i b i r 17ó ^^iDirien^. n i. i7o. Das ,. ,„• ,, sein Ivultus. 3.; Vámbéry Török faj i

l

• ;

157

Proben d. Volks d. türk. S a m. S ü d S b. 198 -)Bast.anDie Voelkerdes oestliclien A s e n Ví. 596 3)

Radloír

-

l

i

i

I

'

Kálni.'mv

fi

I.mJos.

alakjaival igyekc/lek magyaia/ni

az Ördög név

kezökbl

A

igy

.')

inayyai'

a

jtill

a

kövel-

látható.

monda a

vogul teremt

teremtési a tenger lenekérl való

A

felhozásával, illetleg kibuklalásával kezdi.

föld

ilemiiirg,

mi

a diabolus jelölésére használatba,

is

legfelsbb lény

meghagyása következtében Klm-pinek els sorban földet kell szereznie, de Klm-pi nem képes els ízben földet felhozni. Knnyil mutathatunk be

a felfedezett, nagyon

ezúttal

nezet magyar mondában az Ördög az

Mikor az

:

keresztényies szí-

is

a

Isfen

feremtötfe,

világot

a részög emhör lelkit kérte,

Isfenfiil

hogg

asz'on'ta,

a mölik emhör rccsör mögréi^zökszik, annak a lelke löggön az

Az

hnnein asz''on'ta, hot g ha

égijggezött hde,

a tengör fenekirül, akkor ocVagggga

Az

Ördög

a

niönt

is

lé

fölhozni; ígg osz'tán nem

homok

mög a

kapta

is

Ördög

egy négy évtizeddel késbben

teremt mondát

gyalt

Tíirém mellett a demiurg szere{)et, átér.

Habár Oroszországa most jelzett id

tette is

meg

lelkit.

Munkácsi^)

a

Munkácsi

leje-

mint-

csak

mint Ueguly a fentebb

le,

már nem a hanem a

íme,

s

írt

emhör

hagyományunkban

mind a kereszténység

látjuk

melyet

fejedelem-regében,

hírt liomokot

Istennel s hogy a fela-

teljesítheti,

hatásának tulajdonítandó. Hasonmását gyezte

nem

részög

()rdögank

osztozkodni

nem

felhozást

kötél

a

neki

(Maggar-szent- MHiál g.) Hogy a mi

datot, a

homokot fölhoz részög emhör lelkit.

ét g

tengör fenekire, de

a részeg ember lelkén akar

i'ivé.

emhör a halálos ággán möktér, nem

Isten látta, hogg a részög

végzi

jó F.lm-pi

tár-

NumiXuV-

csalni akaró, rossz

alatt tüzzel-vassal terjesz-

a kereszténységet a vogulok közt, mégis mennyivel inkább a kereszténység nyomainak nyelvhagyományain-

kell látszani

már régen

kon, mikor nemzetünk

kereszténységbl

sem

fogja

ama

kijelentését,

homokot

a

hogy

a kereszténységet. Senki

azonban a monda

kimagyarázni

Ördögöt

az

a víz

már a demiurg Ördög

ez

felhozni,

Isten

felvette

fenekére küldi

nem

tiszte,

a dia-

bolusé.'^)

Ipolyi

Vogul

jy

emb'ór,

d

1)

2)

i

('

z

(>

u

é

p k

t

V

111

I

(")

1

l

Mondánknak magyar

annak vöt

0.

Hfi.

g y ü J vállozala

é s

i

I

•

a

égy' Lidvcrczc, égygylk /üí<>n

mondott a világon, mindont Lidvcrcz mindig asz' mon'ta

hordott, másik :

Mit, mit.

111

"'

II

y

I.

n nle

?

:

Ví

a

világon

vöt a IM/vcrcz

hétön a fijáva

mit

()().

I

kincikoz

oszt'

vöt a Lidvércz,

Asz'onta neki

:

IL>-.zá'

t-gy'

a oszt'

mit a

mostan K'iiku-

;

;il.il< iil/i-;ii

V'ilági'rik

ii\

7

rlvliíi" viiin/nivaiiikiian.

Mikor a vogul Klm-pi többször

után

lebukás

tett

a

földet

kibuklatla a vízbl, a föld egyre forgót a víz színén és hogy az

emberek

meg

lakhatóvá válhassék,

által

A meg-

kellett ersíteni.

ersítés hegygyei, az Ural hegységgel történi és így a hegy terem-

hogy

tudni,

vogul

a

illetleg elhelyezése

tése,

Érdekes

teremt mondákban hasztalanul

féle

ebben az ügyben

met veszed, menj

— mit

meg

p]lm-pi

megkerülvén

a

veszteggé lön.

—

tett

is

Ember lába

övet,

szent földje

hegy

l'iiszing (fényes)

által elérhetetlen

Numi Tarom adta gombokkal, mik

kitn

egyebek, mint az Ural

gombu

ezüst

teremtett

legott

;

öve-

rakd az egész földet körül«

"s

»Alá mene, az

kcirülhúzá

földet,

ülepödék*;!) vagyis Elm-pi a

nem

Numi Tarom, hogy monda szavai szerint azt

»Ha ezen magambírta ezüst gombos

:

az alsó földre

le

része.

kerestijnk.

fentjárt nála Elm-pi, a

a tanácsot adta neki

kiegészít

földteremtés

czélból való hegy elhelyezést az Eriik-

ily

vévé

hegygyei

tehát

hegyei,

körül a világot, azt a világot, melynek teremtése ö reá vala bízva,

melyet

Numi Tarom fentlev

dag

A

.'

aszcnta

:

anynyit

Lidvércz

Hozzá' pi'szt

emb'ór vöt

mán,

asz'ougya a Lidvércz

ktél homokot

!

A

mit, mit

Erigy'

Lidvércz

>

mm

elmöftt,

kukuriczával

asz' tán

;

Hát

kíígygye el a

Elmén az emhör

homokot.

haza,

a tengornek a közepirül hozzá' égy'

el,

gy'útt

clz

Mikö gaz-

cmb'ór ltt.

alatt tartoszkodott ? kötél

Ahol

:

anönt a szomszédba, hogy mit

tartant,

égy'

többet viszsza. [Magyar-szent-

soha

hogy a Lidvérczet Ördög- félének

Mihály.) I'eloinlítjük még. föld kibuktatása

Lidvérczöt

hogy hozzon

Aíit,

:

udvara

az

hogy nagyon gazdag

mindég a hona

mert

k'óllö k'ózepibe,

ltt

tele

hozott,

viögúnta a

csináljon a Lidvérczé,

tengornek a

húzott,

Anynyit

!

hagyományt

palócz

hatunk. Állítsuk a vogul mellé a riczát

szemben az övének mond-

világával

tartja

még

ismeretes

többé-kevésbbé eltér változatban

A

a nép.

a v o g u-

toknál Munkácsi idézett mve 139. a mordvinoknál. Barna. A mondvaiak pogány istenei 8. cseremiszeknél. Barna. A V t j á k k pogány vallásáról 20 Erman A r c h v f ü r w sK u n d c von R u s s a n d XVII. 389 a v o t j ác h e a f s e n s c Munkácsi V o á k népköltészeti hagyományok 50 k o k n á 1

1

1 1 i

nál

t

li

1

Isten

o g

i

e

und

S

i

1 1

e

i

na

i

ak

nkund

Gábor arkangyalt küldi

le

e

:

Z I.

e

i

orosz

1178. lap.

st még a

o k

A

:

c z

i

u

s

I

s c

h

r

i

f t

186fi. is

mondában

S :

évfolyam

Wlisloczki

r

f il

Enlélyben

földet hozni. MüJler

an d

gá n y o k

t

179.

Sagen: Die Schöpfung derWelt állítólag az

;

j

l

:

tudnak róla mesélni a b u k o v AI y

i

i

;

li

i

a

d e u

e

b

1

ii

r g

i

se h

534.. 1872. é

Az erdélyi

I.

h

s c

burjétek c z

népköltészet 6i-. A vízözön mondában fordul el x^ndree Die sagen mve 78—82. lapján. 135. Hunfatvy R e g u y hagyományai. 1)

t

e

oláhok-

az

i

e

és

v

f.

g á

ny

F

u

1

t-

8

Kálmáiiy

endre/áliji tóiját^) oan, otl nz

El

(jof.

rekí'sztrlle

is

frUrnijniji

olmondta

Oiiliii/

palóczom,

hogy

[a

az

ákárh)

cl

á

rcliesz/etn/i

ú (foinhol nem

liáncin

val(nnr</i/gi/i[f^

á kakaói mrxzssólát.

;

l.iijos

t'süh/df.

tó'jáf)

endreíalvi

tógát

rih'i-

érLczrlt

Kiegészítésül

mn

»l,(''ir>izlo

a

teniji

eféliij,

mondta az Ördögnek; ^Hu el bírja rekesznap /rlk'l' nap ni/iu/afic/ (a neki szánt birodalmai)

ákk

neki

írsz

viláyotu, hogy Isten azt

nem

is

bírt reá

kakas

()

oda nem

,

^akkó

(besülyedt)

A

mit az idegen vallás reárakott.

a világteremtés. Klm-pi

van

lent

—

nem zavar

az Ördög

Ha

e mondát erevennünk mindazt,

monda közös alai)ja teremti Numi Taromé

—

Elm-pi czélt ér, az Ördög nem, de ez Hogy az Ördögnek éppen akkor kellett

is.

bennünket.

buknia, mikor

mindéniUf

földbe.

vogul és palócz

a saját világát

is

á

róla

kell

le

gombot

leltenni a

bírta

{Sá(j-n}/aln).

fátjáfot^^

Csakhogy erre

«r//>.«

tógát)

(a

lírsiliijlijeft

alakjában magakarjuk ismerni,

deti

á

siif

menni az Ördög, mivel nem

szólásig

mrlUUniji

hivoddUna

már-már

hogy a hegygyei azért kezdte

czélját érte,

körülövedzeni birodalmát, miszerint a nap be ne sülhessen

dalmába

mind de

Ördögünk ma, mint

hogy

oly vonás,

az,

nem

és

mely a kereszténység diabolusában

hogy az ()rdög

hanem földünkön

pihez hasonlóan hegyre való gombja pedett,

^)

E palócz mondánál noin

krónikákban ról,

;

hogy van neki

Togala

a hol a magyarok

l

ö

í,

e

1

;

;

melyet

kt.!vésbl)é

órdckes a benne

v á

t

a s z

1

Klm-

is

hogy a tógát süppedt,

miként Elm-pi hegye, mind oly vonás,

szó. jelent pedig r e k e s z

feltalálható

birodalmat készít magának és pedig

világot,

az alsó világban,

biro-

Isten ellenese jön el. ez

('>

(.

Henne van

a

üle-

keresz-

eljöv e szó a

l

ó g á

l

magyar

alakban. Togata folyóról írnak a kn'tnikák. mint olyanhazája volt. A Névtelen jegyz Togala szava, helye-

s

sebben Tógála, leljesebb alakja a palócz lógáf-nak, melylyel a vogul lagaf. osztják langat szó vág össze, nem puszlán liangzásra, de jelenh-suí nézve is, jelentvén a k a d n i-t, megakadni-t. (llunfalvy Magyarortilgct,

szág e h n o g r a p h hasonlító szótár t

i

M

Budenz a g y a r - u g o r összepalócz magyarázallal, nemkülönben a vogul,

á j a 285. 265. 176.)

A

osztják jelentéssel megegyez Kézai

;

:

Simonnak

1282. tájról és a

bécsi

króni-

kának az úgynevezett »c<)de.\ pictus«-nak 1538. IájnH kelt meghatározása, mely szerint Togota, vagy Togala lakatlan ferlkÍMi és havas hegyek közt :

foly.

(Hunfatvy

nemzet.

Ugor vagy Az a

l

ö

r

ö k

-

1

a

l

á

r

c r e d e

I

ü

-

e

a

m agya r

mely ily helyeken ioly. val('>han megérdemli a rekeszt, megakasztó, másként tógála elnevezést. A T(')gála szóval és mondánkkal újabban Comes Géza Kuun Helationnm lliingarorum h s t o r a a n t c] u s s m a 1. 27. 4G, lapján foglalkozik. 1

i

22.)

i

folyó,

i

i

:

Vilá.mink

téiiységlicii

k'A

tügátra

hatása

ment keresztül

változáson

magyarországbeli a

vogul

Igaz,

hogy

alatt

alkalmazása.

való

roltaláljuk.

mondája tehát az Ural hegység keletkezé-

tógát és

sérl szóló vogul mondának a a kereszténység

'.•

mondában

kercsiuik, de a vo^ul

laisztiilaii

endrel'alvi

iiyflvlKiKVomáriyainkbíin.

;ilakiil.is;ti

vagyis

kiadása,

mondának

az

endrel'alvi

a vogul teremtés e része

palóczok ajkán, e töredéket mégis

a

kiválóan becsesnek kell vallanunk, mivel a vogul-féle föld terem-

tésérl szóló mondából reánk szállt maradvány és

ennek alapján

méltán renrélhetjük, hogy a hol a vogul

monda

déke fellelhet,

számithatni,

ott teljesebb változatra is

becses töre-

ily

buzgó

ha

keresje akad.\)

A tleg

még, hogy a földet

földre vonatkozólag megemlítjük

Az

:

mögfordul

esztendbe' möfjrözög.

három

világot

ei/ész

(a

ille-

mindön hannadik a másik dalra, akkor a föd

czetlad

3 czethul)

(Temesköz- Lrinczfalva.)

tartja,

már

Magyar-szent-Mihályon

négyen vannak a czethalak.

A

Elm-pi

után

teremtése

föld

»Hóból embert csinál, gyúr,

elindítja,

az els kísérlete, melynek hason cmbört, lovat ki birt furmálni,

Numi

Tarom tanácsára

darabbá szakad.*^) Ez volt

mása megvan nálunk: ^Az Ördög mikó mögindult^ porrá

de

(Jázova.) Terjedelmesebben szól errl a majdani

ben

van mondva, hogy mikor az

el

az Ördög

is

nem adok

ket az Ördögnek

!

s

nem

mely-

embert teremtette,

Isten az

elkészítette az alakot, de lelket

mit Istentl kért. Isten azonban

változat,

cált«-

nem

bírt

neki adni,

mondván Lela mondában megvan jegyezve, adott neki,

:

változatban a forgó földet nem a 1) Ugyancsak a voguloknál egyik vízbl buktatja ki a deiiiiurg, hanem Arany-Kworés atya bocsájtja alá az

égbl

az Urálbérczek csattogások

s

népköltési

gyjtemény

közt I.

36.)

jönnek

(Munkácsi

létre

a másikban

Numi-Tarém

Vogul hét

teli

kova követ dob a forgó földre, az Urálbérczek ekként keletkeztek (ugyanott 129.) a harmadikban a rossz Xur-atér szájába rejtett, késbben kiköpött földbl rakodnak le az Urálbérczek. Ezenkívül e hagyomány jiiarék

;

szerint

magának

földet kér,

hogy

botját a földbe,

is

akar Xul'-atér

rajta

földet,

birodalmat csinálni és csak akkora

egy botot állíthasson meg, mit meg

Numi-Tiírém azonban felhozza

s íme,

is

kap.

Leszúrja

csúszó-mászó állatok

fel a földbl kígyó, béka, egér továbbá szúnyog, bögöly, légy egymást érik, erre bedugja a lukat. (Ugyanott 162.) Ennek az utolsó mondának a változata megvan az altáji mondában. (Vámbéry Török faj 163.)

jönnek

:

2)

Hunfalvy

11

;

e g

u

1

y

hagyományai

I.

126,

10

Lajos.

K;iliii;iiiy

Ördög nem szabad a lélekkel.') Hagyományunkból vennünk az idegen luilás folytán való alakulási, hogy megkapjuk Elm-pinek az embert teremt oLsö kísérletét. A kereszhogy ki

igy az

kell

hatásának

ténység

ama

következménye

a

hagyományunk

mindjárt

hogy Isten teremtette az embert

kijelentése,

hololt a velünk

:

A

rokon néi)ek mondáiban a demiurg veszdik az anyaggal.

Tarom

Nun)i

Isten,

szerint

nem

:

teremtse

fent van,

száll

vagy a monda

le,

vogul szavai

ereszkedik alá, hogy akár a földet, akár az embert

nem

fent lakozik,

:

nem

török nagy Kúdai

jön

az embert teremteni a szibiriai

le

az anyagot

sem^),

demiurgja, a nagy Fajana

E pogány istenek csak a rendelkezést tartották meg maguknak, az anyaggal nem bíbeldnek, a mint a gnostikusok

alakítja.

dcmiurgra van

tanították, azért

szükségük

az embert a

földbl,

br

teremtve,

Anyaggal, lélekkel egyaránt

demiurgra nincsen szüksége. így tesz az iszis''), mit azért kell felemlítenünk, mert mint

foglalkozik^), ezért

lám vallás

Istene

alább látjuk, hagyományainkon az iszlám mély nyomai

tk. De nem léte,

— mint más

ha

az Isten távol

s

kivánatos

is

felfogásunk szerint

az

—

értekezé-sünkben^) kifejtettük

mert

meglátogat,

kárt

Az

vall.

ugyanazt akarja

mondánkból

Isten tesz. Mindezt kivéve

ezt

vogul Klm-pi

hoz mérten hóból, de meri sem

Khn-pinek,

értünk a demiurg

egyik

demiurgnak nincsen életet

nem

az embert

adni.

A

1)

S

i)

Kiulloír

z f g

(•

vonásához,

szibériai törököknél

(l

n é

•<)

I.

Mózes

111.

1)

XV. si'iia

2!».

•'')

A hol

y

il

n

V o

d.

I

k

s.

tudniillik,

III.

Ide

hogy

a

(hiniagálól lelket,

megalkotja a

l'ajana

slh.

hazájá-

önmaguktól.

anyagnak

ni'pkölli'S gyiijIonnMiyiínk

!>

l'robon

is,

mit

Ördögnek nem

sem

jellemz

bir az

vinni,

a vogulok

megteremteni

nem

kii

jobb ha

vélekedést

véghez

birlák

lelke,

jelen-

annak,

kapjuk meg: azOnlög

földbl testet alkotott, miként a

volt lelke,

jaj

kárt.

ama

kereszténység, illetleg az iszlám adta

hogy az Ördög mondánkban

észlelhe-

Isten

elféle istenek

vannak a teremtéstl, legalább nem okoznak

A

keresz-

a

végzi. Megalkotja

hogy az ember megvan

lelket lehel bele s

köntöst ad reá, oktatja.

ellenben

;

maga

ténység Istene a teremtést minden izében

testet.

17S.

2S:).

I.

2\. vers. I

V

li

;

XXX.

a g y o

s

m

ii

i-

a

á n y a

11. i

ii

v.

;

.X.XXVIII.

k h a

n

7.

súra

77. v.

«:

alakulásai nyelvliagyoinányainkhan.

\'ilá"_nink

de lélekéri Kiulailiuz K'lek

után

nem

a mandsuknál

:

is

a demiurgnak

Ha tehát a mi mondánkban az van állítva, nem bírta az embert megteremteni, mert akkor az Ördög alatt nem diabolus, hanem

kell látnia^.)

Ördög

hogy az

inenni

kell

11

volt neki

azért lelke,

demiurg értend, mert hiszen a kereszténység Ördögének, vagyis

maga is rossz lélek és minden elkárhoebbl a felfogásból kiindulva mondjuk >Az Ördögnek atta a lelkit^ vagy a rossz emberre, hogy ^Annak mán az Ördögé a lelkei (Szeged.) Ha tehát az Ördögöt azért mondjuk szegénynek, mint eme szólásban: ^Szögéng az Ördög, mert w/«cs neki Jelke^ iSzegedj, vagy embert teremteni nem a diaboliisnak van lelke,

zol!

nak a

az övé,

lelke

:

bírónak, mert nincs neki lelke, a demiurg Ördögre kell gondolnunk.

A vogul Elm-pi nem csüggedt el a sikertelenségen, felment Numi Taromhoz tanácsot kérni, mit kapott is. tudniillik, hogy földet elegyítsen össze hóval s így készíté el

alakú embert

hogy szája az ember. lent.

nem

Itt

embert

:

a föld helyettesíti a

kell felölrl hozni,

Kezes

hogy szeme

csinálá,

lett,

lelket,

életet

;

a föld

meg van

elegend a tanács adás, hogy mint

Numi Tarom mond meg. Egyik

bánjék az anyaggal, mit

*

Ehndílá, nevetve, játszva kél elre

csinálá.

úgy

alakúvá

lábas

csinála,

lett,

az

keresz-

hagyományunkban el van mondva, hogy mikor már semmire sem birt menni az Ördög a megalakított anyaggal, Isten reálehelt, mondván Állj lábra. Illés kelj fel s akkor Illés birt menni.-) Isten a kereszténységben a diabolusnak la mai értelembe veit Ördögrl van szó.) nem segít, itt tehát nem diabolus, ha" demiurg Ördögrl van szó. A vogul Isten mint hallottuk tényies színezet

:

I

I

—

—

tanácsot adott, hogyan szerezzen Elm-pi életei a testbe

a szibiriai

;

török Kudai a demiurg Pajanának szolgálja át a lelket, töredékünk

keresztény

színezet

hogy maga hozza

el

lehelt az élettelen

az

Istene

1)

Lttczifer

de föl

Bálint

S

is

3)

vitte

Ördögön,

Ezek az eltérések a monda az,

hogy Isten

segít

Istenéhez

a demiurgon^)

A niandsuk szertartásos könyve?.

z e g e

furmálta

demiurg

segít a

a lelket és a kereszténység tanításaként reá-

testre.

lel helyéhez mértek, az alap

'-')

által

d

népe

ki,

de

nem

III.

178.

Más adatunkban

birt neki leiköt anni,

:

nwg

Illést

Énokot,

úgy adott osztán neki az

Isten,

ükét az égbe, onnan lüvöd'ózzék a roszszakat. (Temesközi-Lörinczfalva.)

Segít Islen az

az einbörí tercmtötte, az

Ördögnek eme gúnyolódó adatunkban Ördög

is

teremteni

akart.

Mög

V't

is

mán

:

Mikor az

Isten

a sárbul alkotva

:

Kálinány Lajos.

12

kinek moiulánkban

A

Ordiig

—

neve

a

minek

folylan a ilcinimjf

ember mégis megteremtdik.

állal megalakított

vogul FJm-pi elkészílé az emberi

gélve, játszva indult elüre^)

dobla:

lova

s

nálunk Isten talpon rúgja

:

nevet-

Ádámot

Mikor az Ordöy emhövt nkart tereinfeni, kifontt(hzta az embörf, nem Jnvta talpra állítani; akkor oda mönl az Isten, ntöf/rnkta a talpát Ádámnak: Kéj Jol Adáiu ! Ádám mö(/niozdulf. M<i<jén möffriikta, Ádám fölült. Harmacczó mögriikta Kéj föl, Ádám ! de

:

Ádám

fkéit (Egíjluhas-Kér.) Hasonlóképpen szól

Az Ördöy

kit .íéziis ébreszt

föl

Illést; mö(jri(kta

Illést,

:

mjij kelt

Az ember teremtése után nálni

nálni s meglelek a íöld-)

teremtését, a

lóét fentebb

liát

az Isten

hallottuk

bírta

;

de csak

Jobb

csinált.

tetiít

mind a

rálni,

Ördög

az emb'ór forrna^ bele (de

Ördög

nem

vút

benne,

volt rajta)

akkor

de lelök

luk noili

csi-

megindítani

A

:

a

teremt

's

tiinna

tígg

is

teremti a

legyet.

•'»)

hogy hor-vát

;

Ördogtii', hogy

mond

mit

ug-

az a

Miko

Isten mogáldotta, lelkót

hogy

mon'ta,

fárja

ki;

horvát.

mikor az Ördög fúrta, a fiírú csikorgása mindég asz inon' ta, hogy hor-vát, Kcrdöszte az Isten az

bal-

(Szeged- Királghalom.)

Ördögnek

az

de

Iwgi/

^^y osz'ián az

l

csi-

kezde

Osztán az Ördög csinálta,

!

balha, akkó sérelmes volna.

szárnyas alakú állatok közül

adott

möykérte^

tiiccz

kezde

leiül teremt

mert ha a tet

is,

föl

Ördögtl való hagyományban,

formálni,

más adatunkban

az

teremtötte,

állatot

jázovai

a

birt

ki

is

No, hát teremcs, de nem

ojant.

A

nem

alakú állatot

lábas

:

Lábas alakú állatnak az

mely szerint az (jrdög lovat természetesen

ébresztötte

föl (Temesköz- Lörinczfaloa.)

majd szárnyas

földbül és bóból Elm-]ii,

teremtése,

Illés

Jézm^

csinálta^

fúrú ? Az Ördög asz' mon' ta, E liagyomány egyik vál-

így ltt a horvát: {Magyar-szent-Márton.)

tozatában Szent PcHor a

deiniiU'g

Pétör a tót gyerököt fúrta

(inert

mikö fúrta, a fúrúja igyre asz'onta hogy lügyön hát rácz

;

azúta van

németbl fúratnak Szent

Mikor az Isten az aszszont

:

nem :

volt

a

PiHerrcl

inon' ta osz'tán,

(Epvliázas-Kér.)

világon

Pozsonynál

\ín!J.u\.

Pctr

Szén'

rács, rács, rácz !

rácz

teremtötte, Szent

luk), abbiil ltt a rácz, mert

rajta

Duna

a

A

szó'rpfíiok

iiiellott.

hol

a níMiict illetlenkedelf.

a i't

Vogul

')

Munkácsi

-)

Hunl'alvy Koguly hagyományai

:>)

T()i)l)

ó p k ö

változatát felleltük

légy elnevezésrl is 's

n

:

Mikó az

1

t

(isi I.

g y ü

j

t

c

iii

nem

n

y.

1.

1

hagyományunknak, az egyikben

Isten

méhet teremtett,

az

teremt ojant! Teremcs hát! Hozzá fogott csinálni, de a

tett méhét,

é

birt szál'ni. Asz'onta neki az

sehova szál'ni; akb'> monta (az Isten:)

Ilis'

1().

127.

Isten

légy

!

:

Hát

szó van

Ördög asz\m"ta, hogy mit az Ördög

szá'Ucsd

!

terem-

De nem

birt

Azúta légy [Horgos.) Ugyanezt

:

Világaink alakulásai ny('lvha<ryoiiuínyainkl)an.

az

ü

nirhet tcremtött, az

l'r- Isten

teremt, de az üvé

's

méhe

hogij mijén a

vf)t

hozzá fogott, hogy majd

/s

Az Vr-hten hnönt hozzá

nem

neki (a méJteket), kaptárba' víjtak, de

nekik takaréfásuk ftémmi se csak a hogif behocsá'tofta, ccs cso-

móba,

Ko

mind.

ott vót

mög az enyimet

gyere, néz'

a méhek gyií'töftek akkO

is

sok

:

szép

takarétanak ük

Akk

is.

együtt az ide

belüle,

az

ü

légy.

Mondánk egyes változataiban

Ha

is.

viaszk.

me nem

kaptárt, hogy

méhecskéje

azáta van

is,

Emönt.^ hát

!

méz mög

vót,

sejt

Akkó aa Ördög mögharagiidott, förukta a

rül

nézni,

hun van a mit takar étanaK\

oszf Icérdözte,

?

Mögmiitatla

gifütenek ?

(Jrdüg

ltt.

légi/

lii

szétszalott, légy lö't

(Temesköz- Lörinczfalva.)

van a légy

szó

elnevezésé-

a velünk érintkez népek vallása után indulva, keres-

sük az állatok elnevezését,

a

zsidó

iszlám vallásra kell vet-

és

nünk szemünket, fképpen a zsidó vallásban') van félremagyarázhatatlanul elmondva, hogy az állatokat az els ember nevezte el, az iszlámban^) Isten elbb megtanította Ádámot minden dolog azután

nevére,

Egyházas-Kéren

kapták az állatok a nevöket.

alapján

tanítás

e

Ádám

Ugyancsak

nevezi

az

el

állatokat az al-gyeviek

»Nóvé miko

Noé:

az

kieresztötte

szerint,

állatokat

a

hárkáhíi, akku atta rájuk a nei'et.«^) leirtuk

ü

's

más változatban

teremt ojat

majd

m'ónni az JstenhUn. hogy légy ltt

azíita

:

van

teremti a legyet teni,

de az

Mjkó

:

él.

elhijja,

Úr

az

:

En

tudok

is

{Egyházas- Kér.)

mondánkbaii

:

Mikor az

t

A következ

Mikó

:

látta

teremteni

oj'a't

Ló nagyságú

!

legyet

de csak akkorát, hogy az aratókat

akit mökcsíp, belehal.

osz'tán ekkorára az

L'r- Isten

vona. mind egy'

ha

ló,

a legyet, yö

asz' tán mökcsipte

is

7tc

ü

o/a^t,

lösz

akart terem-

u c z

T^

i

íer

méhet teremde bögöj ltt,

teremteni

eme

mönt az Ördög, hagy majd

.

Nem úgy

ló,

is,

teremtött

akar az Ördög

Mit teremt' Ördög

:

mint egy

oszt'

Luczi/er, hogy Isten

Akkö

legyet

is

adatunkban

Isten tcremtötte a világot, oda

ü Jis teremt. Kérdöszte az Vr- Isten

akart

Más változatunkban Szent Péter

Isten méhet teremtött. Szent Péter

y

1

örJóg,

el

inik')

Akku a méhecske mind

légy !

Itt

az

asz'onta

hanem

méhecskét,

is

asz'on''ta :

üvéhl légy ltt {Oroszlámos.)

as'Jon ta

vérre

Teremtött

(Csanád- Apáczn.)

légy.

Mikö

:

teremt inéh belyett b ö g ö tött,

az /síén méhecskit teremtött.,

Terancs hát!

!

?

a',

hagygya

Asz'onta

:

legyet,

akkorái

hanem maJ' teremtök én ahtnni

.'

így

teremtöt te

ltt vona, az Ördög legye akkora ltt

vöna az embört,

vés;e

ltt vóna.

(Szeged-

Gajgonya^) 1)

Weil H b

2)

II.

•'j

Ugyancsak Noé nevezi

i

Súra

1

i

s c

h

e

Tj

e g e

nd

e

n de

r

;M u s e

1

m

;i

n n

e r

Ifi.

Hl. V. el

a legyet

eme bagyományunkban. de nem hanem mikor bevitte ket

akkor, mikor az állatokat a l)árkából kieresztette,

Nojé mikö

z'ötte

be

az

állatokat

a

bárkába,

a

légy

is

be akart mönni, de

ü neki

Káliiiány Lajos.

l^

A magyar a

vogul

ember

mint az

szembetnbb

meg

(jrdüg driniiiigsaga

Klm-pit,

veszszük

lanitóját

és az idetartozó hiedelmeinket vizsgálódásunk tárgyává

Elm-pi megtanítja az vadászol

és

csinálni

nyilat

tanácsára

eljön hagyományainkban,

a

nyíllal

Numi Tarom

magyar Ördög

tanítójaként a

csak

teszszük.

csinálni,

íjjal

mindezt

tovább,

így

Az ember

cselekszi.

embert

vadászó

íjjal

ha

lesz,

szemügyre

is

okoz látszólagos nehézséget,

az

hogy leginkább oly dolgokra van mondva, hogy tanította az embert,

kártyázás, korcsmázás is,

mink

melyek a nép felfogása szerint rosszak, demiurgsága

mi

hogy

tudja,

Az

:

mög a kocsmát oszHán

A

emböröket.

A

pipát,

pipát úgy taná^ta hálni,

ki,

vele.

nálta az elst, oszt jácczott az emhörökkel

A

hogy' köV vele In ni. (Majdan.)

gatta,

a nép rossznak

nyának, ilyen

kárfi/út, piiú-át i»

hogy dohánt

pipát

csinált

mökkénálfa

ara mönt,

ki

Az egyik hiedelem

bizonyíték.

tanuta ki a

(dohány)

a

ráült

ers

mellett

Ördög

is.

a dohányzás,

de tanitolta, mini alább látni fogjuk jóra

:

;,

A

iilietötf,

úgy várta az

is,

kártyát

is

ii

csi-

a puskát mög mulo-

kártya újabb találmány,

megengedhet a diabolus Ördög találmá-

tartja,

a pipa

Nem

is.

Ördögnek oda a puska

engedlietjük azonban a diabolus

feltalálását,

mi megfelel a vogul

nyíl

fel-

Mind a voguloknál, mind a szibiriai törököknél demimég ha a puskát is rossznak veszi a nép, nem ilyennek tudja a malmot, pedig ezt is az Ördög csinálta Az Ördög csinálta az els iindmot oszt' a vízre ftték, de találásnak.

urg tanítja az embert lnni. De

:

az Ördög a búza eresztöt nem tat la nálta mög,

rölt

úgy

kivéve

tehát

ember

kárára

Ördög

malom)

(a

készíté

el

niökcí^inálni

az

els malmot,

csi-

ere.=íztt

a diabolus az

mibl következik, diabolus, hanem demiurg. embert szántani is, csak hogy ma már

nem a malmot készít Ördög, nem

hogy a

a czigány

;

osztán (Majdan). Az

törekszik és

hasznára,

Az Ördög tanítja az mivel az Ördög rossz lénynek van a kereszténység hatása folyMilior Adátán feltüntetve, tanításával az embernek kárt okoz :

asz'onía

Noé

Miliályon

:

Légy,

Szent

itt I^

me<íkaplák novökcl.

mondja mindegyik lelejlelle

el

a saját

légy !

f>

l

a a

e

r

Azía

kövotko/. saját

nevel:

mondta neki: szamár vagy. márnak lioszszú a l'iile. »''S

htj'ák légyn,-k.

(

adja a szamárnak

nevel.

ekkor nii'"j

;i

Torontál-MoHOstor.) Magyar-.szonl-

a

noviM.

Az

állaloknaiv mikor

napon meg kelleti jelonniök. liogy megMind meg ludla mondani, esak a szamár Szent

iV'ler

iK'vdfi

som

iiiegliúzta imloil

'

a

\/iii,i

lüU'-l

és azt

In'ii.ik

sza-

alakulásai nyelvhagyoinányainkban.

Viláoriink

htm

mot

(iz

liölt

neki

;

azon

li

Oda mönt az majd az

bátran. ékre,

/luradicKomhít

't

azután

möyált,

min(j(ji/á'

dült az eke elébe

a c^oroszla,

mén

Ráiitött az ekére,

!

hirtelen kapta, a

ló

rön-

niönt az eke

neki. Iiogij üsHön rá ere az

Azután az

mönt.

sé'

az ekét a

Isten lovat rön-

lábának

szalatt

kapta az örökös (béka) emiéköt. (Lörinczfalva).

ettül

Demiurg

hová

ekét

éijif

né'kü'

ló

;

könymjehben

eke

sé

;

mon'ta

Ordö(j,

akkó

Ur-hfen

az

Litlszte,

í^ziínfogatod

15

szerejje

Aa

van

mikor pálinka fzésre

az Ördögnek,

nem káromkottak az embörök, hanem niikó a gaszda einbörnek anyngi gabonája termött, liogg nem bírta elanni, az Ördög mökfanítofta (az embertj pálinkát fzni ; azon

tanítja az emljert

:

(pálinkán) vesztek

Ördög

az

embörök ;

az

osz'tán öszsze

mert

leiköt,

eltt

egyggik

(embör)

akkor

{Magyar-szent- Mihály.) Szinte a rossz Saitán

ma már

sörfzésre

kapott

agyonütötte

az

a másikat.

embert

az

tanítja

a mordvinoknál^) és a diabolussá

Keremet a kumyíkát fzni a voljákoknál^) holott eredetileg ezeknél is, nálunk is a demiurg oktatta erre az embert, mint a finneknél

A

látjuk.

lu

;;

Szz

finneknél a demiurg a

l

a

Hozzája nyolcz kanál

Azután

Az

liat

a

Azután

árpaszoinet.

hatásának

ma

diabolus

szeszes

forrni hagyá,

ott

Az árpából

koinlófejet.

iszlám

demiurgok

vizet.

Csuporban a tzhöz laká.

a szeszes ilalfzó'.

Von hát néliány

embert

:

a sorkébzító'.

r

vált

rovására

készítésére

italok

törvények halálos büntetés alatt

fó'ze.-^i

hogy

írandó,

vannak

.színben

így sert

a

»A

tanítják.

felsorolt

mikor

feltüntetve,

az

szigorú i.szlám

a sze.szes italok élvezetét",^)

tiltják

már pedig a mordvin, votják és magyar hagyományokon nagyon szembetnök az iszlám hatásának a nyomai. Az sem okozhat

is

Ozmatar-ja n,

nehézséget, hogy a íinnek szóló egyik

Noé

oktatja

mondában

magyar-kanizsai

n

tehát

feleségét,

Fi

ü

alább a vízözönröl

bájos asszony

demiurg, a részegít

ital

készí-

tésére.

'

z a

l

I

Barna

s

v a

l

á s u

1

szertartásai. 5. 2j Bucii D e W o j i

^)

Kaleva

*)

Várnbéry

t

n

k

k

1

s e

1) Ij

e

i

s

i

á bó

l

n

1'> i

1

ny

e

i

á k e n. 1H6.

XX. rúnó

1(57.

Vázlatai K

v. í)

z

i-

p

-

Á

z s

1.

1"2..

\(V2.

é s á

l

d o-

:

Káliiiány Lajos.

Ifi

A

Üzmalar, mikor az árpára

íinn

kénytelen

—

tajtékzatát

—

tehát állatét

a férfiak oda mennek

tl azután a mi mondánk

A

gyúr,

rajta

vonásként

kell.

akkor

emberek,

az

is

nem

igy

az ember

van

jól

teremtés

a

látjuk

kibuktatja

F^lm-pi

emberi

;

rek

már javában házasod-

veszi észre,

hogy ekként az ember

hogy ezen a bajon segítsen, lehozza

;

Kuly-alert, a

okozóját, aki azután segít

halál

é-s

feltaláltuk több

magyar mondában

az Ördög lovat

is

els ízben nem A az els teremtést a

n

Jó

oda ló

láhának

lí

az

affá

tötfe,

a

elejire

ii

Kaiéval

a

r ú

-)

S

n

|)

k ö •*)

d

<í

lluní'alvy I

l

é s

i

R

g y ü

Vállozalában

íi'remtöíí lói.

XX.

p e g u

j

ó

ho:^y

E

nem

öi'r vele.

liagyoniányl)an

hojrv

Adámol

a

kellett változtatni

nagtjon fiifóa

de

feremtöfte^

1

hagyó

y

lemé A

d á

n

iii

Akku

y.

.

az Ördög non

a

föxzi,

(() >^zenf- Irán.)

v.

ni á

n y a

i.

i.

I

:>.'}.

se'

vül a

lövíi,

naí^yon fulós

;

n<Mii

:

A'.

hanem mikö

vól.

Mon

(az llr-lslon), hogy vágja

Ádám osi tán fo dmíves iszlám nyom lállialó az iil:'iii

Munkácsi V o g n

;

I

158.

I.

I.

hn clkiAfli'Sí^

Cí^zt

jálsza a dciniurg szcropiM

ló

iiiofCla

ha

;

1<S1

o>(zf'

18U.

.Idámnak sömmi baja

a békája (a lónak

meg

mind az Ördög. ^)

n ó

111.

pnratUcsombh (Adúliiol), akkö a

fiyölt

liogy

fiirmát (az úgynevezett békát)

var'

hír azalanni

neiii.

Dona,

z

Ördög

elmondtuk,

szólunk arról, liogy

lábúba, kivöffe, hogy ne bírjon szulanni,

(i

ivókkal fiiUU(d)' löft

•'j

n

ízt

(iz

rendre.^) Ezt a vonást

Fentebb

földbl, e helyen

lovat az

:

kivöfJe

is

volt jól megteremtve,

ló

vót,

is.

embebetegsé-

a bajon, mert ezután

is

az emberek nemcsak születnek, de halnak

alakított

kell

készen van,

teremtése elhibázott mü, mert szerfelett elszaporodnak az

gek

taj-

darabokra szakad, javítani

indítani,

st mikor már minden

:

nak

akarja

el

íinn

megittasodnak az emberek. ^j

is

sajátos

szent földjét, de az egyre forog,

alakot

a

disznó,

;

melyen javítani

tökéletlenségét,

Nálunk

töle.^j

medve és más állatok vérét majom, galamb vért, mely-

ill,

szerint

mondában

vogul

medve

végre

;

nem ugyan medve

kever a borba,

medvéét

oroszlánét, tigrisét,

nem

fenyfa tob-

m.

ú.

öntött,

és mézet tesz bele, mire megerjed.

hanem mint a borhoz

tékját,

vizel

a tzhöz,

de ekkor sem forrt

;

megittasodnak

inni,

Noé

demiurg nü helyett

és

teszi

Kezdett bele különféle szereket keverni,

forr.

zokat, laczfenyö lombcsúcsokat

ül

komlót

hogy hasztalanul

tapasztalni,

volt

cmbör

lóit.

iszlám

la

oszl'

mög

Jsfcn

az

A,Uimuak az

kiiiszle

Islcn a

Ur-Istinnc.k,

a lába szárát^ úgy

{^Temesköz- Lörinczfalva).

Mcimum

akarla lolvcniii (Wcil

lóról 1!

i

li

1.

olvassuk, I,

o

ir

i'

n-

Világunk

az Ördög a disznókon

Változtat

jobbra esavaritja

Az Ordöy

:

Kzögént/

ji/inftítzh-ogi/

A

(ikláha.

üvalkodik a disznó sivalkodott (Hy

tem

mert

törögy'

hozzá

nyúlni,

a

befogom

vele,

ki az

csacariiott a

Xo, szögény embör, ftte

:

fak nézni, hát csak

égy''

Tiszália.

háfhn

száját

farkán

cgygyet, jobbra

Nem

!

csavarí-

asz'ongya az

rá jegyöt ? Asz'onygya

—

hanem as Ördög. a kinek nem vót jobbra

vót,

Ördög mögfokta (ezt a hogy sömmijé vált. Azáfáfá

az

oszV

mikor az Ördög

ki vót hánva^

Az

farka.

hogy

disznókat)

nem ü csavarUotta jobbra,

jtedig

maság

Töt-

:

rá ? Jobbra csavarifoftam a farkát

tölte

nr

az

(a

-jv

möl:-

iinjhá,

akolba

Mikó mán mind

kiJiánfa.

Micsoda jegyöt

!

kisegitlek a

szögény embör alig bírt f'gygyet kihánni,

mán mind Ördög

Nr

?

Hanták

S(^\

Ördög mindegyiknek

A

nem

farkukat

módon

gyerünk lopni! Emöntek

etnhör,

embür

szögéng

mennyiben

a

is

l7

a szögénij emhört niindön

a iizögénij einbör p((nnszkodoft. Noj

(•.<(ilf<i,

totf.

nyelvhagyományainkban.

;ilakiilás;ii

disznót),

!

—

Hozzáfok-

csavarítva a

úgy belevákta a disznónak jobbra

mindön

van csavarítva a farka. (Majdan.) d

Mu

r

s e

1 111 ii

(Jrdög a ló lábát lós

e

világon

lábát, hogy

nem

nn

r

mása,

vöt

ü rajta

változatban

írígységljó'l

hanem

ha

molynek nyomát az

vágja

meg

Isten mókteremtötte. ojan futás vöt, Jiogv

az

Ördög

mögirillötte,

ki né fokhasson szalanni, aztita a ló

a~ Ördög. (Egyházas Kér.) Mt'g kozti'bon,

Más

27.)

Mikor a lovat az

:

cl fogadnók

(ílóbb fiiilítptt

nem

liogy

is.

póklábán

mögvákta mind a bír úsz szalanni,

iszlám táljuk,

az szé7iél

mind

iiatás kövol-

a

terpintmé-

els emborpár bíinboosésének a kövolkoziiiénye s Így felsorolt adataink nom sorozandók szigorúan véve a teremtéshez még akkor is magyarázat nélkiíl állanak a következ hagyományok. Az égen az flott lUMii volt meg az Országúi, íVia lacfea) csak mióta Árpád azt álmodta, nyckon

törtf-nt

változás az

:

emljébl megeredt a tej s ez a lej az égen ment. azóta Más adatunkban Jézus megy az égen. szalmát szór le a szekerérl, ezóta homályos az országút harniailik mondánk szerint Szentl'éternek törik el a szekerének a rúdja, vagy mint más hagyományunk említi. iiogy édes

látszik

anyja

a Tejút.

;

Szent Péter sebesen hajtott az Országútja. Ismét

ván

—

azért szóródott

le

más változatban a Czigány

a szalmája, létrejött az

Országúinak csak azóta

fekv

Országút. az

látszik

Szinte

elhajlása,

a szalma és azóta lácczik hajt ilt

sebesen

említend

mióía

Krisztus

és leszóródföl.

hogy az

Urunk

az

ember eltt kitérve, az elhajlást csinálta. Ilyenek továbbá a N a g yK s D ö n c z ö 1-s z e k é r (Nagy- és Kis-iiiedvei lúdjának eltörésérl. a Sánta á n y n a k megsántulásáról s ennek következtén a Kaszásoktól való elmaradásáról, nemkülönben a C s i.r k é styúknak az égre jutásáról szóló mondák, melyeket A csillagok n y e V h a g y o m á n y a n k b a n nev értekezésben tárgyaltunk mindezeket a bi'inbeeséssel sehogy sem lehel mai alakjukl)an összekötni. Országút melleit

részeg ('-s

i

l

1

i

:

Kálmány

18

A

sem hagyta

tüzet

Lajos.

ineg eredeti állapotában az Üi'döjí

Az

:

ördögnek mökhalt az ani/ni/a, az embörük a fz körül Hitek, oda mönt az Ördög, aAzonln MökJialf az angáin, siraí^í^íitok ! Az :

emJiörök. asz'onták

fok mo>if, akkö

vgrott az lönni,

filsf

Xeni filratyfyuk mink! No,

:

maf

Ördög a

tllzön

Az eddig

felsorolt

az

minggá'

jos asszony. több

mondában

nyunkként

ffirafi/fi/á-

KöröxzUil-

!

keí^zdöff

édöx anngáf,

natif

kiráJf ha

,

adatokban az Ördög mellett demiurgkénl

el Szent Péter, Ádám, Noé, L u

jött

nem

Inc

mindég

ellök

{helexzellenteff),

azúfa mindég siratgtyák

a fa. (Szeged- ( rajgonga.)

vizeff

még

sirafgtgáfok

c z

i

f

e

Bbá-

r.

Szent Péter a kereszténység hatása következtében

demiurg

foglalta el a

neki

Pétör bordöta a

vak lovon,

Tii^zát

Ördög

hagyomá-

helyét,

görbe-gurbaságát

köszönlieti

a

Tisza^)

Szenf

:

ojan girhe-gurlxt. (Algyö.)

azé"

Magyar-Kanizsán szamarat fogatnak be vele

a

;

szamár mindég

Nem

arra ment, a merre bogáncs volt, azért girbe-gurba a Tisza.

Szent

az

teremti

l?éter

másként

örvényt,

Szent

—

hanem

Péter

vizét,

Krisztus Urunk mi nem is lehet másképen, ha a magyar mondákban Szent Péter rendesen Krisztus oldala mellett áll hanem azért a változás Szent Péter szavára történik Mikö Krisztus Urunk Szén' Pétörrr utazott a Tiszán, föfelé

—

:

möntek, asz'ongya Szén' Pétör a másiknak

J'ö'/elé,

lé/elé

:

Nem

lhetne az égygyik ódáidnak

fojni V Asz'ongya Krisztus

az égygyik ödala föfelé fojna, a másik

égijgyik ódala

még

föfelé

gyütt Krisztus

nem

hogy

í-hizakonnának,

addig ersködött,

lhetne

Krisztus

mög

velük

bírni.

Szén

Urunk a

Pétör, hogy

:

Ha

Urunk mög nem tötte, hogy az lefelé. Mikor osz'fán lefelé

a másik mög

fojt,

Tiszán

Szén' Pétörrr, a hajósok föfelé

möntek, oszlán még jobban káromkottak, mind bizakodva, hogg wos"

Urunk

a Jiajósok úgy De Szent Pétör

Itfelé,

mán könngen möntek Urunktul ászt

Krisztus

az- elölt

fö'fele,

kérte,

r

;

rólak

akkó bánfa mög Jtogy a

Tiszának

az égygyik ódala föfelé fojjon, a másik mög hfelé, akkó mán azon könyörgött, hogy: Uram-Teremtöm, csak fájjon úgy, mind az elölt. Krisztus Urunk osz tán viszszafordífotta, de az örvént, a limánl inoghatta a vízön, hogy a hajósok még nehezrldicn járjanah-

')

Magva

váJlozatbaii Szfiil

!

II

i'

l'i^lri

|)

k

i>

.' I

liclvdl

I

s

i

.li'/.us

^ y ú

j

l

(•

Kris/Jiis

III

(•

van

II

y

íití.

lapján

laláilialc)

iiiclmiovczvo Ifioiiiluiil.

!!

Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban.

vizn, mind azeltt

(i

mert

az

ódala fölfelé

i''<JiJ(Jililc

mondát

K

meg

hogy

könnyebb lesz urunk megtelte

mén,

a

mennie,

de

Szent

hol

azért kérte Krisz-

kellett,

hogy Így

mikor Krisztus

halászok

a

vize,

(Szeged.)

oldala fölfelé fojjon,

háládatlanok

kívánságát,

Téter

Fétör

lefelé.

Magyar-Kanizsán,

egyik

viz

fíilíelé

Szent

másik

a

halásznia

;

a

örvéni/

változatban

hallottuk

Tétért halásznak teszik tus Urunkat,

Az

jártul.-.

19

károm-

lettek,

kodtak, miként nálunk a hajósok.

Ugyancsak Szent Péter az okozója a fában lev görcsnek. i) Urunk Szén' Fétörrel a f'odön járt, az ácsok

Mi/ló Krisztus

möntek

mellett

el.

Az

Asz'ongga Szén

is.

nak az ácaok,

Pétör

Nészd Uram Teremtöm,

:

egész élustulnak

ára a fára,

köpj

minygyá'

mingi/á^

ltt

görcs

doguk

Vannak hagyományaink,

Pétör

Szén'

!

Azáta van a

Pétört.

anni nekik,

Szén' Pétör éppen hagózott.

?

lösz

a fába.

szigygyák az ácsok Szén

nem

is,

hogy dogoz-

dogot

köllene

Jiogg

!

ne érjenek rá káromkonni

liogi/

mög dgosztak

káromkottak

ácsok

No,

ráköpött,

azáta

görcs a fába,

(Szöreg.)

melyekben

Szent

csak

Péter

olt

van a teremtésnél, a nélkül, hogy valamit cselekednék, legfeljebb

mi a neve a Mikö az Ur hten

kérdéssel áll el, tudni akarja, miért teremte Isten,

teremtménynek

milyen

;

Szén' e'

Pétörre ? lösz ?

7ni'

isten)

asz'onygy-i

nem

e'

No

:

búza

a

mög a

mökteremtötte a világot

hát

szenvedk

!

porogy'

A

!

kisülnek

A

!

Szaporogy'

!

El

Erössen lekötöznek

!

Szaporogy'

!

! !

!

Szaporogy'

!

rogy'

!

!

Oszszet rnek

ij

!

!

Szaporogy

Szeged

n

ó

p

o

II.

!

Hidegöt-melegöt

A

!

!

!

Szaporogy' Kii

Héczczör

!

is

!

Sza-

Szaporogy

!

!

Szapo-

Szaporogy'

Szaporogy'

Szaporogy'

!

szömejim mind

Oszszeraknak !

hát

Úr-

vvetnek

Fölnövök

!

Csomóba gyrnek

!

Szekérre tösznek

Szaporogy!

Szaporogy'

!

(az

De

áldást.

vasakkal nekijm gyünnek

Bekötöznek

Mögrostálnak

az

Szaporogy'

liánnak! Szaporogy'! Fölhajingálnak.

nek

Asz'onta

!

Szaporogy'

!

ára mönt

is,

Uram- Teremtöm,

:

(Felelt az Úr-Isten.)

Szaporogy"

!

:

a búzát

a többi

ráatta

meleg nap mögéresztel

Szaporogy'

Széfszönnek

!

Azok-fázok

!

lábomat roagdajják

rogy'

mint

búza

(mondja a búza.) Szaporogy'

mög

Pétör

Szén'

ojan (fü)

lögyé'

teremlése

füveket,

!

Ló

Zsákba

!

Mögráznak

!

alá tösz-

Szapo-

alá tösznek!

Szaporogy'!

möktijrnek

Szaporogy!

Ül. lapján küzlöttük a

!

vállozatát.

:

Kálináiiy I-ajos.

-•>

Müküzih'dnak nek

Szaporof/if

!

Sz't/>oro(fi/'

!

.'

Ih

()>(z>^ze()ijúi'ni(l- !

!

ki'crzöi-

Szont Télért

Deiiiinrgnak tekinljük is,

nem

inelyekbon

Szent Péför az

a töhhi füvek

köszf,

f

mint más a

fog élni nagg

eídn'í

a,

oly

Iingyományokban

réíize

mán akkó a dohán

( Temesköz- Lörinczfalva.)

korban

vált

as^z'on'ta

fnek

az

magját

a

r-ht ennek

veszni

dohány csak az újabb

Szent Téter demiurgságát tárja elénk eme szólás

tél

fii

mögmaraft a

más

kellelt szólani.

m

akkor szoktak használni, nat

mer'

el !

mer' drága

l'gg oszt'

a

Mivel

l

lusználandóvá. mondánknak eredetileg

népünknél

vot

növevén. Hocfij vándoroltnk, Szén'

világnak.'

a.

Mikor

mint;

akar,

0, Pétör, nr háncnuk,

dohán.

növényrl

i)usztítani

köjtöni/egU!

Teremtöm, rnak ennek

Mükí^ilt-

Szttjioific/i/' !

Foíjif! (Szreff.)

!

íiz

l'v-htenncl a fö'dön j<hi,

nagi/on hefokta a rnhántat. e\

de

teremteni,

Péf rnek igön hefokta

Uram.,

mök>^i\tnek

/s

kor nagy

Szén' Pétör xok fát

vot,

meleg van

rágatott,

is,

Xem

:

nggancxid,-

melyet hijálta

rakat

ix

a

tzre. (Torontál- Csóka.)

hanem

Szent Péter nemcsak a földet vette gondja alá, eget

mikor a

is,

legyen,

földrl

most már van

felvitte

Csirkés

a

látszik

ott

is,

a Clsirkés tyúkot, hogy fent

tyúk

az is

(Tlejadok)

az égen.\)

Nyomról-nyomra követtük Összehasonlítgatásainkban a vogul teremt mondát, a melyet alapul vettünk fel s azt mondhatjuk, hogy kevés, nagyon kevés, a minek változatát a magyarban meg

nem

liagyomanyok

eredetet kell gíU szinte

A simán

fel

Klm-pi

a

már

és így a vogul

kell

A

Klin-pivel

kíizris

egyez

OrdTi-

mondában nem

deminrg Pajana az embert alkotva, nükor

a diabolusnak festett Krlik megcsalja a

uübl származik a

betegség,

halál.

I)

s'l

SzngoiI nópo

111.

A

p

III

a

ír

y a

r

n k

r

ISO.

c d c

I

tv

2S'.).

kutyj'it,

a

tárgyának

test

rzé-

testet lekíipi.

Yámbéi-yként-) a

»mindig a gyalázat és megvetés

kutyát

meg megy ily

és tisztának teremtette

altáji

felmegy a nagy Kudaihoz lélekért és kutyájára bizza a .sét,

és a

itt

lehet,

tekintenünk.

könnyedesen

változatában, az

teremtés.

müve nem

Ví'letlen

kíizt

vennünk

denüurgnak

vogul

az embert,

monda

Knnyi találkozás, megegyezés a vogul

talállnk.

magyal-

tíiiíikítk

a

lekinleltck

s

Viláírunk alakulásai nyelvhagyoinányainkban.

mégis a

líirökük inundajaban azt

sziljiriai

rajanának, a demiiirgnak az zete

sem

sehogyan

ama vonása

mondhatunk.

1

.1

m

i

e,

hatásra vall a

Idegen

monda

mely szerint Eriik nem demiurgnak, hanem diabo-

is,

teremt mondákban

lusnak van véve, demiurg helyette a

Sa

laljuk, hogy a kulyu mi több még az ember öri-

állatja,

reá van bízva, mit ekként török gondolkozás szerint való-

is

nak

21

]\l

a n d y -s

i

r e,

a

1\I

T ere. Míg

i

l*aj a n

a,

tehát az idegen

ment tíirök, embert teremt mondába Krlik voll a demiurg, vagyis, míg a monda is azt fejezte ki, mit a nép tudata, melyei a különböz hatások mellett is feltartott a nép, t. i., hogy minhatástól

den ember

kapta eredetét, M tehát Eriik

PJrliktöl

a

diabolus

tudat

—

szerint

demiurg és nem mondában a kutyának, >a

addig a

gyalázat és megvetés tárgyának*, mint a demiurg állatjának helye

nem

Ekkor a török monda a vogul hagyományként

lehetett.

felment

Eriik

meg

s

teremte* az embert a nélkül, hogy a kutyára szüksége volt

is

volna.

szólt.

legfbb lényhez

illetleg lelket kérni a

tanácsot,

A

kutyának a mondába való szövése

késbb eredet

de

;

mily hatás következménye?

rz

Ha a demiurg Eriiknek nincsen demiurgokra

Eriik helyét elfoglaló

kutyája, szemünket az

fordítanunk

kell

testét

mongol ind

.1

nem

fér

tüzet

hogy a

olvassuk^

I.

kell tehát

d

i

s c

azonos

.lima

i

j

hangzásilag

nézve

mondába

Ormuzd

neki

kirl

.laraa-val,

említett müve.

Bastian

D

i

•1)

Roskoir

G

e s c

s c

hen

V

e

m

o e

li

i

c

1

demiurg

h

or g en

e

l 1

de

a nd

s

s

i

e n. VI. 569.

e u

f

h

n G

s c

i

A

1 1.

T

s

.láma a

.lima,

19H.

I.

oe

k. d.

ven-

behozatalát

való

következtében találkozott a

Radloir

t

kétség

emberrel, hogy fényl

eredetre

a kutya szerepének a

»)

u

az ember

m e, Jime-je-t a J m a - a és az i

hogy az ó-irán Jima^j

találjuk,

földet telepítse be nyájjal.

2j

e

e

1

s.

1.

107

;

Z

e s e 11 s c

e

i

ha

t

f

s c t.

h

r

i

f

t

IV. 417.

60. «)

n

.1

hogy neki a kutya mindenese, követje. Irán hatásnak

E hatás

o r d e

XXV.

azonosságukhoz

tovább megyünk, azt

szerezzen,

nünk.

-

az élet szerzje, a földmívelés alapítója,

;

ki,

1

.lama-ja-t, az ó-irán

)

mellé áUítjuk,

lia

:

S a

szibiriai török

m a n - d a g a,^

m a-ja

demiurg adja

a

.1

a

Ha a

reábízta ?

is

keresnünk,

s

még

vájjon melyiknek oly kedves állatja a kutya, hogy

Angelu de Gubemalls

hen

M

1

l

h o

l

og

i

e.

D

355.

i

e

T

h

i

e

i-

<-

in

d

.•

r

i

nd o

-

g e r ui a-

:

Kiihi

demiurg Krlikkel lényei

leltek

Ipolyi

az

;

a gyztesek, demiiiigok

s

az

szólva

hatásról

ily

nevét

Krlikek

és

az

megjegyezte

—

(elsbb

vallás

új

—

tulajdonságát

mint már

a rossz szellemre

ruházták. Sal-Jime legyzte a szibiriai török Eriiket, kit különben

jónak ismer a hiedelem, lóképen

tett

hogy jó

jegyezve,

lett

belle a mondában diabolus. Hason-

.laman-daga a mongol Erlik-khánnal, kirl meg

nagy érdemeket

volt eredetileg,

szerzett,

van csak

késbben lett bnös, azért gyzte le .laman-daga, helyesebben mondva az új vallás hatása folytán kezdte t a nép rossznak tekinteni.

Mikor .láma

az

elfoglalta

Erlikek

helyét és

az embert teremte, kire bízta volna az ember

mig oda jár

lélekért,

mint kedves

állatjára,

hagyományokban helyet kapott mely mind e mellett is mindig a gyalázat a török

pedig,

hogy

új

Mandy-sire, Mai Tere és Pajana

is

a kutya szereplés már össze volt

Pajanának

A

is

és

?

rz

Ekként

a kuty;i,

megvetés

tárgya.

Sal-.lime

mellett

osztozott Eriik demiiirgságában,

forrva a

mondával

s

igy

nagy

reá kell bízni századunkban a test rzését.

kutyának az embert teremt

szóló szibiriai török szerint

mint

következtében

hatás

hogy rizze,

mindenesére

is

Késbben

mint ilemiurg

testét,

monda

mondáiba

változatban nálunk

is

való

bejutásáról

ismeretes, a mely

Éva teremtésében, mikor Isten kivette Ádám csontját, hogy majd betapasztja vele Ádám oldalbonláját

sárért ment,

míg azonban oda

járt,

addig a kutya elszaladt

a

csonttal.

Isten

azután elkapta a kutya farkát és abból alkotta Évát; ezért amit az ember titkolni akar, az asszonyra ne bízza, akár csak a kutya farkára kötné, akár az asszony nyelvére, mindegy. i)

Mondánk mai alakjában nagyon el van kallódva. Az elbeszél rendesen nem a teremlésre, hanem az asszony eredetének nevetségessé való tételére fekteti a

f

súlyt.

Ezt

látjuk

a

Sze-

ged

n é p e^) népköltés gyjteményünkben kíizlött más változatban, hol az van bizonyítva, miszerint az asszony állat, asszonyi állat,

mert

állatból,

1)

••:)

3)

kutya

farkából

Szeged népe 11.

A

III.

való.

17!).

kölel Vili. lap.

voljákok pogány vallásáról 27.

Barna

Ferdinánd^)

hallotta

:

23

Világunk alakulásai nyelvliagyoiuányainkban.

meg

változathan

vannak megtisztelve,

az asszonyok bolhásaknak

mivel a kutya farkából valók. ^)

Mondánk, melyet Krauss^i a délszlávok közt föllelt a szibimondának és a Szent-Írás Éva teremtésének a keve-

török

riai

A törökbl megvan

réke.

helyét

itt

testet,

itt

is,

hogy Isten

tisztet

míg

szerepe

való

a

továbbá

menetel,

azzal a különbséggel,

maga megy

mienkben

a

mi

teljesít,

törökben

a

a lélekért

hogy a lélek sár foglalja el, hogy a török mondában a kutya rzi a elszalad a csonttal és eltérés van a kett közt abban

kutya és a demiurg

a

hatásának tulajdonítandó

kereszténység

nem

anyaghoz

Isten

vagyis demiurg

sárért,

De

nyúl.

—

hatott bár a

kereszténység annyi századokon keresztül hagyományainkra, mégis

képesek vagyunk oly változatot

van a demiurg

lett ott

ott

van Szent Péter

nem

de ez

s

demiurgról szó sincs.

Szent

kereszténység

milyen

még

mondában.

török

A

Istene.

is,

mikor

odaadja

s

kereszténységben

a

van

kereszténység

itt

Istennek,

Isten teremt,

hogy a kutya

is,

megnevezve, miként a

még töredékünk

De

nem a hagyományunké,

a kutya

el

vonás e mondában az

demiurgénak

a

Péterének^),

szibiriai

kapja

farkát

mikor

csoda,

is

mikor a kutya elszaladt a

s

utána. 3) Igaz, hogy Szent Péter

kapott

keveset tesz, csak a kutya

Éva teremtésénél

változatban

a kutyájával

is

csonttal. Szent Péter

bemutatni, melyben Isten mel-

is

Egyik

is.

Istene

sem a

istene

elre

bölcs,

eszén

kinek elrelátásán,

látó,

túl jár

ellopja a csontot.

Különös és az els szempillanatra szembetn, hogy töreIsten bármily hasonló is a török hagyományhoz dékünkben és a demiurg Szent Péter nem az els embert teremti, hanem Évát, a feleségét, holott a szibirai-török mondában Pajana nem

—

—

megy

az asszony, de az els ember lelkéért jegyzésre méltó, hogy i)

itt

már a demiurg Ördög

Kutya helyett macska kapja

Mikor Isten nwkteremtötU

az

málta

öldalcsontot,

;

de mikö

Ict'ótte

az

Kudaihoz

emb'órt,

a

el

az

a

csontot

i'lopta,

meg-

helyett Szent Péter

egyik

változatunkban

öJalcsonytyát kivötte, a

macska

és

az

Isten

mibl Évát forutánna kapott,

elkapta a macska Jarkát^ elszakatt, abbul alkotta Évát^ azé' o/an vigyázó és

áP hatat-

lan az aszszony. {Magyar-szent- Márton.)

und Brauncli der Südslaven

2)

Sitté

3)

Szeged népe

»)

A

III.

184.

179.

magyar-szent-niihályiak

nagy,

fehér kutyának

mondják,

Péter kutyáját az asszony teremtésérl szóló hagyományukban.

j^Szent

-í

Kálíiiiiiiy

szerepel

miiide/ek

;

velünk, liogy mikor a tonik munmár a vogul mondával egyez hagyomá-

sejtetik

;i/l

dál megismertük, akkor

nyunk Ádám részére belle

kit

reánk kevés ideig haló

nem

vallások

rossz,

dinbolus

török

monda

tessé,

mikor még a keresztény

ember

ebben Ordíig volt a demiurg.

le volt l'oglalya s

a kereszténység hatása, annál

kitíhiilni

valának

szinezetüvé

kéj)esek

nehéz

Szent

teremtésérl

szóló

török

különben

alkalmazni, melylyel

Egyezbb

teremtésével.

mert

lehet a

Ádámnak, mely üreget be kell Teremtl nem ugyan lélekért,

hanem

sárért,

kiveszi

A

Ádám

mit

nem

török teremtés

nek az ember

meg

s

nem

ebbl származott a

meneszteni

az ember

létrehozásá-

nem

el

t*ajana

i.

ígér,

melyet a diabolus leköp

Némely

betegség.

t.

aranyszrt

kutyát,

testet,

l)iró

támaszt a diabolus, mit az eb

l'ajana,

belesznni.

melyet a diabolussá vált Eriik-

is,

lúidainál jár lélekért, Eriik megcsalja a

ha neki adja a lélekkel

ekként

leköpésébl származtat. Míg

testét való

Ádám

oldalbordáját

megy nagy

mint

els

az

mint

az

Isten

bajosabb volna

elégszik

szól a betegség eredetérl

val,

Eva

tölteni,

teremtésébe

pogány

a

teremlésére

egyezbb,

sokkal

a

ismere-

fölcserélni és

hagyományt

pedig azért,

Ellenben

tenni.

seinknek

Péterrel

is

Ördögöt

az

népünk eltt

vált

valló

hitet

volt

kevésbbé figyéb

csak

bírtak,

és demiurgja oly korban

nem

demiiirgot

l,;ijns.

változatában^)

bírván, a

hideget

bun-

felajánlott

dáért oda engedi a diabolusnak a testet.

mi

változatáról tudunk

ha jártj

hajuk

riíujijon

sincsj

ja

is

is

:

él fele

a Szépaszazony

f.loj)ta

csak rácsöppent, födagatt, d(ist

12.) 7.)

1)

Isnieroles a

in

a n

a a c

s

r

o r

l)ej('gyczlc 2)

S

s

cl

XVIIl. HH7) a

111

ii

u i

u

m

r

j

o

n

tv

i

r

é

I

i

A

<•

Ív

n

ó

a

li

f

n y

dó k n a k

s z

következtetnünk, hogy a

A

r

ó

I

I

Ic^kiiilclix-n

o k á

s

török

(i 1

e s c c'

s

ii

v o

t

c

c

li

le

/.

t^

á k o

j

linr((

a táina-

Azftta

c

li

s z c

i-

li

jnondál

i

l

1

zsidcj

zsidó

r

v a

ír.

I

un

v

(>

isi c n o

g.

á s o s

I

Ií

Wi

l

á s

ill

T

c u Ip

i

J

vallási

2.),

I

a

ismer

s

I.

1

a

n

cl

l''jaM)aii

is.

csak

nev,

hililh

Eriiian s

.s

lap.)

i

ö n y v e

2íi.,

I.

I

bU.

szólunk,

c d c s

a

r

vogu lóknál

a

a

o

ji

p o

v d.

a

I

évfoly.

alkaioiiiinal

azonos

a

r

l<

18(5().

If54.'i

c

ml

i\ ii

a n d

I

gyiiji.

más

I

i

A m

i5;una

(

a n d s

(A u s

1

Munlíácsi (Vogul nrpk. z é p a s s z

lu'ii

1;

iii

(iíania

I

rabló boszorkánytövei (Roskoff z s

n o

i

n s c

s s o

o

v

il

(liálini

cá I

s z

w

r íj

n

1<

jegyzünk meg. hogy sok

A

Adámrd öntl te. A

vizit,

van a támadás.

ehhiil

Szépasszomj vizinek monyggák. (Szöreg.) Adatunkban") megvan

Archív

cei

;

E hagyomány töredékes Mikor Adáin möíj Kim a paradicmmaz Ördög inöf/irtgijülfe^ Jk^HII ^''imni

aniiyil

<?yin'mek-

254. Medi-

mibc'il

török

azt

kell

néptl

!

Világunk alakulásai nyelvliagyoiiiányainkban.

a

(lial)i)lii.s

foiclul

séget

s/inezotü

(

25

a bulegséget okozó kíipés helyett

(rdíjg,

viz

els emberrel, t. beteghoz reá, mint a szibiriai török mondában. Kétféle embert teremti) hagyományt mutattunk be, az egyik és Orxlögünk éppen úgy bánik az

a vogul mondával, a másik a szibiriai

i.

törökkel

változataival

és

egyezik. Láttuk, hogy ha az utóbb emlitettekböl kiveszszük az ide-

gen hatás folytán

Nem

egyszert. és

szil)iriai

nak csak

törökök hagyományaival

gnosztikusok

a

azonban hinnünk,

egyéb nyomok

;

megkapjuk a

l)oleilleszlett részeket,

kell

vogult, az

a

emlékeztet

vonást

:

mint ü kifurmálta

—

'((jijüijliul

akkor mondotta az

Isten,

(az embert)

hotij

a

ük

hocjij

enihört

Jiomokhid,

élöszszétök

liát

így

magában

rejt

következ adatunk Mikor a kevéj Anijytjalok mondoUák. tühhet tiinndk, mind az Atija-lsfen, mert ük birnak mán fariiiáhii éppen mjij,

vogulok

egyez teremt mondáink van-

meglátszanak a mi kincseinken.

is

tanítására

nekünk

hogy

fül

Akkor az Atya-Isten rálehölt, asz'ondotfa : Kéj föl, iUdöszd a te teremt] idet f Akku Illés hanta ükét lé mindaddig, még az Atya-Isten ászt nem monta Ammén Akkó kit hun ért az ammén, ott maratt és hajigáli Illés a ménkükkel, de sokszor elér mást is, mert a Bsz' (angyal) odahúzódik a jó ük nem

Aszon''ták,

hírják.

:

{emher) mellé. rint

{Magyar-Szent-Márton.)

<^

A

!

gnosztikus tanítás sze-

teremte Isten angyala által a világot. \)

Nem tünk

az ember teremtésérl,

van

mordvinoknál

tzbl

tiszta

hanem a szaporodásáról

jegyez-

iszlám hatásra mutató hagyományt, melynek változata a

le

meg.

teremtvék.2j

iVz

a teremtményeket oltalmazó,

demiurg Ange-Pa'tái

iszlám

Tzbl

Özáisz

nev

hogy a géniuszok

el

a mordvinoknak

jámbor

szikrákból^),

kicsiholt

által

tanítja,

termettek

lényei

mi

az

is

:

a

iszlám

A zsidó vallást ismer nép el nem fogadhatta, hogy a betegmind a diabolus köpésébl származik, mert ezt az eredend bn büntetésének vallja, azért elegendnek tartotta, ha egyedül a támadást eredeti a

vettük kölcsön. ség

Szépasszony vizébl. 1)

Schouppe E

2)

LV. Sura,

3)

Barna A

tatót készít, alá

A el

1

e

m

e

n

t

Th

a

e o

1

o

g

i

ae

b

i

r

i

e

t

i

c a e.

I.

?>^1.

i

más

és

az ütésekre. (Radloff Proben der Volkslitteratur i

u g lu a

m o r d. p o g. s t. 11. lap. Az altáji mondában Eriik fújharapófogót tesz és csiholás helyett reáüt a kalapácscsal.

kalapács alól béka, kigyó és igy tovább

S ü d-S

D

15. v.

n

s

1.

182.)

más

teremtmény ugrik

der türkischen

Stamme

Káin lány Lajos.

2(5

A

tanítással egyez meg.

Ádám

csiholtainak

nálunk

magyar-kanizsaiak

Ördöggel

az

ülö részére az emberiség szaporítása ezéljából

mordvin demiiirg szellemeknek, a mienk embereknek csiholásával. A tíirök-kanizsaiak némi eltéréssel beszél-

és ekként a

ad

életet

hiedelmet

ték el e

nem

az

;

nem

Ádámra

csihol

Isten,

parazsat és hogy

eltekintve a két hagyo-

elbb megáldotta iVdámot, különben ettl

Ez a változat a

rrjány szórói-szóra azonos.

hogy

abban jelentkezik,

eltérés

az Ördög leboesájt és

török-tatár

szibiriai

mondával vetend egybe, melyben a nagy Tajana hozza Kiidaitól.ij Nálmik a demiurg Pajana helyett maga az

le

a

Isten

lelket

mi a kereszténység hatásának a következményéül tekintend. De azt is látjuk a két hagyomány egybevetésébl, hogy mig a törököknél az els embernek ad Kudai életet, addig nálunk szerepel,

már csak

teremtésére niár

hagyományt

meg

eme

majd

Isten,

Ördög 's

t'í

bul a fiirmáf, hogy

mönf,

teremt

majd

A'szonHa az

teremteni.

változat

oda

is

úgij

vdillt

Milw az hogij

Isten em/iörl

liogif teremti

fogott, csinálta

is

sehogy

leiköt

hogy áHicscsa

az ü funnája mindég

á'litotta,

is :-)

teremt, de

Isten,

els ember

az

azonos mondánk.

nészte,

hoszá

;

hogy mikor a

azt bizonyítja,

megismertük,

volt a vogulokéval

Iszlám hatásra vall teremtötf, az

mi ismét

utódoknak,

az

török-tatár

szibiriai

mV

;

talpra.,

mán

a

hírt

sé

de akár

csináljon,

az s<h--

hele

hogy

mikor

hát

rcGZÖr az Isten másfelé nézött, oda támasztotta a sövénhön, de ki fonta

a sovént? (Magyar-szent-Márton.) Az iszlám

Az iszlám

tárja elénk.

és

Isten

negyven

hogy

nyomot

szárítás

a

hogy az embert fekete sárból alkotta

vallja,

száradt a napon az emberi

esztendeig

Más mondánkban el van mondva, hogy a teremtés után magához hívta Isten az embert, ?negkérdezte, hogy meddig akar alak. 3)

élniV Marmincz

kapta a többi tól.

éveit,

ember,

az

í)

m. az

u.

-)

iclézelt

líacllofl'

megy

lélekért.

mikor

de

íikörtöl,

szamártól, kutyától,

iiiíívo

285.

1.

(Munkácsi

Szeged népe, A

I-K

I)

f

á n

.öl),

tlök majom-

A

elmondta a lörtén-

voguldkiiál niaga a

Vogul nép költési

Hí.

17S).

lapján

löislen

gyiijlcinény.

Islen láiiiaszlja

üii/.ilai

S/.eliliiiayer és

(.icdedn

:

NumiI.

KiH.)

a süvényhez

leslel. ^j

kijött,

állatokat, ezek sokat találtak kérni s

Ezután visszament Istenhez az ember és

Taroiii

a

mondott

esztendt

megvárta az

keveselte,

lunlílása.

!

.

Világunk alakulásai nyelvliagyoiiiúnyainkban.

Nem

lékel. M

az állatok adnak

nem

s

11

Ádámnak, hanem Ádám

is

ajándékoz az iszlám és zsidó vallás szerint Dávidnak. -j Az iniónl

magyar hagyományban hiányzott a demiurg, nincs a következ palóczban sem Mikó Krisztus Urunk fölmönt a menynijeghe^ á fö\l ufdnnd mönt, eméködött utdnnd o'sztdn miko

emiitett

:

morita

mot

Ámen

Urunk)

(Krisztus

(thh van d Karancs

högij,

építöftek

rá

ahhi% ltt a

;

Angydlok

osz'tán az

Mondánk

íSdgújfalu).

templo-

mennybemene-

Krisztus

bennünket.

telére emlékeztet

Teremt hagyományaink

kez

akkó mögá'lották

!

teteje ?s,

vallomásait

Nem

eredményre jutunk.

összefoglalva a követ-

számítva az iszlám és keresztény-

vogulokéval egyez hieels sorban és csak melléketörök-talárhoz, mordvinhoz, v o á k h o z sen a gnosztikusok tanításához hasonló hasonlót. Találtunk a

ség maradványait, adataink a

delmettárnak

elénk,

t j

vonásokat

is.

mányaival

A

mely töredékünk az utóbb említett népek hagyo-

abban

egyez,

idegen

hatása

vallás

is

vehet

észre.

Ebbl kifolyólag a mi Istenünket eredetileg hasonlónak kell vallanunk Numi- Taromhoz, kit sem bölcsnek, sem mindentudónak, de még igazságosnak sem nevezhetünk.

különb

Nálánál

a ki tudja a jövendt, de az ember

tatár Kudai,

itt

a

török-

sem önmaga

okozója szerencsétlenségének, csak báb, sora a demiurg ügyességétl, illetleg ügyellenségétül függ.

Itt

szánandó az ember, meny-

is

nyivel különb a keresztény felfogás

Ha a népek boldog kett

egy, akkor

Már az els ember telszik,

mintha

küzdéshez,

korszaka

a

összeesik

teremtéssel

:

a

mi valami nagyon boldog idt soha sem értünk. meggyürása

testének kétszer való

ki jelelte

tördéshez,

volna demiurgunk jövnket,

munkálkodáshoz

akart

által

volna

bennünket, hogy mi ezen az úton boldogulhatunk,

úgy-

már ekkor szoktatni

haladhatunk

;

avagy megfordítva, küzdelmeink, tördéseink okozták-e, hogy mondáink

is

ilven vonásokat tartalmazók ?

1)

S

2)

Weil.

népe

z e g c d

B

1

b

1.

L

e g e

II.

n

d.

1

!

öl d.

Muse

1

ui

á

n ne

r 35.

28

Káliiiány Lnjos.

Bukás. A

idü

vallotta

A

hagyománya.

—

rint

A

mintegy

új

adatainkból kiinduló meghatározás sze-

teremtményeknek

a

cserélik

A

tökéletlenedésröl szóla-

a teremtés korát, Így

teremtésnek

a

Ez a

is.

tökéletle-

növénynyel, vele

állattal,

kor, új

új

lények közül legsiralmasabb

változásnak kitett

Szent MiliáJ Arkanyijal

Úr-Isten imrancsolta,

az

hajUjálta

Ir

kinek

láháná'' fogoást csüng,

ámen!

liogg

van

ki

félig

hirt

se'

rgif

akko

mint

vannak,

éigg

nem mon'ta:

Ur-Isten ászt

kimon'ta,

mindég

:

az éybiT, az

Szent Miháj Arkan-

ílket.

még csak az

l'r- Isten

Azíita

a RoAzazdkut

Ir

háni/ni/cc

Jiogij

gyal mindaddig liánfa,

esni.

ekként

s

Angyaloknak, kikkel legels sorban foglalkozunk

volt a/

Ámen! Miko

a idt,

boldog

a

nedés közös volt emberrel,

kezddik.

sajátságukat

változnak

által

mely rosszabb, tökéletlenebb az els-

világ keletkezik,

tehát ismertetjéül szolgálnak

továh''

mi

fel,

bukást tárgyaló mondák mikor

bukások

tökéletlenebbekké

teremtmények valamely jelesebb

nak, felelevenítik elttünk

világ

mivell, mivelellen népek

beszélik

így

—

bukás

rosszabbal

elveszítik,

A

lel

nem más, mint

való alakulásuk.

nél.

a bukás, a kevésbbé

lereiiUés korál, a boldog korszakot

boklog

votak

ki

:

a feje a fö\lhii. Azé'

emhör möghotlik, nem jó szinni, inert ahha" is hofoUiat mert lia szigygga, még a lába j is rromlik. {O-szent-Ioán).

miko az

mög

;

Mihály

Szent

ségben

felsbb

kereszténység

a

melyben az

a bukottak abban a helyzetben vannak,

ket,

szava találta

le

l

;i

S

iiMii

1'

ü d-S

r i

I)

kezben

:

A

ma

van

()

I) (í

r

i

a rossz Angyalokat,

és a kövei

Krliket

le

olt

s

{{jullolí.

1)

S

meg

halt

ott

már

ezt

Mandy-Sire gyzi

i

II ('

1-

il

II

iiiinl

s

ólegen,

Akku Szent Ltif.ifer Illés

minek

ez

I.

próféta

is

közülök

V o 181.

1

k

íi

A

l

i

I

I

c r

:

Hová

;i

bul<ovinai

fentebb a 20. lapon

Jwgy' Illést az Atya

hogy

ámen hol

találjuk,

hova

ki

esett,

I

ii

r

••

il

r

I

ii

r k

változalban

i

se

lllós

li

e

ii.

liányja

liagyoinányunkban

közlit

Úr- Isten mökterenitöttc. akkö aszongya iiiönt

az Atya-Isten

0\

i/agyunk

mán

az embóri nemzet ? Sxnrii-szóra. nagy csatát indított Luczi/cr.

Miháj Arkanygyal az

nagy hadat

mondában

az,

Isten

is.')

r

Luczi/er Szent Miháj Arkans^yalnak

mink

altáji

seregél,

az és

nem

de

is,

keresztény-

a

lénye,

bukása

Angyalok

az

ismeretes

indított az

a csatára.

Atya-Isten

után

lászálott :

Urain,

Teremtm,

Angyalokkal! Akkn az Atya- Isten fo'mónt, f'mónt

Asz'on'ta

az

Atya-Isten

:

Addig

hujjatok,

még

az én

Világunk alakulásai nyf^lvhagyoniányainkban.

A

lelsübb

lények

bukásáról

szólva

esés közben a lioldbaM kapaszkodott s

fdön

i'f-hten

hódba, moíft

ükét

h'-hajitotta

mn, mög

ott

is

megemlitjük,

ma akkfi

;

az

Mé()

nz Úr-hten

Luczifer

lácczik henne.

Luczifer

van:

ott

is

Ani/f/i/dlok nrigi/on rkevéjöttek,

<iz

miko föinönf,

Oíiztán (í

vóf.

29

helekapoff

("remesköz-I.orincz-

íalva.)

Hagyományaink még ennél

mennek az Ördögök

tovább

is

büntetésében, megteszik az Ördögöt lóvá, mi hogy eredetileg

ekképen

alább

hangzott,

mondáink többféleképen adják Urunk teremti azzá Lovat az :

csak,

nem

ló

Az

vót.

Az Ördögnek

fogjuk.

látni

el

az

:

egyik

nem

Isten

szerint

az Ördögök incselköttek az Istennel, úgy osz'tán

Ojan

lttek.

lók

némölik

is

vót

szaporottak, hogg

c

akár mö're mönt Krisztus Urunké mindönütt Ördögöt lójé teremtötte,

Krisztus

szamár

teretntött,

Ördögök mög annyira

nem

lóvá tételét

látott.

Krisztus

Oszf Urunk

mint az Ördög.

ló,

Akku mán a lovak nagyon szaladóssak vtak, úgy szalatfak, liogi/ mök sp löhetött ükét alítani. Krisztus Urttnk oszlán kis haltát vágott hozzájuk, oszf a kis balta a ló láháJ)a' áVt mög.

ammcmomat

nem mondóin ! Illés azonnal hátita ammcm, akkö mindönki ott maratt,

ki

inonta, hogy

a yézus a poklokra szá'lott, asz'onygya égy'

ászt'

keres'

az á'lipotba'

ebhe'

mök

itt testostii-lelköstn' itt

neki halni.

köl'

[

más,

noiii

az

volt

Ádámot imádni

nkarla

;

akku

és

nem

hanem Ebliszen lesz Más adatunkban

letig,

mint

asz'onta

Ámen

:

!

ki a

akkor

k szabadossan Az

1)

ISSi. s c h r

üínk

i

A

f

t

h o

ü r

f I

(1

embernek,

az

aki

Az

nem

poklokon hanem az marad a poklokon íté-

Illés

:

:

levegö-ég

Mikor az Úr-Isten

:

XVlll.

a kévé;

mikor nuin mind lehányatta, akkö vwti ta:

fdbe,

ki a

maratt.

a nyárfalevél

födbií

Oszt

—

kint

azokbit

vöt.

Mikor az

vannak a

Ámen! Úr-Isten

kísértetök ; osz'tán

az úgy zörög min dón

—

észt emlbe'

rászkónnak, mögjácczik magukat. (Szöreg.)

felsbb

osset nép szinte HSi.)

évf.

szinte

maradványa.

vallás

Illésnek nincs helye a

—

{ki hol volt) ott

mikö zörög a levegö-ég, mint

ítéleti'^

akkö

iiiondánkljan haragszik az

ellensége

nem

Té mit

:

Utolsó

:

köl neki gyúnni,

iszlám

az

nagy

a

kódnak, minek következtében zörög a leveg égbe,

prófétának

az' átok ítélet napjáig. (XV. Súra. 29. vers

Angyalokat léhányatta az égbií ki a

Illés

ki-

Mikor

taná'ta.

az által jelentkeznek e bukott lények, hogy megráz-

öl. v.j

Akkö

Angyal

Luczif'oi"

iszlámként Eblisznok a paraihrsomban és

S.

ammcm

az

szinte If

Magyar- S~.ent' Mihály.)

Eblisz

Mikö az Atya-Isten

íiket.

a hun

nincs hejjed: Asz'onta Illés próféta

itt

fogok niaranni

mi

fMiibiT teronitésért,

iszlám szerint

.-

le

Látytya,

E hn t

n y e

l

v

o

l

og

Ka

i

e.

g y o

démoni

lényt,

brüeknél

vörös

a

1872. évf. H62.)

m

lát

á n y a

i

n

k

b

a

Magyar n

Aus1 benne (Z

a holdban

a gonosz szellem lakik

l(>.

i

lii(Mlelmeket

lapján.

a e

nd i

t-

közöl-

30

Kálniány Lajos.

mindögygyik

aziita

akko a

E mondában népre

mása

a szamarat

;

hogy

tunknak,

lábán

nem

lóról sok

ló

eredetileg

idn

keresztül

;

(ü-Szent-ív;in).

nem nem

volt,

mi oly

volt

tudo-

Másik kijelentése ada-

Urunk teremtette lóvá az (jrdögöt, de megmondva, annyi azonban bizonyos, hogy

Krisztus

V nincs

nem földbl

lesz

a

miként

ló,

a mint alakítja fentebb

a

í).

a

nem

mondában van, vagy mondában a mi Ordí)-

vogul

lapon közlött

günk a lovat; bogy eredetileg nem lóvá az Ördögöt, ezért

teremtette

is

Krisztus l'runk

mondánkat a teremtés-

tárgyaltuk

is

szóló fejezetünkben.

—

Mondánkat mongoloknál

—

természetesen változatban

leljük

Az

fel.

a lámn vallású

ö vallásalapító Sigemunijok lialaehó

képében jelent meg egy ízben.

ló

szal.ddós.

liasználla a ló helyett.

hogy miként

rl

inögláczczik a halta vágás

ojan

van Jelentve, bogy

ki

melynek a

vall,

a

Iónul,-

nuigáf,

inögatta

ló

500 tanítványát külsem marad-

Ugyanis

dötte ki a népek megtérítésére, csakhogy a (ionoszok

tak

k

tétlenül,

500 szép

is

asszonyt

vágyó szép leányt vittek ugyanarra a

muni lemek

voltak

még

hozzá

tanítványai jáitak,

hogy

elrejtzve,

a tanítványokai

így

nem

Sigemuni

mennyi

A

Majer

1)

ekként

s

szerel

néztek

szárazföldre

lii

estek.')

a diabolusok

vallásalapító,

1

1

g e

iii

c

n o

i

s

M

y

szubadíloUa

képi'boii

nrpnél

ailaji

pcilig

iK'p

ráolvasással, rckclc

a liosszak móllf') i

s

l

l

van az a

inog

ho

1

o g

i

s c

kiirtására

li

L

o s

o

.\

húbánalol

ló

kí-pi'-hcn

mini

ollón,

i.

f};").

nom ogyszor ««!,')'

a

i'ízó

ol

;

n

feje'

;

s

v a

l'ojlogoLlo,

az

imóid

1

t

á

s

TiiiidiMiK-k

i

vallásban

m

lA

s o b b

i

s

í

bogy a magyar közmondás omlíloll

pogány nézol egy ncvozolcs

i's

Ml.

1.

liulantlók

ki'-p/A'lví'n.

o

Sigonunii. r

o u

d v a 1

i

szr

(•

i

l)o

:

a

a szokásos

használá

módol

vagyis ugyanazt a

láma

u n k k

c o n.

világnézol, liogy az onilMMisógcl órl

rossz

mongol

a

i

tíireks/.ik.

(anílványait a Gonoszoktól; vala-

inog

inóg e liolyon, liogy Harna Forilinánd

( n

de

jutottak,

mert akiket a szép-

ulán,

csapások, mini a járványok, ))elegsógok rossz Tiindórcknok szuoiiii

pap-

mongol Sijíemuni azonos a mi mondánk Krisztus l'runk-

mindkett

jával,

elszeretve,

szigetre rándult,

asszonyok és leányok meghódítottak, a vízbe

A

gonosz szel-

a

lóba költözött, amelynek sörényébe és farkába

kapaszkodtak a tanítványok csak azok, akik

a melyiken a Sige-

nkben

a

ügyüknek megnyerhessék. Sigemuni erre a jait megtérítette és

ugyanannyi szeretni

és

szigetre,

t'(>loiMlU(''sro

a k

n y o

pog

á n y

7.)

már

i

^búsuljoti

a

ló,

elég

szokásos ráolvasás lörodóko. vagyis az

ósi

sokai

bizonyíló

l(')rod('ko,

:

ogy daiab

iiiyllios.

!

\

Világunk alakulásai nyelvhagyoinányunkbtan.

Mindkettvel a diabolusok inesolkednek ják,

Sigemunit az

:

állal bánt-

Urunkat hogy

hogy tanítványait csábítgatják, Krisztus

bosszantották ? nincs megmondva, annyit említ

hogy incselkedtek

;U

csak

mivel

töredékünk,

Mind hagyományunkban, mind a mongol-

vele.

ban meg van említve, hogy a diabolusok

szerfelett elszaporodtak,

a mongoloknál a megtérítend szigeten, nálunk, hogy hol ? hallgatva. Sigemuni,

Urunk

lóvá változik. Krisztus

nem

ezt

meg már a kereszmondában eredetileg hagyományunkat

változásról, lóban való megjelenésrl volt szó,

a szerint alakitoltuk, hogy

éppen ellenkezleg

meg

téríti

van

teheti

tényies gondolkozású népünknél, de mert a is

el

hogy tanítványait kiszabadíthassa a szigetrl,

diabolust

a

változtattuk

mint a mongolok. Sigemuni

lettük,

totta a diabolusokat, de

nem

lovakká teremtette ket.

A

hogy Krisztus Urunk

:

képében,

ló

ló

képében

tlök a gonoszt, errl

tanítványait, illetleg távolítja el

töredékünkben csak annyi van

tehát

lóvá,

hanem

is

eltávolí-

hogy

azáltal,

módja Mikor

másik

diabolus lóvá tételének

hagyományainkban az Ördögnek az ekéhez való vágása. ^j az Ur-hten Ádámot a payacUcsomha beröndölfe, ott mindönt eladott neki. hogy

vOt.

a hogif akar,

élhet,

ü

az

csak

szavát

ü parancsol. Szántott az eke magátiil, még akko

a hogij

Odamijnt az Ördög, hogij hát az

Istenét, azé'' csak szánt

higíjgije

Hitt

eke.

neki

az

tárcsa,

né

szavát,

ii

(Ádám)

oszt'

nem

ló

az

az eke

Akkor elmönt Ádám az Istenhön, mon'ta neki: Uram., Teremtöm, az eke nem szánt továh'' Ara a szóra asz'onta (az

mögál't.

!

Ur-lsten

hát mié'

hotij

:)

ott

áV az eke

az

ekéluJn

Akkö monta AztVa

a

iszlám

éles

Ur-lsten

húzza

nyomai

urg szerepet játszva,

számot az

ad

ekét,

akarja tovább 1)

oszt

-)

Weil

!

oda

(Egyházas- Kér.)

látszanak.

Az iszlámban Ádámot

tanítja

beliile

húzza

Fog' he most ászt,

mégy,

odamönt,

úyy, hogy ló ltt

ekét.

szántani

:

aki oszf

minygyá. az

ekét

Adatunkon az Gábriel jószágot,

demiszer-

Ádám szántogat, a jószág hségesen Ádám nem vétkezik, de azután megáll, nem vonni, mire Ádám ütni kezdi a jószágot^). Ez a

húzza

Egyik változalban

két ló ltt

ekéhön

neki.

míg

ekéhez és két

az

:)

az

Ha Ádám

a Sátánnak ?

Ördögöt

az

{az

ló

vágd

mellett,

vákta

hitté'

belle

ló lesz beliile.

Ádám :

Az

liclyolt

[Egyházas- Kér.

eiiililetl

luííve

íO.

Szent Péter vágja az

örtíogöt szent Pét'ór

(a~.

eke)

ürdögüt az

görömiö/'/iön vákta

-

)

32

L;ijos.

l\;iliii;iiiy

lúma vallási'i mongol hagyomány Az iszlámból megvan, hogy a demiurg szán-

hiedelem van egybekevervo a

magyar

változatával.

és megüti a jószágot,

tanítja az embert,

tani

Ördögöt, a demiurgot,^)

láma

a

mert eme adatunkban Krisztus

—

demiurg Ördögrl

Urunkról

nálunk az

illetleg

mongol

vallású

hagyományból, szó,

hanem a

illetleg a

mi Ördö-

nincsen

megvan Sigemuninak,

günknek

ló képében való szereplése azzal a különbséggel, hogy a mi Ördögünk mondánkban diabolus szinljen van feltüntetve.

Ördöghöz vágja Ádám a kötféket eme Mikó az hfen nwgteveuitötte az embörf, ekét adott Az az eke ojan eke vut, hogy magátul i^zántott. Asz'onta nz JJe mög ne üzsd az ódalát ! Oda mén az Ördög, kéngszöríti^

Az eke mondánkban neki.

Isten

helyett az

:

:

hogg üsse mög jár-c az

!

eke?

Ádám nem Nem iigön jó de

Oda

ütötte.

jár!

az

mijnt

Ide jár

aszon'gya mindég, hogy üssem mög az eke ódalát

Annak

1)

lati,

hogy az

eiiibor

hanem fordtd

szánt, asz'ongya neki

akkó

ere,

nem

hírt

kön,

lati,

lo7<at,

nem mönt.

nem

hogy

hinni

tnlcfvc,

rfnlol)b

h'iiól

sz(')li')

s(''n<'k

a

bogy

a

l(j.

Uoveivkf

lábának

Ortlöa

Oidögbül

mongol

ltt

>

az

nem

mini

ciiyi'l).

SiL'i'imininak

\ú

szántani tanílja az cmbml.

cleniiurgnak kell neveznünk.

Igaz.

boiiy

bauem

—

az

Onlitg

nem

ló,

is

h'iüvclmcil

uv

van

—

l'ol-

IkiIoII.

iszlám Meiminii

az

iiiegjeloiu'-

vab')

ki''|)i''bi'ii

iiK-g

a~ emhör

volna

csak azi akarjuk mcujc'iVív.ni. bogy

én

kihasította a

t 'rdi'ghíi

loll

!(')

ekét,

emhör

a~

eliuönt

incgbasílása

csakngyan

a~

ho-.ok

hogv

{S-.eged Gajgonya.)

7'an.

igenyösscii^

mnf

mind a négy láhát

Akk

mlngyá.

Ordi>g,

viögfordította

A~ Vr- Isten osztán emhör.

az

Ur-Isten

mén az

.

asz'ongya az Ördög,

az

lapnn lállnk az

—

d nem

Az emhör

A'o -

Ordögliií

az

az

Hozott az Ördög ojan négy lovat,

inöntek

ezáltal az

ailalnak rs a

nem pusztán

.'

lovakkal

a

mer

lónak,

iiiinllia

mini

hir

csöndcsehhcv

a

liagyva,

kíviíl

hogy mén

tlciiiimg.

Oda mönt az

hozzá.

!

-

jldám

jó.

Or(l(')g

Asion'ta

ló.

mén

A^e»i jó

:

az

Jó

:

emhör,

szántást cröndólte, oJan

boro~da

C'rdögök -'ótak, nem lovak,

velük:

limak, osztán

köV

a

igenyös

lösz

hozzá nyúlt, az eke mógá'lt,

neköd o/an nél

hozzá

k'óliótt

akár hogy mén, ne nyújon

emlwrnek, hogy ne háncsa,

No,

!

Jii(iii(l;'iiik))an

Mikor az Vr-Isten a

:

hogy viagátul mönt, nem

ekét adott,

hogy

bebizonyítására,

a

felhozzuk a küvelkozö vállozalol

Isten

oörös

égg'

bcMnic

loval

is

Órdüg

az

ad neki.

mondánkban

ezi-rl

rossznak

van lefestve, de ez már í'ki'ppi'n a kcreszlénysi-g ludasa következlrbcn mi demiurg ()rdr)giinknek a sorsa, neki kudarczot kell vallani, mint a következ adatban, melyben az Ördög szinte szánt .Mikor az tmhört a~ Isten ;i

:

tanította s'.ánlani, az

szántani,

A sron'ta

Ördög

is

oda mönt, diskurált a:

a~ Ördög, hogy

íi

dérékáná' szántott, mökszólalt a kakas

Bordás horskora van a: Ördögnek.

I

Istennel,

kakas s~ó eltt föszánti os:t'

ott

hattá

a

ia: Ördög)

SzeLfed-Madarászló,

hogy

ii

höiiyet

a

:

is

tud

amikü a

hocskorát

is.

:

Világunk ahikulásai iiyolvliaíryoinányainkbaii.

adok én néköd a fejihön

os.zf

az ekét

FAmönt

!

asz'oyigijd,

kölöféköt

rij;/

hámha

a

ehhe

az

oszt'

(inmik

tu'tkd

fok'he,

az

mögén' csak

Ördög,

hogy ihse mög a szögéng emhör

emhijrnek

vöröii

akkó möfjiithetöd

le(/elfezí<d,

oda mönt

Isten,

a

i\)\

Ádám

az eke odalát.

az Ordöghön vákta a kütöféköt, hefokta az Ördögöt, mögiifötfe az ekét,

nem jár

aznta az eke

Ádám, aziVa mindég

A is,

kik

égn

Még

jártak. (Szeged-Királyhalom.)

az ó-kalabrai négerek els ember

mindaddig az égbe

szállni,

mig

számitanonk a 'ründérekét

kell

nem

a halandó embörökkel

párjának

az

takarót

lebög

a

társalkottak,

A Tündérek

közös

de azután lent vesztek^j. Szegeden

hefokta

ló ltt,

(Szeged-Királyhalom.)

ekét.

felsbb lények bukásához

:

Az Ördög pej

(magától.)

húzza az

ló

hasonló

sorsához esete,

nem

birtak

fel

használtak,

az els emberpár szerelmes-

is

okául. Nemcsak a ember is bírt a bün elkövetése eltt szállni Miko a paradicsomba'' vf még Adá)n még Eca, a kígyó a vízbíV szólt Écának, hogy szakajcson a tiltott fa gyilmöícsihn. Miko mán ettek, akkó az Ur-hten kar'dal kergette ki Anygyalal (öketj.

a paradicsom

kedését mesélik 'l'ündérek,

Az

hanem

az

eltt az embernek

birt többet szállni.

elvesztésének

szárnya

hogy

azután

víjt,

vetkzött,

nem

(Magyar-Kanizsa.) Iszlám maradvány Évának a

kígyótól való elcsábítása, szinte ilyen, hogy a kígyó a vízbl szól Évá-

nak, az i-szlám tudja, hogy a kígyó a csábítás eltt a paradicsom

Kauthar folyójának a partján lakozék, mit mi

elfelejtve,

ma

oda

magyarázunk, hogy a kígyó a vízbl beszélt Évával. Iszlám marad-

vány a tiltott fa gyümölcsének a leszakítása és a paradicsomból való kizés is. 2) Nem vezethet azonban vi.ssza az iszlámra az a kijelentés, hogy az emberek a bnbeesés eltt szállni tudtak. Ez már inkább hasonlít a vogul

monda ama

hogy a Numi Tarom leeresztette lebegett

:

helyéhez, hol és

férj

n az

el

van mondva,

ég és tenger között

azonos pedig a buddhisták hiedelmökkel,

kik szerint az

ember elváltozott Tengri. tehát elbb repült. Kezdetben szerintök az emberek nem lábukon jártak, hanem repdestek. Míg pusztán a tiszta Ssamádhi eledellel éltek, le-föl repülhettek, de a mint a földi

vajból

leestek

ettek,

Majd késbben

ij

Ausland

1S59.

2i

Wcil

L

IJ

a

földre,

oda

egy kíváncsi lény Ssalu

i

lj

1.

o

i'VÍ'.

nd.

volt

nev

szálló képességök.

ételre talált,

11H2. d.

M

u s

1

111

ii

n n

e r 22. 2S.

rizsre,

M

Káliiiány Lnjos.

S't

a mikor ebbl

mit

evett,

többiek

a

elbb

követtek,

is

élvezett

eledelök eltnt. Annyi rizs termett a számukra, a mennyire szük-

ségük volt

nem

ezután

szedett,

egy

egyszer azonlnin

;

a

termett

más napra

balgatag

valót

is

többé úgy, mint az eltt.

rizs

E buddha hiedelem elejét az imént közlöttük, az utolját, mely az ember telhetetlenségét mutatja be, a következ adatban találjuk meg Mikó h-iKzte az hten a paradicsonihid Ádámot, mökparancsoUa nélii, Iwí/i/ vére veri fék ivei keresse a Mnijerit. Kapát adott :

néki. ho(jii kapájja körül

macjátj de ki né tépjön (a korhol),

a hogy' áV az ölég lösz neki esztendn

Oléy

át.

csak

ot, mert akkor

is

termitek min most, Jumem végig kalász vt az De hogy Ádám áVhatatlan vt, hoszszd kapa nyelet csinált, hogy továb'' érjön. Ászt is elnészte az Ur-Isten neki, hanem osz'^tán másik esztendbe még többet akart, kilépt t (a körbl.) Mikor kilépött, kapált, oda lépött az Ur- Isten No hát Ádám, nem vagy heteloe a'val a mit atlam ; a maradékod sé tejjön be soha ! Aznta a háza nem teröm anynyit, mind az eltt termött, most mán vetheti az embör az egész f'def, húszhat, vonyJiat mind a ló, mék se ölég. (Szöreg.j^) Magyar-Kanizsán már az Ördög birja reá Ádámot, hogy

nem

ijen kalászok

egész

szál.

,

:

mennyit

többet vessen egy barázdánál,

nem

mire a szalma csak reá

hogy még

ménye, hogy ilyen I

(i

i

M

('

s

('

í;

o n g o

li

S a

l'allas

'

il

i

(•

li

1

I

i

(I

többet

III

n

<í

n

o

V

ü

I

III

s

r

(•

n

u

1

li

s

i

I)

n g

(j

lürökök

számán vallása

lsl<'nni''l

oinelkodni. olvesztcllo szálló

n

f

II

I

h u -)

III

und

s c

i

VálÍDzaláliaii

Négön nagy

bir.a

s/.ciinl

n

K

ii

1

1

is

I

('

kalászt föliiríí',

möliket attam, m-

a

hogy

is

:

kutyák,

A^o,

elégögy^

c r

li

n

X

a

27.

II.

loniílolla

c

embertl,

;i

kíivetkcz-

ma r

ii

c

i

láthaií).

is

li

l

c

n

ü b

••

r

Sclianang SclioIziMi

:

Scliiniill

7

f)

de

rcpiiiiii.

(Hadlofí

Iclu'lsi'giH.

hogy

nem

inikónt

teli

la|).

rcl.jí^iili

Das

A

akart

.'^(•liaiiia-

úsi,

macskák

soka

!

szár

Ax se'

Ámlászs.~al,

a

hnzál

:

akkö tuég a-

Isten tnögmutatta az etnbörnek,

ttröm

töb'

búsa'

;

de az embör

úgy osz'tán Szent Pétór fokta mög a számára hagygya mög az Isten. Akkö

elégödetlen

Ugy

iiicg

ki'V('sl)ljílcli(>

a

vöt

szántani.

embör, látom,

mög

<•

I

az emlun-

elégödött m'óg. a kalászt ledörgölte ríila,

nwn'ta az Atya Isten

f

11.

hogy m'óddig ássa, mert ha ttmib' (lcjjei)bi

nem

s c

i

az

leli

u s H.)

iiicgliidjnk.

földel),

r

a

linloll

termés vöt, egész lejig

emb'órnek ásni köllött (a

o ]i

l

az

neki,

hanem

azeltt,

milyen

termett, a

k e r s c

I

minek

ve.ssen,

kis kalászt

s c h

mint

még ekkor sem nyughatott

Az Ördög

félig.

vette,

meghagyott

Isten

termett végig szemet,

is

-'agy,

nem

ölég

van, akar möiiviivi

embörnek' mindég többet kéván. (Magyar-Szonl-Miliály.l

a-a

íöifVí've

f'd, a van az

-;;

Vilújíuiik alakulásai

A

mongolok

vallású

biuldlia

nyelvhagyományainkban.

mondájukként

Hó

az engedelmet

kíWetkeztében rizsben, mi búzában szenvedtünk kárt, mivel

lenség

náluk a

nálunk a búza a legbecsesebb termény.

rizs,

Más adataink a búza kevesbbedésének okául a a

illetleg Krií^ztuü

az

a

Urtinlc

éggggiket

sütött.

másikat

hetötte,

hü

j(h't.

hozzák

bánást

/nizafennésök

a gijer^ök

kis yi/eröke,

c(j(/

mög éppen

ciíizszoni/

méltatlan

való

f\l(J)i,

aszszonnak^)

i'fjy

üf)t

lángossal

Nem

bírt

lángossal (tisztította

mind a

áHott,

fölkapta a forgó

is

macska

a

monHa

Akkor

totta.

a gyer^ök

hanem míg

Ur- Isten!

O-Szent-Ivánon

búza

Szegeden

hagygyon

vinni),

(az

Királyhalom

a ki

mink

könyörög

azt hiszik,

hogy

szz Marija

ságos

kalászt,

l'r-Jsten,

ahhtil élünk

házán Mária is

marék

(a

félu

(o!fa liiPg) azcr' az

mind

!

ászt a részt öszszük

A

Szent-Máiion.) i

e

di'kol

K

o

s

r

a

n

ii

h

mondják,

azt

Fétör

oszt'

macskák számára

fel akarta a

búzát Jiúzni

maradt,

hasonlóképpen Ságújfalun

iné/fokfa,

hogy d kutyák számára

oszt a'val

letálálí

ók'ót

születit.

a lángossa

(liszíí-

nagyon mökharaguJott, asz^onta hogy nem hagy som-

máma.

a~.

ü ktityája mög vtacskája

Azeltt végig

kalász

részire

hagy-

vöt a gabona. (Magvar-

(^Giinim K n cl o r u n d H a u s m á r c li e n a tyúkok keilvécit hagyja meg a búzából a inaravolt búzával.

nóiiictben

i

:

r ej Isten

szál- tele

és

Félegy-

i

az Isten félhúsztá á házát, á Boldok-

(a kalászljíili, yüíJr^Vi könyörgött, hogy

tiiit

D

L'r Isten

vál-

leirt

Egyik vúUuzatábau leányról van szó: Az öreg Ián gyér

')

mii

a

méltatlanul,

hanni

se'

mi a kutyáknak

Ecczör sütött kinycret a gyer'öke mög (piiízkos volt)

gyon

tájékán

hogy a kutyák,

szent Fijának,

„jwíVí'O/-

bánik

lángossal

hogy: Az Lr- Isten nem akart sé'mönnyit égy'

mög.

érjétök

a minek a következménye, hogy szem három kalászt hozott, ma

kalászszal,

terem.

csak egyet

a

A'val

—

(Szöreg.)

nem

minden

azeltt"

mökkajmtt

Ur-Isten úgy

a macska ntánna kapott, viszszarán-

szél,

asszony

búza

a

Mit kap-

volt.^)

megJj Az

tie

sirástn

Akkor az l'r- Isten mögátkoszta nem hagy neki, hanem csak égy' kalászt

az

viszszarántott.

az

tozatban

höcsöhe'.

rakta

repcze.

a gyer'ököt, aszssont, hogy oszt

lidticm

házát^ hogy liárom újnyi szélös kalásza vt, ojan sar-

tereintötte a

jailékkal

a

a

Kiszakajtotta, a lángost,

kivötte.

Mil.-or

:

járfdl,-,

sírt

maranni, fö'kajjfa a gger'ököt, a gger'ök (piszkos jon hamarjába,

kalász.szal. fel

-)

Paskansi lapsen

'i

Pyhki (lapsen perseen puhtaaksii pannukakulla,.

allé.

3*

Lajos.

Ki'iliiiány

:í()

a keveset)

fazt

terem már

nwf^, a mennyit Mária megfogott,

hagi/f/i/á

csak

lioloti

rajta,

végig

a/celöll

annyi

búza

a

kalász volt

szára.

minden

hogy

búza

már csak

egyet terem és

szem

:

volt

szár H kalászt

nem mondja, hogy

hozza

iszlám

hogy

l'el,M

ma

hozott,

azonban

búza kalász végig

a

ezért az iszlám idevágó adatával kell

Az

nunk.

azt adja tud-

közül az o-szent-iváni

változataink

Felsorolt

tunkra,

összehasonlíta-

reávette Évát a búza

Iblis

kalászából való szakajtásra. Mieltt Kva elkíivette a bnt, fa volt

a búza, a paradicsom legszebb

Törzsöke

fája.

olyan

az arany, ágai az ezüsthöz, levelei a smaraghoz lóak.

5

Minden ágon

mag

min

volt, fehér

szín kalász

rubin

7,

minden kalászon

hajtott,

a hó, édes mint a méz, kellemetes

milyen a pézsma és trucz tojás nagyságú. ték az ó-szent-ivániak, csak

búza szár több kalászt

illatú,

a leírást elfelejtet-

V./A

hogy minden

tartottak meg,

annyit

Mondánk más

hozott.

mint

volt.

valának hason-

az asszony

részét,

egybe, »Az asszony Isten átka« nev hagyományukkal. Az s-

cselekedetét a votják változattal vetjük

bne

az

és

asszony a piszkos gyermek pelenkát

lebeg égre dobta

magasságra

ettl fogva az ég végtelen szár

—

elbb

mely

kalászszal

tövétl

a

a föld munkálása

s

hegyén termeszt egy

igen alacsonyan

hajdani

a

holott az égen az isten jár-kel vala,

szárítani,

a

emelkedett

meg

tetejéig

kis silány kalászt,

ezt

rakva dús

volt

— immár

termett

nélkül

gabona

a

s

csak a

nehéz munka

c.sak

is

mellett.-)

A

—

zük de

nem

az sasszony a búzát,

A

kítani.

meg,

dan

—

miszerint

votják

melyet a

az

a

elüt

a

—

korban

ezennel

végett

meséli

az

1)

Weil

IJibliscIio

A

a

111

-j;

y.

I^cifcndcn

Imi.

.\

L

a d

Miiscliniinncr

di'ii'

iii

i

a

a

valá-

seni

átalataláltuk

közlünk:

akvapini

volt

abban

oka

eddig

alkalmazva

földmíveléshez

monda

votják

ennek

magyartól,

szerencsénkre

Nyankupoíí, vagyis az ég oly közel

'-)

a

meg-

lesz

lst(>n

i.-<

Hogy

eredeti alakjában a négereknél

(i.sszehasonlitás

boldog

oll

által

elvéve.

a voijákok

mondát

mi

eget,

termése

mondájokat

képesek

nak

dús

még több ízben idézhasonló módon szeiuiyezi be

luionklicz

vonásban

említett

keresend,

a

hanem

bántva és a búza az

— kiknek hagyományait

votjákoknál

néjzer

frildJKiz,

Haj-

monda

hogy ha

2(>.

Krlc^ílujc

NIX.

('vl.

I7li.

M

alakulásai nyolvliagyoiiiányairikbaii.

Viláui'iik

Nyankupon-ot megbökto botjával es

valaki halat akart enni, csak

bven.

hullott a hal

Emelkedjél feljebb

:

sem

ezzel

Fel

Nyankupon,

I

háromszor

meg,

elégedett I

asszony, a

oly

most már törhette volna

feljebb emelkedett és

emelkedjék

azonban

Került

mikor

ki

törjének nem lévén elegend helye, azt mondta

rulu-t (ételt) tört,

Nyanku])on-nak

i57

nak neki, még sem

hogy

elmondta,

is

ég

fufuját bátran, de

emelkedett annyira, hogy most

is

az

vagyis

már

feljebb

kiálthat-

hallja.

n

bántja meg az eget, mondában melybl nem búza hull, a mint nem is hullhat, hanem hal. Ez a hiedelem, hogy a hal hajdan az égbl származott, vagyis a halat nem teremte a földbl deiniurg, hanem az égbl hozta, meg van a voguloknál is. mi halász néphez ill gondolat^). A mi eltte legkedvesebb, az nem földbl, de az égbl való. Ha a vot-

mint

is,

Itt

votják

a

mondát mondájában bizonyára a

ják nép mikor e

A

megismerte,

földmíveléssel

égbl

biiza az

foglalkozik,

ered.

még, hogy a széke, sása és a A húzáha' van két jel. ment keresztül Mikor Krisztuü Urunk niönt át a vízön, fnncVt eV lovat és ész' Urunk asz'on'ta szamarat, a ló legelt a húzán. miko Krisztus Várja', majd elsz' nekif ho(jy vigye át a vizön, a ló asz'onta megemlíthetjük

búzáról

külseje

változáson

is,

:

:

Jólakok

No,

!

még

ögijél is,

Mikor a háza ló,

pott,

jel

mon'ta

akko

dombon

is

kitelfj

ögg' szakajtás vitte át,

i'igg

Urunk

Krisztus

A

!

másik

jel

a

látni a

mögátkoszta.

hun elharapta

a

hun

a'

mög a nádba

a

Áldott

lögyél

búzának a

székibe'

:

elharapta.

ló

haraszemét

te,

az a

van,

van benne, mikor Krisztus Urunk elváltosztatta a búzát, mert

az aszszong ászt a tisztátalanságot tította

vele)

fel

mind kalász

1)

ISáií.

sc

h

Peleriiiann r

An

s

t

M a

1

i

1

t

t

e

i

ü b e

1

közöljük

vöt

és

képe rajta,

u n g e n a u r

w

i

c

li

t

i

A húzán eme hiedelmet múta a Veronika kend:

n s

s J

g e

n

évf. 465. -1

tisz-

vt. (Magyar-Szent-Márton).

azúta van Krisztus Urunk

i

(hogy a gyermekét

tötte,

akko ltt neki a székje fehér, aseltt kék

;

Külsejére vonatkozólag

p h

Aval

is !

mög lhet

szenfölés ideje van,

mindön sáson van Akkor osz'tán a szamár

a

utolsó perczödbe

Hunlalvy lleguly hagyuinányai

l.

177.

t

us

e u o

P er Er fo

l

li

e

r s c

s'

ge o

r a-

h u n g e n

•

'S

l.ajos.

Kiiliiiiiiiy

liinT/c

/"///('

farcsáfok,

búzán), (izf

Krisztus

búzán

a

emberi

a

pogány

mindez

tésre

(értsd a

Hogy

(Szöreg).

fa/iosni.

nem

-

képét

hogy

seink

búzave-

a

búzán kezdetben,

a

Urunk foglalta el. A búza kevesba mongol buddha vallás hagyo-

mányával egyez töredékünkben az ember elégedetlensége az találkozóban

úgy az egyik,

mint a másik a paradicsomon kivül

méltó

hagyományaiban

Szeged népe járó

van,

a palócz

vlzözönrl

n, mely

töredékben

közben-

jelenséggel a

Ekként

találkozunk.

is

N

n

tehát

továbbá, hogy

közvetít,

féríi

hagyományunkban

közlött

történt,

mini az iszlámban.

la.

változatokban

rendesen

kun

és

tiltoll

magyar

a

ok,

való méltatlan bánás és

búzával

a

búzafa volt seink eltt a

F'igyelemre

az

Bizonyára valamely

embereket

;iz

a votjákokéval

nem a

e

a búzán

látták

szorul.

talán

szemlélték

láttuk,

képét

Krisztus

helyét azután Krisztus

bedésél illetleg

U

:

tanító demiurgél')

kinek

szíreiökhe

öt'öl./il

mondta és hogy nem Krisztus idejétl alak, hanem már eliibb is rajta volt

l)izonyilásra

lény

lélsübb

Inxji/

könijerö fkön

a.

kinyi'rre

továbbá hogy eredetileg nem emberek,

nion'/u.

l<é|ieiiUíl)

(;i

szalnui

lU'in

nem

szavakat

van

AlíiOr as:f

iiiiii/ii/.

iiiöi/liur/i/oin

demiurgról is szólanunk kell. demiurgként a magyar hagyományokban közönségesen Szz Mária (lloldogasszony) szerepel. Az oly vallásokban, mint a gnosztikusoké is, hol Isten

nem

anyaggal

búza

érintkezik,

kormányzását

de a világ

termésének

bvebben

demiurg végzi nem pusz'án a teremtést,

A

is.

világ

megállapításában

kormányzásában

már

Máriával

szólunk róla ezennel. Mái'iál

és pedig a

foglalkoztunk, tanítása

kereszténység

a

alapján semmiképen .sem lehet összehozni a paradicsomban történt hozatallal s

ítélet

Mikor a ')

k(''pél

;i

olcdcliil a

II

s

várnirgyi'lx'il

l}ors('>(l

Imzára,

liogy

I.

lakosaiiól

kisdod Jézust

óvf. 173.)

larlja.

li;ii;yi)iii;iuy

!•" I

ill

h n o

1

o g

szerint mégis

1sI(M1

;izi'i'l

a

rclisinorji'k i

s c so

olvassuk, hogy

M

i

I

t

:

Szz

Boldokságos

szimíiiI

az (Mulicick kiMiiiycn

Ugyan

n.

iiyoiulii

iiiindonnapi o

i

I

un

<j:

(^

n

vannak, kik Kriszlus

mii

a mini

halkarjáii a

(Hinan magyaráznak, lingy t'iszlus

Urunk Mária

liogy

a

l)úzán

Mária

van,

asszonynak a búzával 'aló mi'dlallan l)ánás ulán is kogyes kutyák rs macskák számára, akkor i'inli'kiil odalollo a

volt l)úzát liagyni a kt'jx'-l.

ki>/.l('ill

nuxj hjoát,

a húzán. vannak, kik iMáiiáól. Nagy-Sz('nl-Mikl(')s ni-inol

liallolUik,

künyürgi'St'ro az

láliialó

!,uy

emberem

palócz eredetíí

Ádámot

növt'nyl (llorniianii

Ift-fMnlcll

llní!arn

arczképi'l szcmU-lik

ajkú

egyik

mökcsalfa

kit/i/ó

!

)

Vilámink

iiiö(/('(fli(}>izf(i

fidnek

sbb

II

li'iijij

1,'iifi/ó/,

jHiníf

nyi'lvliimyományainkban.

;il;ikul;'is;ii

iHÖni/ni/DH,

Hl'

úgymint angyalai,

lényei,

ini'iszxzon

liiiHt'ui.

A

(Magyar-Szent-Mártonj.

(Ujije.

Hí)

Istentl nyerik

szentjei

r.s

kereszténység

ic

(el-

erejöket

valamely csodálatos dolog véghezvitelére, hagyományainkban Mária minilen

változtat és megvetésre

méltókká

senkise' tudott

szép fonalat

a pók asz'onta, hogy ü

még

önerejébl

nélkül^

segítség

az

sorsán

állatok

ket, így a pókot mint a Boldokságoii

teszi

fonni,

is

Ojan

:

Szz;

fony niög sokkal igönyössehhet Oszf font a pók is, fölakasztotta a fonyásáva magát asz'on'ta a Boldokságos Szznek, hogy akaszsza fö a Boldokságos Szz is szöbhet

^

magát

!

Akko

nion'ta a Boldokságoz

a fonyásodra akkor

is,

pók mindég a fonyásán fölakasztva dokságos szép

Szz

Szz

!

hogy

Marija,

Mög

Akaszd

te

Ott

van

ászt

vallás a világ

nem

is

fö' magad''

azuta a

a

mon'ta

is

Bol-

möny-

lögyön, mint

átkozott

nyön, mint földön, a ki a pókot agyon

A mongol buddha

:

nem akarod!

ha

(Szöreg).

üti.

végérl szólva,

tanítja, hogy gyermek reggel már a tz körül bir szaladgálni.') Ily képessége a gyermeknek nálunk kezdetben volt^) A gyerök azeltt mikd mögszületött, minygyá' mönt mint a párás

akkor az

á'lat

ha

;

éjjel

született

elesött,

fötápászkodott, mönt. Ecczör

hogy a gyer'öke

látta,

asz'monta

:

mán

mos"

el

akar

Ha nem j vf

továb'

mán

mégis mikd

oszt'

Azüta

is !

viseld

a gyérük-

járni keszd,

csak

(Egyházas-Kér).

elesik.

Fentebb említett palóezom Isten helyett egyik változatban a gyermek sorsát

el

aszszony mikd

úgy, a hogy' én feremtöttem,

gonygyát esztendejig, vagy

nek gonygyát köV viselni

égy''

utánna kapott, az Isten oszHán

esni,

mökszülette kapott,

az

Szent

ü

:

Mik

Máriával

Fiját, a kis Jésiis járt

azüta nem járnak minygyá

végezteti

Szz

a Boldokságos

a gyerökök.

éccsör

;

utánna

Akko mondta a

Boldokságos Szz, hogy mind'ón anya killógyon az

magzatytyá-

hanem