Magyar Szozatok - Adatok az orszagos Vedegylethez (1847), University of Library (Utolso oldal sokakn by Magyar Tortenelem

Magyar

szózatok.

Voigt H.

€i.

betivel,

HAMBURGBAN. 1847.

\>,

W/0

Tartalom Adatok az orsz. védegylethez

old.

A magyar coDservativ párt

„

880

Népképviselet

„

865

Adatok

orszĂĄg^os vĂŠdegylethez^

1844

october 6*"

évi

Pozsonyban

tartatott

K. K. és R. R. teremében a Magyar or-

Védegylet els (alkotó) közgyGróf Batthyány Kázmér elnöklete alatt ; számos részvev hazafi s díszes hölgykoszorú jelenlétében. szágos lése

meg

elnök

következ

beszéddel

nyitá

gylést: Tisztelt hazámfiai!

Nem hazának bele,

hiszem,

hogy legyen

valaki,

földje szült s napja nevelt,

midn

terembe

lépett,

kit

kinek ke-

nem mondom

örömmel ne telt volna el, mert öröm ez alkalommal talán helyén kivüh s id eltti volna még, de kinek szive most e mai gylést megnyitó szempillanatban,

reménnyel ne dobogna

remeg

várakoz

issal és

fel.

Ha pedig lenne e teremben ollyan, ahhoz nem szóUok. De egy sincs azok közt, kikhez szavaim intézve vannak, ki

honunk

állását ne ismerné,

azt fájdalmasan

kivei

mások

lább tással .

ne érezte,

s ez

állapotból

gödni vagy maga ne törekedett vagy lega-

figyelmez

törekvéseit

efféle

ne kisérte volna,

nyekkel ázott kenyeret ne

ette

mikint hiába minden

tapasztala,

mindeddig hazánk czimere

pie-

keserség kön-

fölött

volna,

midn

törekvés,

és

borong azon

,,átok-suly melly alatt

annyi ész, és

oUy

szent akarat

Hiába sorvadoztanak.

Nem ijelyen

akarok én keserii lenni,

nem

azt, mit

feladatom, sem

bvebben

mindenki tud, mindenki

vádlani

fejtegetni

Jelen

érez.

nem egyéb, mint arra röviden visszaemlékeztetni, a kárpitot a képrl föllebbenteni,

feladatom

annak néhány világos de vajmi számú homályos szineit! de egyszersmind, mi nekem kell nyugalmat ad, vigasztaló feladatom az is, hogy néhány világsugárokat ejtsek annak árnyékai közé.

és leleplezni

sokkal nagyobb

Tisztelt

hazánkfia

Gyülekezet!

hatalmas

mióta

szózata

egyik

felidézte

lelkes

köztünk

az associatio szellemét, részint tulajdon vezérlete,

részint

nyomát követ érdemes hazánkfiai által számos egyesület táma-

pártfogó részvéte dott.

Ezek felszámitásával,

és felölöki térje-

delmesb eladással nem akarom untatni telt

hallgatóimat

nem

tisz-

akarom magasztaló

dicsbeszéddel constatirozni azok roppant hatását, s

hizelgö tömjénezéssel pirt idézni azon

férfiak arczaira,

dics

kiknek köszönhet azok sikere.

Azon korholók csoportjához sem fogok lakozni

kik

szünet

azt

nélkiíl

csat-

lármázzák

s iobbantgatják szemeinkre, hogy Magyar csak theoriákkal bibelodvén, nem

fiileinkbe,

akar a

cselekvés

eredménydus

mert azt hiszem, hogy e

noha is,

—

téren

talán

bolyongva

tért

bizonytalan

járja,

léptekkel

st megvagyok gyzdve, hogy forgunk különösen

biráló fedd,

ott,

azon

hol az avatatlan

és vádol és korhol,

hogy elméle-

teskedé^ben, üres theoriákban veszünk

len

lépni,

terére

már régóta

el.

De kifogom bátran mondani egy igénytegondolatomat, mint férfihez illik. Ne \egye

azt senki rósz néven,

vagy csekélyléseül azok-

nak, mik eddig törtöntek.

nem

Szándékom nem

ez,

nagy,

szándé

kom csupán csekély tehetségemhez tlem kitelhetleg megmutatni, hogy

képest

merészletem

lehet

illy

miért

hazánkban már fenálló minden egyesületnek, mind azon társulatnak, melly akár magány vállalattal, akár közügyek ehntézésével foglala

kodik,

st magának

a legfelsbb törvényhozó

e minden ezekben résztvev és hazája egyénnek kezet kell a most létesitendö Egyesülettel fognia, annak testnek, s

javát szivén hordozó bármi

czéjjával összeolvadnia, vele szövetségben

mun-

kálkodnia, kifejtenie, virágzania, belle mint-

egy kiindulnia, kálkodni igen

hogy

is,

és miért nélküle

mun-

czélt érni, sikerhez jutni,

kifejteni s virágzani lehetetlen.

Talán sokan sajnosán érezték már velem együtt a jelenlevk közül, vér

hsi

tett,

szép

hogy annyi

ontott

annyi eltrt viszontagság, annyi

politicai

hagyomány,

annyi

szinte

lelkesedés, szabad szellem, szép eszme,

annyi

munka, st annyi

legin-

nagyszer

terv s óriás

kább ujabb idben

tett

haladás

s életbe lépett

csakugyan volt s maradt mindig egy bizonyos csorba, egy a Magyarnak minden vállalatán rajta csügg hiány, melly a üdvös intézet mellett

legszebb

legjobban ápolt ültetések közé sem

hagyott senkit érzettel lépni, felvirulni

átvarázsolni

buzdit

azon

megnyugtató

mi gyönyören fognak azok majd mi báj a

és élvtelt

puszta

földet,

vidékké fogják

—

látván,

mennyit elhervaszt és homok alá temet soraikból

volt,

eltt a

kinek

samum

fülében

átkos

gyakran

fuvallata:

nem

mintegy

azon

aggodalom ne susoglott volna, hogy homokos

a fóld, mellybe reményeinket ültetk,

meg

nincs

hogy

a telekben azon öszszekötö vegytani

mellyet szétfújni

alkatrész,

még

a legdühösb

viharnak sem legyen ereje. Tisztelt hazafiak! a jelen egyesületben, an-

nak alapjában kötszer,

tani elleni víz,

vezéreszméjében

van a

>ian ez a

samum mérges

antidotum, van a sugár, melly melegíti,

melly nedvesiti, táp, melly újra

az eltörpült ültetéseket,

ebben van,

jöv

mi a

vegy-

lehellete

tani s

mi azon nagyságot,

föléleszti

söt teremt ujakat is;

emiitett hiányt kipótolja, diszt,

virágzást biztosí-

minden kétségen tulemelni képes.

Igen

hoszasá kellene lennem,

•

ha a mai

nap sikerétl várható minden üdvös eredményt, minden nagy következményt elsorolni akarnám. S ki van köztünk, ki els tekintetre által ne látná, hogy ez egyesület minél nagyobb kiterjedésétl fusS'> hazánk anyagi jólléte, s csak annak védszárnyai alatt emelkedhetik diszre s

erre

az ipar, kereskedés, mezei gazdaság,

hogy mig más a nemzeti gazdagság ama kutförrásainak felnyitását czélzó egyesületek, ha-

zánk lakosai csak egyes osztályának érdekeit mozdítják osztályokat gyenlíti

el: a jelen egyesület mind egyenlen érdekh. Ez tehát osztályok,

nemzetiségek,

ezen kie-

vallások

8 közti ktílönbségeket és súrlódásokat,

ugyan azon érdek

összeköti

törekvésben a

utáni

földes

ura| s a jobbágyot, a mágnást s a nemes-embert, a polgárt s a földmivelöt, a Magyart

a Szlávot

mind ezeket ugyan azon hazának polgáraivá, melly hazában igaz egyenlség fog uralkodni, az t. i. melly egy közös nagy czél s e^y nagyszer érdek a németet és az Oláht,

felé

egyesiti

versenyezés hasonló képességében

lybül számi'izve a szerencse javaival

vagy kevésbé boszus

kaján

ellátott

áll,

mel-

bvebben

osztályok közti féltékeny,

vetélkedés.

mezejét

nyitja fel az elme-surlódásnak, és á közéletnek,

öneróveü teremtésnek, önigazgatásnak uj iskoBölcsje tehát azon szellemnek, mellyláját.

nek ihletése alatt más nemzetek túlnyomó nagyságra vivták fel magokat, s melly egyedül ruházhat a nemzetekre állandó fényt, nagyságot s hatalmat, mert magában a Nemzetben gyökerezik.

De még mind

nem azon fóeszme,

azon mélyeb gondolat, azon szellemibb hatás, azon mindenható szesz, mellyre én vonatkozni akartam, mellytöl mindent, melly nélki'il semmit sem lehet várni. Tisztelt hazafiak!

Spártának

látolt vala, földe kietlen, s

kertilele kor-

meddi) és terméketlen,

a spártai polgár egyszerre lemondván az élet

minden édesb gyönyörérl s magának a tudomány és mvészetnek azon mennyei élveirl, raellyeknek legillatosb zamatját szivták szomárán tai

mellyeket

szédai, lett

polgár,

ki'ilözést,

mondom, a

megvetését

törvényül.

S hazájának puszta

hiven

bérczeihez

szkodván,

az önmegtagadást, a nél-

kényelmek

magának örök vad

függetlensége

azoktól,

volna megvásárolni kénytelen, a spár-

raga-

elválhatlanul

erényben nevelt

hazafiúi

hsi gyakorlatban

választá

lelkével s

edzett testével vezér-szerepre

emelkedett a görög status szövetségben

;

szava

eldönt vala a gylésekben, s számra csekély de gyzhetlen hadserege meghóditotta a leghatalmasb ellenségeket. S végre egy intésétl függött volna mind azt magáévá tenni, mirl lemondani tudott, pénzt, mvészetet, élvezeteket,

ha akarta volna.

A Magyar ellátott

honban

természel

él.

százados hív iparkodása, azokat, de

nem

gény maradott

volt

és

minden kincsével

kincseket

még

kibányászni

mert élvezni akarta arra méltó.

gyönge,

tekintet,

—S

sze-

hatás és

szabadság nélkül.

Szabad legyen ez alkalommal még egyet érintenem.

hogy

Reményem

ez egyesület minél

forró

jobban

óhajtásom terjed,jen,

az,

minél

nagyobb számra nevekedjék. De még fontosb tekintet elttem, hogy ez egyesületnek sikere S ez csak akkor lehet, s foganata legyen. ha szentnek

Nagy

tartatik.

köteles

fontos

és

nehéz magára, ki polgári erény fog tle elre kiszámitni, mennyi séget

azt

vállal

követeltetni,

tekintetben

fel.

legnagyobb,

interpretatióinak

lelkiismeret

tágas mezeje nyittatik

aláirja;

sanctio, morális

mert

becsület-

érzésen alapúi, de épen azért kirekeszt minden tettleges végrehajtást, az ellenörködés bajos, a

könny. kimondom egyenesen: Adott szavát szegni itt nem csak

becsület-

ez gyávaság!

S most

kijátszás

Ezért

szeges és haza-árulás! tisztelt

gyülekezet, legyen

engedje

még egy kis békemeg hogy csekély

tréssel irántam

személyemrl

párszót mondhassak.

\zon

jeles férfiak,

életbelépése

kik a jelen

körül buzgólkodtak,

egy esi'i let

közakarattal

annak

felszóHtottak engemet,

hogy vállalnám

ideigleni elnökségét.

Milly érzések lepték

keblemet ez alkalommal, letet,

arra

át

hagyom

meg Íté-

kimagát az enyimmel hasonló helyzetbe

tudja képzelni;

de remélem

hogy

az,

ki sza-

vaimat figyelemmel hallgatta, megfogja érteni,

hogy szerénytelenség vagy

elbizottság

nem

vala

mi arra birt, hogy annak elvállalásától ne voS áldom a gondviselést és köszönakodjam.

nöm

neki életem egyik legszebb pillanatát, azt

mellyben feladatomul jutott az

teremben

számosan összegylt hazafiakat, a hallgatóság tömött sorait, a karzaton megjelent lelkes hölgy-

koszorút,

kiknek ragyogó

ugy a

szemeiben,

minden és jó, iránti vonzalmukat is olvasom, szép

Pártolják,

jelen

mint

szent czél

fölszólütani

ápolják az alakitandó Magyar

védegyesületet

Részemrl, bármelly ügyesb kezekre fogja a tisztelt egyesület annak elnökségét bizni, jövendben, mindig szilárd jóakaratommal, buzgó óhajtásommal s hol hatalmamban áll, tettleges részvéttel fogom nagy és szent czélját kisérni, támogatni, elösegiteni.

— 12

Gróf Batthyány Kázmérnak az 1845 évi november 17 ki védegyesi'ileti közgylésen tartott

megnyitó beszéde. Tisztelt Gyülekezet!

Egy

éve múlt,

hogy Pozsonyban egy rögnem csak minden hanem átalánosan, talán

tönzöttnek látszó, de valóban

gondolkozó

hazafi,

öntudatlanul,

keret vert eszme

egész nemzet

keblében gyö-

nyomán, számos

és lelkes,

többnyire a nemzet képviselinek jobb részébl

gylésében védegyleti társulattá S noha ez utóbbiak azon eszmének megtestesitésébe elször inkább csak mint magány egyének folytak be, mintsem azon álló elvbarátok

alakultunk.

hivatalos állásuknál fogva,

meg

mellyel

felruházva

országgylésen: majd jósló elgondoskodással, s azon tapintattal, mellyel

jelentek

közéletbeli

tapasztalása

által

nyert,

követi

táblának roppant többsége,

csak eg;y szó sem

merényelvén ellenmondást:

az alakult társasá-

got törvény-paizsa

nek

kijelentette,

-—

helyezetre állitotta, glalnia kellett,

alá

vévén,

s azt

millyet olly

melly uj

—

országos ügy-

ez által

olly

ügynek

s friss

méltó elfo-

vért öntvén

13 az orsszág minden ereibe,

ezeket lelkesedés,

munkásság s remény hevével töltvén, nem lehetett, hogy magát a szivet is uj élettel s egészséggel föl ne éleszsze, uj ervel s rugékonysággal meg ne edze. S ezt tevén nem ragaszrabszolgai félénkséggel a szónak kodtak ugyan anyagi magyarázatához, hanem az utasitások szellemét méltán s kellleg fogták

fel

mikor

ezt

körülményekkel öszszehasonlitván, az

a létez

országgyi'ilés akkori stádiumát, a

ügyek, különösen á kereskedés

már tárgyalt vám kérdés

meg

a jövre való reményeket s kilámind mérlegbe vetvén, egyenesen kimondták azt a nemzet nevében, mit a nemzet azóta oily jelentékesen magáévá tett. De Jgy keletkezett a „Védegyesület." mind azon meggyzdés mellett is, melly annak mindegyik alapitójának keblét töltötte — s megvallom, ersnek kellett ám lennie azon sorsát,

tásokat

meggyzdésnek,

melly tespeteg

zavaros viszo-

nyaink holt tengerében bátor volt, mint egy

Neptun szigonyával az elítélet

ellenérdek

elmind azon meggyzdés mellett nem hiszem, hogy lett volna valaki, bár

szirtéi

ellen olly rendkivUli

hullámtorlást

teremteni, de is,

hazájába

ember

is,

Nemzete ki

titkos

jellemébe

legszerelmesb

aggodalom

nélkül,

mondanám,

nem reszket

volna kanóczot azon tüz

fszeres,

kézzel

zamatos máglyáról letisztító

lángra hevülhetett, de értéktelen

csak

agot fel,

pereznyí

nyújtott

felgyújtására,

píslogásra

raelly

gyógyító

rOpke any-

lobbanthatott

hamvává éghetett le, vagy legvégs reményt is elemészt-

melly phoeníx

elalvó üsz keivel a hette,

a legutolsó nedvet

Egy

éve

telt,

kiszárazthatta.

újra öszszegyiiltünk most

hazánk fvárosában, de már nem többé csupán mint egyes elvbarátok, vagy ollyan egyesület-

nek

tagjai,

melly

évi

közgylésén magának

mködése

s talán rész-

vényeseinek kiosztandó kamatjáról,

hanem meg-

számot ad egy év jelenünk, elfogadott

alatti

mint a Nemzet köz sympathiájától

ügnyek képviseli, mint egy valóban

országossá vált intézetnek, a Nemzettl önvállalt tisztjei, meglegvésbb széleibl velünk kezet fogó s buzgón munkálkodó vidéki tagtársainknak követei, mint a Nemzet egy köz vállalatának elmozdítói, a Nemzetnek felelség*

hivataloskodásunkban megersített

jelentijnk,mint az Ország

gel tartozó olly érdekének kezeli, melly

ennek vérével összeolvadt,

már

éltével azonosult.

S ha egy pillanatot vetek viszsza mindarra, mi ezen rövid idszak alatt eralékezeterti elébe tolong, azon forrongó, pezsg, mozgalmas

15 \iszon)' tömegre

azon

hemzseg

seregekre,

mellyek közvetlenül vagy közvetve, akarva nem akarva, eiömozditólag, vagy gátlólag mköd-

mind azon öröm s bú, s aggodalom dagályos apályára, mindazon mintegy biibájosan elidézett mozgalom, terv, gondolat, vállalat hatottak, folytak

tek,

remény

csüggedés, élvezet

mellynek

tömkelegére, legkisebb

nyoma sem

még egy

volt,

eltt,

év

azon mintegy varázs-

pálczával teremtett szellemi s észbeli cselekv-

vagyunk,

ségre, mellynek jelenleg tanúi

más részrl s

feljogosítva

jövendbe,

meglev eredménytl gondolataimmal bátor

szemmel,

felbátorítva

belemeri'ilök

noha mérsékelt

iparkodom, mellyek lehetannak méhében rejtett csudái: megvallom, hogy nyelvem megakad, s tárgyam nagysága azzal ijeszt, hogy vérrel

kiszámítani

nének

illy

még

arányban haladva,

róla értekezem,

mögött, mit

De sorsát

nines

kellene.

szándékom

itt

Védegylet

fogamzása napjától kezdve a vajúdás,

születés s nevekedés vetni,

messze hátra maradok a

mondanom

minden stádiumán

vagy annak minden

részleteit

át kö-

akár mos-

akár a teendkre nézve Ezek constatirozását ügyesb kezekre

tani kifej lési fokára,

kimeríteni.

hagyom, különösen azokra, kiknek

kezelése

16 gyakran

alatt is

még

á legviszásabb körülmények

ügynek üdvére

hagyom

tárgyak

megébl

s díszére fordultak,

nekik

tapasztalatok roppant tö-

kiszedni s kideriteni

mind

azt,

mi a

fö tárgyat legjobban fölvilágositani, s a körül-

ményt teni s

legjobban megalapítani

felöle

az iránta való

lárditni,

megszi-

buzgalmat megserken-

ennek kell irányt adni képes.

'En csak az én

érénteni,

kérem,

mozgalmat akarom

átalános

gyülekezettl csak azt

tisztelt

velem

méltóztassék

együtt

azon tagadhatatlan tényekre testileg,

foghatólag

kézzel

mellyek

elttünk

állanak,

mellyeket mindenki

látott,

mellvekrlí

meggyzdésébl

hite

kevéssé vetkzhetik öntudatból,

hogy

s tapasztalt,

szintolly

ember, mint azon

hogy vannak

létezik,

hogy

mi kellemet-

gyönyört okoz neki,

a mi kelle-

érzékei, s orgánumai, leniil illet,

hallott,

maga

figyelmét

fordítani,

fáj

Hagyják csak egy perezre, hogy látcsöveiket, de bona fide s nem valamelly elha-

metes.

laványitó

prizmán

kereszti'il

néhány

fképre

irányozzam ; elször arra, mi egy év eltt majdarra, a mi most van,

volt,

ott pusztitó viharra,

melly az ahg született gyermek bölcsje köriil

borong,

egy

itt

tzzel vassal kiirtó-háboriira, melly

ártatlan és

nemes eszmét üldöz, mint haj^

17 dan Columbus

állításait s Galilei

dott igazságait, s

itt

elször kimon-

egy azoktól, kiknek az ápolás

gond kötelessége volt, bnével vádolt, s csecsemre, ott ugyanazon

korülte való atyáskodó

—

megtagadott,

születése

pnsztára kitaszított a szegénység

minden nyomoraival küzd, de

az elemek viszontagságai

a vadállatok megtá-

madásai közt mintegy ersbiil

nevel gyermekre. S most tekintsenek

arra, s

önmagát

egy

föl-

fiatal óriást

látnak, ki izmos lábaival a nemzeti rokonszenv

talapzatán

országot

áll,

hatalmas karjaival

egy végtl a másikig,

Atlás vállain hordozza egy

átöleli az

mint egy

Nemzet ipar

mun-

kásság teremtette kincseit.

Vagy hagyjunk tekintsük

meg

lágosított

czikkekkel

csak

fel

a költi színezettel, s

a mindennapi sugároktól megvi-

az ezeltt rakott, de

egy évvel

csak

külföldi

most már hon gyártott,

nem minden szükségeinket fedez selyem,

bársony,

gyapjú,

pamut,

vas

minden

másféle anyagból készített portékáival ragyogó raktárainkat,

mellyeknek

látjuk a hatvani

utczán

mintegy

ajánlkozó

kivonatát kiállításban

Tekintsük a már egész ország színén

elter-

szöv, csinozó, fest, hámoritó kisebb nagyobb uj mhelyeket, mellyek már a száz

jedt fonó,

18 a

még

sokkal nagyobb számú csak keletkezben

levk

számot

messze túlhaladják,

tekintsük

körüli sürgést s tolongást.

Tekintsük az

fekv

ott

tervek s rajzolatok

azon észbeli ikermüködésnek eredményeit, mellyeknek az iparral egyenl lépést halmazát,

kell tartani,

jöv

ipari

kifejlésnek s

találmányainak tényzit,

halmokat,

évóta

miket egy

ben forgatott,

rejtett

tekintsük azon arany-

külföld

hazánk

kebelé-

saskörmei

közül

meggazdálkodott.

Tekintsük azon velünk karöltve ható vidéki

138

mellyeknek követeit köztünk

osztályt,

üdvözleni szerencsénk van.

Tekintsük azon büszke öntudatot, melly egy év óta a Nemzetben ébredett, hogy tud nélkülözni, tud czélt érni, tudja a ségeit fedezni, s

tl függetlenné

magát

szük-

tenni.

Tekintsük azon

nem

maga

e tekintetben a külföld-

átalános

csak a Védegylet barátai

ösztönt, 'mellyel s

nem

csak a

közömbösek, de ellenségeinek nagy száma is honi gyártmány után kapkodik, s a honi ipar kifejtésében mintegy önkénytelenül tettleges részt vesz.

De nem akarom hallgatóimat kifárasztani, hanem kérdem mindegyiket, ha kétked, vona-

kodó vagy épen ellenség

mondja meg még most

volt is,

szintén, kezét szivére szorítva, tud e

tudja e most is tagadni egy iparmozgalmaink eredményét, tudja e ezt még most is hiábavalónak, csekélynek, vagy

ellenszegi'ilni,

évi

csak

ideiglenesnek

roszalni,

azon ösztönt,

gatni

tudja

állitani,

megvetni, gúnyolni,

elidézte,

azon törekvést,

tudja e most

most

vagy gyanúsít-

hinni

melly azt

vagy

álUtani,

hogy nem ez volt a valódi szándék, hogy mind ez csak ürügy elvetemedett izgatasi viszketeg, s forradalmi bün palastolása volt? Vagy még most is elhagyja magát a külföld ugy nevezett közvéleménye által rémiteni? de a külföld maga azt teszi a mit minálunk ,

roszal.

S mellyik ez á külföld, s annak közvéleménye? Németország talán s annak sajtója? de hirlapi sajtója már közmondássá vált, mi értekez egyéb hteratutagadom a német nembecsületeért Cnoha tudom, mert csökkent

pedig viszonyainkról ráját illeti:

zet

vala

tagadom,

irántunki

akár a Upcsei

sympathiája sajtó

sújtó és megveti)

átalánosan)

menydörgö,

hogy

lepiszkoló,

hangot penget publicatióit

értsük, akár azon újonnan kitalált,

talán

még

mérgesebb értekezéseket, mellyek esy bizonyos,

20 látszólog liberális szellemnek taglalják a

viszonyokat,

söt

magyar

kal

a külfölddel azt hitessék s

fris

szin alatt

megmenteni akarjuk azokat, gedjük

testünket

magunk-

kiemelik, csakhogy in ultima analysi

megtartani

magyar

szépségeit

test

mikint ha

el,

ragadó mirigytl

hogy en-

át ktll,

bizonyos

boncz- késeknek,

némi álhtólag rothadó tagok elvágására, mint megyei hatóság és sok más között épen

p. 0. a

azon ipari függetlenségünket

védi'>

egyesület,

mellynek szerintök bekövetkezett végvonaglása! felett

annyira szeretik meghúzni a lélekharangot;

tagadom, mondom, a német nemzet iránti tiszteletbl, hogyezek a német nemzet képviseli

legyenek.

külföld

már mi veit

szabad

és

nemzetei, kevésbé ismerik ugyan viszonyainkat

mint ezek tán megérdemelnék, „mi elszigetelt

—

állásunk természetes következése," is

épen a Védegyesület keletkezte

törekvéseink figyelmét,

nem

számos franczia

el,

hol,

lánosan

nem

még

csak

nem

itt

még hazai

kerülték sajtóik

magokra vonták

és angol czikket

és

mutathatnék

mutatkozik is, álaannak bélyegét viselik, hogy

ott tévedés

gáncsoló, leczkéz,

latból,

azt inkább

óta

hanem független

megvet irótól s

s :rigy

indu-

azon nagyszer

szempontból eredtek, melly az egyes nemzetek

21 kifejldéseit, is,

ha mindenkor

meg nem

üdvözli

legalább részvéttel kiséri, mint az átalános

haladásnak kiegészít részét; egyátalában pedig méltányolni tudja egy nemzet abbeli erlködé-

hogy a tudatlanság, szegénység, mvelets elnyomás ón-lánczai alul békés és S talán más, törvényes utón fölszabaduljon. mint külföldi sajtó s annak szárnyain repüli) hir értesítette a nemzeteket egy elöltök alig seit,

lenség

—

ismert

faj

felleng igyekezeteirl,

idézte

azon szinte tagadhatlan tüneményt, hogy épen

egy év

annyi

(Sta

külföldi tolong ide,

oUyan

ket

elijesz-

vállalatokra ajánlkozva, mellyektöl

az eltt

teni

vét

már

elég volt Magyar-Ország ne-

kimondani.

Vagy

kormánytól

pártolása nelkiil sikert

tart

valaki,

nem remél? de

annak

a tények

ellenkezt bizonyítanak, noha kiszámithatlanúl

Nemkormány ma dicsekedhetnék ha ez amazzal kezet fogott volna. De legyünk igazságosak a kormány iránt is, s ne vádoljuk t

túlhaladó volna azon eredmény, mellyel a zet

többel, mint a mennyit vétkezett.

—

Különöz-

kormányt bizonyos túlbuzgó szolgái s önczimzett barátaitól; s látjuk ezeket, hogy tudva, vagy nem tudva pártot sújtván, a Nemzük

zetet

Ölik

meg,

látjuk

ket

Védegyesület

22 keletkezése napjától

dühösködni,

fogva jajgatni,

lármázni,

annak megtámodására minden

a legnemtelenebb fegyverhez

nyalni,

kormány eltt a leghomályosb szinekben

azt a festeni,

boszura felszóhtani, annak öszszezuzó

ezt ellene

villámait reá leidézni, a

kormány, melly min-

den haladási mozgalomtól, különösen Magyarorszgában, ugy

mindenféle rémképek

fél,

gyász hírekkel mindinkább nyugtalanitni, más-

részrl pedig a kormány nevében féle

tett

fenyegetések által a Nemzetnél

ingerültséget minden

A kormány

módon

minden-

már létez

növelni.

annak bebizomind ezen hetvenkedéseket magáévá teszi? a kormány mélyen hallgat. A kormány nem tiltotta ugyan el veszedelmes nyítására,

barátait

tett

hogy

azon irkafirkáktól,

kedvetlen

látta

pedig mit

szemmel,

mert

hogy

talán

nem

áljóslataik

ferde nézeteik kudarczát, mint utoljára kisült,

csak

magok

még

szabadok.

vallják,

A kormány

holott a

eltiltotta

kormány

minden

kezei

hivatalosait

az ügyünkbeni részvéttl, s ez sajnos és sikeretlen

egy lépés, melly pedig a bureaucraticus

szellembl

foly, s

némileg azáltal magyarázható,

hogy a kormány ügyünk lehet roppant ldését

elrelátván,

kifej-

annak következtében,

23 mihelyt k védegylet keletkezett,

fnökei

conservativ-párt

ugy

nevezett

ellene kikeltek,

azon-

azoknak satellesei is tle viszavonulván, hazai gyáriparunk kifej lésének egész terhe, az nal

ugy nevezett ellenzék

mány tól,

Azért

tehát alatta

tle mint is

társulat

vállaira hárámlott, a kor-

lappangó

eszközétl

félt.

kormány minden körirányu alapszabályait, magának ez úttal a kérte föl a

Védegylet alapszabályairól s

politicai tendentiák-

politicai izgatás

bvebb tudomást

világot szerezni akarván.

A kormány lakosát eltiltotta

örökös tartományai s

gátolta

számos

Magyarországbai

A kormány nemi nyers, vagy anyagoknak az örökös tartományokbai vámját most is leszállítja, mi csak hát-

átköltözéstl. félnyers beviteli

honi iparunk kifejldését,

ráltatja bíti

könnyeb-

az örökös tartományok gyártóinak állását,

holott

más czikkekre nézve

irányunkban

súlyos régi arány tartatik fen.

A kormány

a Censura vas-fogóját

nézve mind inkább szorítja teszi,

ez elleníftikben

bne,

s ezt

ügyünkre

törvénytelenül

kormány legnagyobb De csak a véd-

legsajnosb csapása.

egylet ellenteszi-e-ezt?

Nem

ez e ellene

átalá-

ban legnagyobb sérelmünk? Tehát öszefogva á kormány bneit, ö nem

csak negatív téren maradt, hanem oUy tettleges elj

írása ellen

panaszkodhatunk, melly egye-

nesen vállalataink elbuktatására volt czélozva;

de természetére nézve a kormány fellépése csak

ugyan közvetetlen nem egynéhány

status-férfi

volt,

inkább

stikkeblüségének

csak egyol-

dalúságának, mások ellenségeskedésének, ismét mások gyöngeségének s természetes féltékeny-

ségének

tulajdonitható.

eleibe terjesztett

—

elferditéseknek

De kimondotta

vagy valahol nyilvánosan,

valaha,

egyenesen czélunk

vagy eljárásunk kárhoztatását? vágott

közbe

hatalmas kezével állitólag törvénytelen

veszé-

merényünk megsemmisítésére ? nem, mert hogy arra feljogosítva nincsen, hogy mozgásunk a törvény körében forog hogy maga teszi magát a törvényes körön kívül, ha lyes

átlátta,

ollyan egyesület ellen sujtólag fellép, mellynek alapja

lényege

eljárása

nemzeti,

törvényesek s

iránya eltte kétes,

czélja

üdvös,

mellynek jobbadán

csak

vagy inkább gyanúsított.

De ha egyszer tiszta szándokunkról tökélemegyözödést nyer a kormány, mit már kellett volna nyernie, vagy már nyert is: az esetben róla azt teszem fel, hogy egy kormány pálczája alatt lev s ö felsége bizodalmának jobbfelét képez nemzetnek önmagát nagyobb tes

25 értékre

diszre,

által

egész

mveltségre emelni,

Status-hatalmit

gazdagságát

tetemesen szaporítani akaró szinte v igyakodá-

nem

saitól

ebbeh

hidegen

csak

törekvéseit

mintegy fejére ütni, jövendjét,

tani,

elforduljon

akadályozni,

már serdül

hanem

Nemzetnek diszét elfoj-

vele együtt az egész Status

jövendjét koczkáztatni akarja, ezt mondom, r6la föltenni rültségnek, ezt állitani csaknem felségsértésnek tartom.

Vagy a

talán azt vélné valaki,

hogy néhány,

képez

status-férfinak,

mer

pillanatnyi tet-

kormánynak egy

részét

vagy pedig hivatalnoknak

nem

szése \egy

tetszése,

elegend legyen hü

polgárt arra birni, hogy kitzött czéljától eláll-

jon?

Nem

az, ki olly

tisztelt

Gyülekezet! INem hü polgár

könnyen hagyja magát

elüttetni attól,

mit üdvös szükséges szentnek tart

noha ez

talán absolut statusokban szokott rendszabály,

kevés tudományuk van azoknak alkotmányos

országok

élete

fell,

kik illyeneket hisznek,

mert ha ezekben átalánosan, különösen miná-

kormány nem kebelünkben lakik, Nemzet többségébl foly ki, nem csak

lunk, hol a

nem

politicai,

nagy

de status -gazdasági,

kérdések

csak törvényes

minden más izgatás

utján

vitetnek diadalomra; s épen azon izgatás által

2Ö síiúi szünetlen vitatkozás, eszmesurlódás utján

gyzethetnek okoskodásai,

gyzdik maga meg

a centralis

kormány ezeknek hiábavalósága

középponti az

azon ügyek ellenségeinek silány

ügyek üdvös

voltáról s mint

itt

történt,

ár-

tatlanságáról.

De nem akarom tovább igazolnám

minek

vívott ki

magának

folytatni e t.irgyat,

azt,

olly

igazságot.

diadalmasan

Keser

kifakadás

a szerencsétleniil elbukott, czéljától elütött emberé,

hála Istennek: mi ellenségeink minden

sem vagyunk illy szerenMi az öntudat nyugodt derültségével nézhetünk szét a világban, mi a törekvései

daczára

csétlen helyezetben.

szántás-vetés

verejtékét

az elemek

viszályait

könnyen feledhetjük, mert van szemünk eltt érett gyümölcs, mi sajnálkozó mosollyal fordulhatunk el mindazon rágalom, koholás s méltatlanság torlázától, ditetett,

melly lábaink elébe gör-

mi mindezt az engesztelés tengerébe

sülvezthetjük, mert körültünk

legszebb dija,

lényeink eddigi

áll

fáradozásink

meglep

ered-

ménye, elttünk pedig egy jobb kor alapos reménye. De midn amazon öriilünk s ez utóbbira bizakodunk, ne hitessük el magunkkal, hogy már mindent elkövettünk, hogy ama remény

•27

már olly meg nem emlegetni

biztos lábon áll,

fosztathatunk.

nyilvánosan

miszerint

tle soha

Nem akarom lappangó

többé

ellenségeink

de szükségesnek tartom emnoha már szászor is-emlitve volt, azon igazságot, hogy a legnagyobb eredmény, valamint csak nagy erö-feszités s szilárd akarat

ármánykodásait,

legetni,

által

elérhet, ugy csak

még

tartósb figyelem,

meg

ovakodóbb örizkedés által tartathatik meg, hogy épen nagy nemzeti ügyekben minden elhagyatás hanyagság s lankadtság bün, minden elhibázott elöhaladás, hátrálás, s kézr böl kieresztett elöny vesztett csata. S valamint még nem volt nemzet a világon, bár az emelkedetség legmagasb fokát elérte is, melly azt vélvén, hogy már eleget tett, s si hösisége s szigorú munkásságáról lemondva, magát a fényzés s elpuhultság bölcsjében ringattatni hagyván, csak hamar le nem szállott volna magas polczától a legmüveletlenebb, legalábbvaló nemzetek sorába: ugy merném állítani, hogy ott érte el egy Nemzet magassága tet pontját, hol többé semmi akadályra nem talál, mellyet legyzni kényetelen, s ellenkezleg; s ha az ipar kifejldésére Anglia példáját alkalmaz-

nem volna nehéz megmutatni, hogy épen más nemzetek vetélkedése, a szövetséges tatjuk:

28 statutusok elszakadása, pénzbeli crisisei,

mentésére

szükséges

élet-

tömérdek költségei,

ellene Európa-szerte inditott kereskedési

háború

a continentalis rendszertl kezdve Zollvereinig,

Angliát uj eröfeszitésre, uj találmányokra szorítván

idegét vén,

s a nemzetnek úgyszólván minden érmégjobban feszitvén s geniusát fölébreszt-

éltet öntöttek

uj kút-

polgári testébe,

forrásokat nyomoztattak vele

még

hatalmasb

csudálatos diszre, erre, gazdagságra virágozlatták fel.

Ne hagyjuk elcsiiggeszteni

;

tehát

magunkat

olly

de más részrl kis

könnyen

sikerünktl

noha egyébre bámulatos, az elérendett czélhoz czakugyan parányi; ha pedig nemzeti dölfiink már els diadalmán felpöíFed, ha keleti indolentiánk gyz, s már megmert

se eláltatni,

ez,

untuk a kis munkásságot, a

kis áldozatot,

há

hogy most már haza térhetünk házi isteneinkhez, másoknak, vagy a gondviselésnek engedvén át mozgonyunk kormányazt képzeljük,

rudját; ha a

sok

falai s

a sok

gylést,

ha egy roppant csarnok

közt egykét

hideg

egyénre hagyjuk háládatlan

közömbös hazánk egyik legszentebb érdekét ha szavunk szentségével játszunk annak magyarázatát könnyedén vesszük, lelki

elintézni; s

már sokaljuk

vitát;

;

békénk minden háborgatásától irtódzván, inkább lesütjük szemeinket s nem kérdezsködünk, mint sem hogy p. o. azon kedvetlen tapasztalásnak tegyük ki magunkat, hogy egy-

hogy bizonyos ideig vagyunk kénytelenek

szer megcsalattunk, vagy

nélkülözésnek

lenes

magunkat

'alávetni,

mig

t. i.

eredetiben kaphat-

mi csempészkedés utján jutott kezeinkbe ha mondom, illy hanyagul langyúl vesszük ügyünknek sorsát, ha annak elömozditásában

juk

azt,

ernyedetleniil

nem munkálkodunk, iparkodunk,

buzgólkodunk, haladunk, akkor nem adok eg^ évet, hogy mind azon fényes eredménynek, mellyen most gyönyörködünk, többé de nyoma se lesz;

vagy ha

lesz,

ha annak hire átmegy

az utóvilágra, ez azon kárörömös történet irók,

többé

nem

fájunk rágalmazói,

hanem

igaz pro-

feták év-könyveiben lesz föltalálható, kik

miu-

tánuntig azt papolták, hogy a M/igyar-Nemzet

európai nép,

kifejtésre

állitásaikat

és

miveltségie

majd

annak

alkalmatlan

elb(*8^élIésével

fogják bizonyitani, mikint törekedett ez egyszer keleti elbizottságában,

den

intés

amazok

daczára

közt, s

hogy

csak

helyt tette

önerejével

foglalni

min

tettlegesen

magát gyáva ön-meg-

buktatásával a nemzetek kaczajának,

s hárította

m azoknak átkát, kik kérked proclama-

fejére tiói

magukat

hirére körébe hagyták

félre

mai örömhöz nem

gammal

mellyek a Sohase tudom ma-

illenek.

hogy

elhitetni,

több erélye ne

Magyar -Nemzetnek hogy szebb jövend

legyen,

De ugy

ne álljon eltte.

jártam,

mint a ma-

öröm

vigalom nó-

gyar-zenész, kivalahányszor táját

csábittatni.

gyász-képekkel,

illy

húzza, mindannyiszor rögtön felváltja azt

a szomorú

vend rögtön

viszaemlékezés

tukrdzött

reménytelen

panasz hangjaival.

jö-

Keblemben

szintén

annyi

nemzeti

viszsza

csapás, annyi csalott remény, annyi szenvedett veszteség, annyi szerencsétlen viszony, s

húrt pengettetett velem. feleszmélvén,

felbátorodván,

szorongatásaimat,

számzöm

nem mer nekem az, egy nemes, nagyszer S hogy

önámitás, vagy kábitás, arról

mit köri! lttem látok,

t. i.

bús

kedélyemet,

újra felnyitom

a vigasztaló reménynek.

komor

szintolly rögtön

felel

önkitüzött czél felé haladó nemzetnek

elszánt-

ság, szilárd akarat, férfiúi kitartás s bölcs el-

járás utján

magának

adal jele.

S ezen

ez uj

emiitett

harczoljunk tovább

mezn

kivívott di-

erények zászlói

szeretett hazámfiai

hagyjuk szemünk ell enyészni a után vágyakodunk, legyen

czélt,

alatt !

melly

önmegtogadásunk

legnagyobb dicsöségttnk, munkálkodásunk nyedetlen,

lépésünk egyenes tolt;

felejtsíik el

er-

minden bátor, de józanul megfona költ azon szent fohász-

kitürésünk

tántorithatlan,

kodását, mellynél jobb óhajtással

nem tudnám

e szavaimat berekeszteni:

Hogy e nemzet mindenik nyomára Ragyogjon ember-méltóság sugara! s a siker nem lesz többé kétes, az eredmény nem csak egy tárgyra korlátozva, a dij minden reményen tul szép s fényes, elhagyott nemzetünk önátalakitási példája az emberi-nem történetérl bölcsei kedknek egyik legkedvesebb

apja!!

;

1846 augustus 20 kán. Tisztelt

„A

közgylés!

Védegylet nincs többé! örök álomba

szenderült! a védegylet meghalt:" béke

vainak

ham-

Miután

—

mert hiszen minden megcsakugyan végének kell egyszer

erltetésnek

lenni,

miután ellenségeink minden kigondolható

okok,

álokoskodások,

ezek hiányában min-

den képzelhet furfangosság, mocsok, szitok rágalomból kifogytak

tapasztalással gazdagodtak vala,

boldogulhattak

keser mennyire nem

csak azon nekik

milly rósz szerepet játszottak

mind ama ferdeségeik

—

s eszme elcsavarásaikkal miután egy részrl a védegylet tömérdek,

iszonyú s e

helyrehozhatlan

nemzetre árasztott átkot tüntették

és

mnek

egyszersmind életén

badán csak letes

kezd

logicai

fel,

felett

által a

más

rész-

a szegény csecseélet-szikrájával

halál-csirája,

teng pangó

tehetetlensége

végre

még

már annak els

együtt, rágódni

tak,

következéseit

rósz

káros és kárhozatos intézet alapitói

vagy job-

sinldése]

gúny

nótát

következetességnél

tökéhíiz-

fogva

33 annak bebizonyítására, hogy ezen

másnak legkisebbé

csakugyan alaposok

saik

ígazolvák,

—

kikiáltották,

cmlitett,

nem mondó

is ellent

egy-

állítá-

az eredmény által hogy „a védegylet

meghalt."

Egy darab

ideig ezen tacticával

élt a vé-

degylet ellenében mind a híres augsburgi koma,

mind ennek azon két kedves húga, egyike Trieszt világkereskedésének,

pedig honunk

kiknek

a másika

fvárosunk cosmopolitai

szel-

lemének orgánuma, mind ama, bár más ajkú, de

szivrokonság

nem kevésbé

hazafini

az augsburgi

törekvésre

nézve

rokonának gyaní-

tandó, kakastojás gyanánt ikervárosinkba befész-

gyermek. néhány nekik szót-fogadó

kelt s kíköltött váltott

Ezeknek csekélyebb volt,

—

tehát s

atyafiaik

cselédeiknek

tacticája

valahányszor a védegyletet megemlítették

s ez nem ritkán történt ám! annyira nem hagyá ket soha róla elfelejtkezni a szeretet ugyan mi? talán a szegény elhunyt felett búsulni, vagy a de mortuis nil nisi benét szemeik

—

elötl tartva,

palástolva,

hibáit keresztényi türelmességgel

értekezni? vagy a holttestet, nyílt

ajtóknál, bonczkés alá vévén, belrészeinek rot-

badását alapon,

beteges

szerkezetét

mindenek szeme

láttára,

tudományos tiiutogathí?

—

Nem!

nem

illyen volt bölcs taktikájuk!

Söt akkint kezdtek állitólog holt tetemei körül ólálkodni

metéstl

eltiltott

koséi körül,

lom

mint valamelly

károgni,

irtózatos vétkes

te-

vagy öngyil-

vagy mintha némi bels aggoda-

hogy csak ugyan s tehát ök ezen életre támadását ugy

azt suttogná füleikbe,

továbbá

is életjeleket

fog adni;

undok

dög lehet

nép elébe tükrözni,

akarták volna a szájtátó

mintha tudja,

ság,

nem phoenix hamvai, hanem,

isten

vagy a holt anyagon kikelt féregsokavagy magának a rothadó testnek más

a hozzá fenyeget közelgt még mérgesebb ragályival szörny képzdhetnék ki, hogy ez által másokat még a pietás azon tényétl is elriaszsza-

chemicus átalakulása utján valami

nak,

miszerint

marok

atyjokfia

szentelt földet

uj,

egy

holttestére

két

dobnának.

Hát egy ahg két évet ért gyermek ennyi ,,virust" foglalhatott e sa! lehetett e

magában? annyi

egy nemzet sorsára?

eletének kimúlta után,

«'ves

nem hogy

még

lanság fehér koszorúját, [de

lan

elhalt

idsb rokoni

tiszta

halottlepellel,

hatás-

alig

két

az ártat-

csak koráb-

eldödei sírboltjában

szerény helyet sem S miért fukarkodtatok

i'gy kis

érdemlett e

néhány

hát

meg?

néhány

deszkával

röf

nem

hanem gyászpadra, miszerint minmeggyzdhetett vala azon annyi öröm

diszágyra,

denki

hangjai közt,

s jajveszéklés

de bizonyosan a

gyermek haláhogy mind az, ki születésére annyi reményt épitett, lemondjon végre bolond ábrándjairól, mind annak, ki benne csak nem legrendkivülibb láról;

hirrel született

—

antichristust látott,

felháborodott kedélye nor

malis egyén súlyába viszszaléphessen ? Azért, mivel a Védegylet él s élni fog,

Buda

Azért, mivel ö ollyan, mellyet

sem mérgetek

itok

törpe

ellen

rakhatnak tatni.

mig

áll!

—

nem

babyloni

myriádjátok

fel,

sem

nyila-

végezhettek, melly

Ti hösiségtek öntudatában,

tornyokat

fognak súj-

általa zavarral

Sámson gya-

álmában vévén ostrom alá, megkötöztétek ötét, s most már azzal hízeleg-

nánt megnyirve,

tek

magatoknak, hogy koplaltatva,

cseppenkint kiszivárogtatva, s azt

ereibl hemzsegve

véré,t

testén

szúrva, csipve, vagdalva, az aljas

bsz

min-

den nemét felhasználva, csakugyan végkép kifogyaszthatjátok életerejébl kiölhetitek életkedvét, s

hogyigy

betelik az, mit

ti,

mások

rászedésére,

mint már megtörténtet, kitárogattatok ? —' En

m megmondom

pedig

hogy

nektek,

nem

csak

másokat csaltok meg, hanem tinmagatokal

egymás közt; mert

mit kihireszteltetek,

nem

mélyében jobban ismeritek jól tudjátok, mint

igaz,

sziveitek

ötét,

hogy a

tudjátok,

jói

szintoliy

én, hogy valamint nyilatok

lepattan róla, mérgetek erejét veszti rajta, ugy,

ha bár bilincsekben tartsátok

els alkalommal szeritsétek,

ö azokat

öt,

lerázza, bár koplalásra kény-

más jobb

neki

van,

tápja

mint

milyet kezeitek adhatnának vagy elvehetnének!

Franczia országnak egy jeles szavakat mondta:

egykor

féríia

Nations ne meurent pas

les

„a nemzetek halhatatlanok." En ugy értem hogy valamint az emberi-nem tenyésztésére

ezt,

vagy talán pusztítására a nyos

helyet

nemzetiségek

könyveibl, s

világ

egyetemében bizo-

ugy

egyének,

kitöltött

enyéztek ugyan

épen

azért

fogyott

emlékezetük, mivel nemzetek nevét

fajok

történet el

hirük

meg nem

nem tettek, nem létesítettek, nem alapítottak, nem találtak fel semmit, mi magában nagyszer, mi a legkésbb ivadékra érdemiették, mert

átszállani,

fog.

s attól elismertetni

és használtatni

Ellenben halhatatlan azon nemzet, kiben

eszmék

sziilemlettek

vagy tovább

fejletten,

ezeket

ridegen

bár

az utódokra álszállitotta;

37 Azért

még Aegyptus, noha

él

—

kihalt,

él

Róma,

a Fáráok vére

bár más uralkodjék a

Capitoliuraban, él Carthago, noha Cato intése valósult, él a phoeniciai s tyrusi tengerész,

Athene

és Sparta, él

közt,

sugarai

szórva

emlékezetben fény

bár tettlegesen,

lenézve azon

faj,

Ugy hogy

születést adott.

él

pompa

világszerte

el-

melly az üdvezitönek

— mondanám — mi

föld kerekségén igazán halhatatlan, az egydi'il az

eszme,

valamint mi

a nemzeteket halhatlan-

okká teszi, az az, ollyan eszme, melly az emberinem fölemeltetését, boldogitását, felvilágosítását s erkölcsiségét elmozdítja, s valóban

ugy

hogy minél inkább öszhang-

történik,

zásban vannak az eszmék egy nemzet önfentartási vágyával,

melly nemzet

minél inkább összeolvad vala-

élete

azok utáni

annál kevésbé enyészhetik világból, biztosítja

törekvéseivel,

azon nemzet a

mig emberek lesznek, annál jobban magának nemzetiségét sok századokra.

S ebben rejlik azon kérdés feloldása, miért hogy meg nem halt a Védegylet, söt inkább, miért ö

halhatatlan, s teheti ó^ teendi is halha-

tatlana a magyart, ha hozzá ragaszkodik, ha azon

természetérl

nem

felejtkezik,

fólebb emhtett eszmék sorába

vagyok

azt állítni,

fi'izi.

melly azt a

Söt bátor

hogy akármit tegyen

már

38 a magyar,

élnem

akárhogy

lehet,

—

kezelje,

ha ugyan

e szóval

azon eszmét, akárhogy sáfár-

kodjék azzal, azon eszme

meg

van, meglesz;

azon eszme halhatatlan.

Nem

tudom, mit vártak tle sokan,

tartottak talán ismét

legyen valaki,

mit

mások ; nem hiszem, hogy épen

szorosan

azon

ered-

ményt várta volna, melly ekkorig mutatkozott, s ennek okát könny feltalálni mind a közbejött eseményekben, mind azon tényezkben, mellyek de hogy a reá hatás nélkül nem lehettek,

—

Védegyletnek, az ellene feltornyosult hatalmas, s s

kiengesztelhetlen ellenséges

tényezk daczára,

azon sok tekintetben gyenge,

közömbösség

vagy langyosságban elernyedt, vagy csonkitott erej,

vagy

ügyében

kijátszott

dolgoztak,

tényezk

—

eredménye van, tagadni nem bár az anyagit

végett

nem

lehet;

roppant tekintsük

melly jelenleg bizony-

iparit,

osan leg meglepbb,

mik

mellett,

csakugyan

mirh meggyzdés

igen meszsze kell

menni,

mirl

hiszem, két évvel ezeltt senkinek sejtése

sem

volt; tekintsük bár az erkölcsi következéseket,

mert

tagadhatlan

szinte akar

lenni,

tény

mindenki

elismertetik,

országban a vélemények megfordultak,

által,

hogy Magyar-

e tekintetben

„honi ipar"

meg „honi

egészen czikk**

nem

utálat

undor, vagymint nem tudom

kicsoda hazugul

állította,

mer

gúnynév, hanem

igen kevés kivétellel, minden párt emherei közt biiszkélkedés s elömozditó törekvés tárgya;

bár végre a politikai hatást,

tekintsük

ennek részére legmostohább sors daliás ellenségeinek

jutott, s

els panicus

s kisértet-látásuk alól

—

noha mig

eliémiilésök

felszabadultak, ügybará-

vannak már, kik aggohogy azon politikai pártot,

tink közt ismét sokan

dalommal

látják

mellynek egyedüli ápolására hogyatott a Véd-

jobban össze nem forrasztá. a Védegyletnek ezen tagadhatlan

egylet,

Mondom eredménye,

más

azon fokon

szerint áll, régibb

a gondviselés valamelly

lásának

tulajdonitatott

ész eltt pedig

állása, hol

köztudo-

idkben csodának vagy rendkivüli

volna;

ugy tnik

fel,

közbejáru-

gondolkodó

mint próba-köve

annak, hogy a Védegylet eszméje azon fenem-

közé tartozik ; hogy

litettek

idéztetett,

tartó,

nem

az,

csak pillanatnyi,

általa életre

hanem sokáig

sokkal tovább, mint mennyire némellyek

legmesszehatóbb

látcsvei terjednek;

olly

ers,

rint

bár szenderegjen

deregni

hogy az

szilárd lábon áll kiirthatlanúi, misze-

látszassék,

is egy-ideig, vagy szenminthogy lármát nem üt

(bár a lármát inkább ellenszegüli ütötték mint

40 ö maga,

tosabban

noha nem az munkálkodik

els légydongás

megtörténnék

felébreszti

rajta,

mködés

vagy

terjedni

lelkében,

látszólag csupa

ö csakugyan megle-

maradjon,

téren

end

bár

kivet-

hivataloskodásról lemondjon, passiv

öt,

hogy formáiból

hogy minden külön

kezzék,

legbiz-

legerélvesbben, ki legtöbb zajt üt)

rögzdni fog az emberek feltnik fényben s komoly hatással, és

a mérges párákat szétoszlatva

a földet frisitö

záporral megöntözve, de dörgéssel,

lánggal s

valahányszor

electricus

jéggel

is,

a lég

illy

melly e vagy

anyaggal saturálva lesz,

ama

tüneményt elidézi,

azt tartom,

hogy

eszme annyira össze

fog olvadni azon földdel, mellyen lakunk, hogy

akármimódon fejldjenek legyen bár azon

gyön masb

él,

faj

a vilig történetei,

melly most ezen görön-

hónából számzve,

fajtól

vagy más hatal-

legyen annak tulajdon

elnyomva,

nemzeti vagy legyen külföldi kormánya

ezen

eszme megmarad, annak tüneményei megjelennek, valahányszor oUy kérdések fognak felmerülni, külföldet,

mellyek

vagy

elvekkel hoznak

annak lakosai

vagy egy

kormányt vagy

bitangoló

osztályt

olly

összeütközésbe, mik e föld s

közti kapcsolatot illetik, s vala há^

41 nyszor kormány, vagy osztály, vagy testület egy

nemzet vagy e nemzet egy részének érdekeit más tekinteteknek feláldozza, vagy elhanyajogon

golja,

méltányosságon alapnló

teléseit elmellözi,

köve-

a nemzetet, nemzeti létében

megsérti, mind annyiszor azon egyszer felébreszs

tett,

megpenditett,

szó viszhangzani fog az

ország egy szélétl a másikig.

S ebben áll -mondjak ki egyenesen azon eszmének politikai hatása, melly egy részrl annyi féltés,

annyi gyanúsítás, annyi dögenyezésnek,

más részrl pedig annyi félig

túlságos

De száljunk

adott alkalmat.

szer

férfiasan

okos és helyes,

félig

mentegetésnek

vele

azon kérdéssel:

védegylet politicai hatása ?

palástolásnak

szembe egy-

jogalapú

Kell é

annak örül-

nünk ? szabad e léteznie, vagy kénytelenek vagyunk e azt megtagadni, vele titkolódzni? s mit ériünk e pohtikai hatás alatt?

Ha úgy állna a dolog, hogy kénytelenek lennénk ezen hatást megtagadni, akkor mi magunk ismernök el, hogy a védegylet pohtikai hatása csakugyan ollyan ujjhuzó, s hazsártoskodó, minden kötelek erszakos felbontásával, sal,

nem

hujtogatással járó, felségsertés

bne

zavart okozó, alá

vonható

lazításs

csak

izgatás,

raellynek vádját némelly legagyarkodóbb ellen-

42 ségeink annyira szerették raelly

volna

réank kenni,

már többször mondtam,

pedig, mint

még jobban megmutatni szerencsém lom

—

hazugság.

Ha pedig

afféle politikai

befolyást értünk,

miszerint egy társulat a nemzet csak

den

legnagyobb,

karolva, azok felett s

legszentebb

nem min-

érdekeit

rködve, azokat

azokat szárnyaival védve,

fel-

buzditva

mellettök

fáradatlanul

lelkesitve,

mködve,

rágo-

lesz,

értök

ez irány-

ban minden törvényes eszközt felhasznál, melly kezében van: akkor azt mondom: bizony a véd egylet politikába

avatkozik, söt termész-

eténél fogva politikai intézet, mellynek mezeje

igen tágas,

mert terjed

tisztán

alkotmányos

kérdésekre szintúgy, mint közlekedési eszközökre, mezei gazdasági

s belipari

szintúgy, mint status gazdászati

javaslatokra

magán

köz

jogi problémákra, s igy azon jog és kötelesség,

melly minden magyar polgáré, védegyleté

is,

sulaté; kötelessége pedig

öntagjai

iránt,

különösen a

mint számos polgárból álló kik

tle

tár-

ú^y a nemzet, mint eredményt

várnak:

szembeszállani mind azon akadályokkal,

s visz-

onyokkal,

azokat

mellyek

czélját

tisztába hozni, ellenök

gátolják,

minden törvényes

lemi s anyagi eszközt használni.

szel-

43 így P* ^' odavezetni, ott tzni közlekedési vonalok irányát, hol az

érdekéhen leghasznosabb,

Magyar-

ország,

hol

fö

haza

külföld közti kereskedésben érintke-

zés pontjait látja,

melly tetsz

minden bár-

leálárczozni,

szinben bnrkolt

álokoskodással

és csábítással kisért téveszt és félrevezet terveket,

fiumei

ime

a vnkovár

alkalmazásban

p. 0.

a számtalan Triest

felé

nyúló

vasúti

tervek közti kérdés.

Hol vámokat sorompókat

joga

bebizonyítani, hogyan

amazok,

fizettetnek

nek s

épen úgy

lát ott

kötelessége bonczolgatni, felvilágositni, s

vallyon

miféle

miért, ki által

min

mint szinte

tiztába

ama vámok tartassanak

vegyült öszve?

hozni,

töröltessenek fel,

hasznosoknak

kinek

vagy csáb szin e?

e szin igaz

alkatrészekbl

szinük van emezek-

el,

követelni,

vala-

hogy

ha ártalmasok,

találtatnak.

S ezen nyomozásaiban delejtje legyen legszigorúbb

logica,

nemzet érdekéhez milly nehéz

jni azon

ha, és olly alakban, mellyben

már

csak

bonyolult

igazság,

alkahnaztatva. elméletileg

magyar

— S bár-

tisztába

viszonyok közt, mellyek

homályában borong a dolgok igaz

állása:

azt

tartom mind egyes embernek, mind ezen egye4«

44 kötelessége

siiletnek

és

nélkül tisztába állítani,

iigy

De tovább megyek,

azokat

programmja

szerint

itt

állítom,

azt

hogy

közrebocsájtolt

a dolognak csupán elmé-

meg nem

szemléleténél

kímélet

mint vannak.

már keletkezésekor

a védegylet

leti

joga

hanem hogy

állhat,

társas utón cselekvöleg kell neki azon elméletileg kibonyolitott,

tisztába állított politikai,

statusgazdászati, s az Austriai birodalom internationalis viszonyaiba

vágó kérdések feloldása

irányában, természetesen a törvényhozás rendes utján

megkísértend kiegyenlítésük lehet morális,

iránti

gondolattal minden a

törvény

körében

fekv

utó-

értelmi

physikai

rugókat

mozgásba tenni, mellyek hatalmában vannak. S imé megérkeztünk azon fszerephez, mellyre a védegylet hivatva van,

ezután

teendje

lesz,

mellyre

melly talán

már ellegesen

figyelmét terjesztvén a középponti Igazgatóság,

közgylés rendezésébe foglalta, s a s derék buzgó tagjait, mintegy ipar congressusra hívta meg, s melly sze-

azt az ezévi

védegylet vidéki osztályait,

repet ha csupán annyi sikerrel sikerül,

ke resztül vinni

mintmennyi az eddigi eredmény

volt: a

Védegylet ollyasmitesz közölt, mi vele legmegátalkodottabb ellenségeit

E pár

szó:

kifogja békíteni.

„a védegylet

alakult'*

—

— azou

;

45 hir':

,.a

ezer

meg

lioni

terenit, s új

csuda

ipar védelmet

ezer küszObön*' ezer

anyagi világot idézett

épületnek

alapkövet lerakni.

ápolást

meg

talál

ezer iparost

fel

körülünk

emelkedésére elég volt az

—

Rei kúpot,

fedelet csak

a Nemzet törvényhozói rakhatnak, de a kúphoz

gép -szerszám, s anyag tömegének elöallitásához a magáéval hozzájárulni, a

való roppant

védegylet második

jelenleg szükséges

désének tartom, hogy s

mkö-

eszméket, tényeket,

adatokat szolgáltasson, mellyek alapján,

megyözö ervel birnak, a nemzet képviseli azután ollyat teremthetnek,

léptethetnek életbe,

mi a magyarnak diplomaticus alapon fennálló alkotmányos függetlenségét szorosan fentartja ugyan, de kereskedési viszonyait javitván, a külföldivel szabadabb s viszonyosán hasznos érintkezést, egy korona alatti szomszédainkkal pedig ha lehet, csak annál szintébb s barátibb szövetséget képes kieszközölni, ú^y hogy egyiknek érdeke ne fogja sérteni a másikét.

—

jövend nem kivihetetlen, nem szeretek; hogy pedig a védegyletnek ebben már némi hatása volt, azt S hogy az

arról

illy

kételkedni

mutatják a jelenid

jelei,

mert ezek

sejdittetik,

hogy a védegylet elleni minden lárma között is, a kormány már csak ugyan azon kérdésre

46 fordította figyelmét, s

let felállott,

némi

mellynek alapján a védegygondolat

félre érthetlen utó

mellett is, látjuk s olvassuk a

kormány orgá-

—

nem numaiban ama viszonyok tárgyaltatását: némi öröm, s részvéttel kevert mosoly-

lehet lyal

nem

tapasztalni,

mint terem rögtOn, mint

esö után a föld belsejébl a barlangjaiból

riumaink

gomba,

annyi

dicaste-

Peel

fiatal

hogy rohan neki a fekete sárga sorompónak annyi legmegrögzöttebb conservativ nagyobb mint

dühvel,

egykor a

lázzadók

rebeccaita

Wales herczegségben, köz jelszavuk levén szabad kereskedés, természetesen pedig korlátolt Íróasztalának aránya, s porzótól könyezö szemei silányságához képest úgy értelmezvén e szót: ,, szabad" s úgy alkalmazván azt a

Magyar kereskedésre, mint közt ugyan a szabad szót loyahtás szokta.

szót

—

elleneseivel

a sajtóra,

ön magairányában

szem-

vagy a

alkalmazni

Ezen fogadott vagy fogadatlan pubhcisták pletykáit, talpraesett, vagy

nézeteit, akaratait,

sületlen terveit

kára

tolni,

söt

nem lehet mind a kormány nyamég az ellenkezrl teljes meg

gyözödést nem nyertünk, oUy status kikre

olly

férfiaktól,

magas érdekek vannak bízva, azt hogy józan okoskodásra hallgat-

kell föltenni,

47 nak, s hogy talán épen Ök idézték elö az ezen

kérdés

mint a hajókázó mélység

felüli vitatkozást,

mérjét

csak ugyan azt

tudjuk,

hogy nem

tapasztaljuk,

merik ez utóbbit egész a teni,

de mivel más rész-

a vizbe sülyeszti,

fenekéig leeresz-

viz

hogy mindeddig csak ugyan

e^y bizonyos irányú szellem uralkodott közöttük, s

minden

féle

jelekbl azt

méltányosan követ-

hogy a kormány kivánatai, meg orgánumainak javaslatai, s okoskodásai közt egy bizonyos összeköt fonal van, hogy tehát az, mit ezek pengetnek, mi ezekben bármi keztethetjük,

alakban

külön

alapja lehet a

elfordul,

ismét

szünetlenül

kormány nézeteinek ;

minthogy

tulajdonképen épen ez azon sark, melly körül forog a

vám

kereskedési kérdés, melly körül

különösen forgatták az a

vitát

feletti

kormány

én mindazon gyléseken, hol a sza-

orgánumai bad szó pótolja a sajtó meg szoritását, s különösen ezen alkalommal helyén tartom, hogy e tárgy megvitattassék, s azért messze bár azon elbizott:

ságtól, mintha én illy, jeles férfiakból álló

lésnek

illy

körülvett

vagy

arra

csiklandós,

gy-

annyi nehézséggel

kérdésben irányt vagy tanácsot adni világot

árasztani

mernék,

mivel olly mélyen vág azokba,

zem, bátor leszek

itt,

mégis,

mikrl értekemeg gyözö-

az én egyéni

48 désem

egyikét a legnagyobb

szerint kiemelni

fallaciaknak, a legalkotmány eilenibb, nemzeti

ellünk magvát

hervasztó elveknek, melly hol

egyenesen kimondva, hol csak

sejtetve, a kor-

mány orgánumaiban elfordul, azon emiitett sark

vám,

azon

tétel:

melly

melly épen

forognak a

körül

kereskedést illet okoskodásaik.

A magyar

tagadhatlanúl súlyos

elleni

S ez

vám

mert a magyar adót

viszonyok azért vannak,

nem fizet, mint az austriai tartományok lakosa, s még ez utóbbival erre nézve egyenl lábra nem áll hasonló módon adóztatván, vagy mi ezzel egyre megy ki, ujabb módosítás szerint, némi kárpótlást vállalván

el,

addig azon viszo-

nyokon segiteni nem lehet. Ez által mindenek eltt az ismertetik el, hogy a magyarra közvetve, vám alakjában, és ugyan századok óta bizonyos teher rakatott: nem igaz tehát, hogy a Magyar adómentes lett

volna.

—

De bizonyos ezen löztével reá tolt

törvény volt,

a nemzet

akarata mel-

adóztatás egyenes

fejedeimi

esküvel

alkotmány

ellenkez eljárás

melly a nemest egyszer a szegény adózó

népet hétszer sújtotta.

Magyarnak anyagi

—

létére

Hogy ezen

teher a

nézve következéseiben

még

bizonyítja az

amazéval.

—

De ezen

közvetlen

adóztatás,

azt

ország jelen állapota, hasonlitva

elkövetett bátrataszitás, s okozott

nagyságát

kár ki

mint sem az örökös tarto-

sulyosb volt,

mányokra nézve

min

emberi

calculus

fogja

számitbatni?

tebát karpótlásról van szó, bizonyosan

annak van több joga álló

azt

követelni,

ki a fenn

viszonyoknál fogva leg többet szenvedett,

ezt

ragy,

vagy egyszerre

mintbogy ez

kell

neki

lebetetlen,

visszatériteni,

jövendre úgy

bogy az iránt levén több kedmostobább belyzete volt, e belyzetböl felvergödhessék a másikéval egyenl virágzásra. S kérdem kilesszaz, ki itt követelve fel lépbet a magyar e, vagy az örökös tartományok? vagy a magyar szokása szerint kell intézkedni,

vezés, kinek eddig

—

nagylelkiileg

feledésbe boritja

régi

sérelmeit,

iijja mujövendre kedvezbb helyzetet se igényel, banem csak úgy akaija biztosítani állását, hogy ezentúl szabadon mozoghasson, és sem néki, sem szomszédjának jövendben más elnye, vagy utánja ne legyen, mint az mellyet magának teremteni tud.

mibelyt csak barátságos kéznek egy tattatik felé,

50 minthogy az örökös

esetben,

jíly

tarto-

mányok ipar s anyagi fejldés tekintetében már sokkal magasb pólczon állanak, mint a magyar, alig lehet kétség arról kinek lehet a kett közt valószinii reménye túlhaladni a másikat;

—

kivéve azon e^y tehetséget, ha a ver-

senyzk

közt egyik

teljesnek

fiatal

másik vén

elernyedettnek

izmos, lélek kÍKszvényes

mit

találtatnék,

erö^

Insta

szomszédaink

csakugyan nem fognak magokról megengedni.

Ha követel

tehát ,

magyar más

kárpótlást

nem

mint jövend éltének fejldhetését,

hogyan követelhetne kárpótlást az örökös tartományi, vagy annak nevében az austriai kormány ? De ez azon kárpótlás neve alatt mást nem ért, mint azt, hogy a magyar némi nála ekkorig még szokatlan módon adózzék, vagy hogy nála olly valami létesüljön, mi a nemzet robiztositását,

vására jövedelmi kút forrás legyen.

Azon fentebb

felállított tételnek

szerintem egy oldala,

nagyon

melly

van tehát igaz, s a

vámviszonyok kiegyenlítésének alapi'il szolgálhat, s van ismét egy másik oldala, melly egészen ferde

Ha vámmal

elfogadhatatlan.

mondalik:

kell terhelni

—

magyar czikkeket magyar termesz-

mivel a

tnek

semmi vagy jobban

a status irányában

mondva kevesebb

közvetetten

terhe

van mint

termesztnek, s ezért megengedvén, hogy olcsóbban termeszthet: egészen úgy áll a dolog, mi azomban nem az

örOkos

tartományi

olly bizonyos, fenn

—

marad még a kérdés

val-

lyon nyers, vagy gyártott czikkekröl van e szó?

nekem i'igy látszik, hogy a nyers czikkek vámmal terhelése nagy részben magára az örökös tartom ínyi fogyaszHa pedig gyártóra vagy gyártóra háramlik.

mert mellékesen mondva,

tott

czikkekröl van szó, hozzá tevén a nyers ter-

mények olcsóságát

kutforrások

bségét,

mellyel természettl áldott országunk az ipar-

nak ajánlkozik: megvallom, tökéletesen helyesnek, méltányosnak tartom, ha egy alattvalói javáról gondoskodó kormány nem engedi meg, hogy valamelly olcsóbban termeszt más ország lakosai a kormányzása alatt lév földet czikkeikkel elárasszák,

itt

csak

azt

az otthoni ipart elfojtsák.

vagyok

,,quod uni justum,

alteri

bátor

megjegyezni

aequum."

—

Egyébéránt ez nem más, mint a védrendmellynek els példáját maga a kor-

szeri elv,

mány szolgáltatta nekünk, midn ellenünk, nem tudom valóban az örökös tartományok iparát e,

vagy pedig az azon népességtl kincs-

52 tárába

szükségesnek

elven indultak,

nemzetek, hol illy

jövedelmeit a

tulajdon

folyó

rovására,

az ipar

tartotta

védeni;

indulnak pedig most

agja ezen

más

csak

ott

kezdenek belle kibújni,

már

oily

magos fokra ért, hogy nem csak haszontalan

rendszer reá nézve

de káros

lehetne.

—

S más országokról szólván, hiszem hogy azoknak status feríiai is, midn hazai vámjaikat a külföld ellenében rendezték, bizonyosan arra

kiterjesztették figyelmöket,

mit

fizet

másik nemzet státusának adó czime alatt, s hogy el birja e azt ama nemzet? mert ez a termesztésnek egyik tényezje, s a czikkek drágaság vagy olcsóságának egyik

De alkalmasint azt azon nemzet bels

fel

tekintetbe vették,

tétele.

min

különösen köz-

állapotja,

lekedési, s száUitási eszközeire nézve, mert ezek

az olcsó .eladásnak s feltételei.

Hiszem tek

— s

nem kevésbé

fontos tényezi

tudom, hogy a hol más nemzevolt szó, azon státus

iránti viszonyokról

férfiak

ságra,

sem hallgattak mindenkor a méltányoshanem nagyobb hatalmukra támaszkodva

kereskedési szövetségek vagy egyenes kizsarolás útján ís a külföldre

az természetesen

tributumot toltak, mellyel

csak

egy,

vagy más czim

53 alatti

adóból

nemzeti

hiszem

fizethetett;

tudom azt is hogy néha nem csak a külföldet, hanem ön gyarmataikat is, vagy olly népeket, kiket gyarmati jellemmel fehuházniok tetszett,

ollyanoknak

csak

mellyek

tekintettek,

vérét

lidérczként kiszopni, státusbölcseség vagy „rai-

son d'état" nak neveztetett.

De tudom

azt

tek csak addig

is,

hogy

kép nem tehetnek,

tek tapasztalása

már

nabb

fel

Tudom minden

mig más-

tudom, hogy a terjengeni

statuspoliticai elvek, a

zátonyait eléggé

nemze-

tributariiis

fizetnek tributumot,

—

hogy ollyan

eljárá-

sok soha jog állapotot nem szülhetnek. szülhetnek idegen nemzetek közt, szülhetnek

nemzetek közt,

olly

azon uralkodó fó tes

józa-

gyarmati rendszer

világosították.

esetre

tórtéut-

kezd

alatt állanak,

még

Nem

kevésbé

mellyek egy

kinek természe-

minden alattvalóra egyformán kegyelme s gondoskodása sugarait;

kötelessége

özönleni

legkevésbé szülhetnek pedig ott, hol e fejedelem, épen az egy birodalmát

képez nemzetek

közt fennforgó viszonyokra nézve, egyik ország s

nemzet független

politikai állását,

kormá-

nyoz tatását szent esküjével megersíti, hol ha

még

részérl

külön

némi

országok közt a fejedelem

nagyobb

kötelességrl

volna

— 54 szó, mellyet ö a

mások

hátraszoritásával volna

kénytelen teljesíteni: igazság eskü szentsége, s

méltóság

királyi

bizonyosan

egyhangúlag

inkább az alkotmányos ország mellett szólla-

nának,

mint sem azon tartományok

csak morális

hol

teljesítése

kötelesség

mellett,

annak

van,

egészen az uralkodó akaratjára

bí-

zatott.

De vissza térvén az adó kérdésére, s megegyezvén abban, hogy azon tekintet ,, micsoda teher

megszabott árron

által

termeszti

egy ország a másikba?" a kett közti vámrendszernek sinormértéke, s ezt Magyarországra, s az örökös tartományés száUitja gyártmányait

okra alkalmazva, íme, megérkeztem újra egyikéhez

azon

nagy

fontosságú

kérdéseknek,

mellyeknek fejtegetése, az e tárgy ali kapcsolatnál fogva, a védegylet

körébe esik,

nem

s ez

egyéb, mint az adó kérdése.

Megvallom azon hitemet, hogy mig nálunk az emberi jog, a józan ész, gal

jobban

nem egy

összehangzó

hozatik be,

a méltányosság-

adóztatási

tehetetlen pariaféle osztály

tetik:

rendszer

mig minden egyenes

addig hiában nyittatnak

fel

nyers vagy

gyártott czikkeink eltt az egész világ

mert

épen

nem,

vagy

csak

teher

nyakára gördi-

ritkán

kapui,

lesz

mit

55 eladni;

nem

lom.

—

az,

mi termesztménye-

Magyarországra

külömbséget mellett

meg

levén

közlekedési eszközök

ket teremt,

tesz,

képes

pénzforga-

nézve

roppant

mert csak bel közteherviselés

nem: de

nélkül

kifejldni,

akár legyen aránylagos teheregyenlöség akár

nem, akár nagyobb, akár kissebb legyen azon adónak összege, mellyet a nemzet közösen vagy

nem közösen

visel,

ez csak az ország szüksé-

géhez képest lehet oUyan, de azután akár drá-

gábban

állitja

vetkeztében

elö akár olcsóbban

terményeit,

vagy austria határvámait

annak kö-

mihelyt a külföld, rendezte,

i'igy

hogy

általuk tulajdon czikkeire nézve azon olcsóbb-

nem foghatom meg, mi köze szomszédunknak ahoz, vagy mit avatkozhatik többé az austria i kormány abba, mivel s mennyivel s hogyan járul a maga státus költségeihez a magyar; de ellenben megvallom, söt állitom, hogy ettl rizkedni a Magyar Fejedelem egyik legfbb, s legelsbb ság felméretik,

lehet többé

kötelessége, szent kötelessége továbbá

felett,

hogy a magyar

elvállalandó teher

magyar hasznára státus

egyedül,

forditassék,

védelme

legyen,

vagy

kirekesztleg a

hogy a magyar a magyarnak

jövedelme épen tartassék

szintannyi

rködni

által elvállal tt,

mint

akármelly

más

státus

vagy tartomány lakosának,

kötelessége a. m. törvény hozásnak

hogy azok, kiknek kezeire münk a kormányrudat a magyar

felett,

delmeit se

ne pazarolják,

szent

rködni

bizta fejedel-

status jöve-

se el ne idegení-

söt ha ezekre nézve olly szerencsétlen körülmények forognak fenn, miszerint M. Ország serpenyje ollyanok kezében billeg, kik nem magyarok, kötelessége mindenkinek, ki hozzá szólhat, minden kitelhet módon még jobban kezébe szorítani hazánk azon életereinek kulcsát, és semmi módon nem engedni, hogy ezen kérdés megoldása nemzet elleni, vagy a nemzetet még inkább elszegényitö szel-

tsék,

lemben történjék. Azt vélem tisztába kell

—

tehát,

hogy minden

oldalról

hozni azt az adó körüH kérdést,

tisztába állítani azon fentebb emiitett axiómát, s

azt,

hogy mi

értetik az alatt?

Hallottam szót bizonyos közköltségekrl, s

nem tagadom, hogy vannak, de tudom más

részrl, hogy a Magyar ezekhez járult, is

járul,

status

tudom, hogy azokra a tartására

roppant

tudott pénzek vannak.

tervet, nyilvánost és álarczost, s hiteleseknek híresztelt,

és

Hallok,

most

királyi ház, s

soha be

nem

látok

száz

olvasok számokat,

de homlokukon gya-

57 kimutatáso-

kran a hamisítás bélyegét visel kat;

a „monopólium" szava peng,

tus kölcsönbeni részvét,

igaz elv mellett, ott csábszer váltja

kettt.

De mindezek sarka csak ugyan azon

vetni,

hogy azután nézve

termesztésre

nagyobb egyenlség nyok ki egyenlitlessenek. Az igényeltetik talán, hogy az legyen,

—

kizsákmányolt magyar nára már ki nem tel,

ugyan hogyan

ott, s

forog: hát mint

akarnak a magyarra adót közte, s a német közt,

mind a

fel

—

kérdés körül

ott stá-

egy tévtan támad,

itt

igy a vámvis^w-

lígy

az austriainak, tehát a

már

mosta-

magyar egész

jövendjére háramhj tributumot fizessen? bizony

mondom, igy soha a kisimulásnak reménye nem lehet! Vagy azon elvbl indulva, hogy az örökös tartományoknak mivel talán külföldön a senyt

nem

ver-

állhatják ipar czikkeikre nézve,

szabadalmas joguk van a magyar piaczot

kire-

magát a magyart is kizárva elfoglalni; ajmagyarnak ha ebbl menekedni akar, be kellene keszti'íleg,

talán váltani azon jogot s niegvás (rolni,

hogv

magának önhazájában ipart teremteni szabad liegyen? De ki adta el valaha ezen jogát, mi-

58 csoda

vagy

históriai

jogtényen

ama

aíapiil

szabadalom?

Vagy

azért mivel egy azon birodalomnak

levén,

részei

austriai

mint a magyaré?

keriíl, st itusa

administratioját

—

státus tartása többe

de a magyar a

fizeti,

maga

királyának bö for-

rásai vannak, sok arany folykincstarunk

mély

medrébe, és épen ez azon kevés áldások egyike, mikkel selés,

a magyart megajándékozta a gondvihogy behgazgalása nem sokba kerül, s

hogy azon ezer

melly az orökos fejti hydra, tartományok rákfenéje, az absolutismusnak bál-

—

ványa,

a bureaucratia

még

eddig

nem

tu-

dott nála annyira meggyökeredzeni, és elliara-

pódzni, hogy öt

adósság

tovább

Isten

a némettel együtt a status

örvényeibe

harapódzni.

Vagy

—

talán

sodorhatta

volna,

vele lesz, ezentúl se fog tovább

épen ez utóbbival akarják e

öt boldoggá tenni, tét felvirágoztatni.

—

anyagi és szellemi jólé-

azt értik az adóztatás egyenlsége hogy a magyar alkotmányos jogairól

Vagy alatt,

lemondjon,

kivetési jogot,

azok kezeibe ruházza

át az

adó

kik az Orokös tartományokban

a status szükségei, vagy inkább önkényes kedvük szerint megparancsolják a teherviselést?

59 mert máskép attól félhetni, hog;y a felállított egyenlség majd újra egyenetlenségnek enged helyet, holegyiknek

nem.

a másiké

—

megegyezése szükséges

Szóval, azt akarják

jóformán

hogy mi

ki képezett s investialt

lesz,

az ö

már

iparukba, min

nemzeti erszényünkbl, kamat nélkül, vagy csak i'igy

látszó

fektessünk; felnyittatott,

cg;y

haszon reményében

még

új

szabad

lég

bebocsájtása

végett,

némi kereskedelmi, vagy vám-

könnyebbités nyomán egy kézzel markol-

nánk, a másikkal azonnal készpénzben sük,

tokét

másik tüstént bedugassék, hogy azon hasz-

not, meilyet tán beli

vagy ha tömloczünkön egy lyuk

kifizes-

igy a régi állapot soha ne változhassék.

Nem

tisztelt

térre állitja, ki

mint miként én vihetienné,

gyülekezet! ki a kérdést ezen

azon axiómát tovább értelmeztem,

terjeszti,

az a dolgot ki-

elfogadhatlanná teszi,

kérdés

megoldását lehetetlenné.

De mind ezen tagadhatlan nehézségek melmár mondám, s ismétlem, hogy a kiegyenlítést lelietlennek nem tartom. Látom ennek lehetségét általánosan azok lett

—

részérl,

kiknek kezeikben e 30 millió ember

sorsa van. Méltóztassanak

k azt

jól megfontolni,

mit tesz az: ,,harminez millió embernek java,"

— ha,

különösen

hol kezeik semmiféle al-

ott,

kalmatlan közbeszóló gylések,

törvények

által

és megszorító

kötve nincsenek, végre lefognak

ereszkedni arra, hogy azon 18 millió embert,

meily

lakik a statusgazdászati tan legegy-

ott

szerbb helyett

kormányozzák, ha

elvei szerint

hogy a

költségeket,

p. o. a

hivatalokat sza-

porítják inkább jó gazdálkodási rendszert

tanak

ha a status

fel,

nagyszer

hasznos, bár s

hasznúk

visszafizetik

által

álli-

csak valóban

vállalatokra

forditják,

a status kölcsönöket

inkább

mint szaporítják, ha a helyett, hogy

mindent

a bureaucratia

szörnyét

pénzeit

minálunk

ama tartományokban

felemészt

sorvasztó

honositani törekszenek, is

inkább

egyszerüsitik

a kormányzási rendszert s eszközöket az által,

hogy a kormányzottaknak

közbeszollást s

hatáskört engedjenek azon ügyekben mellyek-

reájok nézve életkérdések,

néha

tudnak,

többet

statusférfiu,

ott

mellyekben azok

mint a legkiképzettebb

megoldják

osztályok

közti súrlódást, s kölcsönös hátraszoritást

viszonyokat,

gadni, mellyel

okozó

nem restellik azon példát elfoa Magyar törvényhozásnak fáj-

dalom! csupa jóakarata megelzte az eseményeket:

—

azon takarékosság,

szerbb rendszabályok

helyesb és nép-

szülte jó

nem

csak sok

peng

millióval szaporitja

nyok köz

—

közelitni

népeik

fogja

iránti viszonyaik

viselni,

által

könyebben

maga

által

még

na-

szivesebben fog

ajánlttakat, és

tekintetben

politicai

magyarhoz,

Hiszen az örökös

ha szükséges lesz

mint ön ,

hanem magyar ország

kincstárát,

czélfelé

kifejtését.

tartomány akkor,

gyobb terheket

az örökös tartomá-

magán

szitni

magyar ö hozzá;

épen fog a

magyar

pedig talán épen azért mivel azután megkettz-

ervel

tetett

lesz

kénytelen versenj^ezni,

mind

abba bele fog egyezni, mint azt elvállalni, mit eltte ész és méltányosság szükséges eszközökül

is, nem más birtznek ki; igy fogja hanem önmaga statusát investialni, hogy

tokát,

kell helyt foglalhasasson valahányszor

igy röl

lesz

szó,

költséghez,

a többiek során;

közbirtok,

vagy közérdek

aránylagosan járuland

austriai

neki aránylagos hasznát

pedig s

nem

részvétét.

Látom más részrl ezen

irigylendi

—

kiegyenlités

le-

hetségét mi magunk közt is, s iátom ezen egyesiiiet kelebében annak leg f(')bb, s leghatalmasb fogja

emeltyjét; hogy mi utón magát kötelesnek e kérdést

tényezi'íjét, s

vagy

érzi

megoldani, mi javaslatokat, szeriieknek tartani,

s terveket

fog czéi-

hogy fogja ezeket oka-

62 dalolni s életbe léptetni tárait, s

—

tárgy értekezéseim ha-

tehetségem korlátait tiilhaladja. De

nem

gondolom hogy szerénytelenségröl fognék vadoltatni, ha azt mondom, hogy ezt tenni kötelessége, s hogy nem hibáztam, midn azon bázist felállitottam, mellyböl ebbeli numkájában neki^indulni kell, vagy jobban mondva azt,

—

nem kell. Tudom hogy ama magas hivatás mellyböl neki indulni

munka,

teljésité-

önmegtagadás, higgadtság, szilárd gondolkodás s kifejlett tudosére roppant

mány

erö,

lessz szlikséges;

sorainkon

hazánk

Ismerem ket,

nem fognak

de tudom

legjelesb

—

kérdés szerintem igy

mind örökké meg ezt

is^logy állanak.

tudom, hazájukérti munkát

röstelleni.

nek már roppant foganatja

ván,

azt

férfiai

lesz,

áll

a védegylet-

volt,

magunknak sajátunkká

tenni, s

hatalmunk alá keriteni,

azt

gyermekeink számára kibányászni,

most él ivadékkal

sikere

de magunktól függend

élveztetni,

úgy mond-

magunk azt még

vagy hagyomá-

nyúi átengedni jöv, talán távol nemzedéknek, söt

tán

idegen

fajok javára.

Philantropicus

szempontból ez

is eredmény, s az alapitókra ez is dicsség! de a legyzött akadályok romáin er-

nyedetlen törekvéseink gyümölcsét szedni, ba-

63 bérainkon velünk együtt azokat pihentetni, kik

hozzánk legközelebb állanak, ez a legnagyobb földi

boldogság!

ez férfiakhoz

ez egyesiiletünknek kitzött,

méltó dicsség

ügyvivinek lelkiesméretökre adata!

kötött

a védegylet

magas

fel-

Kossuth Lajos

orsz: védegyleti

igazgató értekezése a védegylet

közgylésén 1846 August.

védegyesület 1846 ki közgylésén Kossuth

Lajos a

vámkérdésröl értekezvén:

nyilvánult,

kába

közölte.

jelen

gére,

Értekez

foglaló jegyzeteit

Ezen

értekezés az

kidolgozva, össze

nézve

a mennyit

vázlatát

némelly

barátival

lön

beszéd lénye-

állitására,

tökéletes

beszéd szónoklati részére

birto-

beszéde

nyomán

jegyzetek

adatok

javaslatokra

hséggel

közohajtás

hogy értekezése a közönség

juttassák.

magában

és

20.'^°

okokra,

hséggel,

nézve pedig annyi

az emlékezet

s 6

a beszéd

megengedtek.

jegyretek

tett "gyorsirati

alatt

részben tehát sem az, hogy valamivel több,

vagy kevesebb, sem az hogy más

nem mondatott, mint

irva

nem

dolog érdeme azonban

szik,

hanem

helyzet

nem

álHtatik.

a stylusban fek-

az értekezés logicájában, tény és

[ismertetésben,

adatok,

lön,

kifejezéssel

ozszággazdászati

tárgyra

vonatkozó

öszeálütásában,

azon világosságban, mellyet ezen értekezés

maga nemében els gon

—a

illy

és

—

munka Magyarorszá-

nagy fontosságú vám kérdésre

dérit.

*Jraim! volt

JNehány órával ez eltt szerencsém

Önöket az iparm kiállítás tereméiben

gadni,

hol testvérünk

fo-

Iparegyesület szive-

melü képét mutatta fel önök, mutatta fel a haza eltt azon haladásnak, mellyet a hazai mipar úgy szólván tegnap óta tön. Láttam

—

önöket derült arczal szemlélni gyümölcseit a

munkás szorgalomnak,

mellyel

két év óta ápoló karjaira vett,

egyesületünk s

közepette a

szép gyüjteléknek, mellyel az emberi ösztönök

munkásság ösztöne az ápoló adózott, megnem' tagadhatám önöktl, nem ön magamtól annyi keserves küzdelmek után az elégtételt, hogy részletekleghálásbika,

hazafi részvétnek

ben

figyelmeztessem

önöket

azokra

miket a

védegyesület két éves mozgalmai újból alkottak, s miket hervatag csirából

gyönyör

virággá

fejlesztcttenek.

Eme

tényekkel szemeink

elött,

szükségtelen

volna arról szóllanom, hogy Egyesületünknek

szép

sikere

van,

hogy az igazságos

Isten

68 megáldotta becsületes törekvéslinket. Arra sincs szükség kivált elnökünk lelkes szavai után nincsen szükség hogy fejtegetésekbe bocsátkozzam,

megmutatandó: nyének

mikint

legcsekélyebb

egyesületünk eredmé-

azon

része

közvetlen

immár szemlélünk. parányi magból mellyet a röpkedö madár siker, mellyet jelenben

puszta

sivatagján

csupán

kezdetben

elejtett,

egyszál fü nhet, de a fszálból egész virányiért alkot az

idö.

így van a munka,

hogy

igy a

egy népben felébredjen, az olly magot vetett, mellynek gyümölcsei ezred éveken ál növekszenek. szorgalom.

Istenünk óvja gonosztól!

meg

hiszen

múltja bneit!

ösztön

vala,

e szegény nemzetet

eléggé

alják

körül

falúi nemzetisége szent

minden

már

megszenvedte

véd

löihetlen

fiai

templomát, hogy e

dön, mellynek porával magyar vegyült,

(bl-

söknek hamva

magyar név legyen gyarapodólag

nagy! szabad! dics!

idknek

végeiglen;

ha bal sorsunk úgy akarná, hogy jöjön id, midn e föld többé nem lesz magyar föld; de

ha küls erszak, vagy mitl jobban félek

saját

véreink szolgaisága e nemzetet egykor halálba vinné; a lökés hatása, mellyet a Védegyesület

a müiparos szorgalomnak adott, tacastrophát

is túl

még

e gyász

élné, s áldását kiterjesztené

hóditóinkra, és ki azokra kik elárultak,

tényez ert

olly

ébresztettünk

nem

egészen európai

költöttünk, ollj

civilisatio a

Midn

melly

fel,

enyészhetik

mert munkásságo,

egyszer

felizgatva

soha többé, mig az

Má színétl el nem enyészik.

a Védegyesiiletet alkotók, elleneink

kiknek többet ér egy kegy mosolygás Bécsben mint

hazánk java,

közös

azzal

gúnyoltak:

hogy

védelmére egyesültünk annak a mi nincs, mert

nem

müiparunk nincs mit védenünk. sem mondandja többé. Az Iparmükiálhtás a legkonokabbtl is kicsikarja önkénytelenül azon vallomást, hogy van mit védenünk, s hogy hazánk müipara oUy fokon levén

Ma már

11,

ezt senki

miszerint a status hatalmaknak pártfogását

méltó joggal követelhetné.

Iparm kiállítás

lik az

közönség özön-

tereméibe.

polgári ünnepélyé lön,

Megnyitása

az újdonság ingerét

folytonys növekedésben túl

élt köz részvét olly tünemény, mellyhez hasonlót hazánk még nem

ért.

gyökeres

magyar fóldmivelk,

városainknak zagyva nyelv lakói közös büsz-

keség nyilatkozataival szemléUk, léhk

a hazai

mipar

s újra

teremtményeit.

vannak ez utóbbiak között,

kiknek

szem-

Sokan szívében

most talán elszer lobban eszméletté a nemzet családi

indulat,

mintegy részeseknek érezvén

magukat a dicsségben, melly

az övék

is,

mert

a Nemzeté. Láttunk számos látogatókat a szom-

széd Austriából, bevallani,

egymásnak reds homlokkal

,,dass es mit der

Sache gewal-

tig ernst wird" de méltányolva kell emlite. nem, hogy számosan voltak közöttük eléggé

igazságosak

társaik

komor

figyelmeztetésére

wird crnst, doch die imigy Ungarn habén recht, und niemand kann es ihnen verübeln" Láttunk honfiakat, kik felelni: ,,ja es

egypár

évi távollét után

honunkba

térve

meg-

lepetésükben túlságos hasonlatokig ragadtattak el,

láttunk

hajtani a

külföldieket

civilisatio

méltányolva

nyilatkozványa

elött,

fejet

mellyel

becsmérlink csalárd híresztelései után hazánkban találkozniok váratlan vala, s kik önkénytelén kaczajra fakadtak, megemlékezvén: mikint a külföldön azon hitegetés él hogy Magyar ország csak

örökre csak egyedül földmive-

lésre van kárhoztatva.

nem fogjuk

— E dreséget már többé

hallani.

lUy sikertl környezve a jelenben,

azon kilátással a jövendre,

mind

melly e sikerhez

természetszern kötve van, némi szerény Örven-

némi elégedésre jogositva lehetnénk és még is fájdalmasan vallom meg, hogy

dezésre, talán,

dolgok történetében van valami a mi én reám

71 szomorúan hat. Mert bizony Nemzeten Isten átka van, hogy

mondhatlanul

mondom

köz állományi viszonyainkban épen

nemzeti

nekünk

kell

széles

világon

Látunk kormányokat

hoztatva nincs.

népszabadság,

titkos harczot vini a

ellen;

minket

dolgokat tapasztalnunk,

más nemzet

tapasztalni

kár-

nyilt,

népjogok

abnormis status állapotot nem

de olly

látunk sehol, hogy a hatalmasok kormányellenes

törekvésnek nézzék,

arra egyesülnek

munka,

és

hogy

sztály részül.

fiát

gyarapitassék. jutott

gyullasztja

is,

mert e

galambvérü

pedig a viszatartóztatott harag

is,

legveszélyesebb. tapasztalás.

—

keserves

e keservet ki kell fejeznünk,

kormánynak érdekében

tapasztalás haragra

ember

által

nekünk

csak

polgárok

békés

az ország anyagi jóléte,

szorgalom

Ezt tapasztalni

magának

—

Másik az

Es ez az egyik szomorú :

hogy látunk nemzeteket,

mellyeknek polgárai dühös vélemény harczokat vivnak ugyan,

érdek miatt,

képzelt

mellett

vagy valódi párt

azonban a haza szent

nevének, vannak olly egyesitö beti, mellyekhez a

bsz

zászlóját s

nem

örvendve

fér,

mellyeknek

ereklyének nézi minden párt,

egy érzelembe öszeolvadva

zösen

pártviszály

szent

dicsségének,

állja

közül,

kö-

közösen védve

72 azt

ha védni

kell.

Nálunk nem igy van!

mipar teremt ervel

bir,

itt

teremtés

érzete az melly embert Isten közelébe emel.

Mikint

midn

ember magasúlni

egyes

alkotásán széttekint,

zétek ez az én

müvem"

érzi

—

kebelét

ba mondja „néz-

szende örömében

nem

ember is irigység nélkül osztozik, ugy ha igaz, hogy a N e m z e t szóban van némi családiság értelme, ha igaz, hogy a honszeretet valamivel több mint a szamárnak akláhozi vonzalma, ugy azt kellene hinnünk, hogy vannak czélok, vannak érzelmek, mikben egyenln kell hogy osztozzék Nálunk nem igy van. minden hon polgár. idegen, kit hozzánk semmi kapocs nem Az köt, méltányolva helyesU törekvésünket; a nép melly annyi joggal sem bir, hogy a földet itt méltán hazájának mondhatná, büszkélkedik müipart serkent buzgalmunk sikerén, de azok csak ön családja,

között kik

nem

ben hatalom

de minden jobb

csak véreink, de kiknek kezök-

van,

kiknek e hon legszebb

áldásait nyujtáosztályrészekiil,

vannak emberek,

elbb megrettegtemajd sziszegék mint mérges kigyók, rágalomhoz nyultanak, téshez, majd gúnyhoz s ördögi kárörömze fakadtak, vélve, hogy Nálunk egyesületünk hatását &emmivé tették számosan vannak, kik törekvésinket

—

ügy melly

nincs

szentebb

Min

nemzeté volna, nálunk a leg-

csak párt ügy lehet.

kárOrOmmel nem hirdetek, hogy a

Védegyesület meghalt! elnökünk az alávalósáde érdeme szerint megbélye-

got éleskeresün,

gezé; érdeme szerint mert ha a

hazudott halála

sikerült volna,

Védegyesület

meghalt volna, ha azt megölniök

csak ugyan

felett

örvendve

örvendettek tulajdonkép? örvendettek

felett

hogy az európai civilisatio egyik fbb mipar teremt szorgalmát nem sikerült meghonositnunk! s hogy lehet magyar, ki ennek örvendhete, ki ennek szinlett hite felett gimyolódhaték az oUy elkorcsosodás, olly minden nemzeti önérzetbl ki vetkzött szola felett,

tényezjét a

mint az emberiség dicsségére még a despotismus korbácsa görnyed orosznál sem találunk.

gaiság jele

(

legyen mondva) alatt

Azonban bizony

nem

Istennek

halt

meg.

hála

Védegyesület

De mioknál fogva

hir-

detek tehát halálát? kétségtelenül azért, mivel a

dolgok fejleményének természete szerint az

utóbbi

hónapokban egyesületünk zajtalanul a termékenyít harmat, s nem

mködött mint

kongatá szüntelenül

azt

gondolom, hogy

helyeselni

fogja,

izgatás

harangját.

—

a tisztelt egyesület ezt

mert az

irka

szavai

szerint

74 mindennek van ideje. Azonban részint épen azért, mivel mindennek ideje van, s a hatásnak feltétele az, hogy lépéseinket a korszerség igényeihez alkalmazzuk; mert valamint egyén-

ekrl, ugy egyesületekrl az képes hatalmasan

mig ellenben

embere,

halála után is

él,

kedvöket töltsük,

igaz, ki

korát

hogy csak

saját

hogy elleneinknek

ne adjunk okot azon szem-

rehányásra mintha jó tanácsaik iránt tek volnánk,

korának

megelzi csak

pedig korától elmaradt élve

de részint azért

halott,

hatni,

ezennel

fel

hivom a

tisztelt

süke-

gyü-

lekezetet lépjünk ki újra az izgatás terére, mert

most annak vagyon

ideje, lépjünk ki mind azon ervel melly egyesületünk egészséges organis-

musában

feküszik.

Elleneink gúnyolódtak egyesületünk csen-

dessége

felett,

gúnyolódásaikkal provocál-

—

Legyen meg akaratjuk. hogy szemünk eltt tarÁltalában ideje, tsuk az egyesületi mozgalmak egyik fbb hivatását, melly abban áll, hogy a közvéleményt nem csak elkészítsék, hanem oUy öszpontosult nyilatkozásra is emeljék, melly eldönt gattak az izgatásra

súly gyanánt nehézkedjék

a status intézkedés

Nekünk hogy

nyiltan bevallott jó

mérlegébe. s

igazságos czélunkra nézve ezt tehessük, ténye-

75 ket kelett elidéznünk, mellyekre törvényszer

támaszkodhassunk,

agitatiónkkal

elidézésének

zajtalan

kellett vér ereinket

folyama

szét

folyatnunk, a nemzeti test

idegein, tekintélyes testületté kellett s

tények

s e

közben

ersödnünk, Mind ez

organismusunkat megszilárditnunk.

megtörtént.

tények jelen vannak, mert van

hatalmasan életnek indult müiparunk, a tényez

elemek

úgymint az öntudatra ébredt munkás-

ság, s az ápoló nemzeti részvét vegytani kap-

csolatba hozvák,

a közfigyelem

fel

van költve.

volt a legnehezebb, ez volt a leg szüksége-

sebb.

E közben magunk megerösödénk, 146 vagyunk együtt, s

vidéki osztálynak képviseli

közöttünk hivatvák

férfiak,

kik polgári állásuknál fogva

nemzet

törvényszerz

hatályos szót szóUani;

örömest halgatnak

ott,

tanácsában

mások kiknek

szavaira

hol a privilegiált osztá-

lyok akaratja

törvényhatóságilag nyilatkozik;

mások ismét a nokai; mások

elismert

toll

fegyverének hatalmas baj-

capacitások a müiparnak gyakorlati mezején, adatokban, és isme-rétben gazdagok, kik ha

mondják: a kormány

rendszerében ez ártalom van, a törvényhozástól erre van szükség, szavaiknak a tapasztalás szol-

gál tekintélyes gyámolúl;

galom,

és kereskedés

mások végre

a for-

bonyodalmiban tárgya-

76 vatottak;

—

mind ezen különböz tényezk

organismusunk által, egységbe fzve meg meg annyi propagátorok mellyek a sziv lük-

társulati

tetését megéreztethetik tetötül talpig a nemzeti test

minden

Ez Uraim együtt

izéig.

rencsés hatalmas

mszer,

olly sze-

mellyet használatla-

nul hevertetni kábaság, sött több mint kábaság,

mulasztás volna; mert ha alkotmányos életünk több mint szinjáték, mivé

hazafiúi kötelesség

azt a

systema torzitani szeretné: ha más rész-

rl igaz, hogy olly status viszonyokban, hol mig az is kormányali ujhúzás, ha valaki nem brüni,

nanem magyar

posztót akar viselni,

hatalomtól hazánk ön álló érdekeire nézve bizon

csak savanyú

velleitásokra tarthatunk

számol,

ugy válóban éreznünk kell, hogy boldog jövendt ez árva honnak csak a nemzet ers akaratától várhatunk, mellynek nyilatkozványa végett

közvéleményt

szükség

lehessen orkán

néha Istennek

kell,

fejteni

melly

ha ennyi elég;

légyén csendes folyamerö,

mellynek hangjában

Ítélete szól.

Ki tehát Uraim! az agitatio békés terére I legyen e gylés a mozditó er, melly minden kereket

mozgásba hozzon,

mködéibe verük

van,

tegyen. s

minden

Elleneinknek

használatukban

emeltyt sok

fegy-

néto

ii^eö

válogatók.

min monda, hogy nem

Constant Benjáegyébb mint a rágaáltal a hatalom

lom monopóliuma az alávalóság érdekében kezelve, a Censura szövetségesük.

az,

szónak

mondom

önzéstelen

erej.e.

kor

s érett férfi

álliták fel a

hazafiság

az ö

bevitték

corruptiót

bámuló iQu-

Nekünk semmi más eszközünk

el|(^lt.

mint

gyanánt

b,()ics^ss^ge

ság

Ök

organismusába,

közállomáijiy

A gondolat

kezökb^n.

sajtó

öldiöklö censura, mellyröl

sugalta

nincs

szabad

Használjuk azt loyalitással

használj.uk np^nden erijvel, mellyet az igazság, s

haza elvitázhatlan érdeke nyújt.

Parányiságunkban,

példátlanul abnormis

közállonaányi helyzetünkben

nem

szeretek sza-

nagy nemzetek nagy példáira hivatkozni, kik azon szerencsés helyzetben vannak, hogy másra b,a(}

nem szükség

ügyelniök, mint saját javukra, sayát

becsületükre saját dicsségük igényeire; de mi-

4yn nagy nemzetek példája oUy eljárásra nyújt minre nekünk éppen parányisá-

tanulságot,

gunk,

abnornais közállományi

helyzetünknél

fogva százszor inkább szükségünk van, szabad Ipsz

(alán egy hivatkozás. Nézzük a hatalmas Albiont.

mány

a többség által

Ott a kor-

nyilatkozó nemzetakarat

kifolyása, s tennie kell mit'a

nemzet akar, vagy

78 Ott tehát már a törvénvhozásbani lelépnie. kormány indítványok is a nemzeti akarat nyilatkozványai. Azon kivül ott van a Parliament, mellyet az angol ,,lmperialisnak" nevez, mivel

hogy a

királyi sanctio csak

come-

formalitási

dia, mellyel a törvény szerzési

jog majestásá-

nak valódi birtokáért az ön dolgait tetszése szerint kormányzó nemzet a monarchiái kül Ott van

színnek adózik.

a szabad

szabadságnak, jogszerségnek,

eme postulatuma,

ságnak

garantiája, melly mint

karral zúzná

egyedül

szemközt

keresztül vitelére nyújt,

mind

mi szerint nem

sem azt

reformok

ez együtt annyi lehet

követ-

mellynek

Az ember

népérdekébeni

elleneit,

moczanni

merhet a honáruló szolgaiság.

hogy

biztos

más okoknak

keztében az eleven éber közszellem,

gondolná,

a mesés Briaráus száz

nemzet javának

ösze a

és ott van végre ezen,

mindenhatóságával

sajtó,

nemzeti nagy-

módot

szükség más segéd

Es még is éppen most bámuló világ szemei eltt a gabna törvény nagyszer drámája, s láttuk, hogy Cobden socialis vagy is (hogy e szó félre ne szerhez folyamodni.

játszaték

értessék) egyesületi

tzött

mködés

által vitte

kérész-

czélját.

Mennyivel szükségesebb ezen

eszközt

nem hanyagolni minálunk, kiknek az eszközökbén válogathatni nem adatott : kiknél ugy szólván ez az egyedüli mód, melly a sikerhez némi kis

remény csillámot

hoz isban den

nem

Nálunk a törvény-

nyújt.

csat az lévén a baj, a mi min-

alapú törvényhozással közös,

privilegialis

hogy t. i. eltte a nép könyve nincsen nyitva, hanem még az is hogy a bécsi eamarilla intéseitl függ néhány egyén, a casták érdekein felülemelkedett

független

hazafiakon

szerrel diadalmaskodhatik;

könny

én látván mi ered-

ménytelenül küzd a törvényhozás terén az dozatra mivel

l(4gmagasztosabb

kész

hogy a nép vélemény nem

háta mögött;

vetniök

ernyedetlen

mivel

áll

is,

támaszul

már évek eltt figyelmeztetem

tevékeny hazafiakat

azért

ál-

hazafiság

utón

hogy a

socialis útra

buzgalmukat,

némi

siker,

kell

nem

csak

legyen

bár

kisebb mint óhajtaná a lángoló hazafi sziv, de

csak ugyan bizonyos; mert csak

hanem

azért

tlünk függ:

mivel épen minálunk,

épen a

mi körülményeink közt csak egyedül egyesületi tevékenység

által

lehet

olly

nyomatékot adni

egy vagy más nemzeti érdeknek, a minvel nálunk birnia kell, hogy a status hatalmaktól Mamegfelel intézkedéseket vívhasson ki. gyar honban csak társadalmi, erélyes mozgal-

—

mak

utón

mint

ahoz remény,

lehet

seg(^ts(^gével

csendes

átalakulás

olly

hogy

eszközöltessék,

sok más helyütt csak forrongó rázkód-

tatás eszközölhetett.

mondhatom, hogy

Tiszta lélekkel

gyzdés

szólván

tetté

iparkodám: Egész életem

érlelni becsületesen íigy

meg-

iránya szerint szavam javaslatát

mozgalmainkal azonitva

socialis

mozgalmakat soha sem hanem at közvetett befolyás szempontjából, s általában magasabb szempontból tekintem, ki a vég eredmény, s van

s azért

csak

én,

pillanatnyi

siker,

a kifejldés stádiumai iránt óta tisztában valék,

mel e tárgyra

rl,

mellyet

áll,

kezdet

minden talpalatnyi

utón

eltt a szálak

szemei

feszitett

folyama nyiltan

magammal

kinek folytonos figyeleni-

tér-

nyertünk számot tudok

adni, a practicus élet tapasztalásai által edzeti

meggyzdéssel mondhatom, hogy nyomorúságos

status

eszmét

viszonyaink

kell utilisálnunk

közt

mindenek

egyesületi

felett,

ténye-

ember teremnem bir, az ellenséges elemektl zsibbasztörvényhozás pedig nem képes, mig a

ket kell teremtenünk miket egyes teni tott

socialis

élet

ereje

miután a tényeket tük,

által

nem

támogattatik

elvítázhatlani'il

miután érdekeket

megteremtet-

fztünk mozgalmaink

8i sodrához, miket fitymálva semmi hatalom

meg

ignorálhai, akkor a

egyesuletileg izgatás

hangoztatnunk

szerte

moraüs

nem

fekteteti talapról kell

békés

Vagy

tárogatóját.

igy

lesz

mentve hazánk, vagy menthetetlen. Ezzel én

nem akarék

tudom, hogy az

illy

mondani.

ujat

irányban

vitt

JóJ

egyesületi

mozgalmak a nyugoti civilisatió tüneményei i\em vagyok olly kába, között nem ujak. hogy magunknak a politica mezején találmányi dicsséget hazudjak. az

El maradozott lépteink,

emberiség történetében irányadás dicssé-

nem szamilhatnak.

gére

szerény

mérlegén

csak

Nehéz küzdelmeink ön

v'úkg részek sorsa méretik.

akarám

a tisztelt

lételünk,

nem

figyelmeztetni

egyesületet a viszonyok

kü-

lönbségére, mellyek az egyesületi agitatiót nél-

külözhetlenné teszik.

Másutt az országló ha-

talmak, ha másra nem, legalább az ország anyagi jólétére nézve a

nép érdekeivel harmóniában;

nálunk mint két gladiátor, ellentétes küzdelemben állanak.

Másutt a status hatalom progres-

siv intézkedései

sületi leti

körül gruppirozódnak az egye-

segéd mozgalmak,

mozgalmaknak

l*ozni

kell

nálunk az egyesüiparkodniok

a közállományi hatalmak

Másutt a status hatalom

állitja

gruppi-

tevékenységét. elé

nagyszer

82 domzatban müveit, lak csak

a társadalmi

mozgalmak-

reszelését hagyja

a részletek simitó

nálunk a társadalmi mozgalmaknak

en;

akásra hordaniok

aunkával

>lásutt

részleteket

a status hatalom tüz

néllynél a socialis

neggyujtogassák ; aécseivel

fel

hatal-

fzzék.

egészbe

láng szövétneket,

mozgalmak apró mécseiket nálunk a socialis mozgalom hatalom

meggyújtani a status

kell

hangya

nógatni a kOzállományi

bele

hogy

makat ,

lyirkos szövétnekét.

—

Szóval,

és

metapho-

ák nélkül beszélve: másutt a status hatalom cselekvsége hivja

fel

a társadalmi

mozgalmak

íözre hatását, nálunk csak társadalmi mozgat-

nak provocálhatnak közállományi cselekvséget.

Oh tudom

én igen jól tudom, hogy e né-

eteket a másik oldalon

íogy

nem

mozgalmaink

parkodnak

szeretik,

hatását

azért

kicsinleni,

aluszékony nép méltónak ne tartsa

>ennök részt venni.

De tudom

nig pharisaeusi óbégatásaikkal

azt is,

hogy

becsmérlik

el-

árásunkat kelletlen kénytelen tettekkel hódolnak leki.

— Amott van a Tisza szabályozás nagyszer

gondolata; ^''^y';

nem

min

tegnapi óhajtás,

nem

izönyegén! majd meglátjuk mikint fog )tt

állani;

—

tegnapi

törpén állott a törvényhozás fakó

jövben

s talán azért fog máskinl állani,

83 mivel hogy a hatalom egyik dispensátora fogta

kezébe a gombolyagot?

nem

csak

máskép

mert

socialis

lán,

a halalom,

mködés

—

mi minket itt 40 év ^ta

elzte meg,

maga uraim

a hatalom

gondolkodhatott.

dés,

ne!

hisz

meglehetek, de

hanem

állani a törvényhozás aszta-

volt azt e térre vinni, is

hogy

sött ellenezték;

tették,

azért fog

—

elbb

hatalom sáfárok

ezt a

maga

kénytelen

külömben sikerrl nem Es itt van a vámkér gylésben közelebbrl

érdekel

vámok

miatt feljajdult panasz,

hangzik

országszerte s

mint közbe-

szédben mondani szokás még csak fülök botját sem hajiak felé, de im talpra állolt a védegylet, s már nem ismernek semmi korszerbbet mint a vámkérdést.

ök

sem

soha

Tudom

fogják

én igen jól mikint

bevallani,

hogy

hirtelen

támadt

hívta

de vallják, ne vallják nincs

reá,

fel,

nekem elég

hajlamukat

a tény, s elég az

ezen

védcgyesiiiet

gondom

hogy a tényt

a védegyesület elzte

meg. vagyunk a tárgynál Uraim! mellyel óhajtok, hogy egyesületünk izgatásának matúl Es

itt

fogva tengelye legyen.

dásának

be van válva.

kora

A vám

halaszlhatlansága

lejárt.

—

kérdés megol-

a másik oldalon is

negaliv ellenszegülés kéjelmes

Míg csak paoaszkodánk henye

'é4

"halgaiás voíí a felelet. dett,

cselekedettel

Védegvesület cseleke-

készülnek

felelni

neki.

De vigyázzunk, kétszeresen vigyázzunk Uraim! nehogy port szórjanak szemünkbe; s a kérdés csomóját, oldják

támaszkodva akkint

indolentiínkra

meg, hogy

legyünk kénytelenek

sirva

vissza tekinteni atyáskodó

megoldásukra, mint

ha Rialto hidjáról a múltba

a Velenc/ei sir, tekint.

tág értelemben vett ipar kérdése, mel-

vámkérdés oldhalkorunkban mondhatlan

lyel a kereskedés, s vele a

lan

kapcsolatban áll,

fontossággal

mányokat, harcz

nak

felett.

bir.

E kérdés emel,

dönt kor-

kérdés határoz világ béke, világ El következett a próféta jóslatá-

teljesedése,

hogy jövend

midn

idö,

a kard

csak a szántó vas engedelmével fog hüvelyébül

—

De mig másutt az ipar vám kérdés jobb, vagy roszabb létnek kérdése

kihúzathatni. s

csak; minálunk

melly zeti

nem

élet, és halál

csak jobb létünk

országos önál lésünk

vagy

er; re

szomszédnak

emel is

kérdés, olly kérdés felett,

felett

hanem nemhatározand,

mellynek baráti jobbja a

becses kincs leend, vagy pedig

elmállaszt gyalázatosan.

Jelek

tnnek

fel

látha-

komolyan intk, hogy ez utóbbi vésztl óvakodnunk kell. S azért kiáltsuk egyesüt.'irunkon

8& országunk szerte

letttnk száz ezernyi torkával

ébren légy magyar! ört

ki fog álni ha hazádért!! ki fog állani? kérdezem én, ha mi magunk nem? Austria talán?

nem

—

azon austria mellynek nevében egy esiilettinket

urunk királyunk iránt felségsértnek kiáltották europa szerte béres lapjai,

magyar

helyett

posztót

mivel

hogy brüni

v illalkozánk

viselni?

Ezen austriába vessük reményünk horgonyát?

Oh! én Istenem! hetünk

dgy

szövetséges

j;;

ha érdekeink az

Austriával

le-

barátságban -de

csak

ö érdekeinek alá

nem

rendeltetnek, sött inkább mindenütt a hol viszo-

méltányl s

egyenl

súly fokára emelkedendnek,

köz

állományi függetlenségünk

nemzeti,

elismertelik;

—

közt lehetséges.

ezen ön

honunk érdekei egyenl

érintkeznek

nyaink

mert barátság csak egyenlk

állási súlyt,

felemelkedést

ezen

csak ön

tl várhatjuk, místól senkitl;

magunk

erélyé-

austriától min-

denek között legkevésbé, mert hogy ö hazánkat örömestebb szeretné monopolizált gyarmat-

nak, mint független barátnak, az boszontó bár,

de austriai szempontból

min

ép

olly

természetes,

hogy nekünk ezen gyarmati alárendeltséget trni nincs kedvünk. mint a

természetes,

Igy állván a dolog a

vám kérdésre

üézve^

fel

használnunk mind azon agitationalis

kell

eröt,

mellyre egyesületünk egésséges organis-

musa alkalmat nyújt, fel vagyunk erre liiva a kormány által, mellynek emberei, s orgánumai csalóka kiilmázas dialecticával ügyekszenek az illy

kérdésekbe

még

avatatlan nemzetet hálóba

hogy maga magát tegye semmivé;

keríteni,

felvagyunk hiva a védegyesület keletkezésének históriája által, melly a

részünkröü agitatiónak

czélját irányát ki

tzte,

ségünké

felvagyunk hiva az

tévé, és

s azt logicai köteles-

mányrendszer tényleges lépései

által,

uj kor-

mellyek

—

egy veszélyes stratagemára készitnek utat; de hogy agitatiónk sikeres lehessen, hogy ne csak a fenyeget vészt elháríthassuk, hanem

olly status intézkedéseket is vivhassunk ki, mi-

nket hazánk

java, joga s méltósága igényel, mindenek eltt szükség megismertetni a jelen állapotot,

eloszlatni

a csalóka

austriának irányún kbani

günket

meretbl zeti

vám

gyalázatunkat burkolja, kell le

gzt, mellybe

politicája, vestesés

ezen tény

is-

vonnunk az irányt, mellybe a nem-

közvéleményt agitátiónkal öszpontositsuk.

Ez annyival szükségesebb Uraim! mivel legyen, vagy ne legyen szégyen, meg kell vallanunk, hogy a vám kérdés száraz, de mondhatlanul

tanulságos

bonczolgatásával

ekoríg

87 igen kevéssé foglalatoskodánk

ságaink

zöld

panaszokra

általános

öröklött

ról

s törvényható-

inkább csak apáink-

asztalainál

legfólebb

theoreticus elmélkedésekre szoritkozánk,

vám

austriai

mystificáló fogásait,

annak reánk

általa tüzettessen

bajokat számtani

hárasztott

azért

rendszerét,

politica

részletekben

alig

ismerjük. Austria ezen járatlanságunkat igen jól tudja;

csak innen magyarázható azon boszontó

elbizakodás,

szerint

hazánk anyagi

rendszerével nyolja,

ho^y

még

az ö vérét kik

vagy

vám

zsákmá-

mi vagyunk a nyermi vagyunk a pióczák, kik szivjuk; mi vagyunk a pinczé;

hordót

pofon vernek vérig velig, nak,

erejét ki

mellett

öt mint

csókoltak,

a nem-

ellenséges

azt is elakarja velünk hitetni,

e rendszer

tesek, ö a vesztes

rek,

nem csak hogy

példátlanul

zetek történetében

csapra ütjük. s azt

Jól

mondják meg-

a mi leg boszontóbb olly gyávák-

ostobáknak

hisznek,

egyébre szükségük, mint egy

hogy nincs

kis port szemetet

szemünkbe, s mi nyomban elhiszszük, hogy a pofoncsapás barátságos csók, s még alázatosan meg is köszönjük, hogy pofon verni szórni

kegyesen méltóztattak.

Ez tény Uraim! mellyel befogok bizonyi-

8§ ék felszaggatom az altatás szégyenitö leje-

fanf, iéit.

—

Hoszú, és száraz leszek;

de türelmet

reményiek, mert férfiakhoz szólok, kik tenni, s

nem

mulatni sereglettek egybe közel és távó!

vidékekrl.

A múlt országgylés els panaszos vallomás, hogy gressióban

vénye

felé.

sodortatik

a végelszegényedés

A kormány

ör*

halgatott, s az austriai

finánzbureaux-kra bizta a

szava volt azon

hazánk rémít pro-

feleletet.

A ,,Rechnungs - Departement der k. allgemeinen Hofkammer" tehát,

Ösze

compingált

e^y

táblázatot

mellynek

Ausweise über den Handel von Oesterreich imVerkehr mit dem Auslande, und uber den Zwischenverkehr von Ungarn und Siebenbtirgen, mit den ,,anderen" (!!) österreichischen Provinzen im Jahr 1844. Ezen Ausweis tulaydonképen 5* év folyam czime:

volaa,

felütök,

lévén

elbbi

nálunk Í844"''

évfolyamok

nem

hivatalos

igen jOtíek

for-

hogy forgásba jöjjön gondal valának; azt vélvén, hogy majd ez leszen a nagy kalapács mellyel a magyar igényeket egyszerre agyon ütik. gásba;

ezen

azonban

Furfangos számvetés meg kell vallani; Irányunkban a boltos görögnek amaz ismeretes

szabálya szerint készitve

nyolczat az

ötbl

marad kilencz a tekins ur fizet húsz forintot. A tisztelt gyülekezet talAn azt hiszi: szegények vagyunk? Azt hiszi szk a pénz, magas sk kamatláb, nagy a nyomor hazánkban? S ezt olly bizonyosan véli tudni, mint az árvái tót tudja hogy éhezik. Nem ugy van Uraim! kössünk sarkantyút öröm tánczra, zengjen öröm dalt sip, és czimbalom! Mi kimondhatlan gazdagok vagyunk, csak hogy olly kevéssé tudunk róla vjlamit, mint Beranger szerint az ár isten azokról miket e földön nevében tesz

nek papok,

királyok.

mi egy szót sem tudunk

Am is

de mit árt, róla.

Ben va«

„Ausweis'*-ban, az pedig hiteles! hivas nekünk nem marad más hátra, mint hinni, s örvendeni; mint örüU a jámbor postás, hogy a szatyorból ki mászott rákok a az

talos!

levélben voltak.

idézett hivatalos

hogy

is ki mutatja,

„Ausweis** ugyan

1844''*''

nékünk

ki vitt árukért fizetett

mi ellenben austriának

forintot,

nem

többet behozott

fizettünk

árukért mint forintot,

55,117,907.

nyertünk egy év

és így

alatt austriától

forintot.

— Szegény

De hogy mi lió

austria,

63,742,349.

8,(524,442. austria! boldog

telhetetlenek ezen közel 9 mil-

meg

forintnyi nyereséget valamikép

seljük, az

magyarok!

Ausweis még

tovább

ne keve-

viszi

csóko-

lódását.

Közli

ugyan

eredményének tehát

austriávali

kimutatását 1831

14 esztendörül.

kereskedésünk töl

1844

Mibl azon örömre

ig,

gyu-

lasztó tanulságot merithetni, hogy mi boldog magyarok évrl évre nem csak folytonosan csapoljuk a szegény austriat, hanem valósággal olly széditö nagy tökét szivünk el tle, mi szerint csudálnunk kell, hogy a szegény

austria

vér

még éhen nem halt, minket pedig arany a guta meg nem ütött.

toli'ilástól

Austria kivitt

szerint

fizetett

árukért

nekünk ezen 14 év

alatt

Ausweis 680,116,738.

91 ellenben mi

forintot,

nem

fizettünk

austriának

többet behozott

495,538,852.

árukért mint forintot, tehát készpénzeli kiegyen-

litésben tiszta

nyereségünk 14 184,577,886.

év alatt

mondom

forint!!

millió

peng

száz

és fél

forint.

A tompa moraj e

négy

nyolczvan

melly

népes gyülekezet ajkairól

tolmácsa a rémitö mistificatio

szonkodásnak,

szám

felszál

hallatára

önkénytelen

feletti

méltó bo-

mintegy kérdezni látszik: mit

akarnak velünk? mi czéljuk lehet? az egész dolog Meg mondom Uraim!

—

igen világos:

Egy

fél

század

óta

örökké panaszkodik

az ország a mostoha vámrendszer att,

igazán

panaszoknak,

Szólva

hogy

még azon

vámrendszernek tulajdonitanók

nem

Az 184^4

bajokat

mellyek vagy

nem egészen abból

abból, vagy tegalább

származnak.

nyomása mi-

annyira neki szoktunk a

országgylés

ország elszegényitése miatt hangos szót emelvén, a

vám kérdést pedig elleges

hirlapi tár-

gyalások nyomán ersen boncz kés alá vévén,

nem csak

közvéleményt

egyszersmind oUy

felirást

hanem

tájékozá, is

intézett

felsé-

géhez, melly világos bizonyságul szolgált, hogy a nemzet e jogszertlen,

trni nem

pótot tovább

kormány

legváratlanabb

méltánytalan álla

fogja.

feliratra a

válasz érkezek, nj^lly

az országgylést valóságos ingerültségbe hozá,

melly

ismeretes

bizalmatlansági

K. K.

nyilatkozott,

szersmind sületet

által a

egykornan

R. R.

rendszer

fel hivták,

ellenében

vihatott védfalat,

E tények

törvényhozásilag

kell

vala a

tán megjelent kereskedfilnü

—

hon

hogy a nyomasztó vámnen^

lakaik küszöbén áJlitsák

ellenében

ntó ul szolgálni.

egy-

keletkezett védegyer

a törvény paizsa alá helyezek,

polgárokat

éS:

voturoban

Ök ugyan

Ausweisoak is

Ausweissai kezünkben

fel.

kevéssel ezu-

há-

igy okoskodtak.

fogunk

iraigy

magyarokhoz: „ne higyeíek az ellenzéknek, nem igaz, hogy a fenálló vámrendszer szóllani a

nektek ártalmas, sött inkább aüstriának van az ártalmára, mert lám itt van számokkal kimutatva, hogy kereskedéstök austria ellenében ISII***" 8V< miilóval active áll, 14 év alatt pedig austriatói

11^

és fél millió

peng

forintot i\y ertetek

Tehát

ne panaszkodjatok ne higyjetek az elleuzé k nek, ne zíyongjatok,

hanem halgassatok szép csendesen,

„és gondolák

ezen dialectica következtében kir

rán^ak az ellenzék

lábai alól a

sznyeget

nem-

93 s marad a Ha pedig még sem

zetelhalgat panaszos zajongásaival,

dolog szépen a mint halgatna

el,

volt.

akkor ismét

Ausweissal

kezükben igy fognak szóllani:" „édes jó magyar szomszédink! ti ugyan a mostani vám-

tlünk hogy ha a köztünki köonyebben hozhatnátok

rendszer mellett tömérdeket nyertek mi

ám

austriától,

vám ki

de igaz,

vonal eltörültetnék,

hozzánk gabnátokat, borotokat, barmaitokat,

még

tehát

többet nyernétek;

igaz igaz ez egy

kissé csiklandós dolog, mert a mi (austriai)

mez

gazdaságunknak nagy ártalmára volna, azonban

Isten néki

jó szomszédság okáért

ám

le-

gyen, hanem aztán ne legyetek bolondok, ne kivánjatok kegyes közös kormányunktól holmi

haszontalan alkotmányos garantiákat, ne legyetek

olly

kiváncsiak

hogy

külsövám

a közös

szabályozásába orrotokat mindig beleütni akarjátok,

hanem köszönjétek meg szépen kegyes-

ségünket, bízzatok mindent a kormányra, majd ehntézi ö azt nálatok nélkül

is,

tek

meg

származandó jövedelem hiányt,

zétek, is

néki a

csak fizessé-

magyar harminczad s

eltörlésé-

ne ellenez-

hogy a dohány monopóliumot hazátokba

szépen behozza."

íme Uraim

itt

van

Nem ujomból szoptam

az azt.

Ausweis A Pesten

kulcsa.

megje-

magyar orgánum, értem

a B. P.

méltóságos vezérének grófi

tollával,

lenö austriai

Híradót mind

formán

ezt jó

gyar világnak,

Ausweisra,

diadal el

mondta

bámuló ma-

lármával hivatkozék az

mondta, mi tömérdeket nye-

rünk mi austriától,

mondta mennyire nem ; majd

igaz a hiresztelt országos elszegényedés

midn

aztán

nak s

vélte,

a helyett

eléggé

az elipéket

ellépett

hogy

vám

alább egy

leg

mézes madzaggal

tionalis

gyönyörségesen

kis

constítu-

kecsegtetett

volna,

Dohány-Apal-

disserálgatott a

midn felszólittatnék

tóról, s

behálózottak-

eltörlési indítványával,

mondja

ki tisztán,

akar e ö, akar hat e magyar kormányi dohány monopóliumot magyar országon? daczosan azt

monda: majd bizon! bezzeg észre

sem felel; hanem Bécsbl azon veszszük

azért

feleltek helyette

magunkat, hogy a dohány monopoUum

behozatalához

mirl majd \gy

áll

sansgéne

tettleg

hozzá fognak,

alább fogok szóllani. a dolog

tisztelt

UrakI

—

Meg

kell

ügyes hadicsel, az egészben csak annyi hiány van, hogy gazda nélkül lön a számvitel. A mi jó akaró barátink amott a másik vallani

oldalon szeretik a dialecticat, mellynek feladata

hamis elzvényekbl vonni

látszólag helyes

következményeket: vessUnk ellenökbe egy kis

95 mellynek feladata igaz elözvényekböl

logicál,

levonni a

következményeket; vagy

szükséges

e tényeket mint okozatokat viszavinni a valódi

okokra.

—

Lassúk

Tehát mi 14 év nyertünk Austriatól.

fél

milliót

gyönyör Az hogy nem igaz.

Szép,

csak egy kis hibája van.

—

184 és

alatt

—

igen

Számítsunk egy kissé ha ugy

tetszik.

Azt hiszem senki sem fogja kétségbe venni, a magány élet viszonyaiban a bécsi piacz nem adós a magyaroknak, sött inkább mi ma-

hogy

gyarok vagyunk a bécsi piaczon eladósodva. Mert azt nem igen hallottuk, bécsi

Banquier

hogy vagy egy magyar országra jött volna

kölcsön pénzt kérni, ellenkezt

azonban igen

sokat

tudunk; hasonlókép nem igen tudjuk,

hogy

bécsi

keresked piacz volna a

pesti

piacznak ad6sa, de az ellenkezt igen jól tudjuk, tudjuk,

resked

hogy csak nem minden

bécsi hitellel dolgozik, s egy

bécsi

háznak

maga

után.

bukása

Mibl

egy csomó az

pesti ke-

nagyobb

pestit

következik,

ránt

hogy az

184V« millió forintnyi nyereség nem künheverö bécsi adósság, hanem készpénzül

emlilett

iU van az országban.

—

Jó

—

legjobb statisticusok számvetése szerint

Európa szes forgó pénze 3200

millió

peng

96 népessége pedig '250 millió,

forint,

szes

európai

ft.

forgó

pénzbl

Már most ha tünk,

ha nekünk

igaz,

hogy mi

Austriától

peng

forintot nyer-

ezen nyereséget megelö/ött

tehát 1831'''^" egyetlen

zünk sem

volt volna,

egy

is, még Ausweis

sem szaporodott volna

ama

és egyedül

hiteles

pén-

fillér

magyar

az óta a

pénz semmi más utón egy

szági forgó rel

egy fre

kr.

14. év alatt 184V2 millió

idkrl,

és igy az

esik

or-

fillér-

pusztán,

szerinti

éves nyereségbl magyar, és Erdély országon

ta lakos számot 14 millióra véve) fóré 13

ft.

10^/7

kr.:

esnék egy

Tehát több mint Euró-

pában az szes forgó pénzbl egy fre

esik.

— Nemde gyönyöriíséges gazdag nép vagyunk! De menjünk egy körben nevet,

kissé

tovább.

Magány

sze számitánk mint egy 60 magyar kik

biztos

földnek legalább

— ^^öJ"'^

tudomásunk 100 millió

^^^ ^^ ország

szerint forintal

kül-

adósak,

szes lakossága szes

kölcsnének, mellyel

a külföldrl

vön Azt hiszem nem

lesz

ember,

1831 óta

fel

a ki állítani

merné, hogy nem igen igen alacsonyon számitánk.

Vegyük

fel

továbbá csak magát az arany,

s ezüst bányászatot.

Mondják, hogy ez a kor

mánynak nem hoz be forintnál.

hagyján,

többet évenkint 450 ezer

Ez ugyan nem igy van, azonban nem bánom ha 450 ezer krajczárra

tetszik is tenni,

annyi tagadhatlanúl igaz, hogy

elállítása, igen keveset

lévén, annak mondok, kerül legalább

2 milho

ezen

450,000

tiszta

forintba;

hazai bányász

nyereség a

bányászat

fizet

munkásoknak munka bérül éven-

kint 2 milliót, s azon kivül kiküld tiszta nye-

reségül a királyi kincstárnak 450 ezer forintot,

d 2

teh

millió

forintal

évenként az országbani

Ezt szándékosan emehogy figyelem gerjedjen a bányászat iránt, s kezdjük azt jobban méltányolni, mint ekkorig tevk, mit bizonyosan el nem mulasztandunk ha szemügyre veszszük, hogy az még akkor is igen nevezetes kincs forrása volna a statusnak ha a kormánynak egy forint tiszta nyereséget nem hozna is, elég ha maga magát fentartva évenkint 2 milhó érték munkabért fizet, s évenkinti terményébl forgó pénzt szaporítja.

lem

ki,

mert óhajtom,

ennyivel szaporítja a forgó pénzt, mire nálunk

még

sokáig szükség lészen.

Mehetnénk még tovább is, de ám állapodjunk meg, ha úgy teszik. Tehát: 14 év elttrl forgó pénzünk volt (ha igaz^

= semmi,

azóta kölcsön utján behoztunk az

oiözágba

nem

100,000,000

viszszafizetések

mert

fog}' hatott

ft.

által

adósság folytonos szaporodásban van.

A bán^'ászat

szaporította a

forgó pénzt 14 év alatt

Nyertünk

Ausweis

szerint

28,000,000 „

austriától .

184,500,000

Oszveg 312,500,000 „ Esik tehát nálunk csak pusztán a három

egy fre 22

Európában a 12 ft. 48 kr.

Ha pában

20 kr. kész pénz,

ft.

közép

számvetés

ez igaz volna

úgy mi vagyunk Euró-

—

S most ezen

témén talis" komor valóság lábat,

,,k. k.

legfelebb kett,

mit csinálni.

Rechnungs de par-

tükör helyeit

tekintsünk

be a

Es látjuk az

általá-

látjuk az irtózatosan

magas

tükrébe.

nos pénz szkét;

kamat

mig csak

a leg pénzesebb nemzet, nálunk a kamat-

nem 15 20 p.Cent, hanem szóval: nem tudunk pénzünkéi láb

szerint

tétel-

melly

a pénz

hiánynak legcsal-

hatlanabb fokmérje; litjuk, hogy a népadó miatt szigorú executiók vannak napirenden s a

Helytartó Tanács

még

mind untalan

sürgeti

az adót, mert a nép örökös tartozásban van,

99 hiában a

nem

nincs pénze,

mezgazdaság

igen

mert investitionahs

fizethet

hogy

látjuk,

kevéssé gyarapodhatik,

tkék

híjával

vagyunk;

lát-

juk az ipar vállalkozási nyomorúságot, melly

magunk erejébl egy pár vállalatot tesíteni;

sem képes

—

száz

ezer

forintos

külföldi segély nélkül lé-

hogy vasutainkat,

látjuk,

duna

hidunkat külföldi pénzel kell építenünk, folyóinkat

pénzel

külföldi

szabályoznunk,

kell

lát-

hogy az országban a legszentebb czélra egy jobbágy község örök váltságára sem vagyunk képesek kölcsön pénzt találni; látjuk, hogy

juk,

eladó uradalmainkat idegen berezegek, tözsérek nincs

veszik

vev, mert nincs pénz,

stocratiánk

eladósodik, bécsi

pénzel

nem tudunk

—

mert

rakásra,

legfbb

látjuk,

irányában

külföld

pénz-

országban

hogy

ari-

mindinkább

kereskedelmi

piaczunk

egy

árvízbl

dolgozik,

bécsi pénzsegély

pesti

nélkül ki búni,

Ez mind tény Uraim! s a t. s. a t. szomorú de valóságos tény; mellyet a világ legrózaszínübb szemüvegén tekintget financier S már most kérdem én nem sem tagadhat. kell e az epének fel forni azemberben, ha ezen állapot ellenében fel

azt

demonstráltatni,

látjuk

hogy mi

szegény fejünkre austriálól

14 év

100 alatt közel

185 millió pengó

Ugyan minek gúnyt

nyomorusághoz,

a szegénységhez?

gyalázatot

nyertünk

forintot

tetézni a

—

fájhat a

nemzetnek, fájhat uraim keservesen.

Elttem

a dolog tisztán áll:

kormánynak

nativa közül kell a

három

alter-

választania.

igaz, és való e roppant kereskedelmi

nyereség ^^y a kormány ön maga monda

status gazdászati kezelése felett az Ítéletet, mert

annak csak ugyan mondhatlanúl nyomorultnak kell lenni, illy

midn

roppant nyereség mellett

illy

pénz szegények vagyunk.

Ha pedig nem

egyéb mint vagy egy

igaz; ugy az egész sziv háboritó

nem

szándokos

roppant mystificatio, vagy pedig. 3.

cán

Az egész

alóli

kormányt viszi.

—

Am számvetés

száravetés olly

hibás alapon is

épül,

legveszedelmesebb

Tessék választani. de

minden eritimagát a

melly

tegyük

helyes,

fel,

még

—

hogy igy

tévedésbe

Ad Übitum. ezen

14 éves

e^y igen szo-

morú tüneményt mutatna. Szerinte ugyan is szes ki s beviteü forgalmunk az austriai tartományokkal 11 év alatt 60 millióról közel 119 railUóra, vagy is 58 V« millióval tehát több Am de az activ mint 97 pCentel növekedett. tkiviteli) növekedés 40 millióról csak 60 mii-

101 lióra,

ellenben a passiv (behozatali) emelkedés

19 millióról 55 millióra hágott, az az a

kivitel

csak minteg)' 57 pCentel ellenben a behozatal kOzel 200 pCentel növekedett; telen,

eladósodott

bizonyltja,

állapotunk

miután pénz-

szembetüniWeg

hogy ezen roppant fogyasztási

sza-

porodás nem eri'mk növekedésébl származott,

hanem

gyarapodó

eladósodással

fényzés következtébeni

fedeztetik,

miután tagadhatlan,

hogy az austriából behozott áruknak 200 pCentnyi növekedését a kivitt áruknak 57 pCentnyi növekedésével nem fedezhetk; világos az is, hogy a Rechnungsdepartement által nyakunkba szórt iS^iVa millió nyereséget, maga a ki s bevitel arányábani sió

mer

veszteséges progres-

képtelenségnek bizonyítja.

Egyébiránt miután megmutatám képtelenségekre

vezet

emiitett

min kiáltó Ausweis

számvetése ha helyesnek vétetik;

miután könnyedén oda szórt kincseinek ellenébe szegezem az ország valódi szegénységét; nem abba helyezem a f ert, hogy e mystificatiót szán-

dokosnak, vagy szándéktalannak higyjiik, mert éu nem veséket akarok visgálni, hanem tényt birálok is

;

azért at

megyek annak

részletben

számokkal! kimutatására, hogy az eliínkbe

102 hivatalos

tálalt

ugyan

,,Ausweis"

számvetése

csak

kibás, és pedig hibás kétszeresen.

1*'

mert kivitelünk értéke

minnek

mint a 2®'

ott

mert az

austriából

teke nagyobb: mint a

Lássuk

nem oUyan nagy,

állíttatik.

behozott áruk ér-

minnek

áUittatik.

kivitelt.

szes értéke kitétetik 63,742,349 Az 1844''' évrl van. szó; tudomásul elmondom a fontossági sorozatot niiképen kiviteli czikkeink érték nagyság szerint egymás Kivitelünk

forintra.

—

után következnek:

gyapjú ..

„ gabna

„barmok

közel 21 millió értékkel.

nemek

millióval.

9 millióval

mire

nézve megjegyzést érdemel, hogy viszont mi is közel 2 millió p. forint áru barmot hozunk be austriából.

—

több mint 2 millió forint „ dohány érték; ezen négy czik együtt teszen 50 milliót minden egyéb szesen nem

„nyers réz

„ nyers

teszen egészen 14 milliót. .

br.

1,367,000.

1,346,000.

103

gubacs .... repcze mag.

1,136,000.

1,130,000.

bor

800,000.

vas

700,000.

10.

olaj (repcze, ken-

11.

der,

len olaj)

12.

kender

13.

magvak

600,000.

mindenik egy millión

14.

szalaj (hamuzsir)

15.

fél

feliíl.

18.

ágy toll rongy nyers selyem fagygyú közel

19.

300,000 forinton

20.

ezüst viasz

300,000.

16. 17.

mindenik több

400,000

forintnál. forint.

felül.

21.

200,000.

Minden egyéb szesen

alig teszen 27* milliót.

még nem

Észrevételeimet ez alkalommal

mennyiség birálatára, mint inkább oda fogom irányozni, hogy ki mutassam: mennyire hibás a bécsi számítás az érték annyira

a kitett

nézve. Azonban az els sem fogom egészen elhanyagolni.

tekintetet

gylési

mindenre

becslésre

lehetvén

egy

értekezésben

kiterjeszkednem, csak egy két

natkozandom.

fbb

De nem

rovatra vo-

104

Leg fóbb czikk a gyapjú, mibl kivitelünk Craindig csak az austriai tartományokról, s 1844 röl szóllok^ 261,142 mázsára, s egv

peng

mázsának közép ára 80.

Nem

számítva.

nyiség minden

statisticai

nekem

szárnyalván,

forintra

van

tagadhatom, hogy ezen men-

mesze túl nagynak látszik;

adatinkat

szerfelett

mert 261,142 mázsa gyapjúra egy juh gyap(finomról

ját

lévén

szó)

17,409,466 juh kell, csak

fonttal

véve

felejsiik,

hogy

IV2

pedig ne

austriábai kivitelrl van szó, ide

ají

magunk

nincs számitva az a mit

még

az országban

feldolgozunk, és nincs számítva a mit austrián külföldnek

kívül

hogy

gyakran

a pesti

adunk; tudjuk pedig, gyapjú piaczon nem

hanem Belgák, Francziák, Schweifbb vevk; Hozzájárul,

austriaiak,

—

Angolok a

cziak s

hogy a legújabb statisticusok mint például: Fényes, és Báró Reden magyar országnak szes juhászatát, finom, és durva szrt, me,

még a kecskék seregét nem teszik többre 17 milliónál, austriai ,,Ausweis** szerint csupán

rinost, és raczkát, sött is

ösze véve

míg az az

oda

finom

szr

2 fontra

vitt

gyapjú

fedezésére

juhnál több kívántatnék,

teszünk

millió sött

egy finom juh gyapját,

több mint 13 milUó juh kívántatnék, az austriih

105

ugy iiogy ha

bai kivitel fedezésére,

fogyasztásunkra

belföldi

—

posztósainkat,

kivlil

még

sziirszabóságot,

mind

több

vagy

auslrián

gyapjú ke-

nem maradna

fedezésére

millió juhnál,

zsánál, a

80. ezer

mi valóságos képtelenség. is,

má-

Ha pedig

kereskedésünkre

kül

kivüli

60,000 mázsát veszünk

ka-

ide értve, s

a kiilföldeli egész is

kül-

egész

gyárainkat,

poszt('>

laposságot, pokrócz szövést

ezen

a nálunk olly nagy kiter-

jedés guba csapóságot,

reskedéstinknek

bel,

helyes,

szaniilása

slatisticusaink

földi

csak

a mit bizvást vehe-

tünk, részint mivel a pesti vásár tapasztalásai erre

csak

ugyan

feljogo;sitanak, részint mivel

az austriai ,,Zoll ver

ország

viszen

ki,

be van

mibl

bánd"

(mellybe magyar

foglalva)

legalább

152,000

mázsát

60,000

mázsát

magyar országra annál biztosabban felvehetünk, mert austiia a magyar országról behozni monmázsán kivül még külföldrl

dott 261,442

behoz 63,000 mázsát, magának tehát igen sok kivinni

való

számvetés

gyapja igy

bizonyosán nincs; ekkor

fog állani:

austriába mint a statisticusok azt

viszünk

kül-

60,000 mázsát

földre

állitjík,

mondják e^y

hogy

hangulag belföldi

261,142

106 fogyasztásunk szint annyira

megy, mint egész

kivitelünk,

320,000 mázsát

ez tehát tenne

szes gyapjú tenyésztésünk 640,000 mázsára menne, s juhászatunknak 32 millió e szerint

darab juhra kellene menni; az az egy millióval többre,

mint a mennyivel a kétszerte na-

gyobb Franczia ország

bir,

majd háromszor

annyira, mint mennyivel a körül bell hasonló

—

nagyságú Porosz ország dicsekszik; 16 szór annyira, mennyije a csak 5ször kissebb cseh országnak van, s csak 4 milHóval kevesebbre, mint nagy Britanniának roppant juhászata

mi ismét tetlen

nem hinnünk

ugy hogy

lehe-

mikint a minket mystificáló

kormánynál sokkal hihetbben számi-

austriai

tanak

valódi képtelenség;

miihóra,

statisticusok,

kik

juhászatunkat

tehát gyapjú termelésünket 340,000

mázsára téve, ebbl 170,000 mázsát vesznek fel

egész kivitelünkre, mi ha egészen austriára,

a külföldre pedig

semmi sem

szállíttatnék

is,

mind mányszámvetése szerint 7,280,000 ftal szálhttaná

a mellett 91,000 mázsával, az az a kor-

le,

a fájdalom

alaptalanul

kereskedelmi mérleget.

reánk fogott activ

Szerfelett

nagy

tehát

a ki mennyiség, de ezen most nem akarok felakadni, mivel hogy hiteles számokban nem tett

107

tudom

a kivitt mennyiséget meghatározni,

azonban már

lellyes iiitelességgel

hogy egy mázsa gyapjúnak középleg 80 ugyan

zékeket,

1844

átnéztem az tellyes

peng

túlságosan nagy.

beosára

forintra felvett

azt

mondhatom,

árjegy-

vásári

bizonyossággal áUithatom,

hogy az egy nyiretü finom gyapjúnak közép

ára 1844''"

nem

vagy

váltó,

több mint 161

volt

ft.

bár éhez alkusz bér, fuvar, fejében mázsánkint 3

sok, mert

ségre

még

már

legalább 12

göngyöleg (tara)

kr.,

a mi szerfelett

eladásnál mindig van,

peng

van számitva minden ki

drágábban mázsa gyapjúnak

forintal

vitt

ára, mint kellett volna; a mi..

mázsánál tészen

peng sebb

forint

levonandó különbséget. leghitele-

magány jegyzetek,

kereske-

s városi hiva-

talos számtételek egybevetésén épül,

annyival nagyobb

hitelt

érdemel,

minthogy a külföldrl austriába hozott gyapjú mázsája ugyan ezen Ausweisban 40 p. forintra becsülletik, a

261,142. 3,133,704.

Ezen számvetésem a delmi vásár tabellák,

20 kr.

a göngyöleg miatti mérték különb-

ügyelet is

ft.

peng, adjunk

kr.

magyar országi ellenben

108 3,133,704 ft.

hogy

p. forintra, az adatván okúi,

tlünk

csupán

finom,

külfoldriil

pedig csupán durva gyapjú austriába, mit

vjtetik

kétszeres

tett

arányban csak ugyan senki a gon nem fog elhinni.

fbb

2'^

„Ausweis" vittünk ki,

eb-

búza, mellyböl mint az

állitja 1844'»««

vagy

mázsát,

gabna,

czik a

bl leg fbb a

vilá-

is,

2,636,618

3,613,941

mért

pedig minden

számitja

pozonyi mérjét a kivitt búzának 7 ft. 30 kra váltó czédulában. Ha meg-

akarnám szállítás,

czad,

hogy raiutm

engedni,

harmin-

vám,

raktárbér,

bécsi fogyasztási adó beszá-

mittatik

egy pozsonyi

mér

búzának

ára Bécsben annyi lehetett (mit 1844

rl közép árnak

nem ismerhetek)

nekünk tellyeséggel nem lehetne nyereségül beszámítani, hanem reánk

ezt

nézve

csak

venni, a

azt

erre nézve

árjegyzéket, 1844***°

lehet

számításba

hogy mi a búzát eladtuk.

nem

s is

felvetettem a vásári

úgy

találtam,

a közép árat,

hogy hanem

109 3,133,704 ft. a legmagasabbat véve fel, aratás

ideig

kis

elOtt

mellyen

jobb

leg

magyar búza a pesti piaczon soha sem volt drágább 4 ft. 40 czárnál váltóban, vagy

20 kr. az s

köble 9

—

csak kis ideig,

ft.

nem,

csak a legjobb

kelt,

kraj-

azon id-

szint

Mosonyban 5 ft. 36 v. kr. volt ugyan a legjobb búza pozsonyi mérje, de volt 3— 4vft. is, s azért ben

azt

kiszem

midn

kelletén

árát veszem

az az

kint.

ft.

legmagasabb mosonyi közép árnak

fel

krt.

mér

den pozsonyi

váltóban, \agy

gben lene,

tehát min-

búzát 2 1

ft.

kral.

kr.

pen-

drágábban számit mint kelmi 3,163,941 mér búzá-

nál teszen

peng A

forint

3,585,799,, levonandó különbséget.

többi

gabna nemüeknél mé-

szembetnbb rozs pozsonyi

gább

pozsonyi méron-

Ausweis

bécsi

számitok,

túl

piacz

pesti

volt,

a hibás számilás.

mérje midn

kell,

ft.

legdrá-

32 kron válft. 4 kron.

tóban, a ministerium 5

ilO

veszi fel, tehát

6,719,503 ft. épen mégegyszer olly

magasan mint

kellene.

mérje

pozsonyi

3. V. forinton,

az árpa 2

ft.

tétetik,

e szerint a

kukuricza

pedig 4 ft. lkron.;

kr. helyett

én

kisebb arányt

a búzánál

itt

leg drágábban kelt

ft.

45 kra.

csak tulajdon

veszem

fel,

mutattam,

azon

mellyet

minthogy

9,887,316 forintra, szá-

mitott búza ára 6,301,517 ftra. csök-

ken, hasonló arányban a többi gabna

nemiieknek 5,877,316

ftra.

számitott

két millió forintal alább szál,

ára,

leszen tehát ismét leszámitandó

Es ime minden közül csak kettt tosabbat

kiviteli

— igaz

39 milhó

2,000,000 ft.

czikkek

a két legfon-

peng

forintra

rugót vettem, csupán az árra nézve helyesebb számítás alá; séget pedig illetetlen is

ki tetszik

a mennyihagyám, s már

hogy

8,719,503

p. forintal felébb számiták az austriai ministe-

rium hivatalos kimutatásai annak szes értekét, a mit austriának eladunk. S minthogy állitásuk

szerint

kereskedési

mérlegünk

austria

irányában 8,624,442 p. forint nyereséget mutat,

111 csak egyedül két

kiviteli

czikk árának helyesebb

számítása elég hogy ezen áltatólag compingált

nyereséget elenyésztesse , de söt veszteséget

bizonyitson.

Óhajtom, hogy a

egyesület azon

tisztelt

agitationaUs téren, mellyre mint hiszem a

vám

kérdésében mái nap fellép az austriai számvetés el

fallaciáinak

ne mulaszsza,

hiteles

rovatról

kimutatását

rovatra

s terjedt öszekötletéseinél

fogva

adatokat gyjtsön az általam im most

megkezdettek kiegészítésére, én mindenre jelen

eladásomban nem

terjeszkedhetvén, átmegyek.

behozott áruk lajstromára.

Köszönöm mutatásaimat ez nekem,

a türelmet,

mellyel

kisérve látom,

a behozatalra nézve

szerint

tnjék,

austria irányában

melly

állításait,

hogy áru forgalmunk

borzaszt(')

veszteségnek

szolgál

kissé boncz

kés alá venni az austriai ministerium

száraz

ösztönül

veszteségben

kútforása

azon

áll,

mostoha

kormányi vám politica miszerint mi kényszerítve vagyunk austria müszorgalmának kényszeritett piaczot nyújtani.

112

Es fájdalom, hogy e ges tünemény,

nek

romlásunkra ható

nem

politica

hanem átgondolt elvei

esetle-

rendszer, mellya

vámszabályzat

szemeinkbe Ötlenek.

át visgálásánál nyíltan

Ezen vám poiiticának vezér

nem

elve

az,

mit némellyek hisznek, mintha tudniillik azért,

hogy a külföld olcsób gyár müvei a külyámok magasága által kirekesztetvén piaczunkról az austriai drága miiiparnak gyarmati piaczúi szolgálunk némi szomori'i pótlékul nekünk legalább mez gazdasági nyers terményeinket, mik

élelem

szereket

nélkül

bevitetni

vezér elvek e

Mez

képeznek,

gazdasági

nem

csak annyiban ütközésbe

hanem inkább a

élelem

nem

szereink

bevitele

akadályoztatik, mennyibeq

az austriai mezi) gazdaság, vei

akadály

austriába

engednék, következk.

jö.

mipar

érdekei-

Innen van aztán, hogy

e^y mázsa bi'iza V* pozsonyi ménO S?'/* kr., egy ökör 12 ft. egy mázsa bor (^/q akt')^ 4ft. 24 kr. vámot, fogyasztási, s bécsi községi adót fizet,

mert az austriai tartományok magok

nagy

részt

tenyésztk.

búza,

bor

termesztök,

marha

Ellenben

Azon nyers termékeink, mellyek gyártási anyagúi szolgálnak, esíthetk,

s illy

tehát

értékesített

munka

által

érték-

alakban ismét hoz-

ii3 záok viszahozhatók, semmi, vagy igen csekély

vámot fizetnek. De már tulajdon ezen terményeknek fél, vagy egész gyártott állapotban austriába bevitele fokonkint sulyosodó vámokkal nehezíttetik, ellenben a gyártmányoknak austriából hozzánk ÖzOnlése kevéssé terheltetik.

Egy

két példa ezen elvcombinátiót világos-

abbá gyén

ki,

neme

járul hozzá,

teendi.

szerint

zatán

sen)

elbbre ment. A tisztázott vas már tlünk austriába vive 27 V«

még

nyers vas; a

csak 3

vám

fial

tehát a

ér

még

mint a nyers vas, már

munka

az az a

és igy

(frischeikrt.

munka csak 5 56'/4 kr.

fizet,

mint a

többet

értéke-

általi

több mint 15 p Centéi nyomja;

vasöntvény mázsája

jét,

me-

vas vámmentesen

már jókora vámot fizet, a nagyobbodót, a mint a gyártás foko-

pedig ez

sítést

nyers

de mihelyt a gyártásnak leg kisebb

— a durva

ftal

drágább

vámot

fizet,

áltaU értékesítésnek 19 pCent-

tovább

a lakatos munkáig,

melly

már egy mázsától 10 ft. 25 kr vámot fizet, míg ellenben austriából ide hozva csak 62Vi kral, a finom szerkovacs munka kivitelünknél 10 pcentnél többel, behozatalnál csak 2V«pCentel

tött

van vas

terhelve, is

munka

valamint

szintúgy

ha behozatik csak 9'A krt általi

fizet,

öna

értékesítésnek csak S'/* pCentje,

114 mig

matik. tik

ki,

miénk a mint mondám 19 pCtentel nyoígy a nyers réz vámmentesen vitede ha lemezzé veretik csak 10 ftal nö-

—

még

vámot, tehát a gyártási

már 5 munka

pCentjénél többet fizet,

mig hozzánk behozva

vekedett

csak 1

értéke

42 V2 krral

ft.

52V«

ft.

127^ kr.

értékének

—

áruknál,

egy fokmellynek

magyobb csak mint

ftal

nyers

44 kr. ök ellenben csak vámot fizetnek.

rézé, mi 6 kr.

terheltetik;

a kazán

kal felébb ismét,

értéke

ft.

Száz illyen példát tudnék felhozni, de az idézett vámrendszeri

elv

felvilágosítására

elég

is.

Harmadik

elv,

hogy mig

e szerint a

ma-

gyar míiiparnak minden keletkezése elnyomatik,

monarchia határszélén

vámok külföldrl zatalát tökéletesen rint austria

dr.iga

felálhtott

magas

az olcsóbb ipar czikek beho-

megakadályozzák, mi

sze-

miiipara minden vetélytárs

nélkül álljon monopolizált piaczunkon.

Ezek ticának,

fö vezér elvei

az austriai

vám

poli-

mellynek reánk nézve szomorú ered-

ményét hasonló czélzatu mellék intézkedések mozdítják elé;

—

zatlanság, melly

majd

Hlyen a vám becslési határ-

majd

értéket vesz

fel

súlyt,

majd mennyiséget, mi gyártmány-

alapúi, a

115 oknál mérlegünkre kimondhatlan áltasással hat,

mert például a röfenkint 10 csak 2 el

flos.

gyanánt csúszik

posztó

pftos.

be,

szerint

mondhassák, hogy mi keveset fizetünk mig ellenben a mi nyers termé-

austriának,

nyeinknél az érték szerinti (ad valorem) becs-

rilkm fordul elé, s az érték bevalláshazugságok hasonló mértékben lehetetlenek:

lés igen

náli

— Hlyen

az,

bogy az áruczikkek

rovatjai nin-

csenek kellleg meghatározva, miszerint a telnél

magasabban vámozott rovatba

hassanak.

kivi-

csúsztat-

Innen következik aztán azon gyakori

magyar vasgyártó azon hogy annak vámja észre, 36 veszi hogy a vám1 ft. kr. ; s azon soroztatik, sorompónál más rovatba s 10 ft. Hlyen segéd eszköz továm vettetik reá. vábbá, hogy némelly czikkeknek behozatalára eset,

hogy például

hiedelemben küld ki valamit,

—

nézve világos szabály van a tariífában,

ki-

semmi sincs téve, mi szerint ha vétetnék észre, hogy egy bizonyos gyárczikk az magyar országból, ex inkezd menni sürün vitelére nézve

proviso

taxáltathassék:

kényszerint

—

Hlyen

továbbá azmi szerint nálunk a vállalkozó e^y

napra sem biztos, hogy a vám máról hónapra

meg nem riffát,

változtatik:

s látja,

hogy

Meg

vám tavám mei-

nézi a

a fenálló kiviteli

116 lett

austriába kivitelre számithatna, vagy a fen-

vám

álló behozatali

saját

mellett austriával

piaczunkon versenyezhetne,

vállalkozni, mert senki

sem

máról holnapra amazt

fel

nem

áll

néki jót, hogy

nem emelik,

szállítják, s öt e változtatással

teszik.

—

állítanak,

ezt le

tönkre

nem

Hlyen a mit némellyek ténynek de nekem alkalmam

nánt emlitek: t.

nem

differentialis

lévén tényt

csak bizonytalansági veszély

tapasztalni,

féletem,

legalább

nem mer

vámozás

gyamiatti

hogy azon gyártási anyagokra

i.,

nézve, mellyek. külföldrl jönek, akár mikor fel, a mint t. i. hozzánk, vagy austriába vitetnek be gyártás végett (mond-

különbség álUttathatik

hogy két izben tevék kísérletet létre hozására, s mind kétazon körülményen szenvedtem hajútörést,

hatom például

gyapot fonó gyár szer

hogy az

illet vállalkozók azon esetre káipót-

ha a kormány nagyobb vámot vetne a hozzánk mint az austriába behozandó gyapotra; hiába mondám nekik, hogy ezt nem lehet a kormányról feltenni; azt monlási

biztosítást kértek,

dák: mi

illy

bizodalmi hiedelemre 500,000 p.ft.

tkénket nem koczkáztatjuk! és haza mentek). Hlyen ségédszer végre, hogy többet ne mondjak, azon gyakori tapasztalás, hogy mihelyt valamelly iparág nálunk egy kissé emelkedni

117 kezd,

mint gyárnok lép

kincstár mindjárt

versenyre, csak

hogy a

privát industria fel ne

kaphasson: így

történt'

Róhniczon, és tájékán,

hol a kincstár az

okszer gyártás józan

ellenére

mindenbe

egész a reszelöig, a

privát

Hlyen

mindent

vállalkozást

veszély

gyönyör

fogott

bele

még

elveinek

rúd

rosziil

vastól,

készit,

lehetetleniti

;

—

fenyegeti most a Ruszkabányai

intézetet, melly

4000 embert

táplál,

maga szomszédjában 4V« millió vállalattal lép fel, melly Hofman és

kincstár

forintos

Maderspach Urakat roppant erejével természe-

agyon zúzza; bányáknak czélba

illyen az oVaviczai

tesen

tiója, illyen az

vett

óriásivá

kincstári

koszén

monopolisa-

emelked magyar szimaga után vonandó

vargyártás végelnyomását

legújabb lépés,

mirl mint országos

csapássál

fenyeget vészrl alább szóllandok. lm ezek az austriai vámpoliticának irányunkbani vezér

elvei!

Isten látja lelkemet,

nem

kedvem a panaszban. Olly örömest énekelnék szivembl hosánnát a hatalomnak, csak telik

lelkemismerete

engedhetné;

miután

ezek

mind czáfolhatlan valódi tények, kérdeni vagyok kénytelen: van e ezen egész vám poüticának vezér elveiben csak egy is, melly magyar ország érdekeit legkevésbé

tekintetbe venné ?

118 s

nem

az e az egésznek tisztán kifejezett czélja,

hogy

piaczunkat

miUpara

austria

raonopo-

lisálja ?

így

áll

rendszer,

csak

illy

rendszer

magyarázható a külOmben megfoghat-

mellet

hogy mi kik hazánk félrészében minvagyunk látva, mit a természet a gyáriparra kedvezt nyújthat, még is az austriai lan tény,

dennel

„Ausweis"

hibásan

áru

csekély

becslése

szerint 55,117,907 p. forintáru portékát

be egy év lió

peng

dászati

alatt austriából,

forint

érték

hozunk

ebben csak 4 mil-

természeti, s

mez

gaz-

termék* van (mig a coloniahs árukat,

czukrot, kávét, délszaki gyümölcsöt

ide szá-

mitva a mi ismét legtávolabról sem álQ ellen-

ben 51 milüó forintot fizetünk egész,

gyártmányokért,

e közt

és

fél

4372 milliót egész

fabricatumokért, mig az egész többi ismeretes \11ág

gyáripara csak 752,070 forintig találhat

magának vali

ulat

magyar korona tartományai-

kereskedésre,

—

borzasztó öszveg! de

51 millió

nem

peng

forint!

azéit borzasztó mint-

hogy ennyit fogyasztunk, hanem mert nem ollyasmiért fizetjük azt, a minek el állithatási áldásából minket Isten kizárt fük

béréül

nak, mellyet

sött

inkább

fizet-

és szorgalom munkának magunk is végezhetnénk, fizetjük olly

119 akkor

midn

felföldi nép munka, minden szkebb termés

minálunk a

és kereset hiány miatt

idején éhséggel küzd.

Aztán nem kel! e a Védegyesület ? lehet addig, mig e rendszer tart, mig országló

hatalom és törvényhozás a dolgon nem

másban

valami

keresni

segélyt,

kis

segit,

mint

Védegyesuletben ?

hogy nem

de megmutatom,

51 milliót fizetünk egész, és kért austriának,

fél

hanem sokkal

fbb

behozataU

csak

fabricatumo-

töbl)et.

czikkek

fontosságuk

ekkép következnek: gyapot gyártmányokért

szerint

II. 2.

fizetünk az Ausweis sze-

posztóért, s

len

pfíot.

más gyapjú '.

8,218,800

„

4,912,836

„

nemüekért

3,076,125

kelmékért 3.

23,837,820

rint austriának

kender gyártmá-

nyokért 4. vas és aczél

selyem árukért

2,365,800

bor árukért

1,559,965

7. égetett szeszes

8. üvegért 9. papirosért

italokért

„ „ 613,845 „ 515,216 „ 297,525 „

45,428,232

pflot.

d20 .45,428,232 pftot. 10. agyagárukért (porcellan

kö edény)

265.965

tehát csupán ezen 10

45,694,197

czikkért

lési

pftot.

Már most nézzük bár csak magát a posztót. Mindenek eltt megjegyzem, hogy a becsvám el járásban a külföldre, s reánk nézve

—

különbség van.

300

pftra.

veszik a finom

vagy is röfönkint 2 pft.nál drágább posztót; 110 forintra a durvát vagy is 2 ftnál olcsóbbat; s a külföldrei kivitel táblázatában megjegyzik,

hogy ezen

osztályzati elküiönözés az érték

becslést bizonytalanná tevén, helyesebbnek lát-

ták mindkettt egybe foglalni,

205

venni

ftot

vám ugy

a közép árt,

becsmértékül, mivel hogy a

fel

mind kettre nézve egyenl.

gyar ország irányában ellenben

els UOpfval vám különböz; az a má5ft. 25 krt. mázsánkint Cmig el-

különbség,

feltartatott az osztályzati

Ma-

még mindig s az

osztály 300 pftjával, a második pedig becsültetik;

mivel hogy a

els

ugyan

osztály

sodik pedig 2

lenben

els

ft.

magyar

osztály

ft.

is fizet

krt.

országból

krt.,

austriába

a második 5

ft.

vive

az krt.

ezen osztályzatnak eredménye aztán az, be hozhogy igen sok austriai finom posztó

fizet)

121 zánk durva posztó czim

meg

jelenik

alatt,

csak llOpflal

passiv méiiegtinkben, inig a bevett

alacsony becs szabály szerint lene megjelennie.

—A

Ezt csak tudomásul.

300

pílal kel-

ministerium

hogy 14S85 mázsa finom posztó

lítja,

jött

ál-

austriából 1844*"'", az az oilyan, mellynek röfe

— maga mondja,

2 pflnál drágább;

hogy ezen

osztályba csak illyen 2 pftnál drágább posztót számit,

különös!

egy mázsa

csüli

még

illyen

pedig közönségesen

csak 300 pflra

posztó

Már

hogy

finom

van,

tudva

be-

értékét.

posztóból 2 röf megyén egy fontra, egy mázsa

finom posztóban tehát 200 röf van; csak 2 pfval számította volna

röfél,

igy ha

Cpedig

felébb kellett volna számítania, mert éppen azt vette

becslés szabályul,

drágább),

még

már

hogy a posztó 2 300 hanem 100

neiii

ftnál

pftra

egy mázsát számítania; de az ö azon képtelenség jö ki, hogy épen azon rovatban mellynek mint mondám kelleti

volna

számítása

sz^erint

határozó jelleme a 2

ftnál

nagyobb ár; egyet-

egy röf sincs még csak 2 ftra is becsülve, hanem mind csak 1 fi. 30 krjával számíttatik. len

de ex supposito 2

ftnál

drágábban

kellelt

volna számitatnia, s pedig 2 fton felöl van a 1 6 3 10 12 pítos posztó is, de ök mind

——— —

122 ezt 1

30 krjával számítják!

ft.

mészetesen i^en

hogy mi 185 tem

kell

könny

milliót

azt

így aztán

nyertünk austriától. Semmi

hozzá egyéb mint csak

júnkat 12

ftal

ter-

disputálni reánk,

ki vitt

gyap-

drágábban, a behozott austriai

posztót pedig röfonkint 1

—2

forintal

olcsób-

ban becsülni mint kellene, s készen van roppant nyereségünk a papiroson; de készen

—

van

ám

veszteségünk erszényünkben

—

szé-

'pen köszönöm!

Azt gondolom igen igen mértékletesen

szünk, ha ezen els osztályú

2 ftnál

posztót közép árai 3 pftra veszszük,

egyetlen

helyesb

mázsa vagy

számítás

az az

2,971,000.

4,456,500.

még

egyszer annyival

felébb rúgtatja mint a mennyire az

Ausweisban becsültetik. A második osztályú vagy is 2 ftnál olcsóbb durva posztó másája 110 pftra számittalik; holott maga a gyapjú fonal 180 200 p. ftra; de még a gyapot fonal is 120 140 ftra van számítva. S ez

—

aztán rinte

gyönyör

ime ezen

behozott 14,855

röf posztó árát pftal,

te-

drágább

számítás! mert sze-

e^y mázsa posztó 70

pftal volna

123 olcsóbb, mint a legdurvább fonál

még 10

raellyböl szövetett, sOt

ital

olcsóbb mint ha gyapotból szöve-

Durvább posztó

volna.

tett

röfét

^/4

fontra véve egy mázsából kike-

rül

133

röf, s ezt

val véve fel,

lesz

csak 1

ft.

12 krjá-

egy mázsának ára

ft. 36 kr., a különbség tehát minden mázsánál 49 ft. 36 kr. vagv is a kitett 32,880 mázsánál 1,630,2 18 ft.

159

íme

pftal

kevesebbre

rium passivumunkat mint Es

itt

én

egy

ezen

csak

tehát

6,086,748

még

czikknél

számitá a ministe-

kellett volna.

mennyiséget nem

vet-

mennyiség

sok-

tem kétségbe; pedig hogy

ban valótlanul van felvéve felvilágosításul csak egy példát akarok felhozni.

legújabb

—

fogyasztás Európában eképpen esik

egy fóré 16

czia

országban

font,

oroszbirodalomban

—

czukort.

statisticusok szerint a ill

Hollandiában 13, Fran-

Austriában IV2, is

czukor

Anghában s

még

valamivel több mint egy

Es most nehogy nagyítással vádoltassam felakarom venni hogy mi magyarok aránylag annyi czukrot sem fogyasztunk, mint a font.

csuvaszok, kalmükök, csücskök, karakalpakok,

12á

hanem fejenkiiit Cisupán 1 fontot; még is kell magvar országnak, s Erdélynek 140,000 mázsa Igen de az austriai számmondja, hogy mindösze csak 20,434 mázsa jön be az országba, tehát magunknak kellene legalább is 119,56(3 mázsa ez u kor eg>

évre.

tartó hivatal azt

gyártanunk; Isten adná, hogy igaz De fájdalom nem igaz; mert nincs olly sok czukor gyárunk, hogy konnyü ne volna czukrot volna!

ujjainkon elszámlálnunk, mellyik mennyit gyárt s

annál fogva tellyes bizonyossággal mondhat-

juk,

hogy még

felét

sem gyártjuk

kitett

mennyiségnek.

nem

Azt

a behozott fontját 11

emlitem,

raffinád

hogy a ministerium

mázsáját 22 pflra,

réz garasra számitja;

szouyaink

nagyon örülnének ha

én

hiszen

vagy szándokos

illy

altatást,

az az

minek gazdaigaz

számvetési

volna.

botlásokat,

melly éknél a különb-

ség csak egy pár száz ezer forintot teszen, ez úttal

figyelembe sem veszem. Általában a mint hiszem, hogy érdekünk-

ben

áll

ezen kérdéseket

már egyszer tüzettesen s reménylem

czikkjöl czikkre végig tárgyalmi, is,

hogy errl az igazgató választmány gonfog, ugy különben is szokatlanul

doskodni hoszura

nvuló

értekezésemben

viszaélnék

1Í5

gylés

türelmével, ha ezen száníveftési botláso-

kat czikkrl czikkre

még

Legyen hát ennyi czikket vettem

fel,

tovább lárgvalnám.

elég.

íme csak három

gyapjút,

és gabonát a ki-

vitelnél, s posztAt a behozatalnál, s már is álom gvanánt enyészik el az udvari számtartó hivatal álütása, mintha mi kereskedésünkéi nyereségben volnánk austria s

által

vetését

ekkint igazithatjuk

kormány szám-

Allilják,

irányá-

csak a három czikk hellyesb számítása

ban,

hogy 1844

ki kivite-

lünk teszen

63,742,349

megmutattam, gyapjúnál

hogy

csak

gabnánál

ftot.

a .

8.719,503

tévedtek, tehát kivitelünk csak e két czikk helyesb szamitá-

sával leszál

55,022,846

ftra.

55,117,907

ftot.

6,086,748

fial.

í^llenben áfíitják, hogv austriábóli egész

lesz

behozatalunk

nem

többet mint

megmutattam,

hogy

csak

posztó rovatot

kevesebbre tették,

niint kellett

volna, s csak ezen c^y igazitással a behozott

etwelkedik,

tehát

ámk

értéke 61,:Í04,655flra.

kivitelt,

és

behozatalt -egy-

126 mással egybe vetve

rünk 8,624,442

nem

csak hogy

mint

pftot,

de söt vesztünk 6,181,809

hibásan pftot,

nye-

állíttatik,

csak

pedij^

3 czikk számítását igazítottuk. Es kérdem én

elttünk, kik nem a bécsi

finánczbureau

csalóka

magyar ország

állapotát,

perspectiváján

valóságában;

éJet rideg

hanem

látjuk

a mindennapi

látjuk a tapasztalás s

pénztelenség gondjai közt,

látjuk

köz sze-

génységet, érezzük a pénz szkét, tapasztaljuk a külföld irányában naponkint

sodást

növeked

valószínbb -e, vagy azon nevetséges

hogy mi 14 év a

alatt

—

altatás,

185 millió pftot nyertünk

Mert ugyan köznyomor nevében

ausíriától ?

eladó-

az én számvetésem eredménye,

hol van hát

—

hol

van

— kérdem e

roppant

öszveg e pénz szegény országban?

Vesztünk igen

vesztünk tömérdeket éven-

kint austria irányában

káron

kívül,

mellyel

ám

de azon közvetlen

szenvedünk

austriának

adózva olly munkáért, és szorgalomért, mellyel magunk is végezhetnénk; austria vámrendsze-

rébl még reánk közvetve egy teség hárul.

Ez igen

ft)ntos

irtózatos vesz-

körülmény,

—

figyelmet kérek.

Austria kereskedelmi

ismerve,

táblázatában

van

hogy mi csupán gyapot gyártmányo-

127 k(4rt (^venkint

23,838,420

pftot

adózunk

Ezen roppant Öszvérben nyers gyapot, mellyet aiistria nak.

külföldrl

vásárol

austriá-

10(3,3^^3

mázsa

j^nár

anyaidul

csupán 3,191,790

pftot te-

szen, mit az austriai dicséretes szorgalom, fonás, szOvés,

és

pforintra emel;

szinezés által közei 2t millió s

mun-

igy mi neki csupán a

káért 20V2 millió pforinlnál többet fizetünk.

Angii íban, Belgiumban, Scbweizban t.

a gyapot gyártás olly

tökélyre

s. a.

emelkedett,

a gyapot gyártmányok, magát a magyar országi piaczon a külföldi olcsó pamut szOvetek versenye ellen szOrnyii magas vámmal nem védené, egy röf gyapot szövetet sem volna képes eladni magyar országon mert mi azt a sokkal jobb, s

olly olcsókká leltek

hogy

austria

lia

olcsóbb angol, scbweiczi, belga

rosoktól

vennk mind

s. a. t. gyáaddig mig saját gyárt-

mányainkkal nem fedezhetni) k fogyasztásunkat. i\lil

csinál tehát az austriai

kormány, hogy

gyárnokai számára a magyar országi rop-

saját

pant gyapot

áru

den 200

evaluált

ftra

fogyasztást biztositsa? mines!;y

egy mázsa gyapot

szövetnek külfOldröli behozatalára 116

fi.

vámot

versenyét

vetett,

által

küífOld

10 kr.

tökéletesen kirekesztette.

legjobb,

legkülönbözbb adatok

428

nyomán a gyapot kelme gyártás következleg tatáltam Egy mázsa nyers gyapot 30 pft.

egybevetése költségeit

fonás

költségeivel

emel-

kedik

A A

szövés által szinezés költségeivel

...

Es mi azon gyapot kelmét,

43 „ 10 kra. 59 „ 31Va „ 97 ,, 45 ,,

melly angliában

45 krba kerül, austriát/a 200 pflon vészük, mert amaz a 116 ft. 40 kr. prohibitio-

ft.

vámmal

nalis

a versengzésböl ki van rekesztve.

dolog igen érdekes, tehát részletben

elmondom a számvetést. Egy mázsa gyapot 655 röfböl. Egy röfnek kerül a nyers gyapot ,,

„ „

szövet

középleg

áll

költségeiben 274 krba.

a fonás

IV4

„

a szövés

1^4

„

a szinezés

3*/,

öszvesen egy röf költsége 9

kr.

egy mázsa elö állitási költmost vegyünk hozzá gyártási nyereségül 507ü et (a mi csak ugyan magas nyereség) szesen kerülne külföldrl 146 ft. 38 kiba egy mázsa gyapot szövet, mi

tehát

655

sége 97

vagy 45 kr.

röf,

ft.

— már

pedig fizetjük austriának a kormány saját bevallása szerint

200 pfjával mázsáját, tehát min-

129 den mázsál 53 földön

fi.

22 kral drágábban mint kül-

kaphatnók,

és igy

gyapot kelmét 5,638,829

Nem

drágábban.

hogy mi közel 24

elég tehát

pforintig nyújtunk

106,393 mázsa

fial.

austriának

millió

gyapot

piaczot

gyártmányának eladására, mit különben tökésem volna képes eladni, minek legcsalhatlanabb bizonysága, hogy az egész külföldre nem képes többet eladni mint 5743 mázsát, mig nekünk 106,393 mázsát ád el, nem elég, hogy 2OV2 millió flot fizetünk austriának a gyapot kelmék körüli munkáért, mellyel éhséggel küzdó letlensége miatt széles e világon sehol

—

felföldi

népünkkel,

magunk is megtehanem még ezen munkát oVa mil-

lelhetnénk, lió

vagy az oriásilag tökélye-

gépészel segitségével

silett

drágábban

forinttal

fizetjük,

magunk dolgozni nem akarunk

mint ezt

—

— ha

számunkra

a külföld megtenné.

Ime tehát az indirect adózásnak e^y irtóneme s pedig olly adózásnak melly leginkább a szegény népet nyomja, ellenünk

zatos

pedig istenhez

zünk

kiált,

miért hogy

nem

igyeke-

rajta segitni,

A okszer hatja,

status

gazdászati

tudomány

elv közt választhat.

hogy

Vagy

csak

két

azt választ-

magunk dolgozzunk, vagy

azt,

— 130

hogy ha nem dolgozunk,

s idegen szorgalomnak akarunk lenni tributáriusai, leg alább ott vegyünk, a hol leg olcsóbban vehetünk. De

vám rendszer melly

olly

azt

akadályozza,

hogy magunk gyártsunk, arra is kényszeritsen, hogy ott vásároljunk, hol leg drágábban vehetünk, kivévén

talán a le igázott

gyar-

szolga

matokat, hallatlan a nemzetek históriájában.

Ezen szomorú sors az egész világon csak ne-

künk

jutott!

Es ime

mutatám dékben;

rajzolám a jelen

—

állapotot,

bár mert

azt kiméletesen

fel

csak töre-

valóság szerint leplezetlenül;

bebizonyitám, hogy a fenálló vám rendszernél

mez

sem

kedelmi

gazdasági, sem müipari, sem keres-

érdekeink

egy

csak

ország minél

—

nul.

nincs

kivül

több

mód

mert a bels consumtió-

hervatagul sinlödik,

nak élénkitésén

hajszálnyira

Mez(> gazdaságunk

tekintetbe véve nincsenek.

— mire Isten adja, hogy az

ert

fordítson

haladéktala-

nincs kilátás, melly a mezei

gazda intensiv iparkodását, némi jutalmazással kecsegtethetné;

valóságos

—

austria

prohibitionalis

nem véd

—

hanem

vámokkal

egész

müiparos világot számzte piaczunkról, által

lehetetlenné tette a külföldeli élénk foly-

tonos csere kereskedést;

— Dunánk torkolatját

131

—

orosz bilincsekbe fzni enjjfedé

tuiikbozi kOnnyii juthatásunkra a

nem

csak semmit

tesz,

c!e

söt ha

runk tenni valamit, utunkat kik vagy olly buták, olly idegen szolgaiak,

tenger par

kormány nen

magunk

állj ik,

aka-

emberei,

hogy nem tudnák, vagy hogy nem meiiiék fel-

magas s/empontot, a kimondhatlanul mik minket a fiumei vasút eszeméjehéz csatolnak, kormány parti fogni a

fontos hazai érdekeket,

zászlóul

jel

még

vasút

liumei

tii/ik

—

elleni

mind ezek mellett, és mind a mellett, hogy orokké azt harsogják füleinkbe miképen a mi rendeltetésünk agitatii'>t;

csak

foldmivelésünk

foldmivelés,

termé-

nyeit csak anyiban eresztik auslriába,

nyiben a kegyelt gyermeknek

austriának egy

oldalulag felvett érdekei

nem

parunkra

védleleniil

saját

nézve

pedig

most

ellen

ellenzik.

—

Miii-

állunk

itt

piaczúnkon martalékul vetve austriának;

melly viszont ellenünkben s

men-

csak

nem

felejti

val védeni.

morú

nem

létezett,

mi állapotunk, ez

a szo-

kép, melly a rideg valóságában m^^g s/o-

moritóbban súlyát

—

még

gyermekded magyar mi'iipar magát i-ends/eres combinalió-

áll

szemünk eltt,

még gúnyai

hogy mi 14 év

tetézik!

alatt

még

és azt

ez állapot

mondják,

185 milUó forintot uver-

132 tünk austriától

és

ha ezen állapot sor-

vasztó bilincsei közt Isten, és

emberektl

elha-

magány ernk parányi körében a legszelidebb segély eszméhez, a munka, és szorgyatva

galom ösztönének

nyúlunk,

eszméjéhez

védegyesíiletet alkotjuk, kigyót békát kiáltanak

ellenünk;

austriát

iránti hálátlanság,

lenség,

rettegésbe

hozzák,

fejedelmünk

mondhatnám

austria

iránti tisztelet-

pártütés, s hazánk irányá-

bani nyugtalan zavargás szégyen bélyegét ütik

homlokunkra béres

a raivelt

Eu-

Miután a jelen szomorú képét ekkint

le-

rópa eltt

rajzolám, fel:

lapjaik által

második kérdésül nyiítan

azt vetem

látunk e csak egyetlen egy biztató

jelt is

feltnni, melly a bizodalomra mindig tárt ma-

gyar kebelnek csak egy remény csillámot nyújtana, hogy a dolgon tellyes nemzeti erélyünk kifejtése nélkül csak

E kérdésnél lés végére,

tekintsünk.

s a

kell

nemileg

hogy

segitve leend?

a múlt

országgy-

védegyesület keletkezésere visza

133

Az 1844*'' országgylés september 18*"" a ügyben felírást intézett Ö Felségéhez. Ezen felírásban az ország fö Rendéi, s a nem-

vám zet

Képviseli ritkán tapasztalt közegyetértéssel

kimondották miképen

tekintetben hazánk jelen ,, anyagi szomorú állapotának legfbb okát abban találják, hogy az austrlai orokös tartományoknak érdekei kormánynnkra, nemzet- koz gazdasági tekintetben

kaxánk

snját érilekel felett

nzáxadok óta túlnyomó befolyást I^K ^(ü^yakorolnak, s Iegf()bb okát azon ijs^azsájetalan vám rendszerben találják,

melly hazánk irányában felállittatott, s a mint annak általános elszegényedését okozta, ugy folyvást lebilincselve tartja a nemzet erejét, mellyel e nyomasztó állapotból ki bontakozhatnék/' Kifejtvén

letekben

továbbá

az ország Rendéi rész-

ezen iarazsáiKtalan

vám rendszer

kártékonyságát, fejtegetésüket azon kijelentéibe öszpontositák, hogy:

„A felállított vámrendszei* elfojtotta hazánkban a mi'iipart, megakadályoztokélyesedésében a földmivelést, a belkereskedés virágzását lehetetlenné,

tatta

134

kül kereskedést az országra szeiivediílegessé íevé." a

nézve

Áttérvén azután a szomorn állapot orvos-

lásának módjaira kijelentek, hogy:

,,Az orszd*; e/en nyomasztó állapotának gyökeres orvosi jsa C^gyéb törvényhozási intézkedéseken kivíiO fsak abban tata a k fe bog y lielyreálllttasséU a mit a váiiireiitls^zer elrontott lioiiiiiikbaii, s e^y részriU kül kereskeüéM/nk súlyos akadályai aloi felszabadJuaíVíin, nyei s terményeinkkel szabad külkereskeoést folytathassunk, más részro) pedig a lioiiliaii ben szilárd, ém viráia^zó niííi|iar fej lesszt essék ki.'^ j

l i<

( i

kivánják tehát ezek következtében:

törvény által kimondani: hogy a Királyiház uralkodása alá nem tartozó idegen tartó m á n y o k b a a k á k ö z v et eníil, akat' austrián keresztül, minden 1)

akadály nélkül szabadon vihessük ki áruinkat s e z e n kereskedést illeti) mind k V i

i i

mind b e v e v á m s z b á y z a ttörvényhozás utján kiviil, és legközelebbi orsz ágy ülésig

1 i ,

ban

igy

semmi változás nem 2)

A hazánk,

tétethetik.

austríai örOkOs

135

tartományok nézve,

kiviteli

közötti

kereskedésre

magyar mind

beviteli, mind a fon álló rend-

harminczadot

szer haladéktalan meg változtatásának szükségét tekintve, még ez országgylés alatt tökéletesen szabályozni, s pon-

tonkint te

meghatározni kivanják

—

és

végre

3) Kérik Ö Felségét, hogy az áru forgalom mennyiségét, minségét, becsét, vámjö védelmét, s vám szedési

költségeit felvilágosító hivatalos adatok, az ország gylésével minél elbb

közöltessenek. Azon szempontra nézve pedig, mellybl vám viszonyunkat tekinteni jogosítva vagyunk, s hogy a kormány áltál is igy auslria iránti

tekintessék Isten, és világ eltt joggal,

tányossággal megkívánhatjuk, déi felírásukat

mél-

az ország Ren-

következ ünnepélyes

nyilat-

kozattal rekesztik be:

,,Hazánk az austriai tartományokkal csupán az egyesség, s egyetértés kötelékei által kapcsol tátik ösze, azoknak ezen kivül semmivel sem tartozik, m jojjca liSEerint

fin érdeke kormányoztatni: más orszá-

levén liazánknak

136

sok, » tartományok érdekelt tekintetbe leenni, kímélni, s vlt^zon kedYezéüek kikötése mellett részérl lis engedményekbe egyezni ezélszérü-

nek, tanácsosnak, st tnlajdon éris szükségesnek tarlliatja ngyant de jólétét más tartományok

dekén

jólétének alá rendelni

smi után

kormány

nem

által

köteles,

századokon

keresztül szigorú következetességgel folytatott rendszernek eredményei ha-

zánkban a köz jólétnek minden ágait lesújtván, azt most már anyagi j(^létének végromlásával fenyegetik, legszentebb kötelességeink közé tartozik törvényes jogainkhozi álhatatos ragaszkodással kívánni a kormánytól annak*megadását,a mit törvényeink, s az igazság paizsa alatt méltán kivánhatunk, sa mi nélkül nemzetünk-* nek nem csak anyagi jóléte, hanena

jövend

fenállása

veszélyeztetve

van." íme Uraim! igy tzték déi,

az ország Ren-

jog igazság, méltányosság, nemzeti önér-

zet,

melly

hazafiúi

mint

kötelesség ellenvetésre

alapján a az

zászlót,

országgylésen

137

nem

talált,

tára

hivatkozással

elnémította

gaiság ellenzési hajlamát én,

szomorú

ország

hogy árulás volna az

még

ugv

is,

1844"^'

azt

állapoa

szol-

mondom

országgylés

magasztos hazafisága ellen, ha a honnak polgárai e kitzött zászló

körül

nem

egyesitené-

nek minden ert egészen a gyzelemig. Mi éreztük

tán

hazának

e hazafiúi kötelességet,

nevezetes felirásukban

giteni

nem

lik,

socialis

Tegye hazafisága

—

magát mindig

s a

polgárok

magány

hozásban nyilatkozó nemzet-akarattal, önmystificatio,

feleltünk

védegyesületet

életi

kapcsolatba a törvény-

illy

mányos életünk nem

szi-

fej lesz te-

tevékenységével

törvényhozás felhivására,

^megalkotók.

honban

mipar nem

élet

miu-

hogy hazánkon se-

lehet, ha csak a

lárd, és virágzó

kimondották ez örökre

attyái

alkot-

medd, hatástalan minvé már már sül-

lészen

mint a

lyedett.

idézett felirás

september 13'" indult

fel

országgylés vé^'éhe/ közelgetett, a sikerhezi remény mind inkább enyészett, mindennap ujabb tanúságul szolgált, hogy az országgylés eredménytelensége nagyravágyás becsbe;

eszközéül tzetek

ki,

a nemes, de sikertelen

136

^ok, » tartományok érdekeit tekintetbe Tenni, kiniélni, ü viszon kedYezések kikötése mellett réüzéröl is eni^edményekbe egyezni ezélszérünek, tanác§iosnak, sot tulajdon ér-

dekén

szükségletnek

jólétét más jólétének alá rendelni

ui^yani

€le

smi után

kormány

tart Itatja

tartományok

nem

által

köteles,

századokon

keresztül szigorú következetességgel folytatott rendszernek eredményei ha-

zánkban a köz jelétnek minden ágait lesújtván, azt most már anyagi jelétének végromlásával fenyegetik, legszentebb kötelességeink közé tartozik törvényes jogainkhozi álhatatos ragaszkodással kívánni a kormánytól annak*megadását,a mit törvényeink, s az igazság paizsa alatt méltán kivánhatunk, sa mi nélkül nemzetünké nek nem csak anyagi jóléte, hanena

jövend

fenállása

veszélyeztetve

van.*'

íme Uraim! igy tzték déi,

az ország Ren-

jog igazság, méltányosság, nemzeti önér-

zet,

melly

hazafiúi

mint

kötelesség ellenvetésre

alapján a

zászlót,

az országgylésen

137

nem

talált,

tára

hivatkozással

még

elnémitotta

gaiság ellenzési hajlamát én,

szomorú

ország

hogy árulás volna az

ugy

is,

1844'^'

azt

állapo-

szol-

mondom

országgylés

magasztos hazafisága ellen, ha a honnak polgárai e kitzött zászló

körül

nem

egyesitené-

l^_

nek minden ert egészen a gyzelemig.

IHí

Mi éreztük tán

hazának

e hazafiúi kötelességet, s

nevezetes felirásukban

giteni

nem

ni k,

hogy hazánkon se-

lehet, ha csak a

sociahs

—

Tegye

magát hazafisága mindig

magány

hozásban nyilatkozó nemzet-akarattal, önmystificatio,

életi

kapcsolatba a törvény-

illy

mányos életünk nem

feleltünk

a védegyesületet

polgárok

szi-

fejleszte-

tevékenységével

élet

a törvényhozás felhivására,

megalkotók.

honban

mipar nem

lárd, és virágzó

miu-

kimondották ez örökre

attyái

alkot-

medd, hatástalan minvé már már sül-

lészen

mint a

lyedelt.

idézett felirás

september 13*" indult

fel

országgylés vé^'éhez közelgetett, a sikerhezi remény mind inkább enyészett, mindennap ujabb tanúságul szolgált, hogy az országgylés eredménytelensége nagyravágyás becsbe;

eszközéül tzetek

ki,

a nemes, de sikertelen

138

küzdelmek reményinek alkony ultával a VédeOctober ö"^*" Ion a nemzet képviselinek teremében megalakítva. De balul fogná gyesület

fel

védegyesület

eredetét,

nem

életében

mában Sveine

királyibiin

püspök

tia

karjaiba,

díszkocsijának

mind

védegyesület

nek,

mellyek

ketti)

okai a

a Lucretián

nem

Dániában

okozá.

*vivé a népet az aristocratia

Ró-

zavai'iii.

nem

a királyság öszeziizását

elkövetelt

hinné,

okozá.

A nemzetek

egybe

kell e kettiU

azt

feliras

hogy azt a september 13 dikai Alkalom volt az nem pedig ok.

feltartóztatása

romjain az autocra-

alkalom

azon

volt,

nem

lényekben

semptember

ok.

rejlefelírást

IS""**

provocálták; azon ínséges állapotban rejlenek,

mellyeknek e felírás hü rajzát adá; a felírás maga, s azon szomorú meggyzdés, hogy a kormányunkra tulnyomóságot gyakorló austriai érdekek befolyása miatt

irt

sebeinkre ország-

gylés végéig nem reményihetünk, e kett együtt volt az alkalom, mi ha meg nem ragadtatik, ha az áltása socíalís líttatík,

országgylés igazságérti felkiáltal nem gyámo-

tevékenység

elhangzik

síkerellenül

mint

hangzott félszázad ota annyi bús panasz,

1807

el-

ki erélyes szó.

felírásra

november

T''*"

kormány

válasz

139

A kormánynak

érkezett.

ujabb

ligybeni

rendelményeire történik abban hivatkozás mint

hogy

bizonyságra,

mipar

magyar kereskedés,

felvirágoztatására

gonddal

vannak.

Hogy ez irányban több nem történt, a körülHomámények súlyos hatalmával mentetik. lyos szavak sejteni hagyják, hogy az austriai monarchiávali materialis

keresnünk.

egységben kell üdvöt hogy Ö Fel-

Biztatás mondatik,

sége semmit sem óhajt inkább mint hazánk,

z austriai

monarchia kereskedelmi viszonyait,

kettnek kölcsönös javára szabályozva hogy reményh a Rendektl kezet fognak az akadályok elhárítására nyújtani. S az egésznek vége az, hogy a jöv országgylésind

látni, s

nek alkalmas segédszerek kiszolgáltatása igér-

mi szerint a kereskedelmi kölcsönös viszonyok mind két részre szerencsés kapcsolatba

tetik,

füzethessenefc.

volt a válasz, és

zatlan utalvány a

semmi más. Határos a jövendben egy

jövendre,

határozatlan valamire.

— S ez 30 esztendei

béke

után, mellynek megvásárlására annyi vérrel, an-

nyi hséggel, annyi áldozattal járult az árva hon!

Es e válasz november T*"*" adatott országgylés 12 ikén berekesztetett.

ki.

A nem-

zetnek remény vesztett képviseli, kikre a nehéz

440 napokban csapás jött csapás után november 9 ikén a következ határozatot alkoták: ,,A

és R. R. a honi uii'jipar,

reskedés áMapota ügyében a folyó

évi

és ke-

septem-

ber 13 dik napján felterjesztett felirásban

ven eladván azon rendszert, inellj az ország, s

az aiistriai orökos tartományok között létez

eíÁt

ezennel

mind

alapjára nézve igazságta-

lannak, mind keletkezésére nézve törvénytelennek, és ollyannak nyilvánitják, mellynek egyedtíli

nem «gyéb, hanem

czélja

mipar

részrl gátolni a honi

ugy másrészrl a kereskedés

<lését:

zsákmányolni

ország

különbféle

e^y

kész

tervezeteknek

utján ki

örökös

jólétét

hogy ezek ismét

tartományok javára; ügyi

valamint

virágzó kifejl-

pénz

anyagul

használtathassan^." ,,A k. k. és B. R.

-29.

évi

érthették

megütközés nélkül a

nak azon

szavait,

mellyek

hogy

ország

és

béke után nem kir.

által

Leirat-

megigértetik,

örökös

tartományok

annyagi érdekeinek kiegyeníitésére gondfordittatni csak ezután fog, által

hivatkozást:

sának

"^nú

és

már csak ezen

Ígéret

czáfolva látják a kir. Leiratban történt

mintha

eUunozditására foi-dittatott

Magyarország felvirágzáedHig bár mi csekély

volna;

igazolva

pedig a«t,

141 hog^v az ország s az austríai örOkO& tartományok viszonyainak alapj ul nem a méltányosság sa kOzos érdekek koltsonOs elosmeiése szolg.il."

,,A k. k. és R. R. a nemzeti

mipar,

és jtiJét

felvirágzására legsikeresebb eszközül a védvámo-

kat tekintik,

vámoknak

elrendezését k.

miután törvényhozás u^jánnem csak

a hazai érdek szempontjából

nem

minden

Leiratban ismét

kir.

leend

érhették, söt inkább a jelen biztositás nél-

kül a jOvöre egész általánosságban elutasittatak, azon jovore,

mellynek múltjából semmi

emény sugár nem

világlik

lentik

nálló

anyagi

érdekeire

minden egyes polgár tatos kitürésében ,,

kijelentik,

koronás

fó

alatt

sehol

máshol,

nézve

társaik szilárd

nem

látnak."

hogy noha ugyan azon egy vannak

tüknek törvényeikben

eskü

által

austriai

biztositott,

örökös

éle-

a koroná-

szentesitett függetlenségét az

örökös tartományok érdekeinek

nem

mint

és állha-

tartományokkal egyesülve: nemzeti önálló zási

kije-

menedéket és segélyt az ország

hog\

keser panaszok-

gyáva siránkozásnak tartván,

ra fakadni

alárendeltetni

engedik.*^ ,,

kijelentik,

hogy azon védvám rendszert,

mellyel az ország hat-ain

fel illitani

nem

lehe-

142

minden egyes polgár ajtajának küszöbén

tett:

lehet és szükséges is."

felállítani ,,

Kijelentik,

bénéi

érdeke

hogy ezen

magyarországi

felett

a polgárok küszö-

miiipar és kereskedés

örködö védvám rendszert a véde-

gyesületben találják." ,,/\

érzetétl

hazafiúi

saik

R. R. e

és

részben polgártár-

kitürni,

nélkülözni

és

tudó szilárd elhatározást várnak." ,,A k. k. és R. R. elvárják azt,

hogy pol-

gártársaik e szellemben mindent elkerülve, mi a h italomnak ürügyül szolgálna,

mindent elfognak követni, mit a törvény korlátai között szabad."

„A

Rendek

és

a védegyletet

a tör-

vény paizsa alá helyezik." Ezek

Nem

ujat

országgylési elzmények.

mull

mondék,

mondék

szükségest;

mert ezekben fekszik az irány, mellyet követ-

nünk kötelesség. Már most kérdem én, történt e valami országgylés óta a mi reményt n\ujthat jobb jövendre? a mi feljogositna, hogy a nap jöttét

tétlenül

^égy

vagy

lessük,

zászlót, mellyet a

tény

ügyre vonatkozó.

épen

elhagyjuk

múlt országgylés kitzött?

jött

azóta

1) a

közbe

kormánynak,

komoly s

kor-

143 mánypártiaknak magukviselete a védegyesület irányában.

izgatás

*2)

vám sorompók

kOzti

vámszabályzati

partialis

honunk

austria

3) némelly

eltörlésére.

változtatások.

4) a

dohány iigyébeni kisérlet. Nézzük a négy kOziil mellyik nyújt lom horgonyt jobb jövendre.

ÍH|

1^ Mikint

lépett

védegyesiilet

fel

kormány párt? tudva

egész czélja iránya olly

ellen

Egyesületünk

van. tiszt

biza-

'$n

állott;

a honi

miiipar pártolását elannyira minden pártszinen kivi'il

álló

kOznemzeti érzelemnek tekintette min-

den ember, hogy valamint az ország Rendéinek

september 13 kai kozegyetértés

nem

felirása

kifolyása

mü, hanem

párt

valamint

volt;

az or-

szágos egyesületet megelzött vidéki egyesületeknél például

Tolnában igen számos kormány

még

pártiemberek, söt ha jól tudom,

legmagasb aláirtak,

királyi

ugy

hivatalban

álló

midim

kezdetben

védegyesiilet alakitása körül

most

egyének az

forogtak

országos az

el-

munkálatok, azt párt kérdésnek nézni elannyira nemjutott eszébe senkinek

gylési küziil

kormánypárt

is,

hogv az ország-

kitün(')bb

aláírásukat többen

meg

vezér

egyénei

ígérnék; mások

kik klr: hivatalban voltak, vagy abba jutni tö-

rekedtek valósággal alá

irtak.

de csak

144

hamar

intés jött

becsbl, hogy a védegyesület

kormányellenes domonstratiónak vétetik

kormány párt aláirtak

felzúdult

lamentabilis

emberei

ellene;

és a

kik

könyörögtek

levelekben

nevök kitörléseért; kormány tilalom ment szerte

magyar hazában, hogy

a két

királyi

hivatal-

ban lév emberek a védegyesületbe lépni ne merészeljenek; annyit

lett

tagjának

a védegyesiilet

zavargó oppositionalistának,

a kormány min-

den kegyére érdemetlennek lenni;

nemben

zetett

a tilalom,

a gyanúsítás,

Magyar

és Erdély

országban mindenütt:

földön pedig

a rettegtetés

a bécsi

kül-

kormány lapokban kormány em-

berek a védegyesülelet pártütésnek ki,

lenni

nyelvök szerint

teszen, mint az

politia

annyira

kiáltották

hordozta

szivén

hogy ha valamelly magyar gyámok a kenyér nélkül hever bécsi gyármunkások közül néhányat leakart törekvéseink

megsemmisitését,

hozni, belopni volt litia

ket

kénytelen mert a po-

gyármunkásoktól az

országra indulatosan

kérdem én

magyar Már most

levelet

megtagadta.

lehet e azoktól jót

várnunk a kik

békételen oppositiónak nyilatkoztatták

eszmét, hogy a hazai

mipar

eltt elsbbség adassék? vettek,

azon

czikknek a külföldi

s a kik

mindent elkö-

hogy ezen eszmének sikere ne leg,\en?-^

145

Nem nem

hogy

ezt,

mintha

állítani

nem

párt s

Védegyesület,

Hiszen

egyesület.

ellenzéki

kormány

fellépvén ellene természetesen azzá tette, lenni kényszeritette,

lennünk

ségtelenül,

agitatióra az egyesületet;

lyes

akarom mondani, hogy

azt

kezdet

védegyesületet

zékes

törekvésnek

m^vám

okunk

lépéskéket

fél

ellen-

azzá lenni felvi-

talán,

pártfogást

erélyes

nincs.

ik jel erre

sorompó

párti izgatás.

tatván,

mindjárt

végre

határozott

eré-

hanem csak kormány

magyar mipar

szinleges

valódi

igaz

v árni

attól

l^prágoz tatására

—

két-

fel

a melly

óta

nézte

kell

mködnünk

ép ezért szólitom én

azzá

nekünk illyennek

irányban kell

illy

1^—.kényszeritette

, 1,

mondom

azért

akarnám,

honunk,

eltörlésére

s austria közti

irány zett

kormány-

— E kérdés hírlapokban

vitat-

csak keveset akarok róla szóllani;

itt

ha folytatják ez agitatiót, mindig kötelességem-

nek fogom tartani utján

Itt

is.

nevetséges

Igen

venni

fel

a keztyüt

sajtó

csak a következkre szorítkozom: tactica

volt

kormány-

mi szerint Peel nagy széni szabadkereskedelmi köpönyegét igypárt

részérl

ekeztek

azon

törekvés

kölcsönözni

egyéb mini

melly

tervöket,

auslii inak korlátlan

nem

monopóliumot 10

146 biztosítani

magyarországon, a szabad kereske-

dés leplébe burkolni.

Egyike voltam azoknak, kik rántották, s

ma már

burkot

azt hiszem nincs olly bár-

gyú ember magyar országon, a ki be nem hogy olly vám eltörlés, melly a kiilsö

látná,

prohibitionalis várasorompókat

min-

fentartja,

ket a világ kereskedésbl ki zár, a világ müi-

parát a mi piaczunkról

rekeszti,

ellenben

az austriai müiparnak hazánkba ozonlését

azon kevés mérséklés a mostani tári

alól is felmenti,

közbens vám

még

mellyel

vonal legalább kincs-

jövedelem szempontjából nyújt; hogy mon-

dom

illy

nem

vám

eltörlés,

melly nekünk piaczot nem

terményeinknek nagyobb

nyújt,

biztosit,

ellenben

kelendséget

miiiparunk felvirágoz-

tatását lehetetlenné teszi, s

hazánkat az austriai

számára kény kedv szerint ki zsákmányolandó gyarmat piaczá aljasitja, nem csak

miiipar

nem szabad

kereskedés,

hanem egyenesen

biz-

monopólium. Ugyan kérdem is én mi hasznot nyújtana nekünk ezen közbens vámvonal megszüntetosított

tése?

—

Talán arra nyújtana

nyers terményeinkbl el

austriának?

juk

magunj^at,

kilátást,

hog\

sokkal lobbet adandunk

Ugyan

Istenért! ne mystificál-

hiszen

mondám

hogy azon

147 nyers term<^nyeink, mellyekie az austriai miü-

parnak szüksége van, most

akadály nélkül

mennek anstriába, a vas, a réz, a nyers selyem, s. t. b. nem fizet vámot, egy mázsa gyapjúra csak 15 kr. vám van vetve! Élelmi szereinket, gabnánkat, szarvas

illeti,

marhánkat pedig a egy körülményre akarom a tisztelt

Az austriai birodalom nagysága 6,25l[] mértfold, népesége

gyülekezetet figyelmeztetni.

magyar ország

Erdély

nagysága 5,91 6[] mfold népessége 14

millió.

'21

legfölebb

Az is

austriai

millió,

birodalom legnagyobb részben maga

földmivelö, söt foldmivelése virágzóbb lábon

mint magyar országé. Az austriai birodalom gabna termése közép számvetéssel 144,400,000

áll

mér; esik tehát egy fre 6*/? mér; magyar ország közép gabna termése 90 millió az mér esik egy fre csak 6^7 mér ;

pozsonyi

—

austriai

birodalomban

van 6,600,000 szarvas

marha, esik egy []mfóldre közel 900 darab;

magyar

országon

van

4,800,000

[Jmföldre csak 828 darab. én

nem

esik

egy

Már most kérdem

volna e balgaság arra számitani, hogy

azon austriának, mellynek aránylag több gabnája, több szarvas

marhája van mint minekünk,

a legjobb conjuncturák közt is sokkal több

gabnát, szarvas marhát fognánk eladhatni, mint 10*

150 Igen

nekünk nyers terményeink

van

számára piaczra szükségünk: nagy világ piaczra van szükségünk mert mi háromszor annyit ,

fogunk

termeszthetendünk mint ekkorig,

termeszteni csak legyen kilátás az eladásra;

nem

de ezen piaczot

fnyi

400,000

hanem azon

f'á

a fóldmivelö

városában

világ piaczon,

austriának

találhatjuk

fel;

mellynek küszöbe

Fiume, és Buccari! oda egy vasút uraim!

vasúttal többet tettünk fóldmivelésünk felvirág-

a mezeigazda szorgalmának jutalmazá-

zására, sára,

mintha

tiz

becsnek kenyérrel hussali

látása földes uri regáléink

közé tartoznék;

el-

—

ámbár nem tagadom hogy

a bécsi németeknek minden tekintetben bámulatig jó gyomruk van. Vagy talán a bornak vámmentes bevitele volna az, a mi vérmes reményekre jogoErre is azt mondom mindenek eiött, sithatna hogy nem a 2 ftnyi vám miatt nem adunk mi !

több bort

austriának mert Tokaji, Somlyai,

Neszmélyi, Visontai, Egri, Villányi, Szegzárdi,

Budai, szóval jó boraink ezt csak megbírnák; a nyiri bor pedig, mellyel ha hirtelen költenek, ollóval kell metszeni,

nem

külkereskedési

czikké vagy soha, vagy csak Cogniac alakban lehet;

hanem

austriának

l*"^

azért

nem adunk

több

bort

mert a Verzehrungs-Steuer, és

151

Gemeinde-Zuschlag több mint a vám,

vám 2"'"

eltörlés

ez a

még meg nem sznnék,

által

mert austriai szomszédinkat nagyon neki

Ez a sör pedig hiUraim a német politicában hatalmas szerepvivö. Sör ivó néptl nem kell tartani, hogy mig söre van, szabadságérti nyugtalanMig például Bajor kodásra hevüljön valaha. szoktatták a sOr italnak.

gyjék

—

ország képvisel kamaráját egy sör brochure

nagyobb izgalomba hozhatja, mint alkotmányos a költ király nyugaminden sebei lomban hajhászhatja rímjeit. Az a ,,Bier natúr" Uraim, az a mi bor kereskedésünknek leg nagyobb ellensége austriában, mellynek különben magának is sok, és jó borai életének

vannak.

Vagy De hiszen

a dohányra számolunk? dohány austriában kormány monem csak az maradna a vám

végre a

nopólium;

vonal eltörlése után eltörlésének

még

is,

vám

vonal

csak ugy

kép-

de söt ezen

lehetsége

zelhet, ha a dohány monopólium magyar országra

behozatik, s ezzel egész dohány ter-

mesztésünk tönkre tás,

tétetik.

—

a szép kilá-

melly a vám eltörlésbl reánk néz.

Hogy

dohány monopóliumnak behozatalát ha jog-

szerüleg

nem megyén

—

mint hiszem áz

152 Istent,

—

hogy nem menend

fogják kisérteni

vám

tényleg

meg

vagy a nélazt a legújabb lépésekbl láthatjuk kül világosan, de hogy e nép még annyira nem vetkzött ki ön érzetébl, hogy ezt keresztül

—

vihessék, arról

Kérdem

törléssel,

meg vagyok gyzdve. van csak árnyéka

hol

tehát,

azon nagy jótéteménynek,

melly a vám eltör-

lésbl reánk hárulna?

Azonban nem akarom én tagadni, hogy egy, vagy más czikkre, nevezetesen borra, s tán marhára nézve is a vám eltörléssel egy pár miihónyi forgalmat nyerhetnénk talán de arra figyelmeztetem a

;

ám

gyülekezetet,

tisztelt

hogy egy bizonyos kereskedelmi rendszert, nem egy vagy más czikk különvett szempontjából, hanem az szes kereskedésre gyakorlandó hatásából kell megítélni; igy Anglia,

mát

midn

eltörlé,

a ez

szüksége

mellyre az

ellenében i.

a jól számitó

azon védelmet nyujtá

által

az angol miiiparnak,

müiparának

itélt

gabnatermesztk monopóliu-

olcsó

immár

kenyeret;

egész világ

egyedül

—

vala

gabnára

nézve vesztett talán, hanem egészben kimond-

a thesist egészben

azért én a

— Igy

kell nekünk szemügyre vennünk, s

hatlant nyert kétségtelenül.

közbens vám

vonal eltörlése ellen

153

nem

nénk

mondom, hoj^y í»emmiben sem nyerhanem csak azt mondorti, hogy

azt

általa,

egészben

nénk,

véve

mint

hogy ezen talan

líason^ithatlannl

nyerhetnénk,

eltörlés

többet

azt,

a jelen jog-

méltánytalan

nem csak roszabb, de

veszle-

mondom

roszabí) volna

igazságtalan,

s<")t

állapotnál,

sot tOnkre tenné, vég-

nyomoi-nságba sodorná szegény hazánkat.

Ennek bebizonyítására elég arra emlékeztisztelt egyesületet, hogy mi a kor-

tetnem a

mány lió

saját

bevall jsa

szerint

közel 52 mil-

pforintot fizetünk iparmiiczikkekért anstriá-

—

nak.

Még

ez igy leszen,

még

illy

roppant

öszveggel adózunk szomszédink szorgalmának

munkáért, mellyel magunk

olly

nénk

végezhet-

addig orokos veszteségbe kell süllyed-

nünk, mert ezen iszonyú kárt semmi, még a legvirágzóbb foldmivetés sem pótolhatná, miután

lehetetlen

kétségbe venni,

hogy a mezei-

gazdaság emelkedésével az ipar müvek fogyasztása is mindig emelkedendik. Azért igen helyesen

mondák

ország

Rendéi,

hogy

szabad és virágzó miiipar fejlesztése nélkül hazánk vég Ínségbe jutása kikerül bet len. Nem mondom én hogy e$i;yébre

azt

nincsen

mondom, hogy

szükségünk, hanem csak ez a nélkülozhetlen

ment

154 szerek egyike, melly nélkül

még

mez

gaz-

daság felvirágoztatása sem képzelhet.

már most kérdem én min vám vonal eltörlése

hatással

volna a kOzbensö

Meg

runkra?

miíipa-

megölné még

ölné azt Uraim!

Megmutatám hogy a vám rendszer nyomasztó, jogtalan, igazságtalan, de még is azt kell mondanom, hogy csirájában okvetlenül.

mostani

miiiparunk kifejlesztését annyira mint a

gyünk

fel

posztó ha kint

ft.

vám

még

sem

austriából hozatik be

fizet

durva posztó 2

e^y mázsa selyem áru 20

Ve-

Például a finom

bár melly cziket.

vámot,

lehetleniti

eltörlés lehetlenitené.

pftot;

—

ft.

mázsán30 krt. ;

hogy

igaz,

valóságos botrány látni niikint austria annyira fél

a keletkez

magyar miiipar versenyétl az hogy a magyar finom posztó

austriai piaczon;

ha austriába vitetnék 6673 pCtel, a durva posztó 100 pCtel; a selymáru oOpCtel nagyobb vámmal terheltetnék mint az austriai ha hozzánk

de valamit

még

törültessék

az,

hogy az

5 forintal,

ftal

árulja,

csak ez

gyámok

austriai

a durvát

nehézségeivel

fizet;

j, ám

— már

most

ezen vám, mi lesz a következés?

olcsóbban s

a finom posztót

30 krral, a selymet árulhatandja, mint most 2

magyar gyárnokot, küzdve

különben

ki is

kezdet

drágábban

155 hasonló ári lévén

az austriaival

léhát

g^'árt,

kénytelen tartani, kisehb nyereségével dolgozik,

hazán khan

saját

egészen

j)iaczról

landja, s lokéllelesen tönkre teszi. a

magyar

ségben

niiiipar

szori-

egyszei'

megersödött; ha a népes-

gyárniunkássági

ügyesség

kifejlett,

ha meghonosilattak mind azon segéd iparsza-

mellyeknek

kok,

gyártást

oliy

nem

léte

mondhatlanul

gessé leszi; akkor

nálnnk a nehézzé

nem kivánandom én

gyar ipart vámokkal támogatni; lépjen

nem csak

kezd költsé-

ma-

ki sza-

badon

a verseny

hanem

az egész világgal, ez lészen a hazának

térre

austriával,

érdekében; de most miután minket annyira hanyagoltak, mig az anstriai müipart

nem

csak

védvámok, hanem egyenes prohibitiv rendszer nagyra növelték, ennek a mi piaczunkat minden vám mérséklet nélkül oda vetni mar-

által

annyit

talékul

tenne,

mint

hazánkat

orokos

gyarmati inség sorsára kárhoztatni. nyilik

a kilátások Uraim! illy remény elttünk abból a mivel minket a kor-

mány

párt

Hlyének

lemben,

meg akar

illy

ajándékozni;

irányban akarják

(')k

illy

szel-

vám

{vj,y

csomóját megoldani, igy akarják a betegséget halállal orvosolni.

kérl

semmit

nem

]\em elég hogy müiparuUtettek,

hanem

miután

156

magára hagyatott, gúnyolt, üldözött hazafiság akadályok közt óriási baj s küzdelem által még is némi csiráit kezdi a müiparnak elidézni, még azon kis sej^edelemtöl is megae/.er

karják fosztani, mellyet akaratjuk ellenére bár a fenálló

vámban

ha most

elfojtják

talál.

— Oh

ha most Uraim,

csirájában

kezdetet,

raj-

tunk Isten sem segitend többé.

Némellyek azzal kecsegtetnek, hogy ha eltörültetik a vámvonal, a gy árnokok majd hoz-

—

zánk telepednek. doljuk e,

hogy ha

Min

csalódás!

magyar

piacz

azt gon-

egyenln

tárva álland az austriai mint a mi gyárnokaink

azon

eltt,

ben,

gyárnok

austriai

vagy

brünben,

már

becs-

avatott

neki

vidékén,

szokott gyárnépesség közepette megtelepedeti, épitett, vetteti,

épületjét felszerelte, azt

majd levegbe

hogy hozzánk

még

jöjön, hol

egyvidék

gyármunkásokká kikéEz az Uraim a mi nálunk a

sincs a hol a népesség

pezve legyen!

gyártást nehézzé,

költségessé, drágábbá teszi,

melly miatt a Gácsi gyárnak 15 éven teséggel kellett dolp'ozni,

mig magának

ken gyármunkás népet növelt. ség ez,

—

a vidé-

Olly nehéz-

mellynek legyzése nélkül a

meghonosítása lehetetlen,

át vesz-

mellyet

mipar

nem

lehet

máskint legyzni, mint csak úgy, ha ezen kedvet-

157 körülményt némi vám segéllyel ellensúlyoz-

len

zuk.

striai

magyar országi

ezt is elveszsziik a

gyártástól,

min

ösztönt nyújthatnánk

gyámoknak, hogy

nyeink

közé

ország

szegénységhez

telepedjék

munkásai közé,

midn

az au-

a mi nehéz körülmé-

mint

inkább

morva

szokott

ügyes

onnan

szintúgy

avatott

vám

nélkül hozhatandja be készilményeit a minden

menten

külföldi versenyzéstl

birt

magyar honi

piaczra, mintha pesten gyártana.

Ellenben ha

azt

magatokat védeni, 30

,,gyar mi'iipar ellen ,,

ft.

vámot vettek egy mázsa selyem szövetre, 8 durva posztóra;

ám

egy mázsa

jó, védjétek

magatokat,

ha mi

,,de ne nehezteljétek,

„ennyivel

csak

védendjük magunkat a

,,zéstök ellen;"

—

ftot

egy mázsa finom, 5

,,20 krt. ,,

mondjuk austriának:

szükségesnek láttátok az alig ébred ma-

,,ti

ekkor igen

és

csak

verseny-

reménylhet-

hogy lesz austriai gyár vállalkozó a ki hozzánk telepedendik, mert 30 ft. elnye leszen a selyem, 8 ft. 20 kr., s illetleg 5f t. a posztó

jük

áruknál az austriai verseny ellen, költséggel gyártott,

hatand,

ennyivel

ha pedig több

ha hasonló

olcsóbban árul-

költséggel

gyártott ez

a különbséget egyenliti, s hasonló áron adha-

tandja müveit

mint az austriai

versenyz.

—

158 Pedip;

már csak

iigy

hiszem az emiitett

vi.szoin

valami mondliatlanul mí^rséklett

olly

ság,

még

vánság hogy ha

mányunkra túlnyomó

súlyt gyakorló

austriai

t(')bi'il

háborodni a magyar nemzet érzelmeinek, lág

nem

ki-

elleneznék a kor-

ezt is

kegyelt érdekek, lehetetlen volna

vevó rokonszenvei

írs-

fei

nem

s részt

találkozni a mivelt vi-

minden igazságos emberénél. okoskodás lényegét: földminem vagy csak igen ke-

Öszitsiik az

velésUnk vagy épen veset nyerne,

hatlanul

miiiparunk ellenben helyre hoz-

vesztene

vám vonal

eltörlésével;

egészben véve vesztene tehát maga

a föld-

mivelés, mert ennek julalmazubb lugonya

mint a virágzó honi

lehet,

várhatunk

hát

eltörlésre

pártiaktól valami jót?

—

hogy

azt kell

szomorú,

szágos

mondanom,

on állásunk olly

nem

miben

kormány

izgató

talán szellemi,

nemzeti, talán onállási tekintetben?

teknek Istene!

—

mipar;

—

talán

Nemze-

háromszor szomorú, mikint

nemzeti or-

boldogtalan

karban

hogy a vám vonalra még e tekintetben is szükségünk volna. Mncs erösebb olvasztó kapocs mint a maierialis érdekek egybe olvadása. Midim évek elolt a német vám szövet-

van,

séget tüzettesen taglalám,

tam

fel,

hogy

azon

thesist állilol-

német nemzet egységére tobbei

159 10 év

lett

vániszOvetség, mint a római

alatt a

császárság hajdani többet

mint

századokon

instituliója

úgynevezett szent

többel mint a fejedelmek „Deutscher ja

30 év

alatt:

sot

jük

vám

és ez igazságot senki

vonali köztünk,

olly bizonyos,

nak Örök szabályai, bogy

ekintelben

ogy ezen

bele

olvadás

nem

közt,

mint a számtan-

kis idö

múlva szellemi

—

és

nem

törlénendik,

alkotmányosságnak, nem

magyar nemzetiségnek érdekében;

hiszem

sem

austriai

bele olvadtunk austriába;

szabadságnak, a

—

Törül-

austria

olvaszuk bele anyagi érdekeinket

érdekekbe,

Bund"

minden ember elisméré.

tagadta, el

—

át,

szövetség,

kell bizonyítgatnom.

—

azt

ugy

Jó barát-

ság, kölcsönös érdek méltánylásra alapilolt jó

—

szivböl

de bele

olvadni

barátság auslriával ha neki tetszik!

lélekbl nyújtom jobbomat; austriába?

soha

—

soha!!

csak ugyan vesznünk kellene

gesebb halált ismernék, mint az elmállás,

Ha már

én sok dicsséilly

gyalázatos

mint az illy gyáva nemzeti ön gyil-

kolás.

Azonban én szintén meg vallom, hogy áms austria közli vám vonal eltörlését most mieltt hazánkban a mipar jobban bár a közlünk

kifejlett,

és megszilárdult,

mieltt személy és

leo vagyonjogi

tekintetben

torv(^nyeink

szerint

javíttatnának, a mint javittatniok ketl,

hogy a

hazánkbani gyárváHalkozá>»ra az

tást,

állást

nyújtsanak;

ö.szlont,

kell

osztálynak

ipariizi)

mi eltt

biztosí-

palgári

a közlekedési esz-

közök, ugy a hazában benn, mint a magyar tenger part felé az élénk forgalmat lehetségessé

mieltt az ipar fejlesztésre nélkolöz-

tennék;

hetlen status intézkedések, iskolák, hiteliitfézetek

nem

csak életbe léptetnek,

jótékonyságukat már a gyarkorlati

érezhetvé

—

teendik,

ámbár

—

hanem

életben

mondom

most mi eltt mind ezek megtörténnének

kormány pírt

pengetett

vám

még

csak azon esetre

olly

biztositás nélkül törvényen

más részrl pedig még nak

ha nemzet-

a s

vám

eltörlés

nemzeti jog

kivül decretáltassék,

dohány monopoliimi-

hazánkba tényleges behozatalit elszen-

—

nem

fel

tudom,

nemzetemrl ezen min Ián más részhogy az auslriai dohány

De miután

gyávaságot azt

tar-

gyávaságot akarnék feltenni: hogy

eltrné miszerint egy részr(')l minden alkotmányos garantiák

vedje.

aggódnám ezen

kártékony eszme agitatiója miatt,

emrl

vonal eltör-

hazánkra nézve öldöklén károsnak

lését,

tom,

által

—

monopólium 12

én

teszem;

— 14

milHó pforintnyi jövedel-

161

mének

eltörlését

llapotja

meg nem

jármát

nem

status

austriai

financzia

tudom azt, hogy az austriai dohány monopólium a vám vonal eltörlése mellett csak ugy volna fentartható, ha a dohány monopoUum magyar országra is kiterjesztetnék, és tudom végre azt, hogy magyar ország a dohány monopoUum el

bírhatja,

és

fogadja; egyenesen kinyilatkoz-

ha a dolog nem olly borzasztón szomorú volna, mi pedig egy kissé mahtiosusok tudnánk lenni, csak nem kedvem volna tatom, hogy

ám lássuk! tessék hát elízt mondani; ;örülni azt a vám vonalt" meg va-

—

gyok

gyzdve szörny

nmak

saját

eszméjük

cus, épen austriai

us ezen

Hogy kevés

képet csinal-

zavart

felett,

annyira impracti-

szempontból

impracti-

idétlen beteg gondolat.

impracticus,

szócska

kell.

ennek bebizonyítására Az austriai birodalom

adóssága közel 1000 millió pforint (négy millió hiján mint a stalisticusok mondják; de

—

én azt hiszem

haladja

jövedelme 135 millió,

az ezer

évi

az adósságok kamatján,

—

Már most én

azt

adós, s attól kamatot kell lesztenie

is,

100 millió;

törlesztésén

kérdem,

Evi

milliót).

költségei

a ki

fizetnie,

kivül.

1000 s

fttal

azt tör-

de ennek fedezésére évi jövedelme

— 169 csak 35

—

ft.

a felelet

mi lábon

nem

áll

annak financziája?

lehet kétséges.

financzia világos deficitben van,

citnek

Az és

évrl évre okvetlen növekedni

austríai

ezen

defi-

kell,

mert

évenkinti jövedelmeibl

által fel nem emésztett még csak adóssága kama-

meg

uj költsön nélkül fedezni.

az országlás költségei

tjait

sem képes

Hogy

ez igy van, hivatkozom az 1836 ki költ-

sönre, hivatkozom az 1839ki költsönre,

kozom

arra,

hogy

bécsi

börse

hivat-

általános

tudomására épen most ismét 80 millió pforintnyi költsön terveztetik; a bécsi banknoták bonyolult állapotját Cniellyröl egyszer

már

tiizet-

majd szóllani) nem is emlitve. Már most kérdem én: ugyan hihet

tesen kellend

hogy a kinek financziája illy állapotban van, kit sem az 1811ki status banquerott égre kiáltó rendszere, sem a párisi békekötés tömérdek kárpótlásai (mikbl mi magyarok iszonyú álfillért sem, csak egy utacsegy hidat, egy ipar iskolát sem kapánk

dozatainkért e^y kát,

sem a késbbi financz opcsem 30 esztends béke, sem a birodalom népeinek adó terheltsége, sem magyar honnak indirect adókkali folytonos kiszivatyuzása, sem a borzasztó kíméletlenséggel zött só monopólium, sem a világon semmi de semmi osztályrészünküO

ratiók,

163

nem

képes a rémitön növeked eladóso-

volt

meg

dástól

kiilOzlietí e

kérdem én vallyon az

óvni;

azon 14

— 15

met mellyet néki a közbens vára kapcsolatban

—

azzal válliatlan

lév dohány monopólium behoz?

praclicus financieri hit széles e világon

Illy

csak a Buda-pesti Hiradótól

beszéljen;

a ki

maga

beszél,

hogy

telik ki,

sem tudja mit akar, hanem csak leget;

nél-

millió forint évi jovedel

mindig csak vak bizodalmat em-

maga sem tudná meg mondani, hogy

mire, kihez, és mi végre.

De ha ennyire impracticus ezen gondolat minek ellene agitálnunk? kérdhetné valaki. Azért Uraim! meri az impracticus eszme csak az által válhatnék practicussá, ha mi semmit sem tevén a köz vélemény felvilágosítására, a túloldali mystificátoroknak sikerülne a nemzetet bolondá tenni, s elhitetni vele, hogy e kártékony veszedelmes lépés

tékony, olly

áron

és

nem

csak

nem

veszedelmes a magyarra,

kár-

de söt

kimondhatlanul jótékony, mellyet minden el

kell

fogadni;

fel

kell érette áldozni a

nemzet jogszer ön állásának igényeit, alkot-

mányos befolyásának vagy s

még

pótlást

kell

garantiáit,

be kell hozni

fogadni a dohány monopóliumot,

tán egy két millió forintnyi harminczad

fizetnünk

is,

vagy nem

tudom hány

164 adóságot

száz millió status

vállalnunk.

—

így biz elhiszem practicussá válnék az impracticus gondolat, annyira practicussá,

hetvenedik utó nemzedékünk

Ezért kell iparkodnunk jogszer

közvéleményt ezen vám

konysága

eltör lési

hogy még

megsiratná.

—

agitatióval a

eszme kárté-

iránt felvilágosítani.

Annyi minden esetre bizonyos az eladottak szerint, hogy a vám eltörlési eszmének a

kormány párt részéröü impracticus felmerülése nem olly tény, melly bizodalmat ébreszthetne, hogy komoly szándok létezik a hatalomnál, a vám kérdését hazánk érdekeinek méltó tekintetbe vételével megoldani. S'"*

tény, melly ide vonatkozva a múlt or-

szággylés

óta felmerült a partialis

vám szabály

Kérdés: van e ebben valami a mi

változtatás.

oda mutatna, hogy a vám rendszernél hazánk dekei csak legtávolabbról

kezdenek?

—

Felelet

ér-

tekintetbe vétetni

nem csak semmi

sincs,

de söt inkább ellenkez van.

Felveszem például a legújabbat, a kender s

lenfonál vámját.

kender

len

fonál

krra; fejéritvc 3

20 krról 10

ft.

fira

megkönnyitették.

Most épen most a külföldi vámját 50 krról 2 ft. 30 20 krról 5

emelték,

fira: festve

fi.

a kivitelt ellenben

Nevezetes tény ez Uraim!

nevezetes uieg-

kormány párt orgánumainak haszontalan szájaskodásaira a kormány tettel adott. Mig amazok botrányos eszmezavarral Peel szabad kereskedési rendszerét dicsöiíik, minden véd vám eszmét avult oktalanhazudtolás,

ságnak

niellvet

keresztelnek,

szabad kereskedés

minden józan status férfin egyediili nának vallják s minket a kormány azon tanát

tafel-

hogy vám szabályzataiban a szabad kereskedés eszméjét igyekszik megközelitni, addig a kormány

világosodott bölcsességével kecsegtetnek,

védvámot, s tettel vallja meg, müiparnak nem csak védvámra van szüksége, hanem még nagyobb véd vámot tettleg felemeli a

hogy az nyújt

austriai

neki

birt vala

segitségiil,

—

mint a minvel eddig

éhez hasonló éles de

Valóságos charivari

hallottunk. ség, mellyel

kormány a

saját

mentit rég

féle

elméncz-

emberei

állal

reá fogott státus bOlcsességi liberalismust pas-

quilUrozá.

Am de kérdem én min színben kell azon embereknek Európa eltt feltünniok, kik midón austria javáia a védvám rendszerhez jobban ragaszkodnak,

mint valalia

a mi gyáriparun-

kat egészen védleleniil oda akarják dobni

nopolizált

mo-

martalékul a mindenkép védett au-

166 miiiparnak, s ha mi egy kis figyelemért,

striai

e^y

kis méltánylásért,

günk

egy

ország számára

kis igazságért esen-

melly az austria

is,

ház koronájának leg drágább gyöngye, de hódított tartománya,

ségén

hanem alkukotések

nyugvó szabad ország,

zavargó

ellenzéknek

akkor minket

kiáltanak,

törekvésekrl gyanúsítanak.

—

nem

szent-

elszakadási

Tehát mi soha

se lépjünk be az édes gyermekek sorába? örökké mostoháknak tekintessünk? érdekeink soha se nyomjanak e semmit az országlás mérloyalitas ez? igazság ez? legében?

—

•

Es nézzük hát va

min

—

rendszert

változtatásban

a feltett példánál marad-

követtek

magyar ország

vámszabályzati s

austria közt,

midn

ennek javára a külvéd vámot felemelek? Eddig a fehérített len, s kender fonál ha

austriából hozzánk hozatott, fizetett Ift. 27^/i krt.

—

most mi

némi védvám

volt

mi számunkra,

—

ezt leszállították 1 ftra.

vittük austriába fizettünk 1

ft.

—

Ellenben, ha 52'/« kr. vá-

mot most fizetünk 1 fi. 50 krt., tehát 2Ví krból áll az ugy nevezett concessio Azonban nem igaz, hogy ez concessio, nem az, söt inkább Mert a dolognak eredménye az, ellenkez. hogy ekkorig 25 kr. vámmal olcsóbban hozott !

—

be fehérített fonalat hozzánk austria,

mint mi

167 ö hozzá, jövendben pedig 50 kral olcsóbban hozhatandja be, tehát a mi védvámunkat felére le

szállították,

emelték.

fel

—

fizettek 1

der

fonalat

austria

mondotta volna austria

azt

50. kr.

visztek

köszönettel vallanám

de azt mondani

vámot ha

austriába:

midn

ennyit,

védvámot ellenben

austriai

len

—

tehát

ken-

fizessen

hozzátok viszen;

ezt

igazsághozi közelitésnek,

„parancsoljuk nektek magya-

rok! trjétek hogy austria lenipara, mellynek

védvámját a külföld ellen felemeltük, jövend-

ben

25 kral

olcsóbban

versenyezzék

veletek

—

saját piaczotukon: mint ekkorig teheté;^

nem

concessio,

nem

közelítés,

hanem keser

gúny; megvetése magyar hon érdekének,

ja-

vának, országos tekintetének. 4ik tény végre a dohány monopoliumi kísérlet.

—

Tudva van közönségesen, hogy sok tapasztalható ugyan a védegye-

ipar

ágban

stjlet

jótékony hatása (mint például a posztó-

ban,

selyemben,

szeren csudás védegyesület

gyárak

st.

szivar

ütésre

országszerte,

szövésben,

b.) de olly

hatással semmire

mint a hazai

Mint egy varázs veszsz szivar

gyapot

gyapjú,

üvegben, edénygyártásban

sem

nagy

volt

gyártásra.

emelkedtek a

maga Budapest

több ezer embert foglalatoskodtat most a bel-

azivargjártósban

ft)|j[)i

elbb

miiU a mennyi százat

kül s belföldi szivargyártásban

foglala-

hónapok, midn nö cselédet alig lehetett kapni a fvárosban, mert mindenki a szivar gyárokba tódult dolgozni; toskodtatott; voltak

—

a hazai szivar, nielly ez eltt izlelhetlen vala:

ma már giteni;

a kényesebb izlésüeket ez eltt

kezdi kielé-

szégyeneltük volna vendégün-

szivarral kinálni, ma már mást magyart tartani vagy mást kivánni eszünkbe sem jut; Ezen kifejldés kedvezn hat visza a dohány termesztésre, mert a hol ez elött 10 12 pftnál magasabb árt a termesztök nem is ismertek, most jobb szivar

magyar

ket

mint

—

levelekért

30—40—50

pftot,

többet

tás

végetlenal

gyobb

javult,

mig

örö-

mig a gyártermesztk na-

mest adnak a honi szivargyártók, árt kaptak, a szivar ára

már

szépen

gyárnokok még is szép haszonnal gyártanak; Minden nemben hallottunk alább

szált,

—

a lefolyt nehéz két év alatt bukásokat,

gyártásban Illy

csudás

védegyesület

egyetlen hatást !

egyet

eszközölt

sem ez

szivar

hallánk!

—

ipar ágban a

a iionuak milliókat mentett

meg.

Lássuk már mit csinál a kormány ez ipar ágra nézve. Epén most jelenik meg a hiria-

pokban

a kincstár

hivatalos

hirdetése

augusl

169 13 k

tról,

mellyben

jelenti

magyar országon,

fogja

hogy

szivarait árulni

a piiblicura kényelmére

még pedig Buda-

áru boltokat fog nyittatni pesten különféle helyeken,

s felszóllit

boldogtalant, jelentse magát,

a ki a

boldogot

kormány

szivarainak árulását elakarná vállalni, s kecsegtetésül olcsó árt szab

szivart

krra,

''2^/i

;

—

legdrágább magyar

legolcsóbbikat

szabja darabonkint: százan kint

egyszersmind

külföldi

tások szerint pedig

elégli

szivarokkal szivar gyk-

Hitani.

Ez Uraim

a birka

magyar ország-

kincstári

hanem magyar honban

kat akar

V^ l^n'^ olcsóbbra;

lapokbani bécsi tudósi-

nem

nak austriában gyártott löntését, \imt\i

még

olly tény, melly felett lehetetlen

türelm szivnek

is fel

nem háborodni.

Bizonyitja ezt azon általános indignátio, melly

ezen hir hallattára a tömegeken keresztül rezg.

Mindig a mondó voltam, hogy boldogtalan észtehetségü

kormány

az, melly saját

ma-

gas bureaucraticus személyében földmivelésre, gyártásra, kereskedésre adja magát;

—

Ezek magános polgári kereset ágak, mellyekre kormányoknak leszállani botrány, s a szerepeknek monstruosus sze zavarása országoljanak ök

—

ö hivatásuk;

a földmivelést,

ipart,

és

kereskedést hagyják a polgároknak, s a hol c

170 részben a polgároknál hiány van, fel

segitüleg, hárilsák

ott

lépjenek

az akadályokat, ápol-

ják az ipart, se^iísí'k pártfogolják a szorgalmat, niozditsák elé a közlekedést,

teremtsenek ver-

senyt a poIgár(»k kOzott, de ne versenyezzenek briaiaeusi karjaikkal kenyér keresetben a békés

polgárokkal,

mert ez

valóságos szégyen,

és

képtelenség.

Azonban vannak még

ámbár

eselek,

bizonyos ipar ág lábra

hol egy

liogy a

nem kaphat

az országnak javára, vagy legalább di

szere válnék, mivel

hogy megkezdése nehéz,

költséges, sikere biz(my talán, kisérletei veszéllyel

járnak, vannak

mondom

enkor kormányok magok

mintegy

ösztönzési'il,

—

nánt;

mihelyt

esetek,

hivatásuk

illy-

gyárakat

gyakoriali tanoda gyaaz

ekkép felösztönzett

magán szorgalom munkatérre ket,

hogy

állitfanak

méltóságát

beeskormányok

lép az ön érzi)

vagy viszalépnek a gyártás, s kereskedés körébl, vagy ha feltartják is gyárukat, nem nyerészkedés végett tartják fel, hanem mint egy Ízlés nemesitö mintául, vagy drága fényzésre irányzott költséges kedtvöltésiil.

Arra ellenben példa alig van, ipar ágban, melly a

kormány

hogy

olly

segítsége nélkül,

söt atyátlansága ellenére tág, szabad versenyben

171 virágzásnak indult, lett,

nielly a

haladásban ki

óriási

foldmivelönek jutalmat, ezer

ezer ügyefogj'ott

munkás embernek

mondom

fej-

meg

becsületes

hogy illy kormányok aránylag kimerithetlen tisulyok elnyomó hatalmával versenyre lépjenek élelmet ád,

példa,

nincs

esetben

a ki fejlett privát mi'iipar

ellen,

szájából, kikneki munkájuktól ki

alattvalóik

adót fizetnek,

vegyék a keserves darab kenyeret. Ezen tapasztalást

csak

magyar országon

lehet tenni:

Mit jelent

sevvffy

ezen

lépés

Uraim?

Gr. Des-

Emil az austriai Budapesti Hiradó

szerkesztje

kezdett

czikkeivel utat egyengetve a

poliumi óhajtásoknak.

Annyi belátást azonban

tulajdonítok az austriai financiereknek, rint átlátnák,

országon törvény

által

Dohány szándoklott mono-

kaczérkodni

misze-

hogy a dohány termeszt magyar kincstári dohány monopóliumot behozni lehetetlen: hogy minden

nagyszer corruptionális mi'iködésük mellett sem számithalnak olly depravált ország gymelly ebbe megegyeznék, és semmi esetre sem számolhatnak annak tehetségére, hogy egy illy torvényt, ha meghozatnék is, végrehajthassanak; mert nagyobb ,,naderer^' sereget kellene tartaniok minden dohánytermeszt lésre,

—

172

minden dohányzó ember ellenrzésére,

paraszt,

mint egész fegyveres hadseregük, lehetne czélt érniök;

adósságuk ugy

dolják:

miUióval több

tömérdek,

vagy kevesebb,

egy,

gy rakat

állitnak hát,

utón

útfélen,

bizományba

boldogtalannak szivaraikat,

nemek legalsóbb lió

veszteséggel

még sem

— mit tesznek tehát?

gonegy két

telljesen

mind

boltokat nyitnak

adják s árát a

boldognak forgó pénz

fokáig szállítják, egypár mil-

nem gondolnak;

magyar gyárnokok

a virágzásnak

hogy velük egyik eldl Ök tágas magyar országon a másik után. egyedül maradnak, s egyedül maradva megszabják az árt mint tetszik, ök lesznek az az egyedüli szivar egyedüli dohány vevk, kereskedk, egyedüli szivar az gyárnokok,

indult

lehetetlen

a versenyt sokáig kialhassák;

—

készen van ép ugy mint austriában; és törvényhozási veszekedés minden alkalmatlan nélkül

dohány monopólium

behozva!!

tettleg

akkor aztán húzzák a közönséget

a mint szemüknek

szájuknak tetszik;

els

idszak veszteségeiért magukat könnyen kármentesitik: s néhány milüócska indirect adót

magyar országból, mellynek jövedelmei ugyan gazdagon fedezik saját

sajtolnak ismét ki státus

országlási költségeit, s azon kivül

még néhány

173 milliócskát

melly

fel

még

hogy

retnének,

küld

becsbe

évenkint;

fizet

annyit,

mennyit sze-

nem

fizessen,

nem

szeretik

hogy magyar ország arány-

világszerte hirdetni,

lag

azért

osztozik a birodalom terheiben.

Ez a dolog képe Uraim! én sziveket nem szándokot nem

vizsgálok, Isten dolga,

rül a kisérlet: ez lesz

mert ez

taglalok,

hanem mondom

hogy ha sikea dolognak természetes azt,

kikerülhetvén ki fejldése.

Méltánytalan

volna

szivargyártás

fellépése

csak külföldi

szivar

kormánynak ezen ellen,

kereskedésre

mindjárt

volna

in-

vámot nem fizet40 pft. nek, magán gyárnokok ellenben 15 vámot fizetnek minden mázsa külföldi dohányézve, mert a kincstári gyárak

ért;

—

nem

ellen

—

van

az intézve,

mert a külföldi szivar árszabás magas, maga-

sabb mint a privát gyárnokoké, hanem intézve van a magyar szivar gyártás elnyomására mert itt

szál

krajczárig

—

kormány

a szivar árával egész 7^

és azért kétszeresen méltánytalan.

Méltánytalan volna akkor

is,

ha a keres-

kedésre nézve magát a törvényszerüleg divatozó

szabályok Pesten

korláta

között

egy dohány

helytitt boltot nyitni

tartaná,

midn

gyámoknak egynél több nem szabad, a kormány

174 pedig a város minden határtalan

nem

csak

kétszeresen

szersmind törvénytelen

Hogy

mit

utón

részeiben

számú boltokat

útfélen

nyitni készül; lépése

méltánytalan,

egy-

is.

ezen dohány monopólium

keli

abba jelenleg nem ereszkedem, czélom csak az, hogy tanuljuk ismerni a jeleket, mik leg ujabban feltnnek s képesek legyünk véleményünket tájékozni. Es végig mentünk a feltnt jelek mindekisérlel ellen tenni?

nikén; és aggasztót találtunk mindenütt;

biz-

megnyugtatót sehol, sehol egy remény sugárt, melly hinnünk engedné, hogy kormá-

tatót,

önz

érdekek

túlnyomó befolyása az igazság fokára

szállott;

nyunknál az

austriai

egyoldalú

sehol egy vigasztaló jelt,

hogy magyar-országlás rodalmi kivivni

országlás

jogszer

melly oda mutatna,

létezik, elég

tanácsteremében

ers

a bi-

elismerést

Fejedelmünk

érdekinknek.

szivéhez olly közel állunk kétségtelenül,

mint

birodalmának akármelly tartománya; de a mitanácsteremében

nisterium ajtón kiviil

áll,

ajtón kivül

midn

egy

fejedelmet

magyar

ali

érdek

még akkor

uraló

is,

országokat

közösen érdekl dolgok forognak rendelkezés sznyegén, min épen a váiakérdés is.

„A

monarchia közös java!

monarchia

175 mellyel

kOzös java!" ez a szokásos szójárás, az

aiistriai

Európa eltt ban — mint

—

konu íny férfiak palástolgatják,

ügyetlenségüket

ám

de alivalmazás-

épen ismét a vámkérdés bizonyitja

nem azon elvbl

történik a kindnlás, -hogy

a szövetséges status testületnek állandó javára

csak

eladósodott

kincstár

a státus czélja

utóbb azt nézik,

va:

tagnak javára

mindenek

veszik

országlási

ez volna mintha m

minden

válhatik,

hanem számba

válik;

nem

lesz jó

feleli

érdekét, a nép

Bécsnek,

ellynek csillogó fényével leplezik a kormány-

nácsnokok on

leplezik

morát,

a világ eltt,

leplezik a fejedelem,

maguk

a tartományok nyo-

ha ezen

eltt

túl

tekintetbe jó

a tarto-

mányok érdeke, az alkotmányossága miatt rósz kedvvel nézett magyarhon csak ollyba vétetik, mint mellynek hivatása alárendeltség, s nem egyenÜKség. Pedig mi ci^y ország vagyunk 14 15 millió néppel, magában is elég nagy,

—

elég

eri'is

koronáját

törhetlen elsi)

hi'iségével az

rend hatalmak

austriai

ház

poiczán tartani,

mig amott a császárságban sok heterogén tartománynak kell aggregáltatni, hogy anynyit nyomjanak, mint mi nyomunk. Es még is, hivatkozom a nemzet köz érzelmére, jobb miht baloldalon különbség nélkül

megfelejtkezénk

176 e annyira a köztiinki barátságos szövetség ter-

mésztéröl gyelt

hogy mi kehogy réank több

miszerint követelnök

gyermekek legyünk,

jusson a fejedelmi sziv szeretetébl, striára;

nem! soha sem;

hanem

mint au-

követeljük

hogy egyenl

Isten és világ eltt követelhetjük,

jogú testvéreknek tekintessünk, s a hol viszonyaink érintkezésbe jönek a mi érdekeink is ,

nyomjanak annyit

Ha azon

a latban, mint

más

férfiak, kiket fejedelmi

akárkié.

kegyelem,

vagy az udvari elszobák mesterségei, a hajó kormány rudjához emeltek,

státus-

nem képesek

eltanulni azon mesterséget, mikint kell az egy

koronához

fiizöt

kapcsolatba hozni

gas polczra,

tartományok javát viszonos ;

ugy nem érdemesek a ma-

mellyen állanak;

maiglan meg nem tanulták abból

csességök az austriai sajtolni

birodalomból ott

ezt

nekik egész böl-

egy részrl, mikint

áll

Cmert ebben

nem

—

kell

lehet legtöbb adót alkotmányos formák

másrészrl

thogy az

ország Rendéinek saját,

már

mikint

kell

által

szavaival

kéjetlenitvék)

éljek)

magyarország striai

fölebb a

idézett

monarchia

internalionalis viszonyait az au-

örökös tartományok javára a lehetségig

kizsákmányolni: miszerint az ekkép austriába szivárogtatott anyagi

,,a

különféle pénz-

177

ügyi lervczetckuek ki^sz aii\agaúl használlathassék." Igy jellemezték s igazság szerint jellemezték országunk karai

Ren-

déi az austriai ministerium kormány-politicáját; s

hogy

még ezen agglomesze nem roskadt, valóban

mellet

e politica

rált statnslialmozat

nem másnak, erejének

mint

mondás

régi

„miindus se quantumvis parva regatur

evpedit, sapienlia." hogy

azon

csak

hogy

tulajdonilliató,

a világ

Am el

de nekünk

nem

azon kinézés,

vész, ha bár mi,

végin-

szomorú vigasztalás! s ^^iiinél nagyobb aggodalommal szemléljük, hogy az austriai mini»(erium 30 éves béke folytán kormányzási sem tudott czélszeri'ibb elvre vergdni, mint mellyet az oiszág Rendéi

iHjfiégbe

süllyedilnk

is,

a fenidézett szavakkal jellemeztenek

gyobb

okunk

minél na-

hogy ezen máról holnapra tengd s mindig mélyebb és méllyebb eladósodási örvénybe süllyed országlási politica magát a dynasíia jövendjét is compromittálja:

van

hinni,

annál

inkább

nekünk mint hazaliaknak hii

alattvalóknak oda törekedni,

anyagi

ereje

hanem elég

ép,

folytonosan elég

kötelességünk

kötelességünk mint

szilárd

hogy hazánk sorvasztassék,

legyen 19

torhetlea

178 támaszul

dynastiánknak

szolgálni

egykor

okvetlenül elkövetkezend vészek napjain.

Es miután értekezésem folytában bebizonyitám, mikint a múlt országyülés óta feltnt

nem

jelek

csak

száglási politica

séggel

nem

eltörlési s

azt

mutatják

hogy ezen

hazánk irányában jobbra

változik,

söt

or-

teljes-

inkább a vámvonal

dohány monopoliumi velleitások még hogy uj meg uj lépések

azt is bizonyitanák,

terveztetnek (ismét a K. K. és R. R. szavaival

„hazánk jóllétét az Örökös tartományok javára kereskedés utján kizsákmányolni" önkint következik a végs élve)

kérdés

mit cselekedjünk?

Ha magyarország kormánya

tényleg

volna, minek törvény s alkukötések szerint lennie kellene:

nám:

megnyugvó bizodalommal monda-

figyelmeztessük

érdekeire

hivjuk

mányos életünk nek

teljesítésére;

fel

illy

kormJnyunkat

hazánk

azon utón, mellyel alkot-

végre

kijelöl,

mert ö van,

kötelességé-

ö neki

kellen*^

179 hivatva

lefjalább

minden mások elÖU a

lenni

trón zsámolyánál hazánkért ávl állani,

ném

e lépést meji^nyuj^vó bizalommal,

nyire ne bírják

és ten-

bár men-

rokonszenvemet korn anyunk

mert csak ugyan magyaroknak

egyéniségei;

ket

hiszem

—

is,

nem akad nem

angol

akadhat, legyen Whig, legyen Tory, kereskedí'sét

hazája

ha Franczia

Francziáiiak,

akad, akár mi párthoz tartozzék bár,

\ngolnak

elárulná;

gyarról sem

tes:^ek

jsöben ringassák

lunk

ezen

lépés

noktol

mány

nem

politicai ból-

igy a mint

haszontalan

vált az

ál-

volna,

országban, mit

megyei közgylésekben

mondani

Cancellaria

min

de,

egészen

mert csaknem ko/hitlé országos

bár

is.

ma-

parricidiumot

illy

fel,

nem

ki azt

számtala-

hogy mag var korhogy a magvar udvari

hallánk,

létezik;

m\r már nem egyébb, mint

alkol-

m'in'vunkban ismeretlen lábatlan hatalmak parancsainak posta bureanja; kiink pedig

nem

— hazai í')kormányszé-

egyí^jb, mint

utján hozzá érkezett

ama posta bureau

,,Cabinets-Ordi'ek"

e\-

peditora.

Vagy ha

a Nádori m.'ltóság

azon hatalom-

nak volna gvakorlatiban, mell.el törvény szerint

birnia kellene,

raamat.

Helyezném

abban helyeaiém bizodal ann Ival inkább mert ,

if*

180 szivem mélvéböl

osztozom azon

szeretetteljes

ragaszkodásban, mellyel a fenséges

szív viseltetik.

mondani

nem ok

férfiú iránt,

magyar

nádori székl)en ül minden

ki jelenleg a

— Am

szeretik,

de mióta auslriávai mint

házasságban élünk*

vegyes

seink törvényt

nélkül halmoztak

tör-

vényre, hogy a nádori méltóság alkolmányszerii

hatalmában

fentartassék

óvásokra

Ch^'^onl*'*

elbbi

idkrl törvénykönyvünkban

példa)

nem ok

nélkül tették

—

ezt

—

alig

sikertelenül. ok nélkül, de est iibi Trója fit." iNádorunkat

nünk

igénybe,

alig

tiszteletünknek

a Nádortól

emelkedend

mellett,

—

vámkér-

törvényhozó-test álland oldala

kiviil

kérdésben

gyöngédtelenül azon ked-

vetlenséggel illetni, kisérni szokta:

útját állani.

hol a jogainak érze-

de országgylésen

nem szeretném

remélek

sokat

désben országgylésen, tére

szeret-

Szerénysége vétetik

önkénytes szabad érzelembl forrá-

sozni akart

szabad már.

van

seink: nem ,,Nec seges

melly

különben

a sikertelen e

lépést

kérdés olly

ter-

mésztU, hogy felle sikeresen és jogszerüleg csak törvényhozás intézkedhetik.

A dolgok

nincs egyébb hogy a jöv országgylés gyakorlatba wegye rég elmulasztott alkotmányos e

helyzetében

hátra, mint oda hatni,

181 hivatását,

—

mondliatnám kötelességét,

ors/ájígv ülésén megkezdett Osvénven ha-

miilt

ladva,

meg

oldja

nemzetünk

vámkérdést,

érdekében.

eszközünk

egyetlen

iSekiink erre

békés jogszer agitatio. élet

van;

Ez az alkotmányos

természetében fekszik.

—

igaz

igaz,

hogy az alkotrainvosság eszméje ezen mondatban van kifejezve: ,, semmit rólunk

pedig,

nélkülünk"

ug;.

köz-

a torvénvliozásnak a kell lennie;

közvélemény

pedig csak agitatio következtében

fejldhetik,

vélemén\ kifolyásának

csak annak következtében tatio

nélkül

alkotmányos

Ennek amaz

het.

élet

nem

képzel-

olly postulatuma, mint az

életnek a leveg.

mondám

Kell pedig

Agi-

nyilat! ozhatik.

— agitatiónknak

min-

denek eltt oda intézve lenni, hogy az országgylés ne csak panaszkodjék vámügyi sérelmeink miatt, hanem a kérdést hatalminak, hivatásának

vegyen

teljes

érzetével

\c^ye

alkalmazá^ba minden

mellyre öt állása és hivat

Meglássa

azonban

isa

kezébe,

biztosító

és

szert,

feljogosítja.

tisdelt

gyü'e' ezét,

miképen még mi azon bolrán; t is megérjük, hogy akadjanak emberek s pedig magyar any-

áknak

fíai,

kik

még

azt is kétségbe hozandják,

182 van e a törvényhozótestnek joga a vámkérdésbe avatkozni? vagy legalább sophisticus körítések-

ügyekzendenek ezen jogot szkebbnél szfojtani. Mert miután a magyar

kel

kebb szegletbe

kormány

önállását nulliíicáló ministeriumot azon

gyakorlatban,

uralkodási

korlátlan

austriában

mellyel

megszokott, a magyar alkotmány nálunk nem elég

kéjelmetleniti,

nak gyakorlati

nemzet jogai-

hogy

biztosítására a/on tény,

alkotványos nemzet vagyunk, következleg bel s

kivül csak lis

minden kigondolható ágá-

dolgainknak

kiil

hoz szAllónknak

kell

hanem még azon

lenni,

nem minden egyes

harczot kell

tárgynál speciá-

vinunk a nemzet jogszerii be-

iránt: és mindig akadnak kik a természet magyarok tusában nem a nemzet s nem az alkotmányos-

folyásának határa olly

napraforgó

ság oldalán állanak.

Azonban bár számtalan illy

hatalminak

intéz

—

kérdésben a törvényhozás histoíiai

törvényekre

hogy ugy szóljak

akarnám jogaink igényiH oda kivánné zet

bebizonyitásául

hivatkozhatnánk:

—

nem

prókátori térre

állilva

látni,

hanem

agitatiónkkal halni, hogy a nem-

alacsonyítsa

magát soha

annyira,

miszerint törvényhozási jog'd akár mi tárgyban

csak

kélsiíj^be

vonni

engedje,

vagy

azt

183 speciális

adatokkai legyen szüksége

históriai

Mi alkotmányos nemzet vagymint illyen sem törvény nélkül nem

bizonyitgatni.

unk,

sem nélkülünk törvény elég. Ebben min-

korm.inyoztathatnnk

nem

alkottathatik.

Ennyi

den

benfoglaltatik,

azon

kivévén

nemzeti

kötés levelet, minélfogva urunknak királyunk-

nak

hséggel tartozunk s megegyenem alkothatunk; törvény-

alattvalói

zése nélkül törvényt

minden

hazánk

részvétünk

hozási

ügyeire

kiterjed,

mert mindenben csak törvény ural-

kodhalik

felettünk

nem a

nemzetben

hatand

Ennek

kifejteni,

ember

ha van e

eleven

milly részben viszonyait

érzetét kell

kifejlett

nem akad-

merje felvetni:

kérdésül

a ki

nek kereskedési

pedig nélkülünk

törvény

alkottathatik.

van joga a nemzettörvény

által

kor-

mányozni. Kell továbbá agitatiónknak oda irányozva

lenni

hogy a jöv országgylés

vámkérdési

hazánk éidekében oldja meg.

Három mód

van, melly

közi'i! választaiiiiiik

kell.

Egyik mód: tól

elválasztó

minket

mint van, ellenben

austriát

közlünk

létez közbens vámvonalt

világ-

meghagyni

vámvonalt

külsi)

austria

eltörülni.

—

közt Ern")l

18^1

már

kifejtem nézeteimet,

azt hiszem

körünk-

ben a hazai mi'iipar védletére s/.íHetkezett egye-

körében egy ember sem

sület

a hazai miiipart csirájában

zánkat austriának

zandó

mednék,

hogy vesztünket

még inkább nem ki

még azon

Másik

tisztelt

gyüleke-

Hetilapban" közrebocsáték,

mellynek kérdéseire a Buda is

vagy any-

czikkemre, mellyel e tárgyban

Június végével a

mai napig

elvete-

megvásárolni kész volna.

Utasítom e tekintetben a

annyira

még alkotmányos

biztosítékaink feladásává!

agi áldozattal

ha-

feláldo-

gondolatol

inpracticus

ulasitsa,

akadhat ember közöttünk,

zetet

ezen

gyarmati függés bilincsébe szorítandó

magától

jogaink

örOkos martalékul

szerencsétlen

idéilen

lehet,

legyilkolandó,

pesti

adósok maradtak

nii'd:

Hiradóá'Co. felelettel.

Lerontani minden vámvonalt

szabad -kereskedést nyitni az egész világgal

mindenfelé.

Ha angol volnék, minden ermmel azokat támogatnám, kik tolják, áll,

ott a

szabad-kereskedést pár-

mert Anglia miiipara olly magas fokon

hogy

gabna-lorvény eltörlése

által

olcsóbb

magának, senki versenyétl neki tehát semmi sem lehet már

élelmet biztosítván

nem

IV'lhet,

érdekében, mint épen csak a szabad-kereskedés.

185 Ara de a mi állapotunk épen megfordítva áll; a

magyar

raiiipart védeni kell

miszerint egy-

koron képessé legyen a világ szabad versenyét itthon legalább kiállani.

Mindezáltal én következ tekinteteket veszek

figyelembe

1) hogy a hazai

mipar

kifejtésére nézve

az átalánas szabad-kereskedés

nem hozna

ben-

nünket rosszabb állapotba, mint most vagyunk, mert hazai miiiparunk most

oda

védteleniil

van vetve martalékul az austriai kegyelt miiipar

elnyomó versenyének; elannyira, hogy

socialis

utón volnánk kénytelenek pótolni a védelmet, mellyet miiiparunktól a liticája

megtagadott.

kormány mostoha po-

Ellenben:

2) kereskedési mérlegünkre nézve sokkal

kedvezbb heyzetbe jnénk által

a szabad-kereskedés

mint most vagy un a, mert a melly gyárt-

mányokért jelenleg austriának 60 forintot fizetünk évenkint,

azt a

peng

millió

jobban

ol-

csóbban gyártó külföldrl 40 millió forintért bizonyosan

nem

megvehetnk;

gyártanánk

is,

legalább

tehát

magunk

kiadásainkban

évenkint 20 millió pforintot meggazdálkodnánk.

Tekintetbe veszem: 3)

hogy megnyitván piaczunkat melly tlünk jelenleg

raiiiparának,

a ki

világ

van

186 rekesztve, ennek következtében folytonos élénk

fejldnék

csere kereskedés

nyers

termé-

nyeink számára olly piaczot nyernénk a világkereskedésben,

mint nekünk

anstria soha

sem

nyújthat, ha mindjárt tizszerte nagyobb volna is,

mint a

lemondana

min, is,

mezgazdaságáról egészen

mit

san soha sem fog.

kedvünkért

—

tenni bizonyo-

Tekintetbe veszem

4) hogy a szabadság mindenütt és mindenben azon jótékony sajátsággal bir, miszerint a

sebeket, miket tán kezdetben sújt,

id-

minden bizonnyal meggyógyítja; 5) hogy a hazai mipar ápolása végett e helyzetben is fenmaradhatna a védegyesület s fel mindazon segéd-szer, meílyet a socialis mködés tevékeny népeknek boldogulásukra vel

képes nyújtani.

Mind ezen

tekintetekbi')! s f(')kép

gy(')zdésb(')l indulva,

hogy

azon meg-

a világgali szabad-

kereskedés mindenesetre ezerszerte jobb

gyarmati állapotnál, dolható

státus

gazd'iszali

csak egyetlen c^y van a mi az, ha

külföld

vámok fenhagyatn

a jelen

minden kigonrendszerek kzött

mellynél

még

irányában a inak

i'oszabb,

magas kztünk s

fenálb'^

ellenben a

austria közti vámvonal ellrültetvén,

egész jö-

vendnk

dobatnék

örökös

martalékul

oda

— 187 austriának

—

Ezennel ünnepélyesen kinyilat-

koztatom, hogy a szabad-kereskedéá rendszerét,

ha austriának

tetszik,

teljes

készséggel elfoga-

Szüntessünk meg minden vámot éjszaknak, délnek, keletnek, nyugotdom.

na k

n d e n fe é 1

kész vagyok a

áron

eszmének tovább fejtését is felfüggeszteni, kész vagyok lemondani mindenrl, védegyesületi

mit a hazai raiiipar ápolására eszközlésbe venni életem feladatának vallok.

—

nemzetemet

szabadsággal kinálja, én annak jobbját mindig és

mindenben

életemet

örömmel fogadom

kivánná

áldozatul.

szabadság a mivel kinál,

—

el,

bár

De legyen

nem pedig

fél

sza-

badság leplébe burkolt szolgai monopólium. Helyzetünk most egy börtönhöz hasonlit, meilyben legalább annyi szabadságunk van, hogy a vérünket monopolizáló az ajtót be eltörlése a

zárhatjuk;

pióczák eltt de

itt

ott

az austriai vára

küls vámok fenhagyásával

börtö-

nünkben még falhoz is lánczolná tagjainkat, miszerint a szomszéd pióczái elutasithatlanúl kiszívhassák utolsó csép vérünket.

Szabad kereskedést

tehát ha nektek tetszik,

de piócza monopóliumot számotokra soha!

Azonban ne

mystificáljuk

magunkat.

szabad világkereskedés, minden országgazdászati

188 combinatiók között épen az, mellyhez az austpoliticának megegyezését legkevesebbé re-

riai

nem akarván

Azért

mélhetjük.

egyszerre a

húrt megfeszíteni, a szabadkereskedés eszméjét

nem ugy

állítom

fel

mint agitátiónknak ez idö

korszer stádiumát, hanem felállítom olly eszme gyanánt, mellyel austriának feleljünk, ha monopolíumí hálóit vonná össze fejünk Ha ök kereskedési szabadságot emlegetfelelt. szerint

nek,

de ennek neve alatt gyarmati

meg a vessük meg

ragadjuk

kínálnak,

gal

kedés zászlóját,

szolgaság-

szabad-keresindignatióval

monopolíumí kinálgatásaikat. Meglátják Uraim! mi szépen viszsza riadnak Sír Róbert Peel uj vámrendszerének magasztalásaitól; mikint fuvaudják

meg

szóval

hátrálót

mikint

hazudtolandják kik nevökben

azon embereiket,

szabad- kereskedést emlegettenek dául a len tal

már

kender-fonál

tettleg

vám

mikint pél-

szabályzata ál-

meghazudtolok.

Harmadik mód végre oda irányozni a jöv országgylés intézkedését, hogy a vám -vonal köztünk és austria között, melly ekkorig védvám volt austria javára

mi ellenünk, a

szerint sza-

bályoztassék, miszerint költsönös méltányosság alapján védjen

jövendben minket

s ekkint készítse

el5

ö ellenök,

annak lehelségét, hogy

189 egykoron eltörlésébe romlásunk nélkül beegyezhessiink.

Jogunk volna nekünk tisztelt gyülekezet ellenében a védvám rendszer elvéhez

austria

az ö érdekeire ridegen, szigo-

tekintet nélkül

rúan ragaszkodni; jogunk volna, mert miután

nekünk már

1588—

tói

kezdve egész 1741

—

ig-

számtalanszor ünnepélyesen megígérteti, hogy austriávali

nös

kereskedésünk viszonyainak költsö-

egyesség

utjáni

kiegyenlitésére

lépések

fognak legközelebb tétetni, de ezen Ígéretnek teljesítését 258 év folytán soha sem érhettük

meg, ámbár egy fejedelem uralkodván mind kettnk felett, az mint austriai uralkodó, megegyezését a szomszédsági viszonyok barátságos

egy

kiegyenhtésére volna:

—

taljuk,

hogy az

tolvonással

megadhatta

miután továbbá szomorúan tapaszigért kiegyenlítés helyett nél-

külünk, megegyezésünk,

csak megkérdez-

oUy vám- rendszert léptetett ellenünkben életbe, melly hazánknak teljes megrontására vezet: Isten és emberek

tetésünk

eltt

néllviil

mentve

austria

lehetnénk,

elvégre

hoszszu

mondanánk austriának, ,,a szövetséges viszony, mellybe bennünket fejedelmünk egysége hozott, ti reátok is azon jó szomszédság kötelességét türelmünknek vége szakadna,

és

azt

190

tlünk

mellyel mi

hárítja,

követellek; mert mi

hanem vagyunk onílló szabad ország; ti még is három századon át soha sem vettetek e viszonyt

nem vagynnk

meglinditoll lartománylok,

vámrendszerlöket

tekintetbe,

szabályoztátok

ellenünkben, nélkülünk, a niikint leiszett; reánk figyelem soha

nem

szinte barátsággal

vala,

századokon

jobbunkra

kinyújtott

puszta

ál

homlok-egyenest

Ígérettel s az Ígéretnek

ellent-

—

fejedelmondó ellenséges tettel feleltetek; münk egysége által csak nem jöhelénk roszszabb helyzetbe irányotokban, mintha nem egy fejedelmet uralnánk, pedig, ha nem egy feje-

delmet

uralnánk

egészen

bánt volna velünk

\gy

seink bántatok velünk

ritettünk is

mentve leszünk

át,

megóvtuk volna

visz-

ellen-

repiessáliíkkal kénysze-

méltányos

volna

szövetsége-

háromszázadon

szatorló V (mokkái rég

ölökben érdekeinket

szomszéd

idegen

mikint

egyességre;

azért

ha ezen

Isten és világ elölt,

lépést végre megteszszük, s vámainkat íekintet

nélkül a

mot

érdekeitekre szabályozzuk,

ellenetökben, mikint

állilván fö!

tátok

fel

volna

ílly

nekem

védváállítot-

ellenünkben."

hiszem

Azt

lisztéit

gyülekezel!

rideg-szigoruan szóllani,

senki,

hogy

ennek

jogunk

ne mondja

kivívás dioz

nem

191

Egy nemzetnek minreményének lenni a mi igazságos, Azcsak ön magáról gyáván ne mondjon le. lehetne

reménységünk.

denhez

kell

nem fog

arril csak

tán ismétlem:

senki

niin-

hogy az austriávali szötermészet, minélfogva roszszabb

ket capacilálni akarni,

vetség olly

helyzetbe

kell

szövetségesek gesinkti'íl tól

;

jiiniink s

mintha nem volnánk

annyit

sem szabad

szövetsé-

kívánnunk, mennvit idegen szomszéd-

megkivánhatnánk

mert

ezen

capacitatio

valóban igen különös támogatása volna a szövetségnek,

—

de én

nem akainék Uraim én nem azt

ridegen fellépni igényeinkkel,

illy

in-

dítványozom, hogy védvámokat állítsunk min-

hanem csak anagitáljunk, hogy a

den tekintet nélkül austriára, indítványozok:

nyit

országgylésen

jOvö

vám

kérdés

austriávali költsönös egyezkedés utján akkint egyen li tessék ki, mi kint azt a méltányosság s mind két részröli érde-

kek védelme megkívánja. Ennyit értek én az országgazdászati ludo-

mány alatl,

jelen

állása

szerint

védvám rendszer

mellyhez nekünk a hazai miiipar védletére

szövetkezett egyesületnek ragaszkodnunk kell; és

nem

többet;

— ha

valaki

német szobatudákos-

sága székén')l szrszálhasogató név értelmezés-

192 ben gyönyörködve ezt nem védvám rendszernek, hanem Isten tudja mi másnak nevezné,

nem gondolok,

én vele

nem névben

én

aga-

tódzom, hanem valóságot keresek.

Csak az

tehát a kérdés,

mit értek

két

szomszéd ország érdekeinek kiegyeniitése alatt? Erre elször átalánosságban s utóbb némi részletesb alkalmazásban felelek. Szeretik emlegetni,

gyes házasságban élünk,

mert a

nnem

mában,

hogy mi

—

austriával ve-

balga hasonlitás!

emancipatiójának jelen stádiu-

házasok

jog-egyenlöség.

között

még

Nekünk pedig

nincs

tökéletes

ezt van jogunk

internationalis viszonyainkban követelni austriától.

csak:

de söt austriával e vegyes házasságban

ök

szeretik

e hasonlitást

a keleti férj szerepét játszatják, a

nét,

ki ott

nem hason jogú

jogtalan kéjhölgy;

— is

Ennek nem

—

lehet,

eszköz,

nem

velünk pedig

élettárs,

nem

hanem

egyéniség.

ennek nem szabad tovább

igy maradni.

Egy

bécsi

ismerm, nekem nem

régiben

egy igen nevezetes históriai oklevelet mutatott, azon kéziratot CHandbilietet) mellyel Ferencz Császár és Király az 1811 ki erdélyi ország-

gylés vége

olött, az ottani királyi

biztosnak

193 báró Stipsitz tábornoknak

ekképen

billet"

„Von dem, was narchie

irt.

zum AVohle

ich

beschlossen,

werde

abgehn, noch zugeben, dass Standé das

Ezen ,,Hand-

szól

der

Mo-

keineswegs

ich

die ungarischen

Wohl meiner übrigen

Erbstaaten

untergraben."

Ezen nevezetes „Handbillet" ben, az élettel

egybevetjük,

gyakorlattal

mondva azon poHlica rendszere, auslriai

dok

óta

ha azt ki

van

mellyet

tanácsnokok jó fejedelmeinknek száza-

tanácsolgatnak.

a befolyt

három

század történeteibl egyetlen egy tényt feltudna valaki mutatni, azt bizonyítót,

hogy mi valaha

auslria romi »sára akartuk volna jólélünk -épületjét

felemelni,

nem

fájna

vessük

beváltanám seink bneit,

szivemnek

össze

szemrehányás;

szavakat az

valóságával,

élet

„Die ungarischen Stánde das Wohl der Erbstaaten untergraben woUen? teszi azt: das die ungarischen Standé nicht zugeben wollen, dass Ungarns Wohl aus Rücksichl fíir die Erbstaaten untergraben werde.*'

mit

teszen

az?

hogy:

Nincs egyetlen egy lény az egész históriában,

melly oda mutatna, ezen határon valaha

hogy a magyar nemzet tul ment és még is

—

194 reánk

süttetett a

szégyenitö bélyeg, mintha mi

austria jólétének romjain

állandó

IVlert

akarnánk felemelkedni.

változhatlan

három

gondolatja

század óta a bécsi Cabinetnek: hogy magyarország, ha saját érdekeinek elismerést, jogainak méltánylást követel, austria jólétét ássa alá,

illy

elleniéibe helyezé az austriai polilica

magyarhon érdekét austria érdekével, a helyeit, hogy a kettt öszsze egyeztetni iparkodott volna.

Midn

áldozatról van szó, akkor a monarchiá-

hoz tarlozunl.

midn

kötelességeink együvé kapcsol-

elmozdításáról van akkor magyarhon java nem számitalik be

vák, de szó,

a közjólét

a monarchia jólétébe,

söt

mély

tétbje

helyeztetik, s

nánt

halljuk emlegetni

inkább azzal

ellen-

status bölcseség gya-

a boldogtalan

tévtant,

hogy: ,,nie Rücksicht für das Wohl der Monarchie erlaubt es nicht, dass man die

Wünsche Ungarns berücksichtige."

Es ha ennek ellenében Magyar hon a status szövetségben ön magát is czélnak tekinteni; ha jogait, javát,

érdekeit figyelembe

vétetni

sür-

sebz felelet: ,,Ungarn will das Wohl der Erbstaaten un-

geti,

té

készen van a szivet

rg rabén." Az

austriai

korm my-tanácsnokok

ezen boldogtalan fallaciája, ezen ellenlétbe helyzéáe

monaichia

érdekeinek

magyarország

195 van

érdekeivel

gyász

niiilljába,

felszániitbatlan bajnak,

beti'ikkel

beirva

hazánk

wiondhatlan

nem/eli keservnek volt az szerencsétlen kiufeje, s is.

nyomasztó ón snllyal nehézkedik jelenünkre Sokszor gondolkozáni életemben min

—

mellyben az anstriai kormány-féríiak

ai'ány az,

kegy

egy

mosolygásából

minekünk

jut;

tény-sorozat jut

két

sngár

tOredék

többek között egy furcsa

és

eszembe.

itt

Tudják Önök

Uraim, mikint Fejedelmeihez mindenkoron hö ragaszkodással viseltet nemzetünk századok óta legforróbb kívánságai közé számilja azon óhajtást,

hogy Királyaink az országban lakjanak;

és alig van tárgy, mellyröl annyi törvény alkottatott

volna,

épen

mint

eiról;

és

a törvény

többnyire mindig akkint szól, miszerint

,,a

fel-

kedves magyarjaikat,

hogy

mennyiben egyéb tartományaik

ural-

ségök

biztosítják

kodási goftdjai megengedik" örömest

hoszabb ideig mulatandnak.

váncsi voltam tudni,

tekintete,

—

Kí-

mennyit engedett hjt ne-

künk három századon el('>!oges

hazánkban

át a többi

tartományok

miután Fessler minden

napot gondosan feljegyzett, mellyel az uralkodó

magyarhonban töltöttek, öss ugy találtam, hogy az egész öszveg három évet és 67 napot

házbóli királyaink

szeadtam az elsznrt napokat,

13*

196 teszen! tehát egy századból épen egy év jutott

Magyarországnak!

—

Es a melly alárendelt-

séget e kedélyes tárgy körül mutat a história,

minden -nem érdekeinknél, hogy hazánk érdekét

tapasztaljuk

azt

mindenütt

látjuk,

azt

érdekével ellentétben

austria

nokok, de sehol sem tapasztaljuk

kiáltób-

ezt

mint épen vámviszonyainknál,

ban,

ennek

képzelik,

kormány -tanács-

az austriai

tehát alárendelik

mert

itt

egy századból (hogy számban szóljak) csak egy év sem jutott a „perchara gens hun-

gara" nak,

sot

inkább az egész vám rendszer

csak egyedül, kivétel nélkül austria javára van irányozva.

Ezen kormány csétlenebb

nem

tehetünk

austriávaU

rübbet,

hogy

valami szeren-

politicánál

képzelhet, valami

s azt

mint

szövetség

oda

biztosítására

intézzük

jöv országgylés

nem

delmes

balságát

internationalis

kiméletleniil

czélsze-

agitatiónkat,

felséges

eltt az austriai kormány pohtica

hiszem,

loyalisabbat,

házunk érdekében hasznosabbat, nem

királyi

nem

királyunk

ezen

leleplezze,

érintkezések

veszes

ép

legkényesbiké-

ben a vám kérdésben gyakorlatilag kimutassa

annak kei

lehetségét, austriai

mikint

birodalom

hazánk

érde-

érdekeivei

ellen-

197 tétben

nem

állanak,

inkább sem igazságsem országos önállásunk

söt

talan alárendeltségre,

megbuktatására, sem a századok óta kedvencz

eszme gyanánt zött beolvasztási speculatiókra nincsen szükség, hogy érdekeink auslria érdekeivel

öszhangzásba hozassanak.

De hogy austriai

eréllyel kell

ellenében

kivivhassuk,

hogy fellépjünk

megkövesült

a századok óta

ezt

politica

keinek méltányos elismerést követelve,

kezett igazság

remélnünk

mellytöl

nyilat-

a vele szövetsikert

egyedi'il lehet.

i\em szeretném én,

becsülnénk

isten erejétl

loyalilas

kell

fel

emelnünk igényeinket a közvéleményi kozat azon fokára

teljes

hazánk érde-

ha hogy ernket

még nagyobb

túl

szerencsétlenség-

gyöngéknek hinnk mamég csak reményérl is lekellene mondanunk; hogy iparkodásunknak sikere lesz; feliéve, hogy csak jogosságol akarunk, de azt teljes eréllyel akarandjuk, csak nek tartanám, ha

olly

gunkat, miszerint annak

méltányosságot követelendünk,

de azt nemze-

tünk jogos igényeibl meritelt törhetleu ervel kövelelendjük, ha csak törvényes, csak loyalis

eszközökhöz nyúlunk, csüggedetlenul azt

merné

állítani,

nem

ezeket

felhasználni

mulasztjuk.

—

hogy egy hü nemzetnek

198

kormánya irányában a jognak, méltányosságs egy fejedelmet uraló más tartományokkali egyenl érdek -méltánylásnak kivivásához még csak reménye sem lehet, arról nem lehetne mást mondanom, mint azt, hogy az uralkodó iránti szerelet kapcsait vakmer kézzel megnak,

szaggatni

nem iszonyodik;

pedig ezen sze-

—

hiiséget

de szeretetet nem;

önkény-

uralkodók legfbb kincse

retet az

parancsolni lehet,

melly lélektani

tes indulat az, rint

—

torvények sze-

csak addig tarthat, miglen ki

ájtatos hit,

hogy a kormányoknál

nem

hal az

a jog-véde-

lemre, az igazság ehsmerésére, a méltányosság

viszonozásra

talál.

Es én megvagyok lélektl vezéreltetve latilag

gyzdve, miképen

nem

leend nehéz

kimutatnunk, hogy a

illy

gyakor-

kéidés, mind

két rész megelégedésére szabályozható. jelen értekezéNejii lehet ugyan czélom sem folytában speciális vám - tariífát indítványozni; remélem is, hogy a ma elfogadandó elvek nyomán az igazgató választmány leend majd megbízva, a vám-tariífát czikkrl czíkkre kidolgozva a jöv évi közgylésig el(')készitni, ,

azt hiszem got,

mé

•

is,

nem

leszek felesleges dol-

ha némelly vezér-elveket futólag megemlilek,

199 mellyeknek alapján a vám-szahálvzás; mind két réáz elégedésére elintézheti)

Hlyen elvek volnának:

ház

austriai

idegen

tartozó

uralkodása alá

tarlományokali

nem

kereskedésié

nézve a) hogy

hazánkb(')l

azon határszéleken

nem

jlom közbe lesztett,

mindennem

esik,

biroda-

akár

itt

ter-

akár máshonnan hozott terményeket

gyártmányokat

és

kézmüárukat minden aka-

[dály nélkül szabadon kivihessünk; legf()lebb

részeibl

kapcsolt

hol az austriai

át,

csak a legcsekélyebb

^teljességgel

nem nehezít

a kivitelre

a kereskedést

tisztán jövedelmezési

^ám vettessék orsz'iggyiilésileg; b) hasonlag

tományokon

biztositassék az austriai tar-

keresztül külföldre folytatandó át-

meneti kereskedésünk; c) az elsre nézve tOrvény

dikra nézve pedig alkukolés

hogy

tekintetben

megegyezése nélkül

nem

tatás

által

máso-

által bi/tositassunk,

Magvar országgylés vámokban semmi változ-

a a

történhetik.

Az els pontot méltán követelhetjük, mert a hol kal

nem érintkezünk

egyedül

saját

austriával,

érdekünkben

kétségtelen jogunkhoz tartozik,

ott

vámain-

szabályozni s

ha ezt ugy

200 szabályozzuk, hogy minél többet adhassunk a külföldnek,

ez által

austria érdekét,

nem

ernk

söt anyagi

a szövetséges monarchia erejét

másodikat

nem

csak

sértjük

növelésével

növeljük.

szint ezen tekinteteknél fogva

méltán megvárhatjuk a szövetséges austria barátságától.

A harmadik nélkülözhetlen

föltétele a keres-

ennek

mert

kedés virágzásának,

semmi sem

árt annyira, mint a semmi határidt nem biztosító

ingatagság

kormány -önkénytl függ

bizonytalanság, melly jelenleg Damocles kardja

gyanánt függ kereskedésünk

Azonban,

mipar

virágzó hazai

ségén

ha mi

enyhíteni

szemközt

élete fölött.

meggyzdvén,

mikint

nélkül az ország szegény-

nem

lehet,

a kifejlett külföldi

pedig

miiipart

miiiparral

védvámok

segítsége nélkül teremteni szerfelett bajos; a véd-

vámrendszernek barátjai vagyunk nalis

is,

aprohibitio-

vámrendszernek mint status intézkedésnek

nem vagyunk nem

lehelünk barátjai.

véde-

gyesület prohibilionalis

természet ugyan, de

nem

hanem

status intézkedés,

socialis

vény, melly a védv.im hiányának

surrogátuma. lehet rendezni; tenni, mint

védvámot

Socialis

utón

socialis

utón

nem

tevénk,

mit mi

cselek-

magány

életi

nem

lehet mási i.

elsséget

201 bazainak a

adni

Erre

még

kell

kiiiroldi

gyártKiáDy

feteU.

sokáig leszea szükségünk,

akadni hazafiaknak,

sokáig

mipar

kik a liazai

felvirágzását áldozattal is készek legyenek gyá-

még többeknek kell akadni, kik La nem áldoznak is, legalább többre becsüljék,

molitani, s

jobban

szeressék

mit

külföldinél,

zorgalom nyújt.

hazai

de ez mindig csak a

polgár-erény köréhez tartozandik, mindig csak

^^egyesületi téren maiadhatand; a nemzet pedig

l^nilliókból áll, s e milliók közt, kivált e párt^^Kzaggatott hazában, mindig sokan lesznek, kik ^^Bnindennapí életük kellékeinél nem birandnak

^^H)Iemelkedni

polgári

erény

fokozatára;

törvényhozásnak pedig az egész hazára terjeszteni

gondoskodását,

ki kell

azért igen sok jó

dolog van, mit a törvényhozás maga nem parancsolhat, hanem a socialis mködésnek kénytelen átengedni.

mértékletességi egyesületek

igen hasznosak, de törvényhozás el

a szeszes

italt;

nem

tilthatja

könyörület és jótékonyság

a socialis életnek gyöngyei, de a törvényhozás

sem könyörületet sem jótékonyságot nem pa* rancsolhat; az okszer mezei gazdaság az ország jólétének egyik alapköve, de a törvény-

hozás

nem

okszertlenl

avatkozhatik

gazdálkodó

kényszeritöleg

hanyag

gazdának

202 szántás

vetésébe.

így

a védegyesület

fel

számithatlan áldást harmatoztat ez árva honra

de a törvényhozásnak, ha okszerüleg akar

—

tézkedni

nem

nyúlni

prohibitionaUs

in-

vámrendszerhez

tanácsos.

ha hogy az austriai kormányámbár már meglehetsen kifejlett miiipara van, a külföld irányában magára nézve a prohibitionaUs rendszerhez ragaszkodnék is, tlünk semmi joggal, semmi méltányossággal nem kivánhatja, hogy mi ö miatta hasonlót tegyünk; elég, több mint elég, ha mi készek vagyunk

azért,

austriának

kedvezéseket

nyújtani;

gyártmányait kisebb vám mellett hazánkba be-

hogy vámokkal egészen

hozatni engedjük, mint a külföldieket, de ezeket

magos

prohibitionalis

kizárjuk piaczunkról, tánytalanság; mert mi coloniája;

azt tlünk kivánni mélnem vagyunk austriának

méltánytalanság

annyival

inkább,

mert ha bár minden egyébb akadályait elháritanók nek,

nyers-terményeink külföldrei

azért

még

élénk folytonos

kivitelé-

soha sem fejldhetnék

forgalommá

külfölddeli keres-

kedésünk, ha mi a külföldet piaczunkrl kirekesztenk. Azért is a külföldrl hozzánk beho-

—

zandó árukra nézve következ elvekel gondolnék teljes méltányossággal alkalmazandknak.

203 dl

OUy

árukra

nc^zve,

mellyek külföldrl

behozva austriába, vagy niagyarországba s lartozm'inyaiba, az aiistriai miiipar védelme tekintetébl jelenleg sokkal nagyobb vámot fizetnek,

mint elvet

hazánkból

rl vagy egyenesen vagy austi'ián ^^hozzánk behozandó illy nem áruk,

^kevesebb vámot

fizessenek,

^vitetnének a mennyit ^Blyet mi fizetünk, ha ,

^Bviszíink.

keresztiil

annyival

vám

árukat

mel-

austriába

Például egy font finom gyapjú szö-

^Bvet a mostani ^austriába vive ^Hrive

külföld-

mint ha austriába

teszen azon illy

azon

austriába;

vitetnek

gondolnám követendnek, hogy a

vám-szabályzat szerint külföldrl fizet

ft.

50 kr. vámot, tlünk

0Y4 krt, tehát a mostani szabályzat mellett hozzánk (helytelen") külvám

austriába

fizett

5V4 ki'ral kevesebb vámot mint fizetendne, ha austriába vitetnék. így egy font selyem szövet fizet külföldrl hozva

külföldrl

hozva

forintot,

tlünk

austriába

vive

Ib*/*

krt,

elvem szerint tehát fizetendne külföldrl hoz-

zánk hozva 9

fi.

417* krt; szóval a külföldri')!

raagyarországrai behozatal vámja, ugyan azon

czikknek

magyarországból

austriába

beviteli

vámjával együtt véve, annyií teg\en,

mennyit

teszen a beviteli

vám külföldrl

austriába*

IVli

204 ellen austriának

szerint is

nem

lehet ellenvetése,

ha magvarországon

valamelly külföldi

keresztül

áru austriába,

mert e vitetnék

az egész

vámot meg fizetné. Az emiitett példákat azonban csak eszmém világositása végett,

tam kint

fel,

nem pedig

olly

végbl hoz-

mintha a vámszabáij'zat számait ek-

vélném megtartandóknak,

söt

inkább a

vámnak barátja nem lehetvén, oda kivánnék hatni, hogy austria is vegye tekintetbe, mikint a védvámoknak rendeltetése ma már nem lehet az, hogy örökre normális prohibitionalis

állapotot képpezzenek, söt inkább csak átmenti

stádiumul kell szolgálniok, a szabad-kereskedés rendszeréhez, ha tehát mi árván ha^^yott gyön-

gébb miiiparunknak sem kivanunk prohibitiovámokat, még inkább ideje, hogy austria azokat mérsékelje. Mert 1000 pforint vámot

nalis

vélni e£;y

mázsa selyem-szövetre, mellynek ér183 frt 20 kr. vámot vetni

téke 1600 frt;

—

mázsa gyapjú szövetre, mellynek értékét 300 pforintra teszik, 116 forint 40 kr. vámot vetni pamut szövetre, mellynek eg;y mázsa mesterségesen felcsigázott ára 200 ft., csak s azon 8 fi. ugyan avult illiberalis gondolat, 45 kr., mellyel az elsnél és utolsónál, s 30 ft. mellyel a selyemnél kisebb vámot fizetne elvem eg;y

—

205 szerint a külföldi

ha aiistriába

gyártmány, ha hozzánk, mint

vitetik,

a prohibitionaüs rendszer

még észrevehet

természetén

eszközölne

nem mozditaná.

Oda

jöv országgylésnek,

küls vámvonal

az érték 25 az

prohibitionaüs vámjai

— 40 percentjénél

esetre se szabassanak,

magasabbra

árunak

tlünk austriába Mi ez

egyetértéssel vetendünk.

lítést mutatnánk a külföld Fiúméhoz vasutat építünk,

vezn nem

sera-

hozzánk hozva pedig

kevesebb vámot fizessenek

nnyival

zon

elö

kellene tehát austriávali

egyezkedés ulján hatni a

hogy

nem

változtatást

kereskedésünket

kiilfölddeli

mennyit

bevitelére által olly

iránt,

köz

köze-

melhnek, ha

lehetetlen volna ked-

hatni külkereskedé.sünk emelkedésére

hogy még elegendleg védve találnánk müiparunkat, Austria pedig ezen mérséklet által semmit sem vesztene, mert például (a legkevesebbet, 25 pCent, vámot véve föl) selyem -gyárnokai e^y mázsa selyem -szövetnél még mindig 400 pfrt vámmal volnának védve; pedig a melly gyárnok még illy védelem mellett sem volna képes sajU bécsi piaczukon a a mellett,

külfölddel versenyt állani, miután közel 7* szá-

zadon

át

valóságos prohibitionaüs vámmal vé-

delmeztetett,

csak

ugyan nem érdemlené

Istennek éltet napvilágát^

206

Továbbá alku-küté->i elvül kívánnám hogy azon külföldi nyers-anyagok,

fölvétetni,

mellyek a

belföldön

nyers gyapot,

szerek

is,

a gyártási

például a fest -anyagok,

ugy egyenesen

például

fölí^yártathatnak,

valamint

és kozvelleniil

segéd-

hozzánk,

mint austrián

keresztül hozva, minden akadály nélkül szaba-

don

legfölebb

csak

vám vám azonban

csekély jövedelmi

mellett hozathassanak be,

melly

nagyobb semmi esetre se lehessen, mint a mennyi ezen gyár-anyagoknak külföldrl austriába hozatalukra vetve leszen; s szükségesnek

magunkat alkukotés által biztosítani, hogy a magyar mipar elnyomása végett, soha sem fog azon igazságtalanság gyakoroltatni, látnám

miszerint

kedvezésekben mellett láthassa

kal,

—

mint

austriai

gyámok

részesitetvén el

magát az

illy

magyarországi

diíferentialis

kevesebb

teher

gyár-anyagok-

gyárnokok.

—

Végül

f) Valamint a kivitelre nézve mondám, ugy a beviteli vámokra nézve is biztositassunk, hogy az ekkint megállapitandó vámszabályzatban, váltoJítatás csak országgylésünk hozzá-

járultával történhetik. 11.

illeti,

A köztünk

A mi pedig austria közli kereskedést

vámokat költsönös védelem

köllsönös

207 méltányosság

alapj'in illy

forma elvek szerint

vélném szabályozand6knak

Legyen a fö alap -elv bar tságos érdek viszonyosság, mellynek azonban alkalmazása következ másod elvek szerint intéztessék: a) élelmi szerek, azon vám mellett engedtessenek austriába bevitetni, melly mellett most austriából hozzánk behozatnak;

I^K

b) gyártásra szolgáló

^^s

kivitele

koltsOnosen

nyers

vagy

legyen, vagy pedig az austriábai

azon

csekély

1^—austriából

vámmal

anyagok be szabad

egészen kivitel

terheltessék,

csak

melly az

behozatalra vetve van;

gyártmányokra

c) azon

már minálunk

nézve,

mellyek

gyártatnak, mellyeknek azon-

nem az, hogy hanem hogy saját szükségeinkéi fedezgessünk, s mikre nézve még ban

rendeltetésük

részünkrl

austria piaczára számítsunk,

austria eddig olly illoyalis volt irányunkban,

hogy nagyobb vámmal védené

maga

kifejlett

miiiparát mi ellenünkben, mint a mennyi mellett

saját

elOzonli, s

gyártmányaival

magyar

piaczot

ekkép minket védegyesületi eszmék-

hez kényszerit folyamodni, hogy hazánkban a gyár-ipart némileg

miiiparunk

tegyük,

azon

vám-lariífa,

hogy

lehetségessé

elv szerint szabályozlassék a

védelmére

bár ha csak

pCent

2^ vám

állapitassék

sük mi, ha

meg,

ezen vámot

fizes-

árut austriába viszünk, de fizesse

iily

is, ha hozzánk hozza. így például, egy mázsa magyar-posztóra most 8 frt. 45 kr. van

auslria

ellenben az austriai

vetve,

krt.

fizet;

mind

két

röftöl

nem több

részre

külföldi poztó,

nék

frt.

—

posztó

nem

frtal

mig a

szállitat-

igen

ter-

az austriai

szorítaná ki a

adna

frtal,

magasabban

vám még

frl.

vám egy

tehát

magyir-

csak a mi sok nehézségekkel

gyártásunknak

még mindig 60

vive

15 forint

posztót teljességgel piaczról,

volna,

ha vámja 25 pCentre

hozzánk hozva pedig 45 heltetnék.

csak 5

47«, legfölebb 6 kr.

austriába

is,

posztó

jövendben egy mázsától

küzd

mérsékleti

—

védelmet, mig a külföldi posztó 3 4 szerte nagyobb vámmal terhelve, austriával a versenyt csak ugy alhatna ki, ha austria müipara, az eddigi prohibitiora támaszkodva megszokott alélts'igát tovább is megtartaná, s nagyobb tökélyre

nem iparkodnék.

Azt hiszem, ez olly

mérséklett kivánság, mellyet csak a legméltat-

lanabbb ellenségeskedés tagadhatna meg. d) Az ezen pontban emiitett elvnek alkal-

mazására kölönös figyelem forditassék

olly gyárt-

mányoknál, mellyek nehéz

sulyi'iak,

dául a vas- gyártmányok,

mert ezekre nézve

mint pél-

209 azon helyzetben vagyunk, hogy maholnap már saját legjobb s az austriaival

minségben máris

versenyezhet vas -müveinket

Pestrl

ról

kifogja

helyzetünk

topographiai

saját fö píaczunk-

austria

szoritani,

mivel

ugy hozza magával,

hogy még igen sokáig kellend bel közlekedési mig például a távol Gömör hegyközi vidékeirl olly olcsón fogunk

eszközeinket javitanunk,

Pestre vasat szállithatni, mint Austria a

Dunán

gondolom tehát, igen méltányos kívánság, hogy ezen kedvetlen s minket nagy veszéllyel fenyeget körülmény a vám által némileg kiegyenhtessék. Legyen a kiegyenlítés viszonos, nem kivánom én, hogy mi kisebb vám mellett szállitsunk austriába, mint az mi hozzánk, hanem emeltessék a vám mind a két részre. e) Vannak gyártmányok, mellyek minálunk is gyártatnak s könnyen nagyobb mértékben lefelé,

vagy vasutain.

gyártathatnának,

szüksége van

;

mind

Azt

mellyekre

talan volt irántunk austria,

alakbani kivitelét engedte

ben

gyártott

van reájok

—

midn

hogy csak nyers

meg szabadon ;

—

ellen-

ámbár szüksége nagyobb vámmal terhelte kivi-

állapotban

telünket, mint a

nok,

austriának

a mellett olly barátság-

mennyit

saját

fizet

az austriai gyár-

anyagunkat

feldolgozott 14

210 állapotban hozzánk viszsza hozza.

a nyers-réz ki

állapotban

tott

így például szabad, ellenben gyár-

s bevitele

austriíb(M

42 V« kr. s illetleg l

behozva csak

2V«

vámot

kr.

mig ellenben Magyarországból Austriába 5

12'/, kr.

fi.

mal

terheltetik.

hogy

illetleg 6

ft.

41V6 kr.

ft.

vive

vám-

legnagyobb barátságta-

Alku-kötési elvül kivánnám hát vétetni

lanság. az

nem

illy

austriába vive

sék,

fizet,

áruk

IMagyarországból

csak azon kisebb vámot

mellyet fizetnek,

midn

Austriából

fizes-

hoz-

zánk hozatnak. f) Az ekkép megegyezésünkön

megállapitandó kivüli

vámoknak

változhatlansága

ter-

mészetesen biztositassék. Illy

nemii elvek alapján vélném a közbens

vámvonal kérdését megfejtendönek.

Ezen elvek

nem akarék mindenben határozott axiómát mondani, még kevésbé igénylem azt, hogy több irány elvekre is szükség nem leszen; felállításával

—

világosan megjegyzem, hogy a számokban szóllottam, nem azért szállottam igy, mintha egyes czikkek speciális vámjáról akartam volna számok báni véleményt mondani, hanem csupán azért, hogy elv javasazt pedig

hol

lataimat a mostani vám-tariíTából

nierilelt pél-

dákkal érthetbbekké tegyem; egyedüli czélom

211 ezen elvek felállitásával csiip'm az vala,

hogy

me{;nuitassam, niikint vannak vezér-elvek, mel-

lyeknek alapján,

szempontból,

mérsékleti véd vám -rendszeri

vámszabályzás költ-

köztiinki

sönös méltányossággal barátságosan elintézhet.

Es czélom vala megmutatni hogy ez a legpracticusabb, egyszersmind legloyalisabb gondolat.

semmi

Practicus, mert

financiális

zavarodások-

nem jár; loyalis, mert financiális veszteséget a kormánynak nem okozván, mindennem

kal

hasonló sze-

megelz;

mellyeknek

furfangos dohány -monopoliumi

gondolatot

rencsé:len

jcsak kisérlete

ílégedetlenséget

végetlen ingerültséget s boszús

okozna

Magyarországon,

hogy keresztül vitelök reményével az austriai kormány magát józanul kecsegtethetné, ha mindjárt még nagyobb mértékben alkalnélkül,

a corruptio rendszerét, mellyet a leg-

mazná

újabb

idben

nemzeti jellemünk

s a

politicai

morál megmérgezéiére alkalmazva szomorúan szemlélünk;

mellynél

szerencsétlenebb

kor-

mány-rendszer különben sem képzelhet, mert van Isten felettünk,

annak OrOk igazsága ugy

hozandja magával, hogy a hozatot arasson

vakmer

elbb

ki bi'int vetett,

utóbb.

jNe

kár-

hányjátok

fel

kezekkel az erkolcség gyepüjét, mert

212

meg

hogy

van irva,

kigyó jövend

alula

ki,

melly a felhány ót megmarja!!

Hogy

a például

felhozott

alkalma-

elvek

zásánál különös figyelmet kivan a cathegóriák-

nak

meghatározása

magiban

áru-czikkeknek

egyes

cathegóriák szerinti

világos

osztályozása,

hogy a jöv

értelik, valamint az is,

országgylésnek mindenek eltt azon kell lenni: Urunk Királyunk, mint austriai Csá-

miszerint

szár

biztosokat

felhatalmazott

mindjárt

országgylés

nevezzen,

elejére

kik

magyar-

országgy illési biztosokkal ugy'az elvekre nézve egyezkedjenek, fát

mint azok szerint a vám-tarif-

Remélem egyetérlend velem hogy a hazának hasznos

kidolgozzák.

a tisztelt egyesület,

szolgálatot teendilnk, ha egyesületünk igazgató

Választmányát megbizzuk, hogy ezen munkálatot

elökészitse

jöv

évi

közgylésünknek

agitationális irány-adásul bemutassa.

Kérdhetné talán javaslatba ellenében valaki

min

tett

pótlékot

vezér-elveim

nyújtunk mi

Austriának ezen concessiókért C?'0 viszonyoConcessiókért tiszteli egyesület?

zásúl?

—

ha százados sorvasztó igazságtalanság helyre-

hozásában nyi

még

a mélt ínyosságnak

megközelitése

ugy concessiónak

kell

illy

pará-

concessiónak nevezhet,

mondanunk

azt

is,

hogy

213

hogy

élnünk,

zeti

hogy

nyelvünkön szóllanunk,

En nem-

szabad \é^H szívnunk engedik.

Isten

Öntudatból meritett indignati'>val vetem concessió

visza

eszmi^jél,

hogy türhetlen zsarnokság, nem pedig séges barátság volna szomszédinktól

concessiónak

ezt is

itt

mondom,

azt

szövet-

még

Mert Istennek

neveznék.

még sem olly gyáva, sem olly elvetemült nem vagyunk, hogy Isten rendeltetéséek vennk az olly nem szerep-osztást, melIemzet hála,

lében

nekünk csak a csapra

ütott

hordó szerepe,

ustriának pedig a csapoló pinczéré jusson.

Azonban jnk, igen

azt

mondom

én, hogy mi nyúj-

tetemes pótlékot nyújtunk austri-

nak ezen ugy nevezett concessiókért, söt mi észünkOn van az áldozat, mi részünkön van a concessió

hogy a

mert ha mi nem ellenezzük

azt,

jobb gyártmányoknak hazánkbai behozatala négyszer Ötszörte magasabb vámmal külföldi

terheltessék, mint Austriáé;ez által olly concessiót

teszünk Austriának, melly az ö haladott szor-

galmát évenkint tömérdek milliókkal jutalmazza, s

minket milliókig adóztat meg;

siót

teszünk,

szövetség, rain,

pong.

túl

melly

túl

megyén

olly

az önfentartási kötelesség hatá-

a tributarius alárendeltség

conces-

a barátságos

Azonban

Isten neki,

terére

csa-

hozzuk meg ez

214 mutassuk meg, hogy tisztább hségragaszkodunk uralkodAi házunkhoz, mint-

áldozatot, gel

sem hogy velünk egy fejedelmet

urah')

szövet-

séges szomszédainkhoz százados igazságtalanság

után

nagy lelkek

lenni ne tudnánk; és ne

munkát mellyel hazánk javának elmozdítása illy concessiók mellett tlünk tovább is igényelni fog. En a küzdelresteljük a nehéz

—

mek

edzett

gyermeke, bár fáradt tagjaim pihe-

nésre vágynak, szívesen részt veszek

jövendben

munka legnehezebb részeiben, s azért nem csak nem vonakodom javaslani, hogy adjuk meg austriának az emhtett kedvezést,

nehéz

azon austriának, melly nyers -terményeinknek

bö piaczot nyújtani soha sem

mig

a neki

nyújtott

leszen

képes,

kedvezés miatt csak

pa-

rányi rés marad azon külfolddeli élénkebb kereskedésre, melly nyers-terményeinknek végetle-

nül tágpiacz nyújtással viszonozná közelítésün-

hanem még tovább megyek, mes concessióval vagyok kész

ket;

loyalításunkat bályzati

bebizonyitni,

elveimhez

utolsó

még egy auslria

azért

gyanánt

tete-

iránti

vám

sza-

még

azt

adom; g) Hogy azon gyártmányokra nézve mellyek külföldi anyagból készülnek, s mellyeknek, készítésében

még nem

tettünk nevezetes

hala-

215 dást;

ámbár egy

réssel azt is

kis

munkával, egy

meglionosilhatnánk,

kis kittí-

mint akármi

magunknak 5 pCentnyi hogy azokat austria továbbá is a mostani, szót sem érdeml csekély vám mellett hozhassa be hazánkba; mig a külföld hasonló gyártmányát magas vámokkal terheljük; feltéve, hogy a ^^^magyar fóldriil austriába vitel vámja is hason mást;

kivánjuk

védvámot sem, hanem engedjük meg,

^^nó

csekély legyen;

—

Emlékeztetem a

tisztelt

^^Egyesületet azokra, miket fólebb a gyapot^^szövetekröl mondottam, ezen egy concessió ^^évenkint 20 millió körül forog, s austriának ^^elkellett volna vesztenie a méltányosság minden

—

^^Bérzetét, ha loyalitásunkat

v^m

illy

elvek alapján

nem ismerné. rendezend vám-sza-

bályzat a legbarátságosobb

szomszédságos

loyalitására

hivatkozás ,

austria

méltányosság

mieltt a jognak követea békének és a szomszédságos egyezkedésnek kísérlete. Es a ki

szerény kísérlete az, léséhez

nyúlnánk,

és

hogy még ennyinek sikeréhez sem reményünk az egyszersmind azt is kimondaná, hogy austria érdekei hazánk érdekeivel össze egyezhetlen ellentétben állanak. Jól meggondolja, hogy mit cselekszik, ki a magyar -nemzetet ezen hitre állítaná,

lehet

216 kényszeriténé,

mert Istenemre

mondom

oJlyas

mire kényszerítené, mit neki sem Felséges Ki-

rályunk sem az austriai

birodalom

meg nem

köszönné.

En ellenkez

hitben vagyok,

hiszem, hogy

érdekeink összeegyeztethetk, ha mind két rész-

méltányosok leszünk.

loyalisak,

S azért

értekezésem berekesztéséül felhívom a sára

tisztelt

következ nyilatkozatok elfogadá-

egyesületet :

hogy

,,A védegyesület kinyilatkoztatja,

köztünk

az austriai örökös tartományok közt

fentálló vám-rendszer méltánytalan és igazságtalan,

mert nem csak a magyar-gyáripar

hanem egybevetve

lenitésére,

rendszerével

oda

lehet-

a kül vámvonal

hogy mi

van irányozva,

monopolizált piaczúl szolgáljunk austria iparmiiczikkeinek, miket

máshonnan olcsóbban

vehet-

nénk."

„A hazánk hazai

védegyesület

mipar

hogy szomorú állapotján a

kinyilatkoztatja,

status gazdászati

emelése

nélkül

segíteni

lehe-

tetlen."

„A köztünk

védegyesület s

kinylatkoztatja

austria közötti

hogy a

vám rendszer kérdé-

sének egyedül olly módoni megoldása nyugtathatja

meg

a Nemzetet, melly az eddig csak

217 ellenünk

irányzott

védrendszert

érdekek kiegyenlítésére, alku

koltsönös

egyezkedés

ut-

jin viszonos méltányossáj^gal alkalmazza." ,,A

védegyesiilet

kinyilatkoztatja,

hogy

ennek a magyar -törvényhozás hozzájáruitával haladé'.ítalan

alkalmazását,

megvárja az Ural-

kodó-ház igazság szeretetétl

mány

hogy összesen ^s

loyalis utat és

int

s az austriai

kor-

loyalitásától; s kinyilatkoztatja végezetül,

e nézetének

rényhozásnál ísitést,

egyenkint minden törvényes

módot használni közvéleményt,

fog, miszeáltala a tör-

országlásn'il elfogadást,

és végrehajtást szerezzen."

—

szen-

magyar

coniserTatiT párt és

nemzetiség illustrálta

Bábolnai Hihály 1848.

A csodák támadnak.

A tünemény s

minden

penni.

—

kis

nagyitás

nem kétlem

talán az egész

dák miatt nem

és a lialottak

liallanak,

—

elég rendkiviili,

—

A vakok

világa megint ránk viradt.

látnak, a siketek

nélkiil

sorok olvasói,

szabadelv párt

mértékben

fel-

—

e cso-

meg fognak

szep-

E roppant metamorphosis a Budapesti mások rettent Hiradó hasábjain tOrtént példájára.

—

Ne gondolja senki hogy ama nagyszer fölfedezésekrl

szólok,

újabban a házai ipar

nagyszerbb

és

mellyeket

kOrtil liui;

megrázóbb:

a B. P. H.

nemzetiségünket kezdi védeni-

delv

B. P. H.

dolog sokkal a

szaba-

párt ellen.

Itt

eszébe juthatna ugyan valakinek a mese

medvéje, mikor szerelmi fellobbanásában a zergét úgy

magához

Ölelte,

hogy eme szegénynek

— 222 párájával kel!e a „drága perczet** megfizetnie.

Hasonlót rebesget a csacska mese a farkasról

Mibl némely együgy ember

és libáról.

nyen

azt a tanúságot

vonhatná

ki,

kön-

hogy nagy

nem jó egy tálból cseresznyét enni. A dolog azomban teljességgel nem áll ily A B. P. H. egész komolysággal gonoszul. szerelmes lett nemzetiségünkbe. A ki nem urakkal

hiszi,

\egye kezébe az emhtett conservativ lap

246, 247, és 249 számait;

van

bizonyítva,

hogy

ott czáfolhalatlanúl

szabadelv

törekvései nemzetiségünket veszélyeztetik.

E roppant

fölfedezés

nem most

ugyan elször, de az okfók állitás visszavitetik,

pk;

nem

párt

—

tétetett

mellyekre ezen

szintoly újak, mint megle-

tesznek

igen nagy

bizony-

ságot arról, hogy a conservativ párt némellyei valami mély tanúiságot mentettek volna a tör-

ténetekbl de annál nagyobb bizonyságot tesznek arról, hogy némely ember, még most is a testamentomi inspiratiókból meriti status böl:

csességét.

Hát vativ

—

még

paczal

a (e

logicai él,

mellyel

különben jellemz

e conserphrasist,

csak conservativ „atyánkfiai" politikai étlapjá-

nak kiegészítésére találtam zönség elébe

találtatik

föl)

— Oh

az olvasó kö-

ez az él, ollyan

223 él, is

mely a legnehezebb

—

statiistani

problémákat

ketté szeli.

A magyar közönség figyelemmel

meg: vezér czikkére: gesbike." Hogy

kiviil

lap illy

heti

,,A

igérö

e sokat

P. H. emiitett számaiban alatt jelent

kétség

nagy

azon czikket, mely a B.

olvassa

Teendink

czira

czimü

legszüksé-

az olvasót ezen czikk hosszú

tartalmával ne untassam, annak csak rövid ér-

fogom kivonni

telmét

A mal

fekete pánczélos lovag, ki e manifestum-

a nemzetiség védelmére hadot izén a sza-

badelv pártnak tot

emel

véleménye

négy ponmelyben csalhatatlan

K. L. nak,

fi')leg

különösen,

szerint elhárithatlan veszély rejlik a

nemzetiségre

nézve:

szabad

sajtót;

juryt; 3) az általános képviseletet, es 4) az úrbéri viszony általános kény

f2^ a

szeritett megváltását

Okai

—

röviden szólva

országos ervel.

—

ezek: mert 1) saj-

nem magyar harmad a magyar lileralura

tószabadság mellett az ország lakosságának

magyar

*/3

lésze

agitálna

rész ellen, s mert ez által

piacza birói

szkülne;

hatalom a

—

nem

mert 2) jnry mellett a magyar */» ^'^^^ kezébe

jutna, minél fogva utóbb

bnnek

még

nyilváníttathatnék,

magyarság

idegen elem

224 ülne az Va rész magyar 3) általános képviselet mellett tori

—

mert

ugyan

min

fölött;

—

képe lenne ez országnak, ha Va résznek képviseli az erdélyi szászkövetekkint viselnék ma-

—

gukat zöld asztalainknál?"

és

mert 4^ az

viszony általános kényszeritett megvál-

úrbéri

nem magyar állana a sorommagyar ellen; s itt engedje olvasó, hogy magának a fekete pán-

tása után Vs i'ész

pók közt Va

meg

czélos ,,

rész

lovagnak néhány

Nézzünk csak

nevezetesen sok királyi

ben,

lábon

nemzetiségünk?

áll

idézzem.

szavait

—

a felszabaditott községek-

szét

vagyunk megvallani; mikép

várasinkban

kenteiének

bizony

százados szabad-

ság C?) ket meg nem magyaritá, sót az idegen elem Árpád óta erösebbnek soha sem ér-

magát,

zette

éppen

mint

ma.

Gazdagsága

szellemi ereje egyaránt jeleníékeny,

ságát

nem

meket szabadon

hogy velünk eltt

nem

zetiséget

szabad-

magyar érzelhanem inkább arra,

aria baszni Íja, hogy

tette

tápláljon,

erejét

éreztesse.

az idegen elem.

követel

is,

Ezt

soha

Ma már nem-

erre használja

szabad-

ságát Ca mennyi van a községekben). En hát mi még a többi Vs részt is ezek ersítéséül akar-

nók

mad

felszabaditni ?

rész

mellett

Uram

Isten */3 részt

egy har-

szabadon mozogni hagyni?

225

Vagy

Politica ez?

hogy há-

hát hiszi valaki,

ládálosságból törzsokeiktiil külön válva velünk

tartandanak?

még s

ezt

mai állásánál Chat

sajtó

pánczélos lovag továbbá azt

fekete

hiszi,

hogy

állása

mellett,

tagadjuk

kereken

szabadsággal!)

sajtó

a földes úr az úrbéri viszony fen

mint

scholarum

patrónus

eccléáiarum ezer móddal bir a nemzetiség

Sokat beszél

jesztésére.

birtok

kaputosok

hivatkozik

jelesül

(s ez

még lovagunk minél

voltáról,

biztos

igen szeretnek a

ma már szerezni;

tulajdonosára

az úrbéri

fogva sessiót

ter-

csak ugyan roppant argumentum), a veszr

prérai

K'iptalan tisztjeire,

kérdi K. L.

tói

,,íkményli

egyszerre a

a felébb emiitett felszabadításokat

—

végül ezt

hogy meg adva

mi V^ rész magyarokúi az ország egységét fentartani képesek volnánk?

magyar

Ezt

Feleljen

apodictice.

igen e vagy

nem

sióban

mikép van

szi'inni

nézve,

progres-

csak akkor

illen körülmények között, ha min-

dent felemésztett, tárgy.

magyarország

terjedésére

rá

(^o nézze csak

az ember!) csak arra kérjük, hogy

felejtse,

fog

tle

kérdezzük

apodictice

meg

résznek,

Ennél

ha riem

rosszabb

géül az országnak

lessz

feltételt

ne szabjon.

assimil'ilandó tehát

egysé-

Igen

egy

226

már egyszer

nyilatkozattal

tartoznék e nemzet-

nek, mellyben az általa, és pártjától tervezettek

képe foglaltatnék az országnak.

létesülte utini

Mert ma, ha valami elv alkalmazását nálunk

meg nem pillanthatják, annak létefenyteendink legíöbbikéül tzik ki eget dz ve. En is szeretném ezt; de mivel világos, hogy ha közvetlen létesítjük, tehát azon pórázra eresztés által, még most létez kis szabadságunkat is veszitnk; tehát nem kell a közvetlen

—

sítését

—

csalkép.*'

Ebbl helyekbl

a czikk tartalma,

áll

logicával hozatnak

kérdések, a

a megtámadott

alkotmányi

nemzetiség szempontja

a nyájas

gedje

az idézett

láthatja az olvasó, milyen csodálatos

alá.

En-

ellegesen a B. P. H.

olvasó

viszonyát e czikkhez néhány szóval illustrálnom.

B. P. H.

értekezésnek

ezen

czikkhez a következ

„Ámbár nem

jegyzéket ragasztá:

minden

irjuk

áiiitásait,

alá

miután

azonban sok figyelemre méltó (?) találtatik benne, s számos divatos eszmék eredeti felfoés a nemzetiség szempontjából

gással,

meg,

tatnak

kedvéért

rostái-

elidézhet eszmecsere

érdemesnek tartottuk olvasóink

terjeszteni."

az általa

elibe

—

„eredeti felfogású**

czikk

állításainak

227 alapos, vagy alaptalan voltát ez úttal ki hagyva

csak annyit jegyzek meg, miként

a j'ilékból,

máskor egész lagoknak, hol más ember a B. P. H.

légiójával bir a csil-

fiának véleményétöli

bölcs különbözését kitálalni szükségesnek gon-

dolja; most azonban elégnek tartja megjegyezni,

hogy az

idézett

nem minden ily

felfogású"

czikknek

Pedig talán

nem alkotmányos, hanem alkot-

lényeges,

mányi

,, eredeti

állitásait Írhatja alá.

kérdések körül, mellyek a legkényesebb

oldalról támadtatnak

meg, nem

lett

volna fölös-

melynek nem minden tagjáról lehet feltenni, hogy a B. P. H. conservativ kátéját könyv nélkül tudja, megmondani, hogy mellyek tehát azon állitások, leges a B. P. H. közönségének,

raellyeket a B. P. H. aláírhat,

irhát? s

ama

mely

perfidiával,

minden, ri'ili

B. P. H. azonban

kivált

mellyeket

nem

alá

e conservativ

lapnak

nemzetgazdasági kérdések kö-

eljárását jellemzi

bizza eltalálni

vagy

mélyen hallgat,

ama

al'iirhat.

egyszerbb módja

egyenesen az olvasóra

figyelemre méltó dolgokat,

kétségkívül

leg

a politikai vitatkozásnak, és

az alkotmányos kifejldést feltételez kérdések

mellzésének.

—

rom nemvemhes.

Meg

engedi

Ha akarom vemhes, ha akaEz conservativ

politika.

tehát a B. P. Hiradó, 16*

hogy

S28 az

övéinek tekinthessem, igy legalább

békén hagyhatom

tásábi')!

kit

pánczélos lovagot,

a fekete

kinek sisak rostélya nehéz,

minden

czikk

„eredeti felfogású"

idézett

állitásait az

al'i

pillantanom

nem

volna

azonban boldog sesMonális obseuri-

már

polilicai celebritásra juttatni,

phi-

kedvem; dgy hiszem

lantropiai természetemnél fogva sincs

ezen

—

emberi"

nem

nagy

—

gjöngeségem teend

kárt

maj-

talán

Sok ember akkor legboldogabb ha világ róla mit sem tud, s fekete pánc/élos lovagunk épen üy dan

születendi)

magyar

Plutarchban. ,

esetben van.

—

Sz<'»zatom

lovag,

felfogású"

nem

tehát

hanem azon állitások

fekete

elien

van

pánczélos

méltá eredeti

figyelemre

intézve,

lyeknek magát a B. P. H. orgánumává

megtámadott négy alkotmányi

mel-

tette.

—

kérdés

a nemzetiség szempontjából vétetik rostálás alá, s az

kell

egész okoskodás ide megyén ki: 1)

sajtó szabadság,

elemnél

nem

mert a nem magyar

értelmiség fejldhetnék

ki.

2) x\em

jury, mert a magyarokkal a nem magyarok is részt vennének a bíráskodásban, 3) Nem kell általános képviselet mert ez a nem magyarokat is politicai nagykorúságra juttatná. 4) Nem kell örök váltság orszákell

229 ez a nem magyarokat is mind ezek öszvevéve a nemzeveszélyeztetnék. Más szóval: ezen né-

gos ervel, mert emancipálná, tiséget

zetek szerint, értelmiségi, igazság kiszolgáltatási,

polgár szabadsági, és társadalmi tekintetben az Otmillii)

közt, ez

magyar,

és

a 10 millió

minél nagyobb hézagott

nemzetiségünk

lészen

nem magyar

kell

teremteni;

terjesztésének

vagy

legalább fentartásának egyetlen mndja. Jó lessz,

ha a Pestber Zeitung, a Zágrábi a

posonyi

tót

újság

programmot haladék

nélkiil terjeszteni

olvasóik közt, jó lessz ,, fizetett

poéták''

phrasist

nem

illir

lap,

és

gvonyörü conservativ

továbbá,

(kérem hagyni

a ,

kezdik

ha bizonyos

tisztelt

mertazt

szediU e

bizonyos

nagy reformer találta fel, ki azonban, mint az 1001 ejtszakák halásza, azóta nem kissé megszeppent a szekrényébl kiszabadított szellemtl) tüstént megirják az augsburgi nénikének, hogy a magyarországi conservativek sokkal erszakosabb esint akarnak a magyarországi nem magvarokon elkövetni, mint a dán kormány a Schlesvvigi sógorokon, mert mig emezeknél csak egy jöv dynaslia köriil forog a kérdés, addig a magyar conservativek egyenesen oda törekszenek, hogy magyarországban

230 létez idegen elemeket a sára juttassák.

hogy

Ki hitte volna,

elidézésére

bámulatos

magyar conserva-

a szabadelvek vé-

Ez azon csodák egyike,

delmére fog szorulni! mellyek

még

tivek tartalék serege,

feketék sor-

virp^iniai

—

ügyességgel

conservativismiis

Mondom

bir.

vakok látnak, a siketek

szives olvasó, a

halla-

—

nak, és a halottak feltámadnak.

ol\

neked

Az egész dologban csak egyet nem birok eléggé

csodálni

mikor nemzetiségünk

diumáért nyelvünkért küzdöttünk, elleneink

sorában?

conservativek

magyar szövetségeseik; unk terjesztéséért, és

— a

conservativ párt ferejét?

—

mikor

és

nem

mikor alkotmányfeudális

megszüntetéséért fáradoztunk,

ségeseik;

pallá-

kik állottak

kik

viszonyok

képezek a

nem magvar

harczot

szövet-

közgazdászati

térre vittük által, s kereskedésünk, és iparunk

emelésérl, függetlenitésérl szAlánk, kik szá-

müzék mind ezen kérdéseket és ellenzéki utópiák

vativek, és

nem magyar

nak emberek, kik

a politicai chimerák,

országába?

—

conser-

szövetségeseik.

nék; de a történelek kérleihetlen nemlje, fogja

Van-

a históriát is tagadni szerel-

meg

mondani az utókornak, hogy minden jobb

törekvés a conservativek és szövetségeseik ellen-

231

Es ezen emberek, kik

szegülésén törött meg.

sem

okulni,

sem

nem tudnak, most

feledni

egyszerre a nemzetiség pal istya alá bujkálnak,

hogy néhány

feudális rongyot,

siralmasan elzengett

már

a század gyalázatára, tére,

és

mellyek

Sz. Dávid

nemzetiségünk vesz-

— — Kétségbeesetten a ügynek — legalább ész dolgában

— igen

nemzetiségünk vesztére

megrizhessenek! conservativ állani,

fölött

hegedje,

kell

midn már

palástjával takarózni.

kénytelen

a nemzetiség

,,Erklárt mir Gráf Oerin-

dur, diesen Zwiespalt der JNatur!"

felhozott

körülmények a B. P. H. nak nemzetisegünk iránt felette

e rögtöni szerelmét

gyanússá tet:

teszi !^,

váljon

min

ámtegyünk egy kis kísérleeredményre vezetnek nemze-

tiségi tekintetben

igy talán

ama

kölcsönös

,,fig\

gásíi" ezikk megjelenésének rá

következtetéseink;

elemre méltó eredeti fölfotitkos

rugóira

bukkanhatunk.

Lgy

veszem

okoskodást, mintha

mintha

egyel(')re

ezen

conservativ

szintén lenne gondolva,

lélekismeret szózala csakuí;yan

szólalt volna politicai elleneinkben,

megnem-

megrzését politicai hitvallásuk ftzték volna ki. Ugy de mi egészen más következményekre

zetiségünk elvéül

— 232 jutok,

ezen

okoskodás lántzolatán végig

tekintek!

Megtagadni

értelmiség

kifejldésének

néptl vagy néposztálytól, jogügyeit, vagyonát, becsületét, szabadságát, életét má-

eszközeit

sokra bizni, kikhez rokonszenve bizalma nincsen, s

dolog természeténél fogva nem

—

zás jütéleményeibl kizárni,

—

lehet,

önkormány-

a parlamentaris és mnnicipális

elvégre min-

den józan status gazdászati doctrina legels, s

legnélkülözhetlenebb

szabadságát, ez

nem

alapját,

annyit teszen e,

kellévoit,

falat

nicigával a polgárosodással ellentétbe e

mint egy örökös

vímni, az uralkodó Casla és a többi

Aem

nép osztályok között? mint

t(')le;

mint a polgárosodás

hozni? nem annyit tészen köz

birtok

fold

függetlenségét megtagadni

ama 7^

részt

oly

kölcsönös jogviszonyról

merényt szentesit? melynek árát nagy

szó sem lehet,

azon

brittania

servativek józanabbjai el

doctrinák

lábra kapni.

me-

még

meí;

a coh-

undorodással utasíta-

hazánkban sem

—

tan,

fizette

maguktól, és én ersen hiszem,

nak ily

politikai

drágán

mellyel napjainkban

melyen

elodázhatlan törvénye minden

lyen a szükség

írlandban,

ann\it teszen

térre állítani,

fognak

hogy többé

233

Magyarország

utolsó

történelei az

két év

tizedben sajátságos képét mulatják, a politikai

Európa lobbi nememezek állapotokért küza kölcsönös jogok határai

és társadalmi forrongásnak zetei

Mig

kOzt.

döttek, melljek által

világosan kijelölve legyenek,

talom

mellyek a ha-

szabadság fölforgatott

és

egyensúllyal

magyarnak minden helyre erejét öszve kellé szednie, nem hogy jobb állapotokat honosítson meg hazájában, hanem hogy fhajdani dicsségének egyetlen ereklyéjét, nemmegrizhesse: megrizhesse feliiégél addig

állitsák:

—

ílször egy fonák kormányzati rendszer

nem

lelynek századok alatt lint

ellen,

volt mástörekvése,

magyar nemzetnek harczaiban,

álla-

egyaránt nyilatkozó független-

tdalmi éleiében

és a geographiai

ségi typusát elmosni,

terje-

delmére nézve Európa országai közt negyedik helyen álló segély

jöv

fontoságára

nézve

forrásaira

és

pedig az

tömérdek

elsk közé

sorozható magyar birodalom anyagi és kai kifejli'idésct

semmikép

század

nem

öszve

maxim iknak másodszor

rég elavult

saját felei ellen,

ragálya

állal

lanúlák a forrást,

férhet

áldozni;

föl

politi-

kor igényeivel

kormányzati

—

megrizhesse kik egy epikureus

megvesztegelve,

feledni

melynek fenyket, nagysá-

231 gukat

—

köszönhetek;

tanuük

feledni

söket, kiknek vérrel szerzett öröke, szennyes sybaritai saturnáliik segéd eszközévé feledni

nem

világban számokra hely

szolgákkint

idegen

bori'ilának,

készebbek

küldföld

és

bizakodva,

gondoltak

ellen,

mellyek

elég széles tért

fondorkodásaik torlátlan

miután

elszaggatottságunkba

és

magyar hazában

találni

hetésére.

önérzettel

megrizhesse har-

madszor ama zavargó elemek meghasonlásainkba,

asztalának

mint saját házukban

—

gazda szerepét játszani;

gyávarab-

oltárzs'miolyához

méltósággal

ill

férjfiakhoz

vala, s

istenek

hulladékait fölszedegetni,

—

váll;

nélkül a nagy

tanulák a iiazát, mely

magyarnak

iiz-

sikerült

nemzetiségének törvényes elesmerést szerezni,

miután a felébredt nemzeti öntudat, minden akadályt diadalmasan leküzdött mit egyébiránt

nem

igazságos igényei méltánylásának, hanem

részint saját erejének, részint az európai viszo-

nyokból

kifejlett

köszönhete;

most már

— Mi — Mi

parancsoló

szükségnek"

vala természetesebb,

állapotai javítására

kis figyelmet.

fordítani

mint

e^y

tagadás benne? Aemzeti-

ségünknek sok ellenségei vannak a hazában, de csak balgák, nem akarják átlátni, hogy ezen ellenségeskedés,

nem

annyira a fajok, mintáz

235 állapotok különbségébl,

jog

kívüli

és a

nagy szánanak

Tehát ellenségein-

helyzetébl ered.

ket nemzetiségünk iránt kiengesztelni, e

magyar haza, magyar

casta

által

eddig csak

magyar szabadság teni,

iránt

alkotm'my

egyedárúlag

bennök és

egy

használt

rokonszenvet ébresz-

ekként minden érdeket a köz haza nagy

érdekébe olvasztani:

—

ez volt

minden hazá-

szintén szeret magyar státus férjfiú fölaMi azt hivk, hogy ezen feladat csak data.

ját

és javak megadása által oldathameg, mellyek nélkül organicus nemzet-élet korunkban már nem is képzelhet, mellyek nélkül az álladalom politikai csajkája, mindig a véletlen, és egymás ellen fondorkodó cama-

azon jogok, tik

rillai

coteriak kezeire van hagyva.

badelv

ellenzék

e jogokat

Es a

és javakat

sza-

tzte

ból indulván ki,

fleg ama szemponthogy az alladalmi lét orga-

nisatiója nélkül,

a korszükségelte javításokra,

kivált financiális,

és nemzetgazdasági ügyeink-

zászlójára,

e tekintetben

ben gondolni sem

lehet.

—

Es mit mondanak most conservativ ellekik közül igen soknak csak nem rég jutott eszébe, hogy talán jó lesz egy kissé

neink?

magyarnak ban,

lenni,

kik nemzetiségi harczaink-

mindig legyezgeték a nemzetiség ellenes

— 236

—

törekvéseket, kiket

magyar érdekek

dig a

—

kevés kivétellel,

min-

ellen látunk küzdeni,

ök mondom, most egyszerre szerelemre

lob-

bannak, az áltatok annyiszor legázoltt magyar nemzetiség iránt, a népnek

s ezt kiáltják,

értelmiséget,

nek egyenl igazságot, polgári jogot

fóleg

népnek feudális

bilincseit,

ert

rész idegen elem

,,nem

kell

adni

nem kell adni a népnem kell adni a népnek nem kell megoldani a mert a két harmad

magyar nem-

vehetne a

zeten!"

Vgy de mondja meg relmére, csak

butaság,

ázsiai

valaki az

és

önkény Megérdemli e

nemzetiség, hogy polgarisodott ember

ily

csak egy irgalmas kijltást eresszen

En részemrl mények a

vagy német, mint

közt csa'v egy perczig

szeretem

utána?

szivessebben lennék Angol, Fran-

Spanyol,

czia,

sze-

mellyel

feudális

eszközei által lehet fentartani? az

isten

nemzetiség az,

mitsoda

féltem

illy

körül-

magyar, pedig

nemzetiségemet én

is,

mint

conservativ párt akármellyik, vagy valamen-

nyi tagja szesen.

A áll,

dolog

és a történetek

sem mutatnak patronatus,

és

—

azonban föl,

teljességgel

csak egyetlen

hogy

feudális

nem úgy egy példát

a patrimonialis jog,

hatalom minden

esz-

237 közei által valamelly népben

volna,

fakasztatott

magyar

földes urat,

magyarokká birná

olly

min

francziákká

egy perez

tette

alatt Lotharingia,

véleményem

Általában

ségnek két neme van; nemzetiség,

faj

íigy

tenni,

franczia

—

lakosait.

liticai

azt

látni

e conservativ politiká-

német vagy oláh jobbágyait ötven év

val tót, alatt

nemzetiségi érzés

szeretném

mint

Elsass és Bretagne

szerint

a nemzeti-

nemzetiség, és po-

hiszem

nem szükség

miként a polgári instituliok,

bizonyítani,

alkotmány

és

érdekek különbsége és egyenletlensége sokszor idézett elö egy fajú nemsem az id, sem a közös származás tudalma nem birt kiegyenlíteni, mig

már meghasonlásokat zeteknél, mellyekct,

a polgári

institutiok,

és

érdekek egysége,

közös alkotmány, közös szabadság, és közös polgarisodás

szükségének érzete a legkülön-

fajúbb népeket kál

Példáegygyé olvasztotta. amarra a hajdani görög emerre pedig, America és Fran-

szolgálhalnak

köztársaságok

czia ország.

Nem

ez a conservativ politica,

oly sok

B. P. H.

nem képes Söl ha

többé

valami,

melyben

„figyelemre méltót"

talál,

fenntartani nerazeliségUnket.

egyedül csak

illy

sötét

elvek

238 haza népességei közötti

alkalmazása képes

hézagokat tágítani;

ha valami, épen ezen po-

litica

képes táplálékot adni azon ellenszenvnek,

nemzetiségünk ir'mt sok nem magyar

mellyel

hazánkfiai,

nem

nem fajgylöletbl

ha-

viseltetnek,

azért, mert polgári institutionkban, csak

kény -uralmat látnak, mellyet egy kiváltságos osztály milliók rovására bilorol, mert jogkivüli

helyzetökben, szemközt vannak

mányai, melynek paizsa csen, szemközt

ket

vannak

alatt

állitva

fiainak s örököseinek

állitva az alkot-

menhelyök nina hazával, mely

nem

szem-

ismeri,

közt vannak állitva a nemzettel, mellynek álla-

dalmi asztalára fölhordják ugyan a lakomát, de jó

izii

azonban

falatjaiban

nem

fölösleg

talán

részesülnek.

Ezt

mondanom,

mert

hiszen ezt conservativ elleneink

Es éppen

itt

igen is,

itt

hogy alkotmányos

tudják, rendszer,

jól

—

tudják.

bökken. fekszik a bökken.

fekszik a

élet,

Ök

jól

és az eddigi

két egymással megférhetlen

dolog;

ök jól tudják, hogy ezentúl, vagy az alkotmányos vagy az absolutismus irányában, de minden esetre nivellálni kell, ök jól tudják, hogy kivált, ha a közteherviselés már nem igen

jogok,

messzire halasztható kérdése jogosan megoldatik,

—

vagy általános garantiákat

kell

nyúj-

239 a

tani

meg

szemközt,

sáfárkodásával

státus

szüntetni

kell

vagy

garántiíkat

eddigi

is,

hogy az adó megajánlási jog, vagy csak azo-

nem

kat illetheti, kik az adót megfizetik, vagy

senkit;

illelliet

ök

jól tudják,

hogy

az anyagi

reformok kérdésében nem lehet többé az anyagi

Szóval ök mellzni. hogy a kor szükségei az alkotmány megrenditették, alapjait gának

érdekek képviseletét

jól tudják,

Ikizárolagoss hogy ezentúl úgy jogok, mint anyagi érdekek terén minden egyedárúságnak me-r kell sznni,

hogy az alkotmánynak vagy minden okra

kell

terjedni,

sznik jótétemény

Még dásban,

lenni a nemzetre nézve.

egyet találtam e conservativ okosko-

Az ember lem

osztály-

vagy az alkotmány meg-

azt

mellett,

nekem nagy mértékben feltnt. hinné, hogy olly féltékeny szere-

mint

a fekete

pánczélos

czikkében a nemzetiség iránt olly fennyen tatni látunk,

vaslat

nem maradhat

szerint tehát

olly

nemzetiségünk

lovag fitog-

nem

ja-

szilárdí-

legalább a magyar harmadminden haladék nélkül az alkotmány sánrész tása tekintetébl,

czai

közé fogadtassék,

volna

ama

hirtelen

fellobbant conservativ szerelemnek legtermésze-

córollariuma, és semmi kétség benne, hogy 5,000,000 alkotmányos polgár jobban

tcsb

^4é megrizhetné a nemzetiséget, mint 4 vagy 5 száz

ezer,

idegen, esrait

és

kik

közt

egyéb

még

több

korcs elem

iránt

sok

szinte

van.

Illy-

azonban a legnagyobb eröködés daczára a kérdéses conservativ okoskodás-

sem birtám

kibetzni. S az ötmillió magyarnak e mellzésében hihetleg azon ok lebegett fekete pánczélos lovagunk \agy is inkább a B. P. H. adó eltt, hogy oly nép közül, melly jog nélból

egyenl

küliség tekintetében

téren

áll

ötmil-

alkotmány sánczai közé befogadni, 9 vagy 10 milliót pedig kiviil hagyni még gonoszabb

liót

mert

általánositani,

nehéz

ki,

alkotmányos jogokat az

argumentumot nem

körülményt

nem

ezért

mintha az alkotmány alkalmazásában

különbség

mentsen

—

kitalálni.

emelem illy

mint

lenne,

politica

elfogadhatónak vélnék

hogy Casták

Isten,

hazánkban

tételt

új

castát

hanem kiemelem

által szétszaggatott

óhajtsak

azért,

—

hogy

teremteni;

—

megmutassam,

miként e hirtelen fellobbant szerelem nemzeti-

ségünk

iránt

nem egyébb ürügynél, mellyel a nem biró reactio fedezi

létezését palástolni

szándékait.

Igen

ez igazi neve e politikának,

gondolja senki, hogy ezen irányt épen csak e

különben elég silány fekete pánczélos czikkböl

241

magyarázom szer,

hasábjain

nem

egy egész összefügg rend-

ki; ez

mellynek symptomait a B. P. H. minden lehet

láthatni,

mellynek

tüneményeire

magyar közönséget,

és ac egész

nemzetet, eléggé figyelmeztetni.

ismétlem: a Conservativek tndják, hogy a

leghatalmasb miiszere,

sajtó

értelmiségnek,

hogy

hazafit,

hamar

és

érteni

még mindig

zép kor boiúlatai sadalmi állapotaink által

nevelt

kotmány

és

nopóliumok

követelni

ama homályt,

elosztlatná

emeltyiije az

terjesztenek tár-

hogy a

ébren

fölött,

rködnék

úgy

hogy Sheridánnak a

mondott szép

igéje,

az igazság,

kormányzók, miül

hogy jury

szabadsága, élete törvényes

szó

szabadságról

—

a conservativek

mellett a polgárok

nem függne

garántiával

vagyona semmi

többé, egy

meg nem

hatalom önkényétl, melly is

sajtó

a legczáfolhatlanabb poli-

igazságot tartalm«zá;

tudják,

sajtó

közvélemény pálczát törne az al nemzetiség nevében gyakorlott mo-

a kormányzottak politicai morálja fölött

ticai

csak

jogait,

mellyet a kö-

tudják,

fölött,

törvény, szabadság és

val:

szi-

hamar megtanitani min-

lárduló felvilágosodás

den

és

naponta terjed és

kötött

— hogy

bírói

egyéb ligy

eléggé ismert hiányok mellett csak egyet emUt-

sek

—

a vádlót és birót

magában 16

egyesiti, s

242 gyakran nem törvényes igazságból vádlott tét;

politicai

—

Katechismusából

hogy

a conservativek tudják,

képviseletet adni

annyit

hanem

meriti

tészen,

Ítéle-

általános

minden

mint

polgári érdeket az alkotmány paizsa alá helykiváltságok

ezni,

aristocratiája

helyébe az

érdem, értelmiség, munka aristorratiáj.U allitani, a polgári jogok és kötelességek közötti arányt helyre állitani,

vények alkotásabani

és a polgárokat

a törvények érdekéhez; tivek tudják,

a tör-

tettleges részvét által kötni s

elvégre a conserva-

hogy az örök

váltság után a pa-

trimonialis hatóság, és a feudális rendszer többi

maradványai sem állhatnának fenn; szóval: ök tudják, pact

hogy mind ezen javítások, egy com-

ers

magyar

és

szabad

nemzetet teremtenének a

földön, mellynek sorsáról

többé szabadon

rendelkezni.

nem itt

lehetne

lappang

a legújabb conservatív politicának titkos rugója.

már, hogy némelly dolgokra nézve

Ideje

végkép a

jtisztába

jöjjünk

egymással,

miszerint

nemzet tudhassa, hogy mi körül forog

lag a vita,

hogy

a vélemények,

saját-

és palástolt

vagy bevallott szándéklatok eme súrlódásában

magát tájékozhassa. Es

itt

czikkénél

ismétlem, miként a B. P. H. kérdéses

nem

azért

idzök

olly

soká mintha

243 azt

magán véve valami különös

figyelemre mél-

tónak vagy a mellelte fölhordott okföket részletesb czáfolatot

igénylüknek tartanám; hanem

egyedül csak azért, mert ebben

ama

ját látom

úgy

lyel ez

álladalmi szik.

kifejldését

újabb

Conservativeink fenn hangoztalak a

ök

ségét; tani,

mel-

gátolni

idkben

törek-

sokszor

korszer haladás" szükhogy az állapotokat javí-

elismerik,

symptomá-

nevezett conservativismus a nemzet

életének

—

reactionarius rendszernek,

álladalom czéljával

angzásba hozni kell;

szorosb

elismerik,

össze-

hogy ama

jogzavart, mellynek viszonyaink iszonyú bonyo-

almát köszönhetjük,

tfségnek,

el kell

oszlatni;

ök mind-

yájan hö baráti az alkotmánynak és nemzeti-

könnyen

ha azt

emberi nemnek lanlropia

ügy

ember ket szólni hallja, hogy bennök az

gondolhatná, új

megváltója született, a phi-

foly ajkaikról,

mint a csepeg

méz, ök saj Ulag ugyan azt akaiják, mit a szabadelvek akarnak, csak hogy ök a kivihetöségnek más eszközeit, gyakorlatibb czélra vezet módját akarják követni; szóval: ha szavaiknak hihelne az ember, a conservativek és szabad elvüek kö/ötli egész különbség csupán és egyedül a

„miképen" körül

forog. 16*

—

244

ök

Igen is,

csoló szükségét"

hogy az ellenzék

fogadni.

Máskor meg a haladási

ú^y

„paran-

majd nem minden velünk, hanem i'igy

in tliesi

egyetértenek

kt^rdésben

vélekednek, lehet el

elismerik a haladás s

tacticaját

—

mondják

azt

nem

hogy nálunk

azért van ferde állásban, mert

reform -kérdéseket nem a kormány, hanem az ellenzék

kezdeményezi,

kormány

részéröli engedés

illy

pedig a

esetben

gyöngeség volna

a közhatalmak körüli józan fogalmak fölforga-

hogy

tására vezetne; szóval: lett,

melly

haladás

olly ellenzék mel-

zászlóját megragadja,

kormányozni lehetetlen. Ismét máskor azt mondják, hogy p. o. a védegylet eszméjének van ugyan jó oldala is, de

rtk azt in thesi

azért

nem

pártolhatják, mert

túlságos követeléseket

állit fel,

ellenzéktl indült ki,

még

müipari

erejének

fleg mert

pedig

serkentésére,

a haza

nemzet

és

naponkénti szegényebbiilésének gátlására tsen Isten!

ez csak

keletkezett

akarja; politikai

gyanánt a kormány ellen,

rohanó akarja.

dtíhe

által

;

men-

ürügy mellyel az ellenzék

Tétkes czéljait palástolni

védegylet

nem

melly

—

hanem

demonstratio az

ellenzék

magát elragadtatni

nem

245

Nem

hossza vége a besz(^dnek,

lenne

ama

tovább akarnám fzni sorát mellvekkel az

i'igy

nevezett conservativek a ha-

Náluk

ladás ügyét megakasztani törekszenek.

minden kérdésre

amaz nem

kész

felelet:

csak demonstratio gyanánt

mány

ellen,

Ierencz Ital az

adii Ihatna

állítja

ha Kossuth Lajos,

e'^y

ausztriai

nem

mert az ellenzék ezt

jó,

h«

negatií^kwak,

jó,

amazt

föl

a kor-

vagy Deák

arcanumot fedezne

mely

fol,

kormány egyszerre megsza-

nyomasztó status adósságától a conis repudiálnák, mert az ellenzék

ervativek ezt

nem lehetnek jók, ormány ellen irányozvák.

zéljai

—

mindig

Minthogy azonban az ellenzék riminátiok fegyvere kissé teni

közvélemény

már

csak a

elleni

re-

éiét kezdi vesz-

mennyiben

nem tyukodi vagy muraközi nemes atyánkfiainak boros kancsója, sem a kormány által

fizetett

creaturáinak megparancsoltt hiszek egy

Istene,

hanem

a haza értelmileg

nagykorú füg-

getlen polgárinak roppant többsége képviseltetik

—

már rég

pálczát tört föiötte,

nem ma-

radt egyéb háti-a mint eivéf;re az álarczot levetni, s

kereken kimondani

sajátlag

miként a conservativek

nem oda puskáznak

szemeikkel czélozni látszanak;

a hova

kancsal

mert ök

tulaj-

246

donképen a butaságot, a jogok anarchiáját,

feudális zavart, a birói önkényt, a casta rendszert*

minden iszonyait fenn akar-

szóval a közép kor

ják tartani; minthogy pedig valami okot csak kell

mondaniok, lép vessz gyanánt, a nemze-

tiséget biggyeztik ki a

—

ség elébe.

a figyelmes

vizsgálja

politicai

jámbor magyar közön-

szemlél

kissé

viszonyaink

mélyebben me-

csodálatos

hamar rábukkanhat ama hézagra, melly magyar conservativeket az ellenzéktl elvá-

netét,

lasztja.

—

kérdés

köztünk

hanem

a ,,mi

czélra"

nem

„mi képen"

körül forog.

Ez igen lényeges különbség;

s ki e

küUmb-

séget folyvást szemmel tartja, ki a conservati-

madzagával nem kenyerezteti le könnyen meg fog gyzdhetni, hogy a conservativek politicáját egy utó gondolat

vek

mézes

magát,

vezérli,

mellyel bevallani

Politicájuk

rósz

Mi akarjuk a széket,

gyáva sajtó

nincsen bátorságuk. egyszersmind. --

szabadságot,

népképviselelet, örök

esküdt-

váltságot;

mert

alkotmányt és szabad nemzetet akarunk. A Conservativek nem akarják a sajtó szabadságot, esküdtszéket, népképviseletet, váltságot;

ellenben

akarják

örök

értelmiség és

247

eszmék

rabságát;

bíróságot

patrimoniaiis

megyei, városi

Cinért hiszem a táblai,

st.

bíróság sem egyéb) az aristocratía törvényhozási

monopóliumát

sem

alkotmányt,

akarnak.

^em szabad nemzetet nem

—

A magyar

mert

és a feudaUs rendszert,

aristocratía

nem

tarthatja

fel

többé az álladalmat, mert a XIX'^ század szel-

leme kissé mást

mint

ért álladalmi élet alatt,

seink banderialis rendA mai világban minden egyes ember

Istenben boldogult jeles szerét.

biztos telket akarbirni,

mezején

nem

érheti,

ban,

hogy

az álladalmi

vagy ellenséget

elég

lát a

köz állomány-

értelmiséggel

— ha

bir

átlátni,

nem

zönyös marad

ugy

balsorsa iránt,

mint

—

terjed

közállomány minden s

ama

megérlel,

felvilágosodás

nem -szerelem fog czéljából

magyar

lenni

poüticaí

aristocratía,

melly

népet. eddigi

és a

bizonyosan

azon álladolom

kifelejtette

kö-

ügyei,

szenvedély, mellyet az illyenben az idö,

melly

meg

értelmi lát köre a polgáriság

önérzetéig, vagy óhajtásáig

terjed

nagy

czélt el

polgáriság jogatlanúl tagadtatik

tle, vagy

jó,

lét

ha ezen igen termesztés

iránt,

Es a

álladalmi

rendszerünknek alpháját és ómegáját képezé, érezni kezdi,

hogy a

régi alapok ingadoznak

248 lábai alatt,

hogy

feudális czafrangjainak csillá-

mával isolálva maradt, hogy elaggott

erejével,

sem a régi romokat nem tarthatja fenn többé, sem az idi) dagadó árjának gátott nem tehet, hogy tehát transigálni kell, még pedig az aristocratia saját érdekében.

badelv,

—

Es eddig a sza-

conservativ párt közös téren álla-

és

A meghasonlás ott kezddik, hogy a szabadelvek transigálni akarnak a néppel, csak hogy az alkotmány, nemzetiség és a ha-

nak.

zának törvényeinkben dalmi

fenn

léte

biztosított független álla-

maradjon;

conservalivek

pedig a néprl mit sem akarnak tudni,

in-

kább transigálnak az austriai kormánnyal, ha bár az alkotmányt, nemzetiséget és a haza törvényes függetlenségét adnák

gyelembl Ebben

ideig

tüi"t

óráig

ugyan nem

elég világos, miként a kérdés csak a

körül forog,

mi képen" hanem

és

hogy

magyarországi

ügyeit,

Ök

k itt

szó

és conser-

sem

lehet.

hazánk ablakról kandikálnak

ablakról

pedig austriai

a ,,miczélra*'

szabadelv

vativ párt közötti értelmi'ilésröl

le.

lengéletérl.

fekszik polilicánk lényeges különbsége.

Ebbl

oda e^y ke-

tartó

tekintjük

legnagyobb bökken.

tehát csak

látszanak

ségét elismerni, mert ez által

a haladás szük-

idt reményinek

249 nyelhetni; ök

vélekednek, hogy a

i'igy

nyer, mindent nyer,

egy szerencsés

kerékvágásba

idt

megint a régi feu-

az álladalom kerekét talán dális

véletlen

viheti.

már is mutatkozó hogy mig el szigecsataterünkön egymással alkotmányos telt veszekszünk, addig hátunk megett az alkotmá-

Fél azonban,

söt

korjelek szerint bizonyos,

nyon

kiviil

fejldik

ki,

álló

milliókban új szellem, nj irány

olly szellem és irány,

hogy a századok

nem

vissza hatásból ered,

szellemünk.

feudális

ótai

melly mint-

önkény

elleni

mi irányunk, nem

valljon

lesz

emberi

ezen

iránynak és szellemnek

kiszabhassa a haíárt,

és ekkint parancsolhas-

hatalom,

melly

son rá: „Eddig és ne tovább!"

Bizony bizony

mondom

néktek, hogy ha

önként nem megyünk, tehát akaratunk ellen is menettetni fogunk, akár transigálunk akár nem.

A magyar haza 14 millió jogatlan Igaz gyermeke polgáriságot követel. ugyan, hogy e követelés nem nyilatkozik kérelmezésekben meetingekben, s hasonnemi'i demonstratiókban, de nyilatkozik a népnek úrbéri

mozgalmaiban, az vében,

aristocratia iránti ellen szen-

sorsávali elégiiletlenségében,

halasztást

nem

alkotmányos

kornak

és

anyagi

250 kérdéseiben,

neinnemesek tetemes részénél

naponta terjed

értelmiségben,

mozgalmakban, számában és, hogy

elleni

—

aristocratia

n-^mzetiség

roppant

jogatlanok

ezt

se feledjük

—

ertlenségében.

Tizen négy millió ember poig trisáLehet e súlyosb argumentum

got követel.

a conservativek mától hónapig tengudö

politi-

cája ellen?

S a

hazát, a nemzetiséget, az alkotmányi

vagy e 14 milüó fogja mogtartani, vagy

mondanunk

le kell

a haza, az alkotmány, a nemzetiség

jövendjérl.

14 millió ember poigáriságot köveS

tel.

van

e követelés

beirva

jogczime örök lángbetiikkel

természet

szent

törvényébe,

népek polgáriságrai hivatásába, a magyar nép százados szenvedéseibe, ténetek

nagy

tanaiba,

és áldozataiba, és

minden

a tör-

becsületes

ember igazság szeret szivébe. S mi akarjuk, hogy ezen igazságos követelés teljesítessék, mert hazánk s nemzetünk vi.jjá

és

születését óhajtjuk;

ers

hazát

akarunk;

mert szabad, mert

nem

önálló

akarjuk,

hogy törvényeink végrehajtása, vagy végre nem hajtása akár kormányi, akár megyei önkénytl függjön, mert nem akarjuk, hogy egy anslriai

251 minister tetszésére legyen

bizva alkotmányunk

legsarkalatosb elveit felforgatni, mert

hogy egy

juk,

szkkebl

onzö

mellynek az egykori

históriai

nem

akar-

aristocratia,

diszbol s nagy-

ságból már csak foszlányok maradtak, a hazát

legelnek tekinthesse, mellyen csak az ö mert azt akarjuk, hogy a hazának joga legyen e 14 millió fii'ii szerelmé-

olly

juhai legelhetnek;

hez hségéhez, bátorságához, mi viszont csak

úgy lehet

ha e 14 milliónak egyenl joga

a haza

leend

minden adományihoz, a

gosodás minden jótéteményeihez mány minden áldásihoz; mert

hogy minden hatalom sék vissza

;

eredeti

és azt

felvilá-

alkot-

akarjuk,

forrására

vites-

mert azt akarjuk, hogy a hazában

„minden ember legyen ember,

és

magvai;"

mert e 14 millió nélkül nincsen sem kormány, sem haza, sem aristocratia, sem alkotmány;

—

mert e 14 milliónak naponkint és erkölcsi si'ilya,

ersbül

anyagi

nem sokára édes mindnyás nem kérdezendi,

junknak torvényt fog szabni,

ha valljon a B. P. H. tulajdonosa, és a Vesz-

prémi Káptalan tik e

—

tisztjei

az úrbéri

telket

jobban, vagy a nemesi jószágot,

szere-

— hanem

magunk nem intézkedünk, majd

kedik, úgy, miként a benne századok óta

fertzött

emberiség,

minden

fogalmat

intéz-

megmeg-

252 s a

haladó szenvedései, és áldozatai,

rendszerünk

meg

benne

által

gyönyör

érleltt

mert

juk mindezeket,

liaz

nép-

Es akar-

szenvedélyek intézkedni tanitandják. üí^yeit

nem má-

sunnan, mint épen csak magyarországi ablakról tekintlietjük.

Mi hazát akarunk, szabadot, függetlent minden idegen gondnokságtól, minden idegen önkénytl, függetlent akár az austriai örökös tartományok érdekeitl, akár báró Kübeck financiális speculatioitól;

és ezen

törvényeinkbl

meritjük

erejét

magyarország függetlensége, kormányzása mindannyiszor ezt a

koronának

akarnia

kivánságunk niellyekben

consisteiitiaja,

ön-

biztosíttatott.

kell,

mert erre 14

fejedelmi eskü kötelezi.

Es mivel szabad független hazát akarunk, akarunk alkotmányt is, még pedig nem árnyék alkotmányt melly medd küzdésekben fárassza ki

a nemzeti

elpazarlott

ert

a nélkül

tömérdek

eszme- súrlódásnak

olly

sok

kormány

S mellynek gyüakár egy

inertiája,

austriai statuskont^ir loyalis ellenszenve

alkotmányos son;

—

nem

szép

és hazafiúi expectoratiónak

legkissebb eredménye lenne. mölcseit akár a

azonban, hogy az

idnek,

mozgalom oligarchiái

iránt,

minden

meghiusithas-

alkotmányos torzké-

253 pet,

raellv

csekély

önkényesen

rendelkezni,

maga

nem

viselni

akar,

aránylag

egy

adjon

jogot

igen

ember erszényérl

castának 14 millió

niellyekel

terheket,

másoJv nyakába róni,

a polgári szabadságot, és annak minden kö-

egy

vetkezményeit

póliumává tenni;

kiváltságolt osztály monohanem akarunk alkotmányi,

mellynek minden igéje meg'citesüljön, mely mint izmos a nép

tölgy

—

melynek

szivében,

—

mélyen verjen gyökeret szilárd

legszegényebb haza polgár

köszálára a

bizton épithesse

szerény viskóját, melly világosan kijelölje min-

denkinek alkotmányos jogkörét, esnek

bástyául

szolgál

néven nevezend

ellen

mindenkit

önkény másnak jogát

sarcz,

Olly alkotmányt akarunk,

mig az egyés minden

egyszersmind tanitson.

tisztelni

melly a hazát min-

denki hazájává tegye, melly béke idején áldott

bség

szarujával

minden

nemzet

tagjára

árassza a szabadság, és polgárisodás szent áldásait; a vész óráiban pedig a lelkesedés fegy-

—

minden hazafi kezébe. S mert illy alkotmányt akarunk, termé/etes, hogy annak feltétéleit is akarjuk. Akarjuk elször is a gondolat, a >ajtó szabadságát. igénytelen megEn

verét nyújtsa

—

gyzdésem

szerint

—

sa^jtó

szabadságot

254 (természetesen szabályozva a törvény hozó ha-

talom által) legels legsürgetbb szükségeink

már

sorozom.

közé

sophistica polititicai

szabadságot

sajtó

legtekervényesb

járni

litakon

szeret

sem képes többé a népiségeu, és nemzetiségen nyugvó alkotmányos

léttl elkülonözni.

gondolat, a vélemények

szabadsága korunkban nem csak köz érteimülés

hanem kormányzati médium is egys ezt a kormány embereinek is meg jegyezniök. De fölöslegesnek tartom a

eszköze,

szersmind, kellene sajtó

szabadság

védelmére

pazarolni

szót

mert a kinek szeme van nézzen körül; kisérje figyelemmel a tudományok, hasznos ismeretek, az összes irodalom elmenetelét, a közszellem, a polgárisodás állapotját olly nemzeteknél, hol a

teremt legnemesb ajándéka,

tartatiU s

hatalom

zsoldosai

hasonUtsa azon nemzetek

hoz,

mellyekre

a gondolat

;>zellemi

még nem

viradl

szabadságának arany reggele.

—

Itt

nem

rabságban,

állal

állapoljá-

gondolat

— ugy hiszem

minden álokoskodisnak ell kell némulni. Az önkény sötét szelleme sok roszal árasztott már az emberiségre; leggonoszabb remekét azonban akkoi' hajtá végre,

midn

folfedezé az

fogalomnak

elsajátithatlan

—

ember attribútumát, a leN

eszközt, az istenség hasonmását, az

255 ket bilincsbe csak joga

verni.

bilincset eltördelni

de kötelessége

minden embernek.

—

Sokat beszéltek mások

kormíny

sokat

nem

minden népnek, beszéltünk

orgánumainak felelsségérl. Mintha bizony eg>, még olly szigorú, három vagy négy soros törvénykével e felelség biztosítva lenne; mintha a hatalomnak nem lenne mi

és

módja e felelséget kijátszani. Tudjátok miben fekszik sajátlag p. o. az angol kormány felelsége? A közvélemény mindenható

ezer e

erejében,

—

tory

melly épen úgy

kormánytól

kicsikarja

—

gabna

ma egy törvények

megszüntetését, miként lesújtja holnap a

Wigh-

Ministeriumot, ha rokon szenvét tle megvonja.

közvélemény

a szabad

gondolat orgánu-

maiban, a sajtó termékeiben nyilatkozik.

nem épen legnagyobb aigumentuma ban

alig

ellen.

—

A Conservativek vallomása szerint

—

ez a

nem magyaroknál

mert közöltök

madnának.

pánczélos lovag

nem akarják

badságot egyebek közt azért a

a sajtó sza-

mert ez

állal

értelmiség fejldnék

Kossúthok

Széchenyiek

Igen jellemz, hogy

félnek leginkább,

szabadság

sajtó

a fekete

Azon-

conservativek

('>k

épen

ki,

tá-

attól

mitl mi legtöbbet remélünk.

25 Ök azt ldhet

hogy a nem magyaroknál fejmagyar nemzetiség ellen Mi pedig azt hisziik, hogy a fej-

hiszik,

értelmiség, a

fordulhatna.

értelmiség egy raagasb

álladalmi élet,

pohticai nemzetiség szükségének felkölteni

keblökben,

megkívántatni

azon alkotmányos javakat,

magyar hazában csak

érzetét fogja

mellyekel

velk

nékik a

magyar nemzetiség

adhat.

Es mivel mi ekkint vagyunk meggyzdve, ám, hadd teijedjen nem magyar hazánkfiainál is

az értelmiség,

hiszen nekiek a gondolat, a

vélemény szabadságához szintoliy elsajatithatlan joguk van, mint nekünk; hadd üzenjen harczot a sajtó az elitéletek országának;

hadd ostro-

moljon, minden fonák kormányzati rendszert;

hadd

taszítsa

polczáról;

lott

a rósz

kormány

hadd süsse

férjfiút bitor-

szégyen

lemos-

hatlan bélyegét a lélekismerellen, gyáva jogtabiró homlokára, ki siró, és igazságért rimánkodó özvegyek és árvák véres könnyeibl

posí)

elnyomott ártatlanok

vegyitette

két

emeletes

hadd tiporjon leminden

keser

fohásziból

palotájának

meszét;

bitorlott áifényt,

bün-

minden erkölcstelenséget, s lobogtassa nemesis szövétnekét azok fölött, kik szentségtessen

telen lábaikkal

az emberiségen

gá,!olni,

dög-

957 az

lehellelökkel

vészes

mogorva önkényökkel

erényt megmérgezni, minden szabadsági fo-

hadd

galmat felforgatni törekszenek;

tárja fel

az ismeretek végetlen mezejét az emberi szellem eltt, mellyel

négy

még semmi

morál

törvényszéke

közvélemény csak is

tás

földi

szava

Isten

legerösb paizsukat

minden

más

hatalomnak.

megvesztegethetlen

kormányzoltak,

ugy sem

közé zárni,

fal

sikeri'ilt

köz ,

nem

szava;

ebben

kormányzók

találandják,

alkotmányos

mert

alta-

garántia a ha-

kormánymig a kölcsönös érteimülésnek e mindenható emeltyje nem játszandja a közvelitöi szerepet, mig a szabad sajtóban nyilatkozó közvélemény nemzetnek s kormánynak egyetemben irányt nem talom zati

ellenében

altatás

rendszer a nemzet

minden

ellenében,

nuitat.

Akarjuk másodszor az esküdtszéket.

Akarjuk pedig azért, mert a

lom,

terjed,

nem

népet, mert és biró

birói hata-

mennyiben a vétségek megállapitásáig illethet

senkit,

mint kizárólag a

nem akarjuk, hogy

egy legyen,

ezentúl a vádló

mert azt akarjuk, hogy az

eddigi igazságszolgáltatási Bábelnek fenyitö perekben

—

kivált

vége legyen, hogy a kor-

mánynak ne legyen módja egy megye 17

tiszti

258 karát hivatal vesztéssel fenyegetni, ha egy bevallott

nem

valtóhamisitót

fogságból

vizsgálati

már csak

szabadit; s akarjuk

azért

is,

hogy egyszer már 12 becsületes polgár, vagy paraszt

tarthasson Ítéletet

palétotban,

vatú

méltóságos vagy tekintetes, fölött.

újabb di-

a leg

keztyüben pávázó

gláce

és

vitézl

és

bnös

tegyünk kísérletet: mellyik esetben

lesz a hon polgár élete, vagyona, becsülete jobban biztosítva? Mellyik esetben lesz a bün szigorúbban és igazságosabban büntetve?

Akarjuk harmadszor az általános azért,

mert ezt

nem akarnunk.

Rokon

képviseletet. Óhajtjuk pedig

nem

sajátlag

lehet

szenv a népben csak úgy lehet törvényei iránt,

ha ezek saját anyagi és szellemi szükségeinek érzetébl érdeke

folytak,

megtartásukhoz

rokon szenv

olly törvények iránt,

hóditó szerepet játszó Casta

mellyek egy

mintegy

által

lenséges kézzel tukmáltatnak nyakára.

juk

tehát

népet

saját

Ellenben benne soha sem leend

köti.

szorosb

általános

képviseletet,

érdekek

kössék

hogy

hanem

törvények

megtartásához hogy az alkotmány sznjék

zsarnoka lenni a népnek,

el-

Akar-

meg

ezt az álla-

dalmi életnek egy magosb fokára áUitván, keblébe

forró

szerelmet öntsön a haza,

a törve-

259 Akarjuk tohogy a hazában létez idegen

nyék, a közOs szabadság iránt.

vábbá

azért,

elemek értelmisége, mellyektöl a B. P. H. fekete pánezélos lovagja annyira

fél,

nemzetnek és

a nemzet közös érdekeinek megnyeressék.

akarjuk

elvégre

azért,

mert sokat

mit általános képviselet nélkül soha, el

nem

akarunk, de soha

érhetünk, miután született törvényhozói

osztályunk

nem csak

hajdani erejébl,

törvényhozói bölcsességébiil

hanem

kifogyott.

Akarjuk negyedszer az úrbéri tartozások örökös megváltását országos

ervel és minden feudális hatalom megszüntetését még pedig amennyire lehel haladék nélkül, mert denique ha magunk nem

—

megyünk

tehát menettetni fogunk.

Es mint ezt akarjuk azért, és

jellemben

szilárd,

erteljes,

alkotni uiyos népet akarunk.

—

mert jogban, haza

szeret

— Akarunk pedig

alkotmányos népet, mert mindenek fölött magyar nemzetiséget akarjuk. Ez nem olly

illyen

csodálatos, mint a conservativeknek nemzetiség iránti

legújabb szerelme, de minden esetre

ter-

mészetes.

egybe már most mind a conmind az ellenzéki okoskodást. A conservativek azt mondják, tót, rácz, Foglaljuk

servativ,

260 német hazánkfiainak: mi nem akarjuk megadni nektek az értelmi kifejldés eszközeit, oláh,

nem akarjuk, hogy

nálatok elmék és tehetsé-

gek támadjanak, maradjatok buták, tudatlanok, mveletlenek, mi bezárjuk elttetek a szelle-

mek

csupán és egyedül csak azért,

országát,

mert nem vagytok magyar ajkúak." ,,Mi azt akarjuk,

hogy ezentúl

váltságoltt casta birói farkasgúsának

álljatok;

alatt

nem

fogtok

egy

ki-

fenyitéke

bírákat

kapni,

kikhez bizalmatok lehessen, kiktl szigorú pártatlan Ítéletet remélhettek;

tok,

becsilletetek

vagyono-

életetek,

nagy

ezentúl is,

zsarnokaitok önkényétl fiiggend;

kitsiny

és

csak a ke-

gyelem útja marad nyitva elttetek; minthogy pedig a trón lépcsin is ellenségeitek adják a tanácsot,

lám

ott se

reméljetek igen

nem adunk vált

polgáriságot, mert közöttetek,

városokban

királyi

értelmiség

nekiinkpedig ezen értelmiség

nem

jatok

bennünket gazdálkodni;

Írjuk

árjegyzéket,

Isten

arra

teremtett,

kell;

ki-

van,

hagy-

mi majd meg fizessetek;

íillérjeileket?

Ti-

csak

gondotok arra, mire költjük teket

mert

sokat:

nem vagytok mag var ajkúak." ,,Mi nem adunk nektek képviseletet,

hogy

livor-

nyáink árát megtérítsétek, és engedelmesked-

261 jelek,

bennünket pedig arra, hogy véres

tékkel szerzett

véri*

pénzeteket elkoltslik és nektek

tOnénveket szabjnnk,

mert lám

nem

vagy-

magyar ajkúak." ,,Mi nem engedjük meg, hogy úrbéri tartozásaitok országos ervel megváltassanak hogy a szolgaságnak házából kiköltözzetek hogy tok

nehéz

munkával

földeteket

és

verítékkel

valaha sajátul,

nem engedjük, hogy

birni

termékenyitett

remélhessétek,

a szabadság napja valaha

rátok viradjon, hogy a szabadság örök jelké-

pének

földnek,

végellen

égnek, egy darabka szabad

mellyet szeretettel hazátoknak nevez-

hessetek, szabadvéreknek, szabad

örülhessetek; mert hiszen

magzatoknak

nem vagytok ma-

gyar ajkúak!"

valljon

lenne

természetes eredménye ?

majd

illy

doctrinák

Az hogy a Tót, Rácz,

Oláh pap nem sokára egyházi szó székrl papolna hiveinek dolgokat, mik alkalmasint a nemzetiség erösbitéseúl szolgálnának.

kint szólnának, s teljes joggal szólnának ,,Ti

nem

Ök

ek-

igy:

magyarok akartok lenni? azokhoz akar-

tok szegülni,

önkény ostorát séget

akartok

kik

századok

óta

fejetek fölött?

felvenni

melly

forgatják

Olly

nemzeti-

magát csak

hódítás fegyverével tarthatja fenn, csak a rab-

262 szolgaság bilincseivel bástyázhatja körül? Melly tagadja

azért

mert

közeit,

meg tletek

egyenl

azért az

értelmiség

rettegnie

értelraiségtoktöi

esz-

kell?

jogot, és igazságot, mert

rovásán els helyen

áll

azon öntudat,

bün

miként

ö századok óta elnyomótok vala? azért a kép-

mert talán eszetekbe

és polgáriságot,

viseletet,

máskép

juthatna

törvényhozói jogotokkal,

élni

mint a miként ezt a birtokot,

eddig gyakorta; és azért

mert ez

állal

tndnétek a hazának?

szabad

fiúi

le-

valljon mit fogna erre

ama 9 vagy 10 millió felelni? Hiszen a felelet meg van már adva Lengyel országban, s meg van adva törvényeink tanúsága szerint már édes magyarhazánkban is.

—

Mi pedig nálunk tatás,

ezt

titeket az

mondjuk: értelem,

,,Imé mi

megkí-

az igazság szolgál-

a törvény alkotás, a föld birtok szabad-

ságával

;

megkínálunk

titeket

alkományos pol-

gárisággal, politicai nemzetiséggel, s mind azon

javakkal, mellyekkel ez a haza polgárait elárasztja;

mindezekért nem kívánunk egyebet,

mint hogy a hazát,

melly

titeket ezennel

nepélyesen édes gyermekeiül fogad, zetiséget, melly titeket politicai

ün-

a nem-

nagy korüság-

gal megajándékoz, szeressétek, és velünk egy-

etemben oltalmazzátok.

—

lássák, mellyi-

263 künk n>eri meg eiöbb ama 9 vagy 10 a

milliót

nemzetiségnek.

Imé kimutattam

különbséget az között;

zéki és conservativ politica

tattam,

miként

séges magyar

nemzetiségi ürügy csak egy

absolutismus,

kis diversio

ellen-

meg mu-

és

vele

szövet-

conservativismus czéljainák pa-

A reaetiü, a politicái bontás ezen nem az ellenzék egy vagy más esz hanem a magyar alkotmány, és az ország

lástolására.

rendszere,

méje,

consistentiája ellen

servativek

van

irányozva;

bérszolgáivá,

hogy arczra

— menthessék. —

esett feudális

néhány töredékeit még

«—

meg

|és

a con-

csak azért szegdtek ezen rendszer

De mi nem hisszük

jogaik

bár mi rövid idre

a rendszer sikerét,

mert

mi szövetségünkben vannak a polgárisodás eszméi, a kor s egy ki fejlettebb társaság szüka

Azért mi bizony egy cseppet sem félünk a conservativek gyáva ségei, és a jogatlanok milliói.

politicájától.

—

A nemzet pedig

Ítéljen

és válasszon.

l^íépképTliselet.

Els

fejezet.

Haladásunk

Ritkán merült és annyi nemes

fö akadályai.

történeteink folytában

olly

lelkesedés, mint mennyit

nem-

fel

zetünk életének utolsó

20 éves szakában

föl-

merülni láttunk.

Másutt egy nemesb társasági méit áthághatlan közfal zárta

állapot esz-

kiváltságos

osztályoktól; nálunk ezen eszmék a kiváltságos osztálynál találtak fogékony keblekre.

Másutt véres okfiíkkel

minden társasági

rend felforgatásával kellé a születési aristocra-

meggyzni arról, hogy kiváltságolt helynem fér meg egy mveltebb és nagyobb igény polgáriság eszméjével; nálunk maga az

tiát

zete

aristocratia,

legalább annak jobb része minden a század szelleme által

vagy

nyújtott kezet,

igényelt politikai és társadalmi javításokra.

sajátságos tünemény egyetlen az összes

történetben, s habár

nem

apák nyomokat véstek de minden esetre szép a nemzet életébe hogy a fiak niélyen tanúságot tesznek arról érzik a hézagot, mellyet seik közöltök és más polgárisodon nemzetek közt hagyának. S ennyi lelkesedés, ennyi nemes áldozatmert pWy javakról lemonkészség mellett bneit,

törleszti is az

mellyek igen mély

—

dani, mellyet a százados élvezés és a társaság

tényleges rendé sajátinkká szentelt,

megérdemli az

áldozat"

nevet,

bizonyára

miként va^

hogy nem birunk helybiil mozdulni hogy minden üdvö3 törekvéseink csak jámbor óhajtások maradnak? Pedig annyira halljuk már minden oldalaz mé^is,

ról,

tart,

miként eddigi állapotunk, ha

nem

még

csak alkotmányos létünket,

nemzeti fenállásunkat

sokáig

hanem

végromlással fenyegeti,

hogy elvégre nem csuda, ha bizonyos neme a pessimismusnak kezd a hon legjobb fiaiban is a haza jövendje iránt ébredezni. Sok kísérletet tettünk már ujabb és legújabb idben itésére;

okok

nemzeti

minden

élén szenvedtek

újjászületésünk kísérletünk hajótörést,

sajátságos állapotunk ered.

elökész-

ugyan azon mellyekböl

— akár

Tudom, mi kényes dolog kat,

akár a kormányt,

—

ügyet tekintve

nem mor a

akár az

ezen okokról nyiltán szólani;

mintha az embernek a

azért,

tekintetétol'*

magun-

alkotmányos

hatalom ko-

vagy a hazái közvélemény

mennyiben illyesmi

—

létez

boszi'ijától

lene tartania, hanem mert illy revelátiok ménye vajmi sokszor fölötte kétes. En azonban félre teszem bárnri

tosnak

láttassék

épen a

crisis

ered-

—

ezen

tekintetet;

pillanatában szükség

—

kel-

fon-

mert

a betegség

természetét s egész kiterjedését ismerrttínk.

Férfiakhoz eitl

nem

gyáván megadni sem el

minden

szerrel a

kilátás,

nemzet

los

akár a

illik, kivált

élete

haíá'l

veszély-

de férfiakhoz ma'gukat

hogy

E végre pedig tudni,

illik

visszaborzadni;

ha uení veszett

kissé hatályost)

még

gyógy-

megtaitható.

mellijzhetlenül

szükséges

hogy voltakép honnan fenyeget

halá-

veszély.

Szomorú dolog, de ú^y

van.

Bennünket

ég igazságos ostora ért utói; mi iiseink bneiért lakolunk illy ke-jeri'm, OrOk tanúbizonyságául annak, hogy él a Nemzetek felett

e^y halhatatlan Nemesis, utói éri az

apák

biineit

Pe nem tztem

kinek boszuló karja a

kés

[ivadék ban

is.

czélomúl seink biJu

;

270 lajstromát

elsorozni:

elég lesz az eredményt,

mint jelen szomorú helyzetünk

közvetlen

néhány szóvíil megemlitenem. Akármerre fordul vérrel szerzett

for-

rását,

hazájában a magyar

áztatott

—

vérrel

épen csak

s itt

a „hivatalos" nemzetet értem, csak azt, melly-

nek az alkotmány jogokat ád, séget

—

a nemes-

mindenütt csak titkos vagy bevallott

ellenszenvekkel találkozik.

múlt kor feudális alkotmányai közt az

egyetlen

magyar

még mai nap is mány nem csak hanem egész

az, melly a század

szégyenére

fenáll; és ezen feudális alkot-

az ország politikai szerkezetét,

társadalmi rendszerünket

végig

Minden hatalom, mellynek bizonyos

ellen-

áthatotta.

súlya nincs, természeténél fogva egész terhével

azokra

nehezi'il,

kiket a sors alája helvezelt.

Eddig Magyarországon minden hatalom a nemességben központosult. A nemesség alkotja országgylésen a töivényeket; a nemesség a nemesség megyei követeket; utasítja a ajánlja

meg

az adót,

mellyel azonban csak a

kivaltságtalan osztályok fizetnek,

—

és a ka-

tonaságot raellytöl azonban iszonyúan szabadkozik;

a nemesség magyarázza s hajtja végre

úgy a törvényeket mint a felsbb rendeleteket

271 a

nemesség kormányozza a megyéket; a

hatalom a nemesség kezében kOrében

hatosága

nemesség

—

van; fél

birói

földesúri is

bíró

hogy semmi se maradjon ki a rendrséget is a nemesség kezeh, minélfogva csakugyan csodálatra méltó rend is van a szabad magyar hazában. Illy minden mértéket haladó központositása a közhatalmaknak egy osztály kezében egyszersmind,

—

elvégre

oda vezetett, hova illy természetellenes viszonynak szükségkép vezetni kell, t. i. hogy a nemesség nem ismervén többé azon határt, mellynél a józan okosság megállapodást parancsol, a haza

semmiségbe sülyesztette. szomorú következései lettek.

ínillióit politikai

Ennek

többféle

királyi

városok

—

mellyek úgy

kez-

det óta vagy idegen elemet képeztek a hazában,

vagy legalább a nemességgel szemközt lehetleg elszigetelek len czélnak

feudális

magukat, századok óta egyet-

önkénye királyi

aristocratia

ellen biztosítani.

városoknak eredetileg egy igen

magasztos vágy adott óhajtása,

magukat az

tekintek:

a harczos

létet: t. i. els királyaink magyar népet keleti vad-

ságából rendezett állodalmi életbe vezetni szilaj

természetét

polgárisodás

befolyásával szelidltenif

át,

eszközeinek

272

—

pített

de a

—

fókép idegen elemekkel betele-

királyi városok

polgárisodás

mi'iveit

nem csak

hozák magukkal

a béke és e

hazába,

hanem hozának idegen szellemet is, mellyel a magyar soha sem tudott egészen megbarátkozni.

városok elszigetelt állásuknál fogva fó-

leg királyi pártfogásra valának utasítva,

ként természetesen mellyre

viszont

olly

ert

királyok

ek-

kellé képezniök,

nemességgel

szemközt különösen támaszkodhatának.

Ebbl

kölcsönös féltékenykedések eredtek,

mellyek vörös fonalként fonódnak végig

masak

törté-

mellyek nem igen valának alkal-

arra,

hogy az idegen elem lakosság-

neteinken,

nak a nemzetteli összeolvadását elsegítsék. A szabadságban gyakran mértéken túl csapongó Magyarország nem örömest látott egy

iij

hatalmat keletkezni hazájában,

melly

a királyi hatalommal szövetkezve a szabadságra

nézve könnyen veszélyes lehete.

A vel

városok ellenben nem nagy rokonszenvmellynek olly nemzet iránt,

viseltetének

szabadságróli

fogalma olly kevéssé illeszked-

hetek a polgári rend léiéhez.

E kölcsönös helyzetbe

hozá

féltékenység a

városokat

olly

ellentételes

nemességgel

S73

dolíon

át

—

azonitá

—

mig a nemesség százamagát a hazával és alkotmánynyal

szemközt, miszerint

az alatt a városok ví^gkép

elszok-

tak érdekeiket a nemességével közöseknek tartani, s folyton sóvár

szemekkel pillantottak

magas pártfogókhoz, kik

tcilyes

fel

készséggel

várakozásnak megfelelni.

siettek is a

Igaz ugyan, hogy ez által a városok poli-

súlyának végkép

tikai

nevelte

a kölcsönös

Törvényeinkbl tudjuk,

csak tágította elkeseredést.

miként a nemes-

ség a városok elszaporodását minden

módon

telhet

gátolni törekedett.

Tudjuk cratia

lennie a hatalom ön-

kényétl; de ezen körülmény a hézagot

enyésznie,

kelle

függvé

polgári rendnek

azt

elvégre

vazatuktói

is,

hogy a rövidlátású

a városokat

aristo-

országgylési sza-

megfosztotta.

—

kivált a jövendt tekintve S ez által alkotmány nem"csak az fosztatott meg egyik legersb támaszától, hanem a polgári rend ér-

deke

egyenes ellentélbe hozatott az alkot-

mánynyal

mód

nyújtatott

hatalomnak

—

ha ez az alkotmányt és nemzetiséget kormányzati

rendszerére

— phalanxait

nézve alkalmatlannak

tartaná

a haza saját keblében állítani

az alkotmánv ellen;

ft)l

274 Mennyire

körülmények

kellett illy visszás

közt a városokban

a közszellemnek

morúan

bizonyitja napjainkban

miszerint

azon reformok,

sem

óhajtott,

ert

lentiáján

ama körülmény,

hogy

itt

ott a

létesí-

városokban

a hajnal szürkülni; de a

még mindég

részben

köri'il

birtak a polgári lend indo-

venni.

Igaz ugyan,

kezd már

eltör-

miket a nemzet a

városok képviselete és rendezése teni

mert szo-

szükségtelen magyarázgatni,

pülni,

legnagyobb

sötét éjfél uralkodik.

így állunk a királyi városokkal. S valljon mikép állunk a föM népével?

Ugyan

urak,

mellyntk urai,

ismeritek -e

ezt

népet,

atyái" vagytok, mellyet min-

dentl megfosztottátok, minek az ember eltt van:

becse

mellyben

úrbéri

foltozásaitokkal

csak homályos vágyakat ébresztettetek, de

nem

rokonszenvet alkotmány tok iránt? Ismeritek e ezt a népet, mellyet szazado-

kon

állal

olly égbekiáltólag legázoltatok?

Sokan

szeretik

desúri viszony az

mondogatni, patriarcháHs

hogy a

föl-

élet jelieméi

viseli.

de valljon hányan szoktak megfordulni jobbágyaik viskóiban, hogy ama dicsitelt patriarchiális élet

jellemét lettekkel

férjezzék

ki?

275

Hány

jelen

meg

vigasztaló angyalk(^nt beteg

jobbágya vagy jobbágynöje ágya felen? Hány siet emberszeret segélyt nyújtani

nyomor

szenvedésekkel

és inség idején

küzd

helotáinak?

Hánynak ,és erkölcsi

jut ideje a nép gondolkodásával,

szükségeivel,

vágyaival,

érzelmeivel,

Ez volna azon a népet talán

—

patriarchális viszony, mellyel

engesztelni

ama

melly

mindeníitt

eltnt

,ibld szinéröl,

—

ki lehetett

rabszolgai

állapottal,

de csak talán

volna

fenn,

szellemi

képességeivel megismerkedni?

már

raelly csak

polgárisodott

hazánkban

áll

még

útmutató gyanánt, mellyen az utas me-

golvashassa, hogy

midn

Magyarország hatá-

rain átlép az ázsiai barbárság küszöbére lépett.

Hogy poHtikai

illy

népet a nemzet

nem

tekinthet

erej támaszának, szükségtelen ma-

gyarázgatni. Illy

népre

nézve

a haza,

alkotmány

üres hang vagy legflebb gylölet a nemzetiség, melly nek rá

kon)'sága nincsen Illy

—

tárgya,

nézve semmi jóté-

eltte közönyös.

népnek rokonszenvei nincsenek, vagy

ha vannak, általuk bizonyára nem kényuraihoz vonatik, hanem azokhoz kik zsarlói ellen némileg ótalmazzák* j

18 «

276

A nemesség elemek közé val,

tehát iliy roppant

állitva,

elszigelten áll

politikai törekvésével, s

tos ösztönökkel,

nokává

ellenséges

alkotmányá-

mindazon magasz-

mell vek öt a szabadság baj-

szentelik.

Simea társasági meghasonlás elsö leglényegesb forrása tehetetlenségünknek s legsúlyosb akadálya haladásunknak. Második akadály: a nemzetiségünket körülzajgó antipathiák. Es

kell e

itt

valamit bizonyitani?

—

Nem

szólnak-e érthetöleg az utolsó évek eseményei?

nem ollynehogy ezen antipathiákat kellleg ellen-

Pedig politikai institutióink miiek,

súlyozhassák;

mindeddig

nemzetiségünkkel

semmi édesgetöszert

nem

birtunk

öszekötni;

nemzetiségünk mellet csak alkotmányos jogunk s

egy évezredes

politikai lét szól; de szükség-

magyaráznom, hogy a jognak kevés ereje van, ha a körülmények hatalmától és a nagy tömegek rokonszenvétl nem támogattalik. Harmadik forrása gyöngeségünknek s Ausztria poliakadálya haladásunknak:

telen

tikája. Itt

nek

a legkényesb húrt pendítem

illetése

sokakban

szokott okozni.

fájdalmas

meg, mellyidegrángást

277 Szólok

szólanom

azon

k«^ll

polilikáról,

melly számos polgártársaink szintén vagy csak vallott véleményében olly tért nyert, hogy napjainkban már a hazafiság jellemét is

önzöleg

kétessé tévé.

Elsorozni

min

eszközökkel jutott az au-

ház Magyarország trónjára? miként víva-

striai

miként

elfogadása?

nctio

jog és pragmatica

királyi öi ökosödési

tott ki a

arany bulla

szakasza?

-31

törültetett

—

az állandó katonaság? stb.

hogy

—

nem

tartozhatik

elég lesz megje-

ezen értekezés tárgyai közé; gyezni

miként hozatott be

ha seink nem ollyanok

tek volna mint a

mink

voltak

seink

lettek

volna

—

let-

mind ezen ha események nem sikerültek volna; vagy

ollyanok

—

voltak mellett

mind

—

mink nem

csak olly alkotmányos

sikerülhetének,

a haza jogainak

ers

Mindezekrl

gálandának.

medd

czéitalan s

mellyek

Engem

biztosítékok

mind

trón

védbástyáúl

szol*

most

mái*

szólni

kifakadásokra vezetne.

bizonyára

nem

vádolhat senki túl-

ságos rokonszenvvel ama politikai tanok iránt, mellyeket

szintén

Magyarország

Ausztria

három század

bevallom,

rendszerének

irányában

óta követett; de ha egy részrl

hogy

barátjJ^

nem

Aus/.tiia

vagyok,

országlási

—

niá«

278

meg

részrl rásokat

—

merítette,

erejét teni,

mellözhetlennek tartom

ama

for-

mellyekböl e rendszer

kimutatni,

azon okokat megemli-

mellyeknél fogva e rendszer annyira élre

lön állitva.

Történetlapjaink

seink

mellyet

ama

mutatják nyomait

törvényeink véres

egyaránt

gazdálkodásnak

— kiknek hamvai azonban nyu— hazánkban véghez

godjanak békével

vittek.

S valljon gonoszabb joggal élt e Austria, midn Magyarország után terjeszté ki sóvár kezeit,,

mint seink,

tela által

hazánk

midn

a perpetua

millióit rabszíjra

subdi-

fzték? vagy

mikor a dölyfös Zápolya János és féktelen párthiveinek féktelen becsvágya egy ephemer királyság béréül a törököt

Mohácsnál

elvérzett

—

kinek kezein

még

hseink vére párolgott

—

hozá nyakunkra?

Nem

volt

Magyarország

alig

egy

diadalmas Hollós Mátyás

berkorral a

era-

után a

legborzasztóbb pártvillongások martaléka?

Nem fürödlek

egymást dúlták, nem egymás vérében e

Árpád

dáháinak unokái,

gleg megfeledkezvén ama seik egykor nek meg?

saját

hitsze-

szövetségrl, mellyet

vérök poharával pecsételé-

279

S nem kétszázadig dulakodának kebelében saját htlen

e a

hon

fiai?

Igényelhettek e tiszteletet a jognak, melly

csak erszaknak szolgált zászlóul,

—

a tör-

vénynek, mellyet minden feudális kényúr sza-

badon

felforgatott?

—

merem állítani miként ha seink nyomorú önzése Magyai'ország erejét szét nem [^darabolja, ha akár a keleti akár a nyugoti hódi^^^tásoknok compact nemzeti ert birunk elibe állitani, ha alkotmányunk más érdeket ismert

Bátran

volna mint a dölyfös oligarchiái igények legy-

úgy sem Erdély nem szakadt volna el tlünk, sem idegen gyámság alá nem jutottunk ezését:

volna,

s a magyar király alkotmányos trónja Budán sugárzanék, körülb styázva egy

alkotmányos nemzet szerelmével vény érczpajzsáva!

tiszteletet

fedve a tör-

adva minden jog-

nak s tiszteletet parancsolva minden hazapolgárnak nemzetfeletti hasonértékii joga iránt.

de találkozott e Ausztria compact nem-

ervel csak egyszer

is Magyarországon? honnak tulajdon íiai voltak e azok, kiknek segélyével a nemzetet megignzta? Ausztria Magyarországon azon ,,divide et impera" féle korm'myzali elvet követte; úgy

zeti

Nem

lehetséges

e ezen

elvnek alkalmazása

ott.

280 egy

hol

nemzet egyesült

szilárd

kitüréssel

kívánja fen tartani szabadságát.

Kormányozhatta -e volna Ausztria valaha Magyarországot másként mint alkotmányosan, ha

saját

nem

ból

gyöngeségünkböl

Tisztelhetelt-e

nem

és meghasonlásaink-

meritette volna erejét?

tisztelt

kormány jogokat, mellyeket

senki,

tarthatott -e fen jogokat,

mellyeket a pártok rongyokra téptek,

mindenki

eket

maga hasznára

melly-

igyekezett

magyarázni? Es

tisztán

emberi szempontból tekintve a

magyar törvényes értelemben alkotmányosan kormányozni nem annyit tett-e, mint dolgot,

e^y felfuvalkodott oligarchiát legyezni, az

ari-

stocratia feudális önkénye|elöttarczra borulni; az

alkotmányból kiszorított millióknak pedig

dictál-

törvényt a kötelességet, az életet és halált?

ni a

Ausztria országlási elveit poUtikai morál,

nem

nem akarom

a népek igazság érzeté-

nek mérlegén mérni; én csak annyit mondok, hogy politikájának tévedéseit polyglottj birodal-

mának

álláspontja és azon viszonyok, mellyek-

ben Magyarországot is,

találta,

ha nem igazolják,

de teljesen megfejtik. ,,

ni"

Magyarországot minden áron

—

volt

Ausztria

bír-

kiindulási pontja;

S8t

minthogy

magyar

aristocratia

független, de

minden lépten kétségbe voná, a haza csekély számú alkotmányfiai pedig sehol a hazában támaszt nem találhatának Ausztria magát ezen pártos pártos

szelleme ezen

szellemet,

birtokot

—

oligarcháink

sasági rendszeríínknek

önz

becsvágyát

alkotmányunk

által

tár-

oko-

zott hézagait használá fegyverül ellenünk.

Igy lOn a kormány a polgári rendnek, bbágyságnak s mindazon felekezeteknek, mellyek barmi oknál fogva nem viseltettek ro-

—

11°

konszenvvel az

uralkodó casta iránt

—

párt-

fogójává.

Ekkép

alkotmányunk nyomatékát, mérlegébl. Ha Ausztria ezentúl még jónak látta alkotmányunkat fentartani, ezt részint csak azért tévé, mert nem teheté magát minden körülveszté

Imert egy egész nép súlya esett ki

mények urává;

— részint meg

azért,

alkotmány mellett legkönnyebb ország önálló nemzeti

volt

mert ezen

Magyar-

kifejlését gátolni;

leg-

könnyebb volt, az alkotmányból kizárt vagy abba csak árnyéklag foglalt osztályokban tartalék seregei nyerni a nemesség ellen azon esetre, ha ez alkotmányos mozgalmaiban s önállósága iránti féltékeny

szerelmében túlcsapongana azon

mértéken, mellyel Ausztria alkotmányos életünknek szabni jónak talál.

Más

mány

szóval: az alkotmány erejét az alkot-

gyOngeségével

lehete

legsikeresebben

ellensúlyozni.

S ekként ha igaz kat fentartottuk;

—

is,

hogy alkotmányun-

de más részrl az

igaz,

hogy ugyan azon okok, mellyek alkotmányunk fentartására hatottak, állottak egyszersmind út-

jában az alkotmány korszer kifejthetésének Ausztria örökös tartományait

is.

hbéri joggal

^Magyarországot pedig országos szerzö-

birta;

déseknélés a nemzet szabad választásánál fogva: legalább ez volt a czim, mellyel Ausztria Ma-

gyarország trónjára az

jutott.

Egy alkotmányos kormány eszméje abban fleg a hbéres nemesség erejéidben

—

nek megtörése és ez ujabb katonairendszer behozatala után

—

még

fölötte

szokatlan dolog

volt.

Ausztria

hbéres

birtokaiban

a fejedelmi

hatalmat semmi alkotmányos forma

nem

kor^

látozá.

egy

Magyországon ellenben Ausztria nem csak keskeny alapon ugyan, de az akkori

—

idökhez mérve teljesen

alkotmányt

talált,

kifejlelt

hanem egy

— országrendi — egész Euró-

283

—

pában páratlan s

is,

meüy

mellyben mint minden politikai hatalom gyd-

pontjában

—

kivált

rendek oldalán esetben

mikor még a fegyver nem

gyanánt lógott a tens karok és

puszta pipere

megyei rendszert

képezé az egész alkotmánynak,

saját lényegét

—

alkotmány

menedéket

találhata,

magyar törvényhozási rend

még azon

Ausztria

felforgatását

ki-

meg.

sértette volna

Ausztriának tehát birodalmaiban két korkellett követnie: e^y egy határtalan monar-

mányzati elvet és irányt

alkotmányos

és

chiáit.

Ausztria eltt e szerint csak két

út állott

nyitva.

Els

lett

azon irányt követni,

volna:

magyar alkotmány és egy ezzel függ magyar birodalom eszméje jelölt ki

mellyet a

össze-

eltte.

Ez esetben azonban Ausztria korni íny rendaz örökös hbéres tartományokban is

szere

lényeges módosulást szenvedett volna.

Magyarország, melly

—

kivált a

birt részek viszafoglalása után

delmére

mind

természeti

—

törökök

mind

által

terje-

segélyforrssaira,

mint politikai consistentiájára, mind népségei-

nek

slyú

barczias volt

jellemére ausztriai

nézve

legnagyobb

birodalara

status-

284 kapcsolatában,

saját

életét

Örökös tartományokba

kétségen

kivtí*!

átszivárogtatta volna.

Ekkor Magyarország érdekei

valósziniileg

tulnyomóságot nyernek, a birodalom állodalmi rendszerének Magyarország leende sálypontjává,

Ausztria statusférfiainak

kotmány szelleme Szóval:

esetben

birodalom leende,

mány

magyar

dictálja vala politikájokat.

s illy

birodatom ntagyar

helyzetnek az áiköt-

alapjainak szélesbitése tennészeles

ménye lett volna. Ugy de irányában feküdt

fejle-

e Aitstriának e

politika?

E kérdést legjobban

fejti

meg egy

faló te-

kintet az akkori idók szellemére és a habsbiirgi

ház hatalom fejhidésének történetére.

Mindenki az

idben

fejdelmi

mennyire

voltak

engedelmesség tanai

halalom forrásának

hirdettetek;

nem csak

tudja,

a passiv

abban kifejtve.

isteni

jog

ezen doctrinák szelleme lengett

a politikai

társasági morál,

söl

rópai irodalom fölött

rend, hanem a vaüts, majd nem az egész euis.

Alkotmány, szabad-

ság blasphemia volt, mellyel nem lehete elég szigorún megtorlani.

fölött

ausztria

sajátságos helyzetben

2^ A babsburgi ház uem minden vádoUaU^, hogy

római

alap nélkül

császárságot

családjában kívánja megOrokiteni,

saját

már maga

körülmjéuy elegend akadályul s/ok^ált az eUen, hogy Ausztria politikájának súlypontját Magyarország képezze. e

Ausztria továbbá kormányzati elveket Öröklött,

mellyek mintegy termésetesen folytak po-

természetébl,

birtokainak

lyglott

leröben

ellenkezének

mellyek

egy alkotmányos

még

lány eszméjével; ide járult

is,

kor-

hogy

lazánkban csak az oligarchiái becsvágy és oníés tévedéseire,

csak nemzeti meghasonlásainkra

imaszkodhal^tt.

E rszág

vontató

fölött

nem

egy ers, alkotmányos Magyar-

függött volna a nyugoti birodalom

kötelén,

hanem

mi Francziaország és

volt

leende

keleten, a

nyugoton: az érdekek

hatalmak egyensulyozója

melly

közvetitö

súlyával kelet és nyugot közt diclálta volna a

békét és háborút.

Hlyen magyar és német császári birodalom

eszméje

nem

fért

Ausztria teh

meg egy süveg t

alatt.

másik utat választá.

Polyglott birtokainak

nagyobb része

által

német birodalom rendszeréhez vonatván, s emennek mérlegén az ö súlyának levén lega

nagyobb nyomatéka, nem ismert magasb

czélt

mint magát a császárságban megerösiteni. Ausztria Magyarországot csak hóditmánynak tekinté, melly iránt a körülmények és a nemzet sajátságos jelleme kíméletet parancsolának ugyan, mert az akkoriban még félelmes félhold ellen

lomhoz

csatolni,

mellyel azon-

szolgála;

védfalul

ban mint kiegészitö

részt,

az ausztriai biroda-

már kora

volt

czélja

minden

állott a

magyar

iránt;

útjában

ausztriai törekvésnek.

E czélnak azonban útjában nemzet ös ellenszenve

német

a nemesség függetlenségi szelleme, niellyet

alakjában

feudális

nagy mértékben

az alkotmány; útjában lyel

birt

még ama

súly

még

táplált

is,

mel-

Magvarország geographiai hel^vzetére nézve kelet és nyugot birodalmai közt. Ezen súly azonban olly arányban lön

kisebb,

minidben az ozmán birodalom

félel-

messége csökkent.

Szomorú dolog, de igaz! Ha törvénykönyveinket a történetekkel egybevetjük,

könnyen észrevehetni, miként alkotáltal is akkor tartatott leg-

mányunk

Ausztria

nagyobb

becsben

oszabbul

vérengzelt

több

diadalt

vivának

mikor a török hazánkban; ki

apáink

leggons

minél

ellenség

287 fólOtt,

annál több csapások érték felülrl alkot-

mányunkat

és nemzetünket.

Ausztria politikája, fonák volt,

melly

politikának,

nem

kor,

minden

helyzetek,

nemzetek szellemét rugalmát követi, szükség-

kép fonáknak

Am midn lön,

kell

lennie.

de ezen politika századok fejleménye, e

—

már

politikának

midn

határozott iránya

a birodalom heterogén elemeit

mindinkább egészszé olvasztani

—

a dynastiának,

lett

Európa

érdeke

meggyze-

hogy a római császárság

arrl,

tek

st ugy

midn

mellett,

szólva, saját keblében, e'^y uj biroda-

^lom keletkezett, melly igényeinek a kell súlyt kivini akarta is

tudta

is,

melly épen olly

mes

vetélytársa lehete a

méltóság megtagadtatik tle, mint a

fényt vala képes

adni a

félel-

német császárságnak, császári

melly minden más birodalmi

min

koronának, puszta árny-

ékká hanyatlik vala: ekkor Ausztriát már fátuma, a kénytelenség elodázhatlan parancsa ragadta

tovább

meg

kezdeti

ösvényen,

magyar érdeknek, \agy

Ausztria statusférfiai Magyarországot és

alkotmányt

legflebb

igen

alárendelt

a birodalmi

rendszer kifejtését aka-

dályozónak kezdek tekinteni. Ausztria

jól

tudta,

hogy

Németország

2dB decentrált állapotja mellett

szorosb

központosítása

legsikeresebben,

erinek lehet érheti

által

leg-

czélját

ezen kiindulási pontból ere-

déit a pragmatica Sanctio; az örökös tartomá-

nyok

viselek

ugyan

viselek

res tartományi neveiket,

ugyan még hbé-

de az ausztriai biro-

dalom kinöte már magát belölök, rendek befolyásának

teljes

a tartományi

megtörése után annál

szigorúbban fejtheté ki a kormány öszpontositó erejét; Bécs, melly eddig csak az uralkodó ház lakvárosa

volt,

egy nagy birodalom fvá-

rosa lön, mellyben a csodálatosan szerkesztett

állománygép lánczai összefutottak; közös kormányzati,

igazság

szolgáltatási,

lett

financiális

rend, közös a kereskedelmi müipari

általá-

ban minden nemzetgazdasági érdek; ez volt a polyglott birodalom fenállhatásának veszélyes bár, de egyetlennek tartott föltétele.

Mind maradt az Itt

e mellett

austriai

a nivellatio

azonban Magyarország

birodalom

nem

achillesi

sikerülhetett

sarka. olly

tö-

kélletesen mint az austriai tartományokban.

Az alkotmány annyira a

nemzet jellemébe,

volt

olvadva

közigazgatás

minden

bele

ágaiba, és a nyilvános élet minden nyilvánulásaiba,

miszerint

kalmazott

az örökös tartományokra al-

kormányzati

rendszert

meztelenül

289

Magyarországra isilleszteni annyi

lett

volna, mint

a büszke népet legérzékenyebb oldalán támadni

meg, a forradalom szikráját megint a még annyira gyúlékony anyagba vetni, s a sikert melly után Ausztria már habsburgi Rudolf óta egyszerre s végkép koczkáztatni. törekedett röviden szólva ekkép áll: A dolog Ausztriának egy részrl állodalmi gépezetében

—

mindenek iliy

épen

felett

egységre vala szüksége, mellyet

elemekbl

heterogén csak

—

kelt

legszigorúbb

alkahiiazásával vélt elérhetni;

rendszernek

még

birodalomban

monarchiái

— más

útjában

állott

elvek

részrl

Magyar-

ország, népe jellemével, alkotmányával,

törté-

netével.

így két egymással ellenkez irány közé Ausztria olly eszközhöz nyúlt, melly

—

állitva,

habár egy magasb

nem

felelt is

meg

politikai

— Ausztria

morál igényeinek statusférfiai által

legczélszerübbnek tartalék arra, hogy Magyar

ország alkotmányos

léte

szes birodalom

consistentiájának akadálya ne legyen.

Ausztria

kebékült a

magyar

alkot-

mánynyal, de gondoskodott egyszersmind arról is, hogy ezen alkotmány lehetleg elveszítse súlyát.

Erre legalkalmasb módot nyújtott az alkot-

290

mány

feudális természete, a

becsvágya,

nagyok

megyék egymás

oligarchiái

közli kapcsola-

tinak gyöngesége, az osztályzati érdekek meg-

hasonlása stb.

Szóval

alkotmányunk

fenmaradt

ugyan,

de úgy hogy a nemzet annál kevesbbé érezhesse jótékony hatását; s mig a kormány egy-

fell a felsbb aristocratiát az udvari

élet mézes magához, és az ,,()si dicsségnek" gazdagon szórta az ingyentOmjént, más fell nagy óvatossággal ügyelt arra, hogy az alkotmányba serami népszer elem ne ve-

madzagával

fiizte

gyüljön.

Elmondhatni,

hogy

magyar

soha nagyobb szolgálatot nem

tett

kormánynak, mint mikor minden osztályokra

hézagokat

mért csapás

által

arislocraliá

az ausztriai

nem nemes osztályzati

tágilotta.

így emésztette saját erejét,

fenhangoztatott

fel

lassanként az alkotmány

ekkép hanyatlott az egykor

olly

magyar szabadság egy beteges

tengéletté.

Hihet azonban, hogy Magyarország

ter-

mészetes erinek kifejtése az ország alkotmá:

nyos kifejldését rúgtatta,

nem

kis

egy hatalmas

ekként a nemzet

lépéssel

politikai

mértékben nevelte volna.

Ezt

elbb súlyát

Ausz-

291 tria

jól

tudta,

kereskedelmi

politikájának

ólomsülyával lebilincselte Magyarország müiparát,

erit,

összes

és

anyagi

term

érdekeit,

mellyek azóta alkotmányos életünkkel párhu-

zamosan tengdnek. Magyarország nemzeti erejét ketts irányban, t. i. saját alkotmányának hiányaival és anyagi erinek zsibbasztásával, kimenteni: ez volt tehát Ausztria kormányzati maximája hazánkra nézve. Ausztria elérendi;

azt

hogy ekként czélját hogy illy kormányzati

hivé,

azt

maxima követése mellett Magyarország, alkotmánya mellett is, megsznik aggodalom tárgya lenni, megsznik akadálya lenni azon gépszer egységnek,

melly

szerben a szellemi igy

remélhetni

múlni;

ausztriai

kormányrend-

egységet pótolá.

gondola,

saját idegzetének

erszakos

Ausztria

hogy az alkotmány

ertlensége miatt elbb utóbb

megrázkódtatás

nélkül

fog

ekkor mi leende természetesb, mint

hogy Magyarország

olvaszlassék?

nem azon Magyarország,

—

végkép a birodalomba

melly országos kötéseknél fogva választá trónjára az ausztriai

dynastiát,

—

nem

az alkot-

mányos Magyarország ,,propriam habens consistentiam'' hanem azon tartománya az ausztriai

29i birodalomnak, melly csak a többiektöli megkülönböztetés végett neveztetik Magyarországnak.

—

S ime ez

egyéni

véleményem

szerint

Ausztria magyarországi politikájának fejleménye.

a kérdés:

itt

ersbült

e a biroda-

—

Magyarország közti kapcsolat? nem volt e természetes, bogy a nemzet illy kormány irányában soha sem bontakozhatott ki kétsé-

lom

és

geibl? hogy gyanúja osztályokra is,

kiterjedt

azon hazai nép-

mellyeket Magyarország bal-

kormány szövetségeseivé tön? hogy

végzete a

annál nagyobb hévvel ragaszkodék aristocratiai

alkotmányához, annál távolabb ügyekezék tani élet

tar-

politikai

tzhelyeitl, annál szkebbre szoritani jo-

gaik körét? volt,

osztályokat

kiváltságtalan

nem

csodálatos

—

Ez kétségkívül nagy tévedés

feküdt e ezen tévedés

a dolgok

bonyodalmában?

szerencsétlen

állapot

volt

ausztriai

politika sajnálatos következménye.

Ausztria tehát egyenesen soha

meg

sem támadta

az alkotmányt, mert ezen alkotmány csak

egy casta kezében

volt,

mellynek

önzbb

része

különféle érdekeknél fogva Ausztriához vonatott,

mellynek elsszülöttei

hatalmasbjai

egy

ra-

gyogó fejdelemn diadalszekerén elnemzetiellenltek, mellynek a haza kiváltságtalan milliói

293

sem

közt sehol

volt

támaszpontja,

tehát az

fegyver,

hanem legfolebb

tudatlanok

mellynek

alkotmány nem vala félelmes

kezébí^ii

kard,

gyermekek

ij esz résére.

Ausztria

nem támadá meg egyenesen

alkotmányt, mert ezen alkotmány mellett kön-

könny a milliók könny az osztály-

vala az urbért behozni,

rokonszenvét megnyerni,

meghasonlást majd majd orvosol-

zatok közti

hatlanná tenni.

S elvégre Ausztria nem támadá meg egyeilly alkotmány nem

nesen az alkotmányt, mert

birhatá a polgárisult népek, a fölvilágosult eu-

rópai közvélemény rokonszenvét, ki

lehete mérni,

idt

mellyben ezen alkotmánynak

önterhe alatt összekellend roskadnia.

De ugyan azon okok, mellyek arra hatothogy Ausztria az alkotmányt egyenesen meg ne támadja, hatottak arra is, hogy Ausztria ezen alkotmány korszer kifejtését gátolja; tak,

mert

hiszen

ausztriai

pontja szerint épen a lett

volna

politika

kiindulási

magyar alkotmány

ereje

birodalmi kormányrendszer leg-

nagyobb gyöngesége, mert hiszen Ausztria épen alkotmányunk gyöngeségéböl merített legnagyobb ert országlási maximáinak alkalmazása köri; mert egy népies alkotmány mellett

294 Ausztria állott

nem egy

castával,

volna szemközt,

országot vagy végkép

hanem

a nemzettel

melly esetben Magyar-

meg

kellé hódítani,

vagy

elállott volna a kénytelenség Magyarországnak

alkotmányos kormányt adni, melly esetben a birodalmi

kormány

kiejtette

volna

kezébl

Magyarország végzeteinek fonalát. S ime ez Ausztria három százados kájának

hogy

mellyböl

veleje,

e politika

mind a

politi-

mellett

is,

egy roppant tévedésen alapszik,

a harmadik súlyos akadály gördül nemzetünk haladásának elébe a reformok mezején.

Negyedik akadálya haladásunknak és ertlenségünknek: a közvélemény gyöngesége, \ágy jobban: minden tiszta, határozott kinyomású közvélemény telforrása

jes hiánya.

A közvélemény napjainkban els rangú hatalommá emelkedett. A közvélemény mindenható birószéke eltt trónokat, kormányokat s törvényhozásokat látunk meghajolni; erején megtompul a zsoldos had fegyvere; hangos szózata mellett elnémul a pártok ujongatása, s csak azon hatalom hetlen, mellyet a

gyz-

közvélemény hordoz ajkain.

A közvélemény

teszi

a társaság

morálját,

295 s jaj

vallását,

póba

száll,

annak,

s erejét

közvélemény

kimutatja az irányt,

ki e

maga

hatalommal soromellen idézi fel.

törvényt

ront

és

alkot;

mellyet a társasági f()ha-

talomnak követnie kell; megegyengeti

útját a

torvényhozásnak, hallgatást parancsol a magán srdeknek és saját pecsétjét

üti

az eseményekre.

közvélemény arczulata az idnek, hév-

méröje a népek érzelmeinek,

Éormányzóknak

fátuma ugy a

mint a kormányzottaknak.

Magyarországon

illy

A közvélemény

közvélemény nincsen.

népek

meggyzdése,

mellynek gyökerei mélyen hajtanak a népek lelkében.

Altalános az

mint a lég mellyben a

ter-

aszét él és leheli.

meggyzdés

Ezen

a törvények, szokások

és az egész társasági rend j6 vagy rósz voltáról,

fen

tarlja

vagy

oszlatja

társaság

fel

tényleges rendét.

téket

Ezen

meggyzdés

törvényhozásnak,

szolgáltat s

sinorniér-

teljesen

azon országos hatalom, mellyll a

ertlen

közmeggy-

zödés elpártolt.

Magyarországon dés nincsen.

illy

általános

meggyz-

296 Kell

ladni?

annak

több

nem birunk

—

De miként

politikai

ha-

nálunk

volna társasági

és

miért

elre

mezején

fejldhetett

közvélemény olly

nyok

kimutatására?

reformok

viszo-

mellett, raellyeket folebb fejtegetek?

Hazánk népessége van szakadva,

olly sokféle osztályokra

az egyes osztályokat ismét

an-

nyi különbsége a vallásnak, nemzetiségnek, polgári [foglalkozásnak

és

gel

nem

miszerint teljesség-

hogy ama

csodálhatni,

sasági öntudat,

fokozatnak

miveltségi

osztja kisebb töredékekre,

politikai és tár-

melly a nemzeti

lét

legáltalá-

nosabb jellemét képezi, nálunk teljesen hiányzik. Magyarországon az alkotmány és kiváltságtalan

néposztályok

nincsen,

melly

semmi kapcsolat amannak érdekéhez

közt

emezeket

vonná; az alkotmány a milliók hernek

tartatik,

nyög;

honpolgár a

kiváltságtalan

állanak,

melly

azon osztályok

értelmileg

alkotmányon kivül az mellyel

alatt

viszony, az

mert

csak

te-

raellyben

alkotmányhoz

kiskorúságban

tartja az

álló osztályzatokat; bilincs

nagy tömeg csak azért

relemmel, mert homályos vágyai czélt,

által

a kiváltságtalan

értelmi

nem

visel

tü-

találnak

elhagyatottságában

nem

ismeri nyomorult állapotját egész kiterjedésében,

•297

mert tutialmától sohasem

körén

fóliil;

nincs

semmi

—

fölidézné

közt

lát-

ismét

semmi közi>s tOmegek eszméHíe-

kapcsolat,

kOziJs

eszme vagy érdek, melly (lését

szk

viseltetik

osztályzatok

egy közös czéira ^központo-

sitaná.

Akármerre fordítjuk t,

e regiokban szemeifi-

mindenütt csak tespedés, eszmeszegénység,

—

crettinismns!

Honnan teremjen aztán

itt

Íözvélemény ? Egyben azonban minden kiváltságtalan oszabban t. i. hogy mindyájan egyenl elkeseredéssel gyölölik az aristocratiát; de ezen gylölet sem tnik föl politikai eszme gyanánt, hanem azon ösztönbl ered, meilyet a százados nyomatás keser tudalma kifejtett. ilyok egyet értenek:

fölötte

Itt

kozni potját tatni;

világ ki

könny

—

nem élünk -e magunk e csodálatos közepette? nem vagyunk -« mindnyájan, de

kárörömmel

látó taniii

hazánk kiket

volna részletekbe bocsát-

minden egyes osztályzat értelmi állakivált a hazai ügyek köri kimu-

czélokra

ama

felett

fájdalommal,

szemmel

sötétségnek, melly e tekintetben

uralkodik?

hazafiúság törekedni

nem

nemesb tanitott,

kell-e azoknak,

ösztöne

magasb

e^y

diszesb

kik

298 társasági és emberi hivatás tuldalmától hajtatva,

jobb ki

állapot, szebb

nemes

jövend

elökészitését

—

föladatául

életök

meszegénységével

leginkább

tzék

épen azok

küzdeniök,

nek javáért lemondanak egy nyugalmas

el-

kikélet

kéjeiméirl, kikért sorompóba szállnak a balitéletekkel, vel,

a százados

önkény mogorva rémeis mind azon

reds homlokával,

a hatalom

kisért szellemekkel, mellyek a közszabadság,

— —

sjogába

emberméltóság

visszahelyezett

szentekszentjétl a nagy tömeget visszari-

asztják?

—

Nem

naponként,

tapasztaljuk- e

miként minden jobb szándékainkai elszigetelten állunk a terveink által boldogithatni

vélt

mil-

hogy legönzéstelenebb minfeláldozásunkat, leghsibb küzdelmeinket még azon remény sem édesiti meg, hogy példánk s emiékunk nyomot hagyand egykor azok keblében,

liók közt, s

kikért a nyár hevét, és a

tél

kiállottuk, kikért viseltük s

a vészes

napok

terheit,

mint bajnokokhoz

minden

további

bátran

illik?

—

elemezés.

hidegét egyaránt

örömest viseltük

—

csüggedetlenül,

Itt

szükségtelen

Kiknek

szemeik

vannak, láthatnak.

valljon

ama

castánál,

melly

nálunk

sajátlag az alkotmányos nemzetet képezi,

a nemesséi^nél van e közvélemény?

299 Nincsen

Szomorú dolog de zott

Tiszta,

igaz.

határo-

kinyomasú közvéleménye a nemességnek

sincsen.

Es ez igen természetes. Szükségtelen megmutatnom, miként élre

állitott

mink

mellett,

körül az aristocratia egész

szerint forog, teria

érdekek

egyéni

—

olly

mint a

élete

rend-

annyi localis és megyei co-

közt, mint a

mennyire

politikai és társa-

dalmi rendszerünk mellett a nemességnek szük-

ségkép oszolnia ben

is,

kell,

kellene

még azon

eset-

ha a nagy többség értelmi világa kissé

terjedtebb volna,

—

továbbá annyi különbözi)

fokozata mellett a vagyonosságnak, mveltség-

nek és állapotnak,

—

elvégre olly politikai

legf(')bb argumentuma a boros kancsó és ólmosból köiiil forog, annak, mit nálunk közvéleménynek neveznek,

doclrinák mellett,

mellyek

igen csekély súlyt tulajdonithatni.

hát valljon

legalább

a társaság szine

mellyel kitün('>leg müveit osztálynak nevezünk,

mulat e szellemibb lényegében ollyasmit, mire rá lehetne fogni a közvéleményt?

Nem!

ennek oka igen egyszer.

Alkotmányunk

ebböi eredü viszonyaink

állapotokat idéztek elü, mellyek igen alkalmasok

300

hogy az önzés durva öszteneit kifejtsék; nem alkalmasok, hogy ezen Önzésnek a mindég csak saját szk látkörében saját tenarra,

de arra

gelye körül s

forgó magánérdeknél magasztosb

messzebbre terjed irányt liizzön

ki.

Nincs a világon emberosztály, melly anyagi

körülményeinél fogva

zéseinél

és a

törvények páratlan kedve-

függetlenebb

helyzetben

mint a magyar birtokos aristocratia e

sem

mellet

világon

létez

;

mind

emberosztály,

melly e függetlenhelyzetet könnyebben el

volna

és

dobná

magától mint épen a magyar birtokos

stocratia,

tály: fót,

s jelesül

Sehol a világon perfidiát,

ari-

az úgynevezett müveit osz-

nem

látunk annyi döly-

servihsmust,

apostasiat,

olly

mohó hajhászatát a hivatalos csillogásnak, olly könnyelm arczulcsapását minden erkölcsi maximának, elvnek,

olly

hitvallásnak

olly legázolását

minden

össze ütközését a

magános

tisztultabb

a nyilván vallott

élet

jeleneteivel

mint épen a magyar müveit osztálynál.

—

stb.

honnan mind ez ? Mert kevés kivétellel mindenki, ugy a társasági mint a polgári életben, saját

egyéni

czéljait

kinézéseit

mert ezen érdek hajhászat

mú

müveit osztályt

aprózza,

még

követi;

—

a csekély szá-

számtalan töredékekre

minélfogva magában

ezenraüvelt és

301 anyagilag független osztályban sem fejldhetik ki olly

ers

mértékben a közvélemény, miszerint elég

legyen

úgy az egyest mint

a coteriákat

a politikai morál és társasági szemérem korláti közt tartani.

—

Roppant szerencsétlenség

olly

nemzetre nézve, mellyet annyi oldalról veszély

fenyeget !

Tekintsünk végig politikai életünk tüneményein

magasb

kivül

reformkérdés,

egyetlenegy

évtizedek ken.

utolsó

nemzetiség kérdésén

vallás

merült -e csak

és

csak

föl

egyetlenegy

eszme, raelly a nemzetet mélyen

politikai

és tartósan megragadta, melly általános s két-

igény közvéleményt

ségbe vonhatlan tett

volna?

— S bizonyára

nem annyira

ébresz-

a vallás kérdésében

a hazai mint az európai közvéle-

mény, a kor felvilágosultsága,

— a nemzetiség

kérdésében hasonlag nem annyira a hazai köz-

vélemény mint inkább az európai ügyek kétes állása birt

eldönt

hatással.

de tekintsük a többi reformkérdéseket

egytl végig:

volt-e

közöltök

csak e'^y

melly a nemzet szenvedélyeit mélyeikben rázni

képes

lett

sirba mindenik,

volna?

nem

azért

is,

föl-

borult -e

mert semmi nagyszer közvé-

lemény, semmi szinte meggyz()dés

nem

vivit

mai napig sem

ví

a nemzet

nagy tömegében

mellettök?

Es mit mondjak a védegyletre, játlag a nemzet legérzékenyebb tott,

melly

—

ba valami

melly sa-

üterére

tapin-

bizonyára leg-

s annak minden egyes osztályait fölrázni s legalább a hon anyagi érdekei körül egyesiteni? S mire Arra hogy nemzeti szolgált a védegylet? jellemünknek egyik igen gyönge vonását annál leplezetetlenebbül föltakarja, s hogy a kormány a dohány monopóliummal gúnyolja ki ertlenségünket, mi neki talán sikerülhet is, ámbár meg vagyok gyzdve, hogy a dohány monopohum behozatala után épen azok legnagyobb

hathathatósb eszköz vala nemzetünket

—

része, kik

mást osannah kiáltások közt szór-

ják a virágokat a kormány

leghangosabban orditani:

lábai

,, feszítsd

alá,

fogja

meg

öt!"

így állunk mi közvélemény dolgáben.

már most kérdem: honnan meritsünk ert

haladásra?

A lene

sajtóról

lennem,

nem mi

ellenkezik, s mert

ban,

ki azt

merné

szólok, mert

fölvett

nem

keservé

kel-

czélommal merben

hiszek embert a hazá-

állitani,

hogy sajtónk bármi

csekély részben a közvélemény kifejezése.

igy

hazánkban

nincs

közvélemény,

303 mellytöl egy

kormány

támaszkodhatnék,

bizton

zás

jó akaratú

csolhatná

melly a

különféle

melly

szemérmet,

társasági

morált ugy a státus

férfira

társasági

nem

politicai

egyesitené,

kapcsokat erösitené,

a törvények

rködnék. nem ismerve

fölött

Sötétben bolygunk mindnyájan, Is

ráparan-

egy irányban,

osztályokat

annak szigorú végrehajtása

és

mint a pártokra,

vagy csak e^y közös óhajtásban a

irányt kér-

mellyre egy szilárd jeliemii törvényho-

hetne,

kérdezve egymás szükségeit és

vá-

Es azután, mégis kérdezzük, miért nem birunk helybl mozdulni? lm haladásunk négy fö akadálya, ertlengyait.

ségünk négy anyaforrása, raellyekbl számtamás apróbb akadályok is folynak.

lan

Néhány szóba foglalom egész okoskodásomat.

Nem birunk kibontakozni szomorú helyzetünkbl, nem tudunk ert adni törekvéseinknek mert az alkotmányos osztály ség egyedül

áll

ellenszenvek közepette,

nak

mindenfell

—

nél

a nemes-

környez

mert ezen osztály-

csak egy aránylag igen csekély számú

része érzi ez állapotok Javilásának

—

szükségét;

mert ezen aránylag csekély számú rész-

sem

érzik

mindnyájan

szükséget

olly

304

hogy e czélért minden áldozatra, melhon jövendje kOvetel tölök, magukban

élénken, lyel a

elég

ert

és resignatiót érezzenek.

nemzet ujjásszületésériek szinte baráti keskeny ksziklán állanak egy hullámzó tenger kzepelte, mellyrl minden lépés csak a feneketlen örvénybe sodor, ha érkezik, melly

ment

hajó

nem

révparthoz vezesse.

tehát hazánkat veszély fenyegeti, pedig

ki tagadhatná

hogy az

ket

hogy fenyegeti?

—

ugy

világos

aristocratia feudális alkotmányával, e

veszélyt legjobb, legnemesb akarattal elháríthatni.

sem fogja

305

Második

fejezel.

újjászületésünk egyetlen alapja. Nemzeti Nei

Kimutattam haladásunk ez a kérdés

azon lelkesb

kebl

fö akadályait.

S most

ollyanok e ezen akadályok, hogy

hazának

fiai

bajnokai

azon magasztos

a szabadság

ügyének, kik nemes

és

életoket

polgárisodás

jövend nagy

czéljainak szentelik, a haza kilátásai fölött két-

ségbe essenek?

Erös meggyzdésem az: hogy a hsnek akkor sem szabad csüggedni, ha a halállal szemközt áll. A jövend isten titkaiban van, mellyek fátyolát még nem takarta föl emberi kéz. Lehet,

hogy

a világvégzet

zetünk halála van elhatározva.

könyvében nem-

De ne mond-

hassa a jelen, ne mondhassa az utókor, hogy

magunkat gyáván végzetteljes

föladtuk,

napjain

hogy nemzetünk,

nem mertünk

küzdeni.

létünkért

306

—

Nem! a magasb czélokra törekv férsemmi akadályoktúl nem szabad visza-

fiúnak

rettennie.

A vagy

vannak-e fürkészve mindazon élet müvezetében lappanganak? Nem végetlen -e az eszki

erk, mellyek egy nemzet

titkos

—

mék

—

világa,

mint a megmérhetlen mindenség?

S az eszmék

végetlenségében épen mi ne

volnánk képesek gondolat szikrát

találni,

melly

magyarnak lélanyagát iijra fölelevenítse? Epén mi volnánk arra kárhoztatva, hogy kea

resztbe

tett

romlásnnk

karokkal legyünk kénytelenek végelibe nézni?

—

Nem hiszem! S ámbár meg vagyok gyzdve, hogy „a magyarok istene" kedvünkért csodákat tenni nem fog: -^ de arról is meg vagyok gyzdve, hogy sdlárd akarattal s csüggedést nem ismer tett ervel nemzeti

létünkrl a veszélyt elháríthatjuk,

nemzetünk

újjászületését elkészitsük.

En az el csak ingert látok ket

megfeszitsi'ik

adott

roppant

arra, s

még

hogy a

akadályokban testilelki

kudarczból

ernis

ertmerétsünk, annál kevesbbé lankadó kitöréssel állani ki a küzdés hevét. Epén mert a czél olly kétes és az akadályok oliy nagyok, kell mindent mernünk, mit

307 a béke, a jogtisztelete és. az alkotmányos trón

hódolat merntink enged.

iránti

Igaz ugyan, hogy bajaink teljes orvoslását

csak az idötöl, csak az eszmék terjed hatalmatói csak a magasb polgári szükségek és érdekek álta-

lánosb megismerésétl

kedvez körülmények

szerencsés találkozásától várhatjuk; de egyedul

csak tlünk függ mindezek anyagát elkésziteni. Azi

mondám

a nemzetünkre feudális

elbbi

tör

fejezet végén,

veszélyt

alkotmányával,

legjobb

hogy

aristocratia,

legszilárdabb

akarat mellett sem fogja elhárithatni. Itt

ismétlem

áilitásomat,

azon

hozzá

hogy feudális alkotmányával az aristocratia magát soha sem fogja megmenthetni. Hajdan a nemesség ers voít, nem csak

dással

hanem azon

az alkotmány által,

söbbségnél

fogva

is,

mellyet

társasági fel-

akkor

hadi

dicsség, a nemesség egyediili jogczime, adott.

midn

INapjainban,

munka,

gazdagság

szinte

ész,

hatalom

tudomány, forrásivá

— midn minden szellemi anyagi forrásokat, — midn a haladás szaporiíja — melly régebben csak kapuja hadi dicsség márványpaloták sziklavárak lakosai fi — megnyilt a nép igénytelen — szóval midn a nemesség hajdani eltt emelkedtek,

és

tárult

eliUt fia

;

308 jelentséget teljesleg elvesztette termesztésen kellé hanyatlani a nemessé:;

csak

messég, hol tlinik

fel

ott

erejének

tarthatja

fen

nem képez külön

is.

magát a ne-

castát, hol

úgy

mint eralékjele a polgári érdemnek,

mint Pantheon, mellyet egy hálás nemzet nagy

azonban senki sincsen nagy tehetségek és nagy erények a közönséges embertömeg fölé állitnak. lUy nemesség soha sem leend fanyar irigyhanem mindég egy magasztos ség tárgya, becsvágy, egy erényes verseny czélpontja. Illy nemesség népszer is marad mindörökké, mert gyökerei a nemzetben vannak, s a nép önmagát, saját erényeit tiszteli benne. Illy nemesség ers is; de ereje nem fekférfiainak emel; mellyböl

kizárva,

kit

hbéri kiváltságokban, hanem azon

szik

ke-

gyeletben, melly által a nép a valódi nagyság-

hoz, az érdemekhez, a nemes példákhoz vonatik. Illy

nemesség nem kivan a nemzeten ural-

kodni, hanem megelégszik ama szép hivatással,

—

hogy mint elsöszíilöttje a közös anyának az édes honnak példát mutasson ifjabb

—

testvéreinek,

illy

miként kelljen

nemesség nem

löttségi jogát Illy

nyomorú

nemesség

—

tál

anyát szeretni;

e jó

adja

ezen elsszü-

lencséért.

melly mindent befogad,

309

mi a nemzet keblében nagy és jeles föltnik, melly magát a néppel nem állítja szembe, ha-

nem épen

diszes

és

fel

enged

nép szerény hajlékai közt üti mindenkinek szabad bemenetet

sátorát, melly

minden nemes ösztönnek,

minden magasztos szenvedélynek világos és csak gyáva lelkek eltt elérhetlennek látszó mutat

czélt

—

nem akadálya

a haladásnak,

söt ennek egyik leghatalmasb emeltyje. llly nemesség nem ellensége a polgári egyenlségnek, söt épen ama tisztelettel, mellyel legels hajol meg a törvények eltt, s ama kegyelettel, melly et mindenki joga iránt

nyilvánít,

biztosítja

leginkább a polgári egyen-

lséget. llly

nemesség nem

csak nemzete dicsítését,

keresi s

azért

hanem mindég fogja saját,

nemeskeblüek rokonszenvét. nemesség aztán méltó gyúlpontja a polgári és társasági életnek, mert melegét átleheli a nemzet test mindenik tagjába.

birni a jók, a llly

llly

nemesség végre elérhetlen távolságban

van a forradalmi ujjongástól, mert nem fertzi meg a társaság alapeszméjét, nem szaggatja a társaság tagjai közötti erkölcsi kapcso-

szét latot.

lUyen nemesség az angol aristocratia.

310

A magyar

nemesi kiváltságok védi gya-

kran szeretnek Angliára hivatkozni.

Am és

de ez roppant tévedés; mert az angol

magyar

épen olly nagy a

aristocratia közt

különbség,

mint az

angol

magyar

és

alkot-

mány, az angol és magyar polgárisodás, egy angol három fedelii hadi sorhajó és egy mármarosi só dereglye közt.

A magyar

casta,

aristocratia

aristocratia pedig

nem

angol

casta.

kizáró

aristocratia

birja a polgári szabadságot,

kiváltságul

angol aristo-

pedig az utolsó glasgowi napszámossal

cratia

ugyan

azon

törvénynek

hódol,

ugyan

azon

öszvegét a polgári szabadságnak élvezi.

A terhet

magyar aristocratia nem visel; az angol

mint legtehetösb

nek

stitutio,

badságnak;

angol

pedig

viseli.

mint feudális

aristocratia,

természetes ellensége minden

alkotmány

országos

az országos terhek-

legnagyobb részét

A magyar

kelt,

osztály

semmi

aristocratia

aristocratia,

in-

népsza-

mint

és törvények által legközelebb érde-

legszilárdabb öre a népszabadságnak.

Tovább hiszen kik hatják,

fzhetném

meggyzdni

hasonlítást;

akarnak,

ebbl

is lát-

mi nagy tévedés, a középkor marad-

311 ványainak és az osztályzati szellem jogatlan kicsapongásainak védelmére minduntalan Angangol aristocraliára hivatkozni.

liára és az

A magyar aristocratia tehát nem felel meg ama képnek, mellyet fölebb a nemességrl vázolék; s mivel nem felel meg, nem egyéb mint bemohosúlt vár rom, melly bátorságos haj-

már senkinek nem

lékot lainál

borzasztó

vagy szomorú

nyújt,

kormos

mondáival csak

emlékezési

idéz

fa-

rémületet

elö

völgy

csendes lakói közt.

A magyar

aristocratia

feudális

épen

ugy

különbözik az angol aristocratiától miként különbözik a középkor a tizenkilenczedik századtól.

A magyar

minden

aristocratia tehát mint

feudaÜs aristocratia,

ertlen: mert elvesztette

hajdani jelentségét,

a nélkül

szelleméhez polgári

illeszkedett,

szabadság

hogy

létezését

igényeivel

a század

a kor

és

öszhangzásba

hozta volna.

A magyar nemesség lenségénél

elszigetelt

ellenszenvek közepette újjá születését

nem

természetes ert-

állásánál saját

fogja

fogva

erejével a

eszközölhetni,

minden lépten útjába gördiilendnek a litett

annyi

nemzet mert

fenera-

akadályok.

eddigi eszközeivel

önmagát sem fogja

312 fenmaradása egyedül azon mértéktl függ, melly szerint létezése az ausztriai

fentarthatni, s

konnány érdekének

meg

Ki mentse

nek, a szabadságot

megfelel. tehát a hazít

kés

jövend-

ivadékoknak, a nem-

emberi nem világcsaiádjának?

zetet az

Senki más mint a nép!

A hazát, a szabadságot, a nemis! vagy a nép fogja megmenteni, vagy nem fogja megmenteni semmi. Igen

zetiséget

mában is

ezt eszközölni, áll,

s jaj

könnyelmüleg

múlttal

még

a nemesség hatal-

ha ez utolsó perczet

nekie,

elszalasztja.

kiengesztelni

a jelent

és

hidat

jövendhez: ez e pillanatban a magyar aristocratia legsürgetbb feladata. Feudális alkotmányával a nemesség egyetlen egy lényeges reformot sem fog kivini, mert mindég útjában állandanak az els fejeépiteni a

zetben taglalt akadályok; vel a

legmagasb

de a nép segítségé-

politikai czélokat

Az alkotmányt mélyen keli bele oltani: zeti

elérheti.

nép életébe

ez egyetlen föltétele

nem-

újjászületésünknek.

Rendithetlen

meggyzdésem

egy általános reformban egész ernket.

kell

szerint tehát

öszpontasitanunk

313 Es ezen reform: a népképviselet. „Am de ha feudális alkotmányunkkal

minden haladás át, mikép leend

kotmányos feudális

Ezen

láthatni

olly sarkalatos, olly egész al-

és társasági rendszerünket lényege-

—

sen változtató reform

s— I

úgy nem

lehetetlen,

rainö a népképviselet

alkotmányunk segélyével kivihet." ellenvetést

hallom tételeim következe-

tessége ellen sokaktól felhozatni.

En pedig

azt

mondom: ha

szilárdul és öszéntén akarjuk,

meggyzdésem Ha az

úgy

azt

— ers

ki is vihatjuk.

aristocratia a népképviseletet akarja,

azonnal

—

szerint

a népképviseletet

megsznik

egész táborától körül

elszigetelve

lesz

lenni

véve a szövetsége-

éknek.

Szövetségében lesz a hon minden

1^ iváltságtalau

polgára;

szövetségében

a kor felvilágosultsága;

mivelt lesz

szövetségében lesznek

minden kiváltságtalan osztályok meleg óhajtásai; szövetségében lesznek az ész, a megdönthetlen

örök

igazság

—

legnagyobb ildomosság

melly

—

esetben

minden polgári-

sodolt népek részvev rokonszenvei, és elvégre a

szabadságnak

ösztöne.

minden

emberrel

született

314

Van-e

czél a világon, mellyett illy szövet-

ségesekkel elérni

Van-e töi

nem

lehetne?

melly

ellenség,

támogatott tábornak

illv

szovebcgesek-

sokáig ellenállhatna?

JNe engedjük hát, hogy viszonyaink bonyodalmának vakitó sötétsége láterönket behomályitsa, hanem vessünk egy pillantást ki, az eszmék

nagy világába, hol szellem szellemmel találkohonnan hazánkra és nemzetiségünkre is

zik,

fény derülhet egykor, e fény elölt

csak akaratunk

készakarva

nen)

legyen

hiinyni be sze-

meinket.

Ismétlem tehát:

nemzeti újjá

születésünk

egyetlen alapja: a népképviselet.

315

Harmadik

iért

fejezel.

van szükség mindenek eltt népképviseletre?

soha sem volt

világtörténet

még

ollv

éles

meghasonlás tanúja, mint melíyet napjainkban a

népjog körül

kedélyek közt támadni látunk.

Az egész polgárisodott társaság két roppant láborra van oszolva.

Az egyik

a népjogban

fél

melly csak a békés sére

meg

jelent

másik

fél

kisértetet

kedély emberek

élk

tanyái

lát,

rémité-

közt;

—

a népjogban szemléli a polgári

tár-

saság rendének egyetlen alapját.

Az egyik fél lázas félelemmel fordul el a eszméjétl, mellynek minden borzalmast talajdonit, mi az emberiséget valaha lánépjog togatá

;

—

jaitfeléje, lát

benne,

másik

mert nem

fél

reményei

szörnyet,

tárja ki

hanem

kar-

iidvözitöt

mellyll megváltást remél az évez-

redes bilincsen tartott emberiség.

316

Az egyik

mának

tartja,

fél

egy nagy sophis-

a népjogot

mellyet az

élet,

a társaság tény-

erk

leges rendé, az egyéni és társasági

netlensége

és évezredes

niegczáfol;

— a másik

hivatkozik

annak

tapasztalása

egye-

egyaránt

fél ugyan azon okfokre megmutatása végett, hogy

minden rósz, mi az emberi társaságot valaha érte, onnan ered: mert egyesek, és osztályok határtalan önzése

akart meghajolni az

féktelen

ész

és

nem

becsvágya

morál azon

tör-

vénye eltt, melly minden embert egyenl

er-

kölcsi és társasági czélokra jogosit.

E meghasonlást a tizenkilenczedik század nyelvén elvek harczának szokták nevezni.

Pedig ez sajátlag nem

elvek

harcza;

itt

az elvek csak ürügyül csak czimül szolgálnak,

melly alatt egymással szemközt álló érdekek lappanganak; s innen magyarázható, miért olly s

nagy a hézag a meghasonlott

felek közt,

miért olly nehéz a kölcsönös érteimülés olly

felek

közt,

mellyek

létök

feltételeiért

vias-

kodnak. Azokkal, kik eddig parancsoltak, azok

álla-

nak szemközt, kik eddig csak engedelmeskedtek. Az egyik fél, melly a hatalom tényleges birtokában van s ennek fájáról a gyümölcsöt leszedegeti,

nem

akarja a vele születettnek vélt

317 elszalasztani;

tulajdont

tulajdont,

mint a népnek

másik

pedig e

fél

ös-

elidegenithetlen

jogát, az ()sszes társasági test számára k'»vptp|i vissza.

iNekem eszem ágában sincsen népjogi méletet Írni, latát

el-

vagy a felek alaptanainak tagla-

megkisérleni.

azt hiszem,

hogy sokan

olly tant val-

lanak nyilván, mellynek emberi tudalmok titkos

—

szózata ellenmond;

hogy

azt hiszem

ki a

közös emberi gyarlóság tudalmát viseh keblében, az igen közel az

emberek közös

áll

azon öntudathoz, hogy

erkölcsi hivatása is

egyenl

mértékkel van mérve.

A népek szabadságra zépkor emberei a

történeti

törekvésének a kö,

a századok

szentesített jogot tartják elibe,

hogy

észszeriíleg csak a történeti

azt

által

mondják,

tények

kép

ezik a társasági jogok alapját.

Am, fogadjuk el ezen álláspontot, igy legelbb czélra jutunk. Az én ki indulási pontom tehát nem egyik \'ag\ másik jogelmélet, hanem az ellentábor

alább sokkal

által felállított tan felett

a tények, az emberi dolgok

uralkodó históriai fátum doctrínája.

S ekként kérdésen okfiiket,

mellyeket

kiviil

hagyva miuden

napj^iinkban a

s/nh;íds;»g

318

egyenlség

s általában a népjógok tanai korunk bölcsészeiébl meritenek, megállapodom azon történeti tüneményeknél, mellyeket a népek életében fölmerülni látok.

—

világtörténet

idk

mellyeket

magára öltött. történetek mutatják, hogy az em-

emberi társaság

Epén

nem egyéb mint

azon alakzatoknak,

processusa

folytában

beri végzetek változásai

köriil

nincs

megálla-

podás, hogy az események hatalma határtalanul uralkodik az emberek miivei

fölött.

a történeti jog képezi az

emberi

tár-

saság tényleges rendének alapját, ugy az ame-

despotismus

democratia és az orosz

rikai

jesen egy eredet és

mint a kett

idtl

tel-

egyenl jogeredetü, mert

történeti

ágyon termett,

és az

nyerte törvényesitését.

a történeti jog képezi

az emberi

tár-

saság rendének tényleges alapját, ugy a franczia

forradalom

szemközt

középkor

históriai

uj jogalapot mutatott a

jogával

népeknek,

ha ezentúl a népek jogokat akarnak nyerni, elég lesz az

nek

erszak

fegyverével

uj irányt adni és az

a tényekre,

hogy

a történetek-

sanctioját

történeti

nyomni

jog keletkezzék

az emberi társaság számára.

a törtéiH'ti

jog képpzi a lársasáir lénv-

319 leges rendének alapjai,

ugy igen könyen meg-

eshetik, hogy egy két század múlva a communismus leend az emberi társaság históriai

jogtana.

Csodálatos, hogy

a népjog ellenségei,

egyedáruság és Önkény emberei min-

kiváltság,

g csak a

töiténeti

jogra hivatkoznak,

nem

hogy ekként a legélesb fegyvert maguk ellen a népek kezébe. a adják eszik észre,

A vagy csak

a kiváltságosoknak van tOr-

énetök, s a népeknek nincsen?

Innen történeti

ránd, üres ij nia

világos,

jog,

íictio,

vagy a népjog

hogy

vagy a

történeti

jog

mer

áb-

mellyre az észnek hivatkoz-

nem szabad. Az a valódi

s szellemi

történeti jog, melly a

szükségeibl,

ból s a társaság

népek anyagi

mveltségi fokozatá-

egyetemes érdekébl folyva,

mindenkit korának álláspontjára helyez,

mel-

lyre a század szelleme üti pecsétjét.

valljon

mit

láttat

velünk

századunk

szelleme?

A népek nem akarnak tobbé gépek s

lenni,

természetesen nincs fOldi hatalom, melly

aira

kényszerithesse,

hogy ezentúl

ket

gépek

maradjanak.

A népek számon kérik

a hatalom jogczi-

8t0 mét,

számonkí^résben

hogy

okfó arra,

rejlik

legerösb

nem lehet többé vagy érdekeikbe ütköz irányban

akaratuk ellen

a népeket

kornoányozni. Félszázad óta sokszor mondatott

hogy

vád,

mindent(')l

már azon

a forradalmakat e.^y^ a kegyeletet

mi szent, megtagadó, minden emberi

viszonyokat szétromboló destructiv philosophia szülte.

En ezen

vádat

nem

csak elvben alaptalan-

nak, de a szemeink eltt fölmerült események-

ellenkeznek tartom.

kel is

A forradalmak minden nan eredtek

pórázon

akkor

midn

ezek

kivétel nélkül

on-

mert a hatalom hitbizományosai

már

határtalan

akarák

népeket

vezetni,

saját lábaikon tudtak járni.

monarchiák és aristocratiák

politikájának rugója többnyire egy a hatalmat

legfbb czélnak tekint becsvágy, mellyet igen nehéz lenne sforrásaira vissza vezetni.

A nak;

hogy

népek ezen becsvágyról mit sem tuda hatalmat csak eszköznek tekintik,

k a

nagy szám minél szabadabban eszkö-

zölhesse azt, mit polgári jólétnek nevez.

Ara

dé' a

hatalmasak becsvágya sokszor

csak a nép jólétének feldulásával elégelethetik ki,

ime ez forrása a forradalmaknak.

321

Minden nép szükségeinek

melly szellemi és anyagi

eiött,

érdekeinek megismerésére jutott,

nyitni tért, mellyen ezen érdekek és szük-

nem

ségek

fedezésén

munkálhasson, társaságot

mint a polgári

annyit

tesz,

megfosz-

alapjaitól

tani, melly esetben az állodalrai épület a föld

zem

leglassabb megrendülésének ellen.

—

ki az

idk

rtor-

nemzetek életének óramutatóját, nem kapnak el az emberi hiúság úgyneve-

nyán kit

bölcs törvényhozó

állhat sokáig

lesi

zett ,,nag>*'

szenvedélyei,

—

nem

törekszik a

nép mozgalom árjának gátokat rakni, mellyeken a bszült pusztitóbb

medrét szabályozza, szerint

hamar,

áttörne,

hanem

roham ugy

dúlással

csak

ha szükség,

kártétel

kenyitve zúghassanak

annál

inkább

tágitja,

mi-

nélkül,

termé-

hullámai

virágos

partok közt.

A nép egy roppant oczeán, raellynek sima csendes idben pompásan ragyogtatja

tükre visza

az ég

csillagos

boltozatát,

—

mellyen

kedvez szelekkel vitorlázni egyike a legnagyobb kéjeknek, miket a természet nagyszeri'iségéhez fölemelkedni tudó kebel élvezhet;

titokteljes

ölében

veszélyes

—

örvények lap-

322 pangnak,

minden hullámban, mellyel

a szél-

vész fölkorbácsol ágyából, halál ólálkodik.

népet

annak jogait napjainkban a

leg-

rövidlátóbb, csak e^y mától holnapig számoló

ugyan

politika képes kifelední combinatioiból;

azért

nincsen

raelly

szerint

politikának

illy

delejtüje,

magát tájékozhassa,

minden

más más iránynak hajtja hajóját. En nyiltan kimondom miként a despotisha egy Marc Aurél vagy egy Anmusnak véletlen

—

tonius

által

volna

képviselve

— nyiltan kimondom,

—

ellensége

mértékben, mint a

hogy épen olly despotismust, gyülölOm a

casták uralkodását

is,

vagyok;

legyen bár a hatalom

legerényesb polgárok kezében,

mert

nagy

csapásnak tartom, ha a birodalmak boldogsá-

gának nincsen más alapja mint az uralkodók véletlen jósága.

—

nép képezi legszélesb értelemben a polgári társaság alapját; a nép vagyon állapotán nyugszik az állodalom anyagi jóléte; a nép rokon-vagy ellenszenve le

tartja fen

vagy rontja

a kormányt, közhatalmakat, törvényeket és

szes

társasági rendet;

az állodalom terheit;

—

a s

nép

viseli

nagyából

elvégre a nép

maga

az állodalom.

Ugyanazért a nép forrása

minden hala-

lomnak: mert minden hatalom azon fogalomban gyökérzik, nielly a nép kedélyében a hatalom természetérl

eredetérl

és

vagy homályosb öntudattal

Ha nép

jogai,

doctrinája mellett:

—

maga

ví

nép szabadság nagy a történeti jog

hatalom hitbizoniányosainak

ví

világosb

van fejldve.

semmi elmélet nem volna

tehát

tényleges

érdeke,

hatalom és nép közötti súlyegyen fentartásának érdeke, melly a hatalmasakat a történetek példájával inti,

zák,

hogy a

hogy az

szózatát megvigyáz-

villámot játékszernek ne tekintsék,

hogy épen ama hódolatnál fogva, nép jogai

'ránt

tettleg

tanúsítanak,

mellyel a

kössék a

népet állandóan a társasági rend, a törvények, a

nemzet

történeti létének

Szemeink

A dolgok

régi

meg a Amannak

ragadta

érdekihez.

nagy tusa megyén véghez. rendé ellen e^y uj eszme ivadék eliUt

fegyvert.

szövetségében

és társas igi elítéleteket,

látjuk

a rósz

vallási

szenvedélye-

ket, az önkényt, és ennek minden satelleseit; emezében a század értelmiségét, a polgári társas.ig legmagash érdekeit, a tud()niánw)k,

vészetek, ipar, kereskedés roppant elmeneteleit,

—

mi legnagyobb figyelmet érdemel a népek derekát, mellynek száma megszámlál-

és

3^4 hatlan, mint a tenger fövénye.

— Lehet-e még gyzelem?

kérdés: mellyik félre fog hajolni a

Azonban s

eltérek ezen általános nézetektl,

magamnak

egyenesen azon kérdést teszem

min

okok támogatják vagy épen sürgetik hazánkban, hogy a nép az alkotmányos élet elszinére állitassék?

En ezen

kérdést négy szempontból fogom á) az alkotmány, '0 a kormánynyali viszony, c) a nemzetiség és d) a korvizsgálni:

szükségelte törvényes

és

társadalmi

reformok

szempontjából.

Alkotmány.

Tekintsük elÍKször az alkotmányt.

Értekezésem els fejezetében

mutattam

azon általános bajokat, mellyek alkotmányunk

természetébl

kiváltságos

szabad a tárgyat

itt

eredlek.

lalnom.

—

Minden józan alkotmánynak fi'^jelleme abban

rópai értelmében a törvények

ganicus

—

élete

mködése

—

mellyek és

által

tag-

a szó euáll:

hogy

a nemzet test or-

közhatalmak öszhangzatos

szabályoztatik

társasági rend

Legyen

kissé részletesebben

- valamint az egész

kifolyásai legyenek

a nemzeti

közakaratnak, mérsékelve azon erkölcsi tekintet

325 mellyel

által,

a társaság

consistentiája,

minden emberi szövetkezés

mint

fö czélja parancsol;

minthogy a társaság consistentiája egy, minden t irsasági erket magában egyesitö országos föhatalomban öszpontosul, szükség és

hogy a nemzeti akaratnak ezen országos hatalom legyen súlypontja, mellynek hiánya különben a társaságot feloszlásra vezetne.

Minden józan alkotmány zetes

Í^^

mi'itételt

ruház

hozásbani irányad vétet,

ist,

kiviil

belii!

álta!

hogy

fogva,

a végrehajtó

szabott

ne maradjon,

erkölcsi tekintélynél

két nevea törvény-

illetleg egyenes résí-

és az arrai felügyelést,

hatalom a törvények

tehát

a nemzetre:

vonalokon

hanem azon

mellyel

a nemzet

mint hatalma liitbizományosára ruház,

rá,

törvénynek szigoi-ú sikert eszközöljön. a

Ezen ketts mtéteit az alkotmányos népek képviselet áital gyakorolják,

nemzeti

melly azonban csak ugy tartalhatik nemzetinek,

ha benne a birtok, munka,

értelmiség: a tár-

eri s rétegei magyar alkotmány

saság minden

nem

bir.

A magvar alkotmán vban a nemzeti képviselet

képviseltetnek.

ezen

jellemmel

hasztalan keres-

eszméjét;

mert

326 az,

mii

magyar alkotmánynak nevezünk, nem

egyéb mint nemesi oklevél, e^y

csak

lágasb

nagy tömegétl ruházza

melly épen ugy,

értelemben

vett

nemzet

kiváltságilag elkiilönzölt castára

hatalmat,

a törvényhoz(')

miként a

nemesi oklevél csak a nemesre ruházza a sza-

bad magyar polgár jogait. A magyar alkotmányban sem a birtok, sem a munka, sem az értelmiség nincs képviselve, hanem egyedül a nemesi kiváltság.

de a nemesi kiváltság sem abban az

értelemben van képviselve, mellyel a képviselet

eszméje sajátlag föltételez

mert minden képvi-

seletnek azon egyenlségi arány szolgál alapul,

mellynek a képviselt testületek

kép fen

kell

állani,

közt szükség-

hogy az egész képviselet

csalódássá ne fajuljon.

Ebbl

világosan

következik,

miként pél-

dául a nemesség a törvényhozásban akkor lenne valólag képviselve, ha minden képvisel köriilbeliil

egyenfó

erket vagy

testületeket

képvi-

selne.

Ezen egyenlségei azonban a magyar nemesség úgynevezett országgylési képviseletében

—

nem

találjuk föl,

mellyel igen

mert országgv ülésünkön

helytelenül

nevezünk igy --

327 —sajátlag nem

hanem

a nemesség,

megyék

képviseltetnek.

A magyar alkotmány

tehát lényegesen

képviseleti,

hanem megyei

alkotmány,

és

—

nem

törvények

nem

—

cantonalis

nemesség

képviselsége, hanem a megyék többsége

által

hozatnak.

Innen világos testületét

hogy a képviselk

is,

soha sem lehet egyszersmind az

kotmányos értelemben

vett

nemzet

dése kifejezésének tekinteni, tek többsége

nem

mányos nemzet

—

Turócz,

megyei köve-

mindig az alkot-

képviseli

Például:

Árva,

al-

meggyz-

nemesség többségét

Mosón,

is.

Esztergám,

Torna leszavazzák Gömör, Borsod, Szabolcs, Szatmár és Zala megyéket, holott emezek kölegalább

vetei

húszszorta

nagyobb számú

nemességet képviselnek, mint amazokéi, tekintetbe

sem véve azon különbséget, melly a kis egyéb minségeket ille-

terjedést, birtokot,

tleg fenforog.

törvények ekként

nem

a nemzet,

hanem

a megyei közönségek akaratából fol\ ván, sok-

szor megeshetnék, hogy a hasonlithatlanúl cse-

kélyebb kevesbség hoza

törvényt

egész

nemzetnek.

A magyar alkotmányban

ekként az alkot-

328

mányos alapja,

hogy

legnélkülözhetlenebb

ebbl folyó hiányozván, nem szükség

képviselet,

többség elve tani,

legels

elv

illy

nemzeti bizonyi-

roppant anomaha mellett a

vényhozás nem tekinthet a nemzet

—

ben a nemesség

—

tör-

ez eset-

akarat kifejezésének.

Nincs ország a világon, mellyben annyiszor történnék hivatkozás a törvényre, mint Magyar-

országon;

mégis nincs ország a világon, hol mind feli'il-

a törvény olly könnyen sértetnék röl

mind

alulról,

mint épen Magyarországon.

E különös tüneményt, mellyröl sokkal inkább világhirüvé

lett,

magyar

mint akármelly

sokan a magyarnak nemjellemébl magyarázgatják; én azonban e

nemzeti erényérl, zeti

vádat

alaptalannak tartom,

mindenesetre

tünemény okát alkotmányunk természetében gondolom találhatni. Alkotmányunk miként már megjegyrendkiviili

zem

— nem

gyei;

—

képviseleti,

hanem lényegesen me-

ekként szükség leend a megyei rend-

szert kissé részletesb elemezés alá venni.

A megyét, mint törvényhatóságot, és rendek közönsége képezi

nem

tartoznak

—

tályok egész tömege

tehát

—

;

a karok

kik ezek sorához

nem nemes

osz-

a megyével szemközt

csak passiv viszonyban állanak.

32ÍÍ

Még kell tehát mindenek eltt jegyezni, hogy a közhatalmak egyetemes alapja, t. i. a megye rendszer, feudális institutio. A megye Magyarországon nem forrása, hanem öszvege minden törvényes hatalomnak, legtulságosabb torzképe a centraHsationak, körülpikkelyezve a decentratio minden hibáival és

káros következményeivel.

Láttuk a megyét mint törvényhozói. de a megye

nem

hanem a

csak törvényhozó,

vagy

törvények

végrehajtója

is;

szólva:

megye maga

a végrehajtó hatalom.

még

azonban

Itt

nincsen

helyesebben

vége,

mert a

törvényhozó és végrehajtó hatalmon kivül a birói

hatalom

megye kezében

van,

még s

igazságszolgáltatás egész rendje a megyei karok

meg

és rendek által szabatik

Igen

makat

természetes,

magában

és ellenriztetik.

hogy

egyesitö,

illy

senkitl

hatalmazott, senkitl felelségre

nem

közhatalföl

nem

vonható,

minden egyes polgár, minden köztisztvisel, minden egyes község, st még a törvény irányában törvények

magát,

omnipotentiával

magy árazására e

törvény

biró

testület

jogosítottnak

érzi

magyarázatot száz

eset

közül kilenczven kilenczben

nem

a törvényho-

330 szellemébl

zók

szokásainak

hanem

saját

érdekeinek,

fogalmainak sugallataiból meríti.

megye nem csak törvényhozó, nem

íme, a

csak végrehajtó

megyei szónok egykor

(^egy

igen jellemzetesen ezt monda, hogy a

ö fölsége legolcsóbb mínisterei)

—

hanem is,

ennek

— E

zását

illy

—

következni

kell

praemissákból önként

törvények magyarázója

és raillyen törvény fölött a is

—

megyék nem csak biró

magyarázói

megye külön ügyeinek kormány-

mini)

házi

adó meghatározása

és kivetése, utcsinálás és a polgári, gazdasági

—

a munirendri közigazgatás minden ágai rendrségi hatalom ketts minségében a megyei rendek kezelik. és

cipalis és

A megye birói stb.

a nélkül

törvények

törvényhozási,

végrehajtási,

autonómia minden sajátságaival

hogy kormányzati szigorú

eljárásaiért,

megtartásaért

vagy

gásáért valakitl feleletre vonathatnék;

hetlensége

még

—

bir, s

áthásért-

törvénytelenségek esetében

annyira vezérelvül szolgál politikai életünkben, miszerint e tekintetben az egyes szabad polgár

véleménye talán sehol a világon annyira megkötve, s a

megye

állal

netalán elkövetett sére-

lem orvoslása annyiia nehezitve nincsen

Magyarországon.

mint

331

Magyarországon a megye a legraellynek hasonmását hiában

Szóval:

fbb

hatalom,

keresnk akár

az ó akár

ujabb

történe-

tek népeinél, akár a legkifejlettebb alkotmánya,

akár a legsötétebb önkényii állodalmakban.

önkormányzás

sehol a világon

eszméje

kétségkivül

nincsen olly kiterjedésben

kalmazva mint a magyar megyékben;

találom sokaknak hogy ha a magyar megyei renda népiség alapján nyugodnék, úgy nem

fogva

ama szer

igen

természetesnek

hiedelmét,

tudom,

min

instutiot

lehetne

hogy szabadságunk mértéke

Am a

al-

minél-

megye

de valljon

min

valóban

kivánni,

legyen.

irányban gyakorolja

e páratlan öszvegét

talomnak?

még

teljes

minden

földi

teljes e általa a

ha-

szabad-

ság mértéke?

Még

egyszer megjegyzem,

hatalom

pant

öszveg forrása

miként e rop-

nem

népbl

hanem kizárólag a nemesi kiváltságból. Ha már most a nemesség magán és köz-

fakad,

jogi állását tekintjük, ha végig vizsgáljuk azon

eljogok

sorát,

raellyeket

részint skirályainktól

nemesség

tagjai

kik egyébiránt

—

nem

mind Salomon bölcsességével nyerrészint ököl joggal vittak ki maguknak; kön-

birtak tek,

—

nyen megfoghatóvá

lesz

azon irány, mellyben a

332

megye rámitö mítonek

—

mert egy casta kezében

—

nevezni

kell

A nemes

r(^-

hatalmát gyakorolja.

nemtelen állapot Magyaror-

és

szágon nem polgári fokozat, mint p. o. Angliában, hanem valóságos ellentét mint Ameri-

káben a szabadság

Azon

tehát,

mellyben roppant

megye gyakorolja,

hatalmát a

ményem

és rabszolgaság.

iránynak

ezen

szerint

kulcsát

—

véle-

magyar

ellentétben,

nemes eljogaiban és azon kiterjedésben kell keresni, mellyel eljogainak a nemesség adni szokott.

Az országos hatalmak súlypontja a

megye;

megyei hatalom forrása pedig a feudális

stocratia,

ari-

melly ekként a nemtelen osztályok-

kal szemközt a fölségiségnek

minden tulajdoOnkény-

naival fól van ruházva s azt határtalan

nyel gyakorolja

A nemes

is.

többnyire

magám vagy legflebb

osztályzati érdekeit viszi

át a közéletbe,

ezen

érdekek kiindulási pontja mindig és örökké a nemesi kiváltság, mert a magyar nemes a polgári

szabadság

tudja, aiaít

más formáját

mit a hazában

ismer,

eljogainak

nem olly

igen

alkalmas

módfeletli

lolatriának fesse eltte.

sem

képzelni

,,polgái'iság" arra,

név

hogy

bálványozásai ido-

3a3

nem minden korminden árnyéka nélkül a felelségnek kezelik a megyében központosult hatalom öszvegét; s minthogy eljogaikból folyó érdekeik a hazai népesség minden tobbi osztályainak

lát

niegyei^rendek majd

és

egyenes

érdekeivel

állanak,

ellentétben

ezen

megyei hatalom szükségkép olly önkénynyé fajul, miszerint bizvást elmondhatni, hogy a kiváltságtalan osztályok a me-

egyedárulag

birt

gyei rendekkel szemközt teljesleg jogtalan

ál-

lapotban vannak.

Merjen vallamelly paraszt község az adó panaszkodni:

kivetési kulcs igaztalansága ellen

meg

lehetünk

ványozói

gyzdve, hogy

a panasz indít-

mint néplázitók büntet

kereset alá

fognak vonatni, melly esetben a dögvészes bujban, nevezni,

mellyel

megyei

börtönnek deresen

és a világszerte hires

—

le-

szoktak

al-

—

osztó igazság kalmuk leend a szabadság, és a nemes megye humanitásáról elmélkedni. Valamelly kzséglegel vagy más akárminemii tárgy miatt a megyéhez folymodást

nyújt be földesurasága ellen,

a fölötte gya-

koroltatni szokott önkényt kissé elevenebb szín-

ekkel

festi,

mint a

minkhez

bátortalan jobbágyaik részérl

nemes urak

szoktak;

—

földesúrnak történetesen nagy befolyása van a

334 megyei ügyekre, stb.

—

zitók

hogy a

község elöjárói halonlag mint néplá-

fölperes

tisztújításra, követválasztásra

százat lehelne fogadni egyre,

megye börtönébe fognak

a község ügyvéde

csak különös

vándorolni, rabulistikai

ügyességnek, vagy egy két pártfogó kegyének ha

köszönheti,

ügyészi

tiszti

nem

kereset alá

vonatik.

Valamelly magános peres ugy eUntézésére

megyei

küldetik

tisztvisel

ki;

egyikének sincs hozzá bizalma,

s talán

felek

mert

vagy részehajlónak ismeri (mi egyébiránt nem tartozik

vagy némi adatocs-

csodák közé)

kát tud, mellynél fogva alapos fel

hogy

alaptalan

vénél

—

tegyük

hogy az

elfogulatlanul eljárni

ezen igen természetes ellenszen-

fogva a kérdéses

fél

folyamodik a vár-

megyéhez, hogy az illet ügy tisztvisel küldessék

egyre fogadni,

zalmukat

— vagy

gyanúja van,

nem fog

érintett tisztvisel

tisztében;

—

teljes

hogy a

elintézésért

más

ismét százat mernék

ki: t.

karok és rendek

mértékben

bi-

tisztviseljük

biró

személyében mélyen bántva érzendik magukat, s

nem késendenek

folyamodó

fél

ellen

a tiszti

ügyészi keresetet azonnal elrendelni, azon fölül,

hogy is

illy

esetben a panaszos

fél

peres ügyének

lehet legrosszabb kimenetelére számolhat.

335

—

kivált régibb törvényeinket

— végig

tekintjük, két kitiinö vonást, vehettink

bennOk

észre.

Egyik az: hogy a nemesség magát min dég nem csak a felsbb hatalomtól függetlenné

hanem

tenni,

hetleg

a törvények szigora ellen

le-

biztositani törekedett.

az: hogy a többi néposztályokat önkényétl minél függbbekké tenni, s ez

Másik saját

irányban a törvények szigorát

nevelni iigye-

kezett.

S ime az egyenlímek ezen egyenetlensége,

kell igazság

lenni

feudahs rendszer ezen

alapdoclrinája szolgáltat kulcsol a megyei

kény

mert

raegérthetésére,

kell tartanunk,

hogy

ön-

mindég szemmel

megyei hatóság kizáró-

lag a feudális aristocralia kezében van.

—

hogy olly törvényeket, mellyeket ugyan azon kiváltságos testület kezdeményez, hoz, magyaráz és végrehajt, még Igen világos,

—

pedig mindig felelség nélkül

vagy meg nem

tartani

—

egyenesen

megtartani csak

ezen

kiváltságos testület szeszélyétl függ.

Elég példa van rá hazánkban, hogy igen lényeges törvények annyifélekép

nak,

hány megye

szokás" van.

s a

magyaráztat-

h nyféle

törvényes

3d^

Ebbl

világos az

hogy

is,

vagy

mellyel megtartani

olly törvénynek,

meg nem

tartani

önkényétl függ, mellyel annyifelé magyarázhatni, a hány osztályzati érdeknek palástul szolgál, nem lehet semmi aristocratia

feudális

ereje.

forrásokból eredve, a megyei hatalom

Illy

kiváltságtalan

mellyik ázsiai

vonalban

osztályokkal

despotismussal

szemközt

akár

tökéletesen

egy

áll.

S valóban ha elfogulatlanul viszgáljuk a

megyék törvényhozási,

közigazgatási, igazság

rendrségi stb. rendkönnyen megfoghatóvá lesz ama titkos

szolgáltatási, financiális,

szerét:

és bevallott gylölet,

szenv, mellyel osztályai a

megyék

Innen van az és az ezen

ama legyzhetlen ellennem nemes

ország minden

is,

iránt viseltetnek.

hogy a megyei rendszer,

nyugvó ország alkotmány a egy értelmnek tartatik,

aristocratiával

feudális s

hogy

sokan azt hiszik, miként az aristocratia prae-

megyei rendszer megszntétörethetik meg. Mindezeknek eredménye e^y nagy társa-

potentiája csak a vel

sági meghasonlás, választja

melly általában két táborra

hazánk népeségét: elnyomókra és

nyomottakra.

el-

337

daemona kÖzéletüDket Az elnyo-

meghasonlás

végiglen áthatja mérges lehelletével.

mottak nem hisznek elnyomóiknak; ezek viszont

nem

hisznek azoknak.

félelem és bizalmat-

és többi

lanság az aristocratia kölcsönös.

—

A polgári rend

osztályok közt

mellyet csak fictione

juris nevezhetni szabadnak, s melly

mány szemhunyoritásától függ fenyítéke

alatt,

eszme nélkül ásból

minden

s teljesen

az állodalom

ügyeire

is,

magasb

egy a kor-

bureaukratia polgárisági

kizárva minden befoly-

vagy

csak

helyhatósága

tengdik egyik napról a másikra

pangóhelyzetének okát a nemességben

—

s ezzel

egyértelmnek tartott alkotmányban keresi. Az országgyléstl nem vár semmit, st annak minden törekvéseit a polgári rend ellen gondolja;

irányzottaknak

meg

kell

vallani,

hogy hazánk múlt történeteibl elég anyagot menthetett alaptalan

—

illy

—

napjainkban különben már

hiedelemre.

A megyék

iránt nincsen

ve,

mert azokat csak

ismeri

megyék

semmi rokonszen-

tisztiijitási

vérengzéseik-

azon részrehajlásról, mellyel

nemesség személyes és osztályzati érdekeit néha még a törvényes igazsággal szemközt

legyezgetni szokták.

338 Ugyanazért a polgári rend Magyarországnak európai példabeszí^ddé vált rendetlenségeit egyenesen a megyei szerkezetnek tulajdonítja. Ide járul azon irigykedés,

gári rend a

nemesség

bár elég példa van

mellyel a pol-

kiváltságait szemléli

rá,

hogy épen ezen

ám-

irigy-

kedésnél fogva a polgári rend tehelösb tagjai-

nak nincs melegebb óhajtásuk, mint azon oszmég nem tartoztályba juthatni, mellynek

nak hozzá

—

eljogaiban a hon elmaradásának

és a többi osztályok

jogatlan állapotának for-

rását szemlélik.

Szóval: a polgári rend gyülöH az aristocratiál,

jának

mert minden többi osztályok elnyomótartja;

nem

vonalik

alkotmányhoz,

mert ezt kizáró kiváltságul látja usurpáltatni a nemesség által; idegenkedik a megyékt(')l, inellyeket

minden

tzhelyeinek

tart,

féktelenség s

és

rendbontás

nincs hiedelme a törvények-

hez, mellyek ellen e^y nemesi curia teljes biz-

tosságot nyújt,

eljogokból

mellyeket csak az alkotmányos

kizárt osztályok ellen lát

popánc/

gyanánt használtatni. Igaz ugyan, hogy e gylölség mamár nagy részben csak elítéleten alapszik: de nem kell feledni, hogy ezen elítéleteket századok történetei nevelték.

339 Es a nép? Valahányszor erre gondolok, mind annyi-

tnik

szor kisértetes alakban állapota, s

kán

felett

nekem ugy

zát,

elttem hazám

mintha egy vul-

mellynek kitöréseitl per-

járnánk,

czenként félhetünk,

fel

tetszik,

mellynek izzó lávája ha-

alkotmányt, és nemzetiséget egy nap alatt

elhamvasztani képes.

Nincsen olly neme a

bnnek

és fertelem-

nek, mellyel századok folytában a népen

követtünk

s rajta

Örömnek ne gyakoroltunk

nép társasági,

pota egyaránt nek,

mellyel

bizonyos kéjérzetével a kárvolna.

erkölcsi és értelmi álla-

nyomát mutatja azon önkényaz

aristocratiától

századok óta

folyvást szenvedett.

A megyei hatalom

a nép irányában ezen önkény leghatározottabb kinyomata, minélfogva nem is létez a nép eltt olly tárgya aristocratiai

rettegésnek

mint

tekintetes

nemes

vár-

megye.

Már pedig természetünkben fekszik, hogy mitl rettegünk, azt legalább szintén és tartósan

vünk

—

nem

szerethetjük, habár ellenszen-

és rettegésünk csak egy igazságtalan

el-

itéleten alapulna is.

Ezt azonban a jelen

esetben

nem mond-

tm mert

hatjuk;

foly

habár

ma már nagy

szenve is,

rend

polgári

ellen-

de a nép ellenszenve magában a me-

hatalomban

gyei

részben csak elítéletbl

alkalmazása természetében

gyOkérzik,

Minden kiviil

íerhet,

népre

melly

méretik,

viszonyain

úrbéri

közvetlenül

megye

rak a nép vállaira.

a közigazgatás tárgyait végig tekintjük,

azok jobbára ollyanok, mellyek a nemességet kötelezöleg nem illetik, mint p. o. adó, köz-

munkák,

katona

házi igazgatás

élelmezés

majd nem minden

úgynevezett ágai.

Ugyan azért helyteleníil mondatik, hogy a megye mint a karok és rendek közönsége önA megye a népet kormagát kormányozza. mányozza, még pedig a

keleti

satrapa egész

határtalan önkényével.

Lehetnek a hazában emberek, kik azt hiszik,

hogy

a népet csak illy rendszerrel lehet féken

tartani; de olly

embert nem hiszek,

ki tagadni

merné, hogy e rendszer szomorú kénytelensége azon elaljasulásb(')l eredett, mellybe a népet az aristocratia

sülyesztette,

természetes

követ-

kezménye ezen hiedelemnek, miszerint Magyarországon eddig csak a nemes tartatott alkot-

341

mányos

és

nemzetiségi

képességgel biró

teli-

vér polgárnak.

A megyék

vaskézzel

pálczát a nép fölött,

—

még

a kormány-

tartják

még

—

a nemest,

úgynevezett megyei beföly ássál

kivált

bir

telhetleg legyezik.

A nép nem

vonathatik rokonszenvei

olly

hatalomhoz, mellynek emblémái, láncz, hajdu-

még

pálcza és bitó,

a nemest eljogai minde-

zen eszközei ellen az önkénynek teljesen megvédik.

megyei birót már

meggyzdése

elöitéletes

aristocratai

állása s

népnek

btinökrei

ajlamárol elfogulttá teszi a nép iránt;

ama

kélyebb rendrségi áthágásai ]\em akarom tovább themát,

még

szomorú

fejtegetni e

csak annyit jegyzek

meg miként

illetleg nemességben

hatalmak egész súlya

sitott

cse-

megfenyitetnek.

mindezek után nem tagadhatja senki,

megyékben

innen

még

dracoi szigor, mellyel a népnek

hogy a

központo-

népre nehezül;

ugyanzérl a népnek minden szenvedélyei közt

legerösb

ama gylölet,

mellyei

mint közvetlen zsarnoka iránt

magyar

—

alkotmánynak

megye

viseltetik.

tagadhatlanul

legerösb oldala a megyei rendszei*, a mennyiben ez a nemesi jogoknak, mint a

magyar

állodalmí

342 rendszer egyedüli alapjának, biztositékául szolgál

;

megyei rendszernek azonban,

ekként az

összes alkotmánynak, a nép és

legnagyobb gyöngesége ennek jogtalan állapota a nemesség-

gel s különösen a

megyékkel szemközt. megyei fólségnek nincsen ellensúlya, melly annak

e határtalan

semmi alkotmányos mérték

feletti

mérsékelné íme,

eldagályozását gátolná vagy csak

is.

alkotmányunk

teni

semmivel,

roppant

itt

hézagot

mindeddig nem tudánk

mutat, mellyet,

betöl-

melly politikai életünk mias-

máját képezi.

Van

tévedek.

hatalomnak

határtalan

egy ellensúlya;

megyei

de ezen súly

sem nem alkotmányos, sem nem

kevesbíti a

megyei rendszer feudális természetébl ered bajokat;

fekszik.

és

ezen

ellensúly

Errl azonban

kormányban

alább.

Az volna most a kérdés miként kelljen e hogy ama roppant meghasonlás, melly nemzetünket mind politikailag mind t'irsaságilag annyira megoszlatá, ki enhézagot betölteni,

geszteltessék,

és

alkotmányos életünk folyama

szabályzottabb mederbe vitessék?

Véleményem ozásának

szerint az

ellensúlyát

alkotmány eldag^ly-

magában

alkotmány-

343 ban

kell keresni,

ott

nem

beléje

létezne,

vinni.

alkotmányt, meily eddig csak

megyei,

vagy jobban, csak feudális volt, képviseletivé kell tenni, mcilynek sánczai odáig terjedjenek, meddig hazánk népessége és összes ér-

dekei terjednek.

I^K

Meg kell azonban jegyeznem hogy midn ama nagy hézagokról, mellyeket alkotmányunk:

ban tapasztalunk, lyozásáró!

szólok,

a megyei hatalom eidagátávolról

a némelly hazánkfiánál

sem

eszembe

jut

rogzeszmévé

vált

köz-

pontositásnak apológiát tartani. En nem a helyhatósági rendszer alapeszhanem azon forrásban, méjében általában mellyböl a megye hatalmát meriti, keresem a megye hatalom eldagályozásának okait. ,

A megyei

hatalom forrása a nemesi

ság; és e hatalom azért

viseli

feudális

kivált-

Önkény

typusát, mert e^y feudális casla által usurpáltatik.

hogy a megyét nem meg hanem szabályozni kell, miszerint

azt hiszem,

semmisitné,

józan és alkotmányos korlátok közt, de szaba-

don mködhessék. En nem vagyok barátja a kozpontositásnak, meri a polgári szabadságnak vagyok

344 barátja;

már pedig

a polgári szabadságot én

— bármikc^nt vélekedjenek mások — sokkal magasb czélnak tekintem egy bármi tökélyre ügyes kormányzati gépezetnél.

vitt

En még azon esetben is, ha felels kormányunk volna, barátja volnék a helyhatósági rendszernek; mert nem csak az alkotmányos formáknak,

hanem

a polgári

szabadságnak

biztosítékokra van szüksége.

Es meg

nem

kell

jegyezni,

miként usurpaliol

csak a végrehajtó hatalom,

vényhozás

hanem

a tör-

gyakorolhat; a szabadságnak

hát s foIeg a polgári szabadságnak,

nem

te-

csak

a végrehajtó,

de a törvényhozó hatalom ellen van biztosítékokra szüksége, mellyeket épen csak egy jó helyhatósági rendszer nyujthal

tökéletesen.

melly arányban központosittatnak a ha-

talmak,

ság

abban az arányban szkül

mezeje.

Franczia

megyék

Ezt

ország,

nyilván

mutatja

a szabad-

nagyban

kicsinyben a magyarországi

példája.

Tévednek azok, kik a központosítás támogatásául Angliára és Amerikára hivatkoznak. Ezen állodalmak kormányai azért számolhatnak mindég a helyhatóságok engedelmességére, mert soha sem jut eszökbe ezektl törvénytelen-

á45 ségel

kívánni,

vagy

törvényes

hatáskörüket

megszorítani.

kormány Angliában vagy

helyhatóságok szabad-

statusokban egyes

sült

az Egye-

ságon csorbát ejtene, vagy ezeket, önkény leg minden törvénytelenségekre kényszerítené,

—

helyhatóságok és az összes közvélemény ellene nyilatkoznának, s a végrehajtó hatalom mszerei épen úgy feleletre vonatnának a nemzet által,

mint egyéb kormányzati vétségeikért vagy

törvényszegéseikért.

Nem

hatalmak központosítása, hanem a

mi egy nemzetet erssé tehet; már pedig ki tagadhatja, hogy a legfbb polgári érdek a polgári szabadság, melly által a polgár legersebben vonatík az polgári érdekek egysége az,

—

állodalom czéljaihoz?

Sokat beszélnek hazánkban

ers

és

gyönge

kormányról.

Véleményem

szerint

gyönge

szemközt minden kormány ers; tel

nemzettel

ers

nemzet-

ugy ers, ha a töra nemzet közvéleményétl

szemközt pedig csak

vények erején kívül támogattatik.

Sokat

felelségérl

beszélnek

hazánkban

kormány

is.

de a kormány felelségének biztositéka

346

nem egy

elméletileg jó, de gyakorlatilag vajmi

sokszor kijátszható törvényes formában, hanem a közvélemény, a nemzeti akarat erejében fekszik.

a nemzet

ers

ugy a kormány nem

—

merendi a törvényt megszegni; valljon miként fogja a

kormányt

ha gyönge, von-

feleletre

hatni?

En nyeiért

—

polgári

féktelenséget

épen

eredmé-

—

kikerülhetlen

elliirök;

nagy

szabadság

egy

de a legügyesb

mányzati gépezetért sem áldoznám

föl a

kis

kor-

polgári

szabadságot.

Csalódás pedig azt hinni, hogy a hatalmak központosítása mellett a polgári szabadság na-

gyobb biztosságot nyer. A kormány már azon jak

—

vallásos

elítéletnél

hogy úgy

fogva

szól-

mellyel a

nép nekie hódol, szükségkép nagy felsöbbséggel bir a

nemzet

különben

sorsára,

hatalmak e

ha is

fölött;

e fölött

felsbbség neki

ezen

vezérbefolyást

ád

még minden

állodalom törvényes

kormányban központositlatnak,

felsbbségnek

szükségkép

i'mkéiivnyé

kell

fajulnia.

Minden monarchiái kormaii>uak van egy utógondolata,

imMlv

^llen a

nenizi't

nem

vér-

347 magát eléggé,

tezheti

mert ezen utógondolat

mem

az alkotmányosságnak

az alkotmányos

ellentétele.

monarchák során

vé-

gig tekintünk mindenütt azt fogjuk tapasztalni,

hogy

kormányok lorekvése sokkal inkább

van a monarchia mint az alkotmány sára irányozva,

fentartá-

én a monar-

ezen törekvést

chia természetébl folyónak tartom.

az alkotmányos monarchiának minden

más

országlási

formák

folott

mert

mig egy

résznd

elsséget adok,

nagy

becsvágyakat

üdvösen fékezi, más részrl a kisebb becsvágyak-

nak magasb

czéll tüz

nál;

a kicsiny becsvágyak

e folOt

daemagogiá-

ki a piaczi

nem

olly

IBpreszélyesek a szabadságra nézve mint a nagyok.

A monarchiái

elv

nyiltan

támadás a szabadság ellen; kit

mindenki ismer,

lokáról olvassa

bevallolt

kinek utógondolalit hom-

mindenki,

ellen

nemzet inindíMikor védheti magát;

saságokban a

badság szép

meg-

szinte ellenség,

politikai

—

tehát a

köztár-

becsvágy nyilván a sza-

igéjét kiáltozza,

ama

még

sötétben an-

mellybl a rabszolgaság álomitalát vegyili, a népszerség. Mind a mellett is azonban, hogy az alkotmányos monarchiának fleg az európai társaságot tekintve minden más országlási nak

bilincseit készíti s

—

szer,

—

348 formák

fölött

a szabadság

elsséget adok, azt akarom, hogy is

biztosítva legyen.

teljesen

A kormány

—

már mint mondám,

monarchiáit

—

a nép vallásos elítéletében

gyökérzö felsbbségénél fogva gyakorol

értem

állodalom

vezérbefolyási

ügyeire,

tömérdek

eszközzel bír pártfeleinek számát szaporítani.

A kormány lokat,

czimeket, rendjeleket, hivata-

más ezernemii kegyelmeket

osztogat-

hat,

táplálékot nyújthat mindenféle szenvedély-

nek

és

hogy

hiúságnak;

nagy

elég

innen

tapasztalni

fogjuk,

a legszilárdabb alkotmányi! országokban

bsége

körüldongó

asztalát

van a kormány

éknek,

leg\

nem szükség megjegyeznem,

terilett

alkalmasint

mikínl e kegye-

lem osztogatás igen veszélyes (egy\er a szabadság a

ellen.

Ha e fölött minden törvényes hatalom is kormányban központositatik, ez olly minden-

nem csak az állodalom hanem minden egyes polgár sorsára,

ható befolyást nyerend ügyeire,

mellynek az alkotmány csak igen gyönge ellensúlyát

fogja

vényhozás

képezhetni,

hunyoritásától függne,

alkotmányos sulna.

s illy

felelsége

maga a törkormány szeraesetben a kormány

mert

nem sokára

üres

szojárássá

alja-

349 állodalmakban

Központosított

ügyes kormányzati gépezetet,

gyorsaságot az igazságszolgál-

tiv tehets(igekel,

tatásban

;

láthatunk

jeles admiiiistra-

de polgári szabadságot, polgári egy-

éniségeket és pártatlan igazságot

nem

állodalmakban

Kozpontositott

láthatunk. az

mányos formák szoros megtartása a

(ísak

kormánytól

törvényszékeket,

függ,

alkot-

mellett

törvényhozást,

sajtót szolgaiakká tenni,

söt

magát a közvéleményt is meghamisítani; s ekkor hol marad a központosítással összefügg kormányi felelség? Francziaországban egy forradalomra és egy

éves

tizenötszáz

vala szükség,

hogy

dynastia

számkivetésére

a minislerek a júliusi ren-

deletekért feleletre vonalhassanak!

Ismétlem:

a szabadságot

—

nem csak egy

önkényes kormány, hanem egy szolgai törvényhozás, és általában minden gondolható önkény ellen is biztosítani kell. A.

monarchiái kormányhatalomnak

melly

már

természeténél fogva az önkény felé vona-

lik,

legbiztosb

papir alkotmány,

ellensúlya

hanem

nem egy pompás

a polgári szabadság,

mellynek egyetlen nyomatékos garanliája a hatósági rendszerben fekszik;

ez a nemzeti köz-

350 véleménynek

egyetlen

jogszer

meghamis

és

ithatlan kifejezése.

Mig egy

ságnak

rendszernek

a helyhatósági

kis tOredéke is is

van

tere,

egyetlen

fenmarad, addig a szabadmellyen magát az önkény

ellen védhesse.

En tehát akarom a helyhatósági rendszert, mert nem csak az alkotmányt, hanem annak

—

lelkét

polgári

szabadságot

akarom,

mellynek legerösb öre a helyhatóság.

En csak

azt

akartam a megyei hatalom

tuláradásának fólleplezésével megmutatni, hogy ezen

túl

-áradás az ezen

institutiot

egyedáruzó

feudális aristocratia természetébl fakad.

Láttuk fölebb, miként esett az aristocratia saját

kelepczejébe;

miként

láttuk

elerötleníilt

áliapotjában saját erejébl a korkérdések egyikét

sem

birja

megoldani,

és

hogy ennélfogva

az eddigi állapotokat saját létének és az összes

nemzet

nem

fenmaradásának

megyei

koczkáztása

nélki'il

miként

fen

tovább;

láttuk,

szerkezet,

mostani

feudális

tarthatja

alapjain,

nem csak alkotmányos kifejl(")désinik akadálya, hanem állodalmi felbomlásunk magvát is magában hordozza.

A magyar megyei alkotmány nyiben

—

a mennemesség eli'yogaiban gyökérzik

—

351 igen alkalmas volt eddig arra, hogy a feudális

egy a democratiáhan klilOnben sem

arislocratiát

kormány ellen megoltalmazza; de arra nem alkalmas, hogy magát szemközt ama milliókkal, kiknek eddig határaz észszel, melly naptalan kényura volt jainkban niegtompilja az erszak fegyverét, gyönyörködik

igen

—

és az egyelemesb polgári érdekekkel,

nem trnek semmi

hizárólagosságot

melly ek

—

ezen-

túl is fentarthassa.

vagy azt gondoljuk- e:

világtörténet

szelleme trni fogja, hogy ^Erdélylyel együtt)

6000

[] mérföldet

lomnak

—

melly

dagságnak,

meghaladó annvi

melly iiek

lerUletii

biroda-

foriásival bir a gaz-

népségeiben

—

számtalan

fejldése egy casta nemes erk szunyádnak mellynek alkotmányosoknak nevezett által eljogai eddig minden magasb politikai czéllal, minden polgári érdekkel egyenes ellentétben

—

állottak

—

Nem!

ezentúl

porhadásnak indult séges,

meggátoltalhassék?

az alkotmányt

hogy

doskodjunk,

nem

birják

meg

eddigi

alapjai, s múlliatlanul szük-

újabb és tartósb alapokról gons

mellyekre

országunk épületét

bizton rakhassuk.

Hlyen

alap

nem

lehet

más mint egy

352 haza minden érdekeit és polgári társaság minden képvisel törvényhozás.

rétegeit

A csupán megyei alkotmánynak

—

men-

nyiben a torvényhozó hatalom alapjául szolgál

—

haladék

nélkül

képviseletivé

kell

válnia,

e^y casta önkénye helyett egy egész nemzet szabadság szeretete leheljen át. mellyet

Atalában

a kérdés

megy

ide

akarjuk

vagy nem akarjuk az alkotmányt? Ha akarjuk az alkotmányt, ugy szükségkép akarnunk kell a népképviseletet is, mert e

népképviselet nélkül

nem

tarthatjuk fen tovább

az alkotmányt.

Alkotmányunknak van szüksége

gának,

nép

mellyet csak

ha mindazon

rokonszenvére

ügy

vihat

mellyek most csak egy kiváltságolt osztály tal

képviseltetnek,

—

ma-

alkotmányos jogokban,

fleg pedig

ál-

törvények

hozatalárai egyenes befolyásban a nemzet min-

den osztályait egyaránt

Alkotmányunknak

részesiti.

nemes polgári becsvágyak versenyére van szüksége, mellyet csak ugy eszközölhet; ha minden jeles tehetségnek, a

minden magasb törekvés értelmiségnek mezt erejét a haza és alkotmányos szabadság

nyit,

érdekében lermékenyiteni

;

— ha

az osztályzati

353 szellem

uem

szegi

többé szárnyait a magasz-

tosb czéJ után sóvárgó polgári szellemnek.

Alkotmányunknak a nép nemes szenvedéugy lelkesülhet, ha az alkotmányban minden földi

lyére van szüksége, mellyekre a nép csak

javainak legmagasbikát szemléli.

Alkotmányunknak ers törvényekre,

és a

törvénynek kegyelettel hódoló polgárokra van szüksége,

ugy

melly kett csak

érethetik

el,

ha a törvények a nép egyetemes akaratából

összes érdekeibl folynak és megtartásuk fölött

egy egész nép rködik.

Alkotmányunknak ama nagy

társasági

meg-

hasonlás kiengesztelésére van szüksége, mellyel a nemzet keblében okozott;

ama

meg

keli kérlelnie

gylöletet, mellyet a haza miUióiban szá-

zadok sanyarai

által fakasztott,

—

begyógyi-

tania a sebeket, mellyeket a nemzettest tagjain ejtett tát

—

egy nemosb polgári hivatás öntuda-

ébresztenie

föl

azokban, kiket az alkotmány

eddig csak mostoha gyermekeinek csak

ugy

testvéri leg

lehet,

nemes

és

tekintett,

nem nemes

egy sülve képezik az alkotmány és

törvényhozás alapját.

A népképviselet az els hágcsó alkotmányos kifejldésünk lépcszetén, melly nélkül

354 egyéb

—

alkotmányos és társadalmi reformokat

ügy

szólva

Hlyen

—

nem

eszközölhetünk.

okok ellenében hasztalanul

hivat-

kozik az önzés és az elitélet a nép tudatlanságára, mtíveletlenségére, úrbéri viszonyaira,

általában a nép szellemi és társasági sülyedett-

ségére:

— hasztalanul

mondatik, hogy magasb

jogok gyakorlatához azoknak értése méltánylása is szükséges: mert minden al-

politikai

és

kotmányos nemzetek példája

bizonyítja, miként

a politikai nevelést épen csak a politikia jogok

gyakorlata adhatja meg.

Arra hogy a nép

tovább

szellemi

és

erkölcsi sülyedettségében tartassék, nincs czél-

szerübb eszköz,

mint alkotmányunkat eddigi

képtelen alakjában fentartani.

Népképviselet

mer

nélkül

alkotmányos

lét

csalódás, mellyböl a lengyel nemzet csak

azért ábrándult ki, egyperczre, hogy örök álomba szenderüljön. Az alkotmányt tekintve tehát nem lehet kérdés: miért van szükségünk népképviseletre? mert mindenki érzi és tudja, hogy az alkot-

mányt csak a nép millióinak rokonszenve mentheti meg.

355

b) MLorniáiiy. Második szempont, raellyböl a népképviselet

kérdését tekintem: a

nek

magyar nemzet-

kormánynyali viszonya.

itt

külonOs figyelmet kérek olvasómtól.

Mikor mi magyarok kormányról szólunk,

magunk sem

tudjuk,

hogy

sajátlag

mirl

be-

szélünk.

Határtalan monarchiákban a fejedelmi aka-

I I

rat

kormányoz, melly

vénynek,

melly

fölötte

hatalmát

áll

származtatja, a fejedelmi fólség hetlen,

hanem

jogoknak

forrása

minden isteni

nem csak

egyszermind

és törvényeknek.

tör-

jogból sért-

minden

Határtalan monar-

chiákban tehát a kormányzás a fejedelmi méltóság attribútuma.

Alkotmányos monarchiákban, hol delmi méltóság

fólségkiek s hordozója

minden társasági a

erk

akaratkifejezése

— mint —

rá-

kormány fogalma lényegesen külön-

bözik a fejedelmi méltóság fogalmától,

mány

a nép-

azon erkölcsi tekintély-

nek és hatalomnak, mellyet a törvény ruház,

a feje-

nem egyéb mint jelképe

alatt

nem

értetik

egyéb,

kor-

mint bizonyos

polgári hatalom, melly az ország ügyeit a tör-

vények

állal

megszabott mérték szerint és kor-

látok közt saját felelsége alatt kezel

356 Alkotmányos Thiers

monarchiákban

monda — a fejedelem

—

miként

országol, de

nem

kormányoz.

Eben világosan

a fejedelmi méltóság

fólségnek

—

van fejezve az

—

hogy

is,

mint jelképe a nép-

szüségkép sérthetlen; a kormány

ellenben — mint végrehajtó mszere nyekkel közösen nemzeti fejedelmi akaratnak — eljárásaiban csak azon ösvényt a törvé-

kifejezett

követheti,

mellyet

és

alkotmány

törvény

és

jelölt ki eltte.

akár

igy

akár alkotmányos

kormányt, mellyet

mindég

meg

zése tisztán

határtalan

olly

tárgy lebeg elttünk,

birunk fogni, s

monarchiákban,

állodalmakban tekintsük a

határozottan

mellynek áll

értelme-

elttünk.

Határtalan monarchiákban mindenki

le vett

kalappal szól a kormányról, mert a fejedehni

kormány teljesen egyértelm. Alkotmányos monarchiákban a kormány tisztelet vagy megvetés, magasztalás vagy megrovás tárgya lehet, a mini t. i. az azt kezel személyek a nemzet bizalmát birják vagy nem fólség és

birják, a mint törvényes ösvényen járnak vagy

—

mint akármelly magános személy

—

tör-

vény ellen vétkeznek.

Mind a határtalan mind az alkotmányos

357 monarchiákban tehát jól tudják úgy az egyes mint az összes nemzet, hányadán

polgárok

vannak kormányukkal.

Nálunk a kormány ollyasmi, mit sem nem

sem meg nem foghatunk. Vannak országos kormányszékeink, udvari

látunk,

cancellariánk, helytartó Tanácsunk, udvari ka-

maráról, kormányzásról szóló törvényeink: de

kormányunk

nincsen.

Nálunk a kormány ollyan mint a kisértet minden ember beszél róla: de szemtül szembe senki sem látta. Francziaorsz ágban a kormány neve Soult, Duchatel,

Guizot,

Salvandy

Russel, Grey, Palmerston,

stb.

Angliában

Fox Maule

stb.;

—

nálunk a kormánynak nincs neve, mert annak, mit mi

kormánynak nevezünk, nincs

teste, nincs

alakja, nincs árnyéka;

szóval:

mány nem egyéb mint

elvont eszme,

az elme

lyen

élt

mellyen

igen ügyesen gyakorolhatni,

mel-

azonban a józan ész csak bámészkodni

képes.

Alkotmányos ország

zet

nálunk a kor-

—

nélkül:

törvényhozás lehet-e

—

ennél

— alkotmányos és

nemmindenek kormány

csodálatosb

állodalrai

tünemény?

különbség Magyarország és más alkot-

mányos állodalmak közt abban fekszik hogy másutt a kormány bizonyos polgári hatalom, mellyet a torvények állítottak fel,

törvény

irányát

mellynek

nálunk ellenben a

ki;

jelöli

kormány nem polgári hatalom, hanem rendszer, melly irányit saját motivájától

S mind mányoztatik,

e melleit is

még

pedig

veszi.

Magyarország korés ez máskép illy

—

körülmények közt nem is lehet elég fonákul. Az, a mit mi kormánynak nevezünk, teljesen

van

iránya,

szemeink elöl;

takarva

kiterjedése:

mind

titok

elttünk;

által

kormányoztatunk

eredete,

kifürkészhetlen

azon bizonyos rendszer, melly

tlünk, hogy sem hatnak

olly távolságban

ernk sem

törvényeink

van

nem

odáig.

S ezen rendszer, melly által kormányoztatunk, az ausztriai birodalom rendszere. íme, megneveztem a kórt, mellyben Ausztsriávali összes

viszonyunk sínyldik.

En nem tartozom azon gyöngéd természet szabadelmüek közé, kik csupa loyaUtásból egy két valótlanságot is elmondanak, csakhogy szándékuk tisztaságában senki ne kétkedjék; kik akként gondolnak hitelt szerezhetni

nak,

mind maguk

fövenyt hintegetnek.

—

maguk-

mind mások szemébe

359

hon boldogsága, a nemzet nagysága, a

királyi szék

dicssége, azon e{;yet!en nyugpont,

mellyen lelkem álmaiban

nem

csak

legel.

azért,

alkotmányos

mert

— nem csak — ragaszkodom

monarchiában élünk, a törvénynek hódolok

mányos dynastiánkhoz özintén

mert

azért,

hanem

alkot-

azért is,

mert

meg vagyok gyzdve, hogy hazánk

sorsa dynastiánk sorsához van kapcsolva.

De épen mert igy vagyok hangolva, fogom minden utógondolat nélkül, mit

elmondani

Ausztriávali viszonyunkat illetleg igaznak, va-

lónak hiszem, mert mindenek

fölött

igazsággal

tartozunk egymásnak.

Elmondám

munka els

fejezetében,

körülményeket, mellyek Ausztria a

Magyarország irányábani

ama

statusférfiait

politika követésére

birhatták.

Megmutatám miként Austriával birodalmainak assimilatiójában gyanitatá a tartósság föltételét országlási elve.

Megmuttatlam

mány

el is

monarchia II.

miként az

ausztriai

kor-

kövelett mindent, hoí;y a határtalan e

postulatumának elegei tegyen,

Jósef magasztalt, é

sok lekintetben méltán

magasztalt— politikája nem volt egyéb mint Au stria három százados politikájának élre állitása.

S60

E mtétei következtébeo két nevezetes tünemény merül fól szemeink eltt. Els az: miként Ausztria három század alatt

—a

mindent elkövetett, liogy Magyarországol

mennyiben az alkotmány egyenes megtámadása nélkül lehetett örOkös tartományai-

—

er-

val assimilalhassö; kimerítette a békés

és

szakos eszközöknek minden nemeit,

mind

mellett

sem

képes Magyarországot örökös

volt

tartományival assimilálni,

söt e czéltól

volabb van mint volt valaha.

tá-

—

kivált hogy Magyarország háborúk után a nemes önfeláldozásnak, a heroismus és loyalitásnak minden nemeit kimentette, hogy Ausztriában a magyar nép és magyar alkotmány iránti elítéletet

Második az

—

a polgári

hogy méltányos igényeinek sikert megmutatta, hogy alkotmányos

gyöngítse,

—

eszközöljön,

trónjáért vérét örömest ontja, de alkotmányos

szabadság élni; letek

—

mint

nélkül

nem

kivan

ime az alkotmányos

egy perczig lét

elleni kísér-

még sem szntek meg. S

dig

valljon

olly

honnan van állunk

élesen

állottunk

Honnan van

az,

hogy még min-

szemközt

tize.ihetedík

Ausztriával

században?

hogy sem Ausztria nem

—

bírta

Magyarországot birodalmi rendszerébe vonni.

361

sem Magyarország nem

volt

képes ezen rend-

szer befolyásától egészen menekülni?

Ez onnan van: mert Magyarország érdekei háromszáz éves balkormányzásáltal ellentétbe hozattak az összes biro dalom érdekeivel. Es ebben fekszik az ausztriai kormány legnagyobb politikájának tévedése.

A kormány

az alkotmányos Magyarorszá-

got mindég aggodalom tárgyának tekinté, minél-

— —

törekvése miként már e munka ^^elején megmutattam arra volt irányozva, l^lhogy az alkotmány ereje zsibbasztassék.

^^fogva minden

Nem törekvés

szükség

—

bizonyitgatnom,

miként e

ha a kormány a birodalmi kap-

csolat erösitését akarta ez által elérni

—

czél-

ját teljesleg eltévesztette.

A magyar nemzet mindég alkotmányát tartotta

juthat

s véleményem egy igen rövid látású poHtikának

legféltettebb kincsének;

szerint csak

eszébe

nemzetet

épen

legféltettebb

kincsében támadni meg. Csodálatos,

soha

sem

hogy az

látszott

magyar

nemzet

miszerint

melly

alkotmányban

ausztriai

kormányban

ama

fólmerülni

olly

rémet

lát,

gondolat,

kormányt, s

annak

362 igézetétl minden áron szabadulni akar,

min-

dég gj'anuval fogja kisérni. S még csodálatosb, hogy a kormánynak soha sem jutott eszébe, miként sokkal tartósb azon eri), mellyel egy szabadság szeret nemmint mellyel a nemzeti zet rokonszenvébl, jellem gyongitésébl és az alkotmányos élet zsibbasztásából merithet.

Tekintsük a nuilt idket; vessünk egy Ausztria

lantást

vészes

pil-

napjaira a 18. század

közepén és a 19. ik század eiején: nem az alkotmányos magyar nemzet volt-e az, melly a dynastia védelmére és

a birodalom fenlartá-

sára legtöbbet áldozott?

En minden gondolható

politikai tévedések

közt legnagyobbnak tartom,

magyal"

alkotmány

gyöngétésével

véli

ha a kormány a

vagy épen Magyarországnak az összes mellzésével

birodalommaU kapcsolatát ersíthetni; st s kezleg úgy vagyok meggyzdve,

—

szolnak

kintetben

mellettem

hogy

fonák politika az

illy

ellene te-

történetek

érintett

—

birodalmi

kapcsolatot csak gyöngítheti. Ausztria

háromszázados

tévedése

onnan

mert olly elvek szerint akarta Magyarországot kormányozni, mellyek Magyarországra

eredet:

nem valának alkalmazhatók.

363 Olly politika, pilianattAl

mét

melly mindég csak a jelen

kér tanácsot,

a jOvendine

is,

nem

függeszti

szükségkép

vezet, raellvek eredményeit a

sze-

tévedésekre

legmélyebb poli-

likabOlcsesség sem képes elre kiszámolni.

Ansztria statusférfiai a

magyar alkotmány-

ban mindég Pandora szelenczéjét látták , s e bal szempont volt legnagyobb akadálya az or szag anyagi

kifej l(')désének

Ezt kézzelfogbatólog

is.

bizonyitja

Ausztriá-

nak Magyarországra és az OrOkOs tartományokra

nézve

kOvetelt

kétoldalú

kereskedelmi

és

összes nemzetgazdasági politikája.

Ausztriának

félig

meddig

tilalmi,

félig

tarmeddig tományokban virágzó miiipart teremlett; Ma-

védelmi

gyárországon ipart

is,

vámpolitikája

ellenben

melly

még ama

örökös

csekély mii-

nébány évtized eltt

létezett;

elfojtotta.

Ausztria

országot

még

kereskedelmi

politik'ga

nyers termékekre nézve

Magyaris

teljes-

leg elzárta a világvásártól.

Ausztria kereskedelmi politikája vagyonos-

ságot kellett az örökös tartományokban,

még

Magyarországot a végelszegényedés örvényének szélébez hajtotta.

£sime, ez

volt az ausztriai

kormánv második

364 nagy tévedése; haszonért,

mert ama pillanatnyi

niellyet

financiális

csekély

tekintetben

illy

minda-

politika talán eredményezett, föláldozá

zon roppant elnyöket, mellyek Magyarország anyagi erinek természetszer kifejtésébl az összes birodalomra hárulhatának.

Könnyen megfogható, hogy lek mellett,

mellyek

illy

olly ellentéle-

balkormányzás

által

erszakosan állitattak föl Magyarország és az örökös tartományok érdekei közt, olly kormány vagy rendszerrel szemközt melly impulsusát Magyarországot tekintve nem alkotmányos erktl, hanem százados önkénytl veszi, mindég sérelmekrl fogunk panaszolkodni. Ismétlem: nálunk a kormány nem polgári hatalom,

hanem

érezzük,

rendszer,

határait

melly nek

nem ismerjük;

hatását s

mivel

alkotmányunk sehol sem jelöli ki a közhatalmak határvonalait, alkotmányunkkal még csak nem is férkezhetünk e rendszerhez, mind a mellett,

hogy

e rendszer

nem alkotmányos.

mondám

ft')lebb, hogy a határtalan megyei hatalom ellensúlya a kormányban fekszik, de hogv ezen ellensúly sem nem alkotmányos, sem nem kevesbiti a megyei hatalom

Azt

termeszeiébl ered bajokat.

Azok után, miket

kormány természetérl

365 s

irányáról itt

hiszen a

azonban

Minthogy egész

nagy

párt

nem

Jenue

bizonyitani,

mert

talán

íjnondottam,

még valamit dolog, maga szól

szükség

magáéi^t.

idkben

ujabb

keletkezeti,

melly

kormány minden

hitvallásában a

sát tiizte ki fóágazatul:

lás^ul^,

e^y

politikai

ároni, pártolá-

mi ként,, szere-

kormány a magyar alkotmány irányában? A kormápy nálunk nem az ország és alkotmány élén, hanem vele szemközt áll, s, egész politikai létünk nem egyéb szünetlen harcznál alkotmányunk védelmére. a miként már megjegyzéiji Nálunk pel a

—

közhatalmak határvonalai sehol sincsenek világosan kijelölve, a „jus supremae i^sp.ectionis regiae" ép olly széles értelm ürügyül szolgál

kormánynak az alkotmány szabadabb erkiakadályozására, miként a megyei hatalom alkotmányos palástja minden aristo-

fejtésének

cratiai

önkénynek. k^t

Ijtt

—

negativ erö

küzd

körömszakadtig

pHienés nélkül egymással. Ki

szemléli,

kormány magaviseletét figyelemmel két

nevezetes

mtéteit fog Magyar-

országra nézve követelt három százados

politi-

kai rendszerében észrevehetni.

Els

hogy a hányszor maga a nemzet

366 nyitott rést

még

világos

törvények ellenére

alkotmányán, a kormány mindég egész készséggel behunyta szemeit.

Második az: hogy valahányszor

nemzet

észre jött, s egy egy becsúszott idomlalanságot

akart kiküszöbölni

egy

Írott

alkotmányábóF vagy

malasztot

megtestesíteni,

kormány mindég hatalma egész

egy

azt

súlyával gá-

tolta.

királyi városok világos törvény daczára

megfosztattak országgylési szavazatuktól,

kormány

elnézte e kiáltó törvénytelenséget, mert

jól tudta,

hogy

ez által

maga

az aristocratia

ejtette

a legnagyobb csorbát alkotmányán, jól

tudta,

hogy Magyarország alkotmányos jöven-

dje

fóleg egy ers, független és felvilágosult,

egy az ország anj'agi érdekeit kiválólag képvisel polgári rendben fekszik, és hogy e pol-

közép osz-

gári

rend kiszorításával

tály,

anyagi és értelmi erejének egész súlyával

az összes

az alkotmány és aristocratia ellen fordul.

Midn

ellenben Pestmegye a fenyil eljá-

rás eddigi rendetlenségeit s

meg akará

szüntetni,

egyebek közt a törvényszék csarnokait a kö-

—

a kormány mind zönség számára megnyitni, hogy a megye intézkedésében saját-

a mellett,

lag

semmi

ujitás

nem

volt,

katonai erszakkal

367 kész

rendszabály

volt

sikerét

gátolni.

megye törvényes más megyék példájára, a kormány

Hasztalan volt a hivatkozás a jogára,

Ürügyül

maradt.

liajlhallan

az épen akkor

országos választmánynak kellé szol-

együtt

ült

gálni,

nielly a

büntet torvénykönyv kidolgo-

zásával foglalkozott, de a titkos rugó bizonyára

más

volt,

mindentl,

dása szinél

is viseli,

kormány ösztönszer borzami

csak

nyilvánosságnak

pedig hihet, hogy a nyilvános-

ság a törvényszéki teremekbl máshova

utat

magának.

törne

Ugyan azon kormány, meilynek a múlt országgylés, vagy legalább a rendek tábláj inak nagy többsége módot nyújtott a megyei rakonczátlankodások

fékezésére

szabályokat

létesiteni,

törvényhozó

testület

Hozatott -e csak a

valljon

kedvez hangulatát? egy három sornyi trvény is e

megyék rendezésére?

azonban behozatott az

—

Országgylés után

administratori

a fispáni helytartókra

szer,

rend-

sikeres

használta

rend-

hatalmak ruhá;^-

mellyek mind a megyék törvényes jogaimind azon czéllal, melly e rendszernek

tattak, val,

czimürügyül szolgált mert ezen ujitás a rendel

helyre

nem nem

—

merben

ellenkeztek;

csak hogy a megyékben alHtotta, de

ott is,

hol

eddig szokottnál nagyobb rend tapasztaltatott, csak rendbontásokra nyújtott alkalmat. S

—

volt

hát

czélja

kormánynak, ha nem

jobb rend, jobb közigazgatás, jobb és gyorsabb igazság szolgáltatás ? Nem egyéb mint

—

hogy

politikai táborát szaporítsa,

pillanatra

—

mi nekie egy

de csak egy pillanatra

—

sike-

rült is.

Ugyanazon kormány, mellynek ezeltt huszonnégy évvel elég ereje volt arra, hogy a adót és katona állilást a megyék által néptl törvény és alkotmány ellenes módon kicsikarhassa, késbben, midn a házi adó

hadi a

törvény ekre

által

az úrbéri

telkeken

rovatni rendeltetett,

nem

lakó

nemes-

birt elég

er-

hogy a törvényt végrehajtani vonakodó megyéket kötelességök teljesitésére szoríthassa, ámbár ez esetben nem csak a töivényre,

vel arra,

de az összes hazai közvéleményre

támasz-

kodhatott volna.

Lépésrl

kormányt megmutathatnám, hogy törekvése mindég ugyanazon vezérgondolat körülforgott, t. i. Magyarország alkotmányát gyöngíteni, erit zsibbaszíani, és anyagi fejldését gátolni; de szükségtelen megmutatnom, miként ez igen szerencsétlen eszköz volt a lépésre késérhetném a

politikai eljárásaiban s

369 birodalom

és

Magvarország közötti kapcsolat

öregbítésére.

Igen

hogy azon viszályos

tehát,

világos

érintkezés, melly

Magyarország

érdekei közt fenforogni látszik,

és a birodalom

nem

magyar

alkotmány, nem a dolgok természetes helyzetének, hanem egy háromszáz éves balkormánysás eredménye.

azonnal

viszony

szerencsétlen

fog sznni, mihelyt Ausztria politikájának

meggyzdés

szolgáland

Magyarország érdekei birodalom érdekeivel,

vezérelviil:

miszerint

ugyan azok a

teljesleg s

meg ama

hogy ezen érdek egy-

ség épen Magyarország kifejldésében

találja

legerösb támaszát.

Letntek már azon idk, midn a népek csak vallásos ösztönbl s azon szerencseért szerették, hogy jobbágyaikul szüa dynasti ikat

lethettek

;

napjainkban a népek

csak azon jókért szeretik,

e dynastiákal

mik fenállásukból

az egyetemes állodalomra hárulnak.

utolsó

nagy

félszázadban

dolgokat

tanulságos eseményeket láttunk.

Láttunk régi dynastiákat, redes alapokat birlak,

kozásában

—

népeik

— mellyek évezvallásos csatla-

elenyészni s ujakot

láttuk, miként az

fólmerlilni;

események rohama mindent «4

370 felforgatott,

mi régebben Ösztönszer

tisztelet,

vallásos áhítat s jobbág^'i h(')dolat tárgya volt.

század világa fényt vetett a népek

tébe, hol

elbb

A népek

vak ösztönbl sem

sem nem gylölik többé a

jogok

nem

szeretik,

a dynastiákat,

a legerösb alap, mellyen a népek

szik,

éle-

csak sötétség uralkodott.

tisztelete és

hanem

hsége nyug-

a nemzeti érdekek

véleményem szerint ez által a dynastiák mit sem vesztenek, A magyar nemzet szinte hséggel csatméltánylása,

lakozik alkotmányos dynastiájához len

egy magyar sincs a hazában

de egyet-

;

elevenen

ne érezné, miként az eddigi kormány rendszer a helyett hogy a birodalom érdekeit a nemzetéivel

szorosan

összeforrasztaná,

arra volt alkalmas,

hogy

inkább csak

a birodalom érdekeit

a nemzetéitl különválassza.

En minden gondolható csapások

legsúlyos-

bikának az tartanám, ha Magyarországon azon

meggyzdés

kezdene

megersödni, hogy a

nemzet érdekei nem egyeznek meg a birodaloméival.

Nekünk

birodalomnak egymásra köl-

csönös szükségünk van; mert szinte

meggy-

zdésem

Magyar-

szerint ezen kapcsolat nélkül

ország egy perczig sem tarthatná fen állodalmi

371 Magyarország nélkül pedig Ausztria rög-

létí^t;

lön a

másodrend hatalmak

sorába hanyatlanak.

Magyarországot az érdekek egyenlségén kiviil még e^y hatalmas kapocs köti a biiodalomi kapcsolathoz.

S ezen kapoes: a közös politikai

lét.

Ezt minden gondolkozó ember tudja széles

Magyarországon;

ugyan azért vagy rültnek

vagy haza árulónak kellene annak lennie, kapcsolatot

tágitani

vagy

épen

ki e

szétszaggatni

óhajtaná.

Ezen kapcsolat szüksége fekszik dynastiánkban,

közös történeteinkben és

ügyek helyzetében. De tagadom, hogy tettebb

érdekeink

európai

e kapcsolatból

feláldozásánek

legfél-

szüksége

folyna.

Nézetem

szerint

épen

abban

lappang

kormány háromszáz éves politikájának tévedése, hogy Magyarországot csak erinek lebilincselésével

gondola

tartósan a birodalomhoz köt-

hetni.

En ellenkezleg épen Magyarország

ter-

mészetes erinek kifejtésében látom e kapcsolat

ersségét és tartósságának Meg vagyok azonban

biztosítékát.

gyzdve, hogy

eddigi balkormányzás folytatása

ezen

kapcso-

sokkal inkább képes gyöngíteni mind

latot

bal kormányzás lesz pedig

síteni;

mányzás,

melly Magyarország

er-

minden kor-

alkotmányától

nem nyeri rágalmát. magyar ügyek alkotmányos

és érdekeitl

Mig sének,

még alkotmányunk

kezelé-

és nemzeti érdekeink

kifejldésének ólomsúlyát e^y az alkotmányon álló féltékeny rendszer

kiviil

képezendi, addig

mindég Magyarország leend Ausztria jának

politiká-

achillesi sarka.

Nekünk alkotmányos kormányra van szükségünk mind a dynastia, mind a haza, mind az egyetemes birodalommali kapcsolat érdekében, ollyan kormányra, melly csak az alkotmányban találhassa

fel

léte

föltételét;

illyen

kormány

nélkül hazánk fonákul fog kormányoztatni.

Nekünk vény azon

arra van szükséglmk, hogy a tör-

igéi,

mellyek Magyarországot mint

magyar férfiak magyar alkotmány szellemében renkormányoztatni, holt hetükbl valósággá

saját önállásu állodalmi testet, által és a

delik

legyenek.

Nekünk melly

olly

kormányra van szükségünk,

szó legteljesb

értelmében

képviselje

hazánk érdekeit a birodalmi kapcsolatban, mert hiszen a kormánynyali viszonyunk balságai és

kormány

tévedései

éppen

onnan

eredtek,

373 mert a magyar érdekek mind eddig vagy épen

nem vagy

gyöngén valának képviselve

fölötte

a birodalmi kapcsolatban. Illy kormány mellett, melly egy alkotmányos nemzet nyomatékát viendi magával a

birodalmi

politika

álland hazánk

mérlegébe,

és a birodalom

azonnal

helyre

érdekeinek ho-

mogeneitása.

úgy

Hlyen alkotmányos kormány azonban csak lehetséges, ha egy egész nemzet rokon-

szenvére támaszkodhatik,

ha egy minden pol-

képvisel törvényhozás

gári érdeket

állal

sza-

magának azon határokat, mellyeken alkotmányos lenni megsznik. Szóval alkotmányos kormány és népkép-

batja ki túl

viselet

— kél

egymástól elkülönözhetlen dolog.

Akkor,

törvényhozás teremében egy

egész nemzet leend képviselve, nak, hogy a

gárok

kormány

meggyzdésére

lemény,

ideje an-

appelláljon; s e közvé-

meggyzdés

mányos ösvényen jár

lesz

e közvéleményre, a pol-

—

tle

nem

—

még

alkot-

fogja rokon-

szenvét megtagadni.

Legyen aztán akkor conservaliv vagy szaöi^mest meghanekem mindegy, jolandok eltte, mert alkotmányos lesz és a badelmii,

nemzeti

meggyzdés

—

typusát viselendi.

374 S meg

nem

selet

jegyezni, mik^^nt a népkf^pvi-

kell

csak

pajzsul

szolgál

érdekeinknek

alko'mányimknak, hanem a kormánynak ersségül a pártok ostroma ellen. és

Valóban

nem csak

a népképviselet

mányi, hanem kormányzati kérdés mind.

En meink

hogy

azt hiszem,

egyszerre

hiszem, hogy ez

ezzel

orvosolva

által

alkot-

egyszers-

minden

lesznek;

sérel-

—

azt

sokkal szorosabban fogunk

a birodalmi kapcsolathoz füzetni mint az eddigi

balkormányzás

által,

meüynek tengelye

orszá-

gos érdekeink mellzése volt; azt hiszem, hogy mihelyt egy ers nemzeti képviselet által támogatott magyar alkotmányos

kormány

keze-

hazánk ügyeit, azonnal egy magasztos örömmel üdvözlit frigy köíendi hazánkat a lendi

többi tartományokhoz, nal

—

Magyarország azon-

megsznik Bécsben aggodalom tárgya

lenni;

hiszem, hogy a milly arányban eisödik e^y nemzeti képviselség által a közvéleazt

mény

ereje,

abban növekszik az alkotmányos

kormány ereje hogy ha három sikerült

is;

—

és

elvégre

viszályteljes század

ausztriai politikának

got a birodalommal assimilalni,

azt

hiszem

alatt

nem

Magyarorszáannál

inkább

sikerülend azon szoros köteléknél fogva, mellyel

375 közösen

egy

politikai

dynasliához

szeretett

létünk egyesült eröveli

vonatunk,

közös

akként egyenlíteni

érdekeinket

hogy egyiknek érdeke

és

fenlartásához

másikénak

föl

ki,

ál-

doztassék.

Es ime, valamint az alkotmány, úgy

ter-

mészetesen az alkotmányos kormány els alap föltétele a népképviselet.

c} IVentzetisés*

Harmadik szempont,

mellyböl a nép-

nemzetiség.

képviselet kérdését tekintem a

Nincs tárgy a világon, mellynek rovására

Magyarországon az emberek annyit vétkeztek még ma is vétkeznének, mint mennyit

volna, s

a nemzetiség nevében vétkeznek.

Miszerint

legyünk,

hogy

azonban

szükség

tikintetben

tisztában

meghatároznunk,

szorosan

sajátlag mit értünk nemzetiség alatt.

Egy

emberfaj, mellyre a közös származás,

közös nyelv,

és

ebbl

szokások és családi lános

—

eredöleg az erkölcsök,

egyenlsége egy áltahogy ugy szóljak természeti jelélet

—

lemet ruház, nemzetnek hivatik. Illy

emUtett

értelemben minden népfaj, általános

természeti

melly

jellemmel

az bir.

376 nemzetnek nevezhet,

nemzetiségnek

ezt

anyagi vagy

faj-

nevezni.

letietne

Szükségtelen megjegyeznem, hogy ollyan népfaj, mellyet ezen általános természeti jellemnél erösb kapcsok nen) kötnek össze,

még nem

igen szilárd politikai testet képez.

Korunk egy magasb nemét zetiségnek

azt

t. i.

midn

ismeri a

népnek

e<^y

nem-

tagjait

a gondolkozás, vélemények, jog és szabadság,

mveltség,

politikai institutiok s általában

min-

den magasb és legmagasb polgári érdekek és törekvések

egyenlsége

alakitja

egy nagy

er-

kölcsi és politikai testté, s ezek kétségkívül a

legerösb kapcsok, esíteni

ílíyen

nyelvben féle

mellyek egy nemzetet egy-

képesek.

nemzet,

ha e

fölött

még

népfajokból szövetkezett volna

mar vérben

vérben

egy, meghódithatlan; de ha külön-

nyelvben

is,

csakha-

rokonulni fog.

Valahányszor tehát nemzetiségrl szóiandok, Síindég politikai nemzetiséget fogok érteni.

magyar korona tizennégy milüo

valóját közös nyelv esítené,

vendnk

alatt-

közös származás egy-

és

ugy kétségkívül kevesb okunk lenne felett

aggódni

nemzetiségünket

Csodálatos tünemény!

—

jö-

félteni.

Majd nem egy

évezred, hogy e földet lakjuk, hogy a sors s

'377 hatalma az

az* eseriíiények

fajok uraivá tön, a

itt

lév idegen nép-

még sem

néplöredékekel

különféle

valánk

képesek

nemzetiségünkbe

beleolvasztani.

Vagy

magyar nemzetiségben

hát

kell

valaminek létezni, mi a többi népfajokban

le-

gyözhetlen ellenszenvet fakasztott iránta, vagy a többi népfajok nemzeti sajátságaiban lappang

valami titkos vonzer, mellyel, a zetiség olvasztó ereje föl

Ezt legjobban

fejtik

nem meg

magyar nem-

ér.

magyar nem-

zet történetei.

Nemzetünk a meghódított népfajok irányáteljes mértékben élt a diadalmas hóditó jogával: ez a magyar nép és többi népfajok ban

közötti társasági viszony általános jelleme.

Eleink szabad alkotmányt, szabad hazát sza-

bad nemzetet alkottak ; de az alkotmány, haza és a

magyarnemzet ezen szabadsága fajok rabszolgaságával teljesen

S gyarfaj

a megigázott nép-

egyértelm

volt.

szabadságnak nevezett önkényt a ma-

késbben

'feleire is;

kiterjeszté

ekkép fejldött

elnyomók, nyomottak osztálya.

a kiváltságos

és

saját gyöngébb Magyarországon

kiváltságtalan

el-

Természetében fekszik az embernek, hogy minél

erszakosabban

ostromoltatik

kUlvi-

378 szonyaiban az önkény

annál erösebben

által,

magát azon tulajdonokkal, mellyeken az önkénynek nincs ereje. Van egy ösztön emberi természetünkben, mellyen az erszak fegyvere megtompul, s bástyázza

mellyet

körül

csak

még

birnak legyzni

ennél

erösebb

ösztönök

ezen ösztön az, mellyel vé-

riinkhez, nyelvünkhez, családi életünk szentek-

szentjéhez s szenvedéseink társaihoz vonatunk.

Ezen ösztön

fen a magyarországi

tartotta

meg bennök

népfajokat; de ezen ösztön érlelte

azon ellenszenvet tiség iránt

viseltetnek,

mellyet urával szem-

közt a rabszolga keblében az sithet,

is,

elsszülöttei

oltára eltt tömjéneztek

hajlékába

fenmaradását

költözött,

—

melly

ott

midn

bálványainak

külföld

—

csak kérge-

irthat.

köszönheti

magyar nemzetiség

nemzet

nem

de onnan soha ki

Ezen ösztönnek a

magyar nemze-

mellyel a

is,

a falusi

pór szerény korányát az

leste

egykori boldag feltámadásnak.

Valóban ha földnépünk nem zetiségünket

már rég

történeteink s feudális

alkotmányunk

pant meghasonlást

nem okoztak

rendszerünkben:

nem

létezne,

elsodorta volna;

nem-

olly rop-

volna társasági

nemzetiség

volna Eris almája közöltünk,

kérdése

s állodalmi

379 létünkért

nem

kellene

oUy

életre halálra vias-

kodnunk. Sokan azt gondalják, hogy miután nyel-

vünk a törvényhozás, közigazgatás és igazságlett, azóta nemzetiségünk

szolgáltatás nyelvévé

már egészen biztosan alapon nyugszik. En e tekintetben máskép vélekedem,

s azt

hogy mióta nyelvünk törvényesítése nemzetünk ellenségeiben a féltést felébresztette, mióta nem kétség többé, hogy hazánkban nem csak a magyar nemzet hanem a magyar nemzetiség is az uralkodó, azóta a magyar s többé

hiszem,

népfajok közötti meghasonlás s

nemzetiségünk

alapját

sokkal élesebb

bizonyosan nem

erösbiti.

Ki tagadná a

ségéhez? ért?

—

nem magyar

vér tartotta-e azt fen

át ?

magyar genius lebeg -e történetei fölött? Igen is, a magyarnak egy évezredes tikaifi lét

által

ségéhez;

fejére

szá-

nem magyar törvényhozói annak törvényes rendszerét? nem

zadok viszályain ész alkotta-e

magyar nép jogát nemzeti-

>iem magyar vér folyt- e e haza-

szégyen

annak,

—

joga

poli-

van

nemzeti-

lemoshallan

szégyen

szentesitett

elég nyomorult lenne e leg-

drágább kincsünket, apáinknak

legszentebb

380 tiagyományát

akár

melly

jutalomért

fényes

áruba bocsátani.

nem

de elvitázhatian jogunk azért

vesbíti

ama

nyunk

és

veszélyeket,

történeleink

meghasonlás

mellyek

által

okozott

következtében

ke-

az alkotmátársasági

nemzetiségünket

fenyegetik.

S mégis vannak emberek a nemzetiség szent

hazában, kik

nevében akarják az eddigi

égbekiáltó állapotokat fentartani.

Midn zeti

a holt latin nyelv helyett saját

nem-

nyelvünket ügyekezénk az egyedül öt illet

diplomaticai poiczra

emberek,

emelni, ki

kik azt hirdetgetek,

nemzetiségünket

voltak

ez ujitás

alkotmányunkat koczkáztatja.

Midn ama meggyzdés, dalmi épületet

hinné?

hogy

nem

birják

meg

hogy az

állo-

eddigi alapjai,

alkotmányunk javításának óhajtását ébreszté bennünk, voltak elegen, kik azt mondák: hogy alkotmányunk megváltoztatása nemzetisé-

föl

günk elsülyedését vonná maga Valahányszor szó

tetésérl, örökválts 'igról, vításokról, kik

teli

után.

siség megszünvagy más anyagi ja-

volt az

mindannyiszor akadtak

tórákkal hivatkoztak

ama

emberek,

veszélyekre,

mellyekkel ezen ujit'isok a nemzetiséget fenyegetik.

381

En uem tudom, s nem is akarom vizsgálni mennyi szinte mei;gyözödés volt e folytonos hivatkozásban a nemzetiségre; de azt tudom s

tudja mindenki,

dalát

nem azok

zetiség

hogy

vitták

ki,

magyar nyelv diamindég a nem-

kik

palástjával takarták nemleges

politiká-

jokat.

Tudom hogy

továbbá,

e negativ politika

tiségünket,

nem

tudja velem mindenki,

nem

erösitette

nemze-

forasztotta be a társasági test

szakadásait.

Nemzetiségünknek annyi ellenséges elemek közt egyetlen védpajzsa az alkotmány;

ha alkotmányunkat az fentartani,

günkre

valljon

rohanó

aristocratia

miként

veszélyeket

ám

nem

birja

fogja a

nemzetisé-

gátok

közé szo-

rithatni ?

Minden alkotmány, minden

mény gyönge, ha nem a

polgárok

nagy

birja a

többségének

politikai intéz-

nagy tömegek, rokonszenvét

vagy talán épen a milliók ellenszenveivel

kell

harczolnia.

Es ne feledjük, hogy alkotmányunk

ellen-

ségei épen azon ellenszenvbl mentettek legna-

gyobb ert, mellyel alkotmányunk és nemzetiségünk a haza saját keblében minden lépten találkozik.

382

Ha nem tudunk módot,

nemzetiségtinket

minden hazaugy minsjsiphusi munka,

a haza millióival megszerettetni, s

polgár legféltettebb

den eröködésünk mellyet

sem

kincsévé

czéltalan

a jelen

tenni,

sem az utókor nem fog

meghálálni.

Ha nem tudunk idegen ajkú

hazafitársa-

inkban Ösztönt ébreszteni, mellynél fogna erösebben vonassanak nemzetiségtink iránt, mint mellyel fajnemzetiségiikhöz vonatnak, ugy poki van játszva s nincs egyéb hogy végzetünknek zúgolódás nélkül adjuk meg magunkat. En azonban nem hiszem, hogy e roppant

litikai

szerepünk

hatra, mint

meghasonlás, közöttünk de

melly

támadt,

nemzetiségi

volna

tekintetben

kiengesztelhetó;

meg vagyok gyzdve, miként

telés

melly

e kiengesz-

csak ugy lehetséges ha alkotmányunk,

eddig

czimlapja volt

csak

—

egy

casta

—

usurpatiojának

ezentúl a népszabadság lOr-

vénytáblája leszen.

Ha az alkotmány ollyan lesz, mint isten dics napja, mellytl minden növény nyeri az éltet

meleget,

egyenlen

—

igazság mérlegével

fogja osztogatni javait a hon

mekei közt,

—

ha elég tágas

denkinek szabadságát megvéí^je:

gyer-

hogy minakkor nem-

lesz,

383 zetiségünk vonzereje nagyobb

kényszUlle ösztönnél, fitársaink

azuii on-

kedélyét ellenünk izgalá.

En hiszem a napról

leend

melly idegen ajkú hon-

a szabadság,

napra

magasb

tisztuló

általánosb

—

denható erejét;

ama

polgárisodás,

fleg

polgári érdekek

min-

hogy a tökélyre melly olly merészen

hiszem,

törekv emberi szellem, szöki át az

közvélemény

és tér

szk

Jerombo-

korlátait,

melheket a közös hon érmekéi közt századok mostohasága emelt; '— hiszem, hogy ama nemesb ösztön, melly 111 magasb világhivatásunkat sejleli lelkünkkel, landja

egén

közfalakat,

ajkú

honfitársinkat

özös hazának,

a közös

níegnyerendi

szabadságnak,

mellyen polgári

egyetlen térnek,

mint

.hivat ísuknak

megfelelhetnek.

En tizennégy milUo szabad polgáriul nem féltem

nemzetiségünket,

rabszolga mellett

nak

tekintem,

taiihal

tizennégy

a nemzetiséget

mellyel

millió

üres ábránd-

komolyan

tehát

csak az alkotmányos

szabadság

é^ polgáriság nyelheti

meg nemzetiségünk

neinek rokonszenvét,

ugy

mint az alkotmány loltétele

sem

senki

viilós'ígnak.

legels(»

elle-

népképviselet

kelléke

—

nemzetiségünk fenlarthatásának

—

legels is.

384

d) Egyél) reforiiiok.

Negyedik szempont

végre: melljröl a nép-

képviselet kérdését tekintem : a k o rs z ü k s é g e 1 1 e

törvényes és társadalmi reformok szempontja. S van-e ember

a hazában, ki át ne látna,

miként

hátramaradás politikai

e szégyenitö

in-

stitutioinkból és társadalmi viszonyainkból ere-

déit?

Es végre van

ember a hazában,

ki át

ne látná, hogy minél nagyobbat haladnak Eu-

rópa müveit népei a polgárisodás mezején, annál inkább kell tágulnia

ama hézagnak, melly

tolok bennünket elválaszt? annál inkább fogynia a

valószínségnek hogy nemzetünk valaha

nagy

és

politikai

dics leend, ha haladásunkat és társadalmi

viszonyainkból ki

gátló

nem

bontakozunk?

Ha getni,

themát

még

tovább akarnám

fejte-

szükségkép ollyan dolgokat kellene

mondanom, miket mindenki kinek nem jut eszébe.

el-

tud, s tagadni sen-

—

fóleg anyagi Végig tekintve azon reformok során, mellyet ujabb idben hazánkban legsürgetbb teendkul kitiizettek, egyetlen egyet sem fogunk találni kOzöttok, raellynek

385 alkotmányunk

valósulása

társasági

és

viszo-

nyaink fonákságain hajótörést ne szenvedne.

S ha valósulnának dásunknak

ezen reformok, egyet-

mellynek sikerét hala-

lenegy sincs közöttük,

munka els

fejezetében elsorolt

általános akadályai ki ne játszanák.

hogy például

Tegyük,

fiumei vasút elkészitése

gördíteni

—

ám

fog

hitem szelehet

elébe

de mennyivel leszünk a kül-

világvásáraival

föld

nem

akadályokat

rint törvényes

sikerülni

— mellynek

hozva, ha ezentúl

közelebb az

ausztriai

érintkezésbe

vám

—

és

harminczad rendszertl függend ezen érintkezést annyira nehezíteni, miszerint a vasút sikere

kijátszassék? Elfogadtatik

például

országos

terhek

közös viselésének elve: ú<^y de mennyivel lesz a nemesség és jobbágyság egymáshoz közelebb

hozva ha az adómennyiség megajánlása, fölosztása s kivetése ezentúl tia

a feudahs arislocra-

eljogai közé tartozandik? Sikerülni fog valahogy az örökváltság

s ez kétségkívül a

reform lenne:

legnagyobb fontosságú anyagi

ám

meg

lenne e ez által a

alkotmánynak, ha a patrimohatóság és a vármegye még tovább is

nép; nyerve nialis

—

határtalan önkényt gyakorolhatna fölötte?

Akárrailly jó

hozunk,

törví^nyeket

igaz-

ságszolgáltatási bábelünk megszüntetésére, vár-

hatunk-e

sikert

még azok

ezen törvényektl,

semmi polgári hatalom

végrehajtása egy

által

nem ellensúlyozott kiváltságos casta kezében még a törvények sikere az alkotmarad? mány kezessége alá nem helyeztetik, és az

—

kezeli

igazság

nem

összes

szembe

nemzettel

áliitatnak?

Almodhatunk -e

nemzeti

mi'jiparunk kifejlesztésérl

kereskedésrl,

általában a hazá-

erk munkásságba

ban szunyadó

még

sági

erk, minden

hozataláról,

óhajtásainknak minden

részbeni

társa-

társasági érdekek, az összes

nemzet egyetemes akarat kifejezése nem adnak nyomatékot? Es mit remélhetünk a szellemi haladás körében, még egy részrl egy a kort gúnyoló feudális alkotmány, más részrl egy a szellemi

munkásság leglassúbb mozgásától

borzadó

rendszer zsibbasztó hatásatartja bilincsen a szellemi

erket? még nem

nyilik

meg

azon czélok után törekedhessék,

szk

emberélet

kapcsot a jelen Miéit

itt

a szabad-

emberi lélek eltt, hogy mind

ság mezeje az

határin s

kés

tíil

mellyek egy

hatva,

képezik

ivadék közölt?!

példákra hivatkozni!

—

Hiszen

387 nagy könyve mindenki eltt nyitva áll; ki ebbl nem okul, azok közé tartozik, kik sem nem tanulnak, sem nem felednek. Valóban a népképviselet kérdése nem csak

a történetek

alkotmányi kérdés, hanem a szellemi és anyagi haladás kérdése

Azon nap,

egyszersmind.

mellyen az összes nemzet lesz

képviselve országgylésünkön, leend nemzetünk és

alkotmányunk szellemi

anyagi újjászületé-

és

sének napja.

mellyen egy egész nemzet

Azon napon, fognak

küldöttei

ekezni,

hon tanácsteremébe gyül-

oszlandanak

egy

szét

sötét

feudális

kor utolsó borúlatai.

Azon naptól fogva, mellyen egy egész nemzet sereglendik össze az alkotmány körül, leend a törvénynek ereje, s fog a jogok kölcsönös

elsö

tisztelete

társasági

törvénynyé

emelkedni.

Azon

napon,

mellyen

tizennégy

millió

haza polgár azonitandja magát az alkotmánynyal,

leend a közös

kép

igazságosan megoldva.

Azon

naptól

nemzet érdekei

teherviselés kérdése vég-

kezdve,

teendik

mellyen

összes

nyomatékukat a

tör-

vényhozás mérlegébe, fog nemzeti kereskedésünk s müiparunk megszületni.

388

Azon napon, melly minden hazapolgárt legmagasb végtelen

vágy

polgári

pálya s

elOtl,

czélokra jogositand,

nyílni

fog

nemes polgári becs-

ezrek keresendik dicsöségOket ab-

ban, hogy a közjónak hasznos szolgálatot tegye-

még most

nek,

a legnagyobb rész a politikai

életet

csak hágcsónak

hez

hivatalokhoz juthat.

tekinti,

mellyen czimek-

Azon nap végre, mellyen egy egész nemmagasb polczára jutand, fog végtelen mezt nyitni a magasb czél után sóvárgó szellem eltt; nagyobb és nemesb öszzet a polgáriság

tönök nyiijtandanak ingert az irodalom, tudo-

mány

mvészet

kincseit

nevelni,

nemzeti

életünk egyik jeles tényezjévé tenni.

Szóval selet

azon napon, mellyen a népképvi-

kérdése megoldva leend,

reformjaink kérdése

leend megoldva

is.

Ingyen szabad okoskodásom czolatát

egy pár szóba foglalnom.

egész

lan-

389

Alkotmányunk, nemzetiségünk, s haladásunk valamennyi kérdései olly lényeges kapcsolatban vannak egymással, miszerint nem vagyok képes határvonalt találni , melly ezeket egymástól

elkíilonzi.

kor, az

dései,

események hatalma,

elszigetelték

magyar

saját téve-

aristocratiát;

most nincs egyéb hátra, minthogy az összes nemzet egyetemes érdekeiben keressen

talál-

jon menedéket.

Ers meggyzdésem megoldani

fogja

vagy a nép

szerint

problémáját,

újjászületésünk

vagy nem fogja megoldani semmi.

—

Ideje tehát,

zának,

nbb

hogy azon nemes

kiknek keblei a legtisztább

honszerelem lángja

heviti,

fiai

a ha-

legkit-

nagyczélra

egyesüljenek.

Kérdezni: akarjuk-e a népképviseletet? annyit tenne, mint kérdezni:

akarjuk-e az

kotmányt, a nemzetiséget, a reformot

— al-

általá-

ban akarjuk-e a hon jövendjét?

Kába ember az,

nagy czélokat kicsiny

eszközökkel remél elérhetni. ,,

Hagyjatok elbb alapot raknom,*'—

Bulwer

—

a jeles regényiró

—

raérendem a torony magasságát."

mond

azután ki-

390 Népképviselet az

alkotmányos

lét

alapja,

minden reform félszeg, minden építmény kora romlásnak van kitéve, nemzeti

melly

nélkül

ujjászülelésünk pedig épen lehelellen.

tehát

megoldását tartom.

íegelsí)

népképviselet

kérdésének

szükségeink

legelsejének

Negyedik

népképviseleí kérdésének gyakorlati

I I

fejezel.

megoldása.

bezárhatnám

Itt

nem annyira eti

munkámat, lehet

rendszert kimutatni,

séget

meggyzni

mellynek

legjobb

mint inkább a közön-

arról,

hogy ezentúl

a társaság egyetemes érdekeit, ki

czélja

népképvisel-

a népet,

nemfeledhetjük

többé politikai számvetésünkböi.

Sok olvasóm azonban könyvecskémet,

taná

befejezetlennek tar-

nem mondanám

röviden nézeteimet az iránt is:

lom én

miként gondo-

kérdést gyakorlatilag kiviendónek?

Részletes

perczben nincs

népképviseleti javaslatot

szmdékom,

minden

adni e esetre

szükségesnek tartom azon elveket megállapitani,

mellyek körül nézetem szerint a népképviselet-

nek sarkaliania

kell.

népképviselet sikere lényegesen e^y jó

választási

rendszertl függ,

nielly

közös

tért

392 nyisson minden

társasági

erknek

a törvény-

hozásrai befolyhatásra.

Egész Európában egyetlen egy alkotmányos ország sincsen, hol a választási rendszer

minden igényeket kielégitene

jele

annak, hogy

még

a legjobb választási rendszer

nincsen

föl-

fedezve.

rendszer elveinek megállapi-

választási

tása körül annyival szükségesebb az óvatosság,

mert élö tanúi vagyunk, miként egy hiányos

oUy könnyen

válhatik

forradalmakra,

mint a

választási rendszer épen

ürügyé a

népeknek

kormányok kezében

népszabadság

elfojtására.

Példa Spanyolország és Portugál.

A három

testületek. tói

megállapitásánál

rendszer

választási fó

tényez jö

tekintetbe:

2) Közvetlen választás.

1) Választó

3) Válasz-

képesség.

Vizsgáljuk e tényezket egyenként.

i) Tálai^ztó testületek.

népek tapasztalása

még korán sem

haladott annyira, miszerint

lehessen mondani,

rendszer

már

föl

a képviselet körül el

hogy a legjobb képviseleti

van fedezve.

393 Eddig Európában két neme a képviseletnek

gyakorlatba:

leginkább

vétetett

az osztá-

lyonkénti, vagy diplomaticailag szólva: országképviselet

rendi

Reichs-

népkép-

vett

(Allgemeine Volksreprásentation).

viselet

Az els

szerint

nemzet alkotmányilag

külön választott

osztályai

elkíjlönzött

követek

a második rendszer

képviseltetnek;

által

der

(Repraesentation

és általános értelemben

stánde"),

sze-

képviselk nem külön osztályok, hanem a választó testületekre osztott egyetemes nemrint a

zet által választatnak.

dális

Az els rendszer homlokán

viseli

származásának bélyegét, a

helyett,

egyetemes

érdekeknek

nemzeti

emeltyül, osztályokat

nak

ezen

ákmányolni,

lam

;

ÍJIy

más

saját

az alkotmányt

a koiinány-

hasznára

kizs-

erejétl megfosz-

felelségével azon osztályok háta

rejtekeziii,

pártok,

külön polgár osz-

módot nyújt

ellentételeket

hogy

szolgálna

szembe egymással,

állit

éles ellenlételeket idéz föl a

tályok érdekei közt, s

a feu-

mögé

niellyekhez csatlakozott.

rendszer mellett soha semmi politikai

hanem mindég

casták viaskodnak egy-

ellen.

S hol

képviselsége

osztályok

még

vagy

rendek külön

külön törvényhozó testüle-

394 tekre

oszlik,

mint p.

Svédországban,

olt

majd nem a lehetetlenségek

törvényhozás

sorába tartozik. Ezért

hogy mindazon népek,

láthatjuk,

mellyek országrendi képviseletet bírnak mit sem

forr(')bban,

(')hajtanak

rendszert minél cseréltessék

elbb

sem-

hogy

mint

általános népképviselettel

fól.

A második

rendszer a polgári egyenlség eszméjébl eredeti, s magában foglalja mindazon jókat, mik az országrendi képviseletben foglaltatnak, emennek minden káros oldalai nélkül.

Az mányos

általános népképviselet

tályai közt, s az

tür alkot-

alkotmányt minden osztályok

közös tulajdonává

nem

közfalat a polgári társaság kíilön osz-

általános

teszi.

népképviselet a

külön

tályok érdekeit egymásba olvasztja,

osz-

minde-

nikben ama nemes ösztönt ébreszti föl, hogy a nemzet egyetemes érdekét a

magáénak

elébe

tegye.

S ha maradnak mellyek a politikai helyül,

fen osztályzati érdekek,

élet

mezejét választják küzd-

az általános népképviselet ezen érdek-

viszályt a

kamrákba

törvényhozás utasitja, hol

tereméibl

a választó

mindenki egyenl ervel

395 mérközhetik

ellenfelével,

szülhet káros

hol

csata

nem

következményeket az egész ha-

zára nézve.

A mennyire ama férfiak hangulatát ismerem, kik e hazáhan az alkotmányos haladást szintén óhajtják, egyet sem tudok kOzölok, ki

népképviseletnek elsséget ne

általános

adna az országrendi képviselség

már csak

azért

.iltalános

fOlött,

én

népképviseletei

óhajtok, nehogy országrendi képviselet mellett a gyógyszer gonoszabb legyen a kórnál, mellyet orvosolni

akarunk.

általános népképviselet súlypontja azon

testületekben fekszik,

választatnak,

raellyek által a képvise-

mellyek

közönségesen vá-

kamráknak neveztetnek. Minden attól függ tehát: miként rendez-

lasztó

tetnek ezen választó testületek?

A választó kamrák rendezésénél véleményem szerint fkép a következ körülményekre kell ügyelni:

1) hogy azon kerületek, nike egy egy választó kamrát területileg

mellyek

minde-

állit ki,

ne csak

egyenlk legyenek, hanem

nyiben lehetséges

—

kikerekitett egészet

2) hogy

ezen

a menminden kerület egy egy

képezzen; kerületek felallitásánál

396 csak a választók,

a népesség száma

tekin-

tetbe vétessék;

3) hogy az adómennyiség körül azon arány vétessék figyelembe, melly általában az adó kivetésénél is kulcsul szolgál, s mellyet a földérték, kereset, és általában a helybeli viszo-

nyok különbsége nyújt. S minden illy kerület az országgylésen egyenl szavazat mennyiséggel képviselend.

9) ]45z^etlen \Ála»xtÁ». igen

sokat lehet

fbb

vagy

ketts

elmélkedni;

rend érdekében a

a jó

fokozatú

választás

én e helyen elégnek

szeren ama tényre hivatkozni azon népek,

miszerint mind-

mellyek ketts fokozatú

válasz-

nem sokkal jobb helyzetben volmintha épen nem lett volna alkotmányuk. birtak,

tással

tak

mellett

tartom egy-

Tökéletesen értem,

hogy

a választást azért

rítani,

ha valaki azt mondja, kell szi'ik

alapra

mert az állodalom legfbb érdeke

kívánja,

legyen

hogy hol

azt

a törvényalkotás súlypontja ott

ország

egyetemes

súlypontja van; tökéletesen értem

nézetben

szo-

nem osztozom

mondja: hogy a

is,

—

érdekeinek

—

habár e

ha valaki azt

választói képességet azért kell

397

magas censushoz tehetösb része az,

kötni,

mert épen a nemzet

meliy az alkotmány fentar-

tásához kell anyagi függetlenséggel bir, melly-

nek egyszersmind a jó rend, polgári szabadság törvények uralma, valamint az institntiok

és

—

állandósága legközelebb érdekében áll;

hogy mind azon czélok miként érethetnek ketts fokozatú választás

által,

fölfogni képes

nem vagyok. A népképviselet alapeszméje többség eszméjében gyökérzik.

nemzeti

Ketts fokozatú választás mellett a képviselk nem a nemzet, hanem a nép által kineválasztók

vezett

képviselnék;

többségét

esetben pedig sokszor megtörténhetnék

a választók

kez

többsége a nép többségével ellen-

irányban tenné

meg

közvetlen választás

legyen szorítva

—

illy

hogy

a követválasztást.

—

bármi

választói képesség

bizonyos számú

alapra

szi'ik

a census

által

polgárokat egy-

szerre politikai nagykorúsággal

ruház

föl

és

hogy nem foszt meg azon kilátástól munkás szorgalma által egykor a választói senkit

képességet

magáévá

teheti;

választás mellett a polgárt

sem ragadhatja tovább egy hetésénél.

ketts fokozatú

legmerészebb álma választó

kinevez-

398

— bárérdekének —

Közvetlen választásoknál a választó

mennyire

tömjénezzen

saját

önkénytelenül követi a kor szellemének, a köz-

véleménynek nagy impulsusát; s tudja, hogy választói jogának alkalmazásáért a jelen és

jöv

ivadék eltt nagy erkölcsi felelséget vesz

magára;

—

ketts fokozatú választás

ellenben az sválasztó

hatásköre csak

mellett

kinek egész politikai

egy másod választó kinevezé-

séig terjed mindössze s

— is

a rokonság,

komaság

jó czimboraság impulsusát követi; a másod-

választó

pedig

valamint

puszta

véletlennek

köszöni megválasztatását, ugy sem a jelen sem a

jöv

kor irányában nem érez semmi erkölcsi

felelséget, rá

szavaz véletlenül valakire, miként

csak véletlenül szavaztak.

Erre azt mondhatná valaki: hogy

,,a ket-

fokozatú választásnak csak politikailag kis-

korú népeknél lenne

illy

eredménye;**

—

ára

de politikailag nagy korú népek (igy sem tra ketts fokozatú választást. Minden jó választási rendszernek második fkelléke tehát: a közvetlen választás, minden

nék

fokozatosságnak egyenes kizárása mellett*

399

8) Választól képesség. Leglényegesebb dezésénél:

kérdés

kik legyenek

Ezen kérdés a

választás

ren-

sajátlag a választók?

képviseleti

alkotmány

ten-

nem-

gelye, melly körül forog az alkotmány, zetiség,

szabadság és az összes állodalmi

mondám, hogy

Fölebb azt

népképviselet súlypontja

ben fekszik

a választó

testületek-

mert a torvényhozás erejét

lag a választó

testületek

lét.

általános

saját-

minél-

ereje képezi;

fogva a választói jog kérdése lényegesen alkot-

mányi kérdés.

S itt vagyok ama nagy kérdésnél melly Európa alkotmányos országaiban a nagy poli,

tikai

pártok közötti különbséget képezi.

Korunkban igen különös tanok merültek föl

a válaszlói jog körül.

Ugy

látszik,

a vén

Európa nem tud

bontakozni azon rögeszmébl,

minden

;iron

aristokratiára

ki-

miszerint nekie

van

szüksége;

kegyelet és loyalitás annyira vele van születve,

—

hogy ha nem talál maga csinál bálványt magának, mellyet imádhasson. A középkorban a sziklatetökön iiVó sas fészkekel bámulta s egy nagy pecséttel ellátott pergament legmélyebb tisztelete tárgya volt; ma miután az idö vasfoga, mind a szikla-

—

400 mind

fészket,

a kiváltságlevelet elmorzsolta

a börzepalotákra

—

és

a teljes

Valamint a középkorban csak az

tartatott

átviszi

liszteletét

érték bankjegyekre. valódi

embernek, kinek ös vára,

és pergamentje volt;

vasvértezete

ugy ma csak az

tartatik

valódi embernek, kinek pénze van.

Naponként halljuk

kinek anyagi

teni valója van,

kezesség

hogy csak

hirdetni,

jogokkal folruházni,

lehet politikai

van

hogy

arra,

kinek

értékében

nem

vezi,

mellynek ótalma

rend

alatt javait él-

ez fölötte csodálatos logika!

Amerikáben elégnek szabadság földjén levegjét nevelt

elég

tömeg

fog a

szenvedélyeivel szövetkezni azon politikai felforgatására,

azt fél-

szija,

tartatik,

született és a

ha valaki a

szabadságnak

ha egy szabad alkotmány rend

társasági

befolyása

által

tanulta

alall

ismerni a törvények erejét és az emberi

mél-

tóság becsét, a végre hogy a hazái és szabáMi-

ságot

szeresse

fölkeresni

mányos szabadság nyitva

jogositottnak

érezze

minden pályákat, mellyeket az

tart,

nevelje azon

és

a polgiirok

személyes

ert, melly

szabadság és társasági rend

alkot-

törekvése el^t

befolyása

által

magát

súlyával

az alkotmányos

fentartatik.

Európában bizonyos nagyobb mennyiség

401 érték szokott alkotmányos mértéke lenni a haza

szeretetnek,

alkotmányt és szabadságot

csak azok képesek fentarlani,

kik ennyi vagy

annyi értékkel vagy jövedelemmel birnak.

Amerikában a szerény kézmves épen annyom a politikai jogok mérlegén, mint a newyorki vagy bostoni pénzváltó két vagy bárom millió dollárjával, s azon hatalmat, melly a gazdagságból olly könnyen eredhetne, tökényit

letesen ellensúlyozza azon hatalom, melly a jogok egyenlségébl és a szabadságszeretet mindenható erejébl ered.

Európában a gazdagság nem csak hogy végtelen felsbbséget ád a társasági életben a fölött, de még azon egy jogot megtagadja a vagyontalanoktól, melly a gaz-

vagyontalanság is

dagságszülte hatalomnak

kénynyé

A ellen

pénzaristocratiai

ön-

fajulását ellensúlyozhatná.

vagyontalanok

Amerikában

harcz a társasági holott azt

harczát láthatjuk,

vagyonosak

ott

rendet súlyegyenben

ezen tartja,

Európában perczenkint felbomlással

fenyegeti.

A dolog igen természetes: mert Amerikában ezen harcz törvényes téren vivatik; Európában ellenben a törvényes tér meg van a szegényektl tagadva, minélfogva emezek titkos «6

402 szövetkezésekben keresnek és találnak fegyvert az

ket nyomasztó

társasági rend ellen.

így fejldtek ki a communismus, socialisraus,

fourierismus

és

mindazon kinövései az mellyek Amerikában

európai proletariátusnak,

több kisérletek után sem birtak megfogamzani, s

mellyek Damokles kardja gyanánt lebegnek

az európai társasági rend

fölött.

Az európai pauperismus olly óriásivá nöt, hogy a gazdagokat már perczenként elnyeléssel fenyegeti,

minélfogva a vagyonos osztályok

nem ismernek sürgetbb körülbástyázni,

mint ma-

föladatot,

gukat a vagyontalanok osztálya

ellen

lehetleg

innen eredtek a szegénységi

törvények, a szegényházak, a szegényházi rend-

rség

és a

—

választási census.

Az emberi ban

rejlik;

társaság jövendje

isten titkai-

de annyi bizonyosnak látszik, hogy

az európai társaság betegségét az eddig alkal-

mazott gyógyszerek

nem képesek

orvosolni.

Minthogy azonban e társasági betegség habár nem mindenütt egyenl mérmegvan tékben

— —

látszik,

mellytl alkalmasint egy európai nép-

képviselet

census

olly

rosznak

sem menekülhet.

legyen hát census!

szabadelv

szükséges

alapra,

de állitassék olly

miszerint

alkotmány

403

meg

ne fosztassák

nép oltalmaiul

ha egy részrl szükségesnek szegénységszülte

rósz

miszerint

;

hogy a

látszik,

szenvedélyek

capito-

az alkotmány a leg-

liumhoz ne férhessenek,

többet igérök által

könnyen megvásárol-

olly

martalékává ne

ható proletariusok

más részrl

legyen,

a gazdagság befolyása

—

olly el-

alkotmány

lensiilylyal fékeztessék miszerint az

egy felfuvalkodott pénzaristocratia kizáró monopóliumává ne fajuljon. Általában a választói képeséget akként ktll elhatározni,

den érdek,

még

az se

kinek a

nem

hogy a választó testületekben minminden jog pajzst találhasson, s panaszkodhassak ugye mellzésérl,

választásra

egyenesen

befolyni

joga

volna.

Csak kettt kívánok a

választói képességre

nézve megjegyezni: 1) hogy az olly általános legyen,

miszerint

osztályaira

2) hogy törvény roztassék, senki ki

polgári

által

minden

társaság

illeszthet

legyen;

olly szorosan

meghatá-

rétegeire

miszerint annak

valakire

illesztése

önkényétl ne függjön, hanem világosan

legyen jelölve az eset,

mellyben,

a polgár

választói képességre jut.

Részletesebben

nem tartom szükségesnek

a tárgyba ereszkedni;

mert nekem

—

miként

404

már megjegyzem

—

nem annyira egy

képvi-

alkotmányi tervezni, mint a népképviselet

seleti

szüksége

iránt

meggyzdést

ébreszteni

volt

leginkább czélom.

sem tartom

Azt fejtegetni

helyen

szükségesnek

ha valljon a választási kamrák bir-

janak-e tanácskozási s határozási, következleg utasítási vagy viszahivási joggal? Ezen

—

kérdés

nek-e

légyegesen a választó

azzal

össze:

fiig§

kamrák egyszersmind

legyepoliti-

kai és kormányzati testületek is?

Ezen kérdés pedig sájátlag a megye rendezés

kérdéséhez

tartozik,

melly

pont-

ban szorosan összefügg a népképviselet kérdésével,

lomtól,

mellyet e helyen fejtegetni elvinne czé-

minélfogva

tárgyául tartom fen

Szintúgy

rendezésrrl

nem mert

e^y

azt

jöv

értekezés

magamnak. szólok ezt

csak

orsziggyülés

népképviselet

problémájának megoldása után gondolom sznyegre hozhatónak.

Kötelessí^gemnek tartom

megjegyezni:

itt

még néhány

miként tévedne

az,

szóval

ki értekez-

405 <^semböl, azt olvasná ki

nyokat fenekestül

fel

hogy én minden

a tiszta népképviseletet czélnak tekintem,

mellyre törekednünk kell,

emberi

viszo-

akarok forgatni.

dolgok

csak fokozatos kifejldés

De minden

mellyet azonban az

folyamata

természetes

lépést,

által

szerint

érendünk

el.

mellyet alkotmányunk

körül teend a nemzet, ollyannak óhajtok, hogy e czél elérésére legyen irányozva.

En nem

azt kivánom,

hogy jogok, mellyek

eddig birattak, elvétessenek, hanem hogy azokra

kik e jogokat eddig

is,

jesztessenek,

hogy

polgári

társaságot

hanem

nem

birták,

megoszlató

társaság

kiter-

jogoknak ezentúl ne

kiváltságok,

minden

tagjait

lánczba szoritó társasági érdekek

egy

szolgáljanak

alapúi.

Midn

népképviseletrl szólok,

a szabad-

ság és egyenlség képe mosolyog a távolból felém; látok egy fölvirágzó hazát, egy szabad,

ers

nemzetet,

kötelességek

melly

egy boldog ivadékot,

valamint jogokban

egyenl,

teljesítésében

úgy a is

hazafiúi

férfiasan

ver-

senyez.

De szemem önkénytelenül jelenre

rögtön

a gyakorlati

visszafordul élet

nehézségei

406 állanak elttem, bat

mellyek sokszor a legbátrab-

megdöbbentik.

Elttünk azon ketts czélt,

feladat áll,

hogy a

melljre törekszünk, a helyzetek kiméle-

tével párositsuk.

Százados elitéletet ka, s

nap

mun-

kiirtani herculesi

tudom, hogy Roma nem épült

föl

egy

alatt.

Ugyanazért távol van tlem azt követelni,

hogy mértéktelen rögtönzésekkel minden régit felforgassunk, s azon népek majmai legyünk mellyek ma egy alkotmányt teremtenek, hogy azt holnapismét leronthassák,

lerontják a bastille-t,

—

mellyek

hogy holnap egész

Parist

körülfalazhassák.

perczhen nem kivánok egyebet, mint

hogy történeteink hagyományából az, mi nem teljesleg

rósz,

öszhangzásba hozassék a kor

igényeivel s az alkotmány és nemzetiség érdekével.

a városok

—

fölszabadult

—

nagyobb

és

fleg már

községek országgylési képvi-

megajándékoztatnak, a tisztesbek a megyei választók sorába foglaltatnak (s kevesvelettel

bet a nemzet a históriai jogok

elítéletek tehet)

legnagyobb

mind

a mellett

is,

és

kimélése

hogy

osztályzati

mellett

még

sem

távolról

407

sem

elégéti ki a szükséget,

dem

e reformot;

alkotmányban

örömmel üdvözlen-

mert minden érdekben, melly tért

nyer, viszont az alkot-

mány nyer támaszpontot. Ha a jöv országgylés gels

meg

lesz

téve

ezt tüzendi ki le-

ugy a nemzet az els lépés.

föladatául,

újjászületésére

Végszó.

raost berekesztésül

még

csak egy két szót.

Alkotmányunk súlypontja eddig a nemességben feküdt, raelly magát ezért kiválólag magyar nemzetnek nevezé. S e nemes czimet tle megtagadni nem juthat eszébe senkinek.

A magyar nemesség nemes kor a szó legjobb értelmében.

A magyar

nemesség

volt

tetteket

minden-

mulathat

fól,

méltókat arra, hogy a hajdankor legragyogóbb mellé soroztassanak,

tettei

tót arra

honszerelmet, mél-

hogy minden jöv ivadékoknak

pél-

dányúi szolgáljanak.

A magyar nemesség vérével

fenn fáját,

szerezte tartottat

e "^

hazát, beléje

hogy árnyékában a

enyhet találjanak.

nem csak hanem azt ültelte

íiak,

hogy vérével

a szabadság és a iiak

fíai

409

Egy

viszályteljes évezred pillant

ma-

gyar hazára, hol Annyi bal szerencse közt Olly sok viszály ulán

Megfogyva

bár, de törve

nem.

El nemzet e hazán!

Nem! senkinek nem

eszébe

juthat

gyar nemességet

—

áldozott hónáért,

mellynek dicssége

ragyogó nek

melly annyit küzdött,

lapját tölti be a világtörténet

—

kissebbiteni.

nem egy könyvé-

kor szelleme, és események hatalma

hályogot boritott egykor a magyar nemesség

szemére,

egynek a

azon erö, mellynek elejétl fogva

kellett volna lennie, megoszlott,

magyar hazát

és a

csak csapások érék.

—

tizenkiienczedik században élünk,

a szabadság szelleme, mint az emberi

vjének nagy jós

s iine

magyar szabadságot

azóta

midn

nem

jö-

igéje szárnyalja végig a vilá-

got egyik föidsarkról a másikig.

Most arról

van

szó:

hogy

napjának melege forrasza be azon kat, mellyeket

mostoha kor,

és

szabadság szakadáso-

események ha-

talma idézett a nemzettestre.

Most arról van szó

hogy azon szabadság,

;

akarja e a nemesség,

mellyért

vérzett,

egy

410 egész nép féltve bálványozott tulajdona legyen, avagy inkább azt akarja talán, hogy évezredes történeteire, nevére, s politicai létére szemfedél

boruljon?

En hiszek nemzetem csillagzatában; hiszem, hogy ama nemes jellem, mellyet a magyar nemesség annyiszor értetni vele,

tanusitott,

itt

megfogja

mivel tartozik saját becsülésének,

az örök igazságnak, a jelen és utókornak.

nemesség átfogja

mány súlypontjának zetben, a birtok,

látni,

hogy az

alkot-

nemmunka, értelmiség, általában ezentúl ez egyetemes

valamennyi társasági érdekek összeségében fekiinni:

ez a

magyar haza,

és

zetiség újjászületésének föltétele.

kell

magyar nem-

PN 6129 M3

Magyar szรกzatok

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY