Mondolat - Heinrich Gusztav (szerkeszti) es Balassa Jozsef (kiadta) - (Regi Magyar Konyvtar, Dicshal by Magyar Tortenelem

3 "^1

WSiMm

MONPQLAT DICSHALOM

1813.

KIADTA

BALASSA JÓZSEF.

^^ím^í¥W¥wmmmir/i*í¥^

RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁR SZERKESZTI HeINRICH GuSZTÁV.

MONDOLAT DICSHALOM

1813.

KIADTA

BALASSA JÓZSEF. — KÉT

HASONMÁSSAL.

—

BUDAPEST.

FRANKLIN -TÁRSULAT MAGYAR

írod. INTÉZET ÉS

ENVVNTOHDA.

frankun-tjĂrsuut nyomoAja.

ELSZÓ. E

füzettel

megindítom a magyar nyelvújítás történe-

tére vonatkozó

polemikus irodalom közzétételét, melynek

termékei

ma már

nagyrészt annyira nehezen hozzáfér-

hetk, hogy némelyiköket még az alaposabb szakférfiú csak

hírébl ismeri. Pedig az a mélyreható, az egész

nemzet érdekldésével

folyt és

következményeiben meg

eredményeiben oly nagy fontosságú mozgalom megérdemli, hogy eddigi kétes világítású félhomályából a tu-

dománynak

teljes

adások lehetvé

világosságába lépjen.

hatóbban foglalkozhassanak tes,

Ez újabb

ki-

fogják tenni, hogy szakembereink bee sokszor

nem

igen élveze-

de mindig nagyon érdekes ós történeti szempontból

tanulságos irodalom

termékeivel, mire, kell

számú

és

megbízható monographiák alapján, végre valamikor a nyelvújítás történetének megírása

Végül azzal a kérdéssel fordulok szíveskedjenek

engem

értesíteni,

és eddigelé ismeretlen

iratokról netalán

lehetvé fog

válni.

olvasóinkhoz, hogy

mozgalom körébe

nyomtatványokról vagy kéz-

tudomásuk volna.

Budapest, 1898 február elején.

Heinrich Gusztáv.

í*

BEVEZETÉS.

Mondolat megjelenésével vetett legersebb hullámokat. Az író és olvasó közönség nyelvújítási

harcz

körében már évek óta élénk vita tárgya volt a magyar nyelv ügye összejövetelek alkalmával, levelekben ;

kisebb

értekezésekben gyakran tárgyalták az újítás szükségét és módjait. a

Abban

alig volt nézeteltérés az írók közt,

hogy

magyar nyelvet bvíteni, szavait gyarapítani kell; inkább

csak a bvítés módjait és eszközeit vitatták meg.* Az ízléstelen és mértéktelen újítás ellen

maga Kazinczy

Dávid Szigvartját (Magyar Múzeum, volt Folnesics és

Vandza újításainak

a vita a nyelv egyéb

több-

megbírálta Barczafalvi Szabó

ször felszólalt; szigorúan

függ

1789.), s ellensége is.

Éles és heves volt

kérdései körül

is.

helyesírás,

az idegen szavak használata, a latin és görög szavak olva-

néha még élénkebb vitát szavai. Ehhez járult Kazinczy

sása, idegen szólások átültetése keltettek,

mint az újítók

fellépésével az izlés fejlesztésének hangoztatása, a költi

nyelv

választékosságára

* Kis János és

nek mostani

irányuló

törekvés,

Pánczél Pál pályamunkái

mely mind

A Magyar

állapotjáról, kimíveltethetése módjáról,

Nyelv-

eszközeirl.

Pest, 1806.

Telbki László gróf

A magyar

nyelv elémozdításáról buzgó

Esdeklései. Pest, 18()6.

Perecsényi Nagy László, Értekezés azon deákból njelvre fordított szavak iránt, Nagyvárad, 1806. .

magjar

BEVEZETÉS.

jobban elválasztotta Kazinczyt

A és

debreczeni és a dunán-

íróktól.

túli

Kazinczy indította meg a Tövisek

nyilt harczot

Virágok (1811)

vicshoz

ez.

epigramma-gytijtemény és Vitko-

episztolájának

írt

Ezekben

kiadásával.

(1811)

maró gúnynyal ostorozza a tehetségtelen, ízléstelen írókat; kiterjed bennük a neologia védelmére, s a latin nevek és szavak rossz kiejtésének gúnyolására. Ez a lenéz, néhol vérig sért gúny feldühösítette ellenfeleit, kik most már a magyar nyelv tisztaságának megrontóját látják Kazinczyban. A vitatkozás, melynek elbb csak az íróknak egymáshoz intézett leveleiben jutott tér, mind nyilvánosabbá válik. Az írók most már határozottan két táborra oszlanak, a neologusok és az orthologusok pártjára, kik

egymást a legersebb szidalmakkal

kovicshoz

írt

Máté-Szalkai

lasz

már

episztolára

Máiétól.

Hó'gyész

illetik.

Kéziratban

gúnyirat forgott közkézen a neologusok ellen legelterjedtebb volt

Mondolat, melyet a

megbvítve adott

saival

Vit-

181 l-ben megjelent a vá-

;

több

ezek közt

maga

toldá-

Somogyi Gedeon 1813-ban.

gúnyiratok közül a legdurvábbat Láczai Szabó József,

elbb

pápai,

majd sárospataki fiskolai

tanár,

Kazinczynak

legelkeseredettebb ellensége terjesztette. Ezt az eddig csak

hírébl ismert pasquillust

A Mondolat

e kötet

hangzott az irodalomban. Kiadója

szerzje Somogyi Gedeon nevezi

meg magát,

;

(19—46.

1.)

így jutott egy

sokféle

nézet

a könyv egy részének

kortársai közül mégis mindenki tudta,

kéziratban

az orthologusok körében 8

íróiról

habár a könyvben sehol sem

hogy a kötet közrebocsátása az dolat

függelékében közöljük.

keletkezésérl,

;

mve. Maga

már évek

Mon-

óta ismeretes volt

sokfelé olvasták és terjesztették,

példány a Dunántúlra

barátai elhatározták a sikerült

is,

hol Somogyi és

gúny irat kiadását. Somo-

BEVEZETÉS.

gyit e vállalatában

támogatták Oroszy Pál, Fábián József

tótvázsonyi esperes és Márton István pápai tanár. Ruszék József apát is buzdította a kiadásra, de több része alig

munkában, mint hogy egy

volt a

ív korrektúráját

Somogyi

helyett ö végezte. Kazinczy és barátai Kisfaludy Sándort is

gyanúsították, hogy részes

Mondolat kiadásában.

Kazinczy, mihelyt a Mondolatot megkapta (1814. jan. 10.), megírja Berzsenyinek, hogy Kisfaludyra gyanakszik

«Huic uni multos Marios (Kisfaludyos) inesse. Nem felejthetik a Himfy recensióját és a Tövisekben a Himfyre írt

epigrammát ». (Kazinczy levelezése Berzsenyivel, 172. 1.) Ugyanígy ír febr. 6-án ((Kisfaludy és Kisfaludy emberei a gyilkosok ez a boldogtalan (t, i. Somogyi) csak eszköze azoknak és annak ». (u. o. 175. 1.) « Felette kedves elttem az a hír, hogy Kisfaludy tudott valamit a Mondolat fell :

;

még minekeltte ((felette

kedves azt tudnom, hogy

Gyanítottam azt mindég

nem

csalt*),

Kisfaludy

(u.

—

az sajtó alá menti)

177.

1.)

írja jun.

2-án

—

a fell elre szóllott.

szeretem, hogy

Sipos Pálnak

gyanúm meg azt

írja,

hogy

kevélységének köszönheti ezt a bolondságot.

1.) Fábián Gábor is, Somogyi Gedeon életérl szólva azt írja (Figyel, I 17), hogy a Mondolatot « többeknek és különösen Kisfaludy Sándornak buzdítására)) adta sajtó alá. Mennyire meg-

(Kazinczy F. levelei Sipos Pálhoz, 67.

;

gyökerezett ez a hit Kazinczy környezetében, bizonyítja

hogy öcscse Miklós, a Mondolatnak jelenleg a nagyfgimnázium házi (rendi) könyvtárában lev példányára többek közt ezt írta ((Ez kézírásban Veszprémbe az

is,

váradi

eljutott,

Kisfaludy Sándor úr, a

Himfy Szerelmeinek

szerzje, a ki Kazinczy Ferencznek az említett

kemény Recensiojáért

munka

Veszprém Vármegyei Eskütt Somogyi Gedeont reávette, hogy az általuk megbvített a Kazinczyra alkalmazott Mondolatot adná ellenségévé

vált,

BRVEZRTás.

8 ki». Kisfaludy

a több oldalról felhangzó vád ellen Ruszék

apáthoz intézett leveleiben védekezett. «En Somogyival

soha

Mondolatról egy

1816 ápr.

17- én.

szót

sem

szólottam*)

— «Hogy a Mondolatot

—

írja

legelször olvas-

tam, tellyes ártatlanságomban vettem ugyan észre, hogy sok helyen Kazinczy csapkodtatik benne voltam, hogy néhány csapást talán én

ezt egészen

magam

Kazinczynak köszönhetek

;

de hogy Kazinczy

magára vegye, nem gondoltam,

még többnek

kellene abból háramlani*

czyra haragudni

nem

oly szinte

elvállaltam, a mit

másokra «En Kazin-

holott .

tudok, mert azzal, hogy az oskolai

nem akaró Múzsámat nem bántotta meg»

regulákhoz magát egészen szabni

személyemet még

leszóUotta,

«Meg nem foghatom

tehát,

miként adhattam okot arra,

hogy Kazinczy annyira elesmerjen,

félreértsen. Azért

Kazinczyval szorosan barátkozni se

nem nem fogom

akarok, se

tudnék már. Én ugyan ötét soha meg

én

nem

hazud-

ha nevetni fogok magamban». Hogy ki írta a kéziratban közkézen forgó Mondolatot, maga Somogyi Gedeon sem tudta. A « Híresztelésben », mely egyúttal elfizetési felhívásul is szolgált, azt írja, hogy egy eltte ismeretlen író munkája került szeme elé, melyet és Vezérszóval « Ajánlat-Levéllel tolni; de megbocsásson,

kísértetve, legsül pedig Jegyzésekkel

Azt úgy

látszik, sejtették,

megbvítve») ad

hogy Debreczenbl került

ki.

ki a

Mondolat, hol az orthologiának leghatalmasabb támaszai

mködtek. Fábián Gábor, Somogyi rokona, azt hiszi, hogy Benedek superintendens, Diószegi és Fazekas közös hozzájárultával készült (Figyel I: 20); Bacsányi pedig az

példányára, mely most a nemzeti van, ezt írta

Mindketten

Múzeum könyvtárában

«Irták Debreczenben, Fazekas és Díószeghy». tévedtek.

Kazinczy levelezéseibl világosan

kitnik, hogj' a Mondolat egyedüli szerzje az

jó barátja.

BBVEZEXés.

József

Szentgyörgyi

doktor, kit e gúnyirat

megírására

Benedek Mihály superintendens buzdított. Kazinczy 1814 jan. 8-án kapta meg postán a Mondólatot egy eltte ismeretlen embertl Somogy megyébL* Kazinczynak

e tisztelje

mogy vármegye

Szentmártoni Kadó Sándor, So-

táblabírája volt.^ Február 18-án Debre-

ezenbe menvén, maga Kazinczy volt az els, ki a könyvnek hírét oda megvitte nevezetesen Szentgyörgyivel az utczán találkozván, annak beszélte el a dolgot s ;

nála

hagyá a Mondolatot.

Szentgyörgyi

monda akkor Kazinczynak, hogy egy

megdöbbenve

czím

munkát, Benedek superintendens unszolására évekkel elbb maga is írt, 8 retteg,

ily

hogy Somogyi épen azt adta

ki.»^

Néhány

—

* «Egy jó ember írja Kis Jánosnak 1814 jan. 23-án nevérl sem vala szerencsém ismerni, megküldötte azt nekem s tudatta velem, hogy az Somogyi Gedeon veszprémi esküdtnek a munkája ». (Kazinczy levelezése Kis Jánossal 11. k. 99. 1.) 2 L. Kanyaró Ferencz, Egy érdekes adat a Mondolatpörhöz. (Erdélyi Múzeum 1892. év£ 563. 1.) Eadó Sándor a következ levél kíséretében küldötte meg Kazinczynak a Mondolatot. 20. X-bris 1813. Tekintetes Tábla Bíró Uram! Egyedül kiadott hasznos írásaiból vagyon szerencsém a T. urat tisztelni. Mely tiszteletem engemet arra birtt, hogy egy alávaló Papfia, Somogyi Gedeon vóUt Pápai medicans és most Weszprém vármegyei ma-

kit

gát képzelödéseiben

fitogtató 's hajszálhasogató Eskütt által, ki egyenessen a T. úr rágalmazására készétett munkát a T. urnák kezébe szolgáltassam. Szives indulatomnak azt a jutalmát várni bátorkodom, hogy a megtzáfoló írását a T. urnák olvashassam. A rajzolat a T. urnák Tzimerének ós

Tótvásonyban

lakik,

—

nagy Talentumának megszennyesétését nyomja ki, az ajánló szók «Zafir Czenczinek* becses nevét homályban fejezik ki. üri Grátziájában, a

midn magamat

ajánlonám, Pesten, Fejérváron

Lepsényen által, (válaszát) ezen haszontalan könyv vétele eránt kikérem Balhásra, és vagyok a T. urnák alázatos szolgája Szentmártonyi Radó Sándor T. Somogyvárm. Tábla Birója. =« Békési Emil, Ki irta a Mondolatot? (Figyel IV: 126.) és

» :

fiEVBZETéfl.

héttel

késbb

(febr. 27.)

Kazinczy így

ír

Szentgyörgyinek

«Haza érkezvén 48 órával azután, hogy tled az utczán elváltam, itt lelem egy barátomnak levelét, melybl látom, hogy a Mondolat könyvecske nem a Somogyi Gedeon munkája, hanem hogy abban egy ((Tiszteletes*) is vett részt és hogy a tulaj donképen úgy nevezett Mondolat, mely a könyvben áll, egy régibb s Debreczenben készült

munka. Ezt az a barátom annál bátrabban

állítja,

mivel

a most nevezett Mondolatot Horváth István Úr, Secretariusa a Pesti Universitásnak tette

a Regnicolaris

kézírásai közé, nítál,

— így igen

hogy a Te munkád

Kérlek írd

meg

vagy

az Ország- Bírói hivatalnak,

Széchényiana

Bibliotheca

megtörténhet a mit Te gya-

be van nyomtatva a kis könyvbe.

baráti bizalommal, miben vau a dolog.

Márczius 7-én ismét figyelmezteti: «E1 ne felejtsd velem tudatni, ha a könyvben az Ajánló-Levél után álló Mondolat a te

munkád-e ? mert az úczán a könyv

átvétele-

kor csak az Ajánló-Levél fell szóUáb). (Kazinczy eredeti

munkái,

II.

osztály: Levelek. III. k.

280—281.)

A könyv elolvasása után Szentgyörgyi meg is írja Kazinczynak, mi része van a Mondolath&n dTled való eltávozásom után jutván haza és akkor is halaszthatatlan dolgom levén, csak délután foghaték a tudvalev brochure :

olvasásához.

Már

ajánló levele kedvetlen érzéssel töltött

mely vezérszava alatt mind nevelkedett, de mikor a futó betkkel nyomtatott részihez értem, csak elállott a szemem, szám, látván hogy az én tlem ártatlanul és csupa

el,

juchsból

írt

játékot találom ily gonosz végre fordítva.*)

Majd mentegetzik, hogy Somogyit sohasem ismerte, szándékáról mit sem tudott. «Söt ha effélét csak gyanításkép meggondolhattam volna is, noha az a kiadótól is megkülönböztetett nyomtatványa rész, a 19-ik laptól fogva a 46-kig az alá rakott jegyzések nélkül minden személyes

ÉEVKZETéS.

érdeklésektl

nem

üres

és

tökéletesen ártatlan, mégis soha

—

270.) írtam volna. » (L. Irodalomtört. Közi, I. 269 Kölcsey is tudta, hogy a Mondolatot Szentgyörgyi írta.

1814 márcziuB 3-án így ír Szemere Pálhoz «Azon munkáról, mely Veszprémben Mondolat czím alatt jött ki, várok bv tudósítást. Akarnám tudni, ha nagy-e vagy kicsiny a munka, s ha van-e a végén bizonyos catalogus, mely az új :

szókat foglalja magában,

p. o.

Vigallicza

stb.,

ha az egész

ahhoz, melylyel Schulz a

munkának tónusa hasonlít e Campe új németségét csúfolá? Nem ok nélkül kérdem ket.

Én

ben,

ját is

230. «

eze

sokkal ezeltt láttam egy Mondolatot Debreczen-

ha ezen Veszprémi azzal egy talál lenni, úgy az írómegmondhatom*. (Kölcsey minden munkái, IX. k.

1.)

Megemlíti ezt Kazinczyhoz intézett levelében

Szemere, talán februárban, íra netem valamit a mon-

dolat fell. öt

Azon

kicsinyt,

vagy hat év eltt, ha

nem

láttam volt, a többit 109.

1.)

idejére

s látni

nem

óhajtom)),

(u. o.

Mondolat keletkezésének következtethetünk. Szentgyörgyi 1808-ban vagy

Kölcseynek is

mely Szentgyörgyinek munkája, jól jön eszembe, Debreczenben

1809-ben írhatta

e szavaiból a

e raunkát,

legalább Kölcsey ekkor látta;

sem készülhetett, hisz a Búsongó Ámor 1806-ban jelent meg, s a Mondolat mint látni fogjuk ennek hatása alatt keletkezett fleg Az igazsághoz híven adja el a Mondolat keletkezését sokkal régebben

semmi

esetre

—

Kölcsey a Felelet-hen tett

is (XI.

1.):

«Még 1809 körül

készí-

egy tiszteletre sok tekintetben méltó Hazafi D. Szent-

györgyi József eggy kis munkát, mellyet

szavával Mondolatnak nevezett,

Barczifalvinak

abban Schulcz

új

Német-

ségének formájára a rossz Neológokat elmésen kicsúfolta.

Ezen Mondolat kézírásban sokaknál megfordult s elérkezett Weszprémbe is. Az Antiquitás ott lév pártosi híját látták az írásnak, mivel sok újítók

még nem

voltak benne

Í2

BBVEZBTÉS.

kicsúfolva, öszve állottak, Beytragokat adtak s 8.

[Somogyi Gedeont]

feltüzelték,

hasznát, csináljon ezen Beytragokból egészet

A munka

elkészült

hogy Talentumainak vegye s

adja

ki.

az Író társával eggyütt árkus papi-

rost horda széllel Weszprémben [a Híresztelést, melyet a Mondolat 47 50, lapjain is lenyomatott] s pénzt gyjtött annak kiadására, de hogy a Publikum annál váratlanabbul legyen meglepve, nem monda el, mit fog kiadni. És így meg is jelent a munka 1813 Weszprémben, mert a czímlapon megnevezett Dicshalom jól talált döfés-e vagy burschi elmésség, ezeknek írója ugyan meg nem határozhatja, de meri mégis állítani, hogy a kettnek eggyike»>.

—

Békési Emil, idézett értekezésében, azt

hiszi,

hogy

Benedek, Diószegi és Fazekas segítségével készült a Mondolat.

Erre azonban semmi bizonyítékunk sincs

munkát magáénak

;

Szent-

sohasem szól segítkrl vagy dolgozótársakról. Egyenesen Fazekastól származónak tekinti Békési a 34. lapon kezdd u) bets jegyzetet, mely a hadi nyelv újításait gúnyolja.* Ez annál kevésbé lehet Fazekas munkája, mert nincs is meg a györgyi a

debreczeni Mondolatban

Somogyi

tette hozzá.

alakjában,

mit

vallja és

ezt,

a többi jegyzettel együtt

Hogy milyen

tett

volt a JVÍondolat eredeti

hozzá Somogyi, már a Híresztelés

mondatából is gyaníthatjuk. Ott elmondja Somogyi, hogy a Mondolatot bvítette Ajánlat-Levéllel, idézett

Vezérszóval és jegyzetekkel

;

Szentgyörgyi munkája tehát

maga a Mondolat jegyzetek nélkül. Ennek az eredeti Mondolatnak egy példánya meg-

csakis

Tóth Rezs, Fazekasról szóló tanulmányában (IroflalomKözlemények VII: 22. és 180.) szintén elfogadja ezt a tévedést s tárgyalja, hogy mi része volt Fazekasnak a Mondolat *

történeti

írásában.

BEVEZETÉS.

Múzeum

van a Nemzeti

Magyar

dolat a'

Mon-

Nijelv ki-miveléséröl és azt tárgyazó kü-

lömhféle Segédekrl. szótár követi.

kézirattárában.* Czime

8 lapra terjed szöveget 6 lapnyi

Legvégén ez

áll

Dono RB. D. Mich. Bene:

dek Superintendentiae Trans Tybiscanae Debreczinensis

1810. M. G. Kováchich

Debrecini, d. 18. Jul.

Eppi.

manu p'opria.{Köny wt&n jegye

18. Quart.

nyomtatvány 19

teljesen egy a

— 46.

Hung.)

A szöveg

lapjain közölt szö-

veggel; a mi csekély eltérés köztük van, pontosan tatjuk e kiadás jegyzeteiben.

rövidebb, mint a nyomtatványé.

kézirat

bemu-

szótára sokkal

kiadásban csillaggal

melyek a kéziratban is megkönnyen megfigyelhetjük, mi volt Szentgyörgyi munkája s mit tett hozzá Somogyi Gedeon. Szentgyörgyi Mondolata nem Kazinczy ellen készült, nincs benne semmi, a mi Kazinczy fellépését, mködését

jelöljük azokat a szavakat,

vannak,

azután

így

támadja vagy gúnyolja. Szentgyörgyi csak az ízléstelen tókat bántja

megjelent is, s

;

f forrásai

Barczafalvi

munkái

újí-

az 1806-ban

Búsongó Amor.*^* Barczafalvi szava

czím

hírhedt szógyártmányai közül ott találjuk többek közt

a következket

aprósdi, czikk, hadrontz, hemzserde, hosz-

száta, lábtijü, lakálodalom,

lovantz,

müvödelem, nyutszamság, pamlag,

mindenményedelem,

rentze, rontsárd, szabda,

tábornok, tanoda, tanodalom, tanulmány, tellyedelem, szitze,

tömör

(a.

tábor, vadontz, vagtsó,

* Takács

tet-

ezred), tsoporda, türmész, ügyész, ját-

vigallicza.

A Búsongó Ámort

Sándor említi (Kath. Szemle, 1890.

ren-

évf. 703.

1.),

hogy a Mondolatnak két eredeti példáuya van a Muzemn kézirattárában, s az egyik Horváth Ádám útján került oda. Ennek a második példánynak nem tudtam nyomára jutni a kézirattár katalógusában. **

ménnyé.

A A'

búsongó Ámor. Egy hajnali édes andalmány' teremtszép-nom kedvéért. Pesten, 1806,

BBVEZBTÉS.

desen Kazinczy és

nyelvújítás

ellen

iratnak szokták tekinteni, így említi

Képes Irodalomtörténet

;

a Beöthy-féle

pedig szerzje Vandza Mihály,

egyike volt a legszenvedélyesebb

A Búsongó Ámor

tóknak.*

gúny-

intézett

még

legízléstelenebb újí-

Ossiant

utánzó,

édeskés,

hangú elmélkedések és leírások gyjteménye; nem tetszett sem Kazinczynak, sem az ósdiaknak. Kaaffektált

zinczyt bizonyosan az irodalmi

költi tehet-

ízlés és a

ség hiánya bántotta, az orthologusokat pedig az erlte-

oka,

mondatok halmozása. Ez az hogy a Búsongó Ámort kigúnyolja a Mondolat is,

meg

a Felelet. Szavai közül szintén sokat felvett Szent-

szavak és értelmetlen

tett

györgyi a szövegbe és a szótárba:

fárad

ip\.

(e. h.

fárad-

humorodott, humorvány, leagyolni, lotsmoj, löUycdék,

ság),

pijhe, szomoróza, tsiklándlágyság,forgáts szépre, tzomholni,

vimály

Igen

stb.

!»

tsiklándlágyságot

mammoló

lotsmoj tajtékot hasonlíttson

helyt egész mondatokat, sorokat

sok

vesz át; pl. a 21.

vö.

tiszta

BÁ. 48.

és 49. 1.;

25.

eggy édes Hajnal pólyáit bontván ...» 26.

nnemet

gyar szókon; ezt gúnyolja a Mondolat * V.

ö.

** Folnesics Lajos «Alvina» bálta

Vandza

meg

nemek

ez.

pró-

megjelölni a ma-

pl.

a hájné szóval.

Takács Sándor értekezését. (Részletek a

harcz történetébl, Kath. Szemle, 1890.

«a korán

stb. vö. 96.

jegyzete a BA. 81. lapjáról való.

bálta Folnesics példájára** a

vadontz

nyaló,

foUyam' löllyedékjéhez

évf. 530.

nyelviíjítási

1.)

regényében (Pest, 1807.) pró-

megjelölését a magyarban, a mit gúnyosan

el. A német sie t onZ-vel akarta fordítani. Tudom. Gyjtemény (1817. XII. f. 30. 1, jegyzet) ezért megtámadta, külön értekezésben fejtette ki elveit A Nemnek héhozatdsárl a Magyar Nyelvbe* (u. o. 1818. IV. f. 132.). Szent-

ruhtényítésxnik neveztek

Midn

györgyi valószínleg ismerte

Folnesics regényét

pedig liuszek apát figyelmeztette e könyvre,

kibvítéséhez fogott.

midn

;

Somogyit

a Mondolat

BEVEZETÉS.

Szentgyörgyi Mondolata tehát csak az ízléstelen újítókat

a tehetségtelen

Kazinczy

nem

Kazinczy

györgyi

Nem csodálhatjuk tehát,

haragudott

érte,

fél,

—

hozott-e abba a gyanúba, hogy neheztelek?*)

—

«Ne rettegd

azt,

én téged, ismerem egész becsedet,

ember

nálhat

jó

kedvében

S eggy vagy-e Te azért S

ilyet.

nem 1814

megvallom, hogy annyi is

mer

a mint írod,

és,

írja

édes barátom; ismerlek s

sok nyelvrontó megérdemli a korbácsot. Azt az

hogy

nehogy Szent-

((Hallgatásom

nehezteléssel gyanúsítsa.

április 15-én.

maga

gúnyolja, a kiket

írókat

lenéz és gúnyol.

tudom, hogy

Juchsból .

csi-

nal, azért

hogy ez a marha ember a te írásodat is a magáé mellé nyomtattatá? Nem, barátom, úgy szeretlek mint mindég. Ez a Mondolat került véletlenül Somogyi Gedeon 14. L), hogy egy kezébe. A Vezérszóha,n elmondja (11

—

barátját látogatta meg,

melyet

elvitt

mutatta,

magával.

került elébe a Mondolat,

ott

Mindenkinek

tetszett,

többek unszolására elhatározta, hogy

séges bvítményekkel)) kiadja. Megírta

kinek

a «

szük-

hozzá a jegyze-

a Vezérszót, a szótárt pedig jelen-

teket, az ajánlást és

úgy hogy körülbelül 1000 szót magában. Végül egy kis függeléket csatolt hozzá, melyben a helyesírási hibákat gúnyolja. Mikor a kéztékenyen

kibvítette,

foglal

irat

készen

volt,

kinyomatta a Híresztelést

ben és környékén elfizetket gyjtött.

meg Veszprémben

jelent

;

Veszprém-

A könyv

a czímlapon

1813-ban azonban Dics-

halom áll, a mi gúnyos czélzás Széphalomra. Somogyi kezében a Mondolat egészen

átalakult.

Szentgyörgyi szövegét a hozzá került kéziratból szószerint

de a hol jónak

közli,

még falvi

látja,

jegyzetekkel bvíti. Ezekben

több újonnan gyártott szót szavai

Ámort

(v.

ö.

közül; 26.

gyjt össze, fleg Barczamég jobban kiaknázza a Búsongó

h jegyzet),

egyúttal mep'kezdi gúnyos

BRVBZRTéS.

támadásait

Kazinczy

Berzsenyi

és

ellen (43

44.

bets jegyzet). A tle ós társaitól származó részekben els sorban az ízléstelen újítókat gúnyolja, de nemcsak az új szók csinálóit, hanem kárhoztatja a szokat-

lan régi és tájszók nálatát

is.

ag fa, ag íz,

lidércz,

maszk, násfa,

stb.

szók

ezeket

(mér

komorna, kompona

rakoncza, zamatos is,

idegen pl.

tölgy, háj, dédó's, év, ficzkó, golyó,

koboz,

ív,

a különösebb

szótárban ott találjuk

hs,

hasz-

ádáz,

igézet,

serpeny),

kör,

onkel, szinte, pete, pijhe, pmvsz,

Megrója az idegenszer szólásokat

melyeket Kazinczy próbált a magyarba átültetni.*

Gúnyolja Folnesics törekvését, ki meg akarta honosítani «A' Beszélleti-Nemzettségbl

a nemeket a magyarban.

még most

(Genus Gramm.)

—

elhagyván

—

téssel

Hímiséget, Dologiságot

—

a Vezérszóban,

írja

azzal

tsupán Nysténí-

gyéren éltem ». Ez okból használja az

öné, Báj né, Szépné, Szüzné, Vértestné stb. szavakat. A kigúnyolandó írók közé sorozta Somogyi Kazinczyt és Berzsenyit

is, s

velük

csak úgy bánt

el,

mint Vandzá-

val vagy Folnesicscsal. Kazinczy munkáiból, fleg életrajzából és a l'övisek és részeket, mint

óta*

«a

pl.

szörnyet

könyvpenész

és

Virágokból, 7.

kiszakít

Dayka egyes

lapon: «a szavas

odalökém, hogy a vén

tántzossal, Lukaival,

idi-

kántorral,

az avatlanok egész

gyarmatjával Lucifernél örökre szurkot faljon*. «

nyomorult emberese én, mint a Mennydurrogtatónak dits

Fajzatja» *

——

«vájt fülüek»), stb. Berzsenyi

tUtolsó eggyütt-létünk olta

költemé-

gyermekeit, elvesztette*

«mellyuek eggyik gyermekei elhaltak, v. ö. a szótárban) Füzetében macfdt a Mondolat is találd» (12. 1.). Néhány ilyen idegenszer szólást már Szentgyörgyi is felvett a Mondolatba •hogy én ezzel valakinek szeme' eleibe k/t (ffht akarnék csinálni De mit én tsak magokról a' Régiekrl?. (25. 1.) (20. 1.), ;

(e h.

—

BEVEZETÉS.

nyeibl

több helyt szakít ki és ferdít

vagy mondatokat.

nem

tapod

Sassal aetheri szárnyakon

egyes sorokat

semmi Idk'

dmellyet

Pl.

forgó viszontság le

(5.

——

»>

mereng

zavarja, s

«a villám vezet

melancholia*)

«nem

«a zamatos gerezdek Thyrsusaí közt»

1.)

félek az

——

mohától »

utolsó jegyzet

(50.

is.

(8.

stb.

1.)

t gúnyolja az

1.)

Legvilágosabban mutatja a ezímkép és az ajánlás,

hogy Somogyi Mondolatának éle els sorban Kazinczy ellen irányult. Az ajánlás Zafyr Gzenczineh szól, a mi anagramma Kazinczy Ferencz nevébl; a Tövisekés Virágokból való jelige is:

otromba beszédért

!»

Szent Adrastea, mérj bosszút ez

czímképen egy lantos ül szamár-

háton, oldalán a lant, mögötte a gitár, a Parnasszus felé

;

egy szatír ugrál.

ültete

áll két

lábon

;

szamár

jelvénye.

oldalt pedig

kép alatt Vályi Nagy Ferencz néhány

czímképért haragudtak Kazinczy barátai legjob-

t látták

ban, mert

maga

trombitálva halad

lev háromszög a szabadkmvesek

oldalán

Parnasszus tetején a Pegazus sora.

koszorús fején egy kis lepke.

ül

szamáron

ezt írja egyik levelében

lantosban. Kazinczy

engem Somogyi Gedeon

szamárra; a musikalis háromszeggel egy bizonyos

valamire, a lantal és gitárral pedig görög és olasz for-

májú verseimre

alludáb).

Somogyi 1819-ben

tagadja ugyan, hogy a kép gitár,

írt

válaszában

Kazinczyt ábrázolja,* de a

mint a szonettírás jelképe

szabadkmves

jel-

vény használata határozottan erre mutat. * volt; de

dNékem

leg alább sem gondolatom, sem czélom soha nem Mondolat' tendentiájából sem lehet azt kihozni hogy

kép különösen eggy bizonyos Személyt vagy Literátort jelentene a' ki érzi, hogy reá nem illik, ne piruljon, 's ne vegye azt magára*. Somogyi, Értekezés a Magyar Verselés módaz

;

járól. IX.

—

Balassa József: Mondolat.

BBVKZBTés.

Éb mégis, ha figyelemmel olvassuk az egész Mondolatot, a czímképen kívül semmi sincs, a mi akár Kazinczyra, akár híveire igazán sért lett volna. Az újítók szavait és kifejezéseit elég ügyesen állítja össze a könyv,

hogy

olvasóit, kik

már az gyzze

közül

sokan úgyis megbotránkoztak

újítók merészségén, a

maga

az újítás veszedelmeirl.

Mondolatról, hogy

pártjára vonja

Kazinczy

meg-

elismeri a

valamint mindennek a világon van

—

a Folnesicsek, valamely haszna, úgy van ennek is Vandzák, Pethe Ferenczek megszeppennek s nem fogják :

zni

bolondságaikati*. (Levele Szentgyörgyihez, 1814 febr.

Somogyi sem volt ellensége minden újításnak ha a küzdelem heve a Mondolat kiadásakor kissé el is

27.) Viszont 8

ragadta, a nyelv

mvelésérl

ós pallérozásáról általában

elég józan elveket vallott*

nyelv újítására ós bvítésére vonatkozó elveit

Értekezés

Magyar Verselés' módjáról és Fordittásokról» (Veszprém, 1819) ez. munkájának bevezet értekezésében így adja el: «Azt azonban minden ermmel igyekeztem eltávoztatni hogy fordittásomat a' Szavak' módi sz ve- szerkesztésével Német, vagy éppen Franczia vagy vakmer elszórásával (a' mit a' Magyar Nyelv' természete meg nem enged) Deák hangzásúvá, kéttséges vagy éppen zavart értelmvé ne tegyem és hogy átaljában azon, a'

;

legtöbb fordittásokkal közös

—

idegen szagot érezni ne lehes-

Nem

kevertem abba esmeretlen vagy olly orozva költött mellyeknek még polgári letelek meg nem állapíttasem a' már régen hazaíiuságot nyert szavainknak igaz tott értelmét szokatlan jelentésekre csigázni vagy azokat most ell, majd végrl éktelenül kitoldani sem utoljára azoknak ép tagsen.

szókat

is,

;

idegen végzetekre ficzamitni vagy kíméletlenül eltagolni, megCKonkitni (a' mikre pedig a' mértékes Versek' készittóse felette nagy kísértet !) éppen nem merészlettem.

jait 's

Nem csnk }ia a'

hogy

vagyok ugyan az elkerülhetetlen

az, a' Horatiuiáó\ ajánlott

gondolatot esmeretes szókkal

Ujjittástól is idegen;

mérsékléssel történnyen; de kifejezhetem; csak azért bur-

BBVEZETÉS.

Csakhogy a harcz hevében a küzd felek nem szokták egymás munkáit nyugodt figyelemmel olvasni. Kazinczy ós hívei csak a gúnyos támadást látták, bántotta ket, hogy Somogyi nevetség tárgyává teszi Berzsenyi költeményeit s a Tövisek és Virágok epigrammáit, megbotránkoztak a czímkép durvaságán, de legjobban bántotta Kazinczyt, hogy egy sorba került Vandzával, Petével, Fol-

maga

nesicscsal, kiket lenézett s kiknek ízléstelenségét is

Ez bántotta legjobban Kazinczy

gyakran ostorozta.

hiúságát,

vakkal

illeti

leveleiben szidalmakkal

Somogyit.

a legdurvább sza-

A mint megkapja

majdnem minden barátjának

ír róla.

a Mondolatot,

«Harmadnapja, hogy

meg nekem vármegyédbl a Mondolatot írja Berzsenyinek 1814 jan. 10-én s megírta, hogy azt Somogyi Gedeon Veszprém vármegyei esküdt csinálta. Meg nem indultam egy szép lelk ember recepisse mellett küldé

—

a te

—

hogy az Olvasó hosszas gyötrdés nélkül ne juthasson soha nem törekedtem. Nem szégyennek, st nyereségemnek tartván ha írásomat (Stylus) a' közrend Magyar, a' mennyiben t. i. elméjével felfoghattya, világosan megértheti csak hogy a' mellett a' pallérozottabb rész is,

kóztatni ujjabbakba,

—

értelmekhez

;

—

megelégedéssel olvashassa». (60 61. 1.) «A' mi engem' illet, ámbár azon Hazabeli Ujjitóknak, vagy ugy-mondott Neohcftisoknskk,

egynehány esztendktl fogva. Anyai Nyelvünknek

kik

magok

mint

állittyák) szükséges bvittésén, 's csinosittásán vetekedve

dolgoznak

eggy

eléggé tapasztalt szorgalmokat,

nem

részrl

vas álhatatosságo-

becsülöm hanem a' jó, 's valóban dicséretes czélnak méltán örvendek is más részrl mindazáltal el nem titkolhatom, hogy a' heves erlködések' küszköd zajjal közt dics Nyelvünknek bukdosó hánykódását gyakorta rettegéssel szemlélem Azonban valamint épségben leend kat,

csak

felette

;

—

fenn-maradását, minden igaz

szivembl óhajtom

Magyar Hazafiakkal eggyütt, én is ugy mostani bizonytalan sorsának jobbra-

fordulását nyughatatlanul várván, méltó aggódásimat leginkább a'

kecsegtet jövendk' édes reményével enyhitgetem». 8*

(64.

1.)

BEVBZBTÉS.

a gyerköcze marhaBágán. el

A ki

a szabadságot becsüli, trje

a fóktelensóget, a meddig lehet.

sem jobbá

Engem Somogyi Gedeon s kisebbé nem tehet,

nagyobbá, sem rosszabbá

mint vagyok*. (Levelezése Berzsenyivel, 172. 1.) Néhány hót múlva Szentgyörgyinek is ír: íMentsen Isten attól,

hogy én S nal perbe szálljak s felette alaG csonynak tartanám magamat, ha ennek a gyerköczének vadságát nyugalommal trni nem tudnám st azt hiszem, hogy az nékem, a ki ostoba nevetésnél egyéb fegyverrel éltem, a Báróczy és Dayka életek megírásokban, gyalázatomra nem lehet. Azért, hogy szerencsétlen újítások is .

•

;

nem következik hogy minden újítás szeminden újítás tilalmas*). (1814 febr. 27.) Csaknem ugyanazon szavakkal értesíti Kis Jánost (jan. 23.) esnek a nyelven,

rencsétlen

Pált

Sípos

és

«A marhaság ben

(jan.

fáj,

—

31.) írja

Mondolat megjelenésérl:

Kis Jánoshoz intézett levelé-

— mint Sokratesnek midn pofon ütötték, vagy midn

Aristophanes nevetségessé

De nyugodalmamat

gylöletessé akarta tenni.

teljességgel

uni multos Marios inesse

meg nem

zavarta.

— ezt kiáltom én

is.

Huic

Inmissus

Eggy szamarat festeni s Péternek Pálnak nevét a szamáron ül felibe írni, —^ ész és elérhet czél percussor

est.

nélkül írásaimból egy Centot szövni,

mat (ki

—

az én szavai-

Barczafalvi Szabó Dávidéval és Pethe

Ferenczével

képzelmésznek nevezte a poétát) eggyüvé keverni

aztán rajtok nevetni, arra sok ész

egyéb

kell,

nem

kell,

így

arra valami

mint ész». (Levelezése Kis Jánossal,

II. 91),

1.)

Láczai Szabó Józsefhez, a ki Sárospatakon a Mondolat

20-án így ír: «Egy szót a Somogyi Gedeon paezquilljára. Azt Patak az úr által ismeri. Nem neheztelek azért, hogy azt az úr másoklegbuzgóbb terjesztje

kal láttatta

;

mindennel a

én kit

volt,

1814

láttattam a az

ápr.

nekem

interessalhatta.

küldött exemplart

Debreezembe

hírét

;

BBTBZB'Fés.

sem hallották; én mutattam mint újságot. Mint némely magát becsülni mer dietai követ nézi nyugalomban ós .megvetéssel azokat a nyavalyás firkálásokat,, melyekkel

személyét támadja meg, úgy néztem én azt az oktalan és tudatlan emberkét abban a Mondolatban, s ha marhasága emberiségemet érdekleni kezdette, azt mondtam magamnak, hogy ez azt bántja, a ki a Dayka és Báróczy életekben álló excursiókat írta s nyu-

holmi vásott gyerkcze az

galmam azonnal

visszatért.

Sárospataknak három tudósa

azt a gyalázatos és esztelen

mvet

tripudiummal

vette.

Ezek nevettek. Én ezen nevetésen sem tudok nevetni, s a Somogyi Gedeon Mondolatja meg nem pirít, nyugalmamat meg nem zavarja. Jól esett, hogy azt írta a gyalázatos ember; akaratja ellen használt az én felemnek*. (Sárospataki Füzetek, 1859. évf. 995. L)Sárközy Istvánhoz még erösebb hangon

ír:

nyavalyás koholója tom, azt

Bizonyosan a

csakhogy

Himfy

hanem gonoszság

simplicitas,

csony. Gazság az

«En a Tövisekben

a máglyán

tette és

és

nem

tettük, de azt és

és

annak

komplexe fell haliád azokat. Bará-

mondom rá a mit Huss János

simplicitas

Mond ólat

sancta

Somogyié nem

szent,

hanem

ala-

k szégyeljék».

Virágokban és némely recensiókban

bántok mást. És úgy szenvedjem, hogy engem is bánt más mert én privilegiátus embernek magamat sem nem ;

sem tartani nem akarom. De azt veszem s vehetem balul valakinek, ha engemet sicarius módra bánt, a mit én nem cselekedtem mert érzem, hogy az nemcsak tartom,

;

gazság,

hanem

veszem márra ültet

rút és bátortalanságot mutató gazság

vehetem balul, ha engem egy fattyú szaha engem Vaandzával és Folnesicscsel és az emberséges ember s hasznos ember Pethével, de

azt

—

a ki a filológiához semmit, de épen

magát belé avatja

—

egy rendre

semmit sem tud, mégis azt veszem Somo-

állít,

&eVRZB'Fés.

gyinak rosszul, hogy ez a nyavalyás gyermek a mit olvas

meg sem érti

mégis mást kaczag».*

A könyv megjelenése után Kazinczy

és hívei izga-

tottan kutatják, keresik, hogy kik voltak részesek a

Mon-

dolat kiadásában, hogy ki az a Somogyi, milyen ember, s

kik voltak társai.

Kazinczy 1814

febr.

6-án kérdi Berzsenyitl: oHihe-

tem-e hogy azt Somogyi

Gedeon Veszprém vármegyei

esküdt írta? Kérlek, tudasd ezt velem és mind azt a mit

a Mondolat

felöl s írója

fell tudsz ». Szemere, Berzsenyi

és Sárközy tudakozódnak,

tapogatóznak, hogy megtudjanak minél többet a könyv keletkezése és írói fell, s a hallottakról értesítik Kazinczyt. Szemere áprilisban Pesten a hol találkozik Ruszék apáttal, Benedektl próbálja megtudni, «hogy

jár,

íratták

tle meg Virág a Mondolatot kik

nyomtatták vagy nyomtathatták. De híjában

ismétlettem

azt:

kik?

Virág hímezett hámozott

tárgyra vitte a beszédet. Láttam pedig,

tud a dologban, mint én, mint mi.

más

hogy V. többet egy bolond pas-

quillusnak nézi». (Szemere

Pál munkái,

Találkozott Márton .Józsefiéi

is,

III.

114.

1.)

a ki bátyját Istvánt men-

hogy semmi befolyása sem volt a Mondolatra. Veszprém vármegyei volt Vice-ispán fijával» Somogyiról, s tle tudta meg, hogy «S. togatus deák volt, azután Kunnál patvarista, most tegette,

Beszélgetett «kapítány Kunnal, a

esküilt. Tanult, olvasott ifjú,

czélja az volt,

korhely, hektikus.

hogy Kazinczyt bántsa». (U.

Legels

115

— 116.)

Kazinczy jun, 2-án közli a Szemerétl kapott híreket Berzsenyivel

kibvíti

más úton

nyert tudósításaival: «Más

úton ezen tudósításom van Somogyi és Mondolatja fell.

Somogyi Gedeon

fija

volt

tót-vázsonyi

és

köves-kálli

Idézi Takács S. Katbolikus Szemle, 1890. 713—71.5.

BEVEZETÉS.

prédikátornak

testvérét elvévé a mostani tót-vá-

zsonyi prédikátor Fábián József.

Maga Somogyi ntlen,

32 esztends, Tót-Vázsonyban lakik; pápai dókás diák korában imposturái miatt ki akarták csapni, de megkegyelmezének neki professor Láczainak mentségéért, a ki

egy tréfával tartotta meg. « Egy túróért az ebet agyont). Innen ment Pákozdiba rektornak. A nép heté gorombaságát

zabolátlan életét

nem ütik nem tr-

kiadtak rajta. Pat-

varista leve Kunnál. A Mondolat másokkal együtt készült, hihet Fábián József sógorával. Egy Tót-Vázsonyban lakos assessor, Oroszi Pál, a repudiált Horváth Ádámnénak

talán testvére, körljárá

Veszprémben a

szedtek pénzt valamely magyar

munka

levelezése Berzsenyivel, 178.

Meg

státusokat,

úgy

kiadása eránt. így reá pénzt, a nélkül, adtak Sokan jelene meg a Mondolat. hogy tudták volna, mi lesz az a mi igértetikw. (Kazinczy

den részletet

1.)

tudott Kazinczy min-

kik segítették Somogyit a

terjesztették a könyvet.

munkában, kik

Mindezt fájdalmas, keser hangon

közli Dessewffy József gróffal (1815 decz. 14-én): wEsküdt

Somogyi Gedeon Tót-Vázsonyban azt gondolta, hogy én leszek ütve, ha engem szamárra festet, ha Folnesicscsel összekever, s ezen szép szándékban túl a Dunának némely fiai kezet fogtak a pajzán és szörny tudatlan emberrel. Philos. prof. Euszek javallá a szándékot, toldi-

totta,

az exemplárokat

maga

terjesztette,

a gróf Festetics

minden vendég

két exemplár Ruszék philos. munkáját és egyet a Mondolatot, s így azt a gyanút támasztotta, hogy a Mondolatba dolgozott is. Annyi bizonyos, hogy

asztalánál

munkát

kiosztotta,

kapott, egyiket a prof.

kéziratban olvasta.

— Én

vettem postán a könyvet egy

idegentl, kinek nevét se haliam soha, tettem-e

fel,

kedik, csak

hogy a

kém

nekem

talál lenni.

képzeled, ha

nem

ezzel hízelkedve kedves-

Megköszöntem,

azt vála-

ÉEVtczfitáa.

szoltara,

hogy

felelni reá

nem

fogok.

Csakhamar pápai

prof. Tóth Ferencz ír, hogy hallja prof. Euszektöl, hogy ón ket tartom e munka íróinak. Feleltem neki, hogy nem; egyszersmind írtam a philosophiai munkát írt Ruszéknek, írtam philosophiát tanító és Kant tanítványának tartani akaró Márton Istvánnak,* hogy kérem, mindref.

nem írva, hanem

ketten keljenek a criticismus védelmére,

a dolgot

puristáknak magyarázva. Egyik sem

felele,

Márton pedig a Somogyi sógorának, Fábián Gedeon Józsefnek nagy barátja. Tudod, hogy a tudós enberek, ha egyszersmind pedantok, mely nehezen vesznek minden megérintést; nem lehetetlen tehát, hogy Márton, kit Szatmár szült, a Vítkovicshoz írt mert Ruszék mondolatista

epistola miatt 56.

Ruszéktl

1.)

volt,

haragszik*). (Dessewffy levelezése, II. k. azt

megtudta, hogy Festetics György

az említett ebéden úgy mutai.ta be vendégeinek, «hogy ez

nemcsak a philosophiában tett nagy szolgálatot a nemzetnek, hanem a Mondolat körül tett szolgalatjával a nyelvnek is. S Ruszék a complimentnek ellene nem monda». (Levelezése Kiss Jánossal,

Kazinczy késbb

II.

210.

1.)

gyakran emlegeti Somogyi nevét

haraggal és gylölettel, de hónapok multával mégis vala-

mivel nyugodtabban nézi a történteket. «Igen szép leveled

—

írja

Berzsenyinek 1814 július 11-ón

hogy nem t:rt

nem

— azt

mutatja,

mire czélzottak azok a szavaim, melyekengem barátságosan feddesz. En ellenem az emberek értetted,

vétettek, legalább

nem

vétettek úgy,

emberiség ellen elkeseredhessem

;

nem

hogy azért az

tartom

—

magamat

* «Két Phílosophusunk is részt vett benne írja csodálkozva Szentgyörgyinek (i. m.289, 1.). Én ezt meg nem foghatom. Tdenlista mind a kett és a nyelv dolgában mégis dühödt követje az Empiricutíoknak*.

—

6EVÉZETÉS.

Nagyobbra czéloztam, mint magam. Való, hogy azért gonoszok az emberek, mert bolondok de az ia való, hogy sokszor azért bolondok, mert gonoszok lásd el ket s azt fogod vallani, a mit én. Mindenek felett arra kérlek, hogy azt ne hidd, mintha én k világ középpontjának,

—

;

az én megcsúfoltatásom séggel.

Én

oly szertelen érzékeny-

oly kevély vagyok, hogy abban

lelem. Ki akadjon

nem

venném

érti?»)

fel

m. 182.

(I.

még fényemet Gedeon meg

azon, hogy Somogyi 1.)

kilencz

kötet megindulása

alkalmával ismét aMondolatra gondol: wMég

—

írja

Szentgyörgyinek 1814 okt. 23.

mit mondanak a Somogyi Gedeonok

nak

új

meg

új

Mondolatokat

és a

hetetlen vastagságú Paspuilleket azt

mondom

a keresztfán;

azzal állok

írásomra

Miattam írhatmint hallom képzel-

* én hallgatni fogok,

Huss monda a máglyán

a mit

nem tudom,

— ezen

az Idvezít

hogy annyi a kötet mutat

rajtok bosszút,

gonddal és csínnal

írok, mint a mennyit ez azoknak a kiknek szabad ítélni)). (Levelezés Szentgyör-

gyivel, 290.

1.)

Az orthologusok körében igen nagy hatása volt a Mondolatnak. Pápán, Veszprémben és Keszthelyen buzgón terjesztették, Somogyi Pesten is árulta Sárospatakon ;

Láczay mutogatta

már megyében

—

társaival együtt mulatott rajta. Szat-

mint Isaak alispán

írja

— nem volt

kapósabb könyv a Mondolatnál. Olvasták Debreczenben és Erdélyben is, s még azok közül is többen helyeselték az újítás ellen intézett támadást, a kik megbotránkoztak a czímképen, s rossz néven vették Kazinczy kigúnyolását.

könyvet rövid

alatt

elkapkodták

az orthologusok

örültek a diadalnak.

* Bizonyosan Láczainak e kötet függelékében közölt gúnyktára czéloz.

BaVEZETÍS.

Kazinczy hívei törekvéseiknek

jótékony hatását. ják,

hogy a Mondolat

belátták,

a gúny megakadályozhatja

Hogy

a nevetöket a

azonnal munkához látnak

magnk

árt az

mködésük

részére von-

szorgalmasan készülnek

a feleletre.

kiadás

egyes lapok

mindenben híven

végét a szövegben

követi az eredetit. ||

a lapszámokat

jelöli,

pedig az illet sor mellé tettük.

Végül összeállítom

Mondolat

>»

és

Felelet*

irodalmát 1.

Mondolat

és a Felelet recensiója. (Allgemeine

Literatur-Zeitung. Halle 2 A' Mondolatnak, tése,

rá való Feleletnek Megítélte-

(Tudományos Gyjtemény, 1817. 3.

Eötvös Lajos,

1866. évf. 637. 4.

VI. k. 97

— 107.

1.)

Mondolatpör. (Vasárnapi Újság.

1.)

Fábián Gábor, Adatok Somogyi Gedeon

(Figyel,

126.

und Leipzig. 1816. IV: 308— 31 1.)

15.

életérl.

1.)

Békési Emil, Ki irta a Mondolatot ? (Figyel, IV.

1.)

Jancsó Benedek, Kölcsey Ferencz élete és mvei,

IV. fejezet. 7.

Takács Sándor, Részletek a nyelvújítási harcz

tör-

ténetébl. (Katholikus Szemle, 1890. évf. 336., 520., 681.) 8.

Takács Sándor, A Mondolat

(Katholikus Szemle, 1891. 9.

Takács Sándor,

évf.

és a Felelet hatása.

280., 464.)

Irodalmi

(Katholikus Szemle, 1892. évf. 79.)

harczok

1815 után.

BEVEZBTés.

10.

Váczy János,

«Mondolat» keletkezésérl.

dalomtörténeti Közi. 1891.

évf.

264.

(Iro-

1.)

H.Szathmáry József, Kazinczy és a nyelvújitási harcz. (Kimaszombati protestáns fgymn. Értesítje, 1893 94.)

—

12.

Demek

Gyz,

Adalék a «Mondolat-pör») kelet-

kezésének történetéhez. (Irodalomtört. Közi. 1894. 68. L) 13.

történeti

B. Kis Kálmán,

Mondolat perhez. (Irodalom-

Közlemények, 1896. 473.

1.)

Balassa József.

óró

vataKKr/l

órifÁ^ít

neve

Örül .J^aíítfni

foíyní

^M'njiion

/e/Áeaiíl

- ntíír /nttya

lertflie//

MONDOLAT. SOK

Bvítményekkel, És

EGGY

KÍEGÉSZÍTETT ÚJJ-SZÓTÁRRAL

Angyalbrbe hotve^ ^SSy Tünet

DICSHA'LOM. 18 13

forint.

Szent Adrastéa, mérj boszszút ez otromba beszédért Töv. és Vir.

ZAPYR CZENOZINEK, KEDVES COUSINÉMNEK,

MIVELTT

LELK

ONKELEM'

JÓ LEÁNYÁNAK.

Ildi

รกs

buzgalommal tulajdonolja

KIADO.

ÉDES ANGYALNEM. MoNDOLATOMAT, gosra ditsértek getés

beszédje,

fel,

dolgozdserszénykédbe kaptál,

úgy nézek keresés

ki,

lett

pulyátska

—

Közöny újjságok

mirSl köztünk

a viinapság

ségednek felajánlom

tésíil

mellyet.

elígért

is volt

olly

már a

ma-

beszél-

szóm szer ént imé Szépné-

külmiképségét olly idomra szabván, hogy

belé illjen. Kellemid, mellyeket kikészí

hiszelékennyé tesznek,

hogy eltted koránt sem

mint ha feltétemnek személlytzim, vagy mjátvolna rugástolla. Oh nem.' nem vagyok olly

nem akarok nyelvemmel

nek, ritka kecseidnek emleTce ez

;

tö'sér-\\kednr.

Onn'ékeid- (VI)

Cyane' színét fellyíílhaladt szép

szemeid' kegyeltjének — 's ha szabadnia neveznem (de megengedj, ha ojkor-ojkor nem bírok Fantáziám' fogja lenni) Madonnámnak szentelve. Ha a' viszoyitvizitek' unalma közül, vagy a'

—

helé fáradva, Zongorád melll kertilakdnak virúlmánnyára kimozgol: sok hihetssel reménylein, hogy ezen tudományossan kitisztított Anybeszéletnek olvasása elméd'

hangbetüzetbe

kies

búgondjait felejtésbejutásra fogja sürgetni.

Láttasd áztat Vértestnémmel

humorodott árnyaiban

is,

mihelyt talabor agfáid'

vele öszvekezelve, a' virágos ákliátzgyer-

Balaaaa József : Mondolat.

(VII)

áOBS ANOYALNKM

Icek'

sorrendéi

közt szokástok szerént fel

újjabb olvasottság' lajtorjáján áll le,

tetszeni

peng

One

alá

bitzefifcl:

veled eggyiUt

loi-

ri(iii<i:(l

fog eltte Könyvmunkámnak lapos gnniinrjn. \ fakadozó römét nem rejthetvén, tmknr)ii

szójátéka;

—

kiömöl majd nevettében, ha hogy, miolta elférj esedett, szamorkásabbá nem lett. Hallom, hogy Titokirász a' Férje, l'jii a jó {N\\\)Urkát még\\nem esmérem

—

nem nsznékmci nem is félhetnek f-

szerelném, ha

véle: a' mitl, tsak jól álljanaL-

ciiui/iiit.

ha a békerontó scarapna nyelvektl menekedve, az engedékeny nysténke mellett, a kegyes Férj sem fog lenni félu'-

képp'

keny.

—

Szíves köszöntiszteletjeket

hogy mivel annyit felkéregetnek szökfietvén,

viszonlom,

szepelkedem

mentl elbb megkarolásokni

az örömkön7iytseppek'

egynéhányai'

közt,

tet

r.s

Ónét, sok tüzessel, atyfi-módra feltsókolhassam.

Neked

(IX)

fáklyái

nem

;

Szivecsem! neked

is tüzelnek'\\

fakadoznak már ingerményeid'

igen

távollévségben

állasz

.src///

már

szemintet iil'

kellemteli bimbói, r:>^(ím(>hitóL

mrll'irti

Talarisba öltözve, bájaiddal átkupidolt Férjednek rinzontiiy"viíxnt iiienezed, rehiieil'

imvi Í^Kjyes

idvezletéül tulajdonolod

birj un.idék nélkül.

ám

az elpillantat' hajnalit nzeress

s^c-

akkor nyugtalnnsóii,

hat^znUe néked vétket tsinálva

/.s

BDES ANGTAIiNEM

valaki jobbod' megtagadásából

ne szerentsézd,

oUyanhoz

hanem

kora választással életfekvésedet

tsak az Isten'

gondnyomán ballagván,

buzogj, a' kinek megölelései között, a' mindenkit sze- (X)

ret Emberatytól reménylhetsz. fiú diszesítse

háziságszer entsét,

üdvösre való kinézetet

— Vágyaid' legmagasb Ideálja,

legnemesb Férj-

akkor érdemteli nevével az elférjesedett

CZENCZIE

majd mdsod-izben kiadandó Mondolatomnak, mellyet, ha tsalatás nem lesz eltörésem, 's ha a környülmények megengedik, még egyszer, sok Bvítményekkel, 's a' mellett, czimlapját

—

Nemzet' Géniuszának rajzával, dömötzkibe, vagy Tyruszi bársonyba göngyöldve,

óhajtok nyújtani Földemiim' kezébe. múlasd magiadat ezzel, a' mi ha szinte nem egészszén a' virágévhez van is szdve, legalább az a' vigaszom : Iiogy Te, mint néha megboldogult Onkelemnek, ama nagy Beszélettudósnak hasonérzelmü Leánya, töves reményeimre, 's kiszéle-

Addig

sittési

(XI)

Kinézetjeimre nézve, az észnek névjében, ezen Literáriás

igyekezetemnek megfogsz engedni.

És ha benne némelly

ben penderedett tíínkép bajzó gondjaidat elrepítvén, szelid kelyhéböl itat:

akkor

nézeteknek leg-\\lágyabbjával be- (XII)

szentelt eggy gyengés édes kézszoríttás, eggy áldott tekintet, és

hevenyé-

a feledség

Madonna-

mosoly szájkabiborod' tsókpengése, lészen fáradom' 3*

legédesb viszjutalma.

éOKB ANGTALMéH

—

Oh CZENCZIM

hetsiil

eléníic

Nagysád ezt téhelyezetlen elhinni fellem, ki látta akhor öszvebontom magam feledmagát úgy szerelve, mint én í temben, 's az igézet' legfbb ponkján rjöng döng eszméletem. Adieu Szépnem!

—

KIADÓ.

propos

egészségedre felvigyázz,

kivántsod, ne lakmározz,

legsiil

ha sürget

rövid estasztallal

élj.

is evés- (XIII)

Szohász-

néd az

itt-feledte korszavatot, órrkendSt, láhtyiiket, és tsertséidet

viszi

;

hoszszú nagy fátyol

nyirettyüt, és tollkésemet

zom

lesz-e'

vele

fehérszeméllynédeszka,

Lditzanapzatra

megyén.

A' téhellyemet,

minél elébb küld haza. és

—

Levigyá-

ruhaszekrényed kész

Lassan megyünk Beótzia viszsza,

elS,

de hatalmasan Iqy

lesz

—

Magyar

akármit moiid

Iskolánk, Keletre

nem Nyugotra! Dajka

Él.

VEZÉRSZÓ. G'YAKEAN e^ry

szenelm

mellett téptem bajuszomat,

mint-

az álom' bódult kórjait látni kénszeríttetvén, szemeimet

két izmos ököllel dörgölém.

Gyakran eggy agtölgy lábánál

olvasám a' szent Homérnak Könyveiben legforróbb Képzeményim is Lyturgiám' Szakát 's majd térdemre bukva

le,

majd Lelkem magasabb erkkel dagadozván, bátorító felfej tödzetek kisztettek, 's kedvem jött fellépni a' pállya futói közzé ne hogy múlékony nevemet felejtésbemegfagytak

;

—

jutás leplezze,

jon valaha

fekvésemnek

renyheségemért még salápolva

hogy mint kaz,

fájdalom' mérge fel-felriadt

passiók' (2)

Lelkembl

ki. a)

neveked hamarral nttek azon

való évdéseim,

bugondtalan gyereknek, ki tsak bogátsfket nya-

tettének rugástolla tsak játék

oroszlány hseket, ki

diadalra

boszszút liheg Istenfiakat

most elszször lépek,

újj

elszekerz

úgy nékem, Pap, Apoll' zsámolyára azon Fel;

kenteket, kiknek Fantáziája borúit alakú képpel járdall

leknek fuvallatiban

—

a) Az :

e'n

rontsolt

magába ftt

Zeusz' pántzélozott

Magyar Kedventzei, ama duzviódó magas Lelk 's érzelm

kellemteli Grátziák'

madt mostoha

remt

a' sze-

selyp tsevegésemmel sarkba követni,

hatalmamat tulmuUja. És valahányszor Leánya,

fog-

ellensúlyban

nem ugyan

azt fellyülmérvén,

vádló panaszokat lihegzett Fájtak,

kedvszeszszenésem

eltudásával

st néha lángolása, hanem állván,

tétlen

gyalázat járomfája alá hajtani. Gyakran élet-

böltsességgel

fantáziáin

eggy boldogtalan, eggy semmittttdó Te-

k^pem pedig

me'regjdte'k'

példája

veszett volt.

ötleine'ny'

tiporvánnya,

(3)

VRZéRSZÓ.

4()

Hazafi-szerzk, noint a' Nemzet' Orlelkei, 's a' Dörg' ázur Palotájának pödörszakállú rmesterei tüzes ömledóseknek íetheri szárnyait héllyáztatták kal átküzdvén

mos kenet

;

Gygász-erövel hartzra szegült karok-

Styx' öbleit, ion-koszorús fejeken balzsamo-

villogott,

láng

üstökeiken

lebegett,

tsókdosta

homlokaikat: mind annyiszor rettenve nézett rajok szemem, 's felüllepve búszomorral, sáppulva sürgettem-oda magam' az irásasztalhoz, görtsileg reszket kézzel nyúltam az irástoU-

— Ellentékeimnek erteljes észokokkal különölt Iromán-

hoz,

nyaiból

hogykell-lennire figyelmetessé tétetvén.

minden sorrendeimben

nem: melly

távolié vöségben

nek böltsesít a'

(4)

gyanittást

soha tezvén,

tanítirásaitól,

Caesaré,

elképeim' beképzéserejébizonyosra emelé bennem

nem

patak

könnyürömmel édes

módjára ommint hajdan

kelyhe,

Pompeiusz' márvány- sarampój a

így sen

özönöm

várhatni.

berek' legaljasb árnyaiba rej-

alatt, ifjontz

Példánnyá' kora Rénnyeinek dicstelen irigyletén folyt

sárossan, iszappal,

nem

ritkán büdös-

az égnek, ós partoknak visszatükrdzése nélkül

is,

eggy láthatlan kéz, sok vágyaim után

mig

feledség' lavataljából

nem idézett mig a' Szörnyek||-ölje kem is nyilat, xijj húrt, igát, 's teknt is

(5) fel

majd

állok

bértzböl kiforradozó nyers

—

felépüléskönyv-||vet

sérült fülmilével,

szemeim'

lottéi

hibabakból tehertelen vala sejté

hogy erség nélkül való iráshártyáimból

fel,

reménnyel

töves

Ekkor a

ejtett

;

szent tegezbl né-

ujjat

nem

adott.

addig gyúrtam az Isteneknek zsámolyát, hogy végi-e diszlett

mód — Küprisz engem rásit

kobozomra

tsalta,

menny

villámvezet Sassal aetheri szárnyakon

tudja,

kegyelni kezdett, az érzemény' for-

ha más Hajlag

véghetlen rében,

mereng

melancholia,

alatt luni Irhetnek-é szdraz-va(/;i

inkáhh aszalt patakok in? c) zésre

ennél; a'

átkoztatotí

veszttseppek'

szavai nniKil.

eliiott i's

n'hlí/nal; sirkísniii hepe

hajlélek,

az rlrontsolt

tikkadúin.

nii'iiKzirellftti

niltain.

ei/tjy

tündére

tapuduHunf darálja, a'

viii/ii--i'kjiii)nrit

Teremt '

eltölt

'•<

estiikrdi!

;

VEZÉFSZÓ.

Tempe' vidámjain Szókrát' ölébe. A' nagy álláspont' köre nem tölt meg ugyan áldozat nélkül de itt az érdempoltz, melly magas mint az mellyet egekbeötl Krivántet, vagy az égtartó Pyraenék vagy

tsendes alkonyin sátoriba intett,

;

semmi Idk' A' tuba

zavarja, jelt

forgó viszontság le

nem

tapod.

—

hú Boldogságos Szüzné! mintha a' 's méregdühe kergetne, az elterjesztésnek

ád

szarvas Angyalok'

Tartománnyán kívül

fekszik,

melly önnöntudvalévöségemben

kivégzett merészlettel potyolt széllyel bús

órázatban mindent

buzogányom azon

körhatáron, mint' a ri\^ants A' vendég-|| (6) !

ajakú félbolond Piszkántsi,

ki arra szüldött

okforrás nélkül pökvén a markát,

hogy minden

nagyobb rakás közt

tez szokásnak Pedánt-rajlódásból kész Vértanúja elébem dagállyal járulván és patvarkodót, ölt akkor

;

lé-

is lenni,

nyilam, melly eggyre sért barátot

— mig végre

(de, ki

gyzné

az ök-

kívánságomnak legfbb tetöjét értem a Chimaerát gyztes talpam' alá szegtem, a' szavas Idióta potrohos hasát hatalmas jobbom gyászpadra nyújtván. Tüzem lohadt én ástam néki a' véglakást meg 's a' szörnyet odalökém, hogy a' vén Kántorral, könyvpenészü lel

Hajdú'

vivását lefesteni?)

;

—

Tántzossal,

Lukaival,

Lucifernél örökre szurkot

— Neo — Paleo —

rológó szókkal, Zugdi

lyekbe között

felidéztem,

—

eggy

újj

Purismuszt,

—

Fürmender Uraimékkal eggyütt hema-||gam is mellyemnek szent érzési 's

Isten levek

Halljátok Népünk' Atyái

Honnunkra szembeesleg sal gedélli Szittya

gyarmatjával

egész

EUemben

meredt fület ne fussa, minden Mikro Pikró Makró Maka-

melly a durva mellyet, és

Pára

avatlanok'

faljon.

Gordiai göts kigyüremlett,

visszatért az Ég' kegye

;

vid kilátás-

Nyelvünket, melly az ádáz fegyelem' násfája

Dédseinkröl ránk maradott miveletlenségének szk vertzéi közt, vétlen, szinte ezen Évszakig a' molette kétkedés' alatt,

latorkertjében sinkedett.

fbb Valóságoknak

— Idv

nemismért, egyedül

kik megengedek

sejdit-

hogy nyomorult emberese én, mint a' Mennydurrogtatónak dits Fajzatja úgy hullhatnék Véreim 'hálás keblébe, 's hogy segédjére kel-

getett

—

(7)

íí

VRZéBSZÓ

vén kókkadó Nyelvünknek, a' balvóleményü Beszélettudósokat beszádlanám, kiknek rakontzátlan uralkodások' alatt a' Böltselkedmény örök vaklásra kárhozódott. Ti nagy Istenek kik Felségteket az Áldozatnak húUadókival, 's az Imádság' huhongásival tengetitek öltözetetek' legI

(8) alsó prém-||j ét

buzgalommal tsókolomén

buliklya Örömteli háláját

Én

pedig eggy

újj

—

Tárán

áll

keblem

'se szent tsészevíz áldozik

Phoebósz,

— —

Pinduszi nyerít ménre

halkva léptselek az Áoni Szzecsnék' vigságkörkéi hol merész szökéssel szemlélem égre kelni a' Pantheon'

felrepítve, felé

;

—

méltó lakát a' minden Isteneknek. Hol, mint márvánnyait rokon kötél az égiekkel, az örök' kikelet' virány bársonyán, a' komló ernyben, 's a' Hársalléen, vagy a' zamatos gerezdek' Thyrsusai közt boldog tsendel

hol Glüczi

nyugom

velem karöltve nézed az

béke' karjain

melly égi bíborral festengeti az aranyos felhket.

homlokomon aranyüstök omladoz,

Páphósz'

;

pirholagos sugarát,

est'

Hol,

kiesében

mig to-

Szépnéktl orozva nyert tsókok' közt, nem félek az id' mohától, sem a' góthfalvak' kormaitól hol, mint vizlakos örök gyönyörben úszván a' Tündér- és Tünet-

borzon vigadó

;

(9)

világban vé-||get

met

nem esmér

kor lesz

zott fejemet az

felem

nem

kaján had' mogorva homloka

;

égi

fojtja,

örömi-

koszorú-

érdem' pálya ága fogja beárnyéklani.

Ne hogy pedig álomhüvelyezésnek

bizatlanságból állassa,

vagy

zsinár

kirié ezt tsak

lotsogáskürt

szinetlen

szerénységemet gántsolja

Imé! Egy, akár tkeleg, akár tárgyalag nézlelve, olly tanakmányos, és miveletes okalapon feneklett

gének

;

olly körülnyesett esméretével irt

's a'

Nyelv' sziuténsé-

Honni Darabot teszek komponájára vessük

mellybl, bár azt az Aesthesis' akármelly gépelyezet Löny, "s makataúlt izlet Zseni le itten

is, minden lükkögés, vagy eldurczúlt barna vad szemöldének pislongása nélkül megvallhatja hogy annak nem lélektelen írójára a' kilentz Szüzek keggyel hunyorgattak. Ki, a' mi nagyon tün szembe, a' Nyelvnek Mamsell la Regléjét lévvé vérré változtat:

(10)

—

VEZÉRSZÓ.

nem

ván,

afifectálgat

idegen Rollt; hanem, mintha Pünkösti részt, a' Nyelvémességnek hátahupás,

malasztban vett volna

szulákos romjait megjárta,

muszszal

eggy neki tulajdon Atticis-

Nyelvmivelés' segédeit kitsordúltig felfejtette. Melly

valamint magának örök emléket áUít úgy néki Apoll (nem kétlem) kedvelvén tiszta tettét, bérül öreg zöld kort nyújt, 's szép zengzet Lantot! Nem is lehet azt ipalni, hogy szélesen tsarökkent szózatinak Svádája, meleg ömledezése pongó árja, naszád, és foltatlan eladása által, még a' vájt fülüeket is mohón teheti felévé. Néhai SZAKLÁNYI ZSIGMOND más Vallásbéli Hirdész is, ezen talpszerben bábálkodó kezeivel a' jeget megtörte ugyan ez eltt darab évvel illyen fajbeli közlésül, és hasonmoztonyból irt, 's a' Hírmondó által által,

—

mintegy másfél ívnyi Fiirtsa vagy inkább elmétlenl elméskedö Levelében de a' mit szem-||ügyelni soha nem szerentsél tettem 's tsapongok, ha lesz-e' mostanában kamattya utánna tett vi'slatásomnak, 's ha nem hijjába fog-

elhíresztelt,

—

(11)

;

—

tam-e' azt fütyészni,

vélt forratit ezen

elzményhez

folya-

dékul sztt szükséges Jegyzékeimnek.

mert nagy szükség van reá, hogy mondattasVédje vagyok Nyelvünk' kimivelésének, tsak ezen ránézveségbl sem tartanám kövértelen ditséretnek, ha e' saja tsinnal és izzel készült Mondolat önnfáradom' míve foghatott volna lenni de a' történttség más elképzelönek vinnyéjében hagyá azt formáltatni. A' minap Kitérünk

sék

Én,

ki szenvedelmes

eggy tudós Hazánkfiát, kit

végzés

tlem messze

eltola, 's kit

— látni mentem. Komám de hive én — sérelem nélkül

régebben számláltam Barátim közé

Uram kinnyában beérkezvén ki 's

;

gyjt,

felleget

szállást fogék a' szürkeló szügyében.

szekerembl,

midn

kezem gyengéd

— Barátom ölelésemre

közbeese

tsolólag

befülezett

szökött. Pislongok

ma h

együttlétünk olta két gyermekeit elvesztette; a'

paran-

Kisded körében szólhatván

Barátinak, elébb némely félretsapással emlitté

mig Begyeskedjével

meg,

— «vár vatsorám, (12)

szármára duskát fogok veled itatni házához.

Alig léptem

szorítással szorult

itt

hogy utolsó testvérje

is,

Templombilints leköthette volna, az

vszíBszó.

ágyugömbök' halálsujtási közt Liptse

Tudományos

ötletekre térvén

szerre az asztalra hág,

Mondolat

nek

is találá,

pillagó

szó

alatt elhullott. :

mellynek eggyik Füzetében magát a' láttatá velem a' darabot elsben, melly-

éh szemekkel faldoztara

ketseit

— Utóbb

eggy rakás Iramat egy-

;

mind eddig

tudatomtól tündérített írójának pedig dühödt JJarátja lettem. Legalább, miolta tsak ezen mestermívét bírom, nem szn-

tem tudaklani nevét -- a' Szeretettét de lakom' néma körében szótlan minden, mint a' czet, és a' morotvány st már kezd topni reményem, hogy ákászszal koszorús Mátrára érdemes írónkat valaha kipuhatolhassam. !

;

(13)

A' fennt éréntett Mondolat' birtokával tehát haza-vete-

medvén

melly

;

beljében

szembetn

folnagytól fogva

legutolsó ?

benyomatot szerzett légyen az, a' legels tudákosig mindeneknek

megtettszik azon tolongásból, mellyel azólta érke-

karámomban. Fvegelve tömött koszorút

zett a' meglátogatás

fonván körültem, odakövesedve állottak

— belém tapadt

min-

—

's kijvén tsendjek' tónusából: kiden szem. minden fül; fakadt örömmel, 's felsikoltva javallák olvasásomat; mint KISFALUDYnak, még a' Tudósok d) füleit is elbájoló gyönyör mig végre megkérödtem, hogy áztat szükséges bÉnekeit (14) vitményekkel adnám ki hogy igy, a' ki a' forrásból nem me-

—

ríti,

általam juttatnék tudásához. Annyival inkább, mivel erre

de több is feles segédeket nyerhettem nagy tsomókat, 's szinte bröndökkel birttak' mellé. Hajoltam hivzomos kérel-

önn' Könyvtáromban

helyekrl Barátim küldözének a' már

;

hogy mívem, mellyet sok fáradalommal, senki kezében sem marad gyjtögettem, mint mézét méhe hozzáfogástalanul vagy ha néha slgedtem, az a' kinézés mekre, iggal vélvén

;

megszegem reptet az örök tünésnek, magamból végre Könyvirói szeimé Honnom egészszen kiemelvén hogy

ez által

—

méllyképpel megjelentem eltted

d) Ntvi

hatul

l,i

helyi'n, tudva, 's

akartva

botol.

Töv. és Vir.

;

4-5

VEZÉRSZÓ.

melly Plánt tartsak ? mig abba fixáltam magamat hogy az Originált szúratról szúratra azon leplea' hol jónak láttszott zetben adjam ki, mellyben kaptam,

tndtem,

Soká

—

Jegyzékeket

tsak Moecenászim'

az ide feltéten kivül, és

mánnyából

ik-||tattt

nek

bövülménnyéül

bl még most

—

Nyó'sténíttéssel

—

szolgál.

—

azzal

Mondolat- (15)

ezzel Szittya Nyelvünk-

A' Beszélleti-Nemzettség-

tsupán

elhagyván,

Hímiséget, Dologiságot

délvilágos akar-

Híreszteléssel együtt

hoz pótul ragasztott újj- Szótárnak,

—

és Vezérszó pedig

Az Ajánlat-Levél

tévén.

gyérenn éltem.

Az igaz Hsek' magva, kit a' végezés nem Skláv- Atyától, hanem gyökös Nemes Nemzetsorból hagya születni kinek Adomány és Czímeres Levelek, 's meszszeterjed Nemes;

—

telekek mutatják kiváltságát; az az Ifjúság, melly újj tsemetéket sarj ázhat

Hazának

maga,

Utói'

nevében tömjént

gyújt faradomnak

Nem mántz a'

kéteskedem akadni ollyakra

fogsort láttat, vagy

kényes selyp itöt

félreértvén,

egész

és

hogy

;

nem gondolok bölts' az

mat

—

;

úgy

úttal

is,

fel

lehetnek,

—

Munka

betsére

zo-

kik' a' tüzest

Ellenek

hogy rendszerént szokatlan

fentebb

nem

Prósa

nem

piatzi (16)

Tisztaságomba leplezve,

Prósa. e)

félszegség megitélésével

érdem'

bos bértzéig

nak, hog>-

védtem

nem

Poésis

bfínkementzére kárhoztatnak.

áll

beszéd,

kikkel

is,

— tsak külszinre tekintvén —

gántsolják;

engem

azomban abból az, a' mi újj

kik

ráesmérni,

tsak

Derék,

Könyvmunká-

kegyelje

vels bokája soha a' tölgy' lomsem oda, hova felnyúlik a' borága.

az ember'

nem

ér;

gyengéimhez képest azzal

mer eseménybl

Mív általam

elege

van vágyaim-

láthat közvimályt

's hogy azt nem egynémelly hiú pazarfényért, vagy könnyelmségbl: hanem azon srgetésbéli részvétbl, 's tömedékes

Ihleménybl tettem, mellyel Nyelvünk' kimivelésében, az illy másánt is felette gyéren adódó alkalommal. Hazámnak részelkedés nélkül

tartozom.

em Tsakhogy a' Geszner'

A' mit

Prsája

nem

fog senki kétl-

szép Poézis!

VEZÉRSZÓ.

ha ezen, nem mindennapsági Szófektetéssel részént

hetui,

(17) újj

;

részént

szavakban

—

nem

ós Jegyzékeket

nem

láthatván

felüleges elögondoskodással nyert Mester-

általam, tömött röviddel kimunkált Vezérszót

szemrebirja. :

gyónás, és ezen talpszerben igaz

Nüánsza!

Ikerek'

— — A'

sziv

legtitkosb

legyen ez szabad kéjjem szerint

—

Költ

Havának 1-sjén

redjit

tett viszont-

leendhet érzelmimnek igen

Túlvilági Tölgykirályném' alatt,

1813. a'

KIADÓ.

Szép Nyelvhvittés

népségedelem,

(18)

evevittés,

Százszaka,

mvödelem,

és

vetemé-

nyedelem. A' gobóts, ifjonczok,

rentze, kö-

röncze, vadonczok,

És

társadalom, könyvecs, üral-

kodalom. Tetszitzeség, hadrász, Tábirász a'

hideg

ráz

Püspökségedelem

LAT,

—

— már

ROSZSZ FA-

EL SE NYELEM! CSABAI

MONDÓ LAT

(19)

MAGYAE NYELV KIMIVELÉSÉRÖL,

És AZT TÁRGÍAZÓ

KULOMBFÉLE SEGÉDEKRL.

Jlj

ATOB. HOGY a' Szájaláírnak szabdáiban kevéssé ván-

sem Irományaimat az Iramat' példájaicrt mindazonáltal czékázó szemeimmel Magyar Izlelötudományunknak köréi elnézvén, és az abban

dorlott legyek

;

kiadni ne merészeljem

találandó nó'tevények' és ültelmények' sopánd való tenyészését, és élettelen nyöszörgését

(20) azt

is,

nem

behatásom vagyon,

ezen szinte

gya

könnyüs szemekkel látván ;

—

hogy ezen elttem nem egész-\\szen idegen Ötletre némi-

: a'

magamban

MONDOLATÜT f)

érezelvén

késziteni,

kívántam

mellynek tár

Magyar Nyelv' Kimiveltetésének szükséges, ós keNehogy pedig valaki állíttomány ómnak

rülhetetlen volta. lehettét kétbe

(21) eleibe

vonnya ; vagy hogy én

ezzel

valakinek szeme'

kék gzt akarnék tsinálni, ál- \\líttsa a Segédeket :

f) Halljuk tfiak ! úgymond

tLesznek

—

Irolatokl)ól,

mit

—

és

újj

iger

abban a

Vetseletekbol, és a' dologhoz

szókkal

terméizetes

szókat,

ben

vagy

élek

ill felhordolatok.

abban, elkerülöm pedvi

a' term^szet-nélkül

Tótlag

—

és

el-

errl er/gy m agyaritián- Hazafi Mimdolatban sok regi Magyar

liliomlag, és rdsalag leírásokkal való tirdgositmányok. a'

való mondásokat.

Németleg ember.*

Tsiipiintsak

természetien

Nem

sokat ért éh-

MONDOLAT.

—

fogom számlálni, mellyek a fel-tett ötletet tárgyazzák. Te pedig oh Fébósz ! ezen alkalommal éles szabású szemedet, és arczulatodnak kemény és való vonásait a vidámságig enyhitvén

; 's a'

Mondákságnak mosoly szádat

elfutotta

bugygó tseppjeibóí néhányat liheg ajjkimra bájolván engedd

hogy beszédem'

—

hangja, nem vahanem a' tsikláadlágyságot nyaló,

tiszta és bökkenó's

lamelly hínáros heveró'hez,

mammoló

vadontz lotsmoj tajtékot

tiszta follyam' öllyedék-

jéhez hasonlittson

Három

dolgokról czéllzok a'

Els tekinti

fel-tett

melly szükséges a'

tárgyhoz képest.

Magyar

Nyelomivelés.

Második: kivégezi annak lehettét. Harmadik: módjait és segédeit fedezi.

CZIKK.

illeti

az Elst

(22)

Rendkivül

és sajáttság

volna

nem

meg nem vallani : mennyi mivelésen kelljen általmenni Magyar Nyelvünknek, míg azt eggy voltaképpen megmivelt Nyelvnek lehessen nevezni. Ha magunkhoz ébredvén, a' czammogó Idnek Szá-

érezni, és

—

zadin visszaléptselünk,

és

kaczagános Szittya Ikreink' éo-

jének reggeletjére pislantunk

édesdühös

örömMl

—

kik

tsak a' háborkozás'

ragadtatva, mesteri gyilkolmányokat

utálatos (23) g) és kiket a hosszas táborkozás alatt az motsok' szurtos boritéka szennyezett: nsm meg kell-e' esmér-

tettek ;

nünk, hogy minekutánn'

Polgár

élet

fnomságok' vegyes

nyájassága Ízlésünket bájolván, némelly drágaság' fénnyé elménket luxusra játtszotta ; ha most azoknak Szaturnószi

annyi Századot viseltehumorodott durvaságára visszavonat-

nánk

— leagyolva dühennénk alá, és szemeink nehéz héjjak'

Midn

t. i.

hörpölték eggymás* vérét a' pdrduczos

fíalassa József: Mondolat.

Magyarok, 4f

MONDOLAT.

udváha : a' ijyenqeség' pihend ollyá lennénk, mintha a' hüvölés Tudák-

alatt beesvén tsont fejünk'

nyögnénk,

és

aszszonyai

éjjeleznének.

azért a'

Polgáritiás'

volna ennek sával

mi nagy ennenség

kecseit Utóinktól irigyleni!

(24) ségbcn álljon pedig a'

annyira érezzük,

kellemjeit

mintha FAyzion' viránnyán hitzegnénk

—

Mclly szoreggy-

Nem'

Nyelv' mivelése a

Polgáritta-

következik, hogy

n. CZIKK. Beszédem' Második Részében nyilvánítsam. Ha Nemünk' Történetének Evkönyvein általhatunk, és ötét a' sza-

badban, az álnok boszszútételinek

kitéve, szegénységben, és

az elöidönek miveletlenségében szemügyeljük a' rideg, és

sivatag Hajlag'

mint jószágok

és eszközeik

—

alól

látjuk, honij

kiizombolt

Ikreinknek,

íigy képeik is

állangó sopárok, és együgyek voltak; szaporodott, úgy gondolmánnyaik

inkább inkább sokasodtak, (25)

is,

és

esendjének szürkülcttye után

— midn

Hajnal pólyáit bontván,

komoj

humorványok' közzül

—

— MaNagy ! ki nem hanem a' Béke'

terjedtek, és szaporodtak.

tsak birtokainak határozatát terjesztette:

teni kezdé

mint vagíjonjok

azokat fejez szavaik

gasztalódna azért Hollósi Mátyás Király,

és a' bontzolt

melly kevesek,

Tudományok'

setét'

a'\\

korán eggy édes

felhit szét-üzvén,

kellemes vimállyt fej-

villám,

fáklyáját

Ne-

münkbe felszurá

—

mit én tsak magokról

Régiekrl

Nem

sok-

kal hatóbbe' állittományomnak alapittdsára miveletlen El-

ddjeink' állapotját, tseivel

és nyelvét

öszvehasonlitani

Eggy

vimállyba

jött

Idnk'

ke-

érzéketlen résztelenség fa-

gyaszt-meg testünkben minden tsepp

rért, és

gyászban szomorog képzeldésében

mint jöttek által

Lelkünk barna a' te-

HONDOIiAT.

merdek halmokban meredez vad havaso-\\kon h) mintfáa' vadonnak forgáts- szerepét, 's a' komoj

raddal gyjtögették

fenyvesek' züzós ágait

derg

éjjezeC

sziklák' görtsös martjain

—

(26)

a' di-

hidegjének enyhitésére, rongyos köntöseiknek

czondrái alig fedvén preségeket

néhány vénhült

Mint

oltották

szomjokát

follyamnak lotsából ; mint tük hináros színe! Mint mentek min-

fa' alatt a'

rözte üstökös képeket a' tó'

den gyzhet hadi erköltsök

mellett, a' körültök pezsg

áská-

Fdirákságnak, és Tudákosságnak esméret-\\lensége miatt nyakra 'sfre veszedelemre ; mint szóvesztek folly árokba a' Vizépittések' nemtudása miatt lódó kémfellegek között, a'

(;27)

—

val

tsuda, hogy

annyi búval nyomozva, nem

lettek tellyes-

más idegen Nemek' tiporványi Vagyon ellemben okunk magunknak örvendeni, és mostani állapotunkban szerelmeseknek lenni, ha a' mai Budai és Pesti Városnak, s' Hazánk' más Fhelyeinek maséggel

gassan felkapó Palotáira i) tekintünk séggel kipipesittettek

;

mellyek izes

bkez-

mellyeknek kapuszabású ajtai,

és

ab-

lakaifelett redsrántzos leplegek puffadóznak —falai hallatlan a'

érdem

festésekkel

büszménykednek ;

Napkeleti, és Ara-\\beszk-iz

kellemmel van összezagyválva.

szóval, mellyekben

Nyúgotival

legnagyobb

belépünk azon Angolly'

inyire szabott kies kertekbe, mellyeken keresztül

csatornák

felett a'

vizifák boltot borúinak;

kóválygó

ha elnézzük,

mint mulatoznak ezekben enyelgéssel a' sürü erddzet' nyillámjai között édes Bájnéink ; mint üvöltöz puha testeken nyúlámló slepjek; mint haboznak susogva nyakaikon csoh) Mellynek suhadar szálai

Ha! mint

—

nésre!

a' fennlebeg Istenek' országát érik. ekhóz az órákra hangzó üregöhöV ordittó torka a' dühe-

ha! mint omlanak-he rendüléssel a' kongó barlangok' ha ha melly dörmögéssel melly rohoha ! ! És a' Mennytáros boUorok' szobraira.

rémitt boltjai! gással

—

(28)

HONDOLAT.

moha

omJott selyem száljaik

lamba dlnek

a' kószál'

alá

;

melly édesáen

dlt

pos pamiag* zöldell zsámolyán (29)

lieveredett

nyu-

árnyék' hosszujára, a' na-

—

és mint meg annyi Nimlányok k) pijhe szárnyakon re-\\pülvén a' bóV üregéhe, és öröm élet' özönével hijjáhavalósittódván, gyengéded hiii;

sággal miképp' hippáltatják a Napnak kivántsi sugári pongyola mellyéknek dörömbölt fedezetén l l) De, hogy forda nélkül szóljak tekintsük akár a' komoj es erköltsös Tudományokat ; akár a' csinos, és kápI

—

ráztató foglalású müveket, ha szinték kell

vallanunk

hogy ezeknek eddig

nossan alapitja állittományomnak

ül

villonfellyül

lenni,

meg-

kimivelése nyilvá-

lehettét.

Halgatok

Valóról, és az ájtatosságot tárgy azó Ira

Tudományunknak

Nyelvünknek ezm (Elddjeink' kegyeszek' ditssségére mondódjon !) m

{30) matok-\\ról

része

akarunk

lett

mivel

és

több évektl fogva legnagyobb szorgalommal miveldött. Te-

rek az Okértekségre.

függ,

és

— Ennek

karingoló ragyogó

tárgyai nem tsak az éqen Gömbék n) hanem mindoi

(3\) önnözetek, Valólatok, Jelenle\\tek, és a' Végtelenletnek teréjén lettének,

kel,

Tünletek

is,

melly^'L

— ezeknek átlátszó részei

miségl okaikkal, módi ü agyonság aikkal, önnözeti k) Delinké Jc,

lepleket, és

va/fij

eh'be

—

itjy

— igy tsintalankodnak, vagy És a' w ) Noha l)

szerét

— kik leqázoJvdn maffokról tak

felbolydulván alom könnyökbl, szökdéfselre

töz pompamhely szint

Tündérkék,

ter

áldoznak

tnnek az

Természetnek

tsalfa-

széphldnek, és oltárok a' Toalett.

töröngyölt nyoszolyálí

puha

elszonkolyodik az ember,

gyiirümlésén.

ha azon liajlódóknak

szani-

megolvassa: kik ez eltt eggy-két százszakával, ellenkez vél r-

ményeikért,

tanuivá

erköltsesel fenektételeikért a'

Vallásmotozásnak

Vi r-

lettek.

n) Mellyek és a' Szendert,

között megkülönböztetik

Kuntargonteát,

a' Serkenetet és Alkonyt,

úgy

Pajddkat, a' Világ'

az Éffészek Héznákal,

a' és

Derünnyét Oedeméket;

nagy Müvem^nyén mottzata' Naprám, ü.

lan álló fénytesteket. Ezeknek tudatján feneklik

MONDOLAT.

mészetekkel és létetvényeikkel eggyütt; mellyeket az oklóte-

azon Valólatoktól, mellyeknek jelenléte érz szertetemeinket megilleti, hozzálmányaikkal eggyütt különöL o) heltség

—

Ter-\\mészetedmény

Lde tartozik a

pl az Ásványokkal,

is,

(32)

Zölékkel q) és Érzény ékkel eggyütt; éhez igen nai,y kötléke van a Titkát soktól nagyravitt Testmag értékségnek : melly-

nek

Lakáladalomnak boldogságára

jait elhalgatván

tsak azok

;

más kamat-

befolyó

mellyeket Szerácsaink a'

is,

Szeredekben használnak, elég tanúmányúl szolgálhatnak. r)\\

A tsupatudáksáijuak,

külketudáksáynak,

tuaákságnak tömkelegeibe méllyebben

és

;

és

Gondtkeletjeivel kétfélék,

ezek sek, a'

mosztony-

Tündérvilágértéhség, amannak Termesz — o) Ide tartozik — Lehle — Villó — és Égérfékségével emennek Szám — Vég— Végtelenlet — Tellemiudákságával — Lnyödményével,

Föd let

és

nem czombolván s)

belé

fojaok

A' Fdértekségben

eggyütt.

nemfojósok

és

;

ídi

testek

amazok átallyában Fojókdnyoknak,

—

Allamlósohnak mondatnak, meÜyék viszont vagy szertetemevagy azertetemetlenek : és ezekbl az Ásvány amazokból pedig

Tsetses,

e's

—

Hüllöesmérettségek származnak.

önnön p) A' természettl, mellyen értjük a' Teremtvénynek az maga miwltaként alkattatott 's tulaj donsdgosittatott állattságából kikereked munkás E röszszeségét. q) P. o. a' Fagyapju, mellynek felmunkálásával kivált az Osztyákokndl sok Szooáták, '« Mozványok foglalatoskodnak, 's beltök iratos karmantyúk,

Hlyen

kolosmák

készíttetnek.

remekel Természetedményben

enyhéreg,

huzatok,

kihozatalok, és tsinálmányok

viríts, siker, borlelke, a'

a' tsorgalag és

tömény,

—

Berzegenység, az

tejvaj, és egyéb

—

éleszközös

ki-

fémkör, nehézmértze, az aranydad, dárdafény 's a t. ;

Innen ázolog a' Teréjtudákság, hova tartozik a' Kög, meligy fejezi-ki magát eggy tudákozságos Letzkéket járd: rmár

s) lyel

—

tudok rajzolni köböket, tzövekeket, hengereket, a'

Földmérésben nem soká mesterleg

lat/ ;

de azt

annak

Tüneményeket,

Ugyan

nem tkeleg

ezen Tanitó

és tanitni

és

az én eszem madár-

köszönhetem, hogy a' Tanitóm

szamárlag, hanem, Plató tag

az Egilátszatokat

asztalgokat

és

leszek, viert

és

magyarázza

néki játszat. Nékem,

(33)

, -

(34)

MONDOIiAT.

nézzen meg valaki tsak er;gyJát-\\tábort, és hámúlással fogja tapasztalni : miként eggy Tábornok' vrzedezése alatt, eggy egész Tömörben hemzseregvén, vagy Hemzserdébe, vagy Csopordába többet mint nyoltz vagy kilentz-száz lódarabokat

—

lév Lovanczok, kik pedig többnyire tsak Hadrontzok: eggy parancsszóra jobbra balra, ktílömbféle hosza" rajtok

szátákraj) négyegletekre,

Mit szóljak az

tömpögletekre hölyköltetnek.

és

Várdának

egész

szurdantsokkal,

tsó'gyil-

kokkal, és kivált jelségessen a' Rontsárdal való gyakorlat(35, 36)

tyárólhi)

nagy

—

így az egész Érzedménynek, Nyelvém-\\ségnel.

van

tetszetem

netményem, mig ebben

Vagy vonatokra,

u) Ezen Ötletnek

szág

nem lesz addig nyughatom, s szüTudományban nem lesz boldogulatom*.

ezekben, és a' ss/p

— El —

kimeritte'se're Jegyzetet

Vároltalom;

és

Számtalan,

gorgatotthadsereg.

érdemelnek itten az Or-

Hadseregrész, Hadszakaítz, Z.su-

Tsapat,

ezek Lepkekatonákból, Ármásokból,

és

Tzimboraság.

Államik

hatzukás gyalogokból. A' Baj-

segedelmek Ftisztjeiket, a Hadszükségszekerek pedig mar/át

Tábort

kísérik.

Ütközet

Igazgatomány

Bizományokkal

zéaben kimunkált is

Birodalma'

eggy okos Magánországlomány, vagy tsak

elntt

az ellenkez Orazáglomdnyhoz különölt Tanátsvég-

is,

tatása^ Záratlanvégzések,

szokott küldeni Követeket.

nyugodalombizgatókat

beljében, a'

és

Kerengutmutatá.wk

által gátolja.

Hl'g esztendseket Kötlevelek mellett felkérvén, a' megrendelt

rohanást áltatok

iirögj'orogtatja.

Másodrangú-hajókkal rendel,

megrakja;

— a'

Tanyarévjeit falka

Nagyokból

alatt

Magakinyilatko^-

—

Nép-

F—

«>

Tengtrügytanátsot

mind birtigazainak 's külldrtokainak védtére, mind az elkezdend Törekedményre készül. Tengeri népét a }>orun-

lenség ellen

gok' kikerülésében, a

tokban,

;

Porontit a' Lidéraz elmerajzot a

Tisztjeit

Mesziróval való élésben gyakorolja.

Ha mind maradna

területes terhes lövésekben

az ágyuk' letárolásában

tzek' készittésében,

mellett is az

tüstént

minden

ellenkez Orszáf/lomdny temezsemvids

Felszékekre,

még pedig Rangdijj

nélkül wottzatlan gyökérhiszemü Férjfiakat adjon-fel izekkel végezzen

;

némát, fonyart, irrtárt

—

fizeti s

Pénz-kupr

minden fanúirásokkal,

;

MONDOLAT.

Nyutszamságnak jeir öl felhordott

vágtsót

okalapokkal

nem

Ldkiesméretet

mommal

— szóval: az\\egész Tettsziczmekx)

tsinálnék, \\vagy Olvasóimat hoszszal- (38)

türmészekké

nem

delmekre;

magamnak

eljöhetnék, ha

nem tenném.

— Errl tehát tsak eggy Müvö-

említvén többé, vezetem személlyeket a'

Teremlettárházokha,

teréj- (37)

Tántzodalmakra

Hölgyeink y) majd aprósdit, majd magongót, majd vigallitzát ugrántsolnak ; a' Lakodalomba, holott kellemmel tellyes

hol zengem ény vagy muzsikösszönsdi tsiklándja füleinket ;\\

vagy

Szomoróza

Es ezekbl

almozza.

átlohadok

Szunádjaival eggyütt

hacC néztdrgydn túl szállitván. Vártva-

gyonait elre bátorságosittsa. Nyilatkozatait kettztesse

ágyúpadokat, kórházakat

nem

—

következvénynek follyamtatását magokra az

Olvasókra bízván

leverettetésén esett lelkünket

állítson.

—

;

hidfejekeU

sereg elre huzalkodik^

hanem Lábadázók is szoktak az ellenség' nyugnapirmányok és napiparantsolatok a' Ftanyán adatnak-ki ; 's ha az elleseken az elrállók közt vidortsak Száguldók,

talanittására

tsaták

küldettetni. A'

történnek

alatt egész

nyommal

kellközépnek kell

pattantyús

szerént a' jobb és bal horpaszokat fedezik

mosan

marczongó tüze

mozogni latorkertjeikben. A' Lovagok rend-

—

Gyalogok párhuza-

majd kotzkal apókban állnak ; mellyékbl kiveretvén, magokat néha kardöttsével, és gántsfákkal védik. Végre a' leagyoltatott Had, sebeseit, kommogóit hátrahagyván, vagy megfutam ; vagy a' gyztes félnek magát a' környülményekhez szelt több szerekben,

—

állományok' szuradékjainál fogva

x) Hová

vitetik

—

a Mondákság,

az Itékség, Kmetszékség, Festékség,

felalkudni kéntelen.

Bet és

-^ Szép

—

és

Fdirákság

Szinmártákság.

y) Kiknek piperés Testek mellett mezítelen karok függenek, és lágy markolással szontják magokhoz hóhumorodott slepjeket. Némellyek

mások setét selymekkel méltdsdgosit; majd összverántzolt szemöldökök majd ki-

világos sziliekkel fantazéroznak

tyák

bámtesteiket

—

feszült homlokok jönnek el, reájokhomló hajfürtökkel,

höngörts

Rolljok fodros

gyilkolódnak

szálai

felmeredt szemek.

— —

és

ezeknek

közül katsongatnak a' tüzel, vagy

(39)

MOMDOLAT.

CZIKK.

Mondolat ómnak Harmadik pedig onnan eredjek,

és utolsó Czikkjére.

a' vii ezen egész

mennyi hibázik Nyelumivelésünk'

érezvén,

igyekezem elsben

Deák Nyelvhez

kiegészittésére a'

való ragaszkodás, némelly Nyekémeseknek

vér, de a

éles

—

azon gáncsot felvilágosítani, mellyet

fejekben terjesztettel.

lamelly

Hogy

Ertekségnek alapja

ugyan nem kivánom magamat va-

mellett tsak felületes

értékség Baj-

társai az ellihellésig öszveküzdelni ; arról mindazáltal jót(40) állok, és

állíttományom' sike-\\rébe fejemet kötöm-fel, hogy

ezennel igaza e'

ugyan

az,

irtózó

—

nem

perben, tsak

nem

tseit

hogy

lévén, ha még olly nagy Ügyész volna is ugyan ö fogná a rövidebbet vonni. Igaz

mim

mohón

kapó, úgy

eggyaránt röviden jönnek

egyéb Oskolairókálkodásnál, a

annyira nem kívánni kivetkezni.

késedelmesen

mind

ezek mellett

Latánnyelv, bilin-

— Minek nékünk az

idegen hangozatú Secretarius, Negotialor, Chemicus, Apo's a' t? mikor ajjkink' mozdnhangú Titoknok, Alkúnyok, Titkács.

iheca, Nótárius, Guillotin

lattyával eggyezó'bb

Szered, Tábirász,

Nyaktiló

több hasonló helyes szóval

élhetünk.

Ugyan (41) legels,

ha mennél z)

azért,

hogy

Tárgyamhoz jobban

közelüljek

legjobb eszköze lenne Nyelvünk' kimivelésének,

elébb eggy tökéletes Szótár készítdne. z) Férj-

Eggy Nyelvmivesnek nem

etéq tsal;

a fogldtso'kra,

'.s

önrUm-

gmikre m/ydzni ; tianem tudni Icell meg a' lievésbé szoltáson kifeji zésekel in. Ezen szemjKmthál xzahad legyen itt e-gyn*'mellyet megeinlitni,

az Altda

rendi

szerént

e'getthím, Idzvdttsdg, höltsko,

elHzmyeg, engedmény, részek,

érdi,

ajmkl, urdnyosság, halhapohdr,

he-

dögenyeg, eggyiigyüfogadds, elmészfutó

faragmdny, fitzk, fondksdg, /ötag hagyomdny, hang-

garad, gira, golyó, gukUs, gwnynevezet,

MONDOLAT.

nem ditsvágytól, hanem Hazaszeretettl hevítve, Tudománnyal ékesítve, elöÍteletektl menekedve : mint megannyi Tudományos Képmutatók, egész 'Nemünktl Tellyedelmet

fiak

nyerve

—

zeteiket; és a'

szóknak többségek által javallottabb Fejezé-

—

Ugyan ezen idnként eretztethetnék. szempontból az elidbeli Iramatokat, még az azokban találandó elavultabb, és pessedez félben lév Szolekesmó

seket rendbeszedvén

szókat

is,

mint

Hazánknak külömbféle

—

tájain gyakorlat-

ban lév Szóllatokat — ujjabb reszel alá kellene venni. Ez melly adakozó

kútf

lenne

megtettszik a' Németek'' példá-

jából, kiknél az Oszterákok, Bajorok, Poroszok, és többek

mennyire külömbféle szájmódokkal birnak

még

—

azon

eggy tudós Nyelvet írnak, és olvasnak.

Ezenkívül

legels Tanódától fogva, minden Tano-

dalmakban, Társadalmakban, st a' Mindenményedelemben is, az Abdától fogva minden Kézkönyveket Anyanyel-

vünkön

kellene kikészíteni

Hazánknak Költit, j)

osztálly, hunyot; iktatás, ingyenvételü, intézet,

és a'

irgalmatossdg, irigy-

vetekedné, kavits, kereszielésaty, kéret, kezeskönyv, komorna, kopátslék,

k, kömld,

körtér,

köszönt, lam, láttérséy,

tégely, levélkövetés,

maszk, másvétel, majtz, megy, méhets, mozgásejtés, nagybird, nemany, nemesülés, némség, névtestvér, kiiints,

(42)

Köröntzék által közönölhetnék egymással Jegy-

pete,

og,

orom, orotvány, ömölts, óreb, pa-

píom, pintzekirállyné, porongyó, rásza, révszer, rökö-

nyödés, sikátor, szdrazbéllyeg, azakmány,

szelltse, szélviz, szerelem-

gyermek, szomorjáték, szömemény, szörnyeteg, sz, tettemény, tartalom,

tsámak,

tsets,

tudatom,

utálság, ügyelet, ük, üszk, zsébhegeny, zemes, jámborát, holottolás, vérér,

szipoly, talp,

tzekle, tzobók,

vigadalom, viszjigyelés, viszhang,

udvarlás,

jótett,

vala-

—

Szép környe Tokajnak, j) Nevezzelek-é Titeket? ti kevesek! mártsd pollyád' szebb örömébe azon képzelmész' Lelkét, kinek Morálja megengedi : hogy író-társát Csipd, döfd, rúgd, valahol kapod

gaz latrot

mondja) Ütni, tsigázni,

agyonverni nevetve szabad.

;

az illyet

(

(43)

MONDOLAT.

(44) Né-\\p€tfelvilágositó szelíded érzeményekre

nok\

és

vagy valam^lly

tételekkel,

jelével, (45) ékes

geíjfsztelEomá-

más szivképz Beplóirások' Szerzit

— jutalom-

dandárjának Érdem-

tisztesség'

Czimerjével kellene gedélni v) hogy Nyelvünk'

szállásának tsergedezni

kezd

tsermellyit elmés míve-

inknek árjával pennánk' méltósággal duzzadozó nagysá-

(4G)

gára nevelni törekedjenek.

— Mellynek hogy Utóink örvend-

hessenek: kívánom, ezen

Iramatomnak minél

mánnyai Hazajitársaink'

több példa-

— ne-\\mes

kezekbe hatván

Ma-

gyar Verseket az enyimhez hasonló lángolatba lobbanthassák. Mondoltam, vagy

—

Zungottam.

A' Szittya Tünöngyének minden Alagyái, Lantolayjai, Dandi, Mezengyei közt a' ki a' kegyetlenül szépet nem tompa ér-

zeni

—

leginkább é Stantzdjdt irigyelheti: A'

padon

A' suton

a' matska ment ha czintzogott

—

végig,

egérke

Méltán is: mert a' Könyvet jól magyarítani, nemesehb mint a' madzagot sodorítani, a posztót nadrdgitani, a deszkát asztalittani, az árpát serítteni, a' szilvát pálinkittani. *Ha én Nyelvmives leszek, igy hektikába sem esem, mind a vén vj

dologitds,

Kf'mives, a'

lei

st reményiem, hogy st meg is Viczé Ispá-

tsak a' sok köhögést miveli

Nyelvmivelés engem meg Szolga Birósit,

nyit

melly szép köszönetelö Mondolatot hallanak én tlem

az én beiktatásomkor

Vármegye'

Házában

fognak hallani tlem az én eliktatásomkor iktatnak

be, olly

römmel

iktatnak ki.*

;

—

hasonló Buttúzolatot a'

— A' mint

mitlyen örömmel szóll a\fentérén-

Magyarítván Hazafi Hunyadi, Kedves Barátjához utolján Lásd Püsp. ÉL 234. l. tett

irt

Leveli

híresztelés. EgGY

tudatomtól

még

a' MaMondolat-Czímü Iramattya

tndéritett írónknak,

eddig

gyar Nyelv kimiveltetésérl

írt

legsül általam Ajánlat -Levéllel, és Vezérszóval kisértetve pedig Jegyzékekkel megbövitve készen van, 's csak sajtót vár. ;

Belbecse külczimjéböl

Anybeszélletnek kivül, is,

is kétlhetlen,

próbáját

Beszélettudósnak

Itékes

megtisztálásán

Ugyan

kiszélesittési

is,

kinézetjein

—

és Tünetvilág Elzménnyei ennek az egész Tündér a' Villó és Födgömbértékséggel Erkölts Ok

—

;

— Tsupa és Moztonytudáksággal,

Bet

úgy, hogy akármelly

kiálhatja.

Esmérettségek'

külömb Rekenczeivel eggyütt. El- fordulnak ebben, most rendszerben, majd pótul, a' Tettsziczének több nemei úgy Kétlaku a' EonOrgonajártók a' a' Müvödelmek 1|

(48)

;

tsárd

—

Nehézmércze,

több e'félék

is.

Külmiképsége na-

gyobb tizenketted rét lészen. Angyalbrbe kötve, ügyes Önttl nyert betkkel, 's a' legtsiszoltabb ízzel nyomtatva csakhogy az ivek' számát elre meg nem határozhatom. A' lesz mellyel

módokat, kat, 's

rám nézve szorgomnak,

televény

vagy

Haza'

Atyái

bkezségeket

azon fáradnak

—

— legbetsesb viszjutalma' nyilvánítván,

nyujtnak arra, hogy ezen szorgszerényem' tudtára

—

Mszókat, a' különölt szójáratokat, szájmár pessedez félben létez szavain-

ezeknek gyökeit felfüty észtem

;

ritka,

alkalma

Földemiim

els Mivé, mentül nagyobb Hamarral és Csínnal Hiszelékeny vagyok, hogy minden

közvimályra léphessen.

Rény vén

—

fekszik,

érdemteli Hazafi, kinek Nyelve' kitsíszolása

Moeczenászí buzgalommal fogja gedélni

szí-

feltété-

(49)

HIRBSZTKLÉS.

met. Annyival

inkább: mivel képzelmészi ggó'm

des elfizetés' kizsarolását

tiltja

;

árrát, jelségessen illyen ritka Szófektetéssel, sel

munkában

szerzett

felszabni,

ren-

mellett a' példamányok' 's

Nyösténittés-

vagy tsekélly behatásommal

tö'sérkedni pullyálskaságnak tartottam

hivatalbeli hulladé-

kom, vagy tsorogtseppem pedig annyi nintsen, sem magam eráut olly sanyar nem vagyok, hogy a' mely Irániatokkal Eltem' kalitkás órájit öltem, azoknak elterjesztésére (a' várt repkényes pohár helyett) — még több száz Tiinetforint-

—

jaimat

vigyázatlanul szerentsézzem.

Mindenkinek ezen arányra önkéntes akarmányból nyilvánitandó szabadajánlattyának elöjegyzékéül szolgál eggy külö-

— Példányul ideszurjuk az Ajánlatlevélnek — Költ Crispia' Várában, nagy Veteményedelem'

nös Tüntet. (50) szakát is.*

vég-||

Esztendben, a' Magyar Hseknek Felülése' Mindenes Gyüledelem' Napzatján.

mellett, 1813-dik

miatt, mivelésbe vitt

KIADÓ.

Lásd

azt egésziszen ezen

Könyvnek

elején.

—A

Szabadaján

—

nem állhatom meg, hogy itt elhallgatott MoeczeÉljenek a' nászimnak tartozó Hálám' adóját le ne fizessem latokért

véffre

Haza' 's

díszére,

másokkal

kegyeltessék

sem meg

nem

Nyelvünk' is

virágoztatására sok Évekig

Munkátskámat,

—

mellyel

Kegyeljék,

(ha Elöérzé-

tsal)

Gyztem

—

lerázták czombjaim a fövényt

Izzadt fürtyeimen szent olajág lebeg

—

;

Nevem' kivivtam melly poráb('il, '8 által adám Maradékaimnak, — «Melly diadal! mi kevélly dicsösségl*

—

Berzsenyi.

SZOTAR,

A tett,

NyelvmivclóV

(51)

szórg szerények' által, részint termeszte-

részint öltöztetett újj

Magyar

szók'

mostani

helyesitett

Jelenteteinek értésére.

A. *Abda. Ahéce. Ádáz.

Vérengz, dühös.

Adománylevél. Donatio. Agfa.

Vén

fa.

Agtölgy' lábánál. Vén tölgyfa tövében.

Agyugömb. Agyúgollyóhis. Agyupad. Battéria. Akartnány. Akarat. Akhátzgyer'kek. Ifjú ákhátz fátskák. Alagya. Elégia. Alak. Kép, forma. ''Alapittani.

Fundare,

(52) staiuere.

*Alk. Elementum.

^Alkalom. Alku. Aptitudo. Occasio. Alkony. Napnyugat. Az andalgó Fantáziának elszenderedése.

AUamány.

Conditio.

AUamlós. Consistens. Álláspont. Standpunkt. •'Állasztórészek. Partes Constituentes.

Állattság. Consistentia.

* azt jelenti,

latnak Szentgyörgyitl

hogy az illet szó benne van a Mondo-

ered

kéziratában. (V.

ö.

fent 13.

l.)

bzótXr.

*Allittomány. Assertio.

Alomhüvelyezés. Alomfestés, Jülentés ^Ángolly. Anglus.

Angyalbr. Angelica, Tarka papiros. Angyalné. Foem. Gen. Anybeszélet. Grammatica Ilung. Apród. Tyro. Gyermek. ^Aprósdi. Minuette.

Arány. Scopus.

Aranydad. Aranyhoz hasonló (53) Aranyüstök. Szke haj. Armás. Gens d'Armes.

értzelegy.

Árny. Árnyék. Árnyéklani. Árnyékozni. Asztalg. Trapesium.

Asványesmérettség. Oryctologia histor. *Atlohadni. Tsendesen általmenni. Atkupidolni. Megsebhetni, szerelembe ejteni.

Atküzdeni. Általverekedni, hatolni. Atyfi. Atyafi.

Azologni.

Emanare,

consequi.

Áztat, Eztet, Aztotat. Azt, Ezt. Id, hoc.

Azúr

palota.

Kék

ég.

Ajánlatlevél. Ajánlólevél. Dedicatio.

Avatlan.

Non

adeptus. Uneingeweih' t.

B. Balhapohár. Dormitoriwm. Scfdaftrunck. Bámtest.

Gyönyör

testalkat.

*Bátorhogy. Jóllehet. Bátorságosittani. Bátorságba helyheztetni. (54)

Báj. Reitz. Bajlélek.

*Bájné.

Nyomorvlt

HoUe

Göttin.

*Bajor. Bavarus.

teremtés.

SZÓTÁR.

Bajzó. Bajthozó.

Beógetthim. Eneaustum. Befülezni.

Ervel

behúzni.

Begyesked. Szeret. Spröde. Behatás. Penetratio. Beképzéser. Einbildungskraft.

Bels becs. Bels része.

Belbecs. Belje.

Benyomat. Impressio. Berzegenység. Electrisatio. Beszádlani. Száját bedugni. Obturare. Beszélleti Nemzettség.

Genus Gramm.

Beszéllettudós. Grammaticus. '

Betüirákság. Orthographia.

Betütudákság. Algebra. Birtigaz. Jus. Jussa valakinek. ^Bitzegni, Sétálf/atni.

Bizatlanság. Bizodalmatlanság.

Bizomány. Auftrag. Bizváttság. Securitas.

Bogátsf. Bogátskóró, kórfej. Boltor. Filegoria.

Borága. Szlveszsz. Borlelke. Spiritus vini.

*Bökkens.

Percellem,

Momentosum.

Böltselkedmény. Philosophia. Böltsesit. Oktató, böltsétev. Böltskö. Lapis Phil.

Börönd. Láda, Cqffre. Bvítmény. Bvittés. Bvülmény. Bvülés. Bugond. Baj, gond. Buliklani. Búgni, turbékolni. Buszomor. Bú, szomorúság. Buzgalom. Buzgóság.

Bünkementze. Phirgatorium.

(55)

SZÓTÁR,

Büszménykedni. Büszkélkedni,

fényleni.

(56) *Büvölés' Tudákaszszonyai éjjelezik.

Boszorkányok járnak

rajta.

Cousinóm.

Cousitie,

Fr. Szó. Amitina mea.

Csecsesesmórettség. Zoológia

hist.

Marmn.

Csin. Csinossáíj. Cultura.

Csókdosni. Csókolgatni.

Csókpengés. Csók tzuppanás. Csorogtsepp. Accidentia, Sóresz.

Cyane. Búzavirág. í'Czékázni. Széllyeljárni.

*Czikk. Czikkely. Paragraphus:

Czimboraság. Compania.

Czimeres Levél. Litterae Armales.

D. Dana. Dall. Nóta. Dárdaíény. Piskoltz. Antimonium. Spieszglanz. Dédó's. Jóbapa. Atavus.

Delinké. (57)

Nympha.

Derék. Nagy ember

—

bölts.

Derünnye. Hajnaltsillag. Diadal. Diadalom. Diszlett.

Elsiiltt.

Successit.

Ditstelen. Ingloriosum. •'Ditsvágy. Ditséretre való vágyás.

Dolgozáserszényke. Strickbeutel. Dologi ság. Neutrum. Dögönyeg. Stilétes páltza. Dömötzki. Veres tafota.

Dörg,

Jupiter.

Duska. Hospitii haustua.

SZÓTÁR.

E. Egekbeötl. Igen magas Égértékség. üranologia Phil.

Egész, Astronomus.

Eggygyü

fogadás.

Votíim Castitatis.

Égrekelni. Emelkedni. Égtartó. Igen magas.

Ek. Ékesség.

Ekkédig. Eddig.

(58)

*EIdöd. Antecess'ir. Életfekvés. Sors. Lage. Elférjesedni. Férjhez-menni

^Elhullani.

Eggy embernek hadban

elesni.

Eligértszó. ígéret, fogadás.

EllensuUy. Gegengewicht. Ellentók. Tárgy, Gégenstand.

Elmerajzolat. Plánum. Entwurf. Elmészfiitó.

Absurdum, Chimaericum.

Elérzés. Vorgefühl. Eló'eszközös. Organicum. Elgondoskodás. Providentia. Elkép. VorUld.

Vorsoi'ge

Elképzel. Subjectum. Elles. Vorpost.

Eloltalom. Avantgdrda. Elpillantat. Mézes madzag.

líjj

házasok' elsbb édes órái.

Elrálló, Piquet.

Elsznyeg. Vorhang. Elterjesztés (az) Tartománnyáa leirni,

vagy

.i>r.;'ijv

kivül

fekszik:

JVgm

kibeszélni.

Eltörés. Iparkodds, igyekezet.

Eltudás. Vorwissen.

Elzmény. Tárgy. Objectum. Elöjegyzék. Praenotatio. Eltolni. Elszakasztom, távol ejteni. Balassa József: Mondolat.

lehet (5'Jj

SZÓTÁR.

Emberaty.

Isten.

Emberese. Szegény, alávaló ember. Homuncio.

Emlék. Monumentum. Engedékeny. Engedelmes,

Engedmény.

hajló.

Cessio.

*Ennenség. Egoismus. Enyhely. Enyhülés

helye.

Asylum.

Enyhéreg. Plántából fzött Érdempoltz. Honos. Érdemteli.

Érdemmel

hajfürtteli,

Tsak

tellyes.

ollyan,

miiü panaszteli,

Érdi. Fakéreg' ráncza. (60)

spiritus.

Fa'

Éréntett. Irt, emiitett, p.

ere.

a' fentemiitett esetben,

'«

Eretztetni. Sancire. Civitate donare.

*Érezelni. Follyvást érezni. Erköltsértékség. Philosophia Morális. Erköltseselni. Moralisare.

Eröszszeség. Complexus virium.

Erség.

Er,

fontosság.

Ervel

Ertellyes.

tellyes.

^Értekség. Disquisitio. Commentatio.

Erzedmóny. Érzelem.

Aesthetica.

Sensv^s.

Gefühl.

'Érzény. Animál.

Esemény. Történet. Casus. Esmérettség, Értettség, Tudatság, Értékség. Tudákság, F]xsis

tentium in mente Cognitoram, InteUectorwm, Scitorum tinctius Inteüectorum, distinctius

Scientia.

Estasztal.

Vatsora. Nachtmahl.

Észok. Principium. (61)

Eszmélet, Go7idolat, képzelet.

*Év. Idkor. Aevum. Esztend.

Évdés. Bels fájdalom, tördés. Evéskiváncs. Appetitus. Évevittés. Idösités.

;

dis

Scitorum Complexus

—

SZÓTÁR.

^Évkönyv. Annales. Krónika. Évszak. Epocha. Idszakasz.

F. Fagyapju. Pamut. FaJka.

Számos

esztend.

*Fárad. Fáradság.

Fáradalom. Fáradság.

Faragmány. Faragott Fajbeliközlés.

Nem

kép.

Tudósítás.

Fegyelem. Fenyíték. Fehérszeméllynédeszka. Dambrett. Ostábla. Feladni. Candidare. Felalkudni. Capitvlare. Felbolydulni. Felkelni, p. Feledség. Feledékenység.

az ágyból.

Vergessenheit.

Felépüléskönyv. ErbauungsbiLch.

(62)

Felejtésbejutás. Elfelejtés.

Felévétenni. Megkedvelni, szeretni. Felfelriadt Lélek. Furdalódó, nyughatatlan elme.

Felfejtdzet. Evolutio. Ausgatig. Felidézni. Életre hozni.

Felkent. Költ. Adeptus. Eingeweiht. Felkéregetni. Hívogatni.

Fellyülmérni. Lenyomni. Uberwíegen.

Felmeredt. Felfüggesztett,

nyílt,

felnéz.

Félretsapás. Kitérés.

Felszabni.

Drágára

tenni.

Felszék. Hofstelle.

Féltékeny. Zelotypus. Eifersüchtig. Feltét.

Cze% Szándék,

Feltétel.

Feltsókolni. Megtsókolní.

Felüleges, ^Felületes. Superficiarius. Fellüllepni. Elhorittani, önteni.

Felülni. Inmirgere.

Fémkor. Lámpás. 5*

SZÓTÁR.

68 Fenekleni. Fmidari.

Fenéktétel. Principiuvi. (írundsatz.

Festékség. Ars Pictoria. Festengetni. Festegetni.

Fejezni. Magyarázni, eladni. Fitzkó. Stutzer. Fixálni. Megállapodni, állapittani.

Fügláts. SylJaba.

Folnagy. Majoros, Gazda. Foltatlan. Correct.

Folyadék. Cwisectarium.

Folyam. Follyóvíz. A' vart ruJiának viszája. Fonákság. Viszszásság. Fonyar. Királlyipáltza. Clenodium.

—

*Forda. 'Trópus, Fig. Ehet. Forrat. Forrás. Quelle.

*Fojár. FoUyóviz.

Fojókány. Fluidum. Fó'dgömbértékség. Glohologia.

Fdirákság. Geographia. (64)

Földemi. Patrióta. Földi. Landsiriann.

Föranguhajó. Liuienschiff.

Ftagrészek. Hauptbestandtkeile. Fötanya. Hauptquartier.

Fvalóló. Summum Fveg. Süveg.

Fhis.

Függelék. Appendix. Fülmile. Fülemile. Fütyészni. Kutatni, fürkészni. Füzet. Tsomó, darab.

o. Gántsfa. Verhaue

- mikor az Erdt áz

Garad. Ijábos. Tiegel.

Gedélni. Aüicere.

ellenség eltt bevá^jjdk. .

• .

szóíÁB.

Gedemék. Tsülagzatok, Haedi. Gépelyezet. Organicum. Gira.

Magyar

Márcát.

szó, tesz

Glüczi. Glycere.

Gobócs. Golyóbis. Golyó. Golyóbis.

Gondnyom. Gondviselés" Gondolmány. Gondolat.

útja.

(65)

Gondtó'kelet. Subjectum.

Góthfal. Gothusok' épületeinek

maradványi»

*Gömbe. Sphaera. Égitest. Gömböly. Sphoera. Görtsileg. Görtstl bántva.

Göts. Tsomó, fojtó, hurok. Gulats. Puszta, kopár.

Gúnynevezet. Tsúfnév. Spitzname. Gunyor. Gúnyolds.

Gyarmat. Szállitvány, Colonia. Gyászpad. Schaffot. Gyenge. Gyengeség.

Gyéren. Rikán, néha.

Gyermekeit

elvesztette.

Gyermekei

elhaltak.

Gyilkolódni. Altaljárni, meghatni.

Gyökérhiszem. Princípium.

Gyök. Gyökér, Radix. Gyöngyölni. Boritiani,

taka/rgatni.

Gyönyör. Gyönyörség. Gyönyör:

Gyúrni az Isteneknek Zsámolyát. Esedezni az Isteneknek,^ (66) .TT Gyl edelem. Gylés, gyülekezet. Gyürömléfl.

Gyrdés,

hajlós.

H. *Háborkozás. Háború, tartós had. Hadrász. Verbungos.

^Hadrontz. Hekruta.

SZÓTÁB.

Hadseregrész. Contingentia.

Hadszakasz. Feldzug. Hadsztikségszekér. Munitziós szekér.

Hagyomány, Legatum. Halálsujtás. Halálos tsapás.

Hálás. Háldadatos.

Halkva. Halkal. Hangbetüzet. Cotta. Die Noten.

Hársfák alatt való sétáló Hason. Hasonló, született- oUyan. Hársallée.

hely.

Hátahupás. Darabos, egyenetlen. Hatzukás. Kaputrokos, foszlángos. (67)

Hazavetemedni. Haza kerülni. Háziságszerencse. Familietiglückseeligkeit.

'Hajlag. Clima. Éghajlat. Himmelstrick.

'Hemzserde. Legio. Henger. Cylinder.

Héznák. Fiastyúk. Hyades.

^Hever.

Állóvíz.

Stagnum.

Hibabak. Fehler. ^Hibázni. Hijjával lenni. Hidfej. Brückenkopf.

Himiség. Masculinum. Hirdész, Pap. Hiresztelni. Hirdetni, tudósítani.

Hiszelékeny. Könnyenhiv. Credulus.

HivatalbelihuUadék. Accidentia.

Hivzomos. Huzamos,

tartós.

Hóhumorodott. Fehér homályu. Honn. Honni. Haza, Hazai. Horpasz. Oldal, Szárny.

Hoszszalom.

Weitlauftigkeit.

*Ho8zszáta. Linea. (68)

Hozzáfogástalanul. Unberührt.

*Hozzálmány. Accidens. *Hölgy, Kellemetes FehérszeméUy.

SZOTAR.

'Hölyköltetni. Rukkoltatni.

Höngörts

Hs.

roll.

Schneckedl.

Bajiwk.

Vitéz,

Hsek' magva.

Vitéz Magyarfaj.

Hullani. Kerülni

—

menni.

^Humorodott. Homályos, komor.

*Humorvány. Setéttség, homály. Hunyor. Tréfa, Jókedv. Hunyorgatni. Mosolyogni, katdngatni.

*Hupp áltatni. Hintázni. Huzalkodni. Húzódni, vonulni.

Hüllesmérettség. Amphibiologia

kist.

Idom. Proportio. Idv. Idvesség.

Igazgatomány. Regentia. Igenezni. Bizonyítani. Igézet.

Bezauberung.

(69)

Iggal. Méltán, méltó Jussal.

Ihlemény.

Ihletés. Spiritus.

*Iker, Ikrek.

Majores.

Iktatás. Statutio, v. gr. in bonis

Donát.

Ingermény. Reiz. Ingyenvétel. Franco. p. Intézet. Testamentom.

Levél.

lonkoszorú. Tavaszí mezeívíola koszorú.

Ipalni Eltitkolni, tagadni, kérdésbe vonni. *Iramat. Scriptura, Opus. Iráshártya. Papíros. Iratos. Sávolyos, sujtásos.

IrgalmatoBság. Irgalmasság.

Irigyvetekedné. Néberdmhlerin. Irrtár. Istenfi.

Archívum. Hérós.

azótiíL

Itékes. Criticus.

Itékség. Critica. íz.

Gustus.

^Izlelötudomány. (70)

Izlet.

ív.

íz.

Guahut. Aesthetiea, Scientia Gnstwt.

Gustus.

Árkus p.

Papiros. Bogén.

Kamat.

Interes, haszon.

Karám. Kalyiba, punyhó. Kardöttse. Bagnét.

Karmantyu. Karheszíyü. Karöltve. Karonfogva.

Kajánhad. Irigy Nép. Kavits.

Homok,

követses agyag.

Kedventz. Kech'elt, Liehling. Kedvsze8zszenés. Kedvkerekedés.

Kegy. Kegyelem. Gnade.

Kegyesség. Pietas.

Kegyelet. Szirárrdny. Arcenciel. Kegyelni. Kedvelni.

Kegyesz. Kegyes

ész.

Kegyetlenül szop. Igen szép.

Kellem.

Kellemetesség.

Kellközép. Centrum

Képmutató. Képvisel. (71)

Képzelmész. Poéta, Költ.

Képzem ény.

Kereng

Képzelet.

útmutatás. Circularis Instructio.

Kéret. Actio jurid. Kertilakó. Kertilakás.

Két.

Kéltség.

Kéteskedni. Kételkedni. Kétkedés. Kételkedés. Kétlaku.

Uszómászó. Amphibium.

Kétleni. Kéttséqbe hozni.

SzÓTÁB.

Venustas. Lepor. Elegantiav' Deliciáe.

'Kefs. Tieiz.

Kezeskönyv. Assecurantz-Búch.

Anmuth.

^Kézkönyv. Liher Manuális. Kéj. Szabad akarat, Jókedv valamihez.

Kifeszült. Erltetett, ismét: Kiderült.

Kigyüremleni. Feloldani, bomlani.

Jószánta valakinek. '

Kihoz atal. Eductum. Kihúzat. Extractum. Kikészittés. Ausstafierung. Kilátás. Aussicht.

(72)

Kimivelés. Kipallérozds.

Kimozogni. Kimenni, kifordulni. Kinézet. Aussicht.

Kinézni. Ldttszani, Aussehen. ^Kipipesitteni. Felékesitteni.

Kipuhatolni.

Kitapogatni, nyomozni.

Kirie. Zsinat, lárma.

Kitsordultig. Plenarie, abundanter.

Kiváltság. Privilégium.

Kivégezni. Meghatározni, definire. Koboz. Lant ; ismét Toll, Munka. Kókkadni. Lankadni, hervadni. '

Kolo'sma. Ing.

Komám Uram.

Jupiter.

Kommogó. Nachzügler,

á' ki a' vertt

Komorna. Kammerjungfer. Kompona. Font, mér- serpeny. Kopátslék. p.

után huMároz:

tábor,

a' dió' haja.

Kora. Idejekorán való.

Kórház. Ispotály. Korszavat.

(73)

Elktény.

Koczkalap. Quarrée.

Kints. Pretiosa.

Köb. Cubus. Kög. Czirkalom.

Kmettzékség. Lithotomia.

SZÓTÁR.

Kömld. KémlMely. Könnyelmség.

Vorpost.

Leichtánnigkeit.

Könnytseppek' eggynehányai. Néhány könnytseppek.

Könnyüröm. Keser könny. Könyvets. Könyvetske.

Könyvmunka. Könyv. Könyvtár. Bihliothaeca.

*Kör. Cirkulus. Körhatár. Horizon.

Kömy.

Periphaeria. Környék.

Környülmény. Circumstantia. *Köröntze. Currens. Körtér. Circm.

Körülnyesett esméret. Cognitio praecisa.

(74)

Köszönt. Adresse. 'Kötelék. Egybekötés. Nexus. Kötlevél. Obligatio.

Közbeesni. KözbeszóUalni.

*Közönölni.

Idrl idre

közölni.

Közön3rúj8ág. Közönséges újság.

Közvimálly. Közvilágosság, napfény. Publicum. Kövértelen. Sovány.

Kuntargontza. Ursa minor. Külbirtok. Colonia.

^Külketudákság. Calculus

Külmiképség.

differentialis.

Küls forrm.

^Különölni. Distingvere. Külszín.

Kültzím.

Kids szin. Küls név,

litidus.

Küprisz. Cypris.

L. Lábadázók. Pörtázók. Streijende Partheien. Lábtyü. Harisnya. Strümpfe. (75)

Lak. LakJiely.

SZÓTÍB.

•í^Lakálodalom. Status. Staat

Lakmározni. Vendégeskedni, tobzódni.

Lam. Harmat. Lantolag. Oda.

*Latán. Deák. Láthatlan, Láthatatlan.

^Látodalom. Théatrum. Latorkert. Árok, Sántz. Láttérség. Horizon.

*Leagyolni. Leverni, vágni. Lebleértékség. Aérologia Phil.

Leendhet. Lehet. Legázolni. Levetni. Legsül. Praecipue.

^Lehette. Lehettse'g, Possibilitas.

Lepkekatona. Voltigeurs. *Lepleg.

Velum.

Leplezet. Takaró, Öltözet.

Leplezni. Takarni, fedni. Léptselni. Lépegetni.

Letarolni az ágyút.

Die Stücke demontiren.

Lételezö. LevÓ.

Letenni. Nyomtatásban kiadni.

^Létetvény. Effectum. Levélkövetós. Repetitio Literarum. Lidércz. Chfujtó rakéta. Liptse. Leipzig.

^Lódarabok. Darab lovak. Lohadni. Izzani, langalni.

Lombosbércz. Zöldágas tet. Lots.

Víz.

*Lotsmoj. Folyamat, patak. Lotsogáskürt. Szószátyárnyelv.

*Lovancz. Huszár. *Löllyedék. Sebesen rohanó víz.

Löny, Ens.

(76)

SZÓTÁR.

LÖnyÖdmény.

Ontológia.

Lükkögós. Ingadozás, tétovázás.

M. Magakinyilatkoztatás. Pátens. Erklárung.

Magánországlomány. Monarchia. (77)*Magong. Solo-Tántz. ^Mammolni. Lassú mozgással dolf/ozni. Mamsell la Eegle. Fr. szó. Doniina Regula. Marczongótüz. Kártáts. Másánt. Másképp, máskülömben. Másodranguhajó. Fregat. Maszk. Maskara, állorcza. Másvallásbeli. Protestáns.

Másvétel. Transsuniptuni. Majtz.

Drága

[

kantárszár.

Megfutam. Futásnak

ered.

Megkarolás. Megölelés.

Megkérdni.

Megkérettetni.

Megszivelni. Megszánni, könyörülni. Megtisztálás. Rectijicatio.

Megy. Megye, Helység. Méhe, Méhecs. Méh, Méhecske. Mennydurrogtató. Jupiter. Mennytár. Plat-fond. Méregjáték. Emésztödés. Furor.

Merengni. Süllyedezni (78)

—

felleng<'Z7(i.

Merészlet, Courage.

Meredt

fül.

Figyelmetes fül.

Meszsziró. Telegraphus.

Mesteri. Meisterhaft. Mestermiv. Meisterstück. Remek. Paradigma. Mesterszó, Terminus Technicu^.

Mezengy. Idyllion. Miatt. Ert. Pro.

SZÓTÁB.

Mindenes. Közönséges.

.v.

Mindenki. Kiki.

rnateficdis-

Mitra. Süveg.

Miv.

Munka. Könyv.

Mivelésbe vinni.

'"''

»%

.*i ,

.!''

'i'.M

^Mindenményedelem. Universitas. Miséglöok. Causa

•?'

-v

j/i '

;<í''-

Tartani, tenni.

Miveletes. Practicum.

"TI

'."...

*Módivagyonság. Existentia modalis.,

-z'A

Mogorva. Komor, rántzos. Molette. Moly-ette.

^Mondákság. Rhetorica. Ars Oratoria. ••'Mondolat.

'.-

Oratio.

Morotvány. Tótsa, Halastó.

(79)

".1

MosoUy. Mosolygó. Mottzatlan. Mozdulluitatlan. Mozgásejtés. Gesticulatio.

Moztony. Motívum. *Moztonytudákság, Mechanica.

.;:I

Mozvány. Machina. Mulékony. Mulandó.

rl'-

*Muzsikös8zönösdi. Concert.

Mszó. Terminus Teeknicus. Müvemény. Machina.

7:.

•

• •

•

Nagyobbrakás. Többen.

—

Í12;

világ.

•

•.v.U'.u

Nagysád. Nagyságod.

Napzat. JVop, áies.

.rfcrííl

Nyomorúság.

'-yM .

Napiparancsolat. Parola.

Napirmány. Journal. Naprám. Calendarium.

: /

r.TI

Anglusoknál.

szenvedés.

'>T

•

Nagybiró. Isten.

/So/c

jy/'

•

Nagysok.

;?I

*Müvödelem. Fábrika.

Nagyok. Lordok

"TI

/s-l

r:''}{v}\yyi ..

,,"*..

.\\ú\':,V:\r^A.

.•vs\^r»h5v«K

.v"fiíí:"rr^H

.'m'^rr^yí

.('v!!j;»sifínf(jíi.ffO-;:r/'»l

(80)

SZÓTÁR.

Násfa. Fazávár.

Naszád. Folyó, könny. ^Négyeglet. QwadranguLum.

Néha. Néhai p,

Néhai szegény Benitzky Uram.

Nehézmértze. Barometrum.

*Nem. Nemzet. Natio. Néma. Pénztartó hely. Cassa. Nemestelek. Curia nobilitaris.

Nemesülés. Sessio

nobilit.

Némség. Genus Logicorum. Nemzetsor. Genealógia. Stammbuch. Ahnen. Néprohanás. Landsturm. Népségedelem. Populatio. Bevölkerwng. Nézet. Nézés, pillantás. Nézlelni. Intueri. Anschauen.

Néztárgy. Schauspiel. Nóvtestvér. Drusza. •í'Nimlány. (81)

Nympha.

Feleség, menyetske.

Nöszszék

meg

véle.

Legyen

vele szerentsétlen,

*Ntövény. Plánta. Nüansza. FV. szó. Nuance. *Nyelvémes. Grammaticus.

*Nyelvémség. Grammatica. Nyelvmives. Grammaticus. Nyilatkozat. Pátens.

Nyillám. Ligetes hely. Nyilas. *Nyilvánitani. Manifestare, illustrare.

Nyiretty. Hegedüvonó.

Nyom.

Impressio. Spur.

Nyomorú. Nyojnorvság. Nysténke. Feleség. Nystényittés. Gen. Foemin.

Nyughely. Nyugvóhely.

Nyngni. Nyugodni.

Nyugodalombizgató. Aufwiegler.

SZÓTÁB.

Nyugtalanság. Nyughatatlanság.

'Nyutszamság. Prosodia.

(82)

Odakövesedve. Mozd/idhataÜan. Odasürgetni. Kénszeritve menni. Og. A' >'Okalap.

Magyaroknak legels Attya. Causa fundamentális.

*Okértékség. Hiilosophia: Okforrás. Princípium.

*Oklótehettség. Hatio. Oldalzat. Oldal.

Lap.

Olvasottság' lajtorjája.

Gradus

eruditionis.

Onkel. FV. szó. Oncle. Patruus. Orázat. Stunde.

Orgonajártó. Orgonatsindlló.

Orom. Tet. Vertex. Orotvány. Irtás.

Orrkend. Zsehkeszken. Országlomány. Regiervmg. Országoltalom. Insurrectio. Landwehr.

Oskolairókálkodás. Schulfuchserei. ^Osztrák, Osztyák. Au^triacus.

Otthonoló. Házi, oda haza lév.

döng. gyelg,

kóválygó.

Öklel Hajdú. Szegény BUFFON, 's BLUMENBACH! ti még ezt a' Szarvasmarhák közzül kifelejtettétek halhatatlan Munkáitokban! Ömledezés. Elragadtatott képzelet. Omölts. SzagosviZ'tartó edény.

né.

Sie.

Ünnöngös.

Vocalis.

Önnöntudvalévség. Selbstbewusztsein. *Onnözet. Individuum.

Onnözeti

természet.

Natura

individvulis.

(83)

SZOTAK.

Öreb. Wachthwtd. Öriélek. Genius.

rmester. Strázsa. Kapus. Vdrtás. Örömteli. Örvendetes.

rjöngeni. Elragadtatni, nuujáv ^szinte. Simplex. Candidus.

kiriil

lenni.

Öszvebontani. Öszcezavarni. Öszve-kezelve. Karonfogva. (84)

Öszvezagy válni. Üszveelegyiteni, -í'Ötlet.

illetni.

Objectum.

P. Pakilints. Büdösféreg.

Pállyaág. Érdemhorostyán.

Kanapé, zfa, gyepágy.

->'Pamlag.

Parantsolólag. Praeceptorie. -KParantsszó.

Commando- Wort.

Párhuzamosan.

Parallelé.

Passió. Deák szó: Pattantyú. Ágyú

Indulatosság. Leiden>ichitit

Pazarfény. Pompázás. Pajdák. Plejades. -'Példamány. Nyomtatvány. Abdruck >^Példány. Exemplár. Mustra.

Penderedni. Támadni, késziÜni. Pénzkupetz. Banquier. Pessedezni. Romlani, veszni.

Ovum.

Pete. Tojás.

(85)*Pijhe. Pehely. Pillagó.

Tündökl, fényld römleány. Lmtdirnr.

Pintzekirálynó.

Piom.

Függ

ánor. Senkblei.

Pislongani. Tekinteni. pUlanlani. Piszkántsi. Grühler.

Plán. Planvm. í'Polgárittás.

Civüisatio.

SZOTAR.

Pompamhely.

Toilette.

OltözÖasztal.

Ponk. Tet. Porong. Ilomoktorlds, zátcmy.

Porongyó. Jóizü. Porontó. Pattantyús. *Porosz. Burkus. Prussus. Pót. Additamentuvi.

Potyolni. Zúzni, verni. Pullyátska. Niedertraehtig.

Piispökségedelem. Bisthum.

R. Rakontza. Törvény. Rangdijj.

Taxa.

Ránézveség. Hinsicht.

(86)

Rásza. Káposzta plánta. Rajlódás. Fanatismus. Schwdrmerei. Rajz.

Plánum. Rajzolat,

kép.

Ravatal. Rothadás, enyészés.

Red.

Titok. Faltén.

Régesztends. Veteranus 'Reggelét.

—

Katmmknál.

Margendámmerung.

Rekentze. Classis.

Remekel. Experimentale. *Rendkivüles. Extraordinarium. Rendszer. Systema. *Rentze. Registrum. Lajstrom.

Rény. Virtus. Tugend. Renyheség, Restség, lustaság.

Repkény. Hedera. Epheu. *Repalöirás. Brochure. ^Részeiét, Partitio.

Részelkedés. Részrehajlás. Interessentia. Résztelenség. Gleichgültigkeit.

Részvét. Literessé. Theilnahm£. Balassa Jómcí: Mondolat.

SZÓTÁR.

82 (87)

Révszer. Hajó.

Riwants. Jégessö. Roll. Szemeíly, képviselés. lioUe.

Rom. Omladék,

düledék. Ruine.

>=Rontsárd. Artilleria.

Rökönyödés. Hallgató

—

éjjeli csendesség.

Rövid. Rövidség.

Den

Rövidebbet vonni.

Röviden jönni.

kürzern zieken.

kurtz kommen.

Rugástoll. Triebfeder.

Ruhaszekrény. Kleiderschranke.

s. Salápolni. Örvendeni, tapsolni.

Sanyar. Sanyarú, érzéketlen. Sáppulni. Sáppadni, hervadni.

Sarampó. Oszlop. Monumentum. Sarkbakövetni. Nyombankövetni. Saja.

Finom,

derék.

Sajátkeresés. Eigennutz.

(88*Sajáttság. Fejesség. Eigensinn.

Scarapna. Skorpió.

*Segéd. Segít eszköz. Selypittö.

Nyelv' durvább hangjait lágyittani igyekez.

Semezsemmás.

Indifferens.

Gleicligültig.

Serkenet. Oriens. Sérült. Sértett, bús.

*Setét. Setéttség.

Sikátor.

Szúk

utsza.

Siker. Gluten. Schleim.

Sinkedni. Sinldni,

Sokhihetssel. Hihetleg Soktüzessel. Hevesen, forrón.

*Sopár. Sovány, szegény. Borrend. Sor,

rend.

«3

SZOT AB.

Stantza. Stanze.

Suhadar. Sudár, magas. Sülgedni. Tsüggedni. Sürgetésbéli. Sürgets.

Sürgetni. Kénszeritteni, erltetni. (89)

Szabadna Szabad volna. >^Szabda. Regula. Törvény.

Szagaldólni.

Recognosciren.

Szak. Szakasz.

Szakmány.

Rolle.

Számszer. Registmm.

Számtalan. Legio.

Számtudákság. Arithmetica. Szárazbéllyeg. Stempel.

Szárma. Töltött káposzta. Szarvas Angyal. Sátán. Diable. Százszaka. Század. Jahrhundert. Szájalás. Peroratio.

Szájkabibor. Piros szátska.

Száj mód.

Dialectus.

Szegült. Emelt, készített. Szelni. Szabni, alkalmaztatni.

Szellcee. Szelltske. Szélviz. Szélvész.

Szembeesleg. Szembetnképpen. Személlyczim. Személlyes érdem.

Személlykép. Rolle.

(9())

Szemintet. Katsintás.

Szemöld. Szemöldök.

Szempont. Tekintet. Szemtünö.

Szembetn.

Szemügyelni. Nézni, vizsgálni. Szender. EsthajnaL-tsillag.

Szenvedelmes. PassionatuB, Leidenschaftlich. Szepelkedni. Iparkodni, szándékozni. Szópirákság. Calligraphia.

SZÓTÁB.

84 Széplödni. Glanzen.

Szépnó. Die Schone. Szépnéség, Szép név. Szer. Sor.

Mód.

—

*Szerács. Apothecarius

és jó szó is:

kaláts, forpáts, kdrtáts

—

^Szered. Apotheca Ezered, mered

és a'

jó szó

mert tsak ollyan, mini

mert tsak ollyan, mint

Szerelemgyerek Zabgyerek. Szerencséltetni Szerentsésnek lenni. (91)

SzerencsézDÍ. Kotzkáztatni.

*Szertetem. Orgánum. Szesz. Geist. Spiritus.

Szinetlen szerénység.

Valóságos iparkodds.

Szinmártákság. Ars tinctoria. Szinténség. Analógia. Szipoly. Moly.

Szivecsem. Szivetském.

'Szívképz. Szívformáló

—

jobbtttó.

Szobászné. Stuljenmádchen. Szobor. Statua. Szófektetés. Syntaxis.

*Szók' többsége. Pluralitás votorum.

^Szomoróza, Mesto

Muzsikában.

Szomorjáték. Tragoedia. Szonkolyodni. Szomorkodni. jfSzorg. Diligentia.

Szorgszeróny. Szorgalmatos iparkodds. •'Soreggység. Szoros eggyesség. Szójárat. Provincialismus.

Szováta. Szövszék. (96)

Szökni. Menni, sietni.

Szörnemény. Ungeheuer. Szörny. Monstrum. Szöruyekölje. Apnlhi Szörnyeteg, Monstrum.

SZOTAR.

Szulákos. Tövises, szúrós.

Szunád. Scriba, Cancellista. Szuradék. PUnctum.

Pwnctum.

Szúrat.

KSzurdants. Spádé. Szü.

Sü,

Testvérek' Felesége. V.

^üY. Férj

Szüldni Szürke

Feleség' Báttya.

Születni.

Ló

ló szügyében.

Szüzetsné. Szüzetske, a'

Szüzné.

Szz,

Vertdégfogadóban.

Foem.

Foem. T.

Tábirász. Nótárius.

>Táborkozás Hoszszas táborban

létei.

^Tábornok. Generális. Talabor. Terebélyes, árnyékos. Talaris. IIoszszu

Talp. Basis.

ruha.

Fundamentum.

Talp szer. Matéria.

Tanakmányos. Theai'eticum. Tanátsvégzés. Senatus Consultiim. Tanitirás.

^Tanoda.

Documentum. Oskola.

-'Tanódalom. Gymnasium. -^'Tántzadalom. Bál.

Tanúirás. Documentum.

Tanúmány. Documentum. -•'Tanulmány. Scientia.

Tanyarév. Portus.

Tapodmány. A' mi

tapodtatik.

Tapzs. Taps.

Tárán. Tárva, nyitva. ^Tárgyazni.

Illetni.

Betreffen.

Tárgyalag. Objective.

Tartalom. Innhalt.

(^^)

(9i)

SZÓfifi.

Társadalom. Collegium. Távollévségben. Távol Téhely. Borotvatok. Téhelyezetlen. Szintes, simitds nélkül.

Tehertelen.

Tekn.

Könny.

Paizs.

Televény. Congestum

—

kelevény, Óterény

és jó szó is

mert tsak ollyan,

viint

Tellemtudákság. Caleulus integrális.

Tellyedelem. Plenipotentia. Vollmacht.

Tempe' vidámjai

Tempé

kies vidékei.

Templombilints. Házassági esküvés.

Tengerügy tanáts. Administratio marina. Teremlettárház. Natúr alien- Kabinet.

Teréj. Planities, spatium. Teréjtudákság. Geometria.

Természetedmény. Physica. Természvilágórtékség. Philosophia natúrTerületes terhes lövés. A' hajó eggyik oldalán lévS minden

ágyuknak eggyszerre való kilövése. Testmagértékség. Stoechiologia s. Chemia. (95)

Tétlen.

Unthatig.

Tetszitze. Schöne

Wissenschaft.

Tetszitzeség. Aesthesis.

Tettemény That. Tej vaj. Butyrum. Thyrsus. Szlt'eszsz.

Tiporvány. A' mi

tipratik.

Tisztesség dandárja. Ordo

Civilig.

Titkáts. Giemicus. Titokirász. Secretarius.

Toborzon. Szökdétselve, ugrándozva. Tollkés. Federmesser.

Tökeleg. Subjective. Tölgykirállyné. Akhátzfa.

Tömedékes. Intensivum.

SZÓTÁR.

Tömény. Az

erezek' crystaUizatiója.

Gruppé.

^Tömpeglet. Obtusangulum. 'Töinör. Ezered. Régimen.

^Tömkeleg. Labyrinthus. Topni. Töppedni, aszni.

Törekedemény. Expeditio. *Töröngyölni. Öszvegyürni.

(96)

Történtség. Zufall. Tó'zsérkedni. Kalmárkodni, nyerekedni.

Töves. Nyomós. Grii/ndlich.

Tsapat. Batallion.

Tsapongani. Habozni, kételkedni. Tsárnok. Tornátz, follyosó. ^Tsend. Tsendesség.

*Tsermely. Patak.

Fülönfügg.

*Tsertse.

Tséts

Variolae.

*Tsiklándlágyság.

füvet

Itt

per Allegóriám parton

term

gyenge

tesz.

Tsinálmány. Productum. Tsiszolni. Poliren.

Tsontfejudva. Koponya' ürege.

*Tsoporda. Brigada. Tsorgalag. ^Tsó'gyilk.

TsepegkÖ.

Bagnét

*Tsupatudákság. Mathesis púra. Tuba. Kürt, trombita. Tudaklani. Tudakozni.

Tudákos. Mathematicus. •>'Tudákosság. Mathesis.

Tudalom. Tudat, tudás. Tulajdonolni. Tulaj donitani, ajánlani. Tulaj donságosítani. Qualifícare.

Tulmulni. Fellyidlialadni. Túlvilági,

Orientale. Antipodes.

Tündórvilág.

Mumdus Metaphys.

(97)

bzótXr.

Ttinetvilág.

Mundus

Phys.

Tündérke. Nympha. Tündórittcs. Abstractio.

Tündérvilágértékség. Philosophia Tramcend.

Tünet. Váltó. Schein.

*Tünkép. Idea. *Tünlet. Ajjparitio.

Tünöngye. Musa. Tüntet. Mutató Tábla. Verzeichnisz 'Türmész. Martyr. Tzekle. Keleptze, tör.

Tzobók. Tyúk (98) *Tzombolni.

ludtzomb.

Törekedve menni.

Tzövek. Pyramis.

ü. Udvarlás. Audientia.

Unadék. Unalom, unntkozás. Uralkodalom. Impérium. Urka. Uracska. Mazur. Utálság.

Utálatosság.

^'Utóink. Posteri.

Üdvös. Idvesség. Salns. Ügyelet. Institutum.

Ügyes. Alkalmatos. Geschickt.

^Ügyész. Advocatus. Procurator.

Ük. Major es. Ültetmény. Plánta, vetemény. Ür.

Üreg. Höhle.

Ürögforogni. Manövrirozni. Üszk. Fáklya, villám.

z. Zamatos. Szamatos,

illatos.

Záratlan végzés. Pátens. (99)

Zavar. Zivatar.

szóTÁa.

Zemes. Lágyan készült irha. -•'Zengeniény.

Opera.

Zomántzfogsort

Megnevettetni.

láttatni.

Zongora. Klavier. •'Zte.

Vegetabile.

Zsebbegeny. Brieftasche. Pugillaris. Zseni. Fr. szó: Genie. Észláng.

Zsinár. Hijjábaváló.

Zsugorgatott hadsereg. Reserv-Armee. J.

Jámborát. Virtus. Járdalni. Járkálni, szállongani.

Járomfa. Iga. Joch. *Játtábor. Láger.

Jegyzék. Jegyzés

—

és

jó szó

Fazék, Fzelék, Szerdék ^Jelenlét.

is; a'

mert tsak

ollyan,

mint

Phaenomenon.

*Jelségessen. Specijice. Jól állani eggyütt. Jótett.

Virtus,

—

Gut stehen mit einander. meüy jobb is a' Rénynél, 's Jámborainál.

*Yaáoniz. Természeti, -'Vágtsó.

eredeti,

mesterség által

Comma.

Vágy. Vágyás. Vaklani.

Vakoskodni.

Valaholottolás.

Ubicatio.

Vallásmotozás. Inquisitio. *Való. Serius, severus. ^Valólat. Eng.

*Vándorlott. JártaskÖltes.

Várda. Hadisereg, tábor. Vároltalom. Besatzung.

Vártvagyon. Activa,

—

sensu politico.

nem

változtatott.

(100)

SZÓTÁR.

Purgatae aurÍH. Védelmez, ment.

Vájtfülü.

Véd.

Védte. Mentsége valakinek.

Véghetlen.

Véghetetlen.

Véglakás. Temet, (101) Véglettudákság.

sir.

Analyds finitorum.

Végszak. Vég-szakasz. Utolja valaminek. •'Végtelenlet.

Immensum.

Végtelenlettudákság. Analysis infinitorum.

Vélemény. Opinio. Vendégajakú. Idegen nyelv, nyelvhez

nem ért

—

Vénhíilt. Elvénhedett, vénült.

Vérér.

Véna.

Veröcze. Kis kapu, korlát.

Vértanú. Martyr. Vértestné. Consangvinea. Testvér, a' Foem.

Veteményedelem. Seminarium. Vétket tsinálni valamibl. Vétkül tulajdonitani. Vétlen. Ártatlan, bntelen.

*Vezedezés. Commandirozds. Vezérszó. Elöljdróbeszéd. Einleitung. Vid.

Viddm,

derült.

Vidortsata Lebhaftes Gefecht.

Vigadalom. Vigsdg, mulattság. *Vigallicza.

(102) Vigasz.

Ugrós

tántz.

Vigasztalás.

Vigságkörte.

Allegro.

Trost.

Vig társaság.

*Villo. Aether.

Villóértékség. Aetherologia Phil.

*Vimály. Világosság.

Vinnye. Mühdy, Kováts-mühely.

Virág

év. Ifjúi kor.

*Virály. Zöldell kies tájék.

Succus arborum em,anans. Virulmány. Zöldell kies tájék. Virits.

Vi'slatás. Keresés,

nyomozás.

Nyelvrontó.

SZÓTÁH.

Viszfigyelés. Reflexió, sensu

PhiL

Viszhang. Echó. Viszonlani. Reciprocare.

Viszontgyónás. Költsönös vcdldstétel. Viszontság.

Viszontagság.

Viszontvizit. Költsönös látogatás.

Viszjutalom. Recompense. *Vizépittés. Hydraidica.

Vonat. Linea.

FÜGGELÉK. Nem tzé%om megA

Istenw

ugyan senkinek szakáll?/ábaw kapni

—

gyönge lábonn

kiválft az botüirákság fölött,

az Szittyák nyelvökre nézvést

áll

—

mencs

még olí hanem mint-

az mej ;

hogy az heíes írás olZan az munkábo, mincZ az fszerszám az ételbe

mnéjd nem tartíottam iidvesztéssnek. 's fölösleg vallóimmáron az Magyar Nyelv kimivelóssér?/] lév Mun-

nak, holott

kácskámot elZvégezvén,

ez^;en

leirássát is foltatólagossan

kívánja mini az

föl tett tzély,

mejet kötelességemnek

Függelékbe az szovaknak heljes

edgy két szóval érdekeljem. Ezteí

mini az joö rend meg/i tartássa

ösmérem.

viszontag tzéZz/ommal eZenkezne mostansácf mindenw

edgyes Jedzósekre ügyelZni, mell nkllovünál föllengssefc elméit,

Tudóssoknak az ket

gondí/í/a.

Kik

pedig/i

mindennémö Törvénjei-

avagy hogy az Oríograyiának igazéttyuk eket BÉiYkYnkhez, Vk-

az szók szerkó'ztetéssének,

eszökben vennt/i akar^í/ák

FÁYnkhez set ;

(kit

el/ó'bbköUvalaemk'ttenem)

höz, jneZZnek ölégh ditsiretóre válZik rég/ti

Nyelvönket meg/i joZ>étván,

közá;é szorítva,

és

SYLYESTER-

miképpen homálZbo dlt

else

lön, az

ki RégulZák

zsinórmérték gyaZánt awná aztaí Onokájinak

elejhéje.

Mit szólZak az Puristákról, Nyelvszép^ttkritl, Bvettökröl ? az Jottistákról, Y-istákról ? ?

rl, Rontókrwl &c

? ? ?

mit az FordettókrwZ, Épcttök-

— mellek, mind

az hangyáZ hal/míatlan

számmol nyü^gnek edj üiö wlta a' Magyjar HelZikoní/ alZábo. Miaíam mind az csiga, ki fúéglan kómszarvájdt báncsák, üstónt honwábo vonyul /cinek a tudóss pörhöz kedvök vanw,

—

FÜGGELÉK.

ám harízoUanak! Én hogy edjik Fólí/nek sem véccsek, sem nem ujjettok, se velfó'k öszvo nem botsá^tkozom de kezdem ;

sebemben gyufcván, korheíkodva számotí is nem. táitom hanem, miért az viliágba mást ez, maid amasz tecczik és topasztalZván, hogy vaának ólogenw, kiknek az hátyok kawaZ is joo innenii ez kiss Munkáccskámbo, meUnek elejbe jeless Rézképetí is mettzenyi haítam, mini az szovak formálottyára,, mini az :

;

heZes Irássro nézvesí az leg^ tse'nyossabb iizleí, és legh pallórozottí/abb Irókhez ták,

magamat alkalmasztattam

;

— akár Puris-

akár Fordettók avaggy Jottisták &c. azok lttek Távoli/ létíem miáí az Nyomtatíássbo

esstek,

kibl

némelZ

HIBÁK

az heanyossabbakatí Olvassóink iU-képenn

javcttaní/i mélt/tóztassáfc .*

Lap.

légy^^en.

meg^

Lap.

JEGYZETEK. E

lev

jegyzetekben a Mondolatnak a Nemzeti Miizeumban

kézirati példánya és a kinyomtatott szöveg közti eltéréseket állítjuk össze.

Elbb

a nyomtatvány szövegét közöljük,

a ketts

után következik a kézirat megfelel részlete. Az eltérés

pont

gyakran jelentéktelen, de néhol a rosszul másolt vagy félreértett szöveget csak a kézirat megtekintése világosítja meg. B. J. 19. 1. 6. sor Ügyek: legyek; 8. sor ne: nem; 9. s. Izleltxidortmnyunknak tudományomnak 10. s. találandó találódó; 11. s. nteve'nyek : növtények. 20. 1. 1. sor Ötletre: ötletbe; behatásom: behatásom; 9. s. akar-

—

;

nék: akarok, ill.

9. s. engedd: hogy beszédem' engedjen hogy beszédemnek; \\. s.heverohez : pes-

sor elfutotta: elfutottak;

heverhöz;

hett ke'pest vele's '22.

sor

még;

kell-e'

utánn'

11.

s. I.

15.

folyamú;

mívelése.

Czikk hiányzik;

esmérnünk;

kell-é

;

7. s.

v. ö.

minek-

Második Részében: másod

;

eggygy

voltok; 16.

Magasztalddna :

a szótárban alk

tnképeik;

12. e. képeik:

állangó sopárok, és eggygyüek voltak

Ez a helyes;

az álnok boszsztítételinek

kok* bosszútéteinek

kelljen:

;

Részletébenn

17. s.

elet

sor 11. Czikk hiányzik; 4.

mind;

finomságok : minekutánna a' finumsággal 7. s. Századot : Százados.

Polgár

sopárok és

14.

Magyar Nyelvmi-

Századin: Százainn.

esmérnünk:

Polgári élet 24.

follyam'

Magyar nyelv

sor fedezi: fejezi; ^. kell

23.

13.

után: izzadozni;

al-

13.

állangósok,

inkább eltt:

magasztalódjon.

m. elementum.

JEQYZETEK.

96 25.

BOT Hrtokavnak határozatát: hÍTto\iaiii]ín&khsLt&TOza.tait; 5.

szét-üzvén

Tudományom; somnak;

zni 7. s. Tudományok' álUttományomnak : állíttomá-

szét

11.

;

14.8. szvehasonHtani

képzeldésében

hasonlitani; 17.8.

képzelésére.

26.

sor sziklák': szikláknak; 10.

27.

sor nyakra

29.

sor.

30.

sor kegyeszek ditssségére

gyzhet:

gyözhetlen.

nyakra fre; 4. s. annyi búval nyomozva: annyi nyomorúval baj ózva; 16. s. festésekkel hüszménykednek : festményekkel büszkélkednek. miképp' : miként; 5. s. dörömbölt: döröngyelt; 12. s.

fre

'.s

alapitja

állapittya; 13.

szorgalommal

szorgal

fellyül

ül:

felyül létl.

kegyének dütsségére ;

5. s.

Okértékségre

;

4. s.

Okértós-

ségre. 31.

sor létetvényeikkel: létedvényeikkel.

32.

sor Testmagértékségnek : Testvegyértékségnek

mányúl 34.

;

8. s.

tanú-

tanulmányúi.

sor TáboiitoW

Tábornoknak

;

Tömörben

stb.

helyett: tömörbenn, liemzeerdébenn vagy tsoportá-

—

bann

nem

38.

sor

39.

sortól:

10.

;

hölyköltetnek :

említvén többé: is többé

hköltetnek.

nem

említvén.

magokra az Olvasókra bízván... stb. helyett: magokra bízván átlohadok Mondolatomnak utolsó tzikkelyére

Nyelvmiveléseink'

!).

;

Nyelvmivelé-

40.

sünk 1 S. s. dllittományom áUíttomásom. sor mind ezek mdlett: mind a' mellett; 14. s. Alkúnyok: Alkunok.

42.

sor javallottabb: javallottak;

;

eretztethetnék

erevít-

hetnék. 43.1.

—

pessedezö

félben

czimjével.

sor Czimerjével

45.

sor árjával Pennánk'

46.

sor

51.

sor szorgszerények

51.

sor részint termesztetett,

Verseket :

árjaikkal

: :

Magyar

Dunánk.

Vérjeket.

szorgserények. részint

öltöztetett:

részint

mesztettek, részint öltöztettek. 68.

73.

15.

sor Hölyköltetni

sor így

lévk

is.

44.

Magyar

peshedez

helyett:

stb.

szólekiszmószókat

Hköltetni.

Kör, környék, kerület, peripheria.

ter-

JEGYZETEK. sor Nótövény:

Növtény.

81.

82.

18. sor

91.

14.

93.

13. sor Scientia:

94.

18. sor Testniagérteliség

102.

Oskolairókálkodás

Oskolai rókáskodás.

sor Szomoióza: Szomorótza.

sor

Documentum. :

Testvegyértékség.

Virály: Virány.

nyomtatvány Szótárából hiányzanak a következ szavak

Forgáis szépre, apró forgáts hulladék.

Iromány, scriptum. Komoly, serius, severus. Ledeni, existantiam continuare.

Mondoltam,

dixi, peroravi.

Preség, pongyolaság, mezítelenség.

Reds- rántzos, rántzokba

szedett.

Szájolni, orare, perorare. Szittya, Scytha. Tzíím, Titulus.

Üvölteni, suhogni.

Viárda, hadi sereg, tábor.

Balassa József: Mondolat,

; :

FÜGGELÉK. Láczai gúnyirata Kazinczy

ellen.

BEVEZETÉS. Kazinczynak egyik legelkeseredettebb ellensége Láczai ref. pap s elbb pápai, majd 1808-tól kezdve sá-

Szabó József

rospataki fiskolai tanár

Láczai a rimes verselést védte

volt.

a Hazai ós külföldi Tudósításokban (1806. 51.

nA magyar

írt

versekrl*,

*A gém*

ez.

értekezést

sz.)

epigrammában

bálta gúnyolni a rímes versek ellenségeit. Kazinczy

Tövisek és Virágok* Lúdhattyú

Láczai nagyon zokon vette, csak

lehetett.

gorombaságokkal

gúnyolja

epigrammájával

ezt

;

azontúl üldözte Kazinczyt, a hol

Mondolatnak ö

terjesztje, eladásaiban

durva

ez.

pró-

Patakon a legbuzgóbb

volt

bántotta Kazinczyt

telt

gúnyiratnak

s az itt

közölt

csak 6 lehet a

szerzje.

Szemere Pál

nem

utazva,

hallotta,

állhatta

hogy Láczai tanítványai eltt

meg, hogy

e miatt fel

Bemenvén

monda

dultak,

Voltam Láczai

ez a szolgálónak, s

tiszteletes

maga

is,

uram? Hidd be

a szolgáló

kifor-

egyedül hagyattam a várás nyugtalanságában. Belép

az ajtón egy figura, ujatlan lajbliban

kább karú

Mondom,

át-

a konyhára, kérdek egy asszonyt, kit feleségé-

nek gondoltam, hogy hol van Mari,

csú-

ne keresse Láczait.

látogatásáról ápr. 9-ón értesíti Kazinczyt.

nál.

1814 április havában Sárospatakon

sérti Kazinczyt.

folja,

inggel.

vagyok

;

ö,

vagy

felgyrt

nem ? Köszönék

szobát nyit

beereszt

ujjú,

vagy

in-

viszontagolá.

s leültet és

kérdi

vOgoklék.

Második oka, S hol jár ezen a mi földünkön az úr? hogy tiszt, uramat meglátogatám, az volt, hogy rettenetest hallottam gától,

uram

tiszt,

való-e,

fell, s tudni akartam,

még

pedig önön ma-

hogy

pesti barátaimnaJs elbeszélhessem.

uram

a tanítványai eltt azt

monda, a kevélység nemeirl beszélvén: a tudósok kevélysége, mint a szép halmi poétáé s több eff. Én mondottam volna ? Bizony nem emlékezem. Nem emlékezem, hogy kineveztem volna. Az mégis jut eszembe, hogy az epigramma! morált elhoztam, de név nélkül s azt mondám, hogy az ellenkezik a keresztyén morállal. Nem kell döfni, ölni senkit. Az vétek. Ugy tetszik, mondtam azt is, hogy a magyar literátorok egymást mocskolgatják s ezt pallérozott gorombaságnak neveztem. Higyje el a tekint, úr, a széphalmi név nem említdött. Én Kazinczy urat tisztelem. Kérem, méltóztassék ezt nékie megmondani. Tisztelje általam pesti barátait is. Én tudom, hogy vannak a pápista az

kérdé. Tiszt,

;

atyafiak között

poéták.

stróphát-irót jót

nem

tudok

Gyöngyösin kivül s én az újságban arról szóllék s azért említettem csak a mienket i. (Szemere P. Munkái, ÜL k. egyet

112.

;

1.)

E tudósítás nak, melyben sított eljárása

hogy az

vétele után Kazinczy rögtön levelet írt Láczai-

szemrehányást tesz neki vele szemben tanúmiatt

;

azután hosszan

epigrammai morálja

nem

védi

magát,

s kifejti,

ellenkezik a keresztyén

morállal.-*'

patakiaknak legdurvább támadása Kazinczy ellen az

itt

közölt pasquillus volt, melyet másolatban küldöztek szerteszét.

Kazinczy többszór tesz rá czólzást leveleiben s egész elkeseredéssel ír errl a méltatlan támadásról Dessewffynek 1815 « Annyira ment a kálvinista düh, hogy a Patakról oda innepre vagy koldulásra vagy vacatióra haza togá-

decz. 14-én

men

tusoktól híreket szedtek a tiszteletes prédikátor urak s

pasquillusok írattak

* 995.

a többek közt, hogy az

ezekbl

anyámnak özvegy

lövól megjelent a Sárospataki Füzetekben 1859. évfolyam,

rüaoEiiÉK.

100

korában szerelmei voltak, holott minden tudja, hogy ezt az asszonyt idegen kar, azaz más kar, mint az atyámé, soha nem ölelte

nem

ón austérabb erkölcs asszonyt soha

;

ismertem. Ez

a pasquill nekem ismét megküldetett. Csudálom, mondám, hogy azok, a kik azt tanítják, hogy az isten az embert a maga képóri teremte, magokat sewffy levelezése,

marhákká tenni nem

szégyenlik*. (De^

II. 57.)

a gúnyirat eddig ismeretlen

volt.

Abban

a kézirati kö-

tetben akadtam rá, mslyet az Irodalomtörténeti Közlemények V. kötetében (307.

1.)

ismertettem.

reczeni theologus, másolta

bele

könyv

ezt

összeírója,

egy deb-

a bizonyosan közkézen

forgó pasquillust a többi diáktréfa és trágárság mellé. Szerzje

minden valószínség

idben tot,

szerint Láczai,

Kazinczyval egy

volt pataki diák, bár nála jóval fiatalabb.

mely egyes

részeiben

eléggé

szellemes és

határtalanul durva és irágár, egész terjedelmében

csupán

azt

a pár szót hagyva

el,

gúnyira-

ötletes,

közöljük,

melyekkel Kazinczy anyját

bántja otromba durvaságával.

Balassa József.

fel

Nyomorult Emberise l a magyar Literatura óljának gyürkzött marka köp Szarkotrójja.* Ne háborodjon meg a te pitzin nagy lelked, hogy a két

nem

haza eltt esmeretes modestiádat meg sérteni ván,

magad

illy

kíván-

által választott titulusodonn és dilettant

foglalatosságodnál fogva kívánlak megszóllítani.

Azon

haragudj meg, ha talán mendikás tónusonn találod né-

melly kifejezéseimet fogantattaknak lenni mquodnova testa capit, id veterata sapit». Te is podotz*'*' korodba mendikás czipón szedted

meg

trágyázott Úrfi szívedbe

Helikoni

* V. ö. a Tövisek és Virágok els epigrammáját Herctes. ** Ozélzás Kazinczy egyik ifjúkori munkájira Az amerikai :

podocz

stb.

1776.

FÜGGELÉK.

virágok magvát. Esmérjük mi az

a Külömbség köztünk, hogy

101

egymást ab avo

Alumnus

Úrfi

;

és tsak

fogakkal

rágtad az alsó katona soron"*' a vérbélíi mendikás kenyeret,

én pedig a fels katona sorról fingottam és poroztam

akkor

fejed felibe

De meg nek,

szrös mendikási impertinentziával.

nyertük méltó jutalmát akkori neveltetésünk-

mert téged

Fátum ezen ditsösséges

titulusra és mél-

tóságra emelt, én pedig originális gorombaságban meg-

keményedtem, így büntet a' Nemezis. de talán nem lesz e' mindég igy! Most térek a dologra. A Téli penésznek ki szellztetésére a' Vértes allyánn éppenn a' Tárnoki V. Fogadóba találkoztam egy Fszerszámos olaszszal és késbbenn egy bujdosó Pataki Deákkal a' kikkel történt, és téged kis fekete

kép, de még

feketébb lelk nagy Férfi kölönösenn interessáló diskur-

zusainkat pragmatice eladni régi esmerettségbeli köte-

lességemnek esmértem. Boldog Egek

ki hitte volna,

hogy

szrös Petibl valaha a' nagy és ditsösséges Barna Ferkónak, ama Békák Arisztofánesz lelk tol-

a piszkos és kis

máttsának Széphalmi Vintzének Korreszpondensz társa lehessen.

olasz éppen az utolsó 10 garas ára borsot takarta

bizonyos

versel nyomtatott

Fogadósnénak

adja.

papirosba, hogy

— Én szinte

bolondulok

a' ki

Vendég a'

szép

hogy nekem, meg adom az árát a' papirosnak is külön, tsak hogy valami szépet olvashassak. De az olasz egész adja ide inkább

versért és az újságért reá kiáltok,

—

Katonasornak hivták a múlt század végén

azt a sáros-

pataki fiskolához tartoz(S épületet, melyben a diákok laktak földszinten' (alsó katonasor) voltak a jobb

;

módúak, az emeleten

(fels katonasor) pedig a mendikás diákok.

102

FÜGGELÉK.

tsomót

több

egy pipa dohánért, úgyis

rántván,

bele takarni

—

rülni.

Uram

ejj

tsak egynehány

úgymond, adom én az Úr

már elfogyta borsa, nints hagyom magának segge tö-

Kezembe veszem! hatalmas Egek! mint meg

örültem, ujjdonat

és tsak egy évi

ujj,

szamár

tsikójja a'

Magyar Literaturának Tövisek és virágok tsak kevés nyomtatványokban! Széphalom 1811. Halja kend! hol lakik kend? kérdem az olaszt Olasz Én Uram lakom Udine Frantzia Littoral, de télbe nints othon dóga akkor lakom Patak Schvartzon, :

;

kortsmánn, árúlom kávé,

tzukor, fige, mandula, fiszer-

szám.

En: Hát

tudja kend hol van Széphalom?

Uram! volta is ott kétszer Uhhelnál"*" soha oda nem menyem, nints ott nekem vásár,

Olasz: Tudja túl,

szína szalma eszik ott az Uraság a Kastilbúl

magok

szar,

nem

is,

ablakon hánynak

árulok én ott több fszer-

szám soha.

Ott lopta hát kend ezt a papirost, mert ezt ott

nyomtatták, pedig tsak keveset, ott,

nem is

találni

másutt tsak

meg egynehány nagy Uraknál. Olasz

Én nem

lopta

Uram

soha, betsületes

ember

vágyom, esméri engem minden ember Patakonn, de nem is ott nyomtak, mert azt Patakonn nyomták, bábagödribe, az András Uram azi feleség adta nikem sok, kit kros gyömbir, kit kros borsir volta nekem sok, de típte,

már min

el-

borsa takarni, segge törülni.

Én Ennye menykö :

ez az ujj literaturát

hogyan piszkolja egy kett három, júj éppen tíz, no lelke olasza

nem egy pipával, hanem minden vágott dohányom oda adom kendnek lessz nekem ezért tíz szálláhalja kend,

" Sátoralja-Ujhely.

FÜGGELÉK.

som,

éttzakám

tíz jó

mestereknél. Vivát,

ós virágokhoz bort Kellner

igyunk rá

vivát

házba. Ejnye

103

tövisekhez

Vivát a fszerszámos olasz

Erre belép egy fáradt Deák a Vendég-

úgymond be vigan vágynak

Márton hol jár kend

itt? kérdi az olasztól,

van

Urak é

nó

kendnél

medve szar? Olasz

Nints Uram, elfogyta minden, most

Olasz ország,

szönöm Uram

menyom

majd hozom Katalinra sok minden. Köa'

pohár

bort,

a dohán. Isten áldjon

meg

Kentek (Ezzel el

En:

megy

Szegény

olasz, be betsületes

dékozott Otsém olly

ha adnám

tiz

dolgára).

tiz

ember,

meg

aján-

Exemplárral hogy Kurvanyám bár,

Leopoldus garasért! nézd!

Deák. (Olvassa :) Tövisek és Virágok sat. jaj halja Kegyelmed nállunk a Kutyát is ezzel hajigálják most a Mendikások, mikor

Én: Hát

fát lopnak.

hol lakik

Deák Patakonn. :

Kend Ötsém?

Patakonn ? Édes Patakonn

Kinek hívják Kendet?

Deák Tóth Jánosnak. Deák: Igenis az én,

Talám a Tóth János Fija? a' ki most K i Prédikátor. En : Jaj Kintsem Vámosi Tóth Jankóm Kedves régi Compatiensem Fia már örömest meghalok, mert a' Fiadat is láttam Nem Ötsém hanem Fíjam helyett való Fijam leszel; és le itatlak ma Deák! ha addig élsz is! Bort Kellner mind estig, hanem hogy az idt könnyebben :

—

hajtsunk összve egy Exemplárt,

töltsük,

vassuk

nem

sok ez

ol-

el.

Deák : Nem bánom, Patakonn sem

értik ezt

nem fogjuk mi

ezt érteni,

még

mindenütt, pedig tsak oda köze-

lebb van Széphalom, mint ide.

Kurvanyád fijam, ha nem értem magyarhzdmeg,

104

FGOEIiélC.

a mit te

sem értessz igyunk

rá

tudod -ó ? jó lesz

;

így,

úgy-e

bizony.

Deák : Jó jó ón nem bánom tsak meg ne ártson és gyzzön futkosni a Kellner. Ezen beszéd közt ossz ve hajtunk egy Exemplárt, hát minden tzököstl mokóstól tsak negyedfél árkus

szar kis könyv ez

mondom

Fráter

a Deáknak, be rövid

többet egy pipa dohánynál, pedig kett

nak

nem

az eb tsinálta tsakugyan is

sokkal ér

jutott az olasz-

eggyért.

Deák : Ha rövid is tsak szép legyen ? annál kevesebbé tsalódunk meg az olvasásába e fell ugyan azt irták az ;

Ausztriai Annalisokbann

Deák: Ez németül

Mit tesz az? hó

wenig, aber gediegenes gold.

Czigányul van é vagy Eátzul?

van, azt teszi,

hogy ha kevés

is,

de tsupa tiszta arany

Ejnye ebatta Németje be megditsérte, ha mégis

tsupa bankó czédulának mondta volna azt? hiszen tsak ugy ért ö

de hogy tudja ö magyar nyelvhez, mint az !

Aranyhoz vagy az ábécéhez. Deák: Dehogy megkövetem kelmédet Nemet, kivált az Anualisták

irójja

a Bétsi tudós

Armbruster, azt

hiszi,

hogy a' mit az Magyar kivált egynehány szarik is, mind az Arany tsak sárga legyen, egye meg! de hiszen majd meglássuk En Hogy hivják azt a németet? hogy! Deák : Armbruster En : Áron puzder be fura neve van, hogy a kutya egye meg alig látom kimondani Áron puzder no olvas:

suk hát. Tövisek és virágok! Werke des ge

már nem értem

ez megint Czigányul

— — is

tes, ezt

van ugye ? hát

érted ó vagy tsak igyunk rá ?

Deák

Még

ezt értem,

mert ez németül van, majd

ihatunk alább a hol magyarul van, de

maga sem

értette

105

FÜGGELÉK.

mit

írt

Itt

ezzel az olvasóira tzéloz a Krajnyai Tótokra

a' kiknek számokra tsak kevés számú nyomtatványokkal akart kedveskedni, hogy valami módonn okos embernek kezébe ne kerülljön a munkájja. Majd alább a' versekbe is ki beszélli ezt a' ditséretes szándékát, de ez a' német mondás egyébaránt tsak úgy tartoprocumbit humi bos. zik ide, mint ez Én : Hát az olvasóra tzéloz úgy-é ? Gthe Hát Gthe

kiknek tsak dehettz kell és

Gthe? Deák Dehogy Gthe

irta? ki az a :

Gthe

tsak ezt az egy sort

a lobbit pedig a Széphalmi nagy Kazintzi Ferentz!

írta.,

Én

Lehetetlen

Kazintzi Ferentz

ez a'

nagy Lite-

magyar Múzsák, és még furugjáikat is rekettye bokorba aggatták egy néhány Esztendeig mig a Budai és Kufsteini Várakba Consorsaival együtt a' tsintsért ' zörgette s ezt a' nótát danolgatta. Hosszú az id, rövid a lántz innen is onnan is a Sántz. Deák Hagyon békét kegyelmed Soha sem volt K. F. inkább otthon, mint akkor bár most is ott volna legalább volna neki mit enni nem morgana annyi betsülerátor

a kit gyászoltak a

tes

emberre, mint a veszett kutya.

Én

Hát

kit

mivel bántott ?

Deák Meg marta ez mint a veszni tért eb vagy légy, mind azt valaki okosann irni vagy gondolkodni mer, ha tsak az füstös bálványképét nem imádja, megmarta a' Debretzenieket, meg a Patakiakat, meg a Dunánn innen, Dunán túl, Tiszánn innen, Tiszán túl valókat meg az élket, meg a holtakat, és ettl nints bátorságba senki, ha :

magyarul

ir,

kivált verseket!

mert ez

idrl idre magá-

hoz hasonlókat keres, kivált Ifjak között, kik neki hízelkedjenek *

meg

csmcser tájszó,

azokat bolondittsa, de majd ezekkel

m. békó,

bilincs.

FÜaOELBK.

106

Úgy bánik mint Csokonaival, kit már széltibe motskol míg élt még ö szélesítette legjobban mint Pétzelivel, kinek a' seggit is nyalta míg élt, már

motskoltat, pedig

tövissekbenn a

;

Fzfa

Poéták közzé

teszi.

Hanem úgy

és és a'

lát-

hogy tartóssabb szövettséget vetett egynehány Pápista Magyarokkal s némely taknyos Pesti íitzkókkal, kiknek többet tudni vagy írni nem szabad mint rendeli, szik

és olasz

ezekkel öszve vetette

egymást,

Farát, mint a koszos lovak, rágják

hol viszket, azok tet, ez

meg

azokat ditséri.

Napot lemenve Mi is feltettük egynehányan Patakonn, hogy tsak dljön ki, majd állítunk a' számára egy Emléket mint akart Csokonainak és a Zemplín elesett Tnsurgenseknek, Ez az emlék pedig fog készülni Szép Kies helyen az ország út mellett, tudja é kigyelmed hol van a' Sorompó? czine mintye

Én

Hogyne tudnám

eleget

fslködtnk

alatta

az Atyáddal, Szolgabíró korunkba.

Deák :

'S tehát itt fog készülni

mellyet hogy az

csupa Szar oszlopból,

foga se emészthessen meg, Fundá-

tziót és elfogyhatatlan társaságot

állítunk

fel,

mellynek

minden reggel friss lencse positiókkal meg támogatni. Ennek a tetejében fog megersíttetni K. F. Úrnak jól eltalált mejj képe ad vivum azon kegyes Ketske szakállal, a' melyben meg szokott jelenni a törvényszék eltt míg Criminális pere le nem fojt, ezen

kötelessége

lesz ezt

köri

írással:

Ez amaz dits Széphalmi

Vintze

alias K. F. egy-

nehány nyomorék gyermekeknek de még t'óhh gyáva darab írásoknak koholójja. Hazájjának Királhjának és minden nálánál okossabhaknak martzongójja, az

ötét

megesküdt

ellensége, a'

tudósok

imádó vagy félénk elmék boJondítójja

reqniescat in picéje pedig jámbor utazó! ki hazádat. Ki-

rályodat betsületedet

és

a tudományokat

szerct£d, oldj gályát

és

rüGOEiÁK.

107

az ö originális Satyrus képét bséges sós nedvekkel

lo-

tsold

le.

Én Hó Hó :

marad még

Deák

sok el-

Bár ugy volna, de a melly tököt Novemberbe

éretlenül tsíp

már az igen is volna, még addig eszére tér.

Fráter,

abból, hátha

Én Hum :

meg a' dér, nem érik a' meg soha No de hiszen olvassuk mégis talán okos !

dolgok lesznek abba

typusba. Ezzel olvasom a

szép

Laistromát végig. Ugyan fiam

hát

már

ezt

könyv

nél-

ugyan mond meg a' priori a' 13 közzül mellyik a legszebbik a' meUyiket igazán virágnak lehetne mondani ? kül

tudjátok,

Deák is

Azt tsakugyan

nem

tudtuk meg, de tán

hamar

volna meghatározni, mert azt mondják, hogy hiba esett

a typusba mindjárt az

els laponn, a betszed szokása

szerént ittaska lévénn kihagyta ezt a két szót Itt

hát tsak

töviseket találjuk,

majd

Darab.

virágok

2-ik

darabbann lesznek.

En Már :

az más, ez tsakugyan

olvassuk sorba. Herculeshez.

nem

kis hiba,

Te bajnok Isten

no tsak mitsoda

beszéd ez Fráter.

Deák : Nem

Urnák nints hogy oUyan a' Jehova vagy Szent Háromság néki tsak, mint a' Bajnok Isten, vagy akármi és éppenn tsak ez jutott eszébe hogy Herkuleshez fohásztudja Kegyelmed, hogy K.

se vallása se Istene és

kodjon.

En:

még 1785-be mikor a' Norma már akkor megtagadta a' vallást, mert

Hallottam biz ezt

hajdúja* volt, hogy

midönn arra kérnék Patakonn a' Superintendentialis gyhogy ne sürgesse oUy dühösenn azt a veszedelmes

lésbe

Kazinczy 1786

a kassai kerületben

;

— 1791-ig a nemzeti ezért nevezi a

iskolák felügyelje volt

Norma

hajdújának.

Normát, Lelki esmórete és vallása ellen azt tesz

bezzeg felzúdult a papság és

neutikánk és

ezt

Patronátus, zörgettek

itt a'

kinek nints val-

egész vers?

minden Herme-

arra tudjuk

tapasztalásunk segedelmével magyarázni,

Martinovittsal való öszve esküvése eltt épít-

egy Kastélyt az országút mellett Ully helyen

Széphalomnak nevezte,

nem már

mit

piszkosnak szökve kellett az asztal alá bújni.

lása, és a' kis

De hát mire megyén ez az Deák : Még eddig tsak

tetett

a' •y«//ás//

vaskok és ezenn szókkal, mit keres

hogy még

felelte, ej

embernek mai idöbenn

betsületes

a fedele

is hull, és

még

fellyül,

be sints vakolva, ha-

körös körül pusztul,

itt

egy-

nehány dög marhát koplaltat az ebédl szobábann, s annak a' ganéj ját maga szokta Herkulesként az Embertse kihányni az ablakonn,

sem

és

nem

mert Herkules

szégyenli,

szégyenlette.

Ejnye veszett

az elébb, hogy

konn hányik

lelke olasszá

Széna szalma eszik

ki Kastélból

magok

hát azért mondta

ott az

szar

Uraság

és abla-

sat.

most pro Specimine elég legyen, fujtatása követ-

kezik.

Utol írás. Ki legyek ? a ki ezt írtam, hijába töröd rajta szigorú fejedet,

az,

Klávisáttsakugyan a kezedbe adom.

En quondam

1777 és 78-ba Pataki Deák valék.

és éldegéltem kedvemre, a és a' berki

mindennapi czipónn, lentsónn

kökényenn, de tovább

nem szenvedhetvénn

azon égrekiáltó Istentelenséget, hogy

liberális

Anyátok

valahánszor meglátogatott benneteket, pedig ez megesett

minden hétenn, mihelyt otthon vagy vagy a'

—

tzipójja elfogyott

mindannyiszor Szekérre rakta

szegény Deákság eleségét, mellyet szolgáltak neki bizo-

nyos akkori Seniorok. Azonn futó gyönyörségért hogy

109

FÜGGELÉK.

elbujdostam Debretzenbe, és

nem

sok

alatt

annyira

belllem nem egyéb leve egy betsületes peregrinusnál, ki is lakom Fehér, Gyr, Tolna, Baranya, Somogy, Szála, Veszprém, Komárom és Esztergom Vármegyékbe, éldöm az igaz Kálomista Papok és mentem, hogy utóbb

Mesterek grátziaj jókból.

nevem akárki. Szaros a' seggem vakard ki. Ezenn Levélnek originálját keresd Széphalmonn a' Nagy Mesternél, mássait pedig Patakonn annak A'

N. B.

Könyvei között a' Bibliothecába, Debretzenbe F-Tiszt. Benedek Mihály Urnái, Pestenn Szemere Palkó és Vitkovits Uraknál, egyebütt is a' hol találhatod, m. pr.

TARTALOM. Lap

Elszó_„

__.„„_.„__.„__-_

Bevezetés

_„

__.„__ ™

....

„„_„-„

..„

„.

— —

Mondolat.

Édes angyalném Vezérszó

„„„.„__„.„____„-_

_____„_____.__„-_„-____.

Szép nyelvbvittés ... Mondolat „ __ ...

Híresztelés

Szótár

Függelék™

Jegyzetek...

....

— _ _.

_____ ....

_.,

_ _..

.._

™

—

61 92

_..

__._.____

és czímlap

„

.„.

...

„„

„..

.,_

....

— _„___

.„_„__._._

Láczai gúnyirata Kazinczy ellen

Az eredeti czímkép

„ _

47 48 59

,„

___„_„___._„___-_

....

„_

--.

.-.

..___,.____

hasonmásai—

_ _ _

28, 29

A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelent

RÉGI MAGYAE

KÖNYVTÁR

SZEEKESZTI HeINRICH GuSZTÁV.

székelyek Erdélyben. 1822. Kiadta Székely Sándor, Heinrich Gusztáv, 123 lap, ára 1 kor. 20 fill.

Pálos iskola-drámák a XVIII. évszázból. démia kéziratából kiadta Bayer József, 80

t].

Fülöp Árpád, 244

fill.

Poncianus

1573.

Bécs

históriája.

10.

ára 2 kor.

lap,

Heinrich

Kiadta

István.

és

Bessenyei György. A természet Bokor János 407 lap,

Dugonics

András.

Balogh

lap ára 3 kor. 20

Ludas Matyi.

István.

világa

Kiadta Bayep. József. 96

lap, ára

Mondolat. Dicshalom

1813. 1

ára 3 kor. 60

Az arany pereczek.

hasonmással. 109 lap, ára 11.

fill.

A csalárd Cupidouak kegyetlenségét annak mérges nyilait kerül tiszta életnek geniusa. A költ kéziratából kiadta dr. Eupp Kornél, 194 lap, ára 2 kor.

Gyöngyösi

Bellaagh Aladár. 368 9.

Aka

lap, 2 kor.

okosság. Kiadta 5.

Colosvarot, 1566. Kiadta

Heltai Gáspár esopusi meséi, Imre L.íjos, 304 lap, ára 2 kor. 4ü

megismer

kiadta

kéziratból

Gusztáv. 231

nagypénteki misztérimuok. A XVIII.

Csiksonilyói századi

lap, ára

józan

fill.

III. kiad.

Kiadta

fill.

Bohózat

felvonásban.

kor.

Kiadta Balassa József.

Két

kor.

Felelet a mondolatra. Pesten 1815. Kiadta Balassa József. Függelék A mondolat és a felelet egykorú bírálatai és Somogyi Gedeon válasza a feleletre. 114 lap, ára 1 kor. :

1 -2.

Telegdi Miklós könyvére. 1580. '

kor. 60

fill.

felelete

Bornemissza Péter

Közrebocsátotta

fejtegetés

czimü

Dr. Rupp Köknél. 172 lap.

13.

Bessenyei György. Agis tragéíliája. Bécs Egy hasonmással. 171 lap, ára

1772.

Dr. LÁZÁR Béla. 14.

Bolyai

Farkas.

II.

Mohaiued.

Vásárhelyi daloslcönyv. XVI tréfás énekek.

16.

—XVII.

fill.

fel-

kor.

századi

Kiadta FERENcai Zoltán. 247

szerelmi és

lap, ára 2 kor.

Bessenyei György. Lais vagy az erkölcsi makacs. Lázár Béla. 102

játék öt felv. Kiadta Dr. 17-

Kiadta

kor. 20

Szomorújáték három

vonás. Kiadta Heineich Gusztáv. 112 lap, ára 15.

Fazekas Mihály

ára

lap,

Víg-

kor.

versei. Bevezette és kiadta Tóth Rkzsö.

206 lap, ára 2 kor. 18.

Gesta Koiuanorum.

19.

Kazinczy

kor. 60

Kolozs-

Kiadta

dr.

Rüpp Kornél.

fill.

Ferencz.

Tövisek és virágok. Széphalom

Kiadta Balassa József. 100 21.

János.

516 lap, ára 4 korona.

Ferentz Téli éjtszakák.

Faliidi 183 lap.

20.

Haller

Fordította

vár. 1695. Kiadta Ka'^ona Lajos.

lap.

1811

kor.

Protestáns iskoladrámák. Összegyjtötte

és kiadta IJernáth

Lajos. 410 lap. 4 kor. 22.

Költi

elbeszélések Kreskay Imre hátrahagyott

ból, életrajzi

Dezs. 23.

24.

adatokkal

124 lap.

jegyzetekkel

közli

Ányos Pál

versei. Bevezetéssel és jegyzetekkel kiadta Császár Elemér. 324 lap. 4 kor. 50 fill.

kisérve

Versejjhy Ferencz kisebb költeményei. Kiadják szár Elemér és Madarász Flóris. 408

25.

iratai-

Dr. Hattyuffy.

Földi János költeményei. Baadtaés

Csá-

hip. 6 kor.

bevezette Dr. Mixich

Lajos. 240 lap. 3 kor. 2ö.

Szentjóbi Szabó I.ás/ló kölUMiienjei. iuimj/i mvu Gálos Eezs. 252 lap.

zetóssel és jegyzetekkel ellátva kiadta

5 kor. 27.

Ma(jyapi István. Az or>./.a<joki):iii \alo .s(»k romlásoknak okairól. Kiadta Ferknczi Zoltán. 278 lap. 5 kor. FRANKLIN- rÁRSUUT NYOMDÁJA,

KÉ

cd -/í AGYAK

XI.

FELELET A

MONDOLATRA PESTEN

1815.

KIADTA

BALASSA JÓZSEF. K

Ára

m^mRP¥wm!Pf¥mp¥'

REGI MAGYAR KÖNYVTÁR SZERKESZTI HeINRICH GuSZTÁV,

11.

FELELET A MONDÓ LATRA PESTEN

1815.

KIADTA

BALASSA JÓZSEF. FÜGGELÉK

A MONDOLAT ÉS A FELELET

EGYKORÚ BÍRÁLATAI ÉS

SOMOGYI GEDEON VÁLASZA A FELELETRE.

BUDAPEST.

FRANKLIN -TÁRSULAT máoyár

ibod. intézet és

1913.

könyvnyomda.

FRANKUN-TÁRSUUT NYOMDÁJ*.

BEVEZETÉS. A

Mondolat megjelenése után Kazinczy hívei rögtön feleletre. Virág Benedek Horváth Istvánt buzdította az írásra,^ Vályi Nagy Fei'encz pedig magát Kazinczyt tüzeli, hogy feleljen a támadásra, még pedig goromba, harczias hangon, amúgy «Rajnisosan, Szabó Dávidosan, Bacsányiasan. » ^ De Szemere és Helmeczy lebeszélik, mert készülnek a

nem

volna hozzá méltó ez a küzdelem. Dessewffy József

gróf

irt

a Mondolat ellen

megjelent, félre telte a

;

midn

azonban

a Felelet

maga munkáját.^

hogy Horváth egyéb dolgai miatt nem fog a munkához, maga kezd bele ily czimmel Somogyi Gedeon és a szamár.* S midn a nyarat Péczelen Szemere

Pál, látva,

Kölcseyvel együtt tölti, közösen végzik el a megkezdett munkát, Kölcsey Helmeczytl kéri a munkához szükséges

könyveket:

«Imé a lajstrom: Mondolat. Perecsényinek

annyi munkája a mennyi találtatik. Wandza. Kovács példabeszédes könyve. És hogy a sok rossz közt egy jó

Szemere munkái,

Kath. Szemle, 1891.

III. k.

114.

évf. 281.

legyen,

Szemere munkái, III. 193. 1. "Horvát nincs itt. Még semmit sem írt. Ezer a 'plánja s egyhez sem fog. Én ilyen czím alatt próbálok Somogyi Gedeon és a szamár. S legelsben az olvasót tanítom meg a czím tör^ *

ténetére s 29-én,

úgy megyek tovább.* Levele Kazinczyhoz, 1814 116.

április

* :

BEVKXKTKS.

méltóztassál X.

k. T)?. l.)

Syrenát

elküldeni.* (Kölcsey munkái,

Augusztus 1-én ismét kéri Wandzát

Édes Gergelyt

Wandzát,

igaz? a rend igen szép

gyunk.

Meg

Folnesicsot

Pere-

és

csényi valamely munkáját. «Mi Jenischt és Garvét

mellé

olvassuk.

Nem

a nyelvmívelésnek jó után va-

fogjuk látni a resultátumot és ha valami jó

fog kijni, kérdeni fogjuk, Jenisch-e és Garve vagy Édes,

Wandza

és Folnesics érdemelnek-e hálát.

debreczeni Grammatikát édes

Kérik

»>

Pethe Gazdaságát

is.

még

«Készülj,

Helmeczym ha bemegyünk, gyönyör órákat adunk ;

nektek. Örülni fogtok és nevetni. Euet Ilium

!»

(U. o. 59.

l.)

Mikor a munkával elkészültek, a kéziratot átadták Trattnernek, hogy nyomassa ki. A könyv megjelenésének azonban sok akadálya volt a czenzura ugyanis nem engedte ;

meg a Felelet kinyomtatását « botrányos durvaságai miatt. » Elször is a czimet kellett megváltoztatni, s mivel Trattner azt monda, hogy a czenzor nem fogja megengedni Somogyi nevét a czimlapon, a nevet Bohógyira változtatták.

Szemere munkái,

III.

126.

ügyelhetett, tehát Bilkei

l.)

(L.

nyomtatásra egyikük sem

Pap Ferencz

simított a kéziraton,

a mit lehetett: kihagyta Folnesics levelét a Mondolatoshoz, befejezte a debreczeni levelet,

Pegazus a Mondolat írója ellen »

átdolgozta a

czím

részt.

így

Magyar is

csak

1815 július havában jelenhetett meg a könyv.

A szerzk azonban csak hónapok múlva láthatják munkájukat, noha a megjelenése nyomán keletkez harag és neheztelés már elbb boszantja ket. Szemere aug. 4-én hogy küldessen neki Pestrl egy példányt « Nyughatatlan vagyok látni a munkát, minekutána aczimlap Í8 meg vagyon változtatva s a Kölcsey ós a magam akaratja ellen egyikünknek vagy másikunknak vagy mind a kéri Kazinczyt,

* Kath. Szemle,

1891. óvf. 291.

BEVEZETÉS.

kettnknek neve

nem

Kazinczy

nélkül.

(Szemere munkái,

szeptember 14-én jut a könyvhöz. Nála

tember 19

— 20-án az els példányt,

III.

maga

mert

teljesíthette a kérést,

látja

124. is

1.)

csak

Szemere szep-

22-én közli Kölcsey-

könyv tartalmát. Mindkettejüket nagyon bántja a sok sajtóhiba, különösen a görög idézetekben, melyeket a sok vel a

hiba teljesen érthetetlenné tesz.

A jelen

kiadásban ki van-

nak javítva a könnyen felismerhet s a szöveget boszantóan zavaró sajtóhibák, valamint a görög idézetek szövege is.

Felelet tartalma igen változatos.

bevezetés, Köl-

csey Ferencz aláírásával, néhai Bohógyi Gedeon vázolja

életét

a Mondolat készülésérl, megjelenésérl szól.

Ebben az életrajzban felhasználja Kölcsey mindazt, a mit barátai

révén

Szemere

Somogyiról hallott

diákkori csínyjeirl

;

szolgálhatott adatokkal, ki vele egy

idben

volt

pápai diák. Ez az életrajz kiemeli Somogyinak gúnyolódó természetét

giumi

korlátoltságát és maradiságát pedig a kollé-

;

szkkör

Somogyi 1814 Alighogy a

hogy az

nevelésbl magyarázza. Az

apr. 1-én

meghalt

Felelet megjelent.

másnap

Szemere

és

életrajz szerint

temették.

el is

Kölcsey érezték,

bakot lttek. Rossz néven

életrajz e befejezésével

vették sokan,

hogy él embert temetnek el, ízetlennek és tréfát. Ok azonban úgy látszik

durvának tekintették ezt a

ártatlanok a dologban; valakitl hallhatták, hogy

Somogyi

meghalt, mert a könyv megjelenése után ijedten és restel-

kedve veszik észre, hogy Somogyi tus

még mieltt

21-én,

volna, írja Kazinczynak:

Somogyi

közt arról

él.

a Feleletet

«Az

Szemere már augusznyomtatásban látta

csiklandós dolog, hogy

van temetve. » Majd szeptember 2-án többek hogy a nagyfalusi pap közlése szerint

értesíti,

Somogyi valóban meghalt. '^ Kölcsey október 16-án *

Szemere munkái,

III. k.

127

—

írja

BEVKZETÉS.

Szemerének «Valamennyi ember a Tisza kerületeiben lakik, csaknem mindenik azt hiszi, hogy Somogyi meg:

holt. Félórával

ezeltt volt nálunk egy pápai legátus, kér-

dem, ismeri-e Somogyit és Oroszit? Igen felele. De látta-e Somogyit mostanában? Állította s ezt veti hozzá, nem itt híre ran. »>* Kazinczy is közli Dessewffyhogy Somogyi «él és meg nem holt, ámbár megholtnak van kihirdetve a Kölcsey élbeszédében.)) (Dessewffy

holt meg. mint vel,

levelezése, II

57.

1.)

Ezt a bevezetést egy quietált Major két levele követi

Bohógyi Gedeonhoz. Zafir Gergely szidja és korholja benne Bohógyit, hogy miért gúnyolja a jó Írókat. Ez a két levél mint a Literaturblattban közölt bírálatból tudjuk Sze-

—

merétl

Erre Zafir Czenczi levele következik a Mon-

való.

dolatoshoz. Ez a könyvnek egyik legsikerültebb részlete,

mely a finomabb, de idegenszer

ízlés

küzdelmét rajzolja

a hazai maradisággal és Ízléstelenséggel.

ismét Szemerétl való; állítva az

Wandza munkáját

szavait, szólásait,

búsongó

néhol egész mondatokat és

sorokat vesz ki belle, épúgy mint a Mondolat affektált,

émelygs

czimképéhez

stílusban

fzdik

;

Ámor

gúnyolja, össze-

tartalma

tette.

Mondolat hogy a Mondolatos a

elbeszélés a

írt

az,

szamár hátán akar átmenni a hegyrl lerohanó patakon a satyrhoz, de belefullad a vízbe. Ezt a Debreczeni

matika

egyik

szerzjének levele követi

;

maga a

Gramlevél,

valamint a hozzá csatolt jegyzetek ügyesen szatirizálják a

Debreczeni Grammatika elveit

etimologizáló eljárását.

Högyészi Högyész Máté hexameterekben

ír

epistolát Bo-

hogyan jelent meg eltte a Fáma kisasszony s mutatta meg neki a Mondolatot Erre egy a dunántúli nyelvjárásban írt levél következik, mely hógyi Gedeonhoz,

értesíti,

* Kölcsey munkái, IX.

k. 237.

BEVEZETÉS.

közmondások halmozásával pedig Dugonicsot gúnyolja. A könyv hátralev részét költemények teszik, melyekben a mesterked, rímhajhászó az ízléstelen népiességet, a

versgyártókat gúnyolják.

költemények tárgya ismét a

Mondolat czímképéhez fzdik. Megszólalnak egyenként az ott szerepl állatok A lepe Lukáts Miklós sapphoi rendé szerint énekel, a Satyrus Varjas János e-z verseit :

utánozza, követi, a

szamár Gyöngyösi János leoninus

magyar Pegazus

zengenek ertetett, gukra

versekben

versekhez

mesterkélt

csatolt jegyzetekben is

verseit

és a lant Eáday-féle

rímeléssel.

gúnyolják az ósdiakat, tudatlansá-

irodalmi képzettségük hiányára czélozva.

—

Szemere és mint már említettük noha nevük nincs a czímlapon; Kölcsey neve is csak egyszer fordul el a könyvben a bevezetés alatt. Mennyi része volt mindegyiküknek a munkában, Feleletei

Kölcsey

irták,

ma már lehetetlen pontosan megállapítani, annyi azonban bizonyos, hogy Jancsó Benedek téved, midn a munka oroszlánrészét Kölcseyének tekinti, s azt hiszi, azt

hogy habár Szemere munkatársa

volt,

bizonyára inkább

csak segített, mintsem vezetett vagy kalauzolt. (Kölcsey élete, 93.

kához,

1.)

A terv Szemeréé,*

a ki

elbb maga

csak akkor segített neki Kölcsey,

tak Péczelen. Zaíir Gergely levele,

merétl

valók, valószínleg a versek

let is

írhatta,

fogott

mun-

midn együtt vol-

A búsongó Amor Szeis.

dunántúli leve-

mert neki elég alkalma volt megismer-

kedni a dunántúli nyelvjárással pápai diák korában. Az egész

munkának

hajtója,

tehát Szemere volt a tervezje és végre-

Kölcsey pedig csak az Felelet

* «Az

segít

társa.

megjelenésekor a közönség természetesen

is igaz,

hogy az egésznek a plánja enyéni»

líazinczynak 1815 aug. 21.

(i.

h. 127.

1.)

—

írja

HKVKZKTES.

Kazinczyt gyaniisította els sorban a szerzséggel, annál is

inkább, mert a könyv névtelenül jelent meg; söt néme-

még

lyek az akkor nézték,

mely

alatt

ismeretlen Kölcsey nevét

álnévnek

Kazinczy lappang. Kölcsey és Szemére,

mihelyt hírét vették a könyv megjelenésének, rögtön irnak kell a szerzség dolgában. Szemere már augusztus 10-én kérdi Kazinczytól: «Nem volna-e jó, ha Kölcsey az ujságlevelekben egy irást adna

Kazinczynak, hogy nyilatkoznia

velem együtt dolgozta a leveElmondaná, hogy mi okból ?» (Szemere munkái, III. 126.) Majd s midn arról a nagy felháborodásról is értesül, melyi

ki.

leket,

a Felelet megjelenése «Ily

keltett,

esetben legtanácsosabb

levelekben. Kurírban

zeumban egy felelni

ismétli ezt u.

ajánlatát

s az

újság-

Erd.

Mú-

publikummal s a Meg kell nevezni mind

kinyilatkoztatást fog a

akarókkal elre közleni.

Kölcseyt,

lesz,

Tudósításokban

mind

ber 1-én, tehát

engemet.*) (U.

még mieltt

o. Ií27. 1.)

Kölcsey szeptem-

a könyvet látta volna, ugyan-

«Nagyon megkeltene csalatkoznom, ha a publicum azt nem gondolná, hogy az Antimondolatban Uram Bátyámnak is része volt. Pali és én legjobban tudjuk, hogy abban senki másnak, annyival inkább Uram Bátyámnak nem lehetett befolyása, s szükségesnek látjuk, hogy a publicummal tudattassék, mennyire nem akar ily

értelemben

Uram Bátyám

ír:

ilyen

felelgetésekre

bocsátkozni.

L'ram

Bátyámnak talán jó lenne declaratiot tenni a közönség eltt ezen dologbán.*) (Kölcsey munkái, IX. k. [')± 1 ) Szemere október H-án közzé

teend

közli is Kölcseyvel a Kazinczy

nyilatkozat szövegét:

«Jelentés.

nevében

Zemplény

vármegyei táblabíró Ts. Szemerei Szemere Pál és Kölesei Kölcsey Ferencz uraknak Bereg vármegyében hozzám intézett levelekhez képest kénytelen

vagyok jelentést

tenni,

hogy nekem a Veszprém vármegyei esküdt Somogyi Gedeon

;

BEVEZETÉS.

Úr «Mondolatjára»

írt ós

az idén Pesten kiadott

Felele-

tekben)) sem tanácsom, sem dolgozásom által részem nincs. Ezt említett két rokonom és barátom azért kívánja, mert tapasztalták, bogy némelyeknél e tettnek gyanújába

én vétettem. Én a tóthvásonyi író Mondolatjára felelni sohasem véltem sem szükségesnek, sem hozzám illnek az efféle cselekedet önmaga eléggé megboszulja magát. Az

Antímondolatot pedig írásban

nem

láttam

;

nyomtatásban

csak tegnap, és így közel két hónappal azután, hogy

mindenfelé olvastatott. Az én két barátom akarja ok ketten, és egyedül az

elsbb

lom

1.) :

k tartassanak a Felelet íróinak; 1815, Kazinczy Ferencz.

15.

nem

nyilatkozat azonban

— írja

jelent ez, mit gyaníttat ez ?

Tehát levelekben, terjesztették

ben

((Sajná-

— hogy

eresztethetik. Mit

sem immár?*

itt

magán úton

mindenfelé,

a Feleletrl

sza-

(U. o. 129. írt

1.)

bírálatok-

hogy Kazinczy ártatlan

egyedül Szemere és Kölcsey felelsek a Felelet-

foglaltakért.

dunántúliak

Kazinczy

nem

találkozott lat

nem

(I.

A philologiában talán csak

bad fényt terjeszteni? Vagy

benne,

jelent meg.

Szemere Kazinczynak október 14-én

a jelentés az uj ságlevelekben ki

ban

homloklapjáról egészen elmaradott. Szép-

halom, szeptember 192.

hogy

hogy neve a kezeikbl tisztázatlanul

sajnálja,

munka

kivett

még

részes

Füreden Oroszí

egyik szerzjéveb)

czyt: ((Azt

így

sem akarták

elhinni,

hogy

a Feleletben. Berzsenyi 1817-ben

Pállal,

mint

beszélgetésükrl

Mondo-

írja ca értesíti

mondja, ismét készül ellened valami,

Kazin-

s azt

be-

hogy mind az Antímondolatot, mind a Mondolatra kijött recensiót magad írtad. Én oltalmaztalak, a mint az id és hely engedte, de esküdött, hogy ezen kézírásaid szélli,

kezében vágynak, kapott.

melyeket

valami veszprémi tudóstól

Csudálkoztam ostobaságán

szemtelenségén

s ele-

BEVEZETÉS.

mondtam olyakat, a miken elpirulhatott volna, de nem is értette, meit mit értenek az ily bolondok?* Ka-

get

zinczy erre így felelt: «Rendes vádok, hogy én írtam az Antimondolatot ós az Antimondolat recensióját (a téti ph

bánus, kit

én szívesen tisztelek

is,

szeretek

nekem minap, hogy Kölcsey Ferencz

költött

azt írja

is,

Kölcsey

talán a/t hitte, hogy annak neve alatt én lappangok.)

sem az Antimondolatot, sem

nem

Én

az említett recensiót soha

nem elébb, mint Engem phlegnem vesznek. Én semmi ma-

láttam lenyomattatásokig, söt soha

midn

lenyomtatva

mámból

elszélesztve voltak.

ezek az emberek ki

nem szoktam írni, mint Ruszéknek, ki hanem keszthelyi tudós. Tudományos oh arra kész vagyok; de nem soha mocs

veszprémi tudósnak

már nem

veszprémi,

harczra kelni,

A neologismusról most

kokra.

nem

felejtem

el,

készül egy írásom, de abban

mivel tartozom mind magamnak, mind a

publicumnak. » (Kazinczy és Berzsenyi levelezése,

Kazinczy de

maga

örült,

tényleg

hogy barátai

még csak

í202

—

3.)

felelnek a támadásra,

tanácscsal

sem

vett részt benn(\

Söt kérte Szemerét, hogy válasza ne veszekedés legyen,

hanem

oktatás. (Levelezése Berzsenyivel, 17Í).

kéziratnak

csak egyes részleteit olvasták

fel

1.)

kész

eltte, mi-

1814 széü meglátogatták. «Én becsületemre mond-

hatom,

—

írja

Szentgyörgyinek 1815 szept.

15.

— hogy a -

Mondolatban sem a gondolat adásával, sem a segítéssel, som correcturával, egy szóval semmikép, nincsen részein. Szemere és Kölcsey ketten csinálták ezt Péczelen feljve n hozzám, elolvasták azt, a mi Dugonics módjában vala írva, és egy-két más darabot de még akkor a munka els ;

;

dolgozásban volt és a Praefatio nélkül. Nagyon sajnálom,

hogy

azt

tettem.

meg nem

De úgy

dolgozás

tekintettem, s holmit

hittem,

alatt.))

hogy

meg nem

szelídí-

k azt magok fogják a késbbi

1»

BEVEZETÉS.

Kazinczynak és híveinek, durvaságai mellett is tetLeginkább azt rosszallották, hogy Somo-

szett a Felelet.

úgy beszélnek, mintha meghalt volna; másrészt neve elferditésén ütköztek meg, a mit úgy látszik, ebben gyiról

a korban nagyon sértnek tartottak.

"^^

maguk

miatt

szerzk is szükségesnek tartották a mentegetzést. Szemere azt akarja, hogy a kiadandó nyilatkozatban Kölcsey a név elferdítésérl is szóljon. Mondja el, hogy «a czím nem Bohógyi, hanem Somogyi volt, s ezen elbérmálási parasztságban épen úgy nem akar részesülni, mint a Somogyi Gedeonéban soha semmi esetben nem részesülhetett volna. így a teher és szégyen én reám háramlik, s nem is hárámolhat egyébre. Trattner azt monda nekünk, ebéden lévén nála, hogy a Somogyit nem fogja megengedni a libror. censor;

ekképen leve Bohógyi. »

(i.

I:>G.

mennyire bántotta Kazinczyt a Mondolat megjeleúgy örül a Feleletnek. Majd megpukkadt nevettében, írja Szemere Kölcseynek. Dicséri Szentgyörgyihez szeptember 15-én írt levelében is: «En a Kölcsey Mondolatjá-

nése,

Ezen Kazinczy is megütközött «E8 oztán az a vadság, S. G. neve Bohógyivá van elváltoztatva Ezt én nem tettem volna s sajnálom, hogy tették.* (Dessewífy levelezése, n. k. 42. 1.) «Az els betn kezdve az utolsóig Szemeréé és Kölcseyé, azt kivévén, hogy a vad igen igen vad elbérmá:

hogy a

—

lást

nálni (

nekik más adta. Ezt sajnálom

kés,

azt

szégyenlem.

nim hoc singularem casum non habét

(Levelezés Berzsenyivel, 192.

durvaságokon

De mivel sajmondhatom Somogyi Gedeonoknak nomen s

1.)

—

Dessewflfy

—

hogy vicém pro is

vice.

megbotránkozik a

«A Mondolatra a feleletet olvastam, helylyelannyira forró, mint vastagocska a holtakkal szelídebben kellenék bánni. Szemerét a te hozzád viseltet barátság lielylyel

nem

;

ragadta, azonban itt-amott igen helyesen

a Mondolat koholója.* (U.

52.

1.)

patrio

perfusus

aceto

BBVEZBTÉ8.

1'2

nak szívesen Örvendek. Et levélben írja ezt

«Nem

is:

sünt. » Ugyanebben a ha Somogyi magát agyon

illic dii

csuda,

sújtva érzi, és Somogyival együtt az ö czinkosai.

Hadd mondják

nekik.

merito plectimur.

Ügy

kell

tudatlanság-

nak különben is tulajdona a kongás, mint az üres hordónak; de az csakugyan rettenetes, hogy ezek az emberek tanulni nem akarnak, kongani akarnak.)) (Levelezése Szentgyörgyivel, 305 307. 1.) Dicséri a könyvet Dessewffy-

—

hez szept. 26-án Feleletben sok

beszédben.

levelében

írt

a Mondolat

sorban ép

öt vette czéltáblául,

méltónak Szemere Antimondolatot «

k. 42.

az fogja

- írja

1.)

tetszett a Felelet.

Kazinczy mellett els

mégsem

tartotta az

Kölcsey gúnyolódását.

és

isw

II.

nem nagyon

gúnyolja,

adott

van, kivált az

productumait úgy ismeri, mint

(Dessewffy levelezése,

kell.*

Berzsenyinek azonban

Noha

«A Mondolatra

munka deproperatum. Csak

a kis

érteni, a ki literatúránk

Írónak

de sok tudomány

só,

ügyhöz

Olvastam az

Kazinczynak 1815

decz. 2-áii.

Csudálom, hogy Szemere a kámpoló gyermeket vissza-

kámpolja. Azt vagy dorgálással, vagy hallgatással kellett

volna büntetni.

debreczeni poesis és grammatika jól

meg van

gúnyolva, de Somogyit, úgy gondolnám, helyesen gúnyolni nem is lehet, mert, a mit mondott, nagy

részben igaz. El kellett volna tehát választani az igaztól

nem

publicumnak megmutatni, hogy az midn a bolondozok a Miatyánl\hoz a czigányimádságot keverik, s hogy ha mind helyesrket mondott volna is, mivel azt személysértve mondta, és a

igazat, s így a

satyrája csak olyan, mint

minden esetben kímélést érdeml

írókat mocskolta, tehát

bolond, mert vétett a literatura ellen

ember,

maga

mondolatból

ellen

Csak

is.

írt

következéskép mint'

De mit

azt,

legtudósabb tónuson

lát a publikum ezen Antihogy csúfolni akar és nem tud, a

okoskodásokat a leggyermekesb

BEVEZKTés.

mesével zavarja

tréfával, a biographiát

végre az

él em-

mind ezen tréfáknak megvalósítására nevét aláírja. Mely contrast Ez a gyermekes tréfa a névnek aláírása által oktalan hazugsággá vált. Hát az a quíetált major mely furcsa rollt játszik ? Az a terenbert eltemeti és búcsúztatja s

gettét,

az a sapperment

mely üres habatolás Valóban csudá!

lom, hogy Szemere ily ügyet csak így tudott védelmezni.

Azonban köszönjük meg mégis nak (i.

jó szándékát

a bolondok-

az okosok eltt pedig nincs reá szükségünk.*

elég,

m. 272.

1.)

Annál nagyobb vihart keltett a Felelet az orthologusok körében. Szemere és Kölcsey nem elégedtek meg avval, hogy Somogyi Gedeont támadják és gúnyolják, hanem szembe szállottak minden ellenfelükkel. Megtámadták a Debreczeni Grammatika szerzit, a dunántúli írókat, Vandzát, s a mesterked verselket Varjast, Gyöngyösit, Lukáts Miklóst, st még a kollégiumi nevelést is. Mindez sok ellenséget szerzett nekik; érzik is a könyv megjelenésekor, hogy szelet vetettek s vihart aratnak. Szemere már szeptember elején értesült, hogy Debreczenben nagy a harag és felzúdulás. « Méreggel s dühhel veszik a monas:

tikus nevelést

—

írja

Kazinczynak,

—

melyet Kölcsey

Somogyi fell írt. A debreczeni levél is nagy zajt indított. S hogy a Debreczeni Grammatika szerzjínek egyike ignota quantitásnak van kikiáltva, mindenütt haragusznak érette. Veszprém vármegye a Dícshalom azaz

—

Veszprémért haragszik. Pápáról 8

készülnek a debreczeniek

ellen»)

olyan

(i.

h. 127.

már

1.)

—

<(A

dr. s

is,

papok

Zsoldos készül felelni

Zafir Czenczinek

(u. 0.

nem? Mintha 194.

«Csak

a világ* daláért boszankodnak Azt, úgy

dának, egy prédikátor leányának szájába

miért

;

mindnyájan Kazinczy

1.)

Kölcsey

az is

nem

monNo bizony ós

characteristisch

;

voln«,'?»

értesül a debreczeniek haragjáról

BKVEZETÉ8.

—

« Tudod-e tehát, írja Szemerének 1816 márcz. 28-án hogy Debreczenben és Álmosdon az Antimondolatért épen oly dühhel haragusznak. a mily örömmel azt a várad iak

Azok a Calvin gonosz

olvasták.

tak volna

fel,

ha ezek a

Eóma

nem

fiai

talán

nem

gyulád

rázattak volna ki indolentiáj okból,

sorsosi

nem mutatták

megtámadó én nem lettem

volna örömököt

volna. Prof. Ercsey*' leczkéi-

nek egyikén közönségesen keltek monda, nem szép a madárnak

ki ellenem,

— -

mert, úgy

ez az ember, ki

engem

arra kért, hogy tanítványi számost maga fogott tollat, hogy velem bajt vívjon. Hagyján mert a mint mondja a csúcsos szelesek tanítójo^', a mi kardunkat sem fzfából faragták. Almosdon az öreg Csanádi az epistolae obscuroium említést vette maga ellen. Szegény öreg ö azt hiszi talán, hogy litteratori per nem eshetik meg, ha csak az ö Werthes két évvel ezeltt

mára

aesthetikát irjak, !

Ich-je

Í8

szóban

nem

forog, és

mit tartozik pedig a

litte rá-

emberkérl, ki soha semmit nem írt, nyelvet csak a Debreczeni grammatika szerént s a csak

tör tudni egy oly

Székelyhídi mellett terrel ítélgette?

V. Palatínus

kozni

—

magában vagy

— Halljad a mi

Péchy Imre úr

és

legfelebb az iskolames-

következik.

—

Cons. és

méltóztatott megbotrán-

miért? Talán a Collegium miatt? nem!

superintendens mindentudó

Mi miatt tehát ? a

a a

személye miatt? Azt sem

Zafir Gergely miatt

Boné Deus

a !

szegény Major kínjában az els levél egyik sorában így is átkozódik: DiarUre malheur! Azt mondják, hogy a Cons. is

úgy szokott

lius

sem

a satyrát ott kereste, hol azt

kereste volna

fólesztend olta

még

* Ercsey Dániel,

kollégiumban.

egészen

maga

Luci-

— risum teneatis amici! Én ugyan ki

nem tudám magamat

philosophia

tanára

volt

ne-

debreczeni

BEVEZETÉS.

Mit tegyünk ezen emberekkel? Ezek,

vetni.

kat verjük,

IX. k. 247.

1.)

Midn

midn

a hato-

lábok szárát fájlalják.* (Kölcsey munkái,

Kölcsey Csokonairól

írt

bírálatát közzé tette

(Tudományos Gyjtemény, 1817. évf. III. k.), e miatt Némethi Nagy János egy kis füzetben ersen megtámadta, ^ s

szemére vetette a Feleletei

is:

«Erzi azt

hogy a nevetés a maga s. egész 32 esztendkre terjedt életében

maga

hellyén nints a jó ízlés ellen. Hiszen

(

annyit nevettetni, mint K.

r abban a

ményében, mellyet a Mondolat ellen

nem

törekedett

siratni való szüleírt,

tsak az a kár,

hogy annak születésekor a Camoenák nem tsak nem nevettek, hanem sírtak és talán éppen azért, s az olta esett oUyan Antipathiába a nevetéssel. Mitsoda fagylaló hidegaz, mikor talán azt akarhogy a Mondolat Kiadója

ségü nevettetésre való erlködés

ván nevettségesen azzal a roszsz

adni,

munkával eltemette magát, formaliter Falusi mesterrel, és hogy az ízet-

(?)

sírt ásat, elénekelteti a

lenségbl semmi

maradjon, elpapoltatja T. Fábián

meg nevezvén. De itt még legkissebb része a botránkozásnak az, hogy ebbl egy pont sem igaz Horátz ama bölcs intésének ellenére Ficta voluptatis Urammal, a

letzkét is

causa sint proxima veris; hanem, hogy erre, mint elmésségre,

nevessünk

ez az, a mire

is,

még Democritus

serves könnyeket hullatna. Ide tartozik az

is,

ke-

midn a leg-

alatsonyabb köznépnek szokása szerint Somogyinak nevé-

Bohógyi tsufos név tsinálására vetemedhetik. Uram! *

nai V.

1817 által,

;

A füzet czíme Némethi Nagy János Értekezése CsokoMihály életérl, mellyet kiadott Dombi Márton, Pesten és Csokonai munkájinak megitéltetésekrl Kölcsey Ferentz

melly a Tudományos

kötetjében 1818.

találtatik.

Gyjtemény 1817-dik észt. Ill-dik Nemes Haykul Antal betivel,

Bétsben,

BKVKZKTKS.

rizd meg Nemzetünket ama

oonosztól, hogy az illyenekre

tsak hozzá hunyorítással

nevessen, vagy az effélékbl

ízlést tanuljon!.)

(21-- 22.

1.)

nem

harag és felzúdulás

kedvetlenítették

Sze-

merét és Kölcseyt; nyugodtan várják a debreczeniek és veszprémiek válaszát, melyre már elre készülnek. A nyelvújítók

munkáit tovább tanulmányozzák, hogy

lettel folytassák a

teljes

meg

küzdelmet. Alig jelent

készü-

a Felelet,

máris közlik Kazinczyval, hogy folytatják. az elkezdettcket, a minek örvend.* Kölcsey várni akar a további küz-

delemmel

;

«én most

nem

perlek

— írja 181 5 okt.

O-.án

—

mivel úgy is azt óhajtom, hogy a tréfa folytatásával késsünk egy darabig.)) (I. h. 239. 1.) Szemere azonban azonnal

hozzá akar fogni a dologhoz. «A második Antimondolat

még nem tudósítottalak. Idszaki irás formában kellene dolgoznunk. Csak az intelligens levelek is, mely sokféle tónt fognának nyújthatni. Recensio, levelek, plánja fell

mint versek etc. De errl majd akkor tanakodjunk, ha Bohógyira felelet j. d (Szemere munkái, III. lOi. 1.) Majd komoly tanulmányokhoz fognak s egy nagyobb nyelvtudományi munkával akarnak fellépni. (V. ö. Szemere munkái, III. Ki. 1.) dialóg, antikritik, nekrológ s egyebek,

Somogyiék válasza

küzd

hagyja

mire

késett,

Szemere

szándékát, de évek múlva

ismerettel gondol vissza a megvívott harczrj.

nyos Gyjtemény féle

Homeros

erre a harczra S.

G.-t

I82(').

«Ezen szövetség

az «P]llenmondolat»

megtámadjam. Philologiai kai rendszabásnál fogva

Szemere munkái.

abbalelki-

A Tudomá-

évfolyamában a Kölcsey- Vályi

ügyében szólalva

fordítás

nyugodt

fel,

visszatekint

késbb

arra, hogy Kölcseymmel együtt a versengés, s grammati-

indított

által

volt

kell válaszolnom Quo

TII. k.

191.

quinque

BEVEZETÉS.

rogat, responsio detur;

(rtsii

fustély volt

tl.vajkodás alatt, a példaszó intéseként. tek közül egyik (

lezte

magát

sem

volt kielégítve,

kezemben a

A pörl

felekeze-

mindenik bélyegezve

kebelembe nyúlva, menthetnek

és mégis,

tizém tettemet, mert a közügyért heveskedtem, mert a barátság kötelességének érzései ragadtak

Kazinczy barátai a Mondolat

el.

és Felelet ismertetésével

latát.

javára nyerni meg a közönség jó induAz Allgemeine Literatur Zeitung (Halle und Leipzig),

mely

igyekeztek az

idben élénk figyelemmel

dalmat, az 181Í).

Ezt a czikket Kazinczy jó barátja, Rumy a keszthelyi gazdasági intézet tanára

ismertetését.

Károly, ez irta.

kisérte a magyar iroszámában közölte a két röpirat

évf. 39.

idben

bírálaton, melyet e kötet függelékében szó szerint

közlünk, meglátszik, hogy irója Kazinczy legbizalmasabb

mindkét könyv keletkezésének

barátai közül való. Ismeri

történetét, s ezt az igazsághoz híven adja el., s

számunkra letét

is.

megrizte

a nyelvújítási harczuak egy-két intimebb rész-

Mondolatról szóló véleménye néhol majdnem

szószerint megegyezik avval az Ítélettel, melyet Kazinczy

Somogyi Válaszában szemére ennek alapján hiszi, hogy maga

leveleiben hangoztatott. Ezt is

veti a bírálatnak,

Kazinczy

írta.

másik

két röpirat

folyamában

(VI.

bírálata,

melyet a Függelékben

Tudományos Gyjtemény J817-ik

szintén közlünk, a k.

97.

1.)

jelent meg.

Errl a

év-

bírálatról

sem Kazinczynak, sem barátainak nem volt tudomásuk, s magából a bírálatból is kitnik, hogy írója nem tartozott Kazinczy környezetéhez. Teljesen félre érti a Feleletben

búsongó

gúnyt,

Ámor

ez.

részletet,

nem

veszi benne észre a

megdicséri mint remek alkotást. «A Mondolat és

Feleletünk recensioját keresztül futam

Kazinczynak 1817juL Balagga

Felelet a Mondolatra.

—

írja Szemere wandzai andalmány meg-

BEVK/,K,Tl':S.

koszoruztatik

megkoszornztatik

debben, gyengédebben

inkább

S írjunk osztán

elrejtve,

midn

szelí-

az ily

meg Én a recensenst Wandzát mind Horvát Pista, mind Tóth Laczi ismerik. A kígyó tehát más bokor alatt lappang. Azonban tisztesség, böcsület a jámbornak satisfactiót vett a Somogy istákért s ez elég.» Késbb maga Szem ere jegyezte e levélre « Ballá Károly a recensensJ

vastagságos grimasz sem értethetik

gyanítani sem tudom, mert

;

maga

vállá nekem.

több oldalról

Már

válaszszal.

Somogyi latját

»''

jöv

támadásra Somogyi

a Mondolat megjelenésekor híre

készült a

járt,

nem hagyják

felelet nélkül

;

ezt tudja s

hogy

Mondo-

készül a felel elébe; mert, úgymond,

épen azért

hogy háborút támasszon. »** A Felelet megjelenésekor pedig a megtámadottak közül többen akartak síkra írta,

kelni az újítók ellen. 181G-ban úgy látszik valóban készült is

valami Kazinczyék ellen

cseynek

Szemere ugyanis

;

ezt írja Köl-

«Tudod-e, hogy Bohógyinknak szamaráról ellen-

szamárság nyomtattatik Vitkovics, Trattnernek

leczke a két íiczkó íjoétának

minden

titkolódásai mellett

is lu-

tapogatá, hogy ellenlovanczunk az erdélyi íija,

Gyöngyösynek mostan Budán nectározgat. » (u. o. 201. 1.) Egy kéziratban maradt választ, mely a Feleletre ké-

szült,

H. Kiss Kálmán adott ki az Irodalomtörténeti Közle482. 1.): nEgyveleges Levelek. (VI. k. 473

—

ményekben

Összeszedte Megyefi Ignáczw czímmel.

kÍ8-naményi

ev.

maga

ref.

kézirat Kiss Áron,

pap írásában maradt fenn;

lelni,

hogy csak másolta. Az Egyveleges Levelek (vagy más ezímen

hogy

írta a leveleket,

Szemere Pál munkái,

III. k.

Pest megyénél hivataloskodott.

de lehetséges az

162.

Életrajzát

irók. II. 427.

** Szemere Kazinczyhoz;

116.

Ballá 1.

is,

Hzinnyei,

idben Magyar

BEVEZETÉS.

Magyarázat a Mondolatra egynehány Levelekben) teljesen a Felelet nyomán haladnak. Az Elbeszéd után ifjú Boaz egyik Bohógyi bógyi Jónás két levele következik Gedeon úr biographusához, a másik a quietált Majorhoz ;

szól,

bennük kevés szellemmel gúnyolják a

melyet Zaíir Czenczi

Sikerültebb a

graphusához

benne Kazinczy

;

levél,

hangot, a melyen barátaihoz intézett levelében megrója,

piszkolta

Hgyész Máté

czihez,

szól.

Feleletet.

B. G, bio-

utánozzák

Megyefi Kölcseyhez

hogy a maga megyéjét

versében

;

s a

az 5.

levél

be-

pedig

népiesség levelét gúYégül néhány vers van (A Lant, A szamár GzenA szamár magában, A saíyrus Czenczivel), melyek erltetett

Feleletnek dunántúli, nyolja.

levélstilusát

ír

szintén a Felelet verseire

bennük az elmésség. Somogyit a két mint a

czélozgatnak,

igen

kevés

még jobban bántotta, hogy igazolja magát s támadását. Válaszát a Mondolatra

bírálat talán

Felelet. Szükségét

visszautasítsa ellenfelei

látja,

feleló'khez és recensensehhez

1819-ben adta ki Értekezés

Magyar

és Fordittásokról.

Verselés'

módjáról

Tit. Petro-

nius Arb. nevezetesebb Verseinek hasonló Mérték, és ugyan

annyi Sorú Próba- Fordiitásával eggyütt

— (Veszprém)

munkájának bevezetésében. E

mely a Mondolat

keltette

választ,

ez.

harcznak utolsó hullámverése, szintén közöljük e

kötet függelékében.*

Balassa József.

Mondolat

és a Felelet

irodalmának a Mondolat beveze-

tésében közölt összeállításához pótlásul zatot kell dolat,

megemlítenem

Horváth

még

következ dolgoMon-

Cykill, Berzsenyi és a

Szombathely, 1889. 2*

FELELET A'

MONDOLATRA NÉHAI

BOHOGYI GEDEON UENAK

„Mondolat. Sok Bvítményekkel, egy

kiegészített

Dicshalom (azaz

czím

új

Szótárral

WESZPKÉM)

és

eggyütt.

1813."

Pasquilusára.

PESTÉ N, Tbattnee Ján Tam. Betivel 1815.

átxf} oneprj

Et<s fxeXtíq

o^pioq

e^eXtpúae

tayei

xit}u)v

fis

Hes Tandem

siia

Insequitiir

]/rjTnocí

o d u

Poena Nocentem

passusque

sápit

tum denique stultus.

Mit kelljen ezen Levelekrl tulajdonképen

Kiadó Szerényen vallja-meg, hogy adó

idtl

darab

fogva

ratúrának elmenetelére,

azt

nem

Ítélni a'

Magyar a' annak productumira

figyelmezett 's

(III)

tudja. A' Ki-

Lite;

nem

hogy azok tet gyakran örömre, gyakran fájdalomra, gyakran nevetésre, gyakran bosszúságra is indították. Néhány napokkal ez eltt néhai Bohógyi Gedeonnak Könyvét is, melly ezen Levelek' czímlaptagadja,

ján

megneveztetett,

olvasta,

t'lmondaní, micsoda érzések

mint

még sem

író,

tett a'

nem

között

nyilván

szükség,

olvasta.

Kiadó,

Magyar Publicum eltt egy

már Litteratori versengéseknek, szépeknek, és rútaknak nézje volt, bírhatott elég hideg vérrel ezen újonnan kezddni látszónak is végig-nézésére. lépést

Xem

is,

lehet tudni,

megtámadott

felek fogtak volna e

Könj'v ellen kikelni, vagy inkább (minthogy

az említett

Litteratori versen- ||gésekben, fájdalom többnyire személyes villongások forognak- fenn)

által

ellen,

mivel

munka' megjelenése után nem sokára megholt, 's ez minden lehet veszekedéseknek elejét vette. Némelly

évelek,

épen ezek, mellyek

az általa kiadott írásai

munka

közt találtattak,

itt

kiadatnak,

látta,

az íróhoz

miatt küldettek, halála után több Ijiteratúránknak eggyik pártfogója

hogy azok kiadassanak. Mondolat már sokaknak kezén forog,

jónak a'

annak írója

« Mivel,

úgymond, hogy a'

és az is ill,

megholt Litteratorok emlékezete fenutartassók, ezen Leve-

(IV)

ELSZÓ.

lek

mind

némüném

Mondolatra

nánt szolgálhatnak, mind

Commentarius gya-

néhai Szerz Biographusának

valamelly részben segédjére lehetnek.)) légyen elmondva minden,

mit

ezzel

lett

Kiadónak szükség,

szokásképen elre kellett bocsátnia

íme tehát a' Levelek, vegye a' Publicum, mint akarja, Kiadó az illy Colleetiókat szükségeseknek hiszi. Nincsen semmi, melly vélünk a' már meghoItat|| kinok privát-

(V)

más Kútfkbl már nem

életét

ismertesse, mint azon velek, mellyek

nem

azzal

ról is olvastassanak, 's

felvonják

scónájit

szív

nem

Íratván,

házi életnek magányos

fedezte.

communis Lociisok mind a' helyett, a' mit czéljáezen Könyvnek ajánlására mond-

akarja olvasójit

elhordásával terhelni,

nak szükséges

által írt le-

hogy másokrejtekébe hagynak pillantani,

a' czéllal

kárpitot, melly a

mindeddig

A' Kiadó

meríthetjük, jobban meg-

maga, vagy Isméröji

voltáról,

's 's

hatna, készül azon írónak életérl, ha bár csonkán

Publicumot tudósítani, kihez ezen Levelek gyar Literaturának Históriájában 's

még sok hézag

talán ezen Tudósítások is be fognak eggyet

közzl

volt. (VI)

Ma-

vagyon,

többek

lölthetni,

Bohógyi Gedeon Weszprém Vármegyében Atyja

is,

írattak. A'

született,

Tót-Vázsonyi, és Köves-Káli Ecclésiáknak Papja

Születésének idejét meghatározni nehéz, minthogy

Kiadó nem

láthatta.

mi Gedeonunknak

születése

az említett Ecclésiák'|| matriculáját

Azok, kik Tót-Vázsonyhoz, helyéhez,

késbb Lakához

közelebb laknak, ezen hézá-

kot könnyen kipótolhatják. Annyit

még

lehet állítani,

hogy 1782-dik év közzül lépett ezen új vendég mellyen a

' maga

világra,

közében egykor fényl pályát futandó

vala.

Gyermeki éveirl nem sokat mondhatunk, az sem

ELSZÓ. bizonyos, életének hányadik évére esik, az, hogy

Collegiumban

11.

Pápai

vagy Pasqui-

vitetett tanulni. Saiyrára,

lusra (mellyikre inkább, nálunknál bölcsebbekre hagyjuk az Ítéletet) hajlandó caractere

már akkor

kitetszett,

azon

pajkos, és csúfolódó tónból, melly neki eleitl fogva tulaj-

dona

volt,

külsképen

egész

«Jut e eszébe, így

hozá

Húga

egyszer Pápán meglátogattuk

nyúlfarkat

írójának

lopa'

szegény

öreg||

Halhatatlanság' Osz-

hosszan

függesztett

Én még

arra

Peleit kikaczagta.

Hát

mulattatta

általláthatni,

többre,

mint

mint ment

tévesztette-el inkább

ifjúi

Tanítójit

által

mint mehetett

impostúrákra, az

Iskolai

valóban annyira ment az

gezték

tet CoUegiumoktól

hogy az

ifjúi

pajzán Ifjú több-

inkább

mértékel,

gondolatból cselekedetre, pajkosságból

csúfolódásból

Dísmona

— Ezen vonásokból

egyszer messze fogja ragadni.))

könnyen

még akkor

csúfolódás'

mint

ellenségeivé?

hogy az Elöljárók

eltiltani.

Prof.

végre azok

tette

elöljárókat

ifjú,

(Vll)

úgy mímelni-

Társaságokat az ilyenekkel ?

haliám némellyekröl, hogy Bácsit

még

midn

Prédikátor G. kö-

hentéseit, arczvonásait, nyekegéseit ki tudta 's

lenyúló

nyájiba fejér papiros darabokat i-agasztott,

nehéznyelv

midn

Záfir Czenczi,

—

emlékezem miSzakályinak Academiai fekete haris-

Kaputrokjára az úczán.

látszatólag ömlött-el.

elvélátta,

hibák többnyire természeti elevenségbl,

abból származnak, ha azon elevenség az iskolai regulák által

határba szorítatik,

caracter

hogy

illyen esetben

kicsaphat, pártjára kelt

—

;

megszabadult,

Ldczai.

legjobb

csak nem|| megszen-

«Egy túróért, úgymond, az ütik-agyon hadd mennjen még eszére jöhet.)) iencziázottnak.

ebet,

—

nem

'S az ifjú

Pákozdiba küldetett Iskola-Eectornak.

(Vili)

ELSZÓ.

Minden

hogy

tudja,

E. Iskolákban nálunk az ifjak

Klastromi nevelést vesznek,mivel azon Iskolákat inkábbára csak papi Semináriumoknak lehet tartani,

magának gányban egy oldalú? magának salkodásbéli culturát

lészen.

az ifjú tár-

ritkán szerezhet,

ma-

kelletinél

inkább tetsz

midn

az ifjú faluba,

ez a' magának-tetszés,

parasztokhoz megyén tanítani sokszor durvasággal mumagát,

tatja-ki

úgy mondják

volt

versengésre ád okot, a'

nem

lehet csudálni.

faluban dúrvánkevély, és zabolátlan

esztend múlva ott a' dolog, minthogy seculáris pályára szándéko-

akármint legyen

;

hagyta hivatalát,

patvariára ment V. Ispány Kún László Úr mellé. Majd Prókátornak felesküdt, de pereket nem folytatott. Vármegyei Szolgálatra adván magát, ISlI-ikben esküdt zott,

lett, 's

ezen Hivatalt haláláig

folytatta.||

A' Magyar Olvasó Publicum mindeddig semmit sem

ÍÍX)

B ról, H úgy látszik, hogy nem is volt czélja magát az írói pályán megpróbálni. A' Magyar Litteratúra néhány évek ólta új színbe kezdett öltözni, sokan, kik a'

tudott

küls Nemzetek'

Litteratúrájikkal

ismerkedtek,

látták,

hogy a' Magyar Nyelv még nem elégséges minden Ideákat, minden nuanceokat kinyomni, 's következésképen még nincsen azon állapotjában, inellyben maradnia kellene.

Több tak

külömböz munkához 's

és

szeretjiben

Minden a'

's külömbözö szerencsével nyúlMagyar Tudós Sereg az Antiquitas

fejek a'

Neológban két részre

tudja, csak

pallérozottabb nyelvekben

maga

oszlott-el.

újítás

még

szükséges, és tétetik

is, 's

említenem

hogy

kell,

Franczia Academie, melly a

nyelvet

Despotai

hatalommal rizte, nem tehette-meg, hogy lassanként némelly új szólás' formáji ne jnének-bé. Csak az a' kérdés, ha az (X)

újítás helyes-e,

vagy helytelen? valóban voltak

Magyar|| Neológok közt, kik látták ugyan

szükséget, de

ELSZÓ.

dologhoz Tudomány, és Ernst (Komolyság) nélkül fog-

ván orra buktak,

nek

Barczafalvinak, Folnesicsnek, Petiié-

más hasonlóknak

minden okosabbat Az Antiquitas' szeaz ezektl külömbözö közt

igyekezeteik

nevetésre, vagy bosszúságra indítottak.

retji

semmi

nem

tesznek ezek

választást,

közzülök

vadak úgy bánnak, mint

— megfélemlenek, mert

a' kapu új, kapuban (ha az rosszul készült) ollykor (ha az Mester kezébl jött ki) magokban kárt tesznek, de mind így, mind úgy az ácsorgó csürke csoportot, kiknek a' kapuban sem károk, sem hasznok, nagy nevetésre ragadozták. Ezeknek írója szükségesnek látta, hogy ezen jegyzés mint sokan azok közzül, kik ezeket elre bocsátassék, nézje csak távol a' Magyar Litteratúra küzdéolvassák, a'

tulok az új kapunál

szarvat emelnek néki,

seinek

ollykor

pontot

az illyeneknek akarta a'

melly ékbl

Még

következket

megmutatni,

kell szemlélni. ||

1809. közzül készített egy tiszteletre sok tekin-

tétben méltó Hazafi D. Sz. Györgyi Jósef eggy kis kát,

mellyet

nevezett,

Barczafalvinak szavával

abban Schúlcz'

új

mun-

Mondolatnak

Németségének formájára a' Ezen Mondolat

rossz Neológokat elmésen kicsúfolta.

kézírásban sokaknál megfordult, is.

Az Antiquitas"

ott

lév

elérkezett

Weszprémbe

pártosi híját látták az írásnak,

még nem voltak benne kicsúfolva, öszve állottak, Beyt rag okát adtak, 's S. B? G. feltüzelték, hogy

mivel sok újítók

Talentumainak vegye hasznát, csináljon ezen Beytragokból egészet

adja-ki. A"

munka

elkészült,

sával eggyütt árkus papírost horda széllel

pénzt gyjtött annak kiadására,

hogy

az író tár-

Weszprémben a'

Publicum

nem mondá-el, mit munka 1813. Wesz-

annál váratlanabbul legyen meglepve, fog kiadni.

És így meg is jelent a' a' czímlapon megnevezett Dicshalom

prémben, mert

jól

(XI)

ELSZÓ.

28 talált döfés (XU)

meg nem

vagy burschi elmésség, ezeknek írója ugyan

még

határozhatja, de meri

is állítani,

hogy

it'

kettnek eggyike. Az Olvasó Publicum külömbözö érzések közt vévé megjelent munkát, némellyek tapsoltak, és azt mondogatták, hogy az újítók derekasan le vágynak ültetve némellyek pedig nem tapsoltak, és azt vallották, hogy az ii

;

újítók közt választást kellett volna tenni. A" tapsolók azt a' munka nagyon elmés, és Satyrai léleknem tapsolók, hogy a munka pasquilus, személysértés s' nem tiszta kútfbl folyt. Mellyik félnek légyen igaza, meghatározni nem könny 's már megholt,

állították,

hogy

kel íratott; a'

ezeknek írója mint

teles

maga

megboldogultnak historicusa kö-

ítéletét igazán,' s

hímezés nélkül eladni.

a' küls Országi Literatúmi nálunk gyakran megtörténik, nem volt ismeretes. E' szerént ö a' Magyar Litteratúi-a elömentét is csak fél oldaláról szemlélhette. Az is igaz, mint felébb monda(XHI) tott, hogy ezen Könyv írására többen ad-||tak Beytrago-

A' Nyelvmivelés módjával,

rákkal, a'

kat,

ezeknek írója csak azért

nem

nevezi

mivel bizonytalan hírekbl hallotta neveiket, hivatalát

nem

Eéz, melly

akarja megsérteni. A'

sok jó

érzésüeket

ámbár

s historicusi

munkát

megelz

megbotránkoztatott,

hagyja sejdítenünk, hogy az egész Litterátori czélból,

meg ket,

azt

munka nem annyira

mint személyes bosszúállásból készült, hogy S. vagy akár ki más, kínok

lehetséges,

fejében ezen gondolat legelébb megfordult, ollyan elmóssóget látott benne, mint a' mellyot Voltaire kivan a' Comoedía írótól, ollyan elmésségett. i. melly a' becsületes embert jó íz nevetésre indíthassa. Azonban a' csínos Francziának cultúrája s a' Pápán neveltnek cultúrája közt, ha nagy a' külömbsóg, igazságtalanság volna megnem ismerni, hogy ezen hiba nem annyira a'

ELSZÓ.

személynek, mint a'

személy

kell

helynek,

meg-vallanunk, hogy

ritkán ismerik szik, 's

idnek

hol, és a'

tulajdoníthatik. 'S valóban

élt,

mellyben

fájdalommal

Collegiumok-||ból kikel ifjak (XiV)

szép világ tónját,

elmésségeken

igen gyakran egész életekben'

kitet-

burschi Tónus.

Ezek szerént talán így lehetne az ellenfeleket a' n d o 1 a f megítélésében eggyezésre vonni. A' Könyv, mint Litterátori munka, jó lehetett volna, ha az író heIj'es pontból látta volna a' dolgokat, 's tudta volna, miben külömbözik a' jó a' rossztól; minthogy pedig ezt tudni j\[

nem

úgy azon szerencsétlen igyekezetek közzé számláltathatik, mellyek czélj októl önn gyengeségeik miatt elmaradtak. Mert hogy ezen különbözésnek nem tudása látszik,

kész akarva esett volna, annál fogva sértés, pasqtiilus lenne, azt

nem

Könyv személy-

ezen Bíographiának írója örö-

mindent a' mi személyes sértegetésnek tarthatnék, inkább humanissimusi tónus és ingeniositásmest

hiszi, 's

ból eredt botlásoknak tart, mellyek

culturával ugyan

ellenkeznek, de azon tollerantiát mégis

mások

vehetik, mellyel

bellünk

tapasztalat- ||lanságból

jöv

nem

gyen-

geségeiknek tartozunk. A' Mondolatról elég szó volt; szükség arra, a'

még annak

mit

által-menni

írójáról tudhatunk. Ez, sok évek-

tl fogva száraz betegségben küszködött, 's ezen nyavalya testét mind inkább-inkább gyengítette, 's végre nem sokkal azután,

hogy munkáját közre

ben [Evvel az els levél dátuma

1-s napján s

Másnap

el is

szeretett

Ez az

—

úgy

meg nem

reggeli 7 és 8 óra közt

jának,

szövegbe.

adta,

Testvérjeinek

mmt

1814, év-

eggyez.]* April.

Tót-Vázsonyban Anykarjai

közt

meghala.

temették. Halotti Beszédet Sógora T. Fábián

ido

nem

B. J.

tartozó

megjegyzés tévedésbl került a

(XV)

ELSZÓ.

Jósef Tót-Vázsonyi Pród. tartott felette azon leczkébl

Gedeon! ne félj, te nem halsz meg. Bir. Könyv VL Kész. 23. V.* B nem volt házas, 's életének 32 évében, épen .

akkor holt-meg, mikor

és lélek'

a' test,

minden

tehetségei

legszebb erejekben szoktak megjelenni. Közép de jó ter-

met, szke, (XVI)

betegeskedése miatt halvány arczú

volt,

Bio-||graphu8a reméli, hogyha munkája major ízben

nyomattatik, képe

meg

nertöl metszve jelenni.

nek könyvét

tartja,

ki-

fog Vánzától rajzolva, és Prix-

Az olvasó örömest

legalább képben eltte

nézi,

ha az

ki-

ez által

áll,

magát annak mintegy társaságába teheti. 'S íme mind az, a' mit a' Mondolat' Kiadójának életérl mondhattunk. Ezeknek írója berekesztésül egy kérést nyílt-bé

Boldogúltnak Rokonaihoz, és Barátjaihoz. Szed-

jenek öszve több Dátumokat, mellyek állal ezen Biogratölteni lehessen; ne mondja a' Maradék, hogy szorgalmatlanok valánk íróink emlékezeteket fenn-

phiának üreit tartani

;

kik által tartatik

nyelvünk,

fel

Nyelv

által

Nemzetünk.

KÖLCSEI FERENCZ. *

Midn

István igéül. s

jövend

prém,

beszédébon

beszéd nyomtatásban állapíitjára nézre

182-i.

decz. 2-án megholt, Tup ugyanezt a verset vette alap-

Somogyi Gedeon 1821

búcsúztató

B. J.

megjelent.

magára

Klet

he'kpAséffrr lépett

töitenrteire^

Tudós.

Wosz-

Két levél Bohógyi Gedeonhoz eggy

(1)

quietált

Majortól.

Péczel. Július t8-án ISI 4.

Öcsém! Bolond-gombát

ettél e,

vagy ezer sátán bújt beléd?

rajtad ? En legalább katomerem állítani, hogy mind a' kett. Csudálkozol? mit? ki? nekem? így? Igen is neked így, és pedig én! nem emlékezel reám? 's nem jut eszedbe, hogy a minap Weszprémben nálam megfordultál, és könyvedre praeniimeráhattál ? nek^m ugyan elevenen jút: mert tíz

vagy mind

kett meg történt

nai parolámra

forin-||tot

adtam

ugyan nem a'

reá,

tíz forint

egy jó Magyar könyvért

mint az a bé ce de munkád micsoda munka

sok, bár olly kicsiny legyen,

munkád Tüzes menyk I

a' te

;

várom várom egész hazafiúi tzzel eggyik hét a' másikra, eggyik holnap a' másik után, és nincsen semmi is. Végre megkapom, hozza az inas, kezembe adja, felnyiez ? csak

tom,

olvasom;

;

mit olvasok?

Mondolat! Mondolat!

Lánczos lobogós bolondolat, igazi bolondolat pénzt

én

ezt

én értsem? Az ör

"s .

én azért .

engem

ha ezt, vagy az egész könyvben csak egy szót is 'S ha nem értem, minek nékem a' könyv? Midn Lorgnettemet vásároltam, száz meg száz közzl vá-

vigyen érték.

a Mondolatért el,

(2)

KÉT LEVÉL.

lasztottam egyet, ollyat tudniillik, melly való volt,

akkor elég eszem

volt,

vedre praenumeráltam talán beittam az

eggy szót sem

te köii.v

eszemet.

Eggy

én úgy járjak, mint a' ki oculárt pedig olvasni soha sem tanult? Diantre malheur

szót, vett, (3)

szemeimhez

midn

!||

Ha már

eggyszer bele

az irói rossz lélek,

biijt

nem

tudtál

okosabban irni? hiszen elég értheti eg beszéltél, mikor Vagy talán, hogy akkor szükséged volt

praenumeráltattál. reá,

hogy megértessél, most pedig midn a' pénz már a' nem bánod, bár mi a menykt tegyen az em-

zsebedben,

ber írásoddal.

nem tudom,

Terengettét, én

szánjalak e

vagy leád

bosszankodjam? mi lelt? egy Pedant. egy ostoba Pedant

úgy látom affeetálod magadat megalacsonitva láttatni. Legalább a' titulus eltt álló Kézkép azt mutatja. Egy szamár, és rajta eggy ember Bizonyosan tehát az Autor, bizonyosan maga. Dzsöl Silenus a' szerént Úgy minek !

hát a lant? Minek seké

Sonett írók symbólja

hiszen te eggyik sem vagy azok

ajánlás

Hugómnak

közzl

Zafir Czenczinek ?

s a' 's,

kömive-

hát az az

Sapperment

ment el? vagy Magyarul akarsz bennünket tanítani, minket,|| Magyarokat? született Magyarokat tanítani? órod tle foghagymás. Legyen akármi bellem, ha az inasom jobban nem Elre hátra 's tud magyarul, mint száz illyen Mázoló. mind mind eggyforma. Az a' Bakember ott ell, mit jelent az? ha nékem mind ezt meg nem magyai-ázod, javaslom, hogy többet praenumeratióval élmbe ne kerülj, most pebeléd száz ördög bújt, vagy az én eszem

(4^)

—

dig,

ha pénzem

elvetted,

magyarázzad

szüd' haladék nélkül elvárom, á Dieu.

könyvedet. Váhi

! !

KÉT LEVÉL.

II.

Öcsém Nem

feleltél,

is felelj

laszodra, azt is szégyellem,

ez eggyszer

nom, mint

meg

kell

többé. Nincs szükségem váhogy hozzád írtam, és írok.

mosnom

vagy inkább lúgoz-

fejed,

durvább rongyot szokás.

Tábla-Biró Barátom Tót-Vázsonyban megmagyarázta a'

dolgot elttem.|| Te

némeUy jobb

íróink ellen költél-ki.

Eggyiket azok közzül ültetted szamárra,

Anagrammát

eggy

jó nevetséges legyen, és mit

nem

(5)

nevébl ostoba

csináltál, a' legrosszabb írókkal tetted

hogy köztök

sorba,

még eggyebet? Kereken, Öcsém, az

nem

vala becsület, gazság volt

Öcsém Nem vagy eggy értelemben azokkal az írókkal ? Van út becsülettel megmondani az igazat. Te a' rossz utat az

választottad, te ellenkezés

helytt

helyett titokban szúrsz

pfuj Öcsém,

teszen

nem

—

pasquilizálsz,

ütközet Sicarius

más munkát is ? nem ? 's ezen elsre hanem hogy, orozva gyilkolj ? megérdemletted, hogy életedben semmi jobb

írtál valaha

tudtál egyebet találni,

gy van, gondolat ne forduljon-meg agyadban l

úgy

becsületes

rágalmazóját

embernek

fbe

—

Lánczhortát

eleget lehetne tenni azzal,

vágják, kész volnék

veled

-Megvívni? én te veled? Katona Sicariussal ?

hogy

megvívni.

Nem

Öcsém,

tégedet csakj) korbácsolni kellene. Igen, igen, korbácsolni.

Bámulsz és

nincs miért

;

szívem egyenes, szám

mindég, és erre számot

is tarthatsz.

is az, most Ajánlom magamat Bátyád

Zafyr Gergely.

BuhiKüii

.T.

Felelet u Moluloliilrii.

(6)

ZAFYR CZENCZt A MOMDOLATOSHOZ.

Zafyr Czenczi A' Mondolatoshoz.

Édes Bátyám Uram Haraggal, vagy

nem

haraggal, vegye

de én kimondom, hogy Bátyám

Az erltetett Magyarságú írók

kem

mint

még most is

a' régi

ellen könyvet

ir, 's

tetszik,

hamis. azt nt

Mi okból érderalettem ezt? Holott én is gyomromból utálok minden líjitást, bizony, bizony mon(7)dom, gyomromból útálom. Ugy|| nevelt engem néhai boldog emlékezet édes Atyám Uram, mint eggy igaz Magyar leányzónak, a' mi felekezeteink közt neveltetni kell. Fzés. Gazdasszonykodás, 's homi jobb Poéták' olvasása, illyt]i-

ajánlja.

állott

nevelésem. Pártát viseltem én, és Hunczfutkát

még akkor

is,

midn

többi Tiszteletesek' Leány-Asz-

késbb Titushajat, 's viganót, 's ki még mit nem szégyellettek viselni. Az Atyámat Édes Atyám Uramnak, az Anyámat, Édes Anyám Asszonynak hívtam mindenkor, mert azt hallottara szegény idvezült édes Atyám Uramtól, áldja meg az Isten még nyugvó porát is hogy a' Debreczeni Grammatica ezt az új szólást Uram Atyám, Asszony-Anyám rossznak szonykájik, Dupét,

tudja

hamar elidegenedtem az uj Mag3'ar Szólásoktól. Szegény édes Atyám Uram még az Orvosra is megharagudott, midn tle ezt kérdezte van e széke? van e székem felpattan édes Atyám Uram micsoda Magyar

tartja, 's

csak

(8)

szólás az? mondja-ki az Ur|| magyarosan, mert ha új lással

él,

hallásától

még

sz(')-

rosszabbul leszek. A' Doctor

e, vagy tudatlanságból ismét így szóllott szegényTiszteletes Úr rosszul nóz-ki, 's még is tréfálódzik! Erre az Atyám: A' manóba Doctor Ur! nem látja

tréfából

hez

•

ZAlTYR C^ENCZI

A MONDOLATOSHOZ.

hogy falnak vagyok fordulva, s tehát be nézek, és nem ki. Most is emlékezem, micsoda Dispatiók származtak ezen beszédbl. A'

Ezzel

végezte

meg

kája, és nyelve van,

Atyám Uram

édes

szavait

Magyarnak tulajdon Nemzeti

öltözete, táncza,

kell azt hagyni,

nem

musi-

pedig vál-

toztatni.

Bátyám Uram, ha nem ezt, és mindég tlem, 's nem maga mondta e

Vallj a-meg csak, édes

illyeneket hallott e

Bátyám Uram, hogy az én gustusom tökéletesen megegyez a' Bátyám Uraméval? Az öltözetben nekem nem is öltözet, ha csak tányéros ülepre nincs vágva a' Magyar nad-

nem

Azután bajusz mellé kipederve, a' nyakravaló németes, mert|| azt, a' mint édes (9) Atyám Uram beszéllé, a' régi Magyarok nem viselték az üstök, no a' perse már nem igen szokás, de legalább fést lehet viselni, 's az magyaros a' czaff, az ugy e ismét nem rág,

csípt

szíjj

szorítja.

;

magyaros, mert az Eómai viselte azt, a'

viselet,

mert hiszen Aeneas

mint Szalkaynak verseiben Didó Asszony

kesergi

Isten hozzád czaffok czaffja! A Magyar Asszonyi viselet ollyan, mint

enyém

leánykoromban fájdalom hogy miolta férjhez mentem, a' megboldogult férjem kedvéért egészen el kellé németesednem. Váljon nem azt akará e édes Bátyám Uram volt

bennem jem úgy

;

kiszatirázni ? Mit tehettem én arról, akarta.

Az Isten

látja lelkemet,

hogy a' férhogy én sokat el

nem akartam fogadni a' mire férjem kényszerített. Szegény édes Atyám Uramat, édes Anyám Asszony mindég szólította, így akartam én is; Legyünk per Te mert bizodalmas barátság il-||lik a' házas pá- (10) rokhoz" monda a' Férjem, 's nekem engedelmeskedni

kendnek Tu,

így történt egyebekben is, mingyárt a' mint szegény boldogult férjem Pestre hozott, elmentünk a Belez-

kellett,

ZAFYR CZEKCZI A MONDOLATOSHOZ.

nai kertbe, épen ott volt jut eszembe

hogy

Bihary bandája,

még most

ezt húzta

Csak ollyau már a' világ Kinek szoros kinek tág,

Lám

én nekem a világ Sem nem szoros sem nem

tág.

Eszemadta Biharija, mondék, csak nem felsikoltva örömembe, be angyali módra húzza. jVfegérdemlené, hogy a' kezét megaranyoznák. Czinczogások felele a' fér-

—

jem, estvére

más musikát

fogsz hallani.

Elmentünk a hét

Választóhoz. Musikai Academia volt. Csak képzelje édes

Bátyám Uram egynehányszor !

kellé ásítoznom,

bizony csak egy hajszálba múlt, hogy czigány czinczogásán gyönyörséget

nem

leltél,

egyszer

aludtam,

's itt

szundi

monda a' férmásnap a' Theátrumba vitt el. Operát játszottak. Eggy Kar éneken kezddött a' játék. Hogy tetszik? kérdé a' férjem, 's én mondék valami olly szépet, olly felségest vártam, mint Pápán a' Deákok" Cántusa, azonban itt csak

(ll)kál8z? te néked nincs|| ízlésed a Szép fell"

jem,

holmi

musika vak

czifra,

nyifra gornyikolást hallottam

Ez nekem ollyba

mellett.

koldusok

vásárkor

midn

tetszik, a"

még

;

pedig

mint nálunk a

heged

mellett

ezt

éneklik

Felem elé Kádár szemeit

az égre.

„Istenem, hogy a' Cultúra illy gyenge lábon áll még Hazánkban, ^licsoda gondolkozások ezek? a" czigány' hegedülésében áll a' Magyar eredeti Musika, 's a' Deákok' cantizálása, a' szép eredeti Magyar éneklés, 's a' Mozart s '

Hayden Compositiója játszva a' Mesterektl 's Mesternéktl semmi." így sóhajtott a" férjem, 's ezzel végzé szavát Legelször (12) a'

Cultúrára,

Németül a'

szép

kell tanulnod,

Nemnek

szükséged vagyon||

ill ismerni

szépet.

—

ZAFYR CZENCZI A MONDOLATOSHOZ.

Igaz hogy

szépet

férjemnek tetszett gel elállott

;

mindég szerettem,

meg

de bezzeg

szándéka

adtam az

Német Sprachmeister,

árát.

elgyötrötte nyel-

gégémet nehéz kimondásaival. Azután jött Tánczmester; ez meg majd hogy minden csuklójából vemet,

nem

Bég-

törte lábaimat. Melyet, lábokat kifelé, hasat befelé

Az ördög gyzte volna biz azt mind megtanulni. Legalább annyira jutottam, hogy a lépéseket megtanultam, hosszú rákészülés után compHmentet is tudok csapni, de tánczolni

nem

tanulhattam-meg,

mert azt monda, hogy ollyan

férjem sem erltetett,

tánczom, mint

Sphae-

Azután a Klavir-Mester állott el, még most is képzelem, mint köszönt-be, Újságot beszélt. Elvette pixisét megkínált, széket tett, 's mellém ült a' Klavirhoz. Több ráké.

esztendeig illyen tanulásban

Isten tudja,

folyt.

lett

még bellem, ba szegény férjem meg nem halálozott volna. Meg val-||lom, hogy jó ember volt, és szívesen ('3) siratom még most is halálát, ha árva Özvegy sorsom eszembe jút. De mégis különös ember volt szegény, 's volna

mindég azon igyekezett, hogy elbbeni eredeti Magyarságomból kivetkeztessen, és elnémetesítsen. A' ki a' napon jár,

megtetszik a

színén, én

elváltoztam volt. Igaz hogy szinte a

Czigány Musikája, és

alatt

egy kicsinyt

voltam hitetve, hogy

Verbungos Katona táncza nem

st nevetségre való, 's ha a' Popovics Úr idegen figurákkal kevert Magyar tánczát, a' Theátrumi Musikát, 's Lavottának Magyar táncznótáit láttam 's hallgatvalami szép,

tam, mindenképen akai'tam

magamba

verni,

hogy ezek

szebbek amazoknál. így kezdettem az olvasásra nézve megromlani. Már a' hajcsombókos Poéta verseit, aV búcsúztatásokat, "s egyéb a' féléket nevetve emlegettem a' 's ez nagyon örült rajta, ha az új szín és mérMagyar Poétákat, 's a' Németeket dicsértem De mit

férjemnek, tékes

ZAFYR OZENCZI A MOKDOLATOSHOZ.

(14)

nem

teszen az ember

házi csen-j|des8égért

osztán

magunkat alkalmaztatni, hogy mások Durváknak ne mondjanak, 's nekem ez a bajom is volt a' világhoz

is kell

férjem társaságában. Igazán megvallva, szint ollyan jól esik, a'

édes

nem is,

hogy ezen genirozástól megszabadulhattam, ámbár

férjem halála miatt vigasztalhatatlan

Bátyám Uram,

vagyok.

Lássa

szegény Özvegyet az ág is húzza, V mondják, hogy hijába ha a' kapufája aranyból volna

elkopna.

is terhes,

Nem

édes

elég,

hogy ezen árvaságom már magában is, kitl gyámolítást vártam

Bátyám Uram

volna, kikél ellenem, és

nyelvére tesz, pedig jól

a' világ

Bátyám Uram, hogy miolta Özvegységre jutottam, legkisebb Németességet sem lehet rajtam észre venni, és hogy én tökéletesen eggy értelemben vagyok Bátyám Urammal. Nem is láttam soha eggy embert is, a kivel minden gondolatora ugy megegyezett volna, és még is Valóban nagy fájdalom, és meg kell vallanom, hogy ha{15)rag8zom is édes Bátyám Uramra, mertU az illyenért ki is ne haragudna? Meg sem is békéllek mind addig, még édes Bátyám Uram személyes látogatásával meg nem kérlel. Egyébaránt magamat atyafiságos grácziájába ajánlván maradok Édes Bátyám Uramnak tudja édes

—

;

alázatos atyafi szolgálója

árva Zafyr Czenczi. U.

L Férjem

halála miatt történt gyengélkedéseimbl

(hála Istennek, és az én

nem

még huszonhat esztendt meg

haladott ifjú koromnak) szerencsésen kiépültem. És

mivel, mint édes

Bátyám Uram

jemnek gyermeke nem maradt,

tudja,

megboldogult Fér-

tle reám jött Oapitálisokból elég gazdagon élhetek maradtak szegénynek némeUy^ nehezen fizet adósai is, kikkel nem kevés bajom ;

A BÚSONGÓ ÁMOR.

van. Istenem

csak veszedelmes eggy illyen ifjú Özvegynek

ugyan

Hogy el ne felejtsem, hogy édes Bátyám Uram az N.

Úr' leányával

jegybe? Igazán mondta,

nem

állapotja.

leány

csak

sokat

igaz tehát, ||

nem

ér, és

lépett

(16)

szegény.

Az Isten kimutatja édes Bátyám Uramnak is." Ugy e, hogy meg fog édes Bátyám Uram rövid idn látogatni? Tanácsadásra is lenne szükségem. Az Özvegyi állapot valóban terhes

BÚSONGÓ AMOE.

Eggy Hajnali édes Andalmány Teremtménye Bohógyi

Gedeonhoz. Péczel Aug. 25. 1814.

álommúlám? a' korán egy édes hajkomor setét' felhit szélytzi, és a' bonczolt humorványok közzl fejti-ki a' piros vi-||lágossá- (17) got Úgy van most születik a' nap a' terhes éj' ponKépjáték, vagy

nal pólyáit bontja, a'

—

gyola

méhébl

— millyen

fejérség látszik az alá

ereszked

felh' tsomójába hempejegni? Ez az örömgyerek

peldk'

táborából választva

— né

magáról tüzes fátyol

leplét

pirosság közepette

ingadoz, puha tetemei

bálvány

Szé-

mint bontja-szélyt

teste, a'

ködbe lebeg a'

gyengeség

miá reszketnek. Teremthet

ehhez hasonlót

ldés' Istene, mellyre a'

legpompásabb képze-

Szépség' halma, szerelem'

varázsló bájolás iUy rohanva siessen ???

íze, és

— (pausa) —

vizenys téren nem füstölögnek, nem gzölögnek párába olvadozva, nem haboznak

A' hajnal'

harmati eltntének,

A BÚSONGÓ ÁMOR.

duzzadó ködárban

— A'

mez

nap megszállotta

csillámokkal brillantirozik

Napisten, hogy örömpobarából barmaton

bogy

szörtsölhessen, (18)

sugárival,

elöntötte

földet,

nem; mert

pillanthasson

reggelkort

vesék lángszín selymes ablakára

ked-

kíváncsi sugá-||rit,

töröngyölt nyoszolyák puha gyüi'ömlésére sújthassa,

hevének aranyvesszejét dezetén hupáltathassa

—

mellyeknek hólyagi még

pongyola keblek'

világokat nyitsz

nem

fe-

a nyugvókat.

felsérti

mennyi

napisten,

szépek'

elttem,

fel

reszketnek egy Adriaisten

alatt

Szent Isten!!! mitsoda porapa ezredek, ós

még

st a'

világoknak folyta volt

tündér fántásia

nem

festés

és bámlálat

tzammogó

idtölte,

pazérolta így magvát

puszta Athmosphaerán, isteni hatalmát érlelvén tévejgtében,

míg lehelli az ideát. Ez a Helikon a' mosolyszáju édes Bajnoknak

helye, hol ezen felett, ti

fenyk' sudarai boltot borúinak

lak-

sziklák

és görtsös gyökereiket alájok fonják. Fogadjatok- el

felormodzott szirtok, adjatok eggy barlangot szikláitok

én nyúgotot találok

(l9)bugjos fedele alatt,

Mit halgatsz érzéketlen küreg

köz-||tetek

—

Elbámulsz e azon, hogy

eggy gyeiek oUy héroi lélekkel ordít belled, mint eggy serdült

erej

zados boltod

óriás ? tselekedeti alatt öszve fog !

morzsái poroznak

hallom mint ropog

jól

mérdekség' sudara!

Itt Itt

hol

rz nyai

roppant

te-

halálknek moh temette

fogom én

énekekkel betölteni, mellyben

omlani szá-

a' nyilámló repedéseket Szerelem döbbedez, és az

Kérubimok Ruinák alá agyoltatnak Mi az ott, mint egy bús lélek' képe, mellynek !

szabad levegt tsapkodják

a' te világod, te

szüntelen magadat keresed, és

lod az ürességben

szár-

Pegazus, az üresség

nem

talá-

mi omlik bugyva szikrázó körmeid

A BÚSONGÓ ÁMOR.

alól ?

Hippocrene ez

Né miként mammol

lánd lágyságot nyaló vadontz lotsmoj. tsolva és

tunyán

a' tsik-

mint válik hináros peshedt heveviselte humorodottá, mint az sz

foly-el,

rövé, eggy százados

tajtékot

— Né millyenron-

Saturnus' töpörö-||dött gyermeke elodarogyva fántasiámban a'

folyam'

forrás

felszínén

(20)

remegnek bámálméllásaim,

úszom a' tó döllyedez öblét, 's eggyszerre andalszót hallok a' berkekbl a' lots térszínén e' buggó játék alatt, a' melly habokat tsomóba fz, majd szélytrontsol, majd lenni, majd múlni mivel.

Hah miat echózza

enthusiásmussal

szálai között,

jnek

mintha

az éjfityke,

hangmivelk' Symfóniáját nagy

hegy; zuga' Szélnek zivarja az ágok' a' Helikon' Nimlányi a' musák komoj fenyvesek zúzos ághegyein

dideregve ellágyulva

remegi puhító melódiáját

berken jötteket

jövknek, kik

úgy

a' kis

lantos lágy

tónusán bitzegnek. Fejeket Hetruriai viselet

borítja, és

várja

azzal eggyesül az Asiai gyöngyös Turbán —

jeik

setét hajfürt-

repkednek isteni homlokaikon, és összvegyürt

mókban hevernek

fejér

vállaikon

—

görög Státuák' miveitpéldázolják, távolról mu-||tatnak, közelrl

maga

tso-

mezítelen karjaik fejér

puhaság holt

márványt

beléjek, öltö-(^')

— ezek minden lépésre gyengeség pihentét nyögik — Úgy tüzelnek szemeik mintha fagyos északból ég Afrikát akarnának gyújtani — szihegö mejjek nem költsönözött éltett — nem Julepet — nem — hanem tsak temetett — pompákkal van terhelve

zetek idyliumi

alatt

lehellett

tsendességek

De im

egy nyomorult hasztalan bontzolj a a' roppant gzsziklák' hegyeit, most eggy terhsohajtás gyöngyöott

ldik mejjébl, nyöszörög, mintha körüle az

éj'

állati a"

szennydenevérek repedeznének, majd leguggol, mordon szunnyad, és tettét piheni. Két kitsin szava tsintalankodik

A BUSONOÓ ÁMOR.

töpörödött homlokán, csoportosan ülnek farkán

haszon-

talanság' gyerekei, kiket ö hólyag golyókkal tsalogatott az

eltéveszt setét ködbe,

kezében n3'ekergö Pánsipjával,

ketske lábai elébe ömlenek

dontzok. A' hahoták az (2!2)

mormolás

felett,

szép vadászt felülmúló va-

fején ülnek az alattok

dördül

az ég|| gúnyolás lobog fején, és úgy re-

pül sebes süvölt szárnyain

külömben egy halálra szeugonoszél kisért képe, eggy tünderezésre álkoztatott baj lélek, az elrontsolt tapodmány' darabja. :

tentziázott

E' tekintetre a' szépek öszve estének,

lapulni, és

én tsak eggy

puha humorványára így eggy tsomóba gyrt szivárvány formán

lángszin pirosságot láttam

zöldség'

természet Kauklermiveit pazérolta

elsemmisültek. A'

teremtés titkaiba martzangolva olvasott,

fútt, zúgott,

még

eggy bokor zöld levelet nevelt, mellyek közzl piros gyenge borulások fejtödzöttek-ki, 'sket az otsmány látást fekete gyászától elgázolták.

Többé nem láthattam ket, mert

mind a' dlöng höngörts hullám elgyremlettek, semmi terhes méhébl új Scénák buggyantak- fel.

Hah

's a'

a' harangok' kolompolása ha a' tsengetyttk' ha hogy tseng hogy szomorog (23) hogy dongll búsan ha mint dühén a' mormoló üresség gyomrában dörg hangkiáltás ha mint ropogtatja a földbe meredez fagyökereket ha mint echóz az órákra hangzó üregekbl ordító torka a' dühenésre ha mint omlanak-be rendüléssel a' kongó barlangok rémít boltmelly rohanásjai ha ha melly dörmögéssel sal ha (pausa)

tsengése

—

— —

—

Ott, hol az Ákháczbelévénitett

tsergedezt zúgat, látom

árnyéka

alatt

eggy híves

Iá rmafu vallókat felléptselni a'

hölgyes ösvényeken Flórának palánkos völgyébl márt, ós

Mondolatost

sival tolja a'

leppeg

holdat.

—

sza-

nyiighatatlanság' sohajtá-

—

Annak

ajaki szélyt nyil-

A BÚSONGÓ ÁMOR.

lottak, és tátva

hagyta

lankadás az elszárasztott liheg

Egybe ölelkezve mint

álkaptáit.

két héroicus Minervák,

úgy emelkednek a lugason halkkal. A' szamár eggy tsendes andalodásban érleldik. A' Mondolatos Isintalan enyel-

úgy hogy az ellihellésig összvelankadva hajlott a' szamár' vállaira,

géssel ledérkedik körüle,

küzdötte magát, II és

mely utána imádkozta a' szerentsét. A' Mondolatosnak tzombjai gyúrják kobozt

lantot, és

ölel, 's

alatt, 's

lanak

jusza

alól.

zöldell koszorú

borzasztja azoknak ömlött terültét.

Lábai mezítelenséggel

szúnyog gyászolja

szamárhátát,

fzi rántzos gö-

hajait tsudáson

röntsökbe egy lágyszell fúvás zivar

nyugodt szine

(24)

függenek

fájdalmas sóhajtásai,

feje

lefelé,

levegt;

át a' híves

felett

eggy

eggy kürtbe szál-

gyötrd

nyögései ba-

Szamár. Itt a' valóság semmi az árnyék teremtés lm tagos méhében e' telhetetlen semmiségnek, tsak ;

— az

elpillantat' hajnalit tulajdonoljuk idvezletül.

Mondói. és

Pijhe szárnyakon repítél

bv'

örömélet özönével hijába valósítottál.

nyughatatlan, önnön elégtelen gyerek,

üregében,

Én, én eggy

maga meg nem

elégedés' gyereke, és szerelem'|| tiltotja vagyok, eggy bol-

dogtalan, semmit-tudó teremt, a'

pára között

—

ott

a' ki

magamon kívül élek

Szám. Gondolatba merült Tudós, miért

pittyedtek-le

aj akid.

Mond. Szomorú

színbe gyöngyöldve gyászolom az Egy szelíd szell érkezése tsapott meg, melly nehéz ragyományba lankasztott. Szám. Nem láttad e az édes Bájné músa Nimlányokat ? haj mint üvöltözö.tt puha testeken nyulámló Sleppeltemetett

tettet.

—

jek!

Holdlány sugárit

botsátotta rajok.

erddzet nyilámjain

(25)

A BÚSONGÓ ÁMOR,

Mond. Tekintetemre majd

tüzes purpurral

ferd lotsba

ég

udrántsoltak,

palotába szaladtak, hol min-

den Chinai drágaság' fénye luxussá

játszott,

édesdeden heveredett nyulamba dltének

ott

eggy

Sómnusnak

áldoztak. || (26)

Szám. Az örömbuggyó dat, és rózsalepte

tseppje

színre változott

el 's

futotta mosolysza-

bajuszod

Termé-

szetnek tsalfa színt áldozott.

Mond. Vallvha

ollyá lehettem volna ekkor álialok.

mint az eggy nap él féreg, mellyet az este a' folyamat partján tapostak-el. Ez eggy nagy élethalál, eggy mesteri édes gyilkolmány lett volna. Szám. Nézzd ott azt a' Ketskeembert, a' buggyó lotsmojfolyán pezsgése

felett,

hol

száraz levelek' tsörge>>

zsibong.

Szám. Igyekszünk halkkal hlgyes ösvényeken

üstö-

kös Atyáinknak, és keressük ajakainknak ill aggtörzsöket.

Mond.

A' Helikon édessége, kellemei, és az

szív ízlésbéli

itt

lakók

szép érzések ösztönöztenek engemet, hogy

(27)ne-||mes leikeiknek magassoló barátja óhajtsak lenni.

Szám.

szépít szerül

illy

kedves grátziák' képezc-

sére színek helyett szavakat zavarunk öszve.

Satyr. Én eggy önnönt szülök, és emésztek, én vagyok az Isten, kinek zsámolyát gyúrjátok, még felemelem humorodott lelketeket. Mond. 0! Apolló! hol szívhatom, és érezhetem forró mejjed'

reám párló

lehelljót?

hol az elragadás' nagyi

—

hol fogják felemelni remeke balzsamát? humorodott görzsedezésemböl. éltet rózsa mosollyaid

pepetsélt

Satyr. Mammogjatok

forrás folyam' görtsös szik-

Echó oh mint ád eggy tsuda mordon szót, a' gyötrdöknek, a' békételen bámészkodók keserveit mint nyögi, és a' szomo-

lájinak Martjaihoz,

hallgassátok, mint kiált az

A BÚSONGÓ ImOR.

4-5

róza bÚ8|| dalijait mint kettzi! Mint trillázza Síp'

nyeszergö hangját ez

papagáj Echó

—

pásztori (28)

mint gyuladok téged ölelni, és enyimelnii Mond. mond o magasságos, miként lohadjak át e lotsmoj pezseg

mormolásán? Satyr. Övig süjjedezve járjátok közt, az

lotsmoj' hínárja

én termetem, az én deliségem suvallják tenéked

a bátorságot.

Szám.

(a' vizben) Mintha a' bontzoló lába martzanúgy hempelygünk mint fennúszó darabok, ha! mint látnám a' setét élet' fogjait, és hallanám a' huhogató halál szárnyas állatit, és elmerülök mint a' párás övedzett

golna,

éj leány

—o

Satyr.

(távolról)

Mond. Ha tiporványa ^

agyok

i^eit

— Ez

bajzod

ját

—

jaj

Te a'

—

a' titkot

ha ha önndöbbe-||dez keblek' jaj- (29) !

rontsolt kép

a' te

magába ftt méreg'

veszt tseppek

dühöd kétségbe

veszett ötleménved'

játék példája.

— Én

elivott tikkadója, a' gyön^'örüsé-

esés' lelke, én,

én vagyok

a' te

rabod,

titok teremtés elveszettje, az éj elragadott fattya.

Satyr. Ha

ha! ha!

Szám. Nyugéjjeimet

Magánosságnak, öröm mo-

sollyaimat a' szomorúságnak, gondjaimat a' fekete gyásznak áldoztam már az élholtaknak Skeletonjai zörögnek fülemben, "s tsak a' rothadás' seppedez pezsgését !

hallom

tsendességben zsizsegni.

Mond. Én liül

kot,

— a'

ferdloisban

hol elmerít, hol elhány

Szám.

jaj

Mond. Édes

széltoljásain döngök, ah, hágjam az ingadozó hegye-

a sajka, mellyen borongva a'

höngörts hullám.|| (30)

úti társom, te a' ki olly édesen fülelted

lotsogásomat, érzem

—

érzed fajdalmomat

hajtások, melyeket ajakaid szülnek,

—

azok

a' só-

nem bünösítnek

kár-

A BÚSONGÓ ÁMOR.

hozóvá engemet panaszimat,

—

tsudálja ártatlan lelked esenkedö

sárga képtelenségemet, romlott érzékenysé-

gemet, ellankadt tüz nélkül való pillantatomat.

lohadok

örömez

ugrál,

lok

és

Látom, hogy

örvényébe.

lotsmoj'

ugy futos

— adieu kedvesem

Én

alá-

tsalóka

szabad allékon, én elhí

Satyr. Ha! ha! ha! így nyillott a' tsalóka' szája örömhahotára, a' Szamár! pedig társa nélkül szomorúan egyedülve a' parttal eggy fortúna' szárnyán öszve hozódott. A' gondosné lenyomott'

fvel lassudan leppegett megnémulva (31) fák'

tetejére pislogott,

árnyékok

sal andalgott híves

szálas jegenye

vagy letekert vérmes szem-||forgásalatt,

mint az Istenektl

el-

tapodtatott brillant zsúrfok, és így énekelt

Ha ha !

mint echóz

mint kettzik

könnyez Sáppho'

utolsó

megmindent keserve, mint egy hattyú mélos, melly a halál eltt tsak egy nappal zeng a' természet elpuhulva kesereg nyögtén — Né mint bárdolja Poliklétus Státuáját, mint darabolja szélyt éneke

sziklák gyötrelmes hangjait,

nyitja saját halálára, és megindít

—

róla

szükségtelen részeket,

veszni kárhoztatja

mellyen az idt

lísziilni

Clio egy Gedeon Nevet metsz

reá,

Flóra rózsákat nevel Sirhalmán. Gedeon Gedeon hol vagy te? Az Istenek társaságában

ban

Szamaradnak szivében

— —

Gedeon!!!

Szerelem Elyziumá-

Édes Öcsém

A' az

Uram

(^^) !

Mind megcsalja az ember magát els tekintettel. Uram' elljáró levelét, (mert ugye hogy az Öcsém Uramé ^) olvasni kezdettem, ugy vélekedtem,

midn Öcsém

hogy az én személyem vétetdött Satyra alávaló tárgyúl. Tudja Öcsém Uram, hogy én minden hivatalbéli foglalatosságaim mellett is sehol sem érzem édesebben a' C. C. Sallusiius honestum otiumot, mint szenelm mellett. Csak liogy én nem tépem bajuszomat, mint az Öcsém Uram' Poétája vagy Bölcse. Csak amúgy jó féle és jó apróra megvágott dohányom legyen, s eggy két jól ég pipám, mint A' Makrákat noha Debrecze-||niek 's én (33) p. o. a' Borgaiak is az vagyok, 's a' Madárnak a' maga fészkébe sz ni illetlen, nem dicsérem, kiizzadnak, "s az ember keze^ elpiszkolódik tlök - 's jól szelel pipaszáraim, akkor mindenem van. Szolgálóm megrakja szenelmet, pipát töltök, rágyújtok, és nézem a' füstöt 's lángot, 's eszembe jut forog Sz. Dávid mondása^ mint a' fst, és pára 's idm

—

;

Urt'

Geuitivusi

végzet

nem

egyébb,

mint

üri,

így: uré. A' mutató név más, melly eredeti képen így vagyon Z. mellybl az Izé szó ered.|| * Keze. Ez innen van; kéz; az hátra ugrik, 's innen kéz ö, majd kez, végtére keze. ^ Mondása. Ez innen ered Z mondás, az mondás :

mondás

és végre mondása.ll

X. y.

LEVELE.

nem tudom mitsoda fán terem az a' mit unalomnak neveznek, mert én ugyan magamban is sokad magammal vagyok. 'S hát még akkor, ha kedvem szottyan kedtelik, 's

Epistolae obseurorum virorum olmunka 8ok|| Tudósoké* tudja Ötsém Uram, de

ves könyvemet, (34)

vasgatni

mégis tetszik

rajta,

Nekem még most

mint is

Debretzeni

van kedvem némellykor

Nyelvben gramatizálódni, noha Kötelességében

áll

Gramm aticánkon.

má

Magyar

kezdek felhagyni

vele.

jó Hazafinak nyelvét pallérozni,

útra vezérleni, mind tanáttsal, mind példáméginkább az utolsóval, minthogy Longum iter per praecepta breve per Exempla. De mit ér minden fáradság, ha tsak borsót hányunk a' falra ? Tudja Ötsém mert hogy is ne tudná? Hiszen olvasta GramUram matikánkat, 's tudja tehát hogy mi némelly új szóknak

igazgatni, jó val,

—

voltokat eléggé megfejtettük

rossz

megtiltottuk. Valamint i'^í>)

vélek való élésl

tapasztalás tanitja azon igassá-

hogy nem az okosoké*'*' a' kenyér, úgy azt a" tapaszhogy az okosoknak tanítását ritkán szok-

got,|j

talás bizonyltja,

kevesebbé okosok. így jártunk mi következend szavakkal tünemény, beiktatni, ták elfogadni

is r'

el-

beszéd, eszközleni, foglalat, használni valamit. Könyvlap, nyelvmivelés, nyomtatvány, személyesen (in persona), szótár, tökéletesíteni, uradadalom, utóink, ügyész. Uram fia! tsak képzelje Ötsém

Uram * p. o.

ezen rossz szók

Tudósoké.

Tudós

volt

után elvesze az n

Okosoké

n 's

már

lábra kezdenek kapni,

Genitivusi

végzet

innen

tudósén a' minek tudós lett tudós é.||

már

eredt:

t'n

énje:

az-

vagy n ö majd o k o s n é, azt valakinek birtokában lév asszonyt, vagy feleséget jeleni vagy né n-je elveszvén lett okosé.

é.

Genitivalis termiuatio innen eredett

s é

elször

igy volt o k o

Költk'

serege,

nyáj ok

LEVELE.

X. Y.

vagy Seregek, és

Fordítók' nyája* vagy

él ezekkel. ||

Tsak híjában, nínts veszedelmesebb, mint az Üjítani? Ész

Költk' Seregek

és

tudomány

nagy

újítás. (36)

olvasás.

Serege eggy formán helyeEz Fordítók' Nyája vagy ok, a' Költk' Serege, és Seregek-kel Genesisre Költk Sea' analogonok, és nem analogonok. Ez Sereg 's Költi gondolnunk ezt kell ered Elször így ezt Költén Sereg, s ekkor ezt gondoljuk Költné

* sek,

ahhoz,

kell

mert eggyformán

Ny áj nézve

vagy

erecl||nek.

rege

ismét

Sereg

Költ

gondolkodunk, 's az 7 és az iNT-nek Sereg, gondolkodunk 's az é a'

gondolkodunk,

elvesznek

Költé

lészen

melll

Sereg mellé ugrik

Költ Seregé

lesz

gon-

dolkodunk 's az é accentusát elvesztvén megvan a' Költ Serege. Ez: Költk' Seregek így ered ezt kell elször gondol:

nunk

Költki Sereg

Sereg ismét

az /'s az iV elveszvén az é és k

azután

lészen... Hohó!

Költk melll

Költkén 's majd Költkné Költké Ser eg. Gondolkodunk a

Sereg

nem|| engedjük

azt

luiuem tovább gondolkodunk 's a' szökevény helyén megmarad, 's ekkor készen van iTJ

regek. Ez: Fordítók

Ny áj ja

így ered:

mellé ugrik,

Költé

Seregek, mind régi mind

Elször

Költk ezt

kell

Se-

gon-

dolnunk Fordítóki vagy ezt Fordít ókné

Nyáj vagy ezt Fordítókén Nyáj Nyáj 's az / 's iV^-nek elkallódván lészon Fordítóké Nyáj; de itt addig gondolkodunk míg az a' Fordítóké végén el nem enyészik, 's lészen Fordítók

Nyáj. Ekkor az .Z^ mutató névmást vesszük-fel 's lészen Fordítók Nyájz, gondolkodunk 's az alatt a' mutató névmásnak a zsellérbetüje támad,

dunk

lészen

ismét eggy másik

Fordítók Nyájjaz. lér az a, 's j

—

Balassa

Felelet

Fordítók Nyáj az, bet áll el a' ]

zsellér

sok

gondolkozás

gondolko's

leszen

után a bitang

zsel-

—

mint a Magyaroknak zsellérjeik szoknak nem|| szenvedik-meg az si birtokos z névmását magok között 's addig kergetik, míg az egészen eltün, 's ekkor osztán megvan a' Fordítók Ny áj ja, Tudni való tehát 's a' t. J.

Mondolatra.

(37)

Vannak

ám

LEVÉLÉ.

X. Y.

Debretzeni Gramatikánkban újítások,

bezzeg

derék újítások. Hlyen az hogy

'sH

azok

PaHsiva

forma végzetei ódom, ödöm, 's tatódom, tetdöm. (38)Illyen ez Szeretendj. Hlyen ez: hal-||landani. Hlyen ez: bírol, tsúfolol, csu dalol engem e t, mellyeka bírlak, tsufollak, tsu dáliák tégedet tsonka nek második személyeik. '^

igék-

Olvassa-meg tsak Ötsém Uram a tsonka igérl szólló sorokat

gyönyör Grammaticai felfedenem minden fitzkótól Tudnivaló hogy illyen újításokat tenni nem

örvendezzen

zésnek. Hlyen filozófiai Distinctiók sülhetnek.

nem

tsak

tilalmas, de szükséges

is.

Osztán igen jókor jút eszembe (39)ból ezen sor 1

ömb öz

mi Grammaticánka' közbeszéd kü-

Nyelvben

A' Magyar||

az írásbéli és

tudósok nyel vét öl

kitsoda bátorkodott volna így szólani

laha így

vétl.

külömböz az

Ezt

szót

Annyi

külömböz

dósokétól. kerekebben

tudósok

külömböz

és

arra mint kell

meg

köznép

construálta

így

szebben

beszédtl.

Ornata Syntáxisunk rövidebben helyesebben

tus

ejtette-ki.

mutatok még Elöljáró-beszédünkbl

könny

magyarsággal

írni

ímhol eggy

COMMA hogy

állandó lakhe-

vagyon a tiszta Magyarság, az oUyan közmelly legkevesebb idegen Nemzetekkel volt eleitl

* A' köznépnél t.

írásbeli

az Írásbeli beszédtl, és

«Az után pedig

népnél,

szókhoz kötni,

felséges példát

periódus

fogva

írásbeli és tudósok nyel-

bizonyos hogy ezt

volna:

Eggy

raái

;

ki construált va-

beszédétl, lehet e azt ezen esetben

mind az írásbeli, mind ütközne-meg ezen

elegyedve.||

LEVELE,

X. Y.

lyül ezt

földet magokévá tették

tyénekké

MICOLON

COMMA

lettek

keres-llkedni

minthogy

COMMAKeresz-

más Nemzetekkel(^)

társalkodni kezdettek SEMICOLON Nyelveken senki nem kapott SE-

k pediglehetetlennekCOMMA leg-

alább igen bajosnak látták azt COMMA hogy azoknak a' Nemzeteknek Nyelvét megtanulják COMMA a' kik között COMMA és a' kik közöttök forogtak SEMICOLON innen kénytelenek voltak COMMAa' Deák nyelvet felvenni SEMICOLON mivel azon COMMA majd minden

EuropaiCOMMAkiváltNapnyugotti Nemzetekkel beszéllettek

PUNCTUM.

még egyszer! Azután pedig Comma Comma Comma minthogy Comma Comma Comma Comma Colon innen kénytelenek voltak felvenni Semicolon mivel Comma Comma Punktum. Azután pedig... Itt mindjárt tapogatódzni kezd Halljuk tsak

lelek

de melly sokáig tartóztatik-fel,

fö idea után||

míg tzéljához

juthat. Melly sok és melly

gyönyören

szórt mellékideákon kell néki kérészül törnie!

pedig hogy. nítja: s

hogy

ezt az is miatt

tették

idea ez:

méltán

lettek.

Itt a' lélek azt

Keresztyénekké is

gya-

is lettek,

gyaníthatja. Hlyen gondolko-

dások között megyén mindenütt egészen az

el-

Azután

innen

szóig,

azon minekutána kinyomozhatta, hogy a' f idea Azután pedig kénytelenek voltak a" Deák Nyelvet fel-

túl

Akkor ismét az innen szón akad-fel. 'S nem érzi e Otsém Uram, hogy az innen szó ezen periódusban stylusi

venni.

ékesség?

Eégolta váránk mi

azt,

hogy

mi Gramaticánk or's ha azt most is

szág szerte bevétetödjön az Iskolákban,

nem várnánk úgy nem ismernénk

eléggé

magunk 4*

(41)

6á

LEVELfi.

Ötsém Uramnak, hogy én ezen mi Gramaticánkat másodszor is kinyoratattattam a' Magyar tanuló ifjúság' számára, tudni való, hogy nem egész kiterjedéssel, de az Orthographia a' Paradigmák a' mi Princípiumaink ezerént vágynak elrendelve, és kidolgozva, 's remélni lehet, hogy minekutána több Tiszteletes Tudós Barátim példánkat presso pede követik a' mi álta-

(*2) betsót"*'

Kétségkívül tudtával

lunk szárnyra fel

e-|(8ett

minket

kelt ifjak is

mustrául, ha az Isten azt

és

Gramatikánkat veszik

engedi nékik érni,

hogy

Juhaikat beszéddel vagy Írással térengethessék. Noha

mai

ifjakról

Nem

régiben

(*3) ifjak

nem is

mondhatunk egyebet panasznál. történt az Examenben, hogy egy Sereg igen

között eggy se tudta elmondani

könjrv nélkül

Sz.

Summáját. De tsak ugy van az az ifjúság mind tsak mást sze** mind tsak holmi veres compactioju Magyar Románo-

írás könyveinek

ret

* Ezek között v aránk, várók, várnánk, várók, épen oUyan a' kis külömbsé^, mint e között várunk és várjuk '^ ámbár hozzá szoktunk az effélékhoz olvasánk a' könyvöt. de ez szint oUyan hiba, mintha íg^y szólanánk olvasunk a k ö n y v e t,| ** Mikor valamely tselekvö igét az egyenes forma szerén akarunk a' jelenvalóban hajtogatni, melly ez: szeretek, szeretsz, szeret: mindenek eltt arra kell figyelmezni, hoj,'y mitsodás magán hangzó áll utói annak gj'ökeróben (gyökere ])i dig minden igének a' jelent mód jelenvalójának harmadik sz( mélye) És 1-s Ha a, o, u áll a' gyökér utolsó tagjaiban p. <>. kap, akkor a' gyökér a' segít ige vagyok végzeteit veszi fel: mind az egyes, mind a többes számban tehát így: Knjt :

[

vagyok, kap vagy, kap van, kap vagyunk, kap vagykap vannak, vagy kap -ok, kap-gy, kap -on, ha pedij:

tok,

ü áll a' gyökérnek utolsó tagjában, az illyen gyösegít leszek végzetei járulnak. Tohát így: szeret leszek,|| szeret leszesz, szeret leszen, szeret leszünk, szeret lesztek, szeret lesznek, vagy szeretek, sze2-szor

kérhez

ö,

kat akar olvasni.

nem adunk olvasás

LEVELE.

X. Y.

Ennek ugyan már elejét vettük. Rég-||olta í**) a' CoUegium Bibliothecájából könyveket Megtörténhetne, hogy némellyek a' mai

nékik

végett.

megtsalatkoznának az

módi Magyarságra kapnának,

Exemp] ar

által.

attól

vitiis imitabile

mégis.

kegy

holmi tsend fog élni. tott is

Hogy

más

illyetén

ne feledjem én az Ilyen kurtitott

szavakat mindég ollyannak

mint

Azonban nem félek hogy Debretzenben szavakkal senki sem (45)

Legalább azt tudom,

furtí-

nézem még Csokonaiban

kurta farkú paripát

eszembe jut Horvát

Ádám' gyönyör verse

Lovagolni kurta- farkú A'

meg nem

kit

jon

bir fején.

Külföldi szokás ez szokás, ollyan

pari-

körme tetején

pa'

a' szó,

is,

mint

lába jár-

nem Magyar a'

pénz, p.

szokás,

o. a'

nem

jó

Márjás. A' bi-

zonyos hogy száz Márjás, ha ketté vágod mindeniket

tsak a' felét tartod- meg, kevesebb helyet foglal, de bezzeg a'

betse

nem

kevesebb. Zsebébe dugta

szemét,

ki ezt

Ez eltt kevés esztendvel egy kurtitott furtitott szóval tele tömött Drámát akarának eljátszani a Debretzeni Magyar Komédiások. Ditsórem az eszét, a' ki által

látja.

rotsz. Ezekbl iiz

világos

egyenes formában

lévén,

togatásban, nevezhetjük ezt

nem ebbl Azonban

ered k a p - v a g y

kapj,

és

hogy

tselekv igének gyökere

két segít ige végzeteit

veszi fel a haj-

formát; Megtévedtem,

kapandj

innen

kapsz

kap -válj,

erednek

kap-valánd. Ért engem Ötsém Uram

vagyon

hajdan volj volt az A'

hanem ebbl kapsz-lészesz. és

igének

Imperativusa, a' futuruma pedig valand. Nyelv históriájában semmi documentum nints de ért engem

Ötsóm Uram ugy-e

?||

X. Y.

feltalálta,

tsonka béna szókat egésszé

(*6)tsende8ség a'

Keggyel

történni

LEVELE.

is.

tette,

igy||

az öszvezsugorodott tsend, ez történt

lett

ez Debretzenben így történt, így fog

minden bizonnyal minden más okos helyen

is,

annyival inkább, mivel az újitók némelly gyökereknek jelentéseit a'

sem

tudják, és

szó év esztendt

bet

nem

sem kevesebbet mint evés

vagy

harmadévi

ö nékik ez nem teszen sem töba' harmadévi bor,

jól élnek vele.

jelent, holott ez

így

tsikó, melly harmadik esztendre eszi

a füvet. Hát az a' n vagy n é szóval való élés mit akar ? Ezen szóval sokféle jelentései miatt alig lehet élni. Ugyan (ereseit), né minden a' mi NEM "s is né minden a' mi NEMZET, né minden a mi NÉP, né minden a mi NÉV, né minden a' mi NÉZ, né minden a' mi NEHÉZ, né minden a' mi NEVET. Hogy megértse Ötsém Uram, azok a' szavak, mellyeket elszámláltam minden né vagy

(47)

szavak, az az

NÖ

né vagy

ereseit, mert

ntl

a' feleség

való sai-jadzatok.|| által

szaporodik, és mint eggy többé lészen.

maga

a' férjfi is

NÉV nomen mint

hogy a' férjfiuról hivattatik a' feleség, vagy N, errl az egyrl mindenre által vitték ezt a' szót né vagy név, a' mi valamirl mondatik, vagy a minek hívják. NEVEL

educat

NÉZ

azt tselekszi

videt

spectat, a'

mit a né vagy feleség az anya. né körül foglalatoskodik, mert a' megnézi.

ki feleségetakar venni, azt elébb

az aszszony nehézkes

ridet

NEHÉZ mert NEVET

terhes szokott lenni.

azt tselekszi, a' mit a né,

mert az

ifjú

asszonyok

rend szerint vígak jó kedvek. Azt mondják hogy a Ne's azt mondvet szó régi írásokban így occurrál mit mondjon a' ják hogy ez természeti hangszó de akár

MEVET

;

Philologia, az abstractum szavak

természeti hangszavak.

képen

fázik

elsbb eredetek mint

Azért származtatjuk mi illyen-

HAL HALGÁT

IV ijjed ijeszt

X. Y.

LEVELE.

iszonyú LE-SZ leheli léhó leheg lehésleveglelebeg TE-SZ te reh Viv vivdit És Bukik(48) búb butsú borúi bolyong búza; ESZIK ól vivit, él acies, íz sapor év pus év annus id esztend

veg-||tett

itél.

Rám

jött a' déli

álom édes Ötsém Uram. Ajjánlom

magamat

X a'

Debretzeni Gramatikának eggyik Szerzje.

•

HOGYESZI HOGYESZ MATE

(49)

BOHÓGYI GEDEOiNHOZ. Már ma

mikoron Aurora piros szekerében hímes kertem' közepében Hol karikába rakott sugár jegenyéim az égig 'S fellegekig felemett fvel strázsálva felettem mellyeknek derekát a' gyenge borostyán Állnak is a'

Jött-fel az ég kapujin,

—

Szép zöld karjaival sok ezerszer ölelve szorítja E' Jegenyék' közepén

Músák'

—

tiszteletére

Oltár képe gyanánt szentelt lugasomnak alatta

Hol

tsak tsendesség és ártatlan

—

gyönyörség

a' pompás Kastélyt' s Palotát oda hagyván Tündér képzeletemnek mély özönébe merülve, Olvasnám a' Homer' munkáját, mellyel örök liirt

Mulatóz

'S tiszteletet szerzett (50)

azt újra

Képzeletem szinte magamon Hirtelen

Egy

meg

újra tsudálván

túl volna

fejemet tekerítera jobb

fele,

ragadva

—

hát ott

hó-szín bíbor patyolat köntösbe' megállott

Asszonyi Szépséget látok

nem hülemedtem

már Fáma Kis Asszonyt

Mert más ízben Melly miuapában az Epistólát hozta mihozzánk is

láttam

Hozta szerentse kiálték nékie drága Kis-Asszony, Melly jó hírt 's új hírt hoz hozzánk drága Kis-Asszony? Mert Újság nélkül soha sem jár Fáma Kis-Asszony, E' kérdésem után vidámon elmosolyodva így felel a' szépség, és így magyarázta magát ki

BOHÓGYI GEDEONHOZ. Máté-Szalkaj^ Máté Hgyósz drága barátom Hozzád volt ez az út intézve Apoll maga 's a' szép Músák küldöttek, nem hogy most Mercuriust és Iríst hozzam el a' fényes olympi lakóknak, Nem hogy Styx Flegeton Koczít ós Lethe forogjon 'S a' szomorú Cháron vén révész tsolnaka számban Orfeus és Telemak uti társaim és Követim. !

Nem, hogy Plútónak gyász Országába' mi

Elmondjam 'S a'

És

Titzius kinját,

történt

Sisiphus veszedelmét

Danaus házát hogy bünteti vétkek örökre, rettenetes Geriont hogy 's mint zabolázzák,

A' Styx és Phlegeton, 'S

's a'

Lethe foiyó-vizek eggyütt

'!^1)

noha fördik, kapdos az almához melly hömpölyög és fut ellié.

Tantalus

tele-kád vízben ajakig

Mégis az éhséggel szomjúság gyötri szünetlen

—

Mind ezeket nem jöttem híri hozni te néked. Múzsák küldöttek hallyad Múzsák mit izentek Hozzád itt e' homály sürü köd-lepte zugolyba, Mert vagy lappangó Szeretöjök' s tiszta baráttyok Általam ó Máté hozzád így szóllanak hát Kedves Mátékám ki vagy a' Múzsák szeretje Néked sallangós Kostök bojtos pipaszárral Bár betsesek legyenek nem lettek még se barátid

Szíved méllyébi a' Sarcasmusra haragszol, És futod a' Böltsnek sok mindenféle Chaosszát. S nem másként a' vad Múzsát és tsatfa Poétát. Néked Tántzmestert soha sem volt játszani kedved És az így hives szép tzifra ruhába takarni

nem mind egyforma de a' szív tudomány betsesek ha gubába jönnek eldbe

A' köszönés nálad

Ész

is.

Hol sok hajtogatása dereknek igen kevés a' szív. Ugy hited és ha fejed megbillent tartod elégnek Tégedet Láttál

ki szeret

soha sem botozod-ki, ellied

búzás szekerén nyitogatni Homérust

kévék tetején láttad tziterázni Apollót

Még

mind nem

elég de te Szathmárfc régi

(52)

ködébl

BOHÓaYI OEDEONHOZ.

'S a'

Helicon tetején

ntt

öszve szedett violákat

A' mély rejteknek fenekérl öszve kerested.

És sok költket kiknek hever a' neve ködben És munkáikat a' moly rágja 's emészti fogával Vagy pedig a' rejtek fenekén pók rá vona sátort, A' ködbl mohból 's pók sátorból kisegíttél. Mellyért érdemid a' maradék énekleni fogja 'S mink Múzsák e szép koszorút mellyet maga hordott 's nádból kitsinálva kivánunk maradást a pályafutásban

A' Tisza fürtjei közt sásból

Küldjük

Ezt neked

Tégedet én

Múzsák

— már most újságaimot hallod.

még eggy

tzélból keresélek emitt fel

(Futva pedig) hogy azon közelebb napfényre botsájtott

Hires

Mondolatot

Mellyet

is a'

veled is Hgyészi közöljem. tudományba merült Ditshalmi Tudákos

minap elmés rajzolatokkal megremekelve Drága Cusinjának szentelt vala Czenczi Zafyrnak. A'

(53)

E' szavakat hallván

Eggy

kivánság tüze lobbant

—

írónknak nagy eszét remekébe tsudálni Add ide ó kérlek noszer add ide Fáma remekjét A' tudomány mezején olaj-ágokat és koszorút nyert jeles

—

Tudós Polgárnak hadd fussak rajta keresztül Szíves kérésem Fámánál tellyesedést nyert Mert a' Mondolatot tüstént ide nyújtani kezdé Mellyet el keresett hószín keze gyöngy kebelébl

—

Altaladá, buzgó heves indulattal öleltem

Én

ezen módon, mellyben

Mondolatot mint

—

Eggy különös remeket lehetett olvasni szerentsóm Mind a' Hely az holt költ mind a' Tudós Kiadónak Nagy Neve mingyárást Ígértek tsak tsupa szépet, Azt kapván a' Homer munkáját félre letettem. A' mint vizsgálnám hát látom M o n d o 1 a t a' Czím ;

ÉsDitshalmon A' ki (54)

is a'

költ és

hogy

szól

Czenczy Zafyrnak

minap eggy gyász Özvegységre

A' sorokon hogy odább

meg odább

jutott- el.

ballagva haladnék

BOHÓGYI GEDEONHOZ.

Hát már kezdetiben eggy

olly tárgy ötle

szemembe

meg ütköztem 's mingyárt is meghülemedtem A' Szenelö mellett bajuszát tép, vala a' tárgy Borzadván fejemet tsóváltam 's vertki a' hség Majd de magamba jövék 's az eszemre vevém nagy örömmel, Hogy mit akar Ditshalmi Tudákos illy alatsony tárgy Mellybe

's közös és nagy EUenséginknek megtörtét, és az örökre Újítók Seregét néztem pad alá lenyomatni. Újra tovább menvén tsupa böltsességre találtam 'S a' mint Sorjainak tövises mezejére kiértem Hát a' bokrok közt sokakat veszek észre seregben Jéh mit akarnak azok, 's vallyon mi okon seregeinek Kik legyenek ? mi bajok ? fámától végire járok. Melly kérésem után nekem illy választ ada Fáma. Ott a' Böltseknek van mindenféle Chaossza Vágynak Múzsák is vad Múzsák tsalfa Poéták || En tsak Böltseket és jó Múzsákot nevezek- ki Lássd ott a' ki röhög, amaz ott lakodalmi Poéta És amaz ott mellette nevek napjára köszönget Most is hajbókol a' kivánság zeng ajakáról Ennek utánna pedig ki miként Heraclitus ott sir

Felhordásával, elmét láték

—

Könnye tsorog kesereg búsul a 'kába világon Holtakat énekel az

's bútsuztat az itt maradóktól Látod amazt melly nagy gonddal jár erre s' amarra

Annak

bölts fejiben tsuda szép Chronosticon érik.

Hát amaz,

amott

porban

ir ?

Anagrammát

Ura nem volt Lúgos kantától legyen ámbár homloka nedves Egy más fészekben hangos Leoninusi versek Es tsuda szép rímek készülnek 's mennyei lelkek Készít, Sokrates illy szép Böltsesség'

(0 tsuda) E-vel megterhelt szekerekbe lebegnek A-val az árva hazát gyakran katzagásra fakasztják

Hogy jót gondolljon olly sok gonoszoktul oszoljon '8 mind ezek a' Nyelvet nem szokták másba keresni. Messze marad mindég a' a vendég maszlaga tlök

(55)

BOHÓGTI ORDBONHOZ.

Nem (56)

kell

holmi kents

Törvényt és

Czim ö

lapp

és

nints

mondásokba tekervény

nékik lehet azt egyedül megtenni ha másként

Pótlani tudhatják Jól értvén 'S

nem készítnek 's ha ezen szók kellem 's egyebek versekbe kerülnek

új szót

nem

hézagot és az Horátzot

régi szokást tisztelve tekintik

tesznek versszerzbl kikeresve Poétát

Jósefböl Pipset, leveleknek epistola tzímet

magyaros szemetekre kihánnyák,

anch

kedvek hogyha vagyon magyarul versekbe beszélni

Nem

io Pittorét

szórnak görögöt sem olaszt akadékul az útba.

Kedves Högyészim

vagy

Múzsák Szeretje

Mind igaz a' mit ezekbe, mondék Ebbe maradgy ha akarsz Ilelieon

légy követje, tetejére felérni

—

Nem

magadért írsz hát úgy írj hogy mások is értsék Én ha nem értem ugyan egye-meg Szerzje gyümöltsét, És ha nem érti az egy üdejü, mit értsen utánnad 's ha érti ki tudja betsülni. A' fijad és unokád

—

Illy

(57)

formán

szóllott

még

Fáma, de nem tudtam mind Tsillagokat

többet azt

Holdat hoza még

gyönyör

elmémbe fel 's

szép

szorítni.

búza szemekrül

'S tokról mellyet elébb dörzsölni ki kellene, majdan Érczekrl az arany' s az ezüstrl szóUa 's faragni Mint lehet új szókat 's állszókrúl s' maskara Nyelvrül Majd a' fszerezett eledelt felhozta, betegség Sáfrány, pózma, fahéj, bors, szekfü, paprika, gyömbér, És pomarants 's tzitrom, majd érol 's a' gyomor és száj Forgottak nyelvén, de ki gyz meg tartani mindent?

Végre ha kérdezed azt hogy mint

Nálam hagyta

Én

el a'

szép

pedig o Tudós

lett

vég e dolognak

Mondolatot's maga

elment.

Literátor jó Filológus

minden, mi akarsz még lenni ki néked Zengem ezen sorokat Pezagusnak fékje kezemben És a' lant lévén Múzsák halmára lovaglók 'S

nagy Héró

(58)

Gyakran

látogatásimbau örvendez Apolló

—

BOHÓGYI GEDEONHOZ.

Itt a'

hol bajuszos

költk

és régi szakállas

Honnosi éneklök 's tziterájok hosszú palástban Es saruban ülnek fogom én hirdetni neved majd '8 fog méltóképpen tudom én azt Fáma segítni Énekem a' maradék könyv nélkül fogja danolni 'S a' te dits neved is Múzsám által maradand-fel.

Epigramma En

mondolatot mikor

A' Tudósok eltt

Mondolatra.

a' a'

levegbe repülök

a' tsillagos

égre viszem

Eneklette

fel.

Nagyérdem Szerz

Tiszteletére

Máté-Szalkay

Hgyész Máté m.

BOHOGYI GEDEONHOZ.

(59)

Pétzel Jul. 28. 1814.

Túróra Szarka, túróra

van eggy kevés számvetésem

az Urattsal, Ide szóra nagy Tudós, most én az Urats liigba

vetm,

és

szappan nélkül mögmosom, tudja

mi-

vel? sulyokkal ama' tót-szappannal.

Levelem eme' kezdetén mint

ellen ne pösölj

még

tózz

lepled

Urats.

Mög van mondva

mert magadat ér,

ne bámuljon az

borjú az új kapunál.

vizelled-le.

Addig

Szél

nyúj-

végtére tanulj Tinó, ökör lesz belled.

Mitsoda lókörmü, karikalábu, lötskezü, tökfej, szamárfül, tsudateremtmény, ostoba tsrebogár lehet

mint (t)ü)be-||le

ban

vak tsak neki megy

ütközik? líogy

ki tötte az

az, a' ki

bötsületös embörnek, és

Uratsot bíróvá a philologyiii-

mint eggy Iskola Mester rakontzátlan

félre ficamlott nyelvvel

pittyet hán3^ogasson ?

ellenünk újjétók ellen

Hss

másé

az udvarról

szájjal

Szr

alatt

Mingyárt

mg töszm, hogy ha ki nem röpül, fészkestül tyukmonyassem is tséplik ugy a' búzát, mint én lebugyázom mög lösz mind sülve, mind pirétva, mög is akasztom tnglót, rajta ütök, és vérét is vöszöm, 's ott hagyom a" faképnél, hiszen tudhatta az Urats, hogy számba fontba köU vonni a' gondolatokat, nem is köUene minden tálban egy kalánnal lönni, mert mások is torkába vethetik a' szovat. De tsak bele kottyana, a' nyelv' dolgába a' szilva lév, mintha ötét boitul

oda

lösz, ebestül

matskástul elvesz, ;

BOHÓOYI GKDKONHOZ.

mint a' duda széllel, a' szapora mint az üres malom tsak oda áll a folyó derekára; pedig nem is lát tovább az orránál 's a' kákán is tsomót keres. De ki töszünk mi is magnnkéi-t, mög mutatjuk, hogy embörök vagyunk a tal-||punkon, és hogy a' (61) solnák, tele van szóval

Dara,

tsirke

nem

okossabb

adgyuk bélését Urattsal

üdéjében

által

lity

lötty

posztónak

az öszve-

mög

kotyvasztásokat,

megemlögettettyük az

Mög

hogy vége mézes madzagának, ha annak

Magyarok

markában szakad

Mög is borsoljuk

tyúknál.

habort, és föleresztött

Istenét.

láttyuk azt

is,

vettyük az ebek harminczadgyán. A'

kardunkat sem füzfábul faragták.

Az ürats a' nyelv dolgában akart Ítéletet hozni? Nem oda, másé terömni köll ám arra az embörnek, !

mint

's a'

suba gallérnak;

nem

pedig azután formáltatni,

lapos tetünek. A' Nyelvmivelés

nem

kanászjáték,

ahhoz fogni mer ne lögyön gatya fönékben szüve. köll ujj szó? möglássuk, hogy mögy hát sánta Bu-

Nem

dára. Próbáljon az Urats ujj szó nélkül Írni,

tudom majd búsul mint

fohászkodik, mint

amoda deák

vermbe 's

esött

farkas,

kapkod imide

kereketörött kotsis,

szóba, görög szóba,

tudákosságrul

mikor

lösz a" tudós

mun-|Ikának vége? malatz nyíró sohanapján! Az

illyen(6á)

embörök ugatnak az ujj ellen, mint az eb a' 's a' régivel semmit sem kezdnek, semmit sem végöznek, szénnel írhatná az embör a' kürtökbe, mikor valamit ki tudnak böffenteni, abban is mi köszönet? fél pofánkra zápfogunkra sem ölég. Löpényt körestek, hóku-

kóíitz

garádján,

l\üra találtak,

mégis nekik

áll

föUyebb.

ügy

rá

tartyák

magokat, mint az olajos korsó az asztal közepén. kevélyen sétálgatnak föl alá, valamint

Kunok

OUy

ebe

homokon és mintha átugratták volna a' száz tü hosszát, más érdömös emböröknek is akarják még pödö-

tsorva

BOHÓGYI GEDEONHOZ.

ríteni kajla bajuszokat rét.

;

k magok hajtani

Ki vagyok, ón vagyok,

göntzöl szeke-

Biró kotsisa

nem

szúnyog szúrást

kevélyehl)

nálok, a balha tsipést,

alig szönvedhetik

lepöndékök, pedig ha jól megfon-

el,

légy köpést

kett az orok lyuka, mint a' szögény embör Malaccának.|| (63) Éppön az én tsutsos szelésökrül irtt munkámot olvasám. Hozzák az ürats könyvét, hogy nézném mö^. Letöszöm a' másikat, 's gondolám, hogy az talán valami fura kis ésszel irott könyv lönne, forgatom, hát vizre vitt, tolnák

dolgot nekik

azután tsörbe hagyott

káposztás kertbe

Lórul Szamárra szállottam,

hogy

ezt az Urats el

nem

néz

még akkor is mög

viszi szárazon.

tsalárd

esküttem,

Azt gondolja az

ürats magáé mind

a' diófáig, tsufollya az érdömös írókat, hogy gyzött, és hoppot mond minekeltte az árkot által ugrotta. Tsuda dolog az, hogy az irkálok mög nem lakhatnak eggy gyékényen eggymással, osztán hidgye el az Urats, nem sült a' mind jól, a' mit kemönczébül kiszödnek, mikor valaki más jó hírében bitang módra gázol,

azt hiszi,

maga 's

alatt vágja a' fát.

Másnak

ás vermet,

maga

az egész pörlekedésben annyit nyer, mint

]

Bertók

az Urats ezt

;

az üratson fognak nevetni,

kurta kutya vagy

dékre várják

még

pedig annyira mint

hidegvötte legyek sszel.

matskát,

akkor tudom

esik bele,

mind mög nem gondolja, társa ellen fonákul vöszi az ümögöt 's hidegön is veri a' vasat,|| (64) mint kokas a' szemetöt mind mög tarjasodik, mind mög tollasodik, kiönti ludmérgét, katzag elre, iszik a' medve brre. De jövendölöm az Uratsnak, hogy föl van vágva a' dögrovásra ott a' hol köll, s majd is mög itattyák vele a' tzüki poharat. Akkor tudom mögbánnya dolgát, mint a' mölly Kuvatz egyszörre kilentzet fiadzott, meg bánnya Béka a' deret ha most az Urats mellett nevetnek, majd tsikban.

Jó is

szer-

halgát,

BOHÓGYI GEDEONHOZ.

mint

Urats

tet

var alatt

nem

Ebugatás

tznek

Erre pedig ne

is,

levél, a'

nem

mondgya

mennyországba, mert

hallik

ok nélkül mozog nyárfán köll lönni

nem

hol füstye van ott

esik forgáts vágás nélkül.

Majd körül tapodgyák az illyen egy étszaka nevekedett hitvány gombát, hogy kikopik mindenbül, mint valami a' hóbul,

kéntelen lösz az Iróseregbül eüUantani, az iUyen

jegetörött vizet ivott, || lapuval takaródott irósvajas

Le-

Jó víz

hogy még a' kapufátul sem vöszön ijettében bútsút. lösz ez majd sok tréfás verselönek malmára, mind

addig

még úgy

venta,

sem marad

rajta,

nem nyúz zák

hogy szr közmondás

ezt a' bakot

akkor igazán bötelik

a' bolond szemét. Várjon tsak az ürats mög embörül dögönyöszve, azután mögüstökölve, vége-

kár nyittya lösz

meg

tzibálva

hogy kézzel

hintenék

zetre törökül

rögni, a'

térdön alva fog könyö-

már

inkább, mint zsákkal

magot.

Egyébaránt jelenthetem, hogy nintsen az Uratsnak szöröntséje az okos Íráshoz, mint tzigánynak az igazmon-

dáshoz.

De nem

való disznó órára az arany peretz,

az illyen fityfirigy tsöllög böllögö irótskáknak név,

sem

Szerzi

Szamárra sem tösznek hárson nyerget, bár Tolnát is. Én mondám. Isten lögyön az Urattsal

Baranyát bejárta

Balassa J.

Felelet a Mondolatrti.

(65)

Á LEPE

(66)

Mondolatos

feje felett.

Lukáts Miklós Sápphoi rendé szerént. Pótzel Jul. 'H. 1814.

Én

szegény Lepe még más Lepek Psyche, És Prometheusnak szép társaságában, Vagy a' Lantosnak feje felett festve Vágynak, én itten.

Mondolatosnak rut társaságában Elgyöngült szárnnyal tartozom röpködni,

Pestist leheli 'S

rám Athmosphaerája

;

Zengésem zordon.

Én itt sem édes éneket nem hallok, Sem mosolygásra aj kot nyitó tréfát. Vad hahotával mind Satyr katzagnak 'S

uj']\

mérgek

halálos.

Érzem, hogy van szebb ezen a' világon. Érzem, hogy van Mester jobb mint az enyém Hogy e' zengésnél szebben zeng AppoUon 'S mi hasznom benne ?

Köpülnék felébb de szárnyaim gyöngék. Köpülnék máshoz 's vissza ránt az örvény, Psyche homályból látom fényességed Végy-fel magadhoz.

A SATYBUS.

Á SATYKÜS a'

Mondolat írójához. Pétzel Jiü. 26. 1814

Vétkeztél

jéh vétkes fészekben eredtél

Engemet ketskembert mert

megfertéztettél,

Jerkék vezérével egy helyre tétettél Mellyel eggy szemtelen tettet tselekedtél.

Testem nem szép Eéten,

De kedvnek Mért

fejér és ketske

rest

még

E' Jerkevezérem régenten

vén részegjét

'S elvesztével

elmének énekét szeretem terméssel eggy rendbe tétetem

fejjel

nem

éle

egyszer ejté

nyerget Jerkésnél tseréle.

rest és elmétlen, én elmés

eszes

Térj -meg

jelentse

mendegéle,

eleven,

Mért teszed én mellém ezen eggy levelén Eszes szerzeményed? én lehetnék jelen,

Nem

(68)

Eggy vén ember részeg 'S e' rest

termetem

rengetegben éltemet tengetem

rest és esztelen.

érdem helyre tegyed személyemet

Elég szeret engem

kedves énekemet,

Ketske termetemért ne vess

Ember termetében

meg engemet

lelsz ketskét eleget

Némellyek engemet rejtekben meglesnek te ezeket helyes énekesnek

Véled

szamár

stondolat ibójához.

Zeng: vétkes fészekben, zeng Éje Édesnek. Mekegnek mekegnek de engemet nyesnek.

Mekegve mekegve de

Én

nem

rekedve

énekelhetek gyepre heveredve,

Felkeresnek engem szépek heveredve. 'S fekete

(^9)

fejemre repkényeket szedve.

Kepkénnyel fejemen, kehellyel kezemben Szent ének nyelvemen szép kedv énekemben,

Be tsendes

berek be szédelg fejemben,

Édes szendergéssel fekszem rejtekemben.

A SZAMÁR >

Mondolat írójához. Aüdíjevza ^si^y^xe &sá ÁeuxwXevog "Hprj

H o m e rii A' mese Apjának, kit egész Európa tsudának

Tart vala, kit kesereg, köz, nemes úri Sereg, A' nagy Esopusnak szolgáltam

Látszani fáradozók

Meghala

;

Tettek,

sok száznak szolgáltam 's

nem

bár mi okosnak

tsak nevetést okozék.

már tsupa váznak

nyerc bért szívem ezernyi sebért.

Már Athénának, nem

elég volt

Roma magának

Vitt vala, hát ezerek, kik nevetésre szerek. (70)

Régi nemek hulltak,

északról újra vonultak

Nadrágot visel más Nemek eggyszer el. Árva fejem véltem, hogy már jobb századot éltem 'S a' tsufság nyomorult rajtad örökre szorult Már az Olasz népnek nyelvén kik közre kilépnek Régi betsüietemet, tsúfra teszik Nevemet.

szamár

mondolat írójához.

a' Frantzoknál, a' Németek és Spanyoloknál Rajtam nem könyörül Anglusi nép is örfíl Hogy ha szemem nézi sok kínomat újra tetézi Hogy vagytok Magyarok rám ti is illy agyarok Pesti Szemem könnyel tele van már habzik özönnel Rám a' bú komorul újra meg újra borúi.

így

•

Ámde nekem

végre szép hajnal jött

Jön Cervantes el szánakozást

Sánchó Panzának ada,

fel

az égre

visel

lábom Hispániának

A' Rozinante megett járt köriben eleget,

Lucius így jára

Képemet

Apuléjus majd azonára

mikoron

viselek

ó'k

magokon

Éltem szépében Baratária nagy szigetében Nyugodtan telelék Herczegi kosztra lelek.

Majd haza rándulván, atlatzba, selyembe borulván Sánchó pompa között rám örömet kötözött

sír

bezárván siratám bal sorsomat árván

Hogy megszánna 'S

az ég

kegyelemsséggel

újra segítene még.

Mint nem Praxiteles bár faragásra Nyitja hazájának

jeles.

durvult Vestphalianak

Anton Panza helyett sok Mecenási Készen szolgálván

híres lettem nyereséggel

felett

könyvét nékem dedicálván

Porból mellybe futék, majd az egekbe juték.

Büszkén sétáltam fejemet fel fel hajigáltam Jó kedv életemet fény emelé nevemet. Elvén gondoltam hirdetnek 's majd ha kiholtam Érettem kesereg eggy nagy írói sereg. Tsalfa reménységek értek mi haszontalan égek Meghal Panza, velem mint örökös kegyelem. Ismét tsufólnak búmban, nevetésre hajolnak sors még szomorítsz bút kebelembe borítsz !

Ám

de megint végre tisztább

Jvén

kérni hozzád.

Mondolatos

Illend ranggal tziterával

Rám fel

napom

kegyes égre te hozzád.

mennyei hanggal

ülél Helicon' lyányai karjaikon.

i'ji\

szamár

mondolat írójához.

Ketten Tempében ketten Pindus' kebelében Ketten éneklünk A' Pegasus látja

Elbúvik

nem

senki

szárnyát

(72)

alá,

ér

mi velünk

földre bocsátja

örül Hypocrenóje körül

Eltün sok kényes költ

Agak

nem

zöld szövevényes

fülel sorsosid állnak el.||

hogy egy nagy hegy hasadott-meg melly bizonyos jegy Tégedet a' nevezett kints kamarára vezet. Zengik: árva madár jajgass rabságra ma'S

zengik:

Zengik:

radsz már. mit brekekegsz ördögi módra rekegsz?

S köztünk békesség nagy igasságos kötelesség 'S Józanságosság angyali pont fele hág. Égi kegyelmesség töredelmesség gyönyörség Mind ezt sorba velem itt lakozásba lelem.

Légy boldogságos

jó

Úr hát mint

Tudákos

Jóság szeret semmi gonoszkövetö Szép kimélléssel nevemet Pindusra vivéssel Sorsomat erre feléd túl magamon emeled.

Vagy,

mi testemben, melly duzzad minden eremben? kever ? Melly tündéri er s belseimet

Jaj de

—

vagy érzem Phoebus Apolló Zápor e vagy zivatar rám ha mi jönni akar ? Nagy dolog ez látom sirj oh Helicóni barátom Kellemetes holló

ah az halál durva kaszája talál messze hogy vad karját le eressze, Majd ki tekint rád már, jaj neked árva szamár 1|| Meg van bár nagy volt az ers Achilles is elholt Nem száz példa ez is a' haragos Lachesis Néma keservemben, majd egy köröm -ásta veremben

Téged

Nintsen

(73)

is ö

Téged

rejtlek-el

én életem' árva

telén.

magyar PEGASÜS

MONDOLAT írója

KLÍíEN.

MAGYAE PEGASüS a'

Mondolat írója

ellen;

Ének alkotó test nagy lélekkel nemzett Múzsák kiket tisztel mindenféle Nemzet Kik között fényekbl látszik minden képen A' szépnek szerelme lángol minden képen !

Üljetek most széket tanátskozás végett

Pegasus' bajának hogy vessetek véget.

Múzsák szégyent rajtam egy ember elkövet lábom elébe botránkozás követ könyvet s Pindusnak fele ez a' dolog Fontosb fele. 'S szamáron Eggy Mondolatos 's szamáron 's az égnek Kárpitján pusztító tüzek még sem égnek 'S tesz

ír verstelen

szégyen ezt méltán váljon

Melly átok, melly gödör

Eggy szamár Fogja

kit eddig

ki vészen

Ez örökös panaszt szamár-hoztakkal

Jó Pegasus úgy

meg -járom

járom, !

én számba,

Pindusz

sirja ?

majd számba,

olt-be az

a' te

Pegasus

nyomott nyereg

helyemet bezzeg én

Ezután engemet

el ki sirja?

lesz

idd

lesz tele

ki tele

-K

Múzsák már az is nem rossz betsület e Hogy a' rímes Versnek el ment betsülete ? Még a' Cadentiás íróknak is nyelve Mérték' örvényébe vagyon már elnyelve,

Eáday 'S

verselés nevet

hord az illyen

féle kortsosság a'

mi szánkra

illjen ?

(74)

7á

MAGYAU

Sokan 'S a'

l»KtíA8US a'

MONDOLAT IRÜJA ELLEN.

Sonettnek nyitják

kútfejét

fel

Magyar Pegasus ne rázza meg

fejét ?

Sok epistolát ir ki e' pállyán kiállt Kik ellen az igaz izlós hadat kiált 'S ez új nép Eomanzot 's Balladékat betsül 'S Gyöngyösit nem tartja senki legfbb betsül A' rossz rímes Zríny 'S (75)

Orczy mellett fognak

Mátyásit ki teszik

Pótsért szeretetet

már

martzangó fognak||

nem

senki

Mondják hogy Virággal soha Etédi Pétzeli, Horvát, Vitéz

érez

fel

nem

ér ez

Édes

Magyar fülnek már nem édes. poltzra Ányos s' Hymfy lépé IS mindenre ragad már e' rossz izlés lépé Mustrákká Berzsenyi lettének és Dayka Kiket nem is nevelt talán Magyar Dayka Rény, kets, remény szókból áll nállok a' beszéd Éneke

Helyettek

Pennájok idegen szóllásokat.be szed

Már kegyet mondanak kegyelmesség helyett Semmi szép hosszú szó nem lói nálok helyet. Német és Frantz lettek az ízlés követi Sok

elfajult

Göthét

Példát Illyés, Káldy

Marmontelt követi

Bárótzyból lemek ki állhat ellent ez iszonyú lesnek ? * 's

Múzsák ennyi sok gy aláztatás után Szamarat is látunk a' Pindusnak után És igy Pindusunkra melly ez eltt fényié 'S o

minden felé sugárzott a fóny-le Fátum örök homályt szóra Ah búm miatt alig találok már szóra. 'S róla

A' gyászthozó

Kimaradt az

eredeti kéziratnak e két sora

Láczai csak gágog,

rajta

minden

nevet,

S Vályi-Nagy Fereucz nyer poétái nevet. (L.

Szemere munkái,

III. k.

191.

1.)

B. J.

magvar pegasus

mondolat írója ellen.

Hozzátok nyögök oh Múzsák

könyem

fojta

Bár ajkamon tsak nem minden jajt elfojta Hasson-meg Pegasus könnye 's sóhajtása

légyen híjába kérte

óhajtása.

Lám

nyögök 's az igaz költktl jött ének Mintha zengene már halálom jöttének

(76)

is o Múzsák se estve se reggel Ne sznjetek érttem hartzolni sereggel.

Azért

Kergessétek innen

szamarat

értem

Ezt tévén, megvallom, hogy örömet értem. Ne legyen közöttünk se éjjel se nappal

S így fényünk nem soká osztozik a nappal, völgyeitekbl harsogva ment ének

'S szent

Hirdesse hogy

gyztünk Duna lementének. K

Múzsák ezen nagy

jótételért sirom'

Partjáig hálámat tinéktek 'S meglesz, a

mit kértem

lm segedelmemre már

majd sirom Muzsai karok

emelik karok'.

Szamár éltének fáklyái elégnek Ezen bosszúállást tarthatom elégnek Köszönöm o Múzsák hálaadó szívvel A'

Szent szerelmetek közt fogy

bennem

sziv

el.||

(77)

LANT.

Minden lantokónál rosszabb Állapotban sinlek én Mivel nékem helyt eggy rossz szab A'

Múzsáknak

Húrjaimon

legkissebb

elnómula már melly hang hajdan minteggy kis ebb

Nesz 'S

telekén.

Nyargalt, rest mint

szamár.

ha némellykor egy két hang a Lóggó hixrokra ki mász Tsak alant guggol mint hanga 'S gyász szín, mint kulimász. 'S

Apolló kit az egekbe

Ambroziás mátka (78)

tál

Mellett Grátziák visznek be

Nézzd tsak mire

juttattál.

láttál e illyen rútat

Jövel és

Karjaiddal

magad nyiss tenn nékem utat

Szabadságra jó Isten.

Eggy bolondulva Mondoló Nézd mind czammog bakatsin Szrben, nem lévén sehol ló A' Heliconra tsatsin.

lant.

engem nyakába függeszt *S ah tsak azt bánom tsak

Hogy Hogy

nem

Apolló

azt

végzesz te

nyakába

akaszt.

engemet, ki számodra

Függöttem

rózsabolt'

Virágokból sztt szép fodra Között,

míg

nem

rabolt.

Már Hypocrenének kristály Forrása nékem bú- tó Olly bús nekem'ez

Mintha Tsúfol 'S

Vagy

itt

engem

ha a'

a' kis táj

lakna Plútó.

szarka láb

(79j

piros pipats int

búza virág alább

Bám mind

gúnyolva katsint.

amott miként pirúl-el Nózzd még most is egy sor som Mert tudja, hogy szégyen 's bú lel 'S szégyelli gyászos sorsom !

JEGYZETEK

(80)

VER8EK

ALÁ.

HÖGYÉSZ. Aurora piros szekerében Asszonya kül senki

Pomey Panth. Myth. Poéta nem lehet.

Homerus

Aurora a' hajnal Isten m. 107. Ezen könyv nél-

Görög Poéta,

régi híres

alkalmatossággal említeni szoktam noha soha

Ugyan

ezt tanátslom

másoknak

én minden sem olvastam.

kit

kik tudós Poéták akarnak

lenni.

F á m a K i s- A s s z o n y. Aen, IV. Fáma malum quo Ez (81)

hírhor-||dó Isten-Asszony,

bi tudunk

holmit, azért szoktam

minthogy mi

Fáma

itt

etc.

tsak hir-

Kis-Asszonyt min-

den alkalmatossággal felhozni. Ez szép Allegória.

Apolló maga vét,

szép Múzsák. 1. Pomey eml. könyés minden más Mythologiai nemellyek még ezen darabomban elfordulnak.

valamint

vekre,

Pindusra

is,

Sok Költk Neveit.

poétái episztolára irt választ,

Ad nova surgentemm aj oraqueviribusausum. ból,

nádból. Erre

kell tudni a'

Sás-

Mythologiát

Weszprémben. gondolom még

Kerestem az Atláson, de nem találtam, hogy Dunán tiíl vagyon. Condit enim ve-

rum vastoNatura recessumortalesque hebetat ^isus

pectora

nostra.||

JEGYZETEK

Satyrázni születtek. mind eggy.

Sonettek mi mégis hogy

vers,

legyen

t. i.

VERSEK ALÁ.

Satyra és pasquillus nálunk

vele

nem

szolgálhatok,

(82)

gondolom

az említett választ.

Literator'sjóPhilologus. Ezek ma már szokásba j ött itt teszen Betszedt, 'a philologus Szó gyjtt. Verba valent usu.

nevek. Litterator

Itt

hol bajuszos. Tudni való, itt az igazi Magyaros A quo ceu fente perenni etc.

Helicon forog szóban.

—

SATYEUS.

Vétkeztél jéh vétkes. Senki Vers

minden

szót

Varjasé, mert

mondja, hogy ezen

ketskemekegés sokkal régibb, mint

Vers.||

Jerkék vezérével. Az nem lehet kimekegni.

Egy vén ember részeg

Szamárral, de

Szamár (83)

fejjel. Boldog emlékezet

Silenus nevét így mekegtük-ki.

Jer késnél. Az

Juhásznál, de

igy

sem

lehet

me-

kegni.

Eszes Szerzeményed — nemeszes? mellyik a' kett ? meghatározni nem könnyen lehet.

közzl

Zengvétkes fészekben, zeng

és éje

Édesnek. Azt

mondják hogy ezek mind ketten kecskévé változtanak. mondja, hogy nem történ csuda a' mi idnkben is.

— Ki

JBOYZKTEK

1 1

VBRbKK

A.1Á.

SZAMÁR.

mese Apjának. Szamarunknak

ezen versére van

u s i o, hangosjl Poétánknak ezen soraiban

(8*)Anyjának, kit egész A'

Max. Planudes ugyan azt mondja,

és törpe volt, de a'

MárAthénának. Görög város.

Nemzetek

etc.

nagy Esopus.

hogy Esopus kicsiny gált jobban tudhatja.

régi

Róma

Szamár

ki nála szol-

Athéna vagyis Magyarosan

Ath énás

pedig Olasz Országi, mind ezeket az

ó atlasból tudhatjuk.

Kik nevetésre Szerek. Szer nem mint némelly újitók akarják,

köz nép

ugyan szer a'tánczra, nevetésre, Régi nemek hulltak.

teszi ezt

modu s

ezt így

mondja

'st.

Allusio Homerusra.

avdptv yevei] ij fúv <pÚ£c, i] d' anoX7]yet.\\ Homerust szükség olvasni a' tudományra nézve, de köcug

(85)

vetni jobb Ovidiust és ezt

Primarubens und a, ranarum

plaga secund a.

Anglusi nép Pesti kire

is örül.

nem

Pesti

van jusa haragudni

Cervantes Spanyol Don

Ad notam

Tengeri víznek örül.

Buda melll, hanem

Pesti Gábor,

jámbor szamárnak. író igen

szép mesés

históriát irt

Quixote Vitézrl.

San eh Inassá,

mint

Pansa. Don Quixote Vitéznek fegyver-hordozó minden tudhatja.

ezt

JEGYZETEK

Hispánia

az az Spanyol Ország.

Eozinante. Hires

Lacius

VERSEK ALÁ.

nevezetes paripája

bölts Vitéznek.||

A* boldogtalan Szamár mindég (^^) hogy két nevezetes férj fiak az formáját vették magokra. Lássd Lucianni Somosat opp. ismét Apuleius de asino aureo. Mi szép dolog a' tudomány kivált ha Cadentiás distiehonba, mint arany rámába foglal-

Apulejus.

és

ha eszébe

örül,

jut,

tatik,

Baratária nagy Szigetében. Kérdés:

ki volt

leg-

nagyobb Vitéz 's a' legigazságosabb törvényadó ? felelet. Don L. Herder Adrasteáját. Quixote és Sancho Pansa.

—

Kegyelemséggel. Mennél keggyel?

hosszabb

annál

szó

szebb, ki Írhatná így

Praxiteles bár faragásra jeles. ki volt Praxiteles,

nem

úgy

sajnállak,

Hanem

tudjátok

hogy ezen mennyei szép

sort

érthetitek. ||

Durvult Wesztfaliának. Hogy durvult lásd Tollius (87) Ezek ugyan a' XVH. Századbeli Tudósítások, de

epist. Irines.

én újabbakat

nem

tudok.

Anton Pántza kája

— lásd az

boldog emlékezet Sanchónak uno-

példa beszédeit.

Mondolatos. Ad notam Helicon.

Tempe

—

Scipio Africanus.

Pindus.

gyar Helicon, Tempe, és Pindus, Frantzia szólások

— Nostri

sic

t. i.

az igazi és tiszta

nintsenek új rure loqvuntur. itt

Ma-

Szók, és

Senki nem ér mivelünk t. kettjekkel — ámbár Et cantare pares, et respondere párat i.

JKGYZETBK

Pegasus

nem (88)

VEBöEK ALÁ.

Lássd

látja.

Pegazus panaszát

Sorsosidállnak el. így nem sorsosink állnak el. zengik. Oh

nem

me malus

ut perii ut

jó lett volna

ragadtalik

Metrum

peones vibrissas per óment

nem

miért

—

érzi minden Siloni ca-

Oh: hát ezen szép

ConturbabanTiur Constantinopolitani — numerabilibus sollicitudinibus óh! — Jaj de ecce

Deus ?

szelet

történni?

mi testemben.

so-

In-

Deus

fata,

tempus

érit

vagy Zivatar: Külömben

szegény

állat csak

Poscere

Virg.

Zápor est

ezen édes zengéstöl

hosszú szólások szépségét egész erejében,

rok:

abstulit error.

Köztünk békeség'st.

'S a'

mese.||

jövendi, most

Tanto mag is

fera||corda

hogy valami nagyobb akar ille fatigat — os rabidum érzi

domans fingitque premendo.

(89)

Téged Xanthus

az ö

áh az halál. így

nev

áXXá Toc iyyú&Ev ahcoi, áXXa

De 7]

jövendöli Achillesznek

Tjfxap

deóg ze

öXéd^piov.

[iéj'aq

mind

fxot

§á\iaTOV fxauTeúsac

Achillesz

mind

az utolsóról az újságból

populo.

oudé zoe

ijfieig

xac /xolpa xparucr^.

hijába mondotta Achillesz, mint Ti

lova következ halálát

Mert

a' a'

mi mondolatosunk

jövendölés betölt, és

Mondolatos megholtanak, a mint ezt is

tudhatjuk. Fájdalom

Hunc tantum

JEGYZETEK

LEPE.

Lepe mások

VERSEK AXÁ.

mondják nem Lepe, hanem lepke

azt

pillangó, de tessék|| csak

kezddnek: En Szegény maga nevét

és

szavait olvasni, mellyek igy(OO)

lepe'

LEPE

pedig legjobban tudhatja

Lukáts Miklós és

Tisztességnek okáért van megnevezve

xaz e^o^rjv, mert különben Krisztus

Urunknak

Angyali verset

metruma

régibb.

áldott születésén

mondunk

szent innepén

Melly Bethlehemnek mezejében régen Zengett

Nem

képen.

MAGYAR PEGASUS.

Magyar Pegasus. melly csak magyarul

és||

Debretz. Gram. Praef.

Ének alkotó 's

de? Vestigia Grraeca ausi deserere?

Tudnivaló

Deákul

Quem

test.

tud,

Ad notam

dallolt

Mindenfélenemzet

tud,

penes arbitrium

ezeken egyformán lehet dallolni,

hangon még senki sem

Magyar Pegasus, Deákul lásd a'(9i)

mért

est.

törvény

—

alkotó test:

szebben ennél magyar

nagy lélekkel nemzett.

— óh —

Versetlen Könyvet. Ha

•

mondolatot, legalább

Szótárt illy szép cadentziákba foglalták volna, mint

nekben

Pegasus

szól,

—

millye-

ugy talán Pegasus sem haragudott

volna olly nagyon.

Egy Mondolatos mit tehetünk

róla,

Szamáron. Mi?

hogy Mondolatos j,

fuisse mulio cellerimus, sed Balassa 3.

Kelelet a

Mondolatn.

és

igen igen,

Szamáron, ait

haec prius fuere, 6

JBGYZKTKK

recondita sedetque

(92)nunc

Gemelle Castor

tibi

VERSEK AUC.

beque

se de

dedicat

Gemelle Castoris.

Nyereg a'

's járom. Csak nyereg de a' járom szükségc-^ rím miatt. Necessitas, cxijus curaus trans-

szép

versi irapetum

Hogy

etc.

rimes versnek elment betsülete.

Pe-

kett ismét jobban a' fszerszámos étke-

dig négy arany jobban tseng mint kett, és

mint egysem. Lásd a Rontó Pál Praefat. ket is felhoznók ha a' spatium engedné. Lássd Gyöngyösi János Versei Prsefat

vetant

1803)

(Pest.

me dicere sane

a ütem praecepta dicam sed me per-

Sin

— non

didit iste puer.

Ráday szó Görög,

(93)

Verselés. Xenidion Magyarosa, Mi második Magyar.||

Sonettnek

Epistola.

Romanz

ugyan

Hgyészi

Gyöngyösit

Párizs pápaiban

Fájdalom

ez és a'

Valent valent mihi ira

lingva quaadsim

els

ott.

Báliad e.

és

jegyzését.

nem

Nee mihi constabunt alitervestigia

nak.

igaz

lássd

találtat-

veri.

mi következik mind

antiquus

fiiror

tibi,

•

Múzsák hogy szamarat.

szamarat! Már

Quod super

est

felébb

non

est

mondatott

mi rum. Lu-

cret.

Duna lementének, a'

sorba.

uti

a.'

Haza

Sajnáljuk hogy

Tisza

nem

fért

esedezézét.||

Szamár éltének fákjái elégnek. Emanavit fumus diffusa animae vis.

(94)

FÜGGELÉK. A.

Mondolat

és a Felelet bírálata az Allgemeine Literatur-

Zeitung-Un. (Halle tet bevezetését, 17.

Leipzig. 1816. IV.

308— 31 1.)

ö.

e kö-

WESZPRIM -.Mondolat.

Sok bövitmenyékkel,

és

eggy (egy) kiegészített újj (uj-) Szótárral eggyütt.

Dicshalom. (Mondolat. Mit vielen Vermebrungen, und einem ausgefertigten neuen Wörterbuch. Dicshalom.) 1813. XIY. u. 102. S. 2.

ki. 8.

PESTH, gedr. b. Trattner Felelet a Mondó latra néhai Bohógyi Gedeon Urnák « Mondolat. :

Sok bövitményekkel, és egy kiegészített új Szótárral eggyütt. Dicshalom (azaz Weszprém) 1813* czimü PasquiUusára. (Antwort

auf das Mondolat,

weiland BLm. Gedeon Boliógyi

Dicshalom quill.

1815.

XVL

Mondolat

Weszprim 1813» u.

des s.

betiteltes Pas-

94. S. kL 8.

Leider sind die literariseben Pasquille auch in der unga-

Das Mondolat ist gegen einen — Franz von Kazinczi einen classischen Dicbter und Philologen gerichtet, und eben so ungerecht als grob. Die beissende und bissige Antwort

riscben Literatur eingerissen.

—

der ersten magyariscben Schriftsteller

darauf ten,

ist

nicht von

Scbriftstellern,

dem

angegriífenen hocbherzigen Gelehr-

sondern von zwey andern vorzüglichen

Szemere und Kölcsey, derén

magyariscben

Namen zwar

auf

und

ge-

Titelblatte nicht stehen, die aber, ibrer guten

FGGRLÉK.

rechten Sache gewiss, sich

Publicum

ira

als Verfas.sci'

selb.st

nennen.

Kazinczy hat theils durch seinen vvohlverdienten Euhm durch seine sinnreichen ástheti

sich Neider zugezogen, theils

Hchen Epigrammen Tövisek és virágok (Dornen und Blumen (Széphalom, 1811), und eine nicht schmeichelhafte aber j^t reelite Eecension vou Himfy' Szerelmei (Himfy's Libesliedern) viele

ren

Feinde gemacht. Selbst die

ist

— das

welcher er gebo-

líeligion, in

— macht

reformierte Glaubensbekenntniss

\>v\

vielen seiner Landsleute sein Unglück. ungeachtet er -- aufrichtig zu gestehen

Freunde lelkét,

— unter den Katholiken

hat, als unter seinen a'

Kálvinista

mehr

Glaubensgenossen.

lesz Dictáto?'

Köztünk?*

aufrichtige

^Hát

—a —

calso

(den rohen Nationalfluch muss Rec. unausgeschrieben und unübersetzt lassen) dieser Calviner wird unter uns der Dictator

seyn?» fragte ein Schriftsteller ina

Talár

sonst

sehr

gelehrter

und aufgeklarter

Gesprách einen Mann, der den schwarzen

tragt.

Einige Neider und Feinde

einen jungen

Mann

— Gedeon

und Schwager

ten Predigers Seniors, dessen

Name

Kazinczy's

gewannen nun

Somof/yi (8ohn eines reformireines

verdienten reformirten

allgemein bekannt worden

ist)

— zur

Abfassung des schándlichen Pasquills Mondolat, dessen Erscheinung jeden edeldenkenden, für Wissenschaft und Recht glühenden Unger mit Unwillen erfüllt hat. Es wurde in Wesz-

prim gedruckt und

ein katholischer Geistlicher

Schriftsteller würdigte sich

herab,

und zugleicb

nicht nur dio

Correctur

des Pasquills des Calviners zu besorgen, sondern auch nach

Möglichkeit die Verbreitnng der gedruckten Exemplare zu be fördern.

Man

glaubte den grossen

Dichter und Philologeu.

auf welchen Ungern mit Recht stolz seyn kann,

bestcji

bey seinen Neologismen angreifen zu können, imd daher sucht das Pasquill diese lacherlich zu machen. Deswegen

ist

schon

der Titel Mondolat ein lacherlich neugeschmicdetes Wort. Es

soU Rede bedeuten, taugt aber nichts, den os giebt kein Wurzelwort mondói. Der angebliche Ort Dicshalom (Ruhm-

FüaaELÉK.

hügel) ist dem Széphalom (Schönhügel) nachgebildet. Mehrere Feinde des Dichters, die ein schwarzes Kleid tragen, sprechen P anstatt aus, um einen obscönen Sinn herauszubringen.

dem

Spott

und der Schadenfreude

das Ehrwürdigste lácherlich

dem dem Tempel

dass der Dichter auf

buten nach

ein Leichtes

zu machen, so

ist

ist,

auch

kein Wunder,

Titelkupfer mit mancherley Attri-

Ruhms

des

auf einem Esel reitend

Das Mondolat selbst, bestehend aus einer Zueignung, einer Vorrede und einer Eede (s'il en est/), ist ein Cento, gewunden aus allém, was der Dichter schrieb. Wörter (alté und gebráuchliche und neue) und Eedensarten, anerkannt gute und solche, die manche für schlecht li altén, sind ohne Wahl und ohne Verstand, zusammengeflochten, und mit von Hrn. S. und Consorten neugeschmiedeten Wörtern und lácherlichen Eedensarten verbunden, dargestellt wird.

liicherlich

ohne eine andere Absicht, als um dem Dichter nachzuspielen und ihn bey Unkundigen und Schadenfrohen lácherlich zu machen. Von S. 51 bis 102 steht ein Wörterbuch von neu^cschmiedeten Wörtern. Dieses hatte eigentlich viel früher zum Theil Hr. Dr. Szent Györgyi in Debreczin aus den Werken von Dávid Szabó und andern zusammengetragen, aber alléin es kam Hrn. S. in die keineswegs zu diesem Zweck ;

Hánde und

dieser

nebst

andern vermehrte

und

liess

ohne Szent Györgyi' s Wissen, zu dessen grossem Erstaunen und gerechtem Unwillen abdracken. Da nun in diesem Wörterbuch wirklich viele von Dávid Szabó und andern gegen die Grammatik und den Genius der magyarischen Sprache neugeschmiedete lácherliche Wörter vorkommen,

B. képzelmész

macht sich Hr. S. über diese auf Kazinczy' s Kosten lustig. Dagegen stehen in diesem Verzeichniss wirklich viele gute neugemachte Wörter, die Beyfall verfür

költ

dienen,

dörg

(der Dichter), so

B. Kecs (der Eeiz) ásványesméretség (Oryctologia),

(der Donnerer), iktatás (die Einführung,

Statution), rény

(die

Installation,

Tugend), vízépítés (Wasserbau)

Eine Sprache, derén Bildung noch nicht vollendet nicht ohne

Neologismen seyn.

War

u. ist,

kann

Cicero erlaubt neue

FÜGGELÉK.

Wörter zu bilden und thun diess noch heiit zu Tagé dn warum sollten nicht die Magyarén das Náraliclii Thun? Man verletze nur nicht bey der Bildung neuei- Wört( die Regein der Grammatik und den Genius der Sprache, und

Deutschen,

!•

nimmt

davor

sioh Kazinczy, der seine Sprache philosophiscli

wohl

in Acht. Anstatt des ehemals gewöhnli chen Schlusses Et haec omnia in Glóriám Dei et Laíidevi B. Virginis steht ganz hinten das aristophanische Frosch-

studiert hat,

geschrey

Brekeke

! !

Brekeke

1 !!

Koáx

— Erfreut

hat den braven Kazinczy dieser Eselweihrauch freyhch nidit,

aber er braehte ihn nicht aus seiner philosophischen Euho.

Man

erwartete, er

würde

erbittert

antworten nnd Schaden-

frohen das Schauspiel einer gelehrten Klopffechterey gebén

man

;

Er schwieg und zwar mit Recht. Das elende Pasquill konnte ihm bey Gutdenkenden nicht alléin

táuschte sich.

mehr schaden,

als

wenn

ein muthwilliger frecher Schulknabe

einen Esel gemahlt und darunter seinen hátte.

Dagegen

glaubten

die

Namen

geschriebcn

achtunswürdigen ungrischcn

Szemere und Kölcsey jené Frechheit nicht un«,'' ahndet lassen zu müssen, und verfassten die Antwort auf das Schriftsteller

Mondolat. Kazinczy hat nicht den geringsten Antheil darán

genommen, weder durch Mitarbeit noch durch Rath. Gegen den Willen der Verfasser wurde auf den Titel Bohgyi anstatt Somogyi und das Wörtchen Jiéhai (weiland) gesetzt. Die aus mehreren Stucken bestehende Antwort ist mit vielera Witz und Somogyi dürfte sich in Zukunft schwerlich gelüsten lassen, noch ein Mondolat zusammen zu schmieren. Das Mottó ist geschrieben,

Tandem sua Poena Nocentem tum

Insequitur passusque sápit

denique stultus.

In der Vorrede erzahlt der unterzeichnete einige

Züge aus dem Lében des

Hm.

Fram

Somogyi.

daraus, dass er schon in seiner Jugend in

dem

Man

Kölcsey erfahrt

reformirten

Collegium zu Ftípa einen Hang zum Pasquill und zum mimischen Ausspotten hatte und dass er dadurch den Lehrern und

FÜGGELÉK.

Schulvorstehern so verhasst wurde, dass

sie

ihn aus

dem

Col-

was jedoch ein Lehrer aus Mitleiden hinderte. Auch erfáhrt man, dass die von Dr. Szent legiiim zu stossen beschlossen,

Györgyi im Jahre 1809 verfasste kleine Schrift über schlechte

Neologismen im Weszprim durch Beytráge vermehrt und diese

Hm.

S. zur

Dann

folgen zwey Briefe an Somogyi von einem quiesciren-

Verarbeitung in ein Ganzes zugestellt wurden.

den Major, datirt Péczel am 18. Juli 1814. Sie sind von Paul von Szemere in derbem Soldatenton verfasst. Der Officier wáscht ihm gehörig den Kopf. Der gerade, barsche Major sagt sal

am Ende S. 5. * Megvívni í én teveled'^ Katona SicariusNem öcsém, tégedet csak Korbácsolni kellene. * (Duelliren ?

Ichmitdir? Ein Sóidat mit einem Meuchelmörder? Nein,

man nur

Brüderchen, dich brauchte ein naiver Brief der jungen

des Mondolat. Hierauf A'

zu karbatschen.)

Dann

Wittwe Zajir Czenczi an den Vf.

búsongó Ámor,

Andulmány Teremtménye Bohógyi Gedeonhoz

egy hajnali édes (der trauernde

Ámor, eine Morgenphantasie an Gedeon Bohógyi) von Szemere in Péczel, sehr komisch, besonders wo das Gesprách des Vfs. des Mondolat mit dem Esel und mit dem Satyr beginnt. Es folgt der Brief eines der Vfr. der Debrecziner Grammatik, den die Debrecziner freylich beleidigend finden werden. Nun kommt eine komische poetische Epistel des Versificators Mattheaus Hgyész an Gedeon Bohógyi. Femer ein Brief an Bohógyi aus Péczel vom28. Juli 1814 im breiten transdanubischen Dialect.

Den

Schluss

maehen komisch- satirische Ge-

dichte mit den Aufschriften A' Lepe a' Mondolatos feje felett (der Schmetterling über dem Kopfe des Mondói atisten) a' ;

Mondolat írójához (der Satyr an den Vf. des Mondolat) : a' Szamár a' Mondolat írójához (der Esel an den Vf. des Mondolat); a' Magyar Pegasus a' Mondolat írója ellen (der ungrische Pegasus gegen den Vf. des Mondolat) ; a' Lant (die Laute). Auch die Anmerkungen zu den Gedichten enthalten Satyrus

viel

Witz.

dem Gedicht

anderer Vocal vor als das in der magyarischen

A' satyrus

kommt

kein

Solche Gediohte zu verfassen

Sprache leichter

als

in jeder

ist

andern,

FÜCiUKLKK.

hau% vorkomrat. Professor Varján in Debreczin gab im Jahre 1777 ein langes magyarisdirs (Itdiclit weil in ihr das e sehr

heraus,

das

welchem man durchaus keinen Solche Gedichte,

tiudet,

audcrii

derén Abfassung

ocal als

man

jedoch

n^nnen muss, habén eincn scln- o](;<);isclicii Ton. dass die Antv.ort aiif das Mondulat uncoiTccter

(Vrl'neUes nibgas Sc-liade,

gedruckt

das Mondolat.

als

ist.

n. A' Mondolatnak,

dományos Gyjtemény. bevezetését 17

—

18,

rá való Feleletnek Megitéltetése. (Tu1817. VI. k. 97

— 107.

1.)

kötet

ö. e

1.)

Minek kohol valaki ujj szót akkor, midn a' más nyelvugyan azon tárgy' nevezésében a' Nemzetnek már nagy része él, és szintúgy érti mint született

általvett szókkal

—

nyelvét

? holott ha meggondolnák így kiáltnak fel sokan hogy minden nyelv szk, pallérozatlan mind addig, míg abba a' pompa, a' luxus, valamint az öltözetbe, bó nem csúszott, és hogy ez által érhet csak valamely Nemzet a' kimi;

azt,

—

veltek sorába látszik

;

füstbe

hogy

mi újnak

valamint azt

is,

menne azon

helytelen panasz, mely a nyelv'

régi is lehet a'

igazságtalan mentésébe utat téveszt.

minden Nemzetek' Tudóssai, felébb emelKöznép nyelvétl, a' ki ket azért kárhoztatta, miért akarják tet többre vinni mint volt az eltt? A' kinek a' p'allérozódás halálos Ellensége, és utálja mind azt, valaki az ö megszokott durvaságát veszteg nem hagyja, 's komplimentre Jól látván ezt

kedtek

—

tanitja.

— így

Göthe, Schiller

már midn ama derék Német írók Klopstock, 's mások a' nemes nyelvben ujjitásokat tettek,

szörnyködve kiáltott fel az újságtól eliszonyodott németség, látván elre el azon meg nem köszönhet hasznot, mely-

nem lyet

terem

nyelv az ujjitásból a'

mostani.

lett

német maradóknak,

—

Tollra kell

pallérozottsága által termett, ós kivált

múlt század utolja

sok német Mocskolódó.

's e'

versent

halandó létére a' »akart lelvén az akkori Tudósok

;

FÜGGELÉK.

halhatatlanokkal repülni

nép örült kaczagva az

sphaeráján

vergdhet) Irócskáinak

Köznépi homályt,

repked

(de

köz-

belle ki

nem

kik denevérként kóvályogván bé'

akadtak soha

Tudósok

reggelére,

— Egy szóval

ság,

mellyet néz-

Tudományok, mint egy nap. Öntenek szét világossáa' Köznép' tulajdona volt mindég a' Tudatlan's a' Köznép nevet neki, ha a tanultaké a' Tudomány

mellyen got.

nem

;

szintúgy mosolygottak, mint

—

tudatlanságát

valaki az

butaságához képest védelmezi.

Hazánkban

E' História megtörtént

ságtalan Századok mérgeiket,

is.

Kiadván az

igaz-

múlt Század' utolsó részén

megsznt Magyar Hazánk Hadpiacz

lenni

szüntelen való Harozok ostromolván,

ugy

minekutánna ezt mintha a' Magyar Nemzet csak azért lett volna teremtve, hogy a' 13-dik Század elejétl fogva az Európai minden Nemzeteket végs elpusztulással fenyeget Török hatalom ellen védangyalul szolgáljon, és a' Tudományoknak, Kózmiveknek, 's nyelvnek virágzóbb kimivelésére

közelebbi

;

Játszott,

csendessége nyisson oly

—

A' honnan, mig a' közeEsztendkben Európával azt éreztette a' háborvi sujja, a' mi nemzetünk méltatlan kigunyólására helytelen okot adott, a' nyelv' elmozdittatása az Aranyidt közelíteni látszatik. Mivel a múlt század utolsó felén más nemzetek' utat,

mellyen czéljára juthasson.

lebb letölt

—

példája felserkentette

torainkban

— kisebb

Nemzeti ébredést több derék Litera-

vagy nagyobb szerencsével

nemzet nyelvének kimivelésére.

Feltnt ki

az idegen

nem

mind inkább megismerhesse,

nemes

;

, mint egy ségbl

nem

szivvel

azért adattak

puhulva elfelejtkezzék pipázza

vitéz

többek közt egy Hazafi, egy derék Hazafi

töméntelen költségeit

nek

is,

nyelvekkel csak azért ismerkedett meg, hogy

tulajdon nyelvét

feláldozni

—

ismertesse

Javak, hogy

maradék azokban

Közjóról, és a vadászás után elterülve

seinek érdemeit is. Feltámad melynek sugara a' megrögzött setétnyelv' pompáját tágasb utat kezd törni ke-

életét,

befüstölvén

Vezércsillag,

fejti ki a'

nem életét, nyelvünkért ismérvén meg azt, hogy az ö Eleisajnálta,

;

FÜGGBLÉK.

90 resgél 's

régiségben újságot

ha mit

;

voltakból bátorkodik formálni vethetetlen szorgalmáért

teremteni

a' dij koszorú

vünket kedveltetni törekedvén

újj

szókat

's a'

kö-

helyébe nyert méltatlan

halhatatlanítja érdemeit, mellyek ennyi áldozatért

nemes szívnek igazságos szép ízlését

szedi

nem némítják. — Nyelgyönyör és számos munkáival

csüggedhetetlen lelkét

vádolások

lévt szép rendbe

jelen

szükség kíván, mint egy magát ért Literátor

Sok

tulajdoni.

nemzeti nyelv kérkedni

valóban

elmék követik

kinyílt

iátszatik.

Azonban elbukkan a' Mondolat' írója, összveszed min den pallér elméktl származott szókat, 's elforgatott szóUás formákkal ezekbl könyvet készít illy czím alatt Mondolat, sok Bvítményekkel, és egy kiegészített újj szótárral egygyütt. Dícshalom 1813. ellene szegezvén magát minden legkíssebb újjításnak. §. 1. E' könyv jó czélból van írva: de az eladás nem válik az író' becsületére túllép az emberségen, és ugy látszik, 's nem hogy nem érti, mit kéne helybahagyni, mit nem tudja mi a Krisis, mi a Szatíra, Paskvillus? így már a mun:

———

;

—

kát

megelz

Eézlap, mit mutat egyebet neveletlenségnél, Er-

kölcstelenségnél,

—

parasztságnál?

és

mely

tisztességes

Ellenkelés helyett döf, ós a mellyen agyon röhöghetik magokat a'

Mondolat-Iró' Baráti,

D— Grammatika — ;

ment ugyan

kapart régi,

Czikjeit,

nem ért

nyelvhez

mi az ezután következ

mondolat illeti

Irócskák, és

az elmésség rajta mendikásság.

a' a'

vezérszót,

Híresztelést

durvaságtól

ajánló levelet,

végre

foglalt

és koholt szók köztt

A' M.

I. a'

analogum

fordított,

semmi külömbséget nem

köznép köztt

nyos szókat kíhalgatní

—

lebeg,

mit ez

holás, rossz, és szenvedhetetlen

;

abban

megeggyez, hogy

meg nem

szótárt

ettl

nem

mintha a'

mivel a

helyes

újj,

tesz.

akarja tud, az

tudomáeltte ko-

ez a' szükséges szól-

lásokon kivül köteles volna tovább gondolkodni.

egy átaljában

de a rend nélkül összve-

;

szók Litteratori tudatlanságra mutatnak

formált, összvetett,

—

nyelv

—

palléroz tasson, de

engedheti, hogy bvíttessen, újj ittas-

FÜGGELÉK.

hanem maradjon meg abban az állapotban, mellyben volt; a' mi osztán fából csinált vas karika, és oly képtelenség, mint maga a' M. I. ki úgy akar son, régi szók iktassanak bé

's a'

;

hogy szokott ülésében maradjon.

repülni,

—

Ellene mond elször sok olly szónak, mellyekkel az Ország nagyobb része él, csak azért, hogy Veszprémben, ós talán

D — ben nem

soha sem hallotta. IlyeAlak. A r á ny. Bátor hogy. Bátor-

használlyák azokat, és

nek már a következk

Begyesked. Bizatlanság. Bogácsfö. Dana. Enyhely. Féltékeny. Kavics. Gyürömlés. Honn. Hölgy. Igenezni. ív. Kamat. Kokkadni. Kórház. Könyvtár. Lépesein i. Lcs. Múlékony. N. Nyugtalanság. Szárma. Szelni. Szökni (p. o. a Szabadna. Szörnyeteg. Tárgyazni. Tollszarvas). k ó s. Topni. Csermely. Út ó i n k. Ügyes. Ük. ÜltetMelly annyival nagyobb fogyatmény. Zavar, 's a' t. e' kozás, hogy midn az egész Magyarságnak, 's nem csupán ságosítani.

Weszprémnek ir, az elszámlált szók jelentéseit szótárjában magyarázza hoUott erre csak ugy volna szükség, ha a' Magyar Község eltt ismeretlenek volnának, még pedig oly érteLiterátor volna. Mást lemben, mint a' M. I. kivánja, és ha Miért magyaráz kárhoztat, 's maga nyakig ül a' hibákban. :

—

D unamellyékieknek

kal?

Itt

a köznép

nyomtatvány, galni,

á-or.

több Ország-résznek Weszprémi szók-

eltt ismeretlen a'

Zófa,

visszásság A' formált

több

Homok

torlás,

Tócsa, Foszlangos, Laneffélék.

szók ellen

erszakosan

kiált p. o. a'

Dicstelen. Érzelem. Képzemóny. V élemé ny. Yé g h e t-

Hit len.

len.

nem

's t. eff.

hiszen ezek

szók nékie

nem mind

újj

nem

tetszenek; de miért

1700-dik Esztend-

szók

ben a Hitlen szó ki volt már nyomtatva

;

nézze csak

meg

Magyar Zsoltárt (melly a' Köznép eltt is ismeretes) a' hol hitetlen sehol sincs, hanem hit len, 's a' t. Hát a Folyamat. Léledzem. Környülem. Villámok. Vüd. Döglelet. Folyamom. Tökélleti. Szálné. Eutolnak. ígyen. Sza.

's a' t.

szókat,

mellyek rendre

a' 110. 131.

18. 18. 44. 91.

9á

FÜGOELÉK.

73. 58. 89. 79.

ós 58-dik

virágoznak; és mellyeket

Soltárokbnn inár liajdanától íogyn köznép Hitetlen. Folyóvíz.

Lélekzem. Környülöttem. Villámlék. Vivéd. Döghalál. Folyamodom. TökóUetességi. Szálnyit. liut. így és Ugyan szók alatt ismer, miért nem tette a' szótárba ? Látni való, hogy igy het Moudolatot

jó

de a

;

Magyar könyvekbl akárki

munka

is készít-

tudatlan névvel fogja felruházni

az íróját. 3-or. Az öszvetett szókban, mint Álláspont. Elöszönyeg. Évkönyv. Könyvtár.Nemzetsor.Orrkend'sa't.

való

ellentállása azt

kitörültessen

külömben

tás

fordított

Ennenség.

lékk

nem

enged

—

látja,

szókat

Egoismus.

Literatorok köztt.

van már téve

—

nevetségre akarja kitenni

— Em—

—

mástól

—

Eolle

szót is

;

p. o. a'

Kép viselésnek, fordítja

—

csenek Paríz Pápaiban.

;

—

— így a

Climát Éghajlatnak,

's t. e.

Holott ezen szók sin-

Azomban valamint

érdemelnek, ugy az elbbi szók

vagy

Genie fran-

Ész láng.

szókat tesz hát öszve és fordít

Ezrednek

hogy az

megkívánja,

99-dik lapon igy fordítja szótárjában

pedig öszvetéve

Regimentet

Nem

Föl d-

Egész Asronomus.

üebreczenyiek' fordítását helybe hagyja

és

Felalkudni. Capitulare. Iktari élek genius. Azomban a' maga hibáját mert az a szemén bell van. Másnak nem

fordítani,

cziaszót

sorából

's a' t.

—

Monumentum.

Statutio.

azért

Porhamu

102-dikban a

Literatorok'

nyelv kimivelósében szintúgy szük-

97. Soltárban régen öszve

4-szer. p. o.

mint szükségtelen

ségesek,

fél, a

mutatja, hogy

mert ezek

;

helyesek

;

ezek dicséretet és ennél fogva

Magyar Line, Mathezis, Chemia, Medíca, 's több Tudományok kíadójik csak azon Magyarok eltt halandók, kik nem a'

értik a nyelv becsét.

Ha már

—

setétben gyertyát kaparász, miért

nem

kél ki

több derék Magyar Vármegyék' Tisztbeli írásmódjának szavai ellen

is,

mellyekben

Procurator

Ügyésznek,

a Legatarius

Hagyományosnak, a Quartalitiura Lánynegyednek — a Sequestrum Törvényzárnak — az Archívum Leveles

FÜGGELÉK.

Tárháznak

van fordítva ? S miért veszi csak épen magát ama

— —

derék Kazinczit csufolásának tárgyául?

Qaartalitium

Lánynegyednél?

raszt is ért valamit

hát

haszon

azt,

;

hogy

elsó't,

talán

utolsóból

vényesen

illeti.

negyed,

negyed

—

Igen

Törvényzár,

pa-

ez egy szó Quartalitium teszi az atyai

már egy

a' férfiúi

ágra

melly a Leányokat tör-

részét,

hogy' tehet

ha megmagyarázzák.

sárkánynak képzeli.

örökös, és Királyi adománylevél mellett csupán keresett javaknak azon

már

Mivel jobb szó

szó ily sokat

de igy megértem

több szókat

is.

Felelet

L á n y-

Inkább effélékben

hogy a Palatinus, Nádor Ispánynak van fordítva de miért I s p á n y ? hiszen N á d or innen van N a d ú r, e' pedig ebbl Nagyúr. — Nem elég-e hát maga a N á d o r szó ? - Ismét az A r e n d a, miért van Haszon tenne tisztességes Jegyzéseket, ;

bérlésnek mind

Nem Ház

fordítva, hiszen (akárki honnan származtassa) Magyar szó: innen áron adom, Aronda-Arenda. külömben az Archívum Leveles Tárháznak: holott a felesleges való, mert a Tár épen azon helyet is teszi, a'

a kett

hol valamit tartanak

— azért

jobb volna

Levéltárnak

ne-

vezni.

hasonlatosságra formált szók sem tetszenek ügyész, szállalok, nézlelek 's a' t. Holott Szenczi Molnár Albert a' 91 S-ban igy ir «Stt megnézletted kedvedént Mondván ö érdemek szerént» Az olvasatlanok nem Literatorok. 6-szor. Az újj szók kétfélék lévén t. i. vagy az Óságból hozattak életre, vagy koholtattak még se tesz semmi külömbséget közöttük a M. L, Holott amazoknak a" Magyar nyelv 5-ször.

néki:

—

;

polgárságához szintúgy van jussok, mint a mostani szóknak.

AzAdáz. Déds. Lábty. Hátahupás. Izom. Orom'st. e'féle régi

szók, azért

hogy a közbeszédbl kimentek, de haj-

nem érdemlik-e meg ? és ne hidjek-e hogy nem hallottam, azon Literatornak, a ki megmutatja, hogy 1620-ban Heidelbergában nyomtatott Imadsági Konviébe Czeh Mártoni-nak a' 73-ik lapon e' van a Hegiek izomai festelgenek idvezlésl az Izom ki van nyomdan

voltak, a visszahívást

azért,

—

FÜGOELÉK.

—

*s t. e. Innen lett azlzomos Izmos szó. Ismét Zólyomi Boldizsárnak, az Tekintetes és Nagyságos Czobori

tátva

Erzsébet Aszszonynak, az akkori Nádornénak 1613-ban ajánlott

dik

könyvében •

—

Végre

—

7 -szer A' koholt

bökkenje

iijj

szándék jó

czéllyát;

gdni

Azt akarta

ideje.

tovább IvászkoDe mivel ezeknek

Átkozzák az olvasott Lite-

szók eránt egy két régi szót

ez ellen akart

;

kábalkodnék,

törzsökszók vágynak. -^

mindennek

olvasására nincs ratort.

20 lapon

efféle

's t.

volt,

Mondolat-Iró kikelni de a setétbi ki

;

nem

Itt a

de elhibázta tudott

ver-

hogy egy embernek nincs arra jussa, sem hatalma, hogy egy Nemzetnek újj szókat gondoljon és ha meg tudta volna magát magyarázni, a Mondolat hasznos könyv lett volna, az írója pedig (régi szóval) Erdemborostyánt (84 lap) nyert volna. Azt magam sem hagyom helybe, hogy egy ember oly szabad és zabolátlan kénnyén mennyen az újjításokban, melly egy Tudós Társaság' néminem jussa volna, kifejteni,

;

ós ennélfogva azOskolairokálkodás, fehérhérszemólynédeszka, Hivatalbelihulladék, 's't. efféle szók idétlenül jvén a világra, azt hiszem, hosszú élettel nem biztathatják magokat. — Quandoque bonus dormitat Homerus. De -

innen

nem

következik, hogy a többi szép és alkalmas

újj

szók

Minden szónak volt kezdete, 's minden szót az id érlelt meg talán a' E é n y szó is csak nekünk újj, az unokák nem fogják azt nem réginek nevezni. Soha nem lehet a' részrl az egészre következést vonni hogy egynehány szó is

eltörültessenek. ;

;

nincs jól fordítva vagy eltalálva, ezek miatt kell kárhoztatni. Világosan, és

igazat;

orozva döfni,

nem

lopva kell

virtus; adja okát

jókat

nem

megmondani

iiz

szók helytelen

ki az Ujjitót Könny mást Közmondás. Mert az okos kritizáláshoz nagy Olvasottság, komoly ítélet, és kiterjedt Tudomány kívántatik, és azt mondhatni, hogy szinte oly dicséretet Mind ketérdemel egy okos Kritikus, mint egy okos Ujjitó

ségének az kritizálni

író, és

ugy nevettesse

—

— nem igaz-e'

—

tnek nagy

Líteratornak kell lenni.

letesiteni törekszik

felgerjeszti a

—

Emez

nyelvet tökél-

Nemzeti ébredést,

és

sietteti

FÜGGELÉK.

nemzeti nyelv becsét amaz ellentáll a' felesleg való szabad Mind kettjknek Kéjnek; védelmezi a' nyelv tisztaságát. Birája a' jövend id. - De azt bizonyltja a' nyelvek' histó-

—

hogy az

riája,

nagyobb részben, a Kritikus kissebb részeltt Századdal élt Német,

Ujjitó

—

Mit mondana az ez ben gyz. ha látná a' mai német könyveket ? Egyszóval a' M. L eltévedése érdeme], hogy a' jó szándék benne

* mellett annyiban dicséretet

hogy a tehethogy a kicsapongó szabad ujjitásnak phiMert fundamentomosan siessenek ellentállni. megvolt

seket arra ébreszté, lologice és

—

nyelvükre nézve valójában szükséges volna egy tanult Kriti-

nem egy mások

cus, de

§.

Oly

illetlen

által fellovalt Paskvilista,

Paskvillust,

mint

mondolat,

M. L

méltán

követett az arra való felelet, levelekben és versekben foglalva.

Ez egész könyvben dühösködik ama derék Litera torunkbosszúállása

ért való

némelly tanult Hazafiaknak, kinek ill

Literatori Ellenkelés helyett személye sértetett meg, és

hogy

látszik,

kótszerü Paskvillra

ötszeresen

ugy

meg van

felelve.

nem

felelet

graphiájáról azt

lev Eézlapról

;

volna (rézlap gyanánt), Bohogyinak Bio-

lehetne

járó szemólysértésnél. eltud ragadtatni

Gergelynek, hányás.

—

mondani,

mit

— mivel az nem egyébb az !

—

Mondolat elején

Erkölcsiségen tul-

Csuda, hogy egy Aesthetikus ennyire

— Az ezután következ

Zsák meglelte

a foltját

két Leveleiben Zafir ;

egy

okos szemre-

Zaphir Czenczi Levele, épen a M. Lrójára ill

alle-

hogy megolvasson minden ujjiEzt követi a' Busungó Ámor, melly a tástól iszonyodó. hajnali édes Andalmánynak egy pompás teremtménye minden sora méltó a' Czimjéhez. Benne tündöklik a' Nemzeti góriái tanitás, mellyet méltó,

—

Valóban gyönyörködve olvashatjuk mi is a' helyes bségét, meUy a' nyelv pompájának

tások után nyelvünk

gradusra való jutásának nyilván való

jele.

így már

Csermely. Patak. Folyam. Folyóviz. erre mutatnak. fSz.)

a't.

ujji's

Forrás.

Synouiniák

PGOELÉK.

nyelv pompája,

moly

tulajdoni.

kiderült képzelet, a' lelkes

eladás, és ko-

melyek csak egy számbavett Költnek lehetnek

Ítélet,

— Midn — magánosan

gyönyörködtet,

sért,

Erkölcsiség

legszebb

kemény

utolsó eltt való két szó

ós

felelet.

méltó Szatíra,

— Kár

vastag bosszú.

liogy az

— Az

ez-

után következ Levelek, és X. Y. bosszút állva vagdalkoznak A' Versek Költink oktatására szolgálhatnak. - - Az

—

Erkölcsiség sok

Morálra

sorokban el van felejtve. Különös, hogy a' külömbeu Aestheticusok inkább nem emlékeztek. Z.

ni.

SOMOGYI GEDEON VÁLASZA. *

Értekezés

Magyar

Verselés'

módjáról

és Fordittdsok-

rl* (Veszprém, 1819) ez. munkája bevezetésében válaszolt Somogyi a támadásokra, melyek t a Mondolat kiadása miatt érték. Elbb a magyar verselésrl és könyvének berendezésérl szól, azután tér át a Mondolat ügyére. K Többire, ha

közül

Munkátskám

kedveilöket

találhat,

melly ujjabb próba-tételre is

paizsul fog szolgálni.

ben kiadott

mely

;

Hazafiak

jutalma:

ösztönül; de az

Kiknek

MONDOLATRA

Recensiókban

vetésekre

tudós és jó izlésü

meglesz fáradtságom'

Oltsárlók

az általam 1813-dik

koholt

Feleletjekben

— nem annyira

fogla It

ellen

Esztend's

né-

helyes ellen-

mint leginkább alatsony személy-sértésekre külö-

érdemesnek nem tai-tván de azokat egészen szó sem kívánván: engedjék meg Olvasóim, hogy rész szerónt a' Mondolattal rész szerént saját mentségemre foglalhasson (mint-eggy itt küszködk' megczáfolására t o 1 d a 1 é kképpen) helyet, ezen igazságos nösen

felelni

;

nélkül hagyni

;

—

VÁLASZ A MONDOLATRA - - FELELÖKHEZ, ÉS RECENSEKHEZ.

„ Quoniam

certamine vobis

Supplicium meruisse parum Additis, et

Ibim US

non

est;

maledictaque eulpae

est patientia libera nobis

poenas

MET. 1. §.

MINDJÁRT 1814-dik Esztend

Tud. Újságban közlött RECENSIG, légyen

ugyan : hagyná

elején a'

Llysiai

kinek a tollábólfolyt

mivel kitéve nincs, egész bizonyossággal én sem állittom mindazáltal ha már maga a büszke tónus sejtenem nem

Levélbl, melly nem szóról szóra azon gondolatokat foglalja magában Ma gyárul, meüyeket a mondott Receusio Németül. Furcsa, midn két ember, kiket egyis,

alkalmasint hozzávethetnék azon

akkor tájban kezembe került

és

—

csak

mástól 100 mértföldnyi köz választ, azon eggy idben, két kü-

lömböz ngelven,

olly

nem

dolog, tovább

lok

egyforma Stylussal ir. Akármint legyen feszegetem

én a'

Recensensnek

szál-

— az akár Német legyen, akár Tót.

Ebben a' Recensióban, vagy inkább csak Pasquilusban, Mondolat is csupa Pasquilussd van lealatsonyitva, de a' ki a' maga által teremtetett szókat (hogy a' bátor Prometheus'* önnön kifejezéséivel éljek) a Nyelv kárára koholt szókkal elegyest eggy durva Centóba bé-fonva- szve láttya : nem csuda, ha arról, teremti méltóságának csorbulása miatt kedvezbben nem itél, St nem csuda, ha kárhoztattya

hogy a Mondolat' nyoa Tövisek' írójának magasztalásdba belekeveredik: hogy tárgyát oda Imgyván, szinte a' cTu

azt az ollyan

idegen

mós Recensiójához tigy

is,

ki a' helyett

látna,

contra audentior ito»-i^, csak a' koszm-us Költn£k,

Nyelv-

kinek magán leveleibl idézi a köKazinczy levelét Sipos Pálhoz «Az egész irás nem egyéb, mint eggy Cento, mellyet ez az úr az én Írásaimból és a Berzsenyiébl sztt, és eggy Lexicona az új szóknak, nemcsak a mellyeket én csináltam, hanem a mellyeket * Czélzás Kazinczyra,

vetkez szavakat. V.

a Pataki Szabó

ö. pl.

Dávid és Pethe

zése Sipos Pállal, 67. BalasHa

Felelet

1.)

—

csináltak.*

(Kazinczy levele-

B. J.

Hondolatra.

FÜGOELÉK.

alkotónak tömjénez. Szép

beszéd (lásd az

erre

kirl más így

ír

;

de az

JÁNOS Értekezésében; térl, 's Munkájinak meg it éltetésekrl. a. 81.

lapon) * csak ugyan szükségtelen annak,

sorban

mondott

is többet

•Hamvamat és

tudni

ezt

Dits-

féle

NÉMETHI NAGY CSOKONAI V. MIHÁLY Éle-

Jegyzést:

tett

kellé

Béts. 1818. magáról eggy

vala a Recensensnek

maradék áldani fogja, tudom.n TV.

VIR. Hogy a sok magasztaláshoz én is valamit ragaszthas: ezen bizonyos áldáshoz részemrl sok szerencsét kívánok

—

sak

—

rides, ait, et

Naribus indulges

nimis uncis

Os populi meruisse

érit,

—

qui velle recuset

PERS

De térjünk vissza az úgy mondott Recensióra. Az ellen mindjárt azon kegyelmét adja tudtomra a' Recensens, hogy nevemet most az egyszer kedvezésbl halgattya

el.

Grátzia ! ! — nem hal-

eU mi

gathatta

annak

köze

Vos humiles,

szintúgy a

Mondolathoz

inquis, vulgi pars ultima nostri

Ast ego

Cecropides

—

JUV.

VIII.

Továbbá, azzal

gyanúval igyekezik engem

mintha

Széphalmi Tudósnak magam

befeketíteni

tem volna meg

Mondolatot

a' világ eltt

küldöt-

! ! !

Audis, J iipiter

haec

Debueras

uec lábra moves, ciim mittere vocem

;

— — vei marmoreus, vei aeneus

JUV. XIII. * illik

eftele

jegyzet,

melyre Somogyi czéloz így szól «Má,r ide és megforrasztott szó, mert mivelhogy az :

ez az íimj)utált

Rocensió

gyakorta magától származik a megbírált könyv

szerzjétl, töbl)nyire szerént

beszédet

érthet Í8.»

—

pedig arra megkért jó barátjától, tetszése Olvasó ditsórbeszédet is, ditseked-

alatt az

B. J.

;

FÜGGELÉK.

Hogy ama Tudósnak én. Levelez Társai (vagy Cliennem számláltattam, azt tudja 0; hogy pedig

sei) köze soha

ellenem csak eggy sor írásomat, meüyet valaha hozzá intéztem volna,

el nem mutathattya azt tudom EN ugyan azért a' :

Ítéletére

nem

gázolódni alatsonyság-e

Omne

szemtelenség,

nem Recensenshez illetleyi

animi vitiixm tanto conspectius in

Crimen habét, quanto maior, qui

peccat, habetur.

JUV. A' Mondolat eltt álló kit 'példázzon! a'

midn

Világ

hízom, ha költött vádnÁl fogva, valakinek becsületében

szamaragló

Músa

Recensens egész bizonyossággal akarja tudni

azt egyenesen eggy

alkalmaztatni

Réz -lapon

VIII.

meg

Prima Judice

határozott személyre erlködik

mit gondolok én

lássa,

quod

est haec ultio.

nemo nocens

véle !

absolvitur.

JUV. XIII. Nékem

de a Mondolat'

Jiogy

sem gondolatom, sem czélom soha nem

legalább

volt;

tendentiájából sem

lehet azt kihozni:

kép különösen eggy bizonyos Személyt, vagy Litera-

tort jelentene

a' ki érzi,

;

ne vegye azt magára Suspicione

Et rapiet ad

hogy reá nem

illik,

ne piruljoíi,

/•

quis errabit sua

se,

quod

érit

commune omnium

Stulte nudabit animi conscientiam

PHAEDR Közönségesen azt hiszik ugyan,

ják

elhitetni

tett

Széphalmi

az Ellen-felek

Tudóst

hogy

III.

PROL.

a' világgal is azt

akar-

Kép egyenesen a' fent- emlí-

veszi czeíba

;

ezen hitbl erlködnek

személy sértés' mocskos vétkét reám kenni.

hibás lévén «'

hogy hibás a' következtetés is : mevt p. o. eggy Tanittónak a részegség' bne ellen x'aló közönséges kikelését

feltétel, látni való,

személysértésnek veheti

Pál

azért,

hogy

iszákos? 7*

;

FÖGGELéK.

tOO

Ense velut

stricto, quoties

Inliemuit

rubet auditor, cui frigida raens est

Criminibus

Inde

;

Lucilius ardens

sudant praacordia culpa

tacita

—

irae

JUV. L

Ha mindazáltal ezen képet, a' szwos illendímggt csakugyan nem mindenben lehetne is megegyeztetni : de sem csudálni, sem annyival inkább kárhoztatni nem lehet hogy Nyelvünk :

rontását gátoló buzgóságom, annyira elragadott! külömbenis

immedicabile viilnus

Ense recidendum

ne pars sincera trahatur

MET. L Ve, hogy czélom ellen ezen Válasz hosszura ne terjed-

2. §. jen, több

ollyan Írókat, kik a közelebb elfolyt öt esztendk alatt

o. Pr. SÍPOS, Dr. BEREGSZÁSZI, 's. a\ t. Munkáikban a Mondolatról mellékesen emlékeztek, rövidségnek okáért elhallgatván ; némely félszeg allusi ókat pedig, mintp. o. a holtak országában a Nádházi ujjmódi lovagoltatása (Lásd Erd. Muz. IX. Füz. 82. l.) ismét az Óné vagyis a' Magyar Nyelvbeli Sexu^litás' potom Védelme (Lásd Tud. Gyjt. 1818.

mintp.

IV.

köt. 132. l.)

's. a', t.

megvetéssel elmellözvén

ez úttal csak

mind ennek, mind magának a' Mondolatnak Ilecensiójára kivánok tenni némely sziikségea

az úgynevezett Feleletre

és

Jegyzéseket

Megjelent tudnillik 181ödik Esztendben a

hámorjában készült Mindjárt elöl egynehány, és

Czenczi

nevezetesen

nevek alatt költt

;

mus, vagy avult Írásmód is

ket

a legvastagabb Archais-

szennyét erlködnek

reám mdzokii

állitások,

A búsongó Ámor

Munkáját

Zaphir Gergely

nem-é ? arról nem engemet ; de hanem a részre nem hajlí Tudósokat illeti az íté-

az Ellenfelek. Igaz

nem

de méltán a legszerencsétlenebb

igyekezetek közé tartozó Levelekben

let.'

Neológus ok

FELELET a' Mondói atr a.

közös

(mellyh'll a'

VANDZÁNAK

Mondolatnak

nem

hasonló

nev

kis része vétetett i

Függelék.

az X. Y.

nev Levél

Szerzit

;

—

ddsa

Dehreczeni Grammatika

DUGONFFSOT

eggyes

több rendbeli

dig

- a'

Magyar köz-mondások erszakos

Prof.

Cadentidkon,

101

rán-ki: mini p.

HGYÉSZIT;

o. a'

öszvehor-

külömhözö Mértéken,

Magdn- hangzókon irtt Versek peHazai Versirókat példázván, 's gúnyol-

Poetai Episztolában ugy

ismét

nevezett

GYÖNGYÖSIT, VARJAST

hogy mind ezek én reám, ki sem amazoknak Folyó ; sem emezeknek Kötött Irásmódjoknak esküdt baráttya, 's látni való

köretje

nem

vagyok,

semmiképen nem alkalmazhatók. Munka Fe-leletnek is

Áltáljában pedig, hogy az egész

Mondolatra miképpen tartozhasson í holott abban a' kérdésbe vett Szóknak jó vagy rossz-volta fell emlékezet sem tétetik : lássák a' vájt fül Puristák, és a mindjárt bvebben emlittendíl

Recensió abban a

;

melly arról a 106. lapon olly hizelkedve

Pasquillra

kétszer ü

ötszeresen is

itél

«hogy

meg volna fe-

Beavatott nem vagyok) nem láthatom. Mert még azért, hogy valaki magahittségbl hoppot kiált nem következik, hogy az árkot -is én legalább (talám mivel

lelve*

telyességgel által

által ugrotta volna

Nam Cum

;

ingyen sem !

et luctata

fugit,

canis noduni abripit

attamen

illi

a collo trahitur pars longa catena?.

PERS. Látom ugyan, hogy annak majd minden éppen nem tartozó,

levelét a'

dologra

leginkább személyes mocskolódások undo-

De illik e\ azt kérdem, minden ok nélkül, p. o. lapon, ama' koszorús Poétánknak hajcsombókjá.ba csimpajkózni ? vagy a' 33. lapon, a' Debreczeni Grammatika'

kittyák. a' 13.

tudós Szerzit az

*Epistolae obscurorum

olvasgatásával kissebbíteni

DA VID'

szükség továbbá

Virorum*

ugyan

ott

Sz.

mondásat pajkosan a pipafüstre alkalmaztatni ?

Leány -asszonykáinak dup éj át, viganójáta' 7. lacsúfságból emlegetni ? hogy tartozik Mondolatra való Fe-

2\szteletesek'

leletbe a' 42.

lapon: »ha

követik

ha az

Tiszteletes tudós

barátim példánkat

Isten azt engedi érni, hogy juhai

ka t

beszéd-

FÜGGELÉK.

térengethessékh '«. a', t. Miért állíttatik ÍX). lapon mint-eggy szégyenköre aviaz esmere-

dM, vagy irdssal nevezetesen a' tes

Urunknak áldott

Énekünk; (^Krisztus

sén*

'«.

a',

Születé-

Fingimus haec, altum Satira sumente cothurnum, Scilicet et finem egressi legemque priorura, Grandé Sophoclea carmen bacchamur hiatu Montibus ignotum Eutulis, coeloque Latino ? Nos utinam vani! I

;

JÍ7F. Vl.

— ugy

látszik, hogy az egész Feleletben Jóképpen a' írók, író társaságok, Prédikátorok, 's Vallásos könyvek nem-is vaktában hanem éppen kikeresett czélzásokkal

Sót

Református

;

tétetnek a' legyezett

eggy részrl nézve ; is

nem

Neologismusnak

más részrl mindazáltal a'

eltrölhetetlen gyalázat

hogy

ellenébe: a' mi, bár

Vallásunkra

utolsó dicséret is

és

sorsodra

Felelökre nézve csak annyiban

mai

aesthetikos

Századoknak

csúfjára, ezen kikeresett szembe- állittással törekednek

Felekezeten

lév Hazai Literatorokat reá

ujjitásaiknak pártydt Jogják.

birni,

nak, akár

kik,

soha becsületükre

nem

tudtomra

Projanus Cooperansokis: a' fentirtt mél-

Vallást érdekl gúnyolódások

válhatnak, kiket különösen a Debreczeni

Grammatikának hasonló buzgó

a' több

micsoda Vallásúak legyenek

tatlan vagdalódzások,

Ízetlen

Vélekedésem szerént sem a Pé-

czeli nevetlen Leveleznek, mint különösen

Reformátusnak: sem

á más

hogy

oldalról való sértegetésétl, legalább a'

NUNKO VICS' felejthetetlen emlékezete,

elrettenthetett

volna.

Akármelly szépséget, és azoknak hív

Felelk, pedant

;

gazság

;

elmésséget

Recensense

korbácsolni kellene

;

találjanak végre a' a'

bolond

bámul mint

;

ostoba;

á borjú az ujj

kapunál ; tanulj tinó, ökör lesz belled ugatnak, mint az eb a garádján felvan vágva a dögrovásra ; megitattyák vele a czoki poharat^) '« több e' féle goromba kifejezésekben : én részemrl ;

;

azt tartom, hogy azok,

minden

képzelt elmésségek mellett

103

FÜGOELÉK.

inkább eggy faragatlan betyár, vagy garázda :

jába

;

Verbungos'

mint eggy eszén járó Literátor' könyvébe

szá-

illenének !

Ut nemo in se se tentat descendere, nemo Sed paecedenti spectatur mantica tergo

VERS. 3. §.

est

FELELET

elÖU álló

ELOSZO

mihi sermo Rubelli Plaute*

maga

*tecum

— KÖLCSEYNEK

a' Mondolat helyett egyenesen magam ellen Mondolatban sejtett czélzásokat kárhoztatván, személysértés vétkébe nyakig merül: de

idétlen szüleménye

fordíd,

IV.

Turpe

est doctori,

dum

culpa redarguit ipsum.

CATO. Hogy tudatlansággal, 'sa'kiils Nemzetek Literaturájával való esmeretlenséggel vádol; arra csak azt felekm,

mit Gróf

DESSE WFY felelt

N. N. Úrnak

Orthographiájárol való észrevételeiben valamivel szemérmesebb vala

hogy igen

keveset,

vagy semmit sem

y Urnái,

az aSzokrat

o csak azt tudta,

tudr>.

«11 y a un peu de contrast Entre le savoir, et le faste.

(Lásd az 1818-dik Észt. Tud. Gyjt V. Köt. a' 131. lapon) Arra pedig, a' mit az Elszó' Xl-dik Lapján vakmern reám fog : « Hogy (úgymond) a' Publicum annál váratlanabbul

nem monda

el, mit fog kiadnia megfelel 47 50. Lapjain álló Híresztelés; melly éppen a Veszprémben széUyel hordozott árkus papirosra vala írva elször a' mit KÖLCSEY Úr, ha a 14. 's 15-dik Lapokat meg-olvasta, utasittás nélkül is tudhatott

legyen meglepve,

—

helyettem a Mondolat'

volna.

Hogy

továbbá mocskos

graphiába

Ideáit eggy rólam

koholt

Bio-

annál fogva nemtelen Characterét a' világ eltt kiczégérezni nem, szégyenlette : mit tehetek en róla ? tudom, hogy eggy nemes érzés Olvasó sem fogja aztjavalni, foglalni,

——

;

104

FÜGOEI.BK.

dég az reám nézve Megczdfolni sem tartom szükségesnek azt, XIII. Lapon annyira rizkedik Historicusi hiva.'

ki a'

talának

megsértésétl L'

már 1814-dik Esztendben halotti Predikátzio a maga Biographusát, eltemettetésé után t esz-

ki felett

tartatott: tendeivel,

hogy

czáfolhatná-meg

Meg hol tt,

Külömben- is eggy

<tDe,

minek erre sok beszéd h

Némethi NAGY JÁNOSNAK fellyebb emiitett Értekezésében, a21,22Lapokon Biographiámrl tétetik tökéletesen megelégszem, 's — halgatok*

Én

azon

melly

Ítélettel,

Men' mutire nefas

cum

nec clam, nec

;

scrobe ?

Nusquam

Heic tamen infodiam

PERS.

Nem

azt a' szemtelenséget fogadatlan

nak csakugyan leinknek

Biographusom-

nem hallgathatom: hogy Protestáns Eebár némelyekben együgy de azért nem megvetendí) el

;

szertartásaikra

is,

minden tartózkodás

midn

gerjedt (esthetikos boszuját: torokból a' VII,

Lapon

való esmeretlenségemet keztetni

nem

átalja,

csúfot

zni

nélkül árasztja ellenem

Református

;

a szép

világ'

Prédikáiónjaival

Lapokon, aljból követCollegiumi nevelést

XIII, XIV.

—

hogy

kapta/m tu gallinas filius albae

Nos

viles pulii, nati infelicibus ovis

—

JUV. XIIL Illik-e ez ollyan

tartozván, szintúgy

író szájába, ki

Collegiumi

czeni Deákok' Cdntusába bocsát talám

KÖLCSEY

tón-ját tlem külömben

jobban hasonlitni

dárnS!

—

ö.

azon felekezethez 's

Debre-

a szép Világ'

megtagadta; nem tudom egyébhez az önnön fészkét bemocskoló

Ily alatsony szándékból

szintúgy része lehetett? Meg-

Úr, hogy én Ótet

— —

maga

nevelést kapott,

ma-

láttad emlegetni Biographusom

e kötet Bevezotéséiiok

15. lapját.

105

FÖOOBLBK.

azt

is,

Atyám Prédikátor

hogy az

volt.

- -

Igen-isf

Övé, a' mennyire én tudom (mivel róla nekem Beytragokra szükségem) gyalog KÁPLÁR

volna bvebb

Agnosco Procerem Vivas, et origiiiis huius

Gaudia longa

feras

JÜV.

VIII.

valamint eggy részrl senkinek fényes, vagy alatsony

Ijti

származásátul személyes becsét soha mérni

Nam

nem szoktam

genus, et proavos, et quae non fecimus

Vix ea nostro voco

;

ipsi,

MET. XIIL úgy más részrl, eggy hivatalának megfelelt Prédikátortól való o,-vagy csak származásommal mindenkor megelégszem; is : hogy a' Prédikátorok, kz tudomány szea Hazai Literátorok közt eleitl fogva nem utolsó he-

azon tekintetbl rént,

lyet érdem.kttek.

Utoljára

Giínyolódva reményli Biographusom, a XVI. «

hogy ha a Mondolat maior izben kinyomMtatik,

rajzolva és jelenni.

PBIXNERTÖL

Lapon:

VANDZÁTOL

Képem- is meg Jog

metszve

szép reménység valaha bételyesedhetik e

nem

tudom I En pedig, ki úgyis tudtomra KÖLCSEY Urat soha nem láttam, ön-magát emlékeztetem : hogy tulajdon képe' lerajzoltatdsát, lassza

Literátori kinézésblis

sokára ne ha-

;

— festinat enim decurrere velox Flosculus angustae, miseraeque brevissima vitse Portio

etc.

JUV. IX. Diszesítni fogja az, az illyes

Becensióknak,

és a'

mint

Biographiáknak,

élhettem,

Egyetemi Gr ammatikának

tudós

most munkában lév

— major

izbeli kiadásait.'

*az Olvasó örömest nézi, ha az, kinek könyvét tartja, legalább

FÜGOKLÉK.

106

áll ; '« ez által magát annak mintegy társaságdlta Óhajtanám azomban, hogy a' kép nem feloldalt hanon

képben eltte teheti.

;

szemközt fordítva,

vagyis egész arczal ábrázoltatnék-le :*

qualis facies, et quali digna tabella

JUV. X. 4. §.

VÉGRE 1817- dik

Esztendben kiadatott:

M on-

rá való Feleletnek MEGITÉLTETÉSE. (Lásd. Tud. Gyjt. VI. Köt. Lap. 97 107.) Akárkilegyen ez a* Z. RECENSENS (mert Zoiluse, mi-e? maga dói at na k,

—

tudja !) valamint a' dologhoz keveset tartozik ; úgy végire járni én se felette igyekezem. Azt mindazáltal benne legelsben is

nem hagyhatom ; hogy midSn 6 azon akad-fel, ^világosan, lopva kell (úgy mond) megmondani az igazat orozva döfni nem tirtiis» Jsa' micsoda ora' 108. lapon czával merészel mégis engemet, a' maga által adott törvény' ellenére; a' Z. lárvája alá rejtezve, és így szintúgy orozva helybe és

nem

bántani éljek

Mit mutat

— —

ságnál.

—

ez egyebet

<ineveletlenségnél,

hogy tulajdon szavaival

erkölcstelenségnél,

és

paraszt-

Quie

refert, dictis ignoscat

Mucius, an non

JUV.

tudatlanságomat

Egyéb eránt Literátori akarja megmutatni a Recensens helybe -hagyni, mit

szók

(úgymond)

a' régi,

nem h

*hogy

nem

on.nan

értem, mit kéne

«A' rend nélkül öszve kapart

Literátori tudatlanságra mutatnak: mivel

formált, öszveteit, fordított, analogum,

koholt szók közt

semmi kiUömbséget nem

Abban ugyan igassága

i-^an a'

a' helyes ujj és

tesz» (a'

Recensensnek, hogy

100 lapon.)

kiUömbsé-

get nem tettem: de bezzeg.' lehet-e kézzelfoghatóbb tudatlanság a' Világon, mint mikor eggy Recensens az általa vizsgálat alá vett könyvnek csak a' Czélját sem tudja kitalálni.'

E miatt

történt

* Czélzás arra,

botlásait

hogy Kölcsey

hibás állitásait

fél

szemére vak

itt

volt.

sorban

107

FÜGGELÉK.

megemlítni annyival szükségesebbnek tartom

hanem

ne csak hidje, tos voltát,

a mit

és kiterjedt

Recensens

(úgymond)

okos kritizdldshoz

;

hogy az Olvasó

tapasztalja is azon dllittdsnak igaz és fon-

tvdomány

maga

tesz a' 105.

lajjon: «az

nagy avatottsdg, komoly

kívántatik.

ítélet,

te consule, dic tibi, quis sis.

Noscenda

—

est

Figendum,

5. §. 1.

mensura

sui.

—

e Coelo descendit yv(b&i et

AZT állittya

Hogy

ellene

szág nagyobb része

ugyan

mondok él

asaozóv!

—

memori tractandum pectore JÜV.

;

a Recensens meUyekkel az Or-

sok oly szóknak,

csak hogy

itt köriiltiink

nem esmér ete-

meg : Szökni, 's ö ezt teszi Zárjelben utánna (p. o. a' Szarvas) ; mintha biz' ugy köriiltiink is esmeretes nem volna ? de olvassa hát meg jobban a' Mondolatot, nevezetesen a' 11, 12,. 's. a', t. Es így 1-sü botlás! 2. Hogy a' formált szók' ellen erszakosan kiáltok ; például szolgáljon a' Hi tlen. Tzbe jön a Recensens hevessek. A' felhozott szók közül csak eggyet jegyzek

—

Zsoltárból Mondolat' szótárjában nem is

kedve bizonyit

szem

még az

öreg

cuibonoí hitaláltatik a' Hit len

is:

szó ; mit vagdalkozik hát az üres levegvel

igy -—

— 2-dik

botlás.' 3. Hogy az öszvetett szóknak ellene mondok; mint: álláspont, évkönyv, 's a' t: holott nem az öszvetétel, hanem

a' fordittás

Jiozva

;

és így

— 3-dik botlás!

Hogy a forditott szókat nevetségre teszem-ki ; holott is fordittok, még pedig öszvetéve is. Ez azt bizonyittya, hogy tehát az öszvetételnek ellene nem mondok tehát itt maga 4.

nuigam

a Recensens czáfolja-meg a'fellyebbi állittását; és így 4-dik botlás! Ismét, ha magam is fordittok, nem lehetek hát minden, tatám csak n émely forditott szók ellen ; és így 5-dik botlás! A felhozott Egész (Astronomus) p. o.jó szó ügyé?

FÜGOBLÉK.

108

mert csak illyen, mint Okrész : így a' Psychologust Lelkésza' Martyrt Türmésznek lielyesen fordíthatni, úgye^

nek,

De <iha igy folytatódik a' dolog (azt mondja VIRÁG, Poétikájának 21. Lapján) elbúj hatnaka' Rómaiak; knem tudtak Deákul kitenni minden Görög szót.'n Azon

épelödik továbbá a' Recensens

éppen magát á" derék

tmiért veszem csak

KAZINCZYT csitfolásom tárgyávl 'h

maga a' Mondolat eléggé megczdfolja, és igy — botlás! Ismét hogy miért nem kelek-ki a Tisztbeli írásmód szavai ellen is, p. o. Ügyész ; e' pedig ott van a' Szótár7-dik botlás! A minthogy ban a 98. lapon, és így de ezen állitást

6-dik

A hasonlatosságra

*p. o.

formált szók alatt említi is:

elébb nem ötlött a 8dik botr memorem» és így Zsolt, mentegetett kedvedént szót pedig ám tartsa

(úgymond) Ügyész» talám, mivel

szemébe: de «oportet esse

lás! A'

91.

magának a' Recensens ; mely után azt veti: *az olvasatlanok nem Literátorok. » Nem bizony ! de hát a' kik a' 91. Zsoltárt ol9-dik botlás! vasták, Lite rátör ok-e mind ! és így — -

Óságból

életre hozott

szók közé teszi p.

ezt:

Láb

jó é 1 Jó e' á! felhozott kábálkodnék. ivászkodik azért hogy 16 I3-ban éltek véle vagy törsök-szók e' ezek azért, hogy a Recensens azt áltyii

's.

de kérdés az é !

ha az

Fel

littya

kell

tennem az olvasott Literátor rol, hogy

RÁKÓCZY FERENCZNEK 1701-ben KAPY GÁBORHOZ irtt

gye'

Levelét is olvasta, mellyben azt kéri

szék épittésén maga jelen nem pro sui dexteritate

ket teljen.^

De, éljünk

kifejezésére az ujjabb

azért véle!

'hogy Sáros Várme-

lehetvén

helyette a'

Szé-

megépitteni ne neheznem jobb e' a' Restaaratio'

Tisztujjittás-szóí

és így

10-dik,

mégpedig praegnans botlás! Utoljára 7. Az Ujj szók közül meUyek legyenek koholttá k, mellyek pedig helyesek! sem én, sem a' Recensens meg nem határozhattyuk azok.

;

több tudtk Literátorok'

*Eggy

megeggyezö ítéletétl függnek mint a' miénk Aiito- vagy

eredeti szabad Nyelvben,

Ochlocratia, vagy akármelly

tatlwn Cánonul

;

Synedrium nem

annál inkább

nem

szolgálhat csaUia-

usurpálhat két vagy három

109

FÜGGELÉK. vaspdlczáju szól

Daemagog oraculumi

HELMECZI

Er tekezéshen

is a'

XL VI.

AiUos-ephasdgoti»

BERSENYL

igy

Versei élébe függesztett

lapon. Helytelenül vádol hát a' Re

censens azért tudatlansággal, hogy az ujj szóknak jó vagy rossz voltát

Aütos-ephávalel nem határoztam

;

11 dik

és igy

botlás.' 6. §.

tartatni

;

NYILVÁN, tudósnak akart a' Recensens maga midn az én tudatlan példámat kerülvén, igy kezdi

Minden szónak volt (úgymond) a Eóny szó is csak nekünk ujj, az unokák nem fogják azt nem réginek nevezni s. a', » a' 105. lapon. Azonban kár volt nem az

Ujj szók

kezdete,

eránt való

minden

ítéletét fejtegetni

szót az

id érlelt

meg

talán

;

maga

tudni a' Recensens-nek, hogy

SZIGWART

szók' csinálásáról,

Törvénynek:

még 1788-dik Esztendben

Hogy azujonnan

kértl jöjjön.

*Igen bölcsen (igy ir

lapon.) *Igen

bölcsen,

teremtettek,

zagot pótolnának-is

elre ki,

Szép Literatura

Tud. Gyjt. IV.

Köt. a

ugyan azért az ollyan ujj

nak, mellyeken a' származtatás ki

gyanánt

azt tette 2-dik

talált szóbizonyos gyö-

Recensense, az 1818-dik Esztendei 103.

ezen szónak alkotója, a'

Klastromi történeteinek Recensiójában, az ujj

nem

tetszik,

szók-

hanem gyökér

hogy bátor nagy hémint valamelly levegi

lehet jövendölni,

kevés

id múlva,

—

a' R én y szó Virtus helyett » *Botlás (úgymond) hogy ezen jeles tárgynak kifejezésére nem az Erény szó vétetett divatban 's. a\ t. és igy botlás ; még pedig az én Recensensemre nézve már

tünemények, kivesznek. Hlyen és kevéssel tovább:

12-dik botlás! Scilicet ingenium, et rerum prudentia velox Ante pilos venit dicenda tacendaque calles, Et potis es nigrum vitio praBfigere théta

PERS. Ezen

botlásai

mint fellyebb találni

nem

hol igy szoTl

tudta. :

a Recensensnek

megjegyzettem,

eléggé mutattyák

—

IV. :

hogy

Mondolatnak

Tapogat ugyan valamit

lAzt akarta kifejteni

(t.

czélját kilOé. lapon, a'

én), hogy egy ember-

;

FÜOOBLéK.

1 1

nek nints aira jussa, sem hatalma, Juxjy egy Nemzetnék ujj szókat yotidoljon

de melly hibás kifejtése ez

homályos Ideainak

kifosztja

í 's

meg

is a' llccensens

vagy akárkit

ötét

jussától, hogy ujj szókat ne gondolhasson

azon

úgy tartom

gondolni más; más meg' a' gondolttakat ervel valakire kötni. Ebbl is, de a' liecensio' egész foglalattyábul is kitetszik hogy maga a' liecensens nem tud a' setéttségbölki v ergdn i azért fogja rám a' fenn irtt 7. pontok alatt hogy a' Mondolatban foglalt mindennem szóknak senki

ujj szókat

se.'

;

ellene-mondók, ellene-kidltok, lott

én azt soha, és

rossz,

nem nak

azokat kárhoztatom,

sohol sem mondottam

;

és

hogy

ho-

jó vagy

ó vagy ujj szók között sem választást vagy külömhséget

teszek, holott tenni

sem

czélja

Quod modo

Credité

volt

éppen nem akartam;

eza Mondolat-

proposui,

uon

est sententia

— Ve rum

vobis folium recitare Sibyllae

JUV.

Nem;

akármit hidjen arról

est

VIII.

Biographia

irója

XIV. lapon;'s akármint erlködjön azt, egyfell Pa s quilusnak; másfell humanissimusi tonusés ingeniositásbol eredt botlásoknak kiáltani -Hoc

illis

narro, qui

me non

intelligunt

PHAEDll 7.

sens,

ABBAN

§.

a 99.

mindazáltal dicséretet érdemel

hogy azon éktelen részre-hajlása mellott

Neologusok, lapon,

mint egy

és

in.

különösen azon

Hazafi eránt

egész elragadtatással azt

Vezércsillag,

melynek subára

mondja: a'

;

11.

liecen-

mellyel a'

kirl Feltámad ,

viseltetik, «

megrögzött setétségbl

a Mondolatról mégis a' 100. lapon megesméri, hogy <iE' könyv (úgymond) jó czéUnil van Írva* ismét tovább: hogy *a' mi (a liéz-lapon kiviilj az ezután következ Vezérszót, Ajánló Levelet, a' Mondolat fejti

Nyelv' pompáját*

's.

Czikkjeit, a Híresztelést, 's végre foglalt Szótárt illeti, ment a durvaságtól.* viszont a 104. lajion *ha megttidta volna ma:

;

FÜGGELÉK.

magya/rázni,

gát

111

Moiidolat liasznos könyv

lett

volna

;

írója pedig érdemborostyánt nyert volna.* Kinek ne tetszenék

illy

borostyános

Non

ego,

cum

dicséret

scribo

Laudari metuam

;

neque enim mihi cornea

fibra est.

PERS. L Szép továbbá a Recensensnek azon nyiltszivüsége, mellyel a'

105.

lapon magát

hagyom

helybe,

csillag é ez?)

Vezérmennyen az bizony furcsa Plurális.')

(méllyé?

tudós Társaság'

néminem

«a'

Mondolaf írója (igy szóll a

lett

annyiban

dicséretet érdéinél,

hogy a

volt

úgymond, magam sem

*Azt,

a' fellyebb irtt

*oly szabad és zabolátlan kénnyén

ujjitásokban, melly ^^egy

kifejezi:

hogy ember* (váljon nem

jussa 106.

hogy

a' jó

tehetseket arra

pongó szabad ujjitásnak

volna."

lapon)

i:égezetre:

és

eltévedése mel-

szándék benne meg-

hogy

ébreszté,

kicsa-

philologice, és fundamentomosan sies-

senek ellentállni. »

mindenekfelett nagy maga' meg-gyözését mutattya

Recensensnek, hogy olly ers

Neológus

létére, ki a'

Rény

szó-

nak az Unokák' száján leend forgását is meri reményleni noha már születése eWtt sok esztendkkel önnön Alkotója ásott annak sírt, a' Szigtvárf emiitett Recen siójában: mindazáltal

ama

f Neológus' zsoldján vitézked

tal

íi'

méivé

is,

phiája

Mondolatra

készitett

ujj oncz Neológok Feleletrl; ha mind

annyit legalább megvall, hogy

(úgymond)

nem

ál-

ki-

Bohógyinak Biogra

egyéb az erkölcsiségen túljáró

személysértésnél. Csuda, hogy egy cesthetikus ennyire el tud ra-

gadtatni.

hogy

csuda!

dedit hanc contagio labem, Et dabit in plures sicut grex totus in Unius scabie cadit et porrigine porci. :

agris

JUV. IL Ismét

noha

elébb a'

Búsongó Ámort jól feldicséri, de

1 1

FfiGKLKK.

csak

atáiuia teszi

iKjijün

kemény

az utolsó eltt való Let szó

"hrír hof/y

vastafi bosszú >k

és

ki vindicta bonum

vita iucundius ipsa.

Nempe hoc

indocti

JUV. XIII.

—

Végre

mond) a'

Versekrl azt

sok sorokban

van

itéli

vAz

nem emlékeztek.^ (a lapokon.) De, moralizáljon bár a Ilecensens

különben AestJtetikusok inkább

107.

tamen ad móres uatura

Ejectum semel,

106. cs

recurrit

Daiimatos, fixa et mutari nescia

Peccandi finem posuit

(úgy-

erkölcsiség

KiUimös, hogy a Morálra

felejtve.

;

nam

quis

quando recepit

sibi ?

attrita de fronté

riihorem?

JUV. XIII. Kár

8. §.

én sovány

volt

jobbára

czir óká^ l á s

Feleletnek csak tetni

azomban magát

volná n végzd - /.

Recensensnek, akár az

dicséreteimmel

;

akár a

éj)p e n való csipkedésével erl-

Loripedem rectus

derideat,

Aethiopem

albiis

JUV. IL Csak azt az eggyet esmérje meg a dolatról, a' tnii a' Ilecensens ugjiaii

^adónak szándéka j ó ha

tesen elértem

tandnakis:

minta

szinte

tnd<)S

Közönség

nem lagad

;

volt; akLor részemrl

lioggt.

engem'

M(ma

azért,

n a k ta r-

íiogg az

Ítélete szerént a'

Szók között való kiilömhséget nem értettem

pedig tartom a

Recensensemet

szerént a' Mondolat' czélját

—

Sed

Auriculas

nem

—

értette !

quid opus teneras mordaci

i;i(]('i(

\ore

digito

Accusator

composco

érit,

qui

liiliolluin

verbum

,•

én

hogy az en Íteletem

azért,

PERS. I -

rzélotiKtt tökéle

a mellett némelyek tud a 1 1 a v

Recensens tart

;

dixcrit: hic est!

JUV.

113

FÜGGELKK. .4'

mi engem'

a' kevélység,

jól

tudom

illet

tudatlan titulusoktól

efféle

irtózom annyira

én, nem^

h[z

;

hála Isten

mintha én volnék

hogy minden

a' Világ bölcse

tudományom

soha sem bántott

sem

;

nem!

éppen

terjed annyira,

h ogy csak azt tudhatnám: mennyi tudni- vahj m van még ndolatban foglalt Szóknak hehátra ! Ugyan azért a'

lyesebb kitételét is: mellyre az 1818-dik Esztendei Tud. Gyjt IX. Kötetében, eggy nemes gondolkozású Tudósittó, iRTHOPHILUS név alatt több Hazai Literátor ok között engemet is serkenteni méltóztatott; nálam sokkal olvasot-

—

tabb,

Nyelvünkben isjártosabb Literátorainknak szívesen által

engedem

.'*

Elég az én tlem

hogy

mostanában több íróink

által

Anyai Nyelvünkbe bécsúsztatott Ujj ittásokra HazámatJigyelmetessé tettem ; 's a mint Recensensem is, a' már fellyebb emiihelyen megesméri: «a' tehetseket arra ébresztettem, hogy a'

tett

kicsapongó szabad ujjittásnak philologice, siessenek ellentállni.»

hogy a Nyelv'

épségéibe

és fundamentomosan

Elég nékem az vigyázóbbakká

ezután olly függetlenül, mint eddig

nyugodt érzés:

tetetett

Hazafiak senkit

— diktátor osk adni nem

engednek.

Vágynak már, de lesznek többen is (hiszem) olly bátor Hazafi írók ; kik ámbár a' Beavattak közé nem tartoznak : is meg mernek szóUamde azért Anyai Nyelvek' ügyében

megtudják a' Me rknek — az úgynevezett Ny e l vs zépittöknek (Pu risták) kézzel foghatólag mutatni hogy lani

;

Tudonidni/os Gyjtemény 1818-ik évfolyamában (IX. OHhophiUis jutalomtételt hirdet s egy darab I, Mátyás korabeli aranyat tz ki annak «a ki a béke szerzéshez nyúl és a Szigvárti jó Hazafiúi szándékból szerzett szóktól fogva egész 101.

1.)

a lebelig minden

újj szókat critice jó magyarsággal ki fog tenni, vagy minthogy ezek mind együtt vágynak az 1813. Esztendben kijött Mondolatban, a ki ezen öszveszedett újj szókból készült könyvet az azolta születtettekkel együtt minden személyes czélozás nélkül magyarra, az esméret és tudomány által vezéreltet-

vén, lefordítja. Balassa J.

—

B. J.

Felelet a Mondolutra.

;

FÜOGKLÉK.

hajó sokat merni ;jó viszont (azt mondja a szorosabb

sokat

megvizsgálása,

máson

ott

Tud. Gyjt. mel

részben

Gr a m m a t

csak tent a folyik

ejtett seb, és

megítélése,

tisztább gyiimölcsözését,

gyanánt,

nem

érni

nem

VERSEGHY

k áj a átaljában; a'

elsegiti

Nem árt,

*a szóknál,

nyelvnek

hol toll szolgál fegyver

vér, könnyen béfor az egy

a bajnokokat » (Lásd lapon.) Olvasást érdé FERENCZ Urnák Magyar

vigyázóbbakká

1817. XII. Köt.

is.

Neologismusokról Értekez)

teszi

a' 16.

Mondola f teljes megigazittá-

sara nézve pedig különösen a 25. 33. 72.269.

eggy szinf

találkozott

's a t. lapokon. már magának a Szép Liter aturának olly tudós, mint bátor Recens ense: ki

k ülmben Literátori vas szorgalmával

magát

eléggé

érdeme

Szerz botlásait, a Nyelv törvényeibül nem csak világosan ki tudja következtetni, hanem arról egyenesen meg-is meri vallani « Hogy ámbátor (ugymon d) forrón szeretem-is mégis annyira bele untam ezen úgy neLiteraturánkat, sitett

—

vezett szép Literaturába : hogy a' kijött 9. Kötetek közül csak kettnek általolvasására tudtam nagy nehezen elegend békességes-türést gyjteni. Szerentse, ha ez másokkal is nem történt 'sa't.t (Lásd : Tud. Gyjt. 1818. IV. Köt. a' 107. lapon.)

íme! akilencz emeletü roppant Filagór iának karcsú falai megrendültek

mit várhat hát az

Ízetlen

Ujjittó, mit

Szófaragó? midn szemei' láttára szakadoz a' Neoama' büszkén emelkedett Magya r logismus felleg-vára Bábel lélektelen

unde

altior esset

Casus, et impulsas pi'öeceps

immane

ruiuae

JUV. X. Vajha a' ki mutogatott BOTLÁSOK (hogy a* most irtt Recensens szavaival végezzem VÁLASZOMAT) <^hnsznos tanú ságul szolgálliatnának : mit kellessék elö-töreked íróinknak, ha

a köz helybenhagyás

KERÜLNIEK:::*

becses elttök,

KöU

szorgalmasan

——

Veszprémben, Mart. 26 kán

1819-dik Esztendben.

KIADÓ

TAETALOM. Bevezetés. Irta Balassa József Felelet

(Életrajz)

™„„_,^___„

Bohógyi Gedeonhoz ..„ „ „ _ Zafyr Czenczi a Mondolatoshoz — — ... „ ~ A búsongó Ámor „ .._ _ ~ Édes Öcsém Uram Högyészi Högyész Máté Bohógyi Gedeonhoz „^ ... Bohógyi Gedeonhoz A Lepe a Mondolatos feje felett .„, A Satyrus a Mondolat írójához _ ™ _ „„ ,._ „, ._ A Szamár a Mondolat írójához A magyar Pegasus a Mondolat írója ellen Két

levél

„ „ „

™ _

....

____„_„_,

....

„..___„

_____

_,.

....

,.,,

56 62

_ _ _ _ „

_•

Jegyzetek a Versek alá

______

...

__„_.,

_____

Zeitungban

_.„_-„___.____.

_ „ _

.„.

....

„____..__

lant

_„™.„_„™_34 ....

a Mondolatra.

-_...._„„_„„„

...

Lap

Füffgelek. I.

11.

A A

Mondolat Mondolat

és a Felelet bírálata a Literatur és a Felelet bírálata a

teményben.._ III.

Tudományos Gyj-

.,___..___

Somogyi Gedeon Válasza a

Feleletre _„

______ ...

.._

88 96

A Franklin-Társulat

kiadásában Budapesten megjelent:

RÉGI MAGYAR KÖNYVTÁR SZERKESZTI HeINRICH GuSZTÁV.

székelyek Erdélyben. 1822. Kiadta Székely Sándor, Heinrich Gusztáv, 123 lap, ára 1 kor. 20 fill.

Pálos iskola drámák a XVIII. évszázból. A M.

Csiksoiulyói századi

kiadta

Poncianus

10.

12.

költ kéziratából kiadta

dr.

Heinrich

Kiadta

Kupp Kornél, 194

Bessenyei György. A természet okosság. Kiadta Bokor János 407 lap,

Dugonics

Balogh

András.

világa

lap ára 3 kor. 20

Ludas Matyi.

István.

lap, ára

Mondolat. Dicshalom

1813. 1

lap, ára 2 v.

ára 3 kor. 60

Az arany pereczek.

Kiadta Bayer József. 96

kor

józan

fill.

III. kiad.

Kiadta

fill.

Bohózat

felvonásban.

kor.

Kiadta Balassa József.

Két

kor.

Felelet a mondolatra. Pesten 1815. Kiadta Balassa József. Függelék: A mondolat és a felelet egykorú biráJatai és Somogy Gedeon válasza a feleletre. 114 lap, ái-a 1 kor.

Telegdi Miklós 1

14.

1573.

Gyöngyösi István. A csalárd Cupidonak kegyetlenségét megismer és annak mérges nyilait kerül tiszta életnek geniusa.

könyvére. 1580.

13.

Bécs

históriája.

hasonmással. 109 lap, ára 11

lap, ára 2 kor.

lap, 2 kor.

Bellaagh Aladár. 368 9.

Fülöp Árpád, 244

fill.

XVIII.

Heltai Gáspár esopusi meséi, Colosvarot, 1566. Kiadta Imre Lajos, 304 lap, ára 2 kor. 40 fill.

A 7.

nagypénteki misztériumok. A

kéziratból

Gusztáv. 231 6.

T. Aka-

lap, ára

démia kéziratából kiadta Bayer Józskf, 80

kor. 60

felelete

Bornemissza Péter

fejtegetés

fill.

Bessenyei György. Agis tragédiája. Bécs Dr. Lázár Béla. Egy hasonmással. 171 lap, ára Bolyai

czimü

Közrebocsátotta Dr. Rupp Kornél. 172 lap.

Farkas.

II.

Mohamed.

1772. 1

Kiadta

kor. 20

Szomorújáték három

vonás. Kiadta Heinrich Gusztáv. 112 lap, ára

1 kor.

fill.

fel-

15.

Vásí^irhelyi

daloskönyv. XVI

—XVII.

századi

szerelmi és

tréfás énekek. Kiadta Fbrbnczi Zoltán. 247 lap, ára 2 kor. 16.

Bessenyei

Lais vagy az erkölcsi makacs. Vig. Lázár Béla. 102 lap, ára 1 kor.

(Jyörgy.

játék öt felv. Kiadta Dr. 17.

Fazekass Mihály versei. Bevezette 206

18.

Gesta Koiuanorum.

4 korona.

Rupp Kornél.

dr.

kor. 60 fiU.

Kazinczy

Tövisek és virágok. Széphalom

Ferencz.

Kiadta Balassa József. 100 lap. 21.

Kolozs-

János.

lap, ára

Faludi Ferentz Téli éjtszakák, Kiadta 183 lap.

20.

Halleb

Fordította

Kiadta Katona Lajos. 516

vár. 1695. 19.

Tóth Bkzs.

és kiadta

lap, ára 2 kor.

1811,

kor.

Protestáns iskoladrámák. Öaszegyiljtötte

és kiadta

Bern áth

Lajos. 410 lap. 4 kor. 22.

Költi

elbeszélések Krkskay Imre hátrahagyott irataiadatokkal s jegyzetekkel közli Dr. Hattyüffy

ból, életrajzi

Dezs. 23.

124 lap.

Ányos Pál

versei. Bevezetéssel

jegyzetekkel

és

kiadta Császár Elemér. 324 lap. 4 kor. 50 24.

kisérve

fill.

Verseghy Ferencz kisebb költeményeL

Kiadják Csi-

szÁR Elemér és Madarász Flóris. 408 lap. 6 kor. 25.

Földi János költeményei. Kiadta és

bevezette Dr. Mixich

Lajos.. 240 lap. 3 kor. 26.

Szentjóbi Szabó László költeményei. zetéssel és jegyzetekkel ellátva kiadta

Életrajzi beve-

Gálos Rbzs. 252

lap.

5 kor. 27.

Magyari

nak 28.

István.

Földi János Károly. 304

29.

Az országokban

való sok romlások-

okairól. Kiadta Ferenczi Zoltán. 278

lap. 5 kor.

magyar grammatikája. Közzéteszi

Gültás

lap. 6 kor.

Révai Miklós magyar nyelvi és irodalmi kézikönyve. «A' magyar deáki történet*. Az eredeti kéziratból, részben els izben kiadta utószóval, tartalommutatóval ellátta Dr. RoBiNTi MÓZES. 120 lap. 3 kor.

30.

Bessenyei György. Az embernek próbája. Kiadta Harsán Yi István. 196

31.

Apollonius históriája. SÁijiDOR.

1772 és 1803.

lap. 5 kor.

Kolozsvár

90 lap. 3 kor. FRANKLIN-r/(R8UUT NYOMOAJA.

1591. Kiadta

Bebbcz

PH 2175

Balassa, J贸zsef Mondolat

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

-^^