Nemati Kalman konyvtarur - Nagy-Magyarorszag ismeretlen Tortenelmi Okmanya (1911), 'Hungaria kiralya

Néma ti, Kálmán y agy-Iíagyaror s zág ismeretlen történelmi okmánya

DB 929 N4

I

_J

Nagy- Magyarország ismeretlen

történelmi okmánya.

Fölfedezte

némAtí kAlmAn könyvtárör

Budapest föpóstán

Budapest, 1911

'

'

rr-t

".

V^sL'SM

.ti

J^f^^^ i'iJCTSírirí-ití^iii:-^

Biborhansziiletctt VII.

Konstantin

bizanczi csász.ir

Diikasz Mihály bizanczi cs.iszár

Hungária királya Turkia koronáját

—

3

—

I.

Géza

Turkia király.r

is

fején hordozza.

Ismeretforrásaink

Nagy-Magyarországról. Nemzetünk honfoglalás

eltti

hazájára való visszaemlékezés a keresztény

hitre

IV.

Béla

királyunk

trónra

A kezdeményezés dicssége foglalkozott

domonkos

Ungaria-Magna Julián magyar

püspökhöz

szerzeteseinket

domonkos u.

pogányok

a

1237.

dolgáról

-)

a

utána

czímü

pedig

latin

fölfedez

forgalomba a

levelében, i)

írt

Rikárd, a Nagy-Magyarország

különösen

a

kifejezést

hozta

szerzetes

kutatni.

Magát

meg.

illeti

szá-

Pogány roko-

kezdették

hittéritésével

Nagy-Magyarország

azaz

Kr.

eltt

lépte

óta

áttérés

mított két évszázad után egészen feledésbe merült.

nainkat

meg s-

rokonaira

múltjára,

perutini

rendtársa,

útleírásban,

még

pedig a Volga folyam melléki shazánk elnevezésére. Mindkét okmány diplomatikai

hitelessége

kinyilatkoztatott

Fraknói

dr.

meggyzdése

és

után

-)

Fejérpataky

befejezett

Nagy-Magyarországnak magyar domonkosok tésérl a Xlll. évszázadban kelt hét 1.

Egy magyar érsekhöz,

párisi

a kiket IV.

Béla,

Mordvánok

ölték

püspök'^) Kr.

hogy

a

Ungaria

latin

azonfelül

;

által történt fölfedezte-

kútf tanúskodik, úgymint:

1241 esztendben azt

u.

domonkos királya,

dolog

szakértink

és

keletre

minorita küldött,

írta

a

szerzeteseket,

alkalmasint

meg, a miatt nem lehet hallani semmi

új

hírt

a

a

Tatárokról. 2.

') I.

Albericiis franczia szerzetes krónikájában^)

Epistola de vita Tartarorum. Lásd

:

az

1237

Monumenta Hungáriáé

esz-

Historica

osztály, Xil. köt., 549 lap. -) •i)

»)

Pauler-Szilágyi A magyar honfoglalás kútfi. 464-472. lap. Fejér: Codex Diplomaticus IV. 1. p. 2,34. Alberici Monachi: Trium Fontiuin chronicon cdit. ü. ü. Lcibnitzio :

-

5

—

p. 564.

tendönél egykorúan útra kelve száz

írta

nap

hittérít 4.

IV. Incze

pápa bullájában

domonkosokról „ad

a

terras

onnan

s

;

a

IV.

ki

társaival tanítá,

^^'o)

Mordvánok

kiküldött

általa

Incze pápa követje

Kr.

u.

1246

s

utazott

hogy Oroszország

Kunok birodalma, mieltt azokat onnan

kipusztították volna

hírül

Hungarorum majoris Hungáriáé".

meg Benedictus

mongol kánhoz, útleírásában

része volt a

van

említés

>)

Piano Carpini olasz szerzetes, a

gyanánt Ascellinus

négy szerzetes

Hungáriába

régi

már meghódították.

hozták, hogy azt a Tatárok 3.

hogy Hungáriából

meg,

alatt elért a

déli

Tatárok

a

Nagy-Bulgária szomszédságá-

ban pedig Baskiria a Nagy-Hungária. 5.

Rubriik Vilmos minorita szerzetes IX. Lajos franczia király

követje gyanánt Kr. u.

Az

1253

4.

legbecsesebb útleírásából

más

tesek,

uralom

szóval

eltt

években utazott a mongol kánhoz. ^^b)

tudjuk,

domonkosok valóban

s

azoktól

hallotta,

Hungária, a honnan eredtek a

hogy prédikátor szerze-

jártak Baskiriában a Tatár

miszerint

Hunnok

és

s

Nagy-

a

Baskiria

Hungárok

a Baskírok-

nak nyelve azonos a Hungárokéval. 6.

évben

Bacon Roger angol

írt

7.

szerzetes, oxfordi tanár, a Kr. u. 1266.

Rubruk szövegét Nagy-Hungáriáról.

földrajzába') átvette

Matthaeus angol szerzetes, London közelében a Szent-Alban

kolostor legnagyobb történettudósa, egy térképet

a melyen

^) rajzolt,

Minor-Hungáriától keletre helyezte Major-Hungáriát.

A

felsorolt hét

okmány

mában nemzetnevünkre

lett

alapján a történelmi

földrajz

irodal-

betáblázva az Európa határszélén

fekv

Uralhegység erds vidéke. így a többi között Spruner-Menke középkori atlaszán^) a XIII.

'')

új

évszázadbeli

Bullariuin Doniinicanorum 11. köt., 238. lap.

Tomus

államok

1.

sorozatában

p. 237. lásd

Wenzel

:

láthatni

Árpádkori

okmánytár,

^'a) Recueil de voyages et de mémoires publié par la Société de Géographie. Paris, 1839. Tome IV. p. 747. '''> Itinerarium Willeimi de Rubruk, page 231 274. ") The „Opus Május" of Roger Bacon edited by Oxford, J. H. Bridges.

—

1897. p. 367. ^) Miller

Konrád: Mappae Mundi III. Heft, 68-71. Seite. Spruner-Menke Handatlas für die Geschichte des Mittelalters Nr. Reich der Mongolén unter Gingizkhan und seinen Nachfolgern. ')

:

87.

:

egyfell a Duna-melléki Bulgáriától északnyugotra Ungáriát másfell a Volga-mellcki Magna-Buluáriától délkeletre Maior-Hungáriát

Hasonlóképpen szerepel Grande-Hongrie

a franc/ia Vivien

de Saint-

Martin történelmi-földrajzában.'")

Mindannak daczára Vámbéry Ármin tánk túlszigorú birálattal koholmánynak dolgát: mert a szerinte apokrif

>'.,>

turkolog

Ítélte

orientalis-

Nagy-Magyan,rszág

útleírás földrajzi adatainak lényege

Béla

k.raly

krónikája

névtelen jegyzjének „Gesta

alapján

készült,

kortani

meg

Ungarorum" néprajzi

nyelvészeti állítása pedig, mintha a Baskírok

esztendben magyar

lett

czimf.

adatai

nyelve Kr.

latin

silányak

1236'

u.

volna, képtelenség. -ö)

Úgyszintén Thury Nagy-Magyarország létezésérl való hiedelmet Julián téves okoskodásának tulajdonította: mert ha az

József'-') történetbüvárunk

a

a

Volga közelében

am

talált

következtetni

azt

is

pogány Magyarokra, abból még nem

a

történelmi

tényt,

hogy

Baskiria

lehet

volt

a

Magyarok bölcsje.

Ámbár Julián levelébl meg útleírásából hiányzik a Baskír népnév, mivelhogy azt legelször Piano Carpinínak kirgiz kiejtés Baszkart, Rubruknek pedig altájí-török kiejtés Paszkatír szava után tanultuk ismerni: mégis valószín gyanánt kell föltételeznünk, hogy keresztény szerzeteseink a „Baskiria a Magyarok bölcsje" elméletet keleten a mohamedánoknál találták; mert hiszen Julián útleírásában megtörtént tény gyanánt lett följegyezve, hogy Juliánt egy szaraczén

pap

vitte

-magával a bolgár városba, a honnan két napi járóföldre

a pogány Magyarok: már pedig az arab iskolázottságú papnak vagy nyelvérzéke rokonította Baskard névvel a Madsarí, laktak

akárcsak

Kuun

gróf,

Vámbéry

és

Marquart tanárok

a

Madsar

népnevet betcserével vélték fölismerni a Badsgardban, vagy pedig a Kr. u. 1236. év eltt élt kíivelkez arab írók valamelyikének

mvét

olvashatta

'")

"a^

Vivien de Saint-Martin

501. lapokon. '"V Vámbéry pest, 1895. llü. lap. '-)

:

Histoire de la Géographie. eredete. Budapest, 1882.

Vámbéry Ármin: A magyarok

135..

487-

Ármin: A magyarság keletkezése és gyarapodása. Buda-

Thury József

:

A magyarok

—

eredete,

7

—

shazája és vándorlása,

69., 70. lap.

X.

meg

Isztakri

1.

évszázadból

Ural

erds

lakóról

Masziidi

írta,

^^a)

a

kik

a

élt,

meg

detüket egy és ugyanazon

sre

Jadsni, Bedsgard,

hogy az els

s

Baskírban

A

5.

évben

932.

határánál

ostromolták;

ezek ere-

négy testvérnép

a

meg Nkerdeh. Megjegyzend, másolók

okadatolással

paláografíai

^^)

hagyományra

tekintettel

a

sokféle-

által

els Jadsni népnévben mutatta

az arab

négy

északi

vissza,

vitték

Bedsnak

úgyhogy Fraehn

eltorzíttatott,

gróf^'-)

birodalom

utolsó népnévjegy sérült, a

a Madsar nevet az

letét

az

szomszédságában

Alánía

bizánczi

u.

Kuun

egyike

pedig, az arab történetírók atyja, Kr. u. 957. év

Valendar görög várost Kr.

képen

u.

testvére a Baskírnak.

Kazaria

miszerint

török néptörzs

:

említést,

Kr.

Ibn Szaid,^^) idézve Abulfeda arab földrajzában, módosítva

4.

neve

tettek

földrajzírók

vidékén, másika a bizánczi birodalom szomszédságában

hogy a Madsar nép

tanítá,

néprl

Baskír

kétféle

arab

Haiikal'^^)

ezek szerint Baskír a Magyar.

;

3.

eltt

Ibn

2.

ki

ellenben

;

Bedsgard azaz

tételezte föl.

jeles

tudományú Marquart^'i Nagy-Magyarország elmé-

Al-Garmitól, Koraszán kormányzójától, Kr.

dettnek tételezi

föl

u.

840.

évbl

ere-

mert úgymond Al-Garmi kivonatolójának, Ibn

:

Rosztehnak, meghatározása alapján a Madsgarok shazája teljesen fedi Baskiriát.

Azonban figyelmen

6.

nem

kívül

szabad

hagyni Jakut^^)

arab földrajzírónak Juliánnal egykorú tanúskodását, a beszélt

ki

Halebban

moszlim egyházjogot tanuló számos Baskírral, ezek elmon-

dották néki, hogy

k

a keresztény

Hungárok közt élnek mintegy

30 községben, de

II.

Endre

nem engedi

király

Lásd a 2) jegyzéket, 240. lap. Lásd Abulfeda Geographia VII i^J Lásd a 2) jegyzéket, 279. lap.

fallal

körülövedz-

13) 14)

15)

:

Fraehnius:

üe

Chasaris.

Regiones

Excerpta

ex

Septentrionales

p.

293.

scriptoribus Arabicis. Petro-

poli 1822. !'•)

1')

Lásd a 2) jegyzéket, 145., 279. lap. Osteuropaische und ostasiatische Marquart J. :

Streifzüge.

Seite

XXXIII. 69, 515. 18) Némáti Nagy-Magyarország Baskír titka. Lásd Evköny a számára 1902. évre. Szerkeszti: Pál Imre. 10., 11. lap. :

zet

pt.

személy-

)

tetni

a

Baskírok

kilzségcit,

nehogy

uralma

alól

kivonhassák

magukat.

Az arab kútfk tekintélyen és fajkutatáson alapuló Baskír = Magyar azonosságot, melyet Pauler üyula ) történeszünkön kivül Torok Aurél dr.-) anthropologusunk legjobb

is

erejével vitattak.

désnek

Vámbéry Ármin

minsíti:

mert

dr.-'')

úgymond

Magyarokat névhasonlóságon

meggyzdésük

véleménye

mohamedán

a

kívül

irányadó

téve-

földrajzírók

szomszédviszonv miatt

a

tévesz-

tették össze a Baskírokkal.

üjfalvy Károly báró-'-') embertani és Zichy

úttör kutatásai daczára

rajzi

és rokonságunk dolga, a 673

Magyar Nemzeti Múzeum mányútra küldötte cseljabínszki

meg

ily

lévén

gróf

1909.

esztendben három

Gyula

dr.-t,

-':')

nép-

Nagv-Magyarország

esztends kérdés eldöntése

Mészáros

ki

vitás

Jen

a

ki

végett

a

havi tanul-

az

orenburgi. oszai kerület Baskírjai között végzett nyelvészeti

kutatásának

és legenda gyjtésének eredményét „Magna-Ungaria (A Baskir-Magyar kérdés)" czímii könyvbe összefoglalva nemcsak

Julián-ellenes álláspontra helyezkedik,

nelmi kútfk

hanem az összes arab

törté-

melyek a Baskir-Magyar rokonságot hirdetik, irgalmatlanul megsemmisíteni törekszik s komolyan kijelenti, hogy hitelét

is,

a

Baskir-Magyar kérdés negatív eredménynyel van oldva. -^)

Miután shazánk

idszer

létezésében

bemutatnom

való

hit

Nagy-Magyarország

végérvényesen

ennyire ismeretlen

meg

megrendült: történelmi

okmányáról tudományos meggyzdésemet.

'») Pauler Gyula A magyar nemzet története Szent-Istvánig. Bpest 1900 Aurél Anthrnpolosiai füzetek I. Az uralvidéki Baskirokró! 11 Pr- Jorök Lásd a lift) jegyzéket! 132. lap. J^) ") Ch. E. de Ujfalvy: Expedition Scientifique Francaise en Russie Volumen III. Les Baschkirs. ^3) Zichy Jen gróf: Kaukázusi és kíizcpázsiai utazásai. I.. II. rész. Budapest, 1897. Harmadik ázsiai utazása. Budapest. 1900. üvüiteménvét iásd a :

:

néprajzi

múzeumban.

Dr. Mészáros Gvula Aíagna L'ngaria. (A Baskir-Mag>'ar kérdés Budapest, Franklin társulat nyomdája. 1910 november. Lásd 138. lapon. -')

:

—

9

—

A

fölfedezett ismeretforrás

Nagy-Magyarországól. Lap

„Isidorus mondja"

Ugnos

il

ismeretlennek paláografiai meghatározása

=

Ugnos

= Ungrios

Ungros

Calanus

okmány Rabanus kéziratban

Ogor

= Ugri

névazonosság—

ijgn^ görög névazonosság

...

=

Unigur görög névazonosság

...

—

Unigur görög kútf

Ungur

szír

— —

.-

...

...

...

...

—

...

—

kútf

— —

Ugri kútf a latin irodalomban

Ugnos

-.

=

=

ismeretlennek földrajzi

.-

...

...

19

...

23

...

Onogoria

—

...

Ulug

...

Itel

...

...

--

-..

-.-

.-

— —

...

Sugur a Katalán-atlaszon

—

...

...

.-

-.-

-.-

...

— —

...

...

Ázsiai Szarmatia

29

...

—

30

—

30

_. _.

33

— — — — .— — — — — _ ..- — — — — —

36

-.

...

...

..-

...

...

..-

...

.-

...

-.-

...

38 40 43 46

49 50

.-

...

...

— —

...

Zemarchosz az Uguroknál

hegység

...

meghatározása

Albánia Isidorus térképén

Rifái

...

történelmi meghatározása

szláv

Ogor görög kútf

Ugr

—

25

—

Ugnos ismeretlennek

Uggri

...

.._

Attilája

Meginfredus

Vengri

17

Ungnos okmányok Isidorus kéziratokban

—

— —

-

53

—

56

— — — — — -— — — -. — — — — — — —

57

...

...

-.-

.-

-

60

-.-

63

...

66

Nagy-Magyarország világtörténelmi valóság

68

Közép-Ázsia

69

10

—

„Isidorus mondja."

;

:

„Isidorus mondja/' A Nagy-Magyarországról Rubruké

szóló

bizonyító

útjába Baskiriát: de a mit ö

ejtette

azt

legnagyobb

bir a

irodalmi

ervel.

mond

közül

Rubruk ugyan nem

Major-Hungáriáról, mind-

megbízható tekintélyekre hivatkozással

a domonkosoktól hallotta, a kik ö eltte

tanúságok

tudja, nevezetesen

vagy

17 esztendvel ottan jár-

vagy pedig „Isidorus mondja". Az utóbbi ismeretforrás, mely-

tak,

bl Rubruk

merítette

Nagy-Magyarországra vonatkozó ezen

törté-

nelmi adatait 1.

2.

Paszkatir vidékrl jöttek

a Hunnok A Hunnok utóbb Hungároknak neveztettek

3.

Kaukáz

4.

Egészen Egyiptomig

szikláinál

ki

Sándor

zárjain gyors lovaikkal átmentek

évi adót fizettek nekik;

ismétlem, ez az ismeretforrás eddigelé hill

amerikai szakért,

kutatásának

még

nincsen felkutatva. Rock-

Rubruk könyvének legújabb

meddségérl következ

észrevételét

„Isidorus mondja. Én nem találtam meg Isidorus irataiban

;

kiadója, saját

jegyezte

föl

:

-'•')

ezt az idézett helyet

de az olyan tömérdek, hogy könnyen kikerülhette

figyelmemet."

shazánk tanár,

a

történelmi kutatói közül Desericius Incze kegyesrendi

kinek sikerült Julián

útleírását

Nagy-Magyarországról

a

vatikáni könyvtárban szerencsésen felkutatnia, legközelebb járt Isido-

rus keresett történelmi okmányához.

Rubruk szövegén

kívül idézte

is

Ö

ugyanis igen

jól

ismerte,

st

Isidorus megfelel helyét a nélkül,

Works issued by the Hakluvt Societv. Second Serics No. IV. page 130. Rockhill The journey of William of Riibruck London 1900. Note 1. „Isidorus says. have not found the passage reffered to in Isidorus writings but they are so bulky that it may easily have escaped me." 25)

W. W.

:

1

—

13

—

hogy fogalma

volna a kettnek összefüggésérl. Mert

lett

hát mit

hogy ö Rubruknek szóban forgó szövegébl szándé-

jelentsen az,

kosan kihagyta az „Isidorus mondja" kifejezést?-'') Bizonyára

hogy

Isidorus

mveiben

oda „Rubruk

A

ezt a

Desericius

kérdéses

máskülönben nem jegyezhette volna

felkutatott

által

incerta".-')

„at fide

jellemz észrevételét

esztend

azóta lefolyt 150

Nagy-Hungária

mintha Baskiriából eredtek volna a Hunnok és

véli,

Hungárok" után

kereste

is

hiába;

de szintén

kútfjét,

ö

azt,

valamint

útleírása,

Julián

az

Nagy-Magyarországra meg a Baskír

alatt

rokonságra végzett kutatások összegezve vannak a M. T. Akadémia

emlékmüvében

millenniumi által

:

meg benne,

nem

tehát

meg Kuun

Fejérpataky

tud arról senki sem.

Szent Isidorus elkel családból származott, némelyek szerint nyugati Gótok fejedelmi sarja. Atyja tartományfnök volt Kartage-

nában; bátyja pedig, név szerint Szent Leander, a ki nagy érdemeket szerzett

mind

magának mind

közé

a szentek

600— 636-ig.

u.

ünnepe

igtatták,

április

által

müvei a

4-én

van.

meg

81—84.

Patrologia

köteteiben

„Eredetek vagy etimológiák húsz könyve"

át.

könyv:

könyv: szónoklattan,

könyv: gyógytudomány,

könyvek

2t')

J.

Budae

1748. -')

r.

kath.

mü

Összes

lett.

meg; ezek

a 82-ik kötet

czímmel ismeretes, u.

630. évben

Tartalmazza a középkori ismeretek összeségét, úgymint:

latin nyelvtan, 2.

egyházi

más

encziklopedikus"

Braulio szaragozai püspöknek ajánlva Kr.

a melyet

Mint

jelentek

közül a minket különösen érdekl encziklopedikus

adott

a szevillai,

ült

a középkor századaiban tanítók-tanítójává

latin

körül.

Erkölcsös élete miatt

egyházi író vallásos, világtörténelmi, nyelvészeti

munkái

püspök,

hitre térítése

Szent Leander utódjaként 36 éven át

szóval hiszpalii széken Kr.

szevillai

Isidorus iskoláztatása,

Gótoknak a római katholikus

a nyugati

Ö maga

4.

gróf

mond a Magyarokról,

de az a korszakalkotó czikk, a mit Isidorus

nincsen

a

Pauler,

J.

s

Desericii

Tome

i.

:

Ugyanaz. Liber

De

7.

initiis

könyv:

caput

isten,

ac majoribus

2. II.

könyv: mennyiségtan,

könyv: törvények

5.

hivatalok,

p.

3.

IV.

p.

14

167.

1.

s

idk,

könyv:

6.

angyalok

s

hivk

Hungarorum commentaria.

rendjei, 8.

könyv: egyház és különböz felekezetek.

es társadalom. 10 könyv: szók eredete. 11. könyv:

könyv:

12.

része.,

15.

femek.

17.

jatekok,

meze.

s

állatok.

könyv: világ és

13.

részei.

könyv: épületek, mezk, mértékek. könyv: mezei dolgok (növénytan).

19.

könyv: hajók, épületek

s

ember

18.

nyelv-

és csodák

könyv:

14. 16.

könyv

9.

föld

es

könyv kövek

és

könvv

ruházat, 20.

háború

:

könyv

s

élelem

házi eszközök.

Ezt az ismerettárt a papok és szerzetesek folytonosan kézi könyvül használták. Százakra megy a lemásolt kéziratoknak száma, a mik kolostorokban meg könyvtarakban drága kincs gyanánt riztetnek.

számos évszázadon

át

Nyomtatásban 1472

ota

egészen

második

1850-ig

fejezete

tizenhétszer

népnevekrl

adták

ki.

A

kilenczedik

ebben az Örmények,

szól,

könyv

Scythák

Massageták,

Amazonok s Albánok után következ 66-ik czikk tartalmazza Rubruk ismeretforrását Nagy-Magyarországról ^^) :

l.

Rubruk szövege Pascatir,

Hungaria.

De

catir exierunt

qui illa

Kr. u.

est

1254.

Majortos,

in

major

postremo a rege suo Aba-

ultima Maeotide,

quod

immanes populos

ita

cohibentia

quod

usque

transierunt, in

feras

claustra

eruperunt, et

annis

Egyptum

gentes

cohibent.

Orientem

tenuerunt

viginti

captivum,

et

ab Egyptiis atque Aethiopibus

solvebatur eis tributum.

annuum

-ive

habitaverunt.

feras

Alexandri

gentes

gla-

Deinde pernicibus equis Caucasi rupibus, ubi

Caucasi

inter

cialem Tanaim etMassagetarum

perniciosis equis claustra Alex-

rupibus

630.

res appellatos, dicunt, qui prius

Huni, qui postea

Bulgária. Et dicit Isidoriis,

u.

Ugnos, antea Hunos voca-

regioné Pas-

Hungari, unde est ipsa

andri

Isidorus szövege Kr.

II.

vectigal exegerunt.

28) Migne Patrologia latina Tomus 82. page 334. Etymologiarum liber. IX. caput 11. §. 66.

—

15

—

S.

Isidori

:

Originum

Rubruk nem egyenesen teljesen

;

hanem a következ

idézte

1.

szövegét,

nem

is

tizenegy szót azonosan, hét kifejezést

pedig azonos értelemmel kivonatolta:

Szó Rubruknél Isidorusnál

Isidorus

!

Ugnos ismeretlennek paláografiai meoiiatározása. Ruhruk

fölfedezett

ismeretforrásában szó Magyarokról, se Major-Hungáriáról, se Paszkatirról az a gvanu támad, vájjon Isidorus okmányából

nem :

lévén

els

se

tekintetre

Nagy-Magyarország

torténeimét

nem

a

meggyzdhetik

szerzetesek

azonban

képzeldése

paláografiai,

olvasta-e

ki?

meg

történelmi

Bárk'i

földrajzi

kutatásomból, hogy Isidorus czikkének legels szaván, az ismeretlen

Ugnos

szón, fordul

Mindenek régebbi czikk

ívrét

meg Nagy-Magyarország

eltt

tudnivaló,

hogy

15-féle nyomtatott kiadásaiban a

Agnos kiadás

57b ;

lapján,

hasonlóképen az

1617.

nevezetesen a

Agnos

cseh

helyett

eredet

Ugnos szóforma

sikeres

átvizsgálása

már a kéziratokban, kiváltképen

ismeretlen

zittaui

ivrétíi

újabb nyom-

kódex alapján 1850. évi

párisi

kutassunk

most

áll.

után

rendesen

Szent Isidorusnak eredeti

kézirata,

változatok után

melyet Kr.

630. évben adott közhasználatra

!

az

kr.lni

népnévnél

igen gyakori

át,

elveszett; a reánk

-') Lindetnannus Fr Corpus Grammaticoriim Latinorum Veterum, T(imu.s Lipsiae 1833. paííc 289. ™) Lásd a 28) jegyzékei :

111.

évi

ellenben a nagy gonddal készült

A nyomtatványok

u,

könyvének

népnevekrl szóló 66-ik

1833. évben kinyomtatott lipcsei,--') azonfelül

kiadásban-'")

létkérdése.

Eredetek

szóval kezddik. így van ez például az 1580. évi párisi

kiadás 74. lapján

tatványokban,

az

-

17

—

fenmaradott

legrégibb

Vll-ik, a iuccai brit

múzeumban

kutattam

1.

.-SH oa

át

meg 16,

másolatok

a

cesenai

könyvtár

az escoriali a Vlll-ik századból a párisi nemzeti

következ eredménynyel:

könyvtárban

kézirata

a

Én

a

valók.

négy kéziratot

földrajzának

egyik

hibás változat

helyett.

így

számottev változatok

a

hát

Unnos

másolatában

Ugnos

2.

1

:

Ungnos.

£

P^

'^

^. 5

3 O

Ugnos

¥ 5 ^-5 ^ü

Ungnos.

$

^^ií-i

Az tátott

1.

Ugnos okmányokon, mind-

kett a

században lemásolva,

IX.

Úgyszintén a XII. századból

okmányon gráfiai fölött

2

^Tí

^ ^ u

való

^

mind

a

miszerint

huszonöt

esetben

:

glacialem tanaim 10

T

Q.T3 "^

J^

Ji^'^^r

S*^

S^>-á

S 'J^"*

^

,

^

^ 1-

^

^ ^|_T* *^J^ Zp ^ \m> 3 rö S 3 '^ ö

17

^'^

21

phibente orientem annis captivum

<

aegyptiis aethyopibus vectigal

nélkül mindenütt

'-^'-i

ü

10

20

-Bu

.2

equis caucasi rupibus alexandri l'.i

^

12 13

habitaverunt deinde pernicibus 15

-•

p

immanes

11

14

2^

\Z7^^ y 5 H C ^ v ^ V.

>»-

íí

\^

^3

betíí

/

ÍT

3 p

S ií— J!

észrevehetjük a paláo-

qui prius in ultima meotide inter

kivétel

^ \^'"

3

tényt,

18

*.

Ungnos

3 fényképen bemutatott

u

q JÍ*^ y

bemu-

és 2. fényképen

hiányzik

az ékezet.

—

19

—

:

%^

$l*Ȏ

\^

^

s*-o

^

s < ^ ^

y^

^5

c j^

c-

Xv>

ca^Airr e^m^K-fCíi.*

>.

I

2.

fénykép.

Isidori,

S.

bet

í

í

—

bet

Mus.

Bibi.

Brit.

93b

kezdve.

Az

emlékeken

sose

fogva kezdettek, í

bet

el;

fordul

IX.

94a.

most

XV.

már bizonyosra

eredeti kéziratában

Opera

vonást

föléje

pontot pedig csak a

történetébl

hogy Szent Isidorus

következtetjük,

11;

Sec.

vonatkozó diplomatikai szabályai) szerint

ékezésére

tenni a XHI. századtól

De

membranaceus

Hispalensis Episcopi Originum Libri 20. page

ékezettel a régi

századtól

Code.x

Harl. 2686.

í

bet

fölött

Domini Johannis Mabillon. Caput II. § XIX: „Sed antequam hinc pedem nioveam, nonnihil observare juvat de litteris í et y, quaruni illa in vetustis monumentis nusquam cuni puncto praefixo haec ver frequenter 3')

Tertia

re diplomatica libri VI.

editio

Neapoli

1789,

page

54

et studio

Liber

I.

;

cuni puncto in medio, adscriptis

minutae

aliquando

(quamquam aliquando

litterae

ab codem

immo

i

cum

etiam

sine

accentus acutus superponi

(scilicet XV.) saeculo retinemus) insigniri coepit."

ineunte

20

singulis ullo

coepit littera

i

puncMs puncto) saeculo

puncto

in

utroque apice

occurrit.

XIII

(quod

Porro

Ceterum nos

modo

buf eqmf.c,u:í4i\nipi^'.4lcK4tidn cUutha ffemf ^nz!C ciJhibartu tni

f

peniTTt.atíinaTteAr;^, Annir-ttnue

nmr capauu/o^abOTypnír .^3 cthwyíl^ :ínnuum

ncch^M ^emr

nmt. 3.

fénykép.

-

Brit. A\iiscuni. Cataloííus

page 735. Niim. XII. folio

3091J.

page 69b

Originum

Isidori

col.

A

1.

k(3de.\ I.

nem

lehetett ékezet.

Ugnos-Ungnos ha

Tudniillik,

a

Incipit Isidorus

:

os eltt n helyett

bet

20.

libri

Saec.

ethymologiarum

betköz

közelebb

mellett a

írásnál

merben

helyett egyetlenegy n

bett

rejlhetik.

ri

írta

betpár, akár a

ki

eltt az Ugrios-

ismeretlen volt, pontozatlan írt

le.

Ungrios hangalakról tudjuk, hogy középkorban Ungarii divattozott

tában

Ungari 3-)

•'-')

a

mellett.

889.

Lásd a

és

Például Regino püspök krónikájának kézira901.

esztendknél gens ungarorum

2) jegyzéket! 392., 401., 405. lapon.

—

21

-

i

egymás-

igen könnyen egybeolvad-

betbe, úgy hogy a másoló, a

Ungrios hangalak és jelentés

ri

következ pontozatlan

után

csak egy kevéssel

úgy az összeszorított

betpár

b lapján

végs r

hegyes gót, akár a kerek római

ri

Bibliothecae Harlcianac

origó vocabulornm.

isidorus az

hatott egyetlenegy n

MSS.

Etymologiarum

sive

Ezt tudva föltételezhetjük az eshetséget, hogy

szóban

bett a szabályszernél hoz:

1

libn.rum

helyett

!

gens

állanak:

következ változatok

raggal

többes

pleonasztikus

krónikájáungariorum, hungariorum, ungarium, liungarium. Regino ötször írt Ungari nak folytatója hasonlóképen Ungarii szóalakot ^s) Továbbá Liutpran913., 917., 938., 955. éveknél, helyett a 908.,

dus püspök eredeti kéziratában riis

Söt Béla király

találtam.

szóformákra

nemzetnevünk

kinek pedig saját

Hungarii Hungariorum Hunga-

•^)

tszóját legjobban

helyes

volna tudnia, mégis többször használt Hungarii szóalakot.

meg Ugrios szóalakok

Ungrios

rövidítést

mindenféle

bet ^^

kihagyása, jegyet

Ugyanis

összefüggés.

paláografiai

minek

alkalmaztak.

jelzésére

jegyzje •"'"')

hugarii;

még egy

középkori

latin

a

bécsi

között

bet

valamint Gejza király egyik

nélkül s a

ugyanúgy az

-3)

végs

is

sok

írásban

több

fölé

esetben

király név-

hungarii

kéziratában

helyett

okmányában Hugariae;

hasonlóképen Matthaeus angol szerzetes térképén n

nevezetes

divatozott az n

szembeszök példa Béla

krónikájának

kellett

3-'')

megelz magánhangzó

nemzetnevünkbl

így

kihagyva találjuk az n bett, telen

között van

használtak; a többi

a

jegyzje,

névtelen

••-)

sg)

hungari helyett

szótag elhagyásával rövidítetten

áll

húga;

ebstorfi térképen.

Pertz Monunienta Germaniae Historica Scriptores,

Tomus

1.

p. 599.,

609., 614., 615., 618., 633. 34)

iWünclien. Staats-Hof-Bibiiotliek

Nr. 6388, Sec. X. 4"

23b, 24a, 29a,

Hungarii. '')

Wien. Hof-Bibliothek, Codex

Ungarorum

p.

21.,

lin.

Lat. 5143.

Anonymus

B. R. Nótárius Gesta

18.

3")

Fejér Georg: Index codici diplomatici Hungáriáé Ecclesiast.

"')

Lásd a

8) jegyzéket

—

22

—

Ungros Ugnos = Ungnos

üngrios.

paláografiai rejtvényünkre nézve teljes hitel

magyarázó okmányt fedeztem

föl

1909 június 4-én a

brit

múzeum

Rabanus-kódexában.

^^^^VanravbuTicí xiocarof poftrcmo a rcgcluo áíiarcTappcl

q prfmulnma mcoudc ittc glaaalcm mnaim tnaffagccaru

laiDt.

<s^

imTnancfpoprof bübiraucriirtc de ^ :

mdcpmab; equitcaucafirupibuT fcraf gciKtf alpcaiidn ciauftia

cx)-

bibcmtf rupcitiíTc.cx* oncnix uigin l ti

atiTiitttnucruTTCcapnuum. c^

ab^g)rpnífaiipa*yoptb>anniL_ umuccagaLp[xgcrutíc.

(:

í

fénykép. Saec. XII.

4.

Ez Alban

— Brit. Museum Codex

olini

Reg. 12. G. XIV. Rabani Mauri Etymoiogiarum libri 22. Monasterii S. Albani page 202a, colunina I, linea 18—28.

a XII. századból való kézirat

hártyapapír

levélen,

hasábon,

páros

betkkel egyetlenegy kéz másolta tatva Kr.

u.

lenne.

A másoló

le

volt.

apátság

díszes

Cella

—

23

czímére.

-

színezett

akárcsak

János

lehetett,

történetírójaként

czime „Etymologiarum

Isidorus encziklopediájának

Kétszáznyolczvankét

oly szépen,

alkalmasint

1188-ig a Szent-Alban

A pompás kódex Szent

London közelében a Szent-

apátság egyik legnagyobb kincse

libri

XXII"

A kódex

kezdnyoma

ki

mködött. emlékeztet

202. lapjáról

kezdet okmány mostan

az Ungros

elször a világ szeme

jut

hogy ezentúl a magyar világtörténelmi öntudat örökké

világosan olvasható: úgy hogy

bet

egyes

által

is

minden

már az Ungros szó nem

itt

hanem

az iskolába járó

szemlélhet pozitiv tény a Julián

utazását egy-két

csupán az én eszemben diák

tartó ismeret-

Ungros szónál paláografiai tekintetben

legyen.

forrásává

elé,

fogalom,

létez

emberöltvel megelzött idbl. Fölötte magyarázatképen ugyanazon másolókéz szónak

által

betkkel

ugyan:

látszik

hiányzik,

apró

hanem

az

/'

írt

nemcsak az

mert

bet

els

változat

/-

Ungnos

pillanatra

bet

pontalkatrésze

sincsen ékezet; de a pontozatlan

fölött

szembetn, hogy

/

az isme-

bet

elkülönített önnállósága

retes

Ung-ios között a hiányos jegy szükségképen / bett képvisel,

annyira

hiszen az Ungrost értelmez szó jelentése

nem

lehet más, mint

is

a számos példából megismert Ungrios.

A

Szent-Alban

pompás kódexának

apátság

Beatus Rabanus Maurus, a fuldai kolostornak nagy hires apátja, a ki

dben

írta

s

késbben Mainz

tartalmának

jelentékeny

Nyomtatásban Migne adta Patrologia

3^)

az Armenius,

lett

véve.

utólagosan

Ugnos

beigtatva.

nézve,

czikk

által

múzeumi

neveit tárgyaló

latin

fejezetben

Ugnos, Trojanorum

Isidoruséból szórul-szóra

Kr. u.

miszerint lehetett a

átvette.

844 év eltt Isidorusnak

hiteles

müvében

magyar honfoglalás után

Rubruk még sem képzeldött,

pogány Magyarokról

Rabanus-kódex

s

Ungros

—

azok Hun-atya-

kezdet czikke

beigazoltnak tekintend.

3S)

1852.

nem

így tehát

történelmi ismeretforrása a fiságáról a brit

átvétel

844. eszten-

czímmel a

Universo"

meg szövege

szórul-szóra

tudományáról

Kr. u.

Isidoruséból

Amazones, Albani,

Massageta,

A

lett,

részét

A népek

111-ik kötetében.

tanúságul szolgál a korra az érthetetlen

„De

ki

kezdet czikkek sorrendje át

érsekévé

szövegét

eredeti

Migne Patrologiae, Tonius CXI. Beati

Tomus

V.

Operum Pars

II.

De Universo

vocabulis.

24

Rabani Mauri Opera Omnia caput 2. De gentium

liber XVI.

Calanus

Attilája.

Szent Isidorusnak Ugnos ismeretlenjét meghatározó okmányok-

hoz sorolandó Calanus

munkái között

Attilája

szerepel,

de

a mii a könyvnyomtatás legels

l£z

is.

eredete s kéziratainak

még

története

sok kutatásra szorul. A.inyi bizonyos, hogy azt a könyvnyomtatást

megelzött

Hun-Hungár

a

idöLx'il

atyafiságot

közül

nem

r)smerték se Béla

mert

azok

az Avarokról hallgatnak.

Calanus

Dalmatát,

Fabricius,

"i'')

nem ismervén

Cellius Dalmata" (ez a

valódinak!) Attila

életrajzát,

volna

le

nem

azután

st

;

^^')

mintha

czim sem

idézett

pedig

P

lit.

la

Porté

„Juventius

meg

felel

eredetileg görög nyelven

szerzjében

életrajznak

korát

Páter de

a

volna

irta

Ponticus Beluinus fordította

n— 267.

kódexbl.

tudva Bél Mátyás jeles történetbúvárunk a História de történelmi

Coelius

név szerint Eutropiust, Jordanest,

nyelvre

latin

Juvencus

vélte; a mii

beesülte

felületesen

Ambrosiana

a Bibi.

Szerzjét,

azt merte állítani,

nyomán

Priszkosz

történetíróink

jegyzje, se Kézai:

1443. meghalt Aretinusra gondolva,

u.

latin kútfit,

Isidorust,

tanitó

névtelen

álnévnek

régibbnek

mü

a

meg

üunterust

Leibnitz

bizonyára a Kr.

a XV. évszázadnál

király

Mindezt

Attila

mégis Calanus pécsi

czini

püspökeit

tételezte föl.

Calanusról

korában,

Kr.

Incze pápa

tudjuk,

^')

„Cum

-'')

page

Fabricius

'")

Reclitliche

1734. Seite 77.

96.

lap.

") Dr.

'-)

p.

magasztaló

A.

:

el

a

miatt

püspöki

kezdet decretaleban kifejezéssel

Bibliotheca

Latina

ifjú III.

„vir preditus

szólt róla, a

Florentiae

már

széket s

1858.

mi akkor

Tomus

IV

492.

bis

I.

J.

nyerte

juventute"

in

scientia litterarum"

hogy tudós volta

évben

1188.

u.

i-)

Erleutherung dcs Reichs

Márki Sándor:

Koiler Joseph

:

Calanus, lásd:

História

Historie v(im crsten

Pallas

L'rspning

Nagy Lexikona

Episcopatus (^Unnciuc Ecciesiarum

217354.

—

25

—

IV. kötet

Tomus

bámulatos tünemény volt hazánkban. Kr.

alatt,

u.

Horvátország

Imre

említik.

országlása

király

meg Horvátország

egyetértésben

élt.

A

harmincz esztendn

ellenben

székben Kr.

pécsi püspöki át ült,

kelt

gyanánt

kormányzója

viszálykodásban,

királylyal

években

1195.

1193. és

az

végre

helytartója,

Dalmáczia

oklevelek

Béla

111.

1189. évben Szlavónia bánja, 1190-ben Dalmáczia és

Andrással

II.

1188— 1218-ig

u.

miközben az érseki palástot elnyerte

s

a pécsi székesegyházat építtetni elkezdette.

Calanus a

Attiláját

tudtommal hét kéziratban rzik. Legrégiebbek

velenczei Peireskius-féle, a

meg

patáviai

továbbá XV. századból valók Madridban

vitatta,

hogy azok Aretinus plágiumai.

búvárunknak nem

tudomása

volt

ményes kódexokról. A

kódex j-^'^)

a díszes escoriáli

Utóbbiakról Ballagi Aladár dr.

t^)

azonkívül a sárospataki,

kódexok;

rebdorfi

a

Ámde

nevezett

kitn

azt

^^')

történet-

gyjte-

se a patáviai, se a londoni

patáviaiban a második kézirat szerzjének,

Leonardus Aretinusnak, a neve egyidej eszmetársítás folytán összefügg az utána következ Attila életérl szóló kézirattal;

képen a

hasonló-

-i'^)

múzeumi gyjteményes kódexban Calanus

brit

De

együtt van „Leonardi Aretini libellus

Attilája

Milícia" kéziratával: úgy

hogy a másolónak fölletes eszmetársítása miatt Aretinust plagizálásában

beigtatva,

Az

^3)

XIII.

A

sárospataki ev.

Ballagi Aladár:

•1^)

évszázadból

valónak

kártyakódex 39-46.

escoriáli negyedrétü

„Leonardus Aretinus

czíme:

múzeum

ráakadtam egy 1469. esztendben másolt

Juvenci Celij Calani Dalmate história de Athila ••*)

a brit

Jómagam

lehet.

mely a

kéziratgyjteményében,

egyik lett

nem

elmarasztalni

fiskola

ref.

in

vitám

lapjain; a

hunorum rege

könyvtárában

mortem

et

Attila

Irodalomtörténeti közlemények,

II.

mü

jncipit.

rzött

Attile regis

Attila kéz-

czíme:

—

Attila-kódex

Ungarie". évf.

1893.

Buda-

pest, 146. lap.

Montfaucon: Bibliotheca Bibliothecarum

^'^)

Tomus auctore

1.

p.

489.

Barzizio

Pataviae

\,Bibliothecae

Francisci Petrarchae vita auctore

Vergerio Attiláé Regis

Hunnorum

vita a

—

26

MSS. Nova

P. 127. Alphonsi

Parisiis

regis

res

1739,

gestae

Leonardo Aretino e Paulo

Juventio Celio Callano Dalmata."

—

iratra:

ennek

legels

lapjáról

a

bcvezetr.

sagban, fénykép alapján van szerencsém

V?r-

itt

fejezetet

eredeti

bemutatni.

nagy

;

:

Históriám

Ferencz

A 88

adta '")

kiadása

Bél

fel

Tudós kiadónk

26

a szöveget

Az

1.

kifejezést,

ajánlás,

különböz

§

Attilájának

els

fejezetre osztotta

d.

jegyzeteiben

e.

muraközi

születés

Hieronymusnak a Hun eredetrl szóló czikkét

Ámde Calanus

^^)

bevezet fejezetének ismeret-

helyesebben

dalmácziai,

a

Attilája

tanulmány gyümölcse.

a szöveg, végül négy oldalon a

arra oktat, mintha Calanus Attilája e forrásául

Aretinus

két levele Bélhöz számozatlan lapokon, azután

világosította meg.

s jegyzetekkel

negyedszer Toldy

Calanus Attilájának czímlapja,

89—154. oldalon maga

változatok jegyzéke.

alapján

Adparatus ad

Mátyás

alapján

leggondosabb

a

lap után következik

elszó meg Garellius a

kódex

sárospataki

a

ki

Bél

ívrét könyvében;

Hungáriáé czímü

kódex

rebdorfi

a

Pozsonyban

évben

1735.

liarniadszor

czímen.

Apparátusához

iiL'gyetirétü

Caiiisius

fejezete

használta

egyetlenegy

egyetlenegy szórendet avagy gondolatmenetet

szót

nem

Szent volna.

avagy

tartalmaz

Hieronymusból, a mi Isidorusnál ne lenne meg; ellenben ugyanazon fejezetnek

bevezet

némi lényegtelen

mondatja,

kifejezés

—

a

meg

hasonlóképen bevezet mondat

;

mely

Hieronymusnál

szórendváltozattal

hiányzik,

Isidorusnál

az Avarokat jellemz eszme pedig,

miszerint királyukról nyerték elneveztetésüket, Calanusnál a befejez

mondatba

került.

Összehasonlításomból

szembeszöken

kitnik,

hogy Calanus ismeretforrását semmi esetre sem Szent Hieronymus,

hanem megnevezetlenül

bár, de

annak daczára kétségbe vonhatatlan

bizonyossággal Szent Isidorus szolgáltatta.

Calanus Attilájának az 5-ik fényképen olvasható

szövege

latin

magyarul így szól

„Kezddik Juvencus Athiláról,

a

most pedig

Hunoknak Ungúrok,

Meotisznak, a Scithák

^')

Toldy

királyáról.

a

Calanus

Dalmatának

A Hunnok,

a

kik

mint a történészek többnyire

tavának,

Anal. iMonuni.

F.

Bel Mat.

Celius

I.

Avarok

is,

mondják,

Tanaisz

legvégin, a jeges

Lconardi Aretini

története

meg

a

Attila.

Adparatus ad Históriám Hungáriáé. Posonii 1735. „Juvenci Coelii Calani Dalmatáé: Attila. PostVenetum et Ingolstadiensem editionem tertium '-^)

:

recusus, i-ecognitus et notis ubeirimis illustratus. Decadis

—

28

-

1.

Monumentum

III."

Masszageták kegyetlen (fiának),

halála

Sándornak, a

után

igen

elot(>rve az

népei k.zt laktak, tzek a niacedon, Fülr.p ki

gyors

ket

a

legmeredekebb hegyek közé

lovaikra

ráülve s a

zárta

Kaukáz hegy mögül

meg Arabokat s az egész Keletet leigázták Azután belépvén a helyekre, a hol ma laknak, eleinte Hunnoknuk azután egyik királyukról Avaroknak hivattak. Vé<rre niimikH elnevezésbl vett néven Unyároknak neveztettek, s az így adott nevük megmaradt egészen a mai napig " Etiópokat

Meginfredus és Szent Wandrille kolostor krónikása.

Utoljára tekintettel Meginfredus,^'^) Kr.

burgi

püspöknek,

kolostor

hasonlóképen

Szent

krónikásának pozitív ösmeretére

müvébl, tudomásuk

Isidorus

egységrl

a paláografiai

volt

a

is,

u.

1033. eltt

Wandrille-'-)

magdefranezia

a kiknek, valószínleg

Hun-Avar-Hungár nemzet-

bizonyítás

végeredményéül mondhatjuk, hogy Szent Isidorus Ugrios kezdet czikkét a Nagy-Magyai ország :

fölfedeztetését

megelzött XI. és XII. századokban mái az Ungáigyanánt ismerték hazánkban, Németországban,

történelem kútfje

Francziaországban s Angliában: igy hát Rubruknek hivatkozása

Major-Hungariánál Isidorus szavaira történelmi alappal

*'')

B.

Meginfredus Magdeburgciisis íante

Emmerammi

Hunos

et

;

in

Patrologia Toniiis 141.

p.

hii

a. 1033.) De vita et virtutihus 975. „Avares, quos aliis nominihtis :

Ungros appellamus."

•^f)

„Ludovicus praeter Noricum, idest Bajoariani, quam habebat, tcniiit regna. quae patcr suus üli dederat, idest Alemanniam, Turingiam, Austrasiam,

Saxoniam et Avaroriim id Gerando. Essay p. 97.

est

Hiinnorum seu Unffaronim regnum."

-

29

—

Lásd

De

:

Ugnos ismeretlennek történelmi meghatározása.

Szent Isidorus

Ugnos czikkének mondatszerkezetébl annyit hogy ismeretlen szónkban

világosan érthetünk,

meg

lévén egyeztetve vocatos

az

„

— os"

végzet

appellatos infinitivusi jelzkkel,

meg

második ejtegetésü himnemü többes tárgyragot, melyet pedig kéziratokban rendesen elhagyott dicunt ige vonz. Miután

képviseli a

a

mellérendelt viszonyban

Ugnos

úgy a Hunnos, mint az Abaros

áll

ennek következtében ismeretlenünk tszójának szintén népnévnek kell lennie, mely paiáografiai kutatásom végeredményével öszhangzóan Ugri és Ungri szóformával bír. Ungri szóforma népnevekhez

:

jelentésére nézve s

sohasem támad kétség, egy ezredéven

görögül mindig a Magyarok fogalmát

=

Vengri A két

szláv

osztályba

meg

népek

sorakoznak:

Oroszok,

magánhangzót

Ungri

kik

a

n

egyikbe

betvel

ve szótaggal

bet

nélkül ejtik ki

ekképen

pedig a g bett lágyítva ekképen szláv

osztálynál,

a

kik

ezer

:

:

ki

Ugri

Uhri.

éven

át

tekintettel

a

Lengyelek

ugyan,

ejtik

mondják

kiejtésére

tartoznak

így:

sorolandók a Szlovén. Rutén, Bolgár, Szerb kik n

latinul

Ugri.

nemzetnevünk az

át

értették alatta.

•'^)

;

de

az

u

kezd

Vengri; a másikba

meg Horvát

népek, a

Csehek, Morvák, Tótok

Megjegyzend

a második

st

közöttünk

körülöttünk,

") Miklosich Franz: Etvmolos;isches Wörterbuch der slavischen Sprachen Seite 223.

—

30

—

élnek s bennünket

szavuk n

bet

se kevesebbet,

fogalom.

személycsen

nélkül

mint

Szláv

nagyun

ismernek,

jól

hangoztatva vagy leírva a

lengyel-orosz

irodalomban

ezer

Vengri

esztend

nem vagy alatt

hogy

Ugri

jelent se többet,

a latin

Ungri

folyton-folyvást

Ugri épen olyan szokásos nemzeti tulajdonnevünk,

akárcsak

latin

görög irodalmakban az Ungri. Bizonyítás végett a számtalan tanú közül elegend hivatkoznom két ismeretes régi-szláv kútfre. Egyik s

az a XV. században kelt szláv okmány, melyet a Századok XXX. évfolyamában magyar fordítással együtt olvashatni:

Ugri izse szarni nariczajutsza Mager.

=

Ugrok, a kik önmagukat Magyaroknak hívják. A másik sarkalatos bizonyítékot Nesztor, a legnagyobb történelmi tekintély szolgáltatja. Ugyanis a kievi

szláv-

orosz évkönyv^-)

XIX. §-ben hirdetett történelmi jogon Ugri népnév senki mást nem illet meg a honfoglaló Magyarokon kívül; a VIII. §-ben pedig

Fekete-Ugrinak nevezte az Oleg fejedelem idejében Kiev város mellett

Pannoniába költözködött Szavarti

•'•5)

nev

honfoglaló Magyarokat.

Tudniillik a történelmi kutatás mai színvonalán kétséget többé

szenved, hogy az Ugrok „fekete" jelzje császár Szavarti

által

az Árpád népének eredetérl

népnévnek

perzsa-örmény

örmény

határon

a

értelmezése

alatt írt

nem

a Vil. Konstantinosz

görög okmányban a

rejlik,

mely

azonos

a

császáríró

által említett Maura-paidia görög népnévvel, a mi magyarul annyit jelent, mint Fekete fiúk. •'^) Másfell, mivelhogy a Nesztor-féle Hypolitanus meg Radzivilíanus

kódexok következ betoldása Oláhokat, kik e tartományt a legilletékesebb szláv

„miután a

elbb

Fehér-Ugrok elzték az

elfoglalták volt"

szakértk Fehér-Ugrok

alatt

arra utal,

hogy

valóságos Duna-

melléki Ungrokat értettek: ennelc kapcsán Fehér-Ugrí alatt

minden

bizonynyal a Kazároktól elpártolt Kabarok rejlenek, a kik els törzs gyanánt élire állának a hét törzs Fekete-Ugri népnek, örökségül

•'-)

'^) >*)

Lásd a

2.

jegyzéket! 366—369. lap.

Marquart

J. Osteuropaische und ostasiatische Streifzüge, Seite; 39-69. Árpád népének hét törzse Hun volt. Lásd Posta- és távíró Szerkeszti Deniény Károly. 188-200.

Némati

évkönyv 1908.

:

-

31

-

:

magukkal Kazárok

hozván

jogukat a Szlávok

történelmi

a kétféle Ugri fogalom azonos viszonyban

egykorú

VII.

meg

a

krónikában

kifejezve a bolgár-orosz

Röviden

nyelvéliöz.

földjéhöz

a bolgár krónikással

áll

Konstantin császárnak értesítésében olvasható honfoglaló

Magyarok ikerfogalmával Fekete-Ugri

=

Fehér-Ugri

:

Szavartik

Kabarok.

:

Nesztornak Georgiosz görög krónikáján

már

miszerint a Fehér-Ugrok

Kr.

gyanánt a Perzsák ellen

tétele,

szövetségesei

hadjáratában, Szent Isidorus mellett

viselt

Ugri népnek hírét Kr.

szól, a ki az

császárnak

bizanczi

Herakliosz

világtörténelemben

alapuló azon

esztendben szerepeltek a

627.

u.

•'''')

u.

630. év eltt hallotta.

századbeli Ugri népnévnek Ungri jelentésére nézve az

A

VII.

idtl meg-

tértl független szláv nyelvészeti bizonyítékot Miklosich összehasonlító

szótárában

szláv

találjuk

szeren fejldött nem

hanem az

eredeti n

•""')

a Jugra, s ezt

bets Ongru

érdemes ám

ugyan

inde

„Juhra

:

népnév szabályjól

megjegyezni,

ó-szláv formából.

Herberstein báró latin térképén'*')

legelször tanítá

Ugri

az

szerint

e

:

Ob

folyó mellé írva, nálunk

Ungarorum

origó"

eredet

csakhogy Herberstein még nem ismerte Nesztort, a történelmi

tételt;

kérdésekben

dönt

szláv

Nesztor krónikája lévén Jugra az

1.

tekintélyt.

§-ében Jugra az

felfogása szerint (1.

név, egyszersmind egyesszámii

népnév

jelentéssel, egyszer

nem

§ és LXXXI. §)

nnem tartomány-

nominativusban háromszor fordul

el

pedig accusativusban így: „Jugru", de

ennek nominativusa szintén Jugra nativusa Ugor,

Permnek szomszédja,

uráli

;

holott Ugri

népnévnek egyes nomi-

Ugra. Igaz ugyan, hogy az

a Hypolitanus-kódex kivételével

a

többi

1

.

§-ben Jugra helyett

kódex

Ugra

változatot

mutat: csakhogy ez az egy Ugra változat a többi három Jugrával

szemben

egy és

ugyanazon

fogalom

kifejezésére

szükségképen

•'^) Szí uvo Ugri pocsasa biti pri Iraklii czjeszari. Vesd össze Georgii Monachi Chronicon edid. Carolus de Boor Lipsiae 1904. Bibliotheca Scriptorum Graecorum et Romanorum. Teubneriana. Volum. 11. page 670.

"')

Wien

Miklosich Franz: Etymologisches Wörterbuch der slavischen Sprachen

1886. Seite 223.

•') Moscovia. Sigismundi Gutenhag. Anno 1549.

Liberi

-

32

Baronis

in

Herberstein.

Neiperg

et

vagy helyesíráshiba vagy másoláshiba. Mert hisz Ugra közönségesen ismeretes orosz folyónév, ellenben Jugra még ma

orosz

is

neveaVogulok fhelyének,

a Szoszva folyó melléki Janipaulnak;''«)

továbbá az 1599. évbl való hivatalos térképen, valamint az orosz czár hivatalos régi czimében is meg van a kezd bet. St j

kezd

Jugra

eredeti Jogra

mint

a

j

betje

•^')

s

végz

szóformában

Vogulok

ismérve

meg van

az

Tudniillik a Permiek és Zrjének,

is.

legközelebbi

ismerték és nevezték

jellemz

a

szomszédjai,

természetesen

elbb

nem Ogrának, hanem Jögrának, mint az igen messze lakott Novgorodiak vagy épen Kijeviek, a kiknek orosz nyelvébl kiejtés közben is, írásban is hiányzik az ö bet.

Miután

el

pedig

a Vogulokat

Nesztornak

eszeágában

Jugrától származtatni akár Árpád népét, akár az

Ugor ugyanazon elvitázhatatlanul

1.

§-ben,

Kaukáz

zavaros

földrajzi

Ugor

volt a

néma

nevet, mert

ismerettel ugyan, de

eszmével társul így: „Kaukáz azaz

Ugor-hegyek"; ennek következtében irodalomban nem zavarhatja

helyrajzi

se

meg

Jugra"^') a szláv

az Ugri

=

nyelvben és

Ungri névazonosság

általános érvényét.'-^)

Munkácsi Bernát Az ugor népnevezet eredete. Etlinofírapliia VI. évf. Reguly Antal életére s utazására tartozó levelezések. M. T. Akadémia könyvtárában. '•") Lásd Kuun Géza gróf tiltakozását a Jugra Ugor névazonosítás •'^)

:

')

=

Századok XXIX. 750. '=') Vesd össze Müller Férd. Joh. Dr. Abtheilung 1837 9 Berlin. Továbbá Lathani Russian Empire London. 1854 ellen.

:

-

33

-

:

Der Ugrisclie Volksstamm R.

G.

The

native

1.

races of

II

tlie

3

;

meggyzdhetni, hogy a

átkutatva

nevünk

nemzetközi

Ungri

n

görög

irodalmat

irodalomból

ismeretes

a

fforrását,

egyik

Nemzettörténelmünk

latin

betvel

irodalomban egyetlenegyszer sem található,

nem

ábcczébl

Un gyökszónak

jellemz Hun, másrészt n

helyesírásilag én így

g, esetleg

kiejtésének

egymásután

bett úgy hozzuk

A közönségesen

által

feltartóztatott

leeresztjük ejtjük

torkunk ürtöl

nyelvhegygyel

szó kiejtés-ür a g

bet

ki,

miatt két szótagra

:

mert

betnek

szó-

különben az

tagolódna

orrhangú n mássalhangzót

pillanatnyilag

érintvén

kiejtési

elbb

széjjel

a száj-

hallassanak,

torkunkat,

hangozzék, úgy hogy az ng betpár kiejtésekor az n nuljon a g

Ung

kiinduló mozzanatával emeljük a nyelvtöt

léghullámok

azután a nyelvtvel

ismert akkor,

léghullámok

addig

közelébe a hátsó szájpadhoz annyira, hogy

elzárt

ki

következik.

ban az n bett nem

hanem mindjárt

a

hangtanilag,

egyrészt

már az orrüregbe behatoltak, megint

Ung

görög

a

hogy nyelvhegyünket elbb fölemeljük az

létre,

ínypadhoz, azután, mihelyt a nyelv

egytagú

bet

nemzetnevünkben

A kétféle n bet meggyzdhetünk Un és Ung szók halk próbálgatása által. Míg Un szóban az n

k mássalhangzó

természetérl

különféle

fel.

görög

különböz természet n bett ejtünk

bettl egészen

ha utána

elváltozását

fogom

összes

pedig n

Ungár

Hungár,

hiányzik.

az

leírva

a

bet

g

bet

áthaso-

mveletébe. E hangtani nyelvténynycl

öszhangzóan az ng betpárt görög nyelvtudósok úgy jelölik meg, hogy n bett g eltt soha le nem írva, átváltoztatják mindig g betre.

Tehát

görög helyesíráshibát

nevünket n betvel,

Un

szótaggal

írná

nemzetnevünket

követne

el

az,

a

ki

nemzet-

vagyis a nyugoteurópai kiejtést jellemz le.

Ng

helyett

valóban

leírva Szent István királyunk

—

34

—

gg betkkel

Hun

láthatni

görög adományleve-

melyet Kálmán királyunk megújit..lt a veszprcmv.ilgyj apáczák

len.

Hungria

részére,

de egy

úgy,

Zonarasz.

ekképen

helyett

eset

kivételével

Kedrenosz,

=

0.np,a

kezd<. h betíi

Szkiilax

üeorgiosz Akropolita.

s

Leo

még

Épen

Huggria.'^-')

nélkül

Kun.palata.

Anna Komnena

Nemzetnevünk Árpád,

nész.'>3)

:

írták

azt

le

ürammatikosz.

töhh bizanczi

tr.rté-

a honalapító, óta

leírt Uggri sorozatához csatoljuk az Árpád eltt egy félszázaddal leírottat. Tudniillik bizonyos történelmi tény az. hogy Georgiosz

Hamartolosz'-^)

görög

történetíró,

839. évben

szabatosan

a ki Kr. u. 842. évig

élt,

már Uggri néven mutatta

be

közelebbrl

meghatározta

az Ungri népet Kr.

meg

Unni

u.

népnév fogalmát

e

s

Turki

elnevezé-

sekkel.

Az Árpád körülmény,

görögbl orosz

Ungár névtitokra fényes

eltti

hogy Georgiosz világkrónikáját

lefordították

krónika

bolgár

megírásánál

valóságáról,

hogy a

szórul-szóra

egész

vallomással:

„Gregoriosz

hetünk Miklosich

kievi

nyelvre,

Nesztornak

világot

mely

vet

az

évszázad vége

IX.

bolgár

kútfül

fordítás

szolgált.

a

felé

az

Annak

Nesztor akár közvetve, akár közvetlenül

szakaszokat

idézett

Georgioszból

mondja a történelmében",

ily

szinte

meggyzd-

k'adásából,'-) a hol Nesztor orosz szövege pár-

huzamban

látható Georgiosz görög szövegével. Míg Georgiosz egy félszázaddal Árpád eltt, nemzetnevünket n bet nélkül ugyan, de páros gg betvel irta le Uggri formában, mit a fordító a mellette

lev

Nesztor

szövegbe

latin

sem

egyszer

mindig a

írta

Ungri le

szóval

azt se gg, se

kievi orosz kiejtésnek

igaznak

be

az

alapvet

sarktétel,

ugyanazon Uggri görög névjegynek egyfell a

*'-) ';3)

'•^) '''">)

latin

A görög

népnév Árpád eltti eredetének

bizonyult

addig

teljesen

bet

irodalomban

mcgösmerése

által

miszerint a< egy cs

egyenérték változatai

Lásd a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában. Corpus Scriptorum Históriáé Byzantinae. Ed. Niebuhrii. Lásd az 55) jegyzéket Miklosich Franz': Chronica Nestoris.

—

orosz

hanem

szerint n

Ungri, másfell a szláv Ugri.

35

az

ng betüpárral,

megfelel helyesírás

nélkül egyetlenegy g betvel Ugri formában. tehát az Ungri

át:

írt

Unigur kútfk

Ogor a

A ben

századbeli görög irodalomban.

VI— VII.

honfoglalás eltt három évszázaddal, Kr.

Közép-

hogy Dizabul török chagán, kinek székhelye

történt,

Ázsiában, az ügynevezett Aranyhegynél volt,

Ez a szküta bets

mennyiben

bets

szküta

kiséretében egy

a

568. esztend-

u.

azt

Konstantinápolyba.

küldött

levelet

elkallódott ugyan, de

levél

(Kr.

Jusztinosz

11.

pompás selyemajándék

u.

ösmeretes,

tartalma

565—578.) császár eltt

késbben

török tolmács görögre lefordítván, írásba foglalták, a mit

mind Menander Protektor,

mind Teofülaktosz Szimokatta görög egyéb hivatalos okmányaival

történetírók a nemzetközi követségek

együtt feldolgoztak.

Teofülaktosz Szimokatta ágyiptombeli születés görög történetíró.

Szent

midn

Isidorusnak

Ebben

a többi közt

Mavrikiosz császárnak Kr.

u.

u.

612

— 640.

tartománynak helytartósága

valamelyik

vonult volna, nyolcz könyvben met.

Kr.

kortársa,

582— 602-ig,

a

meg

írta

után

évek

között,

nyugalomba

a közeikorú világtörténel-

eladja a nemzetközi eseményeket, melyek kezdve

léptétl

trónra

egészen

Törökökkel,

Perzsákkal,

haláláig,

Szlávokkal

meg

Avarokkal végbementek. Történetkönyve nyomtatásban négy kiadást ért,

nevezetesen Ingolstadtban, Parisban,

Patrologiájában.

A

VII.

könyv

7.,

8.,

9.

Bonnban

s a

Migne görög ösmerteti

fejezeteiben

a

török chagán szküta levelének tartalmát, egyrészt az Oxusz-folyam vidéki

Fehér-Hunnok,

uralkodó családjainak

másrészt kiirtásáról,

Törökök államtörténelmének

bets

levele

alapján

a

Volga-folyam

egyszersmind

kezdetérl.

készült

—

A

Teofülaktosz

36

—

vidéki

Ugorok

a

pogány

értesít

török

chagán

görög

szküta

okmányában

szükségképen

benne

történelmének,

mert

Ungárok pogánykuri

rejlenie az

kell

Georgiosz

Monachosz

bizanczi

világ-

történész

a

pogány Ungárokat Uggri-Unni-Turki népneveken r)smcrtc, abban pedig mind a három népnév történelme benfoglaltatik. Szent Isidorusnak

Ugri kútfjére tekintettel, én

latin

okmányról

'0,'«.)o

bizonyltom

hogy

be,

most

az

csak

a

8.

§ pogány Ungárok

a

történelmének a kútfje. Teofülaktosz

görög

szíivegében

pedig:

1.

-j/j

'0-,'(úo

mellette

olvasható

nével

egyes számú genitivus alak - Ogor-é;

nélkül

nominativus

czimben

a

akár

lehet

minélfogva

alak,

„Ogorok" népnévvel.

közönségesen

ösmeretes

U

hanem

bets

O

els

hangzót egyaránt bizanczi

helyszínen

török

ki

és

=

g

mind az

'-'')

szkta bets oda

hangtani

U kezdbetvel

vonhatatlanul

=

y

továbbá '07(óp

;

a

kísérettel

=^ Uguri kiejtés

kezdbetje

fejezi

midn

követ,

s

'OpV^

fordítható

akár

-= ó

(ó

itt

p

nem

=

r;

az 0,

Mert a török chagán szkta

képviseli.

betjegy

ó-tör()k

—

népnév hangoztatásánál

'0-,'o)p

betjérl tudnivaló, hogy omikron

;>

3.

még

2. to-j;

többes számú

akár

egyes,

betelemek a

magánhangzónkat

levelében

Ogor-okat;

értelmezhet

„Ogor", akár

ellenben

=

számú accusativus alak

'OYíóp többes

u

a

'Oyc'.o

fordításban Ogor, népnév összesen háromszor fordul el,

latin

o,

mind u magán-

népnevet Zemarchosz

levéllel

egykorúan

visszautazott

volna,

a

ott

O'Jyo'joo-.

változatban

nem 0, hanem kétségbe

hallotta,'-')

végre Ungri nemzetnevünk

franczia hangtani

Ongroa, szláv nyelveken

változattal

pedig az Ugri népnév egyes száma Ugor. Bizonyos tehát, hogy az Oroszországbeli

mind

földrajzi,

egyrészt

a

'OyoVj

mind

kievi

népnév

kortani,

orosz

Teofülaktosz

okmányában

gön'jg

mind hangtani tekintetben

krónika,

másrészt

Szent

(jsszeillö

Isidorus

latin

okmányának Ugor népnevével. Nemzettörténelmünk Ugor kútfjét görögbl magyarra lefordítva itt adom '='^)

:

"")

Thomsen

'>'')

Lásd a

Vilh. Inscriptions

de

l'Orklion. Hclsin^fors

18%.

page

9.

115. jegyzéket.

'='*) Corpiis Scriptoruin Históriáé Bvzantinae Tlieophvlacti Simocaltae Historiarum Liber VII. caput 8. Lásd még ugyanaz edidit C. de líoor, Lipsiae 1887. :

p.

258., 259.

—

37

Ogor. A

Cliagánnak másik hadjárata

szintén

sikerült,

valamennyit,

Ogórokat

is,

Ez a népességére, mind

mind

nemzet

az

meghódította.

hadgyakorlataira nézve a leghatal-

n^t JT^c

masabb

volt.

t.r^tfn i /

Ezek keleten oda helyezik lakóa merre a Til folyam folyik, amelyet a Törökök Feketéhelyeiket,

Jr<~ra.^jrj

.

M^^n.t'o^

J^vf/Uei

-iJroKíAuJ-

nek

í<^rs

"')

szokták hívni.

E népnek legrégibb fejedelmei Ouar és Cheunninak neveztettek. Ezek közül s népeik közül néme-

rt

lyek megtartották azt az elnevezést,

JCiXrTt

t^'fi^yf^'

'ijOCt-'l'-t,'

'í~<l>tr

aí-V^^A^aCTZf,^

OuarésChunninak nevezvén magukat. Mikor Justinianus császár bírta az uralmat, az Ouar és Chunnik közül egy csekély rész elmenekül-

vén összülöi néptörzsétl, Európába

Ezek magukat Avaroknak nevezvén, vezérüket Chagán czímmel tisztelték meg. De hogy miletelepedett.

<-

'

1/1

>

»

•

'

féle

indok vezette

ket nevük megnem

változtatására, az igazságtól el JTf^i /JíTocé'íO'cy

c^ycAi a-Xcoy ^/'^(^^^'^

térve fogjuk

elmondani.

Szarszelt

meg Unnugurok meg Szabirok, ezeken kívül még más Unnfajú népek, •>

<

T/7

^^

'

mikor az Ouar ésChunni felekezetét

^

,

lakhelyeikre

elnyomulni

látták

volna, a legnagyobb rémületbe es-

képzelték, hogy az hazájukba jöttek lakni. E miatt a szökevényeket pompás

tek,

mert azt

Avarok az

ajándékokkal

tisztelvén

meg,

re-

ményiették, hogy azoktól viszont sértetlenül c

^^

r

/!>

'

íjíj x:jrr<j^L^pi

<V

'c

?-'

^„Truffjcay e^^oLfiitM^

7VV

sup

"1)

38

észrevették,

hogy szökésüknek szerencsés kimenetele lett, megtiszteliknek tévedését felhasználva. Avaroknak nevezték magukat. Mert azt mondják, hogy Szküta népek között Avarok a legmveltebb néptörzs.

j^v^c

—

fognak hagyatni. ígyhát az

Ouar ésChunni, mihelyt

—

Nagynak.

Bizonyára az 'Alavarokimert iyy sajátosabban nevezhetni

egészen feletti

kDrunkii^

ket)

nonizetséfícik

uralom szerint különülnek

és közülük nC-melyek réfíiséjíük miatt tiszteletre méltóan üuarnak el

neveztetnek, másokpedig Cluinni-

nak hivatnak.

Ugyanazon idben a 'larniachok meg a Kotzagirok (ezek is

Ouar és Chunni) a Törököktl elmenekülve Európába, az Avarok chaganjához csatlakoztak. Azt mondják, hogy a Zabenderek

/^

c/f

/'*"'

-í-^-^^^fí '^^2''^*/^^-> I ^ r- > ^ >

'*i:^ •'fi

^**^Jlj'Uf.,

-

<^.e'.'

er

pedig tízezerre

"-) megy. Miután az 'Alavarokról váz-

latosan

Tw7 Tknj-

értekeztünk

a történe-

:

lem összefüggésérl tot fogunk adni.

y-ri^

zk?í i'vt^

is

Ouar és Chunnitól eredtek. Az Avarokhoz átpártolt had-

az

magyaráza-

Mikor az Ogorokat nagy nehezen legyzte, Kolch -:') uralkodóját a chagán kardjának hegyével leszúrta.

A háborúban e népbl háromszázezerbizonyára megsemmisült

úgyhogy az elesettek hulláinak sorozata négy napi úton terült el.

y*

.11.

íi,^^-

Teofülaktosz

görög tanítása szerint a Szküták

Ogor nép örökölte még az

H'jn

a mint

meg

az

ugyanarra

a Kr.

u.

közé

évszázadot megelzött

VI.

srégi Avar dinasztiáinak a nevét egykoriian

Szent

Isidorus

latinul

tartozó

idkben

s történeimét, tanít.

Mikor

pedig a Törökök n^agukhoz ragadták volna a Fehér-Hunnoktól az uralmat

húszezer

Közép-Ázsia Avarral,

függetlenségöket kirajzott

a

felett

azonkívül

többre

ennek

s

több

következtében

Ugor

becsülték

törzszsel,

Baján

chagan

a kik

nemzeti

szülföldjüknél,

Pannoniába

volna: ezután a török nagy-chagan csakhamar megtámadta

Volga-vidéki

shazájukban

visszamaradott

Ugor anyanépet, közülök 300 ezer vitézt uralkodójukkal együtt a csatában elejtett s

—

39

—

hazájukat az ó-török állam negyedik kormányzóságává bizonyos, hogy Kr.

568.

u.

Annyi

tette.

esztendben Zemarchosz bizanczi követ

utazásakor az Ugrok vezére már Dizabul török nagy-chagan

meg-

bízásából birta kormányzó-hatalmát.

VI— VII. világosságot

elsrend

századbeli

Ugor népnév n bets hangtani változata

kéziratában az

Un

hogy Menander

fölfedezés,

paláografiai

az a

áraszt

mely

szerepel,

Ugor történelmünk megértésére nem csekély

kezddik.

szótaggal

Boor legújabb

Tudniillik

meggyzdhetni, hogy Menander könyvének

kiadásából

vulg. codexá-

ban Unigur

áll,

holott a helyett Darmarius másolatai az Uigur népnevet

terjesztették

el,

Niebuhr pedig az Utigur népnevet önkényesen helyette-

sitette

Bonni kiadásba.

bele a

A

kérdéses Unigur hely Turxantosz

török vezérnek Valentinosz görög követtel társalgásából így szól

„De

az? óh Rómaiak! hogy

hát mit jelentsen

küldött követeimet a

hogy nincs más

út

Kaukázon

Iszter,

jól

Rómaiaknak

Rómaiak

végs

óh szerencsétlenek néptörzsére.

!

határáig,

tekintsetek az

Ámbár ezek kitn

ti

hogy én

területére való beütéstl.

át

A

területére.

merre az

folyó,

az Ouar-choniták,

a mi

hadertök sem ismeretlen

nap els sugaraitól

elttem. Mert az egész föld a fölkel

egészen a nyugot

elttem,

teszitek,

tudom, merre folyik a Danaprisz

merre a Hebrusz, merre mentek

szolgáink, a

Büzanczba

utaztatjátok, azt állítván

mely oda vezetne. Ezt azért

az út nehézsége miatt elállják a

Én azonban

át

tik

'^'*) :

alám van

rendelve.

kezdve,

Tik pedig,

Alánok népére meg az Unigurok

vitézséggel és bátorsággal

eltelten

nemzeti seregeikbe bizakodva csatába ereszkedtek a legyzhetetlen török

néppel

:

még sem

reményeiket

érhették

mert

el,

nekünk

engedelmeskedve a mi szolgáink közé számláltatnak." így kérkedett Turxantosz: minthogy

Mivelhogy 568.

évben

Volgafolyam

írt

a

ggös

chagan els

török

a bizanczi

mellett

az

férfiú volt s

császárhoz,

,.'')

20b. linea

levelében, azzal

melyet-

dicsekedett,

Kr.

u.

hogy a

Ogor népet meghódította; ehhöz képest

Zemarchosz görög szem- és fültanu

^^,

dicsvágyó.

Excerpta de Legationibus. Ed.

40

u.

569.

évben a Volga-

Carolus de Boor. 1903.

14—19.

—

Kr.

-

Berlin pa^e

folyam torkolatánál csakugyan dcM

felöl

Valentinosz szintén u.

579. évben

tr.n.k

uralom

alatt találta

meg Alánok szomszédságában

Perzsák

a

az Ugurokat.

mivelhogy

s

;

szem- és

fiiltanu,

a kit a bizanczi

császár Kr.

követ gyanánt

küldött

Kr)zép-Ázsiába,

a legilleté-

kesebb Turxantosz török vezérnek szájából hallotta, hogy Unigurok a neve azon liarczias népnek, a kit az Alánokkal

együtt a Törökök

Kr.

u.

568.

eltt

még mindig

meghóditottak

Törököknek

a

alattvalói

vezérnek engedelmeskedtek:

szakértk vonhatjuk

nem

nyomdokain

volt s a

kik

Kr.

gyanánt

579.

u.

évben

Turxantosz

török

mindezen elzményekbl az irányadó

••-^•i)

következ

a

logikai

következtetést

az Unigiir, egy és ugyanazon nép lévén az Ugurral, lehet más, mint az oláh Ungiii; vagy a latin Ungar le

:

nevünk

hangtani változata.

Ungár nemzetnevünknek a nagy-magyarországi Uniguron van

még egy másik

sarkalatos hangtani változata:

fülaktosz fent bemutatott

meg

Ogor okmányában

Szarszelt néppel együtt

'•^)

Uniguri

ipsissimi

Unn

Hiingari

Xanth. Ecclesiasticae Históriáé

siint.

—

Unnugiu: Teo-

Unnugurt a Szabir

az

fajnak tanítá, a

ki

hajdan Közép-

Láng Joan. Nicephori

libri 18. Parisiis 1574.

kivül

Callisti

page 1139a.

=

"') „Die cf^üXa tíov 0'Jv'.Y«j'Jp(ov d. li. die Unugiiren Magyarén gleicli den Alanen erst in der Zwisclienzeit nach cinem enisten Waffengang den Türkén erlegen waren." Marquart J. Üsteiiropaische und ostasiatische Streif-

züge. Seite 505. '')

Ongoros

et

Hugoros

et

Onogoros eosdem esse

e.x

hoc loco puto.

Cantoclarus.

Lásd még a sok közül

Thunmann Joliann Untersuciiungcn über die Geschiclite dcr östiichen europáischen Völker, Leipzig 1774. Seite: 37, 49, 86. '"")

:

"•')

Remusat-Abcl

80)

Klaproth

8')

Thierry

:

Juliiis

Rechcrches sur :

Amadé:

Tableaii.x

Sebestyén

Gyula

langues Tarlarcs,

historiques de l'Asic.

Histoire d'Attila 1864.

Kuun Géza Comes 67—71. Vol. II. p. 64-65. '-)

^'0

les

:

:

Tomc

11.

í\nris 182ü. p. 320.

Paris 1826. p. 275. p.

207.

Relationum Hungarorum cimi Orientc.

A magyar

nemzet skora.

1905. 4. füzet.

—

41

—

Lásd

\^)l.

I.

p.

Etiinograpliia

Ázsiában Bakát várost

midn

elmenekült Avarokat,

török uralom elöl

Unn

Ez a három

alapította.

nép

fajú

hozzájuk

a

érkeztek,

fényes ajándékokkal tisztelte meg.

Menander más

ugyanezt az Avar-történelmi eseményt

Ámde

Mikor a török uralom

ismeretforrásból meritve adja elö.

elöl

el-

menekült Baján chagan 20 ezer lovas Avarral együtt hosszú utazás után eljutott volna a Kaukazhegység északi oldalán lakó Alánokhoz,

azok fejedelme, Szaroziosz, a bizánczi császár pártfogásába ajánlotta

ket. Jusztiniánosz császár küldött aranyágyakat, selyem ruhákat, pusztítanák

üzenettel, kell

fizetnie.

Erre

azután a Zalokat, a kik a Szabirokat."

más egyéb ajándékot

Avarok legyzték elször

Unn

törzs voltak, s

hatalmuk

alá

hajták

^^-i)

el

:

Hunnokat

a Kaukázi

a Szabiroké

bizánczi történészek Szabir alatt egyhangúlag értették; az arab

Maszudi pedig

a

Kazárok

török neve gyanánt tanítá a Szabirt. Aztán Szarszelt megfelel

mely ha azonos

népnek, régiek

az

az Unigurokat,

Mindkét tudósítás három-három népneve közül közösen fordul

azzal

az ö ellenségeit, a kiknek folyton évi adót

el

,,az

s

az Avaroknak aranylánczokat,

is

Ftirofágnak

Pliniusnak

Szála

Ptolemáosz

úgy

hívtak,

^'')

népével,

kiket

Zal

a

Ázsiai-Szarmatia

térképe alapján mindenesetre Baskiria lakóival van dolgunk. Végre

minthogy az els Avar-történelmi eseménynél Teofülaktosz tudósításának Unnugurjai, mi helyett Nikeforosz Kallisztosz görög szövegében

Unigur változat van, azonkívül Menander tudósításának két-két

megfelel néppel kapcsolatban szükségképen egy és ugyan-

azon harmadik népet

nem

Unigurjai

egyéb, mint

jelölik

Ungur

=

:

ennek következtében Unniigur szintén

Ungár nemzetnevünknek nagymagyar-

országi változata.

^^)

Excerpta de Legalionibiis ed. Carolus de Boor

Protectoris ^'^)

phagi

Fragmenta

5.

page 5

liiiea

p.

443.

Menandri

16-21.

Piinius Histor. Naturális Liber VI. 4.

dicti".

42

—

„Gens

Salae, antiquis Phthiro-

Ugr

Ungur kútf

a VI. századbeli szír irodalomban.

Ogor Volga-vidéki Ugur

VI. évszázadbeli szír

egyháztörténelmi

Anecdota

Syriaca ^')

A

Marquart,

több

északi

az

•^'')

szír

kiadta

Land az

Ennek

korát

Nöldecke

kötetében.^'')

Duval franczia tanár

12-ík

^'^)

pedig Kr.

könyv végén a 337-ik lapon

néprl.

örmény

ment a

híre

Tudniillik egy ismeretlen

is.

gyjteményes müvét

harmadik

Kr. u. 554.,

évvel határozta meg.

olvasható

Uniiugur népnévnek

'

*

irodalomba

tudósnak

német tanár

Unigur

j

I

A

A népneveket németül

u.

569.

értesítés

ismertette

és szír nyelvek tanára Leidenben, egyide-

jleg pedig Duval Rubens

szír tanár

Parisban lefordította francziára

az északi népnevekrl szóló fejezetet Chavannes chinologus részére.

Az

dicssége azonban Hamilton és Brooks tudósokat

úttörés

meg, a kik az egész

Ámde és

szír

könyvet lefordították

angolra.'"')

a német és franczia közleményekbl hiányzik a

Ungurok

között

tényleg

elforduló

Alánok népneve,

eddig határozottan hibásan olvasták az Ungur népnevet

Unugur

szóval,

st annak

magyarul

Ungur

szerencsém

rzött

szír

Augusztin

eddigelé

másrészt

Unnogur,

még szóba nem

bemutatni

itt

a

kódex 192a lapjának fényképe nyomán

szír

írom a

van

Hunnok

jelentését hibásan ruházták rá a középázsiai

Ujgur népre. Ezt a

kútft

illeti

brit

hozott

múzeumban

s melléje

jobbra

szöveg fordítását magyar nyelven, a mint arra Thomas

szír

nyelvtanárom oktatott

^') Anecdota Syriaca, collegit Lugd. Bat. 1870.

edidit, expücuit

J.

P. N. Land, Tonuir,

III.

Literarisches Cenlralblatt für Deulschland, 1871 p. 3. Documents sur les Tou-Kiiie occidcnlaiix. 1903 St. Pétersbourg p. 250. ^') Lásd a 17) jegyzéket! ='0; Byzantine Texts. Edited bv J. B. Biirv. The Syriac Clironiclc. Translated int English by F. J. Hamilton and A. W. Brooks. London 1899. The Chronicle of Zachariah of Mitylene Book XII. chap. Vil. p. 328. ^')

^'')

Chavannes Ed.

:

-

43

-

Gurzan (^Grúzia) szintén Armeniában,

tartomány

ctíy

Görögéhöz

nyelve hasonló a s

azoknak van egy keresztény

királykájuk, a ki Perzsia kirá-

^r^rC

'

Qai^

lyának

sonlóképen

Armenia

földén,

van,

egy

ez

^i^gaA^

nyelve

saját

hiv

meg-

és

egy királykája

Perzsia

van, a ki

ha-

tartomány

egy

keresztelt nép,

^-==>cvVv

Arán

alattvalója.

királyának

.(^'i^';^

Sziszgan

alattvalója.

egy tartomány, van is

:

hiv

ez

vannak

pogányok

Bazgun

közte, a kik

laknak,

földön

van

nyelve

egészen

elterjed

*^^^c^b xáicí^ .^«í»4í^

nyelve

saját

nép,

(=Abazgia) saját

szintén

hogy

;

az

Kaszpi-

a

kapuig és a Hunok tengeréig ezen a kapun belül laknak a

Burgarok

(=

Bulgárok), saját

nyelvük van, ez pogány és

*^<^

>rvx^<\

.^i^

barbár,

nép

vannak városaik.

Az Alánoknak van és a hegyeken lakó

öt

városuk

Dadu

faj-

nak vannak váraik. Ungur nép sátrakban lakik. Ugr, Szabat, Burgar,Kurtargar,Abar,Kaszar,

Dirmar, Szrorgor, Kulasz, Abdal,

Bagarszik,

Aptalit

:

ez a

számra nézve 13 nép sátrakban lakik: barmok, halak, vadak húsával

-

44

él és

fegyverbl.''

A következ

az

els

betk

szír

szóban •\í\^c\x<^.

^

két szír írásjegy, nevezetesen

együttvéve egy magánhangzót

hangmeghatározó pontozás

felül

jobbról balra számítva

Alap

inci;

képviselnek; de alul

is,

mivelhogy a

hiányzik:

is

Vav

^^

ennélfogva

az iker szír írásjegy a következ négy magánhangzóval tetszés szerint

olvasható

5'

q

:

/

harmadik

"^

Nun + Gyemel -Vav betket

szír

együttvéve olvashatni:

ngö négy szótag akármelyikével nugu, nügü, nogo, hangtani

értéke a

ígyhát

a

:

mi

r

nevezetesen ngü, ngo,

ngii,

ellenben lehetetlen így hangoztatni: szír

'^

írásjegy

betnk. megfelel

írásjegynek

szír

mely

szót,

hangtanilag a következ nyolczféle változatban

áll,

Ungur, Ungor, Ongur, Ongor, Üngür, Üngör, Öngür,

Öngör

;

zárva.

A

szír

síteni,

a

mint azt Hamílton és

hiba

hasonlóképen

;

;

Végre az utolsó

négy

fenti

egyes számban lehet olvasni

nögö.

<^^

írásjegyet,

ellenben Unnogur,

Ujgur

hangtani

változatok

Ungur szabatos hangzást a görög Unnogurral Brooks angol

helyette-

fordításában

látjuk,

Ungur népnevet,

mely

említtetik, a középázsiaí

Ujgur

tévedés

földrajzi

Armeniántúl Alania szomszédságában

vannak

ki

az

népnévvel értelmezni, a mint azt Duval tanár franczía fordításában

Ungur

Mert

szemlélhetjük.

értelmezésénél

szabad hagyni két nyelvtényt

Ungárnak ma

is

divatos változata;'")

aranyedényen szkta-ótfM'ök

kétféle változatban

kívül

nem

Ungur népnév oláh nyelven az

1.

:

figyelmen

írással

2.

a nagyszentmíklósi

bekarczolt

6.

^J \| j^

hangoztatható: u.ngur és u.ng.a

r.

számú szó

'•'-)

Nouveau Dictionnairc R(jumaiii-Frnii(,ais par Frod. Dámé, Buciircst 199a. „Ungur s. 111. Hoii.urois plur. sans art. üiifíuri, avoc l'art. Unmirii."

'•")

1893

p.

1'^)

honban,

Vesd össze: Hampel I.

rész 1894.

I(')7.sef:

CLXXXXIV.

Inschriften der Mongoléi.

1.

A

rcfíibb

lapon. F^adloff

középkor emlékei Ma^varVV.

dr:

Die

Folge. St. Pétersbourg 1894. Seite

—

45

-

1.

alttürkisclien

Megjegyzend, hogy

a

elz

12 nép megnevezése után 13 népre gondol: tehát az beli

Ungurt a

Ugrés

meg

lag

népnév élén

azonosak lévén Menandernak Ugur

népneveivel) egy és ugyanazon

akárcsak az Eftalita

Ungdr népnek

Hunnoknak

=

Ugri

kiejtés,

történésznek tudomása

írt s

„Ugrok, akik

a

egyszer

homályos

a divatos Ungri

mindig

Pomponius

utazott

el,

saját

Laetus,

még pedig

bet

nélkül

szóval

meg:

''^)

Ugri

''3)

nyelvükön Magyarok." a

végén

ki

Itáliából

egyet-

tudományos

hogy Strabo

tanulmányozhassa,

nemzetnevünket

szinte

század

XV.

a Don-folyóhoz,

adatait a helyszínén

Avenlinus Joh.

runi lingua

n

nyelvükön Magyaroknak neveztetnek."

saját

értvén alatta az Avarokat

Maegari

bajor évkönyveiben

tudományos akadémiának elnöke, a

földrajzi

Ugri

í'3)

bajor történetíró

ismételten így határozta

Római Történelmében

nélkül

irodalomban tudo-

János

„Szomszédjaink az Ugrok, kik

Hasonlóképen

Rómában

latin

olvasója, kétségének elhárítása végett, azt az ismeret-

lent szabatos kifejezéssel

2.

Aventinus

helyett latinul következetesen

népnevet

1.

irodalomban.

latin

hirdeti

midn

XVI. század elején,

népnév

írt

szír

Ungri népnév azonosságra a

mányos meggyzdését

len

különböz

époly

volt.

Ugri kútf a

a

= Unigur

két szír neve Aftalit=Abdal,

mely népnév-azonosságokról azonban a

nem

= Ugrnéppel

'^v^^Ckt^'

(nemcsak hangtanilag hasonlók, hanem kortani-

í/wo^ü/-

földrajzilag

változatai,

álló

mondat-

mely utóbbi népnevet mások Ugur, Ugar, Ogor szóval

összefoglalja, írták át.

12

mondatban

utolsó

az

történész

szír

Ungri

helyett

meggyzdésbl

latinul

n

bet

írta

le,

is.

Annales Boiorum, Lipsiae 1710 p. 10. Ugri, qui ipsoMaegari vocantur. p. 428 Vicini nostri Ugri, qui sua lingua sünt

p. 9. 433, 434,

:

437, 473, 486.

Opera Pomponii Laeti: Romanae históriáé compendium. Argentorati 1510 p. XXXVII. „Illó tempore Vgri glaciális oceani adcolae, querendo sedes, Pannonias ingressi, ibi commorati sünt, quam adhuc pacifice tenent, rebus ''^)

bellicis ita clari, ut nulli

ferocissimarum gentium caedant."

-

46

-

meg

így a szláv, görög, szír val

irodalmak

latin

bebizonyított és igazolt Ugri népnévre

Kr. u. 630.

évben

lett

alapján Ungri-

Szent Isidorus

által.

betáblázva Nagy-Magyarország k()vetkez

latinul

történelme:

„Momijúk, hogy az Ugrok azeltt Unnoknak hivattak, végre királyukról A bároknak neveztettek. Ezek elbb, Meotisz leg\'égén, a Jeges Tanaisz,

meg a Masszagetúk

kegyetlen

népei közt laktak;

azután Kaukáz szikláin, a hol Sándor zárjai feltartóztatják a vad népeket, gyors lovaikkal áttörtek. Keletet húsz éven át megszállva tartották s az Egyiptombeliektl,

Szent Isidorus

nem

meg az

Etiópoktól évi adót követeltek/'

ismerte se a latin Jordanes Hunugurjait,

se a bizanczi történészek Unnugurjaií, se a szir Ungurt; ö azoktól függetlenül, önállóan, a VI.

századból szól hozzánk az Ungár nép

létezésérl és atyafiságáról teljesen megbízható hallomásból merített ismeretével,

Ugrok örökösei,

miszerint az

nevének, a mint ugyanazon

a

Hunnok meg Avarok

hír-

örökségünkre Teofülaktosz

történelmi

görögül oktat.

A Hun-Ugor nánt

Szent

,,Ime!

folyólag az

okmányából az

irt

itten

aláhúzott

A

elterjed

hirtelen

hírre

egész

s a

méd

Hunnok

Ekkor a római hadsereg

korában

Egyptomiaktól is

rosszabb

jelentek

^'^)

Errl

Itáliában.

király

kifejezéseket

Masszageták rémít népei zárjai feltartóztatják

seregei, gyors lovaikon ide s tova

száguldoztak, gyilkolással, nemkülönben rémülettel

elfoglalva

után

meg

népet

távol vala és

néprl Herodot

a

azt

is

Jézus a

meg mindenütt Patrologia latina,

s

írta,

római

hogy Dárius

A

st

az

fenevadaknál

földrl!

a hírt gyorsaságukkal

Tomus

be min-

megszállva,

évi adót szedett.

Áthiopoktól

kergesse

tíiltöttek

polgárháborúkkal volt

Keletet húsz évig tartotta

el

megrendült, a

Kelet

Kaukáz hegygerinczén Sándornak

a vad népeket, kitörtek a

dent.

Kr.

'•'')

legvégs Maotisztól a fagyos Tanaisz közül, a hol

Ugrok történelme gya-

Hieronymus egyházatyának a Hun-eredetrl

399. esztendben kivonatolta:

atyafiságból

Váratlanul

megelzve,

se a

XXII, columna 695. S. Hieronymi Epistola

LXXVII. Ad Oceanum de morte Fabiolae.

—

47

nem

papoknak, se a tisztviselknek, se az elaggottaknak

még

meztek,

azokat kat,

nyöszörg magzatokon sem könyörültek, megölték

a

a kik

is,

kegyel-

még

nem ismerve

kezdettek. És

sem

élni

balsorsu-

az ellenség kezei s fegyverei közt mosolyogtak."

Szent Isidorus, hasonlóan Szent Hieronymushoz, az Ugrókat,

Hun

illetleg totta,

s

Avar dinasztiáikat, a Scythák

törzséül

királyi

a kik a többi Scytha népeket rabszolgáikul tekintek s Ázsiát

három izben

muknak

birtokolták.

'•")

Els

Kr.

e.

634— 606-ig, nem

1500 éven

tisz-tava

míglen ural-

át,

Másodízben Madyasz

húsz, a mint Szent Hieronykirály

Máo-

melll fölkerekedve, a Kimmeriek üldözése közben

had-

mus mondja, hanem 28 éven

nem

seregét

ízben

Ninus, Ninive királya vetett véget.

király alatt,

át.

a Dariel-szoroson át

''-)

Ugyanis Madyasz

vezette Mediába, hanem a Kaszpi-

tengermelléki kapunál jobb kézre hagyta a Kaukáz-hegyet.

Derbentnél legyzte a urává

metich,

méd

Hét népbl

lett.

hegyein

Palesztina

eleibe

jött

állott

termett, s évi

király

vetett

véget.

Miután

Herodot szerint egész Ázsiának

királyt,

lovas hadserege akárcsak a szélvész,

st Egyptom

adófizetéssel

dalmát ne bántsa. Ázsiában 28 évig

méd

tar-

és Etiópia királya, Psza-

t, hogy az

rábírta

tartott

biro-

uralmuknak Kyaxaresz

Ez idre esik Ninivének a föld színérli

elpusztíttatása.

Állítólag a

28 évig

király hadjáratot vezetett ellenök a

emlékére

a

behisztani

uralmuk miatt Dárius perzsa

tartott ázsiai

mai Oroszországba, aztán annak

kun

sziklafalon

Mágussal szövetséges Királyi-Scythák

Harmadízben majdnem

öt

típuszát,

évszázadon

ban Arszakida dinasztiájuk vezérlete

lerajzoltatta

a

Szkunka nevt.

''^)

süveggel

uralkodtak Perzsiá-

át

mellett,

Kr.

e.

248-tól Kr.

u.

226. évig, a mikor Ardasir, a perzsa Szaszanida-dinasztia alapítója,

véget vetett uralmuknak, a mint az Naksi-Rusztem sziklafalán ábrázolva látható.

'•'')

Historici in Trogiim Pompejum. Libcr I. Caput 3. Hérodotosz, történelmi könyvei, I. könyv 103-106. IV. könyv, 1,3,4. ^^) Rawlinson H.: The Persian Cuneiforni Inscription at Behistun. Journal of the Royal Asiatic Society, Vol. X. ='•') Flandin et Coste: Voyage en Perse. IV. 169, 182. ^'')

Jiistini

»')

—

48

—

Ugnos ismeretlennek fรถldrajzi

meghatรกrozรกsa.

1

MiUerMappaemundiVI. TaC2.

JsidoriHispalensis

Albánia. Ámbár

a középkori

meg

földrajzírók

hosszú

térképrajzolók

mindannak daczára tle

sorozata tanítójául vallja Szent Isidorust:

Nagy-Magyarországról csak megközelít fogalmat nyerhetünk.

Az

„Eredetek"

:

Ázsiában

egyik

együttvéve

mostani

másik

;

Európában

közé esik Albánia,

mint

mely

a

Don

a

Európának

a

megfelel a

A

folyóig.

Chinának

s

néven

Scythia-inferior

Oroszországnak

európai

térképen

meg Mongoliának

mostani ázsiai Orosz-birodalomnak

föld-

két Scythia foglalja

néven,

Scythia-superior

olvasható

körformájii

rekonstruált

lev északot majdnem egészen a

baloldalon el

megfelelen

adatoknak

rajzi

könyveiben

XIV.

és

Xlll.

megfelel a

Scythia

két

politikailag Ázsiához

csatolt

Szent Isidorus tudomása szerint az Ugrok hazája bizonyosan

része.

Albániában

volt.

Albánia kiterjedését, Isidorusnak czikkeivePoo) összhangzásban,

Rubruk világos rövidséggel így határozta meg Oroszországnak az északi

terjednek

„Tanaisz-folyó

ered a Meotisz-mocsarakból, melyek

keleti határa s

tengerig

lo^) :

.

.

vidéket a Kaszpi-

Azt az egész

.

tengernek nyugoti oldalától, a hol Sándornak vaskapui s az Alánok hegyei vannak, egészen az északi tengerig s a Meotisz-mocsarakig, a hol ered a Tanaisz,

azonban

Isidorus

annak

holott

gyobb

ott

Albániának szokás

szövegében

kellene lennie,

a

folyók

hívni."

Rubruk

között

hiába

Etiliáját

keressük,

hiszen Volga Európának a legna-

folyója

Ámde

Isidorus térképén

102)

^ Tanaisz-folyótól a Kaszpi-ten-

gerig terjed keleti hosszúság aránytalanul fordított viszonyban a

Kaszpi-tengertl

egészen

keskeny északi

szélességhöz

egészen

csak a Volga

eltnt,

tengerszorosban,

'00)

101) 10-)

a

Jeges-Oceánig

:

mi alsó

miatt

Kaszpi-tengert

Originum Lásd 6b. jeg\^zéket

250., 266. és 265.

Miller qui et Avari.

lib.

XIV. caput

Konrád Mappae Mundi

—

52

VI.

—

a

ama

vidéke névtelen

Jeges-Oczeánnal

§ 34

3.

szerfölött

Volga-folyam

folyása látható

mely a

S. Isidori

a

terjed,

;

lib.

IX.

áll

cap.

II.

köti

§

66.

lapon.

Taf

2.

Hic

olini

fuerunt

Hunni,

Isidorus

össze.

maga Rubruk

tévedését

földrajzi

pen:»^") „A Kaszpi-tengert

négy hónap

javítá

körül

alatt

lehet

járni

az nem igaz, a mit Isidorus momi, hogy az nem egyéb az ból kiáradó öbölnél

:

mert sehol sem

denfelölröl szárazföld veszi körül."

Albánia

térképén

ha Albánia

nok

is"

keszt az írta

nagy

fiWdrajzi tévedés miatt

se

rá

felirat:

„Itt

voltak

is

találnánk,

hajdan a Hunnok, a kik

Ezt a feliratot

rá.

de eltte ismeretlen

Miller térképszer-

népnév

Ugni

mellzésével

oda. Szent Isidorus eredeti térképén Albániában

Ugri népnév

Óceán-

hanem min-

az Óceánt,

Major-Hungariájára

nem emlékeztetne eredeti,

Ily

és

sorozatában Massageták, Amazanok, Albá-

lakosainak

következ

után

Avarok

Rubruk

érinti

ekké-

ki

olvasható

bizonyára az

volt.

Onogoria. ugyancsak a VI 1. századból,

Szent Isidorusszal közelkorüan,

Ravennai Geográfus, a

Cosmographia

ismerte, IV.

ki

könyv

I.

fejezetében

mely a Codex történelmi

Isidorus, Jordanes s

czím értesít

meghatározásából

egy Onogoria

Onogaria nev.

Basiliensisban

folyólag

nem

Ptolemáosz müveit Európát

földrajzának

ország

Ugnos

lehet

tárgyaló

létezésérl,

ismeretlen

kétség

abban,

nemzetnevünknek Onogor, i^-') Onogar, valamint Onogur, Unnugur, Unigur, Hunugur, Ungur, Ugur, Ogor, Ugr épolyan hangtani változatai, akárcsak most az európai nyelvek mindegyike, hangtanilag szintén módosított változatban mondja Ongroa, Ungar, Unger, Venger, Vuger, Uger, Ugrin, Ugor, Uhor stb. A Ravennai Geográfus értesítésének különös becsét épen az képezi, hogy pozitív tudomása volt egy másutt sehol sem említett országról, mely a pogány Ungárok nevére volt betáblázva abban hogy

nagymagyarországi

midn

Európa közepén laktak, az ö saját szavai szerint: „Els és második Dáczia, mely Gepidiának is neveztetik, a hol most Unok, kik Avarok is, tanyáznak."

az idben,

az Avarok

Onogoria hollétérl, sajnos, tud mondani, hogy Alania

annyit

valahol

a Fekete-tenger

mellékén

szerfölött s

Chazaria

volt;

határozatlanul

csak

szomszédságában,

közelebbi

meghatározás

Lásd 6b. jegyzéket 250., 266. és 265. lapon. 59. lapon. „Die ünoguren des Revennaten Lásd a 17. jegyzéket die Magyarén." "")

">^)

d. h.

!

—

53

—

•*

314—395.

hivatkozik Livanius görög bölcsészre, a ki Kr. u.

végett

évek között

jobban

nálánál

s

élt

ismerte

Onogoria

földrajzi fek-

vését: "")

„Item juxta maré Ponticum

quae

patria,

quam

Onogoria,

dicitur

insulae eos

valók, de azok barbár szokásuk-

vicinan-

rens multitudinem ex

locorum habere,

sed,

Ha Ravennai Geográfus Livanius görög az Azovi-tenger Isidorus

Szent

Oceánig

;

hoz képest szigeteken laknak."

perfruere."

riát

mely

ország,

ut

summitatis esse decernit, asse-

est,

az

ezt Onogoriának Livanius görög bölcsész szabatosabban a Máotisz-mocsárnak legvégibe jelöli ki, állítván, hogy lakosai a szomszéd helyekrl

subtilius Livanius pliilo-

barbarus mos

a

van

neveztetik

sophusvicinam paludisMáotidae

tium

Fekete-tenger

„Szintén mellett

Albániája hiszen

terjedt;

bölcsészszel

Onogo-

szomszédságába helyezte: úgy az mellett szól, a mely északra a Jeges-

legvéginek

Hun

a

vándorlással

egykorú

történetírók

szintén úgy értesült, hogy a lovas elször Marcellinus Hunnok a Máotisz-mocsarakon túlról a Jeges-Oceán melll eredtek; másodszor Claudianus i"'^) is úgy hallotta, hogy a Kentaurokhoz i*^'')

között

hasonló lovas Hunnok, kik meggyilkolt atyáik hajdan a jeges Tanaiszon Szent Hieronymus

^"')

túl,

árnyaira

a sarkcsillag alatt éltek;

hasonlóképen

értesült,

úgy

esküdtek,

harmadszor

hogy a Hunnok

a Máotisz-mocsarakon túlról a jeges Tanaisz melll törtek Európába.

Onogoria második

rl való

lakosai

hogy a szomszéd helyeknemcsak nyelvi kifejezései miatt

földrajzi ismérve,

szigeteken laknak,

homályos, hanem jelentése szerfölött bizonytalan

„

.

.

.

adserens,

piscium

„

mert a hat kéz-

mos

barbarus

caput

Anonymi Ravennatis

.

.

.

állítván,

^^x)

hogy a szom-

széd helyekrl tömérdek hallal bír,

de barbár szokásukhoz ké-

pest besózatlanul eszik meg.

insulse eos perfruere."

1^^)

IV.

multitudinem

ex vicinantibus locis

habere, sed, ut est,

is,

legtöbbjében szigetek helyett besózatlan halakról van szó:

irat

:

De Geographia.

Parisiis 1688.

page

136. Liber

1.

Animiani Marcellini: Rerum Gestarum liber XXXI, caput 2. Bibliotheca Scriptoiuni Graecorum et Romanorum Teubneriane: Claudii Claudiani Carmina. Recognovit J. Koch. Lipsiae 1893, page 20. vers ö J K F . '"•;) "'*')

,

323-331.

Lásd a 95) jegyzéket '"8) Pinder et Parthéy: Ravennatis Anonymi Cosmographia. Berolini 1860, page 170—171. '^')

—

54

—

Ha

lemz

sikerülne felkutatni

Livanius kéziratai

kuzt Onogoria

jel-

ismérvét

akár a szigetekrl, akár a halakról: úgy ez Nagy Ungaria földrajzi helyzetének megismerését szerfölött elmozdítaná.

1^^

.

írj'-*'-

,

I

et

Parthey

Ravennatis Anonynii Cosmographia. Berolini 1860.

:

véjíin a térképet.

ide mellékelt körformájú térképen láthatni, Ravennai

gráfusnak mennyire hiányos tengertl keletre az

-fr

S~-.

Lásd a könyv

Az

'

í

rí'''

Pinder

-^^P-L/A

térképén

es

nem

s mily

földrl! létezik, a

fiJgg hegyláncz: tehát

itt

homályos fogalma

Geo-

volt az Azovi-

Európa legnagyobb folyója, a Volga, Kaukáz- és Urai-hegység nála össze-

Baskiriát felismerni annál kevésbé lehet,

mert a térképrajzoló szerint Onogoria megközelítleg a mai Doniakar lenni. Mommsen-Miller térképén pedig

hadsereg tartománya

az Azovi-tenger nyugoti oldala.

55

—

4*

Ulug-Itel. közelebbi meghatározása

shazánk

görög kortársához. Szimokatta

Isidorusnak

forduljunk

végett

Szent

az Ugor bethiba nép még minden szakértt félrevezetett. E betrejlik, a mely eddig hiba miatt a turkistákon kívül Zeuss, Marquart meg Chavannes Dsuvein tanárok az Ogor nép hazáját azonosíták Rasideddin,

meg Abulgázi mohamedán évkönyvére

folyóját

mongol hazájával: a Orchon egyik mellékfolyószázadban csakugyan laktak

Tokuz-Ujgurok, de On-Ujgurok csupán írók

tudákos

görög

egy

Ujgurok

az

Ti!

értelmezik, a hol a VII.

Tolára

''^)

történetírókra s a chinai Szui dinasztia

hivatkozva,

1*^'')

mennyiben Teofülaktosz jára,

szövegben

meghatározó

hazáját

történetírónál

bizanczi

Teofülaktosz

mohamedán Ámbár

papiroson, a

szószátyárkodásából Xlll. század

óta

leírva.

Tulo folyónévnek hangtani összeillsége Tillel nem kevésbé kifogásolható, mint magának az Ujgur népnévnek Ogoréval, miként erre

már Remusat^"*) rámutatott: mégis Marquart tanárnak merész fölmintha Tolat az Ujgurok valaha Kara-Itil, azaz Feketefolyó néven hívták volna, st Teofülaktosz szövege egyenesen erre tevése, ^^i)

utalna, a

következ török meg görög nyelvtények miatt

Ugyanis

török

megnevezni a mint

=

népek közül

folyót: így például

Nagy-folyó,

11-)

Nagy

Már pedig

tarthatatlan.

szokták

a Volga-vidékiek

baskír

nyelven

= Csulman-itel =

oroszul Volga;

Fehér-folyó, oroszul Bjelája;

tovább.

szóval

Itil

Jaik-itel

Ulug-itel elnevezésben

Ulug-itel annyi, Ak-itel

Ural-folyó;

Káma-folyó és így a

török

Ulug,

^i-^)

olyan jellemz ismérve Európa legnagyobb folyamának, hogy Ulug viszhangját a szláv Volga névben hangtanilag

azaz

szó,

fölismerhetni.

Teofülaktosz

épen

tanúságra két helyen hivatkozik.

erre

az

Elször a

ismeretes VII.

török

könyv

8.

nyelv-

fejezeté-

Chavannes Ed.: Documents sur les Tou-kiue, p. 251 note 2. Soui„Au nord de la riviére Tou-lo sönt les Pou-kou, les Tong-lo, Wei-ho (Ouigour), les Pa ye koii (dönt les cliefs) portent tous le "titre 'Oí")

chou § 84, les

de Se-kin "") •")

p. 8r.

"

Abel-Remusat: Recherches, page 319, 320. Marquart J.: Die Chronologie der alttürkischen

Leipzig, p. 95. "2) D'Ohsson:

Inschriften.

1898

Voyage d'Abou el Cassini, p. 36, note 1. „Itil. Ce mot fleuve en turc et les peuples Turcs du Nord l'ajoutent aux noms de leurs riviéres, ils disent: Jaík-Idíli „le fleuve Jaík", Ouloug-ltil „le grandé fleuve" c'est-á-dire le Volga". "3) Pavet de Courteille; Dictionnaire Türk Orientál, Paris 1870. signiíie

—

55

—

„Az Ogorok

bcii:

keleten

oda helyezik

lakhelyeiket, a merre a Til folyam folyik, melyet a Törökök Feketének szoktak hivni". Itten a Tilnek görög jelzje Mé).ava = Fekete, csupán csak egyetlenegy

X Y betcserében különbözik a görög yii^awa^n) Nagy melléknévtl, mely jelentésére nézve megfelel a török Ulug Nagy jelz-

Másodszor a VII. könyv 9. fejezetének legvégin olvasható: „Azonban, hogy a títrténelmet czélunkon túl ne vezessük, eddig ezekrl a Szkütákról, a kik Baktrianában, Szogdianában, meg a Fekete folyamnál laknak". Az eredeti görög szövegben zoö; to} nek.

MáXav. vel

-rj-a\n.n

-pö;

mint

Ttjj

Ulug-itel

A

)w:y

=

Fekete folyónál „kifejezés

!MáYavi

-otcí;!!-)

török

bethiba

Nagy

-=

kifejezésnek

hü

földrajzi

görög betúcseré-

17

semmi más,

fordítása.

helyreigazítása által a Volga folyam jelentése,

Teofülaktosz görög szövegében szabatosan

Ugor nép

>.

folyónál" valóban

helyzetét borító

homály

meg

lévén határozva, az

is eloszlott.

Tudvalevleg

Teofülaktosz eredeti kézirata a Vil. század els harmadában elveszett; rendelkezésünkre csak

nagyon kési

öt

másolat

kelt,

áll,

de ez

úgymint:

a XI. századból való vatikáni, azonkívül két-kéí másolat a XV., illetleg XVII. századból. Méltán föltételezhetjük tehát azt, deti kéziratban leírt

-M3-,'avcí

szónak

kellett

állania

nem

hogy az

ere-

eléggé világosan

betvel, a mit aztán a másolók fölcseréltek X betvel Má/.ava

-,'

Ennek következtében az Ujgur-elméletnek

szónak.

paláografiai

a

bebizonyított

hibán alapuló földrajzi következtetései, miket a naivul

helyesnek föltételezett Fekete-folyóból levontak, a Volgának bebizo-

Nagy-folyammal szemben tévesek. Tehát Teofülaktosztl

nyított

ténelmi

tör-

hogy Volga-vidék a Magyarok s-

bizonyossággal tudjuk,

hazája, azaz Nagy-Magyarország.

Zemarchosz az Uguroknál. Menander Protektor görög

megrizte egy dönt Ugurokhoz. útleírását az

történetíró

szemtanúnak Kr. u. 569. évben kelt Zemarchosz követségi útleírása, mely Nagy-Magyarország

létezését

a Volga-folyam mellett igazolni van hivatva, sarkalatos jelentsége miatt

a "^)

105.,

görög

szöveggel

párhuzamban

magyarul

Papé: Handwörterbucli der griechischen

108. "')

Spraclie:

szól:^''')

így 1857.

^

Band ,

II.

^.

Corpus Scriptorum Históriáé Byzantinae. Bonnae 1829. Pars 1. h.\ História Menandri Protectoris Excerpta de Legationibus Romanorum ad Gentes. A. C. 569.

-

57

Mikor híre ment a Turkesztánszomszéd népekhöz, hogy a Rómaiak követei megérkeztek az országba és hogy majd azok Büzanczba török követekké! együtnal

-í^r/

/>2 To

-r^.i.'

í^í'/^Wj'^*^

^^^^évíT-

fognak visszautazni

tesen

népek

ama

:

esedezve

vezére

kérte

Dizabul engedelmét arra, hogy is

övéi közül egynehányat elküld-

hetné, hagy néznék ZfeX

£^Sl^

XoOlkraC

éC'JTv^ ^ '

meg a Rómaiak

birodalmának népeit. c/f' f^^~

Dizabul ebbe beleegyezett

;

de

midn más népek elöl járói is ugyanerre kérték, ö valamennyi /t-tl .r»^^ /Coíl

Zí^X'?'*'^

:7ri^^.íAy^orcf^f

közül

egynek sem engedte meg, kivéve egyedül a Chliatok vezérének. is ígyhát a Rómaiak ezt magukhoz véve az ügynevezett

Oich folyamon 'r^i

és

átkeltek

csekély utat hátrahagyva

ama

nem

elértek

megközelíthetetlen és nagy-

terjedelmü tóhoz.

át

Itten Zemarchosz 3 napon idzvén elküldé Georgioszt,

a kire bízva volt egy levél

debb

császárnak

rövi-

elre a Törököktl való

jelentené

hírrel,

a

visszatértüket.

tizenkét tehát Georgiosz Törökkel együtt elindult a Büzancz felé vezet úton, a melyik szerfölött

víztelen

mindenfelé

és

puszta volt ugyan,

de rövidebb.

Zemarchosz pedig 12 napon ••

'''11'

^

>'~'

át a tó

homokos ösvényén ment,

a süppedékes helyeket elkerülve

nemcsak Ich hullámaihoz hanem Daichéhoz is, s újra más

elért

tavakon

cy

a:J'U.

G-y^CCT/^J^

át Attilához.

<i-<^yYyscJ\ocy^íe^ Ily

módon

hoz érkezett, tették,

körül a

újra az

a kik

miszerint

srségben

leselkedik,

—

értesí-

Kófén

folyó

4 ezer Perzsa

hogy ket,

midn

fognak menni, elfogják.

58

Ugurok-

ket

arra

TM.V^Tn

/V»«

e>

o.

ZikXl^

így az Umttrok

a/ uralmat ottan a

börtöinlókct

átadta

iV

j^ftt^LOL^jo^^ cos

^j't^^^f «^«^^^

ity^^f/j^

vezére,

vízzel

Zemarchosz

a ki

kapta,

I)i/abult«'»l

inentíilt\'e

kísérinek,

hogy apiisztasáfíon, midn átmennek, vizhen majd ne szkölködjenek.

>/ "^

>

•>

'/'

r

>

lett,

'

'

**

•>

^y

Ráakadtak a mocsárra is, és ama nagy állóvíz melelértek azon mocsarakhoz,

elhaladván

•

melyekben Kófén folyó elvegyülve elvész.

Errl

a helyrl küldték ki a

elzleg

kémekel, a kik nák, '*

'

^

^

^

/-

<

vájjon

igaz-e

felkutat-

hogy

az,

a

Perzsák leselkednek.

A nyomozók

k

senkit

sem

hogy

jelenték,

láttak

:

mindannak daczára a legnagyobb rettegéssel mentek Alániába,

mert szerfölött féltek

az Oromoszch néptörzstl.

Mikor Alániába Szaródioszhoz, az Alánok vezéréhöz, érkez-

ket kisér Törö-

tek s eleibe az

Szaródiosz

kökkelakartak járulni

:

ugyan Zemarchoszt

meg

tét

kísére-

szívesen fogadta, de kijelenté,

hogy a Törökök követei, hacsak

elbb

fegyvereiket

le

nem

teszik,

hozzá nem mehetnek be.

E

fölött

versengés

3

Zemarchosz a bíróvá

napon

támadt

át

köztük,

tartó nn'g

czivakod(')k között

lett.

Végre a Törökök Szarudiosz kívánságához képest letévén a fegyvert, eleibe járulhattak.

í*^ í-y£My

a^rj tj^

ZW^ J7^^

Z^y/ujK^'p

Szaródiosz

pedig

ajánlotta

Zemarchosznak, hogy a Mindiamianok útján semmi esetre se menjen, mert a l'erzsák Szuania alatt

leselkednek

Jobb lenne

rá.

az

úgynevezett

Darejni úton haza mennie.

.09

E II.

Zemarchosz

szerint

hivatalos útleírás

Kr,

Jusztinosz bizanczi császár követje gyanánt

t()rök

évben

568.

u.

Dizabulosz

utazott

nagychagánhoz Közép-Ázsiába. Onnan visszatérve kíséretével Oxus-folyamon, majd három napon át pihent az Aralazután tízenkét napig haladva elért az Emba, Ural meg Volga

átkelt az tónál,

folyókhoz

azon

bizonyára

karaván-úton,

a

Kaszpi-tenger partján Szaracsíkon

mely Asztrakánból

visz Közép-Ázsiába,

át

a

Indiába

és Chinába. Volga-folyamtorkolatnál volt az a hely, a hol a Volga-

vidék

idben központosult

itten

:

uralmat,

vezére, a ki Dizabulosz

vendégéül

hivatalos

börtömlöit

kíséretének

és

Ugurok

lakott az

török nagychagántól bírván az

Zemarchoszt

meg halkereskedelme minden

prém-

világhír

államélete

megtöltette

vízzel,

látta

hogy

majd a Volga-torkolattól Alániába menet közben a pusztaságon ne szomjazzanak

értesítették

itten

;

Kuma

együtt elfogja.

öt kíséretével

Tehát Szent Isidorus Ugrí czikkének a saját személyes tapasztalatát

dönt

miszerint

hogy Dariel hegyszoroshoz

folyó körül négyezer Perzsa leselkedik,

menet közben

Ugurok,

az

öt

leírt

kelte eltt

Zemarchosztól

60 esztendvel megtudtuk a

Ugrok Volga-vidéki

történelmi bizonyosságot az

hazájáról,

nemkülönben Perzsa meg Alán szomszédságáról.

Sugur a Katalán-atlaszon. Most még melyek Rubruk és a

Ugur-okmányt

két földrajzi

kell

megismernünk, a

mellett szólnak, miszerint Baskíria a

tétele

Magyarok bölcsje

:

Hunnok

egyik a Katalán-atlasz, másik a Ptolemáosz

térképe.

Katalán-atlasz a középkori földrajznak igen nevezetes emléke. Eredetíjét velinpapiron hat darab fára ragasztva Párísbsn a nemzeti

könyvtárban rzik 6816. szám kataloniai spanyol király részére

nyelven

bemutatom

Nevét eredetétl nyerte, hogy

írva.

Készült

Károly

V.

franczía

az akkori-

Az Ázsiát ábrázoló térképrl másolatminket érdekl Volga-vidéket, a hol Kr. u.

a

kinek tatár birodalma terjedt.

neg

földrészt.

1375. évben a turbános

Urgencsig

alatt.

1375. esztendben. Ábrázolja az eget

ban ismert három ban

lett

A

Jam

déli

bég,

Szaraj

irányban

az

város Aral-tó

uia

kormányzott,

vidékén

egészen

térképen elforduló katalani kifejezések magya-

rázata ez

—

60

—

—

61

-

Mar

Bacu

dcl Sárra de

— Kaszpi-tenger,

= Volga-folyam,

Fliim Edil.

könyök

észak-déli irányú

=

Fliim Jayech

mind fels folyásában

Ural-hegységröl.

közbees

fels folyása a

Ural-folyó,

város mind

Valamennyi

arczképe miatt elmaradt.

alsó,

beleömlik

ága ered a

nélkül, keleti

Les miints de Sebiir

=

mind

melybe

bég

a Volga-folyam

partjához van rajzolva

Berchimam Borgar

=

Castronia Pascherti

lí'-)

=

a mostani Czariczin város helyén

a Bolgárok székhelye,

= a mostani Kazán város helyén. = a Baskirok székhelye,

=

Sugur

fekszik Borgar

meg

Pascherti közt;

franczia szövege a földrajzi helyzetet

magyarázza keleti

fváros a Volga-delta

zászlós

Szaraj,

Ahtuba oldalán.

fölött az

Tastu

=

de Sárra

Ciiitat

;

a mi annyiban lehetséges,

Buchon meg

Orenburg várossal

a mennyiben a Volga-folyam

ágának vonala fogalomzavarral képviseli a Jayech-folyóét

melynek eredetét a Sebur-hegyrl nem

közbees képe

rajzolták,

meg

is,

a tatár bég

Ez esetben Orenburg és Orszk tulajdonképen

miatt.

török hangtani változatai az eredeti

Ogorenburg és Ogorszk szók

kiejtésének.

Sügur^ kmhéry nem

lehet

kétség

^^')

az

tanár értelmezése szerint annyi mint „Ugria,

iránt,

hogy

alatta

a

Magyarok si széke

értend". Katalán-térképen az

feltnen jellemz

Uguroknak szokatlan Szugur neve

oly

müvébl

való

ismérv, mely rávezet a Nikeforosz

kölcsönzés forrására, minélfogva annak hitelessége ezétl függ.

Nikeforosz

Kallisztosz

Xantopulosz

a Katalán-térkép léte eltt, Kr. r.

kath.

u.

ii'^)

ügy 50

1327. tájban görögül

esztendvel írta

meg

egyház történetét Krisztus születésétl kezdve egészen Kr.

'"•)

Buchon

a u.

et Tastu: Notice d'un atlas en langue Catalane, in. Notices de Manuscrits da la Bibliothéque de Roi. Paris 1843. Tome XIV. Seconde parthie page 1 152. "') Lásd a 11) jegyzéket! 179. lap. "«) Fabricius A.: Bibliotlieca Graeca. Vol. VII. Hamburgi 1801. p. 437.

et

extraits

—

—

62

—

61Ü-ig terjedöleg 18 kíuiyvben, számos régibb írónak müve alapján,

mi miatt elnevezték a hittudósok í^liniusának. Használt kútfi több

fordul

mii

jó

mik azóta

a

elö,

egyetlenegy görög kézirat Mátyás király budai

mely korvinát

ma

u.

8 kiadást

ért el;

ban 1567.

s

30-ik

mely

latinra,

miatt

irálya

fejezetében

majdnem

Teofülaktoszéval

közíitt

maradt

könyvtárából

Ebbl

való,

a görög

Ferdinánd királyunknak ajánlotta Láng

1.

franczia nyelven pedig

mii ékes

könyv

utolsó

le

esztendben

1553.

A

ránk

a bécsi udvari könyvtárban rzik.

korvinából fordította

János Kr.

A

elvesztek.

latin fordítás

Gilloto

kedvelt

olvashatni

J.

adta

ki

olvasmány

Paris-

volt.

Ugrok

az

megegyezen,

szórul-szóra

összesen

Az

történetét

de

"Oyo^j

helyett -o^óo, a latin fordításban Sógor, változattal.

Rifái-hegység. Nike/orosz görög történelmi miivének XII. könyv 48. tében a

Hunnok

Hunnok:

miszerint Paszkaíir vidékrl jöttek ki a

„Hunnok a

Rifiii-hegység

hanem még más, lyozta

a

Hunnok

Hunnok lakúi,

más

ottani

De igazában nemcsak

barbárok

elzetve, a Rómaiak

azok, kiket a régiek

a honnan

tételével,

"'')

ez,

elönyomulását. Ugyanis a Gótok, kik eleinte az

laktak s által

lakói.

fejeze-

sokkal alábbvaló s veszedelmesebb dolog akadá-

meg Valens

Iszteren túl

Rubruk

hazájáról szóló czikk öszhangzó

a

területére

Nebroknak

Tanaisz-folyó

fölött

uralkodtak, onnan

neveztek, a

eredvén,

Ezek a

átmentek.

Rifiii-hegység

hullámait a

Maotisz-

mocsárba hömpölyögteti. Ez a nép azeltt ismeretlen vala a Trákok eltt,

kik

az

Iszternél

laknak,

st

a

Gótok eltt

is.

Mert ámbár

egymásnak kölcsönösen szomszédjai valának, egyik a másikat még-

sem ösmerte. Ugyanis igen nagy mindegyikük

azt

szárazföldnek

s

hitte,

azon

túl

tó választván

hogy azzal a

el

ket

földdel, a hol

egymástól,

lakik,

vége a

a mérhetetlen tenger hullámai terjednek."

"!') Patrologiae Graecae Tomus 147. Nicephori Callisti Xanthopiili, Ecclesiasticae Históriáé Liber XVIII. caput 30. Liber Xll. caput 48.

-

63

-

hogy a Hunnok a Rifái-hegység

Nikeforosz tételében, föl

lenne fedezve Rubruk tanításának történelmi alapja Baskiriáról,

ha már

kútfbl

merítette Nike-

ezúttal a földrajzi

adat meghatá-

lenne kutatva, micsoda régibb

föl

Lássunk

forosz ezt az ismeretét.

rozásához, hol ? merre volt a

végig

k()zépkoron

Az egész ókoron

Rifái-hegység? uralkodott

általánosan

Európa határánál

szerint a Rifái-hegység

akárcsak mink most

az

honnan

sarkig, a

északi

régiek jókora nagyítása mellett

uralkodik;

Alkman

mindkettn

i-")

az

túl

görög Aristeasnak, a

ki

az

fúj

északi

— félesztendön

szél s a hol

—

a

át éjszakai sötétség

északi Jeges-oceán terjed. Azonkívül

görög lantos költ,

—

kortársa a Kr.

e.

VII.

században

utazását az északi népek között

— a Rifái-hegységnek

könyvben megénekelte,

mindkett

3300 km. hosszúságban elhúzó-

a Gönczöl szekere alatt feküdvén, dik

s

meghatározás

földrajzi

volt,

az Ural-hegylánczot Európa határszélén ismerjük. Aztán

élt

lakói,

három

egy nevezetes erds-

urali

ismérvére oktat következképen: „Rifai hegyek, erdvel bvel-

ked

hegység".

Végre a Rifái-hegység jellemz ismérve, a mit Szent Isidorus körformájú térképén

a Tanaisz-folyó

;

^-i)

ezt

legjobban szemlélhetünk, hogy onnan ered

azonban a Don-folyó

s emiatt a Rifái-hegységet a

ábrázolta.

hegyrl, tényt

Ámde Don hanem Iván

Herberstein

i-"-)

mai európai Oroszország közepe táján nincsen

forrásánál

=

nev

János

báró

földrajzi helyén képzelte

hegység, a

tóból

ered.

Node ha

csenek hegyek: úgy a Rifái-hegyröl

a

Don

forrásánál

ered Tanaisz nem

nos Don-folyóval; ellenkezleg, azonosnak

kell lennie

a másik Tanaisszal, a melyet a barbárok Plinius

^-3)

s

nin-

lehet azo-

elször azzal

értesülése sze-

néven hívtak, a mi úgy hangzik, akárcsak

_

is

Ezt a földrajzi

hazánkfia a helyszínén megalapította

térképén legelször szemléltette.

rint Szil{\sz)

Don nem

ma

a Volga

'-•0) 000- áv&sov 'j'La 1 '-aPoetae Lvrici Graeci recensuit Th. Bergk. Lipsiae itíöz. Vol. III, page 56. '-') Isidorus térképén, Albánia nyugoti határánál: Riphaei Montes. Tanais fluvius, qui Európám ab Asia diriiiiitT Maeotides paludes.

'--)

Lásd 57) jegyzéket.

'-•^)

Plinius: Hislbr. Natural, VI.

7.

64

él

alsó folyásánál t()rök

keleti

Kalimik nyelvén

nyelven

a melyiket a latin

i-')

a

másodszor azzal a másik Tanaisszal, '-')

a Clirinn-hegyeken értesült

jól

legnagyobbiká"-nak

folyók

„a

Ahtuba-ággal,

tengerbe

a

folyik

—

;

erednek

— t.

Volga- s

i.

negyedszer azzal

ismérvek mellett a Rifái-hegyekröl

képen

melyet

Volga,

a

Donnal

a

másik

a

ered Tanaisz

olyan

téves

Ily

jel-

szükség-

felfogás

alapján

mintha a Máotiszból a Don-folyóba

azonosítottak a régiek,

a

harmadszor

Tanaisszal, a melyik határt képez Európa s Ázsia között.

lemz

s

görög Nikeforasz üregoismertek;

másik Tanaisszal, a melyik ketts ággal,

a

azzal

Jordanes

ömlnek,

Kaszpi-tengerbe rasz

—

(I)til;

Turgiit nyelvén (E)czil,

(l)zil,

hajó-

zónak a Kacsalinszkája könyöknél irányát nem kellene inegváltoznyugot

tatnia

felé,

hanem

hajózhatna a Volgába,

megszakítása nélkül

Erdös-Ural

azaz

Rifái-hegység,

valahol Czariczin tájékán, a folytonosság

Kámába

vidékére, a hol

a

s

Tanaisz,

Fehér-Itil forrása buzog; hiszen a keleti felfogás most

hajdan

mint

szerint, is

st

az

arab

a keleti kútfket

Hauka!

Ibn

Isztakri,

s

Edriszi

keresztény

használt

Bjelájába a

is,

azaz

ép ügy,

földrajzírók

Katalán-atlaszon

a Volga, azaz Ulug-itil az Erds-Urai hegységrl ered, tehát az

Ak-Itil,

azaz

Bjelaja

forrásából

azonfelül

;

Kama

egyéb, mint votják nyelvre lefordított Ulug-ltil.

Immár a lett

tévedések

sarkalatos

folyónév

sem

^-'')

megvilágítása

után

érthetvé

Nikeforosznak érthetetlen adata a Hunnok shazájáról, misze-

rint a

Rifái

ered a jeges Tanaisz, okvetetlenül

hegyek, a honnan

azonos az Erds-Urai hegységgel, azaz Baskiriával, a honnan ered a Fehér-Itil.

Ha majd

föl

kutatva

lesz

vándorlás-korból származó pot

biztosítand

Rubruk

Baskiria volt egykor a

'-*)

Nikeforosz

ismeretforrása:

és a

domonkosok

Hunnok

tételének a

Hun nép-

úgy ez történelmi alatanításának,

miszerint

hazája.

Jordanes: Getica, V. 45.

Gregoras: Históriáé Rvzantinae. Vol. III. page \'M. Bonnae 1855.) TavaVí; -otc<]j.öjv o [isf.^To;. Byzant. (Corpus Script. Hist. '-'•')

'2'')

Nicephoras

Pallas: Reisen,

III.

331.

—

65

-

Ázsiai Szarmatia. Szent

Isidorus

latin

térképén Albánia

fogalmának megfelel

Ptolemáosz ide mellékelt görög térképén Ázsiai-Szarmatia. Baskírok és Magyarok hazája Ptolemáosz ókori térképen.

Geographie de Ptolemée Reproduction Photolithographique du Manuscrit Grec du Monastére de Vatopédi au mont Athos executée d'aprés les clichés obtenus sous la Direction de Pierre de Séwastianoff et précedée d'une introduction historique gur le mont Athos par Victor Langlois. Paris 1867.

Ezen rá

is

akadtam az

o-(opo'.

=

Ogori népnévre Rasz pota-

mosznak azaz Volga folyamnak a Hyperboreus hegyen ered ága alá,

a Rifai-hegy mellé írva.

-

66

hogy se

Tudnivaló azonban,

nem hegyen

aga

nyugoti

ered

Don-,

a

se

Volga-folyam

a

st maga Ptolemdosz

;

a Hyper-

boreus-hegyet Imauszon inneni Scythiában az Ural-hegyláncz rajzi

helyén ábrázolta

Rasz potemosz

:

ennek következtében a Hyperboreus-hegy a

forrása melll helytelenül

keleti

f<)ld-

a Rasz

rajzoltatott

potamosz nyugoti forrása mellé. Ptolemáosz

Egyébiránt

Ogori

népnév

bizonyít,

miatt

e

:

az

Ogori

volt Nikeforosz ismeretlen

Hunnok

szövegébl

térképadat

hogy Nagy-Magyarország

esztendben az athoszhegyi

illetleg

földrajzi

hiányozván

csupáncsak

f()Ifedeztetése eltt

térképmásoló

Kr.

u.

1200

tudomása

szerzetesnek

kútfjének adatáról, miszerint a Szogorok,

ered

volt.

Ptolemáosz 1-') maga Ogor

helyett

Magyar nevünket

kíréval kapcsolatban így határozta

meg

Rasz folyamtól

„Volga folyamtól keletre

keletre

11

Ftirofagok és Materok

f

meg

annyit

hazája Ázsiai-Szarmatiában a Rifái-hegyen

Rasz potamosz vidéke

az

a Neziotisz tartomány.

|;

:

a Bas-

^-^)

Baskírok és Magyarok

meg

a Szigetlakók tartománya."

íme! nemzetünk történelmi jogai nemcsak általában a Volga folyamvidékköz, hanem különösen Baskiriához, tudományos

tásomnak korántsem végállomásán.

Ezzel

Anti-Julián végérvényesen eldöntöttnek meri

nemzetünknek semmi detlegesebb

szemben

ha

kimondani

kuta-

valamely azt,

hogy

köze sincsen Baskiriához: úgy az a legkez-

fogalommal

sem

bírhat

akár

történelmi-földrajzi okmányokról, akár a

a

fentebb

Paczinakíta

bemutatott

meg Kangár

népeknek viszonyáról egyfell a Baskírokhoz, másfell a Székelyés Csángó-Magyarokhoz.

'2')

Ptolemaeus

:

Geographia Liber V. Caput

9.

Némáti Na?y-Magyarország Baskír titka. Lásd Évkíinyv a postaéi távirda-személyzet számára 1902. évre. Szerkeszti Pál Imre 223 - 232. '2>«)

:

:

—

67

—

Nagy-Magyarország világtörténelmi valóság.

Nagy-Magyarország

kutatói

kik nemzetéletünk történetét

a

roktól

Hun

egy ezredévesnek tanítják

vagy

örökséget

történelmi

történettudósok

a

s

s

közül,

Hungá-

a

vagy

elvitatták,

a

arról

lemondottak, egyik sem ismerte Szent Isidorusnak Ugrios kezdet

okmányát, a mely körül forog Nagy-Magyarország létkérdése. Paláografiai

történelmi

földrajzi

s

magyarországi nemzetéletünkre folyó ismereteink ezek 1.

Szent

fedezve a Rubruk 2.

Ugnos

által

kezdet

Ugnos

Isidorusnak

nagy-

bizonyítékaimból :

czikkében

föl

van

Major-Ungária történelmi okmánya.

idézett

paláografiai hiba Ugrios helyett Ungrios

=

Ungros

jelentéssel. 3.

Szent Isidorus korában Nagy-Magyarország

Kaukáz- és Urai-hegységek 4.

Szent

már világhír

Isidorus

korában a pogány Magyarok

magyar kortan túlhaladott 5.

Hun

ennek

:

következtében

Ugri néven az ezeréves

álláspont.

Nemzetünk még Nagy-Magyarországban

létekor örökölte

a

és Avar hírnevet.

Nagy-Magyarország

imént

nemzetéletünkben korszakalkotó

öntudatunknak, faji

bezárt Volga-folyam vidékén volt.

által

nemzet voltak

bizonyosan a

eredetünk s

különösen

:

fölfedezett

történelmi

okmánya

mert általában pogánykori nemzeti

állami,

közmveldési, nemzetiségi meg

örökségünk megismerésének sarkalatos kiinduló-

pontját képezi.

68

Közép-Ázsia. Angolul

írta

az Asiatic Quarterly Review 1911 január

számába

1.

Parker E. H.O

Brit tudósok,

Magas-Ázsia

úgy

nyelvészeti

nem

látszik,

meg

igen nagy érdekkel viseltetnek

néprajzi

kutatásai iránt.

Az

indiai

kormány megbízásából ugyan Stein Márk Aurél dr. Klioten vidéken fölfedezésein kívül Tun-huang (Sacciur Marco Polo szerint) szomszédságában is néhány kiválóan érdekes tapasztalatot és találmányt gyjtött. Ez történt 1907 márczius és május hónapok közt;

tett

de

mint

a

Pál

Pelliot

úr

(a

nyomdokaiba), helyesen megjegyzi

mc

semble,

peut

márcziusban

ki :

„Un

Stein

dr.

sinologue seul, á ce

qu'il

lépett

relever et utiliser, pour l'explication et l'histoire

monuments, les milliers de cartouches et de graffiti qui 1910 február 20-án accompagnent" s csakugyan Stein dr. hozzám intézett levelében szerényen megjegyzi „ Törekvésemet oda de ces les

;

:

kellett

irányoznom, hogy e részekbl annyit nyerjek, a mennyit csak

lehet,

a

miknek

értékét

tudtam megbecsülni" képes

volt,

;

mint

s újra:

nem-chinologus, „Pelliot úr

csak

hozzávetleg

azon elönynyel

birt,

hogy

mint szakért chinolog, a chinai szövegek nagy tömegét

átkutatni s ahhoz képest válogatni." Eddigelé azonban Turkesztánért s

annak chinai okmányaiért egy angol sem

ezredes Tibetért oly fényesen véghez

1)

tette azt,

a mit Waddell

vitt.

Parker Eduárd Harper a chinologia

tanára. Született

január 3-án Liverpoolban, a hol atyja sebészorvos

volt.

Kell

1849

iskolai

elkészület után már húsz éves korában elment Pekingbe tolmácsazután Tientsin, Taku, Hankow, gyakornoknak három évre ;

—

69

—

5

nem

Talán

fogadják

nyújtok a magas Közép-Ázsia ügyének

idktl kezdve

legrégibb brit

ha

kelletlenül,

eladom, miért

s

egy

itten

állásáról az kell

kis

vázlatot

elttünk ismeretes dologban

ebben a

chinologoknak, persologoknak, arabologoknak hellenologoknak,

„Kin g-Log'' -oknak (azaz angol szójátékkal Fatuskó-Királyoknak-') általánosan fölébredniök, hogy szándékosan gólya-királyokká átváltozva iparkodjanak

maguknak egynehány

néprajzi-nyelvészeti béka-

félét kifogni.

Canton konzulátusainál szolgált; majd útra kelt Hweibe, Hu Pehbe és Kwang Tungba. 1875. évben szabadságot kért Angliába, a hol két esztend alatt nagy

Kewkiang

és

Mongoliába, An

elvégezte a római

kitüntetéssel

közjogot

jogot, a

a

s

nemzetközi

Chinába visszatérte után Foochow, Pagoda Anchorage, Canton, Chungking konzulátusainál szolgált összesen öt éven át s Konzul volt beutazta St. Chuant, Kwei Chout és Hu Peht. Chemulpoban Wenchowban 1883 4; alkonzul volt Foosan= és 1885/6; fökonzul volt Söulban 1886 7, Shanghai konzulátusnál mködött 1887/8. Szabadságra ment Angliába 1888. A következ

jogot.

Chinába visszatérve Pagoda Anchorageban, Hoihowban, Kingchowban, Burmában mint a chinai ügyek tanácsosa, s végre

évben ismét

Hoihowban

szolgált.

nyugdíjaztatta magát.

Chinában 26

évi

1895. évben hazatérve

Liverpoolban, utóbb Manchesterben

mai

tartózkodása

napig a chinai

és

Írországon

Hollandia,

kívül

Belgium,

Oroszország,

a

töltött el

következ

Dánia,

Görögország,

:

nyelv és

Idközben

történelem egyetemi tanára Master of Árts ranggal.

esztendt tervszer utazással

után

elbb szülvárosában hat

beutazta Anglián, Skóczián

országokat:

Norvégia,

Francziaország,

Svédország,

Finnország,

Egyiptom,

Olaszország,

Törökország,

Sziczilia, Szardínia, Korszika, Svájcz,

Németország, Ausztria, Spanyol-

ország,

India,

Portugál,

Honolulu,

Algír,

Tunisz,

Ausztrália,

Új-Zeeland,

Egyesült-Államok,

Mexikó, Kanada, Új-Fundland, Bermuda, Kuba, Jamaika, Nyugat-India, Japán, Korea, Java, Szumatra, Sziám, Annám, Tonkín, Channel-Islands, Cheh-Kaing, Fuh-Kien és

Marokkó. 1906.

Ennyi

évben

-)

ország és nép mellett hazánkat

egy

Phaedri

:

hétig

gyönyörködött

Fabularum Aesopiarum

petentes.

—

70

—

is

Budapest

Liber

I.

Fabula

meglátogatta,

szépségében

II.

s

Ranae restem

A

világtörténelem Közép-Ázsiában, valamint másutt,

még

sokat

nekünk cserepek, sírkövek s különféle készülékek nagy mennyiségben kiásatása által de a mellett magán a földszinén is bséges anyag áll rendelkezésre egyedül mvészeti s irodalmi maradványok alakjában, hiszen az emberiség politikai történelme beszélhet

el

;

mindenütt gyakorlatilag

kétségkívül

fedezéséhöz,

2.

már

a

tításához oly

népek

írástudásnak

alkalmazásához

Ha

kiknek

által,

nem

okmányokat

írott

hozzáfüzdik

az

1.

:

írás föl-

fölfedezett írásjegyek elfogadásához s elsajá-

azeltt

lehet

nem

írásuk

társadalmi

a

fölfedezni

idben

Ray Lankester

s az

3.

fejldésre.

nagyon

ügy

:

határozott ismeretet lehet szerezni egy bizonyos értelmi fejldésére vonatkozólag. Sir

volt,

politikai

s

kevés

az emberiség

szerint

földtani

rétegekben fölfedeztek oly maradványokat, melyek bizonyítják, hogy ezeltt 50 ezer

vagy több évvel az emberiség

azon fokát, melynél képes volt csontot igen lovakat szelídíteni

elérte a mveltség mvésziesen faragni,

(kezdetben öt lábbujjuk volt egy helyett)

s

ezeket

csodálkozott, hogy nálunk a német nyelv mennyire elterjedett mindenfelé.

Méltán

bámulatosak

A

bámulatot

id

az

kelt

térbeli

mélységeiben

ismereténél

végzett

ázsiai

még inkább tanulmányai.

Chinaíakról, Mongolokról, Tunguzokról, Tatárokról részint önálló

kiadásban, részint szaklapokban számos

A mi

a Hiung-mi

=

Hiinnok

és

mve

jelent

Törökök

meg.

történetére

vonat-

kozik, mindazt a chinai dinasztiák történetkönyveíbl rendszeresen

Különösen a minket legjobban érdekl Han-su meg Hou Han-su chinai kútfkbl nem oly felületesen, mint a franczia Deguignes, hanem szórói-szóra kitnen lefordítás 1700-nál több magyarázó jegyzettel lefordította

angol

Hiung-nuk

történetét Czien

ellátva

1892

5.

nyelvre.

még Chinában Vol.

XX. és XXI-ben The

Azonkívül fordításait

létekor sajtó alá adta. (Lásd

Hiung-nukról

a

kitüntet

The Chlna Review

Turko-Scythian tribes czim alatt.)

szívességgel

szóló

következ

kéziratban

chinai

átengedte

kútfk nekem

könyv 1—30- fejezet; Czin-su 97. könyv 17—21. fejezet; Vei-su 95. könyv 4—8. fejezet; Pe-si 93. könyv 1—3. fejezet; 98. könyv 24. fejezet, 99. könyv 20—33Wylie A. szintén szórul-szóra lefordította fejezet. Angol nyelvre ugyan a Hiung-nu történetet, de csak a Czien Han-suban foglalt lemásolás

végett:

Sí-ki

110.

részletet. (The Journal ot the

Ireland

Volum

111.

Anthropological Institute uf Great Britain and

page 401—452. and Vol. V.

-

71

-

p.

41-80.)

A Hiung-nu

tör-

5*

meg más

gazdasági

állatokat társadalmi s

sem

semmi bizonyosat

mondani

lehet

társadalmi fejldése fell, hacsak

czélokra használni

emberiség

az

s

nem

okmány-maradványok

irott

de

;

politikai

sök

micsoda eseményeket gondoltak feljegyzésre méltónak; s 8 ezer évesnél régibb okmányok a világ bármely részén ritkaság számba menni látszanak, ha egyáltalában léteznek,

mondják meg nekünk, az

kivéve imák, feddések vagy csak jegyek s jeladások alakjában.

Ha

érintkezésbe kelet

fell

dóan is

a :

és

meg

e

indo-chinai

hindu,

jutottak

s

politikai

úgy találjuk, hogy lovas nomádok észak fell, északészaknyugat fell a legrégibb idtl fogva állanChinaiakat;

a

nomádok modern hogy

jutni,

tartoztak

a

késbb

csak

Chinával

kik

fenyegették

fogunk

eltekintünk

teljesen

ezúttal

fajtól,

tibeti

(épúgy

különböztessük

képviselit, mindig arra a következtetésre

majdnem

azok

mint

bármennyire

s

mindnyájan

„Török"

fajhoz

ugyanazon határozatlan értelemben,

most)

ténelmet Parker prof. önállóan

is

feldolgozta „Ezer év a Tatárokról"

czímü müvének els könyvében. (A thousand yeais of the Tartars by E. H. Parker London, 1895. Book 1. The empire of the Hiung-nu.) Az Ó-törÖk történelemrl szólóchinai kútfket Csou-su, Pe-si, Szui-su,Ó-Tang-su,

Tang-su

és

XXIV.)

magyarázó

1300

Új-Tang-suból

hasonlóképen

(The

lefordította angolra.

A Törökökre

China

jegyzettel

Review

ellátva

Vol. XXill.

and

Közép-Ázsiára vonatkozó tanulmányai közül

s

fölemlítem 1.

The

origin of the

Turks

II.

I.

(Lásd

The

Enghsh

Historical

Review edited by Gardiner— L'Poole 1896.)

3.

The Ephthalite Turks. The Western Branch of

4.

The

2.

service of the

Europe and Asia. 5.

(A

Q. R.

the Early Turks.

Turks

in Joining

]

(Lásd Asiatic Quar-

^

terly

the

Review

Civilisations

XXXI. 18967. The Academy 1895. december

6.

Kasghar

7.

Yarkand

8.

Samarcand)

of

1904.)

Inscriptions de l'Orkhon. (Lásd Journal of the China

the R. A. S. Vol.

1902.)

Branch of

21.)

'j

\

(A. Q. R.

1905.,

1906.)

Ezekbl a Hun és Török történelemnek chinologus vezértudósa szól hozzánk, a kinek pártfogását és közremködését KözépÁzsia kutatásánál én a

teljes

siker biztosítékául

—

72

-

tekintem.

mint a hogy mink szólunk amerikai-indián

név

fajról

és így tovább. Ez a

külíhiösen félelmessé

alatt,

nemet

latin fajról,

meg

Perzsákra

nomád népség egy uralom

faj

külíinösen

nézve.

vagy

millió huszár,

legel meg

víz volt

valóban

Kr.

sem

volt több, legfeljebb

n rabszolga és gyermekek összesen

férfi

folytattak sátrakban

fgazdagságuk nyájaik

u. 6.

lettek

hogy az összes

s

öt

vagy lóháton;

méneseik számára. China

uralkodócsaládjainak történetébl egészen világos, hogy a

név elször

fajról,

Hiurifr-nu,

az orosz síkságtól egészen Koreáig

alatt

mindannyian vándoréletet

millió, s

új,

félelmesekké

Lehetséges,

terjeszkedve félmillió lovas harczosnál soha

egy

szerecsen

aránylag

a Cliinaiakra nézve ugyanazon

lett

idtájban, mint a mikor a Scytliák a Görögökre

fajról,

században jegyeztetett

„ /"öröA*"

(ha az annakeltte

föl

hogy a Török nép, a kit Chinától elnyomulásában lépésrl-lépésre könnyen követhetünk, a Hiung-nunak egy ága volt. Ennélfogva a „Török" modern szó itt egyedül alkalmas kisegíteszköz gyanánt van használva. Az utóbbi húsz év alattahelyszínenfölfedezettkétnyelvüésháromnyelvü feliratok ez általános állítást eldöntén bizonyossá tették s legalább kimutatják, hogy a hol lehetséges volt ellenrizni a chinai történelem keltjét göröggel, perzsával, arabbal, törökkel vagy más okmányokkal összehasonlítás által, a chinai értesítések mindenkor a legteljesebbeknek meg legjobbaknak bizonyultak. Épen az nem igen leleményes és

együgy

a mi

azonkívül

létezett);

Konstantinápoly

felé

meg

hibáik, az arány

álláspontunkról

tekintve

a távlat

meg

Pelliot urak által újabban fölfedezett ezer

okmány

szolgáltat

több

teljes

képezik

hiánya,

férdemüket. Sfein M. A. és

az

bizonyítékot,

ha

ezer becses chinai

ugyan

kellene

még

bizonyíték a chinai hivatalos történelem megbízhatóságára és pontosságára. át

a

Az

hogy ezek az okmányok, melyek közel ezer éven biztonságú rejtekhelyen csaknem érintetlenül

igaz,

legnagyobb

hevertek,

többre;

alig

vezetnek

holott

mellesleg

az

legyen

vissza

újabban említve,

bennünket

kibetzött

Thomsen

és

ezredévnél

egy

török

feliratok

Radloff

eseményeket tárgyalnak következtetéshöz

minden komoly

vezet,

:

de ha minden a

mint

chinai értesítés alaposságában

jelölik

meg; akkor

maguk

nyelven

elbb

történt

fölfedezés ahhoz a

kétségtelennek

az

hatunk, kivéve természetesen, ha azokat

hibásaknak

újabbi

(azokból,

ó-török

sokat megszólaltatott) háromtól egészen ötszáz évvel

kissé

látszik,

feltétlenül

hogy

megbíz-

a chinai kritikusok

igazoltan elhihetjük,

hogy a még

régebbi értesítések valószínleg hasonlóképen hitelre méltók, hogy irodalmi megbízhatóság úgyszólván veleszületett nemzeti ismérvük

-

73

-

s fel

leszünk bátorítva tovább folytatni ásatásainkat

meg

kutatásainkat.

Egy példa megvilágítja azt. A feliratot azon a broncz csészén, melyet most a Viktória s Albert Múzeumban „Dr. Bushell S. W. csészéje" név alatt riznek, Tvvanfang ex-alkirály •') (a ki ily dolgokban a legnagyobb tekintély) elismerte mostanában valódinak, ámbár bevallotta, hogy elbb igazán nehezére esett abban hinnie. E csészefelirat majdnem minden részletében igazolva van a legrégibb hivatalos chinai történelem által s tényleg csaknem oly réginek, (4400 esztends !) s oly becsesnek van meghatározva, mint a legrégibb babiloni meg egyiptomi okmányok, mik politikai eseményeket hasonló

szabatossággal

keltezett tényeket, a által

tárgyalnak.

Azonkívül

említ

határozott

s

melyek a hivatalos történelemben más helyek

mcgerösítvék, kapcsolatban a Chinára támadó nomádokkal, a

„Török" fökérdés közvetlenül vonatkozik. Mostanában egész Chinán végig bányák megnyitásával s vasutakkal kikre az imént felhozott

kapcsolatban

vagy

ásatások

bronczok

jutnak

folynak

s

mindenfelé

E

napfényre.

agyagedények kormány s

régi

mellé a chinai

irodalmi társaságok felismerték az irodalmi régiségek

fontosságát

;

minek

folytán remélhetjük,

megrzésének

hogy él tanúságok évrl-

évre fognak feltáratni.

Az imént eladottakhoz hasonló gondolatok úgy 80 év eltt érdekldést keltettek egy Magyarban, Körösi Csorna Sándorban, a ki elutazott a Magas-Ázsiába azzal a szándékkal, hogy a „Magyar" faj shazáját fölfedezze. Ö czéljához ugyan nem rendkívüli

jutott

de

el,

A Magyarokat

vándorlásának a

köszönjük

a

tibeti

nyelv

mongol korszakbeli chinai állam-történelem

szótárát.

(a XIII.

században) határozottan emlegeti Ma-csa-r név alatt, úgy hogy az Oroszok, Alánok, Cserkeszek s más néptörzsek nevével együttesen végre lehetséges lesz a Hungárok elmenetelét Ázsiából követni

Európába.

Egy másik Magyar, Némati Kálmán legtöbb

Európai

szokásosan írná

le

vagy miként

úr,

(a családnevet

ezt a

utánhelyezve,

a Magyarok török és chinai módon els helyre tesznek), Koloman Némethi úr, most rendkívüli lelkesedéssel látott a nehéz munkához, hogy seit visszafelé kinyomozza a Scytha, Hiung-nu, Fauni vagy Dámon, Hun, Török és Mongolokon át vagyis azon mit

=) The ancient Chinese bowl in tlie Soutli Kensinoton Museum by E. H. Parker. (A chinai történehiii l<uta{ás e remekét lásd foiing Pao Series II. Vol X. No. 4; azonkívül Asiatic Quarterly Review 19Ü9 július nieíí októberi :

számában.)

74

Torok csoportig vagy Török-fele túlhaladó

Az

idtl

kezdve a

valamennyi

Ázsia

egészen

népeinek

Review

kik az

Európa

Jaluig*)

északi vidékeit

számában

áprilisi

emlékezetet

sával"'),

r

Némati

hogy nem

a mely legalább világosan mutatja,

nehézséget a chinolog

Európa

hogy

s

rettegtették.

bennünket az ö magyar fogalmazványának szabatos

tisztelt

ban,

Dunától

letelepült

Quarterly

Asiatic

tiirzsekig, a

talál

meg-

fordítá-

semmi

legutóbbi kutatásainak elsajátításá-

testület

Hunjai valóban

Chinának

Hiung-nujai avagy

Törökjei valának, miképen azokat a hatodik században elkezdették nevezni. Bármely

vagy húsz ezernyi lovasság, valamely szellemes közvetlen vezérlete alá kerülve, hamarjában elsodorta magával

férfiú

tíz

szomszéd törzseket, melyek velük többé-kevésbé szorosan egyesülve, mindegyik esetben fajrokonaik voltak, s azután hasonlóan a guruló hólabdához csakhamar magukba olvaszt(ítták vagy egyesitették a

de

a távolabbi törzseket

magát

érezte

nomád a

elfoglalni,

elválni s

ván tovább nyugat

senyz

államot

Abdalokkal

vagy némely esetekben a névadó vezér nem vagy befolyásosnak az összes

eléggé hatalmasnak,

síkságokat

ftörzstöl

;

is (

vagy

felé,

maga

=

ellenben

földjén,

egy újonszerzett

részére

ersnek

elég

saját eredeti

felállítani.

érezte

legelöföldön,

így

magát

vagy kivándorolvan

Eftalita-Törökök vagy Indo-Scythák)

a ;

egy

ver-

dolog

az

lehetséges,

hogy Afganisztánban eldjeikkel a Parthusokkal is; a mongolfajta ugyanazon Szien-pik azon ágával, a kik császárok gyanánt uralkodtak China fölött; a másik ággal, a melyik Kokonor vidékére vándorolt, felszíván magába számos Szien-pikkel vagy Vu-hvanokkal

;

Törökök meg Mongolok közül

szétszórt nemzetséget a Tibetiek,

végre a hatalmas Tangut utoljára tett tönkre

vagy

;

államot

melyet

alakította,

az Ujgur Törökökkel

;

s

Dsingisz-kán

a mongolfajta Kitanok

Észak-China felett, s nevük a Mongoloknál meg Oroszoknál használatban van „China" helyett, a mely nevet az Indok hozták forgalomba; a Nücsen- vagy Jucsikkal (Cicorcia vagy Chorcha Marco Pólónál), kik kizték a Kitanokat, s maguk az igazi Mongolok által zettek el viszont Kátaiakkal, a

kik

szintén

uralkodtak

k

Korea

:

Mandsuria felé. and Asiatic Quarterly Review and Orientál and Colonial Record, April 1910. page 352—369. The Historic-Geograpliical proofs of the Hiung-nu ^ Hun Identity. II. A Hiung-nu ^ Hun azonosság földrajzi bizonyítékai. Lásd Posta- és Táviró-Évkönyv 1910. évre. Szerkeszti Deménv Károly Budapest, 1910. 188-205. lap. III. Die historisch-geographischeíi Beweise der Hiung-nu ^- Hun Identitat Von K. Némati, Bibliothekar bei der 1)

^)

I.

félsziget határfolyója

The

Imperial

Hauptpost-Direction. Budapest, Mai 191Ü.

75

—

ezeknek a benszülött chinai Ming dinasztia elöl kellett visszavonulniok, kiknek helyére kerültek ezeltt harmadfél századdal a késbbi Jucsik,

másként Mandsuk.

Fent emiitettek a vezet törzsek, a kik neveiket legersebben s

legtartósabban nyomták be China politikai történetébe

;

de azok

mindegyikével összeköttetésben említtetik számtalan más törzs vagy melléktörzs, ezek közül akármelyik

hasonlóképen világhírvé

ugyanazon körülmények között ha az alkalmat megragadták

lehetett volna,

volna, miként azt ravaszabb s szerencsésebb versenytársaik

A

pillanatban megtették.

kedvez

chinai esetlen ruhába gyakran reménytelenül

beburkolt tulajdonnevek zrzavarából reménylünk utóvégre bizonyíté-

ugyanazon vagy más törzsek eredetére s költözköEurópában egészen más néven ismeretesek Ily módon már eljutottunk az Alánok vagy Azok és Kazán Törökj'ei-nek nyomára s helyzetük a térképen irányíthat minket a Macsar vagy Hungar nép költözködéséhez, a kik nyelvészetileg (én mindig így értettem) inkább a Finnek és Lappok rokonai, mint a Törököké. Az Avarok, kikrl ekkoráig azt föltételezték, mintha azon,, még kot nyerhetni

désére, a kik

nem

török-mongolféle

azonosított

kiket a

barátjai

Eftaliták

elpusztították

a

pusztai hatalmasság

néven

Zsö-zsö vagy Zsuan-zsuan

Chinaiak

elzleg

s

urai

a

Törököknek, a kik

majdnem

Zsuan-zsuanokat),

lett

bizonyosan

Zsö-zsök voltak, hanem a Jüe-panok vagy Jebanok

volna,

ismertek (az utoljára

nem

a

{=

Ebar vagy Avar), az igazi Hiung-nuk maradékai, a kik Ázsiában hatalmas állam fölött uralkodtak, ezek hirtelen és rejtélyesen eltntek az nyugat

ismeretlen

épen

felé,

mieltt Perzsia

s

Törökök együt-

a

tesen elpusztították volna az Eftaliták hatalmának utolsó nyomait.

Ez eltnés után az Avarok többé

sohasem említtetnek Chinával

összefüggésben.

A

mint Pelliot

úr,

a legújabb s legsikeresebb irodalmi kuta-

minket, Bower kapitány 1889. évben egy ind Kucsarban (egykor nagy királyság, melynek törté-

tók egyike, értesít kéziratot vásárolt

kútfkbl egészen

nete tisztán chinai

dvel késbben ismeretes

volt,

a

legrégibb

ind

jól

ismeretes).

kéziratot,

Grenard úr Khotenbl

Néhány

eszten-

mely azon idpontig

hozta.

Petrovszki úrnak,

Kasgarban orosz konzulnak, sikerült egész okmánysorozatot megszerezhetni.

Azóta Stein

kincseket fedeztek

föl

s

meg Sven Hédin hoztak

makánból, azt az egész világ szeti

expediczió az

volt,

el

urak micsoda irodalmi nekünk Khotenbl meg Takla-

tudja. Mindazáltal az

els

tisztán régé-

melyet Klementz úr 1897-ben Szent-Pétervá-

-

76

-

rótt szervezett és Tiirfan

sította;

nem

is

vidckén azokmáiiyok valósáijos aratását bizto-

emlitve a Kara-Balgasszun kétnyelv tör()k

feliratait,

mik ei^y-két évvel késbben az ó-t()rök írásnak fölfedezéséh()z és csaknem teljes megszólaltatásához vezettek. Rómában az 1900. évben tartott orientalista kongresszus Közép-Ázsia felkutatására egy nemzetközi társaság szervezésébe kezdett. Ennek végleges szervezése 1902. évben a hamburgi kongresszuson történt. Eközben az indiai kormány 1900 — 1901-ben értékesítette Stein Márk Aurél dr. becses szolgálatait s Németország 1902-ben Griunvedel tanárt Turfánba küldötte Klementz dr. elmunkálatainak továbbfolytatása végett; e

munkálatokat Lecoq úr egészítette

tovább tartottak

el.

ki s

mindössze

Jelentékeny számú ind, szogdi, török

öt évnél

meg manicháus

kéziratok hozattak napfényre. Végtére Pelliot Pál úr, 1906 nyarán.

meg

Parisból útra kelve, Grünwedel,

dokaiba

Ne

lépett.

felejtsem

fölemlíteni

el

nyom-

az orosz Berezovszki

azon expedicziót sem,

melynek Laufer Berthold dr. (Columbia egyetemen) a tagja, ha ugyan nem a vezetje. 1907-ben hozzám írt levelében közölte velem, hogy épen készült elutazni s én azt hiszem, hogy ö az elkezdett visszautazásáról, via Sian-Fu, már hírt is adott. Ö, a mint már említettem, Stein dr.-t megelzte Tun-huangnál és már megmentett szá-

mos mvészeti

s irodalmi

helyrl, a honnan

ds

kincset az Ezer-Buddhabarlangból azon

elbb 1908-ban maga

Pelliot úr

szobrokat, festményeket s kéziratokat

val,

kívül Parisban vannak.

mik most veszélyen

expediczió (Pelliot úr

600—1200

által,

természetesen,

föl

eszten-

nyolczvan nagy ládá-

elvitt

nem

Egy újabbi orosz említve), Olden-

akadémikus vezérlete alatt, tavaly június hónapban Turfar, Harasar és Kucsar oázisokat kutatta át becses

biirg S. F. úr

császári

eredménynyel.

Hol marad Anglia?

Yoiinghusband ezredes meg Bruce r-

nagy ugyan bejárták a történelmi

Marco Polo

utazott;

és

föld jelentékeny részét,

Morrison

dr.,

a

mely

Timesnek pekingi

fölött

értesí-

meglátogatta most hazatér útján van Európába, miután Ho-nan Fut meg Szi-an Fut (régi chinai fvárosokat, melyek szere-

tje,

pet

játszottak a t()rök

csov

Fut, a

hol

rison dr. szerint

azon

czég

maga

a híd

a

és

ujgur-manicháus történelemben)

Sárga-folyón

német czég

szolgálatában

New Yorkban

át

volt,

angol

;

Lan-

(Mor-

épült az új német híd mely a szerzdést elnyerte, de

mérnök

volt,

a ki azt tervezte; s

készült s tényleg egy amerikai

mérnök

állította össze Lan-csovban); és Urumczit, az ó-török középpontot, valószínleg útjába ejti majd némelyikét vagy valamennyit a követ-

77

—

kez

történelmi helyekbl:

Liang-csou (Erguiul), Kan-csou (Cam-

pichu), Szu-csou (Succiur), Sa-csou (Tun-liuang vagy Sacciu).

Föl-

nem

láto-

említi az Ezer-Buddhabarlangot,

ámbár

úgy Bruce rnagy elég hosszú idt töltött Tun-huangban a nélkül, hogy hallott volna valamikor az Ezer-Buddhabarlangról, mely közelében fekszik, eltekintve attól, hogy e barlangok egyiké-

gatta

azt,

látszik,

meg.

ben a taoisták sok kéziratot fedeztek

Nem

lenne

czéltévesztett

föl.

dolog, ha

Társaságok, a Földrajzi-Társaság vagy testületek,

a Brit-Kormány

más valamely

Keleti-

testület

vagy

a kik Közép-Ázsia kutatásánál érdekelve vannak, Néniati urat

vezérkarába fogadnák ; vagy marad utolsónak tudományos ismeret kutatása ügyénél, bízná meg Némati urat egy expediczió szervezésével, mely egyik feladatául tzné ki a magyar faj igazi eredetének s vándorútjának fölfedezését. Némati úr tudvaleven oly

egy egész új és független talán a

brit expediczió

magyar kormány, a

ki sose

szigorú fizikai életmódot követ s önmegtagadásban annyira

hogy ha arra kerülne a

korolta magát,

sor,

majdnem

begya-

lehetségesnek

is, a mit Takla-makan homokja nyújt; minden esetre, a lelkesedés lángja, melyet a TörökScytha fajoknak s történetüknek homályos tárgyánál már bemutatott,

látszik elttünk, beérné azzal a táplálékkal

kiváltképen

t

jelöli ki ily

munkát magára

vállalni

alkalmas személy

gyanánt.

Az elkel amerikai

utazó,

Geil V.

Edgár

dr.

^')

épen vissza-

Chinának valamennyi fvárosát átkutatta volna ; ha a tudós dr. tanácsosnak tartaná erélyét áthelyezni KözépÁzsiába: úgy és Némati úr együttesen még nagy dolgokat végez-

tért

Londonba,

miután

hetnének a történelmi kutatás terén.

— —

•') Geil Vilmos Edgár dr. amerikai utazó és iró. 1865. született és nevelkedett Pennsylvaniának Doylestown városában. 1896. évben 6 hónapon át foglalkozott Nyugat-Ázsiában régészeti

tanulmányokkal. 1901-ben utazni ment s négy esztend alatt 120 ezer angol mértföldnyi utat tett Chinán és Afrikán át, miközben a kezdetleges fajokra nézve összehasonlitó tanulmányt végzett, s a hittérítknek kulturmüködését figyelte meg. Eladásokat tartott Ausztráliában, Japánban, Chinában, Indiában, Nagy-Britanniában s az EgyesültÁllamokban. Angol nyelven 12 könyve jelent meg, ezek közül minket érdekel „The Great Wall of China" „China nagyfala" száz nagy képpel és térképekkel nyolczadrétben XVI + 393 lapon, vászonkötésben ára 24 korona, megjelent 1909. New-Yorkban.

=

-

78

-

Pápai

Ern

müintézete, Budapest,

VII.,

Kertész-utcza 16.

PLEASE

CARDS OR

SLIPS

UNIVERSITY

DB 929

DO NOT REMOVE FROM

THIS

ÜF TORONTO

POCKET

LIBRARY

Némati, Kálmán Nagy-Magyaror s zág ismeretlen történelmi okmány.