110 éve született
József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.)
Szülőháza: Budapest, Ferencváros, Gát utca 3.
József Attila huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások. A Szegedi Tudományegyetemen tanárnak készült, de a Tiszta szívvel című verse miatt kirobbant jobboldali tiltakozások eredményeként Horger Antal professzor eltanácsolta a tanári pályától. Ezután nyugati egyetemekre iratkozott be: Bécsben hallgatott előadásokat, majd Párizsban a Sorbonne-on tanult. Megismerkedett az akkori német és francia költészettel, és tökéletesítette nyelvtudását. Már külföldön is szimpatizált a kommunizmussal, és Magyarországra hazatérve kapcsolatba lépett az illegális munkásmozgalommal. Zaklatott magánéletét azonban érzelmi válságok, szerelmi reménytelenségek terhelték, és az ehhez társult rendszertelen
életvezetés oda juttatta, hogy összeomlott az idegrendszere. A zavaros elmeállapotú költő a balatonszárszói vasútállomáson egy vonat alá került és szörnyethalt, 32 évesen.
Családi körben
Etelkával
Édesanyja
Családja Édesapja József Áron (1871–1937), bánáti szappanfőző munkás volt, édesanyja Pőcze Borbála (1875–1919), szabadszállási születésű, a Kiskunságból Pestre került parasztlányból lett mosónő. 1900. december 23-án kötöttek házasságot Budapesten, a Ferencvárosban. József Attila anyai nagyszülei Pőcze Imre (1844–1931) és Demeter Julianna (1846–1905). Nővérei József
Jolán (1899–1950) és József Etelka (1903–2004). A költő gyermekkorában gyakran megfordult nagyapja, Pőcze Imre, az „öreg Dörmögő” egykori csőszházában, mely ma emlékházként működik.
Gyermekként, 1917-1918 körül
Ifjú éveiben
Gyermekkora, tanulmányai József Attila 1905. április 11-én született Budapesten. Hatodik gyermekként jött a világra, három testvére még az ő születése előtt meghalt. A gyermek csupán hároméves volt, amikor apa elhagyta a háromgyermekes családot. Édesanyjának csak nagy nehézségek árán sikerült gyermekeit eltartania: napszámos munkát végzett, úri házakhoz járt mosni, vasalni és takarítani, ám ennek ellenére sem tudta biztosítani gyermekeinek a legalapvetőbb szükségleteket. Végül úgy döntött, hogy 1910 februárjában két kisebb gyermekét, Etelt és Attilát, a Gyermekvédő Liga gondjaira bízza. A testvérek 1910. március 21-én Öcsödre kerültek nevelőszülőkhöz, Gombai Ferenc parasztgazda házába. A házimunkában, az állatok etetésében és legeltetésében segítettek, cserébe kapták az ellátást. József Attila az öcsödi református elemi iskolában kezdte meg tanulmányait az 1911/12-es tanévben. Nevelőszülei a gyermek füle hallatára beszélték meg szomszédaikkal, hogy az Attila név nem létezik, és innentől fogva Pistának szólították. Fontos tényező volt életében, hogy később Attila hun vezérről szóló olvasmányokat talált. Ez természetesen felkeltette érdeklődését az irodalom iránt, hisz ezek a legendák újra megerősítették identitástudatát. Amíg a két gyermek távol volt, édesanyjuk folyamatosan azon munkálkodott, hogy számukra jobb életkörülményeket teremthessen. Gyakran kellett költözködniük egyik lakásbérleményből a másikba. Napjait nagyrészt az utcán töltötte, a kenyérkeresés szabályos és szabálytalan módjaival is megpróbálkozott. Már gyermekkorában kemény fizikai munkát is vállalt, hogy a család szegénysége enyhüljön. Sokat betegeskedett, 1913 vége felé súlyos tüdőgyulladás döntötte ágynak. 1914 első felében Jolán nővérével történt egyik heves vita után Attila először próbált öngyilkos lenni. Édesanyja 1919. december 27-ről 28-ra virradó éjszakán elhunyt. Ez a tragédia élete meghatározó élményévé vált, s költészetében is mély nyomot hagyott. Az asszony halála után
Jolán vette magához két testvérét, Attilát és Etust, Makai pedig a gyermekek hivatalosan kinevezett gyámja lett.
Fiatal éveiben
A költészet útján 1921. szeptember elején visszatért az internátusba, hogy anyagi helyzetén javítson, tanítást vállalt. Az 1921/22-es, VI. gimnáziumi tanévben már az osztályelsőségért folytatott versengést, sikereket könyvelhetett el az önképzőkörben is. Jó kapcsolatot alakított ki önképzőköri tanárelnökével, Tettamanti Bélával. 1922 elején, a tanév második felében egy iskolai lap megindítását szerette volna elérni, ám nem kapott rá engedélyt a főigazgatótól. Ezt követően verseit a helyi újságoknál próbálta megjelentetni. Sem a Makói Újság, sem a Makói Friss Újság nem volt hajlandó közölni ezeket, bár barátságba került utóbbinak a felelős szerkesztőjével, Saitos Gyulával. 1922 tavaszán a makói értelmiség vezető alakjainak (egy köztársasági-radikális érzelmű baráti kör, az Otthon kávéház asztaltársasága) figyelme a tehetséges diákra irányult. Elsőként Espersit János baloldali, művészet- és irodalomszerető, mecénáskodó ügyvéddel kötött ismeretséget. Az ő lakása szolgált a makói és szegedi írók, művészek központjául. Juhász Gyulának egyik makói látogatásakor, 1922 februárjában vagy áprilisában mutatták be; József Attila
a Szegeden élő költővel egyik nyáron elolvastatta költeményeit, aki felismerve az ifjú költői tehetségét, melléállt.
Későbbi szerelmével, Vágó Mártával
***
1922 tavaszán ismerkedett meg Könyves-Kolonics Józseffel, Diósszilágyi Sámuel orvossal, Fried Ármin fogorvossal, Kiss Károly ügyvéddel, Kesztner Zoltán villanytelepi igazgatóval és Gyenge Miklóssal, aki a Makói Reggeli Újság igazgatója volt. Mindannyian barátságukba fogadták a költőt és támogatták őt. 1922 elejétől lassanként kibontakozott Gebe Mihály, volt kollégiumi igazgatójának lánya, Márta iránt érzett szerelme, ki több szerelmi versének volt ihletője. 1922-ben Makai Ödön és József Jolán házassága megromlott, Jolán Eta húgával elköltözött otthonról, s egy darabig a győri színháznál játszott, azonban még az iskolai tanév végét megelőzően hazaköltöztek. Miután Makai és Jolán kibékültek, Bécsbe utaztak. Feltehetőleg a családi konfliktus is oka lehetett annak, hogy az érzékeny Attila 1922. június végén ismét öngyilkosságot kísérelt meg gyógyszer segítségével, mindazok ellenére, hogy év végi bizonyítványa színjeles volt, és számos önképzőköri
díjjal is büszkélkedhetett. Kórházba került, majd néhány napot Budapesten töltött. Gyámjával ő is összeveszett, így nemsokára visszament Makóra.
Juhász Gyula
A nyári szünetben kukoricacsőszként dolgozott Kiszomborban, s javítóvizsgára készített fel helybéli diákokat, ennek fejében szállást és ellátást kapott. Hagymaszedéssel is keresett némi pénzt. Gyalogszerrel ment Szegedre Kiszomborról 1922. augusztus végén, hogy felkeresse Juhász Gyulát, akinek ajánlásával a Színház és Társaság c. lap szerkesztőségébe jutott. Ismeretséget kötött néhány fiatal szegedi költővel és műfordítóval, akik éppen a hamarosan megjelenő Lírai antológia összeállításán dolgoztak. A látogatás eredményeitől lelkesen tért vissza gyalog Makóra. Gimnáziumi tanulmányait 1922 szeptemberében folytatta a VII. osztályban, ám öngyilkossági kísérletéből kifolyólag nem térhetett vissza az internátusba. Önálló megélhetésre törekedett, házitanítóként dolgozott Iritz Miksa bornagykereskedő házában, s közben barátainál szállt meg.
Osztályfőnöke Eperjessy Kálmán, önképzőköri tanárelnöke Tettamanti Béla maradt. József Attila az önképzőkör aljegyzője lett.
Szeged, 1922
***
A szegedi Színház és Társaság 1922. november 1-jén jelentette meg Távol zongora mellett és Ősapám című verseit, szerzőjük néhány mondatos bemutatásával együtt. Eme közléssel kezdetét vette költői pályája. A Szegedi Híradó 1922. november 5-i száma hozta le a Szeged alatt című versét, s ugyanezen a napon elkészült a szegedi fiatal költők Lírai antológia című versgyűjteménye a szegedi Koroknay nyomdában, mely József Attila négy költeményét is tartalmazta. A Makói Reggeli Újság a költő sikereinek hatására november 12-én közölte a Tél, az Ó zordon szépség és Kolduscímű verseit. Illegálisan akarta kinyomtatni a Makói Friss Újság
nyomdájának szedőivel Lovas a temetőben című versesfüzetét, azonban lelepleződött, s a szerkesztőségből kitiltották.
Espersit János
1922 őszén Juhász Gyula biztatásával megjelent az első verseskötete, a Szépség koldusa, összesen háromszáz példányban, ebből száz famentes papíron. A kötetet Szegeden adták ki Juhász előszavával, a füzetet hirdette a Makói Friss Újság november 12-i száma. Kötete ügyében több alkalommal is beutazott a szegedi Koroknay József nyomdájába, amely szerkesztőségként és kiadóhivatalként egyaránt funkcionált. Barátságot kötött a fiatalokkal, akik ezt az intézményt választották gyülekezőhelyül: Ferber Andorral, Berczeli Anzelm Károllyal, Kormányos Istvánnal, Szabadjai Istvánnal, Keck József Gáspárral, Rózsa Imrével, Hont Ferenccel, Sz. Szigethy Vilmossal. Könyvéhez Makón és Szegeden keresett előfizetőket. A Stefánia Szövetség december 12-én Makón megrendezett Petőfi-estjén Espersit János tolmácsolásában hallhatta néhány versét a közönség. December 17-én első kötetének példányait elhozta Szegedről, művéről december 24-
én jelentek meg ismertetések a makói lapokban. Verseit megjelentették a helyi lapok, illetve a Nyugat is. „Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam” – írta később önéletrajzában.
Az Espersit-ház Makón
*** Ekkoriban, 1922-ben születhetett Nem, nem, soha! című irredenta verse is, amely azonban 1989-ig sohasem jelent meg nyomtatásban, tehát széles körben ismertté sem válhatott. A karácsonyi ünnepeket követően Pestre ment, majd 1923. január 10-én, miután visszatért Makóra, otthagyta a gimnáziumot. Amikor Makai Ödön eme döntéséről értesült, nem támogatta többé anyagilag a költőt, hogy megpróbálja jó útra téríteni. Espersit Jánosnál lakott egy ideig, kapott lakást, de előfordult, hogy Kesztner Zoltánéknál, Saitos Gyulánál vagy Galamb Ödön lakásán szállt meg. Minden bizonnyal Galamb Ödön és Tettamanti Béla játszott szerepet abban, hogy József Attila a VII-VIII. gimnázium anyagából összevont vizsgát tett. Mivel több szabadidővel rendelkezett, gyakrabban látogatta szegedi barátait. Januárban látott napvilágot a szegedi fiatalok Csönd című
folyóirata, s három szám után meg is szűnt. Március 1-jén megérkezett az elvált Espersit János házába Mária leánya, akihez a költő több szerelmes verset írt.
A Nyugat 1923. április 16-i számának borítója
A Névnapi dicséret, Útrahívás és Sacrilegium című versei a Nyugat 1923. április 16-i számában jelentek meg. Április 29-én befejezte Lázadó Krisztus című versét, ezt május végén a Kékmadár című lap közölte először, ennek október 1-jétől közgazdasági rovatvezetője lett. Május 15-től néhány napig Mezőhegyesen tartózkodott, majd Szegedre ment, hogy Juhász Gyula költői működésének negyedszázados jubileumát megünnepeljék. Itt ismerkedett meg Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Török Sophie-val és Szabó Lőrinccel. József Attila ajándékként A Kozmosz Éneke című szonett-koszorúval kedveskedett. Június 16–17-én Makón ünnepelték Juhász Gyula jubileumát, ahol szintén verssel köszöntette mesterét. Május elején újabb öngyilkossági kísérletet tett, Makó határában ráfeküdt a vasúti sínekre. Ennek hírére Jolán nővére rögvest Makóra utazott öccsét meglátogatni, itt személyesen ismerkedett meg öccse barátaival és pártfogóival. Június 25-én a költő két gimnáziumi osztály anyagából vizsgázott. Július elején néhány
nap erejéig Pestre utazott, a nyarat viszont Eta nővérével töltötte Makón, egy kofa szállásolta el. Üdülés közben az érettségi vizsgára is elkezdett készülni. Szeptember elejéig maradt Makón.
Portré sorozat
***
1923. október 19-én a Kékmadár hozta le Lázadó Krisztus című versét, s emiatt a Napkelet című lap november elsejei számában élesen támadták. Ősszel már készült az érettségire. A Lovag utcában nem érezte jól magát, József Attila és Makai Ödön között mindennaposak voltak a nézeteltérések. Novemberben Szegedre ment és november 26-án az „Igen” csoport matinéján is részt vett. December 13-án a budapesti Werbőczy Gimnáziumban leérettségizett. Magyarból Pintér Jenő tankerületi főigazgató volt a vizsgáztatója, akitől elégségest kapott teljesítményére. Az év utolsó napjaiban újból Makóra utazott, sikerrel lépett fel Szilveszter éjszakáján, az újságírók Görbe estjének műsorában. 1924. január 29-én megkapta azt a rendőrségi idézést, mely arról tanúskodott, hogy az ügyészség Lázadó Krisztus című verse miatt perbe fogta Istengyalázás címén. Február elején visszatért Budapestre. Összeveszett családtagjaival, akiknek nem tetszett, hogy még mindig munka nélkül tengeti életét. Április elejétől körülbelül május közepéig dolgozott a Fővárosi
Könyvkiadónál mint könyvügynök, majd május 15-től augusztusig banktisztviselő volt a Mauthnerféle magánbankháznál. Június végén rövid látogatást tett Makón.
Wallesz Luca
Ezzel párhuzamosan irodalmi terveivel is foglalkozott, tervezgette 1923-ban és 1924-ben A legutolsó harcos, 1924 elején pedig a Lázadó Krisztus című kötetek megjelentetését. A vád ejtését hiába kérte, július 10-én megtartották a Lázadó Krisztus című vers miatti pert. A Büntető törvényszéken a Schadl-tanács tárgyalta az ügyet, a költő védője Vámbéry Rusztem volt. A Schadltanács a nyolchónapi fogházra és 200 000 korona pénzbüntetésre ítélte a költőt. A sajtóban gyakorta foglalkoztak a bírói ítélettel. Az országos közvélemény figyelmét József Attilára az egyes újságok állásfoglalásai hívták föl először. Még október 14. előtt a Táblabíróság nyolc hónapról egy hónapra csökkentette büntetését, 1925. március 4-én pedig a Kúria felmentette az Istengyalázás vádja alól. Budapesti tartózkodása alatt a főváros irodalmi életének is résztvevője volt: a Kékmadár és a Magyar Írás körének programjaiból, vitáiból is tevékenyen kivette részét. Látogatta a Mentor Könyvkereskedés összejöveteleit, s a Modern kávéházban is gyakran lehetett látni. Közelebbi kapcsolatot alakított ki Pintér Ferenccel, Márer Györggyel, Fenyő Lászlóval, Zsolt Bélával, Gergely Sándorral, Ignotus Pállal, Lázár Vilmossal, Bányai Kornéllal, Fodor Józseffel és Kuti Lászlóval, valamint csatlakozott Balogh Vilma baráti köréhez is. 1924 első felében játékos viszonyt
alakított ki Gyenes Gitta festőnővel és annak lányával, Wallesz Lucával. Később Saitos Valériával került közvetlenebb érzelmi kapcsolatba, makói tartózkodásai alkalmával.
Móra Ferenc, dr. Espersit János, Juhász Gyula, Károlyi Lajos, Vertán Endre, és Réti Ödön 1924-ben
Egyetemi évei Augusztusban elhatározta, hogy beiratkozik a szegedi egyetemre. Döntése meghozatalában családja, pesti ismerősei (főként Balogh Vilma) és a makói barátainak befolyása is döntő szerepet játszott. Augusztus 18-án szert tett a felvételhez szükséges erkölcsi bizonyítványra. Szeptember 3án kérvényezte, hogy rendes hallgatónak vegyék fel a szegedi bölcsészettudományi karra. 1924. szeptember 13-án a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar–francia– filozófia szakos hallgatója lett. Szeptember 19-én iktatták be egyetemi polgárnak. Szeptember közepétől Koroknay József barátjának Templom tér 3. sz. alatti lakásában lakott, később pedig albérletbe költözött át. Szegedi tartózkodása alatt gyakran változtatta lakhelyét, és sokat nélkülözött. Sokszor ismerősei látták el élelemmel. A szegedi tanév első felében többször utazott Makóra és Budapestre. Ősszel újból megérintette a szerelem: Günczler Rózsa, Ligeti Böske és Szatmári Rózsika iránt táplált vonzalmat. A Szociáldemokrata Párt szegedi szervezetével közeli kapcsolatba került, továbbra is élt barátsága Juhász Gyulával, valamint közelebbi ismeretségben állt a Szeged című lap szerkesztőségének tagjaival: Móra Ferenccel, Vér Györggyel, Pásztor Józseffel, Magyar Lászlóval és Pór Tiborral. Sikerei voltak az egyetemen a magyar
irodalomtörténeti szemináriumon, tanára, Dézsi Lajos kiemelkedően jó írásként jellemezte Csáti Demeter Ének Pannónia megvételéről című művéről írt dolgozatát.
„…Tiszta szívvel…”
1924 októberének végén József Attila egy kötet kiadását tervezte, melynek A villámok szeretője címet adta, a Koroknay nyomda vállalta el elkészítését. Nekifogott a baráti támogatások előteremtéséhez, melyek a kötet kiadásának költségeit fedezni tudják. A verseskönyvet a Szeged című lap már az új, Nem én kiáltok címmel hirdette hasábjain 1924. november 23-án. Ezzel a címmel jelentek meg a kötet első példányai 1924 karácsonyát követően. 1925. február 2-án az ügyészség vádjavaslatot készített a versgyűjtemény egyes versei ellen, ám bírósági eljárás nem indult ellene. Februárban szerelemi kapcsolat alakult ki József Attila és dr. Kunvári Bella között, aki Balogh Vilma baráti köréhez tartozott. A Szeged című napilap közölte 1925. március 25-én a költő Tiszta szívvel című versét. Ennek megjelenése jobboldali körökben botrányt robbantott ki; a Szegedi Új Nemzedék 1925. március 29-i számában két cikkben is támadták a költőt. Horger
Antal professzor március 30-án magához hívatta József Attilát, és két tanú jelenlétében a tanári pályától eltanácsolta. Meg is fenyegette: gondoskodni fog arról, hogy ne lehessen tanári diplomája.
József Attila: Tiszta szívvel
A költő a második szemesztert befejezte, majd Budapestre ment május végén vagy június elején. Egy darabig a Lovag utcában lakott, ahol megismerkedett Rákosi Mátyással, aki ekkortájt illegalitásban élt. Az ekkor már bomlófélben lévő Makai család kötelékében nem érezte jól magát, így albérletet vett ki. A nyarat barátaival töltötte. Belépett a Magyarországi Szocialista Munkáspártba. Szeptember 25-én Rákosit letartóztatták, a költő látogatást tett nála vizsgálati fogsága idején. 1925 októberének elején kiment Bécsbe. Itt elsőként barátainál, Kovács Györgynél és Erg Ágostonnál kapott lakhelyet, novemberben pedig átköltözött a Collegium Hungaricumba, ahol az igazgató, Lábán Antal vette pártfogásába, ennek köszönhetően tanítványokra tett szert. A Diogenes című lap szerkesztője, Fényes Samu is megvendégelte és támogatta őt. 1925. november 24-én beiratkozott a bécsi egyetemre, előadásokra és könyvtárba járt. Olvasmányai között a marxizmus klasszikusai és anarchista tanok is szerepeltek. Mindeközben újságárulással kereste kenyerét, ám sokat kellett nélkülöznie. Résztvevője volt a bécsi magyar
emigráció irodalmi és szellemi életének. Megismerkedett Kassák Lajossal, Németh Andorral, Nádass Józseffel, Sándor Pállal, Sándor Imrével, Déry Tiborral.
Párizs anno
1926 elején pár nap erejéig Gáspár Endrénél vendégeskedett, utána egy diákotthonban kapott szállást, szegényes körülmények között. Kapcsolatot alakított ki számos baloldali irányzatot képviselő emigránssal: Landler Jenővel, Lukács Györggyel, Balázs Bélával, Lesznai Annával, Hatvany Lajossal, Ignotussal és Reinitz Bélával. Nyár elején pár hetet töltött a lainzi Hermes-villában, Hatvany Lajos házában. Itt újfent találkozott Juhász Gyulával, az atyai jóbaráttal. Németh Andorral közösen tért haza Magyarországra július végén. Hatvan felé vette az irányt, ahol Hatvany Lajos testvére, Hirsch Albertné vendégeként üdült egy ideig. Pihenése alatt gyakorta udvarolt a kastélyban lakó Hertha Böhm német társalkodónőnek. Augusztus végén visszatért Budapestre. Néhány hetet Németh Andorral töltött, ő mutatta be neki Karinthy Frigyest és Kosztolányi Dezsőt. 1926. szeptember 10. körül Párizsba ment, s felkereste Hont Ferencet, szegedi barátját. Először a Rue du Vieux Colombier-beli Vatican szállodában lakott, majd novemberben továbbköltözött a Rue de la Huchette-be. Mialatt Párizsban tartózkodott, a korábban Bécsben már megszokott bohém és nélkülözésekkel teli életmódját folytatta. Rendszeresen látogatta a párizsi magyar emigránsok kedvenc kávéházait, a Dame-ot, a Coupole-t, valamint a Clauserie des Lilas-t. Kapcsolatban
állt Gráber Margit festőnővel, Sándor Kálmánnal, Vághidi Ferenccel, Janovits Andrással, Korda Vincével, Pais Györggyel és Cserépfalvi Imrével.
A Sorbonne
Lelkesen tanult franciául, november 12-étől már a Sorbonne hallgatói közé tartozott. A francia fővárosban barátkozott Marx, Hegel, Lenin tanaival, és tagja lett azUnion Anarchiste-Communistenek. Pár költeményét közreadták a kinti újságok is. A Kassai Napló 1926. november 9-i száma hírt adott arról, hogy József Attila Csehszlovákiában tervezte Tüzek éneke című kötetének megjelenését, ám nem járt sikerrel ezirányú kísérlete. Folyamatosan levelezett családjával. 1927 elején a Francia Kommunista Párt magyar szekciójával alakított ki kapcsolatot. François Villonköltészetét is tanulmányozta. Januárban ismeretséget kötött Paul Dermée-vel és Michel Seuphorral, akik az ekkoriban alapított Esprit Nouveau című folyóiratot szerkesztették. Március 12én az Esprit Nouveau estjén is fellépett. A folyóiratnak csak egyetlen száma jelent meg tavasszal, amely a költőnek egy francia versét is tartalmazta. Június végén két hónapra elutazott a francia tengerpartra, Cagnes sur mer üdülőfaluba, amely Nizza közelében a Francia Riviérán található. A július 20-a utáni napokban fiatalabbik nővére, Etus meglátogatta. 1927. augusztus közepén tért haza Budapestre, költeményeit ekkor már ismerik, és megjelentették a különböző napilapok, irodalmi folyóiratok is (Népszava, A Toll, Pesti Napló, Nyugat, Korunk stb.). Szeptember 28-án beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára, ahol két szemesztert végzett el. 1927 őszén Illyés Gyulával és Németh Andorral kötött barátságot, összejöveteleket rendeztek a Lovag utcában. József Attila a családi perpatvarok következtében albérletbe költözött, ám továbbra is jó kapcsolatot ápolt Eta nővérével. Október 9-én érkezett az első hír, hogy új kötetet tervez megjelentetni, Nincsen apám, se anyám címmel. 1928 első néhány hónapjában ismerte meg Vágó Mártát, akivel egymásba szerettek. Az ő révén került kapcsolatba polgári radikális és liberális
körökkel, barátokat szerzett Varró István, Vámbéry Rusztem, Vágó József, Gönczy Jenő, Kecskeméti Pál és György, Ignotus Pál, Komlós Aladár és Komor András személyében.
A kötet címlapja
Budapesten, 1927.
1928. április 20-án a sajtó arról adott hírt, hogy József Attila Nincsen apám, se anyám című kötetét tervezi kiadni. Ebben az időszakban az Andrássy út 6. szám alatti albérletben élt nyomorúságos körülmények között, melyről az április 21-én kelt, „Diáknyomorenyhítő” akcióhoz írott kérvénye is tanúskodik. Egyetemi alapvizsgájára is tanult. Májusban és júniusban részt vett a Vágó Márta édesapjának baráti köre által szervezett, a főváros környéki hegyekbe tett kirándulásokon. A Napkelet pályázatára beküldött költeményei közül június 15-én kiválasztották azokat, melyeket versenyre érdemesnek tartottak. Az elbírálásra 1929. január 15-én került sor, ám ez kedvezőtlennek bizonyult. 1928. július második felében 2-3 hétig nélkülözte Márta társaságát, aki ebben az időben a Dolomitokba utazott üdülésre. Az 1928 nyarán keletkezett Klárisok c. vers ábrázolja szerelmi kapcsolatukat, s jól dokumentálja az abban lappangó szociális feszültségeket. Vágó Márta szülei megpróbálták megakadályozni, hogy lányuk és a költő kapcsolata komolyabbra forduljon. Mártát kiküldték Londonba, hogy az angliai népjóléti intézményeket tanulmányozza, valamint szociális gondozó lehessen belőle. 1928 őszén még leveleztek a fiatalok, ám 1928–1929
fordulóján abbamaradt a viszonyuk. József Attila a köztük lévő társadalmi különbséggel magyarázta magának az eljegyzés felbomlását: „Egy jómódú leányt szerettem, / osztálya elragadta tőlem” – írta Végül című versében (1930).
Aláírása
Közösségi útkeresése és tevékenysége 1928 nyarán József Attila megismerte a Híd című folyóirat körül csoportosuló fiatalok baráti körét, majd rajtuk keresztül került kapcsolatba a Bartha Miklós Társasággal, amely a parasztság szociális helyzete és kultúrája felől tájékozódott, ez a népi mozgalom egyik fontos szervezete volt. A József testvérek 1928 őszéig éltek együtt. Makai Ödön 1928. október 1jén Hódmezővásárhelyre költözött. A Belvárosi Takarékpénztár tiszántúli kerületének főfelügyelője, illetve a Kereskedelmi Bank ügyésze lett, majd a helyi bankfiók társigazgatója volt. Házasságuk Jolánnal válságba került, ám a József nővérek ennek ellenére is követték sógorukat Hódmezővásárhelyre. Ősszel József Attila részt vett a Bartha Miklós Társaság egyik előadássorozatán, szimpatizáló ismertetést jelentetett meg a Társaság Értesítőjéről a Századunk novemberi számában. 1928-ban létrejött a Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt., ahová az alapítók barátja, Vágó József francia levelezőnek ajánlotta a költőt. 1928. december 14-én rendezték meg az Írók előadóestjét, Babits Mihály bevezetésével, melyen József Attila saját maga adta elő verseit, nagy sikert aratva. 1929. január 15-én leutazott Hódmezővásárhelyre, január 27én pedig átrándult Makóra. Az Ady halálának tízéves jubileumára megrendezett ünnepségen is jelen volt, Szegeden is megfordult néhányszor az év elején. Harmadik verseskötetét is a szegedi Koroknay nyomda készítette, ez Nincsen apám, se anyám címmel jelent meg 1929. február 17-én, 1000 számozott példányban, ebből 1-50-ig a költő aláírásával, gyűjtők számára, merített papiroson; a 901–1000. számú példányok pedig a költő kezéből köztulajdonba mentek át. Február 10-én jelen volt a farsangi ünnepségen, melyet Makaiéknél tartottak. Makai Ödön és József Jolán elváltak, s Makai József Etát vette nőül, Jolán pedig a hódmezővásárhelyi Bányai Lászlóhoz ment hozzá. József Attila február 18-án már újból Budapesten volt, a Bartha Miklós Társaság Magyar
Föld-estjén vett részt, mely nagy visszhangot kavart. Mint a Társaság tagja, itt szerepelt először a nyilvánosság előtt.
Szántó Judit
„Döntsd a tőkét”, 1931.
Március 9-én megkezdte francia levelezői munkáját a Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt.-nél, de két és fél hónap után, május 25-én felmondtak neki. Elbocsátásában a Vágó Mártával tavasszal történt végleges szakítását követően bekövetkezett idegösszeomlása is szerepet játszott. Május 29-én kérvényt írt a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetéhez (MABI), hogy orvosi kivizsgálását eszközölhesse. A MABI a vizsgálat eredményeként szanatóriumba utalta Neurasthenia gravis-szal. Szeptember végétől október 18-ig pihent a MABI balatonlellei szanatóriumában. Nyáron A Toll Ady-revíziós vitájának volt résztvevője, ezt a vitát Kosztolányi Dezsőnek a lapban július 14-én megjelent írása robbantotta ki. József Attila cikkét augusztus 18-án hozta le a lap. A húszas évek végén viszonylag rövid ideig a népi írók mozgalmához, valamint a munkásmozgalom kommunista szárnyához tartozott. November közepén Hódmezővásárhelyen járt, december elején pedig visszament Budapestre, ahol az Előörs című nemzeti radikális lap munkatársa lett, melyet BajcsyZsilinszky Endre szerkesztett. A Nyugat 1929. december 1-i száma a Nincsen apám, se anyám című kötetről Németh Lászlónak egy bántó hangvételű kritikáját közölte. Mivel József Attilát a Nyugat részéről sérelem érte, ez váltotta ki, hogy támadást indítson Babits Mihály irányában, mely éles, igazságtalan volt, és reá nézve súlyos következményekkel járt. Pamfletet írt Babits ellen Az Istenek halnak, az Ember él címmel, melyet A Toll 1930. január 10-i száma közölt. A költő különlenyomatként is terjesztette az írást. Február 8-án Hódmezővásárhelyen, Makaiéknál töltötte a farsangot. Március 23-án a magyar fiatalság Ady-ünnepet rendezett, ezen Ady emlékezete című versével lépett fel. Hódmezővásárhelyre ment 1930. április 18-án, majd május 20-ra Fábián Dániellel együtt véglegesítették a Bartha Miklós Társaság Ki a faluba című röpiratának szövegét. Május 21-én a Társaság munkásságát mutatták be fiatal hódmezővásárhelyi értelmiségiek előtt, egyúttal a röpirat legfontosabb programpontjait is ismertették. A Ki a faluba június 6-án jelent meg. Június elején József Attila és Fábián Dániel Szegedre utaztak, hogy megbeszélést folytassanak Buday Györggyel és Bálint Sándorral a röpirat terjesztéséről. Nagy Lajossal és Agárdi Ferenccel is
közeli kapcsolatba került, s 1930. szeptember 1-jén a budapesti munkástüntetésen is jelen voltak. Az ősz folyamán tagja lett az illegális kommunista pártnak.
Pákozdy Ferenc, Gereblyés László, Illyés Gyula, Szántó Imre, József Attila és Székely Béla, Csillebérc, 1931.
Összeköltözött Szántó Judittal, eleinte a Margit krt. 46. szám alatt laktak, a lakást 1930 őszétől József Attila az akkoriban Budapesten tartózkodó Eta nővérével közösen bérelte. November 1-jén többedmagával együtt nyilvánosan bejelentette, hogy kilép a Bartha Miklós Társaságból, hogy ezzel is hangot adjon a szervezet jobbra tolódása elleni tiltakozásának. Még ugyanezen év telén a Jaures-munkaközösség tagja lett, mely hivatalosan ugyan szociáldemokrata értelmiségiek köreként volt ismert, ám a valóságban illegális kommunisták, illetve a kommunistákkal szimpatizáló értelmiségiek csoportosultak benne. 1929. szeptember 14-én jelent meg az első hír arról, hogy új verseskötetet tervez Döntsd a tőkét, ne siránkozz címmel, ennek kézirata az év végére már nyomdakész állapotban is volt. 1931 februárjában a Jaures-munkaközösségben művészetbölcseleti nézeteinek foglalatát és az Irodalom és szocializmus című szabadelőadást olvasta fel. 1931. március 18. után Juhász Árpád nyomdájában kinyomtatta Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verseskötetét, Müller Lajos nyomdász segítségével. Március 21-én megkapta az első példányokat, másnap a
nyomdatulajdonos beszolgáltatta a köteles példányt a budapesti királyi ügyészségnek. A nyomdai költségeket feltehetőleg Hatvany Lajos állta.
Munka közben
1931. április 24-én József Attila hivatalosan is szociáldemokrata lett. Tavasszal illegális szemináriumokat tartott Újpesten és Rákospalotán, és másfajta illegális pártmunkákban is részt vett. Május 6-án a budapesti királyi ügyészség elrendelte a nyomozást a Döntsd a tőkét, ne siránkozz c. kötet ügyében: a Szocialisták című vers és a Vastag Margot-ról szóló Villon-ballada fordítása ellen sajtó útján elkövetett izgatás vádjával. [18] Május 8-án a nyomozók elkobozták a kötet nyomdai kliséit és a fel nem használt könyvfedeleket, május 9-én pedig a Sándor Pál és József Attila birtokában megtalált példányokat is elvitték. Az elkobzott kötet ügyében a költőt 1931. május 11én hallgatták ki, és másnap elrendelték a vizsgálatot. Június 12-én elkészült a vádirat József Attila, valamint Müller Lajos és Juhász Árpád, a kötet előállítói ellen. A költőt lesújtotta a Sarló és Kalapács című moszkvai folyóiratban megjelent A Magyar Proletárirodalom Platformtervezete c. írás, amely azt állította róla, hogy a fasizmus táborában keresi a kiutat, mivel éppen ellenkezőleg, az illegális munka résztvevője volt, s rendőrség és az ügyészség pont ekkoriban vonta felelősségre verseinek osztályharcos jellege okán. 1931 nyarán szegedi ismerősével, dr. Rapaport Samu pszichológussal találkozott, aki egy Ideges gyomor- és bélbajok keletkezése és gyógyítása című könyvön dolgozott. Megkérte József Attilát, hogy kéziratát nyelvhelyességi és stiláris szempontból ellenőrizze és javítsa. Megegyezést kötöttek, hogy honorárium ellenében az orvos a neurotikus
tünetekkel bajlódó költő számára pszichoanalitikus kezelést nyújt. Ekkor kezdődött meg József Attila haláláig tartó gyakorlati, teoretikus és költői kapcsolata a pszichoanalízissel.
Budapesten, 1935.
Szeptember 5-én folyt le a Döntsd a tőkét, ne siránkozz c. kötet perének nyilvános főtárgyalása a Schadl Ernő-tanács előtt, József Attilát osztály elleni izgatás miatt 8 napi fogházra ítélték. Melléky Kornél, a költő védőügyvédje december 23-án fellebbezett az ítélet ellen. Szeptember 20. környékén József Attila válaszolt a moszkvai Platformtervezetre s a benne szereplő elítélő kijelentésekre. József Attila és Szántó Judit 1932-ben a Székely Bertalan utca 27. sz. alatt laktak. A Sarló és Kalapács januári számában megjelent hozzászólása A Magyar Proletárirodalom Platformtervezetéhez, mely enyhítette a korábban megfogalmazódott elítélő véleményt, egyszersmind besorolta a költőt a proletárirodalommal rokonszenvezők táborába. A Bartha Miklós Társaság 1932. február 29-i közgyűlésén a költő visszalépett a szervezetbe, mely azóta balra tolódott, s a Társaság Közgazdasági alosztályát vezette. Március 23-án a Halálbüntetés Ellenes Szövetség előkészítő ülést tartott, a Szövetség munkájából tavasszal a költő is kivette részét, jelen volt a május 31-én megtartott alakuló ülésen. Ugyanezen a tavaszon megjelent az Uj Anthológia, melybe szerkesztője, Babits Mihály beválogatott két verset, a Megfáradt ember és a Tiszta szívvel címűeket, József Attila jóváhagyásával. Április 30-án folyt le a Döntsd a tőkét, ne siránkozz c. kötet fellebbviteli főtárgyalása a Gadó-tanács előtt, ennek során az elsőfokú ítéletet helybenhagyták. Júniusban megjelent az illegális kommunista párt irányvonalát követő, Valóság című folyóirat első és egyben egyetlen száma, melyet József Attila és Fejtő Ferenc szerkesztett. Az ebben szereplő egyik írás, József Attila Egyéniség és valóság című tanulmánya megbotránkozásra adott okot mozgalmi körökben, s ez feltehetőleg a lap megszűnéséhez is hozzájárult. 1932. július 15-én a budapesti politikai rendőrség letartóztatta Sallai Imrét és Fürst Sándort, az illegális párt vezetőit, majd mindketten statáriális bíróság elé kerültek. Ennek csak
július 20-21-én ment híre, mire József Attila is szervezője és lebonyolítója lett a statárium-ellenes akcióknak. Aláírásgyűjtésbe fogott, az íveket július 27-én az igazságügyi minisztériumban adták át.
Illyés Gyula
Július 27-én Illyés Gyula, József Attila és Szimonidesz Lajos röplapot fogalmaztak meg a halálbüntetés ellen. Ez másnap jelent meg, a fellelhető példányokat a rendőrség rögtön elkobozta. A bíróság nemzetgyalázás vádjával indított eljárást a készítők ellen, a per első tárgyalását szeptember 21-én tartották. Szeptember 4. és 11. között jelen volt az írók Gazdasági Egyesületének balatoni íróhetén. A Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötet ügyében szeptember 27-én lezajlott a kúriai föllebbviteli tárgyalás. József Attilát távollétében Melléky Kornél ügyvéd képviselte. A megelőző tárgyalásokon meghozott ítéleteket a Kúria helybenhagyta, a büntetést pedig három évre felfüggesztette, az ítéletét október 17-én a Büntető törvényszék Schadl Ernőtanácsa jogerősnek nyilvánította. Október 6-án József Attila levélben kereste fel meg Babits Mihályt verseivel. Következő kötete, a Külvárosi éj 1932. október 16-án látott napvilágot, ez már az érett, kiteljesedett József Attila műve volt. Vikár Béla novemberben megpróbált állást szerezni a költő számára a Fővárosi Könyvtárban, de nem járt sikerrel. December 4-én megszületett Makai Péter, József Attila unokaöccse. Ez alkalomból december 6-án Hódmezővásárhelyre utazott, hogy
az újszülöttet meglátogassa. A decembert is ebben a városban töltötte, de átrándult Szegedre is. December 18-án Hódmezővásárhelyen előadást tartott az új magyar költészetről.
„A mellékudvarból a fény hálóját lassan emeli, mint gödör a víz fenekén, konyhánk már homállyal teli. Csönd, - lomhán szinte lábrakap s mászik a súroló kefe; fölötte egy kis faldarab azon tünődik, hulljon-e.” (József Attila: Külvárosi éj – részlet)
1933. január 11-én és február 22-én folytatódtak a tárgyalások a halálbüntetés elleni röpirat perében. Január 28-án Baumgarten-díjért folyamodott Babits Mihályhoz, ennek okául szociális helyzetét jelölte meg. A segélyt később (1935-ben) el is nyerte. Februárban letartóztatták a Széll Jenő és Birki Ágnes által vezetett diákcsoportot, mely az illegális kommunista mozgalomban is részt vett. Véletlenül keveredett bele ennek ügyébe József Attila, mert megtalálták az ugyancsak elfogott Kulcsár István orvos lakásán a költő illegálisan terjesztett, Lebukott című versének kéziratát. Ugyancsak februárban látott napvilágot Pákodzy Ferenc bántó hangvételű kritikája a Társadalmi Szemlében a Külvárosi éj c. kötetéről. Felsőbb pártutasításra fogalmazta meg a szerző a kritikát, ezt József Attila is tudta, s úgy értelmezte, hogy az illegális párt ezzel kinyilvánítja elhatárolódását az általa képviselt költői és gondolkodói iránytól. A mozgalomban ismerte meg élettársát, Szántó Juditot is. Anyagi helyzetük sokszor válságos volt, az alkalmi munkából élő költő és a fizikai munkát végző Judit fizetése sokszor még a létminimumot sem súrolta. Az illegális párttal való kapcsolatában is nézeteltérések adódtak, méghozzá az „antifasiszta népfrontpolitika” osztotta meg nézetüket. 1933 nyarán a költő megjelentette Az egységfront körül című cikkét, amelyben bírálatot mondott a párt felett. 1934 elején kapcsolata megszakadt a kommunista mozgalommal. Ekkor írta híres Eszmélet-ciklusát is.
„Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. Szoktatom szívemet a csendhez. Nem oly nehéz idesereglik, ami tovatűnt, a fej lehajlik és lecsüng a kéz.” (József Attila: Óda – részlet)
A Nyugat 1933. április 1-jei számában többéves szünetet követően újból közölt József Attila-verset. Május elején a La Fontaine Irodalmi Társaság Magyar estjén is szerepelt műveivel. Június közepén résztvevője volt az Írók Gazdasági Egyesületének miskolci íróhetének is, ez az esemény a szervező, Pakots József hirtelen halála miatt szakadt félbe. Márton Márta művészettörténészt az íróhéten, Lillafüreden ismerte meg a költő, ez az ismeretség ihlette Óda című versét is. Miután a vers Szántó Judit tudomására jutott, a kilátástalan anyagi helyzetük mellett ez is oka volt annak, hogy méreggel öngyilkosságot kísérelt meg. Miután a béke helyreállt, a költő a Korong utca 6. sz. alatti házba költözött élettársával. Május lezajlott a „kommunista diákok” perének első tárgyalása, melybe a Lebukott c. verse miatt keveredett. A későbbi tárgyalásokra 1934. május közepén és novemberben került sor. Az Új Harcos című folyóirat májusi számában hozzászólt a „népfrontvitához”, írására a júniusi számban Téglás Ferenc álnéven jelent meg egy vitacikk, mely éles hangon visszautasította a költő nézeteit, jobboldali, szociálfasiszta elhajlásnak tekintve azt. A Pákozdyféle Külvárosi éj-kritikát követően ez az írás is megerősítette, hogy a párt elfordult a költőtől. 1933 végén vagy 1934 elején kiadták az utasítást, mely szerint a költő nem tagja a pártnak, meg kell szakítani vele a kapcsolatot. Ez a budapesti pártszervezettől származott. Részt vett a Rátz Kálmán nyugalmazott őrnagy által kezdeményezett nemzeti kommunista párt létrehozási kísérletében, ez a cselekedete feltételezhetően az 1933. végi, 1934. eleji politikai-világnézeti útkeresés része lehetett.
Móricz Zsigmond
1934 elején válságossá vált József Attila és Szántó Judit kapcsolata. Mivel a költőt is betegségek döntötték le lábáról, februárban Makai Ödönhöz és József Etához költözött Hódmezővásárhelyre. 1934. március 7-én Makaiéknál találkozott Móricz Zsigmonddal. József Attila 1934. június végéig maradt Hódmezővásárhelyen, ez idő alatt a Medvetánc c. kötete szerkesztését is előkészítette. Július 1-jén megérkezett Budapestre, ekkor közölték a lapok a hírt, hogy Illyés Gyulát és Nagy Lajost hívták meg a szovjet írókongresszusra. Mivel József Attila is számított arra, hogy jelen lehet a kongresszuson, csalódottságának adott hangot a Miért nem én? című tanulmányában. (Ez az írása vagy elveszett, vagy lappang.) Az év közepétől a Szocializmus című folyóirat értelmiségi körével épített ki kapcsolatot, ennek vezetője Mónus Illés volt, aki a Szociáldemokrata Pártban fontos szerepeket töltött be. Novemberben közölte a Szocializmus c. folyóirat A szocializmus bölcselete c. írását, amelyben a folyóirat körére jellemző szellemi irányultság jegyei fedezhetőek fel. Szeptemberben Illyés Gyula a Válasz nevében kért verset József Attilától, aki azonban visszautasította a kérést.
Thomas Mann és József Attila
*** 1934 őszén válogatott versei kötetének szerkesztése és kiadása teendőivel foglalatoskodott. A Révai Irodalmi Intézet RT. elvállalta a könyv kiadását, Hatvany Lajos,Herz Henrik és Hatvany Bertalan segítségével. A Toll november 15-i számában még Tiszta szívvel címmel szerepel az 1922 és 1934 közötti válogatott és új versek gyűjteménye, november 21-től azonban már Medvetánc címmel említették a hirdetések. Végül december elején jelent meg a kötet, a rendes kiadáson kívül száz kézzel számozott példány is készült belőle. A Baumgartenalapítvány kuratóriuma döntött egy ezerpengős, ún. „kisdíj” odaítéléséről József Attila számára az irodalmi működéséért, melyet 1935. január 15-én hoztak nyilvánosságra. Január végén Thomas Mann Magyarországra látogatott, ez alkalomból feltehetőleg január 27-én Hatvanyéknál találkozott vele először József Attila. Március 22-én Illyés Gyulát és Szimonidesz Lajost a halálbüntetés elleni röpirat perében felmentésben részesítették, József Attilát pedig 200 pengő bírság kifizetésére kötelezték.
Gyömrői Edit
Az utolsó évek 1935 tavaszától már Gyömrői Edittől kapott pszichoanalitikai kezelést, aki iránt szerelemre lobbant. A pszichoanalitikus „hasadásos elmezavart” (skizofrénia) diagnosztizált József Attila esetében. Több mai pszichiáter szerint ez a diagnózis, amely a pszichiátria akkori állapotának fejletlenségét tükrözi, hibás volt, és hozzájárult költőnk életének tragikusabbra fordulásához; valójában borderline személyiségzavarban szenvedett. Akad pszichiáter (Németh Attila, aki egész könyvet is szentelt a problémának,) aki szerint a tapasztalatlan Gyömrői kezelése még rontott is a költő problémáin, de ez valóban nem skizofrénia, hanem a költő háttérben meghúzódó borderline személyiségére épülő depressziósrendellenességnek diagnosztizálható (az ICD-10 diagnosztikai rendszer szerint az F33.3 kódszámú személyiségzavar: major depresszió pszichotikus epizódokkal). Gömbös Gyula miniszterelnök a magyar írók közül jó néhányat megtévesztett reformdemagógiájával, akik 1935 tavaszán, hogy a Gömbös-féle jobboldali reform politikát támogassák, létrehozták az Új Szellemi Frontot. Ezzel a tömörüléssel József Attila május elején két cikkében is szembefordult, akárcsak Ignotus Pál, aki szintén aktívan harcolt e csoport ellen. Így több évnyi elhidegülést követően újraéledt kapcsolatuk.
Ignotus Pál
Augusztus 14-én először szerepelt József Attila a magyar rádió műsorán a költeményeivel. Augusztus 16-án Hódmezővásárhelyre ment, hogy újszülött Ádám unokaöccsét meglátogassa. A hódmezővásárhelyi tanyavilágban augusztus 25. és 28. között kapott helyet az írók látogatása, a programon résztvevő írókkal itt találkozott a költő. A hónap végén visszatért a fővárosba. Ignotus Pállal együtt arra az elhatározásra jutottak, hogy irodalmi folyóiratot indítanak, ennek tervébe Fejtő Ferencet és Hatvany Bertalant is bevonták. A kiadásra Cserépfalvi Imrét ajánlotta a költő. A jövőbeni szerkesztők és belső munkatársak szeptember végén értekeztek Cserépfalvi Imrével a folyóirattal kapcsolatos teendők megvitatására. Ősszel József Attila és Vágó Márta kapcsolata is feléledt. 1935 őszén folytak a folyóirat megjelenésének előkészítési munkálatai, József Attila és Ignotus Pál december 27-én megkötötték a szerződést Cserépfalvi Imrével, hogy útnak indítják a Szép Szó című folyóiratot. 1936 januárjában József Attilát Baumgarten-jutalomban részesítették. 1936. február végén látott napvilágot a Szép Szó első, márciusi száma. Április 3-án másodszor szerepelt a költő a magyar rádió műsorában. Májusban megjelent a Szép Szó könyvnapi különszáma, a Mai magyarok régi magyarokról, ennek élén József Attila A Dunánál című verse állt.
„A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. Mintha szivemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.” (József Attila: A Dunánál – részlet)
***
1936 első felében adták ki a cseh és szlovák költők antológiáját, amelyet Anton Straka szerkesztett. József Attila is segédkezett a kötetben szereplő cseh költők verseinek lefordításában. A költő fordítói munkáját június 24-én a prágai rádió mutatta be és méltatta. Július 5-én a Brassói Lapok közölte Molnár Tibor interjúját a költővel, melyet június végén, Budapesten készített. 1936 nyarán József Attila véglegesen elszakadt Szántó Judittól. Augusztus elejétől pár hétig Etus nővére családjánál vendégeskedett Balatonszárszón, majd szeptemberben visszament Budapestre. Élete utolsó időszakában gyakorta változtatta lakhelyét. 1936 őszén a Szentkirályi utca 6., majd a Váci utca 4., végül a Teréz körút 48. szám alatt lakott. Szabó Lőrinc javaslatára októberben a La Fontaine Irodalmi Társaság tagjai közé választották. December 11-én immáron harmadízben szerepelt verseivel a magyar rádió műsorában. Decemberben személyesen megismerte Bartók Bélát. 1936 karácsonya előtt jelent meg utolsó kötete, a Nagyon fáj, merített papíron, ebből 50 számozott példány a költő aláírásával jelent meg. Borítóját Nemes György tervezte. A kötetből azonban mindössze néhány példány kelt el a könyvesboltokban; ezzel ismét nagy lelki megterhelés érte. Egy dedikált példányt küldött Márai Sándor számára is, melyet sokáig elveszettnek hittek.
Kozmutza Flóra
Cserépfalvi Imre nem értett egyet a Szép Szó irányvonalával, és mivel többszöri próbálkozásra sem sikerült kompromisszumot kötnie, 1936 végén a folyóirat további kiadásától elzárkózott. A következő év elejétől kezdve Dormándi László kiadásában jelent meg a folyóirat. A Baumgartendíj helyett csak segélyben (1935), illetve jutalomban (1936) részesült annak ellenére, hogy kibékült Babits Mihállyal. 1936 őszén a költő kapcsolata megromlott pszichoanalitikusnőjével, József Attila egy alkalommal késsel támadt rá Gyömrői Editre, viszonzatlan szerelme miatt. Újvári László újságíró, Edit vőlegénye, majd későbbi férje volt az, aki a költőtől elvette a kést. József Attila ezután Bak Róberthez került a kezelés folytatására. Az év végén idegösszeroppanás miatt bekerült a Siesta szanatóriumba, ahol az újév első napjait is töltötte. A Szép Szó írói meghívásának eleget téve 1937. január 13-án megérkezett Magyarországra Thomas Mann, s még aznap este jelen volt a tiszteletére rendezett felolvasó esten a Magyar Színházban. József Attila ezen alkalomra írta Thomas Mann üdvözlése című ünnepi ódáját, ám ennek előadását feltehetőleg a vers utolsó sora miatt a Belügyminisztérium megtiltotta. Február 5-én a költő a Cobden Szövetségben nyilvános vitát folytatott Németh Andorral, melynek témája a költő és a kritikus viszonya volt. 1937. február 20-án megismerkedett Kozmutza Flóra gyógypedagógusnővel, aki iránt újabb szerelem kerítette hatalmába, ismét viszonzatlanul. A költő halála után Flóra Illyés Gyula felesége lett.
Emléktáblája egykori lakhelyén: Budapest, Herminamező, Korong u. 6.
***
Február 16-án agyvérzésben elhunyt Makai Ödön, József Attila sógora és egykori gyámja. Februárban a Magyar Papíripari Rt.-nél pályázott meg állást, tisztviselőként szeretett volna elhelyezkedni. Ezen célból írta meg folyamodványi mellékletként rövid önéletrajzát, ezt halála után a Szép Szó Curriculum vitae címmel hozta le. Az év elején egy darabig a Szamos utcában lakott Ignotus Pálnál. Március végén szemérem elleni vétség címén került bíróság elé Tersánszky Józsi Jenővel és Ignotus Pállal közösen, mivel közzétették a Szép Szóban a Kakuk Marci hősszínész című írást. Májusban látott napvilágot a Szép Szó könyvnapi különszáma Mi a magyar most? címmel, melynek bevezetőjében József Attila Hazám című szonettciklusa volt olvasható. A tavasz folyamán Cserépfalvi Imre biztatta, hogy vegyen részt az Európai költők antológiája című versgyűjtemény szerkesztésében és anyagainak fordításában. A költő utolsó idegösszeomlása 1937 júliusának második felében következett be. Benedek László idegorvos, miután konzultált Ignotus Pállal és Hatvany Bertalannal, beutalta József Attilát a Siesta szanatóriumba, a költő július 20. körül már ott lakott. Barátai titkolták megbetegedését és szanatóriumi kezelését, ám 1937. augusztus 12-én mégis híre ment az eseménynek. Ez év nyarán és ősszel Anton Straka és a csehszlovákiai magyar írók segítségével előkészítették a Szép Szó csehszlovákiai előadó-körútját, melyet Nádass József szervezett, és amelyen az eredeti terveknek megfelelően József Attila is szerepelt volna. A költő október 1-jén szerepelt utoljára a magyar rádióban.
A balatonszárszói emlékmű
A Szép Szó csehszlovákiai körútjáról az Uj Szellem című prágai lap október 1-jei számában jelent meg az első híradás. Először október 15-én lépett fel Ignotus Pál, Fejtő Ferenc, Nádass József és Remenyik Zsigmond Pozsonyban. Az Uj Szó azzal próbálta az esemény jelentőségét kiemelni, hogy az október 15-i számában számos közlemény jelent meg a Szép Szóval kapcsolatban, többek között a Mai költő föladata, mely József Attila utolsó, életében megjelent prózai írása volt. A Szép Szó írói október 16-án voltak hallhatóak a pozsonyi rádió magyar adásában, ebből az alkalomból József Attila A Dunánál című ódáját is előadták. Október 20-án került sor a Szép Szó hivatalos prágai fellépésére. A költő november 4-én hagyta el a Siesta szanatóriumot, majd Balatonszárszóra utazott Jolán nővére társaságában. A Szép Szónak a Magánalkalmazottak Szövetsége által szervezett miskolci előadását december 4-én akarták megtartani, a rendezvényen József Attila is feltűnt volna. A költő gyógyulását elősegítendő, csehszlovákiai barátai eltervezték, hogy 1937 végén meghívják őt a Tátrába. A Baumgarten-alapítvány kuratóriuma a költő hozzátartozóival nem hivatalosan közölte, hogy még az évben oda szándékoznak ítélni neki a Baumgarten-díjat (3000 pengő). Nővérei azonban nem akarták nyugtalanítani az ekkor még bizonytalan hírrel.
Szobra Lillafüreden
Halála December 2-án a Szép Szó vezérkarának társaságában töltötte napját, felkereste őt Ignotus Pál, Remenyik Zsigmond és Fejtő Ferenc, akik jó hírrel szolgáltak a költő számára: januártól lektori állást szereztek neki a Pantheonnál, felmerült az is, hogy újra beáll a Szép Szó szerkesztőinek sorába, kilátásban volt egy új kötet megjelenése is Cserépfalvi kiadásában. Azonnal indult volna Pestre, ám nem volt már számára hely az autóban. A költőben még a nősülés gondolata is felmerült. December 3-án reggel már fordítani akart, délelőtt heverészett, jó étvággyal elfogyasztotta az ebédet, majd újságot olvasott. Délután lediktált egy levelet Etus nővére ügyvédjének. Nyolcvanhat perccel a költő halála előtt Jolánnal krumplit vásároltak, mivel azonban József Attila cipekedni nem tudott, megfogadta, hogy erősíteni fogja izmait. Egy órával halála előtt még jókedvűen indult sétálni. Este a balatonszárszói vasútállomáson átugrott a sorompón, majd megpróbált átbújni a 19 óra 36 perckor továbbinduló 1284. számú tehervonat – amelynek érkezése amúgy sem volt feltüntetve a menetrendben, csak a vasutasok rendelkeztek róla információval – 15. és 16. (1963. és 1964. pályaszámú) kocsija között. A szerelvény azonban időközben elindult, a kocsikat összekötő csavarkapocs súlyos ütést mért József Attila fejére, koponyáját bezúzta, s emiatt a költő a sínek közé zuhant, a vonat a jobb karját leszakította. Egyes vélemények szerint öngyilkos lett, mások ezt vitatják, a kérdés a mai napig eldöntetlen. Garamvölgyi László és Kéri Edit többek között MÁV jelentések, csendőrségi jegyzőkönyv és helyszínrajzon alapuló kutatásai a balesetet támasztják alá. Közösségi költészete
Pályájának elején (1922–1924 között) írt verseiben a magyar nép, a magyar föld, a magyar parasztság sorsa jelentős hangsúlyt kap: Pogányos hitvallás magyarul (1922), Bús magyar éneke (1922), Magyarok (Minek magunkat lassan ölni?...) (1923). Ebből az időszakból való a Nem, nem, soha! (1922) című verse, amely hosszú ideig nem jelent meg nyomtatásban. Később fokozottabban fordul a munkásság sorsa felé, ebben a 'szocialista' korszakában (1929–1932) írt verseinek egy része a Döntsd a tőkét, ne siránkozz(1931) című kötetben jelent meg (pl. a Nyár, Favágó, Ákácokhoz), már a kötet címe is az osztályharcra utal. A következő, a Külvárosi éj (1932) című kötetben az osztályharcos hangot inkább valamifajta keserű rezignáció váltja fel (Külvárosi éj, Eső, Holt vidék). Késői korszakában (1936–1937) írott verseinek fő motívumai az internacionalizmus (a közép-európai népek megbékélését hirdető A Dunánál (1936) és a fasiszta eszmék térhódításának veszélyeire utaló Thomas Mann üdvözlése (1937).
Filozófiai költészete •
Eszmélet
•
Kozmikus költészete – A kozmosz éneke (szonettkoszorú), „Költőnk és kora”
Szerelmi költészete – múzsái: •
Márta (1) : Első szerelme, a makói gimnázium igazgatójának lánya, Gebe Márta, ki nem viszonozza érzéseit. Neki írta a Csókkérés tavasszal című versét.
•
Márta (2) : 1927-ben ismeri meg Vágó Mártát, egy jómódú család lányát. Tervezték a házasságot, de Mártát apja Angliába küldi tanulni, azzal a szándékkal, hogy elválassza a fiatalokat. Márta külföldi tartózkodása véget vet a kapcsolatnak. Hozzá írta többek között a Tudtam én..., a Mióta elmentél... című verseket.
•
Judit : 1930-ban ismerkedik meg Szántó Judittal, aki 1934-ben féltékenységből öngyilkosságot kísérel meg. Szakításukkor írta József Attila a Judit című verset.
•
Márta (3) : Dr. Szöllős Henrikné Marton Márta művészettörténész ihlette az Óda című verset. Az IGE (Írók Gazdasági Egyesülete) gyűlésén vett részt, amikor megismerte Mártát.
•
Edit : Gyömrői Editbe a pszichoanalitikus kezelések alatt szeret bele, ennek bizonyítékai: Gyermekké tettél – eredeti címe: Egy pszichoanalitikus nőhöz –, …aki szeretni gyáva vagy, Nagyon fáj című versek, valamennyi 1936-ban keletkezett.
•
Flóra : Kozmutza Flórát, a francia szakon végzett, esztétikából doktorált gyógypedagógust (Illyés Gyula későbbi feleségét) 1937-ben, betegen ismeri meg; ez a kapcsolat beteljesületlen szerelem volt. (Az öt versből álló Flóra, Flórának, Sas.)
„A város peremén”
Az Operaház előtt, az Andrássy úton, 1932. Életében megjelent kötetei
•
Szépség koldusa (Szeged, 1922): benne: Aratásban (1922), Éhség (1922), A jámbor tehén (1922), Kukoricaföld (1922), Csókkérés tavasszal (1922).
•
Nem én kiáltok (Szeged, 1925): benne: Nem én kiáltok (1924), Megfáradt ember (1923), Szegény ember balladája (1924).
•
Nincsen apám, se anyám (1929): benne: Tiszta szívvel (1925), Ringató (1928), Klárisok (1928), Tedd a kezed… (1928), Áldalak búval, vigalommal (1927).
•
Döntsd a tőkét ne siránkozz (1931): benne: Nyár (1929), Favágó (1929/1931).
•
Külvárosi éj (1932): benne: Külvárosi éj (1932).
•
Medvetánc (Válogatott költemények 1922–1934) (1934): benne: Téli éjszaka (1932), Reménytelenül (1933), Elégia (1933), Óda (1933), Eszmélet (1934), Mama (1934).
•
Nagyon fáj (1936): Levegőt! (1935), Kései sirató (1935), A Dunánál (1936), Nagyon fáj (1936), Kész a leltár (1936).
Halála után kiadásban megjelent művei •
utolsó költeményei: Thomas Mann üdvözlése (1937), Születésnapomra (1937), Tudod, hogy nincs bocsánat (1937), (Talán eltünök hirtelen…) (1937), (Karóval jöttél…) (1937), (Ime, hát megleltem hazámat…) (1937).
Prózai művei •
Curriculum vitae – József Attila önéletrajza
•
Szabad-ötletek jegyzéke. (Közzéteszi, jegyz. Stoll Béla, 1990)
Kritikai művei •
Tanulmányok és cikkek (1923–1930. Szövegek)
Műfordítói tevékenysége •
P. Bezruč, J. Wolker, Majakovszkij, Jeszenyin, Alekszander Blok, Émile Verhaeeren, Rimbaud, François Villon
Egyik legismertebb szobra, Budapesten
Díjak, emlékezések Az alkotóknak, művészeknek járó rangos kitüntetésekkel csak halála után díjazták, életében egyszer kapott pénzjutalmat 1937-ben. 1935-ben és 1936-ban Baumgarten-jutalomban részesült, 1938-ban a Baumgarten-díjat egy Babits Mihállyal való összekülönbözés miatt nem kaphatta meg. 1948-ban posztumusz Kossuth-díjban részesült, 2001-ben posztumusz Magyar Örökség díjat kapott. Születésnapja, április 11. „A költészet napja” 1964-től. Az UNESCO a 2005-ös esztendőt hivatalosan József Attila évvé nyilvánította. 1962–1999 között nevét viselte a Szegedi Tudományegyetem mint József Attila Tudományegyetem (JATE), róla nevezték el az 1998-ban felfedezett, 39971 József kisbolygót. Számos költemény íródott róla, angol, német és lengyel nyelven is fordították műveit. Jelentőségét, utánozhatatlanságát és kulturális hagyatékát talán az alábbi idézet írja le a legszebben:
„Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik.” (Hegedüs Géza)