![](https://assets.isu.pub/document-structure/210707141814-e93e7b76e8b678a4d04ee774601af6b4/v1/2721a1648c5b264b0291509b8391f0b3.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
4 minute read
PROSPEX SHOGUN
CSÁSZÁRSÁG
A SÓGUNNAK
Advertisement
A sógunok uralma hivatalosan 1192. augusztus 21-én kezdődött, ám már ezt megelőzően, a 2. évezred elején is a hadurak határozták meg Japán történelmét. Noha még mindig istenként tisztelték, a tennó (császár) marionettfigura szerepbe kényszerült fényűző palotájának kulisszái között, a valós kormányzati hatalmat ugyanis a rivalizáló udvari és harcos nemesek klánjai gyakorolták. A dominanciáért vívott küzdelem évszázadokra viszályok színterévé tette Japánt.
szamurájok útját ezek a hatalmi harcok egyengették a 12. század elején az uralkodó kaszt felé. A „szolga“, A amit a szamuráj szó eredetileg jelent, hosszú időn át csupán az udvari nemesség alacsony rangú kísérője volt. A rend megbomlásával azonban Japán büszke lovagjainak sikerült a birodalom élére emelkedniük – mindez a vezető szamurájcsaládok egymás közti véres hadjáratai közepette.
HALÁLOS HATALMI HARCOK
Mire a hatalmi színtér annyira „letisztult”, hogy az országban két szamurájcsalád – a Taira és a Minamoto – tartotta kézben a katonai és a rendfenntartó hatalmat, Kiotó, valamint a császárváros környéki nagy kolostorok romokban hevertek. A két klán közötti 1159-es csata a Minamoto család vereségével végződött, ám a klán 26 évvel később viszszavágott: 1185-ben az úgynevezett Gempei háborúban az ifjú Minamoto Josicunénak sikerült a teljes Taira sereget megsemmisítenie. Naplójában rövid bejegyzés szól a győzelemről: „A 3. […] hónap 24. napján a Nagato tartománybéli Dannourában a Taira család megsemmisült.”
A sógun pozíciója és szerepe az európai hercegéhez mérhető.
![](https://assets.isu.pub/document-structure/210707141814-e93e7b76e8b678a4d04ee774601af6b4/v1/80ab45558b5cd7617471bf67c7fb77ca.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
![](https://assets.isu.pub/document-structure/210707141814-e93e7b76e8b678a4d04ee774601af6b4/v1/701d29dfb2cedd46e22327cbde51afee.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
![](https://assets.isu.pub/document-structure/210707141814-e93e7b76e8b678a4d04ee774601af6b4/v1/ed5a3fa547ca52a484a9f437c28bf447.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
![](https://assets.isu.pub/document-structure/210707141814-e93e7b76e8b678a4d04ee774601af6b4/v1/2721a1648c5b264b0291509b8391f0b3.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
![](https://assets.isu.pub/document-structure/210707141814-e93e7b76e8b678a4d04ee774601af6b4/v1/3bd2ea14359f16ec5e6e6faa97854ea0.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
A győzedelem azonban irigységet szült: Josicune veszélyes ellenfelévé vált Jorimoto nevű bátyja szemében, aki a Minamoto klán vezére volt. Josicune árulás áldozatává vált és menekülni kényszerült. Hogy megőrizze becsületét, a szamurájok hagyományos öngyilkossági rítusát követve harakirit hajtott végre.
A SÓGUN HIVATALA ÖRÖKÖLHETŐVÉ VÁLIK
Hősies végzete miatt Josicunét a japánok máig nemzeti hősként tisztelik. Bátyja, Jorimoto pedig gazemberként került a történelem lapjaira, noha ő volt az, aki a szétzilált országot végül egyesítette. 1192. augusztus 21-én Jorimoto kikényszerítette a tennótól sógunná történő kinevezését. Habár a császárok némelyike korábban is kijelölt katonai főparancsnok volt, a kinevezés korlátozott időre szólt és behatárolt hatáskörökkel járt. Jorimoto azonban azt követelte, hogy a sógunátus jelentős hivatallá váljék, amivel kezdetét vette a sógunok uralma.
![](https://assets.isu.pub/document-structure/210707141814-e93e7b76e8b678a4d04ee774601af6b4/v1/af9d06a0a69cd7986882d0ca4be43642.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
![](https://assets.isu.pub/document-structure/210707141814-e93e7b76e8b678a4d04ee774601af6b4/v1/ed5a3fa547ca52a484a9f437c28bf447.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
![](https://assets.isu.pub/document-structure/210707141814-e93e7b76e8b678a4d04ee774601af6b4/v1/c4cf136f47fde5509bc5cdba51fc36b4.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
![](https://assets.isu.pub/document-structure/210707141814-e93e7b76e8b678a4d04ee774601af6b4/v1/ac459dc730186951f686b282c3b4a816.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
PROSPEX AUTOMATIC DIVER’S 6R35 SZERKEZET
Titántok és -csat szuperkemény bevonattal Háromrészes biztonsági zár nyomógombbal, csathosszabbítóval Zafírüveg tükröződésmentes bevonattal 70 óra járástartalék 20 bar diver’s vízállóság Ref.: SPB189J1 Ára: 550 000 Ft SÓGUN: A PROSPEX BECENEVE A Seiko rajongói különösen a Prospex búváróráknál voltak kreatívak, számos becenevet alkottak. A Tonhal, a Teknős vagy a Szamuráj valószínűleg ismertebbek, mint a Sógun, mindenesetre ez is egy olyan modell, amely becenevet kapott. Az erő képzete és az impozáns megjelenés alapján a ház és a lünetta cakkos bordázata, a markáns vonalvezetés, valamint az alkalmazott anyagok ellenállóképessége – a modell titánból készült – egy uralkodó katonára, azaz sógunra emlékeztet.
Jorimoto, öccsével ellentétben, nem hős harcos, hanem agyafúrt és célratörő politikus volt. Kemény kézzel rendet tett a zűrzavarban, közigazgatási szervezeteket hozott létre, amelyek évszázadokon át működtek. Habár a császár hivatalos fennhatóságát bölcsen nem kérdőjelezte meg, hivatali székhelyének a Tokiói-öbölben lévő Kamakurába helyezésével félreérthetetlenül kinyilvánította, hogy a hatalom tényleges birtokosait már nem a császárvárosban, Kiotóban kell keresni.
A BÉKE IDŐSZAKA
A következő évszázadokban hatalmi harcok dúltak az országban, amelyek során a tennó megkísérelte visszaszerezni a hatalmat. Közben a sógunok és a szamurájuk kapcsolata sem volt mindig súrlódásmentes, azaz háborús időszakok követték egymást. Három évszázaddal később, az egyszerű származású Tojotomi Hidejosi hadúr (1536–1598) tudta csak egy nyugodtabb időszak alapköveit lefektetni. Tojotomi a japán történelem legkiemelkedőbb alakjai közé tartozik, aki a birodalmat a szamurájok javára reformálta meg. Az ő halála után Tokugava Iejaszu (1543–1616) került hatalomra. 1603-ban a császár új sógunnak nevezte ki, számos sintó szentélyben máig tisztelettel adóznak emléke előtt. Tokugava Iejaszu a korábban jelentéktelen halászkikötőben, Edóban (a mai Tokió) új közigazgatási központot hozott létre, amely a sógunátus tényleges fővárosa lett, egyszersmind a Tokugava sógunátusnak az Edo-korszak nevet kölcsönözte. Halála után utódai befejezték a birodalom egyesítését: Japán a nagyjából 250 évet felölelő 15 Tokugava sógunátus uralma alatt történelmének leghosszabb,
szakadatlan békés időszakát élhette át, ami egyébként az újkori történelemben a leghosszabb békés időszak egy ország életében. Mindazonáltal ez volt Japán elkülönülésének időszaka is: a szigorú kereskedelmi korlátozások és a teljes kiutazási tilalom a japánok számára, valamint a külföldiek beutazási tilalma Japán elszigetelődésével járt. Az Edo-korszak végét 1854-ben a Matthew Perry irányítása alatt érkező amerikai hajóflotta harangozta be. Katonai fölényére támaszkodva Perry kikényszerítette a Japán Birodalom megnyitását a kereskedelem számára. Ám az, hogy a sógun engedett a kényszernek, további ellentéteket szított az országban, végül sor került a császárság visszaállítására. 1868-ban a hivatalban lévő sógun, Tokugava Josinobu megsemmisítő vereséget szenvedett és leköszönt vezetői pozíciójából. Így jutott az akkor még csak 15 éves Mucuhito (Meidzsi) tennó a teljes hatalom birtokába. A császári hatalom visszaállítását Meidzsi restaurációnak is nevezik – pedig a reformereknek távolról sem a régi rendszer helyreállítása lebegett a szemük előtt, sokkal inkább Japán újjáteremtése. Japán belépett a modern korba.
![](https://assets.isu.pub/document-structure/210707141814-e93e7b76e8b678a4d04ee774601af6b4/v1/2721a1648c5b264b0291509b8391f0b3.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
![](https://assets.isu.pub/document-structure/210707141814-e93e7b76e8b678a4d04ee774601af6b4/v1/45d4e39ad2df177f9a7880fc167ba0cc.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
![](https://assets.isu.pub/document-structure/210707141814-e93e7b76e8b678a4d04ee774601af6b4/v1/2a102363004d39e5409a3ee1a4548f65.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
PROSPEX AUTOMATIC DIVER’S 6R35 SZERKEZET
Titántok szuperkemény bevonattal Szilikonszíj Zafírüveg tükröződésmentes bevonattal 70 óra járástartalék 20 bar diver’s vízállóság Ref.: SPB191J1 Ára: 470 000 Ft
![](https://assets.isu.pub/document-structure/210707141814-e93e7b76e8b678a4d04ee774601af6b4/v1/91fd0160ea0eb946d4edf5050611e591.jpeg?width=720&quality=85%2C50)
![](https://assets.isu.pub/document-structure/210707141814-e93e7b76e8b678a4d04ee774601af6b4/v1/ed5a3fa547ca52a484a9f437c28bf447.jpeg?width=720&quality=85%2C50)