MFG INFO 2013. ősz-tél by Medgyessy Ferenc

Tél

Tartalomjegyzék: 4. 6. 8. 9.

Meggymag tábor Szakképzős elsősavató Goldberg - szerkezet Kutatók éjszakája

10. Rendhagyó fizikaóra 11. MFG - Versmaraton 12. Közösségi szolgálat 14. Szalagtűző 2013 16. Bükki kirándulás 17. Vágyak várnak 18. Egy rejtélyes személy 19. Egérfogó 20. Nyílt napok 2013 22. Tudni és szeretni, avagy

filozófia a termálfürdőben

24. Karácsony 26. Újságírókat keresünk

Cikkek szerzői: Al-Shrebche Nárcisz Kiss-Bikfalvi Erika Ágota, Kyti Kozmusz, Máth Kristóf,, Nagy Richárd, Szalontai Adél, Wischán Emese Kiadványszerkesztés: Bencze Anna, Balogh Boglárka, Bereczki Lívia, Gyarmati Péter, Vigh Gábor Lapterv: Bencze Anna

Kedves Olvasó! Egy fecske nem csinál nyarat – szokták letörni a kezdők lelkesedését teljesen elfelejtkezve arról, hogy egy bolond százat csinál. Ennyien pedig szép nyarat lehet csinálni. Sőt nyolcszáz ember együtt még szebbet tud csinálni, kiváltképp, ha olyan iskolában találnak egymásra, mint a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola. Habár ennek az újságnak az összeállításán csupán néhányan dolgoztak beleadva minden fantáziájukat és lelkesedésüket, hisszük, hogy létrejöttéhez az iskola valamennyi diákjára, tanárára, más dolgozójára és partnerére szükség volt, van és lesz. Ha ez nem így lenne, nem tudnánk színes híreket adni magunkról: beszámolni rendhagyó kémiaórákról, a szalagtűzőről írni, vagy mély érzésvilágról tanúskodó irodalmi műveket közölni. Ez a gazdag változatosság mindennap megtapasztalható a Tocóskert szívében. Ebből próbálunk most egy kis szeletet visszaadni. Azt gondolom, egy iskola életében szükség van egy ilyen újságra. Remekül megmutatja összességében azt, amilyenek vagyunk: egy rendkívül családias, demokratikus szellemű iskola, ahol legfontosabb az ember és a tudás. Szerencsés esetben vagyunk, hiszen mindehhez összefogás társul. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy diákok és tanárok közösen ötleteltek, készítették a cikkeket, a szakképzősök pedig a megjelenéshez megtalálták a legjobb formát. Az iskolának csináltuk ezt a lapot – az iskoláért. Igyekszünk továbbra is ennek szellemében munkálkodni, ezért nyitottak vagyunk minden ötletre, hozzászólásra, beküldött írásra és fotóra a következő szám elkészítéséhez. Ugyanígy reménykedünk az olvasók érdeklődésében. Jó olvasgatást kívánva: Fegyverneki Gergő tanárgyakornok

J/L? „Vad meggymag vagy, vagy szelíd meggymag vagy…” – hangzik el minden évben elsőként Igazgató Úr szájából a hagyományosan, augusztusban megrendezett Meggy-mag táborban. Minden év alkalmával sok diák választja az iskolánkat, ami szépen megmutatkozik az osztályok létszámán is, de vajon egy hónap után is azt gondolják, hogy jó döntés volt ebbe az iskolába jönni? Most erre kerestem a választ! Gondolom, már Ti is elgondolkodtatok a suliban töltött éveitek során, jó-e, hogy a Megyóba jöttetek vagy sem. Személy szerint én a harmadik évemet töltöm az iskolában, és ha valaki tőlem is megkérdezné, hogy megbántam-e, nekem egyértelmű nem lenne a válaszom. Nem, nem bántam meg, hogy ide jelent-

keztem, mert szeretek itt lenni, jó medgyessys diáknak lenni, és kiváltképp jó egy összetartó megyós iskolai közösségbe tartozni. Elsőként egy 7. E osztályos tanulót, Seres Kingát kérdeztem erről, aki így felelt: „Hát én szeretek itt lenni, jó az osztály meg minden. Sokkal jobb, mint az előző iskolámban. Jó, hogy a Medgyessyt választottuk” – válaszolt nekem kissé félénken. „Nem bántam meg, hogy ide jöttem, mert sok jót hallottam az iskoláról, és mindenki ajánlotta nekem. Jól érzem magam a Megyóban.

Szép tiszta és tetszik, hogy sok egyéniség van a suliban. Szeretek megyósnak lenni, mert alapból híres a suli, és a tanárok is kedvesek. Jó, hogy olyan családi hangulat van. Nem bántam meg a döntésem, az tuti.” – mondta Pálfi Viki, 9. C osztályos tanuló. Így vélekednek az elsősök iskolánkról. Egy jó iskola, jó tanárokkal és barátságos emberekkel. Csak ajánlani lehet. Szalontai Adél 9.E

Szakképzos ˝ ˝ Elsosavató

Tavaly szeptemberben rendezte meg elsőnek az iskola a szakképzős elsősavatót. Mind jól éreztük magunkat a vicces feladatok megoldása közben, és a közös bográcsos vacsora elfogyasztásánál, ezért úgy gondoltuk, ebben az évben mi is szervezünk egy ilyen eseményt az idei 13.-os évfolyamnak.

Így került megrendezésre 2013. szeptember 12-én 17 órakor az iskola focipályáján ez a kis csapatépítő program, mely során az osztályok összekovácsolódhattak, és a két szakképzős évfolyam is megismerhette egymást.

Fő szervezők:

Az ügyességi feladatok után közösen fogyasztottuk el a slambucot, amit Fekete József igazgató úr engedélyével, az épület melletti kijelölt tűzrakó helyen készített el két lelkes szakácsunk. Remélem ez a nap mindenkinek szép emlék maradt, és ezzel egy új hagyományt teremthetünk.

A zsűri tagjai:

Bandis Barbara 14. képgrafika Bencze Anna 14. alkalmazott grafika K2

Kaszás Konrád 14. alkalmazott grafika K2 Bereczki Lívia 14. alkalmazott grafika K2 Hajnal Krisztina 14. alkalmazott grafika K1 Ungvári Ferenc külsős zsűritag

Főszakácsok: Nagy Ádám 14. alkalmazott grafika K2 Gyarmati Péter 14. alkalmazott grafika K2

Feladatok: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

csapat név, zászló és induló bemutatása krumpli pucolás ruhacsere körömlakkozás bekötött szemmel rúzsozás gumimaci evés összekötött lábbal váltófutás koreográfia készítés tejszínhabnyalás

Helyezések: 1. Üres üveg – képgrafika 2. Alma - festő & kerámia 3. Animánia - animció 4. Mérgezett egerek - tervező grafika

Bencze Anna

14. alkgraf K2

Goldberg-szerkezet

8 8

Rube Goldberg karikaturista és feltaláló alkotta meg az első masinát (kb. 100 évvel ezelőtt), melynek lényege az volt, hogy nagyon egyszerű feladatokat lássanak el minél bonyolultabb úton. Ez a gépezet olyan hétköznapi anyagokból épített szerkezet, amelyben a fizikai és kémiai események követik egymást. Minden folyamat egy újabb folyamatot indít el, mozgásban tartva a szerkezetet.

Minden csapatban max. 5 diák + 1 csoportvezető pedagógus vehetett részt.

A Lácreakció Tudományos Versenyre 8-12. évfolyamos diákok nevezhettek.

A videó felkerül az iskola honlapjára, ahol mindenki megtekintheti. Kérlek benneteket, figyeljétek ezeket az

A feladat egy min. 10 (ebből 3 kémiai) lépésből álló látványos gépezetet megépítése volt. Bármilyen eszközt, anyagot felhasználhattak, újrahasználhattak. Az elkészült gépezet működéséről videó készült, amit 2013.11.15-ig lehetett feltölteni a www.chemgeneration.com oldalra.

oldalakat és szavazzatok a nektek legjobban tetszőre! A nyertes csoport tagjai és az iskola is értékes jutalmat kap. A legtöbb szavazatot kapott videó közönségdíjat nyer. Kiss-Bikfalvi Erika Ágota

Kutatók éjszakája 2013 Minden év szeptember negyedik péntekén megrendezik a Kutatók Éjszakája című programsorozatot. A cél az, hogy közérthetően bemutassák az érdeklődőknek a tudományos eredményeket és módszereket, annak reményében, hogy minél több fiatal választ valamilyen tudományos pályát.

Iskolánk tanulói Feketéné Barbócz Éva és Kiss-Bikfalvi Erika Ágota kémiatanárnők társaságában, szeptember 27-én, a Kémia épület nagy előadójában tartott Látványos kémiai kísérletek című programon vettek.

A közel másfél órás bemutatón számtalan szagos, hangos, színes, fényes kísérletnek lehettek szem- és fültanúi. Kiss-Bikfalvi Erika Ágota

Ízelítőül néhány közülük:

Ködösítettek

„Csillagok háborúja

Elefánt fogkrémje

Rendhagyó fizikaóra az atommagkutató intézetben

Az Atommagkutató Intézetben rengeteg érdekes, folyékony nitrogénes kísérletet láthattunk, melyek nagyrészt azt voltak hivatottak bemutatni, hogy mi történik, ha az élő szervezet mélyfagyáson megy keresztül, és úgy általában mire is képes, milyen ez az anyag. Érdekes volt, hogy az ártalmatlan nitrogén, amely az általunk belélegzett levegő nagy részét teszi ki, mennyire veszélyes lehűtött állapotban. -193C°-on ös�szezsugorítja a fémet, és kőkemén�nyé dermeszti a falevelet. A kísérleteket egy doktoranduszhallgató mutatta be, de mi, diákok is részt vehettünk az elvégzésükben. Pl. lufit tettünk a folyékony nitrogénbe, melyben a hideg hatására lecsökkent a nyomás, és a lufi leeresztett. Amikor kivettük a hidegből, másodpercek alatt visszanyerte eredeti méretét és feszességét. Olyan is volt, hogy egy csövet dugtunk a folyékony nitrogénbe, mely szökőkútként lövellt elő a csőből. Erre is bizonyára van tudományos magyarázat, de az is lehet, hogy a nitrogén

szereti a kihívásokat és ezért ott távozott az egyébként teljesen nyitott edényből, szóval máshol is lett volna lehetősége a menekülésre. Még figyelmet érdemlő kísérlet volt „Főtt tojás a lombikban”. Egy főtt tojást helyeztünk egy üres lombik szájára, melyen láthatóan nem fért be. A lombikot egy folyékony nitrogénnel teli tálba állítottuk, a levegő lehűlt, összehúzódott, így a lombikban drasztikusan lecsökkent a nyomás, vagyis vákuum keletkezett. A tojás tisztában léve a fizika törvényeivel, engedelmesen becsusszant a lombikba. Egyszóval pompásan sikerült az Atommagkutató Intézetben tett látogatásunk. Mindenki ezekkel a mondatokkal hagyta el az épületet „de jó ennek a doktorandusznak, mindennap láthat folyékony nitrogént” vagy „folyékony nitrogént kérek karácsonyra”. Az egyetlen amit hiányoltunk az volt, hogy nem készítettünk fagylaltot a folyékony nitrogén segítségével. Pedig állítólag nagyon finom és

krémes, mert a gyors fagyás miatt nem tudnak nagyobb jégszemcsék képződni. Ezért megfogadtuk, hogy jövőre jégkrémet is viszünk magunkkal az Atommagkutató Intézetbe,

Máth Kristóf 9. A

MFG-versmaraton 2013 József Attila, Ady Endre és Radnóti Miklós versei mellett saját műveiket is felolvasták a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulói, akik rádiós összeállításukkal csatlakoztak az Olvasás Világnapjához és az Olvasás Éjszakája elnevezésű országos irodalmi maratonhoz szeptember 13-án. Az olvasást népszerűsítő rendezvényen a diákok és a tanárok közösen egy interaktív versmegosztó falat is létrehoztak, ahol bárki kiposztolhatja kedvenc sorait, vagy egyszerűen leírhatja, miért szeret olvasni. Fegyverneki Gergő

Közösségi Szolgálat Kedves Szülők és Diákok! A 2016. évben érettségizőknek, felmenő rendszerben kötelezően 50 óra közösségi szolgálatot kell végezniük, amelyet 9. évfolyamtól a 11. évfolyamig, lehetőleg arányosan elosztva kell teljesíteni. Eloszlás: 9.évf: 5+15 10.évf: 15 11.évf: 10+5 A közösségi szolgálat teljesítése az érettségire való jelentkezés feltétele. Jogszabályi háttér: A nemzeti

köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 6.§ (4), a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozása szerint. Az iskola által kiadott jelentkezési lapon a diákoknak, szüleikkel egyeztetve minden tanévben minimum egy, maximum három témakört kell választani és feltüntetni az alábbiakból, beírva a lapra azt is, hogy ebben a tanévben hány órát kíván teljesíteni:

A közösségi szolgálat keretei között: 1. az egészségügyi, 2. a szociális és jótékonysági, 3. az oktatási, 4. a kulturális és közösségi, 5. a környezet- és természetvédelemi, 6. a katasztrófavédelmi, 7. az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. Egy órán 60 perc közösségi szolgálati idő értendő. A helyszínre utazás és a hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.

A közösségi szolgálat alkalmanként legkevesebb 1, legfeljebb 3 órás időkeretben végezhető. Vidéki diákok tevékenysége: lehetőség van arra, hogy a tanuló eldöntse, hol látja el a feladatot. Eltérő helyszínek esetén a szülőnek és tanulónak aktívan részt kell vennie a tevékenység megszervezésében. A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát. A közösségi szolgálat során a tanuló köteles naplót vezetni,

amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. Az osztálynaplóban és a törzslapon az osztályfőnöknek dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését. Az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy példány az intézménynél marad.

Az iskola honlapjáról letölthető dokumentumok:

Az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

balazsanita.mfg@gmail.com

Jelentkezési lap Együttműködési megállapodás Közösségi szolgálat napló Igazoló lap A közösségi szolgálattal kapcsolatban felmerülő kérdéseikkel forduljanak hozzám bizalommal az alábbi e-mail címen:

Üdvözlettel: Balázs Anita gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

˝ ˝ ünnepség Szalagtuzo A Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola végzősei

2013. november 16-án, szombaton

tartották szalagavató ünnepségüket a Hódos Imre Sportcsarnokban.

Élményekben gazdag kirándulás a Bükkben A 2013/2014-es tanév második hónapjában egy izgalmas, élményekben dús bükki kirándulásban volt részünk. A táj gyönyörű, mondhatni festőien szép volt. Az út nagy részén, amikor kisebb pihenőt tartottunk, a látványban gyönyörködtünk, a szlovák Tátra kisebb hegyeit fedeztük fel a távoli messzeségben. Utunk első megállója az ősemberleletekről elhíresült Suba-lyuk barlang volt. Ez a barlang egy helyi betyárról, Suba Mihályról kapta nevét. Fokozatosan veszélyeztetett természeti érték, ehhez képest a barlang falának több részén is falfirkák terelik el a turista figyelmét. A barlang végében egy elég méretes lyuk tátongott: itt le lehetett nézni az útra, amelyen eddig haladtunk. A magasság szédítő volt, ám az elénk terülő táj látványa miatt ezt figyelembe sem vettük. Úgy tűnt számunkra, mintha nem 300 méter magasságból néztünk volna le a vidékre, hanem

egy síkban lettünk volna azzal. Ezután viszonylag egyenes terepen folytattuk utunkat egy huzamosabb ideig. Az út egyik oldalán egy folyómeder helyezkedett el, a másikon pedig egy meredek hegyoldal volt látható. A természet őszi színekbe öltözött, a vörös faleveleken megcsillant a Nap fénye. Sokféle bokrot, cserjét láthattunk, itt már a fákról lehulló levelek sűrűjében gázoltunk, amik olyanok voltak, mint ezernyi és ezernyi könnycseppek egy láthatatlan arcon, siratták az elmúlt nyarat, a fák szél fújta ágainak különös tánca pedig mintha a tél közeledtét sürgették volna. A szakasz végén a túra legmegerőltetőbb részéhez értünk. Ez egy néhol meredek, kb. 3-4 kilométeres hosszúságú táv volt. Még a leggyorsabbak is több mint fél óra alatt értek fel a hegytetőre, ám ők is többször megálltak egy kisebb-nagyobb pihenőre. A hegyfokon természetesen megvártuk egymást, ettünk-ittunk,

majd nekivágtunk az utolsó résznek. Ekkor már délután 2 óra volt. Itt az út már csak lefelé vezetett. Visszatért mellénk rég nem látott útitársunk, a már említett folyómeder is. Ez szintén egy megerőltető próba volt, hiszen a már sajgó lábainkat újra igénybe vette. Ám minden túrázó és minden láb jól bírta a tesztelést. Holt fáradtan érkeztünk meg a hos�szú és kimerítő út végére, ahol újra kifújtuk magunkat, majd felszálltunk a buszunkra, ami lassan, döcögve indult el velünk vissza Debrecenbe. Azt hiszem, hogy minden jelenlévő túrázó nevében kijelenthetem azt, hogy eseményekben és élményekben gazdag volt számunkra ez a nap és ez a próbatétel jól összekovácsolta a medgyessy-s diákokból és tanárokból álló kis csapatot.

Nagy Richárd 9.c

Vágyak várnak Vágyak repkednek előttem, mögöttem, Vágyak kergetnek idáig, s előre, Vágyak, melyeket sohasem értettem, De kergetnek, húznak örökre. Egy, mire soha nem gondoltam: Szeretnek-e a vágyak engem? Vagy én kergetem őket untalan, S csak egyoldalú a szerelem? Előttem meg nem nyíl ily titok, Csak elmélázva gondolom: Némely vágy szeret viszont, S ebből lesz a teljesülő vágyalom.

Wischán Emese

Régen történt, de nem feledem, a találkozás minden pillanata megmaradt bennem. Mentem az utcán éppen, sétálgattam szépen. A hosszú utca házai alatt, egy korombeli fiú ballag. Nézem, bámulom bambán, mintha csak ez lenne a szabály. arca piros, szeme kék, akár a sokcsillagos ég. Ez az érzés leirhatatlan, széditő, mardosó, kibirhatatlan.

Tartalom

Aztán elhaladtunk egymás mellet, s az érzés teljesen szétszedett. Hazaértem... A szobámban nagy dunyhákba temettem magam, ezt érezni többet nem akartam. Gyönyörű napra ébredtem, ez a nap jó lesz én éreztem. Bekapcsoltam a rádiót, vajon mer ez a nap szánni nekem valami jót? S hallom, hogy tragédia történt, meghalt egy fiú egy nő életéért. Azt mondják 14-15 éves lehetett, s mikor végleg elment, nevetett. Az alapos személyleirás alapján, és a kék szem hallatán minden világossá vált. Ő az!!! Hirtelen fájdalmamban azt sem tudtam mit tegyek, menjek oda, vagy maradjak itt sirni mint egy gyerek. S most sok év múltán, csomó mindent megtanulván, még mindig szeretem azt a fiút, aki egyszer elment mellettem.

Egy rejtélyes személy Al-Shrebche Nárcisz

Köszönto ˝

EGÉRFOGÓ 1. rész

Apám a lövészárokban lapulva várta, mikor kezd tüzelni az ellenség. Mivel világéletében nagyon egészséges, és edzett ember volt, az I. világháború idején gondolkodás nélkül kiküldték a frontra. Mondanom se kell, hogy ő becsületesen harcolt a hazáért. Egészen addig, amíg fehér arcához el nem ért a mustárgáz bágyadt gőzének szele, és a bőrén megjelentek a gennyedző, citromsárga hólyagok, majd a tüdejét felköhögte gesztenyenagyságú darabokban... Kinyitottam a szemem, és megpillantottam a felettem lévő „Johanna <3” feliratot. Mivel felettem is van egy ágy, és alszik benne egy kolléga, mindig ezt látom, ha felébredek. Felültem, és kifújtam az orrom, de csak nagyon óvatosan, mert nemrég Karl, és a bandája betörte az orromat, és még gyógyulnia kell. Ezelőtt is bántalmaztak a vallásomért, de még... sohasem vertek meg miatta. Aztán az élet adott egy ellenséget, aki gyakorlatilag a semmiért gyűlöl, és véresre ver... Az arcbeállításom miatt később is támadtak rám az utcán ezzel az ürüggyel (ugyanis jellegzetes zsidó vonásokat örököltem, az orrom elég figyelemfelkeltő – ezért is pont azt törte el Karl Zietzer), és ami a legbosszantóbb, hogy még csak fel sem jelenthettem a szemétládákat. De jobb is, mert akkor már nyakig benne voltam az illegális buisnesselésben, lemoshatatlanul. Ilyen esetben azért gáz, ha bántanak, mert nem kérhetsz az államtól segítséget, pedig kéne, és esetleg meg is érdemelnéd. Amikor idekerültem, már akkor olyat tettem, amit leplezni kellett, és nem lehetett volna már normális életem. Választhattam: vagy keresek valami rosszul fizető, illegális munkát, és próbálok élni, vagy itt halok meg a fronton; egyetlenegy közkatona élete úgyse számít, főleg ha papírjai, és szerettei sincsenek. Az utóbbival talán statisztikaként haltam volna meg pár éven belül, és nem lett volna olyan kegyetlen, mint a másik út, de akkor nem akartam névtelenül a tömegsírba menni. Akkor, és ott mindenáron szabadulni akartam a barakkokból. A szabadságra vágytam, bár nem tudtam, milyen az, és mivel jár. Ezért határoztam el aznap éjjel, hogy megszököm...

++Kyti Kozmusz++

Nyílt napok 2013 Iskolánk 2013.11.12-14-én 17 órai kezdettel nyílt napokat tartott az érdeklődő szülők és diákok részére, hogy betekintést nyerjenek iskolánk mindennapjaiba, tájékoztatást kapjanak a 2014/15 tanévben induló képzésekről. November 12-én az általános tantervű és nyelvi speciális osztályok tájékoztatója, 13-án a képzőművészeti és tánc speciális gimnáziumi és szakközépiskolai osztályok, 14-én a hatosztályos speciális tehetséggondozó osztályok bemutatkozása történt meg. A nyílt napok első felében Fekete József, az iskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket, rövid előadást tartott az iskola jelenéről, az iskolánkban folyó és jövő tanévben induló képzésekről. Ezután a képzési területeknek megfelelően, az igazgatóhelyettesek bővebb tájékoztatást adtak a jelenlévőknek: Szabóné Kiss Edit, igh. nyelvi, általános és hatosztályos képzésről Kiss Papp Csilla, igh. képzőművészeti, táncművészeti képzésről. Ezt követően a munkaközösség vezetőinek tájékoztatása, majd a végzős diákok, illetve a DÖK elnök beszámolója következett. Ez után a szülőknek lehetőségük volt kérdéseiket feltenni, végül bejárhatták a gimnázium épületét (tantermek, számítógépterem, tornaterem, stb...). A továbbtanulással és az intézmnybe történő jelentkezéssel kapcsolatos tájékoztató kiadványok megtaláhatók az iskolánkban nyomtatott formátumban; illetve az interneten, az alábbi címeken: www.kir.hu (intézmény OM azonosító száma: 031202, telephelykód: 001) www.hajdu-ped.hu www.medgyessygimnazium.hu/hirek

Néhány fontos időpont: 2013. december 10. Jelentkezési határidő a központilag szervezett írásbeli felvételire A jelentkezési lap letölthető a www.oh.gov.hu oldalról, illetve az általános iskolákban igényelhető. 2014. január 18. 10 óra Központi írásbeli felvételi 2014. január 23. 14 óra Pótló írásbeli felvételi 2014. január 24. 8-16 óra Írásbeli felvételi dolgozatok megtekitése 2014. január 28. 16 óráig Fellebbezés Szóbeli felvételi: 2014. február 20. 11 óra Nyelvi tagozat, táncművészeti tagozat 2014. február 21. 11 óra Képzőművészeti tagozat 2014. február 28. 13 óra Pótnap Általános tagozat: Nincs szóbeli felvételi Pályaválasztással, beiskolázással és az intézménybe történő felvétellel kapcsolatos személyes ügyekben segítséget ad Szabóné Kiss Edit igazgatóhelyettes (06/52-413-326, 14-es mellék).

Tagozat kód

Felvehetők száma

6 évfolyamos tehetséggondozó gimnáziumi osztály

5 évfolyamos kiemelt képzésű táncművészeti (néptánc) párhuzamos képzésű szakközépiskolai tagozat

5 évfolyamos kiemelt képzésű képzőművészeti (festő) párhuzamos képzésű szakközépiskolai tagozat

5 évfolyamos kiemelt képzésű képzőművészeti (szobrász) párhuzamos képzésű szakközépiskolai tagozat

4 évfolyamos általános tantervű gimnáziumi tagozat

4 évfolyamos kiemelt képzőművészeti tagozat gimnáziumi képzés

4 évfolyamos kiemelt táncművészeti tagozat gimnáziumi képzés

4 évfolyamos kiemelt idegen nyelvi angol – gimnáziumi osztály

4 évfolyamos kiemelt idegen nyelvi német – gimnáziumi osztály

TAGOZAT MEGNEVEZÉSE

Tudni és szeretni, avagy filozófia a termálfürdOben ˝ A JUDOT ÉS A VÍZILABDÁT IS KIPRÓBÁLTA AZ ISKOLAIGAZGATÓ Határ o zott me gjelenésével először az iskola testőrének hihetnénk, óráira beülve a széles látókörű görög filozófusok jutnak eszünkbe, elbeszélgetve pedig egy rendkívül nyitott és kedves embert ismerünk meg. Míg az intézményvezetők irodájába általában csak hosszas procedúra után lehet bejutni, az ő ajtaja mindenki előtt nyitva van. A tanár is ember című sorozatunkban először Fekete József igazgató urat mutatjuk be. – Az első kérdés adja magát: mit jelent Igazgató Úr számára az iskola? – Ez rafinált kérdés. Többféleképpen meg tudjuk közelíteni. Érzelmi oldalról tekintve azt mondom, amit gyerekkoromban tapasztaltam. A szüleim tanárok voltak. Mivel állandóan bent voltak az iskolában, a gyerekkorom nagy része is az iskolában telt el. Csodálattal töltött el az iskola hangulata, tartalma, és formája. Szerettem minden részletében. Számomra az iskola egy harmonikus életteret jelent, ahol mindenki jól érzi magát, ahol az emberek szeretik, kedvelik egymást, vannak közös céljaik, és ezeket együtt érik el, miközben csodálatos dolgokat visznek végbe. Racionális oldalról nézve az iskola egy olyan közösség, ahol egy rendszer működését minden ponton megtapasztalhatjuk, ahol értéket teremtünk, ami alkalmas arra, hogy a társadalomnak azt a szolgáltatást nyújtsa, amit elvár tőle: a fiatalokat felkészítse a felnőtt életre. – Ezek szerint a pályaválasztásban a családi hagyomány folytatása motiválta? – Nem volt ez ilyen egyszerű. Én is úgy voltam vele, mint a fiatalok általában. Nagyon sokáig nem tudtam eldönteni, mi szeretnék lenni. Akartam lenni Indiana Jones, orvos és felfedező is. Gimnáziumban már annyi biztos volt, hogy minden nagyon érdekelt, de semmi nem érdekelt annyira, hogy csak egyedül azzal foglalkozzak. A legutolsó pillanatban döntöttem el,

hogy a tanári pályát választom, bár volt affinitásom a tanári hivatás iránt. – És miért éppen a mozgókép-média és informatika szakot választotta? – Emellett még több szakom van. Mivel sok minden érdekelt, mindig párhuzamosan végeztem egy bölcsész és egy természettudományos szakot. A tantárgyfelosztás szerit most ezt a két szakomat kell tanítanom az igazgatói teendők elvégzése mellett. – Hogy emlékszik vissza a gyermekkorára. Sokakat érdekel, hogy szeretett-e iskolába járni? – Iskolába szerettem járni, leginkább a közösség miatt. Szerencsém volt minden osztállyal minden iskolafokon. Mai napig tartanak a barátságok ezekből az időkből olyannyira, hogy évente több alkalommal is tartunk osztálytalálkozót. Arról, hogy milyen diák voltam, a tanáraim tudnának többet mesélni. Betartottam az iskola normáit, de nem voltam egyszerű diák. Nagyon sokat kérdeztem, és mindig akartam valamit csinálni. Ez valakinek szimpatikus volt, valakinek nem. Ilyen módon az iskolával, mint minden diáknak ambivalens volt a viszonyom. Ha nem találkozott az iskola és az én szándékom, akkor mindig sikerült kompromisszumot találnunk, így mindig szívesen gondolok vissza minden iskolai évemre. – Ez a filozófiai hajlam a gondolkodásmódján is meglátszik. Milyen kérdések izgatták leginkább? – Valóban filozofikus alkat voltam, ennek minden előnyével és hátrányával együtt. A lét nagy kérdéseire próbáltam választ találni, hogy mi miért miként mi által. Nem a hétköznapok nézőpontjából próbáltam az életemet élni, hanem egy nagyobb távlatból. Ebben többen partnerek voltak. Ha azt nézzük, ebben is szerencsém volt. Kollégistaként olyan barátokra találtam, akik hasonlóan gondolkoztak, mint én. Koncertek, mozifilmek, színházak hatására egy olyan irányt vett az életünk, amiben az önművelés és a jóra való törekvés alapnak számított. Semmi gondunk nem volt

a tanulással, sőt minden este tíz órai takarodó után összeültünk, és a sötétben szabad akadémiát tartottunk. A nevelőtanárnak úgy kellett elhajtani minket lefeküdni. Szerettünk tanulni. Érettségi előtt például az egész osztály kivonult a strandra, beültünk a termálmedencébe, és ott mondtuk a tételeket, de nem tételszerűen, hanem átgondolva az összefüggéseket vitafórumot tartottunk. Nap végén azt vettük észre, hogy nem bírunk kijönni a medencéből, de nagyon kellemes emlékünk az érettségire való tanulás. – Erre egy idősebb ember most biztos azt mondaná, hogy bezzeg a mai fiatalok… – A közösségek mindig ugyanúgy működnek. Az iskolaközösség alapvetően kényszerközösség, mert ugyan a közös érdeklődés mentén, de véletlenszerűen jönnek össze az emberek. Ez magában hordozza a lehetőséget annak, hogy nagyon jó közösség legyen, és annak is, hogy átlagos. Az iskolán múlik, hogy az osztály ebből mit tud kihozni. A mai gyerekek semmivel sem rosszabbak, mint a régiek. Pontosan ugyanolyanok. A világ lett talán érzéktelenebb, embertelenebb, pénzközpontúbb, teljesítményközpontúbb, ami miatt a közösségek is efelé az értékek felé kezdenek elmozdulni. Azt gondolom, ez nagyon nem jó így. De abban is biztos vagyok, ahogy egy közösségnek kell, ezt is le fogja szabályozni, és úgy fog működni, ahogy ez elvárható. Ehhez viszont időre van szükség. Most ezt az átmeneti időszakot éljük. – Az legenda járja az iskolában, hogy remek sportoló volt. Tényleg? – Vidéki gyerekként kerültem Debrecenbe. A fizikai adottságaim jók voltak. Amikor a Fazekasba eljött egy tehetséggondozó, megszólított, hogy válasszak, mit szeretnék csinálni: súlyt emelni, birkózni vagy bokszolni. Mondtam, hogy én mind a hármat, mire ő azt mondta, hogy nagyra nézek, de próbáljuk meg. Kiválasztott minden osztályból három-négy embert, velük jártunk edzésekre. Elég hamar jó eredményeket értünk el.

Minden sportágban országos szinten dobogósok voltunk. Aztán a keletei filozófiával jött a karate, judo, majd kipróbáltam a vízilabdát is. Egyik sem érdekelt annyira, hogy tartósan és elhivatottabban csináljam, Mindenhol megelégedtem az első jó eredményekkel, ahogy egy fiú szokta ezt, ha látja, hogy meg tudja csinálni, utána már nem mindig érdekeli annyira, hogy tovább is folytassa. Mindig találtam újabb érdekesebb dolgokat, ezért a küzdősportot abbahagytam a főiskolán, de utólag azt mondom, megbántam, hogy nem folytattam. Biztos más utat vett volna az életem, ha sportkarriert csinálok, de azt gondolom, így is jó dolgok történtek velem. – Hogy került ide a Medgyessybe? – Ez furcsa. Ha már az ember elég öreg, és visszagondol az életére, akkor egészen biztosan tudja, hogy van sors. Nagyon nehéz lenni definiálni, hogy konkrétan ez mi, de mindig is tudtam, hogy közöm lesz a Medgyessyhez. Az első pillanattól kezdve végig követtem az intézménytörténetet az építéstől kezdve. Diákként a szomszédba jártunk a szalagtűzős táncpróbára, később óraadóként, pedagógusként és rendszergazdaként, majd igazgatóhelyettesként, most pedig igazgatóként dolgozok itt végigjárva a ranglétrát. – Mi motiválta, hogy megpályázza az igazgatói széket? – Leginkább a kollégák bizalma. Megszólítottak, hogy nem vállalnám-e el az intézmény vezetését. Ehhez jött a személyes ambícióm. Mindig szerettem volna egy olyan iskola működésében részt venni, ami a gyerekek érdekében dolgozik értéket teremtve. Ez az értékteremtés számomra a legnagyobb mozgatórugó. A kollégákkal együttműködve meg lehet valósítani ezeket a nemes célokat. Én ebben hiszek, és ezért dolgozok nap mint nap. – Ez az értékteremtés meglátszik a tantestület létszámának növekedésében is. Míg országos szinten általában pedagógus-elbocsátásokról lehet hallani mostanában, addig itt plusz tanárokkal gazdagodott az iskola, ahogy ez az évnyitó beszédében is elhangzott. Hogyan lehetséges ez? – Ez visszaigazolja az értékteremtő munkánkat. Iskolaként megpróbáltunk a változásokra reagálni. Próbálunk előre tervezni, így lehetőségünk volt az iskola hagyományt is kihasz-

nálni, hogy fejlesszünk Ennek köszönhető, hogy be tudtuk vezetni a tehetséggondozó képzést és szélesítettük a szakképzési kínálatunkat. Nálunk a folyamatok ellentétes irányúak voltak, mint általában az iskolákban. A törvények is szerencsésen úgy alakultak számunkra azzal, hogy ezt a fajta értékteremtő munkát kiemelten támogatták, és a művészeti iskolákra vonatkozó szabályozás lehetővé tette, hogy folyamatosan fejlesszünk. Erre szokták mondani, hogy a bolygók szerencsés együttállása és minden egyéb úgy adta, hogy ezt meg tudtuk tenni. Nagyon hálás vagyok a kollégáknak és a sorsnak, amiért olyan eredményeket értünk el, amire most büszkék lehetünk. – Ha folytatjuk a sikerbeszámolót, azt mondhatjuk, ma már országos hírű iskola lettünk, más megyékből is tanulnak itt, és rengeteg érdeklődő volt a nyílt napon is. – Az intézmény népszerűsége folyamatosan nő. Köszönjük a szülőknek és a tanulóknak, hogy megtisztelnek bizalmukkal. Az megállapítható, hogy a másokban is az a kép alakult ki, amit most önmagunkról gondolunk. A szülők ránk bízzák a legértékesebb kincsüket: a gyerekeiket, akiket nevelünk. Ez egy olyan társadalmi szerződés, aminél magasabb rendűt nem tudok elképzelni. – Elárulná, mi a siker titka? – Nagyon sok ember kitartó, céltudatos, hivatásszerűen végzett munkája, ahol a cél közös. Ez meg kell, hogy hozza a várt eredményt. Nyilván ehhez időre van szükség. Van egy fogalom, a pedagógiai tehetetlenségi nyomaték. Ez azt jelenti, hogy a pedagógiában minimum négy-öt évre van szükség, hogy bármilyen hosszútávú hatás érzékelhető legyen. Most huszonöt év munkájáról beszélünk, amivel elértük ezt az eredményt. Erre támaszkodva szeretnénk a következő huszonöt évet úgy tervezni, hogy az irányt megtartva tovább tudjuk elismertségünket, hatékonyságunkat fokozni. – Az idegenek is azonnal megérzik az iskola családias hangulatát, amint átlépik a küszöböt. Igazgató Úr hogyan fogalmazná meg az iskola küldetését? – Az én megközelítésemben a mi iskolánk egy olyan iskola, amely teljesítményalapú, de emberközpontú és diákcentrikus. Az egyéni, testreszabott pedagógiai módszerek, a toleran-

cia és a jó közösség dominál. Ez az iskolakép, amit szeretnénk a miden napokban megvalósítani. Azt szeretnénk, ha az iskola egy olyan tér lenne, ahol a gyerekek jól érzik magukat, de nem azáltal, hogy nem kell teljesíteniük a követelményeket, hanem azáltal, hogy a követelményeket belátó módon teljesítik, és partnerként dolgoznak, együtt a szülök, a tanárok és a diákok. Ez a partneri viszony adja meg az a hangulatot, ami miatt a diákok szeretnek itt lenni. – Rengeteg papír van most is az asztalán, és folyamatosan csörög a telefon. A családja mit szól ahhoz, hogy ennyire elfoglalt? – Sokat viccelődnek a barátok azon, hogy már csak fotókon látnak a gyerekeim. Van ebben valami. Azzal szoktam magamat vigasztalni, hogy egy családi kapcsolatrendszerben nem az együtt töltött idő mennyisége, hanem a minőség a döntő, ezért megpróbálok arra törekedni, hogy az a kevés idő, amikor a családdal vagyok, minőségi legyen. A munkám elvállalása előtt ezt is megbeszéltük. Ismerem a feladatot, a családom pedig elfogadta és megértette ezt a helyzetet. Persze a valóság sokkal rosszabb volt, mint amit gondoltunk, mert sokkal kevesebb idő jut egymásra, de szerencsém van, mert a családom, a feleségem és a gyerekeim megértőek, a munkatársaim pedig sokat segítenek abban, hogy az élet minden területén helyt tudjak állni. – Ennek ellenére, ha jut egy kis ideje, mivel próbál kikapcsolódni? – Legszívesebben méhészkedem, de szívesen szerelek mindenféle eszközt. Ezek általában kikapcsolnak. Nagyon szeretek olvasni és a hegyekben túrázni. – Mik a jövőbeli tervei? – Szeretném a szakmámat a lehető legjobban művelni, és egy tisztességes, gondolkodva megépített emberi világ kialakításában részt venni. – Köszönjük a beszélgetést!. Munkájához további sok sikert és jó egészséget kívánunk!

Karácsony A hatalmas dóm harangjai különösképp kondultak meg a téli éjszakában. A fiú ijedve ugrott ki ágyából. Tudta, nagy napra virrad alig pár órán belül, hiszen élete egyik legnagyobb vizsgáján kell túlesnie. Már hetek óta csak erre készült, könyvtornyokkal körbefalazott kis szobájában. A messzi kollégiumból nem írt otthon aggódó édesanyjának, s határozottan utasította el jó cimborák invitálásait is, de még törékeny kedvese közeledésének sem tudott úgy örvendeni, mint máskor, azokban a boldog pillanatokban. A fiú szemét félig még álom nyomta. Vaksötétben tapogatózott, kezével egyre kalimpált, de csak nem lelte a villanykapcsolót. Azon mérgelődött, hogy visszatérő, hű vendégként eljött az advent, mégsem lehet otthon azokkal, akik igazán fontosak számára. Szerette volna emiatt a professzoroktól kapott míves üveggömböt megmarkolni, és jó erősen a földhöz vágni, hogy darabokra törjön szét minden terhével és kötelezettségével együtt. Közben a harangok egyre inkább valami megindító dallamot játszottak. Mintha csak kedvesének csengő hangja nyugtatgatta volna: csitt, nincs semmi baj, én várlak. Lassan a fiú lelkének húrjai is megpendültek, majd szobájának ablaka felé indult. Óvatosan húzta el a függönyt, amely oly sokszor árnyékolta el mostanában tőle a világot. De most semmi nem tudta elvonni figyelmét. A narancsos-lilás égbolton sok kis csillogó hópehely szálingózott le erősen egymásba karolva. Izgága táncot jártak kimerülésig, végül pedig a fák hajlékony ágain tértek pihenőre. A fiú ekkor magába szippantotta a tág horizontot, s hipp-hopp, már egy ismerős, mézeskalács illatú szobácskában találta magát. Kedvese kezét szorongatta, s így közösen, kéz a kézben tették fel a szeretet fájára a legszebb üveggömböt, amely az egész estét különös fénybe borította. Fegyverneki Gergő

jó tollú emberek figyelem újságírókat keresünk Érdekel a média világa? Kíváncsi vagy a világ és a MFG történéseire? Szeretsz fogalmazásokat írni? Ha a válaszod igen, akkor nálunk a helyed! Lapunk kíváncsian várja írásaitokat különböző témákban és műfajokban iskolai rendezvényekről, érdekes emberekről, mindenkit érintő jelenségekről. Szívesen adunk teret a verset vagy prózát író diákoknak is műveik bemutatására. Továbbá beküldhetitek hozzánk fényképfelvételeiteket és rajzaitokat. Hamarosan havazik, így lefotózhatjátok akár a legszebb hóembereket vagy Debrecen jellegzetes épületeit. Ha felkeltettük érdeklődésed, keress nyugodtan minket. Ne feledd, Pulitzer is így kezdte!