GONDA - Sanghaj ultramodern magyar építésze by memorycomputer

G O N D A

鸿达 Shanghai’s Ultramodern Hungarian Architect Sanghaj ultramodern magyar építésze

上海的匈牙利超现代主义建筑师

Editors | Szerkesztők | 编辑 : Szentmártoni Lívia, Krizsán András The information in this book is based on An Ultramodern Hungarian Architect in Shanghai – Károly Gonda’s Art of Building by Eszter Baldavári, Art Historian, on behalf of the Association of Hungarian Architects. A könyv tartalma Baldavári Eszter művészettörténész a Magyar Építőművészek Szövetsége megbízásából készített Egy ultramodern magyar építész Sanghajban – Gonda Károly építőművészete c. tanulmányára épül.

本书内容是基于对一位生活在上海的超现代主义匈牙利建筑大师的研究– 鸿达建筑艺术– 谨代表匈牙利建筑师协会 – 由艺术历史学家Eszter Baldavári所著

M i n i s t r y o f F o r e i g n A f f a i r s a n d Tr a d e o f H u n g a r y | Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma | 匈牙利对外经济和外交部

Consulate General of Hungary in Shanghai | Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa | 匈牙利驻上海总领事馆

This book is published by the Consulate General of Hungary in Shanghai in cooperation with the Association of Hungarian Architects, w i t h t h e g r e a t s u p p o r t o f t h e M i n i s t r y o f F o r e i g n A f f a i r s a n d Tr a d e of Hungary and with the assistance of the Department for Hungarian Cultural Institutes and Seasons Abroad. A könyv Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa és a Magyar Építőművészek Szövetsége együttműködésével, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának támogatásával, a Magyar Kulturális Intézetek és Évadok Főosztály közreműködésével készült el.

此书由匈牙利驻上海总领事馆与匈牙利建筑师协会合作，获得了匈牙利对外经济和外交部与外交部的大力支持与外交部负责全球匈牙利文化中心和匈牙利文化节司的协助。

ACKNOWLEDGEMENTS | KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS | 鸣谢单位

This book could not have been completed without the support of the following partners | Jelen kiadvány nem készülhetett volna el a következő partnerek önzetlen támogatása nélkül | 此书获得了以下合作伙伴的支持:

Shanghai Urban Construction Archives | Sanghaji Városépítési Levéltár | 上海市城市建设档案馆 National Archives of Hungary | Magyar Nemzeti Levéltár (Országos Levéltára) |匈牙利国家档案馆 Shanghai Municipal Archives | Sanghaj Városi Levéltár | 上海市档案馆 The Architectural Society of Shanghai China | Sanghaji Építészeti Társaság | 上海市建筑学会 Bánffy Miklós Library at the Ministry of Foreign Affairs and Trade of Hungary | Bánffy Miklós Szakkönyvtár, KKM | 匈牙利对外经济和外交部 Bánffy Miklós图书馆 East China Architectural Design & Research Institute Co., Ltd / Historical Building Preservation Design Institute | ECADI / Történelmi Épületek Védelmének Tervező Intézete | 华东建筑设计研究院有限公司历史建筑保护设计院 Publishing Hungary Department at the Ministry of Foreign Affairs and Trade of Hungary | Publishing Hungary Osztály, KKM | 匈牙利对外经济和外交部 Publishing Hungary司 Hungarian Archival Delegation at the Austrian State Archive | Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség | 奥地利国家档案馆匈牙利档案工作代表团 Shanghai Urban Planning & Design Research Institute | Sanghaji Várostervezési és Kutató Intézet | 上海市城市规划设计研究院 Archives of Heves County | Heves Megyei Levéltár | 赫维什州档案馆 Foreign Affairs Office of the Shanghai Municipal People’s Government | 上海市人民政府外事办公室 Department for Document Management at the Ministry of Foreign Affairs and Trade of Hungary | Dokumentumvédelmi és Iratkezelési Főosztály, KKM | 匈牙利对外经济和外交部文档管理部门 Foreign Affairs Offices of Huangpu, Jing’an, and Hongkou Districts People’s Government | Huangpu, Jing’an és Hongkou kerületek külügyi hivatalai | 上海市黄浦区人民政府外事办公室、上海市静安区人民政府外事办公室、上海市虹口区人民政府外事办公室 Historic Shanghai | 上海旧踪 Bob Fedoroff, Katya Knyazeva, dr. Szűcs Gabriella, Michelle Qiao 乔争月, Tina Kanagaratnam, Patrick Cranley, Hua Xiahong 华霞虹, Dr. Oross András, Su Xinbao 宿新宝, Dian Viktória, Luca Poncellini, Biczó Krisztina, Zöldi Anna, Jacqui Mills, Paul French, Mervay Mátyás, Simon Adrienn, Lily Fan 樊荔, Simon Katalin, Pópé Kinga

CONTENTS | TARTALOMJEGYZÉK | 目录

Foreword | Előszó | 序言

...................................................................................................................................................................................

Gonda, Shanghai’s Ultramodern Hungarian Architect | Gonda, Sanghaj ultramodern magyar építésze | 上海的匈牙利超现代主义建筑师 COMMERCIAL BUILDINGS | ÜZLETHÁZAK | 商业建筑

.....................

...............................................................................................................................................

Sun Sun Department Store | Sun Sun Áruház | 新新公司

...........................................................................................................................................

Whiteaway, Laidlaw and Co. Department Store | Whiteaway, Laidlaw and Co. Áruház | 惠罗公司

.............................................................................

...................................................................................

...................................................................................................................................................................

Shahmoon Building (Capitol Building) | Shahmoon, vagy másnéven Capitol Irodaház | 光陆大楼 THEATERS | FILMSZÍNHÁZAK | 电影院

Cathay Theatre | Cathay Filmszínház | 国泰电影院（原名国泰大戏院） Capitol Theatre | Capitol Filmszínház | 光陆大戏院

............................................................................................................

.................................................................................................................................................

Uptown (Ping’an) Theatre | Uptown (Ping’an) Színház | 平安大戏院 Ever Bright Theatre | Ever Bright Filmszínház | 融光大戏院

...........................................................................................................................

...........................................................................................................................................

EDUCATIONAL INSTITUTION | TANINTÉZMÉNY | 教育机构

....................................................................................................................................

Seymour Road Jewish School | Seymour úti zsidó iskola | 西摩路犹太学校

..............................................................................................................

......................................................................................................................................

.....................................................................................................................................

.....................................................................................................................................................

ENDNOTES | VÉGJEGYZETEK | 尾注 .............................................................................................................................................................................

BIBLIOGRAPHY | FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM | 参考文献

.........................................................................................................................................

尊敬的读者：

Dear Reader,

Tisztelt Olvasó!

We can deservedly feel pride when we hold this book

Méltán érezhetünk büszkeséget, amikor ezt a könyvet

in our hands, since this volume presents a Hungarian

tartjuk a kezünkben, hiszen ez a kötet egy olyan,

individual that up to now has not been well known,

eddig kevéssé ismert magyar személyiséget mutat be,

but whose work has left an imprint that has lasted

akinek munkássága máig ható nyomot hagyott a világ

但他留下的作品却在上海这座全球人口第三的大

to this day in the third most populous metropolis on

harmadik legnépesebb metropoliszában, Sanghajban.

the planet, Shanghai. Károly Gonda (Charles Henry

Gonda Károly, akit a korabeli sajtó ultramodern

都市留下了鲜明的印记，至今仍熠熠生辉。他，

Gonda), who was dubbed an ultramodern architect

építészként tartott számon, épületeivel, az azokon

就是建筑师卡罗里·鸿达（Károly

by the contemporary press, clearly entered himself

következetesen alkalmazott újszerű formákkal és

当年媒体曾称他为“超现代主义建筑师”。他的

into the history of China’s 20th century architecture

elegáns art deco megoldásokkal egyértelműen beírta

through his buildings as well as the novel forms and

magát Kína XX. századi építészetének történetébe.

Art Deco details that he consistently employed on them.

我们捧读这本画册时难掩自豪之情，因为书中介绍的是我们的同胞。他的英名迄今鲜为人知，

Gonda），

建筑作品历久弥新，他采用的建筑形式历来新颖大胆、装饰艺术细部总是美仑美奂，这些都让他

Gonda Károly innovatív gondolkodásával jelentős részt

vállalt

az felé

1920-as, egyre

1930-as

inkább

években

Sanghaj

的名字永载20世纪中国建筑史册。鸿达以其创新思想著称。在上世纪二三十年代

világtrendek

significant role in redefining the look of Shanghai as it

arculatának

increasingly opened to global trends in the 1920s and

város képét meghatározó épületek öltöttek formát,

1930s. At his drafting table, he gave form to buildings

ötvözve a díszítőelemek visszafogott használatát

that defined the appearance of the city, dressing them

korának legújabb technikai megoldásaival. Sikerét mi

with the newest technical solutions of the age as

sem bizonyítja jobban, mint hogy a város legelőkelőbb

well as his restrained use of ornamentation. Nothing

negyedeiben Gonda Károly megannyi üzletházat,

术，而在装饰细节上则尽量从简。他为这座城市

could prove his success more than the number of

bankot, filmszínházat tervezett, jellegzetes épületei

commercial buildings, banks and cinemas that Károly

elválaszthatatlan részei a kortárs sanghaji látképnek.

黄金地段设计的商业建筑、银行和电影院数量可

újrarajzolásából.

nyitó

Through his innovative ideas, Károly Gonda took on a

Tervezőasztalánál

Gonda designed in the most elegant sections of the city and the fact that his buildings have become

Hiszem, hogy Gonda Károly munkássága a magyar

integral elements in the contemporary cityscape of

örökség része, ezért az életmű feldolgozása közös

Shanghai.

érdekünk. Munkájának könyvben való közreadása erősíti Magyarország és a Kínai Népköztársaság

I believe that the work of Károly Gonda is a part of

közötti kétoldalú kapcsolatokat, egyben szélesíti azok

Hungarian cultural heritage, so a review of his career

spektrumát a gazdaság, a kultúra, a tudomány és az

is in our mutual interest. The publishing of his work

építészet területén.

而这些建筑成为上海的地标。他积极采用最新技

观，足以证明他取得的成功。他留下的建筑已成为上海如今城市景观中不可或缺的元素。我深信鸿达的作品是匈牙利文化遗产的一部分, 回顾他的职业生涯符合我们的共同利益。出版此书介绍他的作品将加强了匈中两国的双边关系，

交流与合作。

Hungary and the People’s Republic of China and at economics, culture, science and architecture.

貌贡献良多。他在工作台上确定了建筑的外貌，

还将深化两国在经济、文化、科学和建筑领域的

in a book reinforces the bilateral relationship between the same time widens its spectrum in the areas of

上海走向国际的进程中，他为奠定上海的城市风

Szijjártó Péter Magyarország külgazdasági és külügyminisztere

彼得·西雅尔多匈牙利对外经济和外交部部长

Péter Szijjártó Minister of Foreign Affairs and Trade of Hungary

尊敬的读者：

Dear Reader,

Tisztelt Olvasó!

During the course of Hungary’s rich and varied history

Magyarország

it has provided for posterity quite a diverse and

során igen változatos és egyedi műemléki örökséget

unique range of built heritage. Our creative architects

hagyott a jelenkorra. Alkotó építészeink eljutottak a

have made it to the most wide-ranging regions of

világ legkülönbözőbb tájaira és letették kézjegyüket

全球，在几乎每个城市都留下了成功之作，在两

the world and have made their mark on nearly every

a világ szinte minden nagyvárosában. Különösen igaz

great city on the globe. This is particularly true of

ez a két világháború közötti Sanghajra.

次世界大战之间的上海更是佳作迭出。

gazdag

és

fordulatos

történelme

Magyar

Építőművészek

Szövetsége

történelmi

It is the historical duty of the Hungarian Association

feladata, hogy a Kínában élt és alkotott magyar

of Architects to discover the exemplary careers of

építészek

Hungarian architects that lived and worked in China,

szellemi

and to care for their intellectual heritage. At the

és

request of the Ministry of Foreign Affairs and Trade,

Építőművészek

in 2019 the Hungarian Association of Architects

indított a magyar származású Gonda Károly életműve

initiated research for a summary of the life’s work

összegzésére, amely során tíz ma is álló épületet és

of the Hungarian Károly Gonda, during which it was

számos megvalósulatlan tervét sikerült beazonosítani

possible to identify and link to him ten buildings

és a nevéhez kötni.

példaértékű örökségüket

munkáit ápolja.

Külügyminisztérium

feltárja,

Szövetsége

és

Külgazdasági

felkérésére

2019-ben

Magyar kutatást

életmű

之作并保护他们的智慧结晶是匈牙利建筑师协会义不容辞的历史责任。应匈牙利对外经济和外交部的要求，匈牙利建筑师协会于2019年着手研究生于匈牙利的建筑师卡罗里·鸿达（Károly Gonda）一生的作品，包括由他设计并且现存的十座建筑，以及他的诸多未竟之作。在研究鸿达的光辉一生时，我们可以逐渐清晰

that are still standing today as well as numerous unrealized designs.

多样而独特的建筑遗产。极富创意的建筑师走遍

发掘曾在中国生活工作的匈牙利建筑师的经典

Shanghai between the two world wars. A

匈牙利在悠久璀璨的历史上为后人留下了一份

kutatása

közben

egyre

történelmi

inkább

arculatának

地感受到，他为塑造上海当时城市风貌作出了巨大贡献，我们看到了他的职业道路、他的人生转

körvonalazódott

Sanghaj

While researching Károly Gonda’s career, a clearer

kialakításában

meghatározó

image slowly emerged of an architect that played

építész, az art deco elkötelezett művésze, Gonda

a key role in the development of the historic

Károly életműve, kalandos életútja és műveinek

那些集富现代气息的高层建筑、电影院、商业和

appearance of Shanghai, including his career path,

fontossága. Ultra-modern toronyházai, filmszínházai,

金融建筑让他不仅在中国，而且在国际上都广受

the exciting turns in his life and the significance of

kereskedelmi és pénzügyi épületei nemcsak a hazai,

this artist dedicated to the Art Deco style. His ultra-

hanem a nemzetközi modern építészet színterén

modern high rises, movie theaters and commercial

is igazolták, hogy e művek alkotóját joggal tartja

and financial buildings attest that the creator of these

számon a 20. századi kínai építészettörténet.

szerepet

játszó

Annak

ellenére,

domestic level, but also internationally.

jóvoltából

hogy

számos

sanghaji

épületen

önkormányzat

megtalálható

Gonda

Károly emléktáblája, jóformán semmit nem tudtunk e Despite the fact that memorial plaques to Károly

magyar építész létezéséről, épületeiről. Reméljük, a

Gonda (C. H. Gonda) can be found on numerous

most megjelenő album is hozzájárul, hogy felfedezzük

buildings

e „titokzatos sztárépítész” sanghaji életművét, és

thanks

government,

virtually

the

Shanghai

nothing

municipal

known

this

Hungarian architect’s existence and buildings. We

推崇，他被视为20世纪中国现代建筑史上的一大功臣。虽然上海市政府已为许多优秀历史建筑都挂牌

works is justifiably highly respected in 20th century Chinese modern architectural history not only on the

折点以及他为推广装饰艺术派风格所作的努力。

介绍，其中也包括了鸿达的建筑，然而我们对这位匈牙利建筑师的生平和建筑作品的了解还非常欠缺。我们希望本书出版后将有助于人们了解这位“神秘的明星建筑师”在上海的生活，他的

alkotó munkájának eredményei láthatók lesznek a

创造性工作也能展现在各位匈牙利文化爱好者眼

magyar kultúra iránt érdeklődők számára.

前。

hope that the album that is being published here will contribute to the discovery of the Shanghai career of this “mysterious star architect” and the results

Krizsán András DLA

of his creative work will become available to those

a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke

interested in Hungarian culture.

安德拉什·克里兹尚，博士匈牙利建筑师协会主席

András Krizsán, DLA President of the Association of Hungarian Architects

尊敬的读者：

Dear Reader,

Tisztelt Olvasó!

In the 1920s and 1930s, the first major wave of urban

Miután Sanghaj megnyitotta kikötőjét a külföldiek

development took place after Shanghai opened its

előtt, az 1920-as, ’30-as években kezdetét vette

port. Foreign firms (design agencies) and architects

proliferated, and these included Hungarians who

megszaporodtak a külföldi vállalatok (tervezőirodák)

和建筑师中，匈牙利建筑师为这座城市留下了不

have left us with significant works. Hudec’s work has

és

been recognized and is well known to the public, but

alkotásokat hagytak ránk örökül. Hudec munkássága

朽的作品。脍炙人口的邬达克已被大众市民所了

there was another outstanding, innovative Hungarian

elismert és közismert, de rajta kívül volt még egy

解，但另一位匈牙利建筑师鸿达在大众中却鲜为

architect, Károly Gonda, about whom little is known.

kiváló innovatív magyar építész, Gonda Károly is,

人知，而就是这位匈牙利建筑师，创作了屹立在

He designed the Bank of Communications building

akiről eddig vajmi keveset tudtunk. Ő tervezte

(the

present-day

Shanghai

Federation

első

nagy

városépítési

építészek.

Közülük

hullám.

magyarok

városban jelentős

Trade

például a kor legdivatosabb (art deco) stílusában

Unions) on Shanghai’s riverside walkway, the Bund,

Sanghaj folyóparti sétányán, a Bundon magasló

the Cathay Theatre located on the bustling Huai Hai

Kommunikációs

Road, the Sun Sun Department Store, the Bank of

Szakszervezetek

East Asia, and the Capitol Building, all in the most

nyüzsgő Huaihai úton álló Cathay Filmszínházat, a

fashionable style of the time (Art Deco).

Sun Sun Áruházat, a Kelet-Ázsia Bank épületét, sőt a

Bank

épületét

(ma

Szövetségének

Sanghaji

Központja),

Capitol Irodaházat is.

上世纪二、三十年代，上海开埠后第一次规模化的城市建设兴起。在众多的洋行（设计机构）

外滩的交通银行（现上海市总工会大楼），繁华淮海路上的国泰电影院，还有新新公司、东亚银行大楼、光陆大楼等引领了当时最流行的装饰艺术风格（Art Deco style），是一位创作风格鲜明的杰出建筑师。上海的内在精神是海纳百川、讲究实用、追求

Shanghai’s spirit has always been open to diversity, so it has strived towards practicality and perfection,

Sanghaj szellemiségében mindig is nyitott volt a

which harmonized outstandingly with the modernist

sokszínűségre, úgy törekedett a praktikumra, mint

ambitions of the Bauhaus that arrived from the region

a tökéletességre, amellyel az osztrák – magyar

of Austro-Hungary. Due to this, the Cathay Theatre

régióból

and the Bank of Communications designed by Gonda

kiválóan összecsengtek. Ennek köszönhető, hogy

have become iconic buildings of the era and immortal

a Gonda tervezte Cathay Filmszínház vagy éppen a

行成为那个时代显著的标志性建筑，成为这座城

symbols of the city.

Kommunikációs Bank a kor ikonikus épületeivé, a

市的不朽之作。

érkező

Bauhaus

modernista

törekvései

város örök szimbólumaivá váltak. the Consulate General of Hungary in Shanghai

Nagy örömmel értesültem Magyarország Sanghaji

that a book about Gonda’s architectural heritage

Főkonzulátusától,

would be published at the end of this year. It will

örökségéről az év végén könyv jelenik meg. Ez

be an important supplement to the documentation of

fontos

modern architecture in Shanghai.

dokumentálásához.

This year we celebrate the 70th anniversary of both

Idén

Chinese-Hungarian diplomatic relations. This book is

kapcsolatok

the best gift that the people of Shanghai can receive.

kiadvány a legszebb ajándék, ami a sanghajiaknak

kiegészítés

ünnepeljük

Gonda

Sanghaj

义追求与其不谋而合。因此鸿达在上海的代表作国泰电影院、交通银

近期高兴的收到匈牙利驻上海总领事馆照会上

It was with great pleasure that I was informed by hogy

卓越，而来自奥匈区域带来包豪斯精神的现代主

Károly

újkori

építészeti

építészetének

海市建筑学会，在今年年底出版的一本鸿达建筑遗产的书，这将是对上海近代历史建筑史料的重要补充。今年正值中匈建交70周年，这本书的出版将是

kínai-magyar

felvételének

70.

diplomáciai

évfordulóját.

adható.

送给上海人民最好的礼物。最后，谨在此向匈牙利驻上海总领事馆以及匈牙利建筑师协会表示衷心的感谢。

Finally, for completing the book I would like to extend my hearty appreciation to the Consulate General

Végezetül, a könyv elkészítéséért szeretnék szívből

of Hungary in Shanghai and the Association of

jövő köszönetet mondani Magyarország Sanghaji

Hungarian Architects.

Főkonzulátusának

és

Magyar

Építőművészek

Szövetségének. Cao Jiaming President, Architectural Society of Shanghai, China

Cao Jiaming A Sanghaji Építészeti Társaság elnöke

曹嘉明理事长上海市建筑学会

尊敬的读者：

Dear Reader,

Tisztelt Olvasó!

The cultivation of our cultural heritage is of particular

Magyarország

significance to the Consulate General of Hungary

különös

in Shanghai. Numerous Hungarian businesspeople,

ápolása. Számos magyar üzletember, művész és

artists and adventurers arrived with plans for self-

kalandor érkezett önmegvalósító tervekkel a dübörgő

匈牙利商人、艺术家和冒险家们或是带着自我实

fulfillment in this bustling Asian metropolis at the

ázsiai metropoliszba a 19. század végén és a 20.

end of the 19th and beginning of the 20th centuries,

század elején, vagy éppen a háború borzalmai elől

现的宏愿，或是为了躲避战乱、在东方巴黎谋生

or just sought prosperity in the “Paris of the Orient”

menekülve kereste a boldogulást „Kelet Párizsában”.

而来到了这一繁荣的亚洲大都会。2018年，在中

while fleeing from the horrors of war. In 2018, thanks

Köszönhetően a kínai kutatók szemfülességének,

国研究专家的关注下，我们发现了一位鲜为人知

to the attentiveness of Chinese researchers, we

2018-ban

discovered evidence of an as-yet unknown Hungarian

nyomaira bukkantunk.

Sanghaji

jelentőséggel

egy

eddig

Főkonzulátusa bír

kulturális

ismeretlen

számára

örökségünk

magyar

építész

Gonda

Károly

architect.

对于匈牙利驻上海总领事馆而言，保护我们的文化遗产尤为重要。19世纪末至20世纪初，众多

的匈牙利建筑师留下的遗产。在匈牙利国家档案馆和维也纳档案馆匈牙利代

Charles

Henry

Gonda,

személyazonosságát

Gonda, was clarified with the aid of the National

Levéltár és a Bécsi Levéltár Magyar Kirendeltségének

Archives of Hungary and the Hungarian Delegation at

segítségével tisztáztuk, az internetnek köszönhetően

the Archives of Vienna, and thanks to the internet, we

pedig

came upon the descendant of the architect’s adopted

leszármazottjára, aki megosztotta velünk édesapja,

son, who shared with us his father’s memoirs.

Gonda Károly nevelt fiának emlékiratait.

At the beginning of 2019, our Consulate General with

A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával

年初，匈牙利驻沪总领事馆在匈牙利对外经济

the support of the Ministry of Foreign Affairs and

Főkonzulátusunk 2019. év elején felkérte a Magyar

Trade asked the Hungarian Association of Architects

Építőművészek

和外交部支持下要求匈牙利建筑师协会继续研究

to continue the research and uncover the details of

folytatására, az építész szakmai életútjának részletes

并梳理鸿达的职业生涯，而本书正是研究成果的

the architect’s life and career, and this comprises

feltárására, amely jelen könyv szerves részét képezi.

体现。书中的精彩照片由匈牙利摄影师尼基·阿

an integral part of this book. The outstanding

Az albumhoz a nagyszerű fényképeket ezúttal is

photographs for the album have been prepared by

Nicky Almasy magyar fotóművész készítette.

Magyar

magyar

Szövetségét

építész

Nemzeti

表团帮助下，查尔斯·亨利·鸿达（C h a r l e s

The identity of Charles Henry Gonda, a.k.a. Károly

ráakadtunk

végül

azaz

oldalági

Henry Gonda，匈牙利名Károly Gonda）的身份得以清晰勾勒。借助互联网，2019年我们又找到了鸿达养子的后人，他为我们提供了父亲的回忆录。

kutatás

tovább

the Hungarian photographer Nicky Almasy.

尔玛西（Nicky Almasy）拍摄。我希望您能和我分享本书带来的喜悦，希望这

Remélem, hogy hozzám hasonlóan Önök is izgatottan I hope that you, just like me, are excited to take

veszik kezükbe az albumot, és büszkén olvassák a

ahold of this album and will proudly read the exciting

hazájától messzire szakadt sanghaji magyar építész

and exemplary life story of this Hungarian architect

izgalmas, példaértékű élettörténetét.

位远离故乡的匈牙利建筑师精彩的生活和励志故事能让您触动心弦。

that landed up far from home.

博岚 Bolla Szilárd Szilárd Bolla

Magyarország sanghaji főkonzulja

匈牙利驻上海总领事

Consul General of Hungary in Shanghai

between 1910 and 1925. But then a new style, first seen in Europe and then in the skyscrapers of New York and Chicago, arrived in Shanghai: Art Deco. In Shanghai, local architects, both Chinese and foreign, melded the Art Deco style with Chinese design traditions, creating an entirely novel style. Many of the buildings of this period still stand today, monuments to the architectural history of the period. All 24 Bund buildings, which feature many different architectural styles, are protected, and the majority have changed little since the 1930s. Through the years, the Bund entered the public consciousness as a genuine museum of international architecture, a status it holds to the present day.

Gonda, Shanghai’s Ultramodern Hungarian Architect It was brief, but the period between the two world wars has defined Shanghai’s modern appearance. The seed of the city’s cosmopolitan character was sown in 1842, when the Treaty of Nanking ended the Opium Wars and opened Shanghai to foreign trade. Settlements were established by the British, the Americans, and the French, with the British later joining 12 other nations to form the International Settlement. These foreign settlements enjoyed extraterritorial status, meaning that they were under the legal jurisdiction of their own countries, rather than China’s. In the ensuing decades, the world flooded in: trading companies, merchants, artists, people escaping political strife, including Russians fleeing the Bolsheviks, Austro-Hungarian prisoners of war, and many, many more, all seeking new opportunities and fresh starts. Buildings went up at a dizzying rate, and Shanghai was transformed from a merchant town into the world’s fifth largest city – “the Paris of the East”. This growth and prosperity was evident in a myriad different ways, but perhaps nowhere more so than in the city’s architecture. The demand for modern buildings designed in the western style grew, and impressive buildings sprung from Shanghai’s soil, buildings that still define the image of downtown Shanghai. It was a golden age for architecture in Shanghai. Architects from around the world arrived, seeking opportunities, and in just a few short years helped build the most modern city in Asia, and one of its most important centers of business, arts, and entertainment. The hub and symbol of the foreign presence in Shanghai was the area along the waterfront called the Bund, initially the center of maritime commerce and by end of the 19th century, Asia’s financial capital. The Bund’s colonial-style buildings were replaced by neoclassical edifices, built

In September 1920, when the young Hungarian architect Károly Gonda first cast his eyes upon the Bund, he had no inkling that one day, one of his buildings would grace this storied avenue. He was just a young man looking to start a new life and build a future in a city that was hurtling headlong into modernity. Born Karol (Karl) Goldstein to a Jewish family in Gyöngyös on June 22 1889, Károly was the second child of Róza Balkányi, a housewife, and Henrik Goldstein, a merchant. His older brother, Aurél (1885-1964), was born in Cegléd. The Goldsteins changed their name to Gonda in 1902 in response to a movement which encouraged those of non-Hungarian ethnicity to adopt Hungarian names. Education was a high priority for the Gonda parents, and professional careers were encouraged - thus Károly trained as an architect and Aurél went into medicine. In reconstructing Gonda’s life, it seems that he began his studies either at Gyöngyös or at the family’s later registered address, Szikszó. Following the death of Henrik, the Gonda family moved to Vienna, where Károly finished his secondary education at the Real School. Aurél, who was already working as a doctor, was probably the main financial support for the family at this time. Meanwhile, Károly enrolled at the Technical College of Vienna’s school of architecture in 1908, but dropped out during the summer semester of 1914. He then made his way to Paris, where he likely received a diploma from the renowned École des Beaux-Arts, and later probably worked in London for about a year. When World War I broke out, both Aurél and Károly were drafted. Aurél served as the chief medical officer of an infantry regiment and a reserve battalion in Baranya County, Bosnia-Herzegovina, while Károly served in the 309th regiment of the national guard infantry, for which he was awarded a silver medal for valor, second class, in 1917. Like so many soldiers in the Austro-Hungarian army, he was captured and sent to a Siberian prisoner of war camp near Vladivostok, Nikolsk Ussuriysk (today Ussuriysk). Despite the brutal camp conditions, Gonda’s life took an important turn during this time, as he met the woman who would become his wife, Evdokia Nikolayevna (Eudoxie Nicolaevna) Dmitrieff (Dimitriev/Dmitriev 1889 – 1968). Evdokia was the daughter of the renowned Russian architect Dmitriev Nikolay Vsevolodovich and the mother of two sons, George and Volodya (Vladimir). She had had a short-lived marriage to petroleum engineer – and notorious womanizer – Vladimir Alexandrovich Fedoroff. Following the Bolshevik takeover, the dire atmosphere in Moscow for people of her class led Evdokia and her sons to settle in Vladivostok near the Russian-Chinese border. Although divorced, Vladimir continued to support the family and the couple made joint decisions on the children. They agreed on the value of a bourgeois

Capitol Theatre | virtualshanghai.net

upbringing and a good education, even in the remote Russian Far East. This is how Gonda, who spoke Hungarian, German, English, French, and Russian, came into their lives. While still in the prisoner of war camp, Evdokia hired him as a teacher for her children. As her son, George, wrote in his memoir, “Most of the prisoners were Austrians and Hungarians captured during the early days of World War I. […] Mother contacted the prisoner of war camp and found just the right person, a young officer who was an architect in civilian life and was educated in France and England. He was fluent in both languages. […] He still wore his Austrian uniform and the decorations which he received shortly before he was captured. We were quite astonished to hear him speak a good Russian, which he studied during his captivity. All of us liked him and he was accepted at once.” Love soon blossomed, and Károly and Evdokia were wed in Vladivostok on January 19, 1919. They looked to the future with hope, both trusting that going forward together would be easier than going it alone. There was no going back, so they decided to head for Shanghai, the bustling Asian metropolis that was drawing businesspeople, architects, and adventurers like a magnet. With the help of family friend Shura Pavlov, who had a

small cargo ship that transported goods to the East, the couple arrived in Shanghai on September 15, 1920. The children, who had been entrusted to the care of their father while the newlyweds got settled, followed them soon thereafter. Gonda went to work at Probst, Hanbury & Co., a British architectural firm. It was a well-paying position, but the Gondas decided to live modestly in a home on Dixwell Road (today’s Liyang Road). Gonda’s skills were recognized and he began to receive promotions, so the family moved into a magnificent colonial style house on Ferry Road (now Xikang Road) in a more fashionable part of the city. They enjoyed its lush garden and tennis court; a large green Packard was parked in the garage. As was the norm for the time, the family employed several servants. Gonda’s contemporary and colleague, Hungarian architect László Hudec described that era’s conventional household arrangements in the July 19, 1921 issue of the newspaper Est (Evening), “…a household absolutely needs three servants: a cook, a boy and a coolie, because no one of them will do the job of the other for the world. A boy cannot be told to shine shoes, because he will send the master to the coolie.”

Financial prosperity allowed the Gondas to send their sons to the Shanghai Public School, where their fellow students included the children of prominent Shanghai families, including the Hardoons and the Sassoons. The boys’ artistic education received equal emphasis, and Gonda hired a Russian painter for George, who also studied drafting every summer in the architect’s office, mentored by a Czechoslovak engineer. In 1928, with career successes mounting, Gonda, who had been named the honorary architect of Xiamen University (WANG 2017), opened his own firm. It was located in a Gonda-designed building, the Shahmoon Building (also known as the Capitol Building) at 21 Museum Road (today’s Huqiu Road). Prior to this, his office had been at No. 4, Ezra Road. Gonda’s studio, which specialized primarily in commercial buildings, won numerous design competitions and received major commissions in Shanghai and elsewhere. For example, Gonda was commissioned to design a housing development in Palestine, a project that was never realized. Gonda had a reputation for being patient, yet firm, a man who never shied away from expressing his artistic opinion. Each of his buildings reflects his progressive approach and a modernist style, and in each one he created something lasting and outstanding. He published a clever defense of modernist architecture in the Christmas 1929 issue of the Shanghai Sunday Times, entitled “Modern and Ancient Forms in Local Architecture.” Written under the pseudonym ADNOG (his family name reversed), the article can also be considered his own ars poetica, reflecting his animosity towards historicism and his commitment to technological progress. “We live in an age of machines,” wrote Gonda. “We have a machine for flying, the aeroplane; a machine for transportation, the motor car; a machine for cooking, the electric range; and so we have a machine for living, the residence. While no one ever asked his motor car dealer for a motor car in the Italian Renaissance style, the request for residences in that style are frequent. […] And people of our modern age do not think how utterly ridiculous it is to see the lady of the house in her Louis XIV drawing room with shingled hair, boyish figure and short skirt, shake a cocktail for a sun-burned, athletic gentleman in plus-fours and a tweed jacket over a chequered pullover.” Consistency is the hallmark of Gonda’s work. His use of decorative elements, primarily seen on the façades and on interior and exterior metal grills, was restrained. He always showed respect and admiration for modern technological achievements. Looking at his stairwells, one gets the sense that he has borrowed the decorative elements from a scientific laboratory. One can also discern in his work the ideas of the two great fathers of modernism, the Austrian Adolf Loos and the Swiss Le Corbusier. Modern forms and elegant Art Deco ornamentation characterize his façades and interior furnishings, and this is how he positioned himself in modern Chinese architecture. Gonda’s innovations extended to landscaping and structural composition as well. The Capitol Building is an example: Constructed between 192628, it boasted a host of innovations. On the ground floor was the Capitol Theatre, Shanghai’s first air-conditioned movie house, and the first to feature a pillarless design, for unobstructed sight lines. This building was also the first to incorporate luxury apartments and offices into the same building with a cinema. The curved façade features three horizontal divisions topped by a classic stepped-back Art Deco pinnacle, another oft-seen design element in Gonda’s buildings. Fellow Hungarian George

Opening of the New Carlton Theatre – The Shanghai Sunday Times Industrial Section, Supplement to Special Xmas Issue, 1929 | Courtesy of Luca Poncellini

Koppany (György Koppány), a decorative sculptor, was involved in the rich interior design. The twenty sculptural figures decorating the lobby symbolized the ideals of beauty, charm, and harmony, among others. Thanks to the latest structural framing technology, Gonda was able to create an “ultramodern” building, according to contemporary accounts, and included the strong vertical accents that became characteristic of his later style. The Cathay Theatre, Gonda’s other large-scale theater project in Shanghai, is also characteristic of his distinctive style. The glittering years between the wars were the “golden age of cinema” and demanded a luxurious architectural backdrop. The latest Hollywood films were shown in Shanghai, a de rigeur stop for celebrities making their world tours. The city was roaring ahead economically, and this created a huge

demand for buildings of all types, not just office buildings and residences: restaurants, nightclubs, casinos and theaters sprang up along Shanghai’s bustling streets. Károly Gonda made his mark in this competition with the iconic Cathay Theatre, developed by real estate tycoon Victor Sassoon’s Cathay Land. A 2014 renovation restored Gonda’s 1932 Art Deco façade, with its distinctive vertical divisions facing the street. Standing in the heart of the former French Concession, the cinema featured a single, undivided 30-row auditorium with paired stalls from which the audience could enjoy American comedies and action films. A hotel occupied the upper floors. The city’s economic boom created a demand for talented architects, and Gonda became one of Shanghai’s star architects. Ten of his designs still stand. His Bank of East Asia, completed in 1925 close to the Bund, was restored to its former glory in 2018. His classic Art Deco Bank of Communications is the most modern-looking building on the Bund, designed before World War II but not completed until 1948. In 1924, Gonda designed the Sun Sun Department Store on Nanjing Road. It was the most modern shopping center of its time and remains one of Shanghai’s busiest shopping centers to this day. The massing rises in straight lines towards the sky: contemporary accounts described it as a “department store with needle-like towers”. Built on a highly desirable lot in the middle of the shopping district on Nanjing Road, the Sun Sun strove to outdo its nearby competitors. At its opening, The North-China Herald described it as “[A] Spacious, commodious and different department store… The edifice is also a tribute to Shanghai’s growth and future prosperity.” Although the silhouette of the Sun Sun creates a neoclassical impression, its decorative elements are not tied to a particular historical period. Critics of the day applauded natural light that showed through its many windows, the convenience of its 20-passenger elevators, and the practicality of its sales counters, all of which combined to “make shopping a pleasure”. The Sun Sun’s unique façade was more modern than its neighbors, attracting shoppers to experience the latest fashions inside. The biggest attraction of all was the glass-walled radio station on the top floor. Radio – “the wireless” – was still a novelty in the 1920s, and fascinated visitors would gather to marvel at the female broadcasters airing traditional operas and reading advertisements. Today, the Sun Sun is known for its abundant selection of traditional Shanghai foods.

1930s appearance so that another of Gonda’s significant works can again be appreciated along Nanjing Road. The Chinese press featured Károly Gonda and his works on numerous occasions. In addition to dubbing him an “ultramodern” architect, his architectural drawings, visual perspectives, graphics, and completed buildings made regular appearances in the Shanghai Sunday Times and The North-China Daily News. In 1931, the latter introduced him to their readers, publishing a portrait to accompany the article. In 1935, Hungarian papers such as Magyarország (“Hungary”) also reported on his professional successes, while in 1932, Ujság (“News”) published a review of his career in Shanghai. Contemporary Hungarian newspapers also reported on several of Gonda’s compatriots in Shanghai, including Hungarians who had been prisoners of war during the First World War and ended up in China. The engineer Aladár Sátor reported in the Bulletin of the Hungarian Association of Engineers and Architects in 1932 on a number of large-scale construction projects in Shanghai with Hungarian connections. An article by Dr. Frigyes Reiss, a dermatologist from Budapest, entitled “We Shanghai Hungarians” published in Magyarország in 1935 makes for interesting reading. Dr. Reiss settled in Shanghai in 1922 and became a full professor at the University of Shanghai. He recalled:

Gonda is also responsible for the 1930 design of another Nanjing Road department store, Whiteaway, Laidlaw & Co. Ltd. For this project, Gonda fully reconstructed an existing building in the Art Deco style, an effort that won praise from The North-China Herald: “For the purpose of obtaining a maximum of daylight and natural ventilation, the entire outside of the whole building will be changed, the masonry relieved from the heavy and out-of-date ornamentation and nearly the entire wallspace opened up and provided with modern steel casement windows. In harmony with this structural alteration the refacing of the building will be executed along the modern lines of the architectural style which now has been generally adopted abroad. Simplicity in design, dignity and effectiveness will be the keynote of this remodeled building.” (August 10, 1930) Unfortunately, two fires greatly damaged the Whiteaway, Laidlaw building, destroying most of its Art Deco details. We can only hope that the current tenants will see the virtue of restoring the building to its

Károly Gonda’s registration as a Hungarian citizen at the Netherlands Consulate General at Shanghai, which saw to the representation of Hungarian interests | National Archives of Hungary

“Shanghai at that time was a free place, particularly for a doctor. They welcomed me with great love and I was very happy that I had the opportunity to experience Chinese hospitality. In a large house, there is no dinner that will have fewer than 32 courses if they are serving guests. I had a Chinese cook who made outstanding Hungarian paprikás stew. When Ferenc Molnár’s play, The Red Mill, opened in Shanghai, the kind cook learned how to prepare Kolozsvár cabbage as well. The Hungarians staying with me as guests at that time said that they would have not gotten any better back at home.” Yet the Hungarian community in Shanghai was never large. Of the approximately 62,000 foreigners in Shanghai in the mid-1930s, only 150 were Hungarians, 70 or more of whom were merchants, doctors, engineers and artists. A significant number were Hungarian Jews who had come to Shanghai seeking safe haven. Among these were the notorious adventurer and rumored triple agent Trebitsch Lincoln (Ignác), on whom Hungarian writer Jenő Rejtő modeled his “real Trebitsch” character. Legend has it that he started out as a rabbinical student, became a spy in the Weimar Republic, then a Canadian Protestant missionary, and finally a Buddhist monk in India and China. From contemporaneous reports, we learn a little of the lives of these Hungarians. Many of the Hungarians in China were married to Russian women. Joining forces with the Austrians and Czechoslovaks, they had established a social club, the Danube Club. Homesick Hungarians would likely head for Jenő Magyar’s Wiener Restaurant, a popular downtown establishment famous for its Gypsy music. Pál Komor was another son of Hungary, a well-known wholesaler and the manager of the Trans-Ocean Hite import-export company. Living in Shanghai between the wars, he handled the representation of Hungarians in Shanghai through the consulate of the Kingdom of Holland starting in 1917. From 1924, he was the honorary consul of the Hungarian community, which later, as the Komor Committee, aided Jewish refugees arriving from Europe by providing documentation, provisions, and health services. Each year, he organized a March 15th Hungarian national celebration for the community, and flew the Hungarian flag at his house every Sunday.

Documents at the National Archives of Hungary indicate that Károly Gonda’s office was located at one time in the Times Building, 160 Avenue Edward VII (today’s Yan’an East Road), while his residence was in the Brookside Apartments, 433 Avenue Haig (now Huashan Road) in the French Concession. Among his fellow residents were numerous celebrities, including the famous 1930s singer, Zhou Xuan (Chou Hsuan). Also mentioned are relatives in Hungary, Dr. Károly Balkányi of Debrecen and Dr. Lajos Fried, one of the most popular lawyers in Szikszó. The Gondas socialized with a group mainly Hungarian, Austrian, and Russian friends, many of whom were former prisoners of war. They were also friendly with the architect James Ambrose and his family; Ambrose’s father had been the director at Gonda’s previous workplace. When he wasn’t working or socializing, Gonda could be found riding horseback – hands down, his favorite recreational activity. He rode every morning at 7am, and never missed a day. His passion for horses extended to the races, which he often attended with his close friend, tycoon Victor Sassoon. Gonda was also a frequent visitor to the Japanese Country Club as a guest of one or another of his influential friends, but he never succeeded in becoming a member, despite several attempts and even the intercession of the Dutch Consul. Károly and Evdokia traveled a great deal in Asia as well as Europe, the latter particularly after they had sent their son George to study in Paris in 1925. Meanwhile, in Vienna, Gonda’s brother Aurél had become a respected doctor (there is still a street named for him there). Later, fleeing before the horrors of the oncoming Second World War, he arrived in Shanghai on the Italian ocean liner SS Conte Verde in July 1938 with his second wife, Margarete Adele Thekla Mük, and his son Heinz [Harry, Henrik] Gonda. Henrik applied to join the Shanghai Municipal Police, and year after his arrival, married a German Jewish woman by the name of Mary Diane Gottlieb. Sadly, severe diabetes ended Heinz’s life prematurely at age 26. In the autumn of 1931, the Japanese invasion of Manchuria increased tensions in China and soon armed conflict between China and Japan came to Shanghai. In March 1932, Hungarian-language newspaper Kis Ujság (Small Newspaper), reported the alarming scene: “…the Chinese stopped the automobile of the Austrian consul Ferenc Winkler outside the international area and did not allow him to proceed. […] A Hungarian from Sopron, Kelen, and the Hungarian architect Gonda and his wife were also arrested at the same location, but they were later freed.” Although many foreign families fled Shanghai during the Second SinoJapanese War (1937-1945), the Gondas remained in the city along with other members of the Hungarian community, fortunately emerging unscathed. Just four years later, the revolution of 1949 brought dramatic change. Following the formation of the People’s Republic of China, most foreigners were not permitted to remain in China. On November 14, the Gonda family boarded a ship for San Francisco, essentially penniless, and once again, facing the challenge of making an unknown country their home.

Business card of C. H. Gonda | National Archives of Hungary

We know little about their time in America. They first lived New York, and later Lakewood, New Jersey in modest circumstances, and Gonda seems to have dedicated the rest of his life to an old hobby: painting.

He painted landscapes and still lifes, recording the streets of his beloved Shanghai. The paintings pop up even today on auction house sites, and are sought-after works at public sales. We have no information about any architectural or design work Gonda might have done during this time, and it appears that Gonda’s artwork was the elderly couple’s only source of income. The couple spent their remaining 20 years in retirement and alone, far from their children. Their son George became a well-known craftsman and artisan in Sitka, Alaska, while Volodya married a French woman and died in France at the end of the 1960s. Gonda’s wife, Evdokia died in August 1968 at the age of 78 at Kimball Hospital in Lakewood, New Jersey, while Károly followed his loyal partner one year later, on April 1, 1969. The long, adventurous life of Hungarian architect Károly Gonda had many ups and downs, but he had the great good fortune to be part of the dynamic development of Shanghai in the 1930s and 40s. It was a case of being in the right place at the right time: Gonda, who always sought the modern and innovative, was an apt architect for this progressive city on a forward trajectory. His commitment to modern architecture resulted in an impressive portfolio of public buildings, department stores, theaters, banks, and residential buildings during his time in Shanghai. Like other great architects, Gonda wanted more than just to advance his own career and his family: he wanted to create something lasting for the city. And he did. Gonda designed some of the most beautiful and useful buildings in Shanghai, proving through his work that the term “architect” in its highest sense includes the idea of being a creative artist. According to our research, Gonda designed more than 40 buildings in Shanghai, and it is likely that his work may be found in other major Chinese cities. Although only ten of his Shanghai buildings survive, every one of the buildings linked to his name bears witness to the fact that he is an artist worthy of a place in Hungarian and Chinese architectural history. Gonda was especially attuned to the spirit of the times and contributed significantly to Shanghai’s transformation into a truly cosmopolitan city, “the Paris of the East”. His ultramodern high-rises and cinemas, as well as commercial and financial buildings merit his status as an important figure in 20th century Chinese and international architectural history, and a great contributor to the development and beauty of Shanghai.

Sun Sun Department Store| Courtesy of Katya Knyazeva

Ázsia pénzügyi központjává vált. A Bund koloniális stílusú épületeit az 1910 és 1925 közötti időszakban neoklasszikus építmények váltották fel, majd később egy új és fényűző stílus, az először Európában megjelenő, majd New York és Chicago modern felhőkarcolóinak formájában kiteljesedő art deco honosodott meg a városban. A helyi kínai és külföldi építészek a modern irányzatot ötvözve a kínai hagyományokkal egy egészen különleges építészeti stílust alakítottak ki. Az általuk tervezett épületek a 20. század első harmadának kimagasló és jelentőségteljes építészettörténeti emlékei mind a mai napig. A Bund megannyi stílus jegyeit mutató huszonnégy épülete műemléki védelem alatt áll, többségük az 1930-as éveket követően keveset változott. Többek között ennek is köszönhető, hogy valóságos nemzetközi építészeti múzeumként vonult be a köztudatba, és e minőségében maradt fenn napjainkig.

Gonda, Sanghaj ultramodern magyar építésze Sanghaj modern arculatát a két világháború közötti rövid időszak nagyban meghatározta. A város világvárosi karakterének kialakulása az ópiumháborúkat lezáró 1842-es nankingi szerződéssel vette kezdetét, amely megnyitotta Sanghajt a külföldi kereskedelem előtt. Az angolok, az amerikaiak és a franciák saját területeket alakítottak ki, később az angolok 12 másik nemzettel összefogva létrehozták a Nemzetközi Koncessziót. Ezek a nemzetközi területek ún. „területen kívüli” státuszt élveztek, vagyis nem Kína, hanem a saját országuk joghatósága alá tartoztak. Az elkövetkezendő évtizedekben folyamatosan áramlottak a városba a külföldiek: iparvállalatok képviselői, kereskedők, művészek, a bolsevik hatalomátvétel elől menekülő orosz emigránsok, osztrák-magyar szabadult hadifoglyok és még sokan mások kerestek új lehetőségeket, újrakezdést remélve Sanghajban. Rohamléptekben épültek a bankok, a kereskedőházak és az iparvállalatok székházai: Sanghaj egy szempillantás alatt egy kereskedővárosból a világ ötödik legnagyobb világvárosává, „Kelet Párizsává” vált. Ez a prosperitás többféle módon nyilvánult meg, de különösen a város építészetében: egyre nőtt az igény a nyugati stílusban tervezett, kényelmes, modern épületek iránt, megállíthatatlanul nőttek ki a földből a belváros képét máig meghatározó gigászi épületek. Sanghaj valódi építészeti aranykorát élte. A világ legkülönbözőbb országaiból sereglettek ide építészek és mesteremberek, hogy munkát, lehetőséget remélve Ázsia legmodernebb városát, egyben az egyik legfontosabb üzleti és szórakoztatóipari központját építsék fel pár év alatt. A külföldi jelenlét centruma és szimbóluma a Huangpu folyó rakpartján a Bund volt, amely a 19. század végére a tengeri kereskedelem központjából

1920 szeptemberében, amikor a fiatal magyar építész először emelte tekintetét a Bundra, még nem tudhatta, hogy egy nap az ő épülete is ennek a történelmi sugárútnak lesz a meghatározó eleme. Gonda „csupán” egy fiatalember volt, aki alig várta, hogy elkezdje új életét és jövőjét ebben a modernizmus felé robogó városban. A magyar származású Gonda Károly Goldstein Karol (Karl) néven született Gyöngyösön, 1889. június 22-én egy izraelita család második gyermekeként. Anyja Balkányi Róza háztartásbeli, apja Goldstein Henrik pedig kereskedő volt. A 19. század végén megindult és a 20. század elején tömegessé váló névmagyarosítási hullám a Goldsteineket sem kerülte el, és a család 1902-ben Gondára változtatta a nevét. A Gonda szülők különös gondot fordítottak gyermekeik taníttatására, és igyekeztek a legjobb polgári foglalkozást biztosítani fiaik számára. Károly építész, bátyja, a ceglédi születésű Aurél (1885–1964) pedig az orvosi pályát választotta. Gonda Károly tanulmányait feltehetően Gyöngyösön vagy későbbi bejelentett lakcímükön, Szikszón kezdte, és mivel a család – valószínűleg az édesapa korai halála miatt – Bécsbe költözött, ezért középfokú iskoláit már a városi Reáltanodában fejezte be. Ekkor bátyjának, aki akkor már fiatal orvosként dolgozott, oroszlánrésze lehetett özvegy édesanyja és öccse megélhetésének biztosításában. Károly 1908-ban iratkozott be a Bécsi Műszaki Főiskola Építőmérnöki Karára, de 1914 nyári félévében tanulmányait abbahagyta, beiratkozását törölték. A bécsi évek után eljutott Párizsba, ahol valószínűleg az École des Beaux-Arts-on tanult és szerezett diplomát, majd később feltételezhetően közel egy évet Londonban is dolgozott. Az első világháború a Gonda családot sem kímélte, mindkét fiút besorozták katonának. Bátyja, Aurél katonaorvosként szolgált Baranyában és a Délvidéken, mint a Bosznia-Hercegovinai Gyalogezred és Pótzászlóalj főorvosa, Károly pedig a 309. számú honvéd gyalogezrednél teljesített szolgálatot, ahol 1917-ben II. osztályú Ezüst Vitézségi Éremmel ismerték el hazafias szolgálatait. Mint akkoriban a Monarchia rengeteg katonája, Károly is fogságba esett, és az egyik legnagyobb szibériai hadifogolytáborba, a Vlagyivosztok melletti Nikolszk-Usszurijszkba (ma Usszurijszk) került. A hideg és az éhezés okozta könyörtelen körülmények ellenére Gonda Károly élete gyökeres fordulatot vett a hadifogság alatt. Megismerkedett későbbi feleségével, a neves orosz építész Dmitriev Nyikolaj Vszevolodovics lányával, Evdokia Nyikolajevna (Eudokszia Nyikolajevna) Dmitrievvel (Dimitrieff/Dmitriev 1889–1968). Megismerkedésük idején Evdokia már kétgyermekes édesanya volt, olajmérnök férje (Vlagyimir Alekszandrovics Fjodorov) miatt a család

Születési anyakönyv | Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

rengeteget utazott, de a női nem nagy rajongója hírében álló férfi miatt házasságuk nem volt zökkenőmentes, és nem is tartott sokáig. A bolsevik hatalomátvétel vészjósló légkörében a tehetős Fjodorov családnak sem volt tovább maradása Moszkvában, így Evdokia az orosz-kínai határ közelében, Vlagyivosztokban telepedett le két fiával, George-dzsal és Vologyával (Vladimir). Az asszony kapcsolata nem szakadt meg teljesen volt férjével, a fiúk sorsáról továbbra is együtt döntöttek, az apa támogatta a családot. Az elvált szülők ilyen körülmények között is ragaszkodtak a polgári neveléshez és az orosz Távol-Keleten is nyugati oktatást kívántak fiaiknak biztosítani. Így történt, hogy Evdokia a hadifogolytáborban élő, a magyarul, németül, angolul és franciául, sőt időközben oroszul is kiválóan megtanuló Gondát a gyerekei mellé fogadta tanítónak. Ahogy fia, George

későbbi visszaemlékezésében írja: „A hadifoglyok többsége osztrák és magyar volt, akiket az I. világháború korai szakaszában ejtettek foglyul… Anya felvette a kapcsolatot egy tábori fogollyal, akinek személyében megtalálta a megfelelő embert, egy fiatal hivatalnokot, aki a civil életben építész volt, Franciaországban és Angliában tanult. Mindkét nyelven folyékonyan beszélt… (Gonda) még mindig az osztrák egyenruháját és azon a jelvényeit viselte, amelyeket röviddel az elfogása előtt kapott. Ledöbbentünk, hogy milyen jól beszél oroszul, amit a fogság alatt tanult meg. Valamennyien rögtön megkedveltük őt.” A taníttatásból hamarosan szerelem lett, majd Károly és Evdokia 1919. január 19-én összeházasodtak Vlagyivosztokban. Bizakodva tekintettek a

Kelet-Ázsia Bank | Forrás: Katya Knyazeva

Capitol Filmszínház | Forrás: Katya Knyazeva

jövőbe, mindketten remélve, hogy együtt könnyebb életet tudnak kezdeni. Visszaút nem volt hova, így hát előre tekintettek, és az üzletembereket, építészeket, kalandorokat mágnesként vonzó, dübörgő ázsiai metropolisz, Sanghaj felé vették az irányt. Családi barátjuknak, Sura Pavlovnak volt egy kisebb teherszállító hajója, amely keletre szállított árukat, ő segített a Sanghajba utazásnál. A fiúkat egy időre az apjuk gondjaira bízták, és ők hajóra szálltak, hogy új életet kezdjenek. A friss házasok 1920. szeptember 15-én érkeztek meg Sanghajba. Hamar gyökeret vertek, ami lehetővé tette, hogy rövidesen a gyerekek is utánuk jöhettek, és újra együtt lehetett a család.

alatti Shahmoon, vagy másnéven Capitol Irodaházban (korábban az Ezra Road 4-es szám alatt működtette irodáját). Gonda tervezőirodája, amely elsősorban az üzletházakra specializálódott számos tervpályázatot elnyert, és több fontos megbízása volt Sanghajban és máshol Keleten. Dr. Ariel Bension tehetős sanghaji zsidó üzletember megbízásából vázlatokat készített például a palesztinai Kadoorie Kertvároshoz, ám a tervek végül nem valósultak meg.

Gonda először egy brit építészirodánál, a Probst, Hanbury & Co-nál kapott jól fizető munkát, ennek ellenére szerény, visszafogott életet élt családjával a Dixwell úti (ma: Liyang Road) lakásukban. Tehetségét felismerve hamarosan előléptették, így tovább költözhettek a város divatos negyedébe, a Ferry útra (ma: Xikang Road) egy pompás koloniál stílusú kertesházba, amihez már teniszpálya is tartozott, és a garázsban egy zöld Packard autó állt. A kor elvárásaihoz híven ők is európai módon éltek és nyugati szokásokat követtek, amiről Gonda kortársa és pályatársa, a szintén Sanghajban élő magyar építész, Hudec László így nyilatkozott az Est 1921. július 19-i számában: „…Egy háztartáshoz például föltétlenül három szolgaszemélyzet kell: a cook, a boy és a kuli, mert egyik a másik dolgát a világért sem végezné el. A boyjal nem lehet cipőt tisztíttatni, mert a kulihoz utasítja az embert”. Ezekben az években Gondáék anyagi helyzete viszonylag rendezett volt, és fiaikat, George-ot és Vologyát a népszerű Shanghai Public Schoolba iratták, ahol olyan nagy iparmágnások, mint a Hardoon és Sassoon családok gyermekeivel tanultak együtt. A magyar építész különösen fontosnak tartotta a fiúk művészeti oktatását, sőt ő maga is érdeklődött a pointilista festészet iránt. George számára egy orosz festőművészt is felkért, aki külön foglalkozott nevelt fiával, sőt nyaranta maga is rajzolni tanította saját irodájában, ahol mentora Gonda egyik asszisztense, egy csehszlovák mérnök volt. 1928-ban az egyre sikeresebb Gonda – aki addigra már a Xiamen Egyetem tiszteletbeli építésze címet is magáénak mondhatta (WANG, 2017) – saját irodát nyitott a Museum út (ma: Huqiu Road) 21-es szám

Gonda türelmes, ugyanakkor határozott ember volt, művészi véleményét és elköteleződését sosem rejtette véka alá. Minden műfajban maradandót és kiemelkedőt alkotott, mindig a legmodernebb art deco stílusban. Progresszív szemlélete, modernizmusa minden munkájában tetten érhető. 1929-ben, a The Shanghai Sunday Times karácsonyi számában meg is jelent egy szenvedélyes kiáltványa a modern építészet védelmében, Modern és ősi formák a helyi építészetben címmel (Modern and Ancient Forms In Local Architecture). Az ADNOG álnéven, szellemesen vezetéknevének megfordításával aláírt szöveg saját ars poeticájának is tekinthető, amelyben historizmusellenessége és a technikai fejlődés iránti elköteleződése tükröződik: „Mi a gépek korában élünk. Rendelkezésünkre áll a repülőgép, amely a levegőbe emelkedik, a földi közlekedést is géppel, az autóval oldjuk meg, elektromos tűzhelyen, tehát géppel főzünk, és lakni is gépesített lakásban lakunk. Sohasem fordult elő, hogy valaki olasz reneszánsz stílusú gépkocsit rendelt volna az autókereskedőtől. …Modern korunk embere nem veszi észre, milyen nevetséges az a bubifrizurás, fiúsan sovány, rövid szoknyás hölgy, aki lakása XIV. Lajos stílusában berendezett szalonjában koktélt kever egy napbarnított, sportos úriembernek, aki térdnadrágot visel és tweedzakót a kockás pulóvere fölött.” Gonda munkásságában mindvégig ez a következetesség érzékelhető. Építészetében, elsősorban a homlokzatokon és a külső-belső vasrácsokon a díszítőelemek mérsékelt használata mellett a modern technikai vívmányok tisztelete és csodálata figyelhető meg. A lépcsőházak korlátjai láttán mindig olyan érzésünk támad, mintha egy fizikaszertár szemléltető eszközeinek formáiról kölcsönözte volna a dekorációs elemeket. Gondolkodásában a modernizmus két nagy atyja, az osztrák Adolf Loos és a svájci Le Corbusier gondolatai is megjelennek. Modern formák és elegáns art deco dekorációk jellemzik homlokzatait és belső

berendezéseit, ezzel beleírva magát a modern Kína építészetébe. Épületei alaprajzukat és szerkezetüket tekintve is sok újdonsággal rendelkeznek. Ilyen például az 1926–28-ban épült Capitol Filmszínház – más néven Shahmoon Irodaház – amelynek tömege és íves vonalvezetése az út kanyarulatához igazodik, amit a városvezetés írt elő. Ez volt az első klimatizált mozi Sanghajban, de első volt abban is, hogy az 1000 férőhelyes földszinti moziterem fölé Gonda lakásokat és irodákat tervezett. Különleges szerkezeti megoldása a háznak az is, hogy a jobb láthatóság kedvéért a hatalmas moziterem mennyezetét nem támasztotta alá belül oszlopokkal, ami miatt még az építési szabványt is módosítani kellett, hogy ez a precedens nélküli épület megépülhessen. A Capitol Filmszínház szokatlan, íves tömegét is a függőleges homlokzati osztások jellemzik, felettük a tipikus art deco tornyocskával, ami szinte elmaradhatatlan eleme Gonda házainak. A gazdag és dekoratív belső kialakításában egy másik honfitársa, Koppány György díszítőszobrász is részt vett. Az előcsarnokot díszítő húsz szoboralakja a szépséget, a bájt, a harmóniát és egyéb érzéseket szimbolizálta. A korszerű vázas technológia tette lehetővé, hogy ilyen, a kortársak beszámolójában „ultramodern”-nek nevezett épület születhessen, és megjelenjenek Gonda stílusára később is jellemző erős vertikális hangsúlyok. Hasonlóan készült többek között a másik nagyszabású munkája, a Cathay Filmszínház is. A két háború közötti pezsgő évek egybeestek a mozi aranykorával, amely megkövetelte magának a luxusszínvonalú építészeti kereteket. A legújabb hollywoodi filmeket játszották Sanghajban, a városban, amely a hírességek világjáró turnéinak „kötelező” megállója lett. A metropolisz dübörgő gazdasága meghozta az igényt nemcsak a lakó- és hivatali épületekre, de az éttermekre, éjszakai klubokra, kaszinókra és színházakra is, amelyek gombaként szaporodtak meg Sanghaj forgalmas utcáin. Ebben a versengésben alkotott maradandót Gonda Károly a Cathay mozi ikonikus épületével, amelynek befektetője Victor Sassoon ingatlanmágnás Cathay Land cége volt. 2014-ben felújítási munkálatok során helyreállították a forgalmas útkereszteződés felé néző eredeti, 1932-es art deco homlokzatot: főbejárata hangsúlyos, vertikális tagolása itt is újdonságot jelentett. A hajdani francia koncesszió szívében álló épületnek óriási, 30 soros, egyterű nézőtere volt a földszinten, páros zsöllyékkel, ahonnan amerikai vígjátékokat és akciófilmeket élvezhettek a mulatni vágyók. Felső szintjein szálloda kapott helyet. Sanghaj gazdasági fellendülésével megnőtt az igény a tehetséges építészekre, Gonda így vált Sanghaj egyik sztárépítészéve, aki számos tervpályázatot elnyert és Sanghaj legelőkelőbb negyedeiben megannyi modern üzletházat, banképületet és filmszínházat tervezett. 1925-re készült el a sanghaji folyóparthoz, a Bundhoz közeli Kelet-Ázsia Bank épülete, amely 2018 óta – Sanghaj egyik legnevesebb építészirodájának köszönhetően – ismét eredeti fényében tündököl. A klasszikus art deco stílusú Kommunikációs Bank, amely a legmodernebb épület a Bundon, Gonda II. világháborút megelőzően készített tervei alapján végül 1948ban épült meg. 1924-ben tervezte a Sun Sun Áruházat, amely nemcsak a kor legmodernebb bevásárlóközpontja lett, hanem máig ikonikus, népszerű áruháza Sanghaj legforgalmasabb sétálóutcájának. A Nanjing sugárúton épült áruház modern, égbe törő, egyenes vonalakkal kérkedő tömbje magáért beszél, a kortársak úgy emlegették: „áruház, tűhegyes toronnyal”. A méregdrága telkeken épült bevásárlóközpont igyekezett olyasmivel előrukkolni, amivel lefőzhette versenytársait. A North-China Herald című újság (QIAO, 2018)

így jellemezte a Sun Sunt megnyitásakor „Tágas, kényelmes, és nagyon más… Az épület tisztelgés Sanghaj növekedése és jövőbeni fejlődése előtt.” Ugyan a Sun Sun Áruház sziluettje klasszikusnak hat, ám mentes a historizáló díszítőelemektől. Az akkori kritikusok dicsérik a sok ablakot, a természetes fényt, a kényelmes, húsz főt befogadni képes lifteket és praktikus pultokat, melyek „a vásárlást élménnyé varázsolják.” A Sun Sun art deco homlokzatképzése modernebb volt az elődeinél – a kortárs kínai építészettörténet a Chicagói Iskola hatását véli felfedezni rajta. A húsz főt befogadó liftek, a belépőkre parfümöt permetező pumpák és a folytonos promóció mellett a Sun Sun fő vevőcsalogató attrakciója a legfelső emeletén elhelyezett üvegfalú rádióállomás volt. A rádiózás, a drót nélkül érkező hang még újdonságnak számított a húszas években, nem csoda, hogy sokan megbámulták a napi hat órán át hagyományos operákat sugárzó, reklámokat szolgáltató bemondónőket az üvegkalickán túl. Ma a Sun Sun tradicionális sanghaji ételeket és hozzá való hagyományos fűszereket, alapanyagokat árul gazdag választékban. Gonda másik munkája, az 1930-ban átadott Whiteaway, Laidlaw & Co. Ltd üzletház, amely valójában nem egy eredeti, új épület, hanem egy már meglévő régi áruház teljes átalakítása art deco stílusban. A NorthChina Herald 1930. augusztus 10-i száma így dicséri a korszerű felújítást, megemlítve benne, hogy az átépítés során „eltávolítják a falakról az idejétmúlt dekorációt, és a tömör falat modern acélszerkezetű ablakokra cserélik a lehető legtöbb természetes fényt és szellőzést biztosítva.” A beszámoló tanúbizonyságot tesz Gonda progresszivitásáról is, amikor kiemeli: „A szerkezeti átalakítással összhangban az épület modern külsőt kap, amely a külföldön már elfogadott új stílust követi. Egyszerű vonalak, méltóság és hatékonyság fémjelzi majd az új épületet.” Az eredetileg árkádos ház art deco díszítést kapott, még az üzletek nevét is art deco stílusban írták ki. Fennállása során azonban két tűzvész is pusztított az épületben, amely során az art deco részletek nagy része is elpusztult. Csak remélni tudjuk, hogy a jelenlegi bérlők hajlandók esetleg a reklámköltségvetésük egy részét a korhű restaurálásra áldozni, és az áruház egyszer majd ismét visszanyeri régi fényét, hogy a magyar származású építész nevét, tehetségét egy további nagyszerű munkája hirdethesse. Gonda Károly műveit számos alkalommal bemutatta a kínai sajtó, homlokzati rajzai, látványtervei, grafikái többször is szerepeltek a kínai újságokban. Ahogy már említettük, egy alkalommal „ultramodern” építésznek nevezték a magyar tervezőt és a The Shanghai Sunday Times, valamint a The North-China Daily News is lehozta több tervét és megvalósult épületét. Utóbbi 1931-ben még egy portrét is közölt róla, bemutatva a neves építészt az olvasóknak. 1935-ben a hazai lapok is beszámoltak Gonda Károly szakmai sikereiről, és a Magyarország, majd 1932-ben az Ujság című napilapok is méltatták az építész távol-keleti karrierjét. Gonda mellett a korabeli magyar újságok több más Sanghajba került hazánk fiáról is hírt adtak. Már 1930-ban jelentek meg a napi sajtóban Kínáról és Sanghajról szóló közlemények, amelyekben legtöbbször az első világháború során hadifogságba, majd a Keletre került magyarok sorsát mutatták be. 1932-ben többek között a Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönyében Sátor Aladár mérnök számol be arról, hogy milyen nagyarányú magyar vonatkozású építkezések folynak Sanghajban, de érdemes megemlíteni Dr. Reiss Frigyes budapesti származású dermatológus 1935-ös beszámolóját is (Mi, sanghai magyarok…, Magyarország), aki 1922-ben telepedett le Sanghajban, és szinte egyből

a sanghaji egyetem nyilvános rendes tanára lett. Reiss így emlékszik meg azokról az időkről: „Sanghaj akkor szabad hely volt, különösen orvosok számára, nagy szeretettel fogadtak és nagyon örültem, hogy alkalmam volt a kínai udvariasságot közvetlenül megismerni. A kínai vendégszerető és nyíltszívű, egy nagy házban 32 fogáson alul nincs ebéd, ha vendéget látnak. Nekem olyan kínai szakácsom volt, aki remekül csinált magyar paprikást, és amikor Molnár Ferenc “A vörös malom” című művét bemutatták Sanghajban, akkor udvariasságból megtanulta a kolozsvári káposzta elkészítési módját is. A magyarok, (akik) akkor nálam voltak vendégségben, azt mondták, hogy idehaza sem kaptak volna jobbat.” A városban összesen körülbelül hatvankétezer külföldi élt az 1930-as évek közepén, amelyből hozzávetőlegesen százötven fő magyar volt, ebből legalább hetvenen csináltak karriert (Magyarország, 1935), főként kereskedők, orvosok, mérnökök és művészek. Jelentős részük magyar zsidó volt, akik Sanghajban találtak menedéket. Szintén említésre méltó Trebitsch-Lincoln Ignác hármasügynöknek is titulált híres-hírhedt kalandor, aki az elbeszélések szerint rabbi tanonctól kezdve, a weimari köztársaságbeli kémen és kanadai protestáns misszionáriuson át indiai és kínai buddhista apát szerepét is magára öltötte. Rejtő Jenő róla mintázta az „igazi Trebitsch” figuráját. A híradások leírják, hogy a Kínában élő magyarok többségének orosz felesége van, és az ottani magyarság közös klubot tart fenn az osztrákokkal és a csehszlovákokkal, a Danube Clubot. Népszerű volt Magyar Jenő étterme, a Wiener Restaurant is a belvárosban, ahol a magyarok régi álma válhatott valóra, magyar muzsikát hozhattak a városba, és végre cigányzenét hallgathattak. A két világháború között élt Sanghajban a szintén hazánk fia, Komor Pál ismert nagykereskedő is, a Trans-Ocean Hite export-import vállalat menedzsere, aki 1917-től a Holland Királyság konzulátusához kapcsolódva látta el a sanghaji magyarok képviseletét. Komor 1924-től a magyar kolónia tiszteletbeli konzulja lett, ahol később a Komor Bizottság (Komor Commitee) néven segítette papírokkal, élelemmel, egészségügyi ellátással az Európából érkező zsidó menekülteket. Vezetésével a magyar közösség minden évben, március 15-én nemzeti ünnepet tartott valamelyik sanghaji vendéglőben, és a fényképek tanúsága szerint Komor minden vasárnap kitűzte házára a magyar lobogót. Amikor Gonda Károly adatait felvették a Hollandi Főkonzulátuson – a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött iratok szerint –, irodájának az Avenue Edward VII. 160. szám alatti Times Building címet adta meg, lakóhelyének pedig a francia koncesszió területén, az Avenue Haig 433. szám alatti Brookside Apartments épületet, ahol a harmincas évek híres kínai énekesnője, Csou Hszüan (Zhou Xuan/Chou Hsuan) is élt. A dokumentum tanúsága szerint magyar rokonai közül a debreceni Dr. Balkányi Károlyt és Szikszó egyik legnépszerűbb ügyvédjét, dr. Fried Lajost jelölte meg. A Gonda-család legtöbb barátja magyar, osztrák és orosz volt (többségük egykori hadifogoly), szívesen jártak össze, szerveztek közös összejöveteleket; jó kapcsolatokat ápoltak James Ambrose építésszel és családjával is, akinek apja Gonda igazgatója volt korábbi munkahelyén. A munka mellett az építész legfőbb szabadidős tevékenysége a lovaglás volt. Minden reggel munka előtt 7 órakor lovagolni ment, ki nem hagyott volna egy napot sem. Szívesen látogatott lóversenyekre is, ahol legjobb barátjával, az iparmágnás Victor Sassoonnal együtt éltek szenvedélyüknek. Ezekről az évekről és Sanghaj társasági életéről számos korabeli fényképet őriz a Getty Museum fotógyűjteménye. Gonda a Japán Country Klubban is gyakran megfordult befolyásos barátai révén, tagfelvételi kérelmét

Gonda Károly, mint magyar állampolgár regisztrálása a magyar érdekképviseletet ellátó Hollandi Főkonzulátuson | Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

azonban több alkalommal is elutasították, hiába kérte a holland konzul közbenjárását is. Feleségével, Evdokiával szabadidejükben rengeteget utaztak nemcsak Ázsiában, de Európába is több alkalommal ellátogattak, különösen azután, hogy George-ot 1925-ben Párizsba küldték tanulni. 1938 júliusában azután újból kiegészült a család. A második világháború okozta borzalmak elől menekülve, az SS Conte Verde olasz óceánjárón megérkezett Sanghajba Károly bátyja, Aurél, a megbecsült orvos, akinek emlékét ma is utcanév őrzi Bécsben. A férfival tartott második felesége, Margarete Adele Thekla Mük és fia, Heinz (Harry, Henrik) Gonda. Henrik egy évvel érkezését követően megnősült, elvett egy Mary Diane Gottlieb nevű német zsidó hölgyet, és beadta pályázatát a Sanghaji Városi Rendőrséghez, ám rövid karrierjének sajnos elhatalmasodó cukorbetegsége hamar véget vetett, és alig 26 évesen, fiatalon elhunyt. 1931 őszén Mandzsúria japán megszállását követően ismét feszültté vált Kína és Japán között a kapcsolat, fegyveres összecsapások kezdődtek. Az eseményeket még a magyar sajtó is figyelemmel kísérte. A Kis Ujság, 1932. március 6-i számában szomorú tényekről tudósított: „…Winkler Ferenc osztrák konzul autóját a nemzetközi területen túl feltartóztatták a

Kommunikációs Bank tervrajza | Forrás: Sanghaji Városépítési Levéltár

kínaiak és nem engedték tovább menni…Ugyanezen a helyen Kelen soproni magyart és Gonda magyar mérnököt és feleségét szintén feltartóztatták, később azonban szabadon bocsátották.” A második kínai–japán háború (1937–1945) elől sok külföldi család menekült el Sanghajból, Gondáék azonban a magyar kolónia több tagjával a városban maradtak, és épségben átvészelték az eseményeket. Alig négy év múlva azonban, 1949-ben az ő sorsuk is megpecsételődött: a kommunista hatalomátvételt követően a külföldieknek nem volt tovább maradása Kínában. A Népköztársaság kikiáltása után Gonda családjának is mennie kellett, november 14-én hajóra szálltak, és elhagyták az országot. Gonda Károly és felesége szinte nincstelenül, alig pár holmival érkezett meg San Franciscóba, hogy az Egyesült Államok legyen újabb ismeretlen hazájuk. Amerikai tartózkodásukról keveset tudunk. Kezdetben New Yorkban, majd Lakewoodban, New Jersey-ben éltek szerény körülmények között, ahol Gonda régi hobbijának szentelte életét. Tájképeket, csendéleteket festett, de tervezői tevékenységről nincs tudomásunk. Az idős házaspár szinte egyetlen bevételi forrását akkoriban Károly festményei jelentették. Szeretett városának, Sanghajnak az utcáit megörökítő képei máig felfeltűnnek az aukciós házak oldalain és keresett alkotások az árveréseken. Hátralévő húsz évüket nyugalomban és kettesben töltötték, távol gyermekeiktől. George fiúk az alaszkai Sitkában vált ismert kézművessé, iparossá, Vologya pedig egy francia nőt vett feleségül, és Franciaországban halt meg az 1960-as évek végén. Gonda felesége, Evdokia 1968 augusztusában hunyt el, 78 éves korában a New Jersey-i Lakewoodban lévő Kimball Kórházban, Károly pedig egy évvel később, 1969. április 1-én követte hűséges párját. Gonda Károly magyar származású építésznek hosszú, kalandos élete során sokszor volt része sikerben és mellőzöttségben, de alkotó éveiben, az 1930-as, 1940-es években megadatott neki az a szerencse, hogy Sanghaj fővállalkozói mellett ő is részese lehetett a város dinamikus fejlődésének. Gondához sosem tartozott egy klasszikus formavilág, mindig az újat kereste. Elkötelezett modern építészetének köszönhetően rangos középületek, áruházak, bankok vagy közkedvelt lakóépületek emelkedtek ki néhány év alatt a dinamikusan fejlődő metropoliszban. A nagy építészekhez hasonlóan Gondát – saját karrierje és családja felemelkedésén túl – az is motiválta, hogy a város számára maradandót alkosson. Magas színvonalú tervezőmunkája eredményeként nemcsak Sanghaj legértékesebb történelmi épületei valósultak meg, hanem építészeti tevékenységével bizonyította, hogy az „architect” szó a legnemesebb értelemben foglalja magába az „alkotó művész” kifejezést is. Jelenlegi kutatásaink szerint több mint negyven építményt tervezett Sanghajban, ugyanakkor valószínűsíthetően Kína más nagyvárosaiban is megtalálhatók munkái. Bár sanghaji épületeiből alig tíz maradt fenn, de a biztosan nevéhez köthető alkotások így is egytől egyig arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a korszellemre rendkívül érzékeny alkotót sikerült felfedeznünk a magyar és kínai építészettörténet számára, aki jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Sanghaj igazi világvárossá, a „Kelet Párizsává” váljon. Ultramodern toronyházai, filmszínházai, kereskedelmi és pénzügyi épületei nemcsak a kínai, hanem a nemzetközi modern építészet színterén is igazolják, hogy e művek alkotóját joggal tartja számon a 20. századi kínai és nemzetközi építészettörténet.

Sun Sun Áruház tervrajza | Forrás: Sanghaji Városépítési Levéltár

料到，多年后他设计的一栋建筑将在此落成，为这条古老的大道增光添彩。当时他还只是个年轻人，希望在这个走向现代化的城市中开启新的生活。 1 8 8 9 年6 月2 2 日，卡罗里·鸿达生于匈牙利珍珠市（G y ö n g y ö s ）的一个犹太家庭。他原名卡罗里（卡尔）·戈德斯坦，是家庭主妇罗萨·巴尔坎伊（R ó z a Balkányi）和商人亨里克·戈德斯坦（Henrik Goldstein）的第二个孩子。他的哥哥奥雷尔（Aurél Goldstein, 1885-1964）生于塞格里德。1902年，一家人为响应“非匈族裔改用匈牙利名字”的号召，将戈德斯坦这一姓氏更改为鸿达（Gonda）。卡罗里·鸿达的父母对教育非常重视，他们鼓励下一代谋求专业职业的发展。所以，卡罗里接受建筑师培训，而奥雷尔（Aurél）则投身医学的学习。

鸿达 – 上海的匈牙利超现代主义建筑师两次世界大战相距的2 0 多年时间虽然不长，现代上海的城市风貌却在这一时期定型。1842年鸦片战争结束，中英两国签署《南京条约》，上海成为通商口岸，由此开始国际化进程。此后，英、美、法等国纷纷在上海设立租界，而英租界与其他12国侨民聚居地又合并为公共租界。这些外国租界成为侨民享有治外法权的飞地，可以不受中国法律的管辖。上海开埠后，来自世界各国的企业和侨民纷至沓来，有贸易洋行、商人、艺术家、逃避政治战乱的人，逃离布尔什维克政权统治的俄国人，来自奥匈帝国的战俘也夹杂其间，还有许多各种来历的人。所有这些远道而来的侨民都想在这座城市寻找新机遇，开始新生活。各种建筑如雨后春笋般涌现，上海从一座商业城镇发展成为世界第五大都市，赢得“东方巴黎”的美誉。城市发展与繁荣呈现的方式多种多样，而最醒目的就是一座城市的建筑。上海对西方风格现代建筑的需求日益增长，让人印象深刻的建筑作品纷纷建成，为市中心的城市风貌奠定了基础。这是一个建筑业的黄金时代。来自世界各地的建筑师纷至沓来在这座城市寻找机会，在短短数年间建起了一座亚洲最现代化的城市，同时也是亚洲最重要的商业、艺术和娱乐中心之一。外国侨民在上海的活动中心是被称为外滩的滨水空间，这里起初是海上贸易的集散地，在19世纪末又成为亚洲金融之都。1910年至1925年间，外滩原先的殖民地风格建筑陆续被新古典主义风格建筑所取代。但是后来又有一种新风格脱颖而出，这种首先出现在欧洲、后来又被运用于纽约和芝加哥摩天楼的建筑风格，来到了上海，就是装饰艺术风格（Art Deco）。在上海，中外建筑师将装饰艺术风格与中国设计传统相融合，打造出一种全新的风格。建于这段时期的许多建筑至今犹存，成为上海建筑史代表这个历史阶段的经典作品。外滩沿线的23座建筑风格迥异，如今都是保护建筑，其中绝大多数的建筑风貌自上世纪30年代变化不大。多年以来，外滩已被公认为是一座真正的世界建筑博物馆。 1920年9月，匈牙利青年建筑师卡罗里·鸿达首次将目光投向外滩。此时他完全没有

在回顾卡罗里·鸿达生平时，我们发现他可能在珍珠市或其父后来登记地址的西克索（Szikszó）开始求学的。父亲亨里克（Henrik）去世后，鸿达举家迁至维也纳，他在里尔学校（Real School）读完中学。此时，哥哥奥雷尔已经从医，很可能成为家里的经济支柱。鸿达1908年进入维也纳技术学院建筑学院，但他于1914年夏季学期结束后中途退学。此后，他前往巴黎，在那里他可能从著名学府巴黎高等美术学院取得了文凭，后来他也许在伦敦工作了一年光景。第一次世界大战爆发后，鸿达兄弟都应征入伍。奥雷尔在位于波黑的巴兰雅（Baranya）县担任步兵团和预备营首席医疗官，而卡罗里在国民警卫队第309团服役，1917年他因军中服役工作荣获二等勇士银奖。此后，他就像奥匈帝国军队里的许多士兵一样成为战俘，被送往尼古尔斯克·乌苏里斯克（今天乌苏里斯克）符拉迪沃斯托克附近的西伯利亚战俘营。尽管战俘营条件恶劣，这段经历让卡罗里·鸿达迎来人生的转折点，当时他遇到了后来的妻子埃夫多基娅·尼古拉耶夫娜·季米特里耶夫（Evdokia Nikolayevna Dimitriev，另一种拼写是Eudoxie Nicolaevna Dmitriev, 1889 – 1968）。她是俄罗斯著名建筑师季米特里耶夫·尼科莱·弗谢沃洛多维奇（Dmitriev Nikolay Vsevolodovich）的女儿，她当时已有两个儿子：乔治和沃洛迪亚(又名弗拉基米尔)（George, Volodya/Vladimir）。此前她与石油工程师弗拉基米尔·亚历山德罗维奇·费多罗夫（Vladimir Alexandrovich Fedoroff）有过一段短暂的婚姻，后者是一名好色的登徒子。布尔什维克政府掌权后，资产阶级出身的人在莫斯科不受欢迎，她带着两个儿子迁居中俄边界附近的符拉迪沃斯托克。尽管婚姻已经告吹，弗拉基米尔还得养活一家人，夫妻俩共同商讨关于孩子教育抚养的问题。他们达成共识，认为即使在偏远的俄罗斯远东地区，贵族修养和良好教育依然不可或缺。于是，能说匈、德、英、法和俄五国语言的卡罗里·鸿达融入了这个家庭的生活。虽然他还是一介战俘，埃夫多基娅还是聘他担任孩子们的家庭教师。她的儿子乔治在回忆录中写道， “在一战初期，大多数战俘是奥地利人和匈牙利人。[…]母亲联系了战俘营并找到合适的人：一个青年军官，他是参军前是一位建筑师，曾在法国和英国留学。他两种语言都说得很流利。[…]鸿达穿着奥地利制服，制服上佩戴着他在被俘前刚获得的勋章。他在服刑期间又学会了说俄语，这让我们大为惊讶。我们都很喜欢他，他很快就被全家接纳了” 不久,卡罗里与埃夫多基娅开始相爱，他们的爱情很快修成正果,1919年1月19日在符拉迪沃斯托克（海参崴）结婚。他们满怀希望憧憬未来，俩人都相信携手前行一定比独自前进更容易。他们没有退路，决定前往上海，这个繁华的亚洲大都市犹如磁石一般吸引商人、建筑师和冒险家前往。他们的好友舒拉·帕夫洛夫（Shura Pavlov）有一艘往来于俄罗斯与东方国家的小型货船。在他的帮助下，夫妇俩于1920年9月 15日抵达上海。他们将两个孩子托付给孩子生父照顾，但一安顿好就将他们接来团聚。鸿达先去英商建筑公司公平洋行（Probst, Hanbury & Co.）任职。虽然薪水不菲，他选择在不起眼的狄斯威尔路（今溧阳路）上的一处寓所住下。鸿达的专业技艺获得认可，在得到提拔后，全家人搬到了小沙渡路（今西康路）上一座气派的殖民地风格的房子里。相比之前的家这里地段更时尚，他们享受着茂盛的花园和网球场，而车库里停着绿色的帕卡德大轿车。按照当时惯例，鸿达的家雇佣了多个仆人。1921年7月 19日，同时代的另一位匈牙利建筑师拉斯洛·邬达克（László Hudec）曾在名为《晚报》(Est) 上谈到当时的传统居家生活：

Cathay Theatre | Courtesy of Katya Knyazeva

“……一个家庭绝对需要三个仆人：一个厨师，一个门童和一个干杂役工，因为他们谁都不肯干自己份外的事。如果要门童去擦鞋，他就会让主人去找苦力去擦。” 在他们经济条件大大改善之后，鸿达夫妇将两个儿子送往上海西童公学，同学中很多人都来自名门望族，如哈同和嘉道理爵士。父母很重视孩子的艺术教育，鸿达找了一个俄罗斯画家给乔治做家教。而每年夏天，乔治还前往鸿达的办公室，向一个捷克斯洛伐克工程师学习制图。 1928年，鸿达的职业生涯发展相当成功，他成为厦门大学名誉建筑师，又创办了自己的公司。鸿达洋行位于博物院路（今虎丘路）21号，所在地正是由他亲自操刀设计的光陆大楼，此前他的办公地点是新康路4号。鸿达洋行专门从事商业建筑设计，在诸多设计竞赛中获得奖项，在上海和其他城市获得大量委约项目，例如他曾接到一个在巴勒斯坦设计住房的项目，但这个项目最终未能实现。鸿达以富有耐心、做事坚定而著称，敢于表达自己的艺术见解。他设计的每栋建筑都

体现了进取精神和现代风格，且每个项目都很出色，经得起时间检验。1929年，他用化名ADNOG（Gonda姓氏反过来拼写）在《上海星期日泰晤士报》圣诞节特刊上发表题为“本地建筑的古今形式”一文，为现代主义建筑巧妙辩护。可以这么认为，这篇文章抒发了他的诗意情怀，反映了他对一味泥古的反感和对技术进步的热切响应。鸿达写道：“我们生活在机器时代，无论是坐飞机上天，坐汽车出行，还是用电炉烹饪，靠的都是机器，而我们居住的住宅也是机器。没有人会问汽车经销商买意大利文艺复兴风格的汽车，可却有很多人要求住进这种风格的建筑。 […] 如果在路易十四风格的客厅里，女主人留一头短发，有着男孩子般的身材并穿着短裙，她在为一位皮肤晒黑、身材矫健的绅士制作一杯鸡尾酒，而这位男士身穿灯笼裤和花呢外套，这不是很荒谬吗？而现代人却对此视而不见。“ 保持一致性是鸿达的设计的特征。他在使用装饰元素方面非常节制，主要用来装点外墙、室内与室外的金属栏杆等处。他对现代技术成果一直心怀敬意和钦佩。看他设计的楼梯间，你会感到鸿达采用了很多仿佛来自科学实验室的装饰元素。人们还可以从他的作品中发现两位现代主义先驱留下的印记，他们是奥地利建筑师阿道夫·洛斯

（Adolf Loos）和瑞士建筑师勒·柯布西耶（Le Corbusier）。无论是建筑立面还是室内设计，鸿达的作品呈现现代风格的造型并富有典雅的装饰艺术风格装饰，与众不同，在中国现代建筑史上留下了精彩一笔。鸿达的创新也延伸到园林绿化和结构工程。光陆大楼就是一个案例：它建于1926年至1928年间，集许多创新于一身。位于底层的光陆大戏院是上海第一家装有空调的电影院，也是第一家采用无柱设计的、视线通畅的影院。该项目也是首次尝试将豪华公寓、办公室与电影院融入到同一建筑中。弧形立面具有三个水平分隔，顶部是装饰艺术风格顶峰时期经典的退台设计，这是鸿达建筑中经常出现的另一种设计元素。匈牙利雕塑家乔治·科帕尼（György Koppány）也是一位装饰雕塑家，他参与了视角效果丰富的室内设计。装饰大厅的二十个雕塑人物象征着美丽、魅力与和谐的理想。据说由于采用了最新的结构框架技术，鸿达得以创作出一座“超现代”建筑。而这座大楼强烈的垂直线条鸿达后来设计的特色。国泰大戏院是鸿达在上海设计的另一座大型剧场建筑，也充分体现了他的独特风格。两次世界大战之间的这段时期也是“电影业的黄金时代”，随之而来的对豪华影院的需求。当时上海上映着最新的好莱坞大片，也成为名人环球之旅的必经之地。这座城市在经济上一路高歌猛进，对各类建筑都有大量需求，写字楼和住宅建筑拔地而起，饭店、夜总会、赌场和剧院也在繁华的街道旁雨后春笋般地出现。卡罗里·鸿达在房产大亨沙逊爵士旗下华懋地产公司投资的国泰大戏院设计竞赛中拔得头筹。2014年国泰电影院（原名国泰大戏院）历经修缮，恢复了1932年鸿达设计的装饰艺术风格外墙，再现了朝向街道的独特的垂直线条。国泰电影院位于旧法租界的中心地带，放映大厅观众席有着双人座的30排座位，中间不设走廊，观众可以在此欣赏美国喜剧片和动作片，而电影院的楼上还有一家酒店。随着经济迅速发展，上海对有才华建筑师的需求也与日俱增，鸿达成为上海的明星建筑师之一，而他有10个建筑作品至今犹存。1925年，鸿达设计的东亚银行在外滩附近竣工，2018年修缮后重现昔日辉煌。他的装饰艺术风格经典作品--交通银行大楼如今是外滩沿线最富现代气息的建筑。这座大楼在二战前就完成设计，但直到 1948年才竣工。 1924年，鸿达设计了南京路四大百货商店之一的新新公司。这座当年最摩登的购物中心今天依旧人气很旺。新新公司这座大楼拔地而起，直破天际：当时人称“带针塔的百货商店”，建在南京路商业街区中心最理想的地点，目的是为了在竞争中立于不败之地。开张当天，《字林西报》将其描述为“百货商店宽敞大气，与众不同.....大楼也显示了上海蒸蒸日上的发展与未来繁荣。” 虽然新新公司大楼轮廓具有新古典主义特征，其装饰元素却不落历史巢窠。当时很多人赞不绝口，认为大楼众多的窗户带来良好的采光，可以载客20人的电梯极大方便了顾客，而销售柜台也充分考虑实用性，这一切都“令购物成为愉快体验”。新新公司独到的外观比周边其他百货公司更为摩登，吸引顾客前来体验内部最新潮流。最吸引人的莫过于位于顶层的玻璃电台，播音室用玻璃墙与走廊隔开。上世纪20年代“无线电”尚属新鲜舶来品，玻璃墙外人头攒动，人们争相目睹女播音员播放戏曲节目或朗读广告的风采。新新公司大楼如今是上海第一食品商店，以提供丰富多样的传统上海美食而享有盛誉。 1930年，鸿达还设计了南京路上的惠罗百货公司（Whiteaway, Laidlaw & Co. Ltd.）的设计。在这个项目里，鸿达对现有建筑用装饰艺术风格进行了脱胎换骨的改造。《字林西报》对他的设计工作评价甚高： “为求得最佳采光与自然通风，整座建筑外观将完全改变，砖石立面将摈弃沉重过时的装饰，整个墙壁空间近乎完全打通，墙上安装现代铰链钢窗。为适应这种结构上的变化，大楼在改造时采用了目前国外流行的现代建筑风格。简洁的设计、庄严感与注重效率将成为这项建筑改造工程的关键词。” （1930年8月10日）可惜惠罗公司在后来的两次火灾中遭受严重损坏，大多数装饰艺术风格的建筑细部付之一炬。我们只能期望是大楼现在的使用者能看到将大楼修缮恢复为上世纪30年代旧

貌的好处，这样人们就能在南京路再次欣赏到鸿达这一重要作品的风采。在华出版的报刊大量报道过鸿达及其设计作品。除了被称为“超现代主义”建筑师之外，鸿达的建筑设计图、透视效果图、图样和建筑竣工照片经常刊登在英文报纸《上海星期日泰晤士报》和《字林西报》上。1931年，《字林西报》在一篇介绍鸿达的文章中刊登了建筑师的肖像。1935年，一些匈牙利报纸，如《匈牙利》（Magyarország）报道了他的职业成就。1932年，另一份匈牙利报纸《新闻》（Ujság）刊登了一篇关于他在上海的职业生涯的评论。当时的匈牙利报刊还报道过鸿达几位旅居上海的同胞，其中包括在第一次世界大战期间被俘而最后落脚中国的匈牙利侨民。在1932年版《匈牙利工程师和建筑师协会通报》中，工程师阿拉达尔·山托尔（Aladár Sátor）中报道了上海与匈牙利有关的多个大型建筑项目。1935年，布达佩斯的皮肤科医生弗里吉斯·莱斯（Frigyes Reiss）博士在《匈牙利》报（Magyarország）上发表了一篇文章题为《我们这些在上海的匈牙利人》，引人关注。莱斯博士于1922年定居上海，受聘担任沪江大学正教授。他回忆道： “当时的上海是自由的乐土，对医生来说尤其如此。他们以极大的喜爱之情欢迎我，我很高兴有机会体验中国人的热情好客。如果他们在大房子里招待宾客，一顿晚饭至少会有3 2 道菜肴。我的中国厨师擅长烹制匈牙利辣椒粉炖菜。费伦茨·莫纳尔（Ferenc Molnár）的剧作《红磨坊》在上海开演时，这位好心的厨师又学会了烧科洛斯瓦白菜。当时受邀在我家住过的匈牙利朋友说回国后也享受不到比这更好的美味。” 不过旅居上海的匈牙利侨民人数一直不多。上世纪30年代中期，上海约6.2万外国侨民中匈牙利人只有150人，其中70多人是商人、医生、工程师和艺术家。匈籍侨民中相当一部分人都是前来寻求庇护的犹太人，其中包括声名狼藉的冒险家、传说中的三重间谍特雷比奇·林肯（Trenbitsch Lincoln，匈牙利名伊格纳克Ignác）。匈牙利作家耶诺·雷耶托（Jenő Rejtő）曾以他为原型塑造过“真正的特雷比奇”这一文学形象。传说他最初是个犹太学生，后来成为魏玛共和国的间谍，之后又变身为加拿大新教传教士，最后在印度和中国皈依佛门，当了和尚。历史文献中关于这些匈牙利人情况的内容很少。许多在华匈牙利人都与俄国女子通婚，他们与奥地利和捷克斯洛伐克侨民联手组建了多瑙河俱乐部，举办社交活动。思念故乡的匈牙利侨民可能会去耶诺·玛雅（Jenő Magyar）开办的维也纳餐厅（Wiener Restaurant）用餐。这是位于市中心的一家休闲去处，以吉普赛音乐而闻名。另一位旅沪的匈牙利知名人士是保罗·科莫尔（Pál Komor）。这位富商从事磷锌铜矿远洋进出口批发业务，两次世界大战之间定居上海。他从1917年开始通过荷兰领事馆担任旅沪匈牙利侨民代表，处理相关事务。1924年，他当上匈牙利名誉领事，后来以科莫尔委员会（Komor Committee）的名义帮助犹太人，为来沪的欧洲犹太难民提供文件、政策法规和医疗服务。每年3月15日，他都为上海的匈牙利社区举办匈牙利国庆活动，每逢星期天都在家里升起匈牙利国旗。匈牙利国家档案馆的资料显示，鸿达的办公室曾设在爱多亚路（今延安东路）160号时代大厦，而他的住所则是位于旧法租界海格路（今华山路）433号的枕流公寓。这幢楼里还住着许多名人，其中包括上世纪30年代的“金嗓子”歌手周璇。此外资料中还介绍了他在匈牙利的两位亲戚：一位是卡罗依·巴尔坎依（Károly Balkányi）博士，居住于匈牙利第二大城市德布勒森，一位是拉约斯·弗里德（Lajos Fried）博士，是北部城市西克索一位受人欢迎的律师。鸿达夫妇结交的友人多半是来自匈牙利、奥地利和俄罗斯的侨民，其中有多人曾经是战俘。他们还与建筑师詹姆斯·安布罗斯（James Ambrose）一家建立了友谊。安布罗斯的父亲曾是鸿达以前公司的总监。在工作和社交活动之余，鸿达经常骑马，这是他最喜欢的娱乐活动，对他来说轻车熟路。他每天早上7点都会按时骑马，一日不辍。他还热衷于跑马比赛，经常与好友沙逊爵士一同参赛。鸿达还经常应邀光顾来日本乡村总会，成为他那些有影响力朋友的座上宾。尽管他多次想加入这个俱乐部，还

让荷兰领事从中通融，但最终未能如愿。鸿达夫妇在亚洲和欧洲广泛游历，1925年他们还把儿子乔治送到巴黎念书。与此同时，鸿达的哥哥奥雷尔在维也纳成为一位受人尊敬的医生——时至今日那里仍有一条以他名字命名的街道。不过此后，他在二战恐怖到来之前决定逃离维也纳。1938年7月，他与第二任妻子玛格丽特·阿黛勒·特克拉·穆克（Margarete Adele Thekla Mük）和儿子海因茨（Heinz，有时也叫哈利Harry或亨里克 Henrik）搭乘意大利远洋轮绿伯爵号抵达上海。此时亨里克申请加入上海工部局警务处，翌年与一位德国犹太女子玛丽·黛安娜·戈特利布（Mary Diane Gottlieb）结婚。不幸的是他罹患严重糖尿病，26岁时便英年早逝。 1931年秋，日本占领中国东三省，局势变得更加紧张。两国之间的战事不久即蔓延到上海。1932年3月，匈牙利语报纸《小报》（Kis Ujság）报道了骇人的新闻： “…中国人在租界外拦下了奥地利领事费伦茨·温克勒（Ferenc Winkler）的汽车，不让他继续前行。[…] 来自肖普朗的匈牙利侨民基伦和匈牙利建筑师鸿达夫妇也在同一地点被捕，但他们后来都得以释放。” 虽然许多外国侨民在抗战期间（1937-1945）举家逃离上海，鸿达夫妇仍和一些匈牙利侨民选择留在上海。他们在战火中幸免于难，实属万幸。短短四年后，1949年新中国成立后，带来巨大的变化，大多数外国侨民不能继续留在中国。11月14日，鸿达一家登上了前往旧金山的轮船。此时他们几乎身无分文，又一次面临在一个陌生国度安家的挑战。我们对鸿达夫妇在美国的境况知之甚少。他们先在纽约落脚，又搬到新泽西莱克伍德（Lakewood），过着简朴的生活。鸿达似乎将余生献给了绘画，这是他多年的爱

The New Jewish School in Shanghai – The China Press, 1931 | Courtesy of Katya Knyazeva

好。他画过风景和静物，题材中有他心爱的上海街景。这些画作今天还会在拍卖会上出现，不乏求购者。我们没有查到鸿达在美期间从事建筑或设计工作的信息，看来出售画作是这对老年夫妇唯一的收入。他们在生命最后20年里都过着退休生活，远离两个儿子独自过活。他们的儿子乔治在阿拉斯加的锡特卡（Sitka）成为著名的手工艺人，而沃洛迪亚（Volodya）则与一个法国女子成家，上世纪60年代末在法国去世。鸿达的妻子埃夫多基娅（Evdokia）于1968年8月在新泽西州莱克伍德的金博尔医院去世，享年78 岁，而鸿达本人1969年4月1日也撒手人寰，去天堂追寻挚爱的伴侣。匈牙利建筑师鸿达漫长而冒险的一生历经波折起伏，但他有幸参与上世纪三、四十年代上海这座充满活力的城市的发展。成功需要天时、地利、人和，鸿达就是一个经典案例。他一直倡导现代风范和创新观念，与这座城市奋进的步伐完全合拍。他孜孜不倦发扬现代建筑，旅居上海期间留下的一批引人注目的公共建筑——百货商店、剧院、银行和住宅建筑。与许多伟大的建筑师一样，鸿达的志向并不止于修身齐家，他想为这座城市留下经得住时间考验的建筑精品。他的心愿已然实现，在上海留下了一批兼具美观度与实用性的建筑。他通过这些作品向世人证明，“建筑师”这个称号最终应包括创意艺术家的含义。我们的研究显示，鸿达在上海设计了40多栋建筑，在中国其他大城市里可能还会找到他的作品。今天，虽然他在上海的建筑作品中只有10件得以留存，但每一件都可以证明他是一位艺术家，在匈牙利和中国建筑史上占有一席之地。他积极追随时代精神，为上海成长为真正的国际化都市“东方巴黎”做出了重大贡献。他设计的超现代高层建筑、电影院、商业和金融建筑都足以令他成为20世纪中国和国际建筑史上的一位重要人物，他为上海的发展和这座城市的迷人风貌做出了卓越贡献。

Business card of C. H. Gonda | National Archives of Hungary

Huangpu District – No. 720 East Nanjing Road

COMMERCIAL BUILDINGS ÜZLETHÁZAK – 商业建筑

SUN SUN DEPARTMENT STORE SUN SUN ÁRUHÁZ – 新新公司

In 1926, the Sun Sun Department Store opened on Nanjing Road, Shanghai’s most famous shopping street. The store, whose name (sun=xin, meaning new) was derived from a line from Great Learning, (Da Xue), the first of the Confucian Analects, was soon nicknamed “the department store with needle towers.”1 . Founder S. K. Lau, who had first encountered department stores during his time in Australia, had worked as a manager at Australian department store-inspired Sincere. In 1924, he set up Sun Sun Co. with several business partners. The press was full of praise, calling the Sun Sun “[A] Spacious, commodious and different department store… The edifice was also a tribute to Shanghai’s growth and future prosperity.”2 The ornamental decoration on the metal grills of the rear façade present a vernacular range of Art Deco forms, seemingly the last breath of Art Nouveauera Secessionism, although the forms of modernism can be seen in the mosaic and robust stair railings. The building’s façade reflects the clear influence of the Chicago School and one of its key architects, the trailblazing American Louis Sullivan. The Sun Sun had it all: you could buy wines, spirits, and stationery, and do your banking on the ground floor and shop for silk goods and shoes on the first floor. On the second floor, shoppers could browse fine collections of porcelain, glassware, and watches, while the third floor offered bedsteads, rugs, and furniture. Shanghai’s Four Great Department Stores (Wing On, Sincere, Sun Sun, and Sun) pioneered the concept of entertainment as part of the shopping experience in the heated competition for customers. At the Sun Sun, this included the popular Dah Ching Pah stage at the top of the building,3 as well as nighttime performances. There was also a dance studio, karaoke bar, billiards salon, and even an erotic peep show in the building.4 Sun Sun boasted elevators that could accommodate twenty passengers, the famous “Perfume Ball” that spritzed customers with scent, and innovative promotions. But the main attraction, without a doubt, was the glass-walled radio station on the top floor, which began broadcasting on March 18 1927. At a time when the foreign technology of the ‘wireless’ was a real novelty, crowds would gather to watch the broadcasts -- six hours a day of the most popular operas, with advertisements for Sun Sun products sandwiched in between.5 The building now houses the Shanghai First Foodmall shopping center.

1926 januárjában Sanghaj híres bevásárlóutcáján, a Nanjing sugárúton nyílt meg a Sun Sun Áruház, amelyet csak úgy neveztek: „áruház, tűhegyes toronnyal”. A Sun Sun nevét (sun=xin, jelentése: új) Konfuciusz első könyve, A nagy tanítás (Da Xue) inspirálta.1 Az üzletház egykori építtetője, S. K. Lau kereskedő ausztráliai tanulmányútja után a Sincere cég menedzsere lett. A Sincere-ből kilépve 1924-ben megalapította a Sun Sun céget, számos vállalkozót bevonva az üzletbe. A Gonda Károly tervei alapján 1926-ban megnyílt üzletházat a korabeli sajtóban így jellemezték: „Tágas, kényelmes, és nagyon más… Az épület tisztelgés Sanghaj növekedése és jövőbeni fejlődése előtt.”2 A hátsó homlokzat vasrácsainak ornamentális díszítése az art deco népies formakincsét mutatja be, szinte még a szecesszió utolsó fuvallatával átitatva, ám a hátsó lépcsőház mozaikdíszítése és robusztus lépcsőkorlátjai már a modernizmus formáit vonultatják fel. Az épület homlokzata a Louis Sullivan úttörő amerikai építészhez köthető Chicagói Iskola építészeti formáival vethető össze. A földszinten italokat lehetett kapni, valamint bank működött, míg az első emeleten selyemárut és cipőt értékesítettek. A második emeleten voltak

a porcelánok, üvegáruk, elektronikus cikkek és órák, míg a harmadikon a bronz termékek, ágyneműk, szőnyegek és bútorok. Sanghaj négy nagy áruháza (Wing On, Sincere, Sun Sun és Sun) a vásárlók megnyerésére irányuló verseny közepette egyaránt úttörője volt annak a koncepciónak, miszerint a szórakoztatás a vásárlási élmény része. Ami a Sun Sunt illeti, az épület tetején kapott helyet a népszerű Dah Ching Pah színpad3, amelyen esténként előadásokat tekinthetett meg a nagyérdemű, de táncszalon, karaokebár, biliárdszalon, sőt még erotikus kukucskáló színpad is működött az épületben.4 A húsz főt befogadó liftek, a belépőkre parfümöt permetező golyó formájú pumpa és a folytonos promóció mellett mégis a Sun Sun egyik legfőbb különlegessége a szintén a tetőn berendezett üvegfalú rádióállomás volt, amely 1927. március 18-án közvetítette első adását. Később napi hat órán át játszotta a legnépszerűbb operákat, és reklámozta üzleteinek termékeit.5 Az 1920-as években még igen újnak számított a vezeték nélküli rádióállomás, amelynek technikai megvalósítására akkoriban még kizárólag külföldi szakértők voltak képesek. Az épület ma a Shanghai First Foodmall bevásárlóközpontnak ad helyet.

1926年，新新公司在上海最著名的商业街--南京路开张营业。公司的名字取自孔子著作《大学》中“日日新，又日新”的名句，开业后很快被人们称作“带针塔的百货商店 ”。1 新新公司的创始人刘锡基曾在澳大利亚的一家百货商店任职经理，而南京路“四大百货”中最先开业的先施公司就是受这家澳洲百货公司的启发而创办的。1924年，他与多人合伙创办了新新公司。由鸿达设计的这座百货公司大楼落成后获得报界广泛赞誉：“百货商店宽敞大气，与众不同.....大楼也显示了上海蒸蒸日上的发展与未来繁荣。”2 大楼马赛克装饰和坚固栏杆展现出现代主义气息，而背立面金属栏杆的装饰则具有装饰艺术派风格的多重特征，体现出新艺术运动时期分离派的最后一丝精神余脉。建筑外立面形式与美国建筑设计先驱路易斯·沙利文创办的芝加哥学派一脉相承。新新公司的商品和服务应有尽有：一楼设有酒类、饮料、办公用品专柜并开设银行，二楼出售丝绸和鞋类，三楼出售瓷器、玻璃制品、电子产品和手表，四层则出售床架、地毯和家具。在日益激烈的顾客竞争中，上海的四大百货公司（永安百货、先施公司、新新公司、大新公司）率先将娱乐理念引入购物体验。新新公司在娱乐项目上也动足脑筋：屋顶花园开设新都剧场，3 晚上还举行各种表演。大楼中还有舞厅、卡拉OK 吧、台球房，甚至还有色情表演。4 新新公司电梯可容纳20人，闻名遐迩的“香水球”暗香撩人，创新的促销活动轮番上阵。最吸引人的莫过于位于顶层的玻璃电台，播音室用玻璃墙与走廊隔开。1927年3月18日首次播音，彼时“无线电”尚属新鲜舶来品，玻璃墙外人头攒动，人们争相目睹播音现场。电台每日播音六小时，节目包括热门戏曲唱段，期间穿插新新公司产品广告。 5 该大楼现为上海第一食品商店。 37

Huangpu District – No. 100 East Nanjing Road

WHITEAWAY, LAIDLAW AND CO. DEPARTMENT STORE WHITEAWAY, LAIDLAW AND CO. ÁRUHÁZ – 惠罗公司

When a 1930 fire destroyed the 1906 Whiteaway Laidlaw and Co. Department Store (today Huiluo Co., Ltd.), Károly Gonda was commissioned to do a complete renovation of the building at 100 East Nanjing Road. An article in the August 1930 issue of the North China Herald, accompanied by an ink drawing of the proposed building, acknowledged the modernization inherent in the new version: “For the purpose of obtaining maximum daylight and natural ventilation, the entire outside of the whole building will be changed, the masonry relieved from the heavy and out-of-date ornamentation and nearly the entire wallspace opened up and provided with modern steel casement windows.” The plans show cornices with four simple, but “streamlined” bands. Gonda replaced the original arcaded base with a plain, modern exterior with a square-cut stone facing. The perspective drawing includes an automobile, symbol of modernity, a small detail that Gonda used to place the up-to-date building in the context of everyday life. The archival image of the building shows rounded corners, with the lettering “Whiteaway, Laidlaw and Co.,” as drawn in the original plans. Later, the slogans “Quality”, “Value” and “Service” were placed between the floors. Then, disaster struck: just three months after the renovation, the building was damaged again by fire – and in 1986, yet another fire destroyed many of Gonda’s Art Deco details.6

Az 1906-ban épült Whiteaway, Laidlaw and Co. Áruház (ma: Huiluo Co., Ltd.) 1930-ban történő leégése után Gonda Károlyt bízták meg az épület felújításával. Az East Nanjing út 100. szám alatti épület tusrajza a North China Herald 1930. augusztus 10-i számában is megjelent, a cikkben méltatták a ház modernizálására tett törekvéseket, vagyis az „idejétmúlt dekorációk eltávolítását, amely mellett a lehető legtöbb fény beengedése érdekében a falakat is acélkeretes ablakokkal törték át.” A terveken jól látható, hogy a koronázópárkány négy egyszerű, de áramvonalas sávból áll. Az egykor árkádos lábazat teljesen egyszerű, modern, ám kváderezett külsőt kapott. A látványterven egy korabeli autó is látható mint a kor modern vívmánya, ezzel Gonda az akkori mindennapok kontextusába helyezte a korszerű épületet. Az archív képen jól látszik, hogy íves volt a sarok kiképzése, rajta az eredeti tervek szerint a Whiteaway, Laidlaw and Co. feliratot helyezték el, később az emeletek között a Quality, Value, Service, azaz a „minőség”, „érték”, „szolgálat” jelszavakkal reklámozták az üzletházat. Balszerencsés módon a felújítás után három hónappal újabb tűz pusztított az épületben, de nem ez volt az utolsó, ugyanis az 1986os tűzvészben sajnos az art deco részletek nagy része is elpusztult.6

1 9 3 0 年，一场大火烧毁了建于1 9 0 6 年的英商百货惠罗公司（Whiteaway, Laidlaw and Co.，现为沪港合资企业惠罗公司），鸿达受命全面修缮位于现今南京东路100号的大楼。1930年8月，《字林西报》配有建筑效果图的报道展现了大楼即将呈现的现代气息： “为求得最佳采光与自然通风，整座建筑外观将完全改变，砖石立面将摒弃沉重过时的装饰，整个墙壁空间近乎完全打通，墙上安装现代铰链钢窗。” 方案显示建筑的檐口带有四段朴素简洁的带饰线脚。鸿达用朴实而现代的外立面替换之前的拱形底座，并采用裁成方形的石材饰面。透视图中还有一部象征现代生活的汽车。这一细节体现了鸿达将摩登建筑置于日常生活环境的良苦用心。这座建筑的历史照片显示其带有圆角，标有“惠罗公司”(“Whiteaway, Laidlaw and Co.”) 字样，这与原来的方案一样后来，楼层间还写有惠罗公司的标语 — “质量”、“价值”和“服务” (“Quality”, “Value”, “Service”)。天有不测风云，修缮竣工仅三个月后，大楼又毁于大火。1986年，大楼再次失火，由鸿达设计的很多装饰艺术风格的建筑细节不幸付之一炬。6

Huangpu District – No. 146 Huqiu Road

SHAHMOON BUILDING (CAPITOL BUILDING) SHAHMOON, VAGY MÁSNÉVEN CAPITOL IRODAHÁZ – 光陆大楼

Constructed between 1926 and 1928, this mixed-use building was commissioned by Solomon Elia Shahmoon and designed by Károly Gonda. The lines of the building follow the curve of Museum Road (today’s Huqiu Road) and feature a decorative tower reminiscent of Gonda’s Bank of East Asia. Structural work on the fireproof, reinforced concrete building was done by Chang Yue-tai and Sons, mechanical systems were by A. Quoika, elevators were by Otis – then the biggest name in elevators -- and the plaster ornamentation was by Tankai and Sons. It was the first air-conditioned building in the city, with the Capitol Theatre on the ground floor and the five stories above filled with offices and luxury apartments. Emergency exits with safety lighting and a sprinkler system, its water sourced from an artesian well, ensured safety. The building was the first to have an attic made from fireproof reinforced concrete, to protect the rolls of film. Today, the decorative relief sculptures and the ornamented concrete stairways have survived in some places, as have the wrought-iron railings of the balconies. Occupants of the building included the architect: when he set up his own architectural firm in 1928, Gonda moved his office into to the building, and by 1929, he had also moved his residence here. Several major Hollywood film companies operated in the building, including Fox Films, Paramount, and the Peacock Motion Picture Corporation. According to a contemporary account in the The North China Daily News,7 this building was considered the embodiment of the ambitions of modern architecture. The well-known architect George Wilson of the Palmer & Turner architectural firm called it an example of ultramodern architecture, which Gonda achieved not through the use of superfluous decorative elements borrowed from some long-past era -- in other words historicism -- but through the simple expression of modern technological accomplishments.

Az 1926 és 1928 között épült üzlet- és irodaház Solomon Elia Shahmoon megbízásából, Gonda Károly tervei alapján készült el. A Shahmoon Irodaház tömegének íves vonalvezetése a Museum út (ma: Huqiu út) kanyarulatához igazodik. Az üzletház sarkán érdekes díszes torony látható, hasonlót alkalmazott Gonda a Kelet-Ázsia Bank épületén is. A tűzálló vasbeton szerkezetes épület statikai munkáit a Chang Yue-tai és fiai cég végezte, a gépészeti kivitelezést pedig az A. Quoika. A lifteket a kor legnevesebb vállalata, az Otis szállította, a vakolatdíszítéseket pedig Tankai és fiai készítette. A földszinti Capitol Filmszínház felett öt emeleten végig irodák és luxuslakások kaptak helyet, és ez volt az első légkondicionált épület is a városban. 1929-re Gonda itt rendezte be a lakását, illetve itt működtette saját irodáját is, amelyet 1928-ban, a Probst, Hanbury & Co irodából történő kilépését követően alapított. Sőt, a teljes körű védelem érdekében biztonsági világítással ellátott

vészkijárat is volt az épületben, valamint esőztető rendszer, amelyhez a vízellátást artézi kút biztosította. Az épületben működött számos nagy amerikai filmgyár, mint a Fox Films, a Paramount vagy a Peacock Motion Picture Corporation sanghaji irodája. Az épület volt a városban az első, amely tetőtere tűzálló vasbetonból készült, hogy megóvja a filmtekercseket. A dekoratív domborművek és a díszes beton lépcsőházak itt-ott megmaradtak, valamint eredetiek az erkélyek kovácsoltvas rácsai is. A korabeli The North China Daily News újságírója szerint7 ez az épület testesítette meg igazán a modern építészet törekvéseit. George Wilson, a Palmer & Turner iroda munkatársa ezt a házat az ultramodern építészet példájának nevezte, amelyet Gonda nem régmúlt korokból kölcsönzött, haszontalan díszítőelemekkel hozott létre, vagyis historizálással, hanem a modern technikai vívmányok egyszerű kifejezésével.

这座多用途建筑建于1926年至1928年间，由斯文洋行（Solomon Elia Shahmoon）委托鸿达操刀设计。建筑的立面沿博物院路（今虎丘路）转弯处呈弧形布局，装饰性塔楼与鸿达的另一件作品--东亚银行颇为相似。耐火钢筋混凝土建筑的结构工作由张裕泰营造厂负责施工，机械系统由捷商彙嘉洋行（A. Quoika）负责，电梯由沃的斯电梯公司（当时电梯行业领头羊企业，今中文名奥的斯）提供，而石膏装饰由大海公司（Tankai and Sons）完成。这是上海首座安装空调的建筑，底楼是光陆大戏院（Capitol Theatre），楼上五层为办公用房和高级公寓。紧急出口设有安全照明和喷淋系统，喷淋用水水源自自流井以确保安全。光陆大楼的阁楼用以保护电影

胶片，特别用防火钢筋混凝土制成，这在沪上是首开先河。如今部分装饰浮雕和装饰混凝土楼梯仍然保留，而阳台的铸铁栏杆也得以幸存。该建筑的使用者包括建筑师鸿达本人：1928年他自办建筑公司鸿达洋行后，迁于此处办公。1929年，他将住所也搬到楼里。大楼内还有多家知名好莱坞电影公司，包括福克斯、派拉蒙和孔雀电影公司。当时《字林西报》称大楼反映出对现代建筑理念的追求。7 公和洋行著名建筑师乔治·威尔逊（George Wilson）称之为超现代建筑之典范。鸿达在设计中没有采用往昔的奢华装饰元素，而是运用现代技术成果来求得简洁表达。

Huangpu District – No. 870 Middle Huaihai Road

THEATERS

FILMSZÍNHÁZAK – 电影院 CATHAY THEATRE CATHAY FILMSZÍNHÁZ – 国泰电影院（原名国泰大戏院）

Originally named the New Carlton Theatre, this French Concession theater later took its name from owner Victor Sassoon’s Cathay Land.8 The Art Deco cinema opened on January 1 1932, screening the Metro-Goldwyn-Mayer film A Free Soul9 -- the original film poster is displayed in the theater lobby. A reinforced concrete structure clad in red brick, this “ultra-super-modern” cinema was constructed on commission from China Theatres Ltd. and featured innovations catered to the film viewing habits of the day. Thus a rooftop projector was installed so that Shanghai moviegoers could enjoy films al fresco in the warmer months.10 Interior walls were painted bronze, orange, and gold, with opaque glass lampshades providing illumination. Cinemagoers entered into a large octagonal space, the lobby, and box office. The main cinema was painted blue, orange, salmon, pale green, and bronze. The ceiling was flat, with glass rods, while 2,000 lamps lit the space, and a state-of-the-art ventilation system provided fresh air. This was the first movie theater in Asia where decoration was adapted to function.11 The seats of this 1,080-seat, 30-row auditorium were custom-designed by Gonda, taking into account considerations for comfort during film viewing. The seats featured walnut backrests and orange upholstery, each with its own armrests, so that viewers would not have to share. Backrests could be adjusted, and lower seat cushions accommodated shorter viewers, while more legroom allowed taller viewers to stretch out. Called the Gonda Special, the seats were manufactured by M. Chalk.12 Until 1949, primarily Hollywood films with Chinese subtitles were screened here, with translation provided through earphones. Today, the stepped Art Deco metal grates of the roof terrace that mimic the silhouette of the cinema’s façade have survived in places. The Cathay Theatre still operates as a movie theater, playing both Chinese and Western films. In 1994, Shanghai municipal government acknowledged the building’s historic status with a historic plaque on its façade, crediting Károly Gonda with the design.

A Francia Koncesszióban épült, eredetileg New Carlton Filmszínháznak hívott mozi későbbi nevét a tulajdonos, Victor Sassoon Cathay Land nevű cégéről kapta8 Az art deco filmszínház 1932. január 1-én nyílt meg a Metro-Goldwin-Mayer cég által készített Egy szabad lélek című filmdráma vetítésével.9 Az akkori moziplakát ma is látható a mozi előterének egyik tablóján. A China Theatres Ltd. megbízásából épült vasbetonszerkezetes, vörös téglaburkolatos „ultra-szuper-modern” filmszínház olyan új megoldásokat kínált, amelyek a kor filmnézési szokásait igyekeztek szem előtt tartani. Ennek megfelelően a különleges élmény kedvéért a tetőn is kialakítottak egy vetítőt, így a nyári hónapokban a szabadban is élvezhették a filmeket a városlakók.10 Az enteriőrben a falak bronz, narancs és aranyszínűek voltak, a világosságot az opaküvegből készült lámpabúrákon keresztül szóródó fény adta. A bejárat egy nagy nyolcszögletű térbe vezetett, ahol a jegypénztár helyezkedett el. A vetítőterem kék, narancs, lazac, fakózöld és bronzszínű volt. A sík mennyezetet üvegrudak osztották fel, amelyeken mintegy 2000 lámpa adott fényt, emellett beépített ventilátorok biztosították a friss levegőt a nézőtéren. Ez volt az első távolkeleti filmszínház, amelynek díszítése alkalmazkodott a funkcióhoz.11

Az 1080 férőhelyes, 30 soros ülésterem székei speciálisan ide készültek Gonda Károly tervei alapján, aki megvizsgálva a filmnézés legfőbb kényelmi szempontjait, egyedi moziszékeket tervezett az épületbe. A formatervezett ülőhelyek diófa támlával és narancsszínű kárpittal készültek, emellett minden bútorhoz külön karfa tartozott, hogy az idegen nézőknek ne kelljen osztozni a közös karfán. Állítható volt a háttámla is, az ülőfelület pedig mélyebben volt, hogy az alacsonyabb nézők is kényelmesen ülhessenek; a székek előtti tér ugyanakkor tágas volt, hogy a magasabbak is kinyújthassák a lábukat. A Gonda Special nevén ismert típusterv alapján a székeket M. Chalk készítette.12 Az egykor Victor Sassoon iparmágnás tulajdonát képező épületben 1949-ig főként hollywoodi filmeket játszottak kínai felirattal és fülhallgatóval működő tolmácsolással. A tetőterasz lépcsőzetes art decós vasrácsai itt-ott még megmaradtak, a mozi homlokzatának sziluettjét utánozzák. A Cathay Filmszínház ma is moziként működik, amely kínai és nyugati filmeket egyaránt játszik. A sanghaji önkormányzat 1994. február 15-én helyezett el műemléki védettséget jelző táblát az épület homlokzatára, amely a tervezőről, Gonda Károlyról is megemlékezik.

这家位于原法租界的影剧院原名新卡尔登大戏院，后改用为业主沙逊爵士（Victor Sassoon）旗下的华懋地产公司（Cathay Land）英文名“Cathay”。8 这座装饰艺术派剧院于1932年1月1日开张，首映影片为米高梅公司的《自由花》（A Free Soul）9，影院大堂还陈列这部电影的海报。这家“超现代”电影院是一座砌有红砖的钢筋混凝土建筑，由英商平安电影有限公司委托建造，其创新设施迎合了当时的观影习惯。屋顶安置了电影放映机，上海影迷们在炎热夏季可以在户外观看影片。10 剧院内墙以古铜色、橙色和金色粉刷，不透明的玻璃灯罩提供照明。观众一进门可见一个很大的八角形空间，是大堂和票房。主厅采用的颜色有蓝色、橙色、橙红色、浅绿色和青铜色。很平的天花板上装有玻璃棒，有2000盏灯为整个空间提供照明，而新型通风系统则为剧场提供新鲜空气。这是亚洲第一座内饰与功

能完全协调的影剧院。11 放映大厅有30排共1,080个座位，均都由鸿达定制设计，注重观影的舒适性。座椅采用胡桃木靠背和橙色座垫，每个座位两侧都配有专用扶手，相邻座位的观众就不用合用一个扶手了。椅子靠背靠背可以调节，较低的座垫可为身材不高的观众提供方便，而宽大的排距可让身材高大的观众伸展双腿。这些座椅被称为“鸿达特制款”，由巧克洋行制造 12 。1949年以前，国泰大戏院里主要上映配有中文字幕的好莱坞影片，并通过意译风提供翻译服务。如今，屋顶露台层层收分式装饰艺术派金属格栅与电影院立面轮廓相仿，至今依然留存。如今，国泰电影院仍发挥昔日影院功能，放映中外影片。1994年，上海市政府在其外立面挂上“优秀历史建筑”铭牌，明确这座建筑的历史地位，铭牌的文字简介中提及鸿达的设计。

Huangpu District – No. 146 Huqiu Road

CAPITOL THEATRE CAPITOL FILMSZÍNHÁZ – 光陆大戏院

The 1,000-seat Capitol Theatre on the ground floor of the Shahmoon Building opened on February 28 1928. It had its own orchestra, with Russian Mischa Bakaleinikoff as director. The cinema hall was pillarless, with the balcony and two rows of box seats cantilevered from the reinforced concrete ceiling in a way that rendered support columns unneccessary. The ceiling featured a copper grate decoration painted amber, and 20 sculptured figures symbolizing an allegory of harmony against blue and bronze walls. Recessed lighting on the walls and ceiling – perhaps inspired by Hans Poelzig’s Expressionist Great Theater in Berlin -- created a mystical atmosphere. The China Press13 described blue and orange hues in the auditorium, augmented by coppercolored decorations – colors that were also associated with different aspects of the film world. Blue and orange were also the two main logo colors of the Hollywood film companies housed in the Shahmoon Building, symbolizing the setting sun, light, brilliance, and glitter. They were also a favorite of Art Deco film posters of the period, and a technical film process developed for special effects, the Dunning-Pomeroy self-matting process (the predecessor of present-day bluebox technology).14 In the spirit of gesamtkunstwerk – that is, a work of art that uses many art forms -- Gonda’s name was connected not only to the design of the building, but also with the design of the interior painting and glass decorations, created by Arts & Crafts Ltd. For the interior, he selected colored concrete and maroon and amber furnishings. Belarussian artist Victor Podgorsky painted the interior murals of theatrical scenes15 and the Hungarian György Koppány’s sculptures adorned the walls.16

A Shahmoon Irodaház földszintjén elhelyezkedő, ezer férőhelyes Capitol Filmszínház 1928. február 28-án nyílt meg. Saját zenekarral rendelkezett, amelynek az orosz Mischa Bakaleinikoff volt az igazgatója. A vasbeton mennyezeten az erkélyt és a két sorban elhelyezett fülkéket úgy alakították ki konzolszerűen, hogy elkerülhető legyen tartóoszlop alkalmazása a térben. A rézrácsos díszítésű mennyezet borostyán színű volt, a falakat egykoron húsz, a harmónia különböző allegóriáit kifejező alakok díszítették. A kék és bronzszínű falakon és a mennyezeten rejtett világítás gondoskodott a misztikus hangulatról, amelyet talán a kor egyik legkorszerűbb színházának, a Hans Poelzig által tervezett expresszionista berlini Nagyszínház elsőként alkalmazott rejtett világítási rendszere inspirált. A The China Press szerint13 a színházterem kék és narancsszínű festését rézszínű dekorációk egészítették ki. Érdekes egybeesés e két tónus

használata a filmművészet és filmipar esetében, ugyanis a Shahmoon Irodaházba költöző amerikai filmgyárak korabeli logójának két alapszíne is a kék és a narancssárga volt. E két szín tehát nemcsak a lenyugvó napot szimbolizálja, hanem magát a világosságot, a fényt és a csillogást. Számos art deco filmplakát is a kéket és a narancssárgát használja, csakúgy, mint a speciális effektekhez kifejlesztett filmtechnikai eljárás, az ún. Dunning-Pomeroy self-matting process is (a mai bluebox technika elődje).14 Az összművészeti alkotás jegyében Gonda nevéhez nemcsak az épület megtervezése tartozott, de az ő vázlatai alapján készült el a belső festés és az üvegdekoráció is az Arts & Crafts Ltd. kivitelezésében. Gonda színezett betont, illetve borvörös és borostyán színű belső berendezést tervezett, amelyet a fehérorosz Victor Podgorsky15 faliképei és a magyar Koppány György16 szobrai díszítettek színművészeti jelenetekkel.

1928年2月28日，位于光陆大楼底层的光陆大戏院开业，戏院有1000个座位。光陆大戏院自带伴奏乐团，由俄罗斯人米莎·巴莱尼科夫担任总监。戏院大厅里没有柱子，因为楼座和两排包厢座位从钢筋混凝土天花板上悬垂而下，所以无需立柱支撑。天花板上有琥珀色的铜格栅装饰及20个有和谐等寓意的人物雕像，与蓝色和古铜色墙壁相映成趣。墙壁和天花板上有嵌入式灯光照明设备（可能从由汉斯·珀尔齐格（Hans Poelzig）在柏林设计的表现主义风格的大剧院得到灵感），营造了一种神秘的气氛。美商《大陆报》13 报道称大厅主体呈蓝橙二色，辅以青铜色装饰。色彩的选用与世界电影业的方方面面有关。蓝橙二色是位于大楼里几家好莱坞电影公司徽标

的主要颜色，象征着夕阳、光线、光彩和闪光。这些颜色也是当时装饰艺术风格电影海报最喜爱用的颜色，而在电影制作中有一项邓宁-波默罗伊自消光工艺（当今蓝盒技术的前身），其制造特殊效果时也经常采用这两种颜色。14 鸿达秉承总体艺术的精神（gesamtkunstwerk，即艺术品中集多种艺术形式为一体），他不仅承担大楼设计，还参与英商美艺有限公司负责的室内绘画和玻璃装饰。在房间内部，他选用彩色混凝土及栗色和琥珀色的家具。白俄罗斯艺术家维克多·波格尔斯基（Victor Podgorsky）以戏剧场面为题材绘制了壁画 15 ，墙上还饰有匈牙利雕塑家乔治·科帕尼（György Koppány）的雕塑作品16。

Jing’an District – No. 203 North Shaanxi Road

UPTOWN (PING’AN) THEATRE UPTOWN (PING’AN) SZÍNHÁZ – 平安大戏院

Constructed in 1925, the Ping’an Building was the home of the Spanish consulate from 1935. In 1939, however, the American Merchant Lightning Film Company commissioned a remodeling, and the building became the Ping’an Theatre, known as the Uptown Theatre in English. The monumental impression and curved shape of the main red brick-clad façade recalls the Shahmoon Building. The base of the facade is made from stone reminiscent of classical forms -- a characteristic of Károly Gonda’s other works – and finely crafted Art Deco sun motifs appear above the windows. In 1953, the name of the building was changed to the Ping’an Theatre. The movie theater closed in 2005 and is now a residential building with luxury shops on the ground floor.17

Az 1925-ben épült Ping’an Ház földszintjén 1935-től a spanyol konzulátus működött. 1939-ben az American Merchant Lightning Film Company megbízásából átépítették az épületet, amely ezután kapta a Ping’an, angolul az Uptown Színház nevet. A vörös téglával burkolt főhomlokzat monumentális hatása és íves kialakítása a Shahmoon Irodaházra emlékeztet. Az épület kőből készült, klasszikus formákat idéző lábazata jellemző Gonda Károly más alkotásaira is. Az ablakok felett szépen kivitelezett art deco napmotívum jelenik meg. Az épület nevét később Ping’an Filmszínházzá módosították, a mozi 2005-ös bezárása óta lakóházként működik. A földszinten jelenleg luxus üzletek sorakoznak.17

平安大楼始建于1925年，1935年后曾是西班牙领事馆所在地。1939年，美商雷电华影片公司对其进行改建，大楼遂成为平安大戏院所在地，英文名为“Uptown Theatre”。大楼的宏伟气势和呈弧形的清水红砖主立面与光陆大楼有异曲同工之妙。外

立面底部由石材制成，具有古典形式，这一手法在鸿达其他作品中亦有采用。窗户上方的太阳图案相当精致，呈现装饰艺术派特征。1953年剧院更名为平安电影院，2005年影院关张，现在这里是住宅楼，一楼设有高档商铺。17 59

Hongkou District – No. 330 Haining Road

EVER BRIGHT THEATRE EVER BRIGHT FILMSZÍNHÁZ – 融光大戏院

Built as the Ever Bright Theatre in 1932, this Art Deco Hongkou theater was later known as the Ritz Theatre, and is today the Stellar Cinema. It was one of a network of movie theaters in the area that became known as the “Hongkou Golden Triangle”. Its façade shows a variation between a vertical and a horizontal arrangement. A projection with an emphatic horizontal entablature can be seen on the central third of the façade gable, and the design of friezes as on ancient Greek temples shows the rare influence of classical architecture, usually not a feature of Gonda’s work. The narrow divisions in the wall alternate with wider strips where the advertising posters are located, just as in antique temples where relief sculptures broadcast their messages. The gable of the upper section of the wall was given a stepped form, as if the building were clad in beams of light, with zig-zag patterns making it seem as if they were shining towards the ground. Today, the stepped gable is topped with the Stellar Cinema’s ‘North Star’ logo. As in Gonda’s other movie theaters, illumination and beams of light play a central role. This thoroughly modern Art Deco theater was immensely popular in the 1930s, and was a frequent haunt of the well-known writer Lu Xun. During the Second Sino-Japanese War (1937 – 1945), the theater was managed by the Central Propaganda Film Service as the Knowledge Cinema, and screened mainly propaganda films. In 1949, under the Shanghai Ministry of Literature and Art, it known as the International Theater. The first renovation of the building took place in 1992 and the second in 2009, at which time the theater was renamed the Stellar International Cineplex.18

Az Ever Bright Filmszínházként épült, egykor Ritz Filmszínházként ismert, ma Stellar Filmszínházként működő épület a Hongkou Golden Trianglenek nevezett terület mozihálózatának egyikeként épült meg 1932-ben. Homlokzatán a vertikális és horizontális kialakítás váltakozása figyelhető meg. Az előoromzat középső harmadában egy vízszintes, hangsúlyos osztópárkányokkal kialakított térbővület látható, amely annak ellenére, hogy Gonda építészetét kevésbé határozta meg a klasszikus építészet, az ókori görög templomok frízének kialakítását követi: keskeny falsávok szélesebb sávokkal váltakoznak, ahol a reklámtáblák kapnak helyet, csakúgy, mint az antik templomoknál, ahol domborművek közvetítik az üzenetet. A felső falszakasz oromzata lépcsőzetes megformálást kapott, mintha fénycsóvák borítanák az épületet, amelyek a lefelé forduló cikkcakk minták segítségével haladnak a föld felé. A lépcsőzetes oromzat csúcsán ma a Stellar mozi sarkcsillagot szimbolizáló logója látható. Ahogy a Gonda által tervezett filmszínház esetében, itt is a fény és a fénysugár kap központi szerepet. A korszerű art deco filmszínház nagy népszerűségnek örvendett a harmincas években, a modern kínai irodalom egyik legismertebb írója, Lu Hszün (Lu Xun) egyik törzshelye volt. A második kínai-japán háború (1937–1945) alatt Knowledge, azaz Tudás Filmszínház néven a Központi Propaganda Film Szolgáltató Hivatal működtette, és elsősorban propagandafilmeket játszottak benne. 1949-ben a Sanghaji Irodalmi és Művészeti Minisztérium idején kapta a Nemzetközi Filmszínház (International Theater) nevet. 1992-ben történt az épület első felújítása, a másodikra 2009-ben került sor, amikor is a mozit Stellar International Cineplex-szé nevezték át.18

这座位于虹口区的装饰艺术派风格剧院建于1932年，原名为融光大戏院，如今是星美国际影城。剧院所在地人称“虹口金三角”，许多影剧院在此聚集。建筑外立面纵横线条分明并带有变化。立面山墙高度三分之一处有水平凸起，而类似古希腊神庙上的饰条设计则体现了古典建筑遗韵，在鸿达的设计作品中十分罕见。墙上狭窄的部分与广告海报所在处的较宽条带交替出现，与古代庙宇中通过浮雕和雕塑来表达信息的方式如出一辙。墙体上部的山墙层层收分，仿佛建筑物被光束所笼罩，而锯齿形图案给人以阳光洒遍大地的联想。如今，山墙上镶有星美影城的北方之星（“North Star”）徽标。与鸿达设计的其他电影院一样，建筑的照明和光束有着重要的作用。在上世纪30年代，这座呈现装饰艺术派风格、极富现代感的剧院极受欢迎，著名作家鲁迅也经常来此观看电影。在1937 – 1945年的抗战期间，剧院由中央宣传电影局改名为求知大戏院，主要用于放映宣传片。1949年被上海文艺主管部门改名为国际电影院。1992年建筑作了首次大修，2009年再次大修，之后改称星美国际影城。18

Jing’an District – No. 500 North Shaanxi Road

EDUCATIONAL INSTITUTION TANINTÉZMÉNY – 教育机构

SEYMOUR ROAD JEWISH SCHOOL SEYMOUR ÚTI ZSIDÓ ISKOLA – 西摩路犹太学校

Little is known about Károly Gonda’s connections, yet he must have made some fairly quickly. In 1924, just four years after arriving in Shanghai, he received the commission to design the Sun Sun Department Store. Perhaps connections were made through his sons, since, according to the memoirs of his son George W. Fedoroff, the boys attended the Shanghai Public School where fellow classmates were the scions of Shanghai’s most renowned merchant families, including the Hardoons and the Sassoons. One can speculate that it might have been this connection that won him the Shanghai Jewish School commission. A major role in the creation of the educational institution was played by a certain Mr. S. Perry, a former resident of Shanghai, who left 150,000 taels in his will for the erection of the school, with the stipulation that the Jewish community of Shanghai had to contribute the same amount. This is how the new Shanghai Jewish School came to be constructed according to the designs of Károly Gonda in 1930 on the former Seymour Road (today’s North Shaanxi Road), next to the Ohel Rachel Synagogue that the Shanghai banker and merchant Sir Jacob Elias Sassoon had erected in memory of his wife, Rachel Sassoon.19 The building’s façade and interior have undergone some remodeling, but are mostly intact. Archival images show that Gonda’s the original concept was a flat-roofed building reminiscent of the works of celebrated American architect Frank Lloyd Wright. The tall windows and stone frames of this brick-clad school are simple, but traces of ornamentation appear on the cantilevered overhang of the main entrance. The entryway is paved with gray mosaic tiles with a red border, which extends into the building’s interior, which features built-in wooden lockers.

Gonda Károly művészeti kapcsolatairól keveset tudunk, ám érdekes tény, hogy az építész alig négy évvel Sanghajba érkezését követően, már 1924-ben megkapta a Sun Sun Áruház tervezési megbízását. Különös egybeesés továbbá, hogy Gonda nevelt fiai – az idősebbik gyermek, George W. Fedoroff emlékiratai alapján – a Távol-Kelet legnevesebb kereskedő családok sarjaival, Hardoon és Sassoon gyerekekkel jártak együtt a helyi angol iskolába. Talán ennek köszönhető, hogy Gonda kapta az egykori városi zsidó iskola, azaz a Shanghai Jewish School megtervezésének feladatát. A tanintézmény létrejöttében nagy szerepe volt egy bizonyos S. Perry úrnak, egykori sanghaji lakosnak, aki végrendeletében 150 000 kínai ezüstpénzt hagyott az iskola felépíttetésére, azzal a kikötéssel, hogy a sanghaji zsidó közösségnek ugyanennyivel kell hozzájárulnia. Így történt, hogy 1930-ban az egykori Seymour úton (ma: North Shaanxi Road), a Sir Jacob Elias Sassoon sanghaji bankár és kereskedő felesége, Rachel Sassoon emlékére emelt Ohel Rachel Zsinagóga mellett, Gonda Károly tervei alapján felépült az új Sanghaji Zsidó Iskola.19 Az épület homlokzata nagyobb átalakításon ment keresztül, de a belső elrendezése többé-kevésbé megmaradt. Egy archív felvétel segítségével ismerhetjük meg az eredeti elképzelést, amelynek lapostetős, vertikális hangsúlyú épülete Frank Lloyd Wright neves amerikai építész alkotásait juttatja eszünkbe. A téglaburkolatos iskola hosszúkás ablakai és kőkeretezése egyszerű, főbejáratának építőjátékra emlékeztető, konzolos kapuján azonban már dekorativitás nyomai látszanak. A bejárat padlóburkolata vöröskeretes szürke mozaikborítást kapott, amely az épület belsejében is megtalálható, és a beépített faszekrények által megtört fal lábazatán is megjelenik.

如今很难知晓鸿达的社交关系网，但他开拓人脉的速度非常惊人。19 24 年，鸿达在到沪仅四年后，就获得新新公司的委约项目，这也许是拜其子的同学关系所赐。鸿达的儿子乔治·W·费多罗夫（George W. Fedoroff）在回忆录里提及，家中男孩就读上海西童男书院，同学中不乏商界名门之后，如哈同和沙逊家族。由此不难推测，可能正是借助这些关系他才赢得上海犹太学校的设计项目。之前旅居上海的佩里先生（S. Perry）为这所教育机构的创建发挥了重要作用，他在其遗嘱中留下了15万银票用于建立学校，并规定上海犹太社区必须捐赠同样数额的款项。基于此，1930年卡罗里· 鸿达在西摩路（现陕西北路）上设计建造了上海犹太学校，紧挨着的是西摩会堂，由上海银行家和商人亚可布·沙逊（Jacob Elias Sassoon）为悼念

亡妻拉结（Rachel Sassoon）而捐资建造。19 犹太学校的新校舍建在西摩会堂地皮上，该犹太教堂又名拉结会堂，系金融界和商界大亨亚可布·沙逊为悼念亡妻拉结而捐资建造。建筑内外经过一些改建但总体完好如初。历史照片显示鸿达原本想建一座平顶建筑，与美国著名建筑师弗兰克·劳埃德·赖特的作品异曲同工。砖砌的校舍具有朴实的高大窗户和石材框架，外观简朴，而正门上方的悬挑上却带有装饰。入口处的灰色马赛克地砖带有四条红色收边。地砖延伸到建筑内部，而室内设有内置木制储物柜。

Huangpu District – No. 14 Zhongshan Dong Yi Road

FINANCIAL INSTITUTIONS PÉNZINTÉZETEK – 金融机构

BANK OF COMMUNICATIONS KOMMUNIKÁCIÓS BANK – 交通银行

Károly Gonda designed the last building to be constructed on the Bund before 1949: the Bank of Communications, at No. 14 on today’s Zhongshan Dong Yi Road. Although plans for the bank had been completed in 1937, the Japanese invasion delayed construction until 1946. It was completed in 1948 with the assistance of three Chinese architects, all of whom had studied at the University of Pennsylvania’s School of Architecture: Benjamin Chih Chen, Chuin Tung and Shen Chao of Allied Architects. This building is a fine example of the Art Deco style, with its characteristic symmetry, stepped silhouette and minimal ornamentation. The white façade contrasts with the robust black marble entryway and squat windows. The central axis of the stepped front is the tallest section, equal in width to the stone-framed entry. The pinnacle of the six-story building at the central axis forms a distinctive tower. Above its narrow windows there may have been strip-like semicircular lamps. Without a doubt, the most decorative element on the façade is the stone-framed marble entryway, whose thick, robust frame brings to mind a triumphal arch. A grid of black and gold metal slats adorns the space above the doorway. This decorative element evokes connectedness, the most important characteristic of transportation, which was the focus of the bank’s business. Round brass elements on the railings along the dramatic double staircase in the entry lobby are stylized Chinese copper coins, also a reference to the building’s main activity. The pergola-like structure on the fifth floor of the building’s side façade smuggled in a bit of harmonious green space for the bank’s employees in the bustling whirl of the Bund. The Shanghai Federation of Trade Unions has operated in the former bank building since 1951, and not only does the name of Károly Gonda appear on a plaque on the façade indicating the building’s protected historic status, but a there is also plaque and portrait of the Hungarian architect in the interior.20

A sanghaji kikötő reprezentatív partján, a Bundon 1949 előtt utolsóként megépült épületet, a Kommunikációs Bankot Gonda Károly tervezte a Zhongshan Dong Yi út 14. szám alatt. A banktervei ugyan már 1937ben elkészültek, de a japán invázió miatt a kivitelezés meghiúsult. Az építkezés 1946-ban indult meg az Allied Architects néven bejegyzett három, a Pennsylvaniai Egyetem Építészmérnöki Karán végzett kínai építész: Benjamin Chih Chen, Chuin Tung és Shen Chao közreműködésével. Az épület szimmetriájával, lépcsőzetes kialakításával és minimális díszítettségével az art deco szép példája. A fehér homlokzat kontrasztos a robusztus fekete márvány bejárattal és a zömök ablakokkal. A lépcsőzetes front középső tengelye a legmagasabb, szélessége a kőkeretes kapu szélességével egyezik meg. A magasföldszintes, hatemeletes épület attikája a középső tengelyben szinte toronyként lényegül át, homlokzatán a keskeny ablakok felett félköríves, sávszerű

lámpa lehetett egykor. A front kétségkívül legdekoratívabb eleme a kőkeretes márványkapu, amely vastag, robusztus keretével diadalívet juttat eszünkbe. Az ajtó felett fekete és aranyszínű fémlemezből készített rácsos díszítés látható: formavilága önkéntelenül is az összekapcsolódást, a közlekedés legfontosabb jellemzőjét juttatva eszünkbe, ezzel is utalva a bank elsődleges üzleti fókuszára. Kerek bronz díszítések, stilizált kínai bronzérmék futnak végig a kettős lépcsőfeljáró korlátján, ezek ugyancsak az épület fő funkciójára utalnak. Az épület oldalhomlokzati traktusában az ötödik emeleten látható pergolás építmény még az egykor oly nyüzsgő Bund világába is csempészett egy kis harmonikus, zöld felületet az ott dolgozók számára. A valamikori banképületben 1951 óta a Shanghai Federation of Trade Unions működik, és nemcsak a homlokzaton látható, a műemléki védettséget jelző táblán szerepel Gonda Károly neve, de a belső térben is található egy tabló és portré a magyar építészről.20

鸿达设计了1949年前外滩沿线建成的最后一栋建筑—交通银行，位于今中山东一路14号。尽管银行已于1937年完成设计，但由于日本入侵直到1946 年方才开工。最终，该项目在三位中国建筑师协助下于1948年完工。他们是童寯、陈植和赵深，均毕业于宾夕法尼亚大学建筑学院，三人联合创办了华盖建筑事务所。这座大楼是装饰艺术风格的经典这座，左右完全对称，外形层层收分，装饰极简。白色立面与坚固的黑色大理石入口和气窗形成鲜明对比。正立面上方层层收分，中轴线顶部是整座建筑的最高处，宽度与石材入口门框相同。中轴线的顶部在这座六层高建筑的上方形成一座独特的塔楼。其狭窄的窗户上

方可能曾经安装过连成带状的半圆形灯。立面上最具装饰效果的元素当属大理石镶边的入口设计，厚实坚固的门框颇有凯旋门的遗风。大门口上方的空间具有黑色和金色金属板条网格装饰。这种装饰元素让人想起“连接”的含义，而“连接”是“交通”的要素，这家银行的服务重点正是交通行业。入口大厅处的双楼梯栏杆上有圆形黄铜构建，呈现出中国钱币的造型，与银行的金融功能相吻合。在高楼林立的外滩，大楼五层上的花架造型机构为银行员工们带来了一片绿色和谐的空间。自1951年起，这座建筑由上海市总工会使用，门口挂有上海市优秀历史建筑标牌，上面写有鸿达的名字，室内还有匈牙利建筑师的纪念铭牌与肖像。20

Huangpu District – No. 299 Middle Sichuan Road

BANK OF EAST ASIA KELET-ÁZSIA BANK – 东亚银行

The modern façade of the 1926 Bank of East Asia21 is counterbalanced by the small Art Deco tower, and a base reminiscent of antique architecture. However, the windows on the side façades and the corner tower reflect the massing of Chicago’s 1904 Carson Pirie Scott department store, designed by Louis Henry Sullivan, one of the fathers of modernist architecture. The pergolas on the roof – similar to those on the Bank of Communications – are historicist versions of the roof gardens designed by Le Corbusier, one of the icons of modernist architecture. Pilasters running between the rows of windows atop the wide belt draw one’s gaze towards the roof, a view broken only by the upwardreaching tower between the pergolas. The ornamentation of the fine Art Deco main entrance is continued in the interior. Proceeding through an entry framed with marble pillars leads to the bank’s generous lobby, with plaster patterns reminiscent of wallpaper. The white floral ornaments and sun motifs create a contrast to the robust, square-patterned black and gray marble counter and wall cladding and paving, which features similar colors in a different pattern. Certain parts of this modern building provided an opportunity for introducing ornamentation, such as the decoration of the lobby or the metal elements in the stairwell and the private upper-floor rooms, as well as the woodwork -wooden wall cladding or the wooden bars of glazed doors. The black terrazzo decoration and wrought iron stairway railing of the back staircase seem to tell a story, with the motifs resembling stars and pagodas on the balustrade that appear to be stylized Chinese characters. A 1999 Shanghai Municipal Government plaque acknowledges building’s status as a protected historic property and this includes the name of the architect, Károly Gonda. The renovated building reopened its doors in 2018 and now provides a home for the Shanghai and Hong Kong Bank History Museum.

Bank of East Asia | Courtesy of East China Architectural Design & Research Institute Co., Ltd – Photos: Shao Feng 邵峰

Az 1926-ban épült Kelet-Ázsia Bank (Bank of East Asia)21 modern homlokzatát kis art deco tornya és antik építészetet idéző lábazata ellensúlyozza. A keskeny sarokablakok és a saroktoronnyal azonban már a modernista építészet egyik atyja, Louis Henry Sullivan 1904-re megépült chicagói Carson Pirie Scott áruházának tömegformáit követi. Az épület tetején kialakított pergolák – csakúgy, mint a Kommunikációs Bank épületénél – az egyetemes modernista építészet kiemelkedő alakja, Le Corbusier által tervezett tetőkertek historizáló változatai. A széles lábazat feletti övpárkány felett geometrizáló domborművekkel váltakozó ablaksorok között végighúzódó beton falsáv (lizéna) viszi az ég felé a tekintetet a beépített tetőig, amelyet csak a pergolák között magasba törő torony állít meg. A szépen kivitelezett art deco főkapu díszítése a belsőben is folytatódik, ahol a márványkeretes pillérekkel kiegészített ajtókon át tapétára emlékeztető, apró mintás vakolatdekorációval ellátott pénztárterembe jutunk. A fehér növényi ornamentumok és

napmotívumok kontrasztot alkotnak a fekete-szürke négyszögmintás robusztus márványpulttal és falburkolattal, valamint a színben hozzáillő, de különböző mintájú padlóburkolattal. A modern épület egyes részletei, mint a pénztárterem díszítése, vagy a vasból készült elemek a lépcsőházban és az emeleti privát termekben, illetve a famunkák, mint a falburkolatok vagy az üveges ajtók osztólécei, kínáltak alkalmat a dekorativitásnak. A hátsó lépcsőház fekete terrazzo díszítése és kovácsoltvas lépcsőkorlátja mintha egy történetet mesélne el, a korláton látható csillagra és pagodaépítményre hasonlító motívumok mintha stilizált kínai karakterek lennének. A sanghaji önkormányzat 1999. szeptember 23-án az egykori bank homlokzatára műemléki védettséget jelző emléktáblát helyezett el, rajta az építész, Gonda Károly nevével. A felújított épület 2018-ban nyitotta meg kapuit, amelyben a Sanghaji és Hongkongi Banktörténeti Múzeum is helyet kapott.

东亚银行建于1926年，21 立面具有现代气息，与小巧玲珑的装饰艺术风格塔楼及古典建筑风范的底座相映成趣。而侧立面的窗户和角楼与1904年由现代主义建筑之父之一路易斯·亨利·沙利文（Louis Henry Sullivan）设计的芝加哥卡森·皮瑞·斯科特百货公司颇为相似。屋顶上的绿廊与交通银行的十分类似，是现代主义建筑大师勒·柯布西耶（Le Corbusier）设计的屋顶花园的古典版本。在宽阔的腰线上方，成排窗户间的半露方柱将人们的视线引向屋顶，视野最终被绿廊间直指苍穹的塔楼打断。精美的装饰艺术风格大门上的装饰一直延续到室内。穿过立有大理石柱的入口就是宽敞的大堂，这里的石膏装饰具有墙纸般的视觉效果。白色花卉装饰和太阳图案与坚固的方形黑色和灰色大理石柜台及墙面装饰和地面形成鲜明对比，后者图案不同而颜色近似。这座现代建筑的某些细部为装饰设计提供了施展的空间，如大厅的装饰、楼梯间和私密的上层房间的金属元素，以及诸多木构建（如木质墙面板和玻璃门上的木条）。后楼梯的黑色水磨石装饰和铸铁楼梯栏杆仿佛在娓娓讲述一则陈年往事，栏杆上类似星星和宝塔的图案，似乎是汉字的化身。1999年，上海市政府为大楼挂上优秀历史建筑铭牌，上面写有建筑师鸿达的名字。2018年，东亚银行历经大修后作为沪港银行历史展览馆重新对外开放。

ENDNOTES | VÉGJEGYZETEK | 尾注

QIAO, 2018

QIAO, 2018 Official letter written by the Ratepayers to the Commissioner of Public Works regarding the unauthorized

alteration of the Dah Ching Pah Stage, 14 March 1931 (Shanghai Archives) / A Sun Sun Áruház telektulajdonosainak hivatalos levele az építési beruházások biztosa felé a Dah Ching Pah színpad engedély nélküli átalakításáról, 1931. március 14. (Sanghaji Levéltár) /就未经许可整修新新舞台一事给工务局主管的正式信函， 1931年3月14日(上海市档案馆) Official letter written by Lee Jack General Manager of The Sun Sun Co., Ltd. to the Revenue Office, 14 March

1931 (Shanghai Archives) / A Sun Sun Áruház főigazgatója, Lee Jack kérelme az Adóhivatal felé, 1931. március 14. (Sanghaji Levéltár) / 新新有限公司总经理李敏周致税务局公函，1931年3月14日(上海市档案馆) 5

HIBBARD, 2007

QIAO, 2017

DENISON, p. 172

New Carlton Theatre Now Under Construction, 1930, p. 3

DENSION, p. 171

Gonda Makes Novel Chair For Theater: New Carlton Will Supply..., 1931

New Theatre Opening: First Showing At Cathay On New Year’s Day, 1932, p. 12

Cathay Theater Will Fling Open Doors Tomorrow, 1931, p. A1

8 February, 1928

FIELDING, p. 181

Podgorsky created the decorative paintings in the Cathay Hotel (now the Peace Hotel), the Palace Hotel (today the Swatch Art Peace Hotel) and the French Club (now the Okura Garden Hotel). / Podgorsky Sanghajban a Cathay Hotel (ma Peace Hotel), a Palace Hotel (ma The Swatch Art Peace Hotel) és a French Club festését készítette. / 波德戈斯基负责绘制沙逊大厦(现和平饭店)、汇中饭店(现斯沃琪和平饭店艺术中心)和法国总部(现花园饭店)等场所的装饰画。

He became a famous visual artist under the name of George Koppany. He designed the decorations of the Grill Room in the Astor House in Shanghai. / George Koppány néven ismertté vált magyar képzőművész, Sanghajban az Astor House Grill Room dekorációit is ő készítette. / 他是著名视觉艺术家，艺名乔治·科普尼 (George Koppany)。上海浦江饭店（原礼查饭店）烧烤屋的装饰即由他负责设计。

Three of the best former Art Deco cinemas In: timeoutshanghai.com, 27 October, 2012

The best Art Deco cinemas In: timeoutshanghai.com, 3 July, 2017

Jewish School Completed Here; Will Open Soon, 1931, p. 1

DENSION – REN, p. 144

GREEN– JOHNSTON – LEAR– ROBERTSON, 2008

BIBLIOGRAPHY | FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM | 参考文献

ADNOG: Modern and Ancient Forms in Local Architecture, In: The Shanghai

PONCELLINI Luca – CSEJDY Júlia: László Hudec (Masters of Architecture),

Sunday Times – Industrial Section– Supplement to Special Xmas Issue, 1929

Holnap Kiadó, Budapest, 2010, p. 131

BALDAVÁRI Eszter: Egy ultramodern magyar építész Sanghajban – Gonda

QIAO, Michelle – ZHANG, Xuefei: Shanghai Bund Architecture, Tongji University

Károly építőművészete (Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa és a Magyar

Press, Shanghai, 2015

Építőművészek Szövetségének megbízásából, a Nemzeti Kulturális Alap és a

QIAO, Michelle: Sun Sun profited from fresh, innovative ideas In: ShanghaiDaily.

DFE Egyesület támogatásával készült tanulmány), 2019

com, January 13, 2018

CORBUSIER, Le: Új építészet felé, Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1981, p.

QIAO, Michelle: Restoring the Art Deco of Shanghai’s foremost department

79–126

store In: ShanghaiDaily.com, 15 July, 2017

CRANLEY, Patrick – TAY, Sue Anne – JOHNSTON, Tess – MOVIUS, Lisa –

SALÁT Gergely: A régi Kína története, ELTE Konfuciusz Intézet, Budapest, 2009

SAVADOVE, Bill – HEWITT, Duncan: Shanghailanders & Shanghainese, Where

T. Gy.: Mi, sanghai magyarok…, In: Magyarország, 1935. szeptember 20., p. 5

They Lived, Worked & Played – Still More Shanghai Walks, Old China Hand Press

WASSERSTEIN, Bernard: Secret War in Shanghai – Treachery, Subversion and

(Hong Kong), Shanghai, 2011

Collaboration in the Second World War, I.B. Tauris, London, 2017

DENSION, Edward: Architecture and the Landscape of Modernity in China

WANG Jian: Bao Like – Yiwei gei Shanghai dailai xiandaixing de guihua dashi

before 1949, Routledge, London, 2017

(Bao Like – A master of planning who brings modernity to Shanghai) In: Wenhui

DENSION, Edward – REN, Guang Yu: Building Shanghai – The Story of China’s

APP, 13 May, 2017

Gateway, John Wiley & Sons Ltd., New York, 2006, p. 144

ZUBRECZKI Dávid: Titokzatos magyar sztárépítész Kínában – A legdivatosabb

FAJCSÁK Györgyi: „Szomorú vasárnap”. Shanghai magyar olvasatai a 20.

amerikai stílust honosította meg Gonda Károly Sanghajban, In: index.hu/

század első felében, In: Sanghay Shanghai – Párhuzamos eltérések Kelet és

urbanista, 2018. július 14.

Nyugat között, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest, 2017

Cathay Theater Will Fling Open Doors Tomorrow In: The China Press, 31

FEDOROFF, George W.: A Russian Émigré: An Autobiography (manuscript;

December, 1931, p. A1

Courtesy of Bob Fedoroff)

Cinematoraphers Of World Fame En Route To Shoot China Scene In: The China

FIELDING, Raymond: Techniques of Special Effects of Cinematography,

Press, 7 April, 1938, p. 2

Routledge, London, 1985

Építőipari cikkek bevezetése Shanghaiban, In: Magyar Mérnök- és Építész

GREEN, Barbara – JOHNSTON, Tess – LEAR, Ruth – ROBERTSON, Carolyn: The

Egylet Közlönye, ed: Feyér Gyula, Majorossy Gyula; 1932. 66. évfolyam, köt.

Streets of Changning Fortune – Six Shanghai Walks, Old China Hand Press

1–2 sz., p. 12.

(Hong Kong), Shanghai, 2008

Gonda Makes Novel Chair For Theater: New Carlton Will Supply..., In: The

GREEN, Barbara – JOHNSTON, Tess – LEAR, Ruth – ROBERTSON, Carolyn –

China Press, 10 September, 1931, p. 17

SNOODIJK, Jos: Patterns of the Past – Six More Shanghai Walks, Old China

New Carlton Theater Now Under Construction In: The China Press, 28 November,

Hand Press (Hong Kong), Shanghai, 2008

1930, p. 3

HIBBARD, Peter: The Bund Shanghai: China Faces West (Odyssey Illustrated

Jewish School Completed Here; Will Open Soon In: The China Press, 10

Guides), Airphoto International Ltd., Hong Kong, 2007

September, 1931, p. 1&4

KOMOR, János: Sanghaii építőriport In: Építőmesterek Lapja, 1937. december

New Theatre Opening: First Showing At Cathay On New Year’s Day In: The

23. 52-53. szám, 9. oldal

North - China Herald and Supreme Court & Consular Gazette, 5 January, 1932,

KRIZSÁN András: Sanghaji ismeretlen... ki volt C.H. Gonda? In: meszorg.hu,

p. 12

2018. november 22

Past Achievements and Future Promise – Important Changes Under Way in

LÓRÁNT Mihály: Tizenöt évi fogság után hazajött Kínából egy szekszárdi

Premises of Messrs. Whiteaway, Laidlaw & Company, Limited In: North-China

mérnök. A Kínában élő magyar hadifoglyok üzenete, In: Kis Ujság, 1930.

Herald, 10 August, 1930, p. 20.

december 24., 292. szám, p. 5

Sanghaii élet és építőviszonyok – Komor János okl. építész előadása az

MORAVÁNSZKY Ákos – M. GYÖNGY Katalin: A stílus – Kritikai antológia, Terc

Építőmesterek Egyesületében, In: Építőmesterek Lapja, 1937. december 16.,

Kft., Budapest, 2009

51. szám, p. 4

NOVELLI, Luigi: Shanghai Architecture Guide, Shanghai Educational Publishing

Study of Chinese Theatre: Hungarian Artist Hopes to Show Work in Europe In:

House, Shanghai, 2004

The North China Herald and Supreme Court & Consular Gazette, 24 October,

PAIZS Ödön: Pontos lista, In: Az Est, 1937. október 3., p. 2

1934, p. 133

PEH-T’I WEI, Betty: Old Shanghai, Oxford University Press, Hong Kong, 1993

Nicky Almasy is one of the most soughtafter photographers in Shanghai where he has been based since 2006. He is currently living in Kuala Lumpur, Malaysia. His photo and video work has attracted both awards and attention, reflected in his global client base. Nicky has shot for international magazines and newspapers including Condé Nast, Wallpaper*, Financial Times, The Daily Mail, Where and Travel 3Sixty (Air Asia) as well as corporate clients Sennheiser and K-Array, among others. His photographic portfolio covers architecture, fashion, travel, dining and portraiture. In 2010, Nicky was commissioned to shoot Shanghai Tower, China’s tallest building and the world’s second largest building after the Burj Khalifa. Nicky’s other major photographic subject is the city of Shanghai itself. For the last ten years, he has photographed China’s largest city in the thrust of one of the greatest urban transformations in history. His photo book, Shanghai, City in Motion: Rebirth of a Modern Metropolis, was published in 2013. In 2017 at the request of the Consulate General of Hungary in Shanghai Almasy took photos of and preserved for posterity the heritage of the Hungarian architect Hudec László in Shanghai. In the same year with those photos the Consulate General published the book HUDEC by Nicky Almasy with great success.

Nicky Almasy az egyik legkeresettebb fotóművész Sanghajban, ahol 2006 óta tevékenykedik. Jelenleg Malajziában, Kuala Lumpurban él. Fényképes és filmes munkássága miatt számos díjban részesült, egyben kiérdemelte a nagyközönség figyelmét, amelyet méltón tükröznek nemzetközi felkérései is. Nicky neves külföldi magazinoknak és újságoknak, többek között a Condé Nastnak, a Wallpaper*-nek, a Financial Timesnak, a The Daily Mailnek, a Where-nek, a Travel 3Sixtynek (Air Asia), illetve céges ügyfeleknek, mint például a Sennheiser and K-Arraynek készít fényképeket. Portfóliójában egyaránt szerepet kap az építészet, a divat, az utazás, a gasztro- és portréfotózás. 2010ben Nicky Almasyt érte a megtisztelő felkérés, hogy Kína legmagasabb, a Burj Khalifa után pedig a világ második legmagasabb épületét, a Shanghai Towert örökítse meg fényképein. Nicky másik kiemelt témája maga Sanghaj város. Az elmúlt tíz évben Kína eme legnagyobb metropoliszát fotózta, azt, amely a történelem egyik legjelentősebb városrendezési átalakításán megy keresztül. Az erről szóló fotóalbuma, Shanghai, City in Motion: Rebirth of a Modern Metropolis címmel 2013-ban jelent meg. 2017-ben Magyarország Sanghaji Főkonzulátusának felkérésére Nicky Almasy részletesen befotózta Hudec László magyar építész sanghaji életművét. A fényképanyagból még ugyanabban az évben HUDEC by Nicky Almasy címmel nagy sikerű albumot adott ki a külképviselet.

www.almasyphotography.com

Nicky Almasy 自2006年来上海以来，是上海颇受欢迎的摄影师之一。目前，他在马来西亚吉隆坡定居。他所拍摄的照片和视频荣获了众多奖项，受到了世界各地客户的认可。Nicky不仅为 Condé Nast, Wallpaper*, Financial Times, The Daily Mail, Where和 Travel 3Sixty (亚航杂志)等国际杂志和报刊摄影，也为公司客户 Sennheiser、K-Array等人拍摄。他的摄影作品涵盖了建筑、时尚、旅游、美食和人物肖像。在 2010年，Nicky被派往上海拍摄中国最高楼、排名位居迪拜哈利法塔之后的世界第二高楼的上海中心大厦。Nicky的其他摄影作品主要是上海这座城市本身。在过去的十年里，他用相机记录下了中国最大城市历史上伟大的城市发展变革。其摄影集《Shanghai, City in Motion: Rebirth of a Modern Metropolis》于2013年出版。在 2017年，他受邀于匈牙利驻上海总领事馆拍摄照片，为后人留存了匈牙利建筑师邬达克在上海的建筑遗产。同年，总领事馆使用其照片成功出版了《HUDEC by Nicky Almasy》摄影集。

Shanghai’s Ultramodern Hungarian Architect Sanghaj ultramodern magyar építésze

鸿达上海的匈牙利超现代主义建筑师

© Te x t | S z ö v e g | 文本内容 : B a l d a v á r i E s z t e r, K r i z s á n A n d r á s , d r. S z ű c s G a b r i e l l a , S z e n t m á r t o n i L í v i a Editors | Szerkesztők | 编辑: Szentmártoni Lívia, Krizsán András © Photos | Fotók | 摄影: Nicky Almasy © A d d i t i o n a l p i c t u r e s | To v á b b i k é p a n y a g o k | 附图 : N a t i o n a l A r c h i v e s o f H u n g a r y, S h a n g h a i U r b a n C o n s t r u c t i o n A r c h i v e s , E C A D I / S h a o F e n g 邵峰， Katya Knyazeva, Luca Poncellini, virtualshanghai.net, minguotupian.com Book cover | A címlapon | 封面内容: Cathay Theatre Peer review | Szakmai lektorok | 专业校对: Tina Kanagaratnam, Michelle Qiao 乔争月, Patrick Cranley English translation | Angol fordítás | 英文翻译: Charles Horton Chinese translation | Kínai fordítás | 中文翻译: Henry Zheng 郑超, Becky Bian 卞琳宁 Design and typography | Címlap és tipográfiai terv | 设计和排版: Jenei Zoltán P r i n t i n g | N y o m á s | 印刷 : S h a n g h a i N i s s e i We l l C o m m e r c i a l P r i n t C o ., L t d 上海日生威迩商务印刷有限公司 Head of Press | Felelős vezető | 印刷方: Henry Sun, General Manager孙默然总经理 Publisher | Felelős kiadó | 出版方: © M i n i s t r y o f F o r e i g n A f f a i r s a n d Tr a d e o f H u n g a r y / C o n s u l a t e G e n e r a l o f H u n g a r y i n S h a n g h a i Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma / Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa 匈牙利对外经济和外交部 / 匈牙利驻上海总领事馆 © Bolla Szilárd, Consul General | főkonzul | 总领事

2019 ISBN 978-963-7038-94-5

鸿达 Shanghai’s Ultramodern Hungarian Architect Sanghaj ultramodern magyar építésze 上海的匈牙利超现代主义建筑师

The Consulate General of Hungary in Shanghai,

Magyarország

in conjunction with the Association of Hungarian

Építőművészek Szövetségével együttműködve egy

Sanghaji

Architects, conducted a one-and-a-half-years-long

másfél éven át tartó kutatási munkát folytatott Gonda

study of the life and work in Shanghai of the Hungarian

Károly (1889–1969) ultramodern magyar építész

architect Károly Gonda (Charles H. Gonda), 1889-

sanghaji

1969. This research has brought to light a number of

került nyilvánosságra munkássága, melyet joggal

his buildings that can legitimately be considered part

tart számon a 20. századi kínai építészettörténet.

örökségéről.

Főkonzulátusa

kutatás

Magyar

eredményeként

of China’s 20th century architectural heritage. This book, published in honor of the 70th anniversary of

magyar–kínai

diplomáciai

the establishment of Hungarian-Chinese diplomatic

évfordulójának tiszteletére megjelenő könyv Gonda

relations presents ten existing buildings as well as

Károly tíz ma is álló épületét mutatja be. A kiadvány

numerous unrealized designs. Heartfelt thanks to the

létrejöttében

Hungarian and Chinese bureaus and archives, and

magyar és a kínai hivatalokat, levéltárakat,

the city of Shanghai. It is through their support that

a támogatásukkal lehetőségünk nyílt átfogó képet

we were able to construct a comprehensive portrait of

nyújtani a magyar építész életútjáról és alkotásairól.

köszönet

illeti

kapcsolatok

Sanghaj

70.

városát,

hogy

匈牙利驻上海总领事馆与匈牙利建建筑师会联手对匈牙利超现代主义建筑师鸿达 ( Károly Gonda，英文名 Charles H. Gonda, 1889 – 1969) 留在上海的建筑遗产作了为期一年半的研究。这项研究展现了鸿达作品的非凡绝伦，这些建筑理应载入 20世纪中国建筑史册。为出今相支研家鸿

纪念匈中建交 70年来的友好往来现此书。书中介绍了十幢鸿达设计并留存的建筑。在此谨对匈牙利及中关机构和档案馆以及上海市政府提供持与帮助表示感谢，并对不辞辛劳究工作提供帮助的诸位建筑师和历史衷心致谢。正是由于他们的付出，达的人生、事业和建筑能够广为人知

推现国的为学让。

Károly Gonda, his career, and his work. We also owe a debt of gratitude to the architects and historians who

Szintén

generously shared their knowledge and expertise and

történészeknek,

hálával

tartozunk

to the photographer Nicky Almasy, who contributed to

segítettek a kutatásban. A fényképek elkészítésében

the preparation of the photographs. We are proud to

Nicky Almasy fotóművész működött közre. Büszkék

present this album, to further strengthen the friendly

vagyunk, hogy az albummal még tovább erősíthetjük

relations between the Hungarian and Chinese people.

a magyar és a kínai nép közötti baráti kapcsolatot.

akik

építészeknek

áldozatos

és

munkájukkal

摄影师尼基 · 阿尔玛西 ( Nicky Almasy) 拍摄了书中的照片。我们为能够进一步推动匈中两国人民之间的友谊而倍感自豪。

Consulate General of Hungary in Shanghai |

ISBN 978-963-7038-94-5

Magyarország Sanghaji Főkonzulátusa | 匈牙利驻上海总领事馆