A BERUHÁZÓ BEMUTATÁSA
KÖLTSÉGEK
MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGI ADATOK
A beruházás összköltsége A Bakonyjákón mûÉvi fapellet gyártó 255 millió foködô Jákófa Ipari és kapacitás: 5000 rint, melybôl a Kereskedelmi Kft. és tonna KEOP 4.2.0/ elôdje 1992 óta fogB/2009 Helyi lalkozik fûrészáru- és hô- és hûtési CO 2 kibocsátás rakodólap gyártásmegelôzés: minienergiaigény sal, illetve jelenleg mum 6000 tonna kielégítése energiacélú faapríték CO2 (1100 tonna megújuló energyártással és fahulgiaforrásokpellet) ladék gazdálkodással ból pályázati is. Az alakulása óta kiíráson elnyereséges cég, a kis nyert összeg településen fejlett ipa127.342.856 Ft. ri technológiát valósít A támogatási meg, így a település intenzitás 50%legnagyobb munkálos. tatója.
További információ: www.jakofa.hu Nagy Pál nagypal@jakofa.hu
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A projekt megvalósulását az Európai Unió a Környezet és Energia Operatív Programon keresztül támogatja. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében került kidolgozásra, a hat operatív program egyikeként. A KEOP alapvetô célja Magyarország fenntartható fejlôdésének elôsegítése. A Programban megfogalmazott fejlesztések célja, hogy mérsékelje hazánk környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminôségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történô alkalmazkodását. A KEOP hét évre szól, megvalósítására 2007 és 2013 között kerül sor az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásával. A KEOP keretében 2007-2013 között hozzávetôlegesen 1 220 milkészítette: liárd forint vissza nem térítendô támogatás nyerhetô el Envitrend Kft www.envitrend.hu környezetvédelmi fejlesztésekre.
MEGÚJULÓ BÁZISÚ SZILÁRD TÜZELÔANYAG-GYÁRTÁS BAKONYJÁKÓN SZERVES HULLADÉKBÓL ZÖLDENERGIA KEOP 4.2.0/B/2009
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Kedvezményezett: Jákófa Ipari és Kereskedelmi Kft. 8597 Ganna, Fô út 39.
L AVÁ KLÍM
szerint 2020-ig 20 százalékkal Mai világunkban már nem az kell 1990-hez képest csöka kérdés, hogy elkerülhetô-e kenteni az üvegházgáz kia klímaváltozás, hanem hogy bocsátást. Németország és miképp lehetne mértékét csökAusztria 2050-ig 60-80 százakenteni, hatásait mérsékelni. A lékos csökkentést javasolt. Az várható következmények, mint Európai Unió üvegházgáz kipéldául az uniós szintû, akár bocsátásának 80 százalékáért 20 százalékos GDP visszaesés az energiafelhasználás felel, 2050-ig több, mint aggasztó. ezért az Európai Bizottság Ha most nem cselekszünk a 2020-ra 20 százalékra emelné klímaváltozás ellen, akkor a megújuló energia arányát a mostani költségek helyett az EU energiafogyasztásában. annak tízszeresét kell majd A friss Eurobarométer jelentés kifizetnünk. szerint a lakosság 83százaléka Az elmúlt évek sajnos bizonyíis egyetért ezzel a merész céltották, hogy már hazánkban kitûzéssel. is jelentkeznek az éghajlatváltozás okozta károk, így például nô az aszályos idôszakok és árvizek száma. EU-s célkitûzések
ÁS
Z TO
UN IÓS
FEL A
DA TO
K
A klímaváltozás leküzdése és ezzel összhangban az uniós elôírások új feladatok elé állították hazánkat: jelentôsen növelnünk kell a megújuló energiák és a hasznosított hulladék arányát. Magyarországnak 2020-ig 13 százalékra kell növelnie a megújuló energiaforrások arányát az energiatermelésben. Az EU egész területén 20 százalékra növelné a zöldenergiák részesedését a teljes energiatermelésben, ám hazánk csak kevesebbet tudott vállalni. E cél teljesítésével nem állunk igazán jól, mert bár a megújuló energia aránya 2009 végén 4,3 százalékos volt, ám ennek nagy többségét a vegyes tüzelésû erômûvek termelése, valamint hulladék égetése teszi ki. Hazánkban továbbá 65 százalékkal kell csökkenteni a lerakott hulladék szervesanyag tartalmát 2016-ig: az 1999/31/EK irányelv értelmében 2016. július 16-ig a hulladéklerakókba kerülô települési hulladék biológiailag lebontható hányadát az 1995-ben képzôdött mennyiség 35 tömegszázalékára kell csökkenteni.
ÁZÁ
H ERU AB
A Jákófa Kft. BakonyA fûrészáru-gyártás területén az jákó-Járiföld terüegyik legfôbb környezeti és enerletén az Európai getikai problémát a speciális faUnió támogatásáipari melléktermékek (fakéreg, val megvalósuló fanyesedék, faapríték, faforgács, beruházása a fenfûrészpor) energetikai hasznosítiek fényében össztása jelenti. A nagy mennyiséghangban van a ben keletkezô fûrészpor saját forkörnyezetvédelmi és májában történô hasznosítása energia ellátás biznagyon nehézkes. A KEOP-4.2.0/ tonsági elvárásokB/09-2009-0020 pályázat által kal, valamint segít 50 százalékban támogatott proaz Európai Unió jekt célja ezen faipari mellékteráltal kitûzött célok mékek hasznosítása. A beruházás megvalósításában eredményeképpen a Jákófa Kft. is. fûrészüzemében, valamint több, mint 20 partnerének telephelyén keletkezô fûrészporból évi 5000 tonna fapelletet készítünk Bakonyjákón. A hulladékokból így egy könnyen szállítható, automatikus fûtési rendszerek üzemeltetésére alkalmas megújuló (zöld) energiahordozót gyártunk.
S
A beruházás részeként a Pápai Várkertfürdô földgáztüzelésû kazánját pellettüzelésûre cseréljük, mely évente 1100 tonna pelletet hasznosít, így több mint 3 ezer tonna CO 2 kibocsátást spórolunk meg. 500 tonna pelletet saját technológiai hô ellátására használnánk, míg a maradék 3400 tonnával a régió családi házas földgáztüzelését váltanánk ki, mellyel évente további közel 3 ezer tonna CO2 kibocsátás csökkenést érünk el. A pellettüzelés ráadásul 20 százalékkal olcsóbb, mintha földgázt használnánk. A projekt tehát összhangban az uniós megújuló energia célkitûzésekkel: csökkenti az üvegházhatású CO2 kibocsátásunkat és hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a lerakott hulladék szervesanyag tartalma. Hazánkban a felhasznált földgáz mintegy 80 százaléka importból, döntôen Oroszországból származik. Magyarország szénhidrogénekbôl nem rendelkezik jelentôs készletekkel, ezáltal hazánknak különösen égetô kérdés az importfüggôség csökkentése. A projekt révén csökken hazánk kiemelkedôen magas energia import függôsége és a pelletet használó lakosok a fûtésen is spórolnak. A kistérségbe fejlett technológiát hozó beruházás által nô a térségben az energia ellátás decentralizációja és hosszú távon munkalehetôséget jelent a térség falusi lakosainak.