Elveszett örökség – Gróf Andrássy Gyula gyűjteménye by molnos

molnospéter

elveszett örökség

07 GY CÍMNEGYED.qxp_GY CÍMNEGYED 12/09/17 13:17 Page 1

elveszett örökség

07 GY CÍMNEGYED.qxp_GY CÍMNEGYED 12/09/17 13:17 Page 1

07 GY CÍMNEGYED.qxp_GY CÍMNEGYED 12/09/17 13:17 Page 3

molnospéter

elveszett örökség Magyar Műgyűjtők a 20. században

07 GY CÍMNEGYED.qxp_GY CÍMNEGYED 12/09/17 13:17 Page 4

budapest, a későbbi Hősök tere, 1913 A fénykép bal szélén felbukkan a 48-as villamos, amely két éven keresztül, tizenhat filléres menetdíjért a Margit hídtól a Szépművészeti Múzeum oldaláig szállította a kiállításra igyekvő pesti polgárokat. A tér a pár esztendeje elkészült múzeummal és a vele szemben magasodó Műcsarnokkal, a magyar művészet- és gyűjtéstörténet kultikus épületeivel együtt ekkor a főváros legújabb és legnépszerűbb nevezetessége. Már a millenniumi emlékmű is áll: a bal oldali karéj királyszobrai közül – ha jól megnézzük – már csupán egyetlen hely kiadó.

07 GY CÍMNEGYED.qxp_GY CÍMNEGYED 12/09/17 13:17 Page 5

07 GY CÍMNEGYED.qxp_GY CÍMNEGYED 12/09/17 13:17 Page 6

A Monarchia még áll, a Műcsarnok előtt talán a tavaszi tárlat látogatóira várnak a kocsik. A lépcső, melyen egy szüleitől elmaradó kisfiú lépdel, ekkoriban az egyik legfontosabb hely volt a magyar képzőművészet történetében. Festmények tízezreit vitték fel rajta reménykedő és elismerésre vágyó művészek, hogy közülük néhánnyal aztán büszkén távozzanak a vételárat kifizető vásárlók. Művészek és gyűjtők e kötet lapjairól: valamennyien koptatták ezeket a köveket.

07 GY CÍMNEGYED.qxp_GY CÍMNEGYED 12/09/17 13:17 Page 7

07 GY CÍMNEGYED.qxp_GY CÍMNEGYED 12/09/17 13:17 Page 8

Írta, a képeket válogatta és elrendezte: Molnos Péter a kötetet tervezte: Fákó Árpád Olvasószerkesztő: Bodnár Kriszta Fotójogok, nemzetközi levelezés: Pap Eszter segítségükért fogadják kiemelt köszönetünket: Kieselbach Tamás, Kieselbach Anita, Baán László, Szücs György, Virág Judit, Nemes Zsófia, Radványi Orsolya, Németh István, Forrai Tamás, Barczi Gyula, Korani Eleni, Orlik Erika, Peresztegi Ágnes, Horváth Hilda, Lichner Magdolna, Derzsényi Dávid, Mravik László, Gergely Mariann, Plesznivy Edit, Boros Judit, Farkas Zsuzsa, Ritoók Pál, Kökény Ferenc, Bakos Ágnes, Geskó Judit, Kolozsváry Gyöngyvér, Simon Magdolna, Géger Melinda, Csáki Tamás, Juhász Sándor, Botár Olivér, Leslie Kriff, Mester Tibor, Topor Tünde, Máthé Ferenc, Saphier Dezső, Sárkány József, Barki Gergely, Kemény Gyula, Pálinkás Réka, Balasi Ágnes, Kovács Éva, Nemes Péter, Szücs András, Illés Eszter, Bardoly István, Serfőző Szabolcs, Pethő Artúr, Einspach Gábor, Eisler Gábor András, Csala Bence, Goretity Péter, Vékony Balázs, Tímár Árpád a kutatás során nyújtott segítségükért köszönet illeti az alábbi intézményeket és munkatársaikat: Forster Központ, Budapest Fortepan, Budapest Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan Iparművészeti Múzeum, Budapest Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézet, Budapest Múzeum Betliar, Betlér Országos Széchényi Könyvtár, Budapest Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest BÁV Aukciósház, Budapest Kieselbach Galéria és Aukciósház, Budapest Nagyházi Galéria és Aukciósház, Budapest Virág Judit Galéria és Aukciósház, Budapest Műtárgyfotók: Darabos György, Kieselbach Archívum, Józsa Dénes, Szesztay Csanád, Rázsó András, Bakos Ágnes, Mester Tibor, Soltészné Haranghy Ágnes, Kardos Judit képfeldolgozás, nyomdai előkészítés: Fákó Árpád rendszergazda: Haraszti Csacsa István nyomta és kötötte: Pannónia Nyomda Kft. | www.pannonianyomda.hu kiadó: Kieselbach Galéria Kereskedelmi Kft. | www.kieselbach.hu © Kiadó: Kieselbach Galéria Kereskedelmi Kft. © Szerző: Molnos Péter © Könyvterv: Fákó Árpád © Hungart ISBN 978 615 5199 13 4 Budapest, 2017

Édouard Manet: a Folies-bergère bárja, 1882 96 x 130 cm | olaj, vászon | jelzés nélkül The Courtauld Gallery, London

07 GY CÍMNEGYED.qxp_GY CÍMNEGYED 12/09/17 13:17 Page 9

07 GY CÍMNEGYED.qxp_GY CÍMNEGYED 12/09/17 13:17 Page 10

8 az örökség nyomában kieselbacH taMás előszava

ifjabb gróf

14 andrássy gyula a politikus gyűjtő báró

84 kohner adolf a tudós gyűjtő 164 nemes marcell a műkereskedő gyűjtő báró

266 herzog mór lipót a befektető gyűjtő

tarta

07 GY CÍMNEGYED.qxp_GY CÍMNEGYED 12/09/17 13:17 Page 11

báró

346 hatvany ferenc a művész gyűjtő 484 grófok, bárók, burzsoák… képek a magyar műgyűjtés aranykorából 526 dokumentumjegyzék 529 névmutató

alom

07 GY CÍMNEGYED.qxp_GY CÍMNEGYED 12/09/17 13:17 Page 12

az örökség nyomában kieselbacH taMás

a legnagyobb presztízsű közgazdasági folyóira-

tokban, véleményét kormányszinten is időről időre kikérték. Találkozott és tárgyalt sokakkal,

akik a magyar és a nemzetközi gazdasági életben számítottak: 1909-ben Bécsben a Rotschild-

csoport képviselőivel egyeztetett, 1918-ban pedig tolmácsként közreműködött a breszt-litovszki bé-

ketárgyaláson. Bár kitüntetéseinek sora tekintélyt

parancsoló volt – Ferenc Józseftől lovagkeresztet és Vaskorona-rendet, Horthytól kincstári főtaná-

csosi címet kapott –, gyerekként mégis jobban sebesta kolos (cilinderben) a magyar pénzügyi intézményeket tanulmányozó kínai küldöttség budapesti fogadásakor, 1909-ben. balról jobbra: 1. cang shao-ji alkirály, 2. sebesta kolos, 3. li ching Fen herceg, 4. duc csai Fou titkár, 5. Mun jew chun titkár

Gyerekként, a szocializmus évtizedei alatt nem sokat hallottam otthon a múltról. Sem

imponált nekem, hogy az első világháború előtt a Magyar Sí Klub igazgatói posztját is betöltötte,

és nem csupán a Magas-Tátrában tett veszélyes

túrákat, de a kevés magyar egyike volt, aki 1911 nyarán megmászta a Mont-Blanc-t.

Egy idő után közelebbről is megismerhettem őt, amikor a nagyszülők hagya-

az ország, sem a családunk történetéről. Persze az idősebb rokonoktól megtudtam ezt-

tékából rengeteg irat és fotó került elém. Úgy festett e képeken, ahogy elképzeltem:

Akadt azonban valaki a régmúltból, aki sokkal érdekesebbnek tűnt, mint a többiek.

egy évszázados felvételekről. Tetszett a története, hogy lentről indult és magasra ju-

azt, de mindez nem volt annyira izgalmas, hogy igazán megmozgassa a fantáziámat. Egy-egy elejtett megjegyzésben néha felbukkant egy távoli, sejtelmes alak, akit valami

sajátos, izgalmas aura vett körül. Olyan világ hírnökének tűnt, amely alapjaiban különbözött attól, ami akkor, a hetvenes évek szürkeségében körülvett bennünket. Ez a szinte mesebeli figura Sebesta Kolos volt, nagyanyám apja, a dédapám.

magas volt, elegáns, jó tartású. Egy kitűnően öltözködő, igazi úr nézett rám a közel tott, elismerték, vagyont szerzett, de ezzel együtt nagyon távolinak, elérhetetlennek tűnt a példája. Csak próbálgattam ezt a szerepet, de nem volt a sajátom, nem vált természetes, átélhető identitássá.

Sebesta Kolos története nem lett volna igazi magyar történet, ha ez az irigy-

Már a név is felkeltette a figyelmemet, s e furcsa hangzás megkönnyítette azt,

lésre méltó karrier nem bicsaklik meg egy ponton. Valahogy úgy történt a családunk-

janak az emlékezetemben. A felvidéki Holicsról, egy cipészmester fiaként, a Pozsonyi

megtört, majd évtizedeken át zsákutcában haladtunk előre. Dédapámat a korábbi

hogy a róla szóló történetek, a családi összejöveteleken elejtett szavak megkapaszkodKereskedelmi Akadémia elvégzése után érkezett Pestre a 19. század végén. Gyerekként

katolikus papnak készült, később áttért a református hitre, majd feleségül vette déd-

anyámat, a szintén a Felvidékről, egy galgóci zsidó családból származó Rosenzweig Szidóniát. Karrierje rohamtempóban emelkedett, és éppen azokban az években tel-

jesedett ki, amikor e könyv hősei gyűjteményeiket létrehozták. A századfordulót követő rövid aranykor az ő személyes életében is hatalmas előrelépést hozott. 1896-ban

egyszerű tisztviselőként kezdte pályafutását a kiegyezés évében alapított Magyar

Általános Hitelbank cukorosztályán, de alig egy év elteltével már a bank első embere, Kornfeld Zsigmond vette maga mellé személyi titkárként. 1907-ben a titkárság vezetőjévé, két esztendő múlva pedig igazgatóhelyettessé léptették elő. Látszólag meg-

állíthatatlanul haladt felfelé a ranglétrán, hiszen a tízes évek közepén már egyike volt

kal is, mint Magyarországgal. A századforduló sokat ígérő kezdeti lendülete 1919-ben ígéretek ellenére mégsem léptették elő a Hitelbank legfelső vezetői közé, helyette az

Első Magyar Iparbank, majd a Nemzeti Hitelintézet vezérigazgatójaként dolgozott tovább. Társadalmi pozíciója látszólag nem változott, de mindenki, így ő maga is tud-

ta, hogy már soha semmi sem lehet a régi. Igazgatósági tagságok, drága telkek és házak, a szentendrei Kis-Duna kizárólagos kikötési és fürdőzési joga állt a neve mel-

lett a húszas évek cím- és lakjegyzékeiben, ennek ellenére ez az évtized már nem a fej-

lődésről és a jól megérdemelt szüretről szólt. Köz- és magánéleti válság, súlyos, újságcímlapokra kerülő vállalati intrikák, a bankigazgatói állás elvesztése és egy kínos,

éveken át húzódó pereskedés a különváltan élő feleséggel – ez volt dédapám utolsó évtizedének története.

1938-ban hirtelen meghalt. A nagy vagyon akkorra már némileg megcsappant:

a hatalmas gazdasági erőt képviselő, tekintélyes iparvállalatok tucatjait felügyelő

a fényűző otthont, a Pasaréti út 73. és 75. alatt álló házakat, valamint a hozzájuk tarto-

Ullmann Adolf joggal voltak elégedettek vele: a magyar mellett még hat nyelven,

lajdonában lévő ingatlanok zömének. De még így, megfogyatkozva is hatalmas lehe-

bank hat igazgatójának. Legendás főnökei, Kornfeld Zsigmond, Lukács József és angolul, franciául, németül, olaszul, szlovákul és oroszul beszélt, cikkei jelentek meg

zó hatalmas telkeket a harmincas évek elején el kellett adni, s idővel ez lett a sorsa a tutett volna az örökség. Éppen most, hogy az előszó kapcsán felidézem a családunk

07 GY CÍMNEGYED.qxp_GY CÍMNEGYED 12/09/17 13:17 Page 13

történetét, világossá válik számomra, hogy az évtizedeken át növekvő vagyon ho-

éve még félve mondtam ki, hogy a magyar festészet világszínvonalú, és ezt be is fogom

dön elhelyezett értékek, a családi legendákban még ma is felbukkanó „berlini bér-

kényszerítenek a körülmények, azt elviselhetővé, sőt inspirálóvá szuggeráljam. Idő-

gyan vált köddé szinte egy pillanat alatt. A magánéleti válság miatt titokban külfölház” és a svájci bank széfjébe letett „alumíniumrészvények” a dédapám váratlan

halálával hirtelen eltűntek: a határokon kívül rekedt és örökre elenyészett a közel

bizonyítani: először ez a mondat talán magamnak szólt, biztatásként, hogy amit rám vel ez a lehetetlennek tűnő vállalás életprogrammá vált.

Kiderült, hogy a sok-sok történelmi kényszer egyben hatalmas kiugrási le-

másfél millió pengőt kitevő vagyon jelentős része.

hetőséget is rejt. Ha egyedül te hiszel valamiben, akkor az előtted álló úton hamar el-

maszt jelentett a Monarchia utolsó évtizedeinek egykori gazdagsága. Dédanyám közel

„normális” országokban elképzelni is alig lehet. Harmincéves koromra létrehoztam

Mégis, ahogy az ország, úgy a családunk életében is generációkon átívelő tá-

száz évig élt – gyerekként én is megismerhettem. Egyik lánya, a nagymamám, a húszas

évek elején találkozott a Trianon miatt Kassáról Budapestre érkező, német–osztrák családból származó Kieselbach Vilmossal. Ők is egy olyan lakásba költözhettek, ame-

lyet dédapám, Sebesta Kolos vásárolt nekik. Az ő vagyonának törmelékein élt a csalá-

dunk közel egy évszázadon át, ahogy Magyarország is az egykori dicső múltból, a századfordulós gazdasági pezsgésből, a messze fénylő aranykorból táplálkozott lel-

kileg és anyagilag egyaránt. Az örökség nagy része persze elveszett, de még így is érezni lehetett a múlt sajátos, sorsokat determináló vonzását. Ha most belegondolok, furcsa, de egész eddigi életemet dédapám egykori pasaréti házának szűk, pár száz

méteres sugarú környezetében éltem le, és ez igaz a család szinte minden tagjára is.

maradnak a versenytársak. A szűz terepen olyan tempóban mehettem előre, amilyet egy komoly gyűjteményt, egy méretes albumban publikáltam, majd két évre rá egy újabb válogatással álltam a nyilvánosság elé. A kétezres évek elején léptéket váltva

megcsináltam a Modern magyar festészet két kötetét, amelyekben közel 70 ezer műal-

kotás vizsgálata után 2500 magyar festményt tártam a közönség elé. Magyarul, angolul, majd németül is. A külföldi kollégák szemében láttam a meghökkenést: ez a me-

rítés, ez a gazdagság náluk elképzelhetetlen lenne. Azóta is keresem a nemzetközi

analógiákat, de ezeknek a könyveknek nem akad versenytársuk. Egyet örökre megtanultam: az irreális kiinduló feltételek irreális szenvedélyt szülnek, ami esélyt ad az irreális teljesítményre.

A szememben ez a kötet is ilyen: a körülményekre fittyet hányó, józan ésszel

Tudat alatt úgy választottuk meg az otthonainkat, hogy ne távolodjunk el tőle.

alig magyarázható teljesítmény. Már a kezdeti vállalás is „abnormális” volt, a vég-

egy-egy ámulva emlegetett régi történet. Nekem sokáig egyik sem adatott meg. Ami-

határt. Örülök, hogy ezzel a kötettel a szerző, Molnos Péter évtizedes vágya valóra

Mindenkinek sokat segíthet egy inspiráló mentor, egy példakép, vagy legalább

kor elkezdtem a gyűjtést és a műkereskedést, nem álltak mellettem olyanok, akiktől elleshettem volna a helyes utat. E könyv főszereplőiről alig hallottam, a könyvekben

és a folyóiratokban hiába kerestem a róluk szóló történeteket. Elképzelni sem tudtam, hogy pár évtizeddel korábban élt itt egy olyan gyűjtő-műkereskedő, aki éppen azt

csinálta, amiről álmodoztam. Járta a világot, Rembrandt, El Greco, Veronese, Cézanne

és Van Gogh képeivel üzletelt, miközben világraszóló műgyűjteményt épített fel alig

eredmény pedig a munka során akkorára nőtt, hogy szinte szétfeszít minden józan válhatott, s persze annak is, hogy ez a fontos téma olyan ember kezébe került, aki

minden tudományos elvárást kielégítve, de a nagyközönség számára is átélhetővé, élvezetessé tudja tenni a művészet és a műgyűjtés történetét – közös szenvedélyünket. Remélem, hogy a terveknek megfelelően tovább folytatja a munkát, és a teljes 20. század magyar műgyűjtését hasonló kötetekben fogja bemutatni.

A századforduló, a magyar műgyűjtés aranykora már sosem térhet vissza,

néhány esztendő alatt. Nem tudtam arról, és ha hallom, talán el sem hittem volna,

de példája e kötet segítségével sokakat inspirálhat. A Monarchia hatalmas piaca egy-

gyerekként ámulva néztem a képeket Peggy Guggenheim gyűjteményéből, egykor

zatkészen fordultak a művészet felé. E könyv főszereplői valamennyien szenvedé-

hogy az a velencei palota az Accademia és a Santa Maria della Salute között, ahol

éppen ezé a magyar műkereskedőé volt. Nem fantáziálhattam tehát Nemes Marcellről, nem serkenthetett a példája, mert nem is hallottam róla.

Persze más is hiányzott, nem csupán a tradíció, a neves elődök inspiráló tör-

ténete. Amikor kezdtem, vevő sem volt. Nélkülük pedig elég körülményes képekkel

kereskedni. Néhány külföldi vagy külföldre dolgozó kereskedőnek adtam el az Ecserin és a pécsi piacon vásárolt kommersz festményeket, hogy az értük kapott pénzből a saját gyűjteményemet fejleszthessem. Amire igazán vágytam, arra esélyem sem volt. A nemzetközi festészettel és az 1800 előtti régi mesterek műveivel akartam foglal-

kozni, erre képeztem ki magam, ám ezek a műalkotások a védettségi törvény miatt nem mozdulhattak meg, az országon belül vevőt találni pedig a pénztelenség miatt

kor hatalmas vagyonokat segített életre, amelyek tulajdonosai érdeklődve és áldolyesen gyűjtöttek – életük és teljesítményük bemutatásával az is a célunk, hogy ezek

a sorsok példaként, erjesztően hassanak a jelenre. Ők azonban jóval többek voltak, mint műgyűjtők, s ez a könyv is jóval több a szememben, mint „csupán” egy gyűjtéstörténeti összefoglalás. Az öt főszereplő ennél sokkal többet vállalt és többet tett:

a nagy gyűjtők mindig a kultúra, a művészet, végső soron a haza támogatói, akik

ösztöndíjakkal, ajándékokkal, támogatásaikkal és példájukkal, a műalkotások iránti

szenvedélyükkel, közös múltunk megbecsülésével és szeretetével az egész nemzet sorsát lendítik előre. Ez a szenvedély halványult el a második világháborút követő közel fél évszázadon át, s ennek fellobbanása ad reményt az elkövetkező időkre.

Lelkesítő az elmúlt majdnem három évtized spontán fejlődése, de ahhoz, hogy

szinte lehetetlen volt. A múltban leltem reményt: az 1981-es nagy magángyűjteményi

léptéket válthassunk, az állam támogatása is szükséges. A műgyűjtés serkentése,

maradt világot idézett fel, amely egykor élő valóság volt, és ellenállhatatlanul vonzott.

jogszabályok okos módosítása hozzájárulhatna ahhoz, hogy a 20. század drámáinak

kiállítást 17 évesen nyolcszor néztem meg, mert egy olyan, csupán zárványként meg-

Hamar nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ez a világ már nem születik újjá, a komoly régi képek legtöbbje eltűnt az országból vagy múzeumokba került, ami pedig vélet-

lenül magánkézben maradt, azt kíméletlenül röghöz köti a törvényi szabályozás.

Négy feltétel hiányzott ahhoz, hogy valóra válthassam az álmaimat: átélhető tradíció, mozgásba lendítő pénz, nagystílű vásárló és minőségi műtárgy. Nehéz kihívás volt.

Kényszerből kezdtem magyar festményekkel foglalkozni. De ahogy lenni

szokott, a kényszerből szenvedély született. Elhatároztam, hogy a zárt, műkereskedelem nélküli pszeudo piac pszeudo értékeiből, a külföldön senkit sem érdeklő magyar

képekből valódi, nemzetközi mércével mérhető értéket fogok teremteni. Harminc

a vállalati szektor, a gazdasági társaságok műtárgyvásárlásainak ösztönzése, az adó-

romboló hatása ezen a területen némileg enyhüljön. Az így beinduló energiák hazavonzanák a külföldön lappangó magyar műtárgyakat, élénkítenék a magyar mú-

zeumi és kiállítási szférát, a művészeti könyvek kiadását, bővítenék a közgyűjteményeket. Kevés olyan változást tudok elképzelni, amely a köz, az ország érdekét jobban

szolgálná. Reményre ad okot, hogy ez a kötet jelentős állami támogatást kapott, mert akadt valaki, aki a magyar múlt nagy egyéniségei iránti szenvedélyes érdeklődésből,

ügyszeretetből a kezdeményezés mellé állt. Hiszem, hogy a művészet, a műgyűjtés

közös ügyünk lehet, ahogy egykor közös szenvedélye volt grófnak, bárónak, tehetős polgárnak és értelmiséginek – e kötet főszereplőinek.

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 14

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 15

A daruvári Tüköry-kastély parkrészlete, 1895 körül (Klösz György felvétele)

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 16

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 17

A tőketerebesi Andrássy-kastély kerti homlokzata, 1895 körül (Klösz György felvétele)

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 18

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 19

A Várkert Bazár, háttérben a Lánchíd utca házaival, 1900 körül (Schoch Frigyes felvétele)

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 20

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 21

Ifjabb gróf

Andrássy Gyula poLiTikus, műgyűjTő, mecénás (TőkeTereBes, 1860 — BudApesT, 1929)

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 22

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 23

a politikus gyűjtő Míg a korszak többi nehézsúlyú műgyűjtője, a 20. század elejének magasan kiemelkedő, csaknem kivétel nélkül zsidó származású magyar mecénása szinte a semmiből, vagy csupán a megelőző egy-két generáció által megteremtett kultúrából és anyagi jólétből indult, addig ifjabb Andrássy Gyula, a „fekete gróf” mögött hosszú évszázadokat átfogó, lenyűgöző gazdagságú családi tradíció állt. A király halála utáni új helyzet a Báthory Istvánnal

szembeforduló család számára teljes vagyonvesztést, kényA família eredete szokás szerint az utódok ambiciózus vágyai által némileg túldíszített legendák homályába vész: a hagyo-

mány szerint a család legrégebbi, András névre hallgató őse már Szent István udvarában feltűnt, midőn a székesfehérvári koronázási ünnep lovagi tornáján egyetlen kardcsapással kettészelte egy híres külföldi bajnok páncélba öltöztetett testét – a fe-

jétől egészen a derekáig.1 E suhintásért a királytól az „Erős”

jelzőt kapta, majd – további vitézi tetteket követően – az uralkodó hamarosan Erdély vajdájává emelte. A fáma szerint utó-

dai közül többen Hunyadi János és Mátyás törökellenes had-

járataiban serénykedtek, hol adva, hol pedig kapva a halálos

sebeket. Mindezek ellenére az első támadhatatlanul hiteles, ok-

mányokkal igazolható nyom „csupán” Andrássy Mártonról

szerű menekülést és néhány évig tartó száműzetést hozott, ám Márton fia, Péter 1578-ban már az új uralkodó, II. Rudolf

kegyéből Krasznahorka várának kapitányaként tűnt fel. Hűséges szolgálatainak jutalmául 1585-ben örökös adományul

kapta a várat, így a família neve újabb praedikátummal egé-

szült ki. Az immár csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család tagjai rövidesen visszakapták a korábban elkobzott er-

címet nyertek. Utóbbit az időközben két ágra szétváló család

bornok révén érdemelte ki: korának egyik legvitézebb had-

délyi birtokokat is, sőt 1676-ban a császártól bárói, majd grófi

idősebb, más néven betléri ága Andrássy Károly császári távezérének 1779-ben Mária Terézia adományozta a kitüntető elismerést.

Bár püspökök, jeles tábornokok és tudós férfiak egy-

maradt fenn, aki a 16. század közepén Erdély egyik legbefo-

aránt feltűnnek a szerteágazó családfán, a rangokkal és érde-

Számos katonai és diplomáciai szolgálatáért 1569-ben János

tatlanul gróf Andrássy Gyula volt: „Mint tündöklő csillagok

lyásosabb székely primorjaként került az oklevelek lapjaira. Zsigmond királytól megkapta Csíkszentimre és Csíkszentkirály helységet, az utóbbinak a neve nemesi előtagként ettől fogva örök időkre a család nevéhez

tapadt.2

Gömör-Kishont vármegye (Magyarország vármegyéi és városai), szerk.: Borovszky samu, Budapest, 1903, 593. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal (digitális reprint), arcanum.hu. Gömör-Kishont vármegye, 1903 (1. j.) 613.

mekkel dúsan felékített família legdicsőbb alakja vitathaközt fényét messze világokra lövellő meteor, úgy tűnik fel az

Andrássy családban” – kezdi a róla szóló fejezetet 1903-ban a szuperlatívuszokkal kicsit sem spóroló életrajzíró.3

Szemben: rippl-rónai józsef – Lazarine Baudrion: Vörös ruhás nő, 1898 (részlet) 230 × 125 cm | gyapjúhímzés jelezve balra lent: Rónai 1898 Iparművészeti Múzeum, Budapest

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 24

megtorlást. A „rend kedvéért” persze a többi neves emigránssal együtt Ferenc József őt is halálra ítélte, sőt – többek között

Kossuth Lajoshoz hasonlóan – in effigie, azaz jelképesen fel

is akasztották: 1851. szeptember 21-én szabályos katonai biztosítás mellett Both brünni hóhér (a szokásos, 115 forintos

akasztási honorárium fejében) egy fekete fatáblát húzott fel

a bitóra, amelyre krétával Andrássy nevét írták. A vagyonától

megfosztott, de a szülői juttatásból Párizsban fényesen élő, sikeres amorózó hírében álló grófot nem viselte meg túlzottan

a halálos ítélet, sőt ismerősei szerint nevetve mutogatta a verdiktről szóló bécsi lapokat meghökkent barátainak.5 Számítá-

sa fényesen bevált: nyelvtörő nemesi előnevei mellé az úri társaság hölgytagjaitól elnyerte a „szép akasztott” jelzőt, s a jelképes kivégzés híre a kifinomult párizsi szalonok világában vonzó, romantikus aurával vette körül az egzotikus

megjelenésű, magas, barna bőrű, osztrák ellenlábasai által csak „cigányprímásként” emlegetett, minden téren ellenáll-

hatatlannak tartott magyar grófot. Bár Kossuth híveként aktívan részt vett az emigráns magyar politikában, sőt komoly

hadászati tanulmányait és megnyerő tárgyalási képességét is

többen kiemelték, a kortársak mégis leginkább a társasági

4 5

7 8 9

apróságok gróf andrássy gyuláról, Vasárnapi Ujság, 1890/8., 126. „olvasd csak, itt van a halálos ítéletem, oly jól van fogalmazva, hogy sírkövemre nem is kívánok szebb föliratot” – mondta nevetve seher Thosz grófnak. (Emlékezések múltamra. gróf seher Thosz arthur után németből ford.: köNNyE Nándor, Budapesti Szemle, 1881/55–57., 407.) CsorBa László: „Én Andrássy Gyulát személyes jelleméért tökéletesen becsülöm…” Az emigrációs évek 1849–1857 in Gróf Andrássy Gyula – A lángoló zseni. kiállítási katalógus, szerk.: F. Dózsa katalin, FaLuDI Ildikó, gödöllő, 2009, 32–38. Emlékezések múltamra, 1881 (5. j.) 407. andrássy gyula gróf özvegye, Budapesti Hírlap, 1896. május 15., 2. alexander HüBNEr: Neuf ans de souvenirs d’un ambassadeur d’Autriche a Paris sous le second empire 1851–1859, Párizs, 1904, Idézi CsorBa: „Én Andrássy Gyulát személyes jelleméért tökéletesen becsülöm…”, 2009 (6. j.). Idézi: CsorBa: „Én Andrássy Gyulát személyes jelleméért tökéletesen becsülöm…”, 2009 (6. j.).

idősebb Andrássy gyula gróf, 1880-as évek (Klösz György felvétele)

életben elért elsöprő sikereit hangsúlyozták. A harmincas évei-

Az Andrássy Károly gróf és Szapáry Etelka grófnő gyer-

ezer frankos anyai apanázsából gond nélkül költhetett szenvedélyeire.6 Ezek sorában – a vadászatot, a lovaglást és a lo-

zása kapcsán ismerkedett meg nagy példaképével, gróf Szé-

„csak a nőkkel szemben volt hiú, kiknek szívét fekete fürtje-

mekeként 1823. március 8-án született ifjú a Tisza szabályochenyi Istvánnal, aki hamar meglátta az alig huszonkét éves, a politikai pályán éppen csak szárnyait bontogató fiatal főúr ragyogó tehetségét: „belőled minden lehet, ami lenni csak akarsz, még Magyarország nádora is” – szólt állítólag a csak-

nem pontosan valóra váló jövendölés a legnagyobb magyar szájából.4 Jogi tanulmányainak befejezése, Német-, Franciaés Spanyolország, valamint Anglia beutazása után 1847-ben

Zemplén megye országgyűlési küldöttévé, majd főispánjává választották. E gyors karriert a szabadságharc kitörése, majd bukása közel két évtizedre megakasztotta. A harcokban Zemplén megye főispánjaként önkéntes zászlóaljat vezetett, részt vett a schwechati ütközetben, majd 1849 nyarán Batthyány

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

vaspólót is megelőzve – talán a hódítás állt az első helyen:

ivel hamar megnyerte” – írta róla visszaemlékezésében jó ismerőse, Arthur Seherr-Thoss gróf.7 Ifjúkori kalandjainak te-

kintélyes sorát későbbi feleségével való megismerkedése zárta

le, akivel 1856. július 9-én lépett frigyre a párizsi Madeleine-

templomban. A szerencsés ara, Kendeffy Ádám gróf és Bethlen Borbála grófnő huszonhét éves leánya, Kendeffy Katinka alig

fél esztendővel az esküvő előtt érkezett a francia fővárosba.

„Báj és kellem nem kevésbé, mint születés és gazdagság feltűnővé tették Párizs legelőkelőbb és legmagasabb köreiben. Francia márkik és pairek versenyeztek mosolyáért, kezéért,

de szíve a magyar menekültet választotta, a deli fiatal mágnást, Andrássy Gyula grófot.”8 A „vállainak fehérségéről és

Kázmér gróf, a forradalom külügyminisztere diplomáciai ki-

politikai nézeteinek vörösségéről” ismert ifjú hölgy, a legen-

letétel után Londonba, majd Párizsba utazott, így a szabad-

nyiott Andrássy Gyula életében, s e változást a politikai hely-

küldetésre Konstantinápolyba irányította. A világosi fegyver-

ságharc leverését követően szerencsésen elkerülte a kegyetlen

nek elején járó Andrássy igazi dandy hírében állt, aki évi 40-50

dás szépségével sokakat elbűvölő menyasszony új korszakot zet gyökeres átalakulása is mélyítette.9 Az 1856. október 19-i

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 25

idősebb gróf Andrássy gyuláné kendeffy katalin, 1880 körül (Ellinger Ede felvétele)

császári rendelet lehetővé tette az egykor kemény ítéletekkel sújtott emig-

ránsok büntetlen visszatérését, s így a következő év őszén a friss házasok időközben megszületett első fiukkal, Tivadarral együtt – hazatértek Magyarországra. Andrássy új lapot nyitott életében, s e döntése alig egy évtized

alatt a leginkább általa és Deák Ferenc által egyengetett kiegyezés aláírásáig

s a miniszterelnöki pozíció elnyeréséig vezetett. Mindebben tagadhatatlan tehetségén, előkelő származásán és a történelem szerencsés szeszélyein túl talán a fiatal politikus egyik barátja, az 1853-ban öngyilkossá lett Schmiedegg

Kálmán gróf búcsúlevelének hozzá intézett intelme is szerepet játszott: „Gyula, Te nagy dolgokra vagy hivatva. Egyre kérlek csak,

arra, hogy legyél meggyőződve hivatásod nagyságáról, és ne engedjed, hogy hanyag, henye természeted energiádat megsemmisítse. Életed Magyarországé, tevékenységeddel tartozol hazádnak és nevednek egyformán.”10 A legendásan gyors gondolkodású, de a pedáns munkarendet hírből sem ismerő, így politikustársait néha az őrületbe

kergető gróf leginkább a külügyek intézésében brillírozott: bár nem tartozott a magával ragadó, csillogóan előadó szónokok

franz von Lenbach: idősebb gróf Andrássy gyuláné kendeffy katalin portréja, 1875 94 × 72,5 cm | olaj, falemez | jelzés nélkül Szépművészeti Múzeum, Budapest

közé, s ha tehette, kerülte is a nyilvános szerepléseket, öt nyelven beszélt kitűnően, s a diplomáciai tárgyalások során kamatoztatni tudta gyors felfogását, zseniális rögtönzéseit és megnyerő modorát. Nem véletlen tehát, hogy a király, s talán még inkább

neje, Erzsébet királyné, feltétel nélkül megbízott benne, s idővel a külügyminiszteri címet is megkapta. Annak ellenére, hogy

Európa-szerte a legzseniálisabb diplomaták egyikének tartották, Bosznia megszállásában játszott szerepe miatt népszerűsége

az 1870-es évek közepén a magyar közvélemény előtt már megingott. A támadások elkeserítették, s 1879-ben megérlelték benne a lemondásról szóló döntést, amelyet október 8-án Ferenc József kénytelen volt elfogadni.

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 26

helyreállítása után a király és a nemzet bizalma a kormány

élére nem szólította”.11 Tekintélyét egész életében felhasználta arra, hogy a magyar művészetet népszerűsítse. A társulat első

kiállításán ő vásárolta meg Madarász Viktor Báthory Erzsébet című alkotását, az egész tárlat egyik legjelentősebb darabját.

A művészeti élet szinte minden nyilvános eseményén részt vett, a Műcsarnok valamennyi nagy bemutatóját meglátogatta feleségével és három gyermekével, Ilonával, Tivadarral és Gyulával együtt. Halála előtti utolsó nyilvános budapesti programja is a társulat kiállításának megtekintése volt 1889.

november 29-én.12 A róla szóló néhány, széles körben idézett, szinte kö-

telező toposzként terjedő anekdota egyike jellemző módon a Munkácsy Mihályhoz fűződő kapcsolatát elevenítette meg. Feltűnően jó viszonyt ápolt a bálványozott magyar piktorral, s ez a szokatlanul szoros nexus a fáma szerint néhány tekintélyes politikustársban visszatetszést keltett: „Mikor Mun-

kácsy Mihály Bécsben járt, az udvaron kezdve minden előkelő társaság nagyban ünnepelte. Főfaktor volt ebben a néhai nagy Andrássy Gyula gróf, akkor közös külügyminiszter.

Valami köszvényes öreg exczellencz megbotránkozott

ezen a szörnyű etikettsérelmen, s szemrehányást tett éppen 11 12 13 14

15 16 17

szmrECsáNyI miklós: visszapillantás a társulat múltjára, Művészet, 1911/3., 103. Budapesti Hírlap, 1890. február 19., 4. kultusz és kultúra, Borsszem Jankó, 1907. december 22., 14. munkácsy mihály itthon, Budapesti Hírlap, 1884. augusztus 24., 3–4. munkácsy keltezetlen levele, melyben reagál andrássy meghívására: moL P4 163. tétel. Chélard rauL: munkácsy otthon, Budapesti Hírlap, 1890. augusztus 20., 10–11. Estély munkácsynénál, Budapesti Hírlap, 1885. április 30., 6. munkácsy levele andrássyhoz, Párizs, 1883. december 30., moL P4 162. tétel. végvárI Lajos: Munkácsy Mihály élete és művei, Budapest, 1958, életmű-katalógusszám: 83. gombosi györgy szerint a kép közvetlenül a mű megszületése után, már 1869-ben andrássyhoz került, így az akkori miniszterelnök munkácsy egyik első hazai vásárlója lehetett. gomBosI györgy: andrássy gróf gyűjteménye, Magyar Művészet, 1927, 438. andrássy tulajdonaként említve: Képzőművészeti Szemle, 1881/4., 655. Budapesti Hírlap, 1891. május 15. 4. 1893 májusában egy műtermi tudósítás tanúsága szerint a mauzóleumba szánt Keresztlevételnek még csupán a vázlata készült el – (–ő.: munkácsy árpádja, Budapesti Hírlap, 1893. május 7., 2. –, s a monumentális festmény egy év elteltével is munkában volt (Budapesti Hírlap, 1894. május 3., 8.). munkácsy egyik 1893-as levelében említi, hogy azért késik budapesti utazása, mert szeretné befejezni az „andrássy-féle” képet. magyar Nemzeti galéria, adattár, ltsz.: 4356/13. végvárI: Munkácsy Mihály élete és művei, 1958 (17. j.), életmű-katalógusszám: 564. az eredeti festmény a magyar Nemzeti galéria gyűjteményében, életnagyságú másolata a tőketerebesi mauzóleumban található.

Andrássynak. A zseniális államférfiú így felelt: – Ugyan, exczellencz, meg tudná nekem mondani, hogy Rafael korában ki volt a római szent birodalom kanczellárja?

Mikor pedig a gáncsoskodó udvari illemőr nem tudott

felelni, így folytatta Andrássy:

– Vigasztalódjék, én sem tudom. Különben is, az ör-

dög sem törődik vele.”13 Bár az idézett történet túl frappáns és túl sok változat-

ban forgott ahhoz, hogy feltétlenül hitelesnek tartsuk, ennek

ellenére kitűnően ragadja meg azt a figyelemre méltó viszonyt, amely Andrássyt, korának talán legnépszerűbb és legifjabb gróf Andrássy gyula, 1909 (Koller tanár utódai felvétele)

A szabadidejében sokat lovagló, szívesen vadászó,

a család tiszadobi, dubrini, betléri és tőketerebesi birtokain

gyakran túrázó gróf nem vonult vissza teljesen a politikától,

tagja maradt a főrendiháznak, s ahogy fokozatosan vissza-

nyerte korábbi, közmondásos népszerűségét, szavát és saját példáját többször is latba vetve szolgálta a kultúra ügyét.

Döntő szerepe volt abban, hogy az ország első számú, festőket

és szobrászokat képviselő művészeti egyesülete, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elkezdhesse hatékony mű-

ködését. Az érdekképviseletet megálmodó művészek hamar rájöttek arra, hogy a társadalmi elit tekintélyes és tőkeerős tag-

jai nélkül nem tudják elérni céljaikat, így kitűnő érzékkel szemelték ki maguknak Andrássyt, s 1861. augusztus 1-jén meg

külföldi utazásai során előszeretettel vásárolt műtárgyakat, s hogy budapesti és vidéki palotáit szinte múzeumi igénnyel

rendezte be: erre rengeteg példa akadt a magyar arisztokrácia köreiben, s a létrejött gyűjtemények számos esetben sokkal

komolyabbak voltak, mint Andrássy kollekciója. Fontosabb volt az attitűd: az, hogy tudatosan, szó szerint példamutató

módon felvállalta a kortárs művészekkel kialakított közeli kapcsolatát, valamint népszerű társasági lapokban engedte közölni az otthonairól készült, műtárgyakkal teli enteriőröket ábrázoló fényképeket, így népszerűsítve a műgyűjtés és a me-

cenatúra nemes passzióját. A sajtóban közzétett beszámolók alapján mindenki értesülhetett arról, hogy Munkácsy több al-

kalommal is Andrássy vendége volt vidéki kastélyaiban, sőt a magyar gróf is heteket töltött a festő legendás colpachi birtokán.14 Amikor a párizsi társasági élet egyik központi ese-

rint az ő közbenjárásának lehetett köszönni, hogy a hatóságok akadékoskodásainak leküzdése után, 1863. február 3-án a csá-

ményéről, Munkácsy 1885 tavaszán rendezett estélyéről írt

egy rövid epizódot leszámítva – Andrássy Gyula gróf volt a tár-

fényképe „a szalon egy kis asztalán állott a magyar király

szár szentesítette a szervezet alapszabályát. A megalakulástól –

sulat első elnöke, s „az is maradt mindaddig, míg az alkotmány

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

hez fűzte, s amelyet sikeresen adott tovább két fia, Tivadar és

Gyula számára is. E kapcsolat nem attól volt különleges, hogy

is választották elnöküknek. A társulat későbbi krónikása sze-

tekintélyesebb magyar főurát a művészethez és a művészek-

tudósítást a Budapesti Hírlap újságírója, azt is fontosnak tar-

totta közölni a magyar olvasókkal, hogy gróf Andrássy Gyula nem rég küldött arcképe mellett”.15

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 27

A festőfejedelem és a politikus több alkalommal is le-

velet váltott egymással: Munkácsy 1883. december 30-án Pá-

rizsból elküldte legfőbb hazai patrónusának a Krisztus Pilátus előtt című alkotásáról készült rézkarc egy előzetes példányát,

így hálálva meg azt a kitüntető megbecsülést, amellyel két évvel korábbi magyarországi útján Andrássy elhalmozta.16

E szokatlanul közeli, levelekkel és személyes találko-

zásokkal megerősített viszony ismeretében meglepőnek tű-

nik, hogy Andrássy csupán egyetlen festményt szerzett Mun-

kácsytól: a művész egy fiatalkori zsengéjét, a kisméretű és az életmű egészét tekintve nem igazán jelentős Itatást.17 Ennek

ellenére kapcsolatuk szorosságát jelzi, hogy a gróf halála után,

1891 májusában özvegye tőle rendelte meg közel százezer

frankos áron az egykori miniszterelnök végső nyughelyét, a tőketerebesi Andrássy-mauzóleumot díszítő hatalmas ol-

tárképet.18 A keresztlevételt ábrázoló kompozíciót Munkácsy három év alatt fejezte be, s éppen akkor mutatták be a Mű-

csarnokban, amikor a megrendelő, Magyarország egyik leg-

tekintélyesebb asszonya, gróf Kendeffy Katinka 1894. május 14-én elhunyt.19

Az ApA árnyékábAn Az 1860. június 30-án, a család tőketerebesi kastélyában született ifjabb Andrássy Gyula sosem járt nyilvános iskolába, csu-

pán az év végi vizsgákat tette le a pesti piaristáknál – talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy apjához hasonlóan egész életében

ódzkodott a nyilvános szónoklatoktól. A családfő kormányzati pozíciója miatt 1871-től Bécsben, a Ballhausplatzon élt testvéreivel és szüleivel, a nyarakat azonban az imádott tiszadobi

kastélyban, Tőketerebesen vagy az erdélyi havasokban fekvő Dubrinban töltötte. Apja – őt tartva a tehetségesebbnek két fia közül – külügyi pályára szánta, így az érettségi és az egyéves önkéntes katonai szolgálat után, 1883-ban beajánlotta a kons-

tantinápolyi követségre fogalmazóhelyettesnek. „Tehetséges, megbízható, gentleman” – írta róla Calice bárónak, a Monar-

chia követének küldött ajánló soraiban, s az Andrássyak legen-

dás, kérlelhetetlen őszinteségével azt sem hallgatta el, hogy

„kissé renyhe, időbeosztásról, rendről, pontosságról halvány fogalma sincsen”.20 Az apa jól tudta, hogy e tulajdonságok neki is sok kellemetlenséget okoztak, s bár sokat prédikált a helyes magatartásról, saját példával – lévén e téren ő is nagy kihívá-

sokkal küzdött – nem tudta fiát a jó útra terelni: a tehetséges

ifjú sosem vált a szorgalom mintaképévé. A minden káros szenvedélytől mentes, dohányt, alkoholt, lóversenyt, kártyát

és a ledér hölgyeket messze elkerülő, családtagjai által csak

Duciként emlegetett gróf egész életében kényelemszerető ember hírében állt, aki ha tehette, mindig későn kelt és csupán

spányik kornél: idősebb Andrássy gyula képmása, 1891 153 × 100 cm | olaj, vászon | jelezve jobbra lent: Spányik Cornel 1891 | Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

súlyozta az a képessége, hogy bármikor, egy nagy és élénken

az itt eltöltött két esztendő döntő fontosságú tapasztalatokat

gondolataiban, így sokszor estélyek vagy egyéb társasági ese-

inak látogatása mellett élénk társasági életet élt, melynek ré-

dél körül fogott a munkának. E hibáját azonban bőven ellen-

beszélgető társaság kellős közepén is el tudott merülni saját mények közben írta beszédeit vagy éppen könyveit.

Egy év követségi szolgálat és a diplomáciai vizsga le-

tétele után az uralkodó kinevezte berlini követségi attasénak:

hozott a számára. A berlini egyetem jogtudományi előadásaszeként gyakran találkozott az édesapja által is rendkívül nagyra tartott, s rá is óriási hatást gyakorló német miniszter-

Id. andrássy gyula levele Calice báróhoz, 1883. június 20. moL, P4 szekció, 616. sz. Idézi szaLaI miklós: Ifjabb andrássy gyula gróf pályájának első szakasza (1860–1904) I., Századok, 1997, 624.

elnökkel, Otto von Bismarckkal és családjával.

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 28

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 29

Az ifjú Andrássy szellemi orientációját szinte teljes

egészében az apja határozta meg. Politikai téren nemzeti li-

berális volt, támogatta az Ausztriával való szoros szövetséget, melyet a pánszláv veszéllyel szembeni legfőbb garanciaként értékelt. Jó ismerősei szerint egész életében távol állt tőle a val-

lás, aminek az is oka lehetett, hogy apja a fáma szerint párizsi

emigrációs évei alatt a szabadkőműves eszmék vonzásába került, s mellőzte gyermekei vallásos nevelését.

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a fiatal gróf néhány év el-

teltével követni fogja apját a Monarchia közös külügyminisz-

teri székében. „Senkinek sem volt az életútja oly tökéletesen előkészítve egész Európában, mint Ducié. Szinte azt mond-

hatnám, hogy egész Európa várta az ifjú Andrássyt, talán még maga Bismarck is, ki szintén a fiát képezi ki utódjául” –

írta ezekről az évekről a gróf egyik első és egyik legnagyobb hatású monográfusa, Hegedüs Lóránt.21 A történelem azonban keresztülhúzta e jól előkészített tervet. 1886 augusztusában Andrássy pályája váratlan fordulatot vett: annak ellenére, hogy mindenki zseniális diplomatának tartotta, sőt atyja példája és saját természetes ambíciói is

ebbe az irányba terelték, elhagyta a külügyi szférát és a magyar

belpolitika felé fordult. Csatlakozott a Szabadelvű Párthoz, s egy nappal azelőtt, hogy hasonló színekben induló későbbi

ádáz politikai ellenfele, Tisza István is mandátumhoz jutott, képviselővé választották a csíkszentmártoni kerületben. Felte-

hetően ebben az éles pályamódosításban is az apa kimondott vagy csupán sugallt akaratát kell sejtenünk, hiszen a külügymi-

niszteri posztról ekkor már hét esztendeje lemondott családfő a nyolcvanas évek közepén egyre nagyobb csalódottsággal fi-

gyelte utódai, az őt követő közös külügyminiszterek lehangoló

működését. Talán úgy látta, ez a miliő nem alkalmas arra, hogy fia töretlen íven befussa a tehetsége által elvárható karriert.

Sokan gondolták úgy, hogy ifjabb Andrássy Gyula egész

politikai pályáját elsősorban apja kimondott vagy csupán su-

gallt akarata, az elvárásoknak való megfelelés vágya determi-

nálta, ráadásul az egykori miniszterelnök roppant tekintélye és történelmi léptékű jelentősége elérhetetlen hegyként magasodott előtte. „Fátuma az […], hogy atyjának, I. Andrássy Gyulá-

nak szelleme nehezedik reá. Egyre ővele hasonlítják össze. Pedig egy családtagban annyi fényesség, annyi szellem századon át csak egyszer összpontosul, s a dicsőség átka, ha ugyan-

annak a családnak többi nagy tehetségű, jeles tagjait éppen a legnagyobbal hasonlítják össze.”22 E több mint egy évszázada papírra vetett gondolat ifjabb Andrássy Gyula gróf több tucat-

ifjabb Andrássy gyula gróf, 1905 körül

nyi később született életrajzában szinte kötelező elemként bukkan fel újra és újra. „Igaz, hogy ragyogó apa árnyékában élt, de

– volt valaki” – írta róla a család fekete báránnyá vált egykori üdvöskéje, a kezdeti szövetségesből megvetett politikai ellen-

Emellett a ragyogó és végzetes ember, elbűvölő társa-

féllé váló Károlyi Mihály, majd a közeli ismerősökre jellemző

ságbeli gavallér és patriárka – akibe még hatvanéves korában

gált a bálványozott családfő és fia viszonyáról: „Senki nem volt

fel Duci. Ez a név is, melyen családja és barátai szólítják, el-

érzékletes, de nem minden elfogultságtól mentes leírással szol-

rá olyan nagy és maradandó hatással, mint apja. A »ragyogó« szó ad vissza legtöbbet ennek az embernek a lényéből. A poli-

tika ragyogó autodidaktája volt, ellentéte a magyar táblabírópolitikusoknak, ellentéte egy professzornak. Mint a csevegésben, a politikában is ragyogóbb volt náluk. […]

is bele lehetett szeretni –, ennek oldalán, családi körben nőtt választhatatlanul hozzátartozik, mint minden, ami körülveszi. Egy szeretett, féltve óvott, becézgetett fiú neve volt ez.

Idősb Andrássy családjában egyáltalán nem viselkedett tar-

tózkodóan. A család, kinyilatkoztatásként lesve pátriárkája szavait, magától értetődő természetességgel vetette alá magát

Szemben: karlovszky Bertalan: ifjabb Andrássy gyula gróf portréja, 1918 körül 135 × 95 cm | olaj, falemez jelezve jobbra lent: Karlovszky Bertalan Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (letét) 21 22

HEgEDüs Lóránt: Két Andrássy és két Tisza, Budapest, 1937, 232. Gömör-Kishont vármegye, 1903 (1. j.) 630.

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 30

Az ősök öröksége Bár ifjabb Andrássy Gyula budai, a Fő utca 11. szám alatt álló palotája és tiszadobi kastélya a kortársak leírásai és a fenn-

maradt fényképek tanúsága szerint az ipar- és képzőművészet

pazarul berendezett tárházai voltak, a műtárgyak jelentős

része nem szisztematikus beszerzés, hanem örökség révén került a birtokába. A kollekció a legtöbb arisztokrata gyűjte-

ményhez hasonlóan évszázadok alatt, több generáció munkája révén állt össze: többek között ennek köszönhető, hogy a mű-

alkotások jelentős részének szerzőjét és pontos eredetét is homály fedi. Annyi bizonyos, hogy a kollekciót a 18. század

közepén gróf Szapáry Péter alapozta meg, aki elsősorban

olaszországi utazásai során szerezte be képeit, iparművészeti

remekeit és rendkívül gazdag gemmakollekcióját. A hatalmas vagyonú, tudós természetbúvár és szenvedélyes gyűjtő híré-

ben álló főúr gáláns támogatója volt a köznek: hatalmas ásványkollekciót és tekintélyes régészeti leletegyüttest ado-

mányozott a Nemzeti Múzeumnak, valamint pazar mívű ötvöstárgyakkal szerelte fel a birtokain lévő plébániákat.24 Örö-

köse egyetlen leánya, Szapáry Etelka grófnő volt, akit ifjabb részlet a fő utcai Andrássy-palota szalonjából, balra palma Vecchio Sacra Conversatione című festményével, 1914 (Révész és Bíró felvétele)

23 24

29 30

károLyI mihály: andrássy, vagy az arisztokrata, Történelmi Szemle, 1975/2–3., 297. Jankovich Miklós (1773–1846) gyűjteményei, szerk.: mIkó árpád, ErDőDI gábor, magyar Nemzeti galéria, Budapest, 2002, 371. a terebesi kastélyt 1786-ban a vidék földesura, Csáky Imre építtette, akinek legﬁatalabb leánya, Julianna szapáry Péter grófhoz ment feleségül. sz. n. [PuLszky károly]: A magyar történeti Ötvösmű-kiállítás lajstroma, magyar Nemzeti múzeum, Budapest, 1884. géBEr antal: Magyar műgyűjtők I. kézirat a szépművészeti múzeum könyvtárában, szerk.: TóTH melinda, Budapest, 1970, 342. Farkas zoltán 1911-es írásában Tiziano helyett Lanziani szerzőségét valószínűsíti. Farkas zoltán: gróf andrássy gyula gyűjteménye, Vasárnapi Ujság, 1911. február 26. 161–162, 169. Farkas egy évvel később újabb tanulmányt publikált az andrássy-kollekcióról, amelyben revideálja korábbi megállapítását, határozottan elvetve a Lanzianiattribúciót, s valószínűnek tartja, hogy mégis „egy eredeti Tiziano-képpel állunk szembe”. Farkas zoltán: andrássy gyula gróf gyűjteménye, A Gyűjtő, 1912/1–2., 5–6. gombosi 1927-es tanulmányában és a kollekció 1930-as árverésének katalógusában már a Palma vecchio attribúció szerepel. gomBosI györgy: gróf andrássy gyula budapesti gyűjteménye. I. a régi mesterek, Magyar Művészet, 1927, 61–64. A tiszadobi és tőketerebesi gróf Andrássy kastélyok műtárgyai. aukciós katalógus, a m. kir. Postatakarékpénztár árverési csarnoka, Budapest, 1930, I. tétel. szépművészeti múzeum – magyar Nemzeti galéria, Budapest, ltsz.: 6486. gomBosI: andrássy gróf gyűjteménye, 1927 (17. j.) 81. a képet kérdéses van Dyck-képként állították ki az említett 1888-as kiállításon.

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

a megkövetelt fegyelemnek. A két fiú, Tivadar és Gyula még

húszéves korában sem maradhatott ki este engedély nélkül. Ha a Nemzeti Kaszinóba akartak menni, megkérdezték tőlük:

»Már megint el akarnak menni hazulról?« Mikor Andrássy, az apa beszélt, senki nem nyithatta ki a száját. De ha aztán Duci nyilvánított véleményt, az apa gyakran mondta: »Ennek

a buta kölyöknek már megint igaza van«”.23 Az ösztönös intellektussal, éles, fürgén mozgó, de nem

Andrássy Gyula nagyapja, Andrássy Károly vett el feleségül,

így a vagyon egy része, többek között a tőketerebesi kastély és a benne lévő műtárgyak zöme az Andrássy családra szállt.25 Az örökség része volt egy párját ritkító, antik és reneszánsz vésett drágakövekből álló kollekció, amelyből az 1884-es öt-

vösmű-kiállításon nyolcvan darabot mutattak be.26 A váloga-

tás egyik pompás, méretével is kiemelkedő darabját, egy Ju-

pitert ábrázoló cameót Andrássy Gyula a kor szokásának megfelelően díszmagyarjának mentekötőjébe foglaltatta, így

ünnepi alkalmakkor a kortársak, a róla készült fényképek és festmények révén pedig az utókor is megcsodálhatta.27

Az ifjabb Andrássy kezén kiviruló és méltó környe-

tudományosan pallérozott ésszel megáldott apa mellett fia

zetbe emelt családi gyűjtemény örökölt, a Szapáry-hagyaték-

politikusként szerzett hírnevet, hanem közjogi és történetírói

ban Tizianónak, majd a mester „legügyesebb utánzójának”,

tudósokat megszégyenítő műveltségével tűnt ki. Nem csupán munkássága révén a Magyar Tudományos Akadémia tagságát is elnyerte. Közéleti tisztségeit még felsorolni is bajos: volt

ból érkező képanyagának egyik legjelesebb darabja a korábPolidoro Lanzaninak,28 később – immár vélhetően helyesen –

Palma Vecchiónak tulajdonított Sacra Conversatione volt, amely

berlini és konstantinápolyi követségi attasé, országgyűlési

sajnos a régi képek zöméhez hasonlóan meglehetősen rossz,

titkár, majd belügyminiszter, hogy 1918-ban az Osztrák–Ma-

azonos témájú műve, valamint egy rossz állapotú Tintoretto-

napig hivatalban lévő külügyminisztereként fejezze be vita-

sukhoz hasonlóan nem tartoztak a támadhatatlan hitelességű,

képviselő, a király személye körüli miniszter, belügyi államgyar Monarchia utolsó, kérészéletű, mindössze tizennégy

tott megítélésű kormányzati karrierjét. Jelentős szerepet játszott a művészeti élet területén is: elnökölte a kor három kie-

melkedően fontos kulturális egyesületét, a Képzőművészeti Társaságot, a Szent György Céhet és a Nemzeti Szalont, mi-

közben műgyűjtőként, a 19. századi francia festészet lelkes méltatójaként mintát adott kora műkedvelőinek.

bántóan túltisztított állapotban került a kollekcióba.29 Van Dyck

portré szintén a Szapáry-hagyatékkal érkezett. Legtöbb tár-

egyértelműen saját kezű alkotások közé: az előbbi a bécsi kép-

tárban őrzött eredetinek egy régi, jó kvalitású másolata,30 míg a másik a legjobb indulattal is csupán a nagy nevű késő rene-

szánsz mester szerényebb tehetségű fia, Domenico Tintoretto életművébe sorolható.31

Ugyancsak dédszülői örökség volt a korábban Gio-

vanni Battista Pittoni műhelyéhez, majd magához a mester-

hez sorolt kompozíció, a Szent Domonkos csodatétele, amelyet

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 31

palma Vecchio: sacra conversatione, 1510 körül 45 × 51 cm | olaj, falemez | jelzés nélkül | Szépművészeti Múzeum, Budapest

ma már Francesco Guardi munkájaként a bécsi Kunsthistorisches Museum állandó kiállításán lehet megcsodálni. 32 A tekintélyes

méretű, 1763-ban készült képet egykor a muranói Szent Péter-konvent rendelte meg a velencei késő barokk elsősorban vedutáiról

ismertté vált mesterétől, hogy a szigeten álló, Szent Domonkosnak ajánlott kápolnájukat díszítsék vele. A tiszadobi Andrássy-

kastélyból az 1930 decemberében megtartott hagyatéki árverésre került kép ára pompás, faragott és aranyozott kerete ellenére

aukciós katalógus attribúcióinak ellenőrzője a Postatakarékpénztár megbízásából az a Ludwig von Baldass volt, aki a festményt

csupán hatezer pengőig emelkedett. A történetet testközelből figyelemmel kísérő Géber Antal szerint elgondolkodtató, hogy az

megszerző Kunsthistorisches Museum vezető művészettörténészeként a későbbi „felminősítésben”, vagyis a Guardi szerzőségét

Olasz nemes. Farkas, Vasárnapi Ujság, 1911 (28. j.) 162. reprodukálva: Művészet, 1915, 313. gomBosI: andrássy gróf gyűjteménye, 1927 (17. j.) 70. A tiszadobi és tőketerebesi gróf Andrássy kastélyok műtárgyai, 1930 (28. j.) II. tétel. gomBosI: andrássy gróf gyűjteménye, 1927 (17. j.) 431–432.; A tiszadobi és tőketerebesi gróf Andrássy kastélyok műtárgyai, 1930 (28. j.) XXv. tétel. géBEr: Magyar műgyűjtők I., 1970 (27. j.) 10–11.

deklaráló döntésben is fontos szerepet játszhatott.33

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 32

francesco guardi: szent domonkos csodatétele, 1763 122 × 172 cm | olaj, vászon | jelzés nélkül | Kunsthistorisches Museum, Bécs

34 35 36 37 38

Archeológiai Értesítő, 1890/2., 186. Fővárosi Lapok, 1881. április 27., 539. Fővárosi Lapok, 1881. október 14., 1386. Fővárosi Lapok, 1882. november 23., 1678. andrássy gyula karlovszky-festménye az 1930-as aukciós katalógus adatai és képleírása alapján feltehetően azonos a virág Judit galéria 32. árverésének Női akt című 57. tételével. vaDNaI károly: Tíz nap története, Az Ország Tükre II., 1863. augusztus 21., 282. Idézi révész Emese: Csók István: Báthory Erzsébet (1895): egy „mestermű” fogadtatása és utóélete, Művészettörténeti Értesítő, 2009/2., 288–289. A tiszadobi és tőketerebesi gróf Andrássy kastélyok műtárgyai, 1930 (28. j.) 188. a kép, illetve reprodukciója utáni eredménytelen kutatásról lásd Béky Lóránt: a bűnbánó Báthory Erzsébet. érzelmes utazás madarász viktor festménye körül, Széphalom 17. A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve, 2007, 527–538. ErNszT Lajos: madarász victor in Madarász Victor történeti festő művei. kiállítási katalógus, Nemzeti szalon, Budapest, 1904, 7.

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

Idősebb Andrássy Gyula – aki egy elfogult, minden bi-

alkotásról még reprodukciót sem ismerünk: kompozíciójáról

pest nagyobb antiquariusainak állandó vevője volt”34 – több

Klösz György egyik enteriőrfelvétele alapján alkothatunk

zonnyal erősen túlzó kortársa szerint „Párizs, Bécs és Budaalkalommal a budapesti lapok hasábjaira került egy-egy képvásárlással. Hírlapi tudósításokból rekonstruálható, hogy 1881

tavaszán Vágó Pál Olasz fiú,35 fél évvel később Greguss Imre

Huszárroham című vásznát vette meg a Képzőművészeti Társu-

lat tárlatain,36 a következő esztendő őszén pedig Vajda Zsig-

csupán néhány kortárs műbarát érzékletes leírása, valamint képet.39 E szomorú tény részben azzal magyarázható, hogy

idősebb Andrássy Gyula a vásárlást követően a 260 × 340 cm nagyságú, nehezen szállítható vásznat tőketerebesi kastélyá-

ban helyezte el, így az többé a művész egyetlen kiállításán sem kerülhetett a közönség elé.40 A freskónyi méretű alkotás

mond egy apró méretű életképét vitte haza.37 Magyar festmé-

a cseh megszállás után a többi értékkel együtt Tiszadobra ke-

aktképe is,38 valamint Munkácsy már említett Itatása és Mada-

tette reprodukálását. Az 1927-es gyűjteményi áttekintés szer-

nyeinek sorát gazdagította Karlovszky Bertalan egy virtuóz

rász Viktor 1863-ban megvásárolt, hatalmas méretű kompo-

zíciója, A bűnbánó Báthory Erzsébet című festmény. Utóbbi alko-

tás az életmű egyik csúcsa lehetett, így felettébb meglepő, hogy a közel nyolc évtizede lappangó vagy sajnálatosan elpusztult

rült, de ott is olyan helyre akasztották, hogy az lehetetlenné zője, Gombosi György szavai szerint „sajnos a sötét helyen

befalazott képet nem volt lehetséges lefényképezni, s ez vesz-

teség akkor is, ha az olvasót arról kell biztosítanom, hogy

Madarásznak nem éppen legreprezentatívabb munkája az”.41

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 33

A megcáfolt eredetiségű „rembrandt”-önarckép az 1919-es „köztulajdonba vett műkincsek” kiállításán (Révész és Bíró felvétele)

Ezek a döntően akadémikus ízlésről árulkodó, törté-

nelmi vagy anekdotikus tárgyú zsánerképek nem sejtetnek kiforrott koncepciót vagy valódi gyűjtői szenvedélyt. Ennek ellenére idősebb Andrássy Gyula tekintélyes, húsz műből álló

válogatással szerepelt a magyar magángyűjtők egyik első

nyilvános bemutatkozásán, a budapesti I. gyermekmenhely javára rendezett 1888-as műcsarnoki kiállításon.42 Nála több

kölcsönzéssel az arisztokraták közül csupán testvére, az au-

todidakta festőként is jeleskedő Andrássy Manó, valamint Károlyi Lajos és Károlyi Gyula gróf büszkélkedhetett, míg a te-

hetős polgárságot a legtöbb művel Ráth György, Kilényi Hugó

és a magyar zsidóság egyik legtekintélyesebb, legvagyonosabb képviselője, az asszimiláció ikonikus figurája, Wahrmann

Az Andrássy-palota nagy szalonjának részlete a sokáig rembrandt eredeti műveként számon tartott portréval, a hátsó falon canaletto szovjet hadizsákmányként eltűnt velencei vedutájával, 1914 (Révész és Bíró felvétele)

személyében.44 Hálásabb feladat a 19. századi magyar festé-

szetet reprezentáló válogatás értékelése, bár ma még az idetar-

Munkácsy említett műve, az Itatás, idősebb Markó Károly

tozó művek többségének pontos azonosítása sem történt meg. egyik tájképe, Liezen-Mayer Sándor történelmi témájú zsánere, az Erzsébet és Mária királynő Nagy Lajos sírjánál,45 Vágó Pál is-

meretlen tárgyú Tanulmánya, Benczúr Gyula egyik portréja,

valamint Baditz Ottó Az alvó Jézuska a keresztfán és Than Mór

tású műtárgyat, amennyit és amilyet a közéleti tevékenysége miatt őt övező nimbusz és a róla szóló hírek sejtetni engednek. A jótékonysági kiállításon bemutatott festmények

lését nehezíti, hogy a katalógusban szereplő művek szerzői-

történész, Pasteiner Gyula szokatlanul élesen kritizált, közel

amelyet annak ellenére, hogy a tárlatról beszámoló jeles műhét évtizeden át a holland festő legjelentősebb Magyarországon őrzött képeként tiszteltek.46 Az 1630-as dátumot viselő

vállaltan „bemondás” alapján történt, s a tulajdonosok közlését a szervezők „bírálat gyakorlata nélkül” fogadták el.43 Így

portrét, amelyet az életmű szisztematikus vizsgálata és átér-

rillo és a 17. századi hollandokat képviselő Ostade egy-egy al-

mon, a családi legendárium szerint Andrássy az 1850-es évek

tehát a régi mesterek sorában Van Dyck három, a spanyol Mu-

kotásának eredetisége felettébb kérdéses. A francia barokk vezető mestere, Hyacinthe Rigaud Arcképének megítélésekor könnyebb helyzetben vagyunk, hiszen ezt a festményt Gombosi reprodukálta 1927-es tanulmányában, sőt a „pompás vir-

tuozitással megfestett darab” modelljét a vakrámán olvasható felirat segítségével azonosítani is tudta Del Minas Marquis

sebb Andrássy Gyula közel sem vásárolt annyi és olyan kvali-

közül a legnagyobb feltűnést Rembrandt Önarcképe keltette,

nek meghatározása nem műtörténészi precizitással, hanem

Toilette című kompozíciója szintén azt valószínűsíti, hogy idő-

Mór képviselte.

Az idősebb Andrássy Gyulától érkező anyag megíté-

tékelése óta már csupán későbbi utánzatként tartanak száelején vásárolta Londonban.47 Egy antikváriusnál fedezte fel a képet és alkudozni kezdett rá. „Ő sem tudta még és a kereskedő sem sejtette, hogy Rembrandt-kép az alku tárgya. Így tör-

tént, hogy tizenkét fontért jutott a birtokába.”48 A történetet

Géber Antal közel egy évtizeddel korábbra helyezte és néhány

apró részlettel kibővítve idézte fel máig kiadatlan alapművében.

gomBosI: andrássy gróf gyűjteménye, 1927 (17. j.) 438. régi és új képek kiállítása, Fővárosi Lapok, 1888. március 10., 511. Tárgymutató a budapesti I. gyermek-menhely javára a műcsarnokban (andrássy út 69.) magántulajdonban lévő régi és modern képekből rendezett kiállításhoz, Budapest, 1888. gomBosI: andrássy gróf gyűjteménye, 1927 (17. j.) 72, 83. az említett Liezen-mayer-festmény talán azonos a magyar Nemzeti galéria 1611-es leltári számú képével, amely a téma végső, károlyi györgy gróf által megvásárolt, ma magángyűjteményben őrzött nagyméretű példányának vázlata. a mű a magyar Nemzeti galéria leltárkönyve szerint 1898-ban, vásárlás útján került a szépművészeti múzeumba, s ez a tény némileg ellentmond a fenti azonosításnak. a művész monográﬁája azonban nem tesz említést a téma további változatáról. BENkó gizella: Liezen-Mayer Sándor, Budapest, 1932, 49. Pasteiner szerint az „igen megrongált állapotban” lévő kép „kivitele annyira fölületes, hogy kevés művészi beccsel bír”. PasTEINEr gyula: régi és modern képek tárlata, Budapesti Szemle, 1888/136–138., 497. a rembrandt research Projekt összefoglaló álláspontja az andrássy-gyűjtemény „rembrandt”képéről: „Imitation of uncertain date.” Josua BruyN et al.: A Corpus of Rembrandt Paintings I. 1625–1631, Boston, London, 1982, 645–649. a magyar sajtóban megjelent korai ismertetések: DIENEs-DéNEs József: Budapest magánképtárai, Művészet, 1902, 405 (repr.), 411; Farkas zoltán: gróf andrássy gyula gyűjteménye, Vasárnapi Ujság, 1911. február 26. 161 (repr.), 162. Farkas zoltán: gróf andrássy gyula gyűjteménye, Vasárnapi Ujság, 1911. február 26., 161–162. a családi legendát cáfolni látszik, hogy a rembrandt-korpusz összeállítói szerint a kérdéses önarcképet idősebb andrássy gyula egy londoni árverésen vásárolta meg 1857-ben.

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 34

még a Forradalmi Kormányzótanács felállása előtt előkészí-

tette. „Titokban összeírták a képgyűjteményeket és a műkincseket, megállapodtak az egyöntetű gyors eljárásban, az volt

az elvük, hogy először az abszolút becsű műalkotásokat foglalják le, csak azután gondolnak a közepes értékű művek köz-

tulajdonba vételére. A forradalom első éjjelén jelentkeztek a kormányzótanácsnál, rögtön megkapták a felhatalmazást,

és hajnalban politikailag megbízható múzeumi tisztviselők-

ből alakult bizottságokkal megkezdték a műkincsek lefoglalását. A bizottságok autókkal robogtak a helyszínre és karha-

talommal a Fabik tengerészcsoportot vitték magukkal.

Először Hatvany Ferencnél jártak, majd Herzog Mór Lipót és

Nemes Marcell gyűjteményére került sor, azután Andrássy Gyula, Hatvany Józsefné és Bischitz Gyula gyűjteményét vet-

ték zár alá. Mindenütt jegyzőkönyvet vettek fel, amelyben a gyűjtők kijelentették, hogy sehol másutt eltitkolt gyűjteményeik nincsenek, és mindenütt két-két őrséget hagytak hátra, nehogy valaki a köztulajdont megsértse.”50 Az április 6-án

megjelent cikk szerint a gyűjtemények tulajdonosai „igen szé-

pen viselkednek”, csupán Herzog Mór Lipót fogadta „ellenszenvvel” a bizottságot. Bár a szerző külön is megemlíti „Rembrandt csodálatos fiatalkori arcképét”, az Andrássy-

gyűjtemény lefoglalása nem a szokásos körülmények között

zajlott le. A Szépművészeti Múzeum irattárában megtalált dokumentumok szerint ugyanis a kollekció krémje ekkor már közel öt hónapja elhagyta a Fő utcai palotát és a múzeum raktárában pihent. Az 1918. november 9-én kelt átvételi jegyzék

aláírásával az intézmény igazgatója, Petrovics Elek huszonhat festmény beérkezését igazolta, amelyeket ifjabb Andrássy Gyula az egyre bizonytalanabb közállapotok, a fenyegető ka-

tonai helyzet és a politikusként rá váró gyakori külföldi uta-

zások miatt helyezett biztonságba. Utóbbi következményeként állt elő az a helyzet is, hogy az ekkor már a svájci Bern franz von Lenbach: idősebb gróf Andrássy gyuláné kendeffy katalin grófnő portréja, 1890 körül 64,5 × 56 cm | olaj, falemez | jelzés nélkül | magántulajdon

egy emigránsokkal teli szállodájában Kun Béláék hatalomra

kerülésén szörnyülködő exkülügyminiszter nem is lehetett jelen Fő utcai palotájának állami „kisöprésénél”. Bár a művésze-

ti direktórium matrózokkal megtámogatott szorgos muzeológusai nyilván tudtak arról, hogy a kollekció legjelentősebb

49 50

51 52

géBEr: Magyar műgyűjtők I., 1970 (27. j.) 1. [Ism.]: kiállítást rendeznek a magángyűjtemények lefoglalt képeiből, Az Est, 1919. április 6. Újraközölve: gErELyEs Ede: A magyar múzeumügy a két forradalom időszakában (1919–1919), Budapest, 1967, 121–123. szépművészeti múzeum, Irattár. Hatvany neve egy zichy Eleonórának, az ifjabb andrássy gyula feleségének küldött levélben is feltűnik: „a maguk lakója, Hatvani festő, elvette Lukács Luciet…” Hadik klára levele, Bécs, Hotel sacher, 1919. január 30. moL P4. 330. tétel 162.

Szerinte Andrássy 1844 egy borongós napján az angol főváros utcáin sétált, mikor hirtelen utolérte az eső, ezért sietve betért

egy apró antiküzletbe, hogy ernyőt vegyen magának.49 A falon megpillantott két régi, teljesen besötétedett festményt, amelye-

ket rövid alku után meg is vásárolt, potom 60 fontért. Az egyik Van Dyck, a másik Rembrandt önarcképének bizonyult.

A festmény közel három évtizeddel az 1888-as jótékony-

sági kiállítás után, 1919 tavaszán ismét átlépte az Andrássy-

maradt műtárgyak közül még további remekműveket szállít-

sanak el. A dicstelen aktusról fennmaradt egy korabeli, pár soros üzenetet tartalmazó cédula is, amelyen a köztulajdonba

vételt megelőző napon a jeles műtörténész, Kenczler Hugó kiosztotta a legfontosabb feladatot: „1 bútorkocsi és 1 stráfkocsi hat emberrel legyen holnap, szombaton reggel 8 órakor And-

palota kapuját, hogy a valaha volt legjelentősebb budapesti

áltása után egy nappal, 1919. március 22-én meghozott,

a palota másik traktusában bérelt ekkoriban lakást báró Hat-

a magántulajdonban lévő műkincsek összeírásáról és köztu-

lajdonba vételéről szóló határozatot rendkívül gyorsan és hatékonyan hajtották végre, így a gyűjtőknek legtöbbször esé-

történész rohamcsapat egyik legsikeresebb akciója, hiszen vany Ferenc, akinek pazar otthonából szintén remekművek sora kerülhetett az említett bútorkocsi rakterébe.52

Az ifjabb Andrássy Gyulától köztulajdonba vett össze-

lyük sem volt féltett műtárgyaik elrejtésére. Az Est tudósítása

sen negyvenkilenc festmény jó néhány darabja még a múltat,

um két tudós muzeológusa, Pogány Kálmán és Antal Frigyes

testvér, gróf Andrássy Tivadar vásárlásait is reprezentálta.

szerint a precízen kivitelezett akciót a Szépművészeti Múze-

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

azért benéztek a gróf Dunára néző rezidenciájára, hogy az ott

rássy Gyula lakása I. Fő utca 11. sz. alatt. Kenczler Húgó.”51 Minden bizonnyal ez a „szerzeményezés” volt e sajátos mű-

tárlat egyik szenzációjává váljon. A Tanácsköztársaság kiki-

darabjai a Szépművészeti Múzeum raktárában pihennek,

a távolabbi elődök mellett az apa és a fájóan korán elhunyt

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 35

munkácsy mihály: itatás (itatónál), 1869 36 × 66 cm | olaj, falemez | jelezve jobbra lent: Munkácsy M. 1869 | Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Az örökséghez tartoztak a családtagokról készült fontosabb

közé tartozott, de valószínűbb, hogy szülői vagy nagyszülői

portréja. A saját korában nagyra tartott, azóta alaposan meg-

pán annyit állíthatunk biztosan, hogy a klasszicista portréfes-

arcképek, elsősorban Franz von Lenbach négy reprezentatív kopott nimbuszú müncheni mester 1872-ben telepedett le

Bécsben, s Dönhoff grófnő nevezetes szalonjában hamarosan megismerkedett az idősebb Andrássyval, aki ezekben az évek-

ben a Monarchia közös külügyminisztereként az osztrák fővárosban lakott.53 Róla egy, feleségéről, Kendeffy Katinkáról

két, annak édesanyjáról, az idős Kendeffy Ádámnéról szintén egy arcképet készített el, amelyek – elsősorban az ősök iránti

feltétlen tisztelet okán – mindvégig a Fő utcai palota előkelő

örökségként került a Fő utcai palotába. A származássáról csukastély egyik termében kapott helyet.54 A felettébb nobilis

hölgyet, II. Lipót nejét, Mária Ludovika császárnét ábrázoló, hosszú lappangás után 1995-ben a Szépművészeti Múzeumba került festményt Gombosi György az életmű „talán legszebb”

darabjának tartotta, amely „még a kezelés festői feloldottsága Már ifjabb Andrássy Gyula vásárlásai közé tartozott

műveként lefoglalt Madonna, az említett „Rembrandt”-önarc-

gyalokkal, két oldalán pedig Szent Rókussal és Péter mártírral

hagyatékból érkezett, míg Heinrich Füger monumentális mé-

retű, egész alakos portréja talán Andrássy Tivadar vásárlásai

mellett is monumentális hatást tesz”.55

egy nagyméretű, az itáliai quattrocentót reprezentáló oltár-

kép és Munkácsy korai zsánerképe, az Itatás szintén az apai

tészet e reprezentatív darabja 1900 körül még a tőketerebesi

helyein függtek.

A minden bizonnyal téves attribúcióval, Van Dyck

kompozíció: a kőtrónuson ülő Madonnát ábrázoló, fölötte an-

gomBosI: andrássy gróf gyűjteménye, 1927 (17. j.) 438. a nagy Füger-portré vásárlójaként géber antal nyomán terjedt el andrássy Tivadar neve, de ez a közlés valószínűleg csupán az 1902-es orvosszövetségi kiállítás katalógusán alapul, amelyben a mű valóban az ő tulajdonaként szerepel. Ez azonban közel sem jelenti azt, hogy a festményt valóban ő vásárolta volna meg: a neve alatt szereplő alkotások részben atyai örökségként kerültek hozzá. A tiszadobi és tőketerebesi gróf Andrássy kastélyok műtárgyai, 1930 (28. j.) vI. tábla; gomBosI: andrássy gróf gyűjteménye, 1927 (17. j.) 84. gomBosI: andrássy gróf gyűjteménye, 1927 (17. j.) 59, 62.

körülvett, „csodaszép reneszánsz keretben” őrzött festményt

Gombosi a 15. századi olasz kismester, Bono da Ferrara alkotásaként határozta meg.56

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 36

friedrich Heinrich füger: mária Ludovika császárné képmása, 1790 körül 206 × 140 cm | olaj, vászon jelzés nélkül | Szépművészeti Múzeum, Budapest

a köztulajdonba vett műkincsek első kiállítása, műcsarnok, 1919. kat. I., terem 42. gomBosI: andrássy gróf gyűjteménye, 1927 (17. j.) 61, 64, 67, 70. FENyő Iván: sebastiano del Piombo budapesti keresztvivő krisztusa, Művészettörténeti Értesítő, 1952, 44–49. géber szerint a képet Balogh István (alias Balogh páter) vette meg ifj. andrássy gyula örököseitől, majd 1951-ben a közoktatási minisztériumból a szépművészeti múzeum birtokába került. a tranzakció nem volt törvényes, ezért 1963-ban a festményt törölték a leltárból és letéti státuszt kapott. 1976-ban 600 ezer forintos vételár ellenében immár végleg a múzeum gyűjteményébe került. (kardos Eszter: sebastiano del Piombo budapesti keresztvivő krisztusa. szakdolgozat. ELTE művészettörténet szak, Budapest, 2000.) „16. Canaletto: Venezia látképe. vászon, méretei 70.3:90 cm.” „8. Turner: Venezia. vászon, méretei 76:127 cm. […] 11. Turner: Velence. vászon, méretei 86:111.” Naplemente címmel reprodukálva: Magyar Művészet, 1926, 204. gomBosI: andrássy gróf gyűjteménye, 1927 (17. j.) 444.

58 59

60 61 62 63

Szemben: sebastiano del piombo: A keresztvivő krisztus, 1530 körül 156 x 112 cm | olaj, palakő | jelzés nélkül Szépművészeti Múzeum, Budapest

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

Az étkező a tőketerebesi Andrássy-kastélyban, középen friedrich füger mária Ludovika császárnét ábrázoló portréjával, 1900 körül (Klösz György felvétele)

Az 1919-es foglalási jegyzőkönyv első tétele „Piombo:

esett” Canaletto-veduta Velence egy gondoláktól hemzsegő

alig egy hónappal később, a köztulajdonba vett műkincseket

angol festészet „jövőbe látó” óriásától, William Turnertől. Bár

A katalógus meghatá-

munkát sorol fel,61 a gyűjteményről szóló korábbi és későbbi

Kereszthordó Krisztus” meghatározással olvasható a listán, de bemutató monstre kiállításon már „leminősítve”, csupán utánzói munkaként került a közönség

elé.57

rozásaiért felelő, később fényes múzeumi karriert befutó, idővel a bécsi Albertina igazgatói posztján is jeleskedő osztrák művé-

szettörténész, Otto Benesch indokolatlan szigorúságát alig nyolc esztendővel később a szintén „pimaszul” fiatal, de az itá-

liai reneszánsz területén már ekkor komoly szaktekintélynek

számító Gombosi György korrigálta. Többször idézett tanulmá-

nyában kitüntetett figyelmet szentelt e nagyméretű, a keresztet cipelő Krisztust ábrázoló kompozíciónak, amelyet Sebastiano

del Piombo saját kezű, kitűnő kvalitású munkájaként határo-

részletéről,60 valamint két, hasonló témájú kompozíció az

az említett jegyzőkönyv az utóbbi festőtől egyértelműen két

publikációk következetesen egyetlen műről tesznek említést:

persze e nem csupán Magyarországon, de ekkoriban még az egész kontinensen csak elvétve felbukkanó életműből ez a je-

lentős méretű darab is igazi kuriózumnak számított. Sajnos nem csupán témája, de sorsa is hasonló a Canaletto-képéhez: a világháború elől banki trezorba mentett festményt az orosz

csapatok vették magukhoz és tüntették el a művelt világ elől. Csupán egy fekete-fehér reprodukció és néhány enteriőrfotó

Gombosi érdemeit növeli, hogy az ekkor még igen

segít magunk elé képzelni a Fő utcai palota egykori nevezetességét.62 Gombosi szerint a mester utolsó éveiből származó,

utólagos javítások alig engedték érvényesülni. Szerencsére

vetségi kiállítás előtt megszerzett kompozíció még a barbizoni

zott meg.58

rossz állapotban lévő, több helyen átfestett mű kvalitásait az a Michelangelo monumentalitását idéző mű végül a Szépmű-

vészeti Múzeumba került, ahol az 1951-ben elvégzett alapos restaurálás meggyőzően igazolta Gombosi korábbi

attribúcióját.59

A lefoglalt művek listáján és a Műcsarnokban rende-

zett 1919-es grandiózus tárlaton Andrássy kollekciójából szerepelt még egy kiváló, sajnos 1945-ben orosz „hadifogságba

Andrássy által már első hazai bemutatója, az 1902-es orvosszö-

művészek eredményeit is messze felülmúlta. „A lineáris szer-

kezet feloldása teljes konzekvenciával van keresztülvíve; az

ábrázolás tárgyi mivoltán úgyszólván keresztüllát a művész s az egész víziót csak érzéki oldaláról fogja fel: az egész hatal-

mas kép egy kaotikus színfolt, aranyossárga tenger, amelyen csak bele-belejátszik a vörös, a kék.”63

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 37

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 38

64 65

67 68

gomBosI: andrássy gróf gyűjteménye, 1927 (17. j.) 436. az ifj. andrássy gyula gyűjteményéről szóló irodalom jegyzéke TakáCs gábor: Műgyűjtők Magyarországon a 18. század végétől a 21. század elejéig. Bibliográﬁai lexikon, Budapest, 2012, 52–53. E listából hiányzó, de fontos publikációk: ELEk artúr: andrássy gyula műtárgyai. a szent györgy Czéh sétája a gróﬁ palotában, Az Ujság, 1913. április 8. 12–13.; [Ism.]: andrássy, a művészetek barátja, Az Érdekes Ujság, 1914. március 8. 1–5.; (p. i.): világhírű festmények budapesti palotákban, Színházi Élet, 1928/3., 17–19; ELEk artúr: andrássy gyula műkincsei, Újság, 1929. június 12., 3–4.; korNITzEr Béla: gróf andrássy gyuláné – a két andrássy gyuláról, Magyar Hírlap, 1934. december 25., 28.; magyar károly: károlyi mihály vette meg a budai andrássy-palotát, Világ, 1948. január 9., 2. aNDrássy gyula: Előszó in A Nemzeti Szalon almanachja, szerk.: Déry Béla, BáNyász László, margITay Ernő, Budapest, 1912, 11–18. károLyI: andrássy, vagy az arisztokrata, 1975 (23. j.) 299. andrássy gyula a politikában, a művészetben és a történelemben. Petrovics Elek nyilatkozata, Budapesti Hírlap, 1929. június 12., 2. Hauteville-i cédrus, 1868. robert FErNIEr: La vie et l’œuvre de Gustave Courbet. Catalogue raissoné I–II., Lausanne, Paris, 1977, 971; ILLyés mária: XIX. századi francia művek. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményei 4., Budapest, 2001, 66–67.

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

ifjabb Andrássy gyula gróf a fő utcai palota szalonjában, kedvenc füles foteljében, 1914 (Révész és Bíró felvétele) A gyűjtő mögött balra Munkácsy Mihály Este a pusztán (Naplemente) című képe és Franz von Lenbach női portréja, tőle jobbra két francia festmény, Jules Bastien-Lepage és Diaz de la Pena egy-egy tájképe látható

n y i tá s A f r A n c i á k f e l é „Egy gyűjtemény modern képei mindig többet tükröznek

rajongása jelölte ki.65 Míg a politikában mindvégig a konzer-

vissza a gyűjtő tendenciáiból és ízléséből, mint a régiek.”64

vatív, angol mintájú parlamentarizmus híve volt, a művésze-

Gyula esetében kétszeresen is igaznak bizonyul: míg apja

a Szépművészeti Múzeum legendás igazgatójához hasonlóan

Gombosi György vitathatatlan megállapítása ifjabb Andrássy a régi arisztokrata gyűjtők képviselőjeként elsősorban a képek

funkcióját és személyes vonatkozásukat vette tekintetbe,

addig őt már elsősorban a tisztán művészi, ha tetszik, „l’art

pour l’art” szempontok vezérelték. Bár jól látható, hogy az

ősöktől örökölt műtárgyak fontos részét képezték gyűjtemé-

nyének, de e készen kapott, a magyar arisztokrácia köreiben

közel sem ritka gazdagságú anyagot ő fejlesztette országos

hírű, sok tekintetben mintaadó válogatássá. A haladás irányát

a gyűjtő személyes ízlése, a 19. századi francia festészet iránti

tek terén a friss latin szellem hatotta át. Petrovics Elekhez, rajongott Itáliáért, de – s itt ismét eleven a párhuzam – a 19. szá-

zadi művészet területén lelkesen hirdette a franciák vezető szerepét.66 Apjával ellentében, aki korának arisztokratáihoz

hasonlóan kedvelte a nagy formátumot, a történelmi aurát és a sötét tónust, ő a 19. század tájképfestészetének nagy újítói, a plein air megteremtői világos karakterű, kisebb méretű, intimebb hatású művei felé fordult.

A századforduló éveiben e képzőművészeti „frankomá-

nia” az 1900-as párizsi világkiállítás inspiráló hatása ellenére

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 39

ifjabb Andrássy gyula gróf francia festményeinek néhány eltűnt darabja: camille corot: Tájkép két alakkal; narcisse diaz de la pena: Tájkép; constant Troyon: Erdőben; jules Bastien-Lepage: Tájkép; claude monet: Dombos táj alakokkal

még nem volt annyira általános, mint akár csak egyetlen év-

ami megtetszett neki. Mivel azonban kiváló ízlése volt, gyűj-

kitűnő ízlés jellemezte, valamint egy olyan tulajdonság, amely

az, hogy nem úgy rendezte el, mint valami múzeumot, ha-

tizeddel később. Az úttörőket általában modern szemlélet és egész életüket átjárta: rajongtak a művészetért. Andrássy

mostohalányának férje – kezdetben politikai fegyvertársa,

majd ádáz ellenfele –, Károlyi Mihály némi malíciával, de ta-

teménye egyike lett a legérdekesebbeknek, és fokozta a hatást lőle maga körül.”68

Az 1902-ben megrendezett, s a magyar műgyűjtő-tár-

sadalom egészét felvonultató orvosszövetségi kiállításon már

egy főhercegnővel, vagy általános döbbenetet kiváltva nem

szinte valamennyi darabja – egy Rousseau-tájképen és az első

állt fel a Himnusz felcsendültekor, a képzőművészetek terén

kiváló ízléséről és cizellált műveltségéről volt nevezetes.

tetszetős sorozatot mutatott be a személyes kedvenceinek számító barbizoni mesterek művészetéből, sőt e gyűjteményrész

magyarországi Courbet-festményen, a Hauteville-i cédruson

„A gyűjtőknek és amatőröknek ahhoz a fajtájához tartozott,

kívül69 – már egy esztendővel korábban, a Nemzeti Szalon tavaszi nemzetközi tárlatán is bemutatkozott.70 Corot, Jules

– írta 1929-es halála után az őt jól ismerő Petrovics Elek. –

kotása mellett Andrássy jó érzékkel e szűk válogatásba emel-

gyen, hanem azt vette meg, amit a szerencse útjába hozott és

nyét, az Este a pusztán című alkotást is.72

akiknek viszonya a művészethez személyes és bennsőséges Nem az volt szeme előtt, hogy gyűjteménye rendszeres le-

nem meleg és pompás, valóban művészi otthont teremtett be-

lálóan írta róla: „A Hatalom után a Szépség a nagy szerelme.”67 Míg botfüle közmondásos volt, hiszen előfordult,

hogy egy elegáns estélyen a keringő dallamára polkát táncolt

Dupré, Dagnan-Bouveret, Millet,71 Troyon és Diaz egy-egy al-

te gyűjteménye legmodernebbnek ható Munkácsy-festmé-

Nemzetközi kiállítás. Nemzeti szalon, 1901. február 15. – március 15. Egy korabeli cikk tanúsága szerint andrássy millet-festményének eredetiségét sokan megkérdőjelezték: „a szalonban lévő »Pásztor«-áról azt mondják a szakértők, hogy hamis. Lehet, hogy igazuk van, de még akkor is jóval felette áll sok-sok modern mesterünknek.” vaJDa Ernő: a Nemzeti szalon kiállítása I., Fővárosi Lapok, 1901. február 24., 121. Kalauz és képes tárgymutató a Nemzeti Szalon nemzetközi kiállítására, Nemzeti szalon, 1901. a kiállításra az alábbi művek érkeztek andrássy gyula kollekciójából: 18. Corot: Nizzai vidék; 19. Jules Dupré: Bord de Riviére; 20. Pascal DagnanBouveret: Plein-air; Jean Francois millet: La rentrée du Berger; 22. Constant Troyon: Delelő; 23. Narcisse virgilio Díaz: A parkban; 24a. munkácsy mihály: Este a pusztán (később általában Naplemente címen szerepelt a kiállításokon); 28. Franz von Lenbach: Traun grófnő arcképe; 66. rené ménard: Napnyugat; 116. kacziány ödön: Lussinpicolo; 230. alexandre Falguière: Diane Chasseresse.

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 40

részlet a fő utcai Andrássy-palota nagy szalonjából, 1911 (Balogh Rudolf felvétele) A kép jobb oldalán látható késő reneszánsz bronzajtót Andrássy egyik itáliai útjáról hozta haza. A középen feltűnő remek Courbet-festmény az életmű első darabja volt, mely Magyarországra került. Bal oldalon, a szék felett Corot tájképe lóg, míg balra fent Jules Dupre A csatorna partján című festménye látható

73 74 75

Kalauz és képes tárgymutató a Nemzeti Szalon nemzetközi kiállítására, 1901 (72. j.) 90. gomBosI: andrássy gróf gyűjteménye, 1927 (17. j.) 443, 448, 452. aNDrássy gyula: Előszó. a mi négyszázadik kiállításunkhoz in A Nemzeti Szalon 400-ik jubiláris és a KÉVE XX-ik kiállításának katalógusa. Nemzeti szalon, Budapest, 1929, 7.

Az 1901-es kiállítás döntő jelentőségű esemény volt

kész magyar mágnások e nemes típusának, aki meg akarta és

gyűjtő gróf szokatlanul hangsúlyos részvétele nem lehetett

műkincseket, amelyekkel Franciaországon kívül még a kül-

a francia festészet hazai recepciójának történetében, így a művéletlen. A Szalon elnökeként feltűnik a rendezők sorában,

fényképe szerepel a katalógusban, sőt az egyik bevezető írás-

anyagon túl – mindvégig ezek a barbizoni képek adták meg

modern internacionális kiállítása nem lenne teljes, ha e keret-

Jules Bastien-Lepage egy finom színezésű tájképe, Prudhon

francia festészet népszerűsítésében játszott: „A Nemzeti Szalon Hiszen ők azok a csodálatos lángelmék, akik […] a modern

az igazi karaktert. E delikát válogatást még kiegészítette

Pásztorfiúja, Aman-Jean két alkotása és Gaston la Touche Harangozókja,74 míg a „fejlődés” következő etapját Monet egy

művészet ösvényén utat törtek; akik lerázták az akadémikus

argenteuil-i tájképe reprezentálta, melyet – Andrássy büszke

szet szent templomának misztériumaiban merültek el. […]

elítélték és művei nem találták még meg útjukat a múzeu-

formák lenyűgöző jármát és szívükben igaz áhítattal a termé-

A magyar műszerető közönség valóban hálás lehet Andrássy Gyula grófnak, a finom lelkű, nyugat-európai ízlésű és áldozat-

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

földi múzeumok is alig dicsekedhetnek.”73 A kollekció modern részének – a tekintélyes magyar

ban hosszan méltatják azt a tevékenységet, amelyet az újabb ben nem mutathatnánk be a barbizoni iskola mestereit is.

meg tudta szerezni magának és így hazájának ezeket a páratlan

szavai szerint – akkor vásárolt meg, mikor „alkotásait még mokig”.75 Andrássy választásainak modernsége csak akkor

mérhető fel, ha tisztában vagyunk azzal, mennyire meglepő

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 41

gustave courbet: Hauteville-i cédrus, 1868 81,5 × 101,5 cm | olaj, vászon | jelezve balra lent: G. Courbet | Szépművészeti Múzeum, Budapest

lépés volt részéről a korábbi tradíciótól való merész elrugasz-

mizmus haszontalan műveihez tartozott. Nem is oly régen

tetben pontosan jellemzik Farkas Zoltán mondatai, amelyeket

a francia festészet azt jelenti a XIX. század művészetében,

kodás. A századfordulót követő évtized változásait e tekin-

1912 februárjában, a Párizsból hazatérő Sonnenfeld Zsig-

mond kollekciójának bemutatásakor vetett papírra: „A tehetősebb magyar amatőrök, sőt az állam is, egészen a legutolsó

évtizedig alig vettek tudomást a francia piktúráról. Amit külföldről vásároltak, az legnagyobbrészt a német festészet kö-

réből származott, avagy a világjáró internacionális akadé-

alig egy-két embernek volt nálunk az a meggyőződése, hogy

Farkas zoltán: sonnenfeld zsigmond gyűjteménye, Vasárnapi Ujság, 1912/7., 129.

mint az olasz a cinquecento történetében. Egyes Párizs-járó

piktorok, kiket kezdetben bolondnak tartottak, újságírók, de

döntőleg ismét csak a német divat terelte rá nálunk az érdek-

lődést, melynek kielégítésére nálunk Magyarországon, hol egész képtárak verődtek össze selejtes német képekből, alig van anyag.”76

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 42

A fő utcai palota fogadószalonjának részlete, 1914 (Révész és Bíró felvétele) A falon balra fent Munkácsy Itatás, alatta Théodore Rousseau Major című képe, mellettük lent Millet Pásztor, míg fent Paál László Borús hangulat című alkotása látható. A sort fent Jules Dupré tájképe zárja. A jobb oldalon látható Courbet-festmény alatt, az asztal bal szélén Pierre-Paul Prudhon Pásztorfiú című munkája kapott helyet

A gyűjtő ízlésének alakulásában, a kollekció, s így az

kaput, amelyet utóbb budapesti szalonjában láttam igen ízlé-

gyar festő is fontos szerepet játszott. Rippl-Rónai József és

ták, hogy Madridban újra találkozunk, ami be is következett.

otthon karakterének formálódásában két Párizst megjárt ma-

a kortárs francia művészeket jól ismerő, éveken át Párizsban

élő Kunffy Lajos egyaránt megemlékeznek írásaikban a műpártoló gróf alakjáról. Utóbbi – csillogó műveltségről és meg-

nyerő emberi karakterről számot adó visszaemlékezésében – többször is említést tesz Andrássyval kialakított kapcsolatáról.

Beszámolója szerint első alkalommal 1909-es spanyolországi

utazása során, a Granadában töltött napok alatt találkoztak:

„Egyik este a vacsora után a nagy Szállodában meglepeté-

semre Andrássy Gyulát pillantottam meg nejével és leányával.

a Pradóban Tizian V. Károly lovas képe előtt azt mondta: »Ki nagyobb itt, Tizian vagy Velázquez? Úgy érzem magam, mint

egy puskaporos hordó felett ezt a sok mesterművet látva!« A piktúra iránti lelkesedése nagyon szimpatikussá tette előttem egyéniségét. Mikor Velázquez IV. Fülöp spanyol király

arcképe előtt álltunk, megjegyezte, hogy : »Erről sem beszélne ma már senki, ha Velázquez le nem festette volna!«”

A Madridban megalapozott személyes kapcsolat a kö-

vetkező esztendőben már oda vezetett, hogy Andrássy konk-

mondtak el spanyolországi élményeikről. Andrássy Granadá-

segítségét. A finom ízlésű magyar festő szavait e ponton

ban sok régiséget vásárolt, többek között egy vasból kovácsolt

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

[…] Madridban megint összetalálkozva Andrássy Gyulával

A Műcsarnokból és a Nemzeti Szalonból látásból már ismer-

tük egymást. Bemutatkoztam nekik és sok érdekes dolgot

sesen beépítve. Ők másnap visszafele indultak és úgy gondol-

rét festmények megszerzése érdekében vette igénybe Kunffy

érdemes hosszabban idézni, mert általuk ritka bepillantást

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 43

Lappangó képek az Andrássy-gyűjteményből: jules dupré: A csatorna partján; paál László: Borús hangulat; jean-françois millet: Pásztor; Théodore rousseau: Major. feltehetően valamennyi festmény a „felszabadító” szovjet csapatok kezén tűnt el 1945-ben

nyerhetünk az általában háttérben maradó segítők, a híres

Szalont, és végül arra kért, hogy vinném el őt feleségével és

„Párizsba visszaérkezve a nagy szalonok már megnyíltak, és

retne velük személyesen megismerkedni.

kollekciók mögött álló szürke eminenciások fontos szerepébe: kíváncsi lévén beküldött képem elhelyezésére, siettem azok

leányával néhány nagy nevű francia művész műtermébe, sze-

Szívesen vállalkoztam erre és mindjárt kész volt a lista:

megtekintésére. […] Végigfutva a kiállítási termek nagy töme-

Rodin, Besnard, Lucien Simon, Roll, Lhermitte, Cottet, Aman

szép teremben elhelyezve, és ki állt éppen előtte? Andrássy

tam. Olyanok mind, akik Andrássyt nemcsak mint művé-

gén, megtaláltam »Arató ünnepély« című képemet az egyik

Gyula. Tetszett neki a képem, végignéztük azután az egész

Jean, Dagnan Bouveret, La Touche, akikkel jó viszonyban volszek, hanem mint emberek is érdekelni fogják. Természetesen

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 44

részlet a fő utcai Andrássy-palota egyik fogadószobájából, 1911 (Balogh Rudolf felvétele) A kandalló felett egy bekeretezett gobelin, balra, festőállványra helyezve Palma Vecchio Sacra Conversatione című képe látható. Jobbra, egy pazarul díszített velencei tükör mellett, széles keretben Domenico Tintoretto férfiarcképét helyezték el

kunﬀy összekeverte serédy grófot gróf sigray antallal, aki 1910 márciusában vette feleségül Harriot Dalyt, az amerikai „rézkirály”, marcus Daily lányát. kunﬀy ezen a ponton is tévedett: széchenyi László gróf 1908-ban nem egy gould lányt vett feleségül, hanem a szintén dollármilliomos gladys vanderbiltet. kuNFFy Lajos: Viszzaemlékezéseim, szerk.: HorváTH János, kaposvár, 2006, 151–153.

megkérdeztem előre levélben mindegyiktől, hogy mikor al-

Az árakat velem közölték a művészek, Andrássy nem is kér-

levele, melyben sajnálatát fejezi ki, hogy két hétig távol lesz

jött az én műtermembe is és hosszasan, bizalmasan elbeszél-

kalmas nekik Andrássy látogatása. Dagnantól meg is van még

Párizstól, de azután örömmel látná, annál is inkább, mert tudja, hogy egy műve Andrássy birtokában van.

Rodinhoz Meudon Val Fleurybe nem vonaton, hanem

autón mentünk ki, mert négyen voltunk feleségével és leányá-

nagy harcai Tisza Istvánnal. Egyszer meghívtak délutáni teára a híres Ritz szállodába. Mikor bementünk, valaki ma-

val. Ugyanakkor voltak Rodin múzeumában az akkori amemutatott be bennünket egymásnak, ami Párizsban nem is volt

Szóba hoztam, hogy nővérének fia, Batthyány Gyula,

szokás, külön néztük a remek szobrokat, és Rodin hol hoz-

zánk, hol Rooseveltékhez ment, magyarázatokat adni. Cottet, Aman Jean, Lucien Simon közel laktak egymás-

hoz a l’Observatoir környékén. Ezt a három látogatást egy délután bonyolítottuk le. Andrássynak nagyon tetszettek ezeknél

a művészeknél a munkában lévő képek. Óhajtott is valamit mind-

egyiktől venni. Cottet-tól megvette A tengerparton elaggott szürke

ló című képet, amelyben annyi drámaiság volt. Aman Jeantól szép női pastellt vett, de Lucien Simon nem volt hajlandó mun-

kában lévő képét eladni. Mikor tőlük eljöttünk mondta Andrássy, ezek a francia művészek nagy szellemiséget árulnak el.

Mikor utóbb Aman Jeanhoz elmentem, megkérdezte,

hogy sok ilyen nő van-e Magyarországon. Mert meglepte Andrássyné szépsége. Róla csinált Rippl-Rónai egy remek pasztellt.

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

getett velem, még politikai dolgokról is. Éppen akkor voltak

gyarul köszöntötte, Serédy gróf volt, aki akkor hozta Amerikából milliomos feleségét.77 Nem sokkal előbb egy Széchenyi

rikai köztársasági elnök Roosewelt felesége és fia is. Rodin nem

dezte, és az én közvetítésemmel történtek az átutalások is. El-

az amerikai milliomos Gould leányát vette feleségül.78

aki ez idő szerint szintén Párizsban volt művészeti tanulmányokat folytatni és olyan szép fiatalember volt, szintén hoz-

hatna magának Amerikából egy milliárdoslányt. Azt válaszolta erre Andrássy, hogy szívesen látja, hogy a magyar arisztokrácia tagjai ezt cselekszik, de a saját családjában ezt

nem óhajtja. Úgy hiszem, kellemes emlékükben maradt pári-

zsi kalauzolásom, mert mikor a velük volt leányuk néhány hónap múlva esküvőjét tartotta, meghívót küldtek az esküvőre. Hazatelepülésem után Andrássyt egyszer és másszor láttam és meglátogattam, nagyon élveztem értékes művészeti

kollekcióját és szívesen beszélt a napi eseményekről is. Amikor Tisza István meggyilkolása után meglátogattam, nagy

megilletődéssel beszélt régi politikai ellenfeléről, magasztalta hazafiságát és férfias erényeit.”79

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:44 Page 45

MAgyArok Bár hatalmas vagyonát, a művészeti szervezetekben betöltött

emlékét. Ennek ellenére az általa megszerzett magyar festmé-

dalmi pozícióját ismerve talán mást várnánk, Andrássy Gyula

s vált kora legmodernebb irányzatainak lelkes támogatójává.

szerepét, páratlan kapcsolatrendszerét és kiemelkedő társamagyar festményeinek sora nem veszi fel a versenyt kora leg-

nyek sora jól jelzi, miként lépett túl apja akadémikus ízlésén A 19. századi akadémikus festőket – a már említett mo-

jelentősebb gyűjtőinek hasonló anyagával. Ráadásul a meg-

numentális Madarász-kép mellett – Benczúr Gyula, Horovitz

gyakorlatilag felhagyott a műtárgyak vásárlásával, kollekciója

de ezek – az említett Vágó-, Greguss- és Vajda-zsánerek mel-

szerzett műveket látva úgy tűnik, hogy a tízes évek közepén ettől kezdve mozdulatlan zárványként őrizte a korábbi évek

Lipót és Than Mór családi portréi képviselték a kollekcióban,

lett – még egytől egyig idősebb Andrássy Gyula révén kerültek

ifjabb gróf Andrássy gyula a fő utcai palota fogadószalonjában olvas. A gróf mögött jobbra munkácsy mihály Ordító suhanc című festménye, 1910-es évek Andrássy a kortársak szerint rendkívül sokat olvasott. A Fő utcai palota könyvtárát feldolgozó műkereskedő, Szilárd Vilmos emlékei szerint ezen a téren kizárólag a tartalom érdekelte: a kiadás, a kötés, a ritkaság és a kor mellékes volt a számára. Sok művészettörténeti tárgyú kötet volt a birtokában, de elsősorban a kortörténet, a filozófia, a nemzetgazdaság és a politika érdekelte. Olvasás közben mindig széljegyzeteket készített, a könyvek végén pedig dátummal összefoglalta a számára legfontosabb tanulságokat. Szilárd Vilmos meglepődve tapasztalta, hogy e jegyzetek szerint Marx Tőkéjét Andrássy négyszer is végigolvasta

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 46

Turner, munkácsy és Lenbach festményei mellett Andrássy hű vadászkutyája is állandó kelléke volt a fő utcai palotának, 1914 (Révész és Bíró felvétele)

83 84

Benczúr gyula: id. Andrássy Gyula arcképe, 1884; Horovitz Lipót: id. Andrássy Gyula arcképe; Than mór: id. Andrássy Gyuláné arcképe. valamennyi megemlítve gomBosI: andrássy gróf gyűjteménye, 1927 (17. j.) 438. gomBosI: andrássy gróf gyűjteménye, 1927 (17. j.) 439. a terebesi pannó az első világháború után a szépművészeti múzeumba került letétként. a kompozíció pasztellvázlata – amely még andrássy Tivadar kölcsönzéseként szerepelt az 1902-es orvosszövetségi kiállításon (kat. 619.) – végvári életmű-katalógusában is megtalálható (végvárI: Munkácsy Mihály élete és művei, 1958 [18. j.], életmű-katalógusszám: 563.), míg az olajjal készült vázlat nincs említve a monográﬁában. végvárI: Munkácsy Mihály élete és művei, 1958 (17. j.), életmű-katalógusszám: 300, 301, 343. a Három fej a virág Judit galéria 2000-es tavaszi árverésének 36-os tételeként került magántulajdonba, az Ordító suhanc 2011-ben Pákh Imre gyűjteményében bukkant fel, míg a Virágcsendélet jelenleg a salgó-kollekció része. az 1902-es orvosszövetségi kiállításon még Hazatérés alkonyatkor címmel szerepelt. Magyar Művészet, 1926/2., 126.

a Fő utcai palotába vagy a tiszadobi kastély termeibe.80 A nagy

sikereket és hervasztó visszaesést hozó – kliséitől: az oldott

legalább nyolc festmény képviselte a kollekcióban. A korábban

tes, expresszív, szinte indulatos ecsetjárás és az intim tájszem-

klasszikusok közül Munkácsy kiemelt pozíciója vitathatatlan: már említett Itatás apai örökség volt, de a terebesi mauzóleum-

hoz készített hatalmas festmény és annak két vázlata, valamint „a tiszadobi gyűjtemény egy kevéssé sikerült pasztellarcképe”

fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

lélet azt mutatja, hogy Munkácsyt ezekben az években mélyen megérintette mindaz, amit a barbizoni mesterektől látott. A nap

végén nyáját hazaterelő pásztor látványa bár kétségkívül nosz-

talgikus érzéseket kelt, de a Naplemente elsődleges témája még-

még szintén az előző generáció ízlését reprezentálta.81 A gyűjtemény négy legszebb Munkácsy-festménye már

sem ez, sokkal inkább az a pazar festői izgalom, melyet a vörös

tartozott. A Krisztus Pilátus előtt című képhez készült két teljes

mas játéka produkál. A lendületes suhintások, az egymásba ol-

feltehetően egytől egyig ifjabb Andrássy Gyula vásárlásai közé

értékű tanulmány, a Három fej és az Ordító suhancként ismert

festmény, valamint az azonos évben, 1882-ben született vadvi-

rágos csendélet egyaránt kitűnő munkák,82 de a gyűjtő igazi

bólusszal alapozott fatáblán akadálytalanul sikló ecset izgaldódó színek, s az a rendkívül érzéki, „borzos” felületalakítás, ahogyan a hígan felvitt legfelső réteg alól szinte felparázslik az

alapozó mélyen zengő vöröse. A Naplemente az életmű egyik

kedvence a közel egy évtizeddel korábban festett Naplemente

legkülönlegesebb darabja, olyan kép, melyet Munkácsy a maga

kant alkotás az életmű azon ritka darabjai közé sorolható,

felelni vele: őszinte és mesterkéletlen örömfestészet.

volt.83 A sok évtizedes lappangás után a közelmúltban felbukmelyeken Munkácsy közel került korának legmodernebb fran-

cia irányzataihoz. Sikerült elszabadulnia a számára nemegy-

szer kikerülhetetlen csábítást jelentő szalonfestészet – nagy

szín- és formakezelése, a zamatos festékhasználata, a lendüle-

örömére alkotott, nem a műpiac aktuális igényeinek akart meg-

Az ifjabb Andrássy Gyula által 1896-ban Hollandiában

megvásárolt,84 s a Fő utcai palota dolgozószobájában, közvetlenül Turner velencei vedutája mellett elhelyezett kép 1915-ben

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 47

munkácsy mihály: este a pusztán (naplemente), 1873 körül 64 × 99,5 cm | olaj, falemez | jelezve balra lent: M. Munkácsy | magántulajdon

elhagyta Magyarországot. Úti célja San Francisco volt, ahol az

festményét is.87 Szinyei vászna Andrássy magyar anyagának

1915-ös világkiállítás egyik központi eseményeként nagysza-

legszebb darabjai közé tartozott. Korai megszerzése kitűnő

a magyar művészet első reprezentatív bemutatkozására adott

döbbenetes erejű képet az 1896-os milleniumi tárlaton vásá-

bású képzőművészeti kiállítást rendeztek.85 A monstre tárlat

alkalmat Amerikában. A Panama-csatorna megnyitását ün-

neplő kiállítás magyar anyagának egyik összeállítója, John

Nilsen Laurvik budapesti körútján többek között gróf Andrássy Gyulával vette fel a kapcsolatot, aki saját kollekciójának

néhány darabját is felajánlotta az amerikai bemutatóra. Kö-

zöttük volt Munkácsy Naplemente című képe, amelyet e gesztussal a magyar gyűjtő örökre elvesztett. A háború miatt Amerikában maradt képet 1926-ban Kiss Emil magyar szár-

mazású New York-i bankár vásárolta meg Andrássytól, s be-

illesztette legendás, tizenhat darabból álló Munkácsy-kollekciójába.86 A hazai sajtó 1926-ban tudósított a grandiózus

bizonyítéka a gyűjtő modern szemléletének: a kisméretű, de rolta meg, mikor a közel egyévtizedes hallgatás után visszatérő, s részben a nagybányai művészek által felfedezett Szi-

nyei végre megkapta az őt megillető első, későn érkezett

elismeréseket. A műcsarnoki kiállításon bemutatott Hóolvadás

reveláló hatását az egykori szemtanú, Réti István közel négy

évtized távolából e szavakkal idézte meg: „Ennek a kis vászonnak szinte kozmikus hangulata, súlyos, szűkszavú igazmondása, fanyar illata megragadott, mint egy vallomás. Hol-

lósy hallhatóan lélegzett s fogait összecsikordítva orcája lüktetett, mint rendszerint, ha erősen megindította valami.

adtuk gondolatainkat, mint a valósághoz. A természeti jelensé-

korábban szintén Andrássy gyűjteményét gazdagító és az

likus értelmezésre. A fogantatásra váró földanya képe, a nedves

1915-ös világkiállításnak „áldozatul” esett – Hóolvadás című

86 87

BarkI gergely: a magyar művészet első reprezentatív bemutatkozása(i) amerikában in Nulla dies sine linea. Tanulmányok Passuth Krisztina hetvenedik születésnapjára, szerk.: BErECz ágnes, L. moLNár mária, TaTaI Erzsébet, Budapest, 2007, 99–113. Barki gergely tanulmánya munkácsy mihály Naplemente című képéhez in.: Virág Judit Galéria és Aukciósház 54. aukciójának katalógusa, Budapest, 2016, 131. tétel. Magyar Művészet, 1926/2., 126. „a háború végével olyan nehézségei támadtak a kiállításra küldött magyar művészeti tárgy hazaszállításának, hogy az andrássy-család inkább eladta a New yorkban élő kiss Emil bankárnak, aki lelkes magyar volt és lelkes barátja a magyar művészetnek.” szinyei merse Pál „Hóolvadás”-a a szépművészeti múzeumban, Ujság, 1935. június 16., 18.

Olyannyira természeterejű volt ez a kép, hogy hozzá-

vételről, megemlítve, hogy a magyar képek iránt rajongó bankár a Naplemente mellett megszerezte Szinyei Merse Pál –

gekkel szemben mindig is bujkált bennünk a hajlam a szimbo-

barna rögre boruló hideg, fényes ég, mint a szenvedélytelen

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 48

három képet vásárolt: a sajnos a mai napig lappangó, 1905 körül készült Festő és nézője91 mellett az alagi pályán festett,

a híres versenylovat, Carascót ábrázoló kompozíciót92 és a Csend-

élet két kacsával című alkotást.93 E válogatás jól mutatja, hogy

a Fő utcai palota és a tiszadobi kastély a modernebb kortárs irányzatok előtt is nyitva állt. Utóbbi képet Andrássy a Mű-

csarnok 1901 tavaszi tárlatán vásárolta meg, ahol egy hírlapi

tudósítás szerint testvére, Tivadar szintén megszerzett egy festményt: Vaszary János Vihar előtt című vásznát illesztette

kollekciójába. „Hogy milyen mindjárt, milyen biztatóan ott

van a két Andrássy, Gyula és Tivadar gróf azonnal, amikor

egy-egy igazi talentumot kell bátorítani, a magyar művészetet segíteni! Milyen biztos ízlésű művészetértéssel irányítanak ösvényt a közönség érdeklődésének!” – olvashatjuk a Buda-

pesti Hírlap hasábjain a lelkendező beszámolót, amelyből az is kiderül, hogy e vásárlások mennyire túlmutattak önmagukon: a hasonló demonstratív kiállások hatalmas lökést adhat-

tak egy-egy induló művészi karriernek.94 Munkácsy és Ferenczy mellett Vaszary János is Andrássy kedvenc magyar festői közé tartozott. A századfordulón első sikereit arató fiatal művész támogatása szinte családi passziónak számított a gyűjtő környezetében.95 Testvére,

Ilona több arcképet is rendelt tőle, sőt 1906-os kiállításán négy bemutatott mű is az ő tulajdonából került a közönség elé.96

Ifjabb Andrássy Gyula 1902-ben a Képzőművészeti Társulat

műcsarnoki tárlatán az Esti hangulattal,97 majd négy évvel később, Vaszary hatalmas sikert hozó 1906-os bemutatkozásán a spanyol tanulmányút egyik legreprezentatívabb darabjával, a madridi Szépművészeti Akadémiát ábrázoló kompozícióval

bővítette gyűjteményét.98 Valószínűleg még a gyűjtő testvére,

munkácsy mihály: ordító suhanc (Tanulmány a Krisztus Pilátus előtt című képhez), 1880 olaj, vászon | jelezve jobbra fent: Munkácsy | magántulajdon

88 89

réTI István: szinyei merse, Ferenczy, Thorma, Magyar Művészet, 1938, 66. géBEr: Magyar műgyűjtők I., 1970 (27. j.) 441. Paál László képéről gombosi érdekes módon nem tesz említést, viszont a festményt ifjabb andrássy gyula tulajdonaként reprodukálja Lázár Béla: Paál László élete és művészete, Budapest, 1929, 182, 264. Egy kétséges Paál László-mű még feltűnik a gyűjtemény hagyatéki árverésén: A tiszadobi és tőketerebesi gróf Andrássy kastélyok műtárgyai, 1930 (28. j.) XII., 133. Iványi grünwald Béla: Fürdőző ﬁú. gróf andrássy Tivadarné (a későbbi andrássy gyuláné) tulajdonaként kiállítva: grünwald Iványi Béla gyűjteményes kiállítása, Nemzeti szalon, Budapest, 1906, kat. 32. Ferenczy Károly (1862–1917) gyűjteményes kiállítás. katalógus, szerk.: Boros Judit, PLEszNIvy Edit, magyar Nemzeti galéria, Budapest, 2011, kat. 188.

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

Tivadar vásárlásai közé tartozott A Prado című alkotás, mely

egy 1920-as kiállítás katalógusában Andrássy Gyula feleségének tulajdonaként szerepelt.99

Ferenczy és Vaszary nevénél is jobban jelzi Andrássy

világűr – a való természet erejével sugallta nekünk a gondo-

ízlésének modern irányát az a tény, hogy a kortárs alkotók

a képe ez. Visszavonul a tél, menekül a hó, a rügybontó már-

rezte meg, sőt egyike volt a Franciaországból hazatelepülő

latot: a magyar művészetnek és a mi zsendülő reményünknek

cius közeledik: mi vetjük majd Nagybányán az új magot és

újra kivirágzik a Szinyei fája is.”88

Az apai hagyatékból származó akadémikus stílusú

közül a legtöbb festményt Rippl-Rónai József életművéből sze-

festő első hazai vásárlóinak. E kapcsolat emlékét őrzi több portré is, közöttük egy ma még sajnos lappangó, a család tő-

zsánerképek, valamint Székely Bertalan női tanulmányfeje és

keterebesi kastélyában készült, hatalmas méretű olajkép, amely szinte életnagyságban ábrázolja a „fekete grófot”.100 A négye-

hangulat című festménye képviselte még a 19. századi klasszi-

hogy születésének aktusát egy karikatúrán a modell unoka-

vészeket Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla és Glatz Osz-

gyek iránti rajongásáról egyaránt nevezetes Andrássy Géza is

Mészöly Géza két kisméretű tájképe mellett Paál László Borús

kusokat.89 A „fejlődés” következő állomását, a nagybányai műkár alkotásai

reprezentálták.90

Ferenczytől Andrássy legalább

zer koronás honoráriumért festett arckép érdekessége,101

fivére, a vaskos tréfáiról, a lovak és a ledérebb természetű höl-

megörökítette. E feltűnően jó kedélyű rokon a család csaknem

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 49

munkácsy mihály: Virágok kék vázában (Virágcsokor), 1882 66 × 74 cm | olaj, vászon | jelezve balra fent: M. de Munkácsy | Salgo Trust for Education, New York

minden tagjához hasonlóan nem csupán a lovaglóostort, de az

évtizedei és a Horthy-korszak után – még a kommunista dik-

testvérével ellentétben azonban a művészi ízlés és kvalitásérzék

a negyvenes évek elején még a Polgárdiban álló kastélyban

ecsetet is buzgón forgatta. Híresebb és józanabb életű unoka-

nem tartozott az erősségei közé: a hatalmas lendülettel alkotó

dilettáns szentül hitte, hogy festményei felveszik a versenyt Rippl-Rónai és a többi modern művész alkotásaival.102

A tekintélyes méretű, sajnos a mai napig lappangó

vagy – belegondolni is borzalmas! – örökre elpusztult fest-

mény valójában sosem tartozott Andrássy Gyula gyűjtemé-

nyébe: az őt rajongva szerető és bálványozó testvére, az ifjabb Batthyány Lajos gróffal házasságot kötő Ilona tartotta meg, aki családja legmagasabb kort megélő tagjaként – a Monarchia

tatúra legkeményebb éveibe is belekóstolhatott. A festmény

függött, amelyet a második világháború után a földdel tettek

egyenlővé. Ekkor már a grófnő és férje egy földszintes melléképületben, majd a Polgárdiban működő aggok házában tengette életét. Hogy e tekintélyes méretű festmény sorsa mi-

ként alakult, rejtély: csak reménykedhetünk benne, hogy épségben vészelte át a magyar történelem viharos évtizedeit és egyszer még módunk lesz megcsodálni szépségét.

Sajnos szintén az elveszett művek sorát szaporítja A szürkületben és a Rálátás a Balatonra című kép,103 valamint

94 95

Ferenczy Károly (1862–1917) gyűjteményes kiállítás, 2011 (91. j.) kat. 148. a festő ﬁa, Ferenczy valér szerint „különösen szép, emlékezésem szerint legszebb alagi képe a »Carasco« nevű versenyló. (Néhai gróf andrássy gyula gyűjteménye. Felvidéki kastélyát az összeomláskor feldúlták s ott több képe is tönkrement, de – mint ő maga említette nekem – atyámnak ez a gyönyörű képe megmaradt.)” FErENCzy valér: Ferenczy károly alakja és alkotása, Budapesti Szemle, 1934/678., 174. Ferenczy Károly (1862–1917) gyűjteményes kiállítás, 2011 (91. j.) kat. 148. Budapesti Hírlap, 1901. május 14., 2. moLNos Péter: Gróf Batthyány Gyula. Képek egy eltűnt világból, Budapest, győr, 2015, 18. Vaszary János művei. katalógus, Nemzeti szalon, Budapest, 1906, kat. 11, 55, 58, 81,

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 50

az 1902/3. évi téli műcsarnoki kiállításon lezajlott vásárlásról hírt adott a Művészet című folyóirat 1903/1. száma a 74. oldalon. az 1906-os vaszarykiállítás katalógusában a 138-as sorszámmal és 1902-es datálással szerepelt. érdekes, hogy azonos címmel, de egy évvel korábbra datálva feltűnik a katalógusban a kép egy másik változata, „özv. gróf andrássy Tivadarné” kölcsönzéseként. 98 a katalógusban még 1500 koronás eladási árral szereplő kép andrássy tulajdonaként említve LáNDor Tivadar: vaszary János, Vasárnapi Ujság, 1906, 204, reprodukálva: Művészet, 1906, 284. a nagyobb méretű, végleges kidolgozottságú kép a magyar Nemzeti galéria katalógusának állításával ellentétben nem azonos a Polgár-gyűjtemény ugyanilyen kompozíciójú vázlatával. Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása. katalógus, szerk.: vEszPrémI Nóra, magyar Nemzeti galéria, Budapest, 2007, kat. 70. 99 A külföldön bemutatandó magyar reprezentatív kiállítás első ciklusának katalógusa, Nemzeti szalon, Budapest, 1920 kat. 167. 100 reprodukálva moLNos: Gróf Batthyány Gyula, 2015 (95. j.) 18. 101 rippl-rónai József levele öccsének, ödönnek, 1901. január 2. magyar Nemzeti galéria, adattár, ltsz.: 20408/1979/9/a. 102 károLyI mihályné: Együtt a forradalomban, Budapest, 1978, 45. 103 A szürkületben című képét már 1897-ben andrássy gyula tulajdonaként állították ki a Nemzeti szalonban (kat. 71.), a gombosi 1927-es cikkében is említett balatoni témájú, Tiszadobon őrzött pasztellt pedig az 1922-es, „Első balatoni kiállítás” című tárlaton láthatta a közönség (kat. 194). 104 gomBosI: andrássy gróf gyűjteménye, 1927 (17. j.) 451, 452. 105 Rippl-Rónai gyűjteményes kiállítása. katalógus, szerk.: BErNáTH mária, Nagy Ildikó, magyar Nemzeti galéria, Budapest, 1998, kat. 39. 106 Rippl-Rónai gyűjteményes kiállítása, 1998 (105. j.) 464–473. „Szépíteni kívánta a világot…” RipplRónai József iparművészeti munkássága, szerk.: gégEr melinda, kaposvár, 2014; károLyI mihályné: otthonaim, Budapest, 1978/10., 2. 107 a Fő utca 17. (margit rakpart 9.) számú, andrássy gyula házával szomszédos palotát a második világháborúban végzetes bombatalálat érte. Telkén ma a Francia Intézet áll. 108 rIToók Pál: Hol állt az andrássy-ebédlő? „Szépíteni kívánta a világot…”, 2014 (106. j.) 46–54. 109 gomBosI: andrássy gróf gyűjteménye, 1927 (17. j.) 452.

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

Vaszary jános: A szépművészeti Akadémia madridban, 1905 (lappang)

egy kisebb méretű pasztellportré, amelyet Rippl-Rónai a 20. szá-

tárgyegyüttes született: a Thék Endre cége által kivitelezett

hogy a feleségét, Zichy Eleonórát ábrázoló leheletfinom arc-

szült üvegablakok, a Zsolnayak pécsi üzemében született ét-

zad első éveiben festett Andrássyról.104 Némileg vigasztaló,

kép szerencsére megmenekült, és az egyik örökös, Károlyi Mi-

hályné közvetítésével közgyűjteménybe került.105 Az 1896-ban

készült pasztell a ragyogó szépségű, akkor 29 éves grófnőt

ábrázolja, aki tizennyolc évesen ment feleségül első férjéhez,

Andrássy Tivadarhoz, majd annak 1905-ös halála után négy esztendővel testvérével kötötte össze az életét. A mű keletke-

zési körülményei jól ismertek: Rippl az 1896-os budapesti kiállítása alkalmával ismerkedett meg az idősebb Andrássy

bútorok, a Róth Miksa és a párizsi Tiffany műhelyében kékészletek, a hímzett paraván és a kandalló fölé tervezett, a festő

felesége által hímzett pazar kárpit, a háziasszonyt ábrázoló Vörösruhás nő a valaha volt legszebb magyar enteriőrré avatták

az egykori Andrássy-ebédlőt. Ám e kivételes műalkotás sem kerülhette el megszokott magyar végzetét. Eredeti helyén alig

egy évtizedig állhatott, majd a megrendelő halála után, özvegye, Zichy Eleonóra új házasságkötését követően új otthont kellett találni számára.107 Andrássy Gyula Tiszadobra szállít-

fiúval, aki ez alkalommal meg is hívta őt tőketerebesi kasté-

tatta, ahol – bár kedvéért új épületrészt toldottak a meglévő

kintetű arckép és Andrássy Gyula elveszett pasztellportréja

tani.108 Az ekkor már kissé zsúfoltnak ható együttesben azon-

lyába. E novemberi látogatás idején született e titokzatos teegyaránt. A képek sikerén felbuzdulva a házigazda megbízta a hazatelepedésen gondolkodó fiatal festőt, hogy tervezze meg

budai, a Fő utca 17. szám alatt álló palotájának ebédlőjét.106 A hazai léptékkel számolva hatalmas volumenű megrendelés

nem titkolt célja volt a magyar ipar élénkítése, a modern művészet propagálása és Ripp-Rónai karrierjének fellendítése,

eredményeként pedig egy kivételes kvalitású és értékű mű-

kastélyhoz – már nem lehetett eredeti elrendezésében felállí-

ban nem a kényszerű „vidéki száműzetés”, hanem a történe-

lem drámai eseményei okozták az igazán maradandó károkat. Gombosi idézett 1927-es ismertetőjének szavai szerint „1919-

ben a vandál csőcselék behatolt a kastélyba, a képeket átlyukasztották, a berendezést összetörték, a flamand gobelineket

darabokra vagdosták, s ma Rippl-Rónai karosszékeinek drága bőrhuzatát ki tudja, melyik ismeretlen tettes viseli – a lábán.”109

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 51

szinyei merse pál: Hóolvadás, 1884–95

47,6 x 60,6 cm | olaj, vászon | jelezve jobbra lent: Szinyei Merse Pál 1895 | Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

A végső pusztulás a második világháború során következett

el: az ebédlő szinte teljesen megsemmisült, csupán a berende-

zés egykori fényképei, a Vörösruhás nő című kárpit, az üveg-

ablak kisebb részletei és az étkészlet egy-két darabja maradt fenn mementóként.110

című kompozíciót vásárolta meg.111 A vételről a Pesti Napló

110

kép mellett Hatvany Ferenc Tuniszi utca című alkotását is

111

tudósítója számolt be, megemlítve, hogy Andrássy a Fényeserről a tárlatról szerezte

meg.112

A korai vételek közé tartozott a ma már csaknem elfe-

A Ferenczy–Vaszary–Rippl hármas mellett még Fényes

ledett, de a századfordulón jelentős sikereket arató Szikszay

cióját, de tőle Andrássy „csupán” két művet vásárolt. A fele-

megvásárolt és a közelmúltban újra felbukkant Boszorkánykony-

Adolf képviselte a modern magyar festők klasszikus generá-

sége hozományaként érkező, 1899-es datálású Iskolásfiú mellé

a Nemzeti Szalon 1901-es őszi tárlatán egy nagyméretű tájképet, a MIÉNK 1908-as kiállításán pedig a Bogarászás a vízben

Ferenc Vén diófa című képe, valamint Zichy Mihály 1902-ben hája.113 A magyar tájfestészet kismestereit Szlányi Lajos, Bosz-

nay István, Mihalik Dániel, Olgyay Ferenc és Spányi Béla egyegy alkotása, míg a gyűjtő testvérének fiát, Batthyány Gyulát

112 113

2013-ban a kaposvári róma-villa látogatóközpontjába, majd a tiszadobi kastélyba is elkészült az andrássy-ebédlő rekonstrukciója. az Iskolásﬁú című festményt 1899-ben andrássy Tivadar vásárolta a műcsarnok tavaszi kiállításán (Budapesti Hírlap, 1899. április 30., 8.), majd özvegye kölcsönzéseként szerepelt a festő 1905 novemberi gyűjteményes tárlatán, a Nemzeti szalonban (kat. 28.). az 1901-es vétel a Tavaszi délelőtt című kép volt (Pesti Hírlap, 1901. december 6., 8.) a Bogarászás a vízben című kompozíciót andrássy gyula a mIéNk 1908-as kiállításán vette, szintén a Nemzeti szalonban (kat. 41.). Pesti Napló, 1908. január 19., 18. A Nemzeti Szalon almanachja, 1912 (66. j.) 258.

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 52

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 53

rippl-rónai józsef: ifjabb gróf Andrássy gyula portréja, 1897 körül (lappang) Szemben: rippl-rónai józsef: gróf Andrássy Tivadarné (a későbbi Andrássy gyuláné) arcképe, 1896 54,5 × 38 cm | pasztell, vászon | jelezve jobbra lent: Rónai | Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár

a Firenze című reprezentatív vászon, Mednyánszky Lászlót

e kitüntető figyelem nagyzási hóbortot és féktelen üldözési má-

ban. Érdekes módon Mednyánszky csehországi származású,

azzal vádolta meg, hogy gaz számításból értékük töredékéért

pedig egy 1914-ben vásárolt dunai táj képviselte a válogatás-

de Budapesten letelepedett tanítványa, az alig ismert Zich

Ferenc volt Andrássy egyik leginkább támogatott művésze.114 A Corot és Mednyánszky tájképstílusa között egyensúlyozó

festő kétéves párizsi tanulmányútját is ő finaszírozta, ráadá-

sul több nyáron át vendégül látta tiszadobi birtokán. A rend-

szeres képvásárlásokkal támogatott, labilis idegzetű művészben

niát fejlesztett ki, melynek következtében gáláns mecénását

szerzi meg tőle zseniális alkotásait.115 Több mint egy évtized-

del a szomorú Zich-affér után, 1926 novemberében két hetet

töltött Andrássy Gyula vendégeként a tiszadobi kastélyban

114 115 116

Halála alkalmából megjelent életrajza: Művészet, 1913/10., 410. károLyI: Együtt a forradalomban, 1978 (102. j.) 35–36. magHy zoltán: Emlékeim káplár miklósról, Honismereti írások a Hajdúságból II. Hajdúsági Közlemények 6., 1976, 17.

a Rippl-Rónai ajánlásával érkező Káplár Miklós festőművész. Egy fennmaradt levele szerint a gróf öt képet vásárolt tőle: feltehetően ezek voltak a gyűjtő utolsó szerzeményei.116

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 54

A tiszadobi Andrássy-kastély ebédlője a rippl-rónai józsef által 1897 körül tervezett, először Andrássy Tivadar fő utcai palotájában felállított berendezéssel, 1912 (Iparművészeti Múzeum, Adattár)

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

Szemben: rippl-rónai józsef – Lazarine Baudrion: Vörös ruhás nő, 1898 230 × 125 cm | gyapjúhímzés | jelezve balra lent: Rónai 1898 Iparművészeti Múzeum, Budapest rippl-rónai józsef: gróf Andrássy Tivadar ebédlőjéhez tervezett porcelánfajansz tányérok, 1898 Kivitelező: Zsolnay-gyár, Pécs

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 55

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 56

A ko r tá r s A k s z e M é v e l A jeles politikus családtagjain, barátain és közéleti szövetségesein, vagyis az Andrássy-szalon gyakori ven-

szemmel beszélt. Vasárnap délelőtt azután a leghitetlenebbek

– a kor többi jeles műgyűjtőjéhez hasonlóan – nem csupán a képes hetilapok oldalain közölt fényképek se-

ennek a palotának belsejéről hallatszott. Andrássy Gyula, min-

dégein kívül néhány alkalommal a szélesebb közönség előtt is megnyílt a Fő utcai palota kapuja. A ház ura

gítségével, de személyes látogatások megszervezésével is módot adott arra, hogy kollekcióját minél többen megismerhessék. 1913 tavaszán a magyar műgyűjtők táborát összefogó Szent György Céh tagjait látta ven-

dégül, köztük a jeles műkritikust és művészeti írót, Elek Artúrt, aki Az Ujság április 8-i számában alapos

beszámolót tett közzé élményeiről: „Az Andrássy-palotát – a Lánczhíd budai végének szomszédságában,

a Margit-parton – kívülről többé-kevésbé minden fővárosi ember ismeri. Nincsen rajta semmi palotaszerű, aki építette, nem volt művészember; a palota olyan, mint régebbi megfüstölt és bekormosodott bérházaink, mindössze az ablaknyílásai tágasabbak és emeletei magasabbak a szokásosnál.

Amilyen igénytelen a palota külseje, olyan gazdagsággal teli a belseje. Andrássy Gyula gróf műkin-

cseiről minden gyűjtőnk – számuk az elmúlt tíz esztendő során megtízszereződött – látatlanban is ragyogó A fő utcai Andrássy-palota szalonjának részlete a domenico Tintoretto művének tulajdonított portréval, 1912

is meggyőződhettek róla, hogy nem volt szóbeszéd az, ami den művészeti intézményünk feje, az egész magyar művészet tiszteletbeli vezére, nagyúri nagylelkűséggel föltáratta palotája

kapuját a Szent György Czéh tagjai előtt. Alig meghálálható önmegtagadással bebocsátotta lakásába, mindennapi tartóz-

kodásának helyére, az otthonába mindazokat, akikben a művészet iránt érdeklődés van.

A külföld arisztokratái is el-elszánják magukat, hogy

profán idegeneknek megmutassák kincseiket, de az ő palotáik

amolyan múzeumi gyűjtemények, holott Andrássy Gyula gróf úgyszólván a fészkét mutatta meg, amelynek minden tárgya gazdája személyétől meleg.

Palotájának és műkincseinek ez a személyi varázsa

a megragadó. Minden műtárgyon megérzik, hogy személyes viszonyban van egy láthatatlan valakivel, akinek ízlése által

és akaratából lett ott minden. Semmi sem hasonlíthatna ke-

vésbé múzeumhoz, mint ez a palota. Rendszer és bemutatási szándék nélkül függnek termeiben a festmények, állnak benne a bútorok, hevernek bútorain a selymek, bársonyok, a hím-

zések és az apró műtárgyak. Még annyi rendszer sincsen

ennek a gazdag gyűjteménynek elrendezésében, mint néhai Ráth György meghitt interieurjeiben.

Amilyen vonzó, mert eleven és egyéni az ilyen elren-

dezés, olyan nehéz benne az eligazodás, kivált mikor kíván-

csiak és érdeklődők sürgő-forgó tömegében, aránylag rövidre szabott idő alatt és kellő históriai meg egyéb felvilágosítások

nélkül kénytelen az ember szemügyre venni a termek anya-

gát. Mit nézzen meg és miről számoljon be másfél órai körültekintés alapján, mikor annyi a szemügyre venni való, annyi a csaknem egyformán értékes műtárgy?

Az alaposságról eleve lemondva, kezdjük azért a bejá-

rást az elején, a lépcsőházzal. Az Andrássy-palota lépcsőháza meglehetősen gyér világosságú helyiség, úgyhogy az égő vil-

lamos körték segítsége nélkül minden láthatatlan volna benne. Pedig mindjárt az első lécsőfokok fölött gyönyörű korai olasz freskórészlet függ a falon, rendkívül szép, stílszerű keretben.

Szent Sebestyént ábrázolja, meg három lovagot, közbül egy gyalog álló szerecsennel. A képnek elragadók a kitűnően konzervált, mély színei. Az alakok rajza és különösen ruházatuknak gazdag ornamentikája, meg a virágok és füvek fantaszti-

kus sokasága bizonyos kora renaissance-beli toscanai festőkre emlékeztet, leginkább talán Benozzo Gozzolira, az ő művei

közül is a firenzei Ricciardi-palota pazar freskóira. A lépcsők mentén a falakat flamand arazzók, többnyire

kékes tónusú és barokk mozdulatú, nagy alakú gobelinek borít-

ják. Ugyanilyenekkel vannak letakarva az első emelet hallszerű tágas folyosóinak falai is. Jobb kéz felől egy nagyszabású oltárfestmény függ csodaszép renaissance keretben, amely alatt szin-

tén stílszerű régi pad ad teljes interieur-jelleget a csak kétfelől

zárt saroknak. A festmény közepén a Madonna ül a gyermek

Jézussal építészeti környezetben, trónuson. Mellette bal felől a XV. század firenzei férfiviseletében egy fél kezével pallosszerű

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 57

domenico Tintoretto (?): előkelő férfi portréja 121 × 84 cm | olaj, vászon | jelzés nélkül | lappang

domenico Tintoretto (?): férfi könyvvel 90 × 70 cm | olaj, vászon | jelzés nélkül | lappang

jan Lievens (?): Turbános férfi 61 × 45 cm | olaj, falemez | jelzés nélkül | lappang

kardot, másik kezével kelyhet tartó ifjú. Az arc kifejezésének olyan határozott egyéni

nem csupán a gyűjtemény lajstromában) egy Madonna-kép, melyen csak a gyermek

kurta karddal bekerített fejű szent áll (Becket Tamás?). Nemcsak az aranyos háttér, hanem

mény két Tintorettótól való pompás férfiarcképe. Kimagasló darabja azonban a gyűj-

a jellege, hogy aligha tévedünk, ha a festmény donátorát keressük benne. Jobb felől egy a kompozíció is, benne az alakok mozdulatai és megfestésük módja, korai művészre val-

lanak, mégpedig firenzei művészre, olyanra, aki akár Benozzo Gozzoli, akár a fiatal

Domenico Ghirlandaio művészetével meghitt viszonyban lehetett. Ez is, az előbb említett

freskórészlet is, kiváló munka, díszére válnék akármilyen nyilvános gyűjteménynek. Szintén korai toscanai művész ecsete alól kerülhetett ki az előcsarnok egy másik festménye. Töredékes állapotú freskó ez, amelynek befestett részéről jelentős darabok hiányoznak. A Madonnát ábrázolja, amint a csecsemő Jézus előtt imádkozik. A festménynek épen maradt részei kitűnően konzerváltak. Egészen üdék rajta a többnyire

sötét színek. A quattrocento firenzei művészetének nagy szeretettel való elmélyülése és nagy bensősége beszél ebből a műből. Végtelenül finom és gyöngéd rajta az alakok rajza, kivált az isteni csecsemőé: a formák képzése és átvágódásainak finom rajzú elhatárolása

a leggyöngédebb firenzei művészek egyikét, Lorenzo di Credit juttatja a néző eszébe. A primitív olasz művészet alkotása még egy eredetileg bizonyára nagymé-

retű, csúcsíves keretű szárnyasoltár három szárnya is. A fára festett oltárképek kö-

zepe Szent Sebestyént ábrázolja a korai umbriai festők módján. Korai szobor is van több a palota termeiben; közülük egy aranyos fa reliefet emelünk ki, amely tipikus német munka, még ha netán Felső-Magyarországról való is.

A primitív művészet termékeinél bővebben akadnak későbbi korokból szár-

mazó műtárgyak. A nagy renaissance szalonban függ egy fára festett kis kép, melynek megfakult kék hátterén mozdulatával és arcának típusával egy a peruginói művé-

szetre emlékeztető szent látszik. Díszhelyen áll Tiziano Szent családja, amely igen

Jézus emlékeztet Van Dyck modorára. Azért szép kép ez is, csakúgy, mint a gyűjteteménynek az ifjú – huszonnégy éves – Rembrandtnak maga festett arcképe. Kíméletlen realizmussal ábrázolta meg magát a mester ezen a művén; vastag orrú arca

valóban csúnya és plebejusi arc, olyan, amilyennek az olasz Filippo Baldinucci jelle-

mezte szemtanúk bemondása alapján a rézmetszés történetével foglalkozó könyvében. De mily gyönyörűek ennek a képnek a színei, mily mesteri rajta a fénynek és ár-

nyéknak eloszlása! Igazat kell adnunk annak a véleménynek, hogy a magyarországi Rembrandt-festményeknek ez a mű a legkiválóbb példánya.

A palota gazdájának és kincsei összegyűjtőjének ízlésére nézve a modern festők

gyűjteménye is épp ily jellemző. Talán legszebb darabja egy nagyszerű Turner, a mo-

dern tájfestés atyamesterének egy enyhe színekben megvilágított felhőkben és párákban gomolygó marinája, igazi remeke a levegőfestésnek. Az újabb franciák közül nagyon

finom egy kisméretű, sápadt színezésű Corot Tájék, Millet-nek, Bastien-Lepage-nak, Courbet-nek, Diaznak, Daubignynek és másoknak egy vagy több műve. Két Lenbach-

kép – mindenik Kendeffy Katinka grófnét, idősb Andrássy Gyula hitvesét ábrázolja –

kiváló műve a müncheni mesternek. Korunk művészei is szép számmal szerepelnek a termekben. A női szalonban Aman-Jean-nak függ két pasztellje, az ebédlőben Whistlernek egy színes krétavázlata, a nemrég meghalt dán Kröyernek, a hollandus Mesdag-

nak egy-egy nagy vászna. A mi művészeink közül Rippl-Rónai, Magyar Mannheimer, Olgyay egy-egy képe akadt szemünk elé. Bizonyára mások is, többen is vannak közülük is, a külföldiek közül is, de futólagos sétánk közben elkerülték figyelmünket.

Mindezek a képek szanaszéjjel függnek a különböző termekben. A termek

szép kép ugyan, de Tiziano aligha volt a művésze. Az arcok megrajzolásában, az arc-

száma öt. Az előcsarnokból a hatalmas renaissance terembe lép az ember, amelynek

határozottabb volt. Lehet, hogy a restaurálásoknak is szerepe van benne, de ezen

sőbbi és finomabb kivitelű munkák, de vannak tizenötödik századi, jellemzően durva

formák plaszticitásának megéreztetésében már az egészen ifjú Tiziano is sokkal a képen az arcok plasztikája egészen elmosódott. Van Dyck nevét viseli (ha ugyan

bútorai többnyire olasz renaissance stílusú faragott darabok. Vannak közöttük ké-

faragásúak is. Ebből a legragyogóbb teremből jutni a palota urának dolgozószobájába.

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 58

részlet a fő utcai palota szalonjából, 1914 (Révész és Bíró felvétele)

Ennek is renaissance-os karaktert ád a berendezés. A szobából egy kétszárnyú bronz-

A nagy renaissance teremből jutunk a női szalonba is, amely bútorai formá-

ajtón át a férfi hálószobába nyitunk. A bronzajtó igazi remeke a kései olasz fémmű-

inak kecsességével és színeinek világosságával igen hatásos ellentéte a már megte-

és szobrászati részleteinek túlzásai már erősen barokk karakterűek, bár a munka jóval

szet gráciája uralkodik. A bútorok között az utolsó Louis-ok mindhármának stílusa

ves művészetnek. Ornamentumos és alakos kompozíciójának roppant gazdagsága a barokk korszak határain innen készülhetett. Az olasz bronzöntés és a cizellálás

technikájának aligha akad hazánkban még egy ilyen tökéletes példája. A férfi háló-

szoba kevés bútora egytől egyig remekbe készült darab; többnyire magyarországi

kintett termek és szobák sötétebb tónusának. Ebben a szobában a francia iparművé-

remek darabokkal van képviselve. A bútorok szövete itt mindenütt világos, mint a falakon függő festmények tónusa is.

A termek bútorain mindenfelé válogatott apró műtárgyak. Sok, különösen

munka, ornamentumainak van valami barbár mellékízük.

késő renaissance kori olasz és egyéb bronzszobrocska, francia, szász, bécsi porcelá-

naissance teremből nyíló kis szoba bútorzatát és főként a falainak faburkolatát, meg ab-

nyekben. És ahová néz az ember, mindenfelé remek keleti szőnyegek, selyem- és

Erdélyből, az Andrássyak kastélyaiból hozatta a fővárosba a palota ura a nagy re-

lakait is. Ez a kis szoba a maga komor színeivel és világításával, faburkolatának kezdetle-

ges faragásaival igazán megkapó hely. Az évszázadok szaga érzik benne. A benyíló

ajtókerete az olasz renaissance-nak remeke: domború bronzékítmények márvány alapon.

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

nok és fajanszok (köztük néhány régi olasz darab is) áll asztalon, polcon, szekré-

bársonybrokátok, kincset érő régi szövött és hímzett holmi. Az Andrássy-palota ipar-

művészeti tárgyairól hasábokat lehetne teleírni, akkora a számuk és olyan jelentékeny a művészi értékük.”

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 59

ifjabb gróf Andrássy gyuláné született Zichy eleonóra, 1900 körül (Strelisky felvétele)

ifjabb gróf Andrássy gyula a dolgozószobájában, 1914 (Révész és Bíró felvétele)

Az otthon A gyűjtemény teljes francia anyaga – kiegészülve a legértéke-

című lapban megjelent cikk szerzője, Magyar Károly a követ-

réival és néhány, a magyar otthonokban gyémántritkaságú-

latos atmoszféráját: „Még idősebb Andrássy Gyula életében

sebb régi képekkel, Lenbachnak a családtagokról festett portnak számító csemegével, Whistler, Sorolla y Bastida és a dán

Peter Kröyer néhány alkotásával117 – kivétel nélkül Andrássy Dunára néző, a Fő utca 11. szám alatt álló palotájában kapott

helyet.118 E pazarul berendezett, nem csupán festményekkel,

de kitűnő szobrokkal és párjukat ritkító keleti szőnyegekkel is ékesített otthon kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy

a magyar gyűjtők a századfordulót követő években egyre bátrabban nyitottak az újabb irányzatok felé. A budai palota lenyűgöző miliője sokakat műgyűjtésre ösztönzött, a barbizoni

képek, Munkácsy, Paál László, Rippl-Rónai, sőt Ferenczy Károly és Vaszary János alkotásainak látványa pedig a moder-

kező szavakkal ecsetelte a Fő utcai Andrássy-palota varázs-

117

a budai palota a politikai élet központja lett. Alig akadt abban

118

volna meg. Idősebb Andrássy Gyula halála után ifjabb And-

119

az időben számottevő politikai nagyság, aki ott ne fordult

rássy Gyula költözött a palotába. Még az első világháború előtt felfrissítette az épületet, modernné tette a belső termeket. A palota továbbra is politikai központ maradt. Estélyek, hang-

versenyek, lüktető társadalmi élet színhelye volt [...] Kiváló műérzékkel átalakított lakosztályai, amelyekben műkincseket

halmozott fel, múzeumszerűen hatottak. Az Andrássy-esté-

lyek kedvelt alakja volt a nótás kapitány, Fráter Lóránd, aki

nitás felé csábította vendégeit. Andrássy szalonját, melynek

saját szerzeményű dalait adta elő cigányzene kíséretében.”120 A palota sokak által csodált műgyűjteménye a házigazdáról

a spiritizmus lelkes híve, Zichy Eleonóra volt, korának szinte

Batthyány Gyula, a kiváló festő, a gyűjtő nővérének, Andrássy

középpontja és éltető lelke a feltűnő szépségű háziasszony, valamennyi magyar nobilitása látogatta. Sőt: a Budapestre ér-

kező külföldi nagyságok közül sokan, többek között az angol teozófus írónő, Annie Besant, a német misztikus filozófus,

Rudolf Steiner vagy a legendás osztrák publicista, Karl Kraus

is megcsodálta a nemzetközi porondon is nagy megbecsülésnek örvendő gróf pazar gyűjteményét.119 Egy 1948-ban, a Világ

120

a gyűjtemény sorolla y Bastida- és kröyerképének reprodukciója gomBosI: andrássy gróf gyűjteménye, 1927 (17. j.) 449, 450. a Fő utcai épületről: Építőművészek Ybl és Lechner korában, szerk.: rozsNyaI József, Budapest, 2015, 50–53. károLyI: andrássy, vagy az arisztokrata, 1975 (23. j.) 299. magyar károly: károlyi mihály vette meg a budai andrássy-palotát, Világ, 1948. január 9., 2.

szóló szinte valamennyi visszaemlékezésben feltűnik. Gróf Ilonának a fia így elevenítette fel a család legnagyobb tekin-

télyű tagja feltétlen tisztelettel övezett alakját: „A parlamenti

csaták után fáradtan ment haza. A gyengéd, szelíd embert elgyötörte a sok rikoltó közéleti nagyság. Ilyenkor meggyújtott

egy lámpát valamelyik képe fölött és leült. Nézte a képet és így enyhült meg a művészet szemlélődésében.”

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 60

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 61

A Bem rakpart a Lánchíd felől, középen Andrássy gyula palotájával, 1900 körül (Klösz György felvétele)

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 62

gyakran kínozza a fejfájás –, különösen pedig mikor sakkozik

(igen érdekesen, ravasz és messzire célzó kombinációkkal),

akkor életmódjának teljesen nyugati kifinomultsága ellenére is majdnem olyan, mint egy keleti nagyúr.”121

Károlyi, annak ellenére, hogy a vele ápolt kapcsolata

1919-ben soha be nem gyógyuló törést szenvedett, érezhető tisztelettel idézte meg a gyűjtő karakterét: „Szeretett ott ülni

félhomályban a szalonban, ahol csak a képek fölé helyezett

rúdlámpák világítottak, és hosszú, vékony lábait törökösen maga alá húzva szórakozottan hallgatta a körülötte zajló

heves vitákat, csendben szemlélve kincseit. Néha körbesétált a teremben, közelről is elnézte kedvenc tárgyait, gyengéden meg-megsimogatta őket hosszú, finom ujjaival.”122 Károlyi

memoárjait olvasva már-már arra gondolhatunk, hogy e nagy műveltségű főurat többek között éppen kifinomult ízlése, a fes-

tészet iránti romantikus rajongása akadályozta meg abban, hogy politikai ambíciói a vágyott magaslatokba repítsék. Sze-

rinte ugyanis Andrássy balsikerének, ádáz ellenfelével, Tisza Istvánnal szembeni alulmaradásának legfőbb oka egy merőben prózai jellemvonás volt: untatták őt az emberek. Egy alkalommal – olvashatjuk e tézis illusztrálásaként Károlyi emlékei között – „budai palotájában gróf Bánffy Miklós előadott

neki valami tervet a haza vagy a párt megmentésére. And-

rássy egész idő alatt a képeit nézegette. Mikor Bánffy két óra múlva beszédének végére ért, Andrássy megkérdezte tőle: »És ez a Corot itt, ez hogy tetszik neked?« Bánffy erre azzal

válaszolt, hogy átállt Tiszához, aki kikérte tanácsát.”123 E jellemző anekdota és Károlyi utalása apósa emberi és politikusi hiányosságára talán ugyanabból a karaktervonásból eredt, amelyet halála után a gyűjtemény végső széthullását eredményező hagyatéki aukció katalógusában az elő-

szó ismeretlen szerzőjének megállapításaként olvashatunk: „a művészeten át nézve eltörpült előtte a világ.”124 fényes Adolf: Bogarászás a vízben, 1907 körül (lappang)

A MegseMMisülés 121 122 123 124 125 126

károLyI: andrássy, vagy az arisztokrata, 1975 (23. j.) 303. károLyI mihály: Hit, illúziók nélkül, Budapest, 1982, 62. károLyI: andrássy, vagy az arisztokrata, 1975 (23. j.) 303. A tiszadobi és tőketerebesi gróf Andrássy kastélyok műtárgyai, 1930 (28. j.) 8. géBEr: Magyar műgyűjtők I., 1970 (27. j.) 3. a Pesti Hírlap 1922. március 31-i száma tudósított arról, hogy andrássy gyula eladta rembrandtját és az érte kapott 350 000 svájci frankot elutalta madeira fővárosába a súlyosan betegeskedő Iv. károly családjának. a lap április 4-én cáfolta a hírt, sőt a gyűjtőre hivatkozva azt közölte, hogy a festmény andrássy halála után „a szépművészeti múzeum birtokába fog jutni”. Bár a Pesti Napló 1930. november 23-i számában még azt olvashatjuk, hogy „rembrandt korai önarcképe […] még most is a család birtokában van, amelyet andrássy gyula özvegye semmi körülmények közt sem hajlandó áruba bocsátani”, nagy valószínűséggel a mű sorsa ekkor már „meg volt pecsételve”. annyi bizonyos, hogy a szépművészeti múzeum illetékesei 1930. február 8-án engedélyezték, hogy a kép elhagyja magyarországot és kiállítsák a berlini nagy rembrandt-tárlaton. szépművészeti múzeum, Irattár, ltsz.: 3/1930: 47.

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

A magyar történelem másik nagy – bár végletekig vitatott –

Az első vezéráldozat, amely a gyűjtemény lassú erózióját el-

a következő szavakkal emlékezett apósára és gyűjteményére:

Rembrandt-önarckép eladása volt. Alig egy esztendővel And-

alakja, Károlyi Mihály, Andrássy mostohaleányának férje,

„Anyósom hozta létre Andrássy szalonját, mely annyira elválaszthatatlan tőle. Budapest legérdekesebb szalonja volt, úttörő az arisztokrácia világában.

Látom Andrássyt, amint ebben a szalonban, mély,

barna bőrszékében ül, félig törökösen, súlyos havannaszivarja

indította, az akkor még eredetinek hitt, nemzetközi hírű rássy 1929. június 11-én bekövetkezett halála után a képet egy

bázeli kereskedő-gyűjtő vásárolta meg, a hírek szerint közel egymillió svájci frankért. A nagy sajtónyilvánosságot kapott

tranzakcióból kisebbfajta közéleti botrány kerekedett Magyarországon.125 Az ügy azonban hamar lecsendesedett: a gyűjtő

kék füstjébe burkolózva. Tartós, puha szövetből készült öltönye

hirtelen halála felett érzett általános gyász lehűtötte a kultu-

fátyolos szemek tekintete befelé vagy a távolba irányul, mégis

nyilvánvalóvá vált, hogy az eladásból befolyó összeget az

lötyög szikár és hajlékony alakján. A mélyen ülő, ábrándosan élesen megfigyeli a vele szemben ülőt. Néhány lap papírt tart a térdén, s puha ceruzával valamelyik könyvének egy fejezetét

rális veszteség miatt búsongók harciasságát, ráadásul hamar örökösök nem a családi vagyon növelésére szánták, hanem –

buzgó royalisták lévén – az 1922-ben meghalt IV. Károly ki-

vesz a beszélgetésben. A szalon másik sarkában azután még

rály nélkülöző családjának utalták át.126 A következő, még ennél is nagyobb veszteséget az 1930

nyira elmélyed a munkába, hogy semmi nem képes megza-

amelynek során a tiszadobi kastély teljes bútorzata, szőnyegei,

írja. Néha fél óra is eltelik, amíg egy odavetett mondattal részt egy fél óra múlva is vitatják a ház urának ezt a mondatát. Any-

varni. Mikor ilyen mozdulatlanul, maga alá húzott lábbal ül,

fején tarka selyemkendővel – egy homloküreggyulladás óta

novemberében megrendezett hagyatéki árverés jelentette,

iparművészeti tárgyai és festményei kalapács alá kerültek.127

Az aukció egy több mint három évtizeddel korábbi döntés

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 63

elkerülhetetlen következménye volt. Még idősebb Andrássy Gyula hitbizománnyá alakította a tőketerebesi és a tiszadobi

birtokot, majd az elsőt Tivadar, a másodikat Gyula fiának juttatta.128 A kezdetben ideális megoldásnak tűnő ötlet azonban

később alaposan megbosszulta magát: Andrássy Tivadarnak

négy lánya, de egyetlen fia sem született, míg Gyula élete vé-

géig gyermektelen maradt, így a birtokok az Andrássy lányok unokafivérére, Sándorra és fiúörököseire szálltak, mivel a ma-

gyar törvények szerint hitbizományt lány nem örökölhetett.

Bár az aukción 184 festmény, 48 gobelin, szőnyeg és

egyéb textília, 88 bútor és 46 különböző kastélyberendezési tárgy, többek között lovagi vértezet, szobor, váza és bronz szö-

kőkút került a vásárlók elé, az Andrássy-gyűjtemény magja, a Fő utcai palotában tartott műtárgyak zöme az özvegy és lá-

nyai birtokában maradt. Ennek ellenére tagadhatatlan, hogy

az árverésen kiemelkedő darabok is felbukkantak, melyek

közül Palma Vecchio Madonna a gyermekkel és szentekkel című

alkotása érte el a legmagasabb árat. A Szépművészeti Múzeum 60 500 pengőért vásárolta meg a reneszánsz kompozíciót:

a horribilis összeget a szerződésben vállalt három év helyett

kilenc esztendőn keresztül törlesztették az örökösöknek,

annak ellenére, hogy több műgyűjtő, így Delmár Emil és Szilárd Vilmos is jelentős összegekkel támogatta a korszak egyik

legnagyobb volumenű szerzeményezését.129 A családfő halála, a tiszadobi kastély és a közel hatezer

holdas birtok elvesztése természetesen hatalmas traumát okozott az özvegy és leányai életében, de nem ütött végzetes rést

az akkor már közel sem a régi nívón élő, a hitbizomány örö-

köseivel éveken át pereskedő família vagyoni helyzetén. Ennek köszönhetően a legértékesebb műtárgyak eladására nem kellett sort keríteni, így a Fő utcai palota a második vi-

ferenczy károly: festő és nézője, 1904–05 (lappang)

lágháború kitöréséig hűen őrizte korábbi állapotát és létreho-

zója emlékét. Az újabb történelmi sorsforduló azonban az

Andrássy-gyűjtemény esetében is elhozta a végső pusztulást.

bája miatt halt meg Dubrovnikban, míg édesanyja nyomorú-

jelentős budapesti gyűjtőhöz hasonlóan a fővárost elérő repü-

el 1945. november 1-jén. A személyzetétől már korábban meg-

A kollekció magját állhatatosan őrző grófnő a legtöbb

lőtámadások miatt úgy döntött, hogy a Fő utcai palota festmé-

nyeit leakasztja otthona falairól és biztonságba helyezi őket.130 1943 nyarán a műtárgyak a Magyar Általános Hitelbank bom-

ságos körülmények között, súlyos betegen, ápolás nélkül hunyt váló idős grófnő teljesen egyedül maradt, „nem volt telefonja,

sem rádiója, nem működött nála a villanyvilágítás, az iratait

babiztos széfjeibe kerültek, s így sérülés nélkül átvészelték Bu-

szétszórták és összetaposták, bútorait részben elfűtötték”.131 A szomorú eseményről leánya, Borbála adott hírt az ekkor

városi bank esetében, a szovjet csapatokkal érkező, műtárgyak

tinkának, aki naplójában 1945. december 1-jén a következő

dapest ostromát. A trezorokat azonban itt is, mint az összes főzsákmányolására szakosodó Gazdasági Tiszti Bizottság „erő-

művi úton”, vagyis robbantással felnyitotta, és a bennük talált értékeket szinte maradéktalanul elszállította. Így tűnt el And-

rássy remek Canaletto-vedutája, Turner velencei tengerképe, csaknem a teljes barbizoni anyag és jó pár magyar festmény, köztük Ferenczy Károly Festő és nézője című munkája. A zsákmány sorsa a mai napig bizonytalan: néhány festmény meglepő

és örvendetes felbukkanása, így Franz von Lenbach Kendeffy

Katinkáról festett portréjának és Munkácsy remek csendéleté-

sorokat rögzítette: „Boji azt írja, hogy anyánk egy csehszlovák erdőt hagyott rám, meg néhány budapesti telket, ezenkívül

pedig vagyonának egynegyedét, közte értékes műtárgyakat:

régi mesterek képeit, reneszánsz bronzajtókat, szobrokat, szőfestmények közül tizennyolc eltűnt abból a bankból, ahol letétben voltak… Persze nem valószínű, hogy valaha is előkerüljenek.”132 A koalíciós kormány által felállított, a háborús műkincs-

Nem csupán a műtárgyak, de a család is súlyos csapá-

az Andrássy Katinka által említettnél is több, pontosan huszon-

1941. április 12-én egy eltévedt repülő véletlenül kioldott bom-

129

nyegeket. Boji azt írja, sok minden elpusztult, és a legjobb

veszteséggel foglalkozó hivatal, a köz- és magántulajdonból

sokat szenvedett a háború alatt. Az egyik lány, Andrássy Klára

128

már több mint két évtizede emigrációban élő Andrássy Ka-

nek előkerülése azt valószínűsíti, hogy a gyűjtemény ebben az

esetben sem került hiánytalanul a Szovjetunióba.

127

elhurcolt műalkotások ügyeinek miniszteri biztossága még

130

131 132 133

A tiszadobi és tőketerebesi gróf Andrássy kastélyok műtárgyai, 1930 (28. j.). gomBosI györgy: az andrássy-aukció képanyagáról, A Műgyűjtő, 1930, 301, 316–325.; Cs. k. (Csányi károly): az andrássy-gyűjtemény. a műgyűjtő, 1930, 334. Id. andrássy gyula és felesége 1899-es végrendeletükkel hozták létre a hitbizományt. 1927-ben ifj. andrássy gyula meg akarta szüntetni a tiszadobi birtok hitbizomány jellegét, de a kúria végül ezt a kérelmet elutasította, miközben arról is döntést hozott, hogy a hitbizomány örököse, andrássy sándor köteles andrássy gyula négy nevelt lányának, gróf Cziráky Józsefnének, őrgróf Pallavicini györgynének, herceg odescalchi károlynénak és gróf károlyi mihálynénak a tiszadobi birtok értékének egyharmadát kiﬁzetni. Ujság, 1930. február 7., 3. a vásárlásra vonatkozó iratok: szépművészeti múzeum, Irattár, ltsz.: 1019, 1028/1930; 68, 189, 903, 928/1933; 81, 498, 742/1935; 279/1938; 81/1939. mravIk László: The „Sacco di Budapest” and Derpedation of Hungary 1938–1949, Budapest, 1998, 139–147. károLyI mihályné: Együtt a száműzetésben, Budapest, 1985, 423. károLyI: Együtt a száműzetésben, 1985 (131. j.) 423. JEszENszky sándor: Háborús műkincsveszteségünk, Magyar Művészet, 1948/2., 101.

nyolc eltűnt műalkotást vett jegyzékbe a család örököseinek neve alatt.133 Utóbbiak közül Odescalchi Pál – az 1941-ben

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 64

eredetükről csupán ennyi olvasható: „Vannak képek, szobrok, bútorok, melyek 100 évnél öregebbek, de semmiféle írott

szakvéleménnyel nincs alátámasztva ezeknek eredetisége. Dédnagyszüleim és szüleim szerzeménye.”136 A bejelentést követően a hivatal Csányi Károlyt és Garas Klárát küldte ki a két helyszínen, a Remete út 16.-ban és a Kuruclesi út 10.-ben tárolt gyűjtemény felmérésére. A dön-

tő részben 17. és 18. századi bútorokat, valamint egy 1600 körüli flamand kárpitot felsoroló listán Rippl-Rónai József női

pasztellportréja és Munkácsy egyik Kálvária-vázlata is feltűnik. Utóbbi festményeket további 24 műtárggyal együtt a hatóság 1950. május 11-én védetté nyilvánította.

Andrássy Borbála április 17-én újabb levelet írt a Mú-

zeumok és Műemlékek Országos Központjának, amelyben

múzeumi letétbe ajánlott fel tizenkét műtárgyat, köztük

a Gombosi György által Bono da Ferrara műveként azonosí-

tott Madonna szentekkel című kompozíciót és Benczúr Gyula

jól ismert, idősebb Andrássy Gyuláról festett portréját.137 A Fő utcai palota ekkor már teljesen kiürítve állt. Egy

1948. január 8-án megjelent cikk tanúsága szerint az anyagi gondokkal küszködő örökösök a patinás múltú épületet 225 ezer forintért eladták az emigrációból hazatérő Károlyi

Mihálynak, aki az államtól kapott jelentős kártalanítási öszszegből fizethette ki a tetemes vételárat.138 A palota azonban

canaletto (Antonio canal): canal grande 68 × 88 cm | olaj, vászon | lappang

hamarosan állami tulajdonba került, az egykori gyűjtemény

helyén pedig egy varrodának álcázott fegyvergyárat állítottak fel: 1949-től 1963-ig itt készültek a politikai rendőrségnél hasz-

134

135 136 137 138 139

múzeumok és műemlékek országos központja felderítési főcsoportjának jelentése, 1950. május 13., moL XIX-I-19-a-1603/o (4. d.). szépművészeti múzeum, Irattár, ltsz.: 212/1946. özv. Pallavicini Borbála levele, 1949. december 22., moL XIX-I-19-a-/603/P-4978/1950 (4. d). özv. Pallavicini Borbála levele, 1950. április 17., moL XIX-I-19-a-/603/P-6476/1950 (4. d). magyar: károlyi mihály vette meg a budai andrássy-palotát, 1948 (65. j.) 2. keletei István jelentése, 1950. március 3., moL XIX-I-13-72/1950 (4. d).

meghalt Andrássy Klára fia – 1947-ben, a változás előszelét

megérezve elhagyta Magyarországot, miután a hagyaték rá eső részét „műkereskedelmi forgalomba hozta”.134

A három, még életben lévő Andrássy lány közül Bor-

bála, özvegy Pallavicini Györgyné 1946-ban párját ritkítóan

gáláns felajánlást tett: a megmaradt gyűjteményrész legértékesebb darabját, Gustave Courbet tájképét a Szépművészeti

felderítő csoportja 1950. március 3-án szemlét tartott az Andrássy-palotában, ahol még két beépített, faragott reneszánsz ajtót és egy hasonló stílusú kandallót találtak.139 Bár az örö-

kösök ezeket a műtárgyakat is felajánlották a magyar államnak, hollétükről azóta sem tudunk.

Öt évvel azután, hogy egy gáláns gesztussal a Szépmű-

vészeti Múzeumnak adományozta Gustave Courbet hatalmas

ügyi minisztert, hogy „méltóztassék a kép átadójának elisme-

tek listáján találta magát. 1951. május 21-én még sietve eladta

István fennkölt hangú levélben kérte a vallás- és közoktatásműalkotás és a Múzeum modern külföldi gyűjteményének fontos gyarapodására szolgál”.135 A százezer forintra becsült

festményt október 12-én az intézmény leltárba vette, s a kö-

vetkező esztendő januárjában a miniszteri köszönetet is kézbesítették.

A kékcédulás választások nyomán, szovjet segédlettel

végbement politikai változások lendülete csakhamar elérte

a magángyűjtemények ügyét is. A kormány az 1949. évi 13. szá-

mú törvényerejű rendelet harmadik és negyedik fejezetében a „nemzeti érdekű magángyűjteményekről” és a „nemzeti ér-

dekű muzeális értéktárgyakról” is szigorú rendelkezéseket

hozott: a magántulajdon sérthetetlenségének elvét részben

feladva megalkotta a védett, bejelentési kötelezettség alá eső és kiviteli tilalommal sújtott műtárgy fogalmát. A rendelet meg-

jelenését követően Andrássy Borbála is a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának tudomására hozta, hogy műtár-

gyak vannak a birtokában. Lakonikus rövidségű levelében

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

A Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának

Múzeumnak ajándékozta. Az intézmény igazgatója, Genthon rését és köszönetét kifejezni”, hiszen a kérdéses mű „igen kíváló

nálatba vett pisztolyok.

értékű festményét, Pallavicini-Andrássy Borbála a kitelepítetmegmaradt bútorainak egy részét, majd az éjszakát azzal töl-

tötte, hogy otthonában elégette az Andrássy család felbecsülhetetlen értékű kéziratos hagyatékát. Nem tudhatta, hogy a több évszázadot átfogó levelezés és iratanyag kiket sodorna bajba,

ha a politikai rendőrség kezére jutna. „Befűtöttem három kályhába – olvasható a közel négy évtizeddel az esemény

után kiadott naplóban – és nekiláttam a nagy pusztításnak. Nem mertem belenézni az iratokba, nehogy elkezdjek válogatni, latolgatni, emlékeimben ellágyulni. Csak az tudhatja,

mit éreztem ezen az éjszakán, aki ismer engem és azt a babonás tiszteletemet, amit emberek kézírásával, papírra vetett

gondolataival, egyéniségük élő megnyilatkozásával szemben

érzek. Ez anyámtól örökölt vonás, aki gyermekkora óta megtartott minden levelet, amit szüleitől és hat testvérétől kapott.

Összes naplóit, sőt 1830 óta nagyszüleim egész levelezését.

Egy részük először 1919-ben Tiszadobon, majd 1945-ben a János-hegyi Istenszem villában elpusztult. Ami megmaradt, az itt volt nálam a Kuruclesi úton.

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 65

A második világháború után nyugatról hazatért műtárgyak vizsgálata a szépművészeti múzeum igazgatói szobájában, 1947 Balról jobbra: Pataky Dénes, Garas Klára (arca félig takarva), Nádasdy Heintz Klára (világos bundában), Aggházy Mária (kockás kosztümben), Kákay-Szabó György festő-restaurátor (Petrus Christus Madonnáját vizsgálva), Pigler Andor, Balogh Jolán (az asztal sarkánál ülve), Domán Andrea (kezét a szája előtt tartva), Devich Sándor restaurátor (fehér köpenyben), felette az ajtó mellett Lénárt István konzervátor, Jeszenszky Sándor (jobbra háttal az előtérben, képpel a kezében), Dobrovits Aladár (jobb szélen, cigarettázva)

Az autodafé reggel 5-ig tartott. Nem mintha elfogyott

volna az anyag, de ekkorára már ki voltam merülve, és még össze akartam írni, hogy mi lenne a legszükségesebb elvinni-

való az ismeretlen világba…”140

totta Mindszenty József hercegprímást a házi őrizetből. A for-

radalom leverése után – bár a fegyveres harcokban nem vett részt – a kemény megtorlás keretében őt is kivégezték.

Andrássy Borbála az 1956-os forradalom leverése után

Az ekkor már öt esztendeje özvegy, grófi címétől meg-

elhagyta Magyarországot, és még élő gyermekeihez költözött

tanyára internálták. Legidősebb fiát, a család minden tagjá-

rokkal zárta: „Utolsó éjszakám a hazámban. Soha, soha többé

fosztott Andrássy Borbálát egy Besenyszög közelében fekvő hoz hasonlóan elszántan Hitler-ellenes Györgyöt már évekkel

korábban elfogta az ÁVO: a szovjet titkosszolgálat Szibériába

hurcolta, ahol 1949-ben halt meg. Másik gyermeke, Antal belépett a Magyar Néphadseregbe, s nevét Pálinkásra változ-

tatva próbált idomulni az új politikai helyzethez. 1956-ban

140

141

PaLLavICINI-aNDrássy Borbála: A lelkünkhöz nem nyúlhatnak. Kitelepítési és 1956-os napló, Budapest, 1990, 10. PaLLavICINI-aNDrássy: A lelkünkhöz nem nyúlhatnak, 1990 (140. j.) 268–269.

Kanadába. November 22-i naplóbejegyzését a következő sonem fogom látni. Most már csak álmomban leszek otthon, csak álmomban láthatom majd azokat a helyeket és azokat az

embereket, akik a hazát jelentik. Már csak álomország lesz, ami eddig élet volt számomra.”141

azonban ő vezette azt a páncélos egységet, amely kiszabadí-

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 66

Élet egy eltűNt világban Az Andrássy-gyűjtemény, a grófi család budapesti, tőketerebesi és tiszadobi otthonai egy

olyan életmód látható, kézzelfogható kereteit adták, amely Magyarországon ma már csaknem nyolc évtizede eltűnt. Csupán a fennmaradt fényképek, a szemtanúk szubjektív hangulatú

naplói és visszaemlékezései adnak esélyt a magyar arisztokrácia hétköznapjainak megidézésére. Bár az elmúlt években az Andrássy családdal kapcsolatos több memoárkötet is megjelent,

a mai napig Katalin, Andrássy Gyula nevelt lánya, az ellentmondásos megítélésű „vörös grófnő” 1967-ben publikált kötete, az Együtt a forradalomban nyújtja a legérzékletesebb betekintést ebbe az különleges, örökre eltűnt világba:

nyári csoportkép Tiszadobon, 1900-as évek eleje Középen ül ifjabb Andrássy Gyula, körülötte – mások mellett – nevelt lányai: Borbála, Ilona, Katinka és Klára. Balra hátul kalapban, csokornyakkendővel unokaöccse, Batthyány Gyula áll

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

„Életünk szabályos mederben folydogált az évszakoknak megfelelően. A telet és a tavaszt Budapesten töltöttük a budai Duna-parton, a Margit rakparti Andrássy-palotában. Június végén, a tavaszi idény befejeződése után, Terebesre mentünk, Zemplén megyébe. A szeptember hónapot Dubrinban töltöttük az erdélyi hegyekben, ezer méter magasan lévő vadászházunkban. Ez a vadászház egy vöröses hangával benőtt nagy fennsíkon épült, fenyőfák között, ahonnan messze el lehetett látni a völgyekbe, a kanyargó, ezüstös hegyi patakok és a hegyoldalakon elterülő sötét, komor fenyvesek fölött. […]

Apám is, Duci bácsi is híres volt róla, hogy pártfogolják az induló tehetségeket. Ők alapították a Nemzeti Szalont, és jó néhány nélkülöző festőt támogattak. Legtöbbjük az akkori avantgarde-hoz: Rippl-Rónai iskolájához tartozott, s a francia impresszionisták követője volt. A legszerencsésebbek velünk töltötték a nyarat Tiszadobon vagy Dubrinban. Úgy emlékszem vissza rájuk, mint hosszú hajú, kopott ruhás és piszkos körmű fiatalemberekre. […] A dubrini szarvasvadászat után a rókavadászat ideje következett Terebesen. Az idény november 3-án kezdődött Szent Hubertus napján. A terebesi kastély a 18. században, Mária Terézia uralkodása idején épült. A patkó alakú, világossárga épület a falu közelében állt, nagy park vette körül, a parkban árnyas gesztenyefasorok, nagy tó, közepén kis sziget, télen körülötte korcsolyáztunk a tó jegén. Az észak-magyarországi Terebes apám birtoka volt, Tiszadob pedig öccséé, Duci bácsié. Andrássy nagyapa szerencsétlen módon hitbizománnyá alakította át mindkét birtokot. Honnan is sejthette volna, hogy Tivadar fiának csak leányai lesznek majd, Duci bácsi gyermektelen marad? Ez azt jelentette, hogy apám és Duci bácsi halála után unokafivérünk, Andrássy Sándor s az ő férfi utódai öröklik a két birtokot. Budapesten mindkét fivérnek volt városi háza egymás mellett, a Margit rakparton. Emlékeimben Terebes főleg a rókavadászatokat idézi fel. A vadászatokat apám vezette két unokafivérével, Gézával és Sándorral, akiknek birtoka határos volt a mienkkel. Mindazt, ami a vadászathoz kellett, a falkát, a vadászmestert és a vadászinasokat Angliából hozatták. A rókavadászat idején temérdek volt a vendég a kastélyban, és mindegyik magával hozta a saját lovait. Vidám, zajos élet lüktetett körülöttünk: a farkukat izgatottan csóváló kutyák, a piros frakkok, a gyerekszoba ablakai alatt felharsanó víg kürtszó szép emlékei gyermekéveimnek. Ha a vadászat sikeres volt, a vadászok délután öt óra tájban tértek haza. A férfiak azzal a bizonyos jellegzetes lovas testtartással járkáltak, lábukat szétterpesztve, mintha még mindig nyeregben ülnének: jöttek-mentek az istállóktól a házhoz vezető fasorokban, és pattogtatták az ostorukat. A teát az óriási, négyszögletes kandalló körül itták, a kandallóban vidáman pattogtak a lángoló fahasábok, a férfiak pedig keleti kényelemben, kereveteken pihenték ki fáradalmaikat és tárgyalták meg a vadászat eseményeit minden részletében. Az égő fenyőhasábok, a padlóviasz, a vadászcsizmák fényesítésére szolgáló cipőkrém, a frissen sült vajas sütemények illata, a nők parfümje s a lovak verítékének szaga valami egészen különleges egyveleggé állt össze, amelyet azóta sem tudtam visszaidézni. […]

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 67

Anyám néha zongorához ült, és magyar népdalokat vagy Lehár-operettek keringőit játszotta nekünk. Nyaka és válla körül könnyedén lebegett egy lila fátyol. Ujjai alig látszottak érinteni a billentyűket, sokkal lágyabbaknak tűntek, mint amikor a nádpálcát fogták, s törékeny, vékony csuklójú keze a szikrázó, tarka drágaköves gyűrűkkel úgy lebegett a billentyű felett, mint valami egzotikus madár. Szerzett egy keringőt is, Lila keringő volt a neve, kedvenc színéről. Ha valamilyen nyilvános helyen megjelent, a cigányzenekar mindjárt rákezdett erre a keringőre. A Krasznahorka büszke vára című dal még ma is jól ösmert, anyám nevéhez fűződik. Az Andrássyak mind botfülűek voltak; apám például kellemetlen zajnak tekintett minden zenét; Duci bácsi pedig még a Himnusz dallamát sem ismerte meg, ami miatt nemegyszer került zavarba hivatalos szertartások alkalmával. […] gróf Andrássy Tivadar fő utcai palotája, 1895 körül (Klösz György felvétele) A tőketerebesi Andrássy-kastély, 1900 körül (Klösz György felvétele)

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 68

Az Andrássy család mauzóleuma Tőketerebesen munkácsy mihály festményével (balra) és Zala györgy szobrával, 1900 körül (Klösz György felvétele)

Szemben: Az Arthur meining által neogótikus stílusban tervezett tőketerbesi mauzóleum, 1900 körül (Klösz György felvétele)

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

Apám halála nagy hatással volt rám. […] Órák hosszat ültem a terebesi hideg családi sírboltban apámra gondolva; itt volt eltemetve Andrássy nagyapám és nagyanyám is fekete márványszakofág alatt, amelyen Ilona néni életnagyságú karcsú mása térdelt, Zala György műve. A kápolna hajójában Munkácsy Mihály Krisztus keresztre feszítését ábrázoló nagy képe függött. A fehér márványból épült kis mauzóleum a tó partján állt. Mögötte diófákkal sűrűn beültetett kis domb emelkedett. A lépteim alatt ropogó száraz levelek szaga Mindenszentek sötét estjére emlékeztetett, november elsejére, amikor lámpásokat és koszorúkat cipelve, szótlanul kísértük szüleinket a családi sírbolthoz. A lámpások világa kerek fényfoltokat vetett az

őszi levelekkel vastagon fedett ösvényre. Szerettem ezt a szertartást, minden évben vártam, mint valami különleges élményt. De most, amikor apa nem a menet élén haladt, hanem ott feküdt a koszorúk és virágok borította koporsóban, kínszenvedéssé vált számomra. […] Apám halála után Terebes mint hitbizomány Duci bácsi birtoka lett. A törvény értelmében anyának gyermekeivel együtt el kellett volna hagynia a kastélyt. Duci bácsinak azonban eszébe sem jutott ilyesmi, s életünk ugyanúgy folyt tovább, mint azelőtt. Duci bácsi éreztetni akarta anyával, hogy változatlanul ő a kastély úrnője, s ő maga egészen a háttérbe húzódott. Mindössze annyi változás történt életmódunkban, hogy a nyarat ettől kezdve

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 69

Tiszadobon töltöttük, és csak a vadászidény kezdetén költöztünk át Terebesre. Tiszadob mindig is Duci bácsi birtoka volt. Molnár nevű komornyikunk tömören így foglalta össze a helyzetet: »Ami Duci grófé, az a miénk, de ami a miénk, az nem Duci grófé.« Duci bácsi a legjobb szívű és a leggyengédebb ember volt a családjával. Nem éltek benne olyan művészhajlamok, mint apában, s hiányzott belőle apa lendületes életkedve és energiája is. Tudós volt, elmélyedéssel tanulmányozta a politikát és a történelmet, és állandóan írt. Ma is látom magas, sovány alakját, amint kissé görnyedten járja Hektor nevű vadászkutyájával a kastéllyal szemben több mérföldnyire elnyúló hatalmas tölgyerdő ösvényeit. Séta közben hosszú papírlapokon írta apró betűs, felfelé megdöntött betűit. A szó szoros értelmében egész nap dolgozott, s oly mértékben tudta erejét munkájára összpontosítani, amihez hasonlóval azóta sem találkoztam senkinél. Miközben a család szenvedélyesen vitatkozott körülötte az elképzelhető legkülönbözőbb témákon (s az ilyen viták mindig hevesek voltak, mert mindenki szenvedélyes volt a családban), ő nyugodtan, rendíthetetlenül írt a Duna-partra nyíló társalgójában, valamelyik mély karosszékbe süppedve, hosszú, csontos lábát keresztbe rakva, és szemlátomást teljesen gondolataiba merült. Aztán hirtelen felkapta a fejét, ránk szegezte nagyon tiszta, áttetsző világosszürke szemét, és közbeszólt, helyesbítve valamilyen pontatlan megjegyzést vagy túlságosan szenvedélyes állásfoglalást, és türelmesen, elnézően mosolygott hozzá. Nagy műértő volt az olasz reneszánsz művészet területén, és gyűjtötte is az ide vonatkozó műtárgyakat; fogadószobája valóságos kis múzeum volt, telistele quattrocento és cinquecento remekművekkel, fából faragott Mária-szobrokkal, domborművű, nehéz bronzajtókkal. A falakon értékes keleti szőnyegek függtek, elektromos falikarlámpák megvilágította festőállványokon pedig régi mesterek és francia impresszionisták képei sorakoztak, Rembrandt egy ﬁatalkori arcképe, Tiziano Jézus születését ábrázoló festménye, két nagy Sebastiano del Piombo-kép, a keresztet vivő Krisztus és a Prométeusz, egy-egy Millet, Corot, Daubigny, Courbet, Turner, Laurence – két bájos kislányfej –, egy csodálatos Canaletto, nagybátyám Lenbach festette arcképe, mind elválaszthatatlanul hozzátartozott gyermekéveim világához. Duci bácsi nesztelenül járkált a kincsek között, hosszú, ﬁnom ujja olykor végigsimogatta valamelyik bronzszobrocska körvonalait, vagy letörölt egy porfoltot az egyik vászonról. Néha, amikor hívei meglátogatták, hogy valami (számukra fontos) tanáccsal ellássák, nagybátyám elkezdte ezt a körmenetet szobájában műtárgyai között, azt a látszatot keltve, hogy oda sem hallgat. Pedig biztos vagyok benne, hogy minden szavukat hallotta. Rossz néven is vették tőle ezt a viselkedést, és anyám sokszor szemrehányást tett neki ezért a látszólagos megvetésért, amit hívei nézeteivel szemben mutatott.

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 70

A tőketerebesi Andrássy-kastély folyosója, a falon festményekkel, nyomatokkal és középen otto eckmann Öt hattyú című falikárpitjával, 1900 körül (Klösz György felvétele)

Két esztendővel apám halála után Duci bácsi feleségül vette anyámat, a tulajdonjogi kérdések tehát megoldódtak, mégpedig a legszerencsésebb módon. A házasságot egy ideig titokban tartották, mert anyám nem volt benne bizonyos, hogyan fogadják a hírt leányai, és nem sietett nyilvánosságra hozni az eseményt. Mi azonban valamennyien helyeseltük elhatározását, és semmiféle hamleti reakciónk nem volt; mert nagyon szerettük Duci bácsit, s úgy éreztük, apánk is azt kívánta volna, hogy boldogok legyenek. […] Szüleim minden évben külföldre utaztak, lehetőleg Olaszországba; főleg műtárgyakat kerestek, állandóan gyarapítani igyekeztek gazdag reneszánsz gyűjteményüket. […] Tiszadobon a közönséges hétköznapi ebéd kiadós előétellel kezdődött, sajtos souﬄé vagy rákmajonéz, majd tiszai hal következett, pompás, friss, nyílt tűzön ropogósra sütött kecsege; utána jött a fő fogás, rendszerint marhasült, borjú vagy kacsa három-négy különböző körettel és főzelékkel; a negyedik fogás külön zöldség volt, esetleg spárga; utána torta és fagylalt következett. Kedvenc süteményem a »Bombe à la Izzet Pacha« volt; ennek receptjét Törökországból hozták szüleim, névadója, Izet pasa házában ették először. Utána lassan vége felé tartott az ebéd: már csak édes kukorica következett vajjal,

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 71

meg sajt és száraz aprósütemény. Befejezésül pedig görögdinnye, nagyszerű, zamatos, bő levű, jégbe hűtött dinnye, s persze minden más nyári gyümölcs, ami éppen érett. A remek magyar borokból mi, gyerekek, nem kaptunk. Nem meglepő, ha az ilyen ebéd után a szó szoros értelmében felkelni is alig tudtunk, és nagy nehezen vánszorogtunk át a hűvös hallba, olyasformán, mint az óriáskígyó, amely egy egész őzet nyelt le; leroskadtunk a puha kerevetre, a számtalan párna közé, és képtelenek voltunk moccanni is. A hallban ittuk meg az ebéd utáni török kávét. De hamarosan elkövetkezett a délutáni tea ideje; a teát a kettős erkélyen szolgálták fel az erős illatú lonc felett; előtte messze nyúló szabad tér, hatalmas tisztás a tölgyesben, amely egészen a Tisza partjáig terjedt. Távol halványan látni lehetett a forró, párás levegő fátylán keresztül a tokaji hegyek körvonalait. A »tea« tulajdonképpen nem teát jelentett, hanem különféle fagylaltokat, tejszínhabos kávét, öt-hatféle tortát, kalácsot, meleg teasüteményt, vajas kenyeret, dobostortát és ismét dinnyét s más gyümölcsöket. Este nyolckor újabb többfogásos, levessel kezdődő, de a délinél valamivel szerényebbre méretezett étkezés következett. Igazán azt hinné az ember, hogy rettenetesen el kellett híznunk ilyen étrend mellett. Ám ez nem következett be: én kifejezetten sovány voltam lánykoromban, és senki sem volt kövér a családban. Anyám kivétel nélkül minden étkezésnél késve jelent meg. Szórakozottan, sietősen akkor állított be többnyire, amikor mi már az édességnél tartottunk. Egyiptomi cigaretta és Houbigant parfüm illata lebegett körülötte, hóna alatt nagy köteg újság. Ám ő nagyon szorgalmas újságolvasó volt, az utolsó sorig elolvasta valamennyit, tekintet nélkül a lap pártállására. Így aztán igen tájékozott volt a legkisebb politikai részletkérdésekben is, és Duci bácsi be is avatta minden elgondolásába. Anyám állásfoglalása viszont nem befolyásolta, legalábbis, amennyire én meg tudtam állapítani: anyám szenvedélyesen, szubjektíven politizált, Duci bácsi józan volt és fegyelmezett. […] No de hadd térjek vissza a szép tiszadobi emlékekhez. Felejthetetlenek a hajnali sétalovaglások a búzaföldek között, s hogy milyen öröm volt átugrani a keresztbe rakott kévék felett, s fürdések a Tisza sárgán hömpölygő vizében; utána rövid szoknyás, buggyos ujjú, fekete alpakka fürdőruhában kifeküdtünk a napra, s nyakig beástuk magunkat a meleg, mély iszapba. Délutánonkint csónakáztunk a Holt-Tiszán, a folyónak majdnem mozdulatlan ágán, a sötétkék víz fölé hajló szomorúfüzek árnyékában, kergettük a golﬂabdát a lenti tágas tisztásokon – a kastély dombtetőn állt –, vagy kroketteztünk a futórózsával és vadszőlővel benőtt szűk lugas körüli pázsiton. Úgy lelkesedtünk a krokettért, hogy már rég bealkonyodott, s mi még mindig nem hagytuk abba a játékot; a személyzet lámpásokkal világított, s az éjszakában nagyokat koppantak az egymásnak ütődő fagolyók.

otto eckmann: Öt hattyú, 1897 235 × 75 cm | gyapjúgobelin jelezve balra lent: OE Iparművészeti Múzeum, Budapest

i fj A B B g r ó f A n d r á s s y g y u L A

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 72

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 73

A tőketerebesi Andrássy-kastély előcsarnoka, 1900 körül (Klösz György felvétele)

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 74

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 75

A gobelinszalon a tőketerebesi Andrássy-kastélyban, 1900 körül (Klösz György felvétele)

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 76

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 77

A dolgozószoba a tőketerebesi Andrássy-kastélyban, 1900 körül (Klösz György felvétele) Jobbra a nagyméretű festmény Madarász Viktor A bűnbánó Báthory Erzsébet című, azóta elveszett munkája

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 78

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 79

A tiszadobi Andrássy-kastély bejárati homlokzata, 1900 körül (Klösz György felvétele)

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 80

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 81

A tiszadobi Andrássy-kastély park felőli homlokzata, 1900 körül (Klösz György felvétele)

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 82

05 GY ANDRÁSSY.qxp_GY ANDRÁSSY 08/09/17 13:45 Page 83

A dolgozószoba a tiszadobi Andrássy-kastélyban, 1900 körül (Klösz György felvétele)

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 84

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 85

A Városliget „kapuja”, a Körönd, 1900 körül (Klösz György felvétele)

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 86

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 87

Sétáló nagypolgári család a városligeti Vajdahunyad sétányon, háttérben a millenniumi kiállításra készült Székesfővárosi Pavilonnal, 1913 (Schmidt Albin felvétele)

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:51 Page 88

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:51 Page 89

Hölgyek és urak a városligeti Vajdahunyad várában a Jáki kápolna előtt, 1928