Elveszett örökség – részlet. Báró Kohner Adolf gyűjteménye by molnos

molnospéter

elveszett örökség

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 90

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 91

báró

kohner Adolf nAgybirtoKoS, nAgyiPAroS, műgyűJtő, mecénáS (PeSt, 1886—budAPeSt, 1937)

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 92

a tudós gyűjtő Az 1866-ban született, már puszta megjelenésével, közel kétméteres magasságával is tekintélyt parancsoló Kohner Adolf mai szemmel szinte felfoghatatlanul sokoldalú volt: a kémiából doktori címet szerző, rendkívüli műveltségű férﬁú nem csupán a gazdasági életben aratott sikereket, de remekül hegedült saját, dollármilliókat érő Guadagninihangszerein, nagymesterként vezetett egy szabadkőműves páholyt, elnökölt számos zsidó szervezetet, hatalmas anyagi támogatással egyik alapítója és állandó mecénása volt a szolnoki művésztelepnek, miközben pazar lovai futottak a pesti turfon, ő maga pedig szenvedélyes vadászként „nagy élvezettel puﬀogtatta a vadat” ezerholdas bagonyai birtokán vagy jánoshidai fácánosában.¹ Szemben: Paul gauguin: A hívás, 1902 (részlet) 131,3 × 89,5 cm | olaj, vászon jelezve jobbra lent: P. Gauguin / 1902 The Cleveland Museum of Art, Cleveland

1 2 3 4

Vécsey Miklós: Száz értékes magyar, Budapest, 1931, 161–164. Radnóti József: Pesti pénzoligarchák, Budapest, 1929, 105. a színház barátai. Vii. Báró Kohner Jenő, Színházi Élet, 1917/48., 11–12. az 1891-ben született, apjához hasonlóan Berlinben, kémiából diplomát szerzett Kohner Károly emil az 1. honvédhuszárezredben szolgált. a családra vonatkozó számos információ charles Farkastól, Farkas istván festőművész ﬁától, Kohner adolf unokájától származik. segítségét ezúton is köszönöm.

b á r ó Ko H n e r A d o l f

Minden jótékonysági vagy művészi akcióban ott látjuk Kohne-

réket a mecénások élén. Gazdasági életünkben irányító tevé-

kenységet fejtenek ki, nagy elfoglaltságuk mellett azonban

idejük marad arra is, hogy a hazai kultúra érdekeit szolgálják példaadó áldozatkészséggel.”3

A Lipcséből származó Kohner família 19. és 20. száza-

fácánosában.1

di felemelkedése – ha a bámulatos gazdagság, ahova alig fél

emberi karakterrel párosult: „Az Ádolf egy nagyon rendes

a kiegyezés utáni évtizedek dinamikusan fejlődő, majd az

E páratlan üzleti és közéleti aktivitás ráadásul megnyerő ember” – mondta róla a magyar nagyipar egyik illusztris

vezéralakja, némileg elkedvtelenítve a pesti pénzoligarchia pletykákra éhes, feltűnően rosszmájú krónikását, Radnóti Józsefet.2 Nem csupán a mindenki által tisztelt Adolf tartozott a magyar üzleti, társasági és kulturális élet legnépszerűbb tagjai közé, hanem a cég vezetésében vele együttműködő uno-

katestvérei, a bohém természetű, aranyifjú sportbarát, Vilmos,

alias Willy báró, valamint a színház, a kártya, az írók, a gyors

évszázad alatt eljutottak, kivételes is – tipikusnak mondható első világháborút követően változó ütemben hanyatló Magyar-

országán. Sorsuk szinte megtestesíti a zsidó nagypolgárság hatalmas ívet bejáró útját a szerény kezdetektől a századfordu-

ló fénykorán át a vészkorszak drámájáig, majd a kommunista

kitelepítést követő kényszerű emigrálásig. A család tagjainak sorsában tökéletesen leképeződött a drámai fordulatokban gazdag magyar történelem: Kohner Adolf egyetlen fiúgyer-

autók és a szép nők nagy hódolója, a fájóan korán, mindössze

meke, Károly önkéntesnek jelentkezett az első világháború kitörésekor, s az orosz fronton életét vesztette;4 egyik lányát,

ciában talán legelőkelőbb, becsülésre legméltóbb a Kohner

ölték meg; özvegyét, Kohner Helént az ötvenes években ki-

42 éves korában elhunyt Jenő is. „A magyar zsidó arisztokrácsalád – olvashatjuk a Színházi Élet egyik 1917-es cikkében. – Hagyománya a hazafiság, a tisztesség, a jónak, szépnek kultusza.

a festő Idát a második világháború végóráiban a nyilasok telepítették, majd néhány esztendő múlva, rokonait követve végleg elhagyta hazáját és Kanadában telepedett le.5

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 93

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 94

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 95

„Ha valaki megírná a magyarországi zsidóságnak legú-

jabb történetét, amely szerves összefüggésben van az ország

óriási gazdasági, kereskedelmi, kulturális föllendülésével, bizonyára külön fejezetet szentelne a Kohner családnak. Az a korszak, amelyben olyan jelentékeny szerepe van a magyarországi előkelő zsidóságnak, Ferenc József megkoronázásával kezdődik és a világháború befejezésével kezd alko-

nyodni. Egymás után hívja életre a zsidó vállalkozó szellem, tehetség és szorgalom a különböző alkotásokat. Bankokat ala-

pítanak, vasutakat építenek, hidakkal ívelik át a folyamokat,

gyárakkal sűrítik be a fővárost és az országot, sok százezer embert juttatnak kenyérhez, malmokat, szeszgyárakat helyez-

nek üzembe, részt vesznek mint alkotók és mint mecénások az irodalmi és művészeti életben, forszírozott tempóban segítik Magyarországot a haladás és boldogulás útjára. A haladás, a vagyonosodás, a polgári megelégedettség boldog

korszaka ez, amely csak álmában él a mai generációnak. Megelégedett az arisztokrata, a polgár, a munkás, a hivatalnok,

aki dolgozni akar, az meg is tud élni ebben az országban. Kialakul a zsidó plutokrácia és arisztokrácia.”6 Ezek az 1931-ben

papírra vetett, némileg elfogult és nosztalgiával átszőtt, de

alapvetően pontos szavak a magyar polgárosodás aranykorát idézik meg: azt a közel fél évszázados, a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig tartó korszakot, amelyben a zsidó asz-

szimiláció részeként a Kohner család mecénási és műgyűjtői ambíciói is kiteljesedhettek.

A német kultúrkörből érkező, askenáz zsidó szárma-

zású dinasztia egyik első, már pontosan dokumentálható tagja, az 1805 körül született Heinrich Kohner – a családi le-

gendárium szerint – az 1830-as évek során minden esztendő-

ben öt-hat szekérrel érkezett Budára a csehországi Neumarktból,7 hogy lúdtollal és gyapjúval megrakodva induljon vissza Pozsony felé.8 Testvére, a családi cég másik oszlopos tagja,

Ábrahám Adolf döntött először a Magyarországra költözés

mellett, s a harmincas évek folyamán már letelepedési és ke-

reskedési jogot nyert a Csongrád vármegyei Hódmezővásár-

helyen.9 Az évtized végén feleségül vette a környéken gazdálkodó egyik tehetős nagykereskedő lányát, Sváb Lujzát, akivel 1840-ben Pestre költözött és megalapította testvérével közös cégét, a Heinrich Kohner et Brüder nevű közkereseti társaságot.

Ő maga Pesten és Bécsben, míg Neumarktban maradó fivére

Csehországban képviselte a vállalkozás ügyeit. A Dohány utca

Kohner ida: Kohner Adolf portréja, 1920-as évek (lappang)

Szemben: fényes Adolf: Kohner Adolf képmása, 1904 125 × 97 cm | olaj, vászon | jelzés nélkül Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (letét)

6. szám alatt, az egykori „Kassai-házban” működő vállalat,

céget alapítottak. Az 1872. május 6-án bejegyzett vállalatot

ségi kört megtartva – különféle mezőgazdasági terményekkel és tollal kereskedett.10 Az egyre növekvő firma fő profilja kez-

játszottak a kiegyezést követően bámulatos gyorsasággal fejlődő

a majdani hatalmas cégbirodalom őse – a korábbi fő tevékeny-

detben a gyapjú volt, de idővel a dohánykereskedelem, majd szerteágazó mezőgazdasági, textil-, vegyi- és élelmiszeripari

kezdetben a névadó négy fia közül három, Károly, Zsigmond

és Ágoston vezette, akik valamennyien kiemelkedő szerepet

magyar gazdaság életében.11 Az eladásokat irányító, idővel

a dualizmus egyik legnagyobb pénzintézete, a Pesti Magyar

érdekeltségek bővítették az egyre jövedelmezőbb portfóliót.

Kereskedelmi Bank alelnökségéig emelkedő Zsigmond a század-

döntő szerepe volt a cég látványos fejlődésében.

Mór halála után, 1893-tól 1906-ig ő volt a Pesti Izraelita Hit-

1850-től már Heinrich is Pesten élt, és a Kohner klán fejeként Az igazán jelentős üzleti sikereket azonban megelőzte

egy radikális váltás. A Heinrichnél tíz évvel fiatalabb Ábrahám Adolf korán, már 1860-ban meghalt. Fiai megelégelték, hogy nagybátyjuk, Heinrich csupán csekély apanázst folyósít

számukra, ezért kiléptek az üzletből, és apjuk neve alatt új

fordulón fontos pozíciót viselt a zsidó hitéletben is: Wahrmann

6 7

8 9

község elnöke. Schossberger Lujzával 1862-ben kötött házassága révén ráadásul a Kohner família szoros rokoni kapcso-

latba került a pesti gazdasági elit meghatározó részével, ami természetesen a családi vállalatok közti üzleti relációkra is kedvező hatást gyakorolt.

Vécsey: Száz értékes magyar, 1931. (1. j.) 161. csehországban több neumarkt nevű település volt, a források alapján jelenleg nem állapítható meg, hogy a család melyikből származik. BalKányi Kálmán: Arcok, harcok, kudarcok, Budapest, 1934, 118–120. a Kohner család történetének kitűnő összefoglalása HlBocsányi norbert: a szászbereki Kohner család in Zounuk. A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok megyei Levéltár Évkönyve 29., szolnok, 2015, 137–172. dohány utca 6., jelenleg a 12–14. szám alatti ház. 1866. április 26-án itt született Kohner adolf. Kivonat a pesti izraelita hitközség születési jegyzékéből, Budapest Főváros levéltára, HU BFl-iV.1411.b-1874-09884. a család rokoni viszonyairól, valamint a Kohner adolf és Fiai cég vagyoni helyzetéről Budapest Főváros levéltára vonatkozó irataiból nyerhetünk képet. HU BFl-iV.1411.b-1874-09884.

b á r ó Ko H n e r A d o l f

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 96

Kohner Zsigmond, 1890-es évek

12 13 14

15 16

Vasárnapi Ujság, 1863. október 25., 383. Kohner Zsigmond 1862. november 23-án vette feleségül schossberger lujzát. HlBocsányi norbert: a Kohner család vállalkozásai, Tanulmányok Budapest múltjából, 37, 2014, 43–76. Kohner Károly felesége, stein ida 1875. január 2-án halt meg. a Műcsarnok 1888-as, az első gyermekmenhely javára rendezett kiállításán bemutattak nyolc képet a kollekcióból. Tárgymutató a budapesti I. gyermekmenhely javára a Műcsarnokban (Andrássy út 69.) magántulajdonban lévő régi és modern képekből rendezett kiállításhoz, Budapest, 1888). GéBeR antal: Magyar műgyűjtők I–II. Publikálatlan gépirat a szépművészeti Múzeum könyvtárában, szerk.: tótH Melinda, Budapest, 1970, 58. az apai kollekcióból Kohner adolfnál maradt Mészöly-képek listája: Báró Kohner Adolf gyűjteménye. Az Ernst-Múzeum aukciói, XLVIII. Katalógus Petrovics elek előszavával és Pogány Kálmán gyűjteményismertetőjével, Budapest, 1934, 33–34. a Kohner-gyűjteményről megjelent korábbi irodalom legteljesebb összefoglalása taKács Gábor: Műgyűjtők Magyarországon a 18. század végétől a 21. század elejéig. Bibliográﬁai lexikon, Budapest, 2012, 262–263.

Szemben: fényes Adolf: báró Kohner Adolf, 1900 90 × 74 cm | olaj, vászon | jelezve jobbra fent: Fényes A. | Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

b á r ó Ko H n e r A d o l f

Kohner Willy, 1920 körül (Benedek Margit felvétele)

Kohner Adolf, 1910-es évek

A másik fiú, Ágoston a vasútépítés területén jeleske-

házassága révén közeli rokonnak számító Schossberger csa-

a Kohner Adolf és Fiai cég legfontosabb ágazatává. Óriási ki-

fontos pozíciót szereztek a vasútépítés területén is, végül –

dett, míg Károly működése folytán a mezőgazdaság vált terjedésű, mintaszerűen vezetett birtokaik voltak Besenyszö-

gön és Nagyivánon, ahol elsősorban növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, szeszfőzéssel és konzervgyártással foglal-

koztak, továbbá hosszú ideig bérelték, majd részben megvá-

sárolták gróf Schönborn-Buchheim harmincezer holdas mun-

láddal hoztak tető alá 1890-ben.13 Az 1880-as évek folyamán

a kor szinte tipikusnak mondható „evolúcióját” követve – családi bankházat alapítottak, amely a kiterjedt hitelügyletek bo-

nyolításán túl összefogta a családi érdekeltségek egyre szerteágazóbb üzletmenetét is.14

A korán özvegységre jutott, s így egyetlen életben ma-

kácsi és szentmiklósi uradalmát is. Miután az 1860. február

radt gyermekét, Adolfot 1875-től egyedül nevelő Kohner Károly

szerzés jogával, a Kohner család az elsők között kezdett bele

antik szőnyegek mellett elsősorban 17. századi holland festők

18-i uralkodói rendelet a zsidókat is felruházta az ingatlan-

a szisztematikus földvásárlásba. A kiterjedt birtokrendszer első jelentős darabja az 1863-ban megszerzett kékkői Balassauradalom volt,12 de a századfordulón már egyértelműen

Szászberek számított az igazi központnak: a mintagazdaságá-

ról híres, saját keskeny nyomközű vasúttal átszelt majorságon egyemeletes kastély, szépen gondozott park, üvegházak és teniszpályák szolgálták a család gondtalan kikapcsolódását.

A cégbirodalom zászlóshajói között az évtizedek

már a műgyűjtés területén is serénykedett.15 Kollekciójában

művei domináltak, de a Nádor utca 19. szám alatt álló házában az osztrák Waldmüller, Emil Jakob Schindler és August

von Pettenkofen, valamint néhány magyar alkotó, többek kö-

zött idősebb Markó Károly, Deák Ébner Lajos és Mészöly Géza

festményei is feltűntek.16 Utóbbi az apa első számú kedvence

volt, így nem habozott egy tucat bájos apróság mellett olyan fontos, hatalmas méretű alkotást is megszerezni tőle, mint

a Balaton Szántódnál, amely már 1885-ben az ő kollekcióját gaz-

során olyan óriások tűntek fel, mint a Hatvanyakkal közösen

dagította.17 A képekből „kihámozható”, konvencionálisnak

derfonógyár Rt., vagy a legnagyobb magyar vegyipari vállal-

biztosítékot jelentett arra, hogy Károly egyetlen fia már kis-

felfuttatott nagysurányi és selypi cukorgyár, a Szegedi Ken-

kozás, a Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipari Rt., amelyet a legendás Lánczy Leóval és a Kohner Zsigmond

tűnő ízlés nem sejtet kiforrott, eredeti gyűjtői koncepciót, de gyermekként szoros kapcsolatba kerüljön a tudomány, az irodalom és a zene mellett a képzőművészettel is.18

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 97

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 98

mészöly géza: Zivataros táj (Hazatérő tehenek), 1880 körül 20,5 × 32 cm | olaj, fa | jelezve jobbra lent: Mészöly | Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (letét)

20 21

22 23

talán csak véletlen, de akkor is jellemző véletlen, hogy a tisza családnak ugyanúgy Mészöly Géza volt a kedvenc festője, mint Kohner Károlynak. yBl ervin: Gróf tisza istván otthona, Magyar Művészet, 1927, 519–525. anGyal dávid: Emlékezések, london, 1971, 69–70. disszertációja: adolph KoHneR: Über Bestimmung des Cadmiums und über Trennung des Cadmiums vom Kupfer. Berlin, 1866. supplement zu Heinsius’, Hinrichs’ u. Kaysers Bücher-lexikon, leipzig, 1893, 196. Radnóti: Pesti pénzoligarchák, 1929 (2. j.) 105–111. Népszava, 1926. január 17., 13.

Az evangélikus gimnáziumban érettségiző Kohner Adolf kiváló nevelést kapott a kikezdhetetlen tekintélyű, az iroda-

lomban elsősorban német és francia ízlésű, a politikában pedig konzervatív-liberális beállítottságú, így Tisza Kálmánt, a „generálist” sokra becsülő apától.19 Zenére Huber Károly, a később világhírnévre szert tevő hegedűművész és komponista, Hubay

Jenő apja tanította, nevelőnek pedig a kiváló történészt, Angyal Dávidot fogadták fel mellé, aki az érettségi után Berlinbe, a pati-

nás Humbold Egyetemre is elkísérte a németül és franciául már ekkor is folyékonyan beszélő fiút, hogy a családi cég érdekében

kamatoztatható vegytani és mezőgazdasági tanulmányait kellő felügyelet mellett kezdhesse el.20 Az 1886-ban kémiából doktori fokozatot szerző ifjú Adolf nagybátyja,21 Kohner Zsigmond szárnyai alatt sajátította el az üzleti élet alapszabályait, majd a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kötelékében bővítette ez irányú tapasztalatait.

Az apa 1894-es halála után Kohner Adolf nem csupán a cég vezetésében, de az ekkor már tekintélyesre duzzadó gyűjtemény

további fejlesztésében is új utakon indult el: mind a vállalatok, mind a műtárgyak terén kitört rajta a „gründolási láz”.22 Már édes-

apjától, illetve Kohner Ágostontól és Zsigmondtól is számos üzleti érdekeltséget örökölt, de egy pillanatig sem elégedett meg az így szerzett javakkal. Cégalapítási és -irányítási étvágya legendás volt: „Vannak, akik bélyegeket gyűjtenek, mások képes levelező-

lapokat, képeket, könyveket, fegyvereket” – írta a Népszava tudósítója 1926 januárjában, majd szociáldemokrata eszményeinek megfelelő szarkazmussal tette hozzá: „A legügyesebb és legszerencsésebb gyűjtők azok, akik igazgatósági tagságot gyűjtenek.”23

A Bank című közgazdasági lapra hivatkozó cikkből kiderül, hogy e sajátos „álláshalmozók” patinás listáján Kohner Adolf az előkelő harmadik helyet foglalta el, nem kevesebb mint 29 igazgatósági tagsággal. Ha végiglapozzuk az 1928-as tőzsdei kompaszt, valóban

azt látjuk, hogy Kohner érdekeltségei szinte a teljes magyar gazdaságot behálózták: több bank, biztosító és takarékpénztár, az

b á r ó Ko H n e r A d o l f

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 99

mészöly géza: major (tanya), 1879 39,3 × 60 cm | olaj, fa | jelezve jobbra lent: Mészöly G 879 | Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (letét)

Athenæum Irodalmi és Nyomdai Rt., a Magyar Földgáz Rt., valamint a textil-, gép-, malom- és élelmiszeripar számos jeles cége,

igazgatósági tagként jelentős befolyást gyakorolt. „Száz pozíciója van és egy sincs olyan, ahol csak reprezentálna” – írta róla 1922-

Kohner élete során 34 céget alapított és 63 részvénytársaság igazgatóságának volt a tagja, ami még a gazdasági elit legszorgalmasabb

többek között az 1911-es alapítású Hungária Jaquard Szövőgyár is azok közé tartozott, amelyek működésére tulajdonosként vagy ben A pénz urai címmel könyvet publikáló Kósa Miklós újságíró, s szavai a szikár tények ismeretében sem tűnnek elfogult túlzásnak:

prominensei körében is szinte unikálisnak mondható.24 E téren szerzett érdemeit az sem csökkenti, hogy a rossz nyelvek szerint

e gründolási láz egyik legfőbb szabálya merőben praktikus volt: „mindenhez presztízst adni és semmihez sem pénzt.”25

Mindezeken túl társadalmi tekintélyét jelezte, hogy 1933-ig elnöke volt az egyik legrégebben alapított érdekvédelmi szer-

vezetnek, a kereskedőket összefogó és képviselő Pesti Lloyd Társulatnak, 1914-től a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egye-

Országos Izraelita Közművelődési Egyesületet, 1928-ban az Izraelita Országos Iroda elnökévé választották,27 sőt a Magyar Zsidó

sületének,26 az Erzsébetvárosi Kaszinónak, miközben a pesti zsidó köz- és hitéletben is kitüntetett szerepet játszott. Vezette az

Unióban és az Izraelita Kézműves és Földművelési Egyesületben is hasonló pozícióval tisztelték meg. Közéleti pályájának megkoronázásaként két évvel udvari tanácsosi kinevezése után,28 1912-ben bárói rangot kapott Ferenc József császártól. Korának

HlBocsányi norbert: a pesti zsidó nagykereskedők virágzása és hanyatlása, http://holocaust. archivportal.hu/tanulmanyok. Radnóti: Pesti pénzoligarchák, 1929 (2. j.) 107. Kohner adolf bárót ünnepli a magyar vegyészipar, Budapesti Hírlap, 1929. október 16., 18. Báró Kohner adolfot az izraelita országos iroda elnökévé választották, Pesti Hírlap, 1928. április 24., 13. 1932-ben lemondott erről a pozíciójáról: Viharos elnökválasztás, Budapesti Hírlap, 1932. május 31., 8. Budapesti Közlöny, 1910. május 20., 1. A Gyűjtő, 1913/9–10., 333; Pesti Hírlap, 1912. június 4. a Képzőművészeti társulat új igazgatósága, Pesti Hírlap, 1925. május 6., 13. Pesti Napló, 1920. július 1., 3.

egyik leggálánsabb mecénásaként, számos művészeti díj alapítójaként éveken át a magyar gyűjtőket összefogó Szent György Céh

alapítója, másodelnöke és kisplasztikai szakosztályának elnöke volt,29 1918-tól hét éven át a Képzőművészeti Társulat igazgatói

posztját töltötte be,30 miközben az 1920-ban alakult művészeti társulat, a Magyar Studio működését az elnök, gróf Andrássy

Gyula mellett társelnökként segítette.31

b á r ó Ko H n e r A d o l f

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 100

tina blau: Alföldi falu 26,5 × 44,5 cm | olaj, vászon | jelzés nélkül | Belvedere, Bécs

Ú j u t a ko n 32

37 38

Kohner Károly gyűjteményét a bécsi Galerie Miethke árverezte 1908. március 5-én. Ölgemalde alter Meister aus den Sammlungen Karl Kohner und Mauthner von Markhof. Kat. Galerie Miethke, Bécs, 1908; tobias G. natteR: Die Galerie Miethke. Ein Kunsthandlung im Zentrum der Moderne. Kiállítási katalógus, Jüdisches Museum, Bécs, 2003, 246. az 1902-es orvosszövetségi kiállításra negyvenöt festményt kölcsönzött, de ennek jelentős része még az apai hagyatékból maradt rá. Gustav Klimt Obstgarten című művét Kohner 1906 decemberében vásárolta meg Miethkétől 3500 koronáért. natteR: Die Galerie Miethke, 2003 (32. j.) 250. schönberg és Hofer alkotásait Kohner szintén Miethkétől vásárolta. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 79, 47. Alföldi falu, 1874, Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 2.; jelenlegi őrzési helye: Belvedere, Bécs, ltsz.: 5239; Tutajok a Tiszán uo., kat. 3. Alvó cigánylányka, Fogatok a pusztán, Piac, Hetivásár, Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 63–66. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 85. Nyári est Norvégiában (Várakozás a hajóra). Kohner ezt a képet a Műcsarnok 1905-ös tavaszi kiállításán vásárolta meg. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 84. Pásztorlányka (Heideprinzesschen), 1889, Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 86.; jelenlegi őrzési helye: staatliche Museen zu Berlin, nationalgalerie, ltsz.: a ii 841. a ma még lappangó mű reprodukciója ÖHqUist János: A ﬁnnek művészete, Budapest, 1911, 158, Viii. tábla; Múlt és Jövő, 1914, 377.

100

b á r ó Ko H n e r A d o l f

Kohner Adolf új, Magyarországon szinte példa nélküli útra

valamint a posztimpresszionista művészek tevékenységét is

otta át az édesapjától örökölt műtárgyegyüttest. A jellegzetesen

válogatás erejéig a kortárs osztrák és német művészetet is be-

lépett, amikor ritka elszántsággal és következetességgel alakít-

19. századi kollekció hagyományos, kissé unalmas felépítését – a 17. századi németalföldi képek, valamint a két kedvenc, az

osztrák Emil Jakob Schindler és a magyar Mészöly Géza dominanciáját – rövidesen alapjaiban módosította, s a francia,

felvillantsa. Itthon a kevesek egyike volt, akik egy szerényebb emelték gyűjteményükbe: egy Klimt- és egy kitűnő, ma a Szép-

művészeti Múzeum gyűjteményét gazdagító Carl Moll-kép,

valamint Arnold Schönberg Női arcképe és Karl Hofer Pihenő férfi című alkotása illusztrálja Kohner széles körű érdeklődését

felé nyitott. A hagyatékból idővel szinte minden külföldi fest-

és független értékítéletét.34 Az osztrák Tina Blau két magyar vonatkozású alko-

kívül csupán egy Pettenkofen-képet, Mészöly alkotásait, va-

Kohner szoros szolnoki kapcsolataival, az ottani festészeti tra-

valamint a magyar festészet impresszionisztikus tendenciái ményt eladott vagy múzeumnak ajándékozott, a szőnyegeken

lamint Deák-Ébner nevezetes Baromfivásár című festményét tartotta meg.32 Bár már apja halála után belefogott saját gyűjteményének fejlesztésébe, a kollekció nevezetes nemzetközi

tása35 és August von Pettenkofen négy, alig tenyérnyi képe36

díció iránti elkötelezettségével magyarázható, de a bécsi szü-

letésű, Párizsban élő, ám a magyar alföldi városba gyakran el-

látogató Otto von Thoren Lovak az udvarban című vászna is

anyagának legszebb alkotásait valamivel később, körülbelül egy

minden bizonnyal ezért került a kollekcióba.37 A norvég imp-

meg.33 Ebben az időszakban Kohner egyike volt az európai

air felé nyitó német festészetet Fritz von Uhde egy kiváló kva-

dők és cégek keresték a kegyeit, mint a párizsi Bernheim-

selte,39 míg a századforduló finn művészetének óriását, Ak-

évtized alatt, 1903-tól az első világháború kitöréséig szerezte műpiac kiemelkedő vásárlóinak, olyan patinás műkereske-

resszionizmust Fritz Thaulow napsütéses vízparti tája,38 a plein

litású, Jules Bastien-Lepage hatását mutató munkája képvi-

Jeune, a berlini Alfred Flechtheim és Paul Cassirer, valamint

seli Gallen-Kallelát a gyűjtő feleségéről festett portréja idézte

centrumában a francia impresszionisták álltak, de gondot for-

re Budapestre csábított, s 1908-ban a Szépművészeti Múzeum-

a bécsi Galerie Miethke és Max Hevesi. Érdeklődési körének

dított arra, hogy kollekciója a stílus 19. századi előzményeit,

meg.40 A Majovszky Pál által két alkalommal is hosszabb időban hatalmas sikerű kiállítást rendező festő tetemes, ötezer

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 101

deák-ébner lajos: baromfivásár, 1885

132 × 97 cm | olaj, vászon | jelezve balra lent: Louis Ébner | Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 102

tárlatának katalógusában olvasható: „Ezt a gyűjteményt bátran

nevezhetjük a magyar főváros Szépművészeti Múzeumának magánkézben lévő külső osztályának, mert aki a francia imp-

resszionizmust tanulmányozni akarja, az teljesebb és értékesebb anyagot nem talál – Párizsig.”46

a franciák A Kohner-gyűjtemény legnagyobb értékét és újszerű karak-

terét a modern francia mesterek képei adták. „Szemmel lát-

hatóan kerül a gyűjtő minden más vonatkozást, csak a 19. század érdekli, s az is csak annyiban, amennyiben köze van az

impresszionizmus kialakulásához” – jellemezte némileg leegyszerűsítve, de találóan a válogatás alapvonását 1929-ben a Képzőművészet című folyóirat hasábjain Lyka Károly.47 Az

impresszionistákat és követőiket olyan minőségű és oly bő-

séges válogatás képviselte, amely Magyarországon – magángyűjtemény esetében – ma már sajnos elképzelhetetlen. Ezt a koherens műtárgycsoportot kiegészítették és történeti kon-

textusba helyezték a stílus előzményeit bemutató művek.

francisco goya: Az akasztott szerzetes, 1810 körül 31 × 39,2 cm | olaj, falemez | jelezve balra lent: X9 | Art Institute, Chicago

42 43 44

49 50

51 52

Koós Judit: akseli Gallen-Kallela (1865–1931) és a ﬁnn–magyar művészeti kapcsolatok kezdetei, Művészettörténeti Értesítő, 1967, 60.; KRiescH tamás: akseli Gallen-Kallela Magyarországon, Művészettörténeti Értesítő, 1979, 49. GéBeR: Magyar műgyűjtők I–II., 1970 (17. j.) 58. GéBeR: Magyar műgyűjtők I–II., 1970 (17. j.) 58. GesKó Judit: collecting for the nation and not only for the nation: impressionism in Hungary, 1907–1918 in ann dUMas etc.: Impressionism: Paintings Collected by European Museums. catalog of an exhibition held at the High Museum of art, atlanta, Feb 23–May 16, 1999. a Meller által közvetített képek (mellettük az ernst Múzeumban tartott 1934-es aukció tételszáma): charles Francois daubigny: Tájkép rommal, kat. 31.; daubigny: Tavasz, kat. 32.; edgar degas: Táncosnők, kat. 34.; théodore Rousseau: Apremont völgye, kat. 78. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.). tövis [RóZsa Miklós]: Magyar amatőrök. ii. dr. Kohner adolf in Kalauz a Művészház Nemzetközi Impreszszionista Kiállításához, 1910 április–május. Katalógus, szerk.: RóZsa Miklós, Budapest, 33. chroniqueur [lyKa Károly]: a műgyűjtő. Br. Kohner adolf gyűjteménye, Képzőművészet, 1929. január. 2., 4–5, 9–21. „a franciák megszerzésére Meier-Graefe ösztönzött.” Kohner szavait idézi [ism.]: Báró Kohner adolf európai hírű műkincsei az árverelő kalapács alatt, A Reggel, 1939. február 19. Robert Jensen: Marketing Modernism in Fin-deSiècle Europe, Princeton, 1994, 235–263. entwicklung des impressionismus in Malerei und Plastik. XVi. ausstellung der Vereinigung Bildender Künstler Österreichs secession Wien, 1903, január–február. Kalauz a Művészház nemzetközi impresszionista kiállításához, 1910 (46. j.). Éneklő pár, 1850–60 k.; jelenlegi őrzési helye: Harvard art Museum, Fogg Museum, cambridge, ltsz.: 1957.205.

Szemben: Honoré-Victorin daumier: éneklő pár, 1850–60 körül 55,9 × 45,72 cm olaj, vászon | jelezve jobbra lent: h. D. Harvard Art Museum, Fogg Museum, Cambridge

102

b á r ó Ko H n e r A d o l f

Kohner – egy 1934-es interjú tanúsága szerint – a nagy hírű

koronás honoráriumot kért a profilból festett

arcképért,41

német műkritikus, Julius Meier-Graefe műveinek hatására módosította korábbi gyűjtői koncepcióját.48 Az 1904-ben nap-

amelyet Kohner minden bizonnyal szó nélkül ki is fizetett.

világot látott, s egy csapásra népszerűvé váló műtörténeti ösz-

– írta róla az őt személyesen

valamint a bécsi Secession egy évvel korábban megrendezett

Kohner ízlése a hazai viszonyok között úttörőnek ne-

is reveláló hatást gyakorolt. Ebbe az irányba orientálhatták ma-

„Felette nobilis vásárló volt, soha nem alkudott, ha a kért árat túlzottnak tartotta, nem

vett”42

is jól ismerő gyűjtőtárs, Géber Antal.

vezhető: az első jelentős modern gyűjteményt létrehozó Andrássy Gyulával csaknem egy időben fordult a francia impresz-

szionisták és „őseik” felé, de az utolsó jelentős arisztokrata

szefoglalás, a Die Entwicklungsgeschichte der modernen Kunst,49

impresszionista kiállítása50 számos kortársához hasonlóan rá

gyar segítői és művészbarátai, elsősorban Meller Simon és a Szépművészeti Múzeum későbbi igazgatója, Petrovics Elek is.

Az impresszionizmusnak az a tág értelmezése, amely

gyűjtőnél sokkal bátrabban és nagyobb anyagi erőket latba

Manet, Renoir és Monet elé egyetlen fonalra fűzte fel a velen-

remek kapcsolatokkal bíró Kunffy Lajos festőművész támo-

Goya, Delacroix, Daumier, és természetesen a barbizoni mű-

vetve vásárolt. Míg Andrássyt ezen a téren a kiváló ízlésű és

gatta, addig Kohner tanácsadójaként – nem elvitatva ízlésének és koncepciójának önállóságát – Siklóssy László, Pogány Kál-

mán, valamint (elsősorban a plasztikai anyag tekintetében) Meller Simon nevét kell megemlíteni.43 Utóbbi a Szépművé-

szeti Múzeum kitűnő képességű muzeológusaként központi

szerepet vitt a század elején formálódó pesti műgyűjtemények fejlődésében. Geskó Judit szavai szerint: „Mint a hálóját szövő pók, láthatatlan szálakkal fűzte össze a budapesti magángyűj-

teményeket. A gyűjtőknek adott tanácsait mindig az a remény vezette, hogy a megvásárolt műtárgyak végül a Szépművészeti

Múzeum kollekcióját fogják gazdagítani. Ügyelt arra, hogy

minden magángyűjtemény reflektáljon a 19. századi francia művészet történetére.”44 A gyűjtési koncepciót érintő kérdések-

ben nyújtott segítségen túl Meller – az egész európai műpiacot

behálózó kapcsolatai révén – konkrét műveket is szerzett az egyes kollekciók számára. A fennmaradt adatok tanúsága sze-

cei késő reneszánsz vezető mestereit, mint Rubens, Velázquez, vészek, a századfordulón hamar közkinccsé és népszerűvé váló szemléletnek bizonyult. A bécsi Secession 1903-ban meg-

rendezett impresszionista kiállításának felépítése már ezt

a gondolatot illusztrálta, sőt hét esztendővel később a Rózsa Miklós által vezetett Művészház is ezt a koncepciót tette ma-

gáévá. A „Nemzetközi impresszionista kiállítás” című tárlathoz készült katalógus írásai, a bemutatott művek kiválasztása

és elrendezése a Meier-Graefe által hirdetett elveknek és Kohner gyűjtői látásmódjának tökéletese igazolása volt. A szervezők szándéka szerint a tárlat „művészettörténeti alapon csoporto-

sítva felvonultatja a francia impresszionizmus úttörő és kor-

szakos mestereit; melléjük állítva párhuzamosan a magyar impresszionista festészet teljes evolúcióját. Együvé kerültek

a Művészház falain rég letűnt századok japán képírói, a múlt

század modern klasszikusai és a jelen klasszikus modernjei.”51 A kiállított műveket egytől egyig magyar magángyűj-

rint Kohnernek legalább négy fontos festményt közvetített, töb-

tők kölcsönözték, elsősorban Nemes Marcell, Jánossy Béla és

kisméretű tájképét.45 Geskó Judit fenti szavait igazolja az a – né-

került,52 s a kiállítás plakátját szintén a Kohner-gyűjtemény-

bek között Degas egy pasztelljét és Théodore Rousseau egy

mileg persze túlzó – megjegyzés is, amely a Művészház 1910-es, a Kohner-gyűjtemény számos kiemelkedő darabját felvonultató

Kohner Adolf. A katalógus címlapjára Daumier Éneklő párja

ből származó mű, Puvis de Chavannes Magdolnája díszítette,

Kádár Béla átdolgozásában. Az impresszionizmus „ősei”

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 103

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 104

Paul gauguin: A hívás, 1902 131,3 × 89,5 cm | olaj, vászon jelezve jobbra lent: P. Gauguin / 1902 The Cleveland Museum of Art, Cleveland

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 105

A sárga zeneszalon a damjanich utcai Kohner-palotában monet, boudin, gauguin, Van gogh és Sisley festményeivel, valamint telcs ede beethovent ábrázoló szobrával, 1914

közül az itt elemzett kollekcióból érkezett Goya Az akasztott

pedig Manet egy arcképtanulmánya és Renoir Fiatal lánya

szerzetes című

képe,53

a par excellence impresszionistákat

képviselte,54 de helyet kapott a kiállításon Kohner parádés

Van Goghja és két Gauguin-festménye is.

Az utóbbi két mű közül a jelentősebb, 1902-es datálású

kompozíció, A hívás55 a modern francia festészet magyaror-

szági recepciójában mérföldkőnek tekinthető 1907-es, a Nem-

zeti Szalonban rendezett tavaszi kiállításon került először

a hazai közönség elé.56 Az elmúlás hangulatától átjárt misztikus hangvételű, egy évvel a festő halála előtt, Polinézia egy

apró szigetén készült festményt a magyar gyűjtő alig két hó-

nappal a budapesti tárlat megnyitása előtt vásárolta Bécsben, a Galerie Miethke nagy Gauguin-kiállításának első

napján.57

E meglepően korai vétel egyértelműen megerősíti Kohner út-

Kohner Adolf kisebbik gauguin-festménye, a Csendélet virágokkal, amely egykor a damjanich utcai palota sárga zeneszalonjában, A hívás című kép alatt függött

törő mivoltát a modern francia képek magyarországi gyűjtői között – A hívás minden bizonnyal az első posztimpresszio-

nista mű volt, amely hazai magángyűjteménybe került.58

okozói voltak és oly radikálisan megosztották a művészetsze-

legértékesebb darabjának megszerzése kétségtelenül bátor

óvatos választása csak aláhúzza Kohner döntésének merész-

A kollekció kiemelkedő kvalitású, mai szemmel nézve talán döntés volt Kohner részéről. Bár ezekben a hónapokban

a Szépművészeti Múzeum is megvásárolta első Gauguin-

képét, ám a festő korai, impresszionista korszakából szár-

mazó Behavazott kert című festményen pont azokat az erényeket – a tompítatlan, tiszta koloritot és a síkszerű komponálást

– hiába keressük, amelyek a 20. század elején az igazi botrány

rető közönséget.59 Az ország első számú közgyűjteményének ségét, főleg abban a meglehetősen konzervatív hazai közegben, amelyet plasztikusan jellemeznek a gyűjtőként is kiváló művészeti író, Malonyay Dezső 1907-es, éppen a budapesti Gauguin-kiállításról írt szavai: „Soha bosszantóbban modern

ember, művészember nem naivoskodott (ez talán legudvari-

asabb elnevezése a nagyképűsködésnek), s a mai vérszegény,

Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 45.; jelenlegi őrzési helye: art institute, chicago, ltsz.: 1936.225. Jeune femme, 1877. Guy-Patrice daUBeRVille – Michel daUBeRVille: Renoir. Catalogue raissonné des tableaux, pastels, dessins et aquarelles, Párizs, 2007. nr. 303. L‘appel, 1902. daniel Wildenstein: Gauguin I. Catalogue, Párizs, 1964, 612. „tavaszi kiállítás. Gauguin, cézanne stb. művei.” nemzeti szalon, 1907. május, A hívás, kat. 23. „Paul Gauguin.” Galerie Miethke, Bécs, 1907. március–április, L’appel, kat. 52. natteR: Die Galerie Miethke, 2003 (32. j.) 172, 205. elképzelhető, hogy a natter által idézett Neuen Wiener Tagblatts című bécsi napilap 1907. március 16-i híradásában szereplő négy eladott kép (L’appel, Junges Paar aus Tahiti, Blumen und Früchte, Junge Tahitienne) közül nem csupán A hívás (L’appel), hanem a tárlaton 39-es katalógusszámmal szereplő Blumen und Früchte című csendélet is ekkor került Kohner tulajdonába. ezt valószínűsíti, hogy a képre vonatkozó korabeli leírókarton a beszerzés forrásaként a Galerie Miethkét adja meg. a Kohner-gyűjtemény Pogány Kálmán által összeállított, magángyűjteményben őrzött leírókartonjai közül fennmaradt A hívásra vonatkozó cédula is. ennek hátoldalán többek között az olvasható, hogy Gauguin képe „Vétetett a nemzeti szalon Gauguin-kiállításából”, vagyis 1907 májusában, Budapesten. a harmincas évek elején rögzített adatnak ellentmond az előző jegyzetben idézett bécsi lap, a Neuen Wiener Tagblatts híradása a kép 1907. márciusi eladásáról, amely alapján sokkal valószínűbb, hogy a festmény már Kohner tulajdonaként érkezett a budapesti kiállításra. illyés Mária: XIX. századi francia művek. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményei 4., Budapest, 2001, 98–100.

b á r ó Ko H n e r A d o l f

105

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 106

Paul gauguin A hívás és Vincent van gogh Olívaerdő (Olajerdő) című képének gyűjteményi leírókartonja. A kartonok bal felső sarkában „báró Kohner Adolf gyűjtemény budapest” feliratú, címeres szárazbélyegző, 1920-as évek

60 61

65 66 67

68 69

Malonyay dezső: nemzeti szalon, Budapesti Hírlap, 1907. május 11., 10. a Galerie Miethke Gauguin A hívás című festményét 1905. július 10-én vásárolta ambroise Vollard-tól háromezer frankért. Cézanne to Picasso. Ambroise Vollard, Patron of the Avant-Garde, szerk.: Rebecca RaBinoW, new york – new Haven, 2006, 281. Kohner jól ismerte a Galerie Miethkét irányító carl Mollt. a festő-igazgató gyakran ellátogatott Budapestre, s ilyenkor nem mulasztotta el felkeresni a város számára kiemelten kedves három helyét: a szépművészeti Múzeumot, a Gerbaud cukrászdát és a duna korzót. carl Moll Mein Leben című 1943-as, a bécsi Österreichische Galerie Belvedere könyvtárában lévő kéziratos visszaemlékezéseire utalva közli ciFKa Brigitta in Az áttörés kora. Bécs és Budapest a historizmus és avantgárd között, 1873–1920. Kiállítási katalógus, szerk.: F. dóZsa Katalin, Budapest, 2004. carl Moll: Önarckép a műteremben, 1906, akademie der bildenden Künste – Gemaldegalerie, Bécs. J. B. de la Faille: The Works of Vincent van Gogh. His Paintings and Drawings, amszterdam, 1970, 715. sz. „Vincent van Gogh.” Galerie Miethke, Bécs, 1906. január. Kalauz a Művészház nemzetközi impresszionista kiállításához 1910 (46. j.), kat. Vi. terem 4. Molnos Péter – GesKó Judit: Vincent van Gogh művei Magyarországon in Van Gogh Budapesten, szerk.: GesKó Judit, Budapest, 2006, 112. Ronald PicKVance: Van Gogh in Saint-Rémy and Auvers, new york, 1986, kat. 12. La pendule noire, 1867–1869. John ReWald – Walter FeilcHenFeldt – Jayne WaRMan: The Paintings of Paul Cézanne. A Catalogue Raisonné, I–II., new york – london, 1996, 136. sz.

satnya, túlzásokban tobzódó francia művésznemzedékből

de ma még csupán annyit állíthatunk teljes bizonyossággal,

kai, aki petyhüdt tagjait melengetve ott az egzotikus parto-

budapesti impresszionista kiállítás66 megnyitásának dátuma

többet bolonddá nem tett senki, mint ez a sápadt dél-amerikon, mint a melegre dörzsölt kaucsuk a pelyhet, úgy kap-

zonytalanságért azonban sokszorosan kárpótol a mű varázs-

ner első számú beszerzőhelye volt: közel harminc festmény,

téhez hasonlóan ismét az életmű legerősebb fejezetéből

A Gauguin-kép eladója, a bécsi Galerie Miethke Koh-

a külföldi anyag egyharmada érkezett innen.61

Közép-Európa

legprogresszívebb műkereskedésének művészeti vezetője,

a festőként is jelentős Carl Moll a legendás művészeti tömörülés, a Secession alapítójaként a századfordulót követő évek-

ben a császárváros kulturális életének egyik központi alakja volt, aki minden bizonnyal személyesen is jó viszonyt ápolt a magyar

gyűjtővel.62

Művészi ízlését és ideáljait jól jellemzi

1906-os önarcképe,63 amelyen Van Gogh egyik jól ismert, édes-

anyjáról festett portréja és a korszak sokak által bálványozott belga szobrásza, Georg Minne ikonikus fiúaktja is feltűnik.

Jellemző, hogy mindkét művésztől egy-egy jelentős mű Kohner

latos szépsége, s az a tudat, hogy Kohner a Gauguin-kép ese-

választott. Az egymástól elkülönülő ecsetvonások expresszív áramlásából, a vastagon felvitt, ropogós festékfoltok szinte reliefszerű együtteséből kristálytiszta pontossággal bontakozik ki Van Gogh forradalmi, érett stílusa. Az azonos témájú, 1889 második felében Saint-Rémyben festett másfél tucat táj-

kép közül Kohneré július közepén készült el, s már szeptem-

ber 19-én el is küldte testvérének, Theónak. Közvetlenül a mű megszületése után, július 16-án a festő levelet írt nővérének, amelyben – minden bizonnyal erre a festményre utalva – kiemelte az olívafák szürke, fűzfára emlékeztető leveleinek és

kollekciójába is bekerült.

a napos homokra „hanyatló” lila árnyékoknak a szépségét.68 Gauguin és Van Gogh korszakos jelentőségű remek-

bécsi galériástól érkezett a magyar gyűjtő otthonába a poszt-

a történetét tekintve is izgalmas részletekkel szolgáló Fekete

Nem véletlen, hogy a gyakran Budapestre látogató

impresszionizmus másik két óriásának egy-egy világraszóló

művei mellett méltó módon reprezentálta Cézanne festészetét

órás csendélet.69 A kiemelkedő jelentőségű, egykor Émile Zola

remekműve is. A kapitális Gauguin-festményen kívül ez a két kompozíció, Van Gogh Olívaerdő,64 valamint Cézanne Fekete

tulajdonában lévő, sőt az író lakásában, személyes tárgyainak

mény legfényesebben ragyogó ékköve volt. Az először 1901-

totta – először a Salon d’Automne 1907-es kiállításán keltett

órás csendélet című alkotása vitathatatlanul a Kohner-gyűjteben, a párizsi Bernheim-Jeune cégnél kiállított Olívaerdőt Moll egy évvel később bemutatta a bécsi Galerie Miethke óriási hatású, negyvenöt művet felvonultató Van Gogh-tárlatán.65 Jó

volna tényként közölni, hogy Kohner ebben az esetben is a leg-

bátrabb, leggyorsabban kapcsoló magyar gyűjtőnek bizonyult,

b á r ó Ko H n e r A d o l f

–, vagyis meglehetősen tág időhatárok közé tehető.67 E bi-

kodta hívei közé a senyvedt gerincű művészecskéket.”60

1905-ben vásárolta meg Paul Cassirer berlini galériájától, majd

106

hogy a vétel 1906 januárja és 1910 tavasza – a művet bemutató

felhasználásával készült alkotás – amely néhány évig a legendás francia gyűjtő, Auguste Pellerin kollekcióját is gazdagí-

feltűnést. Az 1860-as évek végére datált mű itt babonázta meg Rilkét is, aki a következő szavakkal írta le Cézanne kompozícióját október 23-án kelt, feleségének küldött levelében: „A rideg- fekete kandalló-fedőlap és az óra gyönyörű együttesében a fekete és a fehér (ilyen színű a csüngedező terítő, mely

eltakarja a fedőlap egy részét) tökéletes színként, egyenjogúan,

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 107

Vincent van gogh: olívaerdő (olajerdő), 1889 73 × 92 cm | olaj, vászon | jelzés nélkül | The Nelson-Atkins Museum of Art, Kansas City

régi családtagként jelennek meg a többi szín között. (Másként van Manet-nál: az ő képein a fekete úgy hat, mint valami áram-

szünet; s mint valami vadidegen menekült, úgy feszül szembe a többi színnel.) A fehér terítő hajlatában világos színű kávésfin-

dzsa, mély-sötétkék peremcsíkkal. Aztán egy friss, érett citrom, egy simára csiszolt, fölül rojtos szájú, kelyhes virágváza, és egészen balra egy nagy barokk triton-kagyló, furcsa-különc formájával, sima, piros torkával felénk pillant. Ennek a tárgynak

bensőséges, világosba átjátszó kárminvöröse a háttérfalból zivataros kéket buggyant, s ezt a színt a mellette álló aranyszegélyű kandallótükör – térségesebben és elmélyültebben – megismétli. Itt a tükörképen ez a kármin újabb ellenállásba ütközik: egy vi-

rágváza tejszerű rózsaszínét látjuk, mely – a fekete óra tetején – rögtön két szólamban (valóságosan, s kissé szelídebb tükörké-

Rainer Maria RilKe: Levelek II. 1907–1912, ford.: BátHoRi csaba, Budapest, 1995, 36–37. a fordításban két helyen „falióra” szerepel, ezt – a festmény ismeretében – korrigáltam. ReWald–FeilcHenFeldt–WaRMan: The Paintings of Paul Cézanne,1996 (69. j.). online katalógus: http://www.cezannecatalogue.com/catalogue/en try.php?id=146.

pével) jelzi ellenvéleményét. A teret és a tükrözött teret véglegesen kiszabja s mintegy zeneileg elkülöníti ez a kettős tagolás; a kép úgy tartalmazza őket, mint egy kosár a gyümölcsöket és leveleket: mintha itt mindez ugyanolyan könnyedén megragadható

és átnyújtható volna. Van még a képen valamilyen tárgy, a csupasz fedőlapon, a fehér terítő szegélyére tolva; szeretném látni

még egyszer ezt a képet, főleg e részlet kedvéért.”70

A minden kiegyensúlyozottsága, kimért komolysága ellenére – vagy részben éppen ezért – nyugtalanító hangulatú,

a mutató nélküli óra és a nézőre meredő óriáskagyló jelképi erejével gondolkodásra sarkalló, sokak szerint egyfajta hommage

à Zolaként értelmezhető csendélet Pellerintől Ambroise Vollardhoz került, majd 1909-ben Berlinben Paul Cassirer állította ki.71

b á r ó Ko H n e r A d o l f

107

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 108

Paul cézanne: fekete órás csendélet, 1867–69 54 × 74 cm | olaj, vászon | jelzés nélkül Kohner ezért a festményért fizette ki életében a legnagyobb összeget: 45 ezer koronáért vásárolta meg a bécsi Galerie Mietkétől 1911 tavaszán. Ezen a pénzen akkoriban négy kitűnő automobilt vásárolhatott volna, ma viszont megkaphatná érte a legnagyobb Boeing 737-es repülőgép árát, legalább 100 millió dollárt

72 73 74 75 76 77

Julius MeieR-GRaeFe: Paul Cézanne, München, 1910, 77. MelleR simon: Kohner adolf művészeti gyűjteménye, Vasárnapi Ujság, 1911. április 30., 354. Hugo HaBeRFeld: die franzözische Bilder der sammlung Kohner, Der Cicerone, 1911, 579–589. Budapesti magángyűjteményben. Der Cicerone, 1911, 233. natteR: Die Galerie Miethke, 2003 (32. j.) 123. a rövid ideig nyitva tartó, katalógus nélküli tárlatról cézanne életmű-katalógusa nem emlékezik meg. a kiállítás másik, pontosan azonosítható alkotását, az 1891-es Madame Cézanne című képet (R 703) Kohner vásárlásánál csupán néhány héttel később, 1911. április 28-án szerezte meg ivan abramovic Morozov.

108

b á r ó Ko H n e r A d o l f

Reprodukcióját először Maier-Graefe kultikussá váló, 1910-

A gyűjteménynek a Pogány Kálmán által feltehetően az

ben kiadott Cézanne-monográfiája közölte, még a tulajdonos

1920–30-as évek folyamán összeállított felméréséből75 koráb-

1910 tavaszi, a Kohner-kollekció modern francia anyagát

cégtől szerezte meg, a vásárlás pontos dátuma azonban csak

megnevezése nélkül.72 A kép a Művészház imént említett

szinte teljes egészében felvonultató nemzetközi impresszio-

nista kiállításán még nem szerepelt, viszont Meller Simon

1911. április 30-án, a gyűjteményt a Vasárnapi Ujság hasábjain

ban is ismert volt, hogy a festményt Kohner a Galerie Miethke

a korabeli sajtó híradásaiból rekonstruálható. Tobias G. Natter a bécsi galéria történetéről írt monográfiájában – többek között a Der Cicerone egyik tudósítására hivatkozva76 – közli, hogy

bemutató cikkében már megemlíti a „mester komoly csendé-

1911 tavaszán apró, katalógus nélküli kiállítás mutatta be

lapjain nem csupán az egész kollekció gyöngyszemének ne-

A Vollardtól érkező, két portrét, egy tájképet és két csendéle-

letét”.73

Ugyanebben az évben Hugo Haberfeld a Der Cicerone

vezte Cézanne korai remekművét, de még a kép reprodukcióját is az olvasók elé

tárta.74

Paul Cézanne öt alkotását a galéria emeleti helyiségében.77 tet felvonultató műcsoportból két alkotás pontosan azonosítható, amelyek közül a Fekete órás csendélet minden bizonnyal

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 109

A külföldi képek kicsomagolása a műcsarnok 1903 tavaszi kiállításán (Békei Ödön felvétele)

közvetlenül erről a tárlatról, tehát február vagy március folya-

A francia hegemóniát erősítette a néhány évtizeddel

mán került Kohnerhez. Ezt igazolja, hogy a Vasárnapi Ujság

korábban még Európa-szerte körülrajongott, de a századfor-

a magyar gyűjtő tulajdonaként említi.78 Ha hihetünk a közel

vázlatos, könnyed ecsetkezeléssel festett, Halottak napja című

bécsi Galerie Arnot kínálatából.88 Szintén innen érkezett Boudin

imént idézett cikke alig egy hónappal később, április 30-án már

duló éveiben már megfakult hírnevű Jules Bastien-Lepage

negyedszázaddal későbbi visszaemlékezésnek, Kohner ezért

kompozíciója, amelyet Kohner a tízes években vásárolt a neves

koronát.79 Bár ez az összeg nem volt csekély, hiszen szinte tö-

imént említett Tengeri kikötője, amely 1914-ben már biztosan

a képért adta életében a legtöbb pénzt, mintegy 45 ezer aranykéletesen megfelelt a korabeli magyar miniszterelnök pótlékok-

kal megnövelt éves fizetésének,80 s akár négy kiváló autót is

a gyűjtő tulajdonában volt.

A korai vételek sorába tartozott Puvis de Chavannes

lehetett volna vásárolni belőle, mai szemmel nézve mégis nevet-

Magdolna című alkotása, amelyet Kohner a Nemzeti Szalon

80–100 millió dollárt érő képet az időben kapcsoló és bátran vá-

terek tárlata” című kiállítása után vásárolt meg – ha hihetünk

ségesen alacsony: a napjainkban szerényen számolva is legalább lasztó magyar gyűjtő valójában fillérekért szerezte meg.

Cézanne festménye – Meller Simon elragadtatott be-

1907 decemberében megrendezett „Modern francia nagymes-

a katalógusban közölt árlistának – nem kevesebb, mint harmincezer francia frankért.89 A kép magyarországi története

számolója szerint – a Damjanich utcai Kohner-palota „kis

1903-ban kezdődött, amikor a párizsi műkereskedő, Durand-

telt zeneszalonról két fénykép alapján alkothatunk képet.81 A gyakori kamaramuzsikálás – amelyben részt vett a saját Gua-

érkezett.90 Ez a reveláló hatású bemutató az egyik legelső

sárga szobájában” kapott helyet. A francia művészetnek szen-

dagnini-hangszerein82 kiválóan hegedülő házigazda, sőt fellépett a család által évekig támogatott Bartók Béla és a budapesti

látogatásakor Kohneréknél vendégeskedő Puccini is83 – pazar

környezetben zajlott: a zongora és Telcs Ede szinte oltársze-

Ruel raktárából a Műcsarnok tavaszi nemzetközi kiállítására mérföldkő volt a modern francia piktúra hazai karrierjének

útján.91 Az összesen hetvenegy művet felvonultató, a korabeli lapokban nagy lendülettel méltatott francia teremben a falak-

című festménye, Monet három alkotása: a Tavasz, a Rossz idő

Etrétat-ban és a Paul anyó, Sisley St. Mammés partvidéke című

Gauguin A hívás és Csendélet virágokkal85 című alkotása, vala-

négy műve (köztük a később Kohnerhez kerülő Magdolna),

mint Van Gogh Olívaerdője és Sisley egy apró tájképe, a Bre-

tagne-i templom volt hivatva szolgálni a művészetek elmélyült élvezetét. Minden bizonnyal itt, a sárga szalonban kapott he-

lyet Paul Signac két, a párizsi Bernheim-Jeune cégtől érkező akvarellje, valamint Pissarro Gát című, 1872-ben készült festmé-

nye is,86 amelyet Kohner legfőbb „szállítójától”, a bécsi Galerie

Miethkétől vásárolt meg a tízes évek

folyamán.87

ra került többek között Manet Spanyol táncosok és Bikaviadal

rűen felállított Beethoven-büsztje körül Monet Argenteuili

tája,84 Boudin Tengeri kikötője, Cézanne Fekete órás csendélete,

tája, Pissarrótól A Boulevard de Clichy, Puvis de Chavannes

összesen tizenhárom festmény Maurice Denistől, s végül egy

igazi sztárkép, Renoir A páholy című alkotása. Minden adott

állításról néhány jelentős alkotás hazai köz- és magángyűjte-

A tárlat szervezésében s a francia piktúra hazai népszerűsíté-

volt tehát, hogy a művészkörökben hatalmas sikert arató kiménybe kerüljön. Az áttörés azonban ekkor még elmaradt. sében elévülhetetlen érdemeket szerző Kunffy Lajos festő

FaZeKas imre: Beszélgetés Kohner adolﬀal – a Kohner-aukció után, Pesti Napló, 1934. márc. 4., 8. az állami alkalmazottak illetményeiről lásd Révai Nagy Lexikona, 1., Budapest, 1911, 381. MelleR: Kohner adolf művészeti gyűjteménye, 1911 (73. j.) 363; Patai József: Báró Kohner adolf műgyűjteménye, Múlt és Jövő, 1914, 375. Kohner egykor legalább két, de egyes források szerint négy hatalmas értékű, Giovanni Battista Guadagnini által készített hangszert birtokolt. az 1743-ban készült, „ex von Kohnerként” ismert csellót 1906-ban vásárolta albert caressától, majd 1927-ben emil Hermann-nak adta tovább, míg az „ex-baron Kohner” névre hallgató, 1752-es datálású hegedűtől valószínűleg szintén a húszas évek végén, Hermann közvetítésével vált meg. ernest n. doRinG: The Guadagnini Family of Violin Makers new york, 2012, 88, 123. a szerző interjúja Kohner adolf unokájával, charlie Farkassal, 2008-ban. La dégel, 1873., daniel Wildenstein: Claude Monet. Biographie et catalogue raisonné I., lausanne–Paris, 1974, 255. sz. Fleurs dans une coupe, 1901. Wildenstein: Gauguin, 1964 (55. j.) 605. sz. Antibes, 1910; Az Aranyszarv kikötő Konstantinápolyban, 1907, Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 80–81. Le Déversoir et l’écluse á Saint-Ouen-l’Aumone, 1872. Wildenstein institute – Joachim PissaRRo – claire dURand-RUel snollaeRts: Pissarro. Catalogue critique des peintures, II., Párizs, 2005, œuvre-kat. 244. a festmény 1934-ben már feltehetően nem volt Kohner birtokában, így bár karton készült róla, de az ernst Múzeumban rendezett árverés katalógusában nem található meg. illyés: XIX. századi francia művek, 2001 (59. j.) 110–111; Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934, kat. 1. „Modern Francia nagymesterek tárlata”. nemzeti szalon, Budapest, 1907. december, kat. 18., Madeleine. „országos Magyar Képzőművészeti társulat tavaszi nemzetközi kiállítás.” Műcsarnok, Budapest, 1903. április–május. a tárlat francia képeinek zöme a bécsi secession „entwicklung des impressionismus in Malerei und Plastik” című, 1903 első két hónapjában rendezett kiállításáról érkezett Budapestre.

b á r ó Ko H n e r A d o l f

109

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 110

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 111

1949-ben így írt a hazai kultúrpolitika egyik hatalmas baklö-

vitte el őt „Kohner báróhoz, aki ragyogó villában lakik min-

híres La Loge (A páholy) című képét. Ezt a képet meg lehetett

mindkettő elég művészetkedvelő hölgy, de mielőtt még sor ke-

véséről: „Durand-Ruel képkereskedőtől megkaptam Renoir volna akkor venni 40 000 frankért. Megbocsáthatatlan hiba, hogy nem vették meg a Szépművészeti Múzeumnak. A XIX. század utolsó éveinek egyik legremekebb piktúrája. […] A francia szellem és báj legpregnánsabb darabja.”92 Aki egyszer is megcsodálhatta a londoni Courtauld Gal-

leryben őrzött lefegyverző szépségű alkotást, az nehezen tudja megbocsátani e történelmi léptékű mulasztást, ám a kulturális

kormányzat és a magángyűjtők egykori, ma már túlzottnak ható óvatosságát menti, hogy Renoir varázslatos – évtizedek óta

az impresszionizmus egyik legünnepeltebb remekműveként körülrajongott – alkotására Durand-Ruel hosszú éveken át nem

talált vevőt. A 20. század első évtizedében nem csupán Buda-

pesten, de Párizsban, Londonban és Bécsben sem respektálták a kép magasnak tűnő árát. Bár tudjuk, hogy A páholyt első ve-

vője, egy alig ismert francia műkereskedő még 1875-ben potom 425 frankért vásárolta meg, mai szemmel már a dúsgazdag

angol gyűjtő, Samuel Courtauld 1925-ös, akkor még horribilisnek gondolt 22 600 fontos vételára is bagatellnek tűnik.

Bár az 1903-as műcsarnokbeli tárlaton Kohner már

a francia festészet területére is „elmerészkedett”, s ötezer

frankért megvásárolta Jean Francois Raffaelli A Notre Dame Párizsban című festményét,93 ekkor még nem gyűjtött elég

erőt ahhoz, hogy az éppen hatszoros áron kínált Magdolnát is megszerezze. A francia modernizmus atyamestereként tisz-

telt, elsősorban murális munkái révén hírnevet szerzett festő

képe még négy évvel később, a következő, 1907-es budapesti bemutatóján sem talált gazdára – annak ellenére, hogy Puvis

de Chavannes egyetlen műve sem lógott ekkor még hazai

denféle drága gyűjteményekkel. Feleségével és lányával fogad,

rülne a gyűjteményekre, van még egy jó órás tárgyalás a magyar cukoriparról és a magyar mezőgazdaságról és a jogról, mivel Kohner a Monarchia legnagyobb cukorgyárosa.95 Min-

denesetre marad még egy óra a gyűjtemények számára. Nin-

csenek galériává rendezve, mint Herzognál és Hatvanyéknál, a szobákban elosztva találhatók, ami persze még jobb: Egy gyö-

nyörű Corot-kép, disztingvált öregúr rubinpiros színekkel – itt

kezdem Corot-t sokkal inkább portré-, mint tájképfestőként

megszeretni –‚ egy Cézanne, egy Gauguin, persze tahiti lány

és táj, Monet-k, Manet-k, v. Gogh, Renoirok – mindezek nem

olyan jelentősek, mint Hatvanynál, nem hatnak rám annyira. Még szebbek azonban a bronzok, kora egyiptomiaktól kezdve,

amelyek csodálatos szemléletességet mutatnak: pl. egy szop-

tató macska, a görögökön, a reneszánszon keresztül a legszebb

újkoriak egész tömegéig, egész Maillolig. Mindezekből a gyö-

nyörűségekből beszippantok, amennyit tudok, vetek még egy futó pillantást egy kitűnően összeválogatott kerámiagyűjteményre, amelyik szintén minden korra kiterjed… egy pillana-

tig elidőzöm a szép német faszobornál, aztán elvisz innen az autóm, azaz persze mindig a Lukácséké Ulmann úrhoz, a ma-

gyar olajtársaságok vezérigazgatójához.”96 A kitűnő ízlésű professzor a lehető legjobbkor látogatta

meg a Kohner-palotát. A nagy képvásárlási hullám, a kollekció növekvő periódusa pár éve már véget ért, de a válogatás a fény-

korát élte, az első, kényszerű eladások ekkor még jó tízesz-

tendős távolságban voltak. Gothein így nem csupán a felsorolt műveket, Corot „disztingvált öregurát”,97 Monet téli

tájképét,98 Manet Hölgy napernyővel99 és Renoir Szajna mentén

köz- vagy magángyűjteményben. Bár az Országos Magyar

című vásznát,100 Cézanne, Gauguin és Van Gogh már bemu-

zeti Szalon említett decemberi kiállításának bezárását köve-

Nabis-szekcióját, a két – Miethkétől, illetve Bernheim-Jeunétől

Képzőművészeti Tanács úgy döntött, hogy a festményt a Nem-

tően megvásárlásra ajánlja a Szépművészeti Múzeumnak, a vétel végül nem jött létre.94 A vásárlás elmaradása mögött

tatott alkotásait tanulmányozhatta, de a gyűjtemény remek

vásárolt – Bonnard-festményt,101 Maurice Denis Anyai boldogságát102 és Vuillard 1905-ös, Szobában című kompozícióját,103

minden bizonnyal a múzeum anyagi gondjait sejthetjük, me-

valamint Toulouse-Lautrec napernyős párizsi hölgyét is meg-

hített, hogy „a magyar főváros Szépművészeti Múzeumának

Daumier egy-egy alkotása mellett az angol John Constable öt

lyet – Meller idézett szavait igazolva – Kohner Adolf úgy eny-

magánkézben lévő külső osztályának”, vagyis saját magának

szerezte meg a Magdolnát, és a sokak által megcsodált sárga szalonban helyezte el.

S bár e megjegyzés tűnhet akár üres, netán fellengzős

frázisnak is, valójában sokkal közelebb állt a valósághoz, mint

hinnénk. Kohner Damjanich utcai palotája ugyanis ugyanúgy

nyitva állt a Budapestre látogató külföldi notabilitások vagy éppen a hazai műbarátok szervezett csoportjai előtt, mint Her-

zog Mór Lipót vagy éppen Hatvany Ferenc gazdagon berendezett otthona. Nem csupán a Szent György Céh 1911 tavaszán

csodálhatta.104 Az impresszionisták őseinek sorában Goya és festménye bukkant fel a falakon.105 Természetesen Kohner

gyűjteményéből sem hiányozhatott a francia realizmus egy-

kor megvetett, a századforduló éveiben már egekig magasztalt óriása: Courbet kitűnő tájképe, az Étretat sziklás partja a kollekció legszebb alkotásaihoz hasonlóan a bécsi Miethke

galériából érkezett a Damjanich utcai palotába, míg a szerényebb kvalitású erdei jelenetet, A vadászzsákmány című vásznat Kohner a neves berlini galeristától, Paul Cassirertől vásárolta meg.106

megrendezett, közel százfős gyűjteménylátogatásáról értesülhetünk a korabeli sajtóból, de a Herzog- és a Hatvany-palotá-

ban is körülnéző neves német történészprofesszor, Eberhard

Gothein érzékletes leírása is fennmaradt 1918 egyik tavaszi dél-

utánjáról, amikor alaposan tanulmányozta a Damjanich utcai palota múzeumnak beillő műkincseit. Feleségének írt leveléből

megtudhatjuk, hogy fiatal budapesti kísérője, Lukács György

Szemben: Pierre Puvis de chavannes: magdolna, 1897 116,5 × 89,5 cm | olaj, vászon | jelezve jobbra lent: P. Puvis de Chavannes 1897 Szépművészeti Múzeum, Budapest

Puvis de chavannes Magdolna és Pierre bonnard Nagyanya gyermekkel című festménye Kohner Adolf damjanich utcai palotájának sárga szalonjában, 1926 körül (Kluger Zoltán felvétele)

KUnFFy lajos: Visszaemlékezéseim, Kaposvár, 1981, 64. az országos Magyar Képzőművészeti társulatnak a kölcsönzött művek adatlapjai az Mta Művészettörténeti intézetének adattárában találhatók. Renoir La loge (A páholy) című képe mellett 64 ezer koronás biztosítási érték, és a „Pas á vendre”, „nem eladó” jelzés olvasható. 93 az előző jegyzetben említett adatlap tanúsága szerint Raffaelli képe nem kereskedőtől, hanem magtól a művésztől érkezett a Műcsarnokba. 94 a képet 1908. január 14-én szállították megtekintés végett a szépművészeti Múzeumba. szépművészeti Múzeum, irattár, 59/1908. 95 e ponton Gothein feltehetően összekeverte a Kohner és a Hatvany családot. 96 a levelet idézi KaRádi éva: Bankárok, filozófusok, forradalmárok. eberhard Gothein levelei 1918-ból, História, 1981/4., 26–28. 97 Férfiképmás (M. Faulte du Purparlier arcképe), 1868. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 26. 98 lásd 76. j. 99 La femme à l‘ombrelle, 1872. denis RoUaRt – daniel Wildenstein: Edouard Manet. Catalogue raisonné, I., lausanne – Párizs, 1975, kat. 182. 100 Joncs au bord la Seine, 1874, daUBeRVille– daUBeRVille, Renoir, 2007 (54. j.) kat. 129. 101 Nagyanya gyermekkel, 1894, Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) 5; Ebédlő GrandLemps-ban, 1899 Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.), 6.; Kohner Rippl-Rónai József hagyatékából később vásárolt egy további Bonnard-festményt: Kertben, 1899, 33 × 51 cm; olaj, karton; jelezve balra lent: Bonnard 99; magántulajdon; aukcionálva: sotheby’s, london, 2004. február 3., kat. 54. 102 illyés: XIX. századi francia művek, 2001 (59. j.) 152–153. 103 antoine saloMon – Guy coGeVal: Vuillard, The Inexhaustible Glance. Critical Catalogue of Paintings and Pastels, II., Párizs, 2003, no. Viii-142; Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 90., aukcionálva: sotheby’s, new york, 2013. május 8., kat. 145., Marcelle Aron dans salle á Manger au Chateau-Rouge, 1905. 104 Reprodukálva: Der Cicerone, 1911, 588. 105 az öt constable-mű közül négyet Herzog Péter hagyatékából, egyet pedig a bécsi Galerie Miethkétől vásárolt meg. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 19–23. 106 Étretat sziklás partja, 1870 k., Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 27.

b á r ó Ko H n e r A d o l f

111

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 112

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 113

Jules bastien-lepage: Halottak napja, 1878

Szemben: gustave courbet: A vadászzsákmány (l'Hallali or la curée), 1858–62 56 × 44 cm | olaj, vászon jelezve jobbra lent: G. Courbet magántulajdon

46 × 55 cm | olaj, vászon | jelezve balra lent: J. Bastien-Lepage | Szépművészeti Múzeum, Budapest

b á r ó Ko H n e r A d o l f

113

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 114

Pierre bonnard: nagyanya gyermekkel, 1894 33 × 42 cm | olaj, fa | jelezve balra lent: 94 Bonnard | Szépművészeti Múzeum, Budapest

114

b á r ó Ko H n e r A d o l f

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 115

Pierre bonnard: ebédlő grand-lempsban, 1899

53,5 × 61 cm | olaj, vászon | jelezve jobbra fent: Bonnard | Szépművészeti Múzeum, Budapest

b á r ó Ko H n e r A d o l f

115

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 116

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 117

édouard manet: Hölgy napernyővel, 1875 körül

Szemben: maurice denis: Anyai boldogság, 1895 81 × 65 cm | olaj, vászon | jelezve jobbra fent: MAUD Szépművészeti Múzeum, Budapest

48,2 × 40,3 cm | olaj, vászon | jelzés nélkül | magántulajdon

b á r ó Ko H n e r A d o l f

117

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 118

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 119

Két részlet a damjanich utcai Kohner-palotából, 1914 (Iparművészeti Múzeum, Adattár) Balra Courbet Étretat sziklás partja című festménye látható a kis szalonszekrény felett, a jobb oldali fényképen többek között egy római kori márvány Antonius-fej tűnik fel, felette Szinyei Merse Pál Pacsirta című festménye lóg, jobbra Székely Bertalan két tanulmányfeje látható

ko h n e r a d o l f magyar festményei Bár a Művészház korszakos jelentőségű 1910-es tárlatára

Szinyei Merse Pál Pacsirta című alkotását, amellyel – idézve

temény évtizedeken át elsősorban a francia képekről volt ne-

felesküdött azokra a művészi törekvésekre, amelyek szerve-

Kohner kizárólag nemzetközi anyagot kölcsönzött, s a gyűj-

vezetes, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a Damjanich

utcai palotában és a szászbereki kastélyban őrzött festmény-

a Szépművészeti Múzeum igazgatójának szavait – „mintegy sen hajtottak ki saját korának szelleméből”.107

Ennek ellenére a lenyűgöző Gauguin-képek, a kitűnő

anyag közel felét hazai művészek alkotásai tették ki. Sőt,

Cézanne- és Van Gogh-mű mellett könnyen arra a következ-

egyben koncepcióformáló lépése egy magyar mű megszer-

cia impresszionizmus volt. A korabeli publikációk tanúsága

Petrovics Elek 1929-es szavai szerint, a gyűjteményépítés első,

zése volt. Kohner az ezredéves kiállításon vásárolta meg

tetésre juthatunk, hogy a kollekció kristályosító magja a franszerint mégis inkább a magyar képek vonzották a nemzetközi

107

PetRoVics elek: Báró Kohner adolf gyűjteménye, i. Képek, Magyar Művészet, 1929, 301.

Szemben: Szinyei merse Pál: Pacsirta, 1882 163 × 128 cm olaj, vászon jelezve balra lent: Szinyei Merse Pál 1882 Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

b á r ó Ko H n e r A d o l f

119

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 120

Paál lászló: táj viharfelhős égbolttal, 1872 körül

108

109 110 111

112

Hugo von tschudi (1851–1911) művészettörténész és gyűjtő, a berlini, majd a müncheni képtár legendás igazgatója. PetRoVics: Báró Kohner adolf gyűjteménye, 1929 (107. j.) 309, 310. Képvásárlások, Pesti Napló, 1896. augusztus 17., 7. A Majális festője közelről. Szinyei Merse Pál levelezése, önéletrajzai, visszaemlékezések, szerk.: sZinyei MeRse anna, Budapest, 1989, 271. A 121 legszebb Mednyánszky-festmény Virág Judit és Törő István válogatásában, szerk.: ViRáG Judit, tÖRő istván, Budapest, 2011, 50–51, 282.

39,5 × 73,5 cm | olaj, vászon | jelezve jobbra lent: L. Paál | magántulajdon

előzményeket és analógiákat. Ismét Petrovics szavait idézve, Kohner gyűjtői koncepciójában „ugyanaz a szellem nyilvánult meg, amely korának legjobb múzeumi és magángyűjtőit vezette, s amely Tschudinak példaadó működésében fejeződött ki legtisztábban.108 Ez a törekvés: a hazai modern művészet komoly értékeinek kiegészítése annak az országnak a művészetével, amely

a XIX. században a festészet klasszikus földje volt és a kor problémáinak megoldásában elöl járt.”109

Az apja halála után két esztendővel, alig harmincévesen a műgyűjtés útjára lépő fiatal cégvezető rögtön két kapitális fest-

mény megvásárlásával került a napilapok kulturális rovatába: 1896. augusztus 17-én jelent meg a hír, hogy a Műcsarnokban ren-

dezett millenniumi tárlatról Szinyei Pacsirtája és Mednyánszky László Szeles hajnal című festménye Kohner Adolf birtokába került. E két, méretével is kiemelkedő alkotás megszerzése különösen annak fényében tűnik bátor tettnek, hogy a cikk megjelenéséig,

a kiállítás megnyitása után több mint három hónappal még mindössze öt kép talált gazdára.110 E lanyha kezdést követően azonban

lassan megélénkült a vásárlási kedv, sőt Szinyei számára ez a tárlat jelentette a több mint egy évtizedes kudarc és hallgatás után

a diadalmas – anyagi és erkölcsi sikerrel járó – elégtételt. A Párizsból hazatérő fiatal festőgárda hangos ünnepléssel fedezte fel

magának az idős mester korábbi alkotásait, s ez a lelkesedés a kritikusok és a gyűjtők egy részére is átragadt. Minden bizonnyal Kohnert is ez a „felfedezési láz” inspirálta, mikor a hatalmas kínálatból kinézte magának az 1882-ben Bécsben festett Pacsirtát.

A kép, amely első kiállításain csúnyán megbukott, s a kritikusok egymással versengve bírálták kihívó témája és „brutális” szín-

világa – a Keleti Gusztáv által emlegetett „delirium colorans” – miatt, az ezredéves tárlaton már hangos elismerést váltott ki. Bár

az impresszionizmus hívei, a modern törekvések pártfogói mindig is ódzkodtak a banálisnak ható szüzsétől és kifogásolták az

akt száraz, műtermi hangulatot árasztó megfestését, tagadhatatlan, hogy Kohner e képpel a magyar festészet egyik gyöngyszemét

Szemben: mednyánszky lászló: Szeles hajnal, 1896 előtt 200 × 136 cm | olaj, vászon jelezve jobbra lent: Mednyánszky magántulajdon

120

b á r ó Ko H n e r A d o l f

szerezte meg. A mából visszatekintve talán még szebben hatna, ha az egekbe magasztalt, ekkor még szintén eladósorban lévő

Majálissal, vagy a keresetlen témájú, tisztán festői értékeket megszólaltató Hóolvadással nyitotta volna meg nagy műtárgyvásár-

lásainak sorát, de e két ikonikus alkotás az ezredéves kiállításról más, nem kevésbé méltó helyekre került: az elsőt maga az állam,

a másodikat gróf Andrássy Gyula szerezte meg.111 Kohner azonban mindkét szereplőn túltett azzal, hogy a Pacsirta mellé hazavitte még a tárlatról Mednyánszky felejthetetlen szépségű, lepedőméretű téli tájképét, a Szeles hajnalt,112 amely azon túl, hogy vitathatatlan remekmű, alig-színeivel, feloldódó formáival és misztikus hangulatával Szinyei képének tökéletes festői ellentéteként hat.

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 121

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 122

ferenczy Károly: fürdés előtt, 1904 104 × 107 cm | olaj, vászon | jelzés nélkül | lappang

113

114 115

116

117

118

„a budapesti orvos-szövetség védnöksége mellett rendezett műkiállítás”, Műcsarnok, Budapest, 1902. Este (Táj viharfelhős ég alatt), 1872, Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 192. Berkes antal: Sámfalvi templom; nyilasy sándor: Szántás. A Nemzeti Szalon almanachja, szerk.: déRy Béla, BányásZ lászló, MaRGitay ernő, Budapest, 1912, 274. Ferenczy Károly (1862–1917) gyűjteményes kiállítása. Katalógus, szerk.: BoRos Judit, PlesZniVy edit, Budapest, Magyar nemzeti Galéria, 2011, œuvre-kat. 178. Kohner ezt a képet a nemzeti szalon 1903. november 19-én megnyitott Ferenczy-kiállításáról vásárolta meg. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) 132.; Ferenczy, 2011. œuvre-kat. 186. (téves adatokkal, összecserélve a 187-es tétellel). Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) 123.; Ferenczy, 2011. œuvre-kat. 299.

Szemben: ferenczy Károly: október (reggeli a kertben), 1903 126,5 × 107 cm | olaj, vászon jelzés nélkül | Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

122

b á r ó Ko H n e r A d o l f

A Kohner-palota halljának sarka ferenczy Károly Október című festményével és berthe morisot női arcképével, 1914 (Iparművészeti Múzeum, Adattár) A kisebb képek Mészöly Géza, Wellmann Róbert, Kacziány Ödön és Pállik Béla munkái. A Jozef Hoffmann által tervezett szekrényen egy antik Neptun-fej pihen

A századfordulóig lezajló beszerzésekről keveset tudunk: talán ez a pár esztendő nem is tartozott az igazán aktív periódusok

közé, hiszen a kollekció akkori állapotáról precíz képet adó 1902-es orvosszövetségi kiállításon még sokkal inkább az atyai örökség,

mint az új szemlélettel vásárló fiú koncepciója dominált.113 A Kohner Adolftól a műcsarnokbeli tárlatra érkező negyvenöt műalkotás közül csupán az imént említett Szinyei- és Mednyánszky-kép, Fritz von Uhde Pásztorlánykája, valamint Markó, Lotz, Mészöly és

Deák Ébner festményei képviseltek komolyabb értéket; a nemzetközi régi mesterek bizonytalan attribúciójú alkotásai és a magyar festők másodlagos frissességű, zömében kisméretű „bilduskái” alig léptek túl a tetszetős lakberendezési tárgyak színvonalán.

1902-től azonban már páratlan dinamikával fejlődött a kollekció: könnyen lehet, hogy Kohner vásárlási kedvének növe-

kedése és ízlésének jól érzékelhető fejlődése szorosan összefüggött az Orvosszövetség által rendezett megatárlat pozitív tapasztalataival, az átélt sikerekkel és a kiépülő kapcsolatok inspiráló hatásával. Az elkövetkező években remekművek sorát szerezte meg: 1902-ben Paál László Este című művét vitte haza a Nemzeti Szalon első Paál-tárlatáról,114 a következő év során pedig két

szerényebb mű, Berkes Antal és Nyilasy Sándor egy-egy tájképe mellett115 megvásárolta egész kollekciójának legszebb magyar

festményét, Ferenczy Károly Október című alkotását.116

A nagybányai művésztelep vezető mesterét Kohner igazán nagy becsben tartotta: összesen tizenegy festményt szerzett

meg tőle, amelyek kiválogatásánál gondosan ügyelt arra, hogy a képek az életmű minden periódusáról számot adjanak. Az Októberhez persze egyik sem mérhető, de fontos és látványos darabok voltak e gazdag, szinte egy kisebb kamarakiállításnak

is beillő válogatásban: közéjük tartozott a sajnos nyolc évtizede lappangó Fürdés előtt,117 és a szintén ismeretlen helyen őrzött,

ne adj Isten végleg megsemmisült, így csupán fényképről ismert Víz partján című vászon.118 Kohner Ferenczy esetében is követte

általános módszerét, amelynek mentén kitűnően ötvözte a gyűjtők két alaptípusának erényeit: ügyelt arra, hogy falrengető, kapitális

trófeákat szerezzen be kedvenceitől, de azt is fontosnak tartotta, hogy a teljes életművet átfogó anyagot állítson össze, akár szerényebb

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 123

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 124

Hóolvadással129 villan fel Kohner válogatásában, addig Szol-

nok festészete szokatlan gazdagságban bontakozik ki. „Ehhez

a telephez alapításától kezdve erős szálak fűzik Kohner Adolfot, a Szolnoktól egy óra járásnyira fekvő Szászberek birtoko-

sát130 – olvashatjuk a gyűjtőt jól ismerő Petrovics Elek szavait a kollekció 1929-es bemutatásában. – Eleinte mint művészeti

alelnök, később mint elnök vett részt az egyesület vezetésében, amelynek máig buzgó támogatója és bölcs mentora. Ennek a szeretetteljes viszonynak sok nyoma van a gyűjtemé-

nyében is.” Az osztrák felfedezők, Pettenkofen, Tina Blau, Otto von Thoren és Karl Leopold Müller egyaránt szerepel-

nek a gyűjteményben, bár utóbbitól Kohner olyan időszakból származó két festményt választott, amikor alkotójukat már

„a távolabbi kelet érdekelte, s az alföld magyarjaitól egészen az arabokhoz pártolt”.131 A szolnoki festészet nagy klasszi-

kusa, Deák-Ébner Lajos az egész életmű egyik legnagyobb és legkomplexebb darabjával, az atyai hagyatékból átmentett Baromfivásárral, a 19. századi magyar festészet egyik sztárké-

pével volt jelen, gyémántkeménységű alapot adva Kohnernek a további építkezéshez. A szolnoki „ősök” néhány darabos

kollekciója a szisztematikus, a kontextusra is ügyelő gyűjtési módszer fontos bizonyítéka, de az igazán átfogó válogatás

ferenczy Károly: A nagybányai cinterem, 1907 77 × 95 cm | olaj, vászon | jelezve jobbra lent: Ferenczy K | magántulajdon

attól az időtől kerekedik ki, amikor a kolónia hivatalosan is megalakult. Ettől kezdve, úgy tűnik, Kohner minden olyan

119 120 121 122 123 124 125 126 127

128 129 130 131 132

133

Bimbi, 1894. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 124.; Ferenczy, 2011. œuvre-kat. 41. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 129.; Ferenczy, 2011. œuvre-kat. 46. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 128.; Ferenczy, 2011. œuvre-kat. 75. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 125.; Ferenczy, 2011. œuvre-kat. 57. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 126.; Ferenczy, 2011. œuvre-kat. 229. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 130.; Ferenczy, 2011. œuvre-kat. 376. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 143–146. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 198. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 136–137. a ma még azonosítatlan, Hazatérés című kép vásárlásáról beszámol: Színházi Élet, 1923/8., 45. Fürdés után, Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 147. a vételt említi A Nemzeti Szalon almanachja, 1912 (115. j.) 274. PetRoVics: Báró Kohner adolf gyűjteménye, 1929 (107. j.) 304. PetRoVics: Báró Kohner adolf gyűjteménye, 1929 (107. j.) 309. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 148, 179, 189, 197, 214, 216–217, 219–221, 223, 226. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 107, 120, 121.

124

b á r ó Ko H n e r A d o l f

kvalitású munkákkal. Ez Ferenczy esetében is megvalósul: a korai, müncheni időszakból a festő fiáról, Valérról készített portré,119 a hegedülő félaktot ábrázoló Orfeusz vázlata,120

a több mint fél évszázada lappangó Lóitatás121 és a szintén elveszett Anya

gyermekével122

„vezeti be” a nagybányai napfé-

nyes plein airt reprezentáló, a kollekció csúcsai között maga-

sodó Októbert, a későbbi munkák közül pedig a Nagybányai

cinterem123 és a festő utolsó korszakának egy teljes értékű tö-

alkotótól választott egy-egy képet, akinek a művészetében meghatározó szerepet játszott az alföldi város és táji környezete. Jávor Pál, Mihalik Dániel, Olgyay Ferenc, Pólya Tibor,

Szlányi Lajos, Szüle Péter, Vidovszky Béla, Zádor István és Zombory Lajos neve szinte egy precíz névsorolvasás pontosságával tűnik fel a gyűjteményben, s így jelenlétük inkább lát-

szik a baráti mecenatúra egyik formájának, mint a személyes kapcsolatoktól független, szigorú gyűjtői elvek következetes

redéke, az 1913-as Mária és Magdolna124 helyezi kontextusba.

érvényesítésének.132 Az egyetlen szolnoki művész, akinek életművét gaz-

renczy életművét, de néhány mű erejéig a nagybányai mű-

a gyűjtő személyes kedvence és barátja, Fényes Adolf volt.

Az Október köré épített pazar „díszlet” nem csupán Fe-

vésztelep szélesebb horizontját is felvillantotta. Alapítója, Hollósy Simon négy festménnyel szerepelt a gyűjteményben,

egy korai női tanulmányfejjel, két técsői tájjal és egy igazán

bátor választással, a „nehéz témájú”, de rendkívül erős Félsze-

mű parasztfiú mellképe című festménnyel,125 míg a másik vezető mestert, Réti Istvánt egy 1917-es önarckép reprezentálta.126 Glatz Oszkár életművéből Kohner egy korai, 1903 körül ké-

szült őszi tájképet és egy 1921-es datálású, Hazatérés című kompozíciót

választott.127

Míg a Nagybánya örökségét folytató kecskeméti mű-

vésztelep csupán Iványi Grünwald Béla egy aktos, árkádiai hangulatú

kompozíciójával128

és az 1908-ban megvásárolt

dag és átfogó válogatás mutatta be Kohner kollekciójában,

Hasonlóan a Ferenczy-képekhez, a tizenöt darabból álló műegyüttesben kivételes remekművek és szerényebb kvalitású,

de a művészi pálya fordulatait kitűnően reprezentáló alkotások váltották egymást: a századelő realista periódusát képvi-

selő Munkás, a csúcson született Kisvárosi délelőtt és a Kugler

sütemények az életmű legerősebb darabjai közé tartoznak,133 míg a bibliai és mitológiai témájú kompozíciók már a valóságtól elforduló, emlékezetből festő, stilizáló korszak másodlagos jelentőségű darabjai. Kettejük kapcsolatát jellemzi, hogy

Fényes két remek portrén is megörökítette legfőbb mecénását:

mindkét alkotás a sajnos oly kevés darabot számláló magyar gyűjtőportrék legjobbjai közé tartozik.

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 125

fényes Adolf: Kisvárosi délelőtt, 1904

70 × 90 cm | olaj, vászon | jelezve balra lent: Fényes A | Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

A nagybányai és a szolnoki művésztelep vezető mesterein, Ferenczyn és Fényes Adolfon kívül Kohner a két Párizsban

iskolázott, franciás irányultságú festő, Csók István és Rippl-Rónai József életművéből válogatott még nagyobb kedvvel: az előbbitől hat festményt, köztük a hatalmas méretű, zavarba ejtő témájú, kicsit sem „otthonba való” képnek tűnő Vámpírokat,134 az

utóbbitól „csupán” ötöt emelt be kollekciójába, de ezek sorában olyan kitűnő darabokat találunk, mint a Pierre Bonnard-ról,

valamint a legendás párizsi folyóirat, a Revue Blanche szerkesztőjéről, Thadée Natansonról festett korai portrékat, a Böcklin-felhők

a bogáti kastély felett című festményt és a művész apját és öccsét ábrázoló, reprezentatív kettős arcképet.135 Utóbbi tagadhatatlan

134 135 136

Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 95–100. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 199–203. Ferenczy Károly: Orfeusz; Faragó József: Richard Strauss képmása; telcs ede: Beethoven mellszobra.

remekmű, így „saját jogon” is felkelthette Kohner érdeklődését, de ismerve a gyűjtő erős vonzalmát a kamaramuzsikáláshoz, és

tudva, hogy ez a vonása a kollekció több darabján is érződik,136 könnyen elképzelhető, hogy a választást a festményen szereplő hegedű is előmozdította.

b á r ó Ko H n e r A d o l f

125

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 126

A kandallósarok a Kohner-palotában, 1914 (Iparművészeti Múzeum, Adattár) Balra Jean-Baptiste-Camille Corot férfiportréja, alatta Fényes Adolf Kugler sütemények című festménye látható. Jobbra vágásban Szinyei Merse Pál Patakpart című alkotása, felette pedig Lotz Károly női portréja foglal helyet

137 138 139 140 141

142

Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 184. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 185. PetRoVics: Báró Kohner adolf gyűjteménye, 1929 (107. j.) 308. lásd 114. jegyzet. amateur-gyűjtemények kiállítása, Pesti Hírlap, 1907. november 26., 8. a budapesti amateur gyűjtemények kiállításának lajstroma, szerk.: csányi Károly, Budapest, 1907, 44–47, 91–95. a kiállításról lásd HoRVátH Hilda: adalékok a század eleji magyar műgyűjtés történetéhez. az 1907-es budapesti amateur kiállítás, Művészettörténeti Értesítő, 1993, 27–39. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 256.

126

b á r ó Ko H n e r A d o l f

A gyűjtemény magyar anyagában is érvényesült az az

a szintén Párizsból, Silbermann Ábrahám közvetítésével ha-

szionisták művei mellett a stílus előfutárait is felvonultatta.

legfontosabb darabja a kollekcióról hosszabb tanulmányt pub-

alapelv, amely a nemzetközi válogatásban a francia impreszÍgy nem hiányozhatott a Damjanich utcai palotából a már em-

lített Mészöly- és Deák-Ébner-képeken kívül Paál László és

zahozott Köpülő nő.138 A 19. századi magyar festészet egyik

likáló Petrovics Elekhez is közel állhatott: „Ez a kép valódi

koronája a gyűjtemény magyar részének – írta róla a Magyar

Munkácsy Mihály néhány alkotása sem. Utóbbi olyan korsza-

Művészet egyik 1929-es számában. – Csak egy pillantást kell

a Sedelmeyer-gyűjteményből 1903-ban horribilis áron, héte-

a gyűjteményben lévő két csendéletére, hogy megtudjuk, mi

kos darabokkal versengett a francia kortársak között, mint zer koronáért megszerzett Mély út hazatérő

juhnyájjal137

és

vetnünk a Munkácsyval néha kapcsolatba hozott Ribot-nak a különbség a jó festő és a zseni között.”139

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 127

Jean-baptiste-camille corot: férfiképmás (m. faulte du Puyparlier portréja) 61 × 50 cm | olaj, vászon jelezve balra lent: Corot. | lappang

fényes Adolf: Kugler sütemények, 1909 körül 38,5 × 54 cm | olaj, vászon | jelezve balra lent: Fényes A. | magántulajdon Fényes Adolf minden bizonnyal Kohner egyik kedvenc festője volt: legalább tizenhárom festményét birtokolta és kétszer portrét is rendelt tőle. A Kugler sütemények nem csupán az egykori Kohner-kollekció, de az egész életmű egyik legszebb darabja

szo b r o k é s sző n y e g e k „Nagy szaktudással gyűjti dr. Kohner Adolf a vésett és dom-

Bár a plasztika iránti gyűjtői érdeklődés az elkövet-

borműves köveket, egyik szekrényében majdnem 200 darab

kező esztendők során csak fokozódott Kohnerben, érdekes

143

szekrénye telve szebbnél szebb bronzszobrocskák remek

1934-es felbomlásáig alig bővült néhány alkotással. A legfonto-

145

gemma, kameo, intaglio, scarabeus, gyűrű stb. látható; másik

gyűjteményével.”140 A Pesti Hírlap e cikke az egyik első forrás

arra nézve, hogy Kohner Adolf már a századforduló éveiben

nagy érdeklődéssel fordult az iparművészet, illetve a kisplasztika különböző műfajai felé. A lap tudósítója „A buda-

pesti amateur gyűjtemények” című tárlat kapcsán emelte ki Kohner római és reneszánsz kori vésett köveit, valamint 18. és

módon a modern francia és magyar szoboranyag a kollekció sabb beszerzés Auguste Rodin Anya gyermekével című alkotása volt, amely ma még ismeretlen forrásból került a magyar gyűjtő

birtokába. A 19. századi magyar kisplasztikát Róna József két

ben mintázott, a párizsi Salon tárlatán „Mention honorable” kitüntetésben részesült Megszorult faun,146 valamint Fadrusz

147

selte. A századfordulót követő években jelentkező fiatal ge-

149

János Toldi küzdelme a farkasokkal című kompozíciója képvi-

bronzszobor éppen úgy akadt, mint mozsár, kulcslyukpajzs,

neráció tagjai közül Lux Elek Két meztelen táncosnő,147 Szent-

óra, gyertyatartó, holicsi fajanszkanna és cseh A Szent György Céh 1912-es, szintén az Iparművészeti

györgyi István Lány korsóval,148 Sámuel Kornél Vénusz,149

közel négyezer műből hatvanöt érkezett Kohner Adolf kollek-

ner-palota falai közé, míg Beck Ö. Fülöpöt a házigazda zenei

szobrok mellett e tárlaton már néhány kiváló modern szobor

a később a kubizmussal is kacérkodó Csáky Józsefet pedig

üvegpohár.141

Múzeumban rendezett kisplasztikai kiállításán a bemutatott

ciójából. 17–19. századi pecsétek, reneszánsz és barokk bronzjelezte, hogy a gyűjtő ezen a területen is nyitott a legújabb irányzatok felé. A német Max Klinger Herkulese142 és Hugo

Lederer kentauros asztaldísze143 mellett Aristide Maillol gyö-

nyörű, öntöttvasból készült Térdelő nője144 a francia, míg

Kövesházi Kalmár Elza Ébredés és Eszter című kompozíciója,

valamint Vedres Márk négy szobra a magyar kisplasztika kortárs törekvéseit

reprezentálta.145

146

bronzszobra, a kisméretű József és Putifárné, valamint az 1889-

19. századi, zömében olasz és francia eredetű, apró méretű plasztikáit és használati tárgyait, amelyek között figurális

144

Kisfaludy-Stróbl Zsigmond Női fej,150 Telcs Ede a már említett Beethoven151

című művével került be a Damjanich utcai Koh-

148

150 151

érdeklődésére jellemző módon a Vonósnégyes című plakett, egy női alakot formázó bronzszobor képviselte.152

152

Míg a modern plasztika jól láthatóan nem igazán moz-

gatta meg Kohner fantáziáját, addig a gótikus faszobrok és fő-

leg a reneszánsz kisbronzok vonzereje szinte minden más terü-

letnél jobban rabul ejtette. A kollekció e speciális, de rendkívül gazdag, közel kétszáz darabot számláló szegmenséről Meller

153

Reprodukálva: Magyar Iparművészet, 1912/4., 132. Reprodukálva: illyés: XIX. századi francia művek, 2001 (59. j.) 166–168. Korsót vivő nő, Női akt, Emberpár, Ádám és Éva. e négy műből csupán kettő került az 1934-es Kohner-aukcióra. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 328–329. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 324–325. a szobrok egy-egy példánya a közelmúltban az alábbi aukciókon jelent meg: Virág Judit Galéria és aukciósház (volt Műterem Galéria), 1. aukció, 60. tétel; 5. aukció, 62. tétel. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 321. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 326. sámuel Kornél Vénusz című, talpazatával együtt 45,5 cm magas ébenfafaragványa nem került az 1934-es aukcióra, csupán a gyűjtemény kartonjai alapján tudunk arról, hogy egykor Kohner adolf tulajdonában volt. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 320. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 327. telcs ede szobra az eredeti posztamenssel együtt a nagyházi Galéria 2012 májusi árverésén bukkant fel (kat. 215). nőszobrocska, bronz, 27 cm magas. a szobor feltehetően azonos az 1924-es Femme dobout című alkotással. (Félix MaRcilHac: Joseph Csaky du cubisme historique á la ﬁguration réaliste, catalogue raisonné des sculptures, Paris, 2007, Kat. 1924-FM.77/a.1.) MelleR simon: Báró Kohner adolf gyűjteménye ii. Renaissance kisbronzok, Magyar Művészet, 1932/1., 11–19.

Simon, Kohner egyik legfontosabb segítője írt tanulmányt.153

b á r ó Ko H n e r A d o l f

127

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 128

damiano cappelli: Vaddisznóvadászat, 1680-as évek 28 × 42 cm | bronz | jelzés nélkül | Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

128

b á r ó Ko H n e r A d o l f

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 129

damiano cappelli: bikaviadal, 1680-as évek 28,5 × 29 cm | bronz | jelzés nélkül | Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

b á r ó Ko H n e r A d o l f

129

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 130

Aristide maillol: Kuporgó leány, 1900 körül 16 cm | bronzírozott vas | jelzés nélkül | Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

154 155 156 157

158 159

160

161

Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 273. Kétfejű tengerikanca és kosfej, Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 300. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) kat. 293. PoGány Kálmán: Kalauz báró Kohner adolf gyűjteményéhez in Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) 6. erre a tárlatra Kohnertől érkezett a legtöbb, mintegy negyvenhét plasztikai munka. sZőcs Miriam: Horseman Killing a Bull and Horseman Pursuing a Boar. two small Bronzes by damiano capelli in the Budapest Museum of Fine arts, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 2004, 119–131. csányi Károly – cseRMelyi sándor – layeR Károly: Erdélyi török szőnyegek kiállításának leíró lajstroma, Budapest, 1914, kat. 177, 181, 186. Magyar Szőnyegkedvelők Egyesületének régi keleti szőnyeg kiállítása az Orsz. Magyar Iparművészeti Múzeumban, szerk.: csányi Károly, Budapest, 1924, kat. 7, 17, 26, 27, 32, 35, 38, 40, 49, 59, 64, 65, 80, 88–91, 104, 122.

A válogatás két jellemzőjeként az állatábrázolások kiemelkedő

eredményeként tisztázható a művek szerzősége. Több, végül

que”-ek kivételes dominanciáját említette, ami egyben a kollek-

rült meghatározni a korábban 17. századi olasz mester alko-

számát és az egy példányban ismert öntvények, a „piéce uni-

ció kiemelkedő színvonalát is igazolta. A gyűjtő másik művé-

szettörténész tanácsadója, a kollekció katalogizálója, Pogány Kálmán a reneszánsz kisbronzok nagy számát az 1934-es árve-

rés katalógusához írt tanulmányában történelmi kontextusba helyezte: „Mikor kitört a háború, lezárultak a határok és meg-

gróf Teleki Samu gyűjteményéből megvásárolt, majd Gerlóczy

Gedeonhoz került, végül 1959-ben a Szépművészeti Múzeum

által megszerzett bronzokat ma már Damiano Capelli 1680-as

dászterülete többnyire az előttünk nyitva álló német műpiac

gyűjteményében a régi szőnyegeket. Bár e tárgyak nem sze-

a reneszánsz kisbronzok tömeges megszerzése, melynek vavolt. Ebből az időből erednek a világhírű Richard von Kauf-

mann-gyűjteményből vásárolt kiváló darabok: Herakles az oroszlánnal,154 mely az egyik kimagasló alkotása a 16. század végi

olasz bronzművészetnek és a Pietro Tacca nevét viselő érdekes és szép bronz.155 Egy pesti műkereskedésből bukkant fel az

vizíciója a lernai hydrát fojtogató Herakles.”157

A műfaj sajátosságaiból fakadóan Kohner szobrai

közül a legtöbb az alkotó neve nélkül vagy bizonytalan attri-

b á r ó Ko H n e r A d o l f

nóvadászat készítőjének nevét: a Kohner Adolf által 1920 körül

sége, a Kohner-gyűjteménynek új korszaka kezdődik: megindul

római harcos,156 míg a háború utáni bronzgyűjtés legerősebb ak-

130

tásként reprodukált két bronz, a Bikaviadal, valamint a Vaddisz-

években készült alkotásaiként tarják nyilván.159 Bár mennyiségben és kvalitásban sem mérhető a szo-

szűnt a francia képek gyűjtésének további zavartalan lehető-

egyesek által Riccio eredeti kézművének mondott Szakállas

Szemben: róna József: A megszorult faun, 1889 80 cm | bronz jelezve: Róna József Bpest 89 magántulajdon

tévesnek bizonyult javaslat elvetése után a közelmúltban sike-

búcióval – országhoz, városhoz, műhelyhez vagy egy-egy vezető mester ismeretlen nevű követőjéhez kötve – jelent meg

boranyaghoz, de így is ritka erős válogatás képviselte Kohner

repeltek az Ernst Múzeumban megrendezett 1934-es aukción, a leírókartonjaik fennmaradtak, így ezek alapján képet alkot-

hatunk a válogatás nagyságáról és belső hangsúlyairól. Az összesen hetven darabot számláló, döntően atyai örökségként érkezett műtárgyegyüttesben a kis-ázsiai és az úgynevezett

erdélyi szőnyegek domináltak, de néhány példányon a perzsa terület jellegzetes stílusjegyei is megjelentek. Bár e darabok legtöbbje valószínűleg használati tárgyként, a földre terítve

emelte az enteriőrök fényét Kohner Damjanich utcai palotájá-

ban és a szászbereki családi kastélyban, a gyűjtő e kincseit is előszeretettel adta kölcsön a múzeumok kérésére. Az 1914-es „Erdélyi szőnyegek” című tárlatra három,160 míg a tíz évvel

a szakirodalomban és a nyilvános bemutatókon, így az 1919-es

később, a Magyar Szőnyegkedvelők Egyesülete által életre hí-

évtizedek alatt, hosszú kutatás vagy éppen a szerencsés véletlen

tásra már tizenkilenc szőnyeg érkezett tőle.161

„Köztulajdonba vett műkincsek első kiállításán” is,158 s csupán

vott, szintén az Iparművészeti Múzeumban rendezett kiállí-

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 131

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 132

francia szobrász: madonna, XiV. század 70 cm | mészkő | magántulajdon A Kohner Adolf gyűjteményéből idővel Bedő Rudolfhoz került festett kőszobor Vidovszky Béla festményén is felbukkan: a szalon mögött feltáruló szobában, a tükörtől és Maurice Denis festményétől balra áll

Vidovszky béla: A Kohner-palota nagy szalonja, 1910-es évek 70 × 90 cm | olaj, vászon | jelzés nélkül | magántulajdon Az enteriőrfestés egyik legnagyobb hazai mestere pontosan rögzítette a Damjanich utcai palota szalonjának aktuális állapotát. Szemben, a tükörtől balra Maurice Denis Anyai boldogság című kompozíciója, jobbra Daumier Éneklő párja látható. Elöl balra George Minne női márványbüsztje fénylik, felette Jean Francisque Raffaelli párizsi látképe lóg. A jobb sarokban látható vitrinen a kassai dómból elkerült, Szent Jeromost ábrázoló gótikus faszobor áll, tőle jobbra Fritz Thaulow Várakozás a hajóra című képe

a gyűjtemény e l h e ly e z é s e 162

163 164 165

a damjanich utca 20. (Bajza utca 2.) alatt álló épületet 1936-ban lebontották. tervei sajnos hiányoznak a Fővárosi levéltár tervtárából. KisMaRty-lecHneR Jenő: Lechner Ödön, Budapest, 1961, 34. MelleR: Kohner adolf művészeti gyűjteménye, 1911 (73. j.) 362. Harvard art Museum, Fogg Museum, cambridge. a szépművészeti Múzeum irattárában található feljegyzés tanúsága szerint 1931. április 27-én Kohner engedélyt kapott arra, hogy a daumierfestmény átlépje a magyar határt és részt vegyen a párizsi Galerie Rosenberg kiállításán. az engedély szövege szerint „a tulajdonos a kiállítás bezárása után köteles a képet Magyarországra visszaszállítani”. ez – feltehetően a kezdetektől elhatározott módon – már nem történt meg.

Kohner a szobrokkal és a szőnyegekkel együtt több mint fél-

festménye tűnik fel.

Az Ecseri piac forgatagából a közelmúltban kalandos

körülmények között került elő egy festmény, amely ugyaneb-

A pesti épület eredetileg lovag Kemp-

lonját. A házigazdával közismerten jó viszonyt ápoló festő, Vi-

nich utca és a Bajza utca sarkán épített palotában és szászbereki kastélyában

tartotta.162

szky Mihály számára készült Lechner Ödön tervei alapján, de

1909 táján a kisméretű városi kastélyt a tulajdonos a Kármán

és Ullmann építészpáros intenciói alapján jelentős mértékben

átalakította.163 Szerencsére – elsősorban a Múlt és Jövő gazda-

ből a szögből ábrázolja a Damjanich utcai Kohner-palota sza-

dovszky Béla képe arra is bizonyíték, hogy Kohner – legtöbb

korabeli gyűjtőtársához hasonlóan – folyamatosan alakította környezetét, és időről időre átrendezte kollekcióját.

Egyedül Raffaelli párizsi látképe, a bútorok és Minne

gon illusztrált 1914-es beszámolójának köszönhetően – szá-

szobra maradt a helyén, a festmények az 1911-es állapothoz

kaphatunk a gyűjtemény elhelyezéséről. A legkorábbi ismert

rice Denis Anyai boldogság című kompozíciója látható, jobbra

mos korabeli enteriőrfotó fennmaradt, melyek alapján képet

képest zömmel kicserélődtek. Szemben, a tükörtől balra Mau-

felvételen, a Vasárnapi Ujság 1911-es Meller-cikkét kísérő két il-

Daumier Éneklő párja tűnik fel. Míg a Miethkétől vett Denis-kép

stukkókkal gazdagon díszített szalon látható.164 Az ablak előtt

mier festménye sajnos már a gyűjtő életében, 1931-ben elhagy-

lusztráció egyikén a rokokó és empire bútorokkal berendezett,

Nyári est Norvégiában című képe, balra pedig, egy XIV. Lajos korabeli Boulle-szekrény felett Raffaelli A Notre Dame Párizsban

b á r ó Ko H n e r A d o l f

táruló szobában Fritz von Uhde és Mészöly Géza egy-egy

ezer darabra rúgó műtárgyegyüttes jelentős részét a Damja-

Georg Minne női mellszobra, az ajtótól jobbra Fritz Thaulow

132

című alkotása kapott helyet. A szélesre tárt ajtón keresztül fel-

1934-től a Szépművészeti Múzeumot gazdagítja, addig Dau-

ta Magyarországot: a legendás Paul Rosenberg műkereskedő és néhány neves műgyűjtő otthona után ma a Harvard Art Museum kollekciójának egyik világhírű darabja.165

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 133

A Kohner-palota nagy szalonjáról a Vasárnapi ujság 1911-ben közölt fényképet Bár az ampír és rokokó stílusú bútorok azonosak a festményen látottakkal, a képek mások vagy más helyre kerültek. Kohner, a legtöbb jelentős gyűjtőhöz hasonlóan, időről időre átrendezte kollekcióját. A jobb sarokban álló vitrin tetejéről is lekerült a porcelánváza, s helyét a Vidovszky-festményen már a Szent Jeromost ábrázoló gótikus faszobor foglalta el

Vidovszky a két világháború között nem véletlenül vált

egyházatya hasonló léptékű ábrázolásával együtt, s bár az

arra, hogy a kompozíción feltűnő műtárgyak pontosan azono-

teles darabok közé tartozik, amelyek szerencsésen révbe értek:

képe lóg, melyet Kohner még a híres bécsi bankár, Moriz von

gyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményét gazdagítja.

kevésbé ismert kortársa, Alexandre-Gabriel Decamps kis akva-

Maurice Denis képétől balra áll egy 14. századi Madonna-szo-

Thaulow már említett festményének apró részlete látszik.

rült, hogy 2014-ben a Kieselbach Galéria aukcióján tűnjön fel

az egyik legfelkapottabb enteriőrfestővé: érezhetően ügyelt síthatók legyenek. Az ajtónyílástól jobbra fent Corot egyik táj-

Königswarter kollekciójából szerzett meg, alatta Delacroix egy rellje, Az útonálló kapott helyet. A Vidovszky-kép jobb szélén

Az enteriőrt díszítő szobrok – ha nem is képviselnek

akkora értéket, mint a festmények – egyaránt pazar darabok.

1934-es aukción nem került a közönség elé, mégis azon kivé-

a Kohner által 1912 körül megszerzett mű167 évtizedek óta a Ma-

bor, amely idővel a jeles műgyűjtőhöz, Bedő Rudolfhoz keújra a közönség

előtt.168

A Vasárnapi Ujság 1911-es cikkét kísérő másik, már ko-

rábban említett enteriőrfotón, a zongoraszoba szecessziós min-

márványból faragott mű 1956-ban vétel útján a Szépművészeti

a rá merőleges falon Monet Argenteuili táj és Boudin Tengeri

Múzeumba került. A kompozíció centrumában, a szalon kö-

zepén álló asztalon sokalakos bécsi porcelán nyugszik, jobbra,

tájú tapétával borított falain az ablaktól balra Gauguin A hívás,

167 168

169 170

171

a szoborra vonatkozó korábbi irodalommal: Biblia Sacra Hungarica. A könyv, „mely örök életet ád”, szerk.: GáBoRJáni sZaBó Botond, Heltai János, Budapest, 2008, 126–127. A Gyűjtő, 1912, 19. Szenvedély és tudás. Bedő Rudolf műgyűjteménye, szerk: Molnos Péter, Budapest, 2010, 243; A Kieselbach Galéria és Aukciósház 2014. június 5. aukciós kiállításának katalógusa, Budapest, 2014, 187. tétel. MelleR: Kohner adolf művészeti gyűjteménye, 1911 (73. j.) 363. telcs ede szobra az eredeti posztamenssel együtt a nagyházi Galéria 2012 májusi árverésén bukkant fel (kat. 215). Patai: Báró Kohner adolf műgyűjteménye, 1914 (81. j.) 375.

kikötő című műve, jobbra pedig Van Gogh Olívaerdője és Sisley

egy apró tájképe, a Bretagne-i templom ismerhető fel.169 Az ablak

az íves ajtajú vitrin tetején pedig egy festett, az évszázadok

előtt, utalva a szoba tulajdonképpeni funkciójára, Beethoven

helyet. Az 1477 körülre datált Szent Jeromos eredetileg a kassai dóm főoltárának egyik oldalsó fülkéjében állt,166 három másik

Jövő című zsidó kulturális hetilapban közölt 1914-es állapot171

során sajnos mindkét karját elvesztő gótikus faszobor kapott

166

A szalon mögött feltáruló helységben, a tükörtől és

Elöl balra a belga szecessziós szobrász, Georg Minne monu-

mentális női portréján villan meg a napfény – a fehér carrarai

ismeretlen mester: Szent Jeromos, 1477 79 cm | festett hársfa | jelzés nélkül Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

mellszobra áll, melyet Telcs Ede faragott kőbe.170 A Múlt és

csupán egyetlen apró, bár kicsit sem jelentéktelen részletben

b á r ó Ko H n e r A d o l f

133

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 134

A Kohner-palota halljának részlete, 1914 (Iparművészeti Múzeum, Adattár) A falon Carl Moll, Mészöly Géza, Eugéne Carrier, Szlányi Lajos és Rippl-Rónai József festményei, középen Joseph Maria Olbrich szekrénye Sámuel Kornél ébenfa szobrával

172 173 174

Fleurs dans une coupe, 1901. Wildenstein: Gauguin, 1964 (55. j.) 605. sz. MelleR: Kohner Adolf művészeti gyűjteménye, 1911 (73. j.) 353–354. Képzőművészet, 1929. január. 2. a fényképet, szűkebb kivágással, két évvel korábban közölte a Színházi Élet, ahol a fotó készítőjeként Kluger Zoltánt nevezték meg. itt jelent meg az a felvétel is, mely Puvis de chavannes Magdolna című festményét mutatja be a Kohner-palota egyik szobájában. Világhírű festmények budapesti palotákban, Színházi Élet, 1927/49., 46–48.

A kis szalon egyik sarka, 1914 (Iparművészeti Múzeum, Adattár) Jobbra Daumier és Goya, balra Ribot és Courbet festményei, valamint Kövesházi Kalmár Elza Vágyódás és Eszter című szobra

különbözik ettől az elrendezéstől: Gauguin nagyméretű alkotása alatt egy újabb vétel, a festő egy kisebb csendélete is helyet kapott.172 Erre a szobára utalnak Meller Simon 1911-es

cikkének elragadtatott mondatai is: „a műalkotásokkal megtöltött gazdag termekből csak vissza-visszakívánkozunk abba

a kis sárga szobába, hol az új francia iskola festményei füg-

genek. Az az érzésünk, mintha gazdájuknak is kedvenczei volnának, mintha megkülönböztetett szeretettel rendezte

volna őket. – Válogatott csapat, a csodálatosan szép és nagy

franczia művészet követei.”173 A Múlt és Jövő 1914-es, valamint a Képzőművészet 1929-

es enteriőrfotóin jól kivehető, hogy Kohner „gátlástalanul” –

és kitűnő érzékkel – vegyítette falain a magyar és a külföldi

festményeket. Az 1929-ben készült felvételen a szalon látható: Kövesházi Kalmár elza: eszter, 1908 körül 25,5 cm | bronz márványtalapzaton magántulajdon

az apró bronzokkal telezsúfolt tálaló, vitrin és kandalló fölött

Theodore Rousseau tájképe, Daumier Éneklő párja, Munkácsy Köpülő nő című festménye és Ribot Halas csendélete kapott helyet.174 Kohner tehát tökéletes, a legkényesebb művészettör-

téneti megfontolásokat is kielégítő nemzetközi környezetben helyezte el Munkácsy remekművét.

134

b á r ó Ko H n e r A d o l f

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 135

l át o g a t ó k a ko h n e r - p a l o tá b a n „A magyar amatőrök és gyűjtők egyesülete: az agilis Szent

talma és a tárlatok hideg elrendezéséhez szokott műbarátok a megánlakások intim keretében látva a művészi tárgyakat, könnyebben lobbannak gyűjtőkedvre.

Ma este Kohner Adolf, a Szent György Céh alelnöke

György Céh elhatározta, hogy nálunk is meghonosítja a művé-

mutatta be Damjanich utcai palotájának műkincseit. A szo-

ban vannak. Az egyesület tagjai és az érdeklődő jelentkezők

férfi jelent meg, akik nagy érdeklődéssel hallgatták az előzé-

szeti látogatásokat, amilyenek a külföldön már régen szokás-

esetről esetre meglátogatják valamelyik magángyűjteményt, ezúton köztudomásra jut az elzárt gyűjtemények értékes tar-

carl moll: téli udvar, 1905 100 × 100 cm | olaj, vászon jelezve balra lent: C. Moll Szépművészeti Múzeum, Budapest

katlan, érdekes bemutatón majd száz társaságbeli hölgy és keny házigazda előadását galériájának minden egyes darabjáról és a tengersok iparművészeti tárgyról.

b á r ó Ko H n e r A d o l f

135

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 136

munkácsy mihály: mély út hazatérő juhnyájjal, 1883 88 × 118 cm | olaj, falemez jelezve jobbra lent: M. de Munkácsy lappang

a szoba művészi hangulatát a hatásosan elrendezett kis szob-

rok és iparművészeti tárgyak. A szobrok között legtöbb csodálója volt Kalmár Elza pompás fehér női aktjának: a Vágyódás-

nak. Egy kis asztalon védőüveg alatt remek szőlőgirlandos óra,

a másikon egy empir óra, a szekrényeken ónémet vázák, egy antik modorú ládikóban drága francia és brüsszeli csipkék meg sokat mesélő legyezők keltik fel az érdeklődést. A szomszéd teremben szintén francia művészek festmé-

nyei vannak. Legjellemzőbbek közülük: Delacroix és kis képe (Izmos néger hátán roppant oroszlán), Puvis de Chavannes Mag-

dolnája, Monet, Gauguin és Manet festményei. A zongorán Fa-

ragó műve: Strauss Richárd portréja, két üvegajtós ónémet szek-

rény tömve értékes keramikákkal. A hölgyeket mégis mintha

mindennél jobban érdekelték volna az antik mívű gemmák, a szikrázó öreg gyémántgyűrűk és más ragyogó drágakövek, Kohner Adolf főleg képeket gyűjt, éspedig modern fes-

melyek két asztalka üvegfödele alól hívogatták a kíváncsiakat. A nagyterem műgyűjteménye azonban a legimponá-

vészek alkotása, akik után francia mesterek vannak leginkább

nagyszerű festménye adja: Raffaelinek villogó fehér tájképe

tők műveit vásárolja. A képek közt túlnyomó a magyar mű-

képviselve a gyűjteményben. A hatalmas méretű előcsarnok,

az óriási fogadóterem, három kisebb szalon és a roppant tágas ebédlő falain alig van egy tenyérnyi hely a festmények között. Az antik szekrények, a remekbe készült asztalok tele szob-

rokkal és vázákkal, külön gyűjtőszekrénykékben pedig apró

ecsetje alól került ki. Olgyay, Mihalik, Szlányi, Mészöly, Bihari, Kernstock, Spányi, a legjobb hangzású magyar művészek

pompás kollekciója van itt együtt. A kandallón és a berakott mívű szekrényeken régi herendi porcelánok mellett karcsú

japán vázák virulnak, a nippek: apró római bronzszobrocs-

kák, melyek Aquincumból kerültek ki, és az egyik sarokban

b á r ó Ko H n e r A d o l f

órák és drágaköves díszláncok.

A nagy fogadóterem legnevezetesebb festménye: Mun-

Gyula, Csók István, Mészöly és Mednyánszky. Az utóbbinak

vászna: a Birkanyáj idegen festmény. A többi magyar mester

136

szi óra itt s az apró gyűjteménycsoportokban: emaillirozott

tetlen hatását fokozza az elrendezés művészi bensősége és

Az előcsarnokban talán csak Van Leemputten óriási

Szemben: munkácsy mihály: Vajköpülés, 1872–73 Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Munkácsy főművét Kohner Párizsban, a Silbermann A. & E. műkereskedő cég közreműködésével vásárolta meg. Ez a festmény érte el a legmagasabb árat az 1934-es aukción: Szurday Róbert, a magyar textilipar egyik leggazdagabb mogulja vásárolta meg 12 500 pengőért

zadbeli berakott francia szekrényen ugyanolyan korú művé-

kácsynak egy sötét tónusú tájképe. A magyar művészek közül

a műtárgyak gazdag váltakozása.

h. ö.: Budapesti magángyűjtemények i. dr. Kohner adolf gyűjteménye Pesti Napló, 1911. április 22.

és Benczúrnak egy markáns tanulmányfeje. Tizenhetedik szá-

műtárgyak és régiségek csiklandozzák a műértők szemét. A pa-

lota egész alsó traktusa egy nagy műtárlat, amelynek közve-

175

lóbb. A hangulatba való átmenetet ide a középső szalon két

mord római fej búslakodik, mely valamikor, tizennyolc szá-

zad előtt vígan locsogó kutat díszített, s meg is látszik szakál-

képviselve van még egy-egy alkotással a többi között: Benczúr

egyik legszebb műve van itt: egy karakterisztikus borús táj. A külföldi festők közül legnagyobb figyelmet kelt Schindler

két óriási, hangulatos, színes tájképe. A szoborművek közül legérdekesebb Max Klinger bronz atlétája s egy különös, tizen-

hetedik századbeli kínai márványfej: antik modor keverve

mongol ízléssel. A kisebb műtárgyak közül megemlíteni való néhány reneszánsz korbeli bronz mozsár és két nagyon régi hatalmas kínai váza. A stílszerű bútorok között is nem egy

műtárgy akad, melyek közül mégis legértékesebb egy augsburgi berakott szekrény a tizenhetedik századból.

Kohner Adolf gyűjteménye általában finom ízléssel

lán a régi mestersége. Az első szalonban mindjárt megállít Lotz Károlynak egy

összeállított szolid hatású modern gyűjtemény. Nem az egzo-

közelségben. Ebben a szobában a francia mesterek dominál-

nek csöndes, diszkrét beszívódása a lélekbe. Nincs rendkívü-

eleven, mosolygó vászna: Vénusz és Ámor az ismert bizalmas nak. Lotzon kívül még Ujvári (Teljes virágok) képviseli itt a ma-

gyar festőművészetet. Daumier (Éneklő pár), Fantin-Latour (Csendélet), Van Gogh (Tájkép), Courbet (Tengeri táj) és Goya

egy kis képe a legértékesebb ebben a gyűjteményben. Kiegészítik

tikumok szokatlansága vagy az antikvitás imponáló ereje hat e gyűjteményben, hanem a megszokott, ismert formák és szíliség a gyűjteményben, sem ritka műtárgy, de egészében rop-

pant értékes ez a kollekció, és ez első művészeti látogatásunk még inkább biztat, hogy megismertessünk közönségünkkel más nagy magángyűjteményeket is.”175

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:30 Page 137

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 138

fényképek a damjanich utcai Kohner-palota enteriőrjeiről, 1914 (Iparművészeti Múzeum, Adattár) 1. Lányi Bertalan Nehéz út című szobra, felette Auguste von Pettenkofen Alvó cigánylányka című akvarellje | 2. Georg Minne márvány női büsztje, előtte a rokokó stílusú asztalon bécsi porcelánfigura | 3. A nagy szalonban álló vitrin porcelánfigurákkal | 4. Szecessziós ebédlő Mészöly Géza (jobbra fent) és Mihalik Dániel (balra fent) festményeivel | 5. XIV. Lajos korabeli Boulle szekreter kínai motívumokkal, felette Jean Francisque Raffaelli A Notre Dame Párizsban című festménye Szemben: A férfiszoba egyik sarka a Kohner-palotában, 1914 (Iparművészeti Múzeum, Adattár) Balra fent Benczúr Gyula tanulmányfeje, alatta Alfred Stevens tengerképe, középen, egy 18. századi keleti szőnyeg előtt Akseli Gallen-Kallela a háziasszonyról, Kohner Helénről festett portréja, jobbra Fritz von Uhde Pásztorlányka című képe. Az íróasztalon francia gótikus kőszobor áll 138

b á r ó Ko H n e r A d o l f

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 139

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 140

egy jellemző részlet az 1919-es „Köztulajdonba vett műkincsek” első kiállításáról Corot varázslatos női arcképétől balra Boudin Naplemente a kikötőben című festménye, jobbra a Kohnertől begyűjtött Berthe Morisot-portré látható. Egyik sem maradt Magyarországon: a Boudin-kép lappang, Corot alkotását 1945-ben az orosz csapatok rabolták el Hatvany Ferenc tulajdonából, míg Berthe Morisot melankolikus tekintetű hölgye a londoni Courtauld Institute of Art gyűjteményét gazdagítja

berthe morisot: egy hölgy portréja, 1872–75 56 × 46 cm | olaj, vászon | jelezve balra fent: B. Morisot The Courtauld Institute of Art, London A Kohner által a bécsi Galerie Miethkétől vásárolt remekművet az 1934-es aukción egy külföldi műkereskedő vásárolta meg 8300 pengős áron Szemben: A Pesti Napló Képes Mellékletének fotóriportja a Kohner-árverés kiállításáról, 1934

az évszázad aukciója 176 177 178

179

180

181

szépművészeti Múzeum irattára, ikt. sz.: 1930/3-23., 1930. január 14. La femme à l’ombrelle, 1872. RoUaRt–Wildenstein: Edouard Manet, 1975 (99. j.) 182. sz. a tervezett eladás híre A Műgyűjtő című lapban is megjelent: „csak nemrég számoltunk be róla, hogy a báró Herzog-féle magángyűjteményből négy kiváló mestermű került németországba. Most hír szerint egy másik magángyűjtemény képeire folytat alkudozásokat egy berlini műkereskedő cég. ebből a gyűjteményből is francia festők képeit akarják megvásárolni, számszerint hetet. és pedig: Gauguin két, cézanne, Renoir, Van Gogh, daumier és toulouse-lautrec egy-egy képét. a hét képért 625.000 pengőt igér a berlini cég.” A Műgyűjtő, 1930, 85. szépművészeti Múzeum, irattár, ikt. sz.: 1930/3-23., 1930. október 8., illetve 1931/3-134., 1931. április 27. a Van Gogh-kép esetében a kiviteli jegyzőkönyv a célállomásról csupán annyit közöl: „Franciaország?”, ám az 1931-es, a 42. jegyzetben idézett bejegyzés beszédesebb: a daumier-kép esetében a célállomás Paul Rosenberg párizsi galériája volt, ahonnan a festmény sosem tért vissza. (ism): Báró Kohner adolf európai hírű műkincsei az árverelő kalapács alatt, A Reggel, 1939. február 19. FaZeKas imre: Beszélgetés Kohner adolﬀal, Pesti Napló, 1934. március 4., 8.

Pogány Kálmán, a Tanácsköztársaság idején vállalt szerepe miatt hosszú évtizedekre állásvesztéssel sújtott, s így a húszas

Magdolnája volt, melyet 1930-ban vásárolt meg a Szépművé-

egykori muzeológus, 1930. január 14-én hivatalos engedélyt

A kollekció másik két központi darabja, mint láttuk, nem ma-

évek elejétől a hazai műgyűjtők legfőbb segítőjeként boldoguló kért korábbi főnökétől, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-

jától négy festmény Magyarországról tervezett kivitelére.176 Megbízója az egykor szebb napokat látott gyűjtő, a múzeum

gáláns mecénása, Kohner Adolf volt. Manet Napernyős hölgye,177 Gauguin apró, virágos Csendélete és reprezentatív méretű,

A hívás című kompozíciója mellett Cézanne legendás Fekete órás csendélete is a kérelemhez csatolt listán szerepelt.178 Petrovics

Elek, a múzeum főigazgatója nem tagadhatta meg az enge-

radt az országban: Cézanne Csendélet fekete órával című alko-

tása Paul Rosenberg műkereskedő közvetítésével került piacra, hogy néhány kanyar után a görög hajómágnás, Stavros Niarchos kezében kössön ki, míg Gauguin már említett re-

mekműve, A hívás a clevelandi Museum of Art gyűjteményét

gazdagítja. Minden bizonnyal erre a képre vonatkoznak Kohner 1934-es interjújának szavai: „egyszer eladtam egy Gauguint, […] egymillió frankot kaptam érte.”180 Valószínűleg Kohner

ezekben az években vált meg azoktól a képektől is, amelyek

, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéseiről

nyező 1934-es árverésre. Az óriási áldozat – ahogy ilyen ese-

szóló 1929. évi XI. törvénycikk rendelkezései nem nyújtottak

erre hivatalos indokot. Ennek következtében nem csupán e négy

pazar műalkotás, de alig kilenc hónap múlva Van Gogh Olíva-

erdő című képe, majd a következő év áprilisában Daumier

Éneklő párja is távozott az országból, hogy az értük kapott vétel-

árral egykori tulajdonosuk elkerülhesse a gazdasági világválmiatt megrendült cége vészesen fenyegető

b á r ó Ko H n e r A d o l f

szeti Múzeum báró Herzog Mór Lipót anyagi segítségével.

dély kiadását, hiszen az „ingó műemlékek és egyéb muzeális

tárgyak felkutatása és védelme” tárgyában hozott, a múzeum-

ság, a bedőlő hitelek és egy szerencsétlen valutaspekuláció

140

Kohner egyik első jelentős eladása Puvis de Chavannes

csődjét.179

már nem kerültek a gyűjtemény végleges feloszlását eredmé-

tekben lenni szokott – végül nem hozott megoldást, csupán késleltette a teljes összeomlást. Az elkeseredett gyűjtő egy

vele készült interjúban így emlékezett ezekre a kényszerű áldozatokra: „Mikor a cég ingadozni kezdett, már akkor elad-

tam a Van Goghot, a legszebb Cézanne-omat, Gauguint […]

Ezekkel az eladásokkal igyekeztem megmenteni a céget. Nem sikerült. Szerettem, végtelenül szerettem ezeket a képeket és mégis túladtam rajtuk.”181

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 141

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 142

párizsi műkereskedő-konzorcium megbízottja. […] Fenntartott

helyeiken ülnek a magyar művészeti élet kiválóságai, élükön Petrovics Elekkel, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójával, aki, úgy értesülünk, Pierre Bonnard és Maurice Denis egy-egy

képét szerezte meg a múzeum számára, az utóbbit a Kohner család ajándékaképpen. Jelen vannak Weisz Fülöp, Wolfner

Gyula, Fellner Alfréd, Baumgarten Nándor, Wertheimer

Adolf, Delmár Emil, Fruchter Lajos, Dános Géza és a magyar pénzarisztokrácia és műgyűjtés legkiválóbb nevei.”185 Az első nap a külföldi képek kerültek kalapács alá,

összesen több mint százezer pengő leütési árral. A nap legsikeresebb képe Courbet festménye, az Étretat sziklás partja lett, 9400 pengővel, amelyet – a hírlapi tudósítások szerint – báró

Hatvany Péter vásárolt meg.186 A 16 százalékos árverési juta-

lékkal együtt valamivel 11 ezer fölé kúszó ár a korabeli jövedelmeket és a képek későbbi értéknövekedését nézve nem is

sok, hiszen a harmincas évek elején egy közepes cég vezetője bőven ezer pengő felett keresett havonta, míg a Magyar Nem-

zeti Bank elnöke például 1934-ben évi 125 ezret vihetett haza. Berthe Morisot Női arcképe a négyezres kikiáltási árról

Pierre bonnard: Kertben játszó gyerekek, 1899 34 × 51 cm | olaj, vászon | jelezve balra lent: Bonnard 99 | magántulajdon

egészen 8300-ig emelkedett Weiss Fülöp, a korszak egyik leg-

gazdagabb magyar bankára és egy külföldi, a festményt végül

megszerző műkereskedő ádáz licitharca után. „Weiss Fülöp megbízottja, egy fekete ruhás hölgy árverezett a képre egy kül-

182

183 184 185 186

187 188 189

(kb.): Februárban aukciót rendeznek a Kohner-ház műgyűjteményeiből, Pesti Napló, 1933. december 23., 7. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) 1934. FaZeKas: Beszélgetés Kohner adolﬀal, 1934 (181. j.) 8. százezer pengőn felül hozott a Kohner-aukció első napja, Magyarország, 1934. február 28., 8. PásZtoR ádám: 100 000 pengőnél többet jövedelmezett a Kohner-aukció első napja, Pesti Napló, 1934. február 27., 9. PásZtoR: 100 000 pengőnél többet jövedelmezett a Kohner-aukció első napja, 1934 (186. j.) 9. the courtauld Gallery, london, ltsz.: P.1978.PG.279. Fine arts Museum of san Francisco, ltsz.: 1981.2.37.

1933 végére az akkor már közel két éve fizetésképte-

lenné vált Kohner Adolf és Fiai cég a felszámolás mellett döntött: a hitelezőkkel kényszeregyezséget kötött, amelynek során rendelkezésre kellett bocsátania a cég és a család vagyonát

egyaránt.182

A tranzakció kíméletlenül felemésztette

szinte a teljes műtárgyanyagot, és a kollekciót három évtizeden át befogadó Damjanich utcai palotát is el kellett adni.

nyorgott szemével, minden ilyen hunyorgás 2-300 pengőt jelentett. Már hétezernél jártak, a külföldi nem hagyta magát.

7500! Weiss Fülöp csak félig hunyorgott már, és mikor a külföldi beintette a nyolcezret, Weiss Fülöp felkelt helyéről és azt

anyaga pedig az Ernst Múzeumban 1934 februárjában meg-

rét, Edmát ábrázolja. Ezt az azonosítást az utóbbi időben egyre

dők tulajdonába jutott, majd rövid úton elhagyta az országot.

lankolikus tekintetű hölgyről készült festmény hihetetlenül

belül lebontották, a gyűjtemény nemzetközi hírű francia képrendezett aukció után csaknem egytől egyig külföldi kereske-

A nevezetes árverés a magyar műgyűjtés történetének egyik

teményét gazdagítja,188 a hagyomány szerint a festőnő testvé-

többen megkérdőjelezik, de valójában nem is ez a fontos: a me-

delikát színvilágával és a felületalakítás Manet nagyságát idéző érzékiségével igézte meg az aukció licitálóit.

Corot kitűnő portréja 5950 pengőt ért, ám számos tétel

tárgyainak elvesztése: „rettenetes érzés volt” – nyilatkozta

visszamaradt a túl magasan megállapított becsértékek miatt.

megpillantotta a gyűjteményéből rendezett kiállítást.184 A há-

két év elteltével már Chicagóban, az Art Institute gyűjtemé-

romnapos, 1934. február 26. és 28. között megrendezett auk-

ció hatalmas érdeklődés mellett zajlott: minden fővárosi napilap és a képes újságok legtöbbje kiemelt helyen foglalkozott az eseménnyel. A magyar gyűjtőkön kívül számos külföldi

galériás is megjelent az Ernst Múzeum Nagymező utcai székházában: „Párizsból, Bécsből, Németországból jöttek műke-

Goya Akasztott szerzetese fennakadt az ötezres limiten, de alig

nyében tűnt fel. Az Ernst Múzeum árverezője által epésen „Ein schöner Mensch!” megjegyzéssel kikiáltott, s a festő barátját, Pierre-Edouard Baranowskit ábrázoló Modigliani-kép

látszólag szintén kudarcot vallott, ám így sem kerülhette el a sorsát: a jellegzetes férfiportré idővel szintén Amerikába,

reskedők, Marseille-ből jött távirati megbízás, sőt egy jugo-

a San Franciscó-i Szépművészeti Múzeumba került.189 Az aukció résztvevőinek legnagyobb baklövése Degas

a legelőkelőbb német műkereskedőház, a Galerie Heinemann

pasztell limitje ötezer pengő, tehát egy középiskolai tanár át-

szláv műkereskedő is vásárolt. Münchenből direkt ideutazott

b á r ó Ko H n e r A d o l f

200 pengő emelkedésnél a nagy bankvezérre nézett, az ráhu-

A rengeteg előkelő estélynek helyet adó épületet néhány éven

arról a pillanatról, amikor az árverési csarnokban először

142

Pillanatok alatt felszökött öt-, majd hatezerre, a hölgy minden

mondva »Nagyon meleg van itt!« – otthagyta a csatateret.”187 A kép, mely évtizedek óta a londoni Courtauld Gallery gyűj-

legfényesebb fejezetét zárta le.183 Kohnert – érthető módon – rendkívül megviselte mű-

Szemben: edgar degas: táncosnők (danseuses), 1896 körül 55 × 50 cm | pasztell, papír jelezve balra lent: Degas magántulajdon

földi műkereskedő ellen. A kép kikiáltási ára 4000 pengő volt.

tulajdonosnője, hogy Uhde egy nagyobb plein air képét meg-

szerezze, egy japános arcú titokzatos úr pedig némán licitál

a legkitűnőbb értékekre, némán tartja fel kezét és némán írja alá

a legnagyobb összegeket. Csak a beavatottak tudják, hogy egy

Táncosnők című kompozíciójához kötődik. Az 56 × 51 cm-es lagos évi fizetése volt, de ezen az áron senkinek sem kellett. Kohner jó pár évvel korábban Meller Simon közvetítésével

vette e finom darabot, amely 2008 nyarán tűnt fel a Christie’s

londoni árverésén: vevője 7 millió 787 ezer amerikai dollárt

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 143

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 144

Aristide maillol: fehér ruhás nő, 1890 körül | 46 × 55,9 cm | olaj, vászon | jelezve jobbra lent: A. Maillol | magántulajdon

190 191

PásZtoR: 100 000 pengőnél többet jövedelmezett a Kohner-aukció első napja, 1934 (186. j.) 9. PásZtoR: 100 000 pengőnél többet jövedelmezett a Kohner-aukció első napja, 1934 (186. j.) 6.

fizetett ki érte. Goya Akasztottja sem talált gazdára az aukción,

míg Matisse virágcsendélete „32 másodperc alatt 1500 pengőről 2250 pengőre

emelkedett”.190

Az árverés második napján, mikor a magyar festmé-

nyek kerültek sorra, a hírlapi tudósítások szerint az érdeklődés

a tetőfokára hágott. „Az Ernst Múzeum kapuja előtt autótáSzemben: Amadeo modigliani: baranowski lengyel festő arcképe, 1917 körül 63,1 × 47 cm | olaj, karton | jelezve jobbra fent: modigliani | Fine Arts Museums of San Francisco

144

b á r ó Ko H n e r A d o l f

bor, a ruhatárban ádáz tolongás, a termekben ember ember hátán, izzadó, verejtékező tömeg, küzdelem minden talpalatnyi helyért” – írta a Pesti Napló tudósítója.191 Az első komo-

lyabb felzúdulás Deák-Ébner Lajos Baromfivásár című képé-

nek licitjénél tört ki: az 1500 pengős kikiáltás után végül 2750

pengőnél koppant a kalapács. Az árverés szenzációjaként Munkácsy Vajköpülés című alkotása 12 500 pengős leütési áron Szurday Róbert, a magyar textilipar egyik legvagyonosabb

képviselője tulajdonába került. Ma már hozzátehetjük, hogy

csinálhatott volna jobb üzletet is: ezért a pénzért egy nappal korábban négy-öt világhírű francia képet, például egy Sisleyt,

egy Corot-t, egy Modiglianit és egy Bonnard-t is megszerez-

hetett volna. Mindez persze csupán utólagos és nem túl méltányos okoskodás, ráadásul a Vajköpülés valóban korszakos

remekmű, melynek látványa érvénytelenít minden hasonló anyagias méricskélést.

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 145

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 146

édouard Vuillard: Szobában, 1905 29,2 × 35,3 cm | olaj, vászon | jelezve jobbra lent: E Vuillard 1905 | magántulajdon

A gyűjtemény másik remek darabja, Ferenczy ferge-

rangú Vámpírok emelkedett nagyobb feltűnést keltő magas-

leggazdagabb nagypolgárának, az évi 386 ezer pengős jöve-

Kisvárosi délelőttjét 1700, a megunhatatlan szépségű Kugler

teges Októbere pedig csupán 3700 pengőt ért a korszak egyik

delemmel és több milliós vagyonnal rendelkező Chorin Fe-

rencnek, míg a mai napig lappangó Fürdés előtt 500 pengővel

kevesebbért cserélt gazdát. Csók István képei 770 és 1100

pengő közötti árakon cseréltek gazdát, csupán a múzeumi

146

b á r ó Ko H n e r A d o l f

ságba: 2500 pengőért került új tulajdonosához. Fényes Adolf sütemények című vásznát potom 600 pengőért lehetett megszerezni – utóbbi esetében szinte fáj tudni, hogy ezt a csekély limitárat, egy jobban „eleresztett” egyetemi tanár egyhavi fize-

tésének megfelelő összeget egyetlen licitáló sem volt hajlandó

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 147

rippl-rónai József: böcklin-felhők a bogáti kastély felett, 1905 körül | 30,5 × 40,6 cm | olaj, fa | jelezve jobbra lent: Rónai | Yale University Art Gallery, Boston

felajánlani érte. Mindez annak fényében még meglepőbbnek

Rippl-Rónai meglehetősen pesszimista, 400 pengős limitről

nagypolgárság köreiben nem volt ritka az évi 150, sőt 300

gőig emelkedve a Budapesten szesz- és cukorkagyárosként

tűnik, hogy a korabeli gyűjtőtársadalom krémjét alkotó ezer pengős jövedelem sem, amelyhez általában több milliós vagyon társult.192

Mészöly Géza Tanya című képét a korszak egyik jeles

gyűjtője, Wolfner Gyula 2750 pengőért kaparintotta meg, míg

induló alkotása, a Böcklin-felhők a bogáti kastély felett 1200 penvagyont szerző, majd 1938-as kivándorlása után Amerikában

közgazdászként fényes karriert befutó Fellner Vilmos birto-

192

a műgyűjtés terén is serénykedő nagypolgárok közül 1935-ben chorin Ferenc 386, Weisz Fülöp 303, Vida Jenő 250, Baumgarten nándor pedig 203 ezer pengős jövedelemmel rendelkezett. PoGány ágnes: a Horthy-korszak vagyoni és jövedelmi elitje, Rubicon, 2007/4–5., 27.

kába jutott. Özvegye hagyatékaként került a kép 2011-ben a bostoni Yale University Art Gallery gyűjteményébe.

b á r ó Ko H n e r A d o l f

147

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 148

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 149

bÚcsÚ a gyűjteménytől

Kohner Adolf csupán három évvel élte túl gyűjteménye felbomlását. Haláláig a Váci utca 42. szám alatti lakásukban és az egykor szebb napokat látott, Bartók Bélának is sokszor szállást adó szászbereki kastélyban töltötte idejét.193 Az Európában is párját ritkító műgyűjtemény egykori tulajdonosa vagyonát jelentős részben elveszítve, a közélettől visszavonulva, de a családi legendárium szerint felettébb pikáns körülmények között hagyta el az árnyékvilágot: ágyban, párnák között, de nem az otthon meghitt díszletei és felesége karjai között. Ha szomorúnak tűnik e röviden vázolt történet s ha megrendítők is Kohner Adolf idézett szavai imádott képeinek elvesztéséről, ne feledjük a jeles művészettörténész, Pogány Kálmán gondolatait, melyeket éppen a gyűjtemény árverési katalógusá-

ban tett közzé: „Csak a közgyűjtemények, a »múzeumok«

rendeltetése, hogy örök életűek legyenek: a magánosok kollekciói születésük percében homlokukon viselik a kényszerű elmúlás, az elkerülhetetlen feloszlás bélyegét. […] Most ve-

gyünk búcsút a Kohner-gyűjteménytől, mely félszáz évig fo-

193

194

a Farkas család szászbereki életéről és az 1918-ban ott két hetet eltöltő Bartók Béláról lásd alessandra FaRKas: Pranzo di famiglia, Milánó, 2006, 15–16. Báró Kohner Adolf gyűjteménye, 1934 (17. j.) 6.

galom volt művészeti életünkben. Darabjai szétszóródnak:

ez minden magángyűjtemény előre megpecsételt sorsa. De semmi, ami ennyire eleven valóság volt, végkép el nem enyészik, mert hatásában továbbra is fennmarad.”194

Szemben: A Kohner-család sírboltja a Salgótarjáni úti zsidó temetőben (Fákó Árpád felvétele)

Kohner Adolf és testvérei, Alfréd és Jenő közös síremléke a Salgótarjáni úti zsidó temetőben, melyet lajta béla tervezett (Fákó Árpád felvétele)

b á r ó Ko H n e r A d o l f

149

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 150

vá l o g a tá s a ko h n e r - g y ű j t e m é n y k ü l f ö l d i f e s t m é n y e i b ő l

John constable: constable szülőháza

théodule ribot: csendélet halakkal

Johann barthold Jongkind: folyópart, 1868

Auguste renoir: Párizsi lány

150

André derain: csendélet pohárral, 1913

b á r ó Ko H n e r A d o l f

camille corot: tájkép

camille corot: Ariccia látképe

théodule ribot: csendélet

eugène delacroix: marcangoló oroszlán, 1848

Jean francisque raffaelli: A notre-dame Párizsban

odillon redon: Virágcsendélet

fritz thaulow: Várakozás a hajóra

georges braque: Zöld almák pohárral

Henri fantin-latour: Vénusz ámorral

Auguste renoir: A Szajna mentén

Alfred Sisley: bretagne-i templom

Henri de toulouse-lautrec: nő napernyővel

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 151

John constable: Hidacska

August von Pettenkofen: Alvó cigánylányka, 1859

Paolo michetti: Pihenés

théodore rousseau: Apremont völgye

théodore géricault: lóistálló, 1816

claude monet: Argenteuili táj

Akseli gallen-Kallela: Kohner Adolfné portréja

Jean francisque raffaelli: Keresztelőre várók

charles françois daubigny: tavasz

John constable: A duzzasztó

eugène boudin: tengeri kikötő

John constable: Vörös házak

carl Hofer: Pihenő férfi

b á r ó Ko H n e r A d o l f

151

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 152

vá l o g a tá s a ko h n e r - g y ű j t e m é n y m a g y a r f e s t m é n y e i b ő l

csók istván: merengés

csók istván: Vámpírok, 1907

csók istván: margitsziget

Szinyei merse Pál: A forrás, 1878

lotz Károly: női arckép

munkácsy mihály: női arckép, 1867

152

Paál lászló: erdőben, 1875

Paál lászló: táj facsoporttal, 1872

Paál lászló: erdő mélye, 1874

b á r ó Ko H n e r A d o l f

csók istván: Hímző sokác lány

csók istván: fekvő akt, 1914

Szinyei merse Pál: ophelia, 1867

munkácsy mihály: mme m. J. chaplin, 1880

munkácsy mihály: női arckép, 1870

Paál lászló: táj szénaboglyával, 1872

Szinyei merse Pál: mondai jelenet, 1873

Szinyei merse Pál: csónakázók, 1866

Székely bertalan: idős férfi arcképe, 1856

Székely bertalan: férfiarckép

lotz Károly: Amor és Psyche

benczúr gyula: tanulmányfej

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 153

mészöly géza: tanya

mészöly géza: cserépvásár

mészöly géza: A balaton Szántódnál

ferenczy Károly: orpheus, 1894

rippl-rónai József: A művész apja és öccse, 1906

mészöly géza: előkelő hölgy otthonában

Kernstok Károly: ferenczy Károly: menyecske gyermekével, 1907 mária és magdolna, 1913

mészöly géza: csónakos

ferenczy Károly: bimbi, 1894

Hollósy Simon: Parasztlány

Szüle Péter: téli dunapart, 1920

fényes Adolf: Alföldi országút eső után

fényes Adolf: Hidegkúti hegyek

mihalik dániel: Szolnoki kert, 1905 körül

b á r ó Ko H n e r A d o l f

153

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 154

bihari Sándor: lóitatás a tiszaparton (tiszapart), 1880 körül

154

b á r ó Ko H n e r A d o l f

43 × 56 cm | olaj, vászon | jelezve jobbra lent: Bihari Sándor | Kovács Gábor Gyűjtemény

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 155

Szinyei merse Pál: Patakpart, 1883

37,5 × 57,5 cm | olaj, vászon | jelezve jobbra lent: Szinyei 1883 | magántulajdon

b á r ó Ko H n e r A d o l f

155

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 156

Hollósy Simon: félszemű parasztfiú mellképe, 1890-es évek vége

156

b á r ó Ko H n e r A d o l f

45,5 × 53 cm | olaj, karton | jelzés nélkül | Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Szemben: rippl-rónai József: Pierre bonnard francia festő arcképe, 1897 61 × 49 cm | olaj, karton | jelezve balra fent: Rónai Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 157

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 158

ferenczy Károly: rózsák tálban, 1906

158

b á r ó Ko H n e r A d o l f

33 × 37 cm | olaj, vászon | jelzés nélkül | magántulajdon

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 159

nagy balogh János: csendélet, 1910 körül

49 × 69 cm | olaj, vászon | jelzés nélkül | Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

b á r ó Ko H n e r A d o l f

159

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 160

rudnay gyula: csipkekendős nő, 1924 82 × 63 cm | olaj, vászon | jelezve jobbra lent: Rudnay | Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

160

b á r ó Ko H n e r A d o l f

Szemben: Paizs goebel Jenő: Önarckép, 1923 71 × 59 cm olaj, vászon jelezve balra fent: Goebel 1923 magántulajdon

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 161

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 162

Hollósy Simon: técsői táj a nereszennel (Parasztházak), 1914 körül 59 × 60,5 cm | olaj, vászon | jelzés nélkül | magántulajdon

162

b á r ó Ko H n e r A d o l f

03 GY KOHNER.qxp_GY KOHNER 10/09/17 17:31 Page 163

Szőnyi istván: A duna Zebegénynél, 1923

73 × 100 cm | olaj, vászon | jelezve jobbra lent: Szőnyi I. 1923. | magántulajdon

b á r ó Ko H n e r A d o l f

163

04 GY NEMES FULL.qxp_GY NEMES FULL 10/09/17 20:20 Page 164

A József körút a Blaha Lujza térnél. Balra a lebontott Nemzeti Színház hátsó homlokzata, jobbra elöl az egykori Rémi, majd Nemzeti Szálló, hátrébb a magas tornyú, 1894-ben megnyílt New York palota, 1900 körül

04 GY NEMES FULL.qxp_GY NEMES FULL 10/09/17 20:20 Page 165

04 GY NEMES FULL.qxp_GY NEMES FULL 10/09/17 20:20 Page 166

04 GY NEMES FULL.qxp_GY NEMES FULL 10/09/17 20:20 Page 167

A budapesti Deák Ferenc tér, háttérben a Szent István-bazilika tornyaival, 1904 (Klösz György felvétele)