–1–
A Tabán mozi a múltban és napjainkban
2011 ŐSZ A TABÁN MOZIBAN - ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZAT
Csütörtökönként 20 órától:
INGMAR BERGMAN okt. 13. okt. 20. okt. 27. nov. 3. nov. 17. nov. 24. dec. 1. dec. 8.
Ingmar Bergman: A nap vége Ingmar Bergman: A hetedik pecsét Ingmar Bergman: Tükör által homályosan Ingmar Bergman: Úrvacsora Ingmar Bergman: Csend Ingmar Bergman: Persona Ingmar Bergman: Suttogások és sikolyok Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból
Péntek esténként 20 órától:
SVÉDASZTAL okt. 14. okt. 21. okt. 28. nov. 4. nov. 18. nov. 25. dec. 2. dec. 9.
Kay POLLAK: Hétköznapi mennyország Tomas alfredson: Endedj be! Lucas moodysson: Mamut Lucas moodysson: Együtt Susanne Bier: Egy jobb világ Susanne Bier: Esküvő után Bent Hamer: Északi karácsony Simon staho: Jelenetek két házasságból
Október 29-30.
Az animáció világnapja Szerdánként 18 órától
Halmy György Filmklubja
Schmidt Éva emlékév ok.12. okt. 19. okt. 26. nov. 2. nov. 16. nov. 23. nov. 30. dece. 7. dec. 14.
Ősök ösvényén 1-2. Ősök ösvényén 3. - Sámánmese Ki volt Schmidt Éva? Halottaskönyv - Schmidt Éva élete halála után Mezítláb Szibériában, Halottak szigete Sámánösvényen 1-3 Hagyaték (Schmidt Éva portré) Ősi hangok Ázsia szívéből Lelőtt harcos lelke
További információk: 06 1 356-8162, 06 70 634-4438 www.tabanmozi.hu Kiadja a Grantfilm Kft. Szerkesztette: Banai Katalin Grafika: Grant Reklám Kft., Miglécz Gábor Forrás:
November 9-13. naponta 18 órától
Márai napok Eszter hagyatéka A gyertyák csonkig égnek Kaland Az emigráns – minden másképpen van Márai Sándor A titkos szám Négy évszak
Az első mozgószínházakat Pécsi Manó honosította meg Budán. Alapítási okirat nem található, de pontos levéltári anyagok alapján a Palota mozi (a későbbi Tabán) alapítási éve 1910-re tehető. A mozi több névváltozáson esett át: 1917-1947: Palota; 1948-49: Krisztina; 1954-től Diadal; 1990. IX. 5-től Tabán mozi lett. 2008-tól az ART-hálózat tagjaként a Grantfilm Kft. vette át a mozi üzemeltetését, s tervezi sikeresen működtetni megújítva, de a művész mozik legszebb hagyományai alapján. A Tabán mozi az egyetlen mozi Budapesten, ahol a nézőtér mellett külön egy 30 fős klubhelység is rendelkezésére áll a nézőknek, ill. a klubok számára egy-egy film utáni beszélgetéshez. A klubhelység, ill. a nagyobb vetítőterem is kibérelhető rendezvények, baráti társaságok részére. A moziban hétközben délelőttönként és a kora délutáni órákban iskoláknak, nyugdíjas köröknek, kluboknak nyújtunk kedvezményes lehetőséget filmtörténeti alapalkotások, remekművek megtekintésére. A Tabán mozi filmklubhoz, ami ingyenes, bárki csatlakozhat a mozi honlapján keresztül, aki a szinvonalas filmeket, ritkaságokat kedveli. A Tabán mozi egy családias, értékmegőrző hely. Ahol a hatalmas képzivatarból olyan mozgóképek forognak le újra és újra a vetítőgépeken, amelyek a filmművészet örök, értéket képviselő és teremtő alkotásai. Amelyek olyan táplálékkal szolgálnak a nézőknek, amelyek tovább tartanak egy elfo-gyasztott ital vagy étel ízénél. Sok kép belénk ég, korokat, korszakokat, életszakaszokat jellemez, érzéseket ad vissza, vagy elevenít fel. Maradandó és felejthetetlen élményekkel varázsol el, szórakoztat, és ami ennél is több, táplál, éltet. A kép örök, míg az ember látása képet alkot belőle, addig legalábbis! A Tabán mozi története napjainkban is íródik. Látogasson el honlapunkra, vagy még inkább a moziba a közeli jövőben. Szeretettel várjuk!
–2–
Grantfilm Kft. 1068 Bp., Városligeti fasor 40. Tel.: 06 1 479-1040, Fax: 06 1462-0646 www.grantfilm.hu www.grantreklam.hu www.tabanmozi.hu
–3–
iNGMAR BERGMAN SVÉDASZTAL animáció
A modern filmművészet egyik legnagyobb hatású egyénisége volt, református lelkész családban született. A szigorú, általa bigottnak tartott vallásos nevelésről, a kemény lelkész apáról máig szól filmjeiben, mint a gyermekkorát megkeserítő élményről. Bölcsész tudományokkal kezdett foglalkozni. A stockholmi egyetem bölcsész karára iratkozott be. A tanulásnál jobban érdekelte a színház, az irodalom. Egyetemista, amatőr színházat szervezett, melyben a klasszikusok, és a saját darabjait rendezte. Irodalmi újságokban rendszeresen publikált. A strindbergi életérzést, hangulatokat tükröző indulásban is fellelhető a bergmani látásmód és gondolkodásmód. A bergmani világ tele van elfojtással, konfliktussal, mert sem a házasság, sem a család, mint intézmény nem működik jól. Csak fóbiákat, frusztrációt termel, mely kommunikációképtelenné, szorongóvá tesz mindenkit. Első forgatókönyvét a korszak kiemelkedő, világszerte elismert filmrendezőjének, Sjöbergnek írja 1944-ben, majd ezután sajátmagának írja a filmjeit. Színházi szakmában éppúgy a legjobb rendezőnek tartják, mint a filmművészetben. Filmjei az 1950-as évek óta a világ figyelmének a középpontjába kerültek, óriási sikert arattak, mind a közönségre, mind az alkotókra hatottak. Bergman nagyon sokoldalú művész, aki színházban, filmen, televízióban egyaránt jelentőset alkotott. Forgatókönyvei irodalmilag is megállják a helyüket. Regényei írói tehetségét bizonyítják. Filmjeinek hőseit is többnyire valamilyen erkölcsi mérce vagy ítélet keresése foglalkoztatja, gyakran maguk is kegyetlenek, sokszor magányosak és még hitük sem segít rajtuk. Talán Bergman mutatott meg legtöbbet az ember vágyaiból, érzelmeiből, ösztöneiből, a hitehagyott emberek kínjaiból, szeretetéhségéből és szeretetre való képtelenségéből. Az idők során alkotásai fokozatosan egyszerűsödtek, és az ember emberhez és Istenhez való viszonyára szorítkoztak. Élete utolsó két évtizedére Bergman visszavonult a filmezéstől, csak 2003-ban tért vissza egy tv-film erejéig a Sarabande-dal. A nyolcvankilenc éves svéd rendező békében hunyt el otthonában a balti-tengeri Farö szigeten 2007. július 30-án, egy napon Michelangelo Antonioni olasz filmrendezővel.
Halmy filmklub
Ingmar Bergman (1918. júl.30-2007.júl. 30.)
Márai napok
Ingmar Bergman
Október 13. csütörtök, este 8 óra
A nap vége fekete-fehér, feliratos, 87 perc,1957 rendező: Ingmar Bergman forgatókönyvíró: Ingmar Bergman operatőr: Gunnar Fischer
szereplő(k): Victor Sjöström (Isak Borg professzor) Bibi Andersson (Sara) Ingrid Thulin (Marianne Borg) Max von Sydow (Henrik Akerman)
Bergman talán legszebb filmje tanulmány az egyedüllétről, a szeretet hiányáról, az elmúlás miatt érzett szorongásról. A hetvennyolc éves Isak Borg orvosprofesszor, menyével együtt autón indul Lundba, a dél-svédországi egyetemi városba, doktorrá avatásának ötvenéves jubileumára. Útja során álom- és emlékképekben szembesül ifjúkora egyes részleteivel, és a nap végére ráébred élete idáig nem firtatott értelmére. „A történeten egyetlen motívum húzódik végig, sokféle változatban: elégtelenség, szegénység, üresség - nincs megbocsátás. Most sem tudom és akkor sem tudtam, hogyan akartam kérni a szüleimet A nap vége segítségével: Nézzetek rám, értsetek meg engem és, ha lehet, bocsássatok meg nekem.” (Ingmar Bergman)
–4–
szereplő(k): Max von Sydow (Antonius Block) Bengt Ekerot (A Halál) Gunnar Björnstrand (Jöns, fegyverhordozó) Inga Gill (Lisa)
Márai napok
Az ötvenes évek közepén készült svéd alkotás beírta magát a klasszikus filmtörténetbe. Igen, igen, ez az a film, amiben a háborúból hazafelé tartó lovag sakkozik a halállal. S bizonyos értelemben nyer is vele szemben. De ezen kívül még rengeteg minden történik. A látomások meghatározó szerepet játszanak az emberi életben. Legyenek akár sorsfordító történetek vagy csak hanyag legyintések a következményei, de ritka felbukkanásaikkal vagy gyakori megjelenéseikkel végigkísérik életünket. A Jelenések könyve szerint egy látomásban János Istent látta trónusán, angyalaival körülvéve. Jobb kezében egy hét pecséttel lezárt könyvet tartott, amelyet senki nem tudott kinyitni, csak a Bárány. Miután ő felnyitotta a pecséteket, bepillantás nyílt a jövőbe. Az embert kíváncsisága hajtja előre. A vágy a megszerzett titok felfedésére, a miértekre vonatkozó válaszok megkeresésére akkor is, ha az árat végzetes katasztrófával vagy saját életével kell megfizetni. A XVI. század Svédországában sok minden megesett. Keresztes háború, inkvizíció, boszorkányégetés, kétségbeesés, pestis, mi megzavarta az embereket, és sok esetben hit és bizonyosság nélkül hagyta őket. A történetben megelevenedő jellemek és sorsok azonban időfelettiek.
iNGMAR BERGMAN
rendező: Ingmar Bergman író: Ingmar Bergman forgatókönyvíró: Ingmar Bergman zeneszerző: Erik Nordgren operatőr: Gunnar Fischer
SVÉDASZTAL
fekete-fehér, feliratos, 96 perc,1957
animáció
A hetedik pecsét
Halmy filmklub
Október 20. csütörtök, este 8 óra
–5–
Október 27. csütörtök, este 8 óra
Tükör által homályosan fekete-fehér, feliratos, 87 perc, 1961 rendező: Ingmar Bergman forgatókönyvíró: Ingmar Bergman operatőr: Sven Nykvist
szereplők: Harriet Andersson (Karin) Gunnar Björnstrand (David) Max von Sydow (Martin)
Bergman-féle Magány-trilógia első darabja (melyet az Úrvacsora és A csend című filmek követtek). A film egy négytagú család, a skizofréniában szenvedő Karin (Harriet Andersson), öccse, Minus (Lars Passgard), férje, Martin (Max von Sydow) és édesapja, Dávid (Gunnar Björnstrand) néhány napját dolgozza fel. „Az Isten alászáll, és befészkeli magát egy emberbe. Először csak olyan, mint valami hang, mint valamilyen súlyos dolognak a tudása, mint valami parancs. Fenyegető vagy kérlelő, visszataszító, de izgató is. Aztán egyre jobban megismerteti magát, és az ember próbára teheti az isten erejét, megtanulhatja szeretni, feláldozni magát érte, és eljuthat a teljes odaadásig és a teljes ürességig. Amikor eléri ezt az ürességet, az Isten birtokba veszi emberét, és vele végezteti el a munkáját. Aztán magára hagyja üresen, kiégve, megfosztva az evilági élet további lehetőségeitől. Az történik Karinnal. A határvonal, melyet át kell lépnie, a tapéta különös mintázata.” (Ingmar Bergman)
–6–
szereplő(k): Gunnar Björnstrand (Tomas Ericsson) Ingrid Thulin (Märta Lundberg) Max von Sydow (Jonas Persson)
A trilógia második filmjében Bergman még mélyebbre ás az emberi lélek feltárásában. A Tükör által homályosan szeretet-Isten problémájának helyébe itt a szerelem-szeretet-Isten komplexus lép. Főhőse a közép-svédországi Dalarna tartomány egyik kis falujának papja, a már nem egészen fiatal Tomas Ericsson lelkész. Vajon milyen papnak bizonyul, hogy adhat híveinek lelki vigaszt az, aki hosszas tépelődés során megértette rég: Isten nem segít, Isten nevében hiába a szó, csak mi emberek és Isten rossz papja lettünk egyre reménytelenebbek.
Márai napok
A cselekmény lecsupaszított és lényegre törő. Az egyszerű, hideg szürke belsők és tájak is hozzájárulnak a film zord légköréhez. Ebben a filmben még nem jelenik meg reménysugár a szereplők életében.
iNGMAR BERGMAN
rendező: Ingmar Bergman forgatókönyvíró: Ingmar Bergman operatőr: Sven Nykvist
SVÉDASZTAL
fekete-fehér, feliratos , 79 perc, 1963
animáció
Úrvacsora
Halmy filmklub
November 3. csütörtök, este 8 óra
–7–
November 17. csütörtök, este 8 óra
A csend fekete-fehér, feliratos, 100 perc, 1963 rendező: Ingmar Bergman forgatókönyvíró: Ingmar Bergman operatőr: Sven Nykvist szereplő(k): Ingrid Thulin (Ester) Jörgen Lindström (Johan) Bergman talán egyik legszebb irodalmi forgatókönyve A csend, melyből poétikus filmet alkotott. A csend filmjét. Szereplői egy tízéves fiú, Johan, édesanyja Anna, s Eszter. Némán utaznak, hárman, a vonaton. Ki tudja merre és hová. Johan a párás ablakra betűket ír, édesanyja narancsot bontogat, míg Eszter szemét lehunyva pihen. Arca sápadt és elkínzott. Fullasztó köhögés rázza meg. Beteg. Eszter megnyugtatja kísérőit, hogy semmi baja, s nem akar kórházba menni. A trilógia befejező darabját - a rendező huszonötödik filmjét - „negatív lenyomatként” jellemezte. Mit tegyünk, milyenek vagyunk szeretet, kapcsolatok, hit nélkül, hogyan létezhetünk, ha Isten hallgat.
November 24. csütörtök, este 8 óra
Persona fekete-fehér, feliratos, 80 perc, 1966 rendező: Ingmar Bergman forgatókönyvíró: Ingmar Bergman operatőr: Sven Nykvist
szereplő(k): Liv Ullmann (Elisabet Vogler, a színésznő) Bibi Andersson (Alma, a nővér)
A kétszemélyes kamarafilm egyik főszereplője, Elizabet Vogler színésznő, élete egy pontján elnémul, hallgatásba burkolózik. A film másik főhőse, Alma, az ápolónő, a cselekmény kezdetén kiköltözik vele egy magányos tengerparti villába, ápolónak és társnak. Alma egészséges, –8–
December 1. csütörtök, este 8 óra
Suttogások és sikolyok
iNGMAR BERGMAN
A színésznő hallgat, az ápolónő beszél. Egyetlen, hatalmas monológ a Persona. Ingmar Bergman Personájáról több tanulmányt, magyarázatot és megfejtést írtak, mint a filmtörténet bármely más filmjéről. Az 1966-ban bemutatott remekmű közel áll ahhoz, hogy az egyetemes filmművészet Hamletjévé vagy Godot-jává váljék. A Persona ugyanarról szól, amiről Bergman egész életműve: a pillanatról, amikor „Isten csendje”, a végső magyarázat hiánya összeroppantja a személyiséget. A Personában két nő párviadalát láthatjuk. A tébolyult összecsapásban fokozatosan lefoszlanak a társadalmi szerep megkívánta álarcok. Mögöttük a gondolkodás és a lélek sötét bugyrai tárulnak fel.
SVÉDASZTAL
egyszerű lány, látszólag fényévnyi távolságra mindazoktól a gyötrő problémáktól, amelyek Elizabetet elhallgatásra késztették.
„ az a világ, ahol nem hallatszanak a sikolyok és a suttogásoktól nem menekülhetünk sehová… csak a lelkünk legmélyére, ahol már semmiféle hang nem hallható „ Ingmar Bergman „Évek óta látok magam előtt egy tágas szobát, hajnali négy óra van, kicsit beszűrődik a pirkadat fénye. A falak bordós-pirosak, és három asszony ül a szobában. Az egyik a tűzzel foglalatoskodik, a másik köt, a harmadik könyvet olvas” - mondta operatőrének, Sven Nykvistnek Bergman, akinek egyik legjelentősebb filmje bontakozott ki később ebből a képből. A Suttogások, sikolyok három nővér és házvezetőnőjük lelki konfliktusokkal teli életét mutatja be a századelőn egy gyönyörű parkkal körülvett nagy házban. S eközben felvonultatja a korábbi Bergman-filmek legnagyobb színésznőit: a haldokló Agnes és a csupanőiesség Maria mellett az erőt, a közös ügyeket intéző, férjezett Karin képviseli, mígnem egy hátborzongató jelenetben feltárul kemény szigorral leplezett, iszonyatos boldogtalansága és kiszolgáltatottsága.
–9–
Halmy filmklub
szereplő(k): Ingrid Thulin (Karin) Harriet Andersson (Agnes) Liv Ullmann (Elisabet Vogler, a színésznő)
Márai napok
rendező: Ingmar Bergman forgatókönyvíró: Ingmar Bergman operatőr: Sven Nykvist
animáció
színes, feliratos, 95 perc, 1972
December 8. csütörtök, este 8 óra
Jelenetek egy házasságból színes, feliratos ,167 perc, 1973
rendező: Ingmar Bergman forgatókönyvíró: Ingmar Bergman operatőr: Sven Nykvist
szereplő(k): Liv Ullmann (Marianne) Erland Josephson (Johan) Bibi Andersson (Katarina)
A film röntgenlenyomat a konvencionális és kispolgári házasság kudarcáról. Két remek színész, Liv Ullmann és Erland Josephson - akik egyúttal Ingmar Bergman állandó színészei és barátai - játsszák el a kétpólusú világ, a nő és férfi konfliktusokkal teli életét. Ingmar Bergman három hónapig írta könyvét, de egy fél élet tapasztalatai sűrűsödnek benne. Bergman nagyon jól tudta, hogy egy házasság felbomlása nem ér véget azzal, hogy aláírják a válási okiratokat és búcsút mondanak egymásnak a felek. Bergman továbbszőtte a megrázó mélységekig eljutó drámáját egészen a belenyugvásig, a kompromisszumok elfogadásáig, és a másik fél problémáinak megismeréséig, a lelki nyomoron, a testi fájdalmakon át egészen addig a pontig, míg a főszereplők (férj és feleség) meg nem találják a maguk számára jelentő normalitást, azaz vissza a kezdetekhez. „Valahogy megszerettem ezt a két embert, míg velük foglalkoztam. Eléggé ellentmondásosak lettek, néha félénkek, gyerekesek, néha egészen felnőttek. Rengeteg butaságot összebeszélnek, néha meg valami okosat mondanak. Félénkek, vidámak, önzők, buták, kedvesek, okosak, önfeláldozók, ragaszkodók, mérgesek, szelídek, szentimentálisak, kiállhatatlanok és szeretetre méltók. Egyszerre” - írja róluk Bergman.
– 10 –
Az utóbbi három évtizedben megnövekedett a koprodukcióban készült filmek száma, a nyolcvanas évektől kezdve már a skandináv együttműködés a legjellemzőbb. Manapság alig készül már olyan svéd film, hogy valamelyik szomszéd ország ne működött volna közre a gyártásában. Ezért tűztünk műsorra több közös alkotást is, többek között Susanne Bier két remekművét is (Esküvő után, Egy jobb világ). A rendezőnő bátran mondhatjuk korunk egyik legérzékenyebb és legtehetségesebb filmművésze. Az biztos, hogy ezen filmek megtekintése után semmi sem lesz olyan, mint azelőtt, hiszen a filmek a katarzis élményével ajándékoznak meg, s mint az igazán jó filmek egy kicsit változtatnak rajtunk,mások leszünk, többek leszünk általuk.
– 11 –
iNGMAR BERGMAN SVÉDASZTAL animáció Halmy filmklub
Az idei filmsorozat összeállításban Ingmar Bergman mellett a svéd filmekre, koprodukcióra fókuszálunk. Mire képes a svéd filmipar Bergman nélkül? Egyáltalán van-e élet Bergman után? A válasz igen, hisz továbbra is megőrizte a svéd filmművészet a rá jellemző markáns és jellegzetes jegyeit, amely kötődik a hazai hagyományokhoz, az északi filozófiához és életérzéshez, továbbra is sajátosságaihoz tartozik az erős irodalmi ihletettség, a természet , a táj és a benne élő ember szoros kapcsolata, a pszichológiai realizmus, mely egyedivé és felismerhetővé teszik a legjobb alkotásokat. A legutóbbi évek munkáiban pedig megjelenik az oly jellegzetes humor, jókedv, vidámság, amelyet az alkotók némi kesernyés felhanggal, iróniával, öniróniával fűszereznek, hiszen nem bánt senkit, ha nevetünk, tudjuk jól, hogy magunkon nevetünk. Ami a leghangosabb sikereket illeti, elsőként említhetjük Lukas Moodyssont, a kortárs svéd film legnagyobb tehetsége Bergman szerint. Két filmjét is vetítjük (Együtt, Mamut) a nyolc estét átölelő sorozatunkban. Nem szabad megfeledkeznünk Kay Pollak Hétköznapi mennyország című filmjéről sem, a 21. század legsikeresebb svéd mozifilmjének számított – egészen addig, amíg Tomas Alfredson meg nem váltotta a világot Engedj be! című alkotásával.
Márai napok
SVÉD ASZTAL
Október 14. péntek, este 8 óra
Hétköznapi mennyország színes, feliratos, svéd filmdráma, 130 perc, 2004 rendező: Kay Pollak forgatókönyvíró: Kay Pollak, Anders Nyberg operatőr: Harald Gunnar Paalgard
szereplő(k): Michael Nyqvist (Daniel Daréus) Frida Hallgren (Lena) Helen Sjöholm (Gabriella) Van az úgy, hogy kiderül: a boldogság nem az, amit annak hittünk, ahogy a hozzá vezető út sem az, amin korábban jártunk. Kay Pollak filmje igazi nemes alkotás, főhőséhez hasonlóan magasztos eszmék szószólója, gyakran elveszettnek hitt emberi értékek zászlóvivője. Főhőse, Daniel (Michael Nyquist extatikus alakításában) fantasztikus ember, a hétköznapokban nehézkesen létező, ám lelkében lángoló művész prototípusa. S hogy mihez kezd egy ilyen lenyűgöző, monumentális személyiség akkor, ha épp létezésének eddig hiányzó - s valóban, szó szerint is: fájóan hiányzó - közegébe, az igazi hétköznapokba pottyan? Nem kérdés: a legnagyobb szeretettel tér vissza hozzá - s közben átformálja, s Daniel mindenkire ragyogó figyelme mellett nemcsak énekkart vezet, hanem egyfajta művészetterápiában bontja ki kórusa tagjainak a lelkét. A feladat az, hogy mindenki megtalálja a saját hangját. Azt a hangot, amit az univerzum adott neki, hogy azon énekeljen, ha már mindenképpen akar. A Hétköznapi mennyország egy megható film , aminél jobbat és kedvesebbet a szeretetről, az élni és kiteljesedni vágyásról keveset látni mostanában.
Október 21. péntek, este 8 óra
Engedj be! színes, feliratos, svéd dráma, 115 perc, 2008 rendező: Tomas Alfredson forgatókönyvíró: John Ajvide Lindqvist operatőr: Hoyte Van Hoytema szereplő(k): Kare Hedebrant (Oskar) Lina Leandersson (Eli) Per Ragnar (Hakan) – 12 –
Október 28. péntek, este 8 óra
iNGMAR BERGMAN SVÉDASZTAL animáció
Az Engedj be! a legszebb, legtisztább szerelmi történetet, ami az utóbbi években magyar mozivászonra került. A rendező megadja a műfajnak, ami a műfajé, aztán vissza is veszi tőle kamatostul és a saját javára fordítja. Alfredson tulajdonképpen gátlástalanul kihasználja a műfajt, művészfilmet épít horror-elemekkel. A film főszereplője, Oskar, egy tizenkét éves, szőke fiúcska, akinek nyílt és okos szemei irritálják ostoba és erőszakos iskolatársait, ezért folyamatos rettegésben tölti az életét. A válogatott kínzásokról azonban nem számol be senkinek, mert tulajdonképpen nincs is kinek. A szülei elváltak, anyu folyton dolgozik, apu az alkoholizmussal küzd, és egyikük sem igazán foglalkozik a gyerekkel. Oskar szomszédjába egy nap viszont egy fura lány, Eli költözik egy idős férfival. Eli úgy néz ki, mint egy hajléktalan, koszosak a körmei, szakadt ruhákban járt, haja csimbókokban lóg és furcsa szaga is van, ám Oskart ez egyáltalán nem zavarja. Mert Eli az, aki végre meghallgatja, aki a jézusi magatartás helyett az ököllel való visszaütést javasolja, és aki titkon éjszaka besurran a szobájába és melléfekszik az ágyba. A két kiszolgáltatott gyerek félénk barátsága szinte észrevehetetlenül válik az első nagy szerelemmé, miközben kapcsolatukra éppenséggel nem jellemző az ártatlanság tisztasága. Eliről ugyanis szépen lassan kiderül, hogy vámpír, a vele élő idős ember, Hakan szerzi be neki a vért: kézitáskába pakolja a kést, a kábító gázt, a marmonkannát és megy ki az erdőbe mit sem sejtő sétálókat felhúzni a fára fejjel lefelé, hogy aztán elvágja a nyakukat. A mozi meglehetős naturalitással ábrázolja a gyilkosságokat, a nyaki vénából spriccelő vért, Eli átváltozásait. De egy valamiben eltér a megszokott horror hagyományoktól : a vámpír itt nem bűnös, hanem áldozat, nem kedvtelésből él véren, vagy azért, mert így szeretné megőrizni a fiatalságát, hanem, mert másképp nem maradhatna életben.
rendező: Lukas Moodysson forgatókönyvíró: Lukas Moodysson operatőr: Marcel Zyskind szereplő(k): Gael García Bernal (Leo Vidales) Michelle Williams (Ellen Vidales) Sophie Nyweide (Jackie Vidales)
A Mamut egy kőkemény társadalomkritika, napjaink munkamániás világáról, ahol egy idillikus család napok alatt széthullhat a gályázó szülők jóvoltából. Persze, a dán-német-svéd koprodukcióban készült film mondanivalója nem ennyire egyszerű, hisz különben nem érdemelhetett volna Arany Medve-jelölést a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A történet egy családról szól, Leo és Ellen tökéletesen boldognak látszó New yorki pár, egy aranyos kislánnyal. A sikeres videójáték-szerző Leo Thaiföldre utazik néhány napra egy szerződés ügyében. – 13 –
Márai napok
színes, feliratos, svéd-dán-német dráma, 125 perc, 2009
Halmy filmklub
Mamut
A férfi nem szexturista, ám magányos és unatkozik, így egy bárban összemelegedik egy helyi prostituálttal. A baleseti sebész Ellen beletemetkezik munkájába és hosszú műszakokat vállal, így nem véletlen, hogy nyolc éves kislánya, Jackie egyre jobban érzi magát a bébiszitterrel. Gloriának is van gyereke, két kisfiú, akik alig várják, hogy anyjuk hazatérjen a Fülöp-szigetekre. A Mammut az idillből halad a pokol felé, a „szállítóeszköz” pedig a munkamánia. Mindez persze korántsem ilyen egzakt, főhőseink ugyanis nem készakarva, hanem a kornak való megfelelés miatt válnak pillanatok alatt állásuk rabjaivá. Útjuk ugyan teljesen különböző a pokol felé, ám mégis hasonló a kálvária Mindhárom szereplőben (férj-feleség-bébiszitter) egy dolog nagyon közös: a rajtuk egyre inkább elhatalmasodó lelkiismeret-furdalás. Kérdés, időben ébredtek-e még rá, nem jó irányt vett életük, képesek-e még szállni a mókuskerékből, vagy a munka tényleg elviszi őket a pokolba…
November 4. péntek, este 8 óra
Együtt színes, feliratos, svéd-dán-olasz vígjáték, 106 perc, 2000 rendező: Lukas Moodysson forgatókönyvíró: Lukas Moodysson operatőr: Ulf Brantas szereplő(k): Lisa Lindgren (Elisabeth) Gustav Hammarsten (Göran) Michael Nyqvist (Rolf )
Az Együtt című film egy hasonló nevű kommunában játszódik, valahol Stockholm kertvárosában, 1975-ben. Lukas Moodysson 2000-ben készült filmje a modern társadalom legkisebb egységeinek életlehetőségeit vizsgálja pszichológiai alapossággal, sok zenével, fanyar humorral és a végén, talán ma is aktuális válasszal. Nem hiába tartják Lukas Moodyssont az új Bergmannak, ő is legalább olyan érzékeny figyelemmel viseltetik a szereplői által képzett érzelmi univerzum iránt, mint a nagy svéd lélekboncoló. Azonban Moodysson nem a belső összeomlást, az emberi kapcsolatok széthullását mutatja meg, hanem éppen ellenkezőleg, kiutat mutat a problémából, amely nem a szakrális önfeláldozás, a halál felé mutat, hanem mindig az élet felé, a humanista értékek jegyében. Mindenképpen pozitív a hangja a filmnek, legyen szó benne családon belüli erőszakról, homo-szexualitásról, elnyomókról és kizsákmányolókról. Itt is elképesztően eszköztelen és természetes színészi alakítások segítik a pszichológiailag hiteles atmoszféra megteremtésében: a kommuna mellett a külvilág az őket állandóan figyelő szomszéd családból, valamint Elisabeth férjéből és annak barátjából áll, ezek többrétegű egymásba vetüléséből áll össze a társadalmi képlet, melynek megoldása a világ legjobb játéka, a foci az együttlét. – 14 –
November 18. péntek, este 8 óra
Egy jobb világ
iNGMAR BERGMAN
Furcsa, de ez a hippivígjáték valahogy nagyon aktuális 2011-ben is, és nemcsak a retróláz meg a felélesztett ABBA-mánia miatt, hanem azért is, mert a gazdasági világválságnak köszönhetően újra életre keltek a kapitalizmusellenes és civilizációból kivonulást hirdető jelszavak.
– 15 –
animáció
Ha valaki figyelemmel kísérte az elmúlt évek skandináv filmtermését, nagyon nem fog ellenkezni, ha azt mondjuk, Susanne Bier rendező jó eséllyel lehet a női Ingmar Bergman 21. századi kiadásban, aki legújabb filmjével sem cáfol rá erre a megállapításra, hiszen el is nyerte a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar díjat 2011-ben. Az Egy jobb világ nagyon sok hasonlóságot mutat Bier korábbi munkáival, ugyanazzal az érzékeny hozzáértéssel boncolgatja az őt foglalkoztató társadalmi-morális kérdéseket. Súlyos kérdések ezek, melyekre senkinek sem könnyű megtalálni a választ; sok rendezővel ellentétben Bier nem mindentudó orákulumként vágja szemünkbe tévedhetetlennek hitt megfejtéseit, hanem velünk együtt igyekszik azokra rátalálni. Hőseivel rendkívül könnyű azonosulni, mivel semmi sem állhatna tőlük távolabb, mint hogy valóban hősök legyenek. Esendőek, gyengék és bizony bűnösek, de Biernél a feloldozás mindig valahol a sarkon túl ólálkodik, még ha ez gyakran elsőre nem is nyilvánvaló. Ez az egészen finom empátia teszi őt egészen kivételes rendezővé, aki még gyengébb pillanataiban is sokat tud a nézőnek adni. A történet két szálon zajlik: előbb Afrikában járunk, ki tudja, melyik államban, a polgárháború sűrűjében, egy menekülttáborban. Anton, a svéd orvos a lehetetlenre vállalkozott: napjait méhekből kivágott magzatok és szilánkos csonkolások teszik elviselhetetlenné, miközben otthon a felesége szépen lassan eltávolodik tőle. Claus, a Londonban élő dán apa éppen most költözik haza. Felesége meghalt, egyetlen, kiskamasz fia a sírnál felnőtteket meghazudtoló komolysággal mond búcsúbeszédet, de apjával képtelen megtalálni a közös hangot. A két család sorsa hamarosan összefonódik. Kihagyhatatlan, feledhetetlen film Susanne Bier rendező és Anders Thomas Jensen forgatókönyvíró alkotása, zseniális szereplőgárdával. Az az egyre ritkábban fellelhető gyöngyszem, ami képes katarzist okozni. És amitől mi is reménykedni kezdünk, hogy talán egyszer mégiscsak lesz egy jobb világ…
Halmy filmklub
szereplő(k): Mikael Persbrandt (Anton) Trine Dyrholm (Marianne) Ulrich Thomsen (Claus) William Johnk Juels Nielsen (Christian) Markus Rygaard (Elias)
Márai napok
rendező: Susanne Bier forgatókönyvíró: Susanne Bier, Anders Thomas Jensen operatőr: Morten Soborg
SVÉDASZTAL
színes, feliratos, dán-svéd filmdráma, 119 perc, 2010
November 25. péntek, este 8 óra
Esküvő után színes, feliratos, dán-svéd filmdráma, 120 perc, 2006 rendező: Susanne Bier forgatókönyvíró: Susanne Bier, Anders Thomas Jensen operatőr: Stine Hein, Ole Kragh-Jacobsen, Morten Soborg, Otto Stenov szereplő(k): Mads Mikkelsen (Jacob) Rolf Lassgard (Jorgen) Sidse Babett Knudsen (Helene) Stine Fischer Christensen (Anna) Christian Tafdrup (Christian) 2006-ban az Európai Filmakadémia legjobb „rendezői” és „férfi alakítás” jelölését tudhatta magáénak, míg 2007-ben Oscar díjra jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriában is. Jacob egy indiai árvaházban dolgozó idealista. Annak ellenére, hogy dán állampolgár, már 20 éve nem járt Dániában. De az árvaháznak pénzre van szüksége. Jorgen, dán üzletember, felajánl egy nagyobb összeget, egy feltétellel: Jacobnak Dániába kell mennie, hogy aláírja a szerződést. Jacob Dániába érkezésének időpontja egybeesik Jorgen lányának esküvőjével, így Jacob is hivatalos az eseményre. A helyszínen rájön, hogy a menyasszony édesanyja (azaz támogatójának felesége) Helen, az ő fiatalkori szerelme. Az esküvő múlt és jövő sorsdöntő találkozásának színhelye és Jacobot életre szóló döntések elé állítja. A filmet és hőseit áthatja a csendes szomorúság, a nemes egyszerűség. Itt senki sem erős, mindenki könnyen sebezhető, a szeretet-szerelem és a gyűlölet-megvetés kéz a kézben bukkannak fel. Megható, zsebkendőt követelő alkotás az Esküvő után, de a legcsekélyebb hatásvadászat sem jellemzi. Igényes játék az érzelmekkel. Ritkán látni ilyen tökéletes alkotást.
– 16 –
szereplő(k): Nina Andresen Borud (Karin) Trond Fausa Aurvaag (Paul) Arianit Berisha (Goran)
Bent Hamer rendező filmet forgatott arról, amivel az emberek Szenteste foglalatoskodnak: veszekednek, szeretkeznek, szakítanak, szerelmesek lesznek, szomorkodnak, nevetnek, születnek és meghalnak. Mint az év összes többi napján, csak most talán egy kicsit nagyobb átéléssel. Hamer bátorsága abból látszik leginkább, hogy a film játékidejét a szentestére helyezte, ami a valaha látott leggiccsesebb jeleneteket is eredményezhette volna – a biztos kezű rendező végül minden csapdát ügyesen elkerült. Könnyfakasztó történeteket darabolt fel és fűzött össze, melyeknek csak ideje és tere közös, szálaik elvétve összeérnek ugyan, ám csak pillanatokra. A forgatókönyvet jegyző és a produceri teendőket is ellátó Hamer nagyot merít: a legkülönfélébb anyagi-társadalmi helyzetű és életkorú emberek délutánjába enged bepillantást. Mindezt jó ritmusban fokozza: gyorsan váltakoznak a helyszínek, épp csak annyi időt hagy, hogy beleszerethessünk az adott szín figuráiba, majd kérlelhetetlenül továbbáll, hogy várjuk, mikor térünk vissza a látott szereplőkhöz. Van benne örök szeretőségre ítélt középkorú nő, családjától elűzött, megkattant apuka, iszákos hajléktalan, aki végre szeretne hazajutni, egymást örökké szerető, idős házaspár, és egy boszniai menekült pár, akiknek pont ezen a napon születik meg a gyermeke egy erdőszéli viskóban.
Márai napok
Az Északi karácsony szerethető, mégsem giccses film, amely arról szól, hogy még egy olyan átlagos kisvárosban is mint Skogli, s még olyan átlagos emberekkel is, mint Skogli lakói, történhetnek érdekes, szép, megrázó, vicces dolgok.
iNGMAR BERGMAN
rendező: Bent Hamer forgatókönyvíró: Bent Hamer operatőr: John Christian Rosenlund
SVÉDASZTAL
színes, feliratos, norvég-svéd-német film, 90 perc, 2010
animáció
Északi karácsony
Halmy filmklub
December 2. péntek, este 8 óra
– 17 –
December 9. péntek, este 8 óra
Jelenetek két házasságból színes, feliratos, svéd-dán filmdráma, 2008 rendező: Simon Staho forgatókönyvíró: Peter Asmussen, Simon Staho operatőr: Anders Bohman ó szereplő(k): Jakob Eklund (Ulf ) Lena Endre (Susanna) Maria Lundqvist (Ann) Mikael Persbrandt (Lars)
Két középkorú házaspár, egy összeszokott négyes ül a vacsoraasztalnál. Éppen Lars egyik munkatársáról beszélgetnek, aki elhagyta a családját fiatal szeretője kedvéért. Azt latolgatják, vajon mi a fontosabb, a szenvedély, az izgalom, vagy a hűség és a biztonság? Ez a kérdés olyan párkapcsolati problémákat hoz felszínre, amelyek mindkét házasságot romba dönthetik, a film mégsem ennek az elméleti felvetésnek a kifejtésére vállalkozik, sokkal inkább azt vizsgálja: mit tesznek a szerelemmel a közösen eltöltött évtizedek? A fájdalom nem testesül meg teátrális jelenetekben, a szereplők korukhoz, társadalmi rangjukhoz és vérmérsékletükhöz mérten, az eltúlzott gesztusokat kerülve, magukba zárkózva élik át a személyes tragédiákat, alig hangzik el néhány hangos, ingerült szó. Még az egyetlen verekedésre emlékeztető jelenet is hamvába hal, ennek ellenére épp ez az esemény az egyetlen, amely képes megtörni a jeget két ember között. Mintha a cselekedetek, a fizikai megnyilvánulások váratlan, a józan észnek látszólag ellentmondó győzelmét ünnepelnénk. A fordító nagyon eltalálta a magyar címet, mert igen, ez a film sokban hasonlít Bergman legendás házassági kódexére, amit minden kapcsolatban élőnek kötelezővé kéne tenni, akár háromnégy évente is. Az idősebb generáció érzelmi élete azóta sem téma, egyáltalán, mintha tabu lenne arról beszélni, hogy húsz év együttélés után mi tarthat össze embereket, kapcsolatokat.
– 18 –
Az Animáció Világnapját minden évben október 28-án ünnepli az animációs szakma és a rajzfilmes műfajt kedvelő közönség. Ezen a napon nyitotta meg kapuit a rajzfilmkészítés úttörőjének, Emile Reynaudnak Optikai Színháza Párizsban, 1892-ben. Az animáció nemzetközi szervezete, az ASIFA 2002 óta szervezi a világnapi eseményeket világszerte, amelynek során számos, a televíziós és moziforgalmazáson kívül rekedt, egyedi stílusú, különleges képi világú, humoros vagy éppen drámai töltetű animációs rövidfilm kerül a közönség elé. A 2006-ban megalakult ASIFA Hungary idén együttműködve a budaörsi Illyés Művészeti Szakképző Akadémiával október 28-án a Budaörsi Polgármesteri Hivatalban rendez diákfilmes vetítéseket és zenei programokat, majd másnap, október 29-én szombaton, majd 30-án vasárnap Budapesten a Tabán mozi ad otthont a szervezet nemzetközi programjainak. – 19 –
Márai napok
OKTÓBER 29. SZOMBAT ÉS OKTÓBER 30. VASÁRNAP
Halmy filmklub
animáció
Tabán moziban
iNGMAR BERGMAN
világnapja a
SVÉDASZTAL
Animáció
Délután és este, mindkét napon a legfrissebb nemzetközi animációs válogatásokat láthatják nézőink. Az ASIFA tagországok minden évben igyekeznek valami újjal, érdekessel, meglepővel kirukkolni. Idén például a portugál válogatásban csupa friss, felnőtt közönséget megszólító, egyedi rövidfilmet láthatunk, köztük Pedro Serrazina „A világítótorony szeme” és José Miguel Ribeiro „Utazás a Zöldfoki szigetekre című, jelenleg is fesztiválokon szereplő alkotásait. Ez utóbbi film egy megelevenedett, megzenésített rajzos útinapló, amit a film alkotója egy 60 napos hátizsákos gyalogút során élt meg, maga mögött hagyva a civilizációt, elmerülve a hegyek, a tenger, a zene, a hőség, a Zöldfoki Szigetek lakói és önmaga mélyebb megismerésében. A világnap lengyel partnere a műfaj egész más ágát választotta idei programjához. 1986 óta működik a „Gyerekek Filmgyára” nevű animációs műhely Wroclaw-ban, ahol gyerekek készítenek animációs filmeket hagyományos technikával. A 25 éves évfordulóra egy 70 perces válogatást készítettek a műhelyben készült legjobb, fesztiválokon díjazott kisfilmekből. Az alkotók kora 6-tól 18 évig terjed, a választott technikák üveglapra festéstől papírkivágáson át a gyurmfilmig és a nyersanyagba karcolt animációig, a tematika Pompei pusztulásától a biciklizés élvezetén át a fémlopások mögött húzódó társadalmi jelenségekig. A filmek témája is a gyerekek saját választása volt. A különleges filmprogram minden korosztálynak ajánlható. Az Animáció Világnapja október 28-ai és 29-ei vetítéseire többek között Horvátországból, Franciaországból és Koreából is érkeznek filmek, amelyek szintén számos újdonságot igérnek erre az évre. De látható lesz az a friss magyar válogatás is, amelynek legnagyobb részét a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció szakán készített diákok vizsgafilmjei tesznek ki. Vasárnap délelőtt a Kecskemétfilm Stúdió mutatja be családi programját. Gyerekeknek szánt filmjeit mindig nagy érdeklődés ővezi. Láthatjuk majd többek között Kiss Andrea Hazudós egerét, a Magyar népmesék egy epizódját vagy Richly Zsolt „A fecske meg a szalmaszál” című rövidfilmjét. Belépés a gyerekeknek ingyenes! A részletes program még szervezés alatt áll, október közepétől a www.keplenyek.com honlapon é s a Tabán mozi honlapján (www.tabanmozi.hu) lesz olvasható. Program-koordinációért felelős : Patrovits Tamás, Szabó Zsuzsanna, Orosz Anna Ida Várunk minden érdeklődöt, gyerekeket, szülőket, középiskolásokat, egytemeistákat, és az animációt kedvelőket sok szeretettel!!!
– 20 –
2012.július 4.-én lesz 10 éve, hogy Éva nincs többé köztünk – legalábbis a kifejezés szokványos értelmében. Valójában ma is itt van, talán erősebben, mint életében. Ez a felismerés vezetett, amikor elkészítettük a róla szóló, tavasszal bemutatott két legújabb filmet „Schmidt Éva élete halála után” sorozatcímmel. Az előttünk álló évadban, a teljes őszi és tavaszi vetítés sorozat programjával Schmidt Éva emléke előtt szeretnénk tisztelegni. A válogatásban ezúttal a saját filmek mellett helyet kapnak más alkotók munkái is, így Füredi Zoltán Hagyaték című filmje és Xantusz János: Ki volt Schmidt Éva? című alkotása. Kanalas Éva és Erdélyi Eszkimó Péter filmjei a Schmidt Éva számára oly kedves és fontos közép-ázsiai, valamint hanti-manysi népek világát idézik meg. A filmek, beszélgetések és előadások igaz „mesterek” által segíthetik mélyen bennünk gyökerező kelet felé orientáltságunk megértését. Az estek házigazdája Halmy György és Balázs Csilla, a beszélgetéseket vezeti Halmy György filmrendező. Az egyes alkalmakon közreműködik, a Scmidt Évával kapcsolatos témákra hegedűn improvizál Balázs Barnabás zeneszerző Rendezvénysorozatunkra sok szeretettel várjuk mindazokat, akiknek fontos Éva személye, munkássága, üzenete! – 21 –
iNGMAR BERGMAN SVÉDASZTAL animáció
halálának tizedik évfordulója tiszteletére
Halmy filmklub
Schmidt Éva-emlékév a kutató
Márai napok
Halmy György Filmklub
Október 12. szerda, este 6 óra
Ősök ösvényén 1-2. Magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 2x50 perc, 1994 Rendező: Halmy György Közreműködök: Aranyi László, Barasits Zsuzsa, Ceybert Róbert, Gyöngy Enikő, dr.Lakatos Zoltán, Pap Gábor, Pápai Istvánné (Emma néni a mesemondó), Schmidt Éva, Somogyi István, Arvisura Társulat, dr. Süle Ferenc, Szántai Lajos és a medve szertartás résztvevői Európai ember számára ismeretlen a táj, az Urálon túl járunk, az Ob felső folyásánál, a Hanti-manysi Autonóm Köztársaságban. Az „Ősök ösvényén” járva elénk tárulnak fontos tartóoszlopok, amelyek sok egyéb mással meghatározták, meghatározzák a magunkba mélyedés ősi módjait. A szibériai (Polnovat) medveünnep bemutatása kapcsán megismerhetjük Paál Zoltán rovósámán érdekes alakja és az Arvisura című rege gyűjtemény köré szövődő mítosztöredékeket. A sámáni lét különböző előfordulásait bemutatva képet kapunk többek között a közép-ázsiai archaikus törzsi világról, a ma is élő magyar népmesék megfejtésének lehetőségéről, a Szent Korona álomban való megjelenéséről. Egy magyarországi látó segítségével foglalkozunk Magyarország jövőjével és az Arvisura című rege sámánrévülésszerű színházi megjelenítésének lehetőségeiről. Tudományos, szellemi vezetőnk az akkor már hosszabb ideje a területen dolgozó, tudományos munkát folytató Schmidt Éva, akiről kiderül, hogy ezer szálon, mélyen kötődik nem csak az ottani archaikus hagyományokhoz, hanem az Arvisurához is, amely kalandos úton a XX. században épp a manysi nép sámánjai segítségével kerül hazánk területére. A vetítés után beszélgetés a rendezővel, a nézőkkel és a meghívott vendégekkel. Vendégek: Dr. Lakatos Zoltán, Paál Zoltán barátja, a Vérrel pecsételve című könyv szerkesztője, Somogyi István az Arvisura Színház vezetője, Sólyomfi Nagy Zoltán, regős énekmondó, aki előadja Schmidt Éva sugallatára újonnan született „Négy irányból jönnek” című dalát, majd részt vesz a beszélgetésben.
Október 19. szerda, este 6 óra
Ősök ösvényén 3. – Sámánmese Magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 3. rész, 50 perc, 1994 Rendező: Halmy György Az előző alkalommal vetített filmsorozat utolsó epizódja. (a film tartalmát lásd az előzőekben) A vetítés előtt: Péterffy András rendező, filmesztéta előadása Téma: dokumentalista stílusjegyek a Schmidt Éváról készült filmek kapcsán. További vendégek és beszélgetőtársak: Aranyi László radiesztéta (a filmben a korona elemeinek feltérképezője) és Gyöngy Enikő iparművész (Álmom a Szent Koronáról és mindarról ami utána történt bennem, körülöttem) – 22 –
Magyar dokumentumfilm, 54 perc, 2005 Rendező: Xantus János
Az Uralon túli népek családjának több csoportjával is rokoni viszonyban van nyelvünk - ennek ékes bizonyítékait filológusok már több évszázada kimunkálták - tehát feltételezhető egy korábbi időszakban a közös szálláshely, népeink kultúrájának egymásra hatása. Érzelmileg sem közömbös számunkra, vajon mi történik rokonainkkal, hogyan élnek ma, emlékezetükben tartják-e kultúrájuk révén az idők homályába vesző közös múltunkat? A rendszerváltozást követően tudósok és érdeklődők több csoportja is útra kelt a távoli területekre a kapcsolatfelvétel okán, akik közül Schmidt Éva kultúrantropológus járta be a legkülönösebb szakmai utat a hantik között.
iNGMAR BERGMAN
Ki volt Schmidt Éva?
SVÉDASZTAL
Október 26. szerda, este 6 óra
A vetítés után beszélgetés a rendezővel és Nádor Keya Judit sámánság kutatóval.
Halottaskönyv – Schmidt Éva élete halála után
animáció
November 2. szerda, este 6 óra
A vetítés után a beszélgetés a rendezővel és a meghívott vendéggel, Dr. Voigt Vilmos nyugalmazott egyetemi tanárral, Éva egykori tanárával, később kollégájával. – 23 –
Márai napok
Schmidt Éva már fiatal korában igen intenzíven foglalkozott a Tibeti halottas könyvvel. Vonzódása a halottas könyv iránt élete végéig megmaradt, minderre bizonyíték, hogy „mesterét”, Pressing Lajost arra kérte, ő olvassa, mondja el neki halálakor a halottas könyv szövegét. Ez nem történhetett meg, ezért a filmben tiszteletére a halottas könyvből láthatnak, hallhatnak részleteket. Elhangzik Pápai Istvánné (mesemondó) még életében róla mondott életmeséje és egy, a számára oly fontos állatról szóló megdöbbentő, különös, mély medveálom… Kortársai többsége életében nem értette őt. Munkásságából a mai napig igyekeznek kihagyni személyiségének, vállalt hitéletének fontos, sőt meghatározó, tudományos munkáját nagymértékben befolyásoló darabját, mely őt az archaikus szellemvilághoz köti. A sorozat filmjeiből és az általa ebben a filmben elmondottakból kiderül, már életében érezte, hogy nem-véletlen halála bekövetkezik és utána a magyar kulturális és szellemi életben sokkal fontosabb és nagyobb szerepet fog játszani, mint életében.
Halmy filmklub
Magyar színes dokumentum-játékfilm, 90 perc, TAROT Bt. 2011 Rendező: Halmy György
November 16. szerda, este 6 óra
Mezítláb Szibériában Színes, magyar dokumentumfilm, 47 perc, 2001 Rendező: Erdélyi Eszkimó Péter Szibéria modern nagyvárosában, Hanti-Manszijszkban a hanti és manysi nép kultúrája mára mindössze turistalátványosság. A civilizációtól távol, rénszarvastenyésztéssel foglalkozó családok népviseletüket már nem hordják, szokásaikat és ünnepeiket nem tartják számon, nyelvüket pedig csak kevesen beszélik. Legközelebbi nyelvrokonaink sorsa az erőszakos iparosítás miatt egyre rosszabbra fordul, a munkanélküliség, a kilátástalanság pedig a legtöbb férfit az alkoholizmusba sodorja. A Duna Televízió forgatócsoportja az eltűnőben lévő nép felkutatására indult a végtelen Szibériába. Filmjük segítségével megismerhetjük a súlyos problémákkal küzdő hantik és manysik életmódját, valamint a hagyományokhoz való visszatérés esélyeit.
Halottak szigete Színes, magyar dokumentumfilm, 46 perc, 2001 Részletek a rendező Élő rokonaink Szibériában című dokumentumfilmjéből Rendező: Erdélyi Eszkimó Péter A hatalmas Ob folyó vidékét az oroszok szerényen csak Szibéria kapujának hívják. Ide, erre a zord területre szorult két apró nép, a manysik és a hantik, akiknek nyelve közel áll a magyarhoz. A Magyar Világ szerkesztője rokonaink felkeresésére indult Szibériába, az Uralon túlra. Halmy György filmjein kívül ez az egyetlen film melynek Éva a főszereplője. Eredeti kópiája elveszett. Vetítés után beszélgetés a rendezővel. Téma: Szibériai szellemvilág
November 23. szerda, este 6 óra
Sámánösvényen 1-3
Magyar fekete- fehér dokumentumfilm, 33-34-30 perc, Tarot Bt. 2006. Rendező: Halmy György A film szinte egészében egyetlen ember, Schmidt Éva beszél egy fehér fal előtt. Egyszerű katona zubbonyban elmondott, tiszta gondolatait, meggyőző lényét a puritán filmes eszközök még erőteljesebben megvilágítják. Rendkívüli őszinteséggel vall életéről, visszafogottan, meggondoltan és mégis hatalmas odaadással. Beszél a kis népek jövőjéről, kifejezi aggódását fennmaradásukért. Üzenetté sűrűsödött gondolataiból magyarázatot kaphatunk végrendeletének rendkívül zaklatott, a csak tudósi énjét elfogadók számára eddig talán érthetetlen részeire. Évát két pólus, két fontos összetevő jellemzi: egyfelől tudósi énje, másfelől sámáni énje, s az ezzel együtt járó, archaikus létfelfogása. Nála a két világ egységet alkotott. Ez egység szellemében a filmben – 24 –
A vetítés után beszélgetés a rendezővel és Tömöry Márta bábdramaturggal, Schmidt Éva egykori barátjával. Téma: Keleti alapmítoszok
iNGMAR BERGMAN
elhangzanak Schmidt Éva egyik végrendelete mellett azok a maguk teljességében megmaradt mítoszok is, melyek a világ keletkezéséről és a hanti-manysi istenekről beszélnek. E mítoszok egy részét ő fordította, hangsúlyozta fontosságukat, időszerűségüket a mai ember számára. Mindezek időn, téren túli információkat hordoznak a szellemvilágról. A mítoszokat előadja Jegyes Tóth Kriszta.
Fekete-fehér magyar dokumentumfilm, 90 perc Rendező: Füredi Zoltán „Kapitány”
Nyugat Szibéria, Hanti-Manszijszk. Itt élt és dolgozott Schmidt Éva néprajzkutató. Életműve egy fantasztikus folklórgyűjtemény. 2002-ben Schmidt Éva halála után hárman elindultak, hogy leltárba vegyék és hazahozzák a „hagyaték”-ot. Legnagyobb meglepetésükre Belojarszkijban egy sámánasszony várta őket, hogy együtt tárják fel a rendkívüli néprajzi gyűjtemény lepecsételt szekrényeinek, bezárt szobáinak titkát. A munka során lassan világossá váltak a kutatónő rendkívüli gyűjtőmunkája és a hanti kultúra iránti zavarba ejtő elkötelezettsége mellett tragikus halálának körülményei is... A vetítés után beszélgetés a rendezővel
animáció
Hagyaték (Schmidt Éva portré)
SVÉDASZTAL
November 30. szerda, este 6 óra
Magyar, színes dokumentumfilm, 67 perc Rendező: Kanalas Éva
„A film főként az ott élő népek, altajiak, tuvák, hakaszok énekkultúráját mutatja be, a szakrális torokéneklést, egy altaj kizsi pár hagyományos lakodalmát, jurtaállítást, a pusztában magányosan álló köveket, kőembereket, hagyományos birkavágást Handagajtiban. Hallhatjuk beszélni Mongus Kenin Lopsant, a tuva sámánok elnökét. Végül a Nagy Szalbik kurgánnál 2006 március 21-én a tavaszi napforduló estéjén köszöntjük a Napot. A közép-ázsiai puszták lovas nomád népei között, a Jenyiszej és Ob folyók forrásvidékén 1996-ban jártam először. Az expedíciónk fő célja az volt, hogy népdalgyűjtést végezzünk az ott élő őslakos népek között, valamint az eldugott altaji falvakban magyar népdalainkat énekelve hírt adjak a távoli rokonokról, Magyarországról.” /Kanalas Éva/ A vetítés után beszélgetés és zenés bemutató Kanalas Éva énekes-rendezővel. – 25 –
Márai napok
Ősi hangok Ázsia szívéből
Halmy filmklub
December 7. szerda, este 6 óra
December 7. szerda, este 6 óra
Lelőtt harcos lelke
Színes, magyar dokumentumfilm, 85 perc, TAROT Bt. 2011 Rendező: Halmy György A film a világhírű néprajztudós lényének a halálhoz való viszonyát, a „lelőtt harcos” szimbolikus alakján, annak lelki-szellemi megfogalmazásán keresztül közelíti meg, tárja a nézők elé. Ezáltal közelebb kerülhet, érthetővé válhat a kutatóban élő állandó halál közeli állapot, mely a nézőt reményeink szerint nem elrettenti, inkább közelebb hozza a halál és a hősiesség Schmidt Éva által megfogalmazott, képviselt, vállalt módjához. A mai ember halálfélelmét, halálhoz való viszonyát Végh Attila versének előadásával érzékeltetjük. Schmidt Éva szerint a keletről származó népek közül a magyaroknál figyelhető meg legkorábban az a folyamat, mely szerint a történelem során eddig felhalmozódott sámáni tudás bebábozódik az emberek lelkébe, szellemébe. Ez a tudás a 20-21.századi Magyarországon a háborús hős, a lelőtt katona figurájának szellemében, lelkében összpontosul. A filmben gondolatait többek között elmondja Baktay Patricia képzőművész és Kiss Anna költőnő, aki sok embert kísért el, bátorított átlépni a túlsó világra. A vetítés után Kerezsi Ágnes néprajzkutató előadása Téma: az Obi-ugorok mitikus világképe Majd Sólyomfi Nagy Zoltán, regős énekmondó - „Négy irányból jönnek” - Schmidt Éváról írt újonnan született dalát előadja éa a beszélgetésben részt vesz a szerző.
– 26 –
A XX. századi szellemtörténet hazai képviselői között találunk néhány olyan kimagasló egyéniséget, akikre - a legkülönfélébb okok folytán – még mindig némileg rossz lelkiismerettel gondolhatunk. Számos példa kínálkozna, kiragadva most említtessék „csupán” három nagyság, akiknek sorsában párhuzamosságok kínálják magukat összehasonlításra. Márai Sándor a szépirodalom és közéleti publicisztika, Hamvas Béla az őshagyomány bölcselete, Bibó István pedig a politikai filozófia közvetítő közegein át szóltak hozzánk, az „érted haragszom, nem ellened” szigorával. Tudjuk, hogy alkotásaik hordereje megkérdőjelezhetetlen. Tudjuk, hogy mindhármuk választott osztályrésze lett a belső vagy külső emigráció valamilyen formája, s hogy az elhallgatás vagy elhallgattatás hosszútűrő magányában éltek. S tudjuk, hogy életművük bevilágítja, — vagy bevilágíthatná — az utánuk jövők szellemi, lelki és etikai értékválasztását. Tudjuk…és mégis. Azaz, mégse. Adósaik maradtunk. Mivel is? Hiszen műveik végül közkinccsé lettek, elérhetők, olvashatók, néhányuk posztumusz nemzetközi sikert „könyvelhet el” végre. Szimpóziumok, előadói estek és konferenciák teszik meg őket vizsgálódásuk tárgyául. Megérkeztek, — beérkeztek. Ám a tisztelgő főhajtás kevés a szellemi-erkölcsi magatartás előtt. Az intellektus precíz akrobatamutatványai pedig nem nyújtanak kielégülést a léleknek, bármily tudós műelemzést mutassanak is fel. Ami igazi táplálékunk lehetne, azt elsődlegesen nem kívülről kéne várnunk. A sok kiváló szakértő csak ébresztésünkhöz járulhat hozzá. A munkát, a bensővé tétel, az integrálás művét ki-ki maga végezheti el önmagán. Gondolkodóink alighanem azt éreznék alkotásuk méltó elismerésének, ha értékrendjük, etikai igényességük, tartalmi és stiláris minőségeik beépülnének szemléletmódunkba és magatartásunkba, irányvételünkbe és nyelvezetünkbe, hétköznapi döntéseinkbe és helytállásainkba. Akkor tekinthetnének elégedetten körbe hazájukban, ha meglátszana rajtunk,
– 27 –
iNGMAR BERGMAN SVÉDASZTAL
Adósságunk — Márai…
animáció
November 9-13. között szerdától vasárnapig minden nap 18 órától
Halmy filmklub
a Tabán moziban
Márai napok
Márai Napok
meglátszana az országon mindannak nyoma és hatása, amiért ők kérlelhetetlen következetességgel álltak ki, majd tűntek el, önként vállalva a feledésbe merülés és észrevétlenségbe hullás személyes drámáját. November 9-13-ig a budapesti Tabán mozi most Márai műveiből készült filmekkel és emlékező beszélgetésekkel idézi meg az író világát. Nincs kerek évforduló, vagy kiemelt alkalom. (Hacsak nem az októberi premierrel jelentkező újabb Márai-regény filmadaptációja : „A kaland”.) Ami van: kísérlet adósságrendezésre. Esély felkínálása önvizsgálatra. Most éppen Máraival szembeni tartozásunk törlesztésére. Később talán a két másik óriás is teret kap… Tulajdonképpen egyedülálló a vállalkozás: az összes eddig elkészült Máraival kapcsolatos film — legyen az dokumentum-és játékfilm, vagy fotógrafikai videoalkotás, — néhány nap alatt, „egy bokorban” megtekinthető; ráadásul a Krisztinavárosban, amely Márainak is lakhelye volt. A vetítéseket beszélgetések és interjúk követik alkotókkal és a téma szakértőivel. A Márai Sándor Kulturális Közalapítvány pedig egy mini-kiállítással járul hozzá az összképhez. Érdekesség, hogy az egyik estén összművészeti formában találkozhatunk Márai filozofikus gondolataival: művészi videografikai kompozíció szolgáltat illő hátteret két színművész felolvasószínházi produkciójának, csellókísérettel.
A Márai Napok a Tabán moziban a következő alkotásokat és előadásokat ígéri:
Eszter hagyatéka (színes, magyar filmdráma, 90 perc, 2008) rendező: Sipos József író: Márai Sándor forgatókönyvíró: Sipos József, Gózon Francisco operatőr: Gózon Francisco szereplő(k): Nagy-Kálózy Eszter (Eszter) Cserhalmi György (Lajos) Törőcsik Mari (Nunu) Eperjes Károly (Károly) Szilágyi Tibor (Endre) Udvaros Dorottya (Olga) Hámori Gabriella (Éva)
– 28 –
rendező: Iglódi István író: Márai Sándor forgatókönyvíró: Pozsgai Zsolt operatőr: Szalay András szereplő(k): Agárdy Gábor (Konrád) Avar István (Henrik), Tompos Kátya (Krisztina) Csernus Mariann (Nini)
A kaland
iNGMAR BERGMAN
(színes, magyar játékfilm, 89 perc, 2005)
SVÉDASZTAL
A gyertyák csonkig égnek
Az emigráns – minden másképpen van (színes, magyar-olasz játékfilm, 108 perc, 2006) rendező: Szalai Györgyi, Dárday István író: Márai Sándor forgatókönyvíró: Szalai Györgyi, Dárday István operatőr: Pap Ferenc, Tóth Zsolt szereplő(k): Bács Ferenc (Márai Sándor) Gyöngyössy Katalin (Lola, Márai felesége) Welker Gábor (a fiatal Márai), Balsai Mónika (a fiatal Lola) Kathleen Gati (Sarah) – 29 –
Halmy filmklub
szereplő(k): Gerd Böckmann (Kádár professzor) Marozsán Erika (Anna) Csányi Sándor (Zoltán doktor) Eperjes Károly (Szekeres doktor) Törőcsik Mari (Nono) Nagy-Kálózy Eszter (Olga grófnő) Moór Marianna (Ápolónő)
Márai napok
rendező: Sipos József író: Márai Sándor forgatókönyvíró: Sipos József, Somogyi György, Gózon Francisco operatőr: Gózon Francisco
animáció
(színes, magyar játékfilm, 89 perc, 2005)
Márai Sándor (színes, magyar dokumentumfilm, 48 perc, 2008 ) rendező: Mag István, Sipos József operatőr: Tóth Zsolt
A titkos szám (színes, magyar tévéfilm, 55 perc, 2010) rendező: Sipos József forgatókönyvíró: Sipos József, Somogyi György operatőr: Csukás Sándor szereplő(k): Rudolf Péter Nagy-Kálózy Eszter Simon Kornél
Négy évszak (Felolvasószínház művészi videografikára és csellóra) rendező : Paál Zsuzsanna és Katona Imre kísérőfilm grafika: Paál Zsuzsanna szereplő(k): Szabados Zsuzsanna és Benedek Gyula cselló kíséret: Michael Babinchak
Az alkotókkal ill. vendégekkel (egyeztetés alatt) a két háziasszony: Lőrincz Gabriella és Sugár Ágnes beszélget majd. A részletes műsorinformációkat a későbbiekben a mozi honlapján, ill. a moziban található szórólapról tudhatnak meg október közepétől.
– 30 –
Tabán Téka Az Odeon hálózat Tabán tékája 1994 óta működik. Gazdag filmállománnyal rendelkező videokölcsönzőnkben több mint 4000 film közül választhatnak vendégeink. Állományunk hetente bővül az új megjelenésekkel, készletünkben filmritkaságok, szerzői és közönségfilmek egyaránt megtalálhatók.
Nyitva: minden nap 16.00 - 22.00 Odeon Tabán Téka 1016 Budapest, I. kerület Krisztina körút 87-89. Telefon: 061 213-7730
www.odeon.hu – 31 –
Hátsó borító most az „Egy család”-ot kéne iderakni
– 32 –