YG
M
AG
A
ZI
N
20
/ 12
13
TARTALOM KÖNYV VS E - BOOK
02-03
LOMOGRÁFIA
04-05
A MAGYAR ANIMÁCIÓ FÉNYKORA
06-09
KALLIGRÁFIA – EGY MŰVÉSZET ÚJRAÉLEDÉSE
10 - 12
VIZUÁLIS ESSZÉ – MELLÉKLET CALLIGRAFFITI – NIELS SHOE MEULMAN
13-16
STREET ART
17-19
TATTOO MŰVÉSZET – XOIL
20 -21
BALOGH ISTVÁN KIÁLLÍTÁS AZ AMIBAN
22-23
Nem hinnénk, hogy bármelyik mellé is feltétlenül le kell tenni a voksot. Pusztán tudomásul kell vennünk, hogy mint minden, a könyv is a fejlődés „áldozata” lett (lesz). Azonban ez nem igazán áldozat-szerep. Csak az ember olvas – Márai alapgondolata nem vész el. Csak a technika fejlődik. A háború utáni baby boom nemzedék könyvgyűjtő volt. Sok szép és értékes könyv jelent meg, igazi könyvünnep volt a Könyvhét. Belelapozni egy-egy új könyvbe, simogatni oldalait, beszagolni a lapok közé – így vette birtokba először, majd este otthon egy kényelmes fotelban lámpa fényénél olvasni – minőségi szórakozást, kikapcsolódást jelentett. Az elolvasott könyvek gyarapították a házi könyvtár számát, s alapot adtak a következő generáció kultúrszomjának csillapításához. Az Y generációt – a ma tizen-, huszonéveseket – éppen így képzeljük el. De a lámpa fényénél ők már nem könyvet, hanem elektronikus könyvolvasó eszközt tartanak a kezükben. Az ő gyerekeik, az úgynevezett R generáció számára már ez lesz a természetes. A divatos „fenntartható fejlődés”, a környezet- és öntudatos életmód, a mobilitás és nem utolsósorban a technikai eszközök birtoklásának és használatának természetessége okán.
S miért van akkor a kétség az e-book létrejöttének, terjedésének hasznossága terén? Mert az X generáció az, akinek ezt először „csinálnia” kell. És ez az a generáció, aki megélte a technikai robbanást, a mobiltelefonok, a számítógép, az internet elterjedését, de igazából még nem tette magáévá a technika eme vívmányait. Idegenkedik a digitális világtól. A hazai könyvszakmát jórészt ez a generáció alkotja. De ugyancsak ez az a generáció, akinek már tudomásul kell vennie az „élethosszig tartó tanulást” is. S ha majd mindent megtanultunk, helyére kerülnek a dolgok. Teret hódít az elektronikus könyv. A szerzők továbbra is értékes, szép műveket alkotnak. A kiadók hozzáértéssel állítják elő a különböző platformokon megjelenítésre alkalmas e-könyv formátumokat, a rájuk jellemző gondossággal, formai igénnyel. A kereskedők pedig megfelelő titkosítási eljárásokkal védve teszik ki a műveket virtuális könyvesboltjuk polcaira, és változatos marketingeszközökkel invitálják látogatóikat a vásárlásra. Még idegenkedünk a könyvtől ebben a szokatlan megjelenési formában. Pedig nincs rá okunk. A digitális könyvolvasó eszközök fejlődése abba az irányba mutat, hogy a kijelző minél inkább papírhatású legyen, az igazi könyvolvasás élményét nyújtsa. Kiegészítve ezt a funkciót azzal, ami a papírkönyvnél vétek: beleírni, szöveget kiemelni, jegyzetet készíteni. Az egyetemi tankönyveknél szükséges ez, és a legjobb könyvolvasó eszközök képesek erre. A digitális világ elérte a könyvszakmát is.
3
Abban az évtizedben, amikor a digitális fotózás
a két bécsi egyetemista, nevezetesen Matthias Fiegl
a fénykorát éli, és mindenki büszkén mutogatja a bu-
és Wolfgang Stranzinger elhatározták, elterjesztik
likon, nyaralásokon készített tucatképeket, az olvasó
a lomográfia igéjét világszerte, és nagyon hamar
elé kell tárnunk egy underground mikrokozmoszt,
nem kis népszerűségre tettek szert fotóikkal.
az analóg fotográfia netovábbját, a lomográfiát.
A szekér olyannyira beindult, hogy 93’-ban meg-
A digitális gépek elleni lázadásnak egy olyan útját,
alapították a Lomográfiai Társaságot, begyűjtötték
amire nehéz szavakat találni, de nekünk ez nem fog
a keleti blokk még fellelhető masináit, és 94’-ben
gondot okozni.
már Moszkvában és New York-ban egyidejűleg
Az egész történet ott kezdődött, hogy két, valószí-
tartottak kiállítást, ahol hatalmas falakon díszelegtek
nűleg elég elvetemült alak, sejthetően teljesen tisz-
a lomográfiák. A fő problémát azonban az jelentette,
ta tudatállapotban beszerzett magának Prágában,
hogy a gépeket már nem gyártották, és nem tudták
92’-ben egy akkor már gyártósorokról le nem kerülő
kielégíteni az egyre vadabbul burjánzó, Lomo-k
Lomo LC–A típusú fényképezőgépet, amivel aztán
iránti vágyat. Tehát mi sem lehetett egyszerűbb,
végiggrasszáltak a demokráciát frissen belélegző
a probléma forrását keresték fel, és sikerült megy-
cseh főváros utcáin. Csípő-, térd- és tarkómagas-
győzniük a LOMO gyár fejét, kezdjék el újra gyártani
ságból végigfotózták az utcákat, miután hazatérvén
az LC–A-kat.
nem kis meglepetés fogadta őket. A fixobjektíves
A történelmén túl, azért van egy sokkal érdekesebb
gép minden szerethető sajátossága visszaköszönt
aspektusa is a dolognak, méghozzá az az eszme-
a képeken. Vignettáltak, zajosak, szürreálisak voltak,
rendszer és mozgalmi rítus, ami a lomográfusokat
kontrasztos színekkel. És ekkor még csak a szűkebb
igazán szerethetővé teszi. Sikerült megteremteniük
baráti körük volt oda ezért megjelenésért. Ezeket
egy olyan világméretű agymenést, ami a föld leg-
a gépeket még 1983-ban gyártotta a LOMO, (Lening-
különbözőbb pontjairól hozza össze az embereket
radszkoje Optiko Mechanicseszkoje Objedinenie)
egy cél érdekében, hogy megmutathassák milyen
szentpétervári gyárában. Céljuk az volt, hogy minden
varázslatos helyen élünk, és mennyi rendkívüli
elvtárs kezébe kerüljön egy olcsó, könnyen elérhető,
dolog vesz bennünket körül. Az orrunk előtt vannak
egyszerűen kezelhető fotómasina. A tervet teljesíteni
a csodák, csak meg kell ragadni a pillanatot. Elég
kellett, így nem volt meglepő, ha a kis apparátok
rendhagyó dolog olyan géppel járkálni a városban,
silány minőségűek voltak, mindegyiknek megvolt
ami lehetővé teszi számunkra, hogy egy másodperc
a maga kis saját, különbejáratú hibája. De pont ez
eseményeit úgy jelenítsünk meg, hogy ez a pillanat
adta és adja meg az egész ízét. Így történt az, hogy
egy képkockát négy részre osszon, és időeltolással
4
2x2-es bontásban jelenítsen meg, mindenféle digitális utómunkálatok nélkül. És a legegyszerűbb, legalapvetőbb analóg technikát hordozza magában, egy műanyag dobozba zárva. A megjelenésével is csak a felszabadult, gyermeki játékosságot, szabadságot képviseli. Nincs szükség akksikra, a lényeg legyen minél több 35 mm-es, és lehetőség szerint minimum ISO 400-as érzékenységű film, a legócskább fajtából még jobb, ha esetleg le is van járva és lehet kattogtatni. Mindegy mit. A lomónál nincsenek elrontott képek. Csípőből kell tüzelni, nem variálni a fényekkel, a beállításokkal, mindent el kell felejteni, amit valaha a záridőről, az íriszről vagy az aranymetszésről tanultunk. Felesleges is lenne értenünk ehhez, mert ezeket úgysem tudjuk állítani rajtuk, jó esetben még kereső sincs, maximum egy kihajtható alibikereső. De ez is csak a vicc kedvéért. Folyamatosan bővítik a fényképezőgépek tárházát, a legvadabb ötletek valósulnak meg mindenegyes kreálmányban. Mivel ezeket a gépeket most szorgos kínai kezek készítik, megmaradt a jó szokás, rengeteg
olyasfajta életérzésnek, amikor az ember hazajön
a hibás dobozka, valamelyik nem szigetelt rendesen,
egy fesztiválról, és meglátja valakin az övéhez
tehát a bal alsó sarka minden fotónak be van égve,
hasonló karszalag egy másik birtokosát a közértben.
vagy egyszerűen a kép egyik része mindig zöld.
Bátran oda lehet menni hozzá, mert hiába soha nem
De többek között ez is egy fontos hozzátartozója
láttátok egymást, van egy közös pont az életetekben,
a lomózásnak. Tíz aranyszabályuk van, amiket ter-
ami összeköt bennetek.
mészetesen nem kell követni, de egyfajta küldetést fogalmaz meg, amikor arra szólít, hogy menjünk mi-
És miért jó ez nekünk, lomográfusoknak? Mert
nél közelebb a fotózandó tárgyhoz, vagy ne akarjuk
szeretjük jól érezni magunkat a legelkeserítőbb
tudni, milyen lesz a kép. És mi a cél? Lehetőség szerint
pillanatokban is, mert hisszük, hogy ha meg nem
készítsünk minél több fotót, minél lehetetlenebb
is válthatjuk, de jobbá tehetjük a világot. Színekre
helyzetekben. Hadd lássa a világ egyik fele, hogy
minden embernek szüksége van, és képesnek kell
a másik is pont ugyanolyan szép. Magávalragadó
lennünk meglátni életünk korántsem bujkáló szép-
tud lenni egy olyan kultusz, ami felnagyítása egy
ségeit, hiszen minden ott van az orrunk előtt.
5
„Nem ismerek olyan műfajt vagy területet ebben az országban, amely az elmúlt fél évszázadban nagyobb
ELŐZMÉNYEK
teljesítményre lett volna képes, mint az animációs film-
Az államosítás után (1948) a magyar rajzfilm meg-
művészet. Nem ismerek olyan magyar műhelyt, amely
teremtője, Macskássy Gyula nyomorúságos körül-
a kiváló tehetségek olyan sokaságát gyűjtötte volna
mények között elkezdi készíteni az első magyar
egybe, mint a Pannónia Filmstúdió...”
rajzjátékfilmet, A kiskakas gyémánt félkrajcárja című
(Hankiss Elemér, 1999.)
mesét. A háború után vagyunk, nincs megfelelő festék, nincs technika, és főleg nincs tapasztalat.
E sorok a Kockáról kockára A magyar animáció
A rajzfilmes csoport a kibontakozóban lévő magyar
krónikája 1995-1998 című könyv előszavából valók.
állami filmgyártásban az önös érdek ütközésének
Ha az elmúlt ötven év eredményeit nézzük, nem
középpontjába kerül, és a hatalomért való általános
vélhetjük a fenti szavakat túlzottaknak. Jól, jobban
harcban „útban” van. A megkapaszkodás a magas
és legjobban dolgoztak a magyar animátorok, és úgy
szinten előállított reklámfilmeknek, a munkatársak
tűnik, hogy a „legjobb” időszak 1976-1986 közé esett.
szívós kitartásának és a kirobbanóan tehetséges,
Nevezhetjük ezt akár a magyar animáció fénykorának.
új generáció jelentkezésének köszönhető.
7
A MŰFAJOK KIALAKULÁSA Kezdetben a reklámok mellett kizárólag gyerekekhez szóló mozirövidfilmek készültek. A hatvanas években főleg Várnai György forgatókönyvíró-grafikus Macskássy Gyulához való társulásával vette kezdetét a felnőttek érdeklődését megcélzó ún. filmepigrammák készítése. E műfaj inkább alkalmas volt a nemzetközi fesztiválokon való szereplésre is. A tv- és mozifilm-sorozat készítése a hatvanas évek végén vette kezdetét, és 1973-ban készült el az első egész estét betöltő rajzjátékfilm. A magyar animációs filmeket fesztiválsikereiknek köszönhetően ismerte meg a világ. Ehhez nagymértékben hozzájárult az a szerencsés körülmény is, hogy az Animációs Filmkészítők Nemzetközi Szervezete (ASIFA) vezetőségi tagja, majd kilenc évig főtitkára a Pannónia Rajzfilmstúdió vezetője, dr. Matolcsy György volt.
1976-1986 A MAGYAR ANIMÁCIÓ FÉNYKORA Ez időszakban a Pannónia Rajzfilmstúdiót a világ öt legjelentősebb rajzfilmműhelye között tartották számon. (A másik négy Walt Disney, a Hanna-Barbera, Szojuzmultfilm és a japán Toej volt.) E vélemény különösen akkor látszott megalapozottnak, amikor négy év alatt három szenzácíós magyar filmsiker hírét röppentettték fel a világ hírügynökségei. 1977ben a fiatal Jankovics Marcell Küzdők című filmjével Cannes-ban Arany Pálma-díjat, az addig ismeretlen Rófusz Ferenc 1981-ben A légy című filmjével a háború utáni Magyarországon elsőként Oscar-díjat, és még ebben az évben Vajda Béla Moto perpetuo című alkotásával ugyancsak Cannes-ban Arany Pálma-díjat nyert. E rendkívüli filmsikerek mellett
8
természetesen számtalan egyéb fesztiváldíj is fémjelezte ezt a korszakot. Magyarországot jogosan emlegették „rajzfilmes nagyhatalom”-ként. Említsünk meg, a teljesség igénye nélkül, a fentieken kívül néhány olyan kiváló alkotást, amely nagymértékben hozzájárult a „fénykor” cím elnyeréséhez. Ebben az időszakban készültek a Fehérlófia (Jankovics Marcell), a Ludas Matyi, a Vuk, a Szaffi (Dargay Attila), a Hófehér (Nepp József), a Háry János (Richly Zsolt), a Daliás idők (Gémes József), a Misi mókus (Foky Ottó), Az idő urai (Hernádi Tibor), a Vízipók-csodapók (Szabó Szabolcs), a Suli-buli (Varsányi Ferenc), a Habfürdő (Kovásznál György) és a Macskafogó (Ternovszky Béla) című egész estét betöltő magyar animációs filmek. Ekkor indultak útjukra a híres televíziós- és mozisorozatok, mint a Magyar népmesék (Jankovics Marcell és a Kecskeméti Filmstúdió munkatársai), a Kérem a következőt! és a Mézga család (Nepp József a vezetőrendezőjük), a Gusztáv (Jankovics-Dargay-Nepp), a Magyarázom... (Szabó Sípos Tamás), az Animália (Hernádi Tibor), a Frakk (Cseh András), a Kockásfülű nyúl sorozat (Richly Zsolt), a Pom-pom meséi (Dargay Attila), és a Legkisebb Ugrifüles (Foky Ottó). Ebben az időben már sikeresen működött a két vidéki, animációs műterem is, Kecskeméten és Pécsett. A váltás időszaka, amelyre a filmszakmában főleg az állami támogatás megvonása volt jellemző, kis híján ellehetetlenítette a világhírű stúdiót. A filmrendelések megszűntek, a nemzetközi kapcsolatok megszakadtak, anyagi források nélkül filmek nem készülhettek. Az elmúlt pár évben kialakult új helyzet azonban bizakodással töltheti el az animáció szerelmeseit. Többeknek eszébe jut a háború utáni nehéz időszak, amikor a munkatársak szívós kitartása, és ügyszeretete megmentette a pusztulásra ítélt műfajt. Macskássy Gyula (1912. február 4. – 1971. október 29.) a magyar rajzfilm „atyja”.
9
KELET ÉS NYUGAT Régen az emberek az írást az istenek ajándékának tartották, de szép lassan eltávolodott égi gyökereitől. A kalligráfia eltérő utat járt be Keleten és Nyugaton, ami jól tükrözi a szellemiséghez való viszonyban megmutatkozó különbségeket. Keleten a mai napig szellemi útként tekintenek a kalligráfia művelésére. Japánban ez a sodó, az ecset útja. Követőinek célja Ki ne érezte volna már egy szép, kézzel írt szöveg
a helyes gyakorlás, amely mentális változással jár
láttán, hogy melegség önti el a szívét? Néhány
együtt – a kalligráfia során elért tudatosság az élet
filmfeliratban is találkozhattunk hasonlóval, mint
más területeire is átvihető. Az ecsetre a test és a tudat
például az új Sherlock Holmes-mozi vagy a Harry
erői hatnak, amelyekben ha feszültség vagy blokk
Potter – Az Azkabani fogoly végén. Manapság is
van, az azonnal meglátszik az ecsetvonáson. A zen
egyre több étterem ablakain jelennek meg kézzel
kalligráfia a „nem-elme“ állapot megjelenítésére
írt feliratok. Ez valami más, mint egy számítógéppel
törekszik, a teljesen gondolatmentes koncentrációra.
szerkesztett felirat. Olyan emberi, mintha élet lenne
Nincsenek gondolatok, ideák, amelyek eltéríthetnék
benne. Az azonos betűk pici eltérései, a sorok ívének
a figyelmet – a kalligráfia nem tudatos erőfeszítés
szabálytalanságai teszik emberivé, hogy nem „tökéle-
által születik. Ez vezet el oda, hogy a tudat egységet
tes”, nem minden apró részlete kiszerkesztett, gépies.
alkot a leírt szó jelentésével.
Még akkor is így van ez, ha első ránézésre nem tudjuk
Míg Keleten mind a mai napig a gyakorlás a cél,
megkülönböztetni, hogy kézzel vagy géppel készült.
s a középpontban az írást végző személy áll, addig
Többször fordult már elő velem, hogy munkáimra azt
Nyugaton a leírt szöveg megjelenítésére helyezték
hitték, gép csinálta – amikor aztán megtudták, hogy
a hangsúlyt, a mondanivalót próbálták esztétikus,
kézzel készült, teljesen megváltozott a viszonyuk
művészi formákba önteni. A szépen írni tudók Isten
a műhöz. Valamit hordoznak ezek az írások, ami több,
igéit jegyezték le, amelyeknek külső megjelenésére
mint amit egy szövegszerkesztő létre tud hozni. Egy
is nagyon ügyeltek. Keleten a kalligráfia megőrizte
ilyen munka elkészítéséhez koncentráció, figyelem
szellemi tartalmát az írás hétköznapi fejlődése mel-
és sok gyakorlás kell. A szemlélődő mindezeket látja
lett is. Nyugaton ez nem így alakult: az írás fejlődése
és úgy érzi, erre ő nem lenne képes, ezt is értékeli
(valójában hanyatlása) folyamatosan zajlott, és egy
benne. Egy ilyen írás a lelkünket szólítja meg, sokszor
ideig nem is létezett külön szépírás. A 19. század
még el sem olvassuk, már érezzük a hatást – a for-
vége felé kezdett kialakulni a modern kalligráfia,
mák hordozzák az erőt. Valamilyen pozitív energia
amely az írásfejlődés különböző korszakainak stílu-
van bennük elrejtve, ami összekapcsolódik velünk,
sait használja, melyek a maguk korában hétköznapi
amikor nézzük.
írásnak számítottak.
11
A MODERN KOR
A régi bölcsek tudtak az írott szövegben rejtőző
Az eszközök fejlődésével és az írás hétköznapi elter-
energiát tárol a szellemi tartalma, az intellektuális
jedésével egyre inkább automatikus tevékenységgé
megérthetősége, az érzelmi tartalma és gyakorlati
vált. Az írógép 1829-es megjelenése súlyos sebet ejtett
megvalósíthatósága szerint. Fontos volt, hogy aki
a kézíráson mint művészeten. Általa megkezdődött
írta a szöveget, ezeken a területeken képezze magát,
energiákról. Úgy tartották, minden szöveg négyféle
az író személy és a szöveg megszületésének az eltá-
hoszen ő tudta „feltölteni” energiával a szöveget.
volodása. A betűket már nem az ember és a mozgása
Természetesen a kézzel írt szöveg energiája erősebb,
hozza létre, hanem megjelenik egy közvetítő elem,
mint a gépinek, de nagyon nem mindegy, hogy ki
amely egy az írástól teljesen idegen mozgást alakít
írta. Az olvasóra hatnak ezek az energiák, bármilyen
szöveggé. Míg az írás a papír síkjával párhuzamos,
szöveget olvasunk, kapcsolatba kerülünk vele, ami
egymásba fonódó mozdulatokból áll, addig a gépe-
gyógyíthat minket, de meg is betegíthet.
lés a billentyűzetre merőleges kopogás, ütögetés. Az írásnál a kar és a csukló mozog, a gépelésnél szinte
Mit nyújthat ma a kalligráfia gyakorlása nekünk? Egy
csak az ujjak. A számítógép megjelenésével pedig
szépen írt szöveg elkészítéséhez figyelem, koncent-
még szélesebbre tágult a szakadék: a leírt sorok egy
ráció, rendezettség, kitartás, elmélyülés, türelem
fizikailag nem létező, virtuális térbe kerültek át. Míg
szükséges. Ezekben mind fejlődhetünk a szépírás
az írógép esetében legalább volt valamiféle fizikai
által, ami életünk többi területein is érezteti hatását.
kapcsolat az egyén energiája és a megjelenő szöveg
A kézírás egyre inkább kiszorul mindennapjainkból,
között – a gépelő mozdulat közvetlenül hatott a pa-
amivel a lehetőség is csökken az említett erények
pírra – addig a nyomtatóból kijövő dokumentum már
fejlesztésére az írás révén.
nincsen kapcsolatban a gépelő személy mozgásával. Az írás a szellemvilágból az ember alatti világba költözött.
ENERGIÁK AZ ÍRÁSOKBAN Az írás ma automatikus folyamat, márpedig minden szokásszerűen végzett cselekvés csökkenti az ember szabadságát. Az írásba vitt tudatosság és a jelenlét ellensúlyozhatja ezt. Erre van egy egészen egyszerű gyakorlat: tudatosan változtassuk meg a kézírásunkat, az eddig megszokottól eltérően rajzoljuk meg a betűket! Ha így teszünk, kénytelenek vagyunk figyelmet szentelni a folyamatnak, össze kell kapcsolnunk legbelső lényünket azzal, amit csinálunk. A szokás szerint végzett cselekvések negatív hatással vannak életenergiáinkra. Ezzel ellentétben ez a kis gyakorlat erősíti és gyógyítólag hat az egyénre.
12
Barna Zoltán
YG: – Habár egy nemzetközileg elismert dizájner, art direktor és graffiti művész vagy, mégis felteszem a kérdést, amit mindenki megkérdez. Ki vagy te? Honnan
NIELS SHOE MEULMAN INTERJÚ
származol? És mivel foglalkozol? Shoe: – Ahah... igen, néhányan ismernek, de sokak
YG: – Múlt héten publikáltad a Calligraffiti nevű köny-
számára azért totálisan ismeretlen vagyok. 1967-ben
ved, ami grafikákat és tegeket vonultat fel. Hogy és
születtem Amsterdamban. Apám filmrendező volt,
mikor kezdtél el falra írni? Még mindig aktív vagy
anyám pedig jogot tanított.
a street art terén?
Amsterdamban felnőni a 80-as években igazán
Shoe: – A graffiti volt az első dolog, amivel kifejez-
nagyszerű volt. Szabadság uralkodott, kultúrálisan
hettem magam, a Play–Doh és Lego után. Az utca
pedig lehetetlen kobinációja a Brit anarchiának
volt az első médiumom, de ez egy olyan dolog
és az Amerikai konzumerizmusnak. Addigra már
volt, amit a többi iskolás is csinált. Később amikor
sok helyen megcsillogtattam vizuális tehetségem
megtudtam, hogy New Yorkban vonatokra festenek,
(tervezőgrafika, reklám, web design, kalligráfia). Úgy
teljesen magába szívott ez a világ. Az ezt követő
éreztem eleget tanultam az évek során ahhoz, hogy
években más világok részesévé is váltam, mint
művésznek tartsam magam, így elneveztem művé-
például tervezőgrafika, később pedig a reklámozás.
szetem calligraffitinek.
Most a művészetre fókuszálok, habár valójában nem
13
is tartozom bele egyik létező műfajba sem. Valahány-
káim mellett. És igen, természetesen sokak vannak
szor belekezdek egy új dologba, nem nagyon nézek
akiket megfertőzött a kalligráfia és a graffiti. Eric
vissza. Szóval nem lenne sok értelme újrakezdeni,
Haze, Jose Parla, Retna, The Boghe csak hogy párat
a bombingolástól újra felküzdeni magam. Sohasem
említsek.
tudnám újra elérni azt a szintet, amit a 80-as években a graffitis korszakomban elértem. Szóval tényleg
YG: – Kicsit nehéz megértenem, hogy fejlesztesz ki új
nem lenne értelme. Persze, néha kimegyek tagelni,
írás stílusokat. Honnan merítesz ötletet, és vannak-e
de általában részeg vagyok vagy bevagyok szívva.
kalligráfia példaképeid?
YG: – A könyvedből megtudtam, hogy a calligraffiti
variációi. És akkor ott vannak a betűk, amik rajzolva
– a kalligráfia és a graffiti kombinációja – egy igazi új
vannak. Álltalában kézíráson alapulnak, de körvo-
művészeti forma. Kérlek mesélj egy kicsit a karakterisz-
nalakként vannak tervezve. Egyépként több stílust
Shoe: – Van néhány kézírás stílusom, és azoknak
tikájáról és a szellemiségéről. Eltudnád magyarázni mi
is használok, de ha arra gondolsz amit 2007 óta
a különbség a normál tagekhez képest? Vannak-e más
a legtöbbet láthattál tőlem, meg kell hogy mondjam
nevesebb alkotók, téged leszámítva, akik már készítet-
folyamatosan változik. Valahányszor meglátok egy
tek calligraffitit?
régi képeslapot, művészeti könyvet, valami XVII.
Shoe: – A Calligraffiti fogalom nem új. Ha kiguglizod
századi feliratot vagy a „Kells könyvét”, megfertőzhet
találni fogsz néhány érdekes eredményt az én mun-
annyira, hogy kipróbáljak új variációkat az írásomon.
14
YG: – Régebben csináltál jónéhány dolgot (javíts ki, ha
vásznon, akkor többnyire a karom dolgozik. Az utób-
tévednék) kültéren festékhengerek, festékszórók segít-
bi időben seprűvel kísérletezem. Lényegében nagy
ségével, beltéren pedig gyönyörű kézírásokat ecsettel.
ecsetek, épp úgy mint festékhengernél, az egész
Mi a tökéletes eszköze a calligraffiti művésznek? Vannak
testemmel irányítom. Ez a kézfej–csukló–kar–test
terveid a közeljövre nézve – új projektek, új rendezvé-
teóriám. Összebarátkoztam egy filmessel, akivel
nyek, új könyvek? Valami kis akció Berlin utcáin?
fontolgatjuk hogy használni kellene ezeket a nagy
Shoe: – Szeretek kipróbálni új technikákat. Általában
takarítókocsikat, amiken a nagy forgóecsetek vannak.
a munka mérete határozza ezt meg. Ha egy ceruzát
Szóval talán a test után bevonhatjuk a kocsit is. Ahah!
használok egy kis sketchbookban, akkor a mozdulatok a kézfejből származnak. Ha ecsetet használok egy nagy darab papíron, akkor az egész a csukló dolga. Ha egy festékszórót használok a falon, vagy egy
15
A street art, az utcák vizuális képét szorgos aknamunkával átformáló underground művészeti ág nemcsak Magyarországon, de a világban is friss műfajnak számít. A matricázást, sablonozást és plakátkészítést magában foglaló és az illegális akcióktól sem idegenkedő forma nagyjából 15 éves múltra tekint vissza. Budapesten azonban csak néhány éve jelentek meg az első ideológiailag és művészetileg is tudatos falragaszok. Bár sokan a fluxustól vagy a mail arttól indítanák a történetét, abban egyetértenek, hogy Shepard Fairey 1989-ben megkezdett matricakam-
idősödő pankrátor „kampányát”. „A Giant-matricák
pánya az első akciók egyike, amely már magán viseli
felkeltették az emberek kíváncsiságát, és kérdéseket
a műfaj minden lényeges elemét. A Rhodes Island-i
vetettek fel a matricával és a környezetükkel kap-
dizájnfőiskola hallgatója matricáit az Amerikában
csolatban is. Mivel nem szoktuk meg, hogy olyan
neves pankrátor, Andre The Giant sematikus képével
hirdetéseket lássunk, amelyeknek tárgya és célja
nyomta meg. „Viccből kezdtem el az egészet – me-
nem világos, a matricáimmal való rendszeres talál-
sélte később egy interjúban a művész – aztán tel-
kozás gondolatokat ébresztett és nyilván frusztrációt
jesen véletlenül rádöbbentem, hogy amikor valami
is, ugyanakkor élénkítette érzékelési módjainkat és
nyilvánvaló cél nélkül létezik, hirtelen a kontextus és
a részletek iránti figyelmünket” - mondta a művész.
a megjelenés módja válik a dolog értelmévé, azaz a
A ma is aktív Fairey a street art lényegét foglalta
mód, ahogy az üzenet a környezetéhez viszonyul.”
össze a fentiekben: a matricák, sablonok és plakátok
Fairey hevületére jellemző, hogy a kilencvenes évek
önmagukban is lehetnek igényes, kifejező alkotások,
közepére már közel félmillió matricát helyezett el
lényegük azonban kontextusukban mutatkozik meg.
a világ különböző pontjain. A kampány nagy feltű-
A legtöbb street art munka elkészítéséhez gyakran
nést keltett, az emberek nem tudták mire vélni az
számítógépes és nyomdai ismeretek is szükségesek.
17
Funkciójuk ugyanakkor nem világos: nem hirdetnek és nem kínálnak semmit. Ábráikkal és szövegeikkel inkább zavart keltenek a város amúgy könnyen értelmezhető óriásplakátjainak, plakátjainak, falragaszainak és neonreklámjainak rendszerében. A városlakó a street art alkotások láttán megáll, értelmezni próbál és – legalábbis a készítők szándéka szerint – elgondolkozik azon, miért is vannak körülötte éppen úgy a dolgok, ahogy. A teljes műnek így válik részévé a környezete: a helyszín, a város, a legálisan elhelyezett vizuális elemek és persze az emberek, akik észreveszik a sajátos tárgyakat, meg azok is, akik nem. A matricák környezetéhez hozzátartozik a többi matrica is, mivel alkotóik gyakran reagálnak társaik munkáira, folytatják, értelmezik, megcsavarják a látottakat.
A világ legismertebb streeat art művészének kétségkívűl Banksy-t tekintjük. A szatirikus falképeiről elhíresült Banksy a stenciltechnika fekete humorú sztárja a kilencvenes években kezdte karrierjét Bristolban. Jellegzetes, sokszor a társadalmi-politikai feszültségeket tematizáló alkotásai képei később London utcáin is feltűntek, és azóta befújta a fél világot Los Angelestől Izraelig. A kétezres évek eleje óta komoly művészeti galériákban is kiállította műveit, amelyekért ma már óriási összegeket fizetnek az elszánt gyűjtők. 2010-es Kijárat az ajándékbolton át című filmjéért Oscarra is jelölték, de az Amerikai Filmakadémia tagjai figyelmeztették, csak akkor kapná meg a díjat, ha az arcát vállalva menne ki azt átvenni. A díjat nem kapta meg, személyazonossága azóta is rejtély.
19
A korábbiakban már bemutattunk nektek
XoiI: – Loic Lavenu, alias Xoil vagyok. Franciaország-
néhány francia Blackwork stílusba a dol-
ban születtem. Egy olyan pici városkában nőttem fel, ami legalább tíz mérföldre volt minden emberi
gozó tetoválót. Most a műfaj egyik legna-
gondolattól. Sohasem hittem volna, hogy valaha
gyobb idolját hoztuk el ajándék gyanánt!
azzal foglalkozhatok majd, amivel napjainkban fog-
Ő pedig nem más, mint Loic Lavenu. Xoil
lalkozom. Jelenleg 32 éves vagyok, de a tetoválások-
néven vált híressé a tetoválók kultúrkörében. Napjainkban Yann Black mellett ő a francia Blackwork és úgy egészében véve a Blackwork stílusjegy egyik legnagyobb
nak, mióta csak az eszemet tudom, óriási rajongója vagyok. Thonos–les–Bains-ban van az én bázisom, de egy kicsit azért minden hol ott tudok lenni... A francia tetoválókultúra lenyűgöző. Hatalmas művészek munkálkodnak nálatok. Yann Black, Guy le Tatooer,
művésze. Xoil készséggel válaszolt min-
Topsiturby, egyszerűen elképesztő munkákat raknak le
den kérdésünkre...
az asztalra! Ők rád is hatással vannak? Xoil: – Természetesen, a felsorolt művészek bármelyike a mai napig nagy hatással van rám! Azonban rettentő inspiráló cimborám, Noon és más barátaim, mint például Jeff, Lionel Belly, Lea Nahon munkássága is befolyásolják látásmódomat. De valójában az európai tetoválómiliő az én tanítómesterem. Rengeteg művész dolgozik a kontinensen, akik igyekeznek igazi remekműveket hátrahagvni. Ez rendkívüli módon emeli a közös kultúra színvonalát!
20
titulálni, de azt hiszem, van még hova fejlődnöm! Úgy érzem. hogy a munkám során igazán felszabadulhatok. A stílusom ösztönszerűen alakult ki. Kísérleteztem és tapasztaltam dolgokat. Sok munkádban megjelennek a számok. Miért ennyire fontosak neked? Xoil: - A számok mindig reprezentálnak valamit, még akkor is, ha adott esetben valójában nem jelentenek semmit! Speciális kódolásként hatnak, amelyek rettentően fontosak lehetnek viselőjük számára, míg mások szemében jelentéktelen részletnek tűnhetnek. Amikor használod őket, tulajdonképpen részese leszel egy rejtélyes misztériumnak. Hogyan kezdtél el tetoválni? Emlékszel még az első
Hogyan választod ki a tetoválások témáit? Mennyire
mintára. amit készítettél?
múlik rajtad és mennyire a megrendelőn?
Xoil: – A tetoválás művészete egyszerűen magával
Xoil: – Főként rajtam áll a téma kiválasztása. de
ragadott. Jött, bekerült a magán szférámba, és attól
természetesen tiszteletben tartom a megrendelők
kezdve muszáj volt ezzel foglalkoznom. Az első min-
kívánságait is. Pont az imént tárgyalt tetoválás
ta, amit egy haverral varrtam, egy pigmeus kinézetű
a megfelelő példája annak, hogyan is dolgozom.
emberi alak volt, aki lándzsát tartott a kezében.
A vendégem egyszerűen bejött azzal. hogy egy koponyát akar... A kivitelezés azonban már sokkal
Milyen beállítottságú embereknek látod a vendégeidet?
komolyabb mintát rajzolt fel a bőrére egy banális
Xoil: – A hozzám betérő vendégek általában speciális
koponya motívumnál!
készítésű. egyedi mintákat akarnak, és természetesen már előzőleg rendelkeznek valamiféle ötletroham-
Milyen hobbijaid vannak a mindennapokban?
mal. Kísérletezni vágyó, nyitott arcok. Az esetek nagy
Xoil: – A tetoválások és maga a tetoválás... Zene.
többségében oIyan figurák akikkel szívesen töltöm
zenegyűjtés. zenehallgatás. zenekészítés... És ugyan-
az időmet, és hasonlóképpen gondolkozunk azonos
csak szeretem a szeméttelepek és a romok látványát.
dolgokról. Valójában pedig mindannyian sokat látott
Vonzanak az öreg házak és az igazi bolhapiacok. ahol
emberek, akik ugyanúgy élik az életüket, ahogy én,
tényleg kreatív dolgokat találhat az ember.
és rengeteg tapasztalatot hordoznak már magukban. Jövőbeli történések? A szakma szerint te a Blackwork stílus egyik nagymestere
Xoil: – Nagy utazások következnek! Szeretnék össze-
vagy! Hogyan alakult ki a védjegyed ebben a közegben?
hozni egy világ körüli tetoválóturnét! Szóval lessétek
Xoil: - Köszönöm a megtisztelő szavakat! Nos, én
a Facebookomat! És hát ölelés, meg kéz- és lábtörés,
is szeretném magam a Blackwork nagymesterének
meg ilyesmi nektek!
21
„Hát persze, hiszen te is a Páter tanítványa voltál!”
Ugyan minek az, öregem? Ez a kedvenc megszólítása
A soproni egyetem alkalmazott művészeti intézete,
máig. Egy plakáttervező ne kuncsorogjon tárlatért,
az AMI sokfelől összeverődött tanárai egyszer csak
számára legyen az utca a galéria. Csakhogy, ha
egymásra néztek és meglepve állapították meg, hogy
Balogh tanár úr fölött nem is, kedvenc műfaja, a
ki hosszabb, ki rövidebb ideig Balogh István tanít-
plakát fölött eljárt az idő. Olcsóbb és gyorsabb esz-
ványának mondhatta magát. A társaság összetétele
közei lettek az információk továbbításának. A plakát
meglehetősen vegyes volt, poharukban kékfrankos,
teret, úgy kéne mondani: utcát veszít, és kénytelen
ászok, vagy szódavíz; és volt, aki a stílusra gondolt,
behátrálni a kiállítótermek falai közé. A plakát ma
volt, aki a közös vitorlázásra és akadt, aki arra, hogy
már nem a tervezőgrafikusok jutalomjátéka, vagy
tőle, a Pátertől leste el, hogyan lehet egy diákkal
ha mégis, akkor biennálékon, közös kiállításokon
megszerettetni a szakmát. Nem egy időben, sőt még
és önálló tárlatokon kényszerül megmutatkozni, és
csak nem is egy iskolában volt a grafikussá érett és
nem a hirdetőoszlopokon. Ha a plakát utcai funkcióit
tanárként is kollégává avanzsáló soproniak mestere
nem is lehet megőrizni, de stiláris jellemzőiről, formai
Balogh István. A „Kisképző” és az „Ipar” volt a hivata-
értékeiről kár lenne lemondani. Minden egyetemi
los fóruma, de ült a soproni asztalnál olyan is, aki úgy
előadásnál többet ér, ha a diákok valódi munkákat
hitte magát tanítványnak, hogy alig találkozott vele:
elemezve fedezhetik föl a plakátos gondolkodásmód
„Azt ugye ti sem gondoljátok, hogy csak úgy lehet
mibenlétét, és saját iskolai galériájukban, az AMI-ban
mester valakiből, ha kiáll egy katedrára. Miért ne
igazi Balogh-plakátokat láthatnak, abból a korból,
taníthatna úgy is, hogy egyszerűen csak megfog az
amikor a plakát még az volt, ami.
utcán a plakátjaival?” Való igaz Balogh István tanár úr az utcán is tanított, hisz eleve oda készültek a munkái. Egyszer, még abban a században lehetett, amelyről azt mondták, hogy a „plakát évszázada”, szóba került egy Balogh-kiállítás valamelyik galériában. Kiállítás?
22
Orosz István
Balogh István Bármennyire hihetetlen, de a 88 éves kiváló, érdemes, Munkácsy-, Derkovits-, Konecsni-díjas, tisztikeresztes, aranyrajzszögéletműdíjas művész-akadémikusnak idén volt az első önálló kiállítása a soproni Alkalmazott Művészeti Intézetben.
23
KIADJA Ami
Sopron
CÍM H-9400
Sopron, Deák Ferenc tér 32.
E-MAIL yg@amisopron.hu HU ISSN 1990-0506 GRAFIKAI TERVEZÉS Molnár
Renátó
NYOMDAI KIVITELEZÉS 202-es KÜLÖN KÖSZÖNET Barka
terem
Ferenc, Juhász Márton,
Orosz István, Kelemen Richárd
H
U
IS
SN
:1
0 99
-
0 05
6