A BOR TERMÉSZETE

Katona Szabó Erzsébet művészetében

S K Kultusza

Katona Szabó Erzsébet a természet apró mozzanatait és jelenségeit figyeli, annak ritmusa szerint él és harmonikus egységet alkot vele. Ismeri a megfoghatatlant, a természeti erők szabályait. Kémleli a lombkoronákon átszűrődő fényt és érzékeli a növényzet változásait. Ismeri a mindenkori kertek rendjét.

Az állatvilághoz olykor csak a suttogók képesek közel kerülni. Katona Szabó Erzsébet a természet kiválasztottja, aki párbeszédet folytat az őt körülvevő közeggel. Járja az erdőket és olykor lenyűgözve áll egy puha, mohos sziklás előtt. Tapintja a növényvilágot, tanulmányozza a fák göcsörtös, szövevényes törzseit. Megfigyeli az avar földszíneinek, sárgás árnyalatainak változását. Minden az anyaföld alkotása. A művész elgondolása szerint mindezt azok az istenségek – ősanyák és ősapák – mozgatják, amelyek együtt léteznek a természettel. Ennek a misztikumnak a felfedezése átjárja az alkotó mindennapjait, ihletet merít belőle a művészetéhez.

Kertjeiben különleges növényeket nevel: édeskés fügét, gránátalmát, baljós júdásfát, illatos levendulát, zsályát, erdei vadvirágokat és távol-keleti eredetű cserjéket. Mindez talán felidézi bennünk annak a bibliai tájnak az emlékét, ahol az első emberpár gondtalan napjait töltötte.

A B R

A magyar népművészet iránti érdeklődés az alkotó gyermekkorára vezethető vissza. Erdélyből származik, fiatalon megismerkedett a későbbi művészetét meghatározó hagyományos elemekkel: a női népviselettel, annak díszítményeivel, a szőttesekkel, a népi faragással és a bőrrel. Elmondása szerint a bőr magán hordozza annak a természeti közegnek a tulajdonságait, amelyben valaha létezett. Az 1970-es évek közepén, a marosvásárhelyi Bőr- és Kesztyűgyár tervezőjeként újból találkozott ezzel az anyaggal. Kikészített, változatos színekre festett, nagyméretű bőrlapokból minta alapján szabták a bőrruházat alkotóelemeit. A feleslegessé vált, játékos formájú bőrdarabok kupacokban álltak az üzem műhelyének padlózatán. Katona Szabó Erzsébet tervezői kreativitását mutatja, hogy hamarosan ezek a kidobásra ítélt hulladékanyagok másodlagos felhasználást kaphattak. Többek között színes bőrszoknyákat, mellényeket és kisebb kiegészítőket varrtak a gyárban, később, az 1980-as évek elejétől a 2000-es évekig a művész saját műhelyében tervezett és készített öltözékeket.

A divatnak, az öltözködési kultúrának is megvannak a maga keretei és szabályai. Az alkotói szabadság utáni vágyakozás keltette életre Katona Szabó Erzsébet bőrkollázsait és bőrdobozait, melyeket műcsarnoki tárlatunkon mutatunk be.

Kori Kitekint S

Sivatagos, űrbéli tájak mentén nyugszanak az ókori egyiptomi kultúra emlékei, a piramisok. A hasított kőtömbök térformákba való szisztematikus rendezése központi jelentőséggel bír ebben a letűnt civilizációban. Valaha öröklétet álmodtak a fáraók, ami az építészetükön is erőteljesen megmutatkozik.

Katona Szabó Erzsébet bőrdarabokból építi, szabja-varrja műveit, melyek – mérettől és színtől függetlenül – az ókori egyiptomi építészet vizuális nyelvezetére rímelnek. Egy-egy bőrdarab megannyi egymás köré, mellé vagy fölé helyezett kőtömb, ugyanakkor a kubusokat súlytalan, úszkáló formákként érzékeljük a műveiben.

Szerte Gaz Eur Pai M V Szeti Gy Kerek

Alkotói stílusának gyökerei a szerteágazó európai művészetben lelhetők fel, a magyar népművészeti hagyományon túl a 19. század végén kialakult bécsi és magyaros szecesszió jegyei is kimutathatók benne. Erdélyi tanulmányai alatt a Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte szecessziós marosvásárhelyi Kultúrpalotába (1913) járt iskolába, ahol gazdag építészeti ornamentikával találkozhatott. Többek között Körösfői-Kriesch Aladár, Toroczkai Wigand Ede és Nagy Sándor alkotásai vették körül tanulmányai alatt.

A magyaros szecessziós hagyomány és a századfordulós Gödöllői Művésztelep szellemi örökségét is ápolja Katona Szabó Erzsébet a Gödöllői Iparművészeti Műhely és művészkert létrehozásával és működtetésével. Az 1990-es években jellegzetesen nőies, indás-díszes, halványkék és világos rózsaszínekkel kombinált, újszecessziós falikárpitjain a történeti szecesszió alkotóinak stílusjegyeit is felismerhetjük.

Misztikus B Rkoll Zsok

A 20. században kialakult konstruktív és az organikus szemlélet egyformán hangsúlyos Katona Szabó Erzsébet mágikus töltetű bőrkollázsain és bőrdobozain. Sötét és világos tónusú színpalettát láthatunk a műveken, a feketétől az antraciton át a sivatag homokszínéig. Munkái labirintusként szippantanak magukba, ezeket szemlélve a tér fogságába kerülünk. Hol van a kiút vagy a visszaút ebben az útvesztőben? Több kollázs változatosan díszített, csipkézett, a fény átszűrődik a keletiesen áttört anyagon. Nagyméretű munkáin olykor kisebb, nyitott ajtókat is láthatunk: egy ismeretlen világba való átutazás lehetőségeit.

Óriásműve, A Fal (2003–2005) legfontosabb alkotásai közé tartozik, melyet kiegészít a kisebb kollázsokból álló együttes, a Sóhajok (2019). Az alkotó elgondolása szerint a műcsoport a berlini falat és annak lebontását követő változásokat szimbolizálja. Az objektív szemlélő a 20. századi európai történelmen kívül egyéni szimbolikát is szabadon hozzárendelhet a művekhez. A Fal felidézheti a Kínai Nagy Fal vagy a Siratófal egy részét is.

Fotókon keresztül azt a folyamatot is bemutatjuk a műcsarnoki tárlaton, amikor az alkotó visszahelyezi a természetbe a bőrt. A GIM művészkertjének fatörzseit beburkolta felcsíkozott bőrökkel és érlelte, öregítette azokat. Visszaadta őket a természetnek egy időre. Később leszedte a törzsekről az anyagdarabokat és újból alkotásokat kreált belőlük. Ilyen a bőr természete Katona Szabó Erzsébet művészetében.

Markovits Éva a kiállítás kurátora