Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

LUDWIG MÚZEUM

KORTÁRS MŰVÉSZETI MŰZEUM

Fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum

2022. december 31-ig. IDŐGÉP. ÚJ VÁLOGATÁS A LUDWIG MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL

Az időgép egy olyan, egyelőre csak elméletben létező szerkezet, melynek segítségével a múltba vagy a jövőbe repíthetjük fizikai valónkat. A múzeum új kiállítása nem az időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, melyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást. A múzeum mintegy nyolcszáz darabot számláló gyűjteményéből olyan művek kerültek a válogatásba, amelyek a személyes, a művészi és a történelmi idő különböző aspektusait tárják a néző elé, a kurátor személyes nézőpontjából. A kiállítást az idővel, az idő múlásával és nevezetes dátumokkal kapcsolatos művek vezetik be, majd családi fotókon, naplókon keresztül kapunk betekintést egyéni életsorsokba és családtörténetekbe, a közép-kelet-európai magántörténelembe. A műveken mint dokumentumokon keresztül megismerhetjük a közelmúlt történelmét, a hétköznapokat és a sorsfordulókat, így többek között a kelet-európai rendszerváltást és ennek összefüggéseit a történelmi avantgárddal. Elgondolkodhatunk az emlékművek sorsáról, valamint a művészet, a társadalom és a politika összefüggéseiről. Szó esik a társadalmi utópiákról és azok kudarcáról, forradalmakról és háborúkról, illetve irodalmi utópiákról és inspirációkról, jelszavakról és fogalmakról.

Tracey Snelling Lost Year Motel (részlet), 2020 vegyestechnika, plasztika videóval 70 x 127 x 70 cm A Studio la Città, Verona jóvoltából

2023. január 15-ig KISEBB VILÁGOK. DIORÁMA A KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZETBEN

Bazári látványosság, tudományos szemléltető eszköz, gyermekjáték vagy terápiás eszköz? A művészet és a szórakoztatóipar határmezsgyéjén eredetileg rafinált festői fényjátékként született dioráma a 20. század eleje óta a természettudományi múzeumok kedvelt szemléltető eszköze. Ez a festészeti eljárásokat, szcenikai megoldásokat és optikai illúziót ötvöző prezentációs forma lehatárolt doboztérben, a realitás illúzióját keltve, immerzív installációként hivatott egy-egy természettudományi vagy antropológiai eredményt, elméletet szemléltetni a laikusok számára. A dioráma minden művészeti ágban megjelenik, mégis kevéssé tárgyalt fogalom. A kiállítás a laikus közönség számára is érthető, sőt szórakoztató, ugyanakkor szakmai szempontból dolgozza fel a dioráma műfaját és művészettörténeti szerepét, emellett olyan, sokszor nem tudatos lélektani folyamatokra is felhívja a figyelmet, amelyek a diorámák révén előtérbe kerülnek. A fizikai alkotások mellett virtuális, digitális, valamint videódiorámák is láthatóak lesznek. Ilyen volumenű, a területet képzőművészeti műfajként bemutató kiállításra még nem került sor Magyarországon. A kiállító művészek között hazai, amerikai, angol, holland, lengyel, német, szlovák, trinidadi alkotók is szerepelnek, így a Ludwig Múzeum úttörője lesz a műfaj művészeti-pszichológiai-filozófiai bemutatásának. A kiállítás a Liszt Ünnep keretében a Müpa és a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum közös programja. 115

Keresztes Zsófia: Az álmok után: merek dacolni a károkkal (részlet), Fotó: Biró Dávid

2022. december 16. – 2023. február 26. KERESZTES ZSÓFIA: AZ ÁLMOK UTÁN: MEREK DACOLNI A KÁROKKAL

AZ 59. VELENCEI KÉPZŐMŰVÉSZETI BIENNÁLÉ MAGYAR PAVILONJÁNAK KIÁLLÍTÁSA

Velence után hagyományosan Budapesten is bemutatjuk a Képzőművészeti Biennálé magyar anyagát. Keresztes Zsófia szobrászművész Velencében nagy sikert aratott kiállítása az identitáskeresés stációival foglalkozik. Mozaiktechnikával készített amorf szobrai, testfragmentumai egy nagyszabású installációvá állnak össze, amely négy nagyobb egységben a múlt és jelen jövőhöz való ambivalens viszonyát és a szubjektum önazonosságának, az identitás feltérképezésének állomásait jelenítik meg. A kiállítás koncepciója a művész egy korábbi kiállításához kapcsolódóan Arthur Schopenhauer sündisznódilemmájához nyúlik vissza. A filozófus által használt metafora az intimitás természetét hivatott érzékeltetni. Az ember mint társadalmi lény képtelen arra, hogy egyedül éljen, ezért folyamatosan keres másokat, akikkel megoszthatja a gondolatait, az érzéseit és szeretetét, de a közelség egyúttal sérülésekkel, sebekkel is jár. A schopenhaueri gondolatmeneten továbbhaladva a velencei kiállítás asszociatív kiindulópontját Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének egy mozzanata adta. A regény főhőse a nászútján Velencéből Ravennába érkezve egyedül indul felfedezni a mozaikokat, hogy felidézze gyermekkorát. A sündisznódilemma tökéletesen illeszkedik a regény történetéhez: a hajdanvolt kultúrák emlékei nemcsak arra ébresztik rá a főhőst, hogy az egyén a saját társadalmi-kulturális meghatározottságából nyeri önazonosságát, hanem arra is, hogy jelene óhatatlanul a múlt fragmentumaira épül. A kiállítás nem a regény cselekményét parafrazeálja, hanem költői analógiaként használja fel a főhős mozaikokkal való találkozásának misztikus élményét, a megtapasztalás azon pillanatát, amikor a teljességélmény szétrobban, és az addig szilárdnak hitt világkép megkérdőjeleződik. A kétely révén ugyanakkor az ember képessé válhat arra, hogy szembenézzen folyamatosan változó önmagával.

MÜPA P O DCAST

SZEMÉLYES ÉLMÉNYEK

Autóban, buszon, otthon vagy futás közben?

Válogasson a Spotifyon és iTuneson is meghallgatható felvételeink közül, ahol olyan vendégek mesélnek Náray Erikának a kedvenceikről, mint Szinetár Miklós, Nádasdy Ádám, Gundel Takács Gábor, Vámos Miklós vagy éppen Nagy Ervin. mupa.hu