C
Nagy Attila megjelent eddig megjelent kiadványai A Sancta Mater Ecclesia in Chalóköz sorozat a Csallóköz katolikus templomait járja be. Első kötete Dunaszerdahely legrégibb épületét, a katolikus Szent György-templomot mutatja be. Az olvasó egyfajta „képes kalauzot” vehet a kezébe, amelyet történelmi áttekintés vezet fel. A sorozat második kötete Bős katolikus templomával ismertet meg, melyet az elődök Antiochiai Szent Margit tiszteletére szenteltek fel. A harmadik kiadvány Nagyabony aránylag fiatal, 1761-ben épített, a Szentháromság tiszteletére emelt templomát, illetve annak történetét mutatja be az olvasóközönségnek. Az A5-ös formátumú, 80 oldalas, krétapapíron megjelent, bőséges színes képanyaggal illusztrált kiadványok a templomok bemutatásán túl összefoglaló, hiteles történelmi szállal segítenek eligazodni a szakrális épületek históriás múltjában.
A Historium Kiadó eddig megjelent kötetei
Bíró Szabolcs Sub Rosa
Marcellus Mihály A veterán
Urbánszki László Odakint, a pusztában
Prága, az Arany Város... Egy varázslatos város, amelynek kusza labirintusában különös emberek kutatják a történelem örök rejtélyeit… Ferenczy László antikvárius egy átlagosnak tűnő napon különös megrendelést kap: egy kis cetlit hagynak az asztalán, rajta egy telefonszámmal és a Sub Rosa felirattal. A férfi egyre nyugtalanabbul próbálja megtalálni az ismeretlen könyvet, de lassan rá kell döbbennie, hogy az vagy nem létezik, vagy csak valakik nem akarják, hogy létezzen.
Hadrianus korában járunk. A vérrel írt pannon történelemben viszonylagos békeidők jönnek, fejlődés és városiasodás kezdődik. A meghódított föld fejet hajt Róma sasos légiói és gyarmatosítása előtt. Marcus Lupius Melior az egyik aquincumi segédcsapat tribunusaként néz szembe a háborúkkal, és ezek mellett számára elfogadhatatlan jogtalanságokkal. Unokaöccse, Mustella egészen másként értelmezi a törvényességet, mint rokona.
Kard helyett bot, csatamén helyett szürkemarha, világmegváltó hősök helyett tenyeres-talpas bojtárok, parasztlegények, szilajpásztorok… Urbánszki László egy meglehetősen atipikus középkort fest elénk: történeteiből hiányoznak a fényes páncélok, a daliás vitézek, a pátosz és bármiféle heroizmus.
A kiadványok megrendelhetők a kiadó elérhetőségén: historium.kiado@gmail.com
M
Y
K
Nagy Attila
Dunaszerdahely Lak贸helyismeret
Gyermekeimnek, Szabinkának, Annának és Attilának
Pajzsa leszek ennek a városnak, és megszabadítom önmagamért. 2Kir 19,34
„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti, és az vesztesége az egész emberiségnek.” Ipolyi Arnold
Nagy Attila
Dunaszerdahely Lakóhelyismeret
Helytörténeti munkafüzet alap- és középiskolások számára
Historium Kiadó namedia Dunaszerdahely, 2011
A kiadvány megjelenését támogatta: Dunaszerdahely város önkormányzata
Thermalpark Dunaszerdahely www.thermalpark.sk
Designet sro. www.designet.sk
Köszönettel tartozom azoknak a személyeknek és intézményeknek, akik s amelyek e kiadvány létrejöttében, illetve egyéb kutatásaim során a segítségemre voltak: Bevilagua Olga, a Csallóközi Múzeum munkatársa, Bugár Sándor Dr. Herdics György c. apát, dunaszerdahelyi esperes, Kornfeld Tibor Lelkes Vince, Dr. Molnár János, Nagy Iván etnológus, a Csallóközi Múzeum kurátora Dr. Novák Veronika, a Pozsonyi Állami Levéltár vágsellyei fióklevéltárának igazgatója Vajda Barnabás történész, Dr. Zsigmond Tibor, a Csallóközi Múzeum igazgatója illetve a Csallóközi Múzeum munkatársainak
© Nagy Attila. Minden jog fenntartva. ISBN 978-80-970778-3-9
Tartalomjegyzék
Miért van szükség helytörténeti munkafüzetre? Előszó helyett Hol járunk? Természetrajzi viszonyok – egykor és ma Dunaszerdahely jelképeiről A település címeréről és pecsétjéről Fejezetek a város történetéből. Vázlatos Duna-Szerdahelyi história A városrészek mementói. Történetek a múltból Beszédes emlékek, mesélő források. Hallottátok-e már hírét? Dunaszerdahelyi pantheon. Jeles elődeink emlékezete A múlt nyomai. Dunaszerdahely emlékei – épületek, emlékhelyek Hogyan, hol kutassunk? Források nyomában Kincses térkép – Szerdahelyi séta Ajánlott irodalom
6 8 12 13 30 37 41 48 60 76 78
5
Miért van szükség helytörténeti munkafüzetre? Előszó helyett Kedves fiatal Barátaim! Ez a munkafüzet elsősorban nektek íródott, hogy akik e városkában, Dunaszerdahelyen, vagy annak a környékén éltek, jobban megismerhessétek ezt az ősi települést, annak történetét és jeles eleit, akik egykor itt éltek és alkottak az elmúlt évszázadok során. Lépésről lépésre fogok sok érdekességet megmutatni a számotokra azokból a kincsekből – a csodás emlékekből és históriás világból –, ami a számomra is fokozatosan tárult fel és varázsolt el. Úgy, hogy tokaji születésűként általuk lettem jómagam is szerdahelyivé. Kérlek benneteket, fogadjátok ezt az újszerű munkafüzetet oly módon, ahogyan készült: jó szívvel, örömmel, de legfontosabb, hogy haszonnal forgassátok, leljetek benne a magatok számára példaképeket, kincseket, izgalmas, kutatni való régmúltat! Nagy Attila
Kedves Szülők, tisztelt Pedagógusok! Régi és mai szerdahelyiek! A helytörténettel, eleinkkel való foglalkozás, az irányukban tanúsított tiszteletteli emlékezés mindinkább megjelenik oktatásunkban. Azért is állítottam össze ezt a munkafüzetet, hogy gyermekeink, tanítványaink számára hitelesen, ám mégis játékos formában mutassam meg Dunaszerdahely sajnos méltatlanul elfeledett történelmének egy szeletkéjét. Átadva a városnak ezt az eltakart arcát, jeles eleit, a fiataloknak kezébe olyan kapaszkodót szeretnék adni,
6
ami identitásukat, helyi kötődésüket erősíti, egyszerűen fogalmazva büszkévé teszi őket, hogy szerdahelyiek. Minthogy azonban Dunaszerdahelyről csak 2012-ben jelenik meg átfogó, árnyalt képet mutató történelmi monográfia, szükségét éreztem egy vázlatos, mégis összefoglaló (ám természetesen korántsem mindent áttekintő) történelmi bevezetésnek. Természetesen ennek a szerény munkafüzetnek nem lehet és nem is célja, hogy teljes és átfogó képet adjon Dunaszerdahely történelméről és életéről, egykori szokásairól (ezt már említett Dunaszerdahely c. monográfia hivatott megtenni), ennek okán nem tér ki hát mindenre, hanem sajátos szempontjai szerint halad, és vezeti, gazdagítja fiatal olvasóit (s reményeim szerint a többi korosztályt is: szüleiket, nagyszüleiket, pedagógusaikat). Sokan hiányolni fogják talán a közigazgatás jobb megismertetésének (tudjuk ugye, Dunaszerdahely járási központ volt és ma is az), a kulturális élet sokszínűségének (számtalan korábbi egyletről, intézményről, kulturális „központról” tudunk, ha csak akár a regionális lapok szerkesztőségeit nézzük), a foglalkozások bemutatásának, vagy éppen a vallási életnek, a népi kultúrának fontosságát. Nekik jelzem, hogy – szerencsére – olyan bőséges ismeretanyaggal állunk szemben, amely egy újabb munkafüzetbe kívánkozik: ezért is már készül ennek a lakóhelyismereti munkafüzetnek a folytatása. Segítse munkánkat Isten, hogy elődeinkre, a „régi szerdahelyiekre” méltóképpen emlékezhessünk, hogy valóban tündökölhessenek örökkön örökké! Dunaszerdahely, 2011, Szent Mihály havának 30. napján Nagy Attila, elytörténet-kutató, AMDG
7
Hol járunk? Természetrajzi viszonyok – egykor és ma Csallóköz „fővárosa” Természetrajzi tájegységünkről, a Csallóközről ezt írják: „A Csallóköz a Duna fő medre és a bal oldali ága által bezárt terület. A Pozsonytól Komáromig hosszan elnyúló keskeny sziget egy egykori folyóágtól, a már csak emlékeiben élő Csallótól kapta nevét. (...) Eredetileg a víz által összehordott, vékony homok- és televényréteggel borított kisebb-nagyobb kavicszátonyok szigetcsoportjaiból állt. A Csallóköz középső és alsó részét a rengeteg vízjáras, vaA műholdfelvétel közepén: Dunaszerdahely 2011-ben
8
lamint az azokból kialakult láp és mocsár emberi művelésre alkalmatlanná tette. Az őstájból csak a felső, nyugati negyed volt már ősállapotában is aránylag nagy kiterjedésű ármentes terület. Ez a terület jobbára kavicshordalék volt, ellenben a termékeny talaj alapjául szolgáló finomabb homok lejjebb vándorolt a középső és a keleti részekre. A középső és az alsó ármentes szárazulatok a nyugati résznél jóval kisebb, erősen tagolt területekből tevődtek össze. A felső és az alsó területeket nagyjából a sziget közepén végigvonuló keskeny földnyelv kötötte össze a mindkét felén vizenyős szigetvilágon keresztül. Ennek a földvonulatnak köszönhetően alakult ki a Csallóköz első főútvonala, és annak középső részén keletkezett az a település, amelyből Dunaszerdahely kinőtt.”
Az idézett szövegből is látjuk, milyen meghatározó szerepet játszik településünk történetében a természetrajz, a táj. Dunaszerdahely területéről az alábbiakat olvashatjuk: „A mai Dunaszerdahely alatti részt, vagyis a földtörténeti őskorban kialakult kavicsréteget utóbb a Duna és mellékvizei által összehordott homok- és televényrétegek borították be, és ezáltal vált emberi megtelepedésre alkalmassá.Az emberi települések leggyakrabban folyami átkelőhelyeknél vagy valamilyen természeti védelmet nyújtó kiemelkedéseken alakultak ki.” Láthatjuk, mennyire nem kedveztek a természetrajzi viszonyok a város kialakulásának legkorábbi időszakában. Mégis arra a következtetésre juthatunk, hogy az egykori Szerdahely épp a tőle délebbre húzódó lápos, mocsaras vidéknek volt az elkerülő útvonala – épp ennek okán kapaszkodhatott meg itt az ember már a bronzkortól, illetve jóval azelőttől fogva.
9
Az 1645-ös Blaeu-féle térkép a Magyar Királyságról. A kinagyított részen a csallóközi terület, s közepében Zerdahel...
Az 1780–1784-es első katonai felmérés Szerdahelyet és környékét érintő részletén jól látszik a természeti környezet: a sötéttel jelölt kis folyókkal szabdalt, lápos, mocsaras, ingoványos vidék
10
A kis térségnek ezt a „természetrajzi lehetőségét” elég korán, s ahogyan látni fogjuk, a történelem során szinte folyamatosan (a római időkön, a honfoglaláson át a középkoron keresztül a 19. századi nagy árvízmentesítésekig) kihasználták. Az, hogy a korai városmag fontos útkereszteződés, elkerülő útvonal, találkozási csomópont lett, szinte tálcán kínálta, hogy itt már nagyon korán vásározás, piacozás alakuljon ki. Mi sem szebb bizonyítéka például ennek például az az 1324-es okiratos említés, amely a szerdahelyi piacról ír. Kezdjük el hát azt az utazásunkat, amellyel még jobban meg próbáljuk ismerni városunkat, Dunaszerdahelyt!
11
Dunaszerdahely jelképeiről A település címeréről és pecsétjéről Településünk legkorábbi ismert címere, pecsétje Szent Pétert ábrázolja: ezüst pajzson, zöld mezőben, kék ruhába öltöztetett Szent Pétert. Másutt a leírás kiegészül: a szent kék ruhája felett vörös köpenyt is visel. A településünkhöz kevésbé köthető szent ábrázolásának a magyarázata az, hogy Szerdahely elég korán a gellei kiváltságos körzet települése lett, s így annak szentjét emelte be címerébe.
Noha a városi pecsétként nem használták, mégis bemutatjuk itt az egyházi pecsétet, hiszen a település (és a templom) egykori és mai védőszentje Szent György (jobbra).
1910-ben miniszteri rendelett miatt új hiteles pecsétnyomót kellett minden településnek készíttetnie. Ekkortól Dunaszerdahely az Országos Községi Törzskönyvbizottság jóváhagyásával a bal oldali képen látható pecsétet használta.
1960-ban Dunaszerdahely ismét városi rangra emelkedett – ennek okán új címert készíttetett: „Hasított pajzson a jobb mező ötször kék-arannyal osztott, a bal vörös mezőben a szerda nap arany jelével” (jobbra lent).
12
Fejezetek a város történetéből Vázlatos Duna-Szerdahelyi história Újrarajzolt régmúlt Ha Dunaszerdahely történetét vizsgáljuk, tudatosítanunk kell, hogy régmúltja nem egy, hanem több település életét öleli fel és köti össze szerves egységként. Mert annak ellenére, ahogy látni is fogjuk, hogy e települések elvileg különállóak voltak egymástól, mégis megannyi szállal – vallási és gazdasági, mikropolitikai érdekkel – szorosan egymáshoz voltak kötve. Egészen a legkorábbi időszaktól.
A Magyarországról készült első térkép, Lázár deák térképe 1528-ból. A kiemelt részen Csallóköz, s benne Streda – Szerdahely – ábrázolása
A mai Dunaszerdahely területén a következő, ma már nem létező vagy a településbe épült városkák, falvak, gazdasági egységek léteztek: Szerdahely, Nemesszeg, Pókatelek (Pókafölde), Újfalu vagy Tótújfalu (Pókateleket és Újfalut gyakorta egybemossák, pedig különállóak voltak), Előtejed vagy Kistejed, Bazsótejed, Lidér- vagy Lédertejed, Pódafa egy része, Csot (vagy Csót), Enyed, Rény, Sóssziget, illetve jóval később kapcsolódott ehhez az „egységhez” Sikabony (ko-
13
rábban Csukár-, vagy Kisabony). Ez a szimbiózis érdekes módon egészen a 20. század elejéig fennmaradt. Emellett látni fogjuk, hogy e „belső településkörön” kívül egy másik településrendszer is erősen kötődik Szerdahelyhez, az itt létrejött szakrális központhoz (templomhoz) és központi útkereszteződéshez, kereskedelmi csomóponthoz. Ezek a települések: az Udvarnokok (Kis- és Nagyudvarnok), az Abonyok (Sikabony és Nagyabony), az Étefalvak (Éthe, Töbör-Éthe), Hegy, Bene, illetve Csenkeszfa, Nemeshodos és Barlabás (Balázsfa). Itt kell megjegyezzem azt is, hogy a legkorábbi történelmi kor megértésében és átértékelésében rendkívül sokat segített Nagy Iván barátom – ezeknél a részeknél az ő kutatásaira támaszkodom. Most lássuk hát ennek az újrarajzolt történelemnek a „nyomait”!
Vázlatos településtörténet A bronzkor Bár a Csallóköznek e területe, adódóan a természetrajzi viszonyaiból gyéren lakott vidék volt, a korai település helyzeténél fogva (a tőle délre eső lápos-mocsaras vidék legészakibb elkerülő útvonala, egy természetes hordalékkúpon kialakult útkereszteződés, kereskedelmi gócpont, valószínűsíthető szakrális hely stb.) már bizonyosan lakott volt.
Bronzkori kerámiatöredék Nagyudvarnok határából (Csallóközi Múzeum)
A római kor A környéken talált római kori régészeti leletek ismét a terület lakottságára utalnak. A római kori település már ekkor kereskedelmi jellegű. A honfoglalás kora A honfoglaló magyar törzsek a szempontjukból fontos, a terület mocsaras részét elkerülő kereszteződés mellé telepednek. Rövidesen újra fellendül a vásározás, valamint a kialakuló szakrális hely (a korai templom) is nagy vonzást jelenthetett – ezek miatt telepedett le közvetlenül Szerdahely mellett egy nemesi réteg (Nemesszeg kialakulása). Halászat a honfoglalás korában László Gyula rajzán
14
A nomád törzsi elit megtartva életmódját (rideg állattartás, kézművesipar, ötvös- és fegyverkovácsolás stb.) főleg a későbbi nemesszegi részben koncentrálódik, de hozzájuk kötődik pl. a Tejed települések kialakulása is (a tejelő helyek) a Szerdahelytől délre elterülő kis folyó által behatárolt, zárt terület mentén (amely területen rideg állattartás folyt egészen a 20. századig!). A terület honfoglalás kori eredetet egyrészt a településnevekben (Abony, Csót, Rény, Éte, Tejed, Nyilas), de például a dűlőnevekben (Nyilas, Katonaföld stb.) is tetten érhetjük. Az államalapítás kora Szent István templomépítésre vonatkozó rendelete (minden tíz falu köteles egy templomot építeni) Szerdahelyre és a mellette/körülötte kialakult településekre (Nemesszeg, a későbbi Pókafölde, Tejedek, Abonyok, Udvarnokok, Éték stb.) is vonatkozott. Minthogy a terület több mint tíz kisebb teTalán ilyen jellegű fonott vagy sárral talepülést is magába foglalt, a szerdahelyi korai, Szent György pasztott oldalú lehetett az első szerdatiszteletére emelt (és ekkoriban még valószínűleg fa)temphelyi templom is lom létrejöttét I. István uralkodásának második felére kell tegyük. A templom a terület legmagasabb pontján épült. Ebben az időszakban számos, még le nem telepedett, nomád életmódot folytató hagyhatta el a területet (feltehetőleg Nemesszeget is). Egyes feltételezések szerint többek között ők lehettek a székelyek ősei. Az Árpádok-kora A korai Árpád-korban rögzülhetett a vásártartás időpontja, azaz a szerda, amelyről Szerdahely a nevét kapta. Ezt is mutatja a város első írásos említése egy 1256-os oklevélben, ahol Svridahelként olvassuk a város nevét. Az oklevél a szerdahelyi elöljárót, Myrcket (Márk) is megnevezi. Szerdahely ekkoriban királyi birtok, míg például Nemesszeg vagy Pókatelek (Pókafölde) nemesi kézben lévő területek. Szerdahely első okiratos említése 1256-ből: Svridahel
15