„A Szentháromság mindenkor Szentháromság, akkor is, amikor az Ige Máriából testet ölt. Sem hozzá nem lehet adni, sem elvenni nem lehet belőle.” (Szent Atanáz püspök leveleiből)
XXII. évfolyam 18. szám
REMÉNY 2011. május 1. – Húsvét 2. vasárnapja
Fogadd el az ajánlatot!
www.spesnet.info Ára: 0,50 Eur
5 8 14
Vajon mit jelentett az első húsvét az Ószövetség népének? Menekülés Egyiptomból, a rabszolgaság földjéről. Szabadulás a nyomorból. Vagy mégsem ilyen egyszerű? A rablánc biztonságot is ad – tudom, meddig mehetek el baj nélkül; a húsos fazék vonzó is lehet –, biztosítva van a túlélés; a parancsra végzett munka végül is felment a felelősség alól. A másik oldalon csak a homályos, ismeretlen, talán veszélyes szabadság áll. S az Ószövetség népe mégis útnak indult: a távoli szabadság felé egy ígéret nyomán. Igaz, azt az ígéretet mégis az Isten adta… Abból a szabadságból, amit az ember magának vív ki, előbbutóbb megint rabszolgaság lesz. A keresztény húsvét ezért jelent
többletet. Krisztus a feltámadással nem a mindennapi gondok és bajok láncait törte szét, nem a múló boldogtalanságot űzte el és nem a földi, viszonylagos szabadságot szerezte meg nekünk. Halállal győzte le a halált. Saját fegyverével verte meg a legrémisztőbb ellenséget. Feltámadt. Feltámadt, hogy örök élete legyen mindannak, aki vele támad fel. Az igazi szabadság nem valamitől való szabadulás, hanem valamiért vállalt szabadság. Amíg csak azt keressük, hogy a mindennapokban mitől szeretnénk megszabadulni, addig mindig ott fog leselkedni ránk egy újabb rabszolgaság terhelő, fenyegető veszélye, amit ráadásul mi kényszerítettünk magunkra. Tegyük fel magunknak
Boldog II. János Pál pápa Hogy jel legyenek Feltámadási menet Zoboralján
kétféleképpen a kérdést: Mitől akarok megszabadulni – a sok munkától? Idegesítő embertársaimtól? Saját türelmetlenségemtől? Az anyagi függőség folyton kínzó érzésétől? A saját vagy szeretteim betegségétől? S ha mindezektől (vagy az ehhez hasonlóktól) tényleg megszabadítana holnapra a jó Isten, tényleg igazán szabadnak érezném magam végre? Ha őszinték vagyunk, be kell vallanunk a végén, hogy legfeljebb – talán – szabadabbnak éreznénk magunkat. Viszont ha meg merjük fogalmazni ugyanezt a kérdést úgy, hogy miért, azaz mi célból szeretnénk szabadok lenni, akkor sok töprengés után arra kapjuk majd meg a választ, hogy mi is valójában az életünk értelme.
Ha nem merünk kilépni mindennapi földi életünk gyakran csak találó módon mókuskeréknek titulált látszólagos biztonságából, nagy a valószínűsége annak, hogy végül is örökre rabok maradunk. A Feltámadt Krisztus a valódi szabadságot kínálja nekünk: a földi helyett a mennyeit, a természetes helyett a természetfölöttit, a mulandó és romlandó helyett az örök és romolhatatlan életet. Biztosak lehetünk benne, hogy ez minőségileg összehasonlíthatatlanul többet ér, mint amivel most rendelkezünk, s amit többnyire oly féltékenyen őrzünk, s amelyen pedig mégis annyi sok fáradsággal dolgozunk… Fogadjuk el az Ő ajánlatát!
HÍRVILÁG
Engem keresel? „Engem keresel?” – ilyen feliratú pólót látok az egyik fiatal hívőn a szentmisén. Akár azt is mondhatnánk, „beszél” ez a póló. Mert Isten keresi az embert, s az ember keresi az Istent. Templomban s templomon kívül. Erről (is) szól a húsvét. Isten keres engem, mert irgalmas, mert fontos vagyok Neki. Én pedig keresem Őt, ha igazán fontos számomra. Akit hozzám tartozónak érzek, azért képes vagyok áldozatot is hozni. Akár utat, kilométereket vállalni. II. János Pál tán utolsó üzenete volt a Szent Péter téren virrasztókhoz: „Kerestelek benneteket. Most eljöttetek hoz-
zám…” Ő és megannyi ismert s kevésbé ismert szent és boldog a nagy istenkeresők táborát gyarapították, amikor e földi lét keretei között éltek. Bizonyos értelemben ők már boldogok voltak földi életük folyamán is, mert az Istent keresték – az igaz istenkeresők mind boldogok. Most pedig az örök húsvét részesei. Az irgalmas Isten nagyobb, véget nem érő boldogsággal tüntette ki őket. Engem is keres az Isten, hogy boldog legyek. Én meg elindulok Felé. S már nem is kérdezem Tőle, engem keres-e. Inkább kijelentem: Tudom, engem keresel, Uram… Találj meg, Istenem. Magadnak!
VATIKÁN
VILÁGEGYHÁZ
Hírmorzsák
Egy hangon szóljunk Krisztus feltámadásáról! Ebben az évben egybeesik a keleti és a nyugati rítusú keresztények húsvétja. A szegénységtől és az erőszaktól megosztott világban fontos, hogy egy hangon szóljunk szavakkal és tettekkel arról, hogy a keresztre feszített Krisztus feltámadt – hangsúlyozza ünnepi üzenetében az Egyházak Világtanácsának főtitkára, Olav Fykse Tveit norvég tiszteletes, a genfi székhelyű ökumenikus tanács vezetője. Az utóbbi évtizedben ötödik alkalommal kerül rá sor, hogy a különböző hagyományú keresztény hívek egyszerre tartják a kereszténység legjelentősebb ünnepét. Az ortodoxok által követett Julianus- és a nyugati keresztények-féle Gergely-naptárban legközelebb 2017-ben és 2025ben esik egybe a húsvét. 1980 óta jelentős munkát végeztek a közös dátum kidolgozásában az ortodox és a nyugati keresztény egyházi vezetők. 1997-ben folytatták a munkát a szíriai Aleppóban; ezen a találkozón a vallási vezetők egyezményt kötöttek egy konkrét dá-
REMÉNY katolikus hetilap Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József e-mail: alban@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 510 Főmunkatárs: Mons. Koller Gyula
Olasz kötetek magyar boldogokról
tum megállapítására húsvét közös megünneplésére. A közvetlen jövőre vonatkozóan Olav Fykse Tveit azon reményének ad hangot, hogy a következő évtizedben a különböző rítusú keresztények a kölcsönös bizalom és felelősség légkörében dolgoznak majd továbbra is együtt. Csak így tudnak közös dátumot megállapítani a húsvét megünneplésére. Végső döntést akkor tudnak könnyebben meghozni, ha figyelembe veszik az aleppói tanácskozás eredményeit. Az Egyházak Világtanácsának főtitkára arra hívja a különböző keresztény közösségek tagjait, hogy kölcsönösen hívják meg egymást asztalukhoz, és együtt ünnepeljenek a Krisztus feltámadását követő időszakban. E szeretetlakomák lehetőséget teremthetnek Isten szeretetének s annak megünneplésére, hogy képesek vagyunk egyek lenni országában, ahol az igazság és az öröm uralkodik – zárja húsvéti üzenetét a norvég tiszteletes. Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: + 421 (0)948 057 506 Parák László e-mail: parak@katolikus.sk
terneten. A L’Osservatore Romano photovat.com oldalán a Galleria Fotografica menüpontra kattintva XVI. Benedek és II. János Pál pápaságáOlaszországban, az Elledici Velar nak fotói, portréfelvételek, apostoli kiadó gondozásában megjelent Bol- látogatások, általános kihallgatások dog Apor Vilmos vértanú püspök és más események képei láthatók. életrajza. A közkedvelt „collana blu” Az oldal alján, a Fondo Giordani sorozat új részeként húsvét után Bol- menüpontban archív felvételek találdog Meszlényi Zoltán vértanú püs- hatóak, amelyek 1927-től 1975-ig pök életrajza is az olasz olvasók kemutatják be a korábbi pápákat és a zébe kerül. Vatikán jelentős eseményeit. Az Elledici Velar kiadó célja, Magyar Kurír hogy „collana blu” elnevezésű sorozatban más nemzetek boldogjai mellett a magyar boldogokat is megismerjék az olasz olvasók, s azt remélik, hogy ez hozzájárul tiszteletük terjesztéséhez és szenttéavatási ügyeik előmozdításához – fogalmaz közleményében Németh László pápai prelátus, a római Pápai Magyar Intézet rektora. A Vatikáni Könyvkiadó évekkel ezelőtt olasz–magyar nyelvű, fényképekkel gazdagon illusztrált kötetet jelentetett meg Boldog BatthyányStrattmann Lászlóról, amelynek szerzője Oláh Éva Arré, Milánóban élő szobrász. Vatikáni Rádió/Magyar Kurír
Vatikáni képgaléria 1927-től napjainkig A Vatikáni Fotószolgálat által készített képek gazdag gyűjteményét tekinthetik meg az érdeklődők az in-
Telefon: +421 (0)948 057 508 Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella e-mail: kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat Felelős kiadó: Mons. Szakál László
• HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA • 2011. MÁJUS 1.
A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk Grafika: namedia – Nagy Attila Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava
Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
EZ TÖRTÉNT GYULAFEHÉRVÁR
SZEPSI PLÉBÁNIA
Templomromokra bukkantak Lelkigyakorlatsorozat
A gyulafehérvári vár javításával járó ásatások keretében szükségesnek látszott néhány beavatkozás a Szent Mihály-székesegyház előtt lévő területen, ami a Gyulafehérvári Érsekség tulajdonát képezi. A székesegyház bejáratától 24 méterre egy feltehetőleg X. századi templom falait fedezték fel a régészek a közelmúltban. Április 15-én sajtótájékoztató keretében tájékoztatták az érdeklődő újságírókat a leletről és annak jelentőségéről. A kutatók véletlenül bukkantak az értékes leletre. A székesegyháztól
nyugatra 1 m mélységben megjelentek egy félkörív alakú apszis romjai, egy kora középkorból származó templomból. A munkálatok kapcsán megtalált rom kétségkívül Gyulafehérvár legrégebbi temploma, bármi is legyen az eredete; Róma és Konstantinápoly hivatalos szétválása előtt épült. Habár még a föld takarja, és nem ismerik a méreteit, de valószínűsíthetően nagy értékű műemlékről van szó, amelynek megőrzése és nyilvánosságra hozatala növelné a gyulafehérvári vár értékét, vonzerőt gyakorolva a szakértőkre és turistákra egyaránt. De ehhez szükséges a romok teljes feltárása régészeti ásatások útján.
Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a romok valószínűleg Erdély legrégibb keresztény templomából valók, amely Hierotheus püspök székhelye lehetett. Hierotheus a 950-es években térítési szándékkal érkezett a vidékre, számára építtethette Gyula fejedelem e székhelyet, miután a püspök visszatért Konstantinápolyból. De a szakember nem zárja ki a Szent István nevéhez köthető alapítást sem, ekkor az 1000. évre datálva a templomépítést. A kivételes értékű műemlék érdekessége, hogy nem érintkezik a mai székesegyházzal, illetve annak elődjeivel, hanem különálló épület. Keleti keresztény rítusban épült templom lehetett, amelytől elkülönülve, a Nyugat felé orientálódás kifejezéseként épült fel később az immár Róma irányát választott új püspöki székesegyház.
Dr. Seregély István ny. egri érsek, Bernard Bober kassai érsek, metropolita meghívására nagyböjti lelkigyakorlatot tartott a szepsi plébánia templomaiban. Április 13-án Bodollón a fatimai engesztelő imatalálkozó keretében szólt a több mint 600 résztvevőhöz, akik közül sokan
Gizella és Szent Imre ereklyéit őrző főoltáron. Mindkét helyen a környékbeli plébánosok és a rájuk bízott hívek is részt vettek a lelkigyakorlat-sorozaton. Április 17-én Szepsiben, a plébániatemplom visszaszolgáltatásának 300. évfordulóján Bartal Károly Tamás, nyugalmazott
érkeztek Magyarországról is. Az imatalálkozón az érsek, metropolita nevében Pásztor Zoltán püspöki helynök köszöntötte az apostolutódot, aki április 14-16án Makrancon a Család éve kapcsán a három isteni erényről elmélkedett, és szentmisét mutatott be a Szent István, Boldog
jászóvári apát kíséretében vezette a virágvasárnapi ünnepi liturgiát. Szavai szerint a körzet papságának összetartozása, a nagyszámú bűnbánó, az áldozók hosszú sora, a hívek egységes éneklése sokat sejtet, s nagyfokú reménységre ad okot. GB.
Magyar Kurír/ Remény
VÁSÁRÚT
Imadélután László pápai káplán, esperes, nagymegyeri plébános mondta. A szentmise után az esperesség papjai a következő időszak lelkipásztori programjairól tartottak megbeszélést. plebania.sk
Április 14-én tartották a Dunaszerdahelyi Esperesség hagyományos Imadélutánját. A szentmise előtti lelki programot Borsos József márianosztrai pálos szerzetes (a képen) vezette. A szentmisét Herdics György c. apát, esperes celebrálta a Dunaszerdahelyi Esperesség papjaival. A szentbeszédet Szakál
• WWW.SPESNET.INFO
AMIRE HITÜNK TANÍT
A bor A Szentírásban a bor termeléséről először Noé történetében esik szó, az ősatyák idejében jól ismert ital volt. Palesztinában és a környező országokban szinte a nép italának számított, csak az iszlám vetett véget a szőlőművelésnek. Ha jó volt a szüret, az Jahve áldásának számított, ha nem, akkor ez a büntetés jele volt. A bor természetes jelképe az élet kellemes dolgainak: barátság, emberi szeretet, öröm, boldogság. Az Ószövetségben italként éppen úgy hozzátartozott az ember életéhez, mint a kenyér ételként. Azért adatott az embernek, hogy életerejét megtartsa. Az ószövetségi vallás áldozatai között szerepelt az ún. italáldozat, de a bort önmagában nem mutatták be áldozatul, legfeljebb más áldozatok adalékául szerepelt. Az áldo-
Mindennapi liturgia zati lakomán a választott nép előírásszerűen használta a bort. Különös hangsúlyt kapott a bor a húsvéti bárány elfogyasztása alkalmával. A bornak jelképes értelme is van: Elihu lefojtott borhoz hasonlítja a lelkét, amely kiutat keres ( Jób 32,19). Az Istenhez való ragaszkodás, az Isten előtti meghajlás olyan, mint a tiszta bor (Iz 1,22). Az Énekek Éneke könyv a szerelmet bor és tej ivásához hasonlítja; a menyasszony fűszeres borral kedveskedik a vőlegénynek (Én 8,2). A tüzes bor kicsapongáshoz, azaz bálványimádáshoz vezet, „aki leborul a vadállat előtt”, az „Isten haragjának borából fog inni” ( Jel 14,8-9). A bukott embernek, akit lemetszettek az élet fájáról, vigasztalásként adta Isten a szőlőtőkét, amelynek gyümölcse megvidámítja az emberi szívet
(Zsolt 104,15). A bor feledteti a fáradságot (Péld 31,6). Ezért tartozik hozzá az ünnepi asztalhoz, étkezéshez. A végidők lakomájánál pedig, amelyre Isten minden népet meghív, külön is meg van említve a tiszta színbor (Iz 25,6). A Jánosevangéliumban Jézus ezt mondja magáról: „Én vagyok a szőlőtő, Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt, lemetsz rólam, azt pedig, amely terem, megtisztítja, hogy még többet teremjen” ( Jn 15,1–11). Krisztus tehát az igazi szőlőtő, aki valóra váltja az ígéreteket. A Bibliában a szőlőtő Izraelt jelképezi, amelyet az Úr Egyiptomból telepített Kánaánba, hogy ott gyökeret ereszszen, és terebélyesedjék (Zsolt 80,9–12). A szőlőlugasban való időzés a békére, jólétre utal. Azok a férfiak, akiket Mózes
Szentnek nyilvánítjuk!
előreküldött Kánaán felderítésére, hatalmas szőlőfürttel tértek vissza, s a kánaáni bőséget jelző gyümölcsöt a vállukra vetett boton szállították: „Amikor Eskol völgyébe értek, levágtak egy szőlőfürtöt a szőlővesszővel együtt, ezt kettesével egy boton vitték, aztán néhány gránátalmát és fügét is (szedtek). Azt a helyet Eskolnak nevezték arról a szőlőről, amelyet Izrael fiai leszedtek.” (Szám 13,17–24). Az egyházatyák és a középkori teológusok ezt a részt a keresztrefeszítésre vonatkoztatták, a szőlőfürtöt Krisztus-szimbólumként, a két hírvivőt az Ó-, ill. az Újszövetség képviselőjeként értelmezték. Nicolaus de Verdun klosterneuburgi oltárképén (1181) a jelenet a következő felirattal szerepel: „A botban, melyen a szőlőtő függ, Krisztus keresztfáját lássátok.”
A próféták vigasztaló jövendölésében a bor bősége mint a végső boldogság képe szerepel. Az Újszövetségben az új bor a messiási idők szimbóluma. A kánai menyegzőn Krisztus ajándékának, a Messiás eljövetele fölötti örömnek a kifejezése. A bor az Újszövetségben kapta legfontosabb szerepét, amikor az utolsó vacsorán Jézus az Eukarisztia anyagává tette. Krisztusnál a bor már nemcsak egyszerű jelkép. Az utolsó vacsorától kezdve, minden szentmisében a Jézus Krisztussal való egyesülés eszköze. A bor, amely minden szentmisében újra és újra Jézus vérévé változik a pap szavára, már nem csupán az embert vidámítja, hanem megtisztítja, megszenteli, gyógyítja a lelket, s ez a vér engesztelő áldozat bűneinkért.
Ablak a történelemre
A beatifikáció és a kanonizáció
2. rész Az Egyház, mint jó anya, Krisztusnak a jobb latorhoz intézett szavaira támaszkodva - „Még ma velem leszel a paradicsomban” -, létezésének kezdetétől kinyilvánította csodálatát és tiszteletét mindazon gyermekei iránt, akik bebizonyították, hogy hűségesen követték Krisztust. Az apostoli időktől kezdve ki is mondta róluk, hogy már Krisztus megdicsőült társaságában vannak, vagyis boldoggá, illetve szentté avatta őket. A Katolikus Egyház Katekizmusa így fogalmaz: „Az Egyház egyes híveket kanonizálva (szentté avatva), azaz ünnepélyesen kinyilvánítva, hogy hősiesen gyakorolták az erényeket és Isten kegyelméhez hűségben éltek, elismeri a Szentség lelkének hatalmát és erősíti a hívők reményét azáltal, hogy a szentekben példaképeket és közbenjárókat adományoz nekik.” (KEK 828.) Az Egyház tanítása szerint a boldoggá avatás (beatifikáció) azt jelenti, hogy az illető személy nevét beírják a boldogok jegyzékébe és engedélyezik nyilvános kultuszát. A szentté avatás (kanonizáció) szertartásának a szövege a pápának egy tanítói és dogmatikai jellegű cselekményéről árulkodik, mert itt a pápa mint a hit tanítója tévedhetetlen kijelentést tesz az illető személy szentségéről. Itt már nem a nyilvános kultusz engedélyezéséről van szó, hanem annak elrendeléséről az egész Egyház számára. A kanonizált szent tehát az Egyháznak az a tagja, aki válaszolt Isten felhívására és bensőséges kapcsolatban élt Krisztussal, gyakorolta a keresztény erényeket; aki az Istentől csodákkal igazolva s az Egyház által felemelve közbenjár azokért, akik még a zarándok egyházban élnek; s aki méltó az Istennek járó (cultus duliae) kultusznál kissebb kultuszra. A kanonizáció a latin „cononisatio” vagy a „canonisatio” szóból származik, mely szentté nyilvánítást jelent, vagyis a szentek közé sorolást. A kanonizáció abban az értelemben is különbözik a beatifikációtól, hogy a boldoggá avatással csak engedélyezve van a nyilvános kultusz valamely meghatározott helyen, városban, szerzetesi közösségben, és a kultusznak csak néhány megnyilatkozását engedélyezi (saját szentmise, zsolozsma). XIV. Benedek pápa kifejtette, hogy a beatifikáció és kanonizáció közötti különbség lényege az, hogy a kanonizáció egy „definitív pápai aktus”, a pápa tévedhetetlen kijelentése „a személy szentségéről”. A boldoggá avatás nem túl régi gyakorlat a szentek tiszteletének 2000 éves múltra visszatekintő hagyományaihoz képest. A 16-17. században jött szokásba az egyre hosszabb és bonyolultabb szenttéavatási eljárások köztes állomásaként és a kanonizáció előfeltételeként. (folytatjuk) • HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA • 2011. MÁJUS 1.
Az egyházatyákról (lat. pater Ecclesiae) szólok ezúttal - a teljesség igénye nélkül, hisz’ számuk hivatalosan (vagy anélkül) csak az ókorban több tucatnyira rúg. Nélkülük aligha formálódott volna a maga teljességében az egyházszervezet, más kérdés, hogy az állítható életszentségükön túl egyiket-másikat a korabeli formális egyházi elismerés elkerülte. Ettől függetlenül is jelentős életpályával rendelkező, hagyományt képviselő író, alkotó, alapító személyiségeket tisztelhetünk bennük. Szent Ágoston (354-430) nyitja a sort. A hippói püspök fiatalon a manicheista tanok hívévé vált, ágyast tartott, később azonban megkeresztelkedett, szerzetesi közösséget létesített, majd megírta a keresztény lélek remekművét (Confessiones). Hitének legfontosabb kérdéseit boncolgatta, De Civitate Dei c. műve döntő hatással bírt a latin kereszténység fejlődésére. Szövevényes doktrínáit oly’ mesterien vizsgálgatta és rendszerezte, hogy mintegy nyolcszáz évig, Aquinói Szent Tamás fellépéséig nem maradt sok tennivaló e téren.
Ágoston Szent Ambrus (339397) milánói püspök beszédeit hallgatta Rómában, aki remek szónoknak bizonyult. Számos teológiai munka köthető nevéhez, ugyanakkor harcos hitvédőnek is bizonyult. A világi hatalommal többször is megvívott. Szent Antal (251-356) egyiptomi remete az evilági jómódról mondott le, s az evangélium hatására eladta mindenét, majd kivonult a pusztaságba, hogy kövesse a Megfeszítettet és önmegtartóztató életet folytasson. Életszentsége, bölcsessége és mérsékelt aszketizmusa sokakat vonzott, bár a neki tulajdonított regula hitelessége vitatott. Nem úgy levelei! Az eremitizmus (remeteség) megalapítóját tisztelhetjük benne. Atanáz (296–373) következik e füzérben, valamint az ABCben is. Alexandria püspökének a nicaeai ortodoxia köszönhet sokat. A császárral folytatott küzdelem során évtizedeket töltött száműzetésben, melynek során megírta Szent Antal életrajzát, az első hagiográfiai munkát, mely óriási hatással volt a nyugati szerzetesség kialakulására.
MISZTÉRIUM
Boldog II. János Pál pápa liturgikus tiszteletéről Rómában közzétették az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció április 2-i határozatát „a Boldog II. János Pál pápának kijáró liturgikus tiszteletről”. Miután „az egész földkerekségen elterjedt katolikus Egyház egésze által elismert módon rendkívüli jelleggel bír a boldog emlékezetű Tiszteletreméltó II. János Pál boldoggá avatása”, és számos kérelem érkezett azzal kapcsolatban, hogy milyen keretek között lehet liturgikus tiszteletben részesíteni az új boldogot, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi kongregáció már a boldoggá avatást megelőzően jónak látta nyilvánosságra hozni a II. János Pál halálának hatodik évfordulóján kelt vonatkozó határozatát. A határozat (decretum) tisztázza, hogy a boldoggá avatást követően milyen keretek között lehet az új boldogért hálaadó szentmiséket bemutatni, továbbá hogy az új boldog milyen helyet kap a liturgikus naptárakban, illetve hogy milyen feltételek mellett lehet tiszteletére templomot szentelni. ző vagy fakultatív emléknapja esik, az adventi idő templomot szentelni. S abban a templomban okelső felének hétköznapjain, a karácsonyi és a hús- tóber 22-ét ünnepként (tehát az emléknapnál mavéti idő hétköznapjain, s természetesen az évközi gasabb szinten) lehet megülni. A szertartástól számított egy éven belül, tehát hétköznapokon). II. János Pál miséjének saját könyörgése 2012. május 1-ig lehetőség nyílik egy hálaadó II. János Pál napja szentmisét celebrálni a boldoggá avatásért, mégpeNem hivatalos magyar fordítás: „Irgalomban dig „jelentős helyeken és napokon”, amelyeket egyA Kongregáció rendelkezése folytán Boldog II. gazdag Istenünk, aki Boldog II. János Pál pápát házmegyéje számára a megyéspüspök, a szerzetesrendek számára pedig általános elöljárójuk joga ki- János Pál emléknapja a Római Egyházmegye, va- egész Egyházad vezetésére szólítottad, add meg lamint a lengyelországi egyházmegyék saját litur- nekünk, hogy tanításának erejéből merítve bizajelölni. lommal nyissuk meg szívünket Krisztusnak, az A Szentszék engedélyezi, hogy – a helyi lelki- gikus naptáraiban október 22-re kerül. ember egyetlen Megváltójának üdvözítő kegyelme pásztori igények figyelembevételével – az egyik évTemplom II. János Pál tiszteletére előtt. Aki Veled él és uralkodik…” közi vasárnapon lehessen az új boldog tiszteletére szentmisét bemutatni, illetve a liturgikus naptár Ott, ahol II. János Pál emléknapja bekerül a saVatikáni Figyelő/ 10-13. pontja szerinti napok valamelyikén (tehát Magyar Kurír/R olyan napon, amelyre valamely másik szent kötele- ját liturgikus naptárba, szabadon lehet tiszteletére
Hálaadó szentmise
Május 1-jén Rómában boldoggá avatják II. János Pál pápát
Életrajz, amely bevezet a „Wojtyła-rejtélybe” Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa bemutatta Andrea Riccardi II. János Pál pápáról írt életrajzi kötetét. II. János Pál enciklopédiája – szíve szerint így nevezné a bíboros a könyvet, hiszen a történeti adatokhoz a pápai tanítás egyes elemeinek objektív, mélyreható elemzése társul. Áttekintést nyújt életéről, hittételeiről és döntéseiről. A kötet nem pusztán levéltári adatokon alapul, hanem a szerző II. János Pállal, XVI. Benedekkel, bíborosokkal, püspökökkel, laikus hívőkkel való beszélgetésein is. Az olvasó végigkísérheti Wojtyła gyermek- és ifjúkorát, folyamatában láthatja lelki fejlődését. Megtudhatja például, milyen út vezetett a wadowicei zsidó gyerekekkel való közös játéktól a soa elítéléséig. Megtudja, hogyan ment be – mint pápa, elsőként a római zsinagógába, hogy lett zarándok a Szentföldön, hogyan helyezte
el egyszerű, békéért való könyörgését a Siratófalnál. A fiatalokkal való intenzív kapcsolatát elemezve megállapítja, hogy Wojtyla természetéből fakadóan fiatal volt: végtelen reménységgel tekintett a jövő felé. Olyan pápát állít elénk a kötet, aki nem fél a világi hatalomtól, kész mindenkivel találkozni, bízik a meggyőzés erejében. Központi üzenete, a „Ne féljetek!” alapja a vértanúság öröksége és aktualitása. Ő maga készen állt az élet próbatételeire. Teljes képet kapunk a kötetből Wojtyła kulturális tapasztalatairól is, a különféle filozófiai irányzatokkal való találkozásáról. Hangsúlyosan megjelenik, hogy egy olyan pápáról van szó, aki személyes hangon szól. Bemutatja, hogyan alakult ki a hagyományos formákon túlmutató, kreatív megoldásokkal élő diplomáciai tevékenysége. Láttatja, milyen nyi-
tottsággal állt az egész világ előtt, nem kerülte el a figyelmét semmi. Megmutatja, hogyan nézett szembe az új Európa kihívásaival, a terrorizmussal, a latin-amerikai felszabadítás teológiájával, a pünkösdi mozgalommal, a szektákkal. Hangsúlyozza, hogyan vált a lengyel pápa utazásai által egy megújult népi vallásosság előmozdítójává az egész világon. Különleges figyelmet szentel II. János Pál és Joseph Ratzinger bíboros kapcsolatának. Úgy beszél erről a kapcsolatról, mint amit a gondviselés alakított ki az egyház javáért. Sandri bíboros hangsúlyozta, hogy Riccardi mindkét pápa bizalmának birtokosa, ezért is képes meggyőzően leírni ezt a különleges barátságot, amely a kölcsönös tiszteleten és együttműködésen alapult. A Hittani Kongregáció prefektusaként Ratzinger a korszakalkotó jelentőségű hittételek hűséges és aktív magyarázója volt.
Az életrajz különleges figyelmet szentel II. János Pál keleti kapcsolatainak, az általa különösen szeretett Libanonnak és a szétszórtságban élő keleti katolikus egyházaknak. Ez a teljes, igényes és jól dokumentált életrajz segít megérteni „Wojtyła rejtélyét”. Bemutatja, milyen lángolóan és hosszan imádkozott, és ezáltal képes volt „megélni és belélegezni Krisztust”, elérkezni a misztika küszöbéhez. Különös módon szól a fájdalomról, a szenvedésről, a kereszt küldetéséről, amelyet nyája pásztoraként elsőként ő maga élt meg. A szenvedéssel koronázta meg egész életét mint ember és mint népe pásztora: „A megalázkodás és a tehetetlenség voltak a dicsőség koronájának tövisei, amellyel elvezette az egyházat a Kálváriára, a feltámadás előcsarnokába.” Magyar Kurír/R • WWW.SPESNET.INFO
LELKI TÁPLÁLÉK
Húsvét 2. vasárnapja
VASÁRNAP ról ra
Bartal K. Tamás O. Praem. zt a vasárnapot valamikor „fehérvasárnap” néven ismertük. Azért nevezték így, mert az ősegyházban a húsvét vigíliáján megkereszteltek ezen a vasárnapon még fehér ruhában jelentek meg a szentmisén, de a szentmise után a fehér ruhát már nem viselték. A következő vasárnapokat pedig húsvét utáni vasárnapoknak nevezték. Sokan úgy gondolhatták, hogy a húsvét ünneplését elintéztük egy vasárnappal. De a II. Vatikáni zsinat után kidolgozták az új liturgikus naptárt. Egyházunk ebben az új naptárban rávezet a lényegre. Kiemeli a húsvétot, mint legnagyobb ünnepünket, amelyet nyolc vasárnapon ünneplünk. A nyolcadik húsvéti vasárnapot pedig pünkösdvasárnapnak nevezzük. A mai vasárnap tehát Húsvét második vasárnapja, amelyen az Egyház nem szűnő örömmel ünnepli Urunk feltámadását. Egészen pünkösdig minden vasárnapunk, mondhatjuk azt is, hogy minden napunk állandó húsvéti ünneplés. De a mai vasárnapon külön hálát adunk a Feltámadt Úrnak, hogy csodálatos ajándékkal gazdagított minket, a bűnbocsánat szentségével. Ez legszebb és legértékesebb jele az Úr IRGALMAS SZERETETÉNEK. Ezért nevezzük ezt a vasárnapot az Isteni irgalmasság ünnepének. Ezt egyébkén boldog emlékű II. János Pál pápának köszönhetjük. Akik húsvét előtt szépen elvégezték a szentgyónást, megtapasztalhatták a bűnbánat szentségének értékét, az Úr irgalmas szeretetét. A szentgyónás után szabadon föllélegeztünk, eltűnt a lelkünkből minden teher, új életet kezdhettünk, fölvértezve a jó Isten megszentelő, megerősítő kegyelmével. Szinte érthetetlen, hogy sokan mégis idegenkednek a szentgyónástól, és azt gondolják, hogy az egyetemes feloldozás, amit a pap egy esetleges bűnbánati szertartás végén mindenki számára közösen ad, az elég. Igaz, hogy Jézus hatalmat adott felszentelt szolgáinak, az apostoloknak, majd utódaik-
E
nak, a püspököknek és a papoknak a bűnök megbocsátására, de a bűnök visszatartására is: Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot. Ez föltételezi, hogy a bűnöket bűnbánó lélekkel be kell vallani. Mert a gyóntató csak így tud dönteni, hogy kinek a bűneit oldozza fel és kiét tartsa vissza. Hiszen ezt nem teheti csak úgy arcok szerint, hogy aki szimpatikus, annak megbocsát, aki nem, az nem kap bocsánatot. A bűnbocsánat visszatartásának kötelezettsége tehát a legvilágosabban megmutatja, hogy a mi Urunk előzetes bűnbevallásra gondolt, tehát a szentgyónásra. Mert ha csak a bűnbocsánat kihirdetésére hatalmazta volna föl tanítványait, akkor nem lett volna föltétlenül szükség a bűnök bevallására. Mert, ismerjük be, vannak bűnök, amelyeket nem lehet csak úgy föloldozni. Ha például valaki kapcsolatot tart barátja feleségével, vagy csak úgy együtt él egy fiatalember barátnőjével, de házasságot nem kötnek, és nincs is akaratuk rendezni vagy megszüntetni a bűnös kapcsolatot, ugye, ott nem történhet meg a feloldozás. Ha valaki eltitkolja törvénytelen kapcsolatát, azzal nincs semmi megoldva. Arra is gondoljunk, hogy a bűnbocsánat és a bűnmegtartás hatalmát Jézus nem a szenteknek és az angyaloknak adta, hanem azokra az apostolokra lehelte rá a Szentlelket és adta meg a hatalmat, akiknek még idejük se volt jóvátenni a gyáva elfutás vagy a tagadás vétkét, sőt, még feltámadásában is kételkedtek, pedig hányszor megmondta előre ezt nekik. És Jézus mégis rájuk bízta a bűnbocsánat hatalmát. Ma is így van. Nem angyal, sem ragyogó szent, hanem gyarló ember az Úr felszentelt szolgája, a gyóntató atya. Így tudja megérteni az őszinte bűnbánó gyónót, és a Szentlélek erejével hirdetheti a bűnök bocsánatát, Isten irgalmas szeretetét.
Olvasmány az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 2, 42-47) A jeruzsálemi hívek állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában és közösségében, a kenyértörésben és az imádságban. Szent félelem töltött el mindenkit, mert az apostolok révén sok csoda történt és sok jel adatott. A hívek mind összetartottak, és közös volt mindenük. Birtokaikat eladták, és az árát szétosztották azok között, akik szükséget szenvedtek. Mindennap összegyűltek a templomban egy szívvel-lélekkel. A kenyeret házaknál törték meg. Örömmel és tiszta szívvel vették magukhoz az ételt. Dicsőítették Istent, és az egész nép szerette őket. Az Úr pedig naponként vezetett hozzájuk olyanokat, akik hagyták, hogy megmentsék őket.
Vagy: Alleluja, alleluja, al- célját, lelketek üdvösségét, -leluja. a megdicsőültek kimondhatatlan örömével fogtok ujSzentlecke jongani. Szent Péter aposEvangélium Szent tol első leveléből János könyvéből (1 Pét 1, 3-9) Testvéreim! Áldott le(Jn 20, 19-31) Amikor a hét első napján gyen az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki nagy (Húsvétvasárnap) beesteleirgalmasságával, Jézus Krisz- dett, Jézus megjelent a tatusnak a halálból való feltá- nítványoknak ott, ahol madása által, élő reményre együtt voltak, pedig a zsiteremtett újjá bennünket, dóktól való félelmükben zárhogy a mennyben romolha- va tartották az ajtót. Belétatlan, szeplőtelen és el nem pett és így szólt hozzájuk: hervadó örökség várjon rá- ,,Békesség nektek!'' Miután tok. Isten hatalma megőr- ezt mondta, megmutatta zött titeket a hitben az örök nekik a kezét és az oldalát. üdvösségre, amely készen Az Úr láttára öröm töltötte el áll, hogy az utolsó időben a tanítványokat. Jézus megismételte: ,,Bémegnyilvánuljon. Örüljetek tehát, akkor is, ha most egy kesség nektek! Amint enkicsit szomorkodnotok kell, gem küldött az Atya, úgy mert különféle kísértések ér- küldelek én is titeket.” E szanek benneteket, hogy kipró- vak után rájuk lehelt és így bált hitetek, mely értéke- folytatta: ,,Vegyétek a Szentsebb a tűzpróbát kiállott ve- lelket! Akinek megbocsátjászendő aranynál, Jézus Krisz- tok bűneit, az bocsánatot Válaszos zsoltár tus megjelenésekor méltó nyer, s akinek nem bocsátjá(Zsolt 117, 2-4. legyen a dicséretre, a dicső- tok meg, az nem nyer bocsá13-15. 22-24) ségre és a tiszteletre. Mivel natot.'' Válasz: A tizenkettő közül az szeretitek Krisztust, bár nem Adjatok hálát az Úrnak, láttátok, és hisztek benne, egyik, Tamás, vagy mellékmert jó, mivel irgalma örök- noha nem találkoztatok ve- nevén Iker, nem volt velük, ké megmarad. le, amikor eléritek hitetek amikor Jézus megjelent ne-
kik. Később a tanítványok elmondták neki: ,,Láttuk az Urat.'' De ô így szólt: ,,Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel oldalát, én nem hiszem!'' Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok. Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket: ,,Békesség nektek!'' Tamásnak pedig ezt mondta: ,,Nyújtsd ide az ujjadat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki a kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő!'' Tamás így válaszolt: ,,Én Uram, én Istenem!'' Jézus ezt mondta neki: ,,Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek!'' Jézus még sok más csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek legyen benne.
Liturgikus naptár Május 1. HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA Az Isteni Irgalmasság vasárnapja (Szent József, a munkás, Szent Zsigmond, Szent Jeremiás) Miseolvasmányok: ApCsel 2,42-47; Zsolt 117, 2-4. 13-15. 22-24; 1Pét 1,3-9; Jn 20,19-31 Válaszos zsoltár: Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mivel irgalma örökké megmarad. Vagy: Alleluja, alleluja, alleluja. Énekrend: H 90; 109, 118; 257 (1,2), 205 ÉE 148; 177; 207, 223 Május 2. Hétfő. Köznap (Szent Atanáz, Zsigmond, Berta) Miseolvasmányok: ApCsel 4,23-31; Zsolt 2, 1-3. 3-6. 7-9; Jn 3,1-8 Válaszos zsoltár: Boldogok mindazok, akik benned bíznak, Uram! Énekrend: H 87; 150; 102 ÉE 100; 200; 124 Május 3. Kedd. Szent Fülöp és Jakab apostolok (Tímea, Irma, Viola) Miseolvasmányok: 1Kor 15,1-8; Zsolt 18, 2-3. 4-5; Jn 14,6-14 Válaszos zsoltár:
• HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA • 2011. MÁJUS 1.
Szavuk bejárja az egész világot. Énekrend: H |Gl 517; 122; 135A(3) ÉE 110; 176; 173(3) Május 4. Szerda. Köznap (Szent Flórián, Szent Guidó, Mónika) Miseolvasmányok: ApCsel 5,17-26; Zsolt 33, 2-3. 4-5. 6-7. 8-9; Jn 3,16-21 Válaszos zsoltár: A szegény az Úrhoz kiáltott, és az Úr meghallgatta őt. Énekrend: H 90; 142; 146 ÉE 106; 168; 206 Május 5. Csütörtök. Köznap (Irén, Gotthárd, Györgyi) Miseolvasmányok: ApCsel 5,27-33; Zsolt 33, 2 és 9. 17-18. 19-20; Jn 3,31-36 Válaszos zsoltár: A szegény az Úrhoz kiáltott, és az Úr meghallgatta őt. Énekrend: H 86; 119; 261 ÉE 112; 161; 362 Május 6. Péntek. Köznap (Judit, Frida, Ivett, Zsóka, Ditta) Miseolvasmányok: ApCsel 5,34-42; Zsolt 26, 1. 4. 13-
14; Jn 6,1-15 Válaszos zsoltár: Csak egyet kérek az Úrtól, hogy az Úr házában lakjam. Énekrend: H 92; 121; 159 ÉE 116; 352; 141 Május 7. Szombat. Köznap (Boldog Gizella, Szent Notker, Gusztáv, Bendegúz) Miseolvasmányok: ApCsel 6,1-7; Zsolt 32, 1-2. 4-5. 18-19; Jn 6,16-21 Válaszos zsoltár: Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk. Énekrend: H 88; 154; 259 ÉE 107; 132; 126 Május 8. HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA (Mihály, Győző, Viktor) Miseolvasmányok: ApCsel 2,14.22-28; Zsolt 15, 1-2a és 5. 7-8. 9-10. 11; 1Pét 1,17-21; Lk 24,13-35 Válaszos zsoltár: Az élet útját mutatod, Uram, nékem. Énekrend: H 86; 108,119; 205 ÉE 112; 174,161; 224
LELKI TÁPLÁLÉK
Ezt üzeni... Szent Atanáz
Én milyen Tamás vagyok?
HÉT
ről re
püspök és egyháztanító
Május 2.
Koller Gyula
A
tanáz 295 körül, Alexandriában született keresztény szülőktől. Gyermekként még megélte Diocletianus borzalmas keresztényüldözését. Tanulmányairól semmi közelebbit nem tudunk. Az viszont már ismert, hogy Atanáz 325-ben Sándor alexandriai püspököt diakónusként elkísérte a niceai első egyetemes zsinatra. Atanáz is részt vett a fölmerült kérdések megoldásában. A zsinaton Arius papnak Jézus istenségét tagadó tanítását elítélték, és hittételként kihirdették: Jézus Krisztus a Fiúisten, a Szentháromság második személye. Sándor püspök halála előtt Atanázt jelölte utódjául. Az új püspök azzal kezdte működését, hogy végiglátogatta egyházmegyéjét és a niceai hitet megszilárdította hívei szívében. Nem tudott azonban szeretettel bánni a Jézus istenségét tagadó ariánusokkal. Még Konstantin császárral is szembeszállt, aki kész lett volna az istentagadó Ariusnak megbocsátani. Ezután jobbnak látta elvonulni egy felső-egyiptomi kolostorba. De ez sem segített, mert rettenthetetlensége miatt a császár Trierbe küldte. Atanáz öt száműzetése közül ez volt az első. Amikor 337-ben meghalt Konstantin császár, Atanáz viszamehetett Alexandriába „rendet teremteni”. De két év múlva az új császár az ariánusokkal karöltve letette őt a püspökségről. Csak 346-ban térhetett haza püspöki városába. A nép, az egyszerű hívek diadalmenettel fogadták, és hitvallóként ünnepelték. Ezúttal tíz évig maradhatott Alexandriában. Ezek voltak püspökségének legszebb és legtermékenyebb esztendei. Megújította egyházmegyéjében „Nicea szellemét”, a keresztény élet elmélyítésén munkálkodott. E viszonylag nyugodt időszakban írta legjelentősebb műveit. Főműve: Három beszéd az ariánusok ellen. Ezek a beszédek nem nyugodt értekezések, hanem szenvedélyes hitvallások az igaz hit győzelméért. Tíz év múlva ismét menekülnie kellett. Ekkor az egyiptomi remeték közt talált menedéket. Az új császár, Julianus uralkodásának kezdetén térhetett haza. Nemsokára azonban a császár ismét
száműzetésbe küldette (362-363). Ez alkalommal közelebbről megismerkedett az egyiptomi szerzetesség szellemével, vallásos életnek mélységével. Valens császár uralkodása alatt újabb száműzetésbe kényszerült. Ez volt az utolsó és csak négy hónapig tartott. Ezután véglegesen hazatérhetett városába, és békében kormányozhatta egyházmegyéjét, amelynek hívő népe haláláig hű maradt hozzá. 373. május 2-án halt meg Alexandriában. A római naptárba 1550-ben vették föl ünnepét. * * * Atanáz püspök Jézus Krisztus istenségének fáradhatatlan hitvallója volt. Még az ötszörös száműzetés sem tudta megtörni erejét. Püspökségének 46 évéből húszat száműzetésben töltött. Ezért Atanázt a történelem ,,az Egyház oszlopaként'' ünnepeli. A császárral, a hozzá alkalmazkodó, „politizáló” teológusokkal és püpökökkel szemben negyvenhat éven át egyértelműen azonosította magát a Niceában meghirdetett igaz hit ügyével. Harcolt azért, hogy az Egyház hű maradjon sajátos küldetéséhez, az evangélium hirdetéséhez. Ez akkor nagyon fontos volt, de fontos ma is, mert mindig tragikus, ha az állam vagy a politika beleavatkozik a hit és a vallás kérdéseibe. Tanuljunk tőle rettenthetetlen hűséget és kiállást hitünk és egyházunk tanítása mellett. Nem árt, ha a múltban megélt „alkalmazkodásainkat” visszamenőleg is megbánjuk. Alexandria püspöke önmagát egybeolvasztotta Isten ügyével, olyannyira, hogy érte mindent föláldozott. Nehézséget jelentett számára, hogy különbséget tegyen az emberek és az általuk képviselt vélemények között. Hiányzott belőle a szelídség és megértés, ezért sokszor elvétette a helyes mértéket. Később, amikor száműzetésében az egyiptomi remetékhez került, megismerte a vallásos élet mélységeit. Az ottani élet bensőleg-külsőleg átalakította: megértette s elismerte hibáit és bánkódott fölöttük. Az ő hibáin okulva tanuljuk meg: ha az igazságról van szó, nem a másként gondolkozó ember, hanem annak helytelen véleménye az ellenfelünk. A latin mondás szerint: a tévedés ellensége lehetek, de barátja kell legyek a tévedő embernek.
z elmúlt napokban többször hallottuk, hogy a húsvét az ünnepek ünnepe. Ha körülnézünk a világban, akár egyházközségünkben is, találkozunk olyan emberekkel, akik arról vitatkoznak, hogy vane Isten, vagy nincs. Ez pedig azért lehetséges, mert a mai embert nem érdeklik az elvont kérdések, mert csak élni akar, vagy maga vet véget életének. De János apostol azt mondja,
nem „hisz”. Nemcsak realista és nemcsak bátor, hanem, mint a legtöbb realista ember, pesszimista is, azaz borúlátó. Magatartása, Jézus halála után, ezt bizonyítja. Úgy érzi, hogy Jézus kereszthalála után képtelen még tanítványtársai közelségét is elviselni. Ezért fájdalmával, szinte elviselhetetlen kínjával, gyászával egyedül kell maradnia. Találgathatnánk, hol tartózkodott ez idő alatt. Egy biztos, amikor
ugyanúgy köszönti őket, mint először: „Békesség nektek”. Aztán szaván fogja Tamást. Szinte megismétli szavait: „Nyújtsd ide az ujjaidat és nézd meg a kezeimet és nyújtsd ki a kezedet és tedd az oldalamba és ne légy hitetlen, hanem hívő.” Nincs egy rossz szava hozzá, csak egy szelíd kérése, amitől úgy megrendül Tamás, hogy kifakad a szívéből a legrövidebb és legmegrendítőbb hitvallás, amely ezen a
hogy higgyük: Jézus a Messiás, az Isten fia, és a hit által életet nyerünk. Jézus nemcsak az Atya jobbján él, hanem bennünk is, mert arra választott ki bennünket és azért tart meg éppen minket a hitben, hogy hirdessük minden népnek és nemzetnek, milyen jó és irgalmas az Isten. A megtapasztalt jóság mindig teljes életet támaszt, és ha át is éljük Isten jóságát, kivirul bennünk az élet, ahogy tavasszal a természetben a fák és a virágok. De Tamás a „tizenkettőnek egyike”,
Jézus megjelenik tanítványainak, ő nincs jelen. Ezért válaszolja: „Ha nem látom az Ő kezein a szögek helyét és nem teszem ujjaimat a szögek helyére és kezemet nem teszem az ő oldalába, semmiképpen nem hiszem el.” De meg kell, hogy jegyezzem, Tamást nem lehet hitetlennek nevezni, mert hite csak bajbajutott hit volt elkeseredettsége miatt. S mert Tamás jó helyen kételkedik, nyolc nap múlva - szinte azt mondhatnánk, hogy érte -, újra megnyílik az ég. A Feltámadott
Földön valaha elhangzott: „Én Uram és én Istenem!” Ő nevezi először Jézust Istennek. Nekünk is ügyelnünk kell arra, hogy keresztény életünk ne szerepjátszás legyen, és ne minden áron akarjuk igazolni, hogy csak nekünk van igazunk. Egyszerűen arra kell törekednünk, életünk teljes legyen Jézussal, őt öltsük magunkra. Mert, ha egész szívvel szeretjük őt, sugárzik majd belőlünk az igazság szeretete és életünket megtapasztaltatja másokkal is.
A
• WWW.SPESNET.INFO
MISZTÉRIUM
Hogy jel legyenek… Árpád-házi Szent Erzsébet Nővérek Kongregációja A szerzetes élete ennek a nagy szeretetnek a jele és megvalósítása. Egy Istentől szíven talált – elragadott ember, szeretetből, elkötelezetten odaadott élete a mennyország jele e világban. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Nővérek Kongregációja szerzetesnővérei 50 év után térnek vissza Magyarországra. A rend tagjai a XX. század folyamán, néhány évtizeden át már dolgoztak a budapesti lengyel plébánián. A nővérek 2011 májusában érkeznek példaképük és pártfogójuk, Árpád-házi Szent Erzsébet szülővárosába, Sárospatakra, hogy letelepedve jel legyenek, és Szent Erzsébet példájával szolgáljanak.
„Nagyobb szeretete senkinek nincs, mint aki életét adja felebarátaiért.”
A szerzetesi életbe történő bevezetés négy lépésségnek. Ma is folytatja munkáját közbenjárásával ből áll: jelentkezés (aspirálás), jelöltidő (posztuláés a Szent Erzsébet Nővérek Rendje által. tus), újoncidő (noviciátus) és egyszerű fogadalmas fiatal nővér (junior). Az ötéves juniorátust zárja le az A rend karizmája örökfogadalom, amely által a nővérek életre szólóan Istennek szentelik magukat. A nővérek a kezdetektől az irgalmas szeretet lelA Kongregáció tartományokra (provincia) és rékületével szolgálták otthonaikban a szegényeket, a giókra tagozódik. Az öt lengyelországi provincián betegeket és az elhagyatottakat. Mindig oda men- kívül egy–egy provincia található még Németor-
Az alapítás története Mária Lujza Merkertet, a Szent Erzsébet Kongregáció társalapítóját, valamint első általános főnöknőjét, 2007. szeptember 30-án, Nysában, Lengyelországban avatták boldoggá ünnepélyes szertartás keretében. Mária 1817. szeptember 21-én Nysában, Sziléziában született. 1842-ben, édesanyja halála után, elhatározta, hogy egész életét a szegények, betegek és elhagyatottak megsegítésének szenteli. Testvérével, Mathildával, és barátnőjükkel, Francesca Wernerrel csatlakoztak Clara Wolffhoz, aki életét Isten akarata szerint a város betegei és szegényei megsegítésének szentelte. 1842. szeptember 27-én ez a négy fiatal nő Jézus Szentséges Szívének ajánlotta magát és jótékonykodó munkáját. Ezzel a felajánlással kezdődött a Szent Erzsébet Nővérek Kongregációja. 1859. december 15-én választották Mária Merkertet a kongregáció első általános elöljárójának. Szerető elkötelezettséggel irányította a Kongregációt, és végezte a rábízott feladatokat huszonkét éven keresztül, egészen a haláláig. Krisztus Testének (az Egyháznak) szenvedő tagjaiért érzett buzgó szeretete lelkesítette munkája végzésében. Életprogramja és elve Jézus szavai voltak: „Amit a legkisebbek közül egynek is tettetek, Nekem tettétek.” Boldog Mária Lujza anya egész életében odaadó gondoskodással viseltetett a rábízottak iránt, hűen a Kongregáció nővéreinek karizmájához, és nagy lépést tett a saját otthonaikban ápolt betegek gondozása terén faji, nemzeti vagy vallási hovatartozástól függetlenül. Igaz keresztény szeretettel és jószívűséggel fordult az Egyház és a társadalom leginkább szükséget szenvedő tagjaihoz, és áldozta idejét és összes energiáját rájuk, akikben Krisztus képmását látta. Mária anya, akit „mindenki édesanyjának” neveztek, szentségekkel megerősítve halt meg 1872. november 14-én. Földi maradványait a Szent Jakab és Szent Ágnes-templomban helyezték el Nysában. Az Egyház november 14-én tartja Boldog Maria Louise Merkert liturgikus emléknapját. Boldog Mária Lujza élete és szeretete a keresztény értékek gazdagságát sugározta saját kora embereinek, és továbbra is sugározza a jelenkor és a jövő nemzedékének. Méltán nevezik őt a „sziléziai szamaritánusnak”, a szükséget szenvedők, a betegek, az árvák és az elhagyatottak iránti segítőkészségéért. Boldog Mária Lujza követendő példája az emberszeretetnek és az evangéliumi könyörületes-
tek, ahol a legnagyobb volt a szükség, a nélkülözés. Életüket szentelték a rászorultak ápolásának a kórházakban, idősek otthonában és a testi fogyatékosok számára létrehozott intézetekben. Részt vesznek testi és szellemi fogyatékosok, valamint a pszichésen sérült gyermekek számára létrehozott otthonokban folyó munkában, továbbá különösen a gyermekek és a fiatalok vallásos nevelésében. Szegénykonyhákat tartanak fenn. Foglalkoznak rákos betegekkel, csonka családok gyermekeivel, hajléktalanokkal, menekültekkel, AIDS-betegekkel, kábítószerfüggőkkel és elítéltekkel. A Kongregáció sajátos lelkisége Jézus Szentséges Szívének történő odaszentelődésen alapul. Ebben a lelkiségben a nővérek megtanulnak teljes mértékben bízni Istenben és a feltétel nélküli szeretetben, készen állva, hogy akár életüket áldozzák. Egy másik fontos eleme lelkiségüknek a szeretetük Szűz Mária iránt. Isten Anyja segíti őket abban, hogy Istennel való kapcsolatukban és az emberszeretetből fakadó szolgálatukban növekedjenek. Boldog Maria Merkert bevezetett egy sajátos áhítatot, amikor Mária látogatásának ünnepén (július 2.) a Kongregáció összes nővére megújítja szerzetesi fogadalmát. Szent Erzsébet példáját követve, akinek a szeretete a szegények iránt oly rendkívüli volt, mindent, amit ők Istentől kapnak, továbbadnak másoknak.
• HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA • 2011. MÁJUS 1.
szágban, Olaszországban és Norvégiában; valamint három régió: Brazília, Oroszország és Svédország. A rend tagjai, mintegy 1600 nővér, a következő országokban vannak jelen apostoli szeretetszolgálatukkal: Brazíliában, Bolíviában, Dániában, Németországban, Grúziában, Olaszországban, Izraelben, Kazahsztánban, Litvániában, Norvégiában, Paraguayban, Lengyelországban, Oroszországban, Svédországban, Ausztriában, Csehországban és Ukrajnában. A 2011. évben tervezik a magyarországi visszatérést és egy új alapítást Tanzániában. A Szent Erzsébet Apostoli Közösség tagjaiként a nővérek rendjéhez világi hívek is tartozhatnak, és részt vehetnek a Kongregáció karizmatikus és lelki életében. Szent Erzsébet és Boldog Mária közbenjárására, a Gondviselő Isten adja meg a meghívás és a küldetés kegyelmét a szerzetesi életre sok fiatal magyar nőnek a Kárpát-medencében, hogy újra legyenek Szent Erzsébet nővérek a magyarságból. Magyarországi cím: Szent Erzsébet Nővérek Kongregációja 3950 Sárospatak, Szent Erzsébet u. 15. E-mail: kanizja@katowice.opoka.org.pl Web: www.sarospatak.plebania.hu
FOHÁSZ
Életige 2011. május Chiara Lubich „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből!” (Mt 22, 37) Jézus idején a rabbinikus iskolákban gyakran vitatkoztak arról, hogy vajon melyik a legfontosabb az Írás számos parancsolata közül. „Melyik a főparancs a törvényben?” – tették fel a kérdést Jézusnak is, akit Mesternek tartottak. Ő nem tért ki a kérdés elől, és válaszában eredeti módon egyesítette az Isten és a felebarát szeretetét. Tanítványai sem választhatják külön ezt a két szeretetet soha, mint ahogy a fa gyökerét sem lehet elválasztani a koronájától: minél inkább szeretik Istent, annál erősebb lesz a testvér iránti szeretet, és minél inkább szeretik testvéreiket, annál inkább elmélyül szeretetük Isten iránt. Jézus mindenkinél jobban tudja, hogy ki valójában Isten, akit szeretnünk kell, és tudja a hogyant is, ahogyan őt szerethetjük: hiszen ő Jézus Atyja és a mi Atyánk, az ő Istene és a mi Istenünk (vö. Jn 20, 17). Olyan Isten, aki szeret mindenkit, személy szerint; szeret engem, és szeret téged: az én Istenem ő, és a te Istened is („Szeresd Uradat, a te Istenedet…”). És mi is szerethetjük őt, mert ő előbb szeretett minket: a szeretet tehát, amit megparancsolt nekünk, válasz a Szeretetre. Ugyanazzal a bizalommal fordulhatunk hozzá, mint Jézus, amikor így szólította meg őt: „Abba”, „Atya”. Ahogyan Jézus tette, mi is gyakran beszélgethetünk vele, feltárhatunk előtte mindent, amire szükségünk van, elhatározásainkat, terveinket, és újra meg újra kinyilváníthatjuk kizárólagos szeretetünket. Türelmetlenül várjuk majd mi is, hogy elérkezzen a pillanat, amikor mély kapcsolatba kerülünk vele az imádságban,
amely párbeszéd, közösség és mély baráti kapcsolat. Ezekben a pillanatokban szabad utat engedhetünk szeretetünknek: imádva őt, aki a teremtett világon túl él, dicsőítve őt, aki jelen van mindenütt a világegyetemben, dicsérve őt, aki ott él szívünk mélyén vagy a tabernákulumban; és ott gon-
dolhatunk rá, ahol vagyunk: a szobában, a munkahelyen, a hivatalban, amikor találkozunk valakivel… „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből!” Jézus egy másik módját is megtanítja nekünk, hogy hogyan szerethetjük még Urunkat, Istenünket. Jézus számára szeretni annyit jelent, hogy megteszi az Atya akaratát. Ennek szolgálatába állítja értelmét, szívét, minden energiáját, egész életét: teljesen annak
a tervnek szenteli magát, amelyet az Atya alkotott róla. Az evangélium mindig úgy mutatja be őt, mint aki mindig teljesen az Atya felé fordul (vö. Jn 1, 18). Mindig az Atyában él, csak azt akarja mondani, amit az Atyától hallott, azt akarja tenni, amit az Atya kér tőle. Ezt kívánja tőlünk is: szeressünk, vagyis megalkuvások nélkül, egész valónkkal, „teljes szívünkből, teljes lelkünkből és teljes elménkből” tegyük annak akaratát, akit szeretünk. Mindezt azért, mert a szeretet nem csak érzelem. „Miért mondjátok nekem: Uram, Uram, ha nem teszitek meg, amit mondok?”
rá hallgatva, hogy az ő művét vigyük végbe, és ne valami mást. Ez a lehető legnagyobb elszántságot kéri tőlünk, mert Istennek nem adhatunk kevesebbet a mindennél: teljes szívünket, teljes lelkünket, teljes elménket. Ez pedig azt jelenti, hogy egészen jól kell megtennünk azt, amit ő kér. Ahhoz, hogy az ő akaratát éljük, sőt azzá alakuljunk, gyakran el kell égetnünk a magunkét: fel kell áldoznunk mindazt, ami a szívünkben vagy az elménkben van, és nem a jelen pillanatra vonatkozik. Lehet ez egy ötlet, egy érzelem, gondolat, vágy, em-
(Lk 6, 46) – kérdezi Jézus azoktól, akik csupán szavakkal szeretnek.
lék, valamilyen dolog vagy személy… Így csakis abban fogunk élni, amit a jelen pillanat megkíván. Beszélünk, telefonálunk, hallgatunk, segítünk, tanulunk, imádkozunk, eszünk, alszunk – anélkül, hogy eltérnénk az ő akaratától. Így hiánytalan, tiszta, tökéletes tetteket viszünk végbe – teljes szívünkből, lelkünkből és elménkből. A szeretet lesz minden cselekedetünk egyedüli mozgatórugója, olyannyira, hogy a nap minden percében elmondhatjuk majd: „Igen, Iste-
„Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből!” Hogyan éljük tehát Jézusnak ezt a parancsolatát? Kétségkívül úgy, hogy gyermeki és baráti kapcsolatot alakítunk ki Istennel. Mégis akkor váltjuk valóra leginkább szavait, ha az Ő akaratát tesszük. Azzal a magatartással álljunk Isten elé, mint Jézus: mindig az Atya felé fordulva, engedelmesen
nem, ebben a pillanatban, ebben a tevékenységben teljes szívemből, egész valómmal szerettelek téged.” Csak így mondhatjuk el, hogy szeretjük Istent, hogy viszonozzuk az ő szeretetét. „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből!” Ahhoz, hogy életre váltsuk ezt az igét, hasznos lehet, ha időről időre megvizsgáljuk magunkat: valóban Istené az első hely a lelkünkben? Befejezésül: mit kell tennünk ebben a hónapban? Válasszuk újra Istent egyet-
len ideálunknak, életünk mindenének! Ismét tegyük őt az első helyre, tökéletesen élve akaratát a jelen pillanatban, hogy aztán őszintén kimondhassuk: „Istenem és mindenem!” „Szeretlek Téged!” „Teljesen a Tiéd vagyok!” „Te Isten vagy, az én Istenem, a mi Istenünk, a végtelen szeretet Istene!” Chiara Lubich (Az Élet Igéje, 2002. október) Fotó: világháló • WWW.SPESNET.INFO
ÉVFORDULÓ
200 éve született a lévai iskolaalapító Szepesi Imre (1811–1875) III.
A zeneszerző A zenepedagógus Szepesi Imre nemcsak kiváló nyelvész volt, de neves zenész, zenepedagógus és zeneszerző is. A magyar zenepedagógia-történet is nagyra értékeli ebbéli munkásságát. A 19. század feléig az iskolákban a hittanórák keretében oktattak egyházi éneket, a felnőtteknek szánt templomi énekeskönyvekből, azok előszavában foglalt elméleti útmutatások alapján. Ezen a hozzáálláson változtatott (Zsasskovszky testvérek, Bogisich, Tóth-Niedermayer, Zeman-Luspay szerzőkhöz hasonlóan) Szepesi Imre is, aki kifejezetten az ifjúság számára készített kottával és szöveggel is ellátott harmonikus feldolgozású énekgyűjteményt. 1853-ban adta ki Áhitat gyakorlatai imákban és énekekben hangjegyekkel a római katholikus ifjuság épülésére - Bécs 1853. című munkáját, mely több kiadást élt meg, s évtizedekre nemcsak a piarista diákok egyházi énekeskönyve lett. Szepesi Imre a zeneoktatás metodikájában is úttörő, hiszen a katolikus középiskolákban sokáig szintén csak egyházi énekeket tanítottak, melyekhez új színt adott az iskolai drámákban, a passió- és misztériumjátékokban előforduló karének. Szepesi Imre Elemi karénektan c. könyve (Peischa Péter után, 1856) már sok helyes me-
todikai útmutatást foglal össze, s Szívemelő és derítő énekek (1859. I-V. füzet) c. gyűjteményében itt-ott egy-egy magyaros dallam is kicsendül.
Szepesi Imre zeneés énekiskolája
Szepesi Imre jeles zenész lévén, sokat foglalkozott az ifjúság zenei oktatásával. A pesti kegyesrendi nagy gimnáziumban vezetése alatt jó hírű zene- és énekiskola működött, melynek nyilvános vizsgáiról a Vasárnapi Újság így beszámolt be: „A próbatét egyházi énekek elzengésével kezdődött; azután következtek a Szeretettel küldöm a Remény olvasóinak a követkevilági dalok, melyek ző imát, amit – lelkem legdrágább zarándokhelyéről – tárgyai szintén maMedjugorjéből hoztam. gasb, többnyire honMeszlényi Katalin, Lelesz fiui érzelmek valának.“ Szepesi Imre tanítványa volt a pesImádlak téged, Szent Kereszt ti piarista gimnáziumban s annak zeneés énekiskolájában Imádlak téged, ó Szent Kereszt, ki Uram diákkorában Bignio Legszentebb Testével vagy felékesítve, Lajos, korának nagyLegdrágább Vérével vagy borítva és festve. hírű bariton operaImádlak Téged Istenem, kit értem vittek énekese, és La Cinna a keresztre, Oszkár, az EurópaImádlak téged ó Szent Kereszt szeretetből szerte ünnepelt zonAnnak szeretetéért, aki az én Uram. goraművész is. Amen.
A hét imája
• HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA • 2011. MÁJUS 1.
Szepesi Imre sikeresen foglalkozott zeneszerzéssel is. Nagyobb lélegz etű z eneműve Tompa Mihály Kazinczy-ódájának megzenésített változata, melyet 1859-ben a Kazinczy-ünnep alkalmával a Pesti Nemzeti Színházban nagy sikerrel adtak elő. Továbbá 1871-ben Szepesi Imre az irodalomtörténet magyar atyját, Toldy Ferencet, annak 50 éves írói aranyjubileuma alkalmából zeneművel köszöntötte, melyet az ünnepélyen az egyetemi dalárda adott elő. Szepesi Imre több egyházi ének zenéjének és szövegének szerzője. Ezen munkássága ma is visszaköszön ránk a „Hozsanna egyházi énekeskönyv“ 2., 45.,46. (dallam), majd 46., 171., 225. (szöveg) sorszámú énekeiben, melyek dallamának vagy szövegének szerzője. Sok egyházi éneket szerzett Tárkányi Béla apátkanonokkal, az egri érsek titkárával, költővel, a Kisfaludy Társaság tagjával, a magyar történelmi festészet kezdeményezőjével, Kovács Mihály festőművész mecénásával, rendszeres megrendelőjével.
További tevékenysége, elismerései Szepesi Imre legnagyobb lélegzetű műve a „Jelen viszonaink az ó-klasszikus irodalomhoz“, melyet elsőként az Magyar Tudományos Akadémián ismertetett, majd az könyv formájában is megjelent. Ezen munkájának akadémiai bemutatásáról a Vasárnapi Újság 1868. május 3-i száma is beszámolt. Szepesi Imre a már eddig felsorolt sokoldalú tevékenységéért számos megtisztelő elismerésben részesült, így 1870-ben Ferenc József a tudományok és művészetek előmozdítóinak szánt aranyéremmel tüntette ki, majd 1870ben a római arkádi társaság levelező tagjává választotta. Tiszteletbeli piarista rendkormánysegéd s egyszersmind a Szent István-
és Szent László-társulat választmányi tagja is volt.
A lokálpatrióta iskolaalapító Az 1869-es esztendő végén Szepesi Imre Léva történetében egyedülálló nemes tettet hajtott végre. Egész életének munkájából - főleg 200 000 példányban elkelt tankönyvei szerzői jogdíjaiból - szülővárosa számára gyűjtögetett pénzén 10 000 forintért megvette a korabeli Léva legszebb helyén fekvő, az akkori Úri utcában levő terjedelmes Kazy féle házat, hogy benne iparos rajz- és mintázó iskola létesüljön. 1870. január 1-jén írt levelében a megvett épületet a tervezett tanintézet helyiségéül Léva városának fölajánlotta. Ez idő tájt Lévának három iskolája volt, mégpedig: egy római katolikus iskolája (a Nemzeti Iskola), egy református egyházi iskolája és az 1815-ben megnyílt négyosztályos piarista kisgimnázium. Mivel iparosiskolája Lévának akkor még nem volt, Szepesi Imre e nemes adományával a jövő lévai iparosainak kívánt alapos nevelést és korszerű iparoktatást biztosítani, hogy kinevelve egy jól képzett erős lévai iparososztályt, gátat vessen szülővárosában az elszegényedésnek és morális süllyedésnek. De miért is esett az akkor 58 éves Szepesi Imre házvásárlása iskolaalapítás céljából pont 1869 végére? Habár két évvel vagyunk a kiegyezés és Ferenc József magyar királlyá való koronázása után, de a kiegyezés viszszafordíthatatlanságát 1869 áprilisának elején kell keresni, mikor Királyi Pál újságíró, 1848/49-es honvédszázados, országgyűlési képviselő bátor kezdeményezésére felnyitnak a pesti ferencesek kriptájában egy koporsót, melyben Batthyány Lajos, a kivégzett első magyar miniszterelnök, a pesti ferencesek által titokban rejtegetett holtteste pihent. Királyi Pál pedig tovább ment, megkezdte Batthyány Lajos gróf közkegyelet melletti újratemetésének véghezvitelét. Ekkor már valóban lehetett bízni a jövőben, s egy mondás szerint, aki bízik a jövőben, az iskola alapításába kezd. Ezt tette hát Szepesi Imre is! (folytatjuk)
TANÁCSOLÓ
Testi-lelki egészségünk
Műsorajánló
Büntetés a nevelésben
A jutalmazás és a büntetés olyan nevelési módszerek, amelyek ösztönző, illetve magatartás- és tevékenységszabályozó funkciót töltenek be. Manapság főleg a büntetés szükségszerűségéről oszlanak meg a tudományos és a laikus vélemények. A túlságosan szigorú büntetés a gyermekben agresszivitást szülhet, a gyakori büntetés pedig tartós szorongáshoz vezethet. A gyermeknek szüksége van mind a jutalmazásra, mind a büntetésre, mégpedig megfelelő arányban. A szélsőség mindkét oldalról káros. A büntetéssel a szülők, nevelők a gyermek magatartását igyekeznek szabályozni, arra ösztönözni, hogy a szerintük kívánatos viselkedésformát, magatartásformát hajtsa végre, vagy fogadja el sajátjának. Ez a módszer főleg a szokások formálásakor, kicsigyermek-korban és kamaszkorban erőteljesebb. Fontos tudni, hogy a büntetésre nagy szüksége van a gyermeknek a korlátok felállításakor. Amikor a szülő, nevelő büntetni akar, a büntetések három típusából választ: tárgymegvonásos (pl. számítógép betiltása), fizikai (pl. elfenekelés), illetve úgynevezett énmegvonásos (lényegében szeretetmegvonással, illetve a szeretet elvesztésétől való félelem felébresztésével próbálja a gyermeket rávenni a szabályok betartására) büntetést alkalmaz. A büntetés akkor hatékony, ha helyesen van alkalmazva, tehát jól van időzítve, megfelelően intenzív, kon-
Agapé
Zöldséges-sonkás őzgerinc
zisztens, és a büntető szülőt, nevelőt a gyermek tiszteli és elfogadja. A büntetés hatékony, ha helyesen van időzítve. Leghatékonyabb, ha a szülő megelőzi a nem kívánatos viselkedést, vagy ha azt már nem tudja, akkor a cselekvés elkezdésekor lépjen közbe. Nagyon fontos hogy a büntetés a gyermek motivációjával kapcsolódjon össze. Különösen kicsi korban a gyermek képtelen a késleltetett büntetésnél felfogni az összefüggést a vétek és a büntetés között (pl. ha hazaérkezés után büntetjük a gyermeket azért, amit az üzletben csinált, a kisgyermek már elfelejtette azt, ami ott történt, és nem érti, miért büntetik). Az intenzív büntetés hatékonyabb, mint az enyhe, de a túl szigorú büntetés agresszív modellként szolgálhat, és oka is lehet a gyermek későbbi antiszociális viselkedésének. Összességében pedig a bizalmi kapcsolaton nyugvó enyhe büntetés sokkal hatásosabb, mint a szigorú büntetés. A konzisztencia az egyik legfontosabb aspektusa a büntetésnek. Fontos, hogy a büntetés következetes és kiszámítható legyen. Ha a szabályszegés néha büntetéssel jár, néha pedig nem, akkor azok az alkalmak, amikor nem kap a gyermek büntetést, jutalom értékűek. Az ilyenfajta büntetés különösen káros, ha rendszeresen fordul elő, hiszen a gyermek számára nem válik világossá, mikor cselekszik rosszul. A büntetés hatékony, ha azt valaki olyan gyakorolja, akit a gyermek szeret, becsül és elfogad. Fontos hogy a büntetés ne járjon együtt a Hozzávalók 4 főre: 9 vékony szelet gépsonka, 15 dkg gépsonka egyben, 6 tojás, 3-4 ecetes uborka, fél doboz csemegekukorica, fél leveskocka, 25g zselatin, 2 dl tejföl, 1 dl majonéz, 1 ek mustár
Magyar Katolikus Rádió Interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton hallható.
Duna TV Május 5., csütörtök 14.55 Isten kezében Május 7., szombat 12.00 Isten kezében 16.35 Napok, évek, századok – Tőkéczki László műsora a magyarság eredetéről és az elmúlt ezeréves történetéről
m1
gyermek elutasításával (nem szeretlek, mert megint veszekedtél a húgoddal), mert akkor nincs miért változtatni a gyermeknek a viselkedésén (anya úgysem szeret már). A büntetésnél elengedhetetlen a magyarázat. A gyermeknek pontosan tisztában kell lennie azzal, hogy a büntetés mire vonatkozik. Egyrészt informálja a gyermeket tetteinek következményeiről, másrészt pedig segíti őt, hogy a szorongás magához a kihágáshoz kapcsolódjon. A megfelelő magyarázat segíti az önkontroll, illetve az énkép fejlődését. A büntetésnek – lényegéből fakadóan – feloldozó hatása van – a vétek, amiért büntetés járt, nem létezik
ményre főzünk. A tojásból kikanalazzuk a sárgáját és összekeverjük 2 dl tejföllel, kb. 1 dl majonézzel és 1 ek mustárral. Felforralunk 2 dl vizet a fél leveskockával, levesszük a tűzről, majd ha már jól kihűlt, belerakjuk a zselatint, Elkészítés: kicsit kevergetjük és összeElőször alufóliával, majd öntjük a tejfölös szósszal. sonkával kibélelünk egy őzMajd rakjuk bele a felapgerinc formát. 6 tojást ke- rított uborkát, tojásfehérjét,
többé. Ha pedig ismételten emlékeztetjük a gyermeket a vétekre, a gyermek a büntetést egy ellene irányuló aktusnak fogja értékelni. A nevelésben a szülők, nevelők belső elvárásainak van hatalmas szerepe, tehát nem elegendő jutalmazni vagy büntetni, hanem belsővé téve hinni is kell azt, amit megerősítünk a gyermek viselkedésében.
Május 6., péntek 14.55 Sírjaik hol domborulnak? Május 7., szombat 16.25 Magyarország története. Az ország három részre szakadása Május 8., vasárnap 9.00 Engedjétek hozzám 9.40 Útmutató
m2 Május 8., vasárnap 12.00 Engedjétek hozzám 12.15 Katolikus krónika
Várjuk a családi élettel, neveléssel, lelki gondjaikkal, valamint jogi és egészségi problémáikkal kapcsolatos kérdéseiket. Ezekre lapunk munkatársaitól – pszichológus, orvos és jogász – rovatunkban részletes választ kapnak! sonkát és a kukoricát. A masszát a formába öntjük, lefedjük még a maradék 3 szelet sonkával, majd alufóliával borítjuk, és hűtőbe rakjuk egy éjjelre. (4-5 óra után is jó már.) Másnap csak kiborítjuk a formából és felszeleteljük. Kép és szöveg: világháló
Élő közvetítés II. János Pál boldoggá avatásáról Május 1., vasárnap Az m1 és m2 tv-adó 9.00 órától, a Duna TV 10.00 órától élő adásban jelentkezik Rómából és közvetíti II. János Pál pápa boldoggá avatását • WWW.SPESNET.INFO
KUCKÓ
Kútnak lenni volna jó, utas-itatónak, diófának vagy a fán füttyentő rigónak. (Kányádi Sándor)
Kedves Gyerekek! Május első vasárnapján bizonyára ti is felköszöntitek édesanyátokat, nagymamátokat, hiszen ezen a napon nekik próbáljuk szóval, rajzzal, virággal kifejezni, amit irántuk érzünk. E szép verssel és rajzaitokkal köszöntünk mi is minden édesanyát, nagymamát a ti nevetekben is!
Pákolitz István
Anyámnak Hogyha virág lennék, ölelnék jó illattal; Hogyha madár lennék, dicsérnélek zengő dallal; hogyha mennybolt lennék, aranynappal, ezüstholddal, beragyognám életedet csillagokkal. Virág vagyok: ékes piros szirmú, gyönge rózsaág; madár vagyok: fényes dalt fütyülő csöpp rigócskád; eged is: szépséges aranynappal, ezüstholddal, beragyogom életedet csillagokkal.
Gyerektoll Kicsi szívem bizalommal száll, Jézusom, hozzád, gyógyítsd és segítsd meg hitoktató nénimet, Garai Zitát. Hogy ne fájjon neki, légy te az orvosa, édes Jézusom, tégy, kérlek, csodát!
már mérkőzések is lesznek. Nyílnak a hóvirágok, utána a nárcisz, tulipán, ibolya. A fákon nyílnak a levelek, és már közeledik a húsvét. Ez Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, mikor a szokás szerint meglocsoljuk a lányokat, és kapunk tojást meg nyuszi csokit. Nyáron megyünk fürdőbe, sokat fürdünk és piknikezünk. A tavaszt és a nyarat szeretem a legjobban, mert nyáron nem kell tanulni.
Írta és rajzolta: Monc Mátyás, 5. osztály
Tavasz A tavasz szép évszak. Csiripelnek a madarak, visszajönnek a gólyák. Kinyílnak a virágok, süt a nap. Sokat játszunk, kint vagyunk, megyünk kirándulni és biciklizni a parkba. Ha jó idő van, focizunk a pályán, és nemsokára
Smíd Ádám, 5. osztály, Petőfi Sándor Alapiskola, Kéménd
Vígh Adél, Nagyölvedi Alapiskola
Nyári ministránstábor 2011. július 11–16. (5. osztályig) - 1. turnus 2011. július 25–30. (6. osztálytól) - 2. turnus Helyszín: Kisgyarmat (Sikenička)
Készítette Lőrincz László
Rejtvény
A hétfői vacsorától a szombati reggeliig a közös étkezés biztosítva van. A tábordíjat (25 €) helyben kell fizetni. Jelentkezés: Mikus Csaba, Školská 129., Blatná na Ostrove 930 32 További információk: ministranstaborok@gmail.com, szerdától szombatig 0903 285 804, ill. 0907 822 759 (Ďurás Márk Világosi András, 5. osztály, atya, kisgyarmati plébános) vagy 0904 476 948 (Mikus Csaba Bennlakásos Speciális kispap) Alapiskola, Ekecs A rejtvényben minden szó kétszer szerepel – vízszintesen és függőlegesen. Meghatározások: 1. Bálint, 2. Óriáskígyó, 3. Török eredetű édesség, de lehet az élve szó ellentéte is, 4. András becézve, 5. A rejtvény megfejtése, 6. Franciaországi város, a pápák városa is volt, hídja is híres,
7. Taksony falu közepe!, 8. Kánaán vége!, 9. Gáspár. A rejtvény megfejtése a színessel jelölt oszlopban, illetve sorban található. Olyan fogalmat, érzést jelöl, amelyre mindannyian vágyunk. A Szentírásban, a hegyi beszédben nyolc ilyen szerepel. A megfejtést nyílt levelezőlapon május 6-ig küldjétek el szerkesztőségünk címére:
• HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA • 2011. MÁJUS 1.
Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava
Megfejtés A 15. számban közölt rejtvény megfejtése: Gyümölcsoltó Boldogasszony. A nyertes: Timko Ádám, Him. Gratulálunk, az ajándékkönyvet postán küldjük!
Lévai Szandra, 5. osztály, Bennlakásos Speciális Alapiskola, Ekecs
Híves Petronella, 8. osztály, Lukanénye 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9
2
3
4
5
6
7
8
9
NAPRAFORGÓ
A boldogság ritkán van távol; csak nem mindig vagyunk tudatában a jelenlétének. (Maurice Maeterlinck)
Középiskolások Bibliaverseny-döntője Április 14-én a Szlovák Püspökkari Konferencia Hitoktatási és Iskolai Bizottsága Magyar Kateketikai Albizottságának szervezésében, Orosch János püspök atya védnöksége alatt került sor a magyar középiskolás diákok Bibliaversenye idei országos döntőjére. A ran-
gos megmérettetésnek az érsekújvári Anton Bernolák Egyházi Alapiskola adott otthont. A megjelent csapatok tagjait és felkészítő tanárait Ďurčo Zoltán püspöki helynök, helyi esperesplébános köszöntötte. Örömét fejezte ki, hogy évről évre akadnak lelkes fiatalok, akik mernek
Ifjúsági világnap Virágvasárnap a Vatikánban a XVI. Benedek által vezetett szentmisét körmenet előzte meg, amely során a pápa megáldotta a pálma- és olajfaágakat. A pápamobilon az oltár felé haladó XVI. Benedeket bíborosok, püspökök, papok és hívek követték olajfaágakkal kezükben. A vasárnap délelőtti szertartáson római és más egyházmegyék fiataljainak ezrei is részt vettek, mert egyházmegyei szinten virágvasárnap tartják az ifjúsági világnapot. Világszinten augusztus 16-21. között Madridban kerül majd sor a pápa részvételével az Ifjúsági Világtalálkozóra.
vállalkozni a Szentírás közelebbi megismerésére. A köszöntő szavak után Nagy András bényi esperesplébános mutatta be a zsűri tagjait: dr. Karaffa Jánost, dr. Myjavec Pált, Elek Lászlót és Jankó Gábort. A verseny koordinátora Molnár Tamás somorjai káplán volt, aki a versenyfeladatokat is ismertette. A tíz csapat tíz fordulóban mérhette össze tudását Sámuel első könyvéből, valamint Lukács evangéliumának ismeretéből. A kreatív és komoly felkészültséget kívánó feladatok megoldása igazán próbára tette a csapatokat, de voltak feladatok, illetve megoldások, melyek mosolyt csaltak a versenyzők és a zsűri tagjainak arcára egyaránt. A megmérettetésből végül is a somorjai Madách Imre Gimnázium csapata (Birkás Zsolt, Méry László és Pogány Lajos, hitoktatójuk: Molnár Tamás) került ki győztesen, akik az Orosch János püspök úr által alapított kupát vehették át. Második helyen a dunaszerdahelyi Magyar Magángimnázium csapata (Berényi Anna, Bevilagua Beáta és Sebő László, felkészítő tanár: Nagy Frigyes) végzett. A dobogó harmadik fokán pedig az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium diákjainak csapata (Csuport Máté, Sztankó Bernadett és Tóth Beáta, felkészítő tanár: Horváth Tamás) foglalt helyet. Az élményekben gazdag vetélkedő a díjak és az oklevelek átadása után ebéddel zárult. Balga Zoltán A szerző felvételei A hívek egyetemes könyörgéseiben több nyelven imádkoztak. Portugál nyelven azért, hogy az Úr Jézus tanúságtételén nevelkedve a fiatalok legyenek készen Isten akaratának elfogadására. Vatikáni Rádió/Remény
VILLÁMPOST@LÁDÁNKBÓL
Iskolai keresztút a családokért Napjainkban a család intézményének soha nem látott krízishelyzetét tapasztalhatjuk. A család sok esetben képtelen teljesíteni azon feladatait, melyekre hivatott. A 2011-es év a Család éve. Az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola ez alkalomból meghirdetett egy családbarát programot, melynek célja egy olyan közösség kialakítása, melyben pedagógusok és szülők egymáshoz közelebb kerülve, egymást jobban megismerve lesznek képesek a problémák hatékonyabban orvoslására. S mindehhez segítő kezet nyújt az Egyház. A családbarát program keretében valósult meg április 8-án iskolánk udvarán az a keresztúti ájtatosság, amely során családjainkért, a családi kötelékek megerősödéséért imádkoztunk. Megnyitó beszédében Mahulányi József püspöki helynök, esperesplébános köszöntötte a jelenlévőket, és hangsúlyozta, hogy iskolánk hathatós segítség szeretne lenni a családok még családiasabbá tételében. Jézus keresztútjának egyes állomásainál Balga Zoltán káplán, az iskola tanárai, diákjai és a szülők olvastak fel elmélkedéseket. A keresztút egyes eseményeit kivetítőn követhettük. Mahulányi József atya szavait idézve: „A katolikus iskola oktat, nevel és evangelizál. A jó Istennek nagy tervei vannak iskolánkkal. Nagy dolgokat viszont csak közös erővel lehet elérni. Egy közösség akkor tud jól működni, ha képes együtt dolgozni, imádkozni és ünnepelni.” Erre adott lehetőséget ez a közösen átelmélkedett iskolai keresztút. Az est emelkedett hangulatához hozzájárultak iskolánk énekesei, ill. zenészei is, akik gitár-, zongora- és énekkísérettel teremtettek megfelelő hangulatot az elmélkedéshez. Az eseményen szép számban jelen lévő hívek megtapasztalhatták a közösség építő és formáló erejét. Belák Lajos, az ipolysági nyolcosztályos katolikus gimnázium hatodikos diákja
II. Nyári Leánytábor Kisgyarmat - Sikenička 2011. július 19-23.
Kedves Lányok! Sok szeretettel meghívunk benneteket az általunk szervezett második nyári leánytáborba. A programot domonkos nővérek fogják vezetni Budakesziről. A részvételi díj 25,- €, ezt helyben kell befizetni a tábor elején. Jelentkezni július 1-ig lehet. A táborban 8 és 26 év közötti, templomba járó lányok vehetnek részt. Az egyes foglalkozásokhoz korosztály szerint lesznek elosztva a résztvevők. További információk az alábbi elérhetőségeken kérhetők: duras.mark@gmail.com, 0907 822 759. Szeretettel várunk, és reméljük, hogy egy élményekben gazdag hetet töltesz velünk. A szervezők nevében Márk atya
Illusztrációs felvétel: világháló • WWW.SPESNET.INFO
REJTVÉNY
GONDOLKODÓ
Keresztrejtvényünk R-1, R-2 soraiban XVI. Benedek pápa egyik szép gondolatát idézzük. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán május 6-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: REMÉNY, Žiacka 4. 821 06 Bratislava
vagy e-mail címére: remeny@ remeny.sk
Névelő
A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ A helyes megfejtést beküldők között egy ajándékkönyvet sorsolunk ki.
R-2
ÓszövetNairobiségi próban van! féta
R-1
Éva
Hat éve indult első útjára a Feltámadási jelvény, az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt, mely a Balatontól Csíksomlyóig áthalad a Kárpát-medence magyarlakta területein, hirdetve a Feltámadott Krisztussal való szövetségünket, nemzeti újjászületésünk tiszta vágyát, az együvé tartozást. A jelvényre a részt vevő egyházközösségek egy szalagot kötnek, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírják mindnyájunknak szánt üzenetüket, kérésüket. A 3000 km-es útvonal eszmeileg egy szívet rajzol a Kárpát-medencébe, az egyik ága Zamárdiból, a másik Tihanyból indult nagypénteken. A tavalyi útvonal egy középső ágat is hajtott. Idén ismét új hajtással bővült és nem csak magyar katolikusok, evangélikusok és protestánsok, hanem már erdélyi szlovákok és bácskai horvátok is részt vesznek a feltámadási menetben, ami elősegítheti az itt élő népek bizalmon és szereteten alapuló felebarátságát. A Feltámadási menet pünkösdkor a csíksomlyói búcsún ér véget, a feltámadási jelvényeket a búcsújárók várhatóan fent a Kis-Somlyó nyergében, a tábori oltárnál lévő Madonna-szobornál láthatják viszont a nagymise idején. Ezt követően a somlyóiak leviszik a PéterPál-templomba a csángó misére, ebben a templomban őrzik minden esztendő szalagjait. A Kárpát-medencei magyarság kéréseinek Úristen elé tárását a ferences atyák vállalták. Zoboralján először 2008-ban hat templomban fogadtuk az Árpádkori szárnyas keresztet, a következő években már a nyitrai Szent László-
Volt svéd teniszező
Sérüléseim
Kúszott Üres lom! Zsákszélek
Átállni kezd! .... József (humorista)
Papi személy
A kórház jele
Tova Kötőszó
Svéd város Grafikaféleség
Nyár végei!
Egy németül
Orosz uralkodó Siemens
Ödön
Erbium
Átgördülő
Ilyen mag is van
Eszik Románia autójele Bilb. szem. (Mk 5, 22)
Adventi hajnali mise Nyúl szlov. Páros sziget! Ószövetségi könyv
Nyilas sport
Római 2
Póthaj templomban erősíthették fel szalagjaikat a zoboralji egyházközösségek, sőt tavaly ausztráliai magyarok szalagja is felkerült a Az egyik evanglista keresztre. A kazahsztáni és ausztrál magyarok után idén moldvai csángók lesznek a vendégeink. Tavaly kéréssel fordulSokszorosít tam a zoboralji magyarTonna sághoz, hogy községeikben szervezzenek gyűjKözépen hódít! tést a csángó magyar oktatás támogatására, ez mostanra kibővült a zoboralji magyar oktatás és a Szent László-templom oltára restaurálásának támogatásával – a szentmisén is adakozhatnak. A feltámadási jelvényt május 7én Komárom és környéke fogadja, másnap Érsekújvár, majd pedig a Zobor-vidék, 9-én mi visszük Nagyölvedre, Zselíz, Ipolyság, Rimaszombat, Királyhelmec következik, két hét után a dobóruszkaiak viszik a kárpátaljai Kisszelmencre. 2011. május 8-án, vasárnap délután 14.30 órai kezdettel a nyitrai Szent László király-templomban (piarista) lesz a feltámadási menet, a szentmisét Ďurčo Zoltán püspöki helynök celebrálja. A szalagot felerősíteni szándékozó magyar egyházközösségek a részletek iránt a balkog@zoboralja.sk címen érdeklődhetnek. Több információt a www.zoboralja.sk portálon találnak.
• HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA • 2011. MÁJUS 1.
Plasztin
-be párja
Bejárat
Utca végei!
Hangsor
Zúdít
Testrész
Feltámadási menet Zoboralján
DCCC
YUÉ
Torna után jelentkezik
Megfejtés
A 15. számunkban közölt rejtvény megfejtése: „A család a társadalom kristálya.” (Victor Hugo) A helyes megfejtők közül sorsolással könyvet nyert: Béres Judit, Oroszka. Gratulálunk!
Ilyen is van Üres tűz!
Magasra Csiga szlovákul tart
Balkó Gábor
SJZ
Rideg
Oktat (népiesen)
Kelvin Indián csónak Nem világos
Párizs reptere Diagonális Autó angolul
Fiatalabb fivér Nitrogén, kripton
Félig szór! Óv
Bicegő
Félév!
Liter
Orosz igen
Római 6
Asszony
Folyamodvány Dehogy Órával mérjük
APRAJANAGYJA Fizetett hirdetések KÖSZÖNTŐ
Tisztelettel és szeretettel köszöntjük kedves lelkiatyánkat, SZABÓ JÓZSEF plébánost, aki május 3-án ünnepli 33. születésnapját. E szép ünnep alkalmából kérjük a jó Isten áldását és a Szűzanya oltalmazó szeretetét további életére. A leleszi rózsafüzér-társulat és a hívek Névnapja és születésnapja alkalmából hálás szívvel köszöntjük lelkiatyánkat, HUTÁR MÁRK plébánost. Kérjük a jó Istent, kísérje áldásával élete minden napján. Tisztelettel és szeretettel a nagycsalomjai hívek „Áldd meg gondolatom És minden munkám, Szent áldásod szálljon Éjjel-nappal rám!” Szeretettel köszöntjük id. GYEPES TIBORT Alsóbodokon, aki április 21-én ünnepelte 60. születésnapját, és közel 35 éve a falu kántora. A jó Isten adjon neki jó erőt, egészséget és segítse a Szűzanya, hogy még soká orgonálhasson a templomban az Isten dicsőségére és a hívek örömére. A hálás alsóbodoki hívek
Templombelsők díszítő festése, képek festése és restaurálása, oltárok, szobrok felújítása, aranyozása, százszázalékos minőség, többéves jótállás. Tel.: 031/554 1697, 0903/228 376 e-mail: rio@nextra.sk www.umar.sk Olcsó rózsafüzér www.gabrielbolt.eu MEGEMLÉKEZÉS
Két évvel ezelőtt, 2009. május 3-án távozott az élők sorából KOVÁCS LÁSZLÓ nagymegyeri esperesplébános. Emlékezzenek rá szeretettel mindazok, akik ismerték, és mondjanak imát lelki üdvéért, hogy mielőbb része legyen az örök boldogságban. Özvegy édesanyja Fájó szívvel emlékezünk KOVÁCS LÁSZLÓ volt nagymegyeri esperesplébánosra, aki két évvel ezelőtt, május 3-án, Jó Pásztor vasárnapján hunyt el. Az évfordulón hálát mondunk az Úrnak gyümölcsöző lelkipásztori tevékenységéért, amelyet 25 éven keresztül végzett Nagymegyeren. A hálás nagymegyeri hívek
SZENT RITA imakönyv Ez a könyv úgy állítja elénk a XV. század tanúságtevő szentjének, Casciai Szent Ritának az életét, hogy mi magunk is igazságban és szeretetben kibontakozva akarjuk megélni boldog napjainkat és személyes siralomvölgyeinket. Ára: 3,98 Eur helyett 2,98 Eur A KIADVÁNYOK MEGRENDELHETŐK: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy office@remeny.sk Remény-barátoknak 10%-os kedvezményt biztosítunk!
Az anyai szeretet
UTAZÁS
A kassai Cassoviaturizmus utazási ügynökség magyar idegenvezetéssel szentföldi zarándokutat szervez a Kárpát-medencei – a felvidéki, az erdélyi, a vajdasági és a mai magyarországi – magyarok részére 2011. október 20–27. között. SZOLGÁLTATÁS A zarándokút informatív alapára 490,- Eur-tól van és a repülőjárat a Malév légitársasággal BudaTemplombelsők díszítő festése, külsők felújítása, pestről van bebiztosítva. oltárok, képek és szobrok restaurálása, aranyozása. Jelentkezni lehet a köv. címen és telefonszámon: Orgonák javítása és hangolása. Árkedvezmény. Hoffmann Éva, Jánošíkova 4, 040 01 Košice – Tel.: 035/659 31 39, 0905/389 162 tel.: 0907 297731, www.reart.eu e-mail: hoffmann@cassoviaturizmus.sk
Exkluzív könyvajánló A gyermekek életében az elsőáldozás nagy ünnep, a keresztény életút fontos állomása, hiszen az Oltáriszentségben jelen lévő Jézussal még személyesebb, közvetlenebb módon találkozhatnak a hitükben is fejlődésben lévő gyerekek. Természetesen az esemény nagy fontossággal bír a család és a közösség életében is. A templomok ilyenkor zsúfolásig telnek a szülőkkel, nagyszülőkkel, keresztszülőkkel, akik osztozni akarnak a kicsik élményében, örömében. Májusban virágdíszbe öltöztetik a templomokat, hogy az ünnepélyes, magyar nyelvű szentmisén a szülők, a rokonok, a hívek sokaságának a jelenlétében a gyermekek tanúbizonyságot tegyenek vallásos felkészültségükről. Keresztény életük nagy ünnepére készülve egy csodaszép ajándékkönyvet ajánlunk most mindazon szülők figyelmébe, akik szeretnék emlékezetesebbé tenni ezt a gyönyörű családi ünnepet. A szentáldozásra készülődő gyermekek részére készült magyar nyelvű könyv címe: Első szentáldozásom.
AKCIÓ
Ez a csodálatos, nagyméretű A/4, színes illusztrációkban bővelkedő emlékkönyv a gyerekek életének egyik fontos eseménye, az első szentáldozás napjának állít emléket. A könyvbe beírhatják gondolataikat, emlékeiket erről a napról. Kiegészíthetik a barátaik, a szüleik és a magukról készült fotókkal, az ajándékaik leírásával. Így megőrizhetik e nap örömeit. A könyvet az érdeklődő szülők, nagyszülők, meglepetésre készülődő hozzátartozók megrendelhetik a következő címen: Levélcím: Családi Könyvklub P.O.Box 39. 929 01 Dunajska Streda Rendelje meg a könyvet a Könyvklub ingyenes telefonszámán: 0800 11 33 22. A könyvet a Családi Könyvklub védőfóliával azonnal elküldi. A könyv ára mindössze 6 Euró. A postaköltség utánvéttel 2,5 Euró.
„Anyámnak köszönhetek mindent, ami vagyok.” (Agustinus) „Az anyai szeretet természeténél fogva feltétlen.” (Erich Fromm) „Az anyáknak megadatott az emberiség által ismert legnagyobb kincs: a tudat, hogy jobbá tehetik valaki másnak az életét.” (ismeretlen) „A fának nem fáj, ha letörik a virágát, ó, de az anyai szívet fájdalomból gyúrta a Teremtő.” (Gárdonyi Géza) „Az anya azt is megérti, amit gyermeke nem mond ki.” (jiddis közmondás) „Te minden erőnél erősebb erő: anyai szeretet! Te emberi testbe öltözött napfény! Te Isten szívéből leszállott szent láng, haláltól nem félő, erős gyöngeség!” (Gárdonyi Géza) „Anyámnak nem gyújtottam gyertyát. A fényt nem lehet megvilágítani.” (Szabó Magda) • WWW.SPESNET.INFO
REMÉNY
A Remény zarándoklata Lourdes-ba
Így látom én Horváth Károly Húsvéti ünnepünk nagymértékben gazdagítja a szentmisében való elmélyülésünket. Jézus három évig tanított, és tanítását jócselekedetekkel is alátámasztotta. Ez volt az ő életének az igeliturgiája. Egyháza mostanában tanulgatja, hogy az ige ne csak a nyelvet mozgassa, és a fület, a hallást foglalkoztassa, hanem hatoljon a szívig, és az értelem által hozzon létre új kezdeményezéseket, cselekedeteket a felebaráti szeretet terén. Virágvasárnapon a pápa szentmiséjében az orgona már jelezte a kezdő hangokat a Hitvalláshoz, de a pápa még nem kezdte az éneket, hanem teret adott a csöndnek, hogy átgondolva az igazságot, olyan cselekedetekre határozzuk el magunkat, amelyekből azok is meglátják hitünket, akik nem ismerik a Credót. Az igeliturgia után Jézusnál is következik a felajánlás. Már a kereszten Mennyei Atyjának ajánlja önmagát, életét, halálát. Gyilkos kezekből az Atya kezébe. És az Atya kézzelfogható átváltoztatással fogadja Fia áldozatát. A föltámadással. A tanítványok, élükön Tamással, örvendezve tapintották meg, ami ésszel megfoghatatlan volt számukra: meghalván az Élet, a halálon Úr lett. Győztes Krisztus Urunk nem a saját uralmát erősíti meg. A Föltámadott nem akarja övéit szolgáknak tekinteni, hanem barátainak nevezi őket, és ő szolgál nekik mennyei asztalánál. Ide hív mindannyiunkat. Az ő mennybemenetele a miénk is, ahova előresiet, hogy amíg mi itt a földön készítgetjük, mosogatjuk vagy tán néha foltozgatjuk menyegzős köntöseinket, ő az Atya jobbján megterítsen nekünk, és mindent előkészítsen. A föltámadás nem választható el a mennybemeneteltől. Jézus minket is részesíteni akar a feltámadásban. Ez életmiséjének áldoztatása, a vele való közösség. A communio. A vele való találkozásunkkor az is kiderülhet, hogy még, vagy már nem megfelelő a menyegzős ruhánk, minden földi igyekezetünk ellenére sem. Remegve félünk majd, hogy számonkérés következik, a példabeszéd szerint. Jézus irgalma megkönnyíti zavarunkat, hogy bizony nem vagyunk méltóak. Az is isteni megoldás, hogy új ruhába öltözzünk, magába Krisztusba. Így valósul meg a teljes eggyé válás vele, amikor az élete sokrétűen beleépül a miénkbe. „A szentmise véget ért, menjetek békével.” „Jöjjetek, Atyám áldottai, az ő örömébe.” Mert engem lát bennetek is.
2011. május 15–21. Program 1. nap - május 15., vasárnap Indulás Dunaszerdahelyről a kora esti órákban, éjszakai utazás Ausztrián, Németországon, Svájcon át Arsba (Dombes) 2. nap – május 16., hétfő A délelőtti órákban érkezés Arsba – Vianney Szent János működési helyére. A múzeum, a plébánia, a templom megtekintése. Utazás szülőhelyére, Dardillyba, a templom, az oratórium megtekintése. Szállás. 3. nap – május 17., kedd Reggeli után indulás Avignonba, a pápák székhelyére (1309 – 1376). A pápai palota, a katedrális, az avignoni híd megtekintése. Indulás Lourdes-ba. Szállás, vacsora, részvétel a gyertyás körmeneten. 4. nap – május 18., szerda Reggeli után egész napos vallási program. Szállás. 5. nap – május 19., csütörtök Reggeli után vallási program, délután indulás éjszakai utazással Narbonne-on, Montpelliern, Nimes-en keresztül Torinóba.
Fatimai zarándoklat 2011. július 1–7. Fatimán kívül a következő helyeket keresik fel: Lisszabon, Porto, Coimbra, Nazaré, Batalha, Óbidos, Aljustrel. Utazás repülőgéppel, Portugálián belül autóbusszal. Lelki vezető: Molnár Tamás. Elhelyezés kétágyas szobákban, félpanzióval. Ára: 670 euró (+170 euró reptéri illeték + biztosítás és belépők). Jelentkezni május 5-ig lehet a 0911/912 410-es telefonszámon.
Szeretettel hívják a lelkiatyákat és Mária-tisztelőket a bacsfa-szentantali kegytemplomban megrendezendő
III. FATIMAI ENGESZTELŐ IMANAPRA PROGRAM 2011. május 13., péntek 17.00 Ünnepélyes rózsafüzér, gyónási lehetőség 18.00 Vetítés Fatimáról 19.00 Ünnepi szentmise, bemutatja Tóth Domonkos, kiérdemesült nagyszombati segédpüspök 21.00 imaóra a papi hivatásokért 22.00 imaóra a családokért 23.00 imaóra a bűnösök megtéréséért 24. 00 szentségi áldás
• HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA • 2011. MÁJUS 1.
6. nap – május 20., péntek A kora reggeli órákban érkezés Torinóba – a torinói lepel, a bazilika, a szalézi komplexum megtekintése. Az esti órákban indulás éjszakai utazással Pozsonyba. 7. nap – május 21., szombat A délelőtti órákban érkezés Pozsonyba. A zarándokút ára: 298,- Eur. (Tartalmazza a biztosítást is.) Indulás Dunaszerdahelyről. Jelentkezni lehet Écsi Arankánál, tel.: 0944/152725
Szent György-napok Dunaszerdahelyen 2011. április 29–május 1. Ünnepi megemlékezés-sorozat a város és a templom védőszentjéről április 29. 17.00 Ünnepi szentmise a Szent György-templomban, főcelebráns és szónok: Albán József bősi plébános 18.30 Szent György-bál a Vidékfejlesztési Szakközépiskola aulájában április 30. 10.00 A „Példás családok” című, a Család évében meghirdetett alapiskolás versenyre beérkezett képek kiállítása. Megnyitja Zsidó János esperes, féli plébános. (Városi Művelődési Központ aulája) 10.15 A „Példás családok” című vetélkedő szóbeli döntője a VMK aulájában 14.00 A délelőtti verseny kiértékelése. VMK aulája 17.00 Hálaadó ünnepi szentmise a Szent György-templomban. A szentmise végén a város ünnepi felajánlása a patrónusnak. Főcelebráns: Herdics György c. apát, dunaszerdahelyi esperesplébános, szónok: Szalay Gyula c. esperes, egyházkarcsai plébános 18.30 Szent György-est a VMK színháztermében. Az esten fellép a Szent György Énekkar, s bemutatják a Szent György Évkönyvet. május 1. 11.00 Ünnepi szentmise a Szent György-templomban. Főcelebráns: Herdics György c. apát, szónok: Szakál László pápai káplán, esperes, nagymegyeri plébános A Dunaszerdahelyi Esperesség évkönyve a csallóközi Szent György-kultuszt kívánja erősíteni