remeny_2012-31_korrekturazott by Attila Nagy

„Soha, egyetlen órát sem engedek üresen elfutni, hanem minden időmet Krisztus megváltói művének szolgálatába állítom!” (Szent Alfonz fogadalma)

REMÉNY XXIII. évfolyam 31. szám

2012. július 29. – Évközi 17. vasárnap

Az odafönt valókat…

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur 5 7 8

A Szűzanya remetéje Embernek maradni! Ahol imával fogadják az embert

Oly sok mindent s annyi mindenkit féltünk az elmúlástól. Minél több szépet, értékeset fedezünk fel magunk körül, annál kevésbé akarjuk, hogy valaki, valami egyszer csak megfosszon tőle. Hogy galád módon elvigye a halál… S bár fontos, hogy nyitott legyen a szemünk és szívünk az istenadta világ ajándék dolgaira, ez mégis csupán önző ragaszkodás. Kapaszkodás a kincsbe – a kincset adó nagylelkű szeretet csodálata helyett. Nehéz átlépni azt a bizonyos határt… Amin túl az ember már felismeri, hogy mindez csak…, csak árnyék, halvány másolat…, falatnyi kóstoló… Hogy Odaát mindebből nem ezerszer, nem is milliószor több van, mert ott már érvényét veszti minden mennyiségi számítás, és mindössze egy marad: Valódi Boldogság. Az odafönt valókat keressétek!

HÍRVILÁG

Győzelmek és vereségek „De jó, hogy nem tudhatunk semmit, / S előttünk minden mély titok” – így a költő, Falu Tamás. A költő ezt gondolja. Mi meg mily sokszor tudni akarunk. A titkokat meg akarjuk fejteni, az okokat pontosan ismerni szeretnénk. És így van ez jól. Valameddig. A fentebb idézett vers utolsó két sora ez: „Milyen szomorú lehet Isten, / Aki tudja a holnapot.” Mi lenne, ha tudnánk a holnapot? Vajon más lenne az ember? Mi lenne, ha nem volnának titkok? Ha mindenre lenne ésszerű, biztos válasz? Elméleti kérdések. De minden bizonnyal, éppen

úgy van jól, ahogy van. Hogy nem mindent tudhatunk. Hogy vannak titkok. Hogy kérdéseinkre nem mindig érkezik válasz. Hogy tudásunk nagyon hiányos. És nemcsak a holnapot nem tudjuk. A mát sem. Semmi sem biztos, minden mulandó. Még azok sem állhatnak biztosan, akik azt hiszik, ők mindig nyertesek. Mert a nagy vesztesek olykor megnyernek mindent. Mindent visznek. A nyerők meg elesnek. Ha a dolgokat az örökkévalóság szemszögéből nézzük, minden más színezetet kap. Ilyenkor a

NAGYSZOMBAT

Köszönet a három évért A nagyszombati érseki palota kápolnájában július 19-én szentmisére került sor, amelyen a meghívott papok és az Érseki Hivatal alkalmazottai a püspökökkel együtt mondtak köszönetet Istennek az elmúlt három évért, amikor Róbert Bezák vezette a Nagyszombati Érsekséget. Egyszersmind imádkoztak az érsekség további életéért. Az eucharisztia ünneplése a testvéri megértés szellemében zajlott, az aznap elhangzott jézusi szavak értelmében: „Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve: én felüdítlek titeket.” (Mt 11, 28) Róbert Bezák kiérdemesült érsek minden jelenlévőnek köszönetet mondott az együttműködésért. Ján Orosch apostoli kormányzó biztosította a kiérdemesült érseket arról, hogy szívünkben marad úgy, ahogy valamennyi püspök, aki eddig a Nagyszombati Érsekség történetében annak élén állt. Megígérte, hogy az érsekség alkalmazottai a déli Úrangyala-imában megemlékeznek róla. Július 17-én a Szlovák Püspöki Kar tagjai Donovalyn jöttek össze, hogy az egyház aktuális helyzetéről beszéljenek. A találkozón szó esett Róbert Bezák érsek leváltásáról is. A püspökök közleményében az áll: a Szentatya a döntést az apostoli vizitáció, valamint a Bezák érsek és az illetékes kongregációk közti kommunikáció eredményeivel való alapos és személyes megismerkedést követően hozta meg. A püspökök kitartanak korábbi álláspontjuk mellett, és elfogadják a Szentatya döntését. TK KBS/Remény

REMÉNY katolikus hetilap Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József e-mail: alban@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 510 Főmunkatárs: Mons. Koller Gyula

Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: + 421 (0)948 057 506

vesztesek győzőkké válhatnak, a kicsinyek nagyokká. A csatát vesztettek háborút nyerhetnek. Mert a csatát meg kell vívni. A rosszal állandóan harcolni kell. És igen, háborút kell folytatni a rossz ellen, s győztesen kell kikerülnünk. És lehet, bármennyire is győzünk, sokan azt fogják hinni, hogy a mi győzelmünk vereség. Mert esetleg annak tűnik. De nem baj, elég, ha mi tudjuk. Elég, ha Ő tudja. Mert azok, akiknek csak ﬁzikai szemük nyitott, akik nem az örökkévalóság szemszögéből néznek, pláne nem tudnak semmit. Végképp semmit…

Isten egyenesen ír görbe vonalakon is Az Új Szó című napilapban – amelynek minden bizonnyal nagyon sok hívő katolikus keresztény olvasója is van – Róbert Bezák érsek leváltását követően több cikk is napvilágot látott. Két szerző tollából is olvashattunk egy-egy olyan jegyzetet, amelyben sértő módon írnak a katolikus egyházról, annak tagjairól – vagyis rólunk. (Az igazság kedvéért megjegyzem, ezt követően megjelent egy további cikk, amely korrekt módon „helyre teszi” a két korábbi jegyzet néhány megállapítását.) Egyáltalán nem mindegy számomra – tudom, nem vagyok egyedül, sőt! - az, ami az egyházban történik. Hiszen tagja vagyok, önként, meggyőződésből. Hiszem és vallom, hogy nem csak egy jól-rosszul működő szervezet, intézmény, hanem isteni eredetű, maga Jézus alapította. Tagjai, akárcsak én, küszködő, csetlő-botló, esendő emberek, akik nem mindig cselekszenek úgy, ahogy az egy keresztény elveket valló hívőtől elvárható. Gyakran szégyent hoznakhozunk Mesterünkre, júdásokként megtagadjuk Őt. De mindig kapunk Tőle egyházunk közvetítésével új és új lehetőséget arra, hogy felálljunk, újrakezdjük. Néha szárnyalva, néha szárnyaszegetten. De sohasem feledve a lényeget. Érdekes, de érthető módon, amikor az egyházban valami felkavaró, botrányos dolog történik, egyszerre minden fórumon mindenki szakértővé válik, mindenki mindent jobban tud, tanácsot, sőt, akár utasítást ad az egyháznak, mit kellene és mit nem lenne szabad tennie. Mindenkinek szíve joga, hogy véleményt mondjon, akár egyházi ügyekben is – ezt nem vitatom. Csupán megjegyzem: kár, hogy amikor a helyi vagy a világegyház „normál menetben” működik, akkor kevéssé fedezik fel ténykedését. Pedig szenzációs cikkeket lehetne írni sok apró és nagyobb csodáról, amelyek mind azt bizonyítják, hogy egyházunk él, lüktet. Érdemes megnézni például a katolikus ifjúsági világtalálkozókról készült videókat: a sok száParák László e-mail: parak@katolikus.sk Hirdetésfelvétel, lapterjesztés: Blahóné Kamenár Gabriella e-mail: kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat Felelős kiadó: Mons. Szakál László

• ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP • 2012. JÚLIUS 29.

zezer hívő ﬁatalt, aki lelkesen ünnepli az egyházat, a pápát és együtt imádkozik. A sok rossz mellett, amely jelen van világunkban és így az egyházban is, ezt is meg kellene látni. Az árnyak, a téves döntések, a rossz lépések mellett a fényt, a sok jót, a másik embernek nyújtott segítséget, az újrakezdéseket, a megtéréseket… Isten egyenesen ír görbe vonalakon is. Ha nagyobb távlatokban gondolkodunk, a rossz helyzetekből is származhat valami jó, valami építő, ami végül is a javunkra válhat. A katolikus egyház tagjaként, gondolkodó lényként természetesen nekem is lehet és van is véleményem az egyházamban történő dolgokról. De akárcsak a családban, e tágabb családomban is mindig próbálom megérteni és elfogadni azt, ami történik. Nem kívülről, „felülről” kritizálva, hanem szeretettel, „belülről” segítve. Nem feledve, hogy életutunkon végigkísér minket a kereszt is. És éppen olyankor, amikor megtapasztaljuk annak súlyát, mutatkozik meg magatartásunkban, szavainkban, véleményünkben az, hogy valóban Krisztushoz tartozunk-e. Kétezer éves egyházunk története során valóban sok botrány fordult elő. De kérdezem én a most fennálló nehéz helyzetben az egyház megszűnését, felbomlását kívánóktól: ha ez csupán egy lenne a sok szervezet közül, fennállna-e még most is? Lenne-e még akár csak egy hívő katolikus keresztény is a huszonegyedik század elején, ha csak emberek által létrehozott intézmény lenne? És végül álljon itt egy idézet a Szentírásból. A zsidó főtanács egyik tagja, Gamáliel, a vádlottakkal, Jézus apostolaival – vagy ha úgy tetszik, a növekvő egyházzal - kapcsolatban így nyilatkozik: „Ha ugyanis ez a törekvés, vagy ez a mozgalom emberektől származik, fölbomlik, de ha az Istentől van, nem tudjátok szétoszlatni őket, különben úgy tűnnék föl, mintha Isten ellen tusakodnátok.” (Apostolok Cselekedetei 5, 38-39) Kétezer év telt el…

A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk Grafika: namedia – Nagy Attila Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava

Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

EZ TÖRTÉNT TOLEDO

VATIKÁN

Magyar misszionáriust szenteltek

„Boldogok a békességszerzők”

Július 1-jén Braulio Rodrigez Plaza, Toledo érseke nyolc diakónust szentelt pappá, köztük a soproni születésű Szabó Zsolt Józsefet, a Giovanni Salerno által alapított Harmadik Világ Szegényeinek Szolgái Mozgalom tagját. A magyar misszionárius Peruban, Cuzco közelében szolgál. Szabó Zsolt Józsefet 2010-ben ugyanitt, Toledóban szentelte diakónussá a főpásztor. A soproni születésű misszionárius 2000ben kapcsolódott a Giovanni Salerno olasz misszionárius által alapított mozgalomhoz, miután lelkiségét megismerte. Először a mozgalom budapest-józsefvárosi központjában

szolgált; ezt követően Peruban, Cuzco közelében, a „Fiúk Városában” kezdte meg segítői szolgálatát. Kezdetben komoly nehézséget jelentett számára a spanyol nyelv elsajátítása és a más kultúrába való beilleszkedés; ám kitartott elhatározása mellett, és mindez nem vette el a kedvét a missziós papi hivatástól sem. Elöljárója, Giovan-

ni Salerno jóváhagyásával elkezdte tanulmányait, és sikeresen be is fejezte Toledo papi szemináriumában. Felszentelését követően Szabó Zsolt József két hetet Magyarországon tartózkodott, családja körében. Első szentmiséit Sopronban és a budapesti Szent József-templomban mutatta be. Magyar Kurír/Remény

XVI. Benedek pápa a következő, 2013. január 1-jén esedékes, 46. béke világnap témájául a következőt választotta: „Boldogok a békességszerzők”. A Szentatya évenkénti üzenetének célja a hívek és minden ember bátorítása a felelősségvállalásra a béke építése érdekében. Az üzenet ezért az emberi lényből kiindulva a béke fogalmát a maga sokszínűségében és teljességében taglalja. Szól a belső és külső békéről, majd kiemeli a jelenlegi antropológiai válságot, a nihilizmus természetét és következményeit, továbbá érinti az ember alapvető jogait, köztük a lelkiismereti szabadságot, a szólásszabadságot és a vallásszabadságot – olvasható a Iustitia et Pax Pápai Tanács közleményében. Az üzenet továbbá etikai megfontolást nyújt néhány, a világban bevezetésre kerülő szabályozásról a gazdasági és pénzügyi világválsággal, a nevelés-oktatással és a politikai és intézményi válsággal kapcsolatban, amely sok esetben a demokrácia válságát jelenti. A béke világnapi üzenet megemlékezik a II. Vatikáni zsinat megnyitásának 50. évfordulójáról és XXIII. János pápa „Pacem in terris” kezdetű enciklikájáról, amely szerint az emberi méltóságot és szabadságot mindig előtérbe kell helyezni. Ezáltal lehet felépíteni a minden ember szolgálatában álló társadalmat, amely diszkrimináció nélküli, és az igazságosságon és békén alapuló közjót támogatja. Vatikáni Rádió/Remény

POZSONY-MARIAZELL

LONDON

Üdülni volt a közösség

Szentmise a sportolóknak

A pozsonyi ferences templomba járók közül nagyon sok embert, a legﬁatalabb korosztálytól az idősekig megfogott már maga a stájerországi helyszín, Mariazell, hiszen ez Közép-Európa egyik legismertebb Mária-kegyhelye, híres zarándokhely. A kegyhely magyar vonatkozása Nagy Lajos királyhoz kötődik, akinek kétezer fős seregével szemben a törökök nyolcezer fős sereggel vonultak, így Lajos seregének helyzete kilátástalannak bizonyult. A király ekkor a celli Szűzanyához fordult. Csodák csodájára, ahogy felébredt, a mellén találta azt a Mária-képet, amelyet egyébként egy kis oltáron tartott. Ezt égi jelnek tekintve vonult a harcba, ahol hatalmas győzelmet aratott a törökök felett. A magyar múlt része az is, hogy az itteni kegytemplomban nyugodtak 1991-ig, Esztergomba történt hazaszállításáig Mindszenty József bíboros hamvai. A július 8-14. között megvalósult üdülés résztvevőinek a Mariazell melletti St. Sebastian település szállodájában, hegyekkel körülvett, pompás környezetben volt a szállása. A zarándokház jellegű szálloda kápolnájában esténkét misét mutatott be Haľko József püspök atya és a másik lelki vezető, Morovics István atya. Ugyanitt reggelente rózsafüzért imádkoztak a résztvevők. Minden

program, akár szentmise, akár turisztika, választható volt. Felemelő élményt jelentett a hétfői napon a bazilikában, a Madonna-oltárnál bemutatott magyar szentmise. Utána piros-fehér-zöld színű zászlót helyeztek el Mindszenty bíboros egykori nyughelyén. Nagyobb túrán is részt vettek a nyaralók, a Bürgeralpe hegycsúcsát megmászva, ahol egy keresztet találtak, körülkötve magyar zászlószalagokkal, továbbá a kereszt alján egy magyar felirattal: „Mária megsegített, segíts továbbra is!” Körbejárták a Salza folyó völgyét is, és ráakadtak egy hét állomásból álló gyógyító zarándokútra, melynek egyik állomása a mariazelli bazilika. Pénteken három órára volt tervezve a keresztút megjárása, amikorra is az égiek esőt rendeltek, de a csoport ennek ellenére kitartóan megjárta a kálváriát. Esténként ﬁlmvetítések voltak, továbbá kötetlen beszélgetések. Az utolsó napon közös szentmisét mutatott be a csoporttal lévő két atya a nagymagyari zarándokokkal érkező Naszvadi Sándor és Matus Jenő atyákkal, a kegytemplom melletti Szent Mihály-kápolnában. Köszönet a szervezőknek - Amália néninek és Ilinek -, valamint József püspök atyának! Kitartó munkájuk nélkül nem valósulhatott volna meg ez a szép egyhetes együttlét. Zilizi Kristóf

Július 28-án, szombaton délután fél 3kor szentmisét mutatnak be a londoni olimpiai játékokon részt vevő katolikusok számára az angliai katolikusok fő templomában, a westminsteri székesegyházban, London szívében. Az angliai és walesi püspökök arra hívják a katolikus sportolókat, hogy csatlakozzanak a helyi közösséghez, és együtt adjanak hálát Istennek az olimpiai játékok adta sok lehetőségért. A kezdeményezésről James Parker, a „More than gold” (Több, mint arany) elnevezésű ökumenikus szervezet katolikus képviselője számolt be a SIR olasz katolikus hírügynökségnek. A szervezet az olimpiai játékok során evangelizációs tevékenységet folytat. A július 28-i megnyitó misén részt vesz Vincent Nichols westminsteri és Peter Smith southwarki érsek, valamint Thomas McMahon brentwoodi püspök és további főpásztorok. A szentmisén több egykori olimpiai bajnok és neves sportoló is jelen lesz a világ minden részéről. „Ezek a nők és férﬁak jól tudják az Istennel való kapcsolat jelentőségét a sportban. Minden atlétát arra hívünk, hogy csatlakozzon közösségünkhöz, hogy együtt adjunk hálát Istennek az olimpiai játékok adományaiért, amelyek nagy lehetőségeket jelentenek nemcsak nemzetünk, hanem az egész világ számára ebben a történelmi pillanatban” – nyilatkozta James Parker. Vatikáni Rádió/Remény • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

AMIRE HITÜNK TANÍT

Tartsd meg a parancsokat!

Ne paráználkodj! Ilyen parancsolat (szó szerint véve…) az Ószövetségben nem található. A hatodik parancsolat esetében a legszembetűnőbb a különbség a tízparancsolat eredeti értelme és a keresztény szemlélet között. A hatodik parancsolat a Szentírásban így hangzik: Ne törj házasságot! Kicsit ostobán fogalmazva: a bibliai időkben a mai értelemben vett paráználkodás meg volt engedve. A férﬁnak annyi felesége lehetett, amennyit el bírt

A tízparancsolat

tartani. Az egyetlen tilalmat az embertárs felesége jelentette. A parancs eredetileg az olyan visszaélések elkerülésére irányult, mint Dávid bűne. Tehát hogy a hatalmon lévő ne vehesse el alárendeltje feleségét. Egyébként szabad kezet adott a férﬁaknak. Ha nős ember utcanővel kezdett ki, nem számított házasságtörésnek. Talán érdemes a katekizmus szavaival tisztázni a fogalmakat: • A paráználkodás egy szabad állapotú férﬁ és nő közötti, házasságon kívüli testi egyesülés.

Megmagyarázzuk!

Baldachin: személy, tárgy vagy hely szentségét vagy méltóságát hangsúlyozó mennyezet, ernyő. Eredetileg arannyal átszőtt, bagdadi selyemből készült mennyezet (Bagdad lat. neve Baldach, innen a baldachin név). Nevezik még coelum, 'ég, mennyezet'-nek, pallium, 'eső ellen védő tető'-nek és umbraculum, 'napfény ellen védő árnyék'-nak is. Az egyházban több változatát használjuk: 1. fölfüggesztett, sátor formájú textilmennyezet, többnyire oltárok fölött. Sátor formájával a mennyei Jeruzsálem jelképe (vö. Iz 32,18; Jel 7,5, 12,12, 13,6, 21,3). Az oltár fölött (mivel a templom Krisztus király háza), az oltár Krisztus trónja jelentéssel szerepel. 2. hordozható, téglalap alakú tető, melyet körmenetekben az Oltáriszentség és ereklyék, ill. ünnepélyesen bevonuló püspök vagy pápai legátus fölött visznek. Templomainkban ez a gyakori, a nép umbellának is hívja. Magyar népi változata a hordozható állvány fölé ívelt vázra feszített textilsátor vagy virágfüzér. Ez alatt viszik a körmenetben a kegyképet vagy kegyszobrot (Egerszalókon, Jászberényben, Máripócson…). 3. tiszteletet jelző tető a pápa, a bíborosok (Rómán kívül!), a püspökök, ill. néhány prelátus trónusa fölött. 4. az egyházi építészetben a szobrok fölötti kis dísztető. 5. Az oltárok és sírok fölé kőből vagy bronzból emelt, baldachin formájú építményt inkább cibóriumnak nevezik. A déli országokban a baldachin lehet rúdon vitt nagy selyemernyő a bizonyos személyeket megillető tisztelet kifejezésére. (Forrás: Katolikus Lexikon) • ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP • 2012. JÚLIUS 29.

• A házasságtörés a házastársi hűtlenséget jelenti. Amikor két fél, akik közül legalább az egyik házas, szexuális kapcsolatot létesít egymással, bármilyen rövid időre is, házasságtörést követ el. (KEK 2380.) Az első (a paráználkodás) a hatodik parancs alapján nem számított bűnnek az ószövetségi időkben. A második, a feleség esetében mindig bűnnek számított, a férﬁ esetében csak akkor, ha férjes asszonnyal kezdett ki.

Ablak a történelemre

Az egyháztörténelem fősodorbeli eseményeit nagyban befolyásolták azon személyek is, akikkel legfeljebb lábjegyzetekben találkozhatunk. A középkor korai szakaszában (V-IX. század) éltek ők, jogtudósok, egyházatyák, történészek, írók és ﬁlozófusok, hitvallók és mártírok… Martinus, Braga érseke (515 k.-580) a szvéb Miro királyt győzte meg Krisztus tanításaival az 560. és 563. évi zsinat keretein belül. Szerzeteseinek fordította az egyiptomi atyák útmutatását, s ﬁvére, Polemius püspök részére hosszú beszédet írt (De correctione rusticorum). Egy korai historikus, Caesareai Prokopiosz (6. század) neve is ide kívánkozik. Belizár titkára, a jogász fontos, ámbár nem mindig elfogulatlan képet festett hadjáratokról, politikai manőverekről, építészeti remekekről. Felemlegette a szlávok balkáni megjelenését is. Szent Radegunda (518-587) türingiai hercegnő. A jámbor keresztény az erőszakos I. Chlothar frank király arájává lett. Öccse meggyilkolása után elmenekült, s 550 körül apácakolostort teremtett Poitiers-ben. Itt élte le életét. 569-ben II. Jusztinosz bizánci császártól ajándékul kapta a Szent Kereszt egy darabkáját. Az ereklyéről nevezték el az épületet, s erről szólt tisztelője, az édes szavú itáliai poéta, Venantius Fortunatus Vexilla regis c. verse. Radegunda nemcsak a hithűek lelkéért imádkozott...

Nemigen illeszkedik a sorba a longobárd felség, Rothari (636-652) neve, annyiban talán mégis, hogy törvénykönyve (Edictum) népe jogának az első írásos forrása. Győzött Bizánc felett Modenánál (652), s nőül vette a híres Gundibergát, Theodelinde lányát. Salvianus az ötödik században lett házasemberből lerinumi barát és massiliai presbyter. Művei (Ad ecclesiam, De gubernatione dei) egyedi hangneméről tanúskodnak. 848-ban érkezett Lüttichbe Sedulius Scotus, ahol honﬁtársaival karöltve vetette el a neves iskola magvait. Elegáns latinság jellemezte jegyzeteit (Kommentár Szent Pál leveleihez). Politikai értekezése a Liber de rectoribus Christianis.

LÉLEK ÉS ÉLET

A Szűzanya remetéje Szeretem a szépséges Szepességet, benne a litmanovái Mária-jelenések hegyét, ahová évenként ellátogatok, mert egykor itt történt megtérésem. Itt találkoztam a „hegy őrzőjével“ - ahogy mások ismerik -, vagy a „litmanovái remetével“, Józseffel - ahogy én hívom. Mikor mondom, portrét szeretnék róla írni, megjegyzi, hogy kissé elkéstem, mert épp a beszélgetésünk idején tűzte műsorára a Lux TV a vele készült többrészes ﬁlmet, és már a bulvársajtó is megtalálta őt. József itt lakik, a szentély közvetlen szomszédságában, égimeszelő fenyőfák között, egy maga építette faházban, remete módon. Tévé, rádió, villanyáram nélkül. De nincs gáz, fürdőszoba, központi fűtés sem. Már régebben felfedeztem ezt a remetetanyát, amikor egy különös, miniatűr „házi keresztút“ fenyőfákra függesztett stációit követve eljutottam egy léckerítéshez és egy stilizált kőkapuhoz, amely mögött faházikó bújt meg. A fákon, a kerítésen, a házikón még rajta voltak a karácsonyi díszek. Teljesen megfogott ez a látvány. Először azt gondoltam, hogy a kegyhely plébánosa lakik itt, diszkrét magányban, ami teljesen természetesnek tűnt. Tétován lenyomtam a kapu kilincsét, és egy kis udvaron találtam magam. A faház falán V-alakú, faragott feszület, odébb egy kis barlangban a boldoggá avatott görög katolikus Gojdič püspök kőből faragott szobra. Mellette miniatűr betlehemi istálló. Mindenütt a kő szeretete és nagystílű alkalmazása. Az udvaron réges-régi tűzhely, bogrács és fazekak rajta. De a házikó zárva. Idén több szerencsével jártam, mert alanyunk épp a forráskút környékét rakta ki terméskővel. Egy huszonéves ﬁú dolgozgatott felügyelete alatt, akit

kínál az udvari tűzhelyen főzött gyógyteával, majd kérésemre megmutatja a házikó belsejét, ahol egy hozzáépített kiszögellésben oltárt is létesített. Akárkit befogad, aki jó szándékú, és ott akarna néhány éjszakát tölteni a hegyen. „Valójában egy többszörösen viszszaeső bűnözőt lát maga előtt - vallja magáról -, mert az idült alkohol- és kábítószer-függőségem miatt lejtőre jutott életem. Összesen tízegynéhány évet töltöttem az illavai fegyházban, garázdaságért, drogok terjesztéséért, csalásért meg egyébért. Mire szabadultam, nejem és két gyermekem elhagyott. Az utcára kerültem, mint annyian a válások következtében, és ráadásul munkát sem sikerült szereznem, ilyen erkölcsi háttérrel. Hajléktalanok között éltem, kukáztam, gyűlöltem a világot, benne önmagamat, hogy gyáva és gyönge vagyok ahhoz, hogy megváltozzam. Nem látva kiutat ebből a kétségbeejtő helyzetből, egyszer át is dobtam a kötelet a gerendán. Amíg tétováztam, valaki hírt hozott nekem egy papról, aki keresztény könyörületből befogadja a társadalom szélére szorultakat, és a maga nemében egyedülálló szeretetotthonában gyógyítja a szenvedélybetegeket. Nagyon messze laktam onnan, de anyám rábeszélt, hogy épp egy zarándokcsoport indul busszal Litmanovára, menjek el velük, onnan közel van a „Krisztus, a Főpap Intézet“, amiről szó volt. Beleegyeztem. Mikor kiszálltam a buszból és körülnéztem ezen a csodálatos hegyen, valami megérintette lelkemet. Abban a faházban, ahol a Szűzanya 5 évig havonként megjelent, határozottan éreztem, hogy valami történt velem. Az istentiszteletet végigsírtam, hiába küzdöttem magammal. Valami arra ösztökélt, hogy mise után

tem, hogy én innen nem megyek el, itt maradok ezen a hegyen. Itt se kocsma, se rossz barátok, csak az áhított csend van. És a Szűzanya közelsége, aki csodát tett velem, mert ettől a perctől kezdve nem vettem magamhoz se alkoholt, se kábítószert. Én, aki alkohol híján a denaturált szeszt, ablaktisztítót és hígítót is megittam. De anyám nem akart beleegyezni, hogy itt maradjak felügyelet nélkül. Így aztán néhány hónapig Izsákfalván éltem, Marián atya felügyelete alatt, a többi kábítószeressel együtt. Egy napon közöltem az atyával, hogy annyi év bezártság után nem bírom az intézeti életet, már nem használok tudatmódosító szereket, elmegyek és letelepszem a litmanovái hegyen, mert megígértem a Szűzanyának, hogy ott maradok vele. Elláttak a legszükségesebb dolgokkal és egy dupla műanyag ponyvával. Egy bemélyedés fölé felhúztam „iglumat“, tettem bele egy rozsdás kályhát, és itt laktam, sokszor derékig érő hóban, csikorgó fagyokban. Minden erőmet és időmet a kegyhely körül található munkáknak szenteltem, havat hánytam, söpörtem, padokat csináltam, füvet kaszáltam, a napi miséknél segédkeztem. Munkámért cserébe némi ﬁzetséget kaptam. A forrás jéghideg vizében fürödtem, és egy összeeszkábált tűzhelyen főztem a szabad ég alatt. Ez volt minden vagyonom, és elégedett voltam sorsommal, mert itt egyedül maradhattam gondolataimmal, imámmal, és teljesen a Szent Szűznek szentelhettem életem meg Jézusnak, köszönetként a gyógyulásért. Ebben a sátorban laktam nyolc évig, de aztán megkezdődtek az új templom építésének munkálatai, és ezekben tevékenyen részt akartam venni. Ezért püspöki engedéllyel és több izsákfalvi társam segítségével felépítettem az itt található kidőlt fákból és terméskőből ezt a házikót, amely állandó lakhelyem. Itt laktak volt kábítós társaim is, akikre felügyeltem, amíg itt tartózkodtak. Akkoriban ismerkedtem össze Ján Babjak érsek úrral, akinek azt tanáaz izsákfalvi szeretetotthonból vett meggyónjak, habár ezt már nagyon csoltam, hogy az építkezéshez előírt maga mellé, mert teljesen árva. Meg- régen elhanyagoltam. Utána eldöntöt- drága import homokkő helyett hasz-

náljuk fel az itt található bazaltkövet. Aztán nekiláttunk a környező erdőből összetalicskázni a terméskövet, amiben az érsek atya is részt vett, nem restellve megfogni a talicska szarvát. Egyszerű, barátkozó, hétköznapi ember, akinek sajátja a krisztusi alázat. A templom alapzatát és tornya alsó harmadát én köveztem ki, amiért az érsek atya szentföldi zarándokúttal jutalmazott meg. Mostanában Morvaországban segítettem a Krisztus, a Főpap Intézet ﬁóklétesítményei kezdeti munkálatainál. Falazok, meszelek, tehenet fejek, kaszálok, szobát festek, disznót etetek, mert saját gazdaságunk van, és majdnem teljes egészében önellátóak vagyunk. Nem ad nekünk az állam egy vasat sem, habár az csináljuk, amit neki kellene. Törődünk az öregekkel, elesettekkel. Egy választási kampány költségeiből felépülne egy tucat szociális otthon. A Gondviselés adományaiból létezünk. Egy ideig egy egyházi hajléktalan-menhely vezetését bízták rám Pozsonyban, én voltam Marián atya „helytartója”. Sokszor és sokat elvagyok mostanában, de havonta legalább egy hetet itt töltök a hegyen. Az elmélkedés és fohász fontos dolog, de azokkal törődni fontosabb, akik erre rászorulnak. Annál, hogy naponta hány órát töltesz imával, és hányszor jársz templomba, vagy mily messzire zarándokolsz, fontosabb az, hogy amint Krisztus mondta: szomjas voltam, és inni adtál. Éhes voltam, enni adtál…” József megkínál egy illatos gyógyteával, mert itt aztán gyógynövényekben nincs hiány. Mint ahogy gyógyulásokban sem, mert beszélgetőtársam itt gyógyult meg oly végső pillanatban, mikor már elhagyta utolsó reménye is. Itt, ahonnan szép időben csodálatos látvány nyílik a Bélai-Tátrára, éjszakánként rettenetes csend borul az emberre, aki ilyenkor egyedül marad rettenetes múltjával. Elalvóban hallani véli, hogy egy láthatatlan palást suhog át felette, és ilyenkor az éjszakára égve hagyott petróleumlámpa lángja szédült táncba kezd. A szerző felvételei

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Évközi 17. vasárnap

VASÁRNAP ról ra

Parák László szemináriumi időkre emlékeztet a mai vasárnap válaszos zsoltára. Annak idején az előimádkozó az asztali áldást a 144. zsoltárt imádkozta az étkezés előtt: Megnyitod kezedet, Istenem, és táplálsz minket. Mindeneknek szeme bízón rád tekint, és te enni adsz nekik kellő időben. Megnyitod kezedet, és javaiddal eltöltesz minden élőt. E szavakkal kezdtük az étkezést. Az étkezés mindennapi emberi szükség, rendszerességet kíván, az élet fenntartásához tartozik. Nap mint nap ételt és italt vesz magához az ember, hogy életben maradhasson. Nagy igazságot mond a 104. zsoltár: A kenyér Isten ajándéka, az ember számára erőforrás, a létfenntartásnak lényeges eszköze. Jézus imájában, melyben az apostolokat megtanította imádkozni, ez a kérés áll: Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Milyen őszinte a hívő ember bizalma, mely ebben a kérésben mutatkozik meg: add meg nekünk ma … A gyermek bizalommal fordul szüleihez, ha kér valamit, akár a hívő ember, amikor imádkozik. Nagy bizalommal tekintünk az Istenre, amikor egy-egy kéréssel vagy imával hozzá fordulunk. A mai evangélium beszámol arról, hogy az emberek látták Jézus csodajeleit. Az evangélista, Szent János hozzáfűzi: nagy tömeg követte őt. Mindenki látja a csodajeleket és a betegek gyógyítását. A Mester nemcsak tanít, hanem meg is vendégeli hallgatóságát. Ő maga tápláléka akar lenni híveinek. Jézus tanítványaihoz fordulva buzdítja őket: ti adjatok nekik enni. A tanítványai feladata lesz, hogy a természetfeletti élet táplálékát fogják adni a népnek. Jézus tehát jelzi: ő maga lesz az eledelük. Ő lesz az Élet Kenyere. Elrejtőzik ugyan a természetes kenyér külső színei mögé, azért, hogy emberi körülményeink-

hez alkalmazkodjék. Hittel imádkozzuk Aquinói Szent Tamás csodálatos himnuszát Sík Sándor fordításában: Rejtőző istenség, hittel áldalak, /Ki elrejteztél itt bor s kenyér alatt. /Szívem teelőtted megalázkodik, /Mert ha téged szemlél, megfogyatkozik. – /Jézus most csak arcod leplét láthatom, /Add meg, Uram, amit úgy szomjazom, /Boldogan, lepletlen lássam színedet, /És dicsőségedben dicsérhesselek. Az éhség rossz dolog, s ezért segített Jézus a népen. De ezzel a cselekedettel valójában fel akarta hívni figyelmünket, hogy van egy más éhség is. A szentmise alatt történt. Egy fiatal csoport közeledett a templomhoz. A hangok erősödtek, a csoport a templom ajtaja előtt haladt el. Nem használtak trágár szavakat, csupán hangosan beszélgettek. Ezek a fiatalok üzenni akartak valamit. Szinte ezt akarták üzenni: Itt vagyunk, foglalkozzatok velünk is! Csak nem tudták ezt kifejezni kérésben, csupán hangosabb beszéd által. Ha valakit nem érdekel a hit, az Isten és a templom, figyelmen kívül hagy mindent. De ők így akartak üzenni nekünk. Jézus a mai evangéliumban buzdítja az apostolokat: ti adjatok nekik enni. Ne feledjük a feladatot: ti adjatok nekik enni! Nemcsak a mindennapi kenyérről kell gondoskodnunk. Nemcsak anyagiakkal, mulandó javakkal kell elhalmoznunk gyermekeinket. Sokkalta többet kívánnak ők tőlünk….. A mi feladatunk, hogy hitre, Isten-ismeretre, helyes felebarát iránti tiszteletre és az élet értékeire tanítsuk azokat, akik mindezen értékek után éheznek és szomjaznak. Megnyitod kezedet, és javaiddal eltöltesz minden élőt. Megnyitod kezedet, Istenem, és táplálsz minket. Tölts el minket, Uram, lelki javaiddal!

• ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP • 2012. JÚLIUS 29.

Olvasmány a Királyok második könyvéből (2 Kir 4, 42-44) Elizeus próféta korában, a nagy éhínség idején történt: Jött egy ember Baal-Salisából és az Isten emberének kenyeret hozott az első termésből: húsz árpakenyeret meg friss gabonát a zsákjában. Erre Elizeus megparancsolta: „Adjatok enni az embereknek!” Szolgája ellene vetette: „Hogy adjak ennyit száz ember elé?” De ő azt felelte: „Adj csak az embereknek enni! Mert ezt mondja az Úr: Esztek és még marad is.” Erre eléjük tette, azok ettek és még maradt is, ahogy az Úr mondta.

Szentlecke Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből (Ef 4, 1-6) Testvéreim! Kérlek benneteket, én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy éljetek méltón ahhoz a hivatáshoz, amelyet kaptatok; teljes alázatban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel. Törekedjetek arra, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet. Egy a Test és egy a Lélek, mint ahogy hivatástok is egy reményre szól. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség. Egy az Isten, mindnyájunk Atyja, aki minden fölött áll, mindent áthat és mindenben benne van.

Válaszos zsoltár Evangélium (Zsolt 144, 10-11. Szent János 15-16. 17-18) könyvéből ( Jn 6, 1-15 Válasz: Megnyitod kezedet, IsteJézus átment a nem, és táplálsz Galileai-tengernek, minket. vagyis Tibériás-ta-

vának a túlsó partjára. Nagy tömeg követte, mert látták a csodajeleket, amelyeket a betegeken végbevitt. Jézus fölment egy hegyre, és ott leült tanítványaival. Közel volt a Húsvét, a zsidók ünnepe. Amikor Jézus fölemelte szemét, és látta, hogy nagy tömeg jön felé, így szólt Fülöphöz: „Honnan vegyünk kenyeret, hogy legyen mit enniük?” Ezt pedig azért kérdezte, hogy próbára tegye, mert tudta ő, hogy mit fog tenni. „Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindenki kapjon valami keveset” - felelte Fülöp. Az egyik tanítvány, András, Simon Péter testvére megszólalt: „Van itt egy ﬁú, akinél öt kenyér és két hal van, de mi ez ennyinek?” Jézus meghagyta: „Telepítsétek le az embereket!” Sok fű volt azon a helyen. Le-

telepedtek hát: szám szerint mintegy ötezren voltak csupán a férﬁak. Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és kiosztotta a letelepedett embereknek; ugyanígy (adott) a halból is, amennyit csak akartak. Amikor pedig jóllaktak, szólt tanítványainak: „Szedjétek össze a maradékot, hogy semmi se vesszen kárba.” Összeszedték, s tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyér maradékából, amit meghagytak azok, akik ettek. Amikor pedig az emberek látták a csodajelet, amelyet Jézus végbevitt, így beszéltek: „Ez valóban az a próféta, aki a világba jön.” Mikor Jézus észrevette, hogy érte akarnak jönni, és el akarják vinni, hogy erőszakkal királlyá tegyék, ismét visszavonult a hegyre, egészen egyedül.

Liturgikus naptár Július 29. ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP (Szent Márta, Mária és Lázár, az Úr vendéglátói, Virág) Miseolvasmányok: 2Kir 4,42-44; Zsolt 144,10-11. 15-16. 17-18; Ef 4,1-6; Jn 6,1-15 Válaszos zsoltár: Megnyitod kezedet, Istenem, és táplálsz minket. Énekrend: H 159; 150-Gl 521; 428 ÉE 141; 200-190; 196 Július 30. Hétfő. Köznap (Aranyszavú [Krizológ] Szent Péter, Judit) Miseolvasmányok: Jer 13,1-11; MTörv 32,18-19. 20. 21; Mt 13,31-35 Válaszos zsoltár: Elhagytad az Urat, aki alkotott téged. Énekrend: H 262; 146; 274 ÉE 72; 206; 361 Július 31. Kedd. Köznap (Loyolai Szent Ignác, Oszkár) Miseolvasmányok: Jer 14,17-22; Zsolt 78,8. 9. 11 és 13; Mt 13,36-43 Válaszos zsoltár: Ments meg minket, Urunk,

neved dicsőségéért! Énekrend: H 152; 136; Gl 522 ÉE 189; 171; 191 Augusztus 1. Szerda. Köznap (Liguori Szent Alfonz, Boglárka) Miseolvasmányok: Jer 15,10.16-21; Zsolt 58,2-3. 4-5a 10-11. 17. 18; Mt 13,44-46 Válaszos zsoltár: Hozzád futok gyötrelmem napján, én Uram, Istenem. Énekrend: H 223; 150; 412 ÉE 147; 200; 77 Augusztus 2. Csütörtök. Köznap (Vercelli Szent Özséb, Porciunkulai búcsú, Lehel) Miseolvasmányok: Jer 18,1-6; Zsolt 145,2abc 2d4. 5-6; Mt 13,47-53 Válaszos zsoltár: Boldog az az ember, akinek segítője Jákob Istene! Énekrend: H Gl 502; 126; 152 ÉE 8; 180; 331 Augusztus 3. Péntek. Köznap (Lídia, Hermina, Kamélia) Miseolvasmányok:

Jer 26,1-9; Zsolt 68,5. 8-10. 14; Mt 13,54-58 Válaszos zsoltár: Uram, hallgass meg engem nagy irgalmasságod szerint! Énekrend: H 220; 157; 213 ÉE 149; 201; 264 Augusztus 4. Szombat. Köznap (Vianney Szent János, Domonkos, Dominika) Miseolvasmányok: Jer 26,11-16.24; Zsolt 68,1516. 30-31. 33-34; Mt 14,1-12 Válaszos zsoltár: A kegyelem idején hallgass meg, Istenem! Énekrend: H Gl 523; 145; Gl 526 ÉE 194; 210; 214 Augusztus 5. ÉVKÖZI 18. VASÁRNAP (Havas Boldogasszony, Krisztina) Miseolvasmányok: Kiv 16,2-4.12-15; Zsolt 77, 3 és 4bc. 23-24. 25 és 54; Ef 4,17.20-24; Jn 6,24-35 Válaszos zsoltár: Mennyei kenyeret adott nékik az Úr. Énekrend: H 177; 127; 412 ÉE 230; 183; 77

LELKI TÁPLÁLÉK

Ezt üzeni... Ligouri Szent Alfonz

Embernek maradni!

HÉT

ről re

püspök Koller Gyula

igouri Alfonz Mária régi nápolyi családból származott, 1696. szeptember 27-én született Nápoly mellett. Nyolc testvér között ő volt a legidősebb. Atyja kívánságára jogot tanult. Még nem volt tizenhét éves, amikor tanulmányait kiváló eredménnyel bevégezve a polgári és egyházi jog doktora lett. Majd ügyvédként egymás után nyerte meg a rábízott pereket. Huszonhét évesen elvállalt egy milliós értékre menő pert, és elvesztette. Ettől megrendülve elhagyta a jogászi pályát, és elhatározta, hogy pap lesz. Teológiai tanulmányai végeztével Nápolyban egy világi papokból álló misszió tagjaként kezdett el modern módon lelkipásztorkodni. Megszervezte a szegények és betegek gondozását. Prédikációiban nagyon világos, komoly, egyszerű és tárgyilagos tanításával vonzotta maga köré a férﬁakat. Sokoldalú tevékenysége következtében súlyos beteg lett, és harminchat évesen abba kellett hagynia a munkát. Lábadozásának idejét egy kis hegyi helységben töltötte. Ott tapasztalta, hogy a hegyek közt élő pásztorok és parasztok mennyire elmaradottak a hit dolgaiban. Ekkor elhatározta, hogy szerzetesrendet alapít az elhagyatottak fölkarolására. Sok csalódás és gáncsoskodás ellenére állhatatosan küzdött terve megvalósulásáért. Mint jogász megtalálta a formát, és létrehozta a Megváltó misszionáriusainak, a Redemptoristáknak kongregációját. Rendje 1749-ben elnyerte a pápai jóváhagyást. A kezdeti nehézségek után az általa alapított szerzetesrend az Egyház legnagyobb újkori férﬁ szerzetévé fejlődött, amely mind a mai napig tevékenykedik, főleg népmissziókban és lelkipásztorkodásban. Alfonzra jellemző volt, hogy nyitott szemmel f igyelte az igényeket, és azoknak megfelelően cselekedett. A kongregációba lépő laikus testvérek művelésére összeállított egy számtankönyvet és egy olasz nyelvtant. Amikor észrevette, hogy munkatársai teológiailag nem eléggé képzettek és a meglévő kézikönyvek hosszadalmasak, saját növendékei ,,házi használatára” könyvet állított össze, amelyet másoltatás helyett Velencében kinyomatott. Ezzel megalkotta az újkori erkölcsteológia klasszikus művét, amely magában foglalta az előző századok lelkipásztori ismereteit. Amikor mezőkön és a szőlőhegyeken hallotta a dolgozó emberek énekét, felf igyelt rájuk. Ő is kezdett énekeket írni, amelyek vallási ihlettel telítődtek, és az egyszerű emberek szívesen énekelték. A szervezés, az irányítás, a prédikálás s más sokféle munkája mellé a pápa kine-

Augusztus 1. vezte püspöknek, és egy egyházmegyét bízott rá. Alfonz hatvanhat éves korában kapta a püspökséget s vele ezerféle gondot, minden tiltakozás és könyörgés ellenére. Feladatát sokat betegeskedve, gyakran ágyban fekve gyakorolta. Csak hetvenkilenc évesen jött meg a pápai engedély, hogy elbúcsúzhat egyházmegyéjétől, és visszatérhet redemptorista testvérei közé. Idősebb éveit Nápolytól délre, a Pagani melletti kolostorban töltötte. A szenvedések egyre inkább gyötörték, amihez még lelkiismereti kételyek is járultak. Mások számára azonban mindvégig megmaradt a világosan látó, határozott, jó tanácsadónak. Hű maradt hozzá humora is, amely rá mindig jellemző volt. 1787. augusztus 1jén halt meg, kilencvenegy éves korában Paganiban, rendtestvérei körében. XVI. Gergely pápa 1839-ben szentté, IX. Pius pápa pedig 1871-ben egyházdoktorrá avatta. Ünnepét 1969-től augusztus 1-jén tartjuk.

gyházunk minden rendelkezésére álló eszközével arra próbálja felhívni a ﬁgyelmünket, hogy a 21. század emberének – amennyiben emberként szeretne tovább élni – ismét rá kell találnia Krisztusra, újra fel kell ismernie az Örömhír magasztos eszményét. Erre a felismerésre hív meg bennünket az új evangelizáció éve. Ez a szándék vezérli az Egyházat, mikor fontosnak tartja azt kérni minden megkeresztelttől, hogy a vasárnapot szentmisével szentelje meg. Hiszen a szentmise lehet mindannyiunk számára az a hely, ahol találkozhatunk Jé-

Én már csak tudom, mert nekem van sok, és mégis valami mindig hiányzik!” Az így gondolkodó embereknek földi életükből hiányzik valami, vagy inkább Valaki. Éppen ezért újraalapozva, mintegy átértékelve életünket, meg kell próbálnunk erőt gyűjteni, hogy emberek maradhassunk, hogy képesek legyünk emberként élni. Nem kell nagyobb célokat megterveznünk, már az is elég nagy eredmény, ha emberek tudunk maradni. Embernek maradni, amikor az élet sűrűjét éljük, amikor a pénzügyi nehézségek, beﬁzetetlen csekkek közepette

zussal, Vele lehetünk, ismét felfedezhetjük az Ő tanításának időszerűségét, hogy aztán legyen erőnk tovább küzdeni az elkövetkező héten – a hétköznapok szürkeségében. De mihez is kell erőt kérnünk? Szükségszerű, hogy a keresztény ember küzdjön? Hiszen látjuk, hogy azoknak, akik nem rendszeres „látogatói” Isten házának, sőt hitüket sem gyakorolják, ugyanúgy megy a szekerük, vagy talán még jobban is. A külső sokszor azt mutatja, hogy minden rendben náluk, megvan mindenük, és látszólag többre nem is vágynak. Életvitelükből fakadóan nem igénylik Krisztus tanítását, nem érzik fontosnak, hogy átértelmezzék mindennapjaikat. De, hogy mi van bennük igazán, azt csak ők maguk tudják. Egy jómódú ember kért meg egy papot: „Atya mondja el az embereknek, hogy a pénz nem minden.

sem a bűnös lehetőségek felé hajlunk el, hanem próbálunk becsületes megoldást keresni. Embernek maradni, amikor szinte lehetetlen kiszakadni a munka sűrűjéből és mégis a szabadság, a kikapcsolódás lehetőségét mellőzve tudunk ﬁgyelmet szentelni családunknak – a ránk bízottaknak. Már ezek a törekvések is emberpróbáló elhatározások, és az ebben való kitartáshoz kell nap mint nap erőt gyűjtenünk. Nem csupán a mi emberi elhatározásaink, törekvéseink fognak erőt adni, hanem ha megdöbbenünk azon, hogy Krisztus értünk milyen áldozatot hozott, ha felismerjük, hogy nem vagyunk magunk a problémáinkkal. Nem egyedül kell újra rátalálnunk Krisztusra, hanem egy közösség részeként. Ebben óriási erő van: az a tudat, hogy tartozunk valakikhez, akikre számíthatunk, és akik számíthatnak emberségünkre.

* * * Alfonz, fogadalmához híven, élete minden percét Krisztus megváltói művének szolgálatába állította. Nem kereste a pihenést, soha egy percig sem kímélte magát. Amikor nagy betegségéből fölgyógyulva lábadozott, fölkarolta az elhanyagolt pásztorokat és parasztokat. Amikor lelkipásztori munkája után hazaatért pihenni, rendtársai okulására könyveket szerkesztett. Amikor püspökként betegen viszsza akart vonulni, a pápa nem engedte, mert: „Annak is örült, ha Alfonz egyházmegyéjét ágyból kormányozza.” Tanuljuk meg tőle a fölösleges időpocsékolás elkerülését! Alfonz munkamódszerét érdemes megtanulnunk. Nem nagy dolgokat akart véghezvinni, hanem nyitott szemmel figyelte a konkrét igényeket. A megoldásokat mindig apróságokkal kezdte, aztán a türelem, szolgálatkészség és jámbor odafigyelés minden kezdeményezését NAGGYÁ tette. Így lett naggyá az általa alapított redemptorista szerzetesrend. Így lett az alkalomszerű „erkölcstani jegyzetekből” az újkori teológia klasszikus műve. Amikor észrevette, hogy a nép mennyire szeret énekelni, és szép, de erkölcstelen szövegű dallamaik vannak, szövegeket írt a népi dallamokhoz, sőt dallamokat komponált, melyeket a nép átvett! Így irodalmi törekvései nélkül helyet kapott az itáliai irodalomtörténetben mint népdalköltő. Hallgassuk meg Szent Alfonz figyelmeztetését: ne álmodozzunk nagy dolgokról, de tegyünk nagygyá fejlődő apró lépéseket!

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LÉLEK ÉS ÉLET

Egy ház, ahol imával fogadják az embereket Egy budapesti ferences világrendi (FVR) nővér meghívott hagyományos szécsényi lelki találkozójukra. Tudtam, hogy vannak klarisszák, azt is tudtam, hogy szemlélődő életformában élnek. De hogy ez mit jelent, azon eddig nem gondolkodtam. Mielőtt elérkezett volna június 23-a, az indulás ideje, gondoltam, ennek utánanézek az Interneten. Elolvasván egy-egy írást, igencsak meglepődtem. Mennyire képesek ezek a nővérek ráhagyatkozni az isteni gondviselésre! Csakis adományokból élnek. Regulájuk szabályzata nem engedi, hogy a szoros értelmében vett munkát vállaljanak. Sokan el sem tudják képzelni, hogy mondjuk akár három évig ne egyenek tejfölt, csak azért, mert nincs a háznál. Vagy azt, hogy több napon át csak tésztát egyenek, mert most csak az van. Sok szegény ember él, sok nélkülöző, de a többségünk, ha bármi apróság hiányzik, fogja pénztárcáját, és bevásárol a legközelebbi üzletben. A klarisszák ezt nem teszik! Ők engedelmességet, tisztaságot és szegénységet fogadtak a klauzúrában. Ami azt jelenti, hogy a világ bemehet hozzájuk, de ők nem jönnek ki a világba. Sok mindenük nincs, még rádiójuk, televíziójuk se. Ellenben mi olyan nagyon gazdagok vagyunk, és mégis oly szegények! Anynyi mindenünk van, és még többet akarunk. Talán mindenünk megvan, de akkor miért érezzük mégis azt, hogy valami nagyon fontos hiányzik? Kutatjuk, keressük, mi is lehet az? Olykor, ha valami szépet, értékeset veszünk, azt hiszszük, hogy megvan, amit kerestünk. De ez az érzés hamar elmúlik, és mi tovább vágyakozunk… Vágyakozunk valami után, ami nem megvásárolható: a csend, a nyugalom, az öröm, a béke után.

Az imádság az épület igazi lényege Elérkezett a nagy nap, és többedmagammal Szécsénybe érve, a templom és ferences kolostor közelében egy földszintes épület mellett szálltam ki az autóból. Régen iskolaépület volt. Amikor a klarisszák megkapták (1995), leromlott állapotban volt, de külföldi segítséggel, több országban is gyűjtöttek-koldultak, hogy lakhatóvá tegyék. A klarissza remeteségek kis létszámú közösségek, itt most hat nővér éli hétköznapi életét, nagy hangsúlyt helyezve az imádságra, a csöndre. Imádkoznak a világban élő emberekért, mindenkiért, aki a Földön él.

A szécsényi rendház Egyszerű életet élnek, munkával és imával, testvéri közösségben, belső szegénységet vállaló lelkülettel. Minden gondolatukkal, cselekedetükkel Isten jelenlétére vágynak. A szerzetes nem olyan ember, aki elmond - elhadar - néhány Miatyánkot, hanem engedi magát formálni, szeretne minél jobban Krisztushoz hasonlóvá válni. Az imádkozás is „munka”. Egészen másfajta, mint amit általában annak neveznek, de ha valaki megpróbálja, tapasztalhatja, nem is annyira könnyű egyszerűen, kiüresedve, szegényen „csak lenni”. A kapuban egy ﬁatal nővér fogadott minket széles mosollyal. Bemutatkoztam neki, és kértem, ő is mutatkozzék be, amit szerényen meg is tett. Nem gondoltam akkor azt, hogy éppen a főnöknővel, Ferenc-Mária nővérrel állok szemben.

Egy lány, aki nem hívő családból származik Gyerekkorában őt is megkeresztelték, de szülei hitüket nem gyakorolták, templomba nem jártak. Tizennégy-tizenöt éves korában mégis megtért, rátalált az Úrra, érezte, hogy őt kell szeretnie, és nemsokára rá megérezte a hívást is. Ellenállt, mert feleség, családanya akart lenni, gyermeket szeretett volna, de aztán egyértelművé vált életútja. Családja nem értette a dolgot. De idővel, amikor látták, mennyire komoly hivatása van, mennyire boldog, belenyugodtak döntésébe. „Az a csodálatos ebben az életben, hogy annyi mindent bíz ránk az Úr mondja Ferenc-Mária nővér. - Ha a világban maradok, nem tudtam volna így szolgálni az embereket - látszólag semmit nem téve értük, de ugyanakkor úgy érzem, azzal cselekszem a legtöbbet, hogy Istené vagyok. Nem megyünk senki után, de az ajtónk nyitva áll.”

Magányban, csendben, imában szemlélődni A monostor szomszédságában van három remetelak, melyekbe beköltözhetnek azok, akik szeretnének elcsendesedni, egy időre visszavonulni a világ zajától. Papok, szerzetesek, világiak, nők és férﬁak, ﬁatalok és idősek jöhetnek ide egy pár napra, pár hétre, de akár egy-két hónapra is. A remete - ha úgy gondolja - részt vehet a nővérek zsolozsmáin, lelki vezetést kérhet, vagy ha csak beszélgetni akar belső világáról, problémáiról, a nővérek azt is lehetővé teszik.

Miben hiszünk – kiben hiszünk

Ferenc-Mária nővér és dr. Horváth Éva (balra) • ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP • 2012. JÚLIUS 29.

Évente egyszer Magyarország minden részéből a Klarissza Remeteség Szécsény Ágacskájába zarándokolnak a ferences világrend tagjai is, hogy lelki napot tartsanak. Most is szép számban jöttünk össze. Az udvaron felállított sátor alatt megtartott szentmisét fr. Szpisják Péter Pál OFMCap atya celebrálta. Homíliájában arról szólt, hogy mindnyájan választás, döntés előtt állunk. Senki sem szolgálhat két úrnak. Nem mindegy, miben, kiben hiszünk, mert ez kihat életünkre, jövőnkre. Ki miben hisz, abban hal meg. Rázzuk fel az embereket! Nagy a mi felelősségünk, seprűk vagyunk Isten ke-

LÉLEK ÉS ÉLET

zében. Nagyobb bizalommal forduljunk Isten felé. Tegyük a dolgunkat, evangelizáljunk munkánkkal-életünkkel, éljünk lelkiismeretesen. Ne azon merengjünk, ki fog majd segítségünkre sietni, honnan nyúl felénk Isten meghosszabbított keze.

Porta ﬁdei Dr. Horváth Éva, a Ferences Világi Rend országos minisztere előadást tartott a Porta ﬁdei pápai megnyilatkozásról: A hit kapuja – a hit évéről. Mi is az a hit, aminek erősödését reméli Szentatyánk e meghirdetett év során? „… A hit nem egy elvont elmélet, hanem a feltámadott és az Egyházban élő Krisztussal való találkozás öröme és lelkesedése. Ami az Istentől kapott szeretet megtapasztalása folytán növekszik: a hit ugyanis akkor növekszik, amikor a kapott szeretet megtapasztalásaként élik meg, s amikor kegyelem és öröm tapasztalataként adják tovább. (…) Csakis ha hiszünk, növekszik és erősödik a hitünk. Nincs más lehetőség, hogy életünkkel kapcsolatban bizonyosságra tegyünk szert, mint hogy mindinkább belehelyezzük magunkat annak a szeretetnek a kezébe, amelyet mindig nagyobbnak tapasztalunk, mert Istentől ered.” Hit és szeretet (caritas) szorosan összefügg - mondja a pápa. Szeretet nélkül a hit nem hoz gyümölcsöt, ugyanakkor hit nélkül a szeretet csupán egy kétségek között vergődő érzelem volna: a hit teszi lehetővé, hogy a szükséget szenvedő emberben felismerjük Krisztus képmását.

Szent Klára anyánk, taníts minket imádkozni Két ember, Assisi Szent Ferenc és Szent Klára hittek Isten szavában, s mi minden született hitükből! Ők erősen hittek és szüntelen imádkoztak. Addig imádkoztak, míg maguk is imádsággá váltak – mondja Ferenc-Mária klarissza nővér. Az idén van a Szent Klára Szegény Nővérek rendje alapításának 800. évfordulója. Fogadjuk meg Szent Klára tanácsait, tanuljunk tőle, az imával ne vár-

Péter Pál atya junk nyugodt körülményekre, mert az sohasem jön el. Vonuljunk vissza egy kis zugba, csendesedjünk el, és amennyire csak tudunk, mélyedjünk el az imában. Fontos az ima, mert az ima a szív szabadsága az igazi szeretetre. De mi a szeretet? Nem csupán érzés, hanem döntés is. Azzal, hogy adunk, tulajdonképpen kapunk, ez a szeretet törvénye. És minél többet adunk, annál többet kapunk, s így a boldogság felé haladunk. A boldogság egyik alappillére, hogy félelem nélkül éljünk. Életünket ne a kapni vágyás és a félelem jellemezze, hanem az adni akarás és a szeretet. Állandóan van mit tennünk, mert itt a földön mindig úton vagyunk, sohasem érkezünk meg…

Előrehaladni az üdvösség útján A lelki nap utolsó része csoportos foglalkozás volt. Kiscsoportokba tömörültünk, megoszthattuk egymással azt, ami éppen foglalkoztat, elmondhattuk örömünket, bánatunkat, tanácsot kérhettünk egymástól. Üdítő, megkönnyebbítő, tanulságos beszélgetés volt! Majd búcsút vettünk egymástól Szent Klára buzdító szavaival: „… gyors futással, könnyű léptekkel és port alig érintő lábakkal, biztosan, vidáman és feltartóztathatatlanul haladj előre az üdvösség útján.” Fotó: a szerző, dr. Horváth Éva és világháló

A lelki nap résztvevői

A nővérek mindenkit meghallgatnak • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

.. O

ANKÉT

K rkérdés

sekre, lelki számadásra kényszerítő? Szívhez, vagy észhez Milyen szóló? Egyszerűen megfogala jó prédikáció? mazott, vagy bonyolult logikával felépített…? Olyan, „Értelmünk befogadja, szánk mely példákkal egyszerűsíti a hirdesse és szívünk szeresse!” megértést? Hosszú, vagy rövid? Élőbeszéddel előadott, Békét, nyugalmat sugározó, vagy felolvasott? Humorral, vagy ha nyugtalanító, kérdé- esetleg iróniával fűszerezett?

Krisztus tanítása szerint Én úgy gondolom, a jó prédikációnak mindig Krisztus tanítása és példája szerint kell megszólalnia, hogy ezáltal a hívők lelki élete Isten igéjében gazdagodjék, és így minél több örömben részesüljenek Isten imádói és követői. Ha a prédikáció bonyolult és érthetetlen, ha tele van sok számmal és nehéz

Levelet kaptunk Remény

Szent Iván-napi ünnepség Hetedhét Ipolyon innen és túl címmel a határon átnyúló kapcsolatok keretében szerveztek Szent Iván napján ünnepséget Ipolyszalkán. Az eseményről Ziman Magdolna számolt be lapunknak. Június 24-én, vasárnap szentmisével kezdődött az ünnep. A szentmisét Vanda Károly esperesplébános celebrálta, aki szentbeszédében rámuta-

kat, élményeiket, természetesen lelkipásztorok neve és helységnevek említése nélkül. Leveleiket kb. 1-1,5 írott oldal (1800-2700 karakter szóközökkel együtt) terjedelemben a remeny@remeny.sk e-mail, illetve a Remény szerkesztősége, Žiačka 4., 821 06 Bratislava postai címre várjuk. A levelekre írják rá: Ankét. A beérkező, teljes névvel és címmel ellátott véleményeket folyamatosan közöljük lapunkban. Köznyelvi beszédhez közelítő, Kérjük kedves Olvasóinkat, (Szerkesztőségünk fenntartja vagy választékos nyelvezetű? írják meg nekünk gondolatai- a rövidítés, szerkesztés jogát.)

teológiai fogalmakkal, az nem jó és elfogadhatatlan. Hiszen az emberek nem kíváncsiak a modern tudományokra, hanem éppen arra, ami leköti őket, ami felvidítja életüket, és amiért úgy érzik, hogy valóban érdemes szentmisére járni. De miért is kell misére járni? Azért, hogy meghallgassuk Isten szent igéjét, és hogy utána befogadjuk azt a szívbe és a lélekbe. Továbbá azért jár a hívő a templomba, hogy kikap-

készítette elő a Megváltó útját, majd Jézust haláláig követte. A szentmise után imádságos-zenés összeállítás következett, amelyet Németh Péter Mikola vezetett be. „Az Élő Dunakanyar és az Ipoly-Táji Antológiából előadtak maguk a szerzők. Közreműködött Stella Bartman fuvolán, a Nagybörzsönyi Páva Kör és Fazekas Lajos orgonán. A közös ebéd után, Szent János Bogarak a Kertben címmel folytatódott az áhítat, amely során a REMÉNY katolikus hetilapban, A hét imája rovatban közölt imákból imádkozott Hangya Letícia, Szelecky Friderika és Kelemen Petra.” A műsorban fellépett továbbá a Baradla együttes, amely a tájház udvarán palóc táncokat adott elő. „Ezt követte a Szent Iván-napi falujárás - A szalkai lelkek megidézése, lakatlan házaknál és a temetőben. Végül Tűzgyújtás Fény az éjszakában címmel fejeződött be Keresztelő Szent János születésének, Szent Iván napnak az ünnepe.”

Amikor a vágyak teljesülnek

tott arra, milyen fontos is Keresztelő Szent János születésének ünnepe. Ő

Hajlott korban is valóra válhatnak az álmok. Februárban azon gondolkoztam, hogy milyen jó lenne elmenni a csíksomlyói Szűzanyához a búcsúra, de úgy megadva a módját, keresztaljjal és éjszakai virrasztással. Mindjárt ki is nevettem magam, hogy ilyen lehetetlenséget hogy lehet csak gondolni is. Mégis valóra vált a vágyam. Úgy kezdődött, hogy Győrben a Szentlélektemplomban megláttam egy hirdetést, hogy busszal zarándoklatot szerveznek Csíksomlyóra, lehet jelentkezni. Telefonon sikerült is elintéznem, amiben nagy segítségemre volt Vera barátnőm és a nádszegi testvérek. Amikor eljött a nap, Ria barátnőm segítségével

• ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP • 2012. JÚLIUS 29.

csolódjon a mindennapi nehézségektől, és hogy új energiát gyűjtsön a következő hétre. Tehát a prédikációnak egyszerűnek kell lennie, mint a vízfolyásnak, és nem szabad sértő szavakat tartalmaznia a hívek irányában.

becsomagoltam a kis Fábiámba, telepakoltuk játékokkal, ruhákkal, csokikkal. Éjszaka fél háromkor indultunk útnak, és négy órára meg is érkeztünk a Győr melletti Nyúlra, ahol egy házaspár nagyon kedvesen fogadott minket. Miután szentmisén vettünk részt, immár busszal indultunk tovább az egész zarándokcsoporttal. Estére meg is érkeztünk első szálláshelyünkre, ahol áfonyalikőrrel, gőzölgő töltött káposztával, házikenyérrel és finom kalácsokkal vártak bennünket. Másnap, miután vendéglátóink gazdagon megreggeliztettek, szívünkben nagy szeretettel indultunk tovább. Amikor a következő szállásunkra megérkeztünk, szép misével vártak ránk, melyet az ottani atya celebrált a mi kísérőnkkel, Ferenc atyával együtt. Miután a csodálatosan illatozó vacsorát elköltöttük, nyugovóra tértünk, hogy kipihenjük a fáradalmakat. Reggel 5 órakor indultunk a csíksomlyói Szűzanyához a virágokkal gyönyörűen feldíszített templomból, az atyák áldásától kísérve – ki busszal, ki lovas kocsin, mintegy harmincan pedig a fiatalokkal együtt gyalog indultunk neki a keresztaljjal. Útközben sokan csatlakoztak hozzánk, s mire a 14 km-es út végére értünk, már 800an vagy 1000-en lehettünk. Somlyó elején csatlakoztunk a sok ezer zarándokhoz, miközben mindenhol zengtek a szép köszöntő Mária-énekek. Így érkeztünk meg a hágóra az ünnepi szentmisére. A szentmise végeztével csoportunkból még hárman maradtunk a csángó misére, melyre a templomban került sor, s melyet a fiatalok szép öltözéke és csengő énekük tett még szebbé. Ezután kezdődött a virrasztás, nem szervezte senki, mégis lelkesen csendülő énekek és imádságok tették feledhetetlenül széppé ezt az éjszakát. Sokan elbóbiskoltak, s az alvók között szépen

Tóth István, Nagycsalomja sorban mentek az emberek a Szűzanya szobrához, hogy könnyes zsebkendőjükkel megtörülhessék a lábát. Csíksomlyón szem nem marad szárazon – amikor otthon aztán megnéztem a dvd-t, amit egy ﬁatalembertől vettem még a hágó felé menet, értettem, hogy miért adta Rácz Géza és Lipcsei Attila a ﬁlmjüknek ezt a címet: „Miért könnyezik mindenki Csíksomlyón?“ (Szintén a hágóra menet egy úriember két rózsafüzérrel ajándékozott meg – egy hagyományossal és egy 13 szemből álló Szent Antal-rózsafüzérrel. Érdekes, hogy mindkét olvasó cseresznye- és barackmagokból van fűzve). A virrasztás befejeztével, reggel 5 órakor aztán a helybéli atyával végigjártuk a csúszós keresztutat, majd szállásunkra mentünk, de természetesen nem aludni, hanem már indultunk is Gyimesre, az ezeréves határ mentén fekvő állomásra. Jó korán érkeztünk, így volt időnk alaposan körülnézni, míg vártuk az állomásra befutó vonatot. Ezután kezdődött a csengő énekekkel és a nagyszerű orgonajátékkal kísért szentmise, melyet több atya celebrált. Az összetartozásról szóló prédikáció csak „hab volt a tortán“. A szentmise után megnéztük az újonnan felszentelt, csodaszép keresztutat. Szállásunkra visszaérkezve gyönyörű programok vártak ránk, majd másnap reggel hazaindultunk. Két sofőr vezetésével szerencsésen vissza is érkeztünk Magyarországra, majd búcsút véve a kísérő atyától és a boldog, elégedett szervező családtól, autóval indultunk haza. Végezetül én csak azt javasolnám mindenkinek, hogy ha szeretetre vágyik, menjen el Székelyföldre, ennyi szeretetet a nagyvilágon sehol sem kap, és itt érezni a legjobban, hogy milyen jó a szülőföldtől elszakadt magyarokkal találkozni. Melus néni, Somorja

TANÁCSOLÓ

Testi-lelki egészségünk

Műsorajánló

Kilenc lépés a biztos depresszió felé Nicole Unice tanácsadó a Relevant Magazine-on foglalta össze azokat a lépéseket, amelyekkel igen gyorsan depressziós, lehangolt lelkiállapotban találhatjuk magunkat. 1. Ápold a sértődöttségedet! Feltételezd a legrosszabbat az emberekről. Ha félreértenek, mellőzve érzed magad, gondold azt, hogy az emberek tényleg gyűlölnek téged, és nemkívánatos a jelenléted. Utáld magadat és utálj másokat! – mondja a tanácsadó. 2. Élj a múltban! Ismételgesd magadban a korábbi eseteket, amikor ugyanez történt veled, és idézd fel a múlt fájdalmas pillanatait! 3. Hagyd ﬁgyelmen kívül a tested jelzéseit! Ne hallgass a testedre, ha fáradtnak érzed magad, ne pihenj! Ha össze-vissza alszol, továbbra is aludj így! Egyél sok gyorskaját, amiben alig van tápanyag, és az egekbe küldi a vércukorszintedet! Igyál sok kávét és energiaitalt pihenés helyett! 4. Hagyd ﬁgyelmen kívül a lelkedet! Tégy úgy, mintha gép lennél! Ne vedd komolyan a lelkedet, és gondold azt, hogy téged nem érintenek meg a szomorú szerelmes dalok, az unalom és a buta YouTube-videók. 5. Higgy a hazugságnak, hogy mindenki másnak megvan, amit szeretne, csak neked nincs! Higgy a romantikus sorozatoknak, és gondold azt, hogy az ismerőseid élete sokkal jobb, mint a tied. 6. Válj cinikussá! Kezdj hinni abban, hogy az emberek nem változnak, az élet alapvetően „szívás”, és hogy a fájdalom elkerülése fontosabb, mint a szeretet kockáztatása. 7. Sose sírj! Sose mutass gyengeséget! Ne légy szomorú! Ha ki akarnak belőled törni a könnyek, tartsd vissza erővel! 8. Sose kérj bocsánatot! Sose ismerd be, ha elrontottál valamit. Mikor tudod, hogy elrontottál valamit, akkor is igazold magad, és érvelj magad mellett! 9. Mérd lehetetlenül magas mércével magadat és az embereket! Gondold azt, hogy a hibázás számodra nem lehet opció, mindenképp el kell kerülnöd, és

Agapé

Magyar Katolikus Rádió Hallható az interneten 5.30 Napi evangélium (naponta) 7.00 Szentmise (hétköznap) 10.04 Szentmise közvetítése (vasárnap) 19.01 Rózsafüzér imádság (a hét minden napján)

Mária Rádió Július 29., vasárnap 6.00 Rózsafüzér (fájdalmas) 10.00 Szentmise 12.15 Rózsafüzér (örvendetes) 17.30 Rózsafüzér (örvendetes)

Duna TV Augusztus 4., szombat 10.30 Isten kezében. Szent László és Szent István Győrben 11.00 Zarándokutakon. Máriagyűd, a Fehér Asszony temploma Augusztus 5., vasárnap 10.00 Élő egyház 11.30 Élő világegyház 13.05 Határtalanul magyar. Művészeti, tudományos magazinműsor 17.30 Hazajáró. Gömör-tornaikarszt 2. – A Bódva-völgytől Szádelőig

m2 mindennek, amibe belekezdesz, hatalmas sikerrel kellene végződnie. Hallgass arra a részedre, ami szerint hibázni szörnyű dolog, és ne kezdj bele sose semmibe az ettől való félelem miatt, vagy hallgass arra a részedre, ami szerint te mindig jól csinálsz mindent, próbálkozz, hibázz és gyűlöld magad. És mérj mindenkit magad körül ugyanilyen mércével.

denki számára egyéni. Talán egy egészségtelen barátság fenntartásáról van szó, talán arról, hogy kapcsolatban maradunk a Facebookon valakivel, akivel nem kellene. Esetleg egy telefonszámról, amit törölni kellene a mobilból. A tanácsadó hozzáteszi: ha nem tetszik a tíz lépés, akkor csináld az ellenkezőjét, és légy egészséges lélekben!

Nicole Unice hozzáteszi: van egy tizedik út is a depresszióhoz, de ez min-

Magyar Kurír (szg)

Továbbra is várjuk szerkesztőségünkbe kedves olvasóink kérdéseit!

Hozzávalók: 10 szelet karaj, 40 dkg zöldbab, fokhagymakrém, 2 tojás, 1 teásk. liszt, 4 evők. tejföl, 15 dkg reszelt sajt Elkészítés:

Karajszeletekbe göngyölt zöldbab

Augusztus 1., szerda 10.10 Magyar elsők. Az első lóverseny Augusztus 4., szombat 7.20 Mondák a magyar történelemből 7.30 Mátyás, a sosem volt királyﬁ Augusztus 5., vasárnap 7.35 Évfordulók. Mátyás és Beatrix 7.39 Mátyás, a sosem volt királyﬁ 9.35 Az utolsó budai basa

A zöldbab két végét levágjuk, és forró sós vízben puhára főzzük.

Leszűrjük és félretesszük, míg kihűl. A karajszeleteket alaposan kiklopfoljuk, sózzuk, borsozzuk, és fokhagymakrémmel bekenjük a felső oldalát. Két tojást villával felverünk, belekeverünk egy teáskanál lisztet, és 1 evőkanál tejfölt, majd a kihűlt zöldbabra öntjük. Átforgatjuk,

hogy mindenhol érje. 6-8 darabot összefogva a hússzeletekre helyezünk, majd a szeleteket felcsavarjuk. Utána még egy-egy baconba becsavarjuk, és jénai tálban egymás mellé rakjuk őket. A zöldbab alatt megmaradt tojáshoz tejfölt keverünk még, és a húsgöngyöleg tetejére öntjük.

Lefedve a tálat 160 fokos sütőbe tesszük, majd kb. 30 perc múlva megszórjuk reszelt sajttal, és addig sütjük tovább, míg a sajt szép rózsaszínűre sül. Tálaláskor vágjuk félbe a húsgöngyöleget, így szépen látszik a zöldbabtöltelék.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KUCKÓ

Égi csikón léptet a nyár, tarka idő ünnepe jár, táncra való, fürdeni jó, nagy hegy alatt hűsöl a tó. (Weöres Sándor) Csank István, volt 2. a osztály, Kazinczy Ferenc Alapiskola, Tornalja

A csalaﬁnta róka A róka a folyóparton üldögélt, és törte a fejét: „Hogyan juthatnék friss halacskához?” Nézelődik a róka, egyszer csak látja, hogy egy rönk úszik feléje a folyón, a rönkön két sirály üldögél. Megkérdi tőlük a róka: – Mit csináltok, sirályok? - Halászunk. – Vigyetek el engem is! - Ugorj! Odaugrott melléjük a róka. Nagyot billent a rönk, a sirályok felrepültek, a róka meg beleesett a vízbe. Sodorta a folyó lefelé a rókát – lesodorta a tengerbe. Nézte a róka a tenger sok vizet. Így biztatta magát: – Rajta, mancsaim, evezőim legyetek! Rajta, lompos farkam, kormányrudam légy! Azzal úszni kezdett, mintha csónakon evezne. Mancsai, mint az evezők, csépelik a vizet, farka, mint a kormányrúd, forog ide-oda, ide-oda. Csak azt felejtette el a róka megparancsolni a farkának, hogy a part felé kormányozzon. Így hát a nyílt tengerre kormányozta a farka. Úszott a róka, evezett, de partot sehol sem látott. A tenger kellős közepéig úszott. Nem tudta, hova, merre forduljon. Akkor találkozott egy fókával. - Merre tartasz, róka? Eltévedtél a mi tengerünkben? Innen aligha vergődsz ki a partra! – Tudom én, hová evezek! – felelte a róka. – Meg akarom nézni, vannak-e még állatok a tenger vizében. Azt hallottam, igen kevesen maradtatok! – Rosszul hallottad – felelte a fóka. – Sok állat él még a tenger vizében: mi, fókák, aztán rozmárok, bálnák… – Ugyan? – csodálkozott a róka. – Bizony én azt el nem hiszem, amíg tulajdon szememmel nem látom! Bukkanjatok fel, ti, tengeri állatok mindannyian a mélyből, feküdjetek egymás mellé, sorba, egészen a partig! Én meg majd megszámollak benneteket. Felbukkantak akkor a tenger mélyéből a fókák, a rozmárok, a bálnák, és ráfeküdtek a víz hátára, szép sorba, egészen a partig. A róka meg lépkedett a hátukon, mint valami hídon. Lépkedett és számolta: – Egy fóka, két fóka, három fóka… Egy rozmár, két rozmár, három rozmár… Egy bálna, két bálna, három bálna… Így ért el egészen a partig. Kiugrott a partra, és visszakiáltott a fókának: – Igazat mondtál, fóka: sokan vagytok még ostoba állatok a tenger vizében. Hidat lehet építeni belőletek a tengeren keresztül! No, most pedig ússzatok, ahova akartok, én meg pihenek. Elúsztak a tengeri állatok, a róka meg levetette a bundáját és felakasztotta száradni egy bokor ágára, a farkát meg letette egy kőre – hadd száradjon.

Pörge Balázs, volt 4. osztály, Dióspatonyi Alapiskola

Lakatos Saskia, volt 3. osztály, Nagyölved

Csomor Dániel, volt 2. osztály, Nagyölved Janikovics Alexandra, volt 7. osztály, Dióspatonyi Alapiskola

Kurali Vanesa, volt 2. osztály, Nagyölvedi Alapiskola

Kedvenc autóm – Fehér Tamás, 7 éves, Dunaszerdahely

(népmese) 1

Készítette Lőrincz László

Rejtvény

A rejtvényben minden meghatározás két6. Telefon, röv., szer szerepel - vízszintesen és függőlegesen. A 7. Krisztina. megfejtés a színessel jelölt oszlopban, illetve sorban található. A megfejtést nyílt levelezőlapon auguszJelentése: Európa védőszentje, ünnepe júli- tus 3-ig küldjétek el szerkesztőségünk címére: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava us 11-én van. Meghatározások: Megfejtés 1. Boglárka, 2. Mária, Enikő, Vilmos, A 28. számunkban közölt rejtvény megfej3. Katonai alakulat zárt gyaloglása, sok emtése: alázatosság. ber együtt haladása, A nyertes: Miskei Monika, Csáb. 4. A rejtvény megfejtése, Gratulálunk, az ajándékot postán küldjük! 5. Mohón iszik, • ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP • 2012. JÚLIUS 29.

2 3 4 5 6 7

NAPRAFORGÓ

Aki tegnap voltál: ma már nem te vagy, Aki holnap léssz: ma még nem te vagy. (Weöres Sándor) Keresd a Reményt a Facebookon!

VILLÁMPOST@LÁDÁNKBÓL

Nyári tábor Kassán A Providencia Alapítvány fő feladatának tekinti többek között a ﬁatal generáció oktatásának, valamint sport- és szabadidős tevékenységének a támogatását, ezért július 9–12–én nyári napközis tábort szervezett a Szent Gellért Pasztorációs Központban. A tábor főleg a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola alsósainak biztosított öt napra kreatív időtöltést. Sikerült egy önkéntesekből álló munkacsoportot kialakítani, akik az alapiskola pedagógusai és a katolikus közösség lelkes tagjai voltak. Összedugtuk a fejünket, és gondos előkészületekkel megpróbáltuk összehozni a tábor programját. Mons. Pásztor Zoltán püspöki helynök, Tóth Ildikó és főleg mindenesünk, a tábor motorja, Semsey Ilona - a Providencia Alapítvány elnöke - minden tekintetben segítették munkánkat. Az alapítvány magára vállalta a költségek egy részét, és biztosította a Szent Gellért Pasztorációs Központ zavartalan használatát.

A táborban részt vevő gyerekek száma tizenkettő volt, akik minden nap nyolcra érkeztek, és délután öt óráig folyamatos programokon vettek részt. Megismertek és megtanultak sok népi játékot, népdalt és ügyességi játékokat. Minden nap kézügyességi foglalkozásokon is részt vehettek. Pribék Emőke a szövés és a fonás rejtelmeibe vezette be a gyerekeket, Szabó Anitával üveget festettek, Haminda Hildával hűtőmágnest varázsoltak, papírt fontak, és fényképkereteket készítettek szalvétatechnikával. Bazár Kati a túrákra kísért el bennünket, Géczi Marika pedig mindig kéznél volt, mindenüvé elkísért, és folyton ronggyal, seprűvel szaladgált körülöttünk. A délelőttök folyamán mindig ki tudtunk menni Kassa kedvelt kirándulóhelyeire, a Bankóra, az Anyicskára, és vonatocskázhattunk az Alpinkán. A gyerekeknek az állatkerti séta tetszett a legjobban, ahol részt vehettünk

Jutalomút Idén, amint arról már korábban beszámoltam, tizenegyedik alkalommal rendezték meg Pannonhalmán a Cultura Nostra Kárpát-medencei Történelmi Vetélkedőt. A döntőbe bejutott 10 csapatot, köztük Felvidékről a komáromit és a pozsonyit, nyári jutalomútra hívták meg, Pannonhalma-Bábolna-Herend útvonallal. Június 25-én, hétfőn két autóbusszal vitték le a diákokat Pannonhalmára, ahol az apátság diákotthonában találkozott a tíz háromfős csapat. Innen vacsora után a Boldogaszszony-kápolnába vonultunk át. Itt egy helyi bencés atya orgonakoncertjét hallgattuk meg. Másnap Simon László vezetésével megtekintettük az apátságot, Dénesi Tamás segítségével pedig a Levéltárat. Délután Kajár Lilla vezetésével borkóstolóra mentünk a pincészetbe. Vacsora után Várszegi Asztrik főapát úr előadását hallgattuk meg az Asztrik-teremben, melyben bemutatta a bencés monostor történetét. Ezután kötetlen beszélgetésre invitált bennünket, és buzdított, hogy bátran kérdezzünk. 27-én megnéztük a Millenniumi Emlékművet. Mielőtt Pannonhalmától búcsút vettünk volna, még tettünk egy sétát az arborétumban.

egy izgalmas és kalandos sólyomröptetésen és fókaetetésen. Mi is vettünk állateledelt a kecskéknek, lovaknak, aminek a felét félúton sikerült elhagynunk. Nem maradhatott ki a programból a városnézés sem, aminek a csúcspontja a dóm tornyának a megmászása volt. A tábor utolsó napjára meghívtuk a szülőket a gyerekek munkájának kiállítására. Jó volt hallani, mikor a szülők kérték, hogy a napközis tábornak jövőre is legyen folytatása. Nagyon aktív, élményekben gazdag hetet élhettünk át mindannyian. Ígérjük, jövőre ismét találkozunk. Tóth Mónika

A csapat a pannonhalmi levendulaültetvények között

Következő állomásunk Bábolna volt, ott is a Nemzeti Ménesbirtok Kft. Itt, a ménesbirtok területén található Imperial Hotelben szállásoltak el egy éjszakára. Bábolna és a ménesbirtok tudnivalóit Asbóth Zsolt mutatta be nekünk, megtekintettük a kanca- és ménistállókat, lovakat kedvünk szerint simogathattunk, láttuk a lovardát, kocsimúzeumot, sőt, lovasbemutatón is jelen lehettünk. Végül kisétakocsikáztunk az arborétumba és a csikótelepre. Csütörtökön Bábolnán még megtekintettük a lovasmúzeumot, végül kipróbálhattuk a futószáras lovaglást. Ebéd után Zircet érintve Bakonybélen megálltunk a monostorban, ahol szintén bencések élnek. Tettünk egy

sétát az arborétumban, majd továbbutaztunk a királynék városába, Veszprémbe. Itt a Davidicum Kollégiumban telepedtünk le két éjszakára. Este még voltunk egy rövid városnézésen. Pénteken, Szent Péter és Pál apostolok napján reggel egyedül fogtam magam, és elmentem misére a ferences templomba. Különleges mise volt ez számomra, mert a végén megtudtam a sekrestyés nénitől, hogy a 91 éves Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek atya mutatta be egy szintén idős paptársával. A közös program további pontja a Herendi Porcelánmanufaktúra megtekintése volt. A végén mi is készítettünk porcelánból rózsát. Ebéd után továbbutaztunk Tihanyba, ahol a

Bencés Apátságot tekintettük meg, a királyhelmeci származású Gáspár Adalbert szerzetes vezetésével. Innen tovább vettük utunkat Balatonfüredre, a Kisfaludy Strandra. Mi, a pozsonyi csapat, Lelkes Viki, Cseri Timi és jómagam, nagyon összebarátkoztunk a pápai csonka csapattal, Zsófival és Kristóffal és tanárnőjükkel, Goór Judittal, valamint a komáromiakkal, a két Andival és Biankával. Bementünk a pápaiakkal a városba, és egy bizonyos Gizella udvarban kiváló számokat játszó élőzenére bukkantunk, úgyhogy mulattunk egy jó nagyot, még táncra is perdültünk. Nagyon sajnáltuk, hogy nem lehetett velünk Kulcsár Mónika felkészítő tanárnőnk és osztályfőnökünk, mert a csapat vele lett volna igazán teljes. Szombaton a komáromi csapattal együtt vonattal, a rendkívülien szép Cuha-völgyön át folytattuk utunkat hazafelé Győrig. Innen Viki anyukája vitt bennünket tovább autóval Diósförgepatonyba, ahol nagyon finom ebéddel vendégelt meg minket, majd Timivel továbbutaztunk Pozsonyig. Az én legkülönösebb emlékem az marad a jutalomtáborból, hogy rajtam kívül volt még két Kristóf, pedig csak 12 volt a fiúk száma. Zilizi Kristóf

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

GONDOLKODÓ

REJTVÉNY

A levelezőlapra írják rá:

Rejtvényünk fő soraiban Hamvas Béla (1897–1968) író, ﬁlozófus egyik szép gondolatát rejtettük el. A gondolat a boldogságról szól. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán augusztus 3-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy e-mail címére: remeny@remeny.sk

GONDOLKODÓ

Megfejtés A 28. számunkban közölt rejtvény megfejtése:

„A názáretiek nem ismerik fel Jézusban a Megváltót, mert nincs hitük.” A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Juhás Valéria, Udvarnok. Gratulálunk!

SOKSZÍNŰ EGYHÁZ

Az azonos neműek „házasságának” elismeréséért folytat kampányt a Google az olyan országokban, mint Lengyelország. Az internetes óriáscég akciója kemény kritikákat váltott ki. Mark Palmer-Edgecumbe ügyvezető igazgató július 7-én azt nyilatkozta Londonban egy LMBT-világtalálkozón, hogy a Legalize Love kampány (Legalizáld a szerelmet) ambíciózus kezdeményezéseket fog felvonultatni a világ több táján is. A kampány olyan országokra koncentrál elsősorban, mint Lengyelország, ahol nem kelhetnek egybe a homoszexuálisok, illetve Szingapúr, ahol büntetik a homoszexuális viszonyt. A cég „sokszínűség-honlapján” azt írta július 8-án, hogy a Google emberi jogoknak tartja az LMBT-jogokat, és hogy világszerte együttműködik olyan szervezetekkel, amelyek küzdenek a homoszexualitás dekriminalizáláséért és a homofóbia ellen.

Maciej Zieba atya, a krakkói Tertio Millennio Intézet igazgatója mindezzel kapcsolatban azt javasolja a Google-nak, hogy inkább koncentráljon az olyan ázsiai és afrikai országokra, ahol folyamatosan megsértik az alapvető emberi jogokat, kivégzik a más vallásúakat, diszkriminálják a nőket és hasonlók. Ugyancsak kritizálta a Google kampányát George Weigel, ismert lengyel-amerikai katolikus gondolkodó, II. János Pál életrajzírója is.

Hite megvallásával szakmai működési engedélyének visszavonását kockáztatja egy brazil pszichológusnő. Marisa Lobo keresztény pszichológusnak nevezte magát blogján és Twitter-proﬁlján. Ezzel szakmai működési engedélyének visszavonását kockáztatja, mivel az országos pszichológiai szövetség (CFP) etikai kódexe szerint hite megnevezésével „befolyásolhatja a pácienseket”. A szervezet szigorúságának valószínűleg az az oka, hogy Lobo a homoszexualitás gyógyításával foglalkozik. Marisa Lobo a CFP-hez intézett levelében alkotmányellenesnek nevezte a szövetség etikai kódexét, és ezt írta: „Kijelentem e pszichológiai tanácsnak, hogy a döntést nem fogadom el. Sem a blogomról, sem a twitteremről, sem a weboldalamról nem távolítok el semmit, ami a pszichológiához és a hitemhez köt. Ellenkezőleg: szeretném, ha a pácienseimnek jogukban állna, hogy azért válasszanak engem terapeutájuknak, mert tudják, hogy én, Marisa Lobo olyan pszichológus vagyok, aki hisz a mindenható Istenben.” A kérdésre, nem fél-e, hogy tanúságtétele miatt véget érhet pszichológusi pályafutása, Marisa egy interjúban így válaszolt: „Egyetlen dologtól félek... nehogy Jézus megtagadjon engem az Atya előtt; ez pedig nem fog megtörténni, mert én sem tagadom meg őt az emberek előtt.”

Magyar Kurír

• ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP • 2012. JÚLIUS 29.

APRAJANAGYJA Fizetett hirdetések MEGEMLÉKEZÉS

Elmentél Te is, ahogy a bús napok. Elmentél, helyetted én senkit nem kapok. Itt hagytál, amiért jöttél, megtetted. Itt hagytad a múltad s jövődet elvitted. Nem tudom, most hol vagy, merre mész vajon. Nem tudom elmondani: Apa, szeretlek nagyon! Fájó szívvel emlékeztünk július 22-én, halálának ötödik évfordulóján

SZOLGÁLTATÁS

NYÁRI AKCIÓ

Templombelsők díszítő festése, képek festése és restaurálása, oltárok, szobrok felújítása, aranyozása, százszázalékos minőség, többéves jótállás. Tel: 0903 228 376 e-mail: umar@panelnet.sk, www.umar.sk Rózsafüzérek – szobrok. www.gabrielbolt.eu

DOMINE TEMETKEZÉSI VÁLLALAT

BORBÉLY ANDRÁSRA Gímesen. Akik szerették és ismerték, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot e szomorú évfordulón. A gyászoló család

ELÉRHETŐSÉG: Nám. Á.Vámbéryho 53/10B 929 01 Dunaszerdahely E-mail: info@domine.sk Honlap: www.domine.sk

Fájó szívvel emlékezünk július 29-én, halálának első évfordulóján BENKOVICS IMRÉRE Pozsonypüspökin.

Cím: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 0948/057 508 • E-mail: office@remeny.sk

A hirdetések díjszabása Magánszemélyek Jogi személyek 1 szó 0,40 Eur 0,60 Eur kiemelt szó 0,43 Eur 0,80 Eur hirdetés keretben 1,40 Eur 2,40 Eur (1 cm2) fénykép egységesen 2,75 Eur

Emlékét örökké őrzi: szerető felesége, 3 gyermeke, 6 unokája és 3 dédunokája.

Hirdetésfelvétel, lapterjesztés: Blahóné Kamenár Gabriella Tel.: 0905 255 154 E-mail: kamenargabi@gmail.com

104 old., színes, A6-os formátum

(A díjakhoz 20%-os adót számítunk fel.) A szerkesztőség fenntartja az apróhirdetések szövegének szerkesztési jogát! A tartalomért nem vállalunk felelősséget.

Gondolatok a szeretetről „Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti azt, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével.” (Gabriel Garcia Márquez) „A szeretet az egyetlen ésszerű és kielégítő válasz az emberi létezés problémájára.”(Erich Fromm) „Csak szeretve tanulunk meg szeretni.” (Doris Murdock) „Szeretni és szeretve lenni olyan, mintha kétfelől sütne ránk a nap.” (David Viscott)

Anyánk, Mária

Ára: 2,90 Eur

Ajánlatunk

Akik ismerték, gondoljanak rá szeretettel.

Pozsonytól Kassáig Írók, költők, művészek a Felvidéken A szerző célja, hogy a Felvidéken élő magyarok tudatosítsák, milyen gazdag a magyar kulturális örökség, amelyet nekik őrizniük kell, és továbbadni az újabb nemzedéknek. Ára: 2,50 Eur helyett 1,20 Eur

Könyvrendelés:

24 órás szolgálat: 0917/464 354

„A szeretet hiányát csak egyetlen dolog gyógyíthatja: ha újra találkozunk azzal, akit szeretünk.”

Szabó Ferenc S.J.

Nyári szórakozás Kata Mária A 21. század titkos lovagjai Izgalmas ifjúsági regény a nyári szünidőre. Története egy nagy titkot tár fel. Ára: 5,64 Eur - 160 oldal Kata Mária A romos ház titka A 21. század titkos lovagjai című ifjúsági regény folytatása. A könyv nemcsak gyerekeknek szól, hanem azon felnőtteknek is, akik hajlandók befogadni a jót és a szeretetet. Ára: 7,00 Eur - 264 oldal

BŰNÜGYI KÖNYVEK G. K. Chesterton: Brown atya hitetlensége Ára: 10,62 Eur G. K. Chesterton: Brown atya titka Ára: 7,63 Eur Az angol író a krimi műfajának klasszikus ﬁguráját teremtette meg Brown atya alakjában. A csetlő-botló, együgyűnek látszó pap többször szörnyű bűntények helyszínén bukkan fel, s a megoldásra csakhamar fény derül. A nem sokat ígérő külső mély bölcsességet takar. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REMÉNY

Akciós ajánlatunk!

Hidd, amit

Házasulandók imafüzete Ára: 1,- Eur helyett 0,75 Eur + postaköltség

énekelsz

A gyermek, akit Jézusnak hívtak – A titok dvd Jézus gyermekkoráról Ára: 16,43 Eur helyett 8,90 Eur + postaköltség Megrendelhető: office@remeny.sk vagy 0948/057 508

Albán József „Aki szeret, az énekel, aki énekel, az kétszeresen imádkozik”

Nagyboldogasszony-búcsú a nyitrai Kálvárián

2012. augusztus 11–12., 15.

(Szent Ágoston) Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ima a hívő ember „anyanyelve”. S egész biztosan igaz a mottóban idézett Szent Ágoston-i mondás is: „…aki énekel, az kétszeresen imádkozik.”. Ismerjük vajon „énekes anyanyelvünket”? Elgondolkoztatnak olykor az ismerős templomi dallamok s énekeink szavai? Tamás József plébános írta egy helyen: „A magyar nép éneklő nép. Énekben mondja el örömét és bánatát, és ezzel vigasztalódik. A mai nyugtalan világban nagyon is szükség van erre, főleg a templom meghittségében.” „Reád bíztam ez ügyemet, Én Jézusom, én lelkemet.” (145.) „Győzhetetlen én kőszálom…” – hatalmas kiáltás ez. A régmúlt időkből szinte halljuk mögötte a fegyverek csörrenését, a csatalovak dobogását, horkantását és a harcba indulók izgalommal és félelemmel, de főképp reménnyel teli felfohászkodását. Mert hát, kihez is forduljon az istenhívő ember, ha küzdenie kell és győzni akar?! A megingathatatlan kőszál, a legyőzhetetlen Győző, aki helyettünk és értünk saját halálával a halált is legyőzte: Krisztus. Csak remélni tudjuk, hogy mindennapjainkban már nem várnak ránk véres, valódi küzdelmek. De a hétköznapok apró vagy nagyobb erőpróbái ott sorakoznak reggelente az ajtónk előtt. Hogy hűségesek, kitartóak és állhatatosak maradjunk azokban a kihívásokban, melyekkel hétfőtől vasárnapig mindig találkozunk, ahhoz most is tudni kell, hová, kihez lehet fordulni… Csakhogy: aki azt mondja: „Reád bíztam ez ügyemet…”, annak folytatni is kell az éneket – „Én Jézusom, én lelkemet.” Nem lehet, nem elég egy-egy lelki viadal előtt rábízni az „ügyet”, bármi is legyen az. Hitelesen csak akkor kérhetünk ilyet az Úrtól, ha a lelkünk is már rábíztuk. Ez pedig életre szóló döntést kíván. „Előleget” akar az Úr: ha az ügyünket rá merjük bízni, legyen merszünk a lelkünket is neki adni! Ez a döntés tehát szó szerint „életre szól”, mert az életről szól.

VIII. Szent Korona Ünnep Ipolybalog

„Ó, Nagyasszony, nemzetünk reménye, Rád szegezzük könnytelt szemeink!” Idén is szeretettel várják a kedves híveket a nyitrai Kálváriára. A búcsú magyar programja a következő: Augusztus 11., szombat 16.15 – rózsafüzér a Zoboralja községeinek képviselőivel 17.00 – ünnepi szentmise, bemutatja Mons. Ďurčo Zoltán püspöki helynök; közreműködik a bacsfa-szentantali kórus A szentmise után közös keresztút Augusztus 12., vasárnap 8.00 – ünnepi szentmise, bemutatja Mons. Tóth Domonkos püspök atya A szentmise után közös keresztút Augusztus 15., szerda 8.30 – ünnepi szentmise, bemutatja Galgóczi Rudolf, zselízi esperesplébános Minden szentmise előtt és alatt lesz lehetőség szentgyónáshoz is járulni. Bővebb információ: dr. Zeman István, Nagycétény, tel.: +421 902 146 866, e-mail: zeman.stefan@centrum.sk

Program: 9.00 Vendégek fogadása a főtéri vendéglőben 10.00 Az ünnepség megnyitója a falu főterén, közreműködik a Lukanényei Citerazenekar, Lőrincz Aranka Sarolta Körmenet a Szent Korona- másolattal a Kápolna-dombra 10.30 Ünnepi szentmise, főcelebráns: dr. Székely János, esztergom-budapesti segédpüspök Ünnepi beszéd: Batta György, Magyar Örökség-díjas író, újságíró Szent Korona-emlékérmek átadása Közreműködik a Salgótarjáni Kamarazenekar, az ipolybalogi Szent Korona Kórus, Molnár Ottó orgonán, vezényel: Noseda Tibor 12.30-14.30 A Szent Korona-másolat megtekintése a templomban 15.00 Magyar szentek litániája

A Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Főiskola felvételt hirdet a 2012/13-as tanévre Tudatjuk a tisztelt érdeklődőkkel, hogy a 2012/2013-as tanévben a Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Főiskola kihelyezett dunaszerdahelyi tagozata ismét indít első évfolyamot szociális munkás szakon, mind magyar, mind szlovák nyelven. A szociális munkás képzés szombati napokon lesz. A hat szemeszterből álló bakkalaureátusi képzés akkreditált. Bővebb információt a www.vssvalzbety.sk honlapon lehet szerezni. Telefonon dr. Nagy Frigyesnél, a kihelyezett tagozat titkáránál érdeklődhetnek. Elérhetősége: 00421 903 650 344.

Remény online • Remény hetilap online archivum • webshop – vallásos könyvek széles választéka

www.katolikus.sk Küldje be Ön is plébániája, közössége hírét: hir@katolikus.sk • ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP • 2012. JÚLIUS 29.

Friss tartalommal, folyamatosan bővülő webshoppal, a Remény hetilap online, lapozható archivumával, hírekkel és érdekességekkel várjuk megújult oldalunkon!

www.remeny.sk ELÉRHETŐSÉGEINK Főszerkesztő-helyettes: Albán József Tel.: +421 (0)948 057 510 Felelős szerkesztő: Bertha Éva Tel.: +421 (0)948 057 509

Szerkesztő: Orbánné B. Mária Tel.: +421 (0)948 057 506 Hirdetésfelvétel, lapterjesztés: Blahóné Kamenár Gabriella Tel.: +421 (0)905 255 154 kamenargabi@gmail.com

KÖNYVRENDELÉS: office@remeny.sk vagy 0948/057 508