Remeny 2012 37 szept 2 by Attila Nagy

„Ami a világ szemében rettenetes, azt én semmibe veszem; amit gőggel birtokol, azt én megvetem!”(Aranyszájú Szent János szavai)

REMÉNY XXIII. évfolyam 37. szám

2012. szeptember 9. – Évközi 23. vasárnap

Mert ki a normális?

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur 8 10 13

Érdekes, hogy ha manapság az ember „normálisan” cselekszik – s itt valójában a normára, azaz általánosan elfogadott szabályra gondolok –, gyakran kerül legalábbis kellemetlen helyzetbe. Mert a normától is el lehet szokni… S akkor az a furcsa, visszás helyzet áll elő, hogy te leszel az, aki viselkedéseddel zaklatóvá válsz. Nyugtalanok lesznek körülötted mások, nem értik cselekedeteid mozgatórugóit. Nem álltál be a sorba, nem bégetsz együtt a nyájjal, vagy hogy korszerűbbek legyünk: nem utánzod le szolgai módon azt, amit a televízió képernyőjén látsz, az interneten olvasol. Érthetetlen leszel – pedig csak normális vagy. Normális vagy, mert van normád… Igaz, olyan, amit a világ már régen megkérdőjelezett, nyugdíjba küldött mint régiséget vagy csak egyszerűen szégyelli már. Tarts ki! Kevés dologhoz érdemes tényleg hűségesnek maradni: ahhoz a párhoz, ami örök érvényű, megéri. Ne hagyd, hogy környezetedben a szokás emelkedjen a norma erejére. Ahogy Márai írja: „Kényelem, szöszmötölés, gyávaság, lustaság néha késleltetik feladatod kivitelét, noha szíved mélyén tudod jól, hogy az idő telítve van azzal, amit rajtad keresztül el akar mondani, s egy pillanatot sem mulaszthatsz, mert elmondja más helyetted, s nem úgy mondja el, ahogyan te jónak és igaznak hiszed.”

Deménd szakrális emlékei Sziklára épített tanévet! Őrvidéken jártam

HÍRVILÁG

Szeptember elején… Elérkezett a szeptember, a meteorológiai ősz kezdete. Becsöngettek. Olvasom, sok nehézséggel jár az iskolakezdés. Sőt, stresszel. Több napon keresztül tanácsokat adnak a szülőknek a rádióban, hogyan lehet kevesebb pénzből is elindítani csemetéjüket az iskolába. Mert sokba kerül iskolás gyermeket nevelni… Gyümölcsönös – így nevezték a nyelvújítók szeptembert. A nyár utolsó sugarai még megjelennek. Beragyogják a termést, a szőlőhegyeket, a szorgos szüretelőket… A nyár halódása, az iskolakezdés, az új termés az idő múlását is eszünkbe juttatja. De a reménykeltő jövőt is. Hiszen az iskolát megkezdő gyerekekbe beleplántálják a pedagógusok a tudás magvait, hogy egyszer majd bennük is megteremjen ennek a gyümölcse. Hogy amikor eljön a kicsöngetés, eljön az új nyár, a végén együtt örülhessen mindenki a maradandó, jó gyümölcsnek. A természet újból és újból megújul. Igaz, előbb halódnia kell… Nemcsak a gyerekeknek, nekünk, felnőtteknek is a természethez hasonlóan meg kell újulnunk. De nem évről évre, hanem napról napra, óráról órára, percről percre… Mindig újra és újra meg kell halnunk a bűnnek, a régi embernek. El kell temetnünk apróbb és nagyobb vétkeinket, mulasztásainkat. A változandóság közepette az örököt keressük. Ahogy Ady tette annak idején, aki pogány hitek és múzsák között kereste az örököt. Mi most, szeptember

elején, saját pogányságainkkal szembenézve, új elhatározással indulhatunk neki az új évszaknak, amely új lehetőséget is jelent számunkra. S mivel nemcsak szeptember végén, hanem mindig tudatosítanunk kell, hogy – Petőﬁvel szólva – eliramlik az élet, most kell örülnünk a Nap sugarainak, örülnünk minden becsengetésnek, minden gyümölcsnek – s ezek által is meglátnunk az örököt…

DUNASZERDAHELYI ESPERESSÉG

BUDAPEST

Véget ért a Genfest A Fokoláre mozgalom szervezésében idén Budapesten tartották meg a Genfest nevű találkozót, amelyre a világ 85 országából mintegy 12 ezer különböző vallású ﬁatal érkezett. Az augusztus 31étől szeptember 2-áig tartó ifjúsági találkozó résztvevői megosztották egymással az utóbbi években

szerzett konkrét tapasztalataikat: mit jelent hidakat építeni a gazdaság, a művészet, a szociális problémák, a kultúrák közötti párbeszéd területén személyesen és közösségként is a világ különböző részein. A Genfest zárónapján, vasárnap, a ﬁatalok a Szent István-bazilika előtti téren gyűltek össze hálaadó szentmisére, amelyet Erdő Péter bíboros mutatott be, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagjának jelenlétében. Erdő Péter bíboros szentbeszédében kiemelte, hogy a hídépítéshez szilárd alapok kellenek, és tud-

REMÉNY katolikus hetilap Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József e-mail: alban@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 510 Főmunkatárs: Mons. Koller Gyula

nunk kell, hogy mi az a szakadék, amelyet át akarunk hidalni. Ismernünk kell a híd két oldalát, vagyis azokat a kultúrákat, amelyeket össze akarunk kötni. Az nem hídépítés, fogalmazott, ha az egyik kultúra elnyomja a másikat. Bátorította a fiatalokat, hogy Jézusban bízva győzzék le a nehézségeket. A felajánláskor pompás népviseletbe öltözött fiatalok vitték az oltárhoz szimbolikusan az öt földrészt. A nemzetközi kórus szolgálata és az afrikai, koreai és Fülöp-szigeteki énekek is kifejezték az egyház egyetemességét. A szentmise végén Erdő Péter bíboros köszönetét fejezte ki a Fokoláre mozgalomnak a szervezésért. Déli 12 órakor az istentiszteletekről és a vallásközi találkozóról viszszaérkezett keresztény, zsidó, buddhista, hindu és muzulmán résztvevőkkel, valamint a nem vallásos meggyőződésűeket képviselő fiatalokkal együtt egy perc csendet tartottak a békéért. A Genfest résztvevőit meghívták a pápa által meghirdetett Ifjúsági Világtalálkozóra, amely 2013-ban, Rio de Janeiróban lesz. Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius örömmel köszöntötte a fiatalokat, és megköszönte Magyarország és Budapest város vendégszeretetét. Példaként Jézust állította eléjük, aki a tökéletes Híd Isten és az emberek között.

Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: + 421 (0)948 057 506

Elhunyt Gábris János atya 2012. augusztus 30-án Gábris János esperes, nyugalmazott vásárúti plébános az örökkévalóságba költözött. Temetése lapzártánk után, szeptember 5-én, szerdán, délelőtt 10 órakor volt a vásárúti plébániatemplomban. Gábris János atya Szencen született 1919-ben. 1943-ban szentelték pappá. Először Magyarországon, majd több szlovák egyházközségben is működött káplánként. 1949-től plébániai kormányzó Csatán, 1954-től Csiffáron. 1977-től teljesített lelkipásztori szolgálatot a Dunaszerdahelyi esperességben. 2007-ben a vásárúti plébániáról került nyugdíjba. R. I. P.

Magyar Kurír/Remény Parák László e-mail: parak@katolikus.sk Hirdetésfelvétel, lapterjesztés: Blahóné Kamenár Gabriella e-mail: kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat Felelős kiadó: Mons. Szakál László

• ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP • 2012. SZEPTEMBER 9.

A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk Grafika: namedia – Nagy Attila Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava

Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

EZ TÖRTÉNT BÉCS

KOMÁROM

Szent királyunk példája

Szent István ünnepe

Augusztus 25-én, szombaton délután egy órától vette kezdetét Bécsben, a Stephansdomban, a hagyományos Szent István-ünnepség. Az idei szentmise főcelebránsa Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát volt. Szentbeszédében kitért arra, hogy Szent István királyunk ezer éve lerakta egyházunk alapjait, s az ő példájából merítve nekünk is ezen kell tovább munkálkodnunk, vagyis feladatunk alulról építeni, erősíteni, megújítani az egyházat. Ezt úgy tudjuk megtenni, ha megvizsgáljuk mindnyájan, mennyire vagyunk tanítványai Krisztusnak. Kiemelte továbbá, hogy a bécsi dóm névadója ugyanaz a keresztény vértanú, akinek a nevét az egyházban szintén szentként tisztelt király is kapta a keresztségben. Szent István erős alapokra építette a magyar államot és a magyar kereszténységet, ezt az is bizonyítja, hogy ezer év után itt vagyunk, megmaradtunk a Kárpát-medencében kereszténynek és magyarnak. A szentmisén felvidéki és anyaországi papok koncelebráltak. Itt voltak Lengyel Sándor, Matus Jenő, Burián László, Jankó Gábor atyák híveikkel. A szentmise után a zarándokokat az érseki palotában kis agapé várta. Ezt követően került sor a 33 néptánccsoport fellépésére két helyszínen: az érseki palota udvará-

ban és a Stephansdom előtti téren. Fellépett többek között a szímői Rozmaring citeraés éneklőcsoport, a zsérei Zsibrice hagyományőrző csoport, a Nagycétényi Citerazenekar, a Kútyika nagycétényi éneklőcsoport, a felsőpatonyiak, a felsőszeli Rozmaring vegyes éneklőcsoport, a nádszegi Zsálya énekkar, Alistálból három csoport is: az alapiskola Pacsirta népdalköre, az Alistáli Cimborák, továbbá az Alistáli Nyugdíjas Népdalkör, a Nyárasdi Népdalkör, a Csallóközi Gyermektánccsoport, a Csallóközi Néptánccsoport, a pati Bíborka tánccsoport és végül, de nem utolsósorban, a legmesszebbről érkezett és leghosszabb műsorral fellépő, legnagyobb tapsot kapó Búzavirág néptánccsoport Brassóból. Zilizi Kristóf

POZSONYEPERJES, GALÁNTA

Imaest Vadakkel atyával Augusztus 22-én Pozsonyeperjesen, 23-án Galántán tartott szentmisével kezdődő imaestet testi és lelki gyógyulásokért Joseph Vadakkel indiai missziós atya a magyar ajkú híveknek. Pozsonyeperjesen a szentmisét mons. Szakál László János pápai káplán, nagymegyeri esperesplébános celebrálta Balla Gáspár helyi plébános és Vadakkel atya segédletével, Lormusz János vásárúti esperesplébános pedig a gyóntatószékben teljesített szolgálatot az egész imaest folyamán. Vadakkel atya a prédikációban rámutatott arra, hogy a Szűzanya az első szentségtartó, s azzal, hogy a szentáldozásban magunkhoz vesszük az Oltáriszentséget, magunk is élő tabernákulumokká válunk. Ugyanakkor fölhívta a ﬁgyelmet arra, hogy Máriában mennyei édesanyát kaptunk, aki mindig segítségünkre siet.

A szentmise után az Oltáriszentség előtt leborulva Joseph atya vezetésével imádkoztak a hívek, majd személyes áldásra került sor, amely három különböző részből állt. Az atya birtokában van néhány jelentős szent ereklyéje, így az első áldást Boldog Kalkuttai Teréz anya hajereklyéjével kaphatták a hívek, a másodikat az Oltáriszentséggel, a harmadikat pedig úgy, hogy az atya ráhelyezte a kezét minden egyes hívő fejére. Végezetül az atya kérdéseire reagálva, hogy ki az, aki megnyugvást vagy

A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület szervezésében Szent István-napi ünnepségre került sor Komáromban augusztus 20-án. Az egybegyűlteket Dráﬁ Mátyás színművész köszöntötte. Előadásában elhangzott Ábrányi Emil Él a magyar c. verse, majd Budai Ilona népdalénekes, e műfaj egyik legjelesebb képviselője Szent István-énekeket énekelt. Az ünnepi beszédet Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele mondta. „A Duna kapcsolja össze a legtöbb nemzetet Európában a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. Egymásra vagyunk utalva mindazok, akik e folyó mentén élünk. Az ünnep a közösségnek, az egybetartozásnak a megélése.” Majd kiemelte a keresztény értékeket: a békét, a toleranciát, a kiengesztelődést, a szolidaritást, az együttműködést, melyek szükségesek az együttéléshez. Mint mondta: „Szent István törvénybe foglalta: vasárnaponként minden ember jöjjön össze a templomban, nagyok és kicsinyek, férﬁak és nők, kivéve, akik a tüzet őrzik." Feltette a kérdést: „Vajon mi őrizzük-e a tüzet? Az értékeket, melyeket ránk bíztak." Majd Babitsot idézte: „Nemzet ne a nemzet ellen harcoljon, hanem az ellen, ami minden nemzet nagy veszélye: az elnyomás és rombolás szelleme ellen!" A Szent István szobornál zajló ünnep a koszorúzással és a Himnusz eléneklésével folytatódott. Ezt követően ünnepi szentmisére került sor a Szent András-templomban, amelynek főcelebránsa Korzenszky Richard OSB perjel volt. Homíliájában az evangélium szavai alapján a ház építését vette például: „Mi mire építünk? A mi életünknek van-e alapja, ami kiállja a viharokat?" Majd Szent Istvánt mint egyházalapítót és egyházszervezőt állította elénk. És feltette a kérdést: „Mi a közösségeinkben merjük-e vállalni egymást, közösséget alapítunk-e egymással, valóban testvérek vagyunk-e? … Vajon mi belakjuk-e Isten házát? Nekem saját magamat kell először Isten kegyelmével megújítani. És ha megvan ez a szándék, legyek bármilyen gyarló, megfoghatom a testvérem kezét. Szent István király közbenjárására kérjük, hogy tudjunk valóban épületesek lenni, tudjunk szilárdan állni az egyetlen biztos alapon, Krisztuson, és tudjunk nőni, épülni. És nőni csak felfelé lehet, az ég felé." Kurcz Ilona

testi gyógyulást érez, több kéz is a magasba lendült, s tapssal, énekkel – amelyről a nádszegi Forrás Ifjúsági Énekkar tagjai gondoskodtak – dicsérték az Urat a teljesen megtelt templomban. A lelki táplálék után az önkormányzatok a testi táplálékról is gondoskodtak: az imaest után a hívek egy kis agapén vehettek részt a művelődési házban, Vadakkel atya pedig, elfogadva a vacsorameghívást, a szervezőkkel a dunatőkési Czajlik Ranchra látogatott. Másnap Galántán Józsa Attila helyi esperesplébános mutatta be a szentmisét Lépes Lóránt őrsújfalui plébánossal, a Mária Rádió felvidéki vezetőjével és Vadakkel atyával, aki többek között a Szentírás fontosságáról beszélt. Az Isten igéjét a mobiltelefon SIM-kártyájához hasonlította: ha az említett kártya nincs a készülékben, nem tudunk telefonálni, ha pedig az Isten igéje nincs a szívünkben, nem tudunk Istennel beszélni. A Szentírás ugyanis ezt mondja: „Ha bennem maradtok, és az én igéim tibennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és megkapjátok” ( Jn 15,7), és ezt is: „Kiálts hozzám, és válaszolok neked” (Jer 33,3). Nem szabad tehát szívünket raktárnak használnunk,

ahová gondjainkat, problémáinkat halmozzuk fel, hanem a Szentírás szavaival kell azt megtöltenünk. Gondjainkat pedig helyezzük Jézus kezébe, így azok többé már nem a mi gondjaink, hanem Jézuséi. A szentmise után ismét ima következett a kihelyezett Oltáriszentség előtt, majd sor került a hármas áldásra, amely ezúttal a Szent Maximilián Kolbe hajereklyéjével történő áldással kezdődött. A szentmisén és az azt követő programon szép számban vettek részt a hívek, s itt is többen érzékeltek gyógyu-

lást. Az imaestet ezúttal a komáromi Angelus Énekkar tagjai kísérték zenéjükkel. Vadakkel atyát és a szervezőket a plébánián várta vacsorával Józsa atya. Gujber Zsuzsanna Fotó: Mészáros Angelika

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

AMIRE HITÜNK TANÍT

Tartsd meg a parancsokat!

Ne kívánd... 2. Józsue könyvében (7,21) a következő bűnvallomás található: „Amikor a zsákmány közt megláttam egy szép köntöst, … fölébredt bennem utána a vágy és elvettem magamnak. A földben vannak elrejtve a sátramban…” Mikeás prófétánál találjuk az alábbi sorokat (2,1-2): „Jaj azoknak, akik gonoszat forralnak, a fekvőhelyükön rosszat forgatnak fejükben; virradatkor végbe is viszik, mert kezüknek hatalmában van. Ha megkívánják a földeket, meg is szerzik, és a házakat hatalmukba kerítik. Kezet emelnek a

A tízparancsolat

másik emberre és a házára, mind az emberre, mind örökségére.” A felhozott példák mutatják, hogy az Ószövetség gondolatvilágában a vágy tettekkel párosul, így lesz belőle bűn. A Mikeás prófétától vett idézet azt is mutatja, hogy a kritika címzettjei a hatalmasok. Nem arról van szó, hogy egyszerűen nekimennek az embernek és kirabolják. Az a hetedik parancsolat megszegése lenne. Arról van szó, hogy törvényes eszközöket keresnek az embertárs tulajdonának megszerzésére. Ilyen törvényes út lehet például, hogy a megszorult embernek kölcsönt adnak kamatra, majd miután nem tud fizetni, fokozatosan az egész vagyonát kisajá-

A szentségekről röviden

títják. Ehhez hasonló jelenség korunkban, amikor a multik a kisvállalkozásokat tönkreteszik, nem törvénytelenül, hanem gazdasági erejük fölénye által. A lényeg az, hogy gazdaságilag önálló emberből szolgát vagy akár földönfutót csinálnak. A híres zsidó írásmagyarázó, Majmonidesz a következőket írja: „Ez a parancs tiltja, hogy utakat keressünk annak megszerzésére, ami másé, még ha készek is lennénk magas árat fizetni érte. Minden ilyen akció sérti a ne kívánd parancsot.” A ne kívánd parancsa tiltja, hogy törvényes úton próbáljuk megszerezni, ami törvényesen nem lehet a miénk.

Ablak a történelemre

A bérmálás felvevője Szemelvények a középkorból

A bérmálás felvevője minden megkeresztelt ember lehet, aki még nincs megbérmálva. Ezenkívül legyen a kegyelem állapotában, nyerjen kellő oktatást, és tudja megújítani a keresztségi ígéretet. Elvben a kor nem számít, csecsemőt is meg lehet bérmálni. Gyermekek esetében a latin hagyomány az „értelem használatát” szabja feltételül. A jelenlegi gyakorlat alapján a bérmálást a keresztény nagykorúság szentségének szoktuk nevezni, mert a bérmálás felvevője – az Egyház szándéka szerint – a felnőtt kor küszöbére érkező ﬁatal. Ebben a meggyőződésben szerepet kap az a várakozás, hogy aki megbérmálkozik, az Egyház hitvalló tagjává válik. Ezen új gyakorlat alapján ismét aktuális a bérmálás szentségének eredeti jelentése is: a keresztség „megpecsételése”, „megerősítése”, mégpedig két szempontból. Egyrészt azért, mert a bérmálandó „igent” mond a maga korábbi keresztségére (ti. a keresztségi fogadalom megújítása a bérmálás szertartásának elengedhetetlen és lényegi része), másrészt pedig úgy, hogy Isten mintegy megerősíti, jóváhagyja a bérmálkozó „igen”-jét akkor, amikor a bérmáló a szertartásban kimondja a szentség „formáját”: „Vedd a Szentlélek ajándékának jelét.” A keresztségben a szülők, illetve a keresztszülők tették le a hitvallást a kisgyermek nevében, és ők vállalták a felelősséget a gyermek nevében a megtérésért és Krisztus követéséért. Ezt azzal is kifejezték, hogy a szülők és keresztszülők ígéretet tettek a gyermek keresztény nevelésére. Megfelelő tehát, hogy a megkeresztelt a nagykorúság kezdetén érvényesítse szülei és keresztszülei keresztelésekor tett ígéretét azzal, hogy megbérmálkozik. Ezért csak olyan életkortól kezdve volna szabad ünnepelni, amelyben az életre szóló döntés már megkívánható. Az egyházi törvények azt is előírják, hogy minden egyes bérmálkozónak legyen bérmaszülője, „aki őt a szentség felvevéséhez odavezeti, a bérmálás kiszolgáltatójának bemutatja, később pedig – az elnyert Szentlélek irányítása alatt – segítségére van a keresztségben tett ígéret hűséges megtartásában” (Ált. tudnivalók 5.). A lelkipásztoroknak arra kell törekedniük, hogy a bérmálandó által választott bérmaszülő alkalmas legyen hivatásának betöltésére: olyan katolikus legyen, aki már bérmálkozott és részesült az Eucharisztia szentségében, s egyházjogilag ne legyen eltiltva a bérmaszülői tisztségtől. A bérmálás ugyan nem annyira szükséges az üdvösséghez, mint a keresztség, de nélkülözhetetlen a tanúságtevő keresztény élethez. A bérmálást - mint a keresztséget is – csak egyszer lehet felvenni, mert karaktert, azaz eltörölhetetlen jegyet nyom a lélekbe.

• ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP • 2012. SZEPTEMBER 9.

Amikor IV. Gergely (827-844) és a frank uralkodók közti feszültség nyílttá vált, Róma püspöke 833ban átkelt az Alpokon, hogy csitítsa a Jámbor Lajos és gyermekei között dúló viszályt. Egy iratváltás során azonban éles ellentétbe kerültek. II. Sergius (844-847) alatt fosztották ki Rómát. Az aurelianusi falakon kívüliek elestek, amikor megjelent a spoletói gróf csapata, így a veszély elhárult. A főpásztor - már IV. Leó (847855) - malmára hajtotta a vizet, hogy 849-ben néhány dél-itáliai kikötőváros segedelmével bosszút álljon, tengeri győzelemmel gyűrte le a szaracénokat. Megerősítette a Tevere torkolatát, s a nyugati városrészt is a Pétertemplommal (későbbi befejezése miatt kapta a civitas Leonina nevet). Az építkezésben hadifoglyokat is alkalmaztak, 852-ben készült el a fal. A felszentelt kerek, tömör tornyokra (pl. Torre

dei Saraceni) égető szükségük volt, hisz' a császár a feudális anarchia, a partikularizmus közepette tehetetlennek bizonyult volna a muzulmán offenzíva ellen. Sajnos, a védekezés a vagyonos potentátok önös érdekeit is szolgálta... Egy későbbi mendemonda szerint egy női pápa is regnált ekkoriban. Johannát művelt mainzi leánynak vélték, aki férﬁúnak adta ki magát ( Johannes Anglicus), s 855-től két és fél éven át trónolt. Míg le nem bukott: állítólag egy körmenet alkalmával gyermeknek adott életet. Egyébként VIII. Jánosnak neveztette (volna) magát. Az újkori pápaellenes vitákban is szerepet játszott története, melyet aztán David Blondel (megh. 1655) cáfolt. A különös legenda 1250-ben bukkant fel először Jean de Mailly Világkrónikájában. Sönke Wortmannék 2009-ben egy vitatható minőségű mozit is gyártottak a témából, Johanna nőpápa (Die Päpstin) címmel.

FAGGATÓZÓ

A második világháború meghatározta életét bősi Antiochiai Szent Margit-templomban több évtizede szolgálatot teljesítő Vida Ilonka nénit kérdeztem az életéről. Faluszigeten, a Bős községhez tartozó majorban született és élt gyermekkorában, elsőszülöttként, hét testvérével.

A Interjú – Mesélne a családjáról? – Édesapám nagyon ügyes, talpraesett ember volt, szinte ezermester. Gazdálkodtunk, voltak földjeink, állataink, édesapám ezenkívül eljárt a gazdákhoz idénymunkára. Rengeteget dolgozott, előteremtett számunkra mindent, soha nem éreztem, hogy valamiben hiányt szenvedtünk volna. Édesanyám takaros, hallgatag, szorgalmas, ügyes asszony volt. Nyolcan voltunk testvérek, négy lány és négy ﬁú. A ﬁúgyermekek továbbtanultak, kettőből kőműves lett, egyből üveges és egyből traktorista az állami gazdaságban. Az ima mindig meghatározta az életünket. A reggelt imával kezdtük, az iskola előtt letérdeltünk, és együtt imádkoztunk. Étkezések előtt, után és este is hálát adtunk a jó Istennek mindenért. – Nehéz időszakban született... – A második világháború kirobbanása előtt két évvel, 1937-ben. – Ezek szerint életüket meghatározta a háború… – A majorban rajtunk kívül még tizenöt család élt, mindenkinél öt-hat gyermek. Velük jártunk iskolába, naponta 6-10 kilométert is megtettünk gyalog oda-vissza (néha azért volt 10 kilométer, mert körbe kellett mennünk). Esőben, télen hóban-fagyban mentünk. Sokszor előfordult, hogy anynyira vizesen érkeztünk az iskolába, hogy a tanító úr rög-

tön a kályha mellé állított bennünket, hogy száradjon a ruhánk. Az iskolánk a jelenlegi művészeti alapiskolában működött. Nehéz időszakban kezdtem el iskolába járni. Az első osztályt alig fejeztem be, mert akkor már javában tartott a második világháború. Hamarosan hozzánk is megérkeztek a katonák, és az iskolát elfoglalták. 1945-től 1949ig szünetelt a magyar iskola, és utána is csak a reszlovakizált szülők gyermekei mehettek iskolába, szlovákba. Később, az 1950-es évek elején újraindult a magyar iskola. Mivel az elsős bizonyítványom valahol elveszett a nagy káoszban, újrajáratták velem az első osztályt, hiába mondtam, hogy én már tudok írni-olvasni. Később valaki átlátta a háború okozta fejetlenséget, és azokat a gyerekeket, akik képességeik szerint megfeleltek, és korban is érettek volta, továbbengedték a felsőbb osztályokba. Én is a harmadik és negyedik osztályt egy év alatt jártam ki. Akkor nem volt gyermekhiány, mint manapság! – Hallottam, hogy tisztlány volt. Elmondaná, mit jelentett tisztlánynak lenni, és hogyan került közéjük? – Hogy kik voltak? Hajadon lányok, akik a templom gondozásáért feleltek. Én 1954-ben lettem tisztlány. Nem volt nehéz közéjük kerülni, egyszerűen meghívtak. Esti litániákra jártunk, sokat

imádkoztunk. Amikor hazamentem, elújságoltam az édesanyámnak a meghívást. Megörvendett, az egyik fekete ruháját mindjárt átalakította, kötényt is varrt nekem, és másnap már én is tisztlány voltam. Az ünneplőruhánk fehér volt. Azt is gyorsan meg-

mindenhol kértek és kaptak a kertből csokrokat, azokat vitték a templomba. Télen örökzöldeket tettünk a vázákba. Nagyobb eseményeken, mint amilyen például az elsőáldozás, a templomkertben felszolgáltunk, a papi ruhákat és terítőket mi vittük haza mos-

Tisztlányok – Ilonka néni balról az ötödik varrta az édesanyám, mert abban a hónapban egy esküvő és Oltáriszentség-imádás is volt. Később én is megtanultam varrni, aztán már nem okozott gondot, ha ruha kellett. Úrnapjakor mi vittük a Máriaszobrot. Feladataink közé tartozott minden év októberében az esti rózsafüzérmondás, a templom díszítése és a virágok összegyűjtése. Az úgy történt, hogy két lány elindult a faluba,

ni-vasalni, ami akkor kicsit időigényesebb volt, mert nem volt villanyvasaló. Két évig főtisztlány voltam. Tizenketten voltunk, és minden héten négy lány szolgált. Minden harmadik héten került ránk a sor, akkor mi díszítettük fel a templomot, és a nagytakarításba is besegítettünk. Aztán a kommunizmus alatt szétesett a tisztlányság, de számomra nem szűnt meg a templomi

szolgálat, mert szeretem ezt a munkát. – Hogyan élték meg a szentantali zarándoklatokat? – Ez a zarándoklat az év legszebb ünnepei közé tartozott. Busszal mentünk, vittük a Szűzanyát, ugyanúgy, mint úrnapkor, feldíszítve. Amikor odaérkeztünk, zarándokénekkel köszöntöttük a csodatevő Szűzanyát, és hazafelé már gyalog jöttünk. Egyszer, nem tudjuk, hogy miért, nem jött értünk a busz. Elindultunk gyalog Bacsfára. Éjfél körül érkeztünk meg, a plébános úr tárt karokkal fogadott bennünket, annyira izgult értünk. Mivel lekéstük a szokott imaórát, később imádkoztunk. Azt hiszem, ezt a zarándoklatot senki nem fogja elfelejteni. – Pár szóban bemutatná a családját? – 1960-ban férjhez mentem. Három lányunk született: Ilonka, Zsuzsa és Judit. Akkoriban nem illettünk bele a szokásos társadalmi normába, mert a gyerekek hittanra és templomba jártak. Az idősebb lányunkat ezért el is tanácsolták az óvónőképzőből. De az Úr közelsége mindig bizonyítja, hogy ki az erősebb. Nem bántam meg, hogy kitartottam a hitem mellett.

Boldogságos Szűz Mária, Isten anyja Boldogságos Szűz Mária, Isten anyja: segíts, hogy mindig gyermeki szívem legyen: tiszta és ﬁnom, mint a forrás! Segíts, hogy egyszerű szívem legyen, melyet sohase borít el a keserűség! Segíts, hogy erős szívem legyen: tudjak áldozatot hozni, és gyengéd szívem legyen, mely együtt tud érezni másokkal! Adj hálás szívet, mely örülni tud annak, amit kapott, és adj nemes szívet, mely senkivel szemben sem hordoz keserűséget! Segíts, hogy szelíd és alázatos szívű legyek: tudjak szeretni önzetlenül, és boldog legyek, ha adhatok! Szűz Mária szobra a maastrichti (Hollandia) Szent Szerváciusz kolostor homlokzatán Fotó: világháló • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Évközi 23. vasárnap

VASÁRNAP ról ra

Olvasmány Izajás próféta könyvéből (Iz 35, 4-7a)

Mics Imre üketnémának lenni nagyon nagy hátrány. A süket ember nem tudja teljesen befogadni a világot. Nem hallja szerettei hangját, nem tudja élvezni a hangok csodálatos harmóniáját, a madárdalt, a zene lélekemelő szépségét. Mivel nem hall, beszélni sem tud, vagy csak nagyon nehezen tanul meg. A mai evangélium tanúsága szerint Jézus visszaadja egy süketnéma hallását és beszédkészségét. Kezét kinyújtja a szenvedő felé, megérinti a beteg fülét és nyelvét, Atyjához imádkozik és meggyógyítja a süketnémát. Csodás gyógyítás! Ez a csoda is annak jelzésére és bemutatására szolgál, hogy a Názáreti Jézusban, az ő működésében, maga Isten cselekszik az ember üdvére. Közel jött az emberhez Isten üdvösségét hozó országa. Beteljesedtek a prófétai ígéretek: „a süketek füle hallani fog… és a némák nyelve ujjongva ujjong” (Olv.). Az evangélium hallatára talán azt gondolhatom: szép ez a történet, de Istennek hála, én nem vagyok süketnéma, és így ebben nem szorulok Jézus segítségére. Ez nem is olyan biztos! Mert nemcsak testi, de lelki értelemben is lehetünk süketnémák. Meg kell látnunk az evangéliumi résznek az átvitt értelmét is. Sokszor mi is magunkba zárkózunk, hatalmába kerít az egykedvűség és lelki tunyaság. Az ember képes arra, hogy süketté, közönyössé tegye magát, minden iránt érzéketlenné váljék, ami nem pénz. Talán ránk is érvényes a mondás: se lát, se hall, se beszél… Isteni ajándék számunkra az a képesség, hogy megtanít meghallani, megérteni másokat, észrevenni fájdalmukat, hogy segítsük őket. Egyre inkább tapasztaljuk környezetünkben is, hogy sok olyan ember van, akinek szüksége van a gyógyító, fület, szívet meggyógyító szeretetre. A mi emberi és keresztényi kötelességünk szólni, azok helyett is, akiknek nincs hangjuk, hogy

emberibb, igazabb legyen általunk is ez a világ. Ehhez velünk is meg kell történnie a csodának, amelyről a mai evangéliumban olvasunk. Kell, hogy Jézus megnyissa hallásunkat, megtisztítsa minden hangzavartól: a harag, a viszály, a törtetés lármájától. Kell, hogy meggyógyítsa a mi nyelvünket is. Ne szóljunk indulatosan, meggondolatlanul, amit nem lehet többé jóvátenni. Legyen nyelvünk a szeretet és vigasztalás eszköze annak számára, akit bánat gyötör. Jézus azért jött, hogy meggyógyítsa ezt a megsüketült, megnémult világot. Nekünk, keresztényeknek, az a jogunk, de kötelességünk is, hogy közel vezessünk mindenkit az igaz hallást és beszédet ajándékozó Jézushoz. Mert még mindig sokan vannak olyanok, akik tudatlanul vagy éppen tudatosan elhatárolják magukat a hittől, a keresztény életfelfogástól. Nem is nagyon ismerik fel, mitől fosztják meg magukat a keresztény értékek elutasításával. Pedig Jézus őket is hívja az üdvösségre, de aki nem hallja meg szavát, az nem képes a vele való párbeszédre sem. Mióta világ a világ, mindig voltak és lesznek, akik nem kedvelik a látókat és hallókat. S még kevésbé azt, azokat, akik visszaadják valódi látásukat és hallásukat. Nem a véletlen műve, hogy ádáz harc folyik a televízió, rádió és sajtó birtoklásáért. Sajnos bénultsággal tűri társadalmunk a hírközlő eszközök szennyező áradatát. A felelős vezetők meg büntetésre méltón hallgatnak, mintha ez így volna természetes, és a szellemi mérgezésnek joga volna ahhoz, hogy beférkőzzék a családokba és a gyerekek lelkébe. A nagy kérdés az, miért van ez így. Vakságból? Érdekből? Pedig adott a lehetőség, hogy jól lássunk és halljunk. Jézus meg akarja nyitni a mi fülünket is, hogy megnyíljunk az Isten szavára és az emberek szólítására. És ajkunkat az imára, hitvallásra és a helyes beszédre.

• ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP • 2012. SZEPTEMBER 9.

majd a sánta, mint a szarvas, és a némák nyelve örvendezve ujjong. Mert vizek fakadnak a pusztában, és folyóvizek a sivatagban. A száraz vidék tóvá változik, a szomjas föld vizek forrásává.

Mondjátok a csüggedt szívűeknek: „Bátorság! Ne féljetek! Íme, eljön Istenetek, eljön, Válaszos hogy bosszút álljon zsoltár és megﬁzessen. Maga Isten jön el, hogy (Zsolt 145, 7. 8-9a. 9bc-10)

Válasz: Áldjad, lelkem, az Urat, dicsőítsed az Istent! Szentlecke Szent Jakab leveléből ( Jak 2, 1-5)

szabadulást hozzon nektek.” Akkor megnyílik a vakok szeme, és a süketek füle hallani fog. Ugrándozik

Testvéreim! Ha hisztek dicsőséges Urunkban, Jézus Krisztusban, ne legyetek személyválogatók. Amikor közösségetekbe belép egy férﬁ pompás öltözékben, aranygyűrűvel az ujján, és belép egy szegény is

Tirusz vidékét, és Szidonon át a Galileai-tóhoz ment a Tízváros határába. Itt eléje hoztak egy dadogva beszélő süketet, és kérték, tegye rá a kezét. ( Jézus) félrevonta őt a tömegből, a fülébe dugta az ujját, majd megnyálazott ujjával megérintette a nyelvét. Föltekintett az égre, fohászkodott és így szólt: „Effata, azaz: Nyílj meg!” Azon nyomban megnyílt a füle, megoldódott a nyelve, és érthetően beszélt. Jézus megparancsolta nekik, hogy a dologról ne szóljanak senkinek. De minél jobban tiltotta, annál inkább hirdették. Evangélium Szerfölött csodálSzent Márk koztak, és hangozkönyvéből tatták: „Csupa jót (Mk 7, 31-37) tett: A süketeket hallókká teszi, a néAbban az időben: mákat pedig beszéJézus elhagyta lőkké!”

elnyűtt ruhában, ﬁgyelmetek a pompás öltözékű felé fordul, és így szóltok hozzá: „Foglalj itt kényelmesen helyet.” A szegénynek meg azt mondjátok: „Állj oda oldalra!” Vagy: „Lépj ide zsámolyomhoz!” Hát nem megkülönböztetés ez? Nem ítéltek e szívetekben részrehajlón, helytelenül gondolkozva? Hallgassatok ide, szeretett testvéreim! Hát Isten nem azokat választotta-e ki, akik a világ szemében szegények, hogy a hitben gazdagok legyenek, és örököljék az országot, amelyet azoknak ígért, akik őt szeretik?

Liturgikus naptár Szeptember 9. ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP (Szent I. Szergiusz, Cláver Szent Péter, Ádám) Miseolvasmányok: Iz 35,4-7a; Zsolt 145, 7. 8-9a. 9bc-10; Jak 2,1-5; Mk 7,31-37 Válaszos zsoltár: Áldjad, lelkem, az Urat, dicsőítsed az Istent! Énekrend: H 227; 109-118; Gl 524 ÉE 143; 165-166; 195 Szeptember 10. Hétfő. Köznap (Nikolett, Noémi) Miseolvasmányok: 1Kor 5,1-8; Zsolt 5,5-6. 7. 12; Lk 6,6-11 Válaszos zsoltár: Istenem, vezess engem igazságod útján. Énekrend: H 280B; 86; 189 ÉE 187; 112; 235 Szeptember 11. Kedd. Köznap (Jácint, Igor, Helga, Teodóra) Miseolvasmányok: 1Kor 6,1-11; Zsolt 149,1-2. 3-4. 5 és 6a és 9b; Lk 6,12-19 Válaszos zsoltár: Népében az Úr kedvét találja, üdvösségre vezeti a szelídeket. Énekrend:

H Gl 528; 157; 412 ÉE 253; 201; 77 Szeptember 12. Szerda. Köznap (Szűz Mária szent neve, Irma) Miseolvasmányok: 1Kor 7,25-31; Zsolt 44,11-12. 14-15. 16-17; Lk 6,20-26 Válaszos zsoltár: Halljad, leányom, és ﬁgyelj, füledet hajlítsd szavamra! Énekrend: H 172; Gl 520; 208 ÉE 292; 163; 227 Szeptember 13. Csütörtök. Köznap (Aranyszájú Szent János, Szent Tóbiás, Kornél pápa) Miseolvasmányok: 1Kor 8,1b-7.11-13; Zsolt 138,1-3. 13-14ab 23-24; Lk 6,27-38 Válaszos zsoltár: Vezess engem, Uram, az örök élet biztos útján! Énekrend: H 230; 449; 153 ÉE 152; 204; 134 Szeptember 14. Péntek. Ünnep A SZENT KERESZT FELMAGASZTALÁSA (Szeréna) Miseolvasmányok: Szám 21,4-9 vagy Fil 2,6-11

Zsolt 77,1-2. 34-35. 36-37. 38; Jn 3,13-17 Válaszos zsoltár: El ne feledjétek Urunknak nagy tetteit! Énekrend: H Gl 534; 122; 63 ÉE 294; 176; 91 Szeptember 15. Szombat. A FÁJDALMAS SZŰZ (Enikő, Lóránt, Lóránd, Debóra) Miseolvasmányok: Zsid 5,7-9; Zsolt 30,2-3a 3bc4. 5-6. 15-16. 20; Jn 19,25-27 vagy Lk 2,33-35 Válaszos zsoltár: Szabadíts meg engem, Uram, irgalmasságodban! Énekrend: H 65; 155; 72 ÉE 90; 133; 92 Szeptember 16. ÉVKÖZI 24. VASÁRNAP (Szent Kornél és Szent Ciprián, Szent Edit, Soma) Miseolvasmányok: Iz 50,5-9a; Zsolt 114, 1-2. 3-4. 5-6. 8-9; Jak 2,14-18; Mk 8,27-35 Válaszos zsoltár: Az Úr színe előtt járok, az élők földjén. Énekrend: H 61; Gl 520-75B; 55 ÉE 86; 163-76; 75

LELKI TÁPLÁLÉK

Ezt üzeni... Aranyszájú Szent János püspök Koller Gyula

ános Antiochiában született 344347 között, gazdag családban. Apja korán meghalt, édesanyja nevelte, aki nem ment újra férjhez, hanem a fiának szentelte életét. Gondoskodott róla, hogy János a világi kultúrát éppúgy elsajátítsa, mint a vallási műveltséget, megóvta a nagyvárosi élet veszedelmeitől. Ilyen családi élet után lett tizennyolc éves korában keresztény. Retorikai és filozófiai tanulmányai végeztével szülővárosában rétor lett, majd fölvette a kisebb egyházi rendeket. Először a város kapujának közelében bérelt lakást, és a Szentírás tanulmányozásának szentelte magát. A város zűrzavarai miatt azonban kivonult a hegyek közé, ahol a szerzetesekkel együtt kemény vezekléssel és virrasztással szolgált az Úrnak. Utána visszatért Antiochiába, ahol Meletius püspök 380/381-ben diakónussá szentelte. Feladatköre a prédikálás lett. Született szónokként tizenkét éven át prédikált, joggal nevezték Aranyszájúnak. Beszédeiben néven nevezte a papság gyengeségét, az Istennek szentelt szerzetesnők hibáit és a szegényeket sújtó igazságtalanságokat. Híre hamarosan túlszárnyalta Antiochia határát, és amikor 397-ben meghalt Nektariosz konstantinápolyi püspök, János egyik napról a másikra az egész egyház első embere, a császári udvar szónoka lett. Hamarosan kiderült, hogy János nemcsak jó szónok, hanem kemény szerzetes és igen jó lelkipásztor is. Kinevezése és székfoglalása után megújításba kezdett. A megújítást maga körül kezdte: a püspöki udvartartást megszabadította a fényűzéstől. Különös gondja volt a szegényekre és a szerencsétlenekre. Jóindulatú és gazdag személyek támogatásával szociális intézményeket hozott létre. Mindent megtett azért is, hogy a falvak és tanyák lakói az igaz hitet megismerjék és megőrizzék. Amikor aztán tiltakozni kezdett az uralkodó réteg fényűzései ellen, szembetalálta magát az egyházi férfiak és a világi főurak körében uralkodó korszellemmel. Először az előkelő hölgyek és urak indítottak támdást ellene. Majd megtámadta őt Alexandria város püspöke, aki zsinatot hívott össze, amely János püspököt megfosztotta hivatalától, és a gyönge császár beleegyezésével száműzetésbe küldte. De mert a nép általános fölháborodása a zsinati végzés megszüntetését követelte, János hamarosan visszatérhetett. A békesség azonban nem tartott sokáig. Az udvar ugyanis olyan ünnepséget rendezett, amely János püspök szemében erkölcstelennek tűnt, és beszédet mondott ellene. Válaszul Eudókia császárné elhatározta, hogy megszabadul az állandóan „kelle-

Pólyába HÉT takarva, hétköznapokba rejtve

ről re

Szeptember 13. metlenkedő” prédikátortól. A püspököt a székesegyházban, a húsvéti liturgia végzése közben letartóztatta és számkivetésbe küldte. A számkivetés gyötrelmes volt, mert gyalog kellett elmennie az örmény határ közelében fekvő egyik városba. Útközben a püspök egészségi állapota egészen leromlott. Ennek ellenére útközben is, betegen is hirdette az evangéliumot. Ez a császáriakat még inkább felbőszítette, ezért úgy határoztak, hogy száműzik, egészen a Fekete-tenger keleti partjára. A beteg püspöknek tovább kellett mennie. Útközben eső verte, nap égette, és betegség kínozta. Közvetlenül halála előtt érkezett meg Komanába, ahol az emberek nagy szeretettel és jósággal fogadták, de még onnan is tovább kellett mennie. Néhány kilométer után azonban összeesett. Tisztelői visszavitték egy kápolnába. Ott magához vette az Oltáriszentséget, majd keresztet vetve elmondta utolsó szavait: „Hála legyen Istennek mindenért. Amen.” Utána ott, Komanában, 407. szeptember 14-én meghalt.

lig kezdődött el egy újabb évszak, alig, hogy megkezdődött az iskolákban az oktatás, a keresztény világ egy másik kezdetet is ünnepel. Egy emberi élet kezdi meg földi zarándokútját. Az emberi élet mindnyájunk kitüntetett ﬁgyelmét élvezi akkor, amikor a természet egy kicsit a halálról és az elmúlásról beszél. Kisboldogasszony ünnepe olyan alkalom, mely megindít sok hitetlent vagy vallását nem gyakorló embert is. Egy gyermeket, egy gügyögő kisdedet szemlélünk, akiben az emberiség, Éva vétke után először vég-

rendezvények, még különösebb egyházi hagyomány sem alakult ki. Valahogy megbúvik a hétköznapok eg yszerűségében. Megőrizte olyannak, amilyen eredetileg is volt: hiszen senki nem kürtöltetett, nem cikkeztek újságok, hogy kicsoda született. Egyszerűen és titokban valósult meg a csoda. Egy asszony, aki már most, kisgyermekként késztet térdre borulni mindenkit, hiszen nem tudunk elvonatkoztatni attól a nagy tervtől, amely neki jutott osztályrészül. Istennek terve volt vele, és mi ezt a tervet már ki-

re egy egészen tiszta gyermekarc mosolyog vissza Istenre. Egy átlagos gyermekarcról is sugárzik valami eredendően meglévő ártatlanság és tisztaság, ám a Szűzanya makulátlansága egy csecsemőarcon tündökölve valamiért egészen elbűvölő. Szűz Mária születésének ünnepe évről évre hozzásegít bennünket, hogy levessünk mindenféle emberi sztereotípiát, kényszerképzetet, és Máriát amolyan mesebeli lényként képzeljük el. Hiszen valljuk róla, hogy élete Isten terve szerint egészen különleges volt, mégis hús-vér ember volt. Kiszolgáltatott, rá volt utalva a szülők gondoskodására, pólyába kellett csavarni őt is. Ennek az ünnepnek nem alakult ki nyolcada, kifejezett ünnepköre, mint sok jeles ünnepünknek. Nincsenek nagy állami

bontva látjuk, noha megszületésének emlékét ünnepeljük. Mária születése valóban el lett bújtatva az átlagos hétköznapokba, ám napjai nem voltak mégsem szürkék, hanem igenis színesek voltak, hiszen Isten fénye beragyogta azokat. Így aztán tud rajtunk segíteni, akik bizony, sajnos hajlamosak vagyunk beszűkülten szemlélni a napokat. Nehezen viseljük azt, ami átlagos. A megszokottnak már nem is tudunk örülni. Pedig a megszokott dolgokban ott van elrejtve a szép, a jó, a titok, a csoda. Csupán jól be van pólyálva és így messziről nem látszik. Ám rátalálva boldoggá tesz. A Kisasszony háttérben eltöltött élete tanít bennünket is elrejtett életet élni, egyszerűen, megbújva jelen lenni a világban.

* * * Arnyszájú Szent János a püspöki székben is egyszerű, alázatos szerzetes maradt. A zaklatások türelmes elviselésével tűnt ki a császári udvar és a főurak gőgös viselkedésével szemben. Ellenállt minden csábításnak, nem lehetett megvesztegetni. Mindvégig „konok szerzetes” maradt, nem vett részt sem politikai játszmákban, sem a szegény nép nyomorúsága ellenére rendezett fényes mulatságokon. E magatartás következménye volt a száműzetés és a sok-sok szenvedés. Mit kell tőle tanulnunk? Keményszívűséget és nyughatalanságot nem, de azt igen, hogy ne merüljünk bele a világi hiúságokba, és óvakodjunk a „szegényeket zavaró” fényes mulatságoktól. János püspök istenáldotta szónok volt, valóban aranyszájú. Csodálandó, hogy a nép hallgatta, mégha két-három órán át is beszélt, és szavai hatására elhagyta pogány erkölcseit. Keményen kimondott igazságait halála után még azok is elismerték, akik emiatt életében ellenségei voltak. Nagy ünnepléssel hazahozott hamvai előtt bűnbánó tisztelgéssel hódoltak. Amikor ezen elgondolkozunk, arra jövünk rá, hogy a prédikáció a mai pogány erkölcsök megszüntetésére nem elégséges. Fontosabb az írott szó, a képekben rögzített mondanivaló. Ezért szükséges, hogy a hírközlő eszközök sorába beállítsuk a katolikus újságot, rádiót, tv-t, internetet és ﬁlmet. Tartsuk hát kötelességünknek ezek támogatását!

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KINCSESLÁDA

Deménd szakrális emlékei A település múltjából Deménd régi honti település a Búr-patak völgyében. Bár első írásos említése „csak“ 1291-ből való, már az eneolit korban emberi telephely volt errefelé, s határában bronzkori leletek is előkerültek. A helynév személynévből keletkezett: a magyar névadás alapjául a latin Damianus szolgált. (Csáky, Lászlóová, Reško) A Magyar Katolikus Lexikonban is olvashatunk e településnévről Deméndi (Demjéni) László püspök, orvos kapcsán, akit I. Károly Róbert király hozott magával Nápolyból. Akkor még mint Benedek, a király orvosa volt, amiért adományul kapta Deméndet, s innen vette nevét a Deméndi család. A községben az elmúlt századokban olyan nemes családok tagjai is laktak, illetve voltak földbirtokosok, mint a Grassalkovich, Gosztonyi, Baross, Simonyi, Sántha, Majthényi, Paczolay, Gudics, Luka, Palugyay stb. Sokuk jelentős szerepet játszott az itteni egyház életében is. A falu egykor zömmel magyar nemzetiségű volt, ma azonban már vegyes lakosságú. Néhány éve újra van magyarul is beszélő papja a plébániának.

Az egyházközség története és a falu plébániatemploma Deménd első templomának építését illetően nincs pontos adatunk. Bár a falut Bakács István nem tartja Mohács előtti egyházas helynek (Bakács), a községben feltételezhetően állt már templom ezekben a századokban. Kudora János egyháztörténész írja a megyei monográfiában Ortvay Tivadarra hivatkozva, hogy Deménd is a honti főesperesség legrégibb plébániái közé tartozik, melyeket már 1233-ban oklevél említ. Ortvay eme adatát azonban sokan nem fogadják el, bár több helyen is találunk elszórt utalásokat, melyekből akár egy régebbi templom voltára is következtethetünk. Györffy György utal például

A templom déli oldala

a „Demjéni család“ 1317-es oklevelére, amely szerint András földet enged át az Ibor fiaknak, hogy azok a Hárspatak melletti területen templomot építsenek. (1987) Kitűnő monográfiájában Ladislav Šášky román koriként említi a deméndi egyhajós plébániatemplomot. (1988) A műemléki hivatal nyilvántartó lapján ugyan azt írják, hogy a deméndi plébániatemplom déli falának régi portáléja XV. századi késő gótikus alkotás, ám a képen nem ez, hanem a községhez tartozó Hébec templomának kapuja látszik. Templomunk szóban forgó félkörű bélletívekben végződő portáléja pedig inkább a román kort idézi. A Magyar Katolikus Lexikon szerint Deménd – Damian plébániáját 1387-ben alapították, s templomát ugyanakkor szentelték Szent Mihály tiszteletére. A hívek nyelve 1840-ben magyar, német és szlovák volt. (Diós, é.n.) Paczolay Elek községi bíró azt írta 1865-ben, hogy a helyi plébánia „alapíttatott 1387-ben s a népmonda szerint hajdanában 16 helyi káplánságot foglalt magában. A mostani templom Mária Terézia dicső uralkodása alatt 1751-ben épült. A helység 558 római katolikus, 33 református és 66 izraelita magyar ajkú lakost számlál“. (Pesty) Az Esztergomi Főegyházmegye című kiadványban azt olvassuk, hogy Deménd „temploma 1718-ban leégett és Grassalkovics Antó- A templomtorony nia építette újjá. 1756-ban újra átépítették a templomot.“ (Hegedűs–Tóth) Hőke Lajos dik felében épült gótikus stílusban. A török hábotörténész, vármegyei levéltáros szintén az 1387- rúk idején azonban ez a faluval együtt elpusztult. es évet jelöli meg a templomépítés időpontjául, Az 1718-as templomégésről itt nincs említés, majd megjegyzi, hogy „romjaiból régi alapjain csupán egy újjáépítésről, melyre a kiadvány sze1750-ben emelkedett fel; 1776-ban, leégvén, gr. rint 1751-ben került sor, s ekkor a templom baGrassalkovicsné által uj tetőt s tornyot nyert”. rokk stílusú lett. S amint a továbbiakban olvas(1866) suk, 1776-ban a szakrális építmény újra leégett. A faluról szóló honismereti füzetben is talá- Ezt követően II. Grassalkovich Antal javíttatta lunk templomra vonatkozó adatokat. Megemlí- meg, majd a XIX. században is sor került javítástik, hogy Isten itteni hajléka a XIV. század máso- ra. Aztán a világháború okozott nagyobb károkat az építményen, de ezt is kijavították; 1955–56ban újra felújították, az utolsó javításra pedig 1997-ben került sor. (Reško-Štutika-László) Részletesebb adatokat közöl a régi korok deméndi templomáról a községről készült monográfia. Itt hivatkoznak az 1697-es Canonica Visitatióra, mely leírja, hogy a templom kőből készült, egy harangja és három oltára volt (Szent Mihály arkangyal, Szent Ilona, Szűzanya). Ugyancsak említést tesznek az 1731-es Visitatióról, melyből kiderül, hogy a templom fehérre volt meszelve, szilárd talajjal rendelkezett, s midez I. Grassalkovich Antalnak köszönhető. A templom alatti kriptába a Gosztonyi család tagjai temetkeztek. Ők építtették kőből az új főoltárt és a tabernákulumot. A templomnak ekkor volt már fából készült keresztelőmedencéje is, amit a négy evangélista portréja díszített. Később elkészült a templomtorony is, alatta a szegények házával. A főoltár közepén helyezték el Szent Mihály képét, oldalain Szent Miklós és Szent Farkas szobrával. Az oltár felett a Szentháromság, Szent András és Szent János evangélista plasztikája kapott helyet. A jobb oldali mellékoltár képe Szent István vértanút ábrázolta, mellette állt Szent József és a Szűzanya szobra. Volt mellékoltára a Szenthá-

• ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP • 2012. SZEPTEMBER 9.

KINCSESLÁDA

romságnak is. A templomban még olyan szobrok álltak, mint a Szent Kataliné, Szent Borbáláé, Szent Mihályé, Szent Ilonáé, Nepomuki Szent Jánosé és Xavéri Szent Ferencé. (Lászlóová, összeáll.) Deménd mai temploma egyhajós építmény, belül egyenes záródású, keskenyebb szentéllyel, előtoronnyal és hozzáépített sekrestyével. A tornyot az osztópárkányok négy részre tagolják. A főbejárat kapujának „kő falburkolata van három boltozatkővel“. A második szintén enyhén félköríves végződésű, a harmadikon pedig kerek ablaknyílás látszik. A legfelső emeleten négy köríves hangvetőnyílás van. A gúla alakú sisak a „tárcsás párkányzatra támaszkodik“. (Reško) A szentély cseh süvegboltozatos, „sarkai metszettek, középen kerek ablak“ látható. (Reško) Kívülről sokszöggel záródik. Nagyméretű déli ablaka, akárcsak a hajó ablaknyílásai, félköríves végződésű. A keletelt szentély főoltárának szekrénye díszes, XIX. századi fa munka. A tabernákulum feletti bemélyedésben áll Szent Mihály polikrómozott faszobra. Mihály itt szárnyas arkangyal; kék ruhába és bordó palástba van öltöztetve. Jobb kezében lándzsa van, melyet a sárkány szájába nyom. Bal kezében kereszttel díszített, Quis ui Deus feliratos pajzs látszik. Bal lábát a sárkányon tartja. Helyén egy időben a Jézus Szíve-szobor állt. Az oltár két oldalán Szent Péter és Szent Pál apostol freskója látható, melyek az 1958-as festéskor kerültek ide. A szentély boltozatán a Golgota freskója látszik. Az INRI-feliratos kereszten a felfeszített Krisztus, testén kék ágyéktakaró. A kereszt tövét Mária Magdolna öleli át, mellette a

lándzsás őr. Velük szemben áll a Szűzanya és Keresztelő Szent János. A szentély északi falán függ a Szent Ilonát ábrázoló késő barokk olajfestmény, amely régebben a Deméndhez tartozó hébeci kegytemplom főoltárán állt. A sötét tónusú képen Nagy Konstantin császár édesanyja, a példás keresztény nő látható Krisztus keresztjével. Ilona volt ugyanis az, aki a Szentföldre zarándokolt, s Jeruzsálemben kiásatta a földből Krisztus urunk eltemetett keresztjét és kínzatásának eszközeit. A szentélyt a hajótól a két díszes oszlopfőn nyugvó diadalív választja el. Előtte, a déli falon látható a Lourdes-i Szűzanya mellékoltára. Egy barlangszerű, félköríves falmélyedésben áll Mária imára kulcsolt kézzel, kék övvel és rózsafüzérrel átkötött fehér ruhában. Tőle nem messzire áll Szent József szobra. (Egyes kiadványokban

A főoltár

A Madonna-szobor (a szerző felvételei)

Szent József-mellékoltárról olvashatunk.) A színes faplasztika Józsefet lila ruhában, barna palástban ábrázolja, jobb kezében nagy liliommal, balján a fehér ruhába öltöztetett gyermek Jézussal, akinél az országalma látható. A hajó északi felében található a Jézus Szíve-mellékoltár. A faplasztika ugyancsak egy félköríves falmélyedésben áll. Jézus fehér ruhában, bordó palástban van, két kezével lángoló szívét fogja. Ennek közelében látható a Szent Antal-szobor. Antal mezítláb áll barna szerzetesi ruhában, amely fehér kordával és rózsafüzérrel van átkötve. Karjában egy könyvön ül a gyermek Jézus fehér takaróban, félig mezítelenül. Előtte ott a fehér liliom. A hajó poroszsüveg-boltozatos, a mezőkben stukkós ornamentikákkal, a boltozatokban freskókkal. Az egyik az Utolsó vacsorát, a másik Jézust a gyermekekkel jeleníti meg. A hajó két, enyhén félkörívesen végződő déli ablaka ólmozott, festett, színes

síküveggel val ellátva. Az ablakképek alkotója Cserba László üvegtervező. Az északi oldalon, a második ablak helyén lévő falmélyedésben a tékozló fiú megtérését ábrázoló freskót látjuk. A 14 stációkép újabb kori alkotás. A hajóban további szobrok is láthatók még. Többek közt a Jézus Pilátus előtt és a Szent Anna faplasztika, melyek a hébeci templomból kerültek ide. Jézus mezítelenül áll bordó ágyéktakaróval, kezén fém bilincscsel. Anna barna ruhában, kék palástban, fehér fátyolban van, bal kezében imakönyvet tart. A hajó külső oldalát támpillérek tagolják, déli felén pedig ott az említett középkori kapu, egy díszes ablaknyílással. A kórus három árkádon nyugszik, orgonája 1935-ben készült Érsekújvárott, Tattinger Ferenc műhelyében. A toronyban három bronz harang lakik, melyeket Budapesten (1892) és Chomutovban (1923) öntöttek. A torony alatti előtérben kapott helyett az I. és a II. világháború hőseinek emlékműve. A kórus alatt pedig az Önkéntes Tűzoltók Testületének 1938-as körmeneti zászlaját helyezték el Szent Flórián képével. A kórus árkádoszlopán kapott helyet az a csodálatos Sasvári Pieta, amely eredetileg szintén a hébeci templomban volt. Mária bordó ruhában, kék palástban van, fején koronával. Jobb kezével a halott Krisztus koronás fejét tartja, ballal testét fogja. Halott gyermekén aranyozott ágyéktakaró van. A másik oszlopon a koronás Madonna-szobor látszik. Márián bordó ruha, kék palást van, jobb kezében a jogart, ballal az ölében ülő fehér ruhás gyermek Jézust tartja.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LÉLEK ÉS ÉLET

Sziklára épített tanévet! Íme, hát elérkezett. Gyorsan elröpült a két hónap vakáció. Nem is olyan régen volt az év végi záróünnepség, és már itt van a tanévnyitó. Ilyenkor szoktak elhangzani a köszöntők, amelyekben a felszólalók erőt, egészséget, kitartást, türelmet kívánnak. Azzal biztatnak, hogy ne féljünk, mert hittel le lehet győzni a nehézségeket. Nekem meg ilyenkor szokott elszorulni a szívem. Mert sajnos a leggyakrabban kimarad egy szó: Isten. Vagyis: Istenbe vetett hittel tudjuk legyőzni az akadályokat! Vagy milyen szépen hangzana, ha azt mondanák: Jézus Krisztusba vetett bizalommal induljunk neki az új iskolai évnek! Mert Tőle kapjuk az erőt és egészséget is, a türelmet és kitartást is! Az isteni kegyelmek azok, amelyek átlendítenek bennünket a mélypontokon, segítenek a kihívások leküzdésében, a feladatok megoldásában. Nélkülük nem élhetünk. Vagy mégis? Talán, de akkor nagyon sivár, szegény életet élnénk. Ha kizárjuk életünkből Istent, kirekesztjük a szeretetet. És sajnos nagyon sok otthonból, iskolából kitiltották Istent. Wass Albert írta: „Ha rosszul mennek dolgaid, ne csodálkozz. És főleg ne igyekezz Istenre hárítani a ballépések felelősségét. Szabad kezet kértél, és Ő amennyire lehetett, szabad kezet adott. A lerombolt házakért, a drágaságért, a feketepiacért, a szénhiányért, s azért, hogy pénz nélkül maradtál és vakarod fejed: Ő igazán nem tehet. Egyáltalában: az Istennek hagyj békét saját világoddal kapcsolatban. Nem várhatod, hogy Ő menjen oda hozzád, ha magad voltál az, aki fölényesen emberi elmédre hivatkozva hátat fordítottál neki. Te kell felkeressed Őt, ha vissza akarsz Hozzá térni!” Úgy van ez az Istennel is, mint a Nappal. Ha hátat fordítok a Napnak, az árnyékom, a sötétség előttem halad. De ha szembefordulok a Nappal, akkor a sötétség a hátam mögé esik. Közém és a Nap közé nem vetítődik árnyék, mindig fényben, világosságban élhetek. Ha Istennek hátat fordítok, akkor a gonosz lélek előttem fog járni, és akadályozni fog az előrehaladásban. Hátráltatni fog a munkában, a fejlődésben. Forduljunk szembe Istennel, és akkor mindig ragyoghat ránk a fény! Ha nem Isten felé fordulva, Rá irányítva ﬁgyelmünket élünk, akkor lelkünk szegényebb, érzelmi

Levelet kaptunk Remény

Igent mondott Jézusnak Az 1981-ben született, ipolybalogi Kortis Mónika kitűnő tanuló volt már az alapiskolában is. Szorgalmával elérkezett ahhoz a pillanathoz, amit mindig is akart. Jézus hívó szavára igent mondott. 2012. augusztus 7-én mi, Ipolybalog lakói elindultunk Budakeszi felé, a Nagyboldog-

életünk sivárabb lesz. A ránk bízottak lelki-érzelmi életének fejlődéséért mindnyájan felelősek vagyunk: szülők, pedagógusok, hitoktatók, lelkipásztorok. Ha nem biztosítunk elég teret, időt, lehetőséget az oktatásukra, nevelésükre, megfosztjuk őket a tudás-, a tapasztalatszerzés lehetőségétől. Elraboljuk tőlük a lelki-érzelmi gazdagodás esélyét. Sajnos az új reformtanterv éppen ezen az úton halad. A hitoktatásban beállt változások súlyosan érintik ezt a témát. Csökkent a hittanórák száma, ahelyett, hogy növekedett volna. A nyolcadik, kilencedik évfolyamokban a heti egy helyett, fél órára redukálódott. Éppen azokban az osztályokban, ahol – már átbillenve a pubertás lázadó korszakán –, a fiatalok egyre komolyabb kérdéseket tesznek fel. Nyitottak, őszinték, érdeklődők. Jól lehet velük együttműködni. Tisztelet azoknak az igazgatóknak, akik élve a lehetőséggel, megadták a plusz fél órát. Ők a asszony-templomba, ahol falunk g yermekek érdekeit szülötte, Kortis Mónika Zsófia tartva szem előtt, a javuörök fogadalmat tett. Immár a kat szolgálják. Vannak Szent Domonkos-rend tagja. iskolák, ahol úgy oldotKiskora óta érlelődött benne, ták meg a problémát, hogy Jézus hívására igent mond- hogy a nyolcadik évfojon. Szeretettel olvasta fel a Szent- lyamban engedélyezték írást, énekelte a zsoltárt, szolgála- a heti egy órát, és kilentot teljesített Istennek. Aktívan cedikben nem lesz hiténekelt a Szent Korona Kórusban. oktatás. Tehát a kilenceArca mindig derűs, vidám, mosoly- dikesek nem részesülgós. Elszánt, céltudatos. Rómában is nek vallási nevelésben! tanult. Ebben az esetben fennAz autóbuszban mindenki boldog állhat annak a veszélye, volt, hogy érte imádkoztunk, éneke- hogy aki egy éven át inkkel dicsőítettük Istent. Ipolyba- nem látogatta a hitoktalog egyik gyöngyszeme Zsófia nő- tást, az a középiskolában vér. Segítse őt a jó Isten erőben, már nem fogja választaegészségben továbbra is! ni. Ezáltal veszélyben foroghat a középiskolai Lintner Éva hittan is.

• ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP • 2012. SZEPTEMBER 9.

Megfosztjuk a gyermekeket tudásuk gyarapításának lehetőségétől. „A tudás alátámasztja a hitet” – olvastam Fegyin regényében. Szükség van az ismeretek bővítésére, mert a hiányosságok súlyos következményeket vonhatnak maguk után. Bízzunk a Mindenható Atya kegyelmeiben, hogy amit az iskola nem biztosít, azt a szülők pótolni fogják. A szülők felelőssége a gyermekeik vallásos nevelése. Isten csodálatos ajándékot adott az embernek: a szabad akaratot. Szabadon és felelősségteljesen dönthet. Szabadon szeretheti Istent. Isten senkit sem kényszerít arra, hogy szeresse Őt. Tehát a szülők szabadon dönthetnek gyermekeik vallási neveléséről: hogy nemcsak beíratják a hittanórára, hanem rendszeresen imádkoznak, együtt mennek templomba, megtartják az ünnepeket. A felmerülő kérdéseket megbeszélik, és pontos válaszokkal a helyes irányba terelik gyermekük lelki életét, érzelmi, vallási fejlődését. Ehhez kell a sok erő, kitartás, türelem. Ezért kell sziklára építeni, vagyis Jézus Krisztusra alapozni az életünket. Isten végtelen kegyelmeiből merítve higgadtan, megfontoltan, meggondoltan cselekedjünk. És felelősségteljesen döntsünk! Mert egyszer számot kell adnunk tetteinkről! „Minden igyekezetetekkel legyetek rajta, hogy a hitetek megteremje az erényt, az erény a tudást, a tudás a magatok fölötti uralmat, a magatok fölötti uralom a jóban való kitartást, a jóban való kitartás a vallásos érzületet, a vallásos érzület a testvériséget, a testvériség pedig a szeretetet.” (2Pét 1, 4-8) Ne rekesszük ki otthonainkból, ne tiltsuk ki iskoláinkból a szeretetet, az Istent! Ne zárjuk ki Jézus Krisztust! Ő a mi pajzsunk, várunk, kősziklánk! Istenbe vetett állhatatos hitet, Jézus Krisztusra, a sziklára épített, tudásban, ismeretekben gyarapodó, a lelki-érzelmi életet gazdagító új iskolai évet kívánok! Fotó: Stock

MOZAIK

Húsz éve lett bazilika Máriaradna A II. János Pál pápa által 1992. augusztus 28-án bazilika rangra emelt Arad megyei Máriaradna nagy lehetőséget kapott: 13 millió euróból, vagyis 3,4 milliárd forintból születhet újjá a következő két évben, az EU jóvoltából – közölte Reinholtz András kanonok, aki immár kilenc éve Máriaradna plébánosa és kegyhelyigazgatója. Ez a kegyhely ma nincs annyira a köztudatban, mint Erdély másik nagy ferences kegyhelye, Csíksomlyó, pedig az Osztrák-Magyar Monarchiának ez volt Máriacell mellett a legrangosabb zarándokcélpontja évszázadok óta. Zell és Radna egyaránt az Anjou-házból való magyar királyokhoz kötődik. E vonatkozásban Radna a régebbi, hiszen Károly Róbert telepítette itt le a ferenceseket, Zell pedig Nagy Lajosnak köszönheti rangját és fényét. Az Aradtól mintegy 30 kilométerre keletre fekvő Máriaradnát a román kommunisták le akarták radírozni a föld színéről, még a település nevét is elvették, beolvasztva a közeli Lippába a községet. Ennek ellenére mindig jöttek a zarándokok, ha legnagyobb számban nem is a főünnepre, a júliusi Szent Anna-búcsúra, hanem az állami ünnepekkor a hosszú hétvégét kihasználva például a Radnától közel ötven kilométerre fekvő Szentanna sváb falu aprajanagyja fölkerekedett. „Ezer-ezerkétszáz fős zarándokcsoportunk rezesbandástól menetelt egy álló napig oda, s a búcsús nap után egy álló napig haza. A legnehezebb időkben sem hagytuk magunkat megfélemlíteni” – meséli a falu szülöttje, a kegyhely plébánosa. A Maros völgye fölé emelkedő, dombra épült hatvanegynéhány méter magas, kéttornyú barokk kegytemplom és a mellette lévő háromszintes hatalmas kolostor most katasztrofális állapotban van, de így is fenségesen uralkodik a tájon. Fénykorában harminc ferences lakta a rendházat, és a kegyhely mellett három-négy vármegye katolikus népét szolgálták a barátok népmissziók tartásával. Legtöbben azonban a múlt század ötvenes éveinek elején lakták a rendházat. Több mint száz ferences és vagy százötven szerzetesnővér kényszerlakhelye volt kilenc hónapig. Egész Er-

Agapé

Körte-szeder lekvár Szederdzsem

délyből idehozták a szerzeteseket, hogy kiéheztessék őket, és „önként” távozzanak, és civil ruhát öltve kapcsolódjanak bele a kommunizmust építő dolgozó nép nagy menetelésébe… „Senki sem hagyta el közülünk a közösséget, és nem is haltunk éhen, mert a hívek közössége, különösen azokról a településekről, ahonnan a ferenceseket elhurcolták, gondoskodott rólunk. Az éjszaka leple alatt szekérszámra hozták az elemózsiát” – mondta Papp Leonárd ferences, aki növendékként maga is osztozott e száműzetésben. A ferencesek a rendszerváltozás után fokozatosan visszavették az ingatlant, de létszámproblémák miatt egy évtizede átadták a kegyhely gondozását a temesvári püspökségnek. A radnai kegyhely mindenkori népszerűségét jelzi a gyóntatófolyosón és a kolostor más részein elhelyezett sok száz votív kép, amelyek mindegyike a Szűzanya közbenjárását köszöni meg egy-egy konkrét ügyben. Ábrázolva van itt tűzvész, marhavész, autóbaleset és minden elképzelhető nem kívánatos esemény, amelyek azonban egytől-egyik jól végződtek. Ugyanilyen megfontolásból kapta a kegyhely a sok kis ezüst offert, melyek már bent a bazilikában láthatók nagy falra szerelt, üvegezett tablókon, és a szabadtéri lourdes-i barlang pedig kis márvány hálatáblákkal van tapétázva. Mindezek hét nyelven közvetítik a hívek köszönetét, ugyanis a Temesvári Egyházmegyében, ahová Radna tartozik, a katolikusok többségét alkotó magyarok mellett nagy számban élnek román, német, cseh, bolgár, horvát és szlovák hívek is, és valamennyien közös otthonuknak érzik a kegyhelyet. Máriaradna császári rangját jelzi, hogy az Itáliából származó, hajdan egy tűzvészt csodás körülmények között túlélt kegyképének rokokó foglalatát Mária Terézia magyar királynő utasítására a bécsi udvari ötvös készítette mint-

Műsorajánló

egy harminc kilogramm ezüst felhasználásával. A Szűzanya és a Kisjézus koronáját Rudnay Sándor esztergomi prímás ajándékozta a kegyhelynek. A bíboros érsek, aki korában három évig Erdély püspöke volt, annyira megszerette a nem is az ő egyházmegyéjéhez tartozó kegyhelyet, hogy azt kérte a ferencesektől, halála után ők őrizzék a szívét, a kegykép közelében. Ezt az óhaját végrendeletében is megerősítette, úgyhogy azóta is féltve őrzött kincse Radnának a prímás formalinba helyezett szívét őrző ezüst szelence. A kommunista évtizedeket átvészelt búcsújáró hely hálás Boldog II. János

Magyar Katolikus Rádió Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltvhálózaton.

Mária Rádió Szeptember 16., vasárnap 9.00 Szentmise Óbudáról 17.30 Örvendetes rózsafűzér 23.00 Zsolozsma

Duna TV

Pálnak, aki húsz éve a bazilika minor címet adományozta templomnak. Boldoggá avatása alkalmából a Szent Anna-oltár mellett kapott helyet a lengyel pápa egész alakos, 2,4 méter magas szobra. Máriaradnát évente ma is közel százezer zarándok keresi fel, akinek 15–20 százaléka Magyarországról, akik leginkább Békésből érkeznek. Magyar Kurír

Szeptember 10., hétfő 7.00 Isten kezében (ism.) Genfest 2012 - összefoglaló Szeptember 15., szombat 12.40 Vannak vidékek. Az ősi Sáros Szeptember 16., vasárnap 6.25 Magyar történelmi arcképcsarnok. Bartók Béla 10.00 Élő egyház. Hírek, tudósítások a Kárpát-medence és a nagyvilág vallási eseményeiről 10.30 Isten kezében 11.00 Mátraverebély-Szentkút Katolikus iskolák évnyitója 15.05 Hazajáró. A Királykő - A Kárpátok fejedelme

m1 Szeptember 16., vasárnap 9.00 Engedjétek hozzám 9.10 Katolikus krónika

m2 Szeptember 16., vasárnap 12.00 Engedjétek hozzám 12.15 Katolikus krónika 13.40 Mai hitvallások 14.05 „Istenben örülni”. Écsi Gyöngyi-portré

Továbbra is várjuk szerkesztőségünkbe kedves olvasóink kérdéseit!

Körte-szeder lekvár Hozzávalók: 60 dkg szeder, 50 dkg körte,1 citrom leve, 60 dkg cukor, 1 cs. dzsemfix extra 2:1 Elkészítés: A szedret megmossuk, lecsöpögtetjük. A körtét szintén megmossuk, lehéjazzuk, húsát kis darabokra vágjuk. A szedret és a körtét összekeverjük a cukorral, a cit-

romlével, és letakarva 3-4 órát állni hagyjuk. Hozzákeverjük a dzsemfixet, és nagy lángon felforraljuk állandó kevergetés mellett. 1-3 percig forraljuk, majd az előkészített tiszta üvegekbe töltjük. Lezárjuk, és pár percre fejtetőre állítjuk az üvegeket. Erre azért van szükség, mert így az üvegekben vákuum keletkezik, és visszafordítás

után a tető alatti rész steril töltjük, lekötjük, és száraz gőzbe tesszük. marad. Nem mindenki szereti a Szederdzsem szeder apró magvait a Egy kiló átválogatott, dzsemben, ezért úgy is lehet megmosott gyümölcsöt ösz- csinálni, hogy 5 perc főzés szekeverünk 60 dkg cukor- után egy apró lyukú szitán ral, és egy napig hűvös he- átszűrjük, átpasszírozzuk a lyen állni hagyjuk. Azután dzsemet, majd a felfogott lét tűzre tesszük, és állandó ke- még 10 percig főzzük. A tovergetés mellett 15 percig vábbi eljárás ugyanaz, mint a főzzük. Forrón üvegekbe dzsemnél! • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KUCKÓ

Csengő szól: gingalló, röppenj már, pillangó! Pillangó messze jár, volt-nincs nyár, vége már. (Csukás István) Rácz Ágnes, óvodás, Nagyölved

Tábori beszámoló 2012. július 13-án immár második alkalommal tábort ütöttünk az alistáli Szent Márton plébánia udvarán. Kétnapos táborozásunk vidáman, szeretetben zajlott a Hit kapuja alatt. Pénteken az eső elől a plébánia épületében húztuk meg magunkat, ahol a „tanácsteremben” beszélgettünk a hitről, a hit nagy embereiről…, megfestettük táborunk „z ászlaját ”, mel yet büszkén kifeszítettünk a templom kapujára, így is megvallva hitünket. Természetesen a játékról sem feledkeztünk meg, a „házi” Activity speciális feladványai sok nevetést okoztak mindnyájunknak. Délután ifjúsági szentmisén vettünk részt. Felemelő érzés volt egymás kezét fogva, Jézus jelenlétében elimádkozni a Miatyánkot. Vacsora után az Aritmia zenekar egy szuper koncertet adott nekünk, ahol ismert rock-slágerekre bulizhattunk. Ezután ismét az elcsendesedés órái következtek: Az éjfél előtti szentségimádáson a templom csendjében megnyithattuk szívünket az Úr előtt (imáinkat egy kosárba gyűjtve az oltárra helyeztük). Mindezt körmenet követte, a nyirkos, ködös éjszakában, gyertyával a kezünkben, Istent dicsőítő éneket énekelve (Tied a dicsőség és imádás…) vittük Krisztus fényét az éjszakába. A másnap küszöbén (éjjel egy óra) lelkileg feltöltődve bátorságpróbán vettünk részt. A kisebbek a templomkertben, a nagyobbak a közeli erdőben kutattak kincs után. Szombat reggelre a komor felhők eloszlottak, mi pedig birtokba vettük a plébániaudvart. Összemértük erőnket ügyességi versenyeken, ill. ész-próbán is. Jártunk gólyalábon, célba lőttünk íjjal, legyőztük Góliátot teniszlabdával, keresztrejtvényt fejtettünk, segítettünk Noénak összeterelni a templomkertben elbújt állatokat. Labdajátékban pedig megküzdött egymással a „félelmetes fekete ruhások” és a „színesek” csapata. Táborozásunk véget ért. A sátorbontás előtt átmentünk a templomba hálát adni a jó Istennek, hogy e két szép napot együtt tölthettük Vele és társainkkal a Hit kapuja alatt. Köszönet Bencze Attila plébános úrnak, támogatóinknak és a szervezőknek. Minden szívből jövő segítséget a jó Isten ﬁzessen meg! A tábor résztvevői

Monc Mátyás, volt 6. osztály, Nagyölved

Berek Dominik, 4 éves, óvodás, Nagyölved

Kurali Vanesa, volt 2. osztály, Nagyölved

Pásztor Veronika, óvodás, Nagyölved

Pupos Alica Jennifer, volt 3. osztály, Nagyölved

Készítette Lőrincz László

Rejtvény

Szőke Philip, 4 és fél éves, Érsekújvár Vízszintes: 1. A rejtvény megfejtése (a nyilak irányában folytatva – zárt betűk: A, A); 4. Strázsa; 6. Női név (az Árpád-házi uralkodócsalád ősanyja); 8. Kérdőszócska; 9. Laci kezdete!; 10. Gumitömlő; 12. Ede; 13. Azonnal, népiesen; 14. Svájci magaslati üdülőhely (AROSA); 15. Női név; 16. Gramm; 17. Tôň község magyar neve; 18. Bánat; 19. Nóra; 20. Páduai Szent …; 22. Nyújt, juttat; Függőleges: 1. Édesvízi hal; 2. Fohász; 3. Kötőszó; 4. Személyes névmás; 5. Monda, legenda; 7. Idegen női név (ELISA); 11. Posztófajta (ABA); 13. Szláv női név; 14. Kadar közepe; 15. Európai tűzhányó; 16. Piramis; 18. Galiba; 21. Némán tép!; 23. Római ötszáz.

A rejtvényben megfejthetitek, hogy nevezzük másképp Szűz Mária születésének ünnepét. A megfejtést nyílt levelezőlapon szeptember 14-ig küldjétek el szerkesztőségünk címére: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava

5 8

13 14

Megfejtés A 34. számunkban közölt rejtvény megfejtése: életszentség. A nyertes: Alföldy Lilla, Dunatőkés. Gratulálunk, az ajándékot postán küldjük!

• ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP • 2012. SZEPTEMBER 9.

19 22

20 23

NAPRAFORGÓ

Aki tegnap voltál: ma már nem te vagy, Aki holnap léssz: ma még nem te vagy. (Weöres Sándor) Keresd a Reményt a Facebookon!

VILLÁMPOST@LÁDÁNKBÓL

Felejthetetlen négy nap XXIII. Érsekújvári Ifjúsági Találkozó Az idei érsekújvári ifjúsági találkozó 4 napos túrában valósult meg. Július 10-én Ipolyságról elindultunk gyalogszerrel az első táborozás helyszínére, Kemencére. Nyolcórás kemény túrázás után megérkeztünk a várva várt kemencei ifjúsági táborba, ahol elkezdtük a sátrak felállítását és a vacsora elkészítését, majd részt vettünk a tábori szentmisén. Másnap kicsit könnyebb napunk volt. Meglátogattuk a kemencei strandot, közben a táborban elkészítették nekünk az ebédet. Az ebéd előtt a kihagyhatatlan szentmisére mentünk, majd utána kicsit elmélkedtünk a napi lelki témánkon, amit minden napra Márk atyától kaptunk meg. Az esti órákat játékos szórakozással ütöttük el, ami felejthetetlen élmény volt számunkra! „Este lett és reggel, a harmadik nap“ elindultunk Márianosztra felé, kisvasúttal Nagyirtáspusztáig, ahonnan gyalogszerrel haladtunk tovább. Délután megérkeztünk a következő táborozás helyszínére, Márianosztrára, ahol részt vet-

tünk az esti szentmisén. A lányok elkészítették a vacsorát, majd utána következett a sátorállítás és a közös programok, köztük a napi témánk megbeszélése. A vacsora után, az éjszaka leple alatt elindultunk, hogy végigjárjuk a keresztutat (meglepetésünkre eltévedtünk az oda vezető úton). Egy nagyon jó ötlet alapján jártuk végig a kálváriát, mindenki a saját bűneihez mérten választhatott magának egy tárgyat (fadarab, kődarab), amit végighordozott a kálvárián. Részemről az első keresztút, amit ilyen stílusban csináltam, és egyben a legemlékezetesebb is. A táborba való visszatérésünk után végighallgattuk Márk atya rémtörténeteit is, ami szintén örök élmény maradt mindenki számára. Az utolsó napon reggel bepakoltunk minden cuccot a kísérőautóba, ami Szalkára vitte a dolgainkat. Majd utána elindultunk gyalog mi is! Az utolsó túra

Őrvidéken jártam... Augusztus 15-én magyar zarándoklatra került sor az őrvidéki, Fertőtó melletti Boldogasszonyban, Frauenkirchenben. Ausztriában munkaszüneti nap Nagyboldogasszony ünnepe. A kéttornyú zarándoktemplomban megtartott ünnepi szentmise főcelebránsa Zsebedics József atya volt, aki a győr-újvárosi Szent Józseftemplom plébánosa. A misét Tóth Miklós fertőd-eszterházi, illetve Bernáth Krisztián mosoni káplánokkal mutatta be. Jelen volt a búcsún rajtuk kívül Kapui Jenő mosoni plébános és Reisz Pál ferences szerzetes is, aki augusztus elsejétől a budapesti ferenceseknél látja el lelkipásztori munkáját. A bevonulás után egy templomos lovag köszöntötte magyar, illetve német nyelven a zarándokokat. Zsebedics atya szentbeszédében elmondta a templom történetét. Boldogasszonyt 1324-ben említik először, Zenmária néven. Mária kegyhelye már a 13. században ismert volt. Régi temploma a 14. században épült, ezt a török 1529-ben lerombolta. Mária-kegyképét 1661-ben hozták ide a fraknói vár kápolnájából, ahol az Eszterházyak tulajdonában volt. Az Eszterházy Pál által 1668-ban újjáépített templomát

a török 1683-ban ismét elpusztította. 1696 és 1702 között az olasz Francesco Martinelli tervei szerint bővítve, építették újra fel. Eredetileg egy tornya volt, mely közvetlenül a felszentelés után ledőlt. Ebben égi jelet látva a herceg két torony építését rendelte el. A szentmisén a templom szinte zsúfolásig megtelt. Egyre többen jönnek évről évre kerékpárral is, mint ahogy idén jöttek 40-en Rajkáról, ami csupán, mint elmondták, 30 kmre van Boldogasszonytól. Mi idén autóval mentünk. Nagyszombati kedves ismerősünk, Jóska bácsi vitt el minket, akinek Kanadában tanuló kispap ﬁával együtt nyaralhattam július elején egy héten keresztül. Sikerült ministrálnunk is, ami felemelő volt mindkettőnk számára. Kaptunk a fertőszentmiklósi, évente ide zarándokoló Teréz nénitől piros-fehér-zöld színű zászlószalagot, amit a vállunkra helyeztünk. A szentmisén nagyon szép Mária-énekek hangzottak el, majd hagyományosan a himnuszokkal zárult a mise. A szentmise után nagyon kedves megvendégelésben - ebéd a ferences kolostorban - volt részünk. Megis-

gyorsan eltelt bánatunkra, mert tudtuk, hogy új és régi barátainktól el kell válnunk. Mikor megérkeztünk a szalkai plébániára, már az ebéddel várt minket a helyi plébános úr és kedves szakácsnője. Közben megérkezett a Pátria rádió egyik riporternője, akinek riportot adtunk. Ezután el-mentünk a helyi templomba, az utolsó közös szentmisénkre. Az együtt eltöltött felejthetetlen négy napért köszönet a lelkiatyáknak és a tábor összes résztvevőjének! Takács Balázs, Negyed

Magyar Animátorképző – MANKÓ most kezdődő 2. évfolyama Nem egyszerű vezető, sokkal inkább az, aki lelket önt egy közösségbe – ő az animátor. A tavalyi sikeres kezdés után új évfolyamot indítunk, hogy ﬁataljainknak legyen közösségük, ahol kapcsolatokat építhetnek, elmélyíthetik hitéletüket, megoszthatják örömeiket és gondjaikat másokkal. Célunk az, hogy a nálunk szerzett közösségi tapasztalat birtokában később új közösségeket hozzanak létre vagy más, már működő közösségeket erősítsenek. A résztvevők a 2 éves képzés során havonta 1 hétvégét töltenek együtt. Ezalatt elmélyíthetik lelki életüket, megtapasztalhatják a közösség értékét, az előadások során elméleti és gyakorlati képzésben részesülhetnek a teológia, pszichológia, pedagógia és menedzsment területén. A gyakorlati rész során a kommunikáció, a csapatmunka és a kisközösségek megszervezése kerül középpontba. A képzést elvégzők államilag és egyházilag elismert oklevelet kapnak. Ki? – 16 éven felüli ﬁatalok, felnőttek. Mi? – 2 éves akkreditált képzés, havi 1 hétvége (péntek estétől szombat estig). Hogyan? – Jelentkezni 2012. szeptember 20-ig lehet: mankosok@gmail.com, 0907 822 759 A jelentkezőket személyesen informáljuk a további tennivalókról. Hol? – Felvételi 2012. szeptember 22-én, Kisgyarmaton (Sikenička) Miért? – Hogy mindenkinek legyen közössége. Szeretettel vár a szervezők nevében: Márk atya merkedtünk a konyhában és a rendházban kisegítő két indiai missziós nővérrel, akikkel Péter kispap barátom segítségével elbeszélgettünk. Délutánra hazaérve még elmentem az ünnepi szúnyogdi misére,

amit Koller Gyula prelátus úr celebrált szokásosan, évente egyszeri alkalommal, Nagyboldogasszony napján, kinn a Mária-barlangnál, a körülbelül 80 fős hívősereg előtt. Zilizi Kristóf

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REJTVÉNY

GONDOLKODÓ

Rejtvényünk fő soraiban az Úr szavait idézzük a megtérő Magdeburgi Szent Norberthez. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán szeptember 14-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy e-mail címére: remeny@remeny.sk

A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ

Megfejtés

A 34. számunkban közölt rejtvény megfejtése: Scheyern; Az esztergomi és kalocsai; Pannonhalma; Szent Péter és Pál-templom; Deodatus; Adalbert. A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Sille Márta, Ipolyság. Gratulálunk!

SOKSZÍNŰ EGYHÁZ

Erdő Péter bíboros nyitotta meg az esztergomi bazilikában szeptember 1-jén a főegyházmegyei gyűjtemények koronázási emlékeiből rendezett Ius Coronandi (A koronázás joga) című kiállítást. A tárlat szeretné a nagyközönség előtt ismeretlen vagy kevéssé ismert koronázási emlékek segítségével bemutatni III. Károly pozsonyi koronázását, illetve általában a magyar uralkodók koronázási szertartását. A kiállítás helyszíne azért az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár, mert a koronázáshoz a középkor óta használt liturgikus tárgyak jelentős többsége itt található, hiszen a magyar állam alapításától kezdődően a magyar uralkodó koronázásának joga az esztergomi érseket illette. E kiváltság – amelyre a kiállítás címe is utal – az oka annak, hogy az • ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP • 2012. SZEPTEMBER 9.

egyházi gyűjtemények (Főszékesegyházi Könyvtár, Prímási Levéltár, Főkáptalani Levéltár, Érseki Simor Könyvtár, Keresztény Múzeum, a Mátyástemplom Egyházművészeti Gyűjteménye) együttesen a magyar királykoronázások számottevő, ám a nagyközönség számára szinte teljesen ismeretlen emlékanyagát őrzik. A kiállítás ezért csak e gyűjtemények eredeti tárgyaiból ad válogatást, és csupán illusztrációként szerepelnek más gyűjteményekből származó fotók, elsősorban a koronázások világi ceremóniájára vonatkozóan. A műkincsek között látható számos, az esztergomi érsekek koronázási jogát biztosító XII-XIII. századi oklevél; az a XIII. századi eskükereszt, amelyre a magyar királyok a koronázások alkalmával felesküdtek; Filipec János nagyváradi püspök fényűző szertartáskönyve, amely II. Ulászló király 1490. évi koronázásán játszhatott szerepet; az ún. fojnicai kazula, amely Mátyás király trónkárpitjából készült, és amelyet I. Ferenc József koronázási miseruhaként küldött Budára. A tárlat betekintést nyújt a koronázás szertartásának részleteibe, ismerteti a ceremónia liturgikus tárgyait, átvezet bennünket az évszázadokon, egészen a Magyar Királyság utolsó nagy reprezentációs eseményéig, az 1916. évi koronázásig. A Főszékesegyházi Kincstárban létrehozott időszaki kiállítás november 11-ig naponta 9 órától 16 óra 30-ig látogatható. Magyar Kurír

APRAJANAGYJA Fizetett hirdetések KÖSZÖNTŐ

„Isten áldása kísérje életed, oltalmazza a Szűzanya minden lépésed, hogy még sokáig élhess jó erőben, egészségben szeretteid körében.” Szeptember 5-én ünnepelte 70. születésnapját Ipolyságon FÓGEL ILONA. E szép ünnep alkalmából hálás szívvel és sok-sok szeretettel köszöntjük drága jó Édesanyánkat.

DUPLA AKCIÓ alapiskolásoknak

„Születésnapod reggelén ezer áldás érjen, öröm és szerencse örökké kísérjen. Bú és bánat téged elkerüljön, gondolatod, vágyad, álmod teljesüljön.” Szeptember 10-én ünnepli 70. születésnapját a drága jó édesanya, nagymama,

Rövid ószövetségi történetek Ára: 0,80 Eur helyett özv. ZSIDULIAK MÁRIA Ipolyságon. 0,30 Eur E szép ünnep alkalmából nagyon jó egészséget, Minden 5 darab fesok boldogságot és még hosszú, családja körében letti megrendelés után eltöltött életet kívánunk! ajándékba adjuk a Jézus Gyermekei, Andrea és Péter, veje, Jani, evangéliuma c. hittanés unokái: Barbi, Dávid, Kitti és Ábel könyvet.

Fia, János és családja, lánya, Ildikó és családja, és sokszor puszilja a Dédit Lilike és Ivko

Akciós ajánlatainkra a Remény-barátoknak nyújtott 10%-os kedvezmény nem vonatkozik!

SZOLGÁLTATÁS

Szeretettel köszöntjük volt előimádkozónkat, özv. VANDA LÁSZLÓNÉT, aki szeptember 8-án ünnepli 80. születésnapját. A jó Isten és a Szűzanya oltalmazza további életében. Hálás szívvel köszönjük a sokéves szolgálatát. A nagycsalomjai hívek Mély tisztelettel és szeretettel köszöntjük Inámban BUDAI KÁROLY esperesplébánost, aki szeptember 11-én ünnepli 85. születésnapját. Az Úr kísérje áldásával és a Szűzanya oltalmazza hivatása önfeláldozó teljesítésében élete minden napján. Isten éltesse sokáig erőben, egészségben! Ezt kívánják a kőkeszi egyházközség hívei

Templombelsők díszítő festése, képek festése és restaurálása, oltárok, szobrok felújítása, aranyozása, százszázalékos minőség, többéves jótállás. Tel: 0903 228 376 e-mail: umar@panelnet.sk, www.umar.sk

DOMINE TEMETKEZÉSI VÁLLALAT ELÉRHETŐSÉG: Nám. Á.Vámbéryho 53/10B 929 01 Dunaszerdahely E-mail: info@domine.sk Honlap: www.domine.sk

A hirdetések díjszabása Magánszemélyek

Jogi személyek

1 szó 0,40 Eur 0,60 Eur kiemelt szó 0,43 Eur 0,80 Eur hirdetés keretben 1,40 Eur 2,40 Eur (1 cm2) fénykép egységesen 2,75 Eur (A díjakhoz 20%-os adót számítunk fel.)

24 órás szolgálat: 0917/464 354 A szerkesztőség fenntartja az apróhirdetések szövegének szerkesztési jogát! A tartalomért nem vállalunk felelősséget.

Faszén – lámpaolaj. www.gabrielbolt.eu

Gondolatok az iskolakezdéshez „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert) „Nincs hatalmasabb erő, mint a tudás: a tudással felfegyverzett ember legyőzhetetlen.” (Gorkij) „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” (Szent-Györgyi Albert)

Könyvajánlat Herczeg Ferenc: Az élet kapuja A szerző regénye a 16. század elején játszódik. Főhőse, Bakócz Tamás esztergomi érsek unokaöccse, aki tiszta érzésekkel telve, romlatlan lélekkel szolgálja hazája ügyét, akkor, mikor a kis magyar nép kétségbeesett küzdelmet folytat, hogy megvédje Európát a török áradattól. Ára. 7, 97 Eur - kemény kötés, 163 oldal Bodnár Dániel: Erzsébet, a szeretet szolgálóleánya Árpád-házi Szent Erzsébet életét mutatja be a kötet. A történelmi regény hiteles és érdekfeszítő olvasmány. Ára. 9,45 Eur - 200 oldal

Remény elérhetőségek Főszerkesztő-helyettes: Albán József Tel.: +421 (0)948 057 510 Felelős szerkesztő: Bertha Éva Tel.: +421 (0)948 057 509 Szerkesztő: Orbánné B. Mária Tel.: +421 (0)948 057 506

www.remeny.sk remeny@remeny.sk Hirdetésfelvétel, lapterjesztés: Blahóné Kamenár Gabriella Tel.: +421 (0)905 255 154 kamenargabi@gmail.com

KÖNYVRENDELÉS: office@remeny.sk vagy 0948/057 508

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REMÉNY

Akciós ajánlatunk!

Hidd, amit

Házasulandók imafüzete Ára: 1,- Eur helyett 0,75 Eur + postaköltség

énekelsz

A gyermek, akit Jézusnak hívtak – A titok dvd Jézus gyermekkoráról Ára: 16,43 Eur helyett 8,90 Eur + postaköltség Megrendelhető: office@remeny.sk vagy 0948/057 508

Kiss Róbert „Aki szeret, az énekel, aki énekel, az kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston) Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ima a hívő ember „anyanyelve”. S egész biztosan igaz a mottóban idézett Szent Ágoston-i mondás is: „…aki énekel, az kétszeresen imádkozik.”. Ismerjük vajon „énekes anyanyelvünket”? Elgondolkoztatnak olykor az ismerős templomi dallamok s énekeink szavai? Tamás József plébános írta egy helyen: „A magyar nép éneklő nép. Énekben mondja el örömét és bánatát, és ezzel vigasztalódik. A mai nyugtalan világban nagyon is szükség van erre, főleg a templom meghittségében.” „…Uram Jézus, szálljon rája Kegyelmednek gazdag árja, Kit papságra felemeltél, Add neki irgalmadat.” (Glória, 266., 1. versszak) A mai világban is szükség van papi hivatásokra. Biztosítani kell azokat a feltételeket, hogy Isten hívó szava nyitott szívekre találjon. Szeretetben élő családok, hivatásukat élő lelkipásztorok, Krisztust követő plébániai közösségek, keresztény szellemű nevelők és tanárok kellenek, akik a hívó szót meghalló ﬁatalokat segítik és Jézushoz vezetik. A hivatásgondozás a családban kezdődik. A legtöbb papi hivatás a szülő imájától és vallásosságától függ. A szülők, ha példát mutatnak gyermekeiknek a hit gyakorlásában és jártasak az erényekben, és ha gyermekükben a papi hivatás jelei mutatkoznak, ápolják azt, és örömmel segítik Isten szolgálatára. A lelkiatyák, ha örömmel végzik papi teendőiket, ha a ﬁatalokat bevonják a liturgikus feladatokba, és ha gyakran szólnak a papi hivatás nagyszerűségéről, szintén nagyban előmozdítják az új papi hivatások kialakulását. A hívek pedig imájukkal, barátságukkal, nyitottságukkal kísérhetik és bátoríthatják a papságra jelentkezni kívánókat. Olyan emberséges papokat kell nevelni, akikhez bárki bizalommal fordulhat. Ezért fontos, hogy szabad, erős, kiegyensúlyozott, higgadt, az igazságot és a hűséget szerető, bizalmat és együttműködést ébresztő tulajdonságokkal rendelkezzenek. Legyen önbizalmuk, legyenek áldozatkészek, tekintélytisztelők, gyakorlatiasak, és ismerjék kellőképpen az élet dolgait. Páli Szent Vince mondta egyszer: „Nagy dolog a papság! Ki tudja ennek a hivatásnak a nagyságát fölfogni?! Hiszen ez a legfölségesebb, ami csak létezik!” A legnagyobb világi hatalom se tudja a kenyeret Urunk testévé és a bort az Ő vérévé változtatni, se a bűnöket eltörölni, ahogy ezt a pap teszi. Ezért fontos kérni: Uram Jézus, szálljon rája, kegyelmednek gazdag árja, kit papságra felemeltél, add neki irgalmadat.

Remény Népfőiskola Ipolyságon A Remény szerkesztősége az előző évek hagyományához híven meghirdeti a Remény Népfőiskola előadás-sorozatát. A kétéves képzés ezúttal Ipolyságon lesz. Az ünnepélyes megnyitóra szeptember 29én, szombaton, délelőtt 9 órakor kerül sor, az ipolysági Nagyboldogasszony-plébániatemplomban. A Remény Népfőiskolára azok a felnőtt hívek jelentkezhetnek, akik szeretnének elmélyülni hitükben azáltal is, hogy közelebbről megismerik Egyházunk tanítását. A képzés szombatoként 9.00 és 13.00 óra között lesz, félévenként négy alkalommal, tehát a két év alatt tizenhat szombaton lesznek előadások. Az előadások térítésmentesen látogathatók. Jelentkezni a következő elérhetőségeken lehet: 036/749 47 85 (ipolysági plébánia), villámposta: remeny.nepfoiskola@gmail.com

Teremtett világ

Szociális munkás szak Ipolyságon Tudatjuk a tisztelt érdeklődőkkel, hogy a 2012/2013-as tanévben a Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Főiskola első évfolyam indítását tervezi Ipolyságon szociális munkás szakon, mind magyar, mind szlovák nyelven. A szak megfelelő számú érdeklődő esetében kerül megnyitásra, előreláthatólag november hónapban. A szociális munkás képzés szombati napokon lesz. A hat szemeszterből álló bakkalaureátusi képzés akkreditált. Bővebb információt a www.vssvalzbety.sk honlapon, illetve a www.uni.katolikus.sk honlapon lehet szerezni. Itt található részletes információ a tandíjról, és egyéb tudnivalók is ezen a helyen szerepelnek. A következő villámposta címen lehet jelentkezni: vssvalzbety.sahy@gmail.com

Lelkigyakorlatok Máriabesnyőn 2012. szeptember 21-22. (péntek 16 órától szombat 16 óráig) Lelkigyakorlat minden korosztály számára. „A premontrei szerzetesség lelkisége” Vezetik: a gödöllői premontrei szerzetesek 2012. szeptember 21-23. (péntek vacsorától vasárnap ebédig) Kemenes Gábor atya lelkigyakorlata minden korosztály számára

Mikor nyugtalan voltam, csillapítottad gyötrelmeimet. Mikor fáradt voltam, Te adtál pihenést. Mikor egyedül voltam, szeretetet hoztál. Mikor beteg voltam, gondoskodtál rólam. Mikor megsértettek, Te segítettél. Mikor idősödtem, mosolyt varázsoltál arcomra. Mikor gondjaim voltak, megosztottam veled és segítettél. Mikor boldog voltam, örömömben is részt vettél. Teréz anya imája

www.katolikus.sk Küldje be Ön is plébániája, közössége hírét: hir@katolikus.sk

• ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP • 2012. SZEPTEMBER 9.

2012. szeptember 28-30. (péntek vacsorától vasárnap ebédig) „Assisi Szent Ferenccel a mindennapokban”. Lelkigyakorlat minden korosztály számára. Fr. Ciprián OFM. Cap. lelkigyakorlata 2012. október 4-7. (csütörtök vacsorától vasárnap ebédig) „Ne félj, nem ítéllek el!” - lelkigyakorlat abortusz miatt szenvedők részére A jelentkezéseket bizalmasan kezelik! Vezeti: Kovács Ferenc diakónus, Kovácsné Treer Mária gyásztanácsadó. A lelkigyakorlatot kíséri: Csernáth Zoltán atya Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház és Konferenciaközpont, 2100 Gödöllő-Máriabesnyő, Kapucinusok tere 3. Tel.: +36 28 420 176 Tel./Fax: +36 28 510 742 matersal@invitel.hu http://www.matersalvatoris.hu