remeny_2012-42_korrekturazott by Attila Nagy

,,Mindazok, akik nem Jézus Krisztusról beszélnek nekem, számomra csak síremlékek és sírkövek!” (Antiochiai Szent Ignác szavai)

REMÉNY XXIII. évfolyam 42. szám

2012. október 14. – Évközi 28. vasárnap

Nem vagyunk egyedül

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur 7 8 13

A mai válságban, amely túlmutat a gazdaság és a társadalom határain, Isten Fiának megtestesülése azt üzeni, mennyire fontos Isten számára az ember és az ember számára Isten. Isten nélkül az önzés győz a szolidaritás, a szeretet felett, az anyagi dolgok az értékek felett és a birtoklás a létezés felett. Vissza kell térni Istenhez, hogy az ember újból ember legyen. Istennel, a válság legsúlyosabb pillanataiban is tovább él a remény. A megtestesülés azt mondja számunkra, hogy nem vagyunk egyedül, Isten belépett az emberek közösségébe és velünk járja az élet útját.

A test, a Lélek temploma Etiópia ősi keresztény kultúrája A zarándoklány

Isten Fiának élő háza a szentélyben, azaz Máriában másik gondolatot is ébreszt bennünk: ismerjük fel, hogy ahol Isten lakik, ott mindenkinek helye, otthona van. Ahol Krisztus lakik, ott az ő testvérei nem idegenek. Mária, Krisztus Anyja a mi Édesanyánk is, Aki kinyitja háza ajtaját, és vezet minket, hogy kövessük Fia akaratát. Tehát a hit az, ami ebben a világban otthont ad, és ami egy családdá tesz bennünket. Máriát szemlélve kérdezzük meg magunktól, hogy megnyílunk-e az Úr előtt, és engedjüke, hogy otthonra találjon bennünk. Isten szabadít meg minket a bezártságtól, a hatalom, a birtoklás, az uralkodás vágyától. Általa válunk képessé önmagunk ajándékozására, a szeretetre, a szolgálatra és a megosztásra. Isten a mi válaszunkat is várja. Isten Mária szabad elhatározását kérte ahhoz, hogy emberré váljon. Mária igenje az isteni kegyelem gyümölcse, ám a kegyelem nem törli el a szabadságot; ellenkezőleg: megteremti és támogatja azt. A hit semmit sem vesz el, hanem lehetővé teszi teljes és végső önmegvalósítását. Részletek XVI. Benedek pápa október 4-én, Loretóban mondott szentmiséjének homíliájából

HÍRVILÁG

Nem minden relatív „Tudod-e, hogy néhány század múlva az emberiség a saját bölcsességének és tudományának a szájával azt fogja hirdetni, hogy nincs bűncselekmény, tehát vétkesség sincs, csak éhes emberek vannak.” Dosztojevszkij adta ezeket a szavakat szereplője ajkára a Karamazov testvérekben, mintegy százhúsz évvel ezelőtt. Hát, úgy tűnik, beválni látszik a prófécia… S mint sok más szégyellnivalónak, mára ennek a jelenségnek is találtunk ki egy tetszetős címet – a társadalomtudomány erkölcsi relativizmusról beszél. Való igaz: mennyivel tudományosabban, jobban, talán még szebben is hangzik, mintha nyersen azt mondanánk: nekem nincs bűnöm, csak neked…; de ha nagyon akarod, voltaképp kezelhetjük úgy a dolgokat, hogy neked sincs… Amikor a bűn relatívvá válik – vagyis emberi megfontolástól, pozíciótól vagy épp a vagyontól függ a mértéke, sőt, egyáltalán a bűn-volta -, akkor már a szeretet is relatív. Ha pedig a szeretet relatív,

bizonyos körülmények között – melyeket természetesen te magad határozol meg attól függően, neked mi a kényelmes – akár azt is megengedheted magadnak, hogy ne szeress, és mégis elégedetten hajtsd nyugovóra a fejed. Jézus nem ezt hirdette. Ő az abszolút szeretet prófétája, vagy inkább „megtestesítője”. S akik úgy nevezik magukat, Krisztus-követők, más szóval keresztények, azoknak óvakodni kell ettől az erkölcsi relativizmustól. A szeretet, s így a szeretet vallásának vallói sem engedhetik meg maguknak, hogy válogassanak a szeretetben vagy akár a bűnben… Ma ez nagyon nehéz: mert a világ bűntelennek tartja magát, s kényszeríteni próbálja az embert, hogy alkalmazkodjon hozzá. Ne féljünk, nem lesz ez mindig így. Bízzunk, hogy beválik a már idézett nagy orosz író jóslatának

folytatása is: „A templomod helyén új épületet emelnek, újraépül majd Bábel szörnyű tornya, és bár ezt se tudják befejezni, akár az előzőt, te mégis elkerülhetted volna ezt az új tornyot, és ezer évvel megrövidíthetted volna az emberek szenvedéseit, mert hisz miután ezer esztendőt kínlódtak a tornyukkal, megint csak mihozzánk jönnek! Akkor ismét megkeresnek bennünket a föld alatt, a katakombákban, ahová elrejtőztünk (mert megint üldözni és kínozni fognak bennünket), és ha megtalálnak, így kiáltanak hozzánk: »Tartsatok jól bennünket, mert azok, akik égi tüzet ígértek, adósaink maradtak.«”

VATIKÁN

Megnyílt a püspöki szinódus Október 7-én délelőtt kezdődött a Szent Péter téren az az ünnepélyes szentmise, amellyel XVI. Benedek pápa megnyitotta az október 28-ig tartó püspöki szinódust. A Szentatyával több, mint 400 bíboros, püspök és pap koncelebrált a virágokkal feldíszített Szent Péter téren, amelyet a világ minden részéről érkezett hívek töltöttek meg. A XIII. rendes püspöki szinódus témája: Az új evangelizáció a keresztény hit átadására. Ez a téma programszerű útmutatás az egyház élete számára; vonatkozik minden tagjára, a családokra, a közösségekre, intézményeire. Jelentőségét hangsúlyozza, hogy egybeesik a hit évének megnyitásával, amelyre október 11-én, a II. Vatikáni Zsinat kezdetének 50. évfordulóján kerül sor – mondotta XVI. Benedek pápa. A Szentatya a vasárnapi szentmise olvasmányaiból kiindulva két témát mélyített el szentbeszédében: az egyik a házasságra, a másik Jézus Krisztusra vonatkozott. Ezt követően az „új evangelizációról” elmélkedett. Az egyház azért létezik, hogy evangelizáljon. Jézus Krisztus parancsához hűen, tanítványai elmentek az egész világra, hogy hirdessék az evangéliumi Jó Hírt, mindenütt keresztény közösségeket alapítva. Idővel ezek jól szervezett helyi egyházakká váltak, számos hívő csatlakozott hozzájuk. Bizonyos történelmi korokban az isteni Gondviselés megújította az egyház evangelizáló tevékenységének dinamizmusát. A Szentatya ezután tekintetét Avilai Szent János spanyol áldozópapra és Bingeni Szent Hildegárd német misztikusra, apátnőre emelte, akiket előzőleg az egyetemes egyház doktorainak nyilvánított. A Szentlélek napjainkban is új lendületet ébresztett az evangéliumi Jó Hír hirdetésére. Ennek a spirituális és lelkipásztori dinamizmusnak egyetemes és legtekintélyesebb kifejeződése a II. Vatikáni Zsinat volt. Az evangelizálásnak ez a megújult dinamizmusa két speciális területen gyakorol kedvező hatást. Egyrészt az „ad gentes” misszióban, amely azok felé irányul, akik még nem ismerik Jézus Krisztust és üdvözítő üzenetét. Másik ága pedig az új evangelizáció, amely főleg azok felé a megkeresztelt személyek felé irányul, akik eltávolodtak az egyháztól és nem gyakorolják keresztény hitüket. A szinódus az új evangelizációval foglalkozik, hogy elősegítse ezeknek a személyeknek az

REMÉNY katolikus hetilap Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József e-mail: alban@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 510 Főmunkatárs: Mons. Koller Gyula

Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: + 421 (0)948 057 506

Úrral való újbóli találkozását, hogy ismét felfedezzék a hit, vagyis az örömet és reményt hozó kegyelem forrását személyes, családi és közösségi életükben. A házasság témája sajátos ﬁgyelmet érdemel. Isten Szavának üzenete a Teremtés könyvéből vett idézettel foglalható össze (Ter 2,24), amelyet maga Jézus is átvesz tanításában: „Az ember ezért elhagyta atyját és anyját, feleségéhez csatlakozik s a kettő egy test lesz” (Mk 10,7-8). Egy férﬁ és egy nő egysége, „egyetlen testté válása” a termékeny és felbonthatatlan szeretetben olyan jel, amely erőteljesen szól Istenről. Olyan ékesszólással, amely napjainkban még fontosabb, mivel sajnos, különféle okok miatt a házasság, éppen az ősi evangéliumi hagyományokkal rendelkező térségekben mély válságon megy keresztül. Ez nem véletlen – állapította meg XVI. Benedek pápa. A házasság a hithez kapcsolódik; mint a hűséges és felbonthatatlan szeretet egysége, azon a kegyelmen alapul, amely a Szentháromságos Istentől származik, aki Krisztusban a keresztig való hűséges szeretettel szeretett bennünket. Nyilvánvaló összefüggés áll fenn a hit és a házasság válsága között. Az egyház megállapítja és tanúsítja: a házasság nem pusztán tárgya, hanem egyben alanya az új evangelizálásnak. Jól bizonyította ezt a közelmúltban megrendezett családok világtalálkozója. Az életszentségre szóló egyetemes meghívás az egyik fontos összetevője annak a megújult lendületnek, amelyet a II. Vatikáni Zsinat ébresztett az evangelizáció terén (vö. Lumen Gentium, 39-42). A szentek az evangelizáció valódi főszereplői, az új evangelizáció úttörői és vonzerői. Közbenjárásukkal és életpéldájukkal megmutatják a közömbös, vagy éppen ellenséges személyeknek az evangélium és a Krisztussal való szeretetközösség szépségét. Arra szólítják fel az úgymond „langyos” híveket, hogy örömmel éljük meg a hitet, reményt és szeretetet, fedezzék fel ismét Isten Szava és a szentségek ízét, különös tekintettel az Oltáriszentségre. Az életszentség nem ismer kulturális, társadalmi, politikai, vagy vallási korlátokat. Nyelvezete, amely nem más, mint a szeretet és az igazság, minden jóakaratú ember számára érthető, és Jézus Krisztushoz, az új élet kimeríthetetlen forrásához vezet el. A pápa ezután a két szentről elmélkedett, akik e napon csatlakoztak az egyházdoktorok kiválasztott seregéhez.

Parák László e-mail: parak@katolikus.sk Hirdetésfelvétel, lapterjesztés: Blahóné Kamenár Gabriella e-mail: kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat Felelős kiadó: Mons. Szakál László

• ÉVKÖZI 28. VASÁRNAP • 2012. OKTÓBER 14.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk Grafika: namedia – Nagy Attila Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava

Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

EZ TÖRTÉNT POZSONY

ÓGYALLA

Hitoktatói találkozó

Az új iskolaév első pozsonyi hitoktatói találkozójára szeptember utolsó szombatján került sor a pozsonyi Miletič utcai Szalézi Rendházban. Tekintettel arra, hogy ebben az időszakban kezdődik el a felkészülés a hittanosok bibliaversenyére, a téma három szentírási könyv volt: Rút könyve, a Királyok első könyve és Szent Máté evangéliuma. A találkozón szép számban részt vettek olyanok is, akik bibliai ismereteiket szerették volna felfrissíteni, illetve elmélyíteni. A szokásoknak megfelelően a program szentmisével kezdődött, melynek főcelebránsa a meghívott előadó, dr. Gaál Endre protonotárius, kanonok, nagyprépost volt Esztergomból. Endre atya szentbeszédében az angyalokról elmélkedett, akik Isten szolgálatában állnak ugyan, de ezt az emberek érdekében végzik. Szeptember 29-e ugyanis hagyományosan Szent Mihálynak volt szentelve, akinek a neve („ki olyan, mint Isten?”) a küldetését ha-

tározza meg. Ő az, aki kiáll Isten ügyéért, aki diadalra juttatja Isten dicsőségét. Isten dicsősége azt jelenti, hogy Isten megnyilvánul az emberek felé, kinyilvánítja istenségét. A mai világban azonban nem ezt látjuk, hiszen az ember önmagát akarja Isten helyébe tenni. Ezért ﬁgyelmeztet Szent Mihály: „Ki olyan, mint Isten?” Istenhez ugyanis nincs hasonló ezen a világon, nincs még egy olyan éltető, mint Ő. Egy jó tanács: amikor megijeszt minket az embernek a tolakodása Isten helyébe, akkor gondoljunk a tengerre. Igaz, hogy félelmetesek annak akár több tíz méteres, mindent elsöprő hullámai, de alattuk ott van a hozzájuk képest szinte végtelenül mély, nyugodt víztömeg. Szent Mihály alakja tehát arra ösztönöz minket, hogy törekedjünk kinyilvánítani Isten dicsőségének megnyilvánulását a világban. Annak ellenére, hogy ez küzdelmet jelent (önmagunkkal, a kísértésekkel), mégis egy nagyon egyszerű módja van ennek. Ott ugyanis, ahol jót cselekednek, Isten dicsősége válik jelenvalóvá a világban. Erre pedig mindnyájan képesek vagyunk. A szentmise után került sor Endre atya lebilincselő stílusban előadott előadásaira, amiket az tett még érdekesebbé, hogy nem csak mint biblikus beszélt, hanem úgy is, mint a héber és görög nyelv tanára (vagyis az eredeti szövegekből tudta magyarázni az egyes könyveket). A Királyok első könyvével kapcsolatban azt fontos kiemelni, hogy a deuteronomisztikus történeti műhöz tartozik, vagyis egy olyan teológiai irányzatnak az írása, amely arra igyekezett választ adni, hogy miért következett be a választott nép babiloni fogsága. Ennek okát a szent szerző két alap-

vető dologban látja: az egy Istenhez való hűség és az egy (jeruzsálemi) templom megtagadásában. Ezzel a könyvvel kapcsolatban az előadó egy nagyon fontos tényre hívta fel a hallgatóság ﬁgyelmét, amelyet a Szentírás olvasásakor mindenkor ﬁgyelembe kell venni: az ókori Keleten a számok (mai felfogásunktól eltérően) nem mennyiséget jelentettek, hanem mint minőségjelző szerepeltek. Salamon esetében például a király hatalmának erejét és nagyságát voltak hivatottak kifejezni. Rút (viszonylag rövid) könyvének rengeteg mondanivalója van. Egyrészt a szereplők neve is teológiai jelentést hordoz, és azt jelzi, hogy a népnek a babiloni fogság után is az Úr az istene. További fontos mondanivalója, hogy Isten az átlagemberek jóságán keresztül is segíti az embereket, hogy mennyire fontos a családi szolidaritás, és hogy nem a származásuk alapján kell megítélni másokat. Szent Máté evangéliumáról a résztvevők megtudhatták, hogy alapvető tanítása arra ad választ: kicsoda Jézus Krisztus. Egyházi szempontból ezt tartották a „teljes” evangéliumnak, mert a legtöbbet írja a keresztény hitről. (A zsinat előtti időkben vasárnaponként egész évben szinte csak ebből az egy evangéliumból olvastak fel.) Máté a tanító Jézust igyekszik bemutatni, akiről az Ószövetségre való utalással kijelenti, hogy ő a Messiás. (Gyakran használt kifejezése: „hogy beteljesedjék az Írás”.) Természetesen sok egyéb érdekes és hasznos információ is elhangzott még a találkozón, de ezeket Endre atya kitűnő előadási stílusára, a szövegbe befűzött humoros megjegyzéseire és briliáns nyelvtudására való tekintettel írásban visszaadni szinte lehetetlen. – A hitoktatók következő pozsonyi találkozójára december 1-jén kerül sor.B Bogár Imre

Megemlékezés az aradi vértanúkról Szeptember 30-án ünnepi szentmisére került sor az ógyallai Szent László-templomban. Az ünnepi szentmisét - melyet a dunaszerdahelyi Szent György Kórus tett énekével még ünnepélyesebbé - Szalay Gyula helyi esperesplébános celebrálta. A szentmisén dunaszerdahelyi, légi, egyházkarcsai, nyékvárkonyi, albári és madi hívek is részt vettek, és az Ógyallai Városi Televízió egyenes adásban közvetítette. A szentmise keretében a korábban kinevezett Gazdasági Tanács tagjai letették az esküt, és ígéretet tettek arra, hogy odaadóan fogják segíteni az esperes atya munkáját. A szentmise a magyar himnusszal fejeződött be. A szentmise után Zemkó Margit, a város polgármester asszonya beszédében méltatta az aradi vértanúk életét. Az 1848/49-es szabadságharc Aradon kivégzett 13 katonai vezetőjéről, életükről és hősiességükről elmélkedett, kiemelve a mártírok áldozatvállalását. „Annak a küzdelemnek és áldozatvállalásnak a szimbólumává váltak ők, amelyet a magyar nép évszázadokon át folytatott nemzeti függetlensége megteremtéséért, társadalmi haladásáért.” A kulturális program színesebbé tételéből a Csemadok helyi szervezete is kivette a részét. Többek között Mécs László Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld! című versét szavalták el. Öröm volt együtt ünnepelni és emlékezni ezen a vasárnap délelőttön. Hálát adunk az esperes úr munkájáért is, amelyet hitünk megerősítéséért végez, egyformán igyekezve eleget tenni magyar és szlovák híveinek. Lovász Károly

KIRÁLYHELMEC

Mindszenty-emlékdélután 2012. szeptember 30-án Királyhelmecen, a helyi Mécs László Polgári Társulás rendezésében, Csurgó Dezső nyugalmazott tanár szervezésében, emlékdélutánt tartottak Mindszenty József hercegprímás születésének emlékére. Az ünnepi beszédet Batta György költő, színműíró mondta. Az ünnepségen megjelent Balogh Csaba pozsonyi nagykövet, Czimbalmosné Molnár Éva kassai főkonzul, Pásztor Lorenzo nagykaposi esperes, valamint a környék számos polgármestere és egyházi elöljárója.

A lelki találkozó kezdetén az egybegyűlteket Rebres Mihály királyhelmeci plébános köszöntötte. A boldog emlékű bíboros élete múlhatatlan példakép – mondta. Hirdetnünk kell Isten igéjét, akár alkalmas, akár alkalmatlan! Szolgálnunk kell Isten ügyét, akár elismerik szolgálatunkat, akár nem! GB. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

AMIRE HITÜNK TANÍT

Porta fidei 4. A hit évének hivatalos kezdete, október 11-e, a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának éppen ötvenedik évfordulója, valamint huszadik évfordulója annak, hogy Boldog II. János Pál pápa közzétette A Katolikus Egyház Katekizmusát. Egy héttel ezelőtt elgondolkodhattunk afelett, hogy a keresztség által elindultunk a hit útján, amit azonban további haladás és kitartás kell hogy kö-

vessen. Élete vége felé Szent Pál apostol arra kérte tanítványát, Timóteust, hogy ragaszkodjon a hithez. A Szentatya hit évét meghirdető apostoli levele alapján ez a felhívás mindannyiunkhoz szól, gig kísérő társ, mely képessé tesz arra, hogy mindig s arra szólít, hogy ne legyünk lanyhák a hitben. új módon csodálkozzunk rá arra, mit tett értünk Csak így tudunk a hitben kitartani, azt megőrizni Isten. és egyben továbbadni. Így lehet a hit életünket véSzeretnénk rácsodálkozni arra, mit tett, mit tesz értünk az Isten... Elsősorban olvasva a Szentírás hiteles tanítását, majd nyitott szemmel szemlélve a világ történelmét, az idők jeleit, de ugyanúgy saját személyes élettörténetünket, személy szerint átélt mindennapjainkat, ismételten rá kell döbbennünk Isten szerető, bölcs, törődő, megbocsátó gondoskodására. Rádöbbenve erre a gondoskodásra erősödik Isten létezésébe vetett hitünk is. Ezt a gondoskodást és az ebből fakadó, számunkra segítségül és útmutatásul szolgáló irányelveket kívánta és kívánja megvilágítani a II. Vatikáni Zsinat tanítása, amely a zsinatot meghirdető Boldog XXIII. János pápa szavai szerint a biztos és változtathatatlan tanítást oly módon mutatja be, ahogyan az megfelel a kor igényeinek.

A szentségekről röviden

Ablak a történelemre

Az Eucharisztia: „Íme hitünk szent titka!” Október 18. 1817-ben Németországban megalakult a vallásos lelkületű diákszövetség

Az Eucharisztia hitünk szent titka: a megdicsőült Krisztus eucharisztikus jelenléti módja, az emberi megértést felülmúló valóság. A teológia és a teológusok mindig tudatában voltak annak, hogy e szent titokhoz csak a kinyilatkoztatás alapján és a hit által megvilágított értelem segítségével lehet közel jutni. Ahogy Aquinói Szent Tamás mondja: „Nem lehet érzékkel megfogni, hanem egyedül csak a hittel azt, ami az isteni tekintélyen alapul.” Ezért mondja Jeruzsálemi Szent Cirill Jézus szavairól: „Ne kételkedj, vajon igaz-e, hanem inkább hittel fogadd el az Üdvözítő szavait, mivel ő az igazság, és ő nem hazudik.” „A kenyérben és a borban – buzdít Szent Cirill – ne az egyszerű és természetes elemeket lásd, mert az Úr kifejezetten mondta, hogy az Ő teste és vére lett belőlük: a hit biztosít efelől, bár az érzékeid mást mondanak.” Aranyszájú Szent János megfogalmazása szerint: „Mindenütt engedelmeskedünk Istennek, és nem mondunk ellene neki, még ha olyat mond is, ami az észnek és az értelemnek ellene mondani látszik; az Ő szava ugyanis többet ér a mi eszünknél és értelmünknél. Így járunk el (az Oltáriszentség) titkával, mert nem csak azt tekintjük, ami az érzékeink alá esik, hanem erősen hisszük az ő igéit. Igéje ugyanis nem ejt tévedésbe minket.” Az Egyház Krisztus szavait kezdettől fogva úgy értelmezte, hogy az Eucharisztiában jelen van a feltámadt, megdicsőült és a mindörökkön élő Jézus Krisztus. Az a szeretet, ami Jézus Krisztus emberségében megjelent és megdicsőült, jelen van közöttünk az Eucharisztiában látható módon, mint életadó áldozat és lelki táplálék. Az Egyház szilárdan hisz abban, hogy a Feltámadott itt valóban egészen és teljesen önmagát adja. Ebben a szentségben benne van Krisztus teste, vére, lelke, sőt még istensége is. Krisztus nemcsak szimbólumot, hanem valóban önmagát adja, hogy találkozzunk vele. A Szentírás alapján az Egyház fokozatosan értette meg az Eucharisztia titkát, melynek eredményeként azt kell mondanunk, hogy a szentmise (az Eucharisztia) hálás megemlékezés (anamnézisz) egy lakoma keretében, amelynek „gyümölcse” a valóságos jelenlét és a keresztáldozat valóságos jelenvalóvá válása. Ez a biblikus teológiai értelemben vett megemlékezés megjelenítő erejű. Jézus helyettesítő szenvedése és engesztelő áldozata, amelyről megemlékeznek, jelenvalóvá lesz.

• ÉVKÖZI 28. VASÁRNAP • 2012. OKTÓBER 14.

Az 1814 utáni politikai élet jelentős változásokat hozott. A század hátralevő részét a nacionalizmus, az alkotmányosság, a szocializmus és az imperializmus sajátos egyvelege határozta meg. Európa újrarendezése az 1814-1815. évi bécsi kongresszuson (ahol nem történt meg a német egyház szervezetének újjárendezése) dőlt el, megköttetett a Szent Szövetség, melyet Oroszország, Ausztria és Poroszország egyeduralkodói formáltak. Ehhez csatlakozott az öreg kontinens majd mindegyik állama, Anglia és az egyházi állam kivételével. Az eredeti elképzelés értelmében vezetői patriarchális keresztény kormányzat felállítására kötelezték magukat, de Metternich herceg, osztrák kancellár (megh. 1859) a szellemi és politikai szabadságmozgalmak elnyomásának eszközévé tette. Európát ekkoriban nyomasztó reakciós légkör fojtogatta. Németországban ezt (ahol ekkor csak három püspöki szék volt betöltve) egyrészt a diákszövetség (Bur-

schenschaft) megalakulása váltotta ki az 1817. október 18-i Wartburgi Ünnepen, másrészt Karl Ludwig Sand fanatikus jénai diák gyilkos merénylete Kotzebue ellen (1819 márciusa). Augusztusban megszülettek a reakciós kormányok karlsbadi határozatai, elkezdődött a demagógok üldözése, de a liberalizmus forradalmak láncreakcióival válaszolt a legitimista-reakciós rendeletekre. A felkeléseket a Szent Szövetség leverte ugyan, ám intervencióik csak ideig-óráig nyomhatták el a szabadságharcokat. A Napóleon (aki élete végső stádiumában a vallásból merítette vigaszát) uralma utáni évek vallási élénkülést is hoztak. Szinte mindenütt lelkes fogadtatásra lelt az 1817-ben Poroszországban és néhány kisebb államban megvalósult unió. Ennek kapcsán alapította meg a német ifjúság a már említett romantikus, hazaﬁas és vallásos lelkületű diákszövetséget, mely programjába a nemzeti ügy mellé keresztény kérdéseket is felvett. Még jelentősebb volt Klaus Harms kieli lelkipásztor kilencvenöt tétele, melyeket 1817. október 31-én tett közzé Luther 95 pontjával együtt.

JUBILEUM

120 éve született a lévai születésű vértanú Dr. Kucsera Ferenc (1892–1919) Idén van 120 éve, hogy Léván született Kucsera Ferenc, szentendrei káplán, ki mártírhalált halt a Tanácsköztársaság alatt, és akit ma a Magyar Katolikus Egyház tiszteletre méltói, vértanúi között tisztel. Boldoggá avatása folyamatvan van. Emlékezzünk rá! Kucsera Ferenc 1892. szeptember 23-án született Léván. Édesapja Kucsera Lajos szegény sorsú lévai asztalosmester, édesanyja a nagyrákói Féja családból származó Féja Mária volt. Házasságukból nyolc gyermek született: Mária, Béla, Gizella, Endre, Lajos, Gyula, Imre és Ferenc. Említést érdemel, hogy édesanyja felmenői évtizedeken keresztül a valamikori lévai csizmadiacéh céhmesterei voltak. Kucsera Ferenc dédnagyapja, Féja István, mint az akkori lévai csizmadiacéh mestere, céhtársaival 1866-ban Szent István-szobrot állított a lévai kálvárián (ez sajnos a II. világháború után elpusztult); Kucsera Ferenc unokatestvére volt Féja Géza, József Attila-díjas író. A kis Ferenc elemi iskolai tanulmányait és a piarista gimnáziumot Léván végezte. Örömmel látták szülei, hogy fiuk mind nagyobb vonzódást érez a papi hivatás iránt, s ebben minden erejükkel támogatták. Így lehetett, hogy érettségije után 1911 júniusában az esztergomi Papnevelő Intézetbe jelentkezett. Elöljárói a jó eszű fiatalembert csakhamar a bécsi Pázmáneumba küldték. Ennek növendékeként kapott bölcseleti-teológiai képzést, ott szerzett teológiai doktorátust. Lelkiségben és tudásban felkészülve a papi hivatásra 1915. június 21-én az esztergomi bazilikában szentelte pappá Csernoch János bíboros hercegprímás, esztergomi érsek. 1915 nyarán mint újmisés került Kucsera Ferenc első szolgálati helyére, Szentendrére káplánnak. Itt sikerült megszereznie a helyi katolikus közösség rokonszenvét, különösen az iskolai hitoktatás során a gyerekekkel való szeretetteljes foglalkozással, a Katolikus Legényegyletben pedig a fiatalok körében végzett lelkipásztori tevékenységével. De a város

nem katolikus lakói előtt is köztiszteletben állt a ﬁatal segédlelkész. Aggodalommal látta, hogy az 1910-es években, különösen az 1914-1918 között zajló világháború alatt az országban egyre jobban terjednek a materialista-ateista szellemiségű, egyház- és vallásellenes mozgalmak, ezek képviselői egyre hangosabbak, egyre erőszakosabbak. Fiatal és felnőtt híveit igyekezett ezek visszautasítására, elhárítására felkészíteni; őket a hitellenes támadásoktól megvédeni. Bátran megjelentetett a helyi sajtóban ilyen tartalmú cikkeket. A hívek körében széles körű szeretetet kiérdemlő káplán mélyen átérezve és megélve papi hivatását, minden erejével erősíteni igyekezett hívei hitét az egyház- és hitellenes támadások közepette. Majd az I. világháború utáni magyarországi zűrzavarban 1919. március 21-én, Budapesten kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, megalakult a Forradalmi Kormányzótanács, mely 1. számú rendeletével bevezette a statáriumot. Az uralomra jutott kommunista vezetők minden eszközzel a katolikus egyház tönkretételére törekedtek. Államosították az egyházi iskolákat, megszüntették a hitoktatást, betiltották a katolikus egyesületeket, és a materialista-ateista ideológia terjesztését tűzték ki célul. Az egyház jogait, a hívek hitét tevékenyen védelmező egyházi személyek és világi hívők közül sokakat a kommunista hatóságok őrizetbe vettek, megkínoztak, többeket kivégeztek. 1919. március 22-én Szentendrén is erőszakkal félreállították a város vezetőségét, a helyi hatalmat a „munkástanács“ (direktórium) vette át. A rendőrség helyett saját párthíveikből felállították a Vörös Gárdát. Ezek a forradalmár rendfenntartók aztán lefogták azokat, akikről azt gondolták, hogy veszélyeztetik eléggé gyenge hatalmukat. Az új hatalom képviselői már aznap éjjel kényszerítették Kada Mihály (Zsolna, 1860 - Szentendre, 1925) szentendrei plébánost a templom kulcsainak átadására.

Az esztergomi Papnevelő Intézetben kispaptestvéreivel, Kucsera Ferenc a kép alján balról az első

Majd március 24-én házkutatást rendeltek el a szentendrei plébánián és korábbi hitbuzgalmi (az új hatalom megítélése szerint kommunistaellenes) cikkeiért elhurcolták dr. Kucsera Ferenc káplánt is, s másokkal együtt fogságba zárták. A következő nap – vasárnap – nem adtak neki engedélyt, hogy szentmiséjét a plébániatemplomban a reá váró ifjúságnak megtarthassa. Délután a községházára vitték, amely körül nagy tömeg gyűlt össze, s követelték szabadon bocsátását. A rögtönzött „katona- és munkásbíróság“ azzal vádolta a káplánt, hogy a kommunisták-szociáldemokraták ellen izgatott. Egy nyilatkozatszöveget tettek eléje, melyet fel kellett volna olvasnia a templomi szószéken a hívek jelenlétében. Ezt ő megtagadta, de azt megígérte, hogy nem fogja kritizálni a hatalomra került pártok politikáját (ezt eddig sem tette, napi politikával addig sem foglalkozott). A tömeg követelésére ekkor feltételesen elengedték. Azonban a következő napokban még több ízben volt házkutatás a plébánián, és dr. Kucsera Ferenc káplántól tárgyakat is vittek el. De a harc nemcsak az egyének, hanem az egyház és az intézmények ellen is folyt. 1919. március 29-én sor került a szentendrei egyházi iskolák államosítására, a zárda erőszakos lefoglalására, a Páli Szent Vincéről nevezett szatmári irgalmas nővérek rendi viseletének betiltására, a vallásoktatás erőszakos beszüntetésére és az egyházi egyletek feloszlatására. Majd április 11-én a szentendrei Munkástanács háromtagú direktóriumot választott, és felállították a forradalmi törvényszéket, mellyel tovább fokozták a terrort. Május 30-án pedig lefoglalták a szentendrei egyház minden javát (épületek, földek, a templom kegyes alapítványai, pénzforrások). De nemcsak az egyház volt kitéve támadásoknak, a proletárdiktatúra emberei a szentendrei polgárokat ugyanúgy zaklatták. A „Minden a miénk“ jelszó alatt zsarolni kezdték a jómódú iparosokat, kereskedőket, elkobozták azok vagyontárgyait. A városban fokozódott az elégedetlenség. (folytatjuk)

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Évközi 28. vasárnap

VASÁRNAP ról ra

Mics Imre z evangélium arra tanít, hogy számunkra legfontosabb az örök élet elnyerése. Az Úr Jézus egy alkalommal ezt így fogalmazta meg: mit használ nekünk, ha az egész világot megnyerjük is, lelkünknek pedig kárát valljuk (Vö. Lk 9,25). A mai evangéliumban egy gazdag ifjú lép oda a Mesterhez. Leborul előtte. Nem csodát kér tőle, mint annyian mások, hanem útmutatást: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Keresi élete értelmét. S nem is keresi rossz helyen. Hallott Jézusról, az örök életről szóló tanításáról. Szeretné biztosítani maga számára az örök életet. De hamar szembesülnie kell a kemény igazsággal: az örök élet nem nyerhető el lemondás, küzdelem nélkül. Nem fogadható be akármilyen megosztott, bálványokkal teli szívbe. Ez az a pont, amelyen hajótörést szenvedett. Nem képes teljesíteni a jézusi többletet, „mert nagy vagyona volt”. Elszomorodva, leverten távozik. A gazdagság kísértése nagyobb volt Jézus vonzerejénél. A tanítványok is, akik ismerték Jézus tanítását és tetteit, csodáit, „megdöbbentek szavain” a gazdagságról mondott és hasonlattal megvilágított tanításon. Hát még akkor mi a mai elanyagiasodott világ emberei, mennyire értetlenül megdöbbenünk, csodálkozunk! Mire ﬁgyelmeztet minket ma Jézus? Tanítása szerint az anyagi javak önmagukban nem rosszak. A baj akkor kezdődik, amikor az ember mindennél jobban kezd ragaszkodni azokhoz. Amikor materialista lesz. Amikor az anyagi javak nem az élet eszközei, hanem céljai lesznek. Amikor telhetetlenné teszi az embert, amikor sohasem elég, ami van, hanem mindig többet és többet kíván. Amikor ennek érdekében mozgósítja minden tehetségét, és az teljesen lefoglalja. Közben teljesen elvakul. Emiatt megfeledkezik az Istenről, és nem törődik embertársával. Sőt, még lelki üdvösségét is elhanyagolja. Egye-

dül a gazdagság, a jómód megszerzése tölti be életét. Ezért figyelmeztet ma is Jézus, hogy óvakodjunk a pénzhez, a kincshez, a vagyonhoz való túlzott ragaszkodástól. Jézus nem azt mondja, hogy ne dolgozzatok, ne keressetek pénzt, ne éljetek a vagyon adta lehetőségekkel. Arra figyelmeztet, hogy ne legyen életünkben döntő hatalom, ne fojtsa el Isten- és emberszeretetünket, a lelkünkkel való törődést. A vagyon ne váljék bálvánnyá! A Teremtő az anyagi javakat azért adja, vagy azért tette lehetővé a megszerzésüket, hogy azok nekünk, embereknek szolgáljanak. Testünknek és lelkünknek. Hogy szebbé és jobbá tegyük a saját és embertársaink életét. Ha az ember tudatosítja, hogy csak haszonélvezője vagyonának, és azt úgy kezeli, hogy számot tudjon adni róla, akkor nincs baj e téren. Ne feledjük, az utolsó ítéleten Jézus elsősorban azt fogja számon kérni tőlünk, hogyan használtuk föl a ránk bízott javakat. Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tesz majd föl: Éhes voltam, adtatok enni? Szomjas voltam, adtatok inni? Idegen voltam, befogadtatok? Nem volt ruhám, felruháztatok? Beteg voltam, meglátogattatok? (Vö. Mt 25,35-36) Ezeknek a kérdéseknek a lényege: az evilági javakat, értékeket, gazdagságot embertársaitok megsegítésére használtátok-e fel? Ha igenlő választ adhatunk, akkor a földi javak az örök élet megszerzésének az eszközei voltak életünkben. Manapság, amikor az elanyagiasodás veszélye fenyeget bennünket, szívleljük meg a mai evangélium nagyon komoly figyelmeztetését: ne legyünk a pénznek, földnek, háznak, vagyonnak a rabjai. Legalább annyi fáradságot fordítsunk üdvösségünk munkálására, mint amennyit az anyagiak megszerzésére. Uram, ne adj nekem se túlságosan nagy gazdagságot, se túlságosan nagy szegénységet, hanem azt, ami a tisztességes élethez szükséges.

• ÉVKÖZI 28. VASÁRNAP • 2012. OKTÓBER 14.

Olvasmány a Bölcsesség könyvéből (Bölcs 7, 7-11) Könyörögtem, és megkaptam az okosságot; esdekeltem, és leszállt rám a bölcsesség lelke. Többre becsültem a jogarnál és a trónnál, és hozzá mérten semminek tartottam a gazdagságot. A fölbecsülhetetlen drágakövet sem állítottam vele egy sorba, mert mellette minden arany csak egy marék homok, és vele összemérve az ezüst csak sárnak számít. Jobban szerettem az egészségnél és a szépségnél, és birtoklását a világosságnál is többre tartottam; mert a fény, amely belőle árad, nem alszik ki soha. De a bölcsességgel együtt a többi javak is mind hozzám jöttek, és mérhetetlen gaz-

dagságot kaptam tőle.

(Mk 10, 17-27) Abban az időben: Amikor Jézus útVálaszos zsoltár nak indult, odasie(Zsolt 89, 12-13. tett hozzá valaki, 14-15. 16-17) térdre borult előtte, Válasz: Áraszd és úgy kérdezte: „Jó ránk irgalmadat, Urunk, hogy min- Mester! Mit tegyek, denkor ujjongjunk. hogy elnyerjem az örök életet?” Jézus megkérSzentlecke dezte: „Miért mona Zsidókhoz írt dasz engem jónak? levélből Senki sem jó, csak (Zsid 4, 12-13) az Isten. Ismered a Testvéreim! Az Isten szava eleven, parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! átható, és minden kétélű kardnál éle- Ne lopj! Ne tanúskodj hamisan! Ne sebb, behatol a lélek és a szellem, az csalj! Tiszteld apáíz és a velő gyöke- dat és anyádat!” Ekkor az így váréig, megítéli a szív gondolatait és érzé- laszolt: „Mester, seit. Semmilyen te- ezeket mind megremtett dolog nem tartottam kora ifjúmarad előtte rejtve. ságomtól fogva.” Jézus ránézett és Minden föl van fedve és nyitva van megkedvelte. Ezt mondta neki: „Vaaz előtt, akinek számadással tarto- lami hiányzik még belőled. Menj, add zunk. el, amid van, oszd szét a szegények Evangélium közt, és így kincsed Szent Márk lesz az égben. Azkönyvéből

tán gyere és kövess engem!” Ennek hallatára ő elszomorodott, és leverten távozott, mert nagy vagyona volt. Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: „Milyen nehezen jut be a gazdag az Isten országába!” A tanítványok megdöbbentek szavain. Jézus azonban megismételte: „Fiaim, milyen nehéz bejutni a gazdagoknak az Isten országába! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.” Azok még jobban csodálkoztak, és kérdezgették egymást: „Hát akkor ki üdvözülhet?” Jézus rájuk nézett és folytatta: „Embernek lehetetlen ez, de Istennek nem. Mert Istennek minden lehetséges.”

Liturgikus naptár Október 14. ÉVKÖZI 28. VASÁRNAP (Szent I. Kallixtusz, Szent Burkhard, Helén) Miseolvasmányok: Bölcs 7,7-11; Zsolt 89, 12-13. 14-15. 16-17; Zsid 4,12-13; Mk 10,17-30 Válaszos zsoltár: Áraszd ránk irgalmadat, Urunk, hogy mindenkor ujjongjunk. Énekrend: H 227; Gl 526; 144 ÉE 143; 214; 184 Október 15. Hétfő. Köznap (Avilai Szent Teréz, Szent Thekla, Aranka) Miseolvasmányok: Gal 4,22-24.26-27.31 - 5,1; Zsolt 112,1-2. 3-4. 5a és 6-7; Lk 11,29-32 Válaszos zsoltár: Legyen áldott örökkön-örökké Urunk, Istenünk szent neve! Énekrend: H 222; 152; Gl 521 ÉE 144; 189; 190 Október 16. Kedd. Köznap (Szent Hedvig, Alacoque Szent Margit) Miseolvasmányok: Gal 5,1-6; Zsolt 118,41. 4345. 47. 48; Lk 11,37-41 Válaszos zsoltár: Szálljon reám,

Uram, a te irgalmad! Énekrend: H 227; 140-139; 261 ÉE 143; 178; 362 Október 17. Szerda. Köznap (Antiochiai Szent Ignác, Rudolf, Rezső) Miseolvasmányok: Gal 5,1825; Zsolt 1,1-2. 4 és 6; Lk 11,42-46 Válaszos zsoltár: Aki téged követ, Uram, azé lesz az élet világossága. Énekrend: H Gl 529; 114; 55 ÉE 254; 169; 75 Október 18. Csütörtök. Ünnep SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA (Jusztusz) Miseolvasmányok: 2Tim 4,9-17a; Zsolt 144,1011. 12-13ab 17-18; Lk 10,1-9 Válaszos zsoltár: Szentjeid hirdetik, Uram, királyságod fölséges dicsőségét. Énekrend: H 221; 135A; 263 ÉE 150; 173; 217 Október 19. Péntek. Köznap (Brébeuf Szent János és Jogues Szent Izsák, Keresztes Szent

Pál, B. Jerzy Popieluszko) Miseolvasmányok: Ef 1,11-14; Zsolt 32,1-2. 4-5. 12-13; Lk 12,1-7 Válaszos zsoltár: Boldog az a nemzet, melyet az Úr örökségül választott magának. Énekrend: H 63; 123; Gl 534 ÉE 91; 177; 294 Október 20. Szombat. Köznap (Szent Vendel, Kleopátra) Miseolvasmányok: Ef 1,15-23; Zsolt 8,2-3a 4-7; Lk 12,8-12 Válaszos zsoltár: Fiad hatalmába adtad kezed minden művét. Énekrend: H 159; 136; 102 ÉE 141; 171; 124 Október 21. ÉVKÖZI 29. VASÁRNAP (Szent Orsolya és vértanútársai, Boldog IV. Károly, Berecz Skolasztika) Miseolvasmányok: Iz 53,10-11; Zsolt 32, 4-5. 18-19. 20 és 22; Zsid 4,14-16; Mk 10,35-45 Válaszos zsoltár: Kegyes szemed legyen rajtunk, tebenned van bizodalmunk. Énekrend: H 227; 155-157; Gl 528 ÉE 143; 133-201; 253

LELKI TÁPLÁLÉK

Ezt üzeni... Antiochiai Szent Ignác püspök Koller Gyula

gnác püspök, akit Theophorosznak, azaz Istenhordozónak is neveztek, életrajzi adataiból nem sokat ismerünk. Kr. u. 50 körül született, valószínűleg Szíriában. Vértanúsága körülményeiből arra következtethetünk, hogy rabszolga származású volt. Szent Péter és Evodiosz után harmadikként volt Antiochia városának püspöke. Antiochia a Római Birodalom keleti részének volt a központja, ugyanakkor Jeruzsálem mellett az egyik egyházi centrum is lett. Ebben a városban alakult az első pogányokból megtért keresztény közösség. E közösség mellett, tőle elkülönülten, zsidókeresztény közösség is élt a városban. Ez utóbbiak szigorúan ragaszkodtak a mózesi törvény szokásaihoz, míg a pogányokból megtértek már a keresztény szabadság szellemében éltek. Emiatt az antiochiai egyház kormányzása nagyon kényes feladat volt. Ignác püspöknek egész életében harcolnia kellett a gnosztikusok ellen, akik a Jeruzsálem pusztulása miatt csalódott zsidók között terjesztették tévtanaikat. Lelkipásztori gondját súlyosbította a Domitianus császár által elrendelt üldözés, amely a lázadozó zsidók ellen irányult, de alig tett különbséget a zsidók és keresztények között. Domitianus halála után egy ideig békesség volt, Traianus császár alatt azonban Asia provinciában ismét üldözni kezdték a keresztényeket. A császári rendelet értelmében 110-115 között Antiochiában is folyt az üldözés. Ignác püspököt is elfogták, és felelősségre vonták. Mivel az egész városban tisztelték, letartóztatása felháborodást keltett, nemcsak a keresztények, hanem a zsidók, a pogányok, sőt az eretnekek körében is. Ennek ellenére Ignácot megbilincselték és katonai őrizet alatt hajón Rómába indították. A halálos ítélet úgy szólt, hogy vadállatok elé kell vetni Rómában. A hajó kitérőt tett, és érintette Asia provincia kikötővárosait. Mivel Szmirnában különösen hosszú ideig vesztegeltek, alkalom nyílt arra, hogy felkeresse a fogoly Ignácot a város püspöke, Polikárp. Járt nála az efezusi, magnésziai és a tralleszi egyház küldöttsége is. E látogatásokra válaszolva Ignác leveleket írt ezekhez az egyházakhoz. Megköszönte ﬁgyelmüket, és atyai intelmeket intézett a hívekhez, mert mint a tartományi főváros püspöke, felelősnek érezte magát a többi város híveiért is. Szmirnából levelet küldött a római egyházhoz, amelyből értesülhetünk, milyen kegyetlenül bántak vele útközben a katonák: Ez a levél az első dokumentum arról, hogy a keleti területek egyik püspöke írásban elismeri a római egyház el-

A test, a Lélek temploma

HÉT

ről re

Október 17. sőbbségét. Troász kikötőjéből Ignác még írt három levelet: a filadelfiai és a szmirnai egyháznak és Polikárp püspöknek. A hét levélnek ma is igen nagy jelentősége van, mert világosan szemünk elé állítják a püspöki hivatal jelentőségét az Egyházban. Amikor végre megérkeztek Rómába, a püspököt sietve vitték az amfiteátrumba, mert egy ünnep alkalmával gladiátorokra volt szükség. A tömött színház szeme láttára Ignácot felfalták a vadállatok. Ami a testéből megmaradt, azt a keresztények magukhoz vették, és eljuttatták Antiochiába. Az ereklyéket később különböző helyeken őrizték, végül a fiatalabb Theodóziosz császár idejében egy régi Fortuna-szentélyből kialakított keresztény bazilikában találtak nyugvóhelyet. A római martirológium úgy tudja, hogy az ereklyéket Antiochiából átvitték Rómába és a Szent Kelemen-bazilikában helyezték el. Szent Ignácot joggal számláljuk az apostoli atyák közé. Nem csupán azért, mert még személyesen ismerhetett több apostolt is, hanem mert kiemelkedik azok közül, akik az apostolok után következő nemzedékben folytatták az Egyház alapjainak építését. Ignác nemcsak oszlop volt az épülő Egyházban, hanem levelei által századokon át, egész a mai időkig megvilágosítja a hívők szívét, és bizonyítja Krisztus követése útjának járható voltát. *** Szent Ignác egyik levelében boldognak mondja azt az egyházközséget, amely olyan szoros kapcsolatban áll a püspökével, „mint az Egyház Jézus Krisztussal, és mint Jézus Krisztus az Atyával, hogy az egységben minden összhangban legyen”. Az egységről írt apostoli szavaival Ignác püspök nekünk is üzen: Éljünk egyházközségeinkben boldog egyetértésben! De a püspökünkkel és a pápával való összhangra, „együttgondolkodásra” is vigyáznunk kell. Az ilyen egység ugyanis isteni erőt ad! Jóllehet Szent Ignác levelében könnyek között kéri a rómaiakat, ne tegyenek semmit a kiszabadításáért. „Szívesebben meghalok, hogy megnyerjem Krisztust írja -, minthogy király legyek az egész föld felett.” Mégis arra kéri híveit: „Imádkozzatok értem, nehogy olyannak találtassam, aki nem állta ki a próbát.” Ebből az üzenetből azt tanulhatjuk, hogy szükségünk van a gyakori imára! Bennünket ugyan nem vadállatok tesznek próbára, de sok olyan kísértés közt élünk, amelyek hit és erkölcs dolgában hamar hűtlenné tehetnek Jézushoz.

pozsonyi Incheba kiállítócsarnokban 2012. augusztus 24-e és november 25-e között ismét egy megdöbbentő kiállítás várja a kíváncsiskodókat. A The Human Body Exhibition nevet viselő kiállítás bejárta szinte már az egész világot, és óriási népszerűségre tett szert. A kiállításon végighaladva több teljes emberi testet és szervet vagy szervrendszert tekinthetnek meg a látogatók. Valódi emberi testek gyűjteménye ez, melyben a látogatók egé-

magánszemélyeket találunk, hanem az Egyház illetékes képviselői is felemelték szavukat a kiállítás ellen. Hangsúlyoznunk kell, hogy egyházunk tanítása nem ellenzi az emberi holttest tudományos céllal történő tanulmányozását, de mindig kitart azon álláspontja mellett, mely szerint a testet a Szentlélek templomának kell tekintenünk, éppen ezért azt a halál beállta után is tiszteletben kell tartanunk. Nem véletlen, hogy a holttest méltó eltemetését

szen különleges módon ﬁgyelhetik e „titokzatos szerkezet” működését. Megrázó és igen sok vitát kiváltó kiállítás ez az emberi testről. A szervezők álláspontja szerint „minden teljes feltárt test célja, hogy bemutassa egy-egy anatómiai rendszer felépítését és szemléltesse, hogy annak mi a szerepe életünkben, illetve milyen kapcsolatban áll a szervezet egészével”. A kiállítás hazánkban történő bemutatását azonban nem mindenki fogadta lelkesen. Az egyes emberjogi aktivisták leginkább azt kifogásolják, hogy megengedhető-e kiállítani olyan emberek földi maradványait, akik maguk nem járultak ehhez hozzá haláluk előtt. Egyes hírszerzések szerint ugyanis a holttesteket Kína adta kutatási célokból öt évre a szervező cégnek. A kiállítás „támadói” között nem csak emberjogi aktivistákat,

Egyházunk az irgalmasság testi cselekedetei közé sorolja. Richard Smith edmontoni érsek és David Motjuk püspök közös nyilatkozatban tiltakoztak az ilyen jellegű kiállítások ellen, melyben nyíltan kimondták: „Nem tekinthetjük őket tárgynak: ezek emberi testek, olyanoké, akik éltek és szerettek. Az emberi test tiszteletet érdemel; nem válhat kíváncsi bámészkodás tárgyává.” Sokan álszentségnek vélik a kiállított tetemeken való megbotránkozást, mondván, hogy csak az önmagunkkal való szembenézéstől való félelem mondatja ezt velünk. Nem erről van szó! Egyházunk csupán igyekszik védeni az emberi test méltóságát, és nem hagyhatja szó nélkül, hogy azok pénzszerzés tárgyát képezzék, ill., hogy a „tudományos tanulmányozás” álcája mögé rejtve kiállítótárgyként bánjanak azzal – a testtel, a Szentlélek templomával.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

NAGYVILÁG

Ahol a kereszténység előbb vert gyökeret, mint nálunk, Közép-Európában Etiópia. Majdnem mindenki számára a szegénység és éhínség szinonimája. És rögtön beugrik az is, veszélyes hely lehet, hiszen pár hónapja ott gyilkolták meg a magyar tudósokat. Mit keres az utazó ilyen barátságtalan helyen?- tették fel nekem többen a kérdést.

Etiópia ősi templomaiban Etiópia gazdag ősi keresztény kultúrájával, vallásos tárgyi emlékeinek tömkelegével olyan vonzerővel bírt számomra, hogy amint kedvező alkalom adódott, azonnal útra keltem. Az ott tapasztaltak minden várakozásomat felülmúlták – úgy éreztem, nem csak a térben utaztam, de az időben is visszaléptem jó pár évszázadot. Az ott található ősi templomok, kolostorok, egykori virágzó városállamok építészeti emlékei, a nép mentalitása, őszinte vallásossága szin- Hívők serege a frigyláda templománál te mellbe vágja az embert.

Addisz-Abeba A fővárosba érkezvén nehezen szokjuk a nyomunkban loholó kolduló gyerekek és felnőttek hadát. Döbbenten tapasztaljuk, rájátszanak rászorultságukra – az anya az utcán szoptatja mindkét csemetéjét, kicsit távolabb csigalassúsággal szereli fel műlábát egy ember. A szemétben fekvő mozdulatlan testről nem tudom megállapítani, élő-e, vagy holt. Minderre persze alig tudunk koncentrálni az egyfolytában bökdöső kéregetők miatt. Jóleső érzéssel tapasztaljuk, a templomok bekerített udvarába már nem követnek. A város szívében található Szent György-katedrálisba épp mise végeztével érkezünk, és látjuk, amint fehér sálakba burkolózott hívők seregei özönlenek ki a templomból. Meglepődünk, hogy nem haza indulnak, hanem csoportokba szerveződve beszélgetnek a templom árnyas parkjában. Egy férﬁakból álló társaságtól azt tudakolom, mi célból gyűltek össze. Szívélyesen magyarázzák, ők 12-en alkotnak egy mahbert, de népesebb csoportok is vannak. Ez a hagyományos vallási összetartás mélyen gyökeredzik az etiópok között (más keresztény társadalomban ilyen nem található) – ők azonos nézetű emberek, akik mise után, de a hónap egy meghatározott napján is találkoznak, elbeszélgetnek

mind a vallási dolgokról, mind a magánéletükről. A mahberek tagjai támogatják egymást és a szegényeket, adományoznak a templom javára. A Szentháromság-katedrális a második leglátogatottabb zarándokhely Etiópiában. Itt található többek közt Hailé Szelasszié császár és feleségének végső nyughelye. A pap szép baksis reményében szívesen ad áldást - a kereszttel négyszer megérinti a vállunkat, majd a homlokunkat. Egyébként az etiópok is hasonlóképpen üdvözlik egymást – négyszer öszszeérintik vállukat.

Az őskeresztény kultúra remekei A nyomasztó fővárosból a Nílus forrástava, a Tana-tó felé vesszük az irányt. Csónakba szállva sorra látogatjuk a szigetek kerek, nádtetős templomait, melyek falai a padlótól a mennyezetig freskókkal vannak borítva. A kecskebőrre festett történetek által bepillanthatunk nem csak a keresztény vallásba, de képet kapunk Etiópia történelméről is. Érdekesség, hogy szinte minden etióp templomban angyalkák százai mosolyognak a mennyezetről, különböző irányokba nézve, ezzel is jelezve, az angyalok mindenütt jelen vannak, és ﬁgyelmük minden égtáj felé ki-

Az Etióp Ortodox Keresztény Egyház története A legenda szerint a 4. század első felében egy szíriai kereskedő hajója zátonyra futott és elsüllyedt a Vörös-tengeren. A hajóról csak két fiatal keresztény férfinak, Frumentiosznak és Édésziosznak sikerült a partra jutnia. Az etiópok itt elfogták őket, és mint rabszolgákat eladták a császárnak. A két keresztény rabszolga hamarosan kitűnt műveltségével, és Frumentiosz a trónörökös, Ézana nevelője lett. A nevelés nem maradt hatástalan és Ézana csakhamar megkeresztelkedett. Amikor apja halála után trónra lépett, felszabadította Frumentioszt, és Alexandriába küldte az ottani patriarchához, hogy Etiópia számára püspököt kérjen. Az alexandriai főpap magát Frumentioszt szentelte Etiópia első püspökévé, aki visszatérve megkezdte a birodalom népének keresztény hitre térítését. Az etióp egyház monofizita tanokat vall - Jézus személyében csak isteni természet lakozhat (ellentétben a katolikus tannal, amely leszögezi, Jézusban az isteni és emberi természet egyformán jelen van). Az 1958-as végső szétválásig az etióp egyház az egyiptomi kopt egyház része volt. -net• ÉVKÖZI 28. VASÁRNAP • 2012. OKTÓBER 14.

terjed. A templomok őrzői hihetetlenül régi ereklyéket mutatnak nekünk - IX. századi misekönyveket, ősi dobokat, esernyőket, királyok koronáit -, mindezeket ólszerű építményekben tárolva (nálunk ilyen tárgyakat hét lakat alatt őriznek). A templomok környékén emberek csoportjai szent szövegeket kántálnak – talán valami nagyböjti zsolozsmát, hiszen egy héttel vagyunk húsvét előtt. A nagyböjtöt az etiópok zöme szigorúan betartja – méghozzá ötven napig. Ez idő alatt tartózkodnak a húsételektől, de még tejet tartalmazó élelmiszert se fogyasztanak. Akarva-akaratlan mi is böjtölünk, hiszen húsétel alig kapható. Három hétig indzserán (teff búzából készült szürke palacsintatészta, erős szósszal) élünk, ugyanúgy, mint a helybéliek.

Az etiópok Isten választott népe? Akszúm. A zarándokok a templom falait csókolgatják, és vallásos révületben mormolják imáikat. Szent ez a hely, hiszen az etiópok meggyőződése szerint a Sioni Szűz Mária-templomban őrzik a frigyládát, Isten és ember szövetségének jelképét, a tízparancsolat kőtábláival. A Kebra Negest (Királyok dicsősége) eposzban több érdekesség olvasható nemcsak a frigyládáról, hanem Izraelből való eltűnésének körülményeiről is. Röviden: a frigyládát Sába királynőjének és Salamon királynak a ﬁa, Menelik kísérete hozta el csellel Jeruzsálemből. Az etióp magasföldön mélyen él az emberek tudatában, hogy ők a frigyláda birtokosai. Olyan választott nép tudatuk van, ami egyfajta tartást kölcsönöz nekik – nem hajlonganak az idegenek előtt, nem szolgálnak alázatosan. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az etiópok röpke négy évet leszámítva, sohasem kerültek gyarmatosítók hatalmába.) Talán a frigyláda e mélységes tiszteletének tudható be, hogy egyetlen etióp templomból se hiányozhat a tábot: a díszített fa- vagy kőtábla. A templom szentelésekor a püspök nem is a templomot, hanem a tábotot szenteli fel. Nők nem mehetnek be a frigyládát őrző templomba, de a férﬁak is csupán a frigyláda őrzőjét lát-

NAGYVILÁG

Meredek sziklákon kapaszkodunk a rejtőző kolostorokhoz

hatják. A zarándokhelyen való imádságról azonban nem kell lemondanunk, mert az ősi templom mellett a 70-es években egy tágas újat emeltek, ahová már minden imádkozni vágyó bebocsátást nyer. Korán kell kelnünk a szertartásra, mert megeshet, aki fél hatig nem jelenik meg, az a templom falain kívül reked. Mint minden etióp templomba, ide is csak mezítláb léphetünk be. Kevés a pad, az emberek nagy többsége a szőnyegen ülve mélyed el az imádságban, miközben a pap végighordozza a misekönyvet a hívők közt, akik azt csókkal illetik. Virrad. Csodálatos, ahogy a felkelő nap sugarai átszűrődnek a kupola résein, fénysugarakkal árasztva el Isten hajlékát. Mikor a sarokban kuporgó néni látja, fészkelődök, felajánlja kispárnáját ülőalkalmatosságnak, míg mások mutatják, mikor kell felállni, leülni. A más liturgia ellenére érezni, Jézus szeretetében gyűltünk itt össze.

Alig megközelíthető, sziklába vájt templomok Valláskutatók szerint Tigré régióból indult ki a kereszténység elterjedése a 4. században. E hegyes vidéken a templomokat magasan a sziklába vésték, hogy megóvják a muszlim támadásoktól. Elképesztően meredek sziklákon, összetákolt foghíjas létrákon, kötélhágcsókon kapaszkodunk e féltett szent helyekhez. Súlyosabb útitársaimat meg se bírják e tákolmányok. Mikor szemünk hozzászokik a félhomályhoz, több száz éves freskók elevenednek meg a szemünk előtt. Tiszteletteljes borzongás fut végig az ember testén a régvolt keresztények tárgyiasult hite előtt. A Szent Péter és Pálnak szentelt kicsiny templomban még az ott élt remete koponyája is látható a vízgyűjtő medence mellett. Ebben a régióban még az átlagnál is nagyobb a szegénység. Alig terem meg valami a soványka földeken, e kősivatagban csak a kaktuszok tömkelege érzi jól magát. A régió közel fekszik az eritreai határhoz, állandóak itt a fegyveres konﬂiktusok az afar szakadárok és az etiópiai hadsereg között. Mindenütt mezítlábas, foltozott ruhás gyerekhad vesz körül, és zergeként ugrálva követnek a legmeredekebb

Imádkozók az addisz-abebai Szent György-katedrálisnál (A szerző felvételei)

egy szintben húzódik. Nem csoda hát, hogy a legenda úgy tartja, nem is a 13. században élt Lalibela király, de angyalok emelték. Ebben az időben virágzottak Etiópiában a keresztény eszmék, a templomok, az etióp keresztények és a Szentföld közötti szoros összefonódás jelképeiként értelmezhetők, hiszen megtalálható itt a Születés temploma, Ábrahám sírja, a Jordán folyó és sok egyéb. Lenyűgözve nézzük a 2630 méter tengerszint feletti magasságon elterülő kolostoregyüttest, melyeket alagutak, keskeny átjárók és labirintusok szövevénye köt össze. Néhol csak egymás kezébe kapaszAngyalok építette csoda kodva és vezetőnk utasításaira hagyatkozva lépegetünk a sötétben, ezzel is szimbolizálva, hogy csak A Lalibelában található templomegyüttest úgy fa- egymást tartva, a másikra ﬁgyelve tudunk a fényre ragták ki a vörös bazaltból, hogy azok teteje a talajjal jutni. Minden ősi, tömjén áztatta templomot egy ortodox pap őriz, kinek kezét a hívők belépéskor megcsókolják. Van időnk felfedezni e csodás épületegyüttes minden zugát, elmerülünk a szertartásokban, elnézzük a küszöböt csókolgató zarándokokat és hosszan elmélkedünk az átimádkozott falak közt. A templomegyüttes körül sziklába vájt lyukakban remeték százai élnek, akik híján vannak a legszükségesebb dolgoknak is. Egy bot, rózsafüzér és vízhordó kulacs minden vagyonuk. A magunkfajta európai csak értetlenül csodálkozik, milyen kevés elég az emberi élethez. Hihetetlen, hogy e 75 százalékban keresztény afrikai ország legtöbb városában a müezzin éneke ébreszt hajnali öt órakor. A mohamedán vallás terjedése Etiópiaszerte gyors, és csak remélni lehet, hogy e különleges ország még sokáig megőrzi ősi keresztény hitét, amely jelenleg életük minden területét áthatja. Lalibela – Debre Grigoris-templom – Etiópia szimbóluma sziklákon is. Abram, a 12 éves okos tekintetű kisﬁú kinézett magának, viszi a táskámat, segítő kezet nyújt a meredek részeken, meséli a templom történetét - egy másodpercre se tágít mellőlem. Elmondja, nyolcan vannak testvérek, és mivel apukája nagybeteg, a bátyja tartja el a családot, de ő is be akar segíteni. Nemigen hiszem a történetet, mert szinte mindegyik gyerek ilyen „szívszorító” történetekkel puhítja a hozzájuk tévedt fehéreket, de okosságával levesz a lábamról, és kap egy kis borravalót.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

BESZÁMOLÓ

Szentföldi zarándoklat 3. Mária férjhezmenetele után elment meglátogatni rokonát, Erzsébetet. Mi is útnak indultunk, hogy megtudjuk, mi is történt abban az időben a Jeruzsálemtől 7 km-re lévő kertvárosban, Ein Karemben. Heródesnek, Júdea királyának korában élt egy Zakariás nevű pap. Felesége Áron leányai közé tartozott, s Erzsébetnek hívták. Mindketten igazak voltak az Isten előtt, szentül éltek, az Úr parancsai és rendelkezései szerint. De nem volt gyermekük, mert Erzsébet meddő volt, és már mindketten életük alkonya felé jártak. Történt mégis, hogy amikor Zakariás papi szolgálatát teljesítette az Isten színe előtt, s a papság körében hagyományos szokás szerint ráesett a sor, hogy illatáldozatot mutasson be, bement az Úr templomának szentélyébe. Megjelent neki az Úr angyala, és így szólt hozzá: „Ne félj, Zakariás, mert imád meghallgatásra talált! Feleséged, Erzsébet, ﬁút szül neked, s te Jánosnak fogod nevezni. Örömödre lesz és ujjongani fogsz rajta, és sokan örülnek majd születésén. Mert nagy lesz az Úr előtt, bort és mámorító italt nem fog inni, hanem már anyja méhében a Szentlélek fogja eltölteni. Izrael ﬁai közül sokat megtérít Urukhoz, Istenükhöz.” (Lk 1,5-16) Már a hatodik hónapban volt Erzsébet, mikor Szűz Mária meglátogatta őt nyári lakhelyén. A Látogatás temploma ennek a háznak a helyén épült. A je-

A Magnificat magyar szövege (A szerző felvételei) lenlegi templomot Bartoluzzi tervei alapján építették az első templom helyére, ami a IV. században épült, de a törökök lerombolták. A templom belsejében a freskó Szűz Mária látogatását ábrázolja. A lenti részben van az oltár, a forrás, valamint a szikla, ami mögé a gyermek Jánost bújtatták el Heródes katonái elől. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, örömében megmozdult méhében a gyermek, maga Erzsébet pedig eltelt Szentlélekkel… Mária elénekelte a „Magasztalja lelkem az Urat“ című éneket, amit a keresztény világ Magniﬁcatként ismer. A magyar fordítás megtalálható a templom udvarának falán. A Látogatás templomából átsétáltunk abba a barlangba, ahol az oltár alatt egy csillag jelöli Keresztelő Szent János születési helyét. Ez volt Zakariásék háza. Az első templom az V. században épült a barlang fölé, ami szintén a rombolás áldozata lett. Keresztelő Szent János templomát a ferencesek építtették az előző templom romjaira.

Keresztelő Szent János születésének helye

Levelet kaptunk Remény

Jó volt újra ott lenni! Augusztus 26-án a szímői egyházközség és a Mária Légió szervezésében zarándokútra indultunk Magyarországra, Csatkára, a Szűzanya jelenésének 150. évfordulóján tartandó szentmisére, melyet dr. Erdő Péter bíboros úr mutatott be oltártestvéreivel együtt. Tele autóbusznyi szímői indult el, felújítva a régi zarándokutak emlékét. Szüleink, nagyszüleink emlékére ajánlottuk fel ezt az utat, akik már nem élnek. Évente elzarándokoltak Csatkára, egész éjjel a templomban imádkoztak, énekeltek. És mi is mint

fiatalasszonyok, gyerekek velük tartottunk. Akkor is elmentünk, amikor a fináncok nem nézték jó szemmel ezeket az utakat. Szerencsére a magyar oldalon humorosan vették a dolgot. Az egyik finánc megkérdezte: Merre jártatok? A válasz: Kirándulni. Messze? – Hát, elég messze. – Látom – mondja a finánc -, látom, még mindig rajta van a cipőjén a kam-csatkai por. 15 évvel ezelőtt egy sajnálatos dolog történt a zarándoklaton a résztvevőkkel, mire megjöttek a völgyből,

• ÉVKÖZI 28. VASÁRNAP • 2012. OKTÓBER 14.

(folytatjuk) a miséről, kirámolták az autóbuszt. Az óta bu ssz a l nem jártunk Csatkán. Most örömmel láttuk, mennyire megszépült minden, jó volt újra ott lenni. Külön öröm volt számunkra, hogy lelkiatyánk, Maga Péter is elkísért erre az útra. Morvai Emília és a Mária Légió tagjai

Édesanyák imái Vásárúton szeptember 1-jén édesanyák gyűltek össze a templomban, hogy imádkozzanak gyermekeikért és mindazokért, akiknek szükségük van az imára. Mi, nagymácsédiak is meghívást kaptunk, és örömmel utaztunk Vásárútra. Az imadélután az Édesanyák imáival kezdődött. A

templom zsúfolásig megtelt, mert a környékbeli falvakból is sokan eljöttek. Nagy öröm volt látni, hogy nemcsak az idősebb édesanyák voltak jelen, hanem nagyon sok ﬁatal anyuka is része ennek az imacsoportnak. Gyermekeiket kézen fogva együtt járultak az oltárhoz, hogy kérjék az Úr áldását. Felelősek vagyunk gyermekeinkért és egymásért is. Ebben az önző és értékvesztett világban talán sokan már el is felejtettek imádkozni, pedig az imának ereje és hatalma van. Az ima után szentségimádásra került sor, dicsértük és áldottuk a köztünk lévő Jézust. Ezután következett a szentmise, amelyben József atya Márianosztráról buzdított bennünket, hogy az imádságos lelkület sose lankadjon szívünkben. A szentmise végén Lormusz János atya örömét fejezte ki, hogy ilyen sokan részt vettünk az imadélutánon. Ha ez a lelkiség egész Csallóközben elterjedne – mondta –, nagy áldás lenne az egész társadalomra. Bugyi Mária

SZÍNES

Magyarok Nagyasszonya szentmise Máriavölgyben

Műsorajánló

Magyar Katolikus Rádió Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton.

Mária Rádió Október 20., szombat 7.00 Szentmise Október 21., vasárnap 10.04 Szentmise

Duna TV

Több száz zarándok vett részt a szentmisén, melyet a Remény szerkesztősége szervezett október 6-án Máriavölgyben. A szentmise előtt a pozsonyi papnevelde kispapjai mondták el a Mária-köszöntő imát, a rózsafüzért. A szentmise főcelebránsa mons. Szakál László esperesplébános volt, aki szeretettel köszöntötte az október első szombatján összegyűlt paptestvéreket és a zarándokhíveket, akik több mint harminc autóbusszal érkeztek az ősi zarándokhelyre. A prédikációt Nagy András bényi esperesplébános mondta, aki beszédében kiemelte az októberi hónap nagy személyét, a Boldogságos Szűz Máriát. Első szent királyunk, Szent István király hitével nekünk is feladatunk követni őt – hangzott el a szentbeszédben. A szentmise után a hívek részt vettek a keresztúti ájtatosságon. Utána idő adódott arra is, hogy a különböző egyházközségekből ide zarándokolt hívek találkozzanak egymással és elbeszélgessenek. A jövő évi Remény-zarándoklat október hónap első szombatján lesz. ák/Remény

Október 19., péntek 6.00 Kárpát expressz 9.30 A püspök kincse avagy: A restitúció elmaradt. Magyar dokumentumﬁlm 17.00 Duna anzix. A folyók, a hidak és a fröccs városában Győr Október 21., vasárnap 7.40 Világ-Nézet. Ábrahám gyermekei 10.30 Határtalanul magyar. Művészeti, tudományos magazinműsor 11.00 Önkéntesek 21.45 Tormay Cécil: A régi ház. Színházi előadás

m1 Október 20., szombat 10.30 Aranymetszés Október 21., vasárnap 9.00 Katolikus krónika 10.05 Kérdések a Bibliában 10.50 Mai hitvallások 12.05 Múlt-kor

m2 Október 21., vasárnap 12.01 Katolikus krónika 12.40 Negyvenéves a Nagymarosi Ifjúsági Találkozó 13.50 Mai hitvallások

Agapé

Rakott palacsinta brokkolival, főtt hússal

Hozzávalók: 12 db sós palacsinta, 30 dkg főtt hús, 15 dkg főtt sárgarépa, 50 dkg brokkoli, 10 dkg tömlős natúr sajt, 1 nagy doboz tejföl, 10 dkg reszelt sajt, só, bors, vegeta

brokkolit megmossuk, rózsáira szedjük, és vegetás vízben megfőzzük. Lecsöpögtetve hagyjuk kihűlni. A főtt húst apró darabokra vágjuk, és összekeverjük a szintén feldarabolt sárgarépával, és a kihűlt brokkoElkészítés: lival. A szokottnál kicsit vastaBelekeverjük a sajtkrémet, gabb palacsintákat sütünk, és és pár kanál tejfölt. Sózzuk, félretesszük. A töltelékhez a borsozzuk. A palacsintákat

megkenjük a töltelékkel, felcsavarjuk a szokott módon, és félbe vágjuk. Egy kivajazott jénaiban kissé eltolva egymásra helyezzük a palacsintákat. Tetejére kenjük a maradék tejfölt, reszelt sajttal megszórjuk, és 170 fokra felmelegített sütőben addig sütjük, míg a sajt a tetején szép színt kap.

Jó tanácsok • A kettévágott citromot, ha nem használjuk fel azonnal, mártsuk sóba vagy cukorba, és a vágási felülettel lefelé fordítva, alufóliába csomagolva tartsuk hűtőben. • Vaníliás cukor használatánál nagyon fontos, hogy a cukrot az elkészült ételhez adjuk hozzá, és nem a készülő ételhez, amelyet főzünk.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KUCKÓ

Felhőpaplant húzott a Nap. Reszketnek a napsugarak. Előkerül sapka és sál, Mert az idő, őszfele jár.

Tudjátok-e, hogy… Október a rózsafüzér hónapja. Ebben a hónapban gyakrabban imádkozzuk a rózsafüzért a templomokban és otthon is. Próbáljátok ki! Október 7-én Rózsafüzér Királynőjének ünnepe van, október 8-án pedig Magyarok Nagyasszonyáé. Mindkét napon Jézus Édesanyja, Szűz Mária iránti tiszteletünket fejezzük ki.

Noé bárkája – Rácz Boglárka, 6. osztály, Ekecs

Pethő Anna, 4. osztály, Felsővámosi Alapiskola

Molnár Tibor, 5. a osztály, Ekecs

Kristóf Viki, 5. osztály, Ekecs

Két kecske találkozott egy pallón Egyszer volt, hol nem volt, valahol egy folyó mellett volt egy kecskecsorda. A kecskék elszéledtek, a víznek az innenső felén is ették a fűzfabokrokat s a víznek a túlsó felén is. Azok a kecskék, amelyek ezen az oldalon legeltek, azt gondolták, hogy a túlsó oldalon jobb étel van, a túlsó oldalbeliek meg azt, hogy itt van a jobb füvecske. Gondolkoztak a kecskék, hogyan tudjanak ezek odajönni, azok meg idejönni. Meglátta egy kecske, hogy egy ügyes palló van keresztül a vízen. Kapta magát, s hamar felmászott a pallóra. Amikor meglátta túlfelől egy másik kecske, hogy ez felmászott, akkor ő is sietve felmászott a másik végén a pallónak. Amelyik kecske hamarabb mászott fel, az fiatalabb kecske volt, amelyik későbben, az öregebb. Összetalálkoztak ketten éppen a palló közepén. Azt mondja az egyik kecske a másiknak: - Miért jöttél fel a pallóra, ha láttad, hogy én fent vagyok? - Azért, mert én öregebb vagyok - mondja az idősebb. - Térjél vissza. Azt mondja a fiatalabb kecske: - Én aztán nem térek vissza! Az enyém az elsőbbség, mert én másztam fel hamarabb a pallóra. A másik is csak mondja a magáét: - De én öregebb vagyok, mint te, s a fiatal engedelmeskedjék! A fiatal nem akart engedni, az öreg meg csak tartotta az igazát. Öszszeverekedtek ketten a palló közepén, s mind a ketten beleestek a folyóba, s elvitte őket a víz. Vége a mesének, s most az egyszer nem mondhatom, hogy ma is élnek, ha meg nem haltak.

Domonkos Bálint, 5. osztály, Ekecs

(népmese)

Készítette Lőrincz László

Rejtvény

Meghatározások: 1. Falunál nagyobb település, 2. Éva, 3. Borzasztó, szörnyű, 4. A hitetlennek, kételkedőnek mondott apostol nevének első betűje, 5. Ilyen pite is van, 6. Natália, 7. Vizes sportág.

Találós kérdések

Horváth Enikő, 4. osztály, Felsővámosi Alapiskola

Hol volt, hol nem volt, magasan volt, zsemle volt, sarló lett, és kiﬂi lett, ki mondja meg, hogy mi ez?

Hajnal hasad, ő köszönti, a napkeltét ő serkenti. Kiáltása harsány, tiszta, szebben szól, mint a trombita. Széjjelnéz a szemétdombján, tűz vöröslik a taréján. Keményen lép, szörnyen nyakas. Kitaláltad? Ő a...

* * * Lova nincs, de sarkantyút hord, lépte büszke, járása zord. A ruhája tarka ékes, a járása, jaj, de kényes!

Jelentése: aki keresztény hitéért életét áldozta. A megfejtést nyílt levelezőlapon október 19-ig küldjétek el szerkesztőségünk címére:

Gratulálunk, az ajándékot postán küldjük! 1

Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava

Megfejtés

A 39. számunkban közölt rejtvény megfejA rejtvény megfejtése a színessel jelölt sor- tése: szószék. A nyertes: Cagala Dávid, Ipolyszalka. ban olvasható. • ÉVKÖZI 28. VASÁRNAP • 2012. OKTÓBER 14.

NAPRAFORGÓ

Aki tegnap voltál: ma már nem te vagy, Aki holnap léssz: ma még nem te vagy. (Weöres Sándor) Keresd a Reményt a Facebookon!

A zarándoklány Szombat este egy nem fogadott hívásom volt a telefonomon. Külföldön tartózkodtam, ezért mikor átértünk a határon, írtam egy sms-t, hogy ha fontos, akkor beszéljünk. Visszajött a válasz, hogy bár éjjel van, de tényleg beszélhetünk-e? Egy nagyon kedves nádszegi ismerősöm volt, aki úgy gondolta, hogy az ügy, amelyben hív, nem várhat reggelig. Van egy lány, aki Németországból zarándokol a Szentföldre, és épp Szlovákiába érkezett – mondta, és azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy másnap, vasárnap, szállás kellene neki Bősön. Gyors választ várt, hát mondtam neki, hogy természetesen megoldjuk, és várjuk őt hozzánk. Késő délután már izgalomban voltunk, hogy mikor érkezik meg a vendég. Elindultam elé és össze is találkoztam vele a szomszéd utcában. Kedves, mosolygós fiatal hölgy hátizsákkal, egy bottal a kezében: rögtön tudtam, csak ő lehet. Eda, mutatkozott be, s a gyors ismerkedés után hazakísértem. Itthon a férjem és a fiaink fogadták. Dávid fiunk szerencsénkre elég jól, társalgási szinten beszél angolul, ő volt a tolmács. A frissítő után előkerültek a térképek,

mutatta, merre fog tovább gyalogolni; a Duna partján szeretne továbbhaladni Kolozsnéma felé, majd Komáromba. A ﬁúk elhatározták, hogy kiviszik és megmutatják neki, merre kell majd hétfőn továbbmennie. Míg ők kint voltak a lánnyal, akinek nemcsak a Dunapartot mutatták meg, hanem a vízierő-

művet is, én addig felhívtam Marika nénimet, egy idős kedves barátnőmet, és megkérdeztem, tudná-e fogadni hétfőn éjszakára. Teljes természetességgel mondta, hogy igen, várja őt szeretettel. Mire visszaérkeztek, így már a következő napra is biztos lett a szállás. Kedélyes társalgással folytatódott az est, kifaggattuk őt. Hihetetlen volt számunkra, hogy huszonöt évesen miért indul zarándoklatra Németországból Jeruzsálembe egy ﬁatal lány, egyedül. A válasz az volt, hogy már körülbelül három éve foglalkoztatta őt ez, és semmi különös oka nincs, amiért útnak indult. Teológiát végzett, és azóta, két hónapja úton van. Tervei szerint karácsony vagy újév tájékán kellene megérkeznie Jeruzsálembe – az út körülbelül 4000 km. Mosolygott, hogy mi elképedtünk azon, hogy nincs mobiltelefonja, és hogyha bajban lenne, nem tudna felhívni senkit. Vacsora közben megérkeztek dunaszerdahelyi barátaink, s ők ismételten ugyanazokat kérdezgették tőle, és ő rendületlen mo-

Út a sötétségből a világosságba Nagy lelki élményben volt része mindazon felvidéki magyaroknak – a Galántai és a Dunaszerdahelyi járásból -, akik szeptember 22-én Puss Sándor SJ atya vezetésével részt vettek az ausztriai Szentmargitbányán/St. Margarethenben, a Cenacolo közösség Credo című musicaljén. A régi római kori kőfejtőben levő szabadtéri színházban több mint háromezren láthatták a szenvedélybetegségükből kigyógyult ﬁatalok hiteles előadását. Jézus Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának előadása mindannyiunkat megérint. Ők a saját életüket játszották, amit az életükben megtapasztalhattak: a szabadulást a kábí-

Az előadás részlete

sollyal az arcán mesélt újra és újra. Beszélt szüleiről, hogy nagyon féltik őt, de igyekszik legalább egyszer egy héten jelentkezni, hogyha hozzájut az internethez valamelyik szálláshelyén, és barátain keresztül is üzen haza. Ismerőseinkkel együtt elkezdtük a keddi komáromi szállást intézni neki. Felhívtuk Lépes Lóránt atyát, aki megígérte, hogy várni fogják őt kedden. Gyorsan eltelt az est. Hétfőn kora reggel ébredt velünk együtt. Megreggelizett és szomorú szívvel búcsúztunk tőle. Hamar belopta magát a szívünkbe, és a család minden tagja szerette volna még marasztalni. Szerda reggelig követtem az útját… Hétfőn elérkezett Kolozsnémára Marika nénémhez, aki szintén könnyes szemmel köszönt el tőle kedd reggel. Kedden is célba ért, és szerda reggel utoljára hallgathattam őt a szlovákiai Mária Rádión keresztül, ahol ugyanúgy, kedélyesen beszélgetett a tolmács-riporterrel. Jó lenne még viszontlátni őt…; mindenki imádkozik érte, azt hiszem, akivel eddig találkozott, és akivel fog majd találkozni. Mészáros Angelika

VILLÁMPOST@LÁDÁNKBÓL

tószer-függőségből, az alkoholtól. Amint a szervezők írták, ez több, mint egy színházi előadás, ez maga az élet. Nemcsak a szereplők, de mi is beleéltük magunkat az egyes evangéliumi szereplők helyébe, hozzánk is szól nap mint nap Jézus: „az vesse rá az első követ!”, „Kelj fel és járj, bűneid bocsánatot nyertek”, „Én vagyok a feltámadás és az élet: aki bennem hisz, még ha meg is halt, élni fog”… Az előadás előtt három tanúságtételt is hallhattunk - egy apáét, akinek a fia a közösségbe került, egy meggyógyult fiatalembert és egy férfit, aki a közösség révén lett pap. Az ő történeteik figyelmeztetés mindannyiunk számára, hogy jobban figyeljünk gyermekeinkre, egymásra. A Cenacolo közösséget 1983-ban Elvira Petrozzi olasz származású nővér alapította. Ma a világ 30 országában segítik a drogfüggőségben szenvedőket.

Az alapító, Elvira nővér a szereplőkkel (Fotó: Mészáros Barnabás)

Az egyes házakban, ahol ezek a ﬁatalok élnek, egy közösséget alkotnak. Az ő gyógyulásukat az ima és munka mellett segítők biztosítják, gyógyszeres kezelés nélkül. A szenvedélybetegek tudják, mire van szükségük társaiknak, ismerik egymás félelmeit és állapotát. 2007-től Szenckirályfa mellett is működik a közösségnek háza. Farkas Gábor

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

GONDOLKODÓ

REJTVÉNY

Gramm; 31. Rossz – szlovákul; 32. Koc káz atos vállalkozás; 33. Volfrám, sulfur; 34. Gótikus formaelem; 35. Határozószó; 36. Ámítás istennője; 37. Görög sziget; 38. Nulla; 39. Jegyes; 40. Község Zala meg yében; 41. Karintia azonos hangzói; 42. Határozói rag; 43. Taroltak; 44. A Rajnai-palahegység legnyugatibb része; 45. Itterbium; 46. Hírnevét véglegesen megalapozott ember; 47. Párizs centruma; 48. Ödön; 49. Határozói rag; 50. Középkori oklevél; 51. Hollandia autójele; 52. Orosz női név; 53. Női név; 54. Ad acta, röviden; 55. Angol férﬁnév; 56. Község Fejér megyében; 57. Azonos betűk; 58. A kerék szélei; 59. A munka egysége; 60. Amaz – szlovákul; 61. Holland festő; 62. Hollandiai város; 63. Névelő; 64. Tűzföldi indián; 65. Schütz ..., komika; 66. Német ﬁzikus; 67. Falu a Sokoró területén; 68. Körközép! 69. Eisenhower beceneve; 70. Dinnyeföld; 71. A Jura-hegységben eredő folyó; 72. Csahos; 73. Farmer-márka; 74. Liter; 75. Bazalt - régiesen (ő = ö); 76. Dehogy; 77. Dimbes-dombos; 78. Amerikai folkénekesnő, gitáros.

Amikor a világon olyan sokan éheznek, jusson eszünkbe az egyházatyák tanítása: adj annak, akit éhhalál fenyeget, ha nem adsz, gyilkosa vagy. (II. Vatikáni Zsinat egyik gondolata) Rejtvényünkben egy horvát közmondást rejtettünk el - F/1., F/11. -, melynek vezérfonala az adakozás. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán október 19-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy e-mail címére: remeny@remeny.sk A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ Meghatározások: 1. A rejvény első része; 2. Franciaországi város; 3. Azonos mássalhangzók; 4. Döntetlen eredmény; 5. Erényes – szlovákul; 6. Vallásos; 7. Lengyelországi város; 8. A szamár hangjának utánzása; 9. Szlovénia autójele; 10. Hazánk egyik faluja; 11. A rejtvény befejező része; 12. Krisztus születése évében – latinul; 13. Szentté avatás; 14. A Duna mellékfolyója; 15. Északi férﬁnév; 16. Római százegy; 17. Azon a helyen; 18. A cári Oroszország helyi közigazgatási szerve; 19. Saint, röv.; 20. Mezőőr; 21. Férﬁ sokat foglalkozik a nőkkel; 22. Határozói rag; 23. Millibar; 24. Tetőpont; 25. Cseh politikus; 26. Ittrium; 27. Csapadék; 28. Tüstént; 29. Lantán; 30.

SOKSZÍNŰ EGYHÁZ

Pontosan 50 évvel XVI. Benedek 2012. október 4-i, Loretóban tett látogatása előtt a kegyhelyre XXIII. János pápa is elzarándokolt. Rendkívüli vasúti utazásáról a La Croix közölt visszaemlékezést. 1962. október 4-én XXIII. János nagy meglepetést keltett. 1857 óta ő volt az első pápa, aki átlépte Róma határát, ráadásul XXIII. János a vonatot választotta eszközül ahhoz, hogy az addig lezárt vatikáni pályaudvarról indulva Assisibe, majd Loretóba utazzon. Útja során az állomásokon emberek ezrei üdvözölték.

Megfejtés A 41. számunkban közölt rejtvény megfejtése: A gond az imádság karjaiba

A ma 97 éves Loris Capovilla, aki akkor a pápa magántitkára volt, így számolt be az utazásról: „Nagyon megható esemény volt, pedig minden teljesen spontán történt. Az emberek az utolsó pillanatban tudták meg a hírt, mégis, minden szervezés nélkül, rengetegen gyűltek össze. Nagyon szerették a pápát, és nem akarták elmulasztani a vele való találkozást. Az utazás rendkívül hosszúra nyúlt. Egyegy rövid megálló ugyan tervbe volt véve néhány állomáson, de senki sem gondolta, hogy az események ilyen irányt vesznek.” Egy Assisiban tett rövid látogatás után XXIII. János megérkezett Loretóba, ahol a Szűzanya oltalmába ajánlotta az egy héttel később kezdődő II. Vatikáni Zsinatot. Most, napra pontosan ötven évvel később, XXIII. János tettére emlékezve XVI. Benedek is elutazott Loretóba. Csak ő vonat helyett helikopterrel érkezett. Magyar Kurír

• ÉVKÖZI 28. VASÁRNAP • 2012. OKTÓBER 14.

űz, az imádság pedig kiemel a gond karjaiból. A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Frenko Zsuzsanna, Ipolyság. Gratulálunk!

Október 5-én kezdődött Rómában a papok és szerzetesek első sakkvilágbajnoksága, a Clericus Chess. Tavaly már volt egy hasonló, félhivatalos rendezvény, amelyet kísérleti jelleggel rendeztek meg Carugatéban. A papok és szerzetesek mérkőzései alatt az érdeklődők egy konferencián is részt vehetnek a vatikáni Szent Kallixtus-palotában, amelyen arról tanácskoznak, hogyan lehet a sakkjáték segítségével nevelni a ﬁatalokat. A konferencián felszólal az Oscar-díjas Ennio Morricone is, a sakk nagy rajongója. A klerikusok bajnokságával párhuzamosan általános iskoláknak is rendeznek csapatbajnokságot. Magyar Kurír

APRAJANAGYJA Fizetett hirdetések

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

ŐSZI AKCIÓ

KÖSZÖNTŐ

Szeretettel és tisztelettel köszöntjük születés- és névnapja alkalmából édesanyánkat,

Ezúton köszönjük mindenkinek, aki elkísérte utolsó útjára az alsóbodoki temetőbe szeretett testvérünket,

özv. SZLOVÁK ISTVÁNNÉ LAUVRÓ FERENCET, KARÁCSONY TERÉZIÁT aki hosszú, küzdelmes betegség után befejezte Zonctornyon, aki október 6-án töltötte be 80. földi életét. életévét. Köszönetet mondunk lelkiatyánknak, Licskó BáE szép ünnep alkalmából kívánunk neki erőt, jó lint esperes úrnak, aki szívhez szóló, megható szaegészséget és hosszú boldog életet, valamint kérjük vaival próbálta enyhíteni fájdalmunkat. a jó Isten áldását és gondviselő szeretetét minden napjára. Gyászoló testvérei családjukkal Szerető családja Hálás szívvel köszöntjük Kőkesziben MURÁR JÓZSEFNÉT, aki október 15-én tölti be 87. életévét. Kérjük a jó Istent, adjon neki erőt, jó egészséget, hogy még sokáig boldog lehessen szerető családjával együtt. Sok szeretettel gratulál az egész család

SZOLGÁLTATÁS

Ára: 1,50 Eur helyett 0,90 Eur

DOMINE TEMETKEZÉSI VÁLLALAT

HALÁLOZÁS

Mély gyásszal és fájó szívvel búcsúzunk RÓZSÁR MAGDOLNÁTÓL, aki közel 30 éven át teljesített sekrestyési szolgálatot egyházközségünkben és vezette a rózsafüzércsoportját. Sosem felejtjük el áldozatos munkáját és szeretetét! A hidaskürti hívek

Akciós ajánlatainkra a Reménybarátoknak nyújtott 10%-os kedvezmény nem vonatkozik!

ELÉRHETŐSÉG: Nám. Á.Vámbéryho 53/10B 929 01 Dunaszerdahely E-mail: info@domine.sk Honlap: www.domine.sk

FELHÍVÁS

24 órás szolgálat: 0917/464 354

Szeretettel köszöntjük előimádkozónkat, özv. KLAPAL ISTVÁNNÉT 80. születésnapja alkalmából. Sokéves szolgálatáért Isten áldása kísérje és a Szűzanya oltalmazza élete minden napján. A gyerki egyházközség tagjai

Albán József: Gondolat ABC Ezek a gondolatok a Remény katolikus hetilapban jelentek meg, s a kiadványban egy csokorba összegyűjtve adjuk mindazoknak, akik mernek álmodni. A keresztény ember ebben a könyvben útravalót talál.

A Glória Kiadó felhívja azon tisztelt ügyfelei figyelmét, akik eddig még nem rendezték a fennmaradt tartozásukat, hogy rövid időn belül pótolják mulasztásukat.

Ampolnák – szenteltvízhintők www.gabrielbolt.eu

Megértésüket köszönjük.

Adakozók A somorjai rózsafüzér-társulat és az Édesanyák Imája csoport 70,00 Eur A Remény zétényi olvasói 20,00 Eur Isten f izesse meg!

Gondolatok az idősekről „Ne dühöngj, hogy megöregedtél, van, akinek ez sem sikerül.” (George Bernard Shaw)

Imafüzetek Assisi Szent Ferenc 0,70 Eur Szent Márton 1,00 Eur Árpád-házi Szent Erzsébet 1,16 Eur Tisztelet Máriának 1,16 Eur Rózsakoszorú Máriának 1,16 Eur

„Az értelem akkor kezd élesen látni, mikor a szem ereje tompulni kezd.” (Platón) „Az ember minél öregebb, annál gyorsabban megy minden.” (Claudia Gray) „Olyan nincs, hogy életkor, az ember annyi, amennyinek érzi magát.” (Vavyan Fable) „Lassan jő az öregség. Az ember csak észreveszi, hogy nőnek a hegyek, egyre magosabbak lesznek, egyre hosszabb rajtuk az út, fölfele.” (Wass Albert) „Még a legjobbak is megöregszenek és elfáradnak közülünk, és ha ez az állapot bekövetkezik, mindenkinek szüksége van valakire, akinek átadja a fáklyát, hogy továbbvigye.” (Wilbur Smith)

Remény elérhetőségek Főszerkesztő-helyettes: Albán József Tel.: +421 (0)948 057 510 Felelős szerkesztő: Bertha Éva Tel.: +421 (0)948 057 509 Szerkesztő: Orbánné B. Mária Tel.: +421 (0)948 057 506

www.remeny.sk remeny@remeny.sk Hirdetésfelvétel, lapterjesztés: Blahóné Kamenár Gabriella Tel.: +421 (0)905 255 154 kamenargabi@gmail.com

KÖNYVRENDELÉS: office@remeny.sk vagy 0948/057 508

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REMÉNY

Hidd, amit

énekelsz Herdics György „Aki szeret, az énekel, aki énekel, az kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston) Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ima a hívő ember „anyanyelve”. S egész biztosan igaz a mottóban idézett Szent Ágoston-i mondás is: „…aki énekel, az kétszeresen imádkozik.”. Ismerjük vajon „énekes anyanyelvünket”? Elgondolkoztatnak olykor az ismerős templomi dallamok s énekeink szavai? Tamás József plébános írta egy helyen: „A magyar nép éneklő nép. Énekben mondja el örömét és bánatát, és ezzel vigasztalódik. A mai nyugtalan világban nagyon is szükség van erre, főleg a templom meghittségében.” „Oltalomhely Isten után csak Te vagy…” (SzVU! – Glória, 189., 2. versszak) A Szűzanyát dicsérjük a fent idézett ének szavaival. Isten után őt illeti leginkább a dicséret és a hála. Míg Istent imádjuk, a Szent Szűznek a legnagyobb tisztelettel hódol a keresztény ember… Isten után ő az az oltalomhely, akihez századok óta fordul az emberiség. Ő az, akit a leggyakrabban segítségül hívunk. Ő az, akinek oltalmában bizakodunk abban a reményben, hogy Isten elé viszi kéréseinket, közbenjár értünk… Októberben, amikor a rózsafüzért a szokásosnál is nagyobb szeretettel vesszük kezünkbe, ismét oltalmáért esedezünk… Mert vannak helyzetek, amikor minden más oltalom kevésnek tűnik. Amikor emberi számításaink sikertelen kudarcba fulladnak, amikor féltve őrzött álmaink romba dőlnek… Ő itt van… Mintha várna bennünket. S mintha újból és újból arra intene, hogy ne tévedjünk ismét: az emberi számítások ingatagok… Az Istenre való ﬁgyelés azonban mindig meghozza gyümölcsét…

Konferencia Hidaskürtön

Lelkigyakorlat

2012. október 18-án, csütörtökön, konferencia lesz Hidaskürtön a hit éve alkalmából.

világi híveknek

A konferencia délelőtt 9 órakor szentmisével kezdődik, mellyel mons. Orosch János püspök, a Nagyszombati Főegyházmegye apostoli kormányzója megnyitja a hit évét a főegyházmegye magyar hívei számára. A konferencia előadói: Barsi Balázs, Kerényi Lajos, Szuromi Anzelm, Pályi Gyula. Pályi Gyula professzor Torinói lepel című könyve megvásárolható a konferencián, 2800 Ft vagy 10 €. A konferenciára előzetes jelentkezés szükséges a 031-7848182, 0908157070 telefonszámokon, vagy a szlavikantal@real-net.sk e-mail címen. Mindenkit szeretettel várnak.

Feltámadási menet Zoboralján Nyolcadik alkalommal indult útjára Zamárdiból és Tihanyból a feltámadási jelvény, az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt. Pünkösdkor a csíksomlyói búcsún először egyesült a 4 feltámadási jelvény, az ünnepi szentmise után a Kis-Somlyó nyergében, a Madonna-szobornál szimbolikusan összeérintették. Ezt követően a feltámadási menet négy ága visszafordult, és Csíksomlyó kegyelmével - üzenetével tovább vándorol a Kárpát-medencében, mígnem Krisztus király ünnepén Sopronban újra egyesül a négy ág. Nyitrán 2012. október 21-én, vasárnap 14.30-kor fogadják a feltámadási jelvényt a Szent László király-templomban (piarista), a szentmise főcelebránsa mons. Ďurčo Zoltán magyar püspöki helynök. A Zobor-vidék minden hívő magyarját várja a Feltámadási jelvény! Több információ a www.zoboralja.sk portálon.

Nem tudok igazán jó ember lenni, mert mindig itt vannak a bűneim ..., de szent tudok lenni, mert a szentség nem azt jelenti, hogy hibátlan leszek, hanem azt, hogy Istennel együtt élek. Barsi Balázs

Szerkesztőségünk lelkigyakorlatot szervez világi hívek részére Dóvalon (Donovaly), október 26–28. között. Az ellátás (szállás, étkezés) díja: összesen 50 euró. A lelkigyakorlatot mons. dr. Gábor Bertalan vezeti. Jelentkezni Parák László esperesnél lehet: 0905 626 756 e-mail: parak@katolikus.sk

Imanap Dercsikán 2012. október 13. Program: 16.00 – 16.30 – szentgyónási lehetőség 16.30 – 17.00 – Mária-emléknapok és ünnepek ismertetése 17.00 – szentmise Szűz Mária tiszteletére, mely végén engesztelő ima és körmenet Mindenkit nagy szeretettel várnak! Várják imacsoportok jelentkezését, akik imáikkal, énekeikkel gazdagítanák a fatimai imanapok programját. Elérhetőség: 0905/556 215, 031/55 94 714, e-mail: atrey222@gmail.com

Szenci Háló találkozó 2012. október 20-án Helyszín: Pásztorház, Szenc (Senec, Farské námestie) Vendég és fő előadó: Orosz István görög katolikus pap (Ózd) A találkozó témája: Jézus vizes csodái A nap mottója: „Tegyetek meg mindent, amit csak mond” ( Jn 2, 5). A program 8.30 órakor kezdődik és 16.30 órakor görög katolikus szentmisével zárul. Jelentkezés: Sebők György: sebokgygy@gmail.com vagy 0903/923 348 Jelentkezési határidő: október 15. Hozzájárulási díj: 5.- Eur www.halo.hu

Akciós ajánlatunk!

www.katolikus.sk Küldje be Ön is plébániája, közössége hírét: hir@katolikus.sk • ÉVKÖZI 28. VASÁRNAP • 2012. OKTÓBER 14.

Rónay László: Unokáim könyve Kedves, érdekes olvasmány nagyszülőknek, szülőknek – egy nagypapa hétköznapi kalandjai, amelyeket unokáival él meg Ára: 5,81 Eur helyett 3,80 Eur + postaköltség Megrendelhető: office@remeny.sk vagy 0948/057 508