remeny_2013-01_korrekturazott by Attila Nagy

„Semmit sem találok csodálatosabbnak, mint érzékeinket elnémítani, magunkba szállni és párbeszédet folytatni Istennel.” (Nazianzi Szent Gergely szavai)

REMÉNY XXIV. évfolyam 1. szám

2013. január 6. – Urunk megjelenése, vízkereszt

Reményteli szívvel…

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur 4 5 8

Márai Sándor egyik publicisztikai írásában a magyar szépségversenyen legjobban szereplő lányról ír. Az írás – miután felhívja a ﬁgyelmet a győzelem buktatóira és a valóság lényegére - a következőképpen zárul: „Vigyázzon Magára, drága. Olyan törékeny, megható kis illúzió a Magáé, mint minden, ami az életünk. Egy wimmerli (pattanás) elég, s egy világ omlik össze.” Kétezer-tizenhármat írunk. Törékenységtől mentes, erős, „pattanások nélküli” évet szeretnénk – már most, az elején, s aztán egészen december 31-ig. Sok olyan pillanatot, mely nem megható kis illúzió csupán, hanem igaz valóság: tele valódi szépséggel, jósággal, nagyszerűséggel. A keresztény ember, ha valamilyen sorsfordulóhoz, nagy eseményhez érkezik az életében, egyrészt hálát ad, másrészt Isten segítségét kéri a további útra. És ezt teszi az évek fordulóján is: hálát ad a múló esztendőért, s Isten nevének segítségül hívásával lép az új évbe. Hálát adtunk, s most kérünk. Hálát, hogy életünk „pattanásait” Isten segítségével sikerült ismét elrejteni. S kérünk, hogy mostantól kevesebb

A hitről röviden Egy caminós naplója Dolgozni, égni, mindig adni

legyen a pattanás, a bűn, a ránc. Hogy bármennyire érezzük is az évek terhét, lelkünk ráncai kisimuljanak, mégpedig szentebb életre való törekvésünk által. Jó feltételeink, újévi fogadalmaink között mindenképpen szerepeljen az, sőt, az első helyen legyen, hogy kétezer-tizenháromban közel akarjuk érezni magunkat az Istenhez. Mert ha ez így lesz, a világ nem omlik össze, a „mi kis világunk” sem: még a nehézségek, a fájdalmak is erősíteni fognak. Mert ebben az évben (is) minden bizonnyal próbák is várnak ránk. De örömök is. Ellenfeleink most is vicsorogni fognak, de barátaink továbbra is mellettünk állnak. Megtapasztaljuk majd a gyarlóságot, s – Istennek hála – megtapasztaljuk majd az igazak örömét is. Ezt fontos tudnunk! Ezért nem keseredünk el: megtapasztalhatom az igazak örömét! Reményteli szívvel lépjünk az új esztendőbe! Sok örömöt, lelkesedést, szép családi életet, igaz barátokat, lelki és anyagi javakat kívánok mindenkinek. És mindenekelőtt Isten gazdag áldását!

HÍRVILÁG

Életképek, kívánságok Még az óévben, egy délután, csúcsforgalomban utaztam a városi buszon. Araszolva haladtunk a decemberi lehangoló kora sötétben. A hátam mögött egy csacsogó kisiskolás mesélt hangosan apukájának, aki kissé halkabbra fogva hangját, csak olykor-olykor szólt közbe, érdeklődve, gyermekére figyelve, igazi párbeszédet folytatva vele. Megtudtam, hogy hány sírós gyerek van a kisfiú osztályában, hogy szeret focizni, és ha még angol szakkörre is beiratkozna, akkor már egy szabad délutánja sem maradna… A busz megállt, egy pillanatra csend lett. Majd megszólalt egy újabb vidám hang, ezúttal egy férfié. Névnapjára gratulált egy barátjának kedvesen, közvetlenül, elmesélve, hogy közös

ismerősüket is figyelmeztette: ne feledkezzen el a jeles napról. Megbeszélték, mikor, hol találkoznak, kedélyesen, szellemesen csevegve. Aztán – most már kép is társult az újabb hanghoz – az előttem ülő nő biztosított valakit sietve arról, hogy mielőbb felhívja Szimónát, és sürgősen megmondja neki, a klub aznap zárva van, ne menjen oda hiába. És így is tett, Szimóna idejében megtudta a hírt… Valahogy jobb kedvem lett, mire végre leszálltam a buszról. Már nem tűnt olyan komornak a hideg téli délután, az emberi hangok felderítették a szívemet. Figyelem, odafordulás, gondoskodás, törődés, szeretet, halló fül, nyitott szív. Kell ennél több? Ezt kívánom mindannyiunknak az új évben!

VATIKÁN

A Szentatya karácsonyi üzenete December 25-én, karácsony ünnepén XVI. Benedek pápa a hagyománynak megfelelően a Szent Péter-bazilika középső loggiájáról felolvasta karácsonyi üzenetét, majd ünnepélyes apostoli „Urbi et Orbi” áldását adta Rómára és az egész világra. A Szentatya Urbi et Orbi üzenete: „Az igazság kisarjadt a földből!” (Zsolt 85,12) A Zsoltár szövegében valójában jövő időt találunk: „Az igazság majd kisarjad a földből”: egy híradás, egy ígéret, amelyet egyéb kifejezések kísérnek, és amelyek egészében vége így hangzanak: „A szeretet és az igazság majd találkoznak, / az igazságosság és a béke csókot váltanak. / Az Igazság majd kisarjad a földből / és az égből igazságosság tekint le. / Igen, az Úr kiárasztja áldását / és földünk meghozza termését; / Igazságosság jár előtte: / és béke a lába nyomában” (Zsolt 85,11-14). Isten mindent megtett, megtette a lehetetlent: testté lett. Szeretetének mindenhatósága megvalósította azt, ami túlmutat az emberi értelmen: a Végtelen gyermekké lett és belépett az emberiségbe. Azonban ugyanez az Isten nem léphet be szívembe, ha nem nyitok neki ajtót. Az embernek ez a hatalma, hogy elzárkózzon Istentől, félelemmel tölthet el. De íme, a valóság, amely elűzi ezt a sötét gondolatot, a remény, amely legyőzi a félelmet: az igazság kisarjadt! Isten megszületett! „A föld megadta gyümölcsét (Zsolt 67,7). Igen, van jó föld, egészséges, minden önzéstől és minden bezárkózástól mentes föld. A világon van egy föld, amelyet Isten készített, hogy eljöjjön, és közöttünk lakjon. Van egy lakhelye, hogy jelen legyen a világban. Ez a föld létezik és ma is, 2012-ben, ebből a földből kisarjadt az igazság! Ezért van remény a világon, egy megbízható remény, a legnehezebb pillanatokban és helyzetekben is. Az igazság kisarjadt, elhozva a szeretetet, az igazságosságot és a békét.

REMÉNY katolikus hetilap Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József e-mail: alban@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 510 Főmunkatárs: Mons. Koller Gyula

Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: + 421 (0)948 057 506

A béke sarjadjon ki a Földön, ahol a Megváltó született, és Ő adjon bátorságot az izraelieknek és palesztinoknak, hogy véget vessenek a túl sok éve tartó harcnak és megosztottságnak, és határozottan lépjenek a tárgyalások útjára. Észak-Afrika országaiban, amelyek mély változásokon mennek keresztül egy új jövőt keresve – különösen Egyiptom szeretett és Jézus gyermeksége által megáldott földjén – az állampolgárok építsék együtt az igazságosságon alapuló társadalmat, a szabadság és minden személy méltóságának tiszteletét. A béke sarjadjon ki Ázsia hatalmas földrészén. A Gyermek Jézus tekintsen jóakaratúan a kontinens számos népére, különös tekintettel azokra, akik hisznek Benne. A Béke Fejedelme fordítsa tekintetét továbbá a Kínai Népköztársaság új vezetőire, akikre magasrendű feladat vár. Kívánom, hogy juttassák érvényre a vallások szerepét, mindenki tiszteletben tartásával, hogy a vallások hozzájárulhassanak egy szolidáris társadalom építéséhez, a nemes kínai nép és az egész világ javára. Krisztus karácsonya segítse elő, hogy Maliban visszatérjen a béke, Nigériában pedig az egyetértés. Nigériában kegyetlen terrorista merényletek továbbra is áldozatokat aratnak, különösen a keresztények között. A Megváltó nyújtson segítséget és vigaszt a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részének és adjon békét Kenyának, ahol véres merényletek sújtották a polgári lakosságot és az istentiszteleti helyeket. A Gyermek Jézus áldja meg a számos hívőt, akik Latin-Amerikában ünneplik őt. Növelje emberi és keresztény erényeiket, támogassa mindazokat, akik arra kényszerülnek, hogy elvándoroljanak családjaiktól és szülőföldjükről, erősítse meg a kormányzókat a fejlődésre és a bűnözés elleni küzdelemre tett elkötelezettségükben. Szeretet és igazság, igazságosság és béke találkoztak egymással, megtestesültek Betlehemben a Máriától született emberben. Az az ember Isten Fia, Isten, aki megjelent a történelemben. Születése új élet sarja az egész emberiség számára. Bárcsak minden föld jó földdé válna, amely befogadja és kisarjasztja a szeretetet, az igazságot, az igazságosságot és a békét. Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Parák László e-mail: parak@katolikus.sk Hirdetésfelvétel, lapterjesztés: Blahóné Kamenár Gabriella e-mail: kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat Felelős kiadó: Mons. Szakál László

• URUNK MEGJELENÉSE, VÍZKERESZT • 2013. JANUÁR 6.

A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk Grafika: namedia – Nagy Attila Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava

Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Támogatónk a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala.

EZ TÖRTÉNT SZENC

„Karácsonyi rege, ha valóra válna…” Mit jelent az advent szó? Milyen egyháztörténeti előzményei vannak az adventi időszaknak? Meddig volt karácsony napja szigorú böjt? Mit szimbolizál a roráte szentmise? A régebbi korok embere milyen szokásokkal készült Jézus születésének ünnepére? Ezek a kérdések nem egy kvízműsorban vagy műveltségi vetélkedőben szerepeltek, még csak nem is a bérmálkozóknak szánt felkészülési anyagból írtam ki őket. Ezek a kérdések nem tartoznak hitünk alapigazságai közé, a hittanórákon sem kapnak jelentősebb szerepet, sőt többségünk a szószékről sem hallotta még. Éppen emiatt ezekre a kérdésekre nem is tudtam és nem is kerestem a választ. Nem kerestem, mégis megtaláltam ezeket a válaszokat. Vagy ők találtak meg engem? December 13-án Szencen, a Szenczi Molnár Al-

üres karácsonyba. Viszont éppen ez az előadás ébresztett rá ismét arra, hogy mi ebbe a csapdába nem eshetünk bele, nekünk felül kell ezen emelkedni, tartalommal kell megtöltenünk a karácsonyi várakozást. Hogy Albán Józsefet idézzem: „Olyan lesz a karácsonyod, amilyen az advented volt.” Igen, minden csak rajtunk múlik. Még egy dolog, bert klub estjén Albán JóMi az advent a világ szá- ami nagyon elgondolkoztazsef atya, a Remény főszer- mára? Adventi koszorú, kará- tott. Mint azt már a bevezető kesztő-helyettese az advent- csonyi vásárok, lótás-futás, kérdések között is említetről tartott előadást. Az ott idegeskedés és gond. Mi az tem, az előadásban felmerülhallott gondolatok az új- advent a keresztény ember tek a régi adventi szokások. donság erejével hatottak. számára? Nézzünk magunk- Az atya megosztott velünk Pedig nem egy bonyolult té- ba, sokszor ugyanez. Na jó, egy mára eltűnt hagyományt, ma, az adventről minden hozzájön esetleg egy karácso- miszerint a vendéglőkben, az keresztény ember hallott nyi szentgyónás, roráte misék, adventi időszakban csak az már, minden évben megél- adventi fogadalmak. A világ utazókat szolgálták ki. Ma jük, és azt hinnénk, mindent sokszor belehajszol bennün- már teljesen elképzelhetetlen tudunk róla. ket is egy üres adventbe, egy az, hogy egy étterem vagy

kocsma elutasítaná a vendégeit, hiszen jelentős bevételtől esnének el. Ma már a legtöbb üzlet szinte éjjel-nappal nyitva van – az ünnepekről már nem is beszélve –, nehogy valakinek ne legyen hová mennie, ha valami „rendkívül sürgős” dolgot be kell szereznie. Ady szavai jutnak eszembe: „Beteg a világ, nagy beteg.” Ez a cikk egy tudósításnak indult Albán József előadásáról, ahol a száraz tények dominálnak majd. Végül mégis azt írtam le, hogy milyen gondolatokat indítottak el bennem az atya szavai. Ezúton mondok neki köszönetet. Feladatunk van. A karácsony igazi értelmét kell valahogyan az emberek közé vinnünk. Erre most talán nagyobb szükség van, mint valaha. Ismét Adyt idézem: „Karácsonyi rege, ha valóra válna, igazi boldogság szállna a világra…” Horváth Péter

LÉVA

Könyvbemutató Szép eseményre került sor 2012. december 3-án a lévai Reviczky Ház adventi hangulatban feldíszített nagytermében. A karácsonyi könyvvásár megnyitása alkalmával lehettünk tanúi Müller Péter: „A lévai irgalmas nővérek intézete története“ című könyvének ünnepélyes bemutatójának. A lévai Reviczky Társulás gondozásában megjelent A5 formátumú könyv korabeli fényképekkel illusztrálva, 74 oldalon mutatja be a szatmári irgalmas nővérek lévai intézetének történetét, az iskolaalapítás 1869-es gondolatától egészen a lévai rendház erőszakos megszüntetéséig. A könyvet dr. Kiss Beáta, a Reviczky Társulás tagja, illetve Novák Margaréta, a lévai Barsi Múzeum régésztörténésze mutatta be a nagy számban megjelent érdeklődőknek. Elsőként Kiss Beáta röviden bemutatta a szerzőt és felvázolta a könyv szerkezetét. Mint elmondta, az előszóban a szerző megismertet bennünket a könyv megírásának indító okaival, majd „Az iskolaalapítás gondolatától az első tanévnyitóig” című első fejezetben egy küzdelmes, de ugyanakkor lélekemelő lévai történe-

tet mesél el. A könyv második fejezetéből megtudhatjuk, hogy az irgalmas nővérek szeretetteljes és szorgalmas munkájukkal hogyan szerezték meg a lévaiak bizalmát, míg a harmadik fejezet az intézmény fénykorát idézi fel, mikor is újabb és újabb iskolatípusok honosodtak meg abban, és a növendékek számának állandó növekedése miatt többször is sor került az iskola épületének kibővítésére. A negyedik fejezet tanúbizonysága annak, hogy a lévai kedvesnővérek minden körülmény között töretlen odaadással és alázattal szolgálták a nőnevelés ügyét. A könyv utolsó fejezete az iskola mellőzésének, majd a rendház teljes megszüntetésének szomorú történetét mondja el. Ezt három függelék követi, melyekben a Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulatának rövid története, iskolalátogatottsági statisztikai adatok, illetve az iskola ezidáig felkutatott 173 oktatójának és nevelőjének névsora található. Habár a kedvesnővérek 1950-től már nem tevékenykedhettek Léván, munkájuknak emlékét a régi lévai családok a mai napig őrzik, annak értékeit átörökítik utódaiknak, így a

kedvesnővérek lelkülete több évtized távlatából is megszólítja a mai kor emberét. Majd Novák Margaréta, a könyv lektora egy gazdag, korabeli képanyagot felvonultató vetített prezentációban mutatta be az intézmény rövid történetét, és örömét fejezte ki, hogy a könyv megjelenésével egy már-már feledésbe merülő szép lévai történet jut el az olvasóközönséghez. Végezetül a könyv szerzője azokról a családi indíttatásokról beszélt, melyek a könyv megírásához vezettek. Külön köszönetét fejezte ki a helyi és más múzeumoknak, levéltáraknak, amelyek munkáját önzetlenül segí-

tették, valamint hálás szívvel emlékezett meg arról a több mint 70 volt zárdai növendékről vagy azok leszármazottairól, kiknek lelkes támogatása nélkül a könyv nem születhetett volna meg. Érdekességként megemlítette, hogy a könyv borítójának világoskék színével, mely a szeplőtelenül fogantatott Szűz Mária-tisztelet és a rend színe is, a szatmári irgalmas nővérekre kívánt emlékezni, illetve kedveskedni mai rendtársaiknak. Egy sokáig emlékezetes adventi délutánnak lehettünk részesei. A könyv iránt a reviczky.lv@gmail.com e-mail címen lehet érdeklődni. Komáromi Enikő

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

AMIRE HITÜNK TANÍT

Porta fidei 15. „Megvallani a Szentháromságba – az Atyába, a Fiúba és a Szentlélekbe – vetett hitet annyi, mint hinni az egy Istenben, aki a Szeretet” – olvassuk XVI. Benedek pápa Porta ﬁdei c. apostoli levelében. Hinni az abszolút Szeretet létezésében, sőt amennyire csak lehetséges, megtapasztalni azt, magával hozza a hitből fakadó örömet is. A napokban az Atyaisten felé irányított hitre összpontosítva találjunk időt annak megfogalmazására magunkban, milyen öröm fakad ebből személyes életünkben. Konkrét Istenben hiszünk. Egyetlenegy Istenben. De szüksége van egyáltalán az embernek erre az Istenre vagy a dolgok nélküle is elég jól mennek? Isten hiányának első szakaszában, amikor még visszhangzik jelenlétének hatása, talán az a benyomás keletkezik, a dolgok jól működnek nélküle is. Ám minél inkább eltávolodik a világ Istentől, annál világosabbá válik, hogy az ember szíve ürességében, a megelégedés és boldogság utáni sóvárgásában egyre jobban elveszíti életét. A végtelen utáni szomjúság kiirthatatlanul az emberben van. Az ember az Istennel

való kapcsolatra lett teremtve és szüksége van rá. Örüljünk ennek a kapcsolatnak, örüljünk annak, hogy vágyódunk Istenre. Az Atyaistennek tulajdonított teremtés tudatosítása miatt teljes bizalommal hagyatkozhatunk rá. Mert nem hogy csak életre hívott, törődik velünk s azért vagyunk, mert akarja, hanem Ő tud nekünk

örök életet is adni. Örüljünk annak, hogy a teremtett világ szépségein keresztül is a Teremtő nagyságára döbbenhetünk rá. Örüljünk annak, hogy Isten által teremtett embertársaink által is gazdagabbá válik az életünk. Örüljünk a saját földi életünknek, mint ajándéknak, amelynek örök folytatása is lehet. Hiszen az Atya az idők teljességében elküldte Fiát a mi üdvösségünkért. Az Atyaistennel kapcsolatos hitbeli ismereteink elmélyítésére szolgálhat, ha elolvassuk a Katolikus Egyház Katekizmusának 198. pontjával kezdődő részét, vagy a Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiumában a 36. kérdéssel kezdődő részt. Fiatalok számára az ún. Yuocat, a Fiatalok Katekizmusa is hasznos segítséget nyújthat, amely 30. pontjától kezdődően közöl a fenti témával kapcsolatban érdekes ismereteket, s ami az előbbi könyvekhez hasonlóan a világhálón is előkereshető (www.youcat.org).

A hitről röviden I. rész

Egy körútra hívom az olvasót. Cikksorozatunk ugyanis a hívő és hitre jutni akaró ember életének főbb állomásait járja be, kételyeivel, kérdéseivel, a mai élet problémáival, kihívásaival. Mindezekben pedig útitársunknak s egyben idegenvezetőnknek most nem annyira a teológia vagy filozófia gondolkodásmódját, sokkal inkább az életet, a történelmet választottuk. Ezért aztán ne lepődjön meg az olvasó, ha mindig mással: egyszer egy elmélkedéssel, máskor egy történelmi példával, vagy egy hétköznapi történettel találkozik „csupán”, de hát a hit az Életről szól s életünket átjárja a hit, mert bizony: ilyen az élet! Hitről való elmélkedéseinket érdemes talán azzal kezdeni, hogy a hit és a tudás viszonyát nem helyes szembeállítani egymással, hiszen az emberben lévő három szellemi tevékenység (értelem, érzelem, akarat) nem választható el egymástól s a hit az ember akarati tevékenységéhez tartozik. Gondoljunk csak bele: a belátás és a szerelem kevés még egy házasságkötéshez, ahhoz döntés is kell, bátorság. Ilyen értelemben a hit aktusa az, hogy megházasodom. Vállalva a közös sorsot, az ismeretlen jövőt, a terhet és az örömöt. A hit tehát döntés kérdése. • URUNK MEGJELENÉSE, VÍZKERESZT • 2013. JANUÁR 6.

Valahogy úgy, ahogy Kolumbusz Kristóf 1492-ben hajóra szállt és elindult nyugatra, hogy megkeresse Indiát. Jól felkészülten indult útnak s állandóan figyelte a vizet. Nemcsak azt, amin siklott, hanem a hordókban lévő ivóvizet is. Egy reggel aztán jelentették neki, hogy a hordók félig vannak vízzel. Kolumbusznak tehát mérlegelnie kellett, hogy tovább hajózik-e vagy visszafordul. Ha továbbhajózik, lehet, hogy legénységével együtt szomjan hal az óceánon, de lehet, hogy nem és célba ér. Ha visszafordul, akkor megmenekül, de biztosan nem ér célt. Súlyos pillanatok voltak. Gondoljunk csak bele, hogy döntését nem segítette semmilyen ismeret. Nem tudhatta, hogy az útnak mekkora része van hátra: 30 százaléka, 50 százaléka vagy több. Ismerjük Kolumbusz döntését, továbbhajózott. Nagy bátorság kellett hozzá. Kiszolgáltatta magát annak a feltevésnek, hogy az útnak kevesebb, mint a fele van csak hátra. Ismert számunkra a Bibliából Ábrahám példája is: hitt és döntött, hogy otthagyja lakóhelyét és elindul az ismeretlenbe. Egyszerűen „kiszolgáltatta” magát az Úrnak. A hit kegyelem és ajándék, melyeket azonban bátor, akarati döntéssel kell elfogadnunk és magunkévá tennünk. S ez „a győzelem, amely legyőzi a világot, a mi hitünk”, racionálisan megalapozható. Erről lesz szó legközelebb…

ZARÁNDOKLAT

Egy caminós naplója 2. Az indulás Vueling, egy spanyol fapados légitársaság Airbus 320-as gépe 240 utassal délután háromkor Bécsből, barcelonai átszállással, Oviedóba repít. A röptéri alapos motozás, cipőtalpkontroll, nadrágszíj-eltávolítás, zsebkiforgatás és egyéb atrocitások után marokra fogott nadrággal bicegek át a röntgenkapun, összes személyes holmim egy dobozban hever. Fél ötkor Barcelonában vagyok, ahol megtudom, a gépem eleve késik majd. Valamivel éjfél előtt érünk földet, Oviedótól 40 kilométerre. Gépünk landolása után a kis röptér bezár, éjszakai forgalom nem lévén. Taxival vitetem magam Avilésbe, a közeli városba, ahol szobát foglaltam hazulról, de így is szorongok, vajon megtalálom-e éjnek idején a szállót. A tizenöt kilométeres éjszakai fuvarért a ta-

Zarándokszálló Villapaňádában

xis 30 eurót kér, majd kitesz a hotel előtt és továbbáll. Csöngetek, zörgetek a bejáraton, a kis szállóban sötét van és csönd. Éjfél van, jól nézek ki a város szélén egy behemót hátizsákkal. Sehol egy teremtett lélek, kamionok parkolnak a közelben, meglehet vezetőik épp ezen az olcsó (20 euró) szálláson alszanak. Elmondom a „Most segíts meg Máriát“, amely mindig beválik, ha bajban vagyok, vagy legalábbis reményt ad. Kicsit megnyugszom, és még valamiféle derű is átfut rajtam, hogy: Lám, lám,

Zivatarba menet

Szent Jakab, zarándokok gyámola, hát így fogadod vendégedet? De szerencsém van egy részeg ember formájában, akit kilöknek néhány házzal odébb egy bárból. Ujjé, gondolom, bár van a közelben, tehát emberek is. Zárni készül a tulaj, de beenged, és ijedtségemre megiszom két deci vörösbort, majd kezdetleges spanyolsággal elpanaszolom, hogy a szomszédos szálló kizárt, habár foglaltam szobát. Míg beszélgetek a bárvendégekkel, és erőt önt belém a bor, a főnök valahogy felzörgeti szállásadómat, aki már alszik. Kiderül, az ajtó soha nincs bezárva, néha beszorul, csak én nagyon gyorsan felhagytam a próbálkozással. Másnap kipihenve megtekintem a nagy, modern kikötővárost, Avilést, amelyről azt hittem, hogy Avilai Szent Teréz szülőhelye. Rá kellett jönnöm, hogy Avilés nem Avila. Délután elbuszozom Oviedóba, s ott részt veszek egy szentmisén az egyik katedrálisban. Oviedo, Asztúria hercegség fővárosa, kétszázezer lakosa van, és a hercegi székhelyhez méltó, elbűvölő stílusban épült település. Az uralkodó, Ő királyi fensége Fülöp, Asztúria hercege 44 éves, János Károly spanyol király ﬁa, és a spanyol trón első számú várományosa. Felesége Letizia Ortiz Rocasolano hercegnő, polgári családból származik, hivatása újságíró. Reggel nyolckor indulok neki az előttem álló 30 kilométeres útnak. Még sötét van, keresem a kék kagylót, vagy a sárga nyilat, amely a Camino nyomvonalát jelöli, de nem találom, és a reggeli álmos járókelők sem tudnak útbaigazítani. A zarándokok ezért inkább kihagyják a nagyvárosokat, mert szinte lehetetlen követni a jelzéseket. Végül hozzácsapódom két ﬁatal spanyol zarándokhoz,

akik asztúrok, állítólag ismerik a városból kivezető utat, és van várostérképük is. Egy órát menetelünk, míg kiérünk a hatalmas város peremére. Északnak megyünk jó ideig, nem tetszik a dolog, mert a következő falut, ahová igyekszünk, épp az ellenkező irányban sejtem. Erre lassan ők is rájönnek, és valaki megmagyarázza nekik, hogy ez az irány az Északi Camino felé vezet, amely itt halad felettünk végig a viharos Biscayai-öböl vagy más nevén a Cantábriai-tenger északi parján. Mikor végre visszakanyarodunk dél felé, és megtaláljuk az utat, megtettünk 8-9 fölösleges kilométert, és majdnem ott vagyunk, ahonnan elindultunk. Elveszítünk két órát. Mikor már bebizonyosodik, hogy helyes úton járunk, társaim saját kérésemre elhúznak tőlem, mert megsimogatok minden kutyát, cicát, öszvért, amelyekből itt bármennyi akad, és szabadon futkosnak. Még fekete malacokkal is találkozom, amelyek különösképpen megnyerik tetszésemet. Csaknem tíz órája menetelek, elfogyott a vizem meg az élelmem. Szeptember vége van, zöldell a kukorica, hívogatnak a zöld csövek, de jó volna beléjük harapni, és nem vagyok nagyon távol tőle, hogy megtegyem. Az út mellett fürtös vadszederre találok, nekiesek, és nemsokára a fogam, szám és a kezem tintakék. Találok fügét meg vadkörtét is. Tizenkét órát gyalogolok, sötét van, mire beérek egy kis faluba, nem nagy dolog megtalálni az egyetlen zarándokszállót. Az önkormányzati szállás tiszta, a hospitalero (gondnok) lesegíti rólam a hátizsákot, megkínál egy nagy pohár hideg vízzel, lezuhanyzom és vacsora nélkül (ritka alkalom életemben), füldugóval a fülemben befekszem a húsz, emeletes ágy egyikébe, s kolozsvári káposztával álmodom. (Folytatjuk)

Kilátás a hegyekre

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Urunk megjelenése (Vízkereszt)

VASÁRNAP ról ra Bartal K. Tamás O. Praem. fák, bokroktéli álmukat alusszák akár a ködös éjszakákban, akár a napsugaras reggeleken. A táj csendes, csupán a zúzmarás ágakon virrasztanak némán a varjak. Tél van. Ha nem esik a hó, a köd ellepi a tájat, Ilyenkor homályos és bizonytalan minden. A hold a felhők között bujkál. A hideg reggeleken nehezen kel föl a nap. Pedig az új naptár ma az első vasárnapot és az első ünnepet jelzi. Első ünnep, amit valamikor Kiskarácsony néven is jeleztek. A liturgikus kalendárium Urunk megjelenésének nevezi. Ezzel az elnevezéssel azt hirdeti, hogy Jézus születésével maga az Úr, a mi Istenünk jelent meg a földön. Szent Máté írásából megtudjuk, hogy „bölcsek jöttek napkeletről…” A mai ünnepen őket figyeljük, csodáljuk. Tudjuk, hogy útjuk nem lehetett egyszerű. Hiszen csak egy különös csillagot láttak, amelyet mások is megfigyelhettek. De azok a mások nem indultak útnak. Az említett bölcsek azonban megérezték, hogy érdemes elindulni és vállalni az akkori utazás viszontagságait. És a jó Isten valóban velük volt és vállalkozásuk nem volt hiábavaló. De azok a mások milyen csodálkozással nézhettek rájuk. És ez a csodálkozás csak fokozódhatott, amikor Júdeában keresték az új királyt. Ott azonban semmi jele a készülődésnek. Sőt, a főpapok, akik megtalálták a próféták jövendöléseiben a biztos jelet, nemtörődömséggel reagálnak. Eszükbe sem jut, hogy elinduljanak a bölcsekkel. Hát nem ilyen a mai ember? Csak legyint, ha nagyszülei hitére gondol. Akik (hányan közülük) hajlandóak voltak kilométereket gyalogolni, hogy eljussanak a templomba, és részt vehessenek a szentmisén. Pedig a mai ember már autóval is megtehetné az utat a templom felé. De nem megy. Az ilyen emberekre is gondolhatott a mai pápa, XVI. Benedek, amikor meghirdette a hit évét. A Porta fidei, a Hit kapuja apostoli levelével minket küld a mai laicizálódó világba

az ilyen közömbös emberekhez. Példaadásunkkal, bölcs szavunkkal tanúskodnunk kell élő hitünkről. Még akkor is, ha esetleg mi magunk is akadályokkal találkozunk. Mert a helyes utat, a hit útját csak alázatos lélekkel és nagylelkűen, szívvel lehet követni. Hiszen azoktól sem kapunk biztatást a hit útjára, akik hangoztatják, hogy ők azért hisznek, ha nem is járnak templomba. Mert a keresztények megosztottsága sokaknak botrányára van, nem is beszélve a belső közömbösségről. De az is igaz, hogy a megpróbáltatások, nehézségek gyakran azok az útmutatók, amelyek a helyes útirányt sugallják. A megoldás abban van, amit a bölcsek is megtaláltak: Más úton haladtak tovább. Nem Jeruzsálem, hanem Betlehem felé. Sejthették a bölcsek, hogy nem megfelelő királyi díszben fogják megtalálni az újszülött királyt. Ez a sejtés és a későbbi magatartás, hogy a szegény gyermekben fölismerték a Messisást, nagyon példamutató számunkra. A mai időkben imádkozzuk, hogy Jézus az Eucharisztiában nekünk adta Önmagát. Igen, a szentmisében ma is jelen van a kenyér és a bor színe alatt, sőt a szentségház fölött ég az örökmécs, mert ott is várja imádásunkat. Szerényen, szegénységben, egyszerűségben. Azt is megﬁgyelhetjük, ha hibákat észlelünk a papok és a hívek életében, hogy az Úr ma sem angyalokra bízta az ő egyházát. Hiszen a Szentírásból tudjuk, hogy tévedő és vétkező emberekből választotta apostolait és azok utódait. Ezért az egyháznak konkrét intézkedései nem mindig a mi elképzeléseink szerint történnek. Valahogyan így volt ez a szegényes betlehemi házzal a bölcsek előtt. Ők mégis, a szegény házban is leborultak és imádták a betlehemi Gyermeket. És mi is fölismerhetjük Őt az Eucharisztiában. Mert hiszen jelen van a kenyér és a bor színe alatt a szentmisében, ahogyan ezt mondta. És a szentségházban is vár ránk, ﬁgyelmünkre, imádásunkra.

Olvasmány Izajás próféta könyvéből (Iz 60, 1-6) Kelj föl, és tündökölj, Jeruzsálem, mert elérkezett világosságod, és az Úr dicsősége felragyogott fölötted. Mert még sötétség borítja a földet, és homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Úr, és dicsősége megnyilvánul rajtad. Népek jönnek világosságodhoz, királyok a benned támadt fényességhez. Hordozd körül tekintetedet és lásd: mind egybegyűlnek és idejönnek hozzád. Fiaid messze távolból érkeznek, s leányaidat karon fogva hozzák. Ennek láttára földerülsz, szíved dobog az örömtől és kitágul, mert feléd áramlik a tengerek gazdagsága, és ide özönlik a nemzetek kincse. Tevék áradata borít majd el, Mádián és Efa dromedárjai.

Mind Sábából jönnek; aranyat és tömjént hoznak, és az Úr dicsőségét zengik. Válaszos zsoltár (Zsolt 71, 2. 7-8. 10-11. 12-13) Válasz: Hódoljon előtted, Istenem, a föld minden nemzete! Szentlecke Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből (Ef 3, 2-3a. 5-6) Testvéreim! Bizonyára hallottatok Isten kegyelmi adományáról, amelyben a ti javatokra részesültem. Kinyilatkoztatásból megismertem Krisztus titkát, amelyről korábban nem tudtak az emberek, de most a Lélek a szent apostoloknak és prófétáknak kinyilatkoztatta. Eszerint Jézus Krisztusban a pogányok is társörökösök, tagjai az egy testnek, és az evangélium által részesei az ígéreteknek.

Evangélium Szent Máté könyvéből (Mt 2, 1-12) Amikor Heródes király idejében Jézus megszületett a judeai Betlehemben, íme, napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, és tudakolták: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy hódoljunk előtte.” Meghallotta ezt Heródes király és megrémült, s vele egész Jeruzsálem. Összehívatta a főpapokat és a nép írástudóit, és megkérdezte tőlük, hogy hol kell születnie a Messiásnak. Azok így válaszoltak: „A judeai Betlehemben, mert ezt írja a próféta: Te, Betlehem, Juda földje, bizony nem vagy a legkisebb Juda nemzetségei között, mert belőled jő ki a fejedelem, aki pásztora lesz népemnek, Izraelnek.” Erre Heródes titokban magához hí-

vatta a bölcseket, és pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét. Aztán ezzel küldte őket Betlehembe: „Menjetek, tudakozódjatok szorgalmasan a gyermek felől, és ha megtaláljátok, jelentsétek nekem. Én is elmegyek, hogy hódoljak előtte!” Ők pedig, miután meghallgatták a királyt, elindultak. És lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük járt, míg meg nem állapodott a ház fölött, ahol a Gyermek volt. A csillagot meglátva nagyon megörültek. Bementek a házba, és ott látták a Gyermeket anyjával, Máriával. Földre borulva hódoltak előtte, majd kinyitották kincseszsákjaikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba.

Liturgikus naptár Január 6. Vasárnap Főünnep – Urunk megjelenése, vízkereszt (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) Miseolvasmányok: Iz 60, 1-6; Zsolt 71, 2. 7-8. 10-11. 12-13; Ef 3, 2-3a. 56; Mt 2, 1-12 Válaszos zsoltár: Hódoljon előtted, Istenem, a föld minden nemzete! Énekrend: H 44; 135B-19; GL 508 ÉE 60; 139-147; 58 Január 7. Hétfő. Köznap, vízkereszt után (Penyafordi Szent Rajmund, Bálint, Attila) Miseolvasmányok: 1Jn 3,22-4,6; Zsolt 2,7-8. 10-11; Mt 4,12-17. 23-25 Válaszos zsoltár: Örökségül adom neked a Föld minden nemzetét. Énekrend: H 230; 18; 4 ÉE 152; 37; 327 Január 8. Kedd. Köznap, vízkereszt után (Szent Szeverin, Szörény) Miseolvasmányok: 1Jn 4,7-10; Zsolt 71,2. 34ab 7-8; Mk 6,34-44 Válaszos zsoltár: Hódoljon előtted, Istenünk,

• URUNK MEGJELENÉSE, VÍZKERESZT • 2013. JANUÁR 6.

a föld minden nemzete! Énekrend: H 257; 107; 155 ÉE 148; 579; 133 Január 9. Szerda. Köznap, vízkereszt után ( Juliánusz, Marcella, Marcell) Miseolvasmányok: 1Jn 4,11-18; Zsolt 71,2. 10-13; Mk 6,45-52 Válaszos zsoltár: Hódoljon előtted, Istenünk, a föld minden nemzete! Énekrend: H 223; 119; 21 ÉE 147; 161; 20 Január 10. Csütörtök. Köznap, vízkereszt után (Nysszai Szent Gergely, Vilmos, Vilma, Melánia) Miseolvasmányok: 1Jn 4,19-5,4; Zsolt 71,2. 14 és 15bc 17; Lk 4,14-22a Válaszos zsoltár: Hódoljon előtted, Istenünk, a föld minden nemzete! Énekrend: H 220; 157(4); 98(2) ÉE 149; 201; 127 Január 11. Péntek. Köznap, vízkereszt után (Ágota, Honoráta, Tasziló) Miseolvasmányok: 1Jn 5,5-13; Zsolt 147,12-

15. 19-20; Lk 5,12-16 Válaszos zsoltár: Dicsérd Uradat, Jeruzsálem, magasztald, Sion, Istenedet! Énekrend: H 263; 280B; 261 ÉE 217; 187; 362 Január 12. Szombat Köznap, vízkereszt után (Ernő, Erneszta) Miseolvasmányok: 1Jn 5,14-21; Zsolt 149,1-5 és 6a és 9b; Mk 1,40-45 Válaszos zsoltár: Népében az Úr kedvét találja, üdvösségre vezeti a szelídeket. Énekrend: H 227; 120; 45 ÉE 143; 181; 61 Január 13. Vasárnap Ünnep Urunk megkeresztelkedése (Szent Hiláriusz, Veronika, Csongor) Miseolvasmányok: Iz 42, 1-4; 6-7; Zsolt 28, 1a és 2. 3ac-4. 3b. és 9b-10; Lk 3, 15-16. 21-22 Válaszos zsoltár: Áldja meg Isten az ő népét, adjon neki békességet! Énekrend: H 45; 107-150; 98 ÉE 61; 579-200; 127

LELKI TÁPLÁLÉK

Ezt üzeni... Nazianzi Szent Gergely Január 2.

„Új esztendőben új szívekkel…”

HÉT

ről re

Koller Gyula

azianzi Szent Gergelyt az Egyház együtt ünnepli barátjával, Nagy Szent Vazullal. Gergely Arianzban született 330-ban, előkelő kappadókiai családban. Apja egy zsidó-keresztény szektához tartozott, anyja, Nonna, buzgó keresztény volt. Felesége hatására az apa megtért, sőt püspök lett Nazianzban, egy vidéki kisvárosban. Gergely egész ﬁatalon megismerkedett nemcsak a kereszténységgel, hanem az antik kultúra kincseivel is foglalkozott. Korának leghíresebb iskoláiba járt: a kappadókiai Cézáreában, a palesztinai Cézáreában, Alexandriában és Athénben. Gergely szívesen diákoskodott, Szent Vazullal kötött barátsága is itt kezdődött. A tudomány mindig jobban vonzotta, mint a gyakorlati élet. Tanulmányai után visszatért Kappadókiába, ahol rétorként lett ismertté. Szülei unszolására Nazianzban telepedett le. Az akkori idők szokásának megfelelően felnőttként itt vette föl a keresztséget apja kezéből, aki ekkor már annyira idős volt, hogy alig tudta ellátni püspöki teendőit. Mivel szükség volt ﬁatal erőre, apja a keresztség után az egyházközösség kívánságára pappá szentelte Gergelyt. Ő azonban elmenekült otthonról, és Vazulnál keresett menedéket. Miután barátja lelket öntött belé, hazatért. Nem sokkal később Vazul Cézárea püspöke lett. Amikor Szaszimában új püspöki székhelyet alapított, Gergelyt nevezte ki püspöknek. Gergelyt püspökké is szentelték, de elmenekült a felelősség elől, és ezzel barátjának is ártott. A magányban keresett menedéket, ám nemsokára hazatért Nazianzba, hogy apja mellett lehessen, de vonakodott attól, hogy utódja legyen. Amikor apja után anyja is meghalt, Szeleukeiába vonult vissza, hogy az aszkézisnek és a szemlélődésnek éljen. Szülei után csakhamar Vazult, a hűséges barátot is elvesztette. Gergelyen erre búskomorság vett erőt. Életének az adott új lendületet, hogy meghalt az ariánusokat pártoló császár, és az új császár, Theodósziusz a niceai hitvallást követte. A fővárosban megmaradt hívek kicsiny közössége Gergelyhez fordult, aki elfogadta a konstantinápolyi püspöki tisztséget. Mivel a főváros templomai nagyobbrészt ariánus kézen voltak, Gergely kénytelen volt híveit magánkápolnájában összegyűjteni. Szavának erejével és kedves lényével megnyerte a népet. Teológiai beszédeket mondott, és azok a lehető legjobb hatást fejtették ki. Az Egyház állapota jobbra fordulhatott. Új nehézségek támadtak azonban abból, hogy Gergely gyanútlanul maga

mellé vett egy kalandort, aki az arianizmus fő fészkéből, Alexandriából jött. Ez aztán elkövetett mindent, hogy Gergelyt eltávolíttassa, és magát választassa meg a helyébe. Gergely nem értett a taktikázáshoz, és nem tudott kellően védekezni sem. Ezért fölmentését kérte, amit meg is kapott. Mielőtt elhagyta volna a fővárost, végrendelkezett. Minden vagyonát a nazianzi katolikus egyházközségnek hagyta, hogy gondoskodjanak a szegényekről, az élet mostoháiról és a szerencsétlenekről. Rövid ideig még Nazianzban segédkezett, azután visszavonult Arianzba, s ott ﬁlozóﬁával, költészettel foglalkozott, amely különösen közel állt szívéhez. Egész életében a szemlélődő és a tevékeny élet kettőssége között hányódott. Itt végre megnyugodhatott. A halál is e magányban köszöntött rá. 389-ben vagy 390ben halt meg Arianzban.

sten kegyelméből – a különböző „világvége-idézések” ellenére – egy új esztendőnek a küszöbét léptük át. Ismét egy évvel többet éltünk, de – legyünk őszinték – egy évvel közelebb kerültünk koporsónkhoz is, hiszen az idő növekedésével egy arányban fogy az élet. A mögöttünk hagyott év nemegyszer hosszúnak, vontatottnak tűnt, de most, mikor visszaemlékezünk, úgy tűnik, mintha csak egy pillanat lett volna. Pedig az idő egy pillanatra sem állt meg, és az idővel együtt lépésről lépésre haladt a mi életünk is.

akár hasznosan töltjük az időt, akár nem, a most megkezdett esztendő napjai szépen lassan, egymás után elrepülnek. Az idő nem ismer megállapodást, nekünk sincs örök helyünk biztosítva. Ki lehet biztos afelől, hogy a megkezdett évet be is fejezi? Tekintsünk önmagunkra mint vándorokra, akiknek itt a földi létben nincs örök maradásuk. Úgy járjuk a 2013-as év útjait, mint örökös vándorok, akiknek csak egy igaz otthonuk van. Ha ezt megtanuljuk, és sikerül megvalósítanunk, akkor a lélek szabadságában tudjuk majd megélni hétköznapjain-

Ezekben a napokban érdemes elgondolkodnunk, hogy a hátunk mögött hagyott évet hogyan töltöttük. Ez a legalkalmasabb idő, hogy elgondolkodjunk életünk napjain: mennyire sáfárkodtunk a ránk bízott javakkal, gyarapodtunk-e a jóban, az erkölcsben, vagy talán mélyebbre süllyedtünk a rosszban. De azon is érdemes elgondolkodni, hogyan álltunk helyt állapotbeli kötelességeink végzésében, mire terjedtek ki törekvéseink, hol akadtak fenn, s állapodtak meg iparkodásaink. Ilyenkor igyekszünk elhatározásokat tenni, hogyan töltsük a most megkezdett esztendőt. Fontosnak tartom megtanulni úgy tekinteni saját jövőnkre – az előttünk álló eseményekre –, mint mulandóra, mint az örökkévalóságra való felkészülésre. Hiszen akár óvakodva járunk, akár nem,

kat. Mentesek tudunk majd maradni a hiúságtól, a nagyravágyástól, a kisstílűségtől és minden ellenségeskedéstől. Az új esztendőt új szívvel, új lelkülettel és új reménységgel kell megkezdenünk. Minden kezdettől egyfajta egzisztenciális biztonságot várunk, szeretnénk, ha biztos talajon állna az életünk – jó munkahely, egészség, szerető családi háttér… Ezt csak akkor tudjuk megtapasztalni, ha megtanuljuk, hogy minden napunk, életünk minden pillanata Isten kezében van. Isten tenyerén tudjuk igazán megtapasztalni, hogy életünk jó kezekben van. Ne mi akarjuk szebbé tenni az idei évet, hanem tudjuk elfogadni Isten akaratát és teljesíteni azt. Idei vándorutunk során a bennünk lakó isteni életet kell gyarapítanunk az Istennel való együttműködés által.

* * * Gergely ékesszóló és mély gondolkodású szent volt, akit „a teológus” névvel illettek életrajzírói. E nevet elsősorban az isteni misztérium iránti érzékével érdemelte ki. Született szónok volt, már ﬁatalon úgy érezte, hogy Isten szavának „zamata édesebb a méznél”. Abban az időben, amikor a krisztológiai harcok széthullással fenyegették Egyházunkban az egységet, Gergely kitűnt izzó Krisztus-szeretetével, amely - az ariánusokkal ellentétben - Jézus személyében egyszerre vallja az isteni és az emberi természetet. Érzékeny, ﬁnom lénye mérséklő hatást fejtett ki a teológiai viták és harcok közepette. Nazianzi Szent Gergely az írók és költők védőszentje. Akiben írói vagy költői hajlam van, forduljon bizalommal közbenjárásáért! Gergely a szemlélődő és a tevékeny élet vonzása között hányódott. Egész életén át küzdött e feszültség föloldásáért. A magányban való élet, amelyet a f ilozóf ia és a lelki szemlélődés tesz tartalmassá, rendkívül vonzotta. Költeményei tanúskodnak arról, hogy nagy lelke mily szakadatlanul kereste Istent és a békét. Nagy tehetsége és példás lelki élete, amelyhez érzékeny felebaráti szeretet társult, képessé tette volna arra, hogy az Egyház érdekében nagy tetteket hajtson végre. Szorongásokkal teli egyénisége azonban tehetségét nem tudta eléggé kamatoztatni. E magatartása tegye számunkra nyilvánvalóvá, hogy minden szorongás a tehetség rombolására való, és megakadályoz abban, hogy képességeinket kamatoztassunk a közösség számára is.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

FAGGATÓZÓ

Dolgozni, égni, mindig adni… ágyor József 1941. március 15-én született Ipolynyéken. Az alapiskola elvégzése után Ipolyságon érettségizett 1958-ban. A pozsonyi Felsőfokú Pedagógiai Iskolán alapiskolai (általános iskolai) tanári oklevelet szerzett 1960-ban. 1960–1969-ben Tallóson tanított, 1969–1972 között a diószegi alapiskola igazgatóhelyettese volt. 1972–1992 között a tallósi speciális iskola, 1992–2003-ban pedig a hidaskürti alapiskola igazgatói tisztségét töltötte be. 2005-ben Szülőfölddíjjal, 2006-ban a Szlovák Köztársaság Kormányának ezüstérmével tüntették ki. 2007-ben megkapta a Felvidéki Pedagógusok Díját, 2011-ben pedig a Pátria-díjat. Munkássága sokrétű, helytörténeti kutatásokkal és nyelvjárásgyűjtéssel, valamint népi mondókák és gyermekjátékok gyűjtésével is foglalkozik. 2011-ben válogatott versei jelentek meg kötetben.

G Interjú - Hogyan emlékszik vissza gyermekkorára? - Én a II. világháború gyermeke vagyok. Édesapám szabómester volt, mindkét világháborúban szolgált, a másodikból vakon jött haza. Szerencsére megműtötték, így a mesterségét tudta tovább folytatni. Két bátyám mellett van egy húgom is. A háború alatt, amikor az udvaron levő földes pincébe kényszerültünk, egy alkalommal édesanyám kompótot akart lehozni a szekrény tetejéről; amikor felállt a székre, hogy az üveget levegye, ágyúlövedék érte a házunkat. A ház oldala ledőlt, édesanyám sokkos állapotban jött vissza a pincébe. Csupán négyéves voltam, de azokra a napokra jobban emlékszem, mint az óvodai éveimre. Még most is előttem a kép, mikor csak egy fenyőgally volt a karácsonyfám, s becsomagolt diók díszítették. Az orosz katonák ölükbe vettek, incselkedtek velem, a karácsonyfa felé nyúltak és én kérleltem őket – úgy él bennem, hogy az ő nyelvükön! –, hogy ne vigyék el, az a fa az enyém. Karácsonyfa még azokban az ínséges időkben is volt, hisz minden gyermek várja az ajándékokat, „hogy jöjjön a Jézuska”. Az Úr jelenlétét minden életkorban máshogyan tapasztaljuk, minden élethelyzetben másként érezzük: a gyermeknek ajándékot hoz, a házasulandóknak az életét köti egybe, a betegnek vigasztalást, reményt, erőt ad. - Ministrálni szokott? - Templom mellett laktunk, akarva-akaratlanul is kapcsolatban voltam az egyházzal.

Édesapám varrta a lelkiatyáknak a ruháit, gyakran bejöttek hozzánk. Meg kell említenem gyermekkorom meghatározó papjait: Bussay Tivadar kanonokot, Kótor Andrást, aki később Felsőszeli plébánosa lett és Elek Lajost. Mélyen él bennem Lajos atya, ő egy igazi ezermester volt, minden munkából kivette a részét, gyermekként is mindig buzdított. Szavak nélkül is tudott irányítani bennünket, amikor nekiállt festeni a templomot, mi is beálltunk mellé. A villanyvezetékekhez kellett vésni a falat, segítettünk neki. Emberként is nagyon megértő volt, gyerekcsínyeinket ﬁgyelemreméltóan kezelte. Ministránsként mindegyikük mellett szolgáltam. - Hogyan imádkozott a család? - Az ima nálunk elmaradhatatlan volt, addig nem mehettem el az iskolába, míg le nem térdeltem az édesapám „cérnaasztalához” és el nem imádkoztam a Hiszekegyet, Miatyánkot, Üdvözlégy Máriát. Előfordult, hogy a közben hozzám betérő iskolatársam mindaddig várakozni kényszerült, míg kötelességemet nem teljesítettem. Egy, a szüleim által emlegetett megkacagtató eseményre is emlékszem. Az egyik unokatestvérem esti imája hiányosra sikeredett. Édesapja ﬁgyelmeztette őt: Fiam, még elfelejtettél imádkozni a meghalt hívekért. Mire ő: Édes jó Istenem, adj örök nyugodalmat apukámnak, anyukámnak, meg az összes meghalt híveknek. Hogy erre milyen cifrát mondott a nagy-

A tallósi kastély bácsim, azt most itt nem idézem, csak felháborodásának befejező részét: Hát te azt akarod, hogy mind a ketten megdögöljünk?! Gyermekként hallottam a hiedelmet, mely szerint aki összekocogtatja a halott lábát, az nem fog félni a halottaktól. Na, nekem sem kellett több, meghalt a nagymamám – otthon volt felravatalozva –, alig vártam, hogy egy percre egyedül hagyjanak vele, mindjárt odamentem hozzá, a lepelt felhajtottam és összekocogtattam a lábát. Merem állítani, hogy jó recept, kamaszkoromban nemegyszer a temetőben tanultam, készültem a vizsgáimra. A szüleimtől tanultam, hogy Isten szeme mindent lát, és ez mindig segített abban, hogy nagyon nagy rosszaságot ne kövessek el, mert Ő lát engem. Szüleim úgy neveltek, hogy minden es-

• URUNK MEGJELENÉSE, VÍZKERESZT • 2013. JANUÁR 6.

te vegyem számba a napomat, minden napra jusson legalább egy jó cselekedet. Kipucoltam édesapám cipőjét, vagy a kerekes kútból vittem be vizet… Ha azt mondtam, hogy valaki hazudott, ﬁgyelmeztettek, hogy inkább mondjam úgy, hogy tévedett. A mi Urunk tízparancsolatában benne van minden, hogyha ezt betartanánk, semmilyen más törvényre nem lenne szükség. Az egyházi dalok közül nekem leginkább ez tetszik: Béke fejedelme, szentséges Istenünk, Úr Jézus szent Szíve, békéért esdeklünk. Békét adj szívünknek, békét családunknak, Békét nemzetünknek, békét a világnak. Igen, az Úr törvényei szerint élve béke lakozna a szíveinkben és otthonainkban. - Milyen népszokásokra emlékszik?

- Mindig huncutságra adott okot a lucázás, amikor tiszteletből eljártunk a szomszédainkhoz és a bukfencvetés után hangosan mondtuk a Tyúkok tojjanak, lányok ﬁaddzanak mondókát, aminek szavait néha tréfából fel szoktuk cserélni… Karácsonykor azt mondtuk, hogy megyünk „ablakok alá”, ez volt Palócföldön a mendikálás. Körbejártuk a rokonságot, ismerősöket, kaptunk diót, almát és mindenki örvendett. A húsvéti locsolkodás szintén a kedves események közé tartozott. Ismerős helyen ezt elmulasztani bűnnek számított. - Szülőfaluja kulturális életéről is mondana valamit? - A kereszténység mellett a családunk szívügye volt mindig a magyarság megtartása. A faluban jól működött a Csemadok szervezete, édes-

FAGGATÓZÓ

apám is alapító tagjai közé tartozott. Hosszú ideig az önkéntes tűzoltószervezet parancsnoka volt, így sem ők, sem pedig mi, gyerekek nem maradtunk ki a falu társadalmi életéből. Az életben sokszor merítettem szüleim meghatározó egyéniségéből, rengeteget olvastak, a könyveket, az olvasást már kiskorunkban megszerettették velünk. Édesapám nagyon szépen játszott hegedűn, csupán hallás után, sajnos, zenei tehetségét nem örököltem, viszont a kottaolvasást önszorgalomból megtanultam. Hegedülni is tudok, de az én kezemben nem sír úgy a hegedű, mint valamikor az ő kezében. Emlékezetesek maradtak azok az alkalmak, amikor édesapám és barátai összejöttek otthonunkban és együtt nótáztak, vidáman beszélgettek, egy-egy pohár bor mellett. Édesanyámtól a versek, a költészet iránti szeretetet örököltem. Sokan mondják, hogy alkatilag is nagyon hasonlítok rá. - A felsőbb pedagógiai iskola elvégzése után hogyan alakult a sorsa? - Pályafutásom első állomása Tallós volt. 19 évesen kerültem ide. Szülőfalum dolgos, becsületes, mindmáig végtelenül tisztelt lakosai közül egy hasonló közösség megbecsült tagja lettem. A községi elöljáróság felkért, hogy vezessem a falukrónikát, amiről akkor még azt sem tudtam, mi fán terem. Mondták, keressem fel a falu plébánosát, Vöröss Jánost, aki akkor már idős, beteg ember volt. Kedvesen foga-

dott. Jó kapcsolat alakult ki közöttünk, emberségével nagy hatással volt rám. Szerényen ﬁgyelmeztetett, hogy nagyon gondoljam meg, mit írok le… Későbbiekben is sokat merítettem az ő jegyzeteiből, munkáiból. Kutatásaim során az utána következő plébánosok is segítettek abban, hogy a plébániai levéltárban adatokat gyűjthessek. Sok adathoz jutottam a községi levéltárban, de a községháza és az egykori fogyasztási szövetkezet padlásán is számos jegyzőkönyvre bukkantam. Mindezt a tanítás mellett végeztem és közben bekapcsolódtam a Csemadok életébe, 29 évig voltam az elnöke. - Pályafutása következő állomásaira hogyan emlékszik? - Hidaskürti ténykedésem idején szoros kapcsolatban álltam egészen a haláláig Józan Lajos atyával. Jól verselt, később beleegyezett a versei kiadásába. Költeményei Betlehem vagyok címmel jelentek meg, az előszót én írtam a kötethez. A galántai kórház személyzeti osztályán ismerkedtem meg Csukás Zsigmond somorjai tiszteletes úrral. Ágyszomszédom volt, így sokat tudtunk beszélgetni, elmélyülni egy-egy témában. Számomra ő is példaképül szolgált. - Igazgatói tisztsége feltételezi, hogy párttag volt. Jól gondolom? - Bár ﬁatal tanítóként beszerveztek a kommunista pártba, az egyházzal való kapcsolatom töretlen maradt. Akkor is, abban a helyzetemben

A tallósi templom (Fotó: Taz, forrás: wikipedia.hu) is az Urat szolgáltam, mert más Úr nem létezik. Tanulságos volt számomra, amikor egy volt községi vezető, aki vakbuzgón hitte a rendszer téveszméit, kórházba kényszerült. Már előkészítették a műtétre, ami elmaradt, mert közben el kellett távolítani az egyik szemét. Amikor meglátogattam, keze még rögzítve volt az ágyához, hogy szeméről a kötést akaratlanul is le ne rántsa. Köszöntem neki, s ő megkérdezte: Mintha valami csurogna az arcomon, mi az? A vére csurgott, mentem, azonnal szóltam a mindig szolgálatra kész nővérkének. Egy további látogatás alkalmával váratlanul ezt kérdezte tőlem: Fiam, hát tényleg van Isten? A válasz természetesen mi más is lehetett volna: Van, kell, hogy legyen. Én hiszek benne. Aztán

majd gyere el a temetésemre – mondta. Vigasztaltam, hogy ne adja fel a reményt, meggyógyul. Halála előtt még meggyónt, megbékélve távozott az Úrhoz. - Világnézetét tömören hogyan foglalná össze? - Az ember szabadságát csak az Isten tudja biztosítani, senki más. Benne hinni a legnagyobb csoda. Az utamat végig segítette, bárhol jártam, bármit tettem, mellettem volt. A számtalan jó embert, akikkel együtt dolgozhattam, akik segítettek, a jó Istennek köszönhetem. Most felötlik bennem a gondolat, vajon ha az Istennek nem egyszülött ﬁa, hanem egyszülött lánya lett volna, hogyan alakult volna a világtörténelem. Vajon a női szívnek nem lett volna-e nagyobb

ereje, hogy az életet adó édesanyák szívéből áttörhetetlen gátat emeljen az értelmetlen háborúk, a ﬁaik életét veszélyeztető, öldöklő háborúk ellen? Persze, ez csak játék a gondolattal, az isteni elrendelést kell tökéletesnek tartanunk, elfogadnunk. S végül még egy gondolat. Ha valaki felkérne, hogy keressek mottót a földi kollégium, az Élet Iskolája számára, én Papp László erdélyi költő sorait ajánlanám: Dolgozni, égni, mindig adni, / A végső percig nem lohadni. / Építeni szép, tiszta hittel, / Együtt nőni az épülettel. / Megcélozni a legszebb álmot, / Komolyan venni a világot. / Teljes erőből mindkét vállal / Birkózni minden akadállyal. Mindig szeretni és remélni, / Így érdemes a földön élni.

A hét imája Nagy szeretettel küldöm ezt az engesztelő imát, melyet iskolás koromban a mariazelli zarándokúton tanultam. Szeretném, ha minél többen kérnénk Égi Édesanyánkat, Máriát, esedezzen értünk ebben a nehéz időben, vegyen palástja alá, és védjen, oltalmazzon bennünket életünk minden napján. Horváth Mária, Negyed

Engesztelő ima Máriához Isten legelső Kiválasztottja, halld meg az epedő kiáltást, amely minden hívő lelkéből száll feléd ebben a nehéz időben. Hajolj fájó sebeink fölé. Változtasd jóvá a rosszaságot, töröld le a szenvedők és szomorúak könnyeit, vigasztald a szegényeket és elesetteket, oltsd ki a gyűlölködést, szelídítsd az erkölcstelenség durvaságát, őrizd meg ﬁataljainkban a tisztaság virágát.

Védelmezd az Anyaszentegyházat, és eszközöld ki nekünk, hogy minden ember érezze a krisztusi jóság erejének hatalmát. Mária, a Te nevedben ujjongva örvendeznek a mennyben. A Te nevedben ismerjék föl egymást a testvérek a földön, és a Te nevedben legyenek a nemzetek egyekké, és a Te nevedben legyenek az emberek Isten nagy családjának tagjai, amely felett az őszinte és egyetemes béke napja ragyogjon. Hallgasd meg, ó, Édesanyánk alázatos könyörgésünket, és főképpen azt eszközöld ki számunkra, hogy egykor Veled együtt boldogok lehessünk, és a mennyben trónod előtt ismételhessük azt a dicséretet, amely ma oltárainkról száll Feléd a földről. Egészen szép vagy, Mária! Dísze és öröme, tisztessége és dicsősége a mi népünknek. Amen. * * * Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk imáikat. Az imák beküldői közül egyet negyedévenként két imafüzettel ajándékozunk meg. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

OLVASÓINK ÍRTÁK

Szentföldi zarándoklat 13. Az Olajfák hegyére vezető úton Jézus ezt mondta tanítványainak: „Ma éjszaka mindnyájan megbotránkoztok bennem. Írva van: Megverem a pásztort, és szétszélednek a nyáj juhai. De feltámadásom után majd előttetek megyek Galileába." Péter fogadkozott: „Ha mindnyájan megbotránkoznak is, én nem botránkozom meg soha.” Jézus csak ennyit mondott: „Bizony mondom neked, még az éjjel, mielőtt a kakas szól, háromszor megtagadsz.” A Getszemáni nevű majorban ezt mondta tanítványainak: „Üljetek le, én arrébb megyek és imádkozom.„ (Vö. Mk 14,27-32) A barlangnak, amelyben Jézus tanítványait hagyta, hogy imádkozzanak, magyar vonatkozása is van. Egy bajai férﬁnak, Mérő Józsefnek, meghalt a kisebbik gyermeke, majd a felesége is. A nagyobb gyermekei pedig rosszul bántak vele. Bánatában kivágta a kertjében lévő diófát, keresztet ácsolt belőle, és vállán vitte el a Szentföldre. 1868-ban itt, az Árulás barlangban átadta a ferences szerzeteseknek. A kereszt 1956-ig volt a barlangban, ekkor hatalmas felhőszakadás volt az Olajfák hegyén, és a hegyekből lezúduló víz minden berendezést kivitt a barlangból, köztük a keresztet is. Mérő József ükunokájának sikerült elintéznie, hogy az eredeti kereszt kicsinyített mását, szentmise keretében 1994-ben egy zarándokcsoport ismét elhelyezze a barlangban. A 33 tagú csoportban a Remény újság szerkesztője is ott volt. Júdás csókkal árulta el Jézust. Szlávik atya elmondta, azóta is hány és hány árulást hajtottak végre az em-

beriség ellen, a szeretet jelében. Jézus szenvedése itt, a Getszemáni kertben kezdődött, halálfélelmével. Látta a világ bűneit, és kéri az Atyát, ha lehet, vegye el tőle a szenvedést, de a döntést rá bízza: „ne az én akaratom teljesüljön, hanem a tied”. Itt, a Getszemáni kertben épült fel a Minden Népek temploma. A templomot a Haláltusa bazilikájának is hívják, amit az 1920-as években épített Bartoluzzi, tizen- Együtt könnyebb… két nemzet bevonásával. A templom belsejében a főoltár előtti kő a hagyomány szerint a ha- gyermekével ugyanezt? Egy szülőnek nincs nagyobb láltusa köve. Itt verejtékezett vért Jézus az elfogása fájdalma, mint látni gyermekének fájdalmát. Mit előtt. A követ egy kovácsoltvas töviskorona veszi kö- érezhetett, mikor látta elesni gyermekét a kereszt súrül. Az oltár fölötti mozaikképen egy angyal vigasz- lya alatt? talja Jézust. A képet Magyarország ajándékozta a Hét évvel ezelőtt, mikor először mentünk végig a templomnak. Alkotója Muzsinszki Nagy Endre. A Via Dolorosán, a hatalmas tömegtől, ami itt hömkép alsó sarkában található Magyarország címere. A pölygött e sikátorban, valamint a kétkerekű káréjukon templom melletti kertben olyan öreg olajfa is van, ami a portékájukat toló árusoktól alig tudtunk kijönni a feJézus korából való. leségemmel a hetedik állomásról. Mire sikerült, a tárOtt, ahol megkorbácsolták Jézust, ma a Korbácso- sainkat nem láttuk sehol. Merre menjünk? Fogallás kolostor áll. A kupola belső részén egy mozaik lát- munk sem volt. Idegen nyelvet nem beszélünk. Ennyi ható, amely a töviskoszorút ábrázolja. Ott, ahol ki- arabot még egy helyen életünkben nem láttunk. Vémondta Pilátus: „Ecce Homo – Íme, az ember“ – a gigfutott rajtunk a hideg. Elvesztünk! Nem eltévedCion Nővérei kolostor kápolnája áll az Antonius tünk, elvesztünk. Micsoda vészjósló ez a keresztút erődben. Kövezett udvarán vette vállára az ezer sebből még békeidőben is, hát még Jézusnak… vérző Jézus a keresztet, s vitte a Via Dolorosán egéTalálomra elindultam egy irányba, utat törtem a töszen a Golgotára. A Via Dolorosa Jézus értünk vállalt megben, megfogtam a feleségem kezét, és húztam kínszenvedésének, ember által utánozhatatlan remek- magam után. Szerencsére jó irányba mentünk, és a műve, melyen végigkísérte iszonyú szívfájdalmak közt nyolcadik állomásnál utolértük társainkat. édesanyja. Melyik édesanya nem tette volna meg (folytatjuk)

Életige 2013. január Chiara Lubich „Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” (Mt 9,13) „… Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” Emlékszel, mikor mondta Jézus ezeket a szavakat? Egyszer, amikor asztalhoz ült, és néhány vámos és bűnös is mellé telepedett. Észrevették ezt a farizeusok, és így szóltak a tanítványokhoz: „Miért eszik együtt a Mesteretek a vámosokkal és a bűnösökkel?” Jézus meghallotta ezt, és így felelt: „Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” Jézus itt Ozeás prófétától idéz egy mondatot (vö. Oz 6,6), ami azt mutatja, hogy

tetszik neki a benne foglalt gondolat: ez ugyanis az a norma, amelyhez Ő is tartja magát. A szeretet elsőbbségét fejezi ki minden más parancsolathoz, minden más törvényhez és szabályhoz képest. Ez a kereszténység. Jézus azért jött, hogy elmondja: Isten mindenekelőtt a szeretetet várja tőled minden ember iránt, és hogy Istennek ezt az akaratát hírül adták már az Írások, ahogy ezt Ozeás próféta szavai is tanúsítják. A szeretet minden keresztény életprogramja, cselekvésének alaptörvénye, viselkedésének megkülönböztető jegye. A szeretet mindig előbbre való a többi törvénynél. Sőt, a keresztény számára a többiek iránti szeretetnek olyan szilárd alapnak kell lennie, amelyre építhet, hogy az összes többi normát hitelesen megélje.

„… Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” Jézus szeretetet akar, és az irgalmasság ennek egyik kifejeződése. Azt akarja, hogy a keresztény mindenekelőtt azért éljen így, mert Isten ilyen. Jézus számára Isten mindenekfölött Irgalom, Atya, aki mindenkit szeret, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra, esőt ad igazaknak és bűnösöknek. Jézus, mivel mindenkit szeret, nem fél attól, hogy bűnösökkel legyen együtt, és így felfedi, hogy kicsoda Isten. Ha tehát Isten ilyen, ha Jézus ilyen, akkor te is táplálj hasonló érzéseket magadban! „… Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” „… nem áldozatot.” Ha nincs benned szeretet a felebarátod iránt, akkor vallásosságod nem tetszik Jézusnak. Nem kedves előtte imádságod, részvételed a szentmisén, esetleges adományaid, ha mindez nem szívedből fakad, amely békében él mindenkivel, nagy szeretettel irántuk. Emlékszel a hegyi beszéd szavaira? „Ha tehát áldozatodat az oltárhoz viszed, és ott

• URUNK MEGJELENÉSE, VÍZKERESZT • 2013. JANUÁR 6.

eszedbe jut, hogy felebarátodnak valami panasza van ellened, hagyd ajándékodat az oltár előtt, és menj, békülj ki előbb felebarátoddal, aztán térj vissza és ajánld föl ajándékodat.” (Mt 5,23-24) Ez azt fejezi ki, hogy az Istennek leginkább tetsző vallásos cselekedet a felebaráti szeretet, és ez az alapja az Istennek járó tiszteletadásnak is. Ha szeretnéd édesapádat megajándékozni és közben haragban vagy a testvéreddel (vagy éppen a testvéred haragszik rád), édesapád vajon mit szólna? „Előbb béküljetek ki, aztán hozd ide az ajándékodat!” De még többről van szó. A szeretet nem csupán a keresztény élet alapja, hanem a legközvetlenebb út ahhoz, hogy közösségre lépjünk Istennel. Ezt mondják a szentek, akik előttünk járva tettek tanúságot az evangéliumról, ezt tapasztalják a hitük szerint élő keresztények: amikor segítenek testvéreiken, különösen a szűkölködőkön, növekszik Isten iránti szeretetük és vele való egységük; észreveszik, hogy kapcsolat van köztük és az Úr között. Ez egyre nagyobb örömmel tölti el életüket.

„… Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” Hogyan élheted ezt az új igét? Ne osztályozd azokat, akikkel kapcsolatban vagy, ne közösíts ki senkit, mindenkinek nyújtsd azt, amire képes vagy, ebben is utánozd az Atyaistent. Simítsd el a kisebb-nagyobb viszályokat, amelyek nem kedvesek a mennyben és a te életedet is megkeserítik. Ne nyugodjék le a nap haragod fölött – bárkiről legyen is szó –, ahogy az Írás mondja (vö. Ef 4,26). Ha így teszel, minden cselekedeted kedves lesz Isten előtt, és megmarad az örökkévalóságra. Akár dolgozol, akár pihensz, akár játszol, akár tanulsz, akár a gyerekeiddel vagy együtt, akár a feleségeddel vagy a férjeddel sétálsz, akár imádkozol, akár odaszenteled magad, vagy más vallásos cselekedetet végzel, ami együtt jár keresztény hivatásoddal – ez mind-mind nyersanyag a Mennyek Országának építéséhez. A mennyország olyan ház, amelyet idelent építünk föl, és majd odaát lakunk benne. De fölépíteni csak szeretettel lehet. (Az Élet igéje. Új Város, 1996/6.)

MOZAIK

Új felmérés a világ vallásairól A Pew kutatóközpont több mint 230 országot átfogó felmérése szerint a Föld népességének 84 százaléka tartozik valamely valláshoz. A 2010-es adatok alapján született eredmények szerint a Föld lakosságából 2,2 milliárd keresztény (a világ népességének 32 százaléka), 1,6 milliárd muzulmán (23%), 1 milliárd hindu (15%), közel 500 millió buddhista (7%) és 14 millió zsidó (0,2%). További 400 millió (6%) különféle h a g yom á n yo s , törzsi, bennszülött vallások követője. Végül mintegy 58 millió (körülbelül 1%) más vallások híve (pl. bahái vallás, szikhizmus, sintoizmus, taoizmus, jainizmus, wicca, zoroasztrianizmus stb.) A felmérésből kiderül, hogy az emberiség 16 százaléka nem kötődik semmilyen valláshoz, bár közülük sokan

Műsorajánló

hisznek Istenben vagy valamilyen koz- ban 700 millió vallástalan ember él, mikus szellemi lényben. E csoport lét- kétszer annyi, mint az Egyesült Állaszáma nagyjából megegyezik a világ mok teljes népessége. katolikusainak létszámával. A keresztények eloszlása a legegyenletesebb: nagyjából ugyanannyi keresztény él Európában (26%), mint Latin-Amerikában és a Karib-térségben (24%), illetve Afrika Szahara alatti övezetében (24%). A zsidók 44 százaléka ÉszakAmerikában él, 41 százalékuk Észak-Afrikában és a KözelKeleten (nagyrészt Izraelben). A vizsgált nyolc nagy vallási csoportot tekintve a világ néA vallások földrajzi eloszlása nagyon pességének 73 százaléka, jellemzően a eltérő. Ázsiában és a csendes-óceáni hinduk és a keresztények tartoznak latérségben él a hinduk és a buddhisták kóhelyük többségi vallásához. A fenn99 százaléka, a hagyományos, törzsi és maradó 27% – a többi vallási csoport – egyéb vallások híveinek mintegy 90 vallási kisebbségben él – derül ki a Pew százaléka, a muzulmánok 62 százaléka Forum vizsgálatából. és a nem vallásosak 76 százaléka. Kíná(mk)

Az Egyház látható egysége nem illúzió „Az Egyház látható egysége az a nagy ígéret, amelyet Jézus tett nekünk, tehát nem lehet egyáltalán illúziónak tekinteni” – fogalmazott Egység: illúzió vagy ígéret című felszólalásában Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke a Pápai Lateráni Egyetemen tartott novemberi konferencián. A posztmodern gondolkodás ma a kereszténységen belül is működik. Vannak irányzatok, amelyek a pluralizmus nevében olyan előfeltételből indulnak ki, miszerint nemcsak a vallások sokfélesége létezik, hanem több isteni kinyilatkoztatás is van. E szerint az irányzat szerint Jézus Krisztus csak egy a sok megváltó közül. Mások azt tartják, hogy az egység keresésére gya-

Agapé

Dominó

nakvással kell tekinteni. Az egység eszerint nem lenne más, mint a sokszínűség és a különbségek toleráns elfogadása, amelyben már kiengesztelődtek egymással a különbözőségek. Koch bíboros szerint éppen a párbeszéd célja ad okot napjainkban ellentétekre az ökumenizmusban. A fő probléma abban áll, hogy az utóbbi évtizedekben az ökumenikus mozgalom célja lassanként elhalványodott. A reformációból született számos egyház és egyházi közösség fokozatosan eltávolodott a közös hitben, a szentségekben és az egyházi szolgálatokban megvalósuló látható egység eredeti célkitűzésétől. Ehelyett inkább azt szorgalmazták, hogy kölcsönösen ismerjék el a különféle egyházi közös-

Hozzávalók: 28 dkg darált dió, 36 dkg porcukor, 8 dkg ét- vagy tejcsokoládé, 2 evők. kakaópor, 1/2 mokkásk. fahéj, 1/4 mokkásk. szegfűszeg, 4 tojás fehérje, 1 ostyalap Fehér máz: 15 dkg fehér csokoládé, 2 evők. porcukor, 2 evők. főzőtejszín Díszítéshez: 2-3 dkg étvagy tejcsokoládé

ségeket mint egyházakat, és mint Jézus Krisztus egyetlen egyházának részét. Az Egyház látható egysége eszerint pusztán a különféle egyházi valóságok összességét jelentené. „A katolikus egyház számára az ökumenikus egység eredeti példaképe a Szentháromság” – fejtette ki Koch bíboros. Emlékeztetett rá, hogy Joseph Ratzinger bíboros, ma XVI. Benedek pápa, hogyan foglalta össze az ökumenizmus valódi célkitűzését: „az egymástól különvált felekezeti egyházak többes számát át kell alakítani a helyi egyházak többes számává, amelyek különböző formáikban egyetlen egyházat alkotnak”.

Magyar Katolikus Rádió Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton.

Mária Rádió Január 6., vasárnap 10.00 Szentmise Budapestről 22.00 Felvidéki beszélgetés

Duna TV Január 5., szombat 6.30 Szentföldi szent helyek üzenete. Ein Karem. Magyar ismeretterjesztő sorozat 7.40 Élő egyház. 8.05 Isten kezében 13.55 Magyar történelmi arcképcsarnok. Mindszenty József Január 6., vasárnap 6.30 Szentföldi szent helyek üzenete. Jézus Betleheme. Magyar ismeretterjesztő sorozat 8.30 Beavatás. Czakó Gábor televíziós esszéje 20.00 Abigél. 4/1.

m1 Január 4., péntek 6.00 A Biblia gyermekeknek – Újszövetség – Az igazságos bíró Január 5., szombat 6.05 Tokaj-Hegyalja – a világ öröksége Január 6., vasárnap 9.00 Katolikus krónika 10.15 Kérdések a Bibliában

m2 Január 6., vasárnap 9.50 A Biblia gyermekeknek – Újszövetség – Kincsek a mennyben

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Elkészítés: A darált diót egy lábasba szórjuk, hozzáadjuk a porcukrot, a darabokra tört csokoládét, a kakaóport, a szegfűszeget és a fahéjat. Állandó keverés mellett lassú tűzön elkezdjük melegíteni. Mikor a csokidarabok elolvadtak benne, és kellően áthevült, levesszük a tűzről, és gyors keverés mellett beleke-

verjük a (nyers) tojásfehérjéket. Egy 20x30 cm-es tepsit kibélelünk alufóliával, majd a masszát belesimítjuk. Hűtőbe tesszük, majd mikor teljesen megdermedt, egy ostyalapot lerakunk, és arra fordítjuk rá a masszát. Lehúzzuk róla az alufóliát, majd leöntjük a mázzal. A fehér mázhoz a csokit egy lábasba tördeljük, hozzáadjuk

a porcukrot és a főzőtejszínt. Vízfürdőbe állítjuk, és lassú tűzön felolvasztjuk. Ezzel a mázzal öntjük le a dominó alapját. Újra hűtőbe tesszük, míg teljesen megdermed. Ezután egyforma kis téglalapocskákra szeleteljük. Minden lapocskát olvasztott sötét csokival pöttyözzük és csíkozunk dominó mintára.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KUCKÓ

Tél, tél, tél, tél, Honnan jöttél? Tereld el a szeleket ne fújjanak hideget! (Kiss Dénes)

Boldog új évet kívánunk a Kuckó minden olvasójának!

Balog Milan, 3. osztály, Nagyölvedi Alapiskola

Újévi köszöntő Eljövendő Új esztendő Meg fog újulni! Boldogsággal, Újulással Fel fog virulni! Szerencsében, Reménységben Boldogan éljetek! Holnap reggel Újult kedvvel Jóra ébredjetek!

Tudjátok-e, hogy… Január 1-je nemcsak újév napja, hanem Szűz Máriának, Isten Anyjának az ünnepe is. Karácsony után néhány nappal rá emlékezünk, hiszen ő hozta világra a kis Jézust. A január 6-i ünnepet több néven is szoktuk emlegetni: ez a háromkirályok napja vagy vízkereszt. Az egyházban Urunk megjelenésének ünnepe – ekkor találkoztak a távoli népek képviseletében a napkeleti bölcsek Isten Fiával, a jászolban fekvő kis Jézussal.

Weöres Sándor

Balogh Gergő, 5. osztály, Nagyölvedi Alapiskola

(népköltés)

Chmelíček Jennifer, 3. osztály, Speciális Alapiskola, Ekecs

Szép a fenyő

Kollár Krisztián, 5. osztály, Nagyölvedi Alapiskola

Holocsi Dávid, 6. osztály, Speciális Alapiskola, Ekecs

Szép a fenyő télen-nyáron, sose lepi dermedt álom: míg az ágán jég szikrázik, üde zöldje csak pompázik. Nagykarácsony immár eljő, érkezik az új esztendő. Míg a mező dermed, fázik, a zöld fenyves csak pompázik.

Rigó Adrián, 4. osztály, Speciális Alapiskola, Ekecs Medei Csilla, 3. osztály, Speciális Alapiskola, Ekecs

Készítette Lőrincz László

Rejtvény

Kováč Christofer, 4. osztály, Speciális Alapiskola, Ekecs Vízszintes: 1. A rejtvény megfejtése (a nyilak irányában folytatva), 5. Naptári időszak, hét napból áll, 8. Toldalék, 9. E nap, 11. A mélybe, 12. Angéla, Géza, 13. Lusta, 15. Róbert, 16. Hebeg, 18. Lám, 20. Állami illeték, 21. Szlovák József, 23. Lilla, 24. Béke – szlovákul, 26. Sándor, Enikő, 27. Indíték, 29. Ilona kezdete!, 30. Mázsál, 31. Szem, Függőleges: 1. Nagybirtok, 2. Tapad, 3. Dugó közepe!, 4. Natália, 5. A kórház jele, 6. Létezik, 7. Beszélgetés, csevegés, 10. Ókori pénz (AS), 13. Románia autójele, 14. Tőszámnév, 17. Székesegyház, 19. Csodálatos, 22. Olga, Rita, 25. Római kettő, 28. Képző, -ke párja, 30. A méta fele, 32. Gramm, 33. Nándor.

A megfejtés egy ünnep neve, amely Jézushoz kapcsolódik. A megoldást nyílt levelező- 1 lapon küldjétek be január 11-ig szerkesztő8 ségünk címére: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava 12

Megfejtés

4 9

Gratulálunk, az ajándékot postán küldjük!

• URUNK MEGJELENÉSE, VÍZKERESZT • 2013. JANUÁR 6.

15 19

32 33

18 21

Az 50. számunkban közölt rejtvény meg23 fejtése: Szeplőtelen fogantatás. A nyertes: Nagy Erika, Andód.

NAPRAFORGÓ

Aki tegnap voltál: ma már nem te vagy, Aki holnap léssz: ma még nem te vagy. (Weöres Sándor) Keresd a Reményt a Facebookon!

Saját magunk döntsünk… November 18-án, vasárnap, jelentős eseményre került sor a pozsonypüspöki Szent Miklós-plébániatemplomban. Ezt megelőzően, pénteken délután a szalagokat készítettük a bérmálkozók részére, ezután írtuk rá arany színű filctollal a bérmaneveket. Szombaton délelőtt a közös gyónáson vettünk részt. A szép vasárnapi reggelen alig több mint egyéves felkészülés után 15 helyi és környékbeli magyar fiatal, 7 lány és 8 fiú, kapta meg a Szentlélek ajándékait a bérmálás szentségében. Nagy és egyszeri esemény ez a keresztény ember életében. A 9 órai ünnepi szentmise keretében került sor a bérmálás szentségének kiszolgáltatására, amit Haľko József pozsonyi segédpüspök végzett. Prédikációjában kiemelte, hogy nagyon fontos és komoly dolog és alapos elszántsággal, elhatározással jár a bérmálkozás mellett dönteni. Lényeges, hogy ne a szülői, nagyszülői, rokoni környezet erőltetésére, kényszerből, hanem saját érettségéből, tapasztalataiból adódóan döntsön így valaki. Ami természete-

VILLÁMPOST@LÁDÁNKBÓL

sen nem jelenti, hogy nem kell ehhez az otthoni, családi támogatás. E szentség által még egy további lépéssel közelebb kerülünk Istenhez, keresztény hitünkben még jobban megerősödünk, elmélyülünk. Ez a kapcsolat az Egyházzal, Istennel, a Szentlélekkel állandó, nem úgy, ahogy az néha megesik különféle okok miatt a maroktelefonunkkal, hogy

Diák színjátszók sikere

nincs térerő. Istennel való kapcsolatunk mindig biztosítva van, rajtunk múlik csak, hogy mennyire vagyunk iránta nyitottak. Hiba csak bennünk lehet, ha elfordulunk tőle, nem az Ő parancsa szerint végezzük dolgainkat. Az áldozati liturgia előtt Vadkerti József helyi plébános bemutatta a 15 szorgalmasan felkészült, levizsgázott ﬁatalt a püspök atyának, majd következett a bérmálás szentségének kiszolgáltatása. Az adományok átvitele, a felolvasás, a köszönetnyilvánítás a püspök és plébános atyáknak, a felkészítőknek, Kovács Klári néninek, segítőjének, Foglszinger Zsoltnak és Fülöp Andreának, mind a bérmálkozók között volt szétosztva. A mise vége után közös, illetve egyéni fényképezkedés volt, és a miséről videofelvétel is készült. Zilizi Kristóf

Háromkirályok Útra kelt a három jó király. Útra kelt a három jó király. Napkelet hol megszülettek ők, jött a jel és elindultak ők. Fenn, fenn az égen a csillag volt a jel, kék fénye súgta, a cél közel.

Három évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni a nagykaposi Erdélyi János Alapiskola „Hajnalka” diákszínjátszó körével Szűcs Ágnes. A türelem, a kitartás és a szorgos munka meghozta gyümölcsét. A 16 fős csoport a 2. hely megszerzésével felülmúlta a kitűzött elvárásokat a november második felében Kisvárdán megrendezett „Határon túli diákszínjátszó körök találkozója” elnevezésű seregszemlén. A nagykaposiakat a Kristóf Mónika vezette „Bóbita” színjátszók előzték meg, a harmadik helyet a hazai Bári Emil Általános Iskola „Csöpi” színjátszó köre érdemelte ki, igazgatójuk, Tóth László irányításával. A 14 csapat között ott voltak a királyhelmeci, bélyi és bolyi diák színjátszók is, akik szereplésükkel a többiekhez hasonlóan kivívták maguknak a közönség elismerését. Az eseményen először szereplő Ung-vidékiek harmadikos és negyedikes tanulói a Hófehérke és a hét törpe című darab előadásával érdemelték ki a zsűri és a közönség elismerését. „A gyerekek kitűnően teljesítették feladataikat. Mi lent a nézők között biztosan jobban izgultunk, mint ők odafent a színpadon. Azokat az eredményhirdetést követő pillanatokat nekik is köszönhetjük. Az elismerés, a dicsérő szavak természetesen újabb kihívások elé állítanak minket, és szinte késztetnek arra, hogy bekapcsolódjunk ezekbe. A legközelebbi találkozón is itt szeretnénk lenni” – nyilatkozta boldogan felkészítő tanáruk, Szűcs Ágnes. Tóth László, a rendezvény főszervezője: „Láthatjuk, milyen örömöt tud szerezni a gyerekekkel való foglalkozás, történjen az bármilyen téren. Érvényes ez akkor, ha a Kárpát-medence nagydiákjaival közösen ünnepelhetünk.” Pankovics Miklós

Útra kelt a három jó király. Útra kelt a három jó király. Régen volt, hogy arra járt király, három bölcs most éppen arra jár. Ó, azt hallották, hogy megszületett, őt ünnepelik, a gyermeket. (Részlet Varga Miklós dalából)

Az inga Egy bölcs a dolgozószobájában tartott egy hatalmas ingaórát, amely minden órában ünnepélyes lassúsággal, de ugyanakkor nagy dörgések közepette szólalt meg. - Nem zavarja? - kérdezte az egyik diákja. - Nem - válaszolta a bölcs -, mert így minden órában meg kell kérdeznem magamtól, hogy mit csináltam az elmúlt órában. És te? Te mit csináltál az elmúlt órában? (plebania.net) • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

GONDOLKODÓ

REJTVÉNY

A békesség a szellem egyszerűsége, a lelkiismeret derűje, a lélek nyugalma, a szeretet köteléke. A békesség a rend, a bennünk levő harmónia, szüntelen öröm, ami a jó lelkiismeret tanúságából születik, annak a szívnek szent örvendezése, amelyben Isten uralkodik. A békesség a tökéletesség útja, vagy még inkább: a békében található meg a tökéletesség (Szent Pio atya gondolatai). Rejtvényünk fő soraiban Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biokémikus egyik szép gondolatát rejtettük el. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán január 11-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy e-mail címére: remeny@remeny.sk A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ

Megfejtés Az 50. számunkban közölt rejtvény megfejtése: „A világ sok mindent elvehet tőlünk, de hitünket Jézus Krisztusban soha.” A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Kovács Márta, Körtvélyes. Gratulálunk!

SOKSZÍNŰ EGYHÁZ

Hogyan látják a muzulmánok Máriát? Miként beszél róla a Korán? Lehet, hogy ő az, aki segíthet nekünk abban, hogy a vallásaink közötti béke útján járjunk? A Net for God TV ﬁlmjének nem célja, hogy részletesen tanulmányozza Mária személyének kérdését az iszlámban, hanem olyan muzulmánokat szólaltat meg, akik jól ismerik Mária életét a Koránból, és az iszlámban elfoglalt helyét. Van, aki azt mondja róla: tiszta, nemes; a szűz, akinek az iszlám semmit nem vet a szemére. A mindenható Istennek szentelte magát, úgy tekintenek rá, mint a föld legjobb asszonyára. Más így vall: amikor Máriáról olvas, érzi Isten szeretetét, közelebb kerül hozzá. Egy názáreti bí-

ró mondja: ő az egyetlen aszszony, akit a Korán a keresztnevén említ. A 3. és a 19. szúrában (fejezetben) lehet róla bővebben olvasni, de másutt is feltűnik a neve. A Chemin Neuf közösség ﬁlmjéből többet megtudhatnak arról, hogyan vélekednek a muzulmánok Máriáról. Magyar Kurír, (tzs)

December elején a texasi John Paul Life Centerben tartott előadásában Daniel DiNardo bíboros felelevenítette első találkozását II. János Pállal. A bíboros elmondta: újonnan szentelt püspökként hatalmas élmény volt számára, amikor a kilencvenes években először tett ad limina látogatást a pápánál. A találkozó végén II. János Pál odahajolt hozzá, és azt mondta: • URUNK MEGJELENÉSE, VÍZKERESZT • 2013. JANUÁR 6.

„Sose feledje excellenciád: az emberi személy a legfontosabb!” Milyen egyszerű, de bölcs tanács egy újonnan szentelt püspöknek, akire hirtelen rázúdul az egyházmegye kormányzásának felelőssége! Számos jelentős feladata közepette nagy lehet a kísértés, hogy az egyházmegye hatékony pénzügyi és személyi működtetését tekintse legfőbb feladatának – ám közben háttérbe szorulnak az emberi lelkek, akiknek pásztorává rendeltetett. De nemcsak a püspököknek, hanem minden mai katolikusnak szól ez az üzenet. Manapság sok kapcsolatunk van, de egyre felszínesebbek: a képernyőn üzenünk, s közben könnyen megfeledkezünk a pixelek mögött rejlő arcról. Az online világban úgy vágunk vissza egy-egy nekünk nem tetsző gondolatra, ahogy egy ember szemébe nézve soha nem beszélnénk. Telefonálás helyett sms-t írunk, látogatás helyett képes e-maileket küldözgetünk szeretteinknek. Boldog II. János Pál mondata szinte prófétai ﬁgyelmeztetés a mai időkben. Jó lenne, ha a telefon és a számítógép bekapcsolásakor mindig megjelenne a bölcs üzenet: Ne feledd, az emberi személy a legfontosabb! Magyar Kurír

APRAJANAGYJA Fizetett hirdetések

„Áldott legyen a szív, mely hordozott, És áldott legyen a kéz, mely felnevelt, Legyen áldott eddigi utad, És áldott legyen egész életed.”

KÖSZÖNTŐ

ÚJ ÉVI AKCIÓ

Szívünk teljes szeretetével köszöntjük névnapja alkalmából Dunaszerdahelyen

Szeretettel és tisztelettel köszöntjük templomunk sekrestyését,

Bartal Károly Tamás: Premontrei századok

FEHÉR ISTVÁN főápolót. Köszönjük, amit édesanyánkért tett a pozsonyi kórházi tartózkodása alatt, hogy segítette biztosítani a betegek kenetének a felvételét, szentgyónást és a vasárnapi szentmiséken való részvételét. Külön köszönjük szakszerű ápolását és biztatását. Isten fizesse meg jóságát ezerszer! Kérjük a Mennyei Atya áldását és a Szűzanya oltalmát családjára és gyermekeire!

özv. VIDÁNÉT szül. CSIKMÁK PIROSKÁT Dercsikán, aki 2013. január 6-án tölti be 70. születésnapját. Életének e szép ünnepén kívánunk neki jó egészséget, Isten áldását gondviselő szeretetére. Megköszönjük neki a sok gondoskodást, amit templomunkért és a dercsikai egyházközösségünkért tesz. Kérjük számára Égi Édesanyánk, Szűz Mária oltalmát és folytonos közbenjárását.

A Brunovsky és a Zsoldos család, valamint a hálás betegek

Bíró Sándor lelkiatya és a dercsikai hívek

A jászóvári apát írásai a premontrei rend szentjei életrajzát tartalmazzák. A jászóvári és a leleszi apátság történetébe való bepillantások a múltat idézik, szellemi és lelki gazdagságot jelentenek. Ára: 1,90 Eur helyett 0,99 Eur

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Névnapján tisztelettel köszöntjük

A KIADVÁNY MEGRENDELHETŐ:

Kedves ILI NÉNI! ThDr. JÓZSA ATTILA esperesplébánost. Adjon a jó Isten erőt, egészséget és a Szűzanya oltalmazza egész élete folyamán! Ezt kívánják a galántai hívek

0948/057508 vagy office@remeny.sk Ezúton szeretnénk megköszönni odaadó, kitartó munkáját, amit 27 éven át a templomunkban végzett, fáradtságot nem ismerve, küszködve betegségekkel. A továbbiakban kívánunk sok erőt, egészséget, s kérjük a jó Isten áldását. Az albári hívek

DOHÁNYOS JÓZSEFNEK 60. születésnapja alkalmából sok erőt , egészséget és Isten áldását a további életében. Ezt kívánják szeretettel felesége, három gyermeke és családjuk, valamint édesanyja

SZOLGÁLTATÁS

Ostya – tömjén. www.gabrielbolt.eu

KÖNYVAJÁNLAT Mona Ilona– Szeghalmi Elemér: Salkaházi Sára élete és munkássága Képmelléklettel Ára: 3,32 Eur

Jean Vanier: A könnyek forrása Lelkigyakorlatos elmélkedések a szövetségről. A kötet utat mutat, hogy ne a szomorúság és a csüggedés, hanem az igazság, a vigasztalás és a reménység útján járjunk. Ára: 5,94 Eur

Akciós ajánlatainkra a Remény-barátoknak nyújtott 10%-os kedvezmény nem vonatkozik! Templombelsők díszítő festése, képek festése és restaurálása, oltárok, szobrok felújítása, aranyozása, százszázalékos minőség, többéves jótállás. Tel: 0911 130949, 0905 234902, 0905 27270 www.umar.sk

GONDOLATOK AZ ÚJ ÉVRE Kerekes Károly O.Cist. A boldogság szimfóniája

Mit van mit kivánni még / Ily áldott időben? – Adjon Isten, ami nincs, / Ez új esztendőben. (Arany János) „Jót kivánok én is néked, / Ez természetes dolog, / Csakhogy a jó annyiféle, / Hogy alig választhatok.” (Petőﬁ Sándor)

Isten Országának alaphangja a soha meg nem szűnő boldogság, azért, mert Istené vagyunk és Ő a miénk! Ára: 3,95 Eur

Don Lino Faggioli: A szerelem útja Ez a kiadvány nemcsak a házasság szentségének szertartására készít fel, hanem a hétköznapi problémák megoldására is. A könyv emlékezetessé teszi az előkészítési találkozókat is. Ára: 2,32 Eur – 80 oldal

Remény elérhetőségek Főszerkesztő-helyettes: Albán József Tel.: +421 (0)948 057 510 Felelős szerkesztő: Bertha Éva Tel.: +421 (0)948 057 509 Szerkesztő: Orbánné B. Mária Tel.: +421 (0)948 057 506

www.remeny.sk remeny@remeny.sk Hirdetésfelvétel, lapterjesztés: Blahóné Kamenár Gabriella Tel.: +421 (0)905 255 154 kamenargabi@gmail.com

KÖNYVRENDELÉS: office@remeny.sk vagy 0948/057 508

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REMÉNY

Hidd, amit

énekelsz Kiss Róbert „Aki szeret, az énekel, aki énekel, az kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston) Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ima a hívő ember „anyanyelve”. S egész biztosan igaz a mottóban idézett Szent Ágoston-i mondás is: „…aki énekel, az kétszeresen imádkozik.”. Ismerjük vajon „énekes anyanyelvünket”? Elgondolkoztatnak olykor az ismerős templomi dallamok s énekeink szavai? Tamás József plébános írta egy helyen: „A magyar nép éneklő nép. Énekben mondja el örömét és bánatát, és ezzel vigasztalódik. A mai nyugtalan világban nagyon is szükség van erre, főleg a templom meghittségében.” „Új esztendő minden napján légy mellettünk, Hogy a bűnnek szeplője se érje lelkünk.” (Glória 38., 5. versszak) Imával kezdjük az új évet. Kérjük az Urat, hogy Ő legyen mindenünk, mindenki és minden felett. Legyen lelke a lelkünknek, élete az életünknek, lángja a szívünknek, világossága az értelmünknek, ereje a türelemnek és mozgató ereje minden cselekedetünknek (L. Ch.). Formáljon bennünket, hogy olyanok legyünk, amilyenné Ő akarja, hogy váljunk. Hiszen azért állított minket a világba, hogy ne a saját, hanem az Ő akaratát keressük és kövessük. Mindenben azt akarjuk, amit az Úr akar. Ezt az esztendőt a hit évében a térdre borulás esztendejeként is megélhetjük. Az új esztendő minden napján térdre akarunk borulni, hogy imádjuk, engeszteljük az Urat, valamint közbenjárjunk egymásért, hogy sok lelket vezessünk el hozzá. Sok kemény szív, eltévelyedett lélek talált már vissza az Úrhoz a magából életszentséget sugárzó keresztény élet példáját tapasztalva. Az Isten megszentelő kegyelmét hordozók környezete tele van megtérésekkel, amelyeket az Istennel való kapcsolatuk kisugárzása művelt, noha ők azt alázatosságukban inkább elrejteni igyekeztek. Milyen jót tett Jézus azzal, hogy itt maradt közöttünk. Milyen nagy szükségünk van rá. Hogyan is tudnánk helytállni az élet megpróbáltatásaiban nélküle. Kérjük Őt, hogy legyen mellettünk. Ez évben is gyarapodjunk a szeretetben, növekedjünk a hitben, az Isten iránti bizalomban. A hit évének minden napján szomjazzuk a teljes önátadást. Váljék Isten imádásává minden tevékenységünk, amiből életünk összetevődik, hiszen Isten dicsőségére létezünk. Figyeljünk oda, hogy a bűnnek szeplője se érje lelkünket. Olvassuk naponta a Szentírást, alázatos, tanulni vágyó szívvel. Merítsünk a lelki írók műveiből és az Egyház hivatalos dokumentumaiból, mindenekelőtt a Katekizmusból. Becsüljük nagyra a liturgikus imát, és gyakran látogassuk az Oltáriszentséget. A hit útját járva válunk az Egyház megújulásának hordozóivá.

Lelkigyakorlat az Életrendezés Házában 2013. február 2. (szombat) – 6. (szerda) Vezeti: Koronkai Zoltán SJ; Laczkó Zsuzsanna SJC és Tornya Erika RSJC Életünk újra és újra útelágazáshoz ér, amikor döntéseket kell hoznunk. Hogyan tovább? Egy Szent Ignác-i lelkigyakorlat hatalmas segítséget adhat, hogy felismerjük, mi is a mi hivatásunk. Van, akit a családalapítás vonz, de fél az elköteleződéstől. Van, aki vágyat érez Jézus osztatlan követésére az evangéliumi tanácsok útján, de bizonytalan, hogy milyen formában is tegye. Szerzetesként, papként? Van, akit sokféle vágy feszít, s nem látja még, melyikre hallgasson. Szent Ignác lelkigyakorlatai a csend, az ima és a személyes beszélgetések révén segítséget nyújtanak abban, hogy rendet teremtsünk életünkben, és felismerjük legmélyebb vágyainkat. Mély vágyaink elvezethetnek hivatásunk felismeréséhez és egyegy döntő lépés megtételéhez. Persze kiderülhet, hogy esetleg még nem érettek a feltételek egy végleges döntés meghozatalára. A lelkigyakorlat akkor is segítségünkre lehet, hogy előrébb lépjünk, és előkészítsünk egy döntést, amit majd később hozunk meg. A lelkigyakorlat típusa: személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat. Kiknek ajánlják: Olyan 18 és 35 év közötti ﬁataloknak, akik vágynak rá, hogy életük egy fontos döntésében világosságot kapjanak. Vagy akik egyszerűen arra vágynak, hogy mélyebb kapcsolatba kerülhessenek Istennel. Elérhetőségek: 7694 Hosszúhetény, Püspökszentlászló 11-12., Pf. 21., tel.: (h-p. 917): 00 36 6-30/338-5784; 00 36 6-72/490610, e-mail: eletrendezes@jezsuita.hu www.eletrendezeshaza.hu

Ezúton mondunk köszönetet munkatársainknak, olvasóinknak a szerkesztőségünknek küldött karácsonyi és új évi jókívánságaikért!

Szent Margit-emlékév 1943. november 19-én XII. Piusz pápa a szentek sorába emelte Árpád-házi Boldog Margitot, IV. Béla királyunk leányát. A 70. évfordulóra emlékezve 2012. december 27-én Bősön meghirdettük a Szent Margit-emlékévet. Minden hónap 18-án szentmise felajánlásával és imádsággal kérjük Istent, hogy tartsa és őrizze meg nemzetünket. Az első szentmisére Zsigárdon kerül sor, 2013. január 18-án, 17 órai kezdettel. Az emlékévben, illetve azt követően, évente egyszer „Szent Margit gyűrűt" ajándékozunk egy olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely sokat tett a keresztény magyar értékek megőrzéséért, továbbadásáért.

2013-as naptár Remény egylapos falinaptár Ára: 0,20 Eur Megrendelhető: 0948/057508 vagy office@remeny.sk

Teremtett világ

Adj szeretteimnek jó egészséget és boldogságot, hitet és szeretetet, igaz lelki életet, ajándékozd nekik békédet, amelyet nem kaphatnak meg a világtól. Engedd, hogy védelmed alatt boldog közösséggé váljunk; hogy mindig szeretettel és hűséggel viseljük el, ami ér bennünket; hogy mindig osztozzunk egymás örömében és bánatában. Add, hogy amikor szeretteim elcsüggednek és keserű csalódás éri őket, mindig vigasztalást, menedéket, támaszt jelenthessek számukra. (Ismeretlen szerző) Fotó: Stock

• URUNK MEGJELENÉSE, VÍZKERESZT • 2013. JANUÁR 6.