Remeny 2013 29 jul 03 by Attila Nagy

„Akiben a teremtett dolgok nem gyújtanak világosságot, az vak; aki hangos szavukra nem ébred fel, az süket, aki a teremtett dolgokért nem áldja az Istent, az néma”. (Szent Bonaventúra szavai)

29. szám

REMÉNY XXIV. évfolyam

2013. július 21. – Évközi 16. vasárnap

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur

Miért van bajom a toleranciával?

5 7 10

Már a szót sem szeretem. Az értelme manapság nem az, amit a szótárban olvasnék. Olyan fogalom, melyet önző érdekek naponta ezerszer törnek kerékbe. A tolerancia türelmet jelent. Tűréshatárt. Mint a fájdalomelviselő készség: innen bírható a kín, azon túl őrület és eszméletvesztés következik. Természetesen erkölcsi és szellemi értelemben is van tűrőképességünk. De mindent nem vagyunk képesek megemészteni. Elfogy a türelmünk. Tragédiánk, hogy a „toleráns” világ ezt a gyöngeségünket nem képes megbocsátani! A tolerancia nem szeretet. A tolerancia nem szolidaritás. A tolerancia ideologizált közöny; az értelem, a józan ész, és a jó ízlés törvényeinek eltiprása. Tégy, amit akarsz, engem nem érdekel! Bár buta vagy és felháborító, amit magaddal művelsz, mégis tűrom, mert közönnyel tölt el. Nem akarok konfrontációt. Tolerálom undorító életviteled, mert a devianciát törvény védi. Gyűlöletbeszéddel ne vádoljanak, ezért inkább riadtan behunyom a szemem a buszon, és nem veszem észre, miként lesz állattá az ember! Aki szolidáris, felvállalja együttérzésének tárgyát, sorsot vállal és azonosul vele. A szeretet őszinte és akár haragos is lehet. Nem tűr mindent szó nélkül. Nem viselheti el, ha az embertárs önmagából kikelve, lemond büszkeségéről, méltóságáról. Mert a konﬂiktus alapvető jellemzője az

A templom békéjében A hit fénye Az igazság szabaddá tesz

együttélésnek. A vita dialektikus folyamat, mely érveket ütköztet érvekkel, s melynek szintézisére jövőt építhetünk. Emberségünkön múlik, hogy a másikat partnerként, ne pedig ellenségként tekintsünk; erőszak helyett a meggyőzés eszközénél maradjunk. Mégis döntenünk kell: hidegek vagy forrók leszünk – a tolerancia a langyosak választása! A közösség, mely szeretet és szolidaritás helyett a kasztrált toleranciát kényszeríti ránk, előbb-utóbb erkölcsi élőholtak civilizációjává válik. Ijesztő, hogy éppen a fejlett nyugati demokráciák fojtják meg a párbeszéd és vita lehetőségét, s a tolerancia nevében dogmákat sulykolnak polgáraik fejébe. Aztán persze a szólásszabadságért, helikopterekről jól legyilkolják más országok, másféle lakóit… A toleránsak, sohasem bocsátják meg Egyházunknak a Szent Inkvizíciót. Giordano Bruno örök kísértet, kinek szellemével ma is katolikus ovisokat riogatnak. De neki legalább a vita lehetőse megadatott! Érvelhetett, perelhetett, lehetőséget kapott elméletének bizonyítására. A máglyára igazának tudatában lépett, s a történelem a tudomány mártírjává avatta. Nekünk ellenben már a lángok sem járnak ki. Minket harcos emberjogi percemberkék terelnének arénába – na, nem a vértanúságért, hanem gúzsba kötött kényszer-közönségként, hogy a világ összes korcs bohócának parádéja kergessen őrületbe. Na, ez az én bajom a toleranciával!

EZ TÖRTÉNT

A szentek Isten ajándékai Szent Benedek, Európa védőszentje ünnepén vesperással kezdődött az ünnepi szertartás a Tihanyi Bencés Apátság templomában. A szentmiseáldozat szertartását meghívott vendégként Spányi Antal székesfehérvári püspök vezette. Homíliájában a főpásztor egy interneten bolyongó üzenetet idézve – miszerint a keresztény Európának vége, mert a demográﬁai apály halálra ítélte földrészünket – mutatott rá arra a vészhelyzetre, amely ősi földrészünket, ősi otthonainkat fenyegeti. Másfél évezreden keresztül Benedekre felnéztek az emberek, emlékeztetett. Felnéztek az Egyházra is, és fontos volt még a keresztény kultúra. Másfél évezreddel ezelőtt érkezett meg Rómába Szent Benedek, a tehetséges és művelt ﬁatalember, hogy ismereteit bővítse az akkoriban a „világ fővárosának” tartott központban. Megérkezvén azonban tapasztalta, hogy a város már nem az, ami volt korábban. A hatalom megoszlott, az új hatalmi központ Konstantinápoly lett, Rómában pedig a pogány erkölcstelenség lett úrrá, s egyáltalán nem látszott népességén, hogy meg akarna változni. Benedek már-már hátat fordított Rómának kiábrándultan, de ekkor megigézte az Isten. Ráérzett arra a kiszolgáltatottságra, emberi nyomorúságra, amelybe az emberek ott egymást sodorták, s kiutat nem látván helyzetükben egyre mélyebbre süllyedtek. Benedek példája azt mutatja, hogy akit soha senki és semmi nem igéz meg, az menthetetlen ember, az soha nem fog nagy dolgot véghez-

VATIKÁN

vinni, mindig megmarad önmagába bezártnak, s az aznapi nyomorúságának lesz a rabja. De akit megigéz a szépség, a jóság, a közösség, az igazság, az mindig fogja keresni mindezek forrását, s eljut a Jóistenhez. Benedeket megigézte az Isten. Ettől kezdve új ember lett, nem kényszerítette, nem sodorta el a világ állapota, mert túllátott annak helyzetén. Megszabadult mindattól, ami földi vagyona volt, mert szabad lett, s a szabadság megigézettségében megtalálta Istent, aki minden gazdagság, minden szabadság forrása. Nem kívánt másokat meggyőzni erről a tapasztalatáról, de ezt sugározta egész emberi lényével. S egyre többen gyűltek köré, egyre többen ﬁgyeltek szavára. A mai ember is próbál Istenhez tartozni, mutatott rá a püsmének elvét, s például megszünteti az pök. Isten mindig megadja az embernek azt, amire szüksége életfogytiglani börtönbüntetést (30-35 van, de fontos, hogy felismerjük e szükséget, s nyissuk meg a évig terjedő büntetésre változtatva). szívünket, hogy az isteni ajándék belénk tudjon áradni. A mostani jogszabályok több, a SzentNemzetünk szentjei voltak Isten legfőbb ajándékai. A régiek, szék által már aláírt nemzetközi egyezSzent István, Szent Imre és sokan mások, vagy az újabbak mény rendelkezéseinek végrehajtásáról, között Apor Vilmos, Mindszenty József, Prohászka Ottokár, átültetéséről is rendelkeznek. Bogner Mária, Bódi Magdi…, akik mindvégig állhatatossáEzek között szerepelnek a háborús bűnök, a faji kirekesztés, a kínzás, a terrorizgot vállaltak, példát adva a mai magyaroknak is. Példát adva, mus vagy éppen a korrupció elleni egyezhogy a belső indításért Istenre ﬁgyeljenek, iránymutatását mények. Nagyon fontos elem a gyermehallják meg, lássák meg, s vigyék tovább, adják tovább mint kek jogairól szóló 1989-es egyezményben üzeneteket a mai Európában is. Ez a mi feladatunk is: Isten és annak kiegészítő jegyzőkönyveiben rajtunk keresztül is akarja a világot szebbé, gazdagabbá tenni. foglaltak átültetése: köztük a kiskorúakMagyar Kurír kal szembeni visszaélés és erőszak büntetése. A reformnak köszönhetően a vatikáni NAGYSZOMBAT jogrendben megjelennek olyan új bűncselekményfajták is, mint a különféle emberiségellenes bűnök vagy a például a terrorizmussal összefüggő cselekmények. Azért fontos ezek beemelése a vatikáni jogrendbe, mert ezáltal a Szentszék Július 11-én Ferenc pápa kinevezte az új nagyszombati érpéldát mutat a nemzetközi közösség felelős tagjaként, ugyanakkor elejét veszi, seket, Mons. Ján Orosch az eddig megbízott apostoli korhogy egyesek valamiféle menedékként mányzó személyében. Ján Orosch 1953-ban, Pozsonyban született, 1976-ban kihasználják esetleges jogrendbeli hiászentelték pappá. 2004-ben püspökké, ekkortól a Pozsonynyosságait. Nagyszombati érsekség segédpüspöke, 2012. július 2-án a katolikus.sk/ Nagyszombati érsekség apostoli kormányzójává nevezték ki. Vatikáni Rádió TK KBS, KBS

Ferenc pápa büntetőjogi reformja Négy jogszabályt hirdetett ki Ferenc pápa július 11-én, jelentős módosításokat eszközölve a vatikáni büntetőjog rendszerén. Ezek közül három a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottsága által jóváhagyott törvény. Mint ismeretes, a Vatikánvárosi Államban a törvényhozói hatalmat ez a szerv gyakorolja a szentatya nevében, aki államfői minőségében a törvények végső kihirdetője. Esetében a pápai állam világi jogrendjéről van szó, nem az egyházi jogról. A három szóban forgó törvény a vatikánvárosi büntetőjogot és büntető eljárást, valamint a közigazgatási szankciókat módosítja. A negyedik jogszabály pedig egy pápai motu proprio, amit tehát az egyetemes egyház fejeként adott ki a pápa, s aminek az a célja, hogy a három új vatikánvárosi törvény hatályát kiterjessze az egyetemes egyház központi igazgatásában, tehát a Szentszék hivatalaiban, a Római Kúrián dolgozókra is. Továbbá, hogy meghatározza ezen a területen a Szentszék részvételének módját a nemzetközi igazságügyi együttműködésben. A vatikáni jog immár egyértelműen kimondja az igazságos és ésszerű időn belüli eljárások, illetve az ártatlanság vélel-

REMÉNY katolikus hetilap Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József e-mail: alban@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 510 Főmunkatárs: Mons. Koller Gyula

Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: + 421 (0)948 057 506

Új érsek

Parák László e-mail: parak@katolikus.sk Hirdetésfelvétel, lapterjesztés: Blahóné Kamenár Gabriella e-mail: kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat, Jilemnického 4., 90301 Senec

• ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP • 2013. JÚLIUS 21.

IČO: 00678066 Felelős kiadó: Mons. Szakál László A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk

Grafika: namedia – Nagy Attila Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg.

EZ TÖRTÉNT KOMÁROM

FÜLEK

Diakónusok szentelése Különleges eseménynek lehettünk tanúi július 7-én Komáromban, hiszen amint azt Elek László esperes úr elmondta: a városban papszentelés még nem volt (a II. Vatikáni Zsinatig a diakónusokat, papokat a püspöki székhelyen szentelték, utána lehetőség nyílott arra, hogy ezek a szentelések – megfelelő indokkal – más alkalmas helyen is megtörténhessenek). Az említett időpontban Nagy Péter perbetei és Jelencsics Erich Gábor naszvadi kispapot a Szent András-templomban diakónussá szentelték. A diakónusszentelést Mons. Ján Orosch püspök úr végezte, több helybéli és környékbeli lelkiatya jelenlétében. A püspök atya homíliáját Ľudovít Štúr gondolataival kezdte: „Az út vissza lehetetlen, menni előre kell.” De amint azt a püspök atya elmondta: „Vannak pillanatok, bizonyos helyzetek, mikor maga az Úr is visszatekintett:

Papszentelés

mikor mások javáról volt szó, s a szenvedők hangját hallotta. A Mester arra buzdít, hogy gyakori lelkiismeretvizsgálattal mi is térjünk vissza és rendezzük életünket azért, hogy utunk biztonságosabb és biztosabb legyen.” Majd kiemelte a szolgálat szükségességét, mely megköveteli a személyes érdekekről való lemondást a felebarátok szükségleteinek érdekében, Jézus Krisztus nevében. Ugyanúgy felhívta a figyelmet az atyaságra. Ő püspökként úgy tekint e két fiatalra, mint lelki fiaira. A papok, diakónusok ne agglegények legyenek, hanem a hívek lelkiatyái. A szentmise végén a felszentelt diakónusok hálát adtak szüleiknek, papjaiknak, a kedvesnővéreknek és mindazoknak, akik segítették őket hivatásuk elérésében. Az ünnepség agapéval zárult. Kurcz Ilona

A füleki ferences plébániatemplom 285 éves ősi falai között nemrég nagy esemény zajlott. A füleki hívek és a város lakosai szép ajándékot kaptak a Mindenhatótól: papszentelésen vehettek részt templomukban, 2013. július 5-én, Szent Cirill és Metód ünnepén. A fülekiek által jól ismert Léva melletti faluból, Kereskényből (Krškany) származó füleki szerzetest, Filip testvért szentelték áldozópappá. A papszentelést a Munkácsból érkező Majnek Antal püspök atya végezte, több oltártestvér celebrálása mellett. Filip atya a zsúfolásig megtelt templomban, a belföldről és külföldről érkező hívek előtt a püspök atya áldásával részesült a Szentlélek aján-

SZEPSI

Főegyházmegyei bírósági tagok látogatása Mons. Dr. Gábor Bertalan szepsi esperes plébános, főegyházmegyei bíró meghívására 2013. július 11-én, Szent Benedek apát, Európa fővédőszentje ünnepén szentmisét mutatott be Szepsiben Mgr. Jozef Nemašik újmisés, aki diakónusi szolgálatát Kassán végezte és többek között jegyzőként is segédkezett a főegyházmegyei bíróságon. Mons. Dr. Peter Holec, bírósági helynök, pápai prelátus tudatos törekvésének köszönhetően a bírósági személyzet között az évek

során példás professzionális kapcsolat alakult ki, amelynek köszönhetően Szepsiben immár másodszor került sor hálaadó szentmisére a kapott kegyelmekért. A szepsi plébánia lelkipásztorain kívül az újmiséssel együtt celebrált ICLic. PaedDr. Edvin Berger volt szepsi káplán, aki jelenleg ICLic. Marek Ondrejjel, a szintén volt szepsi káplánnal, kánonjogi tanulmányokat folytatnak Rómában. A szentmisén részt vett ThLic. Martina Hockicková és Mgr. Denisa Ferková jegyző. Hirtelen jött

betegsége miatt kimentette magát JCDr. Zuzana Duﬁncová, a bíróság iroda-igazgatónője és ThDr. Mária Minariková, jegyző. A Shmotzer Péter szepsi kispap segédletével bemutatott latin – szlovák – magyar nyelvű szentmise kezdetén Rybár Nikolas köszöntötte az egybegyűlteket, aki mint mondta: egy-egy egyházközségnek jelzésérték, ha a volt káplánok örömmel térnek vissza működési helyeikre. Ez arra enged következtetni, hogy ott a hívek értik az idők jelét. Vagyis tudatosan olyan lelkületet igyekeznek élni, amelyből kiérződik a szolidaritás és a tényleges elkötelezettség befogadni a szárnyukat bontogató újmiséseket. Ezzel erőteljes bátorítást és kedvező feltételeket teremtenek arra, hogy papjaik a lelkipásztorkodás sokrétű területén egyre felelősségteljesebben tudják végezni egyházi szolgálatukat. A szentmise után a hívek nagylelkűsége jóvoltából a meghívott vendégek részére agapé volt a plébánián. GB.

dékában: az egyházi rend szentségében. A püspök atya értékes szlovák és magyar szentbeszéde után a szlovák és magyar hívek szeretettel gratuláltak és tiszteletük jeléül átadták ajándékaikat az újonnan felszentelt Filip atyának. A szentmise befejeztével az atya minden résztvevőt a füleki várudvarban megrendezett agapéra hívott meg. Első szentmiséjét 2013. július 6-án a Fülektől 5 km-re eső galambai Hétfájdalmú Szűzanya kápolnájában tartotta, melynek építéséhez sokban hozzájárult mind anyagilag, mind saját keze munkájával. Másnap, július 7-én szülőfalujában várták a hívek szentmiséje bemutatására falujuk szülöttét. Mindkét helyre autóbusz állt a misére indulók rendelkezésére. Hálás köszönet a szülőknek, akik a Jóisten szolgálatára nevelték gyermeküket, sok örömben és Isten áldásában legyen részük éltük folyamán - ezt kívánják a füleki hívek. Szabó Irén

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

AMIRE HITÜNK TANÍT

HOGY IS VAN EZ? A Katekizmus válaszol A gondviselés és a rossz botránya I.

309. Ha Isten, a mindenható Atya egy rendezett és jó világ Teremtője, minden teremtményének gondját viseli, miért van a rossz? Erre a szorongató és elkerülhetetlen, fájdalmas és titokzatos kérdésre egyetlen elsietett válasz sem ad megoldást. A keresztény hit összessége ad választ erre a kérdésre: a teremtés jósága, a bűn tragédiája, Isten türelmes szeretete, aki elébe megy az embernek Szövetségeivel, Fiának megváltó Megtestesülésével, a Lélek ajándékával, az Egyház összehívásával, a szentségek erejével, a boldog életre szóló meghívással, melynek elfo-

gadására a szabad teremtmények előzetes fölszólítást kapnak, de amely elől - és ez félelmetes misztérium - eleve elzárkózhatnak. Nincs a keresztény üzenetnek olyan részlete, mely legalább részben ne lenne válasz a rossz kérdésére. 310. De miért nem teremtett Isten olyan tökéletes világot, amelyből ki lenne zárva a rossz? A maga végtelen hatalmában Isten mindig tudna valami jobbat teremteni; mégis a maga végtelen bölcsességében és jóságában Isten szabad elhatározásával olyan világot akart teremteni, mely „úton van” végső tökéletessége felé. Ez a folyamat Isten tervében magában foglalja egyes létezők megjelenésével együtt mások eltűnését, a tökéletesebbekkel együtt a kevésbé tökéletes dolgokat, a természet építésével együtt a rombolásokat is. Így a ﬁzikai jóval együtt létezik a ﬁzikai rossz is, mindaddig, amíg a teremtés el nem éri tökéletességét. 311. Az angyaloknak és az embereknek mint értelmes és szabad teremtményeknek végső céljuk felé szabad választással és szeretettel kell haladniuk. Ezért le is térhetnek az útról. Ténylegesen vétkeztek

A szentségekről röviden A betegek kenete – bibliai alapok

is. Így lépett be a világba az erkölcsi rossz, mely öszszehasonlíthatatlanul súlyosabb, mint a ﬁzikai rossz. Isten semmiképpen -- sem közvetlenül, sem közvetve -- nem oka az erkölcsi rossznak. Mégis megengedi, mert tiszteli teremtményeinek szabadságát, és titokzatos módon jót tud kihozni belőle: „A mindenható Isten, (...) mivel Ő a legfőbb jó, semmiképpen sem adna teret műveiben a rossznak, ha nem volna annyira mindenható és jó, hogy még a rosszból is jót tud kihozni.”

Hidegháború avagy az Apostoli Szentszék keleti politikájának kezdetei Magyarországon Babos Anikó

A betegség és a szenvedés az emberi élet velejárói. A súlyos betegségben az ember megtapasztalja tehetetlenségét és végességét. Az Ószövetség szerint a betegség és a szenvedés a bűn következménye, de Jézus tanítása szerint mégsem tekinthető az egyéni bűnök isteni büntetéseként. Az ószövetségi ember is tudatában volt annak, hogy Isten az élet és a halál ura, így a betegségben is a gyógyulást csak tőle várhatjuk, hiszen ő mondta: „Én, az Úr vagyok a te orvosod” (Kiv 15, 26). Jézus szerette az embereket, különösen is törődött a betegekkel. A betegek keresték, hogy őt érinthessék, „mert erő áradt belőle és mindenkit meggyógyított”. Már nyilvános működése kezdetén úgy jelent meg, mint orvos a betegek számára. Ő az, aki meggyógyít „minden betegséget és bajt” a nép körében. Beteggyógyításai által jelezni akarta, hogy benne és általa „elérkezett az Isten országa”, s benne a bűn, a szenvedés és a halál fölötti győzelem. Isten üdvösségi ígérete a betegekhez és a szenvedőkhöz beteljesedett Jézus helyettesítő, és érdemszerző szenvedésében és halálában. Az Úr szenvedő szolgájáról szóló jövendölés Jézusban beteljesedett: „Megvetett volt, utolsó az emberek között, a fájdalmak férﬁa, aki tudta mi a szenvedés…

Új korszak a Vatikánban – XXIII. János pápa trónra lép

bár a mi betegségeinket viselte, és a mi fájdalmaink nehezedtek rá” (Iz 53,3kk). Jézus szenvedése és halála által megváltást, vagyis új értelmet adott a szenvedéssel és halállal küszködő embereknek, de a végső megoldás csak a mennyországban fog megvalósulni. Az Úr Jézus azt akarta, hogy az apostolok is hozzá hasonlóan szeressék a betegeket. Első megbízásukkor már így bocsátja útra tanítványait: „Menjetek és hirdessétek: Közel van a mennyek országa. A betegeket gyógyítsátok meg… a leprásokat tisztítsátok meg, a gonosz lelkeket űzzétek ki (Mt 10,6k). Később Szent Jakab apostol levelében pedig már ezt olvashatjuk: „Beteg valaki közületek? Hívassa az egyház papjait. Imádkozzanak fölötte és kenjék meg olajjal az Úr nevében. A hitből fakadó imádság üdvösségére lesz a betegnek, és az Úr megkönnyebbíti őt, ha pedig bűnben van, bocsánatot nyer” ( Jak 5,14-16)

• ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP • 2013. JÚLIUS 21.

A Szentszék „arculatát” a pápák, politikáját a pápák és az államtitkárok határozzák meg. Ez kimondottan érzékelhetővé vált akkor, amikor a szilárdan antikommunista XII. Piuszt 1958-ban követő XXIII. Jánossal, a II. Vatikáni Zsinat meghirdetőjével új korszak, új irányzat kezdődött el a pápaság történetében (eme új korszakot „aggiornamento” kifejezéssel is illetik. Az olasz szó jelentése: korszerűsítés, modernizálás, a kor követelményeihez való igazítás). A jó pásztorként is emlegetett egyházfő leggyakrabban a békéről, az egész emberiség egyetértéséről beszélt. Életrajzírói gyakran kiemelik, hogy mennyire bölcs, jóságos, kedélyes és toleráns ember foglalta el Szent Péter székét 1958-ban, aki „… inkább kereste azt, ami egyesít a világgal, mint azt, ami elválasztja tőle az egyházat.” Felismerte az idők szavát. Tudta, csak a változásra való képesség és hajlandóság igazolhatja, hogy az egyház erőteljes, élő alakulat. Nagyon találóan egy óriási, régi katedrálishoz hasonlította a római katolikus egyházat, amelyben már megáporodott a levegő. Ahhoz, hogy ismét friss szellő áramoljon be, ki kell nyitni az ablakokat. Vagyis nincs más lehetőség; igazodni kell a modern korhoz. Ezt világosan felismerte az egyházfő, aki 1959. január 25-én bejelentette az egyházjog reformját és egy egyetemes zsinat tartását. A II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) kétségkívül az egyik legjelentősebb esemény volt a 20. századi katolikus egyháztörténelemben, amely belsőleg újította meg, mozdította ki a mozdulatlanságból az egyházat. XXIII. János pápa azonban nemcsak a reformokra nyitott ablakot, hanem a szocialista berendezkedésű államokkal való kapcsolattartás lehetőségére is. Ugyan ő is - XII. Piuszhoz hasonlóan - úgy tartotta, hogy az ateizmus ideológiailag elfogadhatatlan egy keresztény számára, a kommunistákkal való együttműködést mégis szükségesnek ítélte meg bizonyos kérdésekben. Ez a gondolatmenet kirajzolódik a pápa 1963. április 9-i Pacem in Terris kezdetű enciklikájában is. Éppen ezért fontosnak tartom részletesebben is bemutatni, mert akkor úgy tekintettek rá, mint ami meghirdette a békés egymás mellett élés lehetőségét a Szentszék részéről is.

LÉLEK ÉS ÉLET

A templom békéjében „Templomunk az Isten háza, / az ajtaja nyitva, tárva...” énekelgettük a hittanórákon a gyermekekkel ezt a kedves kis dalocskát. Az év végi búcsúzás alkalmával felidéztem, mit is üzen számunkra az ének: a templom ajtaja mindig nyitva áll! Az iskola két hónapra bezárja kapuit, de a templom bármikor látogatható. Sosincs zárva, mert az Isten házában nincs nyári szünet. Jólesik most a hűs falak között megpihenni a rekkenő hőségben, vagy behúzódni a nyári zápor elől. Megállni egy-egy fohászra, röpke imára. Kérni, engesztelni Istent, hálát adni nagy jótéteményeiért. Jóleső érzés ellátogatni Isten szent hajlékába a vasárnapi és az ünnepi szentmisék, valamint a búcsúk alkalmával, s együtt ünnepelni a hívőkkel. Templomainkban azonban sajnos egyre kevesebben vagyunk. S ez nemcsak nyáron tapasztalható, amikor a szabadságok miatt sokan nem vehetnek részt a szentmiséken. Egész évre jellemző, hogy egyre többen és többen maradnak távol a templomból, az Egyháztól, Istentől. Sokkal kevesebb időt töltünk Istennel, mint bármi mással: a tévézéssel, a számítógéppel, az üzletek látogatásával. Elkényelmesedtünk, és egyre nehezebben szakadunk ki a komfortzónánkból. De vajon hová vezet ez a könnyelmű, nemtörődöm, „lájtos” életvitel? Ha mindig, mindennek a könnyebbik végét fogjuk meg, akkor sohasem fogunk előre haladni. Nem fogunk gazdagodni, gyarapodni s növekedni a vallási- és hitéletben, a lelki fejlődésben. Megrekedünk egy bizonyos szinten, talán az alapiskolai hittanórákon tanultak szintjén. Nem elégedhetünk meg azzal, amit gyermekkorunkban tanultunk. Tudásunkat, ismereteinket állandóan gyarapítani, gazdagítani, tökéletesíteni kell. Alaposabban meg kell ismernünk saját hitünket, vallásunkat, hagyományainkat. Minél magasabb szintű ismeretekkel rendelkezünk, annál mélyebben fogunk hinni, bízni Istenben. A szentmisék rendszeres hallgatásával érhetjük el ezt, hiszen minden szentmisén ismeretekben gazdagodunk. A Szentlélek által megszentelődünk, a szentségek vétele által pedig lélekben megerősödünk. A templom szent hely, Krisztus otthona. Ott él Ő a tabernákulumban, az Oltáriszentségben. Hív és vár bennünket. Arra hív meg minket Jézus, hogy részt vegyünk az Ő szeretetlakomájában. Mi azonban legtöbbször elutasítjuk a meghívást! Jézus feláldozta magát értünk, hogy nekünk örök életünk legyen. A legnagyobb, legszentebb áldozatot hozta értünk, ez elevenedik meg minden szentmisében. S mi mit adunk érte cserébe? Hány percet, órát vagy napot? Oly keveset, szinte semmit! Mindezek ellenére Ő mégis türelmesen vár, vár és vár… Jön felénk, kopogtat szívünk ajtaján. Hallod Őt? Figyelsz Rá? Beszélgetsz vele? Ott van a templom csendjében! Térj be hozzá, és ülj le lábai elé! Csendben kell ﬁgyelned… Vajon mit üzen számod ra? Mit

Szabó Lőrinc

Hazám, keresztény Európa Útálom és arcába vágom: - Száz év, de tán kétezer óta őrült, mocskos, aljas világ ez, ez a farizeus Európa! Kenyér s jog helyett a szegényt csitítja karddal, üres éggel és cinkos lelkiismeretét avatag és modern mesékkel; száz év, de már kétezer óta hány szent vágy halt meg gaz szivében! Hazám, keresztény Európa, mi lesz, ha bukására döbben, mi lesz, ha újra földre száll a Megcsúfolt és Megfeszített, s mert jósága, hite, imája egyszer már mindent elveszített: mi lesz, ha megjő pokoli lángszórókkal, gépfegyverekkel, vassisakos, pestishozó, bosszúálló angyalsereggel? Mi lesz, ha megjő Krisztus és új országot teremt a földön, ha elhullanak a banditák s nem lesz több harc, se kard, se börtön, ha égi szerelmét a földi szükséghez szabja ama Bárány s újra megvált - óh, nem a jók, de a gonoszok vére árán: hazám, boldogtalan Európa, ha túléled a harcok végét, elbírod-e még te az Istent, a Szeretetet és a Békét?

kér, mit kíván tőled? Nem sokat! Csak néhány pillanatot, hetente egy-egy órát! Miért nem teszed meg érte? Ő az életét adta érted, s te egy órát sem bírsz ki mellette? Ha nem tudsz áldozatot hozni Jézusért, hogyan tudnál áldozatot hozni felebarátodért, szüleidért, gyermekeidért, férjedért, feleségedért? S akkor ne csodálkozz, ha érted sem fog vállalni senki semmilyen áldozatot. Térj be a templomba, s ﬁgyelj Isten szelíden hívó szavára! Fogd kézen, és vezesd el gyermekedet is Jézushoz. Ne küldd, hanem vidd… Menj vele, mutass neki példát. Add meg gyermekednek azt a lehetőséget, hogy megismerhesse Jézust, az Ő tanítását, az Ő életáldozatát! Ne rabold el gyermekedtől a tanulás, tapasztalás lehetőségét! Ne foszd meg gyermekedet a felfedezés örömteli élményétől! Tégy meg mindent gyermekedért, hiszen Jézus is mindent megtett érte. Szeret téged és a gyermekedet, még akkor is, ha távol maradtál. Szeret akkor is, ha nem fogadtad el a szeretetlakomájára szóló meghívását. Szeret akkor is, ha te azt gondolod, hogy Ő elhagyott téged. Szeret akkor is, ha kényelmes vagy, és nem szentelsz számára egy kis időt sem. Szeret akkor is, ha gyarló, esendő vagy bűnös vagy, mert Ő tudta, hogy te ilyen leszel, és ennek ellenére is vállalta érted a kereszthalált! Tudta, egyszer majd rájössz, hogy mekkora hibát követtél el, amikor elutasítottad Őt. Bánni fogod, hogy megtagadtad Őt gyermekedtől. De akkor már késő lesz! Az elvesztegetett perceket, órákat, napokat, amelyeket nélküle töltöttél, már nem fogod tudni bepótolni… Gyermekednek sem adhatod vissza az eltékozolt időt, azt már nem hozhatod vissza! A bűntudat marni fogja lelkedet! De Ő akkor is szeretni fog téged, s majd gyengéden, szelíden magához ölel. Kinyújtja feléd kezét, hogy te belekapaszkodhass… Ő azért halt meg, hogy te örökké élj! Ne várasd hát Őt sokáig! Már ma térj be Hozzá! Térj be szent hajlékába, és hallgasd Őt! Figyelj Rá, szólni fog hozzád, csak légy türelmes… Nyisd ki a szíved, tárd ki Neki szíved kapuját, mint ahogy a templom ajtaja is egész évben vár téged: nyitva, tárva! • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Évközi 16. vasárnap

VASÁRNAP ról ra

Dr. Benyik György jelenet ismert, de ellentmondásos. Mária és Márta Lázár testvérei, Betániában laknak, de a lukácsi történet szerint, inkább szimbolikus ﬁgurák, és a családi kapcsolatokat sem említi a szerző. Lukács merészen ír erről a szituációról, mert az ószövetségi oktatásban nem szerepelt a nők oktatása. Sőt a rabbinikus irodalomban azt olvashatjuk: „Inkább égjenek el a Tóra szavai, de asszonnyal ne közöld azokat.” vagy másutt ezt írja a Talmud: „Aki lányának tanítja a Tórát, léhaságra tanítja őt!” Jézus pedig Lukács evangéliumában gyakorta oktatja az asszonyokat, a szamáriai asszonnyal is szóba áll, tanítványai neheztelése ellenére. A probléma azonban ebben a történetben mégsem ez. A konfliktus abból keletkezik, hogy Mária hallgatja Jézust, és Márta pedig a vendéglátás gondjaival van elfoglalva, ráadásul kétszeresen is, hiszen testvére nem segít neki. Azt a történet homályban hagyja, hogy arról a Máriáról van-e szó, akit korábban bűnös nőként ismertünk már meg az evangéliumból. A konfliktus hagyományos magyarázata szerint ezt a konfliktust az elmélkedő és a tevékeny ember közötti különbségtételre szokták alkalmazni. Ha jól odafigyelünk Jézus és a nők párbeszédére, nem egészen erről van szó. Márta mindenben meg akar felelni a vendéglátás követelményeinek. Eltúlzott aggodalma felesleges tevékenységbe hajszolja. Csak Jézust fogadják, és nem lakodalmat rendeznek. Jézus pedig kevéssel is beéri, mert nem a vendéglátás pazar voltán méri le az iránta való szeretetet. Márta ezt nem tudja felfogni. Mária viszont igen. Jézus azért jött, hogy tanítson, és a tanításon keresztül kapcsolatba kerüljön az emberekkel és a nőkkel, így velük is. Márta viszont a munkába menekül ez elől a lehetőség elől. Ezen a ponton hangzik el a történet kulcsmondata, amely a külön-

böző kódexekben másként szerepel: „Csak egy szükséges”. Feltehetően Jézus, aki tapintatosan akarta figyelmeztetni az aggódó Mártát, az élet legfontosabb dolgaira akarta felhívni a figyelmét. Az emberek lényeglátásával mindig is akadtak problémák. Vannak aprólékos emberek, akik belefeledkeznek a maguk pillanatnyi tevékenységének részleteibe és nem képesek a saját életüket irányítani, mert nem képesek távlatokban gondolkodni. Akadnak emberek, akik a tanulás közben is a szakbarbárság hibájába esnek, ami a szakterületükön kívül van, azt észre sem veszik. Vannak emberek, istent ments a társaságuktól, akik csak egyetlen témáról tudnak beszélni mindig és mindenkivel, és az lehet olyan apró felfedezés, mint a bélyeg felragasztásának gyorsabb és praktikusabb módja. Még művelt emberek között is akad olyan, aki képtelen átlátni egy egész történelmi korszakot, mert el van foglalva egyetlen esemény részleteivel. Még több ember akad, aki munkája közben megfeledkezik az élet igazi távlatairól, az örök életről, mennyországról, vallási és lelki életről. Ezek soha nem érnek rá vasárnaponként a misére menni, mert még nem sült ki a kalács, nem készült ez az autó, vagy le kell mosni a teraszt, ki kell söpörni a garázst. Jézus kijelentése, ezeknek szól. „Csak egy a szükséges” Embernek emberrel és embernek Istennel való találkozása. Valamint az, hogy az ember gondolkozzon el a legfontosabb dolgokról, az üdvösségről, az ember életének céljáról. Az összes többi ez után jön. A mindennapi élet kényszere úgy is elvégezteti velünk az összes szükséges munkát, de nem arra születtünk, hogy robotoljunk, felesleges célokért tevékenykedjünk, hanem azért, hogy megértsük emberlétünk titkait. Forrás: plebania.net

• ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP • 2013. JÚLIUS 21.

Olvasmány a Teremtés könyvéből (Ter 18, 1-10a) Egy alkalommal az Úr megjelent Ábrahámnak Mamre terebintjénél, amikor az a déli forróság idején sátra bejáratánál ült. Ábrahám fölemelte szemét, és íme, három férﬁ állt előtte. Mihelyt meglátta őket, a sátor bejáratától eléjük sietett, földig meghajolt, és így szólt: „Uram, ha kegyelmet találtam színed előtt, ne kerüld el szolgádat. Mindjárt hoznak egy kis vizet. Mossátok meg lábatokat, és telepedjetek le a fa alatt. Én pedig hozok egy falat kenyeret, hogy felüdítsétek magatokat, aztán tovább mehettek. Hiszen ezért ejtettétek útba szolgátokat.” Azok így válaszoltak: „Tedd, amit mondtál.” Ábrahám besietett a sátrába Sárához, és így

szólt: „Végy gyorsan három adag lisztet, keleszd meg, és süss lepényt!” Azután kiment Ábrahám az állatokhoz, kiválasztott egy ﬁatal és erős borjút, és odaadta a szolgának, hogy sietve készítse el. Majd tejet és vajat hozott, meghozta az elkészített borjút is, és eléjük tette. Míg ettek, ő ott állt mellettük a fa alatt. Azok megkérdezték: „Hol van a feleséged, Sára?” Ezt válaszolta: „Itt a sátorban.” Akkor az Úr így szólt: „A jövő évben ez idő tájt visszajövök, feleségednek, Sárának addigra már ﬁa lesz.” Válaszos zsoltár (Zsolt 14, 2-3a. 3cd-4ab. 5) Válasz: Uram, ki lakhat a te hajlékodban? Szentlecke Szent Pál apostolnak a kolosszeiekhez írt leveléből

(Kol 1, 24-28) Testvéreim! Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből az ő testének, az Egyháznak javára. Ennek lettem a szolgája abból az Istentől értetek kapott hivatásnál fogva, hogy az Isten szavát érvényre juttassam: Azt a titkot, amely korszakok és nemzedékek óta rejtve volt, s amelyet most szentjeinek kinyilatkoztatott. Velük akarta megismertetni az Isten, milyen fönséges gazdagságot rejt a pogányok számára ez a titok: Krisztus a megdicsőülés reménye bennetek. Őt hirdetjük, amikor intünk és a teljes bölcsesség birtokában tanítunk mindenkit, hogy minden embert tökéletessé tegyünk Jézus Krisztusban.

Evangélium Szent Lukács könyvéből (Lk 10, 38-42) Abban az időben: Jézus és tanítványai betértek az egyik faluba. Egy Márta nevű aszszony befogadta őt házába. Ennek nővére, Mária odaült az Úr lábához és hallgatta szavait. Márta meg sürgött-forgott a sok házi dologban. Egyszer csak megállt: „Uram - méltatlankodott -, nem törődöl vele, hogy nővérem egyedül hagy szolgálni? Szólj neki, hogy segítsen nekem.” Az Úr azonban így válaszolt: „Márta, Márta, te sok mindennel törődöl, és téged sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta. Nem is veszíti el soha.”

Liturgikus naptár Július 21. ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP (Brindisi Szent Lőrinc, Dániel) Énekrend: H 105; 140-144; 134 ÉE 131; 178-184; 162 Július 22. Hétfő. Köznap (Szent Mária Magdolna, Magda, Lenke) Miseolvasmányok: Én 3,1-4a vagy 2Kor 5,14-17 Zsolt 62,2. 3-6. 8-9; Jn 20,1-2.11-18 Válaszos zsoltár: Terád szomjas a lelkem, én Uram, Istenem. Énekrend: H 92; 144; 113 ÉE 116; 184; 132 Július 23. Kedd. Ünnep SZENT BRIGITTA Európa társvédőszentje (Apollinár) Miseolvasmányok: Gal 2, 1920; Zsolt 33,2-11; Jn 15,1-8 Válaszos zsoltár: Hálát adok az Úrnak minden időben! Énekrend: H Gl 534; 449; 146 ÉE 294; 204; 206

Július 24. Szerda. Köznap (Árpád-házi Szent Kinga, Szent Krisztina, Kincső, Borisz) Miseolvasmányok: Kiv 16,15.9-15; Zsolt 77,18-19. 23-24. 25-26. 27-28; Mt 13,1-9 Válaszos zsoltár: Mennyei kenyeret adott nékik az Úr. Énekrend: H 293; 280B; 154 ÉE 258; 187; 132 Július 25. Csütörtök. Ünnep SZENT JAKAB APOSTOL (Szent Kristóf, Valentina) Miseolvasmányok: 2Kor 4,7-15; Zsolt 125,1-2ab 2cd-3. 4-5. 6; Mt 20,20-28 Válaszos zsoltár: Akik könnyek között vetnek, majd ujjongva aratnak. Énekrend: H Gl 528; 127; 94 ÉE 253; 183; 120 Július 26. Péntek. Köznap (Szent Joákim és Szent Anna, Magyar Mózes, Panna) Miseolvasmányok: Sir 44,1.10-15; Zsolt 131,6-7.

9-10. 13-14; Mt 13,16-17 Válaszos zsoltár: Az Úristen nekiadja, atyjának, Dávidnak trónját. Énekrend: H 214; 140; 161 ÉE 280; 178; 315 Július 27. Szombat. Köznap (Makhlüf Szent Szabelliusz, Natália, Lilli, Aurél) Miseolvasmányok: Kiv 24,3-8; Zsolt 49,1-2. 5-6. 14-15; Mt 13,24-30 Válaszos zsoltár: A dicséret áldozatát ajánld föl Istenednek! Énekrend: H 253; 133; 160 ÉE 145; 179; 313 Július 28. ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP (Szent I. Viktor, Szent I. Ince pápa, Győző) Miseolvasmányok: Ter 18,2032; Zsolt 137,1-2a 2bc-3. 6-7ab 7c-8; Kol 2,12-14; Lk 11,1-13 Válaszos zsoltár: Amely napon hozzád kiáltok, hallgass meg engem, Istenem. Énekrend: H 220; 112-135A; 89 ÉE 149; 170-173; 111

LELKI TÁPLÁLÉK

A hit fénye

Ezt üzeni... Szent Bonaventúra püspök és egyháztanító Július 15.

Koller Gyula

onaventúra a keresztségben a János nevet kapta. Szülővárosában, Bagnoregioban atyja, Giovanni di Fidanza híres orvos volt, édesanyját Maria di Ritellónak hívták. Születésének évét a források 1217/18-ra teszik. Amikor kisgyermek korában súlyos betegségbe esett, édesanyja akkor fogadalmat tett: ha meggyógyul, a ferencesek kolostorába adja nevelésre. A hagyomány szerint Assisi Szent Ferenc a városban járt, ölébe vette a gyermeket, s ezt mondta róla: „Buona ventura!, azaz „szép jövőjű” és meggyógyította. A fogadalom értelmében a kis János valóban a ferencesek kolostorában nevelkedett. 1236/38 táján a párizsi egyetemre ment, ahol ﬁlozóﬁai tanulmányait 1242/43-ban fejezte be. Huszonöt évesen, érett megfontolással lépett a ferences rendbe, ahol a Bonaventúra nevet kapta. 1243-48 között végezte a teológiát a rend híres párizsi főiskoláján, majd 1248-tól az akkori tanulmányi rendnek megfelelően tanítani kezdett, és 1253-ban nyerte el a doktori fokozatot, mely után négy évig a rendi főiskola tanára volt. 1257. február 2-án Rómában a rendi káptalan megválasztotta a ferences rend általános főnökének. Tizenhat évig viselte ezt a tisztséget a rend történetének nehéz időszakában. A második ferences nemzedékben ugyanis nagyon élesen felmerült a kérdés: szó szerint kell-e venni Szent Ferenc reguláját, s egyáltalán megvalósítható-e. Bonaventúrának bölcsességével és szelíd életszentségével sikerült úrrá lennie a széthúzó erők felett. Egységben tudta tartani az akkoriban mintegy harmincezer főt számláló hatalmas, túl hirtelen felduzzadt szerzetet. A legtöbbet nem szavával, hanem példájával érte el. A pápa által felkínált püspökséget Bonaventúra nem fogadta el. De amikor más rendek főnökeivel együtt dolgozott a II. lyoni zsinat előkészítésén, 1273. május 28-án a pápa kinevezte bíborossá és a Róma közelében lévő Albano püspökévé. A kinevezés hallatára Bonaventúra a pápához indult, akivel Firenze közelében találkozott, majd vele együtt Lyonba ment. A zsinatot előkészítő bizottság elnöke volt. A zsinaton két híres beszédet mondott, és sok fáradozása gyümölcseként július 6-án megszületett az unió a görögökkel. Bonaventúrára egyaránt jellemző a valóságérzék és a lélek mélyére látás, a teljesítőképesség és a szolgálatkészség, a szervezni tudás és a melegszívűség. aszkézise átlagos volt és emberi. Az általa olyannyira tisztelt rendalapítót nem igyekezett a szigorú vezeklésben követni. Neki volt a történelmi feladata, hogy a lelkekbe vigye át Szent Ferenc erejét. Tudás és hit Bonaventúránál

kölcsönösen föltételezi egymást: a hit adja értelmünknek azt a tisztaságot és azt az irányt, amely képessé tesz minket arra, hogy Istenről és az emberekről helyesen gondolkodjunk. Aki azonban Krisztust meg akarja ismerni, annak ahhoz a forráshoz kell nyúlnia, amelyet az Egyház évszázadokon át hűségesen megőrzött, a Szentíráshoz. A Biblia Bonaventúra számára Isten megismerésének kimeríthetetlen forrása. Bonaventúrát az utókor a rend második alapítójának tartja, és Doctor Seraphicus, 'Szeráﬁ doktor' címmel tisztelt meg, Szentünk a görögökkel létrejött megegyezés másnapján megbetegedett, és egy héttel később, 1274. július 15-én, vasárnap hajnalban meghalt. Temetésén a pápa az egész zsinattal együtt jelen volt. Sírja a lyoni Szent Ferenc-templomban van. 1482-ben avatták szentté, 1533-tól tiszteljük mint egyháztanítót.

HÉT

ről re

erenc pápa első enciklikája néhány héttel ezelőtt látott napvilágot Lumen ﬁdei (A hit fénye) címmel. A sajtó jól megtervezett stafétaváltásnak nevezte az enciklika megírását, ugyanis köztudomású, hogy a Hit Éve központi tanítását tartalmazó írást XVI. Benedek pápa már korábban tervezte. Első enciklikája a szeretetről szólt, aztán jött a reményről szóló tanítás, s a Hit Évében a hit ajándékát szerette volna közelebbről megvilágítani, tehát a Hit Évében megjelenő enciklika témája nem lehetett más, mint a hit. A híradások szerint Ferenc pápa március 23-án Castel Gandolfóban XVI. Benedek pápától vette át a kézjegyzeteket, majd ké-

kára. A Lumen fidei elegáns befejeződése az ún. spirituális Ratzinger korszaknak, amelyet egy pasztorális jellegű Bergoglio korszak fog követni. Sokan már most nagy érdeklődéssel várják Ferenc pápa első önálló enciklikáját, amely előreláthatóan a szegényekről fog szólni. A Lumen fidei kezdetű enciklika megírásának hátterén túl érdemes figyelmet szentelni az írás üzenetének, amely hangsúlyozza, hogy a hit fényével kell megvilágítani az emberi létezést. „Aki hisz, az lát”, a hit fénye Isten ajándéka, amelyet táplálni és erősíteni kell. „A hit testvériség, megbocsátás a másik méltóságának elismerése, a természet tisztelete. A hit egye-

sőbb saját gondolataival kiegészítve hozta nyilvánosságra, elismerve, hogy jelen enciklika esetében közös munkáról van szó. Ezzel a gesztussal a két pápa közti folytonosság fogalmazódott meg. Az Il Giornale napilap szerint bizonyára nem véletlen, hogy a Lumen ﬁdei kezdetű enciklika aláírása, valamint boldog II. János Pál és boldog XXIII. János szentté avatási dekrétumainak aláírása ugyanazon a napon történt. Ferenc pápa ezzel azt akarta jelezni, hogy pápasága a nagy elődök munkásságának folytatása szeretne lenni. Egyes vélemények szerint az enciklika megjelenése jelenti igazából XVI. Benedek pápaságának végét, hiszen ezzel az írással pont került az általa megkezdett mun-

düli, de egyedül lehetetlenség hinni. A hit igazság nélkül szép mese marad. A hit nem menedék a bátorság nélküli emberek számára. A hit az egyházon kívül mértékét veszíti.” – írja Ferenc pápa. Az enciklika világosan üzen: a hit fény az ember, a világ és a társadalom számára, melyet közösségi szinten és az igazság jegyében kell megélnünk. A hit szeretet, testvériség, mások segítése, megbocsátás, fény a társadalom számára. A Lumen ﬁdei megfogalmazza, hogy az emberek nem mernek már hinni az abszolút igazságban, és emiatt ideáljaikról is lemondtak. A hit fénye legyen világosság számunkra, hogy általa mindannyian az Ideálhoz juthassunk!

* * * Bonaventúra Egyházunk csodálatra méltó tanítója volt. De nemcsak szavai és könyvei tanítanak, hanem cselekedetei is. Alázatos testvér maradt akkor is, amikor tekintélye elérte tetőfokát. Amikor kinevezték kardinálisnak és úton volt Róma felé, az egyik kolostorában pihenőt tartott, és szokása szerint segített mosogatni. Épp ekkor érkeztek meg a pápai követek, akik a bíborosi kalapot hozták. Bonaventúra a kalapot egy fára akasztotta és befejezte a mosogatást. Azután fogta a kalapot, s elindult e szavakkal: „Az egy testvérnek volt a munkája, most a kardinálisé következik.” A mai ember számára is fontos, hogy félretéve rátartiságát segítségére legyen embertársának. Alázata mellett Bonaventúra lényének legszembetűnőbb vonása a megértő jóság volt. Az egyik napon rendfőnökként Assisi felé tartott, útközben betért a folignói kolostorba. Mindenki szeretett volna beszélni vele, tanácsot kérni, de a rövid idő matt egy testvérre nem került sor. Ez előresietett az úton, és várakozott Bonaventúrára. A találkozáskor bátran megszólította elöljáróját, és kérte, hogy hallgassa meg. A dolog sokáig tartott, mert a barátnak sok minden nyomta a szívét. A kísérői már türelmetlenek voltak, de Bonaventúra hagyta, hadd beszéljen, aztán szeretettel vigasztalta. Amikor kísérői szemrehányást tettek neki, hogy egy egyszerű barát kedvéért leült az útszélre. Bonaventúra ezt válaszolta: „Nem tehettem másképp. Én a szolga vagyok, ő az úr: az elöljáróknak ugyanis úgy kell a testvéreket fogadniuk, mint a szolgának, aki urának szavaira vár.” Gyönyörű példa minden elöljáró és vezető részére!

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KINCSESLÁDA

Szakrális kisemlékek Barton A barti nép mély hitét, áldozatkészséget bizonyítja a falu belterületén és a határában található megannyi szakrális kisemlék is. A községben lévő szakrális terek nagy része rendezett: a kisemlékeket gondozzák, virágozzák, rendszeresen felkeresik azokat. Közéjük tartoznak a keresztek, feszületek, emlékművek, szobrok, barlangok, képoszlopok. Legtöbbjük kőből (homokkő), műkőből és betonból, néhányuk márványból készült.

Keresztek, feszületek A barti szabadtéri korpuszos feszületek száma igen nagy, a keresztállításnak pedig régi hagyományai vannak a faluban. Ezekre a szakrális emlékekre odaﬁgyelnek az állíttatók s azok utódai is. Így gyakran kerül sor keresztfelújításra, újjászentelésre. A már megkopott régi fakeresztek helyett több alkalommal is másikat állítottak. Az is előfordult, hogy egy régebbi, tönkrement határbeli feszület helyett a községen belül emeltek újat, s így a szakrális tér is megváltozott. A barti keresztek-feszületek legrégebbike a Központi temetőkereszt. 1774-ben emelték homokkőből. Téglalap alakú oszlopán nincs dedikáció, csak az állítás évszáma olvasható rajta. A váza alakú oszlopfőn áll az INRI-feliratos, díszes (háromkaréjos) szárvégű kereszt a szépen megmunkált homokkő korpusszal. Krisztus kezei vízszintesen vannak az oldalszárakra felfeszítve; lábfejei egymáson, feje enyhén jobbra fordítva, testén ágyéktakaró. A kereszt jobb oldalán egy legömbölyített tetejű vöröses márvány emlékoszlop áll, melyen a központi kereszt történetéről ez olvasható: „E kereszt 230 év/ viharait állva/ 2004 novem-

A kétyi út menti kereszt

berében/ orkán erejű szélvihar/ következtében kidőlt/ a kereszt 7 darabra/ a Jézus teste 6 felé törött/ újra állíttatott a Barti/ Önkormányzat jóvoltából/ 2006 nagypéntekén“. A magas feszület bal oldalán 1972-től egy műkőből készült, síremlékszerű alkotás áll, rajta fehér márvány emléktáblával s az alábbi nevekkel: „Ft. Králik Máté – megh.1801/ Ft. Imre József – megh. 1820/ Ft. Sticzai János – megh. 1829/ Ft. Zsigmond Imre – megh. 1890/ Ft. Shöffer Béla – megh. 1899/Ft. Seyler János – megh. 1904/ Ft. Zlattnyánszky Ernő – megh. 1913/ Ft. Skadra János – megh, 1927/ Ft. Simor László – megh. 1938/ Ft. Gürtler Dénes – megh. 1944/ Megemlékezve az itt nyugvó és/ volt lelkiatyáinkról/ a barti hívek 1972-ben.“ A Temetőkapu egyébként szintén ﬁgyelemre méltó alkotás: csodálatos székely faragás, virágmintákkal és geometriai alakzatokkal díszítve. Rajta ez a két évszám: 1223-1998. A szabadtéri feszületek közül az újabbak közé tartozik a Templomkerti kereszt. Ez, mint az alapzat egyik lépcsőjén elhelyezett fehér márványtábla is jelzi, 1971-ben állíttatott Kovács Ferenc és Bartal Katalin adományaként. Igaz, ezen a A barti világháborús emlékmű szakrális helyen már igen régóta állt kereszt, de az a második világháború misszerű oszlopfőben végződik. Azon látható az alatt megsemmisült. A mostani egy INRI-feliratos, háromkaréjos szárvégű kereszt egy többlépcsős alapzaton áll a templom vaskorpusszal. Krisztus feje előre néz, lábfejei egybejáratánál. A kereszt téglalap alakú máson, testén ágyéktakaró, a kezek félig vízszinteszürke oszlopán egy nagy fehér már- sen a keresztszáron. Az oszlopra ez a dedikáció keványtáblán ez a dedikáció olvasható: rült: „Isten/ dicsőségére/ felújítatott/ 1972-ben“. A „Szent kereszt/ Légy/ Szenvedésünk- keresztet vaskerítés veszi körül. ben/ Vigasztalásunk“. Az oszlop két A falu belterületén, annak keleti részén, a Bény, keskeny fenti lépcsőjén áll a rövid, illetve Kéménd felé vezető főút mellett, egy lakóház egyenes szárvégű, INRI-feliratos mű- előtt négy nagyobb fa közt áll az Alsóvégi- vagy kő kereszt. Az ezüstözött öntöttvas Nyitrai-kereszt. Eredetileg 1931-ben állíttatott itt korpusz Krisztust jobbra fordított arc- egy fakeresztet Nyitrai Balázs és Retkes Klára. cal ábrázolja. Lábfejei egymáson van- 1960-ban ezt betonkeresztre cserélték. A magas, nak. A Nagyölvedi út melletti kereszt téglalap alakú oszlop háromkaréjos szárvégű, INa falu északnyugati részén található, a RI-feliratos keresztjének öntöttvas korpuszán Humok nevű dűlő szélén. A háromka- Krisztus feje jobbra van fordítva, lábfejei egymás réjos szárvégű betonkereszt egy magas mellett, a kezek pedig függőlegesen vannak a keoszlopon áll, rajta öntöttvas korpusz- resztre feszítve. Az oszlop alsó részén ez a dedikászal. Krisztus feje jobbra fordítva, láb- ció olvasható: „/Isten/ dicsőségére/ álítatott/ 1931fejei egymáson, kezei függőlegesen a ben/ megújítatott/ 1960-ban“. keresztszárakra szegezve. Az oszlopon A Kétyi út melletti kereszt a község északi részén szív alakú dombormű, alatta két égő- található. Eredetileg itt is fából állíttatott keresztet gyertya-ábrázolás közt kehely látható. 1835-ben Tölgyesi József tanító, amit Simon István Dedikációján ezt olvassuk: „Isten/ di- tanító 1871-ben megújíttatott. 1971-ben néhány csőségére/ 1959“. Állíttatták a hívek. család dedikáció nélküli betonkeresztet emelt itt. A községtől keletre, a Kéménd felé ve- (Resko, 2010) A magas, téglalap alakú szürkés bezető út mentén, annak jobb oldalán áll tonoszlopon áll a háromkaréjos szárvégű, INRI-fela Sallai-kereszt. A XX. század elején iratos, öntöttvas korpuszos feszület. A korpusz ereállíttatta Sallai Miklós a földje mellett. detileg színezett volt, de mára megkopott. Krisztus Eredetileg fából készült, de 1946-ban arca jobbra fordítva, lábfejei egymás mellett vannak. műkőből újra állíttatta Árendás István, A Szőgyéni út melletti vagy Ciganyic-kereszt műmajd 1972-ben felújították, s ma az kőből készült 1971-ben. Bréda Márton és felesége, utódok gondozzák. Betonalapzaton, Kovács Matild állíttatta. A műkőből emelt kereszt két magas kockalépcsőn áll a téglalap egy Jézus Szíve-domborművel ellátott magas oszloalakzatú szürke oszlop, amely pira- pon áll; háromkaréjos szárvégű, INRI-felirattal. A

• ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP • 2013. JÚLIUS 21.

KINCSESLÁDA kereszten öntöttvas korpusz; Krisztus feje jobbra fordítva, lábszárai egymás mellett. A feszületet vaskerítés veszi körül. Eredetileg a főút másik felén állt az a fakereszt, melyet a XX. század elején emeltek. (Resko, 2010) A Wimmer-keresztet 1900-ban állíttatta Wimmer Kálmán haszonbérlő a barti majorban. Helyette a Bréda és a Kóta család egy szép műkő keresztet emelt a faluban, a főút melletti kis téren. A szürke színű kereszt korpusza eredeti. Magas, téglalap alakú oszlopa egy ugyancsak magas, négyzetes talapzaton áll. Rajta fehér márványtábla, ezzel a szöveggel: „Isten dicsőségére/ állíttatott/ 1994ben“. Az oszlop tetején egy további lépcsőn látható a háromkaréjos szárvégű, INRI-feliratos feszület. Korpusza barnára festve, de az ágyéktakaró fehér. Krisztus feje jobb felé fordítva, lábfejei egymás mellett vannak. A keresztet kovácsoltvas kerítés veszi körbe. A község déli részén, az egykori mezőgazdasági szövetkezet udvarán áll elhagyatottan a Bagyi-kereszt. A ma már sötét színű, kihegyezett szárvégű, INRI-feliratos kőkereszt oszlopának dedikációja csak nehezen olvasható. Annyi még kivehető a szövegből, hogy az emléket özv. Bagyi Máténé Morvai Borbála állíttatta 1905-ben. Az öntöttvas korpusz Krisztust jobbra fordított fejjel ábrázolja; kezei függőlegesen, lábfejei egymás mellett vannak a keresztre szegezve. A temető Sallai-keresztje tulajdonképpen egy egylépcsős betonalapzaton álló fekete márvány sírjel. A téglalap alakú díszes márványoszlopon álló kihegyezett szárvégű, INRI-feliratos kereszten öntöttvas korpusz függ. Dedikációja, felirata így szól: „Itt nyugszik/ Istenben boldogult/ SALLAI JÓZSEF/ 1896-1980/ neje/ CSÓKÁS VERONIKA / 1902-1968/ ÁRENDÁS ISTVÁN/ 1925-1988/ neje/ SALLAI MAGDOLNA/ 1925-/ Nyugodjanak békében/ Jézus Mária szent nevében/. Lent pedig ez olvasható: „Itt őrizzük emlékét/ SALLAI JÁNOSnak/ ki hősi halált halt/ idegenben alussza/ örök álmát“. A sírjelen ott van az elesett családtag katonaképe is. A falu másik legrégebbi keresztje a Puskás-kereszt, amely ma már sajnos csak darabokban maradt fenn. Eredetileg a „másogyik dűlő“-ben állt, s tervezik, hogy egy restaurálás után újra felállítják.

Szabadtéri szobrok Bart szabadtéri szobrai szintén az itteniek vallásosságának, adakozó készségének bizonyítékai. Már a XVIII. században is emeltek itt szobrot, de sor kerül hasonló cselekedetekre később, a múlt század elején s annak második felében is. A szabadtéri szobrokból a falu belterületén és annak határában egyaránt találunk egyet-egyet. A falu határának keleti részén, egy völgyben, kisebb erdőcske közelében, nem messzire a vashídtól, a Kéménd felé vezető út bal oldalán áll Nepomuki Szent János kőszob-

ra, melyet a helyi hívők emeltek 1770-ben. A szobrot 2008-ban Bréda Mária újíttatta fel. Ez egy kétlépcsős alapzaton elhelyezett magas, díszes fővel ellátott, téglalap alakú homokkő oszlopon látható. Az oszlopon ott az 1770-es évszám, alatta pedig egy fehér márvány emléktábla ezzel a dedikációval: „Szent János/ Jézusunk védbajnoka/ könyörögj érettünk./ Restauráltatta/ Bréda Mária/ 2008“. Nepomuki Szt. János szobra is homokkőből készült, most épp szürke színű. A szent fején papi birétum van, körülötte pedig csillagos glória. Hosszú papi ingjén rövid palást, kezében egy kőfeszület látható. A község belterületén, a főút mellett, egy kis tér közepén, egy kétlépcsős alapzat magas, téglalap alakú szürkés oszlopának felső lépcsőin áll az állattartó katolikus nép tisztelt szentjének, Szent Vendelnek a kőszobra. A bevakolt és szürkére festett téglaoszlop (talapzat) fehér márványtábláján ez a dedikáció olvasható: „Isten dicséretére/ Szent Vendel/ tiszteletére/ állítatták/ MORVAI VENDEL/ és neje/ PUSKÁS ERZSÉBET/ 1928“. Vendelt hajadonfővel, mezítláb, imára kulcsolt kézzel jelenítették meg. Derekán öv, oldalán A Kálvária egyik (XII.) stációja (A szerző felvételei) tarisznya, karján pásztorbot, vállán leeresztett palást, lábánál egy bárány és egy kisborjú van. A tók a stációjeleneteket ábrázoló polikrómozott szürkére festett homokkő szobrot a község újíttatta domborművek. Az oszlopok alján lévő márvány emléktáblákon az állíttatók neve olvasható. A szakfel 2008-ban. Ugyancsak Morvai Vendelék állíttatták 1934- rális emléket 2007-ben felújították. Ugyancsak a templom melletti szakrális téren kaben a templomkertben látható Szentháromságszobrot. Az oszlop alsó, téglalap alakú része három- pott helyet a Világháborús emlékmű. A díszes, lépcsős alapzaton áll. Ezen egy négyzet alakú fedél többlépcsős sarkakkal ellátott alapzaton áll a piramis van, rajta pedig egy magas, gömbölyű oszlop. Tete- tetejű, három részből összetevődő szürke márványjén a Szentháromság-szobor: az Atyaisten bal kezé- oszlop. Ennek tetején rövid, egyenes szárvégű keben földgolyóval, a jobb kezében jogarral; Jézus reszt van ezüstözött vaskorpusszal. A felső oszlopréKrisztus a kereszttel s a Szentlelket ábrázoló ga- szen egy katonasapka és keresztbetett kardok láthalamb. Az oszlop dedikációja így hangzik: Szenthá- tók, alattuk ezzel a felirattal: „1914-1918/ a világháromság/ tiszteletére állíttatta/ MORVAI VEN- borúban elesett hősök/ emlékére/ nyugodjanak a DEL/ és néhai neje/ PUSKÁS ERZSÉBET/ hős ﬁak/ dúló csaták után“. Ezt követi a három osz1934/ A szobor a II. világháborúban el/ pusztult új- loprészre aranyozott betűkkel írt 48 barti elesett karaállíttatta 1957. évben/ Morvai Vendel/ és neje/ tona neve. Ennyi hősi halottja kevés falunak volt. Az alsó oszloprész fehér márványtábláján ez olvasható: Szlatyina Hermina“. „Állíttatott közadakozásból“. Ugyancsak egy nagy fehér márványtábla került az emlékmű magas talapKálvária, emlékmű, barlang zatára, rajta ezzel a szöveggel: „Örök emlék drága halottainknak/ kik a háborúknak – 1940-1945 - / A templomkertnek mint szakrális térnek a gaz- áldozatai lettek“. S ott a 33 barti áldozat neve is. Az dagságát bizonyítja a Simor László plébános idejé- emlékművet vaskerítés szegélyezi. ben, 1931-ben emelt Kálvária is. Ennek 15 kápolA főút mellett, az egyik lakóház előtt áll az a náját akkor a templom kerítésébe építtették a köz- Lourdes-i barlang, melyet 1968-ban készíttetett ség polgárai. A régi neveken kívül a márványtáblá- Árendás Ferenc és Kardos Mária. A félkörívesen kon olyanok is vannak, akik az egyes stációk későb- végződő falmélyedésben, üvegezett ablak mögött, bi felújításához járultak hozzá. A stációk valójában borostyánnal benőtt terméskövön áll a Lourdes-i betonalapokon álló sárgás, téglalap alakú, félköríve- Szűzanya polikrómozott szobra. A Szűzanya fehér sen végződő, tetejükön kereszttel ellátott képoszlo- ruhában, aranyszegéllyel ellátott fehér fátyolban látpok. A négyzet alakú falmélyedés is félkörívesen ható. Ruhája kék övvel van átkötve, keze pedig imávégződik, ugyancsak félköríves horganyfedéllel ra kulcsolva, jobb karján rózsafüzérrel. A barlangot védve. Az üvegezett ajtó mögötti falfülkében látha- vaskerítés veszi közre.

A hét imája Önfelajánlás Fogadd el, Uram, szabadságomat, fogadd egészen, vedd értelmemet, akaratomat s emlékezésem. Mindazt amim van, és ami vagyok, Te adtad ingyen:

visszaadok, Uram, visszaadok egyszerre mindent. Legyen fölöttünk korlátlanul rendelkezésed; csak egyet hagyj meg ajándékodul: szeretnem téged. Csak a szeretet maradjon enyém a kegyelemmel, s minden, de minden

gazdagság enyém, más semmi nem kell. Loyolai Szent Ignác * * * A 2. negyedévben közölt imák beküldői közül Remák Borbála, bélyi olvasónknak küldjük ajándékba a két imafüzetet. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Az igazság szabaddá tesz

Kastélyok A folyamatosan meglévő történelmi érdeklődésemhez ilyenkor, a nyári kirándulások alkalmával szívesen csatolok egy kis magyar építészettörténetet is. Igyekszem észrevenni a liturgiát érintő változásokat és az ott lakók, ott imádkozók életkörülményeinek alakulását. Az ezeréves magyar viszonyok különös felismeréseket szülnek. Igaz ugyan, hogy az Árpád-korra visszavezethető, komoly jelentőségű épületünk alig maradt fenn, de a meglévők igazi gyöngyszemek! Gondoljunk csak az ország legrégebbi, folyamatosan működő gyöngyöspatai templomára. A Balaton melletti Egregy pici templomára, Siklós várának kápolnájára vagy a nyugati országrész igazi kincsére, Csempeszkopácsra és Sopronhorpácsra. Ezek a „minden tíz falu építsen egy templomot” Szent István-i parancsnak a végrehajtása kapcsán jöttek létre. Vagyis az országalapító szent király egyházalapítóként is kiválóan teljesített. Követői is méltó módon hagyták kezük nyomát Szepescsütörtök vagy az erdélyi Prázsmár templomának falain. Ugyancsak kiválóra vizsgáztak a megújított bencés szerzeteseket, majd a ciszterieket letelepítő és a kolostorok nyomán kultúrát, hitet, műveltséget fakasztó bölcs uralkodóink. Külső veszélyek ide, belső széthúzások oda, a magyarság idejött, letelepedett és itt maradt. Mai napig visszhangzó legnagyobb üzenete, hogy „élünk”. Társaságban megmosolyogni valók azok a megjegyzések, hogy ki hány évszázadra tudja visszavezetni a családfáját. Arról, hogy milyen egyéniségek, vitézek, polgárok, uraságok sorakoznak fel a mögöttünk elterülő évszázadokban, alig van ismeretünk. Nem tudjuk szokásaikat, ismeretlenek az érzéseik. Azonban a tetteik

Levelet kaptunk

Remény

Gyermekem, csak a szívedre vigyázz! Mi, nagymácsédiak, június 8-án már másodízben tölthettünk együtt egy lelkiekben gazdag délutánt Vá-

annál világosabban üzennek, szinte vallanak személyiségükről. Ez a széthúzásáról híres, de az értékekre nagyon is nyitott – mondhatnám tehetséges nép – a családokban és a családok, dinasztiák életvitelében nagy dolgokat cselekedett. A műveltség templomainak számító rendházak, monostorok és apátságok mellett ott vannak a nemesi kúriák. Azok az udvarházak, kisebb-nagyobb kastélyok vagy paloták, amelyek a kultúra szolgálatában álltak. Nézem a túraterveket, böngészem a magyar meglátogatni valókat. Nevek jönnek szembe. Valaha itt élt, az én nyelvemet beszélő, az édesapámtól tanult dallamot éneklő magyarok. Nevek, amelyek mögött arcok voltak. Nevek, melyek kortársaik számára és időnként az én számomra is nevek. De vannak ismerős nevek is. Itt élnek köztünk Széchenyi és Rákóczi leszármazottjai. Egy múltkori találkozásunkkor egyikük örömmel mutatkozott be: „Széchenyi” – mondta. Majd koccintott Batthyányival vagy Pálfyval. Andrássy gróf és Csák Máté családjának tagjai ma egymást szerető és becsülő emberek. Az igazán ﬁgyelemre méltó mindaz, amit létrehoztak. Nem emelem ki külön a földbirtokos kötelességét, az egyházról való gondoskodást. Inkább a nemesi kúriákra, eldugottnak hitt kis palotákra, vadászházakra gondoljunk. Ezek voltak a kor legkiválóbbjainak találkozási helyei, az információcsere pontjai, egyben múzeumok, könyvtárak alapjait is jelentették. Gyakran a világ leghaladóbb művészeti alkotásaival körülvéve. Történelmi családjaink nagyjai kastélyaikban látták vendégül az erdélyi vajdát, a pápai követet. Lakhelyük egyben a környező népek vezetőivel folytatott tárgyalásoknak adott helyet. Európa egyik legna-

gyobb tekintélyű országának bárói hívták meg a külföldi méltóságokat tárgyalásra. Tehát amijük volt - amit a „kizsákmányolás” során szereztek -, az itt maradt. Egyszer-egyszer ugyan elkártyázták, de többnyire megmaradt. Sokan tudták és keresztény felelősséggel hirdették is, hogy „a haza nem eladó”. A vagyon megszerzésével együtt kötelesség is jár. Értették ők, hogyne értettek volna a II. Vatikáni Zsinat tanítását: „Isten a földet minden kincsével együtt minden ember és minden nép használatára rendelte. Ezért a teremtett javaknak méltányos arányban kell eljutniok

mindenkihez a szeretettől kísért igazságosság vezetése mellett. Az embernek tehát, amikor a teremtett javakat használja, úgy kell tekintenie jogosan birtokolt vagyonát, hogy az nemcsak a sajátja, hanem egyúttal közös is, abban az értelemben, hogy ne csak önmagának, hanem másoknak is hasznára lehessen.” (GS 69.) Keszthely, Betlér, Fertőd és Gödöllő egykori urai a mai uraknak is üzenik XII. Piusz pápa tanítását: „…az ember az anyagi javakon keresztül is követni tudja legmagasabb rendű célját, amelyre meghívást kapott.” Kastélyban és panelházban egyaránt.

sárúton. Az „Édesanyák imái” imacsoportok találkoztak, hogy együtt adjunk hálát az Úrnak gyermekeinkért, unokáinkért, és kérjük, hogy továbbra is védelmezzen minket. A délutáni imát Kutak Anna, a szlovákiai magyar ajkú édesanyák vezetője végezte. Utána egy órát töltekezhettünk az Oltáriszentség előtt. Rövid szünet után kezdődött a szentmise, amelyet József atya celebrált Márianosztráról. Már köszöntő szavaiban szólt az anyaság szépségeiről és fájdalmairól, és a Szűzanyát állította elénk példaképül. Nekünk, mai édesanyáknak, gyönyörű példaké-

pünk van, csak arra kell figyelnünk, hogy gondjainkat, fájdalmainkat ne egyedül akarjuk megoldani – mert nem fog sikerülni –, hanem ajánljuk fel Szűzanyánknak és alázattal kérjük őt, hogy járjon értünk közben Fiánál. Így biztosan megkapjuk a mindennapokhoz szükséges testilelki erőt. Így fognak begyógyulni sebeink, és fájdalmaink örömre változnak. József atya felidézett egy édesanyát, aki nem tudott a ﬁától kapott levélre válaszolni és a plébánost kérte meg, hogy írjon neki. A plébános biztatására azonban mégis kiszakadt belőle egy mondat: „Gyermekem, csak a szívedre vigyázz!”

Milyen egyszerű, de sokat kifejező mondat! Ha tiszta a szívünk, nem tudunk rosszat tenni. Akkor családjainkban, környezetünkben a jót, a szépet fogja hirdetni már a puszta jelenlétünk. Ha tiszta a szívünk, akkor Isten parancsai lesznek utunkon a világító fáklyák, és igéi szerint fogjuk gyermekeinket nevelni. Nem kis feladat, amit az Úrtól kaptunk, de ha Rá bízzuk magunkat, és engedjük, hogy vezessen bennünket, minden lehetséges, mert Ő a Mindenható! A szentmise után szeretetlakomán vettünk részt.

• ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP • 2013. JÚLIUS 21.

Bugyi Mária

TANÁCSOLÓ

Testi-lelki egészségünk

Műsorajánló

Segítő beszélgetés az interneten keresztül Templom Kata pszichológus több mint egy évtizede végez segítő beszélgetés formájában eredményes terápiát. „Nagy öröm a számomra részt venni abban, ahogy a mindenfelől hozzám érkező emberek egyre szabadabbá válnak és megtalálják a saját útjukat” – vallja. Jó ideje már, hogy online is meghirdette a tanácsadást és skype-on tartja az azóta ebben a formában is bevált beszélgetéseket pácienseivel. - Élete során bárkivel megeshet, hogy egyszeriben válságos helyzetben találja magát. Megváltoznak a családi viszonyai vagy az életkörülményei, a serdülőkorba került gyermekével támadnak gondok, vagy úgy érzi, válságba jutott az élete, a házassága. Milyen problémákkal szokták megkeresni? - Elsősorban ilyen válsághelyzetekben szoktak megkeresni. Leggyakrabban házassági problémákkal, illetve olyan ﬁatal felnőttek, akiknek nehézségeik vannak a társkeresésben, a saját független életük elindításában. De keresnek munkahelyi gondokkal, gyerekekkel kapcsolatos problémákkal, szorongásos tünetekkel. Minden esetben arra törekszünk, hogy a tünet mögött lévő problémát megkeressük és megoldást találjunk rá. - Sokatmondóak a terápiában részt vett pácienseinek a blogjában közzétett visszajelzései, akik elmondják, mi az, amiben Ön segíteni tudott nekik. Van, aki több évtizedes szorongásától szabadult meg rövid idő alatt, mások házassági problémájukkal keresték fel, már a válást fontolgatva, és házasságukban megerősödve és megújulva távoztak. Miben áll a segítő beszélgetés lényege? - A minket érő rosszak csak akkor hatnak ránk betegítően, ha olyan módon torzítják a gondolkodási, érzelmi mintáinkat, hogy eltérítenek valóságtól vagy a szeretettől. Ennek megfelelően úgy gyógyulunk meg, ha visszatérünk valósághoz és a szeretethez. Az általam alkalmazott módszer különlegessége, hogy nemcsak a családtagok egyéni szeretetlenségének torzító hatásait keressük, hanem ﬁgyelembe vesszük azokat a traumatizáló tényezőket is, amelyeket az elmúlt évtizedek társadalmi katasztrófái okoztak az adott családban. Akármi érje is az embert, minden esetben ellene mondhat a rossznak, és visszatérhet valósághoz és a szeretethez. A kilátástalannak és megoldhatatlannak tűnő élethelyzetekről alaposabb vizsgálat során mindig kiderül, hogy ha az ember visszatér valósághoz és a szeretethez, akkor a helyzet átalakul, s

Agapé

mindig értelmessé és építővé válik, még akkor is, ha a körülmények semmit sem változnak. A beszélgetések során először a páciens személyes élettörténete alapján feltárjuk, melyek azok a sérült gondolkodási és érzelmi minták, amelyek az ő életét hátráltatják. Ezek után egyrészt abban segítek, hogy ezeket megtanulja felismerni a mindennapi élethelyzetekben. Másrészt pedig abban, hogy ezekben a konkrét helyzetekben megtanulja önmagát és a környezetét a valóságnak megfelelőbben látni, és minél szeretettelibben tudjon viszonyulni mind önmagához, mind másokhoz. - Kik fordulhatnak bizalommal Önhöz? Vannak-e feltételei, kizáró okai a terápián való részvételnek? - Ez a módszer elsősorban felnőttek kapcsolati és életvezetési problémáinak megoldására alkalmas. Nem megfelelő gyerekek, szenvedélybetegek és olyan pszichés betegek számára, akik gyógyszeres kezelésre szorulnak. Ezenkívül nem csinálható párhuzamosan semmiféle mágikus vagy okkult gyakorlattal (jóga, reiki, agykontroll, asztrológia, bármiféle „energiaátadás” és a többi), ezért csak olyan pácienseket tudok fogadni, akik semmiféle ilyen tevékenységet nem folytatnak. - Hogyan született meg a terápia online - a segítő beszélgetés az interneten keresztül? Kiknek ajánlja, és hogyan működik? - Sokáig csak személyes beszélgetéseket vállaltam, de pár éve megkeresett valaki több mint ezer kilométerről egy elég súlyos házassági krízissel. Nyilvánvaló volt, hogy ha nem kap nagyon gyorsan szaksszerű segítséget, akkor veszélybe kerül a házasságuk. Ezért felajánlottam, hogy próbáljuk meg skype-on keresztül a beszélgetést. Nagyon jól sikerült. Ezen felbátorodva másokkal is megpróbáltuk, és mindig jó tapasztalatunk volt vele. Azoknak ajánlom, akik nem találnak a környezetükben megfelelő pszichológust, vagy külföldön élve nincs is lehetőségük arra, hogy helyben magyar pszi-

Hozzávalók: 25 dkg burgonya, 3 tojás, egy ev.k. rum, 18 dkg cukor, 5 dkg darált dió, egy kis vaj, liszt A töltelékhez: 25 dkg burgonya, egy kis vaj, 10 dkg cukor, 5 dkg darált dió, egy e.k. rum

Krumplitorta

Elkészítés: Negyed kiló héjában sült és melegen áttört burgonyát összekeverünk három tojássárgájával, egy evőkanál rummal

chológushoz forduljanak. A terápia ugyanúgy zajlik, mintha személyesen találkoznánk, csak skype-on keresztül látjuk egymást, és azon keresztül beszélünk. - Aki Önhöz szeretne fordulni problémájával, és a segítségét szeretné kérni – ami online tanácsadást, illetve beszélgetést jelent –, milyen címre írjon, illetve hol jelentkezzen? - Talán az a legjobb, ha megnézi a „terápia online – segítő beszélgetés az interneten keresztül” című lapomat (terapiaonlajn.blogspot.com). Ezen keresztül jobban megismerheti a módszert, amivel dolgozom, esetismertetéseket talál, egy-egy probléma elemzéséről olvashat, megnézheti a régebbi páciensek viszszajelzéseit, és a hc@studiolum.com címre írhat nekem. - Mennyire általános az a gyakorlat, hogy a felnőttek, a válságba került házaspárok csak végső esetben, szélsőséges élethelyzetekben keresik fel a pszichológust? Nyilván könnyebben orvosolható vagy meg is előzhető a nagyobb baj, ha idejében fordulnak a szakemberhez segítségért. - Gyakran tényleg csak végső esetben fordulnak pszichológushoz, de itt is igaz, hogy jobb később, mint soha. Mindazonáltal, egyre többen vannak, akik nem várják meg, hogy elmérgesedjen a helyzet, hanem fel tudják mérni, hogy jobban meg tudnák oldani a helyzetet külső segítséggel, és időben hozzám fordulnak. Természetesen, minél kevésbé mélyre csúsztunk a gödörbe, annál könnyebb kimászni. - Köztudomású, hogy akinek hite van, az könnyebben gyógyul meg a betegségéből. Érvényes ez a pszichológusnál is? Mi erről a tapasztalata? - Igen, itt is egyértelműen így van. A segítő beszélgetés a nem hívőknek is tud segíteni. De ha hívő keres meg, akkor tudunk mindarra építeni, amit a hitünk nyújt, azokra az ismeretekre, az imádságra, a szentségekre, s ezek elmondhatatlanul sokat segítenek abban, hogy az ember talpraálljon és minden körülmények között helyt tudjon állni. obm

és tizennyolc deka cukorral. Ha kihűlt, belekeverünk öt deka darált diót és három tojásfehérjéből vert kemény habot. Vajjal kikent, liszttel meghintett formában megsütjük. Negyed kiló héjában sült burgonyát melegen áttörünk, és elkeverjük diónyi vajjal, tíz deka porcukorral, öt deka darált dióval és egy evőkanál rummal. A kettévágott tortát ezzel a masszával megtöltjük és a tetejét is bevonjuk vele.

Magyar Katolikus Rádió Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton.

Mária Rádió Július 27., szombat 18.00 Szenmise Mocsáról Július 28., vasárnap 10.15 Szentmise Balassagyarmatról 18.00 Szentmise a pécsi dómból

Duna TV Július 27., szombat 8.45 Élő egyház 9.10 Isten kezében. Zarándokvonattal Lengyelországba Július 28., vasárnap 7.20 Isten kezében. Matyó búcsú 8.15 Világ-Nézet 10.05 Hagyaték. Elfelejtett anyanyelvünk 12.15 A világörökség kincsei. Salvador de Bahia

m1 Július 28., vasárnap 9.00 „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” 10.05 Mai hitvallások

www.mise.hu Élő szentmise-közvetítés mindennap a budapesti Wekerletelepi Munkás Szent Józseftemplomból, a www.mise.hu honlapon (hétköznap 6.30 és 18.00, vasárnap pedig 7.00, 8.30, 10.00 és 18.00 órakor).

Kedves Olvasóink! Arra biztatjuk Önöket, küldjék be kedvenc, jól bevált ételreceptjüket, a hozzávalók feltüntetésével és az elkészítés módjának leírásával együtt. Ha az étel fényképét is mellékelik hozzá, azzal még jobban megörvendeztetnek bennünket, illetve olvasótársaikat. Kérjék meg gyermeküket, unokájukat, fényképezze le az elkészített ételt, s a képet (jpg formátumban) a recepttel együtt küldjék el szerkesztőségünk e-mail címére: remeny@remeny.sk A recepteket beküldött olvasók közül negyedévenként kisorsolt ajándékot kap.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KUCKÓ

Szólj a Napnak! Szólt a Madár, és hajnal lett a kertben. Néztem a fölkelő napot s álmomban énekeltem. (Rónay György: Hajnal)

A méhecske és a galamb Egy napon a méhecske beleesett a patakba és majdnem megfulladt. A parton ült egy galamb és a segítségére sietett. Egy falevélből csónakocskát hajtogatott és a méhecskéhez beengedte a vízbe. A méhecske, ha nehezen is, de belemászott a csónakba és kievickélt a partra. A parton megszárította a szárnyait és elszállt. A szabadítójáról persze nem feledkezett meg. Eltelt néhány nap és a méhecske észrevette, hogy egy vadász a puskáját emeli valamilyen állatra. Ijedten vette észre, hogy segítőjére, a galambra céloz az ember. Nem gondolkodott sokáig. Hirtelen odaszállt a vadász kezéhez és megcsípte az ujját, amitől persze a vadász leejtette a puskáját. Gondolhatjátok, hogy a méhecske milyen boldog volt; most ő mentette meg azt az állatot aki korábban az ő segítségére szaladt.

Gubík Katalin, Nagyölved

Németh Marianna, Udvard

Bublos Tamás, Tornalja

Rácz Ágnes, Nagyölved

Mit gondoltok, mi a mese tanulsága, mire tanít? Veletek is előfordult már olyan, hogy a barátotoknak nyújtott segítséget később visszakaptátok?

Az alábbi írásokat a Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola tanulói készítették

Mesefesztivál

Készítette Lőrincz László

Rejtvény

Az iskolánk mesefesztivált rendezett. Először az első osztály szerepelt, utánuk a harmadik osztály, vagyis az én osztályom. Egy kis szünet jött utána. A szünet alatt kakasos játékot játszott az első és harmadik osztály. A szünet után a második és a negyedik osztály szerepelt. Az előadások után kézműves foglalkozások jöttek. Készítettünk pokrócot, varázspálcát és koronát. Ezután az igazgató néni minden osztálynak dicsérő oklevelet adott, hozzá óriási mézes-

kalács szívet. A nap végén a tanító nénivel feltűztük a kis plakátra. Nagyon jól éreztem magam, és szerintem jól szerepeltünk. Lénárt Dóra, 3. o.

Együtt A bújócska régi játék, ezt játszották anyukáék. Szerették a fogócskát is, elkapták a fiút, s lányt is. Ugróiskolát ha játszunk, ügyeseket mind meglátjuk. Nem volt régen televízió, se internet, se rádió.

A rejtvényben minden szó kétszer szerepel A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy vil– vízszintesen és függőlegesen. lámpostán július 26-ig küldjétek el szerkesztőségünk címére: Remény, Žiacka 4., Meghatározások: 21 06 Bratislava vagy remeny@remeny.sk 1. A foszfor vegyjele. (a tárgymegnevezésbe írjátok be: Kuckó). 2. Nagyközség Pest megyében, de Bagdad fele is lehet. 3. ... át, vezényszó. Megfejtés 4. Rejtvény. 5. Mesebeli állat: félig sas, félig oroszlán. A 26. számunkban található rejtvény megfej6. Az arany és a ﬂour vegyjele. tése: Kyrie eleison. 7. Római ezer. A nyertes: Alföldy Lilla, Dunatőkés. A rejtvény jelentése: a katolikus érsekek feGratulálunk, az ajándékot postán küldjük! hér vállszalagja. • ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP • 2013. JÚLIUS 21.

A gumizás jó móka, ugrálják a gumit sorba. Tollaslabda jó kis buli, Játszhatjuk, ha nincsen suli. A halászat régi móka, fogjuk a sok halat sorba. Ha befagy a Dudvág vize, korcsolyázni megyünk, gyere. Aki nem tud korin csúszni, majd megpróbál hason csúszni. Gömbölyű a hógolyó, hócsatázni jaj, de jó. Meghempergünk a hóban, egymást dobáljuk sorban. Renczes Fanni, 5.osztály

1 1 2 3 4 5 6 7

KÖNYVAJÁNLÓ

A könyv ünnepe 84. Ünnepi Könyvhét és a 12. Gyermekkönyvnapok Az Ünnepi Könyvhét Magyarország egyik legjelentősebb és talán leginkább várt kulturális eseménye. Budapesten öt napra benépesül a Vörösmarty tér, szinte mozdulni se lehet a kiadók pavilonjai között: lépten-nyomon könyveket lapozgató-olvasgató (vagy vásárló) emberek, a standok előtt dedikáló írók, a színpadon beszélgetések és koncertek váltják egymást. Örömteli találkozások ezek. Mindenki megtalálhatja a magának való olvasmányt(legyen az kortárs regény vagy művészeti album, történelmi munka vagy szórakoztató irodalom), és válthat pár kedves szót kedvenc könyvének szerzőjével. Bár az olvasási statisztikák évről évre világszerte romlanak, a könyvkiadás helyzete évről évre rosszabb, a könyvheti felhozatal újra és újra bizonyítja, a Gutenberg-galaxis még tartja magát. Az idei – június 610. között megrendezett – 84. Ünnepi Könyvhéten összesen 345 könyvújdonsággal találkozhattak az olvasók, a budapesti Vörösmarty téren 147 pavilonban 220 hazai és határon túli kiadó volt jelen kiadványaival, a főváros mellett pedig mintegy 80 vidéki településen, és két határon túli városban, Kolozsváron és Aradon is voltak programok. A több mint háromszáz frissen megjelent kötetből a következőkben a Remény hasábjain is szemezgetünk. Elsőként három felvidéki vonatkozású könyvújdonságot emeltünk ki: a kassai születésű Márai Sándor eddig kiadatlan írását, egy újságíró az 1920as párizsi béketárgyalások alatt írt naplóját, illetve Méry Gábor-Jankovics Marcell szerzőpáros felvidéki templomokat bemutató sorozatának új kötetét. (Az utóbbi két kiadvány a somorjai Méry Ratio Kiadó gondozásában jelent meg.) Jó olvasást! Márai Sándor: Hallgatni akartam Helikon Kiadó, Budapest, 2013. Az idei könyvhét egyik szenzációja Márai Sándor eddig kiadatlan művének, az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező részének megjelenése volt. Az, hogy Márai szerette volna folytatni az Egy polgár vallomásait, eddig is tudható volt, az író maga többször utalt erre naplójában. A kézirat azonban csak most került elő a hagyatékból, kiadása igazi irodalmi szenzáció. Érdekesség, hogy maga Márai

nem adott egyértelműen címet kéziratának, (több címötlet szerepelt rajta áthúzva), így hát a kiadó a kézirat első szavait választotta a kötet címének: Hallgatni akartam. A most megjelent művet Márai 1949-ben kezdte el írni, vagyis ez a munka tekinthető az emigrációban írt első befejezetett művének. (Közvetlen folytatása egyébként a már többször kiadott Föld, föld!... c. kötet). A vallomásos esszéregényben a friss emigráns hangja szólal meg, aki úgy érzi, távol hazájától helyzetértékelésre szorul. Onnét tekint vissza a két világháború közötti időszakra, gondolatban újraéli a 2. világháború előtti éveket és próbálja értelmezni, hogy történhetett mindaz, ami megtörtént. Az esszéregény az Anschluss napjával kezdődik, az író szerint ugyanis Ausztria 1838-as hitleri megszállása volt az az esemény, amely végleg megpecsételte Európa sorsát. Márai emlékezik, vall és elemez. Néhány vonással megrajzolja a kor meghatározó politikusainak portréját, visszaidézi azon élményeit, amikor a bécsi döntést követően Horthy Miklós csapataival együtt vonult be régen látott városába, Kassára, értékeli, mi volt a polgárság szerepe a közelmúlt eseményei során, és mi lehet a háborút követő, megváltozott világban. A Hallgatni akartam mind a 20. századi magyar történelem viharos évtizedeihez, mind Márai mélyebb megismeréséhez közelebb viheti az olvasót. Örülhetünk, hogy előkerült a kézirat.

1920-ban a párizsi béketárgyalásokon részt vevő magyar küldöttség mellett működött a Pesti Hírlap tudósítójaként. Dokumentumértékű kötetét még azévben megjelentette. A riportnapló 1920. január 5-ével kezdődik, azzal a nappal, amikor a magyar békedelagáció vonatja – többszáz fős, bíztató búcsúzásként Szózatot éneklő tömeg kíséretében - kigördült a Keleti pályaudvarról, és június 4-ével, a trianoni békekötés napjával zárul. Benda Jenő írása segítségével – természetesen az ő szemén és élményein keresztül - napról napra követhetjük a magyar küldöttség párizsi mindennapjait, munkáját és erőfeszítéseit, hogy vesztesként szót értsen a győzőkkel, hogy a háború nyertes nagyhatalmai ne csak „érdekesnek” találják érveiket, hanem a végső döntésnél ﬁgyelembe is vegyék azokat. Benda kötete egy nemzetéért, országáért aggódó újságíró tapasztalataival egészíti ki a párizsi béketárgyalások jól ismert történelmi adatait. Hiánypótló olvasmány. Méry Gábor–Jankovics Marcell: A késmárki Szent Kereszt-bazilika Méry Ratio Kiadó, 2013.

Benda Jenő: A béke kálváriaútján Egy újságíró naplója a párizsi békekonferenciáról Méry Ratio Kiadó, 2013. Az 1920. június 4-én megköttetett a trianoni békeszerződés értelmében az akkori Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, lakosságának több mint a felét. Mindezt történelemkönyvekből tudjuk, következményeit azóta is érezzük. De vajon miként élte meg egy magyar újságíró azo-

Amióta a Kossuth-díjas ﬁlmrendező és művelődéstörténész, Jankovics Marcell és Méry Gábor fotóművész 2007-ben megjelentette első, gyönyörű kivitelezésű közös albumát a lőcsei Szent Jakabtemplom szárnyasoltárairól, nem múlhat el úgy év, hogy a jól ismert szerzőpáros ne örvendeztetné meg az olvasókat egy-egy felvidéki templomot bemutató, míves kiállítású kötettel. A késmárki Szent Kereszt-bazilika most megjelent albuma a sorban immáron a hetedik - a már említett lőcsei Szent Jakab-templom, A kassai Szent Erzsébet-dóm, A bártfai Szent Egyed-bazilika, A szepeshelyi Szent Márton-székesegyház, A szepesszombati Szent György-templom és A bakabányai Szent Miklóskat a béketárgyalásokat, amelynek tétje az ország és a templom című album után. A kötetet öröm kézbe magyar nemzet egybenmaradása vagy szétdarabolása venni: megismerjük belőle a szepességi város és góvolt? És hogyan tudósított minderről? Hetvenhárom tikus bazilika egész történetét; és miközben szakérév után újra olvasható Benda Jenő újságíró párizsi bé- tő, mégis olvasmányos művészet- és művelődéstörketárgyalások alatt írt riportnaplója, amely a rideg (és téneti kalauzt kapunk a templom kincseinek megtalán már távoli) történelmi tényeket személyes kö- ismeréséhez, a művészettörténeti emlékek szépsézelségbe hozza a jelenkor olvasói számára. Benda, aki gét hűen visszaadó, lélekemelő képanyagban is gyöa század első felének ismert közíró-szerkesztője volt, nyörködhetünk. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REJTVÉNY

GONDOLKODÓ

A keresztény hit egységet jelent az elő Istennel és Jézus Krisztussal, a megtestesült Igével, aki mint üdvözítő jött el a világba. Hinni annyit jelent, hogy életünket arra bízzuk, aki teljes értékűvé teszi azt a földi élet során, és reményt ad az idők végezetén túl is (XVI. Benedek pápa szavai). Rejtvényünk fő soraiban – 11., 1., 14. – Müller György egyik szép gondolatát rejtettük el, melynek vezérfonala a Hit. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán július 26-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy e-mail címére: remeny@remeny.sk A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ

Meghatározások:

1. Rejtvényünk második része. 2. Borzasztó. 3. Lendület. 4. Vidék. 5. Barabás Miklós névjele. 6. A jód vegyjele. 7. Foglyot. 8. Fogkrémmárka. 9. Dragon fele (!). 10. Alapegység, röv. 11. Rejtvényünk első része. 12. ...basa, török martalóccsapat vezére. 13. A dologra – latinul. 14. Rejtvényünk befejező része. 15. Zsiradék. 16. Hangszer. 17. Ólálkodik. 18. Vitamin. 19. Román pénzegység. 20. Íme. 21. Holland labdarúgó. 22. Fénytelen. 23. ... Derek, amerikai színésznő. 24. Rovarevő énekesmadár. 25. Rangjelző előtag. 26. Csehországi város. 27. Libabeszéd! 28. Igéhez járuló igeképző. 29. Lesotho és Argentína autójele. 30. Orvosság a bánatra. 31. Fent ellentéte. 32. Olasz színész, komikus. 33. Névelő. 34. Átüt. 35. Óbester. 36. Lóerő, röv. 37. Bengáli nyelvű indiai költő, író. 38. Németországi város. 39. Vajon. 40. Német író. 41. Voznyeszenszkij poémája. 42. Magyarországi város. 43. Óitáliai női név. 44. Motormárka. 45. Fivér – szlovákul. 46. Stroncium, argon. 47. Vers, röv. 48. Nitrogén. 49. Fürdő – németül. 50.

Megfejtés A 26. számunkban közölt rejtvény megfejtése: „Jézus követése áldozatot kíván.” A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Dorók Erzsébet, Nagydaróc. Gratulálunk!

Összetevő. 51. Hazánk egyik faluja. 52. Férﬁnév. 53. Miskolc hegye. 54. Elképzelés. 55. Keskeny szalag. 56. Norvégia sportjele. 57. Neon, nitrogén. 58. Derül. 59. Szótlan. 60. Római egy. 61. Áttetsző

SOKSZÍNŰ EGYHÁZ Márton Áron nyomában Az első Márton Áron zarándoklat résztvevői egybehangzóan lelkesen, valósággal átszellemülten meséltek élményeikről a kolozsvári rövid pihenő alatt. Ötvenen vállalták július 4–7. között az utat, amelynek célja az volt, hogy a résztvevők jobban megismerjék Márton Áront, az embert, a püspököt, a tanítót, a szellem emberét. Ezért a zarándokok felkeresték a nagy püspök életének főbb állomásait: a szülőfalut, a kápláni és plébánosi szolgálat néhány helyszínét, püspökké szentelésének templomát, a börtönévek leghírhedtebb helyszínét, a püspöki székhelyet és végső nyughelyét. • ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP • 2013. JÚLIUS 21.

ásvány. 62. Fűszál része. 63. Légiforgalmi szakszolgálat. 64. Ébred. 65. Indíték. 66. Oroszországi folyó. 67. Kötőszó. 68. Óhaj. 69. Határozói rag. 70. Opus, röv. 71. Asztácium vegyjele. 72. A rádium

vegyjele. 73. Plecsni. 74. Derékszög jele. 75. János. 76. Kötőszó. 77. Imre. 78. Erdei, réti növény. 79. Női név.

Találkoztak is néhány egykori közvetlen munkatársával, az utazás során pedig vezetőjük, a boldoggá avatási ügy posztulátora, Kovács Gergely beszélt az életút egyes állomásairól és azok jelentőségéről, felolvasta a püspök egyes jelentős beszédeit, illetve a rá emlékezők vallomásait. Az utat ugyanakkor áthatotta az elmélyült közös imádság, a napi szentmise. Az út nem kirándulás, hanem zarándoklat volt, ezt a legﬁatalabbtól, a kisiskolástól a legidősebbig, a kilencvenes éveit taposó Fazekas Gergelyig mindenki megértette és megélte. A csapatot szervező Ferencz Kornélia a zarándokok fegyelmezettségét, elszántságát, nyitottságát dicsérte.

APRAJA-NAGYJA Fizetett hirdetések MEGEMLÉKEZÉS

KÖSZÖNTŐ

„Az Úr legyen előtted, hogy a jó utat mutassa neked. Az Úr legyen melletted, hogy téged karjába zárjon és megvédjen. Az Úr legyen mögötted, hogy megóvjon a Gonosztól. Az Úr legyen alattad, hogy felfogjon, ha leesel. Az Úr legyen fölötted, hogy megáldjon téged…” Tisztelettel és szeretettel köszöntjük 66. születésnapja alkalmából VÉGH JOLIKÁT Nagymegyeren. Szívünk melegével és ragaszkodásával kívánunk neked sok erőt, jó egészséget, hogy még sokáig élvezhessük önzetlen szeretetedet.

NYÁRI AKCIÓ

„Ha fejfád mellett ég a gyertya, látjuk benne arcod. Oda föntről-messzeségből karod felénk nyújtod. Vigyázol ránk most is, tudjuk, ugyanúgy mint régen. Drága jó édesapa sosem feledünk Téged!"

Szabó Ferenc S.J. Pozsonytól Kassáig Írók, költők, művészek a Felvidéken A szerző célja, hogy a Felvidéken élő magyarok tudatosítsák, milyen gazdag a magyar kulturális örökség, amelyet nekik őrizniük kell, és továbbadni az újabb nemzedéknek. Ára: 2,50 Eur helyett 1,20 Eur

Fájó szívvel emlékezünk 2013. július 22-én halálának hatodik évfordulóján BORBÉLY ANDRÁSRA (Gímesen). Szívünkben élni fogsz mindörökre. Szerető férj voltál, drága jó édesapa, boldog nagyapa. Bánatos családod nem feled soha!

Ölelünk nagy szeretettel: férjed, Sanyi, fiad, Csaba családjával és a család barátai

Könyvrendelés: Cím: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 0948/057 508 • E-mail: office@remeny.sk

Szeretteid ALBÉRLET

Pozsonyban, a központhoz közel (Apollo center, Nivy buszpályaudvar közelében) kiadó 2 SZOLGÁLTATÁS (egybenyíló) szobás összkomfortos, korszerűen Templombelsők díszítő festése, képek festése és felújított bútorozott lakás, 2 nemdohányzó szerestaurálása, oltárok, szobrok felújítása, aranyozása, mélynek – júliustól. 510 euró rezsivel együtt. százszázalékos minőség, többéves jótállás. Kapcsolatfelvétel: berthamari@gmail.com Tel: 0911 130 949, 0905 234 902 www.umar.sk

FELHÍVÁS A Glória Kiadó felhívja azon tisztelt ügyfelei figyelmét, akik eddig még nem rendezték a fennmaradt tartozásukat, hogy rövid időn belül pótolják mulasztásukat. Megértésüket köszönjük.

Gondolatok a nyár szépségéről

A természet könyörtelen; nem hajlandó visszavonni virágait, illatfelhőit, muzsikáját és napsugarát az emberi aljasság miatt; földre sújtja az embert az isteni szépség és a társadalmi ocsmányság ellentétével. Nem kegyelmez; az embernek el kell viselnie a pillangó szárnyának, a madárdalnak szépségét, el kell viselnie, hogy a gyilkosságok, a bosszúállás, a barbárság kellős közepén elébe toppanjanak a természet szent szépségei. Az ember tör, az ember zúz, az ember öl, az ember magtalanít; de a nyár nyár marad, a liliom liliom marad, a csillag csillag marad. (Victor Hugo)

AKCIÓ PLÉBÁNIÁKNAK Liturgikus könyvek kedvezményes áron A szentmise olvasmányai „A” év A szentmise olvasmányai „B” év A szentmise olvasmányai „C” év Ára:10,00 Eur /darab, kemény kötés Misekönyv II- kivonat A sedesnél végzendő miseszövegek Ára: 10,00 Eur Olvasmányok rendje III. kötet Évközi idő köznapi olvasmányai

az évközi idő 18-34. hetére Ára: 4,48 Eur helyett 2,48 Eur Olvasmányok rendje IV. kötet A szentek ünnepeinek, emléknapjainak, a közös miséknek és a gyászmiséknek az olvasmányai Ára: 4,48 Eur helyett 2,48 Eur Azok, akik 20,00 Eur felett rendelnek, ingyen kapják A szentmise zsoltárai című kemény kötésű kiadványt! Cím: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 0948/057 508 • E-mail: office@remeny.sk

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REMÉNY

Hidd, amit

énekelsz Herdics György „Aki szeret, az énekel, aki énekel, az kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston) Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ima a hívő ember „anyanyelve”. S egész biztosan igaz a mottóban idézett Szent Ágoston-i mondás is: „…aki énekel, az kétszeresen imádkozik.”. Ismerjük vajon „énekes anyanyelvünket”? Elgondolkoztatnak olykor az ismerős templomi dallamok s énekeink szavai? Tamás József plébános írta egy helyen: „A magyar nép éneklő nép. Énekben mondja el örömét és bánatát, és ezzel vigasztalódik. A mai nyugtalan világban nagyon is szükség van erre, főleg a templom meghittségében.” „Bús szívemnek nagy öröme, Máriának drága neve…” (SZVU - Glória 179.1.) Az ember mindig közelebb van az Istenhez, a szentekhez, ha valami megrázkódtatás éri az életben. Mindannyian érezzük, hogy sokkal könnyebb másnak tanácsot adni, mint megküzdeni saját problémáinkkal. Ha valaki lelki vigaszra szorul, igyekszünk őt megérteni, de valahol nagyon igaz, hogy csak a hasonló sorsú ember képes teljes egészében megérteni a másikat. Sőt, minden eset más, így hát ez sem mondható el teljes egészében. Persze, nagyra értékeljük mások közelségét, megértő szeretetét, örülünk a felénk nyújtott segítő kéznek… A „bús szív nagy öröme”, legnagyobb öröme az Isten. Ezért jó nekünk, hívő embereknek, hogy képesek vagyunk a dolgokat az örökkévalóság szemszögéből nézni. Látjuk az „odafönt valókat” is. Nem keseredünk el végleg, mert nemcsak azt hisszük, hogy az Istent szeretőknek és az Őt keresőknek minden a javukra válik, hanem azt is világosan látjuk, hogy a Legnagyobb Öröm, az Isten annyira a szívünkben van, hogy semmiféle megrázkódtatás sem képes kitépni onnan. És ha ezt tudjuk, akkor Isten drága neve, Mária drága neve és azok drága neve, akik fontosak számunkra, továbbra is ott maradnak: valahol mélyen a szívünkbe vannak írva. Így még attól sem tartunk, ha esetleg azok kerekednek felül, akik áskálódással, rossz szándékkal nyernek hivatalt, dicsőséget, hatalmat felettünk… Mert meddig tarthat az Isten neve nélküli élet? Öt? Tíz? Tizenöt évig? És meddig tart az Istennel való élet? Egy örökkévalóságon át! Így hát újból érdemes Istent, Máriát, a szenteket választani… Az ő nevüket írni a szívünkbe…

Szent Anna-búcsú Rudnokon A rudnoki Római Katolikus Plébaniahivatal tisztelettel értesíti a kedves híveket, hogy az ezévi Szent Anna-búcsút 2013. július 27-28-án ünnepeljük. Szeretettel várják a kedves híveket.

Szalézi Part Fesztivál A Don Bosco Szaléziak Szalézi Part Fesztivál elnevezéssel egy nagy szabású keresztény, vízparti fesztivállal szeretnék megünnepelni a rend alapítójának születésnapját, ahová elsősorban a 18 évnél idősebb fiatalokat várják. Kérlek benneteket, hogy amennyiben módotokban áll, terjesszétek a fesztivál hírét saját plébániáitokon, ismerőseitek, barátaitok körében! A fesztivál helyszíne a Part Üdülő Balatonkenesén (8174 Balatonkenese, Koppány sor 41.), időpontja augusztus 14-18., a részvételi díj: 15 000 Ft / fő, az eseményre hívjuk azokat a keresztény fiatalokat, akik szeretnének meggyőződni arról, hogy lehet jól szórakozni Isten megbántása nélkül is. A Szalézi Part Fesztivál fő célja: igényes, keresztény, nyári szórakozást, kikapcsolódási lehetőséget nyújtani, elsősorban olyan 18 és 30 év közötti fiatalok számára, akik jó hangulatú, színvonalas, bulizós és mindeközben mégis értékeket is közvetítő és megtartó nyári kikapcsolódásra vágynak. A fesztivál programjait fiatalok állították össze. Bővebb információk a www.szalim.hu oldalon. Lengyel Erzsébet szalézi sajtóreferens Szalézi Médiaközpont Don Bosco Szalézi Társasága Szalézi Tartományfőnökség H – 1032 Budapest, Bécsi út 173. Tel: +36-20-823-3335 E-mail: media@szaleziak.hu www.szaleziak.hu

Porciunkulabúcsú Bacsfa– Szentantalon 2013. augusztus 1., csütörtök

Program: 17.00 Gyónási lehetőség 18.00 Rózsafüzér 19.00 Ünnepi szentmise Főcelebráns: p. Komáromi Előd, esztergomi ferences szerzetes 20.30 Szentségimádás 22.00 Szentségi áldás

• ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP • 2013. JÚLIUS 21.

Szeretettel várják a Mária-tisztelőket.