Remeny 2013 34 aug 04 by Attila Nagy

„Szegénynek születtem, szegényen éltem, és biztos vagyok benne, hogy nagyon szegényen fogok meghalni.” (Szent X. Piusz pápa végrendeletének szavai)

34. szám

REMÉNY XXIV. évfolyam

2013. augusztus 25. – Évközi 21. vasárnap

Légy te a „negyedik”!

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur

5 7 8

Egy könyvet olvasva, amit másnak is ajánlani szeretnénk, nagyvonalakban elmondjuk, miről szól. Egy ﬁlmet megnézve gyakran elmeséljük másoknak a tartalmát. Egy végighallgatott előadás után ugyancsak megosztjuk azt társainkkal. Vajon ha arra a kérdésre szeretnénk önmagunk számára választ adni, hogy a saját életünk miről szól, milyen válaszok születnének? Talán inkább úgy kéne feltennünk a kérdést: Kiről szól az életünk? Egy Rómában élő magyar kedvesnővér, aki ﬁatal kora óta szerzetesnői hivatásának szentelte életét, most, 94 évesen is boldogan éli meg elkötelezettségét Isten mellett... A szerzetesi fogadalmakat nap mint nap szem előtt tartó kapucinus szerzetes ismerősöm, aki szintén 94 éves, egyszerűségben, nyugodtságban, szinte szemmel látható Istenre-hagyatkozásban éli mindennapjait közösségében... Egy Ágoston-rendi szerzetes pap, akinek beszédeiből az élettapasztalat érezhető, igaz meggyőződéssel sugározza, hogy érdemes az Isten mellett egy életen át kitartani. Ez az olasz atya idén 100 éves... „Három a magyar igazság“ – szokás mondani, csak három példát említek. Jó találkozni és beszélgetni az említett személyekkel. Közös vonásuk, hogy Istenről szólt és szól az életük, mégpedig Isten kegyelméből az ő hosszú életük. Talán valaki felveti, hogy könnyű nekik, hiszen szerzetesnőként, szerzetesként, papként telt, telik életük. De gondoljuk, hogy nekik minden zökkenőmentes és idillikus volt ennyi évtizeden át?! Egész biztosan nem hiányoztak a megpróbáltatások az ő életükből sem! S talán más kihívásokkal szembenézve, de a más hivatást választottak számára is az igazi boldogság biztosítéka az, ha Istenről szól az életük. Jóban és nehézségben egyaránt. Szülőként, nagyszülőként, papként, munkásként, szakemberként, diákként... „...és a negyedik a ráadás!“ Miért ne lehetne mindegyikünk az a negyedik, akinek Istenről szól az élete?! Vasárnap és hétköznap, munkában és nyaralás alatt, a vakáció vagy az iskolaév idején! Szóljon Istenről az életünk! Nap mint nap! Jól begyakorolva ezt a hit évében is! Így mi is hiteles, meggyőződésből fakadó lelki boldogság sugárzóivá válhatunk, amire nem kis szükség van...

Egy bús gerlice Alkotni és élni Lélekben és igazságban

EZ TÖRTÉNT

Amikor a vasárnap is hétköznap Úgy látom, hívő emberek körében is megváltozott a vasárnap jellege, azt ne mondjam, elhétköznapiasodott, természetesen, tisztelet a kivételnek. Négy alaptípusba sorolnám a hívőket. Férfiak esetében az egyik típus, aki minden vasárnap elmegy szentmisére, de hazajövet a templomból máris munkaruhába vágja magát, és teszi elmaradt dolgát: nyírja a pázsitot, permetez, tűzifát hasogat, barkácsol, autót javít stb. Nők esetében: takarít, nagymosást végez, ablakot mos, vasal stb. A másik típus elvétve, rendszertelenül jár vasárnaponként templomba, pont az imént felsoroltak végzése miatt, mert úgymond, hétköznap ezekre a házimunkákra nincs ideje. Ugyanezek jellemzők a harmadik típusra is, annyi különbséggel, hogy ő misét hallgat/néz a rádióban/tévében, de közben, főleg a hölgyek, port törölnek, szobavirágokat locsolnak, illetve főznek a konyhában, merthogy onnan sem hiányozhat a rádió vagy a televízió. És van a negyedik típus, aki minden vasárnap becsületesen részt vesz a templomi szentmisén, és utána igyekszik megszentelni az Úr napját, mert talál időt a szokottnál többet foglalkozni családjával, miként pihenésre, elmélkedésre, imára, lelki olvasmányokra, pihentető zenehallgatásra, de egy jó film megnézésére is a tévében, moziban. Vagy éppenséggel rokoni, baráti látogatásra, beteglátogatásra. Természetesen nem arról van szó, hogy rajtunk kívül álló okok, vagy halaszthatatlan dolgok miatt nem végezhetünk fizikai munkát vasárnap. A baj az, amikor tudatosan és rendszeresen vasárnap végzek olyan munkát, amit jó időbeosztással hét közben vagy szombaton is el tudnék végezni. Az a baj, hogy valójában maguk a hívők sem érzik át igazán a vasárnap megszentelésének lényegét, mert sokan úgy gondolják, hogy a szentmisén való részvé-

tellel le van tudva a vasárnap, és aztán folytatódhat a megszokott köznapi tevés-vevés. Szokták mondani, a vasárnapi munkán nincs Isten áldása! Mégpedig olyan értelemben is, hogy ha vasárnap nem pihenem ki alaposan az egész heti munka fáradalmait, stresszeit, hétfőn nyűgösen ébredek (mert ráadásul vasárnap este is éjfélig néztem a tévét), fáradtan indulok munkába, ahonnan újra csak fáradtan érkezem haza, és az aznapi munkát másnapra halasztom. És ez így ismétlődik napról napra, hétről hétre, évről évre, és vasárnapjaink szinte észrevétlenül így hétköznapiasodnak el, amit majdnem hogy természetesnek vélünk. A végére már csak annyit, nézzünk magunkba, hogy melyike vagyunk a fentebb említett típusoknak.

A hit nem azt jelenti, hogy egy kis vallásossággal feldíszítjük életünket - fejtette ki a Szentatya augusztus 18-án délben, a Szent Péter téren összegyűlt hívekhez intézett beszédében. Hangsúlyozta, hogy a hit nem egyeztethető össze az erőszakkal, és nem jelent semlegességet. Megemlékezett a Fülöp-szigeteken történt kompbaleset áldozatairól és a hívek imáit kérte Egyiptom békéjéért. Utalt a vasárnapi olvasmányokra és idézett a Zsidókhoz írt levélből: „Fussuk meg kitartással az előttünk lévő küzdőteret. Tekintsük föl a hit szerzőjére és beteljesítőjére, Jézusra” (Zsid 12,1-2). Ezt a kifejezést különlegesen hangsúlyoznunk kell a hit

évében. Az egész év során mi is szegezzük tekintetünket Jézusra, mert a hit, amivel „igent” mondunk az Istennel való gyermeki kapcsolatra, Tőle, Jézustól származik. Ezen a vasárnapon azonban Isten Szava tartalmazza Jézusnak egy olyan szavát is, ami zavart kelthet bennünk, amit el kell magyaráznunk, mert különben félreérthetjük. Jézus így szól tanítványainak: „Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Mondom nektek: nem azt, hanem ellenkezést” (Lk 12,51). Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a hit nem egy dekoratív, díszítő elem; megélni a hitet nem azt jelenti, hogy életünket feldíszítjük egy kis vallásossággal,

mintha egy torta lenne, amire tejszínhabot tesznek. Nem, a hit nem ezt jelenti. A hit azzal jár, hogy Istent választjuk életünk kritériumának és alapjának. Isten pedig nem üres, nem semleges, Isten mindig pozitív, Isten a szeretet és a szeretet pozitív! Azután, hogy Jézus a világba jött, nem tehetünk úgy, mintha nem ismernénk Istent. Jézus nem akarja megosztani az embereket, éppen ellenkezőleg: Jézus a mi békénk, a mi kiengesztelődésünk! De ez nem a sírhelyek békéje, nem semlegesség. Jézus nem semlegességet hoz magával, ez a béke nem a minden áron való kompromisszum. Jézust követni azt jelenti, hogy lemondunk a rosszról, az önzésről és a jót, az igazságot, az igazságosságot választjuk, még akkor is, ha ez áldozatot kíván és azt, hogy lemondjunk saját érdekeinkről – mondta a pápa. Vatikáni Rádió/Remény

REMÉNY katolikus hetilap

Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: + 421 (0)948 057 506

Parák László e-mail: parak@katolikus.sk Hirdetésfelvétel, lapterjesztés: Blahóné Kamenár Gabriella e-mail: kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat, Jilemnického 4., 90301 Senec

VATIKÁN

Jézus a mi békénk

Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József e-mail: alban@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 510 Főmunkatárs: Mons. Koller Gyula

• ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP • 2013. AUGUSZTUS 25.

CASTEL GANDOLFO - ALBANO

Szentmise és látogatás Augusztus 15-én, Mária mennybevételének ünnepén Ferenc pápa Castel Gandolfóban, a pápai palota előtti téren mutatta be az ünnepi szentmisét. Homíliájában emlékeztetett, hogy a II. Vatikáni Zsinat az egyházról szóló konstitúciójának utolsó részében szép elmélkedést hagyott ránk Szűz Máriáról. A szentmisét megelőzően a Szentatya találkozott az albanói klauzúrás kolostor klarisszáival. Maria Assunta Fuoco apátnő a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva, intenzív érzelmekkel teli találkozásról számolt be. A pápa arra buzdította őket, hogy hivatásukat teljességében éljék meg, vagyis az egyszerűségben, a lényeg keresésében és a szegénységben, amely mindannyiukat egymás testvéreivé teszi. KeIČO: 00678066 Felelős kiadó: Mons. Szakál László A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk

ressék tehát az Úr szeretetén alapuló kapcsolat megélését. Egy kicsit azt, amit a Szentatya személye fejez ki: emberségben való gazdagság, amely nem áll meg a mellékes dolgoknál, hanem a mélyre hatol, kapcsolatot teremtve. Az az egyszerűség, amely a találkozást jellemezte, feltárja ezt a nagyon erős mélységét a kapcsolatnak. Örömmel és erővel teli találkozás volt, amely még inkább a hiteles, valódi felelősségre ösztönöz, amellyel az Úrnak kell válaszolnunk az egyházért és a Szentatyáért – hangsúlyozta a klarissza kolostor apátnője. Ferenc pápa Máriáról beszélt a nővéreknek. A megszentelt életet élő nő egy kicsit olyan, mint Mária – mondta a Szentatya. Vatikáni Rádió/Remény Grafika: namedia – Nagy Attila Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg.

EZ TÖRTÉNT SZÉKESFEHÉRVÁR

CSICSER

A Szent Jobb-ereklye

Tartalmasan eltöltött idő Gyermekzsivajtól volt hangos augusztus 5. és 11. között Csicser és környéke. Az Ung-vidéki települést határon túli és környékbeli gyerekek népesítették be. Szórakozni, ismerkedni és kikapcsolódni jöttek. „A gyakori hazai és külföldi szereplések adták az ötletet az első gyermek- és ifjúsági hagyományőrző és néptánc tábor megvalósításához. Az ehhez szükséges anyagi feltételeket egy sikeres pályázatnak köszönhetően szereztük meg” – tájékoztatott bennünket Szakács Katalin, a csicseri Napraforgó néptánc együttes vezetője, a rendezvény főszervezője. A vajdasági Magyarkanizsáról heten, a magyarországi Tuzsérról négyen, Nagykaposról öten, Csicserből pedig huszonnégyen kapcsolódtak be a napi eseményekbe. Az ének, a tánc s a színjátszás rejtelmeibe, szépségeibe a vajdasági Mikuska Judit, a hazai Nagy Zsuzsanna, Szilvási Tamás és Szakala Éva által nyertek betekintést a szerepet vállalók. A ﬁatalok kézügyességének fejlesztését a nagykaposi Ferenc György és lánya, Rita biztosította. Gyöngyfűzést, karkötők és fülbevalók készítését tanulhatták tőlük. A királyhelmeci Jurtin Piroska nénitől csuhéból a babakészítést. Ilko László veze-

A díszőrség és a Magyar Koronaőrök Egyesülete kíséretében augusztus 14-én megérkezett Székesfehérvárra a Szent Jobb-ereklye. Az ereklyét Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, Takács Nándor nyugalmazott fehérvári püspök, az egyházmegye papjai, valamint a város vezetői fogadták a város főterén, ahol több mint ezer ember gyűlt össze. Köszöntő beszédében Spányi Antal hangsúlyozta: hazatért Szent István jobbja, az a jobb, amely „975 évvel ezelőtt talán éppen ezekben az órákban a bazilika helyétől néhány kőhajításnyira koronáját, nemzetét és országát felajánlotta Szűz Máriának". A Szent Jobbot ezután körmenetben vitték a zsúfolásig megtelt bazilikába. A székesfehérvári megyés főpásztor imádságot mondott az ereklye előtt, Isten áldását kérve a magyar hazára. Ezután nyilvános tiszteletadás és imádság kezdődött az ereklye előtt. Ezt követően körmenet indult – a Szent

Jobbal és Szent István fejereklyéjével – a Nemzeti Emlékhelyre. A szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be Alberto Bottari de Castello apostoli nunciussal és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival. Spányi Antal püspök a Szent István halálának 975. évfordulójára meghirdetett emlékévhez kapcsolódóan hívta meg a Magyar Katolikus Egyház képviselőit, hogy a Szent Jobb jelenlétében ajánlják fel Magyarországot Szűz Máriának, ahogy ezt első szent királyunk tette a halála előtti napon. Magyar Kurír/Remény

tésével pedig az erdei növény- és állatvilággal ismerkedhettek meg, de adott volt a lehetőség a különböző ügyességi és erőversenyek kipróbálására is. Művészi és lelki világuk gazdagodására a helyi római és görög katolikus, illetve református templomok megtekintése szolgált. Dobóruszkán az egri vár hős kapitányának, Dobó Istvánnak sírjánál történelmünknek egy töredékével bővíthették ismeretüket. „Mindezt szeretetből csináljuk. Úgy gondolom, hogy amit itt teszünk, annak illő, hogy folytatása legyen. Bizonyítja ezt a gyerekek nagy tetszést kiváltó táborzáró előadása Kisráskán és Csicserben, ahol jó volt látni és érezni fáradozásunk gyümölcsét. Ezért is bízom benne, hogy jövőre újra találkozunk“ - értékelt Szakács Katalin. Jól sikerült, vidám, tartalmasan eltöltött időről számolhatnak be otthon a gyerekek, és mesélhetik élményeiket barátaik körében. Pankovics Miklós

SZABADKA

Keresztény könnyűzenei koncert Augusztus 9-én tartották meg Szabadkán a Mária Rádió második keresztény könnyűzenei koncertjét Deus meus et omnia (Istenem és mindenem) mottóval. Palatinus István, a Mária Rádió igazgatója nyitotta meg az estét bevezető imájával. Fellépett a topolyai Via Mariae iﬁkórus, amely az ifjúsági hit-

tanos ﬁatalokból alakult, akik szerették volna hitüket konkrét tettek formájában is kinyilvánítani. A Mária Rádió önkénteseiből is alakult két együttes, egy ﬁatalabb és egy idősebb tagokból álló. Az est fő vendége a felvidéki Crux együttes volt, amely lendületes fellépésével megérintette a közönséget. A 2007-ben

alakult, keresztény rockzenét játszó zenekar tagjainak célja a keresztény értékek, a Biblia és az evangélium üzenetének közvetítése és terjesztése. A Crux együttest legközelebb Érsekújvárban hallhatja a hazai közönség (lásd lapunk 16. oldalát). Magyar Kurír/Remény

Jótevőnk halálára Szomorú hírt kapott szerkesztőségünk: hosszú betegség után elhunyt lapunk régi, hűséges támogatója, Hajzok Zoltán mérnök. Önzetlen segítséget nyújtott kiadónknak, amikor a Glória-ház, szerkesztőségünk székhelye épült: fáradhatatlanul tárgyalt, utánajárt a dolgoknak, szakmai tanácsokat adott, és anyagilag is támogatta azóta is a Reményt. Mélyen hívő keresztény volt, kedves, barátságos ember. Most – ahogy felesége mondta – hazatért. Hisszük, hogy a jó Isten befogadja őt a mennyei dicsőségbe, ahol elfoglalhatja a számára készített helyet. Együtt érezve családjával, imádkozunk az elhunytért. R. I. P. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

AMIRE HITÜNK TANÍT

VÁRUNK RÁJUK –

A SZENTEKRE!

Összeállította: Mészáros Ádám

Történelmi tény, hogy kis nemzetünk aránylag nagy számú boldoggal és szenttel büszkélkedhet. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy szintén szép számmal vannak múltbeli hitvallók, életszentség hírében elhunyt magyarok, akik boldoggá-, ill. szenttéavatási eljárása folyamatban van. Új, időszaki rovatunkban őket szeretnénk a Kedves Olvasónak bemutatni. Szükségünk van a példájukra: várunk rájuk – a szentekre!

Mindszenty József (1892–1975) 4. Mindszenty kényszerű tartózkodását az USA nagykövetségén kezdetben rövidnek vélte, arra számított, hogy az ENSZ a Szovjetuniót hadereje visszavonására készteti, amire az ENSZ-közgyűlés szovjet lerohanást elítélő határozata is reményt nyújtott. A Kádár-kormányzat a törvénytelensége-

ket folytonossá tette, s Mindszentyt sem engedte visszatérni érseki székébe. Több alkalommal döntött Mindszenty az USA követségéről való távozásról, de ezt külső tényezők megakadályozták.

A szentségekről röviden A betegek kenetének kiszolgáltatása

Külföldre távozásra is készen állt, de ennek ellenében azt kívánta, hogy a kormány enyhítsen a magyar katolikus hívők jogfosztottságán: tegye szabaddá a hitoktatást, a papnevelést, egyesületek alakítását, a sajtót. E követségi félrabságban készítette el emlékiratait, valamint a magyar történelem nagyszabású, kéziratban maradt összefoglalóját, s tanulmányokat a XX. század 2. felének egyháztörténetéről. 1963 áprilisában a Szentszék megbízásából Mindszentyt többször meglátogatta Franz König bécsi bíboros és más vatikáni diplomaták. Mindszenty kész volt menedéke elhagyására, de a kormány ezután sem volt hajlandó egyházellenes intézkedéseinek visszavonására. Ahhoz, hogy Mindszenty a Vatikánban töltse élete hátralevő részét, a kormány hozzájárult volna, ha a Vatikán biztosítja: Mindszenty nem nyilatkozik elítéléséről és fogságáról, a hazai politikai viszonyokról, a magyar katolikus egyház helyzetéről, s kimenetele után lemond érseki tisztéről. A vatikáni küldöttek eleinte elutasították, majd – Mindszenty tudta nélkül – elfogadták e föltételeket.

Hidegháború avagy az Apostoli Szentszék keleti politikájának kezdetei Magyarországon Babos Anikó

A betegek kenetének kiszolgáltatása (betegellátás) több részből áll. A kiszolgáltatás sorendje a következő: 1. bűnbocsánat szentsége, 2. A szentkenet, 3. Az eucharisztia vétele. A szentkenet felvétele ugyanis elvben a kegyelem állapotát kívánja, s ezért kell azt megelőznie – ha csak lehet – a szentségi gyónásnak. Ha a beteg valamilyen okból nem tud szentségi gyónást végezni, akkor a szentkenet eltörli a bűnt, de amennyiben az illető meggyógyul, a gyónását el kell végeznie. A szertartás végén az Egyház azoknak, akik hamarosan elhagyják a földi életet, a betegek kenete mellett szent útravalóként felajánlja az Eucharisztiát. Ezt, a betegek kenetéhez kapcsolódó, halálveszélyben történő szentáldozást nevezzük szent Útravalónak. Az utolsó szentáldozásban látjuk megvalósulni az Úr Jézus ígéretét, aki átvezeti az embert ebből a földi életből az Atya országába, ahol ő lakást készít nekünk ( Jn 14,2-4). Járó betegek esetében az Egyház ajánlja a betegek kenete ünnepélyes közösségi kiszolgáltatását, mert a közösségi kiszolgáltatás önmagában jelzi a keresztény szolidaritást az Egyházban. A betegek kenete által az Egyház gondoskodó szeretetébe fogadja a betegeket, és kinyilvánítja az elesettek iránti különleges szeretetét. A jelen lévő közösség képviseli a betegért imádkozó Egyházat. Ha a hívek közül senki sincs jelen, a pap személyében akkor is az Egyház van jelen. A szentség kiszolgáltatásához olívaolajat használnak, de szükség esetén más növényi olaj is lehet. Az olajat a püspöknek kell megszentelnie. Ez rendes körülmények között nagycsütörtökön délelőtt a krizmaszentelési szentmisében történik. Szükség esetén a szentséget kiszolgáltató pap is megszentelheti az olajat, de csak magának a szentségnek a kiszolgáltatása során. A szentség kiszolgáltatásának legfontosabb része a „forma”, aminek az elimádkozása előtt a pap először kezét a beteg fejére teszi, de semmit sem mond, majd pedig – miközben megkeni a beteg homlokát és két kezét – e szavakat mondja: „E szent kenet által és nagy irgalmassága szerint segítsen meg téged az Úr a Szentlélek kegyelmével. Szabadítson meg bűneidtől, üdvözítsen téged, és erősítsen meg jóságosan. Ámen.”

• ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP • 2013. AUGUSZTUS 25.

Franz König keleti missziója Franz König bécsi érsek az „Ostpolitik” kezdeményezői és támogatói közé tartozott. Az ő utazásai, látogatásai fontos alapul, bázisul szolgáltak Agostino Casaroli politikai, diplomáciai tevékenységéhez. König keleti politikájának története akkor kezdődött, mikor a bécsi érsek 1960 februárjában Jugoszláviába utazott, hogy ott részt vegyen Alojzij Stepinac, a zágrábi érsek temetésén. Az út során azonban súlyos autóbalesetet szenvedett. A kórházban eltöltött napok alatt fogalmazódott meg benne az a felismerés, hogy a vasfüggönyön túli országok híveiért milyen keveset tesz az egyház. Ezen a helyzeten személyesen akart változtatni, s úgy gondolta, hogy Bécs lesz majd a híd, amely összeköti Keletet és Nyugatot. Miután felépülve a balesetéből hazatért, megosztotta elképzeléseit XXIII. János pápával. König megerősítette az egyházfőt abban a nézetében, hogy a kommunizmus várhatóan nagyon sokáig fennáll, és ahelyett, hogy az egyház még egy hosszú perióduson keresztül küzdene, harcolna ellene, inkább változtasson a magatartásán; keresse a kapcsolatfelvétel lehetőségét a kelet-európai szocialista berendezkedésű államokkal. A pápa érdeklődéssel hallgatta, és biztatta a bécsi érseket, hogy dolgozzon ki konkrét lépéseket. XXIII. János nagyon találóan kis fogaskerékhez hasonlította Königet, amely képes gördülékennyé tenni az egyház – állam viszonyát Kelet-Európában. Mindenképpen az enyhülés jeleként lehet értelmezni Franz König 1963-as Magyarországra tett utazását, ugyanis abban az időben nagy szó volt, hogy vízumot kapott hazánkba egy bécsi érsek, még ha csak magánemberként is. A bécsi érsek azonban soha nem vezetett hivatalos tárgyalásokat kormányokkal, politikai hatóságokkal. Mindig csak informális jellegű beszélgetéseken, tanácskozásokon vett részt, azzal a céllal, hogy a kelet-európai egyházak elszigetelt és elnyomott helyzetén javítson. Az igazi keleti politika, a nagy betűs Politika nem sokkal később, 1963. április végén vette kezdetét, amikor Agostino Casaroli először utazott Budapestre a pápa megbízásából. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnökével, Prantner Józseffel és Mindszenty Józseffel igyekezett kapcsolatot teremteni és megbeszéléseket folytatni a Szentszék diplomatája. Mindezt abból a célból, hogy tanulmányozza, meddig lehetséges és szabad elmenni az esetleges tárgyalásokon néhány tisztességes megegyezés érdekében. A jég megtört. A keleti politika elindult, amiben Casaroli szerint rendkívüli jelentősége volt XXIII. János pápa személyiségének: „… nagyon meglepő dolgot tapasztaltam prágai és budapesti utam során: a kommunista vezetők érezhető meggyőződését afelől, hogy a pápa őszinte és lojális. A pápa irántuk érzett ragaszkodása olvasztotta fel a jeget, amely oly sokáig választott el minket tőlük. A pápát mindig pozitívan ítélték meg…”.

LÉLEK ÉS ÉLET

Egy bús gerlice Június közepén szokatlan eseményre lettem fiEgy vasárnap reggel, amikor felhúztam a redőgyelmes. A szobám ablaka előtt álló tujafára gyors nyöket, üres volt a fészek. Gondoltam, talán elreegymásutánban többször is ráröpült egy vadgalamb. Megnéztem, miért e nagy sürgés-forgás. A fa egyik ágán ült a párja, és építgette a fészkét. Nagyon megörültem a látványnak. Lám, egy vadgerlepár ezt a fát választotta otthonául! Azután már rendszeresen figyeltem őket. A hím hordta az apró faágakat, gallyakat, a tojó pedig rakta szépen rendben a fészket. Ez így ment napokig. Szorgalmuk, kitartásuk figyelemreméltó volt. Csodálattal néztem a szülőket, és izgatottan vártam, hogy szaporodjék a kis család. A vadgalamb kifejezést a köznyelvben használjuk. Valójában balkáni pült inni a gerle, hiszen nagy meleg van, neki is gerlékről van szó. A balkáni gerle nagytestű, barna szüksége van a vízre. Ám hiába vártam, nem tért tollazatú galamb, amely a fákon fészkel. Ellentét- vissza. Egész nap figyeltem a fészket, a fát, de nem ben az elvadult házigalambtól, amely szürke színű, jött. Este aztán hallottam a hím fájdalmas turbéés padlásokon, templomok tornyaiban él. kolását. Megdöbbentő volt, hogy mély, búgó hangA galamb jelkép. Több nép kultúrájában találkozunk vele. Már az ÓszövetDsida Jenő ségben is olvashatunk róla. Noé galambot bocsátott ki bárkájából, hogy lássa, megszűntek-e már a vizek a föld színén. (Vö. Ter 8, 8) Az Újszövetségben a Szentlélek szimbólumává vált. „Miután Jó Uram, aki egyként letekintesz Jézus megkeresztelkedett, mindjárt felbogárra, hegyre, völgyre, jött a vízből, és íme, az ég megnyílt neki, virágra, fűre, szétmálló göröngyre, és látta az Isten Lelkét, mint galambot Te tudod jól, hogy nem vagyok gonosz leereszkedni és rászállni.” (Mt 3, 16) csak nagyon-nagyon gyönge. A fehér galamb pedig a béke jelképe lett Picasso háborúellenes grafikái nyomán. A gerléket szívesen hallgattam. Már kora hajnalban ébresztettek vidám turbékolásukkal. Minden bizonnyal a napi teendőiket beszélték meg, mert aztán napközben nemigen szóltak egymáshoz. Este viszont mindent kipótoltak. Kellemes búgásukon érezhető volt valami titokzatos kommunikáció. Felszabadultan, hangosan beszélgettek, hiszen senki sem értette nyelvüket, ezért nem is zavartatták magukat. Bársonyos, mély hangjukon válaszolgattak egymásnak. Este, miMert pókháló és köd a szív, előtt lehúztam volna a redőnyöket, elbeselyemszőttes az álom, szélgettem a tojóval, aki hűségesen, pehelykönnyű és szinte-szinte semmi mozdulatlanul ült egész nap a fészkében. s én erőtlen kezem Szerettem volna segíteni neki, de fogalmég azt sem tudja Hozzádig emelni. mam sem volt, hogy mire is lenne szüksége. Hűséges társa egész nap fáradhaDe azért vágyaim ne dobáld a sárba, tatlanul gondoskodott róla. Reggelente ami az Óceánnak pedig, amikor felhúztam a redőnyöket, legdrágább, legkönnyesebb gyöngye! ismét találkoztunk. Jeleztem, örülök, Hiszen tudod, hogy nem vagyok gonosz, hogy itt vannak, milyen jó, hogy társasácsak gyönge, nagyon gyönge. gom akadt, hogy énekükkel felvidítanak.

Gyöngék imája

ja milyen szomorú dallamokat bocsátott az éterbe. Párját hívta, szólongatta, kereste. Nem tudom, mi történhetett. Az előző este még ott volt. S most nincs sehol. Másnap, kora hajnalban is a hím bús búgására ébredtem. Nem találja párját, hiába keresi, várja, nem jön. Nincs többé. Így van ez az ember életében is. Fiatalon az ember annyi szépet gondol az életről… Álmodozik, tervezi jövőjét… Fantáziája csapong, a csillagos egekig szárnyal… Képzelete nem ismer határokat… Aztán keresi, megkeresi élete párját, akivel együtt, közösen terveznek tovább. Együtt építik jövőjüket, szövögetik álmukat családról, egy boldog jövőről. Elkészítik a meleg, családi fészket, hogy biztosítsák utódaiknak a meghitt otthont. Szorgoskodnak, tüsténkednek, és várnak, és várnak… És… És hirtelen, egy szempillantás alatt megváltozik minden. Mert Isten tervében más szerepelt. És mindig Isten akarata teljesül. Az ember bús gerlicévé válik. Szomorú, magányos galambﬁókává, aki vigaszt keres. S ha keres, talál is. Istennél lel vigasztalást. Isten meghallja mindenki kérését, hívó szavát. Isten meghallgatja mindenki gondját, baját, problémáját. És Isten orvosolja is azokat! Gondoskodik mindnyájunkról. Csak hinnünk, bíznunk kell benne. Rá kell bíznunk életünket! Ő tudja, mire van szükségünk, és megadja azt. „Ne félj, mert én veled vagyok! Mert én vagyok a te Istened! Megerősítelek és megsegítelek!” (Iz 41, 10) Gyakran előfordul, hogy az ember maga sem tudja, mit szeretne. Ezért van az, hogy nem azt kapja, amit kért. De amit kapunk, azt el kell fogadnunk. Ha nem is tudjuk, nem is értjük, miért történnek velünk a dolgok, alázattal el kell fogadnunk, mert egyszer biztosan megértjük. Megadatik számunkra, hogy mindent világosan lássunk. S addig? Addig Istennel éljük életünket! Figyeljük a teremtett világot, hallgassuk a madarak vidám énekét! Élvezzük a napfényt, a nyarat! És köszönjük meg az élet ajándékait! A vidám, boldog napokat, de a szomorúakat is! A sikereket, de a kudarcokat is! A gazdagságot, de a szegénységet is! Az egészséget, de a betegséget is! Hiszen minden a javunkra válik! Isten formálja személyiségünket, alakítja jellemünket, igazítja az Ő képére és hasonlatosságára. Engedjük! Hagyjuk, hogy beteljesítse rajtunk az Ő művét, mert így teljesedik be a mi életünk. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Évközi 21. vasárnap

VASÁRNAP ról ra

G. Kovács Pál utóbbi hetekben nem ismerünk rá Szent Lukács evangélistára. Nem igazán értjük, hogy Szent Lukács, aki evangéliumában és az Apostolok Cselekedeteiben Isten megbocsátó és nagylelkű irgalmára, a Szentlélek vigasztalására és a keresztény örömre hívja fel olvasói ﬁgyelmét, immár több vasárnap óta mintha épp az ellenkezőjéről: a senki által nem várt és tolvaj módjára beköszönő súlyos ítéletről, az éber vigyázban-állásról, a keresztény élet nehézségéről, a megvetésről és az üdvözülés szükségességéről szeretne most minket meggyőzni. Pedig bennünket is, akik Jézussal együtt már olyan sok mindenen átestünk életünk Jeruzsálem útján, megijeszt, megrémít Lukács szigorú elvárása: „Törekedjetek bemenni a szűk kapun!” Hogyan mehetünk ki így, a Menny ajtajának szűkösségétől megszeppenve a világba, és hívhatunk újabb tanítványokat a keresztény közösségbe, amikor a félelem, a rettegés és a lemondás szükségességével állunk a ma embere elé, aki nemhogy szenvedni, de lemondani se tud? Aki inkább átmegy a tágas kapun csak azért, hogy már most boldog legyen? Hogyan várhatja el tőlünk Szent Lukács, hogy az általunk is megkérdőjelezett örömhír elegendő belépő lesz az atyai házba, ahová alig tud valaki beférni? Nem lehetne-e kicsit kitágítani az üdvösség ajtaját a szívében elhízott világ számára, hogy minél többen átférjenek rajta? Miért e drámai fenyegetés? Miért riogat bennünket Szent Lukács? Azonban ha jobban megnézzük a mai evangéliumi szakaszt, észrevehetjük, hogy szövegünk középpontjában nem a szűk kapu áll, hanem sokkal inkább az a hely, ahová a szűk kapu vezet. Ez a hely maga az Isten Országa, amelyet Szent Lukács ebben a rövid, pár soros szövegben kétszer is megemlít. Ó, igen! Egészen más hangsúlyt kap így Lukács immáron

vigaszt nyújtó fenyegetése! Mert ha valóban Isten uralma vár ott a szűk kapu másik oldalán, akkor érte mindent meg kell tennünk! Ha valóban az el nem múló és teljes öröm fogad majd minket, akkor ezért az Országért bátran kiállunk minden bajt és veszedelmet. Ha valóban ott, a szűk kapun belépve Isten szeretetébe öltözünk bele, akkor nem sajnáljuk ebben a világban naponta saját bőrünkön megtapasztalni a szűkösség fájdalmát, a lemondás keserűségét, és nem irigykedünk a világ tágas kapujára. Ha valóban a Célra tekintünk, akkor értjük csak meg igazából, mekkora vigasztalást és bátorítást kaptunk ma Szent Lukácstól. És ez a vigasztalás abban áll, hogy a keresztény ember, aki Jézus jeruzsálemi útján zarándokol, nem holmi távoli álomvilágot, nem egy utópiát kerget. Nem a beláthatatlan jövőre építi életét. Nem! Mert a Ház Ura, amikor majd bezárja az ismeretlenek előtt a szűk kaput, befogadja mindazokat, akik elértek a Célba, akik Jézussal együtt Jeruzsálem felé kitartottak minden próba és a nehézség terhének ellenére. Befogadja a szűk kapun zörgetőket, mert ismeri őket, mert ismer minket! A Ház Ura nevünkön ismer, hiszen Jézussal együtt mi is naponta átmegyünk a szűk kapun, és az Úr asztalához ülünk. Mert mindig, amikor a világ szemében valamiről le kell mondanunk, amikor Jézussal együtt hordozzuk életünk terhét, tehát mindig, amikor Jézusért élünk, kicsit bekukucskálunk a szűk kapun, és a hit szűk résén keresztül meglátjuk a Célt, meglátjuk Jézust, az Isten Országát! A mai evangélium arra hív bennünket, hogy ne legyünk szomorú keresztények. Hiszen arra kaptunk meghívást, hogy naponta nézzünk fel a Célra, a Feltámadt Krisztusra és Vele együtt lépjünk át az üdvösség szűk kapuján! Mert Jézussal már most tágas a szűk kapu, mert Vele már most édes a lemondás, mert Vele már most a Menny boldogságát élhetjük át.

• ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP • 2013. AUGUSZTUS 25.

Olvasmány Izajás próféta könyvéből (Iz 66, 18-21) Ezt mondja az Úr: „Ismerem cselekedeteiket és gondolataikat: eljövök, hogy összegyűjtsek minden népet és nyelvet. Eljönnek majd, és meglátják dicsőségemet. Jelet adok nekik; és azok közül, akik megszabadultak, elküldök néhányat a nemzetekhez: Tarzisz, Put, Lud, Mosek, Ros, Tubál és Jáván népéhez, a távoli szigetekre: azokhoz, akik soha nem hallottak rólam, és nem látták dicsőségemet. Visszahozzák majd minden testvéreteket ajándékul az Úrnak a nemzetek közül; lovakon, kocsikon, hordágyakon, öszvéreken és tevéken hozzák majd őket szent hegyemre, Jeruzsálembe mondja az Úr. Úgy, ahogy Izrael ﬁai hozzák az áldozati

van olyan fiú, akit az apja nem fenyít? Igaz, most minden fenyítés inkább szomorúságot okoz, mintsem örömet, később azonban az igaz élet és békesség Válaszos zsoltár gyümölcsét termi (Zsolt 116, 1. 2.) annak, aki elviseli. Válasz: Menjetek Ezért erősítsétek el az egész világra, meg a lankadt keés hirdessétek az zeket és a megrogyevangéliumot! gyant térdeket. Járjatok egyenesen, Szentlecke hogy a megbénult Szent Pál tag ki ne ficamodapostolnak jék, hanem inkább a Zsidókhoz írt meggyógyuljon. leveléből Evangélium (Zsid 12, 5-7. Szent Lukács 11-13) Testvéreim! könyvéből Megfeledkezte(Lk 13, 22-30) Abban az időben tek a vigasztalásról, amely nektek, a fi- Jézus Jeruzsálem feaknak szól: „Fiam, lé tartott. Útközben tanított a városokne kicsinyeld le az ban és falvakban, Úr fenyítését, s ne csüggedj el, ha kor- melyeken áthaladt. Valaki megkérdezte hol. Mert megfenyíti az Úr, akit sze- tőle: „Uram, kevesen vannak, akik ret, és megostoroz mindenkit, akit fiá- üdvözülnek?” Ő így vá fogad.” Maradja- válaszolt: „Törekedjetek bemenni a tok állhatatosak a fenyítéskor: az Isten szűk kapun, mert mondom nektek, úgy bánik veletek, sokan próbálnak mint fiaival. Hol

ajándékot az Úr házába, tiszta edényekben. És közülük is választok majd magamnak papokat és levitákat” - mondja az Úr.

majd bejutni, de nem tudnak. A ház ura felkel és bezárja az ajtót, ti kint rekedtek, és zörgetni kezdtek az ajtón: »Uram, nyiss nekünk ajtót.« Erre ő azt feleli nektek: »Nem tudom, honnan vagytok.« Akkor ti bizonygatni kezditek: »Veled ettünk és ittunk; a mi utcánkban tanítottál.« De ő megismétli: »Nem tudom, honnan vagytok. Távozzatok tőlem mind, ti gonosztevők!« Ott majd sírás és fogcsikorgatás lesz, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és mind a prófétákat az Isten országában, magatokat meg kitaszítva onnan. Jönnek majd keletről és nyugatról, északról és délről, és helyet foglalnak az Isten országában. Íme, így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók!”

Liturgikus naptár Augusztus 25. ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP (Lajos király, Kalazanci József, Patrícia, Elvira) Énekrend: H 226; 145-135A; 280B ÉE 151; 210-173; 187 Augusztus 26. Hétfő. Köznap (Natália, Izsó, Zamﬁra) Miseolvasmányok: 1Tessz 1,2b5.8b-10; Zsolt 149,1-5 és 6a és 9b; Mt 23,13-22 Válaszos zsoltár: Népében az Úr kedvét találja, üdvösségre vezeti a szelídeket. Énekrend: H 223; Gl 521; 144(4) ÉE 147; 190; 184(4) Augusztus 27. Kedd. Köznap (Mónika, Gáspár, Cézár) Miseolvasmányok: 1Tessz 2,1-8; Zsolt 138,1-3. 46; Mt 23,23-26 Válaszos zsoltár: Te megvizsgáltál, Uram, és ismersz engem. Énekrend: H 449; 135A; 113 ÉE 204; 173; 182(3)

Augusztus 28. Szerda. Köznap (Ágoston, Mózes, Elemér) Miseolvasmányok: 1Tessz 2,9-13; Zsolt 138,7-8. 910. 11-12ab; Mt 23,27-32 Válaszos zsoltár: Te megvizsgáltál, Uram, és ismersz engem. Énekrend: H 223; 105; 154(3) ÉE 147; 131; 132 Augusztus 29. Csütörtök. Köznap (Keresztelő János vértanúsága, Szabina, Beatrix, Erna) Miseolvasmányok: Jer 1,17-19; Zsolt 70,1-2. 3-4a 5-6ab 15ab és 17; Mk 6,17-29 Válaszos zsoltár: Igazságodat hirdeti ajkam, és szabadító tetteidet. Énekrend: H 230; 157; 113 ÉE 152; 201; 182 Augusztus 30. Péntek. Köznap (Boldog Ildefonso Schuster, Félix, Rózsa, Letícia) Miseolvasmányok: 1Tessz 4,1-8; Zsolt 96,1. 2b 5-6. 10. 11-12; Mt 25,1-13

Válaszos zsoltár: Örvendjetek, igazak az Úrban, áldjátok nevét! Énekrend: H 257; 142; 102 ÉE 148; 168; 124 Augusztus 31. Szombat. Köznap (Arisztid, Bella, Erika, Ramóna, Aida) Miseolvasmányok: 1Tessz 4,9-12; Zsolt 97,1. 7-8. 9; Mt 25,14-30 Válaszos zsoltár: Eljön majd az Úr, hogy igazságban megítélje a népeket. Énekrend: H 230; 144; 161 ÉE 152; 184; 315 Szeptember 1. ÉVKÖZI 22. VASÁRNAP (Egyed, Noémi, Tamara, Gedeon) Miseolvasmányok: Sir 3,17-18.20.28-29; Zsolt 67, 4-5ac. 6-zab. 10-11.; Zsid 12,18-19.22-24a; Lk 14,1.7-14 Válaszos zsoltár: Jóságodban Istenünk, hajlékot készítesz a szegénynek. Énekrend: H 253; 155-116; 86 ÉE 145; 133-164; 112

LELKI TÁPLÁLÉK

Ezt üzeni... Szent X. Piusz

Alkotni és élni...

HÉT

ről re

pápa Koller Gyula

iuseppe Sarto – ez volt X. Piusz pápa családi neve - egy Treviso melletti kis faluban, Riesében született 1835. június 2-án. Apja szegény parasztember volt, aki mellesleg a falu levélhordói tisztét is betöltötte. Szülei örömmel nevelték a kis Beppót, és a plébános is nagyon szerette, mert szívesen ministrált neki. Tizenkét éves korától naponta gyalog járt a hét kilométerre lévő Castelfrancóba iskolába. Később a páduai szemináriumban fejezte be gimnáziumi tanulmányait. Ugyanitt hallgatta a teológiát. 1858-ban szentelték pappá. Utána lelkipásztorként működött. Káplánként kezdte, plébánosként folytatta Salzanóban. Később Trevisóban kanonok, szemináriumi tanár és a püspök általános helynöke lett. Mindenütt szerették és becsülték. Egyrészt szerénysége, másrészt jó szíve miatt. Plébánosként mindenét elajándékozta, amiről látta, hogy mások hasznát vehetik. Nővére, aki a háztartást vezette, sokszor elkeseredve kért segítséget szomszéd plébánosoktól: hogy legalább a napi élelmet és a szükséges ruházatot ne ajándékozza el. Ötvenesztendős volt, amikor XIII. Leó pápa 1884-ben kinevezte mantovai püspökké. Tíz évvel később, 1894-ben velencei pátriárka és bíboros lett. 1903. augusztus 4-én, tiltakozása ellenére, megválasztották pápának. X. Piusz néven elfogadta a választást, de kijelentette: „Keresztként veszem vállamra!” Első enciklikájában (1903) ezt írta: „Egész pápaságunk célkitűzése, hogy mindent megújítsunk Krisztusban azért, hogy Krisztus legyen minden mindenben.” X. Piusz pápa a bensőség embere volt, ugyanakkor támogatta az intézményeket, ha látta, hogy azok a belső élet kibontakozásának az eszközei. Egyik legjelentősebb műve az egyházjog kodiﬁkációja, amelyet megválasztása után az első napon elindított. (Utóda, XV. Benedek pápa idején fejeződött be.) Már korábban is gondja volt az egyházi zene ápolására. Pápaként az egyházi zene célját abban határozta meg, hogy „ébressze föl a hívekben az áhítatot, és könynyítse meg az imádságot”. Különös ﬁgyelmet szentelt a gregorián éneknek. A liturgia kérdéseinek tisztázása érdekében újra kiadta a római misekönyvet és breviáriumot. A bencéseket pedig megbízta a Vulgata új, kritikai kiadásának elkészítésével. Első gyakorlati reformként a pápai udvar, a kúria átszervezéséhez fogott hozzá. és az egész kúriát az egyszerűség felé mozdította ki évszázados mozdulatlanságából. X. Piusz pápa nem az elvont tudományok embere volt, jóllehet kimagasló szellemi képességekkel rendelkezett. A politikát csupán szükséges rossznak tekintette. Távol akarta

Augusztus 21. tartani az Egyházat az állammal való összefonódástól. Kezdettől fogva tiltakozott az ellen, hogy a papok politikai pártokban vezetést vállaljanak. Szenvedélyesen szerette az igazságot, és harcolt is érte. Az úgynevezett „modernizmus” irányzatában különös veszedelmet észlelt; megbélyegezte, határozott és hajthatatlan volt; de a tévedő emberekkel szemben állandóan éreztette atyai jóságát, és nem megtörni, hanem megtéríteni akarta őket. Pápasága vége felé közeledve egyre inkább érezte a háború fenyegető veszedelmét. Minden próbálkozása hasztalan volt, még meg kellett érnie, hogy a háború valóban kitört. Akkor felsóhajtott: „Érzem, ez a háború a halálom!” A háború kitörése után néhány héttel, 1914. augusztus 20án meghalt. 1951-ben, amikor boldoggá avatásakor felnyitották a sírt, a testét teljes épségben találták! Három évvel később, 1954. május 29-én XII. Piusz pápa a szentek sorába iktatta. Romlatlan teste a Szent Péterbazilikában, az első bal oldali mellékkápolnában nyugszik.

em lehet, nem lehet, értsétek meg nem lehet, hit nélkül sem alkotni, sem élni nem lehet” – énekelték százak meg ezrek Koncz Zsuzsával és Szörényi Leventéékkel együtt egy-egy koncert alkalmával. De vajon értették ezeket a sorokat? Ha megértették, akkor miért nem kezdték el életre váltani ezt az igazságot? Kérdés merül fel az emberben: miért kellett Szent István után még majd 900 évet várni arra, hogy megfogalmazódjanak ezek a sorok? Mert akkor erről senki nem énekelt, mégis tudta ezt Szent István is. Nagy munka előtt állt, egy nemzet sorsát kellett

látnak, hanem egy szentet, akinek gondolkodása nemcsak egy nép javát eredményezte, hanem az egyetemes emberiséget emelte Istenhez közelebb. Nem csak országunk vezetői tanulhatnak tőle, hanem tanulhatnak az uralkodók, államfők, kormányfők, püspökök és papok, családapák, öregek és ﬁatalok is. Manapság, ha bele akarunk fogni egy nagy vállalkozásba, akkor pályázaton támogatást igénylünk hozzá, gazdasági szakemberekkel árkalkulációt készíttetünk. Eszünkbe sem jut sokszor, hogy mindazt, amit alkotni szeretnénk és egész életünket hitünkre alapozva, Isten kezébe helyezzük be-

irányba állítania, jövőképet felvázolni, biztos alapokat ásni. Az az ember, aki nem hisz abban, hogy valóban van értelme annak, amit csinál, az nem tesz egy kézmozdulatot sem. Első Királyunk nem diplomáciai okokból gondolta úgy, hogy nemzetünknek ez az egyetlen útja a jövő felé, nem érdekeket nézett, nem lobbitevékenységet folytatott, nem „széltől lengetett nádszál” módjára vélte úgy, hogy nagyobb előnyt kovácsolhatunk magunknak, ha beállunk egy európai kultúrkörbe, hanem HITT. Volt hite, amely biztosította számára, hogy a hitéből fakadó erkölcsi cselekedetek révén egy élhető nemzetállam jöhet létre, az emberek pedig lelküknek is üdvös útját választhatják. Hite miatt Szent István személyében nem egy nemzeti hőst tisztelünk, akiben más népek csak ellenséget

le. Szent István nem hiábavalóságokon jártatta az eszét (Ef 4, 17), hanem érett bölcsességgel ﬁgyelte Isten tervét az ő életében. Nagy gonddal őrizte szívét (Péld 4,22), mert tudta jól, hogy saját lelkének is üdvössége lesz. Az az uralkodó, aki maga nem követi azt, amit a népnek törvényként ad, az csak rendet akar tartani, nincsenek távlati tervei, időtálló elgondolásai. De az, amelyik maga is aszerint alakítja életét, amit másoknak javasol, ő maga is ettől várja lelke megnyugvását. Szent István hite élő és alkotó hit volt, amelyből élet és egy hatalmas alkotás hajtott ki. Milyen nagy szüksége van mai magyarságunknak, szegény Európánknak, drága Földünknek erre a nemes lelkű Szentre, aki mert elköteleződni, értékrend mellett kiállni, de legfőként aszerint élni.

„N

* * * X. Piusz pápa különös gondot fordított az Oltáriszentséggel gazdagodó belső életre. A mai liturgikus élet kulcsszava, az actuosa participatio (tevékeny részvétel), tőle származik. Az volt a célja, hogy „a hívek a szentmisét imádkozzák, és ne mise közben imádkozzanak”. Elsőként szakított az akkori gyakorlattal, hogy tizennégy éves korban járuljanak először szentáldozáshoz. Indítványozta a korai szentáldozást, és szorgalmazta a gyakori áldozást is: „Senkit sem szabad visszatartani az áldozástól, ha a kegyelem állapotában van, és jó szándékkal közeledik a szent asztalhoz.” Külön köszönettel adózzunk ezért neki. Életrajzírói szerint X. Piusz pápa nem volt sem tudós, sem politikus, hanem szívének minden dobbanásával igazi lelkipásztor volt. Ahol csak tehette, kereste a nép közelségét. Nagyon értett hozzá, hogyan kell az egyszerű emberek nyelvén szólni. Ha prédikált vagy más alkalmakkor szólt az emberekhez, szava egyszerű volt és világos, s mivel a szívéből fakadt, könnyen megtalálta az utat a hallgatók szívéhez. Nemes jelleme magától értetődő egyszerűségben és alázatosságban, kimeríthetetlen szeretetben, jóságban, nagylelkűségben és nem utolsósorban ﬁnom humorban mutatkozott meg, mellyel a merev szertartásosságot is fel tudta deríteni. De ha az ügy úgy kívánta, energikus és kérlelhetetlen is tudott lenni. Milyen jó lenne, ha akár papként, akár hívőként megpróbálnánk utánozni!

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

ZARÁNDOKLAT

Lélekben és igazságban A Porciunkula Szent Ferenc első kis templomocskája Assisi mellett. Az Angyalos Boldogasszony kápolnája, az oltárképen a titok: Mária fogadja az angyal köszöntését. Francescót ez a misztérium érintette meg, hogy Isten elküldte a Fiát értünk, hogy életünk legyen. Élet Istenben Jézus Krisztus által. A folyamatos megtérés és bűnbánat útján. Rendünk, a Kisebb Testvérek Rendje elsősorban bűnbánó rend. Megélni és megtartani a bűnbánó életet és Isten népét erre hívni. Bűnbánat. Komoly és örömteli tett. Ferenc ezért volt hihetetlenül boldog, mert ebben az isteni ölelésben élt. A búcsújárásban ezért adjuk oda a kényel-

münket, hogy testben és lélekben is visszatérjünk az atyai házba. Porciunkula ünnepe, búcsúja Szent Ferenc útján hív minket. Megköszönjük Istennek, hogy ebben az évben is elvezetett a hit, az ima és a megtérés útjára. Augusztus legelső napja évszázadok óta az újvári barátoknál és minden ferences közösségnél ezt az üzenetet hozza el számunkra. Porciunkula, mint templom, egy van, Itáliában, de igazán a szívünkben kell hordozni Istennek ezt a különös ajándékát. Porciunkula ott van, ahol lélekben és igazságban imádják az Atyát. Balázsy Zsuzsanna felvételei az érsekújvári Porciunkula-búcsún készültek

A krakkói Mária-templom A nyári kirándulásokról, zarándoklatokról, táborokról szóló beszámolók sorát Mag Pál írásával folytatjuk. Olvasónk a Rimaszombati Katolikus Kör tagjainak krakkói útja során megcsodált jelentős műemlékről, a Máriatemplomról ír.

ság hivatalainak székhelye. A város közigazgatási, kulturális, oktatási, gazdasági, szolgáltatási és turisztikai központ. Ez az ország egyik legfontosabb közúti és vasúti csomópontja. Krakkó mellett, Balicében található

A Mária-templom Katolikus körünk előre kidolgozott terv alapján valósítja meg tevékenységét. A júliusi hónap tartalma a leng yelországi Krakkó városát célozta meg. Ezen kirándulás megvalósulása után – amely sokakban felejthetetlen élményként rögzült - úgy éreztem, hogy tollat kell ragadnom. Krakkó Lengyelország második legnépesebb városa. Lakosainak száma az elővárosokkal együtt kb. 1 millió 250 ezer fő. 1795-ig Krakkó hivatalosan lengyel főváros volt, bár már a 17. század elejétől a fővárosi szerepkör többségét Varsó vette át (Varsó lett a Szejm székhelye és a király székhelye is). Krakkó jelenleg járási jogú város, a kis lengyelországi vajda-

az ország második legnagyobb nemzetközi fontosságú repülőtere. A Mária-templom, mely a város főterén található, a 13. században épült, majd a 14. században átépítették gótikus stílusban. Krakkó egyik legszebb temploma, magassága 80 méter. Egy legenda is kapcsolódik a templomhoz, mely szerint két testvér építette a templom két tornyát. Versenyeztek,

• ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP • 2013. AUGUSZTUS 25.

hogy melyik lesz a szebb, magasabb torony. Sajnos, a történet nem végződött jól, az egyik testvér annyira győzni akart, hogy megölte a testvérét, de nem sokkal azután a saját életét is kioltotta, annyira kínozta a lelkiismeret-

századok óta változatlanul az egymást követő nemzedékek csodálatát kelti. A maga nemében Európa legnagyobb oltára, 1477-1489 között keletkezett, Krakkó város lakosainak alapítványából. Méretei 11x13 m, az alakok 2,7 m magasak. A szerkezetet tölgyfából, a szobrokat hársfából faragták ki. Az oltárt négy szárnyas ajtó díszíti, a két külső szárny nem mozdítható. Kinyitva Mária örvendetes titkait tárja elénk, a fogantatástól a Szentlélek eljöveteléig. A szárnyakon található A Rimaszombati Katolikus Kör tagjai Krakkóban dombormű Mária elszenderülését ábrázolja az apostolok körében, a középfurdalás. A kisebb tornyot később to- pontban Mária mennybevitele, felette vább építették, így ma az 69 méter Mária megkoronázása látható. Az olmagas. A templom főbejáratán keresz- tár becsukott állapotban Mária 12 tül csak azok léphetnek be, akik misé- gyötrelmét mutatja be. re jönnek, a turisták, belépődíj fejében, A kirándulás talán egy „hiányossáegy oldalkapun keresztül jutnak be a ga” volt a túl hosszú utazási idő. Ettől templomba. A Mária-oltár a bazilika eltekintve mindenki maximális elislegértékesebb kincse. A középkor e merését fejezte ki Pelle Tibornak, a nagyszerű faragott emlékműve Szűz Katolikus Kör elnökének és a többi Mária tiszteletének van szentelve. Év- szervezőnek is.

BESZÁMOLÓ

R13 - fiatalok találkozója

Két és fél ezer ﬁatal részvételével rendeztek nemzeti ifjúsági találkozót Rózsahegyen (Ružomberok), a Rio de Janeiró-i világtalálkozóval párhuzamosan. Az R13 elnevezésű rendezvényre a szlovák ﬁatalokon kívül Csehországból, Lengyelországból, Ukrajná-

ból, Magyarországról, Litvániából és Olaszországból is érkeztek résztvevők. A háromnapos program során több püspök tartott katekézist, volt közös ima, keresztút, szentségimádás, tanúságtételek hangzottak el, gazdag lelki és kulturális programo-

kon vehettek részt a ﬁatalok. Minden nap a szentmise jelentette a csúcspontot. A záró szentmisét Jozef Tomko bíboros mutatta be, akinek közvetítésével a szervezők üzenetet küldtek Ferenc pápának. A Szlovák Püspöki Kar támogatásával július 26-28-ig megvalósult

rendezvény rendkívüli élményt jelentett a résztvevőknek, a ﬁatalok hitükben erősítve egymást, merítettek erőt a közös lelki programok során. (R) Könözsi István képriportja

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

OLVASÓINK ÍRTÁK

Levelet kaptunk

Remény

Szent Anna ünnepén

Köszöntjük mindegyiküket, kivétel nélkül, egyforma nagy szívvel! Nézzünk tévelygő szemünkkel kereső tekintetükbe. Csókoljuk meg kenyérszegő, gondos kezüket, simogassuk meg gondoktól barázdált arcukat. Kósza, megfáradt fejünket azzal az ártatlansággal hajtsuk szívükre, amivel gyermekkorunkban meghúzódtunk anyáink ölén. Id. Csáky József

Július 28-án tartottuk búcsúnkat és a falunapot Kelenyén. A szentmise 12 órakor kezdődött, a magyarországi Nógrádcsitárból érkezett vendégek lelkiatyjukkal jöttek, s a szentmisét a két lelkiatya végezte. A Csitárból érkezett lelkiatya szép prédikációban kérte az anyákat, nagymamákat és a dédnagymamákat is, hogy gyermekeiket tanítsák meg az imádságra, mert ebben a zűrzavaros világban csak az ima segíthet. A szentmise a pápai és a magyar himnusszal ért véget. A mise után a Szent Anna-szoborhoz vonultunk, megkoszorúzták, majd a két lelkiatya elmondta az imát. A kántor úr elkezdte az éneket - Boldogasszony anyánk stb. -, mindenki szívvel-lélekkel énekelt. A nagy meleg ellenére is a tűző napon a jó Isten mindenkit megsegített, hogy Szent Anna szobránál leróhattuk tiszteletünket. Délután a helyi kultúrházban és a futballpályán folytatódott a műsor. A gulyásfőzés sem maradt el. Szent Anna napján is eszünkbe jut a Szent Szűz és az édesanyák. Köszöntjük az elhagyottakat, akik egy dolgos tiszta életet, ﬁatalságot, szerető szívet, dolgos két kezet adtak férjüknek, családjuknak, s most, hogy megöregedtek, nem kellenek senkinek… Akik magányukban mindig a kaput, a kilincset lesik, reménykedve, hogy szeretteik közül valaki rájuk nyitja az ajtót. Köszöntjük a szenvedőket, akik egy munkás élet derekán vagy végén kettesben maradtak betegségükkel. Az örök jótevőket, akik az apák és ﬁak vétkeiért nem szűnnek meg vezekelni.

Nyári hangverseny Július 7-e forró délutánján az esztergomi bazilika padjai megteltek a

díjat nyert orgonaművész előadásában többek között Brahms, Bach műveit hallhattuk, és eljátszotta saját művét, illetve egy improvizációt is. Az idei nyár első hangversenyét több előadás is követte. Slanička Éva, Csallóközcsütörtök

Megható osztálytalálkozó A somodi (Drienovec) kastélyban kezdték meg osztálytalálkozójukat a volt Mezőgazdasági Könyvelői Iskola diáklányai, akik 1957-58-ban érettségiztek. A kastély udvarán, mely jelenleg a Máriás Nővérek otthona, a kedvesnővérek fogadták a 17 volt diák-

lányt, akik a környező falvakból, de Rozsnyó, Rőce és Losonc környéki falvakból is itt tanulták ki annak idején a könyvelést. Első utunk a Máriás Nővérek kápolnájába vezetett, mely annak idején osztály volt. Meghatódva láttuk, hogyan imádkoznak a nővérek ebben az egyszerűségében felemelő helyen. Mi is imádkoztunk a nővérekkel, gyertyát gyújtottunk elhunyt osztálytársnőink emlékére, majd megnéztük a romjaiból lassan, sok nehézség árán megújuló, tatarozás alatt álló épületet. Szomorúan vettük tudomásul, milyen rombolást végzett az idő azalatt, míg nem volt tulajdonosa ennek a valamikor szép épületnek. A kedvesnővérek, akik jelenleg nyolcan vannak, megismertettek minket küldetésükkel, apró ajándékokat kaptunk, majd arra kértek, imádkozzunk mi is a megfogant gyermekek életéért, hogy minél kevesebb legyen az abortusz, és hogy az eutanáziát ne hagyják jóvá az országok vezetői. Szerény megvendégelésük és szeretetet sugárzó lényük nagyon meghatott bennünket. Az osztálytalálkozó az Orgován nevű étteremben fejeződött be. Köszönet a szervezőknek, Lavrencsik Ilonának, Vojakovics Annának, Lipták Katalinnak, Halaj Teréznek és Nagy Ágotának az érzelmekkel teli találkozóért. Farkas Rózsa, Áj

komolyzene iránt érdeklődő közönséggel. A vasárnapi hangversenyt a JSR/John Septimus Roe/-Anglican Comunity School nyitotta meg. A ﬁatal zenészekből – kizárólag vonósokból - álló csoport Ausztráliából látogatott el Magyarországra. Műsorukon Beethoven, Fane, Mendelssohn, Mozart, Purcell és Vivaldi művei szerepeltek. Előadásukat a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia tanárának, Pálúr Jánosnak a közel másfél órás orgonakoncertje követte. A Párizsban

Gyónom… Gyónom a Mindenhatónak. Igen, neked, Istenem, Hogy tudd, e földön Milyen nehéz az életem. Hogy tudd, mi az EMBERNEK lenni. A mindennapok útján Szeretni, szenvedni. Gyónom… Hogy mindenki hallja, • ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP • 2013. AUGUSZTUS 25.

Milyen az EMBER Gondokkal megrakott Fohásza… Mi Atyánk, ki vagy… Add, hogy ne szenvedjünk; ÉLJÜNK, Ragyogjon föl: EMBERI ÉNÜNK! Weppery László

TANÁCSOLÓ

Mit mondanak a paragrafusok?

Műsorajánló

Öröklés vagy ajándékozás A levelet kicsit lerövidítettem, és ha jól értelmezem, a levélíró arra kíváncsi, hogy halála után a ﬁai milyen arányban örökölnek. A Polgári Törvénykönyv (a Törvénytárban a 40/1964es szám alatt megjelent törvény) hetedik része rendelkezik az öröklésről. Örökölni lehet a törvény szerint vagy végrendelet útján, illetve törvény és végrendelet szerint. Az öröklés tárgya az a vagyon, ami az örökhagyó tulajdonában volt a halála pillanatában. A leveléből kitűnik, hogy az itt élő ﬁa azt a háromszobás lakást, amelyben a családjával lakik, megvásárolta. Ebből következik, hogy ez a lakás már nem tartozik az örökségbe, hiszen nem az Ön tulajdonát képezi. A levelében azt írja, hogy özvegy, és azt a lakást, amelyben lakik, megvásárolta az államtól, ebből következik, hogy Ön ennek a lakásnak a kizárólagos tulajdonosa. Halála után ezt a lakást a törvény szerint egyenlő arányban (két gyermek esetén fele-fele arányban) az első öröklési csoportban az Ön gyermekei öröklik, mert a férje – aki szintén ebbe az öröklési csoportba tartozna – már korábban meghalt. Az öröklés másik módja a végrendelet útján való öröklés. A Polgári Törvénykönyv pontosan rendelkezik az érvényes végrendelet kellékeiről. A végrendeletet az említett törvény 476a §-a szerint megírhatja Ön saját kezűleg; ha a végrendeletet nem írja meg saját kezűleg (476b §), akkor azt ahhoz, hogy érvényes legyen, két tanú egyidejű jelenlétében saját kezűleg kell aláírnia. A tanúk személyéről a 476e paragrafus rendelkezik, ennek értelmében a tanúk nem lehetnek olyan személyek, akiket jogképességüktől megfosztottak, nem lehetnek vakok, némák és süketek, illetve olyan személyek,

„Családi házunkat 1969-ben lebontották, cserébe kaptunk egy két- és egy háromszobás lakást. A fiatalabbik fiam 1972-ben kiment Németországba, ahonnan nem is jött vissza. Az idősebbik családot alapított, és később kicseréltük a mi háromszobás lakásunkat az ő kétszobására. A rendszerváltozás után mind a két állami lakást megvásároltuk. A fiam, aki hatszáz kilométerre lakik, meglátogat, ajándékokat küld, de az, amelyik itt van, az utóbbi negyven évben naponta segített, segített ápolni a férjemet, aki két agyvérzés után még tíz évig élt, és állandó segítségre szorult. Én már kilencvenéves vagyok, az itteni fiam segít a bevásárlásban. A kint élő fiam is segít, de korántsem annyit, amennyit a testvére, ami érthető is, hiszen messze lakik tőlem. Ennek ellenére azt gondolja, hogy halálom után neki jár az én kétszobás lakásom és még a háromszobásból is egy rész. Kérném szépen a jogi átgondolását, »hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon«.” Jelige: Remény

akik nem ismerik azt a nyelvet, amelyen a végrendelet íródott, és nem lehet tanú az a személy sem, aki a végrendelet szerint a végrendelkező után örökölne. A leveléből az derül ki, hogy mindkét ﬁával jó a kapcsolata, ezért gondolom, hogy a külföldön élő ﬁát sem szeretné kitagadni

az örökségből, mert a viselkedésével erre nem adott okot. Ez azt jelenti, hogy a végrendeletből a másik ﬁát sem hagyhatja ki, mert a törvény szerint a nagykorú utódnak a végrendelet szerint legalább a felét kell örökölnie annak, amit a törvény alapján örökölne. A végrendeletet megsemmisítheti egy később írott érvényes végrendelettel vagy egyszerűen úgy, hogy megsemmisíti azt az iratot, amely a végrendeletet tartalmazza. A végrendeleten kívül van egy másik mód is arra, hogy a vagyonáról rendelkezzen, ez pedig az ajándékozás. Az ajándékozási szerződésről a már korábban említett Polgári Törvénykönyv 628630. paragrafusai rendelkeznek. Ennek lényege, hogy az ajándékozó vagyonát vagy egyes vagyontárgyait ingyenesen elajándékozza, és a megajándékozott az ajándékot elfogadja. Ha az ajándék tárgya in-gatlan, akkor az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni.

FIGYELEM! Továbbra is várjuk a családi élettel, neveléssel, lelki gondjaikkal, valamint jogi és egészségi problémákkal kapcsolatos kérdéseiket. Ezekre lapunk – pszichológus, orvos és jogász - munkatársaitól részletes választ kapnak Tanácsoló Testi-lelki egészségünk, illetve Mit mondanak a paragrafusok? című rovatunkban. Leveleiket a remeny@remeny.sk e-mail címre vagy a Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava postai címre küldjék.

Agapé

Sárgadinnyelekvár Sárgadinnyedzsem

Sárgadinnyelekvár Az érett sárgadinnyét meghámozzuk, megtisztítjuk, darabokra vágjuk, és teljesen szétfőzzük. Átpasszírozzuk, és annyi citromnak a levét öntjük rá, ahány kiló a dinnye, s ezzel újra főzzük, amíg a leve elpárolog. Most a dinnye súlyával egyenlő mennyiségű cukrot nagyon kevés vízben addig főzünk, amíg megsűrűsödik, akkor a dinnyét is beleöntjük, és együtt főzzük húsz-huszonöt percig. Üvegekbe töltjük, légmentesen lezárjuk, és huszonöt-harminc percig kigőzöljük.

Sárgadinnyedzsem Teljesen érett, friss sárgadinnyét használunk hozzá. Meghámozzuk, megtisztítjuk, és kockára vágjuk. Egy kiló dinnyére hatvanöt-hetven deka cukrot számítunk, a dinnyét és a cukrot cseréplábasba tesszük, és lefedve, hűvös helyen tartjuk tíz-tizenkét óráig. Minden kiló dinnyéhez hozzáadjuk még egy citromnak a levét, és esetleg kevés vaníliát vagy rumot is beleteszünk – ízlés szerint. Húsz-huszonöt percig lobogva forraljuk. Langyos üvegbe töltjük, jól lekötözzük, és kigőzöljük.

Magyar Katolikus Rádió Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton.

Mária Rádió Augusztus 31., szombat 18.00 Szentmise Mocsáról 21.15 Szombati beszélgetés Szeptember 1., vasárnap 18.00 Szentmise Pannonhalmáról (Veni Sancte) 21.15 Királyﬁk és királylányok. 22.00 Felvidéki beszélgetés. Lépes Lóránt atya műsora

Duna Tv Augusztus 31., szombat 7.40 Élő egyház 8.15 Isten kezében. Így történt. 8.40 Sírjaik hol domborulnak Szeptember 1., vasárnap 7.50 Világ-Nézet. Női szemmel 10.00 Hagyaték. Falu a nádasban, vízivilágunk emlékezete 10.30 Határtalanul magyar

m1 Augusztus 31., szombat 12.05 Másfél millió lépés Magyarországon – 32 év múlva. Bakony 1 – Az erdőség szíve 14.50 Így készült - Erkel – István király 17.15 A világörökség kincsei - A schönbrunni kastély és park Szeptember 1., vasárnap 8.55 Katolikus krónika 9.45 A Biblia a magyar képzőművészetben. Munkácsy: Golgota

Kedves Olvasóink! Arra biztatjuk Önöket, küldjék be kedvenc, jól bevált ételreceptjüket, a hozzávalók feltüntetésével és az elkészítés módjának leírásával együtt. Ha az étel fényképét is mellékelik hozzá, azzal még jobban megörvendeztetnek bennünket, illetve olvasótársaikat. Kérjék meg gyermeküket, unokájukat, fényképezze le az elkészített ételt, s a képet (jpg formátumban) a recepttel együtt küldjék el szerkesztőségünk e-mail címére: remeny@remeny.sk A recepteket beküldött olvasók közül negyedévenként kisorsolt ajándékot kap.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KUCKÓ

Szólj a Napnak! Szólt a Madár, és hajnal lett a kertben. Néztem a fölkelő napot s álmomban énekeltem. (Rónay György: Hajnal)

A kecskebékák királya Elmondom nektek egy-két szóval, mért van a kecskebékák királyának púp az oldalán. Régesrégen, még az ántivilágban lehetett, a kecskebékáknak is volt királya, hanem ezt csak úgy hallották az emberek, hírből, de nem tudták, hogy melyik a király közülök, mert mind egyformák voltak. Egyszer aztán egy király (egy igazi király) kihirdette, hogy száz pengő forintot ad annak, aki megmutatja neki a kecskebékakirályt. Az egész országban csak egy táltos fiú akadt, aki miről, miről nem, elég az, hogy megismerte a kecskebékák királyát, odavezette a királyt ahhoz a tóhoz, s megmutatta: - Ihol, felséges királyom, ez a kecskebékák királya. Erre megszólalt a kecskebékák királya: - Brekeke, igaza van ennek a fiúnak, én vagyok a kecskebékák királya. Na, a király egyszeriben ki is fizette a fiúnak a száz pengő forintot, de a fiún egy szál ing volt, egyéb semmi ruházat, nem tudta, hogy hová tegye a száz forintot. Látta a kecskebékák királya, hogy a fiú nem tudja, mitévő legyen a pénzével, mondta neki: - Add ide, én majd jól elrejtem, ha szükséged lesz rá, visszaadom. A fiú oda is adta a pénzt, a béka lenyelte, de úgy megakadt a gyomrában, hogy sem vissza nem tudta adni, sem el nem bírta emészteni, s egy jó nagy púp kerekedett az oldalán a száz pengőtől. Azóta könnyű megismerni a kecskebékák királyát, mert púp van az oldalán.

Danis Adrián, volt 2. osztály, Nagyölvedi Alapiskola Mauer Marcellina, volt 2. osztály, Nagyölvedi Alapiskola

Váradi Vivien, volt 2. b osztály, Ragyolci Alapiskola

Urban Bettina, volt 3. osztály, Nagyölvedi Alapiskola

Kollár Krisztián, volt 5. osztály, Nagyölvedi Alapiskola

Drevaňa Róbert, volt 1. b osztály, Nagysalló

(Benedek Elek gyűjtéséből)

Lakatos Chanel, volt 2. osztály, Nagyölvedi Alapiskola

Készítette Bertha Éva

Rejtvény

Ismeritek Szent István király életét? A következő kérdésekre válaszolva kiderül, hogy mit tudtok első szent királyunkról. Hogy megkönnyítsük a dolgotokat, minden kérdés esetében három lehetőséget adtunk meg. Ezek közül kell kiválasztanotok a helyes választ. 1. Hol született Szent István? a) Székesfehérváron b) Budán c) Esztergomban 2. Milyen nevet kapott születésekor? a) Vajk b) Levente c) András 3. Ki volt Szent István király apja? a) Gyula b) Géza c) Kende 4. Hogy hívták édesanyját? a) Sarolt b) Ildikó c) Kunigunda 5. Kit vett el feleségül Szent István?

a) Hildegárdot b) Gizellát c) Emesét 6. Kinek írta az Intelmeket? a) Unokaöccsének, Orseolo Péternek b) Lányának, aki korán meghalt c) Fiának, Imre hercegnek 7. Hány falunak kellett egy templomot építenie István törvénye szerint? a) Minden falunak b) Minden tíz falunak c) Minden ötven falunak 8. Hol őrzik Szent István király épen maradt kezét, a Szent Jobbot? a) Az esztergomi bazilikában b) A budapesti Szent István-bazilikában c) A budai Mátyás-templomban 9. Mi a címe Szörényi Levente és Bródy János rockoperájának, amelyet 30 évvel ezelőtt mutattak be, és első szent királyunk életét dolgozza fel? a) Szent István b) István, a király c) A Király

• ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP • 2013. AUGUSZTUS 25.

10. Pozsony központjában van egy templom, amelyet Szent István király tiszteletére szenteltek fel. Melyik az? a) A ferences templom b) A kék-templom c) A kapucinus templom A megfejtést – a helyes válaszokat jelölő betűket – nyílt levelezőlapon vagy villámpostán augusztus 30-ig küldjétek el szerkesztőségünk címére: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy remeny@remeny.sk (a tárgymegnevezésbe írjátok be: Kuckó).

Megfejtés A 31. számban közölt rejtvény megfejtése: presbitérium. A nyertes: Thaly Mario, Sárosfa Gratulálunk, az ajándékot postán küldjük!

NAPRAFORGÓ

Aki tegnap voltál: ma már nem te vagy, Aki holnap léssz: ma még nem te vagy. (Weöres Sándor) Keresd a Reményt a Facebookon! vendéglátó spanyol csoporttal is tanulságos beszélgetésekbe tudtunk elegyedni. Vitázhattunk az állampolgársággal járó

Ifjúsági csere A Sherwood camp címet viselő „ifjúsági cserére” 2013. július 1-je és 10-e között került sor a spanyolországi Espinoza de los Monteros nevű kisközség táborában. A Nagykaposi Ifjúsági Parlamentet és Szabadidőközpontot 8 fiatal és 2 vezető képviselte, közöttük Nagy Zsuzsanna, a nagykaposi csoport vezetője, aki megosztotta élményeit a Remény olvasóival. - Mielőtt beszámolnék arról, hogy mi is történt ott és kikkel találkoztunk, néhány szót mondanék arról, hogy mi is az „ifjúsági csere”. Számos esetben tévesztik össze a kirándulással, táborozással, és szórakozásnak tartják. Természetesen szórakozás is van benne, hisz fiatalok találkoznak egymással különböző országokból, és ha épp nem dolgoznak, tanulnak, akkor szórakoznak is. A csere tulajdonképp egy tanulási lehetőség, csak nem úgy, mint ahogy iskolában szoktunk tanulni, hanem tapasztalat és élmények útján. Ez a csere a szociális igazságtalanságról szólt. Erről a témáról tanultak a fiatalok főként egymástól, egymás tapasztalataiból, mindennapi

A nagykaposi csoport életéből, de természetesen a csoportvezetők vagy egyikükmásikuk által tartott foglalkozásokból is. A Szlovákiát képviselő Nagykaposi Ifjúsági Parlament mellett spanyolországi, albániai, törökországi és egy Palesztinát képviselő jeruzsálemi központtal működő ifjúsági parlament is részt vett a 10 napos találkozón. Ha szociális igazságtalanságról akarunk beszélgetni, akkor az állampolgársággal egyáltalán nem és személyes szabadsággal igencsak korlátozottan rendelkező, izraeli fennhatóság alatt élő palesztin ifjúság bőven szolgálhatott példával, de a szegények és gazdagok közötti oktatási lehetőségek terén adódó igazságtalanságokról a

szabadságjogokról bőven, mert nincs olyan ország, ahol valamely csoport ne élne megkülönböztetve valamely oknál fogva (nemek, szexuális orientáció, nemzetiség miatti meg-

dául a mi elmondásunk alapján értették meg, mit is jelent a kisebbségi lét, akár a saját országukon belül élő kisebbségek számára is. A lényeg az volt, hogy a csere ráébressze a részt vevő fiatalokat, hogy a jogok gyakorlásához szükséges feltételek olyan mértékben állnak a rendelkezésünkre, amilyen mértékben mi azt képesek és hajlandók vagyunk alkalmazni vagy befolyásolni! Az alapvető jogok közül pedig bár mind nagyon fontos, de ha a szabad gondolathoz való jog hiányzik, vagy nem tanulunk meg élni vele, akkor tulajdonképp bármit tehetnek az emberrel. Minden résztvevő másféle személyes tanulságot hozott magával haza. A fiatalok számára talán az egyik legfontosabb tanulság az volt, hogy nem minden az, aminek lát-

Kirándulás a barlangtemplomba különböztetések, korrupció és még sorolhatnánk). Sokan pél-

szik, vagy aminek mások mondják.

De emellett a természetközeli élmény, a többi kultúráról való tanulás is rengeteg élményt és tudást adott. Nem utolsósorban mindannyian gyakorolhattuk az angol nyelvet, illetve a kreatív beszédtechnikákat. Ez azt jelenti, hogy nem mindenki beszélt jól angolul, de megértettük egymást, mert meg akartuk egymást érteni, és ezért hajlandóak voltunk megkeresni azt a módot, ahogy a másik megértheti, amit mondani akarunk neki. A spanyol tábori konyha biztosan nem fog a kedvenceink közé tartozni, de legalább segített megérteni azt, hogy milyen jók is az itthoni étkek. A résztvevők többek között kirándulást tettek Burgosba, a térség központjába, egy közeli barlangtemplomba, valamint az óceánpartra is, ami mindannyiuk számára emlékezetes marad. A fiatalok értékelése szerint egy életre szóló élmény volt. Az biztos, hogy életre szóló barátságok köttettek a résztvevők között, ami a közeljövőben még tovább épülhet majd a nemsokára nálunk megszervezésre kerülő cserén és a 2013/2104-es évi hálózati munka során. A cserét a Fiatalok Lendületben program támogatta, így a résztvevőknek csupán az útiköltség 30%-át kellett állniuk. Pankovics Miklós

Gyertek el a következő világtalálkozóra! Ahogy arról már hírt adtunk, július 28-án, Rio de Janeiróban Ferenc pápa bejelentette, hogy a következő Ifjúsági Világtalálkozó helyszíne Krakkó lesz. Ez a második alkalom, hogy Lengyelország látja vendégül a találkozót: II. János Pál pápa 1991-ben Częstochowába hívta össze a világ ifjúságát – az eseményt egybekötötte első magyarországi apostoli látogatásával. Bár csak három év múlva kerül sor a találkozóra, máris megnyílt a honlapja a www.krakow2016.com. címen. Lengyelül, olaszul, angolul, franciául és németül működik több kategóriára osztva, amelyek többek között tájékoztatnak az ifjúsági világtalálkozók történetéről, a találkozókat kezdeményező II. János Pál pápáról, aki Krakkóban töltötte ifjú éveit. Az internetes honlap ismertetőt

közöl az egyházmegyéről, és videón csodálhatjuk meg a gazdag történelmi múlttal rendelkező Krakkó kulturális kincseit. Egy másik videó a lengyel fiatalok tanúságtételét mutatja be, valamint meghívásukat, amely a világ összes fiataljához szól: „Gyertek el a következő

Ifjúsági Világtalálkozóra!” A weboldalon, amelyen Ferenc pápa fényképe köszönti a látogatót, ismét megtekinthetjük a Szentatya bejelentését, valamint megnézhetjük Stanisław Dziwisz bíboros videóüzenetét. Krakkó érseke így nyilatkozik: „Krakkó és Lengyelország

örül, hogy ismét az ifjúság városa és állama lesz.” A bíboros köszönetét fejezi ki Ferenc pápának döntéséért, majd emlékeztet II. János Pálra, akinek hoszszú éveken át volt személyi titkára. Köszönetet mond Wojtyła pápának a „fiatalok iránti szeretetéért és mindazért a nagy örökségért, amelyet ránk hagyott, és amely tovább él közöttünk, ösztönözve a fiatalokat és nem csak a fiatalokat arra, hogy példamutató, Krisztushoz és a Szűzanyához közeli életet éljenek”. „Krakkó megnyílik!” – fejezi be üzenetét a város érseke. „Kedves fiatalok, szívélyesen és méltó módon fogadunk benneteket, és kérjük, hogy hozzátok el hazánkba lelkesedéseteket és a jövőbe vetett reményeteket, mert szükségünk van erkölcsi támaszotokra.” Vatikáni Rádió/Remény

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

GONDOLKODÓ

REJTVÉNY

mány feje; 27. Orosz igen; 28. Molibdén és nitrogén; 29. Egy kis rész energia (!); 30. Trianon előtti vármegye, székhelye Ipolyság volt; 31. Irat – ismert latin szóval; 33. Szavazatgyűjtő láda; 35. Kórus; 36. Szülővárosa Észak-Afrikában; ma Sonk Ahros a neve Algériában; 38. Létezik; 39. A „d.e.“ angol megfelelője; 40. Ingovány; 41. Délszláv nép; 43. Szomália autóinak jelzése; 45. Állóvíz; 46. Település Bátorkeszi mellett; 47. Hordó jelzője; 49. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet szlovák rövidítése; 50. Sportban: az ellenfél megtévesztésére irányuló mozdulat; 51. Zűrzavar, felfordulás (sz=s!); 52. OZR; 54. Bárium és mangán; 55. Kakaóvajas, mogyorós édesség; 57. Keresztül; 58. A technikai atmoszféra jelzése; 60. Hús – angolul; 61. Palack közepe (!); 63. Hely páros betűi; 64. Idegen állatkert; 65. Így nevezték Numídia prímását, aki 396 elején püspökké szentelte Ágostont, öt évvel pappá szentelése után; 69. Szögfüggvény-rövidítés; 70. Édes (meleg) mártás; 71. Rajz, kép; 72. Ázsiai ország; 74. Némán szól (!); 75. Románia és Norvégia gépkocsijai; 77. ÁÁÁÁ (!); 78. C-vel: magyar kereskedelmi tv-csatorna; 79. Foncsor; 81. Egy – olaszul; 82. Nielsbohrium vegyjele; 83. R!, L!; 84. Alattomosan gonosz; 86. Táplálkozik; 88. Szerte Európában alkotó magyar szobrász volt (Amerigo, 1909-1984); 90. Perzsa; 92. Szent Ágoston édesanyja; 93. A panasz szava;

Jövő szerdán, augusztus 28án lesz Szent Ágoston hippói püspök és egyháztanító emléknapja. Ebből az alkalomból rejtettünk el a vízsz. 4, 36, 65 és 92, valamint a függ. 1, 12 és 50 sorok alatt néhány életével kapcsolatos személy, város, ill. egyik művének nevét, címét. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán augusztus 30-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy e-mail címére: remeny@remeny.sk A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ Vízszintes sorok: 1. Menyasszony; 4. Egymás után és rövid időn belül halt meg édesanyja és ﬁa is, mely szomorú események után költözött ebbe a városba (a város neve két szóból áll, a vastagított vonal jelzi a szóközt); 13. Az Isteni színjáték szerzője (Alighieri); 15. Mindenki, minden – angolul; 16. Tímár – de csak ha pótoljuk az utolsó betűt; 17. Hátrafelé mozog; 19. Kőolajexportáló Országok Nemzetközi Szervezetének angol rövidítése; 21. Igekötő; 22. Magyarországi barkácsáruház; 24. Valamely intézményt felelős vezetőként irányít; 26. Az 1867-es kiegyezés után az autonóm horvát-dalmát kor-

Függőleges sorok: 1. Egy karthágói lánytól született ﬁának neve; 2. Rádium; 3. Becézett férﬁnév; 4. Idegen szóösszetételek elő-

tagjaként a jelentése: a Nappal kapcsolatos; 5. A lófélék lábának végét borító vastag szaruképződmény; 6. Lengyelország autóinak betűjele; 7. Nem teljes hologram (!);8. Savanyú ételízesítő; 9. Ukrán videojáték rövidítése; 10. Szlovák kettőshangzó; 11. Író, újságíró volt (Ernő, 19181974); 12. Milano püspöke, aki Ágostont és ﬁát is 387-ben megkeresztelte; 14. Szlovák semleges nemű mutatószó; 18. „... Dei“ (Isten Báránya); 20. Könyv, füzet oldala – latinul rövidítve; 23. Világhírű német zeneszerző, orgonista (1685-1750); 25. Muzsika; 26. Alapanyaga a szőlő; 28. Emberi beavatkozás nélkül; 30. A két világháború között magyar szövetkezeti áruközpont volt Galántán; 32. Lett sakkozó nagymester, világbajnok (1936-1992); 34. Vállalatforma; 35. Finom, indiai gyapjúszövet; 37. Házastárs

• ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP • 2013. AUGUSZTUS 25.

apja; 39. Győr latin neve; 42. ....kóró – édesgyökérféle ártéri növény lilás virágzattal; 44. Bab – népiesen; 48. Hebehurgya, bolondos; 50. Legismertebb műve (a 93 ismertből), melyet már mint püspök írt meg, és amely bűnei beismerésén kívül Isten irgalmasságának, kegyelmének és bölcsességének dicsőítését tartalmazza; 51. Antoni Gaudí ennek a népnek volt ﬁa; 53. A három testőr egyike; 54. Gyapotköteg; 56. Tájszólással: pincében a hordó alá helyezett talapzat; 59. Önmagával vívódik; 62.

Magyarország második legnagyobb bankja; 65. Zenei hangsor; 66. Angol férﬁnév; 67. Hajigál – tájszólással; 68. Rádioaktív elem; 69. Kalória, rövidítve; 70. Tornagyakorlat; 73. Nem jó; 74. Szlovákiai napilap; 76. Kávémárka; 79. Mmel: üzlet, piac – németül; 80. Kortárs színész (Oszkár); 81. Cári rendelet, parancs; 83. Oda: német egyes, vissza: szlovák tagadás; 85. Vagy (kötőszó) – angolul; 87. Zenedarab (!); 89. Ékezethibás puha fém; 91. Idegen tagadószó.

Megfejtés A 31. számunkban közölt rejtvény megfejtése: Mindig álljunk készen a végső számadásra. A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Hajdu Klára, Kassa. Gratulálunk!

APRAJA-NAGYJA Fizetett hirdetések KÖSZÖNTŐ

„Születésnapodon nem kívánunk egyebet, csendes lépteidet kísérje szeretet. Szívedben béke, lelkedben nyugalom, légy nagyon boldog ezen a szép napon.”

„Az Úr lelke nyugszik rajtam mert az Úr kent fel engem.” I. 61,1

A Rozsnyói egyházmegye magyar papjai

„Te vagy a váram és a menedékem, Istenem benned bízom!” Zsolt 91,2 Tisztelettel és szeretettel köszöntjük 80. születésnapján volt lelkipásztorunkat, BARTAL KÁROLY TAMÁS, O. Praem. nyugalmazott apát urat. Hálás szívvel köszönjük tevékenységét és mindent, amit Isten dicsőségére, valamint egyházközségünk javára tett. Kérjük a Mindenhatót, árassza el kegyelmével és vigasztalja meg a napokért, amelyeken próbára tette, a Szűzanya oltalmazza élete minden napján és tartsa meg jó egészségben. A palástiak, Hlédik László plébános és a cserkészek

„Ha fejfád mellett ég a gyertya, látjuk benne arcodat. Odafentről a messzeségből karod felénk nyújtod. Vigyázol ránk most is, tudjuk, ugyanúgy, mint régen. Drága jó anyánk, sohasem feledünk téged.”

Szeretettel és tisztelettel köszöntjük születésnapján lelkiatyánkat, HLÉDIK LÁSZLÓT. Az Úristen áldását és a Szentlélek ajándékait kérjük szolgálatához, hogy szeretettel és örömmel töltse be hivatását továbbra is.

Szívből köszöntjük 80. születésnapja alkalmából paptestvérünket, BARTAL KÁROLY TAMÁS, O.Praem., ny. jászóvári apát urat. Isten éltessen sokáig!

MEGEMLÉKEZÉS

Hálával és szeretettel a palásti hívek és a Mária Légió közössége

Fájó szívvel emlékezünk drága édesanyánkra, TÓTH GYULÁNÉ AGÓCS MARGITRA (Almágy), halálának közelgő 50. évfordulóján.

Édes jó Istenünk, hallgasd meg imánkat, Áldd meg minden jóval a lelkiatyánkat. Áldó két kezedet tartsd mindig rajta, Mosolyogj rá szeretetet, ne legyen bús napja.

Két lánya családjával, unokái és dédunokái

E szavak szellemében szeretettel köszöntjük születésnapja alkalmából

NYÁRI AKCIÓ

JÓKAY LUKÁŠ lelkiatyát. Szívünk szeretetével megköszönjük neki soksok fáradságát, melyet mint fiatal pap templomunk, valamint plébániánk érdekében végzett. Kérjük a mennyei Atyát, adjon neki erőt, egészséget és sok kegyelmet lelkipásztori munkájához. Isten áldása kísérje egész életén át, és a Szűzanya oltalmazza minden lépését.

Szabó Ferenc S.J. Pozsonytól Kassáig Írók, költők, művészek a Felvidéken A szerző célja, hogy a Felvidéken élő magyarok tudatosítsák, milyen gazdag a magyar kulturális örökség, amelyet nekik őrizniük kell, és továbbadni az újabb nemzedéknek. Ára: 2,50 Eur helyett 1,20 Eur

Ezt kívánják az óvári rózsafüzér-társulat tagjai ALBÉRLET

Pozsonyban, a központhoz közel (Apollo center, Nivy buszpályaudvar közelében) kiadó 2 (egybenyíló) szobás összkomfortos, korszerűen felújított bútorozott lakás, 2 nemdohányzó személynek. 510 euró rezsivel együtt. Kapcsolatfelvétel: berthamari@gmail.com

Könyvrendelés: Cím: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 0948/057 508 • E-mail: office@remeny.sk

KÖNYVAJÁNLÓ Louis de Wohl: Julianus, a hitehagyott császár A regényt olvasva odaszegődhetünk egy ﬁatal szerzetes mellé, akiből végül Krisztus-tagadó császár válik. A kiadvány lebilincselő, izgalmas és tanulságos történet. Ára: 8,30 Eur – 348 oldal Norbert Ammon: Zuhanás felfelé Egy rákbeteg naplója segítségével bepillantunk a kétségekbe és reményekbe, a magasságokba és mélységekbe, harcokba és győzelmekbe, amelyeket ebben az időben átélt. Ára: 5,31 Eur - 165 oldal McCullough, Sandage, Worthington: Megbocsátás A szerzők beemelik a megbocsátást az emberi kapcsolatokkal foglalkozó tudományok hiteles fogalmai közé. Áttekintik jelentését a történelmi példáktól egészen a társadalmi színtérig. Ára: 9,46 Eur - 262 oldal

Schmidt Egon: • Egérbirodalom • A nyáriorgona vendégei Az ÚJ EMBER kiadványai a MESÉLNEK AZ ÁLLATOK sorozatból. A kötetek kedves, tartalmas meséket és gyönyörű színes képeket tartalmaznak. Kemény kötés. Áruk: 6,31- Eur/db

Remény elérhetőségek Főszerkesztő-helyettes: Albán József Tel.: +421 (0)948 057 510 Felelős szerkesztő: Bertha Éva Tel.: +421 (0)948 057 509 Szerkesztő: Orbánné B. Mária Tel.: +421 (0)948 057 506

www.remeny.sk remeny@remeny.sk Hirdetésfelvétel, lapterjesztés: Blahóné Kamenár Gabriella Tel.: +421 (0)905 255 154 kamenargabi@gmail.com

KÖNYVRENDELÉS: office@remeny.sk vagy 0948/057 508

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REMÉNY

Hidd, amit

énekelsz Albán József „Aki szeret, az énekel, aki énekel, az kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston) Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ima a hívő ember „anyanyelve”. S egész biztosan igaz a mottóban idézett Szent Ágoston-i mondás is: „…aki énekel, az kétszeresen imádkozik.”. Ismerjük vajon „énekes anyanyelvünket”? Elgondolkoztatnak olykor az ismerős templomi dallamok s énekeink szavai? Tamás József plébános írta egy helyen: „A magyar nép éneklő nép. Énekben mondja el örömét és bánatát, és ezzel vigasztalódik. A mai nyugtalan világban nagyon is szükség van erre, főleg a templom meghittségében.”

Lelkigyakorlat 2013. augusztus 28 – szeptember 1. (szerda-vasárnap) Püspökszentlászló „A szemlélődés nem egyéb, mint Istentől titkosan, békésen és szeretetteljesen belénk öntött kegyelem, amely ha az ember átengedi magát neki, a szeretet szellemében felgyújtja a lelket.” (Keresztes Szent János) Személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat Vezeti: Bayer Róbertné Mari és Fodor János atya Szeretettel hívják és várják elsősorban a ﬁatalokat, egyetemistákat a lelkigyakorlatra. www.eletrendezeshaza.hu

„Itt az istenség az emberséggel, ím, megegyezett nagy szövetséggel.” (SzVU! 123,2) A miséző pap a felajánlás során bort és cseppnyi vizet önt a kehelybe. S bár mi általában nem halljuk, közben halkan a következő imádsággal kíséri cselekedetét: „A bor és a víz titka által részesedjünk annak istenségében, aki kegyesen részese lett emberségünknek.” Ezek a szavak ősrégiek, egy hajdani szertartáskönyv, a Sacramentarium Gelasianum szövegére támaszkodnak, s utalnak arra a titokzatos cserére, mely az Eucharisztia vételekor a hívőkben megvalósulhat. Valóban: annak az alapja, hogy mi részesüljünk valamiféle emberi ésszel fel nem fogható és örömteli módon az isteni életben, az, hogy Jézus Krisztusban „…az istenség az emberséggel, ím, megegyezett nagy szövetséggel”. A Mindenható – miattunk, irántunk tanúsított szeretetből - képes volt erre a számára egyáltalán nem szükséges szövetségre, egyezségre. S ez ma sincs másképp: az Isten az emberrel – sőt, az egész ember(i)séggel szüntelenül meg akar egyezni. Feltételei ugyan változatlanok, új kompromisszumokat nem köt, de folyamatosan kínálja a Vele való szövetséget. S ebből mi csak meríthetünk, ezen mi csak és kizárólag nyerhetünk. Érdekes, hogy ennek ellenére – elnézést: nem akarom másképp mondani -, milyen buták tudunk lenni! Hányszor meg hányszor visszautasítjuk az isteni kezdeményezést. Pedig biztosan lehet ma is, akár Ábrahám idejében, még alkudozni is az Úrral! Mégis sokszor hátat fordítunk neki. Mint az érdemtelenül megajándékozott, értelmetlenül büszke ember, aki bár lelke mélyén nagyon is jól tudja, hogy nem képes a felkínált ajándék nélkül élni, mégis, valamiféle görcsös és perverz gőgből lemond arról… Ott a szövetség „magna chartája” az orrod előtt… Csak önmagad mint „egész alakos” aláírást kell odatenned. Fogadd el, csak nyerhetsz rajta! • ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP • 2013. AUGUSZTUS 25.

VII. Magyar Katolikus Nap 2013. szeptember 21., szombat, Palást