Remeny 2013 44 nov 01 by Attila Nagy

„Tudatosan és buzgón menekült a számára semmit sem jelentő dicsőítés elől, s inkább szigorúnak tűnt, mint hogy az embereknek akarjon tetszeni!” (Szent Wolfgang életrajzából)

44. szám

REMÉNY XXIV. évfolyam

2013. november 3. – Évközi 31. vasárnap

Nyár és tél között

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur 5 8 10

y vándorol g ú tt ö z ö k l Nyár és té vember, Október, No országúton mint a poros ember. két szomorú , körül jönnek k á k n la , k te r Ke s tájra, mennek hava t utánuk búsan intege ága. egy kopár fa et rek, a szél ők e y g z s s ro t Min bálja, sárral megdo uhájukat utánuk fut, r álja. s hajukat cib , tél előttük, k ü tt ö g ö m r Nyá egállnak néha meg-m t, nek a her vad s búcsút inte jnak. búslakodó tá

Novemberi gondolatok Erős hittel a vízen is járhatsz Életige

EZ TÖRTÉNT

Duna-part, Ipoly-part, Vág-part… „Először tedd meg, ami szükséges, aztán tedd, ami lehetséges – és hirtelen észreveszed, hogy megteszed, ami lehetetlen.” Assisi Szent Ferenc Nemeshegyi Péter atya egyszer egy előadásában azt mondta, bátrabban kéne mernünk Jézust utánozni. Nemcsak beszélni róla, a tetteit magyarázni, s abból aztán valamiféle erkölcsi következtetésre jutni, sokkal inkább lemásolni az Ő „világát”… S hozzátette: Jézus példabeszédeket mondott az Isten országáról, mi meg az Ő példabeszédeit elemezzük. Miért nem merjük mi is hasonló, mai példabeszédeken keresztül közérthetőbbé tenni az üzenetet? – kérdezte. Nos, engedve a kísértésnek, nézzünk egy ismert jelenetet az evangéliumból… János, a Keresztelő ott áll a Jordán partján, érkeznek hozzá kora társadalmának ﬁgurái. Mit tegyünk, érdeklődnek sorra. Meg akarnak talán térni? Még az is lehet. Minden jel erre mutat. 2013, Duna-part…, Ipoly-part..., Vág-part…; ahogy tetszik. Jöttek a politikusok és kérdezték: - Mit tegyünk? A Keresztelő válaszolt: - Hagyjatok fel azzal, hogy a saját zsebetekre és a népszerűségért dolgoztok. Jusson eszetekbe, miért választottak benneteket: hogy az ország, a nemzet, a közösség javát tartsátok mindennél előbbre, és a népet szolgáljátok! Jöttek a bankárok is, és kérdezték: - Mi mit tegyünk? - Ne azon törjétek a fejeteket, hogy hogyan szerezhettek még több pénzt, hanem azon dolgozzatok, hogy miként lehet a pénznélkülinek is segíteni. Ha kölcsönt adtok, kamatot se kérjetek, egyáltalán ne – 1%-ot se! Odamentek hozzá az üzletemberek, és ők is érdeklődtek: - Mit tegyünk? - Ne csaljatok, ne legyetek korruptak! Csak egyenes úton járjatok! Ne törekedjetek extraproﬁtra! Aztán a reklámszakemberek érkeztek: - Nekünk mit kell tenni? - Nektek? Semmit! Azaz mégis: Ti előbb próbáljátok ki magatokon, amit

reklámoztok! S ha még mindig lenne kedvetek ugyanabban a szakmában maradni, akkor féltő gonddal ügyeljetek arra, hogy csak azt ajánljátok az embereknek, amiről biztosan meg vagytok győződve, hogy jó! Jöttek a nagy üzletláncok tulajdonosai, és kérdezték: - Mit tegyünk? - Zárjatok be vasárnap! Ne áruljatok… Most inkább nem mondom ki, hogy mit ne áruljatok! Jöttek a média uralkodói, a tévések, rádiósok, újságírók, és kérdezték: - Nekünk mit kell tenni? - Nektek? Mindenekelőtt szégyelljétek magatokat! Aztán gondolkodjatok el azon, miért is lettetek évekkel előbb azok, akik most vagytok: hogy rózsát akartatok adni az embereknek és nem mocskot, értéket és nem szennyet! Nos, vajon beállsz a sorba te is?!

RÓMA

Az ortodox gyakorlat nem elfogadható… A házasság intézménye sohasem volt annyira kétségbe vonva, mint korunkban. Erre az Egyházon belül is többen sokféleképpen reagálnak. A katolikus hit doktrináiért felelős kongregáció vezetője, Gerhard Ludwig Müller érsek, a L’Osservatore Romano című lapban jelentetett meg egy tanulmányt, melyben a válás után másodszor házasodók problémájáról szólt. Elsőként a jövő év októberében tartandó Különleges Szinódus témáját boncolgatta, mely két fontos kérdésben próbál majd tisztábban látni.

REMÉNY katolikus hetilap Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József e-mail: alban@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 510 Főmunkatárs: Mons. Koller Gyula

Egyik ilyen a házasság semmissé nyilvánításának kérdése, melyben Benedek pápa és Ferenc pápa is megnyilatkozott már. Mindketten hangsúlyozták: a házasság érvénytelenségének oka a hit hiánya is lehet… „Korunk elképzelése a házasságról jelentős mértékben ellentmond a keresztény elveknek, különösen, ami a későbbi elkülönülést, valamint a gyermekvállalást illeti. Mivel nagyon sok keresztény e gondolatok hatása alá kerül, napjainkban sajnos jóval valószí-

Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: + 421 (0)948 057 506

Parák László e-mail: parak@katolikus.sk Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella e-mail: kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat, Jilemnického 4., 90301 Senec

• ÉVKÖZI 31. VASÁRNAP • 2013. NOVEMBER 3.

nűbb a már eleve érvénytelen házasságok száma, mint korábban. Ennek az lehet az oka, hogy egyre kisebb a vágy arra, hogy a hit követelményei szerint köttessenek a frigyek, mert az emberek egyre kevésbé szocializálódnak valóban vallásos környezetben. Ezért a házasságok helyes megítélése nagyon fontossá vált.” Felmerült az a lehetőség, hogy a keleti hagyomány szerint a második házasság is megáldásra kerüljön, egy bizonyos bűnbánati időszak elteltével. Ennek az a jelentősége, hogy a római kánonjog szerint, az elváltak ugyan bizonyos feltételek mellett járulhatnak szentáldozáshoz, de az újraházasodottak nem. Az érsek azonban úgy gondolja: az ortodox gyakorlat távol áll a katolikustól – e helyett inkább a házasságok nagyobb lelkipásztori gondozására kell helyezni a hangsúlyt. Annál is inkább, mivel Jézus az Újszövetségben nyíltan tiltotta a házasság felbontását, a válást. Katolikus.sk a vaticaninsider.lastampa.it alapján fordította Mészáros Péter

IČO: 00678066 Felelős kiadó: Mons. Szakál László A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk

Grafika: namedia – Nagy Attila Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg.

EZ TÖRTÉNT ÉRSEKÚJVÁR

Vitézzé lettek Október 19-én az érsekújvári Szent Kereszt Felmagasztalása Plébániatemplom egy rendkívüli eseménynek adott otthont. Az 1956-os Vitézi Lovagrend Világszövetsége fennállása óta első ízben fogadott tagjai sorába és avatott vitézzé felvidéki magyarokat. A ceremónia keretében a városban egyedüliként emlékeztek meg az 1956-os forradalomról és annak hőseiről.

nyeket és értékeket, amelyekért elődeink életüket, vérüket áldozták: Isten, haza, család, független ország, jogegyenlőség. A Felvidéken első ízben megtartott vitézavató ünnepségen megjelentek számos más intézmény, lovagrend és szervezet, így a Magyar Királyi Koronatanács, a Szent László Lovagrend, a visegrádi székhelyű Szent György Lovagrend, a Kárpát-me-

A Vitézi Lovagrend 1997. július 4-én jött létre és tagja a Lovagrendek Nemzetközi Uniójának. Célja egyebek mellett az 1956-os forradalom és szabadságharc eszmeiségének ápolása, a hősök és családjuk érdekeinek védelme és képviselete, a nemzeti hagyományok ápolása és közkinccsé tétele, valamint a rászorulók támogatása, segítése. A Vitézi Lovagrend gondolata az ezeréves történelmi múlt alapjára épült. Megvédi azokat az eszmé-

dencei Vitézek Rendje, az 1956 Magyar Nemzetőrség és az érsekújvári székhelyű Nobilitas Carpathiae nemesi szervezet képviselői is. A templomi áhítat meghittségét egész idő alatt a Szent Korona másolata tette tiszteletre méltóvá, melyet a Vitézi Lovagrend képviselői hoztak magukkal. A megjelenteket vitéz Práznovszky Miklós felvidéki központi törzskapitány és egyben a Nobilitas Carpathiae országos elnöke köszöntötte.

BUDAPEST

A vitézavatást ünnepi szentmise előzte meg, melyet Ďurčo Zoltán kanonok, a Nyitrai Egyházmegye püspöki helynöke, érsekújvári esperesplébános celebrált. Szentbeszédében kiemelte, hogy Keresztes Szent Pál vértanú emléknapja méltó nap e különleges találkozóra. A nagy szent lángoló szívvel szerette a keresztet. Állhatatos kitartással követte a szenvedő Jézus Krisztust, aki úgy szeretett, hogy életét adta értünk. Mai világunkban is szükség van a kitartó hit követőire, az örök érték, a krisztusi szeretet őrzőire és átadóira. A keresztény hagyományokat ápoló és azt továbbadó emberekre. Magyarságunkat, nemzeti és keresztény értékeinket gyermekeinknek, unokáinknak hagyományozzuk át, hogy a magyar magyar legyen az elkövetkezendő századokban is. A szentmisét az ünnepélyes eskütétel követte. Tizennégy felvidéki magyar tett esküt arra, hogy életével a magyar népet és Istent fogja szolgálni. A vitézavató szertartást vitéz Keserű József ügyvezető központi törzskapitány vezette, aki bevezetőjében ismertette a Vitézi Lovagrend történetét és céljait, majd méltatta az 1956-os forradalom eszméjét és hagyatékát. Az eskütétel után következett az ünnepélyes vitézavatási szertartás. A ceremónia keretében a jelölteket vitéz Sass László Sándor főkapitány avatta vitézzé. Ezután kitüntetések átadására került sor, amikor is többek között Práznovszky Miklós a szervezetben végzett áldozatos tevékenységéért több elismerésben is részesült. E nem mindennapi, méltóságteljes ünnepséget a Himnusz, a Szózat és a Székely Himnusz elhangzása, továbbá Tarics Péter és Berényi Margit szavalata, valamint Farkas Ilona és Danczi Mónika éneke tette emelkedetté. Meleg Mária

szentszéki-magyar ad hoc vegyes bizottság budapesti ülése után azt mondta: a törvények változása következtében az egyezményekben is meg kell tartani azokat a garanciákat, amelyeket Erdő Péter bíboros, eszter- Római Pápai Magyar Inté- a rendszerváltozás óta adtak. gom-budapesti érsek, a Ma- zet rektora. Az esztergom-budapesti érgyar Püspöki Konferencia Az apostoli nuncius meg- sek akkor kiemelte: az állaelnöke, továbbá a püspöki jegyezte: a szerződés aláírá- mi és egyházi fenntartású sának témáját „pozitív kom- intézményeket egyenlően mentárok kísérték” Áder Já- kell ﬁnanszírozni. nos köztársasági elnök vatiA mostani Megállapodás káni látogatásakor is, a kato- a ma is érvényben lépő likus egyházfő pedig felha- 1997-es megállapodásból talmazta őket arra, hogy alá- indul ki és azt módosítja a írják a dokumentumot. Hoz- 2011. április 25-én kihirdezátette: az apostoli nuncia- tett új magyar alaptörvénytúra örömét, elismerését és nek megfelelően. Szabályozháláját fejezi ki mindkét de- za az iskolai hitoktatás, a kalegáció tagjainak és reméli, tolikus felsőoktatási intézhogy a kölcsönös tisztelet és mények, az egyházi tulaja közös munka jegyében le- donban lévő műalkotások és het folytatni ezt a munkát. műemlékek restaurálásának A nunciatúra külön köszö- és megőrzésének egyes asnetet mondott Erdő Péter pektusait. bíborosnak. konferencia számos tagja, Erdő Péter bíboros csakVatikáni Rádió/Remény Tóth Tamás pápai káplán, a nem egy évvel ezelőtt, a Fotó: hirado.hu

Aláírták a Megállapodás módosítását Október 21-én Budapesten, az Országházban aláírták az 1997. június 27-i, a Szentszék és Magyarország közti Megállapodás módosítását, amely kitér többek között az adó egy százalékának kérdésére, a katolikus felsőoktatás és a közgyűjtemények helyzetére. Az 1997-es szerződés a „kifejezetten vallásos intézmények közszolgálati tevékenységének ﬁnanszírozását szabályozta”. A Szentszék részéről a Megállapodást Alberto Bottari de Castello érsek, magyarországi

apostoli nuncius, Magyarország részéről pedig Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes írta alá.

Az ünnepélyes aktuson a Szentszék részéről jelen volt

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

AMIRE HITÜNK TANÍT

VÁRUNK RÁJUK – Történelmi tény, hogy kis nemzetünk aránylag nagy számú boldoggal és szenttel büszkélkedhet. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy szintén szép számmal vannak múltbeli hitvallók, életszentség hírében elhunyt magyarok, akik boldoggá-, ill. szenttéavatási eljárása folyamatban van. Időszaki rovatunkban őket szeretnénk a Kedves Olvasónak bemutatni. Szükségünk van a példájukra: várunk rájuk – a szentekre!

Brenner János (1931–1957) 2. Brenner János működését az akkori rendszer nem nézte jó szemmel, főképp azt, hogy a ﬁatalokkal is szeretett foglalkozni. Az állami egyházügyi megbízott el akarta helyeztetni az ifjú papot. Miután ezt a püspök Brenner János tudomására hozta, ő csak ennyit szólt: „Nem félek, szívesen maradok.” A püspök kiállt a káplán mellett, és úgy döntött, továbbra is Rábakethelyen marad. Az egyházügyi megbízott erre azt mondta: „Jó, akkor lássák a következményeit!”

A SZENTEKRE! Egy este a fiatal papot azzal az ürüggyel hívta el éjfél körül a rábakethelyi plébániáról egy 16 éves fiú, Kóczán Tibor, hogy a nagybátyja Zsidahegyen (Szentgotthárd része, 1950 előtt külön falu) halálos beteg (ez nem volt igaz). Brenner János karinget és stólát öltött, magához vette az Oltáriszentséget és a betegek olaját, Zsidára azonban már nem jutott el, mert a község határában 32 késszúrással és torkát átvágva megölték. Temetési szertartásán a szombathelyi Szent Kvirin-templomban kilencven pap és sok száz hívő vett részt. Halála és a rákövetkező nyomozás körülményei világossá tették, hogy megölése része az egyház és a hívők megfélemlítésére rendezett akcióknak. A nyomozás során a helyiek közül sokakat megfélemlítettek és elhallgattattak. Kóczán Tibor édesanyját, aki felelősségre vonta fiát és a faluban is beszélt róla, egy határőr „véletlenül” lelőtte a kukoricaföldön. Később az is kiderült, hogy Kóczánt a falu párttitkára kérte meg a pap elhívására. Brenner Jánosról évtizedekig nem volt szabad beszélni. Fényképét az Állami Egyházügyi Hivatal leszedette a győri papi szeminárium folyosójáról. Papok megverésénél és vallatásánál a későbbiekben el-

A szentségekről röviden

Összeállította: Mészáros Ádám hangzott a mondat: „Te is úgy akarsz járni, mint Brenner János?” Sírjára újmisés jelmondata került, mely az életében és cselekedeteiben is vezérgondolatává vált: „Az istenszeretőknek minden a javukra válik.” Elmélkedései során naplójában egyszer ezeket a gondolatokat jegyzi le: „Ha nehéz is az út, felnézek szenvedő arcodra és követlek. Téged csak arra kérlek, hogy amit hivatásomul elébem társz, azt mindig a legpontosabban teljesíthessem; bármilyen életet jelölsz ki számomra – akár egyszerű, akár vezetői állást –, mindenütt nyomaidon haladhassak, és alázatos gyermeki szívvel fogadjam a Te jóságos gondviselő kezedből. Maradhassak mindig olyan egyszerű és alázatos szívű, mint amilyen Te voltál földi életedben.” Emlékét az egyházmegyében megőrizték. 1981ben, születésének 50. évfordulóján a szombathelyi Szent Erzsébet-templom gyóntatókápolnájában őt ábrázoló üvegablakot helyeztek el. Az úton, ahol megölték, a rendszerváltás után emlékkápolnát építettek. Boldoggáavatási eljárása 1999-ben kezdődött meg. Mi pedig imádkozzunk Istenhez, hogy mielőbb a boldogok örök társaságában tisztelhessük.

Hidegháború avagy az Apostoli Szentszék keleti politikájának kezdetei

A diakonátus, vagyis a szerpapi szolgálat Az egyházi rend szentségének első fokozata a diakonátus. A püspök kézrátétele és a felszentelő imádság esdi le a Szentlélek ajándékát a szerpapi szolgálathoz. A felszentelő imádságban a püspök így könyörög: „Küldd el reájuk a Szentlelket, kérünk Istenünk, hogy hétszeres kegyelmi ajándékod által a szolgálat hűséges végzésére erőt nyerjenek.” Az imádság szövege azt tanítja, hogy a szentelendők elnyerik a Szentlelket, a Szentlélek maradandó ajándékait, amelyek képessé és alkalmassá teszik a diakónusokat szolgálatuk betöltésére. A diakónus megkapja az erősség Lelkét, hogy István diakónushoz hasonlóan „kegyelemmel és erővel” (vö. ApCsel 6,8) „nagy tetteket” tudjon véghezvinni Isten népének körében. A kézrátétel több, mint pusztán egy hivatal továbbadása. Mert amennyiben ez a szentségi jel Isten Lelkét adja, nyilvánvalóan világos az, hogy az egyházi hivatalba helyezést kezdettől fogva soha sem értelmezhették egyszerűen csak a közösség élére állításnak vagy jogi illetékesség megadásának, hanem úgy, hogy az a Lélek átadása. A szentelendő a keresztségben és a bérmálásban már megkapta a Szentlelket, a Szentlélek által részesül az egyházi rend szentségének első fokozatában, és megkapja a Szentlélek adományait a szolgálat végzéséhez. A diakonátus sajátos szentségi kegyelme, hogy a felszentelt új módon egy új feladatra különleges kapcsolatba kerül a Szentlélek Istennel. A Szentlélek nemcsak megpecsételi és lefoglalja a felszenteltet az Isten és az Egyház szolgálatára, hanem kiárasztja reá ajándékait, azért, hogy megfelelően tudja betölteni az Egyház által neki juttatott tisztséget. Föladata lesz többek között, hogy a püspöknek és a papoknak szolgáljon az isteni misztériumok, különösen az Eucharisztia ünneplése során, azt szétossza, továbbá, hogy jelen legyen a házasságkötésnél és azt megáldja, hirdesse az evangéliumot és prédikáljon, vezesse a temetéseket, kereszteljen és a szeretet különféle szolgálatainak szentelje magát. Még arról is szót kell ejtenünk, hogy az Egyházban létezik az állandó diakonátus is, amit nős emberek vehetnek föl. Például azok a férﬁak, akik az Egyházban tényleg diakónusi szolgálatot látnak el, akár a liturgikus és pasztorális életben, akár a szociális és a szeretetszolgálat területén. Esetükben lehetséges, hogy megerősödjenek az apostoloktól áthagyományozott kézfeltétel által, és közelebb lépjenek az oltárhoz, hogy a diakonátus szentségi kegyelmeivel hatékonyabban tölthessék be tisztségüket.

• ÉVKÖZI 31. VASÁRNAP • 2013. NOVEMBER 3.

Magyarországon Babos Anikó A tárgyalást akadályozó tényezők felszámolása A szakirodalom szerint a tárgyalás előtt el kell hárítani az akadályozó tényezőket. Tehát egyrészt el kell ismerni, hogy létezik közös probléma, másrészt határozottan ki kell állni a tárgyalásos megoldás mellett. Ez utóbbi alatt azt kell érteni, hogy a felek mindegyike úgy ítéli meg, hogy először is mostani helyzete már nem szolgálja az érdekeit, másrészt hogy egy igazságos megállapodást ki lehet alakítani, mert a másik fél is hajlandó a kompromisszumokra. A tárgyalással kapcsolatos határozottság kialakítása a magyar és a szentszéki félnél is tetten érhető. Sem a Szentszéknek nem szolgálta érdekeit a magyar egyház elnyomott volta, sem a budapesti kormánynak az ország nemzetközi megítélése, ezért mindketten immár tárgyalással kívántak változtatni akkori helyzetükön. Az, hogy a felek hajlandóak lennének a kompromisszumra, engedményekre, a Vatikáni Államtitkárság által a magyar főpapoknak átadott szóbeli jegyzék is mutatja: „A Szentszék… készséges a püspökök vagy apostoli kormányzók kiválasztása előtt az általa kiszemelt jelöltek beleegyezését kivárni.” Magyar részről pedig e szóbeli jegyzék főbb pontjaira adott válaszban áll az, hogy: „A Vatikáni Államtitkárságnak azt a kívánságát, hogy a zsinat második szakaszára valamennyi magyarországi püspök kiutazhassék, megfontolás tárgyává tettük.” Mint ahogy előzőekben már volt róla szó, a közös probléma, vagy másképpen az ún. „minimális közös nevező” elismerése szintén előfeltétele a tárgyalásnak. Ebben az esetben véleményem szerint a püspökök kinevezésének ügye jelentette a minimális közös nevezőt. E kérdés megoldásában érdekelt volt a Szentszék is, mert csak így válhatott teljessé a magyar egyházi hierarchia. Ugyanakkor a budapesti kormánynak is nagyon fontosnak látszott, mert olyan főpásztorokat kívánt látni a magyar egyházmegyék élén, akik az államhoz lojálisak, hogy így rajtuk keresztül még inkább befolyásolhatóvá váljon az egyház.

LÉLEK ÉS ÉLET

Novemberi gondolatok 1. A halottak napi temetőlátogatásról Karácsony és húsvét után talán a novemberi mindenszentek az az ünnep, amelyet az emberek különösen meg szoktak ünnepelni. Tulajdonképpen nem is mindenszentek napját ünneplik, hanem előlegezik a másnapi halottak napját. A temetőben a szentek ünneplése helyett az elhunytak sokaságát ünneplik. Reájuk gondolnak, ünneplőbe öltözötten rokonaik, kedveseik sírját látogatják, virágokkal, koszorúkkal díszítik, és gyertyákkal, mécsesekkel világítják ki. Ma olyan a temető, mint egy templom - mondta egy ilyen alkalommal egyik barátom a díszpompába öltöztetett temető láttán. Nem adtam igazat neki. Azt mondtam: nem templom ez, jóllehet gyertyák égnek és virágok díszlenek benne, hanem színház. Megbotránkozva nézett rám. Kénytelen voltam megmagyarázni neki, és elmondani azt, amit most a kedves olvasóknak leírok: Ha jobban, alaposabban körülnézünk, azt látjuk, hogy e temetőlátogatáskor sok esetben az itt ünneplők legtöbbje színdarabot játszik: szereplő és néző is egyszerre. Az odavitt szép fehér vagy sárga virág, a művészien elkészített virágkoszorú, a színes gyertyák és a különböző alakú mécsesek a belépti díj. A virágokat ízlésesen elhelyezik a síron, a gyertyákat és mécseseket meggyújtják. Majd körüljárják a sírt, igazgatják, „rendezgetik”, hogy „szépen mutasson”. Egy ideig állnak a sír körül, aztán körülnéznek a körülöttük lévő sírokon, hogy megállapítsák, melyik milyen, szép, mutatós vagy ízléstelen. Ezután tovább

mennek, és más halottjaik sírjánál ugyanezt megismétlik. A végén körbejárják a temetőt, nézegetnek, bámulgatnak, és egy kicsit trécselgetnek az ismerősökkel. Ha megkérdeznéd tőlük, miért jöttek ide, azt felelnék, azért, hogy emlékezzünk halottjainkra, és megadjuk nekik a tiszteletet. Mindezt kegyeletből teszik, amelyről az Értelmező Szótár azt mondja, hogy „elhunyt személy iránt érzett részvét”. Társadalmi szempontból szép dolog ez a részvét, de az elhunyt számára nem sokat, csak „mutatós” tiszteletet, emlékezést jelent. A hívő embernek, a kereszténynek hinnie és tudnia kell, hogy a sír az elhunytnak csak nyugvóhelye. Elhunytunknak csak porladó teste van a sírban, lelke, személye már „odaát” él. A halál nem pont, hanem kettőspont az emberi élet „mondatában”. Utána következik az örök élet. „Ha meghaltunk Krisztussal – mondja Pál apostol –, hisszük, hogy Krisztussal együtt élni is fogunk.” (Róm 6,8) Elhunytunk új életet kezdett az örökkévaló, őt éltető Isten akaratából. Azt is mondhatjuk, hogy „járni tanul az örök boldogság érdekében”. Éppen ezért akkor van temetőlátogatásunknak igazi értéke, ha elmélyedünk és imádkozunk a megholtaknak is élő s éltető Istenhez az ő örök boldogságukért. A katolikus ember „továbbmegy”. Még abban is hinnie és azt is tudnia kell, hogy az imádsága akkor ér legtöbbet, ha maga az Isten Fia imádkozik velük és értük. Ez a szentmisében valósul meg. A szentmise Jézus utolsó vacsorájának megismétlése és ke-

reszthalálának megjelenítése. Az tehát, aki elhunytjaiért mondott, bemutatott szentmisén részt vesz, vagy ilyet „szolgáltat”, Jézus imájában és keresztáldozatában vesz részt. Abban a keresztáldozatban, amelynek üdvösségszerző értéke minden emberi cselekedetet felülmúl. Annak idején régi öregjeink ragaszkodtak a halottaikért bemutatott „koporsós miséhez”, amely azóta megszűnt egyházunkban. Manapság az a „divat”, hogy külön kántort hívnak a gyászmisére. Ezért fontos megjegyeznünk: nem az számít, hogy milyen orgonajáték kíséretében, milyen színű miseruhában, hány gyertya és virág mellett folyik a szentmise. Isten előtt és az elhunyt számára nem lényeges, hogy énekszóval, avagy csöndben, templomban vagy éppen a temető halottasházában mutatja be a pap a szentmisét. Még az sem lényeges, hogy alkalomadtán kimarad a Válaszos zsoltár vagy a Hívek könyörgése, hisz ezeket csak a zsinat után vezették be a szentmise imádságai közé. A szentmise mint pap által bemutatott, kiszolgált szentáldozat hordja magában az igazi értéket Prohászka püspök írta: A temető a falu, a község egyeteme. A temetőlátogatás tehát nem színház, ahol szerepelők és nézők vannak, hanem alkalom arra, hogy magunkba szálljunk, és magasabb szinten megtanuljunk imádságban találkozni Istenünkkel és szeretteinkkel. Erre tanítanak Pál apostol szavai is: „Ami látható, az ideigvaló, ami pedig láthatatlan, az örökkévaló”. (2 Kor 4,18)

A hét imája A jó halál kegyelméért (Dallam: Kegyelem tárháza, Mária, Anyám…) Eljön majd nekem is utolsó órám, Csendesen bezárul a földi pályám. //: Irgalmas Istenem, benned bízom én, Végy majd karjaidba, hogyha jön a vég! :// Az élet útjain el-elbotlottam, Bűnbánó lélekkel Hozzád fordultam. //: Ha bűnbe estem én, felsegítettél, Gyermekeid közé újra felvettél. :// Mindent megköszönök, jóságos Atyám, Szent Fiad igéjét és áldozatát. //: Oly sok szent kegyelmet nyertem Tőled én, Hálát zeng a szívem éltem estelén.: // Köszönet neked is, égi jó Anyám, Járj közben tovább is Fiad trónjánál! //: Szent József, téged is bízva kér imám, Halálom óráján mellettem álljál!: // Lemenőben a nap életem egén, Imádságos szívvel készülődöm én.

//:Atyám, a kezedbe ajánlom lelkem, Ölelj majd magadhoz örökre engem!: // Írta és beküldte: Pintér Zoltán • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Évközi 31. vasárnap

VASÁRNAP ról ra

Olvasmány a Bölcsesség könyvéből (Bölcs 11, 22-12,

Bartal K. Tamás O. Praem. a már csak emlékezünk a napsugaras, ragyogó, szép, meleg nyári ünnepekre. Mert mindez már a múlté. Pedig a jegenyék is susogva panaszkodnak, hogy az ősz csahos szelei elvitték a levelüket. Szálltak az aranyszínű halott levelek a néma mezőkön. Kései kis virágok bimbói összeborzongtak, ha jött az árnyék. Szerettek volna magasra emelkedni, mint a jegenyék, hogy egy kis simogatást kapjanak, ha a fáradt napsugár néha rátekint az őszi földre. És mégis, van szépsége még ennek az évszaknak is. Csak meg kell találni. A temetők azonban nem panaszkodnak. A legtöbb sír virágba öltözött, mécsesek szerény lángja bizonyítja, hogy az élők emlékeznek, imádkoznak, szentmisét szolgáltatnak azokért, akiket már haza szólított az élet és a halál Ura. Mi is, akik még járjuk az élet göröngyös útjait, nemcsak a múló időben, hanem a ma felolvasott evangéliumban is odaﬁgyelünk az Úr üzenetére, az Ő szavára. Mert nekünk is üzent, hozzánk is szólt. Hozzánk, akik a jerikói Zakeus példáját követve keressük tekintetét. Talán titokban ﬁgyeljük a dolgokat, eseményeket, az Úr szavait. De amint Zakeusnál Jézus szólítása az ő szeretetének a jele volt, ugyanígy a mi esetünkben is az Ő szeretete vonzott minket ide. Föl kell azonban ismernünk, hogy ez az evangéliumi esemény középpontjában mégsem Zakeus áll, hanem a jó Isten kegyelme. Mert a kegyelem működött Zakeusban is. A kegyelem idézte elő életében a drámai fordulatot, hogy elindult Jézus keresésére. Hiszen e nélkül aligha kelt volna föl a pénzváltó asztaltól. Zakeust bizonyosan az is meglephette, hogy Jézus a nevén szólítja. Aligha voltak azelőtt ismeretségben. De Jézus mégis tudta a nevét. Vajon tudatosítottuk-e már egyszer is, hogy Jézus tudja a mi nevünket is? Talán azt gondoljuk, hogy ha nem jövünk szentmisére, ezt senki nem tartja számon. Pedig

ez nem így van. Mert Ő szólít és vár minket, mindenekelőtt vasárnapokon, hiszen az Övéi vagyunk. De ﬁgyeljük csak tovább Jézust. Az, hogy megszólította Zakeust, ez az üdvtörténet egy drámai nagy pillanata volt. Jézus megszólításában az Isten kinyilatkoztatta a bűnösök és méltatlanok iránti nagy irgalmát és bűnbocsánatát. Megvalósult az Ószövetségben mondott nagy ígérete, ahogyan ezt Ezekiel könyvében olvassuk: Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet… Az igazság szerint legeltetem őket (34, 16). Ilyen volt Jézus földi életében. Mert Ő azért jött, hogy megkeresse és üdvözítse, ami elveszett – ezt hallottuk a mai evangéliumban. Mert ilyennek jövendölték Őt a próféták, hogy a megroppant nádat sem töri el és a füstölgő mécsest sem oltja ki. Ebből a végtelenül türelmes, embert kereső szeretetéből forrásozik az Ő irgalma irántunk, a bűnösök iránt. A rózsafüzér imájában említjük, hogy az eucharisztiában Jézus nekünk adta önmagát. Ő valóban közénk jön a szentmisében, megszólít az evangéliumban, asztalához hív a szentáldozáskor. De ne felejtsük – és erre az örökmécses szerény fényével ﬁgyelmeztet –, hogy Ő jelen van a szentségházban is. Vegyük Őt észre, amikor belépünk templomunkba. Szép térdhajtással köszöntsük Őt, mielőtt elfoglalnánk helyünket. Hagyjuk magunkat megtalálni, mint ahogyan Zakeus hagyta, hogy Jézus megtalálja őt a fügefa levelei közt. Jézus belépett házába, beköltözött a volt vámos, a volt bűnös, a volt társadalomból kitagadott ember életébe. És ekkor a kistermetű Zakeus igen nagynak és boldognak érezhette magát. Jézus az őt keresőknek ma is elébe megy. Olyanok elébe is, ahol emberileg már nem látunk reményt. Ilyenekért is imádkozzunk, hogy fogadják be Jézust. Legyünk példakép számukra, hogy mi befogadtuk Őt, ezért vagyunk boldogok a földi élet rögös útjain is.

• ÉVKÖZI 31. VASÁRNAP • 2013. NOVEMBER 3.

2) Uram, az egész világ olyan előtted, mint a porszem a mérlegen, s mint a földre hulló hajnali harmatcsepp. De te mindenkin megkönyörülsz, mert mindent megtehetsz, és elnéző vagy az emberek bűnei iránt, hogy bűnbánatot tartsanak. Mert szeretsz mindent, ami van, és nem utálsz semmit abból, amit alkottál. Hiszen ha gyűlöltél volna valamit, meg sem teremtetted volna. Hogyan is maradhatna meg bármi, ha te nem akarnád, és hogyan állhatna fenn, ha te létre nem hívtad volna? De te mindent kímélsz, mert a tiéd minden, ó, életnek barátja. Milyen jó és kegyes mindenben a te szellemed, Uram!

Alig bünteted azokat, akik eltévednek; inted azokat, akik vétkeznek, és a szívükre beszélsz, hogy gonoszságukat elhagyva, higgyenek benned, Uram.

ben. Így dicsőül meg Urunk, Jézus neve bennetek, és ti őbenne, Istenünknek és Urunknak, Jézus Krisztusnak kegyelméből. Van még egy kérésünk, testvérek: Urunk, Jézus Krisztus eljövetelét és a vele való egyesülésünket illetően ne veszítsétek el rögtön józanságtokat, és ne ijesszen meg benneteket sem lelki kinyilatkoztatás, sem állítólag tőlünk eredő mondás vagy levél, mintha az Úr napja már küszöbön állna.

metű volt. Így hát előrefutott, felmászott egy vad fügefára, hogy láthassa, mert arra kellett elhaladnia. Amikor Jézus odaért, felnézett és megszólította: „Zakeus, gyere le gyorVálaszos zsoltár san, mert ma a te (Zsolt 144, 1-2. házadban kell meg8-9. 10-11. 13cdszállnom.” 14) Erre ő sietve leVálasz: Istenem jött, és örömmel foés királyom, magadta Jézust. Akik gasztallak téged, ezt látták, méltatszent nevedet állankodva megjedom örökköngyezték: „Bűnös örökké. embernél száll meg.” Zakeus azonSzentlecke ban odaállt az Úr Szent Pál elé, és így szólt: apostolnak „Nézd, Uram, vaa tesszaloniki Evangélium gyonom felét a szehívekhez írt Szent Lukács gényeknek adom, és második könyvéből ha valakit valamileveléből (Lk 19, 1-10) ben megkárosítot(2 Tessz 1, 11-2, Abban az időben: tam, négyannyit 2) Jézus Jerikó váro- adok helyette.” sán haladt át. Élt Testvéreim! ÁlJézus ezt felelte landóan imádkoott egy Zakeus nevű neki: „Ma üdvösség zom értetek, hogy gazdag ember, aki a köszöntött erre a Istenünk méltóvá vámosok feje volt. házra, hiszen ő is tegyen benneteket a Szerette volna látni Ábrahám ﬁa. Az meghívásra és töké- és megismerni JéEmberﬁa azért jött, letessé a jóra való zust, de a tömeg hogy megkeresse és törekvésben s a hit- miatt nem láthatta, üdvözítse, ami elveből fakadó tettekmert alacsony terszett.”

Liturgikus naptár November 3. ÉVKÖZI 31. VASÁRNAP (Porres Márton, Hubertusz, Szilvia) Énekrend: H 222; 120-135B; 157 ÉE 144; 181-139; 201 November 4. Hétfő. Köznap (Borromeo Károly, Karola) Miseolvasmányok: Róm 11,29-36; Zsolt 68,30-31. 33-34. 36-37; Lk 14,12-14 Válaszos zsoltár: Uram, hallgass meg engem, nagy irgalmasságod szerint! Énekrend: H 229; 146; 52 ÉE 142; 206; 331 November 5. Kedd. Ünnep – SZENT IMRE (Tétény, Zakariás) Miseolvasmányok: Bölcs 4,7-17; Zsolt 118,9. 10. 11-14; Lk 12,35-40 Válaszos zsoltár: Én Uram, Istenem, taníts meg tetszésed szerint élnem! Énekrend: H 299; 155; Gl 526(7) ÉE 306; 133; 214

November 6. Szerda. Köznap (Kölni Krisztina, Lénárd) Miseolvasmányok: Róm13,8-10; Zsolt 111,1-2. 45. 9; Lk 14,25-33 Válaszos zsoltár: Boldog az az ember, aki irgalmas szívvel segíti társait. Énekrend: H 230; 146; 98 ÉE 152; 206; 127 November 7. Csütörtök. Köznap (Willibrord, Engelbert, Ernő, Florentin, Rezső) Miseolvasmányok: Róm 14,7-12; Zsolt 26,1. 4. 1314; Lk 15,1-10 Válaszos zsoltár: Hiszem, hogy meglátom az Úr javait az élők földjén. Énekrend: H Gl 524; 107; 113 ÉE 195; 579; 132(3) November 8. Péntek. Köznap (Kolos, Godfréd, Zsombor) Miseolvasmányok: Róm15,14-21; Zsolt 97,1. 23ab 3cd-4; Lk 16,1-8 Válaszos zsoltár: Az Úr megmutatta üdvösségét a

nemzetek színe előtt. Énekrend: H 257; 152; 4 ÉE 148; 189; 327 November 9. Szombat. Ünnep – A LATERÁNI BAZILIKA FELSZENTELÉSE (Tivadar, Teodor) Miseolvasmányok: Ez 47,1-2.8-9.12 vagy 1Kor 3,9c-11 16-17; Zsolt 45,2-3. 56. 8-9; Jn 2,13-22 Válaszos zsoltár: Csörgedező patakok vidítják Isten városát, a Magasságbelinek szentséges lakóhelyét. Énekrend: H 253; 120; 160 ÉE 145; 181; 313 November 10. ÉVKÖZI 32. VASÁRNAP (Nagy Leó pápa, Avellinói András, Réka, Ariella) Miseolvasmányok: 2Mak 7,1-2.9-14; Zsolt 16, 1. 5-6. 8b és 15; 2Tessz 2,15 - 3,5; Lk 20,27-38 Válaszos zsoltár: Betölt engem színed látása, midőn felébredek, Uram. Énekrend: H Gl 525; 159-86; Gl 515 ÉE 202; 149-112; 105

LELKI TÁPLÁLÉK

Ezt üzeni... Regensburgi Szent Wolfgang (Farkas) püspök Október 31.

Koller Gyula

olfgang jómódú és jámbor szülők gyermekeként született a svábok földjén (Schwaben), 924 körül. Szülei különös gondot fordítottak élelmes gyermekük nevelésére: hetedik életévétől kezdve egy pap oktatta. Tízéves korában Reichenau akkoriban igen híres kolostori iskolájába került, ahol hamarosan kitűnt tehetségével, jámbor komolyságával és szerénységével. A közösen keresett nagy cél hozta össze itt Wolfgangot Henrikkel, a későbbi trieri érsekkel, akivel egész életre szóló barátságot kötött. Wolfgang előtt egyedül a „vita monastica” (szerzetesi élet) lebegett célként, Henriket viszont a világi főpap életpályája vonzotta. Henrik rábeszélésére Wolfgang a würzburgi dómiskolában tanult tovább, ahol a jó barátok együtt részesültek a kor egyik híres tanítója oktatásában. Wolfgang éleslátása sem tanulótársai, sem mestere előtt nem maradt rejtve. Ő pedig kezdett mindinkább szakítani a világi becsvágygyal. A szerzetesi fogadalom letétele volt a legfőbb vágya, de barátja, Henrik egyelőre más irányba terelte Wolfgang életútját. Amikor 956-ban I. Ottó császár Henriket meghívta Trier érseki székébe, Wolfgang vele ment, s ott a katedrális kanonokja és tanára lett. Ebben a helyzetében is aszketikusan élt, fellépésében szerény maradt. Amikor 964-ben Henrik érsek meghalt, még utolsó órájában is magas állást akart közvetíteni Wolfgang számára. Ő azonban elutasította azt, és szerzetes lett Einsiedeln szigorú fegyelméről ismert kolostorában, ahová mint tanár sok hallgatót vonzott. 970 körül az augsburgi Szent Ulrik püspök, aki látogatóként tartózkodott a kolostorban, pappá szentelte. Ekkor Wolfgangban felébredt a vágy a missziós tevékenység iránt. Elhagyta a kolostort, és misszionáriusként Csehországon át Magyarországra vándorolt, de lelkében szerzetes maradt egész életén át. Amikor Magyarországon sikeresen megkezdte a térítés munkáját, a passaui Szent Pilgrim püspök magához hívatta. Személyes találkozásuk nyilvánvalóvá tette a püspök előttt, hogy fontos lenne Wolfgang képességeit egy püspökség vezetésének javára kamatoztatni. Ennek érdekében Pilgrim mindent gondosan elrendezett, és 972 karácsonyán I. Ottó császár a vonakodó Wolfgangot Regensburg püspökévé nevezte ki. Egy olyan püspökséget kapott, amelynek cseh területen is voltak missziós feladatai. Kinevezése utat nyitott Bajorországban a reformra kész szerzetesség számára. Bár a püspökségnek pénzügyi hátrányt jelentett, mégsem habozott, hogy a Regensburg régi Szent Emmeram kolostorát, amely mindig a püspökséghez tartozott, elválasz-

sza tőle, és egy rátermett apát vezetése alá helyezze. Ugyanakkor Regensburgban megalapította a bencés nővérek kolostorát és megreformálta Felső- és Alsó-Münster két meglévő női zárdáját is. Wolfgang püspöksége idején Regensburg szellemi életében erős fellendülés következett be. A szerzetesek megtanulták a könyvkészítést és a miniatúra-festészetet¸ amelyet fokozatosan fejlesztettek és tökéletesítettek. Amikor II. Ottó császár a csehországi misszió érdekében új cseh püspökség felállítását tervezte, Wolfgang szívesen lemondott püspöki jogairól és birtokairól. Ennek következtében megalakulhatott 976-ban a prágai püspökség. Püspökként tovább élte a szerzetesi életet: egyszerű ruhában járt, ételben, italban, alvásban a legszigorúbb önmegtagadást gyakorolta. Szorgalmas munkálkodása, szelídsége, egyszerű prédikációi, kedvessége és szerény életmódja megszerezte számára a nép szeretetét. Életrajza csodásnak tűnő tetteiből meglehetősen sokat közöl, de azt is hangsúlyozza, hogy mindig elrejtőzött az ünneplés elől. Még a tolvajnak is „szívében részvétre indulva” nagylelkűen megbocsátott, s a püspöki ruhatárból ruhákat hozatott számára. Wolfgang 994-ben egy Duna menti utazása alkalmával a felső-ausztriai Puppingben fejezte be életét. Az oltár elé vitette magát, majd miután meggyónt és megkapta a szent kenetet, 994. október 31-ről november 1-re virradó éjjel meghalt. Holttestét ünnepélyes menetben vitték a regensburgi Szent Emmeram kolostorba. Még ma is ott lévő sírjánál számos csoda történt. Szentté avatására 1052. október 7-én került sor .

Sándor István halotti levele A Szalézi Társaságban a ház igazgatója vagy a tartományfőnök minden egyes alkalommal, amikor egy rendtárs meghal, a világon lévő összes szalézi háznak ír egy úgynevezett halotti levelet. Ezt általában olaszul szokták írni, hiszen az olasz a szaléziak anyanyelve. Ádám László tartományfőnök ezt a levelet valószínűleg a kommunista üldözés alatt írta, azonban csak a rendszerváltozás után,

kalmi találkozókat szervezett. Ez az életforma a Golgotára vezetett. 1952. július közepén egy napon elhurcolták a munkahelyéről és többé nem tért vissza sem oda, sem a lakására. Több más rendtársunkat is ugyanez a sors érte. Az elkövetkezendő nyolc hónapban ők viszontlátták még egymást néhányszor az ítélet előtt. Egyik alkalommal Sándor István rendtársai felé fordult és bocsánatu-

1990-ben került napvilágra. A levélben összefoglalja Isten szolgájának az életét, készületét a vértanúságra és tudatos önfeláldozását. A levél magyar fordításából az utolsó sorokat közöljük.

kat kérte, egy másik alkalommal magába merülten imádkozni látták... Eljött Nagy Szent Gergely napja. Attól a naptól kezdve nem látta őt többé senki és hírt sem kaptak róla... Sok víz lefolyt a Dunán. Cellatársai, akik együtt töltötték vele az utolsó hónapokat, úgy emlékeznek rá, mint egy szentre. Az isteni Megváltó útját követve fölemeltetett a földről. Az utolsó imádság nem halt el az ajkán, hanem kezében a vértanúk pálmájával folytatja értünk a Mindenható előtt.” Ádám László tartományfőnök

* * * Wolfgang (Farkas) püspököt a legszerényebb igények, mindenféle személyes becsvágytól való mentesség, szervezőképesség és áldozatkészség, a helyi adottságokba való beleérzés, valamint szelíd kímélet és irgalmasság jellemezték. Megértő szívvel viseltetett nemcsak a beosztottjaival, hanem mindenkivel szemben, akivel csak érintkezett, mert minden emberben felismerte Isten gyermekét. Merjük mi is utánozni! Püspökként nem ragaszkodott sem anyagi, sem „társadalmi” jogaihoz. Szívesen lemondott Csehországra vonatkozó püspöki jogairól is, minden ellenszolgáltatás nélkül feláldozta önmagát és minden birtokát, csak hogy Csehországban szilárd alapot nyerjen Isten országa. Az ilyen önfeláldozást meg kellene tanulnia nemcsak a politikusoknak, hanem mindenkinek, akinek „birtokában” hatalom vagy anyagi érdekek vannak.

„Néhány hónapig bujkált, majd álnéven munkát vállalt egy fővárosi üzemben. Itt dolgozott 1951 márciusától 1952 júliusáig. Katakomba-életében is folytatta azonban ifjúsági apostolkodását anélkül, hogy a legcsekélyebb mértékben is belekeveredett volna a politikába. Havonként szentségimádásokat, vasárnapi és ünnepnapi zarándoklatokat a főváros környéki kegyhelyekhez, lelkigyakorlatokat és al-

www.sandoristvan.hu/ Vatikáni Rádió/ Magyar Kurír

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

FAGGATÓZÓ

Erős hittel a vízen is járhatsz „Isten Jézus Krisztus szemén át tekint le rám. Nélküle semmi sem vagyok. Se térben, se időben. Krisztussal én vagyok a világmindenség közepe. Nagyságom nem termetemnek, erőmnek, ügyességemnek, éveim számának köszönhető, hanem Jézushoz való minden apró hasonulásomnak” – ültetem át magyarra Anton Srholec, a 84 éves szalézi atya ihletett, aforisztikus tömörségű mini-eszszéit, gondolatait. Írásai eddig négy gyűjteményben láttak napvilágot, német és angol nyelven is. Első könyvei - köztük a „Napfény a jáchymovi bányák mélyén” - szamizdat kiadásban jelentek meg. Aki megismeri drámai életútját, nem lepődik meg, hogy a szenvedés ütötte sebek jól érzékelhetők keresztény világszemléletén. A szlovák társadalom nagy erkölcsi tekintélyével, a König biboros-díjas atyával, a pozsonypüspöki Resoty hajléktalanotthon irodájában beszélgettem. - Anton atya, laikus létemre szerfelett érdekel, mi ihlette Önt azon elhatározásában, hogy a szerzetesi pályát válassza. Gyerekfejjel oly erős volt a hite, hogy úgy gondolta, ez a lelki muníció elegendő a szerzetesi élet vállalásához? - Ezerkilencszázhuszonkilences születésű vagyok. Egyszerű családból származom, heten voltunk testvérek, hegyháti (Záhorie) gazdaságunkból éltünk Szakolcán (Skalica). Családi pótlék akkor még nem létezett, kiskorunktól kivettük részünket a legnehezebb munkából is. Anyánk mély vallási meggyőződéssel nevelt minket, apánk a munka megbecsülését és a tisztességet sulykolta belénk. Épp oly betyár gyerek voltam, mint a többiek, telve kalandvággyal és egyéb bohóságokkal. Egyszer, mindenszentek ünnepén, a temetőből jövet betértem a néptelen templomba egy kis imára, amikor is megfoghatatlan melegség járta át testem, és addig sosem tapasztalt boldogság töltött el. Attól kezdve érdeklődni kezdtem a hit iránt, és faltam a vallási témájú irodalmat. Mire elvégeztem az elemi iskolát, már tudtam, hogy szerzetes akarok lenni és misszionáriusként törődni az elesettekkel, leginkább DélAmerikában vagy Afrikában. 1946-ban beléptem a sasvári (Šaštín) szaléziak társaságába, ahol néhány év múlva összeomlott velünk a világ. Teológiai tanulmányaim félbeszakadtak, mert az emlékezetes „barbár éjszakán” bezárták kolostorunkat, és mindnyájunkat gyűjtőtáborba hurcoltak, ahonnan csak

néhány hónap múlva szabadultam. - Mihez kezdett álmaival azokban a sztálinista időkben, mily irányt vett élete, miután szétesett a hőn szeretett szalézi közösség? - Az 1948-as bolsevik fordulat után sokan közülünk Olaszországba emigráltak. Segítségükkel lehetővé vált, hogy 1950-ben folytathassam teológiai tanulmányaimat Torinóban, a szalézi egyetemen. Csupán egy bökkenő volt a dologban: hogyan juthatok át a sűrűre szőtt vasfüggönyön. Egy napon papokból, szerzetesekből, szeminaristákból álló húsztagú csoportunk át akart kelni a megáradt Morva folyón, amikor rajtunk ütött a karhatalom. Csoportunkat összesen 289 év fegyházra ítélték. Én tizenkét évet kaptam, amelyet a jáchymovi uránbányában kellett letöltenem.

- Szent Antal és szerzetestársai arról álmodtak, hogy misszionáriusként Afrika pogányai között téríthessenek, és Jézus tanításáért vértanúhalált szenvedhessenek. Ez Önnek kis híján sikerült is, mert tizenkét éven át uránt fejteni puszta kézzel felér egy lassú halállal, még ha ebből „csak” tíz évet töltött is le odalent. De Önt, hála Istennek, ragyogó formában találtam. - Többen ugratnak, hogy az uránból jövő sugárzásnak köszönhetően valójában „megvilágosult” lettem, persze ez fekete humor a javából, mert csak a lélek képes megvilágosulni a Szentlélek által. Odalent, a föld alatt hangosan imádkoztunk, a rózsafüzér könnyebbé tette a nyomorúságunkat. Esténként felolvastunk a Szentírásból, és így a közös imának köszönhetően feltöltődtünk a túléléshez szükséges energiával. Mikorra szaba-

A pozsonypüspöki Resoty hajléktalanotthon két lakója

• ÉVKÖZI 31. VASÁRNAP • 2013. NOVEMBER 3.

Anton Srholec atya dultam, a radioaktív sugárzás teljesen kikezdte egészségemet, sokféle nyavalya kínzott, szüleim gondoskodása azonban csodával határos módon meggyógyított. Kádervéleményemben az állt, bármilyen ﬁzikai munkára alkalmas vagyok - lelkipásztor létemre -, de azért még raktárosnak se alkalmazhattak, mert azzal már iroda is járt volna meg telefon stb. Így a szakolcai cementgyárban dolgoztam, betonidomokat öntöttem, majd a vitkovicei vasműben, mint olvasztár. Ostraván munka után németet és angolt tanultam, aztán 1968 elején államvizsgát tettem mindkét

nyelvből. Ezt követően Pozsonyban kaptam állást egy baromﬁfarmon. Ez nekem akkor már majdnem menynyei állapotnak számított. - Hogy élte meg a prágai tavaszt? Nem gondolta, itt az alkalom, hogy emigráljon? - Az átélt sérelmek miatt emberjogi aktivista lettem, de mielőtt a politika örvénye elnyelt volna, váratlan szerencse ért, életemben először útlevélhez jutottam. És három hónapra olaszországi vízumot is kaptam, hogy Torinóban, a szalézi hittudományi egyetemen folytathassam teológiai tanulmányaimat. Tehát az isteni gondviselés és az ott ténykedő szalézi társaim segítségével megoldódott sorsom további alakulása. Gyorsított menetben befejeztem teológiai tanulmányaim utolsó két szemeszterét, de akkorra már beköszöntött a husáki korszak, hirtelen lezárultak a határok, és én további egy évre Torinóban rekedtem, a Don Bosco Házban. Akkori pápánk, VI. Pál, 1970 májusában ünnepelte pappá szentelésének 50. évfordulóját, és ebből az alkalomból több száz szeminaristát készült pappá szentelni. Elöljáróim segítségével én is közéjük kerültem, és így elmondhatom, azon kevés papok egyike vagyok, akikre VI. Pál pápa adta áldását. Ahogy letelt ottlétem ideje, én magam

FAGGATÓZÓ

kérelmeztem hazatérésemet. Eszembe sem ötlött valamely egzotikus országba szegődni misszionáriusnak, holott két világnyelvet bírtam. Tudtam, a legnehezebb misszió odahaza vár rám, a reménytelenség országában, ahol az egyház tartotta a népben a lelket. - Ettől kezdve aztán elhárultak az akadályok papi pályája elől? - Korántsem így történt, mert senki sem rehabilitált, továbbra is „felforgatóelem” maradtam, nem végezhettem lelkipásztori szolgálatot. Azonban Mogyoróssi Lászlónak, a pozsonyi Virágvölgyi templom kanonokának köszönhetően, akit haló porában is áldok, hivatalosan templomgondnok lettem. Egyre gyakrabban engedett az oltár elé, mint segédlelkészt. Szónoki adottságaimnak és kendőzetlen stílusomnak köszönhetően meglehetős népszerűségre tettem szert, főleg az ifjúság körében. Jó ideig tartott ez az eufórikus állapot, mígnem a titkosrendőrség fülest kapott, hogy az ifjúság általam nem Moszkva, hanem Róma irányába halad, ezért áthelyeztek Pernek faluba. Egy este valakik csengettek plébániám ajtaján, mondván, egy beteg kisgyereket kellene sürgősen megkeresztelni. Mikor beengedtem őket, nekem estek, rugdostak, brutálisan megvertek. A segélykiáltásomra odafutott házvezetőnőm megjelenése mentett meg, mert az államrendőrség fogdmegjei megijedtek a tanútól és megfutamodtak. Nemsokára Nyitraújlakra helyeztek, hogy ne legyek tartós befolyással az ifjúságra. - Anton atya, nem is sejtik, mily ideológiai hibát követett el a hatalom a folytonos áthelyezésekkel, hiszen ahol megfordult, mindenütt elhintette az evangélium mustármagját. És jött 1985, a nagy Metód-ünnepség a morvaországi Velehradban. - Igen, Metód halálának 1100. évfordulóján nagy nemzeti zarándoklatot szerveztek a Nagymorva Birodalom központjának vélt Velehrad falu határában, ahol 100-200 ezer ember gyűlt

össze, amire senki sem számított. A kezdetben béketüntetésnek vélt ünnep átcsapott vallásszabadságot és emberi jogokat követelő tüntetésbe, de a karhatalom nem mert közbeavatkozni. Mivel hangosbemondóval a kezemben én vállaltam az éjszakai gyertyás virrasztás narrátori szerepének nagy részét, amelyet aztán meg is töltöttem evangéliumi idézetekkel, fel kellett készülnöm a megtorlásra, amely aztán be is következett. Hamarosan eltiltottak mindennemű papi és szerzetesi tevékenységtől. Ezután újra kétkezi munkát kellett vállalnom. 1989-ig a Doprastav raktárosa voltam, és innen vonultam nyugdíjba. - Nagyon korán ért véget papi és szerzetesi pályája. A rendszerváltás után érdemeiért, képességeiért és elkötelezettségéért ma akár főpap is lehetne. Nem érez csalódást vagy szomorúságot emiatt? - Jézus úgy tanított, mint akinek hatalma van. Vagyis az igazi hatalom más jellegű, mint a karrier, a pozíció, a cím, a rang és a pénz. Valahogy mindig azt gondoltam, a koldusok és a súlyos betegek Jézus felemelt mutatóujja, hogy láthassuk, a miénknél sokkal nehezebb sorsot is el lehet viselni. Hogy felismerhessük, mennyi mindenünk is van. Végül is, amit most csinálok, majdnem ugyanaz, mint ami ifjúságom álma volt: szerzetesként törődni az elesett emberekkel, hajlékot és meleget biztosítani, ételt és italt, valamint jó szót és szeretetet adni nekik. - Vajon ez a létesítmény, amely Pozsonypüspöki szélén áll és a Resoty elnevezést kapta, mire képes? - Ez a ház, amelyet a város adott nekünk bérbe, hajléktalanok otthonaként szolgál. Főleg elesettek és egyedülállók, mentálisan gyengébbek vagy otthontalan munkavállaló emberek találnak itt fészekre. Egész napos teljes ellátást nyújtunk napi 5 euróért, ami két doboz legolcsóbb cigaretta árának felel meg. Polgári társulásként működünk, az állam egyetlen centtel se támogat, habár az itt lakók aktív korukban ennek az államnak dolgoz-

tak és adóztak, de ma rájuk se néznek. Hatvan egész napos lakónk van és negyven éjszakai ág yrajárónk. Én vagyok itt a mindenes, egy írországi irgalmas nővér a segítőm meg egy kisegítő férﬁ, és természetesen van egy szakácsnőnk is. Keresztény szellem uralkodik a házban, egymás elfogadása és megbecsülése, hitre nevelése a cél. Együtt élnek itt magyarok, szlovákok, cigányok, hazátlan külföldiek. Az evangélium a törvényünk. - Megtekintettem a nem túl nagy szobákat, ahol kettesével, hármasával laknak a volt hajléktalanok. Minden szobában televízió, hűtőszekrény, könyvek, meleg víz, fűtés. Ügyes-bajos dolgaikkal állandóan jönnek az irodába, cigarettáért, ezért-azért, de főleg egy jó szóért, amellyel Anton atya nem fukarkodik, mert ők valójában az ő gyermekei. Bárkit befogad, és akár azonnal is tud adni ágyat, nekem is felkínált egyet… Anton atya, szép kort élt meg, és gondolom, mozgalmas életének köszönhetően nagy életbölcseletre tett szert. Nincs kifogása az ellen, ha most a jelenről faggatnám? Nagyon elterjedt az a vélemény, hogy a világot a sátán irányítja a pénz segítségével. Vagy Isten így tesz próbára minket, hogy miként használjuk fel az általa kínált szabadságot? - A világ teljesen Istené és nem a sátáné. Istenéi a napok és az éjszakák, a telek és a nyarak, a fogantatás és a halál is. Övé a hatalom égen és földön. De léteznek gonosz emberek, akik nem ismerik el Istent, és a sátán példáját követik. De a go-

A kommunizmus áldozatainak emlékműve Dévénynél, a Morva folyó partján nosz létezése az isteni mechanizmus része, hogy a vele vívott harcból megerősödve jöhessen ki az emberiség. - Az emberiség, amelynek alappillére a család, oly válságban van, hogy akár ki is halhat. A ﬁatal nők és férﬁak, sétájuk közben immár nem gyermekeik kezét szorongatják, hanem kedvenceik pórázát. Jézus pedig várja a gyermekeket, hogy hozzá vezessük őket. - Isten nagyon szereti ezt a világot és benne az embert, mint főművét, és neki nincsenek faji előítéletei. Istennek, aki önnön lényegéből teremtette az embert, és így mindenkiben lakozik, nincsen arcszíne. Az afrikai kontinens tele van gyerekekkel, Dél-Amerika és a mohamedán világ is, sőt saját cigánypopulációnk is megelőz minket. Amikor missziókat küldünk idegen földrészekre, gondolunk-e vajon arra, ideje volna már a cigány nyomortanyákra is elvinni Jézus tanítását, hogy a tízparancsolat szerint élhessenek? És ha az emberiség alatt Európa lakosságát érti, akik nem tudnak mit kezdeni ön-

magukkal és a jóléttel, akkor jönnek az éhező népek, sőt már itt is vannak, és gyermekáldást hoznak erre a termékeny kontinensre. - Anton atya példaképe Don Bosco, kedvenc női szentje a mi rózsaszirom szépségű királylányunk, Szent Erzsébet… - Kibontakozik bennem e keserű sorsú asszony arca, aki szülei iránti tiszteletből és alázatból frigyre lépett egy férﬁval, aki folytonosan a csatatereket járta, míg ő közös gyermekeiket nevelte ínséges körülmények között az anyós házában, ki csöppet se volt jobb az ördögnél. Erzsébet folyton mosolygott, nem panaszkodott, felﬁgyelt a nála nagyobb éhínségben élőkre, és saját szegénységéből még arra is futotta, hogy adakozzon. Mindmáig nem fogytak ki szerető szíve ajándékai és hét hegyen, hét völgyön által, hét évszázadon át is ragyog példája. A királylányból lett koldus mindmáig gazdagítja ezt a szegény világot. A szerző (2) és panoramio.com (1) felvételei

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

OLVASÓINK ÍRJÁK

Életige, 2013. november Chiara Lubich „Legyetek egymás iránt jóindulatúak, könyörületesek, és bocsássatok meg egymásnak, amint Isten is megbocsátott nektek Krisztusban!” (Ef 4,32) Konkrét és lényegre törő ez az életprogram. Önmagában is elég lenne ahhoz, hogy másfajta, testvéribb, szolidárisabb társadalmat építhessünk. A kis-ázsiai keresztényeknek javasolt átfogó terv része ez. Az ottani közösségekben megszületett a béke a világ népeit képviselő két csoport, a zsidók és a pogányok között, akik addig megosztottságban éltek. A Krisztus által nekünk ajándékozott egységet mindig elevenen kell tartanunk, és le kell fordítanunk olyan konkrét társadalmi viselkedésformákra, amelyeket teljes mértékben a kölcsönös szeretet határoz meg. Innen kapjuk az ötleteket, hogyan is alakítsuk kapcsolatainkat: „Legyetek egymás iránt jóindulatúak, könyörületesek, és bocsássatok meg egymásnak, amint Isten is megbocsátott nektek Krisztusban!”

A jóindulat azt jelenti, hogy a másik javát akarjuk. „Eggyé válunk” a másikkal, önmagunktól teljesen üresen közeledünk hozzá, félretesszük az érdekeinket, az ötleteinket, az előítéleteket, amelyek elhomályosítják a látásunkat. Mindezt azért, hogy így magunkra vehessük felebarátunk minden terhét, gondját, fájdalmát, és osztozni tudjunk az örömeiben. Azt jelenti, hogy behatolunk a szívébe annak, akivel találkozunk, hogy megértsük gondolkodásmódját, kultúráját, hagyományait, és valamiképpen magunkévá tegyük azokat. Próbáljuk igazán megérteni, hogy mire is van szüksége, és felfedezni azokat az értékeket, amelyeket Isten minden egyes emberi szívbe elültetett. Mindez röviden azt fejezi ki, hogy a körülöttünk lévőkért élünk. A könyörületességen azt értjük, hogy el akarjuk fogadni a másikat olyannak, amilyen. Nem amilyennek mi szeretnénk, más jellemvonásokkal, a miénkkel egyező politikai nézetekkel

Levelet kaptunk

Remény

és vallási meggyőződéssel, a nekünk annyira szemet szúró hibái vagy szokásai nélkül. Nem! Ki kell tágítani a szívünket, hogy képes legyen befogadni mindenkit, különbözőségével, korlátaival és ügyetlenségével együtt. A megbocsátás abban áll, hogy a másikat mindig újnak látjuk. A legszebb, a leginkább meghitt kapcsolatokban – a családban, az iskolá-

ban, a munkahelyen – is van bőven súrlódás, nézeteltérés, ütközés. Végül már nem is szólunk egymáshoz, kerüljük a találkozást. Időnként pedig valóságos gyűlölet verhet gyökeret a szívünkben az iránt, aki másként gondolkodik. Komoly és áldozatos odaﬁgyelést kíván tőlünk, hogy mindenkire úgy tekintsünk nap mint nap, mintha nem ismernénk, mintha egészen új ember lenne. Hogy egyáltalán ne emlékezzünk a sértésekre, inkább borítsunk be mindent szeretettel, szívből megbocsátva, mint Isten,

aki megbocsát és elfelejt. Az vezet igazi békére és egységre, ha jóindulatot, könyörületességet, megbocsátást nemcsak egyénileg gyakorolunk, de együtt is, a kölcsönösségben. Ahogy a parazsat időnként meg kell mozgatni a kandallóban, hogy be ne borítsa a hamu, ugyanúgy időről időre fel kell éleszteni a kölcsönös szeretetet, és megújítani a kapcsolatainkat mindenkivel, letisztítani róla a közömbösség, a fásultság, az önzés hamuját. „Leg yetek egymás iránt jóindulatúak, könyörületesek, és bocsássatok meg egymásnak, amint Isten is megbocsátott nektek Krisztusban!” Ennek a magatartásnak tényekben, konkrét cselekedetekben kell megnyilvánulnia. Jézus is úgy mutatta meg, mi a szeretet, hogy meggyógyította a betegeket, jóllakatta a tömegeket, halottakat támasztott fel, megmosta tanítványai lábát. Tettek és tettek: ez a szeretet. Emlékszem egy afrikai családanyára. Átélte, hogy kislánya, Rosangela elveszítette az egyik szemét, mert egy agresszív ﬁú nádszállal

Ekkor a mindenre hajlandó ember nagy zajjal magához ragadja azt a kis területet is, ahol az év nagyobbik részében csend uralkodik. Ilyenkor a hónapokon át elhanyagolt sírokat is rendbe hozzák, hogy az emlékezés napjára minden rendben

Gondolatok mindenszentek és halottak napján A távoli múltban a tanult koponyák nagy találékonysággal a nyári időszak elmúlása utáni hónapra helyezték a halottakra emlékezés napját. Ennél alkalmasabb időszakot ma sem találnánk. Ez az az idő, amikor a végtelen nagy csendben a lehulló falevelek neszét is alig érzékeljük. Vagy amikor a szélsőséges időjárásban a jó gazdi még a kutyáját sem veri ki az udvarra. Igen, ez az elmúlásra emlékeztető időszak, vagyis a mindent letaroló őszi hónapok ideje.

legyen. S majd ezer és ezer gyertya és mécses jóvoltából fényben úsznak a máskor sötét körvonalak mögé rejtőzött sírok. (Állítólag a világűrből is észlelhető halottak napja táján a nagyobb temetők által kibocsátott fény.) Mindez nagyon szép, dicséretre méltó. De van egy „de”. Tudjuk, hogy minden gyógyszernek van

• ÉVKÖZI 31. VASÁRNAP • 2013. NOVEMBER 3.

megsebezte, és aztán még ki is csúfolta. A fiú szülei nem kértek bocsánatot, és ez a hallgatás, a kapcsolat hiánya keserűséggel töltötte el az anyát. „Ne bánkódj – mondta neki Rosangela, aki már megbocsátott –, szerencsére a másik szememmel látok!” Később Rosangela édesanyja mesélte: „Egy reggel a kisfiú édesanyja értem küldött, hogy menjek át segíteni, mert rosszul érzi magát. Az első reakcióm ez volt: Na, szép! Most hozzám jön segítségért, pedig van más szomszédjuk is! Pont hozzám, azok után, amit a fia velünk művelt! A következő pillanatban viszont az jutott eszembe, hogy a szeretetnek semmi nem állhat az útjába. Sietve átmentem hozzájuk. Az anyuka nyitotta ki az ajtót, és ájultan zuhant karjaimba. Kórházba vittem, s mellette maradtam, míg az orvosok gondjukba nem vették. Egy hét múlva, ahogy hazakerült, eljött hozzánk és mindent megköszönt. Nagy szeretettel fogadtam, sikerült teljesen meg is bocsátanom. Azóta már helyreállt a kapcsolat köztünk, sőt, egészen megújult.” A mi napjainkat is kitöltheti a szeretetünket kifejező konkrét, találékony és alázatos szolgálat. Látni fogjuk, ahogy a testvériség és a béke növekszik majd körülöttünk. (Az Élet Igéje, 2006. augusztus, Új Város, 2006/7-8)

nem kívánatos mellékhatása, és ezen emléknapnak szintén. Közismert, hogy ott, ahol sok ember megfordul, sok a konfliktus is. Kezdve a szabad parkolóhely reménytelen keresésétől más apró félreértésekig. A legszomorúbb az egyes emberek viselkedése. Sajnos, sokan félreértelmezik a temetők látogatását. Megfeledkeznek arról, hogy hol vannak, és hogyan kell kulturáltan viselkedni. Nem veszik figyelembe más emberek jelenlétét, akik áhítatosan akarnak elrebegni egy imát az itt nyugvó hozzátartozóikért. Igaz, hogy a családtagokat, hozzátartozókat akkor kell szeretni és tisztelettel körülvenni, amíg élnek. Addig, ameddig ők is, mint élők, élvezői a mi odaadásunknak és szeretetünknek. De ne feledtesse el a sírhalom a szeretteink iránt érzett szeretet emlékét. Legyünk tapintatosak, és halkan társalogjunk, ne legyünk harsányak. Ezt az apró figyelmességet elvárjuk a temető minden látogatójától. Mi szintén megadjuk a tiszteletet az idegen síroknak, amelyeknek hozzátartozóit nem ismerjük. Most és mindig legyünk tekintettel mások gyászára és bánatára, legyen az bármikor és bárhol. Puss Rudolf, Somorja Illusztrációs felvétel: Világháló

TANÁCSOLÓ

Testi-lelki egészségünk

Műsorajánló

Az anyaság és az apaság 2. Előző cikkünkben a szülőség fontosságát elemeztük. Ahhoz, hogy egy ember a világra jöjjön, nélkülözhetetlen egy férfi és egy nő, egy apa és egy anya. Ezért természetellenes az olyan család, ahol két anya vagy két apa neveli a gyermekét. Minden divatos elv ellenére a gyermek egészséges fejlődéséhez egyszerűen nélkülözhetetlen a hagyományos család. A mindennapi életben előfordulhat, hogy a család a résztvevők közreműködése és beleegyezése nélkül is csonkává válik. Balesetek, betegségek a szülő elvesztéséhez vezethetnek. Ilyenkor a másik szülő, aki a gyermekével egyedül marad, pótolhatja a hiányzó anyát vagy apát, ugyanúgy, mint az elvált vagy egyedül élő szülő. Ha egy szerencsétlenség megfosztja a gyermeket mindkét szülőjétől, a társadalom pótszülőket keres a magára maradt gyermek számára. Ám ezzel a megoldással csak nehezen lehet betölteni a hiányzó szülő fontos szerepét. A gyermeknek egyaránt szüksége van az anyjára és az apjára, hiszen csak így képes torzítatlan képet kialakítani a felnőttekről. Fontos tehát, hogy az anya a gyermekének képet és példát adjon a nőkről, hogy megmutassa neki a világ „női” oldalát, azt, ami az asszonyokat jellemzi, vagyis nőies legyen. Az apák pedig a férfiasság mintáját adják a gyermeknek, olyan tulajdonságokét, amelyek a férfiakra jellemzők, a férfi szerepét a családban, a munka világában és a társadalomban. A nevelésben a leánygyermek számára többnyire az anya fontosságát, a fiúgyermek számára pedig az apa fontosságát hangsúlyozzák. De ez össze-

tettebb kérdés. Igaz ugyanis, hogy a gyermek a fejlődése közben arra törekszik, hogy kialakítsa a nemi identitását, és ehhez fontos egy minta. Különben csak nehezen tanulhatja meg, hogyan viselkedik a nő, illetve a férﬁ (gondoljunk vissza a farkasgyermekekre). A nemi identitás kialakítására azonban csak akkor kerül sor, amikor a gyermek elsajátította az alapvető dolgokat – kapcsolat kialakítása az emberekkel, a szükségletek, érzelmek értelmes és hatékony kifejezése, a család tagjai és az idegen emberek megkülönböztetése stb. Csak ezután kerül sor a nemi szerepével való azonosulásra. Az anya a gyermekének biztonságot, táplálékot, melegséget nyújt. Egy ideig a csecsemő az anyját a saját teste részének véli, kb. életének hatodik hetében tapasztalja, hogy az anya önálló lény, és hogy nem elégíti ki mindig rögtön a szükségleteit (az anyukáknak van ezzel kapcsolatban tapasztalatuk, hogy hányszor felsír a gyermek anélkül, hogy éhes volna, ki kellene cserélni a pelenkáját, egyszerűen csak az anya jelenlétét vagy a ringatást igényli). Az apa feladata nehezebb, hiszen a gyermeke nem volt kilenc hónapig a testének a része. Nem tudja olyan pontosan „olvasni” a gyermeke megnyilvánulásait, mint az anya, de ez nem jelenti azt, hogy ki kellene maradnia a gyermeke életéből. Itt is a gyakorlat teszi a mestert. Az anya feltétlen szeretetével, gyengédségével, gondoskodásával fejleszti gyermekének a szeretet, rokonszenv, együttérzés iránti képességét. Az anya tanítja meg gyermekét az első szóra, hiszen a gyermek először az anyanyelvét tanulja. Tágítja az érzelmi

világát, megalapozza gyermeke beállítottságát az emberekkel szemben, azt, hogy önző, vagy önzetlen, optimista, vagy pesszimista stb. lesz-e. A gyermek nemi identitása kialakításánál mintát mutat a női viselkedésről, magatartásról mind a lányának, mind a fiának. A kislányok az anyjuktól tanulják meg, hogyan viselkedik a felnőtt nő, hogyan reagál, mit csinál, hogyan viselkedik a kapcsolatokban mind a nőkkel, mind a férfiakkal. Az anyasággal az ember öntudatlanul is a megértést, gyengédséget, áldozatos, feltétel nélküli gondoskodást kapcsolja össze. A meleg anyai ölelés hiánya súlyosan károsítja a gyermek lelki fejlődését. Később már az apa nyújtja a biztonság érzését, testesíti meg az erőt, az ügyességet és az igazságot. Az apa készteti a gyermekét arra, hogy kíváncsiskodjon, próbálkozzon új tevékenységeket elsajátítani, képes legyen alkotni és játszani. Ezzel megalapozza az érdeklődését, ami később az oktatásában fontos szerepet játszik. Az apa az aktivitás mintája. Főleg a kisgyermeknek testesíti meg a mindentudást, a bátorságot, az igazságot. A nehézségek leküzdésével gyermekét kitartásra, felelős magatartásra ösztönzi. Fontos szerepet tölt be gyermeke nemi identitásának kialakításában. A fiúk az apjuktól tanulják meg a férfimagatartást, a lányoknak az apjuk mutatja meg a férfiak viselkedését, ők az elsők, akiket a lányuk meghódíthat. Mind az anya, mind az apa hiánya negatív hatással van a gyermek életére. Persze nem elég, hogy a szülő fizikailag jelen legyen, a gyermeknek szüksége van az anyja anyaságára és az apja apaságára, így lehet biztosítani a gyermekek helyes fejlődését.

FIGYELEM! Továbbra is várjuk a családi élettel, neveléssel, lelki gondjaikkal, valamint jogi és egészségi problémákkal kapcsolatos kérdéseiket. Ezekre lapunk – pszichológus, orvos és jogász – munkatársaitól részletes választ kapnak Tanácsoló – Testi-lelki egészségünk, illetve Mit mondanak a paragrafusok? című rovatunkban. Leveleiket a remeny@remeny.sk e-mail címre vagy a Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava postai címre küldjék.

Agapé

Gesztenyefelfújt

Hozzávalók: fél kg gesztenye, 10 darab sült gesztenye, 2 dl tej, 8 dkg mandula, tejszín, 21 dkg porcukor, 14 dkg kristálycukor, 5 dkg vaj, 8 tojás, 2 narancs, egy citrom Elkészítés: Fél kiló gesztenyét meghámozunk, vízben puhára főzzük, és áttörjük. Keverjük össze 2 dl tejjel, és hagyjuk egyet forrni. 8 dkg mandulát héjazzunk le, daráljuk meg, és adjuk azt is hozzá. Ha a tűzhelyről levesszük, adjunk hozzá néhány kanál hideg tejszínt, 21 dkg porcukrot, és főzzük be, folytonos

keverés közt sűrű péppé. Ezután vegyük le a tűzről, vegyítsük össze 5 dkg friss vajjal, és hagyjuk kihűlni. Most már keverjük hozzá 5 tojás sárgáját és 3 tojás habját. A formát vajjal kenjük ki. A 10 darab sült gesztenyét bemártjuk sűrű szörpbe, ezekkel a formát szépen kirakjuk, ráöntjük a tésztát, és egy óráig pároljuk. Két narancs és egy citrom levét 14 dkg cukorral addig főzzük, míg nagy buborékokat vet, és ezt kihűlve, a tálra borított felfújt köré öntjük.

Magyar Katolikus Rádió Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton.

Mária Rádió November 9., szombat 18.00 Szentmise Mocsáról 23.15 A mi világunk. Az életvezetés etikája ﬁataloknak November 10., vasárnap 10.30 Szentmise Esztergomból 22.00 Felvidéki beszélgetés

Duna Tv November 9., szombat 8.10 Élő egyház 8.40 Isten kezében November 10., vasárnap 7.10 Világ-Nézet 8.05 Élő világegyház 20.05 Régimódi történet. 6./4. Magyar tévéﬁlmsorozat

www.mise.hu Élő szentmise-közvetítés mindennap a budapesti Wekerletelepi Munkás Szent Józseftemplomból, a www.mise.hu honlapon (hétköznap 6.30 és 18.00, vasárnap pedig 7.00, 8.30, 10.00 és 18.00 órakor).

Kedves Olvasóink! Arra biztatjuk Önöket, küldjék be kedvenc, jól bevált ételreceptjüket, a hozzávalók feltüntetésével és az elkészítés módjának leírásával együtt. Szerkesztőségünk e-mail címe: remeny@remeny.sk A recepteket beküldött olvasók közül negyedévenként kisorsolt ajándékot kap.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KUCKÓ

Szólj a Napnak! Szólt a Madár, és hajnal lett a kertben. Néztem a fölkelő napot s álmomban énekeltem. (Rónay György: Hajnal)

Tudjátok-e, hogy… November 1-jén, mindenszentek ünnepén azokra az elhunytakra emlékezünk, akiknek nevét nem ismerjük, nincs külön ünnepük az egyházi naptárban, de már Isten közelében, örök boldogságban élnek. Bízunk abban, hogy már meghalt elődeink is köztük vannak. November 2-án van halottak napja. Ekkor az öszszes meghaltra emlékezünk, imádkozunk értük, hogy minél előbb jussanak el Isten országába. A temetőkben ezekben a napokban nagyon sokan megfordulnak. Mutassatok példát a hangoskodóknak, nevetgélőknek: csendesen beszélgetve, imádkozva, emlékezve gyújtsátok meg a mécseseket, gyertyákat!

Cseri Flóra, 1. osztály, Nagyölved

Kulcsár Ferenc

Süvít, fütyül, szisszen a szél, töredeznek kopár ágak, pofozgatják a morc eget, szapora, gyors táncot járnak.

Az édenkert – Száraz Ágnes, 2. B osztály, Czuczor Gergely AI, Érsekújvár

Készítette Lőrincz László

Berkes Szebasztian, 2. osztály, Nagyölved

Az édenkert – Nagy Tamás, 2. B osztály, Czuczoe Gergely AI, Érsekújvár

Őszi dűlők száraz füvén ördögszekér cikáz, gurul, haragos szél hengergeti: süvít, fütyül, visít, tutul.

Rejtvény

Šárik Marianna, 1. osztály, Nagyölved

Tandlmajer Szabina, 6. osztály, Nagyölved

November

Öreg varjak reszelősen kohogatnak, szálldogálnak, gerlék, pintyek, vén diófák tépett gallyán mórikálnak.

Cseri Kata, 1. osztály, Nagyölved

Vízszintes: 1. A rejtvény megfejtése (a nyilak irányában folytatva – zárt betűk: ő, r), 4. Karika eleje (!), 6. Lekerget, 8. Anita, László, 9. Az USA űrhivatala (NASA), 10. Páratlanul tódul (!), 11. Vaskalapos, régimódi, 13. Kedvelt magyarországi zenekar, megzenésített versek előadója, nevük jelentése: kisebb munkacsoport, 14. Központi Sportiskola röv., 16. Zár, 18. Személyes névmás, nem mi, hanem …, 19. Kemizálással korszerűsít (KEMIZÁL), 21. Arab kezdet (!), Függőleges: 1. Értékesít, üzletben árul, 2. Talál, 3. Sára, Zalán, 4. Méhlakás, 5. Október 6-án emlékeztünk meg az … vértanúkról, 7. Akárki, 10. Nem illatosított hintőpor (TALKUM), 11. E napon, 12. Dal kezdete (!), 13. Mértani test, bűvös is van, 15. Mi-

Sátor Bálint András, 1. osztály, Egyházgellei Alapiskola lyen, 17. Sör régiesen, 18. Edény, 20. Zoltán, Ádám. A megfejtés egy Árpád-házi magyar uralkodó neve, aki a 11. században uralkodott. A tihanyi Benedek-rendi apátságban van eltemetve. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán november 8-ig küldjétek el szerkesztőségünk címére: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava, vagy remeny@remeny.sk (a tárgymegnevezésbe írjátok be: Kuckó).

9 10 11

13 14 16

• ÉVKÖZI 31. VASÁRNAP • 2013. NOVEMBER 3.

Megfejtés A 41. számban közölt rejtvény megfejtése: Biblia. A nyertes: Jakab Sven és Rayen, Csáb. Gratulálunk, az ajándékot postán küldjük!

19 21

18 20

NAPRAFORGÓ

Aki tegnap voltál: ma már nem te vagy, Aki holnap léssz: ma még nem te vagy. (Weöres Sándor) Keresd a Reményt a Facebookon!

Villámpostaládánkból

Csudajó Hétvége Félben Csudajó Hétvégét tölthettek a szenci járásbeli Fél községben azok a cserkészek, akik ellátogattak a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség néprajzi hétvégéjére, a CsuHéra, melyre második alkalommal került sor. A 160 főt megmozgató rendezvényen rendhagyó módon egy lakodalomra is sor került.

áját megnyerő Pósfa zenekar biztosította; a mátyusföldi táncokat Dobsa Fodor Mónika és Dobsa Tamás tanította. Szombaton a rendezvények párhuzamosan, két helyszínen zajlottak. A cserkészház udvarán egy hamisítatlan falusi disznóölésbe kapcsolódhattak be a résztvevők. A többi foglalkozás a magyar alapiskolában zajlott. Az udvaron – ahol a szabad tűzön való kürtőskalácssütést is kipróbálhatták – a kisebbek és nagyobbak, falusiak és városiak körében egyaránt sikert aratott a kisállat-simogató. „A rendezvénnyel elsősorban a 14 évesnél idősebb korosztályt szólítottuk meg, de a szervezés során fontos szempont volt, A népi kultúra ápolása már a két vi- hogy a II. CsuHé családbarát is legyen, lágháború között kiemelt pozíciót biz- így az idősebb, immár családos cserkétosított magának a magyar cserkészet szek is megtalálják a megfelelő progranevelőmunkájában, az anyaországban mokat" – mondta Lépes Lívia, a renés a határon túl egyaránt, s nincs ez dezvény főszervezője. másként napjainkban sem. Korábban Az iskola épületében a cserkészek a az SZMCS – Szlovákia legnagyobb népi kismesterségek avatott művelőitől magyar gyermek- és ifjúsági szerveze- sajátíthatták el a korongozás, szövés, te – Marcelházán rendezte meg a Fel- lószőrékszer-készítés, csuhézás, nemevidéki Cserkész Regöstalálkozót, az öt zelés, horgolás, kosárfonás, gyöngyszöéven át tömegeket vonzó rendezvényt vés, bábkészítés, üvegfestés alapjait; de váltotta a féli Csudajó Hétvége, elő- a legnagyobb tolongás a rétessütésnél ször három éve. volt. Napközben folyamatosan zajlott Kocur Márta, a helyi 24. sz. Szent a „II. Csuhé álompárja” szavazás, ahol a László Cserkészcsapat vezetője meg- résztvevők 12 benevezett pár közül ványitójában emlékeztette az egybegyűl- laszthatták ki azt a párost, akiknek azteket, a fővárostól 17 kilométerre talál- tán este megülték a lakodalmát. A laható községben, illetve a szűkebb régi- kodalom táncházzal végződött, ahol óban egyaránt komoly problémát je- Écsi Nóra és Madocsai Imre tanítotlent az egyre fokozódó asszimiláció. tak erdélyi táncokat. „Ha történelmi gyökereink és népi „Fontos számunkra, hogy ﬁataljaink kultúránk felé fordulunk, az személyes megtapasztalhassák, bár 2013-at és közösségi identitásunkat egyaránt írunk, a néptánc és a népi kultúra nem megerősítheti, amelyre ebben a hely- valami dohszagú, múzeumokban muzetben nagy szükség van“ – mondta. togatandó kiállítási tárgy, hanem egy Pénteken a résztvevők a Kuttyom- nagyon is élő, menő dolog. Meggyőﬁtty Társulat Aranyfészek, aranymadár ződésem, hogy ehhez a Csudajó Hétcímű műsorát láthatták, melyet tánc- vége is hozzájárult, színvonalas progház követett. A zenét a XXII. Tompa ramjaival” – fogalmazott Csémi SziMihály Vers- és Prózamondók, Éne- lárd, az SZMCS ügyvezető elnöke. kelt Versek és Lírai Színpadok Országos Versenyének énekelt vers kategóriszmcs-p

Ifjúsági konferencia Budapesten A visegrádi négyek országaiból érkező fiatalok október 11. és 13. között Hit és egység Közép-Európában címmel felekezet- és vallásközi konferenciát tartottak Budapesten. Jelenits István piarista szerzetes kiemelte: nagyon fontos a fiatalokkal való találkozás ökumenikus alapon. Az, hogy a konferencia résztvevői a visegrádi országokból érkeztek, ezen országok, nemzetek összetartozásának gondolatát is feleleveníti – fogalmazott. Azt kívánta, hogy a mostani kezdeményezés bizonyuljon életképesnek, és további alkalmak kövessék majd a jövőben. Szemerey János evangélikus püspök szerint a tanácskozás azt jelzi: az egyházak és a különféle vallási felekezetek számon tartják egymást. Maga a találkozás is óriási érték – mondta. Létkérdésnek nevezte, hogy megtalálják egymás felé a hangot. Hozzátette: egy olyan Európában, ahol a határokat lebontják, nagyon fontos, hogy megszűnjenek azok a határok is, amelyek előítéleteket keltenek. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója kiemelte: a konferencia nagyon fontos társadalmi célja, hogy a vallások és felekezetek között folytassa és erősítse a párbeszédet, hirdesse a toleranciát, egymás elfogadását. Sokkal több köt össze, mint ami elválaszt. A különböző hitek és vallások színesítik egy ország vallási térképét, erősítik a demokratikus értékeket – mondta. Közös feladatnak nevezte a békés együttélés hirdetését. Arszeniosz Kardamákisz metropolita rámutatott: a vallásnak és a hitnek elsőrendű szerepe, hogy Istenhez kapcsolja az embereket. Nagyon fontos a fiatalok közötti őszinte párbeszéd; aki a vallás ellen harcol, tulajdonképpen az emberiség ellen folytat háborút. A vallás nevében csak olyan küzdelem folytatható, aminek a célja a megbékélés, a barátság – fogalmazott. A konferencia során az előadások mellett a fiatalok nemzetenként bemutatták saját csoportjuk munkáját, valamint hitük szerinti szertartásokra és a főváros megtekintésére is sor került. Magyar Kurír/Remény

VAS ISTVÁN

Levél a túlvilágra Már negyven éve, hogy utolszor átkaroltuk egymást (Egyébként először is, azt hiszem: Még nem volt divat férﬁak között az ölelősdi), Én elfordultam csüggedten, te ott maradtál, Mert nem és nem akartál csalni, bújni, Lesz, ahogy lesz, ahogy Isten akarja – mondd, Negyven év múlva már bevallhatod, Hogy gondoltál-e gondolattalan A nagy versekre, amiket megírsz majd. Megérte, mondd? Tudom, neked megérte A költészetért keresztre feszülni És feltámadni versekkel rakottan. Vagy írtunk-e szebb verseket azóta Mi, akiknek megadatott a vénség? De te, Miklós, nem fogsz megöregedni, Ma is ﬁatalon s beszennyezetlenül jársz Azon a megharcolt meredek úton Amaz Ország felé, amelyben sose csalódtál. Érvényesebb jel nem került kortárs útlevelére: Megszáradt sárral kevert vér a hiteles pecsétje, S ezt nem vonhatja vissza senki semmi módon. Menj hát, Miklós, előttünk, per saecula saeculorum. 1984 • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REJTVÉNY

GONDOLKODÓ

Rejtvényünk fő soraiban – 1., 5., 11. – Szent Poimen apát egyik szép gondolatát rejtettük el, amelynek vezérfonala a „beszéd“. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán november 8-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy e-mail címére: remeny@remeny.sk A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ Meghatározások: 1. Rejtvényünk első része. 2. Hajtóerő. 3. Olasz író (Carlo). 4. Emelet, röv. 5. Rejtvényünk második része. 6. Oxigén, nikkel. 7. Női név. 8. Dénes. 9. Ausztráliai politikus volt (Laurie). 10. Nick ..., színész. 11. Rejtvényünk befejező része. 12. Zsúfolásig megtelítene. 13. Szellőrózsa. 14. Vissza: kihalt futómadár. 15. Az erbium vegyjele. 16. Neon, vanádium. 17. Piperkőc. 18. Mélységi kőzet. 19. Sajnál valamit valakitől. 20. Község a Vadász-patak

Megfejtés A 41. számunkban közölt rejtvény megfejtése: „A békesség a szellem egyszerűsége, a lelkiismeret derűje, a lélek nyugalma, a szeretet köteléke.” A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Korponai Anna, Pinc. Gratulálunk!

mentén (IROTA). 21. A kórház jele. 22. Tangens, röv. 23. Egykori német labdarúgó (Helmut). 24. Méter. 25. Neon, sulfur. 26. Vés. 27. Ruhát vasal. 28. Művészet – latinul. 29. Híres francia színész. 30. Zita. 31. Fényt árasztó lövedék. 3 2 . I g e n Moszkvában. 33. Norvég hírügynökség. 34. Református kollégiumban közös tanuló- és hálószoba. 35. Elavult. 36. Morzehang. 37. Sír. 38. Kötőszó. 39. Római ezer. 40. Fahéj. 41. Hőemelkedés. 42. Maró anyag. 43. Spárga eleje. 44. Forgácsoláskor a forgács egyik méretét, a vastagságát meghatározó szabályozott mozgás. 45. Képző. 46. Lia, Sára. 47. Akadály. 48. Noé, Márk. 49. Lengyel politikus volt (Adam). 50. Takaró. 51. Becézett Kálmán. 52. Mély völgy. 53. S a többi, röv. 54. Lantán. 55. Zoltán. 56. Szánakozik. 57.

SOKSZÍNŰ EGYHÁZ Megőrizhetik liturgiájuk egy részét… Különleges liturgikus forma lépett életbe Angliában, mely a Katolikus Egyházzal egységre lépő volt anglikánok számára lesz fenntartva. Ez azt jelenti, az anglikán liturgia

egy része beépül a katolikus rítusba, hogy a közösséget váltók ne szakadjanak el teljesen hagyományaiktól. Mons. Andrew Burnham, a szóban forgó hívek pasztorációjával megbízott ordinárius elmondta, hogy mindezt alapos tanulmány előzte meg arról, melyek azok a részek, amelyek teljességgel beleférnek a Katolikus Egyház tanításába.

• ÉVKÖZI 31. VASÁRNAP • 2013. NOVEMBER 3.

Indiai ﬁzikus. 58. Alapegység, röv. 59. Fejlődési irányzat. 60. Dagály. 61. Padló – régiesen. 62. Hóbort. 63. Nitrogén. 64. Táplálék – régiesen. 65. Dajka. 66. Omszk folyója. 67. Európium, trícium. 68. Átkelőhely. 69. Verso,

röv. 70. Barátom – régiesen. 71. Szláv női név. 72. Névbetűiről ismert festő. 73. Zsírkő. 74. Szlovák mutató névmás. 75. Utca jele. 76. Város Japánban. 77. Dánia autójele.

Benedek pápa 2011-ben tette lehetővé az anglikán közösségek számára, hogy teljes egységre lépjenek a Katolikus Egyházzal, szokásaik egy része megőrzésének lehetőségével. Mindez nem csupán Nagy-Britanniára érvényes, hanem az USA és Ausztrália anglikán gyülekezeteire is. A catholicnewsagency.com alapján fordította Mészáros Péter

APRAJA-NAGYJA Fizetett hirdetések KÖSZÖNTŐ

Szeretettel köszöntjük VATRAJ MARGITOT 65. születésnapja alkalmából Bodollón. Kedves Édesanyánk! Születésnapodon nem kívánunk egyebet, csendes lépteidet kísérje szeretet. Szívedben béke, lelkedben nyugalom, légy nagyon boldog ezen a szép napon. Szívünk szeret, ezt ne feledd, a legtöbb, mit adhatunk: a családi szeretet. Lányaid: Zsuzsanna, Katalin és családja, élettársad, György

Tisztelettel és szeretettel köszöntjük születésnapja alkalmából lelkiatyánkat,

Szeretettel köszöntjük névnapja alkalmából az ügyes kezű szakembert, templomtanácsunk tagját, SIKET KÁROLYT. Ezúton megköszönjük neki, hogy szépíti a plébániát, és szépen felújította templomunk homlokzatát. Az apátújfalusi hívek „Legszebb hivatás a világon, Istent szolgálni a szent oltáron.”

75. születésnapja és névnapja alkalmából szívből köszöntjük paptestvérünket, MICS IMRE esperesplébánost Hárskúton. A jó Isten árassza el kegyelmével, adjon neki jó erőt, egészséget lelkipásztori szolgálatához. Tisztelettel és szeretettel a rozsnyói egyházmegye magyar papjai „Jézus Szíve, szeretlek én, segíts át az élet tengerén.”

Szeretettel és hálával köszöntjük 75. születésnapja és egyben névnapja alkalmából MICS IMRE esperesplébánosunkat. Az Úristen áldását és a Szentlélek ajándékait kérjük számára, hogy szeretettel és örömmel, jó egészségben végezhesse szent hivatását még nagyon sokáig. Isten éltesse! A hárskúti hívek és a rózsafüzér-társulat

GYÖNYÖR LÁSZLÓ plébánost Tisztelettel és szeretettel köszöntjük névnapja Ipolyhídvégen. alkalmából lelkiatyánkat, Hálásan köszönjük egyházközségeinkben végzett áldozatos tevékenységét. Tartsa meg a jó IsMEDE KÁROLYT. ten továbbra is közöttünk jó erőben, egészségben, A jó Isten árassza el kegyelmével és a Szűzanya Égi Édesanyánk oltalmazza élete minden napján. oltalmazza gondviselő szeretetével élete minden napján! Ipolyhídvég, Ipolynagyfalu Hálás szívvel a karcsai és Tesmag hívei rózsafüzér-társulat tagjai és a hívek

Születésnapja alkalmából szívből köszöntjük lelkiatyánkat, CZUCZOR JÓZSEF esperesplébánost. Imáinkba foglalva kérjük a jó Istent, adja vissza egészségét, hogy még sokáig élvezhessük odaadó kedvességét és szeretetét. A hálás jókai hívek Névnapján szeretettel köszöntjük drága jó lelkiatyánkat, VANDA KÁROLYT. Kérjük a jó Istent, hogy adjon neki jó egészséget és sok lelki erőt. A Boldogságos Szűzanya segítse, hogy még sokáig lehessen a négy falu szeretett lelkipásztora. Ezúton köszöntik a szalkai, kiskeszi, bajtai és lelédi hívek

ŐSZI AKCIÓ

MEGEMLÉKEZÉS

Koller Gyula– Herdics Gyögy: Reménykedéseink

Szomorú szívvel emlékezünk édesapánkra,

Válogatás a Remény katolikus hetilap egykori és jelenlegi főszerkesztőjének cikkeiből – kemény kötés Ára: 2,95 Eur helyett 1,45 Eur

KANDIK ISTVÁNRA, aki november 4-én töltené be 85. életévét. Nyugodjon békében!

Könyvrendelés: Cím: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 0948/057 508 • E-mail: office@remeny.sk

Remény elérhetőségek Főszerkesztő-helyettes: Albán József Tel.: +421 (0)948 057 510 Felelős szerkesztő: Bertha Éva Tel.: +421 (0)948 057 509 Szerkesztő: Orbánné B. Mária Tel.: +421 (0)948 057 506

Szerető családja

www.remeny.sk remeny@remeny.sk Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella Tel.: +421 (0)905 255 154 kamenargabi@gmail.com Lapterjesztés, könyvrendelés: office@remeny.sk vagy 0948/057 508 KÖNYVRENDELÉS:

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REMÉNY

Hidd, amit

ÚJDONSÁGAINK

énekelsz

Karácsonyi ajándéknak is kitűnő kiadványok, naptárak! Ne féljetek nevetni! Vidám történetek a szent pápáról, II. János Pálról Ára: 7,50 Eur

Bertha Éva „Aki szeret, az énekel, aki énekel, az kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston) Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ima a hívő ember „anyanyelve”. S egész biztosan igaz a mottóban idézett Szent Ágoston-i mondás is: „…aki énekel, az kétszeresen imádkozik.”. Ismerjük vajon „énekes anyanyelvünket”? Elgondolkoztatnak olykor az ismerős templomi dallamok s énekeink szavai? Tamás József plébános írta egy helyen: „A magyar nép éneklő nép. Énekben mondja el örömét és bánatát, és ezzel vigasztalódik. A mai nyugtalan világban nagyon is szükség van erre, főleg a templom meghittségében.”

Napi kalauz a 2014. évre Imakönyv nagyságú naptár bejegyzési lehetőséggel Ára: 2,50 Eur

Futva jöttem elibéd szentélyedbe, Isten, Édes arcod örömét be kerestem! Mint a szarvas hűs eret, csobogót, Úgy kívánlak mérhetetlen égi jót.

Boldogasszony Anyánk Imakönyv Szűz Mária tiszteletére Ára: 7,50 Eur

(Glória, Hozsanna 222) Siet, szalad, fut mindenki. A munkahelyére, óvodába, iskolába a gyerekekért, a hivatalokba, szervizbe, orvoshoz, vásárolni, találkozókra és még hosszasan sorolhatnánk. Sok a sürgős intéznivaló, sok a fontos találkozó, ami persze nem baj.

A Remény forgatható falinaptára 2014-re Ára: 1,60 Eur

A gond ott kezdődik, ha nem tudunk leállni, megállni. Ha nem tudunk egy-egy adott pillanatban különbséget tenni a fontos és a még fontosabb között. Ha mindenhová, mindenkihez futva sietünk, csak éppen Istent hagyjuk ki. Pedig Ő is vár minket. De Ő türelmes, nem sürget, és nem csapja be előttünk az ajtót akkor sem, ha késve érkezünk szentélyébe. Akit szeretünk, ahhoz sietve megyünk, örülünk, ha ránk mosolyog, ha ﬁgyel ránk, ha kölcsönösen megoszthatjuk egymással örömünket-bánatunkat. Isten mindig ﬁgyel ránk, és mindig szól hozzánk. Neki mindig mindent elmondhatunk. Nincs ügyfélfogadási idő, éjjel-nappal felkereshetjük. Ő a forrás, amelyre rátalálva nem szomjazik az, aki Őt igazán keresi, akarja. Aki az égi jóra vágyakozva, tudja, hogy a templom szentélyében várja őt Valaki. Várja vasárnap a szentmisére – akkor is, ha sürgős munka akadna, látogató érkezne -, de várja és szívesen látja hétköznap is, bármikor, akár csak egy-egy fohászra két rohanás közben. A mérhetetlen égi jó nem apad ki. Csak akarni kell, kívánni és keresni. Ha így teszünk, biztosan rátalálunk. • ÉVKÖZI 31. VASÁRNAP • 2013. NOVEMBER 3.

A Remény egylapos falinaptára Ára: 0,20 Eur

A kiadványok megrendelhetők: office@remeny.sk vagy 0948/057 508