Remeny 2014 02 jan 2 by Attila Nagy

„Krisztus szeretetének semmit elébe ne tégy!” (Szent Benedek Regulája 4,21)

szám

REMÉNY XXV. évfolyam

2014. január 12. – Urunk megkeresztelkedése

Csak most érkeztél...

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur 5 7 13

Közelebb vinni őket Istenhez Ha elmúlik karácsony Jót tenni jó...

Csak most érkeztél erre a földre, Arcodon még az angyalok könnye. Még az útra küldő szót a szíveden hordod, Te vagy a tűz, és annak a melegét szórod.

EZ TÖRTÉNT

Kegyelmi esztendő Minden új életszakaszunk elején állást kell foglalnunk valaki vagy valami mellett. Vele vagy nélküle, általa vagy önállóan? Avagy tőle vezérelve, de önszántunkból? Vigyázó tekintetétől megerősítve, ám szabadon szárnyaló lélekkel? Nemcsak az egyes élethelyzetekben, de akár a liturgikus vagy a naptári év kezdetén is folyamatos döntéseket kell hoznunk. Ahelyett, hogy az éves horoszkópot böngésznénk, nézzünk fel az égre, amely mielőttünk is megnyílik ilyentájt! Jézus megkeresztelkedésekor az égből hallatszó szózat hirdette a Fiúisten eredetét. Ha racionálisan, ugyanakkor befogadó szívvel értjük meg ezt az üzenetet, kiszélesedik előttünk földi életünk horizontja. Állásfoglalásra késztető ez az üzenet, s helyes választás esetén az új év küszöbén is Jézusra voksolunk. Ám ez nem urnába dobott szavazat, nem pusztán véleménynyilvánítás, ellenben olyan életforma kezdete vagy megerősítése, melynek szerves része a transzcendencia felé való nyitottság. Jézus üdvösségre invitáló ajánlata a legbensőségesebb személyes meghívás. Nincs eb-

ben a felénk küldött megszólításban semmi szemfényvesztő csillogás, vagy a „kevesek kiválasztottságának” bizalmasan elsuttogott csodája, nem késztet a hittel való kérkedésre, de mégis kiolvassuk belőle a személyes feladatsort, amit el kell végeznünk, mert az Úr ezt csak ránk bízhatja. Helyettünk ezt a munkát az előttünk álló tizenkét hónapban sem végezheti el senki más! Megérkezett hozzánk a reménység Istene, és megszólítja azokat, akik elhagyatottnak vagy szomorúnak érzik magukat, mert talán nincs elég önbizalmuk ahhoz, hogy elhiggyék: az Úr őhozzájuk személyesen is eljött, ahogy a Szentírásban áll: „Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, és meggyógyítsam a megtört szívűeket; hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadságot a börtönök lakóinak; hogy hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét.” (Iz 61,1-2a) Milyenné formáljuk hát ezt az újonnan ránk köszöntött „kegyelmi esztendőt”? Milyen friss célokat tűzzünk ki magunk elé? Vagy elegendő az is, ha a régieket megőrizzük, s azok beteljesítésén fá-

VATIKÁN

radozunk a gazdagítás, megújítás eszközeivel? Ha reménység hatja át lelkünket, belőlünk is új energiát nyerhetnek mindazok, akik lelkierő híján nehézkesebben hordozzák mindennapi keresztjeiket. Hozzájuk küld az Úr! Örömhírt kell vinnünk a megfáradtaknak, vigaszt a keserűségbe öltözötteknek, Fényt a szkeptikusan árnyékba húzódóknak. Az Úr kegyelmének esztendeje csak akkor válik valósággá, ha a legszentebb üzenetet mindnyájan egymás felé közvetítjük, nem spórolva a jó szóval, szeretettel, építő biztatással, bátorító tekintettel, mosollyal.

ESZTERGOM

Rendtársaival mutatott be A keresztény vallásossága szentmisét Ferenc pápa nem sodródás, nem önfeladás Január 3-án Ferenc pápa az Örök Városban tartózkodó rendtársaival együtt szentmisét mutatott be a jezsuita rendalapító, Loyolai Szent Ignác sírját őrző templomban Jézus szent nevének liturgikus ünnepén. A szertartás egyben hálaadás volt az új jezsuita szentért, Fáber Szent Péterért, akit Ferenc pápa december 17-én iktatott a szentek sorába. Mint ismeretes, a francia Fáber (Favre) Péter volt Jézus Társaságának első papja, 1534-ben szentelték fel Párizsban. A szentmisén jelen volt Angelo Amato bíboros, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa, Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke, valamint Yves Boivineau francia püspök, Annecy főpásztora, akinek egyházmegyéjében Fáber Szent Péter született. A pápával koncelebrált mintegy 350 jezsuita. Jézus Társaságában több rendtartomány ún. asszisztenciát alkot. A hat asszisztencia képviseletében kiválasztottak egy-egy atyát, akik

REMÉNY katolikus hetilap Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József e-mail: alban@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 510 Főmunkatárs: Mons. Koller Gyula

révén jelképesen jelen volt az egész jezsuita rend. Ferenc pápa kifejezte azt a kívánságát, hogy a szertartás végén minden egyes rendtársát külön akarja köszönteni. Jézus szent nevének liturgikus ünnepéről P. Bellucci a következőket mondta: „Jézus neve a Társaság titulusa. Szent Ignác azt akarta, hogy az általa alapított rend viselje Jézus nevét. Számunkra tehát ez főünnep.” Az új szent jellemzői közül Bellucci atya a mély spiritualitást emelte ki. Azt is lehetne mondani, hogy „úton lévő spiritualitás”, mivel Fáber Péter nagyon sokat utazott Európában. Bizonyos értelemben az ökumenikus párbeszéd előfutára is: a reformáció és a katolikus megújulás idején mindig a párbeszéd, a másik megértésének szellemében tevékenykedett. Ebben az értelemben is modern szentnek nevezhetjük Fáber Szent Pétert. Vatikáni Rádió/ Magyar Kurír

Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: + 421 (0)948 057 506

A karácsony fényében ismerjük fel, hogy mi mindnyájan egymás testvérei vagyunk. Isten tervének tisztelete, a vele való harmónia békét teremt az emberek között is – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros újév napján, Szűz Mária, Isten Anyja ünnepén az esztergomi bazilikában bemutatott szentmiséjében. Erdő Péter homíliájának elején kiemelte: Újév napja, karácsony nyolcadik napja Szűz Mária istenanyaságának ünnepe. A karácsonyi idő jeles napjainak liturgiája a megtestesülés nagy titkát bontja ki. Ünnepről ünnepre más és más szempontot hangsúlyoz. A mai napon Szűz Mária áll előttünk, mint valóságos istenszülő. Nagy titok a megtestesülés misztériuma – hangsúlyozta a bíboros. Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, de egyetlen személy: az isteni személy. Ezért állíthatjuk, hogy Szűz Mária, amikor a betlehemi Gyermeket világra hozta, valódi emberi édesanya volt, de ugyanakkor valóságos istenszülőnek bizonyult - folytatta. És a Második Isteni Személy nem oldotta fel, nem hamvasztotta el örök izzásával, nem semmisítette meg Jézus emberségét, hanem megőrizte azt, sőt a feltámadás után magához emelte isteni, örök boldogságának közösségébe. Jézus embersége pedig megmaradt, és továbbra is fennmarad - fogalmazott. Utalt arra: Krisztus megdicsőülése távlatot nyit előttünk. „Valljuk, hogy a teremtő és gondviselő Istennek terve van velünk. Ezt bizalommal elfogadjuk. Sőt, tudatosan együtt is kell működnünk vele. Ez a hivatásunk. Nem sodródás, nem önfeladás tehát a keresztény ember vallásossága. Mert Isten valóságos emberségünket vette magára, ezt akarja az örök boldogságba emelni” – hangsúlyozta. Felhívta a ﬁgyelmet, hogy az egyház újév napján megemlékezik a béke világnapjáról. Az Isten akaratával való összhang a kezdete annak a szoros közösségnek, amelyre Isten mindannyiunkat hív az örök boldogságban. A bíboros úgy fogalmazott: „Újra vissza kell találnunk az alapvető emberi erényekhez, azok alapján kell újragondolni a gazdasági fejlődés különféle modelljeit is.” Emlékeztetett továbbá Ferenc pápa béke világnapjára írott üzenetére is, melyet idézett. Magyar Kurír

Parák László e-mail: parak@katolikus.sk Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella e-mail: kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat, Jilemnického 4., 90301 Senec

• URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE • 2014. JANUÁR 12.

IČO: 00678066 Felelős kiadó: Mons. Szakál László A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk

Grafika: namedia – Nagy Attila Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg.

EZ TÖRTÉNT

Szent János-napi boráldás EBED A helyi római katolikus plébánia, az ebedi borászok és a Vinum Ister Granum Regionis Esztergom borlovagrend szervezésében, december 27én, Szent János ünnepén került sor a 2013-as termésű borok megáldására a plébániatemplomban. A szentmise előtt Drozdík József borlovag ismertette a Szent János-napi boráldáshoz kötődő szokásokat és hagyományokat. A helyi lelkiatya, Borka Iván meghívására a szentmise főcelebránsa és ünnepi szónoka Balogh Károly perbetei

plébános volt. Szentbeszédében a karácsonyról beszélt, mely széppé akarja formálni az embert. Szent János levele kapcsán kiemelte, hogy ez a szépség abból fakad, hogy az Egyház közösségben van az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel, s ezért képes bennünket is széppé formálni. Majd hozzátette, az Isten megszentelő szépsége az Egyház szentelményeiben - így az újbor megáldásában is - kiterjed az egész teremtett világra. A szentmisét részvételével megtisztelte mons. Burián László volt ebedi esperesplébános, akit a borlovagrend tisztelet-

beli tagjának tekint, Sztyahula László kéméndi és Farkas Zsolt garamkövesdi plébánosok, továbbá az Európai Borlovagrend esztergomi legátusa és a tatai Zsigmond Király Borlovagrend tagja. A szentmise keretében került sor az újborok megáldására, melyeket a szép számban megjelent helyi, környékbeli és magyarországi borászok és szőlősgazdák helyeztek el az oltár előtt. Az esemény nem rejtett szándé-

ka az is, hogy felhívja a ﬁgyelmet régiónkra, mely egyike a szőlőtermesztésre legjobb természeti adottságokkal rendelkezőknek. A helyi bo-

BŐS December huszonhetedik napja a bornak szenteltetett. Szent János apostol ünnepén e nedű fel is magasztosul, hiszen a szőlő húsában ott van az élet: a szomorúság, halál, feltámadás, öröm és szenvedély, kétség és remény. Így történt ez Bősön is, ahol a plébániatemplomban került sor a gazdák bortermésének megáldására. Az ünnepi szentmisén Albán József, helyi plébános köszöntötte híveit és oltártestvéreit: Szakál László és Parák László esperest, valamint Herdics György c. apátot. Utóbbi, szentbeszédében Szent János evangélista személyéről beszélt, aki feltétlen lelkesedéssel és hittel követte Jézust. Bár Keresztelő Szent János követőjeként kezdte, elsőként tett hitvallást a Messiás, Krisztus mellett. Az Úrnak kedves tanítvány mindenütt Jézussal akart maradni – akár a sírban is.

MAKRANC 2013. december 29-én, Szentcsalád vasárnapján ünnepélyes boráldó szentmise volt Makrancon. A szentmise kezdetén Lackó Mária polgármester aszszony köszöntötte az egybegyűlteket. Köztudott, hogy a vidéken keresztül évszázadokon át borút vezetett a tokaji régióból Lengyelországba. A szepsi pincékben érlelődött és nemesedett a szőlőhegyek nedűje. Az is közismert, hogy a történelem viharai sok mindent tönkretettek. Elpusztították nemcsak a borutakat, de megsemmisítettek sok más kapcsolatot is. A XXI. század azonban új lehetősége-

„A feltámadáshoz, időnként ezt is vállalnunk kell” – mondta. „Áldozatot kell hoznunk, hogy jobb

ket kínál: összekötni azt, amit erőszakkal, fondorlattal vagy hatalommal szétválasztottak. Ezt a kapcsolaterősítést kívánta szilárdítani az idei találkozó is, amikor határon in-

rászok a szentmise után szeretetlakomán vendégelték meg a megjelenteket. Révész Magdolna

emberek, jobb munkatársak lehessünk.” A szentmise keretében történt meg a kiválasztott palackok megáldása is. Az est többi része a művelődési házban zajlott. A jó borokhoz, magyar szokás szerint nóta is jár. A színpadot ennek jegyében vette birtokába Sárközi Pál zenekara, valamint Dóka Zsuzsa énekesnő és felfedezettjei, barátai, akik nótákat és operettrészleteket adtak elő. A műsor után a helyi borlovagoké lett a főszerep, akik nevében Fenes Iván polgármester beszélt a bor kultúrájáról, lelkéről és spiritualitásáról. Az ünnepi imát és az asztali áldást Szakál László esperes mondta el, majd kiosztották a boráldást igazoló okleveleket. Végül Filáj József somlói borosgazda mutatta be munkásságát, termékeit. Ennek keretében borkóstolásra is lehetőség nyílott. Mészáros Péter

nen és határon túlról különböző vallású és nemzetiségű emberek egy templomban gyülekeztek, hogy Isten áldását kérjék az emberi igyekezetre és felnézzenek arra a jeles példaadásra, amire Boldog II. János Pál pápa így ﬁg yelmeztetett: ne felejtsétek, hogy történelmetek a Kárpátmedencében egy szent családdal kezdődött. Ünnepi beszédében Enghy Sándor, abaújszántói református lelkipásztor a Krisztusba kapaszkodás fontosságáról szólt a

családi élet mindenkori Heródesei ármánykodásának kivédése érdekében. A szentmise végén Kocsis Pál, az egyházközség főkurátora mondott köszönetet. Embernek lenni annyit jelent, mint valakiért, valakitől és valakivel létezni, idézte XVI. Benedek pápát. Az ember léte – mivel Isten képmása – határtalan. Túlmutat a téren és az időn. Ezt a tudatot segítette elmélyíteni ez az ünneplés is. Az ünnepség szervezői az öröm napjait kívánták meghosszabbítani. Egymáshoz segíteni az eget és a földet, az Istent és az embert - határok nélkül, fajra, nemzetiségre, anyanyelvre, felekezetre és kultúrára való tekintet nélkül. Világunkban, ahol annyira felerősödött a gonosz lélek befolyása és hatalma, fontos kérni Isten áldását mind az emberre, mind a munkájára és igyekezetére, amelynek egyik eredménye az ünnepélyesen megáldott bor is. G.B.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

AMIRE HITÜNK TANÍT

Megmagyarázzuk!

Ha egy hagyományos vagy keresztény értékeken felnőtt ember először hall e kérdésről, azt mondhatja: ez annyira abszurd, hogy nem lehet igaz. Sokak ilyen reakciója a gender sikerét is jelzi, amelynek - amint a tények mutatják - sikerült elérnie, hogy közel 15 év óta úgy sikerült előrehaladnia, hogy sokan tudomást sem szereztek róla. Tudnunk kell azonban, hogy a gender ideológia világszerte egyre terjedő mértékben jelentkezik. Megjelent a ﬁlmekben, tvsorozatokban, a legkülönbözőbb újságokban és folyóiratokban, behatolt sok intézménybe, iskolába, egyetemre, a legmagasabb törvényhozó testületekbe, és megjelent már törvények formájában is.

A pekingi világkonferencia A gender új ideológiája és annak követői különösen az ENSZ által rendezett 1995-ös pekingi női világkonferencián léptek a nyilvánosságra. A konferencia záródokumentumában vezették be hivatalosan a „gender mainstreaming” kifejezést; vagyis a „társadalmi nem” fő irányként való érvényesítését. A gender mainstreaming, mint a melegek, biszexuálisok, transzszexuálisok elismeréséért, egyenrangúságáért és a kérdés hirdetéséért folytatott harc jelenik meg. Ennek megfelelően (a hagyományos értékek képviselőinek tiltakozása ellenére) a csúcstalál-

kozó dokumentumából kiiktatták ezeket a kifejezéseket, hogy apa, anya, feleség, férj, mert ezek túlhaladott, konzervatív nézeteket sugallnak. A „nem” (sex) fogalmát (amely a természetes kétneműséget fejezi ki) pedig kicserélték a gender fogalomra, amely semmilyen nemhez nem kötődik, és tetszés szerint megváltoztatható. A konferencián jelenlevők, és a gender ideológiára szavazók önmagában is jelzik a kérdés súlyát: hiszen a világ számos országából voltak ott nőmozgalmak (és természetesen leszbikus nőmozgalmak) képviselői, köztük egyetemi tanárok és magas rangú politikusok. (Forrás: világháló)

Hidegháború

A lelkipásztor válaszol

avagy az Apostoli Szentszék keleti politikájának kezdetei Magyarországon

Kedves Atya! Én katolikus vagyok, a vőlegényem evangélikus. Katolikus esküvőt szeretnénk, de úgy beszéltük meg, hogy ha gyermekeink születnek, a lány(ok) katolikusok, a ﬁú(k) evangélikusok lesznek. A papunk szerint csak akkor esküdhetünk katolikus templomban, ha az összes gyermekünket katolikusnak kereszteljük. Igaz ez? Ha tényleg így van, akkor hogy lehet ilyen diktatórikus az egyház? Kedves Olvasónk! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy a római katolikus egyház ellenzi, sőt tiltja tagjainak az úgynevezett vegyesházasságot, vagyis azt, hogy nemkatolikus kereszténnyel kössenek házasságot. Magam is vegyesvallású faluban nőttem fel, s egy evangélikus szomszédtól hallottam még gyerekként ezzel kapcsolatosan, hogy „szomorú dolog, ha valaki a saját kertjében nem talál magának megfelelő virágot”. Tekintettel azonban arra, hogy a „szívügyeket” nehéz törvények közé szorítani, indokolt esetben az Egyház engedélyt ad a vegyesházasságra, ennek azonban feltételéül szabja – azonkívül, hogy katolikus templomban történjék a házasság megkötése – azt is, hogy a katolikus fél tegyen írásos ígéretet arra, hogy ragaszkodni fog katolikus hitéhez, továbbá, hogy minden rajta állót meg fog tenni annak érdekében, hogy gyermekeit katolikusnak kereszteltesse és katolikusnak nevelje. Azt nem várjuk el a nemkatolikus féltől, hogy jóváhagyja leendő háztársának ezt az ígéretét, még kevésbé, hogy a maga részéről garantálja annak beváltását, de azt igen, hogy tudjon róla. A katolikus fél plébánosának kell igazolnia, hogy erről tud. Ennek az ígéretnek a megtartása kérdésessé válhat, különösen akkor, ha a katolikus fél odaköltözik a másvallású családba. Ha tényleg megteszi a katolikus házastárs, ami emberileg lehetséges e tekintetben, de ebben a küzdelemben alulmarad, emiatt nem kell a házasságát felrúgnia. Sőt, előfordult az is lelkipásztori gyakorlatomban, hogy én biztattam a családot arra, hogy reformátusnak kereszteltessék a gyereküket, mert a református fél őszintén vallásos volt, a katolikus pedig egyáltalán nem gyakorolta a vallását. Mondtam nekik, hogy inkább legyen a gyermek rendes református, mint semmilyen katolikus. Ez volna az a bizonyos diktatúra?

Babos Anikó A részleges megállapodás 2007 tavaszán azonban még nem nyilvános a megállapodás pontos szövege, ám az akkoriban kiadott közleményekből, újságcikkekből és más iratokból némiképp rekonstruálható: Száll József római magyar nagykövet Prantner Józsefhez intézett levelében olvasható az, hogy három részből áll a dokumentum; az Okmány („Atto”) részében rögzítik azokat a kérdéseket, amelyekben sikerült megegyezni, a Jegyzőkönyv („Protocollo”) részében valamennyi kérdést ismertetik a két fél álláspontjának rögzítésével, és végül a Jegyzőkönyv Függelékében („Allegato”) néhány gyakorlati eljárást jegyeznek le. A Kommüniké-tervezetből kiderül, hogy Budapesten, a Külügyminisztérium épületében írta alá a részleges megállapodást Prantner József és Agostino Casaroli. A ceremónián továbbá jelen volt Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, Száll József római magyar követ, Miklós Imre az ÁEH elnökhelyettese és Luigi Bongianino apostoli nunciatúrai tanácsos. Az MTI tájékoztatására vonatkozó dokumentum a konkrét megállapodásokról is ad információt. Ezek szerint a három gyakorlati - a püspökök kinevezése, a hűségeskü és a Pápai Magyar Intézet - kérdésében jutottak egyezségre a felek. Balogh Margit egyháztörténész saját kutatásai alapján úgy véli, hogy az Okmány rész egy olyan rövidebb irat lehet, amely rögzítette, hogy mikor folytak tárgyalások a felek között, és amely kijelentette, hogy végrehajtják azokat a megállapodásokat, amik a

• URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE • 2014. JANUÁR 12.

Jegyzőkönyv meghatározott pontjaiban találhatóak. Arra a kérdésemre, hogy vajon a Függelékben mi állhat, azt válaszolta, valószínű, hogy az „Allegato”-ban az eskütételre vonatkozó pontos megállapodás, és a római Pápai Magyar Intézet helyzetének rendezését lépésről lépésre ismertető dokumentum szerepel. Casaroli emlékiratából tudjuk, hogy „Az ünnepélyes aláíráskor mellékelt tizenkét pontos, hosszú jegyzőkönyv szövegét nem szándékozták a felek nyilvánosságra hozni…”, a tárgyalások anyagainak segítségével azonban összeszedhetőek azok a kérdések, amelyek a „Protocollo”-ban szerepelhetnek. Véleményem szerint ezek a következők lehetnek: • A püspökök kinevezése • A Magyar Népköztársaságra és alkotmányára leteendő hűségeskü • A római Pápai Magyar Intézet • Az egyházmegyék kormányzásának szabadsága • A Mindszenty-kérdés • A letartóztatott, száműzött egyházi személyek sorsa • Az iskolai vallásoktatás • A szerzetesrendek és kongregációk viszszaállítása • A lelki gondozás szabadsága • A püspökök érintkezése a Szentszékkel, az ad limina látogatások • Az iskolák, szemináriumok ügye • A papi békemozgalom ügye Természetesen, mivel még nem nyilvános a részleges megállapodás, csak találgatni lehet, de úgy gondolom, hogy nagyot nem tévedhetek az előző pontok felsorolásánál.

FAGGATÓZÓ

Közelebb vinni őket Istenhez... Mint azt lapunkban már hírül adtuk, 2013 novemberében Komáromban, a Szent Andrástemplomban Haľko József püspök két magyar diakónust szentelt pappá. A két újmisést megkértük, válaszoljanak kérdéseinkre. Ezúttal Jelencsics Erich válaszait olvashatják. – Hogyan emlékezik vissza gyermekkorára, mit kell tudnunk a családjáról? – Szívesen emlékezem vissza gyermekkoromra, mert teli volt örömteli és vidám élményekkel, sok barátsággal. Mindig is szerettem a jó társaságot és a kalandokat. Ez jellemezte a gyermekkoromat. Egyszerű dolgozó emberek a szüleim. Vegyes családból származom: édesapám katolikus, édesanyám református. Nem is voltak igazán vallásosak. De annak ellenére a szüleim mindig is a jóra neveltek, a szorgalomra és becsületes életre. Van egy egy évvel fiatalabb fiútestvérem is, aki házas, és gyönyörű családja van. – Mikor érezte, hogy Isten a papi szolgálatra hívja? – Ez egy önmagában nagyon komplex kérdés, ami sok tényezővel függ össze. Minden ember, aki az oltár előtt köt ki, más útra néz vissza. Másik dolog, hogy ez nem csak valami érzés. A hívásra mindig válaszolni kell, ez egy döntés. Az én hivatásom én vagyok. Isten hívott meg erre. Dinamikus felfogás ez: növekedés és kibontakozás kíséri a hivatástudatot. Ma már távlatból látom, hogy nemcsak „jámbor” kisfiúk és kislányok lesznek papok, ill. szerzetesek, hanem lázadó fiatalokból is lehet szerzetes, pap vagy akár szent. A hivatástudatom valahová a főiskolai évekhez megy vissza. A keresés és a tanulás jellemezte az ifjúkoromat. Annak ellenére, hogy közgazdász szakon végeztem, érdekelt mindig is a bölcselet, az irodalom. De a teológiához és a valláshoz is eljutottam. A keresztségre 23 éves korig vártam. 2000ben keresztelkedtem meg, lettem elsőáldozó, bérmálkozó... stb. De a szentségeket nemcsak pro forma vettem, mint általában azt az átlagos keresztény katolikusok teszik. Többre vágytam, mélyebben akart megismerni, e szentségek mögé akartam látni. Az Isten mindig bőséggel ébreszt az emberi szívekben hivatást, észre kell venni és ápolni kell. Nem tudom pontosan, hogyan történt ez a meghívás. Talán a nyitott szív az Isten igazságai felé ültette belém az első csíráját a hivatásnak. Sohasem voltam híve a könnyű és olcsó megoldásoknak. Mindig kerestem a dolgok mögött rejlő okot és azok mélyebb értelmét. A papi hivatás szerintem mindörökre titok marad számomra is és mások számára is, ezt csak a jó Isten tudja pontosan, miért erre és miért pont engem hívott meg. De ez igazából sohasem foglalkoztatott

úgy igazán. Igaz, voltak lázadó időszakaim is, de Isten mindig is ott volt mellettem, még ha nem is mindig vettem észre életemben. – Hogyan reagáltak a szülei, környezete a döntésére? – Látták érdeklődésemet. Ebbe nem is engedtem, hogy igazán beleszóljanak. De igazából nem is ellenezték, inkább azt gondolták, hogy esetleg miért nem más hivatást választottam. Környezetem, barátaim radikálisan szemlélték ezt az életutamat. Azt

hitték, hogy valami csalódás váltotta ki ezt bennem. De később belátták, hogy nem. Barátok, ismerősök mindig ﬁgyeltek arra, amit elkezdtem csinálni, érdeklődéssel voltak az iránt, amire válallkoztam, amire az Isten hívott. – Van-e példaképe, akihez hasonlítani szeretne? – Példaképem?! Hmm... egy normális ember, aki teszi a dolgát, aki keresi az Istent. Aki két lábbal a földön jár és az ég felé ﬁgyel. Boldog II. János Pál pápa mindig is faszcinált – az ő különleges karizmája mindig is lenyűgözött. Sohasem akartam hasonlítani senkire, önmagam akartam lenni.

Illetve olyan, amilyennek Isten lát. Misszionárius akartam lenni, szeretek utazni, megismerni embereket, különböző kultúrákat. Több országban is voltam mint misszionárius. (Romániában, Szerbiában, Boszniában, Ukrajnában, de Írországban, Skóciában, Franciaországban is.) Főleg nyáron a tanulmányok mellett foglalkoztam még hajléktalanokkal, roma pasztorációval, ifjúsággal. – Hogyan teltek a szemináriumi évek? – A formációs évek segítenek, hogy felismerjem és elmélyítsem hivatásomat. Megismerjem önmagamat, Isten terveit, a munkát és azt, amivel majd találkozni fogok a pasztoráció alatt. Ezek az évek tele voltak nemcsak szép és jó dolgokkal, de megpróbáltatásokkal is, amelyek szintúgy segítenek, hogy a hivatásban, amire Isten meghívott, megerősödjek. Misszionárius szerzetesnek indultam. A Legszentebb Megváltó Kongregációjába, a redemptoristák közé léptem be 2006-ban. Pozsonyban négy, a szepesi Podolinban novíciusként egy évet töltöttem el, majd Budapesten két évet. Tehát a formációs és tanulmányi éveimben benne volt a szerzetesi formáció és az egyházmegyés szemináriumi képzés is (a budapesti Központi Papnevelő Intézet). Mindkettő nagyon sokat adott nekem. – Mit választott jelmondatul és miért? – Van több. Pl. a zsoltáros idézetek, kedvenceim: „Áldott az Úr, az én kőváram, aki hadakozásra tanítja kezemet, s viadalra az én ujjaimat. Jóltevőm és megoltalmazóm, mentőváram és szabadítóm nékem; pajzsom, és az, akiben bízom...” (Zsolt 144,1-2) A jelmondatom a diaknónusszentelésre a „Tegyetek meg mindent, amit mond nektek!“ ( Jn 2,5) volt. Az élet olyan, mint a kánai menyegző, ahol ott van Jézus is, és vele együtt Mária is, aki mindig mint anya látja az emberek szükségeit. És ott vagyunk mi is, a vízzel teli edényeinkkel, amelyeket Jézus elé viszünk, hogy változtassa át ízletes, ﬁnom borrá. Papszentelésre Dietrich Bohnhoffertől választottam idézetet: „Krisztus nem azért jött a világba, hogy megfejtsük őt, hanem, hogy belé kapaszkodjunk és hozzá ragaszkodva magával ragadjon minket a feltámadás felfoghatatlan valóságába.“ Szerintem ehhez az idézethez nem kell magyarázat. – Milyen tervekkel – álmokkal - indul a jövőbe? – Tervei csak a jó Istennek vannak. De vágyaim, azok vannak, amiket Isten ültetett a szívembe. Ezekből nagyon sok van. Szeretném, ha az emberek egy kicsit jobbak lennének. Ott akarok lenni mellettük, ha lehet, és segíteni közelebb vinni őket Istenhez. Misszionálni és evangelizálni, ott, ahol éppen működni fogok. Erre manapság egyre nagyobb igény van. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Urunk megkeresztelkedése

VASÁRNAP ról ra

G. Kovács Pál runk megkeresztelkedésének ünnepével véget ér a karácsony liturgikus időszaka. Jézus ma először jelenik meg nyilvánosan, Izrael közönsége előtt, elmegy Jánoshoz a Jordán partjára, és megkeresztelkedik János keresztségében. Ez a nép szemében ismeretlen Jézus beáll a hosszú, az alámerítésre, a bűnök nyilvános bevallására várók sorába. Jézus előtt egyre fogynak az Isten haragjától reszkető emberek, és János szeme sarkából hirtelen ráﬁgyel a lépésben haladó Jézusra. Ahogy Jézus közeledik, úgy ver a Keresztelő szíve is egyre gyorsabban. És amikor már a názáreti Ács is sorra kerülne, János váratlanul megtorpan. Az addig oly sokszor gyakorolt alámerítés mozdulatát most, Jézus láttán, János mintha elfelejtené. A sor megáll. „Nem, Jézus, Te nem keresztelkedhetsz meg! Nekem lenne szükségem a Te keresztségedre!” És János nem engedi meg Jézusnak, hogy megkeresztelkedjen. Ám felvetődik a kérdés: tényleg így fejeződik be a karácsonyi ünnepkor? Mert hát, úgy látszik, hogy a bölcsek, akik nem tartoztak a választott néphez, jobban felismerték e Gyermek valódi kilétét, mint az a János, aki egész életét Izrael ígéretének bűvkörében töltötte. Hiszen ismét, miképpen adventben, Jánost értetlenkedni látjuk Jézus személyét, tetteit illetően. A Keresztelő ma megint nem akar engedni a választott nép Messiás-képéből. A Messiásnak nincs szüksége a bűnbánat keresztségére! Izrael Szabadítója nem léphet egy sorba a bűnösökkel, a vámosokkal, az utcanőkkel, a farizeusokkal és az írástudókkal! Nem vállalhat velük közösséget, mert éppen őket kell megbüntetnie! Jézus, Te nem vallhatod be bűneidet! Jézus, Téged nem moshat le a Jordán bűntől zavaros vize! És, amikor az értetlenkedő János már félre állítaná a sorára váró Jézust, Jézus egyszerre csak megszólal: „Hagyd ezt most, mert úgy illik, hogy teljesítsük mindazt, ami igazsá-

gos.” János engedj megkeresztelkednem! Engedj alámerülnöm a Jordán évezredek emberi vétkétől piszkos vizébe, engedd meg a Messiásnak, az Úr szenvedő Szolgájának, hogy magára vegye az emberi bűn súlyát, és hogy „megfulladjon” alatta! Mondj igent óhajomnak, és engedj belépnem az Istennek adott nem világába. János, ismerd fel, én az a Messiás vagyok, aki engedelmesen teljesíti mindazt, ami igazságos! Meríts alá hamar a Jordánba, hogy ott, a folyó mélyén már most, nyilvános működésem első pillanataiban is megtegyem, ami igazságos: megkeresselek a vétkek zűrzavaros mocsarában, kimentselek a szeretetlenség fuldokló hullámaiból és felhozzalak az élet világos napjára. „Erre János engedett neki. Jézus pedig megkeresztelkedett. Mihelyt feljött a vízből, íme, megnyílt az ég, és látta Isten Lelkét galamb módjára magára szállni.” Ma valóban csúcsához ér karácsony titka! Mert az a Gyermek, aki áttörte az ég és a föld megmászhatatlan magasságát, ma felnőttként alázatosan a Jordán vizében alámerül és valami egészen újat teremt. Egy új világot, ahol mindazoknak a biológiai élete felett, akik Jézussal együtt alámerülnek a keresztség fürdőjében, megnyílik az ég, megszűnik a távolság Isten és ember között és a Lélek vezeti őket. Egy új világot teremt, ahol uralkodni szolgálatot jelent, egy új világot, ahol az lesz a legnagyobb, aki Mestere alázatát követi. Ma, amikor befejezzük a karácsonyi időszakot és lassan bontani kezdjük majd a karácsonyi díszeket, jusson eszünkbe, hogy karácsony misztériumát keresztségünk, istengyermekségünk új létmódjában érthetjük csak meg. Mert bár a mai nap egy ünnepkör vége, mégis örök életünk kezdete. Kövessük ebben az évben még buzgóbban Jézus lépteit, akit az Atya a mai napon megerősített: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik!”

Olvasmány Izajás próféta könyvéből (Iz 42, 1-4; 6-7) Ezt mondja az Úr: Íme, az én szolgám, akit támogatok, választottam, akiben kedvem telik. Kiárasztom rá lelkemet, és igazságot visz a nemzeteknek. Nem kiált majd, nem emeli föl a hangját, és szava se hallatszik az utcákon. A megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki. Hűségesen tanítja az igazságot, nem lankad el, sem kedvét el nem veszti, míg az igazságot meg nem szilárdítja a földön. Az ő tanítására várnak a nemzetek. Én, az Úr hívtalak meg igazságban, én fogtam meg a kezed és én formáltalak. Általad kötök szövetséget népemmel, és adok világosságot a nemzeteknek, hogy nyisd meg a vakok szemét, és szaba-

ten nem személyválogató. Mindenki kedves előtte, bármely néphez tartozik is, aki féli őt és az igazságot cselekVálaszos zsoltár szi. Isten a tanítást (Zsolt 28, 1 a és 2. Izrael ﬁainak adta, 3ac-4. 3b. és 9b-10) és a béke örömhírét Válasz: Áldja hirdette Jézus által. meg Isten az ő né- Ő a mindenség pét, adjon neki bé- Ura. kességet. Ti tudjátok, hogy dítsd ki a börtönből a foglyokat, és a tömlöcből azokat, akik a sötétben ülnek.

gyított minden ördögtől megszállottat, mert vele volt az Isten.''

Evangélium Szent Máté könyvéből (Mt 3, 13-17) Abban az időben: Jézus elment Galileából a Jordán (folyó) mellé Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjék nála. János azonban tiltakozott: ,,Neked kellene megkeresztelned engem, és te jössz hozzám?'' Jézus azonban így szólt: „Hagyd ezt most, mert úgy illik, hogy teljesítsük mindazt, ami igazságos.” Erre János engedett neki. mi minden történt Jézus pedig megSzentlecke Galileától egész Ju- keresztelkedett. Miaz Apostolok deáig attól kezdve, helyt feljött a vízCselekedeteiből hogy János hirdette ből, íme, megnyílt (ApCsel a keresztséget: Ho- az ég, és látta Isten 10, 34-38) gyan kente fel az Lelkét galamb Kornéliusz házá- Isten a názáreti Jé- módjára magára ban Péter szólásra zust Szentlélekkel szállni. És íme, nyitotta ajkát, és és hatalommal. Ő hang hallatszott az ezeket mondta: pedig, amerre csak égből: „Ez az én „Valóban el kell járt, jótetteket vitt szeretett Fiam, akiismernem, hogy Is- végbe, és meggyó- ben kedvem telik!”

Liturgikus naptár Január 12. Vasárnap. Urunk megkeresztelkedése (Ernő, Erneszta) Énekrend: H 45; 157-146; 41 ÉE 61; 201-206; 55 Január 13. Hétfő. Köznap (Veronika, Hiláriusz, Csongor) Miseolvasmányok: 1Sám 1,1-8; Zsolt 115,12-13. 14 és 17. 18-19; Mk 1,14-20 Válaszos zsoltár: Bemutatom néked, Uram, a dicséret áldozatát. Énekrend: H 159; 108; 263 ÉE 141; 174; 217 Január 14. Kedd. Köznap (Félix, Bódog) Miseolvasmányok: 1Sám 1,9-20; 1Sám 2,1. 4-5. 67; Mk 1,21-28 Válaszos zsoltár: Szívem ujjong az Úrban, megváltó Istenemben. Énekrend: H 229; 119; Gl 527 ÉE 142; 161; 257

• URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE • 2014. JANUÁR 12.

Január 15. Szerda. Köznap (Remete Pál, Mór, Lóránt) Miseolvasmányok: 1Sám 3,1-10. 19-20; Zsolt 39,2 és 5. 7-8a 8b-9. 10; Mk 1,29-39 Válaszos zsoltár: Íme, eljövök, Uram, hogy teljesítsem azt, amit kívánsz. Énekrend: H 223; 157; 261 ÉE 147; 201; 362 Január 16. Csütörtök. Köznap (Marcell, Stefánia, Gusztáv, Ahmed) Miseolvasmányok: 1Sám 4,1-11; Zsolt 43,10-11. 14-15. 24-25; Mk 1,40-45 Válaszos zsoltár: Válts meg minket, Uram, mivel irgalmas vagy. Énekrend: H Gl 523; 143; 150 ÉE 194; 207; 200 Január 17. Péntek. Köznap (Remete Antal, Antónia, Roxána) Miseolvasmányok: 1Sám 8,4-7. 10-22a; Zsolt 88,16-17. 18-19; Mk 2,1-12 Válaszos zsoltár:

Hadd énekeljem örökké, Urunknak irgalmas jóságát! Énekrend: H 226; 135B; 294A ÉE 151; 139; 287 Január 18. Szombat. Ünnep Árpád-házi Szent Margit szűz (Piroska, Beatrix) Miseolvasmányok: 2Kor 10,17-11,2; Zsolt 44,1112. 14-15. 16-17; Mt 25,1-13 Válaszos zsoltár: Íme, jön a Vőlegény: menjetek az Úr Krisztus elé! Énekrend: H 304; 142; 293 ÉE 261; 168; 258 Január 19. ÉVKÖZI 2. VASÁRNAP (Márta, Sára, Máriusz, Márió) Miseolvasmányok: Iz 49, 3. 5-6; Zsolt 39, 2 és 4ab. 7-8a. 8b-9. 10; 1 Kor 1, 1-3; Jn 1, 29-34 Válaszos zsoltár: Íme, eljövök, Uram, hogy teljesítsem azt, amit kívánsz. Énekrend: H 229; 127-18; 263 ÉE 142; 183-37; 217

LELKI TÁPLÁLÉK

Tegyétek a jót! A lelkiismeretről

és haladásnak nemcsak ellene mondok, hanem egyre jobban lefelé csúszok, emberi létből állatiba süllyedek. A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint a lelkiismeret a személy belsejében az értelem ítélete, amely a megfelelő pillanatban a jó megtételére és a rossz elkerülésére kötelezi az embert (Kompendium 372), Ez a felfogás a Szentírásra épül, eszerint a lelkiismeret nemcsak az erkölccsel, hanem a vallással is összefüggő képesség. Ezét mondja Szent Ágoston, hogy a lelkiismeret vox Dei – Isten szava bennünk: szó, amely felhangzik a lélek mélyén. A II. Vatikáni zsinat határozatában olvashatjuk: „A lelkiismeret olyan törvény, amelyet Isten írt az ember szívébe, és éppen abban áll az ember méltósága, hogy megtartja ezt a törvényt. A lelkiismeret az egyén legrejtettebb magva, szentély, ahol egyedül van Istennel, akinek a szava felhangzik a lélek mélyén.” (GS 16) Newman bíboros erre hivatkozva mondja, hogy a lelkiismeret Isten szavának a visszhangja. Visszhang, amely sajnos nemegyszer el is torzíthatja ez isteni szavakat, amikor összeütközésbe kerül szenvedélyeinkkel, indulatainkkal s önmagunk szeretetével. Itt kell tudatosítanunk, hogy lelkiismeretünk nemcsak ítéletet mond, hanem belső indítást is jelent a jó megtevésére és a rossz elhagyására. E belső indításra ügyelnünk kell, hogy ne zavarja meg sem a környezet, sem a rosszra való hajlamunk, hogy belső igény éljen bennünk a jóra. Pál apostol írja: „Ne fáradjunk bele a jótettekbe… Amíg időnk van, tegyünk jót mindenkivel.” (Gal 6,10) S hozzáteszi: „Lelkiismeretünknek az a bizonysága, hogy egyszerű módon és istenfélő őszinteséggel járunk e világon.” (Kor 1,12) Karácsony előtt a Katolikus Karitász ajándékgyűjtő akciójának jelszava ez volt: Jót tenni jó. Ha ez a mi jelszavunkká lesz, lelkiismeretünk meg fog maradni a helyes úton.

HÉT

ről re

karácsonyi ünnepkör során bizonyára számtalanszor hallottuk a Neoton Família híres karácsonyi slágerének elgondolkodtató üzenetét: „Ha elmúlik karácsony, a szeretet lángja halványabban ég.” A legkisebbek szájából a templomi karácsonyi műsor alkalmával, vagy szenteste a karácsonyfát körülállva különösen is megható ﬁgyelmeztetést közvetít. Megkönynyeztük, elgondolkodtunk mondanivalóján, és a pár perces meghittség után ismételten a realitások talaján érezhettük magunkat. Karácsonykor rádöbbenünk, hogy

és minden marad a régi. Az elmúlás mindig valami új kezdetét is jelenti, az ünnep elmúlása számunkra is lehetőséget ad az újrakezdésre. Ha el is mulasztottuk magunkévá tenni, mélyen megélni a karácsonyi ünnepkör varázsát, vagy az idő rövidsége miatt nem jutott idő a régen látott ismerős, barát meglátogatására, most itt az idő, hogy pótoljuk. A karácsony utáni szürkülő szeretetet így tudjuk ismételten lángra lobbantani. A karácsonyfa az utcára kerül, a díszek a szekrények mélyére és az égők sem fognak világítani jövő

kik is vagyunk valójában, mennyire tudunk a szeretet emberei lenni, egyáltalán tudunk-e még valójában szeretni – legalább karácsony táján… Ilyenkor szembesülünk leginkább a ténnyel, hogy nem csupán az ünnepek után nehéz szeretni, hanem már a karácsonyi légkör sem tud igazából a régi lenni. Beleestünk az ünnepbe, sok esetben rohanva, felkészületlenül, kifacsarva. Így nem lehet szeretni, még karácsonykor sem! A szeretet lángja így már az ünnepkor is halványabban ég. És aztán jönnek a szürke hétköznapok, visszaáll minden a régi kerékvágásba, újraindul a mókuskerék (a halványabban pislákoló szeretetláng fényében), amikor a karácsonyi meghittségből merített erőből kellene táplálkozni. Sajnos ez nem mindig működik. Elmúlik az ünnep,

karácsonyig. A díszletet eltakarítjuk, de nem szabad megengednünk, hogy lelkünk mélyén a lelki díszlet is szabadságra menjen. Sőt, a külsőségek eltávolítása után megnyílik a lehetőség, hogy betakarítsuk a lelki gyümölcsöket, azokkal díszítsük hétköznapjainkat. Lehet, „ha elmúlik karácsony, a szeretet lángja halványabban ég, de ha vigyázunk rá, nem alszik ki még”. Vigyázzuk, őrizzük lelkünk mélyén karácsony Fényét, ne dobjuk ki a többi haszontalan kacattal. Ha vigyázunk Rá, a szeretet fénye ott fog égni a szívünkben az egész év folyamán. Az egész év legyen számunkra karácsony, szeretetünnep, mely során időt tudunk szentelni egymásra, kapcsolataink ápolására, helyrehozatalára. Ne engedjük, hogy a szeretet lángja halványabban égjen!

Koller Gyula mlékezetem szerint először kisiskolás koromban hallottam ez a szót: lelkiismeret. Az első szentgyónásra készülve magyarázták meg, hogy van bennünk egy hang, amelyre hallgatva tudjuk meg, milyen bűnt követtünk el, milyen rosszat tettünk. Így volt ez mások esetében is. Sajnos, ez a „módszer” továbbra is megmaradt. A legtöbb ember ma is azt hiszi, csak gyónás előtt kell megvizsgálnia lelkiismeretét. Pedig a lelkiismeret nemcsak a gyónás idejére „használandó”, hanem állandóan kell, hogy hallgassunk szavára. A lelkiismerettel - mondhatjuk így is: - együtt kell élnünk és halnunk. A lelkiismeret - az Értelmező Szótár szerint – olyan tudat, amelynek alapján az ember a saját gondolatainak, érzéseinek, tetteinek helyességét megítéli. Ennek értelmében tehát a lelkiismeret meghallgatása nélkül semmit sem szabadna tenni, gondolni, szólni. A közéletben a lelkiismeret jelenti nemcsak a magunk erkölcsi megítélésének képességét, hanem ítéleteink összességét is. Manapság egyesek azt szokták hirdetni, hogy a lelkiismeret, mint képesség az embernek ősrégen kifejlődött szerzett tulajdona; de mind tartalmát, mind erejét illetőleg függ a történeti fejlődéstől, az egyéni neveléstől, életkörülményektől, környezettől, korszellemtől, stb. Szerintük tehát nem állandó erő, hanem a társadalmi élet produktuma. Ennek eredményeként látunk, hallunk, olvasunk olyan dolgokat, amilyeneket egy józanul gondolkodó embertől nem várnánk el. Ezért van tele a világunk lelkiismeret nélküli emberekkel, akik a „korszellemtől fellelkesítve” olyanra is képesek, ami gyalázatot hoz minden ember számára. Weöres Sándor, a neves költő írja: „Alattam a föld, fölöttem az ég, bennem a létra.” A létrára, azaz a lelkiismeretre hallgatva lépkedve jutok egyre följebb, leszek egyre értékesebb ember. Ha semmibe veszem e létrát, nem lépek rá, maradok egy helyben, minden fejlődésnek

Ha elmúlik karácsony

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

JUBILEUM

Szőgyén község díszpolgára, Nicefora nővér 100. születésnapját ünnepeltük

Hála és dicsőség az Úrnak hosszú életéért … ezzel a mondattal fejezte be Király Mária Nicefora nővér életrajzának felolvasását a budapesti XXIII. János Pápa Szeretetotthon igazgatónője, ahol a nővér jelenleg él. Nicefora nővér bizony maga se hitte, hogy 100. születésnapját ünnepli, viccelődött is a jelenlévőkkel, hogy ne öregítsék őt, hogy lenne ő már százéves! Le is vágta az unokahúga - Blahovicsné Simonka Mária - által vitt születésnapi tortáról a két nullát.

hét évesen elveszíti édesanyját, s ez nagy fordulatot jelent az életében. Elhatározza, Magyarországon kezd új életet. Szénakazalba rejtőzve jut át a határon, és Pesterzsébeten egy zsidó családnál vállal munkát. Itt teljesedik ki a szívében már rég gyökeret vert gondolat, hogy a szerzetesi életet választja. 1934-ben belép az Assisi Szent Ferenc Leányai Társulatba, 1941-ben tesz örökfogadalmat. A háború alatt is gyakorolja hivatását ápolónőként lelkiismeretesen törődik a betegekkel és sebesültekkel, de tárDe ki Nicefora nővér? saival is. Mikor 1950-ben feloszlatják a szerzetesrendeket, nem találja heKirály Mária Nicefora Szőgyénben lyét, ezért ’56 őszén elöljárója javaslaszületett 1913. december 3-án. Tizen- tára Bécsbe disszidál. Egy év múlva

Az időről… Legyen egy bankszámlád, ahol minden reggel 86 400 euró kerül a számládra! Ez nem marad meg a holnapi napra. Minden este lenullázódik, akármennyit is használsz fel a nap folyamán. Hát akkor mit lehet tenni? Természetesen használd fel MINDET! Mindannyiunknak van egy ilyen bankja. Ez az IDŐ. Minden reggel 86 400 másodperccel gazdagabbak vagyunk. Minden este lenullázódik, elvész, akármennyit is használtunk fel céljaink eléréséhez. Soha nem marad egyensúlyban. Soha nem lesz több, egy másodperccel sem. Minden új nap új számlát nyit nekünk, és minden este felégeti a maradékot. Ha elmulasztod felhasználni, az aznapi betéted értéke elveszik. Soha nem kapod vissza. Nem íródik jóvá másnap. A jelenben kell élned, a mai betétet használva. Befektetni, hogy a lehető legtöbbet tudj vásárolni.

kerül új hazájába, Svédországba. Dolgozik konyhán, hotelben, gazdaságban, sekrestyésként, végül itt is kórházi munkát vállal. Nehezen viseli a szerzetesrenden kívüli életet. Gyakran elkeseredik, honvágy gyötri. Tagja a Magyar Menekültek Szervezetének, a Magyar Háznak, a Vöröskeresztnek. Küldeményekkel segíti a rászoruló magyarokat külföldön és belföldön egyaránt. Kiterjedt levelezést folytat a világban szétszóródott rendtársaival, vigasztalják egymást és reménykednek sorsuk jobbrafordulásában. Nyugdíjasként is időt fordít a szeretetszolgálatra, karitatív tevékenységre. Többek közt szülőfaluját, Szőgyént is pénz- és tárgyi adományokkal támogatja (Pató Pál szobra, akadálymentes feljárat az Isten házához). Ezen érdemeiért a szőgyéni polgármester 1999-ben díszpolgári címmel tüntette ki. Nicefora nővér, csakúgy, mint Izrael népe, hosszú távollét után 1990ben térhetett vissza szülőföldjére, a szívének oly kedves magyar földre. Ekkor már 77. életévében jár, de ez nem akadályozza a tenni akarásban -

nővértársaival az Emmauszi Szeretetotthonban vállal betegápolói szolgálatot.

Századik születésnap Ma már a betegápolót ápolják szeretettel a XXIII. János Pápa Szeretetotthonban. Szép ünnepség keretében Nicefora nővért az otthon lakóin kívül köszöntötték rendtársai, az Assisi Szent Ferenc Leányai nővérek, a szlovák rendtartományból Gerarda Farská generális nővér, Nemcsok István szőgyéni plébános, a kerület polgármestere, a rokonok és ismerősök. Szász Attila polgármester a szőgyéniek nevében nyújtott át csokrot Mária néninek, aki egyúttal be is írta nevét a község emlékkönyvébe.

Hogy megértsd, mennyit ér egy hónap, kérdezd meg az édesanyát, aki koraszülöttet hozott a világra. Hogy megértsd, mennyit ér egy hét, kérdezd meg a hetilap szerkesztőjét. Hogy megértsd, mennyit ér egy óra, kérdezd meg a szerelmest, aki a találkozóra vár. Hogy megértsd, mennyit ér egy perc, kérdezd meg az utast, aki lekéste a vonatot. Hogy megértsd, mennyit ér egy másodperc, kérdezd meg az autóst, aki nem tudta elkerülni a balesetet. Hogy megértsd, mennyit ér egy tizedmásodperc, kérdezd meg a sportolót, aki ezüstérmet nyert az olimpián. Minden pillanat kincs, ami a tiéd és becsüld meg jobban, mert megoszthatod valakivel, akivel tökéletesen elköltheted. És emlékezz, hogy az idő senkire sem vár. A Tegnap történelem. A Holnap rejtelem. A Ma ajándék. Gondolkodj el: hogyan töltötted a mai napot?

Hogy megértsd, mennyit ér egy év, kérdezd meg a diákot, akinek ismételni kell. • URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE • 2014. JANUÁR 12.

Forrás: szepi.hu

FOHÁSZ

Életige, 2014. január Chiara Lubich A világ sok részén január 18. és 25. között tartják az imahetet a keresztények egységéért, más helyeken pünkösdre teszik ezt az alkalmat. Ebben az évben az imahét mottója a következő: „Talán megoszlott Krisztus?” (1Kor 1,13) Az ilyenkor kiválasztott bibliai részhez Chiara Lubich minden évben magyarázatot fűzött. Ezt a hagyományt folytatva ajánljuk azokat a gondolatokat, amelyeket 2005 januárjában a következő ige magyarázataként írt: „Krisztus, az Egyház egyetlen alapja” (vö. 1Kor 3,11). Ez segíthet elmélyülnünk az idei évre választott igében is. „Krisztus, az Egyház egyetlen alapja” (Vö. 1Kor 3,11) Kr. u. 50-ben Pál Korintusba ment. Ez a nagy görög város kereskedelmi kikötőjéről volt híres, és sokféle szellemi irányzatnak adott otthont. Az apostol 18 hónapig hirdette itt az evangéliumot, egy virágzó keresztény közösség alapjait teremtve meg ezzel. Utána mások folytatták az evangélium hirdetését. Az újonnan megtért keresztények viszont hajlottak arra, hogy inkább a Krisztus üze-

netét hordozó emberekhez ragaszkodjanak, mint magához Krisztushoz. Így pártoskodás ütötte fel a fejét közöttük: „én Pállal tartok” – mondták egyesek, mások pedig, szintén a számukra kedves apostolra utalva: „én Apollóval tartok”, „én Péterrel”. A közösséget zavaró megosztottság láttán Pál határozottan megállapítja, hogy az Egyházat – melyet egy épülethez, pl. templomhoz hasonlít – sokan építik ugyan, de csak egyetlen alapon nyugszik: élő alapköve Jézus Krisztus. Ebben a hónapban, a keresztények egységéért végzett imahét alkalmával az Egyházak és egyházi közösségek együtt idézik fel, hogy egyedüli alapjuk Krisztus, és hogy csak akkor juthatnak el a teljes és látható egységre maguk között, ha Hozzá csatlakoznak, és megélik az egyetlen evangéliumot. „Krisztus, az egyetlen alapja”

Egyház

Krisztusra építeni életünket azt jelenti, hogy egy vagyunk Vele, úgy gondolkodunk, ahogyan Ő, azt akarjuk, amit Ő, úgy élünk, ahogyan Ő élt.

De hogyan építsünk Rá, hogyan verjünk Benne gyökeret? Hogyan legyünk egy Vele? Úgy, hogy valóra váltjuk az evangéliumot. Jézus az Ige, Isten megtestesült Igéje; Ő az Ige, aki magára vette az emberi természetet. Mi is akkor leszünk igazi keresztények, ha olyan emberek leszünk, akiknek egész életét Isten Igéje alakítja.

éljen, Isten Igéjét kell élnie. Az első gyümölcsök egyike az, hogy Jézus megszületik bennünk és közöttünk. Ez gondolkodásmódunk megváltozásához vezet: a körülményekkel, egyénekkel vagy a társadalommal kapcsolatban Krisztus lelkületét oltja szívünkbe, legyünk akár európaiak, ázsiaiak, ausztrálok, amerikaiak vagy afrikaiak. […]

többit: a szeretet, az Isten és a felebarát iránti szeretet. Jézus szerint ebben áll „az egész törvény és a próféták” (Mt 22,40). Minden ige Isten igéje, még ha más és más módon és emberi szavakkal van is kifejezve. És mivel Isten a Szeretet, ezért minden ige szeretet. Hogyan éljünk tehát ebben a hónapban? Hogy kerüljünk szoros közelségbe

Ha éljük igéit, sőt, ha igéi éltre kelnek bennünk, olyannyira, hogy „élő igékké” alakítanak át minket, akkor egy vagyunk Vele, szorosan Hozzá tartozunk. Akkor nem az „énünk” él többé vagy a „mi”, hanem az Ige él mindannyiunkban. Ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy valóra váljon a keresztények közötti egység. Ahogy a testnek lélegeznie kell ahhoz, hogy éljen, ugyanúgy a léleknek is, hogy

A megélt ige megszabadít minket az emberi korlátozó tényezőktől, örömet, békét és egyszerűséget ad, az élet teljességét, fényt. Azért van így, mert az ige által Krisztushoz csatlakozunk, az Ige pedig lassan-lassan átalakít minket, hogy másik Ő legyünk.

Krisztussal, aki „az Egyház egyetlen alapja”? Úgy, hogy szeretünk, ahogyan Ő tanított minket. „Szeress, és tégy, amit akarsz” – mondta Szent Ágoston, szinte összefoglalva ezzel az evangéliumi élet törvényét. Mert ha szeretünk, nem tévedünk, és egészében teljesítjük Isten akaratát.

„Krisztus, az egyetlen alapja”

Egyház

Van viszont egy ige, amely magában foglalja az összes

(Megjelent: Új Város 2005/1. szám)

A hét imája Fohász Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére! Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat! Segíts engem a helyes időbeosztásban! Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez! Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat! Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie! Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek

révén növekedünk és érlelődünk! Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához! Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk. Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit. Kérlek, segíts, hogy tudjak várni! Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra. Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk! Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és a megfelelő helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot közvetíthessek! Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől! Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van! Taníts meg a kis lépések művészetére! Antoine de Saint-Exupéry imája • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

OLVASÓINK ÍRTÁK

Levelet kaptunk

Remény

hogy a világból még nem halt ki a segítőkészség és a felebaráti szeretet. Az ajándékokat végül kilenc családhoz juttatták el: szentmihályfai, diósförgepatonyi, illetve abonyi családokhoz, és bőségesen jutott ajándék a dunaszerdahelyi gyermekotthon lakóinak is. Öröm, meghatódottság, hála volt látható az arcokon. Né-

Zarándoklat Kassára Egy gyönyörű, verőfényes délutánon, november utolsó napján, Bély, Tiszacsernyő, Kis- és Nagytárkány, valamint Királyhelmec hívei indultak zarándokútra, amelynek célja a kassai Szent Erzsébet-székesegyház volt. A Kassai főegyházmegye védőszentjének, Szent András apostolnak szentelt év, valamint a hit éve lezárásának alkalmából került sor az útra. Az autóbuszban szép, Szűz Máriát dicsőítő énekekkel, illetve a rózsafüzér elimádkozásával készítettük fel lelkünket az ünnep méltó megéléséhez. Az este hat órától kezdődő szentmise előtt egy kis kitérőt tettünk. A csécsi temetőbe látogattunk el Vanyó Ernő, egykori nagytárkányi plébános sírjához, aki a múlt század 70-es és 90-es éveiben végezte hűségesen papi teendőit a hozzá tartozó ﬁliákon. A megemlékezést követően szentségimádáson vettünk részt a helyi templomban, majd egy kellemes vendéglátás részesei lehettünk a vendégszerető csécsi hívek jóvoltából. Kassára megérkezve, már a dóm esti megvilágításának látványa is csodálatra méltó volt. A zsúfolásig megtelt székesegyház pedig elgondolkodtató… A szentmisét bemutató Bernard Bober püspök mellett ott voltak az egyházmegye magyar ajkú papjai is, akiktől örömmel hallottuk a szertartásban az anyanyelvünkön elmondott imákat. A püspök úr prédikációjában megemlékezett azokról a papokról, szerzetesekről, szerzetes nővérekről, akiket ártatlanul hurcoltak el, gyaláztak meg vagy kigúnyoltak. A papokhoz szólva hangsúlyozta, hogy az egyre gyakoribb és fondorlatos kísértések közepette továbbra is legyenek hűek és kitartóak hivatásukhoz! Megfontolandó és ﬁgyelemre méltó gondolatok. Útban hazafelé lelkiatyánknak, Vranai Alfréd, nagytárkányi plébánosnak köszöntük meg, hogy egy élményekben és lelkiekben gazdag eseményben lehetett részünk, és hogy boldogan, szerencsésen érkezhettünk vissza szeretteink körébe. Monka Zsuzsa, Bély

Jót tenni jó… Szentmihályfán 2013-ban először szervezett a katolikus plébánia jótékonysági gyűjtést, hagyományteremtő szándékkal. A fő cél az volt, hogy a szerényebb körülmények közt élő gyerekek arca is boldog legyen karácsonykor. Advent 2. vasárnapján hirdették meg a gyűjtést, amely mintegy másfél hétig tartott. Minden várakozást felülmúlt az eredmény. Már az első nap reggelén érkeztek ajándékok, adományok. Rengeteg jó minőségű ruhaféle, édesség, tartós élelmiszer és játék gyűlt össze. Az akció során nagyon sok jó ember adományaival megerősítette,

hány család látogatása során biztossá vált, jótékonykodásra nemcsak karácsonykor van szükség, sok helyütt az év más részében is szükség lenne még a legapróbb segítségre is… Hálás köszönet jár Nagy Pál szentmihályfai plébános úrnak, amiért kezdettől fogva támogatta a gyűjtés ötletét, nemcsak elméletben, hanem rengeteg munkával és szállítással is. Nagy köszönet jár minden egyes adakozónak, segítőnek is, akik nélkül nem valósulhatott volna meg az akció. Külön köszönet jár a diósförgepatonyi alapiskola diákjainak is, akik közül sokan szintén bekapcsolódtak a gyűjtésbe. Az idei adventi jótékonysági gyűjtés már most be van tervezve, bizalommal és hittel telítve várjuk, hogy az akció ugyanilyen sikeres lesz, mint az első volt, és sok családba, még ha csak kicsi csomagok formájában is, de a felebaráti szeretet el fog jutni. Fehér Terézia tanár

Amikor betiltották a háromkirályok ünnepét A háromkirályok vagy amint a köztudatban szintén él, a három napkeleti bölcs, hosszú vándorlás után, követve az égi jelet, megtalálták Betlehemet és benne a kis Jézust, a világ Megváltóját. E három bölcs férﬁúra mi, római katolikusok január 6-án emlékezünk. Így volt ez a múltban is, ameddig a totalitárius ateista hatalom nem jutott uralomra. Első tettük az egyházi ünnepek megnyirbálása volt. Többek közt áldozatul esett ennek a háromkirályok ünnepe is, a kis- és nagydiákok szomorúságára, mert ha egy ünnep munkanappá lett nyilvánítva, akkor az az iskolák számára is természetesen tanítási nappá lett. Az ilyen nem szimpatikus változásokat nem nagy lelkesedéssel fogadta a diákok hada. Az a szó, hogy sztrájk, akkor még számunkra

• URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE • 2014. JANUÁR 12.

majdnem ismeretlen fogalom volt, mégis ilyesvalami valósult meg spontán, mindenféle szervezés nélkül a háromkirályok ünnepének reggelén. Kisebb csoportosulások keletkeztek az iskola alsó szintjén és az épület előtt. Voltak csoportok, amelyek tüntetően elindultak a nem mesze levő római katolikus templomba (akkoriban a szép szokások közé tartozott útban az iskola felé megállni a templomban egy rövid fohászra). Viszont voltak olyanok is, akik ennek ellenére elfoglalták helyüket az osztályukban, vagyis nagyon megosztott volt a diáktársság, főleg ha hozzászámítjuk azokat is, akik otthon maradtak. A mindig magabiztos tanári kar tehetetlen volt. Az igazgató sem állt a helyzet magaslatán. A meggyőzés sem szép szóval, sem fenyegetésekkel nem vezetett eredményre, bár a nem katolikus vallású gyerekeknek mindegy volt, eleinte csak szolidaritásból szegődtek az iskolafegyelem megszegőihez, valójában a lógás reményében. Hogy mi zajlott le a tanári szobában és az igazgató irodájában, az a mai napig nem derült ki. Nem tudódott ki az sem, hogy mindezek után fentről mekkora szankciók következtek, sem az, hogy voltak-e egyáltalán az igazgatóval, illetve a tanári karral szemben. Mi, kisdiákok, kihasználva a kavarodást, szép csendesen leléptünk, a további fejlemények nem érdekeltek bennünket, így nem tudok lelkiismeretesen beszámolni azokról. Állítólag a nagyon csonka létszámú osztályokban nem voltak tanításra utaló jelek. Megvirradt a másnap, amely az igazgató dorgáló intelmeivel tele összejövetellel kezdődött. Ki emlékezne ma a pontos tartalmára? Elhangzott a magaviseleti jegy éppúgy, mint az iskolából való kizárás. Mi mást várhattunk? De a régi mondás szerint minden csoda három napig tart. Most is így lett. Közeledett a félévi osztályozás, s a háromkirályok-napi incidensről lassan mindenki elfeledkezett. (Lehet, hogy egy kicsit szándékosan is.) Ezzel minden visszazökkent a régi, megszokott kerékvágásba. Ma már, amikor újra ünnep e nap, vagyunk még egypáran, akik visszaemlékezünk történelmünk e sötét szakaszára. Puss Rudolf Kérjük olvasóinkat, hogy – ha csak egy mód van rá – e-mailben, a remeny@remeny.sk címre küldjék be leveleiket és a hozzájuk tartozó képeket a Levelet kaptunk c. rovatunkba. A villámpostán érkezett írásokat hamarabb közzé tudjuk tenni a Reményben.

TANÁCSOLÓ

Testi-lelki egészségünk

Műsorajánló

Szemünk és vérnyomásunk II. „Aggódó feleség“ jeligéjű kedves Olvasónk arra is kíváncsi, milyen panaszok, jelek esetén nem halasztható a szemorvosi vizsgálat magas vérnyomásban szenvedő, ám orvosokhoz járni nemigen szerető férje esetében. Mint azt már említettem, a jól kezelt hipertóniás betegnek nincs látáspanasza, fájdalma. Van azonban egy olyan, a beteg környezete által is látható jel, amely akár az eddig fel nem ismert magas vérnyomás első tünete is lehet. Ez a jel az ún. kötőhártya alatti bevérzés. Ilyenkor egy apró kötőhártyaér reped meg és okoz fájdalmatlan, jól körülhatárolt vörös foltot a szemfehérjén. Mivel az ér a benne hirtelen megnövekvő nyomáskor reped meg a leggyakrabban, mindenképpen ﬁgyelmeztető jel: meg kell mérni az illető vérnyomását. Ha már ismert, kezelt hipertóniáson jelentkezik ilyen jel, ez arra utalhat, hogy változtatni, szigorítani kell a gyógyszeres kezelésen. A most említett kötőhártya alatti bevérzés inkább ijesztő, mint veszélyes jel. Létezik azonban olyan ijesztő jel is, amely mögött valódi veszély, az érintett szem megvakulásának rizikója rejtőzhet. A látóhártya (retina) csak akkor képes a rávetülő képet feldolgozni és továbbítani az agy felé, ha a vér elegendő oxigént és tápanyagot szállít számára. Ha a vérnyomás hirtelen leesik – pl. ájulás, kollapszus előtt –, akkor „elsötétül a világ“. Ez a látáskiesés csak átmeneti, a vérnyomás rendeződése után a látás teljes mértékben visszatér. A látóhártyaerekben csökkenhet a vérnyomás akkor is, ha az eret vérrög zárja el. Ez a vérrög vagy magában az artériában képződik vagy pl. a szívben keletkezik, és belőle sodródik egy apró darab s akad meg a látóhártyaérben. Mi történik az érelzáródást

Magyar Katolikus Rádió Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton.

Mária Rádió

követő percekben: a hirtelen oxigén nélkül maradt retina „leblokkol“, azaz azonnali, fájdalmatlan(!), de teljes látásvesztés alakul ki az érintett szemben. Ha nem a fő ütőér, hanem csak egy ága záródik el, a látás megmaradhat, de kisebb-nagyobb látótérkiesés keletkezik. Még egyszer hangsúlyozzuk, mert ebben (is) rejlik veszély: a látás hirtelen romlása fájdalom nélkül következik be, ezért kedves levélírónk férje ezt is bagatellizálhatná, mondván: nem fáj, tehát nem lehet olyan nagy a baj. Pedig nagy a baj, és azonnali szemorvosi ellátást igényel. Még inkább fennáll a késlekedés veszélye akkor, ha az elzáródás nem az ütőérben, hanem a szemből a vért elvezető visszérben, vénában következik be. Ilyenkor hasonló jelenség áll be, mint

amikor a vérnyomásméréskor a kart elszorítjuk: az ütőérben levő magasabb nyomás az alkart, kezet továbbra is ellátja vérrel, de puhább falú véna összenyomása miatt a vér nem tud elfolyni a kézből: a kézfej megduzzad, vénái kitágulnak. Ha ilyen elfolyási elégtelenség a látóhártya vénájának elzáródása miatt jön létre, a látóhártya duzzad meg és vérzések is kialkulhatnak benne. Mit észlel ebből a beteg? Azt, hogy látása fokozatosan, napok vagy akár hetek alatt romlik meg – ismét csak különösebb fájdalom nélkül. Mi tehát az elmondottakból a tanulság? A magas vérnyomásos beteg, ha látása hirtelen vagy fokozatosn kialakuló romlását tapasztalja, azonnal forduljon orvoshoz. Csak a gyors szemorvosi beavatkozás mentheti meg látását.

FIGYELEM! Továbbra is várjuk a családi élettel, neveléssel, lelki gondjaikkal, valamint jogi és egészségi problémákkal kapcsolatos kérdéseiket. Ezekre lapunk – pszichológus, orvos és jogász – munkatársaitól részletes választ kapnak Tanácsoló – Testi-lelki egészségünk, illetve Mit mondanak a paragrafusok? című rovatunkban. Leveleiket a remeny@remeny.sk e-mail címre vagy a Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava postai címre küldjék.

Agapé

Göngyölt karajtekercs

Hozzávalók: 6 személyre: 1-1,5 kg karaj csont nélkül, 30 dkg gomba, 10 dkg húsos füstölt szalonna, 2 fej vöröshagyma, 3 db tojás, 2 ek. mustár, 1 db piros kaliforniai paprika, 2 db zsemle, 2 dl tej, só, őrölt fekete bors, grillfűszer, őrölt kömény, petrezselyemzöld, 2 ek. sertés- vagy libazsír Elkészítés: A szalonnát, hagymát, paprikát kis kockákra vágjuk. Két darab tojást megfőzünk, felkockázzuk. A gombát felszeleteljük. A zsemléket tejbe áztatjuk, kinyomkodjuk. A petrezselymet apróra vágjuk. A karajt éles késsel egy nagy szeletté nyitjuk, kicsit kiklopfoljuk, sózzuk, mindkét oldalát befűszerezzük, és az egyik oldalát megkenjük mustárral.

A szalonnát kipirítjuk, megdinszteljük rajta a hagymát. Rátesszük a gombát, sózzuk, borsozzuk, és addig pároljuk, míg elfövi a levét. Belekeverjük a kockára vágott tojást, paprikát, a kinyomkodott zsemléket, egy egész nyers tojást és a petrezselyemzöldet. Sóval, borssal ízesítjük. A karajt alufóliára terítjük, és vékony rétegben elosztjuk rajta a tölteléket. Felcsavarjuk, mint a bejglit, és szorosan a fóliába csavarjuk. Tepsibe tesszük, zsírt és kb. 2 dl vizet teszünk alá, majd sütőben 180 fokon 1,5 órát sütjük. Kibontjuk a fóliát, és 20-25 perc alatt pirosra sütjük. Szeletelés előtt kicsit hagyjuk hűlni. Burgonyapüré illik hozzá.

Január 18., szombat 17.20 Tanúságtétel. Személyes vallomások megtérésről és a hit erejéről 18.00 Szentmise Mocsáról 20.30 Máriaút. Zarándokút Mariazelltől Csíksomlyóig 21.15 Szombat esti beszélgetés Január 19., vasárnap 11.00 Szentmise Budapestről 22.00 Felvidéki beszélgetés

Duna Tv Január 18., szombat 6.50 Magyar történelmi arcképcsarnok. Szemere Bertalan 7.40 Élő egyház 8.10 Isten kezében. Domonkos nővérek Kőszegen 10.55 Sírjaik hol domborulnak Január 19., vasárnap 6.45 Világ-Nézet. Női szemmel 8.10 Nemzeti nagyvizit 8.40 Rome Reports - Vatikáni híradó

m1 Január 19., vasárnap 9.00 Katolikus krónika 9.40 Tanúságtevők 10.05 Útmutatók

Kedves Olvasóink! Arra biztatjuk Önöket, küldjék be kedvenc, jól bevált ételreceptjüket, a hozzávalók feltüntetésével és az elkészítés módjának leírásával együtt. Szerkesztőségünk e-mail címe: remeny@remeny.sk A recepteket beküldött olvasók közül negyedévenként kisorsolt ajándékot kap.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KUCKÓ

Szólj a Napnak! Szólt a Madár, és hajnal lett a kertben. Néztem a fölkelő napot s álmomban énekeltem. (Rónay György: Hajnal)

Gyerektoll Küldök egy verset, amit én írtam a kis Jézus születése alkalmából. Katona Zsóﬁa vagyok, 5. B osztályos tanuló, és Feketenyéken lakom. Galántára járok iskolába. Ezt a verset szeretném betenni a Reménybe. Köszönöm.

Karácsony Jaj,de várom azt a napot, Amikor ajándékot kapok. Lesz sok süti és sok kalács, Amit mi készítünk, együtt Otthon ám!

Ádám Gréta, 4. A osztály, Bénai Alapiskola Gáspár Nikoletta, 3. B Ragyolci Alapiskola

Pompázik a karácsonyfa. Csillog rajta a sok pompa. Itt az öröm, itt az ünnep. Megszületett a kis Jézus Betlehemben. Örüljünk, vigadjunk, mert Megszületett A Megváltónk!

Az elefánt és a mókus

Készítette Hagony János

Rejtvény

Beköszöntött az esős évszak. Annyira zuhogott az eső, hogy a folyók kiöntöttek; a víz napról napra tovább emelkedett. Az áradás elől még az elefántnak is menekülnie kellett. Futtában egy gázlóhoz ért, ahol átlábolhatott a magasabb fekvésű túlsó partra. Amikor a gázló egyik sziklájára akart lépni, egy rémült, ágba kapaszkodó mókust pillantott meg a sebes áradatban. – Ments meg, ments meg, elefánt! – rimánkodott az.

Malák Edina, 3. B Ragyolci Alapiskola

Zacpal Amarilys, 3. A osztály, Bénai Alapiskola

Németh Ferenc, 4. A osztály, Bénai Alapiskola Az elefánt odanyújtotta ormányát, és kiemelte a vízből a mókust. A kis állat örömében sírva köszönte meg, azután felkapaszkodott az elefánt hátára, s megfogadta, hogy soha nem hagyja el nagy segítőtársát. Az elefánt, hátán a mókussal, szerencsésen átgázolt a túlsó partra. Eleinte volt élelmük bőven, banán, manióka és mindenféle egyéb gyümölcs. A víz azonban tovább emelkedett, és újból menekülniük kellett. Végül egy magasabb, kavicsos területre értek. Megéheztek. De itt se manióka, se banán nem termett, amit az elefánt az ormá-

nyával leszedhetett volna, de még fű sem nőtt. Semmi ennivalót nem talált. Lefeküdt szomorúan egy roppant magas fa tövébe. Akkor a mókus lemászott a hátáról és felkapaszkodott a roppant magas fára. Egyszer csak potyogni kezdett az elefánt köré a sok gyümölcs, hogy csak úgy rengett a föld. Mire az elefánt felébredt, mindenütt gyümölcs volt körülötte, annyit ehetett, amennyi belefért, s még maradt is belőle. Akkor a mókus lemászott a fáról. – Látod, elefánt, te megmentetted az életemet, én pedig a tiédet. – Most látom, hogy mit ér a jótett! – válaszolt az elefánt.

Amíg az áradás tartott, a mókus mindennap felmászott a roppant magas fára, és elegendő gyümölcsöt rázott le elefánt barátjának. (afrikai népmese) Tudjátok, mi a manióka? Egy olyan cserjeféle, melynek gumós gyökerét meg lehet enni. Ti mikor, hogyan segítettetek másoknak? Vagy volt olyan eset, hogy nektek segített valaki, amikor bajban voltatok? Beszéljétek meg otthon vagy az iskolában, a hittanórán, és írjátok meg a Kuckónak a következő címre: remeny@remeny.sk!

Meghatározások: Remény, Žiacka 4., A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy vil1. Kézi fűnyíró eszköz, 821 06 Bratislava, vagy lámpostán január 17-ig küldjétek el szerkesztőségünk címére: 2. Kergeti, hajtja, remeny@remeny.sk 3. Határok nélküli Jupiter!, (a tárgymegnevezésbe írjátok be: Kuckó és 1 2 3 4 5 6 7 4. Fájdalom, küldjétek el levelezési címeteket is). 5. Darált, 6. Káposztafajta, Megfejtés 7. … Mór – magyar író. A megfejtés a színessel jelölt kockákban taA múlt évi 50. számban közölt rejtvény lálható. Jelentése: Azok a két éven aluli ﬁúmegfejtése: Filippi. gyermekek, akiket az Írás szerint Heródes kiA nyertes: Csernyánszky Luca, Naszvad. végeztetett, mert azt hitte, köztük van a GyerGratulálunk, az ajándékot postán küldmek, akit a napkeleti bölcsek kerestek. Ünnejük! pük karácsony után, december 28-án van. • URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE • 2014. JANUÁR 12.

NAPRAFORGÓ

Aki tegnap voltál: ma már nem te vagy, Aki holnap léssz: ma még nem te vagy. (Weöres Sándor) Keresd a Reményt a Facebookon!

Szavalóverseny Gárdonyi Géza és Sík Sándor tiszteletére A 2013-as évben két nagyszerű magyar irodalmárral kapcsolatban is kerek évfordulóra emlékeztünk. Százötven éve született a történelmi regény műfajának óriása, Gárdonyi Géza, és ötven éve hunyt el a pap-költő, Sík Sándor. Az ő emlékükre, Lormusz János esperesplébános ötlete alapján, szerveztek szavalóversenyt december 17-én, Bősön. A versenyen felső tagozatos általános iskolások, illetve középiskolások vettek részt – elsősorban a Csallóköz községeiből. A versenynek a helyi művelődési központ adott otthont. A versenyzőket és felkészítő tanáraikat a község polgármestere, Fenes Iván köszöntötte. Üdvözlő szavaiban az advent jelentőségéről, az ünnepről beszélt. Utána a rendezvény fővédnöke és egyik zsűritagja, A bősi Fodor Dóra, a II. kategória győztese Herdics György címzetes apát szólt a versek hatalmáról. „Aki a verset szereti, rossz ember nem lehet” – mondotta. A költészet ugyanis mindenre választ ad. Megtalál örömünkben és szomorúságunkban egyaránt. Ugyanakkor a versek meg is szentelnek; hiszen a magyar poézis önmagában is egy kicsit szent! A szavalóverseny házigazdájaként Albán József plébános ismertette a szabályokat és mutatta be a zsűritagokat. Mielőtt a szavalók a közönség elé léptek volna, Fodor Denisza, az esemény háziasszonya ismertette Gárdonyi és Sík Sándor életművét. A versenyzők két csoportban mérettettek meg. Az elsőben az általános iskolások hatodik, hetedik és nyolcadik osztályosai; a másikban a kilencedikesek és a középiskolások adtak tanúbizonyságot irodalomérNémeth Viktória Diósförgepatonyból első zékükről. Az előbbiek teljesítményét Vayai-Horváth helyezést ért el az I. kategóriában Mária, mons. Szakál László esperes, Bozay Krisztián esperes és Domonkos Mária bírálták el. Idősebb társaik kategóriájának zsűrijét pedig Herdics György, alkotta. Döntéseik alapján a következő eredmények Solymos Lívia, Zalka Lóránt tanár és Albán József születtek:

A különdíjas Tóth Krisztián Nyárasdról érkezett Az I. kategóriában első helyezést ért el Németh Viktória (7. osztály, Móricz Zsigmond Alapiskola, Diósförgepatony), második lett Mózes Luca Zsóﬁa (6. osztály, József Attila Alapiskola, Vásárút), a harmadik helyen pedig Nagy Júlia (8. osztály, Amade László Alapiskola, Bős) végzett. Különdíjat kapott a hatodik osztályos Tóth Krisztián, aki a Nyárasdi Alapiskola diákja. A II. kategória első helyezettje Fodor Dóra (9. osztály, Amade László Alapiskola, Bős) lett, a második díjat Šiška Dávid (9. osztály, Bartók Béla Alapiskola, Nagymegyer) nyerte, míg a harmadik helyen Turczi Dorottya (9. osztály, Szabó Gyula Alapiskola, Dunaszerdahely) végzett. A győztesek tavasszal egy programokban dús, győri utazáson vehetnek majd részt. Az eredményhirdetés előtt Bozay Krisztián, valamint Solymos Lívia tették közzé észrevételeiket, tapasztalataikat és építő jellegű kritikájukat. Mészáros Péter

Villámpostaládánkból ha kicserélték volna. Fél évvel később a könnyeimmel küszködve hallgattam, ahogy 54 fiatal előtt arról beszélt, hogy mit jelent számára a keresztény közösség. Még 2006 novemberében történt. Akkor rendez- Fantasztikus volt. Eszembe jutott egy mondat: „Mitük meg a 13. szenci Antióchia hétvégét. A tizenhár- ért menjünk vissza a csodákért kétezer évet?” Valómas szerencsétlen szám, fordult meg a fejemben. Hát ban nem kell időutazást tennünk, mert csodák vanigen, ez a hétvége valahogy tényleg más volt, de csak- nak most is. És ezt akkor megéreztem. is jó értelemben. Hogy miért? Mindig jobban ízlik az Gyakran látni a reklámokban, ha valamilyen moétel, ha mi magunk is belerakunk valamit. Elég, ha sóport vagy szépítőszert propagálnak, hogy mutatmegpucoljuk a krumplit, vagy felmetéljük a hagy- nak egy képet, milyen volt előtte és milyen lett utána mát, és máris egészen más íze van. Hát, így volt ez a ruha, az arcbőr. Ha ezt megcsinálnánk a fiatalokkal, ezzel a hétvégével is. Mindenki belerakott valamit, és akik részt vettek az Antióchia hétvégén, hogy kik úgy éreztem, mindannyiunknak nagyon tetszett az voltak előtte, és kik lettek utána, bizony nagy küeredmény. lönbséget vennénk észre. Amikor látom a mosolytól Nekem az volt a hetedik Antióchia hétvégém, de ragyogó, boldogságtól duzzadó és szeretetet sugárzó olyasvalamit éreztem, amit addig még soha. Rádöb- arcokat, az egyik szemem sír, a másik nevet. Nagy bentem, hogy egyes embereknek milyen sokat jelent öröm tölt el, ha látom, hogy mennyit adott ezeknek ez a közösség, mert nagyon sok mindenről le tudnak az embereknek a hétvége, viszont szomorúság, ha armondani miatta. Arra a hétvégére elhívtam egy lányt, ra gondolok, mennyi fiatalnak volna rá lehetősége, de aki habár papíron keresztény volt, nem igazán tulaj- nem él vele. Felmerülnek bennem a kérdések: Miért? donított fontosságot hitének. Eljött közénk, és mint- Ez a mi hibánk? Az ő hibájuk? A társadalom hibája?

A tizenhármas csapdájában

Az Egyház hibája? A választ nem tudom. De nekünk, antióchiásoknak úgy kellene élnünk - viselkednünk, hogy a ﬁatalok ránk akarjanak hasonlítani. Ez nehéz, fárasztó, sok gonddal-bajjal járó feladat, de ez a küldetésünk. Első hallásra megvalósíthatatlannak tűnik, de Isten segítségével semmi sem lehetetlen. Nagyjából ezeket a gondolatokat váltotta ki belőlem az a három nap. És átértékelődött bennem egykét dolog. Megtanultam értékelni azt, amim van. Rájöttem, hogy nincs túl sok okom panaszra: fantasztikus családom van, akik mindent megadnak, barátaim, akikre bármikor számíthatok, adottságaim, amiket kedvemre fejleszthetek, és Isten, akiben hiszek. Mi kell még? Ja, és hogy ki nem hagyjam: a tizenhármas számról is megváltozott a véleményem. Nálam azóta nem a szerencsétlenség hordozója, hanem eszembe juttatja ezeket a sorokat és azt az érzést, ami most bennem lakozik. Horváth Péter • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REJTVÉNY

GONDOLKODÓ

Keresztelő János csak bűnbánatot hirdet, s keresztsége is csak a bűnbánat jele. Jézus ezt használja fel nyilvános működésének megkezdésére: az Ő feladata az lesz, hogy elvegye a világ bűneit. Az emberiség terhét veszi vállára, és megmutatja, hogy ... a mondat befejezése a vízszintes 1 számú sorban található meg. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán január 17-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy e-mail címére: remeny@remeny.sk Ne felejtsék el a pontos postai címüket is megírni! A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ Vízszintes: 1. A rejtvény megfejtése (a nyíl ir. folytatva); 13. Két fél, vagy négy negyed, ... stb.; 14. A templom központi berendezési tárgya; 15. Vonatkozó névmás; 16. Angol főnemes; 17. Kilométer; 18. Nózija; 20. Dátumrag; 21. Koreai autó; 22. Karibi ország; 24. Gomorrával együtt pusztult el; 26. Szintén; 27. Iskola - régiesen; 29. Nemzetség - szlovákul; 30. Nedvszívó (papiros); a 2. kockában két betűvel; 32. Hirtelen meghúz; 34. Ezüstfehér, igen kemény fém; 36. Mégsem a közepén (!); 38. Állj!; 40. Állami bevétel; 41. Jelen nap; 43. Más szóval, vagyis; 45. Tény és való; 47. Anno Domini; 48. A máj váladéka; 50. „Szól az ... szent“ - Monin abbé könyve Vianney Szent Jánosról; 52. Az „eredeti“ kifejezés latin rövidítése; 54. Személyéről; 56. A kicsapongó életet élő személy jelzője; 58. Vég(ek) nélküli pácolás (!); 60. Fohász; 62. Amerikai színész, talán legismertebb szerepe A keresztapa volt (Marlon, 1924 - 2004); 64. Orosz repülőgép-típus; 65. Megrázkódtatás, az orvos szavával; 68. L!, B!; 69. P. úr felesége; 70. Minden lobby így kezdődik (!); 71. Balti főváros; 73. Ad acta; 74. Curaçao és Hollandia autóinak betűjele; 75. Az előtte levő helyre; 77. Valamilyen fémet tartal-

mazó szulfát; 79. Neves olasz színésznő (Sophia); 80. Ez a csata 1456. július 4. és 22. között zajlott le; Függőleges: 1. A hanyagul, felületesen dolgozó ember jelzője; 2. Önző, az utolsó kockában két betűvel; 3. A házasság istennője a görög mitológiában; 4. Szívre hatóan könyörög, irodalmi szóval; 5. „c“ régi alakja; 6. Trianon előtt Magyarországhoz tartozott ez a délvidéki város; 7. Római 49; 8. Száz - szlovákul; 9. A velünk együtt levő (dolgozó) személy; 10. Hiba, tévedés - ismert angol szóval; 11. Dúr hangsor 4. szolmizációs hangja; 12. Mohamedán pap; 17. A magyarságba beolvadt nép; 19. Juttatok; 22. Pénzszekrény; 23. Rádiós (vagy tévés) műsor közvetítése; 25. Német-lengyel határfolyó; 27. Ókori római felsőruha; 28. Idegen szóösszetételek előtagjaként a jelentése: ellen, ellenes; 31. Fonetikus mássalhangzó; 33. Afrikai ország; 35. Lírai költemény; 37. Gróf - angolul; 39. Régebben a katonai díszszemlét nevezték így; 42. Bácsika; 44. Vissza: tömegközlekedési eszköz; 46. Brazil labdarúgó, a „fehér Pelé“; 49. ... Kazan - amerikai rendező (1909-2003); 51. Férﬁnév; 53. Menj, menni - angolul; 55. Távol-keleti folyam; 57.

Mária istenanyaságát ünnepelték Január elsején három jeles alkalmat – Mária Istenanyaságának napját, az új év kezdetét és a béke világnapját – ünnepelték a csíksomlyói kegytemplomban. Mária istenanyasága napján a szentmisét Urbán Erik ferences templomigazgató celebrálta. Szentbeszédében a három ünnep jelentőségéről beszélt. „Az év első napját a Boldogságos Szűz Máriának ajánljuk, az élet asszonyának, hiszen Mária igent mondott Jézusra, és ezzel igent mondott a mi megváltásunkra is. Igent mondott egy gyermekre, igent mondott egy életre, ezzel együtt igent mondott a mi örök életünkre” – fogalmazott Erik testvér, aki a csíksomlyói Szűzanya közbenjárását kérte az év minden napjára. • URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE • 2014. JANUÁR 12.

1969. január 16-án gyújtotta fel magát Szent Vencel szobránál tiltakozásul a Prágai Tavasz katonai eltiprása ellen ( Jan, 1948-1969); 59. Osztrák zeneszerző, „a bécsi keringő atyja“ ( Joseph, 1801-1843); 61. Barát(ocskám) - spanyolul; 63. Az amerikai Nemzeti Kosárlabda Szövetség angol nevének ismert rövidítése; 66. Rolád, melynek nincs vége (!);67. Karcsú testű, gyors vadászkutya; 69. Brazil szövetségi állam; 72. Az amerikai NBC televíziós társaság 1986 és 1990 között sugárzott vígjátéksorozata; 74. Hónaprövidítés; 76. Egyes szám első személy; 78. Szlovák kettőshangzó; 79. Laurencium.

Megfejtés Az 50. számunkban közölt rejtvény megfejtése: „Ó jöjj, ó jöjj, Üdvözítő, beteljesült már az idő. Törd át az ég zárt ajtaját, vár a világ sóvárgva Rád!” A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Tóth Katalin, Nagykapos. Gratulálunk!

„Ezen a napon mindannyian jót kívánunk egymásnak, békességet, jóságot, szelídséget, örömöt, azért, hogy mi is gazdagodjunk” – mondta Urbán Erik. Példaként hozta fel a betlehemi Kis Jézust felkereső pásztorokat, ők ﬁzikailag szegényebben, de lelkiekben gazdagabban tértek vissza otthonukba. A béke világnapja kapcsán kiemelte: „Nagy szükség van a békére, arra a békére, amit minden szentmisében kérünk a Miatyánk elimádkozása után. Az év folyamán ne legyünk önzőek, ne akarjuk egymást elnyomni, hanem egymásnak a javát keressük. Békességre van szükség a családban, a közösségben, a munkahelyen. A béke érdekében nekünk is minden nap meg kell hoznunk a magunk kis áldozatát.” A szentmisét követően a kegyszobor előtt imádkoztak a hívek. Magyar Kurír

APRAJA-NAGYJA Fizetett hirdetések KÖSZÖNTŐ

„Aki szépen énekel, kétszer imádkozik”

ÚJ ÉVI AKCIÓ

Legszebb hivatás a világon Istent szolgálni a szent oltáron. Mély tisztelettel és szeretettel köszöntjük lelkiatyánkat,

Koller Gyula– Herdics Gyögy: Reménykedéseink

Tisztelettel és szeretettel köszöntjük kántorunkat,

KOVÁCS ATTILA plébánost névnapja alkalVálogatás a Remény mából. katolikus hetilap egyImáinkban kérjük a jó Istent, adjon neki erőt, DERZSI GYÖRGYÖT, kori és jelenlegi főszerjó egészséget hivatása teljesítéséhez. A Szűzanya aki karácsony szent ünnepén volt 50 éve, hogy kesztőjének cikkeiből szeretete és oltalma kísérje élete minden napján. – kemény kötés Isten dicsőítésére elkezdte kántori szolgálatát. Ára: 2,95 Eur Köszönjük a jó Istennek, hogy hozzánk vezérelte, Az egegi rózsafüzér-társulat tagjai helyett 1,45 Eur így kellemes hangjával és orgonajátékával dicséri Istent a nagypakai egyházközösség híveivel Szívünk teljes szeretetével és hálájával köegyütt. Könyvrendelés: Kérjük a jó Istent, adjon neki testi-lelki egész- szöntjük születésnapja és közelgő névnapja alkalCím: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava séget, hogy még sokáig énekelhessen templo- mából Tel.: 0948/057 508 • E-mail: office@remeny.sk munkban, szebbé téve a vasárnap és ünnepnapjaNOVÁK JÓZSEF ink szertartásait. Kérjük a Szűzanya oltalmát lelkiatyánkat. élete minden napjára. MEGEMLÉKEZÉS Áldozatkész, példaadó és szeretettel túláradó tevékenységéért áldja meg őt az Úr bőségesen. Hálás szívvel a nagypakai egyházközösség hívei és a lelkiatya Oltalmazza a Szűzanya, hogy még sokáig közötSoha el nem múló szeretünk lehessen. Hálás csábi és dacsókeszi hívei tettel emlékezek január 13án felejthetetlen jó édesTisztelettel köszöntjük névnapján anyámra, ThDr. JÓZSA ATTILA esperesplébánost. Árassza el az Úr kegyelmével és adjon erőt, egészséget. A Szűzanya óvja és védelmezze lépését! A galántai hívek

FELHÍVÁS A Glória Kiadó felhívja azon tisztelt ügyfelei figyelmét, akik eddig még nem rendezték a fennmaradt tartozásukat, hogy rövid időn belül pótolják mulasztásukat. Megértésüket köszönjük.

TÓTH FERENCZNÉ KAJLA MATILDRA, halálának 30. évfordulóján. Leánya, Angéla

Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni véled? Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, Annál többet, annál szebbet mondasz. (Petőf i Sándor)

Remény elérhetőségek Főszerkesztő-helyettes: Albán József Tel.: +421 (0)948 057 510 Felelős szerkesztő: Bertha Éva Tel.: +421 (0)948 057 509 Szerkesztő: Orbánné B. Mária Tel.: +421 (0)948 057 506

www.remeny.sk remeny@remeny.sk Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella Tel.: +421 (0)905 255 154 kamenargabi@gmail.com

Lapterjesztés (hétköznap 9.00–15.00 óráig): 0918/462 411 Könyvrendelés: office@remeny.sk vagy 0948/057 508 KÖNYVRENDELÉS:

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REMÉNY

Hidd, amit

Könyv- és naptárajánlatunk Legyünk a szeretet közössége! Ferenc pápa gondolatai az év minden napjára Kránitz Mihály atya magyarázataival Ára: 7,50 Eur

énekelsz Mészáros Angelika „Aki szeret, az énekel, aki énekel, az kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston)

Ne féljetek nevetni! Vidám történetek a szent pápáról, II. János Pálról Ára: 7,50 Eur

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ima a hívő ember „anyanyelve”. S egész biztosan igaz a mottóban idézett Szent Ágoston-i mondás is: „…aki énekel, az kétszeresen imádkozik.”. Ismerjük vajon „énekes anyanyelvünket”? Elgondolkoztatnak olykor az ismerős templomi dallamok s énekeink szavai? Tamás József plébános írta egy helyen: „A magyar nép éneklő nép. Énekben mondja el örömét és bánatát, és ezzel vigasztalódik. A mai nyugtalan világban nagyon is szükség van erre, főleg a templom meghittségében.”

Nyújtsd a kezed Bertháné S. Ilona cikkei – válogatás a Nőben, a Magyar Vasárnap Kalendáriumban és a Reményben megjelent írásokból Ára: 4,80 Eur Napi kalauz a 2014. évre Imakönyv nagyságú naptár bejegyzési lehetőséggel Ára: 2,50 Eur

Kél a magasból tiszta fény / Földre az új év kezdetén. A kicsi Jézus köztünk él, / S ontja ma vérét vétkünkért. Hát vigadozzunk mindnyájan. / Áldjuk a Jézust Anyjával, És esedezzük térden őt, / Áldja meg ezt az esztendőt! (Hozsanna, 41) A 17. századi szegedi Cantus Catholici őrzi az ének dallamát, és Sík Sándor papköltőnk versével énekeljük az új év kezdetén. A pár napos gyermek, aki közénk jött, minden nap ontja ránk tiszta fényét, nemcsak az új év első napjaiban. Milyen határozott ellentét mindjárt az első sorokban: S ontja ma vérét vétkünkért, Hát vigadozzunk mindnyájan. Miért adja vérét nekünk? Miért szeret bennünket ennyire? Nem érdemeljük meg vérét, és valószínű, hogy sohasem leszünk méltók rá. És mégis, a méltatlanoknak is adja, mert Ő a Végtelen Szeretet, a Mennyei Atya Gyermeke, a mi Megváltónk. Ontani fogja vérét egészen addig, amíg fel nem fogunk belőle egy keveset. Igen, minden szentmisében örvend velünk együtt, minden alkalommal odaadja magát nekünk, méltatlanoknak. Mindig vannak nagy ígéretek – neki, magunknak és másoknak. Ő nem kér a nagy ígéretekből, csak azt a picike jót kéri, melyet minden áldott nap meg tudnánk tenni. Érdekes penitenciát kaptam a karácsonyi gyóntatáskor, igyekeznem kellett karácsonyig, hogy nem ítélkezem. Először furcsán hangzott, és megvallom, csak részben sikerült betartanom. Mivel sokat hallgattam, és nem szóltam hozzá a beszélgetések témájához, ﬁgyelmesebb lettem, és rájöttem, hogy folyamatosan ítélkezünk mások felett. Hogyan lehet így áldást kérni? Hogyan kérjem, hogy áldjon meg az Úr, hogyha folyamatosan, magamat mentegetve, másokat szóval megalázok, lenézek, kiemelem rossz tulajdonságaikat? Hogyan hallgassa meg az imámat, hogyha nem élek a tanításai szerint, amikor egy percet nem ﬁgyelek rá, mert az imában is csak magamra összpontosítok? A térden esedezésnek is csak akkor van értelme, hogyha sikerül a nagy Ént kilökni az Ő helyéről. Addig leborulhatok, számtalan rózsafüzért és imát elmondhatok, egy helyben fogok toporogni, és nem lesz válasz az imámra. Kérlek, Uram, segíts változnom, hogy mások is megváltozhassanak körülöttem! És akkor lesz értelme áldani a Jézust Anyjával, és biztos, hogy áldásos lesz a 2014-es esztendőnk.

A Remény forgatható falinaptára 2014-re Ára: 1,60 Eur

A kiadványok árához postaköltséget számítunk fel. A kiadványok megrendelhetők: office@remeny.sk vagy 0948/057 508

Lelkigyakorlatok Máriabesnyőn 2014. január 30 – február 2. (csütörtök vacsorától vasárnap ebédig) „Légy misztikus” Lelkigyakorlat minden korosztály számára Vezeti: Cseh Péter Mihály atya 2014. február 7-9. (péntek vacsorától vasárnap ebédig) Lelkigyakorlat minden korosztály számára „Jobban, mint az őr a hajnalt, várja a hívő az Istent.” Vezeti: Majnek Antal munkácsi megyéspüspök 2014. február 21-23. (péntek vacsorától vasárnap ebédig) „A keresztény hit öröme” Lelkigyakorlat minden korosztály számára Vezeti: P. Benvin Sebastian SVD atya Közelebbi tájékoztatás: Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház és Konferenciaközpont, 2100 GödöllőMáriabesnyő, Kapucinusok tere 3. Tel.: +36 28 420 176 Tel./Fax: +36 28 510 742 matersal@invitel.hu http://www.matersalvatoris.hu

• URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE • 2014. JANUÁR 12.