Remeny 2014 15 apr 2 by Attila Nagy

„Kérünk, add kegyelmedet, hogy a vértanú pápa, Szent Márton közbenjárására és példájára halálunkig hűségesek legyünk a hitvallásban, és készséges szeretettel hordozzuk nyomodban keresztjeinket.” Fohász I. Szent Márton vértanú pápa közbenjárására

15. szám

REMÉNY XXV. évfolyam

2014. április 13. – Virágvasárnap

Jön

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur 5 8 9

Virágvasárnap ünnepeljük azt, hogy az Istentől küldött pásztor megérkezik Jeruzsálembe. Eddig is kereste népét. Most befejezi azt: hogy megtalálja népét. A húsvét előtti szent időben jön. Jeruzsálem városa tele van olyan zarándokkal, aki a világ minden részéből jött ünnepelni. Szavaival és élete példájával minden embercsoporthoz tud szólni. Jön Jézus, a jó pásztor, hogy találkozzék velünk. Jön a jó pásztor, és elfogadja a gyermekektől a dicsérő énekeket. Jön a jó pásztor, és elfogadja az emberektől az öröm kiáltásait. Előre tudja azt is, hogy ez nem fog sokáig tartani. Jön a jó pásztor, és találkozik a testileg beteg emberekkel: vakokkal, sántákkal, és meggyógyítja őket. (Mt 21, 14 ) Jön a jó pásztor a békesség állatán, a szamár hátán ülve. Mindenkit biztosít, hogy Isten jóindulatát hozza. Jézus eljövetele sajnos, sírás-

Isten és a tudomány Krisztus menti meg a családokat A jóság örököseiként

ban ért véget. Megsiratta a Szent Várost, Jeruzsálemet, lakóival együtt, mert látta szomorú végüket. Jézus, a Jó Pásztor, virágvasárnap megkeresett bennünket is. Apostola által kéri tőlünk, tanítványaitól, hogy milyenek legyünk: „…arra irányuljanak gondolataitok, ami igaz, tisztességes, igazságos, ami ártatlan, kedves, dicséretre méltó, ami erényes és magasztos.” (Fil 4, 8) Ő akar továbbra is a mi jó pásztorunk lenni. „A mai ünnepen megtanuljuk újra átlépni a Szentegyház küszöbét, úgy, ahogy kell... Bűnbánatot kell tartanunk: hányszor léptük át a templom áldott küszöbét unalommal, üres és hideg szívvel! Hányszor beszéltünk az Egyházról hálátlanul és szeretetlenül! Irgalmazz nekünk megváltó Királyunk, Jézus! Ne zárd be előttünk szent Egyházad földi és égi kapuját, szelíd királyunk, Jézus!” (Barsi Balázs: Magasság és mélység)

EZ TÖRTÉNT

A csend ereje „S miközben a főpapok és a vének vádaskodtak ellene, ő nem szólt egy szót sem. Pilátus végül megkérdezte: ’Nem hallod, mi mindennel vádolnak?’ Ő azonban neki sem válaszolt egyetlen szóval sem…” Olykor nem kell válaszolni a vádakra. Mert nem érdemes. Mert az ellenfél már meghozta az ítéletet. A döntés már megszületett. Valójában csak időhúzásról van szó. Jézussal már nem számolnak. A kocka már el van vetve. Lehet, sem a főpapok, sem a vének, sem Pilátus nem is volt kíváncsi a válaszra. Mert ha az ítélet már előre megszületett, minek bizonyítani az igazságot… Hiába van csak egy igazság… A tárgyilagosság és a pártatlanság sok esetben nem számít erénynek… És halálra ítélik Őt. Gyalázzák. Ő meg csendben van. Hallgat. Elveszített mindent. Hogy megnyerjen mindent. Elveszített többeket. Hogy megnyerjen sokakat… Nem szól. A szavak is keserűvé váltak. Lehet rá átkot szórni. Most már mindennel lehet Őt vádolni. Mert kiszolgáltatott. Mert már a hozsannázók elnémultak… Mert más idők járnak… Mert már nem érdekes „köreihez tartozni”… Messiásnak tartották még a minap, s most emberszámba se veszik. A főpapok vádaskodnak. Pilátus kérdez. Ki a nagyobb bűnös a perben? A vádlók? A kérdező Pilátus? Mit kellett volna Jézusnak mondania? Hogyan kellett volna védekeznie? Vissza kellett volna vágnia? Jól odamondani? Felsorolni a főpapok bűneit? Meg Pilátusét? Az ítélethozókét? A rágalmazókét? És akkor?… Akkor mi lett volna? Megváltoztatták volna az ítéletet? Szabadon bocsátották volna? Ismét Messiásnak tartották volna? De hiszen az ítéletet már meghozták! Már akkor, amikor még hozsannáztak Jézusnak. Már akkor, mikor hallották, a nép kedveli

RÓMA

NÉMETORSZÁG

Lelki mentőautó A Kirche in Not katolikus segélyszervezet a nagyböjti időszakban gyóntató autót indított útnak Németországban, hogy felhívja a ﬁgyelmet a bűnbocsánat szentségére. Hermann-Josef Hubka atya ül annak az autónak a kormányánál, mely Németország nagyobb városainak főterén áll meg, hogy gyónni hívjon a nagyböjtben. Hubka atya elmondta: az emberek többségének világszerte problémát jelent a szentgyónás. Fel kell tárniuk egy idegen előtt belső világukat, amit még felerősít egy jelenség, melyet orvosi vizsgálataink alapján ismerünk: ha náthás vagyok, nem megyek orvoshoz, mondván, ez nem nagy dolog, és hurcolom addig, míg szép kis inﬂuenza lesz belőle. Ha pedig valami komoly bajom van, a diagnózistól való félelem tart vissza az orvos felkeresésétől. A gyónás esetében ugyanez az ember belső reakciója. Ez azonban szükségtelen, mert a gyónás mindig gyógyít – mondja Hermann-Josef Hubka. Németországban még nehezíti a gyóntatáshoz való viszonyt, hogy jellemző német alapossággal erőltették a gyóntató székbe az embereket, erős

REMÉNY katolikus hetilap Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József e-mail: alban@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 510 Főmunkatárs: Mons. Koller Gyula

Őt, rajong, issza szavait… Már akkor halálra ítélték lélekben. Csak meg kellett várni az alkalmas pillanatot. Az meg eljött… Mert olykor a rosszakaratnak kedvez a világ. Ez a világ. A másik, „az odaát” nem… S „az”, az odaát fontosabb… Jézus ezért nem válaszol. Hallja Ő, mi mindennel vádolják… Csendes, szótlan Jézus! Taníts meg bennünket arra, hogy megbánjuk, ha szóltunk, amikor nem kellett, amikor nem volt érdemes… És taníts meg, hogy az utolsó szó csendességünkben, elhagyatottságunkban, magunkra maradottságunkban is, mindig, mindig a Tied legyen!

ellenállást kialakítva bennük a bűnbocsánat szentségével szemben, így a gyóntatási gyakorlat sok egyházközségben mondhatni megszűnt. A gyóntatás lelki „hasznát” hangsúlyozva Hubka arról beszélt, hogy a gyengeségek kimondása is elősegíti, hogy azoknak pszichikailag csökkenjen az emberre gyakorolt hatása. Az pedig a külvilág számára is érzékelhető, hogy valaki közel engedi magához Isten gyógyító kegyelmét. Nyugalmat, belső békét sugároz, olyan ember benyomását kelti, akivel jó együtt lenni. Ez a megbocsátás eredménye: aki önmagával rendben van, meg tud bocsátani másoknak is. A gyónásban pedig azt a biztonságot kapom meg, hogy nekem teljesen és egészében megbocsátottak, amit csak Isten tud megadni. A gyóntató autó váratlan helyzetben, spontán hív meg. Gyakorta életük válságos szituációiban fogadják el ezt a lehetőséget az emberek. Nemegyszer működött lelki rohammentőként ez a szolgálat – összegezte tapasztalatát Hermann-Josef Hubka.

Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: + 421 (0)948 057 506

• VIRÁGVASÁRNAP • 2014. ÁPRILIS 13.

Magyar Kurír

Ferenc pápa a Nagy Szent Gerely plébánián A Szentatya április 6-án, vasárnap a hagyományos déli Úrangyala imádság mellett lelkipásztori látogatást tett. Ez alkalommal a Magliana városnegyedben található Nagy Szent Gergely nevét viselő plébánián találkozott a hívekkel. A látogatás keretében a sportpályán a gyermekekkel, majd a betegekkel és az idősekkel találkozott. Ezt követően a jegyespárok és a gyermekeiket a közelmúltban megkeresztelt házaspárok kaptak lehetőséget a pápával való beszélgetésre. A Szentatya találkozott továbbá a volt elítéltek és drogfüggők munkahelyi beilleszkedését elősegítő szervezet képviselőivel, végül pedig egy idősek otthona lakóival. Ferenc pápa hat személyt gyóntatott meg a Nagy Szent Gergely plébánián, majd szentmisét mutatott be. A szertartás után üdvözölte a helyi papok hozzátartozóit. A pápát érkezésekor Agostino Vallini bíboros, római helynöke és Paolo Selvadagi, Róma nyugati városrészének segédpüspöke fogadta Renzo Chiesa plébánossal, aki 2007 óta vezeti a közösséget. Magyar Kurír

Parák László e-mail: parak@katolikus.sk Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella, kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat, Jilemnického 4., 90301 Senec IČO: 00678066

Felelős kiadó: Mons. Szakál László A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 (hétfőn és csütörtökön) Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk

Grafika: namedia – Nagy Attila Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg.

EZ TÖRTÉNT KIRÁLYHELMEC

Bibliaverseny 2014 A Szlovák Püspökkari Konferencia Hitoktatási és Iskolai Bizottságának Magyar Kateketikai Albizottsága 13. alkalommal hirdette meg a Bibliaolimpia országos, egyházmegyék közötti döntőjét a magyar alapiskolák számára. Az országos verseny előtt az esperességi körzeti fordulókat tartották meg.

A nagykaposi esperesség területén erre március 28-án került sor, a Királyhelmeci Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában. Megvalósulásáért elsősorban az Ung–vidék székvárosában tevékenykedő Susko Mihály, római katolikus esperesplébánosnak és Kecskés Barnabás, görög katolikus parókusnak jár köszönet. Idén először versenyeztek együtt a római és görög katolikus hittanosok. A verseny témája az Ószövetségből a Kivonulás könyve (1-24. fejezet) és Jónás könyve, míg az Újszö-

vetségből János evangéliuma volt. A szervezők lehetővé tették, hogy a szlovák iskolák magyar ajkú diákjai az anyanyelvükön – magyarul oldhatták meg a feladatokat. A római katolikusokat a borsi, a szomotori, a tiszacsernyői és a királyhelmeci szlovák, valamint a nagytárkányi magyar alapiskola három-három fős csapata képviselte, akik magyar nyelven írták le válaszaikat. A görög katolikusok két csapattal neveztek be. Borsi és Szomotor versenyzői szlovák nyelven válaszoltak a feltett kérdésekre. A magyar nyelven versenyző görög katolikus csapatokat a nagyszelmenci, a nagykaposi, a szomotori, a bodrogszerdahelyi, a bolyi és a királyhelmeci magyar, illetve a tiszacsernyői szlovák iskola tanulói képviselték. A versenybe a királyhelmeci magyar gimnázium csapata is bekapcsolódott. Az eredményhirdetés a következő csapatoknak adta meg a továbbjutás örömét: a szlovák nyelven versenyző csapatok közül a Szomotori SZTNYAI diákjainak (Zuzana Timková, Gabriel Kun, Soﬁa Demková; felkészítőjük Kosztura János atya). A magyarul versenyző csapatok közül római katolikus részről a Nagytárkányi MTNYAI diákjai (Pollák Flóra, Brindzák Alexandra, Rinkács Lénárd; felkészítőjük Pribék Erika), görög katolikus részről pedig a Bodrogszerdahelyi MTNYAI diákjai (Tóth Piroska, Kanda Eszter; felkészítőjük Tóth Zsuzsanna) nyertek. E két csapat bejutott az országos döntőbe. Pankovics Miklós

KAMERUN

Misszionáriusokat raboltak el Ferenc pápa imádkozik azért a két olasz „ﬁdei donum” papért és egy kanadai szerzetesnőért, akiket április 4-én éjjel raboltak el Kamerunban. Annak a reményének ad hangot, hogy gyors és pozitív megoldás születik a helyzetben – tájékoztatott a szentszéki sajtóterem. A pápát értesítették az emberrablásról, és állandó kapcsolatban van a kameruni nunciatúrával. A három szerzetest két fegyveres csoport hurcolta el otthonukból az afrikai ország északi részén található Maroua egyházmegyében. Nem kizárható, hogy az emberrablók egy iszlám fegyveres szervezethez tartoznak. A Vicenzai egyházmegye két papját illetően Beniamino Pizziol vicenzai püspök nagyon kényes helyzetről beszélt. Egy vicenzai pap, aki kapcsolatban volt az elrabolt papokkal, a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy Kamerun északi részére gyakran áttörnek a Boko Haram tagjai Nigériából. A két pap a Maroua egyházmegye egyik plébániáján dolgozik misszionáriusként: Giampaolo Marta hét éve, Gianantonio Allegri közel egy éve. Tevékenységük lényege, hogy evangelizálják ennek az országrésznek a lakosságát. Hirdetik az Evangéliumot és segítik a társadalmi fejlődést. A Vicenzai egyházmegyéből négy pap és néhány szerzetesnő van jelen a Kameruni egyházmegyében. A kameruni plébánián a két olasz pap mellett egy kanadai szerzetesközösség is jelen van, amelynek tagja az elrabolt apáca. A kameruni szerzetesnőket, akik szintén e közösséghez tartoznak, nem vitték el az emberrablók. 1987-88 óta van jelen a négy olasz pap Kamerunban. Fenyegetéseket kaptak már korábban, ezért ketten közülük az elővigyázatosság kedvéért áttelepültek a közeli városba. A 2014 januárjában készült képen Beniamino Pizziol vicenzai püspök (jobbról a második), a két elrabolt olasz pappal: Gianantonio Allegrivel (balról az első) és Giampaolo Martával (jobbról az első) látható. Vatikáni Rádió/Remény

NAGYKÖVESD

Templombúcsú A nagykaposi esperességi körzet első templombúcsú ünnepét tartották meg március 23-án Nagykövesden. A Szent József-plébániatemplomban, amely idén májusban ünnepli felszentelésének 200. évfordulóját, Susko Mihály nagykaposi esperesplébános mutatta be a szentmisét, az itt szolgálatot teljesítő Böőr Roland, radi plébánossal együtt. Szent József a keresztény népi vallásosság legkedveltebb szentjei közé tartozik. Ünnepnapja március 19., korábban törvény szerinti ünnepnap volt. Mihály atya prédikációjában többek közt a következőket mondta: „József a megszokottság embere, de nem abban, hogy ne rendelkezne nagysággal. Nagysága éppen abban áll, hogy elfogadja a mindennapit, s azt gondosan és elővigyázatosan végzi. Környezete rábízhatja önmagát. Fogadd el mindennapjaid megszokottságát! Bízz abban, hogy ott mindent megtalálsz, amit keresel! Nem az érdekes újdonságok lényegesek, hanem annak megértése, ami van. Tedd azt, amit József tett: Érezd meg, ami megváltoztatja a mindennapokat!“ Szolgáljon ez a búcsúünnep útmutatóként mindannyiunk számára, Szent József egyszerű és alázatos életét szem előtt tartva! (panAm)

RÓMA

Magyar szentmise a szentté avatás előestéjén A római magyar közösség XXIII. János pápa és Boldog II. János Pál pápa szentté avatását megelőző este, április 26-án 18 órakor magyar szentmisét tart a Santo Stefano Rotondo-temp-

lomban (a képen), Isten Szolgája Mindszenty József bíboros egykori címtemplomában. A főcelebráns Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke lesz; több magyar püspök és számos magyar pap és szerzetes koncelebrál. Az eddig nem regisztrált papoknak lehetőségük van koncelebrációra, ha albát és fehér stólát hoznak magukkal. Az állandó diakónusokat is várják az oltár mellé. A szentmisére sok szeretettel várnak minden magyart, aki a szentté avatásra az Örök Városba érkezik. Magyar Kurír/Remény • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

AMIRE HITÜNK TANÍT

Miatyánk

Mi Atyánk – így, külön írva és kivételesen nem egy szóban, ahogyan megszoktuk… Ha több kifejezésből egy állandó szókapcsolat lesz, az mind az irodalmi, mind a köznyelvben valami nagyon fontosat jelez. Az Úr imája esetében ez világosan és igencsak hangsúlyosan érzékelhető. Mára már nem azt mondjuk: Mi Atyánk, hanem, mintha csak egyetlen szó volna: Miatyánk. Ez az összeolvadás (persze, nem nyelvtani értelemben) árulkodik arról, hogy a hívő nép tudatában egy ősrégi azonosulás jött létre: a birtok és a Birtokos olyan egységet alkot, mely túlmutat a teremtett lét határain és immár tiszteletteljes megszólítássá nemesül. Most mégis válasszuk ketté ezt a szókapcsolatot. Úgy érzem, már az első két betű –

„Mi” – megérdemel egy kis elmélyülést… A tanítványok imát kértek Jézustól: taníts meg minket imádkozni – nem azt mondták, taníts meg engem… Talán, a már lassan formálódó közösségtudat mondatja ezt velük. Érzik, hogy ők már valamilyen módon a Názáreti Jézushoz tartoznak: az Ő „csoportjának” tagjai. Szeretnének egy külön imát,

ahogy az egyes alakuló közösségek választanak megkülönböztető jelzést: zászlót, címert, jelmondatot, uniformist vagy akár hajviseletet. Ennek ellenére, Krisztus válaszolhatott volna úgy, ahogy az ember általában imádkozik: személyesen. Hiszen, amikor imádkozunk, többnyire kettesben vagyunk az Úrral. Azt mondjuk Neki: Istenem, Uram, Teremtőm… Ezekben a megszólításokban meghittség van, személyes kapcsolatra, egyéni barátságra, esetünkben imádatra utalnak. Az Én – Te viszony mélysége és gazdagsága csendül ki például ebből a szóból: Istenem… Jézus mégis kijelenti: Amikor ti imádkoztok, azt mondjátok: Mi

Atyánk… Az Úr – mint mindig –, most is közösséget épít. Arra akarja ráébreszteni a tanítványokat, hogy az istenkapcsolat sosem lehet pusztán egyéni. Mi is hát a közösség? Meghatározhatjuk úgy, mint azokat az embereket, akiket összeköt a közös származás, a közös nyelv, a közös hit, a közös hagyomány és a közös törvény vagy szokásjog. „Ha a közösség teológiai értelmét keressük, akkor az embernek Istennel, illetve Krisztussal való közössége, személyes kapcsolata, áldozatvállalása ad választ kérdésünkre.” (Hangóné Birtha Melinda) Mi: két betű, és mégis, mennyi minden van mögötte! Isten és mi; én és a többiek, akik Istennel vannak; én meg ők, akik ugyanolyan módon akarunk gondolkodni az Istenről; én, aki sosem vagyok egyedül, ha meg akarom szólítani az Urat…

Hidegháború Enternemzedék 4. rész Adalékok az „enternemzedékhez” – Saját történet 1. Nálunk a családban, gyerekeinknek is van lehetőségük leülni a számítógép mellé. Minden csütörtökön 60 perc! (Minő véletlen, hogy az általam lejegyzett történet is éppen csütörtökön történt.) Csongor ﬁam éppen valamelyik netes játékkal múlatta az időt. Testvérei, Virág és Hunor játszottak a gyerekszobában. Mikor aztán Csongi az engedélyezett 59. percéhez érkezett, betoppant hozzánk egy baráti család (anyuka érkezett két gyerekével). Gyerekeink nagyon kedvelik Laurát és Mátét, ezért volt is öröm a találkozáskor…; ám csak egy pillanatig. Virág és Laura ugyan aranyosan elvonultak lányos világukba, de Máté azonnal letelepedett Csongor mellé, és hogy teljes legyen a kép: a hároméves Hunor is elérkezettnek látta a pillanatot, hogy a két idősebb sráccal együtt bámulja a monitoron futkározó színes bigyókat. Pedig ekkor már a 64. percnél jártunk! Engem zavart a jelenség, egy ideig mégis hagytam. Ám legyen! A kivétel erősíti a szabályt, meg aztán, így legalább csendben vannak… De én valahogy mégsem akartam, hogy a három kissrác csöndben maradjon! Hagytam, hogy előtörjön belőlem az elvhűség a számítógép iránti vad ellenszenvvel keveredve. Ám ekkor a nindzsajáték már oly erővel tartotta fogva a ﬁúcskákat, hogy némi erőszak kellett ahhoz, hogy elkobozzam tőlük a hülye berendezést. Sikerült…, így nem lettem a kedvencük. Azt azonban legalább elértem, hogy ők is a gyerekszobába vonuljanak és igazi játékokat fogjanak a kezükbe. Csongor, Máté és Hunor először ugyan durcáskodtak, aztán meg a lányokat cikizték (elvonási tünet!), ám nem kellett hozzá sok idő, hogy a gyerekszobában minden normalizálódjon. Mi, szülők pedig témázgatni kezdtünk a tévészobánkban, mégpedig úgy, hogy a tévé kikapcsolt állapotában „hallgatott nagyokat”. Így múlt el vagy fél óra. És ekkor kinyílt a gyerekszoba ajtaja, s azon vidám orcával lépett ki az öt gyerek. „Betanultunk egy játékot” – szólalt meg Virág, a szóvivő – „…,egy vicces jelenetet, amit most bemutatunk nektek!” És így is lett! A gyerekek egy tréfás jelenettel tették színessé számunkra ezt az estét. Jókat kacagtunk. És tudtuk, hogy ha hagyjuk őket a virtuális káprázatban, az estének meg ennek az egész baráti találkozásnak semmi értelme nem lett volna. • VIRÁGVASÁRNAP • 2014. ÁPRILIS 13.

avagy az Apostoli Szentszék keleti politikájának kezdetei Magyarországon Babos Anikó A részleges megállapodás értékelése a külföldi sajtóban Ami engem leginkább érdekelt az amerikai újságokkal kapcsolatban, az, hogy hogyan értékelték a megállapodást. Az AMERICA című jezsuita lap a „Sok hűhó semmiért” shakespeare-i vígjáték címével fejezte ki véleményét. Felületes, kísérleti dokumentumként jellemezte az egyezményt, ami nem foglalkozik igazán fontos problémákkal. A THE PILOT úgy ítélte meg, hogy a megállapodás messze van attól, hogy végre is hajtsák. A THE NEW YORK JOURNAL-AMERICAN szerint precedensül szolgálhat ez az egyezmény. A THE MINNEAPOLIS STAR még ezen is túlmegy. Véleménye szerint ez az általa nagy lépésnek nevezett részleges megállapodás nemcsak a Szentszék és Magyarország, vagy a Szentszék és más kommunista országok kapcsolatát javíthatja, hanem a Washington és Budapest közötti viszonyt is. A THE CLEVELAND PRESS a római katolikus egyház győzelmeként értékelte az egyezményt, amiből az egész nyugati világ nyerhet valamit. Az előzőekből látszik, hogy mennyire különböző módon értékelte az amerikai sajtó az egyezményt. Csak kevés olyan lap akadt, amely higgadtan, reálisan láttatta volna az eseményeket. A legtöbb túlzott optimizmust mutatott az „agreement”-tel kapcsolatban. Mint ahogy a bevezetőben is írtam, négy külföldi újságot találtam meg a hazai könyvtárakban: egy olasz, egy amerikai, egy angol és egy német lapot. Az olasz L’UNITÁ 1964. szeptember 16-i számában a címlapon, képpel illusztrálva hosszan számolt be az eseményről. Rögtön a cikk első mondatában kiemelték, hogy: „Magyarország mától az első olyan szocialista ország, amely kormányszinten egyezményt kötött a Vatikánnal.” A cikk szerint túlzás lenne történelmi fordulatról beszélni az egyezmény kapcsán, bár kétségtelen, hogy ez a részleges megállapodás nagy lépést jelent előre a szélesebb körű egyezmények felé. Az angol TIMES három különböző cikkben is foglalkozott az eseménnyel 1964. szeptember 16-i számában: A TIMES bécsi tudósítója kiemeli, hogy türelmes és titkos tárgyalásokat követően a megkötött egyezmény fontos lépés az egyház-állam kapcsolat normalizálása felé. A cikkíró szerint hamarosan megoldódik a Mindszenty-kérdés is, és úgy tudja, hogy Mindszenty jóváhagyta az öt püspök kinevezését, és lassan hajlandó lesz elhagyni az országot. A német DIE WELT 1964. szeptember 16-i számában ugyancsak címlapon közli a hírt: „A Vatikán és Budapest egyezményt kötött”. A újság szerint az egyezmény érdeme, hogy a katolikus egyház Magyarországon némi szabadságot kapott bár ez csak „rabságban való szabadság”. A lap megjegyzi, hogy „drágán kell megﬁzetni az eredményért”.

FOHÁSZ

Isten és a tudomány Minél fejlettebb a tudomány, annál nehezebb elvetni egy teremtő és mindenható bölcsesség örök létezésének nyilvánvalóságát. William Herschel Kemény István kortárs költőnk A királynál című versének végén ezt írja: „…mert meguntam, hogy hallgat az Isten.” Ilyen és hasonló „gondolatokkal”, „elmés mondásokkal” – ahogy mondani szokás – Dunát lehetne rekeszteni, mi több, a világ összes folyóját. De nézzük, valóban hallgat-e Isten! Pál apostol arról beszél, hogy ami megtudható Istenről, az világos az ember előtt, mert maga a Teremtő tette a teremtmény számára nyilvánvalóvá. Ugyanis ami Istenben láthatatlan – örök ereje és isteni mivolta –, azt a világ teremtése óta az Ő műveiből megérthetjük. Ezért az Isten hallgatását hirdetőknek nemigen lehet mentségük, mert műveiből fölismerték ugyan Istent és az Ő mindenhatóságát, azaz azt az igazságot, hogy Isten az Ő műveivel szól az emberi értelemhez és lélekhez, mégsem adnak hálát Istennek, hanem belevesznek az okoskodásaikba, s elvetve a teremtésben jelen lévő világosságot, érteni nem akaró szívük elhomályosul. Kérkednek bölcsességükkel, miközben oktalanná válnak: egymás ellen és egymással elkövetett bűneiket, a pusztító háborúkat Istenre hárítják, mondván, a Teremtő hallgat, nem segít. Mindazok, akik így érvelnek, nem akarják látni, hogy az ember küldetése az, hogy az isteni örökkévalóságból és dicsőségből keletkezett világban a Teremtő tevékenységét folytassa: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá.” Azaz az ember Isten teremtő tevékenységét ott folytatja, ahol a Teremtő önmaga által már nem felismerhető, vagyis a megnyilatkozások birodalmában: a föld terében és idejében; itt a földön veszi át a tevékenységet, ahol

Isten a műveiben, hasonmásában és képviselőiben ismerhető fel. Ez az ember törvényes világhelyzete. Urunk tanítása szerint az Isten lélek, ezért az embernek lélekben szükséges Őt ismernie, hiszen az emberi lélek az isteni lélek képmása. Aki e lélekismerettől (lelkiismerettől) eltér, az elsősorban önmagát szolgáltatja ki önnön szíve vágyainak: a gonoszságnak, hitványságnak, kapzsiságnak, ravaszságnak, irigységnek, gyilkosságnak, vetélkedésnek, ármánykodásnak, rosszindulatnak. Az ilyen ember Isten igazságát hamissággal cseréli fel, s inkább a teremtmény előtt hódol, mint a Teremtő előtt. Asszonyaik a természetes szokást természetellenessel váltják fel – írja Pál apostol. – A férfiak hasonlóképpen abbahagyják az asszonnyal való természetes életet, s egymás iránt gerjednek vágyra, azaz férfi a férfival űz ocsmányságot! Ezért az Isten is romlott eszükre hagyja őket, hogy alávaló tetteket vigyenek végbe, erkölcsi züllésbe, romlásba rántva az emberi társadalmat. Hová esett vissza a világ, az emberi „felsőbbrendűség”? Megmutatta nekünk a 20. század pokla, ateista, degenerált diktátoraival és tömegpusztításaival egyetemben. Tudván tudták ugyan, hogy a teremtésben megnyilvánuló isteni intelligencia eredete egyetlen természeti törvény segítségével sem írható le, mégis, mintegy a gonosz sugallatára, a nagy „felvilágosítók” és „materialisták” elfeledtették az embernek nevezett lénnyel az előző évszázadok örök hitvallóinak megnyilatkozásait. Például Johannes Kepler csillagászét, aki tudós élete végén megköszönte az Úrnak, hogy részese és szemlélője lehetett a teremtés szépségének. Vagy Karl von Linnéét, aki így vallott: „Láttam az örök, végtelen, mindentudó, mindenható Istentől való jelenségeket, és tisztelettel térdre estem előtte.” Hosszasan idézhetnénk azokat a nagy elméket, tudós feltalálókat, akik teljes egységet és harmóniát találtak Isten

és a tudomány között, mondván, hogy a tudományban, például a fizikában dolgozni annyit jelent, mint Isten alkotását szemlélni, hiszen – mondja Newton – a Kozmosz csodálatos elrendelése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó Lény tervében születhetett meg, s ezt ő, Newton, mindörökre az ő legnagyobb felismerésének tartotta. A teremtésben minden olyan bölcs célszerűségre mutat, amely valami felsőbbrendű Értelemtől származik, mondja Jacob Berzelius, s ehhez még Ernest Rutheford, Nobel-díjas tudós hozzáteszi: azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannak kell lennie; ellenkezőleg, a tudósok munkája Istenhez viszi közelebb őket. Mi több, mondja Lecompte du Noüy biofizikus, a tudomány Isten nélkül lerombolja a világot, s elhomályosítja a tényt, hogy – amint Max Planck, Nobel-díjas fizikus mondja – bárhová nézünk, sohasem találunk ellentmondást a vallás és a tudomány között, inkább teljes összhangot minden lényeges pontban. Vallás és tudomány párhuzamosak, és a távoli jövőben ugyanahhoz a célhoz jutnak. Ennek megvalósítására legjobb, ha állandóan törekszünk a tudomány lényege és célja és a vallásos hit megértésére. Akkor világosabb lesz az, hogy bár a módszerek különböznek, mivel a tudomány általában az értelemtől függ, a vallás pedig a hittől, a haladás értelme és iránya teljesen megegyezik. Azok tehát, akik megpróbálják eltörölni az isteneszmét, valójában tudományellenes munkát folytatnak. Pontosan azok csapják be szándékosan az embereket, akiknek az volna a kötelességük, hogy megvilágosítsák őket. A fentiek fényében ugyanis bármely gondolkodó tudós számára lehetetlen, hogy el ne jusson Isten és a tudomány egységére, hacsak nem vak és tisztességtelen.

Virág vasárnapi processióra Idvöz légy drága Királyunk, Édes szép Jesusunk: Imé mindnyájan urallunk, Kegyes Jesusunk. Szent Szüz kérünk, Imádgy értünk. Szenvedésednek helyére, Pompával mégy mint a' mézre. A' mikor Szamárra ültél, Testünknek zablát vetettél. Köntöst terítnek elödbe, Hogy készüllyünk szent Nevedbe. Pálma ágakkal becsülnek, Példát elönkben emelnek. Ágakat tartván kezünkben, Kereszt-fát tartunk elménkben. Méltó ez szent napot ülnünk, Igy szent Husvéthez készülnünk. Mi mind áldunk dicsirettel, Szent Atyáddal, Szent Lélekkel Cantus catholici, Kassa 1674 • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Virágvasárnap

VASÁRNAP ról ra

G. Kovács Pál icsőség és dicséret Tenéked!”- a virágvasárnapi körmenet végen, a liturgia ezekkel a szavakkal köszönti a Jeruzsálembe bevonuló Krisztus Királyt. A körmenet csúcsa ez a dicsőítő ének, hiszen a pap, miután faágakon és ruhákon keresztül belépett a templomba, a szentély lépcsőjénél a nép felé fordul és magasba emeli a letakart feszületet. Érdekes módon, Urunk szenvedésének vasárnapján, az Egyház is, mintha csatlakozna ahhoz a névtelen tömeghez, amely ma, a szamárháton Jeruzsálembe bevonuló Urat Dávid ﬁaként, Messiásként és Izrael Királyaként ünnepli. Jeruzsálem kapujánál, talán az Egyház sem akar tudomást venni az előttünk álló napok drámájáról? Átadva magunkat az ujjongó felszínes hangulatnak, nem szegődünk-e mi is a most dicsőséget kiáltó emberáradathoz, akik pár nap múlva „keresztre vele” kiáltják majd? Nagypéntek tudatában, nem kéne-e inkább csendre és bölcs józanságra inteni a hozsannázó sokadalmat? Vagy ﬁttyet hányva az emberi élet legostobább ellentmondására, a halálra, mi is, a világhoz hasonlóan, csak az ideig-óráig tartó dicsfénnyel, hangzatos szólamokkal akarjuk csillapítani Jézus és egyben magunk szenvedésének kínzó sötétségét? És mégis: „Dicsőség és dicséret Tenéked!” – hangzik fel az ajkunkról a dicsőítés, mi is ágakat tartunk, ruhákat terítünk a kereszt elé és megismételjük az első virágvasárnap eseményeit. Mert Királyt köszöntünk! Krisztus Királyt, aki jól ismeri választott népet! Ő az, aki Izrael népének a vére. Ahogyan Melito, szárdeszi püspök írja: „Ő az, aki Ábelben megöletett, Izsákban megkötöztetett, Jákobban vándorolt, Józsefben eladták, Mózesben kitették, a bárányban megölték, Dávidban üldözést szenvedett, és a prófétákban meggyalázták.” Krisztus az, aki igazán együtt tud

„D

érezni Izraellel, mert a negyvenéves vándorlás alatt Ő fakasztott vizet és Ő adott mannát. Ő, aki az atyáknak tett ígéreteket, most szamárháton belép Sion leányának házába és beteljesíti az Írást. A bevonuló Király az, aki végső értelmet ad a mózesi törvénynek, Ő az, aki helyreállítja az istentiszteletet és a templomot. Krisztus az a Király, aki mindenkinél jobban szereti Jeruzsálemet, Dávid városát. Szívébe rejtette minden egyes kövét, ismeri utcáit és tereit. Ő építette, bekerítette sövénnyel, belül taposógödröt ásott és őrtornyot épített. Krisztus az a Király, aki népét, mint a kotlóstyúk csibéit, védőszárnyai alá akarta gyűjteni. Ezt az ismert ismeretlen Királyt fogadja most ünnepelve egész Jeruzsálem. És ez a Király az, aki népét már nem az elnyomó rómaiak alól, hanem a valódi fogságból, a bűnnek és a halálnak bilincsétől szabadítja meg. Ő úgy harcol, úgy vonul hadba, hogy Királyként az első sorban halad, az első sor bátorságából néz szembe a legyőzhetetlen ellenséggel. Elsőként száll szembe a halállal, népe iránti szeretetből életét is odaadja, hogy azok, akik a Király mögött haladnak az élet útján Jeruzsálem felé, azok a teljes szabadságot és életet élvezzék. Olyan Királyt köszöntünk, aki szelíden és alázattal, csendben és békében halad a Golgota véres trónusa felé. Az Egyház azért eleveníti fel hozsannázva Jézus bevonulását, mert mi már tudjuk, hogy ez a Király már most, Jeruzsálem kapujánál, éppen az Isten akaratát követve erősebb mindennél, szamárháton ülve szelídségével már most legyőzte az ősi ellenséget. A nagyhét kezdetén, már most, Ő az élet Királya. Vele, mögötte haladva, szelíd és alázatos lépteit követve nem kell félnünk az élet Golgotájától, mert Királyunk mindenkor előttünk halad, győz, kormányoz és uralkodik.

• VIRÁGVASÁRNAP • 2014. ÁPRILIS 13.

Olvasmány Izajás próféta könyvéből (Iz 50, 4-7) Izajás így jövendölt a Megváltóról: Ezt mondja az Úr Szolgája: „Isten, az Úr tanította nyelvemet, hogy az igével támasza lehessek a megfáradtaknak. Reggelenként ő teszi ﬁgyelmessé fülemet, hogy rá hallgassak, mint a tanítványok. Isten, az Úr nyitotta meg fülemet. S én nem álltam ellen és nem hátráltam meg. Hátamat odaadtam azoknak, akik vertek, arcomat meg azoknak, akik tépáztak. Nem rejtettem el arcomat azok elől, akik gyaláztak és leköpdöstek. Isten, az Úr megsegít, ezért nem vallok szégyent. Arcomat megkeményítem,

mint a kőszikla, s tudom, hogy nem kell szégyenkeznem. Válaszos zsoltár (Zsolt 21, 8-9. 17-18a. 19-20. 2324) Válasz: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? Szentlecke Szent Pál apostolnak a ﬁlippiekhez írt leveléből (Fil 2, 6-11) Testvéreim! Krisztus Jézus,

mint Isten, az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez feltétlenül ragaszkodnia kell, hanem szolgai alakot öltött, kiüresítette önmagát, és hasonló lett az emberekhez. Megalázta önmagát, és engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus ne-

vére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön, és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr. EVANGÉLIUM Mt 26, 14-27. 66 A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSE Szent Máté szerint – Passió

Liturgikus naptár Április 13. VIRÁGVASÁRNAP (I. Márton pápa, Hermina, Ida) Énekrend: H 77,63; 70-146; 74 ÉE 89,91;84-206; 85 Április 14. Nagyhétfő (Tibor, Tiborc) Miseolvasmányok: Iz 42,1-7; Zsolt 26,1. 2. 3. 13-14; Jn 12,1-11 Válaszos zsoltár: Világosságom az Isten, üdvözít engem. Énekrend: H 53; 61; Gl 511 ÉE 71; 80; 73 Április 15. Nagykedd (Anasztázia, Oktávia, Tas, Neszta) Miseolvasmányok: Iz 49,1-6; Zsolt 70,1-4a 5-6ab 15ab és 17; Jn 13,21-33.36-38 Válaszos zsoltár: Ajkam hirdeti igazságodat Uram. Énekrend: H 412; 118; 113 ÉE 77; 166; 182 Április 16. Nagyszerda (Soubirous Bernadett, Labre Benedek, Csongor)

Miseolvasmányok: Iz 50,4-9a; Zsolt 68,8-10. 21bcd-22. 31 és 33-34; Mt 26,14-25 Válaszos zsoltár: Uram, hallgass meg engem, nagy irgalmasságod szerint. Énekrend: H 60; 109; 82 ÉE 81; 165; 79 Április 17. NAGYCSÜTÖRTÖK (Izidóra, Dezső, Rudolf, Klarissza) Miseolvasmányok: Kiv 12,18.11-14; Zsolt 115,12-13. 1518; 1Kor 11,23-26; Jn 13,1-15 Válaszos zsoltár: Az áldás kelyhe, amelyet nekünk adtál, Krisztus vérében részesít minket. Énekrend: H 142; 157-132; 134 ÉE 168; 201-182; 162 Április 18. NAGYPÉNTEK (Apolló, Aladár, Andrea, Ilma) Miseolvasmányok: Iz 52,13-53,12; Zsolt 30,2. 6. 12-13. 15-17. 25; Zsid 4,14-16; 5,7-9; Jn 18,1-19,42 Válaszos zsoltár: Atyám, Istenem, kezedbe ajánlom lelkemet. Énekrend:

H 71,74; Gl 512-70; 67B ÉE 82,85; 83; 95 Április 19. NAGYSZOMBAT (Emma, Malvin, Zseraldina) Miseolvasmányok: Húsvéti vigília 1) Ter 1, 1-2, 2; 2)Ter 22, 1-18; 3) Kiv 14, 1515, 1; 4) Iz 54, 5-14; 5) Iz 55, 111; 6) Bár 3, 9-15. 32-4, 4; 7) Ez 36, 16-17a. 18-28; Róm 6, 3-11; Zsolt 117, 1-2. 16ab-17. 22-23; Mt 24, 1-10 Válaszos zsoltár: Alleluja, alleluja, alleluja. Énekrend: H 222; 85- Gl 520; 87 ÉE 144; 101-163; 100 Április 20. HÚSVÉTVASÁRNAP (Tivadar, Tihamér, Töhötöm) Miseolvasmányok: ApCsel 10,34a.37-43; Zsolt 117,1-2. 16-17. 22-23; Kol 3,14; Jn 20,1-9 Válaszos zsoltár: Ezt a napot az Úristen adta: örvendjünk és vigadjunk rajta. Énekrend: H 90; 88-280B; Himnuszok ÉE 106; 107-187; Himnuszok

LELKI TÁPLÁLÉK

Tegyétek a jót! Az isteni erényekről másként

mindig újraéledt. Hónapok teltek el és a kislány még mindig élt. Az egyik nap azonban az édesanyát útközben baleset érte, kórházba szállították és nem tudott a kislányához menni. Az egész nap és egész éjjel várta. Amikor reggel sem érkezett meg az édesanya, a kislány meghalt. A szeretet akkor lesz igazán Istennek tetsző erénnyé, ha az embertárs felé is Jézus Krisztus isteni szívének szeretetével fordulok. A mindenek feletti Isten-szeretet nem azt jelenti, hogy Isten mellett mást nem lehet, nem szabad szeretni. Hiszen a szeretet parancsába az is beletartozik, hogy szeresd felebarátodat. A felebarátot nem Isten ellen, hanem Istennel együtt kell szeretnem. Az Isten-szeretet fáján kell, hogy fakadjanak az emberszeretet virágai. Jézus akarata szerint felebarátomat úgy kell szeretnem, mint önmagamat: „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük!“ (Mt 7, 12) Ágnes testvérnek volt egy ismerős, érzékeny betege, aki megérezte rajta, ha „tűkön ült”, ha már menni készült, vagy gondolatai máshol jártak. És éppen e beteg megérzéseinek köszönhetően tanulta meg, hogy a jelenlét a másik ember mellett, az igazi ott levés a felebarát mellett maga a szeretet. Tudatosította, hogy a szeretet az embertárs felé is nélkülözhetetlenül megélendő erény, mégpedig sokszor éppen a jelenlét által gyakorolható. A lélekbúvárok háromfajta szeretetről beszélnek: érzéki, önzetlen és krisztusi (agapés) szeretetről. Az érzéki szeretet az érzelmen, szimpátián alapul. Az önzetlen szeretet azt jelenti, hogy a másikkal úgy törődöm, mint önmagammal. Az érzelmi szeretet a szépre, az önzetlen szeretet inkább a jóra irányul. Az agapés szeretet a krisztusi szeretet, amely megváltást és üdvösséget hozott számunkra, amely Jézus halálig menő szeretetét tárja elénk. Nem könnyű ez, de Jézus megkívánja övéitől. Hiszen, amikor értünk halálba indult, akkor mondta: „Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket. Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért” ( Jn 15, 12-13).

HÉT

ről re

irágvasárnap a nagyhét ünnepélyes kapuja. A katolikus egyház ezen a vasárnapon emlékező szertartással idézi fel Jézus diadalmas bevonulását a szent városba, Jeruzsálembe. Egy olyan nap, amelynek üzenetében és hangulatában az öröm és a fájdalom egyaránt jelen van. Nevét a barkaszentelésről és az ilyenkor szokásos körmenetről kapta, ugyanis a hívek ágakkal, zöld hajtásokkal a kezükben járulnak Jézus elé, és lépnek be a nagyheti események drámájába.

ben a városba kísérték, miközben olaj- és pálmaágakat vittek a kezükben. A VIII. században, egyes feljegyzések szerint, a mise előtt volt ennek a szertartásnak a helye. A középkorban a történetet eljátszották, a körmenetet dramatizált elemekkel bővítették. A pálmaágak használata és megáldása nyugaton a VIII. század közepén mutatható ki. Az ágakat megáldották, majd kitűzték a mezőkön, az istállókban és a lakásokban. Valószínűleg egy ősi tavaszi népszokás öltött így keresztény formát. A X. századra a

János evangéliumában olvassuk: Pálmaágakat szedtek, kivonultak eléje, és így köszöntötték: „Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön, Izrael királya!” ( Jn 12,13) Királynak járó tisztelettel fogadják őt az emberek, leterítik elé ruháikat, és hangos hozsannával éljenzik. Nem dicsőséges hadvezérként, hanem a béke fejedelmeként érkezik, szamárháton, mégis a legnagyobb ünnepélyességgel fogadják őt. Ezt az eseményt elevenítjük fel évről évre a virágvasárnapi szentmise előtt tartott körmenettel és barkaszenteléssel. Eteria zarándoknő feljegyzései szerint a jeruzsálemi keresztények már a IV. századtól összegyűltek virágvasárnap délutánján az Olajfák hegyén, hogy hosszú istentiszteletet tartsanak. Estefelé azután a püspököt ünnepélyes körmenet-

körmenet előtti pálmaszentelés, ill. barkaszentelés általánossá vált egész Európában. Azokban az országokban, amelyekben a pálmafa nem honos (így hazánkban is), azt a tavasszal korán bimbózó ágak – pl. fűzfa – helyettesítik. Sajnálatos módon napjainkban a szentmise előtti körmenet hagyománya kiveszőfélben van. A szertartáskönyvek sem teszik igazán kötelezővé. Sokszor kényelmi, vagy más praktikusnak mondott okokra hivatkozva leegyszerűsített, a lényegi üzenetet átadni nem tudó szertartással próbáljuk helyettesíteni a biblikus gyökerekkel bíró ünnepélyes körmenetet. A virágvasárnapi barkaszentelési szertartás legyen alkalom hitünk ünnepélyes, nyilvános megvallására, fejezzük ki általa, hogy Jézus Krisztushoz tartozunk, és valóban az Ő útját követjük.

Molnár Tamás elmúlt hetekben a három teológiai erény az Istenre irányulás szemszögéből állt ﬁgyelmünk középpontjában. Közben Gyula atyával konzultálva arra az elhatározásra jutottunk, hogy – mielőtt egy általam beiktatásra tervezett kitérő után az ún. kardinális erények témájába kezdenénk – fontos szót ejteni az isteni erények gyakorlásáról az embertársak felé is. Ennek szellemében, a prelátus úr által összegyűjtött gondolatok, idézetek segítségével szeretnék rámutatni a hit, remény és szeretet felebarátainkkal szembeni megélésének lehetőségére és fontosságára. A hit, remény és szeretet az Isten irányába csak akkor valósítható meg igazán, ha embertársaink felé is gyakoroljuk. XVI. Benedek pápa írja: „Az imádság az Isten hatalmában való hit erőteljes kifejezése, a remény Isten ereje, a szeretet pedig maga az Isten, aki nem hagy el bennünket. Ebből következik, hogy ha hitünk, reményünk és szeretetünk az ember felé is megmutatkozik s megvalósul, az emberi élet értéke isteni magasságig emelkedhet.” Ha hiszek felebarátomnak, ezzel előmozdíthatom az ő Istenbe vetett hitét is. Hozzáállásom, magatartásom, ígéreteim megtartása – vagyis a hiteles életmód jó példa lehet számára, s ha ezek mellett belé vetett hitemet, bizalmamat is megtapasztalja, a jó példa követése még vonzóbbá válik számára. Az ember iránti bizalom közösségi életünk, létünk egyik alapja, feltétele, mely teljes mértékben soha nem tűnhet el életünkből, mert a végtelen bizalomhiányos állapot maga a kárhozat. Dante a pokol kapujára írja művében: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.” A remény azonban éltet, éppen ezért nem hagyhatjuk kiveszni azt életünkből. Egy kislánynak a megállapított leukémia miatt korai halált jósoltak az orvosok. A kislány édesanyja azonban nem árulta ezt el gyermekének. Naponta mellette volt a kórházban, etette, itatta, vigasztalta. Mindig így búcsúzott el tőle: várj rám, holnap ismét jövök. A kislány naponta várta, s a várásban

„Kivonultak eléje”

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

CSALÁD

Hogy a másik növekedjen... Egy szép napon a férj – megbecsült kutatóintézeti vezető – közölte feleségével, hogy változtatniuk kell életmódjukon. Eddig elviseltem – mondta –, hogy te azért, hogy az egyetemi karriered töretlenül íveljen felfelé, a háztartás és gyerekeink gondozása mellett tudományos fokozatot szereztél annak árán, hogy én erősen besegítettem itthon. Így természetesen nem haladhattam úgy a kutatómunkámban, ahogy kellett volna. De ez így nem mehet tovább. Nem azért kötöttem házasságot, hogy a konyhában tölthessem a szabad időmet, sőt, a munkám rovására mosogassak és takarítsak. Neked se megoldás az, hogy fél kézzel a bölcsőt ringatod, fél kézzel meg a disszertációdat írod. Felesége értetlenül nézett rá. Mit gondolsz – kérdezte –, mit tegyünk? Van valamilyen elgondolásod? Döntenünk kell – válaszolta a férj –, melyikünkből lesz tudós, melyikünk lesz a család gondozója! Sok házaspár szembesül korunkban ilyen vagy hasonló gondokkal. Régebben ez a probléma nem volt általános. Az emberek nagy többsége a hagyományokat követve akarta berendezni családi életét, ezt érezte természetesnek. A társadalmi elvárások is összhangban voltak a kialakult hagyo-

mányos férﬁ és női szereppel, az apai és anyai hivatás hagyományos értelmezésével, a házasság és a család intézményéről vallott hagyományos felfogással. Ezek a hagyományok a Bibliában gyökeredznek (Ter, 2,24;). (...) A Teremtő elgondolásai alapján kialakult hagyományok és a társadalmi elvárások közötti összhang napjainkra megbomlott, és egyre távolabb kerül egymáshoz. Ferenc pápa Evangelii Gaudium (Az evangélum öröme) c. apostoli buzdításában felhívja a ﬁgyelmet arra, hogy noha hatalmas a haladás a tudományban és technikában, az egészségügyben és a kommunikáció területén, az emberek mindennapos bizonytalanságban élnek, terjednek bizonyos betegségek, sokak szívében elhatalmasodik a félelem és a reménytelenség, még az úgynevezett gazdag országokban is; kialszik az életöröm, növekszik a tisztelet hiánya, az egyenlőtlenség és az erőszak. Mindezzel együtt jár, hogy az emberi kapcsolatok, így a családi kapcsolatok is törékennyé, bizonytalanná váltak. Minthogy pedig a család a társadalom alapsejtje, az a hely, ahol meg lehet tanulni a különbözőségben való együttélést, az egymáshoz tartozást, és ahol a szülők a maguk kultúráját adják gyermekeiknek tovább, mindez nem-

csak a családok, hanem a társadalom széteséséhez is vezet. (vö. EG 52, 66) A házassági szövetség, amelyet a Teremtő alapított, és amely a házastársi szeretet és élet bensőséges közössége, a férﬁ és a nő visszavonhatatlan személyes beleegyezése által jön létre. Szabadon, önként, feltétel nélkül és visszavonhatatlanul kölcsönösen egymásnak ajándékozzák magukat, és kölcsönösen elfogadják egymást. Ebben az elajándékozottságban teljesednek ki. A minden transzcendenciát elutasító individualizmus és erkölcsi relativizmus ezzel szemben azt sugallja, hogy az egyén java előbbre való, mint a közjó, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartása mindenkinek a saját megítélésére van bízva. Ennek a szemléletnek köszönhető, hogy mai társadalmunk élhetetlenné és életképtelenné kezd válni. Mennyire igaznak bizonyul Jézus szava: „Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; aki pedig elveszíti, megmenti azt.” (Lk 17, 33) Ferenc pápa mondta idén Szent Valentin püspök ünnepén, február 14én, amikor Szent Péter téren jegyespárokkal találkozott: „A házasságon bizony mindennap dolgozni kell, ... hiszen a férjnek az a feladata, hogy feleségét egyre érettebb nővé tegye, a feleségnek pedig az a feladata, hogy

férjét egyre érettebb férﬁvá tegye. Növekedni emberségben is, mint férﬁ és mint nő. És ez köztetek megy végbe. ... Mindig úgy cselekedj, hogy a másik növekedjen.“ (...) Igazad van – mondta a bevezetésben említett házaspárból a feleség –, ez így nem mehet tovább. (...) Először is keressük meg együtt, hogy Isten milyen utat jelölt ki számunkra, mit vár tőlünk, hogyan tudjuk megvalósítani azt az elképzelést, amit teremtésünkkor megálmodott, és hogyan tudunk egymásnak segíteni abban, hogy valóra váltsuk Isten álmát. Arról meg vagyok győződve, hogy Isten egymásnak szánt bennünket, és azt akarja, hogy egymást boldoggá tegyük. Ezen az úton kegyelméből megindultunk. Most arra kérjük: adja tudtunkra, hogy Ő mit vár tőlünk. Ne a saját elképzelésünket akarjuk mindenáron megvalósítani, hanem Isten akaratát. Ő nem fog cserbenhagyni minket. Figyeljünk Rá, és meg fogja adni a szükséges kegyelmeket. Nélküle úgysem juthatunk semmire. (...) Részletek Bíró László, az MKPK családreferens püspöke, a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke Hívom a családokat c., áprilisi leveléből (Cím: Remény)

Krisztus menti meg a családokat A II. János Pál Pápai Intézet az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) támogatásával „II. János Pál: a család pápája” címmel márciusban Rómában szemináriumot szervezett a családpasztoráció témájáról. Az utolsó ülésszak a CCEE irányításával zajlott le, s témája a családpasztoráció erőforrásainak elemzése volt napjaink kihívásai közepette. Az ülésszak elnöke Lorenzo Baldisseri bíboros volt, s Duarte da Cunha, a CCEE főtitkára moderálta az eseményt, melyen több európai szakértő is részt vett. A munka során többször is elhangzott az az észrevétel, hogy csak szűk körben ismertek az egyháznak a családdal kapcsolatos tanításai, és gyakran csak szabályoknak tekintik azokat. Ezt mutatják a családpasztorációs szinódus előkészítéseként kiadott kérdőívre beérkező válaszok is. Az egyház legfőbb célja azonban Krisztus hirdetése, aki mindenkihez eljön, mindenki ajtaján kopogtat, hogy elhozza nekünk az élet teljességét. Krisztus menti meg a családokat az egyházon keresztül. A találkozó résztvevői azt hangsúlyozták: a pasztoráció kihívása abban áll, hogy a csa• VIRÁGVASÁRNAP • 2014. ÁPRILIS 13.

ládról szóló evangéliumi tanítás szépségét kell kiemelni, ugyanakkor nem elrejteni az igazságot, amit ez megkövetel, ami végső soron az emberi szív elvárásaihoz vezet el. Baldassari bíboros arra hívta fel a résztvevőket, hogy a szinódusig hátralévő időt használják fel arra, hogy sokat beszélgessenek a család kérdéseiről, és tegyék láthatóvá az egyház tanításának a szépségét. A szentté avatás előtt egy hónappal „a család pápája”, II. János Pál különösen gyakran szóba került a találkozón: a személye és a családdal kapcsolatos gazdag tanításai – a Familiaris consortio és egyéb dokumentumok – napjainkban is inspiráló erejűek. Az ő tanítása szintén arra szólít, hogy szüntelenül kell hirdetni a család szeretetét, még akkor is, ha ez szembemegy az aktuális korszellemmel – ez az egyház felelőssége. A családpasztorációt nem szabad a pasztoráció egy válfajaként felfogni: sokkal inkább egy perspektíva, amely felé minden pasztoráció irányul. A találkozó résztvevői hálaadó szentmisével fejezték ki tiszteletüket II. János Pál pápa előtt, melyet Carlo Caffarra bíboros, a II. János Pál Intézet első dékánja celebrált II. János Pál sírjánál, a Szent Péter-bazilikában. Magyar Kurír/Remény

AZ ÜNNEP FÉNYÉBEN

A jóság örököseiként

Virágvasárnap

„Divat lett a jóság” – olvasom az egyik, jótékonykodásról szóló cikkben a megállapítást. Örvendetes, hogy a pozitív példa is ragadós - nagyobb ünnepek előtt többen adakoznak a szegények javára. Írásában a szerző mindezt kisebbfajta csodának nevezi. A jótettek valóban önmagukért beszélnek, ámbár lelki szempontból mégis fontos, hogy az embertársi szeretet belülről fakadjon, s ne váljék múló „divattá”, afféle kívülre mutatott, megfelelni szándékozó üres csillogássá. Ez utóbbi akár kártékony is lehet… Igazán gyümölcsözővé a lélekből fakadó pozitív tettek válnak… Márai „A jóra való fürgeségről” című eszmefuttatásában a felületes, amolyan mellékesen végbevitt jótékonykodásról a következőket állapítja meg: „Mert nemcsak jóra való restség van. Másik vétek a jóra való fürgeség, az a hebrencs túlbuzgalom, mellyel az emberek minduntalan felugranak helyükről, munkájuk mellől vagy életviszo-

Azon a napon virágzott a Föld! Pálma nőtt a tövisek helyében, amikor annyi kiáltás hangzott: ,,Áldott, Aki jön az Úr nevében!" Ó, az a nap nem tartott sokáig. este lett, s elmúlt a többi között, bár összeértek a keresztutak, s az örök győzött az idő fölött; de akkor ott, a virágos lejtőn, ahová az a kis szamár lépett, még nem tudta más, csak az Úr tudta! A szívek lángja ellobbant, kiégett! A földi út kezdete és vége átívelt a virágvasárnapon, hogy a halálon győzzön az élet a dicsőséges húsvét hajnalon.

Biagio d´Antonio: Krisztus a kereszttel

nyaik közül, hogy valami jót tegyenek (…) A jóságnak és részvétnek ezek a mozgóárusai silány s nem egészen veszélytelen áruval kereskednek. Krumplicukrot adnak a szenvedőnek. Ne fogadd el jóságukat, köpd ki az olcsó krumplicukrot, mellyel megkínálnak.” Virágvasárnap a meggyötört Krisztus-arc tükörré válik számunkra: mi vajon kellő pillanatban nyújtjuk-e az immár szimbólummá vált Veronikakendőt a mellettünk szenvedőnek, avagy léhaságból, netán közönyből szalasztjuk el a megfelelő alkalmat? És ha segítünk, elegendő átéléssel tesszüke, vagy csak úgy, külső elvárásra reagálva, kényelmünkből szinte kényszeredetten kizökkenve, merthogy „jó keresztényeknek” kell látszanunk? A belülről sugárzó jóság esetében a szenvedő felénk támasztott igénye összetalálkozik az önszántunkból - isteni sugallatból - valóra váltott, gyógyírt hozó cselekedetünkkel. A szenvedővel való együttérzés sohasem lehet „divatos”, pillanatnyi szeszélyt idéző semmitmondó gesztus. A mélyből feltörő empátia, az őszinte és önátadó szeretetmegnyilvánulás segít abban, hogy leküzdjük a csapongó jellegű, amolyan margószélre odavetett jótékonykodást, mellyel akár meg is sérthetjük a nélkülözőket. A másoknak való segítségnyújtást mindennapi életünk részévé kell tennünk, az imával szorosan társítanunk, hogy annak lelkisége s ennélfogva másokat előremozdító értéke legyen! A szenvedés földi életünk elkerülhetetlen összetevője - nincs ember, ki meg ne tapasztalná. Megboldogult nagyapám - aki egyszerű földműves létére művelt ember volt, mivel rengeteget olvasott - gyer-

Lukátsi Vilma mekkoromban azt mondta, hogy Jézus Krisztus minden ház előtt megáll a maga keresztjével, s van, ahol rövidebben, máshol hosszabban időzik. Ezért ismeri meg minden ember kisebb-nagyobb mértékben a szenvedést – keresztünket az Úr maga testálja egyéniségünkre, ebben nincs szabványméret. Akkor ezt kisgyermekként még egyáltalán nem értettem. Ma már tudom, hogy a virágvasárnapi tömegben Krisztus szenvedésének szemlélése mutatja meg, hogy valójában kik vagyunk. A megkínzott Krisztussal való együttérzésünk, a vele való azonosulás – istenszeretetünk függvényében egyenes arányban fogadtatja el velünk saját keresztjeinket. Cirenei Simonként először mi is csak kényszerrel hordozzuk mindennapi terheinket, belső gyötrelmeinket, ám jóval később – lelki érettségünk szintjének megfelelően – végül rádöbbenünk arra, hogy ezek nélkül a szenvedések nélkül már nem is lennénk önmagunk: a keresztek a múló évek során teljesen hozzánk nőttek. Virágvasárnap a szenvedő Krisztus tekintetének tüzében újfent felismerjük, merre vezessen tovább golgotai utunk.

A hét imája Ima szentgyónás után Kérlek téged, örök Isten és irgalmas Atya, hogy a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására adj nekem téged megismerő szellemet, téged szerető szívet, terád gondoló lelket, téged dicsőítő tetteket, terád hallgató fület, téged látó szemet, téged dicsőítő nyelvet, neked tetsző életmódot, jó halált, boldogító látásodat és az örök élet jutalmát. Mindezt Krisztus, a mi Urunk által kérem tőled. Amen. Magyarok Nagyasszonya! Üdvözlégy! Köszönjük jóságodat! Kérünk téged! Kegyelem anyja, szeretet anyja, minden nép királynője, irányíts minket mindig az Istenhez vezető útra!

Napi ima Jézusom, Szűzanyám Szívével A Te Szent Szívednek adom a mai napom minden percét hálából, engesztelésül és a mennyei Atya dicséretére. Szűzanyám, a Te Szeplőtelen Szívednek ajánlom családomat, plébániámat és országunkat, mert ígéreted szerint ez a biztos út Jézus Szent Szívébe. Jézus, küldd el Szentlelkedet, mely bennünk a szeretetet

megtartja és növeli, míg elvisz az Irgalom forrásába. Amen. Szent áldását adja reánk, Jézusunkkal Szűzanyánk. Ezeket a szép imákat 1992-ben kaptam Mariazellben. Szolárd Istvánné, Negyed * * * Az első negyedévben megjelent imák beküldői közül Farkas Natasa légi olvasónknak küldjük a két imafüzetet. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

OLVASÓINK ÍRJÁK

Levelet kaptunk

Remény

Kiterített élet Hiába, még ily öreg korban is lehet romantikus az istenkeresés! – jegyeztem föl 2013. november végén, amikor Máriabesnyőn, hosszú hányattatás után, sötétedéskor az utat a Lelkigyakorlatos Házhoz végül is megtaláltuk. Majd a nem várt kényelmet árasztó szobában, az asztalon kétrét hajtott kék keménypapíron ezt az üzenetet találtuk: „Jöjjetek, kik fáradtok és terhelve vagytok, s én megenyhítlek titeket!” Itt vagyunk hát, enyhülést és buzdítást keresve… A ránk virradt nap reggelén a hitünkben való megerősödés a magyarországi pápai nuncius olasz-magyar szentmiséjével kezdődött. Szentbeszédében az életben rá kiáradt kegyelmekről beszélt: Húsz évig éltem Afrikában – mondta -, és ezt az időszakot nagy kegyelemnek tartom. Ugyanúgy kitüntetésnek veszem a Szentföldön tett zarándoklatomat. Azt a megtisztelő szeretetet, amelyben részesített az Úr, amikor megbízott azzal, hogy itt szentmisét szolgálhassak. Mérhetetlen kegyelem volt számomra a Szentatyával eltöltött imádságos éjszaka is. Rádöbbentett arra, hogy miért helyezi első helyre a szentmise és az imádság erejét. Voltam küldetésben Amerikában is, ahol tapasztaltam a fogyasztói társadalom bölcsőjében dívó életvitelt, szokásokat. S az a tapasztalatom, hogy a kényelmes élet keresése egyre inkább jellemző világunkra. Nem akarjuk észrevenni, hogy ez fergeteges erővel a sátán malmára hajtja a vizet! Tapasztalatom, hogy az égi üzenetek, amelyek eloszlatják kétségeinket, három menetben érkeznek. Fontos, hogy engedjük vezetni magunkat a Szentlélek által. Fogadjuk el a lelki erősséget és a bölcsességet, amelyben részesülünk, mert ezekre tanúságtételeinknél szükségünk lesz. Példa erre a pápa személye. Napjainkban is beigazolódik, hogy a pápa az az ember, akire leginkább hallgat a világ. Természetes embersége folytán is, de ugyanúgy fontos a felkészültsége. Éppen a Szentlélek ereje által kisugárzó égi küldetést látja, észleli benne a Föld népe. Szemtanúja voltam, amikor New Yorkban II. János Pál holtfáradtan nem a számára kijelölt vendégszobába tartott, hanem háromórányi imára ment a kápolnába. Ebből felismerhető, hogy milyen nagy erőt lehet az imából meríteni. Személyes tapasztalatom is, hogy a sátán tart, sőt, fél az imá-

tól! Az ördögűzéssel felhatalmazottak tudják a leginkább bizonyítani, hogy a hatszemközt (a szenvedő alany, a sátán meg az ördögűző közt) zajló csata idején parányi vétség, mulasztás is elég az ördögűző részéről, és azon nyomban keserves védekezéssel szembesül. A missziós tevékenység tehát ma is bonyolult és összetett feladat. Az őskeresztény közösségek mintájára történik. Az e küldetésben részt vevő papok tudatában vannak, hogy önfeláldozásukra, vértanúságukra bármikor szükség lehet – fejezte be tanúságtételét Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa. Utóiratként el kell még mondanom, hogy a nuncius kedves és közvetlen ember, aki szinte keresi az egyszerű egyén közelségét. Az adott pillanat töredékében észrevette kérdezni akaró szándékomat. Kezét nyújtva, szemembe nézve várta kérdésemet. Az érdekelt, hogy a világjáró prédikátorok, Rufus Pereira, Anthony atya, Vadakkel atya és a többiek, a Vatikán tudtával működnek-e.

Nem a Szentszék kötelékében teszik, de megyés püspökeik tudomásával és engedélyével próbálják az Istenhez vezető útra terelni a világot – hangzott a válasz. Ferencz Béla * * * Egy pár héttel ezelőtt olvastam egy szlovák katolikus újságban ezt a tanulságos olvasmányt. Anynyira megragadott, hogy megpróbáltam lefordítani és elküldeni Önöknek. Tanulságos lehet sokak számára. Kitlei Julianna, Andód

Négy feleség Volt egyszer egy király, akinek négy felesége volt. A negyediket szerette a legjobban. Drága ruhákba öltöztette, a legjobban vele törődött, mindig ő kapta mindenből a legszebbet, a legjobbat. A harmadik feleségét is szerette. Mindig dicsérte a többi király előtt, habár félt attól, hogy egy nap elhagyja őt valaki másért. Szerette a második feleségét is. Rá mindig számíthatott, nagyon kedves és ﬁgyelmes volt hozzá, türelemmel végighallgatta, ha valami problémája volt, és mindig támasza volt a nehéz pillanatokban. A király első felesége hű társa volt, hozzájárult a

• VIRÁGVASÁRNAP • 2014. ÁPRILIS 13.

királyság felvirágoztatásához, gazdagságához. De a király mégsem szerette őt, ritkán vett róla tudomást. Ő mégis hűen és odaadóan szerette a királyt. Történt egyszer, hogy a király megbetegedett. Tudta, hogy súlyos beteg, és már csak kevés ideje van hátra. Úgy gondolta, hogy ha már meg kell halnia, elviszi magával négy feleségét is, hogy ne legyen egyedül a másvilágon. Hívatta tehát a negyedik feleségét: - Téged szerettelek a legjobban. A legdrágább ruhákba öltöztettelek, egész életedben törődtem veled. Most el kell mennem, velem akarsz jönni? - Dehogyis, mi jut eszedbe? – hangzott a válasz, majd hátat fordított, és búcsú nélkül elment. Felelete éles késként hasított a király szívébe. De még maradt reménye: a harmadik felesége. - Szerettelek egész életemben, most haldoklom, akarsz-e velem jönni? - Dehogy akarok. Az élet gyönyörű. Ha meghalsz, újból férjhez megyek. A király szíve megremegett, de még nem volt minden elveszve, hisz ott volt a második felesége, akire mindig számíthatott. De az így szólt hozzá: - Sajnálom, de most nem segíthetek. Csak egyet tehetek, eltemetlek. A király elsápadt a nagy fájdalomtól és csalódástól. De mielőtt utolsót sóhajtott volna, meghallott egy hangot. - Én követlek téged, bárhová is mész. Utolsó erejét összeszedve felnézett, és lám, az első felesége állt előtte piszkosan, rongyosan, lesoványodva, mert ő nem törődött vele. A király sírva, teli bánattal mondta: - Többet kellett volna veled törődnöm. Hiszen csak te adtál nekem esélyt. Mindnyájunk életében van négy feleség: A negyedik feleség a testünk, amely elhagy bennünket, pedig egész életünkön át ápolgattuk és törődtünk vele. A harmadik feleség a vagyonunk és a társadalmi életünk. Ha meghalunk, mindenünk másnak marad. A második feleség a családunk, a barátaink. Akármennyi ideig is voltak velünk, egyet tehetnek csak értünk: elkísérnek az utolsó utunkon. Az első feleség a lelkünk. Sokszor nem törődünk vele, elhanyagoljuk. Elébe helyezzük a gazdagságot, jólétet. Pedig egyedül a lelkünk lesz a társunk, akárhová megyünk is. Rajtunk múlik, hogy hová fog követni minket, az örök boldogságba, vagy az örök kárhozatra. Kérjük olvasóinkat, hogy – ha csak egy mód van rá – e-mailben, a remeny@remeny.sk címre küldjék be leveleiket és a hozzájuk tartozó képeket a Levelet kaptunk c. rovatunkba. A villámpostán érkezett írásokat hamarabb közzé tudjuk tenni a Reményben. Helyreigazítás A Remény legutolsó számában, a Levelet kaptunk rovatban, a somorjai Márkus Melánia levelében tévesen tüntette fel a budapesti Esterházyemléktáblához történt látogatás szervezőit. Az autóbuszkirándulást a Csemadok Ligetfalui Alapszervezete szervezte.

TANÁCSOLÓ

Testi-lelki egészségünk

Műsorajánló

Nem elég csak a térdet vizsgálni Sajnos, kedves Olvasónk leveléből hiányzik néhány fontos adat. Melyik térde fáj, ha csak az egyik, milyen állapotban van a másik? Nem előzte-e meg a mostani fájdalmas állapotot baleset? Volt-e már korábban, ﬁatalabb korában, ízületi fájdalma? S ami legfontosabb: milyen vizsgálatokon esett át (röntgen? vérvétel?), ill. hol, milyen szakorvos vizsgálta meg Önt, s nem csak a térdét (ortopédus? reumatológus?). Ezen információk hiányában nehéz választ, tanácsot adni kérdésére, hiszen minden hatékony kezelés alapja a pontos diagnózis. Kora, a tartóssá vált fájdalom, annak jellege és helye arra utal, hogy térdében valószínűleg ízületi gyulladás zajlik. Ennek orvosi neve a „szinovitisz“, vagyis a (térd)ízületet bélelő, az ízületi nedvet termelő ﬁnom hártya gyulladása. Az ízületet, az ízület üregét ugyanis kétrétegű ízületi tok veszi körül: külső rétege rostos, a belső, a már említett „szinoviális“ réteg. Az általa termelt nyúlós-tapadós, néhány cseppnyi ízületi nedv (szinóvia) egyrészt „táplálja“ az ízületi porcot, másrészt „nedvesen tartja“, mintegy olajozza az ízületi üreg belső felszínét. Ha időskorban megcsappan az ízületi nedv mennyisége, az egész életen át nagy terhelésnek kitett porc „elfajul“, degenerálódik – ez a jól ismert „artózis“ (ízületi kopás) alapja. Az ízületi tok nemcsak erekben (a nedvtermelés miatt), hanem idegekben is igen gazdag. Ezért nagyon fájdalmas a „szinovitisz“, hiszen ilyenkor a begyulladt hártya aránylag sok nedvet termel. E nedvtöbblet viszont belülről feszíti, nyomja az ízületi tokot, melynek említett idegsejtjei ezt fájdalomként közvetítik az agy felé (hasonló ok – feszülés – miatt fáj a vizelethólyagunk, ha nincs módunk kiürítésére). Ilyenkor könnyebbülést hoz az ízületi tok megcsapolása

Hatvanéves, molett testalkatú nő vagyok. Nagyon fáj a térdem, főleg a hátsó része. Már hónapok óta izomgyulladást érzek a térdtől lefelé. Kaptam f izioterápiás kezelést, nem használt. Januárban négyszer kaptam injekciót. Ez a kezelés valamelyest enyhítette a fájdalmat, ugyanis nagyon nehezemre esett a lépcsőzés meg az egy helyben állás – ilyenkor úgy érzem, hogy összesek. Mit lehetne tenni a szinte már elviselhetetlen fájdalom enyhítése vagy megszüntetése érdekében? Jelige: egy hűséges Remény olvasó

Mária Rádió

Duna Tv

(punkciója), azaz a „felesleges“ nedv leszívása. Komplikálja a bajt az a tény, hogy a térdízület több ún. nyálkatömlővel (burza) áll kapcsolatban. Ezek közül különösen a térdhajlatban található tömlő telhet meg az ízületi nedve fokozott (gyulladásos) termelésekor és okozhat feszítő fájdalmat a térd „hátsó részén“. Az elmondottak természetesen csak feltételesen vonakoztathatók kedves Olvasónk esetére. Ismételjük: enyhülés/gyógyulás csak akkor várható, ha

sikerül megállapítani a baj valódi okát. A térdfájdalom pl. tünete lehet az ún. sokízületi gyulladásnak is. Ez, tipikus esetben, ugyan a ﬁatal felnőttkorban kezdődik, de ismert a lappangó, időskori kezdet is – s ilyenkor általában a térdízület az első „állomás“. Mi tehát a teendő: csak egy alapos, az egész (!) testre kiterjedő (általános) orvosi vizsgálat és az ezt követő célzott, szakorvosi konzílium javasolhat igazán hatásos – belértve a fájdalomcsillapítást is – kezelést.

FIGYELEM!

Medvehagymássajtos pogácsa

Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton. Április 18., péntek 18.00 Nagypénteki liturgia Ceglédről Április 19., szombat 22.30 Húsvét vigíliája Április 20., vasárnap 10.30 Szentmise Esztergomból 22.00 Felvidéki beszélgetés

Továbbra is várjuk a családi élettel, neveléssel, lelki gondjaikkal, valamint jogi és egészségi problémákkal kapcsolatos kérdéseiket. Ezekre lapunk – pszichológus, orvos és jogász – munkatársaitól részletes választ kapnak Tanácsoló – Testi-lelki egészségünk, illetve Mit mondanak a paragrafusok? című rovatunkban. Leveleiket a remeny@remeny.sk e-mail címre vagy a Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava postai címre küldjék.

Agapé

Magyar Katolikus Rádió

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 25 dkg vaj, 1 dl tejföl, kb. 30-40 levél medvehagyma, 2 tojás sárgája, 1 dl tej, 1 evőkanál cukor, 1 erősen csapott evőkanál só, 5 dkg élesztő, 10 dkg reszelt sajt, 1 tojás villával fölverve a pogácsák lekenéséhez Elkészítés: Az élesztőt a langyos, cukros tejben felfuttatjuk. A lisztet egy tálba szitáljuk, összemorzsoljuk a vajjal, aztán hozzáadjuk a felfuttatott élesztős tejet, majd a reszelt sajton, a medvehagymán és a pogácsák tetejére való tojáson kívül az összes többi hozzávalót. A keveréket robotgéppel jól kidolgozzuk. Kifejezetten puha tésztát kell kapnunk. A tésztát fél órát langyos helyen pihentetjük. Közben a jól megmosott és lecsöpög-

Április 18., péntek 14.45 A kilencedik órában - Nagypénteki gondolatok 15.30 Kereszt út - Virágvasárnaptól Fehérvasárnapig 21.00 Via Crucis - a Szentatya keresztútja a Colosseumból Április 19., szombat 6.50 Nagyszombati körmenetek régen és most 7.40 Élő egyház 8.10 Isten kezében 11.00 Sírjaik hol domborulnak 20.25 Fölszállott a páva - döntő Április 20., húsvétvasárnap 6.45 Világ-Nézet. Püspökkenyér 8.40 Rome Reports - Vatikáni híradó 12.00 Kapcsoljuk Rómát - a Szentatya Urbi et orbi áldása 21.00 Názáreti Mária 2/1. Olasznémet tévéﬁlmsorozat

m1 Április 18., péntek 20.20 II. János Pál – A fehér ruhás vándor. Dokumentumﬁlm Április 20., húsvétvasárnap 7.15 Katolikus krónika 11.00 Húsvétvasárnapi ünnepi szentmise 12.00 Kapcsoljuk Rómát. Urbi et orbi

tetett medvehagymaleveleket apróra vágjuk. A tésztát a pihentetés után kinyújtjuk, rászórjuk az összevágott medvehagymalevél felét, erre jön a reszelt sajt fele. Ezután a tésztát fölcsavarjuk, mint a bejglit vagy rétest, letakarjuk, és 1/4 óráig langyos helyen pihentetjük. Ezután ismét kinyújtjuk, megszórjuk a maradék medvehagymalevéllel és a maradék sajttal. Megint felcsavarjuk. Végül még egyszer kinyújtjuk (kb. ujjnyi vastagra), a tetejét megkenjük a fölvert tojással, éles késsel berácsozzuk, és pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. A kiszaggatott pogácsákat sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk, és előmelegített 180 fokos sütőben aranybarnára sütjük. (Kb. 30 percig.) • WWW.KATOLIKUS.SK

Kedves Olvasóink! Arra biztatjuk Önöket, küldjék be kedvenc, jól bevált ételreceptjüket, a hozzávalók feltüntetésével és az elkészítés módjának leírásával együtt. Szerkesztőségünk e-mail címe: remeny@remeny.sk A recepteket beküldött olvasók közül negyedévenként kisorsolt ajándékot kap.

• WWW.REMENY.SK

KUCKÓ

Szólj a Napnak! Szólt a Madár, és hajnal lett a kertben. Néztem a fölkelő napot s álmomban énekeltem. (Rónay György: Hajnal)

„Szerzetesek” 3. forduló: Domonkos-rend

5. Mi az alapvető különbség a domonkos apácák és a domonkos nővérek között, ami az életformájukat illeti?

1. Melyik szerzetesrend latin megnevezése az Ordo Fratrum Praedicatorum? 2. Keresd meg, melyik az igaz és melyik a hamis állítás! Ha az állítás hamis, írd le azt helyesen! a) A Domonkos Rend jelszava: Laudare - Benedicere - Praedicare b) A rendet Szent Dominika alapította 1215-ben, Toulouse-ban. c) A Domonkos Rendet dominikánus rendnek is nevezik. d) A rend fő tevékenységei közé nem tartozik a prédikáció. e) Magyarországon 1660-ban Boldog Magyar Pál alapította meg a Domonkos rendtartományt. f ) A Domonkos lelkiség alapja a szemlélődés és az apostoli lelkület. 3. Az alábbi szentek közt elrejtettünk pár kakukktojást. Keresd meg őket! Sienai Szent Katalin, Limai Szent Róza, Stock Szent Simon, Nursiai Szent Benedek, Aquinói Szent Tamás, Árpád-házi Szent Margit, Porres Szent Márton, Páduai Szent Antal, V. Szent Piusz pápa, Néri Szent Fülöp 4. Ki vagyok? 1225-ben születtem nemesi családban a mai Olaszország területén. Családom akarata ellenére léptem be a Domonkos Rendbe. A katolikus egyház legnagyobb (skolasztikus) teológusaként és ﬁlozófusaként tartanak számon. Írásaim közül legismertebb a Teológia Foglalata (Summa Theologiae). A katolikus iskolák és minden tanuló, tanár védőszentje vagyok.

Tudjátok-e, hogy… Virágvasárnapon Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékezünk. Mindenki örült, éljenzett, amikor látta őt szamárháton, sőt, az emberek még a ruhájukat is leterítették eléje az útra. Néhány nap múlva aztán, ugyanezek az emberek szótlanul nézték vagy hangosan ordították, hogy feszítsék keresztre Jézust. Képzeljétek magatokat a tömegbe. Ti hogyan viselkednétek? És ma? Minden helyen megmutatjátok viselkedésetekkel, szavaitokkal, hogy Jézushoz tartoztok?

6. Kinek a nevéhez fűződik az alábbi idézet? „Ajánld testedet és lelkedet az Úrnak, és szíved mindig legyen nála, hogy sem halál, sem bármely teremtmény el ne válasszon téged az Isten szeretetétől.” 7. Gárdonyi Géza egyik regényének fő témája a szerzetesség és Árpád-házi Szent Margit. Mi a címe ezen regényének? 8. Az interneten számos információt találsz a magyarországi Árpád-házi Szent Margitról nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációjáról (www.domonkosnoverek.hu). A nővérek nagy hangsúlyt fektetnek a hivatásgondozásra. Keresd ki, hogy hívják azt a nővért, aki a hivatásgondozásért felel, aki a rend hivatásgondozó felelőse! Információk: www.gabrieloz.sk Az egyes fordulókra a válaszokat a Gábriel Polgári Társulás levélcímére: Gábriel občianske združenie, Nám. priateľstva 2164/4, 929 01 Dunajská Streda vagy drótpostán az ajpek@real-net.sk címre várják. A borítékra írjátok rá: „Szerzetesek”. A 3. forduló válaszait április 27-ig küldjétek el.

Bubloš Tamás, 4. A osztály, Kazinczy Ferenc Alapiskola, Tornalja Csank István, 4. A osztály, Kazinczy Ferenc Alapiskola, Tornalja Morovics Rebeka, 2. osztály, Egyházgellei Alapiskola Sósik Beáta, 4. A osztály, Kazinczy Ferenc Alapiskola, Tornalja

Simon Patrícia, 4. osztály, Egyházgellei Alapiskola Gratulálunk, az ajándékot postán küldzöld kúszónövény, melyben Jézus értünk váljük! lalt halálának jelképét látjuk. 1. Ritka (pl. haj), A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy vil2. Az első és az utolsó hang közötti hang- lámpostán április 18-ig küldjétek el szer1 2 3 4 5 6 7 kesztőségünk címére: Remény, Žiacka 4., köz (OKTÁV), 3. Falusi viseletben a férﬁak ing felett viselt 821 06 Bratislava, vagy remeny@remeny.sk (a tárgymegnevezésbe írjátok be: Kuckó és mellénye, küldjétek el levelezési címeteket is). 4. Férﬁnév, az egyik arkangyal, 5. Úgy, ritka kifejezéssel, Megfejtés 6. Sokaság, népség, 7. Gyümölcs. A 12. számban közölt rejtvény megfejtése: A rejtvény megfejtése a színessel jelölt víz- Kaszap István. A nyertes: György Mária, Sávoly. szintes sorokban olvasható. Jelentése: örök-

Készítette Lőrincz László

Rejtvény

Meghatározások:

• VIRÁGVASÁRNAP • 2014. ÁPRILIS 13.

NAPRAFORGÓ

Aki tegnap voltál: ma már nem te vagy, Aki holnap léssz: ma még nem te vagy. (Weöres Sándor) Keresd a Reményt a Facebookon!

Modern kapcsolatok

Villámpostaládánkból

Felgyorsult világunkhoz az emberi kapcsolatok is egyre jobban kezdenek hasonlítani. Sok intéznivalónk van, a technikai vívmányokkal nap mint nap kapcsolatba lépünk. A felgyorsult életvitel számunkra már természetes, hiszen kiskorunktól hozzászoktunk. Amellett, hogy világunkat egyre jobban uralja a technika, mi magunk igénytelenebbé válunk. Ez a kapcsolatokat is érinti.

A kapcsolatápolás fontos része az egymás iránti érdeklődés. Bár hovatovább az érdeklődésből egyre inkább kíváncsiskodás lesz. Tudni akarunk mindenről: a szomszéd, a házastárs, a gyerek vagy éppen az alkalmazott életének minden mozzanatáról. Ebben hatalmas segítség számunkra az internet, a különböző

Lelkiismeret-vizsgálat – a keresztúton I. Jézus elítélése Az igazság keresése. Igazmondás. A meggyőződésem fölvállalása. Bátorság. Elfogulatlanság. Szelídség. Hallgatni tudás. II. Jézus kereszthordozása Feladatvállalás. Kimozdulni tudás. Engedelmesség. Kényelmi szempontok föladása. Remény. III. Jézus első elesése Hivatástudat. Hűség. Újrakezdés. IV. Jézus találkozása édesanyjával Nehéz találkozások vállalása. Érzelmek felvállalása. Közösségvállalás a fájdalomban. Családi kötelékek komolyanvétele. V. Jézus találkozása a Cireneivel Konkrét segítségnyújtás. Gyakorlatias szeretet. A jelen pillanat megélése. Szolidaritás. Az indulatok fölötti uralom. Elfogadni tudás. Rugalmasság. VI. Jézus találkozása Veronikával Az emberi kapcsolatok tisztasága. Gyengeségben rejlő erő. Gyengédség. Figyelmesség. Tapintat. Ajándékozni tudás. Ünnep.

szociális hálózatok, különböző alkalmazások a mobilkészülékekben. Ez mind azt a célt szolgálhatja, hogy minél többet megtudjanak rólunk is. Minden olyan dolog, amit az ember a köz javára hoz létre, nemes célt szolgál (legalábbis azt kellene hogy szolgálja), a mindennapi kapcsolattartást könnyíti meg számunkra. De amilyen hasznos tud lenni egy találmány, olyan veszélyes is egyben. Sok ember, abban a hitben, hogy ettől kivételesebb lesz és önbizalmat nyerhet, személyes adatokat oszt meg a nagyvilággal. Ezzel is kompenzálva szeretetéhségét. Kezdetben a kíváncsiság hajtja az embert, hogy írjon, hogy jelet adjon magáról, és kell neki a visszajelzés a külvilágtól. A kapcsolatépítés hozzátartozik az élethez. Nem is ez a gond itt. Ha van egy jó gondolatod, és nem egy átmásolt részlet egy szövegből, azt oszd meg a világgal. Talán valakit épp megmosolyogtatsz vagy bátorítasz szavaiddal. De mint mindennek, ennek is vannak határai. Amikor már személyes tevékenységeidet osztod meg, vagy épp azt, mit érzel, az már határozottan nem a világra tartozik. Én személy szerint nem vagyok kíváncsi arra, hogy egy adott személy mit evett vagy milyen filmet néz, hogy érzi magát. Felettébb zavaró az is, ha mindenféle életunt, világfájdalommal teli szövegbe botlok lépten-nyomon. Ami még érthetetlenebb, hogy ezt tizenévesek írják. Ilyenkor kérdem én, hol vannak a szülők? Nekem úgy tűnik, a fiatalok nem a valós életben akarnak identitást szerezni, kiépíteni egyéniségüket, megtalálni a hozzájuk legjobban illő stílust. Ők az általuk kiépített virtuális világban érzik jól magukat, ott magabiztosak. De ez nem az igazi élet. A média sok mindent elhitet az emberrel. Többek között azt, hogy aki szép, okos és van pénze, az a legboldogabb és a legnagyobb példakép. De ők is ugyan olyan halandók, mint a többi embertársuk. Nem beszélve arról, hogy a mostani celeb világ túlnyomórészt botrányokról ismeretes. Ezek hatására is változtak meg az emberi kapcsolatok, az értékrend. Mit tehet egy vallásos fiatal egy ilyen világban? Talán jobban oda kell figyelni a másikra, bízni a másikban. Ha kapcsolataink ápolására nem szánunk időt, félő, hogy a magányos és elgépiesedett világ lesz majd az otthonunk. Köteles Agáta

VII. Jézus második elesése A kudarc elviselése. A valóság elfogadása. Kitartás.

VIII. Jézus találkozása az asszonyokkal Mások felé fordulás, akkor is, amikor szenvedünk. Felelősség. Figyelmeztetni tudás. Bűnbánat. Részvét.

IX. Jézus harmadik elesése Halálraszánt szeretet. Megsemmisülni tudás. Alázat. X. Jézus ruhátlansága Emberi méltóság tisztelete. Tisztaság. Szemérem. Önmagam vállalása. XI. Jézus keresztre feszítése A tehetetlenség elfogadása. A fájdalmak elfogadása. A betegség elfogadása. Korlátaim vállalása. A gondviselő Atyába vetett bizalom. XII. Jézus kereszthalála Isten akaratának átölelése. Megbocsátás. Szomjúság. A magány elviselése. Meghalni tudás szeretetből. Teljességre törekvés. XIII. Jézus holtteste anyja ölében Az elszakadás elfogadása. Gyászolni tudás. Túlélni akarás. A valóság magunkhoz ölelése. Bizalom Isten jóságában. A botránkozás elutasítása. XIV. Jézus sírbatétele Sötétben megőrzött remény. Bizalom Isten ígéreteiben. XV. Jézus föltámadása Hit a föltámadt Jézus köztünk és bennünk való jelenlétében. Forrás: szepi.hu • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REJTVÉNY

GONDOLKODÓ

Az ember a kereszt áldott jelében nyerte el a megváltást. A keresztből születik a keresztény élet, a Megfeszített ad életet a kereszténynek, és a megkeresztelt hívő csak az Úr keresztjéhez tapadva és kínszenvedése végtelen érdemeiben bízva nyerheti el az üdvösséget.

Megfejtés

Rejtvényünk fő soraiban – V/11., F/47., F/6., V/58. – ANTALFY István költő egyik szép gondolatát rejtettük el. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán április 18-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy e-mail címére: remeny@remeny.sk Ne felejtsék el a pontos postai címüket is megírni! A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ

A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Bényi Bence, Keszegfalva. Gratulálunk!

2,77

5. csomag

+ • VIRÁGVASÁRNAP • 2014. ÁPRILIS 13.

5,20

8,70

EUR

2,33

1,87

3,98

+ 3,98

3,64

EUR

A postaköltség minden csomagra egységesen csupán 2 €! Több könyvcsomag megrendelése esetén ingyen postázzuk Önnek a csomagot! Akciós áraink (az egyes könyvcsomagokra) érvényesek, amíg a készlet tart.

KEDVEZMÉNYEK

1. csomag

Rendkívüli nagyböjti kínálatunk

REMÉNY • telefonon: 0948 057 508 e-mailben: office@remeny.sk, levélben: P. O. BOX 54, 930 05 Gabčíkovo–Bős

Francia csillagász (Louis). 31. Tova. 34. Lantán. 37. Lemondó szócska. 38. Magyarországi folyó. 42. Olasz hazaﬁ, a nemzeti forradalom vezére volt Velencében (Daniele). 45. Számítógép nyomtatójába való, por alakú nyomdafesték és tartálya. 47. Rejtvényünk második része. 50. A dologra tartozik – latinul. 53. Argon, tellúr. 56. Röntgen, röviden.

Könyvrendelés:

Vízszintes: 1. Albánia pénzneme. 4. Az egyik igeidő. 6. Határozott névelő. 7. Vastag bundájú, fekete-fehéren tarka makiféle. 8. Határozószó. 10. Lengyel író (Stanislaw). 11. Rejtvényünk első része. 19. Vércsoport. 21. Szuterén. 23. Európai űrkilövő szerkezet, cseppfolyós hajtóanyaggal. 25. Kínai író, drámaíró. 27. Gomolyog. 29. Kalkuttai ... anya, szerzetesnő, rendalapító. 30. Földmérték Angliában és Észak-Amerikában. 32. Népies megszólítás. 33. Tisztáz. 35. Tó – olaszul. 36. Nem lehet a ... ajándékkal megkerülni. 39. Kortárs magyar író (Péter). 40. Az urán és az ittrium vegyjele. 41. ...só, savanykás anyag. 43. Kínai hosszmérték. 44. Ásatást végeztet. 46. Nagyképű személy. 48. Francia ﬁlozófus (Hippolyte). 49. Kötőszó. 51. Világháló. 52. Germán eredetű női név. 54. Vissza: vákuum. 55. Azonos mássalhangzók. 57. János. 58. Rejtvényünk befejező része. Függőleges: 1. Szláv férﬁnév. 2. Izraeli légitársaság. 3. Megkötöttség, korlát. 5. Fiatal, szép nő. 6. Rejtvényünk harmadik része. 9. India tagállama. 11. Névelő. 12. Kicsinyítő képző. 13. Holland képzőművész. 14. Rába – németül. 15. Magyar előadóművész. 16. Rosszat tesz. 17. Francia marsall (Adolphe). 18. Aargau kanton székhelye. 19. A római légiók kis egysége. 20. Német zeneszerző. 22. Sakkban sáncol. 24. A mezon közepe (!). 26. ...et labora, a bencés rend jelmondata. 28.

A 12. számunkban közölt rejtvény megfejtése: „Szűz Mária válasza az isteni megszólításra.”

APRAJA-NAGYJA Fizetett hirdetések KÖSZÖNTŐ

„Itt hagytál mindent, amiért küzdöttél, Elváltál azoktól, akiket szerettél, Szívünkben itt él emléked örökre Mosolygós arcod itt marad szívünkbe’.”

2014. április 14-én ünnepli 80. születésnapját özv. MIKLÓS MÁRIA MAGDOLNA Makrancon. „Épp nyolcvan esztendős lett az én jó anyám ma, őérte száll most az égbe szívem hő imája.” A jó Isten éltesse a drága jó édesanyát, nagymamát és dédnagymamát. Szeretettel köszönti lánya, Sarolta és családja Életed szeretetüzenet, melyet Szentlelkével ír az Isten. Tisztelettel és szeretettel köszöntjük névnapján BENCSÍK TIBOR lelkiatyánkat. E szép ünnep alkalmából kérjük a jó Isten áldását és a Szűzanya oltalmazó szeretetét. A deméndi és százdi magyar hívek KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Fájó szívvel mondok köszönetet minden kedves rokonnak és ismerősnek, akik 2014. március 22-én elkísérték utolsó útjára drága édesapámat, a Remény hetilap hűséges olvasóját és terjesztőjét, KISS LAJOST a tósnyárasdi temetőbe. Leánya, Rózsika a családjával

Szomorú szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára a boldogfai temetőbe hőn szeretett ifj. KAMENÁR JÓZSEFET, aki 51 éves korában visszaadta lelkét a Teremtőjének. Köszönjük Blaho Milan atyának a megható szertartást, valamint az énekkarnak a közreműködést. Külön köszönjük a sok-sok virágadományt, vigasztaló szavakat, melyekkel enyhíteni próbálták mély fájdalmunkat A gyászoló család MEGEMLÉKEZÉS

„Szíve nemes volt, keze dolgos, Élete nehéz, álma legyen boldog.” Soha el nem múló szeretettel emlékezünk április 11-én, halálának 8. évfordulóján LÁSZLÓ TIBORRA (Komárom). Jóságát és szeretetét örökre megőrizzük szívünkben. Szerető családja

ZARÁNDOKLAT, KIRÁNDULÁS

RÓMAI ZARÁNDOKÚT 2014. október 13-18 között Érdeklődni Molnár Kornéliánál a 0917436379 telefonszámon lehet. Bensőséges zarándoklat Nyugat-Európában, a Szűzanyánk kegyhelyeinek felkeresésével. Torna-Rimaszombat-Losonc-BalassagyarmatBudapest-Padua-Carcassone-Lourdes-Covadonga-Oviedo-Santiago de Compostela-Fatima-Nazaré-Lisszabon-Coimbra-ZaragozaMontserrat-Barcelona-Arles-Torna. Időpontja: május 6-17. Részvételi díj: 680 Eur/fő ártól Előleg: 300 Eur/fő Jelentkezni lehet: Makrovilág Zarándok Iroda e-mail: makro@makrovilag.hu Tel: 00 36 1 215 0636 Zarándoklat a Lourdes-Santiago de Compostela-Fatima-Lisszabon útvonalon (Arles, Loyola, Porto, Coimbra, Batalha, Nazaré) ODA BUSSZAL, VISSZA REPÜLŐVEL: Május 1-9. Lelkivezetőt keresünk!!! 15 fő jelentkezése esetén plébániájukra megyünk a zarándokokért! ODA REPÜLŐVEL, VISSZA BUSSZAL: Május 9-17. Felvidéki utasoknak nagy húsvéti kedvezmény! 772 Eur/fő ár helyett csak 699 Eur/fő Utazás előtt-után ingyen alhat Budapest, Üllői út 7. szám alatti zarándokházunkban! Jelentkezni lehet: A teljes részvételi díj befizetésével. Tel: 00 36 215 0636 e-mail: makro@makrovilag.hu

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REMÉNY REPÜLŐVEL: FATIMA– SANTIAGO DE COMPOSTELA

Hidd, amit

énekelsz Bertha Éva „Aki szeret, az énekel, aki énekel, az kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston)

„Gyengédség és a szeretetbe vetett hit – ajándék” (Ferenc pápa)

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az ima a hívő ember „anyanyelve”. S egész biztosan igaz a mottóban idézett Szent Ágoston-i mondás is: „…aki énekel, az kétszeresen imádkozik.”. Ismerjük vajon „énekes anyanyelvünket”? Elgondolkoztatnak olykor az ismerős templomi dallamok s énekeink szavai? Tamás József plébános írta egy helyen: „A magyar nép éneklő nép. Énekben mondja el örömét és bánatát, és ezzel vigasztalódik. A mai nyugtalan világban nagyon is szükség van erre, főleg a templom meghittségében.”

2014. június 22–27. Zarándoklat ára: 630 € További részleteket telefonon, ill. e-mailben kérhetnek. A zarándoklatot kísérő atya: Bozay Krisztián Jelentkezni 2014. április 10-ig lehet. e-mail: magyarzarandoklat@ gmail.com Tel: 0905 840 473

Jézus, világ Megváltója, üdvözlégy, élet adója, megfeszített Istenfia, szent kereszted szívem hívja. Jézus, add, hogy hozzád térjek, veled haljak, veled éljek. (Glória 70, ÉE 84) Jézus a világ Megváltója – bár erről, sokszor úgy tűnik, csak kevesen vesznek tudomást. Vannak országok, ahol megtiltják a kereszt viselését a nyakláncokon. Ezzel tulajdonképpen „feszítsd meg”-et kiáltva újra és újra. Nálunk lehet akár óriási, aranyláncon függő kereszt is bárki nyakában – divatból is –, sokaknak talán nem jut eszébe: az élet adójának jelképét viselik. Láthatunk a megfeszített Istenfiát ábrázoló alkotásokat, feszületeket köztereken is, de a szobrok, képek, képoszlopok mellett elhaladók közül valószínűleg egyre kevesebben tudatosítják: a világ Megváltójának állították azokat eleink. A kereszt – a szent kereszt pedig várja és hívja minden kor emberét, hívja, magához akarja vonzani szeretetével a szíveket. Mindannyiunk szívét, a tiédet, az enyémet is. „Szent karjaid széjjeltárod, mert az embereket várod…” (5. versszak) Egy kisfiú lakóhelyéhez közel mindig megállt a város egyik temploma mellett álló szép feszület előtt. Hívta, vonzotta őt a kereszten függő Jézus… Évtizedekkel később, már felnőttként, eljutott a hitre, megkeresztelkedett… „A »megváltás«, az üdvösség a keresztény hit szerint nem egyszerűen adottság. A megváltás oly módon adatott nekünk, hogy reménnyel lettünk megajándékozva, mégpedig megbízható reménnyel, amelyre támaszkodva meg tudunk birkózni jelen gondjainkkal: a jelen, a vesződséges jelen is élhető és elfogadható, ha célhoz vezet, és mi e cél felől bizonyosak lehetünk; ha ez a cél olyan jelentős, hogy igazolja a hozzá vezető út megtételéhez szükséges erőfeszítéseket” – írja XVI. Benedek Spe salvi kezdetű enciklikájában. A nekünk ajándékozott remény vezet bennünket életünk során mindig, amikor őszintén, életünk végső célja felőli nagy biztonsággal tudjuk kérni Megváltónkat: „Jézus, add, hogy hozzád térjek, veled haljak, veled éljek.” • VIRÁGVASÁRNAP • 2014. ÁPRILIS 13.

„Megszentelt élet” Irodalmi, képzőművészeti és fotópályázat A Gábriel Polgári Társulás „Megszentelt élet” címmel pályázatot hirdet. A pályázat célja, hogy a beérkezett pályaművek által bemutatásra kerüljön az ima fontossága és helye mindennapi életünkben. A pályázat nyilvános és három kategóriában zajlik: • gyermek • ifjúsági • felnőtt Pályázni lehet: • imával • verssel • novellával, esszével • képzőművészeti alkotással (bármilyen technikával készült) • fotóval Egy-egy pályázó max. 3 alkotással pályázhat. A képzőművészeti alkotások és a fotók mérete min. A4, max. A3. Többdimenziós alkotásnál a méret nem meghatározott. Az alkotásokhoz csatolni kell a szerző/alkotó nevét, lakcímét, egyéb elérhetőségét, gyermek- és ifjúsági kategóriában az életkorát. Amennyiben az életkor nem lesz feltüntetve, a pályaművet felnőtt kategóriába soroljuk. A pályamunkákat legkésőbb 2014. május 10-ig kell postára adni az alábbi címre: Gábriel občianske združenie, Nám. priateľstva 2164/4, 929 01 Dunajská Streda A fotókat, írásos pályaműveket elektronikus formában is kérjük beküldeni az ajpek@realnet.sk címre. A legjobb pályamunkák kiállításának megnyitására 2014. június 14-én, nagy valószínűséggel Dunaszerdahelyen kerül sor. A legsikeresebb pályaművek szerzőjét, alkotóját könyvjutalomban részesítjük. Gyermek- és ifjúsági kategóriában pedig meghívást nyernek az általunk szervezett nyári táborok valamelyikébe. Szerzői jogok A beküldő tudomásul veszi, hogy amennyiben személyiségi vagy szerzői jogok vonatkozásában harmadik személynek a képpel, beérkezett pályaművel kapcsolatban bármilyen kifogása felmerülne, az ezzel kapcsolatos felelősséget teljes egészében vállalja. A beküldő hozzájárul, hogy a beküldött pályaművek honlapunkon és más nyomtatott vagy elektronikus sajtótermékben, valamint a tervezett gyűjteményes kötetben ellenszolgáltatás nélkül megjelenjenek.